5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/1

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/3

(1)

A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 348/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/5

(1)

Az 1698/2005/EK rendeletet, amely egységes jogi keretet hoz létre az EMVA-ból a Közösség egészében nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozóan, módosította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. január 19-i 74/2009/EK tanácsi rendelet (2). Következésképpen az 1974/2006/EK bizottsági rendeletet (3) indokolt kiegészíteni további részletes végrehajtási szabályokkal.

(2)

A tejkvótarendszernek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (4) szerinti megszűnése különös erőfeszítéseket igényel a tejtermelőktől. Ezért a programozási időszak kezdetétől számított hatállyal helyénvaló visszavonni a tejgazdaságok beruházási támogatására vonatkozó korlátozást az egyes tejgazdaságoknak kiosztott termelési kvóták betartása érdekében.

(3)

A 74/2009/EK rendelet bevezette a nemzeti stratégiai tervek felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettséget. Célszerű meghatározni e felülvizsgálat minimális tartalmi követelményeit.

(4)

Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében megállapított prioritások jelentősége miatt a vidékfejlesztési programoknak a szóban forgó cikk első alkalommal történő végrehajtását követő felülvizsgálatot helyénvaló az 1698/2005/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatnak tekinteni és bizottsági határozat tárgyává tenni.

(5)

A 74/2009/EK rendelet meghatározta azon lehetséges hatások jegyzékét, amelyeket az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében említett prioritásokhoz kapcsolódó műveletek elérni hivatottak. A jegyzék nem kimerítő, így abba a tagállamok javasolhatják olyan, további lehetséges hatások felvételét, amelyeket a fent említett műveleteknek a tervek szerint el kell érniük. A már azonosított lehetséges hatásokkal, valamint az új kihívásokhoz kapcsolódó műveletek megszilárdításának általános célkitűzésével való összhang biztosítása érdekében azonban a tagállamoknak a további lehetséges hatások előterjesztésére vonatkozó lehetőségét célszerű a Bizottság általi felülvizsgálathoz és a Vidékfejlesztési Bizottság véleményéhez kötni. Következésképpen az új lehetséges hatást bevezető módosításokat helyénvaló bizottsági határozat tárgyává tenni.

(6)

Figyelemmel azon esetek nagy számára, amelyeknél a módosítások a közös piacszervezések és a vidékfejlesztés közötti elhatárolás elve alóli kisebb jelentőségű kivételekre vonatkoznak, illetőleg az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű a Bizottságot mentesíteni az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett kivételhez kapcsolódó módosítások felülvizsgálatáról szóló határozatok elfogadása alól. Ennek megfelelően a felülvizsgálat e kategóriáját helyénvaló elhagyni az 1974/2006/EK rendelet 7. cikkében szereplő jegyzékből.

(7)

Indokolt meghatározni a közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok támogatásához kapcsolódó üzleti tervek tartalmát és kritériumait.

(8)

A területpihentetési intézkedésnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (5) értelmében történő megszüntetését követően célszerű kiigazítani a szóban forgó intézkedésre vonatkozó rendelkezéseket.

(9)

Annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság közepette meg lehessen könnyíteni a beruházási projektek megvalósítását, 2009-ben és 2010-ben indokolt megemelni az előlegek felső határát.

(10)

Az EMVA-ból társfinanszírozott egyes állami támogatásokra és a kiegészítő nemzeti finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket helyénvaló kiigazítani tárgyi hatályuk egyértelművé tétele érdekében, valamint abból a célból, hogy a közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságokra vonatkozóan a 74/2009/EK rendelettel bevezetett új intézkedés is figyelembe vehető legyen.

(11)

Szükséges meghatározni az 1698/2005/EK rendelet 78. cikkének f) pontjában szereplő „lényegi módosítások” kifejezést.

(12)

Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében megállapított prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések nyomon követése érdekében helyénvaló művelettípusonként meghatározni a szóban forgó rendelet 80. cikkében említett közös monitoring- és értékelési keretszabályozás részét képező teljesítménymutatókat és a hozzájuk kapcsolódó célokat.

(13)

A tagállamoknak felülvizsgált programjaikban tájékoztatást kell adniuk az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében említett prioritásokhoz kapcsolódó művelettípusokról, feltüntetve, hogy e műveletek közül melyek alapulnak új intézkedéseken, azaz a vidékfejlesztési program keretében még el nem fogadott intézkedéseken. Ezenkívül a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó indikatív EMVA-hozzájárulást is fel kell tüntetni. E célból helyénvaló módosítani az 1974/2006/EK rendelet mellékleteit.

(14)

Annak érdekében, hogy a hatálybalépés időpontja tekintetében biztosítható legyen az összhang az e rendeletet kiegészítő 74/2009/EK rendelettel, indokolt előírni, hogy e rendelet 2009. január 1-jétől legyen alkalmazandó. Ez a visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sértheti az érintett kedvezményezettek jogbiztonságának elvét.

(15)

Ezért az 1974/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével,

1.

A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott közös piaci szervezet – beleértve a közvetlen támogatási rendszereket is – az egyéni mezőgazdasági termelők, a gazdaságok vagy a feldolgozóüzemek szintjén termelési megszorításokat vagy a közösségi támogatásra vonatkozó korlátozásokat ír elő, a tejipari ágazat kivételével az 1698/2005/EK rendelet alapján nem támogatható egyetlen olyan beruházás sem, amely a termelést e megszorítások vagy korlátozások fölé emelné.”;

2.

A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3.a cikk

A nemzeti stratégiai terveknek az 1698/2005/EK rendelet 12a. cikke szerinti felülvizsgálata kiterjed a hivatkozott rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított olyan vonatkozó elemek felülvizsgálatára, amelyek kapcsolódnak a szóban forgó rendelet 16a. cikkének (1) bekezdésében előírt prioritásokhoz és különösen a főbb számszerűsített célokhoz.

A nemzeti stratégia meghatározza azokat az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésében említett, hozzávetőleges és tájékoztató jellegű EMVA-hozzájárulásokat, amelyeket a tagállam a hivatkozott rendelet 16a. cikkének (1) bekezdésében említett prioritásokhoz rendelt, továbbá megfelelő indokolást ad a források elosztásával összefüggésben.”;

3.

Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A vidékfejlesztési programoknak az 1698/2005/EK rendelet 16. és 16a. cikkében említett tartalmát e rendelet II. mellékletével összhangban kell megállapítani.”;

4.

