I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

10.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/43/EK IRÁNYELVE

(2009. május 6.)

a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A Szerződés közös piac létrehozását írja elő, beleértve a tagállamok közötti azon akadályok kiküszöbölését, amelyek az áruk és szolgáltatások szabad áramlását gátolják, és olyan rendszer létesítését, amely biztosítja, hogy a belső piacon ne torzuljon a verseny.

(2)

A Szerződés azon rendelkezései, amelyek a belső piac megteremtésére vonatkoznak, minden díjazás ellenében nyújtott árura és szolgáltatásra alkalmazandók, beleértve a védelmi vonatkozású termékeket is, de nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy bizonyos feltételek mellett, egyedi esetekben más intézkedéseket hozzanak, ha azokat saját biztonságuk alapvető érdekeinek védelmében szükségesnek ítélik.

(3)

A tagállamoknak a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferét érintő törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedései helyenként aránytalanok, ami gátolhatja ezen termékek forgalmát és a belső piacon folyó verseny torzulásához vezethet, ezáltal akadályozva az innovációt, az ipari együttműködést és a védelmi piac versenyképességét az Európai Unióban.

(4)

A tagállamok törvényei és rendeletei – azáltal, hogy a védelmi vonatkozású termékek mind harmadik országokba, mind egyéb tagállamokba irányuló kivitelét és terjesztését szigorú ellenőrzési rendszereknek és megszorításoknak vetik alá – általában az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésének céljait követik.

(5)

A védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli mozgásának korlátait nem lehet általában véve eltörölni a Szerződés által előírt elvek közvetlen alkalmazásával, amelyek az áruk és szolgáltatások szabad forgalmát szorgalmazzák, mivel ezeket a megszorításokat külön-külön is meg lehet indokolni a Szerződés 30. vagy 296. cikkével összhangban, mely cikkek a tagállamok által továbbra is alkalmazhatóak, amennyiben alkalmazásuk feltételeit teljesítik.

(6)

A tagállamok vonatkozó törvényeit és rendeleteit ezért úgy kell harmonizálni, hogy a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében egyszerűsödjön a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzfere. Ez az irányelv csak a védelmi vonatkozású termékek tekintetében érinti a szabályokat és eljárásokat, így nem befolyásolja a tagállamok védelmi vonatkozású termékek transzferére vonatkozó politikáját.

(7)	A tagállamok vonatkozó törvényeit és rendeleteit úgy kell harmonizálni, hogy ne sérüljenek a nemzetközi kötelezettségeik és kötelezettségvállalásaik, valamint a védelmi vonatkozású termékek transzferével vagy exportjával kapcsolatos mérlegelési szabadságuk.

(8)	A tagállamok ezentúl is jogosultak a kormányközi együttműködés további elmélyítésére, ezen irányelv előírásainak tiszteletben tartása mellett.

(9)

Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a védelmi vonatkozású termékekre, amelyek csupán áthaladnak a Közösség területén, vagyis amelyekhez nem rendeltek a külső árutovábbítási eljárástól eltérő vámjogi sorsot, vagy amelyeket csupán vámszabad területen vagy vámszabad raktáron tároltak, ahol nem kell őket jóváhagyott raktárnyilvántartásban szerepeltetni.

(10)	Ennek az irányelvnek a hatálya az Európai Unió közös katonai listáján (3) szereplő valamennyi védelmi vonatkozású termékre kiterjed, beleértve a részegységeiket és a technológiákat is.

(11)

Ez az irányelv nem sértheti a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés J.3 cikke alapján elfogadott, a gyalogsági aknákról szóló, 1997. november 28-i 97/817/KKBP együttes fellépés (4) végrehajtását, illetve a 2008. december 3-án Oslóban aláírt, kazettás lőszerekről szóló egyezmény tagállamok általi ratifikálását és végrehajtását.

(12)

Az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésének céljai, amelyeket a tagállamok általában a védelmi vonatkozású termékek transzferét megszorító törvényekkel és rendeletekkel próbálnak elérni, megkövetelik, hogy az említett termékek Közösségen belüli transzfere továbbra is a származási tagállam engedélyezése, illetve a címzett tagállamra vonatkozó biztosítékok tárgyát képezze.

(13)

Tekintettel az ebben az irányelvben előírt biztosítékokra, melyek az említett célokat szolgálják, a tagállamoknak már nem lenne szükségük arra, hogy újabb korlátozásokat vezessenek be, vagy más korlátozásokat tartsanak életben ugyanezen célok megvalósítására, a Szerződés 30. és 296. cikke értelmében.

(14)

Ez az irányelv nem sértheti a közérdek és közbiztonság védelméhez szükséges rendelkezések alkalmazását. A védelmi vonatkozású termékek természete és jellemzői fényében a közérdek indokai, mint például a közlekedés biztonsága, a tárolás biztonsága, a zavargások kockázata és a bűncselekmények megelőzése különösen fontosak ezen irányelv szempontjából.

(15)

Ez az irányelv nem érinti a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvet (5), és különösen a fegyverek Közösségen belüli mozgására vonatkozó alaki követelményeket. Ez az irányelv nem érinti továbbá a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizálásáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv (6) – különösen a lőszerek szállítására vonatkozó rendelkezések – alkalmazását.

(16)

A védelmi vonatkozású termékek Európai Közösségen belüli bármely transzfere előzetes engedélyhez kötött, mégpedig olyan általános, átfogó vagy egyedi transzferengedélyek formájában, melyeket az a tagállam adott ki vagy tett közzé, melynek területéről a szállító a védelmi vonatkozású termékek transzferét végre kívánja hajtani. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ebben az irányelvben meghatározott különleges esetekben mentesítsék a védelmi vonatkozású termékek transzferét az előzetes engedélyezés kötelezettsége alól.

(17)

A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani az előzetes engedély megadására vagy elutasítására. Az engedély – összhangban a belső piacot megteremtő elvekkel – az egész Közösségben érvényes; a más tagállamokon keresztül történő áthaladáshoz, illetve az e tagállamok területére történő belépéshez pedig nem szükséges további engedély.

(18)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a védelmi vonatkozású termékekre vagy a védelmi vonatkozású termékek kategóriáira vonatkozóan valamennyi transzfertípusra a megfelelő engedély típusát, valamint azt, hogy az egyes transzferengedélyekre mely szabályok és feltételek vonatkoznak, figyelemmel a transzfer érzékenységére.

(19)	A részegységek tekintetében a tagállamok lehetőség szerint tartózkodnak a kiviteli korlátozások előírásától azáltal, hogy elfogadják a címzett által bemutatott felhasználási nyilatkozatokat, és figyelembe veszik, hogy ezek a részegységek milyen mértékben épülnek be a címzett termékeibe.

(20)	A tagállamok megkülönböztetés-mentesen jelölik ki a transzferengedélyek címzettjeit, kivéve ha a megkülönböztetésre saját alapvető biztonsági érdekeik védelmében szükség van.

(21)

Hogy egyszerűbbé váljon a védelmi vonatkozású termékek transzfere, a tagállamok közzéteszik azon általános transzferengedélyeket, amelyekkel minden olyan vállalkozás számára megengedik a védelmi vonatkozású termékek transzferét, amely teljesíti az egyes általános transzferengedélyekben előírt feltételeket.

(22)	A fegyveres erők számára védelmi vonatkozású termékekre szóló általános transzferengedélyt kell közzétenni, hogy jobb legyen az ellátási biztonság azokban a tagállamokban, amelyek a Közösségen belül kívánják az ilyen termékeket beszerezni.

(23)

A tanúsított európai védelmi ipari vállalkozások számára a részegységek transzferét illetően általános transzferengedélyt kell közzétenni, hogy ezek a vállalkozások integrálódni tudjanak, könnyebb legyen számukra az együttműködés, különösen az ellátási láncok optimalizálása és a méretgazdaságosság elősegítése által.

(24)

A kormányközi együttműködési programokban résztvevő tagállamok általános transzferengedélyt tehetnek közzé – az együttműködési program végrehajtásához szükséges védelmi vonatkozású termékek transzferét illetően – olyan címzettek számára, akiknek székhelye más résztvevő tagállamokban található. Ez a résztvevő tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára javítaná a kormányközi együttműködési programokban való részvétel feltételeit.

(25)	A tagállamok további általános transzferengedélyeket tehetnek közzé azokra az esetekre, amelyeknél – a termékek és a címzett természetéből fakadóan – nem fenyegeti komoly veszély az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzését.

(26)	Amennyiben nincs lehetőség általános transzferengedély közzétételére, a tagállamok az egyedi vállalkozások kérelmére átfogó transzferengedélyeket adnak ki, kivéve az ezen irányelvben meghatározott eseteket. A tagállamok kiadhatnak megújítható átfogó transzferengedélyeket.

(27)

A vállalkozások tájékoztatják az illetékes hatóságokat az általános transzferengedélyek használatáról – egyrészt az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése érdekében, másrészt pedig abból a célból, hogy a demokratikus kontroll szellemében a védelmi vonatkozású termékek transzferéről átlátható módon készülhessenek jelentések.

(28)

A tagállamoknak az általános, átfogó és egyedi transzferengedélyek feltételei meghatározására vonatkozó mozgásterének elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a meglevő nemzetközi exportellenőrzési rendszer keretein belül lehetséges legyen az együttműködés. Mivel a kivitelek engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés az egyes tagállamok mérlegelési szabadságába tartozik, az ilyen jellegű együttműködés az exportpolitikák önkéntes koordinációján alapul.

(29)

A védelmi vonatkozású termékek esetében a származási tagállamban végzett egyedi előzetes ellenőrzések általános utólagos ellenőrzéssel való felváltásának ellensúlyozása érdekében bizalomépítő intézkedéseket kell bevezetni, ideértve az olyan biztosítékokat is, amelyek segítségével elérhető lenne, hogy harmadik országokba kiviteli korlátozások megsértésével ne lehessen védelmi vonatkozású termékeket kivinni. Ezt az elvet azokban az esetekben is tiszteletben kell tartani, amikor a harmadik országba történő kivitelt megelőzően több alkalommal is sor kerül a védelmi vonatkozású termékek tagállamok közötti transzferére.

(30)

A tagállamok – a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (7) keretében, közös kritériumok, valamint az elutasítási értesítési és konzultációs eljárás alkalmazásával – együttműködnek, tekintettel a védelmi vonatkozású termékek harmadik országokba irányuló kiviteléről szóló politikák alkalmazásának egyre inkább egységesülő természetére. Ez az irányelv nem akadályozhatja a tagállamok azon lehetőségét, hogy meghatározzák a védelmi vonatkozású termékek transzferengedélyére vonatkozó feltételeket, beleértve az kivitelre vonatkozó esetleges korlátozásokat, különösen amennyiben ez a közös álláspont keretében való együttműködéshez szükséges.

(31)

A szállítók értesítik a címzetteket a transzferengedélyre vonatkozó korlátozásokról annak érdekében, hogy kialakuljon a címzett abbéli képességébe vetett kölcsönös bizalom, hogy a transzfer után betartja ezeket a korlátozásokat, különösen akkor, ha harmadik országokba irányuló kivitelre vonatkozik a kérelem.

(32)

A vállalkozások döntenek arról, hogy a védelmi vonatkozású termékek általános transzferengedély melletti behozatalából származó előnyök indokolják-e a tanúsítási kérelmet. A vállalkozáscsoportokon belüli transzferek esetén az általános transzferengedélyt meg kellene adni, amennyiben a csoport tagjait tanúsították a székhelyeik szerinti tagállamban.

