ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.111.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
52. évfolyam |
Tartalom |
|
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
||
|
|
||
|
* |
||
|
|
||
|
|
IRÁNYELVEK |
|
|
* |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) ( 1 ) |
|
|
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
Bizottság |
|
|
|
2009/364/EK |
|
|
* |
A Bizottság határozata (2008. október 8.) a Németország által az IBG Beteiligungsgesellschaft Sachsen-Anhalt mbH révén végrehajtani szándékozott C 33/07 (korábbi N 339/06 és N 729/06) intézkedésről (az értesítés a C(2008) 5581. számú dokumentummal történt) ( 1 ) |
|
|
|
2009/365/EK |
|
|
* |
||
|
|
2009/366/EK |
|
|
* |
||
|
|
2009/367/EK |
|
|
* |
||
|
|
2009/368/EK |
|
|
* |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/1 |
A BIZOTTSÁG 361/2009/EK RENDELETE
(2009. május 4.)
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. május 5-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. május 4-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.
MELLÉKLET
az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek
(EUR/100 kg) |
||
KN-kód |
Országkód (1) |
Behozatali átalányérték |
0702 00 00 |
JO |
88,9 |
MA |
82,7 |
|
TN |
139,0 |
|
TR |
132,5 |
|
ZZ |
110,8 |
|
0707 00 05 |
JO |
155,5 |
MA |
32,7 |
|
TR |
129,1 |
|
ZZ |
105,8 |
|
0709 90 70 |
JO |
216,7 |
TR |
114,9 |
|
ZZ |
165,8 |
|
0805 10 20 |
EG |
44,2 |
IL |
55,7 |
|
MA |
51,6 |
|
TN |
64,9 |
|
TR |
55,0 |
|
US |
51,9 |
|
ZZ |
53,9 |
|
0805 50 10 |
TR |
47,0 |
ZA |
52,3 |
|
ZZ |
49,7 |
|
0808 10 80 |
AR |
83,4 |
BR |
72,6 |
|
CA |
114,7 |
|
CL |
78,1 |
|
CN |
89,0 |
|
MK |
33,9 |
|
NZ |
107,6 |
|
US |
124,6 |
|
UY |
70,5 |
|
ZA |
79,5 |
|
ZZ |
85,4 |
(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/3 |
A BIZOTTSÁG 362/2009/EK RENDELETE
(2009. május 4.)
a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),
tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,
mivel:
(1) |
A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 348/2009/EK bizottsági rendelet (4) módosította. |
(2) |
A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.
2. cikk
Ez a rendelet 2009. május 5-én lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. május 4-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o.
(3) HL L 258., 2008.9.26., 56. o.
(4) HL L 106., 2009.4.28., 3. o.
MELLÉKLET
A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2009. május 5-től alkalmazandó módosított összegei
(EUR) |
||
KN-kód |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege |
Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege |
1701 11 10 (1) |
28,95 |
2,60 |
1701 11 90 (1) |
28,95 |
7,06 |
1701 12 10 (1) |
28,95 |
2,47 |
1701 12 90 (1) |
28,95 |
6,63 |
1701 91 00 (2) |
31,29 |
9,59 |
1701 99 10 (2) |
31,29 |
5,07 |
1701 99 90 (2) |
31,29 |
5,07 |
1702 90 95 (3) |
0,31 |
0,34 |
(1) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(2) Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.
(3) 1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/5 |
A BIZOTTSÁG 363/2009/EK RENDELETE
(2009. május 4.)
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1974/2006/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 91. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1698/2005/EK rendeletet, amely egységes jogi keretet hoz létre az EMVA-ból a Közösség egészében nyújtandó vidékfejlesztési támogatásra vonatkozóan, módosította az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. január 19-i 74/2009/EK tanácsi rendelet (2). Következésképpen az 1974/2006/EK bizottsági rendeletet (3) indokolt kiegészíteni további részletes végrehajtási szabályokkal. |
(2) |
A tejkvótarendszernek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (4) szerinti megszűnése különös erőfeszítéseket igényel a tejtermelőktől. Ezért a programozási időszak kezdetétől számított hatállyal helyénvaló visszavonni a tejgazdaságok beruházási támogatására vonatkozó korlátozást az egyes tejgazdaságoknak kiosztott termelési kvóták betartása érdekében. |
(3) |
A 74/2009/EK rendelet bevezette a nemzeti stratégiai tervek felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettséget. Célszerű meghatározni e felülvizsgálat minimális tartalmi követelményeit. |
(4) |
Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében megállapított prioritások jelentősége miatt a vidékfejlesztési programoknak a szóban forgó cikk első alkalommal történő végrehajtását követő felülvizsgálatot helyénvaló az 1698/2005/EK rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatnak tekinteni és bizottsági határozat tárgyává tenni. |
(5) |
A 74/2009/EK rendelet meghatározta azon lehetséges hatások jegyzékét, amelyeket az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében említett prioritásokhoz kapcsolódó műveletek elérni hivatottak. A jegyzék nem kimerítő, így abba a tagállamok javasolhatják olyan, további lehetséges hatások felvételét, amelyeket a fent említett műveleteknek a tervek szerint el kell érniük. A már azonosított lehetséges hatásokkal, valamint az új kihívásokhoz kapcsolódó műveletek megszilárdításának általános célkitűzésével való összhang biztosítása érdekében azonban a tagállamoknak a további lehetséges hatások előterjesztésére vonatkozó lehetőségét célszerű a Bizottság általi felülvizsgálathoz és a Vidékfejlesztési Bizottság véleményéhez kötni. Következésképpen az új lehetséges hatást bevezető módosításokat helyénvaló bizottsági határozat tárgyává tenni. |
(6) |
Figyelemmel azon esetek nagy számára, amelyeknél a módosítások a közös piacszervezések és a vidékfejlesztés közötti elhatárolás elve alóli kisebb jelentőségű kivételekre vonatkoznak, illetőleg az adminisztratív terhek csökkentése érdekében célszerű a Bizottságot mentesíteni az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett kivételhez kapcsolódó módosítások felülvizsgálatáról szóló határozatok elfogadása alól. Ennek megfelelően a felülvizsgálat e kategóriáját helyénvaló elhagyni az 1974/2006/EK rendelet 7. cikkében szereplő jegyzékből. |
(7) |
Indokolt meghatározni a közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok támogatásához kapcsolódó üzleti tervek tartalmát és kritériumait. |
(8) |
A területpihentetési intézkedésnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (5) értelmében történő megszüntetését követően célszerű kiigazítani a szóban forgó intézkedésre vonatkozó rendelkezéseket. |
(9) |
Annak érdekében, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság közepette meg lehessen könnyíteni a beruházási projektek megvalósítását, 2009-ben és 2010-ben indokolt megemelni az előlegek felső határát. |
(10) |
Az EMVA-ból társfinanszírozott egyes állami támogatásokra és a kiegészítő nemzeti finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket helyénvaló kiigazítani tárgyi hatályuk egyértelművé tétele érdekében, valamint abból a célból, hogy a közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságokra vonatkozóan a 74/2009/EK rendelettel bevezetett új intézkedés is figyelembe vehető legyen. |
(11) |
Szükséges meghatározni az 1698/2005/EK rendelet 78. cikkének f) pontjában szereplő „lényegi módosítások” kifejezést. |
(12) |
Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében megállapított prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések nyomon követése érdekében helyénvaló művelettípusonként meghatározni a szóban forgó rendelet 80. cikkében említett közös monitoring- és értékelési keretszabályozás részét képező teljesítménymutatókat és a hozzájuk kapcsolódó célokat. |
(13) |
A tagállamoknak felülvizsgált programjaikban tájékoztatást kell adniuk az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében említett prioritásokhoz kapcsolódó művelettípusokról, feltüntetve, hogy e műveletek közül melyek alapulnak új intézkedéseken, azaz a vidékfejlesztési program keretében még el nem fogadott intézkedéseken. Ezenkívül a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó indikatív EMVA-hozzájárulást is fel kell tüntetni. E célból helyénvaló módosítani az 1974/2006/EK rendelet mellékleteit. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a hatálybalépés időpontja tekintetében biztosítható legyen az összhang az e rendeletet kiegészítő 74/2009/EK rendelettel, indokolt előírni, hogy e rendelet 2009. január 1-jétől legyen alkalmazandó. Ez a visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sértheti az érintett kedvezményezettek jogbiztonságának elvét. |
(15) |
Ezért az 1974/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell. |
(16) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vidékfejlesztési Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1974/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból finanszírozott közös piaci szervezet – beleértve a közvetlen támogatási rendszereket is – az egyéni mezőgazdasági termelők, a gazdaságok vagy a feldolgozóüzemek szintjén termelési megszorításokat vagy a közösségi támogatásra vonatkozó korlátozásokat ír elő, a tejipari ágazat kivételével az 1698/2005/EK rendelet alapján nem támogatható egyetlen olyan beruházás sem, amely a termelést e megszorítások vagy korlátozások fölé emelné.”; |
2. |
A szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki: „3.a cikk A nemzeti stratégiai terveknek az 1698/2005/EK rendelet 12a. cikke szerinti felülvizsgálata kiterjed a hivatkozott rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében megállapított olyan vonatkozó elemek felülvizsgálatára, amelyek kapcsolódnak a szóban forgó rendelet 16a. cikkének (1) bekezdésében előírt prioritásokhoz és különösen a főbb számszerűsített célokhoz. A nemzeti stratégia meghatározza azokat az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésében említett, hozzávetőleges és tájékoztató jellegű EMVA-hozzájárulásokat, amelyeket a tagállam a hivatkozott rendelet 16a. cikkének (1) bekezdésében említett prioritásokhoz rendelt, továbbá megfelelő indokolást ad a források elosztásával összefüggésben.”; |
3. |
Az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A vidékfejlesztési programoknak az 1698/2005/EK rendelet 16. és 16a. cikkében említett tartalmát e rendelet II. mellékletével összhangban kell megállapítani.”; |
4. |
A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
|
5. |
A 9. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok által a programokban végrehajtott, a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett változtatások tartalmazhatják az egy adott tengelyen belüli intézkedések pénzügyi bontásának változásait, valamint az új intézkedések és művelettípusok bevezetésével kapcsolatos nem pénzügyi változásokat, a meglévő intézkedések és művelettípusok visszavonását, az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett eltérést érintő változásokat, illetőleg a programban már meglévő intézkedésekre vonatkozó információkat és ezen intézkedések leírását.”; |
6. |
A szöveg a következő 24a. cikkel egészül ki: „24a. cikk Az 1698/2005/EK rendelet 35a. cikkében említett üzleti terv:
|
7. |
A 27. cikk (6) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni. |
8. |
A 46. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Ez a cikk azokra a kötelezettségvállalásokra is vonatkozik, amelyeket érint a területpihentetési támogatásnak a 73/2009/EK rendelet hatálybalépését követő eltörlése. A kedvezményezett kérésére engedélyezhető az ilyen kötelezettségvállalások kiigazítása abban az esetben is, ha nincs felülvizsgálati záradék.” |
9. |
Az 56. cikk (2) bekezdésének első albekezdése a következő mondattal egészül ki: „Azoknál a beruházásoknál, amelyek esetében a támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatot 2009-ben vagy 2010-ben hozták meg, az előlegek összege legfeljebb az adott beruházáshoz kapcsolódó köztámogatás 50 %-ával növelhető.”; |
10. |
Az 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A vidékfejlesztési programok csak akkor terjedhetnek ki a Szerződés 36. cikkének hatálya alá nem tartozó, az 1698/2005/EK rendelet 25., 43–49. és 52. cikke szerinti intézkedésekre, valamint a hivatkozott rendelet 21., 24., 28., 29., 30. és 35a. cikke szerinti intézkedésekkel kapcsolatos műveletekre irányuló, a tagállamok által vidékfejlesztési célokra kifizetett összegekre, illetőleg a Szerződés 36. cikkének hatálya alá nem tartozó, az 1698/2005/EK rendelet 25., 27., 43–49. és 52. cikke szerinti intézkedésekre és az említett rendelet 21., 24., 28., 29., 30. és 35a. cikke szerinti intézkedésekkel kapcsolatos műveletekre nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásra, ha az állami támogatást e rendelet II. mellékletének 9. B. pontjával összhangban határozzák meg.” |
11. |
A „monitoring és értékelés” című 4. szakaszban a rendelet a következő 59a. cikkel egészül ki: „59a. cikk Az 1698/2005/EK rendelet 78. cikke f) pontjának alkalmazásában a »módosítására vonatkozó lényegi javaslatokat« szövegrész a kötelezően bizottsági határozat tárgyát képező módosításokra és az e rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett módosításokra is vonatkozik, kivéve az 1698/2005/EK rendelet 5. cikkének (6) bekezdésében említett kivételhez kapcsolódó módosításokat, valamint a programban már meglévő intézkedésekre vonatkozó információkat és ezen intézkedések leírását.”; |
12. |
A 62. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az 1698/2005/EK rendelet 16a. cikkében meghatározott művelettípusokat tartalmazó intézkedések esetében a teljesítménymutatókat és a hozzájuk kapcsolódó indikatív célokat művelettípus szerinti bontásban kell megadni.”; |
13. |
A 63. cikk (8) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Vis maior vagy kivételes körülmények esetén és különösen a rendszer nem megfelelő működése vagy tartós kapcsolat hiánya esetén a tagállam a dokumentumokat papíralapú adathordozón vagy más, megfelelő elektronikus módon is benyújthatja a Bizottságnak. A papíralapú dokumentumok benyújtása, illetőleg az elektronikus úton történő adattovábbítás csak a Bizottság előzetes értesítésével lehetséges.”; |
14. |
Az I., II., VII. és a VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul. |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. Az 1. cikk (1) bekezdését azonban 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. május 4-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 277., 2005.10.21., 1. o.
