ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.121.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 121 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Tanács |
|
|
|
2009/370/EK |
|
|
* |
||
Egyezmény a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről |
|||
|
|
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok |
|
|
|
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK |
|
|
|
2009/371/IB |
|
|
* |
A Tanács határozata (2009. április 6.) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
15.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 121/1 |
A TANÁCS 371/2009/EK RENDELETE
(2008. november 27.)
az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról szóló 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 291. cikkére,
tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 16. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
tekintettel az Európai Bíróság véleményére (2),
tekintettel az Európai Számvevőszék véleményére (3),
mivel:
(1) |
Az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat (4) 6. cikke értelmében az Europol személyzete támogatói minőségben részt vehet olyan közös nyomozócsoportokban, amelyeket két vagy több tagállam kezdeményezésére e tagállamok hoznak létre, amennyiben e csoportok olyan bűncselekményeket vizsgálnak, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak. E közös nyomozócsoportok vezetője azon tagállam bűnügyi nyomozásban részt vevő illetékes nemzeti hatóságának a képviselője, amely tagállamban a csoport tevékenykedik. A közös nyomozócsoport műveletei során az Europol-tisztviselők a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében a műveletek végrehajtásának helye szerinti tagállam hasonló feladatokat ellátó személyekre alkalmazandó nemzeti jogának hatálya alá tartoznak. |
(2) |
Amikor az Europol-egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyv (5) bevezette annak lehetőségét, hogy az Europol-tisztviselők részt vehessenek közös nyomozócsoportokban, a jogalkotó véleménye az volt, hogy tekintve az Europol-tisztviselők részvételének különleges jellemzőit az olyan közös nyomozócsoportokban, amelyeket a tagállamok az Europol hatáskörébe tartozó bűnügyi nyomozások keretében hoznak létre, az Europol-tisztviselőket ne illesse meg a bírósági eljárások alóli mentesség az ilyen csoportokban való részvétel során végzett hivatali tevékenységek tekintetében. |
(3) |
Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv által a tisztviselők és alkalmazottak számára kizárólag a Közösségek érdekében biztosított kiváltságok és mentességek tisztán funkcionálisak a tekintetben, hogy céljuk elkerülni a Közösségek működésével és függetlenségével történő bármiféle összeütközést. Amennyiben a 2009/371/IB tanácsi határozat nem változtatja meg az Europol-személyzet közös nyomozócsoportokban való részvételének különleges jellemzőit, elfogadása nem terjesztheti ki a bírósági eljárások alóli mentességet az Europol ilyen csoportokban résztvevő személyzetére. Ennélfogva az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendeletet (6) módosítani kell a közös nyomozócsoportok rendelkezésére bocsátott Europol-személyzet mentessége hatályának tisztázása érdekében az említett határozat fényében és kizárólag annak végrehajtása céljából, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet a következő cikkel egészül ki:
„1a. cikk
A Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikkének a) pontja nem alkalmazandó a közös nyomozócsoportok rendelkezésére bocsátott Europol-személyzetre az olyan hivatalos cselekmények tekintetében, amelyeket az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/371/IB tanácsi határozat (7) 6. cikkében meghatározott feladatok végrehajtása érdekében kell elvégezni.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2010. január 1-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. november 27-án.
a Tanács részéről
az elnök
M. ALLIOT-MARIE
(1) A 2008. szeptember 23-i vélemény (a Hivatalos lapban még nem tették közzé).
(2) A 2008. június 11-i vélemény.
(3) A 2008. július 17-i vélemény.
(4) Lásd e Hivatalos Lap 37. oldalát.
(5) HL C 312., 2002.12.16., 1. o.
(6) HL L 74., 1969.3.27., 1. o.
(7) HL L 121., 2009.5.15., 37. o.”
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Tanács
15.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 121/3 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. április 6.)
az Európai Közösségnek a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményhez és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásáról
(2009/370/EK)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
mivel:
(1) |
A Közösség egy, a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló közös igazságügyi térség létrehozására törekszik. |
(2) |
A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: a fokvárosi egyezmény) és az egyezményhez csatolt, a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) – amelyeket 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen fogadtak el – hasznos hozzájárulást jelent az általuk érintett területek nemzetközi szintű szabályozásához. Ezért kívánatos, hogy a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekre vonatkozó két jogi okmány rendelkezéseit a lehető leghamarabb alkalmazzák. |
(3) |
A Közösség nevében a Bizottság vett részt a fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv kizárólagos közösségi hatáskörbe tartozó tárgyköreinek tárgyalásán. |
(4) |
Az említett egyezményhez és az említett jegyzőkönyvhöz azok hatálybalépését követően is csatlakozhatnak olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv által szabályozott egyes kérdésekben. |
(5) |
A fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletben (2), a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendeletben (3), valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) szabályozott egyes kérdésekkel is foglalkozik. |
(6) |
A Közösség kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv által szabályozott egyes kérdésekben, míg a két jogi okmány által szabályozott más kérdésekben a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel. |
(7) |
A Közösségnek ezért csatlakoznia kell a fokvárosi egyezményhez és a légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz. |
(8) |
A fokvárosi egyezmény 48. cikke és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXVII. cikke előírja, hogy a regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozásakor nyilatkozatot tesz, amelyben megjelöli azokat az említett egyezményben és jegyzőkönyvben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A Közösségnek ezért az egyezményhez és a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor meg kell tennie ezt a nyilatkozatot. |
(9) |
A fokvárosi egyezmény 55. cikke előírja, hogy valamely Szerződő Állam kinyilváníthatja, hogy egészben vagy részben nem alkalmazza a 13. vagy a 43. cikk rendelkezéseit, illetve e kettő közül egyik cikk rendelkezéseit sem. A Közösségnek az említett egyezményhez való csatlakozásakor ilyen nyilatkozatot kell tennie. |
(10) |
A légi járművekről szóló jegyzőkönyv X., XI. és XII. cikke csak akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam erre vonatkozóan nyilatkozatot tett az említett jegyzőkönyv XXX. cikkének megfelelően, és csak a nyilatkozatban meghatározott feltételek mellett. A légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor a Közösségnek ki kell nyilvánítania, hogy nem alkalmazza a XII. cikket, és nem tesz a XXX. cikk (2) és (3) bekezdése értelmében nyilatkozatot. A tagállamok hatásköre a fizetésképtelenségre vonatkozó anyagi jogi szabályok terén nem változik. |
(11) |
A légi járművekről szóló jegyzőkönyv jogválasztásról szóló VIII. cikkének alkalmazása ugyancsak nyilatkozathoz kötött, amelyet bármely Szerződő Állam a XXX. cikk (1) bekezdése szerint tehet meg. A légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor a Közösségnek ki kell nyilvánítania, hogy a VIII. cikket nem fogja alkalmazni. |
(12) |
Az Egyesült Királyságra mindaddig kötelező marad a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. évi Római Egyezmény (5), ameddig az 593/2008/EK rendelet szabályai kötelezővé nem válnak rá. Amennyiben az Egyesült Királyság ezt megelőzően csatlakozik a légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz, a csatlakozáskor feltételezhetően nyilatkozatot tesz a XXX. cikk (1) bekezdése szerint, ami nem érinti az említett rendelet szabályainak alkalmazását. |
(13) |
Az Egyesült Királyság és Írország részt vesz e határozat elfogadásában és alkalmazásában. |
(14) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
(1) A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményt (a továbbiakban: a fokvárosi egyezmény) és a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) – amelyeket 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen fogadtak el – az Európai Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.
A fokvárosi egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.
(2) E határozat alkalmazásában a „tagállam” kifejezés az összes tagállamot jelenti, Dánia kivételével.
2. cikk
A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a fokvárosi egyezmény 47. cikkének (4) bekezdésében és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXVI. cikkének (4) bekezdésében említett jogi okmányoknak a Közösség nevében történő letétbe helyezésére felhatalmazott személy(eke)t.
3. cikk
(1) A Közösség a fokvárosi egyezményhez való csatlakozáskor az I. és a II. melléklet I. pontjában található nyilatkozatot teszi.
(2) A Közösség a légi járművekről szóló jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor az I. és a II. melléklet II. pontjában található nyilatkozatot teszi.
Kelt Luxembourgban, 2009. április 6-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. POSPÍŠIL
(1) 2008. december 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
(3) HL L 160., 2000.6.30., 1. o.
(4) HL L 177., 2008.7.4., 6. o.
(5) HL L 266., 1980.10.9., 1. o.
I. MELLÉKLET
A 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményhez (a fokvárosi egyezmény) és a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvhöz (a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) való csatlakozáskor a közösségi hatáskörre vonatkozóan megteendő általános nyilatkozatok
I. |
A 48. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat az Európai Közösségnek a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény (a fokvárosi egyezmény) által szabályozott azon kérdések vonatkozásában fennálló hatásköréről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket ráruházták
|
II. |
A XXVII. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozat az Európai Közösségnek a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv (a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) által szabályozott azon kérdések vonatkozásában fennálló hatásköréről, amelyek tekintetében a tagállamok hatáskörüket az Európai Közösségre ruházták
|
(1) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
(2) HL L 160., 2000.6.30., 1. o.
(3) HL L 177., 2008.7.4., 6. o.
(4) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
II. MELLÉKLET
A Közösség által a 2001. november 16-án Fokvárosban együttesen elfogadott, a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezményhez (a fokvárosi egyezmény) és a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyvhöz (a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) való csatlakozáskor való csatlakozáskor az ezekben szereplő egyes rendelkezések és intézkedések tekintetében megteendő nyilatkozatok
I. |
A Közösség nyilatkozata a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény (a fokvárosi egyezmény) 55. cikke szerint A fokvárosi egyezmény 55. cikke szerint amennyiben az adós a Közösség tagállamának területén rendelkezik lakóhellyel, azok a tagállamok, amelyeket köt a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (1), a fokvárosi egyezmény ideiglenes intézkedésre vonatkozó 13. és 43. cikkét csak a 44/2001/EK rendelet 31. cikkének megfelelően fogják alkalmazni, az Európai Közösségek Bírósága által a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i Brüsszeli Egyezmény 24. cikkével (2) összefüggésben adott értelmezés szerint. |
II. |
Az Európai Közösség nyilatkozata a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jegyzőkönyv (a légi járművekről szóló jegyzőkönyv) XXX. cikke szerint A légi járművekről szóló jegyzőkönyv XXX. cikkének (5) bekezdésével összhangban annak XXI. cikkét a Közösségen belül nem fogják alkalmazni, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (3) lesz alkalmazandó erre a kérdésre azokban a tagállamokban, amelyekre az említett rendelet vagy a hatályának kiterjesztését célzó bármely más megállapodás kötelező. |
(1) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
FORDÍTÁS
EGYEZMÉNY
a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről
EZEN EGYEZMÉNY RÉSZES ÁLLAMAI,
TUDATÁBAN annak, hogy szükség van nagy értékű vagy különleges gazdasági jelentőségű mobil berendezések beszerzésére és használatára, és elő kell segíteni az ilyen berendezések beszerzésének és használatának hatékony finanszírozását,
FELISMERVE az eszköz alapú finanszírozás és lízing előnyeit, és azzal a szándékkal, hogy az említett tranzakciók egyértelmű szabályainak meghatározásával előmozdítsák az ilyen típusú tranzakciókat,
SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy biztosítsák az említett berendezésekkel kapcsolatos érdekek egyetemes elismerését és védelmét,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy széles körű és kölcsönös gazdasági előnyöket biztosítsanak valamennyi érdekelt fél számára,
ABBAN A MEGGYŐZŐDÉSBEN, hogy az említett szabályoknak tükrözniük kell az eszköz alapú finanszírozás és lízing alapjául szolgáló elveket, és elő kell segíteniük a felek önállóságát, amely szükséges ezekhez a tranzakciókhoz,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy az említett berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekek kapcsán jogi keretrendszert kell létrehozni, és ebből a célból nemzetközi nyilvántartási rendszert kell kialakítani az érdekek védelmére,
FIGYELEMMEL az említett berendezésekre vonatkozó meglévő egyezményekben kihirdetett célkitűzésekre és elvekre,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben:
1. FEJEZET
HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
Az ezen egyezményben használt alábbi kifejezések jelentése a következő, kivéve, ha a szöveg más jelentést tesz indokolttá:
a) „megállapodás”: hitelbiztosítási megállapodás, tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodás vagy lízingszerződés;
b) „átruházás”: olyan szerződés, amely a járulékos nemzetközi érdek átruházásával vagy anélkül – hitelbiztosítással vagy más módon – kapcsolódó jogokat ruház az engedményesre;
c) „kapcsolódó jogok”: az adós megállapodás alapján fennálló, fizetéshez vagy más teljesítéshez való jogai, amelyeket a szerződéses tárggyal biztosítottak, vagy amelyek ahhoz kapcsolódnak;
d) „a fizetésképtelenségi eljárás kezdete”: az az időpont, amikor a fizetésképtelenségi eljárás az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabály értelmében megindítottnak minősül;
e) „feltételes vevő”: a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő vevő;
f) „feltételes eladó”: a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő eladó;
g) „adásvételi szerződés”: valamely termékre vonatkozó, az eladó és a vevő között létrejött adásvételi megállapodás – a fenti a) pontban említett megállapodások kivételével;
h) „bíróság”: valamely szerződő állam bírósága, illetve közigazgatási bírósága vagy választottbírósága;
i) „hitelező”: a hitelbiztosítási megállapodásban szereplő, fedezettel biztosított hitelező, a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes eladó, illetve a lízingszerződésben szereplő lízingbe adó;
j) „adós”: a hitelbiztosítási megállapodásban szereplő adós, a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes vevő, a lízingszerződésben szereplő lízingbe vevő, illetve olyan személy, akinek valamely tárggyal kapcsolatos jogosultsága bejegyeztethető, jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló joggal vagy érdekkel terhelt;
k) „felszámoló”: az átszervezés vagy felszámolás intézésére felhatalmazott – akár ideiglenes felhatalmazással rendelkező – személy, a birtokon belül lévő adóst is beleértve, amennyiben ezt az alkalmazandó csődjogszabály lehetővé teszi;
l) „fizetésképtelenségi eljárás”: csőd-, felszámolási vagy más kollektív bírósági vagy közigazgatási eljárás, az ideiglenes intézkedés iránti eljárást is beleértve, amelynek során a bíróság – az átszervezés vagy felszámolás céljából – ellenőrzése vagy felügyelete alá vonja az adós vagyonát és ügyeit;
m) „érdekeltek”:
i. |
az adós; |
ii. |
az a személy, aki abból a célból, hogy valamely kötelezettségnek a hitelező javára történő teljesítését biztosítsa, kezességet, feltétel nélküli garanciát, készenléti akkreditívet vagy más hitelbiztosítékot vállal, illetve bocsát ki; |
iii. |
a termékkel kapcsolatos vagy a feletti jogokkal rendelkező más személy; |
n) „belső tranzakció”: a 2. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt típusú tranzakció, amelynek esetében a tranzakcióban részt vevő valamennyi fél elsődleges érdekeinek helye és a tranzakció tárgya (a jegyzőkönyvben szereplő meghatározás szerint) a szerződéskötés időpontjában ugyanabban a szerződő államban található, továbbá a tranzakcióval létrehozott érdeket bejegyezték a nemzeti hivatalnál abban a szerződő államban, amely az 50. cikk (1) bekezdése szerint nyilatkozatot tett;
o) „nemzetközi érdek”: a hitelezőnek a 2. cikk hatálya alá tartozó érdeke;
p) „nemzetközi hivatal”: az ezen egyezmény vagy a jegyzőkönyv végrehajtása céljából létrehozott nemzetközi hivatal;
q) „lízingszerződés”: olyan megállapodás, amelyben egy személy (a lízingbe adó) valamely termék birtoklási vagy rendelkezési jogát (vételi opcióval vagy anélkül) bérleti díj vagy egyéb pénzbeli ellentételezés fejében más személynek (a lízingbe vevő) átadja;
r) „nemzeti érdek”: a hitelezőnek valamely termékhez fűződő, belső tranzakció alapján fennálló olyan érdeke, amelyre az 50. cikk (1) bekezdésében foglalt nyilatkozat vonatkozik;
s) „jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek”: olyan szerződő állam joga értelmében szerzett jog vagy érdek, amely megtette a 39. cikkben foglalt, a kötelezettségek – az állammal, valamely állami szervvel, kormányközi vagy magánszervezettel szemben fennálló kötelezettségeket is beleértve – teljesítésének biztosítására vonatkozó nyilatkozatot;
t) „nemzeti érdek közlése”: a nemzetközi hivatal által nyilvántartásba vett, illetve nyilvántartásba veendő közlemény valamely nemzeti érdek létrehozataláról;
u) „termék”: olyan kategóriába sorolt tárgy, amely a 2. cikk hatálya alá tartozik;
v) „korábbi jog vagy érdek”: a termékkel kapcsolatos vagy azon fennálló olyan jog, illetve érdek, amely ezen egyezmény – a 60. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – hatálybalépése előtt keletkezett, vagy az említett időpontnál korábbi időből származik;
w) „kártalanítási jövedelem”: a termék teljes vagy részleges elveszéséből vagy fizikai megsemmisüléséből, teljes vagy részleges lefoglalásából, elkobzásából, illetve kisajátításból származó pénzbeli vagy nem pénzbeli jövedelem;
x) „jövőbeli átruházás”: egy meghatározott esemény bekövetkezését követően a jövőben esedékes átruházás, tekintet nélkül arra, hogy az esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;
y) „jövőbeli nemzetközi érdek”: egy meghatározott esemény (azt az esetet is beleértve, amikor az adós érdekeltséget szerez a termékben) bekövetkezését követően a terméken a jövőben létrehozni vagy biztosítani kívánt érdek, tekintet nélkül arra, hogy az említett esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;
z) „jövőbeli értékesítés”: egy meghatározott esemény bekövetkezését követően a jövőben végrehajtani kívánt értékesítés, tekintet nélkül arra, hogy az esemény biztosan bekövetkezik-e vagy sem;
aa) „jegyzőkönyv”: az ezen egyezmény hatálya alá tartozó, különböző kategóriájú termékek és a kapcsolódó jogok esetében az adott kategóriába tartozó termékekre és kapcsolódó jogokra vonatkozó jegyzőkönyv;
bb) „bejegyzett”: az V. fejezet értelmében nemzetközi hivatalnál bejegyzett;
cc) „bejegyzett érdek”: nemzetközi érdek, bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek, illetve az V. fejezet szerint bejegyzett nemzeti érdekről szóló közleményben meghatározott nemzeti érdek;
dd) „bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek”: a 40. cikk szerint letétbe helyezett nyilatkozattal bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek;
ee) „hivatalvezető”: a jegyzőkönyvre vonatkozóan az adott jegyzőkönyv által megnevezett vagy a 17. cikk (2) bekezdésében b) pontja értelmében kijelölt személy vagy szerv;
ff) „előírások”: a felügyelő hatóság által a jegyzőkönyv szerint megállapított vagy jóváhagyott előírások;
gg) „értékesítés”: egy termék tulajdonjogának adásvételi szerződéssel történő átruházása;
hh) „biztosított kötelezettség”: hitelbiztosítékkal biztosított kötelezettség;
ii) „hitelbiztosítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelyben az adós – saját vagy harmadik személy fennálló vagy jövőbeli kötelezettsége teljesítésének biztosítása céljából – jogot (a tulajdonjogot is beleértve) biztosít a fedezettel biztosított hitelező részére egy termékre vonatkozóan vagy egy termékben, illetve kötelezettséget vállal ilyen érdekeltség biztosítására;
jj) „hitelbiztosíték”: hitelbiztosítási megállapodással létrehozott érdekeltség;
kk) „felügyelő hatóság”: a jegyzőkönyv vonatkozásában a 17. cikk (1) bekezdésében említett felügyelő hatóság;
ll) „tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodás”: megállapodás egy termék olyan feltétellel történő értékesítéséről, amelynek alapján a megállapodásban rögzített feltétel vagy feltételek teljesítéséig a tulajdonjog nem száll át a vevőre;
mm) „be nem jegyzett érdek”: olyan hallgatólagos megegyezésen alapuló érdek, illetve jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek (ide nem értve a 39. cikk hatálya alá tartozó érdeket), amelyet nem jegyeztettek be – tekintet nélkül arra, hogy ezen egyezmény értelmében bejegyeztethető-e; és
nn) „irat”: kézzelfogható vagy egyéb formátumú, adatokat tartalmazó okirat (a távolsági átvitellel közölt információkat is beleértve), amely kézzelfogható formában a későbbiekben újra előállítható, és amely megfelelő módon jelzi a bejegyzés személy által történt jóváhagyását.
2. cikk
A nemzetközi érdek
(1) Ez az egyezmény a mobil berendezések egyes kategóriáival és a kapcsolódó jogokkal kapcsolatos nemzetközi érdek alapításáról és hatásairól rendelkezik.
(2) Ezen egyezmény alkalmazásában a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdek az a 7. cikk szerint alapított, a (3) bekezdésben felsorolt és a jegyzőkönyvben megnevezett kategóriák valamelyikébe tartozó, egyedileg azonosítható termékhez fűződő érdek, amelyet:
a) |
hitelbiztosítási megállapodás alapján az adós biztosít; |
b) |
arra a személyre ruháznak, aki a tulajdonjog fenntartásával kötött megállapodásban szereplő feltételes eladó; vagy |
c) |
arra a személyre ruháznak, aki a lízingszerződésben szereplő lízingbe adó. Az a) pont hatálya alá tartozó érdek nem tartozik egyben a b) vagy a c) pont hatálya alá is. |
(3) Az előző bekezdésben említett kategóriák a következők:
a) |
sárkányszerkezetek, hajtóművek és helikopterek; |
b) |
sínpályához kötött járművek; és |
c) |
a világűrbe telepített eszközök. |
(4) Az alkalmazandó jog határozza meg, hogy valamely, a (2) bekezdés hatálya alá tartozó érdek az említett bekezdés a), b) vagy c) pontja alá tartozik-e.
(5) Egy termékkel kapcsolatos nemzetközi érdek az adott termékből származó kártalanítási jövedelemre is kiterjed.
3. cikk
Alkalmazási terület
(1) Ez az egyezmény alkalmazandó, ha az adós a nemzetközi érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodás megkötésének időpontjában valamelyik szerződő államban található.
(2) Az a tény, hogy a hitelező olyan államban található, amely nem szerződő állam, nem érinti ezen egyezmény alkalmazhatóságát.
4. cikk
Az adós helyének megállapítása
(1) A 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az adós abban a szerződő államban található,
a) |
amelynek joga szerint bejegyezték vagy alapították; |
b) |
ahol bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található; |
c) |
ahol központi ügyvezetése található; vagy |
d) |
ahol tevékenységi helye található. |
(2) Az adós az előző bekezdés d) pontjában említett tevékenységi helye – amennyiben az adósnak több tevékenységi helye van – a fő tevékenységi helyét, illetve – tevékenységi hely hiányában –az adós szokásos tartózkodási helyét jelenti.
5. cikk
Értelmezés és alkalmazandó jog
(1) Ezen egyezmény értelmezése során figyelmet kell fordítani az egyezmény preambulumában meghatározott célokra, az egyezmény nemzetközi jellegére, valamint az egységesség és kiszámíthatóság elősegítésének szükségességére az egyezmény alkalmazása során.
(2) Az egyezmény hatálya alá tartozó, de az egyezményben kifejezetten nem szabályozott ügyekkel kapcsolatos kérdéseket az egyezmény alapját képező általános elveknek, ilyen elvek hiányában pedig az alkalmazandó jognak megfelelően kell rendezni.
(3) Az alkalmazandó jogra való hivatkozások a fórum szerinti állam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében alkalmazandó jog hazai szabályaira utalnak.
(4) Ha az állam több területi egységből áll, amelyek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik az eldöntendő kérdésben, és nincs utalás az érintett területi egységre, az adott állam joga dönti el, hogy melyik területi egység szabályait kell alkalmazni. Ilyen szabály hiányában azon területi egység joga alkalmazandó, amelyhez az ügy a leginkább kapcsolódik.
6. cikk
Az egyezmény és jegyzőkönyve közötti kapcsolat
(1) Ez az egyezmény és a jegyzőkönyv együttesen egy egységes okmányként olvasandó és értelmezendő.
(2) Amennyiben ezen egyezmény és a jegyzőkönyv között ellentmondás merül fel, a jegyzőkönyv az irányadó.
II. FEJEZET
NEMZETKÖZI ÉRDEK ALAPÍTÁSA
7. cikk
Alaki követelmények
Egy érdek ezen egyezmény alapján nemzetközi érdeknek minősül, ha az érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodás(t):
a) |
írásba foglalják; |
b) |
olyan termékre vonatkozik, amellyel az adós, a feltételes eladó vagy a lízingbe adó jogosult rendelkezni; |
c) |
lehetővé teszi a termék jegyzőkönyvnek megfelelő azonosítását; és |
d) |
hitelbiztosítéki megállapodás esetében: amely lehetővé teszi a biztosított kötelezettségek megállapítását anélkül, hogy a biztosított összeget vagy a biztosított összeg felső határát meg kellene jelölni. |
III. FEJEZET
MULASZTÁSOK ORVOSLÁSA
8. cikk
Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező rendelkezésére álló jogorvoslatok
(1) A 11. cikkben említett mulasztás esetén az előnyös kielégítésre jogosított hitelező – az adós beleegyezésének birtokában, továbbá figyelemmel a szerződő állam által az 54. cikk alapján esetlegesen tett nyilatkozatra – az alábbi jogorvoslati lehetőségek bármelyikét, vagy ezek közül többet is igénybe vehet:
a) |
birtokba veheti vagy ellenőrzése alá vonhatja a rábízott dolgot; |
b) |
értékesítheti vagy lízingbe adhatja az említett dolgot; |
c) |
beszedheti vagy átveheti az említett termék kezeléséből vagy használatából származó jövedelmet vagy hasznot. |
(2) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező bírósági végzésért is folyamodhat, amely feljogosítja őt az előző bekezdésben említett cselekményekre, vagy előírja azok megtételét.
(3) Az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában, illetve a 13. cikkben meghatározott jogorvoslatokkal üzleti szempontból ésszerűen kell élni. A jogorvoslat akkor minősül üzleti szempontból ésszerűen igénybe vettnek, ha a hitelbiztosítási megállapodás rendelkezésének megfelelően élnek vele, kivéve, ha a rendelkezés nyilvánvalóan ésszerűtlen.
(4) A termék (1) bekezdés szerinti értékesítését vagy lízingbe adását javasoló előnyös kielégítésre jogosított hitelező köteles ésszerű idővel korábban írásbeli értesítést küldeni a tervezett értékesítésről vagy lízingbe adásról a következőknek:
a) |
az 1. cikk m) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére; |
b) |
az 1. cikk m) pontjának iii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére, akik megfelelő idővel az értékesítés vagy lízingbe adás előtt értesítésben tájékoztatták az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt jogaikról. |
(5) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az (1) vagy (2) bekezdésben rögzített jogorvoslatok igénybevétele következtében beszedett vagy átvett összegeket minden esetben a biztosított kötelezettségek összegének kifizetésére kell fordítani.
(6) Ha az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az (1) vagy (2) bekezdésben rögzített jogorvoslatok igénybevétele következtében beszedett vagy átvett összegek meghaladják a hitelbiztosítékkal biztosított összeget és a jogorvoslat érvényesítése során keletkezett – ésszerű mértékű – költségeket, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező – ha a bíróság másként nem rendelkezik – köteles a többletet azon utólag besorolt részesedések tulajdonosai között elsőbbségi sorrendben felosztani, amelyeket bejegyeztettek, illetve amelyekről az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt értesítették, továbbá köteles a fennmaradó összeget az adósnak kifizetni.
9. cikk
A termék átruházása a kielégítés fejében; visszaváltás
(1) Az előnyös kielégítésre jogosított hitelező és az érdekeltek a 11. cikkben meghatározott mulasztás bekövetkezését követően bármikor megállapodhatnak, hogy a hitelbiztosíték tárgyát képező termék tulajdonjoga (vagy az adósnak a termékben fennálló érdekeltsége) a biztosított kötelezettségek egészben vagy részben történő kielégítése fejében átszáll az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre.
(2) A bíróság az előnyös kielégítésre jogosított hitelező kérelmére elrendelheti, hogy a hitelbiztosíték tárgyát képező termék tulajdonjoga (vagy az adósnak a termékben fennálló érdekeltsége) a biztosított kötelezettségek egészben vagy részben történő kielégítése fejében szálljon át az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre.
(3) A bíróság kizárólag akkor ad helyt az előző bekezdésben említett kérelemnek, ha az említett átruházással kielégítendő biztosított kötelezettségek összege arányos a termék értékével, azt követően, hogy az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által az érdekeltek részére teljesítendő kifizetéseket is figyelembe vette.
(4) Az adós vagy bármelyik érdekelt a 11. cikkben meghatározott mulasztás bekövetkezését követően, de a megterhelt termék értékesítése előtt bármikor megfizetheti a hitelbiztosítékot, ha teljes egészében kifizeti a biztosított összeget – az előnyös kielégítésre jogosított hitelező által a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott, illetve a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elrendelt lízingre is figyelemmel. Ha az említett mulasztást követően a biztosított összeget az adóstól eltérő egyik érdekelt teljes egészében kifizeti, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező jogai átszállnak erre a személyre.
(5) Az adós tulajdonjoga vagy más érdekeltsége vonatkozásában, amely a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt értékesítéssel vagy e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint száll át, nem létezik olyan egyéb érdekeltség, amellyel szemben az előnyös kielégítésre jogosított hitelező hitelbiztosítéka a 29. cikk rendelkezései alapján elsőbbséget élvez.
10. cikk
A feltételes eladó vagy lízingbe adó jogorvoslati lehetőségei
Ha a 11. cikkben említett tulajdonjog-fenntartással kötött megállapodás vagy lízingszerződés teljesítése vonatkozásában valamelyik fél mulasztást követ el, a feltételes eladó vagy a lízingbe adó:
a) |
a valamelyik szerződő állam által az 54. cikk szerint tett nyilatkozatra is figyelemmel felmondhatja a megállapodást, és birtokba veheti vagy ellenőrzése alá vonhatja a megállapodás tárgyát képező dolgot; vagy |
b) |
bírósági végzésért folyamodhat, amely felhatalmazza őt az említett cselekményekre, illetve előírja azokat számára. |
11. cikk
A mulasztás jelentése
(1) Az adós és a hitelező bármikor, írásban megállapodhatnak egymással azokról az eseményekről, amelyek mulasztásnak minősülnek, vagy másképpen jogosítanak fel a 8–10. és a 13. cikkben meghatározott jogok és jogorvoslatok igénybevételére.