(33)	A kölcsönös bizalomépítés érdekében közös tanúsítási kritériumokra van szükség, különösen a címzett abbéli képességét illetően, hogy a transzfer után betartja a másik tagállam transzferengedélye alapján kapott, védelmi vonatkozású termékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat.

(34)	A kölcsönös bizalomépítés jegyében a transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termékek címzettjeinek tartózkodniuk kellene e termékek kivitelétől, amennyiben a transzferengedély kiviteli korlátozásokat tartalmaz.

(35)

Amikor a vállalkozások harmadik országokba irányuló kiviteli engedélyt kérelmeznek, egyúttal arról is nyilatkozatot kell tenniük illetékes hatóságaiknál, hogy alávetették-e magukat a védelmi vonatkozású termék kivitelére vonatkozó, az engedélyt megadó tagállam által kivetett korlátozásoknak. Ebben az összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a 2008/944/KKBP közös álláspontban meghatározott, tagállamok közötti konzultációs mechanizmus rendkívül fontos.

(36)	A vállalkozásoknak a transzferengedély alapján kapott védelmi vonatkozású termék harmadik országba irányuló kivitele időpontjában a Közösség közös külső határán bizonyítaniuk kell az illetékes vámhatóságoknak, hogy rendelkeznek kiviteli engedéllyel.

(37)	A védelmi vonatkozású termékeknek a mellékletben található jegyzékét az Európai Unió közös katonai listájának való szigorú megfelelés mellett kell aktualizálni.

(38)

A kölcsönös bizalom fokozatos kialakítása érdekében a tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell meghatározniuk ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtására – beleértve a szankciókat is – különös tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyek előírják, hogy a vállalkozásoknak be kell tartaniuk a tanúsítás közös kritériumait és a transzfer tárgyát képező védelmi vonatkozású termék transzfert követő további használatára vonatkozó korlátozásokat.

(39)

Amennyiben egy tagállamnak jogos kétségei vannak afelől, hogy egy tanúsított címzett betartja-e majd az általános transzferengedélyben előírt feltételeket – vagy amennyiben az engedélyt kiadó tagállam úgy véli, hogy a közérdekre, közbiztonságra vagy alapvető biztonságra vonatkozó érdekei veszélyben vannak – nem csupán a tagállamokat és a Bizottságot kell értesítenie, hanem – tekintettel az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzését illető felelősségére – átmenetileg fel is kell tudnia függeszteni az erre a címzettre vonatkozó transzferengedélyeket.

(40)

A kölcsönös bizalomépítés jegyében az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alkalmazását késleltetni kellene. Így a tagállamok által meghozott intézkedésekről szóló bizottsági jelentés alapján – amely a tagállamok által benyújtott adatokon alapul – még a rendelkezések alkalmazása előtt értékelni lehetne az elért haladást.

(41)	Ezen irányelv alkalmazásáról a Bizottság rendszeresen jelentést készít, melyet adott esetben jogalkotási javaslatok is kísérhetnek.

(42)	Ez az irányelv nem érinti a Belgium és Luxemburg, valamint a Belgium, Luxemburg és Hollandia közötti regionális unióknak a Szerződés 306. cikke szerinti létét vagy létrehozását.

(43)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében való egyszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a jelenlegi engedélyezési eljárások sokfélesége és a transzferek határokon átnyúló jellege miatt, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(44)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(45)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa a mellékletet. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és az irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(46)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsék el saját táblázataikat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ezen irányelv célja a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó szabályok és eljárások egyszerűsítése a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(2) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok védelmi vonatkozású termékek exportjára vonatkozó mérlegelési szabadságát.

(3) Ezt az irányelvet a Szerződés 30. és 296. cikke szerint hajtják végre.

(4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy az irányelv előírásainak tiszteletben tartása mellett kormányközi együttműködést folytassanak vagy fejlesszenek tovább.

2. cikk

Hatály

Ez az irányelv a mellékletben felsorolt védelmi vonatkozású termékekre vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„védelmi vonatkozású termék”: a mellékletben felsorolt termékek;

2.	„transzfer”: védelmi vonatkozású termék átadása vagy szállítása egy szállító és egy valamely másik tagállamban található címzett között;

3.	„szállító”: az a Közösségben letelepedett jogi vagy természetes személy, aki jogilag felelős a transzferért;

4.	„címzett”: az a Közösségben letelepedett jogi vagy természetes személy, aki jogilag felelős a transzfer átvételéért;

5.	„transzferengedély”: a szállítók valamely tagállam nemzeti hatósága általi felhatalmazása a védelmi vonatkozású termékeknek egy másik tagállambeli címzett számára történő transzferére;

6.	„kiviteli engedély”: a védelmi vonatkozású termékek valamely harmadik országbeli jogi vagy természetes személy számára történő szállítására való felhatalmazás;

7.	„áthaladás”: védelmi vonatkozású termékek egy vagy több, a származási és a címzett tagállamon kívüli tagállamon keresztül való szállítása.

II. FEJEZET

TRANSZFERENGEDÉLYEK

4. cikk

Általános rendelkezések

(1) A védelmi vonatkozású termékek tagállamok közötti transzfere előzetes engedély tárgyát képezi. A közbiztonság vagy közérdek védelméhez, például többek között a közlekedés biztonságához szükséges rendelkezések alkalmazásának sérelme nélkül a védelmi vonatkozású termékek más tagállamokon keresztül való áthaladása vagy más – a címzett tartózkodási helye szerinti – tagállamok területére történő bevitele nem kötődik a tagállamok további engedélyéhez.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok mentesíthetik a védelmi vonatkozású termékek transzferét az előzetes engedélyezés (1) bekezdésben előírt kötelezettsége alól, amennyiben:

a)	a szállító vagy a címzett kormányzati szerv vagy a fegyveres erők része;

b)	a szállítást tevékenységei teljesítéséhez az Európai Unió, a NATO, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vagy egyéb kormányközi szervezet végezte;

c)	a transzfer a tagállamok közötti együttműködéssel zajló fegyverkezési program végrehajtásához szükséges;

d)	a transzfer katasztrófa esetén nyújtott humanitárius segítséghez vagy vészhelyzet esetén nyújtott adományhoz kapcsolódik; vagy

e)	a transzfer javításhoz, karbantartáshoz, kiállításhoz, bemutatóhoz vagy ezeket követően szükséges.

(3) Tagállam kérelme alapján vagy saját kezdeményezésére a Bizottság módosíthatja a (2) bekezdést, hogy az tartalmazza a következő eseteket:

a)	a transzfer olyan feltételekkel valósul meg, hogy nem befolyásolja a közérdeket vagy a közbiztonságot,

b)	az előzetes engedélyre irányuló kötelezettség már nem összeegyeztethető a tagállamok ezen irányelv elfogadása utáni nemzetközi kötelezettségeivel, vagy

c)	a transzfer az 1. cikk (4) bekezdésében említett kormányközi együttműködéshez szükséges.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó ezen intézkedéseket a 2006/12/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a területükről védelmi vonatkozású termékeket más tagállamba átszállítani kívánó szállítók általános transzferengedélyeket használhassanak, vagy átfogó vagy egyedi transzferengedélyekért folyamodhassanak az 5., 6. és 7. cikk értelmében.

(5) A tagállamok e cikk, valamint az 5., 6. és 7. cikk rendelkezései alapján határozzák meg, hogy milyen típusú engedélyt adnak ki a védelmi vonatkozású termékekre vagy a védelmi vonatkozású termékek kategóriáira.

(6) A tagállamok meghatározzák a transzferengedélyek valamennyi feltételét, ideértve bármely egyedi korlátozást is, amelyek a védelmi vonatkozású termékek harmadik országbeli jogi vagy természetes személyek számára történő kivitelére vonatkoznak, figyelembe véve többek között a transzfer jelentette kockázatot az emberi jogok, a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzésére nézve. A közösségi jog betartása mellett a tagállamok élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy végfelhasználói biztosítékot – többek között végfelhasználói tanúsítványt – kérnek.

(7) A tagállamok a részegységekre vonatkozó transzferengedélybe foglalandó feltételeket a transzfer érzékenységének értékelése alapján határozzák meg, melyet többek között a következő kritériumok szerint végeznek:

a)	a részegységek jellege azokhoz a termékekhez mérten, amelyekbe beépítik őket, valamint a késztermékek bármilyen olyan végfelhasználásához képest, amely aggodalomra adhat okot;

b)	a részegységek jelentősége azokhoz a termékekhez mérten, amelyekbe beépítik őket.

(8) Amennyiben a címzett bemutatja a felhasználási nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy az adott transzferengedély tárgyát képező részegységek a saját termékeibe vannak beépítve vagy azokat oda építi be, melyeket ezért ebben az állapotukban később már nem lehet transzferálni vagy exportálni – kivéve karbantartás vagy javítás céljából –, a tagállamok tartózkodnak a részegységekre vonatkozó kiviteli korlátozások meghozatalától, hacsak nem tekintik a részegységek transzferét érzékeny természetűnek.

(9) A tagállamok saját biztonsági érdekeik, a közrend vagy közbiztonság védelmében, vagy az engedélyben foglalt feltételek teljesítésének elmaradása miatt bármikor visszavonhatják a már kiadott transzferengedélyeket, vagy felfüggeszthetik, illetve korlátozhatják használatukat.

5. cikk

Általános transzferengedélyek

(1) A tagállamok általános transzferengedélyeket tesznek közzé, amelyekkel közvetlenül hatalmazzák fel a területükön székhellyel rendelkező, valamint az engedélyben foglalt feltételeknek megfelelő szállítókat arra, hogy egy másik tagállambeli címzettek kategóriája vagy kategóriái számára az engedélyben meghatározandó védelmi vonatkozású termékek transzferét hajtsák végre.

(2) A 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a transzferengedélyeket legalább az alábbi esetekben közzé kell tenni:

a)	a címzett valamelyik tagállam fegyveres erőinek, vagy védelmi területen működő, valamely tagállam fegyveres erőinek kizárólagos használatára beszerzést végző szerződő hatóság része;

b)	a címzett a 9. cikknek megfelelően tanúsított vállalkozás;

c)	a transzferre bemutatók, értékelések és kiállítások céljából kerül sor;

d)	a transzferre karbantartás és javítás céljából kerül sor, amennyiben a címzett a védelmi vonatkozású termékek eredeti szállítója.

(3) A legalább egy vagy több védelmi vonatkozású termék fejlesztését, előállítását és használatát érintő, tagállamok közti kormányközi együttműködési programokban résztvevő tagállamok általános transzferengedélyt tehetnek közzé az együttműködési programban résztvevő tagállamok számára történő transzfereket illetően, amely transzferek az együttműködési program végrehajtásához szükséges védelmi vonatkozású termékekből állnak.

(4) A tagállamok ezen irányelv egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül meghatározhatják az általános transzferengedély első felhasználását megelőző regisztráció feltételeit.

6. cikk

Átfogó transzferengedélyek

(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyedi szállító kérelme alapján átfogó transzferengedélyeket adnak ki, amelyekkel védelmi vonatkozású termékek egy vagy több másik tagállambeli címzett számára történő transzferét engedélyezik.