(2) HL L 30., 2009.1.31., 100. o.
(3) HL L 368., 2006.12.23., 15. o.
(4) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(5) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
MELLÉKLET
Az 1974/2006/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak:
1. |
Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „I. MELLÉKLET A 2. cikk (2) bekezdésében említett támogatási rendszerek
|
2. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
A VII. melléklet a következőképpen módosul:
|
4. |
A VIII. mellékletben a „KÖZÖS TELJESÍTMÉNYMUTATÓK” című II. pont 1. tengelyre vonatkozó jegyzéke a következő sorral egészül ki:
|
(1) HL L 299., 2007.10.2., 1. o.
(2) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.
(3) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.
(4) HL L 58., 2006.2.28., 42. o.
(5) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.
(6) HL L 265., 2006.9.26., 1. o.”;
(7) A konvergenciarégiókkal rendelkező tagállamok esetében.
(8) A legkülső régiókkal vagy kisebb égei-tengeri szigetekkel rendelkező tagállamok esetében.
(9) A 378/2007/EK rendelet alapján önkéntes modulációt alkalmazó tagállamok esetében.
(10) A konvergenciarégiókkal rendelkező olyan tagállamok esetében, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdése szerinti kiegészítő pénzeszközöket kapnak.”
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/13 |
A BIZOTTSÁG 364/2009/EK RENDELETE
(2009. május 4.)
a gabonaágazatban 2009. május 1-jétől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 360/2009/EK rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),
tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A gabonaágazatban 2009. május 1-jétől alkalmazandó behozatali vámokat a 360/2009/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. |
(2) |
A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani a 360/2009/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat. |
(3) |
A 360/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 360/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Rendelkezéseit 2009. május 5-én kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2009. május 4-én.
a Bizottság részéről
Jean-Luc DEMARTY
mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató
(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.
(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o.
(3) HL L 110., 2009.5.1., 27. o.
I. MELLÉKLET
Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. május 5-től alkalmazandó behozatali vámjai
KN-kódszám |
Áru megnevezése |
Behozatali vám (1) (EUR/t) |
1001 10 00 |
DURUMBÚZA, kiváló minőségű |
0,00 |
közepes minőségű |
0,00 |
|
gyenge minőségű |
0,00 |
|
1001 90 91 |
KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag |
0,00 |
ex 1001 90 99 |
KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével |
0,00 |
1002 00 00 |
ROZS |
37,15 |
1005 10 90 |
KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével |
12,61 |
1005 90 00 |
KUKORICA, a vetőmag kivételével (2) |
12,61 |
1007 00 90 |
CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével |
37,15 |
(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:
— |
3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van, |
— |
2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van. |
(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.
II. MELLÉKLET
Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok
1.5.2009
1. |
Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
2. |
Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:
|
(1) 14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
(2) 10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
(3) 30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).
IRÁNYELVEK
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/16 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE
(2009. április 23.)
a számítógépi programok jogi védelméről
(kodifikált változat)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
(1) |
A számítógépi programok jogi védelméről szóló, 1991. május 14-i 91/250/EGK tanácsi irányelv (3) tartalmát módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell. |
(2) |
A számítógépi programok fejlesztése jelentős emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokat igényel, miközben a számítógépi programok az önálló fejlesztésükhöz szükséges költségek töredékéért másolhatók. |
(3) |
A számítógépi programok egyre jelentősebb szerepet játszanak számos iparágban, és a számítógépi programot érintő technológia ennek megfelelően alapvető jelentőséggel bír a Közösség ipari fejlődése szempontjából. |
(4) |
A tagállamok jogszabályai által a számítógépi programoknak nyújtott jogi védelem közötti bizonyos különbségek közvetlen és negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a számítógépi programok tekintetében. |
(5) |
Az ilyen hatású meglévő különbségeket meg kell szüntetni, és meg kell akadályozni újabbak kialakulását, ugyanakkor nem szükséges megszüntetni a belső piac működését jelentős mértékben hátrányosan nem befolyásoló különbségeket, és azok kialakulását nem szükséges megakadályozni. |
(6) |
A közösségi jogi keret a számítógépi programok védelme terén ennek megfelelően egyelőre annak meghatározására korlátozható, hogy a tagállamok a számítógépi programokat a szerzői jog alapján irodalmi műként védelemben részesítik, ezen túl annak meghatározására, hogy kit és mit lehet védelemben részesíteni, a védelemben részesülő személyek milyen kizárólagos jogokkal bírnak bizonyos cselekmények engedélyezése vagy megtiltása érdekében, valamint hogy a védelmi idő milyen tartamú legyen. |
(7) |
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a „számítógépi program” fogalma magában foglalja a programok valamennyi formáját, beleértve a hardverbe beépített programokat is. Ez a fogalom magában foglalja továbbá a számítógépi program kifejlesztéséhez vezető előkészítő dokumentációt is, feltéve, hogy az előkészítő munka a jellegénél fogva a későbbiekben egy számítógépi programot eredményezhet. |
(8) |
A program minőségi vagy esztétikai jellemzőinek vizsgálata nem alkalmazható feltételként annak megítélésekor, hogy a számítógépi program eredeti alkotás-e. |
(9) |
A Közösség teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szabványosítás előmozdítása iránt. |
(10) |
A számítógépi program funkciója abban áll, hogy a számítógépes rendszer többi elemével és a felhasználókkal kapcsolatba lépjen és azokkal együtt működjön, és ebből a célból logikai és adott esetben fizikai kapcsolat és kölcsönhatás szükséges ahhoz, hogy a szoftver és a hardver valamennyi eleme számára lehetővé váljék, hogy azok valamennyi rendeltetési céljuknak megfelelően más szoftverrel és hardverrel, valamint a felhasználókkal működni tudjanak. A programnak a szoftver- és hardverelemek közötti efféle összekapcsolódást és kölcsönhatást biztosító részei általában „csatlakozási felületek” (interfész) néven ismertek. Ez a funkcionális kapcsolat és kölcsönhatás „együttes működtetés” (interoperabilitás) néven ismert; ez az együttes működtetés olyan képességként definiálható, amely lehetővé teszi az információcserét és a kicserélt információ kölcsönös felhasználását. |
(11) |
Az egyértelműség kedvéért világossá kell tenni, hogy csak a számítógépi program kifejezési forma részesül védelemben, és hogy a program valamely elemének – beleértve a csatlakozási felületet – alapjául szolgáló ötletek és elvek ezen irányelv értelmében nem állnak szerzői jogi védelem alatt. E szerzői jogi alapelvnek megfelelően, amennyiben ezek az ötletek és elvek a logika, az algoritmusok és a programnyelv alapjául szolgálnak, úgy ezen irányelv értelmében nem állnak védelem alatt. A tagállamok jogszabályainak és ítélkezési gyakorlatának, valamint a nemzetközi szerzői jogi egyezményeknek megfelelően a szerzői jog az ilyen ötletek és elvek kifejeződését védi. |
(12) |
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „bérbeadás” a számítógépi programnak vagy másolatának határozott időre előnyszerzés céljából történő használatba adása. Ez a fogalom nem foglalja magában a nyilvános kölcsönzést, amely ennek megfelelően nem tartozik ezen irányelv hatálya alá. |
(13) |
A szerző arra vonatkozó kizárólagos jogát, hogy megtiltsa műve jogosulatlan többszörözését, számítógépi programok esetében alá kell vetni annak a korlátozott kivételnek, miszerint a programot jogszerűen megszerző személy számára lehetővé kell tenni a program használatához műszakilag szükséges többszörözést. Ez azt jelenti, hogy a program jogszerűen megszerzett példányának felhasználásához szükséges betáplálás és futtatás, valamint a program hibáinak kijavítása szerződésben nem tiltható meg. Kifejezett szerződéses kikötés hiányában – beleértve a program egy példányának eladását is – a példányt jogszerűen megszerző személy a program rendeltetésszerű felhasználásához szükséges bármely egyéb cselekményt elvégezheti. |
(14) |
A számítógépi program felhasználására jogosult személy számára nem tiltható meg, hogy elvégezze a program működésének megfigyeléséhez, tanulmányozásához vagy kipróbálásához szükséges cselekményeket, feltéve, hogy e cselekmények nem sértik a programhoz fűződő szerzői jogokat. |
(15) |
A számítógépi program másolatát megjelenítő kód jogosulatlan többszörözése, fordítása, feldolgozása vagy megváltoztatása a szerző kizárólagos jogának megsértését jelenti. Azonban kétségtelenül előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a kód ilyen többszörözése és lefordítása elengedhetetlen az olyan információ megszerzéséhez, amely szükséges ahhoz, hogy az önállóan megalkotott program más programokkal együttesen működtethető legyen. Ezért figyelembe kell venni, hogy kizárólag ezen kivételes esetekben a számítógépi program példányát jogszerűen felhasználó személy által vagy e személy megbízásából végzett többszörözés és fordítás jogszerű, a tisztességes gyakorlattal összeegyeztethető, és ezért ahhoz a jogosult engedélye nem szükséges. E kivétel egyik célja, hogy lehetővé tegye a számítógépes rendszer elemeinek összekapcsolását, beleértve a különböző gyártóktól származó elemeket is, annak érdekében, hogy azok együttesen tudjanak működni. A kizárólagos szerzői jog alóli ezen kivétel nem alkalmazható oly módon, hogy az indokolatlanul károsítsa a jogosult jogos érdekeit, vagy akadályozza a számítógépi program rendes felhasználását. |
(16) |
A számítógépi programok szerzői jogi védelme adott esetben nem sértheti az egyéb védelmi formák alkalmazását. Ugyanakkor az ezen irányelvnek a visszafejtésre vonatkozó rendelkezéseivel vagy az ezen irányelv által a biztonsági másolat készítésére vagy a program működésének megfigyelésére, tanulmányozására vagy kipróbálására tekintettel meghatározott kivételekkel ellentétes szerződéses kikötések semmisek. |
(17) |
Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a Szerződés 81. és 82. cikke szerinti versenyszabályok alkalmazását, ha egy erőfölényben lévő gyártó megtagadja az ebben az irányelvben meghatározott interoperabilitáshoz szükséges információ rendelkezésre bocsátását. |
(18) |
Indokolt, hogy az ezen irányelv rendelkezései a csatlakozási felületek távközlési szektorban történő nyilvánosságra hozatala tekintetében elfogadott közösségi jogi rendelkezések, valamint az információs technológia és távközlés területén a szabványosításra vonatkozó tanácsi határozatok sérelme nélkül érvényesüljenek. |
(19) |
Ez az irányelv nem érinti a hatálya alá nem tartozó kérdések vonatkozásában a Berni Egyezménynek megfelelően a nemzeti jogszabályok által meghatározott eltéréseket. |
(20) |
Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A védelem tárgya
(1) Ezen irányelv rendelkezései szerint a tagállamok a számítógépi programokat az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény szerinti irodalmi műként szerzői jogi védelemben részesítik. Ezen irányelv alkalmazásában a „számítógépi programok” fogalma magában foglalja azok előkészítő dokumentációját is.
(2) A jelen irányelv alapján biztosított védelem a számítógépi programok bármely formában történő kifejezésére vonatkozik. A számítógépi program bármely elemének – beleértve a csatlakozási felületeket – alapjául szolgáló ötletek és elvek ezen irányelv alkalmazásában nem részesülnek szerzői jogi védelemben.
(3) A számítógépi program akkor részesül védelemben, ha eredeti, abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása. Annak megállapításához, hogy részesülhet-e ilyen védelemben, más feltétel nem alkalmazható.
(4) Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az 1993. január 1-je előtt megalkotott programokra is alkalmazni kell, az ezen időpontot megelőzően kötött megállapodások és szerzett jogok sérelme nélkül.
2. cikk
A számítógépi programok szerzője
(1) A számítógépi program szerzője a programot létrehozó természetes személy vagy természetes személyek csoportja, illetve a tagállami jogszabályok értelmében – amennyiben azt a tagállami jogszabályok lehetővé teszik – jogosultnak minősülő jogi személy.
Ahol valamely tagállam jogszabályai elismerik az együttesen létrehozott műveket, a tagállam jogszabályai szerint a mű létrehozójának minősülő személyt kell szerzőnek tekinteni.
(2) A természetes személyek csoportja által közösen létrehozott számítógépi program esetében e személyeket a kizárólagos jogok együttesen illetik.
(3) Ha a számítógépi programot egy munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként vagy a munkáltató utasítása alapján készíti, az így elkészített program valamennyi vagyoni jogának gyakorlására a munkáltató kizárólagosan jogosult, kivéve, ha szerződés ettől eltérően rendelkezik.
3. cikk
A védelem kedvezményezettjei
Védelmet kell biztosítani minden olyan természetes vagy jogi személy részére, aki vagy amely az irodalmi művekre irányadó nemzeti szerzői jogi szabályok szerint erre jogosult.
