ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.188.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 188

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. július 18.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 595/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 596/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Negyedik rész

14

 

*

A Tanács 597/2009/EK rendelete (2009. június 11.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (kodifikált változat)

93

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló 2252/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2009. május 28-i 444/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 142., 2009.6.6.)

127

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

18.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 595/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről, a 715/2007/EK rendelet és a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ebből a célból működik a gépjárművek átfogó közösségi típus-jóváhagyási rendszere. A kibocsátás tekintetében a gépjárművek típusjóváhagyásának műszaki előírásait össze kell hangolni, hogy elkerülhető legyen a tagállamonként eltérő előírások elfogadása, valamint hogy biztosítva legyen a magas szintű környezetvédelem.

(2)

Ez a rendelet a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) (a továbbiakban: keretirányelv) alapján kidolgozott közösségi típus-jóváhagyási eljárás összefüggésében egy új, különálló rendelet. Az irányelv IV., VI. és XI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(3)

Az Európai Parlament kérésére a gépjárművekre vonatkozó közösségi jogszabályokba új szabályozási megközelítést vezettek be. Ezért ez a rendelet a járművek kibocsátására vonatkozóan csak az alapvető rendelkezéseket határozza meg, míg a műszaki leírásokat a komitológiai eljárások szerint elfogadott végrehajtási intézkedések határozzák meg.

(4)

A 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) elfogadott hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program előírja, hogy a szennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely minimalizálja az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, különleges figyelmet fordítva az érzékeny népességcsoportokra és a környezet egészére. A közösségi jogszabályok megfelelő szabványokat hoztak létre a környezeti levegő minősége vonatkozásában az emberi egészség és különösen az érzékeny egyének védelme érdekében, valamint a nemzeti kibocsátási határértékek vonatkozásában. A 2001. május 4-i közleményét követően, amely a „Tiszta levegőt Európának (CAFE) programot” elindította, a Bizottság 2005. szeptember 21-én újabb közleményt fogadott el „A levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégia” címmel. A tematikus stratégia egyik következtetése szerint a levegőminőségre vonatkozó európai uniós célok eléréséhez a közlekedési ágazat (légi, tengeri és szárazföldi közlekedés), a háztartások, valamint az energia-, a mezőgazdasági és az ipari ágazat kibocsátásának további csökkentésére van szükség. A járművek kibocsátásainak csökkentésének feladatát ezzel összefüggésben egy átfogó stratégia keretében kell megközelíteni. Az Euro VI szabvány az egyik olyan intézkedés, amely a használatban lévő járművek olyan légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésére irányul, mint például a légszennyező részecskék (PM), valamint az olyan ózon-előanyagok kibocsátásának csökkentésére, mint a nitrogén-oxidok (NOx) és a szénhidrogének.

(5)

Az EU levegőminőségi céljainak megvalósítása a járművek kibocsátásának csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítést igényel. Ezért az ágazatot egyértelműen tájékoztatni kell a jövőbeni kibocsátási határértékekről, és kellő időt kell hagyni teljesítésükre és a szükséges műszaki fejlesztésekre.

(6)

Különösen a nehéz tehergépjárművek NOx-kibocsátását kell csökkenteni a levegőminőség javítása és a szennyezési határértékek és a nemzeti kibocsátási határértékek betartása érdekében. A NOx-kibocsátásra vonatkozó határértékek kezdeti szakaszban történő meghatározásának biztosítania kell a járműgyártók számára, hogy terveiket hosszú távra és európai uniós léptékben alakíthassák ki.

(7)

A kibocsátási szabványok meghatározása során fontos figyelembe venni hatásaikat a piacok és a gyártók versenyképességére, a felmerülő közvetlen és közvetett üzleti költségeket, valamint az innováció ösztönzése, a levegőminőség javulása, az egészségügyi kiadások csökkenése és a várható élettartam növekedése terén jelentkező előnyöket.

(8)

A belső piac működésének javításához – különösen az áruk szabad mozgása, a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében – szükséges egyrészről a korlátlan hozzáférés a járműjavítási információkhoz a műszaki információk szabványosított formátumban történő elérése útján, másrészről a járműjavítási és -karbantartási információs szolgáltatások piacán folyó tényleges verseny. Az ilyen információk nagy hányada a fedélzeti diagnosztikai rendszerekhez (OBD) és azoknak a jármű más rendszereivel való kölcsönhatásához kapcsolódik. Meg kell határozni azokat a műszaki leírásokat, amelyeket a gyártóknak internetes oldalaikon követniük kell, valamint a kis- és középvállalkozások számára elfogadható hozzáférést biztosító célzott intézkedéseket.

(9)

Legkésőbb 2013. augusztus 7-ig a Bizottság felülvizsgálja az összes járműjavítási és -karbantartási információhoz korlátlan hozzáférést biztosító rendszer működését annak meghatározása érdekében, hogy szükséges-e a típusjóváhagyásról szóló felülvizsgált keretjogszabályban egységes szerkezetbe foglalni a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. Ha az említett információhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket ily módon egységes szerkezetbe foglalják, akkor az e rendeletben foglalt megfelelő rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni, feltéve, hogy a javítási és karbantartási információkra vonatkozó jelenlegi hozzáférési jogok megmaradnak.

(10)

A Bizottságnak ösztönöznie kell a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való korlátlan és szabványosított hozzáférés nemzetközi szintű szabványformátumának kidolgozását, például az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) munkája révén.

(11)

Nélkülözhetetlen egy közös európai szabvány létrehozása az OBD rendszerre vonatkozó információk és a járműjavítási és -karbantartási információk vonatkozásában. Amíg ezt a szabványt el nem fogadják, a nehéz tehergépjárművekre vonatkozó OBD, valamint járműjavítási és -karbantartási információkat könnyen elérhető módon és a hátrányos megkülönböztetést kizáró hozzáférést garantálva kell közzétenni. Az információkat a gyártók honlapján, vagy ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges, egyéb megfelelő formátumban kell hozzáférhetővé tenni.

(12)

A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie azokat a még nem szabályozott kibocsátásokat, amelyek az új üzemanyag-összetételek, motortechnológiák és kibocsátáscsökkentő rendszerek egyre szélesebb körben való használata következtében jelennek meg. A Bizottságnak szükség esetén e kibocsátások szabályozása érdekében javaslatot kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(13)

Helyénvaló az olyan alternatív üzemanyagot felhasználó járművek bevezetésének ösztönzése, amelyek NOx- és részecskekibocsátása alacsony. Ennélfogva határértékeket kell bevezetni a szénhidrogének, a metántól eltérő szénhidrogének és a metán vonatkozásában.

(14)

Az ultrafinom légszennyező részecskék (0,1 μm vagy kisebb méretű szilárd anyagok) kibocsátása szabályozásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadhasson egy számszerű szabályozást is a légszennyezőrészecske-kibocsátás tekintetében a jelenleg használt tömeg alapú megközelítés mellett. A számszerű megközelítésnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) légszennyezőrészecske-mérő program (Particulate Measurement Programme – PMP) eredményeire kell támaszkodnia, és figyelembe kell vennie a már elfogadott nagyra törő környezetvédelmi célokat.

(15)

Ezen környezetvédelmi célok elérése érdekében helyénvaló rámutatni, hogy a részecskeszámra vonatkozó határértékek valószínűleg a legjobb rendelkezésre álló technológiát alkalmazó részecskeszűrőkkel jelenleg elérhető legmagasabb teljesítményszinteket tükrözik.

(16)

A Bizottságnak világszinten harmonizált menetciklusokat kell elfogadnia a vizsgálati eljárások vonatkozásában, amelyek az EK típus-jóváhagyási kibocsátási szabályozás alapjául szolgálnak. A használat közbeni tényleges kibocsátások ellenőrzésére szolgáló hordozható kibocsátásmérő rendszerek alkalmazását és a menetcikluson kívüli kibocsátások ellenőrzésére irányuló eljárások bevezetését is figyelembe kell venni.

(17)

A nehéz haszongépjárművek dízel részecskeszűrővel való utólagos felszerelése növelheti a nitrogén-dioxid- (NO2-) kibocsátást. A levegőszennyezésre vonatkozó tematikus stratégia keretében a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kell kidolgoznia az utólagos beépítésre vonatkozó nemzeti szabályozások összehangolására, és ennek során biztosítania kell a környezetvédelmi előírások betartását.

(18)

A jármű használata során a kibocsátás ellenőrzése szempontjából fontos szerepet töltenek be az OBD rendszerek. A valóságban tapasztalható tényleges kibocsátás szabályozásának fontossága miatt a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie az ilyen rendszerekre vonatkozó követelményeket és a hibafigyelésnél alkalmazott tűréshatárokat.

(19)

Annak érdekében, hogy megfigyelhető legyen az ágazat egészének hozzájárulása az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásához, a Bizottságnak be kell vezetnie a nehéz tehergépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának mérését.

(20)

A tiszta és energiahatékony járművek piacának támogatása érdekében a Bizottságnak tanulmányoznia kell a teljes járművekre, és nemcsak a motorokra vonatkozó energiafogyasztással és CO2-kibocsátással kapcsolatos meghatározás és módszertan megvalósíthatóságát és kialakítását, anélkül, hogy ez a virtuális és tényleges vizsgálatok alkalmazását érintené. Egy ilyen meghatározásnak és módszertannak ki kell terjednie alternatív meghajtási koncepciókra (pl. hibrid járművek) és a járművek fejlesztésében szerepet játszó olyan tényezők hatásaira, mint az aerodinamika, a tömeg, a teherbíró képesség és a gördülési ellenállás. Ha sikerül megfelelő közzétételi és összehasonlítási módszert azonosítani, a különböző járműtípusokra vonatkozó, kapott üzemanyag-fogyasztást és szén-dioxid-kibocsátást a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(21)

Annak érdekében, hogy jobban ellenőrizhetők legyenek a használat közbeni tényleges kibocsátások, köztük a menetcikluson kívüli kibocsátások is, és hogy könnyebbé váljon a használatban lévő járművek megfelelőségének vizsgálata, megfelelő időkeretek között hordozható kibocsátásmérő rendszereken alapuló vizsgálati módszereket és teljesítmény-előírásokat kell elfogadni.

(22)

A levegőminőségi célok elérésére tekintettel a Bizottságnak harmonizált rendelkezéseket kell bevezetnie annak biztosítására, hogy a nehéz tehergépjárművek és motorok menetcikluson kívüli kibocsátásait a motor-üzemállapotok és a környezeti működési feltételek széles skáláján megfelelően szabályozzák.

(23)

Az utókezelő berendezés megfelelő működése alapvető követelmény a szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó szabványok teljesítéséhez, különösen a NOx esetében. Ebben az összefüggésben olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek biztosítják a reagensek használatán alapuló rendszerek megfelelő működését.

(24)

A tagállamok képesek arra, hogy pénzügyi ösztönzőkkel felgyorsítsák a közösségi szinten elfogadott követelményeket teljesítő járművek forgalomba hozatalát. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a kibocsátást figyelembe vegyék a gépjárműadók számítási módja során.

(25)

Amikor a tagállamok intézkedéseket hoznak a részecskeszűrőknek a használatban lévő nehéz tehergépjárművekbe történő utólagos beszerelésének biztosítására, azoknak az Euro VI szabványokon kell alapulniuk.

(26)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell érvényesítésüket. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(27)

A gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. december 16-i 80/1269/EGK tanácsi irányelvben (5) lefektetett, a gépjárművek motorteljesítményére vonatkozó előírásokat át kell vennie ennek a rendeletnek és a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6). Ezért a 715/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, és a 80/1269/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(28)

A közösségi jogszabályok egyszerűsítése érdekében, helyénvaló a hatályos tehergépjármű-kibocsátásra vonatkozó jogszabályokat, nevezetesen a 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7) és a 2005/78/EK bizottsági irányelvet (8) egy rendelettel helyettesíteni. A rendelet használatának biztosítania kell, hogy a részletes műszaki rendelkezések közvetlenül alkalmazhatók legyenek a gyártókra, a jóváhagyó hatóságokra és a műszaki szolgálatokra, és hogy a rendelkezéseket gyorsan és hatékonyan lehessen aktualizálni. Ennek megfelelően a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni és a 715/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(29)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(30)

Különösen arra vonatkozóan kellene hatásköröket ruházni a Bizottságra, hogy részecskeszám-alapú határértékeket állapíthasson meg az I. mellékletben, adott esetben konkrétan meghatározza a NO2 megengedett szintjét a NOx-határértékeken belül, külön típus-jóváhagyási eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket, valamint részecskeszám-mérő eljárást határozzon meg, továbbá intézkedéseket fogadjon el a menetcikluson kívüli kibocsátásokat, a hordozható kibocsátásmérő rendszerek alkalmazását, a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférést és a kibocsátások mérésére szolgáló mérési ciklusokat illetően. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésével annak nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(31)

E rendelet célját – nevezetesen a belső piac kiteljesítését a gépjárművek kibocsátásaira vonatkozó közös műszaki előírások bevezetésén keresztül, valamint annak biztosítását, hogy a független piaci szereplők ugyanúgy hozzáférjenek a járműjavítási és karbantartási információkhoz, mint a hivatalos forgalmazók és szervizek – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös műszaki előírásokat határoz meg a gépjárművek, motorok és pótalkatrészek típusjóváhagyására kibocsátásuk tekintetében.

E rendelet szabályokat határoz meg a használatban lévő járművek és motorok megfelelőségére, a kibocsátáscsökkentő berendezések élettartamára, az OBD-rendszerekre, az üzemanyag-fogyasztás mérésére, a CO2-kibocsátásra, valamint az OBD és a járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférhetőségére.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a 2007/46/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott, 2 610 kg referenciatömeget meghaladó M1, M2, N1 és N2 kategóriájú gépjárművekre, valamint az említett mellékletben meghatározott M3 és N3 kategóriába tartozó valamennyi gépjárműre alkalmazni kell.

Ezt a rendeletet a 715/2007/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül kell alkalmazni.

A gyártó kérésére a teljes jármű e rendelet és végrehajtási intézkedései szerinti típusjóváhagyása kiterjed a 2 610 kg-ot meg nem haladó referenciatömegű, nem teljes járműre is. A típusjóváhagyások akkor terjeszthetők ki, ha a gyártó bizonyítani tudja, hogy a nem teljes járműre várhatóan felszerelt összes felépítmény szerelvény a jármű referenciatömegét 2 610 kg fölé növeli.

A gyártó kérésére a jármű e rendelet és végrehajtási intézkedései szerinti típusjóváhagyása kiterjed a jármű 2 380 kg referenciatömeget meghaladó változataira és kiviteleire, amennyiben az megfelel a 715/2007/EK rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó méréssel kapcsolatos követelményeknek.

3. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „motor”: a jármű meghajtását biztosító erőforrás, amelyre önálló műszaki egységként a 2007/46/EGK irányelv 3. cikkének 25. pontjában meghatározottak szerint típusjóváhagyás adható;

2.   „gáz-halmazállapotú szennyező anyagok”: kipufogógázzal kibocsátott szén-monoxid, NOx nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve és szénhidrogének;

3.   „légszennyező részecskék”: a kipufogógáz azon összetevői, amelyeket a kipufogócsőnél a hígított kipufogógázból 52 °C (325 K) maximális hőmérsékleten távolítanak el az átlagos kibocsátás ellenőrzéséhez használt vizsgálati eljárásnál meghatározott szűrőkkel;

4.   „kipufogócső-kibocsátás”: a kibocsátott gáz-halmazállapotú szennyező anyagok és légszennyező részecskék;

5.   „forgattyúház”: azok a motoron belüli vagy kívüli terek, amelyeket olyan belső vagy külső vezetékek kötnek össze az olajteknővel, amelyeken keresztül a gázok és gőzök kiszivároghatnak;

6.   „kibocsátáscsökkentő berendezés”: a jármű kipufogócsőnél történő és párolgási kibocsátások csökkentését és/vagy korlátozását szolgáló alkatrészei;

7.   „fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszer”: olyan, a jármű vagy a motor fedélzetén található rendszer, amely képes a működési hibákat felismerni és adott esetben azokat riasztórendszer segítségével jelezni, számítógépes memóriában tárolt adatok segítségével a hibák valószínűsíthető helyét meghatározni és ezeket az adatokat a fedélzeten kívül elérhetővé tenni.;

8.   „hatástalanító módszer”: olyan kibocsátáscsökkentő módszer, amely akár a jármű szokásos működése során, akár a típus-jóváhagyási vizsgálati eljárásokon kívüli környezeti viszonyoktól és üzemállapotoktól eltérő feltételek esetén csökkenti a kibocsátáscsökkentés hatékonyságát;

9.   „eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés”: olyan kibocsátáscsökkentő berendezés vagy ilyen berendezések együttese, amelyre kiterjed az adott járműre megadott típusjóváhagyás;

10.   „kibocsátáscsökkentő pótberendezés”: olyan kibocsátáscsökkentő berendezés vagy ilyen berendezések együttese, amelyet az eredeti kibocsátáscsökkentő berendezés pótlására szántak, és amelyre a 2007/46/EK irányelv 3. cikke 25. pontjában meghatározott önálló műszaki egységként jóváhagyás szerezhető;

11.   „járműjavítási és -karbantartási információ”: minden olyan információ, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, időszakos felülvizsgálatához, javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy távdiagnosztai támogatáshoz szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos forgalmazóik és szervizeik rendelkezésére bocsátanak, az ilyen információk későbbi módosításait és kiegészítéseit is ideértve. Ez az információ magában foglalja az alkatrészek vagy berendezések járműre való felszereléséhez szükséges valamennyi információt;

12.   „gyártó”: az a személy vagy szerv, aki vagy amely a jóváhagyó hatóságnak felelős a járműtípus-jóváhagyás vagy az engedélyeztetési eljárás valamennyi vonatkozásáért, valamint a gyártásmegfelelőség biztosításáért. Nem szükségszerű, hogy az érintett személy vagy szerv közvetlenül részt vegyen az engedélyeztetési eljárás tárgyát képező jármű, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység gyártásának valamennyi szakaszában;

13.   „független gazdasági szereplők”: azok a hivatalos forgalmazókon és szervizeken kívüli vállalkozások, amelyek a gépjárművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesznek, különösen a járműjavítók, a járműjavító felszerelések, eszközök vagy pótalkatrészek gyártói vagy forgalmazói, a műszaki tájékoztatók megjelentetői, az autóklubok, a közúti segélyszolgálatok, az ellenőrzési és vizsgáztatási szolgáltatásokat kínáló gazdasági szereplők, az alternatív üzemanyaggal működő járművek berendezéseit szerelők, gyártók és javítók számára képzést kínáló gazdasági szereplők;

14.   „alternatív üzemanyaggal működő jármű”: az a jármű, amelyet úgy terveznek, hogy legyen képes legalább egy olyan üzemanyaggal működni, amely légköri hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotú, vagy alapjában véve nem ásványi olajszármazék;

15.   „referenciatömeg”: a menetkész jármű tömege, a járművezető 75 kg-mal figyelembe vett átlagtömegével csökkentve és megnövelve 100 kg átlagtömeggel;

16.   „manipulálás”: a jármű kibocsátásszabályozó vagy meghajtó rendszerének – beleértve e rendszerek valamennyi szoftverének vagy más logikai szabályozó elemének – lekapcsolása, átállítása vagy módosítása, amely szándékosságtól függetlenül, a jármű kibocsátási teljesítményének csökkenését idézi elő.

A Bizottság az OBD-rendszerek terén történő műszaki fejlődés követése érdekében módosíthatja az első albekezdés 7. pontjában található meghatározást. Ezt az intézkedést, amely e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányul, a 13. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni

4. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók kötelesek bizonyítani, hogy minden új jármű, amelyet a Közösségben értékesítenek, regisztrálnak vagy üzembe helyeznek, minden új motor, amelyet a Közösségben értékesítenek vagy üzembe helyeznek, és minden új kibocsátáscsökkentő pótberendezés, amely a 8. és 9. cikk alapján típusjóváhagyásra kötelezett, és amelyet a Közösségben értékesítenek vagy üzembe helyeznek, az e rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben foglaltaknak megfelelően típusjóváhagyással rendelkezik.

(2)   A gyártók kötelesek biztosítani a gyártás megfelelőségét, a kibocsátáscsökkentő berendezések tartósságát és a használatban lévő járművek megfelelősségét ellenőrző típus-jóváhagyási eljárások elvégzését.

A gyártó megteszi azokat a műszaki intézkedéseket, amelyek biztosítják a kipufogócsőnél történő kibocsátás hatékony korlátozását e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek megfelelően, a járművek szokásos élettartama alatt, szokásos üzemi körülmények között.

E célból az a kilométer-teljesítmény és referencia-időszak, amely alapján a típusjóváhagyáshoz a kibocsátáscsökkentő berendezéseken végrehajtott tartóssági vizsgálatot és a használatban lévő járművek vagy motorok megfelelőségvizsgálatát végrehajtják, a következő:

a)

160 000 km vagy öt év (a kettő közül a korábbi) az M1, N1 és M2 kategóriájú járművekre szerelt motorok esetében;

b)

300 000 km vagy hat év (a kettő közül a korábbi) a 16 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű N2 vagy N3 kategóriájú, és a 7,5 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű M3 kategóriájú és I. osztályú, II. osztályú, A. osztályú és B. osztályú járművekbe szerelt motorok esetében;

c)

700 000 km vagy hét év (a kettő közül a korábbi) a 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű N3 kategóriájú, és a 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett legnagyobb tömegű M3 kategóriájú, III. osztályú és B. osztályú járművekbe szerelt motorok esetében.

(3)   A Bizottság az említett eljárásnak megfelelően meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdése végrehajtására vonatkozó konkrét eljárásokat és követelményeket. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

5. cikk

Követelmények és vizsgálatok

(1)   A gyártók biztosítják az I. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelést.

(2)   A gyártók kötelesek olyan felszereléssel ellátni a járművet és a motort, hogy a kibocsátásokat valószínűsíthetően befolyásoló komponensek tervezése, kialakítása és összeállítása lehetővé tegye a jármű és a motor számára a rendes használat során az e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek való megfelelést.

(3)   Tilos a kibocsátáscsökkentő berendezések hatékonyságát csökkentő hatástalanító stratégiák használata.

(4)   A Bizottság intézkedéseket fogad el e cikk végrehajtására, beleértve a következőkkel kapcsolatos intézkedéseket:

a)

kipufogócsőnél történő kibocsátások, ideértve a mérési ciklusokat, a hordozható kibocsátásmérő rendszerek használatát a tényleges üzemi kibocsátások ellenőrzésére, a menetcikluson kívüli kibocsátások ellenőrzését és korlátozását, a részecskeszámra vonatkozó határértékek megállapítását a hatályos, nagyra törő környezetvédelmi követelmények figyelembevételével, az üresjárati fordulatszámnál tapasztalható kibocsátásokat;

b)

kibocsátások a forgattyúházból;

c)

a fedélzeti diagnosztikai rendszerek és a használatban lévő járművek kibocsátáscsökkentő berendezéseinek teljesítménye;

d)

kibocsátáscsökkentő berendezések tartóssága, kibocsátáscsökkentő pótberendezések, a használatban lévő motorok és járművek megfelelősége, gyártásmegfelelőség és közlekedésre való alkalmasság;

e)

CO2-kibocsátások és üzemanyag-fogyasztás;

f)

a típusjóváhagyások kiterjesztése;

g)

a mérőberendezések;

h)

referencia-üzemanyagok, úgymint benzin, gázolaj, gáz-halmazállapotú üzemanyagok és bioüzemanyagok, úgymint bioetanol, biodízel és biogáz;

i)

a motorteljesítmény mérése;

j)

a kibocsátáscsökkentő berendezések helyes működése és regenerálása;

k)

a NOx szabályozására szolgáló megoldások helyes működését biztosító konkrét rendelkezések; e rendelkezések biztosítják, hogy a járművek nem működtethetők, amennyiben a NOx szabályozására szolgáló megoldások nem működnek, pl. a szükséges reagens hiánya, a nem megfelelő kipufogógáz-visszakeringető rendszer (EGR) vagy az EGR deaktiválása miatt.

Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk

Az információhoz való hozzáférés

(1)   A gyártók korlátlan és szabványosított hozzáférést biztosítanak az OBD rendszerre vonatkozó információkhoz, diagnosztikai és egyéb berendezésekhez, eszközökhöz – ideértve a kapcsolódó szoftvereket – és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz a független gazdasági szereplők számára.

A gyártók szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget biztosítanak annak lehetővé tétele érdekében, hogy a független javítóműhelyek elvégezhessék a gépjármű biztonsági rendszereihez való hozzáférést igénylő beavatkozásokat.

Többlépcsős típusjóváhagyás esetén a kérdéses típusjóváhagyásért felelős gyártó felelős az adott fázissal kapcsolatos javítási információk közléséért is a végtermék gyártója és a független gazdasági szereplők számára egyaránt. A végtermék gyártója felelős a teljes járművel kapcsolatos információk közléséért a független gazdasági szereplők számára.

A 715/2007/EK rendelet 6. és 7. cikke megfelelően alkalmazandó.

A vonatkozó szabvány például a CEN munkáján keresztül történő elfogadásáig az OBD-, valamint járműjavítási és -karbantartási információkat könnyen elérhető, a hátrányos megkülönböztetést kizáró módon kell közzétenni.

Ezen információkat a gyártók honlapján vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdés végrehajtása céljából meghatározza és naprakészen tartja azokat a megfelelő technikai specifikációkat, amelyek szerint az OBD- és a járműjavítási és -karbantartási információkat nyilvánossá kell tenni. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a jelenlegi informatikai technológiákat, a járműgyártási technológiákkal kapcsolatos várható fejleményeket, a létező ISO-szabványokat, valamint a világszintű ISO-szabvány létrejöttének lehetőségét.

A Bizottság az említett eljárással elfogadhat további olyan intézkedéseket is, amelyek az (1) bekezdés végrehajtásához szükségesek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

A reagenst használó rendszerekkel kapcsolatos követelmények

(1)   A járművek gyártói, javítói és üzemeltetői nem módosítják a jogszabályok kijátszásának céljával az olyan rendszereket, amelyek reagenst használnak.

(2)   A járművek üzemeltetőinek biztosítani kell, hogy a járműveket ne lehessen reagens nélkül működtetni.

8. cikk

A járművek és motorok típus-jóváhagyási kérelmének menetrendje

(1)   2012. december 31-től a nemzeti hatóságok a kibocsátásokkal kapcsolatos indokok alapján az olyan új típusú járművek vagy motorok tekintetében kötelesek megtagadni az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek.

Az Euro VI-nál korábbi kibocsátáscsökkentési szakasznak megfelelő típus-jóváhagyási műszaki bizonyítvány adható olyan járművek és motorok részére, amelyeket harmadik országba történő kivitelre szánnak, feltéve, hogy ezek a bizonyítványok egyértelműen kimondják, hogy a kérdéses járművek és motorok nem léphetnek be a közösségi piacra.

(2)   2013. december 31-től az olyan új járművek esetében, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek, a nemzeti hatóságok nem tekintik érvényesnek a megfelelőségi bizonyítványokat a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában, és a kibocsátásokkal kapcsolatos indokkal megtiltják az ilyen járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és üzembe helyezését.

Ugyanettől az időponttól kezdve, a használatban lévő járművek motorjainak cseréjére szánt motorok kivételével, a nemzeti hatóságok megtiltják az olyan új motorok értékesítését vagy használatát, amelyek nem felelnek meg e a rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül, és a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében és a 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett végrehajtási intézkedések hatálybalépésétől függően, a nemzeti hatóság nem utasíthatja el a jármű kibocsátásaival kapcsolatok indokkal az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását a gyártó kérésére, és nem akadályozhatja meg az új típusú járművek vagy motorok nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy üzembe helyezését sem, amennyiben az érintett jármű vagy motor megfelel e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek.

9. cikk

A tagállamok kötelezettségei a cserealkatrészek típusjóváhagyásával kapcsolatban

Meg kell tiltani az e rendelet és végrehajtási intézkedései szerint jóváhagyott járművekbe szánt kibocsátáscsökkentő pótberendezések értékesítését, illetve járműbe szerelését, ha azok nem olyan típusúak, mint amelyre a típusjóváhagyást e rendeletnek illetve annak végrehajtási intézkedéseinek megfelelően megadták.

10. cikk

Pénzügyi ösztönzők

(1)   E rendelet végrehajtási intézkedéseinek hatálybalépésétől függően a tagállamok pénzügyi ösztönzőket nyújthatnak az olyan sorozatgyártású gépjárművekre vonatkozóan, amelyek megfelelnek e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek.

Ezek az ösztönzők minden olyan új járműre vonatkoznak, amelyeket az érintett tagállamban hoznak forgalomba, és megfelelnek e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek. Ugyanakkor alkalmazásukat legkésőbb 2013. december 31-én meg kell szüntetni.

(2)   E rendelet végrehajtási intézkedéseinek hatálybalépésétől függően a tagállamok pénzügyi ösztönzőket nyújthatnak a használatban lévő járműveknek az I. mellékletben megállapított kibocsátási határértékek elérése érdekében történő felújítására, és az e rendeletnek és végrehajtási intézkedéseinek nem megfelelő járművek forgalomból való kivonására.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi ösztönzők összege egyik gépjárműtípus esetében sem lépheti túl az I. mellékletben meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés biztosítására bevezetett műszaki berendezések többletköltségét, a járműbe való beszerelés költségét is beleértve.

(4)   A Bizottságot tájékoztatni kell az (1) és (2) bekezdésben említett pénzügyi ösztönzők bevezetésére vagy megváltoztatására vonatkozó tervekről.

11. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet és végrehajtási intézkedései rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket, és meghozzák a szankciók végrehajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a rendelkezésekről 2011. február 7-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

(2)   A gyártók szankcióval járó jogsértéseinek típusai a következők:

a)

hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahíváshoz vezető eljárások során;

b)

a típusjóváhagyás, illetve a használatban lévő járművek megfelelőségvizsgálati eredményeinek meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás visszavonásához vezethetnek;

d)

hatástalanító módszerek alkalmazása;

e)

az adatokhoz való hozzáférés megtagadása.

A járművek gyártói, javítói és üzemeltetői szankcióval járó jogsértései közé tartozik a NOx-kibocsátások szabályozását célzó rendszereknek a manipulálása is. Ez magában foglalja például a reagenst használó rendszerek manipulálását.

Az üzemben tartó által elkövetett, szankcióval járó jogsértések közé tartozik a járművek reagens nélküli vezetése.