(2) A tagállamok minden egyes átfogó transzferengedélyben meghatározzák, hogy mely védelmi vonatkozású termékek vagy azoknak mely kategóriái tartoznak az átfogó transzferengedély hatálya alá, és hogy kik az engedélyezett címzettek vagy címzettek kategóriái.

Az átfogó transzferengedélyt három évre adják, amelyet az érintett tagállam meghosszabbíthat.

7. cikk

Egyedi transzferengedélyek

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyedi szállító kérelme alapján egyedi engedélyeket adnak ki, amelyekkel a konkrét védelmi vonatkozású termékek konkrét mennyiségének csak egy címzett számára történő egyetlen – egy vagy több szállítmányt tartalmazó – transzferét engedélyezik, amennyiben:

a)	az engedélykérelem egyetlen transzferre korlátozódik;

b)	a tagállam saját biztonsági érdekeinek védelme érdekében vagy közérdekű okból van szükség az egyedi transzferengedélyre;

c)	amennyiben a tagállamok nemzetközi kötelességeinek és kötelezettségeinek való megfelelés miatt szükséges; vagy

d)	amennyiben a tagállamnak nyomós oka van azt feltételezni, hogy a szállító nem lesz képes eleget tenni az átfogó transzferengedély megadásához szükséges feltételeknek.

III. FEJEZET

A TRANSZFERT KÖVETŐ TÁJÉKOZTATÁS, TANÚSÍTÁS ÉS KIVITEL

8. cikk

A szállítók tájékoztatási kötelezettsége

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védelmi vonatkozású termékek szállítói tájékoztassák a címzetteket a védelmi vonatkozású termékek végfelhasználásával vagy kivitelével kapcsolatos transzferengedélyben foglalt feltételekről, beleértve a korlátozásokat is.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók az általános transzferengedély használatára irányuló szándékukról első alkalommal időben értesítsék azon tagállam illetékes hatóságait, amelyek területéről védelmi vonatkozású termékeket kívánnak szállítani. A tagállamok további információkat kérhetnek az engedéllyel szállított védelmi vonatkozású termékekről.

(3) A tagállamok biztosítják és rendszeresen ellenőrzik, hogy a szállítók az érintett tagállamban hatályos jogszabályoknak megfelelően részletes és teljes körű nyilvántartást vezessenek transzfereikről, és meghatározzák az általános, átfogó és egyedi transzferengedélyek használatához kapcsolódó jelentési kötelezettségeket. A nyilvántartás részét képezik az alábbi adatokat tartalmazó kereskedelmi dokumentumok is:

a)	a védelmi vonatkozású termék leírása és hivatkozása a melléklet alapján;

b)	a védelmi vonatkozású termékek mennyisége és értéke;

c)	a transzfer dátumai;

d)	a szállító és a címzett neve és címe;

e)	amennyiben ismert, a védelmi vonatkozású termék végfelhasználása és végfelhasználója; és

f)	annak igazolása, hogy a védelmi vonatkozású termékek címzettjét tájékoztatták a transzferengedélyben foglalt kiviteli korlátozásról.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szállítók a (3) bekezdésben említett nyilvántartásokat legalább az adott tagállamban hatályos vonatkozó nemzeti jog által a gazdasági szereplők számára előírt dokumentum-megőrzési idővel megegyező ideig, de mindenesetre legalább annak a naptári évnek a végétől számított három évig megőrzik, amelyben a transzferre sor került. Ezeket a nyilvántartásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam illetékes hatóságainak, amelynek területéről a védelmi vonatkozású termékeket szállították.

9. cikk

Tanúsítás

(1) A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek feladata az adott tagállam területén székhellyel rendelkező azon címzettek tanúsítása, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében más tagállam engedélye alapján védelmi vonatkozású termékeket fogadnak.

(2) A tanúsítás során elsősorban azt állapítják meg, hogy a címzett vállalkozás megbízható-e, különösen valamely másik tagállam által kiadott transzferengedéllyel megkapott védelmi vonatkozású termékekhez kötődő kiviteli korlátozások betartásának tekintetében. A címzett vállalat megbízhatóságát az alábbi kritériumok szerint állapítják meg:

bizonyított tapasztalat a védelmi tevékenységek terén, figyelembe véve elsősorban a vállalkozás exporttilalmaknak való megfelelésének igazolását, az idevágó bírósági határozatokat, a védelmi vonatkozású termékek gyártására és forgalmazására vonatkozó felhatalmazást, és tapasztalt vezetői személyzet alkalmazását;

b)	védelmi vonatkozású termékekkel kapcsolatos, jelentős ipari tevékenység a Közösségen belül, különösen rendszer-/alrendszer-integrációs képesség;

c)	egy vezető pozícióban levő munkatárs kinevezése, aki személyesen felel a transzferekért és a kivitelekért;

a vállalkozásnak a c) pontban említett vezető munkatársa által aláírt írásbeli kötelezettség-vállalása, amelyben a vállalkozás kötelezi magát arra, hogy megtesz minden szükséges lépést bármely neki szállított részegység vagy termék végfelhasználására vonatkozó különleges feltétel betartásához és végrehajtásához;

a vállalkozásnak a c) pontban említett vezető munkatársa által aláírt írásbeli kötelezettség-vállalása, hogy kérdések és vizsgálatok esetén az illetékes hatóságokat kellő részletességgel tájékoztatja valamennyi kivitt, transzferált vagy egy másik tagállam transzferengedélye alapján kapott termék végfelhasználóiról és végfelhasználásáról; és

a vállalkozásnál alkalmazott belső megfelelési program vagy transzfer- és kivitelkezelési rendszer leírása, melyet a c) pontban említett vezető munkatárs írt alá. A leírás részletes adatokkal szolgál a transzferek és a kivitel kezelésére elkülönített szervezési, humán és technikai erőforrásokról, az elszámoltathatóság rendjéről a vállalkozás szerkezetében, a belső ellenőrzési eljárásokról, a figyelemfelkeltő intézkedésekről és a személyzet továbbképzéséről, a fizikai és műszaki biztonsági rendelkezésekről, valamint a transzferekről és kivitelekről vezetett nyilvántartásról és azok nyomon követhetőségéről.

(3) A tanúsítványok az alábbi adatokat tartalmazzák:

a)	a tanúsítványt kiállító illetékes hatóság;

b)	a címzett neve és címe;

c)	a címzettnek a (2) bekezdésben hivatkozott kritériumoknak való megfeleléséről szóló nyilatkozat; és

d)	a tanúsítvány kiállításának dátuma és érvényességi ideje.

A tanúsítványnak a d) pontban említett érvényességi ideje nem haladhatja meg az öt évet.

(4) A tanúsítványok további feltételekhez is köthetők, összefüggésben az alábbiakkal:

a)	a (2) bekezdésben említett kritériumoknak való megfelelés igazolására kért információ átadása;

b)	a tanúsítvány felfüggesztése vagy visszavonása.

(5) Az illetékes hatóságok legalább háromévente ellenőrzik, hogy a címzett megfelel-e a 2. bekezdésben hivatkozott kritériumoknak és a 4. bekezdésben említett tanúsítványokkal járó bármely feltételnek.

(6) A tagállamok elismerik a más tagállamokban az irányelvnek megfelelően kiadott tanúsítványokat.

(7) Amennyiben egy illetékes hatóság megállapítja, hogy a tanúsítvány birtokosa, akinek székhelye az érintett tagállam területén található, már nem felel meg a (2) bekezdésben hivatkozott kritériumoknak és a (4) bekezdésben említett bármely feltételnek, meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a tanúsítvány visszavonását is. Az illetékes hatóság tájékoztatja döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot.

(8) A tagállamok rendszeresen közzéteszik és aktualizálják a tanúsított címzettek jegyzékét, és erről tájékoztatják a Bizottságot, az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

A Bizottság honlapján közzéteszi a tagállamok által tanúsított címzettek központi nyilvántartását.

10. cikk

Kiviteli korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy amikor a védelmi vonatkozású termékek címzettjei kiviteli engedélyért folyamodnak, nyilatkozzanak az illetékes hatóságok előtt arról, hogy betartották a korlátozásokra vonatkozó feltételeket, amennyiben a valamely másik tagállam által kiadott transzferengedéllyel kapott termékekre kiviteli korlátozások vannak érvényben, illetve ha megkapták a származási tagállam előírt hozzájárulását.

IV. FEJEZET

VÁMELJÁRÁSOK ÉS KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

11. cikk

Vámeljárások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a védelmi vonatkozású termékek kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli engedélyt kezelő vámhivatalnál az exportőr igazolja, hogy a szükséges kiviteli engedélyt beszerezte.

(2) A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (10) sérelme nélkül a tagállam 30 munkanapot meg nem haladó időtartamra felfüggesztheti a területéről történő kiviteli eljárás folyamatát, vagy szükség esetén más módon is megakadályozhatja, hogy a transzferengedéllyel valamely más tagállamból kapott védelmi vonatkozású termékek, melyeket később más védelmi vonatkozású termékbe építettek be, területéről elhagyják a Közösséget, ha úgy véli, hogy:

a)	a kiviteli engedély megadása idején fontos információkat nem vettek figyelembe; vagy

b)	a kiviteli engedély megadása óta a körülmények jelentősen megváltoztak.

(3) A tagállamok előírhatják, hogy a védelmi vonatkozású termékek kiviteli vámkezelését csak az arra felhatalmazott vámhivatalok végezhessék.

(4) Azok a tagállamok, amelyek élnek a (3) bekezdésben biztosított lehetőséggel, tájékoztatják a Bizottságot a felhatalmazott vámhivatalokról. A Bizottság ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

12. cikk

Információcsere

A Bizottsággal közösen fellépve a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az illetékes nemzeti hatóságaik közötti közvetlen együttműködés és információcsere megteremtésére.

V. FEJEZET

A VÉDELMI VONATKOZÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKÉNEK FRISSÍTÉSE

13. cikk

A melléklet kiigazítása

(1) A Bizottság frissíti a védelmi vonatkozású termékek mellékletben található jegyzékét, hogy az szigorúan megfeleljen az Európai Unió közös katonai listájának.

(2) Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket az 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Védintézkedések

(1) Amennyiben az engedélyt kiadó tagállam úgy véli, hogy komoly a kockázata annak, hogy egy másik tagállamban a 9. cikkel összhangban tanúsított címzett nem tartja be az általános transzferengedélyben foglalt feltételek valamelyikét, vagy úgy ítéli meg, hogy a közérdeke, közbiztonsága vagy alapvető biztonsági érdekei sérülnek, tájékoztatja a másik tagállamot, és kéri a helyzet kivizsgálását.

(2) Amennyiben az engedélyt kiadó tagállamnak továbbra is az (1) bekezdésben említett kétségei vannak, átmenetileg felfüggesztheti ezen címzettek vonatkozásában az általános transzferengedélyt. A védintézkedés meghozatalának okairól tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot. A védintézkedést meghozó tagállam feloldhatja a védintézkedést, ha nem tartja többé indokoltnak.

16. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv végrehajtása céljából elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, különösen olyan esetekre vonatkozóan, amikor hamis vagy hiányos információkat szolgáltatnak a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 10. cikk alapján a transzferengedélyben foglalt kiviteli korlátozások betartásával kapcsolatban. A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek a fenti szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

17. cikk

Felülvizsgálat és jelentéstétel

(1) A Bizottság 2012. június 30-ig jelentést készít a tagállamok által ezen irányelv átültetése céljából meghozott intézkedésekről, különös tekintettel a 9–12. és a 15. cikkre.