4. cikk
Engedélyhez kötött cselekmények
(1) Az 5. és 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a jogosult 2. cikk szerinti kizárólagos jogai magukban foglalják az alábbi cselekmények elvégzését vagy engedélyezését:
a) |
a számítógépi program bármely eszközzel és bármely formában, részben vagy egészben történő tartós vagy időleges többszörözése. Amennyiben a számítógépi program betáplálása, megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása szükségessé teszi az ilyen többszörözést, az ilyen cselekményhez szükséges a jogosult engedélye; |
b) |
a számítógépi program lefordítása, átdolgozása, feldolgozása és bármely más módon történő módosítása, valamint ezek eredményének többszörözése a számítógépi programot módosító személy jogainak sérelme nélkül; |
c) |
a számítógépi program vagy másolatai bármilyen formában történő nyilvános terjesztése, beleértve a bérbeadást is. |
(2) A program valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával a Közösségen belül történő első eladása kimeríti az adott példány Közösségen belüli terjesztésére vonatkozó jogot, a számítógépi program vagy valamely másolata további bérbeadásának ellenőrzéséhez való jog kivételével.
5. cikk
Az engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek
(1) Külön szerződéses kikötés hiányában a 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt cselekményekhez nem szükséges a jogosult engedélye, ha azokra azért van szükség, hogy a számítógépi programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja, beleértve a hibajavítást is.
(2) Szerződéssel nem zárható ki, hogy a számítógépi program jogszerű felhasználója biztonsági másolatot készítsen, amennyiben az az említett felhasználáshoz szükséges.
(3) A számítógépi program valamely példányának jogszerű felhasználója a jogosult engedélye nélkül megfigyelheti, tanulmányozhatja és kipróbálhatja a program működését a program elemeinek alapját képező ötletek és elvek meghatározása céljából, ha ezt a program olyan betáplálása, megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során végzi, amelyre jogosult.
6. cikk
Visszafejtés
(1) Nincs szükség a jogosult engedélyére, ha a kód 4. cikk (1) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti többszörözése, illetve lefordítása elengedhetetlen az önállóan megalkotott számítógépi program más programokkal való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzéséhez, feltéve, hogy:
a) |
e cselekményeket az engedéllyel rendelkező személy vagy a program példányának felhasználására jogosult másik személy, vagy ezek nevében az erre felhatalmazott személy végzi; |
b) |
az együttes működtetéshez szükséges információ korábban nem volt az a) pontban említett személyek számára könnyen hozzáférhető; és |
c) |
ezek a cselekmények az eredeti számítógépi programnak csak az együttes működtetéshez szükséges részeire korlátozódnak. |
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazása révén szerzett információ:
a) |
az önállóan megalkotott számítógépi programmal való együttes működtetésen kívül más célokra nem használható fel; |
b) |
másokkal nem közölhető, kivéve, ha erre az önállóan megalkotott számítógépi program együttes működtetéséhez van szükség; |
c) |
a kifejezési formájában lényegében hasonló számítógépi program kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, illetve a szerzői jogot sértő más cselekményhez nem használható fel. |
(3) Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel összhangban e cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy lehetséges legyen oly módon történő alkalmazásuk, ami indokolatlanul károsítaná a jogosult jogos érdekeit, illetve akadályozza a számítógépi program rendes felhasználását.
7. cikk
A védelemre vonatkozó különös intézkedések
(1) A 4., 5. és 6. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti jogszabályaikkal összhangban rendelkeznek a megfelelő intézkedésekről az alábbi cselekmények bármelyikét elkövető személyekkel szemben:
a) |
a számítógépi program olyan példányának forgalomba hozatala, amelyről az érintett személy tudta, vagy a kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértő; |
b) |
a számítógépi program olyan példányának kereskedelmi célú birtoklása, amelyről az érintett személy tudta, vagy a kellő gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértő; |
c) |
bármely olyan eszköz forgalomba hozatala vagy kereskedelmi célú birtoklása, amelynek kizárólagos szándékolt célja a számítógépi program védelmére alkalmazott műszaki intézkedések eltávolítása vagy megkerülése. |
(2) A számítógépi program bármely jogsértő példánya az érintett tagállam jogszabályai alapján lefoglalható.
(3) A tagállamok előírhatják az (1) bekezdés c) pontjában említett eszközök lefoglalását.
8. cikk
Egyéb jogszabályi rendelkezések alkalmazása
Ezen irányelv rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályi rendelkezéseket, így például a szabadalmi jogokra, védjegyekre, a tisztességtelen versenyre, üzleti titkokra, félvezető termékek oltalmára vagy a szerződési jogra vonatkozó rendelkezéseket.
Minden, a 6. cikkel vagy az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételekkel ellentétes szerződéses kikötés semmis.
9. cikk
Tájékoztatás
A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti jogszabályaik azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.
10. cikk
Hatályon kívül helyezés
Az I. melléklet A. részében meghatározott irányelvvel módosított 91/250/EGK irányelv hatályát veszti, az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
12.cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Strasbourgban, 2009. április 23-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
P. NEČAS
(1) HL C 204., 2008.8.9., 24. o.
(2) Az Európai Parlament 2008. június 17-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. március 23-i határozata.
(3) HL L 122., 1991.5.17., 42. o.
(4) Lásd az I. melléklet A. részét.
I. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája
(lásd a 10. cikket)
A Tanács 91/250/EGK irányelve |
|
A Tanács 93/98/EGK irányelve |
Kizárólag a 11. cikk, (1) bekezdés |
B. RÉSZ
A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája
(lásd a 10. cikket)
Irányelv |
Az átültetés határideje |
91/250/EGK |
1992. december 31. |
93/98/EGK |
1995. június 30. |
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
91/250/EGK irányelv |
Ez az irányelv |
1. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
1. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés |
2. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés |
2. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
2. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
2. cikk, (2) és (3) bekezdés |
2. cikk, (2) és (3) bekezdés |
3. cikk |
3. cikk |
4. cikk, bevezető szavak |
4. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak |
4. cikk, a) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont |
4. cikk, b) pont |
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont |
4. cikk, c) pont, első mondat |
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont |
4. cikk, c) pont, második mondat |
4. cikk, (2) bekezdés |
5., 6. és 7. cikk |
5., 6. és 7. cikk |
9. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
8. cikk, első bekezdés |
9. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
8. cikk, második bekezdés |
9. cikk, (2) bekezdés |
1. cikk, (4) bekezdés |
10. cikk, (1) bekezdés |
— |
10. cikk, (2) bekezdés |
9. cikk |
— |
10. cikk |
— |
11. cikk |
11. cikk |
12. cikk |
— |
I. melléklet |
— |
II. melléklet |
II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
HATÁROZATOK
Bizottság
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/23 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2008. október 8.)
a Németország által az IBG Beteiligungsgesellschaft Sachsen-Anhalt mbH révén végrehajtani szándékozott C 33/07 (korábbi N 339/06 és N 729/06) intézkedésről
(az értesítés a C(2008) 5581. számú dokumentummal történt)
(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2009/364/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
miután az említett rendelkezéseknek megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére (1),
tekintettel ezen észrevételekre,
mivel:
1. ELJÁRÁS
(1) |
Németország a 2006. május 30-án kelt és a Bizottságnál ugyanaznap iktatott levelében az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentette a Bizottságnak az intézkedés első részét, amelyet N 339/06. számú állami támogatásként vettek nyilvántartásba. |
(2) |
A Bizottság 2006. június 22-én kelt levelében további tájékoztatást kért. Németország 2006. július 13-án kelt levelében válaszolt. A Bizottság 2006. augusztus 31-i levelében kiegészítő információkat kért, amelyeket Németország 2006. szeptember 22-i levelében elküldött. A Bizottság 2006. október 11-én további tájékoztatást kért, amelyet Németország 2006. november 6-án kelt levelében megadott. |
(3) |
Németország 2006. november 9-én kelt és a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott levelében bejelentette az intézkedés második részét, amelyet a Bizottság N 729/06. számú állami támogatásként vett nyilvántartásba. Mivel átfedések mutatkoztak a két bejelentés (N 339/06. és N 729/06.) tárgyában, a Bizottság 2006. december 6-i levelében javasolta a két ügy összevonását és az egész levelezés egyetlen ügyként való kezelését, majd mindkét üggyel kapcsolatban további felvilágosítást kért. Németország 2007. január 23-án kelt levelében válaszolt. |
(4) |
A Bizottság 2007. február 28-án további felvilágosítást kért. Németország a határidő meghosszabbítása után 2007. április 11-i levelében válaszolt. A Bizottság 2007. május 4-i levelében további tájékoztatást kért. Németország a határidő meghosszabbítása után 2007. június 29-i levelében válaszolt. |
(5) |
A Bizottság 2007. augusztus 30-i levelében tájékoztatta Németországot arról, hogy a támogatással kapcsolatban elindítja az EK-Szerződés 88. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárást (a továbbiakban: az eljárást elindító határozat). Az említett határozatot kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság állásfoglalásra szólította fel Németországot és az érdekelt feleket. |
(6) |
Németország 2007. október 19-i levelében állást foglalt az eljárást elindító határozattal kapcsolatban. A Bizottság a határidő meghosszabbítását követően 2007. december 10-i keltezéssel levélben kapott észrevételt az IBG Beteiligutngsgesellschaft Sachsen-Anhalt (a továbbiakban: IBG-alap) nevű érdekelt féltől. Ezt az észrevételt a Bizottság 2008. január 21-i levelében megküldte Németországnak. Németország 2008. február 14-én kelt levelében válaszolt. |
(7) |
A Bizottság 2008. április 18-i levelében, valamint 2008. április 28-i és 2008. június 11-i e-mailjében további felvilágosítást kért. Németország 2008. június 5-i levelében és 2008. június 13-i e-mailjében további tájékoztatást küldött. |
2. AZ INTÉZKEDÉS ISMERTETÉSE
(8) |
Az IBG-alap egy Szász-Anhalt tartomány által létrehozott és finanszírozott állami kockázatitőke-alap. Célja, hogy kockázati tőkét biztosítson azoknak a Szász-Anhalt tartománybeli technológiaorientált, innovatív kkv-knak, amelyek fejlődésük kezdeti, illetve növekedési szakaszában járnak. Szász-Anhalt az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott területnek számít (3). |
(9) |
Az IBG-alapot 2007. július 1. óta a GOODVENT Beteiligungsmanagement GmbH & Co. KG nevű alapkezelő társaság (a továbbiakban: az alapkezelő) kezeli, amelyet nyílt, megkülönböztetésmentes pályázati eljárással választottak ki. Az állami finanszírozás összesen 130 millió EUR-t tesz ki. Az intézkedés 2013. december 31-ig hatályos. |
(10) |
Az IBG-alap a következő befektetéseket kínálja:
|
(11) |
A Bizottság az eljárást elindító határozatában megállapította, hogy a nyílt részesedések, illetve az átváltási intézkedések az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek a befektetők (4) vagy az IBG-alapkezelő (5) javára nyújtott állami támogatásnak. Nem zárható ki azonban az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás megléte az IBG-alap (6), illetve a megcélzott vállalkozások javára. A Bizottság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés összhangban áll a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással (7) (a továbbiakban: az iránymutatás), és az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében összeegyeztethető a közös piaccal. |
(12) |
Az eljárást elindító határozat külön vizsgálta az IBG-alap csendes részesedéseit, mert Németország álláspontja szerint ezek piackonform hiteleszközök, tehát nem képeznek állami támogatást az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Bizottság viszont nem volt meggyőződve arról, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból valóban hiteleszköznek és nem inkább sajáttőke-eszköznek minősülnek. |
3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS ELINDÍTÁSÁNAK OKAI
(13) |
A Bizottság azért indította el a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy megállapítsa, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból valóban – Németország nézetével megegyezően – hiteleszköznek, vagy inkább sajáttőke-eszköznek minősülnek-e. Amennyiben az IBG-alap csendes részesedései valóban hiteleszköznek minősülnek, annak eldöntéséhez, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a megcélzott vállalkozások javára nyújtott állami támogatásról van-e szó, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló bizottsági közlemény (8) (a továbbiakban: az 1997. évi közlemény) irányadó, amelyet a piaci ár meghatározásához kell alkalmazni (9). |
(14) |
