I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

7.7.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/7

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 10.)

a Lengyelország által az Odlewnia Żeliwa „Śrem” S.A. számára részben nyújtott C 52/06 (ex NN 73/06, ex N 340/06) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2008) 7049. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/523/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érintett feleket, hogy a fent említett cikkeknek megfelelően nyújtsák be észrevételeiket,

mivel:

I. ELJÁRÁS

(1)

2006. június 1-jén Lengyelország bejelentette az Odlewnia Żeliwa „Śrem” (a továbbiakban: „Odlewnia Śrem”) számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatást, amely elsősorban a köztartozások részletfizetésére vonatkozó megállapodások formájában történt. Megállapítást nyert, hogy a csatlakozást követően bizonyos támogatások odaítélésére a Bizottság jóváhagyása nélkül került sor. Következésképpen ezek jogellenes támogatásnak minősültek.

(2)	2006. december 6-i levelében a Bizottság tájékoztatta Lengyelországot határozatáról, amely szerint az intézkedések miatt megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(3)	Az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felhívta az érintett feleket, hogy nyújtsák be a tervezett támogatással kapcsolatos észrevételeiket.

(4)	A lengyel hatóságok 2007. január 31-én benyújtották a vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiket. Harmadik felektől nem érkeztek észrevételek.

(5)	A Bizottság 2008. április 15-én további tájékoztatást kért a lengyel hatóságoktól.

(6)

A lengyel hatóságok a 2008. április 30-án adott válaszukban tájékoztatták a Bizottságot a tervezett intézkedések visszavonásáról. A Bizottság azonban a 659/99/EK tanácsi rendelet (1) 8. cikke alapján ezt nem fogadhatta el visszavonásként, mivel a már végrehajtott tartozás-megfizetési halasztások hatást gyakoroltak a kedvezményezettre, nyilvánvaló előnyt biztosítva számára azokkal a vállalkozásokkal szemben, amelyek időben megfizették köztartozásaikat.

II. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS A SZERKEZETÁTALAKÍTÁS LEÍRÁSA

(7)

Az Odlewnia Śrem 1968-ban kezdte meg a termelést. Elsősorban a hajógyártásban felhasznált öntöttvas előállításával foglalkozik. A cég privatizálása 1999-ben kezdődött, amikor a Lengyel Államkincstár a részvények 85 %-át eladta a CENTROZAP-nak (44,9 %), a BANK PEKAO-nak (25,1 %) és az alkalmazottaknak (15 %). A kedvezményezett romló helyzetének egyik oka a fő részvényes CENTROZAP nehéz pénzügyi helyzete volt, amely egy időben az Odlewnia Śrem részvényeinek 71,4 %-át is birtokolta. Jelenleg az Odlewnia Śrem a PIOMA-ODLEWNIA tulajdonában van, amely a részvények 85,1 %-ával rendelkezik. A lengyel hatóságok szerint a cég részesedése a lengyel öntöttvas-piacon 6–8 %-ot tesz ki. Telephelye olyan régióban található, amely az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásra jogosult.

(8)	Az Odlewnia Śrem szerkezetátalakításának folyamata 2003-ban vette kezdetét. Az első szerkezetátalakítási program 2004-ben került kidolgozásra, és az Iparfejlesztési Ügynökség (ARP) elnöke hagyta jóvá.

(9)

A lengyel hatóságok szerint a vállalat a munkaerőpiac szempontjából különlegesen jelentős vállalkozások közpénzben folyósított támogatásairól szóló, 2002. október 30-i törvény módosítása által biztosított lehetőségeket akarta kiaknázni, amelyek bővítették a köztartozások elengedésének körét (5a. fejezet), de további követelményeket támasztottak a vállalkozásokkal szemben, például a független gazdasági szereplőnek átruházandó eszközeinek meghatározását. A gazdasági szereplő részvényeinek 100 %-át az Iparfejlesztési Ügynökségnek, vagy az Államkincstárnak kellett birtokolnia. Az eszközök gazdasági szereplő által történő értékesítéséből származó bevételek a szerkezetátalakításon áteső vállalat köztartozásainak legalább egy részét hivatottak fedezni, míg a követelések fennmaradó része a szerkezetátalakítás után kerül leírásra. A törvény 5a. fejezete szerinti szerkezetátalakítási eljárás befejezésének határideje 2006. március 19-én lejárt az eszközök gazdasági szereplő által történő értékesítésének végrehajtása nélkül. Ennek ellenére az ARP elnöke 2006. június 27-i határozatában a szerkezetátalakítást befejezettnek nyilvánította, mivel az Odlewnia Śrem visszanyerte életképességét és a szerkezetátalakítás teljes befejezéséhez már csak arra volt szükség, hogy a Bizottság hozzájáruljon a vállalat köztartozásainak részletekben történő megfizetését lehetővé tevő megállapodáshoz. Az 5a. fejezet szerinti eljárás nem megfelelő megszüntetését követően a vállalat felkereste öt közhitelezőjét, hogy a számukra az 5a. fejezetben előírt magállapodáshoz képest előnytelenebb megoldásként az adótörvény általánosan alkalmazandó rendelkezései alapján köztartozásaira vonatkozóan a fizetési határidők elhalasztását kérje.

(10)	A lengyel hatóságok szerint a szerkezetátalakítási költségek elérik a 43,6 millió PLN-t. A pénzügyi átalakítás költségei a teljes szerkezetátalakítási költségek megközelítőleg 75 %-át teszik ki, a fennmaradó részt főleg a vállalati infrastruktúra korszerűsítésével kapcsolatos költségek adják.

(11)	A szerkezetátalakítási terv elsősorban a gyártóüzem korszerűsítésére és a vállalatigazgatás minőségének javítására fordított összegekre (pl. az SAP R/3 számítógépes programnak az Odlewnia Śrem fő informatikai rendszereként történő bevezetésére) koncentrál.

(12)

Másodsorban az átalakítás nagy része pénzügyi átalakításra, azaz főként a köztartozások részletekben történő megfizetésére és elengedésére irányul. A hitelezőkkel 2005. május 17-én megkötött egyezségi megállapodásban megállapodás született a polgárjog szerinti kötelezettségek egy részének törléséről is 1,4 millió PLN összegben.

(13)

Harmadrészt a vállalat 2005-ben 1 457-re csökkentette alkalmazottainak számát a 2002-es 1 776-ról, és nem tervezett további átalakításokat a munkahelyek számában. Lengyelország azonban úgy véli, hogy a vállalati kollektív szerződés ideiglenes felfüggesztése a foglalkoztatási költségek csökkenését jelentette, mivel a vállalat ideiglenesen nem fizetett hozzájárulásokat a Vállalati Szociális Juttatási Alapba.

(14)

Az eszközök szerkezetátalakítása a termeléshez nem kapcsolódó eszközök lízingeléséből állt, mint pl. egy szálloda (Ostrowiecznoban az Ośrodek Wypoczynkowy) illetve egyéb létesítmények 0,4 millió PLN összértékben. További eszközök értékesítését is tervezik megközelítőleg 2,6 millió PLN értékben, de ezt még nem véglegesítették.

(15)

Az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását megelőzően a Bizottságot tájékoztatták, hogy a vállalat már 2003 óta próbál befektetőt találni, és a lengyel hatóságok hangsúlyozták a privatizáció fontosságát a vállalat hosszú távú életképessége szempontjából. Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot e cél eléréséről, minthogy az Odlewnia Śrem részvények 85,1 %-át eladták a PIOMA-ODLEWNIA magánvállalkozásnak.

(16)

Az Odlewnia Śrem évi 57 000 tonnáról 55 000 tonna öntöttvas előállítására csökkentette a termelési kapacitását, és nem tervez további csökkentést, mivel állítása szerint ez már veszélyeztetné a vállalat életképességét. Lengyelország két lehetséges kompenzációs intézkedést javasolt. Egyrészt az ipari alkatrészgyártáshoz előállított öntöttvas termelését csökkentette a vállalat 50 %-kal (kb. 11 000 tonnáról 5 500 tonnára). Másrészt Lengyelország kijelentette, hogy a vállalat többé nem termel öntöttvasat szélerőművek számára.

III. AZ EK-SZERZŐDÉS 88. CIKKE (2) BEKEZDÉSE SZERINTI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(17)	A Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása mellett döntött, mert kételyei támadtak azt illetően, hogy a szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal. E kételyek négy tényezőn alapultak.

(18)

Egyrészt a Bizottságnak kétségei merültek fel a tekintetben, hogy az Odlewnia Śrem a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatás (2) (a továbbiakban: 2004. évi iránymutatás) értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e, és így jogosult-e szerkezetátalakítási támogatásra, mivel az Odlewnia Śrem 2005-ben 3,9 millió PLN nettó nyereséget ért el.

(19)	Másrészt a Bizottságnak kétségei merültek fel, hogy a szerkezetátalakítási terv képes-e a kedvezményezett életképességét hosszú távon biztosítani, az ugyanis az adósságszolgálatra és a működési költségek fedezetére koncentrál, a vállalat pedig éppen új magánbefektetőt igyekezett találni.

(20)

Harmadrészt a Bizottságnak kétségei merültek fel a tekintetben, hogy a támogatás valóban a minimálisan szükséges összegre korlátozódik-e, illetőleg a kedvezményezett önrésze jelentős volt-e és a lehető legnagyobb mértékű, különösen mivel a lengyel hatóságok nem szolgáltak konkrét privatizációs tervekkel, amelyek alapján az önrész jelentős mértékben nőtt volna.