(2) A Bizottság 2016. június 30-ig felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és arról jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára. Értékeli, hogy az irányelv elérte-e és ha igen milyen mértékben céljait, többek között a belső piac működése tekintetében. Jelentésében a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv 9–12. és 15. cikkét, és értékeli ezen irányelvnek az európai védelmieszköz-piac fejlődésére, valamint az európai védelmi ipari és technológiai bázisra gyakorolt hatását, tekintettel többek között a kis- és középvállalkozások helyzetére. Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, jogalkotási javaslat kíséri.

18. cikk

Átültetés nemzeti jogba

(1) A tagállamok legkésőbb 2011. június 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket 2012. június 30-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyet az irányelv hatálya alá tartozó területen fogadnak el.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

20. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2009. május 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J. KOHOUT

(1) A 2008. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2008. december 16-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. április 23-i határozata.

(3) HL L 88., 2007.3.29., 58. o.

(4) HL L 338., 1997.12.9., 1. o.

(5) HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

(6) HL L 121., 1993.5.15., 20. o.

(7) HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

(8) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(9) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(10) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

MELLÉKLET

A VÉDELMI VONATKOZÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKE

ML1
Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák:

Megjegyzés: Az ML1. pont a) pontja szerint nem engedélykötelesek a következők:

1.	az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

2.	az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;

3.	az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;

sima csövű fegyverek, a következők szerint:

1.	kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;

más sima csövű fegyverek, a következők szerint:

a.	teljesen automata típusok;

b.	félautomata és pumpás működtetésű típusok;

c.	hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

a fenti a), b) és c) pontban engedélyezés alá vont fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.

1. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverek. Ezek a fegyverek nem lehetnek kizárólag katonai célra tervezve vagy automata tüzelési rendszerűek.

2. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverek és amelyek nem képesek kilőni semmilyen engedélyezés alá vont lőszert.

3. megjegyzés: Az ML1. pont alapján nem engedélykötelesek azok a fegyverek, amelyek nem központi gyújtású (vagyis peremgyújtású) lőszert használnak és nem teljesen automata tüzelési rendszerűek.

4. megjegyzés: Az ML1. pont d) pontja alapján nem engedélykötelesek a legfeljebb négyszeres nagyítású, elektronikus képfeldolgozás nélküli optikai fegyver célzókészülékek, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át.

ML2
Sima csövű fegyverek 20 mm-es vagy annál nagyobb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.

1. megjegyzés: Az ML2. pont a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. pont a) pontja alapján engedélyezés alá vont berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

2. megjegyzés: Az ML2. pont a) pontja szerint nem engedélykötelesek a következők:

1.	az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

2.	az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai.

b.	Katonai füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok. Megjegyzés: Az ML2. pont b) pontja alapján nem engedélyköteles a jelzőpisztoly.

c.	Fegyver célzókészülékek.

ML3
Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a.	az ML1., ML2. vagy ML12. pont alapján engedélyezés alá vont fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

az ML3. pont a) pontja alapján engedélyköteles, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

1. megjegyzés: A kifejezetten e célra tervezett alkatrészek felölelik az alábbiakat:

a.	fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, golyó csészék, hüvelycsatlakozók, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b.	biztosító és robbantó eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantóvezetékek csatlakozói;

c.	egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d.	éghető töltényhüvelyek;

e.	lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

2. megjegyzés: Az ML3. pont a) pontja szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszer.

3. megjegyzés: Az ML3. pont a) pontja szerint nem engedélyköteles az a lőszer, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:

jelzés;

b.	madárriasztás; vagy

c.	gázfáklya begyújtása olajkutaknál.

ML4
Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek, és kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek:

NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.

Bombák, torpedók, gránátok, füstgránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök és romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).

Megjegyzés: Az ML4. pont a) pontja magában foglal:

1.	füstgránátokat, gyújtóbombákat, gyújtólövedékeket és robbanó eszközöket;

2.	rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.

Kifejezetten az ML4. pont a) pontjában engedélyezés alá vont tételek alábbi műveleteire tervezett berendezések: azok kezelése, ellenőrzése, működtetése, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátása, indítása, lerakása, élesítése, felszedése, hatástalanítása, zavarása, robbantása vagy érzékelése.

Megjegyzés: Az ML4. pont b) pontja magában foglal:

1.	mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1 000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

2.	úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

Műszaki megjegyzés:

Azon kézi készülékek, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól, nem tekinthetők olyan különlegesen tervezett eszközöknek, amelyek az ML4. pont a) pontja szerint engedélyezés alá vont termékek kimutatására szolgálnak.

ML5
Tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, kapcsolódó rendszerek, ellenőrző, illesztő és ellentevékenység berendezései a következők szerint, amelyeket kifejezetten katonai célra terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények:

a.	fegyver irányzékok, bombavető számítógépek, lövegbeállító irányzó berendezések és fegyverzet tűzvezető rendszerek;

b.	célfelderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatelemzés, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;

c.	az ML5. pont a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

d.	az ML5. pont a) és b) pontja alapján engedélyezés alá vont eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

ML6
Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.

a.	Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik. Műszaki megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.

b.	Összkerék-meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal gyártottak vagy láttak el.

NB: Lásd még az ML13. pont a) pontját.

1. megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a.	harckocsik és más katonai fegyverrel ellátott járművek, valamint fegyverek elhelyezésére szolgáló előbeépítésekkel, vagy aknalerakó, vagy az ML4. pont szerint engedélyezés alá vont lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;

b.	páncélozott járművek;

c.	kétéltű és úszó (mély vízen is átkelő) járművek;

d.	mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések vontatására vagy szállítására használt járművek.

2. megjegyzés: Az ML6. pont a) pontja szerint engedélyköteles szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a.	pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten golyóálló tulajdonsággal terveztek vagy kilyukasztva is futóképes;

b.	kerékköpeny légnyomás szabályozó rendszer, amelyet a mozgó jármű belsejéből lehet működtetni;

c.	az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

d.	különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;

e.	világítás elsötétítés esetére.

3. megjegyzés: Az ML6. pont nem vonja engedélyezés alá az olyan polgári gépkocsikat vagy teherautókat, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.

ML7
Vegyi vagy biológiai mérgező anyagok, „tömegoszlató anyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint:

a.	Katonai felhasználásra alkalmas biológiai és radioaktív anyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.

Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:

idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:

O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) – fluorfoszfonátok, úgymint:

—	Szarin (GB): -izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); valamint

—	Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);

b.	O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgymint: Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);

O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);

hólyaghúzó vegyi harcanyagok:

kénmustárok, úgymint:

1.	2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);

2.	bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);

3.	bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);

4.	1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);

5.	1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);

6.	1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);

7.	1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);

8.	bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);

9.	bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);

hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:

1.	2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);

2.	trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);

3.	bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);

nitrogénmustárok, úgymint:

1.	HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);

2.	HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);

3.	HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);

cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:

a.	3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);

lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:

a.	butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);

b.	2,4,5-triklórfenoxi ecetsav keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (Agent Orange).

CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1.	alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonil-difluorid, mint DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3);

o.-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfo-nitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);

3.	klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);

4.	klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).

„Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:

1.	α-bromofenilacetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

2.	[(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

3.	2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

4.	dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

5.	10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

6.	N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9)

1. megjegyzés: Az ML7. pont d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá azokat a tömegoszlató anyagokat, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.

2. megjegyzés: Az ML7. pont d) pontja nem vonja engedélykötelezettség alá az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokat és azok kombinációit.

A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított berendezések:

1.	az ML7. pont a), b) vagy d) pontjai szerint engedélyezett anyagok; vagy

2.	az ML7. pont c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.

Védő és semlegesítő berendezések, azok kifejezetten ilyen célra tervezett részegységei, és különleges összetételű vegyi keverékek a következők szerint:

1.	kifejezetten az ML7. pont a), b) vagy d) pontjai szerint felsorolt anyagok elleni védelem céljából tervezett, vagy katonai célra átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

2.	kifejezetten az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítését szolgáló, katonai célra tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;

3.	kifejezetten az ML7. pont a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett/előállított vegyi keverékek.

Megjegyzés: Az ML7. pont f) 1. alpontja magában foglalja a következőket:

a.	a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;

b.	védőruházat.

NB: A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában találhatók.

Az ML7. pont a), b) vagy d) pontja szerint engedélyezésre kerülő anyagok felderítésére vagy azonosítására szolgáló, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

Megjegyzés: Az ML7. pont g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.

NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.

h.	A kifejezetten az ML7. pont b) pont alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.

Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:

1.	a kifejezetten az ML7. pont b) pontja alatt engedélyezésre kerülő vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;

2.	biológiai rendszerek az alábbiak szerint: „vivővektorok”, az ML7. pont i) pontjának 1. alpontja szerint engedélyköteles „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt hordozó sejtkultúrák vagy vírusok.

1. megjegyzés: Az ML7. pont b) és d) pontjai nem vonják engedélykötelezettség alá a következőket:

a.	cianogén-klorid (CAS 506-77-4); lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450. pontja a) pontjának 5. alpontját;

b.	hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

c.	klór (CAS 7782-50-5);

d.	karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450. pontja a) pontjának 4. alpontját;

e.	difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);

törölve;

g.	xylyl bromide, ortho: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);

h.	benzil-bromid (CAS 100-39-0);

i.	benzil-jodid (CAS 620-05-3);

j.	brómaceton (CAS 598-31-2);

k.	cianogén-bromid (CAS 506-68-3);

l.	bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);

m.	klóraceton (CAS 78-95-5);

n.	etil-jódacetát (CAS 623-48-3);

o.	jódaceton (CAS 3019-04-3);

p.	Kloropikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450. pontja a) pontjának 7. alpontját.

2. megjegyzés: Az ML7. pont h) pontjában és i) pontjának 2. alpontjában felsorolt sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonják engedélyezés alá a polgári célt szolgáló sejteket vagy biológiai rendszereket, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.

ML8
Energiahordozó anyagok és kapcsolódó összetevők a következők szerint:

Megjegyzés: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.

Műszaki megjegyzések:

1.	Ezen pont alapján engedélyköteles a két vagy több összetevőből álló keverék, ha közülük legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.

2.	Az ML8. pontban szereplő bármely anyag engedélyköteles még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).

„Robbanóanyagok” és azok keverékei:

1.	ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096-78-1);

2.	BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);

3.	CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4.	CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alpontjait);

5.	CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);

6.	DADE (l,l-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7);

7.	DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);

8.	DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);

9.	DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-l-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);

10.	DIPAM (3,3’-diamino-2,2’,4,4’,6,6’-hexanitrobifenil vagy dipikramid) (CAS 17215-44-0);

11.	DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);

12.

furazanok a következők szerint:

a.	DAAOF (diaminoazoxifurazan);

b.	DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13.

HMX és változatai az alábbiak szerint:

a.	HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-l,3,5,7-tetranitro-l,3,5,7-tetrazokin, l,3,5,7-tetranitro-l,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);

b.	HMX difluoroaminált analógjai;

c.	K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);

14.	HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);

15.	HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

16.