A Bizottság az eljárást elindító határozatában annak az álláspontjának adott hangot, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amennyiben hiteleszköznek minősülnek – nem jelentenének előnyt az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében a kedvezményezett vállalkozásnak, mivel az 1997. évi közlemény értelmében megfelelnek a piaci feltételeknek. Amennyiben azonban az IBG-alap csendes részesedései saját tőkének minősülnek, nem zárható ki, hogy állami támogatás áll fenn a megcélzott vállalkozás javára, mivel elképzelhető, hogy az intézkedéssel a kockázatitőke-piac elégtelen működését orvosolnák. |
(15) |
Annak tisztázása érdekében, hogy az IBG-alap csendes részesedései hitel- vagy sajáttőke-eszköznek minősülnek-e, az eljárást elindító határozatban az iránymutatás 4.3.3. pontja alapján megvizsgálták az eszközök gazdasági tartalmát, és figyelembe vették, hogy a befektető mennyiben visel kockázatot, adott esetben milyen veszteségek terhelik, hogy a nyereségalapú díjazás elsőbbséget élvez-e a rögzített díjazással szemben, hogy a befektető a megcélzott vállalkozás fizetésképtelensége esetén hol helyezkedik el a hitelezői rangsorban, és az alkalmazandó nemzeti jogi, szabályozási, pénzügyi és számviteli előírások miként kezelik a szóban forgó befektetési eszközt. |
(16) |
Az IBG-alap csendes részesedéseinek gazdasági szempontú vizsgálatakor a Bizottság a következő esetleges különbségeket állapította meg a hagyományos hiteleszközök és az IBG-alap csendes részesedései között: a) Hátrasorolás: a megcélzott vállalkozás fizetésképtelensége esetén az IBG-alap csendes részesedései elsőbbséget élveznek a saját tőkével szemben, de alárendeltek a hitelekhez és más idegen kötelezettségekhez képest. b) Biztosítékok: Az IBG-alap csendes részesedései részben (legalább 10 %-ban) biztosítottak, ami jóval alacsonyabb az idegen finanszírozás esetén előírt szintnél. c) Visszafizetés: Az IBG-alap csendes részesedéseinek visszafizetésére évente kétszer kerül sor, míg a hagyományos hiteleszközök esetében rendszerint havonta kell törleszteni a kamatokkal megnövelt tőkét. d) Tájékozódási és ellenőrzési jogkörök: Különbségeket állapítottak meg a tájékozódási és ellenőrzési jogkörök tekintetében, még akkor is, ha olykor a hagyományos hitelszerződések is tartalmaznak a tulajdonosi és az ellenőrzési jogkör átadására vonatkozó záradékot. e) Felmondási jog: A szerződés felmondásával kapcsolatban is megállapítottak bizonyos eltéréseket. f) Díjazás: Nem lehetett 100 %-os biztonsággal megállapítani, hogy a nyereségorientált egyszeri kilépési díjazás nagyobbik összetevője a rögzített díjazás. |
(17) |
A Bizottság a fentiek miatt kétségbe vonta, hogy az IBG-alap csendes részesedései hiteleszköznek minősülnek-e, és felszólította az érdekelt feleket, hogy e tekintetben tegyék meg észrevételeiket. |
4. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI
(18) |
A Hivatalos Lapban történő közzétételt (10) követően a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (11) 20. cikkének (2) bekezdése alapján észrevételeket kapott az IBG-alaptól, amelyekben az részletesen kifejtette, miért minősülnek hiteleszköznek az IBG-alap csendes részesedései. |
a)
(19) |
Az IBG-alap ismerteti a csendes részesedések besorolását. Eszerint a hátrasorolást nem törvény írja elő, hanem önkéntes alapon állapították meg. Az észrevétel szerint nem ritkaság, hogy a hiteleszközök különböző besorolást kapnak. A felvásárlások finanszírozása esetén a követeléseket gyakorlatilag mindig elsőbbséget élvező és hátrább sorolt követelésekre osztják. Az IBG-alap észrevételeiben utal arra, hogy bár a csendes részesedéseket adott esetben hátrább sorolják a hitelekkel és más idegen kötelezettségekkel szemben, a saját tőkével szemben mindig elsőbbséget élveznek, és a megcélzott vállalkozás veszteségeiből semmiképpen nem vállalnak részt. |
b)
(20) |
Az IBG-alap kifejti, hogy a csendes részesedések értékének 10–30 %-ára a megcélzott vállalkozás hányadtulajdonosai kezességet vállalnak. A biztosíték pontos összege esetenként eltérhet egymástól, különösen a hányadtulajdonos által – például saját tőke vagy szellemi tulajdonjogok formájában – előzőleg a vállalkozásba bevitt vagyon értékének függvényében. A hiteleszközök az esettől függően különböző formát ölthetnek. A gyakorlatban létezik 0 %-os biztosíték is (az úgynevezett biankóhitel esetén), ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hiteleszközből sajáttőke-eszköz lesz. |
c)
(21) |
Az IBG-alap szerint az IBG-alap csendes részesedéseinek visszafizetési feltételei hasonlítanak a hiteleszközökéhez. A hagyományos hitelek esetén sem feltétlenül havonta törlesztik a kamattal megnövelt tőkét. A vállalkozás likviditásának függvényében éppúgy előfordul a fél-, illetve negyedévi törlesztés, mint a havi fizetés. A polgári törvénykönyv (BGB) szerint a kamat minden év elteltével fizetendő, de ettől eltérően is meg lehet állapodni. |
(22) |
A tőke visszafizetését illetően az IBG-alap arra hivatkozik, hogy a BGB szerint – amennyiben a szerződésben másként nem állapodnak meg – a visszafizetés a kölcsön felmondásakor esedékes. Az IBG-alap csendes részesedései megfelelnek a BGB előírásainak, és semmilyen ettől eltérő szerződéses megállapodást nem tartalmaznak. |
d)
(23) |
Az IBG-alap további érveket sorol fel az IBG-alap csendes részesedései, illetve a hiteleszközök közötti hasonlóság alátámasztására a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadásáról szóló záradékok tekintetében. A hitelszerződések esetén gyakori a tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadását kimondó záradék. Ehhez a hitelezők az IBG-alap szerint elsősorban a bankkölcsönök, a projektfinanszírozások és a felvásárlások finanszírozása esetén ragaszkodnak. Az ilyen típusú hitelekben és az IBG-alap csendes részesedéseiben az a közös, hogy a futamidejük hosszú, és csak felmondáskor esedékesek. A hitelezők ellenszolgáltatásul olyan átfogó megállapodásokat követelnek, amelyek feljogosítják őket a hitelszerződés idő előtti felmondására abban az esetben, ha az adós megszegi a megállapodásokat. |
(24) |
A bankkölcsönökhöz a Bundesverband deutscher Banken (a német magánbankok ernyőszervezete) külön mintaszerződést készített, amely a tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadására vonatkozóan részletes záradékot tartalmaz. Ezenkívül a projektek és felvásárlások finanszírozása tekintetében az IBG-alap több olyan vonatkozó német dokumentumra is hivatkozik, amelyben a hitelezők átfogó ellenőrzési záradékait ismertetik és elismerik. |
e)
(25) |
Az IBG-alap további érveket hoz fel az IBG-alap csendes részesedései, illetve a hiteleszközök közötti hasonlóságra, figyelemmel a szerződés felmondásának feltételeire. Szerződésszegés, a közösen megállapított feltételek be nem tartása, valótlan információk közlése, illetve ellenőrzés átadása esetén a szerződést a megcélzott vállalkozás és az IBG-alap is felmondhatja. Jóllehet a szerződés felmondására az IBG-alap csendes részesedéseinél alkalmazott egyedi terminológia eltér a hagyományos hitelekétől, ez mindössze azt hivatott hangsúlyozni, hogy az eszköz nem egyezik meg a hagyományos hitelekkel. |
f)
(26) |
Az IBG-alap ismerteti az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozó díjazási rendszert, amelyben a 13 %-os éves összdíj túlnyomórészt a rögzített díjból áll. Ennek két eleme van: a rögzített kamatlábon alapuló összetevő, amelyet a megcélzott vállalkozás hitelkockázati minősítése alapján határoznak meg és a befektetés hozamától függetlenül fizetnek, illetve a nyereségalapú összetevő, amelyet bizonyos jövedelmezőségi referenciaérték átlépése esetén fizetnek. A nyereségalapú elem az IBG-alap szerint mindig legalább 250 bázisponttal alacsonyabb a rögzített kamatlábon alapuló összetevőnél. Az éves 13 %-os összdíjon kívül egyszeri rögzített kilépési díjat is felszámítanak, amelyet a csendes részesedés névértékének százalékos arányában határoznak meg, tehát nem függ a befektetés jövedelmezőségétől. |
g)
(27) |
Az IBG-alap részletesen kifejti, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit a német jog (polgári, számviteli és adójog), valamint a nemzetközi számviteli előírások (IFRS, IAS) szerint tipikus csendes részesedésnek, és ezért hiteleszköznek kell tekinteni. |
5. NÉMETORSZÁG ÉSZREVÉTELEI
5.1. Az eljárást elindító határozattal kapcsolatos észrevételek
(28) |
A Bizottság a Hivatalos Lapban történő közzétételt (12) követően a 659/1999/EK rendelet 20. cikkének (2) bekezdése értelmében észrevételeket kapott Németországtól. Németország véleménye szerint az IBG-alap csendes részesedései a következő okokból tekintendők tipikus csendes részesedésnek és ezért hiteleszköznek:
|
5.2. Megjegyzések az érdekelt felek észrevételeivel kapcsolatban
(29) |
Németország az érdekelt felek észrevételeihez fűzött megjegyzéseiben egyetért az IBG-alappal, és megismétli az eljárást elindító határozathoz fűzött megjegyzéseiben szereplő következtetéseit. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit piaci feltételekkel nyújtották, és azok nem tartalmaznak állami támogatást, mivel összhangban állnak a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménnyel (13) (a továbbiakban: a 2008. évi közlemény). |
(30) |
Németország a Bizottsággal folytatott további levelezésében ismertette az IBG-alap által alkalmazott és a PricewaterhouseCoopers által ellenőrzött hitelminősítési rendszert, amely szerint a megcélzott vállalkozásokat a „nagyon jó” (AAA) kategóriától a „rossz/nehéz pénzügyi helyzet” (CCC) kategóriáig terjedő skálán sorolják be, és a CCC besorolású vállalkozások nem részesülhetnek finanszírozásban. A megcélzott vállalkozások hitelkockázatának értékelésénél figyelembe veszik az IBG-alap csendes részesedéseinek alacsony biztosítottságát és rangját. |
(31) |
A kockázatnak megfelelő kamatlábak megállapítása a hitelminősítési rendszer alapján történik. A csendes részesedésekre vonatkozó díjat mindig rögzített kamatlábon számítják, amely az IBOR-ból és egy megfelelő különbözetből tevődik össze. Ez a különbözet a vállalkozás hitelminősítésétől függően 100 bázisponttól 650 bázispontig terjedhet. Az IBG-alap hitelminősítési rendszerében nem minősíthető vállalkozások esetében legalább 400 bázispontnak megfelelő különbözetet számítanak, amely azonban semmiképpen nem alacsonyabb, mint az, amelyet az anyavállalatra alkalmaznának. |
6. AZ INTÉZKEDÉS ÉRTÉKELÉSE
6.1. Törvényesség
(32) |
Németország még a végrehajtás előtt bejelentette az intézkedést, és ezzel teljesítette az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettségét. Az intézkedés csak a Bizottság jóváhagyása után lép hatályba. |
6.2. Az intézkedés értékelésének jogalapja
6.2.1. Az IBG-alap csendes részesedéseinek gazdasági besorolása
(33) |
Annak tisztázása érdekében, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból hitel- vagy sajáttőke-eszköznek minősülnek-e, meg kellett vizsgálni azokat az iránymutatás alapján. Az iránymutatás 2.2. pontja a következőképpen határozza meg a kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumokat és az adósság befektetési instrumentumokat: — „Kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumok”: olyan instrumentumok, amelyek hozama a tulajdonos (befektető/kölcsönadó) számára elsősorban a kibocsátó megcélzott vállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, veszteséggel szemben nincsenek biztosítva. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul. — „Adósság befektetési instrumentumok”: Kölcsönök és egyéb finanszírozási eszközök, amelyek a kölcsönadó/befektető számára elsődlegesen egy rögzített minimumjövedelmet nyújtanak, és legalább részben biztosítottak. E meghatározás a tartalom formával szembeni elsődlegességét hangsúlyozó megközelítésen alapul. |
(34) |
Az iránymutatás 4.3.3. pontja kimondja, hogy „a Bizottság inkább az eszköz gazdasági lényegét veszi tekintetbe, mint a megnevezését és a befektetők általi minősítését … [, és különösen a következőket veszi figyelembe]: a befektetőnek a megcélzott vállalkozásban vállalt kockázati szintjét, a befektető esetleges veszteségeit, a nyereségtől függő javadalmazás elsőrendűségét a rögzített javadalmazással szemben és a befektető rangsorolását a vállalkozás csődje esetén… [,és] hogy az uralkodó hazai jogi, szabályozási, pénzügyi és számviteli szabályok miként kezelik a befektetési eszközt, ha ezek a minősítés szempontjából lényegesek és következetesek”. |
(35) |
A Németország által ismertetett érvek és az érdekelt fél (IBG-alap) által az eljárást elindító határozathoz fűzött észrevételekben foglalt információk megvizsgálása után a következő állapítható meg: |
a)
(36) |
Az iránymutatás alapján megállapították az IBG-alap által viselt kockázatok és potenciális veszteségek mértékét. Ehhez figyelembe vették, hogy az IBG-alap csendes részesedései a hiteleszközökhöz hasonlóan nem viselik azt a teljes kimeneti kockázatot, amelyet egy befektető viselne (14). Az IBG-alap csendes részesedései a tőkerészesedésekkel ellentétben semmiképpen nem vállalnak részt a megcélzott vállalkozás veszteségeiben – ez az iránymutatás 4.3.3. pontja szerint kifejezetten a saját tőke és hiteleszközök közötti különbségtétel kritériuma. A hiteleszközökhöz hasonlóan a szerződéses előírások szerint a vállalkozás pénzforgalmából kell visszafizetni az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozó tőkét és annak kamatait, a nyereségalapú összetevőket is ideértve. Ami tehát a befektető által viselt kockázatokat és az esetleges veszteségeket illeti, az IBG-alap csendes részesedései adósság befektetési instrumentumoknak tekinthetők. |
b)
(37) |