(2) Amennyiben az adós és a hitelező nem kötött ilyen megállapodást, a 8–10. és 13. cikk alkalmazásában a „mulasztás” olyan nemteljesítést jelent, amely alapvetően megfosztja a hitelezőt attól, amit jogosan várhat el a megállapodás alapján.
12. cikk
További jogorvoslatok
Az alkalmazandó jog által engedélyezett további jogorvoslatok – a felek által kialkudott jogorvoslatokat is ideértve – annyiban vehetők igénybe, amennyiben nem ütköznek e fejezet kötelező rendelkezéseivel, amint azt a 15. cikk is megállapítja.
13. cikk
Jogorvoslat a jogerős döntésig
(1) A szerződő állam – az 55. cikk alapján tehető nyilatkozatára is figyelemmel – köteles biztosítani, hogy a hitelező, aki bizonyítékot hoz fel az adós részéről elkövetett mulasztásra, a követeléséről hozott jogerős döntésig, továbbá olyan mértékig, amelybe az adós korábban beleegyezett, bírósághoz fordulhasson gyorsított jogorvoslatért olyan formában, hogy a bíróság a hitelező kérelmének megfelelően az alábbi – egy vagy több – végzést hozza:
a) |
a termék és értékének megőrzése; |
b) |
a termék birtoklása, ellenőrzése vagy őrzése; |
c) |
a termék lekötése; és |
d) |
a termék és az abból származó jövedelem lízingbe adása, illetőleg kezelése – az a)–c) pont hatálya alá tartozó termékek kivételével. |
(2) A bíróság az előző bekezdésben említett végzés meghozatala során előírhatja az általa szükségesnek ítélt feltételeket az érdekeltek védelmében, ha a hitelező:
a) |
a jogorvoslatra feljogosító végzés végrehajtása során nem teljesíti az ezen egyezmény vagy a jegyzőkönyv alapján az adóssal szemben fennálló kötelezettségeit; vagy |
b) |
követelése jogerős megállapításakor – egészben vagy részben – nem igazolja követelését. |
(3) A bíróság az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala előtt bármely érdekelt értesítését előírhatja.
(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem érinti a 8. cikk (3) bekezdésének alkalmazását, illetve nem korlátozza – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – az ideiglenes jogorvoslatok igénybevételének lehetőségét.
14. cikk
Eljárási követelmények
Az 54. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, az e fejezetben biztosított jogorvoslatokkal a jogorvoslat igénybevételének helye szerinti jog által előírt eljárásnak megfelelően kell élni.
15. cikk
Részleges hatálytalanítás
Az ebben a fejezetben említett egy vagy több fél egymás közötti viszonyában – a 8. cikk (3)–(6) bekezdésében, a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében és a 14. cikkben foglaltakat kivéve – írásbeli megállapodással bármikor eltérhet az e fejezetben foglalt előző rendelkezésektől, illetve módosíthatja azok hatását.
IV. FEJEZET
A NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSI RENDSZER
16. cikk
A nemzetközi hivatal
(1) Nemzetközi hivatalt kell létrehozni az alábbiak nyilvántartásba vételére:
a) |
nemzetközi érdekek, jövőbeli nemzetközi érdekek és bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok és érdekek; |
b) |
nemzetközi érdekek átruházása és jövőbeli átruházása; |
c) |
nemzetközi érdekek törvényi vagy szerződéses engedményezéssel történő megszerzése az alkalmazandó jog szerint; |
d) |
nemzeti érdekek közlése; és |
e) |
az előző pontokban említett érdekek hátrasorolása. |
(2) A dolgok és kapcsolódó jogok különböző kategóriáira vonatkozóan különböző nemzetközi hivatalok hozhatók létre.
(3) E fejezet és az V. fejezet alkalmazásában a „bejegyzés” fogalmába adott esetben a bejegyzés módosítása, bővítése vagy törlése is beletartozik.
17. cikk
A felügyelő hatóság és a hivatalvezető
(1) A jegyzőkönyv előírja felügyelő hatóság működését.
(2) A felügyelő hatóság:
a) |
létrehozza a nemzetközi hivatalt, vagy rendelkezik annak létrehozásáról; |
b) |
a jegyzőkönyv eltérő rendelkezése hiányában kinevezi és elbocsátja a hivatalvezetőt; |
c) |
biztosítja, hogy a nemzetközi hivatal folyamatos hatékony működése érdekében szükséges jogok a hivatalvezető személyében bekövetkező változás esetén az új hivatalvezetőre szálljanak át, illetve azokat az új hivatalvezetőre ruházhassák át; |
d) |
a szerződő államokkal való megbeszélést követően meghozza vagy jóváhagyja a nemzetközi hivatal működésére vonatkozó előírásokat, és biztosítja azok kihirdetését a jegyzőkönyv szerint; |
e) |
megállapítja azokat az igazgatási eljárásokat, amelyeken keresztül panaszt lehet tenni a felügyelő hatósághoz a nemzetközi hivatal működésével kapcsolatban; |
f) |
felügyeli a hivatalvezető munkáját és a nemzetközi hivatal működését; |
g) |
a hivatalvezető kérésére – saját megítélése szerint – iránymutatást ad a hivatalvezető részére; |
h) |
megállapítja és időközönként felülvizsgálja a nemzetközi hivatal szolgáltatásaiért és berendezéseinek igénybe vételéért felszámított díjak rendszerét; |
i) |
mindent megtesz annak érdekében, hogy hatékony, közzétételen alapuló elektronikus bejegyzési rendszer jöjjön létre ezen egyezmény és a jegyzőkönyv célkitűzéseinek megvalósítására; és |
j) |
időszakonként beszámol a szerződő államoknak az ezen egyezmény és a jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségei teljesítéséről. |
(3) A felügyelő hatóság megkötheti a feladatainak teljesítésével együtt járó megállapodásokat, a 27. cikk (3) bekezdésében említett megállapodást is beleértve.
(4) A nemzetközi hivatal adatbázisaihoz és archívumaihoz fűződő valamennyi védett jog a felügyelő hatóságot illeti.
(5) A hivatalvezető köteles biztosítani a nemzetközi hivatal hatékony működését, és köteles elvégezni az ezen egyezményben, a jegyzőkönyvben és az előírásokban számára kijelölt feladatokat.
V. FEJEZET
A BEJEGYZÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSEK
18. cikk
A nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmények
(1) A jegyzőkönyv és az előírások meghatározzák a következőkre vonatkozó követelményeket, a termék azonosításának kritériumait is beleértve:
a) |
bejegyeztetés (amely magában foglalja azon személy hozzájárulásának elektronikus úton történő előzetes biztosítását, akinek a hozzájárulása a 20. cikk értelmében szükséges); |
b) |
keresés és keresési igazolások kiadása, valamint ezek tárgya; |
c) |
a nemzetközi hivatal adatai és okmányai titkos kezelésének biztosítása – a bejegyzéssel kapcsolatos adatok és okmányok kivételével. |
(2) A hivatalvezető nem köteles vizsgálni a – 20. cikkben előírt – bejegyzéshez történő hozzájárulás valódiságát és érvényességét.
(3) Ha a jövőbeli nemzetközi érdekként bejegyzett érdek nemzetközi érdekké válik, további bejegyeztetés nem szükséges, feltéve, hogy a bejegyzési adatok elegendőek a nemzetközi érdek bejegyzéséhez.
(4) A hivatalvezető intézkedik arról, hogy a bejegyzéseket felvegyék a nemzetközi hivatal adatbázisába, és azok a beérkezés sorrendjében kereshetőek legyenek; az ügyiratban rögzíteni kell a beérkezés napját és időpontját.
(5) A jegyzőkönyv úgy rendelkezhet, hogy a szerződő állam bejegyzési pont vagy pontok céljára kijelölhet egy vagy több, a területén működő jogalanyt, amelyeken keresztül a bejegyzéshez szükséges adatokat a nemzetközi hivatalhoz kell vagy lehet továbbítani. A kijelölést végző szerződő állam meghatározhatja azokat a követelményeket, amelyeket teljesíteni kell, mielőtt az említett adatokat továbbítják a nemzetközi hivatalhoz.
19. cikk
A bejegyzés érvényessége és időpontja
(1) A bejegyzés kizárólag akkor érvényes, ha a 20. cikk rendelkezéseinek megfelelően történik.
(2) Ha a bejegyzés érvényes, az előírt adatoknak a nemzetközi hivatal adatbázisába történő felvételével zárul le; ezt követően az adatok kereshetők.
(3) A bejegyzés az előző bekezdés alkalmazásában akkor minősül kereshetőnek, amikor:
a) |
a nemzetközi hivatal folyamatos sorszámozású ügyiratszámmal látja el; és |
b) |
a bejegyzési adatokat – az ügyiratszámot is ideértve – tartós formátumban tárolják, és azok a nemzetközi hivatalban hozzáférhetőek. |
(4) Ha a jövőbeli nemzetközi érdekként először bejegyzett érdek nemzetközi érdekké válik, ezt a nemzetközi érdeket úgy kell kezelni, mint amely már a jövőbeli nemzetközi érdek bejegyzésének időpontjától be van jegyezve – feltéve, hogy a bejegyzés már közvetlenül a nemzetközi érdek 7. cikk szerinti keletkezése előtt folyamatban volt.
(5) Az előző bekezdés a szükséges módosításokkal a nemzetközi érdek jövőbeli átruházására is alkalmazandó.
(6) A bejegyzés a jegyzőkönyvben előírt kritériumoknak megfelelően kereshető a nemzetközi hivatal adatbázisában.
20. cikk
Hozzájárulás a bejegyzéshez
(1) A nemzetközi érdeket, a jövőbeli nemzetközi érdeket, illetve a nemzetközi érdek átruházását vagy jövőbeli átruházását bármelyik fél bejegyeztetheti a másik fél írásbeli hozzájárulásával, és a bejegyzés annak lejárta előtt ugyanilyen módon módosítható vagy meghosszabbítható.
(2) A nemzetközi érdek egy másik nemzetközi érdekhez képest történő hátrasorolását az a személy, akinek érdekét hátrasorolják, illetve az ő írásbeli hozzájárulásával más személy bármikor bejegyeztetheti.
(3) A bejegyzést az a fél, akinek a javára a bejegyzés szól, illetve az ő írásbeli hozzájárulásával más személy töröltetheti.
(4) A nemzetközi érdek jogi vagy szerződéses engedményezéssel történő megszerzését a jogot szerző személy jegyeztetheti be.
(5) A bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogot vagy érdeket a jog vagy érdek jogosultja jegyeztetheti be.
(6) A nemzeti érdek közlését a nemzeti érdek jogosultja jegyeztetheti be.
21. cikk
Az oltalom időtartama
A nemzetközi érdekre vonatkozó oltalom a bejegyzés töröltetéséig vagy a bejegyzésben meghatározott idő lejártáig marad érvényben.
22. cikk
Keresés
(1) A jegyzőkönyvben és az előírásokban meghatározott módon bármely személy végezhet vagy kérelmezhet keresést elektronikus úton a nemzetközi hivatalnál az ott bejegyzett érdekekkel vagy jövőbeli nemzetközi érdekekkel kapcsolatban.
(2) A keresési kérelem kézhezvételét követően a hivatalvezető – a jegyzőkönyvben és az előírásokban meghatározott módon – elektronikus úton bármely termékre vonatkozóan kiadja a hivatal keresési igazolását,
a) |
amelyben a termékkel kapcsolatos valamennyi bejegyzett adat szerepel, valamint egy nyilatkozatot, amely feltünteti az említett adatok bejegyzésének napját és időpontját; illetve |
b) |
amelyben kijelenti, hogy az adott termékre vonatkozóan nincs adat a nemzetközi hivatalnál. |
(3) Az előző bekezdés szerint kiadott keresési igazolásban fel kell tüntetni, hogy a bejegyzési adatok között megnevezett hitelező nemzetközi érdeket szerzett vagy kíván szerezni a termékben, de nem kell feltüntetni, hogy a bejegyzés tárgya nemzetközi érdek vagy jövőbeli nemzetközi érdek-e, még ha ez a vonatkozó bejegyzési adatokból meg is állapítható.
23. cikk
A nyilatkozatok és a bejelentett jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok és érdekek listája
A hivatalvezető köteles listát vezetni a letéteményes által vele közölt nyilatkozatokról, visszavont nyilatkozatokról és a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kategóriáiról, amelyeket a szerződő államok a 39. és 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően bejelentettek, továbbá az egyes nyilatkozatok vagy visszavont nyilatkozatok időpontjáról. Ezt a listát rögzíteni kell, továbbá a listának a nyilatkozó állam nevében kereshetőnek és a keresést kérő bármely személy számára elérhetőnek kell lennie – a jegyzőkönyv és az előírások rendelkezései szerint.
24. cikk
Az igazolások bizonyító ereje
Az előírásoknak megfelelő formában, a nemzetközi hivatal által kiadott igazolás gyanánt készült dokumentum meggyőző bizonyítéknak minősül a következők vonatkozásában:
a) |
hogy azt a fentieknek megfelelően bocsátották ki; |
b) |
az abban foglalt tényekre vonatkozóan, a bejegyzés napját és időpontját is beleértve. |
25. cikk
A bejegyzés töröltetése
(1) Ha a bejegyzett hitelbiztosítékkal biztosított kötelezettségeket vagy a bejegyzett jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogot vagy érdeket keletkeztető kötelezettségeket rendezik, vagy ha a bejegyzett tulajdonjog-fenntartással kötött megállapodásban foglalt tulajdonjog-átruházási feltételek teljesülnek, az érdek jogosultja – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet a jogosultnak a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt.
(2) Ha jövőbeli nemzetközi érdeket vagy nemzetközi érdek jövőbeli átruházását jegyeztették be, a várható hitelező vagy a várható engedményes – a várható adós vagy engedményező írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet az említetteknek a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt, mielőtt a várható hitelező vagy engedményes meghatározza az értéket, vagy kötelezettséget vállal az érték meghatározására.
(3) Ha a nemzeti érdek bejegyzett közlésében meghatározott nemzeti érdekkel biztosított kötelezettséget rendezik, az érdek jogosultja – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet a jogosultnak a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött – köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése iránt.
(4) Ha a bejegyzés téves vagy hibás, az a személy, akinek javára a bejegyzés szólt – az adós írásbeli kérésének kézhezvételét követően, amelyet az említett személynek a bejegyzésben megadott címére kézbesített vagy küldött –, köteles haladéktalanul eljárni a bejegyzés törlése vagy módosítása iránt.
26. cikk
A bejegyzést végző nemzetközi intézményekbe való belépés
A nemzetközi hivatal bejegyzést és keresést végző intézményeibe való belépés kizárólag azzal az indokkal tagadható meg, hogy az adott személy nem tett eleget az ebben a fejezetben előírt eljárásoknak.
VI. FEJEZET
A FELÜGYELŐ HATÓSÁG ÉS A HIVATALVEZETŐ KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI
27. cikk
Jogi személyiség; mentelmi jog
(1) A felügyelő hatóság nemzetközi jogi személyiséggel rendelkezik ott is, ahol még nem minősül nemzetközi jogi személynek.
(2) A felügyelő hatóság, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai a jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jogot élveznek a jogi vagy közigazgatási eljárások vonatkozásában.
(3) |
|
(4) A nemzetközi hivatal vagyona, okmányai, adatbázisai és irattára sérthetetlen, és mentességet élvez a lefoglalással, illetve más jogi vagy közigazgatási eljárással szemben.
(5) A 28. cikk (1) bekezdése vagy a 44. cikk alapján a hivatalvezetővel szemben támasztott követelés szempontjából az igénylő jogosult hozzáférni mindazokhoz az adatokhoz és okmányokhoz, amelyek követelése érvényesítéséhez szükségesek.
(6) A felügyelő hatóság lemondhat a (4) bekezdésben rögzített sérthetetlenségről és mentelmi jogról.
VII. FEJEZET
A HIVATALVEZETŐ FELELŐSSÉGE
28. cikk
Felelősség és pénzügyi biztosítékok
(1) A hivatalvezető felel a közvetlenül a saját, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai hibájából vagy mulasztásából, illetve a nemzetközi nyilvántartási rendszer hibás működéséből eredő, valamely személy által elszenvedett veszteség miatt fizetendő kártérítésekért, kivéve, ha a hibás működést elkerülhetetlen és megakadályozhatatlan esemény okozta, amelyet az elektronikus nyilvántartások tervezése és működtetése területén jelenleg használt bevált gyakorlat – a biztonsági mentés, rendszerbiztonság és hálózatépítés területén ismert gyakorlatot is beleértve – alkalmazásával sem lehetett volna megelőzni.
(2) A hivatalvezető az előző bekezdés alapján nem felel a hozzá beérkezett vagy általa a beérkezett formában továbbított nyilvántartási adatok ténybeli pontosságáért, továbbá azokért a – nyilvántartási adatoknak a nemzetközi hivatalhoz történő beérkezése előtt felmerülő – cselekményekért vagy körülményekért, amelyekért sem a hivatalvezető, sem vezető tisztségviselői és alkalmazottai nem felelősek.
(3) Az (1) bekezdés alapján járó kártérítés annyiban csökkenthető, amennyiben a kárt szenvedett személy a kárt maga okozta, illetve amennyire ahhoz hozzájárult.
(4) A hivatalvezető köteles az ebben a cikkben említett felelősségre vonatkozóan – a felügyelő hatóság által meghatározott mértékű – biztosítást vagy pénzügyi garanciát fenntartani a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően.
VIII. FEJEZET
A NEMZETKÖZI ÉRDEK HATÁSA HARMADIK FELEKKEL SZEMBEN
29. cikk
A versengő érdekek elsőbbsége
(1) A bejegyzett érdek minden később bejegyzett, valamint be nem jegyzett érdekkel szemben elsőbbséget élvez.
(2) Az előző bekezdésben elsőként említett érdek elsőbbsége alkalmazandó akkor is,
a) |
ha az elsőként említett érdeket a másik érdek tényleges ismeretében szerezték vagy jegyeztették be; és |
b) |
ha az az elsőként említett érdek fenti ismerettel rendelkező jogosultja által meghatározott értékre vonatkozik. |
(3) A termék vevője az alábbiak szerint szerez érdekeltséget a termékben:
a) |
az érdek megszerzésének időpontjában a bejegyzett érdek fenntartásával; és |
b) |
a be nem jegyzett érdekektől mentesen még akkor is, ha ténylegesen tudomása van ilyen érdekről. |
(4) A feltételes vevő vagy bérlő az alábbiak szerint szerez érdekeltséget a termékben vagy jogot a termék felett:
a) |
a feltételes vevő vagy bérlő feltételes eladója vagy bérbeadója által birtokolt nemzetközi érdek bejegyzése előtt bejegyeztetett érdektől függően; és |
b) |
az említett időpontban be nem jegyzett érdekektől mentesen még akkor is, ha ténylegesen tudomása van ilyen érdekről. |
(5) Az ezen cikk szerinti versengő érdekek és jogok elsőbbségétől az említett érdekek jogosultjai egymással kötött megállapodásban eltérhetnek, azonban a hátrasorolt érdek engedményesét a megállapodás kizárólag akkor kötelezi az adott érdek hátrasorolására, ha a hátrasorolást az átruházás időpontjában – a megállapodással összefüggésben – bejegyeztették.
(6) Az e cikk alapján valamely termékhez fűződő érdek számára biztosított elsőbbség a kártalanítási jövedelemre is kiterjed.
(7) Ez az egyezmény:
a) |
nem érinti a személynek azokat a jogait, amelyek a terméken kívüli más dologhoz fűződnek, és amelyeket a személy a dolognak a termékbe történő beépítése előtt már birtokolt, ha az alkalmazandó jog szerint az említett jogok a beépítést követően továbbra is fennállnak; és |
b) |
nem érinti a terméken kívüli más olyan dologhoz fűződő jogok keletkezését, amelyet korábban épített be egy termékbe, ha az alkalmazandó jog szerint az említett jogok keletkeztek. |
30. cikk
A fizetésképtelenség hatása
(1) Az adóssal szemben indított fizetésképtelenségi eljárásban a nemzetközi érdek akkor érvényes, ha azt a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt – ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően – bejegyezték.
(2) E cikk egyetlen rendelkezése sem csorbítja a nemzetközi érdek érvényességét a fizetésképtelenségi eljárásban, ha a szóban forgó érdek az alkalmazandó jog szerint érvényes.
(3) Ennek a megállapodásnak semmiféle rendelkezése nem érinti:
a) |
a tranzakció elsőbbségi hatályon kívül helyezésével vagy a hitelezői csalással történő átruházással kapcsolatos, a fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó jogi rendelkezéseket; vagy |
b) |
a felszámoló ellenőrzése vagy felügyelete alatt álló vagyonhoz fűződő jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat. |
IX. FEJEZET
A KAPCSOLÓDÓ JOGOK ÉS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK ÁTRUHÁZÁSA; AZ ENGEDMÉNYEZÉSI JOGOK
31. cikk
Az átruházás hatása
(1) A felek eltérő megállapodása hiányában a kapcsolódó jogoknak a 32. cikk rendelkezéseinek megfelelően történő átruházásával az alábbiak is átszállnak az engedményesre:
a) |
a járulékos nemzetközi érdek; és |
b) |
az átruházónak e megállapodás alapján fennálló valamennyi érdeke és elsőbbsége. |
(2) Ennek a megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem akadályozza az átruházó kapcsolódó jogainak részleges átruházását. Az említett részleges átruházás esetén az átruházó és az engedményes megállapodhatnak az előző bekezdés szerint átruházott járulékos nemzetközi érdekkel kapcsolatos őket megillető jogokról, azonban megállapodásuk nem érintheti hátrányosan az adóst annak hozzájárulása nélkül.
(3) A (4) bekezdésre is figyelemmel az alkalmazandó jog határozza meg az adós által az engedményessel szembeni ellenkérelem lehetőségeit és a beszámítási jogokat.
(4) Az adós írásbeli megállapodásban bármikor lemondhat az előző bekezdésben említett ellenkérelem lehetőségeiről vagy a beszámítási jogról – az engedményes részéről elkövetett csalárd cselekményekből fakadó ellenkérelem kivételével.
(5) Biztosítékként történő átruházás esetén az átruházott kapcsolódó jogok az átruházással biztosított kötelezettségek teljesítésekor – amilyen mértékben még fennállnak – visszaszállnak az átruházóra.
32. cikk
Az átruházás alaki követelményei
(1) A járulékos nemzetközi érdek kizárólag akkor száll át a kapcsolódó jogok átruházásával, ha:
a) |
az átruházást írásba foglalják; |
b) |
az átruházás lehetővé teszi a kapcsolódó jogok azonosítását az alapul szolgáló szerződésből; és |
c) |
hitelbiztosítással történő átruházás esetében lehetővé teszi az átruházással biztosított kötelezettségek meghatározását a jegyzőkönyvnek megfelelően anélkül, hogy a biztosított összeget vagy a biztosított összeg felső határát meg kellene jelölni. |
(2) A hitelbiztosítási megállapodással keletkezett vagy a megállapodás rendelkezéseinek tárgyát képező nemzetközi érdek kizárólag akkor érvényes, ha a járulékos kapcsolódó jogokat is – teljes egészében vagy részben – átruházzák.
(3) Ez az egyezmény nem vonatkozik a kapcsolódó jogok olyan átruházására, amely nem eredményezi a járulékos nemzetközi érdek átruházását.
33. cikk
Az adósnak az engedményessel szemben fennálló kötelezettsége
(1) Amilyen mértékben a kapcsolódó jogokat és a járulékos nemzetközi érdeket a 31. és 32. cikkben foglaltaknak megfelelően átruházták, olyan mértékben keletkezik az adósnak az átruházással kötelezettsége arra, hogy az említett jogokkal és érdekkel összefüggésben kifizetést teljesítsen vagy más teljesítést nyújtson az engedményes részére, azonban kizárólag akkor, ha:
a) |
az adóst az átruházó vagy az átruházó által felhatalmazott személy írásban értesítette az átruházásról; és |
b) |
az értesítés tartalmazza a kapcsolódó jogok megnevezését. |
(2) Függetlenül minden más jogcímtől, amelynek alapján az adós által teljesített fizetés vagy az általa nyújtott más teljesítés miatt az adós mentesül kötelezettsége alól, a fizetés vagy a teljesítés érvényesnek minősül, ha az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően teljesítették.
(3) Ennek a cikknek egyetlen rendelkezése sem érinti a versengő átruházások elsőbbségét.
34. cikk
Mulasztások orvoslása a hitelbiztosítással történő átruházás esetében
Ha az átruházó mulasztást követ el a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek hitelbiztosítással történő átruházása során, az átruházó és az engedményes közötti jogviszonyra a 8., 9. és 11–14. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni (a kapcsolódó jogokra vonatkozóan is ezek a rendelkezések érvényesek, amennyire az immateriális javakra alkalmazhatók), mintha:
a) |
a biztosított követelésre és a hitelbiztosítékra való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek, valamint az átruházással keletkezett hitelbiztosíték átruházását jelentené; |
b) |
az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőre és az adósra való hivatkozás az engedményest és az átruházót jelentené; |
c) |
a nemzetközi érdek jogosultjára való hivatkozás az engedményest jelentené; és |
d) |
a termékre való hivatkozás a kapcsolódó jogokat és a járulékos nemzetközi érdeket jelentené. |
35. cikk
A versengő átruházások elsőbbsége
(1) Ha a kapcsolódó jogokra vonatkozóan több átruházás verseng egymással, és legalább az egyikben bejegyzett járulékos nemzetközi érdek is szerepel, a 29. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, mintha a bejegyzett érdekre való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek átruházását jelentené, továbbá mintha a bejegyzett vagy be nem jegyzett érdekre való hivatkozás a bejegyzett vagy be nem jegyzett átruházást jelentené.
(2) A 30. cikk olyan módon alkalmazandó a kapcsolódó jogok átruházására is, mintha a nemzetközi érdekre való hivatkozás a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek átruházását jelentené.
36. cikk
Az engedményes elsőbbsége a kapcsolódó jogokkal kapcsolatban
(1) A kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek engedményese, akinek jogszerzését bejegyezték, a 35. cikk (1) bekezdése szerint kizárólag akkor élvez elsőbbséget a kapcsolódó jogok más engedményesével szemben,
a) |
ha a szerződés, amelyből a kapcsolódó jogok származnak, kimondja, hogy ezeket a jogokat a termékkel biztosították vagy ezek a termékhez kapcsolódnak; és |
b) |
csak olyan mértékben szerez elsőbbséget, amennyire a kapcsolódó jogok a termékhez tartoznak. |
(2) Az előző bekezdés b) pontjának alkalmazásában a kapcsolódó jogok kizárólag olyan mértékben tartoznak egy termékhez, amennyiben az alábbiakra vonatkozó fizetési vagy teljesítési joggal állnak összhangban:
a) |
a termék megvásárlására megelőlegezett és fordított összeg; |
b) |
olyan másik termék megvásárlására megelőlegezett és fordított összeg, amelyben az átruházó egy másik nemzetközi érdekkel rendelkezik, ha az átruházó az engedményesre ruházta ezt az érdeket, és az átruházást bejegyezték; |
c) |
a termékért fizetendő összeg; |
d) |
a termékkel kapcsolatban fizetendő bérleti díj; vagy |
e) |
valamelyik előző pontban említett tranzakcióból fakadó egyéb kötelezettség. |
(3) A kapcsolódó jogok versengő átruházásának elsőbbségét minden egyéb esetben az alkalmazandó jog határozza meg.
37. cikk
Az átruházó fizetésképtelenségének hatása
A 30. cikk rendelkezései olyan módon alkalmazandók az átruházóval szemben indított fizetésképtelenségi eljárásra is, mintha az adósra való hivatkozás az átruházót jelentené.
38. cikk
Engedményezés
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, ennek az egyezménynek egyetlen rendelkezése sem érinti a kapcsolódó jogok és a járulékos nemzetközi érdek – az alkalmazandó jog szerinti – törvényi vagy szerződéses engedményezés útján történő megszerzését.
(2) Az előző cikkben említett érdek és valamely versengő érdek közötti elsőbbségtől az említett érdekek jogosultjai egymással kötött írásbeli megállapodásban eltérhetnek, azonban a hátrasorolt érdek engedményesét a megállapodás kizárólag akkor kötelezi az adott érdek hátrasorolására, ha az átruházás időpontjában már hátrasorolás volt bejegyezve a megállapodásra vonatkozólag.
X. FEJEZET
JOGOK VAGY ÉRDEKEK, AMELYEKHEZ A SZERZŐDŐ ÁLLAMOK NYILATKOZATA SZÜKSÉGES
39. cikk
Bejegyzés nélkül is elsőbbséget élvező jogok
(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv letéteményesénél letétbe helyezett nyilatkozatban bármikor – általánosságban vagy kifejezetten valamire vonatkozóan – nyilatkozhat:
a) |
a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek azon kategóriáiról (a 40. cikk hatálya alá tartozó jogok vagy érdekek kivételével), amelyek az adott állam joga szerint elsőbbséget élveznek egy termékhez fűződő olyan érdekkel szemben, amely egy bejegyzett nemzetközi érdek jogosultja érdekének felel meg, és amely – fizetésképtelenségi eljárás során és azon kívül egyaránt – kötelezően elsőbbséget élvez a bejegyzett nemzetközi érdekkel szemben; és |
b) |
arról, hogy ennek a megállapodásnak egyetlen rendelkezése sem érinti egy állam vagy állami jogalany, kormányközi szervezet vagy közszolgáltatást nyújtó egyéb magánszolgáltató ahhoz való jogát, hogy egy terméket az adott állam jogszabályai alapján – az adott termékkel vagy egy másik termékkel kapcsolatos szolgáltatásokkal közvetlenül összefüggő, az említett jogalany, szervezet vagy szolgáltató részére fizetendő összegek kiegyenlítése céljából – zár alá vegyen vagy lefoglaljon. |
(2) Az előző bekezdés alapján tett nyilatkozat úgy is szövegezhető, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követően keletkező kategóriákra is vonatkozzon.