Imidazolok, a következők szerint:

a.	BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];

b.	DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);

c.	FDIA (l-fluoro-2,4-dinitroimidazol);

d.	NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];

e.	PTIA (l-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);

17.	NTNMH [l-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];

18.	ΝΤΟ (ONTA vagy 3-nitro-l,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19.	Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;

20.	PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);

21.

RDX és változatai:

a.	RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-l,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-l,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);

b.	Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

22.	TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000-16-2);

23.	TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját);

24.	TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-l,5-dinitro-l,5-diazocin];

25.

Tetrazolok a következők szerint:

a.	NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);

b.	TNT [l–N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];

26.	Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);

27.	TNAD (l,4,5,8-tetranitro-l,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok”6. alpontját);

28.	TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját);

29.	TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);

30.	TNP (l,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);

31.

Triazinok a következők szerint:

a.	DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);

b.	NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-l,3,5-triazin) (CAS 130400-13-4);

32.

Triazolok a következők szerint:

a.	5-azido-2-nitrotriazol;

b.	ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-l,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);

c.	ADNT (l-amino-3,5-dinitro-l,2,4-triazol);

d.	BDNTA ([bisz-dinitrotriazol]amin);

e.	DBT (3,3’-dinitro-5,5-bi-l,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);

f.	DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);

g.	NTDNA (2-nitrotriazol 5-dinitramid) (CAS 75393-84-9);

h.	NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];

i.	PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);

j.	TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);

33.	az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt bármilyen robbanóanyag, amelynek detonációs sebessége maximális sűrűségénél meghaladja a 8 700 m/s értéket, vagy amelynek detonációs nyomása meghaladja a 34 Gpa (340 kbar) értéket;

34.	az ML8. pont a) pontja alatt fel nem sorolt más szerves robbanó anyagok, amelyek detonációs nyomása eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, és amelyek 523 K (250 °C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak.

„Hajtóanyagok”:

1.	az ENSZ „UN 1.1” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett, vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;

2.	az ENSZ „UN 1.3.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;

3.	„Hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1 200 Kj/kg;

4.	„hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;

5.	elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (–40 °C) hőmérsékleten az 5 %-ot meghaladja;

6.	bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. pont a) pontja alatt felsorolt összetevőt tartalmaz.

„Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:

1.	kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;

2.	Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);

3.	karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;

hidrazin és származékai, (lásd még az ML8. pont d) pontjának (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját):

a.	hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;

b.	monometil hidrazin (CAS 60-34-4);

c.	szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);

d.	nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);

fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99 %-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:

fémek és azok keverékei a következők szerint:

1.	berillium (CAS 7440-41-7) 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;

2.	vaspor (CAS 7439-89-6) 3 μm vagy kisebb részecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

keverékek, amelyek az alábbi összetevőket tartalmazzák:

1.	cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 μm-nél kisebb részecskemérettel;

2.	bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85 %-os vagy magasabb tisztasággal és 60 μmnél kisebb részecske mérettel;

6.	„sűrítőket” tartalmazó katonai anyagok kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított szénhidrogén üzemanyagokhoz, úgymint fém sztearátok vagy palmátok (pl. octal (CAS 637-12-7)), valamint M1, M2, és M3 sűrítők;

7.	perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;

8.	gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 μm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99 %-os alumínium tartalmú anyagból;

9.	titánium szubhidrid (TiHň), amelynek sztochiometriai egyenértéke n = 0,65–1,68.

1. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 1. alpontjában felsorolt engedélyköteles repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.

2. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 4. a) alpontjában felsorolt, kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin keverékek nem engedélykötelesek.

3. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 5. alpontjában felsorolt fémeket vagy ötvözeteket tartalmazó robbanóanyagok és üzemanyagok engedélykötelesek függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

4. megjegyzés: Az ML8. pont c) pontjának 5. b) 2. alpontjában felsorolt bór-10-zel dúsított bór és bórkarbid (20 %-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem engedélyköteles..

Oxidánsok és azok keverékei a következők szerint:

1.	ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2.	AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);

fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a.	egyéb halogének;

b.	oxigén; vagy

nitrogén;

1. megjegyzés: Az ML8. pont d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a klór-trifluoridot. Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C238. pontját.

2. megjegyzés: Az ML8. pont d) pontjának 3. alpontja nem teszi engedélykötelessé a gázállapotú nitrogén-trifluoridot.

4.	DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);

5.	HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);

6.	HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);

7.	HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);

8.	hidrazin nitrát (CAS 37836-27-4);

9.	hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);

10.	folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva. Megjegyzés: ML8. pont d) pontjának 10. alpontja szerint a nem gátolt vörösfüstös salétromsav nem engedélyköteles.

Kötőanyagok, lágyítók, monomerek, polimerek a következők szerint:

1.	AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);

2.	BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját);

3.	BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);

4.	BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);

5.	BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) (lásd még az ML8. pont g) pontjának (Prekurzorok) 8. alpontját);;

6.	nitro-, azido-, nitrát-, nitraza- vagy difluoroamino csoportokat tartalmazó, kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett energetikai monomerek, lágyítók és polimerek;

7.	FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetane) és annak polimerjei;

8.	FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);

9.	FPF-1 (poli-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10.	FPF-3 (polyi2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formal);

11.	GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12.	HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13.	alacsony (kevesebb, mint 10 000) molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin); poli(epiklórhidrindiol) és triol;

14.	NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15.	PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);

16.	Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3-Nitratometil-3-metiloxe-tane)] (CAS 84051-81-0);

17.	Polinitro-orto-karbonátok;

18.	TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0).

Adalékanyagok a következők szerint:

1.	lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2.	BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41-5);

3.	BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003-18-3);

ferrocén származékok a következők szerint:

a.	butacén (CAS 125856-62-4);

b.	katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);

c.	ferrocén-karboxilsavak;

d.	n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);

e.	más polimer ferrocén származékok mellékterméke;

5.	ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);

6.	ólom-citrát (CAS 14450-60-3);

7.	béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8.	ólom-malát (CAS 19136-34-6);

9.	ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);

10.	ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);

11.	MAPO [trisz-1–(2-metil) aziridinilfoszfin-oxid] (CAS 57-39-6); BOBBA 8 (bisz(2-metil-aziridinil) 2–(2-hidroxipropanoxi) propilamino foszfin-oxid); és más MAPO származékok;

12.	metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);

13.	N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);

14.	3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);

15.

fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:

a.	neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titánium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b.	Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] piro-foszfát vagy KR3538;

c.	Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát; policián-difluor-aminoetilénoxid;

16.	polifunkcionális aziridin-amidok:

17.	izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstrukturával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;

18.	propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);

19.	nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20.	TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

21.	TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilé-nezett poliaminok és azok sói;

22.	TPB (trifenil bizmut) (CAS 603-33-8).

„Prekurzorok” a következők szerint:

NB: Az ML8. pont g) pontja szerinti „Energiahordozó anyagok” minőségben engedélykötelesek az alábbi anyagokból készült termékek:

1.	BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 1. és 2. alpontját);;

2.	dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 28. alpontját);

3.	HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) (lásd még az ML8. pont a) pont 4. alpontját);

4.	TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitane) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 4. alpontját);

5.	TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 13. alpontját);

6.	1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 27. alpontját);

7.	1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) (lásd még az ML8. pont a) pontjának 23. alpontját);

8.	1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) (lásd még az ML8. pont e) pontjának 05. alpontját).

5. megjegyzés: Robbanótöltethez és eszközökhöz lásd az ML4. pontot.

6. megjegyzés: Az ML8. pont szerint nem engedélykötelesek az alábbiak, kivéve ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak ennek az ML8. pont a) pontjában említett energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. pont c) pontjában említett fémporokkal:

a.	ammónium-pikrát;

b.	fekete lőpor;

c.	hexanitrodifenilamin;

d.	difluór-amin;

e.	nitrokeményítő;

f.	káliumnitrát;

g.	tetranitronaftalin;

h.	trinitroanisol;

i.	trinitronaftalin;

j.	trinitroxilén;

k.	N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon;

l.	dioktil-malát;

m.	etil-hexil-akrilát;

n.	tri-etil-alumínium (TEA), trimetilalumínium (TMA), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;

o.	nitrocellulóz;

p.	nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG);

q.	2,4,6-trinitrotoluol (TNT);

r.	etilén-diamin-dinitrát (EDDN);

s.	penta-eritritol-tetranitrát (PETN);

t.	ólomazid, normál és lúgos ólomstifnát és primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u.	trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN);

v.	2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav);

w.	dietil-difenil karbamid; dimetil-difenil karbamid; metil-etil-difenil karbamid (centralitok);

x.	N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid);

y.	metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid);

z.	etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid);

aa.	2-nitro-difenil-amin (2-NDPA);

bb.	4-nitro-difenil-amin (4-NDPA);

cc.	2,2-dinitro-propanol;

dd.	nitroguanidin (lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját).

ML9
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett harci vízi járművek, különleges tengerészeti berendezések és tartozékok, és azok alkatrészei a következők szerint:

NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.

hadihajó és kifejezetten támadó vagy védekező tevékenységre tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi jármű, tekintet nélkül arra, hogy átalakították-e polgári használatra, függetlenül a jelenlegi műszaki állapotától vagy üzemeltetési feltételeitől, és attól, hogy rendelkezik-e fegyverzet hordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei;

motorok és hajtóműrendszerek a következők szerint:

Kifejezetten tengeralattjárók számára tervezett dízelmotorok, amelyek az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a.	legalább 1,12 MW (1 500 LE) kimenő teljesítmény; valamint

b.	legalább 700/perc fordulatszám;

kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:

a.	több mint 0,75 MW (1 000 LE) kimenő teljesítmény;

b.	gyors irányváltási képessége;

c.	folyadékhűtés; valamint

d.	teljesen zárt kivitel;

3.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, 37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb kimenő teljesítményű antimágneses dízelmotorok, amelyek nem mágneses összetevői meghaladják a teljes tömeg 75 %-át;

levegőfüggetlen, kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek;

Műszaki megjegyzés:

„Levegőfüggetlen hajtóműrendszer” révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül is képes hajtóműrendszerének hosszabb ideig történő működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Ez nem foglalja magában a nukleáris energiát.

c.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök és azok vezérlőberendezései;

d.	tengeralattjáró és torpedóhálók;

e.	nem használatos;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre;

Megjegyzés: Az ML8.pont f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani a szükséges jellemzőket 100 méternél nagyobb merülési mélységben; továbbá kifejezetten „lézerfény” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat a mélységtől függetlenül. Nem tartoznak ide a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolói.

g.	alacsony zajszintű csapágyak gáz-, vagy mágneses felfüggesztéssel, aktív jel- és vibráció elnyomásvezérlés, és azok a berendezések, amelyek kifejezetten katonai felhasználásra tervezett csapágyakat foglalnak magukba.