(21)

Végül a Bizottságnak kétségei támadtak a kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatban, mivel Lengyelország nem bizonyította, hogy a (16) preambulumbekezdésben említett termeléscsökkenés valójában kompenzációs intézkedés volt, és nem csupán olyan külső tényezők eredménye, mint például a kereslet csökkenése, vagy a vállalat versenyképtelensége az érintett piacokon.

IV. A FELEK ÉSZREVÉTELEI

(22)	A Bizottság csak Lengyelországtól kapott észrevételeket.

(23)

A lengyel hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a csatlakozás után odaítélt támogatásokban – amelyek összege mára már eléri a 24,2 millió PLN-t – bekövetkezett változásokról. Az alábbi táblázat az Odlewnia Śremnek nyújtott szerkezetátalakítási támogatásokat (a már kifizetett és a tervezett támogatásokat) foglalja össze a lengyel hatóságok által a vizsgálati eljárás megindítása kapcsán tett észrevételeknek megfelelően.

(24)

Az állami támogatás össznévértéke 43,6 millió PLN. Ezen támogatási intézkedések közé tartozik az állami kezességvállalás, kedvezményes feltételekkel nyújtott hitel, közvetlen támogatások, valamint közterhek elhalasztása és elengedése. Az alábbi táblázatban megtalálható az állami támogatási intézkedések (a lengyel hatóságok által bemutatott támogatási elemek) részletes leírása.

1. táblázat

A már odaítélt állami támogatások

A	B	C	D	E	F
Szám	A megállapodás vagy határozat feltételezett dátuma	A támogatást nyújtó hatóság	A támogatás formája	Névérték (PLN)	A támogatás összege (PLN)
A csatlakozás előtt nyújtott állami támogatások, amelyeket a csatlakozás után már nem alkalmaznak
1	2004.3.19.	Śrem polgármestere	Ingatlanadó-kötelezettségek elengedése (kamattal együtt) a 2002.3.1.–2002.6.30. időszakra	738 748,02	738 748,02
2	2004.3.19.	Śrem polgármestere	Adókötelezettségek elengedése	500 000,00	500 000,00
3	2004.4.23.	ARP	Hitel	4 000 000,00	4 000 000,00
4	2004.4.28.	ARP	Hitelgarancia	14 000 000,00	14 000 000,00
5	2004.4.30.	Śrem polgármestere	Adókötelezettségek kamatainak elengedése	200 353,90	200 353,90
Összesen				19 439 101,92	19 439 101,92
A csatlakozás után nyújtott állami támogatások
6	2004.5.20.	Tudományos és Informatikai Minisztérium	Támogatás	435 000,00	352 350,00
7	2005.5.9.	ZUS (Társadalombiztosítási Intézet)	Társadalombiztosítási járulékok részletekben történő kifizetése (kamattal együtt)	5 385 415,31	134 585,81
8	2005.10.17.	Vajdasági hatóság	Fizetési halasztás	855 438,78	105 369,44
9	2007. 2. negyedév	Vajdasági hatóság	A 2003.6.30-ig esedékes környezetvédelmi illetékek részletekben történő kifizetése	1 272 657,45	247 003,92
10	2007. 2. negyedév	Vajdasági hatóság	A környezetvédelmi illetékek kamatának részletekben történő kifizetése (a fenti tételre vonatkozik)	692 185,03	126 365,78
11	2007. 2. negyedév	Vajdasági hatóság	A 2003.6.30-ig esedékes környezetvédelmi illetékek részletekben történő kifizetése	422 946,34	51 018,68
12	2007. 2. negyedév	Vajdasági hatóság	A környezetvédelmi illetékek kamatának részletekben történő kifizetése (a fenti tételre vonatkozik)	274 950,10	33 167,04
13	2007. 2. negyedév	Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja. (PFRON)	A Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja (PFRON) számára fizetendő, 2003.6.30-ig esedékes hozzájárulások részletekben történő kifizetése	803 221,50	148 274,11
14	2007. 2. negyedév	Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja. (PFRON)	A Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja (PFRON) számára fizetendő, 2003.6.30-ig esedékes hozzájárulások kamatának elengedése	421 085,20	421 085,20
15	2007. 2. negyedév	Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja. (PFRON)	A Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja (PFRON) számára a 2003. július–2004. január időszakra fizetendő hozzájárulások 20 negyedéves részletben történő befizetése	479 156,60	155 721,64
16	2007. 2. negyedév	Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja. (PFRON)	A Csökkent Munkaképességű Személyek Állami Rehabilitációs Alapja (PFRON) számára a 2003. július–2004. január időszakra fizetendő hozzájárulások kamatának elengedése	38 392,87	38 392,87
17	2007. 2. negyedév	Járási hatóság	A haszonbérleti jogcím 2003.6.30-ig esedékes illetékeinek részletfizetése	263 496,00	34 701,67
18	2007.2. negyedév	Járási hatóság	A haszonbérleti jogcím 2003.6.30-ig esedékes illetékei kamatának elengedése (a fenti tételre vonatkozik)	137 890,00	18 159,78
19	2007. 2. negyedév	ZUS	A 2003.6.30-ig esedékes társadalombiztosítási járulékok részletekben történő befizetése	4 077 498,51	46 619,38
20	2007. 2. negyedév	ZUS	A 2003.6.30-ig esedékes társadalombiztosítási járulékok kamatának részletekben történő befizetése (a fenti tételre vonatkozik)	2 306 780,00	26 341,18
21	2007. 2. negyedév	ZUS	A Munkaalap és a Munkavállalói Juttatások Alapja számára fizetendő, 2003.6.30-ig esedékes hozzájárulások részletekben történő befizetése	1 275 873,09	28 618,42
22	2007. 2. negyedév	ZUS	A Munkaalap és a Munkavállalói Juttatások Alapja számára fizetendő, 2003.6.30-ig esedékes hozzájárulások kamatának részletekben történő befizetése (a fenti tételre vonatkozik)	727 023,00	16 296,744
23	2007. 2. negyedév	ZUS	A 2003.6.30-ig esedékes társadalombiztosítási járulékok részletekben történő befizetése	2 085 480,55	29 309,94
24	2007. 2. negyedév	ZUS	A 2003.6.30-ig esedékes társadalombiztosítási járulékok kamatának részletekben történő befizetése (a fenti tételre vonatkozik)	1 100 260,00	15 463,36
25	2007. 2. negyedév	ZUS	A 2003.6.30-ig esedékes társadalombiztosítási járulékok késedelmes megfizetésével kapcsolatos végrehajtási költségek elengedése	641 593,80	641 593,80
26	2007. 2. negyedév	Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Nemzeti Alap (NFOSiGW)	Támogatás	470 000,00	470 000,00
A csatlakozás után nyújtott állami támogatások				24 166 344,12	3 140 438,76
Az összes odaítélt és tervezett állami támogatás				43 605 446,04	22 579 540,68

(25)

Egyrészt a lengyel hatóságok állítása szerint a szerkezetátalakítás sikeresnek bizonyult a vállalat életképességét illetően, mivel az Odlewnia Śremnek sikerült olyan stratégiai magánbefektetőt találnia, amely végrehajtja a szükséges tőkebevonást, és helyre tudja állítani a vállalat hitelét a piacon.

(26)

Lengyelország azt is hangsúlyozta, hogy a vállalat a bonyolultabb és értékesebb termékekre koncentrálva változatosabbá tette termékskáláját. A 300 kg-nál nehezebb vasöntvények gyártására való átállás jó lépésnek bizonyult, mert számos versenytárs beszüntette a gyártást e piaci szegmensben, megnyitva ezzel az Odlewnia Śrem tevékenysége számára az utat.

(27)	A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a cég már nem küzd likviditási problémákkal, és valamennyi folyó üzleti kötelezettségét időben kifizeti.

(28)

Másrészt Lengyelország érvelése szerint az Odlewnia Śrem a 2004. évi iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, és így jogosult szerkezetátalakítási támogatásra. A lengyel hatóságok megerősítették, hogy a szerkezetátalakítási időszak 2003-ban kezdődött, amikor a vállalat nyilvánvalóan nehéz helyzetben volt. Azt a tényt, hogy az Odlewnia Śrem 2005-ben 3,9 millió PLN nettó nyereséget produkált, annak jeleként kell értékelni, hogy a szerkezetátalakítási folyamat során sikerült a vállalat életképességét helyreállítani.

(29)	Harmadrészt Lengyelország további információval szolgált az átalakítás összköltségéhez nyújtott vállalati önrészt illetően.

(30)

A lengyel hatóságok szerint a kedvezményezett jelentős mértékű önrésszel rendelkezett. A szerkezetátalakítás költsége összesen 43,6 millió PLN-t tett ki, míg a szerkezetátalakításhoz biztosított saját hozzájárulásnak minősíthető pénzügyi források 23,7 millió PLN-ben állapíthatók meg, amely a magánbefektető által bevont tőkéből (16 millió PLN), az eszközöknek a már végrehajtott értékesítéséből és lízingjéből származó bevételekből (0,4 millió PLN), valamint a vállalati kollektív szerződés ideiglenes felfüggesztéséből (7,3 millió PLN) tevődött össze. Ez utóbbit illetően a lengyel hatóságok azzal érvelnek, hogy ez a munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatások költségének csökkenését jelenti, mivel az Odlewnia Śrem ideiglenesen mentesül a Vállalati Szociális Juttatási Alapba történő hozzájárulások befizetése alól. Az Odlewnia Śrem és szakszervezetei önként hozták létre ezt az alapot, amelynek létét a törvény nem írja elő. Így állami források bevonására nem került sor. Kifejtették, hogy a döntés a szakszervezetek egyetértésével született, amelyek beleegyezésüket adták ahhoz, hogy a szerkezetátalakítás támogatása érdekében feláldozzák a munkavállalói juttatások egy részét. Következésképpen az intézkedés saját hozzájárulásnak tekinthető.