A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

5.

A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok által a programokban végrehajtott, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett változtatások tartalmazhatják az egy adott tengelyen belüli intézkedések pénzügyi bontásának változásait, valamint az új intézkedések és művelettípusok bevezetésével kapcsolatos nem pénzügyi változásokat, a meglévő intézkedések és művelettípusok visszavonását, az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett eltérést érintő változásokat, illetőleg a programban már meglévő intézkedésekre vonatkozó információkat és ezen intézkedések leírását.”;

6.

A szöveg a következő 24a. cikkel egészül ki:

„24a. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet 35a. cikkében említett üzleti terv:

7.

A 27. cikk (6) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni.

8.

A 46. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ez a cikk azokra a kötelezettségvállalásokra is vonatkozik, amelyeket érint a területpihentetési támogatásnak a 73/2009/EK rendelet hatálybalépését követő eltörlése. A kedvezményezett kérésére engedélyezhető az ilyen kötelezettségvállalások kiigazítása abban az esetben is, ha nincs felülvizsgálati záradék.”

9.

Az 56. cikk (2) bekezdésének első albekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Azoknál a beruházásoknál, amelyek esetében a támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatot 2009-ben vagy 2010-ben hozták meg, az előlegek összege legfeljebb az adott beruházáshoz kapcsolódó köztámogatás 50 %-ával növelhető.”;

10.

Az 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A vidékfejlesztési programok csak akkor terjedhetnek ki a Szerződés 36. cikkének hatálya alá nem tartozó, az 1698/2005/EK rendelet 25., 43–49. és 52. cikke szerinti intézkedésekre, valamint a hivatkozott rendelet 21., 24., 28., 29., 30. és 35a. cikke szerinti intézkedésekkel kapcsolatos műveletekre irányuló, a tagállamok által vidékfejlesztési célokra kifizetett összegekre, illetőleg a Szerződés 36. cikkének hatálya alá nem tartozó, az 1698/2005/EK rendelet 25., 27., 43–49. és 52. cikke szerinti intézkedésekre és az említett rendelet 21., 24., 28., 29., 30. és 35a. cikke szerinti intézkedésekkel kapcsolatos műveletekre nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásra, ha az állami támogatást e rendelet II. mellékletének 9. B. pontjával összhangban határozzák meg.”

11.

A „monitoring és értékelés” című 4. szakaszban a rendelet a következő 59a. cikkel egészül ki:

„59a. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet 78. cikke f) pontjának alkalmazásában a »módosítására vonatkozó lényegi javaslatokat« szövegrész a kötelezően bizottsági határozat tárgyát képező módosításokra és az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett módosításokra is vonatkozik, kivéve az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett kivételhez kapcsolódó módosításokat, valamint a programban már meglévő intézkedésekre vonatkozó információkat és ezen intézkedések leírását.”;

12.

A 62. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében meghatározott művelettípusokat tartalmazó intézkedések esetében a teljesítménymutatókat és a hozzájuk kapcsolódó indikatív célokat művelettípus szerinti bontásban kell megadni.”;

13.

A 63. cikk (8) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Vis maior vagy kivételes körülmények esetén és különösen a rendszer nem megfelelő működése vagy tartós kapcsolat hiánya esetén a tagállam a dokumentumokat papíralapú adathordozón vagy más, megfelelő elektronikus módon is benyújthatja a Bizottságnak. A papíralapú dokumentumok benyújtása, illetőleg az elektronikus úton történő adattovábbítás csak a Bizottság előzetes értesítésével lehetséges.”;

14.

Az I., II., VII. és a VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/13

(1)

A gabonaágazatban 2009. május 1-jétől alkalmazandó behozatali vámokat a 360/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)

A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 360/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)

A 360/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/16

(1)

A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv (3) tartalmát módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A számítógépi programok fejlesztése jelentős emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokat igényel, miközben a számítógépi programok az önálló fejlesztésükhöz szükséges költségek töredékéért másolhatók.

(3)

A számítógépi programok egyre jelentősebb szerepet játszanak számos iparágban, és a számítógépi programot érintő technológia ennek megfelelően alapvető jelentőséggel bír a Közösség ipari fejlődése szempontjából.

(4)

A tagállamok jogszabályai által a számítógépi programoknak nyújtott jogi védelem közötti bizonyos különbségek közvetlen és negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a számítógépi programok tekintetében.

(5)

Az ilyen hatású meglévő különbségeket meg kell szüntetni, és meg kell akadályozni újabbak kialakulását, ugyanakkor nem szükséges megszüntetni a belső piac működését jelentős mértékben hátrányosan nem befolyásoló különbségeket, és azok kialakulását nem szükséges megakadályozni.

(6)

A közösségi jogi keret a számítógépi programok védelme terén ennek megfelelően egyelőre annak meghatározására korlátozható, hogy a tagállamok a számítógépi programokat a szerzői jog alapján irodalmi műként védelemben részesítik, ezen túl annak meghatározására, hogy kit és mit lehet védelemben részesíteni, a védelemben részesülő személyek milyen kizárólagos jogokkal bírnak bizonyos cselekmények engedélyezése vagy megtiltása érdekében, valamint hogy a védelmi idő milyen tartamú legyen.

(7)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a „számítógépi program” fogalma magában foglalja a programok valamennyi formáját, beleértve a hardverbe beépített programokat is. Ez a fogalom magában foglalja továbbá a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt is, feltéve, hogy az előkészítő munka a jellegénél fogva a későbbiekben egy számítógépi programot eredményezhet.

(8)

A program minőségi vagy esztétikai jellemzőinek vizsgálata nem alkalmazható feltételként annak megítélésekor, hogy a számítógépi program eredeti alkotás-e.

(9)

A Közösség teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szabványosítás előmozdítása iránt.

(10)

A számítógépi program funkciója abban áll, hogy a számítógépes rendszer többi elemével és a felhasználókkal kapcsolatba lépjen és azokkal együtt működjön, és ebből a célból logikai és adott esetben fizikai kapcsolat és kölcsönhatás szükséges ahhoz, hogy a szoftver és a hardver valamennyi eleme számára lehetővé váljék, hogy azok valamennyi rendeltetési céljuknak megfelelően más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal működni tudjanak. A programnak a szoftver- és hardverelemek közötti efféle összekapcsolódást és kölcsönhatást biztosító részei általában „csatlakozási felületek” (interfész) néven ismertek. Ez a funkcionális kapcsolat és kölcsönhatás „együttes működtetés” (interoperabilitás) néven ismert; ez az együttes működtetés olyan képességként definiálható, amely lehetővé teszi az információcserét és a kicserélt információ kölcsönös felhasználását.