ML10
„Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi jármű, repülőgép-hajtómű (motor) és repülőgép-részegység, hozzátartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint:

NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pont megjegyzésének 7. pontját.

a.	„harci repülőgép” és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb repülőgép, levegőnél könnyebb légi jármű, többek között a katonai felderítő, csata, katonai kiképző, szállító és légi deszant, vagy katonai berendezést ledobó, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.	személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), programozható légi járművek, és a levegőnél könnyebb légi járművek;

2.	a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;

3.	a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;

d.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján engedélyezés alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján engedélyköteles légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

nyomás alatti üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten hadműveleti területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. pont a) vagy b) pontja alapján engedély alá vont repülőgéphez való használatra, vagy az ML10. pont d) pontja alapján engedély alá vont repülőgép hajtóművekhez terveztek;

túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák repülőgépen való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védő sisakok és védő álarcok, repülőgépen, vagy rakétáknál használatos folyékony oxigén átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök a személyzet repülőgépből történő kimentésére vészhelyzetben;

harcoló személyzet által használt ejtőernyők és kapcsolódó berendezések, valamint teher ledobására, vagy repülőgép lassítására használatos eszközök, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

ejtőernyők:

a.	felderítők pontos célba juttatásához;

b.	légi deszantosok ledobásához;

2.	teherejtőernyők;

3.	siklóernyők, kihúzó ernyők, fékező ernyők a ledobott testek stabilizálásához és irányításához (pl. visszatérő kapszulák, katapultülések, bombák);

4.	fékező ernyők katapultülés rendszerekhez, a mentő ernyők működésbe hozatala és belobbanása sorrendjének szabályozására;

5.	mentő ernyők irányított rakétákhoz, pilóta nélküli repülőgépekhez vagy űrjárművekhez;

6.	megközelítő és/vagy célba juttató, továbbá leszálláslassító ejtőernyők;

7.	más katonai ejtőernyők;

8.	kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);

i.	az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.

1. megjegyzés: Az ML10. pont b) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre a kimondottan katonai célra tervezett repülőgépek vagy a repülőgép azon változatai, amelyek:

a.	nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; valamint

b.	valamely, a Wassenaari megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

2. megjegyzés: Az ML10. pont d) pontja alapján nem kerülnek engedélyezésre:

a.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép hajtóművek, amelyek valamely, a Wassenaari megállapodásban részes tagország polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b.	dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.

3. megjegyzés: Az ML10. pont b) és d) pontjai szerinti engedélyezési eljárás alá csak azok a kifejezetten nem katonai repülőgépekhez, vagy repülőgép hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységek és katonai jellegű kapcsolódó berendezések tartoznak, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.

ML11
Az EU közös katonai listáján másutt engedélyezés alá nem vont, elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint:

kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;

Megjegyzés: Az ML11. pont magában foglalja a következőket:

elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;

2.	széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

3.	elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

4.	víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

5.	biztonsági adatfeldolgozó berendezés, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

6.	azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;

7.	irányítási és navigációs berendezések;

8.	digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;

9.	kifejezetten jelek felderítésre kifejlesztett digitális demodulátorok;

b.	a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései.

ML12
Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a.	a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott tűzfeladat visszavonásának foganatosítására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

b.	kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

NB: Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1–ML4. pontot.

1. megjegyzés: Az ML12. pont az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:

a.	indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

b.	primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hő-gazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

c.	a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;

d.	irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.

2. megjegyzés: Az ML12. pont engedélyezés alá vonja mindazon fegyverrendszereket, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a.	elektromágneses;

b.	elektrotermikus;

plazma;

d.	világítógáz; vagy

e.	vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

ML13
Páncélozott vagy védőberendezések és szerkezetek, valamint részegységek az alábbiak szerint:

páncéllemezek a következők szerint:

1.	katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy

2.	katonai felhasználásra alkalmas;

b.	kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

c.	katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik, vagyis sisakborítás, bélés és komfort-töltés;

d.	testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

1. megjegyzés: Az ML13. pont b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

2. megjegyzés: Az ML13. pont c) pontja alatt nem engedélyköteles a hagyományos acélsisak, kivéve ha az módosításra került vagy úgy terveztek, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő eszközzel.

3. megjegyzés: Az ML13. pont c) és d) pontja alatt nem engedélykötelesek azon sisakok, testvédő páncélzatok és az azokhoz tartozó szerelvények, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.

4. megjegyzés: Kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak az ML 13. hatálya alá.

NB 1: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.

NB 2: A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt szálas és rostos anyagok tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.

ML14
Kifejezetten katonai gyakorló eszközök vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. Pont vagy az ML2. Pont szerint engedélyezésre kerülő bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök.

Műszaki megjegyzés:

„Kifejezetten katonai gyakorló eszközök”: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátorcélzó gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a ballisztikai (lövész) oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást oktató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél)repülőgépek, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli repülőgép gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.

1. megjegyzés: Az ML14. pont magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át.

2. megjegyzés: Az ML14. pont alapján nem engedélyköteles a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezés.

ML15
Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök az alábbiak szerint:

a.	rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b.	kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c.	képerősítő berendezések;

d.	infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;

e.	képalkotó lokátorszenzor berendezések;

az ML15. pont a)–e) pontok szerint engedélyezés alá vont berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések.

Megjegyzés: Az ML15. pont f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

1. megjegyzés: A „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetén az alábbiakat foglalja magában:

a.	infravörös képátalakító csövek;

b.	képerősítő csövek (nem elsőgenerációs);

c.	mikrocsatorna panelek;

d.	alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;

e.	felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);

f.	piroelektromos tv kamera csövek;

g.	képalkotó berendezések hűtőrendszerei;

h.	fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;

i.	száloptikai képátalakítók;

j.	kompound félvezető fotókatódok.

2. megjegyzés: Az ML15. pont nem vonja engedélyezés alá az „első generációs képerősítő csöveket”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezéseket.

NB: Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek helyzetének tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. pont a) pontját.

NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.

ML16
Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyek felhasználását engedélyezés alá vont termékekben az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítani lehet, és amelyeket kifejezetten az ML1–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. vagy ML19. Pont alapján engedélyköteles termékhez terveztek.

ML17
Különféle berendezések, anyagok és könyvtárak, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:

önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);

2.	kifejezetten a nyitott rendszerű készülék katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;

3.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;

b.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;

c.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások a jel elfojtáshoz;

d.	kifejezetten harctéri használatra tervezett haditechnikai eszközök;

„robotok”, „robot”-vezérlések és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;

2.	magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy

3.	kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;

f.	az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett könyvtárak (parametrikus műszaki adatbázisok);

g.	nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukban foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított részegységeket;

h.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, jel elfojtása érdekében bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé;

i.	kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j.	kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy átalakított mobil javító műhelyek;

k.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított harctéri generátorok;

l.	kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított konténerek;

m.	komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol az engedélyköteles termékek közé, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

n.	kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontok szerint engedélyköteles termékek „fejlesztéséhez” tervezett kísérleti modellek;

o.	kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem).

Műszaki megjegyzések:

1.	Az ML17. pont alkalmazásában műszaki „adatbázis” (parametrikus könyvtár): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek műszaki adatainak megismerhetőségét.

2.	Az ML17. pont alkalmazásában „átalakított”: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.

ML18
Gyártóberendezések az EU közös katonai listája szerint engedélyköteles termékek gyártásához, az alábbiak szerint:

a.	kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek gyártásához tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b.	kifejezetten az EU közös katonai listája alapján engedélyezésre kerülő termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.

Műszaki megjegyzés:

Az ML18. pont alkalmazásában „gyártás”: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.

Megjegyzés: Az ML18. pont a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magába:

a.	folyamatos nitrálók;

centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:

1.	egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);

2.	hasznos terhelhetősége legalább 113 kg; vagy

3.	legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c.	dehidratáló prések;

d.	kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok extrudálására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;

e.	vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;

f.	legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g.	szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;

h.	fluidhajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i.	az ML8. pont c) pontjának 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j.	az ML8. pont c) pontjának 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

ML19
Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:

a.	a célpont megsemmisítésére vagy a célpont harci feladatának megakadályozására tervezett „lézer”-rendszerek;

b.	a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c.	a célpont megsemmisítésére vagy a kiadott harci feladat visszavonásának foganatosítására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d.	kifejezetten az ML19. pont a)–c) pontjaiban engedélyezés alá vont rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e.	ebben a pontban engedélyezés alá vont rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;

f.	folyamatos vagy pulzáló „lézer”rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.

1. megjegyzés: Az ML19. pont szerint engedélyköteles irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:

a.	elégséges folyamatos hullámhosszúságú vagy lüktető teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer működésmódjához;

b.	részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású töltetet vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c.	nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

2. megjegyzés: Az ML19. pont szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a.	primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény-szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b.	célkereső vagy követő rendszerek;

c.	a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a harci feladat visszavonásának megtörténtét felmérő rendszerek;

d.	sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e.	gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f.	adaptív optikák és fáziskonjugátorok;

g.	áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;

h.	„űrminősítésű” gyorsító alkatrészek;

i.	negatívionsugár-összpontosító berendezés;

j.	nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és irányítására szolgáló berendezés;

k.	„űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

ML20
Kriogén és „szupravezető” berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:

kifejezetten katonai földi, vízi, légi vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (– 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;

Megjegyzés: Az ML20. pont a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.

olyan „szupravezető” villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, légi, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

Megjegyzés: Az ML20. pont b) pontja nem vonja engedélyezés alá az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokat, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

ML21
„Szoftver”, a következők szerint:

a.	kifejezetten az EU közös katonai listáján engedélyezés alá vont berendezések vagy anyagok „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;

Egyedi „szoftver”, az alábbiak szerint:

kifejezetten az alábbiak céljára tervezett „szoftver”:

a.	katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése;

b.	katonai fegyverrendszerekben alkalmazott „szoftver”„kifejlesztése”, ellenőrzése, karbantartása vagy aktualizálása;

c.	katonai műveletek modellezése vagy szimulálása;

d.	vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence – C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence – C4I) rendszeralkalmazások;

2.	hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai harci fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;

az ML21. pont a) pontja, b) pontjának 1. vagy 2. alpontja szerint nem engedélyköteles „szoftver”, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listája szerint nem engedélyköteles berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listája szerint engedélyköteles berendezések katonai rendeltetésének betöltését.

ML22
„Technológia” a következők szerint:

a.	„technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges” és az ML22. pont b) pontjában meghatározottaktól különbözik.

„Technológia” a következők szerint:

„technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nem engedélykötelesek;

2.	„technológia”, amely könnyű fegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához”„szükséges” még akkor is, ha azt antik könnyű fegyverek másolatainak gyártására használják;

3.	„technológia”, amely az ML7. pont a)–g) pontjai alapján engedélyköteles mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges”;

4.	„technológia”, amely az ML7. pont h) pontja alapján engedélyköteles biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „használatához”„szükséges”;

5.	„technológia”, amely kizárólag az ML7. pont i) pontjának 1. alpontja alapján engedélyköteles „bio-katalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.

1. megjegyzés: Az EU közös katonai listája alapján engedélyköteles termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához”„szükséges”„technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt engedély alól mentes termékekre kell alkalmazni.

2. megjegyzés: Az ML22. pont alapján nem engedélykötelesek a következő „technológiák”:

a.	amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek, illetőleg az engedélyezett kivitelű tételek bevezetéséhez, működtetéséhez, üzemeltetéséhez (ellenőrzéséhez) és javításához;

b.	amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;

c.	a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó technológiák.

10.6.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 146/37

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/44/EK IRÁNYELVE

(2009. május 6.)

a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) létrehozott egy rendszert, amely szerint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben mind a belföldi, mind a külföldi résztvevők számára biztosított az átutalási megbízások és a nettósítás véglegessége, valamint a biztosíték érvényesíthetősége.