(31)

Továbbá Lengyelország fenntartotta azon álláspontját, hogy az alábbiak szintén a szerkezetátalakítási költségekhez történő saját hozzájárulásnak minősülnek:

—	2 millió PLN összegű polgárjog szerinti kötelezettség elengedése, illetve részletekben történő megfizetése az Odlewnia Śrem hitelezőivel kötött egyezségi megállapodás alapján,

—	Lengyelország számításai szerint 2,5 millió PLN értékben olyan beszállítók által nyújtott kereskedelmi hitelek, amelyek a szokásosnál hosszabb határidőt engedtek az Odlewnia Śrem számára az anyagok és szolgáltatások kifizetésére,

—	ügyfelekkel szembeni követelések, amelynek értékét 9 millió PLN–re becsülik (amelyet az ügyfél számára rövidebb fizetési határidőt adásával érnek el).

(32)

Végül a verseny torzulásának korlátozását illetően a lengyel hatóságok a vállalat ipari alkatrészgyártáshoz előállított öntöttvas termelésének 50 %-os csökkentését (kb. 11 000 tonnáról 5 500 tonnára) említik. Érvényes kompenzációs intézkedésnek kell tekinteni a tényt, hogy a vállalat megszüntette a szélerőművek számára történő öntöttvas előállítást.

(33)

Lengyelország azzal érvel, hogy mindkét terméktípus esetében nőtt a kereslet az utóbbi években és ez a tendencia várhatóan folytatódik. Lengyelország hangsúlyozta továbbá, hogy az Odlewnia Śrem megfelelő műszaki kapacitással rendelkezik a szerkezetátalakítás előtti mennyiség gyártásához, de vállalta az ipari alkatrészgyártáshoz előállított öntöttvas termelésének a korlátozását és teljesen leállt a szélerőművek számára történő öntöttvasgyártással. A lengyel hatóságok szerint ezért ezen intézkedések kompenzációs intézkedéseknek minősülnek.

(34)

A Bizottságnak ellenőriznie kellett, hogy az Odlewnia Śrem által előállított végtermék az acélágazathoz tartozik-e, minthogy az acélágazatra vonatkozó megmentési, szerkezetátalakítási és bezárási támogatásról szóló bizottsági közlemény (3) szerint „a Bizottság úgy véli, hogy multiszektorális keretrendszer B. mellékletében meghatározott, acéliparban működő, nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetetlen a közös piaccal.”

(35)

A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatásokról szóló multiszektorális keretrendszer B melléklete (4) (a továbbiakban: multiszektorális keretrendszer), amely hatályban volt a támogatás nyújtásakor, az acéltermékeknek minősülő termékek Kombinált Nómenklatúra (5) (KN) kódjára hivatkozik. E termékek felsorolását a KN két fejezete tartalmazza, nevezetesen a 72. fejezet („Vas és acél”) és a 73. fejezet („Vas- és acéláruk”).

(36)

A multiszektorális keretrendszer B. melléklete szerint a következő vas- és acéláruk minősülnek acélnak:

—	vas szádpalló,

—	sín és sínaljzat (keresztkengyel),

—	varrat nélküli cső, csővezeték és üreges profil,

—	hegesztett cső vasból vagy acélból, amely külső átmérője meghaladja a 406,4 mm-t.

(37)	A lengyel hatóságok tájékoztatása alapján az Odlewnia Śrem e termékek egyikét sem gyártja. Ezenkívül a 77. fejezetben a „Vas és acél” címszó alatt felsorolt termékek egyikét sem állítja elő, hanem saját gyártásához anyagként használja fel azokat – például a nyersvasat.

(38)	Sajátos, bonyolult végtermékeket állít elő, amelyek a 7325 KN-vámtarifaszám „Más öntött áru vasból vagy acélból” alá, illetve a megfelelő alszámok, mint pl. 7325 10„Nem temperöntvény” és 7325 99 10„temperöntvény” alá tartoznak.

(39)	E vas- és acéltermékek a multiszektorális keretrendszer B. melléklete szerint nem minősülnek acélnak.

(40)	Következésképpen az Odlewnia Śrem szerkezetátalakítási támogatásban való részesítése első megközelítésben nem ütközik akadályba, és a Bizottságnak meg kell vizsgálnia egy ilyen támogatás összeegyeztethetőségét a hatályos 2004. évi közösségi iránymutatás alapján.

(41)	Mivel a jelen ügyhöz kapcsolódó események egy része megelőzte Lengyelország 2004. május 1-je európai uniós csatlakozását, a Bizottság feladata elsősorban az, hogy megállapítsa, jogosult-e eljárni a kérdéses intézkedésekkel kapcsolatban.

(42)

Azok a csatlakozás napja előtt odaítélt támogatások, amelyeket a csatlakozást követően már nem alkalmaztak, nem képezik a Bizottság vizsgálatának tárgyát sem a csatlakozási szerződés IV. mellékletének 3. pontjában rögzített ún. átmeneti mechanizmus keretei között, sem pedig az EK-Szerződés 88. cikkében meghatározott eljárások alapján. Sem a csatlakozási szerződés, sem pedig az EK-Szerződés nem követeli meg a Bizottságtól e támogatások áttekintését, és nem jogosítja fel a Bizottságot az ilyen cselekvésre.

(43)

Másrészt a csatlakozást követően hatályba léptetett intézkedések új támogatásnak minősülnének és a Bizottság hatáskörébe tartoznának az EK-Szerződés 88. cikkében meghatározott eljárás alapján. Az adott támogatási intézkedés életbe lépése időpontjának meghatározását tekintve a megfelelő kritérium az a kötelező erejű jogi aktus, amelyben az illetékes belföldi hatóságok vállalták a támogatás odaítélését (6).

(44)	A csatlakozást követően nem alkalmazhatóak egyedi támogatási intézkedések, amennyiben az állam pontos pénzügyi kötelezettségvállalása ismert volt a támogatás odaítélése napján.

(45)

A Lengyelország által nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság meg tudta állapítani, hogy mely támogatások lettek odaítélve a csatlakozást megelőzően, ugyanakkor azt követően már nem alkalmazandók. Ezek az 1. táblázat első részében kerülnek felsorolásra és 19,4 millió PLN-t tesznek ki. Megállapítást nyert, hogy a fennmaradó támogatásokat nem a csatlakozás előtt ítélték oda. Következésképpen a 24,2 millió PLN értékű támogatások a (23) preambulumbekezdésnek megfelelően a csatlakozást követően odaítélt támogatásoknak minősültek.

(46)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(47)

A bejelentett garancia, hitel, támogatások, közteher-elengedések, fizetési halasztások és részletfizetési megállapodások állami források felhasználásával járnak. Továbbá a költségei csökkentésével előnyhöz juttatják a vállalatot. Nehéz helyzetben lévő vállalkozásként az Odlewnia Śrem hasonló feltételek mellett nem jutott volna finanszírozáshoz a piacon. Ezen előny, következésképpen, torzítja a versenyt.

(48)

Az Államkincstár kész volt lemondani az esedékes adókból és környezetvédelmi illetékekből származó bevételről, és támogatások és garanciák nyújtásával előnyt teremteni a vállalat számára a versenytársaival szemben. Arra vonatkozóan nem állt rendelkezésre bizonyíték, hogy a lengyel hatóságok piaci hitelezőként jártak el, a lengyel hatóságok pedig a támogatásról szóló jelentésükben elismerték az állami támogatás létét.

(49)	A kedvezményezett az öntöttvas-piacon tevékenykedik, és más európai uniós tagállamokba is exportálja a termékeit. Így a Közösségen belüli kereskedelmet érintő kritérium teljesül.

(50)	Ezért az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekintették az olyan új támogatásnak minősülő eszközöket, amelyeket nem a csatlakozást megelőzően ítéltek oda. Ezt a lengyel hatóságok nem vitatják.

(51)

Az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésében foglalt eltérések nem vonatkoznak a jelen ügyre. Az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti mentességet illetően – a nehéz helyzetbe került vállalat hosszú távú életképességét elsődleges célként kitűzve – kizárólag az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti mentesség alkalmazható, mely lehetővé teszi az állam részéről történő segítségnyújtást bizonyos gazdasági tevékenységek fejlődésének támogatása céljából, amennyiben az nem torzítja a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(52)

A Bizottság a hatályos megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás fényében értékelte az új támogatást jelentő eszközöket, továbbá a teljes átalakítási tervet. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló jelenleg hatályos közösségi iránymutatás (a továbbiakban: a 2004. évi iránymutatás) 2004. október 10-én lépett hatályba.

(53)

A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban említetteknek megfelelően, a szerkezetátalakítás egészének komplex áttekintésére van szükség az új szerkezetátalakítási támogatás összeférhetőségének eldöntéséhez. Annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy a terv megvalósítása eredményeképpen bekövetkezik-e az életképesség visszanyerése, illetőleg megállapítható legyen, hogy a támogatás valóban a legszükségesebb minimális mértékre korlátozódik-e, továbbá a megfelelő kompenzációs intézkedések meghatározásához nem csak az új eszközök, hanem az összes támogatási eszköz tekintetbe vételére szükség van.

(54)

Mivel az Odlewnia Śrem 3,9 millió PLN nettó profitot ért el 2005-ben, a Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a 2004. évi iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalatnak minősülhetett-e, ennélfogva jogosult volt-e a szerkezetátalakítási támogatásra. E kétségek különösen annak köszönhetően merültek fel, hogy a szerkezetátalakítási időszak elején hiányos információk álltak rendelkezésre. Ez azt jelentett, hogy a Bizottság nem tudta, pontosan mely időponttól kell vizsgálni a támogatásra való jogosultság meglétét. Lengyelország egyértelművé tette, hogy a szerkezetátalakítási időszak 2003-ban kezdődött és ezért az Odlewnia Śrem 2005. évi nettó profitját a szerkezetátalakítás során visszaállított életképesség jeleként kell értékelni.

