I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/4

A TANÁCS 564/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 26. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Közösség érdeke, hogy a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételeket teljesen felfüggesszék több olyan új termék esetében, amelyek nem szerepelnek az 1255/96/EK tanácsi rendelet (1) mellékletében.

(2)

Az 1255/96/EK rendelet mellékletében jelenleg felsorolt öt termékre vonatkozó, 0304296110, 0304999931, 3902909097, 3903909085, 7410210070, 7606129120 és 7606129320 KN- és TARIC-kódokat el kell hagyni, mivel e termékek tekintetében a Közösségnek már nem érdeke a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek felfüggesztésének fenntartása.

(3)

A technikai fejlődésre és a piaci gazdasági folyamatokra való tekintettel a jegyzékben szükséges módosítani 32 felfüggesztéshez kapcsolódó árumegnevezést. Ezeket a felfüggesztéseket törölni kell az 1255/96/EK rendelet mellékletében szereplő listából, és azokat új felfüggesztésként kell a szóban forgó mellékletbe beilleszteni. Az egyértelműség érdekében az ilyen felfüggesztéseket az e rendelet I. és II. mellékletének első oszlopában csillaggal kell megjelölni.

(4)

A tapasztalatok alapján a technikai és gazdasági változások figyelembevétele érdekében lejárati időpontot kell megállapítani az 1255/96/EK rendeletben felsorolt felfüggesztésekre vonatkozóan. Az autonóm vámtételek felfüggesztéséről és a vámkontingensekről szóló, 1998. évi bizottsági közleményben (2) meghatározott elvekkel összhangban ez nem zárja ki egyes intézkedéseknek az említett időpontnál korábbi megszüntetését vagy azon túli meghosszabbítását, amennyiben ezt gazdasági indokokkal alátámasztják.

(5)	Az 1255/96/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Mivel az e rendeletben megállapított felfüggesztéseknek 2009. július 1-jétől kell hatályba lépniük, ezt a rendeletet ugyanezen időponttól kell alkalmazni és haladéktalanul hatályba kell léptetni. A 9001900060 KN- és TARIC-kód alá tartozó termékek árumegnevezését 2009. január 1-jei hatállyal kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1255/96/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó sorokat be kell illeszteni;

2.	az azokra a termékekre vonatkozó sorokat, amelyek KN- és TARIC-kódja szerepel e rendelet II. mellékletében, el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. július 1-jétől kell alkalmazni. 2009. január 1-jétől alkalmazandó azonban a 9001900060 KN- és TARIC-kód alá sorolt árumegnevezésekre e rendelet I. melléklete értelmében.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2009. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. MIKO

(1) HL L 158., 1996.6.29., 1. o.

(2) HL C 128., 1998.4.25., 2. o.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett termékek.

KN-kód

TARIC

Árumegnevezés

Autonóm vámtétel

Érvényességi időszak

(2) ex 1511 90 19

Pálmaolaj, kókuszdió-(kopra-) olaj, pálmamagbélolaj az alábbiak gyártásához:

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 1511 90 91

—	a 3823 19 10 alszám alá tartozó ipari monokarboxil-zsírsavak,

(2) ex 1513 11 10

—	a 2915 vagy 2916 vtsz alá tartozó zsírsav metilészterek,

(2) ex 1513 19 30

—	kozmetikumok, mosószerek vagy gyógyszerkészítmények gyártásához felhasznált, a 2905 17, 2905 19 és 3823 70 alszám alá tartozó zsíralkoholok,

(2) ex 1513 21 10

—	kozmetikumok, mosószerek vagy gyógyszerkészítmények gyártásához felhasznált, a 2905 16 alszám alá tartozó zsíralkoholok, tisztán vagy keverve,

(2) ex 1513 29 30

—	a 3823 11 00 alszám alá tartozó sztearinsav vagy

—	a 3401 vtsz. alá tartozó áruk

(1)

ex 1518 00 99

Hidrogénezett, texturált jojobaolaj

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2804 50 90

Legalább 99,99 %, de legfeljebb 99,999 % tömegszázalék tisztaságú tellúr

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2827 39 85

Mangán-diklorid

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2903 39 90

Transz-1,3,3,3-tetrafluor-prop-1-én

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2903 69 90

Fluor-benzol

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2903 69 90

α-Klór(etil)-toluolok

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2904 90 40

Triklór-nitrometán, a 3808 92 alszám alá tartozó áruk gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2909 19 90

1-Metoxi-heptafluor-propán

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2921 19 85

Tetrakisz(etil-metil-amino)cirkónium(IV)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 2921 51 19

Toluol-diamin (TDA), amely legalább 78 tömegszázalék, de legfeljebb 82 tömegszázalék 4-metil-m-fenilén-diamint és legalább 18 tömegszázalék, de legfeljebb 22 tömegszázalék 2-metil-m-fenilén-diamint tartalmaz és maradék kátránytartalma legfeljebb 0,23 tömegszázalék

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2922 29 00

p-Anizidin-3-szulfonsav

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2926 90 95

2-Bróm-2(brómmetil)pentándinitril

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2928 00 90

Butanon-oxim

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2931 00 95

Tömegszázalékban kifejezve legfeljebb 4,9 % ciklopentadienil-mangán-trikarbonilt tartalmazó metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonil

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2932 13 00

Tetrahidrofurfuril-alkohol

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2932 19 00

Furán, legalább 99 tömegszázalékos tisztaságú

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2932 19 00

2,2 Di(tetrahidrofuril)propán

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2932 99 00

1,2,3-Trideoxi-4,6:5,7-bisz-O-[(4-propil-fenil)metilén]-nonitol

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2933 49 10

3-Hidroxi-2-metilkinolin-4-karbonsav

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2933 79 00

6-Bróm-3-metil-3H-dibenz(f,ij)izokinolin-2,7-dion

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 2934 99 90

Tetrahidrotiofén-1,1-dioxid

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3207 40 80

Üvegszemcsék, ezüsttel bevonva, amelyek átlagos átmérője 40 (± 10)μm

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3208 20 10

Tömegszázalékban kifejezve legalább 2 %-os, de legfeljebb 15 %-os, fluorozott oldalláncos akrilát-metakrilát-alkén-szulfonátkopolimereket tartalmazó, fedőrétegekhez használt immerziós oldatok, n-butanol és/vagy 4-metil-2-pentanol és/vagy diizoamiléter oldatban

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3208 90 19

Oldat, amely tömegszázalékban a következőket tartalmazza:

—	(65 ± 10 % γ-butirolakton,

—	(30 ± 10) % poliamid gyanta,

—	(3,5 ± 1,5) % naftokinon észterszármazékok,

—	(1,5 ± 0,5) % arilkovasav

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3215 90 80

Tömegszázalékban kifejezve legalább 5 %, de legfeljebb 10 % amorf szilícium-dioxidot tartalmazó tinta, eldobható kazettába töltve, integrált áramkörök jelöléséhez (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3808 91 90

Belsőspórákat vagy spórákat és fehérje-kristályokat tartalmazó készítmény, amely vagy

—	a Bacillus thuringiensis Berliner subsp. aizawai és kurstaki, vagy

—	a Bacillus thuringiensis subsp. kurstaki, vagy

—	a Bacillus thuringiensis subsp. israelensis törzsből származik

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3808 91 90

Spodoptera exigua sejtmagpolihedrózis-vírus (SeNPV) vizes glicerinszuszpenzióban

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3811 19 00

Tömegszázalékban kifejezve 61 %-nál több, de legfeljebb 63 % metil-ciklopentadienil-mangán-trikarbonil tartalmazó oldat aromás szénhidrogén-oldószerben, amely tömegszázalékban kifejezve legfeljebb az alábbi mennyiséget tartalmazza:

—	4,9 % 1,2,4-trimetil-benzol,

—	4,9 % naftalin, és

—	0,5 % 1,3,5-trimetil-benzol

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3811 90 00

Dinonil-naftil-szulfonsav sója, ásványolaj oldatban

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3815 90 90

Katalizátor por alakban, vizes szuszpenzióban, amelynek összetétele:

—	legalább 1, de legfeljebb 3 tömegszázalék palládium,

—	legalább 0,25, de legfeljebb 3 tömegszázalék ólom,

—	legalább 0,25, de legfeljebb 0,5 tömegszázalék ólom-hidroxid,

—	legalább 5,5, de legfeljebb 10 tömegszázalék alumínium,

—	legalább 4, de legfeljebb 10 tömegszázalék magnézium,

—	legalább 30, de legfeljebb 50 tömegszázalék szilícium-dioxid

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3817 00 50

Alkilbenzol-keverék (C14-26), amely:

—	legalább 35, de legfeljebb 60 tömegszázalék icosil-benzolt,

—	legalább 25, de legfeljebb 50 tömegszázalék docosil-benzolt,

—	legalább 5, de legfeljebb 25 tömegszázalék tetracosil-benzolt tartalmaz.

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3817 00 80

Főként dodecil-benzolokat tartalmazó, elágazó láncú alkil-benzolok keveréke

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3824 90 97

Strukturált szilícium-dioxid-alumínium-oxid-foszfát

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3824 90 97

Bisz{4-(3-(3-fenoxi-karbonil-amino)tolil)ureido}fenil-szulfon, difenil-toluol-2,4-dikarbamát és 1-[4-(4-amino-benzol-szulfonil)-fenil]-3-(3-fenoxi-karbonil-amino-tolil)-karbamid keveréke

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3824 90 97

3-Butén-1,2-diol-acetátok legalább 65, de legfeljebb 90 tömegszázalékos keveréke

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3902 20 00

Poli-izobutilén, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 700, de legfeljebb 800

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3902 20 00

Hidrogénezett poliizobutén, folyadék formában

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3902 90 90

Hőre lágyuló elasztomer, amely tömegszázalékban kifejezve legalább 10 %, de legfeljebb 35 % polisztirolt tartalmaz, polisztirol, poliizobutilén és polisztirol A-B-A block-kopolimer szerkezettel

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3903 90 90

Sztirol, α-metilsztirol és akrilsav kopolimerje, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 500, de legfeljebb 6 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3911 90 99

ex 3904 69 90

Poli(vinilidén-flourid), por alakban vagy vizes szuszpenzióban

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3905 99 90

Vinilformál polimer, a 39. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. b) pontjában említett formák valamelyikében, tömegátlag molekulatömege (Mw) legalább 25 000, de legfeljebb 150 000 és:

—	legalább 9,5, de legfeljebb 13 tömegszázalék vinil-acetát formájában meghatározott acetil-csoportot és

—	legalább 5, de legfeljebb 6,5 tömegszázalék vinil-alkohol formájában meghatározott hidroxil-csoportot tartalmaz

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3906 90 90

Áttetsző, vízben nem oldódó folyadék, amelynek tömegszázalékos összetétele a következő:

—	legalább 50, de legfeljebb 51 tömegszázalék poli(metil-metakrilát) kopolimer

—	legalább 37, de legfeljebb 39 tömegszázalék xilol

—	legalább 11, de legfeljebb 13 tömegszázalék n-butil-acetát

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3906 90 90

Sztirol hidroxi-etil-metakriláttal és 2-etilhexil-akriláttal alkotott kopolimerje, számátlag molekulatömege (Mn) legalább 500, de legfeljebb 6 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3906 90 90

Vízben nem oldódó fehér por, legfeljebb 18 μm részecskeméretű 1,2-etándiol-dimetakrilát-metil-metakrilát kopolimerből

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3906 90 90

Kobalttal kémiailag módosított polialkilakrilát, amelynek Differenciál Kalorimetriával (DSC) mért olvadási hőmérséklete (Tm) 65 °C (± 5 °C)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3907 20 11

Poli(etilén-oxid), számátlag molekulatömege (Mn) legalább 100 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3907 20 11

Bisz[metoxipoli[etilén-glikol)]-maleimidopropionamid, kémiailag lizinnel módosítva, számátlag molekulatömege (Mn) 40 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3907 20 11

Bisz[metoxipoli[etilén-glikol)], kémiailag lizinnel módosítva, lezárás: bisz(maleimid), számátlag molekulatömege (Mn) 40 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3907 20 21

Tetrahidro-furán és tetrahidro-3-metil-furán kopolimere 3 500 (± 100) számátlag molekulatömeggel (Mn)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3907 20 99

Vinil-szilil lezárású perfluor-poliéter polimer, vagy két olyan komponens együttese, amelyek fő összetevőként azonos típusú vinil-szilil lezárású perfluor-poliéter polimerből állnak

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3907 20 99

Metoxi-poli(etilén-glikol)propánsav szukcinimidil-észtere, amelynek átlagos molekulatömegének (Mn) a száma 5 000

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3907 30 00

2-Propénnitril/1,3-butadién-epoxid-kopolimer alapú folyékony epoxidgyanta, oldószer nélkül:

—	legfeljebb 40 tömegszázalék cink-borát-hidrát-tartalommal,

—	legfeljebb 5 tömegszázalék diantimon-trioxid-tartalommal

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3908 90 00

Poli(imino-metilén-1,3-fenilénmetilén-iminoadipoyl), a 39. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6. (b) pontjában említett formák valamelyikében

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3911 10 00

A C-5-től C-10-ig terjedő alkének, a ciklopentadién és diciklopentadién polimerizációjával előállított nem hidrogénezett szénhidrogéngyanta, amely tiszta termék esetén 10-nél nagyobb Gardner színnel, vagy 50 tömegszázalék toluolt tartalmazó oldat esetén 8-nál nagyobb Gardner színnel rendelkezik (az ASTM D6166 módszer szerint meghatározva)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3911 90 19

Poli(oxi-1,4-fenilénszulfonil-1,4-fenilénoxi-4,4’-difenilén)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3913 90 00

Steril nátrium-hialuronát

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3913 90 00

Karboxilezéssel és/vagy ftálsavas addícióval kémiailag módosított fehérje, amelynek tömegátlag molekulatömege (Mw) 100 000 és 300 000 közötti

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3919 10 61

Etilén és vinilacetát (EVA) kopolimer alapú ragasztófólia, vastagsága legalább 70 μm, és egy legalább 5 μm vastagságú akril ragasztós rész, szilícium korongok felületének védelméhez (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3919 10 69

(2) ex 3919 90 61

(2) ex 3919 90 69

ex 3920 10 89

ex 3919 10 69

Öntapadó, fényvisszaverő, szabályos mintájú laminált lemez, amely egy akril-polimer fóliából, ezt követően egy poli(metil-metilakrilátból), amely mikroprizmákat, és egy további poliészter réteget is tartalmazhat, és végül egy ragasztóval ellátott elválasztólemezből áll

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3919 90 69

(2) ex 3919 90 31

Öntapadó átlátszó poli(etilén teraftalát) film, szennyezés- és hibamentes, egyik oldalán nyomásérzékeny akril ragasztóval és védőbéléssel, másik oldalán ionos alapú szerves kolinvegyületből álló antisztatikus réteggel, valamint módosított hosszú láncú szerves alkil vegyületből álló, nyomtatható pormentes réteggel bevonva, és amelynek teljes vastagsága bélés nélkül legalább 54 μm, de legfeljebb 64 μm, és szélessége nagyobb, mint 1 295 mm, de legfeljebb 1 305 mm