(2)

Az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvről készített 2006. április 7-i bizottsági értékelő jelentés megállapította, hogy a 98/26/EK irányelv általában véve jól működik. A jelentés kiemelte, hogy a fizetési és az értékpapír-elszámolási rendszerek területén néhány fontos változás lehet folyamatban, és megállapította azt is, hogy szükség van a 98/26/EK irányelv pontosítására és egyszerűsítésére.

(3)

A fő változás azonban az, hogy a – 98/26/EK irányelv szövegezésének időpontjában még szinte kizárólag nemzeti és független alapon működő – rendszerek között egyre több kapcsolódás jön létre. Ez a változás a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) és a klíring és elszámolás európai magatartási kódexének egyik eredménye. Az e fejleményekhez történő alkalmazkodás érdekében tisztázni kell az interoperábilis rendszer koncepcióját és a rendszerüzemeltetők felelősségét.

(4)	A 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) egységes közösségi jogi keretet hozott létre a pénzügyi biztosítékok határokon átnyúló használatához, ezáltal eltörölte a biztosítékokra vonatkozó megállapodások tekintetében hagyományosan megszabott alaki követelmények többségét.

(5)

Az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy 2007. január 1-jétől elfogadható biztosítékfajtává teszi a hitelköveteléseket az eurorendszer hitelműveletei esetében. A hitelkövetelések felhasználásából adódó gazdasági hatás maximalizálása érdekében az Európai Központi Bank a 2002/47/EK irányelv hatályának kiterjesztését javasolta. A pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvről készített bizottsági értékelő jelentés foglalkozott ezzel a kérdéssel, és osztotta az Európai Központi Bank véleményét. A hitelkövetelések felhasználása növelni fogja a rendelkezésre álló biztosítékok körét. Ezen túlmenően a további harmonizáció a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek területén még inkább hozzájárulna ahhoz, hogy a hitelintézeteknek minden tagállamban azonos mozgásterük legyen. Ha a hitelkövetelések biztosítékként történő felhasználása még könnyebbé válna, az a fogyasztók és adósok számára is előnyös lenne, mivel a hitelkövetelések biztosítékként történő felhasználása végső soron intenzívebb versenyhez és a hitelek jobb elérhetőségéhez vezetne.

(6)

A hitelkövetelések felhasználásának megkönnyítése érdekében el kell törölni vagy meg kell tiltani minden olyan – például az értesítési és a nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó – igazgatási szabályt, amely kivitelezhetetlenné tenné a hitelkövetelések engedményezését. Hasonlóképpen, annak érdekében, hogy a biztosítékot elfogadók pozíciója ne kerüljön veszélybe, lehetővé kell tenni, hogy az adósok hitelezőikkel szemben érvényesen lemondhassanak beszámítási jogaikról. Ugyanezt az okfejtést kell alkalmazni annál az igénynél is, hogy az adós számára lehetővé kell tenni a banktitokra vonatkozó szabályokról való lemondást, mivel egyébként a biztosíték elfogadója esetleg nem jut elegendő tájékoztatáshoz az alapul szolgáló hitelkövetelések értékének megfelelő felméréséhez. Ezek a rendelkezések nem érintik a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK irányelvet (7).

(7)	A tagállamok a 2002/47/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a biztosítékot elfogadó érvényesítési jogára vonatkozó kívülmaradási lehetőséget nem használták ki. Ezt a rendelkezést ezért el kell hagyni.

(8)	A 98/26/EK és a 2002/47/EK irányelveket ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek saját táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 98/26/EK irányelv módosításai

A 98/26/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.	A (8) preambulumbekezdést el kell hagyni.

A következő preambulumbekezdés kerül beillesztésre:

„(14a)

Mivel az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy felügyelőknek biztosítaniuk kell, hogy az interoperábilis rendszert létrehozó rendszerüzemeltetők a lehetséges mértékig állapodjanak meg az interoperábilis rendszerbe való bekerülés időpontjára vonatkozó közös szabályokról. Az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy felügyelőknek biztosítaniuk kell, hogy az interoperábilis rendszerbe való bekerülés időpontjára vonatkozó szabályok a lehetséges és szükséges mértékben össze legyenek hangolva annak érdekében, hogy egy részt vevő rendszer szerződésszegése esetén elkerüljék a jogbizonytalanságot.”

A következő preambulumbekezdés kerül beillesztésre:

„(22a)

Mivel az interoperábilis rendszerek esetében a rendszerbe kerülés és visszavonhatatlanság időpontjára alkalmazandó szabályok összehangolásának hiánya az egyik rendszer résztvevőit vagy akár magát a rendszerüzemeltetőt is kiteheti egy másik rendszer átgyűrűző hatásainak. A rendszerkockázatok csökkentése érdekében kívánatos, hogy az interoperábilis rendszerek rendszerüzemeltetői összehangolják az általuk üzemeltetett rendszerekben a rendszerbe kerülés és visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályokat.”

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)	az a) pontban az „ECU-ban” szó helyébe az „euróban” szó lép;.

a c) pontban a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–	a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak központi banki minőségben végrehajtott műveleteihez kapcsolódóan nyújtanak.”

A 2. cikk a következőképpen módosul:

az a) pont a következőképpen módosul:

az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

amely három vagy több résztvevő fél között jött létre – kivéve a rendszer rendszerüzemeltetőjét, az esetleges elszámoló ügynököt, központi partnert, elszámolóházat vagy közvetett résztvevőt –, közös szabályok és egységes eljárási rend szerint végzi az elszámolást központi partneren keresztül vagy anélkül, vagy hajtja végre a résztvevő felek egymás közötti átutalási megbízásait,”;

ii.	a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: „Az interoperábilis rendszerek közötti megállapodás nem hoz létre rendszert.”;

a b) pontban az első és második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–	a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (9) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, beleértve az említett irányelv 2. cikkében felsorolt intézményeket is,

–	a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozások, kivéve az említett irányelv 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézményeket,

az f) pont a következőképpen módosul:

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„f)	»résztvevő fél« az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy a rendszerüzemeltető.”;

ii.

a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállam határozhat úgy, hogy ezen irányelv alkalmazásában a közvetett résztvevő is résztvevőnek tekinthető, amennyiben ez a rendszerkockázat alapján indokolt. Amennyiben a közvetett résztvevőt a rendszerkockázat alapján résztvevőnek kell tekinteni, ez nem korlátozza azon résztvevő felelősségét, amelyen keresztül a közvetett résztvevő átutalási megbízásokat teljesít a rendszerben.”;

A g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

»közvetett résztvevő« az intézmény, a központi partner, az elszámoló ügynök, az elszámolóház vagy rendszerüzemeltető, amely az átutalási megbízásokat teljesítő rendszerben részt vevő féllel fennálló szerződéses jogviszonya alapján az adott rendszeren keresztül átutalási megbízásokat teljesít, feltéve hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;”;

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)	»értékpapírok« a 2004/39/EK irányelv 1. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök;”;

az i) pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

a résztvevő fél által bizonyos pénzösszegnek a kedvezményezett rendelkezésére bocsátása céljából a hitelintézet, a központi bank, a központi partner vagy az elszámoló ügynök számláján történő főkönyvi feladás útján adott utasítás, vagy az olyan utasítás, amelynek eredményeképpen a fizetési kötelezettség átvállalása vagy teljesítése a rendszer szabályai által meghatározott módon történik, vagy”;

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)	»elszámolási számla« a központi banknál, az elszámoló ügynöknél vagy a központi partnernél vezetett, pénzeszközök vagy értékpapírok kezelésére, valamint a rendszer résztvevői közötti műveletek kiegyenlítésére szolgáló számla;”;

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)

»biztosíték« mindaz a zálogjog (beleértve az óvadékot is), visszavásárlási vagy más hasonló megállapodás alapján nyújtott, illetve a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Banknak nyújtott értékesíthető eszköz, korlátozás nélkül, ideértve a pénzügyi biztosítékokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 1. cikke (4) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi biztosítékot is, amelyek célja a rendszerrel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogok és kötelezettségek biztosítása;

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„n)	»üzleti nap« magában foglalja a nappali és éjszakai órákban történő elszámolásokat, és tartalmazza a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt;

o)	»interoperábilis rendszerek« két vagy több olyan rendszer, amelyek rendszerüzemeltetői között az átutalási megbízások rendszerek közötti teljesítésére is kiterjedő kölcsönös megállapodás jött létre;

p)	»rendszerüzemeltető« az a szervezet vagy azok a szervezetek, amely(ek) a rendszer napi működéséért jogi felelősséggel tartoznak. A rendszerüzemeltető eljárhat elszámoló ügynökként, központi partnerként vagy elszámolóházként is.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak jogi úton érvényesíthetőnek és harmadik személyekre kötelezőnek kell lenniük akkor is, ha valamely résztvevő fél ellen fizetésképtelenségi eljárás indult, feltéve hogy az átutalási megbízások a fizetésképtelenségi eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindítását megelőzően kerültek a rendszerbe. Ezt alkalmazni kell (az érintett rendszerben, vagy az interoperábilis rendszerben) résztvevő féllel szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén, vagy az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő interoperábilis rendszerüzemeltetőjével szemben megindult fizetésképtelenségi eljárás esetén is.

Abban az esetben, ha az átutalási megbízás a fizetésképtelenségi eljárás megindítása után kerül a rendszerbe, és még a rendszer szabályai szerint meghatározott azon üzleti napon teljesül, amelyen a fizetésképtelenségi eljárást megindították, az átutalási megbízás kizárólag akkor érvényesíthető jogi úton és lehet kötelező harmadik személyekre nézve, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy az átutalási megbízások visszavonhatatlanná válásának időpontjában nem volt, és nem is kellett, hogy tudomása legyen az ilyen eljárás megindulásáról.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg a rendszerbe való bekerülés időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a bekerülés időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy valamely résztvevő fél vagy egy interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban megengedhető azon a résztvevő fél elszámolási számláján nyilvántartott eszközök és értékpapírok elvonása, amelyek a résztvevő feleknek a fizetésképtelenségi eljárás megindulása szerinti üzleti napon a rendszerrel vagy egy interoperábilis rendszerrel szemben fennálló kötelezettségei teljesítését szolgálják. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a résztvevő fél rendszerhez kapcsolódó hiteleszközeit fel lehet használni a résztvevő félnek a rendszerrel vagy az interoperábilis rendszerrel szembeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó meglévő és rendelkezésre álló fedezetként.”

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Interoperábilis rendszerek esetében minden rendszer saját szabályai szerint határozza meg rendszerében a visszavonhatatlanság időpontját, hogy ily módon lehetőség szerint biztosítani lehessen, hogy valamennyi érintett interoperábilis rendszer szabályai e tekintetben összehangoltak legyenek. Amennyiben az interoperábilis rendszerekben részt vevő rendszerek szabályai nem rendelkeznek kifejezetten másként, egy rendszernek a visszavonhatatlanság időpontjára vonatkozó szabályait a vele interoperábilis más rendszerek szabályai nem befolyásolják.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A fizetésképtelenségi eljárásnak nincs visszaható hatálya a résztvevő félnek az eljárás 6. cikk (1) bekezdése szerinti megindulását megelőző rendszerbeli részvételéből eredő vagy azzal összefüggő jogaira és kötelezettségeire. Ez vonatkozik többek között az interoperábilis rendszerek résztvevő feleinek jogaira és kötelezettségeire, illetve az interoperábilis rendszernek a rendszerben nem részt vevő üzemeltetője jogaira és kötelezettségeire.”