(55)	A Bizottság meggyőződött arról, hogy a szerkezetátalakítási időszak elején 2003-ban a vállalat a 2004. évi iránymutatás 9. és azt követő pontjai alapján nehéz helyzetben lévő vállalatnak minősült, ennélfogva megfelel a szerkezetátalakítási támogatás odaítélése feltételeinek.

(56)

A 2004. évi iránymutatás megállapítja, hogy „a szerkezetátalakítási tervnek – amely időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie – ésszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján. […] Az életképesség javulásának elsősorban a szerkezetátalakítási tervben foglalt belső intézkedésekből kell fakadnia…”.

(57)	Az Odlewnia Śrem első alapvető problémája nagyarányú eladósodása volt. A Bizottság tudomásul veszi, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás befejeződött.

(58)	A vállalat likviditási problémái megszűntek, és valamennyi folyó üzleti kötelezettségét időben kifizeti.

(59)

A Bizottság a vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában kétségeinek adott hangot, amelynek lényege, hogy a szerkezetátalakítás mindenekelőtt pénzügyi jellegű volt, és az ipari szerkezetátalakítás szempontjai nem lettek kielégítő módon figyelembe véve. A vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozathoz fűzött észrevételeikben a lengyel hatóságok elégséges bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a felszerelések korszerűsítésére és a termelés irányváltására megfelelő intézkedéseket tettek.

(60)

A Bizottság a vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozatában kétségeinek adott hangot arra vonatkozóan, hogy a jövőben sikerül-e magánbefektetőt találni. A vállalatnak azonban sikerült rávennie egy magánvállalkozást a vállalatba történő befektetésre, helyreállítva ezzel a vállalat hitelét a piacon.

(61)	A pénzügyi elemzési mutatók többsége alátámasztja, hogy a vállalat a szerkezetátalakítást követően jobb helyzetben van, mivel megnőtt a likviditása, fizetőképessége és jövedelmezősége.

(62)	A fenti tényezők alapján a Bizottság megállapítja, hogy az életképesség visszaszerzését célul kitűző terv sikerével kapcsolatos kételyei eloszlottak.

(63)

A Bizottságban kétségek merültek fel, hogy a bejelentett szerkezetátalakítási támogatások nem torzították-e indokolatlanul a versenyt. Lengyelországnak igazolnia kellett, hogy a vállalat által ipari alkatrészgyártáshoz előállított öntöttvas termelésének 50 %-os korlátozása, és a szélerőművek számára történő öntöttvasgyártás megszüntetése valós kompenzációs intézkedések voltak, és nem csupán olyan külső tényezők eredménye, mint például a kereslet csökkenése, vagy a vállalat versenyképtelensége az érintett piacokon, és így nem az életképesség helyreállításához volt rájuk szükség.

(64)

A Lengyelország által bemutatottak alapján mindkét terméktípus jó jövedelmezőségi kilátásokkal rendelkezik. Lengyelország hangsúlyozta továbbá, hogy az Odlewnia Śrem rendelkezik a megfelelő műszaki kapacitással ahhoz, hogy a szerkezetátalakítás előtti mennyiséget gyártsa. Lengyelország vállalja az Odlewnia Śrem ipari alkatrészgyártáshoz előállított öntöttvas eredeti termelésének 50 %-os korlátozását és a szélerőművek számára történő öntöttvasgyártásának teljes leállítását. Így a Bizottság azon a véleményen van, hogy ezen intézkedések nem csupán az életképesség helyreállítása érdekében tett szükséges lépéseknek tekinthetők, hanem kompenzációs intézkedéseknek minősülnek.

(65)	A lengyel hatóságok részletes tájékoztatást nyújtottak a szerkezetátalakítási költségekhez a kedvezményezett által nyújtott saját hozzájárulásnak minősülő összegekről.

(66)	A Bizottság nem köteles állást foglalni azzal kapcsolatban, hogy a (31) preambulumbekezdésben felsorolt elemek a szerkezetátalakításhoz nyújtott saját hozzájárulásnak tekinthetők-e, de úgy véli, hogy a (30) preambulumbekezdésben felsorolt elemek saját hozzájárulásnak minősülnek.

(67)

Összegezve, a szerkezetátalakítás pénzügyi forrásai tekintetében 23,7 millió PLN tekinthető a szerkezetátalakításhoz a kedvezményezett saját forrásaiból, vagy állami támogatást nem tartalmazó külső forrásokból nyújtott hozzájárulásnak. A szerkezetátalakítás költségei összesen (beleértve a csatlakozás előtt felmerült költségeket is) 43,6 millió PLT-t tettek ki. Az Odlewnia Śrem saját hozzájárulása a szerkezetátalakítás teljes költségeihez tehát 54 % volt.

(68)	A 2004. évi iránymutatás a szerkezetátalakítási költségekből vállalt saját hozzájárulás minimumát 50 %-ban rögzítette. A Bizottság tehát megállapítja, hogy a saját rész szintje jelentős, és – az ismertetett információk fényében – a támogatás a szükséges legalacsonyabb összegre korlátozódik.

(69)	Továbbá a kedvezményezett székhelye Stalowa Wolaban, az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult régióban található. Ezt kifejezetten a támogatás összeegyeztethetősége mellett szóló újabb tényezőnek számít (lásd a 2004. évi iránymutatás 53. pontját).

(70)	A Bizottság megállapítja, hogy Lengyelország a támogatásokat az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésének megsértésével nyújtotta. A Bizottság azonban azt a következtetést vonja le, hogy az állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Lengyelország által az Odlewnia Śremnek nyújtott 43,6 millió PLN összegű állami támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk

E határozat címzettje a Lengyel Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 10-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja

(1) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(2) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(3) HL C 70., 2002.3.19., 21. o.

(4) HL C 70., 2002.3.19., 8. o.

(5) HL L 279., 2001.10.23., 1. o.

(6) Az Elsőfokú Bíróság T-109/01. sz., Fleuren Compost kontra Bizottság ügyben hozott ítélete [EBHT 2004., II-127. o.], 74. pontja.

7.7.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 176/17

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2009. június 29.)

az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/524/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

A foglalkoztatás és növekedés megteremtése és a gazdasági stabilitás elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy az egységes piac jól működjön. Minél hatékonyabb az egységes piac, annál inkább fejlődik az üzleti környezet, ami a vállalkozásokat beruházásra és munkahelyteremtésre ösztönzi, és annál inkább növekszik a fogyasztói bizalom és a kereslet. A jól működő egységes piac tehát létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági visszaesés jellemezte környezetben elősegítse az európai gazdaság felélénkülését.

(2)	Az egységes piac jó működéséhez alapvető fontosságú a működését érintő közösségi szabályok (a továbbiakban: egységes piaci szabályok) helyes átültetése, alkalmazása, végrehajtása, nyomon követése és kielégítő mértékű összehangolása.

(3)

Az „Egységes piac a 21. századi Európa számára” című bizottsági közlemény (1) (a továbbiakban: az egységes piac felülvizsgálata) előkészítése során elvégzett konzultáció és elemzés számos hiányosságot tárt fel, amelyekből kiderül, hogy az egységes piac még nem működik elég hatékonyan. További munkára van szükség sok területen és ágazatban. A polgárok és a vállalkozások gyakran képtelenek kihasználni az egységes piac kínálta lehetőségeket, mivel a szabályok alkalmazása és végrehajtása nem megfelelő.

(4)	Az egységes piac felülvizsgálatában a Bizottság ezért konkrét intézkedéseket javasolt, amelyekkel biztosítható, hogy a polgárok és a vállalkozások a továbbiakban ki tudják használni az egységes piac teremtette gazdasági előnyöket (2).

(5)

A tagállamok és a Bizottság által meghozott intézkedéseknek ki kell egészíteniük egymást. Az egységes piac megfelelő működésének biztosításához elengedhetetlen, hogy a Bizottság és a tagállamok partnerként, összehangoltan és együttműködve közelítsék meg az egységes piaci szabályok jobb átültetésének, alkalmazásának és végrehajtásának közös célját. Az ajánlásban megfogalmazott, partnerségen alapuló megközelítés túlmutat a számos egységes piaci szakpolitikai területen már kialakított együttműködésen. Ehhez a tagállamokon belül és közöttük, valamint a Bizottsággal az egységes piac szempontjából releváns minden területen szorosabb együttműködés létrehozására és fenntartására van szükség. Ez azt is jelenti, hogy tagállamok megosztott felelősséget és ezért proaktívabb szerepet vállalnak magukra az egységes piac irányításában.

(6)

Az egységes piac felülvizsgálata és különösen az azt követően a tagállamokkal folytatott megbeszélések során meghatároztak néhány területet, amelyek alapvető fontosságúak az egységes piac jó működésének eléréséhez: az egységes piaci kérdésekben a koordináció biztosítása; a tagállamokon belül és közöttük, valamint a Bizottsággal való együttműködés javítása; az egységes piaci szabályok átültetésének javítása; a potenciális piaci rendellenességek azonosítása érdekében a piacok és ágazatok megfigyelése; az egységes piaci szabályok alkalmazásának javítása; az egységes piaci szabályok végrehajtásának megerősítése és a problémamegoldás elősegítése; a tagállami jogszabályok rendszeres értékelésének ösztönzése; és a polgárok és a vállalkozások tájékoztatása egységes piaci jogaikról.