(3) A jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jog vagy érdek kizárólag akkor élvez elsőbbséget a nemzetközi érdekkel szemben, ha az előbbi olyan kategóriába tartozik, amelyre a nemzetközi érdek bejegyzése előtt letétbe helyezett nyilatkozat vonatkozik.
(4) Az előző bekezdés ellenére a Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésének, elfogadásának, jóváhagyásának időpontjában, illetve a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozás időpontjában nyilatkozatot tehet arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja alapján tett nyilatkozat hatálya alá tartozó kategóriába eső jog vagy érdek kötelezően elsőbbséget élvez az említett megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontja előtt bejegyzett valamely nemzetközi érdekkel szemben.
40. cikk
Bejegyeztethető jogszabályon vagy bírósági határozatonalapuló jogok vagy érdekek
A Szerződő Állam – a jegyzőkönyv letéteményesénél letétbe helyezett nyilatkozatban – bármikor felsorolhatja a jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek azon kategóriáit, amelyek ezen egyezmény alapján valamilyen termékkategóriára vonatkozóan ugyanúgy bejegyeztethetők, mintha a jog vagy érdek nemzetközi érdek volna, és ezeket ennek megfelelően kell szabályozni. A nyilatkozat időről időre módosítható.
XI. FEJEZET
AZ EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE
41. cikk
Értékesítés és jövőbeli értékesítés
Ez az egyezmény a termék értékesítésére vagy jövőbeli értékesítésére is alkalmazandó, ahogyan arról a módosított jegyzőkönyv is rendelkezik.
XII. FEJEZET
HATÁSKÖR
42. cikk
Az eljáró bíróság megválasztása
(1) A 43. és 44. cikkre is figyelemmel, az egyik Szerződő Államnak a felek által egy tranzakcióhoz választott bíróságai hatáskörrel rendelkeznek az egyezmény értelmében támasztott követelések vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a kiválasztott bíróság összefüggésben áll-e a felekkel vagy a tranzakcióval. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos.
(2) Az ilyen megállapodást írásban, illetve a választott fórum joga szerint előírt alaki követelményeknek megfelelő módon kell rögzíteni.
43. cikk
Hatáskör a 13. cikk alapján
(1) A felek által választott Szerződő Állam bíróságai, valamint a termék helye szerinti Szerződő Állam bíróságai rendelkeznek hatáskörrel a 13. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában és a 13. cikk (4) bekezdésében foglalt mentesség megadására az adott termékre vonatkozóan.
(2) A 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt jogorvoslat, illetve a 13. cikk (4) bekezdése alapján nyújtható ideiglenes jogorvoslat megadására vonatkozó hatáskört az alábbiak gyakorolhatják:
a) |
a felek által választott bíróságok; vagy |
b) |
az adós helye szerinti Szerződő Állam bíróságai – olyan mentesség esetében, amely a mentességet megadó végzés értelmében kizárólag az adott Szerződő Állam területén végrehajtható. |
(3) Az előző bekezdések alapján a bíróság akkor is rendelkezik hatáskörrel, ha a 13. cikk (1) bekezdésében említett követelés jogerős megállapítása egy másik Szerződő Állam bíróságán vagy választottbírósági úton történik.
44. cikk
Hatáskör végzés meghozatalára a hivatalvezetővel szemben
(1) A hivatalvezető központi ügyvezetésének helye szerinti bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a hivatalvezetővel szemben kártérítést ítéljen meg vagy végzést hozzon.
(2) Ha egy személy nem válaszol a 25. cikk szerinti kérésre, és a személy már megszűnt vagy nem található meg abból a célból, hogy végzéssel lehetne kötelezni a bejegyzés törlésének ügyében történő eljárásra, az előző bekezdésben említett bíróságok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az adós vagy a várható adós kérésére a hivatalvezetőnek címzett végzést hozzanak, amelyben kötelezik a hivatalvezetőt a bejegyzés törlésére.
(3) Ha a személy nem tesz eleget az ezen egyezmény értelmében hatáskörrel rendelkező bíróság végzésének, vagy – nemzeti érdek esetében – az illetékes bíróság azon végzésének, amely az adott személyt a bejegyzés módosítása vagy törlése ügyében történő eljárásra kötelezi, az (1) bekezdésben említett bíróságok utasíthatják a hivatalvezetőt, hogy tegye meg a végzés végrehajtásához szükséges lépéseket.
(4) Az előző bekezdések eltérő rendelkezése hiányában egyetlen bíróság sem hozhat a hivatalvezetővel szemben hatályos, illetve a hivatalvezető kötelezésére irányuló végzést, ítéletet vagy döntést.
45. cikk
A fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó hatáskör
E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a fizetésképtelenségi eljárásra.
XIII. FEJEZET
KAPCSOLAT MÁS EGYEZMÉNYEKKEL
45a. cikk
Kapcsolat a nemzetközi kereskedelemben a követelésekengedményezéséről szóló ENSZ-egyezménnyel
Ez az egyezmény az irányadó a nemzetközi kereskedelemben a követelések engedményezéséről szóló, 2001. december 12-én New York-ban aláírásra megnyitott ENSZ-egyezménnyel szemben, mivel olyan követelések engedményezésével foglalkozik, amelyek légijármű-termékekben, vasúti járművekben és a világűrbe telepített eszközökben meglévő nemzetközi érdekekkel összefüggő kapcsolódó jogok.
46. cikk
Kapcsolat a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló UNIDROIT-egyezménnyel
A jegyzőkönyv meghatározhatja az ezen egyezmény és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában aláírt UNIDROIT-egyezmény közötti kapcsolatot.
XIV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás
(1) Ez az egyezmény Fokvárosban, 2001. november 16-án nyílik meg aláírásra a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából 2001. október 29. és november 16. között Fokvárosban rendezett diplomáciai konferencián részt vevő államok számára. 2001. november 16. után az egyezmény – a 49. cikknek megfelelően történő hatálybalépéséig – valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra Rómában, az International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) székhelyén.
(2) Ezen egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
(3) Az az állam, amelyik ezt az egyezményt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.
(4) A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást egy ilyen célú hivatalos okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lehet végrehajtani.
48. cikk
Regionális gazdasági integrációs szervezet
(1) Az a szuverén államok által alapított regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek az ezen egyezményben szabályozott egyes kérdések a hatáskörébe tartoznak, a fentiekhez hasonlóan aláírhatja, elfogadhatja, jóváhagyhatja ezt az egyezményt, illetve csatlakozhat hozzá. A regionális gazdasági integrációs szervezet ilyen esetben olyan mértékben rendelkezik a Szerződő Államot megillető jogokkal és kötelezettségekkel, amilyen mértékben az adott szervezetnek az ezen egyezményben szabályozott kérdések a hatáskörébe tartoznak. Ha ennek az egyezménynek a szempontjából a Szerződő Államok számának jelentősége van, a regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít újabb Szerződő Államnak a szervezet azon tagállamain felül, amelyek Szerződő Államok.
(2) A regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában köteles nyilatkozatot tenni a letéteményes felé, amelyben megjelöli azokat az ezen egyezményben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A regionális gazdasági integrációs szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a letéteményest, ha a hatáskör megosztásával kapcsolatban változás áll be, újabb hatáskörök átruházását is beleértve, amelyről az ebben a bekezdésben említett nyilatkozat rendelkezik.
(3) Ha ez az egyezmény a „Szerződő Államot” vagy „Szerződő Államokat”, illetve „Részes Államot” vagy „Részes Államokat” említ, az – amennyiben a szövegösszefüggés úgy kívánja – a regionális gazdasági integrációs szervezetre is ugyanúgy vonatkozik.
49. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez az egyezmény a harmadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónapot követő hónap első napján lép hatályba, azonban kizárólag azon termékkategóriára vonatkozólag, amelyre a jegyzőkönyv alkalmazandó:
a) |
az adott jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától kezdődően; |
b) |
az adott jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel; és |
c) |
ezen egyezmény és az adott jegyzőkönyv Részes Államai között. |
(2) Más államok számára ez az egyezmény a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napjától számított harmadik hónapot követő hónap első napján lép hatályba, azonban kizárólag azon termékkategóriára vonatkozólag, amelyre a jegyzőkönyv alkalmazandó, továbbá – az említett jegyzőkönyv vonatkozásában – az előző bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott követelményektől függően.
50. cikk
Belső tranzakciók
(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, illetve a jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy ez az egyezmény nem alkalmazandó olyan tranzakcióra, amely az adott állam vonatkozásában– valamennyi típusú vagy egyes termékek esetében – belső tranzakció.
(2) Az előző bekezdés ellenére a 8. cikk (4) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint a 16. cikk, az V. fejezet, a 29. cikk és ezen egyezménynek a bejegyzett érdekekkel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók a belső tranzakciókra.
(3) Ha a nemzeti érdekről szóló közleményt bejegyezték a nemzetközi hivatalnál, a szóban forgó érdek jogosultjának a 29. cikk alapján fennálló elsőbbségét nem érinti az a tény, hogy az említett érdek az alkalmazandó jog szerinti átruházással vagy engedményezéssel más személyre szállt át.
51. cikk
Jövőbeli jegyzőkönyvek
(1) A letéteményes – az általa megfelelőnek ítélt nem kormányzati szervezetekkel együttműködve – munkacsoportokat hozhat létre abból a célból, hogy értékelje, mennyire lenne megvalósítható ezen egyezmény alkalmazását – egy vagy több jegyzőkönyvvel – a 2. cikk (3) bekezdésében említett kategóriákon kívül a nagy értékű mobil berendezések más kategóriáiba tartozó, egyedileg azonosítható termékekre, valamint a termékekre vonatkozó kapcsolódó jogokra is kiterjeszteni.
(2) A letéteményes köteles közölni az említett munkacsoport által valamely termékkategóriára kidolgozott előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegét az ezen egyezményhez csatlakozott valamennyi Részes Állammal, a letéteményes valamennyi tagállamával, az Egyesült Nemzetek azon tagállamaival, amelyek a letéteményesnek nem tagállamai, valamint az érintett kormányközi szervezetekkel, és köteles meghívni ezeket az államokat és szervezeteket, hogy vegyenek részt a jegyzőkönyvtervezet – az említett előzetes jegyzőkönyvtervezet alapján lefolytatandó – véglegesítésére irányuló kormányközi tárgyalásokon.
(3) A letéteményes a munkacsoport által kidolgozott előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegét az általa megfelelőnek ítélt érintett nem kormányzati szervezetekkel is köteles közölni. Ezeket a nem kormányzati szervezeteket haladéktalanul fel kell hívni arra, hogy a letéteményeshez nyújtsák be észrevételeiket az előzetes jegyzőkönyvtervezet szövegével kapcsolatban, és megfigyelőként vegyenek részt a jegyzőkönyvtervezet kidolgozásában.
(4) Ha a letéteményes illetékes szervei úgy ítélik meg, hogy a jegyzőkönyvtervezet megérett az elfogadásra, a letéteményes az elfogadás céljából diplomáciai konferenciát hív össze.
(5) A jegyzőkönyv elfogadását követően ez az egyezmény – a (6) bekezdés rendelkezésére is figyelemmel – a jegyzőkönyvben tárgyalt termékkategóriákra alkalmazandó.
(6) Ezen egyezmény 45a. cikke kizárólag akkor alkalmazandó az említett jegyzőkönyvre, ha arról a jegyzőkönyv kifejezetten rendelkezik.
52. cikk
Földrajzi egység
(1) Ha egy Szerződő Államban olyan területi egységek vannak, amelyekben különböző jogrendszerek alkalmazandók az ebben az egyezményben szabályozott kérdésekre, a Szerződő Állam az aláíráskor, ratifikáláskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy ez az egyezmény valamennyi területi egységére kiterjed, vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozat benyújtásával.
(2) Az említett nyilatkozatnak kifejezetten meg kell neveznie azokat a területi egységeket, amelyekre ez az egyezmény alkalmazandó.
(3) Ha a Szerződő Állam nem tett az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot, ez az egyezmény az adott állam valamennyi területi egységére alkalmazandó.
(4) Ha a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjeszti ezen egyezmény alkalmazhatóságát, az egyezményben lehetővé tett nyilatkozatok egyes területi egységenként is megtehetők, és az egyik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatok eltérhetnek a másik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatoktól.
(5) Ha ez az egyezmény az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat erejénél fogva a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjed,
a) |
az adós kizárólag akkor minősül egy Szerződő Állam területén lévőnek, ha olyan területi egységben jegyezték be vagy létesítették a területi egység hatályos joga szerint, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó, vagy ha bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy szokásos tartózkodási helye olyan területi egységben található, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó; |
b) |
a termék – a Szerződő Államban lévő – helyének említése a terméknek olyan területi egységben található helyére is vonatkozik, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó; és |
c) |
az adott Szerződő Állam közigazgatási hatóságainak említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságokra is vonatkozik, amelyre ez az egyezmény alkalmazandó. |
53. cikk
A bíróságok meghatározása
A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor nyilatkozatban megnevezheti az ezen egyezmény 1. cikke és XII. fejezete alkalmazásában érintett „bíróságot” vagy „bíróságokat”.
54. cikk
A jogorvoslatokra vonatkozó nyilatkozatok
(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, illetve a jegyzőkönyvhöz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy amíg a megterhelt termék az adott Szerződő Állam területén található vagy azt erről a területről irányítják, az előnyös kielégítésre jogosított hitelező nem adhatja lízingbe a terméket az adott területen.
(2) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy az ezen egyezmény valamely rendelkezése alapján a hitelező rendelkezésére álló olyan jogorvoslat, amelyre vonatkozóan az egyezmény kifejezetten nem teszi kötelezővé a bírósághoz fordulást, kizárólag bírósági engedéllyel vehető igénybe.
55. cikk
Jogorvoslatokra vonatkozó nyilatkozatok a jogerős döntésig
A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy egészben vagy részben nem alkalmazza a 13. vagy 43. cikk rendelkezéseit, illetve e kettő közül egyik cikk rendelkezéseit sem. Amennyiben az érintett cikket részben alkalmazzák, a nyilatkozatban meg kell határozni, hogy a cikk milyen feltételekkel alkalmazandó, vagy egyébként milyen ideiglenes jogorvoslatokat alkalmaznak.
56. cikk
Fenntartások és nyilatkozatok
(1) Ezen egyezménnyel szemben nem lehet fenntartásokkal élni, azonban a 39., 40., 50., 52., 53., 54., 55., 57., 58. és 60. cikkben engedélyezett nyilatkozatokat lehet tenni – e rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Az ezen egyezmény alapján tett nyilatkozatokról, későbbi nyilatkozatokról, valamint a nyilatkozat visszavonásáról írásban értesíteni kell a letéteményest.
57. cikk
Későbbi nyilatkozatok
(1) A Részes Állam – a 60. cikkben engedélyezett nyilatkozaton kívül – ezen egyezmény hatálybalépésének napját követően bármikor – a letéteményes értesítésével – későbbi nyilatkozatot is tehet.
(2) A későbbi nyilatkozat az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba. Ha az értesítésben hosszabb hatálybalépési időszak szerepel az adott nyilatkozatra vonatkozólag, a nyilatkozat az említett hosszabb időszak lejártát követően, az értesítés letéteményes által történő kézhezvétele után lép hatályba.
(3) Az előző bekezdések ellenére ez az egyezmény a későbbi nyilatkozat hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem tettek volna későbbi nyilatkozatokat.
58. cikk
A nyilatkozatok visszavonása
(1) Az ezen egyezmény alapján nyilatkozatot tett Részes Állam a letéteményes értesítésével bármikor visszavonhatja nyilatkozatát – a 60. cikkben engedélyezett nyilatkozat kivételével. A visszavonás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
(2) Az előző bekezdés ellenére ez az egyezmény a visszavonás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha a nyilatkozatot nem vonták volna vissza.
59. cikk
Felmondási eljárás
(1) Ezt az egyezményt bármely Részes Állam felmondhatja a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.
(2) A felmondás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
(3) Az előző bekezdések ellenére ez az egyezmény a felmondás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem történt volna felmondás.
60. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A Szerződő Állam bármikor tett eltérő nyilatkozata hiányában az egyezmény nem alkalmazandó olyan, korábban már fennálló jogra vagy érdekre, amely fenntartja a jog vagy érdek által az alkalmazandó jog szerint ezen egyezmény hatálybalépésének napja előtt élvezett elsőbbséget.
(2) Az 1. cikk v) pontjának alkalmazásában, továbbá az elsőbbség ezen egyezmény szerint történő meghatározása szempontjából:
a) |
„e megállapodás hatálybalépésének napja”: az adós vonatkozásában az az időpont, amikor ez az egyezmény hatályba lép, vagy amikor az adós helye szerinti állam Szerződő Állammá válik – a két időpont közül a későbbi az irányadó; és |
b) |
az adós helye abban az államban van, ahol az adós központi ügyvezetése, ennek hiányában üzletviteli helye, vagy ha az adós egynél több üzletviteli hellyel rendelkezik, gazdasági tevékenységének székhelye, illetve ennek hiányában az adós szokásos tartózkodási helye található. |
(3) A Szerződő Állam az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozatában meghatározhat egy napot, amely legalább három évvel a nyilatkozat hatálybalépésének napja utáni időpont lehet, amikor ez az egyezmény és a jegyzőkönyv az elsőbbség meghatározása vonatkozásában – kizárólag a Szerződő Állam nyilatkozatában meghatározott mértékben és módon – alkalmazandóvá válik, a meglévő elsőbbség, valamint az olyan időpontban kötött megállapodás alapján korábban már fennálló jogok vagy érdekek védelmét is beleértve, amikor az adós az előző bekezdés b) pontjában említett államban volt található.
61. cikk
Felülvizsgálati konferenciák, módosítások és kapcsolódó kérdések
(1) A letéteményes köteles évente vagy a körülmények szerint indokolt időközönként jelentést készíteni a Részes Államok számára az ezen egyezményben létrehozott nemzetközi rendszer gyakorlati működéséről. A jelentés készítése során a letéteményes köteles figyelembe venni a nemzetközi bejegyzési rendszer működésével kapcsolatban a felügyelő hatóság által készített jelentéseket.
(2) A Részes Államok legalább huszonöt százalékának kérésére a letéteményes – a felügyelő hatósággal egyeztetve – időről időre köteles összehívni a Részes Államok felülvizsgálati konferenciáját az alábbiak megvitatása céljából:
a) |
ezen egyezmény gyakorlati működése és hatékonysága az egyezményben tárgyalt termékek eszköz alapú finanszírozásának és lízingelésének előmozdítása szempontjából; |
b) |
az ezen egyezményben foglalt szerződéses feltételek és az előírások bírósági értelmezése és alkalmazása; |
c) |
a nemzetközi bejegyzési rendszer működése, a hivatalvezető teljesítménye és a felügyelő hatóság által felette gyakorolt felügyelet, a felügyelő hatóság jelentéseit is figyelembe véve; és |
d) |
hogy kívánatos-e az egyezmény vagy a nemzetközi hivatallal kapcsolatos szabályok módosítása. |
(3) A (4) bekezdésre is figyelemmel, ezen egyezmény módosítását az előző bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának jóvá kell hagynia, és a módosítás ezt követően az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó államok vonatkozásában akkor lép hatályba, amikor három állam a 49. cikk módosítás hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseinek megfelelően megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta.
(4) Ha az egyezmény tervezett módosítását egynél több berendezéskategóriára kívánják alkalmazni, a módosítást az egyes jegyzőkönyvekhez csatlakozott, a (2) bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának is jóvá kell hagynia.
62. cikk
A letéteményes és feladatai
(1) A ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okiratokat a letéteményesként kijelölt International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) szervezetnél kell letétbe helyezni.
(2) A letéteményes:
a) |
köteles tájékoztatni az összes Szerződő Államot az alábbiakról:
|
b) |
köteles továbbítani ezen egyezmény hitelesített másolatait az összes Szerződő Állam részére; |
c) |
köteles minden nyilatkozat, nyilatkozat visszavonása vagy módosítása megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának másolatát a letétbe helyezés napjának megadásával együtt, illetve a felmondásról szóló értesítés másolatát az értesítés napjának megadásával együtt megküldeni a felügyelő hatóság és a hivatalvezető részére az említett okmányokban található információkhoz való egyszerű és teljes körű hozzáférés biztosítása céljából; és |
d) |
köteles elvégezni a letéteményesek egyéb szokásos feladatait. |
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt az egyezményt alább kézjegyükkel látták el.
KÉSZÜLT Fokvárosban, kettőezer-egy november tizenhatodikán, egy-egy eredeti példányban angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; a hitelesség a konferencia közös titkársága által, a konferencia elnökének felügyelete alatt történő vizsgálatot követően lép hatályba, a szövegek egymásnak történő megfelelésével kapcsolatos vizsgálatot ezen egyezmény keltétől számított kilencven napon belül megtartják.
JEGYZŐKÖNYV
a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény légi járművekkel kapcsolatos kérdéseiről
A JEGYZŐKÖNYVET ALÁÍRÓ RÉSZES ÁLLAMOK,
SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLVE a mobil berendezésekkel kapcsolatos érdekekről szóló egyezmény (a továbbiakban: az „egyezmény”) átültetését a légi járművek berendezéseire is, figyelemmel az egyezmény preambulumában megállapított célokra,
SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy az egyezményt a légi járművek finanszírozásának sajátos követelményeihez igazítsák, és az egyezmény alkalmazási területét a légi járművek berendezéseiről szóló adásvételi szerződésekre is kiterjesszék,
SZEM ELŐTT TARTVA a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban kötött egyezmény elveit és célkitűzéseit,
MEGÁLLAPODTAK a légi járművek berendezéseivel kapcsolatos következő rendelkezésekben,
I. FEJEZET
HATÁLY ÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Az ezen jegyzőkönyvben használt kifejezések jelentése megegyezik az egyezményben megállapított jelentéssel, kivéve, ha a szöveg más jelentést tesz indokolttá.
(2) Az ebben a jegyzőkönyvben használt alábbi kifejezések jelentése a következő:
a) „légi jármű”: a Chicagói Egyezményben alkalmazott meghatározás szerinti légi jármű, amely lehet sárkányszerkezet, amelyre hajtóművet szereltek vagy helikopter;
b) „hajtómű”: a légi járművek hajtóműve (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt légi járművek hajtóműve kivételével), amely lehet gázturbinás sugárhajtómű, légcsavaros gázturbinás sugárhajtómű és a dugattyús hajtómű, és:
c) „légijármű-termék”: sárkányszerkezetek, hajtóművek és helikopterek;
d) „légijármű-lajstrom”: egy állam vagy egy közös lajstromozó hatóság által a Chicagói Egyezmény végrehajtása céljából vezetett lajstrom;
e) „sárkányszerkezet”: olyan típusú sárkányszerkezet (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt légi járművek sárkányszerkezete kivételével), amelyeket az illetékes légiközlekedési hatóság – a megfelelő hajtómű beszerelését követően – az alábbiak szállítására hitelesített:
f) „meghatalmazott fél”: a XIII. cikk (3) bekezdésében említett fél;
g) „Chicagói Egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésről szóló, 1944. december 7-én Chicagóban aláírt, módosított egyezmény és annak mellékletei;
h) „közös lajstromozó hatóság”: a Chicagói Egyezmény – a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedési Szervezet Tanácsa által 1967. december 14-én elfogadott, nemzetközi üzemeltető vállalatok által üzemeltetett légi járművek honosságáról és lajstromozásáról szóló határozattal végrehajtott – 77. cikke szerinti lajstromot vezető hatóság;
i) „a légi jármű lajstromból való törlése”: a légi jármű törlése vagy kivétele a Chicagói Egyezménynek megfelelően vezetett légijármű-lajstromból;
j) „garanciaszerződés”: egy személy, mint kezes által kötött szerződés;
k) „kezes”: az a személy, aki abból a célból, hogy valamely, hitelbiztosítási megállapodással biztosított vagy más megállapodás alapján fennálló kötelezettségnek a hitelező javára történő teljesítését biztosítsa, feltétel nélküli garanciát, készenléti akkreditívet vagy más hitelbiztosítékot vállal, illetve bocsát ki;
l) „helikopterek”: a levegőnél nehezebb gépek (a katonai, vámhatósági vagy rendőrségi szolgálatban használt gépek kivételével), amelyeket elsősorban egy vagy több gépi meghajtású, alapvetően függőleges tengelyű forgórész felhajtóereje segít a repülésben, és amelyek típusát az illetékes légiközlekedési hatóság az alábbiak szállítására hitelesítette:
m) „fizetésképtelenség bekövetkezésével kapcsolatos esemény”:
i. |
a fizetésképtelenségi eljárás megindítása; vagy |
ii. |
az adós kinyilvánított szándéka a fizetések felfüggesztésére, illetve a fizetések tényleges felfüggesztése, amennyiben jogszabály vagy állami intézkedés megakadályozza vagy felfüggeszti a hitelező adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindításához való jogának gyakorlását vagy az egyezmény alapján nyitva álló jogorvoslatok igénybevételét; |
n) „elsődleges fizetésképtelenségi hatáskör”: az a Szerződő Állam, amelyben az adós elsődleges érdekeinek helye található, amely ezen egyezmény alkalmazásában – eltérő rendelkezés hiányában – az adós létesítő okirat szerinti székhelye, illetve – ennek hiányában – az a hely, ahol az adóst bejegyezték vagy ahol az adós megalakult;
o) „lajstromozó hatóság”: az a nemzeti hatóság vagy közös lajstromozó hatóság, amely a Szerződő Államban légijármű-lajstromot vezet, és a Chicagói Egyezménynek megfelelően felelős a légi járművek lajstromozásáért és a lajstromból való törléséért; és
p) „lajstromozás szerinti állam”: légi jármű esetében az az állam, amelynek nemzeti lajstromba a légi járművet bevezették, vagy a légijármű-lajstromot vezető közös lajstromozó hatóság helye szerinti állam.
II. cikk
Az egyezmény alkalmazása légijármű-termékekre
(1) Az egyezmény az ebben a jegyzőkönyvben foglalt feltételekkel alkalmazandó légijármű-termékekre.
(2) Az egyezmény és ez a jegyzőkönyv a mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény légijármű-termékekre alkalmazandó szabályokat tartalmazza.
III. cikk
Az egyezmény alkalmazása az értékesítésre
Az egyezmény alábbi rendelkezései úgy alkalmazandók, mintha a nemzetközi érdeket keletkeztető vagy arról rendelkező megállapodásra való hivatkozás adásvételi szerződésre való hivatkozást jelentene, továbbá a nemzetközi érdekre, jövőbeli nemzetközi érdekre, az adósra és a hitelezőre való hivatkozás adásvételre, jövőbeli adásvételre, az eladóra, illetve a vevőre való hivatkozást jelentené:
— |
a 3. és 4. cikk, |
— |
a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontja, |
— |
a 19. cikk (4) bekezdése, |
— |
a 20. cikk (1) bekezdése (az adásvételi szerződés vagy jövőbeli adásvételi szerződés bejegyzésére vonatkozólag), |
— |
a 25. cikk (2) bekezdése (a jövőbeli adásvételre vonatkozólag), és |
— |
a 30. cikk. |
Továbbá az 1. cikk, az 5. cikk, a IV–VII. fejezet, a 29. cikk (a 29. cikk (3) bekezdésének kivételével, amelyet a XIV. cikk (1) és (2) bekezdése váltott fel), a X. fejezet, a XII. fejezet (a 43. cikk kivételével), a XIII. fejezet és a XIV. fejezet (a 60. cikk kivételével) általános rendelkezései az adásvételi szerződésekre és a jövőbeli adásvételi szerződésekre is alkalmazandók.
IV. cikk
Alkalmazási terület
(1) Az egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az egyezmény azon Szerződő Állam légijármű-lajstromában szereplő helikopterre vagy az említett lajstromban szereplő légi járműhöz tartozó sárkányszerkezetre is alkalmazandó, amely a lajstromozás szerinti állam, és ahol a lajstromba vételt a megállapodás időpontjában hatályosnak minősülő légijármű-lajstromozási megállapodás alapján végezték.
(2) Az egyezmény 1. cikkében szereplő „belső tranzakció” fogalmának meghatározása szempontjából:
a) |
a sárkányszerkezet azon légi jármű lajstromozás szerinti államában található, amelynek részét képezi; |
b) |
a légi jármű hajtóműve azon légi jármű lajstromozás szerinti államában található, amelybe beszerelték, vagy – amennyiben nem szerelték légi járműbe – ahol fizikailag található; és |
c) |
a helikopter az érdeket alapító vagy arról rendelkező megállapodás megkötésének időpontjában a lajstromozás szerinti államában található. |
(3) A felek írásbeli megállapodással kizárhatják a XI. cikk alkalmazását, és egymás közötti jogviszonyukban – a IX. cikk (2)–(4) bekezdése kivételével – eltérhetnek e jegyzőkönyv rendelkezéseitől, illetve megváltoztathatják azok hatását.
V. cikk
Az adásvételi szerződések alaki követelményei, hatása és bejegyeztetése
(1) E jegyzőkönyv alkalmazásában az adásvételi szerződés:
a) |
írásban készül; |
b) |
olyan légijármű-termékre vonatkozik, amellyel az eladó jogosult rendelkezni; és |
c) |
lehetővé teszi a légijármű-termék e jegyzőkönyvnek megfelelő azonosítását. |
(2) Az adásvételi szerződés – a szerződésben foglalt feltételekkel – átruházza az eladónak a légijármű-termékben meglévő érdekeltségét a vevőre.
(3) Az adásvételi szerződés bejegyzése határozatlan ideig marad hatályban. A jövőbeli adásvételre vonatkozó oltalom a bejegyzés töröltetéséig vagy a bejegyzésben meghatározott idő lejártáig marad érvényben.
VI. cikk
A képviselő jogosultsága
A személy megbízottként, vagyonkezelőként vagy más képviselői minőségében is köthet adásvételi vagy más megállapodást légijármű-termékre, továbbá bejegyeztethet nemzetközi érdeket a termékre, vagy bejegyeztetheti annak eladását. Ilyen esetben ez a személy jogosult az egyezmény értelmében jogokat és érdekeltséget követelni.
VII. cikk
A légijármű-termékek leírása
A légijármű-termék leírása, amely a gyártó által adott gyártási számot, a gyártó nevét és a modell megnevezését tartalmazza, az egyezmény 7. cikkének c) pontja és ezen jegyzőkönyv V. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában szükséges és elégséges a termék azonosításához.
VIII. cikk
Jogválasztás
(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.
