16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/1

(1)

Vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a Tanács az 1174/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik (a továbbiakban: HPT, vagy érintett termék) behozatalára.

(2)

Az eredeti vizsgálat termékkörét a Tanács a 684/2008/EK rendelettel (3) pontosította.

(3)

Az eredeti vizsgálatot követően a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a KNK származó kézi emelőkocsikra és alapvető részegységeikre kivetett dömpingellenes intézkedéseket a kézi emelőkocsik Thaiföldön való összeszerelésével (a továbbiakban: vizsgált termék) kijátsszák.

(4)

A Bizottság rendelkezésére álló prima facie bizonyíték konkrétan a következőket jelezte:

(5)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elégséges prima facie bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikke szerinti vizsgálat kezdeményezéséhez, a 923/2008/EK bizottsági rendelet (4) útján (a továbbiakban: vizsgálatot indító rendelet) hivatalból vizsgálatot indított a dömpingellenes intézkedések feltehető kijátszása ügyében. Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdése és 14. cikke (5) bekezdése alapján a Bizottság szintén a vizsgálatot indító rendelet útján a vámhatóságokat is utasította, hogy 2008. szeptember 21-től kezdve regisztrálják a Thaiföldön feladott kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalát, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként vannak bejelentve.

(6)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette Kína és Thaiföld hatóságait, a kínai és thaiföldi gyártókat/exportőröket, az ismerten érintett közösségi importőröket és a közösségi gazdasági ágazatot. Kérdőíveket küldtek az ismert kínai és thaiföldi gyártóknak/exportőröknek, a Bizottság által az eredeti vizsgálatból ismert közösségi importőröknek, valamint olyan más feleknek, akik a vizsgálatot indító rendelet 3. cikkében megszabott határidőn belül jelentkeztek. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a vizsgálatot indító rendeletben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek. Minden felet tájékoztattak arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 18. cikkének alkalmazását vonhatja maga után, és hogy a rendelkezésre álló tények alapján fogalmazzák meg a vizsgálat megállapításait.

(7)

A thaiföldi exportőröktől, illetve gyártóktól a kérdőívekre nem érkezett válasz, és a Bizottság a thaiföldi hatóságoktól sem kapott észrevételeket. A vizsgált termék egyetlen thaiföldi exportőre/gyártója – amely a vizsgálat megindítása idején a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a vizsgált terméket a 2005-től (a (10) preambulumbekezdés értelmében vett) vizsgálati időszakig a Közösségbe exportálta, és összeszerelési műveleteket is végzett Thaiföldön – tudatta a Bizottsággal, hogy 2008 áprilisa óta felhagyott tevékenységével.

(8)

Egyetlen kínai exportáló gyártó válaszolt a kérdőívre és jelentette be az EK-ba irányuló exportértékesítéseit, valamint az érintett termék nagyon kis mennyiségben való exportálását Thaiföldre. A kínai hatóságoktól észrevételek nem érkeztek.

(9)

Végezetül kilenc közösségi importőr nyújtotta be a kérdőívre adott válaszait, amelyekben bejelentették Kínából és Thaiföldről származó behozatalukat. Válaszaikból általánosságban az a következtetés vonható le, hogy 2006-ban – vagyis a végleges dömpingellenes vámok hatálybalépését követő évben – a Thaiföldről érkező behozatal megnőtt, míg a Kínából érkező hirtelen csökkent. A rá következő években a Kínából származó behozatal ismét megnőtt, míg a Thaiföldről származó behozatal némileg csökkent, de még így is jórészt a 2005-ös szint fölött maradt.

(10)

A vizsgálati időszak 2007. szeptember 1-jétől2008. augusztus 31-ig tartott. Adatgyűjtés 2005-től a vizsgálati időszak végéig folyt a kereskedelem szerkezetét érintő állítólagos változás és az alaprendelet 13. cikkében meghatározott egyéb szempontok vizsgálata céljából.

(11)

Amint a (7) preambulumbekezdés említi, a vizsgált termék egyetlen thaiföldi gyártója/exportőre sem működött együtt a vizsgálatban, és nem adta meg a szükséges adatokat. A Bizottság ezért nem volt abban a helyzetben, hogy közvetlen forrásból ellenőrizze a Thaiföldről érkezőként nyilvántartott behozatalt. Ennek megfelelően a Thaiföldről a Közösségbe feladott vizsgált termékekre vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján kellett megtenni. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy sem a Kínától, sem a közösségi importőröktől kapott információ nem tette lehetővé a Bizottság számára e behozatal jellegének meghatározását.

(12)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban az intézkedések kijátszásának megállapítása érdekében megvizsgálták, hogy megváltozott-e a kereskedelem szerkezete a harmadik országok és a Közösség között, hogy ez a változás olyan gyakorlatból, folyamatból vagy munkából eredt-e, amelynek a dömpingellenes intézkedések alkalmazásán kívül nem volt egyéb elfogadható oka vagy gazdasági indoka, hogy volt-e bizonyíték a kárra vagy arra, hogy a vám helyreigazító hatásait gyengítették a hasonló termék árai és/vagy mennyiségei, és hogy van-e bizonyíték a dömpingre a hasonló termékre korábban meghatározott rendes értékhez képest, adott esetben az alaprendelet 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban.

(13)

Az érintett termék a Kínából származó kézi emelőkocsi, valamint annak alapvető részegységei, azaz alváz és hidraulika (a továbbiakban: HPT), amelyet rendszerint az ex 8427 90 00, illetve az ex 8431 20 00 KN-kód alá sorolnak be. HPT-nek olyan kocsi minősül, amely görgőkkel ellátott, raklapok mozgatására szolgáló emelővillákkal rendelkezik, és amelyet a gyalogos gépkezelő sima, egyenletes kemény felületen, csuklós kar segítségével kézi erővel tol, von és kormányoz. A HPT-ket kizárólag arra tervezték, hogy az emelőkar pumpálásával olyan magas szintre lehessen velük emelni a rakományt, hogy az elszállítható legyen, és nincs más kiegészítő funkciójuk vagy felhasználásuk, mint például i. a rakományok mozgatása és emelése magasabbra helyezésük vagy raktározásuk segítése céljából (magasemelők), ii. raklapok egymásra helyezése (rakodógépek), iii. a rakománynak a munkavégzés szintjére történő emelése (ollós emelők) vagy iv. a rakomány felemelése és mérése (mérleges raklapemelők).

(14)

A vizsgált termék a Thaiföldön feladott, akár Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett (az érintett termékkel azonos meghatározású) kézi emelőkocsi és alapvető részegységei, azaz alváz és hidraulika (a továbbiakban: vizsgált termék), amelyet rendszerint az érintett termékével azonos KN-kódok alá sorolnak be.

(15)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság megállapította, hogy a Közösségbe Kínából exportált, illetve Thaiföldön feladott kézi emelőkocsik, valamint azok alapvető részegységei egyazon alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanaz a rendeltetésük. Ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(16)

A thaiföldi vállalatok együttműködésének hiányában az érintett termék Közösségbe irányuló thaiföldi exportjának volumenét és értékét a rendelkezésre álló adatok, azaz ebben az esetben a tagállamok által gyűjtött és a Bizottság által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése alapján összeállított statisztikai adatok, valamint az Eurostat adatai alapján határozták meg. A közösségi importőrök válaszaiban közölt adatokkal kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy a közösségi importőrök által bejelentett thaiföldi behozatalok száma a vizsgálati időszak alatt érkezett összes Thaiföldről exportált kézi emelőkocsinak és részegységeiknek csak igen kis részét, nevezetesen kevesebb mint 5 %-át képviselte. E körülmények között a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésére álló statisztikai adatok pontosabb képet adnak a helyzetről a thaiföldi export volumene és értéke tekintetében, mint a közösségi importőrök által rendelkezésre bocsátott, korlátozott mértékű információk.

(17)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése után a Thaiföldről érkező kézi emelőkocsi-import a 2005-ös 7 458 darabról 2007-ben 64 706-ra emelkedett, majd a vizsgálati időszak alatt 42 056-ra csökkent.

(18)

A Kínából a Közösségbe exportált kézi emelőkocsik száma a 2005-ös 240 639-ről 2007-ben 538 271-re, a vizsgálati időszak alatt pedig 584 786-ra emelkedett. A rendelkezésre álló információ szerint e növekedés elsősorban annak az egyetlen kínai exportáló gyártónak megnövekedett exportját jelzi, akire a legalacsonyabb dömpingellenes vámot szabták ki. Az ettől a kínai exportőrtől származó behozatalnak tulajdonítható ugyanis a Kínából a Közösségbe irányuló kéziemelőkocsi-export 2005. és a vizsgálati időszak vége közötti növekedésének túlnyomó része.

(19)

A fenti helyzetet figyelembe véve a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az EK, Kína és Thaiföld között a kereskedelem szerkezete megváltozott. A Kínából érkező behozatal tovább növekedett, ám ez közvetlenül az eredeti vizsgálattal együttműködő egyik kínai exportáló gyártó exportteljesítményének tulajdonítható; erre az exportáló gyártóra a legalacsonyabb dömpingellenes vámot alkalmazták. Másfelől a Thaiföldről érkező behozatal 2005 és 2007 között 868 %-kal nőtt, és a vizsgálati időszak alatt 564 %-os növekedési szinten állapodott meg 2005-höz képest.