(7)

Ez az ajánlás szorosan épít az egyes tagállamokban már bevezetett megoldásokra, amelyek az érintett tagállamban működőképesnek bizonyultak a gyakorlatban. A tagállamoknak maguknak kell megválasztaniuk azt a módszert, amellyel – saját helyzetükre tekintettel – leghatékonyabban tudják biztosítani ennek az ajánlásnak a végrehajtását, szem előtt tartva azt, hogy az egyik tagállamban hatékonynak bizonyuló eljárás vagy módszer egy másik tagállamban esetleg kevésbé lesz eredményes.

(8)

Kutatások alapján a tagállamoknak javítaniuk kell az egységes piacot érintő kérdésekkel kapcsolatos belső koordinációt, mivel a hatáskörök jelenleg szétszórtak a különböző nemzeti hatóságok között (3). Mivel az egységes piaci szabályok alkalmazása nemzeti, regionális és helyi hatóságok széles körét érintheti az egyes tagállamokban, fokozni kell a hatóságok hatékony együttműködését. A tagállamoknak ezért nemzeti közigazgatásukon belül létre kell hozniuk és erősíteniük kell egy egységes piaci koordinációs feladatkört, amely az egyedi nemzeti közigazgatási struktúráknak és hagyományoknak megfelelően változó lehet. Az ajánlás végrehajtásának megtervezéséért, felügyeletéért és értékeléséért az e feladatkört betöltő hatóságok rendelkeznek teljes körű felelősséggel.

(9)

Az egységes piacot érintő kérdésekben illetékes tagállami hatóságok közötti, határokon átnyúló szoros együttműködés lehetővé teszi a kölcsönös bizalom kiépítését, és létfontosságú az egységes piaci szabályok helyes alkalmazása szempontjából. A Bizottság által létrehozott, határon átnyúló hálózatok vagy elektronikus információs rendszerek (például a belső piaci információs rendszer (IMI), a RAPEX (4), a RASFF-rendszer (5) vagy a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat) működőképességének biztosítása érdekében a tagállamoknak a források elosztására is kiterjedő megfelelő rendelkezések meghozatala révén meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket.

(10)

A belső piaci eredménytáblák kimutatták, hogy továbbra is szükséges az egységes piaci irányelvek átültetésében az időszerűség és a minőség javítása. Bár a belső piacot érintő irányelveknek a nemzeti jogba történő átvételéről szóló 2004. július 12-i bizottsági ajánlást (6) (a továbbiakban: a 2004-es bizottsági ajánlás) széles körűen alkalmazták, és ennek eredményeként jelentősen javult az átültetési arány, az ajánlás egyes részeit még hatékonyabban kellene alkalmazni. A jelen ajánlás továbbra is szükségesnek tartja és továbbfejleszti – az átültetéssel foglalkozó tagállami közigazgatási szervek számára ezentúl is referenciaként szolgáló – 2004-es bizottsági ajánlásban javasolt intézkedéseket. Ez az ajánlás ezenkívül „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című bizottsági közleményre (7) és „A Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata – A felügyeleti konvergencia megerősítése” című bizottsági közleményre (8) épít.

(11)

Szükség van a piac megfigyelésére azon ágazatok meghatározásához, ahol a piac nem működik megfelelően a fogyasztók és a vállalkozások szempontjából, valamint ahhoz, hogy az egységes piacot érintő szakpolitikák ezekre a területekre összpontosíthassanak. Ezért a piac megfigyelését az egységes piacot érintő szakpolitikák kialakításának és nyomon követésének szerves részévé kell tenni (például a fogyasztói piacok eredménytábláján keresztül). A piacmegfigyelés és az adatgyűjtés területén a Bizottság és a tagállami hatóságok együttműködése fokozza a tagállami és közösségi szinten felhasznált adatok és elemzések minőségét, és segíti az egységes piacot érintő kérdésekben a konszenzus kialakítását. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy vegyenek részt a Bizottság által végrehajtott piacmegfigyelési tevékenységekben, és folytassanak hasonló, nemzeti igényeikhez igazított tevékenységeket tagállami szinten.

(12)

Több tagállami tanulmány is kiemelte a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási tisztviselők, köztük a bírók képzésének fontosságát, amely segíti őket az egységes piaci szabályok helyes átültetésében, alkalmazásában és végrehajtásában. Ebben az összefüggésben fontos biztosítani, hogy ezeket a szabályokat, és általánosságban a Közösség külső versenyképességére gyakorolt hatást mindig figyelembe vegyék a nemzeti jogszabályok tervezésekor. A képzés fontosságát az Európai Parlament által végzett, a nemzeti bírák szerepéről szóló közelmúltbeli tanulmány és a kapcsolódó állásfoglalás, valamint a versenyjogról szóló 2005. évi állásfoglalás (9), és egy nem régi tanácsi állásfoglalás (10) is megerősítette. A tisztviselőknek iránymutatást kell adni általánosságban a közösségi jogról és különösen az egységes piaci szabályokról.

(13)

Az egységes piaci szabályok hatékony végrehajtása és a polgárok és vállalkozások által feltárt problémák megoldására irányuló megfelelő intézkedések alapvető fontosságú segítséget jelentenek a polgárok és a vállalkozások számára abban, hogy kihasználják a Szerződés biztosította szabadságokat. A problémamegoldás terén, különösen a SOLVIT (11) révén elért együttműködésre építve helyénvaló, hogy a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében a tagállamok a Bizottság támogatásával fejlesszék – akár a nemzeti bíróságokon belüli, akár bíróságon kívüli – problémamegoldó mechanizmusaik kapacitását. Fontos, hogy a különböző feltárt problémákat okozó körülményeket kezeljék.

(14)

A nemzeti jogszabályok rendszeres nyomon követése és értékelése fontos, mivel lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az egységes piaci szabályokat milyen hatékonysággal alkalmazzák a gyakorlatban, és az olyan rendelkezések beazonosítását, amelyek megakadályozhatják a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják a szabályok nyújtotta előnyöket. Ilyen tevékenységet minden tagállamban rendszeresebben kell végezni.

(15)

A közelmúltbeli Eurobarometer-felmérésekből (12) és a Bizottság információs és problémamegoldó szolgálataihoz intézett kérdésekből kiderül, hogy a polgárok és a vállalkozások bővebb tájékoztatást igényelnek az egységes piaci jogaikról annak érdekében, hogy ténylegesen gyakorolni tudják ezeket a jogokat. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni a polgárok és a vállalkozások számára, hogy e jogaik gyakorlásához segítséget kapjanak. E célból indokolt, hogy a tagállamok a Bizottság támogatásával és adott esetben az érdekeltekkel együttműködve gyakorlati információkkal és tanácsokkal szolgáljanak azon témákkal kapcsolatban, amelyek a másik tagállamban élni, tanulni, dolgozni, vállalkozást indítani vagy termékeket és szolgáltatásokat értékesíteni kívánó polgárokat vagy vállalkozásokat érdeklik.

(16)

Ennek az ajánlásnak a melléklete olyan intézkedéseket határoz meg, amelyeket a tagállamok az ajánlás végrehajtása érdekében meghozhatnak, valamint egy jegyzéket tartalmaz bizonyos tagállamok gyakorlatairól, amelyek az említett intézkedések alapjául szolgáltak. Megállapítható, hogy bár egyes intézkedések kapcsán kezdetben költségek merülhetnek fel, mégis megtakarításokat tesznek lehetővé, például a nemzeti közigazgatási gyakorlatok ésszerűsítésével, és hosszú távon az egységes piac jobb működéséhez vezetnek, ezáltal előnyt nyújtanak a fogyasztók és a vállalkozások számára.

(17)

A Bizottság és a tagállamok szorosan együttműködve figyelik az ennek az ajánlásnak a végrehajtása terén elért előrehaladást, többek között a belső piaci tanácsadó bizottságban (IMAC) folytatott megbeszélések keretében, referenciaértékek és mutatók alapján. Annak érdekében, hogy a Bizottság ezen ajánlásnak a Hivatalos Lapban való közzétételétől számított négy év elteltével értékelni tudja az ajánlás hatásait, a tagállamoknak az ajánlásnak a Hivatalos Lapban való közzétételétől számított három év elteltével jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz az ajánlás végrehajtása érdekében tett intézkedésekről,

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

Az egységes piacot érintő kérdésekért felelős, nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságokon belüli és közötti hatékony együttműködés elősegítése érdekében hozzanak létre és erősítsenek meg egy egységes piaci koordinációs feladatkört, amely a közigazgatáson belül az egységes piacot érintő kérdésekben referenciapontként szolgál.

2.	Elegendő mértékű erőforrás biztosításával könnyítsék meg a különböző tagállamokban az egységes piacot érintő kérdésekért felelős közigazgatási hatóságok közötti, valamint a Bizottsággal folytatott aktív együttműködést.

3.	Hozzanak meg minden szükséges intézkedést az egységes piacot érintő irányelvek átültetésének javítása érdekében.

4.	Támogassák a Bizottság piacmegfigyelésre és a kapcsolódó adatgyűjtésre irányuló munkáját azáltal, hogy aktívan hozzájárulnak a tevékenységhez közösségi szinten, és adott esetben mérlegelik hasonló tevékenység folytatását nemzeti szinten.

Gondoskodjanak arról, hogy a tagállami hatóságok és tisztviselők elegendő ismerettel rendelkezzenek általánosságban a közösségi jogról és különösen az egységes piaci szabályokról annak érdekében, hogy hatékonyan alkalmazzák az egységes piaci szabályokat és adott esetben figyelembe vegyék ezeket a szabályokat új nemzeti jogszabályok előkészítésekor és bevezetésekor.