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3919 90 61

Öntapadó átlátszó poli(etilén-teraftalát) film, szennyezés- és hibamentes, egyik oldalán nyomásérzékeny akril ragasztóval bevonva, amelynek vastagsága legalább 60 μm, de legfeljebb 70 μm, és szélessége nagyobb, mint 1 245 mm, de legfeljebb 1 255 mm

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3919 90 61

Szilícium vágására való, legalább 78 μm vastagságú és legalább 1 764 mN/25 mm tapadószilárdságú poli(vinil-klorid) fólia, egyik oldalán legalább 8 μm vastagságú, akril típusú ragasztóréteggel és elválasztó réteggel ellátva (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3920 62 19

Fényvisszaverő poliészterfólia, piramis-mintával dombornyomott, biztonsági matricák, kitűzők, védőöltözetek és azok kiegészítői, vagy iskolatáskák, hátizsákok vagy hasonló tartók gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3920 62 19

Átlátszó polietilén-tereftalát fólia, amelyet mindkét oldalán vékony, egyenként 7–80 nm vastagságú, akrilalapú szerves anyagból álló réteg borít, s ennek köszönhetően jó tapadási jellemzőkkel bír, felületi feszültsége 37 dyn/cm, fényáteresztő képessége legalább 93 %, homályossági tényezője legfeljebb 1,3 %, teljes vastagsága 125 μm vagy 188 μm és szélessége legalább 850 mm, de legfeljebb 1 600 mm

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3920 62 19

ex 3920 91 00

Háromrétegű, koextrudált poli(vinil butirál) fólia, fokozatosan színezett szalaggal, amely lágyítóként tömegszázalékban kifejezve legalább 29 % és legfeljebb 31 % 2,2’-etilén-dioxidietil-bisz(2-etil-hexanoát)-ot tartalmaz

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3920 99 28

Polimer fólia az alábbi monomertartalommal:

—	poli(tetrametilén-éter-glikol),

—	bisz(4-izocián-ciklohexil)metán,

—	1,4-butándiol vagy 1,3-butándiol,

—	legalább 0,25 mm, de legfeljebb 5,0 mm vastagsággal

—	egyik felületén dombornyomott, szabályos mintával,

—	és elválasztó réteggel bevonva

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 3921 19 00

Mikroporózus politetrafluoretilén szalag nem szövött alapon, vesedialízis berendezés szűrőinek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 3921 90 55

Elő-impregnált, megerősített üvegszál, amely epoxigyantával kevert cianát-észter-gyantát vagy bismaleimid (B)-triazin (T)-gyantát tartalmaz, amelynek mérete:

—	469,9 mm (± 2 mm) × 622,3 mm (± 2 mm), vagy

—	469,9 mm (± 2 mm) × 414,2 mm (± 2 mm), vagy

—	546,1 mm (± 2 mm) × 622,3 mm (± 2 mm)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 5603 13 10

Elektromos szigetelésre való, nem áramvezető, nem szőtt anyag, amelynek középső rétege poli(etilén-tereftalát) fólia, mindkét oldalán azonos irányú poli(etilén-tereftalát) rostokkal laminálva és mindkét oldalán magas hőellenállású, nem áramvezető gyantával bevonva, és amelynek súlya legalább 147 g/m2 és legfeljebb 265 g/m2, szakítószilárdsága pedig mindkét irányban anizotróp

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 5603 14 10

7011 20 00

Üvegbúra (beleértve a ballont és a csövet is) nyitottan és üvegrészei, felszerelés nélkül, katódsugárcső gyártásához

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7019 19 10

E-üvegfonal, 22tex (± 1,6 %) finomsági számú, végtelen fonott üvegszálakból, amelyek névleges átmérője 7 μm, és amelyben a legalább 6,35 μm, de legfeljebb 7,61 μm átmérőjű szálak vannak túlsúlyban

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7320 90 10

Nemesített acélból készült lapos spirálrugó:

—	legalább 2,67 mm, de legfeljebb 4,11 mm vastagsággal,

—	legalább 12,57 mm, de legfeljebb 16,01 mm szélességgel,

—	legalább 18,05 Nm, de legfeljebb 73,5 Nm nyomatékkal,

—	a szabad helyzet és a működés közbeni névleges helyzet között legalább 76°, de legfeljebb 218° fokos szöggel

belsőégésű motorokba szánt hajtószíj feszítőinek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7410 11 00

Legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfólia, műgyantával bevonva, halogénmentes, ha:

—	bomlási hőmérséklete legalább 350 °C (az ASTM D 3850 módszerrel meghatározva), és

—	rétegleválási ideje 260 °C-on 40 percnél, 288 °C-on 5 percnél több (az IPC-TM-650 módszerrel meghatározva)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7410 21 00

(2) ex 7410 21 00

Lemez vagy lap

—	Legalább egy középső rétege papír vagy egy középső lemeze bármilyen nemszőtt szövetből áll, mindkét oldalán üvegszálszövettel laminálva és epoxigyantával impregnálva vagy

—	többszörös papírrétegből, fenolgyantával impregnálva,

egyik vagy mindkét oldalán legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfóliával bevonva

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 7410 21 00

Lemezek,

—	amelyek legalább egy réteg, epoxigyantával impregnált üvegszál szövetből állnak,

—	amelyek egyik vagy mindkét oldalukon legfeljebb 0,15 mm vastagságú rézfóliával vannak bevonva, és

—	amelyeknek az IPC-TM-650 módszer szerint mérve 10GHz mérési frekvenciánál dielektromos állandója (DK) 3,9-nél kisebb, veszteségi tényezője (Df) pedig 0,015-nél kisebb

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7604 21 00

EN AW-6063 T5 alumíniumötvözetből készülő profil,

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 7604 29 90

—	anódosan oxidált,

—	lakkbevonattal vagy anélkül,

—	legalább 0,5 mm (± 1,2 %) és legfeljebb 0,8 mm (± 1,2 %) falvastagsággal,

a 8302 vtsz. alá tartozó áruk gyártásához

(1)

ex 8108 20 00

Titánpor, legalább 90 tömegszázalékos, 0,224 mm lyukméretű szitán keresztüljutó frakcióval

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8501 10 99

Egyenáramú (DC) léptetőmotor,

—	lépésszöge 7,5° (± 0,5°),

—	billenőnyomatéka 25 °C-on legalább 25 mNm,

—	billenési impulzussűrűsége legalább 1 960 pps,

—	kétfázisú tekercseléssel, és

—	legalább 10,5 V de legfeljebb 16,0 V névleges feszültséggel

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8504 40 90

Statikus áramátalakító 3 kW-nál kisebb áramellátású egyfázisú elektromotor-vezérlések gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 8519 81 35

Nem szerelt vagy nem teljes alkatrészcsoport legalább egy optikai egységből, egyenáramú motorokból és vezérlő áramkörből, digitális–analóg jelátalakítóval, CD-lejátszók, gépjárművekben használatos rádióműsor-vevőkészülékek vagy rádiónavigációs segédkészülékek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 8522 90 80

Blu-ray jelolvasó egység az optikai jelek DVD-ről történő lejátszására/DVD-re történő rögzítésére és CD- vagy Blu-ray lemezekre rögzített optikai jelek lejátszására, amely legalább az alábbiakból áll:

—	háromféle hullámhosszon működő lézerdióda,

—	lézervezérlő integrált áramkör,

—	fotodetektor integrált áramkör,

—	az előlapi kijelzőpanelbe integrált áramkör és vezérlőelem,

a 8521 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 8522 90 80

Blu-ray meghajtómechanizmus vagy -egység, rögzítésre alkalmas is, optikai jelek Blu-ray és DVD-lemezre rögzítésére vagy azok lejátszására, illetve CD-lemezre rögzített optikai jelek lejátszására amely legalább az alábbiakból áll:

—	háromféle lézert használó optikai jelolvasó egység,

—	orsós motor,

—	léptetőmotor,

—	nyomtatott áramköri kártyára szerelt meghajtóvezérlő integrált áramkörrel, motorvezérlő integrált áramkörrel és memóriával is,

a 8521 vtsz. alá tartozó termékek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 8525 80 19

Kompakt váztípusú, zártláncú televíziós rendszer (CCTV) kamerái, legfeljebb 250 g tömegű, legfeljebb 50 mm × 60 mm × 89,5 mm méretű, házban vagy anélkül, egyetlen töltéscsatolt érzékelő eszközzel (CCD), tényleges felbontása legfeljebb 440 000 pixel, zártláncú megfigyelőrendszerekben történő felhasználásra (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8540 91 00

Eltérítőtekercs-szerelvény katódsugárcsőhöz

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8540 91 00

Fém anódkapcsoló gomb villamos érintkezés létrehozásához a színes képcsőben lévő anóddal

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(2) ex 8543 70 90

Üzemanyagcella-egység, amely legalább polimer-elektrolit-membrán üzemanyagcellát integrált hűtőrendszerrel tartalmaz egy házban, gépjárművek hajtórendszereinek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8544 42 90

Legalább 600 Mbit/s sebességű adattovábbításra alkalmas adatátviteli kábel

—	1,25 V (± 0,25 V) feszültségre,

—	mindkét végén csatlakozóval, amelyek közül legalább az egyik 0,5 mm osztástávolságú tűket tartalmaz,

—	külső árnyékoló köpennyel,

—	rézhuzalból készült sodrott érpárból, 100 Ω impedanciával és legfeljebb 8 mm sodrási menetemelkedéssel,

kizárólag LCD kijelző és videojelet feldolgozó elektronikus áramkörök közötti kapcsolat céljára

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 8544 49 93

PET/PVC szigetelésű flexibilis kábel, amelynél:

—	a feszültség legfeljebb 60 V,

—	az áramerősség legfeljebb 1 A

—	a hőállóság legfeljebb 105 °C,

—	az egyéni vezetékek vastagsága 0,05 mm (± 0,01 mm), szélessége legfeljebb 0,65 mm (± 0,03 mm)

—	a vezetékek közötti távolság legfeljebb 0,5 mm és

—	az osztásköz (as vezetékek középvonala közötti távolság) legfeljebb 1,08 mm

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9001 20 00

Optikai, diffúziós, reflektor vagy prizma-lapok, nem nyomtatott diffúzor-lapok, függetlenül attól, hogy polarizálók-e, speciálisan daraboltak

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9001 90 00

Fényvisszaverő vagy diffúzorlapok tekercsben

0 %

2009.1.1.–2013.12.31.

ex 9013 20 00

Nagyfrekvenciás szén-dioxid lézer, 12 W és 200 W közötti kimeneti teljesítménnyel

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9013 20 00

Lézerfejegység félvezető szeletek vagy eszközök kalibráló- vagy ellenőrző-berendezéseinek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9013 20 00

Lézer félvezető szeletek vagy eszközök kalibráló- vagy ellenőrző-berendezéseinek gyártásához (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9022 90 90

Röntgenkészülék-panelek (síkpaneles röntgenérzékelők/röntgenérzékelők) TFT-mátrixos üveglemezből, amorf szilíciumréteggel bevonva, cézium-jodid szcintillátorrétegével és fémezett védőbevonattal ellátva, 409,6 mm2 × 409,6 mm2 nagyságú aktív felülettel és 200 μm2 × 200 μm2 pixelmérettel

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9405 40 39

Legalább 300 mm, de legfeljebb 600 mm hosszú, nyomtatott áramköri lapra (PCB) szerelt, „Light Engine” technológián alapuló, legalább 3, de legfeljebb 9, speciális egycsipes vörös, zöld és kék fénykibocsátó diódákból (LED) álló háttér-világítási modul, a síkképernyős televíziókészülék elejével és/vagy hátuljával összekapcsolt fényforrással (1)

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

ex 9405 40 39

Fehér szilikonból készült elektromos világítótest, melynek főbb alkotórészei a következők:

—	38,6 mm × 20,6 mm (± 0,1 mm), nagyságú LED-mátrix kijelzőmodul 128 vörös és zöld LED-chippel és

—	NTK-ellenállással ellátott hajlékony nyomtatott áramköri kártya

0 %

2009.7.1–2013.12.31.

(1) Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó közösségi rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikkét – HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

(2) Módosított pozíció.

II. MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek.

KN-kód	TARIC
ex 0304 29 61	10
ex 0304 99 99	31
(1) ex 1511 90 19	10
(1) ex 1511 90 91	10
(1) ex 1513 11 10	10
(1) ex 1513 19 30	10
(1) ex 1513 21 10	10
(1) ex 1513 29 30	10
(1) ex 2921 51 19	20
(1) ex 3808 91 90	30
(1) ex 3815 90 90	77
(1) ex 3817 00 50	10
(1) ex 3902 20 00	10
ex 3902 90 90	97
(1) ex 3903 90 90	40
(1) ex 3911 90 99	50
ex 3903 90 90	85
(1) ex 3905 99 90	96
(1) ex 3906 90 90	30
(1) ex 3907 20 11	10
(1) ex 3907 20 11	20
(1) ex 3907 20 11	30
(1) ex 3907 20 21	20
(1) ex 3907 30 00	50
(1) ex 3911 10 00	81
(1) ex 3913 90 00	92
(1) ex 3913 90 00	98
(1) ex 3919 10 61	94
(1) ex 3919 10 69	92
(1) ex 3919 90 61	93
(1) ex 3919 90 69	93
(1) ex 3919 90 31	45
(1) ex 3919 90 61	51
(1) ex 3920 99 28	40
(1) ex 3921 90 55	20
(1) ex 7011 20 00	20
(1) ex 7011 20 00	50
(1) ex 7409 19 00	20
(1) ex 7410 21 00	50
(1) ex 7410 21 00	40
ex 7410 21 00	70
ex 7606 12 91	20
ex 7606 12 93	20
(1) ex 8519 81 35	10
(1) ex 8522 90 80	83
(1) ex 8522 90 80	84
(1) ex 8525 80 19	30
(1) ex 8543 70 90	90
(1) ex 9001 90 00	60

(1) Módosított pozíció.

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/24

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/52/EK IRÁNYELVE

(2009. június 18.)

az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 63. cikke (3) bekezdése b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (3),

mivel:

(1)	Az Európai Tanács a 2006. december 14–15-i ülésén egyetértett abban, hogy az illegális bevándorlás elleni küzdelemben erősíteni kell a tagállamok közötti együttműködést, valamint hogy az illegális foglalkoztatással szemben szigorúbb intézkedéseket kell hozni tagállami és uniós szinten egyaránt.

(2)	Az EU-ba irányuló illegális bevándorlást vonzó egyik legfontosabb tényező, hogy a megkívánt jogállás nélkül is munkát lehet találni az EU-ban. Az illegális bevándorlással és az illegális tartózkodással szembeni fellépésnek ezért intézkedéseket kell tartalmaznia ezen vonzó tényező leküzdésére is.

(3)	Ezen intézkedések középpontjába az EU-ban jogosulatlanul tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatási tilalmát kell állítani, amit a tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben szankciók egészítenek ki.

