ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.191.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 191

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. július 23.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 634/2009/EK rendelete (2009. július 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 635/2009/EK rendelete (2009. július 14.) az 1580/2007/EK rendeletnek az almára kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság 636/2009/EK rendelete (2009. július 22.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmező Bizottság által kidolgozott IFRIC 15 értelmezés tekintetében történő módosításáról ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 637/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (kodifikált változat) ( 1 )

10

 

*

A Bizottság 638/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 637/2008/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a gyapotágazat nemzeti szerkezetátalakítási programjai tekintetében történő megállapításáról szóló 1145/2008/EK rendelet módosításáról

15

 

*

A Bizottság 639/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a különleges támogatás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

17

 

*

A Bizottság 640/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

26

 

*

A Bizottság 641/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

35

 

*

A Bizottság 642/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

42

 

*

A Bizottság 643/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

53

 

 

A Bizottság 644/2009/EK rendelete (2009. július 22.) a gabonaágazatban 2009. július 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 623/2009/EK rendelet módosításáról

69

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2009/557/EK

 

*

A Bizottság határozata (2009. július 22.) a sertések hólyagos betegsége leküzdését célzó, 2008. évi olaszországi biztonsági intézkedésekhez nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2009) 5608. számú dokumentummal történt)

72

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/1


A BIZOTTSÁG 634/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. július 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

19,3

ZZ

19,3

0707 00 05

TR

98,3

ZZ

98,3

0709 90 70

TR

97,9

ZZ

97,9

0805 50 10

AR

60,0

ZA

57,8

ZZ

58,9

0806 10 10

EG

150,6

MA

167,5

TR

109,9

US

141,6

ZZ

142,4

0808 10 80

AR

90,5

BR

72,1

CL

90,0

CN

97,8

NZ

93,7

US

91,3

ZA

86,0

ZZ

88,8

0808 20 50

AR

81,7

CL

81,8

NZ

138,3

ZA

98,6

ZZ

100,1

0809 10 00

TR

163,1

ZZ

163,1

0809 20 95

TR

285,7

US

236,3

ZZ

261,0

0809 30

TR

153,8

ZZ

153,8

0809 40 05

IL

167,2

ZZ

167,2


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/3


A BIZOTTSÁG 635/2009/EK RENDELETE

(2009. július 14.)

az 1580/2007/EK rendeletnek az almára kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 143. cikke b) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik a rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, a 2006., 2007. és 2008. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében az almára kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét ki kell igazítani.

(3)

Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet XVII. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 14-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.


MELLÉKLET

„XVII. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁM: IV. CÍM, II. FEJEZET, 2. SZAKASZ

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.

Tételszám

KN-kód

Megnevezés

Alkalmazási időszak

Küszöbszint

(tonna)

78.0015

0702 00 00

Paradicsom

október 1-jétől május 31-ig

415 817

78.0020

június 1-jétől szeptember 30-ig

40 105

78.0065

0707 00 05

Uborka

május 1-jétől október 31-ig

19 309

78.0075

november 1-jétől április 30-ig

17 223

78.0085

0709 90 80

Articsóka

november 1-jétől június 30-ig

16 421

78.0100

0709 90 70

Cukkini

január 1-jétől december 31-ig

65 893

78.0110

0805 10 20

Narancs

december 1-jétől május 31-ig

700 277

78.0120

0805 20 10

Klementin

november 1-jétől február végéig

385 569

78.0130

0805 20 30

0805 20 50

0805 20 70

0805 20 90

Mandarin, ideértve a tangerint, a satsumát, a wilkinget és az egyéb hasonló hibrid citrusféléket

november 1-jétől február végéig

95 620

78.0155

0805 50 10

Citrom

június 1-jétől december 31-ig

329 947

78.0160

január 1-jétől május 31-ig

61 422

78.0170

0806 10 10

Csemegeszőlő

július 21-től november 20-ig

89 140

78.0175

0808 10 80

Alma

január 1-jétől augusztus 31-ig

824 442

78.0180

szeptember 1-jétől december 31-ig

327 526

78.0220

0808 20 50

Körte

január 1-jétől április 30-ig

223 485

78.0235

július 1-jétől december 31-ig

70 116

78.0250

0809 10 00

Sárgabarack

június 1-jétől július 31-ig

5 785

78.0265

0809 20 95

Cseresznyefélék a meggy kivételével

május 21-től augusztus 10-ig

133 425

78.0270

0809 30

Őszibarack, beleértve a nektarint is

június 11-től szeptember 30-ig

131 459

78.0280

0809 40 05

Szilva

június 11-től szeptember 30-ig

129 925”


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/5


A BIZOTTSÁG 636/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmező Bizottság által kidolgozott IFRIC 15 értelmezés tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

2008. július 3-án a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmező Bizottság (IFRIC) közzétette az IFRIC 15 Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 15). Az IFRIC 15 értelmezés azzal kapcsolatban ad felvilágosítást és iránymutatást, hogy a beszámolókban mikor kell megjeleníteni az ingatlan építéséből származó bevételeket, illetve különösen azzal, hogy az építési megállapodás az IAS 11 Beruházási szerződések vagy az IAS 18 Bevételek standard hatókörébe tartozik-e.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 15 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a számviteli szabályozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság által kidolgozott IFRIC 15 Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások értelmezés e rendelet mellékletének megfelelően beillesztésre kerül.

2. cikk

Az IFRIC 15 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2009. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3)  HL L 199., 2006.7.21., 33. o.


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRIC 15

IFRIC 15 Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások értelmezés

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

IFRIC 15 ÉRTELMEZÉS

Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások

HIVATKOZÁSOK

IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard (2007-ben módosított)

IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

IAS 11 Beruházási szerződések

IAS 18 Bevételek

IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

IFRIC 12 Szolgáltatási koncessziós megállapodások

IFRIC 13 Ügyfélhűség-programok

HÁTTÉR

1.

Az ingatlanszakmában azok a gazdálkodó egységek, amelyek – közvetlenül vagy alvállalkozókon keresztül – ingatlan építését vállalják, megállapodásokat köthetnek egy vagy több vevővel, mielőtt az építkezés befejeződne. Az ilyen megállapodások különféle formákat ölthetnek.

2.

Például a lakóingatlan építését vállaló gazdálkodó egységek az egyedi egységeket (lakásokat vagy házakat) elkezdhetik „tervasztalról” értékesíteni, vagyis akkor, amikor az építés még folyamatban van, vagy akár azt megelőzően, hogy elkezdődött volna. Minden egyes vásárló megállapodást köt a gazdálkodó egységgel, hogy egy meghatározott egységet megszerezzen, amikor az használatba vételre készen áll. Jellemzően, a vevő befizet egy összeget a gazdálkodó egységnek, amely csak akkor jár vissza, ha a gazdálkodó egység az elkészült egységet nem a szerződéses feltételeknek megfelelően adja át. A vételár maradékát a gazdálkodó egységnek általában csak a szerződés szerinti teljesítéskor fizetik ki, amikor a vevő az egységet birtokba veszi.

3.

A kereskedelmi vagy ipari ingatlan építését vállaló gazdálkodó egységek lehet, hogy egyetlen vevővel kötnek megállapodást. A vevőtől megkövetelhetik, hogy részfizetéseket teljesítsen a kezdeti megállapodás és a szerződés szerinti teljesítés közötti időben. Lehet, hogy az építésre az építkezés megkezdése előtt a vevő tulajdonában lévő vagy általa lízingelt telken kerül sor.

HATÓKÖR

4.

Ez az értelmezés az olyan gazdálkodó egységek bevételeinek és kapcsolódó ráfordításainak elszámolására vonatkozik, amelyek – közvetlenül vagy alvállalkozókon keresztül – ingatlan építését vállalják.

5.

A jelen értelmezés hatókörébe tartozó megállapodások ingatlan építésére vonatkozó megállapodások. Az ingatlan építésén túlmenően az ilyen megállapodások magukban foglalhatják más áruk és szolgáltatások teljesítését is.

KÉRDÉSEK

6.

Az értelmezés két kérdéssel foglalkozik:

a)

A megállapodás az IAS 11 vagy az IAS 18 hatókörébe tartozik?

b)

Mikor kell az ingatlan építéséből származó bevételt megjeleníteni?

KONSZENZUS

7.

Az alábbi kifejtés feltételezi, hogy a gazdálkodó egység előzőleg elemezte az ingatlan építésére vonatkozó megállapodást és bármely kapcsolódó megállapodást, és úgy döntött, hogy nem tart meg sem olyan fokú folytatólagos kezelői érintettséget, amilyen a tulajdonláshoz rendszerint kapcsolódik, sem olyan mértékű tényleges ellenőrzést a megépített ingatlan felett, ami kizárná, hogy az ellenérték egy részét vagy egészét bevételként számolja el. Ha az ellenérték egy részének bevételként történő elszámolása kizárt, a következő kifejtés a megállapodásnak csak arra a részére vonatkozik, amelyet bevételként számolnak el.

8.

Egyetlen megállapodáson belül a gazdálkodó egység szerződhet áruk és szolgáltatások nyújtására, az ingatlan építésén kívül (pl. telek értékesítése vagy ingatlankezelési szolgáltatások nyújtása). Az IAS 18 standard 13. bekezdésének megfelelően, lehet, hogy az ilyen megállapodást elkülönülten azonosítható összetevőkre kell bontani, amelyek közül az egyik az ingatlan építésére vonatkozik. A megállapodás szerint kapott vagy járó teljes ellenérték valós értékét hozzá kell rendelni az egyes összetevőkhöz. Ha elkülönült összetevőket azonosítanak, a gazdálkodó egység jelen értelmezés 10–12. bekezdéseit alkalmazza az ingatlan építésére vonatkozó összetevőre, annak meghatározása érdekében, hogy ez az összetevő az IAS 11 vagy az IAS 18 standard hatókörébe tartozik. Az IAS 11 standard tagolási kritériumai ekkor a beruházási szerződésként meghatározott megállapodás bármely összetevőjére vonatkoznak.

9.

A következő kifejtés ingatlan építésére vonatkozó megállapodásra utal, de a több összetevőt tartalmazó megállapodáson belül azonosított, ingatlan építésére vonatkozó összetevőre is vonatkozik.

Annak meghatározása, hogy a megállapodás az IAS 11 vagy az IAS 18 standard hatókörébe tartozik

10.

Annak meghatározása, hogy egy ingatlan építésére vonatkozó megállapodás az IAS 11 vagy az IAS 18 hatókörébe tartozik, a megállapodás feltételeitől és az összes azt övező tényektől és körülményektől függ. Ennek meghatározásához minden egyes megállapodás tekintetében, mérlegelés szükséges.

11.

Az IAS 11 standardot kell alkalmazni, amikor a megállapodás megfelel a beruházási szerződés IAS 11 standard 3. bekezdésében megadott definíciójának: „a beruházási szerződés olyan szerződés, amelyet kifejezetten egy eszköz vagy egy olyan eszközcsoport létrehozására kötöttek …” Egy ingatlan építésére vonatkozó megállapodás a beruházási szerződés definíciójának akkor felel meg, ha a vevő meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit az építkezés megkezdése előtt és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van (akár gyakorolja az erre való képességét, akár nem). Ha az IAS 11 standardot kell alkalmazni, a beruházási szerződés magában foglal minden olyan szerződést vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó összetevőt, amely az IAS 11 standard 5. bekezdésének (a) pontja és az IAS 18 standard 4. bekezdése értelmében az ingatlan építésére vonatkozik.

12.

Ezzel szemben az ingatlan építésére vonatkozó olyan megállapodás, amely szerint a vevők csak korlátozott képességgel rendelkeznek az ingatlan tervének befolyásolására – pl. a tervnek a gazdálkodó egység által megadott opciók választékából történő kiválasztására, vagy csupán az alapul szolgáló tervtől való kisebb eltérések meghatározására –, áruk értékesítésére vonatkozó megállapodásnak minősül az IAS 18 standard hatókörén belül.

Az ingatlan építéséből származó bevétel elszámolása

A megállapodás beruházási szerződés

13.

Ha a megállapodás az IAS 11 standard hatókörébe tartozik, és a kimenetele megbízhatóan becsülhető, a gazdálkodó egységnek bevételt kell elszámolnia a szerződés szerinti tevékenység készültségi fokával összefüggésben, az IAS 11 standardnak megfelelően.

14.

Lehetséges, hogy a megállapodás a beruházási szerződés definíciójának nem felel meg, és ezért az IAS 18 standard hatókörébe tartozik. Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia, hogy a megállapodás szolgáltatások nyújtására vagy áruk értékesítésére vonatkozik.

A megállapodás szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás

15.

Ha a gazdálkodó egység számára nem kötelező az építőanyagok beszerzése és biztosítása, akkor a megállapodás lehet, hogy csak szolgáltatások nyújtására vonatkozó megállapodás, az IAS 18 standardnak megfelelően. Ebben az esetben – ha az IAS 18 standard 20. bekezdésében foglalt kritériumok teljesülnek –, az IAS 18 standard megköveteli, hogy a bevételt az ügylet készültségi fokával összefüggésben számolják el, a teljesítésarányos módszert használva. Az IAS 11 standard követelményei általában alkalmazhatók a bevétel és a kapcsolódó ráfordítások elszámolására az ilyen ügyletnél (IAS 18 standard, 21. bekezdés).

A megállapodás áruk értékesítésére vonatkozó megállapodás

16.

Ha a gazdálkodó egységnek az építőanyagokkal együtt szolgáltatásokat kell biztosítania azon szerződéses kötelmének teljesítéséhez, hogy az ingatlant a vevőnek átadja, akkor a megállapodás áruk értékesítésére vonatkozó megállapodás, és a bevétel elszámolásához az IAS 18 standard 14. bekezdésében foglalt kritériumokat kell alkalmazni.

17.

A gazdálkodó egység az építés előrehaladása során átadhatja a vevőnek a folyamatban lévő munka feletti ellenőrzést és a tulajdonlás jelentős kockázatait és hasznait, annak mindenkori állapotában. Ebben az esetben – ha az IAS 18 standard 14. bekezdésében foglalt kritériumok az építés előrehaladása során folyamatosan teljesülnek –, a gazdálkodó egységnek az ügylet készültségi fokával összefüggésben kell a bevételt elszámolnia, a teljesítésarányos módszert használva. Az IAS 11 standard követelményei általában alkalmazhatók a bevétel és a kapcsolódó ráfordítások elszámolására az ilyen ügyletnél.

18.

A gazdálkodó egység átadhatja a vevőnek a teljes ingatlan feletti ellenőrzést és a tulajdonlás jelentős kockázatait és hasznait egyetlen időpontban is (pl. befejezéskor, átadáskor vagy azt követően). Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek a bevételt csak akkor kell elszámolnia, amikor az IAS 18 standard 14. bekezdésében foglalt összes kritérium teljesül.

19.

Ha a gazdálkodó egységnek további munkát kell elvégeznie a vevőnek már átadott ingatlanon, egy kötelezettséget és egy ráfordítást kell megjelenítenie az IAS 18 standard 19. bekezdésének megfelelően. A kötelezettséget az IAS 37 standardnak megfelelően kell értékelni. Ha a gazdálkodó egységtől megkövetelik további, a vevőnek már átadott ingatlantól elkülönítve azonosítható áruk vagy szolgáltatások teljesítését, akkor a fennmaradó árukat vagy szolgáltatásokat az értékesítés elkülönített összetevőjeként kell azonosítania, a jelen értelmezés 8. bekezdésének megfelelően.

Közzétételek

20.

Ha egy gazdálkodó egység a teljesítésarányos módszert használva bevételt számol el olyan megállapodásoknál, amelyek az IAS 18 standard 14. bekezdésének összes kritériumát az építés előrehaladása során folyamatosan teljesítik (lásd az értelmezés 17. bekezdését), akkor közzé kell tennie, hogy:

a)

hogyan határozza meg, hogy mely megállapodások teljesítik az építés előrehaladása során folyamatosan az IAS 18 standard 14. bekezdésében foglalt kritériumokat;

b)

mekkora az időszak folyamán az ilyen megállapodásokból származó bevétel összege; valamint

c)

milyen módszereket használnak a folyamatban lévő megállapodások készültségi fokának meghatározására.

21.

A 20. bekezdésben ismertetett, a beszámoló fordulónapján folyamatban lévő megállapodásoknál a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a következőket is:

a)

a felmerült költségek és az elszámolt eredmény (mínusz az elszámolt veszteségek) összevont értékét az adott időpontig; valamint

b)

a kapott előlegek összegét.

MÓDOSÍTÁSOK AZ IAS 18 FÜGGELÉKÉHEZ

22–23.

[A módosítás nem vonatkozik magukra a számozott standardokra.]

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

24.

A gazdálkodó egységnek a jelen értelmezést a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az értelmezést 2009. január 1-jét megelőzően kezdődő időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

25.

A számviteli politika változásait visszamenőlegesen el kell számolni, az IAS 8 standardnak megfelelően.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/10


A BIZOTTSÁG 637/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a zöldségvetőmagok forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/55/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 9. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági növényfajok és zöldségfajok fajtaelnevezéseinek alkalmasságára vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2000. május 4-i 930/2000/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelvek a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet (5) 63. cikkére való hivatkozással meghatározták a fajtaelnevezések alkalmasságára vonatkozó általános szabályokat.

(3)

A 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv alkalmazásának céljából célszerű megállapítani a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott kritériumok részletes alkalmazási szabályait, különösen valamely fajtaelnevezésnek az említett cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározottak szerinti akadályaira vonatkozóan. Az első szakaszban ezeket a részletes szabályokat a következő akadályokra kell korlátozni:

valamely harmadik fél korábban szerzett joga által kizárt használat,

a fajtaelnevezés felismerésére vagy reprodukálására vonatkozó nehézségek,

olyan elnevezések, amelyek azonosak vagy összetéveszthetők egy másik fajta elnevezésével,

olyan elnevezések, amelyek azonosak vagy összetéveszthetők más elnevezésekkel,

a fajta jellemzői vagy más tulajdonságok tekintetében az elnevezés félrevezető vagy összetéveszthető lehet.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet a 2002/53/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének és a 2002/55/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdése első albekezdésének alkalmazása céljából a fajtaelnevezések választhatóságára vonatkozóan megállapítja a 2100/94/EK rendelet 63. cikkében meghatározott bizonyos feltételek alkalmazásának részletes szabályait.

2. cikk

(1)   Harmadik fél korábban szerzett jogát képező védjegy a fajtaelnevezés Közösség területén való használatának akadályát képezi valamely olyan védjegynek a fajtaelnevezés jóváhagyása végett az illetékes hatóság részére történő bejelentése, amely védjegyet egy vagy több tagállamban vagy közösségi szinten a fajtaelnevezés jóváhagyását megelőzően az arra illetékes hatóságok bejegyeztek, és amely azonos az érintett fajtaelnevezéssel, vagy ahhoz hasonló, és amelyet olyan árukra vonatkozóan jegyeztek be, amelyek azonosak az érintett növényfajtával, vagy ahhoz hasonlók.

(2)   Ha a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzései vagy eredetmegjelölései harmadik fél korábban szerzett jogát képezik, a fajtaelnevezés Közösség területén való használatának akadályát képezi az, ha az érintett növényfajtával azonos, vagy ahhoz hasonló termékre vonatkozó fajtaelnevezés a valamely tagállamban vagy a Közösségben az 510/2006/EK tanácsi rendelet (6) 3. cikkének (3) bekezdése, 5. cikke (4) bekezdésének második albekezdése, 5. cikkének (6) bekezdése, 6. cikke és 7. cikkének (4) bekezdése vagy a 2081/92/EGK tanácsi rendelet (7) korábbi 17. cikke alapján védett földrajzi jelzés vagy eredetmegjelölés tekintetében sérti az 510/2006/EK rendelet 13. cikkét.

(3)   A (2) bekezdésben említett, korábban szerzett jog miatti fajtaelnevezések alkalmasságának akadálya elhárítható, ha a fajtaelnevezés használatához a korábbi jog tulajdonosától írásos hozzájárulást kapnak, amennyiben a hozzájárulás a termék valódi származását illetően nem téveszti meg a nyilvánosságot.