(11)

Az egyértelműség kedvéért világossá kell tenni, hogy csak a számítógépi program kifejezési forma részesül védelemben, és hogy a program valamely elemének – beleértve a csatlakozási felületet – alapjául szolgáló ötletek és elvek ezen irányelv értelmében nem állnak szerzői jogi védelem alatt. E szerzői jogi alapelvnek megfelelően, amennyiben ezek az ötletek és elvek a logika, az algoritmusok és a programnyelv alapjául szolgálnak, úgy ezen irányelv értelmében nem állnak védelem alatt. A tagállamok jogszabályainak és ítélkezési gyakorlatának, valamint a nemzetközi szerzői jogi egyezményeknek megfelelően a szerzői jog az ilyen ötletek és elvek kifejeződését védi.

(12)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „bérbeadás” a számítógépi programnak vagy másolatának határozott időre előnyszerzés céljából történő használatba adása. Ez a fogalom nem foglalja magában a nyilvános kölcsönzést, amely ennek megfelelően nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

(13)

A szerző arra vonatkozó kizárólagos jogát, hogy megtiltsa műve jogosulatlan többszörözését, számítógépi programok esetében alá kell vetni annak a korlátozott kivételnek, miszerint a programot jogszerűen megszerző személy számára lehetővé kell tenni a program használatához műszakilag szükséges többszörözést. Ez azt jelenti, hogy a program jogszerűen megszerzett példányának felhasználásához szükséges betáplálás és futtatás, valamint a program hibáinak kijavítása szerződésben nem tiltható meg. Kifejezett szerződéses kikötés hiányában – beleértve a program egy példányának eladását is – a példányt jogszerűen megszerző személy a program rendeltetésszerű felhasználásához szükséges bármely egyéb cselekményt elvégezheti.

(14)

A számítógépi program felhasználására jogosult személy számára nem tiltható meg, hogy elvégezze a program működésének megfigyeléséhez, tanulmányozásához vagy kipróbálásához szükséges cselekményeket, feltéve, hogy e cselekmények nem sértik a programhoz fűződő szerzői jogokat.

(15)

A számítógépi program másolatát megjelenítő kód jogosulatlan többszörözése, fordítása, feldolgozása vagy megváltoztatása a szerző kizárólagos jogának megsértését jelenti. Azonban kétségtelenül előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a kód ilyen többszörözése és lefordítása elengedhetetlen az olyan információ megszerzéséhez, amely szükséges ahhoz, hogy az önállóan megalkotott program más programokkal együttesen működtethető legyen. Ezért figyelembe kell venni, hogy kizárólag ezen kivételes esetekben a számítógépi program példányát jogszerűen felhasználó személy által vagy e személy megbízásából végzett többszörözés és fordítás jogszerű, a tisztességes gyakorlattal összeegyeztethető, és ezért ahhoz a jogosult engedélye nem szükséges. E kivétel egyik célja, hogy lehetővé tegye a számítógépes rendszer elemeinek összekapcsolását, beleértve a különböző gyártóktól származó elemeket is, annak érdekében, hogy azok együttesen tudjanak működni. A kizárólagos szerzői jog alóli ezen kivétel nem alkalmazható oly módon, hogy az indokolatlanul károsítsa a jogosult jogos érdekeit, vagy akadályozza a számítógépi program rendes felhasználását.

(16)

A számítógépi programok szerzői jogi védelme adott esetben nem sértheti az egyéb védelmi formák alkalmazását. Ugyanakkor az ezen irányelvnek a visszafejtésre vonatkozó rendelkezéseivel vagy az ezen irányelv által a biztonsági másolat készítésére vagy a program működésének megfigyelésére, tanulmányozására vagy kipróbálására tekintettel meghatározott kivételekkel ellentétes szerződéses kikötések semmisek.

(17)

Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a Szerződés 81. és 82. cikke szerinti versenyszabályok alkalmazását, ha egy erőfölényben lévő gyártó megtagadja az ebben az irányelvben meghatározott interoperabilitáshoz szükséges információ rendelkezésre bocsátását.

(18)

Indokolt, hogy az ezen irányelv rendelkezései a csatlakozási felületek távközlési szektorban történő nyilvánosságra hozatala tekintetében elfogadott közösségi jogi rendelkezések, valamint az információs technológia és távközlés területén a szabványosításra vonatkozó tanácsi határozatok sérelme nélkül érvényesüljenek.

(19)

Ez az irányelv nem érinti a hatálya alá nem tartozó kérdések vonatkozásában a Berni Egyezménynek megfelelően a nemzeti jogszabályok által meghatározott eltéréseket.

(20)

Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

a számítógépi program bármely eszközzel és bármely formában, részben vagy egészben történő tartós vagy időleges többszörözése. Amennyiben a számítógépi program betáplálása, megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása szükségessé teszi az ilyen többszörözést, az ilyen cselekményhez szükséges a jogosult engedélye;

b)

a számítógépi program lefordítása, átdolgozása, feldolgozása és bármely más módon történő módosítása, valamint ezek eredményének többszörözése a számítógépi programot módosító személy jogainak sérelme nélkül;

c)

a számítógépi program vagy másolatai bármilyen formában történő nyilvános terjesztése, beleértve a bérbeadást is.

a)

e cselekményeket az engedéllyel rendelkező személy vagy a program példányának felhasználására jogosult másik személy, vagy ezek nevében az erre felhatalmazott személy végzi;

b)

az együttes működtetéshez szükséges információ korábban nem volt az a) pontban említett személyek számára könnyen hozzáférhető; és

c)

ezek a cselekmények az eredeti számítógépi programnak csak az együttes működtetéshez szükséges részeire korlátozódnak.

a)

az önállóan megalkotott számítógépi programmal való együttes működtetésen kívül más célokra nem használható fel;

b)

másokkal nem közölhető, kivéve, ha erre az önállóan megalkotott számítógépi program együttes működtetéséhez van szükség;

c)

a kifejezési formájában lényegében hasonló számítógépi program kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, illetve a szerzői jogot sértő más cselekményhez nem használható fel.

a)

a számítógépi program olyan példányának forgalomba hozatala, amelyről az érintett személy tudta, vagy a kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértő;

b)

a számítógépi program olyan példányának kereskedelmi célú birtoklása, amelyről az érintett személy tudta, vagy a kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértő;

c)

bármely olyan eszköz forgalomba hozatala vagy kereskedelmi célú birtoklása, amelynek kizárólagos szándékolt célja a számítógépi program védelmére alkalmazott műszaki intézkedések eltávolítása vagy megkerülése.