12. cikk

A specifikációk újrafogalmazása

(1)   Az ENSZ-EGB járműelőírások harmonizálásának világfóruma védnöksége alatt folyó PMP megfelelő részeinek befejezését követően a Bizottság, a Közösségen belüli környezetvédelem szintjének csökkentése nélkül:

a)

bevezeti a részecskekibocsátás további szabályozására a részecskeszám-alapú határértékeket, amelyeket a részecskék tömegére vonatkozó határértékeknek való megfelelés érdekében az akkor ténylegesen használt technológiáknak megfelelő szinten állapítanak meg;

b)

a részecskeszámra vonatkozó mérési eljárást fogad el.

A Bizottság, a közösségi környezetvédelem szintjének csökkentése nélkül, a teljes kibocsátott NOx határértéke mellett adott esetben határértéket állapít meg a NO2 kibocsátásnak vonatkozásában is. A kibocsátott NO2-re vonatkozó határértéket az akkor működő technológiák teljesítményét tükröző szinten állapítják meg.

Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(2)   A Bizottság korrelációs együtthatókat állít fel az európai átmeneti ciklus (ETC) és az európai állandósult állapotú ciklus (ESC) között a 2005/55/EK irányelvben leírtaknak megfelelően, valamint a világszinten harmonizált átmeneti menetciklus (WHTC) és a világszinten harmonizált állandósult állapotú menetciklus (WHSC) között, és ennek megfelelően kiigazítja a határértékeket. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(3)   A Bizottság folyamatosan felülvizsgálja az 5. cikk (4) bekezdésében említett eljárásokat, vizsgálatokat és követelményeket, valamint a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat.

Ha a felülvizsgálat kimutatja, hogy ezek az eljárások, vizsgálatok, követelmények és mérési ciklusok már nem megfelelők, illetve nem tükrözik a valós kibocsátásokat, akkor azokat ki kell igazítani oly módon, hogy azok megfelelően tükrözzék a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, a 13. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(4)   A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a 3. cikk 2. pontjában felsorolt szennyező anyagokat. Ha a Bizottság úgy látja, hogy helyénvaló lenne további szennyező anyagok kibocsátásának a szabályozása, e rendelet módosítására javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

13. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

14. cikk

Végrehajtás

A Bizottság 2010. április 1-jéig elfogadja a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett végrehajtási intézkedéseket.

15. cikk

A 715/2007/EK rendelet módosításai

A 715/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

i.

a h) pont utáni „valamint” szót el kell hagyni;

ii.

a bekezdés a következővel egészül ki:

„j)

a motorteljesítmény mérése.”

2.

A 14. cikk (6) bekezdését el kell hagyni.

16. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv IV., VI. és XI. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 80/1269/EGK, a 2005/55/EK és a 2005/78/EK irányelv 2013. december 31-én hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. augusztus 7-től kell alkalmazni. Ugyanakkor a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk 2009. augusztus 7-től alkalmazandó, míg a II. melléklet 1.a) i., 1.b) i., 2.a), 3.a) i., 3.b) i., 3.c) i., 3.d) i. és 3.e) i. pontja 2013. december 31-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE


(1)  HL C 211., 2008.8.19., 12. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. június 8-i határozata.

(3)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(4)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5)  HL L 375., 1980.12.31., 46. o.

(6)  HL L 171., 2007.6.29., 1. o.

(7)  A 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2005. szeptember 28.) a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 275., 2005.10.20., 1. o.).

(8)  2005/78/EK bizottsági irányelv (2005. november 14.) a 2005/55/EK irányelv alkalmazásáról és annak I., II., III., IV. és VI. mellékletének módosításáról (HL L 313., 2005.11.29., 1. o.).

(9)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.


I. MELLÉKLET

Euro VI kibocsátási határértékek

 

Határértékek

CO

(mg/kWh)

Összes szénhidrogén

(mg/kWh)

Metántól különböző szénhidrogének

(mg/kWh)

CH4

(mg/kWh)

NOX  (1)

(mg/kWh)

NH3

(ppm)

PM tömege

(mg/kWh)

PM (2) mennyisége (száma)

(db/kWh)

ESC (CI)

1 500

130

 

 

400

10

10

 

ETC (CI)

4 000

160

 

 

400

10

10

 

ETC (PI)

4 000

 

160

500

400

10

10

 

WHSC (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

WHTC (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjegyzés:

PI

=

szikragyújtás (positive ignition).

CI

=

kompressziós gyújtás (compression ignition).


(1)  A NOx határértékeken belül a NO2 megengedett szintje későbbi szakaszban is megállapítható.

(2)  A részecskeszámra vonatkozó előírás később, de legkésőbb 2010. április 1-jéig meghatározásra kerül.

(3)  Az ESC és ETC határértékek helyébe lépő WHSC-re és WHTC-re vonatkozó határértékeket később, de legkésőbb 2010. április 1-jéig vezetik be, amint megállapították a jelenlegi ciklusokra (ESC és ETC) vonatkozó korrelációs együtthatókat.


II. MELLÉKLET

A 2007/46/EK irányelv módosítása

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A IV. melléklet I. része a következőképpen módosul:

a)

a táblázat a következőképp módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tárgy

Szabályozási aktus száma

Hivatkozás a Hivatalos Lapra

Alkalmazhatóság

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

HL L 188, 2009.7.18., 1 o.

X12

X12

X

X12

X12

X”

 

 

 

 

iii.

a következő megjegyzést kell beilleszteni:

„(12)

Olyan 2 610 kg referenciatömeget meghaladó járművekre, amelyekre a 715/2007/EK rendelet alapján nem adtak típusjóváhagyást (a gyártó kérésére, és feltéve, hogy referenciatömegük nem haladja meg a 2 840 kg-ot)”;

b)

a függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

 

Tárgy

Szabályozási aktus száma

Hivatkozás a Hivatalos Lapra

M1

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek, kivéve a fedélzeti diagnosztikai rendszerekre (OBD) és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó összes előírást/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

HL L 188, 2009.7.18., 1 o.

A”

2.

A VI. melléklet függelékében a táblázat a következőképpen módosul:

a)

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

b)

a következő ponttal egészül ki:

Tárgy

Szabályozási aktus száma

Az alábbival módosított

A következő változatokra alkalmazandó

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet”

 

 

3.

A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az 1. függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tétel

Tárgy

Szabályozási aktus száma

M1 ≤ 2 500 (1) kg

M1 > 2 500 (1) kg

M2

M3

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

G + H

G + H

G + H

G + H”

b)

a 2. függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tétel

Tárgy

Szabályozási aktus száma

M1

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

X

X

X

X

X

X”

 

 

 

 

c)

a 3. függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tétel

Tárgy

Szabályozási aktus száma

M1

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

X”

d)

a 4. függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tétel

Tárgy

Szabályozási aktus száma

M2

M3

N1

N2

N3

O1

O2

O3

O4

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

H

H

H

H

H”

 

 

 

 

e)

az 5. függelékben a táblázat a következőképpen módosul:

i.

a 40. és a 41. pontot el kell hagyni;

ii.

a következő ponttal egészül ki:

Tétel

Tárgy

Szabályozási aktus száma

N3 kategóriájú önjáró daru

„41a

Kibocsátások (Euro VI), nehéz tehergépjárművek/információhoz való hozzáférés

595/2009/EK rendelet

V”


18.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/14


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Negyedik rész

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, 55. cikkére, 71. cikke (1) bekezdésére, 80. cikke (2) bekezdésére, 95. cikkére, 152. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjára, 175. cikkének (1) bekezdésére és 285. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (4) módosító 2006/512/EK tanácsi határozat (5) bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást azon általános hatályú intézkedések elfogadására vonatkozóan, amelyek a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás alapján elfogadott alap jogi aktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését.

(2)

A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági nyilatkozattal (6) összhangban ahhoz, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást alkalmazni lehessen a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban elfogadott és már hatályos jogi aktusokra, ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani.

(3)

Mivel a jogi aktusok e célból tett módosításai technikai természetűek és csak a komitológiai eljárásokat érintik, azokat az irányelvek esetében a tagállamoknak nem kell átültetniük,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben felsorolt jogi aktusokat az említett melléklettel összhangban, a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK határozatnak megfelelően kell kiigazítani.

2. cikk

A mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseire történő hivatkozásokat az e rendelettel kiigazított rendelkezésekre történő hivatkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE


(1)  HL C 224., 2008.8.30., 35. o.

(2)  HL C 117., 2008.5.14., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 28-i határozata.

(4)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(5)  HL L 200., 2006.7.22., 11. o.

(6)  HL C 255., 2006.10.21., 1. o.


MELLÉKLET

1.   VÁLLALKOZÁS

1.1.   Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve (1997. december 16.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről  (1)

A 97/68/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás érdekében szükséges módosítások elfogadásra kerülnek. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 97/68/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 97/68/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság módosítja a VIII. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 7a. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság a belvízi hajókba építendő motorok típus-jóváhagyási bizonyítványa tekintetében előírható kiegészítő és egyedi információk szerepeltetése érdekében kiigazítja a VII. mellékletet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

A Bizottság elfogadja a mellékleteknek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításához szükséges módosításokat, az I. melléklet 1., 2.1–2.8. és 4. szakaszában megállapított előírások kivételével.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 14a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14a. cikk

A Bizottság megvizsgálja a II. lépcső követelményeinek teljesítése során lehetséges műszaki nehézségeket a motorok bizonyos rendeltetéseivel kapcsolatban, különösen olyan mozgó gépi berendezésekkel kapcsolatban, amelyekbe SH:2 és SH:3 osztályú motorokat építettek be. Amennyiben a Bizottság vizsgálata megállapítja, hogy műszaki okokból egyes mozgó gépi berendezések, különösen az ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető kézi motorok nem tudják határidőre teljesíteni a megállapított követelményeket, akkor 2003. december 31-ig jelentést nyújt be, amely e gépi berendezésekkel kapcsolatban megfelelő javaslatokat tartalmaz a 9a. cikk (7) bekezdésében említett időszak meghosszabbítására és/vagy a további eltérésekre, amelynek időtartama a kivételes körülményektől eltekintve nem haladja meg az öt évet. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni.

6.

Az I. melléklet 4.1.2.7. pontjának utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság meghatározza a meg nem haladható százalékos aránnyal érintett ellenőrzési területet, illetve a kizárt motorüzemeltetési körülményeket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A III. melléklet 1.3.2. pontjának utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hideg/meleg összetett vizsgálatsorozat megkezdését megelőzően a Bizottság módosítja a jelöléseket (I. melléklet, 2.18. pont), a vizsgálatsorozatot (III. melléklet) és a számítási egyenleteket (III. melléklet, 3. függelék). Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

1.2.   Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről  (2)

A 98/79/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy különös egészségügyi ellenőrzési intézkedéseket fogadjon el és módosítsa a II. mellékletet. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 98/79/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja egyes termékek tekintetében tilalmak, korlátozások vagy egyedi követelmények elfogadásához.

Ennek megfelelően a 98/79/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

(1)   A Bizottságot a 90/385/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (3) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.

A 10. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett értesítéseket haladéktalanul átvezessék a 12. cikkben leírt adatbankba.

E cikk végrehajtási eljárásait, különösen az értesítésre vonatkozó eljárásokat, valamint a jelentős változás fogalmát a 7. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 11. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A tagállamok külön kérésre tájékoztatják a többi tagállamot az (1)–(4) bekezdésben említett részletekről. E cikk végrehajtási eljárásait a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E cikk végrehajtási eljárásait a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy adott termék vagy termékcsoport tekintetében, a Szerződés 36. cikkével összhangban az egészség és biztonság védelme és/vagy a közegészségügyi előírások tiszteletben tartása érdekében szükséges azok hozzáférhetőségét korlátozni vagy betiltani, illetve külön feltételekhez kötni, bármilyen szükséges és indokolt átmeneti intézkedést megtehet. Ezt követően, döntését indokolva, tájékoztatja a Bizottságot és az összes többi tagállamot. A Bizottság egyeztet az érdekeltekkel és a tagállamokkal, és amenynyiben a nemzeti intézkedések megalapozottak, elfogadja a szükséges közösségi intézkedéseket.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság e módosítások elfogadásához a 7. cikk (4) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

6.

A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy:

a)

a II. mellékletben található eszközök listáját módosítani kell vagy ki kell egészíteni;

b)

egy eszköz, illetve egy eszközkategória megfelelőségét a 9. cikk rendelkezéseitől eltérve, a 9. cikkben említett eljárások közül egyet vagy többet alkalmazva kell megállapítani,

megfelelően indokolt kérést nyújt be a Bizottságnak, és felkéri a szükséges intézkedések megtételére.

Amennyiben ezek az intézkedések az a) pontban említett kérdéseket érintik, és céljuk ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása, azokat a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben ezek az intézkedések a b) pontban említett kérdéseket érintik, azokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

1.3.   Az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről  (4)

Az 1999/5/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy az egyes berendezéscsoportokba tartozó készülékek vagy készüléktípusok tekintetében milyen kiegészítő követelmények alkalmazandók, meghatározza a bizonyos berendezéscsoportokra vagy készüléktípusokra vonatkozó egyes kiegészítő követelmények alkalmazásának időpontját, ideértve adott esetben egy átmeneti időszakot is, illetve meghatározza a bizonyos rádióberendezés-típusokhoz kijelölendő berendezési csoportazonosító formáját. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1999/5/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően az 1999/5/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság határozhat arról, hogy az egyes berendezéscsoportba tartozó készülékeket vagy egyes készüléktípusokat úgy kell kialakítani, hogy:

a)

hálózatokon keresztül együttműködjenek más készülékekkel, és hogy megfelelő típusú interfészekkel összekapcsolhatóak legyenek a Közösség egészében; és/vagy

b)

ne okozzanak kárt a hálózatban vagy annak működésében, és hogy ne éljenek vissza a hálózati forrásokkal, amivel a szolgáltatás elfogadhatatlan minőségi romlását okoznák; és/vagy

c)

biztosítékokat tartalmazzanak annak érdekében, hogy biztosítsák a felhasználó és az előfizető személyes adatainak és magánéletének a védelmét; és/vagy

d)

támogassák a csalás elkerülését biztosító egyes funkciókat; és/vagy

e)

támogassák a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférést biztosító jellemzőket; és/vagy

f)

olyan jellemzőket támogassanak, amelyek megkönnyítik a fogyatékkal élők általi használatukat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15a. cikkben említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

Az 5. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A harmonizált szabványok alapvető követelményekhez viszonyított hiányosságai esetében a Bizottság a bizottsággal folytatott konzultációt követően és a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában a harmonizált szabványok értelmezésére vonatkozó ajánlásait vagy azokat a feltételeket, amelyek esetében az adott szabványnak történő megfelelés a megfelelőség vélelmét keletkezteti. A bizottsággal folytatott konzultációt követően, és a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság visszavonhatja a harmonizált szabványokat egy közleménynek a Hivatalos Lapban történő közzétételével.”

3.

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 3. cikk (3) bekezdésében említett alapvető követelmények alkalmazását érintő határozatának meghozatalakor a Bizottság meghatározza a követelmények alkalmazásának időpontját.

Ha az a határozat születik, hogy egy berendezéscsoportnak meg kell felelnie a 3. cikk (3) bekezdésében említett alapvető követelményeknek, az adott berendezéscsoportba tartozó bármely berendezés, amely először kerül piacra a Bizottság által meghatározott alkalmazási időpont előtt, továbbra is forgalomba hozható, a Bizottság által meghatározandó ésszerű időtartamon belül.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló, az első és a második albekezdésben említett intézkedéseket a 15a. cikkben említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„15a. cikk

Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.

A VII. melléklet (5) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„(5)

A berendezéscsoport azonosítójának formájáról a Bizottság dönt.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 15a. cikkben említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

1.4.   Az Európai Parlament és a Tanács 141/2000/EK rendelete (1999. december 16.) a ritka betegségek gyógyszereiről  (5)

A 141/2000/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a „hasonló gyógyszerek” és a „klinikailag nagyobb hatásosság” fogalommeghatározását. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 141/2000/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Következésképpen a 141/2000/EK rendelet az alábbiak szerint módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket végrehajtási rendelet formájában, a 10a. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el.”

2.

Az 5. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Az ügynökség haladéktalanul továbbítja a bizottság végső véleményét a Bizottságnak, amely a vélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül határozatot fogad el. Amennyiben a határozattervezet kivételesen nincs összhangban a bizottság véleményével, a határozatot a 10a. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el. A szponzort, az ügynökséget és a tagállamok illetékes hatóságait értesítik a határozatról.”

3.

A 8. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság végrehajtási rendelet formájában elfogadja a »hasonló gyógyszer« és a »klinikailag nagyobb hatásosság« kifejezések fogalommeghatározását.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1)   A Bizottságot az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 121. cikkének (1) bekezdésében említett, az emberi felhasználásra szánt gyógyszertermékekkel foglalkozó állandó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (7) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

1.5.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről  (8)

A 2001/20/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a helyes klinikai gyakorlatra vonatkozó alapelveket és ezen alapelvekkel összhangban álló részletes szabályokat fogadjon el, különleges követelményeket állapítson meg és igazítson ki bizonyos rendelkezéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2001/20/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2001/20/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság elfogadja, és ha szükséges, felülvizsgálja a helyes klinikai gyakorlathoz kapcsolódó alapelveket és az azoknak megfelelő részletes szabályokat a műszaki és tudományos haladás figyelembevételével. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezeket az alapelveket és részletes szabályokat a Bizottság hirdeti ki.”

2.

A 13. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a vizsgálati gyógyszerek gyártása és behozatala vonatkozó engedély birtokában történjen.

A Bizottság megállapítja azon minimumkövetelményeket, amelyeknek az engedély megszerzése céljából a kérelmezőnek és az engedély későbbi jogosultjának meg kell felelnie.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

A Bizottság a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazítja ezt az irányelvet.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

(1)   A Bizottságot az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 121. cikkének (1) bekezdésében említett, emberi felhasználásra szánt gyógyszertermékekkel foglalkozó állandó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

1.6.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről  (10)

A 2001/82/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen bizonyos rendelkezések és mellékletek kiigazítására és egyes alkalmazási feltételek megállapítására. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2001/82/EK nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2001/82/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 11. cikktől eltérve, a Bizottság jegyzéket állít össze a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokról, amelyek esetén az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a 93/623/EGK és 2000/68/EK bizottsági határozatban megállapított ellenőrzési mechanizmusoknak megfelelően nem lehet kevesebb, mint hat hónap.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedést a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 11. cikkben a (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság azonban ezeket a meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási időket módosíthatja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 13. cikkben az (1) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A második albekezdésben előírt tízéves időtartam azonban 13 évre hosszabbodik a halaknak, a méheknek, vagy a Bizottság által kijelölt más fajoknak szánt állatgyógyászati készítmények esetében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 17. cikkben az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben az új tudományos bizonyítékok ezt indokolják, a Bizottság kiigazíthatja az első albekezdés b) és c) pontját. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 39. cikkben az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ezen intézkedéseket a Bizottság végrehajtási rendelet formájában fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedést a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

Az 50a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság szükséges módosításokat fogadhat el az (1) bekezdés rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

Az 51. cikkben az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az 50. cikk f) pontjában említett, az állatgyógyászati készítmények gyártására vonatkozó helyes gyártási gyakorlat elveit és iránymutatásait a tagállamoknak címzett irányelv formájában kell elfogadni. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A 67. cikkben az aa) pont helyébe a következő szöveg lép:

„aa)

élelmiszer-termelő állatokban történő felhasználásra szánt állatgyógyászati készítmények.

A tagállamok azonban mentességet adhatnak e követelmény alól a Bizottság által megállapított feltételek alapján. Mivel ezen feltételek megállapítása olyan intézkedés, amely ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, azokat a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A tagállamok a továbbiakban is alkalmazhatják a tagállami jogszabályaikat vagy:

i.

az első albekezdésnek megfelelően elfogadott határozat alkalmazásának dátumáig; vagy

ii.

2007. január 1-jéig, ha 2006. december 31-ig nem fogadnak el ilyen határozatot;”.

9.

A 68. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság elfogadja az anyagok (1) bekezdésben említett listájának esetleges módosításait.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

10.

A 75. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság az alkalmazás során szerzett tapasztalatok fényében az (5) bekezdést módosíthatja.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

11.

A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk

A Bizottság elfogadja a 72–78. cikk rendelkezéseinek a tudományos és műszaki haladás figyelembevételével történő naprakésszé tételéhez szükséges módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

12.

A 88. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„88. cikk

A Bizottság elfogadja a az I. mellékletnek a műszaki haladáshoz való hozzáigazítása érdekében szükségessé váló módosításokat.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 89. cikk (2a) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

13.

A 89. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az állandó bizottság eljárási szabályait nyilvánosságra hozzák.”

1.7.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről  (11)

A 2006/42/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy határozza meg a biztonsági alkatrészek indikatív listájának naprakésszé tételére és a potenciálisan veszélyes gépek forgalomba hozatalát korlátozó intézkedésekre vonatkozó feltételeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2006/42/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2006/42/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Különleges intézkedések

(1)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket tehet az alábbiakra vonatkozóan:

a)

a 2. cikk c) pontjában említett, V. mellékletben felsorolt biztonsági alkatrészek indikatív listájának naprakésszé tétele;

b)

a 9. cikkben említett gépek forgalomba hozatalának korlátozása.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A Bizottság a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban megfelelő intézkedéseket tehet ezen irányelv gyakorlati alkalmazásához kapcsolódóan, beleértve az olyan intézkedéseket is, amelyek a tagállamok egymás közötti, valamint a Bizottsággal való együttműködésének biztosításához szükségesek a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően.”

2.

A 9. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdésben említett esetekben a Bizottság konzultál a tagállamokkal és az egyéb érdekelt felekkel azon intézkedésekről, amelyeket meghozni szándékozik, hogy biztosítsa a személyek egészségének és biztonságának magas szintű közösségi védelmét.

E konzultáció eredményére kellő figyelemmel a Bizottság elfogadja a szükséges intézkedéseket.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

2.   KÖRNYEZET

2.1.   A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról  (12)

A 96/59/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa a szennyezett anyagok PCB-tartalmának meghatározására vonatkozó mérés referencia-módszereit, illetve a PCB-k egyéb ártalmatlanítási módjaira vonatkozó műszaki szabványokat, és, amennyiben szükséges, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) alpontja céljára a PCB-k egyéb, kevésbé veszélyes helyettesítőit. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 96/59/EK irányelv új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 96/59/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   A Bizottság a 10a. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően hozzáférhetővé teszi a PCB-ket tartalmazó kondenzátorok, ellenállások és induktív tekercsek gyártási nevének jegyzékét.

(2)   A Bizottság

a)

megállapítja a szennyezett anyagok PCB tartalmának meghatározására szolgáló mérés referencia-módszereit. A referencia-módszerek meghatározása előtt végrehajtott mérések érvényesek maradnak;

b)

ha szükséges, kizárólag a 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjának alkalmazásában meghatározza, a PCB-k egyéb, kevésbé veszélyes helyettesítőit.

A Bizottság műszaki szabványokat állapíthat meg a PCB 8. cikk (2) bekezdése második mondatában említett ártalmatlanításának egyéb módszereire.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló, az első és a második albekezdésben említett intézkedéseket a 10a. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

(1)   A Bizottságot a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 18. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.2.   A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről  (14)

A 98/83/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a II. és III. mellékletet a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsa, illetve hogy bizonyos részleteket állapítson meg a II. mellékletben szereplő ellenőrző rendszert illetően. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 98/83/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 98/83/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően közösségi iránymutatásokat lehet megfogalmazni az e cikkben előírt folyamatos ellenőrzésre vonatkozóan.”

2.

A 11. cikkben a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság legalább ötévente módosítja a II. és a III. mellékletet a tudományos és műszaki fejlődéshez szükséges kiigazítás érdekében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 12. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

4.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A (2) bekezdésben meghatározott jelentések formátumát és minimális információtartalmát a 3. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikkben, a 9. cikk (6) és (7) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésében foglalt intézkedésekre való különös tekintettel kell meghatározni, és szükség szerint a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell módosítani.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A (2) bekezdésben említett, ezen irányelvvel kapcsolatos első jelentéssel együtt a tagállamok jelentést készítenek a Bizottság számára a 6. cikk (3) bekezdésében és az I. melléklet B. részének 10. megjegyzésében foglalt kötelezettségeik teljesítése érdekében megtett vagy tervezett intézkedésekről. A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárás szerint adott esetben javaslatot tesz ennek a jelentésnek a formátumára vonatkozóan.”

5.

A 15. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az említett kérést a 12. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban megvizsgálják.”

6.

Az I. melléklet C. része 10. megjegyzése 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A Bizottság elfogadja a 8. megjegyzésben előírt az ellenőrzés gyakoriságával, és a 9. megjegyzésben előírt az ellenőrzés gyakoriságával, az ellenőrzési módszerekkel és a II. mellékletben az ellenőrzési pontok legfontosabb elhelyezkedésével kapcsolatos javaslatokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A javaslatok kidolgozása során a Bizottságnak többek között figyelembe kell vennie a meglévő jogszabályok, illetve megfelelő ellenőrzési programok vonatkozó rendelkezéseit, beleértve az azokból származó ellenőrzési eredményeket is.”

7.

A II. melléklet A. táblázatának 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.   Minősítő ellenőrzés

A minősítő ellenőrzés célja az, hogy információkat biztosítson annak megállapításához, hogy az irányelv valamennyi határértéke teljesül-e. Az 5. cikk (2) és (3) bekezdéseiben foglaltakkal összhangban meghatározott valamennyi paraméter tárgya a minősítő ellenőrzésnek, hacsak az illetékes hatóságok az általuk meghatározott időtartamra vonatkozóan meg nem állapítják, hogy egy adott paraméter előfordulása nem valószínű az adott vízellátásban olyan koncentrációban, amelynél fennáll az a veszély, hogy a vonatkozó határérték nem teljesül. Ez a pont nem érvényes a radioaktivitással kapcsolatos paraméterekre, amelyeket az I. melléklet C. részének 8., 9. és 10. megjegyzésében foglaltaknak megfelelően a Bizottság által elfogadott ellenőrzési követelmények szerint kell ellenőrizni. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A III. melléklet (1) pontjának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A mikrobiológiai paraméterek módszereire vonatkozó következő alapelvek referencia-módszernek számítanak, amennyiben CEN/ISO módszerek, egyéb esetekben – az ezen paraméterekre vonatkozó további CEN/ISO nemzetközi módszerek valószínű jövőbeni, Bizottság általi elfogadásának függvényében – útmutatásnak számítanak. A tagállamok használhatnak alternatív módszereket is, feltéve, hogy teljesülnek a 7. cikk (5) bekezdésének rendelkezései.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló a további CEN/ISO nemzetközi módszerekkel kapcsolatos ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.3.   Az Európai Parlament és a Tanács 2037/2000/EK rendelete (2000. június 29.) az ózonréteget lebontó anyagokról  (15)

A 2037/2000/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a VI. mellékletet; hogy megállapítsa és csökkentse a forgalmazható vagy karantén és szállítás előtti kezelések céljaira vagy az importőrök vagy gyártók által saját célra használt metil-bromid felhasználását; hogy meghatározza a számított metilbromid-szintek kvótáinak az egyes gyártók és importőrök közötti elosztására vonatkozó mechanizmusokat; hogy szükség szerint elfogadja a VII. mellékletben felsorolt halonok kritikus alkalmazásának megszüntetésére vonatkozó módosításokat és adott esetben időkeretet; hogy határozzon a klórozott-fluorozott szénhidrogének alkalmazása tilalma végső dátumának kiigazításáról; hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogének alkalmazásának ellenőrzése tekintetében módosítsa a listát és a dátumokat; hogy módosítsa a behozatali engedély iránti kérelemmel kapcsolatos tételek listáját és a IV. mellékletet; hogy módosítsa a szabályozott anyagokat tartalmazó termékeknek és a Kombinált Nómenklatúra kódjainak az V. mellékletben szereplő listáját; illetve hogy hozza előre a visszanyert, újrahasznosított és regenerált halon kritikus alkalmazás és felhasználás céljából történő exportja tilalmának dátumát, illetve hogy módosítsa a jelentéstételi követelményeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2037/2000/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2037/2000/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikkben a reakcióközegről szóló tizenhatodik francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—   reakcióközeg: a VI. mellékletben felsorolt alkalmazásokban vegyi reakcióközegként használt szabályozott anyagok az 1997. szeptember 1-jén már meglévő létesítményekben, és ahol a kibocsátás szintje elhanyagolható. A Bizottság a kérdéses kritériumokra tekintettel, a 18. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban összeállítja azoknak a vállalkozásoknak a listáját, amelyekben a szabályozott anyagok reakcióközegként való felhasználása engedélyezett, meghatározva a legmagasabb kibocsátási szinteket minden érintett vállalkozás számára.

Az új információk, illetve a műszaki fejlődés figyelembevételével, beleértve a jegyzőkönyvet aláíró felek ülésének X/14. határozatában elrendelt felülvizsgálatot is, a Bizottság:

a)a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően módosíthatja a fentiekben említett vállalkozások listáját;b)módosíthatja a VI. mellékletet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés iii. pontja harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatív anyagokra vagy technológiákra figyelemmel és a jegyzőkönyvvel kapcsolatos vonatkozó nemzetközi fejleményektől függően a Bizottság intézkedéseket hoz annak a számított metil-bromid szintnek a csökkentésére, amelyet a gyártók és importőrök karanténhoz vagy szállítás előtti kezelésre forgalomba hozhatnak, vagy saját célra felhasználhatnak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (3) bekezdés ii. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

A Bizottság módosíthatja azt az eljárást, amely alapján a d)–f) pontban megállapított, 2003. január 1-jétől2003. december 31-ig és az azt követő minden egyes 12 hónapos időszakra alkalmazandó számított szintek kvótáinak az egyes gyártók és importőrök közötti elosztásáról döntenek.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a (4) bekezdés iv. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„iv.

Az (1) bekezdés c) pontja 2002. december 31-ig nem alkalmazandó a meglévő tűzoltó készülékekben visszanyert, regenerált vagy újrahasznosított halonok, valamint a VII. mellékletben meghatározott kritikus alkalmazásra szánt halonok forgalmazására és hasznosítására. A tagállamok illetékes hatóságai évente tájékoztatják a Bizottságot a kritikus alkalmazásra alkalmazott halon mennyiségéről, a halon kibocsátási szintjének csökkentése érdekében hozott intézkedéseikről és az ilyen kibocsátásokra vonatkozó becslésekről, valamint a megfelelő alternatívák feltárására és felhasználására irányuló, folyamatban lévő tevékenységekről.