(4)   A kérelmezőnek a javasolt elnevezés egészére vagy egy részére vonatkozó korábban szerzett joga esetében a 2100/94/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

3. cikk

(1)   A fajtaelnevezést a következő esetekben kell olyannak tekinteni, amely a felismerésre vagy reprodukálásra vonatkozóan a használói számára nehézséget okoz:

a)

amennyiben ez „fantázianév” formájú:

i.

egyetlen betűből áll;

ii.

a Közösség valamely hivatalos nyelvén kiejthető szót nem képező betűsorból áll, vagy azt külön egységként tartalmazza, kivéve, ha ez a betűsor bevett rövidítés; a rövidítés legfeljebb 2-3 írásjeles sorozatra korlátozódhat az elnevezés elején és végén;

iii.

számot tartalmaz, kivéve, ha ez az elnevezés szerves részét képezi, vagy ha ez azt jelzi, hogy a fajta biológiailag rokon fajták számozott sorozatának egyike vagy az lesz;

iv.

háromnál több szóból vagy elemből áll, kivéve, ha a megfogalmazás könnyen felismerhető vagy reprodukálható;

v.

különösen hosszú szóból vagy elemből áll, vagy ilyet tartalmaz;

vi.

központozási jelet vagy más szimbólumot, kis- és nagybetűt vegyítve (kivéve, ha az első betű nagybetű és az elnevezés többi része pedig kisbetű), alsó indexet, felső indexet vagy rajzot tartalmaz;

b)

amennyiben ez „kód” formájú:

i.

kizárólag egy vagy több számból áll, a beltenyésztett vonalak vagy a hasonlóan különleges fajtatípusok esetét kivéve;

ii.

egyetlen betűből áll;

iii.

tíznél több betűt vagy betűt és számot tartalmaz;

iv.

négynél több, egy vagy több betűből és egy vagy több számból álló váltakozó csoportot tartalmaz;

v.

központozási jelet vagy más szimbólumot, alsó indexet, felső indexet vagy rajzot tartalmaz.

(2)   Fajtaelnevezésre vonatkozó javaslat benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a javasolt elnevezést „fantázianév” vagy „kód” formájúnak szánják-e.

(3)   Ha a kérelmező nem nyilatkozik a javasolt elnevezés formájáról, akkor az elnevezést „fantázianévnek” kell tekinteni.

4. cikk

Valamely fajtaelnevezés egy másik fajtáéval való azonosságának vagy összetéveszthetőségének értékelése során a következőket kell alkalmazni:

a)

„összetéveszthetőnek” kell tekinteni többek között az olyan fajtaelnevezést amely csak egyetlen betűben vagy ékezetekben tér el valamely közeli rokonságban álló fajba tartozó olyan fajtaelnevezéstől, amely fajta forgalmazását hivatalosan engedélyezték a Közösségben, az Európai Gazdasági Térségben, vagy az új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezmény (UPOV) valamely szerződő felének területén, vagy amelyre e területeken növényfajta-oltalom vonatkozik. Ha azonban már bevett rövidítésben, mint külön egységben lévő egyetlen betűnyi eltérés található, ezt nem kell összetéveszthetőnek tekinteni. Ugyanígy, ha az eltérő betű az elnevezést egy bejegyzett fajtaelnevezéstől világosan megkülönbözteti, ezt nem kell összetéveszthetőnek tekinteni. Két vagy több betűvel való eltérés nem tekinthető összetéveszthetőnek, kivéve, ha két betűt egyszerűen felcserélnek. Egyszámjegyű eltérés számok között (amennyiben fantázianévben szám megengedhető) nem tekinthető összetéveszthetőnek.

A 6. cikk sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni kód formájú fajtaelnevezésekre, ha a referencia-fajtaelnevezés szintén kód formájú. Kódok esetében egy írásjel, betű vagy szám eltérése a két kód megfelelő megkülönböztetésének tekintendő. A szóközöket figyelmen kívül kell hagyni a kód formájú elnevezések összehasonlításakor;

b)

a „közeli rokonságban álló fajok” jelentését az I. mellékletben szereplő fogalommeghatározás szerint kell érteni;

c)

„a többé nem létező fajta” a kereskedelemben már nem forgalmazott fajtát jelenti;

d)

„a növényfajták hivatalos jegyzéke” kifejezést a mezőgazdasági növényfajok-, illetve zöldségfajok közös fajtajegyzékére vagy bármely más, a Közösségi Növényfajta-hivatal, illetve a Közösség vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamainak valamely hivatalos szerve, vagy az UPOV valamely szerződő fele által összeállított és vezetett fajtajegyzékre történő utalásnak kell tekinteni;

e)

„fajta, amelynek fajtaelnevezése nem bír különleges jelentőséggel” azt a helyzetet jelenti, amikor a valamikor hivatalos növényfajta-jegyzékbe felvett és ezáltal különleges jelentőséget szerzett fajtaelnevezést a jegyzékből való törlését követő tízéves időszak letelte után úgy kell tekinteni, hogy elveszítette ezt a különleges jelentőséget.

5. cikk

Azon elnevezések, amelyeket rendszerint az áruk forgalmazásakor használnak, vagy amelyeket más jogszabályok szerint nem szabad használni, különösen a következőt jelentik:

a)

pénznemelnevezések, vagy tömeggel és mértékegységekkel összefüggő kifejezések;

b)

kifejezések, amelyeket a jogszabályok értelmében nem lehet a jogszabályokban előirányzott célokon kívül másra felhasználni.

6. cikk

Egy fajtanevet félrevezetőnek vagy összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha:

a)

azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajtának különleges jellemzője vagy értéke van;

b)

azt a hamis benyomást kelti, hogy a fajta egy másik fajtával rokon vagy abból származik;

c)

valamely különleges jellemzőre vagy értékre utal oly módon, hogy azt a hamis benyomást kelti, hogy csak ez a fajta rendelkezik ezzel, miközben valójában ugyanannak a fajnak más fajtái is rendelkezhetnek ugyanazzal a jellemzővel vagy értékkel;

d)

valamely ismert kereskedelmi névhez való hasonlósága miatt, amennyiben nem bejegyzett védjegyről vagy fajtaelnevezésről van szó, azt sugallja, hogy a fajta egy másik fajta; vagy a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő azonosságára vonatkozóan hamis benyomást kelt;

e)

a következőkből áll vagy ezeket tartalmazza:

i.

nyelvtani közép- vagy felsőfokot;

ii.

a mezőgazdasági növényfajok vagy zöldségfajok csoportjain belül a növényvilág azon nemzetségének vagy fajának szokásos neve, ahová a fajta tartozik;

iii.

természetes vagy jogi személy nevét, vagy erre való utalást úgy, hogy az hamis benyomást kelt a kérelmező, a fajta fenntartásáért felelős személy vagy a nemesítő azonosságára vonatkozóan;

f)

földrajzi nevet tartalmaz, amely megtévesztheti a nyilvánosságot a a fajta jellemzői vagy értéke szempontjából.

7. cikk

A kód formában elfogadott fajtaelnevezéseket a vonatkozó, hivatalosan elismert növényfajták hivatalos tagállami jegyzékében vagy jegyzékeiben vagy a vonatkozó közös fajtajegyzékben megadott módon világosan fel kell tüntetni a következő magyarázatot tartalmazó lábjegyzettel: „kód formában engedélyezett fajtaelnevezés”.

8. cikk

A 930/2000/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

9. cikk

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni azon fajtaelnevezések esetében, amelyeket a kérelmező 2000. május 25-e előtt nyújtott be az illetékes hatóságnak jóváhagyás céljából.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(2)  HL L 193., 2002.7.20., 33. o.

(3)  HL L 108., 2000.5.5., 3. o.

(4)  Lásd a II. mellékletet.

(5)  HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(6)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(7)  HL L 208., 1992.7.24., 1. o.


I. MELLÉKLET

KÖZELI ROKONSÁGBAN ÁLLÓ FAJOK

A 4. cikk b) pontjában említett „közeli rokonságban álló fajok” meghatározására a következőket kell alkalmazni:

a)

amennyiben egynél több, ugyanazon nemzetségbe tartozó osztály van, az 1. pont alatt felsorolt osztályokat kell alkalmazni;

b)

amennyiben az osztályok több mint egy nemzetséget ölelnek fel, a 2. pont alatt felsorolt osztályokat kell alkalmazni;

c)

az 1. és 2. pont alatt felsoroltak között nem szereplő nemzetségekre és fajokra vonatkozóan a nemzetségeket általános szabályként osztálynak kell tekinteni.

1.   Egy nemzetségen belüli osztályok

Osztályok

Tudományos név

1.1. osztály

Brassica oleracea

1.2. osztály

A Brassica oleraceán kívüli egyéb Brassica

2.1. osztály

Beta vulgaris – cukorrépa, takarmányrépa

2.2. osztály

Beta vulgaris – cékla, beleértve a cheltenham répát és a mángoldot is

2.3. osztály

A 2.1. és 2.2. osztályban felsoroltakon kívüli cékla

3.1. osztály

Cucumis sativus

3.2. osztály

Cucumis melo

3.3. osztály

A 3.1. és 3.2. osztályban felsoroltakon kívüli cucumis

4.1. osztály

Solanum tuberosum

4.2. osztály

A 4.1. osztályban felsoroltakon kívüli solanum


2.   Egynél több nemzetséget felölelő osztályok

Osztályok

Tudományos név

201. osztály

Secale, Triticale, Triticum

203. osztály (1)

Agrostis, Dactylis, Festuca, Festulolium, Lolium, Phalaris, Phleum és Poa

204. osztály (1)

Lotus, Medicago, Ornithopus, Onobrychis, Trifolium

205. osztály

Cichorium, Lactuca


(1)  A 203. és 204. osztály kialakítása nem csak a fajok közeli rokonsága alapján történt.


II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

A Bizottság 930/2000/EK rendelete

(HL L 108., 2000.5.5., 3. o.)

A Bizottság 1831/2004/EK rendelete

(HL L 321., 2004.10.22., 29. o.)

A Bizottság 920/2007/EK rendelete

(HL L 201., 2007.8.2., 3. o.)


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

930/2000/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk, a) pont

5. cikk, a) pont

5. cikk, c) pont

5. cikk, b) pont

6. cikk, a)–d) pont

6. cikk, a)–d) pont

6. cikk, e) pont, i és ii. alpont

6. cikk, e) pont, i és ii. alpont

6. cikk, e) pont, iv. alpont

6. cikk, e) pont, iii. alpont

6. cikk, f) pont

6. cikk, f) pont

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

Melléklet

I. melléklet

II. és III. melléklet


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/15


A BIZOTTSÁG 638/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 637/2008/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a gyapotágazat nemzeti szerkezetátalakítási programjai tekintetében történő megállapításáról szóló 1145/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1782/2003/EK rendelet módosításáról és a gyapotágazat nemzeti szerkezetátalakítási programjainak létrehozásáról szóló, 2008. június 23-i 637/2008/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikkére,

mivel:

(1)

A 637/2008/EK rendeletnek a 472/2009/EK rendelettel (2) módosított 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdése bevezeti annak lehetőségét, hogy a tagállamok egyetlen módosított, nyolc évre szóló szerkezetátalakítási programtervezetet nyújtsanak be. Indokolt az alkalmazási szabályok e lehetőség szerinti módosítása.

(2)

A programok időtartamának lehetséges meghosszabbítását figyelembe véve helyénvaló az előlegek formájában történő kifizetés maximális százalékát megemelni. Indokolt az említett előlegekre vonatkozó biztosítékok felszabadításának feltételeit meghatározni, és helyénvaló egyértelművé tenni azt, hogy nem szükséges biztosíték nyújtása az olyan előlegek esetében, amelyek kifizetésére az adott feladat teljes körű elvégzése után kerül sor.

(3)

A gyapottisztítók hátrányos megkülönböztetéstől mentes kezelése érdekében helyénvaló, hogy az 1145/2008/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett ellenőrzések a 637/2008/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt valamennyi intézkedésre kiterjedjenek.

(4)

Továbbá szükséges pontosítani a tagállamok azon felelősségét, amely szerint ellenőrizniük kell az arra vonatkozó kötelezettségvállalás betartását, hogy a gyártási telephelyet a megszüntetésre vonatkozó kérelem jóváhagyásától számított 10 éves időtartamon keresztül nem fogják gyapottisztításra használni.

(5)

A szerkezetátalakítási programok hatásainak optimalizálása érdekében célszerű olyan további rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára a tisztítatlan gyapot tonnája után fizetendő, a megszüntetésre vonatkozó támogatás összegének meghatározása tekintetében, amely figyelembe veszi a gyapottisztító ágazat heterogenitását és minden esetben elkerüli a túlkompenzálást.

(6)

Az 1145/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 6. cikk a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 637/2008/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában említett intézkedések esetében a tagállamok egy vagy több előleget fizethetnek a kedvezményezetteknek. Az összes előleg együttes szintje nem haladhatja meg a támogatható kiadások 87,5 %-át.

Az egyes előlegek kifizetésének feltétele az érintett előleg összegének 120 %-át kitevő biztosíték letétbe helyezése.

Az intézkedés végrehajtására vonatkozó feltételek teljesülését és a 7. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett ellenőrzések elvégzését követően a biztosítékokat fel kell szabadítani, és minden további kifizetés teljesítése biztosíték letétbe helyezése nélkül történik.”

b)

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az egy adott kérelemhez fűződő és az (1) és a (2) bekezdésben említett kifizetésekre legkésőbb:

a)

a négy évre szóló szerkezetátalakítási program tervezetének benyújtására a 637/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott határidő évét követő negyedik év június 30-ig kerül sor;

b)

a nyolc évre szóló szerkezetátalakítási program tervezetének benyújtására a 637/2008/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott határidő évét követő nyolcadik év június 30-ig kerül sor.

Az első programozási időszakba tartozó első évben a kifizetésekre 2009. október 16-tól kezdődően kerülhet sor.”

2.

A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

A második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 637/2008/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában említett intézkedések esetében a tagállamok a végső kifizetés előtt helyszíni ellenőrzést végeznek a szerkezetátalakítási program értelmében támogatásban részesülő minden gyárban, gyártási telephelyen és kedvezményezettnél annak ellenőrzése céljából, hogy a támogatásra való jogosultság valamennyi feltétele teljesült-e, valamint az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontjában említett intézkedések végrehajtása megtörtént-e.”

b)

A szöveg a következő negyedik albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok ellenőrzik, hogy a 10. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett kötelezettségvállalás betartása megtörtént-e.”

3.

A 10. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

arra vonatkozó írásos kötelezettségvállalás, hogy a gyártási telephelyet vagy telephelyeket a b) pontban említett kérelem jóváhagyásától számított 10 éves időtartamon keresztül nem fogják gyapottisztításra használni.”

4.

A 11. cikk (2) bekezdésében a „100 EUR” helyébe „190 EUR” lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 178., 2008.7.5., 1. o.

(2)  HL L 144., 2009.6.9., 1. o.

(3)  HL L 308., 2008.11.19., 17. o.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/17


A BIZOTTSÁG 639/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a különleges támogatás tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 68. cikke (7) bekezdésére, 69. cikke (6) bekezdése első albekezdésének a) pontjára, 69. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdésére, 71. cikke (6) bekezdésének második albekezdésére, 71. cikke (10) bekezdésére, valamint 142. cikke c) és q) pontjára,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címének 5. fejezete a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó különleges támogatásról rendelkezik. Az említett fejezet végrehajtására vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani.

(2)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (6) bekezdésének megfelelően az adott cikk alapján nyújtott különleges támogatásnak összhangban kell lennie az egyéb közösségi támogatási intézkedésekkel és állami támogatásokból finanszírozott intézkedésekkel. A támogatási rendszerek szabályos irányítása érdekében hasonló intézkedések nem finanszírozhatók kétszeresen, azaz a különleges támogatási rendszer és más közösségi támogatási rendszer alapján egyaránt. A különleges támogatás végrehajtására ajánlott választási lehetőségek sokfélesége miatt az összhang biztosításáért egyébként a tagállamoknak kell felelősséget vállalniuk, azon határozatnak megfelelően, amelyet – a 73/2009/EK rendeletben megállapított kereten belül, és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban – a különleges támogatási intézkedések végrehajtására hoznak.

(3)

A 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (10) bekezdése és 140. cikke előírja a tagállamok számára, hogy részletesen tájékoztatniuk kell a Bizottságot különösen az említett rendelet 68–72. cikkének végrehajtására hozott intézkedésekről. Ezért rendelkezést kell hozni az ilyen közlések időbeli ütemezésének és tartalmának pontosításáról, annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse a végrehajtásukat.

(4)

Mivel a mezőgazdasági termelőknek mindig be kell tartaniuk a jogi követelményeket, a különleges támogatás nem szolgálhat az e követelményeknek való megfelelésért nyújtott ellenszolgáltatásként.

(5)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelés olyan különös típusaira, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel. Annak érdekében, hogy fennmaradjon a tagállamok mérlegelési jogköre, miközben biztosítható az intézkedések megfelelő irányítása, a mezőgazdasági termelés különös típusainak meghatározásához kapcsolódó felelősséget a tagállamokra kell bízni, az intézkedéseknek mindazonáltal nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel kell járniuk.

(6)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek minőségének javítására. A tagállamok segítése érdekében meg kell állapítani a teljesítendő feltételek indikatív listáját.

(7)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítására, az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdésének c) pontjára is figyelemmel, amely előírja, hogy a támogatásnak eleget kell tennie a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelet (2) 2–5. cikkében megállapított kritériumoknak. Rendelkezni kell a támogatható intézkedések tartalmának pontosításáról, valamint a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 5-i 501/2008/EK bizottsági rendelet (3) alkalmazandó rendelkezéseiről.

(8)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható magasabb szintű állatjólléti előírások gyakorlati megvalósítására. Magasabb szintű állatjólléti előírások megvalósítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok felelősséget vállaljanak egy olyan rendszer létrehozásáért, amely lehetővé teszi a kérelmező különböző állatjólléti szempontok kezelésére irányuló terveinek értékelését.

(9)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja értelmében különleges támogatás nyújtható további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre. A 68. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a támogatás különösen akkor nyújtható, ha azt a Bizottság jóváhagyta. Ezért rendelkezni kell annak a részletes keretrendszernek a meghatározásáról, amelynek a tagállamoknak meg kell felelniük a támogatásra való jogosultság kritériumainak megállapítása során. Rendelkezni kell az intézkedés bejelentésére, értékelésére és Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó eljárás létrehozásáról is.

(10)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken konkrét ágazatokban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy az adott ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira. A tagállamok hatáskörének fenntartása, és eközben az intézkedések megfelelő irányításának biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamokra kell ruházni a támogatásra jogosult területek és/vagy mezőgazdasági termeléstípusok meghatározásának és a megfelelő szint megállapításának felelősségét. A piac torzulásának elkerülése érdekében a kifizetések azonban nem alapulhatnak a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehetnek egyenértékűek olyan veszteségtérítési rendszerrel, amelyben a tagállamok a hazai mezőgazdasági támogatást az irányár és a belföldi piaci ár közötti különbség alapján fizetik a mezőgazdasági termelőknek.

(11)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében. Rendelkezni kell különösen a támogatható mezőgazdasági termelőnkénti referenciaösszegek megállapítása, a kifizetési jogosultságok elosztása és értéknövekedésük kiszámítása, valamint azon programok tagállamok általi ellenőrzése tekintetében, amelyeknek az összhang érdekében a nemzeti tartalékból származó összegek elosztására megállapított rendelkezéseket kell követnie.

(12)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében különleges támogatás nyújtható a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában. Létre kell hozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás elosztásának módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(13)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontja részletezi azt a különleges támogatást, amelynek célja, hogy az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás útján kompenzálja a mezőgazdasági termelőket bizonyos gazdasági veszteségekért. Létre kell hozni egy olyan minimális keretrendszert, amelyen belül a tagállamok – a segélyalapokhoz való pénzügyi hozzájárulás megszervezésének módját meghatározó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – szabályokat állapítanak meg a hozzájárulások megfelelő szinten tartásának biztosítása érdekében, garantálva eközben a mezőgazdasági termelői közösség érdekeit.

(14)

A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket a Bizottságnak kell kiszámítania, az adott cikk (7) bekezdésével összhangban. Ezért rendelkezést kell hozni annak érdekében, hogy az egyes tagállamok számára meg lehessen állapítani az érintett összegeket, valamint az ezen összegek Bizottság általi felülvizsgálatára alkalmazandó feltételeket.

(15)

Mivel a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (1) bekezdésében a különleges támogatásra vonatkozóan előírt bizonyos rendelkezések 2009. augusztus 1-jén válnak alkalmazandóvá, a kapcsolódó részletes szabályoknak elfogadásukat követően mielőbb alkalmazandónak kell lenniük.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „különleges támogatási intézkedés”: a 73/2009/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében előírt különleges támogatást végrehajtó intézkedés,

b)   „más közösségi támogatási eszközök”:

i.