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/23

(1)

Németország a 2006. május 30-án kelt és a Bizottságnál ugyanaznap iktatott levelében az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentette a Bizottságnak az intézkedés első részét, amelyet N 339/06. számú állami támogatásként vettek nyilvántartásba.

(2)

A Bizottság 2006. június 22-én kelt levelében további tájékoztatást kért. Németország 2006. július 13-án kelt levelében válaszolt. A Bizottság 2006. augusztus 31-i levelében kiegészítő információkat kért, amelyeket Németország 2006. szeptember 22-i levelében elküldött. A Bizottság 2006. október 11-én további tájékoztatást kért, amelyet Németország 2006. november 6-án kelt levelében megadott.

(3)

Németország 2006. november 9-én kelt és a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott levelében bejelentette az intézkedés második részét, amelyet a Bizottság N 729/06. számú állami támogatásként vett nyilvántartásba. Mivel átfedések mutatkoztak a két bejelentés (N 339/06. és N 729/06.) tárgyában, a Bizottság 2006. december 6-i levelében javasolta a két ügy összevonását és az egész levelezés egyetlen ügyként való kezelését, majd mindkét üggyel kapcsolatban további felvilágosítást kért. Németország 2007. január 23-án kelt levelében válaszolt.

(4)

A Bizottság 2007. február 28-án további felvilágosítást kért. Németország a határidő meghosszabbítása után 2007. április 11-i levelében válaszolt. A Bizottság 2007. május 4-i levelében további tájékoztatást kért. Németország a határidő meghosszabbítása után 2007. június 29-i levelében válaszolt.

(5)

A Bizottság 2007. augusztus 30-i levelében tájékoztatta Németországot arról, hogy a támogatással kapcsolatban elindítja az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárást (a továbbiakban: az eljárást elindító határozat). Az említett határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság állásfoglalásra szólította fel Németországot és az érdekelt feleket.

(6)

Németország 2007. október 19-i levelében állást foglalt az eljárást elindító határozattal kapcsolatban. A Bizottság a határidő meghosszabbítását követően 2007. december 10-i keltezéssel levélben kapott észrevételt az IBG Beteiligutngsgesellschaft Sachsen-Anhalt (a továbbiakban: IBG-alap) nevű érdekelt féltől. Ezt az észrevételt a Bizottság 2008. január 21-i levelében megküldte Németországnak. Németország 2008. február 14-én kelt levelében válaszolt.

(7)

A Bizottság 2008. április 18-i levelében, valamint 2008. április 28-i és 2008. június 11-i e-mailjében további felvilágosítást kért. Németország 2008. június 5-i levelében és 2008. június 13-i e-mailjében további tájékoztatást küldött.

(8)

Az IBG-alap egy Szász-Anhalt tartomány által létrehozott és finanszírozott állami kockázatitőke-alap. Célja, hogy kockázati tőkét biztosítson azoknak a Szász-Anhalt tartománybeli technológiaorientált, innovatív kkv-knak, amelyek fejlődésük kezdeti, illetve növekedési szakaszában járnak. Szász-Anhalt az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott területnek számít (3).

(9)

Az IBG-alapot 2007. július 1. óta a GOODVENT Beteiligungsmanagement GmbH & Co. KG nevű alapkezelő társaság (a továbbiakban: az alapkezelő) kezeli, amelyet nyílt, megkülönböztetésmentes pályázati eljárással választottak ki. Az állami finanszírozás összesen 130 millió EUR-t tesz ki. Az intézkedés 2013. december 31-ig hatályos.

(10)

Az IBG-alap a következő befektetéseket kínálja:

(11)

A Bizottság az eljárást elindító határozatában megállapította, hogy a nyílt részesedések, illetve az átváltási intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek a befektetők (4) vagy az IBG-alapkezelő (5) javára nyújtott állami támogatásnak. Nem zárható ki azonban az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás megléte az IBG-alap (6), illetve a megcélzott vállalkozások javára. A Bizottság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összhangban áll a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással (7) (a továbbiakban: az iránymutatás), és az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal.

(12)

Az eljárást elindító határozat külön vizsgálta az IBG-alap csendes részesedéseit, mert Németország álláspontja szerint ezek piackonform hiteleszközök, tehát nem képeznek állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Bizottság viszont nem volt meggyőződve arról, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból valóban hiteleszköznek és nem inkább sajáttőke-eszköznek minősülnek.

(13)

A Bizottság azért indította el a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy megállapítsa, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból valóban – Németország nézetével megegyezően – hiteleszköznek, vagy inkább sajáttőke-eszköznek minősülnek-e. Amennyiben az IBG-alap csendes részesedései valóban hiteleszköznek minősülnek, annak eldöntéséhez, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a megcélzott vállalkozások javára nyújtott állami támogatásról van-e szó, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közlemény (8) (a továbbiakban: az 1997. évi közlemény) irányadó, amelyet a piaci ár meghatározásához kell alkalmazni (9).

(14)

A Bizottság az eljárást elindító határozatában annak az álláspontjának adott hangot, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amennyiben hiteleszköznek minősülnek – nem jelentenének előnyt az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a kedvezményezett vállalkozásnak, mivel az 1997. évi közlemény értelmében megfelelnek a piaci feltételeknek. Amennyiben azonban az IBG-alap csendes részesedései saját tőkének minősülnek, nem zárható ki, hogy állami támogatás áll fenn a megcélzott vállalkozás javára, mivel elképzelhető, hogy az intézkedéssel a kockázatitőke-piac elégtelen működését orvosolnák.

(15)

Annak tisztázása érdekében, hogy az IBG-alap csendes részesedései hitel- vagy sajáttőke-eszköznek minősülnek-e, az eljárást elindító határozatban az iránymutatás 4.3.3. pontja alapján megvizsgálták az eszközök gazdasági tartalmát, és figyelembe vették, hogy a befektető mennyiben visel kockázatot, adott esetben milyen veszteségek terhelik, hogy a nyereségalapú díjazás elsőbbséget élvez-e a rögzített díjazással szemben, hogy a befektető a megcélzott vállalkozás fizetésképtelensége esetén hol helyezkedik el a hitelezői rangsorban, és az alkalmazandó nemzeti jogi, szabályozási, pénzügyi és számviteli előírások miként kezelik a szóban forgó befektetési eszközt.