(20)

Összegzésként tehát a jelenlegi kereskedelmi szerkezet nemcsak a Kínából jövő behozatal folytonosságát, hanem a Thaiföldről származó behozatal jelentős emelkedését is mutatja. A Kínából származó behozatal folytonossága, illetve további növekedése – noha jóval kisebb volt 2007 és a vizsgálati időszak között, mint amit az eredeti vizsgálat megállapított – azzal magyarázható, hogy a behozatal túlnyomó többsége attól a kínai vállalkozástól származott, amelyre a legalacsonyabb dömpingellenes vámot alkalmazták. A Thaifölddel kapcsolatban leírtak ugyanakkor csak a dömpingellenes intézkedések kijátszására irányuló tevékenységekkel magyarázhatók.

(21)

A Thaiföldről a Közösségbe irányuló behozatal akkor indult növekedésnek, mialatt a Közösség az eredeti vizsgálatot folytatta. Emlékeztetni kell arra is, hogy a thaiföldi hatóságokat, valamint az esetleges thaiföldi gyártókat, illetve exportőröket tájékoztatták a folyamatban lévő vizsgálatról. Ennek ellenére nem érkezett bizonyíték, amely magyarázatot szolgáltatott volna erre a jelentős növekedésre, és egyetlen thaiföldi vállalkozás sem működött együtt a vizsgálatban, azaz nem nyújtotta be a kérdőívekre adandó szükséges válaszokat. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy – amint a (7) preambulumbekezdésben szerepel – az információk, amelyekkel a Bizottság a vizsgálat indításakor rendelkezett, arra utalnak, hogy Thaiföldön jelentős mennyiségben szerelnek össze kézi emelőkocsikat. Másfelől azt kimutató bizonyíték sem érkezett, hogy Thaiföldön HPT tényleges gyártása is folyik. A rendelkezésre álló információk alapján azt a következtetést kell levonni, hogy az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdése szerinti megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok hiányában a kereskedelmi szerkezet megváltozása a Kínából származó kézi emelőkocsikra és alapvető részegységeikre kivetett dömpingellenes vámoknak tudható be.

(22)

A vizsgálat megállapította, hogy a Thaiföldről érkező behozatal sem a mennyiséget, sem az árat illetően nem engedi érvényre jutni a vám kárcsökkentő hatásait.

(23)

Emlékeztetni kell arra, hogy a kereskedelemben bekövetkezett változás a Thaiföldről érkező behozatal rendkívüli növekedésében nyilvánult meg. Ez először is a közösségi piacra behozott mennyiségek révén gyengítette a dömpingellenes intézkedések kárcsökkentő hatását. Ha ugyanis a közösségi behozatal Kínából, nem pedig Thaiföldről érkezett volna, több mint valószínű, hogy a behozott mennyiség sokkal kisebb lett volna, mint a Thaiföldről érkező mennyiség, mivel ez esetben – többek között – a 7,6 %-tól 46,7 %-ig terjedő dömpingellenes vámot is ki kellett volna rá fizetni.

(24)

Másodsorban a Thaiföldről feladott érintett termékek árai tekintetében – együttműködés hiányában – az Eurostat adataira kellett hivatkozni, (amelyeket az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésében említett adatok erősítettek meg), amely a rendelkezésre álló legjobb bizonyíték volt. A közösségi importőrök által benyújtott információt sem lehetett teljesen megbízhatónak tekinteni a (16) preambulumbekezdésben említett okokból. E tekintetben megállapították, hogy a vizsgálati időszak alatt a Thaiföldről a Közösségbe exportált termékek átlagos importára nem érte el azt a szintet, amelyet az eredeti vizsgálatban a közösségi árakra a kár megszüntetéséhez megállapítottak. Konkrétabban megállapították, hogy a Közösségbe irányuló thaiföldi export átlagos importára 48,9 %-kal volt alacsonyabb annál a szintnél, amelyet az eredeti vizsgálatban a közösségi árakra a kár megszüntetéséhez megállapítottak. Ennélfogva az ár szempontjából sem érvényesülhet a kivetett vám kárcsökkentő hatása.

(25)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék Thaiföldről történő behozatala mind mennyiség, mind pedig ár tekintetében csökkenti a vám kárcsökkentő hatásait.

(26)

A (7) és (16) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az együttműködés hiánya folytán az alaprendelet 18. cikke alapján az Eurostat KN-szintű adatait használták fel alapul az EK-ba irányuló export árainak megállapításához annak meghatározása érdekében, hogy a vizsgálati időszak során volt-e bizonyíték dömpingre az érintett termék Thaiföldről a Közösségbe irányuló exportja tekintetében.

(27)

Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésével összhangban ezeket az exportárakat a korábban megállapított rendes értékkel – ebben az esetben az eredeti vizsgálat során megállapított rendes érték súlyozott átlagával – vetették össze.

(28)

Együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikke alapján az exportárak és a rendes érték összehasonlítása céljából helyénvalónak ítélték azt a feltételezést, hogy a jelenlegi vizsgálat tárgyát képező termékcsoport megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplővel.

(29)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban a hatályvesztés felülvizsgálata során megállapított súlyozott átlagos rendes érték és a mostani vizsgálati időszak folyamán érvényes súlyozott exportárak összehasonlítása a közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti CIF ár százalékában kifejezve jelentős – 22,5 %-os – dömpingkülönbözetet mutatott ki.

(30)

Tekintettel a megfigyelt dömpingkülönbözetre és arra a tényre, hogy semmilyen bizonyíték nincs az export termékösszetételének jelentősebb megváltozására, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy dömping áll fenn az eredeti vizsgálatban megállapított rendes értékhez képest.

(31)

A fenti tényeket figyelembe véve a Bizottság megállapítja, hogy fennáll az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének értelmében vett kijátszás. Az alaprendelet 13. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban a Kínából származó érintett termék behozatalára vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedéseket ezért ki kell terjeszteni a Thaiföldön feladott ugyanezen termékek behozatalára függetlenül attól, hogy azokat Thaiföldről származóként jelentik-e be vagy sem.

(32)

A kiterjesztendő intézkedések azok, amelyeket az eredeti rendelet 1. cikke (2) bekezdésében az együtt nem működő felek, azaz „az összes többi vállalat” tekintetében megállapítottak. Következésképpen e rendelet alkalmazásában a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra 46,7 %-os dömpingellenes vámot kell kiróni.

(33)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely kimondja, hogy a vizsgálatot kezdeményező rendelet által előírt nyilvántartásba vétel után a behozott termékekre a kiterjesztett intézkedések alkalmazhatók, a Thaiföldön feladott és nyilvántartásba vett kézi emelőkocsik és alapvető részegységeik behozatalára vámokat kell beszedni.

(34)

Emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálat során Thaiföldön egyetlen HPT-t exportáló thaiföldi gyártót sem azonosítottak, egyetlen ilyen gyártó sem jelentkezett a Bizottságnál és nem működött együtt a vizsgálattal. A fentiek ellenére bármely érintettnek tekintett thaiföldi exportáló gyártót, aki kiterjesztett dömpingellenes vám alóli mentesség iránti kérelmet kíván benyújtani az alaprendelet 13. cikke (4) bekezdése alapján, kérdőív kitöltésére kell felkérni, hogy a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a mentesség megadható-e. A mentesség például a következők felmérését követően adható meg: az érintett termék piaci helyzete, termelőkapacitás és kapacitáskihasználás, beszerzés és értékesítés, olyan gyakorlat valószínűsíthető folytatódása, amelyre nincs megfelelő magyarázat vagy gazdasági indok, valamint a dömping fennállásának bizonyítéka. A Bizottság rendes körülmények között helyszíni ellenőrző vizsgálatot is folytat. A kérelmet a Bizottságnak címezve, haladéktalanul be kell nyújtani, az összes lényeges adat megadásával, különös tekintettel a vállalat tevékenységében a termeléshez és az értékesítéshez kapcsolódóan bekövetkezett változásokra.

(35)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a Tanács a hatályos végleges dömpingellenes vámokat ki kívánja terjeszteni, továbbá meghallgatták észrevételeiket és álláspontjukat. Nem érkezett olyan észrevétel, amely befolyásolta volna a fent említett következtetéseket,

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/090

B-1040 Brussels

BELGIUM

Fax (32 2) 295 65 05

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/6

(1)

Az 1212/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes öntvények behozatalára. Az egyedi vámtételek mértéke 0 % és 37,9 % között mozog, a maradékvám szintje pedig 47,8 %-on lett meghatározva. A 2006/109/EK bizottsági határozat (3), valamint a 268/2006/EK tanácsi rendelet (4) elfogadta több vállalat, valamint a gépek és elektronikai termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamara (China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronics Products, a továbbiakban: CCCME) részéről tett közös kötelezettségvállalási ajánlatát. Tekintettel számos új exportáló gyártótól érkezett kérelemre, a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet időről időre (legutóbb 2009 áprilisában (5) módosult.