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben (4), a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendeletben (5), a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben (6), az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletben (7), a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben (8) és a 3/2008/EK tanácsi rendeletben előírt intézkedések; valamint

ii.

a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (9) 3. cikke alapján az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott intézkedések, állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseket is beleértve.

2. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság

(1)   A tagállamok a különleges támogatási intézkedésekre való jogosultsági kritériumokat a 73/2009/EK rendeletben és az e rendeletben meghatározott keretrendszerrel összhangban állapítják meg.

(2)   A tagállamok ezt a rendeletet és különösen az (1) bekezdést objektív kritériumoknak megfelelően és oly módon hajtják végre, hogy biztosítható legyen a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód, és elkerülhetőek legyenek a piac és a verseny torzulásai.

3. cikk

A támogatások összhangja és halmozása

(1)   A tagállamok biztosítják a következők közötti összhangot:

a)

különleges támogatási intézkedések és más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések;

b)

különböző különleges támogatási intézkedések;

c)

különleges támogatási intézkedések és állami támogatásokból finanszírozott intézkedések.

A tagállamok különösen azt biztosítják, hogy a különleges támogatási intézkedések ne ütközzenek más közösségi támogatási eszközök alapján végrehajtott intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések megfelelő működésével.

(2)   Amennyiben valamely, különleges támogatási intézkedés alapján nyújtható támogatás más közösségi támogatási eszközök keretében végrehajtott intézkedések, illetve másik különleges támogatási intézkedés alapján is odaítélhető, a tagállamok biztosítják, hogy adott mezőgazdasági termelő valamely meghatározott műveletre csak egy ilyen intézkedés alapján részesülhessen támogatásban.

4. cikk

A támogatási intézkedésekre vonatkozó feltételek

(1)   A különleges támogatási intézkedések nem helyettesíthetik a kötelezően előírt kötelezettségek és különösen a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet II. és III. mellékletében foglalt előírások, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett többi követelmény betartását.

(2)   Különleges támogatási intézkedések nem finanszíroznak adókat.

(3)   A tagállamok biztosítják az általuk végrehajtott különleges támogatási intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét.

5. cikk

A Bizottság tájékoztatása

(1)   A tagállamok az általuk alkalmazni kívánt különleges támogatási intézkedésekről a szóban forgó intézkedések alkalmazásának első évét megelőző év augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

A tájékoztatás tartalmát az I. melléklet A. részével összhangban kell biztosítani, a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre nyújtott különleges támogatási intézkedések kivételével, amelyek tekintetében a tájékoztatást az I. melléklet B. mellékletével összhangban kell benyújtani.

(2)   A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 73/2009/EK rendelet 136. cikkével összhangban hozott bármely határozatról.

(3)   A tagállamok minden évben tájékoztatják a Bizottságot a mezőgazdasági termelőknek intézkedésenként és ágazatonként odaítélt kifizetésekről, az odaítélt kifizetések évét követő év szeptember 15-éig.

(4)   A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének végrehajtására vonatkozóan a Bizottsághoz eljuttatandó éves jelentést minden év szeptember 15-éig kell megküldeni, és annak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletében felsorolt információkat.

(5)   A tagállamok 2012. október 1-jéig jelentést küldenek a Bizottságnak a 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben végrehajtott különleges támogatási intézkedésekről, a célkitűzéseikre gyakorolt hatásukról, valamint bármely felmerült problémáról.

II.   FEJEZET

KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

6. cikk

A mezőgazdasági termelés olyan különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel

A tagállamok meghatározzák azokat a környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bíró különös mezőgazdasági termeléstípusokat, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja éves kiegészítő kifizetést ír elő. E különös mezőgazdasági termeléstípusok nem elhanyagolható és mérhető környezeti előnyökkel járnak.

7. cikk

A mezőgazdasági termékek minőségének javítása

A mezőgazdasági termékek minőségének javítására a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában előírt éves kiegészítő kifizetés lehetővé teheti a mezőgazdasági termelők számára különösen azt, hogy:

a)

eleget tegyenek a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt jogi aktusokban, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1898/2006/EK bizottsági rendeletben (10), a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. október 18-i 1216/2007/EK bizottsági rendeletben (11), az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. szeptember 5-i 889/2008/EK bizottsági rendeletben (12), valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2009. február 6-i 114/2009/EK bizottsági rendeletben (13) megállapítottak szerinti közösségi élelmiszer-minőségi rendszerekhez való csatlakozáshoz szükséges feltételeknek; vagy

b)

magánszektorbeli vagy nemzeti élelmiszerminőség-tanúsítási rendszerekhez csatlakozzanak.

Amennyiben a különleges támogatási intézkedéseket az első bekezdés b) pontjának alkalmazása céljából nyújtják, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (14) 22. cikkének (2) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

8. cikk

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában előírt, a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása érdekében a mezőgazdasági termelőnek nyújtott éves kiegészítő kifizetésnek arra kell ösztönöznie a mezőgazdasági termelőket, hogy úgy javítsák mezőgazdasági termékeik forgalmazását, hogy jobb tájékoztatást és/vagy promóciós tevékenységet nyújtanak a termékek, illetve a termelési módszereik minőségéről vagy sajátosságairól.

(2)   Az 501/2008/EK rendelet 4., 5. és 6. cikkét, valamint I. és II. mellékletét értelemszerűen kell alkalmazni.

9. cikk

Magasabb szintű állatjólléti előírások gyakorlati megvalósítása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában foglalt magasabb szintű állatjólléti előírásokat a gyakorlatban megvalósító mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok adott esetben figyelembe veszik:

a)

a mezőgazdasági termelés típusát;

b)

a mezőgazdasági üzem méretét az állatok száma és állománysűrűsége, valamint a munkaerő vonatkozásában; továbbá

c)

az alkalmazandó gazdálkodási rendszert.

(2)   A magasabb szintű állatjólléti gyakorlatok túlmutatnak az alkalmazandó közösségi és nemzeti jogszabályokban – különösen a 73/2009/EK rendelet II. mellékletének C. pontjában említett jogi aktusokban – megállapított minimumkövetelményeken. E gyakorlatok magukban foglalhatják az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (7) bekezdésében említett korszerűsített előírásokat.

10. cikk

További agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában foglalt, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatás jogosultsági feltételeinek megállapításakor a tagállamok figyelembe veszik:

a)

annak a régiónak a környezetvédelmi célkitűzéseit, amelyben az intézkedés alkalmazásra kerül; valamint

b)

más közösségi támogatási eszközök, más különleges támogatási intézkedések vagy állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján nyújtott bármely támogatást.

(2)   Az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (2)–(6), (8), (9) és (13) bekezdését, 48. cikkét és 53. cikkét a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek nyújtott különleges támogatásra értelemszerűen kell alkalmazni.

(3)   A Bizottság a tagállamok által bejelentett, további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelőknek javasolt különleges támogatási intézkedéseket a 73/2009/EK rendeletnek és az e rendeletnek való megfelelés szempontjából értékeli.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések megfelelnek, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti intézkedéseket az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban szolgáltatott információk kézhezvételétől számított négy hónapon belül jóváhagyja.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések nem felelnek meg, felkéri a tagállamokat arra, hogy megfelelően vizsgálják felül a javasolt intézkedéseket, és az átdolgozott intézkedésekről értesítsék a Bizottságot. Az intézkedéseket akkor hagyja jóvá, ha úgy ítéli meg, hogy azokat megfelelő módon felülvizsgálták.

11. cikk

A tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok

(1)   A gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken a tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehúságazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére, vagy ugyanezen ágazatokban a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusaira szánt, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti különleges támogatásra való jogosultság feltételeinek megállapításakor a tagállamok meghatározzák a – támogatásra jogosult – gazdasági szempontból sérülékeny és/vagy környezeti szempontból érzékeny területeket és/vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusait, figyelembe véve különösen a vonatkozó termelési struktúrákat és feltételeket.

(2)   A különleges támogatás nem alapulhat a piaci árak ingadozásain, illetve nem lehet egyenértékű veszteségtérítési rendszerrel.

12. cikk

Szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területek

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt, a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozására és/vagy az adott területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelésére szánt különleges támogatási intézkedésekre való jogosultság feltételei különösen:

a)

azt állapítják meg, hogy a támogatható mezőgazdasági termelők számára hogyan kell rögzíteni az egyéni referenciamennyiségeket; valamint

b)

megállapítják a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programokat és/vagy az azok jóváhagyásához szükséges feltételeket.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő nem rendelkezik kifizetési jogosultsággal, a javára odaítélhető kifizetési jogosultságok száma nem haladhatja meg az adott időpontban általa birtokolt (tulajdonában álló vagy bérelt) hektárok számát.

Amennyiben az (1) bekezdésben említett támogatást igénylő mezőgazdasági termelő rendelkezik kifizetési jogosultsággal, a javára odaítélhető kifizetési jogosultságok száma nem haladhatja meg az általa birtokolt azon hektárok számát, amelyek vonatkozásában nem rendelkezik kifizetési jogosultsággal.

A mezőgazdasági termelő által már megszerzett minden egyes kifizetési jogosultság egységértéke növelhető.

A harmadik albekezdés kivételével az e bekezdéssel összhangban szerzett minden egyes kifizetési jogosultság értékét a tagállam által megállapított egyéni referenciaérték és az előző albekezdésben említett jogosultságok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 131. cikkének (2) bekezdésében említett, egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott hektáronkénti összegek növekményét a mezőgazdasági termelő referenciaösszegének és az általa az egységes támogatási rendszer keretében kifizetésre bejelentett, támogatható hektárok számának hányadosaként kell kiszámítani.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányokat, amelyekre a különleges támogatást nyújtják, ugyanilyen célt szolgáló programok semmilyen más rendelkezése alapján ne kompenzálják.

13. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

(1)   A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint megállapítják a termény-, állat- és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás útján különleges támogatásra való jogosultságra vonatkozó szerződések feltételeit.

(2)   A szerződések meghatározzák:

a)

azokat a konkrét kockázatokat, amelyekre biztosítást kötöttek;

b)

a fedezett konkrét gazdasági veszteségeket; valamint

c)

az adókat nem tartalmazó, kifizetett díjat.

(3)   A szerződések nem vonatkoznak egy évnél hosszabb időszak termelésére. Amennyiben egy szerződéses időszak két naptári év részeire vonatkozik, a tagállamok biztosítják, hogy ugyanazon szerződés tekintetében kétszer ne nyújtsanak kompenzációt.

(4)   A tagállamok a 73/2009/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadják a mezőgazdasági termelő éves átlagtermelésén belül elpusztult hányad kiszámítására alkalmazandó szabályokat.

(5)   A mezőgazdasági termelő minden évben tájékoztatja a tagállamot biztosítási kötvényeinek számáról, továbbá benyújtja a szerződés másolatát és a díjfizetési igazolást.

14. cikk

Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok

(1)   A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (9) bekezdésével összhangban, a szóban forgó rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapokra meghatározott szabályok különösen a következőket foglalják magukban:

a)

a segélyalap finanszírozásának feltételei;

b)

olyan állat- és növénybetegségek kitörése vagy környezeti események bekövetkezése, amelyek a mezőgazdasági termelőknek fizetendő kompenzációra adhatnak okot, beleértve adott esetben a földrajzi kiterjedést is;

c)

annak értékelésére szolgáló kritériumok, hogy egy adott esemény okot adhat-e a mezőgazdasági termelőknek szánt kompenzáció kifizetésére;

d)

a 73/2009/EK rendelet 71. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében gazdasági veszteséget képező többletköltségek kiszámítására szolgáló módszerek;

e)

a 73/2009/EK rendelet 71. cikkének (6) pontjában említett igazgatási költségek kiszámítása;

f)

a 73/2009/EK rendelet (7) cikkének második albekezdése alapján alkalmazott pénzügyi hozzájárulásra jogosult költségek bármely korlátozása;

g)

valamely adott segélyalap nemzeti jog szerinti akkreditációs eljárása;

h)

eljárási szabályok; valamint

i)

azok a megfelelőségi és végelszámolási ellenőrzések, amelyeket a segélyalapnál az akkreditációját követően el kell végezni.

(2)   Amennyiben a segélyalap által fizetendő pénzbeni kompenzáció kereskedelmi hitel, minimális, illetve maximális futamideje egy, illetve öt év.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy mezőgazdasági termelői közösségeik tudomására hozzák:

a)

az összes akkreditált segélyalapot;

b)

valamely adott segélyalapban való tagság feltételeit; valamint

c)

a segélyalapok finanszírozási rendelkezéseit.

15. cikk

A különleges támogatási intézkedésekre vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett összegeket e rendelet III. melléklete állapítja meg.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdése negyedik albekezdésének alkalmazásában a tagállamok 2010-től bármely adott naptári év augusztus 1-jéig kérhetik az e cikk (1) bekezdésében említett összegek felülvizsgálatát, amennyiben a kérdéses pénzügyi évre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet 69. cikke (7) bekezdésének első albekezdésében meghatározott számítás alkalmazásából származó összeg több mint 20 %-kal eltér a III. mellékletben megállapított összegtől.

A Bizottság által előírt bármely felülvizsgált összeg a kérelem évét követő naptári évtől alkalmazandó.

III.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(2)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(3)  HL L 147., 2008.6.6., 3. o.

(4)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(5)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(6)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(7)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(8)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(9)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(10)  HL L 369., 2006.12.23., 1. o.

(11)  HL L 275., 2007.10.19., 3. o.

(12)  HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(13)  HL L 38., 2009.2.7., 26. o.

(14)  HL L 368., 2006.12.23., 15. o.


I. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtandó tájékoztatás tartalma

A.   RÉSZ

A tájékoztatás a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó intézkedések kivételével valamennyi különleges támogatási intézkedés esetében a következőket tartalmazza:

az egyes intézkedések címe, a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének vonatkozó rendelkezésére történő hivatkozással,

az egyes intézkedések leírása, beleértve legalább a következőket:

a)

az érintett ágazatok;

b)

az intézkedés időtartama;

c)

az intézkedés célkitűzései;

d)

az alkalmazandó jogosultsági feltételek;

e)

indikatív támogatási szintje;

f)

az intézkedésre megállapított teljes összeg;

g)

a kapcsolódó költségvetési felső határok megállapításához szükséges információk; valamint

h)

az intézkedéshez tartozó pénzeszközök forrása,

más közösségi támogatási rendszerek alapján, vagy a különleges támogatási intézkedésével megegyező területen vagy ágazatban állami támogatásokból finanszírozott intézkedések alapján alkalmazott bármely meglévő intézkedés, és adott esetben a közöttük lévő határvonal,

adott esetben a következők leírása:

a)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának i alpontjában említett, a környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából jelentőséggel bíró különös mezőgazdasági termeléstípusok;

b)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett magasabb szintű állatjólléti előírások;

c)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, gazdasági szempontból sérülékeny és/vagy környezeti szempontból érzékeny területek és/vagy a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusai, valamint a termelésnek az említett rendelet 68. cikke (3) bekezdésében említett jelenlegi szintje;

d)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok.

B.   RÉSZ

A tájékoztatás a további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó különleges támogatási intézkedések esetében a következőket tartalmazza:

az intézkedés címe,

az intézkedés hatálya alá tartozó földrajzi terület,

a javasolt intézkedés, valamint a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal kapcsolatos várt környezeti hatás leírása, továbbá a konkrét ellenőrizhető célkitűzések,

a beavatkozás indokolása, a hatály, valamint a fellépések, a mutatók, a számszerűsített célok és adott esetben a kedvezményezettek,

azok a kritériumok és igazgatási szabályok, amelyek biztosítják, hogy a műveleteket más közösségi támogatási rendszerek ne támogassák,

az 1974/2006/EK rendelet 48. cikkének (2) bekezdésében említett bizonyíték, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a számítások következetességének és valószínűségének ellenőrzését,

az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete A. részének 5.3.2.1. pontjában említett, a műtrágya és növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelmények és egyéb releváns, kötelező követelmények nemzeti végrehajtásának részletes leírása,

a következőket igazoló számításokhoz kiindulópontként használt módszertan, valamint agronómiai feltevések és paraméterek ismertetése (beleértve az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkében megállapítottak szerinti, az egyes kötelezettségvállalás-típusok szempontjából lényeges alapkövetelmények ismertetését is): a kötelezettségvállalásból származó a) további költségek; és b) elmaradt jövedelem; adott esetben ez a módszertan figyelembe veszi a 73/2009/EK rendelet alapján nyújtott támogatást; adott esetben az 1974/2006/EK rendelet 27. cikkének (9) bekezdésével összhangban más egységekhez használt átváltási módszert,

a támogatás összege,

adott esetben az 1974/2006/EK rendelet II. melléklete A. része 5.3.2.1.4. pontjának ötödik és hatodik francia bekezdésében említett információk.


II. MELLÉKLET

Az 5. cikk (4) bekezdésében említett, a segélyalapokra vonatkozó éves jelentésbe belefoglalandó tájékoztatás tartalma

Az akkreditált segélyalapok felsorolása és a tagként belépett mezőgazdasági termelők száma alaponként,

adott esetben az új segélyalapok létrehozásánál felmerült igazgatási költségek,

a 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a), illetve c) pontja szerinti finanszírozás forrása, és adott esetben az alkalmazott lineáris csökkentés összege, valamint az érintett kifizetések,

az egyes akkreditált alapok által, és az említett rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében említett okok miatt kompenzált gazdasági veszteségek típusai,

az egyes akkreditált alapok által, és az említett rendelet 71. cikkének (1) bekezdésében említett okok miatt kompenzált mezőgazdasági termelők száma alaponként és gazdasági veszteségtípusonként,

az egyes akkreditált alapok kiadásai gazdasági veszteségtípusonként,

az egyes alapok által az említett rendelet 71. cikkének (7) bekezdésében említett pénzügyi hozzájáruláshoz fizetett százalékos arány és összeg, valamint

a segélyalapokra vonatkozó különleges támogatási intézkedés végrehajtása során szerzett bármely tapasztalat.


III. MELLÉKLET

A 73/2009/EK rendelet 69. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján kiszámított, a 15. cikk (1) bekezdésében említett összegek

(millió EUR)

Belgium

8,6

Dánia

15,8

Németország

42,6

Írország

23,9

Görögország

74,3

Spanyolország

144,4

Franciaország

97,4

Olaszország

144,9

Luxemburg

0,8

Málta

0,1

Hollandia

31,7

Ausztria

11,9

Portugália

21,7

Finnország

4,8

Szlovénia

2,4

Svédország

13,9

Egyesült Királyság

42,8


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/26


A BIZOTTSÁG 640/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az elektromos motorrendszerekben használt termékekre vonatkozóan.

(3)

A Közösségben azokban az iparágakban, amelyek gyártási folyamataikban motorokat alkalmaznak, az elektromos motorok képviselik az elektromos terhelés legfontosabb típusát. Az iparban elfogyasztott villamos energiából a szóban forgó motorokat magukban foglaló rendszerek mintegy 70 %-kal részesednek. E motorrendszerek energiafelhasználásának hatásfoka költséghatékony módon összesen mintegy 20–30 %-kal lenne javítható. A hatásfok javításának egyik leghatékonyabb módja az energiafelhasználás szempontjából kedvező hatásfokú motorok használata. Az elektromos motorrendszerekben alkalmazott motorok ezért olyan kiemelt termékkört képviselnek, amelyre helyénvaló környezetbarát tervezési követelményeket megállapítani.

(4)

Az elektromos motorrendszerek közé különböző energiafelhasználó termékek, így például a motorok, a hajtások, a szivattyúk és a ventilátorok tartoznak. E termékek fontos összetevője maga a motor, illetőleg a frekvenciaváltó. Ez az oka annak, hogy ez a rendelet kötelezővé teszi egyes motortípusok frekvenciaváltóval való felszerelését.

(5)

Számos motort önállóan nem, csupán – a 2005/32/EK irányelv és a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 5. cikke értelmében – más termékbe beépítve hoznak forgalomba vagy vesznek használatba, illetőleg helyeznek üzembe. Annak érdekében, hogy az energiamegtakarításban rejlő lehetőségek költséghatékony módon kihasználhatók legyenek, indokolt, hogy e rendelet rendelkezései a más termékekbe beépített motorokra is alkalmazandók legyenek.

(6)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte az elektromos motorok műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság e vizsgálatok során együttműködött az érdekeltekkel és más – európai uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette annak eredményeit.