(16)

Az IBG-alap csendes részesedéseinek gazdasági szempontú vizsgálatakor a Bizottság a következő esetleges különbségeket állapította meg a hagyományos hiteleszközök és az IBG-alap csendes részesedései között:

a)   Hátrasorolás: a megcélzott vállalkozás fizetésképtelensége esetén az IBG-alap csendes részesedései elsőbbséget élveznek a saját tőkével szemben, de alárendeltek a hitelekhez és más idegen kötelezettségekhez képest.

b)   Biztosítékok: Az IBG-alap csendes részesedései részben (legalább 10 %-ban) biztosítottak, ami jóval alacsonyabb az idegen finanszírozás esetén előírt szintnél.

c)   Visszafizetés: Az IBG-alap csendes részesedéseinek visszafizetésére évente kétszer kerül sor, míg a hagyományos hiteleszközök esetében rendszerint havonta kell törleszteni a kamatokkal megnövelt tőkét.

d)   Tájékozódási és ellenőrzési jogkörök: Különbségeket állapítottak meg a tájékozódási és ellenőrzési jogkörök tekintetében, még akkor is, ha olykor a hagyományos hitelszerződések is tartalmaznak a tulajdonosi és az ellenőrzési jogkör átadására vonatkozó záradékot.

e)   Felmondási jog: A szerződés felmondásával kapcsolatban is megállapítottak bizonyos eltéréseket.

f)   Díjazás: Nem lehetett 100 %-os biztonsággal megállapítani, hogy a nyereségorientált egyszeri kilépési díjazás nagyobbik összetevője a rögzített díjazás.

(17)

A Bizottság a fentiek miatt kétségbe vonta, hogy az IBG-alap csendes részesedései hiteleszköznek minősülnek-e, és felszólította az érdekelt feleket, hogy e tekintetben tegyék meg észrevételeiket.

(18)

A Hivatalos Lapban történő közzétételt (10) követően a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (11) 20. cikkének (2) bekezdése alapján észrevételeket kapott az IBG-alaptól, amelyekben az részletesen kifejtette, miért minősülnek hiteleszköznek az IBG-alap csendes részesedései.

(19)

Az IBG-alap ismerteti a csendes részesedések besorolását. Eszerint a hátrasorolást nem törvény írja elő, hanem önkéntes alapon állapították meg. Az észrevétel szerint nem ritkaság, hogy a hiteleszközök különböző besorolást kapnak. A felvásárlások finanszírozása esetén a követeléseket gyakorlatilag mindig elsőbbséget élvező és hátrább sorolt követelésekre osztják. Az IBG-alap észrevételeiben utal arra, hogy bár a csendes részesedéseket adott esetben hátrább sorolják a hitelekkel és más idegen kötelezettségekkel szemben, a saját tőkével szemben mindig elsőbbséget élveznek, és a megcélzott vállalkozás veszteségeiből semmiképpen nem vállalnak részt.

(20)

Az IBG-alap kifejti, hogy a csendes részesedések értékének 10–30 %-ára a megcélzott vállalkozás hányadtulajdonosai kezességet vállalnak. A biztosíték pontos összege esetenként eltérhet egymástól, különösen a hányadtulajdonos által – például saját tőke vagy szellemi tulajdonjogok formájában – előzőleg a vállalkozásba bevitt vagyon értékének függvényében. A hiteleszközök az esettől függően különböző formát ölthetnek. A gyakorlatban létezik 0 %-os biztosíték is (az úgynevezett biankóhitel esetén), ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hiteleszközből sajáttőke-eszköz lesz.

(21)

Az IBG-alap szerint az IBG-alap csendes részesedéseinek visszafizetési feltételei hasonlítanak a hiteleszközökéhez. A hagyományos hitelek esetén sem feltétlenül havonta törlesztik a kamattal megnövelt tőkét. A vállalkozás likviditásának függvényében éppúgy előfordul a fél-, illetve negyedévi törlesztés, mint a havi fizetés. A polgári törvénykönyv (BGB) szerint a kamat minden év elteltével fizetendő, de ettől eltérően is meg lehet állapodni.

(22)

A tőke visszafizetését illetően az IBG-alap arra hivatkozik, hogy a BGB szerint – amennyiben a szerződésben másként nem állapodnak meg – a visszafizetés a kölcsön felmondásakor esedékes. Az IBG-alap csendes részesedései megfelelnek a BGB előírásainak, és semmilyen ettől eltérő szerződéses megállapodást nem tartalmaznak.

(23)

Az IBG-alap további érveket sorol fel az IBG-alap csendes részesedései, illetve a hiteleszközök közötti hasonlóság alátámasztására a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadásáról szóló záradékok tekintetében. A hitelszerződések esetén gyakori a tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadását kimondó záradék. Ehhez a hitelezők az IBG-alap szerint elsősorban a bankkölcsönök, a projektfinanszírozások és a felvásárlások finanszírozása esetén ragaszkodnak. Az ilyen típusú hitelekben és az IBG-alap csendes részesedéseiben az a közös, hogy a futamidejük hosszú, és csak felmondáskor esedékesek. A hitelezők ellenszolgáltatásul olyan átfogó megállapodásokat követelnek, amelyek feljogosítják őket a hitelszerződés idő előtti felmondására abban az esetben, ha az adós megszegi a megállapodásokat.

(24)

A bankkölcsönökhöz a Bundesverband deutscher Banken (a német magánbankok ernyőszervezete) külön mintaszerződést készített, amely a tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadására vonatkozóan részletes záradékot tartalmaz. Ezenkívül a projektek és felvásárlások finanszírozása tekintetében az IBG-alap több olyan vonatkozó német dokumentumra is hivatkozik, amelyben a hitelezők átfogó ellenőrzési záradékait ismertetik és elismerik.

(25)

Az IBG-alap további érveket hoz fel az IBG-alap csendes részesedései, illetve a hiteleszközök közötti hasonlóságra, figyelemmel a szerződés felmondásának feltételeire. Szerződésszegés, a közösen megállapított feltételek be nem tartása, valótlan információk közlése, illetve ellenőrzés átadása esetén a szerződést a megcélzott vállalkozás és az IBG-alap is felmondhatja. Jóllehet a szerződés felmondására az IBG-alap csendes részesedéseinél alkalmazott egyedi terminológia eltér a hagyományos hitelekétől, ez mindössze azt hivatott hangsúlyozni, hogy az eszköz nem egyezik meg a hagyományos hitelekkel.