A Bizottság évente felülvizsgálja a VII. mellékletben felsorolt kritikus alkalmazást, és ha szükséges, módosításokat és időkeretet fogad el ezek megszüntetésére, figyelembe véve a környezeti és egészségügyi szempontból műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatív anyagok vagy technológiák elérhetőségét.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a c) pont v. alpontjának ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a vizsgálat eredményét az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. Adott esetben határozatot hoz a 2015. január 1-jei határidő esetleges módosításáról. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság az e rendeletből nyert tapasztalatokra tekintettel és a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a (7) bekezdésben megállapított mentességek sérelme nélkül módosíthatja az (1) bekezdésben megjelölt felsorolást és dátumokat, de semmilyen esetben sem hosszabbíthatja meg az ott szereplő időszakokat.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 6. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság módosíthatja a (3) bekezdésben és a IV. mellékletben említett listát.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 9. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az V. melléklet a tagállamok vámhatóságai számára útmutatásként a szabályozott anyagokat tartalmazó termékeket és a hozzájuk tartozó Kombinált Nómenklatúra-kódokat tartalmazza. A Bizottság a listát kiegészítheti, módosíthatja, illetve egyes tételeket törölhet belőle a Felek által létrehozott listák figyelembevételével.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 11. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

visszanyert, újrahasznosított és regenerált, kritikus felhasználásokhoz az illetékes hatóság által engedélyezett vagy üzemeltetett tárolólétesítményekben tárolt, a VII. mellékletben felsorolt kritikus felhasználások kielégítését szolgáló halon 2009. december 31-ig, és a VII. mellékletben felsorolt kritikus felhasználások kielégítését szolgáló halont tartalmazó termékek és berendezések. A Bizottság által a kritikus alkalmazás céljából tárolt visszanyert, újrahasznosított és regenerált halon exportjára vonatkozóan 2005. január 1-jéig elvégzett felülvizsgálatot követően a Bizottság 2009. december 31. előtt is megtilthatja az említett exportot. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A 18. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

8.

A 19. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság módosíthatja az (1)–(4) bekezdésben megállapított jelentéstételi követelményeket, hogy teljesítse a jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeket, vagy hogy javítsa a jelentéstételi követelmények gyakorlati alkalmazását.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.4.   Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról  (16)

A 166/2006/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a 8. cikk (3) bekezdésében említett intézkedések elfogadására; a II. és III. melléklet tudományos vagy műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására; és a II. és III. melléklet – a szennyező anyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ-EGB jegyzőkönyv mellékletei módosításának a jegyzőkönyv részes felei által történő elfogadása eredményeként történő – kiigazítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 166/2006/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 166/2006/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozóan, intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság elvégzi a mellékletek alábbi célokból történő szükséges módosításait:

a)

a II. vagy a III. melléklet tudományos vagy műszaki fejlődéshez igazítása;

b)

a II. és a III. mellékletnek a jegyzőkönyv mellékleteihez való – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott, a jegyzőkönyvet érintő módosítások következtében szükségessé váló – hozzáigazítása.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2.5.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről  (17)

A 2006/7/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I., illetve az V. mellékletben megállapított paraméterek és mintavételi szabályok elemzési módszereit a műszaki és tudományos fejlődéshez hozzáigazítsa, illetve hogy megállapítsa a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabványt. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2006/7/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2006/7/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Technikai kiigazítások és végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság a 16. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapítja a következőket:

a)

a 8. cikk (1) bekezdésének, valamint a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjának és (4) bekezdésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok;

b)

az egyedi minták közös értékelési módszerére vonatkozó iránymutatások.

(2)   A Bizottság elfogadja a következő intézkedéseket:

a)

a 3. cikk (9) bekezdésének alkalmazásában a mikrobiológiai módszerek egyenértékűségére vonatkozó EN/ISO szabvány megjelölését;

b)

az I. mellékletben meghatározott paraméterek elemzési módszereinek kiigazításához szükséges módosításokat a tudományos és műszaki fejlődés tükrében;

c)

az V. melléklet kiigazításához szükséges módosításokat a tudományos és műszaki fejlődés tükrében.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló fenti intézkedéseket a 16. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   A Bizottság 2010. március 24-ig benyújtja a 12. cikk (1) bekezdése a) pontjára vonatkozóan az (1) bekezdés a) pontjával összhangban meghozandó intézkedések tervezetét. Ezt megelőzően konzultációt folytat a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, az illetékes idegenforgalmi és fogyasztói szervezetek és más érdekelt felek képviselőivel. A vonatkozó szabályokat – azok elfogadását követően – közzéteszi az interneten.”

2.

A 16. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2.6.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről  (18)

A 2006/21/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a 13. cikk (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezések elfogadására; a II. mellékletben szereplő hulladékjellemzés technikai követelményeinek kidolgozására; a 3. cikk (3) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás értelmezésére; a hulladékkezelő létesítmények III. melléklettel összhangban történő osztályozására vonatkozó kritériumok meghatározására; a mintavételi és elemzési módszerekre vonatkozó harmonizált szabványok meghatározására és a mellékleteknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2006/21/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2006/21/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)   A Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadja a következőket:

a)

a 7. cikk (5) bekezdésében és a 12. cikk (6) bekezdésében említett információk összehangolása és rendszeres továbbítása;

b)

technikai iránymutatások a pénzügyi biztosíték kialakításához a 14. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően;

c)

ellenőrzésekre vonatkozó technikai iránymutatások a 17. cikknek megfelelően.

(2)   A Bizottság megállapítja az alábbiakra vonatkozó szükséges rendelkezéseket, elsőbbséget biztosítva a b), c) és d) pontnak:

a)

a 13. cikk (6) bekezdésének végrehajtása, beleértve a gyenge sav hatására bomló cianid meghatározására és mérési módszerére vonatkozó technikai követelményeket;

b)

a II. mellékletben szereplő hulladékok jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozása;

c)

a 3. cikk 3. pontjában szereplő fogalommeghatározás értelmezése;

d)

a hulladékkezelő létesítmények osztályozásához szükséges kritériumok meghatározása a III. mellékletnek megfelelően;

e)

az ezen irányelv technikai végrehajtásához szükséges mintavételi és elemzési módszerek összehangolt előírásainak meghatározása.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   A Bizottság elvégzi a mellékletek tudományos és technikai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosítását. A módosításokat úgy hajtják végre, hogy biztosítsák a környezet magas szintű védelmét.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 23. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

3.   EUROSTAT

3.1.   A Tanács 2494/95/EK rendelete (1995. október 23.) a harmonizált fogyasztói árindexekről  (19)

A 2494/95/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a HICP-k összehasonlíthatóságának biztosításához, valamint megbízhatóságuk és helytállóságuk fenntartásához és fejlesztéséhez követendő szabályokat fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2494/95/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2494/95/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikkben „a 14. cikkben” szöveg helyébe „a 14. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

2.

A 4. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság (Eurostat) elfogadja a HICP-k összehasonlíthatósága érdekében követendő rendelkezéseket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság elfogadja e rendelet végrehajtási intézkedéseit, amelyek a HICP-k összehasonlíthatóságának biztosításához, valamint megbízhatóságuk és helytállóságuk fenntartásához és fejlesztéséhez szükségesek. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A Bizottság kikéri az EKB véleményét azokról az intézkedésekről, amelyeket a fenti cikkben említett szabályozási bizottság elé szándékozik terjeszteni.”

4.

A 8. cikk (3) bekezdésében „a 14. cikkben” szöveg helyébe „a 14. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

5.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az eredmények összeállítása

A tagállamok feldolgozzák az összegyűjtött adatokat a HICP összeállítása érdekében, amely olyan Laspeyres-típusú indexszám, amely megfelel a COICOP (egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása) (20) nemzetközi osztályozási kategóriáinak, amely kategóriákat megfelelően módosítanak az összehasonlítható HICP-k összeállítása céljából. A Bizottság meghatározza az összehasonlíthatósági követelmények teljesülését biztosító módszereket, eljárásokat és képleteket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6.

A 11. cikkben „a 14. cikkben” szöveg helyébe „a 14. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

7.

A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (21) által létrehozott statisztikai programbizottság (továbbiakban: „a bizottság”) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (22) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

8.

A 15. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A jelentésekben a Bizottság kinyilvánítja álláspontját a 14. cikkben szabályozott eljárások működéséről és indokolt esetben módosításokat javasol.”

3.2.   A Tanács 577/98/EK rendelete (1998. március 9.) a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről  (23)

Az 577/98/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a rendeletben kiegészítő változók szerepeltetésére, a fogalommeghatározások, az alkalmazandó szerkesztés, a változók kódolása kiigazítására, illetve a strukturális változók listájának, a minta minimális méretének, továbbá az adatgyűjtés gyakoriságának a megállapítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 577/98/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 577/98/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. cikk ötödik albekezdésének harmadik francia bekezdésében „a 8. cikkben” szöveg helyébe „a 8. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

2.

A 4. cikkben a (2), a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben ismertetett információt változók további halmaza egészítheti ki (a továbbiakban: ad hoc modul).

A Bizottság minden évben elkészíti a több évre kiterjedő ad hoc modulok programját.

A program minden ad hoc modul esetében meghatározza a tárgyat, a bázisidőszakot, a minta méretét (a 3. cikkben meghatározott minta nagyságával azonos vagy annál kisebb) és a határidőt az eredmények átadására (amely eltérhet a 6. cikkben megállapított határidőtől).

Az érintett tagállamokat és régiókat, valamint az ad hoc modulban összegyűjtendő információk részletes listáját az e modulra vonatkozó bázisidőszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell kidolgozni.

Az ad hoc modul nagysága legfeljebb 11 változót foglalhat magában.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   A meghatározásokat, az alkalmazandó szerkesztést, a változók kódolását, a felmérési változók listájának a technika és a fogalmak fejlődése miatt szükségessé vált módosítását, valamint a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó kérdések megfogalmazási elveinek listáját a Bizottság állítja össze. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   A Bizottság javaslatára az (1) bekezdésben előírt felmérési jellemzők közül elkülöníthető egy változókat tartalmazó lista, a továbbiakban: »strukturális változók«, amelyeket csak éves átlagértékként kell összegyűjteni, 52 hét vonatkozásában, nem pedig negyedéves átlagértékként. A strukturális változók listáját, a minta minimális méretét, továbbá az adatgyűjtés gyakoriságát a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Spanyolország, Finnország és az Egyesült Királyság a 2007 végéig tartó átmeneti időszak során egyetlen negyedévre vonatkozó strukturális változókat is gyűjthet.”

3.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (24) létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (25) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

3.3.   A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról  (26)

Az 1165/98/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen az európai mintavételi rendszerek jóváhagyására és végrehajtására, a mellékletek kiigazítására, illetve e rendelet végrehajtási intézkedéseinek meghatározására, ideértve az adatok összegyűjtésével és statisztikai feldolgozására, valamint a változók átadására vonatkozó gazdasági és technikai fejlesztésekhez való igazodással kapcsolatos intézkedéseket is. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és az 1165/98/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 1165/98/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 4. cikkben a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d)

részvétel az Eurostat által koordinált európai mintavételi rendszerekben, európai becslések készítése céljából.

Az első albekezdésben említett rendszerek részleteit a mellékletek határozzák meg. Az elfogadásukra és végrehajtásukra vonatkozó intézkedéseket a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Amennyiben a nemzeti mintarendszerek nem felelnek meg az európai követelményeknek, európai mintarendszereket kell létrehozni.

A tagállamok választhatják az európai mintarendszerekben való részvételt is, ha az ilyen rendszerek lehetőséget teremtenek a statisztikai rendszer költségeinek, illetve a vállalkozásokat érintő – az európai követelményeknek való megfelelésből fakadó – terhek jelentős csökkentésére. A tagállamoknak ahhoz, hogy részt vehessenek az európai mintarendszerben, az adott változót az ilyen rendszer célkitűzésével összhangban kell rendelkezésre bocsátaniuk. Az európai mintarendszerek kijelölhetik az adatátadásra vonatkozó feltételeket, részletezési szintet és határidőket.”

2.

A 16. cikk (1) bekezdésében „a 18. cikkben” szöveg helyébe „a 18. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

3.

A 17. és a 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Bizottság meghatározza az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, beleértve az adatgyűjtésre és az adatok statisztikai feldolgozására, valamint a változók átadására vonatkozó gazdasági és technikai fejlesztéseket összehangoló intézkedéseket is. Ilyen módon eljárva, figyelembe kell venni azt az alapelvet, hogy az intézkedések hasznának meg kell haladnia a költségeket és ezek nem vonhatnak be nagyobb kiegészítő forrásokat e rendelet eredeti rendelkezéseihez képest sem a tagállamok, sem a gazdasági egységek tekintetében. E rendelet végrehajtását szolgáló intézkedések magukban foglalják különösen:

a)

a sajátos egységek alkalmazását (2. cikk);

b)

a változók listájának frissítését (3. cikk);

c)

a meghatározásokat és a változók átadásának megfelelő formáit (3. cikk);

d)

az európai mintarendszerek létrehozását (4. cikk);

e)

a statisztikák összeállításának gyakoriságát (5. cikk);

f)

a változókhoz használandó lebontási és összesítési szinteket (6. cikk);

g)

az átadási határidőket (8. cikk);

h)

a minőségmérési kritériumokat (10. cikk);

i)

az átmeneti időszakokat (13. cikk (1) bekezdés);

j)

az átmeneti időszakok alatt biztosított eltéréseket (13. cikk (2) bekezdés);

k)

a kísérleti tanulmányok intézményét (16. cikk);

l)

a NACE Rev. 2 szerinti idősorokra alkalmazandó első referenciaévet;

m)

a NACE Rev. 2. szerint továbbítandó, 2009 előtti idősorok esetében a részletesség szintjét, a formát, az első referencia-időszakot és a referencia-időszakot.

A j) és a k) pontban említett intézkedéseket a 18. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az a)–i), valamint az l) és m) pontban említett, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (27) által létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (28) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.

Az A. melléklet („Ipar”) a következőképpen módosul:

a)

az a) pont („Alkalmazási kör”) helyébe a következő szöveg lép:

„a)   Hatály

E melléklet a NACE Rev. 2. B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágakban felsorolt valamennyi tevékenységre vagy a CPA B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágakban felsorolt termékekre vonatkozik. A NACE Rev. 2. 37-es ágazatára, a 38.1-es és a 38.2-es alágazataira és a 39-es ágazatára vonatkozó adatokat nem kell megadni. A tevékenységek listáját a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a b) pontban („Megfigyelési egység”) a 3. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Más megfigyelési egységek alkalmazásáról a Bizottság dönt. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a c) pont („A változók listája”) a következőképpen módosul:

i.

a 2. bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság meghatározza a szükséges adatminőség biztosításának feltételeit. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

ii.

a 3. és a 4. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az első referencia-időszak kezdetétől az új rendelésekre vonatkozó információk (130, 131, 132.) egy alternatív előrejelző mutatóval becsülhetők, amely az üzleti vélemény adatfelvételeinek adataiból számítható ki. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni. Ezen időszak további öt évvel meghosszabbítható, kivéve, ha a Bizottság másként döntött. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4.

Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni. Ezen időszak további öt évvel meghosszabbítható, kivéve, ha a Bizottság másként döntött. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

iii.

a 8. bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A tevékenységek listáját a Bizottság felülvizsgálhatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

iv.

a 10. bekezdés utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A tevékenységek listáját a Bizottság felülvizsgálhatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

a d) pontban a 2. bekezdés („Forma”) helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Ezenkívül a termelési változót (110.) és a ledolgozott órák változót (220.) munkanappal kiigazított formában kell átadni.

Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A munkanappal kiigazított formában átadandó változók listáját a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

e)

az f) pontban („Részletezési szint”) a 8. és a 9. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„8.

Az importárváltozó (340.) vonatkozásában a Bizottság meghatározhatja egy, a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott európai mintarendszer alkalmazásának feltételeit. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9.

Az exportra vonatkozó változókat (122., 132. és 312.) az euroövezet és a nem euroövezet közötti különbségtétel alkalmazásával kell megküldeni. A különbségtételt a NACE Rev. 2. B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiként meghatározott teljes ipar, a MIGS, a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ág (egy betű), és ágazat két számjegyű szintje vonatkozásában kell alkalmazni. Nincs szükség a NACE D és E nemzetgazdasági ágra vonatkozó adatokra a 122. változó vonatkozásában. Ezenkívül az importárváltozót (340.) az euroövezet és nem euroövezet közötti különbségtétel alkalmazásával kell megküldeni. A különbségtételt a CPA B-től E-ig terjedő nemzetgazdasági ágaiként meghatározott teljes ipar, a MIGS, a CPA nemzetgazdasági ág (egy betű) és ágazat két számjegyű szintje vonatkozásában kell alkalmazni. Az euroövezet és nem euroövezet közötti különbségtétel vonatkozásában a Bizottság meghatározhatja a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdése d) pontjában meghatározott európai mintarendszerek alkalmazásának feltételeit. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az európai mintarendszer az importárváltozó alkalmazási körét a nem euroövezetbe tartozó országokból származó termékek importjára korlátozhatja. Azon tagállamoknak, amelyek saját pénznemként nem vezették be az eurót, a 122., 132., 312. és 340. változók tekintetében nem kell megküldeniük az euroövezet és a nem euroövezet szerint megkülönböztetett adatokat.”;

f)

a j) pontban („Átmeneti időszak”) a 18. cikkre tett valamennyi hivatkozás helyébe a 18. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás lép.

5.

A B. melléklet („Építőipar”) a következőképpen módosul:

a)

a b) pontban („Megfigyelési egység”) a 4. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4.

Más megfigyelési egységek alkalmazásáról a Bizottság dönt. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a c) pont („A változók listája”) a következőképpen módosul:

i.

a 3. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számával becsülhetők (211.). E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni. Ezen időszak további öt évvel meghosszabbítható, kivéve, ha a Bizottság másként döntött. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

ii.

a 6. bekezdés utolsó albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság legkésőbb 2008. augusztus 11-ig határoz arról, hogy kezdeményezi-e a 17. cikk b) bekezdésének alkalmazását az építési költségek változójának a termelőiár-változóval való felváltása érdekében a 2010-es bázisévtől kezdődő hatállyal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a d) pontban a 2. bekezdés („Forma”) helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Ezenkívül a termelési változókat (110., 115., 116.) és a ledolgozott órák változóját (220.) munkanappal kiigazított formában kell átadni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A munkanappal kiigazított formában átadandó változók listáját a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

a j) pontban („Átmeneti időszak”) a 18. cikkre tett valamennyi hivatkozás helyébe a 18. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás lép.

6.

A C. melléklet („Kiskereskedelem és javítás”) a következőképpen módosul:

a)

a b) pontban („Megfigyelési egység”) a 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Más megfigyelési egységek alkalmazásáról a Bizottság dönt. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a c) pont („A változók listája”) a következőképpen módosul:

i.

a 3. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az első referencia-időszak kezdetétől a foglalkoztatott személyekre vonatkozó információk (210.) az alkalmazottak számából (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni. Ezen időszak további öt évvel meghosszabbítható, kivéve, ha a Bizottság másként döntött. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

ii.

a 4. bekezdés utolsó albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság legkésőbb 2008. augusztus 11-ig határoz arról, hogy a 17. cikk b) pontja alapján szerepeltesse-e a ledolgozott órák változóját (220.) és a bruttó bérek és keresetek változóját (230.) a 2010. bázisévtől. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a d) pontban a 2. bekezdés („Forma”) helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az árbevétel-változót (120.) és az eladásimennyiség-változót (123.) munkanappal kiigazított formában is át kell adni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A munkanappal kiigazított formában átadandó változók listáját a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

a g) pontban („Adatátadási határidők”) a 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az árbevételre (120.) és az eladási deflátorra/eladási mennyiségre (330./123.) vonatkozó változókat az e melléklet f) címsorának 3. bekezdésében meghatározott részletezési szinten egy hónapon belül kell átadni. Az árbevétel (120.) és eladási deflátor/eladási mennyiség (330./123.) változók vonatkozásában a tagállamok választásuk szerint járulékaikkal is részt vehetnek a 4. cikk (2) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott európai mintarendszer felosztása szerint. A felosztás feltételeit a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

e)

a j) pontban („Átmeneti időszak”) a 18. cikkre tett valamennyi hivatkozás helyébe a 18. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás lép.

7.

A D. melléklet („Egyéb szolgáltatások”) a következőképpen módosul:

a)

a b) pontban („Megfigyelési egység”) a 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Más megfigyelési egységek alkalmazásáról a Bizottság dönthet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a c) pont („A változók listája”) a következőképpen módosul:

i.

a 2. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A foglalkoztatott személyekre (210.) vonatkozó információk az első referencia-időszak kezdetétől az alkalmazottak számával (211.) becsülhetők. E becslést az e rendelet hatálybalépését követő ötéves időszak alatt lehet alkalmazni. Ezen időszak további öt évvel meghosszabbítható, kivéve, ha a Bizottság másként döntött. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

ii.

a 4. bekezdés utolsó albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság legkésőbb 2008. augusztus 11-ig határoz arról, hogy kezdeményezi-e a 17. cikk b) bekezdésének alkalmazását a ledolgozott órák változó (220.) és a bruttó bérek és keresetek változó (230.) felvételére a 2010-es bázisévtől kezdődő hatállyal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a d) pontban a 2. bekezdés („Forma”) helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az árbevétel-változót (120.) munkanappal kiigazított formában is át kell adni. Amennyiben a munkanapok más változókra is hatást gyakorolnak, a tagállamok azokat a változókat is átadhatják munkanappal kiigazított formában. A munkanappal kiigazított formában átadandó változók listáját a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

az e) pont („Referencia-időszak”) utolsó bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság legkésőbb 2008. augusztus 11-ig határoz arról, hogy kezdeményezi-e a 17. cikk e) pontjának alkalmazását az árbevétel-változóra vonatkozó adat-összeállítás gyakoriságának felülvizsgálatával összefüggésben. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

e)

az f) pontban („Részletezési szint”) a 6. bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„6.

A Bizottság a tevékenységek és a csoportok listáját legkésőbb 2008. augusztus 11-ig módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

f)

az i) pontban („Első referencia-időszak”) és a j) pontban („Átmeneti időszak”) a 18. cikkre tett valamennyi hivatkozás helyébe a 18. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás lép.

3.4.   A Tanács 530/1999/EK rendelete (1999. március 9.) a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról  (29)

Az 530/1999/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a szolgáltatandó információk meghatározásának és bontásának kiigazítására, illetve a minőség értékelésének feltételeinek megállapítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 530/98/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 530/1999/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 11. és 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges következő intézkedéseket, beleértve a gazdasági és technikai változások figyelembevételére irányuló intézkedéseket is, a Bizottság minden egyes referencia-időszakra, annak kezdete előtt legalább kilenc hónappal határozza meg:

i.

a szolgáltatandó információk meghatározása és bontása (6. cikk);

ii.

az eredmények továbbításához a megfelelő technikai formátum (9. cikk);

iii.

a minőség értékelésének feltételei (10. cikk);

iv.

az eltérések – a kellőképpen indokolt esetekben – a 2004. és a 2006. évekre (a 13. cikk (2) bekezdése).

A ii. és iv. pontban előírt intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az i. és iii. pontban előírt, az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (30) létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (31) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.

A 13. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 2004. és a 2006. évre vonatkozólag a 3. és a 6. cikktől való eltérésekről döntés hozható, amennyiben a nemzeti statisztikai rendszer jelentős módosításokat igényel, a 12. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárással összhangban.”

3.5.   Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről  (32)

A 450/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy igazítsa ki a fogalommeghatározásokat, valamint módosítsa a technikai leírásokat, új szakaszokkal egészítse ki a felmérést, elfogadja a mutatók gazdasági tevékenységek szerinti felbontását, minőségi kritériumokat határozzon meg, megvalósíthatósági tanulmányokat dolgozzon ki, határozatokat fogadjon el azok eredményeitől függően, valamint módszertant állapítson meg a mutatók egymáshoz kapcsolására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 450/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 450/2003/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 2. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság intézkedéseket hozhat a mutató technikai leírásának újra meghatározására, beleértve a súlyozási struktúra felülvizsgálatát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A NACE Rev. 2. O és S közötti szakasza által meghatározott gazdasági tevékenységek e rendelet hatálya alá történő bevonásáról a Bizottság dönt, figyelembe véve a 10. cikkben említett megvalósíthatósági tanulmányokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A változók felosztása

(1)   Az adatokat a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ágaiban meghatározott gazdasági tevékenységeknek megfelelően bontják le, illetve a Bizottság meghatározása alapján a NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ágainak további bontásáig – az ágazat szintjénél (2 számjegyű szint) vagy ágazatcsoportnál azonban nem tovább –, figyelembe véve közösségi és nemzeti szinten a hozzájárulást a teljes foglalkoztatáshoz és a munkaerő-költségekhez. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A munkaerőköltség-indexeket az alábbiakban meghatározott három munkaerő-költség kategóriára vonatkozóan külön kell meghatározni:

a)

összes munkaerő-költség;

b)

bruttó bérek és keresetek, az 1726/1999/EK rendelet II. mellékletének D.11. tétele szerint;

c)

a munkaadó által befizetett adókkal megnövelt és a munkaadóknak folyósított támogatásokkal csökkentett munkaadói társadalombiztosítási járulékok, az 1726/1999/EK rendelet II. melléklete D.12. és D.4. tételei a D.5. tétellel csökkentett összegének megfelelően.

(2)   Elkészítik a prémium nélküli teljes munkaerő-költség indexet – ahol a prémium meghatározása az 1726/1999/EK rendelet II. mellékletének D.11112. tételében található – a Bizottság által meghatározott gazdasági tevékenységek szerinti bontásban, a NACE Rev. 2. osztályozás alapján, figyelembe véve a 10. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Minőség

(1)   Az átadott aktuális és visszamenőleges adatok megfelelnek a Bizottság által meghatározott egyértelmű minőségi kritériumoknak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A tagállamok 2003-tól éves minőségről szóló beszámolót nyújtanak be a Bizottsághoz. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 11. és 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Bizottság meghatározza az e rendelet végrehajtására vonatkozó következő intézkedéseket, beleértve a gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás figyelembevételére vonatkozó intézkedéseket is:

a)

a rögzített struktúrában szereplő bontás meghatározása a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

az index technikai meghatározása (2. cikk);

c)

a NACE Rev. 2. O–S nemzetgazdasági ágainak felvétele (3. cikk);

d)

az index gazdasági tevékenység szerinti bontása (4. cikk);

e)

az eredmények átadásának formája és az alkalmazandó kiigazító eljárások (6. cikk);

f)

az átadott aktuális és visszamenőleges adatokra vonatkozó külön minőségi követelmények, valamint a minőségről szóló beszámolók tartalma (8. cikk);

g)

átmeneti időszak (9. cikk);

h)

a megvalósíthatósági tanulmányok kialakítása és az azok eredményei alapján elfogadott határozatok (10. cikk); valamint

i)

az index láncolására használt módszer (Melléklet).

Az e), g) és h) pontokban említett intézkedéseket a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően határozzák meg.

Az a), b), c, d), f) és i) pontokban említett, az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal (33) létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6.

A melléklet 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(3)

Az index láncolására szolgáló módszert a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.6.   Az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról  (34)

Az 1552/2005/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kiigazítsa a mintavételi fogalmakat és módszereket, meghatározza az összegyűjtendő konkrét adatokat, valamint az adatokkal és azok továbbításával kapcsolatos minőségi követelményeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1552/2005/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 1552/2005/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Tekintettel a vállalkozások méreteloszlásának nemzetenkénti eltéréseire és a politikák szükségleteinek fejlődésére, a tagállamok országukban kiterjeszthetik a statisztikai egység fogalommeghatározását. A Bizottság dönthet úgy, hogy kiterjeszti a fogalommeghatározást, amennyiben ez a kiterjesztés az érintett tagállamban jelentősen javítaná a felmérés eredményének reprezentatív jellegét és minőségét. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 7. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság meghatározza a mintavételi és pontossági követelményeket, az e követelmények teljesítéséhez szükséges mintanagyságot, valamint azoknak a NACE Rev. 2. és méretkategóriáknak a részleteit, amikbe az eredmények lebonthatóak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság meghatározza a képzést nyújtó és nem nyújtó vállalatokra, valamint a különböző szakképzési formákra vonatkozó begyűjtendő konkrét adatokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság meghatározza a vállalati szakképzésről gyűjtendő és a közösségi statisztikák készítéséhez átadandó adatok minőségi követelményeit, a (2) bekezdésben említett minőségről szóló beszámolók szerkezetét, és minden, az adatok minőségének értékeléséhez vagy javításához szükséges intézkedést. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 10. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság meghatározza az első bázisévet, amelyre adatokat kell begyűjteni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 14. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 13. és a 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az adatgyűjtéssel, adattovábbítással és adatfeldolgozással kapcsolatos gazdasági és műszaki fejlődés figyelembevételét célzó intézkedéseket a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó egyéb intézkedéseket, köztük a megfelelő technikai formátum végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és az elektronikus adatcsereszabványt a Bizottság a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el.

14. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal (35) létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.   BELSŐ PIAC

4.1.   Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV)  (36)

A 2195/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy frissítse a CPV szerkezetét és kódjait, és elvégezze a rendelet összes mellékletének műszaki kiigazítását, hogy olyan eszközt tegyen elérhetővé a felhasználók számára, amely alkalmazkodik az igényeikhez és a piac fejlődéséhez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2195/2002/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság a kizárólag technikai módosítások elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A 2195/2002/EK rendelet 2. és 3. cikke ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

„2. cikk

A Bizottság meghozza a CPV felülvizsgálatához szükséges intézkedéseket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 3. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

3. cikk

(1)   A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal (37) létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

4.2.   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról  (38)

A 2004/17/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy végezze el az irányelv és a mellékletek bizonyos rendelkezéseinek a műszaki haladáshoz vagy a tagállamokban megvalósuló fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges technikai kiigazításokat, és vizsgálja felül a rendelkezés alkalmazásának értékhatárait. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/17/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A hatékonyság érdekében és a tervezett számítási és közzétételi módokból eredő határidők megszorítása miatt le kell rövidíteni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás esetében általánosan alkalmazandó határidőket egyes értékhatárok felülvizsgálata érdekében.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság a kizárólag technikai módosítások elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A 2004/17/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„68. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal (39) létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő sorrendben négy, két, illetve hat hét.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.