(7)

Az előkészítő vizsgálatok rámutattak arra, hogy az elektromos motorok a Közösségben nagy mennyiségben kerülnek piaci forgalomba; hogy teljes termékciklusukat tekintve az üzemeltetésük során elfogyasztott energia képezi legfontosabb környezetvédelmi jellemzőjüket; továbbá hogy a szóban forgó motorok 2005-ben éves szinten 1 067 TWh villamos energiát fogyasztottak, ami 427 millió tonna CO2-kibocsátásának felel meg. Az előrejelzések szerint korlátozó intézkedések nélkül ez az energiafogyasztás 2020-ig 1 252 TWh-ra fog nőni. A vizsgálatok során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a teljes termékciklusra vonatkozó energiafogyasztás és az üzemeltetés során elfogyasztott villamos energia mennyisége jelentősen csökkenthető azáltal, ha a változó fordulatszámon és terhelés mellett üzemelő motorokat frekvenciaváltóval szerelik fel.

(8)

Az előkészítő vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a 2005/32/EK irányelv I. melléklete 1. részének alkalmazásában a környezetbarát terméktervezés szempontjából egyedül az üzem közbeni villamosenergia-fogyasztás lényeges paraméter.

(9)

Az elektromos motorok energiafogyasztását olyan meglévő, költséghatékony, nem saját fejlesztésű műszaki megoldások útján célszerű javítani, amelyek csökkentik e motorok beszerzési és üzemeltetési költségének összegét.

(10)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeknek indokolt a Közösség teljes egészében harmonizálniuk a motorok energiafelhasználására vonatkozó követelményeket, ezen keresztül pedig hozzájárulniuk a belső piac működéséhez és a szóban forgó termékek környezetvédelmi jellemzőinek javításához.

(11)

A gyártóknak kellő időt indokolt kapniuk termékeik átalakításához. Ezt az időt úgy helyénvaló megállapítani, hogy elkerülhetők legyenek a motorok működésére gyakorolt kedvezőtlen hatások; tekintettel indokolt továbbá lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek.

(12)

Az energiafogyasztás meghatározására olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket indokolt alkalmazni, amelyek figyelembe veszik a technológia általánosan elismert fejlettségi szintjét, ezen belül különösen – ha rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I. mellékletében felsorolt európai szabványosító testületek által elfogadott harmonizált szabványokat.

(13)

Ez a rendelet várhatóan növelni fogja az elektromos motorok teljes termékciklusra vonatkozó környezeti hatásának javulását eredményező műszaki megoldások piaci részesedését, ennek eredményeképpen 2020-ig várhatóan – az intézkedés hiányában tapasztalható fogyasztáshoz képest – a teljes termékciklusra vonatkozóan 5 500 PJ (4) energiamegtakarítást és 135 TWh villamosenergia-megtakarítást fog eredményezni.

(14)

A 2005/32/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(15)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2005/32/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos információkat megadjanak.

(16)

A motorok környezeti hatásainak további mérséklése érdekében indokolt, hogy a gyártók megfelelő adatokat szolgáltassanak az életciklus végén végzendő szétszereléshez, újrafeldolgozáshoz, illetve ártalmatlanításhoz.

(17)

Ebben a rendeletben indokolt referenciaértékeket megállapítani azokra a jelenleg rendelkezésre álló technológiákra vonatkozóan, amelyek az energiafelhasználás hatásfoka szempontjából kedvezőek. Ezáltal biztosítható, hogy – különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások számára – a releváns információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, ami az érintett termékkörben elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő legjobb műszaki megoldások alkalmazását.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg az elektromos motorok forgalomba hozatalára és használatbavételére vonatkozóan, beleértve azt az esetet is, amikor az említett elektromos motorok más termékbe vannak beépítve.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)

a teljes mértékben folyadékba merülve való üzemre tervezett motorokra;

b)

a teljes mértékben termékbe (például hajtóműbe, szivattyúba, ventilátorba vagy kompresszorba) beépített olyan motorokra, amelyek energiafelhasználásának hatásfoka nem vizsgálható a termékétől függetlenül;

c)

a kifejezetten a következő körülmények között való üzemre tervezett motorokra:

i.

ha a tengerszint feletti magasság az 1 000 métert meghaladja;

ii.

ha a környezeti hőmérséklet a 40 °C-ot meghaladja;

iii.

ha a legnagyobb üzemi hőmérséklet a 400 °C-ot meghaladja;

iv.

ha a környezeti hőmérséklet általános esetben – 15 °C-nál, léghűtéses motor esetében 0 °C-nál kisebb;

v.

ha a termékbe belépő hűtővíz hőmérséklete 5 °C-nál kisebb vagy 25 °C-nál nagyobb;

vi.

a 94/9/EK irányelv (5) értelmében vett robbanásveszélyes légkörben;

d)

a fékmotorokra,

kivéve az I. melléklet 2. pontjának 3–6. alpontjában megjelölt adatokra vonatkozó információszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2005/32/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.   „motor”: olyan 50 Hz vagy 50/60 Hz frekvenciájú, háromfázisú, kalickás forgórészű, egy fordulatszámú indukciós elektromos motor, amelynek:

pólusszáma legalább 2 és legfeljebb 6,

UN mért feszültsége legfeljebb 1 000 V,

PN mért leadott teljesítménye 0,75 kW és 375 kW között van,

mért értékei a terhelés alatti folyamatos üzemhez tartoznak;

2.   „frekvenciaváltó”: olyan áramátalakító, amely az elektromos motor 50 Hz frekvenciájú, háromfázisú tápáramát folyamatosan megfelelő frekvenciájú és feszültségű bemeneti árammá alakítja a motor számára oly módon, hogy a motor leadott teljesítménye megfeleljen a (motor által hajtott) terhelés forgatónyomaték–fordulatszám jelleggörbéjének;

3.   „kalickás forgórészű motor”: kefe, kommutátor és csúszógyűrű nélküli olyan elektromos motor, amelyben nincs elektromos összeköttetés a forgórésszel;

4.   „fázis”: az elektromos tápáramellátás típusa;

5.   „pólusszám”: a motor forgó mágneses erőtere által létrehozott északi és déli mágneses pólusok összes száma. A pólusszám a motor alapfordulatszámát határozza meg;

6.   „terhelés alatti folyamatos üzem”: a beépített hűtőrendszerrel ellátott elektromos motor arra való képessége, hogy névleges terhelés mellett folyamatosan üzemeljen anélkül, hogy üzemi hőmérséklete a legnagyobb megengedett érték fölé emelkedne;

7.   „fékmotor”: olyan elektromechanikus fékegységgel felszerelt motor, amely a motor tengelyére tengelykapcsoló közbeiktatása nélkül fejti ki hatását.

3. cikk

A környezetbarát tervezés követelményei

A motorok környezetbarát tervezésére alkalmazandó követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

A környezetbarát tervezésre vonatkozó egyes követelményeket a következő időütemezésnek megfelelően kell alkalmazni:

1.

2011. június 16-tól a motorok hatásfoka nem lehet kisebb az I. melléklet 1. pontjában meghatározott IE2 hatásfok-kategória hatásfokértékeinél;

2.

2015. január 1-jétől:

i.

a legalább 7,5 kW és legfeljebb 375 kW mért leadott teljesítményű motorok hatásfoka nem lehet kisebb az I. melléklet 1. pontjában meghatározott IE3 hatásfok-kategória hatásfokértékeinél, vagy a motornak teljesítenie kell az I. melléklet 1. pontjában meghatározott IE2 hatásfok-kategória követelményeit és frekvenciaváltóval kell felszerelve lennie;

3.

2017. január 1-jétől:

i.

a legalább 0,75 kW és legfeljebb 375 kW mért leadott teljesítményű motorok hatásfoka nem lehet kisebb az I. melléklet 1. pontjában meghatározott IE3 hatásfok-kategória hatásfokértékeinél, vagy a motornak teljesítenie kell az I. melléklet 1. pontjában meghatározott IE2 hatásfok-kategória követelményeit és frekvenciaváltóval kell felszerelve lennie.

A motorokra alkalmazandó termékinformációs követelményeket az I. melléklet tartalmazza. A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a II. mellékletben megállapított követelményeknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

A 2005/32/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Indikatív referenciaértékek

A piacon jelenleg beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező motorokra vonatkozó referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a motorok és a frekvenciaváltók területén tapasztalható műszaki fejlődés fényében legkésőbb e rendelet hatálybalépését követően hét évvel felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálatnak az erőforrások hatékony felhasználására, az újrafelhasználásra, az újrafeldolgozásra és a mérési bizonytalanságok nagyságára is ki kell terjednie.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(3)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(4)  1 TWh = 3,6 PJ.

(5)  HL L 100., 1994.4.19., 1. o.


I. MELLÉKLET

KÖVETELMÉNYEK A MOTOROK KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓAN

1.   A MOTOR HATÁSFOKÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A motorok névleges hatásfokára vonatkozó minimumkövetelményeket az 1. és a 2. táblázat tartalmazza.

1.   táblázat

Névleges minimális hatásfokértékek (η) az IE2 hatásfok-kategóriához (50 Hz)

Mért leadott teljesítmény

kW

Pólusszám

2

4

6

0,75

77,4

79,6

75,9

1,1

79,6

81,4

78,1

1,5

81,3

82,8

79,8

2,2

83,2

84,3

81,8

3

84,6

85,5

83,3

4

85,8

86,6

84,6

5,5

87,0

87,7

86,0

7,5

88,1

88,7

87,2

11

89,4

89,8

88,7

15

90,3

90,6

89,7

18,5

90,9

91,2

90,4

22

91,3

91,6

90,9

30

92,0

92,3

91,7

37

92,5

92,7

92,2

45

92,9

93,1

92,7

55

93,2

93,5

93,1

75

93,8

94,0

93,7

90

94,1

94,2

94,0

110

94,3

94,5

94,3

132

94,6

94,7

94,6

160

94,8

94,9

94,8

200-tól 375-ig

95,0

95,1

95,0


2.   táblázat

Névleges minimális hatásfokértékek (η) az IE3 hatásfok-kategóriához (50 Hz)

Mért leadott teljesítmény

kW

Pólusszám

2

4

6

0,75

80,7

82,5

78,9

1,1

82,7

84,1

81,0

1,5

84,2

85,3

82,5

2,2

85,9

86,7

84,3

3

87,1

87,7

85,6

4

88,1

88,6

86,8

5,5

89,2

89,6

88,0

7,5

90,1

90,4

89,1

11

91,2

91,4

90,3

15

91,9

92,1

91,2

18,5

92,4

92,6

91,7

22

92,7

93,0

92,2

30

93,3

93,6

92,9

37

93,7

93,9

93,3

45

94,0

94,2

93,7

55

94,3

94,6

94,1

75

94,7

95,0

94,6

90

95,0

95,2

94,9

110

95,2

95,4

95,1

132

95,4

95,6

95,4

160

95,6

95,8

95,6

200-tól 375-ig

95,8

96,0

95,8

2.   TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK A MOTOROKRA VONATKOZÓAN

2011. június 16-tól a motor alábbi 1–12. pont szerinti adatait jól látható módon fel kell tüntetni:

a)

a motor műszaki dokumentációjában;

b)

annak a terméknek a műszaki dokumentációjában, amelybe a motor be van építve;

c)

a motor gyártójának nyilvánosan elérhető internetes oldalain;

d)

azon termék gyártójának nyilvánosan elérhető internetes oldalain, amelybe a motor be van építve.

A műszaki dokumentációban az adatokat az alábbi 1–12. pontban bemutatott sorrendben kell megadni. A felsorolást szó szerint nem szükséges megismételni. Az adatok a szöveges közlés helyett grafikonok, ábrák és jelek segítségével is szemléltethetők:

1.

η névleges hatásfok a mért terhelés és az UN feszültség teljes értéke, 75 %-a és 50 %-a mellett;

2.

hatásfok-kategória: „IE2” vagy „IE3”;

3.

a gyártás éve;

4.

a gyártó neve vagy védjegye, cégjegyzékszáma és működési helye;

5.

a termék típusszáma;

6.

a motor pólusszáma;

7.

a mért leadott teljesítmény, teljesítmények vagy a mért leadott teljesítmény tartománya (kW);

8.

a motor mért bemeneti frekvenciája, frekvenciái (Hz);

9.

a mért feszültség, feszültségek vagy a mért feszültség tartománya (V);

10.

a mért fordulatszám, fordulatszámok vagy a mért fordulatszám tartománya (rpm);

11.

az életciklus végén elvégzendő szétszerelésre, újrafeldolgozásra és ártalmatlanításra vonatkozó információk;

12.

azon körülmények adatai, amelyek közötti üzemre a motort kifejezetten tervezték:

i.

tengerszint feletti magasságok;

ii.

a környezeti levegő hőmérséklete, léghűtéses motorok esetében is;

iii.

a termékbe belépő hűtővíz hőmérséklete;

iv.

a legnagyobb üzemi hőmérséklet;

v.

a robbanásveszélyes légkör.

Az 1., a 2. és a 3. pontban meghatározott adatokat időtálló módon a motor adattábláján vagy annak közelében is fel kell tüntetni.

Az 1–12. pontban meghatározott adatokat a motorgyártó nyilvánosan hozzáférhető internetes oldalain nem kell közzétenni azon motorok esetében, amelyeket a gyártó speciális mechanikai és elektromosságtani megoldások alkalmazásával, a megrendelő egyedi igényei alapján gyárt. A motor adattábláján és műszaki dokumentációjában a következő időpontoktól fogva jól látható módon utalni kell arra, hogy az IE3 hatásfok-kategória követelményeit nem teljesítő motorokat kötelezően fel kell szerelni frekvenciaváltóval:

a)

a legalább 7,5 kW és legfeljebb 375 kW mért leadott teljesítményű motorok esetén 2015. január 1-jétől;

b)

a legalább 0,75 kW és legfeljebb 375 kW mért leadott teljesítményű motorok esetén 2017. január 1-jétől.

A gyártó a műszaki dokumentációban köteles tájékoztatást adni a motor összeszerelése, gépbe való beszerelése, karbantartása és frekvenciaváltóval való használata során alkalmazandó elővigyázatossági intézkedésekről, ideértve a frekvenciaváltó által keltett elektromos és mágneses térerősség minimalizálása érdekében alkalmazandó elővigyázatossági intézkedéseket is.

3.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK AZ I. MELLÉKLET ALKALMAZÁSÁBAN

1.

„Névleges minimális hatásfokérték”, η: a teljes mért terheléshez és feszültséghez tartozó hatásfok tűrés nélkül.

2.

„Tűrés”: egy adott motor mért jellemzőjének legnagyobb megengedett eltérése az adattáblán vagy a műszaki dokumentációban megjelölt értéktől.


II. MELLÉKLET

MÉRÉSEK ÉS SZÁMÍTÁSOK

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerrel kell végezni, amely igazodik az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz, és amely vélhetően kis bizonytalanságú eredményeket szolgáltat, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban leírt módszereket is. Ezeknek a méréseknek és számításoknak valamennyi alábbi műszaki feltételt teljesíteniük kell:

Az „energiafelhasználás hatásfoka” a leadott mechanikai teljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény hányadosa.

A motor I. melléklet szerinti hatásfok-kategóriáját a PN mért leadott teljesítmény, az UN mért feszültség és az fN mért frekvencia mellett kell meghatározni.

A leadott mechanikai teljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény közötti különbség a motoron belül előálló veszteségekből adódik.

A teljes veszteséget a következő módszerek valamelyikével kell megállapítani:

a teljes veszteség mérésével, vagy

a veszteség egyes összetevőinek mérésével, majd összegzésével.


III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.

A tagállamok hatóságai egyetlen darabot vetnek vizsgálat alá.

2.

Úgy kell tekinteni, hogy a modell kielégíti e rendelet rendelkezéseit, ha az η névleges motorhatásfokhoz tartozó 1–η veszteségek nem térnek el a 0,75 kW-tól 150 kW-ig terjedő teljesítménytartományban 15 %-nál, a 150 kW-tól 375 kW-ig terjedő teljesítménytartományban 10 %-nál nagyobb mértékben az I. mellékletben meghatározott értékektől.

3.

Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor a piacfelügyeleti hatóság három véletlenszerűen kiválasztott darabot újabb vizsgálatnak vet alá, kivéve akkor, ha a motorból évi öt darabnál kevesebbet gyártanak.

4.

Úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgó modell kielégíti e rendelet rendelkezéseit, ha a 3. pont szerinti három vizsgált darabra a névleges motorhatásfokok η átlagához tartozó 1–η veszteségek nem térnek el a 0,75 kW-tól 150 kW-ig terjedő teljesítménytartományban 15 %-nál, a 150 kW-tól 375 kW-ig terjedő teljesítménytartományban 10 %-nál nagyobb mértékben az I. mellékletben meghatározott értékektől.

5.

Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem elégíti ki e rendelet követelményeit.

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárást követik, és olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik a általánosan korszerűként elfogadott módszereket, ideértve az ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú szabványokban előírt módszereket is.


IV. MELLÉKLET

INDIKATÍV REFERENCIAÉRTÉKEK A 6. CIKK SZERINT

E rendelet elfogadásának időpontjában a motorok piacán hozzáférhető legjobb technológia az I. mellékletben meghatározott IE3 hatásfok-kategóriának megfelelő motor, illetőleg az I. mellékletben meghatározott IE3 hatásfok-kategóriának megfelelő és frekvenciaváltóval felszerelt motor.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/35


A BIZOTTSÁG 641/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottság környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a jelentős értékesítési és kereskedelmi volumennel jellemezhető, jelentős környezeti hatást kifejtő és a környezeti hatásának javítását illetően túlzott költségek nélkül komoly lehetőségeket kínáló energiafelhasználó termékek tekintetében.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően adott esetben új végrehajtási intézkedést vezet be az elektromos motorrendszerek és a fűtőberendezések – ideértve a keringetőszivattyúkat is – tekintetében.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálat keretében elemezte a jellemzően az épületekben használt keringetőszivattyúk műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A vizsgálatot a Közösség és harmadik országok érdekeltjeivel és érintettjeivel együttesen végezték, az eredményeket pedig nyilvánosan elérhetővé tették.

(4)

Az épületek fűtési rendszereiben felhasznált energia legnagyobb részét a keringetőszivattyúk használják fel. Emellett a legtöbb szabványos keringetőszivattyú folyamatosan üzemel, a fűtési szükséglettől függetlenül. Ilyen módon a keringetőszivattyúk azon kiemelt termékek között szerepelnek, amelyek tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket kell megállapítani.

(5)

A keringetőszivattyúk e rendelet alkalmazásában jelentősnek tekintett környezeti hatása a felhasználás során történő villamosenergia-fogyasztás.

(6)

Az előkészítő vizsgálat szerint a Közösségben évente kb. 14 millió keringetőszivattyút hoznak forgalomba, és a legjelentősebb környezeti hatás valamennyi életciklusszakaszt tekintve a felhasználás során történő energiafogyasztás, ami 2005-ben 50 TWh volt, és ez 23 millió tonna CO2-kibocsátásnak felelt meg. Külön intézkedések hiányában a villamosenergia-fogyasztás 2020-ra várhatóan 55 TWh-ra nő. Az előkészítő vizsgálat szerint a felhasználás során történő villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben javítható.

(7)

Az előkészítő vizsgálat szerint a 2005/32/EK irányelv I. mellékletének 1. részében említett egyéb környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos követelmények előírása szükségtelen, mivel a keringetőszivattyúk legjelentősebb környezeti hatása mindenképpen a felhasználási szakaszban történő energiafogyasztásuk.

(8)

A keringetőszivattyúk még hatékonyabbá tehetők olyan meglévő, szabadalmi védelmet nem élvező költséghatékony technológiák alkalmazásával, amelyek képesek a keringetőszivattyúk beszerzése és üzemeltetése együttes költségeinek csökkentésére.

(9)

A környezetbarát tervezési követelmények az egész Közösségen belül harmonizálják a keringetőszivattyúk villamosenergia-fogyasztására vonatkozó követelményeket, és ilyen módon hozzájárulnak a belső piac működéséhez, és javítják az említett termékek környezeti teljesítményét.

(10)

A keringetőszivattyúk újrafelhasználása és újrahasznosítása mértékének növelése érdekében a gyártóknak tájékoztatást kell adniuk a keringetőszivattyúk össze- és szétszereléséről.

(11)

A környezetbarát tervezési követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a működést, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. Különösen a villamosenergia-fogyasztás felhasználási szakaszban történő mérsékléséből származó előnyöknek legalábbis ellensúlyozniuk kell az ezen rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítása során felmerülő további környezeti hatásokat.