Az iránymutatás értelmében figyelembe kell venni a fizetésképtelenség esetén érvényesíthető követelések sorrendjét. Az IBG-alap csendes részesedései hátrasoroltak a hitelekkel és más idegen kötelezettségekkel szemben, de elsőbbséget élveznek a saját tőkével szemben, és semmiképpen nem vállalnak részt a megcélzott vállalkozás veszteségeiből, ami a hiteleszközök jellemzője. Gyakran előfordul a nem vagy részben biztosított adósságok hátrasorolása az előnyben részesített hitelezők követeléseivel szemben. Bár az IBG-alap hátrasorolt csendes részesedései valóban nagyobb kockázattal járnak, mint a nem hátrasorolt adósságok, ez a kockázatnak megfelelő kamatozáson meg is mutatkozik. A más hitelezőkkel szembeni hátrasorolásból tehát egymagában még nem következik, hogy az IBG-alap csendes részesedéseit kvázi-sajáttőke befektetési instrumentumokként kell besorolni. |
c)
(38) |
Az iránymutatás szerint a hiteleszköznek legalább részben biztosítottnak kell lennie. Figyelembe kell venni, hogy az IBG-alap csendes részesedései értékének 10–30 %-át a célzott vállalkozások résztulajdonosainak kezességvállalása biztosítja. A biztosítással szemben támasztott alacsony követelmény azzal magyarázható, hogy a gyorsan növekedő, technológiaorientált kkv-k nem rendelkeznek megfelelő értékes biztosítékkal. Ezenkívül a részbeni biztosíték az IBG-alap csendes részesedéseinek alacsony rangját figyelembe véve is megfelelőnek tűnik. Az IBG-alap csendes részesedéseinek hátrasorolását és részbeni biztosítását megfelelően figyelembe veszik a díjazás mértékének megállapításánál. Megállapítható tehát, hogy az IBG-alap csendes részesedései az iránymutatással összhangban részben biztosítottak. |
d)
(39) |
A hiteleszközök esetében az iránymutatás értelmében túlnyomó részben kell lennie a rögzített díjazásnak. Az IBG-alap csendes részesedéseinek nyereségalapú összetevője mindig legalább 250 bázisponttal alacsonyabb a rögzített kamatlábon alapuló összetevőnél. A rögzített díj részarányát tovább növeli, hogy a 13 %-os teljes díjazáson felül egyszeri rögzített kilépési díjat is fizetnek. Ez azt jelenti, hogy az IBG-alap csendes részesedéseinek nagyobbik díjösszetevője az iránymutatással összhangban a rögzített kamatlábas összetevő. |
e)
(40) |
A Bizottság az érdekelt fél által beküldött részletes információk megvizsgálása után arra az eredményre jutott, hogy az IBG-alap csendes részesedéseire vonatkozóan a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadásáról szóló záradékok hasonlóak a nem/részben biztosított hátrasorolt hiteleszközökben foglaltakhoz, amelyeknél rendszerint intenzív felügyeletre, valamint részletes és azonnali információkra van szükség a vállalkozás gazdasági fejlődésével kapcsolatban, és amelyek esetén külön rögzítik, mely pénzügyi mutatókat vagy megállapodásokat kell a vállalkozásnak betartania. Az IBG-alap csendes részesedéseit ezért a tájékozódási, tulajdonosi és ellenőrzési jogok átadására vonatkozó záradékok figyelembevételével hiteleszköznek kell tekinteni. |
f)
(41) |
A Bizottság az eljárást elindító határozatában elismerte, hogy az IBG-alapnak a csendes részesedésről szóló szerződés felmondására vonatkozó feltételei annyiban hasonlónak tűnnek a hiteleszközökéhez, hogy a befektetés szerződésszegés, a közösen megállapított feltételek be nem tartása, valótlan információk közlése, illetve az ellenőrzési jog átadása esetén felmondható. A Bizottság figyelembe vette, hogy a terminológiai különbségek kizárólag az IBG-alap csendes részesedéseinek különlegességét hivatottak kifejezni a hagyományos hiteleszközökkel szemben. Az IBG-alap csendes részesedéseinek felmondási feltételei ezért a terminológiai különbségektől eltekintve alapvetően hasonlítanak a hagyományos hiteleszközökéihez. |
g)
(42) |
A Bizottság megállapítja, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amint azt Németország és az IBG-alap alátámasztotta – az idevágó német jogi előírások (polgári, számviteli és adójog) és a nemzetközi számviteli előírások (IAS) szerint tipikus csendes részesedések, és ezért hiteleszköznek minősülnek. |
h)
(43) |
Az IBG-alap csendes részesedéseinek gazdasági szempontú vizsgálata alapján és az eszközök jogi, számviteli és adóügyi kezelésének figyelembevételével megállapítható, hogy az IBG-alap csendes részesedései gazdasági szempontból hiteleszköznek minősülhetnek. |
6.2.2. Az IBG-alap csendes részesedéseinek támogatási jellege
(44) |
A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke alapján is megvizsgálta az IBG-alap csendes részesedéseit. Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. Ahhoz, hogy egy intézkedés az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon, a következő kritériumoknak kell teljesülniük:
|
(45) |
A Bizottság az eljárást elindító határozatában arra az eredményre jutott, hogy az IBG-alap csendes részesedései – amennyiben hiteleszköznek minősülnek – az 1997. évi közlemény értelmében piackonform hiteleszköznek tekintendők. Az eszköz a 2008. évi közlemény értelmében is piackonform, mivel az IBG-alap valamennyi vállalkozás esetében megvizsgálja a hitelkockázatot – beleértve a fizetésképtelenség esetén történő hátrasorolást és a biztosítottság mértékét –, és a kockázatnak megfelelő kamatlábat alkalmaz. |
(46) |
Ennek megfelelően megállapítható, hogy az IBG-alap csendes részesedései az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek a megcélzott vállalkozások javára nyújtott állami támogatásnak, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Németország által az IBG Beteiligungsgesellschaft Sachsen-Anhalt mbH révén végrehajtani szándékozott intézkedés a csendes részesedéseket illetően az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2008. október 8-án.
a Bizottság részéről
Neelie KROES
a Bizottság tagja
(1) HL C 246., 2007.10.20., 20. o.
(2) Lásd az 1. lábjegyzetet.
(3) N 459/06 – Iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról – Vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térkép: Németország (HL C 295., 2006.12.5., 6. o.).
(4) A Bizottság ezt azzal indokolta, hogy az IBG-alap és a magánbefektetők mindkét irányban ugyanolyan kockázatokat viselnek, azonos előnyöket élveznek, és a megcélzott vállalkozás fizetésképtelensége esetén azonos rangú követeléseket támaszthatnak; továbbá nyílt részesedéssé történő átalakítás esetén az IBG-alap nyílt részesedéseit szabályszerűen értékelik, mivel a nyílt részesedéssé történő átalakítás a díjazás egészére kiterjed (névérték, fizetendő rögzített és változó kamatok és kilépési díj).
(5) A Bizottság ezt a megállapítást azzal indokolta, hogy az alapot külön kezelőtársaság kezeli, amelyet nyílt pályázaton választottak ki.
(6) A Bizottság állami vállalkozásnak tekintette az IBG-alapot, amely feltehetőleg olyan feltételekkel juthat tőkéhez, amilyenekkel a piaci feltételek szerint eljáró befektetők nem jutnának hozzá.
(7) HL C 194., 2006.8.18., 2. o.
(8) HL C 273., 1997.9.9., 3. o.
(9) Ez az érvelés a következő korábbi bizottsági határozatokban is szerepel: N 344/06. számú állami támogatás – Németország: „SBG” (HL C 157., 2007.7.10., 8. o.); N 104/05. számú állami támogatás – Németország: „MIT-régió Hessen tartományi Kockázati Tőkealap” (HL C 295., 2005.11.26., 8. o.); N 212/04. számú állami támogatás – Németország: „ERFA Kockázati Tőkealap Berlin” (HL C 95., 2005.4.20., 8. o.); N 213/04. sz. állami támogatás – Németország: „ERDF kockázati tőkealap Schleswig-Holstein” (HL C 72., 2006.3.24., 2. o.); N 266/04. sz. állami támogatás – Németország: „ERFA kockázati tőkealap Türingia” (HL C 95., 2005.4.20., 9. o.); N 310/04 sz. állami támogatás – Németország: „ERFA Kockázati Tőke Alap, Brandenburg” (HL C 79., 2006.4.1., 25. o.).
(10) Lásd az 1. lábjegyzetet.
(11) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.
(12) Lásd az 1. lábjegyzetet.
(13) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.
(14) A befektetők rendszerint hosszú távra bocsátják a tőkét rendelkezésre, törlesztési, illetve biztosítási igény nélkül. Ellenszolgáltatásként részesednek a saját tőkéből és hozadékot kapnak, amikor a befektetési időszak végén részesedésüket megszüntetik.
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/31 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. április 28.)
a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Blakeslea trisporából származó likopin új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről
(az értesítés a C(2009) 3039. számú dokumentummal történt)
(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)
(2009/365/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,
mivel:
(1) |
2007. augusztus 30-án a Vitatene vállalat kérelmezte az Egyesült Királyság illetékes hatóságainál a Blakeslea trisporából származó likopin új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezését; 2007. október 17-én az Egyesült Királyság illetékes élelmiszer-értékelő testülete kibocsátotta előzetes értékelő jelentését. Az említett jelentésben a testület arra a következtetésre jutott, hogy a likopinra vonatkozó más, függőben lévő kérelmek fényében további értékelésre van szükség annak biztosítására, hogy a különböző likopineknek új élelmiszer-összetevőként történő forgalomba hozatalának engedélyezése azonos feltételek mellett történjen. |
(2) |
A Bizottság 2008. február 11-én minden tagállamnak továbbította az előzetes értékelő jelentést. |
(3) |
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) véleményének kikérésére került sor, amely 2008. december 4-én kibocsátotta szakvéleményét. |
(4) |
Szakvéleményében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való használatra szánt likopinkészítmények kiszerelése étolajos szuszpenzió, közvetlenül préselhető vagy vízoldható por. Mivel a likopin ilyen kiszerelésekben oxidatív változásokon mehet keresztül, megfelelő védelmet kell biztosítani az oxidatív folyamatok ellen. |
(5) |
Az EFSA azt is megállapította, hogy az átlagos fogyasztó esetében a likopinbevitel a megengedhető napi érték (Acceptable Daily Intake, ADI) alatt marad, néhány fogyasztó esetében azonban meghaladhatja azt. Ezért célszerűnek tűnik a bevitelre vonatkozó adatok gyűjtése az engedélyezést követő években, annak érdekében, hogy amennyiben a likopin és fogyasztásának biztonságosságával kapcsolatos új ismeretek válnak elérhetővé, az engedélyt felülvizsgálják. Külön figyelmet kell fordítani a gabonapelyhek likopintartalmára vonatkozó adatok gyűjtésére. Ugyanakkor a határozatban megállapított követelmény a likopin új élelmiszer-összetevőként történő használatára, nem pedig a likopin élelmiszer-színezékként való használatára vonatkozik, amely az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik. |
(6) |
A tudományos értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a Blakeslea trisporából származó likopin megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek. |
(7) |
A Vitatene vállalat egyetért azzal, hogy a 2006/721/EK bizottsági határozat (3) hatályát veszti. |
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az I. mellékletben meghatározott, Blakeslea trisporából származó likopin forgalomba hozható a Közösségben új élelmiszer-összetevőként élelmiszerekben való felhasználásra a II. mellékletben meghatározott módon.
2. cikk
Az e határozattal engedélyezett új élelmiszer-összetevő megjelölése az azt tartalmazó élelmiszer címkéjén: „likopin”.
3. cikk
A Vitatene vállalat a termék forgalmazását figyelemmel kísérő programot hoz létre. Ez a program a likopin élelmiszerekben történő felhasználásáról szóló információkat tartalmaz a III. mellékletben részletezett módon.
A vállalat a begyűjtött adatokat a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátja. Az új információk és az EFSA jelentése alapján legkésőbb 2014-ben a likopin élelmiszer-összetevőként történő felhasználásának felülvizsgálatára kerül sor.
4. cikk
A 2006/721/EK határozat hatályát veszti.
5. cikk
E határozat címzettje a Vitatene Antibiotics SAU, Avda. Antibióticos, 59-61, E-24009 León, Spanyolország.
Kelt Brüsszelben, 2009. április 28-án.
a Bizottság részéről
Androulla VASSILIOU
a Bizottság tagja
(1) HL L 43., 1997.2.14., 1. o.
(2) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.
(3) HL L 296., 2006.10.26., 13. o.
I. MELLÉKLET
A Blakeslea trisporából származó likopin részletes leírása
LEÍRÁS
A Blakeslea trisporából származó likopin legalább 95 % likopinból és legfeljebb 5 % karotinoidokból áll. Kiszerelése alkalmas mátrixban lévő por vagy olajos diszperzió. A színe sötétvörös vagy vörös-ibolya. Az oxidatív folyamatok ellen védeni kell.
SPECIFIKÁCIÓ
Kémiai név |
: |
Likopin |
CAS-szám |
: |
502-65-8 (all-transz likopin) |
Összegképlet |
: |
C40H56 |
Szerkezeti képlet |
: |
|
Molekulatömeg |
: |
536,85 |
II. MELLÉKLET
Azon élelmiszerek jegyzéke, amelyekhez a Blakeslea trisporából származó likopin hozzáadható
Élelmiszer-kategória |
Maximális likopinmennyiség |
Gyümölcs/zöldség alapú italok (koncentrátumok is) |
2,5 mg/100 g |
Intenzív izomterhelés igényeinek megfelelő élelmiszerek, elsősorban sportolók számára |
2,5 mg/100 g |
Csökkentett energiatartalmú, testtömegcsökkentésre szolgáló étrendben felhasznált élelmiszerek |
8 mg/étkezéshelyettesítő |
Gabonapelyhek |
5 mg/100 g |
Zsírok és salátaöntetek |
10 mg/100 g |
Levesek a paradicsomleves kivételével |
1 mg/100 g |
Kenyér (ropogós kenyerek is) |
3 mg/100 g |
Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek |
Az adott táplálkozási előírásoknak megfelelően |
Étrend-kiegészítők |
15 mg napi adag a gyártó ajánlása szerint |
III. MELLÉKLET
A Blakeslea trisporából származó likopin forgalomba hozatalát követő megfigyelése
A BEGYŰJTENDŐ INFORMÁCIÓK
A Vitatene vállalat által a vevőinek szállított, az Európai Unió piacán forgalomba hozandó élelmiszer-ipari késztermékek előállítása során történő felhasználásra szánt, Blakeslea trisporából származó likopin mennyisége.