Könnyítsék meg és ösztönözzék a polgárok és a vállalkozások által egységes piaci jogaik gyakorlása során feltárt problémák gyors és hatékony megoldását a problémamegoldó mechanizmusok megfelelő mértékű támogatásával, valamint az egységes piaci szabályok végrehajtását javító intézkedések meghozatala annak biztosítása révén, hogy az igazságügyi hatóság elegendő ismerettel rendelkezzen a közösségi jogról és azon belül az egységes piaci szabályokról.

7.	Rendszeresen értékeljék és vizsgálják a tagállami jogszabályokat az egységes piaci szabályok teljes mértékű betartásának biztosítása érdekében, és ennek keretében folyamatosan ellenőrizzék a hatályos egységes piaci szabályokban előírt mentességek vagy eltérések alkalmazását.

8.	Javítsák a polgárok és vállalkozások egységes piacot érintő kérdésekkel kapcsolatos gyakorlati tájékoztatását.

Vizsgálják meg a mellékletben meghatározott intézkedéseket és gyakorlatokat, és – tekintettel nemzeti intézményi hagyományaikra – fogadják el azokat a gyakorlatokat, amelyek az egységes piac működését javítják, vagy várhatóan javítani fogják, és amelyek leginkább alkalmasak ennek az ajánlásnak a végrehajtására.

10.

Működjenek együtt a Bizottsággal és más tagállamokkal az ajánlás végrehajtásának nyomon követésében, rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás végrehajtása során hozott intézkedésekről és nyújtsanak be záró jelentést a Bizottsághoz három évvel azután, hogy ezt az ajánlást a Hivatalos Lapban közzétették.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 29-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) COM(2007) 724 végleges, 2007.11.20.

(2) 1992–2006 között a közösségi GDP 2,15 %-kal emelkedett és 2,75 millió új munkahely keletkezett, és 1995–2005 között 30 %-kal nőtt a Közösségen belüli kereskedelem (SEC(2007) 1521, 2007.11.20.).

(3) Az egységes piaccal kapcsolatos politika korszerűsítésének eszközeiről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2007) 1518, 2007.11.20.).

(4) Nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere.

(5) Élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer.

(6) HL L 98., 2005.4.16., 47. o.

(7) COM(2007) 502 végleges, 2007.9.5.

(8) COM(2007) 727 végleges, 2007.11.20.

(9) A nemzeti bírák európai igazságügyi rendszerben betöltött szerepéről szóló EP állásfoglalás, INI/2007/2027 2008.7.9.; A versenypolitikáról szóló 2004. évi bizottsági jelentésről szóló EP állásfoglalás, INI/2005/2209 2006.3.20.

(10) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás, 14757, 2008. október 28.

(11) A Bizottság közleménye „Hatékony problémamegoldás a belső piacon (SOLVIT)”, COM(2001) 702 végleges, 2001.11.27.

(12) http://ec.europa.eu/internal_market/strategy/index_en.htm#061204

MELLÉKLET

Az egységes piac működésének javítását célzó intézkedések és gyakorlatok

1. AZ EGYSÉGES PIACOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEKBEN JOBB KOORDINÁCIÓT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

a)	nemzeti közigazgatásukon belül bízzanak meg egy új vagy egy létező hatóságot az egységes piacot érintő kérdések koordinációjának feladatával;

b)	biztosítsák a minisztériumok és kormányzati szervek közötti koordinációt az egységes piacot érintő kérdésekben;

c)	biztosítsák az egyrészről a minisztériumok és kormányzati szervek, másrészről a regionális és helyi hatóságok közötti, illetve a regionális hatóságok és a helyi hatóságok közötti koordinációt;

d)	biztosítsák, hogy az érintett minisztériumok és kormányzati szervek, valamint egyéb intézmények figyelembe vegyék az egységes piaci szabályokat;

e)	a nemzeti közigazgatás szervezetének figyelembevételével mérlegeljék, hogy több, egységes piacot érintő tevékenységet illetően egyetlen hatóságon belül egyesítik a feladatköröket;

f)	tervezzék meg, kövessék nyomon és értékeljék ennek az ajánlásnak a végrehajtását.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Az egységes piacot érintő kérdések koordinációjának feladata

—	Néhány kormányzati szerv tevékenysége már megközelíti az egységes piaci koordinációt. Szorosan együttműködnek más hatóságokkal az egységes piacot érintő kérdésekben, biztosítják a nemzeti jog összeegyeztethetőségét az egységes piaci szabályokkal, és számos egységes piaci tevékenységért felelősek;

Minisztériumok közötti együttműködés

—	Az érintett hatóságok képviselői az egységes piacot érintő kérdésekkel foglalkozó minisztériumközi munkacsoportokban találkoznak;

Vertikális koordináció

—	A regionális és helyi hatóságokat összekötő speciális hálózatok léteznek például a közbeszerzés vagy a piaci felügyelet terén. Ezek a hálózatok közös adatbázissal vagy weboldallal rendelkeznek;

—	A minisztériumközi csoportokban a regionális és helyi képviselők is részt vesznek az őket érintő témákban;

Politikai láthatóság

—	Rendszeresen tartanak szakpolitikai megbeszéléseket az egységes piacot érintő kérdésekről, például a nemzeti kormány albizottságaiban.

—	A nemzeti parlament aktívan részt vesz az egységes piacot érintő kérdések elemzésében, például jelentések elkészítése vagy a kérdésekhez kapcsolódó felmérések elvégzése révén;

Jogi összeegyeztethetőség

—	Egy kormányzati szerv biztosítja a nemzeti jogszabályok összeegyeztethetőségét az egységes piaci szabályokkal, többek között a nemzeti jogszabálytervezetek átvilágítása révén;

Az egységes piaci tevékenységek összevonása

—

Néhány kormányzati szerv feladatkörébe tartozik számos egységes piachoz kapcsolódó tevékenység, például a SOLVIT, az IMI, a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) és a 2679/98/EK tanácsi rendelet (2) szerinti értesítések, az „árucsomag” keretében az egyablakos ügyintézési pontok felállításának koordinációja.

2. A TAGÁLLAMOK EGYMÁS KÖZÖTTI ÉS A BIZOTTSÁGGAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

állandó jelleggel nyújtsanak megfelelő nyelvi, IT- és egyéb képzéseket, és fokozzák a létező rendszerekkel és a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal kapcsolatos tájékozottságot annak érdekében, hogy a közösségi hálózatok (például a belső piaci információs rendszer [IMI], a RAPEX, a RASFF, a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat, illetve egyebek) teljes mértékben működőképesek legyenek nemzeti szinten;

b)	szervezzék meg – például a létező hálózatokon keresztül – az egységes piacot érintő kérdésekkel foglalkozó tisztviselők nemzeti közigazgatások közötti cseréjét;

c)	biztosítsák, hogy a különböző tagállamokban az egységes piacot érintő kérdésekkel foglalkozó hatóságok közötti aktív együttműködés a nemzeti közigazgatási kultúra részét képezze;

d)	hozzanak szervezeti intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok képesek legyenek azonnal válaszolni a Bizottság információkéréseire az egységes piaci szabályok nemzeti szintű alkalmazását illetően és különösen az EU kísérleti projekt (3), valamint a jogsértési eljárások keretében.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Nemzeti hatóságok közötti együttműködés

—	Szoros az együttműködés az északi és a balti országok között a piacfelügyelet, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 18-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) végrehajtása és egyéb egységes piacot érintő kérdések terén;

—

A nemzeti hatóságok együttműködnek a közbeszerzés terén (például a közbeszerzési hálózaton keresztül) és a piacfelügyelet terén. A (nem élelmiszerjellegű) fogyasztói termékek biztonsága terén a nemzeti felügyeleti hatóságok szorosan együttműködnek a PROSAFE hálózaton keresztül, és az ICSMS rendszer megkönnyíti a műszaki termékek piacfelügyeletét;

Közigazgatási csereprogramok

—	Az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében a nemzeti versenyhatóságok részt vesznek a nemzeti tisztviselők csereprogramjában;

—

a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) és a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendele (6) alapján a „fogyasztóbiztonsági hálózat” keretében több nemzeti piacfelügyeleti hatóság és a fogyasztóvédelmi törvények végrehajtásáért felelős hatóság vesz részt a tisztviselők cseréjében;

Pénzügyi és humánerőforrás-támogatás

—	Külön csoportokat jelöltek ki a belső piaci információs rendszer (IMI) felállítására és elegendő humán és pénzügyi erőforrást biztosítottak számukra ahhoz, hogy az IMI-t tagállamaikat teljesen lefedően alakítsák ki;

Képzés

—	A nemzeti hatóságok képviselői a bizottsági képzéseken való részvétel után az IMI hálózat más tagjait képzik nemzeti szinten. Ez a gyakorlat akkor működik legjobban, ha a képzési feladatkör szerepel ezeknek a tisztviselőknek a munkaköri leírásában.