(12)

A környezetbarát tervezési követelményeket fokozatosan kell bevezetni, hogy adott esetben a gyártók számára kellő idő álljon rendelkezésre termékeik ezen rendeletnek megfelelően történő újratervezésére. Az ütemezés megállapítása során el kell kerülni a forgalomban lévő berendezések működését érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználókat és a gyártókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő költségvonzatokat, biztosítva egyidejűleg e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő megvalósítását.

(13)

A megfelelőségértékelés és a fontos termékparaméterek mérése során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve adott esetben a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) I. mellékletében felsorolt európai szabványosítási testületek által elfogadott harmonizált szabványokat is.

(14)

Ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb biztosítania kell olyan technológiák piacon való megjelenését, amelyek képesek a keringetőszivattyúk életciklusa alatti környezeti hatások mérséklésére, ezáltal pedig 2020-ig 23 TWh becsült villamosenergia-megtakarítást eredményeznek, ami 11 Mt CO2-egyenértéknek felel meg, szemben azzal a lehetőséggel, hogy nem kerül sor intézkedésre.

(15)

Ez a rendelet a 2005/32/EK irányelv 8. cikkével összhangban meghatározza az alkalmazandó minőségértékelési eljárásokat.

(16)

A megfelelőségi ellenőrzések előmozdítása érdekében a gyártóknak a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban információkkal kell szolgálniuk.

(17)

Az ebben a rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett a keringetőszivattyúk életciklus alatti környezeti teljesítményére vonatkozó információk széles körben történő rendelkezésre állásának és könnyű hozzáférhetőségének biztosítása érdekében meg kell határozni a legjobb elérhető technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(18)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a tömszelence nélküli, termékekbe beszerelt keringetőszivattyúk forgalomba hozatalára és üzembe helyezésére vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket állapítja meg.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az ivóvízrendszer keringetőszivattyúi, kivéve az I. melléklet 2. pontja (4) bekezdésében szereplő tájékoztatási előírásokra vonatkozó rendelkezéseket;

b)

a legkésőbb 2015. augusztus 1-jéig forgalomba helyezett, termékekbe beszerelt keringetőszivattyúkat felváltó, legkésőbb 2020. január 1-jéig forgalomba helyezett, termékekbe beszerelt ugyanolyan keringetőszivattyúk. A helyettesítő terméken vagy csomagolásán egyértelműen fel kell tüntetni, hogy azt mely termék(ek)be történő beszerelésre szánják.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2005/32/EK irányelv 2. cikkében meghatározott fogalmak mellett az alábbi fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1.   „keringetőszivattyú”: centrifugális szivattyú, amelynek névleges hidraulikus kimenőteljesítménye 1–2 500 W közötti, és amelyet elsősorban fűtési rendszerekben, illetve hűtési elosztórendszerek szekunder hűtőkörében történő felhasználásra szánnak;

2.   „tömszelence nélküli keringetőszivattyú”: olyan keringetőszivattyú, amelyben a motor tengelye közvetlenül a forgórészhez kapcsolódik, és amelynek motorja elmerül a kiszivattyúzandó közegben;

3.   „önálló keringetőszivattyú”: terméktől független működésre szánt keringetőszivattyú;

4.   „termék”: hő termelésére és/vagy átadására szolgáló termék;

5.   „ivóvízrendszerbe beszerelt keringetőszivattyú”: a kifejezetten az ivóvíz a 98/83/EK tanácsi irányelvben (3) meghatározott módon történő keringetésére szánt keringetőszivattyú.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

A keringetőszivattyúkra vonatkozó általános környezetbarát tervezési követelményeket az I. melléklet állapítja meg.

A környezetbarát tervezési követelményeknek való megfelelést a II. melléklet 1. pontjában megállapított követelményekkel összhangban mérik.

A keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatójának kiszámítási módszerét a II. melléklet 2. pontja állapítja meg.

4. cikk

Megfelelőségértékelés

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkében említett megfelelőségértékelési eljárás az említett irányelv IV. mellékletében megállapított belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési irányítási rendszer.

5. cikk

Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések ezen rendelet II. mellékletében megállapított követelmények tekintetében történő elvégzésekor a tagállami hatóságok az ezen rendelet III. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Referenciaértékek

Az ezen rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, legjobban teljesítő keringetőszivattyúkra vonatkozó indikatív referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2012. január 1-jét megelőzően felülvizsgálja a termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatójának kiszámítására vonatkozóan e rendelet II. mellékletének 2. pontjában megállapított módszertant.

A Bizottság 2017. január 1-jéig a technológiai fejlődésre figyelemmel felülvizsgálja ezt a rendeletet. A felülvizsgálat magában foglalja az újrafelhasználást és újrahasznosítást elősegítő tervezési lehetőségek vizsgálatát.

A Bizottság a felülvizsgálat eredményeit benyújtja a környezetbarát tervezés konzultációs fórumának.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a következő ütemtervvel összhangban alkalmazandó:

1.

a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk 2013. január 1-jét követően megfelelnek az I. melléklet 1. pontjának 1. alpontjában meghatározott hatékonysági szintnek, a kifejezetten a termikus napenergia rendszerek és hőszivattyúk primer körébe szánt szivattyúk kivételével;

2.

a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékekbe beszerelt keringetőszivattyúk 2015. augusztus 1-jétől megfelelnek az I. melléklet 1. pontjának 2. alpontjában meghatározott hatékonysági szintnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(3)  HL L 330., 1998.12.5., 32. o.


I. MELLÉKLET

KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.   ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1.

A tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatója (EEI) 2013. január 1-jétől a II. melléklet 2. pontjával összhangban történt számítás szerint legfeljebb 0,27, a kifejezetten a termikus napenergia rendszerek és hőszivattyúk primer körébe szánt szivattyúk kivételével.

2.

A tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúk és a termékekbe beszerelt keringetőszivattyúk energiahatékonysági mutatója 2015. augusztus 1-jétől a II. melléklet 2. pontjával összhangban történt számítás szerint legfeljebb 0,23.

2.   TERMÉKINFORMÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK

2013. január 1-jétől

1.

a keringetőszivattyúk II. melléklettel összhangban kiszámított energiahatékonysági mutatóját a termék névtábláján és csomagolásán, továbbá a műszaki dokumentációban a következő formában tüntetik fel: „EEI ≤ 0,[xx]”;

2.

a következő információkat tüntetik fel: „A leghatékonyabb keringetőszivattyúkra vonatkozó referenciaérték EEI ≤ 0,20.”;

3.

a szétszereléssel, újrahasznosítással és az alkatrészek és a felhasznált anyagok ártalmatlanításával foglalkozó információkat elérhetővé teszik a kezelési létesítmények számára.

4.

a következő tájékoztatást kell feltüntetni az ivóvízkeringető szivattyúk csomagolásán és a műszaki dokumentációban: „A keringetőszivattyú kizárólag ivóvízhez használható!”.

A gyártók tájékoztatást nyújtanak a keringetőszivattyú beszerelésével, használatával és karbantartásával kapcsolatban a környezeti hatás minimálisra csökkentése érdekében.

A fent felsorolt információkat jól látható módon fel kell tüntetni a keringetőszivattyú-gyártók ingyenesen elérhető webhelyein.


II. MELLÉKLET

MÉRÉSI MÓDSZEREK ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MÓDSZERTAN

1.   MÉRÉSI MÓDSZEREK

Az e rendeletben foglalt követelményeknek történő megfelelés és az ilyen megfelelés ellenőrzése érdekében a mérések során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve az említett célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban megállapított módszereket is. Ezek a módszerek az alábbi követelmények mindegyikének eleget tesznek.

2.   AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSI MÓDSZERE

Az energiahatékonysági mutató (EEI) kiszámítására vonatkozó módszer a keringetőszivattyúk esetében a következő:

1.

Amennyiben a keringetőszivattyú egynél több vízszint- és áramlásbeállítással rendelkezik, a keringetőszivattyút a maximális beállításnál kell mérni.

„Vízszint” (H): a keringetőszivattyú által adott működési ponton beállított vízszint (méterben).

„Áramlás” (Q): a keringetőszivattyún átfolyó víz térfogatárama (m3/óra).

2.

Találjuk meg azt a pontot, ahol Q · H értéke maximális, és határozzuk meg ezen a ponton az áramlást és a vízszintet a következőképpen: Q100 % és H100 % .

3.

Számítsuk ki ezen a ponton a Phyd hidraulikus energiát.

„Hidraulikus energia”: az áramlás (Q), a vízszint (H) és a számításban használt mértékegységek összehangolására szolgáló átváltási együttható szorzata.

„Phyd”: a keringetőszivattyú által az adott működési ponton kiszivattyúzandó folyadékra kifejtett hidraulikus energia (W).

4.

Számítsuk ki a referenciateljesítményt a következőképpen:

Pref = 1,7 · Phyd + 17 · (1 – e–0,3 · Phyd ), 1 W ≤ Phyd ≤ 2 500 W

„Referenciateljesítmény”: a keringetőszivattyú hidraulikus energiája és energiafogyasztása közötti viszony, figyelembe véve a keringetőszivattyú hatékonysága és mérete közötti összefüggést.

„Pref”: a keringetőszivattyú referencia-energiafogyasztása (W).

5.

Határozzuk meg a szabályozási referenciagörbét a következő pontok közötti egyenes vonalként:

(Q 100 %, H 100 %) és (Q 0 %, Formula)

Image

6.

Válasszuk ki a keringetőszivattyú azon beállítását, amely biztosítja, hogy a keringetőszivattyú a kiválasztott görbén eléri a Q · H = maximális pontot.

7.

P1 és H mérése az áramlásnál:

Q100 % , 0,75 · Q100 % , 0,5 · Q100 % , 0,25 · Q100 % .

„P1”: keringetőszivattyú által adott működési ponton fogyasztott villamos energia (W).

8.

Ezen áramlások esetén a számítás:

Formula , ha Hmeas ≤ Href PL = P1,meas, ha Hmeas > Href

ahol Href különböző áramlások mellett a szabályozási referenciagörbéhez mért vízszint.

9.

A PL és az említett terhelési profil alkalmazása:

Áramlás

[%]

Idő

[%]

100

6

75

15

50

35

25

44

Image

A súlyozott átlagos teljesítmény PL,avg kiszámítása:

PL,avg = 0,06 · PL,100 % + 0,15 · PL,75 % + 0,35 · PL,50 % + 0,44 · PL,25 %

Az energiahatékonysági mutató (1) kiszámítása:

Formula, ahol C20 % = 0,49


(1)  A CXX % egy szorzó, ami azt biztosítja, hogy a szorzó meghatározásának időpontjában egy adott típusú keringetőszivattyúknak csak XX %-a rendelkezzen legfeljebb 0,20-os energiahatékonysági mutatóval.


III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A tagállami hatóságok az I. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából a II. mellékletben megállapított mérési és számítási módszert alkalmazzák.

A tagállami hatóságok egyetlen keringetőszivattyút vizsgálnak. Amennyiben az energiahatékonysági mutató több mint 7 %-kal meghaladja a gyártó által bejelentett értékeket, a mérést három további keringetőszivattyún is elvégzik. A típus akkor tekinthető megfelelőnek, ha az utóbbi három keringetőszivattyúra vonatkozóan mért értékek számtani közepe legfeljebb 7 %-kal haladja meg a gyártó által bejelentett értékeket.

Ettől eltérő esetben a modell nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek.

A tagállami hatóságok az ebben a mellékletben meghatározott eljárás mellett megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve az említett célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú dokumentumokban megállapított módszereket is.


IV. MELLÉKLET

INDIKATÍV REFERENCIAÉRTÉKEK

A rendelet elfogadásakor a keringetőszivattyúk piacán az elérhető legjobb technológiára vonatkozó referenciaérték EEI ≤ 0,20.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/42


A BIZOTTSÁG 642/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott egyeztetést követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles meghatározni azon energiafogyasztó termékek környezetbarát tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentős nagyságrendet képviselnek, amelyek környezeti hatása jelentős, és amelyek környezetvédelmi teljesítménye jelentős többletráfordítás nélkül nagymértékben javítható.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 19. cikk (3) bekezdésben említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórummal folytatott egyeztetést követően a Bizottság – az indokoltnak ítélt termékkörben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni a szórakoztatóelektronikai termékekre vonatkozóan.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatok keretében elemezte a televíziókészülékek műszaki, környezetvédelmi és gazdaságossági jellemzőit. A Bizottság a vizsgálatokat a Közösség és harmadik országok érintett és érdekelt feleinek közreműködésével végezte el, az eredményeket pedig közzétette az Európai Bizottság EUROPA internetes oldalán.

(4)

A televíziókészülékek jelentős szórakoztatóelektronikai termékcsoportot képviselnek az energiafogyasztó termékek körén belül, így a környezetbarát tervezés ügye szempontjából elsőbbséget élveznek.

(5)

E rendelet szempontjából a televíziókészülékek üzemeltetése során fogyasztott energia minősül jelentős környezeti tényezőnek.

(6)

A Közösségben 2007-ben a televíziókészülékek használatával összefüggő éves energiafogyasztás becslések szerint elérte a 60 TWh-t, ami 24 Mt CO2 kibocsátásának felel meg. Konkrét fogyasztáscsökkentő intézkedések nélkül 2020-ra az energiafogyasztás akár 132 TWh-ra is nőhet. Az előkészítő vizsgálat azzal a következtetéssel zárult, hogy az üzemeltetés során elfogyasztott energia mennyisége jelentős mértékben csökkenthető.

(7)

Releváns környezeti tényezőknek tekinthetők egyébiránt a televíziógyártás során felhasznált veszélyes anyagok, illetve az üzemi élettartam végén a készülékekből keletkező hulladékok. A kapcsolódó környezeti hatásokat érintő fejlesztésekről az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2003. január 27-i 2002/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) már érdemben rendelkezik, így szabályozásukra ebben a rendeletben nincs szükség.

(8)

Az előkészítő vizsgálat tanúsága szerint nem szükséges követelményeket felállítani a 2005/32/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsorolt egyéb környezetbarát tervezési paraméterek vonatkozásában.

(9)

A televíziókészülékek elektromosenergia-fogyasztásának csökkentését meglévő, szabadalmi oltalmat nem élvező, költséghatékony technológiák alkalmazásával el lehet érni, ami egyúttal a készülékek beszerzésének és üzemeltetésének összköltségeit is csökkenti.

(10)

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeknek a Közösség egészén belül indokolt harmonizálniuk a televíziókészülékek energiafogyasztási követelményeit, hozzájárulva ezzel a belső piac működéséhez, valamint e készülékek környezetvédelmi teljesítményének javításához.

(11)

A környezetbarát tervezési követelmények nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a termék működőképességére, sem az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. Feltétel továbbá, hogy az üzemeltetés során fogyasztott energia csökkentéséből jóval több előny származzon, mint amilyen hátránnyal járhatnak a gyártásból fakadó esetleges további környezeti hatások.

(12)

A környezetbarát tervezési követelmények fokozatos bevezetésével elegendő időt kell hagyni a gyártóknak, hogy termékeiken végre tudják hajtani a szükséges változtatásokat. Az időkeretet úgy szükséges meghatározni, hogy az ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a már forgalomban lévő termékek működőképességére, számoljon a gyártókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő költségvonzatokkal, ugyanakkor biztosítsa a rendelet célkitűzéseinek késedelem nélküli elérését.

(13)

A releváns termékjellemzőket megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárások alapján indokolt meghatározni, amelyek építenek a mérési módszerek terén általánosan elismert technológiai vívmányokra, ezen belül – ha rendelkezésre állnak – a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében felsorolt európai szabványügyi testületek által elfogadott harmonizált szabványokra.

(14)

Ez a rendelet várhatóan erősíti a televíziókészülékek környezeti hatásának javulását eredményező műszaki megoldások piaci jelenlétét, ennek eredményeképpen pedig 2020-ig várhatóan 28 TWh elektromosenergia-megtakarítást fog eredményezni az intézkedés hiányában tapasztalható fogyasztáshoz képest.

(15)

A 2005/32/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(16)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a gyártók a 2005/32/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban bizonyos információkat megadjanak az ebben a rendeletben rögzített követelmények teljesítése erejéig.

(17)

A bekapcsolt üzemmódbeli energiahatékonyság és a veszélyes anyagok használatából eredő környezeti hatások csökkentése terén jelenleg elérhető legjobb irányszámokat a televíziókészülékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. március 12-i 2009/300/EK bizottsági határozat (5) állapítja meg. Ezek révén biztosítható, hogy a releváns információk széles körben – különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások számára – rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, ami a televíziókészülékek esetében elő fogja segíteni az energiafogyasztást mérséklő irányadó műszaki megoldások alkalmazását. E rendeletben ezért nem indokolt referenciaértékeket megállapítani a jelenleg rendelkezésre álló leghatékonyabb technológiákra vonatkozóan.

(18)

A 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet (6) környezetbarát tervezési követelményeit a megszabott 2013. január 7-i határidőnél korábban szükséges alkalmazni a televíziókészülékekre, mivel a rendelkezéseknek megfelelő technológiák a televíziókészülékek esetében e határidő előtt is megvalósíthatók, s ezzel további energiamegtakarítás érhető el. Az 1275/2008/EK rendelet ezért nem alkalmazandó a televíziókészülékekre, és ennek megfelelően módosítása indokolt.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg a forgalomba hozatalra szánt televíziókészülékekre vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2005/32/EK irányelv fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1.

„televízió” alatt televíziókészülék vagy televízió-képernyő értendő;

2.

„televíziókészülék”: egyetlen típus- vagy rendszermegjelölés alatt forgalomba hozott olyan termék, amelynek elsődleges rendeltetése audiovizuális jelek vétele és megjelenítése, és amely az alábbi elemekből áll:

a)

kijelző;

b)

egy vagy több hangoló- vagy vevőegység, valamint adattárolásra és/vagy képmegjelenítésre szolgáló opcionális kiegészítő funkciók (pl. DVD, HDD, VCR) a képernyővel egybeépítve, illetve egy vagy több külön részegységként;

3.

„televízió-képernyő”: különböző vételi forrásokból származó képfrekvenciás jelek, köztük televíziós adásjelek megjelenítésére alkalmas integrált képernyő, amely opcionálisan külső forrásegység audiojeleinek szabályozására és lejátszására is alkalmas, és amely szabványos képfrekvenciás jelúton keresztül, például RCA- (komponens, kevert), SCART-, HDMI-csatlakozó vagy jövőbeli szabványos vezeték nélküli megoldások segítségével (kivéve a nem szabványosított képfrekvenciás jelutakat, pl. DVI vagy SDI) fogadja a jeleket, de önmagában adásjelek vételére és feldolgozására nem képes;

4.

„bekapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és képet és hangot állít elő;

5.

„alapüzemmód”: a gyártó által átlagos otthoni használatra javasolt beállítás;

6.

„készenléti üzemmód(ok)”: az az állapot, amelynek során a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik, rendeltetésszerű működéséhez a hálózati áramforrás tápellátását veszi igénybe, és kizárólag a következő, határozatlan ideig fenntartható funkciókat biztosítja:

reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzése, és/vagy

információ- vagy állapotkijelzés;

7.

„kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik; ehhez kapcsolódóan:

a)

a kikapcsolt üzemmódot jelző állapot;

b)

olyan állapot, amely kizárólag a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat nyújt;

8.

„reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely egyéb üzemmódok (köztük a bekapcsolt üzemmód) aktiválását teszi lehetővé távkapcsoló (azaz pl. távvezérlő, belső érzékelő vagy időzítő) használatával, amely üzemmódokban további funkciók érhetők el (így a bekapcsolt üzemmód is);

9.

„információ- vagy állapotkijelzés”: tájékoztatást nyújtó, illetve a készülék állapotát a kijelzőn megjelenítő folyamatos funkció, amely az időjelzést is magában foglalja;

10.

„előre optimalizált menü”: a gyártó által előre meghatározott készülékbeállítások menüje, amelyekből a felhasználónak a készülék beüzemelésekor választania kell;

11.

„teljes HD felbontás”: legalább 1 920 × 1 080 fizikai pixelből álló képernyőfelbontás.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

A televíziókészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket az I. melléklet ismerteti.

A környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményeknek való megfelelést a II. mellékletben meghatározott módszerekkel összhangban kell ellenőrizni.

4. cikk

A megfelelőség értékelése

A 2005/32/EK irányelv 8. cikke alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszert vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott megfelelőségértékelési irányítási rendszert kell alkalmazni.