(26)

Az IBG-alap ismerteti az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozó díjazási rendszert, amelyben a 13 %-os éves összdíj túlnyomórészt a rögzített díjból áll. Ennek két eleme van: a rögzített kamatlábon alapuló összetevő, amelyet a megcélzott vállalkozás hitelkockázati minősítése alapján határoznak meg és a befektetés hozamától függetlenül fizetnek, illetve a nyereségalapú összetevő, amelyet bizonyos jövedelmezőségi referenciaérték átlépése esetén fizetnek. A nyereségalapú elem az IBG-alap szerint mindig legalább 250 bázisponttal alacsonyabb a rögzített kamatlábon alapuló összetevőnél. Az éves 13 %-os összdíjon kívül egyszeri rögzített kilépési díjat is felszámítanak, amelyet a csendes részesedés névértékének százalékos arányában határoznak meg, tehát nem függ a befektetés jövedelmezőségétől.

(27)

Az IBG-alap részletesen kifejti, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit a német jog (polgári, számviteli és adójog), valamint a nemzetközi számviteli előírások (IFRS, IAS) szerint tipikus csendes részesedésnek, és ezért hiteleszköznek kell tekinteni.

(28)

A Bizottság a Hivatalos Lapban történő közzétételt (12) követően a 659/1999/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében észrevételeket kapott Németországtól. Németország véleménye szerint az IBG-alap csendes részesedései a következő okokból tekintendők tipikus csendes részesedésnek és ezért hiteleszköznek:

(29)

Németország az érdekelt felek észrevételeihez fűzött megjegyzéseiben egyetért az IBG-alappal, és megismétli az eljárást elindító határozathoz fűzött megjegyzéseiben szereplő következtetéseit. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit piaci feltételekkel nyújtották, és azok nem tartalmaznak állami támogatást, mivel összhangban állnak a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménnyel (13) (a továbbiakban: a 2008. évi közlemény).

(30)

Németország a Bizottsággal folytatott további levelezésében ismertette az IBG-alap által alkalmazott és a PricewaterhouseCoopers által ellenőrzött hitelminősítési rendszert, amely szerint a megcélzott vállalkozásokat a „nagyon jó” (AAA) kategóriától a „rossz/nehéz pénzügyi helyzet” (CCC) kategóriáig terjedő skálán sorolják be, és a CCC besorolású vállalkozások nem részesülhetnek finanszírozásban. A megcélzott vállalkozások hitelkockázatának értékelésénél figyelembe veszik az IBG-alap csendes részesedéseinek alacsony biztosítottságát és rangját.

(31)

A kockázatnak megfelelő kamatlábak megállapítása a hitelminősítési rendszer alapján történik. A csendes részesedésekre vonatkozó díjat mindig rögzített kamatlábon számítják, amely az IBOR-ból és egy megfelelő különbözetből tevődik össze. Ez a különbözet a vállalkozás hitelminősítésétől függően 100 bázisponttól 650 bázispontig terjedhet. Az IBG-alap hitelminősítési rendszerében nem minősíthető vállalkozások esetében legalább 400 bázispontnak megfelelő különbözetet számítanak, amely azonban semmiképpen nem alacsonyabb, mint az, amelyet az anyavállalatra alkalmaznának.

(32)

Németország még a végrehajtás előtt bejelentette az intézkedést, és ezzel teljesítette az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettségét. Az intézkedés csak a Bizottság jóváhagyása után lép hatályba.

(33)

Annak tisztázása érdekében, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból hitel- vagy sajáttőke-eszköznek minősülnek-e, meg kellett vizsgálni azokat az iránymutatás alapján. Az iránymutatás 2.2. pontja a következőképpen határozza meg a kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumokat és az adósság befektetési instrumentumokat:

—   „Kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumok”: olyan instrumentumok, amelyek hozama a tulajdonos (befektető/kölcsönadó) számára elsősorban a kibocsátó megcélzott vállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, veszteséggel szemben nincsenek biztosítva. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul.

—   „Adósság befektetési instrumentumok”: Kölcsönök és egyéb finanszírozási eszközök, amelyek a kölcsönadó/befektető számára elsődlegesen egy rögzített minimumjövedelmet nyújtanak, és legalább részben biztosítottak. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul.

(34)

Az iránymutatás 4.3.3. pontja kimondja, hogy „a Bizottság inkább az eszköz gazdasági lényegét veszi tekintetbe, mint a megnevezését és a befektetők általi minősítését … [, és különösen a következőket veszi figyelembe]: a befektetőnek a megcélzott vállalkozásban vállalt kockázati szintjét, a befektető esetleges veszteségeit, a nyereségtől függő javadalmazás elsőrendűségét a rögzített javadalmazással szemben és a befektető rangsorolását a vállalkozás csődje esetén… [,és] hogy az uralkodó hazai jogi, szabályozási, pénzügyi és számviteli szabályok miként kezelik a befektetési eszközt, ha ezek a minősítés szempontjából lényegesek és következetesek”.

(35)

A Németország által ismertetett érvek és az érdekelt fél (IBG-alap) által az eljárást elindító határozathoz fűzött észrevételekben foglalt információk megvizsgálása után a következő állapítható meg:

(36)

Az iránymutatás alapján megállapították az IBG-alap által viselt kockázatok és potenciális veszteségek mértékét. Ehhez figyelembe vették, hogy az IBG-alap csendes részesedései a hiteleszközökhöz hasonlóan nem viselik azt a teljes kimeneti kockázatot, amelyet egy befektető viselne (14). Az IBG-alap csendes részesedései a tőkerészesedésekkel ellentétben semmiképpen nem vállalnak részt a megcélzott vállalkozás veszteségeiben – ez az iránymutatás 4.3.3. pontja szerint kifejezetten a saját tőke és hiteleszközök közötti különbségtétel kritériuma. A hiteleszközökhöz hasonlóan a szerződéses előírások szerint a vállalkozás pénzforgalmából kell visszafizetni az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozó tőkét és annak kamatait, a nyereségalapú összetevőket is ideértve. Ami tehát a befektető által viselt kockázatokat és az esetleges veszteségeket illeti, az IBG-alap csendes részesedései adósság befektetési instrumentumoknak tekinthetők.