Blakeslea trisporából származó likopin hozzáadásával készült élelmiszerek termékbevezetését nyilvántartó adatbázisokban végzett keresések eredménye, beleértve a likopintartalmat (dúsítási fok) és az adagnagyságokat, bevezetett élelmiszerenként és tagállamonként.
AZ INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE
A fenti információkat a 2009 és 2012 közötti évekre évente kell közölni az Európai Bizottsággal: első ízben 2010. október 31-én a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti tárgyidőszakról, majd ugyanilyen tárgyidőszakokkal a rákövetkező két évben.
KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK
Adott esetben és amennyiben a Vitatene rendelkezésére áll, a likopin élelmiszer-színezékként történő használatára vonatkozó megfelelő beviteli információkat is jelenteni kell.
Amennyiben rendelkezésére áll, a Vitatene közli azokat az új tudományos információkat, amelyek alapján mérlegelni lehet a likopinbevitel biztonságosan megengedhető határértékének módosítását.
A LIKOPIN BEVITELI SZINTJÉNEK ÉRTÉKELÉSE
A fent említett begyűjtött és lejelentett információk alapján a Vitatene elvégzi a beviteli szintre vonatkozó újbóli értékelést.
FELÜLVIZSGÁLAT
A Bizottság 2013-ban konzultálni fog az EFSA-val az iparág által szolgáltatott információk vizsgálata céljából.
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/35 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. április 29.)
a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia kifizető ügynökségeinek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott, vidékfejlesztési intézkedések keretében tett kiadásokra vonatkozó 2008. pénzügyi évi számláinak elszámolásáról
(az értesítés a C(2009) 3199. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol, cseh, észt, görög, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelvű szöveg hiteles)
(2009/366/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. és 39. cikkére,
a mezőgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követően,
mivel:
(1) |
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia által a vidékfejlesztési intézkedések keretében tett kiadásokra vonatkozóan benyújtott, a szükséges adatokkal kiegészített éves beszámolók alapján az 1290/2005/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek számláit el kell számolni. Az elszámolás keretében az igazoló szervek által készített jelentésekre figyelemmel megvizsgálják a számlák teljességét, pontosságát és valóságnak való megfelelését. |
(2) |
Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (2) 7. cikkének (2) bekezdése szerint az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 885/2006/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok megküldésére a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia rendelkezésére álló határidők lejártak. |
(3) |
A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és 2009. március 31. előtt tájékoztatta a Cseh Köztársaságot, Észtországot, Ciprust, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Máltát, Lengyelországot, Szlovéniát és Szlovákiát az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról. |
(4) |
Az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról szóló, 2004. január 5-i 27/2004/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében az elszámolási határozat eredményét a Bizottság későbbi kifizetéseiből kell levonni, illetőleg azokhoz kell hozzáadni. |
(5) |
Az elvégzett ellenőrzések fényében az éves beszámolók és a kísérő dokumentumok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában a benyújtott számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről határozatot hozzon. Ezen összegek részletezése azon összesítő bevallásban szerepel, amelyet e határozattal egy időben terjesztettek az Alap bizottsága elé. |
(6) |
Az elvégzett ellenőrzések fényében egyes kifizető ügynökségek esetében szükségesnek bizonyulhat a benyújtott információk további vizsgálata, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni. |
(7) |
A 27/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó vidékfejlesztési kiadások esetében a számlaelszámolási határozat alapján behajtandó vagy kifizetendő összegeket a későbbi kifizetésekből kell levonni, illetőleg azokhoz kell hozzáadni. |
(8) |
Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem érinti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2. cikk sérelme nélkül a tagállami kifizető ügynökségeknek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2008-as pénzügyi évben finanszírozott vidékfejlesztési kiadásokat érintő számlái elszámolásra kerülnek.
Az I. és a II. melléklet tartalmazza a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában alkalmazandó vidékfejlesztési intézkedések területén az egyes tagállamoktól e határozat alapján behajtandó vagy azoknak kifizetendő pénzösszegeket.
2. cikk
A tagállami kifizető ügynökségeknek az EMGA által a 2008-as pénzügyi évben finanszírozott, a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában alkalmazandó vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó, a III. mellékletben szereplő elszámolását e határozattól elkülönítik, és ezek egy későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. április 29-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
(2) HL L 171., 2006.6.23., 90. o.
(3) HL L 5., 2004.1.9., 36. o.
I. MELLÉKLET
A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMLÁINAK ELSZÁMOLÁSA
2008-AS PÉNZÜGYI ÉV – EMGA VIDÉKFEJLESZTÉSI KIADÁSOK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
A tagállamoktól behajtandó vagy részükre kifizetendő összegek
Tagállam |
|
2008 – A kifizető ügynökségek olyan kiadásai, amelyek esetében a számlát |
a + b összesen |
Csökkentések |
Összesen |
A tagállam részére a pénzügyi évre visszatérített időközi kifizetések |
A tagállamtól behajtandó (–) vagy annak kifizetendő (+) összeg (1) |
|
elszámolják |
elkülönítik |
|||||||
= az éves bevallásban szereplő kiadás |
= a tagállam részére a pénzügyi évre visszatérített időközi kifizetések összege |
|||||||
|
|
a |
b |
c = a + b |
d |
e = c + d |
f |
g = e - f |
CZ |
EUR |
32 399 539,50 |
|
32 399 539,50 |
0,00 |
32 399 539,50 |
0,00 |
32 399 539,50 |
EE |
EUR |
24 148 768,74 |
|
24 148 768,74 |
0,00 |
24 148 768,74 |
0,00 |
24 148 768,74 |
CY |
EUR |
17 570 826,20 |
|
17 570 826,20 |
0,00 |
17 570 826,20 |
11 388 159,00 |
6 182 667,20 |
LV |
EUR |
46 986 857,87 |
|
46 986 857,87 |
0,00 |
46 986 857,87 |
0,00 |
46 986 857,87 |
LT |
EUR |
79 148 259,37 |
|
79 148 259,37 |
0,00 |
79 148 259,37 |
0,00 |
79 148 259,37 |
HU |
EUR |
90 290 537,46 |
|
90 290 537,46 |
0,00 |
90 290 537,46 |
0,00 |
90 290 537,46 |
MT |
EUR |
0,00 |
2 699 140,00 |
2 699 140,00 |
0,00 |
2 699 140,00 |
2 699 140,00 |
0,00 |
PL |
EUR |
121 595 191,28 |
|
121 595 191,28 |
0,00 |
121 595 191,28 |
0,00 |
121 595 191,28 |
SI |
EUR |
607 424,53 |
|
607 424,53 |
0,00 |
607 424,53 |
0,00 |
607 424,53 |
SK |
EUR |
39 259 760,34 |
|
39 259 760,34 |
0,00 |
39 259 760,34 |
0,00 |
39 259 760,34 |
Tagállam |
Olyan előlegek, amelyeket már kifizettek, de a program végrehajtásához még el kell számolni (az 1260/1999/EK rendelet 32. cikke szerint) |
|
CZ |
EUR |
86 848 000,00 |
EE |
EUR |
24 080 000,00 |
CY |
EUR |
11 968 000,00 |
LV |
EUR |
52 496 000,00 |
LT |
EUR |
78 320 000,00 |
HU |
EUR |
96 368 000,00 |
MT |
EUR |
4 304 000,00 |
PL |
EUR |
458 624 000,00 |
SI |
EUR |
45 056 000,00 |
SK |
EUR |
63 536 000,00 |
(1) Amint a kifizetések elérik az összes tagállamra vonatkozó pénzügyi terv 95 %-át, az egyenlegeket a program lezárása során rendezik.
Megjegyzés: A Cseh Köztársaság esetében a 2008-as pénzügyi évre és azt megelőző évekre vonatkozóan elszámolt összegek együtt meghaladják az EMOGA-hozzájárulás maximális értékét, amelyet a programot jóváhagyó bizottsági határozatban állapítottak meg. A program számára fizetendő végleges EMOGA-egyenleget a teljes EMOGA-hozzájárulással összhangban fogják kiszámítani.
II. MELLÉKLET
A 2008-AS PÉNZÜGYI ÉVRE AZ EMGA VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSBŐL ELSZÁMOLT KIADÁSOK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
Eltérés az éves beszámolók és kiadásigazoló nyilatkozatok között
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Korkedvezményes nyugdíj |
486 177,10 |
|
486 177,10 |
2 |
Hátrányos helyzetű térségek |
–62 324,19 |
|
–62 324,19 |
3 |
Agrár-környezetvédelem |
24 415 487,28 |
|
24 415 487,28 |
4 |
Erdészet |
768 151,81 |
|
768 151,81 |
5 |
Termelői csoportok |
6 792 047,50 |
|
6 792 047,50 |
6 |
Technikai segítségnyújtás |
0,00 |
|
0,00 |
7 |
Sapard |
0,00 |
|
0,00 |
700 |
Beruházások a mezőgazdasági üzemekbe, 1268/99/EK rendelet |
0,00 |
|
0,00 |
701 |
Feldolgozás és forgalmazás, 1268/1999/EK rendelet |
0,00 |
|
0,00 |
702 |
Árvízkár 1. |
0,00 |
|
0,00 |
703 |
Minőségi struktúrák javítása |
0,00 |
|
0,00 |
704 |
Földjavítás és újraparcellázás |
0,00 |
|
0,00 |
705 |
Falvak felújítása és fejlesztése |
0,00 |
|
0,00 |
706 |
Árvízkár 2. |
0,00 |
|
0,00 |
707 |
A vidéki infrastruktúra fejlesztése |
0,00 |
|
0,00 |
708 |
Tevékenységek fejlesztése és sokszínűsítése |
0,00 |
|
0,00 |
709 |
A mezőgazdasági termelési módszerek védelme |
0,00 |
|
0,00 |
710 |
A szakképzés javítása |
0,00 |
|
0,00 |
711 |
SAPARD technikai segítségnyújtás |
0,00 |
|
0,00 |
|
Összesen |
32 399 539,50 |
0,00 |
32 399 539,50 |
ÉSZTORSZÁG
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Hátrányos helyzetű térségek |
–85 013,95 |
|
–85 013,95 |
2 |
Agrár-környezetvédelem |
20 416 942,68 |
|
20 416 942,68 |
3 |
Mezőgazdasági földterületek erdősítése |
125 877,94 |
|
125 877,94 |
4 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása |
2 154 035,51 |
|
2 154 035,51 |
5 |
Előírások teljesítése |
1 373 830,87 |
|
1 373 830,87 |
6 |
A közvetlen kifizetések kiegészítései |
4 570,72 |
|
4 570,72 |
7 |
Technikai segítségnyújtás |
155 007,67 |
|
155 007,67 |
8 |
SAPARD |
0,00 |
|
0,00 |
9 |
Környezetvédelmi korlátozásoktól érintett térségek |
3 517,30 |
|
3 517,30 |
|
Összesen |
24 148 768,74 |
0,00 |
24 148 768,74 |
CIPRUS
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Állati eredetű hulladék kezelésére irányuló beruházások támogatása |
2 160 970,53 |
|
2 160 970,53 |
2 |
A javítás és a fejlesztés ösztönzése |
3 845 690,82 |
|
3 845 690,82 |
3 |
Termelői csoportok létesítésének ösztönzése |
391 894,08 |
|
391 894,08 |
4 |
Mezőgazdasági termelők szakképzésének előmozdítása |
0,00 |
|
0,00 |
5 |
Technikai és tanácsadó szolgálat mezőgazdasági termelőknek |
58 475,17 |
|
58 475,17 |
6 |
Korkedvezményes nyugdíj |
500 463,80 |
|
500 463,80 |
7 |
Fiatal gazdák kezdőtámogatása |
710 000,00 |
|
710 000,00 |
8 |
Az uniós előírások teljesítése |
1 890 818,08 |
|
1 890 818,08 |
9 |
Agrár-környezetvédelmi intézkedések elfogadása |
2 724 287,26 |
|
2 724 287,26 |
10 |
Agrár-környezetvédelmi intézkedések a környezeti értékek védelmében |
2 608 009,46 |
|
2 608 009,46 |
11 |
Erdőtelepítés |
40 915,05 |
|
40 915,05 |
12 |
Infrastruktúra-javítás az állattenyésztés fejlesztéséhez |
490 532,61 |
|
490 532,61 |
13 |
Hátrányos helyzetű térségek |
–13 576,13 |
|
–13 576,13 |
14 |
Minőségrendszerek támogatása |
673 718,97 |
|
673 718,97 |
15 |
A kisipari, hagyományos feldolgozás támogatása |
584 241,84 |
|
584 241,84 |
16 |
A mezőgazdasági és hagyományos tájak védelme |
282 638,86 |
|
282 638,86 |
17 |
Erdőtűz és egyéb természeti csapások elleni védelem |
123 163,39 |
|
123 163,39 |
18 |
Nem mezőgazdasági földterületek erdősítése |
396 079,52 |
|
396 079,52 |
19 |
A betakarítás menetének korszerűsítése |
0,00 |
|
0,00 |
20 |
Technikai támogatás a végrehajtáshoz, nyomon követés |
70 039,46 |
|
70 039,46 |
21 |
Technikai támogatás a helyi szintű közös kezdeményezésekhez |
32 463,43 |
|
32 463,43 |
|
Összesen |
17 570 826,20 |
0,00 |
17 570 826,20 |
LETTORSZÁG
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Korkedvezményes nyugdíj |
3 250 393,40 |
|
3 250 393,40 |
2 |
Termelői csoportok |
1 589 329,59 |
|
1 589 329,59 |
3 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása |
10 953 829,98 |
|
10 953 829,98 |
4 |
Előírások teljesítése |
7 050 638,64 |
|
7 050 638,64 |
5 |