A megfelelőség értékeléséhez szükséges műszaki dokumentációt e rendelet I. melléklete 5. részének 1. pontja határozza meg.

5. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A felügyeleti ellenőrzéseket a III. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárással összhangban kell elvégezni.

6. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki fejlődés fényében legkésőbb annak hatálybalépését követő három év elteltével felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit a környezetbarát tervezéssel foglalkozó konzultációs fórum elé tárja.

7. cikk

Az 1275/2008/EK rendelet módosítása

Az 1275/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. pontja helyébe e rendelet IV. mellékletének szövege lép.

8. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Az I. melléklet 1. részének 1. pontjában, 3. és 4. részében, valamint 5. részének 2. pontjában meghatározott környezetbarát tervezési követelmények 2010. augusztus 20-tól alkalmazandók.

Az I. melléklet 1. részének 2. pontjában rögzített környezetbarát tervezési követelményeket 2012. április 1-jétől kell alkalmazni.

Az I. melléklet 2. részének 1.a)–1.d) pontjában rögzített környezetbarát tervezési követelményeket 2010. január 7-től kell alkalmazni.

Az I. melléklet 2. részének 2.a)–2.e) pontjában meghatározott környezetbarát tervezési követelmények 2011. augusztus 20-tól alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2)  HL L 37., 2003.2.13., 19. o.

(3)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o.

(4)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(5)  HL L 82., 2009.3.28., 3. o.

(6)  HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

(7)  HL L 390., 2004.12.31., 24. o.


I. MELLÉKLET

KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.   ENERGIAFOGYASZTÁS BEKAPCSOLT ÜZEMMÓDBAN

1.

2010. augusztus 20-tól:

A dm2-ben kifejezett „A” képernyőfelülettel rendelkező televíziókészülékek energiafogyasztása bekapcsolt állapotban nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

 

Teljes HD felbontásnál

Minden egyéb felbontásnál

Televíziókészülék

20 W + A · 1,12 · 4,3224 W/dm2

20 W + A · 4,3224 W/dm2

Televízió-képernyő

15 W + A · 1,12 · 4,3224 W/dm2

15 W + A · 4,3224 W/dm2

2.

2012. április 1-jétől kezdődően:

A dm2-ben kifejezett „A” képernyőfelülettel rendelkező televíziókészülékek energiafogyasztása bekapcsolt állapotban nem haladhatja meg az alábbi határértékeket:

 

Minden felbontásnál

Televíziókészülék

16 W + A · 3,4579 W/dm2

Televízió-képernyő

12 W + A · 3,4579 W/dm2

2.   ENERGIAFOGYASZTÁS KÉSZENLÉTI/KIKAPCSOLT ÜZEMMÓDBAN

1.

2010. január 7-től kezdődően:

a)

Energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban:

A televízió energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmód egyetlen állapotában sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

b)

Energiafogyasztás készenléti üzemmód(ok)ban:

A televízió energiafogyasztása a kizárólag reaktiválási funkciót biztosító üzemmódokban, illetve a reaktiválási funkción kívül kizárólag annak aktivált állapotát jelző üzemmódok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

A televízió energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve az információ- vagy állapotkijelzésen kívül reaktiválási funkciót biztosító üzemmódok egyikében sem haladhatja meg a 2,00 W-ot.

c)

Kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmód rendelkezésre állása

A televíziónak rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

d)

A képernyőre és az önálló egység(ek)re külön-külön kell alkalmazni az a)–c) pontban foglaltakat azon készülékek esetében, amelyek egy kijelzőből és egy vagy több hangoló- vagy vevőegységből, illetve adattárolásra és/vagy képmegjelenítésre szolgáló egy vagy több opcionális kiegészítő egységből (pl. DVD, HDD, VCR) állnak.

2.

2011. augusztus 20-tól a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)

Energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban:

A televízió energiafogyasztása a kikapcsolt üzemmódok bármelyikében kizárólag a következő bekezdésben foglalt feltétel teljesülése esetén haladhatja meg a 0,30 W-ot.

Amennyiben a televízión jól látható helyen tápfeszültség-kapcsoló gomb található, amelynek kikapcsolt állásában a készülék energiafogyasztása legfeljebb 0,01 W, az összes többi kikapcsolt üzemmódban az energiafogyasztás legfeljebb 0,50 W lehet.

b)

Energiafogyasztás készenléti üzemmód(ok)ban:

A televízió energiafogyasztása a kizárólag reaktiválási funkciót biztosító üzemmódokban, illetve a reaktiválási funkción kívül kizárólag annak aktivált állapotát jelző üzemmódok egyikében sem haladhatja meg a 0,50 W-ot.

A televízió energiafogyasztása a kizárólag információ- vagy állapotkijelzést, illetve az információ- vagy állapotkijelzésen kívül reaktiválási funkciót biztosító üzemmódok egyikében sem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

c)

Kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmód rendelkezésre állása

A televíziónak rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakoztatva nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

d)

Automatikus kikapcsolás

A televíziónak rendelkeznie kell az alábbiakat biztosító funkcióval:

i.

Felhasználói művelet és/vagy csatornaváltás nélkül eltelt legfeljebb 4 órás időszakot követően a televíziókészüléknek bekapcsolt üzemmódról automatikusan át kell váltania

készenléti üzemmódra, vagy

kikapcsolt üzemmódra, vagy

egyéb olyan üzemmódra, amelyben a készülék nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket.

ii.

Mielőtt a televíziókészülék bekapcsolt üzemmódról automatikusan az említett üzemmódok egyikére váltana, figyelmeztető üzenetet kell megjelenítenie.

Ez alapértelmezettként beállítandó funkció.

e)

A képernyőre és az önálló egységre külön-külön kell alkalmazni az a)–d) pontban foglaltakat azon készülékek esetében, amelyek egy kijelzőből és egy vagy több hangoló- vagy vevőegységből, illetve adattárolásra és/vagy képmegjelenítésre szolgáló opcionális kiegészítő egységekből (pl. DVD, HDD, VCR) állnak.

3.   „ALAPÜZEMMÓD” ELŐRE OPTIMALIZÁLT MENÜVEL RENDELKEZŐ TELEVÍZIÓK ESETÉBEN

2010. augusztus 20-tól a következő követelményeket kell alkalmazni:

A beüzemeléskor előre optimalizált menüt felajánló televízióknak olyan „alapüzemmódot” kell kínálniuk a menüben, amely az első bekapcsoláskor alapértelmezetten érvényesül. Ha a felhasználó a készülék beüzemelésekor nem az „alapüzemmódot” választja, döntését egy második választómenüben meg kell erősítenie.

4.   MAXIMÁLIS FÉNYSŰRŰSÉGARÁNY

2010. augusztus 20-tól a következő követelményeket kell alkalmazni:

Előre optimalizált menüvel nem rendelkező készülékek esetében: a televízió bekapcsolt üzemmódjában a gyárilag beállított maximális fénysűrűségnek el kell érnie a készülék legnagyobb fényerejű bekapcsolt állapotában mért fénysűrűség 65 %-át.

Előre optimalizált menüvel rendelkező készülékek esetében: a televízió alapüzemmódjában a maximális fénysűrűség nem lehet kisebb, mint a készülék legnagyobb fényerejű bekapcsolt állapotában mért fénysűrűség 65 %-a.

5.   GYÁRTÓI INFORMÁCIÓK

1.

A 5. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljaira a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

a)

a mérések vizsgálati paraméterei

környezeti hőmérséklet,

a vizsgálathoz használt feszültség V-ban és a frekvencia Hz-ben,

az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítása,

az audio- és videotesztjelek bemeneti termináljának típusa,

az elektromos vizsgálathoz használt műszerek, beállítások és áramkörök adatai és dokumentációja;

b)

bekapcsolt üzemmód

az energiafogyasztás wattban kifejezett értéke 100 wattos méréshatárig egy tizedesjegyre, a felett pedig az első egész számra kerekítve,

az átlagos televízióadás-tartalmat leképező dinamikus adástartalom-videojel jellemzői,

az energiafogyasztás szempontjából stabilnak tekinthető állapot eléréséhez szükséges műveleti lépések sorozata,

az előre optimalizált menüvel rendelkező készülékek esetében meg kell adni továbbá a televízió alapüzemmódjában mért maximális fénysűrűség és a bekapcsolt állapot legnagyobb fényereje mellett mért maximális fénysűrűség százalékban kifejezett arányát,

televízió-képernyők vizsgálata esetében emellett ismertetni kell a méréshez használt hangolóegység vonatkozó műszaki paramétereit;

c)

a készenléti és kikapcsolt üzemmódok mindegyike esetében

az energiafogyasztás wattban kifejezett értéke két tizedesjegyre kerekítve,

az alkalmazott mérési módszerek,

az üzemmódválasztás vagy -programozás módjának leírása,

az automatikus üzemmódváltásig végbemenő eseménysorozat;

d)

automatikus kikapcsolás

a bekapcsolt üzemmód azon időtartama, amelynek elteltével a televízió kikapcsolt vagy készenléti üzemmódra, illetve más olyan üzemmódra vált, amelyben a készülék nem lépi túl a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra megállapított energiafogyasztási határértékeket;

e)

veszélyes anyagok

ha a készülék higanyt vagy ólmot tartalmaz: a higanytartalmat X,X mg-ként megadva, illetve megemlítve az ólomtartalmat

2.

2010. augusztus 20-tól a következő követelményeket kell alkalmazni:

Az alábbi információkat közzé kell tenni mindenki számára ingyenesen elérhető internetes oldalakon:

a bekapcsolt üzemmódban mért energiafogyasztás wattban kifejezett értéke 100 wattos méréshatárig egy tizedesjegyre kerekítve, a felett pedig az első egész számra kerekítve,

a készenléti és/vagy kikapcsolt üzemmódok mindegyikénél az energiafogyasztás wattban kifejezett értéke két tizedesjegyre kerekítve,

előre optimalizált menüvel nem rendelkező készülékek esetében: a televízió bekapcsolt üzemmódjában a gyárilag beállított maximális fénysűrűség és a készülék legnagyobb fényerejű bekapcsolt állapotában mért fénysűrűség százalékban kifejezett aránya az első egész számra kerekítve,

előre optimalizált menüvel rendelkező készülékek esetében: a televízió alapüzemmódjában mért maximális fénysűrűség és készülék legnagyobb fényerejű bekapcsolt állapotában mért maximális fénysűrűség százalékban kifejezett aránya az első egész számra kerekítve,

ha a készülék higanyt vagy ólmot tartalmaz: a higanytartalmat X,X mg-ként megadva, illetve megemlítve az ólomtartalmat.


II. MELLÉKLET

MÉRÉSEK

1.   A bekapcsolt üzemmódban fogyasztott energiamennyiség mérése

Az I. melléklet 1. részében említett energiafogyasztást úgy kell mérni, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön:

a)

Az energiafogyasztást megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely épít a technika mindenkori állása szerinti, általánosan elfogadott mérési módszerekre.

b)

A televízió bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztásának mérési feltételei

Előre optimalizált menüvel nem rendelkező televíziókészülékek esetében: Az 1. és 2. pontban említett energiafogyasztást a készülék bekapcsolt üzemmódjában, gyári beállítások mellett kell mérni, azaz a fényerő-szabályozóknak abban a helyzetében, amelyet a gyártó a végfelhasználó számára beállított.

Előre optimalizált menüvel rendelkező televíziókészülékek esetében: Az 1. és 2. pontban említett energiafogyasztást a készülék „alapüzemmódjában” kell mérni.

Előre optimalizált menüvel nem rendelkező televízió-képernyők esetében: A televízió-képernyőt megfelelő hangolóegységhez kell csatlakoztatni. Az 1. és 2. pontban említett energiafogyasztást a készülék bekapcsolt üzemmódjában, gyári beállítások mellett kell mérni, azaz a képernyő fényerő-szabályozóinak abban a helyzetében, amelyet a gyártó a végfelhasználó számára beállított. A hangolóegység energiafogyasztása nem releváns a televízió-képernyő bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztásának mérése szempontjából.

Előre optimalizált menüvel rendelkező televízió-képernyők esetében: A televízió-képernyőt megfelelő hangolóegységhez kell csatlakoztatni. Az 1. és 2. pontban említett energiafogyasztást a készülék „alapüzemmódjában” kell megállapítani.

c)

Általános feltételek

A méréseket 23 °C (+/– 5 °C) környezeti hőmérséklet mellett kell elvégezni.

A méréshez az átlagos televízióadás-tartalmat leképező dinamikus adástartalom-videojelet szükséges használni. A vizsgálat az átlagos energiafogyasztást méri 10 perces időtartamon belül.

A méréshez a készüléknek legalább egy, de legfeljebb három órája bekapcsolt üzemmódban kell lennie, közvetlenül legalább egy órás kikapcsolt állapotot követően. A megadott videojelet a bekapcsolt üzemmód teljes tartama alatt meg kell jeleníteni a képernyőn. A fentiekben meghatározott mérési időtartam csökkenthető azon készülékek esetében, amelyek energiafogyasztási állapota közismerten egy órán belül stabilizálódik, amennyiben a módosított időtartamok szerint végzett mérési eredmények az itt meghatározott módszerek szerint végzett méréshez képest legfeljebb 2 %-os eltérést mutatnak.

A mérést legfeljebb 2 %-os tűréshatáron belül, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

Méréskor ki kell kapcsolni az automatikus fényerő-szabályozó funkciót (amennyiben a készülék rendelkezik ilyennel). Ha nincs mód az automatikus fényerő-szabályozás kikapcsolására, a mérést úgy kell elvégezni, hogy legalább 300 lux erősségű fény essen közvetlenül a térmegvilágítás-érzékelőre.

2.   A készenléti/kikapcsolt üzemmódban fogyasztott energiamennyiség mérése

Az I. melléklet 2. részében említett energiafogyasztást úgy kell mérni, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön:

a)

Az 1.a), 1.b), 2.a) és 2.b) pontban említett energiafogyasztást megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely épít a technika mindenkori állása szerinti, általánosan elfogadott mérési módszerekre.

b)

A 0,5 W-ot meghaladó energiafogyasztás mérését legfeljebb 2 %-os tűréshatáron belül, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni. A 0,5 W-nál kisebb energiafogyasztás mérését legfeljebb 0,01 wattos tűréshatáron belül, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

3.   A maximális fénysűrűség mérése

Az I. melléklet 4. részében említett maximális fénysűrűséget úgy kell mérni, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesüljön:

a)

A fénysűrűséget megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, amely épít a technika mindenkori állása szerinti, általánosan elfogadott mérési módszerekre.

b)

A maximális fénysűrűséget fénysűrűségmérővel kell megállapítani, mégpedig a „teljes képernyőteszt” vizsgálati minta azon része alapján, amelyen teljes (100 %) fehér kép látható, s amely nem fényesebb a kép átlagos világosságszintjénél (APL), ahol a képernyő fénysűrűség-vezérlő rendszere teljesítménykorlátozást érvényesít.

c)

A fénysűrűségarányt úgy kell mérni, hogy az I. melléklet 4. részében ismertetett üzemmódok közötti átváltáskor ne zavarja semmilyen tényező a fénysűrűségmérőnek a képernyőn lévő érzékelőpontját.


III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet I. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:

1.

A tagállamok hatóságai egyetlen televíziókészüléket vetnek vizsgálat alá.

2.

Az I. melléklet követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek egy adott készüléktípus esetében, amennyiben

a)

a bekapcsolt üzemmódban mért energiafogyasztás legfeljebb 7 %-kal haladja meg az I. melléklet 1. részének 1. és 2. pontjában meghatározott, vonatkozó határértékeket; és

b)

a kikapcsolt/készenléti üzemmódban mért energiafogyasztás legfeljebb 0,1 W-tal haladja meg az I. melléklet 2. részének 1.a) és 1.b), illetve 2.a) és 2.b) pontjában meghatározott, vonatkozó határértékeket; valamint

c)

a maximális fénysűrűségre vonatkozóan az I. melléklet 3. részében meghatározott arány nem kisebb 60 %-nál.

3.

Ha nem teljesülnek a 2.a), b) vagy c) pont feltételei, az adott készüléktípus három további egységét is be kell vizsgálni.

4.

A három további egység vizsgálatát követően akkor tekinthetők teljesítettnek az I. melléklet követelményei az adott készüléktípus esetében, amennyiben

a)

a három vizsgált egység bekapcsolt üzemmódban mért energiafogyasztásának átlaga legfeljebb 7 %-kal haladja meg az I. melléklet 1. részének 1. és 2. pontjában meghatározott, vonatkozó határértékeket; és

b)

a három vizsgált egység kikapcsolt/készenléti üzemmódban mért energiafogyasztásának átlaga legfeljebb 0,1 W-tal haladja meg az I. melléklet 2. részének 1.a) és 1.b), illetve 2.a) és 2.b) pontjában meghatározott, vonatkozó határértékeket; valamint

c)

a maximális fénysűrűségre vonatkozóan az I. melléklet 3. részében meghatározott aránynak a három vizsgált egység esetében mért átlaga nem kisebb 60 %-nál.

5.

Ha nem teljesülnek a 4.a), b) vagy c) pont feltételei, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adott készüléktípus nem felel meg a követelményeknek.

6.

A követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából a tagállamok a II. mellékletben meghatározott eljárást követik, és olyan megbízható, pontos és megismételhető mérési módszereket alkalmaznak, amelyek építenek az általánosan elismert technikai vívmányokra, köztük azokra a módszerekre, amelyek dokumentációinak hivatkozási számai ebből a célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelentek.


IV. MELLÉKLET

Az 1275/2008/EK rendelet I. melléklete 3. pontjának hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékek jegyzéke

 

Rádiókészülékek

 

Videokamerák

 

Videomagnók

 

Hifiberendezések

 

Audioerősítők

 

Házimozi-rendszerek

 

Hangszerek

Hang, illetve kép (köztük szignálok) rögzítésére vagy reprodukálására szolgáló egyéb berendezések, a hang és kép továbbítására szolgáló nem távközlési technológiákat is beleértve, de a 642/2009/EK bizottsági rendelet meghatározása szerinti televíziókészülékeket kivéve.


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/53


A BIZOTTSÁG 643/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően,

mivel:

(1)

A háztartási elektromos hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációi energiahatékonysági követelményeiről szóló, 1996. szeptember 3-i 96/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseket állapít meg a háztartási hűtőkészülékek vonatkozásában. Az említett irányelvben megállapított és 1999 óta alkalmazandó követelmények mára elavulttá váltak.

(2)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a magas értékesítési és kereskedelmi volumennel jellemezhető, jelentős környezeti hatást kifejtő energiafelhasználó termékek tekintetében, amelyek esetében a környezeti hatás jelentős javítására anélkül van lehetőség, hogy ez túlzott költségekkel járna, a Bizottság környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg.

(3)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében a Bizottság a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával történt konzultációt követően adott esetben új végrehajtási intézkedést vezet be a háztartási hűtőkészülékek tekintetében, és hatályon kívül helyezi a 96/57/EK irányelvet.

(4)

A Bizottság előkészítő vizsgálat keretében elemezte a jellemzően a háztartásokban használt hűtőkészülékek műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A vizsgálatot a Közösség és harmadik országok érdekeltjeivel és érintettjeivel együttesen végezték, az eredményeket pedig nyilvánosan elérhetővé tették a Bizottság honlapján az EUROPA szerveren.

(5)

Az abszorpciós hűtőkészülékek és a termoelektromos hűtést alkalmazó hűtőkészülékek – pl. a mini italhűtők – energiahatékonysága jelentős mértékben javítható. Ezért ennek a rendeletnek a hatályát ki kell terjeszteni az említett készülékekre.

(6)

Az ezen rendelet alkalmazásában jelentősnek tekintett környezeti szempontok között a felhasználási szakasz energiafogyasztása, illetve a háztartási hűtőkészülékek végfelhasználó által történő környezetbarátabb felhasználásának biztosítását célzó termékjellemzők szerepelnek.

(7)

Az előkészítő vizsgálat szerint a 2005/32/EK irányelv I. mellékletének 1. részében említett egyéb környezetbarát tervezési paraméterekkel kapcsolatos követelmények előírása szükségtelen.

(8)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek éves villamosenergia-fogyasztása 2005-ben becslések szerint 122 TWh volt, ami 56 millió tonna CO2-egyenértéknek felel meg. Bár a háztartási hűtőkészülékek várható energiafogyasztása 2020-ig csökkenni fog, ez a csökkenés az elavult követelmények és energiafogyasztásra vonatkozó címkék miatt valószínűleg lelassul. Ezért a meglévő környezetbarát tervezési követelmények naprakésszé tételére irányuló további intézkedések bevezetésének elmaradása esetén a költséghatékony energiamegtakarítási potenciál nem használható ki.