(2)

A Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján 2007. november 8-án időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmet az Eurofonte (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be kilenc európai gyártó nevében. A kérelmező állítása szerint nem egyértelmű a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben meghatározott intézkedések hatálya. A kérelmező azt állítja, hogy a termékkör pontosítására van szükség a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények tekintetében és különösen annak egyértelmű meghatározása szükséges, hogy az öntvények e típusai az érintett termék meghatározása alá tartoznak-e.

(3)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: értesítés felülvizsgálat megindításáról) az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján vizsgálatot indított. A vizsgálat hatálya azon termék meghatározására irányult, amelyre a hatályban lévő intézkedések vonatkoznak.

(4)

A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról értesítette az ismert közösségi gyártókat, importőröket és felhasználókat, az exportáló ország képviselőit, valamint az ismert kínai exportőröket. A Bizottság információt kért valamennyi fent említett féltől, illetve azoktól, akik a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. A Bizottság ezen kívül lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek arra, hogy írásban észrevételeket tegyenek, illetve meghallgatást kérjenek.

(5)

15 közösségi gyártó, kilenc, a közösségi exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló közösségi importőr, egy közösségi felhasználó és 17 kínai exportáló gyártó nyújtotta be a kitöltött kérdőívet.

(6)

Kérésre a következő hat érdekelt félnek biztosítottak meghallgatást: a kérelmező, egy közösségi gyártó és négy importőr.

(7)

Az érintett terméket a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkében meghatározottakkal összhangban a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7325 10 50, 7325 10 92 és ex 7325 10 99 KN-kód (Taric kód: 7325109910) alá besorolt, nem temperálható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt, géppel vagy nem géppel előállított, bevonattal ellátott, festett vagy más anyaggal készült öntvények – a tűzcsapokat kivéve –, valamint ezek részei alkotják.

(8)

Ugyanazon rendeletnek a termékmeghatározásról szóló része – elsősorban a (18) preambulumbekezdés – megemlíti, hogy az öntvények lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvasból készülnek, és a (20)–(21) preambulumbekezdésben ismertetett bizonyos különbségek ellenére a (22) és (29) preambulumbekezdés megállapítja, hogy az öntvények minden típusa ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, alapvetően ugyanazokra a célokra használatos, és ugyanazon termék különböző típusainak tekinthető.

(9)

Számos fél állította, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkében az intézkedések hatálya alá tartozó termék leírására használt fogalom („nem kovácsolható öntöttvasból készült öntvények”) nem vonatkozik a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre. Egyes felek egy másik KN-alszám alapján (KN-kód: 7307 19 10) a temperöntvény csőszerelvényekre hivatkoztak, melyek esetében a Kombinált Nómenklatúra erre vonatkozó magyarázó megjegyzése megállapítja, hogy a gömbgrafitos vasöntvény temperálható. Ezért egyes érdekelt felek azt állították, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények nem tartoznak a rendelet hatálya alá, akkor sem, ha a rendelet leíró részében az szerepel, hogy az öntvények különböző típusai ugyanazon termék különböző típusainak is tekinthetők.

(10)

Több érdekelt fél állította, hogy a termékkör felülvizsgálata nem megfelelő a kérdés vizsgálatához, és a Bizottságnak vagy új dömpingellenes vizsgálatot kellene indítania az alaprendelet 5. cikke alapján, vagy pedig az intézkedések kijátszásával foglalkozó vizsgálatra lenne szükség, az alaprendelet 13. cikke alapján.

(11)

Mivel a vizsgálat elsődleges célja az eredeti vizsgálat hatályának felülvizsgálata és szükség szerint a rendelkező rész ennek megfelelő kiigazítása, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján a termékkör felülvizsgálata ebben az esetben megfelelő eljárásnak tekinthető. Az alaprendelet 5. cikke alapján új vizsgálat indítása, illetve az alaprendelet 13. cikke alapján az intézkedések kijátszásával foglalkozó vizsgálat más körülményekre alkalmazható. Az előbbi többek között olyan vizsgálat indítására használható fel, amely az eredeti vizsgálatban nem szereplő termékre irányul (például különböző termékmeghatározás alkalmazása révén, vagy annak következtében, hogy a termék olyan országból származik, amelyre nem vonatkoznak az intézkedések). Az utóbbi abban az esetben szolgálhat a vizsgálat alapjául, ha az intézkedés hatálya alá tartozó termék esetében az intézkedések kijátszására kerül sor. Az intézkedéseknek ez a két típusa következésképpen nem alkalmazható a jelenlegi körülmények között.

(12)

E felülvizsgálat megindítása tehát szavatolja a dömpingellenes intézkedések megfelelő alkalmazását.

(13)

Első lépésként az eredeti vizsgálat elemzésére került sor annak megállapítása céljából, hogy a vizsgálat teljes mértékben kiterjedt-e nem csupán a lemezgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre, hanem a gömbgrafitos öntöttvasból készültekre is.

(14)

Először is meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítésben (7) a termék leírásában a következő szerepel: „a Kínai Népköztársaságból származó, rendszerint a 7325 10 50, 7325 10 92 és ex 7325 10 99 KN-kód alá besorolt, nem temperálható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt (…) egyes cikkek”.

(15)

A „rendszerint (…) besorolt” kifejezésből egyértelmű, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett KN-kódok – szokásos módon – „csak tájékoztatásul” szolgálnak. Ezért az érdekelt felek feltételezhették volna, hogy nem csupán az említett KN-kódok alá sorolt termékek képezik a vizsgálat tárgyát. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő, a termékkörre vonatkozó információkat további adatok egészítették ki, amelyek az eredeti panasz nem titkos változatában – amely az eljárásban érintett valamennyi fél számára hozzáférhető volt, és amelyet a panaszban szereplő valamennyi exportáló gyártó, importőr és felhasználó számára elküldtek – voltak feltüntetve.

(16)

A panasz nem titkos változatában az érintett termék meghatározása megegyezik az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő meghatározással. Az általános leírás további magyarázata a panasz 3.2.–3.7. pontjában szerepel. Az említett pontokban szereplő információk alapján a panasz a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre egyaránt kiterjedt. Például a 3.5. pont megemlíti, hogy „a termék nem temperálható öntöttvasból készül, ami lehet lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvas”. Emellett a lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvasból készülő öntvények előállítási folyamatát a panasz nem titkos változatának 3.4. pontja ismerteti.

(17)

Ezen kívül semmi sem utalt arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés korlátozottabb termékkörre terjedne ki, mint a panasz.

(18)

Az eredeti vizsgálat során továbbá a dömpingre és a kárra vonatkozó, begyűjtött adatok mind a lemezgrafitos, mind a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre vonatkoznak. A kérdőívekben, amelyeket megkaptak a Bizottság által ismert érdekelt felek, továbbá azok az érdekelt felek, akik jelentkeztek a Bizottságnál és kérdőívet igényeltek, azon terméktípusok leírásában, amelyeket termék besorolás céljából (termékkód) jelenteni kellett, szintén szerepelt mindkét típus. Ezért valamennyi együttműködő fél számára, aki kérdőívet kapott, egyértelmű volt, hogy a vizsgálat mind a lemezgrafitos, mind a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre kiterjed. Emellett az a tény, hogy a termékbesorolásban mindkét típus jelen volt, biztosította, hogy valamennyi, a dömpingre, kárra, ok-okozati összefüggésekre és közösségi érdekre vonatkozó, az eredeti vizsgálatban szereplő megállapítás a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre egyaránt vonatkozzék.

(19)

Ráadásul az érdekelt feleknek küldött, a végleges intézkedéseket nyilvánosságra hozó szöveg, valamint a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet több alkalommal is megemlítette, hogy az öntvények készülhetnek mind lemezgrafitos, mind gömbgrafitos öntöttvasból – lásd a (18), (20) és (21) preambulumbekezdést. A két öntvénytípus közötti különbséget megvizsgálták és megmagyarázták (lásd az említett preambulumbekezdéseket). Végezetül a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet következtetése szerint, amint azt a (22) preambulumbekezdés is kimondja, a vizsgálat során feltárult, hogy a lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvas közötti különbségek ellenére az öntvények minden típusa ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, alapvetően ugyanazokra a célokra használatos, és ugyanazon termék különböző típusainak tekinthető.

(20)

Az előbbiek alapján levonható az a következtetés, hogy az eredeti vizsgálat vonatkozik mind a lemezgrafitos, mind a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre. Még ha azt is tételezzük fel, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben ez nem volt egyértelmű, az érdekelt feleknek számos alkalommal nyílt lehetőségük megbizonyosodni arról, hogy a vizsgálat a lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre egyaránt kiterjed, mivel ez szerepelt a panasz nem titkos változatában, a kérdőívekben, és az érdekelt feleket a vizsgálat végleges megállapításokat nyilvánosságra hozó szakaszában tájékoztatták is erről.