A 69. cikk az alábbiak szerint módosul:

a)

az (1) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben a második albekezdésre tekintettel szükséges, felülvizsgálja a 16. cikkben megállapított értékhatárokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”;

b)

a (2) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésével egy időben a Bizottság a 61. cikkben (tervpályázatok) megállapított értékhatárokat a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz igazítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

3.

A 70. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„70. cikk

Módosítások

(1)   A Bizottság a 68. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a)

az adatküldés és -közzététel XX. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból;

b)

a 41., a 42., a 43. és a 63. cikkben említett hirdetmények elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

c)

a 67. cikk (3) bekezdésében előírt adminisztratív egyszerűsítés érdekében a 67. cikk (1) és (2) bekezdésében említett statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait.

(2)   A Bizottság módosíthatja az alábbi elemeket:

a)

az ajánlatkérők I–X. mellékletben található jegyzékeit, hogy azok megfeleljenek a 2–7. cikkben megállapított szempontoknak;

b)

a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját;

c)

a XVII. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúrának az említett melléketekben szereplő szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját;

d)

a XII. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

e)

a XI. mellékletet;

f)

az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a XXIV. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit;

g)

a 69. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és a 69. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 68. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 68. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

4.3.   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról  (40)

A 2004/18/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy végezze el az irányelv és a mellékletek bizonyos rendelkezéseinek a műszaki haladáshoz vagy a tagállamokban megvalósuló fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges technikai kiigazításokat, és vizsgálja felül a rendelkezés alkalmazásának értékhatárait. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/18/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A hatékonyság érdekében és a tervezett számítási és közzétételi módokból eredő határidők megszorítása miatt le kell rövidíteni az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás esetében normál esetben alkalmazandó határidőket egyes értékhatárok felülvizsgálata érdekében.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság a kizárólag technikai módosítások elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A 2004/18/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 77. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„77. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal (41) létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseire is figyelemmel. Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, valamint (4) bekezdésének b) és e) pontjában meghatározott határidő sorrendben négy, két, illetve hat hét.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

2.

A 78. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság 2004. április 30-tól kétévente megvizsgálja és, amennyiben szükséges, felülvizsgálja a 7. cikkben megállapított értékhatárokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálattal egy időben a Bizottság egymáshoz igazítja a következőket:

a)

a 8. cikk első albekezdésének a) pontjában, az 56. cikkben, és a 63. cikk (1) bekezdésének első bekezdésében megállapított értékhatárokat az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz;

b)

a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt a IV. mellékletben említett ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz;

c)

a 8. cikk első bekezdésének b) pontjában és a 67. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában megállapított értékhatárokat a IV. mellékletben szereplőktől eltérő ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárokhoz.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

3.

A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk

Módosítások

(1)   A Bizottság a 77. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban módosíthatja a következőket:

a)

a 35., az 58., a 64. és a 69. cikkben említett hirdetmények, valamint a 35. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében, a 75. és a 76. cikkben előírt statisztikai jelentések elkészítésének, továbbításának, átvételének, lefordításának, összegyűjtésének és szétküldésének eljárásait;

b)

az adatküldés és -közzététel VIII. mellékletben említett eljárásait, a műszaki fejlődés miatt vagy adminisztratív okokból.

(2)   A Bizottság módosíthatja az alábbiakat:

a)

a 78. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és (3) bekezdésében megállapított számítási módszerek technikai részleteit;

b)

a CPV-nómenklatúra meghatározott rovataira a hirdetményekben történő konkrét hivatkozás módját;

c)

a közjogi intézmények és intézménykategóriák III. mellékletben szereplő jegyzékeit, ha a tagállamok által küldött értesítések alapján a módosítás szükségesnek bizonyul;

d)

a központi kormányzati szervek IV. mellékletben szereplő jegyzékeit, a Megállapodás végrehajtásához szükséges kiigazítások szerint;

e)

az I. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúra meghatározott rovataira történő konkrét hivatkozás módját;

f)

a II. mellékletben található nómenklatúra hivatkozási számait, amennyiben az nem változtatja meg az irányelv tárgyi hatályát, valamint a hirdetményekben a nómenklatúrának a szolgáltatáskategóriákon belüli meghatározott rovataira történő hivatkozás módját;

g)

az elektronikus átvételre szolgáló eszközöknek a X. melléklet a), f) és g) pontjában említett műszaki adatait és jellemzőit.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 77. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 77. cikk (5) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

5.   EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

5.1.   A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról  (42)

A 315/93/EGK rendelet tekintetében fel kell hatalmazni a Bizottságot különösen arra, hogy megállapítsa az egyes szennyező anyagokra vonatkozó legmagasabb határértékeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 315/93/EGK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyes szennyező anyagokra vonatkozó legmagasabb határértékek megállapításában mindenfajta késedelem veszélyt jelent az emberi és állati egészségre nézve. Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó határidők nem tarthatók be, a Bizottság e határérték elfogadásához az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A 315/93/EGK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 2. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A közegészségügy védelme érdekében és az (1) bekezdés szerint a Bizottság, amennyiben szükséges, az egyes szennyező anyagokra vonatkozóan legmagasabb határértékeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 8. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 8. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

2.

A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett tagállam indokait a 69/414/EGK tanácsi határozattal (43) létrehozott Élelmiszerügyi Állandó Bizottság keretében, és haladéktalanul véleményt nyilvánít, valamint a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárással összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket a nemzeti jogszabály megerősítésére, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére.

3.

Az 5. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésében a „8. cikkben” szöveg helyébe a „8. cikk (2) bekezdésében” szöveg lép.

4.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ahol hivatkozás történik e bekezdésre, az 1999/468/EK tanácsi határozat (44) 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

b)

a szöveg az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.2.   A Tanács 93/74/EGK irányelve (1993. szeptember 13.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányokról  (45)

A 93/74/EGK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a tervezett alkalmazások listájában szereplő jelölések alkalmazását érintő általános rendelkezéseket, és elfogadja a tervezett alkalmazások listájának és a tervezett alkalmazások listájában szereplő jelölések alkalmazására vonatkozó általános rendelkezések – tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének függvényében történő – módosítását. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 93/74/EGK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A különleges táplálkozási célokra szánt takarmányok egyre fontosabb szerepet játszanak a kedvtelésből tartott állatok étrendjében és a haszonállatok nevelésében is. Az ilyen takarmányok összetételét és előállítását különleges módon kell kialakítani annak érdekében, hogy kielégítsék azon kedvtelésből tartott állatok vagy haszonállatok különleges táplálkozási igényeit, amelyeknél az emésztés, felszívódás vagy anyagcsere folyamata rövid időre károsodhat, illetve ideiglenesen vagy visszafordíthatatlanul károsodik. Emiatt szükséges, hogy az ilyen takarmányok felhasználói haladéktalanul megkapják a pontos és érdemi információkat, amelyek alapján megfelelően tudnak közülük választani. Ha a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottságra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság az 1999/468/EK határozat az 5a. cikk (6) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja a tervezett alkalmazások listájában szereplő jelölések alkalmazásával kapcsolatos általános rendelkezések és a tervezett alkalmazások listáját és a tervezett alkalmazások listájában szereplő jelölések alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket érintő általános rendelkezések módosításának – tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének függvényében történő – elfogadásakor.

A 93/74/EGK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A Bizottság elfogadja

a)

a mellékletben foglalt tervezett alkalmazások listáját legkésőbb 1994. június 30-ig a 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban. E listában az alábbiak szerepelnek:

az 5. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és e) alpontjában említett jelölések, és

adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésében és az 5. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett jelölések;

b)

az a) pontban említett jelölések alkalmazására vonatkozó általános rendelkezéseket, ideértve a vonatkozó tűréshatárokat is;

c)

az a) és b) pont szerint elfogadott intézkedések módosításai, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődéssel összhangban.

Az b) és c) pontban előírt, az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

2.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság a lehető leghamarabb megindítja a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárást a nemzeti jogszabály megerősítésére, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló megfelelő intézkedések elfogadása érdekében.”

3.

A 9. cikkben a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.3.   A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről  (46)

A 96/23/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a mellékletek módosításait. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 96/23/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 96/23/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

(1)   A tervnek meg kell felelnie a IV. mellékletben előírt mintavételi szinteknek és mintavételi gyakoriságnak. Azonban a Bizottság valamely tagállam kérésére a 33. cikk (2) bekezdésében előírt szabályozási bizottsági eljárással összhangban az érintett tagállamokra nézve módosíthatja a IV. mellékletben leírt minimális ellenőrzési követelményeket, feltéve, hogy egyértelműen megállapítást nyert, hogy a módosítások az érintett tagállam vonatkozásában a terv általános hatékonyságát fokozzák, és semmi esetre nem csökkentik a terv alkalmasságát az I. mellékletben felsorolt anyagok maradványainak vagy a törvénytelen kezelés előfordulásának feltárására.

(2)   A II. melléklet szerint ellenőrzendő maradékanyag-csoportok felülvizsgálatát és a 3. cikkben említett állatokra és termékekre vonatkozó mintavételi szintek és mintavételi gyakoriság meghatározását – amennyiben az a IV. mellékletben nincs előírva – a Bizottság végzi, mégpedig első alkalommal ennek az irányelvnek az elfogadását követően legkésőbb 18 hónapon belül. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi a meglévő nemzeti szintű intézkedések tapasztalatait, és azokat az adatokat, amelyeket az ilyen kijelölt termékcsoportok számára maradékanyag-megfigyelést előíró, hatályban lévő közösségi követelmények alapján juttattak el a Bizottságnak. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a Bizottság megállapította, hogy a tervek megfelelőek, a terveket továbbítja a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban történő jóváhagyás céljából.

Az egy adott tagállam vagy annak egy régiójának helyzetében bekövetkezett változásoknak és a 16. és 17. cikk szerint végzett nemzeti felmérések vagy vizsgálatok eredményeinek a figyelembevétele végett a Bizottság, az adott tagállam kérésére vagy hivatalból, a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban úgy dönthet, hogy jóváhagyja a (2) bekezdés szerint korábban jóváhagyott terv módosítását vagy kiegészítését.”;

b)

a (2) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a tagállamoktól észrevételek érkeztek, vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a naprakésszé tétel nem felel meg ennek az irányelvnek, vagy nem elégséges, akkor a naprakésszé tett tervet továbbítja az Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak, amelynek a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell eljárnia.”

3.

A 14. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A kijelölt laboratóriumok jegyzékét a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell összeállítani.”

4.

A 15. cikkben az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hatósági mintavétel részletes szabályait és a hatósági minták vizsgálatánál alkalmazandó rutinvizsgálati módszereket és referencia vizsgálati módszereket a Bizottság határozza meg. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 33. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 20. cikk (2) bekezdés hatodik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A szakértői vélemény alapján a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megtehetik a szükséges intézkedéseket.”

6.

A 21. cikk (1) bekezdése második albekezdésének és (2) bekezdésének a helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett tagállam minden szükséges intézkedést megtesz a szemle eredményeinek figyelembevétele érdekében, és a megtett intézkedéseket bejelenti a Bizottságnak. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a megtett intézkedések elégtelenek, az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően és tekintettel a közegészség megóvása érdekében szükséges intézkedésekre a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megteszi a megfelelő lépéseket.

(2)   Az e cikk végrehajtására irányuló általános szabályokat, különösen az (1) bekezdés első albekezdésében említett szemle gyakoriságát és módját illetően (beleértve az illetékes hatóságokkal való együttműködést), a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell meghatározni.”

7.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés negyedik albekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„A Bizottság a tervet a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban hagyja jóvá. Ugyanezzel az eljárással az ezen irányelv végrehajtásából eredőektől eltérő garanciákat is el lehet fogadni.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha az (1) bekezdés követelményei nem teljesülnek, a Bizottság a 33. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban – valamely tagállam kérésére vagy hivatalból – felfüggesztheti egy érintett harmadik ország felvételét a közösségi jogszabályok által létrehozott, vagy előlistázásból származó előny eredményeként létrejött jegyzékekbe.”

8.

A 30. cikk (3) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha olyan harmadik ország esetében, amely a Közösséggel ekvivalencia megállapodást kötött, a Bizottság az érintett ország illetékes hatóságainál folytatott tájékozódást követően arra a következtetésre jut, hogy az kötelezettségeinek és a 29. cikk (1) bekezdésében említett terveiben adott garanciáknak nem tett eleget, akkor a Bizottság a 33. cikk (2) bekezdésben említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban szünetelteti az érintett országnak azt a lehetőségét, hogy a fent említett megállapodás előnyeit élvezze, mindaddig, amíg a harmadik ország a hiányosságokat orvosolja. A felfüggesztés visszavonása ugyanazzal az eljárással történik.”

9.

A 32. cikket el kell hagyni.

10.

A 33., 34. és 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

(1)   A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) 58. cikkével létrehozott Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (48) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő tizenöt nap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

34. cikk

A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az I., III., IV. és V. mellékletet a Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti. A fenti mellékleteket különösen azzal a céllal lehet módosítani, hogy az alábbi kockázati tényezőket értékeljék:

állati eredetű élelmiszerekben lévő maradékanyagok potenciális toxicitása,

maradékanyagok előfordulásának valószínűsége az állati eredetű élelmiszerekben.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

35. cikk

A Bizottság olyan átmeneti intézkedéseket fogadhat el az ebben az irányelvben előírt intézkedések végrehajtására.

Ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására többek között annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel és különösen ezen irányelv rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével történő kiegészítésére irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb átmeneti intézkedések a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadhatók el.

5.4.   Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről  (49)

A 258/97/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja az adatvédelemre vonatkozó szabályokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 258/97/EK rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 258/97/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 1. cikk (3) bekezdésében a „13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.

2.

A 3. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében a „13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.

3.

A 4. cikk (5) bekezdésében a „13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.

4.

A 7. cikk (1) bekezdésében a „13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.

5.

A 8. cikk (3) bekezdésében a „13. cikk” szöveg helyébe a „13. cikk (2) bekezdése” szöveg lép.

6.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

A Bizottság elfogadja a kérelmező által szolgáltatott adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság az Élelmiszerügyi Állandó Bizottság keretében a lehető legrövidebb időn belül megvizsgálja az (1) bekezdésben említett indokokat. A 13. cikk (2) bekezdésében megállapított szabályozási bizottsági eljárással összhangban megteszi a megfelelő intézkedéseket a nemzeti jogszabály megerősítésére, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. Az a tagállam, amely az (1) bekezdésben említett döntést meghozta, az intézkedések hatálybalépéséig fenntarthatja azt.”

8.

A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.5.   Az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata (1998. szeptember 24.) a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról  (50)

A 2119/98/EK határozat tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa azon fertőző betegségeket és e betegségek kiválasztási kritériumait, amelyekre ki kell terjeszteni a közösségi hálózatot, valamint a járványügyi és mikrobiológiai felügyelet módszereit. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2119/98/EK határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben vészhelyzet alakul ki súlyos fertőző betegség megjelenése vagy újbóli kialakulása miatt, a lehető leghamarabb működésbe kell hozni a járványügyi felügyeleti rendszert a népesség és a közegészség védelmének biztosítása érdekében. Amennyiben rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó határidők nem tarthatók be, a fertőző betegségek, az ilyen betegségek kiválasztási kritériumainak és a járványügyi és mikrobiológiai felügyelet módszereinek meghatározását célzó határozatok elfogadása, valamint a fertőző betegségek kategóriáinak jegyzékét tartalmazó 2119/98/EK határozat mellékletének módosítása érdekében a Bizottság az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A 2119/98/EK határozat ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A közösségi hálózat járványügyi felügyelet terén folytatott hatékony működése érdekében, valamint az ennek keretében történő egységes tájékoztatás megvalósítása érdekében a Bizottság meghatározza az alábbiakat:”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Az a), b) és e) pontban említett intézkedések a határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve azok kiegészítését, ezért azokat a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 7. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

A c), d), f), g) és h) pontban említett intézkedéseket a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 6. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatásra és konzultációra vonatkozó eljárásokat és az (1) és (4) bekezdésben szereplő koordinációra vonatkozó eljárásokat a 7. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell megállapítani.”

3.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

4.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A mellékletet a Bizottság módosíthatja, vagy kiegészítheti. Az e határozat nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 7. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 7. cikk (4) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”

5.6.   Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről  (51)

A 2000/13/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja az irányelv végrehajtásához szükséges bizonyos intézkedéseket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 2000/13/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ha a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottságra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság az 1999/468/EK határozat az 5a. cikk (6) bekezdésében említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja az összetevők egyes kategóriáinak módosításakor.

A 2000/13/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság elfogadja az (1) és (2) bekezdésekben szereplő közösségi rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3a) bekezdés második albekezdés d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d)

más termékek esetében olyan intézkedések, amelyek ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban.”;

b)

a (6) bekezdés második albekezdése a következőképpen módosul:

i.

az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

az I. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyikéhez tartozó, és egy másik élelmiszerben alkotórésznek számító összetevőket csak az adott kategória nevével kell feltüntetni.

A kategóriák I. mellékletbeli listájának módosításait a Bizottság végezheti el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Mindazonáltal az I. mellékletben felsorolt »keményítő« megnevezést mindig ki kell egészíteni azzal, hogy milyen zöldségből származik, valahányszor az adott összetevő tartalmazhat glutént,”;

ii.

a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a II. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyikéhez tartozó összetevőket az adott kategória nevével kell feltüntetni, kiegészítve azok saját nevével, vagy EK-számával; amennyiben egy összetevő egynél több kategóriához tartozik, azt a kategóriát jelölik meg, amely a kérdéses élelmiszer esetében az elsődleges funkció szempontjából a legmegfelelőbb.

A II. melléklet tudományos és műszaki ismeretek bővülésén alapuló módosítását célzó intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezért azokat a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban a Bizottság fogadja el. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 20. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást. Mindazonáltal a II.

mellékletben felsorolt »módosított keményítő« megnevezést mindig ki kell egészíteni azzal, hogy milyen zöldségből származik, valahányszor az adott összetevő tartalmazhat glutént”;

c)

a (7) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság elfogadja az e bekezdésben megállapított közösségi rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

a (11) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A második albekezdés sérelme nélkül a Bizottság módosíthatja a IIIa. mellékletet az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (52) 29. cikke alapján adott szakvéleménye után. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a 20. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást alkalmazhatja.

3.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a Bizottság által meghatározott esetekben; az ilyen esetek meghatározása az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedés, ezért azt a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a Bizottság által meghatározott esetekben; az ilyen esetek meghatározása az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedés, ezért azt a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a (4) bekezdés harmadik mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelkezéseket a Bizottság fogadja el. Ezen intézkedés ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért azt a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E listát a Bizottság egészítheti ki. Ezen intézkedés ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányul, ezért azt a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság elfogadja az (1) bekezdés második albekezdésében, valamint a (2) bekezdés b) és d) pontjában és az (5) bekezdés második albekezdésében említett közösségi rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 11. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság elfogadja az e bekezdésben megállapított közösségi rendelkezéseket. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 12. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Más, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italok esetében ezeket a szabályokat a Bizottság határozza meg.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A 16. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy saját területükön tiltott legyen olyan élelmiszerek árusítása, amelyeken a 3. cikkben és a 4. cikk (2) bekezdésében előírt adatok nem jelennek meg a fogyasztó által könnyen érthető nyelven, hacsak a fogyasztót nem tájékoztatják ténylegesen más intézkedéseken keresztül a címkézésen szereplő adatok egy részéről. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 20. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

9.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A Bizottság átmeneti intézkedéseket fogad el, amennyiben azok szükségesek az irányelv alkalmazásának megkönnyítéséhez.

Ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, illetve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel – különösen ezen irányelv rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével – történő kiegészítésére irányuló általános hatályú ideiglenes intézkedéseket a 20. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb ideiglenes intézkedések a 20. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadhatók el.”

5.7.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről  (53)

A 2001/37/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy szabályokat fogadjon el a színes fényképek vagy illusztrációk dohánytermékeken való alkalmazására vonatkozóan, és a mérési módszerekkel és egészségügyi figyelmeztetésekkel kapcsolatos rendelkezéseket hozzáigazítsa a tudományos és műszaki fejlődéshez. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2001/37/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ennek megfelelően a 2001/37/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 5. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság szabályokat állapíthat meg színes fényképek és egyéb illusztrációk alkalmazására, amelyek a dohányzásnak az egészségre gyakorolt káros hatását ábrázolják és magyarázzák, szem előtt tartva, hogy ezzel a belső piacra vonatkozó rendelkezések sérelmet nem szenvedhetnek. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Kiigazítások

(1)   A Bizottság határoz a 4. cikkben említett mérési módszereknek és az azokkal kapcsolatos fogalommeghatározásoknak a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A Bizottság határozza meg a dohánytermékek egységcsomagján az I. melléklet szerint kötelezően feltüntetni rendelt egészségügyi figyelmezetések tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását és azok váltogatásának gyakoriságát. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   A Bizottság a dohánytermékek azonosítására és nyomon követésére szolgáló megjelöléseket a 10. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban hozzáigazítja a tudományos és műszaki fejlődéshez.”

3.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.8.   Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról  (54)

A 2001/95/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa és elfogadja a termékekből eredő súlyos kockázatok közlésének fő szabályait és eljárásait. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2001/95/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A hatékonyság érdekében és különösen mivel a termékekből eredő súlyos kockázatok közlésének fő szabályainak és eljárásainak megfelelősége a gyors riasztási rendszer megfelelő működésének előfeltétele, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó határidőket le kell rövidíteni.

A 2001/95/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a Bizottság meghatározza azokat az előírásokat, amelyek biztosítják, hogy az ezeknek a szabványoknak megfelelő termékek megfeleljenek az általános biztonsági előírásnak. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,”.

2.

Az 5. cikk (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kiigazítja az I. mellékletben megállapított, az információszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan meghatározott előírásokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 12. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A RAPEX részletes eljárási szabályait a II. melléklet tartalmazza. Ezeket az eljárásokat a Bizottság fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (5) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság támogatja.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő 15 nap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) és e) pontjában megállapított határidő sorrendben két hónap, egy hónap, illetve két hónap.”

5.9.   Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról  (55)

A 178/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a tudományos testületek számával és elnevezésével kapcsolatos rendelkezéseket, a hatóság véleményére irányuló kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat és a tagállamok által kijelölt intézménynek az illetékes szervezetek jegyzékébe való felvételére vonatkozó kritériumokat fogadjon el. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 178/2002/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 178/2002/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 28. cikk (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tudományos testületek számát és elnevezését a Bizottság módosíthatja a műszaki és tudományos előrehaladás függvényében a Hatóság kérésére. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 29. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság a Hatósággal folytatott egyeztetést követően meghatározza e cikk alkalmazásárának végrehajtási szabályait. A szabályok különösen a következőket határozzák meg:

a)

a kérelmekkel kapcsolatos, a Hatóság által alkalmazandó eljárásokat;

b)

a Közösség jogszabályai értelmében egy előzetes engedélyezési rendszer hatálya alá tartozó vagy egy pozitív listán szereplő anyagok, termékek vagy eljárások tudományos értékelésének iránymutatásait, különösen azokban az esetekben, ha a közösségi jogszabályok elrendelik vagy engedélyezik egy dokumentációnak a kérelmező általi e célból történő előterjesztését.

Az a) pontban említett, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A b) pontban említett iránymutatásokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban határozzák meg.”

3.

A 36. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság a Hatósággal folytatott konzultációt követően rögzíti azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák a tagállamok által kijelölt intézménynek az illetékes szervezetek jegyzékébe való felvételére vonatkozó kritériumokat, az összehangolt minőségi követelmények meghatározására vonatkozó rendelkezéseket és az esetleges pénzügyi támogatásra vonatkozó pénzügyi szabályokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 58. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság, a Hatósággal folytatott konzultációt követően, az 58. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban meghatározza az (1) és (2) bekezdés alkalmazásának egyéb végrehajtási szabályait.”

4.

Az 58. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.10.   Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról  (56)

Az 1774/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy megállapítsa az állati melléktermékek 1., 2. és 3. kategóriába tartozó anyagainak ártalmatlanítására, feldolgozására, importálására/exportálására és átalakítására vonatkozó szabályokat, valamint az állat-egészségügyi korlátozások alá eső területről származó állati melléktermékek, valamint szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat; hogy meghatározza a kedvtelésből tartott állatok eledelének vagy a kedvtelésből tartott állatok eledele nyersanyagának harmadik országokból való behozatalának feltételeit, valamint meghatározza a mellékletekben megállapított konkrét vagy alternatív higiéniai követelményeket. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és az 1774/2202/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság alkalmazhatja az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást az állat-egészségügyi korlátozások alá tartozó területekről származó állati melléktermékek vagy azokból származó termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályok elfogadása, az állat-egészségügyi korlátozások alá tartozó területekről származó az állati melléktermékek vagy azokból származó termékek forgalomba hozatalát érintő konkrét helyzetekkel kapcsolatos alternatív szabályok elfogadása, valamint a mellékletek módosítása érdekében.

Az 1774/2002/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok azonban a határozat Bizottság általi elfogadásáig nemzeti jogszabályaikban szabályozhatják a VII. és VIII. mellékletben nem említett termékek behozatalát és forgalomba hozatalát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E lehetőség igénybevételéről a tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot.”

2.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 2. bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a tudományos ismeretek fejlődésének megfelelően a Bizottság által engedélyezett egyéb módszerekkel – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – kell ártalmatlanítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A módszerek kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–d) pontban előírt módszereket.”;

b)

a (4) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1. kategóriába tartozó anyag behozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban történhet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a c) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

amennyiben a keletkezett anyag fehérjetermészetű, a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően szerves trágyaként vagy talajjavító szerként kell felhasználni a Bizottság által megállapított esetleges követelmények szerint. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;”;

ii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,”;

iii.

az e) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban biogázüzemben kell átalakítani vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

iv.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az e bekezdés a)–f) pontjában előírtakat.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4.   A 2. kategóriába tartozó anyag forgalomba hozatala vagy kivitele csak e rendelettel vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban történhet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 6. cikk (2) bekezdésének g), h) és i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)

az (1) bekezdés l) pontjában említett élelmiszer-hulladék esetében vagy a Bizottság által megállapított szabályokkal vagy – e szabályok elfogadásáig – a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell biogázüzemben átalakítani vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

h)

halból származó anyag esetében a Bizottság által elfogadott szabályok szerint kell silózni vagy komposztálni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni; vagy

i)

a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott egyeztetést követően – a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban – más módszerekkel kell ártalmatlanítani, vagy más módon kell felhasználni. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. E módszerek vagy módok kiegészíthetik vagy helyettesíthetik az a)–h) pontokban előírtakat.”

5.

A 12. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A (2) és (3) bekezdés követelményei a tudományos ismeretek alakulásától függően – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – a Bizottság által módosíthatók. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 16. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

megfelelnek a VII. és VIII. mellékletben megállapított követelményeknek vagy a Bizottság által megállapítandó részletes szabályoknak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.”;

b)

a második albekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Különös körülmények között az első albekezdésben szereplőktől eltérő feltételek is megállapíthatók a Bizottság által elfogadott határozatok útján. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.”

7.

A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a feldolgozott termékekből – de nem trágyából és emésztőtraktus-tartalomból – előállított szerves trágyák és talajjavító szerek forgalomba hozatala vagy kivitele csak akkor történik meg, ha azok teljesítik az adott esetben a Bizottság által – a megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően – megállapított követelményeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A 22. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság szabályokat állapít meg az ellenőrzési intézkedések vonatkozásában. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen cikk egyéb végrehajtási szabályait a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az (1) bekezdés a) pontjától való eltérések a halakkal és prémes állatokkal kapcsolatban – a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően – engedélyezhetőek. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

9.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 2. bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

A tagállamok engedélyezhetik továbbá – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal történő konzultációt követően és az illetékes hatóságok felügyelete mellett – a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett 1. kategóriába tartozó anyagnak a veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok etetésére való felhasználását a Bizottság által megállapított szabályokkal összhangban. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az igazolási intézkedésekre vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

10.

A 25. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság szabályokat állapíthat meg az ellenőrzések gyakoriságára és a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

E cikk egyéb részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.”

11.

A 26. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság szabályokat állapíthat meg az ellenőrzések gyakoriságára és a mikrobiológiai elemzések referencia-módszereire vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

E cikk egyéb részletes végrehajtási intézkedéseit a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

12.

A 28. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A kedvtelésből tartott állatok egyes – a 96/22/EK irányelvvel összhangban betiltott – anyagokkal kezelt állatokból származó eledele és az ilyen eledel előállításához használt nyersanyag behozatala azonban csak az ilyen nyersanyagok tartós megjelölése, valamint a Bizottság által megállapított különös feltételek mellett lehetséges. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

13.

A 32. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A megfelelő tudományos bizottsággal – az állategészségügyre vagy közegészségügyre esetlegesen kihatással lévő bármilyen kérdéssel kapcsolatban – történő konzultációt követően a Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti a mellékleteket, valamint elfogadhatja a megfelelő átmeneti intézkedéseket.

Az átmeneti intézkedéseket, valamint az e rendelet mellékleteiben szereplő nem alapvető fontosságú elemek többek között kiegészítéssel, különösen e rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével történő módosítására irányuló intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 33. cikk (4) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást.

Az egyéb átmeneti intézkedéseket a 33. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet elfogadni.”

14.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti (továbbiakban: a bizottság).

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő tizenöt nap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

15.

A III. melléklet II. fejezetében a B. rész 11. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„11.

A szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok közbenső kezelésére szolgáló üzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

16.

Az V. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a II. fejezet 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.

A nem tiszta körzetben keletkező szennyvizet úgy kell kezelni, hogy – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges – biztosítható legyen, hogy abban kórokozók ne maradjanak. A Bizottság a feldolgozóüzemekből származó szennyvíz kezelésére vonatkozóan különös követelményeket állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

az V. fejezet 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.

A Bizottság tesztelési módokon alapuló validálási eljárásokat állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

17.

A VI. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az I. fejezet C. részének 8. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„8.

Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból származó feldolgozott termékeket – a biogáz- vagy komposztálóüzemekbe szánt folyékony termékek kivételével – tartós módon, az illetékes hatóság által engedélyezett rendszer alkalmazásával – amennyiben ez technikailag megoldható, szagosítással – kell megjelölni. A Bizottság részletes szabályokat fogadhat el az ilyen megjelölésről. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a III. fejezet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

folyamatos eljárásnál 140 °C-on 2 bar (2 000 hPa) nyomás mellett nyolc percen keresztül vagy a Bizottság által megállapítottakkal egyenértékű feltételek mellett; az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

18.