Agrár-környezetvédelem |
23 854 472,13 |
|
23 854 472,13 |
6 |
Hátrányos helyzetű térségek |
34 948,53 |
|
34 948,53 |
7 |
Technikai segítségnyújtás |
258 913,87 |
|
258 913,87 |
8 |
Az előző programozási időszakból áthozott kötelezettségvállallások |
–5 668,27 |
|
–5 668,27 |
9 |
Források hozzárendelése az egységes területalapú támogatáshoz |
0,00 |
|
0,00 |
|
Összesen |
46 986 857,87 |
0,00 |
46 986 857,87 |
LITVÁNIA
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Agrár-környezetvédelem |
27 947 981,79 |
|
27 947 981,79 |
2 |
Hátrányos helyzetű térségek és környezetvédelmi korlátozásoktól érintett térségek |
48 234,08 |
|
48 234,08 |
3 |
Előírások teljesítése |
26 055 356,07 |
|
26 055 356,07 |
4 |
Mezőgazdasági földterületek erdősítése |
1 734 572,99 |
|
1 734 572,99 |
5 |
Korkedvezményes nyugdíj |
19 490 903,99 |
|
19 490 903,99 |
6 |
Szerkezetátalakítás alatt álló, részben önellátó mezőgazdasági üzemek részére nyújtott támogatás |
2 081 962,83 |
|
2 081 962,83 |
7 |
Egyéb intézkedések |
447 848,76 |
|
447 848,76 |
8 |
Technikai segítségnyújtás |
1 330 659,16 |
|
1 330 659,16 |
9 |
Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás |
10 739,70 |
|
10 739,70 |
|
Összesen |
79 148 259,37 |
0,00 |
79 148 259,37 |
MAGYARORSZÁG
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Agrár-környezetvédelem |
59 606 523,82 |
|
59 606 523,82 |
2 |
Előírások teljesítése |
13 784 071,07 |
|
13 784 071,07 |
3 |
Erdőtelepítés |
15 357 233,59 |
|
15 357 233,59 |
4 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása |
322 737,06 |
|
322 737,06 |
5 |
Termelői csoportok |
– 233,15 |
|
– 233,15 |
6 |
Korkedvezményes nyugdíj |
0,00 |
|
0,00 |
7 |
Hátrányos helyzetű térségek |
–25 011,06 |
|
–25 011,06 |
8 |
Technikai segítségnyújtás |
1 245 216,13 |
|
1 245 216,13 |
9 |
Az 1268/1999/EK rendelet szerint jóváhagyott projektek |
0,00 |
|
0,00 |
10 |
Kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás |
0,00 |
|
0,00 |
|
Összesen |
90 290 537,46 |
0,00 |
90 290 537,46 |
LENGYELORSZÁG
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Korkedvezményes nyugdíj |
25 431 473,58 |
|
25 431 473,58 |
2 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása |
12 965 617,28 |
|
12 965 617,28 |
3 |
Hátrányos helyzetű térségek |
–1 487 716,01 |
|
–1 487 716,01 |
4 |
Agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások és állatjóllét |
5 663 544,07 |
|
5 663 544,07 |
5 |
Erdőtelepítés |
11 625 652,61 |
|
11 625 652,61 |
6 |
Az uniós előírások teljesítése |
62 703 110,98 |
|
62 703 110,98 |
7 |
Termelői csoportok |
1 799 132,10 |
|
1 799 132,10 |
8 |
Technikai segítségnyújtás |
2 763 199,78 |
|
2 763 199,78 |
9 |
A közvetlen kifizetések kiegészítései |
140 155,01 |
|
140 155,01 |
10 |
Az 1268/1999/EK rendelet szerint jóváhagyott projektek |
–8 978,12 |
|
–8 978,12 |
|
Összesen |
121 595 191,28 |
0,00 |
121 595 191,28 |
SZLOVÉNIA
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Hátrányos helyzetű térségek |
78 615,04 |
|
78 615,04 |
2 |
Agrár-környezetvédelem |
–1 190 735,17 |
|
–1 190 735,17 |
3 |
Korkedvezményes nyugdíj |
1 386 969,91 |
|
1 386 969,91 |
4 |
Előírások teljesítése |
199 761,17 |
|
199 761,17 |
5 |
Technikai segítségnyújtás |
101 777,75 |
|
101 777,75 |
6 |
SAPARD program |
34 856,75 |
|
34 856,75 |
7 |
A közvetlen kifizetések kiegészítései |
–3 820,92 |
|
–3 820,92 |
|
Összesen |
607 424,53 |
0,00 |
607 424,53 |
SZLOVÁKIA
Sz. |
Intézkedések |
2008-as kiadás I. melléklet „a” oszlop |
Csökkentések I. melléklet „d” oszlop |
2008-ra elszámolt összeg I. melléklet „e” oszlop |
|
|
i |
ii |
iii = i + ii |
1 |
Beruházások a mezőgazdasági üzemekbe |
1 650 413,98 |
|
1 650 413,98 |
2 |
Képzés |
0,00 |
|
0,00 |
3 |
Hátrányos helyzetű térségek és környezetvédelmi korlátozásoktól érintett térségek |
317 367,06 |
|
317 367,06 |
4 |
Előírások teljesítése |
3 982 447,52 |
|
3 982 447,52 |
5 |
Agrár-környezetvédelmi támogatás |
25 815 864,82 |
|
25 815 864,82 |
6 |
Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának javítása |
942 660,39 |
|
942 660,39 |
7 |
Erdőgazdálkodás |
4 564,40 |
|
4 564,40 |
8 |
Mezőgazdasági földterületek erdősítése |
106 689,23 |
|
106 689,23 |
9 |
Földterületek tagosítása |
465 593,60 |
|
465 593,60 |
10 |
Mezőgazdasági tevékenységek sokszínűsítése |
34 451,27 |
|
34 451,27 |
11 |
Félig önellátó gazdaságok támogatása |
414 691,29 |
|
414 691,29 |
12 |
Termelői csoportok |
2 387 788,82 |
|
2 387 788,82 |
13 |
Technikai segítségnyújtás, ideértve az értékelést is |
3 137 462,36 |
|
3 137 462,36 |
14 |
A közvetlen kifizetések kiegészítései |
– 234,40 |
|
– 234,40 |
901 |
Beruházások a mezőgazdasági üzemekbe, 1268/1999/EK rendelet |
0,00 |
|
0,00 |
905 |
Agrár-környezetvédelmi támogatás – az 1268/1999/EK rendelet szerint jóváhagyott projektek |
0,00 |
|
0,00 |
907 |
Erdőgazdálkodás – az 1268/1999/EK rendelet szerint jóváhagyott projektek |
0,00 |
|
0,00 |
912 |
Termelői csoportok – az 1268/1999/EK rendelet szerint jóváhagyott projektek |
0,00 |
|
0,00 |
|
Összesen |
39 259 760,34 |
0,00 |
39 259 760,34 |
III. MELLÉKLET
A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMLÁINAK ELSZÁMOLÁSA
2008-AS PÉNZÜGYI ÉV – EMGA VIDÉKFEJLESZTÉSI KIADÁSOK AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN
Olyan kifizető ügynökségek jegyzéke, amelyek számláit elkülönítik és későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik
Tagállam |
Kifizető ügynökség |
Málta |
MRRA |
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/44 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. április 29.)
a tagállami kifizető ügynökségeknek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kiadásokra vonatkozó 2008-as pénzügyi évi számláinak elszámolásáról
(az értesítés a C(2009) 3217. számú dokumentummal történt)
(2009/367/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 30. és 32. cikkére,
a mezőgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követően,
mivel:
(1) |
Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikke értelmében a Bizottság a tagállamok által benyújtott éves beszámolók – kiegészítve az elszámoláshoz szükséges adatokkal és a számlák teljességére, pontosságára és valóságnak való megfelelésére vonatkozó tanúsítvánnyal –, valamint az igazoló szervek által elkészített jelentések alapján elszámolja a rendelet 6. cikkében említett kifizető ügynökségek számláit. |
(2) |
Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK bizottsági rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan a tagállamoknál 2007. október 16-a és 2008. október 15-e között felmerült kiadásokat veszik figyelembe. |
(3) |
A Bizottság megvizsgálta a tagállamok által benyújtott információkat és 2009. március 31-e előtt tájékoztatta a tagállamokat az ellenőrzések eredményeiről, valamint az általa javasolt módosításokról. |
(4) |
Az éves beszámolók és a kísérő dokumentumok birtokában a Bizottság egyes kifizető ügynökségek vonatkozásában határozatot hozhat a benyújtott éves számlák teljességéről, pontosságáról és valóságnak való megfeleléséről. Az I. melléklet sorolja fel az egyes tagállamok által elszámolt összegeket és a tagállamtól behajtandó vagy annak kifizetendő összegeket. |
(5) |
Egyes más kifizető ügynökségek esetében további vizsgálatra van szükség, így e kifizető ügynökségek számláit nem lehet e határozatban elszámolni. Az érintett ügynökségek listáját a II. melléklet tartalmazza. |
(6) |
A 883/2006/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdése alapján az augusztus, szeptember és október folyamán bekövetkezett esetleges túllépéseket a számlarevízióról hozott határozat során kell figyelembe venni. A 2008-as év e hónapjainak tekintetében egyes tagállamok által bejelentett kiadások egy részét a megadott határidők lejárta után teljesítették. E határozatban ezért meg szükséges állapítani a megfelelő csökkentéseket. |
(7) |
A Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 17. cikkével és a 883/2006/EK rendelet 9. cikkével összhangban már számos havi előleget csökkentett vagy függesztett fel a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó kiadások elkönyvelésénél. A kérdéses összegek korai vagy ideiglenes visszatérítésének elkerülése érdekében azokat e határozatban nem célszerű elismerni, és az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke szerinti megfelelőségi vizsgálat keretében az említett összegek további vizsgálata indokolt. |
(8) |
Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (5) bekezdése értelmében abban az esetben, ha a szabálytalanságok miatti behajtásra a közigazgatási vagy jogi eljárásban történt első ténymegállapítást követő négy, illetve – ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül nem kerül sor, akkor a szabálytalanságok miatti behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 50 %-át az érintett tagállam viseli. Az említett rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamoknak az éves beszámolókkal együtt át kell adniuk a Bizottságnak egy, a szabálytalanságok nyomán kezdeményezett behajtási eljárásokat összesítő bevallást. A behajtandó összegekre vonatkozó tagállami bevallási kötelezettség végrehajtásának részletes szabályait az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (3) állapítja meg. Az említett rendelet III. melléklete tartalmazza a tagállamok által 2009-ban benyújtandó táblázatot. A tagállamok által kitöltött táblázatok alapján a Bizottság határoz a négy, illetve nyolc évnél régebbi szabálytalanságok miatti behajtások elmulasztásának pénzügyi következményeiről. Az ilyen határozatok nem érintik az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat. |
(9) |
Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a behajtási eljárást nem hajtják végre. Ezt a határozatot csak abban az esetben hozhatják meg, ha a behajtási eljárás során felmerült költségek, valamint az arra még előirányzott költségek összességében meghaladják a behajtandó pénzösszeget, vagy ha a behajtásra nincs lehetőség, mert az adós vagy a szabálytalanságért jogszabályi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelenségét az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban megállapították és elfogadták. Abban az esetben, ha a határozatot a közigazgatási vagy jogi eljárásban történő első ténymegállapítás időpontját követő négy, illetve – ha a behajtás nemzeti igazságszolgáltatási szervek előtti eljárás tárgyát képezi – nyolc éven belül meghozzák, a behajtás elmaradásából származó pénzügyi következmények 100 %-át a közösségi költségvetésből kell finanszírozni. Az 1290/2005/EK rendelet 32. cikkének (3) bekezdésében említett összesítő bevallásban a tagállam feltünteti azokat a pénzösszegeket, amelyek esetében úgy döntött, hogy behajtásukra nem kerül sor, továbbá indokolja döntését. Ezen összegek nem az érintett tagállamot terhelik, következésképpen azokat a közösségi költségvetés fedezi. Az ilyen határozatok nem érintik az említett rendelet 32. cikkének (8) bekezdésével összhangban a megfelelőségre vonatkozóan később hozandó határozatokat. |
(10) |
Az 1290/2005/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésével összhangban e határozat nem sérti a Bizottság által elfogadott, a közösségi szabályoknak nem megfelelő kiadásokat a közösségi finanszírozásból kizáró későbbi határozatokat, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2. cikkben említett kifizető ügynökségek kivételével a tagállami kifizető ügynökségeknek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a 2008-as pénzügyi évben finanszírozott kiadásokat érintő számlái elszámolásra kerülnek.
Az I. melléklet tartalmazza az egyes tagállamoktól e határozat alapján behajtható, vagy azoknak kifizethető pénzösszegeket, ideértve az 1290/2005/EK rendelet 32. cikke (5) bekezdésének alkalmazásából eredő pénzösszegeket.
2. cikk
A 2008-as pénzügyi év tekintetében a tagállamok kifizető ügynökségeinek az EMGA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó, a II. mellékletben szereplő elszámolását e határozattól elkülönítik, és ezek egy későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2009. április 29-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 209., 2005.8.11., 1. o.