3. AZ EGYSÉGES PIACI SZABÁLYOK ÁTÜLTETÉSÉNEK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

a)	hatékonyan, előre készüljenek fel az egységes piacot érintő irányelvek nemzeti szintű átültetésére, alkalmazására és végrehajtására;

b)	biztosítsák, hogy az összes érintett tisztviselő szorosan együttműködjön és segítsék elő, hogy a valamely irányelv nemzeti szintű átültetéséért és alkalmazásáért felelős tisztviselők részt vegyenek az irányelvről folytatott tárgyalásokban;

javítsák a nemzeti közigazgatás és a nemzeti, regionális és decentralizált parlamentek, és az átültetésben érintett regionális és nemzeti hatóságok közötti együttműködést, és szükség esetén bocsássák rendelkezésükre a tárgyalásokhoz és az átültetési folyamathoz kapcsolódó összes releváns információt;

d)	az átültetési folyamat során nyújtsanak tájékoztatást az érdekelteknek – amennyiben hasznos lehet – olyan egységes piaci jogalkotási javaslatokról, amelyek fontosak lehetnek a vállalkozások és a polgárok számára;

e)	kerüljék el a valamely irányelv átültetéséhez nem szükséges kiegészítő rendelkezések hozzáadását (7);

f)	segítsék elő az egységes piaci irányelvek átültetéséről a Bizottsággal folytatott párbeszédet különféle eszközökkel, például megfelelési táblázatokkal, amelyek célja a nemzeti jogszabályok átláthatóságának és felhasználóbarát jellegének fokozása.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Korai felkészülés

—

Nemzeti hatásvizsgálatok készülnek, amikor a Bizottság előterjeszt egy irányelvet. Ezek az érintett tagállamra kifejtett hatások, valamint az átültetésből vagy alkalmazásból eredő potenciális hatások részletes elemzését tartalmazzák. A hatásvizsgálatokat az átültetési folyamat során rendszeresen frissítik;

Folytonosság

—	Biztosított az irányelvek tárgyalásában, átültetésében és végrehajtásában részt vevő tisztviselők közötti szoros együttműködés. A nemzeti átültetési iránymutatások kiemelik a folytonosság szükségességét;

Együttműködés a parlamentekkel

—	A közösségi irányelvek átültetésével kapcsolatos fejleményekről korai szakaszban és rendszeresen tájékoztatást küldenek a nemzeti parlamenteknek, többek között negyedévenkénti átültetési eredménytábla segítségével;

Együttműködés a regionális és helyi hatóságokkal

—	A regionális vagy decentralizált hatóságok tisztviselői részt vesznek az átültetést koordináló minisztériumközi csoportok munkájában;

—	Képzéseket és konferenciákat szerveznek az átültetési folyamatról a közigazgatás minden szintje és a nem kormányzati szervezetek számára;

Kommunikáció az érdekeltekkel

—	A nyilvánosság interneten keresztül hozzáfér egy egyszerűsített átültetési adatbázishoz. A minisztériumok honlapján rendelkezésre áll az átültetés előrehaladására vonatkozó információ, és az időben át nem ültetett irányelvek jegyzékét közzéteszik az interneten;

—	A nemzeti hatóságok kötelesek az új átültető jogszabályokra vonatkozó iránymutatást készíteni az állampolgárok számára, legalább 12 héttel a hatálybalépés előtt;

Szükségtelen kiegészítő követelmények elkerülése

—

Az irányelvek átültetésekor külön eljárásokat alkalmaznak a nyilvánvalóan szükségtelen kiegészítő intézkedések kockázatának kezelésére és mérséklésére, például egy kijelölt kormánybizottság rendszeresen ellenőrzi azokat a nemzeti átültető jogszabálytervezeteket, amelyek az irányelvek követelményein túlmutatnak;

Megfelelési táblázatok

—	A megfelelési táblázatokat tájékoztatás és átvilágítás céljára használják.

4. A POTENCIÁLIS PIACI RENDELLENESSÉGEK AZONOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A PIACOK ÉS ÁGAZATOK FOKOZOTT MEGFIGYELÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

a)	gyűjtsenek minőségi és mennyiségi információt a megfigyelt piacokról vagy ágazatokról, például a tudományos szakemberek, tanácsadók vagy érdekeltek által végzett piacelemzésekből, vagy a nemzeti statisztikai hivatalok és panaszkezelő szervek által gyűjtött adatokból;

b)	találjanak helyi információforrásokat és segítsék elő a helyi érdekeltek részvételét a piacmegfigyelési folyamatban; például a Bizottság és a kulcsfontosságú helyi érdekeltek közötti helyi konzultációk vagy értekezletek megszervezése révén;

vegyenek részt a megfigyelési munkában olyan egyedi szempontok vonatkozásában, mint a versenyelemzés, a szabályok értékelése vagy a fogyasztók szempontjából a piac működését mérő adatok gyűjtése (például az összehasonlítható fogyasztási cikkek és szolgáltatások átlagárának rendszeres feljegyzése, a fogyasztói panaszok osztályozása, a végrehajtás minőségének mérésére szolgáló megfelelő mutatók kidolgozása révén).

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Információgyűjtés

—	A tagállamok a megfigyelt piacokra vagy ágazatokra vonatkozóan információt küldenek a Bizottságnak (például a kiskereskedelmi piacmegfigyelési tevékenység keretében);

A megfigyelés egyedi szempontjai

—

Megfigyelést fogyasztói (például éves mutatót tesznek közzé a fogyasztói körülményekről 57 piac tekintetében, amelyeket egymáshoz viszonyítva értékelnek, és ezt a módszertant más tagállamok is követik) vagy versenyszempontból (egy nemzeti kiskereskedelmi ágazat versenyszempontú megfigyelése) is végeznek;

Nemzeti szintű megfigyelés

—	A Bizottsággal szoros együttműködésben elvégeztek egy kísérleti átvilágítási gyakorlatot annak feltárása érdekében, hogy a bizottsági módszert lehet-e az országok szintjén alkalmazni, valamint azért, hogy iránymutatást nyújtsanak a tagállamokban folytatott további mélyreható elemzésekhez.

5. AZ EGYSÉGES PIACI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak, hogy az egységes piaci szabályok alkalmazásáért felelős tisztviselőket érintően hozzák meg a következő intézkedéseket:

a)	felvételükkor biztosítsanak számukra képzést általánosságban a közösségi jogról és különösen az egységes piaci szabályokról;

b)	hozzanak létre általánosságban a közösségi joggal és különösen az egységes piaci szabályokkal foglalkozó munkahelyi képzési programokat;

c)	adjanak gyakorlati útmutatást és tanácsot az egységes piaci szabályok és alkalmazásuk tekintetében.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Képzés

—	Kötelező közösségi jogi képzést szerveznek a tisztviselők számára, például a közigazgatási pályára való felkészülés kötelező része a közösségi jog; A közigazgatási kérdésekkel foglalkozó kötelező szemináriumok szervezése, amelyekhez a közösségi témákba való bevezetés is hozzátartozik;

Folyamatos munkahelyi képzés

—	Online képzési modulok segítségével képzéseket szerveznek közösségi és az egységes piacot érintő kérdésekről; rendszeres hírleveleket készítenek; a nemzeti közigazgatás keretén belül konferenciákat vagy rendszeres képzéseket tartanak;

—	A belső piaccal foglalkozó speciális képzési programok léteznek a tisztviselők számára;

Gyakorlati útmutatás és tanácsadás

—	Egy külön belső piaci útmutató segíti a nemzeti tisztviselőket ismereteik és készségeik fejlesztésében; az „árucsomag” elfogadásához kapcsolódóan a kölcsönös elismerésről is kidolgozás alatt áll a részletes iránymutatás;

—	Kijelölt ügyfélszolgálat foglalkozik a tisztviselők egységes piacot érintő kérdéseivel;

—	A nemzeti minisztériumok különleges jogalkalmazási információkat nyújtó weboldalán magyarázatokat és iránymutatást tesznek közzé arról, hogy hogyan kell megérteni és értelmezni egy jogszabályt;

A közösségi jog és az egységes piaci szabályok oktatása és vizsgája

—	A közösségi jog a jogi oktatás kötelező része;

—	A tisztviselők kötelesek levizsgázni közösségi jogból és az egységes piaci szabályokból is, mielőtt közigazgatási állást kapnának.

6. AZ EGYSÉGES PIACI SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉT ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS ELŐSEGÍTÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

(1) Bíróságon kívüli problémamegoldó mechanizmusok

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

a)	biztosítsák, hogy az alternatív vitarendezés céljára átlátható, egyszerű és költségkímélő eljárások álljanak a polgárok és vállalkozások rendelkezésére;

b)	aktívan járuljanak hozzá – különösen elegendő mértékű erőforrás biztosításával – a közösségi szintű problémamegoldó mechanizmusok, mint a SOLVIT és az EU kísérleti projekt működéséhez és további fejlesztéséhez és vegyenek részt benne;

c)	az egységes piaccal foglalkozó weboldalakon tegyenek elérhetővé elegendő információt a létező nemzeti és közösségi szintű problémamegoldó mechanizmusokról a polgárok és vállalkozások számára;

d)	foglalkozzanak a problémamegoldó mechanizmusok használatát kiváltó problémák okával.

(2) Nemzeti igazságszolgáltatás

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

felvételükkör biztosítsanak a bírák számára alapképzést általánosságban a közösségi jogról és különösen az egységes piaci szabályokról, valamint folyamatos munkahelyi képzési programokat, többek között az Európai Igazságügyi Képzési Hálózaton (8) keresztül, amely megszervezi és finanszírozza a bírók cseréjét;

biztosítsanak könnyű hozzáférést az egységes piacot érintő közösségi joggal és az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos teljes körű és naprakész információkhoz, többek között a jövőbeli közösségi igazságügyi portál (9) révén, amely egyetlen (elektronikus) ablakon keresztül biztosít információkat az európai igazságügyről és hozzáférést az európai igazságügyi eljárásokhoz;

c)	ösztönözzék a nemzeti bíróságokat az egységes piac terén hozott fontos nemzeti ítéletekkel, különösen az Európai Közösségek Bírósága előzetes döntéshozatalát alkalmazó tagállami ítéletekkel kapcsolatos információk gyűjtésére és közzétételére.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

Alternatív vitarendezési mechanizmusok

—	Polgári ügyekkel foglalkozó, kisebb viták rendezésére szolgáló kisebb bíróságok hálózata működik, amely gyorsabban, hatékonyabban és költségkímélőbben hoz döntést. Magában foglalja a viták bírósági és bíróságon kívüli rendezését;

Részvétel közösségi alternatív vitarendezési mechanizmusokban

—	Ha egy nemzeti hatóság együttműködése nem megfelelő, a SOLVIT-központok – a megoldás megtalálása érdekében – magasabb szintre közvetítik az ügyet a közigazgatáson belül, másodfokú fórumként;

Tájékoztatás az alternatív vitarendezési mechanizmusokról

—	A SOLVIT megismertetése az érdekeltek csoportjaival való szorosabb együttműködés és a számukra elküldött tájékoztatók révén történik;

Képzés

—	Az igazságügyi minisztérium célzott képzéseket szervez az egységes piaci szabályokról a bírák számára;

—	A fogalmazók számára kötelező a közösségi jogi képzési program;

Könnyű hozzáférés az információhoz

—	A közösségi ítélkezési gyakorlat összefoglalóit valamely nemzeti minisztérium alá tartozó, egységes piaci szabályokra szakosodott külön csoport készíti el a bírák használatára;

—	A jelentős ítéletek összefoglalóit jogi értesítőben teszik közzé;

Az egységes piaci szabályok alkalmazásához kapcsolódó fontos nemzeti ítéletek megosztása

—	A nemzeti bíróságok kötelesek jelentést tenni a közösségi jogot érintő fontos ítéletekről és az előzetes döntéshozatalhoz kapcsolódó döntésekről, és ezeket hírlevélben teszik közzé.