(2) A megállapodásban vagy adásvételi szerződésben, illetőleg ezekre vonatkozó garanciaszerződésben vagy hátrasorolási megállapodásban szereplő felek megállapodhatnak arról a jogról, amely szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket – teljes egészében vagy részben – szabályozza.
(3) Eltérő megállapodás hiányában az előző bekezdésben foglalt, a felek által választott jogra való hivatkozás a megnevezett állam hazai jogi rendelkezéseit, vagy ha az adott állam több területi egységből áll, a megnevezett területi egység hazai jogát jelenti.
II. FEJEZET
MULASZTÁSOK ORVOSLÁSA, ELSŐBBSÉGEK ÉS ÁTRUHÁZÁSOK
IX. cikk
A mulasztások orvoslására vonatkozórendelkezések módosítása
(1) Az egyezmény III. fejezetében meghatározott jogorvoslatokon kívül a hitelező a következőket teheti – az adós korábbi beleegyezésétől és a III. fejezetben meghatározott körülményektől függően:
a) |
töröltetheti a légi járművet a lajstromból; és |
b) |
exportálhatja a légijármű-terméket arról a területről, ahol a termék található, és fizikailag is átruházhatja azt. |
(2) A hitelező a vele szemben elsőbbséget élvező bejegyzett érdek jogosultjának előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem veheti igénybe az előző bekezdésben említett jogorvoslatokat.
(3) Az egyezmény 8. cikkének (3) bekezdése nem alkalmazandó a légijármű-termékekre. Az egyezmény által a légijármű-termékre vonatkozóan nyújtott jogorvoslatot üzleti szempontból ésszerűen kell igénybe venni. A jogorvoslat akkor minősül üzleti szempontból ésszerűen igénybe vettnek, ha a megállapodás rendelkezésének megfelelően élnek vele – kivéve, ha a rendelkezés nyilvánvalóan ésszerűtlen.
(4) Az az előnyös kielégítésre jogosított hitelező, aki legalább tíz nappal előre értesíti az érdekelteket a jövőbeli értékesítésről vagy lízingről, úgy tekintendő, mint aki teljesítette az egyezmény 8. cikkének (4) bekezdésében előírt „ésszerű idővel korábban” történő értesítés követelményét. Nincs azonban akadálya annak, hogy az előnyös kielégítésre jogosított hitelező és az adós vagy a kezes hosszabb értesítési határidőben állapodjanak meg.
(5) A Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság – a vonatkozó biztonsági jogszabályok és előírások betartásával – köteles eleget tenni a nyilvántartásból való törlési és az exportkérelemnek, ha:
a) |
a meghatalmazott fél a kérelmet – regisztrált visszavonhatatlan törlési és exportigénylési felhatalmazás alapján – szabályszerűen nyújtotta be; és |
b) |
a meghatalmazott fél – a nyilvántartó hatóság kérésére – igazolja a nyilvántartó hatóság felé, hogy a meghatalmazás útján feljogosított hitelező érdekeivel szemben elsőbbséget élvező valamennyi bejegyzett érdekeltsége megszűnt, illetve az említett érdekeltségek jogosultjai hozzájárultak a törléshez és az exporthoz. |
(6) A légi jármű (1) bekezdés szerinti törlését és exportját nem bírósági végzés alapján javasoló előnyös kielégítésre jogosított hitelező köteles ésszerű idővel korábban írásbeli értesítést küldeni a tervezett törlésről és exportról a következőknek:
a) |
az egyezmény 1. cikke m) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére; és |
b) |
az egyezmény 1. cikke m) pontjának iii. alpontjában meghatározott érdekeltek részére, akik a törlés vagy export előtt ésszerű idővel értesítésben tájékoztatták az előnyös kielégítésre jogosított hitelezőt jogaikról. |
X. cikk
A jogerős döntésig igénybe vehető jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezések módosítása
(1) Ez a cikk kizárólag akkor – és olyan mértékben, amelyet a felek az alább említett nyilatkozatban meghatároznak – alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (2) bekezdése szerint.
(2) Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése alkalmazásában a „gyorsított” szó a jogorvoslat megszerzésével kapcsolatban azt jelenti, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtásának napjától számított annyi munkanapon belül, amelyet a Szerződő Állam abban a nyilatkozatban meghatároz, amelyben a kérelmet benyújtotta.
(3) Az egyezmény 13. cikkének (1) bekezdése a közvetlenül a d) pont után beillesztett alábbi kiegészítésekkel alkalmazandó:
„e) |
ha az adós és a hitelező bármikor kifejezetten így állapodnak meg, az értékesítés és az abból származó kártalanítási jövedelem felhasználása”, továbbá a 43. cikk (2) bekezdése a „13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában” szavak után az „és e) pontjában” szavakkal egészül ki. |
(4) Az adós tulajdonjoga vagy más érdekeltsége vonatkozásában, amely az előző bekezdés szerinti értékesítéssel száll át, nem létezik olyan egyéb érdekeltség, amellyel szemben az előnyös kielégítésre jogosított hitelező nemzetközi érdeke az egyezmény 29. cikkének rendelkezései alapján elsőbbséget élvez.
(5) A hitelező és az adós vagy más érdekelt személy írásban megállapodhat egymással az egyezmény 13. cikke (2) bekezdése alkalmazásának kizárásáról.
(6) A IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogorvoslatokra vonatkozóan:
a) |
a jogorvoslatokat a Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság és más közigazgatási hatóságok legfeljebb öt munkanappal azt követően kötelesek elérhetővé tenni, hogy a hitelező értesíti őket a IX. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatok megítéléséről, illetőleg – külföldi bíróság által megítélt jogorvoslat esetén – arról, hogy az adott Szerződő Állam bírósága elismerte a jogorvoslatot, és a hitelező jogosult azt az egyezménynek megfelelően igénybe venni; és |
b) |
a vonatkozó hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a hitelezővel, és a vonatkozó repülésbiztonsági jogszabályokkal és előírásokkal összhangban segítséget nyújtani számára az említett jogorvoslatok igénybevételéhez. |
(7) A (2) és (6) bekezdés nem érinti az alkalmazandó repülésbiztonsági jogszabályokat és előírásokat.
XI. cikk
Jogorvoslatok fizetésképtelenség esetén
(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha az a Szerződő Állam, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik, nyilatkozatot tett a XXX. cikk (3) bekezdése szerint.
(2) A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – figyelemmel a (7) bekezdésre – köteles legkésőbb az alábbi időpontok közül a korábbi időpontban a hitelező birtokába adni a légijármű-terméket:
a) |
a fizetési haladék lejártának időpontja; és |
b) |
az a nap, amikor a hitelező abban az esetben jogosult a légijármű-termék birtokba vételére, ha ez a cikk nem volna alkalmazandó. |
(3) E cikk alkalmazásában „fizetési haladék” az az időszak, amelyet az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkező Szerződő Állam nyilatkozatban megjelölt.
(4) Az ebben a cikkben említett „felszámoló” az adott személyre hivatalos minőségében, nem pedig személyében utal.
(5) Ha és amíg a hitelező lehetőséget kap a (2) bekezdésben említett birtokbavételre:
a) |
a felszámoló vagy az adós köteles megőrizni a légijármű-terméket, köteles továbbá karbantartani a terméket és megőrizni értékét a megállapodásnak megfelelően; és |
b) |
a hitelező jogosult az alkalmazandó jog szerint igénybe vehető más ideiglenes jogorvoslatért folyamodni. |
(6) Az előző bekezdés a) pontja zárja ki a légijármű-termék olyan megállapodás alapján történő használatát, amely a légijármű-termék megőrzésére, valamint a termék karbantartására és értékének fenntartására irányul.
(7) A felszámoló vagy az adós birtokában tarthatja a légi járművet, ha a (2) bekezdésben meghatározott időre valamennyi mulasztását orvosolta – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve, és a megállapodás alapján fennálló jövőbeli kötelezettségek teljesítésére is kötelezettséget vállalt. Az említett jövőbeli kötelezettségek teljesítése során bekövetkező mulasztásra vonatkozóan második teljesítési haladék nem adható.
(8) A IX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogorvoslatokra vonatkozóan:
a) |
a jogorvoslatokat a Szerződő Államban működő nyilvántartó hatóság és közigazgatási hatóságok legfeljebb öt munkanappal azt követően kötelesek elérhetővé tenni, hogy a hitelező értesíti őket arról, hogy az egyezménynek megfelelően jogosult az említett jogorvoslatok igénybevételére; és |
b) |
a vonatkozó hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a hitelezővel, és a vonatkozó repülésbiztonsági jogszabályokkal és előírásokkal összhangban segítséget nyújtani számára az említett jogorvoslatok igénybevételéhez. |
(9) Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv által engedélyezett jogorvoslatok igénybevétele a (2) bekezdésben meghatározott időpontot követően nem akadályozható meg vagy késleltethető.
(10) Az adósnak a megállapodás alapján fennálló kötelezettségei a hitelező hozzájárulása nélkül nem módosíthatók.
(11) Az előző bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az érinti a felszámolónak az alkalmazandó jog értelmében fennálló felhatalmazását a megállapodás megszüntetésére.
(12) A felszámolási eljárásban egyetlen jog vagy érdek – a 39. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban szereplő kategóriába tartozó jogszabályon vagy bírósági határozaton alapuló jogok vagy érdekek kivételével – sem élvez elsőbbséget a bejegyzett érdekekkel szemben.
(13) Az ezen jegyzőkönyv IX. cikkével módosított egyezmény alkalmazandó az e cikk alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok igénybevételére.
(2) A fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény bekövetkezésekor a felszámoló vagy az adós – a hitelező kérésére – köteles a Szerződő Államnak a XXX. cikk (3) bekezdése szerinti nyilatkozatában meghatározott időn belül értesíteni a hitelezőt, hogy:
a) |
orvosolja a mulasztásokat – a fizetésképtelenségi eljárás megindulásához vezető mulasztást kivéve –, és kötelezettséget vállal a megállapodás és az azzal kapcsolatos tranzakciós okmányok alapján fennálló valamennyi jövőbeli kötelezettség teljesítésére; vagy |
b) |
lehetőséget biztosít a hitelezőnek a légijármű-termék birtokba vételére az alkalmazandó jog szabályainak megfelelően. |
(3) Az előző bekezdés b) pontjában említett alkalmazandó jog értelmében a bíróság további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.
(4) A hitelező köteles igazolni követelését, és bizonyítani, hogy nemzetközi érdekét bejegyezték.
(5) Ha a felszámoló vagy az adós nem küld értesítést a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, vagy ha a felszámoló vagy az adós kinyilvánította, hogy lehetőséget biztosít a hitelezőnek a légijármű-termék birtokba vételére, azonban mégsem így jár el, a bíróság engedélyezheti, hogy a hitelező a bíróság által meghatározott feltételekkel birtokba vegye a légijármű-terméket, és további lépéseket rendelhet el, illetve elrendelheti kiegészítő garancia nyújtását.
(6) A légijármű-termék a követeléssel és a nemzetközi érdekkel kapcsolatban hozott bírósági határozat meghozataláig nem értékesíthető.
XII. cikk
Fizetésképtelenségi segítségnyújtás
(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.
(2) Azon Szerződő Állam bíróságai, amelyben a légijármű-termék található, a Szerződő Állam joga szerint kötelesek a lehető legnagyobb mértékben együttműködni a külföldi bíróságokkal és a külföldi felszámolókkal a XI. cikk rendelkezéseinek teljesítésében.
XIII. cikk
Törlési és exportigénylési felhatalmazás
(1) Ez a cikk kizárólag akkor alkalmazandó, ha a Szerződő Állam nyilatkozatot tett a XXX. cikk (1) bekezdése szerint.
(2) Ha az adós – alapvetően az ezen jegyzőkönyvhöz csatolt formában – visszavonhatatlan törlési és exportigénylési felhatalmazást adott ki, és benyújtotta ezt a bejegyeztetésre vonatkozó felhatalmazást a nyilvántartó hivatalhoz, a felhatalmazást nyilvántartásba kell venni.
(3) Kizárólag az a személy, akinek javára a felhatalmazást kiadták (a „meghatalmazott fél”) vagy az általa hivatalosan megnevezett személy jogosult a IX. cikk (1) bekezdésében meghatározott jogorvoslatok igénybevételére, és kizárólag a felhatalmazásnak és az alkalmazandó repülésbiztonsági jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően élhet az említett jogorvoslatokkal. Az adós a meghatalmazott fél írásbeli hozzájárulása nélkül nem vonhatja vissza az említett felhatalmazást. A nyilvántartó hatóság a meghatalmazott fél kérésére köteles töröltetni a felhatalmazást a hivatalnál.
(4) A nyilvántartó hatóság és a Szerződő Államokban működő egyéb közigazgatási hatóságok kötelesek gyorsan együttműködni a meghatalmazott féllel, és kötelesek segíteni őt a IX. cikkben meghatározott jogorvoslatok igénybevétele során.
XIV. cikk
Az elsőbbségre vonatkozó rendelkezések módosítása
(1) A bejegyzett adásvétel alapján légijármű-terméket vásárló vevő később bejegyzett, illetőleg be nem jegyzett érdekektől mentesen szerez érdekeltséget a termékben még akkor is, ha ténylegesen tudomása van a be nem jegyzett érdekről.
(2) A légijármű-termék vevője az érdek megszerzésének időpontjában bejegyzett érdek fenntartásával szerez érdekeltséget a termékben.
(3) A hajtómű légi járműbe történő beszerelése, illetve a légi járműből történő eltávolítása nem érinti a hajtómű tulajdonjogát vagy a hajtóműhöz fűződő egyéb jogot vagy érdeket.
(4) Az egyezmény 29. cikkének (7) bekezdése a terméken kívüli egyéb olyan elemekre alkalmazandó, amelyet sárkányszerkezetbe, hajtóműbe vagy helikopterbe szereltek.
XV. cikk
Az átruházásra vonatkozó rendelkezések módosítása
Az egyezmény 33. cikkének (1) bekezdése a közvetlenül a b) pont után beillesztett alábbi kiegészítésekkel alkalmazandó:
„és c) az adós írásban hozzájárult – függetlenül attól, hogy a hozzájárulást az átruházás előtt adták-e meg, illetve hogy a hozzájárulásban megnevezik-e az engedményest.”
XVI. cikk
Az adósra vonatkozó rendelkezések
(1) Az egyezmény 11. cikkében meghatározott mulasztás hiányában az adós jogosult a termék – a megállapodásnak megfelelő – csendes birtoklására és használatára az alábbiakkal szemben:
a) |
hitelezője és azon érdek jogosultja, amelyből az adós az egyezmény 29. cikkének (4) bekezdése szerint, illetőleg vevői minőségében ezen jegyzőkönyv XIV. cikkének (1) bekezdése szerint szabadon részesedik – az adós eltérő megállapodásának hiányában és e megállapodás mértékéig; és |
b) |
azon érdek jogosultja, amelytől az adós joga vagy érdeke az egyezmény 29. cikkének (4) bekezdése szerint, illetőleg vevői minőségében ezen jegyzőkönyv XIV. cikkének (2) bekezdése szerint függ, azonban kizárólag az említett jogosult beleegyezésének mértékéig. |
(2) Az egyezmény vagy ezen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti a hitelezőnek a megállapodás megszegéséért az alkalmazandó jog szerint fennálló felelősségét, amennyiben az adott megállapodás légijármű-termékkel kapcsolatos.
III. FEJEZET
A LÉGIJÁRMŰ-TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS NEMZETKÖZI ÉRDEKEK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
XVII. cikk
A felügyelő hatóság és a hivatalvezető
(1) A felügyelő hatóság a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából rendezett diplomáciai konferencia által hozott határozatban megnevezett nemzetközi jogalany.
(2) Ha az előző bekezdésben említett nemzetközi jogalany nem képes vagy akar felügyelő hatóságként eljárni, az Aláíró és Szerződő Államok konferenciáját kell összehívni egy másik felügyelő hatóság megbízása céljából.
(3) A felügyelő hatóság, valamint vezető tisztségviselői és alkalmazottai a rájuk mint nemzetközi jogalanyokra vonatkozó szabályok vagy egyéb szabályok értelmében mentelmi jogot élveznek a jogi és közigazgatási eljárások vonatkozásában.
(4) A felügyelő hatóság szakértői bizottságot hozhat létre az Aláíró és Szerződő Államok által kijelölt, a szükséges képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személyekből, és megbízhatja azzal a feladattal, hogy segítse a felügyelő hatóságot feladatainak teljesítésében.
(5) Az első hivatalvezető ezen jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától számított öt évig vezeti a nemzetközi hivatalt. Ezt követően a felügyelő hatóság ötéves időszakokra nevezi ki a hivatalvezetőt, illetve ötévente meghosszabbítja kinevezését.
XVIII. cikk
Első előírások
Az első előírásokat a felügyelő hatóság hozza meg; azok e jegyzőkönyv hatálybalépését követően lépnek életbe.
XIX. cikk
Kijelölt bejegyzési pontok
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Szerződő Állam bejegyzési pont vagy pontok céljára bármikor kijelölhet egy vagy több, a területén működő jogalanyt, amelyeken keresztül a bejegyzéshez szükséges adatokat – egy másik állam joga szerint fennálló nemzeti érdek, illetve a 40. cikk szerinti jog vagy érdek közlésének bejegyzését kivéve – a nemzetközi hivatalhoz kell vagy lehet továbbítani.
(2) Az előző bekezdés szerinti kijelölés engedélyezheti, de nem teheti kötelezővé a kijelölt bejegyzési pont vagy pontok információszerzésre történő igénybevételét a hajtóművek bejegyeztetéséhez szükséges információk vonatkozásában.
XX. cikk
A bejegyzéssel kapcsolatos rendelkezések további módosításai
(1) Az egyezmény 19. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a légijármű-termék keresési szempontjai a gyártó neve, a gyártó által adott gyártási szám és a modell neve, valamint az egyediség biztosításához szükséges kiegészítő adatok. A kiegészítő adatokat meg kell határozni az előírásokban.
(2) Az egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában és az ott leírt körülmények között a bejegyzett jövőbeli érdek vagy bejegyzett jövőbeli érdek bejegyzett jövőbeli átruházásának jogosultja, illetve az a személy, akinek javára a jövőbeli értékesítést bejegyezték, legkésőbb a fenti bekezdésben megjelölt kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles megtenni a hatáskörében engedélyezett lépéseket a bejegyzés törlése iránt.
(3) Az egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett díjakat úgy kell meghatározni, hogy fedezzék a nemzetközi hivatal megalakításával, működtetésével és szabályozásával kapcsolatos ésszerű mérték költségeket, valamint a felügyelő hatóságnak az egyezmény 17. cikkének (2) bekezdésében foglalt feladatok teljesítésével, jogkörök gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ésszerű mértékű költségeit.
(4) A nemzetközi hivatal centralizált feladatait a hivatalvezető látja el és irányítja éjjel-nappali munkarendben. A különböző területeken működő bejegyzési pontokat legalább a szokásos munkaidőben működtetni kell.
(5) Az egyezmény 28. cikkének (4) bekezdésében említett biztosítás vagy pénzügyi garancia összege eseményenként nem lehet kevesebb, mint a légijármű-terméknek a felügyelő hatóság által meghatározott maximális értéke.
(6) Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárhatja ki, hogy a hivatalvezető biztosítást kössön vagy pénzügyi garanciát szerezzen be olyan eseményekre vonatkozóan, amelyekért a hivatalvezető az egyezmény 28. cikke alapján nem felelős.
IV. FEJEZET
JOGHATÓSÁG
XXI. cikk
A joghatóságra vonatkozó rendelkezések módosítása
Az egyezmény 43. cikke alkalmazásában, továbbá figyelemmel az egyezmény 42. cikkére, a Szerződő Állam bírósága akkor is rendelkezik joghatósággal, ha a termék olyan légi járműhöz tartozó helikopter vagy sárkányszerkezet, amelynek vonatkozásában az adott állam a bejegyzés szerinti állam.
XXII. cikk
A szuverén mentelmi jog megvonása
(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a szuverén mentelmi jog kivonása az egyezmény 42. vagy 43. cikkében meghatározott bíróságok joghatósága alól, illetve a légi járművel kapcsolatos, az egyezmény alapján fennálló jogok és érdekek érvényesítéséről való lemondás kötelező erejű, és – az említett joghatóság vagy jogérvényesítés egyéb feltételeinek teljesülése esetén – a joghatóság megállapítása és a jogérvényesítés szempontjából hatályos.
(2) Az előző bekezdésben említett jogról való lemondást írásba kell foglalni; a lemondásnak tartalmaznia kell a légijármű-termék leírását.
V. FEJEZET
KAPCSOLAT MÁS EGYEZMÉNYEKKEL
XXIII. cikk
Kapcsolat a légi járművel kapcsolatos jogoknemzetközi elismeréséről szóló egyezménnyel
Az egyezmény mindazon Szerződő Államok vonatkozásában, amelyek részes felei az 1948. június 19-én Genfben megkötött, a légi járművel kapcsolatos jogok nemzetközi elismeréséről szóló egyezménynek, az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott légi járművekkel és a légijármű-termékekkel kapcsolatban az említett egyezmény helyébe lép. Az ennek az egyezménynek tárgyát nem képező vagy ezzel az egyezménnyel nem érintett jogok vagy érdekek vonatkozásában viszont a Genfi Egyezmény továbbra is hatályban marad.
XXIV. cikk
Kapcsolat a légi jármű elővigyázatosságból történő lefoglalásaegyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménnyel
(1) Az egyezmény mindazon Szerződő Államok vonatkozásában, amelyek részesei az 1933. május 29-én Rómában megkötött, a légi jármű elővigyázatosságból történő lefoglalása egyes szabályainak egységesítéséről szóló egyezménynek, az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott légi járművekkel kapcsolatban az említett egyezmény helyébe lép.
(2) Az a Szerződő Állam, amely részese a fenti egyezménynek, ezen jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy nem alkalmazza ezt a cikket.
XXV. cikk
Kapcsolat a nemzetközi pénzügyi lízingről szólóUNIDROIT-egyezménnyel
Az egyezmény – a légijármű-termékekkel kapcsolatban – a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló, 1988. május 28-án Ottawában kötött UNIDROIT-egyezmény helyébe lép.
VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XXVI. cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás
(1) Ez a jegyzőkönyv Fokvárosban, 2001. november 16-án nyílik meg aláírásra a mobil berendezésekről szóló egyezmény és a légi járművekről szóló jegyzőkönyv elfogadása céljából 2001. október 29. és november 16. között Fokvárosban rendezett diplomáciai konferencián részt vevő államok számára. 2001. november 16. után ez a jegyzőkönyv – a XXVIII. cikknek megfelelően történő hatálybalépéséig – valamennyi állam számára nyitva áll aláírásra Rómában, az International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) székhelyén.
(2) Ezen egyezményt az azt aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
(3) Az az állam, amelyik ezt a jegyzőkönyvet nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.
(4) A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást egy ilyen célú hivatalos okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésével lehet végrehajtani.
(5) Az az állam, amely az egyezménynek nem Részes Állama vagy nem válik Részes Állammá, nem csatlakozhat ehhez a jegyzőkönyvhöz.
XXVII. cikk
Regionális gazdasági integrációs szervezet
(1) Az a szuverén államok által alapított regionális gazdasági integrációs szervezet, amelynek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott egyes kérdések a hatáskörébe tartoznak, a fentiekhez hasonlóan aláírhatja, elfogadhatja, jóváhagyhatja ezt a jegyzőkönyvet, illetve csatlakozhat hozzá. A regionális gazdasági integrációs szervezet ilyen esetben a Szerződő Államot megillető jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, amilyen mértékben az adott szervezetnek az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdések a hatáskörébe tartoznak. Ha ennek a jegyzőkönyvnek a szempontjából a Szerződő Államok számának jelentősége van, a regionális gazdasági integrációs szervezet nem számít újabb Szerződő Államnak a szervezet azon tagállamain felül, amelyek Szerződő Államok.
(2) A regionális gazdasági integrációs szervezet az aláírás, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás időpontjában köteles nyilatkozatot tenni a letéteményes felé, amelyben megjelöli azokat az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdéseket, amelyek vonatkozásában a szervezet tagállamai hatáskört ruháztak a szervezetre. A regionális gazdasági integrációs szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a letéteményest, ha a hatáskör megosztásával kapcsolatban változás áll be, újabb hatáskörök átruházását is beleértve, amelyről az ebben a bekezdésben említett nyilatkozat rendelkezik.
(3) Ha ez a jegyzőkönyv a „Szerződő Államot” vagy „Szerződő Államokat”, illetve „Részes Államot” vagy „Részes Államokat” említ, az – amennyiben a szövegösszefüggés úgy kívánja – a regionális gazdasági integrációs szervezetre is ugyanúgy vonatkozik.
XXVIII. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez a jegyzőkönyv a nyolcadik megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónap utáni hónap első napján lép hatályba azon államok között, amelyek az említett okmányokat letétbe helyezték.
(2) Más államok számára ez a jegyzőkönyv a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő harmadik hónap utáni hónap első napján lép hatályba.
XXIX. cikk
Földrajzi egység
(1) Ha egy Szerződő Államban olyan területi egységek vannak, amelyekben különböző jogrendszerek alkalmazandók az ebben a jegyzőkönyvben szabályozott kérdésekre, a Szerződő Állam az aláíráskor, ratifikáláskor, elfogadáskor, jóváhagyáskor vagy csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy ez a jegyzőkönyv valamennyi területi egységére kiterjed, vagy azok közül csak egyre vagy néhányra, és ezt a nyilatkozatot bármikor módosíthatja egy másik nyilatkozat benyújtásával.
(2) Az említett nyilatkozatnak kifejezetten meg kell neveznie azokat a területi egységeket, amelyekre ez a jegyzőkönyv alkalmazandó.
(3) Ha a Szerződő Állam nem tett az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot, ez a jegyzőkönyv az adott állam valamennyi területi egységére alkalmazandó.
(4) Ha a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjeszti ezen jegyzőkönyv alkalmazhatóságát, a jegyzőkönyvben lehetővé tett nyilatkozatok egyes területi egységenként is megtehetők, és az egyik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatok eltérhetnek a másik területi egységre vonatkozóan tett nyilatkozatoktól.
(5) Ha ez a jegyzőkönyv az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozat erejénél fogva a Szerződő Állam egy vagy több területi egységére kiterjed,
a) |
az adós kizárólag akkor minősül egy Szerződő Állam területén lévőnek, ha olyan területi egységben jegyezték be vagy alakult a területi egység hatályos joga szerint, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó, vagy ha bejegyzett székhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy szokásos tartózkodási helye olyan területi egységben található, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó; |
b) |
a termék – a Szerződő Államban lévő – helyének említése a terméknek olyan területi egységben található helyére is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó; és |
c) |
az adott Szerződő Állam közigazgatási hatóságainak említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságokra is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó, továbbá az adott Szerződő Államban működő nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartó hatóság említése úgy értelmezendő, hogy az abban a területi egységben vagy egységekben hatályos légijármű-lajstromra, illetve hatáskörrel rendelkező lajstromozó hatóságra is vonatkozik, amelyre az egyezmény és ez a jegyzőkönyv alkalmazandó. |
XXX. cikk
Egyes rendelkezésekkel kapcsolatos nyilatkozatok
(1) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy alkalmazni fogja ezen jegyzőkönyv VIII., XII. és XIII. cikkét, illetve a nevezettek közül egy vagy több cikket.
(2) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy teljes egészében vagy részben alkalmazni fogja ezen jegyzőkönyv X. cikkét. Ha a Szerződő Állam a X. cikk (2) bekezdésére vonatkozóan ezt a nyilatkozatot teszi, köteles meghatározni a nevezett cikk által előírt időtartamot.
(3) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy a XI. cikkben foglalt „A” alternatívát vagy „B” alternatívát alkalmazza teljes egészében; ha ilyen nyilatkozatot tesz, köteles meghatározni azokat a fizetésképtelenségieljárás-fajtákat, amelyekre az „A” alternatívát, illetve azokat, amelyekre a „B” alternatívát alkalmazza. Az ezen bekezdés szerint nyilatkozatot tevő Szerződő Állam köteles meghatározni a XI. cikk által előírt időtartamot.
(4) A Szerződő Államok bíróságai annak a Szerződő Államnak a nyilatkozatával összhangban kötelesek alkalmazni a XI. cikket, amely az elsődleges fizetésképtelenségi hatáskörrel rendelkezik.
(5) A Szerződő Állam a jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatlakozáskor kinyilváníthatja, hogy teljes egészében vagy részben nem fogja alkalmazni a XXI. cikk rendelkezéseit. Amennyiben az érintett cikket részben alkalmazzák, a nyilatkozatban meg kell határozni, hogy a cikk milyen feltételekkel alkalmazandó, vagy egyébként milyen ideiglenes jogorvoslatokat alkalmaznak.
XXXI. cikk
Az egyezmény alapján tett nyilatkozatok
Eltérő rendelkezés hiányában az egyezmény alapján tett nyilatkozatok – az egyezmény 39., 40., 50., 53., 54., 55., 57., 58. és 60. cikke alapján tett nyilatkozatokat is beleértve – úgy tekintendők, hogy azokat e jegyzőkönyv alapján is tették.
XXXII. cikk
Fenntartások és nyilatkozatok
(1) E jegyzőkönyvvel szemben nem lehet fenntartásokkal élni, azonban a XXIV., XXIX., XXX., XXXI., XXXIII. és XXXIV. cikkben engedélyezett nyilatkozatokat lehet tenni – e rendelkezéseknek megfelelően.
(2) Az ezen jegyzőkönyv alapján tett nyilatkozatokról, későbbi nyilatkozatokról, valamint a nyilatkozat visszavonásáról írásban értesíteni kell a letéteményest.
XXXIII. cikk
Későbbi nyilatkozatok
(1) A Részes Állam – az egyezmény 60. cikke alapján, a XXXI. cikk szerint tett nyilatkozaton kívül – ezen jegyzőkönyv hatálybalépésének napját követően bármikor – a letéteményes értesítésével – későbbi nyilatkozatot is tehet.
(2) A későbbi nyilatkozat az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
Ha az értesítésben hosszabb hatálybalépési időszak szerepel az adott nyilatkozatra vonatkozólag, a nyilatkozat az említett hosszabb időszak lejártát követően, az értesítés letéteményes által történő kézhezvétele után lép hatályba.
(3) Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a későbbi nyilatkozat hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem tettek volna későbbi nyilatkozatokat.