(9)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek villamosenergia-fogyasztása olyan meglévő, szabadalmi védelem alatt nem álló költséghatékony technológiák alkalmazásával tehető hatékonyabbá, amelyek csökkentik e termékek megvásárlásának és működtetésének együttes költségét.

(10)

Ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb biztosítania kell a hatálya alá tartozó energiahatékonyabb termékek forgalomba hozatalát.

(11)

A környezetbarát tervezési követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják a működést, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra vagy a környezetre. Különösen a villamosenergia-fogyasztás felhasználási szakaszban történő mérsékléséből származó előnyöknek legalább ellensúlyozniuk kell az ezen rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítása során felmerülő további környezeti hatásokat.

(12)

A környezetbarát tervezési követelményeket fokozatosan kell bevezetni, hogy adott esetben a gyártók számára kellő idő álljon rendelkezésre termékeik ezen rendeletnek megfelelően történő újratervezésére. Az időzítés megállapítása során el kell kerülni a forgalomban lévő berendezések működését érintő kedvezőtlen hatásokat, és figyelembe kell venni a végfelhasználókat és a gyártókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat érintő költségvonzatokat, biztosítva egyidejűleg e rendelet célkitűzéseinek megfelelő időben történő elérését.

(13)

A megfelelőségértékelés és a fontos termékparaméterek mérése során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert korszerű mérési módszereket, ideértve adott esetben a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I. mellékletében felsorolt európai szabványosítási testületek által elfogadott harmonizált szabványokat is.

(14)

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkével összhangban ez a rendelet meghatározza az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

(15)

A megfelelőségi ellenőrzések előmozdítása érdekében a gyártóknak a 2005/32/EK irányelv V. és VI. mellékletében említett műszaki dokumentációban információkkal kell szolgálniuk, amennyiben az ilyen információk az ebben a rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatosak.

(16)

Az ebben a rendeletben megállapított, jogilag kötelező követelmények mellett az e rendelet hatálya alá tartozó termékek életciklus alatti környezeti teljesítményére vonatkozó információk széles körben történő rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében meg kell határozni a legjobb elérhető technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket.

(17)

A 96/57/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(18)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet megállapítja a legfeljebb 1 500 liter tárolási térfogatú, villamos üzemű hűtőkészülékek forgalomba hozatalára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket.

(2)   Ez a rendelet a villamos hálózatról üzemelő háztartási hűtőkészülékekre alkalmazandó, ideértve a nem háztartási használatra értékesített vagy nem élelmiszerek hűtésére szánt hűtőkészülékeket is.

Ez a rendelet az akkumulátorról működtethető villamos hálózatról üzemelő háztartási hűtőkészülékekre is alkalmazandó.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

olyan hűtőkészülékek, amelyeket elsődlegesen a villamos energiától eltérő energiaforrásokkal – ideértve a cseppfolyós propán-bután gázt, a kerozint és a biodízel üzemanyagokat – üzemeltetnek;

b)

olyan akkumulátorról működtethető hűtőkészülékek, amelyek külön megvásárolható AC/DC adapterrel az elektromos hálózatba csatlakoztathatók;

c)

egyszeri gyártású, egyedi kivitelezésű hűtőkészülékek, amelyek nem feleltethetők meg más hűtőkészülék-modelleknek;

d)

a szolgáltatói ágazatban való használatra szánt olyan hűtőkészülékek, amelyek a hűtött élelmiszerek eltávolítását elektronikus úton érzékelik, és az erre vonatkozó információkat elszámolás céljából hálózati kapcsolat útján automatikusan továbbítják egy távoli ellenőrző rendszerbe;

e)

olyan készülékek, amelyek elsődleges funkciója nem az élelmiszerek hűtés útján történő tárolása, ideértve az önálló jégkészítő gépeket vagy a hűtöttital-adagolókat is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2005/32/EK irányelvben meghatározott fogalmak mellett az alábbi fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1.   „élelmiszer”: meghatározott hőmérsékleten hűtést igénylő élelmiszerek, hozzávalók, italok – a bort is ideértve – és más, elsődlegesen fogyasztásra szánt anyagok;

2.   „háztartási hűtőkészülék”: egy vagy több térrel rendelkező, szigetelt szekrény, ideértve a végfelhasználó által összeszerelendő formában értékesített készülékeket is, amely élelmiszerek hűtésére vagy fagyasztására, illetve hűtött vagy fagyasztott élelmiszerek nem szakmai célból történő tárolására szolgál, és amelyben a hűtést egy vagy több energiafogyasztó folyamat végzi;

3.   „hűtőszekrény”: élelmiszerek tartósítására szánt hűtőkészülék, amelyben legalább egy, friss élelmiszerek és/vagy – a bort is ideértve – italok tárolására alkalmas tér található;

4.   „kompressziós hűtőkészülék”: olyan hűtőkészülék, amelyben a hűtés motoros kompresszorral történik;

5.   „abszorpciós hűtőkészülék”: olyan hűtőkészülék, amelyben a hűtés energiaforrásként hőt felhasználó abszorpciós eljárással történik;

6.   „hűtőszekrény-fagyasztó”: olyan hűtőkészülék, amelyben legalább egy, friss élelmiszerek tárolására szánt tér és legalább egy, friss ételek fagyasztására és fagyasztott élelmiszerek tárolására alkalmas másik tér található, a háromcsillagos tárolási körülményeknek megfelelően (élelmiszer-fagyasztó tér);

7.   „fagyasztott élelmiszer tárolására alkalmas szekrény”: olyan hűtőkészülék, amelyben egy vagy több, fagyasztott élelmiszerek tárolására alkalmas tér található;

8.   „élelmiszer-fagyasztó”: olyan hűtőkészülék, amelyben egy vagy több, élelmiszerek fagyasztására alkalmas tér található, amelynek a hőmérséklete a környezeti hőmérséklet és –18 °C között alakul, és amely – háromcsillagos tárolási feltételek között – fagyasztott élelmiszerek tárolására is alkalmas; az élelmiszer-fagyasztónak kétcsillagos részei és/vagy terei is lehetnek a téren vagy a szekrényen belül;

9.   „bortároló készülék”: olyan hűtőkészülék, amelynek egy vagy több, csak bor tárolására alkalmas tere van;

10.   „többfunkciós készülék”: olyan hűtőkészülék, amelynek egy vagy több, csak többfunkciós tere van;

11.   „egyenértékű hűtőkészülék”: olyan, forgalomban lévő modell, amely ugyanazon gyártó által más kereskedelmi kód alatt forgalomba hozott, másik hűtőkészülék-modellel megegyező bruttó és tárolási térfogattal, műszaki, hatékonysági és teljesítményjellemzőkkel és tértípusokkal rendelkezik.

Az I. melléklet a II–VI. melléklet alkalmazásában további fogalmakat határoz meg.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

Az e rendelet hatálya alá tartozó háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó általános környezetbarát tervezési követelményeket a II. melléklet 1. pontja állapítja meg. Az e rendelet hatálya alá tartozó háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó egyedi környezetbarát tervezési követelményeket a II. melléklet 2. pontja állapítja meg.

4. cikk

Megfelelőségértékelés

(1)   A 2005/32/EK irányelv 8. cikkében említett megfelelőségértékelési eljárás az említett irányelv IV. mellékletében megállapított belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

(2)   A 2005/32/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentáció tartalmazza a III. melléklet 2. pontjával összhangban szolgáltatott termékismertető egy példányát, és e rendelet IV. mellékletében szereplő számítások eredményeit.

Amennyiben az adott háztartási hűtőkészülék-modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban szereplő információkat a terv alapján végzett számításokból vagy más, egyenértékű háztartási hűtőkészülék alapján levont következtetésekből, illetve mindkettőből nyerték, a dokumentációban részletesen ismertetik az ilyen számításokat vagy következtetéseket, illetve mindkettőt, valamint a gyártók által az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében folytatott teszteket. Ilyen esetekben a műszaki dokumentációban minden olyan egyéb egyenértékű háztartási hűtőkészülék-modellt is fel kell sorolni, amelynek esetében a műszaki dokumentációban szereplő információkat hasonló alapon nyerték.

5. cikk

Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések ezen rendelet II. mellékletében megállapított követelmények tekintetében történő elvégzésekor a tagállami hatóságok az ezen rendelet V. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.

6. cikk

Referenciaértékek

Az e rendelet hatálybalépésekor forgalomban lévő, legjobban teljesítő háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó indikatív referenciaértékeket a VI. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb öt évvel hatálybalépése után felülvizsgálja e rendeletet a technológiai haladásra tekintettel, és a felülvizsgálat eredményeit benyújtja a környezetbarát tervezés konzultációs fórumának. A felülvizsgálat különösen az V. mellékletben szereplő ellenőrzési tűréshatárokat és a IV. mellékletben szereplő korrekciós tényezők törlésének vagy csökkentésének lehetőségét vizsgálja meg.

A Bizottság legkésőbb két évvel e rendelet hatálybalépése után megvizsgálja, hogy szükség van-e egyedi környezetbarát tervezési követelmények elfogadására a bortároló készülékekkel kapcsolatban.

8. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 96/57/EK irányelv 2010. július 1-jétől hatályát veszti.

9. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   A II. melléklet 1.1. pontjában szereplő általános környezetbarát tervezési követelmények 2010. július 1-jétől alkalmazandók.

A II. melléklet 1.2. pontjában szereplő általános környezetbarát tervezési követelmények 2013. július 1-jétől alkalmazandók.

A II. melléklet 2. pontjában szereplő, az energiahatékonysági mutatóval kapcsolatos egyedi környezetbarát tervezési követelmények a II. melléklet 1. és 2. táblázatában szereplő ütemtervnek megfelelően alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2)  HL L 236., 1996.9.18., 36. o.

(3)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.


I. MELLÉKLET

A II–VI. mellékletben alkalmazandó fogalommeghatározások

A II–VI. mellékletben a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)   „egyéb típusú hűtőkészülékek”: olyan hűtőkészülék, amelyben a fagyasztás a kompressziós vagy abszorpciós típusútól eltérő, bármilyen egyéb technológia vagy folyamat útján történik;

b)   „jegesedésmentes (frost-free) rendszer”: olyan rendszer, amely automatikusan megakadályozza, hogy állandó jégréteg képződjön, a hűtésre irányított légáramoltatással kerül sor, a párologtató(ka)t automatikus jégtelenítő rendszer jégteleníti, és a jégtelenítésből származó víz automatikusan távozik a rendszerből;

c)   „jegesedésmentes tér”: a jegesedésmentes rendszer által jégmentesített tér;

d)   „beépíthető készülék”: szekrénybe, fal előkészített mélyedésébe vagy hasonló helyre beszerelendő, rögzített hűtőkészülék, amelynél bútorszerelési munkálatok is szükségesek;

e)   „hűtőszekrény-borhűtő”: olyan hűtőkészülék, amelynek legalább egy, friss élelmiszerek tárolására alkalmas tere és egy, borhűtésre szolgáló tere van, de nincs fagyasztott élelmiszerek tárolására, sokkoló hűtésre, vagy jégkészítésre szolgáló tere;

f)   „borhűtő”: olyan hűtőkészülék, amelyben egy vagy több, csak borhűtő tér található;

g)   „hűtőszekrény-sokkolóhűtő”: olyan hűtőkészülék, amelyben legalább egy, friss élelmiszerek tárolására alkalmas tér és egy sokkoló hűtőtér található, de nincs fagyasztott élelmiszerek tárolására alkalmas tere;

h)   „tér”: az i)–p) pontban felsorolt terek bármelyike;

i)   „friss élelmiszerek tárolására alkalmas tér”: nem fagyasztott élelmiszerek tárolására kialakított tér, amely maga is további terekre osztható;

j)   „borhűtő tér”: egyes élelmiszereknek vagy italoknak a friss élelmiszerek tárolására szánt tér hőmérsékleténél nagyobb hőmérsékleten történő tárolására szánt tér;

k)   „sokkoló hűtőtér”: kifejezetten gyorsan romló élelmiszerek tárolására szánt tér;

l)   „jégkészítő tér”: kifejezetten jégkészítésre és a jég tárolására szánt, alacsony hőmérsékletű tér;

m)   „fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér”: kifejezetten fagyasztott élelmiszer tárolására szánt, hőmérséklet alapján a következőképpen osztályozott, alacsony hőmérsékletű tér:

n)   „bor tárolására szánt tér”: kizárólag borok rövid távú, ideális fogyasztási hőmérsékletre történő hűtése céljából, vagy hosszú távú, érlelés céljából történő tárolására használt tér, amely a következő jellemzőkkel bír:

o)   „többfunkciós tér”: a tértípus két vagy több hőmérsékleten történő felhasználására szánt tér, amelyet a végfelhasználó a gyártó utasításai szerint beállíthat úgy, hogy folyamatosan fenntartsa az egyes tértípusokra alkalmazandó működési hőmérsékleti tartományt; ha azonban egy funkció egy tér hőmérsékletét csak korlátozott időtartamra képes átállítani másik működési hőmérsékletre (pl. mint a gyorsfagyasztó berendezés), a tér e rendelet fogalommeghatározása szerint nem tekinthető „többfunkciós térnek”;

p)   „egyéb tér”: nem bortárolásra szánt tér, amelyet bizonyos élelmiszerek + 14 °C-nál magasabb hőmérsékleten történő tárolására szánnak;

q)   „kétcsillagos rész”: élelmiszer-fagyasztó, élelmiszer-fagyasztó tér, háromcsillagos tér vagy háromcsillagos fagyasztottélelmiszer-tároló szekrény olyan része, amelynek nincs saját külön ajtaja vagy fedele, és amelynek a hőmérséklete legfeljebb – 12 °C;

r)   „fagyasztóláda”: élelmiszer-fagyasztó, amelyben a tér (terek) a készülék tetejéről hozzáférhető(ek), vagy amely felülről nyitható, és a terek felfelé néznek, és ahol a felülről nyitható tér (terek) bruttó térfogata meghaladja a készülék teljes bruttó térfogatának 75 %-át;

s)   „felülről nyitható típus” vagy „ládatípus”: olyan hűtőkészülék, amelynek tere(i) a készülék tetejéről hozzáférhető(ek);

t)   „függőleges típus”: olyan hűtőkészülék, amelynek tere(i) a készülék elülső oldaláról hozzáférhető(ek);

u)   „gyorsfagyasztás”: a végfelhasználó által a gyártó utasításai szerint aktivált, visszafordítható folyamat, amelynek során a fagyasztó vagy a fagyasztó tér tárolási hőmérséklete a nem fagyasztott élelmiszerek gyorsabb fagyasztása érdekében csökken.


II. MELLÉKLET

A háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények

1.   ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1.

2010. július 1-jétől:

a)

Bortároló készülékek esetében a gyártótól származó tájékoztató füzetben fel kell tüntetni a következő információt: „Ez a készülék kizárólag bor tárolására használható”.

b)

Háztartási hűtőkészülékek esetében a gyártótól származó tájékoztató füzetben a következőkről kell információkat adni:

a fiókok, kosarak és polcok olyan módon történő kombinálása, ami a készülék leghatékonyabb energiafelhasználását eredményezi, és

a felhasználási szakaszban hogyan minimalizálható a háztartási hűtőkészülék energiafogyasztása.

2.

2013. július 1-jétől:

a)

A gyorsfagyasztó berendezés vagy a termosztát beállításainak a fagyasztókban és a fagyasztóterekben történő módosítása útján létrejövő hasonló funkció a végfelhasználó által a gyártó utasításainak megfelelően történő aktiválást követően legfeljebb 72 órán belül automatikusan visszaáll a korábbi normális tárolási hőmérsékletre. Ez a követelmény nem alkalmazandó az olyan, egy termosztáttal és egy kompresszorral rendelkező hűtőszekrény-fagyasztókra, amelyek elektromechanikus vezérlőegységgel vannak felszerelve.

b)

Az egy termosztáttal és egy kompresszorral rendelkező olyan hűtőszekrény-fagyasztók esetében, amelyek elektronikus vezérlőegységgel vannak felszerelve és a gyártó utasításai szerint 16 °C környezeti hőmérséklet alatt is használhatók, a téli beállítás kapcsolója vagy a megfelelő fagyasztottélelmiszer-tárolási hőmérsékletet biztosító hasonló funkció automatikusan működik a készülék beszerelési helyén lévő környezeti hőmérséklet szerint.

c)

A 10 liter alatti tárolási térfogatú háztartási hűtőkészülékek az üres állapot bekövetkezését követően legkésőbb 1 órával automatikusan 0,00 W energiafogyasztású működési állapotra kapcsolnak. Az áramkör-megszakító kapcsolóval való felszereltség önmagában még nem elégséges ezen követelmény teljesítéséhez.

2.   EGYEDI KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

Az e rendelet hatálya alá tartozó, legalább 10 liter tárolási térfogatú háztartási hűtőkészülékek megfelelnek az 1. és a 2. táblázatban foglalt energiahatékonysági mutatók határértékeinek.

Az 1. és a 2. táblázatban szereplő egyedi környezetbarát tervezési követelmények nem alkalmazandók a következőkre:

bortároló készülékek, vagy

abszorpciós hűtőkészülékek és a IV. melléklet 1. pontjában meghatározott, 4–9. kategóriába tartozó egyéb típusú hűtőkészülékek.

Aháztartási hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatóját (EEI) a IV. mellékletben előírt eljárással összhangban számítják ki.

1.   táblázat

Kompressziós hűtőkészülékek

Alkalmazás dátuma

Energiahatékonysági mutató (EEI)

2010. július 1.

EEI < 55

2012. július 1.

EEI < 44

2014. július 1.

EEI < 42


2.   táblázat

Abszorpciós és egyéb típusú hűtőkészülékek

Alkalmazás dátuma

Energiahatékonysági mutató (EEI)

2010. július 1.

EEI < 150

2012. július 1.

EEI < 125

2015. július 1.

EEI < 110


III. MELLÉKLET

Mérések

Az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés céljából a mérések során megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket kell alkalmazni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, ideértve az azokban a dokumentumokban megállapított módszereket is, amelyeknek hivatkozási számát e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.

1.   ÁLTALÁNOS TESZTELÉSI FELTÉTELEK

Az alábbi általános tesztelési feltételek alkalmazandók:

1.

amennyiben vannak a végfelhasználó által be- és kikapcsolható antikondenzációs fűtőelemek, ezeket be kell kapcsolni és – ha állíthatóak – maximális fűtési fokozatra kell állítani;

2.

amennyiben vannak a végfelhasználó által be- és kikapcsolható, „ajtón keresztül működő eszközök” (pl. jég-, hidegvíz- vagy hidegital-adagolók), az energiafogyasztás mérésének idejére ezeket be kell kapcsolni, de nem működtethetők;

3.

többfunkciós készülékek és terek esetében az energiafogyasztás mérésekor a tárolási hőmérséklet a leghidegebb tértípus névleges hőmérséklete a gyártó utasításainak megfelelő folyamatos normális működés során;

4.

a hűtőkészülék energiafogyasztását a leghidegebb konfigurációban határozzák meg a folyamatos normális működésre vonatkozóan a gyártó által adott utasításnak megfelelően a IV. melléklet 5. táblázatában meghatározott „egyéb terek” tekintetében.

2.   MŰSZAKI PARAMÉTEREK

A következő paramétereket kell megállapítani:

a)

„általános méretek”: a legközelebbi milliméterre kerekítve;

b)

„a használathoz szükséges általános terület”: a legközelebbi milliméterre kerekítve;

c)

„teljes bruttó térfogat(ok)”: a legközelebbi egész köbdeciméterre vagy literre kerekítve;

d)

„tárolási térfogat(ok) és teljes tárolási térfogat(ok)”: a legközelebbi egész köbdeciméterre vagy literre kerekítve;

e)

„a jégmentesítő típusa”;

f)

„tárolási hőmérséklet”;

g)

„energiafogyasztás”: 24 órára vetítve kWh-ban kifejezve (kWh/24 óra), három tizedesnyi pontossággal;

h)

„hőmérséklet-emelkedés”;

i)

„fagyasztókapacitás”;

j)

„áramfogyasztás”: wattban mérve, két tizedesnyi pontossággal; és

k)

„a bor tárolására szánt tér páratartalma”: a legközelebbi egész számra kerekítve, százalékban kifejezve.