(4)	Mivel ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg, a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek szigorúbb szankciók és intézkedések elfogadásáról vagy fenntartásáról, és szigorúbb munkáltatói kötelezettségek bevezetéséről.

(5)

Ezen irányelv nem alkalmazandó egy tagállamban legálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra, függetlenül attól, hogy jogosultak-e a területén történő munkavállalásra. Nem alkalmazandó továbbá az irányelv a 2006. március 15-i, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott szabad mozgás közösségi jogával rendelkező személyekre sem. Nem alkalmazandó továbbá az irányelv a harmadik országok azon állampolgáraira, akiknek a helyzetét a közösségi jog szabályozza, például azok, akiket egy másik tagállamban legálisan foglalkoztatnak, és akiket a szolgáltató szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba kiküldött. Ezt az irányelvet a harmadik országok legálisan tartózkodó, de tartózkodási engedélyük megsértésével dolgozó állampolgárainak foglalkoztatását tiltó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

(6)	Ezen konkrét irányelv alkalmazásában meg kell határozni bizonyos fogalmakat és e fogalommeghatározásokat kizárólag ezen irányelv alkalmazásában kell használni.

(7)	A foglalkoztatás fogalommeghatározásának ki kell terjednie annak alkotóelemeire, azaz a munkáltató irányítása és/vagy felügyelete alatt végzett olyan tevékenységekre, amelyekért a munkavállaló jogviszonytól függetlenül javadalmazásban részesül vagy kell részesülnie.

(8)	A munkáltató fogalmának meghatározásába beletartozhatnak a jogi személyiség nélküli, jogképesként elismert személyegyesülések.

(9)

Az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának megelőzése érdekében meg kell követelni, hogy a munkáltatók a harmadik országok állampolgárainak felvétele előtt – ideértve azon eseteket is, amikor egy harmadik ország állampolgárát szolgáltatásnyújtás keretében egy másik tagállamba való kiküldés céljából veszik fel – ellenőrizzék, hogy a harmadik országbeli személyek rendelkeznek-e érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel, igazolva, hogy a harmadik országbeli állampolgár legálisan tartózkodik a foglalkoztatási tagállam területén.

(10)

Ezen túlmenően a munkáltatókat arra is kötelezni kell, hogy jelentsék be az illetékes hatóságoknak egy harmadik ország állampolgárának foglalkoztatását, különösen annak érdekében, hogy a tagállamok ellenőrizni tudják, hogy az okmányok nem hamisítottak-e. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy e bejelentést más bejelentési rendszerek keretében kell megtenni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített bejelentési eljárást alkalmazzanak abban az esetben, ha a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

(11)

Az ezen irányelvben előírt kötelezettségeket teljesítő munkáltatók nem vonhatók felelősségre azért, mert illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztattak, különösen ha az illetékes hatóság később megállapítja, hogy a munkavállaló által bemutatott okmány valójában hamisított volt vagy azzal visszaéltek, kivéve akkor, ha a munkáltatónak tudomása volt arról, hogy az okmány hamisított.

(12)	Annak megkönnyítése céljából, hogy a munkáltatók eleget tehessenek kötelezettségeiknek, a tagállamoknak mindent el kell követniük a tartózkodási engedélyek megújítására vonatkozó kérelmek időben történő elbírálása érdekében.

(13)

Az általános tilalom kikényszerítése és a jogsértésektől való visszatartás érdekében a tagállamoknak megfelelő szankciókat kell előírniuk. Ezeknek magukban kell foglalniuk pénzügyi szankciókat és az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást, valamint csökkentett összegű pénzügyi szankciók kiszabásának lehetőségét a természetes személy általi magáncélú foglalkoztatás esetére.

(14)

A munkáltatót minden esetben kötelezni kell arra, hogy kifizesse a harmadik országok állampolgárainak az általuk elvégzett munkáért járó minden elmaradt járandóságot, valamint befizesse az összes elmaradt adót és társadalombiztosítási járulékot. Amennyiben a javadalmazás összegét nem lehet megállapítani, akkor úgy kell tekinteni, hogy az legalább a minimálbérről szóló nemzeti jogszabályok, vagy az érintett foglalkoztatási ágazatban érvényben lévő kollektív megállapodások vagy a kialakult gyakorlat által meghatározott összeg. Adott esetben a munkáltató köteles viselni az elmaradt járandóságoknak azon országba történő visszaküldéséből származó valamennyi költséget, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték. Amennyiben a munkáltató nem teljesíti a elmaradt kifizetéseket, a tagállamokat kötelezni kell e kötelezettség teljesítésére a munkáltató helyett.

(15)

Az illegális munkaviszony, a munkáltató, illetve a munkáltató helyett fizetésre kötelezett jogalany által kifizetett javadalmazás, a társadalombiztosítási járulék vagy adó, illetve ezek elmaradt kifizetése nem keletkeztetnek jogot a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai számára a beutazásra, a tartózkodásra vagy a munkaerőpiachoz való hozzáférésre.

(16)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a harmadik országok állampolgárai igényeiket érvényesíthessék, és hogy létezzenek olyan mechanizmusok, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt járandóságok beszedett összegét a harmadik országok arra jogosult állampolgárai megkaphassák. A tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy a harmadik országokban működő misszióikat és képviseleteiket bevonják e mechanizmusokba. A panasztétel megkönnyítését célzó mechanizmusok létrehozásával összefüggésben a tagállamoknak meg kell fontolniuk annak lehetőségét és hozzáadott értékét, hogy az illetékes hatóságok eljárást indíthassanak a munkáltató ellen az elmaradt járandóság visszakövetelésére, amennyiben a nemzeti jogszabályok még nem rendelkeznek erről.

(17)

A tagállamoknak ezen kívül elő kell írniuk a legalább három hónapos munkaviszony vélelmét, hogy a munkáltatóra háruljon a bizonyítási teher legalább egy bizonyos időtartam tekintetében. Többek között a munkavállaló számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy be tudja bizonyítani a munkaviszony meglétét és időtartamát.

(18)

A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a munkáltatókkal szemben további szankciók is alkalmazhatók legyenek, többek között minden állami kedvezményből vagy támogatásból, vagy azok egy részéből való kizárást, beleértve a mezőgazdasági támogatásokat is, a közbeszerzési eljárásokból való kizárást valamint a már nyújtott összes állami kedvezmény vagy támogatás, vagy azok egy részének visszafizetését, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e további szankciókat abban az esetben, ha a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

(19)	Ezen irányelv és különösen annak 7., 10. és 12. cikke nem sértheti az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (5).

(20)

Tekintettel arra, hogy egyes érintett ágazatokban igen elterjedt az alvállalkozásba adás, biztosítani kell, hogy legalább az a vállalkozó, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója, a munkáltatóval együtt vagy a munkáltató helyett felelősséggel tartozhasson a pénzügyi szankciók megfizetéséért. Egyes esetekben más vállalkozók kötelezhetőek a pénzügyi szankcióknak az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatóval együtt vagy helyette történő megfizetésére. Az ezen irányelv felelősségvállalási rendelkezéseinek hatálya alá tartozó elmaradt kifizetések közé a nemzeti szabadságpénztárak, valamint a jogszabályokkal vagy kollektív szerződésekkel szabályozott szociális alapok befizetései is beletartoznak.

(21)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi szankciórendszerek nem elegendőek az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatására vonatkozó tilalmak teljes betartatásához. Ennek egyik oka, hogy a közigazgatási szankciók önmagukban nem elegendőek egyes gátlástalan munkáltatók visszatartásához. A tilalom betartását büntetőjogi szankciók alkalmazásával lehet és kell is erősíteni.

(22)

Az általános tilalom teljes hatékonyságának biztosítása érdekében ezért különösen szükség van visszatartóbb erejű szankciókra olyan súlyos esetekben, mint: tartósan ismétlődő jogsértések, jelentős számú harmadik országbeli állampolgár illegális foglalkoztatása, különösen kizsákmányoló munkafeltételek, ha a munkáltató tudja, hogy a munkavállaló emberkereskedelem áldozata, illetve kiskorú illegális foglalkoztatása. Ezen irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy büntetőjogi szankciókat írjanak elő nemzeti jogszabályaikban e súlyos jogsértések büntetésére. Az irányelv nem ír elő kötelezettséget az említett szankcióknak vagy más rendelkezésre álló jogérvényesítési rendszereknek az egyes esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban.

(23)

A Közösség egész területén bűncselekménynek kell tekinteni a szándékosan elkövetett jogsértést valamennyi, az ezen irányelv értelmében súlyosnak tekintendő esetben. Ezen irányelv bűncselekményekre vonatkozó rendelkezései nem érintik az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, 2002. július 19-i 2002/629/IB kerethatározat (6) alkalmazását.

(24)

A bűncselekményt hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell büntetni. A hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciók ezen irányelv szerinti előírásának kötelezettsége nem érinti a tagállamok büntetőjogának belső felépítését és a büntetőbíráskodás szervezetét.

(25)	Az ezen irányelvben említett bűncselekményekért jogi személyek is felelősségre vonhatók, hiszen számos munkáltató jogi személy. A tagállamokra nézve ezen irányelv rendelkezései nem hoznak létre a jogi személyek büntethetőségének bevezetésére vonatkozó kötelezettséget.

(26)

Ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében hatékony panasztételi mechanizmusoknak kell rendelkezésre állniuk, hogy a harmadik országok érintett állampolgárai közvetlenül vagy kijelölt harmadik feleken, úgymint szakszervezeteken vagy egyéb szervezeteken keresztül panasszal élhessenek. A panasz benyújtásához segítséget nyújtó kijelölt harmadik felek számára védelmet kell biztosítani olyan esetleges szankciókkal szemben, amelyeket az illegális tartózkodáshoz történő segítségnyújtást tiltó szabályok írnak elő.

(27)

A panasztételi mechanizmusok kiegészítése érdekében a tagállamok kiadhatnak az adott nemzeti eljárás hosszától függő, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt harmadik országok olyan állampolgárai számára, akiket különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztattak, illegálisan foglalkoztatott kiskorúak számára, és a munkáltatóval szemben indított büntetőeljárásban együttműködők számára. Az ilyen engedélyeket a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK irányelv (7) hatálya alá tartozó harmadik országok állampolgáraira alkalmazandó megállapodásokhoz hasonló módon kell kiadni.

(28)

Ezen irányelv elégséges szintű végrehajtásának biztosítása, valamint a tagállamok között a végrehajtás terén mutatkozó különbségek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat végezzenek, a vizsgálatok eredményeként kapott adatokat pedig a tagállamoknak közölniük kell a Bizottsággal.

(29)	A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy minden évben állapítsanak meg nemzeti célkitűzést az olyan tevékenységi ágazatokban elvégzendő vizsgálatokra vonatkozólag, amelyekre területükön az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása összpontosul.

(30)

A vizsgálatok hatékonyságának fokozása érdekében a tagállamok ezen irányelv alkalmazásában biztosítják, hogy a nemzeti jogszabályok megfelelő hatáskört adjanak az illetékes hatóságoknak a vizsgálatok lefolytatásához; hogy az illegális foglalkoztatással kapcsolatos információkat – beleértve a korábbi vizsgálatok eredményeit is – az ezen irányelv hatékony végrehajtása érdekében összegyűjtsék és feldolgozzák; továbbá hogy elegendő olyan személyzet álljon rendelkezésre, amely rendelkezik a vizsgálatok hatékony lefolytatásához szükséges készségekkel és képesítéssel.

(31)	A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alkalmazásában végzett vizsgálatok sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem érintik a foglalkoztatási és munkakörülmények értékelését célzó vizsgálatokat.

(32)

Harmadik országbeli állampolgárságú, kiküldetésben dolgozó munkavállalók esetében a tagállamok felügyeleti hatóságai igénybe vehetik a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott együttműködést és információcserét annak érdekében, hogy ellenőrizzék a harmadik országbeli állampolgár származási tagállamban történő foglalkoztatásának jogszerűségét.

(33)	Ezt az irányelvet a be nem jelentett munkavégzés és a kizsákmányolás problémájának megoldására tett intézkedések kiegészítésének kell tekinteni.

(34)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(35)	Az ezen irányelv végrehajtása keretében végzett személyesadat-feldolgozásnak összhangban kell lennie a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (10).

(36)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a foglalkoztatás mint vonzó tényezővel szembeni fellépéssel az illegális bevándorlás megakadályozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés mértéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(37)

Ezen irányelv tiszteletben tartja a különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és elveket. Ezen irányelvet a Charta 16., 20., 21., 47. és 49. cikkével összhangban különösen a vállalkozás szabadságának, a törvény előtti egyenlőségnek és a megkülönböztetés tilalmának, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a bűncselekmények és büntetések törvényessége és arányossága elvének kellő tiszteletben tartásával kell alkalmazni.

(38)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, ezért az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, ezért az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez az irányelv az illegális bevándorlás elleni küzdelem céljából tiltja az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását. Ennek érdekében megállapítja azon szankciók és intézkedések közös minimumszabályait, amelyeket a tagállamokban az e tilalmat megsértő munkáltatókkal szemben kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv különös alkalmazásában:

a) „harmadik országbeli állampolgár”: minden olyan személy, aki a Szerződés 17. cikke (1) bekezdésének értelmében nem uniós polgár, és aki nem élvezi a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, szabad mozgáshoz való közösségi jogot;

b) „illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár”: olyan, valamely tagállam területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, aki nem vagy már nem teljesíti az adott tagállamban való tartózkodás feltételeit;

c) „foglalkoztatás”: a nemzeti jog által szabályozott vagy a kialakult gyakorlattal összhangban bármely munka- vagy foglalkoztatási formát magában foglaló, valamely munkáltató javára és/vagy irányítása alatt végzett tevékenységek gyakorlása;

d) „illegális foglalkoztatás”: illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása;

e) „munkáltató”: olyan természetes személy vagy jogalany – a munkaerő-kölcsönzőket is beleértve –, akinek a javára és/vagy irányítása alatt a foglalkoztatásra sor kerül;

f) „alvállalkozó”: olyan természetes személy vagy jogalany, akire egészben vagy részben átruházták a valamely korábbi szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését;

g) „jogi személy”: bármely, az alkalmazandó nemzeti jog értelmében ilyen jogállással rendelkező jogalany, kivéve az államokat, vagy az államhatalmat gyakorló közjogi szerveket, illetve a nemzetközi közjogi szervezeteket;

h) „munkaerő-kölcsönző”: olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a nemzeti joggal összhangban munkaszerződést köt vagy munkaviszonyt létesít kölcsönzött munkavállalókkal abból a célból, hogy azokat a kölcsönvevő vállalkozásoknál való ideiglenes, az adott vállalkozás felügyelete és irányítása melletti munkavégzésre kölcsönözze ki;

i) „különösen kizsákmányoló munkafeltételek”: olyan munkafeltételek, a nemi vagy egyéb alapú megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés például a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti és sérti az emberi méltóságot;

j) „illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok javadalmazása”: olyan bér, fizetés vagy más, pénzbeli vagy természetbeni ellenszolgáltatás, amelyet a munkavállaló munkájáért közvetlenül vagy közvetve a munkáltatójától kap, és amely megegyezik azzal a juttatással, amelyben egy legális munkaviszonyban álló, hasonló munkakörben dolgozó munkavállaló részesült volna.