A VII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a II. fejezet C. része 13. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

újra fel kell dolgozni egy, az e rendelet szerint engedélyezett feldolgozóüzemben vagy mentesíteni kell a kórokozóktól az illetékes hatóság által engedélyezett kezeléssel. Az engedélyezett kezelések jegyzékét a Bizottság állapíthatja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Az érintett szállítmányt nem lehet kibocsátani mindaddig, amíg azt nem kezelték, és az illetékes hatóság az I. fejezet 10. pontjával összhangban elvégzett szalmonellatesztre negatív eredményt nem kapott.”;

b)

az V. melléklet a következőképpen módosul:

i.

az A. rész 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„5.

A nyers tej és a kolosztrum előállítását megfelelő állat-egészségügyi biztosítékokat nyújtó feltételek között kell végezni. A Bizottság megállapíthat ilyen feltételeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

ii.

a B. rész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Amennyiben valamely egzotikus betegség behurcolásának veszélyét vagy bármely egyéb állat-egészségügyi veszélyt azonosítanak, a Bizottság további feltételeket állapíthat meg az állatok egészségének védelme érdekében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a VI. fejezetben a B. rész 3. pontjának c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamat. E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

d)

a VII. fejezet A. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A dikalcium-foszfát előállítását olyan folyamattal kell végezni, amely:

a)

biztosítja valamennyi 3. kategóriába tartozó csontanyag finomra törését és forró vizes zsírtalanítását, valamint hígított sósavval történő kezelését (4 %-os minimumkoncentráció és 1,5-nél alacsonyabb pH-érték mellett) legalább két napon keresztül;

b)

az a) pont szerinti eljárás után az így nyert foszfortartalmú levet ezután mésszel történő kezelés követi, amely egy 4 és 7 közötti pH-értékű dikalcium-foszfát csapadékot eredményez; és

c)

végül, biztosítja e csapadék levegőn történő szárítását 65 és 325 °C közötti bemenő hőmérséklet, valamint 30 és 65 °C közötti véghőmérséklet mellett, vagy

valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamattal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

e)

a VIII. fejezet A. részének 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

A trikalcium-foszfátot olyan eljárással kell előállítani, amely biztosítja:

a)

hogy valamennyi 3. kategóriába tartozó csontanyagot finomra törik és forró vizes ellenáramlásban zsírtalanítják (14 mm-nél kisebb csontszilánkok);

b)

145 °C-os gőzzel, 4 bar nyomáson történő folyamatos főzését 30 percen keresztül;

c)

a fehérjesűrítmény hidroxiapatittól (trikalcium-foszfát) centrifugálással történő elkülönítését; és

d)

200 °C-os levegőn történő szárítás után a trikalcium-foszfát folyadékágyban történő granulálását; vagy

valamely, a Bizottság által engedélyezett egyenértékű előállítási folyamattal. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

19.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a VI. fejezet A. rész 2. pontjának e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a Bizottság által meghatározott – cserzésen kívüli – eljárással tartósítottak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a VII. fejezet A. rész 4. pont a) alpontjának iii. bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„iii.

egy, a Bizottság által engedélyezett – nem cserzési – eljárással kell tartósítani. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 33. cikk (3) bekezdésében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.11.   Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról  (57)

A 2002/98/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsa az I–IV. mellékletben megállapított műszaki követelményeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2002/98/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a tudományos és műszaki fejlődés azt jelzi, hogy további információkat kell biztosítani a donorok számára vagy beszerezni tőlük, például a másokra egészségügyi kockázatot jelentő donorok kizárása érdekében a szabályozást haladéktalanul ki kell igazítani. Ehhez hasonlóan, ha a tudományos előrehaladás új kritériumokra utal a vér- és plazmadonorok alkalmasságával kapcsolatban, azonnal új alkalmatlansági kritériumokat kell felvenni a listára. Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a donoroknak nyújtandó és a tőlük beszerzendő információknak, valamint a vér- és plazmadonorok alkalmasságára vonatkozó – I–IV. mellékletben megállapított – követelményeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása tekintetében a Bizottságnak lehetőséget kell adni az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárás alkalmazására.

A 2002/98/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti munkájában.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az I–IV. mellékletben megállapított műszaki követelményeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról a Bizottságnak kell határoznia. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a III. és IV. mellékletben megállapított követelmények tekintetében a Bizottság a 28. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást alkalmazhatja.”;

b)

a (2) bekezdésben a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az alábbi műszaki követelményekről, és ezeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról a Bizottságnak kell határoznia:”;

c)

a szöveg az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

„A második bekezdés a)–i) pontjában említett műszaki követelmények, amelyek az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedések, a 28. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság a második bekezdés b), c) d) (e) (f) és (g) pontjában említett műszaki követelményekkel kapcsolatban alkalmazhatja a 28. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.”

5.12.   Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról  (58)

Az 1831/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a műszaki vagy tudományos fejlődés fényében határozza meg a takarmány-adalékanyagok további kategóriáit és funkcionális csoportjait, fogadja el a III. mellékletre, illetve a IV. melléklet általános szabályaira vonatkozó módosításokat a műszaki vagy tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében, és elfogadja a II. melléklet módosításait. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1831/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az 1831/2003/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Szükség esetén a műszaki vagy tudományos fejlődés eredményeként a Bizottság kiigazíthatja a IV. mellékletben meghatározott általános feltételeket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Szükség esetén a műszaki vagy tudományos fejlődés eredményeként, a Bizottság meghatározza a takarmány-adalékanyagok további kategóriáit és funkcionális csoportjait. Az e rendelet nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket, a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 7. cikk (5) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatósággal folytatott konzultációt követően e cikk végrehajtására vonatkozóan további szabályok is megállapíthatók.

Az élelmiszerhez való alkalmazásra engedélyezett adalékanyagok engedélyezésére vonatkozó egyszerűsített rendelkezéseket lehetővé tevő szabályokat a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási szabályok a 22. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadhatók el. E szabályokban adott esetben különbséget kell tenni a takarmány-adalékanyagokra az élelmiszer előállítása céljából tartott állatok tekintetében, valamint egyéb állatok, különösen a kedvtelésből tartott állatok tekintetében vonatkozó követelmények között.”

4.

A 16. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság elfogadhatja a III. mellékletnek a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében történő módosításait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 21. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A II. melléklet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A II. mellékletet a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 22. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 22. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.13.   Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról  (59)

A 2065/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a mellékletek módosításait. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2065/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2065/2003/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 17. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Szükség esetén a Bizottság – miután kérte a Hatóság tudományos és műszaki segítségnyújtását – elfogadja a II. melléklet 4. pontjával összhangban javasolt validált vizsgálati módszerek minőségi követelményeit, beleértve a mérni kívánt anyagokat is.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Módosítások

(1)   A mellékletek módosításait a Bizottság fogadja el a Hatósághoz a tudományos és/vagy műszaki segítségnyújtás érdekében benyújtott kérést követően. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A 6. cikk (1) bekezdésében említett jegyzék módosításait a 19. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni a Hatósághoz a tudományos és/vagy műszaki segítségnyújtás érdekében benyújtott kérést követően.”

3.

A 19. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.14.   Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről  (60)

A 2160/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy közösségi célokat fogadjon el a zoonózisok és zoonózis-kórokozók előfordulásának csökkentése, a vizsgálati módszerek értékelési kritériumaival kapcsolatos meghatározott ellenőrzési módszerek és szabályok elfogadása, valamint a referencialaboratóriumok felelősségeinek és a közösségi ellenőrzések végrehajtási szabályainak megállapítása érdekében. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2160/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2160/2003/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A célkitűzéseket és azok módosításait a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a 6. cikk a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A Bizottság módosíthatja az I. mellékletet a b) pontban felsorolt célokból, különösen a c) pontban felsorolt kritériumok figyelembevételét követően. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A Bizottság módosíthatja vagy kiegészítheti a III. mellékletet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

Az 5. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság a II. mellékletben megállapított követelményeket és a mintavételre vonatkozó szabályozási minimumokat a 4. cikk (6) bekezdésének c) pontjában felsorolt kritériumok figyelembevétele után módosíthatja, kiigazíthatja vagy kiegészítheti. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 8. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére:”;

b)

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság egyedi szabályokat állapíthat meg az 5. cikk (5) bekezdésében és az e cikk (2) bekezdésében említett kritériumok tagállamok általi meghatározására vonatkozóan. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 10. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A végső rendeltetési hely szerinti tagállam számára a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban engedélyezhető, hogy egy átmeneti időszakra előírja, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett vizsgálat eredményei feleljenek meg ugyanazoknak a kritériumoknak, mint amelyeket saját nemzeti programja alapján határoztak meg az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban. Az engedély viszszavonható és az 5. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság az említett kritériumokra vonatkozó egyedi szabályokat állapíthat meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság megállapítja a közösségi referencialaboratóriumok kötelezettségeit és feladatait – különösen, amelyek a saját és a nemzeti referencialaboratóriumok tevékenységeinek összehangolására vonatkoznak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság megállapíthatja a nemzeti referencialaboratóriumok egyes kötelezettségeit és feladatait – különösen, amelyek a saját és a tagállamok 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt megfelelő laboratóriumai tevékenységeinek összehangolására vonatkoznak. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A 12. cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság szükség esetén egyéb vizsgálati módszereket is jóváhagyhat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Végrehajtási és átmeneti intézkedések

A Bizottság megfelelő átmeneti vagy végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, ideértve a vonatkozó egészségügyi bizonyítványok szükséges módosításait is. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel – beleértve az új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítést –, különösen e rendelet rendelkezései szerinti követelmények további részletezésével történő módosítására irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az egyéb végrehajtási vagy átmeneti intézkedéseket a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

9.

A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

10.

A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e cikk végrehajtására vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, különösen az illetékes nemzeti hatóságokkal történő együttműködési eljárásra irányadó szabályokat, a 14. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell megállapítani.”

5.15.   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról  (61)

A 2004/23/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy nyomonkövethetőségi követelményeket állapítson meg a szövetekkel és sejtekkel és a hozzájuk kapcsolódó érvényesítési eljárásokkal, valamint meghatározott műszaki követelményekkel, többek között a szövetfeldolgozó és -tároló egységekre vonatkozó akkreditációs rendszerrel és az emberi szövetek és sejtek adományozásával, gyűjtésével, vizsgálatával, feldolgozásával, megőrzésével, tárolásával és elosztásával kapcsolatban. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/323/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Amennyiben a donorokra vonatkozó kiválasztási kritériumokkal és laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos tudományos és műszaki előrehaladás eredményeként új bizonyítékot eredményez az adományozás révén átadható betegségekről, azonnal ki kell igazítani a közösségi jogszabályokat. Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság alkalmazhatja az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást a szövet- és/vagy sejtdonorok kiválasztási kritériumairól és a donorok esetében kötelező laboratóriumi vizsgálatokról szóló határozatok elfogadása tekintetében.

A 2004/23/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Bizottság elfogadja a szövetek és sejtek, valamint az ezekkel a szövetekkel és sejtekkel kapcsolatba kerülő és a minőségükre és biztonságosságukra hatást gyakoroló termékek és anyagok nyomon követhetőségének követelményeit. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 29. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek a közösségi szintű nyomon követhetőséget biztosítják. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 29. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság megállapítja az (1) bekezdés szerinti minőségi és biztonsági előírások egyenértékűségének ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 29. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)

a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Az alábbi műszaki követelményekről, és ezeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról a Bizottság határoz:”;

b)

a szöveg az alábbi bekezdésekkel egészül ki:

„Az a)–i) pontban említett műszaki követelményeket, amelyek az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedések, a 29. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az e cikk d) és e) pontjában említett műszaki követelményekkel kapcsolatban a rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 29. cikk (4) bekezdésben említett sürgősségi eljárást.”

4.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

5.16.   Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről  (62)

A 882/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a mintavétellel és az elemzéssel kapcsolatban, meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén különleges kezelésre kerülhet sor, frissítse a díjak minimumtételeit, meghatározza azokat a körülményeket, amelyek között kötelező a hatósági bizonyítvány, módosítsa és frissítse a közösségi referencialaboratóriumok listáját, valamint megállapítsa a Közösségbe exportált termékek által okozott kockázatok mérésének kritériumait és a konkrét behozatali feltételeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 882/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 882/2004/EK rendelet ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 11. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság a következő végrehajtási intézkedéseket hozhatja:”;

b)

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 20. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a különleges kezelés az ellenőrzése vagy egy másik tagállam ellenőrzése alatt álló létesítményekben, és a Bizottság által megállapított feltételekkel összhangban történjen. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ilyen feltételek hiányában a különleges kezelés a nemzeti szabályokkal összhangban történik.”

3.

A 27. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A IV. melléklet B. szakaszában és az V. melléklet B. szakaszában említett díjtételeket – különösen az infláció figyelembevétele érdekében – a Bizottságnak legalább kétévente frissítenie kell. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 30. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„Az állatok egészsége és kímélete céljából a hatósági bizonyítványokkal kapcsolatban elfogadott követelmények sérelme nélkül a Bizottság követelményeket fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„Az a) pontban említett, az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A b)–g) pontban említett intézkedéseket a 62. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.”

5.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az 1. cikkben említett területek szempontjából fontos egyéb közösségi referencialaboratóriumokat a Bizottság felveheti a VII. mellékletbe. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A VII. mellékletet ugyanezen eljárásnak megfelelően lehet frissíteni.”;

b)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A közösségi referencialaboratóriumok további kötelezettségeit és feladatait a Bizottság állapíthatja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.

A 33. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A nemzeti referencialaboratóriumok további kötelezettségeit és feladatait a Bizottság állapíthatja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

7.

A 46. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az a) pontban előírt kockázatok értékelését célzó kockázatmeghatározási kritériumokat a Bizottság határozza meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

8.

A 48. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a harmadik országokból vagy azok régióiból történő árubehozatal esetén tiszteletben tartandó feltételeket és részletes eljárásokat a közösségi jog és különösen a 854/2004/EK rendelet nem írja elő, azokat szükség esetén a Bizottság állapítja meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

9.

A 62. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

10.

A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

Végrehajtási és átmeneti intézkedések

(1)   Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányuló általános hatályú átmeneti intézkedéseket, beleértve a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, különösen:

a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabványok bármilyen módosítását,

annak meghatározását, hogy e rendelet alkalmazásában melyik takarmány minősül állati eredetű takarmánynak,

valamint az e rendelet rendelkezéseiben megállapított követelmények további részletszabályait a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az e rendelet egységes alkalmazásának biztosításához szükséges végrehajtási és átmeneti intézkedéseket a 62. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően lehet megállapítani. Ez különösen a következőkre vonatkozik:

az ellenőrzési feladatok 5. cikkben említett ellenőrző szervekre történő átruházása, amennyiben ezek az ellenőrző szervek már e rendelet hatálybalépése előtt működtek,

a szabályok 28. cikkben említett be nem tartása, amely a kiegészítő hatósági ellenőrzésekből eredően kiadásokat eredményez,

az 54. cikk alapján felmerülő kiadások,

a hatósági ellenőrzések során végzett mikrobiológiai, fizikai és/vagy kémiai elemzésre vonatkozó szabályok, különösen kockázat gyanúja esetén, és ideértve a harmadik országokból behozott termékek biztonságosságának felügyeletét.

(2)   A 2092/91/EGK, a 2081/92/EGK és a 2082/92/EGK rendelet sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság előírhatja az e rendeletben megállapított szabályoktól való szükséges eltéréseket és azok kiigazításait. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

11.

A 64. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„64. cikk

A mellékletek és az európai szabványokra történő hivatkozások módosításai

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 62. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:

1.

E rendelet mellékleteit az I. melléklet, a IV. melléklet és az V. melléklet kivételével, a 27. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül frissíteni lehet, különösen a közigazgatási változások, valamint a tudományos és/vagy műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében.

2.

Az e rendeletben említett európai szabványokra történő hivatkozások akkor frissíthetők, ha a CEN módosítja e hivatkozásokat.”

5.17.   Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról  (63)

Az 1935/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy meghatározott intézkedéseket fogadjon el az anyagok és tárgyak csoportjai, valamely anyag közösségi engedélyezése, valamint az ilyen engedélyezés módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása érdekében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 1935/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az európai ipar versenyképességének és innovációjának megerősítése érdekében az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokat és tárgyakat a biztonságosságuk megállapítása után a lehető leghamarabb forgalomba kell hozni. A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidőket le kell rövidíteni az anyagok és tárgyak gyártásában való használatra engedélyezett anyagok jegyzékének, az élelmiszerekkel aktívan vagy intelligensen érintkező anyagokban és tárgyakban megtalálható alapanyagok jegyzékeinek, az aktív vagy intelligens anyagok és tárgyak jegyzékeinek, és amennyiben szükséges, az ilyen alapanyagok és/vagy az azokat tartalmazó anyagok és tárgyak használatára vonatkozó speciális feltételek, a tisztasági szabványok, a meghatározott alapanyagok és/vagy az azokat tartalmazó anyagok és tárgyak használatára vonatkozó speciális feltételek, az egyes összetevők vagy összetevőcsoportok élelmiszerbe vagy élelmiszerre kerülésére vonatkozó határértékek, az anyagokról és tárgyakról szóló meghatározott létező irányelvek módosításának, a közösségi engedélyek, valamint azok módosításának, felfüggesztésének vagy visszavonásának elfogadása érdekében.

Amennyiben a rendkívüli sürgősségre tekintettel az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidők nem tarthatók be, a Bizottság alkalmazhatja az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (6) bekezdésében meghatározott sürgősségi eljárást a közösségi engedélyek módosításával, felfüggesztésével vagy visszavonásával kapcsolatos meghatározott intézkedések elfogadásához.

Az 1935/2004/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság külön intézkedéseket fogadhat el vagy módosíthat az I. mellékletben felsorolt anyag- és tárgycsoportokra, valamint szükség szerint ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak a kombinációira vagy az ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak az előállítása során felhasznált újrafeldolgozott anyagokra és tárgyakra nézve.”;

b)

az (1) bekezdés alábbi albekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság az m) pontban említett külön intézkedéseket a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadja el.

Az f), g), h), i), j), k), l) és n) pontban említett, az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az a)–e) pontban említett, az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”;

c)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság módosíthatja az anyagokról és tárgyakról szóló, jelenleg hatályban lévő egyedi irányelveket. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság külön intézkedés formájában fogadja el az (1) bekezdés szerint megadott közösségi engedélyt. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 23. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 12. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A Bizottság végleges külön intézkedést fogad el az engedély módosításáról, felfüggesztéséről vagy viszszavonásáról. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedést a 23. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A rendkívüli sürgősségre tekintettel a Bizottság alkalmazhatja a 23. cikk (5) bekezdésében említett sürgősségi eljárást.”

4.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

Az I. és a II. melléklet módosításait a Bizottság fogadja el. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 23. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában megállapított határidő sorrendben két hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(5)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.   ENERGIA ÉS KÖZLEKEDÉS

6.1.   A Tanács 96/98/EK irányelve (1996. december 20.) a tengerészeti felszerelésekről  (64)

A 96/98/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy tesztelési követelményeket fogadjon el, ha a nemzetközi szervezetek ésszerű határidőn belül nem képesek megállapodni vagy e megállapodás megkötését megtagadják egy bizonyos felszerelés megfelelő tesztelési követelményekről, felszereléseket helyezzen át az A2. mellékletből az A.1. mellékletbe, valamint kivételes körülmények között engedélyezze újító jellegű felszerelés fedélzeten való elhelyezését. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az irányelv céljainak megvalósítása érdekében módosítsa a nemzetközi eszközöket, frissítse az A. mellékletet, kiegészítse azt azzal a lehetőséggel, hogy használni lehessen egyes modulokat az A.1. mellékletben felsorolt berendezések esetében, módosítsa a megfelelőségértékelési modulok oszlopait, valamint más szabványügyi testületeket is szerepeltessen a 2. cikk szerinti „tesztelési követelmények” meghatározásban. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 96/98/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 96/98/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 7. cikk (5) és (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Ha a nemzetközi szervezetek, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO) is beleértve, nem képesek megállapodni egy bizonyos felszerelés megfelelő tesztelési követelményeinek elfogadásában indokolt határidőn belül, vagy azt megtagadják, az európai szabványügyi szervezetek által végzett munka eredményein alapuló követelmények válnak elfogadhatóvá. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)   Amennyiben egy bizonyos felszerelésre nézve az (1) vagy (5) bekezdésben említett tesztelési követelményeket megfelelően elfogadják vagy hatályba léptetik, az ilyen felszerelés áthelyezhető az A.2 mellékletből az A.1 mellékletbe. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az áthelyezés időpontjától kezdődően az 5. cikk rendelkezései vonatkoznak az adott felszerelésre.”

2.

A 13. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a meghozott intézkedések indokoltak, haladéktalanul tájékoztatja mind a kezdeményező tagállamot, mind a többi tagállamot; ha az (1) bekezdésben említett döntés előidéző oka a tesztelési követelményekben meglévő hiányosság, a Bizottság az érintett felekkel lefolytatott konzultációt követően köteles az ügyet két hónapon belül a 18. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé terjeszteni abban az esetben, ha a döntést meghozó tagállam döntését fenn kívánja tartani, és a 18. cikk (2) bekezdésében előírt szabályozási bizottsági eljárás megindítását kezdeményezi.”

3.

A 14. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az (1) bekezdésben említett felszerelésekkel ki kell egészíteni az A.2 melléklet tartalmát képező felsorolást. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

4.

A 17. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az irányelv módosítható annak érdekében, hogy:

a)

a nemzetközi eszközök legutóbbi módosításait ezen irányelv céljaira alkalmazzák;

b)

az A. melléklet frissítése új felszerelések bevezetésével és az A.1 mellékletben szereplő felszerelés A.2 mellékletbe történő áthelyezésével vagy fordítva megtörténjen;

c)

lehetővé váljon a B + C és H modulok használata az A.1 mellékletben szereplő felszerelések esetében, valamint a megfelelőségi értékelés moduljait érintő oszlopok módosítása;

d)

más szabványügyi testületek is szerepeljenek a 2. cikk szerinti »tesztelési követelmények« meghatározásban.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 18. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

5.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

(1)   A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (65) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK tanácsi határozat (66) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6.2.   Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról  (67)

A 2099/2002/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a 2. cikk (2) bekezdését annak érdekében, hogy az hivatkozást tartalmazzon az e rendelet elfogadását követően hatályba lépett azon közösségi jogi aktusokra, amelyek végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a COSS-t. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2099/2002/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2099/2002/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Bizottság létrehozása

(1)   A Bizottság munkáját a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: COSS) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(3)   Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

2.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A COSS hatásköre

A COSS a hatályos közösségi jogszabályok alapján ráruházott hatáskört gyakorolja. A 2. cikk (2) bekezdése a 3. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással módosítható annak érdekében, hogy az hivatkozást tartalmazzon az e rendelet elfogadását követően hatályba lépett azon közösségi jogi aktusokra, amelyek végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a COSS-t. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 3. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.3.   Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről  (68)

A 2003/42/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékleteket az ott megadott példák kiegészítése vagy módosítása, az információcsere megkönnyítése és az információnak az érdekelt felekkel történő közlése érdekében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2003/42/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2003/42/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság határozhat a mellékletek módosításáról az ott megadott példák kiegészítése vagy módosítása érdekében. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A nyilvánosság azon jogának sérelme nélkül, hogy hozzáférhessen a Bizottság dokumentumaihoz, amint azt az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (69) meghatározza, a Bizottság saját kezdeményezésére intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben említett információnak az érdekelt feleknek történő közléséről, illetve ennek feltételeiről. Ezeket az általános vagy egyedi intézkedéseket az indokolja, hogy:

a személyeket és szervezeteket el kell látni a polgári légi közlekedés biztonságának javításához számukra szükséges információval,

az információterjesztést a felhasználók céljaihoz feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, hogy az ilyen információ bizalmas kezelését biztosítsák.

Az egyedi intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az általános, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az információ – e bekezdés szerinti – terjesztésére vonatkozó döntés a felhasználó céljaihoz feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik.

3.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   A Bizottságot a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet 12. cikkével létrehozott bizottság segíti (70).

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6.4.   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról  (71)

A 2004/36/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy intézkedéseket fogadjon el az Európai Közösség (EK) SAFA programjának keretében lefolytatott földi ellenőrzések révén szerzett információnak az érdekelt felekkel történő közlése és az irányelv azon mellékleteit módosító intézkedések elfogadása érdekében, amelyek megállapítják a műszaki eljárások elemeit a SAFA földi ellenőrzések lefolytatása és az azzal kapcsolatos jelentés esetében. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2004/36/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2004/36/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A nyilvánosságnak az 1049/2001/EK rendeletben megállapított, a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáférése jogának sérelme nélkül, a Bizottság saját kezdeményezésére intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben említett információnak az érdekelt felek számára a kapcsolódó feltételekkel együtt történő továbbadására. Az intézkedéseket, amelyek lehetnek általánosak vagy egyediek, az alábbiak szükségszerűségére tekintettel kell meghozni:

személyek és szervezetek ellátása olyan információval, amelyre a polgári repülés biztonságának javításához van szükségük,

az információ továbbadásának a felhasználók céljaihoz feltétlenül szükséges mértékűre korlátozása az ilyen információ bizalmas jellegének megfelelő biztosítása érdekében.

Az egyedi intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az általános, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés alapján összegyűjtött információk alapján a Bizottság:

a)

a 10. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban bármely megfelelő intézkedést megtehet a 3., 4. és 5. cikk végrehajtásának elősegítése érdekében, például:

meghatározhatja az adatok tárolásának és terjesztésének formátumát,

létrehozhatja vagy támogathatja az információgyűjtéshez és -cseréhez szükséges eszközök kezeléséért vagy üzemeltetéséért felelős megfelelő szerveket.

b)

részletesen meghatározhatja a földi ellenőrzések feltételeit, beleértve a rendszeres ellenőrzéseket is, és elkészítheti az összegyűjtendő adatok jegyzékét. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   A Bizottságot munkájában a 3922/91/EGK rendelet 12. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(5)   A Bizottság továbbá konzultálhat a bizottsággal az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos bármely más ügyben.”

4.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A Bizottság módosíthatja ezen irányelv mellékleteit.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

6.5.   Az Európai Parlament és a Tanács 868/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légifuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről  (72)

A 868/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy részletes módszertant dolgozzon ki a tisztességtelen árképzési gyakorlat fennállásának meghatározására. Ez a módszertan szabályozza többek között azt a módot, ahogyan a légi közlekedési ágazat egyedi összefüggésében értékelik a szokásos versenyjellegű árképzést, a tényleges költségeket és az elfogadható haszonkulcsokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 868/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 868/2004/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

Az 5. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság részletes módszertant dolgoz ki a tisztességtelen árképzési gyakorlat létezésének meghatározására. Ez a módszertan szabályozza többek között azt a módot, ahogyan a légi közlekedési ágazat egyedi összefüggésében értékelik a szokásos versenyjellegű árképzést, a tényleges költségeket és az elfogadható haszonkulcsokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot munkájában a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet (73) 11. cikkével létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6.6.   Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről  (74)

A 2004/54/EK irányelv tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy végezze el a mellékletek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat. Mivel az említett intézkedések általános hatályúak és a 2004/54/EK irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 2004/54/EK irányelv ennek megfelelően a következőképpen módosul:

1.

A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság 2009. április 30-ig jelentést tesz közzé a tagállamokban követett gyakorlatról. Szükség esetén a 17. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban ajánlásokat tesz közös, harmonizált kockázatelemző módszertan elfogadására.”

2.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás

A Bizottság ezen irányelv mellékleteit hozzáigazítja a műszaki fejlődéshez. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 17. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”

6.7.   Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról  (75)

A 2111/2005/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a tudományos és műszaki haladás figyelembevétele érdekében módosítsa a légi fuvarozókra bevezethető működési tilalomra vonatkozó közös követelményeket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a 2111/2005/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A hatékonyság érdekében az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó általános határidőket le kell rövidíteni a közösségi szinten biztonsági okokból bevezetendő működési tilalom közös követelményeit megállapító melléklet módosítása érdekében.

A 2111/2005/EK rendelet ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul:

1.

A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A légi fuvarozókra bevezethető működési tilalomra vonatkozó közös követelményeket, amelyek a vonatkozó biztonsági előírásokon alapulnak, a melléklet tartalmazza (a továbbiakban: közös követelmények). A Bizottság különösen a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében módosíthatja a mellékletet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

2.

A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság adott esetben végrehajtási intézkedéseket fogad el az e fejezetben említett eljárásokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 15. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

3.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a 3922/91/EGK rendelet 12. cikkében említett bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdés b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő sorrendben egy hónap, egy hónap, illetve két hónap.

(5)   A Bizottság konzultálhat a bizottsággal az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely más ügyben.”


(1)  HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

(2)  HL L 331., 1998.12.7., 1. o.

(3)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(4)  HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

(5)  HL L 18., 2000.1.22., 1. o.

(6)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(8)  HL L 121., 2001.5.1., 34. o.

(9)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o.”

(10)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

(11)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(12)  HL L 243., 1996.9.24., 31. o.

(13)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o.”

(14)  HL L 330., 1998.12.5., 32. o.

(15)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(16)  HL L 33., 2006.2.4., 1. o.

(17)  HL L 64., 2006.3.4., 37. o.

(18)  HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(19)  HL L 257., 1995.10.27., 1. o.

(20)  Közzétette az Egyesült Nemzetek, F. sorozat 2. szám, 3. felülvizsgálat, 6.1. táblázat, módosította az OECD (DES/NI/86.9), Párizs 1986.”

(21)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(22)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(23)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o.

(24)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(25)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(26)  HL L 162., 1998.6.5., 1. o.

(27)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(28)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(29)  HL L 63., 1999.3.12., 6. o.

(30)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(31)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(32)  HL L 69., 2003.3.13., 1. o.

(33)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”

(34)  HL L 255., 2005.9.30., 1. o.

(35)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.”

(36)  HL L 340., 2002.12.16., 1. o.

(37)  HL L 185., 1971.8.16., 15. o.”

(38)  HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

(39)  HL L 185., 1971.8.16., 15. o.”

(40)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(41)  HL L 185., 1971.8.16., 15. o.”

(42)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(43)  HL L 291., 1969.11.19., 9. o.”

(44)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”;

(45)  HL L 237., 1993.9.22., 23. o.

(46)  HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(47)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(48)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(49)  HL L 43., 1997.2.14., 1. o.

(50)  HL L 268., 1998.10.3., 1. o.

(51)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(52)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.”

(53)  HL L 194., 2001.7.18., 26. o.

(54)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(55)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(56)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o.

(57)  HL L 33., 2003.2.8., 30. o.