XXXIV. cikk
A nyilatkozatok visszavonása
(1) Az ezen jegyzőkönyv alapján nyilatkozatot tett Részes Állam az egyezmény 60. cikke alapján a letéteményes értesítésével bármikor visszavonhatja nyilatkozatát, a XXXI. cikk szerint tett nyilatkozat kivételével. A visszavonás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított hat hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
(2) Az előző bekezdés ellenére ez a jegyzőkönyv a visszavonás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha a nyilatkozatot nem vonták volna vissza.
XXXV. cikk
Felmondási eljárás
(1) Ezt a jegyzőkönyvet bármely Részes Állam felmondhatja a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján.
(2) A felmondás az értesítésnek a letéteményes által történő kézhezvételétől számított tizenkét hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.
(3) Az előző bekezdések ellenére ez a jegyzőkönyv a felmondás hatálybalépésének napja előtt keletkezett jogok és érdekek vonatkozásában továbbra is úgy alkalmazandó, mintha nem történt volna felmondás.
XXXVI. cikk
Felülvizsgálati konferenciák, módosítások és kapcsolódó kérdések
(1) A letéteményes – a felügyelő hatósággal történő konzultációt követően – köteles évente vagy a körülmények szerint indokolt időközönként jelentést készíteni a Részes Államok számára az egyezményben létrehozott, ebben a jegyzőkönyvben módosított nemzetközi rendszer gyakorlati működéséről. A jelentés készítése során a letéteményes köteles figyelembe venni a nemzetközi bejegyzési rendszer működésével kapcsolatban a felügyelő hatóság által készített jelentéseket.
(2) A Részes Államok legalább huszonöt százalékának kérésére a letéteményes – a felügyelő hatósággal egyeztetve – időről időre köteles összehívni a Részes Államok felülvizsgálati konferenciáját az alábbiak megvitatása céljából:
a) |
az ezzel a jegyzőkönyvvel módosított egyezmény gyakorlati működése és hatékonysága az egyezményben tárgyalt termékek eszköz alapú finanszírozásának és lízingelésének előmozdítása szempontjából; |
b) |
az ebben a jegyzőkönyvben foglalt szerződéses feltételek és az előírások bírósági értelmezése és alkalmazása; |
c) |
a nemzetközi bejegyzési rendszer működése, a hivatalvezető teljesítménye és a felügyelő hatóság által felette gyakorolt felügyelet, a felügyelő hatóság jelentéseit is figyelembe véve; és |
d) |
hogy kívánatos-e ezen jegyzőkönyv vagy a nemzetközi hivatallal kapcsolatos szabályok módosítása. |
(3) Ezen egyezmény módosítását az előző bekezdésben említett konferencián részt vevő Részes Államok legalább kétharmadának jóvá kell hagynia, és a módosítás ezt követően az azt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó államok vonatkozásában akkor lép hatályba, amikor azt nyolc állam a XXVIII. cikkben foglalt, a módosítás hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően megerősítette, elfogadta vagy jóváhagyta.
XXXVII. cikk
A letéteményes és feladatai
(1) A ratifikálással, elfogadással, jóváhagyással vagy csatlakozással kapcsolatos okiratokat a letéteményesnek kijelölt International Institute for the Unification of Private Law (UNIDROIT) szervezetnél kell letétbe helyezni.
(2) A letéteményes:
a) |
köteles tájékoztatni az összes Szerződő Államot az alábbiakról:
|
b) |
köteles továbbítani ezen jegyzőkönyv hitelesített másolatait az összes Szerződő Állam részére; |
c) |
köteles minden nyilatkozat, nyilatkozat visszavonása vagy módosítása megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányának másolatát a letétbe helyezés napjának megadásával együtt, illetve a felmondásról szóló értesítés másolatát az értesítés napjának megadásával együtt megküldeni a felügyelő hatóság és a hivatalvezető részére az említett okmányokban található információkhoz való egyszerű és teljes körű hozzáférés biztosítása céljából; és |
d) |
köteles elvégezni a letéteményesek egyéb szokásos feladatait. |
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet alább kézjegyükkel látták el.
KÉSZÜLT Fokvárosban, kettőezer-egy november tizenhatodikán, egy-egy eredeti példányban angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; a hitelesség a konferencia közös titkársága által, a konferencia elnökének felügyelete alatt történő vizsgálatot követően lép hatályba, a szövegek egymásnak történő megfelelésével kapcsolatos vizsgálatot ezen egyezmény keltétől számított kilencven napon belül megtartják.
MELLÉKLET
VISSZAVONHATATLAN TÖRLÉSI ÉS EXPORTIGÉNYLÉSI MEGHATALMAZÁSRA VONATKOZÓ FORMANYOMTATVÁNY
A XIII. cikkben említett melléklet
III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
15.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 121/37 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2009. április 6.)
az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról
(2009/371/IB)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének b) pontjára, 30. cikkének (2) bekezdésére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),
mivel:
(1) |
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról az Európai Unióról szóló, 1992. február 7-i szerződésben állapodtak meg, és azt az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményben (2) (Europol-egyezmény) szabályozták. |
(2) |
Az Europol-egyezmény számos, három jegyzőkönyvbe foglalt módosítás tárgyát képezte, amelyek a megerősítés hosszadalmas folyamata után léptek hatályba. Következésképpen az egyezménynek határozattal történő felváltása a továbbiakban megkönnyíti az esetlegesen szükséges módosításokat. |
(3) |
Az Europol jogi keretének egyszerűsítése és javítása részben elérhető az Europolnak az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott, uniós szervként történő létrehozásával, mivel ezt követően arra az általános szabályok és eljárások alkalmazandók. |
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó területeken hasonló uniós szerveket felállító legújabb jogi eszközöket (a Tanács 2002. február 28-i 2002/187/IB határozata a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (3), valamint a Tanács 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB határozata az Európai Rendőr-akadémia (CEPOL) létrehozásáról (4) tanácsi határozatok formájában alkották meg, mivel az ilyen határozatok könnyebben hozzáigazíthatók a változó körülményekhez és a felmerülő politikai prioritásokhoz. |
(5) |
Az Europolnak az Európai Unió általános költségvetéséből finanszírozott uniós szervként történő létrehozása növelni fogja az Európai Parlament szerepét az Europol feletti ellenőrzésben, mivel az Európai Parlament részt vesz a költségvetés elfogadásában, beleértve a létszámtervet és a mentesítési eljárást. |
(6) |
Az Europolnak a hasonló uniós szervekre alkalmazandó általános szabályok és eljárások hatálya alá helyezésével adminisztratív egyszerűsítés érhető el, ami lehetővé fogja tenni az Europol számára, hogy erőforrásaiból többet fordítson alapvető feladataira. |
(7) |
Az Europol működésének további egyszerűsítése és javítása érhető el azokkal az intézkedésekkel, amelyek az Europol az irányú lehetőségeinek kibővítését célozzák, hogy segítséget és támogatást nyújtson a tagállamok illetékes bűnüldöző hatóságainak anélkül, hogy az Europol tisztviselőit végrehajtási hatáskörökkel ruháznák fel. |
(8) |
E javítások egyike annak biztosítása, hogy az Europol segítséget nyújthat a tagállamok illetékes hatóságainak a súlyos bűncselekmények meghatározott formái elleni küzdelemben a jelenlegi korlátozás nélkül, miszerint szervezett bűnözői struktúra érintettségére vonatkozó, tényszerű jeleknek kell fennállniuk. |
(9) |
Ösztönözni kell közös nyomozócsoportok létrehozását, és fontos, hogy az Europol személyzete részt vegyen bennük. Annak biztosítása érdekében, hogy ilyen részvételre minden tagállamnak lehetősége nyíljon, garantálni kell, hogy az Europol személyzetének tagjai ne részesüljenek a mentességek alkalmazásában, mialatt támogatói minőségben részt vesznek a közös nyomozócsoportokban. Erre az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 16. cikkén alapuló, e célból létrehozott rendelet elfogadását követően nyílik lehetőség. |
(10) |
A szükségtelen eljárások elkerülése érdekében az Europol nemzeti egységeinek közvetlen hozzáféréssel kell rendelkezniük az Europol Információs Rendszerben lévő adatokhoz. |
(11) |
Célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Europol gépi eszközökkel vagy strukturált manuális adatállományokban dolgozza fel a személyes adatokat. Ennek megfelelően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy legalább olyan szintű adatvédelmet biztosítsanak, mint ami az Európai Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-án Strasbourgban aláírt egyezménye és későbbi módosításai elveinek az alkalmazásából következik, miután e módosítások a tagállamokra nézve már hatályba léptek. |
(12) |
A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló tanácsi kerethatározat a személyes adatoknak a tagállamoktól az Europolhoz történő továbbítása esetén lesz alkalmazandó. Az említett kerethatározat nem érinti e határozat vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseit, mivel e határozat az Europol sajátos jellege, funkciói és hatáskörei miatt a személyes adatok védelmére vonatkozóan az ezen kérdésekre irányadó, részletesebb különös rendelkezéseket tartalmaz. |
(13) |
Szükség van egy adatvédelmi tisztviselőre, aki azért felel, hogy független módon biztosítsa az adatfeldolgozás jogszerűségét és az e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelést, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is, amelyeket a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 24. cikke véd. |
(14) |
A feladatainak támogatására ki kell szélesíteni az Europol fennálló lehetőségeit információfeldolgozó rendszerek létrehozására és kezelésére. Az ilyen további információfeldolgozó rendszereket az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményének és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlásának általános adatvédelmi elveivel összhangban kell létrehozni és fenntartani a Tanács által jóváhagyott igazgatótanácsi döntés révén. |
(15) |
E határozat megengedi a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét. |
(16) |
A feladatának teljesítése céljából az Europolnak együtt kell működnie az adatvédelem megfelelő szintjét biztosító más európai szervekkel és ügynökségekkel, beleértve az Eurojustot is. |
(17) |
Az Europolnak képesnek kell lennie arra, hogy megállapodásokat és együttműködési szabályozásokat kössön uniós vagy intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel a két fél hatáskörébe tartozó súlyos bűncselekményformák elleni küzdelemben, a kölcsönös hatékonyság növelése és a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében. |
(18) |
Az Europol harmadik országokkal és szervezetekkel való együttműködésének lehetőségét ésszerűsíteni kell, hogy e tekintetben biztosítsák az Unió általános politikájával való összhangot, és új rendelkezéseket kell megállapítani az ilyen együttműködés jövőbeni megvalósításának módja tekintetében. |
(19) |
Az Europol irányítását javítani kell az egyszerűsített eljárások, az igazgatótanács feladatainak általánosabb leírása révén, valamint egy általános szabály megállapításával, miszerint az összes döntést kétharmados többséggel kell meghozni. |
(20) |
Kívánatos annak előírása is, hogy az Európai Parlament megerősített ellenőrzéssel rendelkezzen az Europol felett annak biztosítása céljából, hogy az Europol továbbra is teljes mértékben elszámoltatható és átlátható szervezet maradjon, kellően figyelembe véve annak szükségességét, hogy védjék az operatív információk bizalmasságát. |
(21) |
Az Europol feletti bírósági ellenőrzést az Európai Unióról szóló szerződés 35. cikkével összhangban gyakorolják majd. |
(22) |
Ahhoz, hogy az Europol képessé váljon arra, hogy továbbra is legjobb képességei szerint láthassa el feladatait, gondosan megtervezett átmeneti intézkedéseket kell megállapítani. |
(23) |
Mivel e határozat célját, nevezetesen a bűnüldözés területén az uniós szintű együttműködésért felelős ügynökség létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ez az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt és az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében említett szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(24) |
E határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
I. FEJEZET
LÉTREHOZÁS ÉS FELADATOK
1. cikk
Létrehozás
(1) Ez a határozat az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) helyébe lép.
Az Europol székhelye Hága, Hollandia.
(2) Az e határozatban említett Europol az Europol-egyezménnyel létrehozott Europol jogutódjának tekintendő.
(3) Az Europol minden tagállamban egyetlen nemzeti egységgel áll kapcsolatban, amelyet a 8. cikkben foglaltak szerint kell létrehozni vagy kijelölni.
2. cikk
Jogképesség
(1) Az Europol jogi személy.
(2) Az Europol minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jog- és szerződéskötési képességgel rendelkezik. Az Europol különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet és azzal rendelkezhet, valamint bíróság előtt félként eljárhat.
(3) Az Europol felhatalmazást kap székhely-megállapodás kötésére a Holland Királysággal.
3. cikk
Cél
Az Europol célja a tagállamok illetékes hatóságai által végrehajtott intézkedések, valamint kölcsönös együttműködésük támogatása és erősítése a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények egyéb formáinak megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén.
E határozat alkalmazásában „illetékes hatóságok” a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a bűncselekmények megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre hatáskörrel rendelkeznek.
4. cikk
Hatáskör
(1) Az Europol hatásköre a szervezett bűnözésre, a terrorizmusra és a súlyos bűncselekményeknek a mellékletben meghatározott, két vagy több tagállamot érintő egyéb formáira terjed ki úgy, hogy a bűncselekmények kiterjedése, jelentősége és következményei a tagállamok közös fellépését teszik szükségessé.
(2) Az igazgatótanács ajánlása alapján a Tanács megállapítja az Europolra vonatkozó prioritásait, különös figyelmet fordítva az Europol által készített stratégiai elemzésekre és fenyegetésértékelésekre.
(3) Az Europol hatásköre a kapcsolódó bűncselekményekre is kiterjed. A következő bűncselekmények minősülnek kapcsolódó bűncselekménynek:
a) |
az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények; |
b) |
az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének megkönnyítése vagy végrehajtása érdekében elkövetett bűncselekmények; |
c) |
az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben a büntetlenség biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények. |
5. cikk
Feladatok
(1) Az Europol fő feladatai a következők:
a) |
az információk és bűnüldözési operatív információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje; |
b) |
a tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen összefüggésekről a 8. cikkben említett nemzeti egységek útján; |
c) |
a tagállamokban folyó nyomozás segítése különösen minden jelentőséggel bíró információt továbbításával a nemzeti egységeknek; |
d) |
meghatározott esetekben az érintett tagállamok illetékes hatóságainak felkérése nyomozások kezdeményezésére, lefolytatására vagy koordinálására, valamint javaslattétel közös nyomozócsoportok létrehozására; |
e) |
bűnüldözési operatív információk és elemzési támogatás nyújtása a tagállamoknak nagyszabású nemzetközi eseményekkel kapcsolatban; |
f) |
fenyegetésértékelések, stratégiai elemzések és a célkitűzéséhez kapcsolódó általános helyzetjelentések készítése, beleértve a szervezett bűnözés általi fenyegetés értékelését. |
(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok magukban foglalják a tagállamoknak az internetről származó információk összegyűjtésére és elemzésére irányuló feladataik tekintetében nyújtott támogatást annak érdekében, hogy segítsenek az internet felhasználásával elkövetett vagy általa elősegített bűncselekmények azonosításában.
(3) Az Europol ellátja továbbá a következő feladatokat is:
a) |
a tagállamok illetékes hatóságainak nyomozati eljárásaiban alkalmazott különös ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás; |
b) |
stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az operatív tevékenységekhez nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló erőforrások eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése céljából, valamint e tevékenységek támogatása. |
(4) Ezenfelül a 3. cikkben meghatározott célok keretében, a rendelkezésére álló személyi és költségvetési erőforrásoktól függően és az igazgatótanács által megszabott kereteken belül, az Europol segítségnyújtással, tanácsadással és kutatással is támogathatja a tagállamokat a következő területeken:
a) |
az illetékes hatóságok tagjainak képzése, adott esetben az Európai Rendőr-akadémiával együttműködve; |
b) |
az illetékes hatóságok szervezete és felszerelése a tagállamok közötti technikai segítségnyújtás biztosításának megkönnyítésével; |
c) |
bűnmegelőzési módszerek; |
d) |
technikai és bűnügyi tudományos módszerek és elemzés, valamint nyomozati eljárások. |
(5) Az Europol az eurohamisítás elleni küzdelem központi hivatalaként jár el az euro pénzhamisítás elleni, az Europolnak az eurohamisítás elleni küzdelem központi hivatalává történő kijelölése általi védelméről szóló, 2005. július 12-i 2005/511/IB tanácsi határozatnak (6) megfelelően. Az Europol továbbá elősegítheti a tagállamok illetékes hatóságai által vagy közös nyomozócsoportok keretében az eurohamisítás elleni küzdelem érdekében végrehajtott intézkedések koordinálását, adott esetben uniós hivatalokkal vagy harmadik országbeli szervekkel együttműködve. Kérésre az Europol pénzügyileg is támogathatja az eurohamisítás elleni küzdelemben folytatott nyomozásokat.
6. cikk
Részvétel közös nyomozócsoportokban
(1) Az Europol személyzete támogatói minőségben részt vehet közös nyomozócsoportokban, beleértve a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/BI tanácsi kerethatározat (7) 1. cikkével összhangban, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-i egyezmény (8). 13. cikkével összhangban vagy a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös jogsegélyről és együttműködésről szóló, 1997. december 18-i egyezmény (9) 24. cikkével összhangban létrehozott nyomozócsoportokat is, amennyiben e csoportok olyan bűncselekményeket vizsgálnak, amelyek e határozat 4. cikke értelmében az Europol hatáskörébe tartoznak.
Az Europol személyzete az azon tagállam joga által megszabott határokon belül, amelyben a közös nyomozócsoport működik és a (2) bekezdésben említett megállapodással összhangban segíthet minden tevékenységben, és információt cserélhet a közös nyomozócsoport valamennyi tagjával a (4) bekezdésnek megfelelően. Nem vehetnek részt azonban kényszerítő eszközök alkalmazásában.
(2) Az Europol személyzetének közös nyomozócsoportokban való részvételének igazgatási végrehajtását az Europol igazgatója, valamint a közös nyomozócsoportban részt vevő tagállamok illetékes hatóságai közötti megállapodásban kell meghatározni a nemzeti egységek bevonásával. Az e megállapodásokra vonatkozó szabályokat az igazgatótanács határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben említett szabályoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek mellett az Europol személyzete a közös nyomozócsoport rendelkezésére áll.
(4) A (2) bekezdésben említett megállapodással összhangban az Europol személyzete közvetlen kapcsolatot tarthat a közös nyomozócsoport tagjaival, és e határozattal összhangban a 10. cikkben említett információfeldolgozó rendszerek bármely eleméből származó információkat szolgáltathat a közös nyomozócsoport tagjai és kiküldött tagjai számára. Ilyen közvetlen kapcsolat esetén az Europolnak erről egyidejűleg tájékoztatnia kell a csoportban képviselt tagállamok nemzeti egységeit, valamint azokat a tagállamokat, amelyek az információkat szolgáltatták.
(5) Az Europol személyzetének tagja által a közös nyomozócsoport résztvevőjeként megszerzett információ – az információt szolgáltató tagállam egyetértésével és felelőssége mellett – a 10. cikkben említett információfeldolgozó rendszerek bármely elemébe bevihető az e határozatban megállapított feltételekkel.
(6) A közös nyomozócsoport műveletei során az Europol személyzetének tagjai a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében a műveletek végrehajtásának helye szerinti tagállam hasonló feladatokat ellátó személyekre alkalmazandó nemzeti jogának hatálya alá tartoznak.
7. cikk
Az Europol megkeresése nyomozás megindítása céljából
(1) A tagállamoknak foglalkozniuk kell az Europol bármely, meghatározott esetekben történő nyomozás megindítása, lefolytatása vagy összehangolása iránti megkeresésével, és ezeket a megkereséseket kellő figyelemben kell részesíteniük. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Europolt, hogy a kért nyomozást megindítják-e.
(2) Az Europol a nyomozás indítása iránti megkeresését megelőzően arról megfelelően tájékoztatja az Eurojustot.
(3) Amennyiben a tagállam illetékes hatóságai úgy döntenek, hogy az Europol megkeresésének nem tesznek eleget, tájékoztatják az Europolt döntésükről és annak indokairól, kivéve, ha azért nem közölhetik indokaikat, mivel:
a) |
alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy |
b) |
ezáltal folyamatban lévő nyomozások sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetnék. |
(4) Az Europol meghatározott esetekben történő nyomozás megindítása, lefolytatása vagy összehangolása iránti megkereséseire adott válaszokat, valamint a nyomozás eredményeiről az Europolnak nyújtott tájékoztatást a tagállamok illetékes hatóságain keresztül kell továbbítani, az e határozatban megállapított szabályoknak és a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
8. cikk
Nemzeti egységek
(1) Minden tagállam nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki az e cikkben felsorolt feladatok ellátására. Minden tagállam kinevez egy tisztviselőt a nemzeti egység vezetőjének.
(2) A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai között. A tagállamok azonban megengedhetik a közvetlen kapcsolatot a kijelölt illetékes hatóságok és az Europol között az érintett tagállam által megállapított feltételek szerint, amely magában foglalja a nemzeti egység előzetes bevonását is.
A nemzeti egység ugyanekkor megkapja az Europoltól az Europol és a kijelölt illetékes hatóságok közötti közvetlen kapcsolat során kicserélt információkat. A nemzeti egység és az illetékes hatóságok közötti kapcsolatot a nemzeti jog, különösen a nemzeti alkotmányos előírások szabályozzák.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a nemzeti egységeik képesek legyenek teljesíteni feladataikat, különösen, hogy hozzáférjenek a megfelelő nemzeti adatokhoz.
(4) A nemzeti egységek feladatai a következők:
a) |
az Europolt – saját kezdeményezésükre – ellátják a feladatainak ellátásához szükséges információkkal és bűnüldözési operatív információkkal; |
b) |
válaszolnak az Europol információk, bűnüldözési operatív információk és tanácsadás iránti kérelmeire; |
c) |
az információkat és bűnüldözési operatív információkat naprakészen tartják; |
d) |
a nemzeti jog betartásával értékelik és továbbítják az információkat és a bűnüldözési operatív információkat az illetékes hatóságok számára; |
e) |
tanácsadás, információ, bűnüldözési operatív információ és elemzés iránti kérelemmel fordulnak az Europolhoz; |
f) |
az adatbázisaiban tárolandó információkat továbbítják az Europolnak; |
g) |
biztosítják, hogy az Europol és saját maguk között minden információcsere jogszerűen történjék. |
(5) A közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése tekintetében a tagállamokat terhelő kötelezettségek teljesítésének sérelme nélkül, a nemzeti egység konkrét ügyben nem köteles információk vagy bűnüldözési operatív információk továbbítására, ha ez:
a) |
alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy |
b) |
a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy személyek biztonságát veszélyeztetné; vagy |
c) |
az állambiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési tevékenységre vonatkozó információk kiszolgáltatását jelentené. |
(6) A nemzeti egységeknek az Europollal kapcsolatos kapcsolattartási költségeit a tagállamok fedezik, és azok – az összeköttetés költségeit kivéve – nem háríthatók át az Europolra.
(7) A nemzeti egységek vezetői – saját kezdeményezésre, illetve az igazgatótanács vagy az igazgató kérésére – rendszeresen találkoznak, hogy segítsék az Europolt az operatív feladatokban, így különösen annak érdekében, hogy:
a) |
vizsgáljanak meg és dolgozzanak ki az Europol operatív hatékonyságát javító javaslatokat, valamint ösztönözzék a tagállamok elkötelezettségét; |
b) |
értékeljék az Europol által készített jelentéseket és elemzéseket az 5. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban, valamint dolgozzanak ki intézkedéseket megállapításaik végrehajtásának elősegítése céljából; |
c) |
támogatást nyújtsanak az Europolt bevonó közös nyomozócsoportok létrehozásához az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjával és a 6. cikkel összhangban. |
9. cikk
Összekötő tisztviselők
(1) Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Amennyiben e határozat különös rendelkezései eltérően nem rendelkeznek, az összekötő tisztviselőkre a küldő tagállam nemzeti joga vonatkozik.
(2) Az összekötő tisztviselők alkotják a nemzeti összekötő irodákat az Europolnál, és a nemzeti egységük utasításai szerint képviselik ez utóbbi érdekeit az Europolon belül a küldő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
(3) Az összekötő tisztviselők a 8. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül:
a) |
ellátják az Europolt a küldő nemzeti egységtől származó információkkal; |
b) |
továbbítják az Europoltól származó információkat a küldő nemzeti egységnek; |
c) |
információk átadása és tanácsadás révén együttműködnek az Europol személyzetével; és |
d) |
közreműködnek a nemzeti egységüktől érkező információknak a többi tagállam összekötő tisztviselővel folytatott cseréjében a nemzeti joguk által biztosított hatáskörükben. Az ilyen kétoldalú cserék az Europol hatáskörén kívül eső bűncselekményekre is kiterjedhetnek, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi. |
(4) A 35. cikk értelemszerűen alkalmazandó az összekötő tisztviselők tevékenységeire.
(5) Az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az igazgatótanács határozza meg.
(6) Az összekötő tisztviselőket az 51. cikk (2) bekezdése szerint megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.
(7) Az Europol biztosítja, hogy az összekötő tisztviselők teljes körű tájékoztatásban részesüljenek valamennyi tevékenységéről, és részt vegyenek azokban, amennyiben ez összeegyeztethető beosztásukkal.
(8) Az Europol a tagállamok számára térítésmentesen biztosítja a szükséges helyiségeket az Europol épületében, valamint megfelelő támogatást nyújt az összekötő tisztviselőknek tevékenységeik ellátásához. Az összekötő tisztviselők küldésével kapcsolatos minden egyéb költséget a küldő tagállam visel, az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségét is beleértve, kivéve, ha egyedi esetben az igazgatótanács az Europol költségvetésének összeállítása során más ajánlást tesz.
II. FEJEZET
INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ RENDSZEREK
10. cikk
Információfeldolgozás
(1) Amennyiben céljainak eléréséhez szükséges, az Europol e határozattal összhangban információkat és operatív bűnüldözési információkat, közöttük személyes adatokat dolgoz fel. Az Europol létrehozza és fenntartja a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszert és a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokat. Az Europol e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban felállított, személyes adatokat feldolgozó egyéb rendszereket is létrehozhat és fenntarthat.
(2) Az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – az Europol meglévő információfeldolgozó rendszerei által kínált lehetőségek figyelembevételét, valamint a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően – határoz a személyes adatokat feldolgozó új rendszerek létrehozásáról. Az igazgatótanács határozatát jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszteni.
(3) Az igazgatótanácsnak a (2) cikkben említett határozata meghatározza azokat a feltételeket és korlátozásokat, amelyek között az Europol létrehozhatja a személyes adatokat feldolgozó új rendszert. Az igazgatótanács határozata lehetőséget teremthet a 14. cikk (1) bekezdésében említett kategóriájú személyekre vonatkozó személyes adatok feldolgozására, kivéve a faji vagy etnikai hovatartozást, a politikai véleményt, a vallási vagy világnézeti meggyőződést, a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozását. Az igazgatótanács határozata biztosítja, hogy a 18., 19., 20., 27., 29. és 35. cikkben említett intézkedések és elvek megfelelően végrehajtásra kerülnek. Az igazgatótanács határozata meghatározza különösen az új rendszer célját, az adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását, valamint az adatok tárolásának és törlésének időbeli korlátait.
(4) Az Europol adatfeldolgozást végezhet annak megállapítása céljából, hogy ezek az adatok feladatai tekintetében jelentőséggel bírnak-e, valamint hogy ezen adatok felvehetők-e a 11. cikkben említett Europol Információs Rendszerbe, a 14. cikkben említett elemzési munkafájlokba, illetve az e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban létrehozott, személyes adatokat feldolgozó egyéb rendszerekbe. Az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács – a közös ellenőrző szervvel folytatott konzultációt követően –, a 27. cikkben említett elvek megfelelő figyelembevételével meghatározza az ilyen adatok feldolgozására vonatkozó feltételeket, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, valamint az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidőkre, amelyek nem haladhatják meg a hat hónapot. Az említett igazgatótanácsi határozatot jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszteni.
11. cikk
Europol Információs Rendszer
(1) Az Europol fenntartja az Europol Információs Rendszert.
(2) Az Europol biztosítja az Europol Információs Rendszer működtetésére vonatkozóan e határozatban előírt rendelkezések betartását. Az Europol felelős műszaki és üzemeltetési tekintetben az Europol Információs Rendszer megfelelő működéséért és különösen megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a 20., 29., 31. és 35. cikkben foglalt, az Europol Információs Rendszerre vonatkozó intézkedéseket megfelelően végrehajtsák.
(3) A tagállamokban a nemzeti egység felelős az Europol Információs Rendszerrel való kommunikációért. A nemzeti egység felelős különösen a 35. cikkben említett, az adott tagállam területén használt adatfeldolgozó berendezésekre vonatkozó biztonsági intézkedésekért, a 20. cikkben előírt felülvizsgálatért és – amennyiben ezt az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint eljárásai megkövetelik – ennek a határozatnak minden egyéb tekintetben történő megfelelő végrehajtásáért.
12. cikk
Az Europol Információs Rendszer tartalma
(1) Az Europol Információs Rendszer kizárólag az Europol feladatainak teljesítéséhez szükséges adatok feldolgozására vehető igénybe. A bevitt adatok a következőkre vonatkoznak:
a) |
azokra a személyekre, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részességgel gyanúsítanak, amely az Europol hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek; |
b) |
azok a személyek, akikkel kapcsolatban az érintett tagállam nemzeti joga szerint tényszerű jelek vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményt fognak elkövetni. |
(2) Az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó adatok csak a következőkre terjedhetnek ki:
a) |
vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név; |
b) |
születés helye és ideje; |
c) |
állampolgárság; |
d) |
nem; |
e) |
az érintett személy lakóhelye, foglalkozása és tartózkodási helye; |
f) |
társadalombiztosítási számok, járművezetői engedélyek, személyazonossági okmányok és útlevél adatai; és |
g) |
szükség esetén más, a személyazonosítást valószínűleg elősegítő ismertetőjel, ideértve bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjelet is, mint például a daktiloszkópiai adatokat és a (DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott) DNS-profilokat. |
(3) A (2) bekezdésben említett adatokon kívül az Europol Információs Rendszer az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó következő adatok feldolgozására is igénybe vehető:
a) |
bűncselekmények, feltételezett bűncselekmények és ezek (feltételezett) elkövetésének ideje, helye és módja; |
b) |
a bűncselekmény elkövetésére használt vagy használható eszközök, a jogi személyekre vonatkozó információkat is beleértve; |
c) |
az üggyel foglalkozó hatóságok és ügyiratszámuk; |
d) |
a bűnszervezethez tartozás gyanúja; |
e) |
olyan bűncselekményekre vonatkozó ítéletek, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak; |
f) |
az adatokat bevivő fél. |
Ezek az adatok akkor is bevihetők, amikor személyekre utaló elemet még nem tartalmaznak. Ha az Europol maga viszi be az adatokat, az ügyiratszám mellett az adatok forrását is fel kell tüntetnie.