(21)

A felülvizsgálat végleges megállapításainak nyilvánosságra hozatalát követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a termékkört egyértelműen jelezni kellett volna. Mivel ez az értesítés csak a nem temperálható öntöttvasakat említette, egy vállalat, amely temperálható öntöttvasból készült öntvényeket importál, ezt úgy értelmezte, hogy a vizsgálat nem terjed ki termékeire, ezért nem is szükséges elolvasnia a panasz nem titkos változatát.

(22)

Az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítés szövege alapján nem állítható, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények explicit vagy implicit módon kimaradtak az érintett termék fogalmának meghatározásából. Kiinduló pontként meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítés első bekezdése szerint „a Bizottsághoz panasz érkezett, amely azt állította, hogy a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntvények behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz a közösségi gazdasági ágazatnak”. Másodsorban pedig a második szakasz („A termék”) megemlíti, hogy az eljárás a nem temperálható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt öntvényekre terjed ki, azt azonban nem teszi egyértelművé, hogy mit ért a „nem temperálható” kifejezés alatt. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben említett KN-kódok „csak tájékoztató jellegűek”, ezért nem állítható, hogy korlátoznák azt, hogy az eredeti vizsgálat mely termékekre vonatkozik. Ennek alapján már az eljárás megindításáról szóló értesítés is tartalmaz olyan elemeket, amelyek jelzik a gömbgrafitos öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt öntvények importőrei vagy exportáló gyártói számára, hogy a vizsgálat kiterjedhet a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre is. A fentiekre tekintettel ezt az érvet elutasították.

(23)

Még feltételezve is, hogy nem így történt, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés már egyértelműen fogalmazott ezen a téren. A szöveg a 3. szakaszban (a felülvizsgálat indokai) megjegyezte, hogy jóllehet a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet leíró része kiterjedt a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre is, szükséges lehet, hogy a rendelet rendelkező részének hatályát ebben a tekintetben egyértelművé tegyék. Az értesítés kifejezetten felkért minden érintett szereplőt, hogy ismertesse véleményét, és szolgáltasson azt alátámasztó bizonyítékot. Az érintett importőr azonban nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy egy vagy több beszállítója számára, amelyek termékeire vámot vetettek ki, nem volt egyértelmű, hogy az eredeti vizsgálat vonatkozott a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre is. Ebben az összefüggésben azt is meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés 9. szakasza hangsúlyozta, hogy minden olyan fél, aki új felülvizsgálatot kíván kérelmezni, megteheti azt az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján. Egyetlen olyan exportőr sem állította azonban, amelynek termékeire vámot vetettek ki, hogy az eredeti vizsgálat során nem volt számára egyértelmű, hogy a vizsgálat a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre is vonatkozott, és hogy emiatt új felülvizsgálat megindítására lenne szükség, amely a termékeire (többek között a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre) kivetett vám ismételt kiszámítására irányulna.

(24)

A fentiekre tekintettel az érdekelt fél érveit elutasították.

(25)

Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a lemezgrafitos öntöttvasból és a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények tekintetében a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben tett megállapítások valóban helytállók-e, a Bizottság megvizsgálta, hogy megfelel-e a valóságnak az az állítás, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból és a lemezgrafitos öntöttvasból készült öntvények ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, alapvetően ugyanazokra a célokra használatosak, és ugyanazon termék különböző típusainak tekinthetők, amint az a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben szerepel.

(26)

A fizikai tulajdonságokat tekintve az öntvény végső formáját a termék célja és az összeszerelési jellemzők is befolyásolják, de a terméknek minden esetben alkalmazkodnia kell az érvényes szabványokhoz, melyeket többek között az EN 1561, EN 1563, EN 124 és EN 1433 szabványokban határoztak meg.

(27)

Az öntvények kémiai jellemzői tekintetében mind a lemezgrafitos, mind a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények vas és szén ötvözetei. Jóllehet a nyersanyag szerkezetében, valamint az előállítási folyamat során hozzáadott anyagokban (pl. magnézium) csekély mértékű eltérések tapasztalhatók, a végtermékek között ebben a tekintetben nincs jelentős különbség.

(28)

Meg kell jegyezni, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények előállítása során alkalmazott magnézium hatására az öntöttvas mikroszerkezete megváltozik, és a lemezes/réteges forma helyett (amely a lemezgrafitos öntöttvasra jellemző) gömbös lesz. A gömbgrafitos öntöttvas hétköznapi elnevezése angolul „ductile iron” (képlékeny, formázható öntvény), ám pontosabb kifejezés rá a „spheroidal graphite cast iron” (gömbgrafitos vasöntvény).

(29)

A műszaki jellemzők tekintetében a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a gömbgrafitos öntöttvas a lemezgrafitos öntöttvassal szemben olyan műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nyomással szembeni magasabb törési ellenállást, valamint nyomóerő kifejtésekor jóval nagyobb mértékű törés nélküli alakítást tesznek lehetővé; a gömbgrafitos öntöttvas tehát képlékeny, míg a lemezgrafitos nyomóerő hatására eltörik, vagyis rideg. A vizsgálat során azt is feltárták, hogy e különbség ellenére a gömbgrafitos és a lemezgrafitos öntöttvas más alapvető mechanikai/műszaki tulajdonságok terén (formálhatóság, ellenálló képesség, hajlíthatóság) összehasonlítható.

(30)

Emellett a lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvas közötti, fent említett különbségek csak az öntvény kialakítására vannak hatással (vagyis hogy szükséges-e zárszerkezet), nem pedig arra, hogy az öntvény megfelel-e céljának, vagyis annak, hogy földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására szolgáljon.

(31)

A fenti célokat szolgáló öntöttvas termékeknek az EN 124 (víznyelő- és aknalefedések) és az EN 1433 (jármű- és gyalogosforgalmú területek vízelvezetői) szabványok követelményeinek kell megfelelniük. Mindkét szabvány meghatározza, hogy az öntöttvas anyagoknak (vagyis a lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvasnak) meg kell felelniük az EN 1561 vagy EN 1563 szabványban előírt követelményeknek. Ezért a lemezgrafitos és a gömbgrafitos öntöttvas egyaránt megfelel a szabványok követelményeinek, következésképpen egymással helyettesíthető terméknek tekinthető.

(32)

A fogyasztók számára az öntvények két típusa ugyanazok termék, melyet aknafedélként, a közlekedés jelentette terheléssel szembeni ellenállást biztosító anyagként használnak, illetve amely biztonságos és könnyű megközelítést biztosít a földben lévő hálózatok számára vagy felszíni víz összegyűjtésére (vízelvezető aknarács). Mindkét típus tartós, hosszú távú megoldást kínál.

(33)

Ennek következtében megállapítható, hogy a két terméktípus közötti csekély mértékű különbség ellenére helyénvaló azokat egyetlen terméknek tekinteni, mivel mindkettő ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, alapvetően ugyanazokra a célokra használatos és egymással felcserélhető. Ez megerősíti az eredeti vizsgálat megállapításait, valamint a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet (18) és (20)–(22) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat.

(34)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően számos érdekelt fél vitatta ezeket a megállapításokat, hangsúlyozva, hogy már az eredeti vizsgálat is tévesen állította, hogy a lemezgrafitos és gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények jellemzői megegyeznek, és a vizsgálat céljából a két típus egyetlen terméknek tekinthető. E felek állítása szerint számos tényezővel bizonyítható, hogy a két öntvénytípus nem hasonlítható össze, és nem is tekinthető egyetlen terméknek. A felek hangsúlyozták i. az előállítási folyamat eltéréseit, amelyek ii. teljes mértékben eltérő fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokat eredményeznek, iii. az eltérő költségszerkezetet, valamint iv. az eltérő fogyasztói magatartást. Az állítás alátámasztására a Bizottságnak több szakértői véleményt, valamint szakmai folyóiratokban közzétett publikációkat nyújtottak be. A szakértői vélemények elsősorban a gömbgrafitos és lemezgrafitos öntöttvas közötti, a grafitszerkezetben lévő különbségeket emelték ki, valamint a műszaki különbségeket, vagyis azt a tényt, hogy nyomóerő hatására a gömbgrafitos öntöttvas alakítható, míg a lemezgrafitos öntöttvas eltörik.