(37)

Az iránymutatás értelmében figyelembe kell venni a fizetésképtelenség esetén érvényesíthető követelések sorrendjét. Az IBG-alap csendes részesedései hátrasoroltak a hitelekkel és más idegen kötelezettségekkel szemben, de elsőbbséget élveznek a saját tőkével szemben, és semmiképpen nem vállalnak részt a megcélzott vállalkozás veszteségeiből, ami a hiteleszközök jellemzője. Gyakran előfordul a nem vagy részben biztosított adósságok hátrasorolása az előnyben részesített hitelezők követeléseivel szemben. Bár az IBG-alap hátrasorolt csendes részesedései valóban nagyobb kockázattal járnak, mint a nem hátrasorolt adósságok, ez a kockázatnak megfelelő kamatozáson meg is mutatkozik. A más hitelezőkkel szembeni hátrasorolásból tehát egymagában még nem következik, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumokként kell besorolni.

(38)

Az iránymutatás szerint a hiteleszköznek legalább részben biztosítottnak kell lennie. Figyelembe kell venni, hogy az IBG-alap csendes részesedései értékének 10–30 %-át a célzott vállalkozások résztulajdonosainak kezességvállalása biztosítja. A biztosítással szemben támasztott alacsony követelmény azzal magyarázható, hogy a gyorsan növekedő, technológiaorientált kkv-k nem rendelkeznek megfelelő értékes biztosítékkal. Ezenkívül a részbeni biztosíték az IBG-alap csendes részesedéseinek alacsony rangját figyelembe véve is megfelelőnek tűnik. Az IBG-alap csendes részesedéseinek hátrasorolását és részbeni biztosítását megfelelően figyelembe veszik a díjazás mértékének megállapításánál. Megállapítható tehát, hogy az IBG-alap csendes részesedései az iránymutatással összhangban részben biztosítottak.

(39)

A hiteleszközök esetében az iránymutatás értelmében túlnyomó részben kell lennie a rögzített díjazásnak. Az IBG-alap csendes részesedéseinek nyereségalapú összetevője mindig legalább 250 bázisponttal alacsonyabb a rögzített kamatlábon alapuló összetevőnél. A rögzített díj részarányát tovább növeli, hogy a 13 %-os teljes díjazáson felül egyszeri rögzített kilépési díjat is fizetnek. Ez azt jelenti, hogy az IBG-alap csendes részesedéseinek nagyobbik díjösszetevője az iránymutatással összhangban a rögzített kamatlábas összetevő.

(40)

A Bizottság az érdekelt fél által beküldött részletes információk megvizsgálása után arra az eredményre jutott, hogy az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozóan a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadásáról szóló záradékok hasonlóak a nem/részben biztosított hátrasorolt hiteleszközökben foglaltakhoz, amelyeknél rendszerint intenzív felügyeletre, valamint részletes és azonnali információkra van szükség a vállalkozás gazdasági fejlődésével kapcsolatban, és amelyek esetén külön rögzítik, mely pénzügyi mutatókat vagy megállapodásokat kell a vállalkozásnak betartania. Az IBG-alap csendes részesedéseit ezért a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadására vonatkozó záradékok figyelembevételével hiteleszköznek kell tekinteni.

(41)

A Bizottság az eljárást elindító határozatában elismerte, hogy az IBG-alapnak a csendes részesedésről szóló szerződés felmondására vonatkozó feltételei annyiban hasonlónak tűnnek a hiteleszközökéhez, hogy a befektetés szerződésszegés, a közösen megállapított feltételek be nem tartása, valótlan információk közlése, illetve az ellenőrzési jog átadása esetén felmondható. A Bizottság figyelembe vette, hogy a terminológiai különbségek kizárólag az IBG-alap csendes részesedéseinek különlegességét hivatottak kifejezni a hagyományos hiteleszközökkel szemben. Az IBG-alap csendes részesedéseinek felmondási feltételei ezért a terminológiai különbségektől eltekintve alapvetően hasonlítanak a hagyományos hiteleszközökéihez.

(42)

A Bizottság megállapítja, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amint azt Németország és az IBG-alap alátámasztotta – az idevágó német jogi előírások (polgári, számviteli és adójog) és a nemzetközi számviteli előírások (IAS) szerint tipikus csendes részesedések, és ezért hiteleszköznek minősülnek.

(43)

Az IBG-alap csendes részesedéseinek gazdasági szempontú vizsgálata alapján és az eszközök jogi, számviteli és adóügyi kezelésének figyelembevételével megállapítható, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból hiteleszköznek minősülhetnek.

(44)

A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke alapján is megvizsgálta az IBG-alap csendes részesedéseit. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. Ahhoz, hogy egy intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon, a következő kritériumoknak kell teljesülniük:

(45)

A Bizottság az eljárást elindító határozatában arra az eredményre jutott, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amennyiben hiteleszköznek minősülnek – az 1997. évi közlemény értelmében piackonform hiteleszköznek tekintendők. Az eszköz a 2008. évi közlemény értelmében is piackonform, mivel az IBG-alap valamennyi vállalkozás esetében megvizsgálja a hitelkockázatot – beleértve a fizetésképtelenség esetén történő hátrasorolást és a biztosítottság mértékét –, és a kockázatnak megfelelő kamatlábat alkalmaz.

(46)

Ennek megfelelően megállapítható, hogy az IBG-alap csendes részesedései az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek a megcélzott vállalkozások javára nyújtott állami támogatásnak,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/31

(1)

2007. augusztus 30-án a Vitatene vállalat kérelmezte az Egyesült Királyság illetékes hatóságainál a Blakeslea trisporából származó likopin új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezését; 2007. október 17-én az Egyesült Királyság illetékes élelmiszer-értékelő testülete kibocsátotta előzetes értékelő jelentését. Az említett jelentésben a testület arra a következtetésre jutott, hogy a likopinra vonatkozó más, függőben lévő kérelmek fényében további értékelésre van szükség annak biztosítására, hogy a különböző likopineknek új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezése azonos feltételek mellett történjen.

(2)

A Bizottság 2008. február 11-én minden tagállamnak továbbította az előzetes értékelő jelentést.

(3)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) véleményének kikérésére került sor, amely 2008. december 4-én kibocsátotta szakvéleményét.

(4)

Szakvéleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való használatra szánt likopinkészítmények kiszerelése étolajos szuszpenzió, közvetlenül préselhető vagy vízoldható por. Mivel a likopin ilyen kiszerelésekben oxidatív változásokon mehet keresztül, megfelelő védelmet kell biztosítani az oxidatív folyamatok ellen.

(5)

Az EFSA azt is megállapította, hogy az átlagos fogyasztó esetében a likopinbevitel a megengedhető napi érték (Acceptable Daily Intake, ADI) alatt marad, néhány fogyasztó esetében azonban meghaladhatja azt. Ezért célszerűnek tűnik a bevitelre vonatkozó adatok gyűjtése az engedélyezést követő években, annak érdekében, hogy amennyiben a likopin és fogyasztásának biztonságosságával kapcsolatos új ismeretek válnak elérhetővé, az engedélyt felülvizsgálják. Külön figyelmet kell fordítani a gabonapelyhek likopintartalmára vonatkozó adatok gyűjtésére. Ugyanakkor a határozatban megállapított követelmény a likopin új élelmiszer-összetevőként történő használatára, nem pedig a likopin élelmiszer-színezékként való használatára vonatkozik, amely az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik.

(6)

A tudományos értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a Blakeslea trisporából származó likopin megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek.

(7)

A Vitatene vállalat egyetért azzal, hogy a 2006/721/EK bizottsági határozat (3) hatályát veszti.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/35

(1)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a vidékfejlesztési intézkedések keretében tett kiadásokra vonatkozóan benyújtott, a szükséges adatokkal kiegészített éves beszámolók alapján az 1290/2005/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek számláit el kell számolni. Az elszámolás keretében az igazoló szervek által készített jelentésekre figyelemmel megvizsgálják a számlák teljességét, pontosságát és valóságnak való megfelelését.

(2)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (2) bekezdése szerint az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 885/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok megküldésére a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia rendelkezésére álló határidők lejártak.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és 2009. március 31. előtt tájékoztatta a Cseh Köztársaságot, Észtországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Máltát, Lengyelországot, Szlovéniát és Szlovákiát az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról.

(4)

Az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról szóló, 2004. január 5-i 27/2004/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében az elszámolási határozat eredményét a Bizottság későbbi kifizetéseiből kell levonni, illetőleg azokhoz kell hozzáadni.

(5)

Az elvégzett ellenőrzések fényében az éves beszámolók és a kísérő dokumentumok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában a benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről határozatot hozzon. Ezen összegek részletezése azon összesítő bevallásban szerepel, amelyet e határozattal egy időben terjesztettek az Alap bizottsága elé.

(6)

Az elvégzett ellenőrzések fényében egyes kifizető ügynökségek esetében szükségesnek bizonyulhat a benyújtott információk további vizsgálata, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni.

(7)

A 27/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében a számlaelszámolási határozat alapján behajtandó vagy kifizetendő összegeket a későbbi kifizetésekből kell levonni, illetőleg azokhoz kell hozzáadni.

(8)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem érinti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/44

(1)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke értelmében a Bizottság a tagállamok által benyújtott éves beszámolók – kiegészítve az elszámoláshoz szükséges adatokkal és a számlák teljességére, pontosságára és valóságnak való megfelelésére vonatkozó tanúsítvánnyal –, valamint az igazoló szervek által elkészített jelentések alapján elszámolja a rendelet 6. cikkében említett kifizető ügynökségek számláit.

(2)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK bizottsági rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan a tagállamoknál 2007. október 16-a és 2008. október 15-e között felmerült kiadásokat veszik figyelembe.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a tagállamok által benyújtott információkat és 2009. március 31-e előtt tájékoztatta a tagállamokat az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról.

(4)

Az éves beszámolók és a kísérő dokumentumok birtokában a Bizottság egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában határozatot hozhat a benyújtott éves számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről. Az I. melléklet sorolja fel az egyes tagállamok által elszámolt összegeket és a tagállamtól behajtandó vagy annak kifizetendő összegeket.

(5)

Egyes más kifizető ügynökségek esetében további vizsgálatra van szükség, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni. Az érintett ügynökségek listáját a II. melléklet tartalmazza.

(6)

A 883/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján az augusztus, szeptember és október folyamán bekövetkezett esetleges túllépéseket a számlarevízióról hozott határozat során kell figyelembe venni. A 2008-as év e hónapjainak tekintetében egyes tagállamok által bejelentett kiadások egy részét a megadott határidők lejárta után teljesítették. E határozatban ezért meg szükséges állapítani a megfelelő csökkentéseket.

(7)

A Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 17. cikkével és a 883/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban már számos havi előleget csökkentett vagy függesztett fel a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó kiadások elkönyvelésénél. A kérdéses összegek korai vagy ideiglenes visszatérítésének elkerülése érdekében azokat e határozatban nem célszerű elismerni, és az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálat keretében az említett összegek további vizsgálata indokolt.

(8)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a szabálytalanságok miatti behajtásra a közigazgatási vagy jogi eljárásban történt első ténymegállapítást követő négy, illetve – ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, akkor a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli. Az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamoknak az éves beszámolókkal együtt át kell adniuk a Bizottságnak egy, a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokat összesítő bevallást. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (3) állapítja meg. Az említett rendelet III. melléklete tartalmazza a tagállamok által 2009-ban benyújtandó táblázatot. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmulasztásának pénzügyi következményeiről. Az ilyen határozatok nem érintik az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(9)

Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ezt a határozatot csak abban az esetben hozhatják meg, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek, valamint az arra még előirányzott költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelenségét az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapították és elfogadták. Abban az esetben, ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi eljárásban történő első ténymegállapítás időpontját követő négy, illetve – ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat a pénzösszegeket, amelyek esetében úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezen összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. Az ilyen határozatok nem érintik az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat.

(10)

Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/50

(1)

A Bizottságnak meg kell állapítania az egyes érintett tagállamok számára a 320/2006/EK rendelet 6. cikke értelmében nyújtandó diverzifikációs támogatás és az ugyanazon rendelet 7. cikke értelmében nyújtandó kiegészítő diverzifikációs támogatás összegét.

(2)

A diverzifikációs támogatás és a kiegészítő diverzifikációs támogatás összegét a 968/2006/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2009/2010. gazdasági évben az érintett tagállamban lemondott, tonnában meghatározott cukorkvóta alapján számítják ki,

5.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/51