(4) Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában levő, az (1) bekezdésben említett személyekre vonatkozó kiegészítő információ ezek kérésére továbbítható bármelyik nemzeti egységnek vagy az Europolnak. A nemzeti egységek az adatokat nemzeti joguk szerint továbbítják.
Ha a kiegészítő információ a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott egy vagy több kapcsolódó bűncselekményre vonatkozik, az Europol Információs Rendszerben tárolt adatokat ennek megfelelő jelzéssel kell ellátni, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kapcsolódó bűncselekményekre vonatkozó információk cseréje a nemzeti egységek és az Europol között.
(5) Ha az érintett személy ellen az eljárást végleg megszüntetik, vagy a személyt jogerősen felmentik, törölni kell az arra az ügyre vonatkozó adatokat, amelynek tekintetében az említett határozatot meghozták.
13. cikk
Az Europol Információs Rendszer használata
(1) A nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol erre megfelelően felhatalmazott személyzete jogosultak az Europol Információs Rendszerbe adatokat közvetlenül bevinni, illetve abból adatokat lekérdezni. Az Europol akkor kérdezhet le adatokat, amennyiben az egy adott ügyben a feladatainak ellátásához szükséges. A nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők általi lekérdezésre az adatokhoz hozzáférő félre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban kerül sor, figyelemmel az e határozatban foglalt kiegészítő rendelkezésekre is.
(2) Az adatokat kizárólag az azokat bevivő fél módosíthatja, helyesbítheti vagy törölheti. Ha valamely másik félnek oka van feltételezni, hogy a 12. cikk (2) bekezdésében említett adatok pontatlanok, vagy azokat ki kívánja egészíteni, haladéktalanul értesíti az adatokat bevivő felet. Az adatokat bevivő fél haladéktalanul megvizsgálja az adott információt, és szükség esetén haladéktalanul módosítja, kiegészíti, helyesbíti vagy törli az adatokat.
(3) Ha a rendszer egy személyre vonatkozóan tartalmaz a 12. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, a szóban forgó rendelkezésben említett kiegészítő adatokat bármely fél beviheti. A bevitt adatok közötti nyilvánvaló ellentmondás esetén az érintett felek konzultálnak és megegyeznek egymással.
(4) Ha valamely fél teljes egészében törölni kívánja a 12. cikk (2) bekezdésében említett, általa bevitt személyes adatokat, és más felek a 12. cikk (3) bekezdésében említett, ugyanerre a személyre vonatkozó adatokat vittek be a rendszerbe, a 29. cikk (1) bekezdése szerinti adatvédelmi jogi felelősség és a 12. cikk (2) bekezdése szerinti adatok módosításának, kiegészítésének, helyesbítésének és törlésének joga arra a félre száll át, amelyik az adott személyről – a törölni kívánó felet követően – először vitt be a 12. cikk (3) bekezdésében említett adatot. Az adatokat törölni kívánó fél e szándékáról értesíti azt a felet, amelyre az adatvédelmi felelősség átszáll.
(5) Az Europol Információs Rendszerből való adatlekérdezés, a rendszerbe történő adatbevitel és az adatok rendszeren belüli módosításának jogszerűségéért az adatokat lekérdező, bevivő vagy módosító fél felel. A félnek azonosíthatónak kell lennie. A nemzeti egységek és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információtovábbítást a nemzeti jog szabályozza.
(6) Az (1) bekezdésben említett nemzeti egységeken és személyeken túlmenően a tagállamok által e célból kijelölt illetékes hatóságok is lekérdezhetik az Europol Információs Rendszert. A lekérdezés eredménye azonban csak azt jelzi, hogy a kért adatok rendelkezésre állnak-e az Europol Információs Rendszerben. További információk ezt követően a nemzeti egységen keresztül szerezhetők.
(7) A (6) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó információkat, beleértve a későbbi módosításokat is, továbbítják a Tanács Főtitkárságának, amely az információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
14. cikk
Elemzési munkafájlok
(1) Az Europol, amennyiben ez feladatainak ellátásához szükséges, elemzési munkafájlokban tárolhatja, módosíthatja és használhatja fel az olyan bűncselekményekre vonatkozó adatokat, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, beleértve a 4. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolódó bűncselekmények adatait is. Az elemzési munkafájlok a személyek következő kategóriáira vonatkozó adatokat tartalmazhatnak:
a) |
a 12. cikk (1) bekezdésében említett személyek; |
b) |
olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők; |
c) |
olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak, illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen bűncselekmény áldozataivá válhatnak; |
d) |
kapcsolatok és bűntársak; és |
e) |
olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval szolgálhatnak. |
A faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozása nem megengedett, kivéve, ha az érintett fájl célját szolgálja, és ha ezen adatok kiegészítenek más, a fájlba már bevitt személyes adatokat. Tilos személyek egy bizonyos csoportját csak a fent említett bizalmas adatok alapján kiválasztani, a célokra vonatkozó, imént említett szabályok megszegésével.
A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel fogadja el az elemzési munkafájlokra vonatkozó, az igazgatótanács által a közös ellenőrző szerv véleményének kikérését követően elkészített végrehajtási szabályokat, amelyek különösen az e cikkben említett személyesadat-kategóriákat, valamint az érintett adatok biztonságát és felhasználásuk belső ellenőrzését részletezik.
(2) Az elemzési munkafájlokat elemzés céljából hozzák létre, ami alatt a bűncselekmények ügyében folytatott nyomozások elősegítését szolgáló adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását kell érteni. Minden elemzési projekthez elemző csoportot kell létrehozni, amelyben az alábbi résztvevők működnek szorosan együtt:
a) |
az Europol igazgatója által kijelölt elemzők és más Europol-személyzet; |
b) |
az információt nyújtó vagy a (4) bekezdés értelmében az elemzésben érintett tagállamok összekötő tisztviselői és/vagy szakértői. |
Kizárólag az elemzők vihetnek be adatokat az érintett fájlba, és módosíthatják azokat. Az elemző csoport valamennyi résztvevője lekérdezhet adatokat a fájlból.
(3) A nemzeti egységek az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésükre – a 8. cikk (5) bekezdésétől függően – továbbítják az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési munkafájlhoz szüksége van. A tagállamok csak akkor továbbítják ezeket az adatokat, ha azoknak a bűncselekmények megelőzése, elemzése vagy az ellenük folytatott küzdelem érdekében történő feldolgozását nemzeti joguk is megengedi. A kijelölt illetékes hatóságoktól érkező adatokat – a sürgősség mértékétől függően – a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban közvetlenül is el lehet juttatni az elemzési munkafájlokba.
(4) Ha az elemzés általános és stratégiai jellegű, annak megállapításait minden tagállamnak teljes egészében rendelkezésére bocsátják az összekötő tisztviselőkön és/vagy szakértőkön keresztül, különösen az Europol által készített jelentések megküldésével.
Ha az elemzés nem minden tagállamot érintő, egyedi esetekkel foglalkozik és közvetlen operatív célja van, úgy a következő tagállamok képviselői vesznek részt benne:
a) |
azok a tagállamok, amelyek az elemzési munkafájl létrehozására vonatkozó döntésre alapul szolgáló információt szolgáltatták, illetve azok, amelyeket az információ közvetlenül érint, valamint azok a tagállamok, amelyeket az elemző csoport később kér fel az elemzésben való részvételre, mert időközben szintén érintetté váltak; |
b) |
azok a tagállamok, amelyek a 15. cikkben említett tárgymutatói funkció segítségével történő lekérdezés alapján arra a következtetésre jutnak, hogy szükségük van a tájékoztatásra, és ezt az igényüket az (5) bekezdésben előírt feltételek szerint érvényesítik. |
(5) A tájékoztatás iránti igényt a felhatalmazott összekötő tisztviselők jelenthetik be. E célból minden tagállam korlátozott számú összekötő tisztviselőt jelöl ki és hatalmaz fel.
Az összekötő tisztviselő a (4) bekezdés második albekezdésének b) pontja szerinti tájékoztatás iránti igényt indokolást is tartalmazó írásbeli nyilatkozatban, a felettes hatósága jóváhagyásával nyújthatja be, és a nyilatkozatot az elemzés minden résztvevőjének meg kell küldeni. Az összekötő tisztviselő ekkor automatikusan a folyamatban lévő elemzés teljes jogú résztvevőjévé válik.
Ha az elemző csoportban kifogást emelnek, a teljes jogú részvételt el kell halasztani a következő három szakaszból álló egyeztetési eljárás befejezéséig:
a) |
az elemzés résztvevői megpróbálnak megállapodásra jutni a tájékoztatási igénnyel élő összekötő tisztviselővel. Erre legfeljebb nyolc nap áll rendelkezésükre; |
b) |
ha nem jutnak megállapodásra, az érintett nemzeti egységek vezetői és az igazgató három napon belül összeülnek, és törekednek megállapodásra jutni; |
c) |
ha a nézeteltérés továbbra is fennáll, az érintett felek igazgatótanácsi képviselői nyolc napon belül összeülnek. Ha az érintett tagállam nem mond le a tájékoztatás iránti igényéről, a tagállam teljes jogú részvételéről konszenzussal döntenek. |
(6) Az Europolnak adatot továbbító tagállam egyedül határoz az adat minősítésének fokozatáról és annak megváltoztatásáról, továbbá jogosult az adatok kezelési feltételeinek meghatározására. A közölt adatok terjesztéséről és operatív felhasználásáról az a tagállam dönt, amely az adatokat közölte az Europollal. Amennyiben nem határozható meg, hogy mely tagállam közölte az adatokat az Europollal, az elemzésben részt vevők hozzák meg az adatok terjesztésére és operatív felhasználására vonatkozó döntést. Különösen az a tagállam vagy társult szakértő nem terjesztheti és nem használhatja fel az adatokat az eredetileg érintett tagállamok előzetes hozzájárulása nélkül, amely később kapcsolódik be valamely folyamatban levő elemzésbe.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően, azokban az esetekben, amikor az Europol az adatoknak az elemzési munkafájlba való bevitelét követően megállapítja, hogy ezek az adatok olyan személyre vagy tárgyra vonatkoznak, amely tekintetében egy másik tagállam vagy harmadik fél által benyújtott adatokat már felvettek a fájlba, az érintett tagállamot vagy harmadik felet a 17. cikkel összhangban haladéktalanul tájékoztatni kell az azonosított összefüggésről.
(8) Az Europol felkérheti a 22. cikk (1) bekezdésben vagy a 23. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek szakértőit, hogy vegyenek részt valamely elemző csoport tevékenységében, amennyiben:
a) |
az Europol és az érintett szervezet között létezik a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében említett olyan hatályos megállapodás vagy együttműködési szabályozás, amely megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az információcserére – beleértve a személyes adatok továbbítását is –, valamint a kicserélt információk titkosságára vonatkozóan; |
b) |
a szervezet szakértőinek közreműködése a tagállamok érdekében áll; |
c) |
az elemző tevékenység közvetlenül érinti szervezetet; és |
d) |
valamennyi résztvevő hozzájárul a szervezet szakértőinek részvételéhez az elemző csoport tevékenységében. |
Ha az elemzési projekt csalással vagy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit érintő egyéb jogellenes tevékenységgel kapcsolatos, az Europol – az első albekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltételek mellett – felkéri az Európai Csalás Elleni Hivatal szakértőit, hogy társuljanak az elemző csoport tevékenységeihez.
A szervezet szakértőinek valamely elemző csoport tevékenységében való részvételéről az Europol és a szervezet közötti megállapodásban kell rendelkezni. Az e megállapodásokra vonatkozó szabályokat az igazgatótanács határozza meg.
Az Europol és a szervezetek közötti megállapodások részleteit meg kell küldeni a közös ellenőrző szervnek, amely a szükségesnek tartott esetleges észrevételeket továbbítja az igazgatótanácsnak.
15. cikk
Tárgymutatói funkció
(1) Az Europol tárgymutatói funkciót hoz létre az elemzési munkafájlokban tárolt adatokhoz.
(2) A tárgymutatói funkcióhoz való hozzáférésre az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol megfelelően felhatalmazott személyi állománya, az összekötő tisztviselők és a nemzeti egységek megfelelően felhatalmazott tagjai jogosultak. A tárgymutatói funkciót úgy kell kialakítani, hogy az azt felhasználó személy számára a vizsgált adatokból világosan látható legyen, hogy az elemzési munkafájl tartalmaz-e a tárgymutatói funkciót használó személy feladatainak teljesítése szempontjából releváns adatokat.
(3) A tárgymutatói funkcióhoz való hozzáférést olyan módon kell meghatározni, hogy megállapítható legyen, hogy az információ tárolva van-e az elemzési munkafájlban vagy sem, ugyanakkor ne lehessen a fájl tartalmát érintő kapcsolatokat teremteni vagy annak tartalmára vonatkozó további következtetéseket levonni.
(4) A tárgymutatói funkció kialakítására vonatkozó részletes eljárásokat – a tárgymutatói funkcióhoz való hozzáférés feltételeit is beleértve – az igazgatótanács határozza meg, a közös ellenőrző szerv tanácsának kikérése után.
16. cikk
Utasítás elemzési munkafájl létrehozására
(1) Az igazgató minden egyes elemzési munkafájl tekintetében a fájlt létrehozó utasításban határozza meg a következőket:
a) |
a fájl neve; |
b) |
a fájl célja; |
c) |
a személyi kör, amelyre a tárolt adatok vonatkoznak; |
d) |
a tárolandó adatok jellege, és a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkozó azon adatok, amelyekre mindenképpen szükség van; |
e) |
a fájl létrehozására vonatkozó döntést eredményező általános körülmények; |
f) |
az elemző csoport résztvevői a fájl létrehozásakor; |
g) |
azok a feltételek, amelyek szerint a fájlban tárolt személyes adatok továbbíthatók, s hogy mely címzettnek és milyen eljárás útján; |
h) |
az adatok megvizsgálására vonatkozó határidők és a tárolás időtartama; |
i) |
az ellenőrzés naplózásának módja. |
(2) Az igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet a fájl létrehozásáról szóló utasításról, illetve az (1) bekezdésben említett adatokon végrehajtott bármilyen későbbi változtatásról, és eljuttatja hozzájuk a vonatkozó iratokat. A közös ellenőrző szerv az általa szükségesnek tartott észrevételeit az igazgatótanáccsal közölheti. Az igazgató kérheti a közös ellenőrző szervet, hogy ezt meghatározott időn belül tegye meg.
(3) Az elemzési munkafájl legfeljebb három évig őrizhető meg. A hároméves időszak lejárta előtt az Europol megvizsgálja, hogy szükséges-e a fájl további megőrzése. Amennyiben ez a fájl céljára tekintettel feltétlenül szükséges, az igazgató elrendelheti a fájl további hároméves időtartamra való megőrzését. Az igazgató azonnal tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet a fájl azon adatairól, amelyek indokolják a fájl megőrzésének feltétlen szükségességét. A közös ellenőrző szerv az általa szükségesnek tartott észrevételeket közli az igazgatótanáccsal. Az igazgató kérheti a közös ellenőrző szervet, hogy ezt meghatározott időn belül tegye meg.
(4) Az igazgatótanács bármikor utasíthatja az igazgatót az elemzési munkafájl létrehozásáról szóló utasítás módosítására vagy a munkafájl lezárására. Az igazgatótanács határozza meg, hogy az ilyen módosítás vagy lezárás mikor lép hatályba.
III. FEJEZET
AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSRA VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
17. cikk
Értesítési kötelezettség
Az Europol a 14. cikk (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül azonnal értesíti a nemzeti egységeket és kérésükre az összekötő tisztviselőiket is minden, a tagállamukat érintő információról és a 4. cikk értelmében az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között feltárt összefüggésekről. Az egyéb súlyos bűncselekményekre vonatkozó olyan információ és operatív bűnüldözési információ is továbbítható, amely feladatainak ellátása során jutott az Europol tudomására.
18. cikk
Az adatlekérdezések ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések
Az Europol – a tagállamokkal együttműködésben – megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a személyes adatok feldolgozására használt számítógépes adatfájlokból való lekérdezések jogszerűségének ellenőrzését, valamint kérésre a tagállamok számára a jegyzőkönyvekhez való hozzáférést. Az így összegyűjtött adatokat az Europol, valamint a 33. és 34. cikkben említett ellenőrző szervek csak ilyen ellenőrzési célra használhatják fel, és azokat tizennyolc hónap után törölni kell, kivéve akkor, ha a folyamatos ellenőrzéshez továbbra is szükség van az adatokra. Az ellenőrzési mechanizmusok részleteiről a közös ellenőrző szervvel való konzultációt követően az igazgatótanács határoz.
19. cikk
Az adatok felhasználásának szabályai
(1) Az Europol adatfeldolgozó fájljaiból lekérdezett vagy egyéb megfelelő módon közölt személyes adatok kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által továbbíthatók vagy használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények, valamint az egyéb súlyos bűncselekményformák megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem érdekében. Az Europol csak feladatainak ellátására használja fel az adatokat.
(2) Amennyiben egyes adatok esetében a továbbító tagállam, a továbbító harmadik állam vagy harmadik szerv olyan különleges korlátozásokat közöl, amelyek az adatok ezen tagállamban, harmadik államban vagy harmadik szerv által történő felhasználására vonatkoznak, ezeket a korlátozásokat az adatok felhasználójának is be kell tartania, kivéve, ha a nemzeti jog szerint a felhasználási korlátozások alól mentesülnek az igazságügyi hatóságok, a jogalkotási szervek és jogszabály által létrehozott egyéb olyan független szervek, amelyek az illetékes nemzeti hatóságok felügyeletéért felelősek. Ilyen esetekben az adatok csak az azokat továbbító tagállammal folytatott konzultációt követően használhatók fel, és a tagállam érdekeit és véleményét, amennyire csak lehetséges, figyelembe kell venni.
(3) Az adatok felhasználása más célokra vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól eltérő hatóságok által kizárólag az adatokat továbbító tagállammal folytatott konzultációt követően lehetséges, amilyen mértékben ezt az utóbbi tagállam nemzeti joga lehetővé teszi.
20. cikk
Az adatok tárolására és törlésére vonatkozó határidők
(1) Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg az feladatainak ellátásához szükséges. A további tárolás szükségességét az adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. Az Europol Információs Rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat bevivő egység végzi. Az Europol más adatállományaiban tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a tagállamokat.
(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdés harmadik és negyedik mondatában említett egységek dönthetnek az adatok következő, újabb hároméves időszak után elvégzendő felülvizsgálatig tartó további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak ellátásához még szükség van. Ha nem döntenek az adatok további tárolásáról, akkor azokat automatikusan törölni kell.
(3) Ha valamely tagállam az Europolnak továbbított és más Europol adatfájlokban tárolt adatokat töröl a nemzeti adatfájljából, erről az Europolt értesítenie kell. Ilyen esetekben az Europol is törli az adatokat, kivéve ha – olyan bűnüldözési operatív információ alapján, ami szélesebb körű, mint amellyel az adatközlő tagállam rendelkezik – további érdeke fűződik az adatokhoz. Az ilyen adatok további tárolásáról az Europol tájékoztatja az érintett tagállamot.
(4) Az adatok törlésére nem kerülhet sor, ha az sértené az adatalany védelmet igénylő érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az adatalany egyetértésével használhatók fel.
21. cikk
Hozzáférés az egyéb információs rendszerekből származó adatokhoz
Amennyiben az Europol uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alapján jogosult arra, hogy számítógépes hozzáférést kapjon más, akár nemzeti, akár nemzetközi jellegű információs rendszerekből származó adatokhoz, az Europol ilyen módon személyes adatokat kérdezhet le, ha ez feladatainak ellátásához szükséges. Az Europol ezen adatokhoz való hozzáférésére és az adatok Europol általi felhasználására nézve az ilyen uniós, nemzetközi vagy nemzeti jogi eszközök alkalmazandó rendelkezései az irányadók, amennyiben ezek e határozatnál szigorúbb hozzáférési és felhasználási szabályokat határoznak meg.
IV. FEJEZET
PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATOK
22. cikk
Kapcsolatok uniós vagy közösségi intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel
(1) Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösségeket létrehozó szerződések által vagy azok alapján létrehozott intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, különösen a következőkkel:
a) |
az Eurojust; |
b) |
az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) (10); |
c) |
az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) (11); |
d) |
az Európai Rendőr-akadémia (CEPOL); |
e) |
az Európai Központi Bank; |
f) |
a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) (12). |
(2) Az Europol megállapodásokat vagy együttműködési szabályozásokat köt az (1) bekezdésben említett szervezetekkel. E megállapodások vagy együttműködési szabályozások az operatív, stratégiai vagy műszaki információk cseréjére vonatkozhatnak, beleértve a személyes adatok és a minősített információk cseréjét is. Ilyen megállapodások vagy együttműködési szabályozások, amennyiben azok személyes adatok cseréjére vonatkoznak, csak az igazgatótanácsnak a közös ellenőrző szerv előzetes véleménye birtokában adott jóváhagyását követően köthetők.
(3) A (2) bekezdésben említett megállapodások vagy együttműködési szabályozások hatálybalépését megelőzően az Europol közvetlenül kaphat és használhat fel az (1) bekezdésben említett szervezetektől kapott információkat, beleértve a személyes adatokat is, amennyiben ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges; és a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek szerint pedig közvetlenül továbbíthat információkat e szervezetek számára, beleértve a személyes adatokat is, amennyiben ez a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(4) Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített információkat az (1) bekezdésben említett szervezetek számára, ha az Europol és a címzett között titokvédelmi megállapodás van hatályban.
23. cikk
Kapcsolatok harmadik államokkal és szervezetekkel
(1) Az Europol a feladatainak ellátásához szükséges mértékben együttműködési kapcsolatokat hozhat létre és tarthat fenn a következőkkel:
a) |
harmadik államok; |
b) |
olyan szervezetek, mint például:
|
(2) Az Europol megállapodásokat köt az (1) bekezdésben említett azon szervezetekkel, amelyek a 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben szerepelnek. Az ilyen megállapodások vonatkozhatnak operatív, stratégiai vagy technikai információk cseréjére, beleértve személyes adatokat és bizalmas információkat, amennyiben e cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett megállapodásban azonosított kijelölt kapcsolattartón keresztül kerülnek továbbításra. Ilyen megállapodások csak akkor köthetők, ha a Tanács – miután konzultációt folytatott az igazgatótanáccsal, a személyes adatok cseréjét illetően pedig az igazgatótanácson keresztül megkapta a közös ellenőrző szerv véleményét – jóváhagyta azokat.
(3) A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Europol közvetlenül kaphat és használhat fel információkat, beleértve a személyes adatokat és a minősített információkat is, amennyiben ez feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(4) A (2) bekezdésben említett megállapodások hatálybalépését megelőzően az Europol a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek mellett a személyes adatok és minősített információk kivételével közvetlenül továbbíthat az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetek számára információkat, amennyiben az a címzett feladatainak jogszerű ellátásához szükséges.
(5) Az Europol a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek mellett a személyes adatok és minősített információk kivételével közvetlenül továbbíthat e cikk (1) bekezdésében említett és a 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben nem szereplő szervezetek számára információkat, amennyiben ez az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ezek elleni küzdelem céljából egyedi esetekben elengedhetetlenül szükséges.
(6) Az Europol a 24. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek mellett továbbíthat az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetek számára:
a) |
személyes adatokat és minősített információkat, ha ez egyedi esetekben az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése vagy az ezek elleni küzdelem céljából szükséges; és |
b) |
személyes adatokat, ha az Europol az érintett szervezettel e cikk (2) bekezdésében említett megállapodást kötött, amely az e szervezet által biztosított megfelelő szintű adatvédelem fennállásának megállapítása alapján lehetővé teszi ilyen adatok továbbítását. |
(7) Az Europol csak abban az esetben továbbíthat minősített információkat az (1) bekezdésben említett szervezetek számára, ha az Europol és a címzett között titokvédelmi megállapodás van hatályban.
(8) Az Europol a (6) és a (7) bekezdéstől eltérően, valamint a 24. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül továbbíthatja a birtokában lévő személyes adatokat és minősített információkat az e cikk (1) bekezdésében említett szervezeteknek, amennyiben az igazgató úgy véli, hogy az adatok továbbítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az Europol célkitűzéseinek hatókörén belül megvédjék az érintett tagállamok alapvető érdekeit, illetve bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos, közvetlen veszélyt előzzenek meg. Az igazgató minden körülmények között mérlegeli a kérdéses szervre alkalmazandó adatvédelem szintjét, hogy egyensúlyt találjon ezen adatvédelmi szint és az említett érdekek között. Az igazgató a lehető legkorábban tájékoztatja az igazgatótanácsot és a közös ellenőrző szervet döntéséről, valamint arról, hogy mi alapján értékelte az érintett szervezetek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségét.
(9) A személyes adatoknak a (8) bekezdéssel összhangban történő továbbítását megelőzően az igazgató értékeli az érintett szervezetek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségét, a személyes adatok továbbításában lényeges körülmények és különösen a következők figyelembevételével:
a) |
az adatok jellege; |
b) |
az adattovábbítás célja; |
c) |
a tervezett feldolgozás időtartama; |
d) |
a szervezetre alkalmazandó általános és különös adatvédelmi rendelkezések; |
e) |
a szervezet egyetértett-e az adatokkal kapcsolatban az Europol által kért meghatározott feltételekkel. |
24. cikk
Adattovábbítás
(1) Egy tagállam által a számára megküldött adatokat az Europol csak e tagállam hozzájárulásával továbbíthatja a 22. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett szervezetek részére. Az érintett tagállam általános, vagy meghatározott feltételekhez kötött előzetes hozzájárulását adhatja az ilyen továbbításhoz. Hozzájárulása bármikor visszavonható.
Ha az adatokat nem valamely tagállam továbbította, az Europolnak meg kell győződnie arról, hogy azok továbbítása
a) |
nem veszélyezteti-e a tagállamok valamelyikének hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő ellátását; |
b) |
nem veszélyezteti-e bármely tagállam biztonságát és közrendjét, és nem okozhat-e neki egyéb módon hátrányt. |
(2) Az Europol felelős az adatok továbbításának jogszerűségéért. Az Europol nyilvántartást vezet az e cikk szerint történt összes adattovábbításról és e továbbítások indokairól. Az adattovábbításra csak abban az esetben kerül sor, ha a címzett kötelezettséget vállal arra, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat továbbították.
25. cikk
Magánfelektől és magánszemélyektől származó információ
(1) E határozat alkalmazásában:
a) „magánfelek”: a valamely tagállam vagy harmadik állam jogszabályai alapján létrehozott szervezetek és szervek, különösen a 23. cikk (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó társaságok és cégek, vállalkozások társulásai, nonprofit szervezetek és más, a magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek;
b) „magánszemélyek”: a természetes személyek.
(2) Az Europol a feladatainak jogszerű ellátáshoz szükséges mértékben, a (3) bekezdésben megállapított feltételek alapján feldolgozhat magánfelektől származó információkat, beleértve a személyes adatokat is.
(3) Az Europol a magánfelektől származó személyes adatokat az alábbi feltételek szerint dolgozhatja fel:
a) |
A valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott magánfelektől származó személyes adatokat az Europol csak akkor dolgozhatja fel, ha azokat az adott tagállam nemzeti egységén keresztül, a nemzeti joggal összhangban továbbították. Az Europol nem léphet közvetlenül kapcsolatba a tagállamokban működő magánfelekkel információszerzés céljából. |
b) |
Az olyan harmadik állam jogszabályai szerint létrehozott magánfelektől származó személyes adatok, amely állammal az Europol a 23. cikknek megfelelően a személyes adatok cseréjét lehetővé tévő együttműködési megállapodást kötött, az Europol számára csak az adott államnak a hatályban lévő együttműködési megállapodásban megállapított kapcsolattartóján keresztül továbbíthatók. |
c) |
Az olyan harmadik állam jogszabályai szerint létrehozott magánfelektől származó személyes adatokat, amely állammal az Europol nem kötött a személyes adatok cseréjét lehetővé tévő együttműködési megállapodást, az Europol csak akkor dolgozhatja fel, ha:
Amennyiben a továbbított adat hatással van valamely tagállam érdekeire, az Europol haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállam nemzeti egységét. |
(4) A magánfelektől származó adatoknak a (3) bekezdésnek megfelelően történő feldolgozásán túlmenően az Europol e határozat adatvédelmi rendelkezéseivel összhangban közvetlenül szerezhet be és dolgozhat fel adatokat – ide értve a személyes adatokat is – az olyan nyilvánosan elérhető forrásokból, mint például a média, a nyilvános adatszolgáltatók és a kereskedelmi információszolgáltatók. Az Europol a 17. cikkel összhangban valamennyi releváns információt továbbít a nemzeti egységek részére.
(5) A magánszemélyektől származó információt – ideértve a személyes adatokat is – az Europol csak akkor dolgozhatja fel, ha azokat a nemzeti joggal összhangban, nemzeti egységen keresztül, vagy valamely olyan harmadik állam kapcsolattartóján keresztül kapta meg, amely állammal az Europol a 23. cikknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött. Amennyiben az Europol egy olyan harmadik államban tartózkodó magánszemélytől kap információt – ideértve a személyes adatokat is –, amellyel az Europol nem kötött együttműködési megállapodást, az Europol ezt az információt csak az érintett tagállamnak vagy harmadik államnak továbbíthatja, amellyel a 23. cikk szerint az Europol együttműködési megállapodást kötött. Az Europol nem léphet közvetlenül kapcsolatba magánszemélyekkel információszerzés céljából.
(6) Az Europol számára az e cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint továbbított vagy általa megszerzett személyes adatok csak a 11. cikkben foglalt Europol Információs Rendszerben és a 14. cikkben foglalt elemzési munkafájlokban, vagy más, a 10. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban létrehozott adatfeldolgozó rendszerben való rögzítésük céljából dolgozhatók fel, ha azok az adatok kapcsolódnak egy a fent említett rendszerek valamelyikében már rögzített adathoz, vagy egy nemzeti egység általi, a fent említett rendszerek valamelyikében való korábbi lekérdezéshez.