(35)

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy ez a vizsgálat megerősítette: valóban léteznek különbségek a két terméktípus (a gömbgrafitos öntöttvasból, illetve a lemezgrafitos öntöttvasból készült öntvények) között. A gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvény előállítási folyamata során magnéziumot adnak az anyaghoz; ennek hatására a lemezes/réteges grafitszerkezet gömbös lesz, és más műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, ilyen például a nyomóerő hatására történő, bizonyos mértékű alakíthatóság. Emellett a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvény rendszerint különleges kialakítást igényel a járófelülethez való rögzítés céljából. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy a Bizottság következetes gyakorlata annak ellenőrzése, hogy a termékek vagy terméktípusok ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek-e, és alapvetően ugyanazokra a célokra használatosak-e, annak megállapítása céljából, hogy a dömpingellenes vizsgálat céljából egyetlen terméknek tekinthetők-e. Ez azt jelenti, hogy a terméktípusok nem feltétlenül egyeznek meg minden tudományos (vagy egyéb) szempontból, de bizonyos különbségek elfogadhatók, feltéve hogy az említett alapvető tulajdonságok megegyeznek. Emellett emlékeztetni kell arra, hogy az eljárás nem az érintett anyag (vagyis az öntvények) behozatala ellen irányul, hanem azon öntvényekére, illetve részeikére, amelyek földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek, lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására szolgálnak. A vizsgálat megerősítette, hogy a gömbgrafit öntöttvasból készült öntvények és a lemezgrafit öntöttvasból készült öntvények alapvető tulajdonságai megegyeznek (lásd fentebb a (24)–(30) preambulumbekezdésekben szereplő érveket). Ezért azokat az állításokat, amelyek szerint gömbgrafit öntöttvasból készült öntvények és a lemezgrafit öntöttvasból készült öntvények alapvető tulajdonságai különböznek, el kell utasítani.

(36)

Ezen vizsgálat keretében két vállalat állította, hogy az EN 1433 szabvány által szabályozott vízelvezető rendszereket ki kell vonni az intézkedések hatálya alól. Állításuk alátámasztására az érdekelt felek rámutattak arra, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben csak egy másik szabvány (EN 124) szerepel, amely csatornafedelekre és víznyelőrácsokra vonatkozik, és az eredeti vizsgálat egyértelműen csatornafedelekre összpontosított.

(37)

A panaszos állítása szerint a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés, amely az időközi felülvizsgálat indokait tartalmazta, nem említette a vízelvezető aknarácsok kérdését, ezért az állításokat ebben a tekintetben figyelmen kívül kell hagyni. Ezt az állítást azonban el kell utasítani, mivel a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés azt is meghatározta, hogy egyértelművé kell tenni a termékkört. Az a tény, hogy különleges hangsúlyt kapott az a kérdés, vajon a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre vonatkoznak-e az intézkedések, nem zárja ki azt, hogy a termékkört érintő más kérdés ne lenne vizsgálható.

(38)

A Bizottság először megvizsgálta, hogy az eredeti vizsgálat vonatkozott-e vízelvezető aknarácsokra.

(39)

A (14) preambulumbekezdésben meghatározottakkal összhangban az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a figyelembe vett termék leírása a következő: „nem temperálható öntöttvasból készült, földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére és/vagy megközelítésének biztosítására használt egyes cikkek, valamint ezek részei (…)”. Mivel a vízelvezető aknarácsok földben vagy föld alatt elhelyezkedő rendszerek lefedésére használt cikkek, valamint ezek részei, az eljárás megindításáról szóló értesítés az értelmezés szerint vonatkozik a vízelvezető aknarácsokra mint öntvénytípusokra is.

(40)

Emellett az eredeti panasz nem titkos változata kifejezetten kimondta, hogy az érintett terméket rendszerint felhasználási célja (csatornafedél, víznyelőrács vagy vízelvezető aknarács, aknafedlap) szerint nevezik meg (lásd a 3.2. pontot). A 3.5. pont (hatékony felszíni vízelvezetés) és 3.6. pont további említést tesz a vízelvezető aknarácsról az érintett termék termékkörének részeként.

(41)

Emellett a vízelvezető aknarácsok szerepelnek a terméktípusok leírásában is, amelyekről a kérdőívben jelentést kellett tenni (termékkód), és a kérdőívet megkapó valamennyi együttműködő félnek jelentenie kellett a vízelvezető aknarácsokra vonatkozó értékesítési adatait is. Tehát a dömpingre, kárra, ok-okozati viszonyra és közösségi érdekre vonatkozó, az eredeti vizsgálatban tett megállapítások vonatkoztak a vízelvezető aknarácsokra is.

(42)

A végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet, amelyről az érdekelt feleket tájékoztatták, elsősorban a (15)–(17) preambulumbekezdésben megemlíti, hogy az öntvények általában egy földbe ágyazott keretből és az azt lezáró fedélből vagy rácsból állnak, amely egy szintben helyezkedik el a járófelülettel. A (17) preambulumbekezdésben az szerepel, hogy a fedelek és rácsok bármely formában kaphatók, többek között háromszög, kör, négyzet vagy téglalap alakúak lehetnek. Hasonlóképpen a (19) preambulumbekezdés azt tartalmazza, hogy az öntvények különböző megjelenési formái (mint például csatornafedelek, víznyelőrácsok és aknafedlapok) kellően hasonlóak egymáshoz, így az eljárás szempontjából egyetlen terméket alkotnak. A végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet tehát azt jelzi, hogy a vízelvezető aknarácsok az öntvények lehetséges megjelenési formái közé tartoznak.

(43)

Levonható az a következtetés, hogy a vízelvezető aknarácsok beletartoztak az eredeti vizsgálat termékkörébe, ami a fentiek alapján megállapítható lett volna.

(44)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél azt állította, hogy sem az eljárás megindításáról szóló értesítésben, sem pedig a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben nem egyértelmű, hogy a vízelvezető aknarácsokra kiterjed-e a vizsgálat. Ez a fél azt állította, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés nem egyértelmű a vízelvezető aknarácsok tekintetében, pedig a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet (16) preambulumbekezdése egyértelműen kimondja, hogy „az öntvénynek lehetővé kell tennie a föld alatti üreg biztonságos és egyszerű megközelítését, akár az oda történő belépésről, akár vizuális ellenőrzésről van szó”. Mivel az egyenes vonalú vízelvezető rendszerek nem teszik lehetővé föld alatti üregek megközelítését személyek számára, hanem vízelvezetésre szolgálnak, egyértelműnek tűnt, hogy a csatornafedelekre a vizsgálat nem terjed ki.

(45)

Nem cáfolható, hogy a csatornafedelek/egyenes vonalú vízelvezető rendszerek, amelyek rendszerint elvezető csatornából és az annak tetején elhelyezkedő rácsból állnak, elsősorban a felszíni víz elvezetését szolgálják. Ugyanakkor lehetővé teszik a föld alatti üreg (ebben az esetben az elvezető csatorna) biztonságos és egyszerű megközelítését is. Ha például az elvezető csatornát levelek vagy más tárgyak elzárnák, a fedél leemelését követően bárki leereszkedhet a csatornába, hogy eltávolítsa az akadályt. Még ha azt tételezzük is fel, hogy a vízelvezető csatorna nem tekinthető a föld alatti üreg részének, mivel az öntvény egészének kell hozzáférést biztosítania ahhoz, az az állítás helytálló lehet, hogy a vízelvezető aknarács olyan egyenes vonalú, föld alatti üreget fed le, amelyet víz elvezetésére ástak meg. Hangsúlyozni kell, hogy a kérdéses preambulumbekezdésben szereplő mondat szerint a hozzáférés vizuális ellenőrzés céljára is szolgálhat, ami vízelvezető aknarács esetén minden kétséget kizáróan megvalósul. Emellett az említett fél által idézett mondatot kontextusban, vagyis a (15) preambulumbekezdéssel, valamint a (16) preambulumbekezdés kezdetével együtt kell értelmezni. A fentiekben említetteknek megfelelően a preambulumbekezdések kimondják, hogy „az öntvények általában egy földbe ágyazott keretből és az azt lezáró fedélből vagy rácsból állnak, amely egy szintben helyezkedik el a gyalogosok és/vagy járművek által használt járófelülettel, és amely közvetlenül ki van téve a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelésnek és behatásoknak. (…) Az öntvények a föld alatti üreg lefedésére szolgálnak, és el kell viselniük a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelést. A fedélnek vagy rácsnak a zajszennyezés, a személyi sérülés és a járművek károsodásának az elkerülése érdekében mindig stabilan a keretben kell maradnia”. A vizsgálat rámutatott, hogy a vízelvezető aknarácsok általában egy földbe ágyazott vízelvezető csatornából és az azt lezáró rácsból állnak, amely egy szintben helyezkedik el a gyalogosok és/vagy járművek által használt járófelülettel, és amely közvetlenül ki van téve a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelésnek és behatásoknak. Emellett a vízelvezető aknarács használható föld alatti üreg megközelítésére, illetve az abba való bejutásra is, és el kell viselnie a gyalogos- és/vagy járműforgalom által kifejtett terhelést. Ezért el kellett utasítani azt az érvet, hogy a vízelvezető aknarácsokra nem terjed ki az intézkedések hatálya.

(46)

Második lépésként annak meghatározása érdekében, hogy a vízelvezető aknarácsokra vonatkozó megállapítások valóban helytállóak-e, a Bizottság megvizsgálta, hogy a vízelvezető aknarácsok ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek-e, mint az öntvények más típusai, és ezért – más öntvénytípusokkal együtt – valóban ugyanazon termék különböző típusainak tekinthetők-e.