(58)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(59)  HL L 309., 2003.11.26., 1. o.

(60)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(61)  HL L 102., 2004.4.7., 48. o.

(62)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(63)  HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(64)  HL L 46., 1997.2.17., 25. o.

(65)  HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(66)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.”

(67)  HL L 324., 2002.11.29., 1. o.

(68)  HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(69)  HL L 145., 2001.5.31., 43.o.”

(70)  HL L 373., 1991.12.31., 4.o.”.

(71)  HL L 143., 2004.4.30., 76. o.

(72)  HL L 162., 2004.4.30., 1. o.

(73)  HL L 240., 1992.8.24., 8. o.”

(74)  HL L 167., 2004.4.30., 39. o.

(75)  HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

Időrend szerinti tartalomjegyzék

(1)

A Tanács 315/93/EK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról.

(2)

A Tanács 93/74/EGK irányelve (1993. szeptember 13.) a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányokról.

(3)

A Tanács 2494/95/EK rendelete (1995. október 23.) a harmonizált fogyasztói árindexekről.

(4)

A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az élő állatokban és állati termékekben lévő egyes anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről.

(5)

A Tanács 96/59/EK irányelve (1996. szeptember 16.) a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek (PCB/PCT) ártalmatlanításáról.

(6)

A Tanács 96/98/EK irányelve (1996. december 20.) a tengerészeti felszerelésekről.

(7)

Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről.

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács 97/68/EK irányelve (1997. december 16.) a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

(9)

A Tanács 577/98/EK rendelete (1998. március 9.) a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről.

(10)

A Tanács 1165/98/EK rendelete (1998. május 19.) a rövid távú statisztikákról.

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata (1998. szeptember 24.) a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról.

(12)

Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről.

(13)

A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről.

(14)

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/5/EK irányelve (1999. március 9.) a rádió-berendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről.

(15)

A Tanács 530/1999/EK rendelete (1999. március 9.) a strukturális keresetfelvételi statisztikákról és a munkaerőköltség-felvételi statisztikákról.

(16)

Az Európai Parlament és a Tanács 141/2000/EK rendelete (1999. december 16.) a ritka betegségek gyógyszereiről.

(17)

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.) az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

(18)

Az Európai Parlament és a Tanács 2037/2000/EK rendelete (2000. június 29.) az ózonréteget lebontó anyagokról.

(19)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/20/EK irányelve (2001. április 4.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről.

(20)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/37/EK irányelve (2001. június 5.) a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről.

(21)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról.

(23)

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról.

(24)

Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról.

(25)

Az Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról.

(26)

Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV).

(27)

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/98/EK irányelve (2003. január 27.) az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról.

(28)

Az Európai Parlament és a Tanács 450/2003/EK rendelete (2003. február 27.) a munkaerőköltség-indexről.

(29)

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről.

(30)

Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete (2003. szeptember 22.) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról.

(31)

Az Európai Parlament és a Tanács 2065/2003/EK rendelete (2003. november 10.) az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról.

(32)

Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről.

(33)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról.

(34)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról.

(35)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/23/EK irányelve (2004. március 31.) az emberi szövetek és sejtek adományozására, gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, megőrzésére, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírások megállapításáról.

(36)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról.

(37)

Az Európai Parlament és a Tanács 868/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légifuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről.

(38)

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelve (2004. április 29.) a transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről.

(39)

Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről.

(40)

Az Európai Parlament és a Tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról.

(41)

Az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról.

(42)

Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról.

(43)

Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról.

(44)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről.

(45)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről.

(46)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről.


18.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/93


A TANÁCS 597/2009/EK RENDELETE

(2009. június 11.)

az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezését létrehozó rendeletekre és a szerződés 308. cikke értelmében elfogadott, a mezőgazdasági termékekből gyártott árukról szóló rendeletekre és különösen azoknak a rendeleteknek a rendelkezéseire, amelyek megengedik annak az általános érvényű elvnek az alkalmazása alóli eltérést, amely szerint a határokon alkalmazott védintézkedéseket csak az azokban a rendeletekben előírt rendelkezések szerinti intézkedések megtételével lehet felváltani,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletet (1) több alkalommal (2) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A többoldalú kereskedelempolitikai tárgyalások uruguayi fordulójának befejezése a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) létrehozásához vezetett.

(3)

A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás (a továbbiakban: WTO-megállapodás) 1.A. melléklete tartalmazza többek között az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: GATT 1994), egy mezőgazdasági megállapodást (a továbbiakban: a mezőgazdasági megállapodás), egy megállapodást a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról (a továbbiakban: az 1994. évi dömpingellenes megállapodás), továbbá egy megállapodást a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (a továbbiakban: a támogatásokról szóló megállapodás).

(4)

Az 1994-es dömpingellenes megállapodás és a támogatásokról szóló megállapodás rendelkezéseinek Közösség általi alkalmazása során a jobb áttekinthetőség és a hatékonyság növelése érdekében szükségesnek mutatkozott két olyan egyedi rendelet elfogadása, amelyek megfelelő részletességgel megállapítják ezen két kereskedelemvédő okmány alkalmazásához szükséges követelményeket.

(5)

Az e két megállapodásban előírt szabályok megfelelő és áttekinthető alkalmazásának biztosítása érdekében indokolt a lehető legnagyobb mértékig azok rendelkezéseinek a közösségi jogszabályokba való átültetése.

(6)

Továbbá indokoltnak tűnik annak a kellő részletességgel történő magyarázata, hogy egy támogatást milyen esetekben kell létezőnek vélelmezni, milyen elvek alapján kell ezt kiegyenlítőnek tekinteni (különös tekintettel a célzott támogatás megadása esetében), és a kiegyenlíthető támogatás összegszerűségének kiszámítása milyen kritériumok alapján történik.

(7)

Egy támogatás meglétének a megállapításához szükséges annak bizonyítása, hogy egy ország területén egy kormányzati szerv vagy valamilyen más közintézmény által nyújtott pénzügyi hozzájárulást, vagy a GATT 1994 XVI. cikke értelmében valamilyen jövedelem- vagy ártámogatást alkalmaztak, és az abból származó gazdasági előnyt átruházták a támogatásban részesülő vállalkozásra.

(8)

A kedvezményezett számára nyújtott előny kiszámításához, ha az érintett országban nem létezik piaci viszonyítási alap, a viszonyítási alap meghatározását az adott országban uralkodó viszonyoknak az adott országban rendelkezésre álló tényezők alapján történő kiigazítása alapján kell elvégezni. Ha ez nem megvalósítható, mert többek között az ilyen árak vagy költségek nem léteznek vagy nem megbízhatóak, a viszonyítási alapot a más piacokra jellemző feltételek alapján kell meghatározni.

(9)

Annak megállapításához, hogy a támogatott behozatal jelentős kárt okozott vagy károkozás veszélyével fenyeget-e, kívánatos a meghatározó tényezőkkel kapcsolatosan egyértelmű és kellő részletességű útmutatást nyújtani. Annak bizonyításában, hogy az érintett behozatal mennyiségi és árszintjei a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár előidézői, figyelmet kell fordítani egyéb tényezők befolyásoló hatásaira és különösen a közösségi piaci viszonyokra is.

(10)

Kívánatos a „közösségi gazdasági ágazat” fogalom pontos meghatározása és annak előírása, hogy az exportőrökkel érdekeltségi kapcsolatot fenntartó feleket az ilyen gazdasági ágazatból ki lehet zárni, illetve a „kapcsolódó” fogalom pontos meghatározása. A közösségi térségi termelők érdekében szintén szükséges kiegyenlítő vám alkalmazására vonatkozó intézkedés előírása és az ilyen térség meghatározásával kapcsolatos iránymutatás megállapítása.

(11)

Szükséges annak meghatározása, hogy ki jogosult kiegyenlítő vám alkalmazására irányuló kérelmet benyújtani, beleértve a közösségi gazdasági ágazat általi ilyen támogatás mértékét, a kiegyenlíthető támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatást, valamint az igénylésbe foglalandó, a kár jellegével és az okozati összefüggésekkel kapcsolatos tájékoztatást. Szintén indokolt a kérelmek elutasítási eljárásainak vagy az eljárások kezdeményezési eljárásainak a meghatározása.

(12)

Szükséges annak a módnak a meghatározása, amely szerint az érdekelt feleket tájékoztatni kell az illetékes hatóságok által igényelt információkról, és számukra elegendő lehetőséget kell biztosítani arra, hogy vonatkozó bizonyítékaikat előterjeszthessék, és érdekeiket megvédhessék. Szintén kívánatos a vizsgálat során alkalmazott szabályok és követendő eljárások egyértelmű előírása, különös tekintettel azokra a szabályokra, amelyeket az érdekelt feleknek meghatározott határidőn belül az azonosságuk igazolásával, álláspontjuk előterjesztésével és az igényelt információk benyújtásával kapcsolatosan be kell tartaniuk olyan esetekben, amikor ezeket a szempontokat és információkat az üggyel kapcsolatban figyelembe kell venni. Szintén indokolt azoknak a feltételeknek a meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy érdekelt fél hozzáférhessen a másik érdekelt fél által előterjesztett információkhoz, és észrevételeit azokkal kapcsolatban megtehesse. Annak biztosításáról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok és a Bizottság együttműködjenek az információk begyűjtésében.

(13)

Szükséges azoknak a feltételeknek a megállapítása, amelyek alapján az ideiglenes vámokat kivethetik, beleértve az olyan esetekben alkalmazandó feltételeket is, amikor az ilyen vámok kivetése a kezdeményezés napjától számított 60 napnál korábban történt, és az attól számított kilenc hónapos időszak letelte utáni időszakokban nem alkalmazható. A Bizottság az ilyen vámokat minden esetben csak egy négyhónapos időszakra vetheti ki.

(14)

Szükséges a megfelelő eljárások meghatározása olyan esetekre, amikor vállalják a kiegyenlíthető támogatások nyújtásának és az okozott kárnak a megszüntetését vagy beszámítását ideiglenes vagy állandó vámok kivetésének az elfogadása helyett. Szintén indokolt a vállalt kötelezettségek megszegése vagy visszavonása esetén várható következmények, valamint ideiglenes vámok kivetési eljárásainak az előírása a kötelezettségvállalások vélelmezett megsértése esetében, vagy olyan esetekben, amikor a feltárt tények kiegészítése céljából további vizsgálatokat kell lefolytatni. A kötelezettségvállalások elfogadásában gondoskodni kell arról, hogy a felajánlott kötelezettségvállalások jellege és a kötelezettségvállalások végrehajtása ne vezessen versenyellenes magatartás kialakulásához.

(15)

Megfelelőnek tekinthető annak előírása, hogy egyetlen jogi aktussal visszavonható legyen a kötelezettségvállalás és visszaállítható legyen a vám. Szintén szükséges annak biztosítása, hogy a visszavonási eljárás rendszerint hathónapos határidőn belül, de legfeljebb kilenc hónapon belül befejeződjék, így biztosítva a hatályban lévő intézkedés megfelelő végrehajtását.

(16)

Rendelkezni kell arról, hogy az egyes eseteket a szokásos esetekben a vizsgálat kezdeményezésétől számított 12 hónapon belül, és minden esetben legfeljebb 13 hónapon belül le kell zárni, tekintet nélkül arra, hogy az adott esettel kapcsolatosan alkalmaztak-e végleges intézkedéseket vagy sem.

(17)

Egy megkezdett vizsgálatot vagy eljárást minden olyan esetben meg kell szüntetni, amikor a kérdéses támogatás összege a vizsgálat során feltárt tények szerint nem éri el a de minimis összeget, vagy különösen olyan esetekben, amikor a behozatal fejlődő országból származik, vagy amikor a támogatott behozatal mennyisége vagy a kár mértéke elhanyagolható, és mivel ezekkel az esetekkel kapcsolatosan indokolt a szükséges kritériumok meghatározása. Olyan esetekben, amikor intézkedések alkalmazására kerül sor, szükséges annak elrendelése, hogy a vizsgálatokat meg kell szüntetni és a kiegyenlíthető támogatás összegénél kisebb mértéket kell alkalmazni abban az esetben, ha az ilyen kisebb összeg alkalmazása elegendő az előidézett kár orvoslásához, mintavétel esetében pedig meg kell határozni az intézkedési szint kiszámítására használt módszert is.

(18)

Indokolt esetekben elő kell írni az ideiglenes vámok viszszamenőleges hatályú beszedését biztosító rendelkezéseket, és az alkalmazott végleges intézkedések érvényesülése érdekében meg kell határozni a vámok visszamenőleges alkalmazását megalapozó körülményeket. Szintén szükséges annak előírása, hogy a vámok visszamenőleges alkalmazására a kötelezettségvállalások megszegése vagy visszavonása esetében is sor kerülhessen.

(19)

Szükséges annak előírása, hogy az intézkedéseket öt év eltelte után elévültnek kell tekinteni, olyan esetek kivételével, amikor az intézkedések alkalmazásának fenntartását elvégzett felülvizsgálat eredményei indokolják. Azt is elő kell írni, hogy abban az esetben, ha a körülményekben bekövetkezett változásokról elegendő bizonyítékot nyújtanak be, időközi felülvizsgálat vagy vizsgálat lefolytatására kerüljön sor annak megállapítása céljából, hogy a kiegyenlítő vámok visszatérítése biztosított-e.

(20)

Annak ellenére, hogy a támogatásokról szóló megállapodás még nem tartalmaz a kiegyenlítő intézkedések kijátszásával kapcsolatos rendelkezéseket, az ilyen kijátszás lehetősége fennáll, hasonló – jóllehet nem azonos – módon, mint a dömpingellenes intézkedések kijátszásának lehetősége. Ezért indokoltnak látszik, hogy e rendelet tartalmazzon egy kijátszásellenes rendelkezést is.

(21)

Kívánatos egyértelműen meghatározni, hogy mely felek kérhetik a kijátszásellenes vizsgálat megindítását.

(22)

Kívánatos egyértelműen meghatározni azt is, hogy mely gyakorlatok minősülnek a hatályos intézkedések kijátszásának. Az intézkedések kijátszása a Közösségen belül és azon kívül egyaránt előfordulhat. Következésképpen szükséges előírni azt, hogy az importőrök részére nyújtható, a kiterjesztett vámok alóli mentesség az exportőrök részére is megadható abban az esetben, ha a vámokat kiterjesztik a Közösségen kívül történő kijátszások kezelésére.

(23)

Célravezető a kiegyenlítő intézkedések alkalmazásának felfüggesztését engedélyezni olyan esetekben, amikor a piaci viszonyokban az intézkedések folytatólagos alkalmazását ideiglenesen indokolatlanná tévő ideiglenes változások következnek be.

(24)

Rendelkezni kell arról, hogy a vizsgálatnak alávetett behozatal esetében a behozatal időpontjában lehetőség nyíljon a behozatal nyilvántartásba vételére, annak elősegítése érdekében, hogy ilyen behozatallal szemben a szükséges intézkedések alkalmazhatók legyenek.

(25)

Az intézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak figyelemmel kell kísérniük a vizsgálati eljárásnak alávetett vagy az intézkedések végrehajtásában érintett behozatal árukereskedelmet és az e rendelet hatálya alatt beszedett vámtételek összegét, és ezekről a Bizottság számára jelentést kell készíteniük. Szintén szükséges előírni, hogy a Bizottság olyan információt kérhet a tagállamoktól – a titoktartási szabályokra is figyelemmel –, amely az árra vonatkozó kötelezettségvállalással és a hatályos intézkedések hatékonyságának ellenőrzésével kapcsolatban használható fel.

(26)

Rendelkezni kell arról, hogy konzultáció céljából létrehozzanak egy tanácsadó bizottságot, amely meghatározott rendszerességgel és a vizsgálatok lefolytatásának meghatározott szakaszaiban ülésezik. A bizottságnak a tagállamok képviselőiből kell állnia és az elnöki teendőket a Bizottság képviselőjének kell ellátnia.

(27)

Célravezető elrendelni, hogy a kiegyenlíthető támogatásokkal és sérelmekkel kapcsolatosan benyújtott információk ellenőrzése ellenőrző látogatások formájában folyhasson, azonban az ilyen látogatások alkalmazhatóságát a helyes válaszokkal kitöltött kérdőívek kézhezvételének feltételéhez kell kötni.

(28)

Mintavételi eljárás alkalmazását szükséges elrendelni minden olyan esetben, amikor az érintett felek, illetve ügyletek száma jelentős, annak érdekében, hogy a vizsgálatok a meghatározott határidőkön befejezhetők legyenek.

(29)

Rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a felek nem működnek kielégítően együtt, egyéb információk is felhasználhatók legyenek a tények megállapításához, és előfordulhat, hogy az ilyen információk az érintett felekre nézve kevésbé kedvezőek lehetnek, mint azok, amelyek együttműködésük esetén felhasználhatók lettek volna.

(30)

Rendelkezni kell a bizalmas információk kezeléséről annak érdekében, hogy üzleti vagy államtitkok ne kerülhessenek nyilvánosságra.

(31)

Rendelkezéseket kell alkotni a felek számára lényeges tények és álláspontok megfelelő módon történő nyilvánosságra hozataláról a közösségi döntéshozatali eljárások figyelembevételével, olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi a felek számára, hogy érdekeiket megvédjék.

(32)

Indokolt egy olyan igazgatási rendszer alkalmazásának az előírása, amelynek keretein belül bemutathatók azon érvek, hogy az intézkedések a Közösség érdekeit szolgálják, beleértve a fogyasztók érdekeit is, valamint azoknak a határidőknek az előírása, amelyeken belül az ilyen információkat át kell adni, az érintett felek közzétételi jogaival együtt.

(33)

A támogatásokról szóló megállapodás szabályainak alkalmazásakor fontos, hogy a megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek egyensúlyának fenntartása érdekében a Közösség figyelembe vegye annak a Közösség jelentős kereskedelmi partnerei által történő értelmezését, ahogy ez a vonatkozó jogszabályokban vagy a bevett gyakorlatban megjelenik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alapelvek

(1)   Kiegyenlítő vám bármiféle közvetlen vagy közvetett módon megadott támogatás összegének a kiegyenlítése céljából kivethető bármely olyan termék gyártása, termelése, kivitele vagy szállítása vonatkozásában, amelynek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása kárt okoz.

(2)   Az (1) bekezdéstől függetlenül olyan esetekben, amikor a termékek nem közvetlenül a származási országból, hanem egy közbenső országból kerülnek kivitelre a Közösség területére, e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, és az ügyletet vagy ügyleteket adott esetben úgy kell tekinteni, mintha azokat a származási ország és a Közösség között bonyolították volna.

2 cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

egy termék abban az esetben tekinthető támogatott terméknek, ha a 3. és 4. cikkben meghatározott kiegyenlíthető támogatásban részesül. Ezt a támogatást nyújthatja a behozott termék származási országának kormányzata vagy egy közbenső olyan ország kormányzata, amelyből a kérdéses termék a Közösség területére kerül kivitelre, amely ország e rendelet alkalmazásában „az exportáló ország”;

b)

„kormányzat” a származási ország vagy az exportáló ország kormányát vagy bármilyen illetékes közjogi szervét jelenti;

c)

„hasonló termék” olyan terméket jelent, amely azonos, azaz minden szempontból a kérdéses termékkel megegyező termék, vagy ilyen termék hiányában egy másik olyan termékkel megegyező termék, amelynek jellemző tulajdonságai, annak ellenére, hogy nem egyeznek meg minden szempontból a kérdéses termék jellemző tulajdonságaival, nagy hasonlóságot mutatnak a kérdéses termékkel;

d)

„kár”, amennyiben másként nincs meghatározva, a közösségi gazdasági ágazatot ért súlyos kárt, egy közösségi gazdasági ágazatot érintő kár bekövetkeztének lehetőségét, vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásában elszenvedett jelentős mértékű késedelem előidézését jelenti, és azt a 8. cikk előírásai szerint kell értelmezni.

3. cikk

A támogatás fogalmának meghatározása

Támogatás akkor áll fenn, ha:

1.

a)

a származási vagy az exportáló ország kormányzata pénzügyi támogatást nyújt, azaz amikor:

i.

a kormányzat gyakorlata magában foglalja a közvetlen transzfereket (például támogatások, hitelek és tőkeinjekciók), a pénzeszközök vagy források potenciális közvetlen átadását (például hitelgaranciát);

ii.

az egyébként megfizetendő kormányzati bevételek elengedése vagy be nem szedése (például adójóváírás jellegű pénzügyi ösztönzők). Ebben a vonatkozásban egy exportált termék mentesítése a belföldi fogyasztásra szánt hasonló termékekre kivetett adók vagy illetékek megfizetése alól, vagy az ilyen adók vagy illetékek visszautalása a befizetett összeget meg nem haladó összegben nem tekintendő támogatásnak, feltéve hogy az ilyen mentesség megadása az I., II. és III. melléklet rendelkezései szerint történik;

iii.

a kormányzat az általános infrastruktúra szükségletein kívül egyéb árukat vagy szolgáltatásokat bocsát rendelkezésre, vagy árukat vásárol fel;

iv.

a kormányzat:

pénzösszegeket fizet egy finanszírozási rendszerbe, vagy

egy magánszervezetet bíz meg az i., ii. és iii. pontban felsorolt olyan feladatok ellátásával, vagy utasítja azt ezen feladatok ellátására, amelyek szokásos esetekben a kormányzat feladatai lennének, és ez a gyakorlat valójában nem különbözik a kormányzat által követett szokásos gyakorlattól;

vagy

b)

a GATT 1994. XVI. cikke értelmében bármiféle jövedelempótló- vagy ártámogató intézkedés alkalmazására kerül sor; és

2.

az azokból származó gazdasági előny átruházása megtörténik.

4. cikk

Kiegyenlíthető támogatások

(1)   A támogatások vonatkozásában csak abban az esetben lehet kiegyenlítő intézkedéseket alkalmazni, ha a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerinti egyedi támogatásnak minősülnek.

(2)   Annak megállapításához, hogy a támogatás egyedinek minősül-e az azt nyújtó hatóság illetékességébe tartozó vállalkozás vagy gazdasági ágazat, illetve vállalkozáscsoport vagy gazdasági ágazatok csoportja vonatkozásában (a továbbiakban: bizonyos vállalkozások), a következő alapelveket kell figyelembe venni:

a)

amennyiben a támogatást nyújtó hatóság, illetve a jogrend, amelynek hatálya alatt a támogatást nyújtó hatóság működik, egy támogatásra való jogosultságot kifejezetten meghatározott vállalkozástípusokra korlátoz, az ilyen támogatást egyedi támogatásnak kell tekinteni;

b)

amennyiben a támogatást nyújtó hatóság, illetve a jogrend, amelynek hatálya alatt a támogatást nyújtó hatóság tevékenykedik, a jogosultság megszerzése és a nyújtható támogatás összege vonatkozásában objektív kritériumokat vagy feltételeket ír elő, az egyedi jelleggel kapcsolatos követelmények nem teljesülnek, feltéve hogy a jogosultság megadása automatikus és az ilyen kritériumok és feltételek teljesítését szigorúan betartják;

c)

ha az a) és b) pontban megállapított alapelvek alkalmazásából kitűnő nem egyedi jelleg ellenére indokolt annak feltételezése, hogy a támogatás valójában egyedi támogatás, egyéb tényezőket is figyelembe lehet venni. Ilyen tényezők: egyes korlátozott számú vállalkozástípusok által igénybe vett támogatási program használata; egyes vállalkozástípusok általi meghatározó jelentőségű használat; nagy összegű támogatások odaítélése egyes vállalkozástípusok számára; valamint az a mód, ahogyan a támogatást nyújtó hatóság egy támogatás odaítélésével kapcsolatos döntés meghozatalában mérlegelési jogát gyakorolta. E tekintetben az arra vonatkozó információkat, hogy a támogatások iránti kérelmeket milyen gyakorisággal utasítják el vagy hagyják jóvá, továbbá az ilyen döntések meghozatalának indokait különösképpen figyelembe kell venni.

A b) pont alkalmazásában az objektív kritérium vagy feltétel olyan kritériumot vagy feltételt jelent, amely semleges, nem részesít előnyben meghatározott vállalkozástípusokat más vállalkozástípusokkal szemben, és amely természetét tekintve gazdasági jellegű, alkalmazását tekintve pedig horizontális, mint például a munkavállalók száma vagy a vállalkozás mérete.

A kritériumokat vagy feltételeket egyértelműen törvényben, rendeletben vagy egyéb jogszabályban kell előírni, hogy azok alkalmazása ellenőrizhető legyen.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazása során figyelembe kell venni a támogatást nyújtó hatóság illetékességi területén végzett gazdasági tevékenységek változatosságának mértékét, valamint azt az időtartamot, amely során a támogatási programot alkalmazták.

(3)   Az olyan támogatást, amelynek nyújtása a támogatást nyújtó hatóság illetékessége alá tartozó kijelölt földrajzi térségen belüli egyes vállalkozástípusokra korlátozva történik, egyedinek kell tekinteni. Az általánosan alkalmazott adókulcsok megállapítása vagy megváltoztatása bármely arra jogosult kormányzati szerv által e rendelet alkalmazásában nem tekinthető egyedi támogatásnak.

(4)   A (2) és (3) bekezdés ellenére egyedinek kell tekinteni a következő támogatásokat:

a)

exportteljesítmények szerint, jogszabály alapján vagy ténylegesen nyújtott támogatások, függetlenül attól, hogy azok nyújtása csak önálló feltétel alapján vagy több egyéb feltétel egyike alapján történik, beleértve az I. mellékletben meghatározott feltételeket is;

b)

olyan támogatások, amelyeket a hazai áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében adnak meg, függetlenül attól, hogy azok nyújtása csak önálló feltétel alapján vagy több egyéb feltétel egyike alapján történik.

Az a) pont alkalmazásában a támogatások akkor tekintendők ténylegesen exportteljesítmény alapján nyújtott támogatásnak, ha a feltárt tények igazolják, hogy a támogatás megítélését anélkül, hogy azt jogszabály alapján exportteljesítmény függvényében nyújtható támogatásnak minősítenék, ténylegesen a termékek tényleges vagy várható kiviteléhez vagy exportbevételekhez kötik. Önmagában az a tény, hogy valamely támogatásra exporttevékenységet folytató vállalkozások jogosultak, e rendelkezés értelmében nem tekinthető exporttámogató intézkedésnek.

(5)   Az e cikk szerint meghatározott egyedi jelleg megállapításához szükséges minden jellemzőt bizonyítékok bemutatásával egyértelműen alá kell támasztani.

5. cikk

A kiegyenlíthető támogatás összegének kiszámítása

A kiegyenlíthető támogatás összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a támogatás alkalmazásával kapcsolatosan lefolytatásra kerülő vizsgálati folyamat során a vizsgált időszak vonatkozásában feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. A szokásos esetben ez a vizsgált időszak a támogatásban részesülő kedvezményezett legutolsó pénzügyi évét jelenti, de bármilyen, a vizsgálat megkezdését megelőző legalább hathónapos időszak is lehet, amelyről megbízható pénzügyi és egyéb természetű adatok állnak rendelkezésre.

6. cikk

A címzettnek nyújtott előny kiszámítása

A címzettnek nyújtott előny kiszámítása során az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

a)

a kormányzat által rendelkezésre bocsátott részvénytőke, beleértve a kockázati tőkebefektetést is, csak abban az esetben tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az ilyen befektetés a származási ország és/vagy exportáló ország területén a magánbefektetők szokásos befektetési gyakorlatával nem egyeztethető össze;

b)

egy kormányzati szerv által nyújtott hitel csak abban az esetben tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelt felvevő cég által a kormányhitel esetében és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében a visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik. Ebben az esetben a gazdasági előny nagyságát a két összeg különbözete alapján határozzák meg;

c)

egy kormányzati szerv által nyújtott hitelgarancia csak abban az esetben tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha a hitelgaranciában részesülő kedvezményezett cég által a kormánygarancia nyújtása mellett megkapott hitelösszeg esetében fizetendő és a cég által a piacon ténylegesen megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében visszafizetendő összeg között eltérés mutatkozik. Ebben az esetben a gazdasági előny nagyságát a két összeg különbözete alapján határozzák meg a hiteldíjak közötti esetleges eltérések kiigazításával;

d)

az áruk vagy szolgáltatások kormányzat általi nyújtása vagy az áruk kormányzat általi vétele csak abban az esetben tekinthető gazdasági előny nyújtásának, ha az áruk vagy szolgáltatások ilyen nyújtása a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történik, vagy ha az áruk ilyen vétele a megfelelő nagyságú díjazásnál magasabb összeg megfizetése ellenében történik. A díjazás megfelelő nagyságának megállapítását annak az ilyen áru- vagy szogáltatásnyújtás, illetve vétel helye szerinti országnak a piacán uralkodó piaci viszonyok alapján állapítják meg (beleértve az árat, a minőséget, beszerezhetőségi szempontokat, az értékesíthetőséget, a szállítási és egyéb adásvételi körülményeket).

Ha az adott termék vagy szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatást nyújtó vagy termékvásárlás helye szerinti országban nem léteznek olyan uralkodó piaci viszonyok, amelyeket a megfelelő viszonyítási alapként lehetne használni, akkor az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

i.

az érintett országban uralkodó piaci viszonyokat – a tényleges költségek, árak és az országban rendelkezésre álló egyéb tényezők alapján – egy megfelelő összeggel kell kiigazítani, amely tükrözi a megszokott piaci viszonyokat; vagy

ii.

adott esetben egy másik ország piacán vagy a világpiacon uralkodó, a kedvezményezett rendelkezésére álló feltételeket kell alkalmazni.

7. cikk

A számításra vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A kiegyenlíthető támogatások összegét a Közösségbe kivitelre került támogatott termék egységei alapján állapítják meg.

Ennek az összegnek a megállapításában a teljes támogatási összeg a következő elemekkel csökkenthető:

a)

minden kérelmezési díj, vagy más költség, amely szükségszerűen felmerül a támogatásra való jogosultság megszerzésekor vagy a támogatás megkapásakor;

b)

a Közösségbe kivitelre került termékekre kivetett exportadók, illetékek vagy más díjak összege, amelyeket kifejezetten a támogatás beszámítása céljából vetettek ki.

Ha egy érdekelt fél levonás alkalmazását igényli, igazolnia kell igényének jogosultságát.

(2)   Amennyiben a támogatás megítélése nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékek mennyisége szerint kerül meghatározásra, a kiegyenlíthető támogatás összegének meghatározásában a teljes támogatási összeget a vizsgált támogatási időszak vonatkozásában az adott esetnek megfelelő módon a termelési, értékesítési vagy szállítási szinteken részarányosan osztják el.