3. cikk

Az illegális foglalkoztatás tilalma

(1) A tagállamok megtiltják az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását.

(2) E tilalom megsértése esetén az ezen irányelvben meghatározott szankciókat és intézkedéseket kell alkalmazni.

(3) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat nem alkalmazzák azon illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek a nemzeti joggal összhangban kiutasítását elhalasztották, vagy akik számára engedélyezték a munkavállalást.

4. cikk

A munkáltatók kötelezettségei

(1) A tagállamok a következőkre kötelezik a munkáltatókat:

a)	annak előírása a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy foglalkoztatásuk kezdetét megelőzően érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezzenek, és azt mutassák be a munkáltatónak;

b)	a tartózkodási engedély, vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatának vagy nyilvántartásának megőrzése a tagállamok illetékes hatóságai által folytatandó esetleges ellenőrzéshez, legalább a foglalkoztatás időtartama alatt;

c)	a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságoknak az egyes tagállamok által megállapított időtartamon belül történő értesítése a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának megkezdéséről.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontjával kapcsolatban egyszerűsített értesítési eljárást alkalmaznak, amennyiben a munkáltató természetes személy, a foglalkoztatás pedig magáncélú.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti értesítésre nincs szükség, amennyiben a munkavállaló a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv (11) értelmében huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeiket teljesítő munkáltatók ne lehessenek felelősségre vonhatók a 3. cikkben említett tilalom megsértéséért, kivéve, ha tudomásuk van arról, hogy az érvényes tartózkodási engedélyként vagy más, tartózkodásra jogosító engedélyként bemutatott okmány hamisított volt.

5. cikk

Pénzügyi szankciók

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikkben említett tilalom megsértése esetén a munkáltatóval szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak.

(2) A 3. cikkben említett tilalom megsértése esetén a következő szankciók alkalmazandók:

a)	az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányosan növekedő pénzügyi szankciók; és

az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok visszatérésével kapcsolatos költségek megfizetése kiutasítási eljárás lefolytatása esetében. A tagállamok ehelyett határozhatnak úgy, hogy az a) pontban meghatározott pénzügyi szankciót legalább a visszatérés átlagos költségeinek figyelembevételével állapítják meg.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek alacsonyabb összegű szankciókról, amennyiben a munkáltató az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt magáncéllal foglalkoztató természetes személy és különösen kizsákmányoló munkafeltételek sem állnak fenn.

6. cikk

A munkáltató elmaradt kifizetésekre vonatkozó kötelezettségei

(1) A 3. cikkben említett tilalom minden egyes megsértése esetére a tagállamok biztosítják, hogy a munkáltató köteles legyen megfizetni:

az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárnak járó minden elmaradt járandóságot. A munkáltató vagy a munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában úgy kell tekinteni, hogy a megállapodás szerinti javadalmazás összege legalább a minimálbérről szóló nemzeti jogszabályok, vagy az érintett foglalkoztatási ágazatban érvényben lévő kollektív megállapodások vagy a kialakult gyakorlat által meghatározott összeg, tiszteletben tartva adott esetben a bérekre vonatkozó kötelező tagállami rendelkezéseket;

b)	mindazon adóknak és társadalombiztosítási járulékoknak – ideértve a késedelmi pótlékokat és az alkalmazandó közigazgatási bírságokat is – megfelelő összeget, amelyeket a munkáltató az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár jogszerű foglalkoztatása után fizetett volna;

c)	adott esetben a kifizetések azon országba történő megküldésének minden költségét, ahová az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár visszatért, vagy ahová őt visszaküldték.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjának alkalmazását célzó hatékony eljárások biztosítása érdekében, a 13. cikk megfelelő figyelembevételével a tagállamok olyan mechanizmusokat vezetnek be, amelyek biztosítják, hogy a harmadik ország illegálisan foglalkoztatott állampolgára:

a nemzeti jogban meghatározott elévülési idő figyelembevételével keresetet nyújthasson be a munkáltatója ellen, és adott esetben érvényesíthesse a munkáltatót elmarasztaló ítéletet bármely elmaradt járandóság kifizetésére vonatkozóan abban az esetben is, ha származási országába visszatért vagy kiutasították; vagy

b)	ha arról nemzeti jogszabály rendelkezik, felhívhassa a tagállam illetékes hatóságát az elmaradt járandóság kifizettetéséhez szükséges eljárások megindítására anélkül, hogy az ügyben keresetet kelljen benyújtania.

A harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárait a kiutasításukra vonatkozó bármely határozat végrehajtása előtt módszeresen és tárgyilagosan tájékoztatni kell az e bekezdés és a 13. cikk szerinti jogaikról.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása érdekében a tagállamok úgy rendelkeznek, hogy – többek között – a munkáltató vagy a munkavállaló ellenkező bizonyítása hiányában legalább három hónapos munkaviszony fennállását kell vélelmezni.

(4) A tagállamok gondoskodnak a szükséges mechanizmusok fennállásáról annak garantálása érdekében, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai megkaphassák az (1) bekezdés a) pontjában említett elmaradt járandóságot, és hogy azt a (2) bekezdésben említett kereset részeként érvényesíthessék abban az esetben is, ha származási országukba visszatértek vagy kiutasították őket.

(5) A 13. cikk (4) bekezdése szerint kiadott, korlátozott időtartamra szóló tartózkodási engedély esetén a tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén ezen engedélyek érvényessége meghosszabbítható mindaddig, amíg a harmadik országbeli állampolgár megkapja az e cikk (1) bekezdése szerint behajtott minden elmaradt járandóságát.

7. cikk

Egyéb intézkedések

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szükség esetén a munkáltatóval szemben a következő intézkedéseket is alkalmazzák:

a)	valamely, vagy minden állami kedvezményből vagy támogatásból való kizárás legfeljebb öt évig, beleértve a tagállamok által kezelt uniós támogatásokat is;

b)	az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szerinti közbeszerzési eljárásokból való kizárás legfeljebb öt évig;

c)	az illegális foglalkoztatás megállapítását megelőző legfeljebb 12 hónapon belül a munkáltatónak nyújtott valamely vagy összes állami kedvezmény vagy támogatás, vagy azok egy részének visszatérítési kötelezettsége, ideértve a tagállamok által kezelt uniós finanszírozást is;

d)	a jogsértés során igénybe vett létesítmények átmeneti vagy végleges bezárása, vagy ha azt a jogsértés súlyossága indokolja, a szóban forgó gazdasági tevékenység végzésére kiadott engedély ideiglenes vagy végleges visszavonása.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a munkáltató természetes személy és foglalkoztatás magáncélú.

8. cikk

Alvállalkozás

(1) Amennyiben a munkáltató alvállalkozó – a nemzeti jog megtérítési igényre, vagy az igény peresíthetőségére vonatkozó, illetve a szociális biztonságra vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül – a tagállamok biztosítják, hogy az a vállalkozó, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója, a munkáltatóval együtt vagy helyette feleljen a következők megfizetéséért:

a)	az 5. cikk alapján kiszabott bármely pénzügyi szankció; és

b)	a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése szerinti valamennyi, elmaradt kifizetésre vonatkozó kötelezettség.

(2) Amennyiben a munkáltató alvállalkozó, a tagállamok biztosítják, hogy a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó – amennyiben tudomásuk volt arról, hogy a munkáltató alvállalkozó illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatott – a munkáltatóval együtt vagy helyette felel az (1) bekezdésben megállapítottak megfizetéséért, a munkáltató alvállalkozó, vagy azon fővállalkozó helyett, amelynek a munkáltató közvetlen alvállalkozója.

(3) A nemzeti jog szerinti átvilágítási kötelezettséget vállalt vállalkozó az (1) és (2) bekezdés szerint nem tartozik felelősséggel.

(4) A tagállamok nemzeti jogukban a felelősségre vonatkozóan szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

9. cikk

Bűncselekmény

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben említett és szándékosan elkövetett jogsértés minden egyes következő körülmény nemzeti jog szerinti fennállása esetén bűncselekménynek minősüljön:

a)	a jogsértés folytatólagos vagy tartósan ismétlődik;

b)	a jogsértést jelentős számú, illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgár egyidejű foglalkoztatásával követik el;

c)	a jogsértést különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett követik el;

a jogsértést olyan munkáltató követi el, amelyet a 2002/629/IB kerethatározatban meghatározott bűncselekmény elkövetésével nem vádoltak meg és ilyen váddal nem ítéltek el, de illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral végeztet munkát vagy szolgáltatásokat és tudomása van arról, hogy a személy emberkereskedelem áldozata;

e)	a jogsértés kiskorú illegális foglalkoztatásához kapcsolódik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett szándékos cselekményekben bűnsegédként vagy felbujtóként való részvétel bűncselekményként büntetendő.

10. cikk

Bűncselekmény esetén alkalmazandó szankciók

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 9. cikkben említett bűncselekményt elkövető természetes személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal büntessék.

(2) Hacsak azt az általános jogelvek ki nem zárják, az e cikkben előírt büntetőjogi szankciókat a nemzeti jog szerint más, nem büntetőjogi jellegű szankciók vagy intézkedések sérelme nélkül lehet alkalmazni továbbá e szankciók az üggyel kapcsolatos bírósági határozat közzétételével is együtt járhatnak.

11. cikk

A jogi személyek felelőssége

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jogi személyek a következők alapján felelősségre vonhatók legyenek a 9. cikkben említett olyan bűncselekményért, amelyet javukra a társaságban vezető beosztást betöltő személy követett el egyénileg, vagy a jogi személy valamely szervének tagjaként:

a)	a jogi személy képviseletére való jogosultság;

b)	a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; vagy

c)	a jogi személyen belüli ellenőrzés joga.

(2) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatók legyenek akkor is, ha az (1) bekezdésben említett személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiányossága tette lehetővé, hogy a neki alárendelt személy az adott jogi személy javára a 9. cikkben említett bűncselekményt elkövesse.

(3) A jogi személynek az (1) és (2) bekezdés alapján fennálló felelőssége nem zárja ki a büntetőeljárást azon természetes személyek ellen, akik a 9. cikkben említett bűncselekményt tettesként, felbujtóként vagy bűnsegédként követik el.

12. cikk

A jogi személyekkel szembeni szankciók

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 11. cikk alapján felelősségre vont jogi személyek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal legyenek büntethetők, beleértve a 7. cikkben említett intézkedéseket is.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy közzéteszik a jogi személynek minősülő és a 9. cikkben említett bűncselekményért felelősségre vont munkáltatók jegyzékét.

13. cikk

A panasztétel megkönnyítése

(1) A tagállamok gondoskodnak olyan hatékony mechanizmusok fennállásáról, amelyek révén a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy a tagállamok által kijelölt harmadik feleken, például szakszervezeten vagy más egyesületen, vagy a tagállam nemzeti jogában meghatározott illetékes hatóságon keresztül panasszal élhetnek munkáltatójukkal szemben.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy azon harmadik felek, amelyeknek a vonatkozó nemzeti jogszabályaikban megállapított kritériumoknak megfelelően jogos érdeke ezen irányelv betartásának biztosítása, a harmadik országbeli, illegálisan alkalmazott állampolgár nevében vagy érdekében eljárva, e személy jóváhagyásával ezen irányelv végrehajtása céljából bármilyen közigazgatási és polgári jogi eljárásban részt vehessenek.

(3) A harmadik országok állampolgárai számára a panasz benyújtásához nyújtott segítség nem tekinthető az illegális be- és átutazáshoz, valamint az illegális tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról szóló, 2002. november 28-i 2002/90/EK tanácsi irányelvben (13) meghatározott, az illegális tartózkodáshoz való segítségnyújtásnak.

(4) A 9. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti bűncselekmények esetén a tagállamok nemzeti jogukban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén eseti jelleggel az adott nemzeti eljárás hosszához kapcsolódó, korlátozott időre szóló tartózkodási engedélyt adnak ki harmadik országok érintett állampolgárai számára, a harmadik országoknak a 2004/81/EK irányelv hatálya alá tartozó állampolgáraira alkalmazandó megállapodásokhoz hasonló módon.

14. cikk

Vizsgálatok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy területükön hatékony és megfelelő vizsgálatokat folytassanak az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében. E vizsgálatoknak elsősorban a tagállamok illetékes hatóságai által készített kockázatértékelésen kell alapulniuk.

(2) Az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében a tagállamok kockázatértékelés alapján rendszeresen azonosítják azokat a tevékenységi ágazatokat, amelyekre területükön az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása összpontosul.

Az egyes ágazatok tekintetében a tagállamok minden év július 1-jéig megküldik a Bizottságnak az előző évben elvégzett vizsgálatok abszolút értékben, illetve az egyes ágazatok munkáltatóinak százalékos arányában kifejezett számát és azok eredményeit.

15. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy a 6. és a 13. cikk tekintetében ezen irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárokra nézve kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn, feltéve, hogy az ilyen rendelkezések összeegyeztethetők ezzel az irányelvvel.

16. cikk

Jelentéstétel

(1) A Bizottság legkésőbb 2014. július 20-ig, ezt követően pedig háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely adott esetben a 6., 7., 8., 13., és 14. cikk rendelkezéseit módosító javaslatokat is tartalmaz. A Bizottság jelentésében megvizsgálja különösen a 6. cikk (2) és (5) bekezdéseinek tagállamok általi végrehajtását.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges valamennyi információt. Ezen információk magukban foglalják a 14. cikk (1) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatok számát és eredményeit, a 13. cikk értelmében alkalmazott intézkedések és lehetőség szerint a 6. és 7. cikk alapján alkalmazott intézkedések részleteit.

17. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2011. július 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják e rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei, az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) HL C 204., 2008.8.9., 70. o.

(2) HL C 257., 2008.10.9., 20. o.

(3) Az Európai Parlament 2009. február 4-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 25-i határozata.

(4) HL L 105., 2006.4.13., 1. o.

(5) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(6) HL L 203., 2002.8.1., 1. o.

(7) HL L 261., 2004.8.6., 19. o.

(8) HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

(9) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(10) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(11) HL L 16., 2004.1.23., 44. o.

(12) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(13) HL L 328., 2002.12.5., 17. o.

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/35

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 568/2009/EK HATÁROZATA

(2009. június 18.)

a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) és d) pontjára, 66. cikkére és 67. cikke (5) bekezdésének második francia bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamok közötti Európai Igazságügyi Hálózatot („a hálózat”) a 2001/470/EK tanácsi határozat (3) hozta létre, abból az elgondolásból, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakításához javítani, egyszerűsíteni és gyorsítani kell a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködést, valamint a határokon átnyúló jogvitákban érintett személyek igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférését. Ez a határozatot 2002. december 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

Az Európai Tanács által 2004. november 4–5-én elfogadott hágai program az Európai Unión belüli szabadság, biztonság és jogérvényesülés erősítéséről (4) további erőfeszítésekre hív fel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése érdekében. Különösen az Európai Parlament és a Tanács által a polgári ügyek területén elfogadott jogi eszközök hatékony végrehajtására, valamint a jogi szakemberek között a legjobb gyakorlatok kialakítása érdekében történő együttműködés előmozdítására helyezi a hangsúlyt.

(3)	A 2001/470/EK határozat 19. cikkének megfelelően a Bizottság 2006. május 16-án jelentést nyújtott be a hálózat működéséről. A jelentés megállapította, hogy jóllehet a hálózat általában elérte a 2001-ben kitűzött célokat, ugyanakkor még messze nem valósította meg a benne rejlő összes lehetőséget.

(4)

Annak érdekében, hogy a hágai program célkitűzései – nevezetesen az igazságügyi együttműködés megerősítése és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása – megvalósulhassanak, illetve a hálózat képes legyen szembenézni a rá háruló feladatoknak az elkövetkezendő években várható növekedésével, a hálózatnak olyan jogi kerettel kell rendelkeznie, amely több cselekvési lehetőséget tud biztosítani számára.

(5)	Elengedhetetlen a hálózat működési feltételeinek jobb, a nemzeti kapcsolattartókra épülő biztosítása a tagállamokban, és következésképpen a kapcsolattartók szerepének megerősítése mind a hálózaton belül, mind a bírák és a jogi szakmák tekintetében.

(6)	E célból a tagállamoknak fel kell mérniük, hogy a kapcsolattartóknak milyen erőforrásokra van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben el tudják látni feladataikat. E határozat nem érinti a hálózat nemzeti tagjai tevékenységének finanszírozásával kapcsolatos tagállamokon belüli hatáskörmegosztást.

(7)	Ugyanezen célból minden tagállamban ki kell jelölni egy vagy több kapcsolattartót, amely képes a ráruházott feladatokat ellátni. Ha több kapcsolattartó is van, közöttük a tagállamnak hatékony koordinációt kell biztosítania.

(8)	Amennyiben egy közösségi vagy nemzetközi jogi eszköz egy másik tagállam jogát jelöli ki, a jövőben a hálózat kapcsolattartóinak részt kell venniük a tagállami igazságügyi és nem igazságügyi hatóságok ezen külföldi jog tartalmáról történő tájékoztatásában.

(9)	Az igazságügyi együttműködés iránti megkeresésekkel kapcsolatban a kapcsolattartóknak a határozat általános célkitűzéseinek megfelelő gyorsasággal kell eljárniuk.

(10)	Az e határozatban előírt határidők számítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet (5) kell alkalmazni.

(11)	Az elektronikus nyilvántartás célja, hogy információt szolgáltasson a hálózat teljesítményének és a közösségi jogi eszközök gyakorlati alkalmazásának értékeléséhez. Ezért nem kell a kapcsolattartók között kicserélt valamennyi információt tartalmaznia.

(12)

A polgári igazságszolgáltatásról szóló közösségi és nemzetközi jogi eszközök alkalmazásában közvetlenül részt vevő jogi szakembereket, különösen ügyvédeket, „solicitor”-okat, „barrister”-eket, közjegyzőket és bírósági végrehajtókat képviselő szakmai szervezetek nemzeti szervezeteiken keresztül a hálózat tagjaivá válhatnak annak érdekében, hogy a kapcsolattartók segítségével részt vállaljanak a hálózat meghatározott feladataiban és tevékenységeiben.

(13)

A hálózat igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos feladatainak továbbfejlesztése érdekében a tagállami kapcsolattartóknak a legmegfelelőbb technikai eszközök használatával részt kell vállalniuk a nyilvánosság általános tájékoztatásában, legalább azzal, hogy a tagállam igazságügyi minisztériumának honlapján egy linket helyeznek el a hálózat és az említett jogi eszközök tényleges alkalmazásárért felelős hatóságok honlapjához. E határozat nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy a kapcsolattartókhoz közvetlen hozzáférést engedjenek a nyilvánosság számára.

(14)	A határozat végrehajtása során figyelembe kell venni az e-igazságszolgáltatás európai rendszerének fokozatos bevezetését, amelynek legfőbb célkitűzése az, hogy elősegítse az igazságügyi együttműködést és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

(15)

Az Európai Unióban a bírák közötti kölcsönös bizalom és a részt vevő európai hálózatok együttműködésének javítása céljából a hálózatnak állandó kapcsolatot kell fenntartania más olyan európai hálózatokkal – különösen az igazságügyi intézmények és a bírák hálózataival –, amelyek ugyanilyen célkitűzésekkel rendelkeznek.

(16)	A nemzetközi igazságügyi együttműködés fejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében szükséges, hogy a hálózat kapcsolatot létesítsen a világ más igazságügyi együttműködési hálózataival, valamint a nemzetközi igazságügyi együttműködést segítő nemzetközi szervezetekkel.

(17)	Az ezen határozattal módosított 2001/470/EK határozat célkitűzéseinek megvalósulásában elért haladás rendszeres nyomon követése céljából a Bizottságnak jelentéseket kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a hálózat tevékenységéről.

(18)	A 2001/470/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(19)

Mivel e határozat célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem haladja meg az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság és Írország bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.

(21)	Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2001/470/EK határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

azok az összekötő tisztviselők, akikre az összekötő tisztviselőknek az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködés javítása céljából történő cseréjére vonatkozó keretekről szóló, 1996. április 22-i 96/277/BI együttes fellépés (6) vonatkozik, amennyiben hatáskörük a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre is kiterjed;

ii.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„e)	a tagállamokban nemzeti szinten a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló közösségi és nemzetközi jogi eszközök alkalmazásában közvetlenül részt vevő jogi szakembereket képviselő szakmai szervezetek.”;

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha az ezen bekezdés értelmében kijelölt kapcsolattartó nem bíró, az érintett tagállam gondoskodik a nemzeti bíróságokkal való tényleges kapcsolatról. Ennek megkönnyítése érdekében a tagállam kijelölhet egy bírót e feladatra. Ez a bíró a hálózat tagja.”;

c)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolattartók elegendő számú és megfelelő személyzettel, erőforrásokkal és modern kommunikációs eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy teljes mértékben el tudják látni kapcsolattartói feladataikat.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A tagállamok meghatározzák az (1) bekezdés e) pontjában említett szakmai szervezeteket. E célból beszerzik az érintett szakmai szervezeteknek a hálózatban való részvételükre vonatkozó hozzájárulását.

Ha egy tagállamban egy adott jogi szakma nemzeti szinten több képviseleti szervezettel rendelkezik, az adott tagállam feladata, hogy megszervezze az érintett szakma megfelelő hálózati képviseletét.”;

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i.	a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép: „(5) A tagállamok a 20. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hatóságok megnevezéséről és teljes címéről, az alábbi adatokkal:”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	adott esetben a hálózatban betöltött sajátos szerepük és – amennyiben több kapcsolattartó is létezik – a sajátos feladataik.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés megkönnyítése a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló közösségi és nemzetközi jogi eszközök érvényesülésére vonatkozó tájékoztatási intézkedéseken keresztül.”;

a (2) bekezdésben a b) és c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a közösségi jogi eszközök vagy a két vagy több tagállam között hatályban levő egyezmények hatékony és gyakorlati alkalmazása. Különösen, ha egy másik tagállam joga alkalmazandó, az ügyben eljáró bíróságok vagy hatóságok a hálózathoz fordulhatnak, hogy tájékoztatást kapjanak e jog tartalmáról;

egy, a nyilvánosság számára elérhető információs rendszer kialakítása, fenntartása és népszerűsítése a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre az Európai Unióban, az erre vonatkozó közösségi és nemzetközi jogi eszközökre, valamint a tagállamok belső jogára vonatkozóan, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre.

A legfontosabb információforrás a hálózat honlapja, amely az uniós intézmények valamennyi hivatalos nyelvén naprakész információkat tartalmaz.”

A 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kapcsolattartók különösen a következő feladatokat látják el:

biztosítják, hogy a helyi igazságügyi hatóságok általános tájékoztatást kapjanak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló közösségi és nemzetközi jogi eszközökkel kapcsolatban. Biztosítják különösen azt, hogy a helyi igazságügyi hatóságok jobban megismerjék a hálózatot, beleértve a hálózat honlapját is;

a többi kapcsolattartót, a 2. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontjában említett hatóságokat és saját tagállamaik helyi igazságügyi hatóságait ellátják mindazokkal az információkkal, amelyekre a tagállamoknak a 3. cikk szerinti zavartalan igazságügyi együttműködéshez szükségük lehet, segítséget nyújtva számukra az igazságügyi együttműködésre irányuló, megvalósítható igények megfogalmazásában, valamint a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatok kialakításában;

megadnak minden tájékoztatást, hogy megkönnyítsék egy másik tagállam közösségi vagy nemzetközi jogi eszköz értelmében irányadó jogának alkalmazását. E célból a megkeresett kapcsolattartó tagállamának a 2. cikkben említett hatóságaira is támaszkodhat, hogy hozzájusson a kért tájékoztatáshoz. A válaszban szereplő tájékoztatás nem kötelező sem a kapcsolattartókra, sem a megkeresett hatóságokra, sem a megkereső hatóságra;

d)	e cikk (4) bekezdésének és a 6. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül megoldást keresnek az igazságügyi együttműködésre irányuló igényekkel kapcsolatban felmerült nehézségekre;

e)	az adott tagállamban elősegítik az igazságügyi együttműködésre irányuló igények feldolgozásának összehangolását, különösen, amikor az érintett tagállam igazságügyi hatóságaitól származó több megkeresést is egy másik tagállamban kell teljesíteni;

a hálózat honlapján keresztül részt vesz a nyilvánosság általános tájékoztatásában, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Unióban folytatott igazságügyi együttműködésről, a vonatkozó közösségi és nemzetközi jogi eszközökről, valamint a tagállamok belső jogáról, különös tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre;

g)	közreműködnek a 9. cikkben említett ülések megszervezésében, és részt vesznek azokon;

h)	a III. címben előírt szabályoknak megfelelően segítséget nyújtanak a címben említett információk, különösen a nyilvánosság rendelkezésére álló információs rendszer összeállításában és naprakészen tartásában;

i)	nemzeti szinten biztosítják a hálózat tagjai közötti koordinációt;

j)	kétévente jelentést készítenek tevékenységükről – amely adott esetben tartalmazza a hálózatban alkalmazott legjobb gyakorlatokat is –, azt beterjesztik a hálózat tagjainak ülésére, valamint felhívják a figyelmet a hálózaton belüli esetleges fejlesztési lehetőségekre.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Szakmai szervezetek

(1) A 3. cikkben előírt feladatok teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében a kapcsolattartóknak megfelelő kapcsolatban kell állniuk a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szakmai szervezetekkel, az egyes tagállamok által meghatározandó szabályokkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett kapcsolatok különösen az alábbi tevékenységeket foglalhatják magukban:

a)	tapasztalat- és információcsere a közösségi és nemzetközi jogi eszközök hatékony és gyakorlati alkalmazása terén;

b)	részvétel a 15. cikkben említett tájékoztató füzetek kidolgozásában és naprakésszé tételében;

c)	szakmai szervezetek részvétele a kapcsolódó üléseken.

(3) A szakmai szervezetek egyedi esetekre vonatkozóan nem kérhetnek tájékoztatást a kapcsolattartóktól.”

A 6. cikkben a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„E célból minden tagállam az általa meghatározott eljárásoknak megfelelően biztosítja, hogy a kapcsolattartó vagy kapcsolattartók és a hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére álljanak a megfelelő eszközök a rendszeres ülésezéshez.”

A 7. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A hálózat gyakorlati működésének megkönnyítése érdekében valamennyi tagállamnak biztosítania kell, hogy a kapcsolattartók megfelelő szinten ismerjék az uniós intézmények valamely, a sajátjuktól eltérő hivatalos nyelvét, tekintve, hogy képesnek kell lenniük a többi tagállam kapcsolattartóival való kommunikációra.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Eljárás az igazságügyi együttműködés keretében előterjesztett megkeresésekre

(1) A kapcsolattartók valamennyi hozzájuk megküldött megkeresésre késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételt követő tizenöt napon belül válaszolnak. Amennyiben egy kapcsolattartónak nem áll módjában a megkeresésre a kézhezvételtől e határidőn belül válaszolnia, erről a megkeresést megküldő személyt röviden tájékoztatja, és megadja azt a határidőt, amit a válaszadásra szükségesnek ítél, ám ez az időtartam főszabályként nem haladhatja meg a harminc napot.

(2) Annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban és a lehető leghamarabb válaszoljanak az (1) bekezdésben említett megkeresésekre, a kapcsolattartók a tagállamok által a rendelkezésükre bocsátott legmegfelelőbb technológiai eszközöket használják.

(3) A Bizottság biztonságos és korlátozott hozzáférésű elektronikus nyilvántartást vezet az 5. cikk (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában említett, igazságügyi együttműködés iránti megkeresésekről és válaszokról. A kapcsolattartók biztosítják, hogy az e nyilvántartás létrehozásához és működéséhez szükséges információkat rendszeresen biztosítsák a Bizottság számára.

(4) A Bizottság félévente legalább egyszer tájékoztatást nyújt a kapcsolattartók számára a (3) bekezdésben említett, az igazságügyi együttműködés iránti megkeresésekkel és a válaszokkal kapcsolatos statisztikákról.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A kapcsolattartók ülései

(1) A hálózat kapcsolattartói a 12. cikkel összhangban legalább hathavonta egyszer üléseznek.

(2) Az üléseken a tagállamok mindegyikét egy vagy több kapcsolattartó képviseli, akiket a hálózat további tagjai is elkísérhetnek, de tagállamonként legfeljebb hat képviselő vehet részt azokon.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Megfigyelők részvétele a hálózat ülésein

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, Dánia képviselőket küldhet a 9. és 11. cikkben említett ülésekre.

(2) A csatlakozó és tagjelölt országokat is meg lehet hívni, hogy ezeken az üléseken megfigyelőként részt vegyenek. A Közösség által megkötött, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló nemzetközi megállapodásokban részes harmadik államok meghívást kaphatnak arra, hogy megfigyelőként szintén részt vegyenek a hálózat egyes ülésein.

(3) Valamennyi megfigyelő állam részéről egy vagy több képviselő vehet részt a hálózat ülésein, de az egyes országok képviselőinek száma semmilyen esetben nem haladhatja meg a három főt.”

10.

A II. cím vége a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Kapcsolat más hálózatokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) A hálózat kapcsolatot tart és megosztja tapasztalatait és a legjobb gyakorlatokat más olyan európai hálózatokkal, amelyek ugyanilyen célkitűzésekkel rendelkeznek, például a büntetőügyekkel foglalkozó európai igazságügyi hálózattal. A hálózat kapcsolatokat tart fenn továbbá az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal annak érdekében, hogy – szükség szerint és a nemzeti gyakorlatok sérelme nélkül – a tagállamok helyi igazságügyi hatóságainak érdekében támogassa a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén való képzéseket.

(2) A hálózat kapcsolatot tart az Európai Fogyasztói Központok Hálózatával (ECC-Net). A Hálózat kapcsolattartói különösen az ECC-Net tagjai rendelkezésére állnak, hogy a közösségi és nemzetközi jogi eszközök érvényesüléséről megadjanak minden olyan általános tájékoztatást, amely megkönnyíti a fogyasztók igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.

(3) A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló nemzetközi jogi eszközök tekintetében a 3. cikkben előírt feladatok teljesítése érdekében a hálózat kapcsolatot tart és tapasztalatot cserél más, harmadik országok között létrehozott igazságügyi együttműködési hálózatokkal és a nemzetközi igazságügyi együttműködést előmozdító nemzetközi szervezetekkel.

(4) A Bizottság, szoros együttműködésben a Tanács elnökségével és a tagállamokkal, felelős e cikk rendelkezéseinek végrehajtásáért.”

11.	A III. cím címsora helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 13. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„c)	a 8. cikkben említett információk.”

13.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A nyilvánosság általános tájékoztatása

A hálózat a legmegfelelőbb technológiai eszközök révén hozzájárul a nyilvánosságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló közösségi vagy nemzetközi jogi eszközök tartalmáról és érvényesüléséről való általános tájékoztatásához.

E célból és a 18. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a kapcsolattartók biztosítják a 14. cikkben említett információs rendszernek a nyilvánosság körében történő népszerűsítését.”

14.

A 17. cikk 4. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

intézkedik a közösségi jog és eljárások vonatkozó elemeiről – többek között a közösségi ítélkezési gyakorlatról – szóló információknak, valamint az információs rendszer általános oldalainak, továbbá a 15. cikkben említett tájékoztató füzeteknek az uniós intézmények hivatalos nyelveire való lefordításáról, és azokat a hálózat saját honlapján hozzáférhetővé teszi.”

15.	A 18. cikk (4) bekezdéséből a „fokozatosan” kifejezést el kell hagyni.

16.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság legkésőbb 2014. január 1-jéig, majd azt követően háromévente jelentést nyújt be a hálózat tevékenységéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentést szükség szerint e határozat kiigazítására irányuló javaslatokkal kell kiegészíteni, és tartalmaznia kell az e-igazságszolgáltatás európai rendszerének megtervezése, fejlesztése és végrehajtása érdekében a hálózat által folytatott tevékenységek eredményeire vonatkozó információkat, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése szempontjából.”

17.	A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk Tájékoztatás A tagállamok legkésőbb 2010. július 1-jéig közlik a Bizottsággal a 2. cikk (5) bekezdésében említett információkat.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel napját követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2011. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 1. pont e) alpontját és 17. pontját, amelyeket e határozatnak a címzett tagállamokkal történő közlése napjától kell alkalmazni.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) 2008. december 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2008. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. június 4-i határozata.

(3) HL L 174., 2001.6.27., 25. o.

(4) HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(5) HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

(6) HL L 105., 1996.4.27., 1. o.”;

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Európai Parlament Tanács Bizottság Bíróság Számvevőszék Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/41

AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS, A BIZOTTSÁG, A BÍRÓSÁG, A SZÁMVEVŐSZÉK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA

(2009. június 26.)

az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatalának szervezéséről és működéséről

(2009/496/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

A TANÁCS,

A BIZOTTSÁG,

A BÍRÓSÁG,

A SZÁMVEVŐSZÉK,

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG,

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A tagállamok kormányai képviselőinek a Közösségek bizonyos intézményeinek és szervezeti egységeinek ideiglenes helyéről szóló, 1965. április 8-i határozata (1) 8. cikke előírta az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának (a továbbiakban: „a Hivatal”) Luxembourgban történő elhelyezését. A nevezett rendelkezést legutóbb a 2000/459/EK, ESZAK, Euratom határozattal (2) hajtották végre.

(2)	A Hivatal alkalmazottaira az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályok és rendeletek vonatkoznak. Figyelembe kell venni azok legutóbbi módosításait is.

(3)	Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) különös rendelkezéseket állapít meg a Hivatal működésével kapcsolatban.

(4)	Jelentős technikai fejlődés ment végbe a kiadványok közzététele területén, amit a Hivatal működésénél figyelembe kell venni.

(5)	Az érthetőség érdekében hatályon kívül kell helyezni és e határozattal felváltani a 2000/459/EK, ESZAK, Euratom határozatot,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:

1. cikk

A Kiadóhivatal

(1) Az „Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatala” (a továbbiakban: a Hivatal) olyan intézményközi hivatal, amelynek feladata az Európai Közösségek és az Európai Unió intézményei kiadványainak a lehető legkedvezőbb feltételekkel történő közzététele.

A Hivatal e célból egyrészt lehetővé teszi az intézmények számára, hogy eleget tegyenek a jogszabályszövegek közzétételére vonatkozó kötelezettségeiknek, másrészt pedig a hatáskörébe tartozó területeken hozzájárul a tájékoztatási és kommunikációs politikák technikai részének kialakításához és végrehajtásához.

(2) A Hivatalt az irányítóbizottság által meghatározott stratégiai iránymutatásoknak megfelelően az igazgató irányítja. A Hivatal – az intézményközi szerepére vonatkozóan a jelen határozatban előírt egyedi rendelkezések kivételével – a Bizottság adminisztratív és pénzügyi eljárásait alkalmazza. A Bizottság az említett eljárások megállapításakor figyelembe veszi a Hivatal sajátos jellegét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. „közzététel”: bármilyen alakban vagy formában, bármilyen eszközzel, a jelenben vagy a jövőben történő valamennyi szükséges eljárás kiadványok tervezése, ellenőrzése, szabványos nemzetközi azonosítószámokkal és/vagy katalógusszámokkal való ellátása, előállítása, katalógusba vétele, jelzettel való ellátása, terjesztése, hirdetése, értékesítése, tárolása, archiválása céljából;

2. „kiadvány”: bármely formátumban vagy információhordozón közzétett, nemzetközi azonosítószámmal és/vagy katalógusszámmal ellátott valamennyi szöveg;

3. „kötelező kiadványok”: a szerződések vagy más jogszabályszövegek alapján közzétett kiadványok;

4. „nem kötelező kiadványok”: az egyes intézmények saját jogkörében közzétett valamennyi kiadvány;

5. „szerzői jogok kezelése”: annak megerősítése, hogy a szervezeti egységek a szerzői jogok és a többszörözési jog birtokosai és az említett jogokat a közzététel céljából a Hivatalra ruházták át;

6. „az értékesítésből származó nettó bevétel”: az összes kiszámlázott értékesítésnek a kapott kereskedelmi kedvezményekkel a kezelési, a beszedési és a banki költségekkel csökkentett összege;

7. „intézmények”: a szerződésekkel vagy azok alapján létrehozott intézmények, szervek és szervezetek.

3. cikk

A Hivatal hatásköre

(1) A Hivatal hatásköre az alábbi területekre terjed ki:

a)	az Európai Unió Hivatalos Lapjának (a továbbiakban: Hivatalos Lap) közzététele és hitelességének garantálása;

b)	egyéb kötelező kiadványok közzététele;

c)	az egyes intézmények jogai keretében – különösen azok kommunikációs tevékenységével összefüggően – a Hivatalnak átadott nem kötelező kiadványok közzététele vagy közös közzététele;

d)	kiadványok saját kezdeményezésre történő közzététele vagy közös közzététele, beleértve a saját szolgálatainak népszerűsítésére szolgáló kiadványokat; ebből a célból a Hivatal szolgáltatási szerződések keretében is fordításokhoz juthat;

e)	a nagyközönség számára történő elektronikus közzétételi szolgáltatások kidolgozása, karbantartása és frissítése;

f)	a teljes joganyag és más hivatalos szövegek hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára;

g)	az intézmények valamennyi kiadványának megőrzése és elektronikus formában a nagyközönség számára való hozzáférhetővé tétele;

h)	az intézmények kiadványainak nemzetközi azonosítószámmal és/vagy katalógusszámmal való ellátása;

i)	az intézményi kiadványok sokszorosítási és fordítási jogainak kezelése;

j)	a szolgálatok nagyközönség számára kínált kiadványainak népszerűsítése és értékesítése.

(2) A Hivatal az alábbiakkal kapcsolatosan tanácsot és támogatást nyújt az intézmények számára:

a)	kiadványaik programjainak megtervezése;

b)	közzétételi programjaik megvalósítása bármely közzétételi formában;

c)	közzétételi projektjeik arculattervezése és megjelenítési tervezése;

d)	tájékoztatás a tagállami kiadványpiacok tendenciáiról és azokról a témákról, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a legszélesebb közönséghez eljuttassák őket;

e)	a példányszám meghatározása és a terjesztési tervek összeállítása;

f)	a kiadványok árának a meghatározása és értékesítésük;

g)	ingyenes vagy eladásra kínált kiadványaik népszerűsítése, terjesztése és értékelése;

h)	a nagyközönségnek szánt honlapok és internetes szolgáltatások elemzése, értékelése és létrehozása;

i)	a közzétételi tevékenységre vonatkozó keretszerződések kidolgozása;

j)	a közzétételi rendszerek technológiai szempontú nyomon követése.

4. cikk

Az intézmények hatásköre

(1) A közzétételről való döntés az intézmények kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Az intézmények a Hivatal szolgáltatásainak igénybevételével teszik közzé kötelező kiadványaikat.

(3) Nem kötelező kiadványaikat a Hivatal szolgáltatásainak igénybevétele nélkül is közzétehetik. Az utóbbi esetben szabványos nemzetközi azonosítószámokat és/vagy katalógusszámokat igényelnek a Hivataltól, valamint átadják számára a kiadvány tetszőleges formátumú elektronikus változatát, továbbá – adott esetben – két papír alapú példányát.

(4) Az intézmények vállalják annak garantálását, hogy az adott kiadvány összes alkotóeleme tekintetében birtokában vannak a sokszorosításra, a fordítására és a terjesztésre vonatkozó valamennyi jognak.

(5) Az intézmények vállalják, hogy kiadványaik számára – a Hivatal által jóváhagyott – terjesztési tervet készítenek.

(6) Az intézmények – együttműködésük keretrendszerének meghatározása céljából – szolgáltatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal.

5. cikk

A Hivatal feladatai

(1) A Hivatal feladatainak végrehajtása a következőket foglalja magában:

a)	dokumentumok összegyűjtése a közzétételhez;

b)	bármely formátumban vagy hordozón megjelenő szövegek és egyéb elemek elkészítése, arculattervezése, korrektúrája, elrendezése és ellenőrzése, az intézmények által adott útmutatások szerint és az intézményekkel együttműködve kialakított nyomdai és nyelvi megjelenítési szabályokkal összhangban;

c)	a kiadványok jelzettel való ellátása és katalógusba vétele;

d)	a Hivatalos Lapban közzétett szövegek, valamint egyéb hivatalos szövegek dokumentumelemzése;

e)	jogszabályszövegek egységes szerkezetbe foglalása;

f)	az Eurovoc többnyelvű szókincstár kezelése, fejlesztése, frissítése és terjesztése;

g)	nyomtatás alvállalkozói segítségével;

h)	a munkálatok végrehajtásának nyomon követése;

i)	minőség-ellenőrzés;

j)	minőségi és mennyiségi jóváhagyás;

k)	a Hivatalos Lap, egyéb hivatalos szövegek és más nem kötelező kiadványok hagyományos és elektronikus terjesztése;

l)	raktározás;

m)	hagyományos és elektronikus archiválás;

n)	elfogyott kiadványok újbóli kinyomtatása, valamint megrendelésre történő nyomtatás;

o)	az intézményi kiadványok egyesített katalógusának elkészítése;

p)	értékesítés, beleértve a számlák kibocsátását, a bevételek beszedését és befizetését, a követeléskezelést;

q)	népszerűsítés;

r)	az intézmények levelezőlistáinak létrehozatala, megvásárlása, kezelése, frissítése, nyomon követése és ellenőrzése, valamint célzott levelezőlisták létrehozatala.

(2) A Hivatal saját hatáskörében vagy az intézmények által átruházott engedélyezési hatáskör alapján elvégzi:

a)	a közbeszerzéseket, beleértve a jogilag kötelező kötelezettségvállalásokat;

b)	a szerződéses megbízottak szerződéseinek pénzügyi felügyeletét;

c)	a kiadások érvényesítését, ideértve különösen a „kifizethető” jelzéssel ellátott aláírással érvényesített minőségi és mennyiségi jóváhagyást;

d)	a kiadások engedélyezését;

e)	a bevételi műveleteket.

6. cikk

Az irányítóbizottság

(1) Irányítóbizottság jön létre, amelyben az aláíró intézmények képviseltetik magukat. Az irányítóbizottság a Bíróság hivatalvezetőjéből, a Tanács főtitkárhelyetteséből, valamint a többi intézmény főtitkárából vagy azok képviselőiből áll. Az Európai Központi Bank megfigyelőként vesz részt az irányítóbizottság tevékenységében.

(2) Az irányítóbizottság a tagjai közül kétéves időtartamra elnököt választ.

(3) Az irányítóbizottság az elnök kezdeményezésére vagy az intézmények kérésére évente legalább négyszer ülésezik.

(4) Az irányítóbizottság eljárási szabályzatot fogad el, amelyet közzétesznek a Hivatalos Lapban.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában az irányítóbizottság a döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.

(6) Az e határozatot aláíró minden intézmény egy szavazattal rendelkezik az irányítóbizottságban.

7. cikk

Az irányítóbizottság feladatai és hatásköre

(1) A 6. cikk rendelkezéseitől eltérve az irányítóbizottság – az intézmények közös érdekét szem előtt tartva és a Hivatal hatáskörén belül – az alábbiakat egyhangú döntéssel határozza meg:

a)	az igazgató javaslatára stratégiai célkitűzéseket és a Hivatal működését irányító szabályokat fogad el;

meghatározza a Hivatal általános politikáira – különösen az értékesítésre, a terjesztésre és a közzétételre – vonatkozó iránymutatást, valamint biztosítja, hogy a Hivatal hozzájáruljon a hatáskörébe tartozó területekkel kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs politikák kialakításához és megvalósításához;

a Hivatal igazgatója által elkészített tervezet alapján elfogadja az intézményeknek címzett, és a stratégia végrehajtásáról, valamint a Hivatal által nyújtott szolgáltatásokról szóló éves irányítási beszámolót. Minden év május 1-jéig eljuttatja az intézményeknek az előző pénzügyi évről szóló jelentést;

d)	a Hivatal működési költségvetésével kapcsolatos költségvetési eljárás keretében elfogadja a Hivatal várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzatot;

e)	jóváhagyja a Hivatal, igazgató által megállapított költségkönyvelési előrejelzési kritériumait;

f)	a Hivatal megfelelő működésének elősegítésére vonatkozó valamennyi javaslatot az intézmények elé terjeszti.

(2) Az irányítóbizottság figyelembe veszi az intézményközi szervek tájékoztatásra és kommunikációra vonatkozó, e célból megfogalmazott iránymutatásait. A bizottság elnöke évente megbeszéléseket folytat ezekkel a szervekkel.

(3) A Hivatal hatáskörébe tartozó stratégiai döntések ügyében a mentesítést végző hatósággal – intézményközi együttműködési képviselői minőségében – az irányítóbizottság elnöke tartja a kapcsolatot.

(4) Az irányítóbizottság elnöke és a Hivatal igazgatója közös megegyezéssel állapítják meg a kapcsolataiknak hivatalos keretet biztosító kölcsönös tájékoztatási és kommunikációs szabályokat. Az irányítóbizottság tagjainak tájékoztatásul megküldik ezt a megállapodást.

8. cikk

A Hivatal igazgatója

Az irányítóbizottság felügyelete alatt, annak hatáskörén belül a Hivatal igazgatója felel a Hivatal megfelelő működésért. Az adminisztratív és pénzügyi eljárások tekintetében a Bizottság felügyelete alatt jár el.

9. cikk

A Hivatal igazgatójának feladatai és hatásköre

(1) A Hivatal igazgatója titkári szolgáltatásokat nyújt az irányítóbizottságnak, és részére feladatainak teljesítéséről negyedévente jelentést tesz.

(2) A Hivatal igazgatója benyújtja az irányítóbizottságnak a Hivatal zavartalan működésének javítására szolgáló valamennyi javaslatát.

(3) Az irányítóbizottsággal folytatott véleményadó konzultációt követően a Hivatal igazgatója meghatározza, hogy a Hivatal milyen jellegű visszterhes szolgáltatásokat nyújthat az intézmények számára, és megállapítja azok díját.

(4) A Hivatal igazgatója – az irányítóbizottság jóváhagyását követően – megállapítja a Hivatal által alkalmazott költségkönyvelési előrejelzési kritériumokat. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével egyetértésben meghatározza a Hivatal és az intézmények közötti számviteli együttműködés szabályait.

(5) A Hivatal igazgatója – a Hivatal működési költségvetésével kapcsolatos költségvetési eljárás keretében – összeállítja a Hivatal várható bevételeire és kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet. Az irányítóbizottság jóváhagyását követően e javaslatot benyújtják a Bizottságnak.

(6) A Hivatal igazgatója határozza meg, hogy harmadik felektől származó kiadványok közzétehetők-e, és ha igen, akkor milyen eljárásokkal összhangban.

(7) A Hivatal igazgatója részt vesz a Hivatal hatáskörébe tartozó területeken folytatott intézményközi tájékoztatási és kommunikációs tevékenységben.

(8) A Hivatal igazgatója a jogszabályok és a törvényalkotási eljárással kapcsolatos hivatalos dokumentumok – így a Hivatalos Lap – tekintetében:

a)	biztosítja, hogy az egyes intézmények illetékes szervei meghozzák a közösen alkalmazandó alapvető döntéseket;

b)	a Hivatalos Lap és a hivatalos jogszabályszövegek szerkezetének és megjelenítésének javítására vonatkozó javaslatokat terjeszt elő;

c)	a közzétételre kerülő szövegek megjelenítésének összehangolására vonatkozó javaslatokat nyújt be az intézményeknek;

d)	megvizsgálja a mindennapi tevékenységek során felmerülő nehézségeket, a Hivatallal összefüggésben megszövegezi a szükséges utasításokat, valamint az ilyen nehézségek megoldása céljából megfelelő ajánlásokat terjeszt elő az intézmények részére.

(9) A Hivatal igazgatója – a költségvetési rendelettel összhangban – éves tevékenységi jelentést készít, amely kitér a Bizottság és a többi intézmény által a költségvetési rendelet alapján juttatott pénzeszközök kezelésére. A jelentést a Bizottságnak és az érintett intézményeknek nyújtják be, továbbá tájékoztatásul megküldik az irányítóbizottságnak.

(10) A Hivatallal való kapcsolattartásért felelős biztos és a Hivatal igazgatója közös megegyezéssel állapítja meg a Bizottság által juttatott pénzeszközökkel és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás és konzultáció szabályait.

(11) A Hivatal igazgatója felelős az irányítóbizottság által megállapított stratégiai célkitűzések megvalósításáért, valamint a Hivatal és annak tevékenysége megfelelő irányításáért, továbbá költségvetésének kezeléséért.

(12) A Hivatal igazgatójának távolléte vagy akadályoztatása esetén a besorolási fokozaton és szolgálati időn alapuló helyettesítési szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha az irányítóbizottság – elnökének vagy a Hivatal igazgatójának javaslata alapján – más sorrendet határoz meg.

(13) A Hivatal igazgatója negyedéves jelentésekben tájékozatja az intézményeket a tervezett és igénybe vett forrásokról, valamint a tevékenységek előrehaladásáról.

10. cikk

Személyzet

(1) A főigazgatói és az igazgatói típusú álláshelyeket betöltő tisztviselőket – az irányítóbizottság egyhangú kedvező véleményét követően – a Bizottság nevezi ki. A vezető tisztviselők mobilitására és értékelésére vonatkozó bizottsági szabályok a főigazgatókra és az igazgatókra vonatkoznak (AD 16/AD 15/AD 14 besorolási fokozat). Ha egy ilyen állást betöltő tisztviselő esetében közeledik az irányadó szabályokban szokásosan előírt mobilitási határidő, akkor a Bizottság tájékoztatja az irányítóbizottságot, hogy egyhangú véleményt nyilváníthat az ügyben.

(2) Az irányítóbizottságot szorosan be kell vonni minden olyan eljárásba, amelyet a Hivatal főigazgatói (AD 16/AD 15 besorolási fokozat) és igazgatói (AD 15/AD 14 besorolási fokozat) típusú álláshelyeket betöltő tisztviselőinek vagy egyéb alkalmazottainak kinevezése előtt le kell folytatni, különös tekintettel az álláshirdetések kiírására, a pályázatok elbírálására és az ilyen típusú állásokkal kapcsolatos versenyvizsga felvételi bizottságok kinevezésére.

(3) A Hivatalnál szolgálatot teljesítő tisztviselők és egyéb alkalmazottak vonatkozásában a Bizottság gyakorolja a kinevezéssel megbízott hatóság és a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság hatásköreit. A Bizottság a saját szervezetén belül, illetve a Hivatal igazgatójára átruházhatja bizonyos hatásköreit. E hatáskörátruházásra azonos feltételek vonatkoznak, mint a Bizottság főigazgatóinak esetében.

(4) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Bizottság által az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott rendelkezések és eljárások a Bizottság Luxembourgban szolgáló tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozóknak megfelelő feltételekkel alkalmazandók a Hivatalnál szolgálatot teljesítő tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra.

(5) A Hivatalon belül megüresedett valamennyi meghirdetendő álláshelyről értesíteni kell az összes intézmény személyzetét, amint a kinevezéssel megbízott hatóság vagy a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság dönt az álláshely betöltéséről.

(6) A Hivatal igazgatója negyedévente tájékoztatja az irányítóbizottságot a személyzeti irányításról.

11. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1) A Hivatal költségvetési előirányzatait, amelyek teljes összegét a Bizottságra vonatkozó költségvetési fejezeten belül külön címben kell feltüntetni, az adott fejezet mellékletében határozzák meg részletesen. Ezt a mellékletet a bevétel- és költségkimutatással azonos formában, a költségvetési fejezetekkel megegyező felbontásban kell elkészíteni.

(2) A Hivatal létszámterve a Bizottság létszámtervének mellékletében található.

(3) Valamennyi intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőként jár el költségvetésében a „közzétételi kiadások” címben szereplő költségvetési összegek tekintetében.

(4) A költségvetési fejezetében szereplő előirányzatok kezelése céljából valamennyi intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a Hivatal igazgatójára, illetve a költségvetési rendelet alapján meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit. A Hivatal igazgatója negyedévente tájékoztatja az irányítóbizottságot ezekről a hatáskörátruházásokról.

(5) A Hivatal költségvetési és pénzgazdálkodását – beleértve a Bizottságtól eltérő intézmények által juttatott előirányzatok kezelését – a költségvetési rendelet, annak végrehajtási szabályai és a Bizottság hatályos költségvetési keretének tiszteletben tartásával kell végezni.

(6) A Hivatal elszámolását a Bizottság számviteléért felelős tisztviselője által jóváhagyott számviteli szabályokkal és módszerekkel összhangban állítják össze. A Hivatal külön elszámolást vezet a Hivatalos Lap és a kiadványok értékesítésére vonatkozóan. Az értékesítésből befolyó nettó bevételt visszautalják az intézmények számára.

12. cikk

Ellenőrzés

(1) A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság belső auditora gyakorolja a Hivatal belső auditori feladatait. A Hivatal belső auditegységet hoz létre a Bizottság főigazgatóságai és szolgálatai számára előírt szabályoknak megfelelő előírások szerint. Az intézmények felkérhetik a Hivatal igazgatóját, hogy egyedi auditokat is vegyen fel a Hivatal belső auditegységének munkaprogramjába.

(2) A Hivatal megválaszol minden hatáskörébe tartozó kérdést az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladatkörébe tartozó területeken. Az Európai Unió érdekei védelmének biztosítása céljából az irányítóbizottság elnöke és az OLAF igazgatója a kölcsönös tájékoztatási előírásokra vonatkozó megállapodást kötnek.

13. cikk

Panaszok és kérelmek

(1) A Hivatal hatáskörébe tartozó területeken a Hivatal felelős az európai ombudsman és az európai adatvédelmi biztos kérdéseinek megválaszolásáért.

(2) A Hivatal hatáskörébe tartozó területre vonatkozó valamennyi keresetet a Bizottság ellen kell benyújtani.

14. cikk

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 7. cikkében említett döntéseket a Hivatal igazgatója hozza meg. Elutasítás esetén a Bizottság főtitkára hozza meg a megerősítő kérelmekkel kapcsolatos döntéseket.

(2) A Hivatal – az 1049/2001/EK rendelet 11. cikkének megfelelően – a dokumentumairól nyilvántartást vezet.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2000/459/EK, ESZAK, Euratom határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra vonatkozó hivatkozásokat az e határozatra vonatkozó hivatkozásként kell értelmezni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben és Luxembourgban, 2009. június 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

K. SCHWARZENBERG

a Bizottság részéről

az elnök

J. M. BARROSO

a Bíróság részéről

az elnök

V. SKOURIS

a Számvevőszék részéről

az elnök

V. M. SILVA CALDEIRA

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részéről

az elnök

M. SEPI

a Régiók Bizottsága részéről

az elnök

L. VAN DEN BRANDE

(1) HL 152., 1967.7.13., 18. o.

(2) HL L 183., 2000.7.22., 12. o.

(3) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

30.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 168/50

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2009. június 23.)

az európai statisztikai rendszerben használandó referenciajellegű metaadatokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/498/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)	A nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok számára készült, európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzat (1) 15 elvet sorakoztat fel az intézményi környezettel, a statisztikai folyamatokkal és a statisztikai eredményekkel kapcsolatban.

(2)

Az európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzatban szereplő 15. elv, amely az európai statisztikák hozzáférhetőségével és világosságával foglalkozik, hangsúlyozza, hogy a statisztikai adatokhoz kapcsolódó metaadatok dokumentálását szabványosított metaadatrendszernek megfelelően kell végezni.

(3)	A referenciajellegű metaadatok minden statisztikai hivatal metaadatrendszerének szerves részét képezik.

(4)

Az európai statisztikákra vonatkozó magatartási szabályzat elfogadásával a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok elkötelezték magukat, hogy kiváló minőségű statisztikai adatokat állítanak elő; ez egyúttal átláthatóbb és összehangoltabb folyamatokat kíván meg az adatminőségről szóló jelentések készítése tekintetében.

(5)

A Nemzetközi Fizetések Bankja, az Európai Központi Bank, a Közösség statisztikai hivatala (Eurostat), a Nemzetközi Pénzügyi Alap, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Világbank által indított, az adat- és metaadatcsere és -megosztás közös technikai és statisztikai szabványait lefektető SMDX-kezdeményezés keretében kidolgozták a statisztikai adatok tartalmáról szóló SDMX-iránymutatásokat, amelyek az európai statisztikai rendszeren belül összehangolt referenciajellegű metaadatok létrehozását és alkalmazását segítik elő.

(6)

Jelentős hatékonyságnövekedést eredményez, ha a referenciajellegű metaadatok előállítása az európai statisztikai rendszeren belül statisztikai fogalmak harmonizált listája alapján történik, amelyet ugyanakkor a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok szükség esetén speciális statisztikai területek statisztikai fogalmaival egészíthetnek ki.

(7)	Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hivatkozási alapot képez jelen ajánlás számára,

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

A nemzeti statisztikai hivatalok, amikor referenciajellegű metaadatokat gyűjtenek különböző statisztikai területeken, illetve referenciajellegű metadatokat osztanak meg az európai statisztikai rendszeren belül vagy azon kívül, alkalmazzák a mellékletben felsorolt statisztikai fogalmakat és alfogalmakat.

2.	A nemzeti statisztikai hivatalok további statisztikai fogalmakkal egészítsék ki a fogalmak és alfogalmak fent említett listáját, amennyiben speciális statisztikai területek esetében erre szükség van.

3.	A nemzeti statisztikai hivatalokat felkérik, hogy rendszeresen tájékoztassák a Bizottságot (azon belül az Eurostatot) arról, hogyan alkalmazzák a mellékletben felsorolt fogalmakat és alfogalmakat.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 23-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja

(1) A Bizottság ajánlása (2005. május 25.) a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról (COM(2005) 217 végleges).

(2) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

MELLÉKLET

Statisztikai fogalmak és alfogalmak listája (és azok definíciói)

Szám	Fogalom	Alfogalom	Definíció
1.	Kapcsolattartás		Az adatok vagy metaadatok terén illetékes kapcsolattartó személyek vagy szervezetek, valamint azok elérésének módja.
1.1.		Kapcsolattartó szervezet	Az adatok vagy metaadatok terén illetékes kapcsolattartó szervezet neve.
1.2.		Kapcsolattartó szervezeti egység	Egy szervezet kapcsolattartással foglalkozó részegysége.
1.3.		Kapcsolattartó neve	Az adatok vagy metaadatok terén illetékes kapcsolattartók neve.
1.4.		Kapcsolattartó személy feladatköre	A kapcsolattartás technikai vonatkozásaival kapcsolatos felelősségi körök, köztük módszertanra irányuló feladatok, adatbázis-kezelés vagy közzététel.
1.5.		Kapcsolattartási postai cím	Az adatok vagy metaadatok vonatkozásában illetékes kapcsolattartók levelezési címe.
1.6.		Kapcsolattartási e-mail cím	Az adatok vagy metaadatok vonatkozásában illetékes kapcsolattartók e-mail címe.
1.7.		Kapcsolattartási telefonszám	Az adatok vagy metaadatok vonatkozásában illetékes kapcsolattartók telefonszáma.
1.8.		Kapcsolattartási faxszám	Az adatok vagy metaadatok vonatkozásában illetékes kapcsolattartók faxszáma.
2.	Metaadatok frissítése		A metaadatelem adatbázisba történő felvételének, illetve módosításának időpontja.
2.1.		A metaadatra vonatkozó legfrissebb tanúsítvány	Annak a legutóbbi tanúsítványnak a kibocsátási időpontja, amely megerősíti, hogy a közzétett metaadatok továbbra is naprakészek, még ha tartalmuk nem is módosult.
2.2.		A metaadat legutóbbi közzététele	A metadat legutóbbi közzétételének időpontja.
2.3.		Metaadat legutóbbi frissítése	Az az időpont, amikor a metaadat tartalmát a legutóbb frissítették.
3.	Statisztikai megjelenítés
3.1.		Adatleírás	Könnyen érthető formában megfogalmazott leírás az adathalmaznak a közzétett adatokra és indikátorokra vonatkoztatható fő ismérveiről.
3.2.		Osztályozási rendszer	Az objektumok csoportokba rendezése vagy felosztása közös ismérveik alapján.
3.3.		Lefedett ágazatok	A statisztikák által lefedett főbb gazdasági, illetve egyéb ágazatok.
3.4.		Statisztikai fogalmak és definíciók	Statisztikai megfigyelések statisztikai ismérvei.
3.5.		Statisztikai egység	Egység, amelyre az információkeresés és végső soron a statisztikai adatgyűjtés irányul.
3.6.		Statisztikai sokaság	Emberek, dolgok vagy események meghatározott osztályának valamennyi eleme.
3.7.		Referenciaterület	Az az ország vagy földrajzi terület, amelyhez a vizsgált statisztikai jelenség kapcsolódik.
3.8.		Hozzáférési idő	Az az időtartam, amely során az adat hozzáférhető.
3.9.		Bázisidőszak	Az az időszak, amely egy indexszám felállításához szolgál alapul, vagy amelyre egy állandó idősor vonatkozik.
4.	Mértékegység		Az adatértékek mérésére szolgáló egység.
5.	Referencia-időszak		Az az időszak vagy időpont, amelyre az adott megfigyelés vonatkozik.
6.	Intézményi megbízatás		Olyan szabályok vagy más hivatalos utasítások együttese, amely a statisztikák gyűjtését, feldolgozását és közzétételét egy szervezet felelősségi, valamint illetékességi körébe utalja.
6.1.		Jogi aktusok és egyéb megállapodások	Jogi aktusok vagy egyéb hivatalos vagy nem hivatalos megállapodások, amelyek a statisztikák gyűjtését, feldolgozását és közzétételét egy szervezet felelősségi, valamint illetékességi körébe utalják.
6.2.		Adatok megosztása	Adatokat előállító ügynökségek között az adatok megosztásával és összehangolásával kapcsolatban létrejött megállapodások vagy eljárások.
7.	Bizalmas kezelés		Az adatnak az a tulajdonsága, mely meghatározza, hogy az adat jogosulatlan közzététele milyen mértékben sérelmes vagy káros az adatforrásra vagy más érintett félre nézve.
7.1.		Bizalmas kezeléssel kapcsolatos politika	Jogi intézkedések vagy más hivatalos eljárások, amelyek megelőzik azoknak az adatoknak a jogosulatlan közzétételét, amelyek lehetővé teszik a személyek vagy gazdasági egységek közvetett vagy közvetlen módon történő azonosítását.
7.2.		Bizalmas kezelés –adatkezelés	Adathalmaz-kezelésre alkalmazott szabályok, amelyek biztosítják a statisztikai adatok bizalmas kezelését és a jogosulatlan közzététel megelőzését.
8.	Közzétételi politika		Szabályok a statisztikai adatok érdekelt felek részére történő közzétételéről.
8.1.		Közzétételi naptár	A statisztikai adatok közzétételének ütemezése.
8.2.		Hozzáférés a közzétételi naptárhoz	Hozzáférés a közzétételi naptárban szereplő információkhoz.
8.3.		Felhasználók hozzáférése	Az adat-közzétételi politika meghatározása, valamint tájékoztatás a közzétett adatokhoz hozzáférő felhasználók köréről (pl. nyilvános vagy csak egy bizonyos felhasználói csoport számára biztosított hozzáférés), a felhasználók adatközzététellel kapcsolatos tájékoztatásának módjáról, valamint arról, hogy a közzétételi politika lehetővé teszi-e a statisztikai adatok közzétételét minden felhasználó számára.
9.	A közzététel gyakorisága		Annak meghatározása, hogy a statisztikai adatokat egy adott időszakon belül milyen gyakorisággal teszik közzé.
10.	A közzététel formája		A statisztikai adatok és metaadatok közzétételére szolgáló közvetítő eszközök.
10.1.		Sajtóközlemények	Az adatokkal kapcsolatos, rendszeres vagy időszaki sajtóközlemények.
10.2.		Kiadványok	Az adatokat nyilvánosságra hozó rendszeres vagy időszaki kiadványok.
10.3.		Online adatbázis	Tájékoztatás a közzétett adatokhoz hozzáférést biztosító online adatbázisokról.
10.4.		Mikroadatokhoz való hozzáférés	Tájékoztatás arról, hogy mikroadatok közzétételére is sor került-e.
10.5.		Egyéb	A fentiek között nem szereplő, eddig használt legfontosabb adat-közzétételi formák.
11.	A dokumentumokhoz való hozzáférés
11.1.		Módszertani dokumentumok	A hozzáférhető módszertani dokumentumokhoz kapcsolódó leíró szövegek és referenciák.
11.2.		Minőségirányítással és -értékeléssel kapcsolatos dokumentumok	A minőségirányítás és -értékelés terén alkalmazott eljárások dokumentumai.
12.	Minőségirányítás		Egy szervezeten belül a statisztikai termékek és eljárások minőségének irányítására felállított rendszerek és keretek.
12.1.		Minőségbiztosítás	Minden olyan rendszeresen és módszeresen végrehajtott tevékenység, amely biztosítja, hogy az alkalmazott eljárások megfelelően kielégítik a statisztikai eredmények tekintetében támasztott elvárásokat.
12.2.		Minőségértékelés	Szabványos minőségjegyeken alapuló, teljes körű adatminőség-értékelés.
13.	Relevancia		Annak meghatározása, hogy a statisztikai információk milyen mértékben elégítik ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket.
13.1.		Felhasználói igények	A felhasználók leírása és a statisztikai adatok tekintetében támasztott elvárásaik ismertetése.
13.2.		Felhasználói elégedettség	A felhasználói elégedettség meghatározására szolgáló intézkedések.
13.3.		Hozzáférés az igényelt statisztikákhoz	Annak meghatározása, milyen mértékben hozzáférhetők azok a statisztikák, amelyek iránt felhasználói igény mutatkozik.
14.	Pontosság és megbízhatóság		Pontosság: azt mutatja, hogy a számtani műveletek eredményei vagy a becslések milyen mértékben közelítik meg azokat a pontos vagy valós értékeket, amelyek mérésére a statisztikák irányulnak. Megbízhatóság: azt mutatja, hogy az eredeti becsült érték milyen mértékben közelíti meg a későbbi becslés során kapott értéket.
14.1.		Általános pontosság	A különböző összetevőket összegző adathalmazt vagy területet jellemző pontosság értékelése.
14.2.		Mintavételi hiba	A sokaságérték és annak számítása közötti különbség azon része, mely véletlenszerű mintavételből adódik, és annak eredménye, hogy a sokaságnak csupán egy alhalmazáról van szó.
14.3.		Nem mintavételi hibák	A becslésében előforduló hiba, amely nem tulajdonítható a mintavétel fluktuációinak.
15.	Időszerűség és időbeli pontosság
15.1.		Időszerűség	Az adat által leírt esemény vagy jelenség és az adat hozzáférhetővé válása között eltelt idő hossza.
15.2.		Időbeli pontosság	Az adatok megjelenésének tervezett és tényleges időpontja között eltelt idő.
16.	Összehasonlíthatóság		Az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési eszközök és eljárások közötti különbségek hatásának mértéke a statisztikák különböző földrajzi területekre vagy eltérő időpontokra vonatkozó összehasonlítása esetén.
16.1.		Földrajzi összehasonlíthatóság	Annak meghatározása, hogy milyen mértékben hasonlíthatók össze a különböző földrajzi területeken felvett statisztikák.
16.2.		Időbeli összehasonlíthatóság	Annak meghatározása, hogy a statisztikák mennyire koherensek és összehasonlíthatók egy ésszerű időtartamon belül.
17.	Koherencia		Annak meghatározása, hogy az adatok mennyire alkalmasak arra, hogy más-más módon, különféle célból megbízhatóan kombinálják őket.
17.1.		Területek közötti koherencia	Annak meghatározása, hogy a statisztikák milyen mértékben összehasonlíthatók más adatforrások vagy statisztikai területek révén szerzett adatokkal.
17.2.		Belső koherencia	Annak meghatározása, hogy egy adott adathalmazon belül mennyire összeegyeztethetők a statisztikák.
18.	Költség és teher		Egy statisztikai termék tekintetében a gyűjtéssel és előállítással kapcsolatban a válaszadókra háruló költségek és terhek.
19.	Az adatok felülvizsgálata		Minden olyan módosítás, amely a már nyilvánosságra hozott statisztikák értékét érinti.
19.1.		Az adatok felülvizsgálatára vonatkozó politika	A közzétett adatok átláthatóságának biztosítására hivatott politika, melynek értelmében az előzetesen összeállított adatokat később felülvizsgálják.
19.2.		Az adatok felülvizsgálatának gyakorlata	Tájékoztatás az adatok felülvizsgálatának gyakorlatáról.
20.	Statisztikai adatfeldolgozás
20.1.		Forrásadatok	A statisztikai összesítések összeállításához használt nyers statisztikai adatok ismérvei és összetevői.
20.2.		Az adatgyűjtés gyakorisága	A forrásadatok gyűjtésének gyakorisága.
20.3.		Adatgyűjtés	Hivatalos statisztikákhoz szükséges adatgyűjtésre irányuló rendszeres és módszeres eljárás.
20.4.		Adathitelesítés	Az adat-összeállítás eredményeinek ellenőrzésére és a statisztikai eredmények minőségének biztosítására irányuló folyamatok.
20.5.		Adat-összeállítás	Meghatározott szabályok alapján végzett műveletek, amelyek eredményeként az adatokból új információk nyerhetők.
20.6.		Beállítás	Olyan eljárások, melyek azzal a céllal módosítják a statisztikai adatokat, hogy azok megfeleljenek a nemzeti és nemzetközi előírásoknak, illetve a speciális adathalmazok összeállítása során kezelik az adatok minőségbeli különbségeit.
21.	Megjegyzés		Kiegészítő szöveg, mely csatolható az adatokhoz vagy metaadatokhoz.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.168.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 168

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 30.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 563/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az egyes mezőgazdasági és ipari termékekre vonatkozóan autonóm közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló 2505/96/EK rendelet módosításáról	1
	*	A Tanács 564/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az egyes ipari, mezőgazdasági és halászati termékek tekintetében a közös vámtarifában rögzített autonóm vámtételek ideiglenes felfüggesztéséről szóló 1255/96/EK rendelet módosításáról	4
		A Bizottság 565/2009/EK rendelete (2009. június 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	18
	*	A Bizottság 566/2009/EK rendelete (2009. június 29.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Melton Mowbray Pork Pie [OFJ])	20
	*	A Bizottság 567/2009/EK rendelete (2009. június 29.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek nyilvántartásába történő bejegyzéséről (Pierekaczewnik [HKT])	22
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról	24
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/53/EK irányelve (2009. június 18.) a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelvnek a gyógyszerek forgalombahozatali engedélye feltételeinek módosítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	33
		AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 568/2009/EK határozata (2009. június 18.) a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról	35

Rendelési szám	KN-kód	TARIC	Árumegnevezés	Kontingensidőszak	Kontingensmennyiség	Kontingens vámtétele
09.2813	ex 3920 91 00	94	Háromrétegű, koextrudált poli(vinil-butirál) fólia, fokozatosan színezett szalaggal, lágyítóként legalább 29 tömegszázalék és legfeljebb 31 tömegszázalék 2,2’-etilén-dioxidietil-bisz(2-etil-hexanoát)-tartalommal	7.1–12.31.	500 000 m2	0 %
09.2807	ex 3913 90 00	86	Nem steril nátrium-hialuronát	7.1–12.31.	55 000 g	0 %
09.2815	ex 6909 19 00	70	Alátámasztó elem katalizátorokhoz és szűrőkhöz, elsősorban alumínium- és titánoxidokból készülő porózus kerámiából, legfeljebb 65 liter teljes űrtartalommal, keresztmetszete minden cm2-én legalább egy, egyik vagy mindkét végén nyitott pórussal	7.1–12.31.	190 000 egység	0 %

Rendelési szám	KN-kód	TARIC	Árumegnevezés	Kontingensidőszak	Kontingens mennyiség	Kontingens vámtétele
09.2806	ex 2825 90 40	30	Volfrám-trioxid, a kékoxidot is ideértve	1.1–12.31.	12 000 tonna	0 %
09.2767	ex 2910 90 00	80	Allil-glicidil-éter	1.1–12.31.	2 500 tonna	0 %

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	46,5
	MK	25,6
	TR	51,5
	ZZ	41,2
0707 00 05	MK	27,4
	TR	106,3
	ZZ	66,9
0709 90 70	TR	107,7
0709 90 70	ZZ	107,7
0805 50 10	AR	52,4
	TR	64,0
	ZA	65,3
	ZZ	60,6
0808 10 80	AR	81,4
	BR	72,8
	CL	77,4
	CN	102,4
	NZ	109,8
	US	147,3
	UY	55,1
	ZA	86,2
	ZZ	91,6
0809 10 00	TR	229,1
	US	172,2
	ZZ	200,7
0809 20 95	SY	197,7
	TR	323,5
	US	377,7
	ZZ	299,6
0809 30	TR	104,9
	US	175,8
	ZZ	140,4
0809 40 05	US	196,2
0809 40 05	ZZ	196,2

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Európai Parlament Tanács Bizottság Bíróság Számvevőszék Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
	2009/496/EK, Euratom
*	Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottságának határozata (2009. június 26.) az Európai Unió Hivatalos Kiadványai Hivatalának szervezéséről és működéséről	41
	AKCS–EK Miniszterek
	2009/497/EK
*	Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 1/2009 határozata (2009. május 29.) a partnerségi megállapodás II. melléklete módosításainak elfogadásáról	48
	AJÁNLÁSOK
	Bizottság
	2009/498/EK
*	A Bizottság ajánlása (2009. június 23.) az európai statisztikai rendszerben használandó referenciajellegű metaadatokról ( 1 )	50