(47)

A vizsgálat megerősítette, hogy a vízelvezető aknarácsok lemezgrafitos vagy gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények, melyek általában egy földbe ágyazott vízelvezető csatornából és az azt lezáró rácsból állnak, amely egy szintben helyezkedik el a felszínnel. A keret közvetlenül az üreg tetején helyezkedik el. A vízelvezető aknarácsok biztosítják az üreg eltakarását és a vizuális ellenőrzés lehetővé tételét.

(48)

Igaz ugyan, hogy a vízelvezető aknarácsok fő célja a felesleges víz elvezetése a felszínről, lehetővé téve, hogy az utat/kifutópályát gépjárművek, illetve repülőgépek biztonságosan használhassák, ugyanakkor a vízelvezető aknarácsok – a fentiekben megállapítottakkal összhangban – föld alatti üreg letakarására is szolgálnak, továbbá el kell viselniük a járműforgalom által kifejtett terhelést. Emellett az öntvények egyéb típusai (például víznyelő rácsok) feladata szintén a felesleges víz elvezetése.

(49)

Azzal kapcsolatban, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletben nem szerepel az EN 1433 szabvány, meg kell jegyezni, hogy a (26) és (27) preambulumbekezdés az EN 124 szabványra hivatkozik a hasonló termékkel kapcsolatos részben, összefüggésben az érdekelt felek arra vonatkozó állításával, hogy a Kínában előállított és értékesített öntvények, valamint a Közösségben előállított és értékesített öntvények nem tekinthetők hasonlónak. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az EN 1433 szabvány hatálya alá tartozó termékekre nem vonatkoznak az intézkedések. Az a tény, hogy a rendeletben hivatkozás szerepel (vagy nem szerepel) egy adott szabványra, kizárólag a tájékoztatást szolgálja, és nem jelenti azt, hogy más szabvány nem alkalmazható. Emellett az eredeti vizsgálat idején (2003 április–2004 március) az EN 1433 új szabvány volt, amelyet 2003 augusztusától kellett alkalmazni, és 2004 augusztusáig vele párhuzamosan a nemzeti szabványok is érvényesek maradtak. Ezért az eredeti vizsgálat adatgyűjtési szakaszában ez a szabvány még nem volt teljes mértékben működőképes, és az ugyanazon termékre vonatkozó más szabványokkal párhuzamosan volt alkalmazható.

(50)

Ezért megerősíthető, hogy az öntvényeknek ez a megjelenési formája ugyanazon alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, mint a csatornafedelek, víznyelőrácsok és aknafedlapok.

(51)

A fentiek alapján egyértelmű, hogy az EN 1433 szabvány hatálya alá tartozó termékek is beletartoznak a termékkörbe, és továbbra is az intézkedések hatálya alá tartoznak, mivel fő rendeltetési céljaik közötti különbségek nem tekinthetők elég jelentősnek az öntvények e megjelenési formájának kizárásához.

(52)

A fenti elemzés alapján a Bizottság végezetül helyénvalónak tartotta megvizsgálni, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkének szövegezése, valamint az említett rendelet (18)–(29) preambulumbekezdései összhangban vannak-e az eredeti vizsgálattal, valamint a fenti megállapításokkal. A Bizottság tehát megvizsgálta, hogy valóban szükséges-e a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet rendelkező részét módosítani, és nem lenne-e helytálló azt állítani, hogy az 1. cikk jelenlegi változata már most is vonatkozik a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre. Ebben a tekintetben az érdekelt felektől érkezett észrevételeket, amelyek a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletnek a terméket leíró szakaszára vonatkoztak, megfelelő módon figyelembe vették.

(53)

Emlékeztetni kell arra, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint az intézkedések a „nem kovácsolható”, vagyis nem temperálható öntöttvasból készült öntvényekre vonatkoznak. Arra is emlékeztetni kell, hogy a vizsgálat során bebizonyosodott a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények képlékenysége (lásd a (30) preambulumbekezdést).

(54)

Ezért a kérdés az, hogy technikai szempontból a gömbgrafitos öntöttvas tekinthető-e képlékenysége ellenére minden esetben „nem temperálható” öntvénynek. Műszakilag a „temperálhatóság” arra utal, hogy az anyag képes-e nyomóerő hatására meghajolni; ezt rendszerint azzal jellemzik, hogy az anyagból lehetséges-e kovácsolással vagy hengerléssel vékony lemezt kialakítani. Ebben az összefüggésben a közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy a „nem temperálható” öntöttvasból készült öntvények fogalma a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkében vonatkozhat minden olyan öntvényre, amely nem temperálható öntöttvasból készült, és így ebbe a fogalomba mind a lemezgrafitos, mind a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények beletartoznak. Az állítás szerint tehát ilyen értelmezéssel akár azzal is lehetett volna érvelni, hogy a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények – a temperöntvényekkel szemben – nem temperálhatók, ezért a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet 1. cikkének hatálya alá tartoznak annak hatálybalépése óta.

(55)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a képlékenység és a temperálhatóság nem mindig függ össze egymással: az arany például formálható és temperálható, míg az ólom csak temperálható. Sőt a felülvizsgálat folyamán a Bizottság olyan bizonyítékot is kapott, amely alátámasztja, hogy a gömbgrafitos öntöttvas nem csupán húzófeszültség, hanem nyomóerő hatására is alakítható. Ezért műszaki szempontból nehéz azt állítani, hogy a gömbgrafitos öntöttvasat minden körülmény között nem temperálhatónak kell tekinteni (mely esetben előfordulhatna, hogy nincs szükség a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet rendelkező részének módosítására).

(56)

Ugyanakkor az a tény nem változik, hogy az eredeti vizsgálat kiterjedt a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre is. Annak érdekében, hogy az értelmezés teljesen egyértelmű legyen, a végleges intézkedéseket tartalmazó rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. Különösen azt kell egyértelművé tenni, hogy a termékkör kiterjed mind a nem temperálható öntöttvasból készült öntvényekre, mind pedig a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre. Emellett a szöveget egy további KN-kóddal (ex 7325 99 10) kell kiegészíteni, amely alá a más, vasból vagy acélból készült, temperálható áru van sorolva. Ez annak biztosítása érdekében szükséges, hogy a dömpingellenes vám, amely az eredeti vizsgálat megállapításai szerint a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvények (többek között) ezen típusaira is vonatkozik, ezentúl ezekre a termékekre is kivethető legyen.

(57)

A felülvizsgálatról szóló értesítésben a feleket kifejezetten felkérték arra, hogy ismertessék véleményüket a következtetések esetleges visszamenőleges hatásáról. A visszamenőlegesség kérdésével több fél is foglalkozott a meghallgatások során, illetve az észrevételek benyújtása alkalmával. A közösségi gazdasági ágazat kivételével valamennyi fél ellenezte a felülvizsgálat eredményeinek visszamenőleges hatályú alkalmazását.

(58)

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat kimutatta, hogy a végleges intézkedéseket tartalmazó rendelet rendelkező részét módosítani kell a termékkör egyértelművé tétele érdekében, valamint a szövegnek egy további KN-kóddal történő kiegészítése céljából. Emellett az elmúlt időszakban egyes szereplők üzleti magatartása láthatólag azon a feltevésen alapult, hogy a dömpingellenes vám a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre nem terjed ki. Ezen szereplők gazdasági tevékenységére súlyos hatást gyakorolna, ha az ilyen öntvények Közösségbe irányuló kivitelére visszamenőleges hatállyal dömpingellenes vámot vetnének ki. Ezeket a tényezőket figyelembe véve megfelelőbbnek tűnik, ha a termékkör egyértelművé tétele kizárólag az elkövetkezőkben vonatkozna ezekre a termékekre.

(59)

A fenti megállapítások alapján helyénvaló módosítani az 1212/2005/EK rendeletet annak egyértelművé tétele érdekében, hogy mely termékekre terjed ki az említett rendelet hatálya, továbbá annak hangsúlyozása céljából, hogy a termékkör kiterjed mind a nem temperálható öntöttvasból készült öntvényekre, mind pedig a gömbgrafitos öntöttvasból készült öntvényekre. Emellett a rendeletet egy további KN-kóddal (ex 7325 99 10) kell kiegészíteni.

(60)

A megállapításokról és a javaslatról tájékoztatták az érdekelt feleket, akik ezzel kapcsolatos észrevételeit adott esetben figyelembe vették,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/14

(1)

A Tanács 2009. január 26-án elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló 2009/62/EK határozatot (2), amely megállapítja azon személyek, csoportok és szervezetek naprakésszé tett listáját, amelyekre az említett rendelet vonatkozik.

(2)

A Tanács valamennyi szóban forgó személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag lehetséges volt – indokolást adott arról, hogy miért kerültek fel a 2009/62/EK határozatban szereplő listára. Egy személy 2009 márciusában módosított indokolást kapott.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján a Tanács tájékoztatta a 2009/62/EK határozatban felsorolt személyeket, csoportokat és szervezeteket arról a döntéséről, hogy továbbra is a listán tartja őket. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy lehetséges a Tanács indokolását kérni a listára kerülésük okaival kapcsolatban, amennyiben erről még nem kaptak tájékoztatást.