A 29. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az Europol felel az e cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a (4) bekezdésében megállapított feltételek szerint továbbított és az Europol által feldolgozott adatokért, továbbá valamely olyan harmadik állam kapcsolattartóján keresztül továbbított információkért, amely állammal az Europol a 23. cikknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött.
(7) Két évvel ezen határozat alkalmazásának időpontját követően az igazgató ezen cikk alkalmazásáról átfogó jelentést terjeszt az igazgatótanács elé. Az igazgatótanács a közös ellenőrző szerv tanácsára vagy saját kezdeményezésre bármilyen, szükségesnek vélt intézkedést hozhat a 37. cikk (9) bekezdésének b) pontjával összhangban.
26. cikk
Az Europol kapcsolataira irányadó végrehajtási szabályok
(1) A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel:
a) |
elfogadja azon, a 23. cikk (1) bekezdésében említett harmadik államok és szervezetek jegyzékét, amelyekkel az Europol megállapodást köt. A jegyzéket az igazgatótanács készíti el és szükség esetén felülvizsgálja azt; és |
b) |
elfogadja az Europolnak a 22. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésében említett szervekkel való kapcsolataira irányadó végrehajtási szabályait, ideértve a személyes adatok és minősített információk cseréjét. A végrehajtási szabályokat az igazgatótanács készíti elő, a közös ellenőrző szerv előzetes véleményének birtokában. |
(2) Az igazgatótanács elkészíti és szükség esetén felülvizsgálja azon magánfelek listáját, amelyekkel az Europol a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja ii. alpontjával összhangban szándéknyilatkozatot fogadhat el, továbbá a közös ellenőrző szerv véleményének birtokában elfogadja az e szándéknyilatkozatok aláírására vonatkozó eljárásra és a nyilatkozatok tartalmára irányadó szabályokat.
V. FEJEZET
ADATVÉDELEM ÉS ADATBIZTONSÁG
27. cikk
Az adatvédelem szintje
E határozat különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Europol figyelembe veszi az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt, az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló egyezményének és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlásának elveit. Az Europol betartja ezeket az elveket a személyes adatok feldolgozása során, beleértve a gépi és nem gépi, adatfájlok formájában tárolt adatokat, különösen a meghatározott kritériumokkal összhangban hozzáférhető személyes adatok bármely strukturált halmazát.
28. cikk
Adatvédelmi tisztviselő
(1) Az igazgatótanács az igazgató javaslata alapján adatvédelmi tisztviselőt nevez ki, aki a személyzet tagja. Feladatainak ellátása során függetlenül jár el.
(2) Az adatvédelmi tisztviselő feladatai különösen a következők:
a) |
függetlenül eljárva biztosítja a jogszerűséget és e határozat rendelkezéseinek betartását a személyes adatok feldolgozása tekintetében, beleértve az Europol személyzetére vonatkozó személyes adatok feldolgozását is; |
b) |
biztosítja, hogy e határozattal összhangban írásbeli nyilvántartást vezessenek a személyes adatok továbbításáról és beérkezéséről; |
c) |
biztosítja, hogy az adatalanyokat kérésükre tájékoztassák az e határozat szerinti jogaikról; |
d) |
együttműködik az Europol adatfeldolgozási eljárásokért, képzésért és tanácsadásért felelős személyzetével; |
e) |
együttműködik a közös ellenőrző szervvel; |
f) |
éves jelentés készít és ezt az igazgatótanács és a közös ellenőrző szerv elé terjeszti. |
(3) Feladatainak ellátása során az adatvédelmi tisztviselő hozzáférhet az Europol által feldolgozott összes adathoz, és az Europol valamennyi helyiségébe beléphet.
(4) Ha az adatvédelmi tisztviselő úgy véli, hogy nem tartották be e határozat személyes adatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseit, tájékoztatja az igazgatót, és felkéri, hogy meghatározott időn belül szüntesse meg a szabálytalanságot.
Ha az igazgató nem szünteti meg a meghatározott időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő tájékoztatja az igazgatótanácsot, és az igazgatótanáccsal megállapodik a válaszadásra meghatározott határidőben.
Ha az igazgatótanács nem szünteti meg a meghatározott időn belül az adatfeldolgozás szabálytalanságát, az adatvédelmi tisztviselő a közös ellenőrző szerv elé terjeszti az ügyet.
(5) Az adatvédelmi tisztviselő tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. A végrehajtási szabályok különösen az adatvédelmi tisztviselő kiválasztását és elbocsátását, feladatait, kötelességeit, hatásköreit és függetlenségének garanciáit érintik.
29. cikk
Adatvédelmi felelősség
(1) Az Europolnál feldolgozott adatokért a felelősség – különösen az adatok gyűjtésének, az Europolhoz való továbbításának és bevitelének jogszerűsége, valamint az adatok pontossága, naprakészsége és a tárolási határidők ellenőrzése tekintetében – az a következőket terheli:
a) |
azon tagállamot, amely az adatokat bevitte vagy más módon továbbította; |
b) |
az Europolt a harmadik felek által az Europol részére közölt adatok tekintetében, beleértve a magánfelek által közölt adatokat a 25. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjával és a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban, valamint egy harmadik állam – amellyel az Europol a 23. cikkel összhangban együttműködési megállapodást kötött – kapcsolattartó pontján keresztül közölt adatokat, vagy olyan adatokat, amelyek az Europol által végzett elemzés eredményei. |
(2) Azok az adatok, amelyeket továbbítottak az Europolnak, de még nem vittek be az Europol adatfájljainak egyikébe, adatvédelmi szempontból továbbra is az adatokat továbbító fél felelőssége alá tartoznak. Az Europol felel azonban az adatok biztonságáért – a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban – atekintetben, hogy az adatokhoz adatfájlba való bevitelükig csak az Europol felhatalmazott személyzete férhessen hozzá – annak eldöntése céljából, hogy az adatokat az Europolnál fel tudják-e dolgozni –, illetve azok emellett az adatokat közlő fél felhatalmazott tisztviselői számára váljanak hozzáférhetővé. Ha az értékelést követően az Europol okkal feltételezi, hogy a közölt adatok pontatlanok vagy már nem naprakészek, tájékoztatja az adatokat közlő felet.
(3) Továbbá – ezen határozat más rendelkezéseire is figyelemmel – az Europol felel az összes általa feldolgozott adatért.
(4) Amennyiben az Europolnak bizonyítéka van arra, hogy az egyik, a II. fejezetben említett rendszerébe tényszerűen helytelen adat került bevitelre vagy jogtalanul tárolták az adatot, értesíti az abban részt vevő tagállamot vagy más felet.
(5) Az Europolnak olyan módon kell tárolnia az adatokat, hogy megállapítható legyen, mely tagállam vagy harmadik fél továbbította azokat, illetve az Europol által végzett elemző tevékenységből származnak-e.
30. cikk
Az egyén hozzáférési joga
(1) Bármely személy jogosult arra, hogy ésszerű időszakonként információt kapjon atekintetben, hogy vele kapcsolatban az Europol feldolgoz-e adatokat, és hogy az ilyen jellegű adatokat érthető formában közöljék vele, vagy hogy azokat ellenőriztesse, minden esetben az ezen cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) Bármely személy, aki az e cikk szerinti jogait gyakorolni kívánja, ez irányú kérelmét előterjesztheti a választása szerinti tagállamban az e tagállamban erre kijelölt hatóságnál, anélkül, hogy túlzott költségek hárulnának rá. Ez a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított egy hónapon belül az Europol elé terjeszti a kérelmet.
(3) A kérelmet az Europol alaptalan késedelem nélkül, és minden esetben az általa történő kézhezvételtől számított három hónapon belül válaszolja meg, ezen cikkel összhangban.
(4) Az (1) bekezdésnek megfelelő kérelemre adott válaszról való döntést megelőzően az Europol konzultál az érintett tagállamok illetékes hatóságaival. Az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó döntés feltétele az Europol és az ilyen adatok közlésében közvetlenül érintett tagállamok szoros együttműködése. Minden esetben, mikor egy tagállam kifogásolja az Europol által javasolt választ, kifogása okait közli az Europollal.
(5) Az (1) bekezdésnek megfelelő kérelemre adott válaszként az információközlést el kell utasítani, amennyiben ez az elutasítás szükséges ahhoz, hogy:
a) |
az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait; |
b) |
a tagállamok biztonságát és a közrendjét védelmezzék, illetve bűncselekményeket előzzenek meg; |
c) |
garantálják, hogy egy nemzeti nyomozás sem kerül veszélybe; |
d) |
harmadik felek jogait és szabadságait védjék. |
A mentesség alkalmazhatóságának felmérésekor figyelembe kell venni az érintett személy érdekeit.
(6) Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelő kérelemre adott válaszként az információközlést elutasítja, az Europol köteles tudatni az érintett személlyel, hogy elvégezte az ellenőrzést, anélkül, hogy olyan információt közölne a személlyel, amely felfedhetné, hogy feldolgoz-e az Europol vele kapcsolatos személyes adatokat.
(7) Minden személy jogosult ésszerű időszakonként kérni a közös ellenőrző szervtől annak ellenőrzését, hogy személyes adatainak az Europol általi gyűjtése, tárolása, feldolgozása és felhasználása e határozat rendelkezéseivel összhangban történik-e a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában. A közös ellenőrző szerv tudatja az érintett személlyel, hogy elvégezte az ellenőrzést, anélkül, hogy olyan információt közölne a személlyel, amely felfedhetné, hogy feldolgoz-e az Europol vele kapcsolatos személyes adatokat.
31. cikk
Az adatalany adathelyesbítési és -törlési joga
(1) Minden személy jogosult a rá vonatkozó téves adatok helyesbítését vagy törlését kérni az Europoltól. Ha akár e jog gyakorlása során, akár egyébként kiderül, hogy az Europol által tárolt, harmadik felek által továbbított, illetve saját elemző tevékenységéből származó adatok tévesek, illetve bevitelük vagy tárolásuk ellentétes e határozattal, az Europol köteles helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.
(2) Ha a téves, illetve e határozattal ellentétes módon feldolgozott adatokat a tagállamok közvetlenül továbbították az Europolnak, az érintett tagállamoknak az Europollal együttműködve helyesbíteni vagy törölni kell azokat.
(3) Ha a téves adatokat más alkalmas módon továbbították, vagy ha a tagállamok által szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az adatokat e határozattal ellentétes módon továbbították, illetve a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy e határozattal ellentétes módon vitte be, vette át vagy tárolta, akkor az Europolnak az érintett tagállamokkal együttműködve helyesbíteni vagy törölni kell azokat.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett esetekben az adatokat átvevő tagállamokat vagy harmadik feleket haladéktalanul értesíteni kell. Az átvevő tagállamoknak és harmadik feleknek szintén helyesbíteni vagy törölni kell ezeket az adatokat. Amennyiben a törlésre nincs lehetőség, az adatokat bármely jövőbeli feldolgozást megelőzése érdekében zárolni kell.
(5) Az Europol indokolatlan késedelem nélkül, írásban értesíti a kérelmezőt, és minden esetben három hónapon belül arról, hogy az őt érintő adatok helyesbítése vagy törlése megtörtént.
32. cikk
Fellebbezés
(1) Az Europol a személynek az ellenőrzésre vagy az adatokhoz való hozzáférésre irányuló kérelemére, illetve az adatok helyesbítésére és törlésére irányuló kérelmére adott válaszában tájékoztatja a kérelmező személyt, hogy amennyiben a határozattal nem ért egyet, fellebbezhet a közös ellenőrző szervhez. Az érintett személy akkor is a közös ellenőrző szervhez fordulhat, ha kérelmére a 30. vagy 31. cikkben megállapított határidőn belül nem kapott választ.
(2) Ha a kérelmező személy fellebbezést nyújt be a közös ellenőrző szervhez, a fellebbezést ez a szerv bírálja felül.
(3) Abban az esetben, ha a fellebbezés a 30. vagy 31. cikkben említett határozattal kapcsolatos, a közös ellenőrző szerv konzultál a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy az illetékes igazságügyi szervvel abban a tagállamban, amely az adat forrása volt, vagy amely tagállam közvetlenül érintett. A közös ellenőrző szerv a nemzeti ellenőrző szervvel vagy az illetékes igazságügyi szervvel szoros együttműködésben hozza meg a határozatot, amely kiterjedhet mindennemű információ közlésének elutasítására.
(4) Ha a fellebbezés az Europol Információs Rendszerbe az Europol által bevitt adatokhoz, az elemzési munkafájlokban vagy az Europol által személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozik, és amennyiben az Europol továbbra is fenntartja kifogását, a közös ellenőrző szerv csak az Europol vagy – a 30. cikk (4) bekezdésében említetteknek megfelelően – az érintett tagállam vagy tagállamok meghallgatását követően, tagjainak kétharmados többségével dönthet a kifogással ellentétesen. Ilyen többség hiányában a közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmező személyt az elutasításról, anélkül hogy kiadna olyan információt, amely felfedhetné a kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok meglétét.
(5) Ha a fellebbezés az Europol Információs Rendszerbe egy tagállam által bevitt adatokhoz, az elemzési munkafájlokban vagy az Europol által személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésre vonatkozik, a közös ellenőrző szerv biztosítja, hogy sor kerüljön a szükséges ellenőrzések helyes elvégzésére, szoros együttműködésben az adatokat bevivő tagállam nemzeti ellenőrző szervével. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmező személyt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy kiadna olyan információt, amely felfedhetné a kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok meglétét.
(6) Ha a fellebbezés az Europol Információs Rendszerbe az Europol által bevitt adatok ellenőrzésére, illetőleg az elemzési munkafájlokban vagy az Europol által személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerben tárolt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző szerv biztosítja, hogy az Europol elvégezze a szükséges ellenőrzéseket. A közös ellenőrző szerv értesíti a kérelmező személyt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy kiadna olyan információt, amely felfedhetné a kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok meglétét.
33. cikk
A nemzeti ellenőrző szerv
(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző szervet, amely – a nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban – függetlenül ellenőrzi, hogy megengedhető-e a személyes adatoknak az adott tagállam által történő bevitele, lekérdezése és az Europolnak való továbbítása, továbbá megvizsgálja, hogy ez a bevitel, lekérdezés és továbbítás nem sérti-e az adatalany jogait. A nemzeti ellenőrző szerv ebből a célból – a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően – a nemzeti egységen vagy az összekötő tisztviselőkön keresztül hozzáférhet a tagállam által az Europol Információs Rendszerbe vagy az Europol által a személyes adatok feldolgozása céljából a 10. cikk alapján létrehozott egyéb rendszerbe bevitt adatokhoz.
Ellenőrző funkciójuk gyakorlása céljából a nemzeti ellenőrző szervek az Europolhoz kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és irataikhoz hozzáférhetnek.
Ezenkívül a nemzeti ellenőrző szervek a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően ellenőrzik a nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők tevékenységeit, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok védelmét. Emellett tájékoztatják a közös ellenőrző szervet az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.
(2) Bármely személy jogosult arra, hogy kérje a nemzeti ellenőrző szervtől annak biztosítását, hogy személyes adatainak bevitele vagy azoknak az Europolhoz bármilyen formában történő továbbítása, valamint az érintett tagállam adatlekérdezése jogszerűen történjen.
E jog azon tagállam nemzeti jogával összhangban gyakorolható, amelyben a kérelmet előterjesztették.
34. cikk
Közös ellenőrző szerv
(1) Egy független közös ellenőrző szerv kerül létrehozásra, hogy e határozattal összhangban ellenőrizze az Europol tevékenységeit annak biztosítása érdekében, hogy az Europol birtokában levő adatok tárolása, feldolgozása és felhasználása ne sértse a magánszemélyek jogait. A közös ellenőrző szerv ezenkívül az Europoltól származó adatok továbbításának megengedhetőségét is ellenőrzi. A közös ellenőrző szerv minden független nemzeti ellenőrző szerv legfeljebb két olyan tagjából vagy képviselőjéből áll (adott esetben póttagok közreműködésével), akik rendelkeznek a szükséges alkalmassággal, és akiket a tagállamok ötéves időtartamra neveznek ki. Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.
A közös ellenőrző szerv tagjai közül elnököt választ.
A közös ellenőrző szerv tagjai feladataik teljesítése során egyetlen más szervtől sem fogadhatnak el utasítást.
(2) Az Europol támogatja a közös ellenőrző szervet feladatainak ellátásában. Ennek során különösen:
a) |
megadja a közös ellenőrző szerv által kért információkat, továbbá hozzáférést biztosít minden dokumentumhoz és irathoz, valamint az adatfájljaiban tárolt adatokhoz; |
b) |
a közös ellenőrző szervnek mindenkor szabad bejárást biztosít minden hivatali helyiségébe; és |
c) |
végrehajtja a közös ellenőrző szerv fellebbezések tárgyában hozott határozatait. |
(3) A közös ellenőrző szerv hatáskörébe tartozik az Europol személyes adatok feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységeinek végrehajtását és értelmezését érintő kérdések vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző szervei által végzett független ellenőrzésekre vagy a hozzáférési jog gyakorlására vonatkozó kérdések vizsgálata, valamint a meglévő problémák közös megoldására irányuló összehangolt javaslatok kidolgozása.
(4) Ha a közös ellenőrző szerv megállapítja e határozat rendelkezéseinek bármely megsértését a személyes adatok tárolása, feldolgozása vagy felhasználása terén, úgy megteszi az általa szükségesnek tartott észrevételeket az igazgatónál, és felszólítja őt, hogy meghatározott határidőn belül válaszoljon. Az igazgató az eljárás minden szakaszáról tájékoztatja az igazgatótanácsot. Ha a közös ellenőrző szerv nem elégedett a kérelmére az igazgató által adott válasszal, az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet.
(5) Feladatainak ellátása érdekében, valamint hogy az adatfeldolgozási szabályok és eljárások alkalmazása során hozzájáruljon a következetesség javításához, a közös ellenőrző szerv szükség szerint együttműködik más ellenőrző hatóságokkal.
(6) A közös ellenőrző hatóság rendszeres időközönként jelentést készít tevékenységéről. Ezeket a jelentéseket továbbítják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az igazgatótanácsnak lehetősége van észrevételei megtételére, amelyeket a jelentéshez kell csatolni.
A közös ellenőrző hatóság dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a tevékenységéről szóló jelentést, és amennyiben a nyilvánosságra hozatal mellett dönt, határoz annak módjáról is.
(7) A közös ellenőrző szerv kétharmados többséggel fogadja el az eljárási szabályzatát, amelyet jóváhagyásra benyújt a Tanácshoz. A Tanács minősített többséggel jár el.
(8) A közös ellenőrző szerv belső bizottságot hoz létre, amelyben minden egyes tagállamot egy, a szavazásnál egy szavazattal rendelkező tag képvisel. A bizottság feladata, hogy minden alkalmas módon kivizsgálja a 32. cikk szerinti fellebbezéseket. Kérelmükre a feleket – amennyiben kívánják, tanácsadóikkal együtt – a bizottságnak meg kell hallgatnia. Az ilyen keretek között hozott határozat minden érintett fél tekintetében jogerős.
(9) A közös ellenőrző szerv, a (8) bekezdésben említetten kívül, létrehozhat egy vagy több egyéb bizottságot.
(10) A közös ellenőrző szervvel konzultálni kell az Europol költségvetésének rá vonatkozó részéről. Véleményét csatolni kell a mindenkori költségvetési tervezethez.
(11) A közös ellenőrző szerv munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait az eljárási szabályzat határozza meg.
35. cikk
Adatbiztonság
(1) Az Europol megteszi az e határozat végrehajtásának biztosításához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az intézkedések akkor tekintendők szükségesnek, ha azok költségei arányban állnak a védelem tekintetében elérendő céllal.
(2) Az Europolnál folyó számítógépes adatfeldolgozás tekintetében minden tagállam és az Europol meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy:
a) |
megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek hozzáférhessenek a személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésekhez (berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése); |
b) |
az adathordozók jogosulatlan olvasásának, másolásának, megváltoztatásának vagy eltávolításának megakadályozása (adathordozók ellenőrzése); |
c) |
adatok jogosulatlan bevitelének, a tárolt személyes adatokba való jogosulatlan vizsgálatnak, valamint a személyes adatok megváltoztatásának vagy törlésének megakadályozása (tárolás ellenőrzése); |
d) |
megakadályozzák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják (felhasználók ellenőrzése); |
e) |
biztosítsák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése); |
f) |
biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat továbbítani vagy mely szervekhez kerültek személyes adatok továbbításra(adattovábbítás ellenőrzése); |
g) |
biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe, valamint hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése); |
h) |
megakadályozzák a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását, módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése); |
i) |
biztosítsák, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás); |
j) |
biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, s a működés közben észlelt hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint azt, hogy a tárolt adatok valamely rendszerhiba esetén ne torzuljanak (sértetlenség). |
VI. FEJEZET
SZERVEZET
36. cikk
Az Europol szervei
Az Europol szervei a következők:
a) |
az igazgatótanács; |
b) |
az igazgató. |
37. cikk
Az igazgatótanács
(1) Az igazgatóság minden tagállam egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll. Az igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Az igazgatótanács minden tagját egy póttag képviselheti; a teljes jogú tag távollétében a póttag gyakorolhatja annak szavazati jogát.
(2) Az igazgatótanács elnökét és elnökhelyettesét a tizennyolc hónapos tanácsi programot közösen előkészítő három tagállamból álló csoport választja ugyanebből a csoportból. Szolgálati idejük a tanácsi programnak megfelelő tizennyolc hónapos időszakra szól. Ezen időszak alatt az elnök többé nem a saját tagországa képviselőjeként látja el feladatát az igazgatótanácsban. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt feladatai elvégzésében annak akadályoztatása esetén.
(3) Az elnök felel az igazgatótanácsnak a (9) bekezdésben foglalt feladatai ellátásai során a hatékony működésért, miközben biztosítja a stratégiai kérdésekre és az Europolnak az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított fő feladataira való külön összpontosítást.
(4) Az elnök tevékenységét az igazgatótanács titkársága segíti. A titkárság különösen:
a) |
szorosan és folyamatosan részt vesz az igazgatótanács munkájának szervezésében, koordinálásában és a munka koherenciájának biztosításában. Az elnök felelőssége és irányítása alatt a titkárság segíti az elnököt a megoldások keresésében; |
b) |
biztosítja az igazgatótanács feladatai ellátásához szükséges adminisztrációs támogatást. |
(5) Az igazgató szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatótanács ülésein.
(6) Az igazgatótanács tagjait, helyetteseiket és az igazgatót szakértők kísérhetik.
(7) Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik.
(8) Ha e határozat másként nem rendelkezik, az igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével jár el.
(9) Az igazgatótanács feladatai:
a) |
elfogadja az Europol stratégiáját, amely a megállapított célkitűzések elérésének mérésére szolgáló kritériumokat tartalmaz; |
b) |
figyelemmel kíséri az igazgató tevékenységét, beleértve az igazgatótanács határozatainak végrehajtását is; |
c) |
e határozat rendelkezéseivel összhangban döntéseket és végrehajtó intézkedéseket hoz; |
d) |
az igazgató javaslata alapján és a Bizottsággal való megegyezést követően elfogadja az Europol személyzetére alkalmazandó végrehajtási szabályokat; |
e) |
az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (13) összhangban és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a pénzügyi szabályzatot és kinevezi a számvitelért felelős tisztviselőt; |
f) |
létrehozza a belső ellenőrzési funkciót és kinevezi ennek ellenőrzési személyzetét, akik az Europol személyzetének tagjai. A belső ellenőrző funkció tekintetében az igazgatótanács további végrehajtási szabályokat fogad el. A végrehajtási szabályok különösen a belső ellenőrzési funkcióra vonatkozó kiválasztását és elbocsátását, feladatokat, kötelességeket, hatásköröket és függetlenségének garanciáit érintik. A belső ellenőrzési funkció kizárólag az igazgatótanácsnak tartozik elszámolással, és a feladatai ellátásához szükséges összes dokumentációhoz hozzáféréssel rendelkezik; |
g) |
elfogadja az igazgatói és igazgatóhelyettesi tisztségre jelölt, legalább három személyt tartalmazó listát, amelyet a Tanácsnak kell benyújtani; |
h) |
felelős a Tanács által, különösen e határozat végrehajtási rendelkezéseinek keretében ráruházott további feladatok ellátásáért; |
i) |
létrehozza az eljárási szabályokat, beleértve a titkárság függetlenségét biztosító rendelkezéseket. |
(10) Az igazgatótanács minden évben elfogadja:
a) |
a bevételi és kiadási előirányzat tervezetét, beleértve a létszámtervet, amelyet be kell nyújtani a Bizottságnak, valamint a végleges költségvetést; |
b) |
az Europol jövőbeli tevékenységére vonatkozó munkaprogramot a Bizottság véleményét követően, figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit, valamint az Europolt érintő költségvetési és személyzeti kihatásokat; |
c) |
az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést, beleértve a Tanács által meghatározott prioritásokkal kapcsolatban elért eredményeket. |
E dokumentumokat jóváhagyás céljából a Tanács elé kell terjeszteni. A Tanács ezeket tájékoztatásul az Európai Parlamentnek továbbítja.
(11) Az igazgatótanács e határozat alkalmazásának időpontjától számított négy éven belül, majd ezt követően négyévente megbízást ad e határozat végrehajtásának, valamint az Europol által elvégzett tevékenységeknek a független külső értékelésére.
Az igazgatótanács e célból egyedi írásbeli megbízást ad ki.
Az értékelő jelentést továbbítani kell az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz.
(12) Az igazgatótanács munkacsoportokat hozhat létre. A munkacsoportok létrehozására és működésére irányadó szabályokat az eljárási szabályzata állapítja meg.
(13) Az igazgatótanács az igazgató tekintetében a 38. cikk (1) és (7) bekezdésének sérelme nélkül gyakorolja a 39. cikk (3) bekezdésében megállapított hatásköröket.
38. cikk
Az igazgató
(1) Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács által beterjesztett, legalább három jelöltet tartalmazó listáról a Tanács minősített többséggel, négyéves időszakra nevez ki. A Tanács az igazgatótanács javaslatára – mely értékelte az igazgató teljesítményét – egyszer, legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja az igazgató hivatali idejét.
(2) Az igazgatót három igazgatóhelyettes segíti, akiket az (1) bekezdésben megállapított eljárásban négyéves – egyszer meghosszabbítható – időszakra neveznek ki. Feladataikat részleteiben az igazgató határozza meg.
(3) Az igazgatói és igazgatóhelyettesi beosztás tekintetében a jelöltek kiválasztásával kapcsolatos eljárás szabályait, beleértve hivatali idejük meghosszabbítását, az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.
(4) Az igazgató ellátja a következő feladatokat:
a) |
az Europol hatáskörébe utalt feladatok ellátása; |
b) |
az igazgatás folyó ügyeinek intézése; |
c) |
a személyzet és az igazgatóhelyettesek tekintetében a 39. cikk (3) bekezdésében megállapított hatáskörök gyakorlása, e cikk (2) és (7) bekezdésének sérelme nélkül; |
d) |
az igazgatótanácsi határozatok előkészítése és végrehajtása és az igazgatótanácstól jövő felkérések teljesítése; |
e) |
az igazgatótanács üléseinek előkészítésében az igazgatótanács elnökének támogatása; |
f) |
bevételi és kiadási előirányzat tervezet, beleértve a létszámtervet, és az előzetes munkaprogram elkészítése; |
g) |
a 37. cikk (10) bekezdésének c) pontjában említett jelentés elkészítése; |
h) |
az Europol költségvetésének végrehajtása; |
i) |
az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a Tanács által meghatározott prioritások megvalósításáról, valamint az Europol külkapcsolatairól; |
j) |
az Europolnak a célkitűzések elérésében mutatott teljesítményére vonatkozó hatékony és eredményes ellenőrzési és értékelési eljárás kidolgozása és végrehajtása az igazgatótanáccsal együttműködésben. Az igazgató rendszeresen jelentésben számol be az igazgatótanácsnak ezen ellenőrzés eredményeiről; |
k) |
e határozatban ráruházott minden egyéb feladat ellátása. |
(5) Az igazgató kötelezettségeinek teljesítéséért az igazgatótanácsnak felel.
(6) Az Europol törvényes képviselője az igazgató.
(7) Az igazgató és az igazgatóhelyettesek – az igazgatótanács véleményének kikérését követően – a Tanács minősített többséggel hozott határozatával menthetők fel. Az ilyen esetekben alkalmazandó szabályokat az igazgatótanács állapítja meg. E szabályokat hatálybalépésük előtt a Tanács minősített többséggel hagyja jóvá.
39. cikk
A személyzet
(1) Az igazgatóra, az igazgatóhelyettesekre és az Europol e határozat alkalmazásának megkezdését követően alkalmazott személyzetére a 259/68/EGK, ESZAK, Euratom tanácsi rendeletben (14) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeit (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat, illetve az alkalmazási feltételek), valamint a fenti személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Európai Közösségek intézményei által közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.
(2) A személyzeti szabályzat, valamint az alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az Europol a személyzeti szabályzat 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökség.
(3) A személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra ruházott hatásköröket és az alkalmazási feltételek által a szerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket az Europol személyzete és az igazgató tekintetében e határozat 37. cikke (13) bekezdésével és 38. cikke (4) bekezdése c) pontjával összhangban az Europol gyakorolja.
(4) Az Europol személyzete ideiglenes és/vagy szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatótanács évente hozzájárulását adja, amennyiben az igazgató határozatlan időtartamú szerződéseket kíván kötni. Az igazgatótanács dönti el, hogy a létszámtervben előírt beosztások közül melyeket lehet csak a tagállamok illetékes hatóságainak alkalmazottaival betölteni. Az ilyen beosztásokra felvett személyzet az alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának értelmében ideiglenes tisztviselőnek tekintendő, és csak határozott időre szóló, egyszer, határozott időtartamra megújítható szerződés köthető vele.
(5) A tagállamok nemzeti szakértőket küldhetnek ki az Europolhoz. E célból az igazgatótanács elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.
(6) Az Europol személyzete személyes adatainak kezelésével kapcsolatban az Europol a 45/2001/EK rendelet elveit alkalmazza.