7. A TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOK RENDSZERES ÉRTÉKELÉSÉT ÖSZTÖNZŐ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

dolgozzanak ki az egységes piaci szabályokat végrehajtó nemzeti jogszabályok nyomon követésére és értékelésére szolgáló módszeres megközelítést, amellyel azonosítani lehet a jogalkalmazás következetlenségeit, többek között az érdekeltekkel folytatott konzultáció, a létező problémamegoldó mechanizmusok visszajelzései stb. segítségével;

ahol megvalósítható, vizsgálják felül a létező nemzeti szabályokat és közigazgatási gyakorlatokat az olyan rendelkezések megtalálása érdekében, amelyek akadályozhatják a polgárokat és vállalkozásokat az egységes piaci lehetőségek teljes mértékű kihasználásában; és szükség esetén igazítsák ki a nemzeti jogszabályi keretet;

c)	hozzanak az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlatának szoros figyelemmel kísérését biztosító szervezeti intézkedéseket, és ebben az összefüggésben rendszeresen értékeljék, hogy a nemzeti jogszabályok és közigazgatási gyakorlatok összeegyeztethetők-e az egységes piaci szabályokkal.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

A végrehajtás értékelése

—	Az egységes piaci irányelvek végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében utólagos hatásvizsgálati jelentéseket és ellenőrzéseket dolgoznak ki;

—

Folyamatban van az érdekeltekkel folytatott rendszeres konzultációk eljárásának kidolgozása, annak megvitatása érdekében, hogy hogyan hajtják végre (és végrehajtják-e) az egymással összefüggő egységes piaci szabályok kiválasztott csomagjait és ezeknek milyen hatása van a vállalkozásokra és polgárokra;

A nemzeti szabályok és eljárások felülvizsgálata

—	Elvégzik az áruk és szolgáltatások szabad mozgása területén hozott nemzeti jogszabályok átfogó felülvizsgálatát.

A Bíróság előzetes döntései hatásának vizsgálata

—	A nemzeti hatóságok módszeresen elemzik, hogy kell-e módosítani a nemzeti jogszabályokat a Bíróság újabb ítéletei nyomán.

8. A POLGÁROK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK EGYSÉGES PIACI JOGAIKRÓL VALÓ TÁJÉKOZTATÁSÁT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

A tagállamok felkérést kapnak a következő intézkedések meghozatalára:

a)	a közösségi információs szolgáltatások (10) előmozdítása és megismertetése a nemzeti közigazgatáson belül és azon kívül, nemzeti, regionális és helyi szinten, a Bizottságnak különösen az egységes piaccal kapcsolatos segítségnyújtási szolgáltatásokhoz kötődő munkájával összhangban;

b)	biztosítsanak fokozott koordinációt a közösségi információs szolgáltatásokért felelős nemzeti kapcsolattartó pontok között;

tegyenek hozzáférhetővé az egységes piaci jogokra és kötelezettségekre vonatkozó gyakorlati információt más nyelveken is, könnyen hozzáférhető módon, internetes oldalon; és adjanak meg egyértelmű kereszthivatkozásokat az összes, egységes piaccal kapcsolatos lényeges nemzeti és közösségi portál között, különösen az „Európa Önökért” portálon keresztül;

d)	szervezzenek az egységes piac előnyeiről és lehetőségeiről szóló tájékoztató kampányokat és programokat.

A javasolt intézkedésekhez kapcsolódó, egyes tagállamokban létező gyakorlatok

A közösségi információs szolgáltatások előmozdítása

—	Az érdekeltek leginkább érintett csoportjainak célzott tájékoztatása az internet, brosúrák, tájékoztató lapok, szemináriumok és ismertségnövelő kampányok segítségével;

A közösségi információs szolgáltatások nemzeti szintű koordinációja

—	Egy koordinációs csoport összefogja a Europe Direct, az Enterprise Europe Network, az Eurojus, az Európai Fogyasztói Központok (ECC-hálózat) és a FIN-NET kapcsolattartó pontjait;

Könnyen hozzáférhető információ

—

Horizontális elektronikus kormányzati portálokon, közösségi kérdésekkel foglalkozó nemzeti weboldalakon vagy a vállalkozásokat és polgárokat célzó szakosodott weboldalakon figyelemre méltó mennyiségű egységes piaccal kapcsolatos információt és tanácsot tesznek közzé a külföldi polgárok és vállalkozások számára, valamint a külföldre utazni szándékozó állampolgárok számára;

—	Tervben van az egységes piaccal foglalkozó nemzeti online információforrás létrehozása. Ezt egy kormányzati hatóság üzemeltetné és a többi érintett hatóság tartaná karban;

Tájékoztató kampányok

—	Kidolgozás alatt van az egységes piacról szóló tájékoztató program, amely tájékoztató anyagok szétosztását, tanfolyamokat és nyílt előadásokat foglal magában azzal a céllal, hogy tájékoztassa a polgárokat és a vállalkozásokat az egységes piac kínálta lehetőségekről.

(1) A 1998. június 22-i, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló irányelv (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).

(2) A 1998. december 7-i, az áruknak a tagállamok közötti szabad mozgásával kapcsolatban a belső piac működéséről szóló rendelet (HL L 337., 1998.12.12., 8. o.).

(3) Az EU kísérleti projekt tesztelési szakaszát 2008. áprilisban kezdték meg 15 tagállam részvételével; a projekt célja a közösségi jog helyes értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatos kérdések és panaszok gyorsabb megválaszolásának elérése, a Bizottság és a tagállamok közötti informálisabb munkamódszer révén.

(4) HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(5) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(6) HL L 364., 2004.12.9., 1. o.

(7) Azon minimális követelményeket meghatározó rendelkezések átültetésének sérelme nélkül, amelyeket megosztott hatáskörök alapján az EK-Szerződéssel (különösen az EK-Szerződés 137. cikke) összhangban hozott irányelvek tartalmaznak.

(8) http://www.ejtn.net/www/en/html/index.htm

(9) Az európai igazságügyi portált 2009. december 14-én indítják el.

(10) Ide tartozik többek között a Europe Direct, az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata, az Európa Önökért, az EURES, az Európai Fogyasztói Központok, az Enterprise Europe Network.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.176.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 176

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. július 7.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 584/2009/EK rendelete (2009. július 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 585/2009/EK rendelete (2009. július 6.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre adott export-visszatérítésekkel kapcsolatos visszatérítési bizonyítványokra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről	3
	*	A Bizottság 586/2009/EK rendelete (2009. július 6.) egyes visszatérítési bizonyítványok érvényességi ideje tekintetében az 1043/2005/EK rendelet módosításáról	5

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	24,2
	TR	44,0
	ZZ	34,1
0707 00 05	TR	108,5
0707 00 05	ZZ	108,5
0709 90 70	TR	100,7
0709 90 70	ZZ	100,7
0805 50 10	AR	53,6
	MK	25,1
	TR	41,9
	ZA	60,5
	ZZ	45,3
0808 10 80	AR	94,3
	BR	72,3
	CL	80,5
	CN	93,4
	NZ	113,9
	US	92,3
	UY	116,5
	ZA	88,1
	ZZ	93,9
0808 20 50	AR	70,3
	CL	70,8
	NZ	161,4
	ZA	100,3
	ZZ	100,7
0809 10 00	TR	208,8
	XS	116,3
	ZZ	162,6
0809 20 95	SY	197,7
	TR	323,5
	ZZ	260,6
0809 30	TR	140,1
0809 30	ZZ	140,1
0809 40 05	IL	160,5
0809 40 05	ZZ	160,5

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/523/EK
*	A Bizottság határozata (2008. december 10.) a Lengyelország által az Odlewnia Żeliwa Śrem S.A. számára részben nyújtott C 52/06 (ex NN 73/06, ex N 340/06) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2008) 7049. számú dokumentummal történt) ( 1 )	7
	AJÁNLÁSOK
	Bizottság
	2009/524/EK
*	A Bizottság ajánlása (2009. június 29.) az egységes piac működésének javítását célzó intézkedésekről ( 1 )	17

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során megkötött megállapodások végrehajtásához a mezőgazdasági ágazatban szükséges kiigazításokról és átmeneti intézkedésekről szóló, 1994. december 22-i 3290/94/EK tanácsi rendelethez (HL L 349., 1994.12.31.) (Magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 21. kötet, 432. o.)	27