(4)

A Tanács – a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek értelmében – teljeskörűen felülvizsgálta az említett rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listáját. A Tanács ennek során figyelembe vette az érintettek által hozzá benyújtott észrevételeket.

(5)

A Tanács megállapította, hogy bizonyos személyek esetében már nem indokolt, hogy azok szerepeljenek azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a listáján, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell, és ezért a listát ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az e rendelet mellékletében felsorolt más személyek, csoportok és szervezetek a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló, 2001. december 27-i 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (4) 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezeknek a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(7)

Ennek megfelelően az azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendeletet alkalmazni kell, naprakésszé kell tenni,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/17

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/19

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2009. június 16-án az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/22

(1)

Az 546/2003/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a tagállamoknak minden csütörtökön értesíteniük kell a Bizottságot a ketrecben tartott tyúkoktól származó A-osztályú tojásokat csomagoló állomásokon érvényes eladási árról, amely az L- és M-kategória átlaga. Egyes tagállamok a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelv (4) átültetésekor saját területükön az irányelvben megállapított minimumkövetelményeknél szigorúbb állatjólléti előírásokat vezettek be. Ennek következtében egyes tojótyúktartási módokat már nem alkalmaznak minden tagállamban. Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyek már nem tudnak tájékoztatást adni a ketreces tartásból származó tojás áráról, az alternatív tartásban termelt tojás áráról kell értesíteniük a Bizottságot.

(2)

A harmonizáció érdekében a húságazatbeli árakra vonatkozó valamennyi kommunikációnak a hét azonos napján kell történnie; így indokolt, hogy az értesítésekre szerdán kerüljön sor.

(3)

Az 546/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/23

(1)

A 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK bizottsági rendelet (2) 12. cikke rendelkezik az AKCS-jegyzőkönyvet aláíró országokból és Indiából származó behozatal tekintetében a 1701 KN-kód alá tartozó termékek fehércukor-egyenértékben kifejezett mennyiségei nullaszázalékos vámtétel melletti szállítási kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó részletes szabályokról.

(2)

E mennyiségeket átmenetileg az AKCS-jegyzőkönyv és az Indiával kötött megállapodás értelmében behozandó nádcukorra vonatkozó szállítási kötelezettségeknek a 2008–2009-es szállítási időszakra történő átmeneti meghatározásáról szóló, 2008. május 6-i 403/2008/EK bizottsági rendelet (3), valamint az AKCS-jegyzőkönyv és az Indiával kötött megállapodás értelmében behozandó nádcukorra vonatkozó szállítási kötelezettségeknek a 2009. július 1-jével kezdődő szállítási időszakra történő átmeneti meghatározásáról szóló, 2008. november 5-i 1088/2008/EK bizottsági rendelet (4) határozta meg.

(3)

Az AKCS-jegyzőkönyv 7. cikkének (1) és (2) bekezdése rendelkezik arról az esetről, ha egy AKCS-ország nem szállítja le a megállapodás szerinti mennyiséget.

(4)

Barbados, Kongó, Jamaica, Madagaszkár, Mauritius, Tanzánia, valamint Trinidad és Tobago illetékes hatóságai értesítették a Bizottságot, hogy nem lesznek képesek leszállítani a megállapodás szerint rájuk eső teljes mennyiséget az érintett két szállítási időszak tekintetében.

(5)

Az érintett AKCS-országokkal folytatott konzultációnak megfelelően a le nem szállított mennyiségek a 2008–2009-es szállítási időszakban kerülnek szállítás céljából újrakiosztásra.

(6)

A 2008–2009-es szállítási időszakra és a 2009. július 1-jével kezdődő szállítási időszakra vonatkozó szállítási kötelezettség alá tartozó mennyiségeket a 950/2006/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésével, (2) bekezdésének c) pontjával és (4) bekezdésével összhangban helyénvaló kiigazítani, következésképpen pedig a 403/2008/EK és az 1088/2008/EK rendeletet hatályon kívül helyezni.

(7)

A 950/2006/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében az említett cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó az AKCS-jegyzőkönyv 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdésével összhangban újra kiosztott mennyiségre. Következésképpen az e rendelet alapján újra kiosztott mennyiséget 2009. június 30. előtt indokolt behozni. Az újrakiosztás ugyanakkor azzal is jár, hogy mennyiségeket kell áthozni a 2009. július 1-jével kezdődő szállítási időszakból. Ezért helyénvaló a 950/2006/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerinti lehetőséget az e rendeletnek megfelelően újra kiosztott mennyiségekre is alkalmazni.

(8)

Az 1234/2007/EK rendelet 153. cikkének (3) bekezdésével összhangban a finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedélyek kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek részére adhatók ki, azzal a feltétellel, hogy az érintett mennyiségek nem haladhatják meg az 1234/2007/EK rendelet 153. cikkének (1) bekezdésében említett szokásos ellátási szükségletek keretében behozható mennyiségeket. Azonban az 1234/2007/EK rendelet 155. cikkével összhangban a Bizottság – annak biztosítására, hogy az AKCS-országokból/Indiából származó cukor Közösségbe történő behozatala az AKCS-jegyzőkönyvben és az Indiával kötött megállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően történjen – ugyanezen rendelet 153. cikkének (3) bekezdésétől eltérő intézkedéseket fogadhat el. A 2009. július 1-jével kezdődő szállítási időszakra vonatkozóan, figyelembe véve a behozott nyers nádcukor árának 2009. október 1-jétől alkalmazandó csökkenését, az említett feltételek csak úgy teljesíthetők, ha a finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedélyekhez valamennyi kereskedő hozzájuthat. Ezért célszerű eltérni a 950/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől, amely rögzíti, hogy finomítandó cukorra vonatkozó kérelmet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek adhatnak be.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/26

(1)

Az 509/2006/EK rendelet 8. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően és ugyanazon rendelet 19. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétették az „Olej rydzowy” elnevezés bejegyzésére irányuló, Lengyelország által benyújtott kérelmet.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 509/2006/EK rendelet 9. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezést be kell jegyezni.

(3)

Az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett oltalmat nem kérelmezték,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/27

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésének megfelelően és 17. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában Olaszország kérelmét az „Abbacchio Romano” elnevezés bejegyzésére közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2).

(2)

Mivel a Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, az elnevezést indokolt bejegyezni,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/28

(1)

Az 543/2008/EK bizottsági rendelet (2) 18. cikkével összhangban a nemzeti referencialaboratóriumok minden év július 1-je előtt továbbítják a szakértői testületnek a baromfihús víztartalmára vonatkozó, az említett rendeletben előírt ellenőrzések eredményeit.

(2)

A harmonizáció érdekében ajánlatos, hogy valamennyi nemzeti referencialaboratórium ugyanazokat a formanyomtatványokat és ugyanazt a címet használja, amikor az adatokat továbbítja a szakértői testületnek.

(3)

Az 543/2008/EK rendeletet ezért indokolt ennek megfelelően módosítani.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

a)

A 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A nemzeti referencialaboratóriumok az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredményeit minden év július 1-je előtt továbbítják az e rendelet XIIa. mellékletében foglalt formanyomtatvány használatával. A megállapításokat az Irányítóbizottság elé terjesztik mérlegelés céljából az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 195. cikkének megfelelően.”

b)

A szöveg egy új XIIa. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet melléklete állapítja meg.

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/31

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: a megállapodás) 116. cikke létrehoz egy Stabilizációs és Társulási Tanácsot.

(2)

A fenti megállapodás 117. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Stabilizációs és Társulási Tanács elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(3)

A megállapodás 120. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Stabilizációs és Társulási Tanácsot egy Stabilizációs és Társulási Bizottság segíti.

(4)

A fenti megállapodás 120. cikkének (2) és (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Stabilizációs és Társulási Tanács eljárási szabályzatában meg kell határozni a Stabilizációs és Társulási Bizottság feladatait, valamint rendelkezni kell arról, hogy a Stabilizációs és Társulási Tanács bármely jogkörét a Stabilizációs és Társulási Bizottságra ruházhatja,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/37

(1)

A 91/414/EGK irányelv előírja a növényvédő szerekben való felhasználásra engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékének összeállítását.

(2)

A Bayer CropScience AG 2008. június 30-án dossziét nyújtott be a fluopyram hatóanyagra vonatkozóan a német hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt.

(3)

A német hatóságok jelezték a Bizottságnak, hogy az előzetes vizsgálat alapján az érintett hatóanyagra vonatkozó dosszié úgy tűnik, megfelel a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. Úgy tűnik, a benyújtott dosszié a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek is megfelel az érintett hatóanyagot tartalmazó egyik növényvédő szerre vonatkozóan. A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kérelmező ezt követően továbbította a dossziét a Bizottságnak és a többi tagállamnak, majd a dossziét átadták az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

(4)

E határozat közösségi szinten hivatalosan megerősíti, hogy a dosszié elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek, valamint legalább egy, az érintett hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer tekintetében az említett irányelv III. mellékletében előírt követelményeknek.