10.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

(1) A rendszerüzemeltetőt vagy a résztvevő felet – valamely rendszerrel vagy interoperábilis rendszerrel kapcsolatban nyújtott biztosítékhoz fűződően – megillető jogokat, valamint a tagállamok központi bankjainak vagy az Európai Központi Bank számára nyújtott biztosítékhoz fűződő jogait nem érintik a következők ellen indított fizetésképtelenségi eljárások:

a)	résztvevő fél (az érintett rendszerben vagy egy interoperábilis rendszerben);

b)	interoperábilis rendszer rendszerüzemeltetője, aki nem minősül résztvevőnek;

c)	a tagállamok központi bankjainak központi partnere vagy az Európai Központi Bank; vagy

d)	bármely, biztosítékot nyújtó harmadik személy.

Az ilyen biztosítékok felhasználhatók ezen jogok kielégítésére.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a résztvevő felek, rendszerüzemeltetők, a tagállamok központi bankjai, illetve az Európai Központi Bank részére biztosítékként értékpapírokat nyújtanak – beleértve az értékpapírok által megtestesített jogokat is –, és az értékpapírhoz fűződő jogaikat, az általuk megjelölt személy vagy megbízottjuk, vagy nevükben helyettük eljáró harmadik személy jogait a tagállamban található nyilvántartásba, számlára vagy központi letéti rendszerbe jogszerűen bejegyezték, ezeknek az intézményeknek – mint az adott értékpapírt megtestesítő biztosíték kezelőinek – jogai tekintetében az adott tagállam joga az irányadó.”

11.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1) A tagállamok megállapítják, hogy mely rendszerek és rendszerüzemeltetők tartoznak az irányelv hatálya alá, és erről értesítik a Bizottságot, valamint tájékoztatják a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően általuk kijelölt hatóságokról.

A rendszerüzemeltető értesíti a rá irányadó jog szerinti tagállamot, a rendszer résztvevő feleiről, ideértve az esetleges közvetett résztvevőket is, valamint a bekövetkezett változásokról.

A második albekezdésben előírt értesítésen túlmenően a tagállamok elrendelhetik a joghatóságuk alá tartozó rendszerek felügyeletét és az engedélyezési követelményeknek való megfelelését.

Az intézmény bárkinek, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, kérésre tájékoztatást nyújt azokról a rendszerekről, amelyekben az részt vesz, valamint az adott rendszer jelentősebb működési szabályairól.

(2) A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) végrehajtását szolgáló nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően kijelölt rendszer továbbra is ezen irányelv alkalmazásában kijelölt rendszernek tekintendő.

A 2009/44/EK 2009. május 6-i irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések hatálybalépését megelőzően a rendszerbe került azon átutalási megbízások, amelyek teljesítésére csak annak hatálybalépést követően kerül sor, ezen irányelv alkalmazásában átutalási megbízásnak tekintendők.

2. cikk

A 2002/47/EK irányelv módosításai

A 2002/47/EK irányelv a következőképpen módosul:

A (9) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9)

Az ezen irányelv hatálya alatt pénzügyi biztosítékot használó felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a pénzügyi biztosítékra vonatkozóan a nemzeti jog által a felekre előírható egyetlen teljesítendő követelmény az lehet, hogy a pénzügyi biztosíték a biztosíték elfogadója vagy a nevében eljáró személy ellenőrzése alatt álljon, ugyanakkor nem kizárva olyan biztosíték-technikák alkalmazását, ahol a biztosíték nyújtója mással helyettesítheti a biztosítékot, illetve visszakövetelheti a biztosítéktöbbletet. Ez az irányelv nem tilthatja meg a tagállamoknak, hogy megköveteljék a hitelkövetelés követelésjegyzékben való feltüntetését.”

A (20) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(20)

Ezen irányelv nem érinti a pénzügyi biztosítékként szolgáltatott pénzügyi eszközök vagy hitelkövetelések működését vagy szerződéses feltételeinek hatályát, mint például az ezen eszközök kibocsátási feltételeiben foglalt jogokat, kötelezettségeket vagy más feltételeket, sem bármilyen más, az ilyen eszközök kibocsátói és tartói, illetve az ilyen hitelkövetelések esetén az adós és a hitelező között alkalmazandó jogokat, kötelezettségeket vagy más feltételeket.”

A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(23)

Ezen irányelv nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy szabályokat határozzanak meg a pénzügyi biztosítékokról szóló, harmadik személyekkel létrejött megállapodások hitelkövetelésekkel szembeni hatékonyságának biztosítására.”

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

központi bank, az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (13) VI. melléklete 1. részének 4. szakaszában meghatározott multilaterális fejlesztési bankok, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Befektetési Bank;

a (2) bekezdés c) pontjában az i–iv. pontok helyébe a következő szöveg lép:

„i.	a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézeteket, beleértve az említett irányelv 2. cikkében felsorolt intézményeket is;

ii.	a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozást;

iii.	a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 5. pontjában meghatározott pénzügyi intézményt;

iv.

az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (harmadik nem életbiztosítási irányelv) (15) 1. cikkének a) pontjában meghatározott biztosítóintézetet és az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 1. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott biztosítóintézetet;

a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	A nyújtandó pénzügyi biztosíték pénzből, pénzügyi eszközökből vagy hitelkövetelésekből állhat;”;

a (4) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c)

A tagállamok kizárhatják ezen irányelv hatálya alól azokat a hitelköveteléseket, amelyeknél az adós a fogyasztói hitel-megállapodásokról szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztó, vagy a mikro-, kis- és középvállalatok meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (18) mellékletének 1. cikkében és 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott mikro- vagy kisvállalkozás, kivéve ha az ilyen hitelkövetelés biztosítékának elfogadója vagy nyújtója az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézmények egyike.

az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

a második albekezdés a következő mondattal egészül ki:

„A hitelköveteléseknél a biztosítékot elfogadó számára írásban vagy jogilag azzal egyenértékű módon benyújtott követelések jegyzékében való szerepeltetés elégséges a hitelkövetelés azonosítására és a felek között pénzügyi biztosítékként adott követelés nyújtásának tanúsítására.”

ii.

a második albekezdés után a következő albekezdés kerül beillesztésre:

„A második albekezdés sérelme nélkül, a tagállamok előírhatják, hogy a biztosíték elfogadójának írásban vagy jogilag azzal egyenértékű módon benyújtott követelések jegyzékében való szerepeltetés elégséges a hitelkövetelés azonosítására és az adóssal vagy harmadik személyekkel szemben pénzügyi biztosítékként adott követelés nyújtásának tanúsítására.”.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) és c) pontok helyébe a következő szöveg lép:

„b)

»tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás«: olyan megállapodás, beleértve a visszavásárlási megállapodásokat is, amely alapján a biztosíték nyújtója a pénzügyi biztosíték teljes tulajdonjogát vagy ahhoz fűződő teljes jogosultságát átruházza a biztosíték elfogadójára a vonatkozó pénzügyi kötelezettségek teljesítésének biztosítása vagy más módon történő fedezete céljából;

»értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodás«: olyan megállapodás, amely szerint a biztosíték nyújtója a biztosíték elfogadójának javára vagy neki szóló értékpapír útján nyújt pénzügyi biztosítékot, és amely esetében a pénzügyi biztosíték teljes vagy korlátozott tulajdonjoga vagy a vele járó teljes rendelkezési jog a biztosíték nyújtójánál marad, amikor az értékpapírhoz fűződő jogot létrehozzák;”;

ii.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„o)	»hitelkövetelések«: megállapodásból keletkező pénzbeli követelések, amelyek esetében a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, ideértve az említett irányelv 2. cikkében felsorolt intézményeket, kölcsön formájában hitelt nyújt.”;

a (2) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A helyettesítési jog, a pénzügyi biztosítéktöbbletnek a biztosíték nyújtója javára való visszavonására vonatkozó jog, vagy – hitelkövetelések esetében – az abból eredő bevételek további értesítésig történő beszedésére vonatkozó jog nem sérti azt a pénzügyi biztosítékot, amelyet a biztosíték elfogadójának nyújtottak az ezen irányelvben említettek szerint.”

A 3. cikk a következőképpen módosul:

A (1) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az 1. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, amikor hitelköveteléseket pénzügyi biztosítékként nyújtanak, a tagállamok nem írhatják elő, hogy e pénzügyi biztosítékok létrejötte, érvényessége, teljesülése, elsőbbsége, érvényesíthetősége vagy bizonyítékként történő felhasználhatósága bármiféle alaki követelmény teljesítésétől függjön, amilyen például a biztosítékként nyújtott hitelkövetelés adósának nyilvántartásba vétele vagy értesítése. A tagállamok azonban a teljesülést, az elsőbbséget vagy az adóssal vagy harmadik személyekkel szembeni érvényesíthetőséget, illetve a bizonyítékként történő felhasználhatóságot alaki követelmény – például nyilvántartásba vétel vagy értesítés – teljesítéséhez köthetik.

2014. június 30-ig a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy e bekezdés továbbra is megfelelő-e.”;

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (19) és a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a hitelkövetelések adósai érvényesen, írásban vagy azzal jogilag egyenértékű módon lemondhassanak:

i.	a beszámításhoz való jogukról a hitelkövetelés szerinti hitelezőkkel szemben és olyan személyekkel szemben, akik számára a hitelezők a hitelkövetelést biztosítékként engedményezték, elzálogosították vagy más módon biztosítékként nyújtották; és

ii.	a banktitokra vonatkozó szabályokból eredő jogaikról, amelyek egyébként megakadályoznák vagy korlátoznák a hitelkövetelés szerinti hitelezőt abban, hogy a hitelköveteléssel vagy az adóssal kapcsolatban tájékoztatást adjon, a hitelkövetelés biztosítékként történő felhasználása céljából.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c)	a hitelköveteléseket értékesítéssel vagy érvényesítéssel, illetve értéküknek a vonatkozó pénzügyi kötelezettségekbe történő beszámításával vagy értéküknek a vonatkozó pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez történő alkalmazásával.”;

a (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a felek az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodásban megállapodtak a pénzügyi instrumentumok és a hitelkövetelések értékelésében.”;

c)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

8.	A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(6) Ez a hitelkövetelésekre nem alkalmazandó.”

9.	A 9. cikk után a következő cikk kerül beillesztésre: „9a. cikk 2008/48/EK irányelv Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a 2008/48/EK irányelvet.”

3. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2010. december 30-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket 2011. június 30-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2009. május 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J. KOHOUT

(1) HL C 216., 2008.8.23., 1. o.

(2) A 2008. december 3-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament 2008. december 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. április 27-i határozata.

(4) HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

(5) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(6) HL L 168., 2002.6.27., 43. o.

(7) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.

(8) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(9) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(10) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.”;

(11) HL L 168., 2002.6.27., 43. o.”;

(12) HL L 146., 2009.6.10., 37. o.”.

(13) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.”;

(14) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(15) HL L 228., 1992.8.11., 1. o.

(16) HL L 345., 2002.12.19., 1. o.”;

(17) HL L 133., 2008.5.22., 66. o.

(18) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.”;

(19) HL L 95., 1993.4.21., 29. o.”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.146.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 146

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. június 10.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról ( 1 )	37