IV. MELLÉKLET

Az energiahatékonysági mutató kiszámítási módszere

1.   A HÁZTARTÁSI HŰTŐKÉSZÜLÉKEK OSZTÁLYOZÁSA

A háztartási hűtőkészülékek az 1. táblázatban szereplő kategóriák szerint kerülnek osztályozásra. Az egyes kategóriák meghatározása a 2. táblázatban feltüntetett, sajátos térösszeállítás alapján történik, és független az ajtók és/vagy a fiókok számától.

1.   táblázat

Háztartási hűtőkészülék kategóriái

Kategória

Megjelölés

1

Hűtőszekrény egy vagy több, friss élelmiszer tárolására alkalmas térrel

2

Hűtőszekrény-borhűtő, borhűtő és bortároló készülékkel

3

Hűtőszekrény-sokkolóhűtő és hűtőszekrény nullacsillagos térrel

4

Hűtőszekrény egycsillagos térrel

5

Hűtőszekrény kétcsillagos térrel

6

Hűtőszekrény háromcsillagos térrel

7

Hűtőszekrény-fagyasztó

8

Fagyasztószekrény

9

Fagyasztóláda

10

Többfunkciós és egyéb hűtőkészülékek

Az 1–9. kategóriába a térhőmérséklet miatt be nem sorolható háztartási hűtőkészülékeket a 10. kategóriába kell besorolni.

2.   táblázat

A háztartási hűtőkészülékek osztályozása és az érintett térösszeállítások

Névleges hőmérséklet (az EEI-re) (°C)

Tervezés T

+12

+12

+5

0

0

–6

–12

–18

–18

Kategória

(szám)

Tértípus

Egyéb

Bortároló

Borhűtő

Frissélelmiszer-tároló

Sokkolóhűtő

Nullacsillagos/jégkészítő

Egycsillagos

Kétcsillagos

Háromcsillagos

Négycsillagos

Készülékkategória

Térösszeállítás

HŰTŐSZEKRÉNY EGY VAGY TÖBB FRISS ÉLELMISZER TÁROLÁSÁRA SZÁNT TÉRREL

N

N

N

I

N

N

N

N

N

N

1

HŰTŐSZEKRÉNY-BORHŰTŐ, BORHŰTŐ ÉS BORTÁROLÓ KÉSZÜLÉK

O

O

O

I

N

N

N

N

N

N

2

O

O

I

N

N

N

N

N

N

N

N

I

N

N

N

N

N

N

N

N

HŰTŐSZEKRÉNY-SOKKOLÓHŰTŐ ÉS HŰTŐSZEKRÉNY NULLA CSILLAGOS TÉRREL

O

O

O

I

I

O

N

N

N

N

3

O

O

O

I

O

I

N

N

N

N

HŰTŐSZEKRÉNY EGYCSILLAGOS TÉRREL

O

O

O

I

O

O

I

N

N

N

4

HŰTŐSZEKRÉNY KÉTCSILLAGOS TÉRREL

O

O

O

I

O

O

O

I

N

N

5

HŰTŐSZEKRÉNY HÁROMCSILLAGOS TÉRREL

O

O

O

I

O

O

O

O

I

N

6

HŰTŐSZEKRÉNY-FAGYASZTÓ

O

O

O

I

O

O

O

O

O

I

7

FAGYASZTÓSZEKRÉNY

N

N

N

N

N

N

N

O

I (1)

I

8

FAGYASZTÓLÁDA

N

N

N

N

N

N

N

O

N

I

9

TÖBBFUNKCIÓS ÉS EGYÉB HŰTŐKÉSZÜLÉKEK

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

10

Jegyzet:

I

=

van tér.

N

=

nincs tér.

O

=

a tér opcionális.

A háztartási hűtőkészülékeket a 3. táblázat szerint sorolják egy vagy több klímaosztályba

3.   táblázat

Klímaosztályok

Klímaosztály

Szimbólum

Átlagos környezeti hőmérséklet °C

Bővített mérsékelt

SN

+ 10 – + 32

Mérsékelt

N

+ 16 – + 32

Szubtrópusi

ST

+ 16 – + 38

Trópusi

T

+ 16 – + 43

A hűtőkészüléknek képesnek kell lennie arra, hogy a különböző terekben a 4. táblázatban a különböző típusú háztartási hűtőkészülékekre és a megfelelő klímaosztályokra előírt tárolási hőmérsékleteket egyidejűleg – és a megengedett hőmérséklet-eltéréseken belül maradva (a jégtelenítési ciklusban) – fenntartsa.

A többfunkciós készülékeknek és/vagy tereknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a különböző tértípusok előírt tárolási hőmérsékletét fenntartsák, amennyiben ezek a hőmérsékletek a végfelhasználó által a gyártó utasításai szerint beállíthatóak.

4.   táblázat

Tárolási hőmérsékletek

Tárolási hőmérsékletek (°C)

Egyéb tér

Bor tárolására szánt tér

Borhűtő tér

Friss élelmiszer tárolására szánt tér

Sokkoló hűtőtér

Egycsillagos tér

Kétcsillagos tér/rész

Élelmiszer-fagyasztó és háromcsillagos tér/szekrény

tom

twma

tcm

t1m, t2m, t3m, tma

tcc

t*

t**

t***

> + 14

+ 5 ≤ twma ≤ + 20

+ 8 ≤ tcm ≤ + 14

0 ≤ t1m, t2m, t3m ≤ + 8; tma ≤ + 4

– 2 ≤ tcc ≤ + 3

≤ – 6

≤ – 12 (2)

≤ – 18 (2)

Jegyzetek:

tom

:

az egyéb tér tárolási hőmérséklete

twma

:

a bor tárolására szánt tér tárolási hőmérséklete 0,5 K eltéréssel

tcm

:

a borhűtő tér tárolási hőmérséklete

t1m, t2m, t3m

:

a friss élelmiszer tárolására szánt tér tárolási hőmérsékletei

tma

:

a friss élelmiszer tárolására szánt tér átlagos tárolási hőmérséklete

tcc

:

sokkoló hűtőtér azonnali tárolási hőmérséklete

t*, t**, t***

:

a fagyasztott élelmiszer tárolására szánt terek maximális hőmérséklete

a jégkészítő tér és a nullacsillagos tér tárolási hőmérséklete 0 °C alatt van

2.   AZ EGYENÉRTÉKŰ TÉRFOGAT KISZÁMÍTÁSA

A háztartási hűtőkészülék egyenértékű térfogata valamennyi tér egyenértékű térfogatának összege. Ezt az összeget literben számítják, és a legközelebbi egész számra kerekítik a következők szerint:

Formula

ahol:

n a terek száma

Vc a tér (terek) tárolási térfogata

Tc a tér (terek) 2. táblázatban meghatározott névleges hőmérséklete

Formula az 5. táblázatban meghatározott termodinamikai tényező

FFc, CC és BI a 6. táblázatban meghatározott térfogat-korrekciós tényezők.

A Formula termodinamikai korrekciós tényező egy (a 2. táblázatban meghatározott) T c tér névleges hőmérséklete és a + 25 °C-os, szabványos tesztelési körülmények szerinti környezeti hőmérséklet közötti hőmérséklet-különbség, ugyanazon különbség százalékos arányában kifejezve egy + 5 °C-os hőmérsékletű friss élelmiszer tárolására szánt térre.

Az I. melléklet i)–p) pontjában leírt terekre vonatkozóan a termodinamikai tényezőket az 5. táblázat határozza meg

5.   táblázat

A hűtőkészülékek tereire vonatkozó termodinamikai tényezők

Tér

Névleges hőmérséklet

(25 – T c)/20

Egyéb tér

Tervezési hőmérséklet

Formula

Borhűtő tér/bor tárolására szánt tér

+ 12 °C

0,65

Friss élelmiszer tárolására szánt tér

+ 5 °C

1,00

Sokkoló hűtőtér

0 °C

1,25

Jégkészítő tér és nulla csillagos tér

0 °C

1,25

Egycsillagos tér

– 6 °C

1,55

Kétcsillagos tér

– 12 °C

1,85

Háromcsillagos tér

– 18 °C

2,15

Élelmiszer-fagyasztó tér (négycsillagos tér)

– 18 °C

2,15

Megjegyzések:

i.

többfunkciós terek esetében a termodinamikai tényezőt a 2. táblázatban a leghidegebb tértípusra vonatkozóan megadott olyan névleges hőmérséklettel határozzák meg, amelyet a végfelhasználó a gyártó utasításai szerint beállíthat és folyamatosan fenntarthat;

ii.

a termodinamikai tényező meghatározása (egy fagyasztón belül) bármely kétcsillagos rész esetében T c = – 12 °C hőmérsékleten történik;

iii.

a termodinamikai tényezőt egyéb tereknél a leghidegebb tértípusra vonatkozóan megadott olyan névleges hőmérséklettel határozzák meg, amelyet a végfelhasználó a gyártó utasításai szerint beállíthat és folyamatosan fenntarthat.

6.   táblázat

A korrekciós tényezők értéke

Korrekciós tényező

Érték

Feltételek

FF (jegesedésmentes)

1,2

Fagyasztott élelmiszer tárolására szánt jegesedésmentes tereknél

1

Egyéb esetekben

CC (klímaosztály)

1,2

T osztályú (trópusi) készülékeknél

1,1

ST osztályú (szubtrópusi) készülékeknél

1

Egyéb esetekben

BI (beépített)

1,2

Legfeljebb 58 cm széles beépíthető készülékeknél

1

Egyéb esetekben

Megjegyzések:

i.

FF a jegesedésmentes terekre vonatkozó térfogat-korrekciós tényező.

ii.

CC egy adott klímaosztályra vonatkozó térfogat-korrekciós tényező. Amennyiben egy hűtőkészüléket egynél több klímaosztályba sorolnak, a legmagasabb korrekciós tényezőjű klímaosztályt használják fel az egyenértékű térfogat kiszámításánál.

iii.

BI a beépíthető készülékekre vonatkozó térfogat-korrekciós tényező.

3.   AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI MUTATÓ KISZÁMÍTÁSA

Egy háztartási hűtőkészülék-modell energiahatékonysági mutatójának (EEI) kiszámításakor a háztartási hűtőkészülék éves energiafogyasztását összevetik a szabvány szerinti éves energiafogyasztásával.

1.

Az energiahatékonysági mutatót (EEI) kiszámítják, és az első tizedesjegyig kerekítik a következők szerint:

Formula

ahol:

=

AEC = a

=

háztartási hűtőkészülék éves energiafogyasztása

=

SAEC = a

=

háztartási hűtőkészülék szabványos éves energiafogyasztása.

2.

A szokásos éves energiafogyasztást (AE C ) kWh/évben számítják, és két tizedesjegyig kerekítik a következők szerint:

AEc = E24h × 365

ahol:

E 24h a háztartási hűtőkészülék energiafogyasztása kWh/24 órában megadva, három tizedesig kerekítve.

3.

Egy hűtőkészülék szabványos éves energiafogyasztását (SAE C ) kWh/évben számítják, és két tizedesjegyig kerekítik a következők szerint:

SAEc = Veq × M + N + CH

ahol:

Veq a háztartási hűtőkészülék egyenértékű térfogata

CH egyenlő 50 kWh/évvel olyan háztartási hűtőkészülékeknél, amelyek legalább 15 literes tárolási térfogatú sokkoló hűtőtérrel rendelkeznek

az M és N értékek a 7. táblázatban szerepelnek minden egyes háztartási hűtőkészülékkategóriára vonatkozóan

7.   táblázat

M és N értékek a háztartási hűtőkészülék kategóriái szerint

Kategória

M

N

1

0,233

245

2

0,233

245

3

0,233

245

4

0,643

191

5

0,450

245

6

0,777

303

7

0,777

303

8

0,539

315

9

0,472

286

10

 (3)

 (3)


(1)  Ideértve a háromcsillagos, fagyasztott élelmiszer tárolására szánt szekrényeket is.

(2)  A jégmentes háztartási hűtőkészülékek esetében jégmentesítési ciklusban 4 órás időszak vagy a működési ciklus 20 %-a alatt – attól függően, hogy melyik a rövidebb – legfeljebb 3 K hőmérséklet-ingadozás megengedett.

(3)  A 10. kategóriába sorolt háztartási hűtőkészülékeknél az M és az N értéke a végfelhasználó által a gyártó utasításai szerint beállított és folyamatosan fenntartott, a leghidegebb tárolási hőmérsékletű tértípusra vonatkozóan megadott hőmérséklettől és csillag szerinti besorolástól függ. Amikor csak a 2. táblázatban és az I. melléklet p) pontjában meghatározott „egyéb tér” található a készülékben, az 1. kategóriára vonatkozó M és N értékeket kell alkalmazni. A háromcsillagos terekkel, illetve élelmiszer-fagyasztó terekkel ellátott készülékeket hűtőszekrény-fagyasztónak kell tekinteni.


V. MELLÉKLET

Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra

A tagállami hatóságok a II. mellékletben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából egyetlen háztartási hűtőkészüléket vizsgálnak. Amennyiben a mért paraméterek nem felelnek meg a gyártó által közölt értékeknek a 4. cikk (2) bekezdése szerint, az 1. táblázatban meghatározott tartományon belül, a mérést három további háztartási hűtőkészüléken is el kell végezni. Az említett három további háztartási hűtőkészülékre vonatkozóan mért értékek számtani közepének meg kell felelnie az II. mellékletben előírt követelményeknek az 1. táblázatban meghatározott tartományon belül.

Ettől eltérő esetben a modellt és az egyéb egyenértékű háztartási hűtőkészülék-modelleket nem megfelelőnek kell tekinteni.

1.   táblázat

Mért paraméter

Ellenőrzési tűréshatárok

Bruttó előírt térfogat

A mért érték az előírt értéknél (1) legfeljebb 3 %-kal vagy 1 literrel lehet kevesebb, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb.

Előírt tárolási térfogat

A mért érték az előírt értéknél legfeljebb 3 %-kal vagy 1 literrel lehet kevesebb, attól függően, hogy melyik érték a nagyobb. Amennyiben a borhűtő tér és a friss élelmiszer tárolására szánt tér térfogata a felhasználó által egymáshoz képest módosítható, ez a mérési bizonytalanság alkalmazandó, ha a borhűtő teret a minimális térfogatra állítják be.

Fagyasztókapacitás

A mért érték az előírt értéknél legfeljebb 10 %-kal lehet kevesebb.

Energiafogyasztás

A mért érték az előírt értéket (E24h) legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg.

A 10 liter alatti tárolási térfogatú tárolókészülékek energiafogyasztása

A mért érték 95 %-os megbízhatósági szint mellett legfeljebb 0,10 W-tal haladhatja meg a II. melléklet 1.2.c) pontjában megállapított határértéket.

Bortároló készülékek

A relatív páratartalomra mért érték legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg a névleges tartományt.

A tagállami hatóságok a III. mellékletben meghatározott eljárás mellett megbízható, pontos és reprodukálható mérési módszereket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, ideértve az azokban a dokumentumokban megállapított módszereket is, amelyeknek hivatkozási számát e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették.


(1)  „Előírt érték”: a gyártó által közölt érték.


VI. MELLÉKLET

Háztartási hűtőkészülékekre vonatkozó indikatív referenciaértékek

E rendelet hatálybalépésének idején a háztartási hűtőkészülékek vonatkozásában a piacon elérhető legjobb technológiák azok energiahatékonysági mutatója (EEI) és zajkibocsátása tekintetében a következők.

Hűtőszekrények, kompressziós:

EEI = 29,7, 115 kWh/év éves energiafogyasztás friss élelmiszer tárolására szánt, 300 liter teljes tárolási térfogatú térben és 25 literes sokkoló hűtőtérben, T (trópusi) klímaosztály.

Zaj: 33 dB(A).

Hűtőszekrények, abszorpciós:

EEI = 97,2, 245 kWh/év éves energiafogyasztás friss élelmiszer tárolására szánt, 28 liter teljes tárolási térfogatú térben, N (mérsékelt) klímaosztály.

Zaj ≈ 0 dB(A).

Hűtőszekrény-fagyasztók, kompressziós:

EEI = 28,0, 157 kWh/év éves energiafogyasztás 255 liter teljes tárolási térfogat esetén, amelyből 236 liter friss élelmiszer tárolására szánt tér és 19 liter négycsillagos fagyasztó tér, T (trópusi) klímaosztály.

Zaj = 33 dB(A).

Fagyasztószekrények, kompressziós:

EEI = 29,3, 172 kWh/év éves energiafogyasztás 195 liter teljes tárolási térfogat esetén, négycsillagos fagyasztó térben, T (trópusi) klímaosztály.

Zaj = 35 dB(A).

Fagyasztóládák, kompressziós:

EEI = 27,4, 153 kWh/év éves energiafogyasztás 223 liter teljes tárolási térfogat esetén, négycsillagos fagyasztó térben, T (trópusi) klímaosztály.

Zaj = 37 dB(A).


23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/69


A BIZOTTSÁG 644/2009/EK RENDELETE

(2009. július 22.)

a gabonaágazatban 2009. július 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 623/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A gabonaágazatban 2009. július 16-tól alkalmazandó behozatali vámokat a 623/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)

A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 623/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)

A 623/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 623/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. július 23-án kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

(3)  HL L 184., 2009.7.16., 3. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. július 23-tól alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám

Áru megnevezése

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 10 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00

közepes minőségű

0,00

gyenge minőségű

0,00

1001 90 91

KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 90 99

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00

1002 00 00

ROZS

61,37

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

31,15

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)

31,15

1007 00 90

CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével

66,36


(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

15.7.2009-21.7.2009

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Árpa

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

175,68

94,79

FOB-ár, USA

189,62

179,62

159,62

76,43

Öböl-beli árnövelés

16,16

Nagy-tavaki árnövelés

8,75

2.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam

20,65 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam

19,24 EUR/t


(1)  14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2)  10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3)  30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

23.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 191/72


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. július 22.)

a sertések hólyagos betegsége leküzdését célzó, 2008. évi olaszországi biztonsági intézkedésekhez nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2009) 5608. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(2009/557/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A sertések hólyagos betegsége a sertések vírusos fertőző betegsége, amely klinikailag nem különböztethető meg a száj- és körömfájás betegségtől, ennélfogva zavart okoz a Közösségen belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben.

(2)

A sertések hólyagos betegségének megjelenése esetén fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozó átterjed az érintett tagállamon belül más sertéstartó gazdaságokra, illetve az élő sertés vagy a sertésből készült termékek kereskedelmén keresztül más tagállamokra és harmadik országokra.

(3)

Az Olaszországban a sertések hólyagos betegsége elleni állat-egészségügyi intézkedésekről szóló, 2005. november 8-i 2005/779/EK bizottsági határozat (2) meghatározza a sertések hólyagos betegségétől mentes, illetve mentesnek nem nyilvánított olaszországi régiókra vonatkozó, a sertések hólyagos betegsége elleni állat-egészségügyi intézkedéseket. Az olasz hatóságok megküldték az említett határozat 11. cikkében előírt információkat.

(4)

A 90/424/EGK határozat meghatározza azokat az eljárásokat, amelyek a konkrét állat-egészségügyi intézkedésekhez – köztük a biztonsági intézkedésekhez – nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást szabályozzák. A fenti határozat 3. cikke (2) bekezdésének értelmében a tagállamok pénzügyi hozzájárulásban részesülnek, amennyiben intézkedéseket hoznak a sertések hólyagos betegsége felszámolására.

(5)

A 90/424/EGK határozat 3. cikkének (5) bekezdése meghatározza az egyes tagállami költségeknek a közösségi pénzügyi hozzájárulásból fedezhető hányadát.

(6)

A sertések hólyagos betegsége felszámolására irányuló biztonsági intézkedésekhez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetését a 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendelet (3) szabályozza.

(7)

Olaszország teljes mértékben eleget tett a 90/424/EGK határozat 3. cikkének (3) bekezdésében és a 349/2005/EK rendelet 6. cikkében előírt műszaki és adminisztratív kötelezettségeknek.

(8)

2008. december 10-én Olaszország benyújtotta a sertések hólyagos betegsége felszámolását célzó intézkedések során felmerült költségekre vonatkozó becslését.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Olaszországnak nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás

A Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújthat Olaszországnak azon költségei fedezéséhez, melyek a 90/424/EGK határozat 3. cikke (2) bekezdésében említett, a sertések hólyagos betegsége leküzdése érdekében 2008-ban tett intézkedései során felmerültek.

2. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. július 22-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(2)  HL L 293., 2005.11.9., 28. o.

(3)  HL L 55., 2005.3.1., 12. o.