VII. FEJEZET
TITOKTARTÁSI KÉRDÉSEK
40. cikk
Titoktartás
(1) Az Europol és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a titoktartási kötelezettség alá tartozó olyan információk védelmére, amelyeket az Europol e határozat szerint gyűjtött vagy cserélt. E célból a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel megfelelő, az igazgatótanács által előkészített titoktartási szabályokat fogad el. E szabályok rendelkeznek azon esetekről, amikor az Europol titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat cserélhet harmadik felekkel.
(2) Ha az Europol biztonsági kockázattal járó tevékenységgel szándékozik megbízni meghatározott személyeket, az igazgató kérésére a tagállamok vállalják az érintett állampolgáraik – nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő – biztonsági átvilágítását, és e célból kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A nemzeti rendelkezések értelmében illetékes hatóság az Europolt csak a biztonsági átvilágítás eredményéről tájékoztatja. Ez az eredmény az Europolra nézve kötelező.
(3) A tagállamok és az Europol csak olyan személyeket bízhatnak meg az Europolnál folytatandó adatfeldolgozással, akik különleges képzést kaptak és biztonsági átvilágításon estek át. Az Europol-személyzet biztonsági átvilágításának szabályait az igazgatótanács fogadja el. Az igazgató rendszeresen tájékoztatja az igazgatótanácsot az Europol személyzetének biztonsági átvilágításáról.
41. cikk
Diszkréciós és titoktartási kötelezettség
(1) Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők tartózkodnak minden olyan cselekedettől és véleménynyilvánítástól (diszkréció), amely az Europol tekintélyének árthat vagy tevékenységeit károsan befolyásolhatná.
(2) Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint egyetlen más, különleges diszkréciós vagy titoktartási kötelezettség alá tartozó személy sem közölheti illetéktelen személlyel vagy a nyilvánossággal a feladatai ellátása vagy tevékenységei gyakorlása keretében tudomására jutó tényeket vagy információkat. Ez nem vonatkozik a titoktartást nem megkívánó jelentéktelen tényekre vagy információkra. A diszkréciós és titoktartási kötelezettség a hivatalból vagy alkalmazásból történő kilépést, illetve a tevékenységek befejezését követően is fennáll. Az első mondatban említett különleges kötelezettségről az Europol értesíti az érintetteket, és felhívja figyelmüket e kötelezettség megszegésének jogi következményeire. Az értesítést írásba kell foglalni.
(3) Az igazgatótanács tagjai, az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint a (2) bekezdésben előírt kötelezettség alá tartozó személyek nem tesznek tanúvallomást bíróságon vagy bíróságon kívül, és nem nyilatkoznak a feladataik ellátása vagy tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott tényekről vagy információról anélkül, hogy az igazgatóhoz, illetve az igazgató esetében az igazgatótanácshoz fordulnának.
Az igazgatótanács vagy az esettől függően az igazgató megkeresi az igazságügyi vagy más illetékes szervet annak érdekében, hogy az e szervre alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően biztosítsa a szükséges intézkedések meghozatalát.
Az intézkedés vagy arra irányul, hogy a tanúvallomás módozatait úgy alakítsák, hogy biztosítva legyen az információk titkossága, vagy – ha ezt az adott nemzeti jog megengedi – az adatközlés megtagadására, amennyiben ezt az Europol vagy valamely tagállam érdekeinek védelme feltétlenül megköveteli.
Ha valamely tagállam jogszabályai biztosítják a tanúvallomás megtagadásához való jogot, a tanúvallomás tételére felhívott, (2) bekezdésben említett személynek csak akkor tehet vallomást, ha erre engedéllyel rendelkezik. Engedélyt az igazgató adhat, az igazgató tanúvallomását illetően pedig az igazgatótanács. Ha egy összekötő tisztviselőnek az Europoltól kapott információval kapcsolatban kell tanúvallomást tennie, az engedély a tisztviselőt küldő tagállam jóváhagyásának beszerzését követően adható meg. A vallomástételhez szükséges engedély kérésére vonatkozó kötelezettség a hivatal vagy a munkaviszony megszűnését, illetve a tevékenységek befejezését követően is fennáll.
Továbbá, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a tanúvallomás olyan információra vagy ismeretre is kiterjedhet, amelyet valamely tagállam közölt az Europollal, vagy amely egyértelműen érint valamely tagállamot, az engedélyezés előtt ki kell kérni a tagállam vallomástételre vonatkozó véleményét.
A tanúvallomás engedélyezése csak annyiban tagadható meg, amennyiben ez az Europol vagy valamely érintett tagállam vagy a tagállamok kényszerítő érdekeinek megvédéséhez szükséges.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett diszkréciós és titoktartási kötelezettség megszegését minden tagállam a nemzeti jogában előírt hivatali vagy szakmai titoktartási kötelezettség megszegésének vagy a minősített információk védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének tekinti.
A tagállamok biztosítják, hogy az adott jogszabályok és rendelkezések azokra a saját alkalmazottaikra is kiterjedjenek, akik tevékenységük keretében az Europollal kapcsolatban állnak.
VIII. FEJEZET
KÖLTSÉGVETÉSI RENDELKEZÉSEK
42. cikk
Költségvetés
(1) Az Europol bevételei e határozat alkalmazásának időpontjától kezdődően az egyéb típusú bevételek sérelme nélkül az Európai Unió általános költségvetésébe („Bizottság” szakasz) felvett közösségi támogatásból állnak. Az Europol finanszírozása az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: költségvetési hatóság) megállapodásától függ az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) rendelkezésének megfelelően.
(2) Az Europol kiadásai a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és operatív költségeket tartalmazzák.
(3) Az igazgató elkészíti az Europolnak a létszámterv tervezetét tartalmazó bevételi és kiadási előirányzatának a következő pénzügyi évre szóló tervezetét, és továbbítja az igazgatótanácsnak. A létszámterv tervezete az állandó vagy ideiglenes beosztásokból, valamint a kirendelt nemzeti szakértőkre való hivatkozásból áll, és szerepel benne az Europol által az adott pénzügyi évben alkalmazott személyzet létszáma, besorolási osztálya és fokozata.
(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(5) Az igazgatótanács elfogadja a bevételi és kiadási előirányzat tervezetet, beleértve a létszámtervet és az előzetes munkaprogramot is, és azt minden évben március 31-ig továbbítja a Bizottságnak. Ha a Bizottság kifogást emel a becslés tervezete ellen, annak kézhezvételét követően erről harminc napon belül tájékoztatja az igazgatótanácsot.
(6) Az előirányzatot a Bizottság – az Európai Unió előzetes általános költségvetési tervezetével együtt – megküldi a költségvetési hatóságnak.
(7) A Bizottság az előirányzat alapján az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetébe, amelyet az Európai Közösséget létrehozó szerződés 272. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt, felveszi a létszámterv tekintetében általa szükségesnek tartott előirányzatokat, valamint a költségvetésre terhelendő támogatás összegét.
(8) A költségvetési hatóság az Európai Unió általános költségvetésének elfogadásakor engedélyezi az Europol támogatására szolgáló előirányzatokat és a létszámtervet.
(9) Az igazgatótanács elfogadja az Europol költségvetését és létszámtervét. Ezek az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válnak véglegessé. Adott esetben ezeket felülvizsgált költségvetés elfogadásával ennek megfelelően kiigazítják.
(10) A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet is, az (5)–(9) bekezdésben megállapított eljárás szerint történik.
(11) Az igazgatótanács a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot, ha olyan projekt megvalósítását tervezi, amely költségvetésének finanszírozását lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint például épületek bérlete vagy vétele. Erről tájékoztatja a Bizottságot. Amennyiben a költségvetési hatóság valamely ága jelzi véleményezési szándékát, a költségvetési hatóságnak a projektről való értesítése napjától számított hat héten belül megküldi véleményét az igazgatótanácsnak.
43. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
(1) Az Europol költségvetését az igazgató hajtja végre.
(2) Az Europol számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb február 28-ig továbbítja az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, az adott pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (16) 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.
(3) Minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az Europol előzetes elszámolását és az arra a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentését megküldi a Számvevőszéknek. Az azon pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is meg kell küldeni.
(4) Az igazgató, miután az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke szerint megkapta a Számvevőszéknek az Europol előzetes beszámolójára vonatkozó észrevételeit, saját felelősségi körében elkészíti az Europol végleges beszámolóját, és véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.
(5) Az igazgatótanács véleményezi az Europol végleges beszámolóját.
(6) Az igazgató a végleges beszámolót az igazgatótanács véleményével együtt minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig elküldi a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(7) A végleges beszámolót közzé kell tenni.
(8) Az igazgató legkésőbb szeptember 30-ig megküldi válaszát a Számvevőszék észrevételeire. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.
(9) Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.
(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év április 30. előtt mentesíti az igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.
44. cikk
Pénzügyi szabályzat
Az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot az igazgatótanács fogadja el a Bizottsággal folytatott konzultációt követően. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom rendelettől, kivéve, ha az ilyen eltérést az Europol működése kifejezetten megköveteli. A 2343/2002/EK, Euratom rendelettől eltérő szabályok elfogadásához minden esetben a Bizottság előzetes egyetértésére van szükség. Az ilyen eltérésekről tájékoztatják a költségvetési hatóságot.
IX. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
45. cikk
Az Europol dokumentumaihoz való hozzáférés szabályai
Az Europol igazgatójának javaslata alapján az igazgatótanács legkésőbb e határozat alkalmazásának időpontjától számított hat hónappal elfogadja az Europol dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) megállapított elveket és korlátokat.
46. cikk
EU minősített információk
Az EU minősített információk tekintetében az Europol alkalmazza a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozat (18) által meghatározott biztonsági elveket és minimumszabályokat.
47. cikk
Nyelvek
(1) Az Europolra az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletet (19) kell alkalmazni.
(2) Az Europol belső nyelvhasználatára vonatkozó rendelkezésekről egyhangúlag az igazgatótanács határoz.
(3) Az Europol munkájához szükséges fordításokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (20) biztosítja.
48. cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása
A Tanács elnöksége, az igazgatótanács elnöke és az igazgató az Európai Parlament kérésére megjelenik az Európai Parlament előtt az Europollal kapcsolatos kérdéseknek a diszkréciós és titoktartási kötelezettség figyelembevételével történő megvitatása céljából.
49. cikk
Csalás elleni küzdelem
Az Europolra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (21) meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az igazgatótanács az igazgató javaslata alapján és legkésőbb e határozat alkalmazásának időpontjától számított hat hónappal elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket, amelyek az OLAF vizsgálatának hatályából kizárhatják a műveleti adatokat.
50. cikk
Székhely-megállapodás
Az Europolnak a székhely szerinti államban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az Europol igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, az igazgatóhelyettesekre, az Europol alkalmazottaira és családtagjaikra ezen államban alkalmazandó különös szabályokat az Europol és a Holland Királyság közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amelyet az igazgatótanács jóváhagyását követően lehet megkötni.
51. cikk
Kiváltságok és mentességek
(1) Az Europol igazgatójára és igazgatóhelyetteseire, valamint az Europol személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet és az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 16. cikke alapján elfogadott egyedi rendeletet kell alkalmazni.
(2) Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet alkalmazni kell az Europolra.
(3) A Holland Királyság és a többi tagállam megállapodik abban, hogy a többi tagállamból kiküldött összekötő tisztviselőket és családtagjaikat megilletik mindazon kiváltságok és mentességek, amelyek az Europolnál az összekötő tisztviselői feladatok megfelelő ellátásához szükségesek.
52. cikk
Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért
(1) Minden tagállam saját nemzeti joga szerint felelős a magánszemélyeknek okozott károkért, amelyek az Europolnál tárolt vagy feldolgozott adatok jogi vagy ténybeli hibáiból erednek. A károsult csak a kárt előidéző esemény helye szerinti tagállam ellen nyújt be kártérítés iránti keresetet, amelyet az e tagállam nemzeti joga szerint illetékes bíróságnál kell előterjesztenie. A tagállamok a károsulttal szemben nemzeti joguk szerint fennálló felelősségük elhárítása végett nem hivatkozhatnak arra, hogy egy másik tagállam vagy az Europol pontatlan adatokat közölt.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett jogi vagy ténybeli hibák téves adattovábbításból, egy vagy több tagállam részéről az e határozatban előírt kötelezettségek teljesítésének elmulasztásából, illetve az adatoknak az Europolnál történt jogosulatlan vagy téves tárolásából vagy feldolgozásából erednek, az Europol vagy az érintett tagállam(ok) kérésre köteles(ek) visszatéríteni a károsult félnek az (1) bekezdés szerint kártérítésként kifizetett összeget, kivéve, ha az a tagállam, amelynek területén a károkozás történt, az adatokat e határozattal ellentétes módon használta fel.
(3) A visszatérítés elvével vagy a visszatérítés összegével kapcsolatos, az (1) bekezdés szerint kártérítést fizető tagállam és az Europol vagy egy másik tagállam közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely tagjainak kétharmados többségével határoz az ügyben.
53. cikk
Egyéb felelősség
(1) Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.
(2) A szerződésen kívüli felelősséget illetően az Europol az 52. cikk szerinti felelősségétől függetlenül köteles megtéríteni a szervei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat, amennyiben azok nekik felróhatók és tekintet nélkül a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a kártérítési igényekre vonatkozó különböző eljárásokra.
(3) A károsult követelheti, hogy az Europol hagyja abba vagy vonja vissza az intézkedést.
(4) A tagállamok azon illetékes nemzeti bíróságait, amelyek az Europol e cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban eljárnak, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (22) szerint kell meghatározni.
54. cikk
Az Europol közös nyomozócsoportokban való részvételével kapcsolatos felelősség
(1) Az a tagállam, amelynek területén a 6. cikkel összhangban az adott tagállamban működő Europol-személyzet kárt okoz az operatív intézkedésekben való segítségnyújtás közben, ezt a kárt a saját tisztviselői által okozott károkra alkalmazandó feltételek mellett téríti meg.
(2) Amennyiben az érintett tagállammal másban nem állapodik meg, az Europol teljes mértékben megtéríti azokat az összegeket, amelyeket e tagállam az (1) bekezdésben említett kár miatt az áldozatoknak vagy a nevükben jogosult személyeknek kifizetett. A visszatérítés elvével vagy a visszatérítés összegével kapcsolatos, e tagállam és az Europol közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely rendezi az ügyet.
X. FEJEZET
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
55. cikk
Általános jogutódlás
(1) E határozat nem érinti az e határozat alkalmazásának időpontját megelőzően az Europol-egyezmény által létrehozott Europol által kötött megállapodások jogi érvényességét.
(2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni különösen az Europol-egyezmény 37. cikke alapján kötött székhely-megállapodásra, valamint az Europol-egyezmény 41. cikkének (2) bekezdése alapján a Holland Királyság és a többi tagállam között létrejött megállapodásokra, továbbá valamennyi nemzetközi megállapodásra, beleértve az információcserére vonatkozó rendelkezéseiket is, valamint az Europol-egyezmény által létrehozott Europol által kötött szerződésekre, az őt terhelő kötelezettségekre és az általa szerzett ingatlanokra.
56. cikk
Az igazgató és az igazgatóhelyettesek
(1) Hátralévő hivatali idejükre az Europol-egyezmény 29. cikke alapján kinevezett igazgató és az igazgatóhelyettesek töltik be az e határozat 38. cikke értelmében vett igazgatói és az igazgatóhelyettesi tisztet. Ha hivatali idejük e határozat alkalmazásának időpontjától számított egy éven belül lejár, hivatali idejüket az e határozat alkalmazásának időpontjától számított egy évig automatikusan meg kell hosszabbítani.
(2) Abban az esetben, ha az igazgató, illetve egy vagy több igazgatóhelyettes nem szándékozik vagy nem képes az (1) bekezdéssel összhangban eljárni, az igazgatótanács szükség szerint ideiglenes igazgatót vagy ideiglenes igazgatóhelyettes(eke)t nevez ki legfeljebb tizennyolc hónapra, a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt kinevezésekig.
57. cikk
Személyzet
(1) A 39. cikktől eltérve az Europol-egyezménnyel létrehozott Europol által e határozat alkalmazásának időpontjában hatályos összes munkaszerződést tiszteletben tartják lejáratuk napjáig, és e határozat alkalmazásának időpontját követően nem újíthatók meg az Europol személyzeti szabályzata (23) alapján.
(2) Az (1) bekezdésben említett szerződések hatálya alá tartozó személyzet minden tagjának felajánlják azt a lehetőséget, hogy az alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja szerint, a létszámtervben meghatározott különféle besorolási osztályoknak megfelelően ideiglenes tisztviselői szerződést kössenek, vagy az alkalmazási feltételek 3a. cikkének megfelelően szerződéses tisztviselői szerződést kössenek.
E célból a szerződések megkötésére jogosult hatóság e határozat hatálybalépését követően és alkalmazásának időpontjától számított két éven belül belső kiválasztási eljárást szervez, amely az Europol által az e határozat alkalmazásának időpontjában szerződéssel alkalmazott személyzetre korlátozódik, hogy ellenőrizze a foglalkoztatandó személyek hozzáértését, hatékonyságát és feddhetetlenségét.
Az ellátott funkciók típusától és szintjétől függően a sikeres jelöltnek vagy ideiglenes tisztviselői szerződést ajánlanak, vagy szerződéses tisztviselői szerződést, amelynek tartama megfelel legalább az ezen határozat alkalmazásának időpontja előtt kötött szerződésből fennmaradó időnek.
(3) Amennyiben ezen határozat alkalmazásának időpontja előtt az Europol második határozott időtartamra szóló szerződést kötött, és az alkalmazott személyzet tagja elfogadott egy ideiglenes tisztviselői szerződést vagy szerződéses tisztviselői szerződést a (2) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően, újabb meghosszabbítása csak határozatlan időre szólhat, összhangban a 39. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseivel.
(4) Amennyiben ezen határozat alkalmazásának időpontja előtt az Europol határozatlan időtartamra szóló szerződést kötött, és a személyzet tagja elfogadott egy ideiglenes tisztviselői szerződést vagy szerződéses tisztviselői szerződést a (2) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően, ezen szerződést határozatlan időre kötik meg, összhangban az alkalmazási feltételek 8. cikke első albekezdésével és 85. cikke (1) bekezdésével.
(5) A személyzet azon tagjaira, akiket a (2) bekezdéssel összhangban nem vesznek fel, továbbra is az Europol személyzeti szabályzata és más vonatkozó jogi eszközök alkalmazandók. Az Europol személyzeti szabályzatának 5. fejezetétől eltérően az Europol személyzetére a javadalmazások éves kiigazítására vonatkozóan a Tanács által a személyzeti szabályzat 65. cikkével összhangban meghatározott százalékot kell alkalmazni.
58. cikk
Költségvetés
(1) Az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján megállapított költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az Europol-egyezmény 36. cikkének (5) bekezdésében és az Europol-egyezmény 35. cikkének (9) bekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően elfogadott pénzügyi szabályzattal összhangban kell végrehajtani.
(2) Az (1) bekezdésben leírt mentesítési eljárás lefolytatása során a következőket kell alkalmazni:
a) |
az e határozat alkalmazásának időpontját megelőző év éves beszámolójára vonatkozó mentesítési eljárás lefolytatása céljából a közös számviteli bizottság tovább folytatja működését az Europol-egyezmény 36. cikkének megfelelően megállapított eljárások alapján. Az Europol-egyezmény által megállapított mentesítési eljárást alkalmazni kell az említett cél teljesítéséhez megkívánt mértékben; |
b) |
az ezen határozat 36. cikkében említett igazgatótanácsnak joga van dönteni a pénzügyi ellenőr és a pénzügyi bizottság által korábban ellátott funkciók helyettesítéséről az Europol-egyezmény alapján. |
(3) Az Europol által e határozat alkalmazásának megkezdése előtt az Europol-egyezmény 35. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott pénzügyi szabályzattal összhangban vállalt kötelezettségekből eredő összes olyan kiadást, amelyet addig az időpontig még nem fizettek ki, az e cikk (4) bekezdésében leírt módon kell fedezni.
(4) Az igazgatótanács az e határozat alkalmazásának időpontját követő tizenkét hónapos időszak lejárta előtt megállapítja a (3) bekezdésben említett kiadásokat fedező összeget. Az ennek megfelelő összeget, amelyet az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetések felhalmozott többletéből finanszíroznak, átcsoportosítják az e határozat alapján létrehozott első költségvetésbe, és ez az összeg e kiadások fedezésére szolgáló, célhoz kötött bevételt képez.
Ha a többletek nem elegendőek a (3) bekezdésben említett kiadások fedezésére, a szükséges finanszírozást az Europol-egyezmény által megállapított eljárásoknak megfelelően a tagállamok biztosítják.
(5) Az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetések többleteinek fennmaradó részét visszafizetik a tagállamoknak. Az egyes tagállamoknak fizetendő összeget a tagállamok által az Europol költségvetéseibe befizetett, az Europol-egyezmény 35. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított éves hozzájárulások alapján számítják ki.
A kifizetést a (3) bekezdésben említett kiadásokat fedező összeg megállapítását és az Europol-egyezmény 35. cikkének (5) bekezdése alapján jóváhagyott költségvetésekkel kapcsolatos mentesítési eljárások befejezését követően három hónapon belül teljesítik.
59. cikk
Az e határozat alkalmazásának időpontját megelőzően előkészítendő és elfogadandó intézkedések
(1) Az Europol-egyezmény alapján létrehozott igazgatótanács, valamint az említett egyezmény alapján kinevezett igazgató és az Europol-egyezmény alapján létrehozott közös ellenőrző szerv előkészíti az alábbiakban felsorolt okmányok elfogadását:
a) |
az összekötő tisztviselőknek a 9. cikk (5) bekezdésében említett jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok; |
b) |
a 14. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett elemzési munkafájlokra alkalmazandó szabályok; |
c) |
az Europol kapcsolataira vonatkozó, a 26. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett szabályok; |
d) |
a 37. cikk (9) bekezdésének d) pontjában említett, az Europol személyzetére vonatkozó végrehajtási szabályok; |
e) |
az igazgató és az igazgatóhelyettesek kiválasztására és felmentésére vonatkozó, a 38. cikk (3) és (7) bekezdésében említett szabályok; |
f) |
a 40. cikk (1) bekezdésében említett titoktartási szabályok; |
g) |
a 44. cikkben említett pénzügyi szabályzat; |
h) |
az ezen határozat alkalmazásának előkészítéséhez szükséges bármely más eszköz. |
(2) Az (1) bekezdés a), d), e), g) és h) pontjában említett intézkedések elfogadása céljából az igazgatótanács összetétele a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint alakul. Az igazgatótanács ezeket az intézkedéseket az e cikk (1) bekezdésének a), d), e) és g) pontjában említett eljárással összhangban fogadja el.
A Tanács az (1) bekezdés b), c) és f) pontjában említett intézkedéseket az (1) bekezdés b), c) és f) pontjában meghatározott eljárással összhangban fogadja el.
60. cikk
Az e határozat alkalmazásának időpontját megelőzően elvégzendő pénzügyi tevékenységek és meghozandó határozatok
(1) Az igazgatótanács – a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott összetételében – minden olyan pénzügyi tevékenységet elvégez és meghoz minden olyan döntést, mely az új pénzügyi keret alkalmazásához szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben említett tevékenységeket és határozatokat a 2343/2002/EK, Euratom határozattal összhangban kell elvégezni és meghozni, és többek között a következőket kell magukban foglalniuk:
a) |
a 42. cikkben említett összes tevékenység és határozat előkészítése és elfogadása az ezen határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évre vonatkozóan; |
b) |
e határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évet megelőző év november 15-e előtt a 37. cikk (9) bekezdésének e) pontjában meghatározott számviteli tisztviselő kinevezése; |
c) |
a 37. cikk (9) bekezdésének f) pontjában meghatározott belső ellenőrzési funkció létrehozása. |
(3) Az e határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évből származó műveletek engedélyezését az Europol-egyezmény 29. cikke alapján kinevezett igazgató hajtja végre az e határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évet megelőző év november 15-től. Ettől az időponttól fogva az igazgató arra is felhatalmazást kap, hogy szükség esetén másra átruházza az engedélyező tisztviselői funkciót. Az engedélyező tisztviselő szerepét a 2343/2002/EK, Euratom határozat rendelkezéseinek megfelelően kell betölteni.
(4) Az ezen határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évből származó műveletek ex ante ellenőrzését az Europol-egyezmény 27. cikkének (3) bekezdése alapján kinevezett pénzügyi ellenőr hajtja végre e határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évet megelőző év november 15-e és december 31-e között. A pénzügyi ellenőr ezt a funkciót a 2343/2002/EK, Euratom határozattal összhangban hajtja végre.
(5) Az Europol részére e határozat alkalmazásának időpontját követő első költségvetési évet megelőző évtől kezdődően az új pénzügyi keret előkészítésével kapcsolatban felmerülő átmeneti költségek egy részét az Európai Unió általános költségvetése fedezi. Ezen költségek finanszírozása közösségi támogatás formájában is történhet.
XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
A tagállamok legkésőbb e határozat alkalmazásának időpontjáig biztosítják, hogy nemzeti joguk megfeleljen e határozatnak.
62. cikk
Helyettesítés
Ez a határozat e határozat alkalmazásának időpontjától az Europol-egyezmény, valamint az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv helyébe lép.
63. cikk
Hatályon kívül helyezés
Amennyiben e határozat másképpen nem rendelkezik, e határozat alkalmazásának időpontjától az Europol-egyezményt végrehajtó valamennyi intézkedés hatályát veszti.
64. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
(1) Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2) Ezt a határozatot 2010. január 1-jével vagy az 51. cikk (1) bekezdésében említett rendelet alkalmazásának időpontjától – a két időpont közül a későbbit kell figyelembe venni – kell alkalmazni.
Az 57. cikk (2) bekezdése második albekezdése, az 59., 60. és a 61. cikk azonban e határozat hatálybalépésének napjától kezdődően alkalmazandó.
Kelt Luxembourgban, 2009. április 6-án.
a Tanács részéről
az elnök
J. POSPÍŠIL
(1) 2008. január 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) HL C 316., 1995.11.27., 1. o.
(3) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(4) HL L 256., 2005.10.1., 63. o.
(5) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
(6) HL L 185., 2005.7.16., 35. o.
(7) HL L 162., 2002.6.20., 1. o.
(8) HL C 197., 2000.7.12., 3. o
(9) HL C 24., 1998.1.23., 2. o.
(10) A Bizottság 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).
(11) A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1920/2006/EK rendelete a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.).
(13) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
(14) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(15) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
(16) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(17) HL L 145., 2001.5.31., 43. o
(18) HL L 101., 2001.4.11., 1. o
(19) HL 17., 1958.10.6., 385/58. o.
(20) A Tanács 1994. november 28-i 2965/94/EK rendelete az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának létrehozásáról (HL L 314., 1994.12.7., 1. o.).
(21) HL L 136., 1999.5.31., 1. o
(22) HL L 12., 2001.1.16., 1. o
(23) A Tanács 1998. december 3-i jogi aktusa az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat létrehozásáról (HL C 26., 1999.1.30., 23. o.).
MELLÉKLET
Az egyéb súlyos bűncselekmények felsorolása, amelyekre vonatkozóan az Europol – a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban – hatáskörrel rendelkezik:
— |
tiltott kábítószer-kereskedelem, |
— |
pénzmosási tevékenységek, |
— |
nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények, |
— |
embercsempészet, |
— |
emberkereskedelem, |
— |
gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények, |
— |
szándékos emberölés, súlyos testi sértés, |
— |
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme, |
— |
emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés, |
— |
rasszizmus és idegengyűlölet, |
— |
szervezett rablás, |
— |
kulturális javak – ideértve a régiségeket és műtárgyakat is – tiltott kereskedelme, |
— |
csalással kapcsolatos bűncselekmények, |
— |
zsarolás és védelmi pénz szedése, |
— |
iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás, |
— |
hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedelem, |
— |
pénz és más fizetőeszközök hamisítása, |
— |
számítógépes bűnözés, |
— |
korrupció, |
— |
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme, |
— |
veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme, |
— |
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme, |
— |
környezettel kapcsolatos bűncselekmények, |
— |
hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme. |
A 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekményformák tekintetében ezen határozat alkalmazásában:
a) „nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények”: a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1980. március 3-án, Bécsben és New Yorkban aláírt egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmények, amelyek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 197. cikkében és a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelvben (1) meghatározott nukleáris és/vagy radioaktív anyagokkal kapcsolatosak;
b) „embercsempészet”: olyan szándékos és vagyoni haszonszerzés céljával végzett tevékenység, amelynek célja, hogy a tagállamokban alkalmazandó szabályok és feltételek megszegésével megkönnyítse a beutazást, tartózkodást vagy munkavállalást a tagállamok területén;
c) „emberkereskedelem”: emberek toborzása, szállítása, elhurcolása, rejtegetése vagy átvétele fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, vagy elrablással, csalással, félrevezetéssel, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaéléssel, fizetség vagy juttatás nyújtásával vagy elfogadásával más személy feletti felügyeletet gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében, kizsákmányolás céljából. A kizsákmányolás körébe legalább az alábbiak tartoznak: mások prostitúciós kizsákmányolása vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formái, a gyermekpornográfiai anyagok előállítása, értékesítése és terjesztése, a kényszermunka vagy kényszerszolgáltatás, rabszolgaság vagy ahhoz hasonló gyakorlat, a szolgaság vagy a szervek kivétele;
d) „gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények”: gépjárművek, tehergépkocsik vagy nyergesvontatók, illetve tehergépkocsik vagy nyergesvontatók rakományának, autóbuszok, motorkerékpárok, lakókocsik, mezőgazdasági gépjárművek, munkagépek, valamint ezek alkatrészeinek ellopása vagy jogosulatlan eltulajdonítása, birtoklása és rejtegetése;
e) „pénzmosási tevékenységek”: az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 1990. november 8-án Strasbourgban aláírt egyezménye 6. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt bűncselekmények;
f) „tiltott kábítószer-kereskedelem”: a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme ellen az Egyesült Nemzetek 1988. december 20-án elfogadott egyezménye 3. cikkének (1) bekezdésében, valamint az ezen egyezményt módosító vagy annak helyébe lépő rendelkezésekben felsorolt bűncselekmények.
A 4. cikkben és az e mellékletben említett bűncselekményformákat a tagállamok illetékes hatóságai a saját államuk jogszabályai szerint ítélik meg.