(3)   Amennyiben a támogatás tárgyi eszközök beszerzéséhez vagy jövőbeli beszerzéséhez kapcsolható, a kiegyenlíthető támogatás összegét az érintett gazdasági ágazatban a szóban forgó eszközök esetében szokásosan alkalmazott értékcsökkenési módszert tükröző értékcsökkenési időszakra kivetítve számítják ki.

A vizsgált támogatási időszak vonatkozásában ilyen módon kiszámított támogatási összeget az azt az időszakot megelőzően beszerzett tárgyi eszközökből származó összeggel együtt a (2) bekezdésben meghatározott módon részarányosan osztják el.

Amennyiben az eszközök nem amortizálódó eszközök, a támogatást kamatmentes hitelként értékelve kell figyelembe venni és a 6. cikk b) pontjának megfelelően kell kezelni.

(4)   Amennyiben egy támogatás nem kapcsolható tárgyi eszközök beszerzéséhez, a vizsgált támogatási időszak során keletkezett gazdasági előny összegét elvileg ennek az időszaknak a vonatkozásában határozzák meg, és azt a (2) bekezdés szerint részarányosan kell elosztani, kivéve ha rendkívüli körülmények indokolják az ilyen gazdasági előny összegének másik időszak vonatkozásában való figyelembevételét.

8. cikk

Kármegállapítás

(1)   A kár megállapítását valós bizonyítékra kell alapozni és a kár megállapítása céljából elvégzendő vizsgálatnak ki kell terjednie:

a)

a támogatott behozatal mennyiségére és a támogatott behozatalnak a Közösség piacain forgalmazott hasonló termékek áraira gyakorolt hatásaira; és

b)

az ilyen behozatalnak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásaira.

(2)   A támogatott behozatal mennyisége vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy akár abszolút értelemben, akár a Közösségen belüli termelés vagy fogyasztás vonatkozásában bekövetkezett-e jelentős mértékű növekedés a támogatott behozatal mennyiségében. A támogatott behozatalnak az árakra gyakorolt hatásának vonatkozásában meg kell vizsgálni, hogy a támogatott behozatal az érintett közösségi gazdasági ágazatokra hasonló termékének az áraihoz képest előidézett-e jelentős mértékű árcsökkentést, illetve hogy az ilyen behozatal nem csökkenti-e más módon jelentős mértékben az árakat, vagy nem akadályozza-e jelentős mértékben olyan áremelés bevezetését, amelynek végrehajtása egyébként megtörténhetett volna. Ezek közül a tényezők közül egy vagy több megléte nem szükségszerűen ad döntő iránymutatást.

(3)   Amennyiben egynél több országból származó importált terméket egyidejűleg vetnek alá a kiegyenlítő vámvizsgálatnak, az ilyen behozatalok hatását csak abban az esetben kell halmozottan figyelembe venni, ha megállapítást nyert, hogy:

a)

az egyes országokból származó behozatalok vonatkozásában megállapított kiegyenlíthető támogatások összege meghaladja a 14. cikk (5) bekezdésében előírt de minimis összeget, továbbá ha az egyes országokból származó behozatal menynyisége meghaladja az elhanyagolható mértéket; valamint

b)

egyrészről a behozatal közötti versenyfeltételek szempontjából, másrészről az importált termékek és a Közösség hasonló termékei közötti versenyfeltételek szempontjából a behozatal hatásainak halmozott felmérése és megállapítása indokolt.

(4)   A támogatott behozatalnak az érintett közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását célzó vizsgálatnak ki kell terjednie az összes olyan vonatkozó közgazdasági tényező és mutatószám kiértékelésére, amelyek az adott gazdasági ágazat állapotát és fejlődési irányait jelzik, beleértve annak a ténynek a megállapítását, hogy az érintett ágazat még mindig egy múltbeli támogatás vagy dömpingáron értékesített termék hatásaiból való kilábalás szakaszában van-e; a kiegyenlíthető támogatások összege nagyságrendjének megállapítását; az értékesítési forgalom, a nyereségesség, a termelékenység, a piaci részesedés, a befektetések megtérülése és a kapacitáskihasználtság terén bekövetkezett tényleges vagy potenciális hanyatlás mértékének megállapítását; a Közösség árait befolyásoló tényezők megállapítását; a pénzforgalmi mutatókra, készletekre, foglalkoztatottságra, munkabérekre, növekedésre, tőkeszerző vagy befektetési képességre gyakorolt tényleges és lehetséges negatív hatások megállapítását; valamint a mezőgazdaság esetében annak megállapítását, hogy nem növekedtek-e a kormányzat támogató programjaira nehezedő terhek. Ez a felsorolás nem tekintendő teljesnek, és nem szükségszerű, hogy ezek közül a tényezők közül akár egy, akár több ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan megadja a döntéshez szükséges választ.

(5)   Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatosan bemutatott lényeges bizonyítékok előterjesztésével bizonyítani kell, hogy a támogatott behozatal kárt okoz. Ezeknek különösen annak a bizonyítására kell kiterjednie, hogy a (2) bekezdés szerint meghatározott mennyiségi és/vagy árszintek az (4) bekezdés szerinti módon hatással vannak az érintett közösségi gazdasági ágazat működésére, és hogy ez a hatás olyan mértékű, amely lehetővé teszi annak jelentős mértékűként történő minősítését.

(6)   Az érintett közösségi gazdasági ágazat számára kárt okozó támogatott behozatalon kívül egyidejűleg más ismert tényezőket is figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy az egyéb ilyen tényezők által okozott kár hatásai ne legyenek az (5) bekezdés rendelkezései értelmében a kérdéses támogatott behozatal által előidézett hatásoknak tulajdoníthatók. E vonatkozásban figyelembe vehető tényező a nem támogatott behozatal mennyisége és piaci ára, a keresletcsökkenés vagy a fogyasztási minták megváltozása, a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok alkalmazása és versengés a kérdéses harmadik ország és a közösségi termelők között, a technológiai fejlődés, az exportteljesítmények, valamint az érintett közösségi gazdasági ágazat termelékenysége.

(7)   A támogatott importtermékek által előidézett hatást az érintett közösségi gazdasági ágazaton belül előállított hasonló termékhez viszonyítva kell kiértékelni, amikor a rendelkezésre álló adatok lehetővé teszik a termék elkülönített azonosítását olyan kritériumok alapján, mint a termelési folyamat, a termelők értékesítési adatai és nyereségadatai. Ha a kérdéses termék ilyen elkülönített azonosítása nem lehetséges, a támogatott importtermékek által gyakorolt hatás megállapításához az ilyen vagy hasonló termékek lehető legszűkebb olyan csoportját kell vizsgálat alá vetni, amelyből a szükséges információk megszerezhetők.

(8)   Jelentős kár bekövetkezése lehetőségének meghatározása a vélelmezésen, a következtetésen vagy a távoli eshetőségen túlmenően tényeken alapul. A körülmények olyan megváltozása, amely egy támogatás általi károkozás bekövetkeztéhez vezethetnek, egyértelműeknek és azonnal felismerhetőeknek kell lenniük.

Lényeges mértékű kár fenyegető lehetőségének a megállapításában többek között az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

a)

a kérdéses támogatás vagy támogatások jellegét és a támogatások feltételezhető, kereskedelemre gyakorolt hatását;

b)

a támogatott behozatal mennyiségének számottevő növekedését a közösségi piacon, ami a behozatal valószínűsíthető jelentős mértékű növekedését jelezheti;

c)

az exportőr megfelelő nagyságú lekötetlen kapacitásait vagy az ilyen kapacitásokban jelentkező hirtelen bekövetkező számottevő növekedést, ami a közösségi piacokra irányuló támogatott kivitel mennyiségének számottevő növekedésére utal, figyelembe véve az exporttöbblet felvételére alkalmas egyéb exportpiacok elérhetőségét is;

d)

azt a tényezőt, hogy a behozatal olyan árszinten lép-e be, amely alkalmas arra, hogy jelentős mértékben lenyomja az árakat vagy megakadályozza olyan áremelések alkalmazását, amelyek alkalmazására egyébként sor került volna, és feltehetően növelik a további behozatal iránti keresletet; valamint

e)

a vizsgálat alá vetett termékből tartott készleteket.

A fentiekben felsorolt tényezők egyike sem nyújt önmagában szükségszerűen a döntéshozatalhoz elegendő útmutatást, azonban a figyelembe vett tényezőknek összességükben azt a megállapítást kell eredményezniük, hogy fennáll a további támogatott kivitel beérkezésének a közvetlen veszélye, és védintézkedések megtételének hiányában jelentős mértékű kár következhet be.

9. cikk

A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(1)   E rendelet alkalmazásában a „közösségi gazdasági ágazat” a Közösség hasonló termékek előállításában egységesen érdekelt termelőinek összessége, illetve a Közösségben tevékenykedő termelők közül azok, akik által a kollektív módon hasonló termékekből előállított termékmennyiség a 10. cikk (6) bekezdésében meghatározott, az érintett termékek Közösségen belül előállított mennyiségének a jelentős hányadát teszi ki, azzal a kivétellel, hogy:

a)

amennyiben a termelők a vélelmezetten támogatott termékek exportőreivel vagy importőreivel érdekeltségi kapcsolatot tartanak fenn, vagy saját maguk az importőrök, a „közösségi gazdasági ágazat” meghatározás értelmezhető úgy, mint az ezeknek a termelőknek kivételével a többi termelőre vonatkozó meghatározás;

b)

rendkívüli körülmények esetén a Közösség területe a kérdéses termékek vonatkozásában felosztható két vagy több versengő piacra, és az egyes piacokon tevékenykedő termelőket külön gazdasági ágazatban tevékenykedőknek lehet tekinteni, amennyiben:

i.

az ilyen piacon tevékenykedő termelők a kérdéses termékekből termelésük egészét vagy majdnem egészét azon a piacon értékesítik; valamint

ii.

azon a piacon a kérdéses termék vonatkozásában a Közösség területén máshol tevékenykedő termelők nem vesznek részt jelentős mértékben a kereslet kielégítésében.

Ilyen körülmények között kár keletkezése még abban az esetekben is kimutatható, ha az érintett közösségi gazdasági ágazat egészében nem szenved el kárt, abban az esetben, ha a támogatott behozatal egy ilyen elszigetelt piacon koncentrálódik, feltéve továbbá, hogy a támogatott behozatal az ilyen piacon tevékenykedő termelők mindegyikét vagy majdnem mindegyikét érintő kárt okoz.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a termelők csak abban az esetben tekintendők exportőrökkel vagy importőrökkel érdekeltségi kapcsolatot fenntartó termelőknek, ha:

a)

azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; vagy

b)

azok mindegyikének tevékenysége felett közvetve vagy közvetlenül harmadik személy gyakorol ellenőrzést; vagy

c)

azok együttesen közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorolnak egy harmadik személy tevékenysége felett, feltéve hogy megalapozottan feltételezhető vagy gyanítható, hogy a közöttük fennálló kapcsolat olyan jellegű, amelynek hatására az érintett termelő az érdekeltségi kapcsolatot fenn nem tartó termelők viselkedésétől eltérő viselkedést tanúsít.

E bekezdés alkalmazásában egy termelő abban az esetben gyakorol ellenőrzést egy másik felett, ha jogilag vagy működési szempontból olyan helyzetben van, hogy ezen tevékenységei felett korlátozó vagy irányító befolyást gyakorolhat.

(3)   Ha a közösségi gazdasági ágazat meghatározást egy bizonyos térségben tevékenykedő termelőkre utalva használják, az exportőrök vagy a kiegyenlíthető támogatásokat nyújtó kormányzat számára fel kell ajánlani a lehetőséget arra, hogy az érintett térség vonatkozásában a 13. cikk értelmében kötelezettségvállalásokat tehessenek. Ilyen esetekben a Közösség intézkedések megtételében fennálló érdekeltségeinek kiértékelésekor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az érintett térség érdekeire. Ha elfogadható kötelezettségvállalás felajánlására azonnal nem kerül sor, vagy ha a 13. cikk (9) és (10) bekezdéseiben hivatkozott helyzet adódik elő, a Közösség egésze vonatkozásában ideiglenes vagy végleges kiegyenlítő vám vethető ki. Ilyen esetekben amennyiben a vám kivetése indokolt, és kivitelezhető, az egyes termelőkre vagy exportőrökre korlátozható.

(4)   E cikkre a 8. cikk (7) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. cikk

Eljárások megindítása

(1)   A (8) bekezdésben előírt esetek kivételével egy közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében eljáró bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező bármely társulás jogosult írásos panasz benyújtásával vizsgálat megindítását kezdeményezni bármely vélelmezett támogatás létének, mértékének és hatásainak megállapítása céljából.

A panasz benyújtható a Bizottsághoz vagy egy tagállam illetékes hatóságához, amely azt továbbítja a Bizottság felé. A Bizottság az általa megkapott minden panasz egy másolati példányát megküldi a tagállamok számára. A benyújtott panaszt az első munkanapon kell benyújtottnak tekinteni azt a napot követően, amikor azt a Bizottsághoz címezve ajánlott postai küldeményként feladták, vagy más estekben azon a napon, amikor a Bizottság kiállítja annak átvételi elismervényét.

Amennyiben bármiféle panasz hiányában egy tagállam a támogatások nyújtásáról elegendő bizonyítékkal rendelkezik, és a támogatások nyújtása egy közösségi gazdasági ágazat számára sérelmet okoz, az ilyen tagállam haladéktalanul közli a rendelkezésére álló bizonyítékokat a Bizottsággal.

(2)   Az (1) bekezdésben említett panasznak tartalmaznia kell a kiegyenlíthető támogatások létét igazoló elegendő bizonyítékokat (beleértve lehetőség szerint az ilyen támogatás összegére vonatkozó információkat), a kárt, valamint az állítólagos támogatott behozatal által kifejtett hatások és az állítólagos kár közötti okozati összefüggéseket. A panasznak tartalmaznia kell a panasz előterjesztőjétől indokoltan és célszerűen elvárható tájékoztatást az alábbiakkal kapcsolatban:

a)

a panasz előterjesztőjének azonosságát igazoló adatokat és a panasz Közösségben tevékenykedő előterjesztője által előállított hasonló termék ismertetését, mennyiségét és értékét. Amennyiben írásos panasz benyújtására a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében kerül sor, a panasz előterjesztője a Közösségben tevékenykedő hasonló terméket előállító összes ismert termelőnek (vagy a Közösségben hasonló terméket előállító termelők társulásainak) a felsorolását tartalmazó listával azonosítja azt a gazdasági ágazatot, amelynek nevében a panaszigényt előterjesztették, és a lehetséges mértékig közli a Közösség hasonló termékeket előállító termelői által előállított termékmennyiséggel és értékkel kapcsolatos információkat;

b)

az állítólagosan támogatott termék teljes leíró ismertetését, a kérdéses származási hely szerinti ország vagy országok és/vagy exportáló ország vagy országok nevét, minden egyes ismert exportőr vagy külföldi előállító azonosító adatait és a kérdéses terméket importáló ismert személyek felsorolását tartalmazó listát;

c)

a kérdéses támogatások létével, összegével, természetével és az alkalmazható kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos bizonyítékokat;

d)

az állítólagosan támogatott behozatal mennyiségének változásaival kapcsolatos információkat, az ilyen behozatal hatását a Közösség piacain értékesített hasonló termékek áraira és a behozatal következményszerű hatásait a közösségi gazdasági ágazatra, amint azt a közösségi gazdasági ágazatának állapotáról tájékoztatást nyújtó tényezők és mutatószámok is igazolják, mint például a 8. cikk (2) és (4) bekezdésében felsoroltak.

(3)   A Bizottság annak megállapítása céljából, hogy egy vizsgálat kezdeményezéséhez rendelkezésre áll-e a szükséges és kielégítő mennyiségű információ, a lehetséges mértékig megvizsgálja a panaszigények előterjesztése keretében rendelkezésére bocsátott bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét.

(4)   Vizsgálat kezdeményezhető annak megállapítása céljából is, hogy a vélelmezett támogatások „egyedi” támogatások-e a 4. cikk (2) és (3) bekezdésének értelmében.

(5)   Vizsgálat kezdeményezhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedéstípusok vonatkozásában is, mindaddig, amíg azok a 3. cikkben meghatározott támogatáselemet tartalmaznak, annak megállapítása céljából, hogy a szóban forgó intézkedések teljes mértékben megfelelnek-e az abban a mellékletben előírt rendelkezéseknek.

(6)   Az (1) bekezdés értelmében csak abban az esetben kezdeményezhető vizsgálat, ha a Közösség hasonló terméket előállító termelői által benyújtott panaszigény ügyében lefolytatott vizsgálat során kialakított támogató és ellenző álláspontok aránya alapján megállapítást nyert, hogy a panaszt a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében nyújtották be. A panaszt abban az esetben kell a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében benyújtottnak tekinteni, ha azzal kapcsolatosan a közösségi gazdasági ágazatban tevékenykedő termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 50 %-nál nagyobb kollektív részarányát képviselő termelők támogatásuknak vagy ellenvéleményüknek adnak hangot. Azonban nem kell vizsgálatot kezdeményezni abban az esetben, ha a panaszigényt kifejezetten támogató termelők a közösségi gazdasági ágazat tevékenykedő hasonló termékeket előállító termelők által a hasonló termékből előállított összes termékmennyiség 25 %-ánál kisebb kollektív részarányát képviselik.

(7)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy egy vizsgálat megindításának kezdeményezését előíró határozat hiányában a vizsgálat kezdeményezésére irányuló panasz ne kerülhessen nyilvánosságra. Azonban e cikk értelmében a megfelelő módon dokumentált panaszigény kézhezvételét követően a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben a vizsgálat megindítását megelőzően a Bizottság értesíti a panaszról az érintett származási hely szerinti országot és/vagy exportáló országot, amelyet konzultációk megtartására kell felkérni a helyzet tisztázása és a lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozása végett a (2) bekezdésben említett ügyekkel kapcsolatosan.

(8)   Amennyiben rendkívüli körülmények miatt a Bizottság a közösségi gazdasági ágazat helyett és nevében vizsgálat megindítására irányuló írásos panasz benyújtása nélkül kezdeményezi vizsgálat megindítását, az ilyen kezdeményezést megfelelő indokokkal kell alátámasztani a (2) bekezdésben előírtak szerint a kiegyenlíthető támogatások létét, az okozott sérelmet és az okozati összefüggést igazoló bizonyítékokkal.

(9)   A vizsgálat lefolytatására vagy lefolytatásának megtagadására vonatkozó döntés meghozatalában a támogatásokkal és az okozott kárral kapcsolatos bizonyítékokat egyidejűleg kell mérlegelni. A panaszt el kell utasítani akkor, ha az esettel kapcsolatos eljárás megindításához a kiegyenlíthető támogatásokkal vagy az okozott kárral kapcsolatosan nem áll rendelkezésre kielégítő bizonyíték. Nem kezdeményezhető eljárás olyan országgal szemben, amelynek behozatala nem éri el az 1 %-os piaci részesedést, kivéve ha az ilyen országok együttesen a közösségi fogyasztás 3 %-át vagy annál nagyobb részarányát képviselik.

(10)   A benyújtott panaszigény a vizsgálat kezdeményezését megelőzően visszavonható, amely esetben azt úgy kell tekinteni, mintha nem nyújtották volna be.

(11)   Amennyiben konzultáció lefolytatását követően nyilvánvalóan megállapítható, hogy egy eljárás kezdeményezéséhez elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a Bizottság a panaszigény benyújtásának napjától számított 45 napon belül megindítja az eljárást, és erre vonatkozóan közleményt ad ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben a benyújtott bizonyítékok elégtelennek bizonyulnak, a panaszigény előterjesztőjét a konzultáció lefolytatását követően a panasznak a Bizottsághoz történő benyújtása napjától számított 45 napon belül erről a tényről tájékoztatni kell.

(12)   Az eljárások kezdeményezéséről szóló értesítésben fel kell tüntetni a vizsgálat kezdeményezésének bejelentését, a kérdéses termékeket és országokat, a rendelkezésre álló információk összefoglalását, valamint egy rendelkezést azzal kapcsolatosan, hogy a vonatkozó információkat a Bizottsággal közölni kell.

Az értesítésben fel kell tüntetni azokat az időszakokat, amelyek időtartama alatt az érdekelt felek megnevezhetik magukat, írásban előterjeszthetik álláspontjukat és információt nyújthatnak be, ha igénylik, hogy az álláspontjukat és ezen információkat a vizsgálat lefolytatása során figyelembe vegyék. Az értesítésben fel kell tüntetni azt az időszakot is, amely során az érdekelt felek a 11. cikk (5) bekezdésének megfelelően kérhetik a Bizottság általi meghallgatásukat.

(13)   A Bizottság az eljárások kezdeményezéséről értesíti az exportőröket, importőröket és az importőrök vagy exportőrök tudomása szerint érintett képviseleti társulásait, valamint a származási országot és/vagy exportáló országot, valamint a panasz előterjesztőjét, továbbá a bizalmas információk védelmi szempontjait kellően figyelembe véve átadja az (1) bekezdés szerinti írásos panasz teljes szövegét az általa ismert exportőrök és a származási ország és/vagy exportáló ország illetékes hatóságai részére, illetve kérésre rendelkezésre bocsátja az egyéb érdekelt felek részére. Amennyiben az érintett exportőrök száma különösen nagy, az írásos panasz teljes szövegét csak a származási ország és/vagy exportáló ország illetékes hatóságai vagy illetékes szakmai társulása számára kell megküldeni.

(14)   A kiegyenlítő vám alkalmazásának szükségességét feltáró vizsgálat lefolytatása nem hátráltathatja a vámkezelést.

11. cikk

A vizsgálat

(1)   Az eljárás megindítását követően a tagállamokkal együttműködve eljáró Bizottság közösségi szinten vizsgálat megindítását kezdeményezi. Az ilyen vizsgálatnak mind a támogatásokra, mind az okozott kárra ki kell terjednie, és ezek vizsgálatát párhuzamosan kell végezni.

Annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat lefolytatása reprezentatív értékű eredmény feltárásával záruljon, a vizsgálati időszakot olyan módon kell kijelölni, hogy az támogatások nyújtása esetén megfeleljen az 5. cikk szerinti vizsgálatok szokásos időtartamának.

A vizsgálat lefolytatásának időszakát követő időszakokra vonatkozó információkat általában nem kell figyelembe venni.

(2)   A kiegyenlítő vám alkalmazásának szükségességét feltáró, valamely vizsgálattal kapcsolatosan a kérdőívet megkapó érintett felek számára legalább 30 napot kell biztosítani a kérdőíven feltüntetett kérdések megválaszolására. Exportőrök esetében ez az időbeli korlátozás a kérdőív kézhezvételének napjától számítva alkalmazandó, amit ebben a vonatkozásban úgy kell kiszámítani, hogy az a válaszadásra felkért fél számára való elküldés napjától, vagy a származási ország és/vagy exportáló ország megfelelő diplomáciai képviseletén keresztül történő továbbítás napjától számított egy hét legyen. A 30 napos időszak meghosszabbítása a vizsgálat lefolytatási határidőinek megfelelő figyelembevételével engedélyezhető, feltéve hogy a meghosszabbítást kérő érdekelt fél különleges körülményekre hivatkozva a meghosszabbítás iránti igényét meg tudja indokolni.

(3)   A Bizottság felkérheti a tagállamokat információk szolgáltatására, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy az ilyen felkéréseknek eleget tegyenek.

A tagállamok a kért információt az elvégzett felügyeleti ellenőrzések és vizsgálatok eredményeivel együtt megküldik a Bizottságnak.

Ha ez az információ közérdekű, vagy az ilyen információk szolgáltatását tagállam igényelte, a Bizottság továbbítja az ilyen információkat a tagállamok számára, feltéve hogy azok nem bizalmas jellegűek; az utóbbi esetben az információk nem bizalmas jellegű összefoglalását kell továbbítani.

(4)   A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy hajtsák végre az összes szükséges ellenőrzést és felügyeleti tevékenységet, különösen az importőrök, kereskedők és a közösségi termelők között, és folytassanak vizsgálatokat harmadik országokban, feltéve hogy az érintett cégek ehhez hozzájárulásukat adják, és a kérdéses ország kormányát ezekről az ellenőrzésekről hivatalosan értesítették, valamint az érintett harmadik ország ezzel kapcsolatosan kifogást nem emelt.

A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a Bizottság ilyen felkéréseinek eleget tegyenek.

Amennyiben a Bizottság vagy egy tagállam arra igényt tart, a Bizottság tisztviselőit fel kell hatalmazni, hogy nyújtsanak segítséget a tagállamok tisztviselői számára feladataik végrehajtásában.

(5)   A 10. cikk (12) bekezdése második albekezdésének megfelelően az eljárások lefolytatásával kapcsolatosan magukat megnevező érdekelt felek szempontjait tárgyaláson kell meghallgatni abban az esetben, ha azok az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent közleményben előírt időszakon belül írásbeli kérelmet nyújtanak be tárgyalás tartása iránt, amelyben rámutatnak arra, hogy egy érdekelt fél érdekeit valószínűsíthetően befolyásolja az eljárás kimenetele, és meghallgatásuknak különös indokai vannak.

(6)   Kérelemre lehetőséget kell biztosítani a 10. cikk (12) bekezdése második albekezdésének megfelelően a magukat megnevező importőrök, exportőrök és a panasz előterjesztője, valamint a származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország kormánya számára, hogy az ellenérdekű felekkel találkozhassanak abból a célból, hogy ellentétes nézeteiket összevethessék és ellenvéleményüket előadhassák.

E lehetőség biztosítása során tekintettel kell lenni a bizalmas jelleg megőrzésének szükségességére, és az érintett felek szempontjaira.

A felek egyike sem kötelezhető arra, hogy tárgyaláson vegyen részt, és amennyiben az érintett fél arra nem hajlandó, ez a körülmény hátrányosan nem befolyásolhatja az érintett fél ügyét.

A Bizottság figyelembe veszi az e bekezdés szerinti szóbeli információkat, feltéve hogy azokat a későbbiekben írásban megerősítik.

(7)   A panaszosok, a származási ország és/vagy exportáló ország kormányzati szervei, az importőrök és exportőrök és azok képviseleti társulásai, továbbá a 10. cikk (12) bekezdése második albekezdésének megfelelően a panasszal kapcsolatosan magukat megnevező felhasználói és fogyasztói szervezetek írásban benyújtott felkérésre engedélyt kaphatnak arra, hogy a vizsgálat lefolytatásában érintett bármelyik fél által a Bizottság rendelkezésére bocsátott összes információt megtekinthessék, ellentétben a Közösség vagy annak tagállamai által készített olyan belső dokumentumokkal, amelyeket az általuk előterjesztett esetekkel kapcsolatosan mutatnak be, és amelyek a 29. cikk értelmében nem bizalmas jellegűek, illetve amelyeket vizsgálatok lefolytatásában nem használnak fel.

E felek jogosultak a megtekintett információkra észrevételt tenni, és az általuk tett észrevételeket figyelembe kell venni minden olyan esetben, amikor azok megfelelően alátámasztottak.

(8)   A 28. cikkben ismertetett körülmények kivételével az érdekelt felek által szolgáltatott és a vizsgálatban feltárt eredmények alapját szolgáltató információk pontosságát a lehető legalaposabban meg kell vizsgálni.

(9)   A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások keretében végrehajtandó vizsgálatot minden lehetséges esetben a vizsgálat megindításától számított egy éven belül le kell folytatni, és le kell zárni. Az ilyen vizsgálatokat minden körülmények között minden esetben a vizsgálat megindításától számított 13 hónapon belül a kötelezettségvállalások esetében a 13. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával, vagy jogerős intézkedés esetében a 15. cikk szerint feltárt eredmények megállapításával le kell folytatni és le kell zárni.

(10)   A vizsgálat lefolytatásának teljes időtartama folyamán a Bizottság a származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország számára indokoltan elvárható lehetőséget biztosít konzultációk megtartására, hogy a tényeken alapuló helyzetet tisztázhassák és kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak.

12. cikk

Ideiglenes intézkedések

(1)   Ideiglenes vám abban az esetben vethető ki, ha:

a)

a 10. cikknek megfelelően eljárás kezdeményezésére került sor;

b)

a vám kivetésével kapcsolatosan értesítést küldtek, és 10. cikk (12) bekezdése második albekezdésének megfelelően az érdekelt felek számára elegendő lehetőséget biztosítottak a szükséges információk benyújtásához és észrevételeik megtételéhez;

c)

ideiglenesen megállapították, hogy egy importált termék kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket élvez és a közösségi gazdasági ágazatot ennek következtében kár éri; valamint

d)

a Közösség érdekei az ilyen kár keletkezésének megakadályozása céljából a beavatkozást megkívánják.

Az ideiglenes vámot az eljárás kezdeményezésének napjától számított legalább 60 napos időszak eltelte után, de legfeljebb az eljárás kezdeményezésének napjától számított kilenc hónapon belül ki kell vetni.

Az ideiglenes kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások ideiglenesen megállapított teljes összegét, azonban olyan esetekben, amikor kisebb összeg elegendő a közösségi gazdasági ágazat érdekeit sértő kár megszüntetéséhez, az ilyen kisebb összeget kell alkalmazni.

(2)   Az ideiglenes vám alkalmazásához garanciafedezetet kell biztosítani, és az érintett termékek Közösségen belüli szabad forgalmazás céljából való felszabadításának feltételeként ilyen garancia nyújtását kell kikötni.

(3)   A Bizottság a tagállamokkal folytatott, konzultációt vagy rendkívüli sürgősséget igénylő esetekben a tagállamok tájékoztatását követően ideiglenes intézkedést alkalmaz. Ez utóbbi esetben a Bizottság által alkalmazott intézkedésről szóló értesítésnek a tagállamok számára történő elküldését követő legfeljebb 10 napos időszakon belül a konzultációkat meg kell tartani.

(4)   Amennyiben egy tagállam a Bizottság azonnali beavatkozását igényli, és ha az (1) bekezdés első és második albekezdéseiben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság a felkérés kézhezvételének napjától számított legfeljebb öt munkanapon belül megállapítja, hogy ideiglenes kiegyenlítő vámot ki kell-e vetni vagy sem.

(5)   A Bizottság ezt követően az (1)–(4) bekezdés szerint meghozott minden határozatáról a Tanács és a tagállamok számára értesítést küld. A minősített többségi szavazat alapján eljáró Tanács a Bizottság által hozott határozattól eltérő határozatot hozhat.

(6)   Ideiglenes vám legfeljebb négyhónapos időszakra vethető ki.