(5)

E határozat nem érinti a Bizottságnak azt a jogát, hogy a kérelmezőtől a dosszié egyes pontjainak tisztázása érdekében további adatok vagy információk benyújtását kérje.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/39

(1)

Az Európai Központi Bank („EKB”) Igazgatósága elfogadta a TARGET2-EKB szabályairól szóló, 2007. július 24-i EKB/2007/7 határozatot (1).

(2)

Az EKB Kormányzótanácsa elfogadta a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2007/2 iránymutatás módosításáról szóló, 2009. május 7-i EKB/2009/9 iránymutatást (2) többek között annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítson a TARGET2-höz az olyan köztulajdonban lévő hitelintézetek számára, amelyek közösségi jog szerinti sajátos intézményi jellegük miatt az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt állnak.

(3)

Módosítani kell a „credit institution” EKB/2007/7 határozat mellékletében szereplő fogalmát, az EKB/2007/2 iránymutatás legutóbbi módosításaira tekintettel,

„—

»credit institution« means either: (a) a credit institution within the meaning of § 1(1) of the KWG; or (b) another credit institution within the meaning of Article 101(2) of the Treaty that is subject to scrutiny of a standard comparable to supervision by a competent authority.”

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/40

(1)

A Tanács 2007. június 12-én elfogadta az Európai Uniónak a Kongói Demokratikus Köztársaság biztonsági ágazatának reformja keretében folytatott rendfenntartó missziójáról és annak a kongói igazságszolgáltatással való viszonyáról (EUPOL RD Congo) szóló 2007/405/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Tanács 2008. június 23-án elfogadta a 2007/405/KKBP együttes fellépés módosításáról és 2009. június 30-ig történő meghosszabbításáról szóló 2008/485/KKBP együttes fellépést (2).

(3)

A kongói hatóságokkal és más érintett felekkel folytatott konzultációt követően szükségesnek látszik a misszió további meghosszabbítása, így a Politikai és Biztonsági Bizottság 2009. március 10-én javasolta, hogy a missziót további 12 hónappal hosszabbítsák meg.

(4)

A 2007/405/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A misszióhoz kapcsolódó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2007. július 1-jétől2008. június 30-ig terjedő időszakra 5 500 000 EUR.

A misszióhoz kapcsolódó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2008. július 1-jétől2009. október 31-ig terjedő időszakra 6 920 000 EUR.

A misszióhoz kapcsolódó kiadásoknak a 2009. november 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakban történő fedezésére a Tanács új pénzügyi referenciaösszeget állapít meg.”

2.

A 16. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ez az együttes fellépés 2010. június 30-án hatályát veszti.”

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/41

(1)

A Tanács 2008. július 24-én elfogadta a 2008/612/KKBP együttes fellépést (1) amely a 2008. szeptember 1-jétől2009. február 28-ig terjedő időszakra Ettore F. SEQUI-t nevezte ki az Európai Unió afganisztáni különleges képviselőjévé.

(2)

A Tanács 2009. február 16-án elfogadta az Európai Unió afganisztáni különleges képviselője megbízatásának 2010. február 28-ig történő meghosszabbításáról szóló 2009/135/KKBP együttes fellépést (2).

(3)

A 2009/135/KKBP együttes fellépés felülvizsgálata alapján az Európai Unió különleges képviselőjének megbízatását ki kell terjeszteni Pakisztánra is. A 2009/135/KKBP közös fellépést ezért hatályon kívül kell helyezni.

(4)

Az Európai Unió afganisztáni és pakisztáni különleges képviselője a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és sértheti a közös kül- és biztonságpolitikának a Szerződés 11. cikkében meghatározott célkitűzéseit,

a)

hozzájárul az EU–Afganisztán együttes nyilatkozatnak, az Afganisztánnal való együttműködési megállapodásnak, valamint az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak és az ENSZ egyéb vonatkozó határozatainak a végrehajtásához;

b)

ösztönzi az afganisztáni regionális szereplőknek és a szomszédos országoknak az afganisztáni békefolyamathoz történő pozitív hozzájárulását, és ezáltal hozzájárul az afgán állam konszolidációjához;

c)

hozzájárul az EU–Pakisztán együttes nyilatkozatnak, valamint az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak és az ENSZ egyéb vonatkozó határozatainak a végrehajtásához;

d)

támogatja az ENSZ, nevezetesen a főtitkár különmegbízottja által betöltött kulcsfontosságú szerepet; és

e)

támogatja a főtitkár/főképviselő munkáját a régióban.

a)

közvetíti az afganisztáni politikai folyamatra vonatkozó uniós álláspontot, amely az Afganisztán és a nemzetközi közösség között létrejött alapelveken – különösen az EU–Afganisztán együttes nyilatkozaton és az Afganisztánnal való együttműködési megállapodáson – alapul;

b)

közvetíti a pakisztáni politikai folyamatra vonatkozó uniós álláspontot, amely a Pakisztán és a nemzetközi közösség közötti – különösen a Demokratikus Pakisztán Barátaival összefüggésben folytatott – rendszeres kapcsolatok eredményeként kialakult alapelveken alapul;

c)

szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az afgán és a pakisztáni képviseleti intézményekkel, különösen a kormánnyal és a parlamenttel, valamint támogatja ezeket. Kapcsolatot kell fenntartania más afgán és pakisztáni politikai szereplőkkel és egyéb, az országokon belüli vagy kívüli érintett szereplőkkel is;

d)

szoros kapcsolatot tart fenn az érintett nemzetközi és regionális szervezetekkel, nevezetesen az ENSZ helyi képviselőivel;

e)

szoros kapcsolatot tart fenn a szomszédos országokkal és a régió egyéb érintett országaival annak érdekében, hogy az afganisztáni és a pakisztáni helyzetről alkotott véleményük, valamint az ezen országok és Afganisztán és Pakisztán közötti együttműködés alakulása az uniós politika kialakítása során figyelembe vehető legyen;

f)

tanácsot ad az EU–Pakisztán együttes nyilatkozat, az EU–Afganisztán együttes nyilatkozat és az Afganisztánnal való együttműködési megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában elért előrehaladásra vonatkozóan, különösen a következő területeken:

g)

a tagállamok és a Bizottság képviselőivel konzultálva elősegíti annak biztosítását, hogy az Európai Unió politikai megközelítése tükröződjön az afganisztáni és pakisztáni fejlődést célzó fellépéseiben;

h)

a Bizottsággal együtt aktívan részt vesz az Afganisztánnal való együttműködési megállapodással létrehozott közös koordináló és felügyelő testületben és a Demokratikus Pakisztán Barátai csoportban; és

i)

tanácsot ad az Európai Unió részvételére és álláspontjára vonatkozóan az Afganisztánról Pakisztánról szóló nemzetközi konferenciákon.

a)

az adott misszióra vonatkozó és a Tanács Főtitkárságának iránymutatásán alapuló biztonsági terv létrehozása, amely tartalmazza a misszióra vonatkozó fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket, szabályozza az állomány biztonságos mozgását a misszió területére és a misszió területén belül, továbbá kiterjed a biztonsági események kezelésére, és amely magában foglalja a misszió vészhelyzeti intézkedési és evakuálási tervét;

b)

annak biztosítása, hogy az Európai Unión kívül alkalmazott teljes személyi állomány a misszió területén fennálló körülmények által megkövetelt, a nagyfokú kockázatnak megfelelő biztosítással rendelkezzék;

c)

annak biztosítása, hogy csoportjának az Európai Unión kívül telepítendő valamennyi tagja – a helyi szerződéses személyzetet is beleértve – megfelelő, a missziónak a Tanács Főtitkársága szerinti biztonsági minősítéséhez igazodó biztonsági képzésben részesüljön a misszió területére való megérkezést megelőzően vagy az oda való megérkezéskor;

d)

annak biztosítása, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi elfogadott ajánlást végrehajtsák, és a megbízatás teljesítéséről szóló jelentések keretében írásos jelentéseket nyújtsanak be a főtitkár/főképviselő, a Tanács és a Bizottság részére az ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/45

(1)

A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

A 2009. január 26-án elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont naprakésszé tételéről szóló 2009/67/KKBP közös álláspontot (2).

(3)

A 2001/931/KKBP közös állásponttal összhangban a Tanács elvégezte azon személyek, csoportok és szervezetek listájának a teljes körű felülvizsgálatát, akikre vagy amelyekre a 2009/67/KKBP közös álláspontot alkalmazni kell.

(4)

A Tanács megállapította, hogy bizonyos személyek esetében már nem indokolt, hogy azok szerepeljenek azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek a listáján, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspontot alkalmazni kell.

(5)

A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 2009/67/KKBP közös álláspont mellékletében felsorolt más személyek, csoportok és szervezetek a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt, az említett közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdése értelmében illetékes hatóság velük szemben határozatot hozott, és hogy ezeknek a továbbiakban is a közös álláspontban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)

Ennek megfelelően az azon személyek, csoportok és szervezetek listáját, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspontot alkalmazni kell, naprakésszé kell tenni,

16.6.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 151/51