(2) HL L 171., 2006.6.23., 1. o.
(3) HL L 171., 2006.6.23., 90. o.
I. MELLÉKLET
A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMLÁINAK ELSZÁMOLÁSA
2008-AS PÉNZÜGYI ÉV
A tagállamoktól behajtandó vagy részükre kifizetendő összegek
Tagállam |
|
2008 – A kifizető ügynökségek olyan kiadásai/célhoz kötött bevételei, amelyek esetében a számlát |
a + b összesen |
Csökkentések és felfüggesztések a teljes pénzügyi évre (1) |
Az 1290/2005/EK rendelet szerinti csökkentések |
A csökkentések és felfüggesztések levonása után összesen |
A tagállam részére a pénzügyi évben teljesített kifizetések |
A tagállamtól behajtandó (–) vagy annak kifizetendő (+) összeg (2) |
|
elszámolják |
elkülönítik |
||||||||
= az éves bevallásban szereplő kiadások/célhoz kötött bevételek |
= a havi bevallásokban szereplő összes kiadás/célhoz kötött bevétel |
||||||||
|
|
a |
b |
c = a + b |
d |
e |
f = c + d + e |
g |
h = f – g |
BE |
EUR |
432 608 618,53 |
273 518 319,77 |
706 126 938,30 |
– 593,30 |
–54 510,68 |
706 071 834,32 |
706 201 150,75 |
– 129 316,43 |
BG |
EUR |
173 261 850,21 |
0,00 |
173 261 850,21 |
–10 969,94 |
0,00 |
173 250 880,27 |
173 262 003,11 |
–11 122,84 |
CZ |
EUR |
382 633 310,43 |
0,00 |
382 633 310,43 |
0,00 |
0,00 |
382 633 310,43 |
382 638 179,78 |
–4 869,35 |
DK |
DKK |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–14 764,84 |
–14 764,84 |
0,00 |
–14 764,84 |
DK |
EUR |
981 148 146,05 |
0,00 |
981 148 146,05 |
– 334 916,53 |
0,00 |
980 813 229,52 |
980 605 638,09 |
207 591,43 |
DE |
EUR |
4 679 844 580,08 |
421 042 712,93 |
5 100 887 293,01 |
–37 390,29 |
–2 874 536,38 |
5 097 975 366,35 |
5 101 133 812,30 |
–3 158 445,95 |
EE |
EUR |
41 604 457,53 |
0,00 |
41 604 457,53 |
–30 242,24 |
0,00 |
41 574 215,29 |
41 537 242,47 |
36 972,82 |
IE |
EUR |
1 452 426 445,64 |
0,00 |
1 452 426 445,64 |
– 152 676,24 |
– 209 340,42 |
1 452 064 428,98 |
1 450 327 500,26 |
1 736 928,72 |
EL |
EUR |
0,00 |
2 460 745 905,37 |
2 460 745 905,37 |
0,00 |
0,00 |
2 460 745 905,37 |
2 460 745 905,37 |
0,00 |
ES |
EUR |
5 476 876 522,21 |
0,00 |
5 476 876 522,21 |
–4 919 283,22 |
–4 564 317,68 |
5 467 392 921,32 |
5 475 621 557,38 |
–8 228 636,07 |
FR |
EUR |
8 323 180 801,10 |
0,00 |
8 323 180 801,10 |
–1 302 798,28 |
–18 942 379,66 |
8 302 935 623,16 |
8 324 404 948,60 |
–21 469 325,44 |
IT |
EUR |
4 168 669 787,38 |
101 969 623,15 |
4 270 639 410,53 |
–1 887 157,65 |
–4 363 298,08 |
4 264 388 954,80 |
4 264 132 179,52 |
256 775,28 |
CY |
EUR |
27 774 540,54 |
0,00 |
27 774 540,54 |
0,00 |
0,00 |
27 774 540,54 |
27 774 540,54 |
0,00 |
LV |
EUR |
96 759 251,98 |
0,00 |
96 759 251,98 |
0,00 |
0,00 |
96 759 251,98 |
96 760 415,54 |
–1 163,56 |
LT |
EUR |
155 733 024,94 |
0,00 |
155 733 024,94 |
0,00 |
0,00 |
155 733 024,94 |
155 996 896,19 |
– 263 871,25 |
LU |
EUR |
33 965 171,44 |
0,00 |
33 965 171,44 |
–1 273,90 |
0,00 |
33 963 897,54 |
33 787 840,71 |
176 056,83 |
HU |
EUR |
486 553 484,46 |
0,00 |
486 553 484,46 |
–11 055,36 |
0,00 |
486 542 429,10 |
492 387 580,59 |
–5 845 151,49 |
MT |
EUR |
0,00 |
2 472 341,64 |
2 472 341,64 |
0,00 |
0,00 |
2 472 341,64 |
2 472 341,64 |
0,00 |
NL |
EUR |
854 800 814,16 |
0,00 |
854 800 814,16 |
–91 807,12 |
–65 076,30 |
854 643 930,74 |
856 242 767,86 |
–1 598 837,12 |
AT |
EUR |
656 513 475,83 |
0,00 |
656 513 475,83 |
0,00 |
–44 207,31 |
656 469 268,52 |
656 496 253,55 |
–26 985,03 |
PL |
EUR |
1 172 220 664,21 |
0,00 |
1 172 220 664,21 |
0,00 |
0,00 |
1 172 220 664,21 |
1 172 232 662,17 |
–11 997,96 |
PT |
EUR |
0,00 |
720 094 153,57 |
720 094 153,57 |
0,00 |
0,00 |
720 094 153,57 |
720 094 153,57 |
0,00 |
RO |
EUR |
0,00 |
461 870 850,36 |
461 870 850,36 |
0,00 |
0,00 |
461 870 850,36 |
461 870 850,36 |
0,00 |
SI |
EUR |
93 014 996,23 |
0,00 |
93 014 996,23 |
0,00 |
0,00 |
93 014 996,23 |
93 152 578,75 |
– 137 582,52 |
SK |
EUR |
169 701 265,50 |
0,00 |
169 701 265,50 |
0,00 |
0,00 |
169 701 265,50 |
169 768 426,79 |
–67 161,29 |
FI |
EUR |
565 626 400,21 |
0,00 |
565 626 400,21 |
–2 432,42 |
–7 736,10 |
565 616 231,70 |
567 200 798,71 |
–1 584 567,01 |
SE |
SEK |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–65 415,38 |
–65 415,38 |
0,00 |
–65 415,38 |
SE |
EUR |
713 833 441,95 |
0,00 |
713 833 441,95 |
–35 629,22 |
0,00 |
713 797 812,73 |
713 869 554,32 |
–71 741,59 |
UK |
GBP |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–58 909,25 |
–58 909,25 |
0,00 |
–58 909,25 |
UK |
EUR |
3 158 349 336,06 |
0,00 |
3 158 349 336,06 |
–14 574 228,18 |
0,00 |
3 143 775 107,88 |
3 223 172 099,30 |
–79 396 991,42 |
Tagállam |
|
Kiadások (3) |
Célhoz kötött bevételek (3) |
Cukoralap |
32. cikk (= e) |
Összesen (= h) |
|
Kiadások (4) |
Célhoz kötött bevételek (4) |
||||||
05 07 01 06 |
6701 |
05 02 16 02 |
6803 |
6702 |
|||
i |
j |
k |
l |
m |
n = i + j + k + l + m |
||
BE |
EUR |
–74 805,75 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–54 510,68 |
– 129 316,43 |
BG |
EUR |
–11 122,84 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–11 122,84 |
CZ |
EUR |
–4 869,35 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–4 869,35 |
DK |
DKK |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–14 764,84 |
–14 764,84 |
DK |
EUR |
207 591,43 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
207 591,43 |
DE |
EUR |
– 209 002,65 |
–74 906,93 |
0,00 |
0,00 |
–2 874 536,38 |
–3 158 445,95 |
EE |
EUR |
36 972,82 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
36 972,82 |
IE |
EUR |
1 946 269,14 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
– 209 340,42 |
1 736 928,72 |
EL |
EUR |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
ES |
EUR |
–3 664 318,39 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–4 564 317,68 |
–8 228 636,07 |
FR |
EUR |
–2 526 945,78 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–18 942 379,66 |
–21 469 325,44 |
IT |
EUR |
4 620 073,36 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–4 363 298,08 |
256 775,28 |
CY |
EUR |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
LV |
EUR |
–1 035,93 |
– 127,63 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–1 163,56 |
LT |
EUR |
– 263 563,31 |
– 307,94 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
– 263 871,25 |
LU |
EUR |
176 056,83 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
176 056,83 |
HU |
EUR |
–5 845 151,49 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–5 845 151,49 |
MT |
EUR |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
NL |
EUR |
–1 444 785,70 |
–88 975,12 |
0,00 |
0,00 |
–65 076,30 |
–1 598 837,12 |
AT |
EUR |
17 222,28 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–44 207,31 |
–26 985,03 |
PL |
EUR |
–11 997,96 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–11 997,96 |
PT |
EUR |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
RO |
EUR |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
SI |
EUR |
– 137 582,52 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
– 137 582,52 |
SK |
EUR |
3 555,47 |
–70 716,76 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–67 161,29 |
FI |
EUR |
–1 521 889,93 |
–54 940,99 |
0,00 |
0,00 |
–7 736,10 |
–1 584 567,01 |
SE |
SEK |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–65 415,38 |
–65 415,38 |
SE |
EUR |
–71 741,59 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–71 741,59 |
UK |
GBP |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–58 909,25 |
–58 909,25 |
UK |
EUR |
–79 396 991,42 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
0,00 |
–79 396 991,42 |
(1) E csökkentéseket és felfüggesztéseket vették figyelembe a kifizetési rendszerben; ehhez adódnak különösen a 2008. augusztusi, szeptemberi és októberi fizetési határidők elmulasztásával járó korrekciók.
(2) A tagállamtól behajtandó vagy annak kifizetendő összegek számításánál az elszámolt kiadásra vonatkozó éves bevallás összegét (a oszlop) vagy az elkülönített kiadásokra vonatkozó havi bevallások összegét (b oszlop) kell figyelembe venni.
Az átváltáshoz a 883/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
(3) Ha a célhoz kötött bevételhez tartozó rész a tagállamot illeti meg, a 05 07 01 06 rovatban kell bevallani.
(4) Ha a Cukoralap célhoz kötött bevételhez tartozó része a tagállamot illeti meg, a 05 02 16 02 rovatban kell bevallani.
Megjegyzés: 2009-es költségvetési nómenklatúra: 05 07 01 06, 05 02 16 02, 6701, 6702, 6803.
II. MELLÉKLET
A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK SZÁMLÁINAK ELSZÁMOLÁSA
2008-AS PÉNZÜGYI ÉV – EMGA
Olyan kifizető ügynökségek jegyzéke, amelyek számláit elkülönítik és későbbi elszámolási határozat tárgyát képezik
Tagállam |
Kifizető ügynökség |
Belgium |
ALV |
Németország |
Baden-Württemberg |
Görögország |
OPEKEPE |
Olaszország |
ARBEA |
Málta |
MRRA |
Portugália |
IFAP |
Románia |
PIAA |
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/50 |
A BIZOTTSÁG HATÁROZATA
(2009. május 4.)
a Közösség cukoriparának szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer keretében nyújtandó diverzifikációs támogatás és kiegészítő diverzifikációs támogatás összegének a 2009/2010. gazdasági évre történő meghatározásáról
(az értesítés a C(2009) 3158. számú dokumentummal történt)
(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)
(2009/368/EK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendeletre (1),
tekintettel a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 27-i 968/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 13. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Bizottságnak meg kell állapítania az egyes érintett tagállamok számára a 320/2006/EK rendelet 6. cikke értelmében nyújtandó diverzifikációs támogatás és az ugyanazon rendelet 7. cikke értelmében nyújtandó kiegészítő diverzifikációs támogatás összegét. |
(2) |
A diverzifikációs támogatás és a kiegészítő diverzifikációs támogatás összegét a 968/2006/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdésének megfelelően a 2009/2010. gazdasági évben az érintett tagállamban lemondott, tonnában meghatározott cukorkvóta alapján számítják ki, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az egyes érintett tagállamok részére a 320/2006/EK rendelet 6. cikke értelmében nyújtott diverzifikációs támogatásnak és az ugyanazon rendelet 7. cikke értelmében nyújtott kiegészítő diverzifikációs támogatásnak a 2009/2010. gazdasági évben lemondott cukorkvóta alapján meghatározott összegét e határozat melléklete rögzíti.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2009. május 4-én.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL L 58., 2006.2.28., 42. o.
(2) HL L 176., 2006.6.30., 32. o.
MELLÉKLET
A diverzifikációs támogatásnak és a kiegészítő diverzifikációs támogatásnak a 2009/2010. gazdasági évre tagállamonként meghatározott összege
(EUR) |
||
Tagállam |
Diverzifikációs támogatás |
Kiegészítő diverzifikációs támogatás |
Spanyolország |
10 304 268,00 |
23 197 020,93 |
Helyesbítések
5.5.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 111/51 |
Helyesbítés a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a mikroorganizmusok hatóanyagként való felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. december 8-i 2008/113/EK bizottsági irányelvhez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 330., 2008. december 9. )
A mellékletben, a 14. oldalon, a 213. sorban, a „Közhasználatú név, azonosító számok” oszlopban:
a következő szövegrész:
„T11”
helyesen:
„T25”.
A mellékletben, a 14. oldalon, a 213. sorban, a „Különleges rendelkezések” oszlopban:
a következő szövegrész:
„T11”
helyesen:
„T25”.