13. cikk

Kötelezettségvállalások

(1)   Abban az esetben, ha a támogatás és a kár fennállását előzetesen megállapították, a Bizottság elfogadhatja a megfelelő önkéntes kötelezettségvállalást, amely alapján:

a)

a származási ország és/vagy exportáló ország vállalja a támogatás felszámolását vagy korlátozását, vagy a támogatás hatásaival kapcsolatosan egyéb intézkedéseket tesz; vagy

b)

az exportőr vállalja, hogy árait felülvizsgálja vagy a kérdéses területre történő kivitelt leállítja mindaddig, amíg az ilyen kivitel kiegyenlíthető támogatást élvez, hogy ennek köszönhetően a tanácsadó bizottsággal folytatott egyedi konzultációt követően a Bizottság megállapíthassa, hogy ezzel a támogatás káros hatása megszűnik.

Ilyen esetben, és ameddig a kötelezettségvállalás fennáll, a 12. cikk (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett vállalkozások által előállított érintett termék behozatalára.

Az ilyen kötelezettségvállalás alapján való árnövekedés nem lehet magasabb, mint ami a kiegyenlíthető támogatás összegének ellentételezéséhez szükséges, de a kiegyenlíthető támogatás összegénél kisebb kell legyen abban az esetben, ha az ilyen növekedés a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elhárításához elegendő.

(2)   A kötelezettségvállalások megtételére a Bizottság javaslatot tehet, azonban egyetlen ország vagy exportőr sem kötelezhető arra, hogy ilyen kötelezettségvállalások megtételéről megállapodást kössön. Az a tény, hogy egyes országok vagy exportőrök ilyen kötelezettségvállalások megtételére nem hajlandók, vagy annak megtételére a felkérést nem fogadják el, semmilyen körülmények között sem befolyásolhatja hátrányosan az adott esetben meghozandó döntéseket.

Az is megállapítható lehet azonban, hogy a behozatal további támogatása esetén a fenyegető kár nagyobb valószínűséggel bekövetkezhet. A kötelezettségvállalások megtétele nem kérhető és nem fogadható el országoktól vagy exportőröktől, kivéve ha a támogatás nyújtását és az általa okozott kár fennállását előzetesen megállapították.

Rendkívüli körülményektől eltekintve nem ajánlható fel kötelezettségvállalás azon időszakot követően, amelynek során a 30. cikk (5) bekezdése szerint észrevételek tehetők.

(3)   A felajánlott kötelezettségvállalásokat nem kell szükségszerűen elfogadni abban az esetben, ha azok elfogadását a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából nem tekintik célravezető megoldásnak, például olyan esetekben, amikor a tényleges vagy potenciális exportőrök száma jelentős, vagy egyéb okok miatt, beleértve az általános eljárási rend előírásait is. Az exportőrrel és/vagy az érintett származási országgal és/vagy az érintett exportáló országgal közölhetők azok az indokok, amelyek alapján javasolják kötelezettségvállalás megtételének elutasítását, és számukra lehetővé tehető, hogy erre vonatkozóan észrevételeket tegyenek. Az elutasítás indokait a végső határozatban kell rögzíteni.

(4)   A kötelezettségvállalások megtételére javaslatot benyújtó felektől meg kell követelni, hogy a kötelezettségvállalással kapcsolatosan terjesszék elő a vonatkozó információk nem bizalmas jellegű változatát, hogy azokat vizsgálat lefolytatása céljából az érdekelt felek rendelkezésére lehessen bocsátani.

(5)   Amennyiben a konzultációkat követően elfogadják a kötelezettségvállalásokat, és a tanácsadó bizottságon belül azzal szemben tiltakozást nem jelentenek be, a vizsgálatot le kell zárni. Minden egyéb esetben a Bizottság a vizsgálat lezárására vonatkozó javaslat megtételével együtt a konzultáció eredményeiről azonnal jelentést nyújt be a Tanács számára. A vizsgálatot lezártnak kell tekinteni, ha a többségi szavazattal intézkedő Tanács a jelentés és a javaslat kézhezvételének napjától számított egy hónapon belül nem hoz ezzel ellentétes értelmű határozatot.

(6)   A kötelezettségvállalások elfogadása esetén a támogatások nyújtásának és az okozott kárnak a vizsgálatát a szokásos módon kell lefolytatni. Ilyen esetben, ha a támogatások nyújtásával vagy az okozott kárral kapcsolatos vizsgálatok negatív eredménnyel zárulnak, a kötelezettségvállalás automatikusan hatályát veszti, kivéve az olyan eseteket, amikor a negatív eredmény megállapítása nagy részben a kötelezettségvállalás alkalmazásának köszönhető. Ilyen esetekben előírható, hogy az ilyen kötelezettségvállalást egy ésszerű időtartamig továbbra is érvényben kell tartani.

Amennyiben támogatásnyújtást és kár fennállását állapítják meg, a kötelezettségvállalás annak feltételeivel és e rendelet rendelkezéseivel összhangban továbbra is érvényes.

(7)   A Bizottság minden olyan országtól és exportőrtől, amelytől felajánlott kötelezettségvállalásokat elfogadott, megköveteli információk rendszeres időközönkénti szolgáltatását a kötelezettségvállalás teljesítésével kapcsolatban, valamint a vonatkozó adatok ellenőrzésének lehetővé tételét. Az ilyen követelmények be nem tartása a kötelezettségvállalás megszegésének minősül.

(8)   Amennyiben egy vizsgálati eljárás lefolytatása során a Bizottság bizonyos exportőrök részéről kötelezettségvállalásokat fogad el, az ilyen kötelezettségvállalásokat a 18., 19., 20. és 22. cikk alkalmazásában attól a naptól kezdődően kell hatályban lévőnek tekinteni, amelyik napon a származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország vonatkozásában lefolytatott vizsgálat lezárult.

(9)   Ha kötelezettségvállalását a kötelezettségvállalás bármelyik részes fele megszegi vagy visszavonja, vagy a Bizottság viszszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását, a kötelezettségvállalás elfogadását, konzultációt követően, szükség szerint bizottsági határozattal vagy bizottsági rendelettel kell visszavonni, és automatikusan alkalmazni kell a 12. cikkel összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámot, vagy a 15. cikk (1) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámot, amennyiben az érintett exportőrnek, vagy a származási és/vagy exportáló országnak lehetősége nyílt a véleménynyilvánításra, kivéve ha a kötelezettségvállalást maga az exportőr vagy az említett ország vonta vissza.

Bármelyik érdekelt fél vagy tagállam benyújthat olyan információt, amely első megállapításra bizonyítékot tartalmaz valamely kötelezettségvállalás megszegésére vonatkozóan. Az azt követő vizsgálat, amely azt vizsgálja, valóban megszegték-e a kötelezettségvállalást, rendszerint hat hónapon belül befejeződik, azonban semmilyen esetben sem tart kilenc hónapnál tovább kellően megalapozott kérelem esetén.

A Bizottság a kötelezettségvállalás figyelemmel kíséréséhez kérheti a tagállamok illetékes hatóságainak közreműködését.

(10)   Amennyiben indokoltan feltételezhető, hogy egy kötelezettségvállalást megszegnek, vagy amikor egy kötelezettségvállalás megszegése vagy visszavonása folyamatban van és még le nem zárt vizsgálat lefolytatása közben következik be, konzultációkat követően a rendelkezésre álló információk alapján a 12. cikk szerint ideiglenes vám vethető ki.

14. cikk

Eljárás megszüntetése intézkedések alkalmazása nélkül

(1)   Amennyiben egy benyújtott panaszt visszavonnak, ha az eljárás megszüntetése nem sérti a Közösség érdekeit, az eljárás megszüntethető.

(2)   Amennyiben konzultáció lefolytatását követően megállapítást nyer, hogy szükségtelen védő intézkedések alkalmazása, és ha a tanácsadó bizottságon belül tiltakozást nem jelentenek be, a vizsgálat vagy eljárás lefolytatását meg kell szüntetni. Minden egyéb esetben a Bizottság az eljárás megszüntetésére tett javaslattal együtt a konzultációk lefolytatásának eredményéről jelentést nyújt be a Tanács számára. Az eljárást befejezettnek kell tekinteni, ha a többségi szavazat alapján intézkedő Tanács a jelentés és a javaslat kézhezvételét követő egy hónapon belül ellentétes értelmű határozatot nem hoz.

(3)   Az eljárást azonnali hatállyal meg kell szüntetni akkor, ha megállapítást nyer, hogy a kiegyenlíthető támogatások összege nem éri el az (5) bekezdés szerinti de minimis összeghatárt, vagy olyan esetekben, amikor a támogatott behozatal tényleges vagy lehetséges mennyisége vagy a kár mértéke elhanyagolható.

(4)   A 10. cikk (11) bekezdése szerint kezdeményezett eljárások lefolytatása vonatkozásában az okozott kár mértékét szokásosan olyan esetekben kell elhanyagolhatónak tekinteni, amikor az érintett behozatal piaci részesedése alacsonyabb, mint a 10. cikk (9) bekezdésében előírt érték. A fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosan lefolytatott vizsgálatok alkalmazásában a támogatott behozatal mennyiségét elhanyagolható mértékűnek kell tekinteni, ha az nem éri el a hasonló termékekből a Közösségben forgalmazott teljes importmennyiség 4 %-át, kivéve az olyan fejlődő országokból származó behozatalt, amelyeknek egyedi piaci részesedése a Közösség érintett importpiacán alacsonyabb, mint a teljes importmennyiség 4 %-a, ha az ilyen országokból származó kollektív importmennyiség meghaladja a hasonló termékekből a Közösségben forgalmazott teljes importmennyiség 9 %-át.

(5)   A kiegyenlíthető támogatások összege akkor tekintendő de minimis értékűnek, ha az kisebb, mint a behozatal értékének 1 %-a, kivéve ha a vizsgálatok fejlődő országokból származó behozatallal kapcsolatosak, ilyen esetekben a de minimis küszöbérték 2 %, feltéve hogy csak a vizsgálat lefolytatását kell megszüntetni olyan esetekben, amikor a kiegyenlíthető támogatások összege nem éri el az egyedi exportőrökre előírt de minimis összeghatárt, akik továbbra is az eljárás alá tartoznak, és az érintett ország vonatkozásában a 18. és 19. cikk szerint megtartott bármilyen későbbi felülvizsgálat során ismételten vizsgálatnak vethetők alá.

15. cikk

Végleges vám kivetése

(1)   Ha a megállapításban szereplő tények a kiegyenlíthető támogatásra és az ezzel okozott kárra utalnak, és ha a Közösség érdekei a 31. cikknek megfelelően beavatkozást kívánnak meg, a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vet ki, a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslata alapján.

A javaslatot a Tanács elfogadja, hacsak a javaslatnak a Bizottság által történt benyújtását követő egy hónapon belül egyszerű többséggel a javaslat elutasítása mellett nem dönt.

Ha ideiglenes vámok vannak hatályban, a végleges intézkedésre vonatkozó javaslatot ezek lejárta előtt legkésőbb egy hónappal kell beterjeszteni.

Nem kell az intézkedést megtenni, amennyiben a támogatást vagy a támogatásokat visszavonják, illetve bizonyítást nyer, hogy a támogatás nem juttatja előnyhöz az érintett exportőröket.

A kiegyenlítő vám összege nem haladhatja meg a megállapított kiegyenlíthető támogatás összegét, de a kiegyenlíthető támogatás teljes összegénél alacsonyabbnak kell lennie, ha az ilyen kisebb összegű vám is elegendő a közösségi gazdasági ágazatot ért kár elhárításához.

(2)   A kiegyenlítő vámot minden egyes esetben megkülönböztetés nélkül a megfelelő összeg kivetésével kell alkalmazni egy bármilyen forrásból származó olyan behozatal vonatkozásában, amely a vizsgálat eredményei szerint gazdasági előnyt biztosít kiegyenlíthető támogatások nyújtása és az azok által okozott kár formájában, az olyan forrásokból származó behozatal kivételével, amelyekkel kapcsolatosan e rendelet szerint kötelezettségvállalásokat fogadtak el. A vám kivetését elrendelő rendeletben meg kell nevezni a vám kivetésében érintett minden szállítót, vagy ha az nem lehetséges, az érintett szállító országot.

(3)   Amennyiben a Bizottság a 27. cikk szerint korlátozza az általa lefolytatandó vizsgálatot, az olyan exportőröktől vagy termelőktől származó behozatalra kivetett kiegyenlítő vám összege, akik az üggyel kapcsolatosan a 27. cikk szerint megnevezték magukat, de akik esetében a vizsgálatokat nem folytatták le, nem haladhatja meg a mintavételben szereplő felek vonatkozásában lefolytatott vizsgálatban feltárt kiegyenlíthető támogatások összegének súlyozott átlagát.

E cikk alkalmazásában a Bizottság figyelmen kívül hagy minden, nulla és de minimis értéket el nem érő összegű kiegyenlíthető támogatást és a 28. cikkben előírt körülmények között megállapított kiegyenlíthető támogatások összegét.

Minden olyan exportőrtől vagy termelőtől származó behozatal vonatkozásában, akik esetében a támogatások összegét a 27. cikk szerint egyedi alapon állapították meg, egyedi összegű támogatást kell alkalmazni.

16. cikk

Visszamenőleges hatály

(1)   Ideiglenes intézkedések és végleges kiegyenlítő vám alkalmazását csak olyan termékek vonatkozásában kell kezdeményezni, amelyeket az adott esetnek megfelelően a 12. cikk (1) bekezdése vagy a 15. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések hatálybalépését követően bocsátanak szabad forgalomba, az e rendeletben meghatározott kivételek függvényében.

(2)   Amennyiben ideiglenes vámot vetettek ki, és a megállapításban szereplő tények kimutatják a kiegyenlíthető támogatások, valamint a kár tényleges meglétét, a Tanács figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy szükséges-e vagy sem végleges kiegyenlítő vám kivetése, határoz arról, hogy az ideiglenes illeték összegének mekkora hányadát kell véglegesként beszedni.

E vonatkozásban a „kár” fogalma nem terjed ki a közösségi gazdasági ágazat létrehozásában bekövetkezett jelentős mértékű késedelemre, sem pedig súlyos kár bekövetkeztének lehetőségére, csak akkor, ha a feltárt tények szerint ezek ideiglenes intézkedések hiányában ténylegesen súlyos kárt idéztek elő. Minden egyéb, a kár bekövetkeztének lehetőségével vagy késedelemmel járó esetben, minden ideiglenes vám összegét el kell engedni, és végleges hatályú vám csak attól a naptól vethető ki, amely napon a bekövetkezés lehetőségét vagy jelentős késedelmet véglegesen megállapítják.

(3)   Amennyiben a végleges kiegyenlítő vám összege magasabb, mint az ideiglenes vám összege, a különbözetet nem kell beszedni. Ha egy végleges vám összege alacsonyabb, mint az ideiglenes vám összege, a vámot újra ki kell számítani. Amenynyiben a végleges megállapítás negatív eredményű, az ideiglenes vám alkalmazását nem kell megerősíteni.

(4)   A végleges kiegyenlítő vám kivethető olyan termékekre, amelyeket ideiglenes intézkedések alkalmazásának a hatálybalépését megelőző 90 napon belül, de nem a vizsgálat lefolytatásának kezdeményezését megelőzően léptettek be felhasználás céljából.

Az első albekezdést alkalmazni kell, feltéve hogy:

a)

az ilyen behozatalt a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették;

b)

az érintett importőrök számára lehetővé tették, hogy észrevételeiket a Bizottságnál előterjesszék;

c)

vitatott körülmények merülnek fel olyan esetekben, amikor a kérdéses támogatott termék által előidézett kár e rendelet szerinti kiegyenlíthető támogatásokból származó gazdasági előnyöket biztosító behozatalból álló, viszonylag rövid időszakon belül beszállított nagy mennyiségű behozatal miatt nehézségbe ütközik; és

d)

feltételezések szerint az ilyen kár ismétlődő előfordulásának megakadályozása céljából szükségessé válik az ilyen behozatal vonatkozásában kiegyenlítő vámok visszamenőleges hatályú alkalmazása.

(5)   Kötelezettségvállalások megszegése vagy visszavonása esetén végleges hatályú vám vethető ki az ideiglenes intézkedések alkalmazását legfeljebb 90 nappal megelőzően szabad forgalomba bocsátás céljával beléptetett árukra, feltéve hogy a behozatalt a 24. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették, és az ilyen visszamenőleges hatályú megállapítás nem alkalmazható olyan behozatalra, amelyet a kötelezettségvállalás megszegésének vagy visszavonásának napját megelőzően léptettek be.

17. cikk

Időbeli hatály

A kiegyenlítő intézkedések csak addig az időpontig maradnak hatályosak és csak addig a mértékig, amíg azok alkalmazása a kár keletkezését előidéző kiegyenlíthető támogatások elleni védekezéshez szükséges.

18. cikk

A lejárati felülvizsgálatok

(1)   A végleges kiegyenlítő intézkedés időbeli hatálya a vám kivetésének napjától számított öt év vagy a legutolsó mind a támogatást, mind az okozott sérelmet érintő felülvizsgálat lefolytatásának napjától számított öt év, kivéve ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a lejárat bekövetkezése valószínűsíthetően a támogatás nyújtásának és az okozott kárnak a további fennállását vagy megismétlődését idézi elő. Az ilyen lejárati felülvizsgálatot a Bizottság kezdeményezésére vagy a Közösségi termelők felkérésére kell végrehajtani, és az alkalmazott intézkedések az ilyen felülvizsgálat eredményeinek megállapításáig hatályosak maradnak.

(2)   Lejárati felülvizsgálatot kell kezdeményezni akkor, ha a felkérés elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályának lejárta valószínűsíthetően a támogatás nyújtásának folytatását és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi. Ilyen valószínűsítő tényező lehet például a támogatások folytatólagos nyújtása és kár folytatólagos előidézése, bizonyítékot szolgáltatva arra vonatkozóan, hogy az okozott kár megszüntetése részben vagy kizárólag az intézkedések alkalmazásának köszönhető, vagy bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az exportőrök helyzete vagy a piaci helyzet arra utal, hogy a sérelmet okozó támogatásnyújtást folytatólagosan alkalmazni fogják.

(3)   E cikk szerinti vizsgálatok végrehajtásában az exportőrök, importőrök, a származási ország és/vagy exportáló ország, illetve a közösségi termelők számára lehetővé kell tenni, hogy megerősítsék, elvessék vagy észrevételezzék a felülvizsgálattal kapcsolatban benyújtott kérelem vonatkozásában eléjük tárt ügyeket, és az összes és megfelelő módon dokumentált bizonyíték indokoltan elvárható megfelelő figyelembevételével megállapodásra kell jutni azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy az intézkedések hatályának lejárta esetén valószínűsíthető-e vagy sem a támogatások nyújtása és az okozott kár további fennállása vagy megismétlődése.

(4)   Függőben lévő lejáratokkal kapcsolatban az e cikk szerint az intézkedések alkalmazási hatályának a lejárati évében megfelelő időben közleményt kell megjelentetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezt követően a Közösségi termelők legkésőbb az ötéves időszak lejárta előtt három hónappal jogosultak a (2) bekezdés szerint felülvizsgálat lefolytatása iránti kérelmet benyújtani. Az intézkedések alkalmazásának az e cikk szerinti végleges lejártáról szintén közleményt kell megjelentetni.

19. cikk

Időközi felülvizsgálatok

(1)   Az intézkedések folytatólagos alkalmazásának szükségessége szintén felülvizsgálat tárgyát képezheti olyan esetekben, amikor azt a Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam kérelmére, feltéve hogy a végleges hatályú intézkedés alkalmazásának megkezdésétől számított célszerűen hosszú, legalább egyéves időszak már letelt, bármelyik exportőr, importőr vagy a Közösségi termelők vagy a származási hely szerinti ország és/vagy exportáló ország felkérésére, aki vagy amely kielégítő bizonyítékkal rendelkezik az ilyen időközi felülvizsgálat lefolytatásának szükségességéről.

(2)   Időközi felülvizsgálat lefolytatását olyan esetekben kell kezdeményezni, amikor a felkérés kielégítő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedés folytatólagos alkalmazása a kiegyenlíthető támogatás és az okozott kár ellentételezéséhez a továbbiakban már nem szükséges, és/vagy nem valószínűsíthető, hogy az okozott kár továbbra is fennáll vagy megújul, ha az intézkedés alkalmazását megszüntetik, vagy ha az alkalmazott intézkedés nem, vagy a továbbiakban már nem elégséges ahhoz, hogy hatékonyan ellentételezze az okozott sérelmet előidéző kiegyenlíthető támogatást.

(3)   Amennyiben a kivetett kiegyenlítő vám összege kisebb, mint a megállapított kiegyenlíthető támogatás összege, időközi felülvizsgálatot lehet indítani, ha a közösségi termelők, vagy az egyéb érdekelt felek – rendszerint az intézkedések hatálybalépésétől számított két éven belül – elegendő bizonyítékot nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően, és az intézkedések bevezetését megelőzően, vagy azt követően az exportárak csökkentek, vagy a Közösségben az importált termék viszonteladói ára vagy az azt követő eladási ára egyáltalán nem, vagy nem kielégítő mértékben változott. Amennyiben a vizsgálat igazolja az állítások helyességét, a kiegyenlítő vámok összegét növelni lehet a károkozás megszüntetéséhez szükséges árnövekedés elérése érdekében. Mindazonáltal a megnövelt vámszint nem haladhatja meg a kiegyenlíthető támogatások összegét.

Az időközi felülvizsgálatot a fent megállapított feltételek alapján a Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam kérelmére is meg lehet indítani.

(4)   Az e cikk szerinti vizsgálatok elvégzése során a Bizottság többek között megállapíthatja, hogy a támogatások nyújtásában és az okozott kárban bekövetkezett-e jelentős változás, illetve hogy az alkalmazott intézkedésekkel elérhetők-e a 8. cikk szerint az előzetesen megállapított okozott kár megszüntetésével kapcsolatosan meghatározott célkitűzések. Ebben a vonatkozásban a végleges megállapítások kialakításában figyelembe kell venni az összes vonatkozó és megfelelő hivatkozásokkal alátámasztott bizonyítékot.

20. cikk

Gyorsított felülvizsgálatok

Minden olyan exportőr, akinek a kivitele vonatkozásában végleges kiegyenlítő vámot alkalmaznak, de akinek az esetét az eredeti vizsgálat lefolytatásakor egyedileg nem vizsgálták más okból kifolyólag, mint a Bizottsággal való együttműködés elmulasztása, gyorsított felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérheti annak érdekében, hogy a Bizottság azonnal egyedi mértékű kiegyenlítő vámot állapíthasson meg a termékei számára.

Az ilyen felülvizsgálatot a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően kell megtartani, miután a közösségi termelők megfelelő módon lehetőséget kaptak észrevételeik előterjesztéséhez.

21. cikk

Visszatérítések

(1)   A 18. cikk ellenére az importőr kérheti a beszedett vám visszatérítését olyan esetekben, amikor bebizonyosodik, hogy a kiegyenlíthető támogatások összegét, amelyek alapján a vámot megfizették, megszüntették, vagy a hatályos vám összegénél kisebb összegűre csökkentették.

(2)   A kiegyenlítő vám visszatérítését az érintett importőr a Bizottsághoz benyújtott kérelemben igényelheti. A kérelmet azon tagállam illetékes hatóságai útján kell benyújtani, amelynek a területén a terméket szabad forgalomba bocsátották a végleges hatályú vám összegének az illetékes hatóságok általi hivatalos megállapítása napját követő hat hónapon belül, vagy attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyik napon az ideiglenes vámként megállapított összeget végleges hatályú vámmá nyilvánították. A tagállamok a kérelmet haladéktalanul benyújtják a Bizottság részére.

(3)   A benyújtott visszatérítés iránti kérelem akkor tekintendő bizonyítékokkal megfelelő módon alátámasztottnak, ha az pontos információkat tartalmaz a kiegyenlítő vámok igényelt visszatérítendő összegéről, valamint az ilyen összeg kiszámításával és kifizetésével kapcsolatosan használt összes vámokmányról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá egy reprezentatív időszak vonatkozásában a kérdéses exportőr vagy termelő termékeivel kapcsolatosan a kiegyenlíthető támogatások összegét is. Amennyiben az importőr nincs kapcsolatban az érintett exportőrrel vagy termelővel és ilyen információ közvetlenül nem áll rendelkezésre, vagy az exportőr vagy termelő nem kívánja az ilyen információt az importőrrel közölni, a benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az érintett exportőr vagy termelő arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kiegyenlíthető támogatások összegét az e cikkben előírt rendelkezések szerint csökkentették vagy felszámolták, és hogy az ezzel kapcsolatos támogató bizonyítékokat a Bizottság számára elő fogják terjeszteni. Amennyiben az ilyen bizonyítékok az exportőrtől vagy a termelőtől a célszerűen elvárható időn belül nem érkeznek be, a kérelmet el kell utasítani.

(4)   A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően határozatot hoz arról, hogy a kérelemben előterjesztett igényt kielégíti-e, és ha igen, milyen mértékben, vagy bármely időpont vonatkozásában időközi felülvizsgálat lefolytatását rendelheti el, amikor a rendelkezésre álló információk és az ilyen felülvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatosan előírt rendelkezések szerint lefolytatott felülvizsgálat során feltárt eredményeket használja fel annak megállapítása céljából, hogy a visszatérítés indokolt-e, és ha igen, milyen mértékben.

A vám visszatérítése rendszerint 12 hónapon belül történik, és arra semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a kiegyenlítő vám alkalmazását szükségessé tevő termék importőre által szolgáltatott, megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott visszatérítés igénylésének napjától számított 18 hónapot követően.

Az engedélyezett visszatérítések kifizetését a szokásos eljárás szerint a tagállamok az első albekezdésben említett határozat meghozatalának napjától számított 90 napon belül teljesítik.

22. cikk

A felülvizsgálatokra és a visszatérítésekre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   E rendeletnek az eljárásra és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó rendelkezéseit – a határidőkkel kapcsolatos rendelkezések kivételével – minden, a 18., 19. és a 20. cikkben foglaltaknak megfelelően lefolytatott felülvizsgálatra alkalmazni kell.

A 18. és a 19. cikk alapján lefolytatott felülvizsgálatot rövid idő alatt kell lefolytatni, és rendszerint a felülvizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül le kell zárni. A 18. és a 19. cikk szerinti felülvizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindításától számított 15 hónapon belül le kell zárni.

A 20. cikk szerinti felülvizsgálatot minden esetben a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül le kell zárni.

Amennyiben a 18. cikk szerinti felülvizsgálatot úgy indítják meg, hogy ugyanazon eljárásban már folyamatban van egy, a 19. cikk szerinti felülvizsgálat, a 19. cikk szerinti felülvizsgálatot a 18. cikk szerinti felülvizsgálat lezárásával egy időben kell lezárni.

A Bizottság a fenti határidők lejárta előtt legkésőbb egy hónappal az intézkedésre irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak.

Amennyiben a vizsgálatot a fenti határidőkön belül nem zárják le, az intézkedések:

a)

lejárnak a 18. cikk szerinti vizsgálat során;

b)

lejárnak a 18. és a 19. cikk szerinti párhuzamos vizsgálat során, amennyiben a 18. cikk szerinti vizsgálatot megkezdték, miközben ugyanabban az eljárásban a 19. cikk szerinti felülvizsgálat volt folyamatban, vagy ezeket a felülvizsgálatokat egyidejűleg kezdték; illetve

c)

változatlanul maradnak a 19. és a 20. cikk szerinti vizsgálat során.

Az intézkedéseknek az e bekezdés alapján való lejártáról vagy hatályban maradásáról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

(2)   A felülvizsgálatot a 18., 19. és 20. cikk szerint a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációkat követően a Bizottságnak kell kezdeményeznie.

(3)   Amennyiben a felülvizsgálat eredményei azt indokolják, az intézkedéseket az elfogadásukért felelős közösségi intézmények határozatával a 18. cikk szerint hatályon kívül kell helyezni vagy hatályban kell tartani, vagy a 19. és 20. cikk szerint hatályon kívül kell helyezni, hatályban kell tartani vagy módosítani kell.

(4)   Amennyiben az intézkedéseket egyedi exportőrök vonatkozásában helyezik hatályon kívül, nem pedig az egész importáló ország vonatkozásában, az ilyen exportőrök továbbra is az eljárás hatálya alatt maradnak és esetükben új vizsgálat folytatható le ezen cikk értelmében a kérdéses ország vonatkozásában bármikor végrehajtott felülvizsgálat keretében.

(5)   Amennyiben a 19. cikk szerint az intézkedések felülvizsgálata folyamatban van az intézkedések alkalmazási időszakának a végén a 18. cikkben meghatározottak szerint, az intézkedéseket a 18. cikk szerinti szempontok alapján is vizsgálat alá kell vonni.

(6)   A 18–21. cikk értelmében lefolytatott minden felülvizsgálatban vagy a visszatérítésre vonatkozó vizsgálatban a Bizottság, feltéve hogy a körülményekben nem következett be változás, a vizsgálatot ugyanolyan módon folytatja le, mint a vám alkalmazásának megállapításához vezető vizsgálatot, megfelelő módon figyelembe véve az 5., 6., 7. és 27. cikket.

23. cikk

Kijátszás

(1)   Az e rendelet alapján kivetett kiegyenlítő vámok kiterjeszthetők a hasonló, nem vagy csak kis mértékben módosított termékek harmadik országokból érkező behozatalára, vagy a hasonló, kis mértékben módosított termékeknek az intézkedések hatálya alá tartozó országból érkező behozatalára, illetve a termék részeinek behozatalára, ha a hatályban levő intézkedéseket kijátszák.

(2)   A 15. cikk (2) bekezdésével összhangban kivetett maradék kiegyenlítő vámot nem meghaladó kiegyenlítő vámot ki lehet terjeszteni az intézkedések hatálya alá tartozó országokban található olyan vállalkozástól érkező behozatalra, amely egyedi vámban részesül, ha a hatályban levő intézkedéseket kijátszák.

(3)   A kijátszás a harmadik országok és a Közösség, vagy az intézkedések hatálya alá tartozó ország egyes vállalkozásai és a Közösség közötti kereskedelem szerkezetének olyan megváltozását jelenti, amely olyan gyakorlat, eljárás vagy munka eredményeként áll elő, amelynek a vám kivetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata és gazdasági indoka nincs, továbbá amelynek hatása a hasonló termékek árait és/vagy mennyiségét illetően bizonyítottan kárt okoz vagy aláássa a vám javító hatását, továbbá az importált hasonló termék és/vagy annak részei továbbra is támogatásban részesülnek.

Az első albekezdésben említett gyakorlat, eljárás vagy munka magában foglalja többek között: