I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

2009.6.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 543/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A tagállamok által a gabonafélék termesztéséről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1990. március 26-i 837/90/EGK tanácsi rendeletet (2) és a tagállamok által a gabonaféléken kívüli növényi termékekről szolgáltatandó statisztikai adatokról szóló, 1993. április 5-i 959/93/EGK tanácsi rendeletet (3) többször módosították. Mivel most további módosításokra és egyszerűsítésekre van szükség, ezeket a jogszabályokat az egyértelműség kedvéért, és a közösségi jogszabályok egyszerűsítésére és a jobb szabályozásra vonatkozó új megközelítésnek (4) megfelelően egyetlen jogszabállyal kell felváltani.

(2)

A növénykultúrákról szóló statisztikák elengedhetetlenek a közösségi piacok irányításához. Az is elengedhetetlen, hogy a jelenlegi közösségi jogszabályok által szabályozott gabonafélékről és az egyéb szántóföldi növényekről szóló statisztikákon felül, a zöldségfélékről és az ültetvényekről is készüljenek statisztikák.

(3)	A közös agrárpolitika megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak rendszeres adatokra van szüksége a területekről, hozamokról és növénytermesztésről.

(4)

A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 2016-ig rendelkezik egy közösségi felmérési programról a gazdaságok szerkezetére vonatkozó statisztikák előállítása céljából.

(5)

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS- nómenklatúrát kell használnia. Következésképpen az összehasonlítható regionális statisztikák létrehozása érdekében a területi egységeket a NUTS- nómenklatúrával összhangban kell meghatározni.

(6)

A tagállami terhek csökkentése érdekében a regionális szintű adatkövetelmények nem léphetik túl a korábbi jogszabályokban megállapított követelményeket, kivéve ha időközben új regionális szintek jöttek létre. Következésképpen helyénvaló engedélyezni, hogy Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a regionális statisztikai adatokat kizárólag a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állítsák össze.

(7)	E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a tagállamok és a Bizottság között szoros együttműködésre van szükség, különösen az 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozattal (7) létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segítségével.

(8)

A 837/90/EGK és a 959/93/EGK rendelet értelmében alkalmazandó rendszerről történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie egy legfeljebb kétéves eltérési időszakot, amit abban az esetben kell biztosítani a tagállamoknak, ha e rendeletnek a nemzeti statisztikai rendszereikre való alkalmazása jelentős kiigazításokat igényelne, és valószínűsíthetően számottevő gyakorlati problémákkal járna.

(9)

A Közösség tevékenységeinek végzéséhez az ebben a rendeletben a statisztikák előállítására vonatkozóan megállapított intézkedések szükségesek.. Mivel e rendelet célját – nevezetesen közös jogi keret létrehozását a tagállamok művelt területeire, a gabonafélék és a gabonaféléken kívüli növények terméshozamára és termelésére vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) képezi e rendelet rendelkezéseinek hivatkozási alapját, különösen a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyszerűség, a költséghatékonyság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és az átláthatóság normáinak való megfelelés és az e rendelet értelmében nyújtott bizalmas statisztikai adatok továbbítása és védelme vonatkozásában, annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi statisztikák létrehozása és közzététele során ne kerüljön sor jogellenes adatszolgáltatásra vagy statisztikai célokon kívüli egyéb felhasználásra.

(11)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(12)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az adattovábbítási táblázatokat módosíthassa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(13)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (10) előírja a közösségi statisztikai program keretében meghatározott, vonatkozó statisztikai információk Bizottsághoz való továbbításának kötelezettségét. Felismerve az ökológiai termelésre és gazdálkodásra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításának szükségességét, a Bizottság várhatóan megfelelő intézkedést hoz, ideértve a kérdés megfelelő megoldását célzó jogalkotási javaslatok benyújtását is.

(14)	Ez a rendelet nem érinti a tagállamok által önkéntes alapon szolgáltatott, növényi termékekre vonatkozó korai becslések statisztikáit (Early Estimates for Crop Products – EECP).

(15)	Konzultáltak az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet közös keretet hoz létre a mezőgazdasági célú földhasználatra és a növénytermesztésre vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállításához.

2. cikk

Fogalom-meghatározások és pontosítások

(1) E rendelet alkalmazásában a következő fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„betakarítás éve”: az a naptári év, amelyben a betakarítás megkezdődik;

b)	„mezőgazdasági hasznosítású terület”: gazdaságok által használt szántók, állandó gyepterületek, ültetvények és konyhakertek teljes területe, függetlenül a birtokhasználat típusától vagy attól, hogy azt közbirtokként használják-e;

c)	„művelt terület”: a teljes vetésterületnek megfelelő terület, amely a betakarítás után a (pl. természeti katasztrófák miatt) kipusztult területet már nem foglalja magában;

d)	„termőterület”: az adott évben egy meghatározott növénykultúra termesztése céljából bevetett teljes terület;

e)	„betakarított terület”: a termőterület betakarított része. A betakarított terület következésképpen megegyezhet a termőterülettel, illetve lehet annál kisebb;

f)	„ültetvények termőterülete”: az ültetvények tekintetében az a terület, amelyet a betakarítási referenciaévben potenciálisan be lehet takarítani. Nem tartoznak ide a nem termő területek, mint például a még nem termő, új ültetvények;

g)	„betakarított termés”: magában foglalja a gazdaságon belüli tárolási veszteséget, a gazdaságban közvetlenül elfogyasztott, valamint az értékesített mennyiségeket a termék egységnyi tömegében kifejezve;

h)	„terméshozam”: a művelt területekre eső betakarított termés;

„az üvegházban illetve más járható védőborítás alatt termesztett növénykultúrák”: olyan növények, amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil járható (üveg, illetve merev vagy rugalmas műanyag) védőborítás alatt növekednek. Nem tartozik ide a talaj fóliatakarása, és az ember számára hozzáférhetetlen üvegbura vagy fóliaalagút, vagy az üvegfedelű hordozható keret használata sem. Azon kultúrák területét, amelyek részben védőfedés alatt, részben szabadföldön növekednek, a felmérésben kizárólag védőfedés alattiként kell feltüntetni, kivéve ha a védőfedés alatti termesztés ideje rendkívül rövid;

j)	„fővetésű terület”: egy adott parcella fővetésű területének az számít, amikor a termelési év folyamán a parcellán csak egy, egyértelműen meghatározó kultúrát termesztenek.

(2) „Másodművelés” alatt a szántóföld olyan adott parcellája értendő, amelyet a termelési év folyamán egynél többször használnak, de a területen valamennyi használat során egyszerre csak egy kultúrát termesztenek. Ez a terület művelt területnek számít minden egyes kultúra vonatkozásában. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

„Vegyes (köztes) művelés” alatt a növénykultúrák azon kombinációja értendő, amelyeket a mezőgazdasági földterület egy adott parcelláján egy időben termesztenek. Ebben az esetben a művelt terület a növénykultúrák között az általuk elfoglalt földterület arányában oszlik meg. A fővetésű és másodvetésű terület fogalma ebben az összefüggésben nem alkalmazandó;

„Kettős hasznosítású növénykultúrák”, azaz az egynél több hasznosítású növénykultúrák, azok, amelyeket egyezményesen az elsődleges használatuk alapján növénykultúrának, kiegészítő használatuk alapján pedig másodlagos növénykultúrának kell tekinteni;

3. cikk

Lefedettség

(1) Valamennyi tagállam statisztikákat állít össze a saját mezőgazdasági hasznosítású területén belül termesztett, a mellékletben felsorolt növénykultúrákra vonatkozóan.

(2) A statisztikáknak az alábbi területek legalább 95 %-át kell reprezentálniuk:

a)	szántóföldi növénytermesztés teljes művelt területe (1. táblázat);

b)	zöldségfélék, sárgadinnye és szamóca teljes betakarított területe (2. táblázat);

c)	ültetvények teljes termőterülete (3. táblázat);

d)	mezőgazdasági hasznosítású terület (4. táblázat).

(3) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a statisztikából, feltéve hogy a tagállam az adott referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

4. cikk

A felmérés gyakorisága és a referencia-időszak

A tagállamok minden évben a Bizottság rendelkezésére bocsátják a mellékletben említett adatokat. A referencia-időszaknak a betakarítás éve számít. Az első referenciaév 2010.

5. cikk

Pontossági követelmények

(1) A statisztikai célból mintavételes felmérést végző tagállamok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az 1. táblázatban szereplő adatok megfeleljenek az alábbi pontossági követelményeknek: az n + 1. év szeptember 30-ig továbbítandó adatok művelt területekre vonatkozó relatív szórása (nemzeti szinten) nem haladhatja meg a 3 %-ot a főbb növények egyes alábbi csoportjaira: gabonafélék szemes terménynek (beleértve a vetőmagot is), száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagot valamint a gabonafélék és a hüvelyesek keverékeit is), gyökérnövények, ipari növények és zölden betakarított növények.

(2) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy a statisztikai felméréseken kívüli statisztikai információforrásokat alkalmaz, biztosítja, hogy az ilyen forrásokból származó információk minősége legalább ugyanolyan legyen, mint a statisztikai felmérésekből származó információké.

(3) Azon tagállam, amely úgy dönt, hogy adminisztratív forrást használ, erről előre tájékoztatja a Bizottságot, és részletes információkat közöl a használni kívánt módszerről és az adminisztratív forrásból származó adatok minőségéről.

6. cikk

Adatszolgáltatás a Bizottságnak

1. A tagállamok az egyes táblázatoknál megállapított határidőkön belül továbbítják a mellékletben meghatározott adatokat a Bizottságnak (az Eurostatnak).

2. A mellékletben szereplő adattovábbítási táblázatokat a Bizottság módosíthatja. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő, szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Regionális statisztikák

(1) A mellékletben „R”-rel jelölt növénykultúrákra vonatkozó adatokat az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 területi egységek szerinti lebontásban kell megadni. Ettől eltérően, Németország és az Egyesült Királyság tekintetében a statisztikákat a NUTS 1 területi egységek szerinti lebontásban állíthatják össze.

(2) A valamely tagállamban alacsony vagy nulla előfordulásúnak tekintett mutatókat ki lehet zárni a regionális statisztikából, feltéve hogy a tagállam a referencia-időszakot közvetlenül megelőző naptári év végéig tájékoztatja a Bizottságot valamennyi ilyen növénykultúráról és az egyes ilyen növénykultúrákra vonatkozó alacsony előfordulási küszöbértékről.

8. cikk

Statisztikai minőség és jelentés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

a)	„tárgyszerűség”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek;

b)	„pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;

c)	„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre vonatkozik;

d)	„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt idő;

e)	„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

f)	„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mérésére utal a statisztikák földrajzi, ágazati területek szerinti vagy időbeli összehasonlítása során; valamint

g)	„koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra.

(2) A tagállamok három évente – és legelőször 2011. október 1-ig – benyújtják a Bizottságnak (Eurostatnak) a továbbított adatok minőségéről szóló jelentést.

(3) A minőségről szóló jelentésnek az (1) bekezdésben említett minőségértékelési szempontok alapján az alábbiak leírását kell tartalmaznia:

a)	az ezen rendelet hatálya alá tartozó felmérés megszervezése és az alkalmazott módszertan;

b)	az e rendeletben említett mintavételes felméréseknél elért pontossági szintek;

c)	a felmérésektől eltérő, felhasznált források minősége.

(4) A tagállamok minden olyan módszertani vagy egyéb változásról tájékoztatják a Bizottságot, amely lényegesen befolyásolhatja a statisztikai eredményeket. E tájékoztatásnak az adott változás hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell történnie.

(5) Tekintetbe kell venni azt az elvet is, miszerint a járulékos költségeknek és terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 72/279/EGK határozat 1. cikkével létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartamot három hónapban kell meghatározni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Eltérés

(1) E rendelet alkalmazására a Bizottság a 9. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően 2010. december 31-ig vagy 2011. december 31-ig eltérési időszakot biztosíthat, amennyiben e rendeletnek egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerükre történő alkalmazása jelentős kiigazításokat igényel és valószínűsíthetően számottevő gyakorlati problémákkal jár.

(2) E célból a tagállamoknak legkésőbb 2009. július 31-ig kellő indokolással ellátott kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

11. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a 837/90/EGK rendelet és a 959/93/EGK rendelet 2010. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 12. cikk második bekezdésétől eltérően, az a tagállam, amelynek a 10. cikk értelmében mentességet ítéltek meg, a megítélt eltérési időszak alatt továbbra is a 837/90/EGK és a 959/93/EGK rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. A 10. cikket azonban e rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) Az Európai Parlament 2009. február 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a(z) 2009. június 8-i tanácsi határozat.

(2) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

(3) HL L 98., 1993.4.24., 1. o.

(4) A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (HL C 321., 2003.12.31., 1. o.)

(5) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

(6) HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

(7) HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

(8) HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(10) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

MELLÉKLET

1. táblázat

Szántóföldi növények

(m. n. s. = máshova nem sorolt)

A RÉSZ

Művelt terület

(1 000 hektár)

Betakarított termésmennyiség

(1 000 tonna)

Hozam

(100 kg/ha)

Adattovábbítási határidők

jan. 31.

jún. 30.

aug. 31.

szept. 30.

jan. 31.

szept. 30.

okt. 31.

jan. 31.

szept. 30.

aug. 31.

n. év

n év

n + 1. év

n. év

n + 1. év

n. év

A küszöbértéket maghaladó tagállamok

Vala-mennyi tagállam

A küszöbértéket maghaladó tagállamok

Gabonafélék szemes terménynek (vetőmag is) (*1)

—

Gabonafélék (kivéve rizs) (*1)

—

Közönséges búza és tönköly (*1)

—

ebből: őszi búza (*1)

Durumbúza (*1)

Rozs és kétszeres (*1)

Árpa (*1)

—

ebből: őszi árpa (*1)

Zab (*1)

—

Kétszeresen kívüli egyéb vegyes szemes termény (*1)

—

Szemeskukorica és szemcsutkazúzalék (*1)

—

Cirok (*1)

—

Tritikálé (*1)

Köles, hajdina, madárköles (*1)

—

Rizs (*1)

—

ebből:

Indica

—

Japonica

—

B RÉSZ

	Művelt terület (1 000 hektár)						Betakarított mennyiség (1 000 tonna)				hozam (100 kg/ha)
Adattovábbítási határidők	jan. 31.	jún. 30.	aug. 31.	szept. 30.	márc. 31.	szept. 30.	szept. 30.	okt. 31.	márc. 31.	szept. 30.	aug. 31.
Adattovábbítási határidők	n. év	n. év	n. év	n. év	n + 1. év	n + 1. év	n. év	n. év	n + 1. év	n + 1. év	n. év
	1	2	3	4	5	6	7	8	9	10	11
	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	A küszöbértéket maghaladó tagállamok	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	Vala-mennyi tagállam	A küszöbértéket maghaladó tagállamok
Száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonák és hüvelyesek keverékeit) (*1)	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Takarmányborsó (*1)	—	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Disznóbab és lóbab (*1)	—	X	X	X	X	X	—	X	X	X	—
Édes csillagfürt (*1)	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
M. n. s. egyéb száraz hüvelyesek	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Gyökérnövények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)	—	X	X	X	X	X	—	X	X	X	—
Cukorrépa (kivéve vetőmag)	—	X	X	X	X	R	—	X	X	R	—
M. n. s. egyéb gyökérnövények	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Ipari növények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Káposztarepce és réparepce (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
ebből: őszi repce	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Napraforgómag (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
Lenmag (olajlen) (*1)	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Szója (*1)	—	X	X	X	X	R	X	X	X	R	X
Gyapotmag (*1)	—	—	—	—	—	—	—	—	X	X	—
Egyéb olajos magvúak (*1)	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Rostlen	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Kender	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Gyapotszál	—	—	—	—	X	R	—	—	X	X	—
Komló	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Dohány	—	—	—	—	X	R	—	—	X	R	—
Aromanövények, gyógyhatású- és fűszernövények	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
M. n. s. energia előállítására használt növények	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Zöldtakarmányok	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Egynyári zöldtakarmányok	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
ebből: silókukorica	—	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Zölden betakarított gabonafélék	—	—	—	—	X	X	—	—	X	X	—
Hüvelyesek	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—
Időszaki gyep és legelő	—	—	—	—	X	X	—	—	—	—	—

NB: Az 1., 2., 3. és 11. oszlopok kötelezők azon tagállamok számára, amelyek átlagos nemzeti termelése a legutóbbi három évben évente meghaladta az alábbi küszöbértékeket:

Közönséges búza: 3 000 000 tonna,

Durumbúza: 1 000 000 tonna,

Árpa: 900 000 tonna,

Rozs és kétszeres: 100 000 tonna,

Szemeskukorica: 1 500 000 tonna,

Tritikálé: 200 000 tonna,

Zab: 150 000 tonna,

Cirok: 150 000 tonna,

Rizs: 150 000 tonna,

Takarmányborsó: 70 000 tonna,

Lóbab: 50 000 tonna,

Repce: 300 000 tonna,

Napraforgó: 200 000 tonna,

Szója: 60 000 tonna,

Burgonya: 700 000 tonna,

Cukorrépa: 2 500 000 tonna,

és silókukorica: 4 500 000 tonna

2. táblázat

Zöldségfélék, sárgadinnye és szamóca

	Betakarított terület (1 000 hektár)	Betakarított termésmennyiség (1 000 tonna)
Adattovábbítási határidők	március 31. n + 1. év	március 31. n + 1. év
	1	2
ZÖLDSÉGFÉLÉK, SÁRGADINNYE ÉS SZAMÓCA	X
Káposztafélék
Karfiol és brokkoli	X	X
Káposzta (fehér)	X	X
Levél- és szárzöldség
Zeller	X	X
Póréhagyma	X	X
Fejes saláta	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Endívia	X	X
Paraj	X	X
Spárga	X	X
Cikória	X	X
Articsóka	X	X
Gyümölcszöldségek
Paradicsom	X	X
ebből: paradicsom friss fogyasztásra	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Uborka	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Apró uborka	X	X
Sárgadinnye	X	X
Görögdinnye	X	X
Padlizsán	X	X
Cukkíni	X	X
Pirospaprika, capsicum	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Gyökér-, gumós és hagymás zöldségek
Sárgarépa	X	X
Fokhagyma	X	X
Vöröshagyma	X	X
Mogyoróhagyma	X	X
Gumós zeller	X	X
Retek	X	X
Hüvelyesek	X
Borsó	X	X
Bab	X	X
Szamóca	X	X
ebből: üvegházban vagy járható védőborítás alatt (1)	X
Termesztett gomba	X	X

3. táblázat

Ültetvények

		Ültetvények termőterülete (1 000 hektár)	Betakarított termésmennyiség (1 000 tonna)
Adattovábbítási határidők		március 31. n + 1. év	március 31. n + 1. év	szept. 30 n + 1. év
		1	2	3
ÜLTETVÉNYEK		X
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok
Alma		X	X
ebből: alma friss fogyasztásra			X
Körte		X	X
Őszibarack		X	X
Nektarin		X	X
Kajszibarack		X	X
Cseresznye és meggy		X	X
ebből: meggy		X	X
Szilva		X	X
Bogyósok
Fekete ribiszke		X	X
Málna		X	X
Héjasok (2)
Dió		X	X
Mogyoró		X	X
Mandula		X	X
Gesztenye		X	X
Szubtrópusi gyümölcsök
Füge		X	X
Kivi		X	X
Avokádó		X	X
Banán		X	X
Citrusfélék (2)		X
Pomelo és grapefruit		X		X
Citrom, savanyú citrom		X		X
Narancs		X		X
Apró citrusfélék		X		X
Satsuma		X		X
Klementin		X		X
Szőlőültetvények (2)		X	X
Borszőlő fajták		X	X
ebből:	oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel rendelkező bor	X	X
	oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező bor	X	X
	egyéb bor	X	X
Csemegeszőlő		X	X
Mazsolaszőlő		X	X
Olajfa (2)
Étkezési olajbogyó célú olajfa		X	X
Olívaolaj célú olajfa		X	X

4. táblázat

Mezőgazdasági célú földhasználat

		Fővetésű terület (1 000 hektár)
Adatszolgáltatási határidő		szept. 30. n + 1. év
Mezőgazdasági hasznosítású terület		R
Szántó		R
Gabonafélék szemes terménynek (vetőmagot is beleértve)		X
Száraz hüvelyesek szemes terménynek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonák és hüvelyesek keverékeit)		X
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)		X
Cukorrépa (kivéve vetőmag)		X
Ipari növények		X
Friss zöldségfélék, sárgadinnye, szamóca		X
Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve)		X
Zöldtakarmányok		X
Egyéb szántóföldi növények		X
Ugar		R
Állandó gyepterület		R
Ültetvények		X
ebből:	gyümölcsös- és bogyósültetvények	R
	olívaültetvények	R
	szőlő	R
Faiskolák		X

(*1) Az e termények termelésével kapcsolatos adatokat átlagos nedvességtartalom szerint kell megadni, amiről minden tagállam az n + 1 év januárjában/márciusában (9. oszlop) tájékoztatja a Bizottságot.

(1) Kötelező becslés azon tagállamok számára, amelyekben a betakarított terület eléri vagy meghaladja az 500 hektárt.

(2) Kötelező becslés azon tagállamok számára, amelyekben az ültetvény termőterülete eléri vagy meghaladja az 500 hektárt.

2009.6.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/12

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 544/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1)

A 717/2007/EK rendelet (3) kivételesen és ideiglenesen korlátokat állapított meg a Közösségen belül kezdeményezett és végződtetett beszédhívásokkal összefüggő nemzetközi barangolási szolgáltatások nyújtásáért a mobilszolgáltatók által nagy- és kiskereskedelmi szinten felszámítható díjakra. A rendelet szabályokat állapított meg továbbá az árak átláthatóságának javítása, valamint a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások felhasználói által fizetendő díjakra vonatkozó tájékoztatás nyújtásának javítása céljából is.

(2)

A Bizottság a 717/2007/EK rendelet 11. cikkével összhangban felülvizsgálatot folytatott, amelynek során értékelnie kellett, hogy a rendelet céljai megvalósultak-e, felül kellett vizsgálnia a barangolást végző ügyfeleknek nyújtott hang- és adatátviteli szolgáltatások – így az SMS és MMS – nagy- és kiskereskedelmi áraiban bekövetkezett változásokat, és adott esetben ajánlásokat kellett megfogalmaznia e szolgáltatások szabályozásának szükségessége tekintetében. A Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet működésére vonatkozó felülvizsgálat eredményéről szóló, 2008. szeptember 23-i közleményében foglalt, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló a 717/2007/EK rendelet hatályának 2010. június 30-án túli meghosszabbítása.

(3)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy szükséges a 717/2007/EK rendelet hatályának kiterjesztése a Közösségen belüli barangolásos SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra. A nemzetközi barangolási piac azon különleges jellemzői, amelyek a 717/2007/EK rendelet elfogadását és a Közösségen belüli barangolásos beszédhívások nyújtása tekintetében a mobilszolgáltatók számára bizonyos kötelezettségek megállapítását indokolták, ugyanúgy vonatkoznak a Közösségen belüli barangolásos SMS- és adatátviteli szolgáltatások nyújtására. A barangolásos beszédhívásokhoz hasonlóan nemzeti szinten a barangolásos SMS- és adatátviteli szolgáltatások sem rendelhetők meg önállóan, csak az ügyfél hazai szolgáltatójánál megvásárolt nagyobb szolgáltatáscsomag részeként, korlátozva ezáltal a piaci erők érvényesülését. Hasonlóképpen, az érintett szolgáltatások határokon átnyúló jellegéből eredően a nemzeti szabályozó hatóságok, amelyek az országuk területén lakóhellyel rendelkező mobiltelefonálók érdekeit hivatottak megvédeni és érvényesíteni, nem képesek ellenőrizni a látogatott hálózat egy másik tagállamban található üzemeltetőjének magatartását.

(4)	A barangolásos szolgáltatásokkal kapcsolatos strukturális problémákat könnyebb megoldani egy valódi egységes mobiltávközlési szolgáltatási piacon, amely jelenleg teljes egészében még nem valósult meg, de bármilyen szabályozási keret végső célja kell legyen.

(5)

Ezért a 2002/627/EK bizottsági határozattal (4) létrehozott európai szabályozók csoportja (ERG) keretében eljáró nemzeti szabályozó hatóságok a 717/2007/EK rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációra adott válaszukban ismét felhívták a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket közösségi szinten mind a 717/2007/EK rendelet meghosszabbítása, mind a barangolásos SMS- és adatátviteli szolgáltatások szabályozása tekintetében.

(6)

A Közösségen belüli barangolásos beszédhívások árának a 717/2007/EK rendelet bevezetése óta tapasztalt alakulására vonatkozó, így különösen a nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtött és az európai szabályozók csoportján keresztül negyedévente közölt adatokból nem lehet arra következtetni, hogy kis- vagy nagykereskedelmi szinten 2010 júniusától – szabályozás nélkül – valószínűleg fenntartható verseny alakul majd ki. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kis- és nagykereskedelmi árak általában a 717/2007/EK rendelettel megállapított felső határok értékén vagy ezekhez az értékekhez közel helyezkednek el, ezek alatt csupán korlátozott verseny érvényesül.

(7)

Ezért a 717/2007/EK rendelet alapján a Közösségen belüli barangolásos beszédszolgáltatásokra nagy- és kiskereskedelmi szinten vonatkozó szabályozási biztosítékok 2010 júniusában történő lejárta azzal a jelentős kockázattal járna, hogy a verseny által kifejtett nyomás alapvető hiánya a barangolásos beszédszolgáltatások piacán, valamint a barangolásból származó bevételek maximalizálására irányuló törekvés a mobilszolgáltatók részéről a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások kis- és nagykereskedelmi árainak visszatéréshez vezetne, amelyek nem tükrözik ésszerűen a szolgáltatás nyújtásával járó költségeket, veszélyeztetve ezzel a 717/2007/EK rendelet célkitűzéseit. A 717/2007/EK rendeletet ezért – a belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében – 2010 júniusa után kétéves időszakra meg kell hosszabbítani azzal a céllal, hogy az ügyfelek továbbra is biztosak lehessenek abban, hogy nem kell majd – a versenyképes nemzeti árakhoz képest – túlzott mértékű díjat fizetniük a szabályozott barangolásos hívások indításáért vagy fogadásáért, ugyanakkor megfelelő időt kell hagyni a verseny kialakulására is.

(8)	Az e rendelet által előírt kötelezettségek nem torzíthatják a Közösségen belüli mobilszolgáltatók közötti verseny feltételeit és nem jelenthetnek versenyelőnyt, különösen a barangolásos szolgáltatások nyújtójának mérete, barangolásos forgalmának típusa vagy hazai piaca alapján.

(9)

A 717/2007/EK rendeletben a szabályozott barangolásos hívásokra vonatkozóan meghatározott legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díjak szintjeinek a rendelet meghosszabbított időtartama alatt tovább kell csökkenniük, hogy tükrözzék a költségek csökkenését, ideértve a szabályozott mobilhívás-végződtetési díjak csökkenését a tagállamokban, a belső piac zavartalan működésének biztosítása, valamint azon kettős célkitűzés megvalósítása érdekében, hogy a túlzott árak megszűnjenek, ugyanakkor a szolgáltatók a verseny és az innováció terén szabadságot élvezzenek.

(10)	A különböző barangolásos szolgáltatások terén a fenntartható verseny tartós ösztönzése és erősítése érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak – különösen a nagykereskedelmi árak kiszámítása esetében – meg kell akadályozniuk a nagy és a kisebb szolgáltatók közötti megkülönböztető magatartást.

(11)

A szabályozott barangolásos hívások legmagasabb nagy- és kiskereskedelmi árának 2009-ben esedékes csökkentésének időpontját augusztus 30-ról előre kell hozni július 1-jére, a szabályozott SMS-üzenetek díjszabására vonatkozó kötelezettségek e rendelettel történő bevezetésével való összhangja érdekében. Így mind a barangolásos beszédhívást, mind az SMS-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók abban az időszakban élvezhetik az új tarifák előnyeit, amikor e szolgáltatások iránt a legnagyobb a kereslet.

(12)

Amennyiben a díjkorlátokat nem euróban adják meg, a kezdeti korlátozásokra alkalmazandó díjkorlátokat, valamint a díjkorlátok felülvizsgált értékeit, az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e rendeletben meghatározott napokon közzétett referencia-árfolyam alkalmazásával, a megfelelő pénznemben kell meghatározni. Amennyiben az adott napon nem történik közzététel, az alkalmazandó referencia-árfolyam az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e napot követően első alkalommal közzétett referencia-árfolyam.

(13)

Mivel a 717/2007/EK rendelettel megállapított nagykereskedelmi díjkorlátnak való megfelelés a bármely két üzemeltető között érvényesülő, 12 hónapos időszakra kiszámított átlagos nagykereskedelmi árhoz való viszonyítás útján mérhető, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ez az időszak rövidebb is lehet, például abban az esetben, ha a legmagasabb nagykereskedelmi ár tervezett csökkentése a 12 hónapos időszak vége előtti időszakra esik.

(14)

Egyes mobilhálózat-üzemeltetők azon gyakorlata, hogy a nagykereskedelmi barangolásos hívások szolgáltatását 60 másodpercig terjedő legkisebb díjazási időszakok alapján számlázzák, az egyéb nagykereskedelmi összekapcsolási díjakra általában alkalmazott másodpercalapú elszámolástól eltérően, az ilyen, illetve a más számlázási módszereket alkalmazó üzemeltetők közötti verseny torzulásához vezet, és aláássa a 717/2007/EK rendelettel bevezetett nagykereskedelmi díjkorlátok egységes alkalmazását. Ezen kívül olyan többletdíjat jelent, amely a nagykereskedelmi költségek növelése révén negatív hatással van a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabására. A mobilszolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy a szabályozott barangolásos hívásokat nagykereskedelmi szinten másodperc alapon számlázzák.

(15)

Az eurotarifa legmagasabb szintjének mind a kezdeményezett, mind fogadott hívások esetében évente tovább kell csökkennie a 717/2007/EK rendelet meghosszabbított időtartama alatt, a rendelet eredeti alkalmazási időszakában megvalósuló csökkentésekhez hasonló módon, annak érdekében, hogy tükrözze a hazai mobilárak folyamatos általános csökkenését, valamint a szabályozott barangolásos hívások nyújtásával járó költségek folyamatos csökkenését. Így fenntartható az említett rendelet hatásainak folytonossága.

(16)	Az e rendeletben előírt, a legmagasabb nagy- és kiskereskedelmi díjak közötti megnövelt árrés nagyobb teret biztosít a szolgáltatóknak arra, hogy kiskereskedelmi szinten az árak terén versenyezzenek, növelve ezzel a valódi versenypiac kialakulásának esélyét.

(17)	Egyes szolgáltatók földrajzi vagy egyéb körülmények – például a különleges domborzat, alacsony népsűrűségű térségek és rövid időtartam alatt nagy turistaforgalom – miatt a többiekhez mérten nagyobb nagykereskedelmi költségeket viselnek.

(18)

Az európai szabályozók csoportjának becslése szerint a mobilszolgáltatók azon gyakorlata, amely alapján barangolási szolgáltatások számlázása során kiskereskedelmi szinten egy másodpercet meghaladó díjazási időszakokat használtak, az indított hívások esetében körülbelül 24 %-kal, a fogadott hívások esetében pedig 19 %-kal növelte egy tipikus eurotarifa-számla összegét. Az ERG azt is megállapította, hogy ezek az áremelések a rejtett díj egy formáját képviselik, mivel a legtöbb fogyasztó számára nem átláthatók. Ezért az ERG sürgős cselekvést ajánlott az eurotarifára alkalmazott, kiskereskedelmi szintű eltérő számlázási gyakorlatok kezelése érdekében.

(19)

Míg a 717/2007/EK rendelet az eurotarifa Közösségen belüli bevezetésével közös megközelítést hozott létre annak biztosítása érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek ne fizessenek túlságosan magas árat a szabályozott barangolásos hívásokért, a mobilszolgáltatók számlázási egységekre vonatkozó eltérő gyakorlatai komolyan aláássák a rendelet egységes alkalmazását. Ez azt is jelenti, hogy a Közösségen belüli barangolási szolgáltatások egész Közösségre kiterjedő, határokon átnyúló jellege ellenére a szabályozott barangolási hívások számlázását illetően eltérő megközelítések érvényesülnek, amelyek torzítják a versenyfeltételeket az egységes piacon.

(20)

Ezért közös szabályokat kell bevezetni az eurotarifa-számlák számlázási egységeinek kiskereskedelmi szintű meghatározására vonatkozóan az egységes piac további erősítése, valamint annak érdekében, hogy a Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók a Közösség egész területén egységes szintű védelmet élvezzenek.

(21)

A kiskereskedelmi szinten szabályozott barangolásos hívásokat nyújtó szolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy ügyfeleiknek minden eurotarifa alá tartozó hívást másodperc alapon számlázzanak, ezzel összefüggésben azonban kezdeményezett hívások esetén 30 másodpercet meg nem haladó hosszúságú, minimális kezdeti díjazási időszakot alkalmazhatnak. Ez lehetővé fogja tenni a szolgáltatók számára a kapcsolat létrehozásával járó indokolt költségek fedezését, és rugalmasságot biztosít a rövidebb minimális díjazási időszakok terén való versenyhez. A fogadott eurotarifa hívások esetében azonban nem indokolt minimális kezdeti díjazási időszak, mivel a szolgáltatásnyújtás alapjául szolgáló nagykereskedelmi díjat másodperc alapon számlázzák, és a kapcsolat létrehozásával járó esetleges külön költségeket a mobilhívás-végződtetési díjak már fedezik.

(22)	Az ügyfelektől nem várható el, hogy fizessenek a hangposta-üzenetekért egy látogatott hálózatban, mivel az ilyen üzenetek hosszát nem tudják befolyásolni. Ez nem sérthet más alkalmazandó hangpostadíjakat, például az ilyen üzenetek meghallgatásának díját.

(23)

A barangolásos SMS-szolgáltatásokat illetően az ERG és a Bizottság által a 717/2007/EK rendelet hatálybalépése óta gyűjtött, a piacra vonatkozó adatok igazolják, hogy e szolgáltatások nagykereskedelmi árai a Közösségben lényegében változatlanok maradtak, és nem állnak ésszerű összefüggésben a szolgáltatás nyújtásával járó költségekkel. A barangolásos beszédszolgáltatások esetéhez hasonlóan itt is úgy tűnik, hogy a verseny nem fejt ki elegendő nyomást a szolgáltatókra ahhoz, hogy a nagykereskedelmi árak csökkenjenek. A barangolásos SMS-szolgáltatások kiskereskedelmi árai lényegében változatlanok maradtak, nagy árrésekkel és a megfelelő hazai SMS-szolgáltatásokét jelentősen meghaladó árakkal, világos indok nélkül.

(24)

A barangolásos beszédhívási szolgáltatások esetéhez hasonlóan itt is jelentős a kockázata annak, hogy a nagykereskedelmi díjszabási kötelezettségek előírása önmagában nem vezetne automatikusan alacsonyabb árakhoz a kiskereskedelmi ügyfelek számára. Másrészt viszont a kiskereskedelmi ár csökkentésére irányuló intézkedések – az e szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nagykereskedelmi költségek szintjét megcélzó intézkedések nélkül – az árprés kockázatának növelésével hátrányosan befolyásolhatják egyes, különösen a kisebb szolgáltatók helyzetét.

(25)

Ezen kívül a barangolási piac különleges szerkezete és határokon átnyúló jellege miatt a 2002-es keretszabályozás nem biztosított megfelelő eszközöket a nemzeti szabályozó hatóságoknak a szabályozott barangolási SMS-szolgáltatások magas nagy- és kiskereskedelmi árai alapjául szolgáló versennyel összefüggő problémák hatékony kezelésére. Ez a helyzet nem segíti elő a belső piac zavartalan működését, ezért azt javítani szükséges.

(26)

Az ERG a Bizottság által a 717/2007/EK rendelet működésének felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációra adott válaszában azt is kijelentette, hogy nagy-és kiskereskedelmi szinten egyaránt szükséges a barangolásos SMS-szolgáltatások szabályozása annak érdekében, hogy az árak közeledjenek a költségekhez és a belföldi árakhoz. Az európai szabályozók csoportjának megítélése szerint a barangolásos beszédhívások szabályozásához hasonló szabályozás itt is megfelelő lenne. Az ERG konkrétan ársapka bevezetését javasolta a barangolásos SMS-szolgáltatásért bármely szolgáltató által más szolgáltatónak felszámított átlagos nagykereskedelmi árra vonatkozóan, valamint az eurotarifa-kötelezettség módosítását oly módon, hogy az egy meghatározott felső összegkorlátnál nem magasabb díjazású SMS barangolási ajánlatot is tartalmazzon.

(27)

Ezért nagykereskedelmi szinten a nagykereskedelmi díjak és a szolgáltatás nyújtásával járó költségek közötti ésszerűbb viszony érdekében, kiskereskedelmi szinten pedig a barangolást végző ügyfelek érdekeinek védelme érdekében a szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatásokra vonatkozóan szabályozási kötelezettségeket kell előírni.

(28)	E szabályozási kötelezettségeket a lehető leghamarabb hatályba kell léptetni, ésszerű időt biztosítva az érintett üzemeltetőknek, hogy áraikat és kínált szolgáltatásaikat az ezeknek való megfelelés érdekében kiigazíthassák.

(29)

A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek nagykereskedelmi szintű díjának szabályozására szolgáló leghatékonyabb és legarányosabb megközelítés az, ha közösségi szinten egy legmagasabb átlagdíj kerül megállapításra, a látogatott hálózatból küldött SMS-enként. Az átlagos nagykereskedelmi díj bármely két, Közösségen belüli mobilhálózat-üzemeltető között egy meghatározott időtartam alatt alkalmazandó.

(30)

A szabályozott barangolásos SMS-ekre vonatkozó nagykereskedelmi árkorlátnak tartalmaznia kell a nagykereskedelmi szolgáltatást nyújtó valamennyi költségét, beleértve többek között a barangolásos SMS-üzenetek látogatott hálózatból történő kezdeményezési, továbbítási és meg nem térült végződtetési költségét is. Az e rendelettel bevezetett szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a nagykereskedelmi szinten szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak ezért meg kell tiltani, hogy a barangolásos SMS-üzenetek saját hálózatukban történő végződtetéséért külön díjat vezessenek be.

(31)

A leghatékonyabb és legarányosabb megközelítés, amelynek révén szabályozható a Közösségen belüli barangolásos SMS-üzenetek kiskereskedelmi szintű díja, a mobilszolgáltatók számára kötelezettség előírása, hogy barangolást végző ügyfeleiknek egy meghatározott felső árkorlátot meg nem haladó euro-SMS tarifát kínáljanak. Az euro-SMS tarifát olyan szinten kell megállapítani, amely megfelelő árrést garantál az üzemeltetők számára, ugyanakkor ésszerűbben tükrözi a szolgáltatás nyújtásával járó kiskereskedelmi költségeket.

(32)

Ez a szabályozási megközelítés biztosítja, hogy a szabályozott barangolásos SMS-ek kiskereskedelmi díjai az eddiginél pontosabban tükrözzék a szolgáltatásnyújtás alapjául szolgáló költségeket. Ezért a barangolást végző ügyfeleknek kínálható legmagasabb euro-SMS tarifának ésszerű árrést kell biztosítana a szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatás nyújtásának költségéhez képest, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy az üzemeltetők szabadon versenyezhessenek, azáltal, hogy kínálatukat differenciálják, és árszerkezetüket a piaci feltételekhez és a fogyasztói igényekhez igazítják. Ez a szabályozási megközelítés nem alkalmazandó az értéknövelt SMS-szolgáltatásokra.

(33)

Biztosítani kell továbbá, hogy a barangolást végző ügyfeleknek ne kelljen további díjat fizetniük a látogatott hálózaton való barangolás során a szabályozott barangolásos SMS- vagy hangposta-üzenetek fogadásáért, mivel az ilyen végződtetési költségeket már ellentételezi a szabályozott barangolásos SMS- vagy hangposta-üzenet küldéséért felszámított kiskereskedelmi díj.

(34)

Az euro-SMS tarifának automatikusan vonatkoznia kell minden barangolást végző, új vagy meglevő olyan ügyfélre, aki kifejezett formában nem választott vagy választ külön barangolási SMS-tarifát vagy olyan barangolási szolgáltatáscsomagot, amely szabályozott barangolási SMS-szolgáltatást is tartalmaz.

(35)

Annak érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek számára biztosított legyen a végpontok közötti összeköttetés és az együttműködési képesség, a nemzeti szabályozó hatóságoknak megfelelő időben be kell avatkozniuk, ha egy tagállamban letelepedett földfelszíni mobilhálózat-üzemeltető azzal a panasszal fordul nemzeti szabályozó hatóságához, hogy az érintett két szolgáltató közötti megállapodás hiányában ügyfelei nem tudnak egy másik tagállamban található földfelszíni mobilhálózat ügyfeleinek szabályozott barangolásos SMS-t küldeni vagy általuk küldött SMS-t fogadni. A beavatkozásoknak összhangban kell lenniük az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv) (5) 5. cikkének rendelkezéseivel összhangban, összehangolt módon, valamint a 717/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének és a 2002/21/EK irányelv (6) 21. cikkének rendelkezéseivel.

(36)

Az SMS-üzenet a rövidüzenet-szolgáltatás (Short Message Service) keretében küldött szöveges üzenet, és világosan különbözik más üzenetektől, így az MMS-üzenetektől és az e-mailektől. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet ne veszítse el hatékonyságát és célkitűzései teljes mértékben teljesüljenek, meg kell tiltani a barangolásos SMS-üzenetek műszaki paramétereinek bármely olyan módosítását, amely megkülönböztetné azokat a belföldi SMS-üzenetektől.

(37)

A nemzeti szabályozó hatóságok által gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a látogatott hálózatok üzemeltetői által a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért a barangolást végző ügyfél hazai szolgáltatójának felszámított átlagos nagykereskedelmi díjak csökkenőben vannak, de a nagykereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatások díjai továbbra is magasak.

(38)

A barangolásos adatátviteli szolgáltatások magas kiskereskedelmi díjai továbbra is problémát jelentenek, és arra utalnak, hogy e szolgáltatások terén a verseny még mindig nem megfelelő. A barangolásos beszéd- és SMS-szolgáltatásoktól eltérően azonban kiskereskedelmi szinten versenyhelyzet áll fenn, mivel a barangolást végző ügyfelek külföldön az adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében alternatív lehetőségekkel is rendelkeznek, például az internethez való nyilvános vezeték nélküli hozzáférés útján, ehhez tartozó hívószám kényszere nélkül. Ezért jelenleg még korai lenne az árak kiskereskedelmi szintű szabályozása. Továbbá a hálózatokhoz való minden barangolásos csatlakozáshoz a felhasználó előzetes beleegyezését kell kérni. Következésképpen barangolás esetén semmilyen adatletöltés, ideértve a programok frissítését vagy az e-mailek letöltését is, nem történhet a felhasználó előzetes beleegyezése vagy kérése nélkül, hacsak a felhasználó nem jelezte, hogy nem kíván élni e védelemmel.

(39)	A hazai szolgáltatók csak akkor és csak addig számolhatnak fel díjat a barangolást végző ügyfél számára a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért, amennyiben és amíg a barangolást végző ügyfél elfogadja a szolgáltatás nyújtását.

(40)

Intézkedéseket kell hozni azonban a barangolásos adatátviteli szolgáltatások kiskereskedelmi árai átláthatóságának javítása, különösen a „számlasokk” problémájának kiküszöbölése érdekében, amely akadályozza a belső piac zavartalan működését, valamint annak érdekében, hogy a barangolást végző ügyfelek számára a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges eszközök biztosítottak legyenek. Emellett nem szabad akadályozni az olyan alkalmazások vagy technológiák megjelenését, amelyek helyettesíthetik vagy pótolhatják, illetve alternatívát jelenthetnek a barangolásos szolgáltatásokhoz képest (pl. WiFi, Voice over Internet Protocol (VoIP) és azonnali üzenetküldés). Erről tájékoztatni kell az ügyfeleket, lehetővé téve számukra, hogy tájékozottan hozzanak döntést.

(41)

Így a mobilszolgáltatóknak személyre szabott díjszabási tájékoztatást kell nyújtaniuk barangolást végző ügyfeleik számára a barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak ezen ügyfelekre alkalmazandó díjairól, valahányszor barangolásos adatátviteli szolgáltatást vesznek igénybe egy másik tagállamba történő belépéskor. Ezt a tájékoztatást az ügyfelek mobiltelefonjára vagy más mobilkészülékére kell eljuttatni, a tájékoztatás könnyű fogadásának és megértésének biztosítására legalkalmasabb módon.

(42)

Annak érdekében, hogy az ügyfelek jobban megértsék a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások igénybevételének pénzügyi következményeit, és hogy figyelemmel tudják kísérni és ellenőrizni tudják kiadásaikat, a hazai szolgáltatónak be kell mutatnia példákat barangolásos adatátviteli alkalmazásokra, mint például az e-mailküldés, a képküldés, az internetböngészés, megközelítőleg jelezve az ezek által felhasznált adatmennyiséget.

(43)

Ezen kívül – a számlasokk elkerülése érdekében – a mobilszolgáltatóknak egy vagy több felső összeg- és/vagy forgalmi határt kell megállapítaniuk a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért fizetendő díjra, az ügyfél részére történő számlázás pénznemében kifejezve, amelyet minden barangolást végző ügyfelük számára díjmentesen kell biztosítani, és amely határ elérésének közeledését megfelelő értesítés jelzi. E felső határ elérése után az ügyfél nem kaphatja tovább ezeket a szolgáltatásokat és nem is számolhatnak fel neki ezért díjat, kivéve ha az ügyfél kifejezetten kéri ezen szolgáltatások nyújtásának folytatását, az értesítésben közölt feltételek szerint. A barangolást végző ügyfelek számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy ésszerű időn belül döntsenek valamely fent említett felső összeg- vagy forgalmi határ igénybevételéről, vagy arról, hogy egyáltalán nem kérnek ilyen korlátozást. Amennyiben az ügyfél nem rendelkezik másképp, az alapértelmezett határokat tartalmazó rendszerbe kell besorolni.

(44)

Ezeket az átláthatósági intézkedéseket a barangolást végző ügyfeleket védő minimális biztosítékoknak kell tekinteni, amelyek nem zárják ki, hogy a mobilszolgáltatók más olyan lehetőségeket is kínáljanak ügyfeleiknek, amelyekkel segítik a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik tervezhetőségét és ellenőrzését. Számos szolgáltató például új átalánydíjas kiskereskedelmi barangolási ajánlatok kialakításán dolgozik, amelyek meghatározott áron, meghatározott időszakban lehetővé teszik a barangolásos adatátvitelt, egy méltányos adatforgalom-korlát eléréséig. Hasonlóképpen, a szolgáltatók olyan rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetővé teszik barangolást végző ügyfeleik számára, hogy valós idejű tájékoztatást kapjanak az általuk fizetendő, addig felhalmozódott barangolási díjakról. A belső piac zavartalan működésének biztosítása érdekében a harmonizált szabályoknak tükrözniük kell a belföldi piacokon jelentkező ezen fejleményeket.

(45)

A barangolásos adatátviteli szolgáltatások tartósan magas nagykereskedelmi díjai elsősorban a nem preferált hálózatok üzemeltetői által felszámított magas nagykereskedelmi díjaknak tulajdoníthatók. E díjakat a forgalomterelési korlátozások okozzák, amelyek miatt a szolgáltatókat semmi sem ösztönzi általános nagykereskedelmi díjaik egyoldalú csökkentésére, mivel a forgalmat a felszámított díjtól függetlenül is fogadják. Ez a nagykereskedelmi költségek szélsőséges szóródását eredményezi. Egyes esetekben a barangolásos adatátvitel nem preferált hálózatokon alkalmazandó nagykereskedelmi díjai harmincszor magasabbak, mint a preferált hálózatokon alkalmazandó díjak. A barangolásos adatátviteli szolgáltatások e túlzottan magas nagykereskedelmi díjai a Közösségen belüli mobilszolgáltatók közötti versenyfeltételek jelentős torzulásához vezetnek, ami aláássa a belső piac zavartalan működését. Ezen kívül a hazai szolgáltatók számára megnehezítik nagykereskedelmi költségeik előrejelzését, így azt is, hogy ügyfeleiknek átlátható és versenyképes kiskereskedelmi díjcsomagokat kínáljanak. Tekintettel arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok csak korlátozottan képesek e problémákat nemzeti szinten hatékonyan kezelni, a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra nagykereskedelmi árkorlátozást kell alkalmazni. A versenyfeltételek fokozása és a piaci versenyhelyzet létrejöttének lehetővé tétele érdekében, a belső piac fogyasztók előnyét szolgáló jobb működésének biztosítása mellett a nagykereskedelmi árkorlátot jóval a piacon jelenleg elérhető legalacsonyabb nagykereskedelmi árak fölötti biztonsági szinten kell megállapítani. A barangolásos adatátvitel piacán esetenként továbbra is túlzottan magas nagykereskedelmi díjak megszüntetésével ez a biztonsági szint a 717/2007/EK rendelet alkalmazási időszaka alatt megelőzi a mobilszolgáltatók közötti verseny torzulását vagy korlátozását.

(46)

A piaci fejleményekre tekintettel, és az elektronikus hírközlés keretszabályozásával összhangban a „nyilvános telefonhálózatok” kifejezés helyett a „nyilvános hírközlő hálózatok” kifejezés használata szükséges. Az egységesség érdekében a 2002/21/EK irányelv 1. cikkének (5) bekezdését is megfelelően módosítani kell.

(47)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a 717/2007/EK rendelet és a 2002/21/EK irányelv módosítását olyan közös szabályok fenntartása és továbbfejlesztése céljából, amelyek biztosítják, hogy a nyilvános mobil hírközlő hálózatokat a Közösségen belül külföldön igénybe vevő felhasználók ne fizessenek túl magas árakat a Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokért (akár beszédhívásért, akár SMS-üzenetért vagy adatátvitelért), és ezáltal hozzájárulnak a belső piac zavartalan működéséhez, miközben magas szintű fogyasztóvédelmet érnek el és védelemben részesítik a mobilszolgáltatók közötti versenyt is – a tagállamok nem tudják megfelelő módon, biztonságosan, összehangoltan és kellő időben megvalósítani, és ezért a javasolt intézkedés terjedelme és hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(48)	Ezt a közös megközelítést korlátozott ideig kell fenntartani, azonban a Bizottság által végzett felülvizsgálat fényében alternatív szabályozási opciókkal lehet kiterjeszteni, módosítani, vagy helyettesíteni, a Bizottság megfelelő ajánlásai alapján.

(49)

A Bizottságnak célkitűzései fényében felül kell vizsgálnia az e rendelettel módosított 717/2007/EK rendelet eredményességét, és azt, hogy mennyiben járul hozzá a keretszabályozás végrehajtásához, valamint a belső piac zavartalan működéséhez. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak figyelmet kell fordítania a különböző méretű és a Közösség különböző részeiből származó mobilszolgáltatók versenyhelyzetére gyakorolt hatásra, a kis- és nagykereskedelmi díjak alakulására, tendenciáira és átláthatóságára, azok tényleges költségekhez való viszonyára, arra, hogy az e rendeletet kísérő hatásvizsgálat feltételezései milyen mértékben bizonyulnak helyesnek, valamint a szolgáltatók megfelelésének költségeire és a beruházásokra gyakorolt hatására. A Bizottságnak – különösen a technológiai fejlődés fényében – figyelembe kell vennie a barangolás alternatív szolgáltatásainak (például VoIP) elérhetőségét és minőségét.

(50)

A fent említett felülvizsgálatot megelőzően és a Közösségen belüli barangolásos szolgáltatások folyamatos felügyeletének biztosítása érdekében a Bizottság időközi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben szerepel a barangolásos szolgáltatások legújabb trendjeinek általános összefoglalása és az ezzel a rendelettel módosított 717/2007/EK rendelet célkitűzéseinek elérése felé tett fejlődés időközi értékelése, továbbá e célkitűzések megvalósításának lehetséges alternatívái.

(51)

A megfelelő ajánlások megfogalmazása előtt a Bizottságnak értékelnie kell továbbá, hogy a barangolásos szolgáltatások szabályozása megfelelően kivitelezhető-e a jelenlegi elektronikus hírközlési szabályozási keretben. Részletekbe menően értékelnie kell a 717/2007/EK rendelet célkitűzései megvalósításának alternatív módszereit, például a következőket:

—	a problémák nagykereskedelmi szinten történő kezelése azon kötelezettség bevezetésével, hogy megkülönböztetésmentesen és/vagy méltányos és kölcsönös feltételek alapján ésszerű és tisztességes hozzáférést kell biztosítani;

—	azon alapuló megközelítés, hogy a barangolást végző ügyfelek számára hasonló árakat és feltételeket érjenek el, mint amelyek a látogatott hálózat piacán érvényesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy az ügyfél a látogatott hálózat különböző szolgáltatóitól különböző árakat kapjon;

—	a problémáknak a közösségi versenyjogi szabályozás keretében történő megoldása.

A Bizottságnak az európai elektronikus hírközlési szabályozók testületével egyeztetve meg kell vizsgálnia és értékelnie kell a mobilpiac nem versenyképes barangolási díjakhoz vezető versenystruktúráját, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak következtetéseiről, valamint javaslatot kell tennie a mobilpiacok strukturális problémái, különösen a belépési és terjeszkedési korlátok kezelésére.

(52)	Ezért a 717/2007/EK rendeletet és a 2002/21/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 717/2007/EK rendelet módosításai

A 717/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete (2007. június 27.) a Közösségen belüli nyilvános mobil hírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming)”;

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ez a rendelet olyan közös megközelítést hoz létre, amely biztosítja, hogy a nyilvános mobil hírközlő hálózat felhasználói a Közösségen belüli utazásaik során az adott, versenyképes nemzeti díjakhoz képest ne fizessenek túlságosan magas árat a Közösségen belüli barangolási szolgáltatásokért hívások kezdeményezése és fogadása, SMS-üzenetek küldése és fogadása, valamint csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások igénybevétele során, és ezáltal hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez, miközben magas szintű fogyasztóvédelmet ér el, elősegíti a versenyt és az átláthatóságot a piacon, valamint egyaránt ösztönzi az innovációs kezdeményezéseket és a fogyasztók szabad választását.

E rendelet szabályokat állapít meg a Közösségen belül kezdeményezett és végződtetett beszédhívásokkal és SMS-üzenetekkel összefüggő Közösségen belüli barangolási szolgáltatások, valamint a barangolást végző ügyfelek által egy másik tagállam mobil hírközlő hálózatán történő barangolás során igénybe vett csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások nyújtásáért a mobilszolgáltatók által felszámítható díjakról. E rendelet alkalmazása egyaránt kiterjed a hálózatüzemeltetők közötti nagykereskedelmi díjakra és adott esetben a hazai szolgáltatók által felszámított kiskereskedelmi díjakra.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e rendeletben foglalt díjkorlátok mértékét euróban adták meg. Amennyiben a 3., 4, 4a., 4b. cikk és a 6a. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti díjakat más pénznemben adják meg, az e cikkek szerinti kezdeti díjkorlátokat azon pénznemekben kell meghatározni a 3. és 4. cikk esetében a 2007. június 30-án érvényes referencia átváltási árfolyam, a 4a., 4b. cikk és a 6a. cikk (3) és (4) bekezdése esetében az Európai Központi Bank által az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2009. május 6-án közzétett referencia átváltási árfolyam alkalmazásával.

A díjkorlátokban a 3. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése és a (6a) cikk (4) bekezdése alapján ezt követően bekövetkező csökkentések tekintetében a felülvizsgált értékeket a felülvizsgált értékek alkalmazásának időpontja előtt egy hónappal így közzétett referencia átváltási árfolyam alkalmazásával kell meghatározni. Ugyanez a referencia átváltási árfolyam alkalmazandó a 4a. és 4b. cikk és a 6a. cikk (3) bekezdése által szabályozott díjak értékének éves felülvizsgálatához, amennyiben ezeket a díjakat az eurótól eltérő pénznemben határozzák meg.”;

A 2. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a b)–g) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„b)	»hazai szolgáltató«: olyan vállalkozás, amely a barangolást végző ügyfélnek földfelszíni nyilvános mobil hírközlési szolgáltatásokat nyújt saját hálózatán keresztül, vagy virtuális mobilhálózat-üzemeltetőként, illetve viszonteladóként;

c)	»hazai hálózat«: olyan, egy tagállamon belüli földfelszíni nyilvános mobil hírközlő hálózat, amelynek révén egy hazai szolgáltató a barangolást végző ügyfélnek földfelszíni nyilvános mobil hírközlési szolgáltatásokat nyújt;

»Közösségen belüli barangolás«: mobiltelefon vagy egyéb készülék barangolást végző ügyfél általi használata Közösségen belüli hívásfogadásra vagy -kezdeményezésre, SMS-üzenetek küldésére vagy fogadására, illetve csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások igénybevételére attól eltérő tagállamban, mint amelyben az ügyfél saját hazai hálózata található, a hazai hálózat üzemeltetője és a látogatott hálózat üzemeltetője közötti megállapodás alapján;

»szabályozott barangolásos hívás«: a barangolást végző ügyfél olyan mobil-beszédhívása, amelyet egy látogatott hálózaton kezdeményeztek, és a végződés szerinti nyilvános hírközlő hálózat a Közösségen belül található, vagy a barangolást végző ügyfél olyan hívásfogadása, amelyet a Közösségen belüli nyilvános hírközlő hálózatról kezdeményeztek és egy látogatott hálózaton fogadtak;

»barangolást végző ügyfél«: földfelszíni nyilvános mobil hírközlési szolgáltatást a Közösségen belül található földfelszíni nyilvános mobiltelefon-hálózaton keresztül nyújtó szolgáltató ügyfele, aki olyan szerződéssel vagy megállapodással rendelkezik hazai szolgáltatójával, amely lehetővé teszi, hogy mobiltelefont vagy egyéb készüléket – a hazai hálózat üzemeltetője és a látogatott hálózat üzemeltetője közötti megállapodás alapján – a látogatott hálózaton híváskezdeményezésre vagy fogadásra, SMS-üzenetek küldésére vagy fogadására, illetve csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások igénybevételére használjon;

»látogatott hálózat«: olyan földfelszíni nyilvános mobil hírközlő hálózat, amely a hazai hálózatétól eltérő tagállamban található, és amely lehetővé teszi, hogy a barangolást végző ügyfél – a hazai hálózat üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján – hívásokat kezdeményezzen és fogadjon, SMS-üzeneteket küldjön és fogadjon, vagy csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatásokat használjon;”;

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„h)	»euro-SMS tarifa«: a 4b. cikkben előírt legmagasabb díjat meg nem haladó díjszabás, amelyet ezen cikkel összhangban egy hazai szolgáltató a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek nyújtásáért felszámíthat;

i)	»SMS-üzenet«: rövidüzenet-szolgáltatás (Short Message Service) keretében küldött szöveges üzenet, amely elsősorban alfabetikus és/vagy numerikus karakterekből áll, és a nemzeti számozási tervekkel összhangban kiosztott mobil- és/vagy vezetékes számok között küldhető;

»szabályozott barangolásos SMS-üzenet«: barangolást végző ügyfél által küldött olyan SMS-üzenet, amelyet egy látogatott hálózaton kezdeményeztek és a Közösségen belüli nyilvános hírközlő hálózaton végződtettek, vagy a barangolást végző ügyfél által fogadott olyan SMS-üzenet, amelyet a Közösségen belüli nyilvános hírközlő hálózatról kezdeményeztek és egy látogatott hálózaton végződtettek;

»szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás«: a barangolást végző ügyfél számára a látogatott hálózathoz való kapcsolódás alatt mobiltelefonja vagy egyéb mobilkészüléke segítségével csomagkapcsolt adatok használatát lehetővé tevő barangolási szolgáltatás. A szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nem terjed ki szabályozott barangolásos hívások vagy SMS-üzenetek továbbítására és fogadására, de kiterjed MMS-üzenetek továbbítására és fogadására.”;

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltető között, és azt egy tizenkét hónapos időszakra, vagy egy adott legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díj e bekezdésben meghatározott alkalmazási idejének lejártáig vagy e rendelet hatályának lejártáig hátralévő rövidebb időszakra kell kiszámítani. A legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díjat 2008. augusztus 30-án 0,28 EUR-ra, 2009. július 1-jén 0,26 EUR-ra, majd 2010. július 1-jén 0,22 EUR-ra és 2011. július 1-jén 0,18 EUR-ra kell csökkenteni.”;

a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„ 2009. július 1-jétől azonban az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a teljes nagykereskedelmi barangolásos árbevételt el kell osztani a vonatkozó időszakban az érintett üzemeltető által a Közösségen belüli nagykereskedelmi barangolásos hívások nyújtására ténylegesen felhasznált, másodperc alapon összesített nagykereskedelmi barangolásos percek számával, mindezt úgy kiigazítva, hogy figyelembe vegyék a látogatott hálózat üzemeltetőjének azt a lehetőségét, hogy legfeljebb 30 másodperces kezdeti minimális díjazási időszakot alkalmazhat.”;

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A hazai szolgáltató által saját barangolást végző ügyfelének felszámított (HÉA nélküli) eurotarifa barangolásos hívásonként eltérő lehet, de a szolgáltató híváskezdeményezés esetén legfeljebb 0,49 EUR/perc díjat, hívásfogadás esetén 0,24 EUR/perc díjat számíthat fel egy szabályozott barangolásos hívás nyújtásáért. A kezdeményezett hívások felső határa 2008. augusztus 30-án és 2009. július 1-jén megfelelően 0,46 EUR-ra, illetve 0,43 EUR-racsökken, a fogadott hívások felső határa pedig 0,22 EUR-ra, illetve 0,19 EUR-ra. A kezdeményezett hívások felső határa 2010. július 1-jén, és 2011. július 1-jén megfelelően tovább csökken 0,39 EUR-ra, illetve 0,35 EUR-ra, a fogadott hívások felső határa pedig 0,15 EUR-ra, illetve 0,11 EUR-ra.

2010. július 1-jei hatállyal a hazai szolgáltatók barangolásos ügyfeleiknek barangolásos hangüzenetek fogadásáért nem számíthatnak fel díjat. Erre az egyéb vonatkozó díjak, például az ilyen üzenetek meghallgatásáért felszámolható díjak sérelme nélkül kerül sor.

2009. július 1-jétől a hazai szolgáltatók kötelesek barangolást végző ügyfeleiknek minden eurotarifa alá eső, kezdeményezett és fogadott szabályozott barangolásos hívást másodperc alapon számlázni.

A harmadik albekezdéstől eltérően a hazai szolgáltató az eurotarifa alá eső, kezdeményezett hívásokra 30 másodpercet meg nem haladó hosszúságú kezdeti díjazási időszakot alkalmazhat.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„4. A (3) bekezdésben szereplő eljárás befejezését követően a barangolást végző ügyfél bármikor kérheti az eurotarifába történő átsorolását vagy abból való kilépését. A díjszabások közötti váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés egyéb részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz, kivéve ha olyan barangolást végző ügyfél kéri az eurotarifába történő átsorolását, aki több barangolási szolgáltatást (nevezetesen beszéd-, SMS- és/vagy adatszolgáltatást) tartalmazó külön barangolási díjcsomagra fizetett elő; ebben az esetben a hazai szolgáltató megkövetelheti, hogy a díjszabást váltó ügyfél mondjon le a csomag többi eleméhez kapcsolódó előnyökről. A hazai szolgáltató az érvényes barangolási díjszabás lejártát követően három hónapot meg nem haladó, előre meghatározott legrövidebb időtartamra elhalaszthatja a váltást.”;

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek nagykereskedelmi díjai

1. 2009. július 1-jétől a látogatott hálózat üzemeltetője a barangolást végző ügyfél hazai hálózata üzemeltetőjének SMS-üzenetenként legfeljebb 0,04 eurónak megfelelő átlagos nagykereskedelmi díjat számíthat fel a látogatott hálózatról küldött szabályozott barangolásos SMS-üzenet nyújtásáért.

2. Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltető között, és azt tizenkét hónapos időszakra, vagy e rendelet lejártáig hátralévő rövidebb időszakra kell kiszámítani.

3. Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó időszak alatt a látogatott hálózat üzemeltetője által a hazai hálózatok üzemeltetőitől a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek Közösségen belüli küldéséért és továbbításáért kapott nagykereskedelmi barangolásos árbevételt el kell osztani az érintett hazai hálózatot üzemeltető nevében az adott időszakban küldött és továbbított ilyen SMS-üzenetek számával.

4. A látogatott hálózat üzemeltetője az (1) bekezdésben említett díjon kívül nem számíthat fel más díjat a barangolást végző ügyfél hazai hálózata üzemeltetőjének az ő látogatott hálózatában barangolást végző ügyfélnek küldött, szabályozott barangolásos SMS-üzenetek végződtetéséért.

4b. cikk

A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek kiskereskedelmi díjai

1. A hazai szolgáltatóknak a (2) bekezdésben előírt euro-SMS tarifát valamennyi barangolást végző ügyfelük részére világosan és átlátható módon hozzáférhetővé kell tenniük. Az euro-SMS tarifa nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos előfizetést vagy más egyszeri, illetve rendszeres díjat, és valamennyi kiskereskedelmi díjszabással kombinálhatónak kell lennie, az e cikkben foglalt egyéb rendelkezések fenntartásával.

2. 2009. július 1-jétől a hazai szolgáltató által saját barangolást végző ügyfelének felszámított (HÉA-nélküli) euro-SMS tarifa barangolásos SMS-üzenetenként eltérő lehet, de az érintett barangolást végző ügyfél által küldött szabályozott barangolásos SMS-üzenetenként nem haladhatja meg a 0,11 EUR-t.

3. A hazai szolgáltatók barangolást végző ügyfeleiknek a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek fogadásáért nem számíthatnak fel díjat.

4. 2009. július 1-jétől a hazai szolgáltatóknak automatikusan euro-SMS tarifát kell alkalmazniuk valamennyi barangolást végző ügyfelükre, azon ügyfelek kivételével, akik már korábban külön barangolási díjszabást vagy csomagot választottak, amelynek alapján a szabályozott barangolásos SMS-üzenetekre vonatkozóan attól a díjszabástól eltérő díjszabást élveznek, amelybe ilyen kifejezett választás hiányában sorolták volna őket.

5. 2009. július 1-jétől a hazai szolgáltatóknak euro-SMS tarifát kell alkalmazniuk valamennyi olyan új, barangolást végző ügyfélre, aki kifejezett formában nem választ eltérő barangolásos SMS-díjszabást vagy a barangolásos szolgáltatásokra vonatkozó olyan díjcsomagot, amely a szabályozott barangolásos SMS-üzenetekre eltérő díjszabást tartalmaz.

6. A barangolást végző ügyfél bármikor kérheti az euro-SMS tarifába történő átsorolását vagy abból való kilépését. A díjszabások közötti váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés barangolástól eltérő részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz. A hazai szolgáltató az érvényes barangolási díjszabás lejártát követően három hónapot meg nem haladó, előre meghatározott legrövidebb időtartamra elhalaszthatja a váltást. Az euro-SMS tarifa mindig összekapcsolható eurotarifával.

7. Legkésőbb 2009. június 30-ig a hazai szolgáltatóknak valamennyi barangolást végző ügyfelüket egyénileg tájékoztatniuk kell az euro-SMS tarifáról, arról, hogy az legkésőbb 2009. július 1-jétől valamennyi olyan, barangolást végző ügyfélre alkalmazandó lesz, aki kifejezett formában nem választott a szabályozott barangolásos SMS-üzenetekre vonatkozó külön díjszabást vagy csomagot, valamint azon jogukról, hogy a (6) bekezdéssel összhangban kérhetik az euro-SMS tarifába való átsorolásukat vagy az abból való kilépést.

4c. cikk

A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek műszaki jellemzői

A hazai szolgáltatók és a látogatott hálózatok üzemeltetői nem változtathatják meg a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek műszaki jellemzőit oly módon, hogy azok eltérjenek a hazai piacon nyújtott SMS-üzenetek műszaki jellemzőitől.”;

7.	Az 5. cikket el kell hagyni;

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A szabályozott barangolásos hívások és SMS-üzenetek kiskereskedelmi díjainak átláthatósága

1. A barangolást végző ügyfelek arra való figyelmeztetése érdekében, hogy híváskezdeményezéskor és -fogadáskor, valamint SMS-üzenet küldésekor barangolási díjak vonatkoznak rájuk, minden hazai szolgáltató köteles – kivéve, ha az ügyfél értesítette szolgáltatóját, hogy nem kívánja e szolgáltatást igénybe venni – automatikusan, indokolatlan késedelem nélkül, ingyenesen, üzenetszolgáltatás útján alapvető, személyre szóló díjszabási tájékoztatást adni a barangolást végző ügyfélnek, amikor az a hazai hálózatától eltérő tagállam területére lép, a szóban forgó ügyfél által látogatott tagállamban történő híváskezdeményezésre és -fogadásra, valamint SMS-üzenetek küldésére vonatkozó (HÉÁ-t tartalmazó) barangolási díjakról.

E személyre szóló, alapvető díjszabási tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ügyfél díjcsomagjának megfelelően kiszabható legmagasabb díjakat

a)	a látogatott tagállamon belüli, továbbá a hazai hálózat szerinti tagállamba irányuló hívások kezdeményezéséért, valamint a hívásfogadásért; és

b)	a látogatott tagállamban tartózkodás alatt szabályozott barangolásos SMS-üzenetek küldéséért.

Ugyancsak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett, további tájékoztatás céljából ingyenesen hívható telefonszámot, valamint a segélyszolgálatoknak az ingyenesen hívható egységes európai segélyhívószám (112) tárcsázásával való elérésére vonatkozó információkat.

Annak az ügyfélnek, aki értesítést küldött, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus üzenetet, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni hazai szolgáltatójától.

A hazai szolgáltatóknak a személyre szóló díjszabási tájékoztatást a vak és gyengén látó ügyfelek részére, ha az ügyfél kéri, automatikusan és ingyenesen, beszédhívással kell nyújtaniuk.

2. Az (1) bekezdés kiegészítéseként, az ügyfélnek – függetlenül a Közösségen belüli tartózkodási helyétől – joga van ingyenesen, mobil beszédhívás vagy SMS révén személyre szabott, részletesebb információt kérni és kapni a látogatott hálózaton belül a beszédhívásokra, SMS-re, MMS-re és más adatkommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó, barangolási díjszabásokról, valamint tájékoztatást kérni és kapni az e rendelet alapján alkalmazandó átláthatósági intézkedésekről. Az ilyen kéréseket a hazai szolgáltató által erre a célra kijelölt ingyenesen hívható telefonszámon keresztül lehet intézni.

3. A hazai szolgáltatók szerződéskötéskor kötelesek minden felhasználót teljeskörűen tájékoztatni az érvényes barangolási díjakról, különösen az eurotarifáról és az euro-SMS tarifáról. Ezen kívül a díjakban bekövetkező minden változás alkalmával indokolatlan késedelem nélkül naprakész tájékoztatást kell adniuk barangolást végző ügyfeleiknek az érvényes barangolási díjakról.

A hazai szolgáltatóknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy minden ügyfelük tisztában legyen az eurotarifa és az euro-SMS tarifa hozzáférhetőségével. Különösen pedig 2007. július 30-ig érthető és nem részrehajló módon tájékoztatniuk kell összes ügyfelüket az eurotarifára vonatkozó feltételekről, illetve 2009. június 30-ig az euro-SMS tarifára vonatkozó feltételekről. Ezután ésszerű időközönként emlékeztetőt kell küldeniük az összes olyan ügyfélnek, aki más díjszabást választott.”;

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

A szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági és védőmechanizmusok

1. A hazai szolgáltatóknak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosítaniuk kell, hogy barangolást végző ügyfeleik a szerződéskötés előtt és azt követően is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek az általuk igénybe vett szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások díjszabására vonatkozóan, olyan módon, amely elősegíti, hogy az ügyfelek megértsék e használat pénzügyi következményeit, és lehetővé teszi számukra a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követését és ellenőrzését.

Szükség esetén a hazai szolgáltatók a szerződéskötés előtt, majd azt követően rendszeresen tájékoztatják ügyfeleiket az automatikus és ellenőrizetlen barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatok és letöltések kockázatáról. A hazai szolgáltatóknak ezen kívül világosan és könnyen érthetően ismertetniük kell ügyfeleikkel, hogyan kapcsolhatják ki ezeket az automatikus barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatokat, hogy elkerüljék a barangolásos adatátviteli szolgáltatások ellenőrizetlen igénybevételét.

2. Legkésőbb 2009. július 1-jétől a hazai szolgáltatóknak automatikus üzenetben kell értesíteniük a barangolást végző ügyfelet arról, hogy barangol, és személyre szabott díjszabási alaptájékoztatást kell nyújtaniuk az érintett tagállamban a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások nyújtására az adott barangolást végző ügyfélre alkalmazandó díjakról, kivéve, ahol az ügyfél értesítette hazai szolgáltatóját, hogy nem tart igényt erre a tájékoztatásra.

Ezt a személyre szabott alapvető díjszabási tájékoztatást a barangolást végző ügyfél mobiltelefonjára vagy egyéb készülékére kell eljuttatni például SMS-üzenet, e-mail vagy a számítógépén felugró ablak formájában, valahányszor a barangolást végző ügyfél egy hazai hálózatának államától eltérő tagállamba lép és e tagállamban először vesz igénybe szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást. A tájékoztatást ingyenesen kell nyújtani, abban a pillanatban, amikor a barangolást végző ügyfél a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást kezdeményezi, a tájékoztatás fogadását és könnyű megértését elősegítő módon.

Annak az ügyfélnek, aki értesítette hazai szolgáltatóját, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus díjszabási tájékoztatást, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni szolgáltatójától.

3. Legkésőbb 2010. március 1-jéig minden hazai szolgáltatónak valamennyi barangolást végző ügyfele számára biztosítania kell azt a lehetőséget, hogy ingyenesen és szabadon választhasson egy olyan megoldást, amely tájékoztatást ad az addigi összes fogyasztásáról, vagy adatmennyiségben, vagy a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért a barangolást végző ügyfél részére történő számlázás pénznemében kifejezve, annak garantálása mellett, hogy az ügyfél kifejezett beleegyezése nélkül a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért egy adott időszakban fizetendő összes díj nem haladhatja meg a megadott határértéket.

Ezért a hazai szolgáltatók egy vagy több maximális összeghatárt bocsátanak rendelkezésre meghatározott használati időszakok tekintetében, feltéve hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják a megfelelő adatmennyiségekről. Ezen összeghatárok egyike (az alapértelmezett összeghatár) havi számlázási időszakonként megközelíti, de nem haladhatja meg az 50 EUR-t (HÉA nélkül).

A hazai szolgáltató adatmennyiségben kifejezett határokat is megállapíthat, feltéve hogy az ügyfeleket előre tájékoztatják a megfelelő pénzügyi vonzatokról. Ezen határértékek egyikének (az alapértelmezett adatmennyiségi határnak) megfelelő költségvonzat havi számlázási időszakonként legfeljebb 50 euro (HÉA nélkül) körül alakul.

Ezen felül a hazai szolgáltató a barangolást végző ügyfele részére további, különböző – azaz magasabb vagy alacsonyabb – havi felső összeghatárokat is kínálhat.

Legkésőbb 2010. július 1-jéig minden olyan ügyfélre alkalmazni kell a második és a harmadik albekezdés alapértelmezett határértékeit, akik nem választottak más határértéket.

Valamennyi hazai szolgáltató biztosítja továbbá megfelelő értesítés küldését a barangolást végző ügyfél mobiltelefonjára vagy egyéb készülékére, például SMS-üzenet, e-mail vagy a számítógépén felugró ablak formájában a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó, megállapodás szerinti felső pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80 %-ának elérésekor. Biztosítani kell az ügyfelek számára a jogot, hogy kérjék szolgáltatójuktól az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérjék a hazai szolgáltatótól a szolgáltatás visszaállítását.

Ha ezt a pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot egyébként túllépnék, értesítést kell küldeni a barangolást végző ügyfél mobiltelefonjára vagy egyéb eszközére. Ezen értesítésnek jeleznie kell, hogy az ügyfél milyen eljárást követve kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetnie a határértéken felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a barangolást végző ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelően, a hazai szolgáltató haladéktalanul megszünteti a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását és az ezért fizetendő további díjak felszámolását a barangolást végző ügyfél számára, kivéve ha és ameddig az ügyfél kéri e szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását.

2010. november 1-jétől, amennyiben a barangolást végző ügyfél »pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit« funkciót igényel vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthető az előfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz.

4. 2009. július 1-jei hatállyal:

a látogatott hálózat üzemeltetője által a barangolást végző ügyfél hazai hálózata üzemeltetőjének a látogatott hálózaton keresztül nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásért felszámított átlagos nagykereskedelmi díj 2009. július 1-jén nem haladhatja meg az adatforgalom után megabájtonként legfeljebb 1,00 EUR biztonsági korlátot, amelynek mértéke 2010. július 1-jétől 0,80 EUR, 2011. július 1-jétől pedig 0,50 EUR. A keretirányelv 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében e biztonsági korlát nem vezethet a verseny torzulásához vagy korlátozásához a nagykereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatások piacán;

b)	ezt az átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltető között, és azt tizenkét hónapos időszakra, vagy az e rendelet lejártáig hátralévő, ennél rövidebb időszakra kell kiszámítani;

az a) pontban említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó időszak alatt a látogatott hálózat üzemeltetője által a hazai hálózatok üzemeltetőitől szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtásáért kapott nagykereskedelmi barangolásos árbevételt el kell osztani a szolgáltatás nyújtása során az adott időszakban ténylegesen felhasznált, kilobájt alapon összesített adatok megabájtban kifejezett mennyiségével.”;

10.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2) A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek az e rendelet és különösen a 3., 4., 4a., 4b. és 6a. cikk alkalmazására vonatkozó naprakész információkat az érintett felek számára könnyen hozzáférhető módon nyilvánosságra hozni.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A nemzeti szabályozó hatóságok saját kezdeményezésük alapján is felléphetnek az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben szükséges, élhetnek különösen a hozzáférési irányelv 5. cikke szerinti hatáskörökkel alkalmazhatják a megfelelő hozzáférés és összekapcsolás biztosítása érdekében, hogy ezáltal garantálják a barangolási szolgáltatások végpontok közötti kapcsolódását és összeköthetőségét, például abban az esetben, ha az előfizetők nem tudnak szabályozott barangolásos SMS-üzeneteket váltani más tagállamban található földfelszíni mobilhálózat előfizetőivel az ilyen üzenetek továbbítását lehetővé tevő megállapodás hiányának következtében.”;

11.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekről legkésőbb 2008. március 30-ig, illetve a 544/2009/EK rendelettel (*1) a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében, a 4. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 4a., a 4b., a 4c. cikkben, a 6., a 6a. és a 7. cikkben bevezetett további követelmények tekintetében legkésőbb 2010. március 30-ig, az ezeket érintő későbbi módosításokról pedig haladéktalanul kötelesek értesíteni a Bizottságot.

(*1) HL L 167., 29 június 2009., 12. o.”;"

12.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Felülvizsgálat

(1) A Bizottság 2011. június 30-ig felülvizsgálja e rendelet működését, és nyilvános konzultációt követően jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt értékeli, hogy e rendelet céljai megvalósultak-e. Ennek során a Bizottság többek között a következőket vizsgálja felül:

—

a barangolást végző ügyfeleknek nyújtott hang-, SMS- és adatátviteli szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi áraiban bekövetkezett változások, illetve ehhez kapcsolódóan az egyes tagállamokban nemzeti szinten nyújtott mobil hírközlési szolgáltatások alakulása, külön a feltöltőkártyás és az előfizetéses ügyfelek tekintetében; valamint e szolgáltatások minősége és sebessége;

—	a szolgáltatások – ideértve a barangolás alternatív szolgáltatásainak (hang, SMS és adat) elérhetősége és minősége, különösen a technológiai fejlődés fényében;

—	mennyire voltak előnyösek az ügyfelek számára a barangolásos szolgáltatások tényleges árcsökkentései, illetve más, a barangolásos szolgáltatások nyújtásának árait érintő csökkentések, továbbá a különféle hívási minták szerint a fogyasztók rendelkezésére álló tarifák és termékek sokfélesége;

—	a verseny mértéke a kis- és nagykereskedelmi piacon, különösen a kisebb, független vagy új üzemeltetők versenyhelyzete, ideértve az üzemeltetők közötti kereskedelmi megállapodások versenyre gyakorolt hatásának mértékét és az üzemeltetők közötti összeköttetés mértékét.

A Bizottság egyéb szabályozási módszereket is értékel az árszabályozáson kívül, amelyek segítségével létrejöhet a barangolás belső versenypiaca, és az értékelés során figyelembe veszi az európai elektronikus hírközlési szabályozók testületének független elemzését. Ezen értékelés alapján a Bizottság megfelelő ajánlásokat tesz.

(2) A Bizottság továbbá legkésőbb 2010. június 30-ig időközi jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére, amely magában foglalja a Közösségen belüli barangolásos szolgáltatások nyújtása nyomon követésének összefoglalását és az e rendelet célkitűzéseinek elérése terén tett előrelépések értékelését, kitérve az (1) bekezdésben szereplő kérdésekre is.”;

13.	A 12. cikkben a „2007. augusztus 30-ig” szöveget el kell hagyni;

14.	A 13. cikkben a „2010.” évszám helyébe a „2012.” évszám lép.

2. cikk

A 2002/21/EK irányelv módosítása

A 2002/21/EK irányelv 1. cikke (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ez az irányelv és a különös irányelvek nem érintik a Közösségen belüli nyilvános mobil hírközlő hálózatokra vonatkozó nemzetközi barangolás szabályozása céljából elfogadott egyedi intézkedéseket.”.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) 2009. január 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2009. április 22-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. június 8-i határozata.

(3) HL L 171., 2007.6.29., 32. o.

(4) HL L 200., 2002.7.30., 38. o.

(5) HL L 108., 2002.4.24., 7. o.

(6) HL L 108., 2002.4.24., 33. o.

2009.6.29.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/26

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 546/2009/EK RENDELETE

(2009. június 18.)

az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 159. cikkének harmadik bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozta az európai globalizációs alkalmazkodási alapot (a továbbiakban: az Alap) annak érdekében, hogy lehetővé tegye a Közösség számára a globalizáció miatt a világkereskedelemben bekövetkezett változások következtében elbocsátott munkavállalók támogatását, és kimutassa feléjük szolidaritását.

(2)

A Bizottság a 2008. július 2-i közleményében az 1927/2006/EK rendelet 16. cikkének megfelelően bemutatta az első éves jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló megerősíteni az Alapnak az európai munkavállalókat szolgáló munkahelyteremtésre és képzési lehetőségekre gyakorolt hatását.

(3)

Az Európai Tanács által 2007. december 14-én jóváhagyott „A rugalmas biztonság (flexicurity) közös elvei”, és az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek – A munkaerő-piaci és a képzettségi igények előrejelzése és összehangolása” című bizottsági közlemény egyaránt kiemeli a munkavállalók folyamatos alkalmazkodóképességének és alkalmazhatóságának megerősítésére vonatkozó célokat, jobb tanulási lehetőségek biztosításával minden szinten, valamint a gazdaság igényeire reagáló képességfejlesztési stratégiákkal, ideértve, például, az alacsony szénigényű és tudásalapú gazdaságra történő átálláshoz szükséges készségeket is.

(4)

A Bizottság 2008. november 26-án kiadott egy közleményt az európai gazdaság talpra állásának tervéről, amely a szolidaritás és a szociális igazságosság elvein alapul. A válságra adott válasz részeként felül kell vizsgálni az Alap szabályait annak érdekében, hogy eltérés biztosításával átmenetileg kiterjesszék az Alap hatályát, és képessé tegyék a hatékonyabb reagálásra. A tagállamoknak, amelyek ezen eltérés értelmében kérnek hozzájárulást az Alapból, bizonyítaniuk kell, hogy közvetlen és kimutatható kapcsolat van az elbocsátások, valamint a pénzügyi és gazdasági válság között.

(5)

A beavatkozási kritériumok átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében be kell vezetni az elbocsátást képező esemény meghatározását. Azért, hogy a kérelmek benyújtása terén a tagállamok nagyobb rugalmasságot élvezzenek, és hogy a szolidaritás célja jobban teljesüljön, csökkenteni kell az elbocsátási küszöböt.

(6)

A tisztességes és a hátrányos megkülönböztetést kizáró bánásmód céljának megfelelően, valamennyi munkavállalónak, akinek az elbocsátása egyértelműen ugyanazon elbocsátási eseménnyel hozható kapcsolatba, jogosultnak kell lennie arra, hogy részesüljön az Alapból származó hozzájárulásért beterjesztett, személyre szabott szolgáltatások csomagjából.

(7)	A Bizottság kezdeményezésére nyújtott technikai segítségnyújtást az Alap végrehajtásának megkönnyítésére kell használni.

(8)	Annak érdekében, hogy a pénzügyi és gazdasági válság időszakában további támogatás legyen igénybe vehető az Alapból, a társfinanszírozás mértékét ideiglenesen növelni kell.

(9)

A fellépések minőségének javítása céljából, és annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak az intézkedések hatékony érvényesülésére a legkiszolgáltatottabb munkavállalók munkaerő-piacra történő újbóli beilleszkedése terén, meg kell hosszabbítani és pontosítani kell azt az időszakot, amely alatt végre kell hajtani a támogatásra jogosult műveleteket.

(10)	Indokolt felülvizsgálni az Alap működését, ideértve a globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott munkavállalók támogatása érdekében bevezetett ideiglenes eltérést is.

(11)	Az 1927/2006/EK rendeletet ezért megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1927/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, az Alap támogatást nyújt a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként elbocsátott munkavállalóknak is, feltéve hogy a kérelmek megfelelnek a 2. cikk a), b) vagy c) pontjában meghatározott kritériumoknak. Azoknak a tagállamoknak, amelyek ezen eltérés értelmében kérnek hozzájárulást az Alapból, bizonyítaniuk kell, hogy közvetlen és kimutatható kapcsolat van az elbocsátások, valamint a pénzügyi és gazdasági válság között.

Ez az eltérés valamennyi, 2011. december 31. előtt benyújtott kérelemre alkalmazandó.”;

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A beavatkozás kritériumai

Az Alapból olyan esetekben kell pénzügyi hozzájárulást nyújtani, amikor a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások komoly gazdasági zavarokhoz vezettek, úgymint az Európai Unióba irányuló behozatal jelentős növekedése, vagy egy adott ágazatban az EU piaci részesedésének hirtelen csökkenése, vagy egy harmadik országba történő gazdasági delokalizáció, amelyek következtében:

a)	legalább 500 főt bocsátanak el négyhónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve annak a beszállítói vagy felhasználói termelői körében elbocsátott munkavállalókat is, vagy

b)	legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten.

Kisméretű munkaerőpiacok esetében vagy az érintett tagállam(ok) által kellőképpen alátámasztott kivételes esetekben, ha az elbocsátások súlyos következménnyel járnak a foglalkoztatottságra és a helyi gazdaságra nézve, akkor is elfogadható az Alapból származó támogatásra benyújtott kérelem, ha az a) és a b) pontban meghatározott beavatkozási kritériumok nem teljesülnek maradéktalanul. A tagállamnak jeleznie kell, hogy a kérelme nem felel meg teljes mértékben az a) vagy b) pontban meghatározott beavatkozási kritériumoknak. A kivételes körülmények között nyújtott hozzájárulások aggregált összege nem haladhatja meg az Alap éves maximális összegének 15 %-át.

A fenti a), b) és c) pontban említett elbocsátások számának kiszámítása céljából az elbocsátást az alábbi időponttól kell számítani:

—	a munkaadó által a munkavállaló elbocsátásáról vagy a munkaszerződésének megszüntetéséről adott egyedi értesítés időpontja,

—	a munkaszerződés tényleges, a lejártát megelőző megszűntetésének időpontja, vagy

—

(*1)az a nap, amelyen a munkaadó – a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelv 3. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban – írásban értesíti az illetékes hatóságot a tervezett csoportos létszámcsökkentésről; ebben az esetben, az e rendelet 10. cikkében előírt értékelés elvégzése előtt a kérelmező tagállam(ok) további tájékoztatást nyújt(anak) a Bizottságnak a fenti a), b) vagy c) pont szerint végrehajtott elbocsátások tényleges számáról és az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomag becsült költségeiről.

A tagállam(ok) valamennyi érintett vállalkozásra vonatkozóan feltüntetik a kérelemben, hogy az elbocsátásokat hogyan számítják.

(*1) HL L 225., 1998.8.12., 16. o. ”;"

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Támogatásra jogosult személyek

A tagállamok az Alapból társfinanszírozott, személyre szabott szolgáltatásokat nyújthatnak az érintett munkavállalóknak, akik az alábbiak lehetnek:

a)	a 2. cikk a), b) vagy c) pontjában meghatározott időszakon belül elbocsátásra kerülő munkavállalók, és

a 2. cikk a) vagy c) pontjában meghatározott időszak előtt vagy után elbocsátásra kerülő munkavállalók, olyan esetekben, amikor a 2. cikk c) pontja alapján benyújtott kérelem eltér a 2. cikk a) pontjában meghatározott kritériumoktól, feltéve hogy az elbocsátásokra a tervezett elbocsátások általános bejelentése után került sor, és egyértelmű okozati összefüggés mutatható ki az elbocsátásokat a referencia-időszak alatt kiváltó eseménnyel.”;

A 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	érvekkel alátámasztott elemzés az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások, vagy a pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolatról, a leépítések számának kimutatása, valamint magyarázat az elbocsátások kiszámíthatatlan jellegéről.”;

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

(1)

A Bizottság kezdeményezésére, az Alap éves maximális összegének 0,35 %-a erejéig, az Alap felhasználható az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészületek, nyomonkövetés, tájékoztatás, az Alap végrehajtása szempontjából releváns adatbázis létrehozása, adminisztratív és technikai támogatás, pénzügyi ellenőrzés, ellenőrzési és értékelési tevékenységek finanszírozására.

(2)	Az 1. cikkben meghatározott felső határra figyelemmel a költségvetési hatóság minden év elején rendelkezésre bocsát egy összeget technikai segítségnyújtás céljára, a Bizottság javaslata alapján.

(3)	Az 1. cikkben meghatározott feladatokat a költségvetési rendelettel, valamint a költségvetés végrehajtásának e formájára alkalmazandó végrehajtási szabályokkal összhangban kell végrehajtani.

(4)	A Bizottság a technikai segítségnyújtás keretében tájékoztatást és iránymutatást is nyújt a tagállamoknak az Alap felhasználása, nyomonkövetése és értékelése során. A Bizottság tájékoztatást nyújthat az Alap felhasználásáról az európai és nemzeti szociális partnereknek is.”;

A 10. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 5. cikk (5) bekezdésének értelmében elvégzett értékelés alapján, és különös figyelemmel a támogatandó munkavállalók számára, a javasolt intézkedésekre és a becsült költségekre, a Bizottság a lehető leggyorsabban értékeli az adott esetben a rendelkezésre álló források keretein belül adható pénzügyi hozzájárulás összegét és javaslatot tesz arra. Az összeg nem haladhatja meg az 5. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett becsült összköltség 50 %-át. Az 1. cikk (1a) bekezdésében említett időpont előtt benyújtott kérelmek esetében az összeg nem haladhatja meg a 65 %-át.”;

A 11. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„A támogatások esetében az átalányként megadott közvetett költségek az Alapból hozzájárulásra jogosult kiadások, a művelet közvetlen költségeinek legfeljebb 20 %-áig, feltéve hogy a közvetett költségek a nemzeti szabályokkal, ideértve a számviteli szabályokat is, összhangban merülnek fel.”;

A 13. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállam(ok)nak a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjában foglalt valamennyi támogatásra jogosult intézkedést végre kell hajtaniuk a lehető leghamarabb, de legkésőbb az 5. cikk szerinti kérelem benyújtásától vagy ezeknek az intézkedéseknek a megkezdésétől számított 24 hónapon belül, feltéve hogy ez utóbbi időpont a kérelem időpontjától számított három hónapon belülre esik.”;

9.	A 20. cikkben az első albekezdés után a következő albekezdés kerül beillesztésre: „A Bizottság javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács felülvizsgálhatja ezt a rendeletet, beleértve az 1. cikk (1a) bekezdésében foglalt ideiglenes eltérést is.”.

2. cikk

Átmeneti rendelkezések

E rendeletet kell alkalmazni az Alapból nyújtandó támogatás iránti, 2009. május 1. óta beérkezett valamennyi kérelemre. Ami az ezen időpont előtt beérkezett kérelmeket illeti, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell továbbra is alkalmazni az Alapból nyújtott támogatás teljes időtartama alatt.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Š. FÜLE

(1) 2009. március 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2009. április 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament 2009. május 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. június 11-i határozata.

(4) HL L 48., 2008.2.22., 82. o.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.167.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 167

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 29.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról ( 1 )	12
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 545/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról	24
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 546/2009/EK rendelete (2009. június 18.) az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról	26