1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/1

A BIZOTTSÁG 358/2009/EK RENDELETE

(2009. április 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	JO	88,9
	MA	82,6
	TN	139,0
	TR	120,1
	ZZ	107,7
0707 00 05	JO	155,5
	MA	32,7
	TR	143,3
	ZZ	110,5
0709 90 70	JO	216,7
	TR	96,2
	ZZ	156,5
0805 10 20	EG	45,0
	IL	55,9
	MA	49,7
	TN	53,5
	TR	54,0
	US	51,9
	ZZ	51,7
0805 50 10	TR	55,3
	ZA	56,7
	ZZ	56,0
0808 10 80	AR	83,6
	BR	73,4
	CA	114,7
	CL	86,5
	CN	96,9
	MK	33,9
	NZ	117,2
	US	127,7
	UY	71,7
	ZA	79,5
	ZZ	88,5

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/3

A BIZOTTSÁG 359/2009/EK RENDELETE

(2009. április 30.)

egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére,

a Tudományos Felülvizsgálati Csoporttal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 338/97/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság az említett bekezdés a)–d) pontjában megállapított feltételekkel összhangban korlátozhatja egyes fajok Közösségbe történő behozatalát. A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet (2) végrehajtási rendelkezéseket állapít meg e korlátozásokra vonatkozóan.

(2)	Az egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről szóló, 2008. augusztus 13-i 811/2008/EK bizottsági rendelet (3) meghatározza azoknak a fajoknak a jegyzékét, amelyeknek fel van függesztve a Közösségbe történő behozatala.

(3)

Naprakész információk alapján a Tudományos Felülvizsgálati Csoport arra a következtetésre jutott, hogy a 338/97/EK rendelet A. és B. mellékletében felsorolt egyes fajok természetvédelmi helyzetét súlyosan veszélyezteti, ha egyes származási országokból a Közösségbe történő behozataluk nem kerül felfüggesztésre. Ezért a következő fajok behozatalát fel kell függeszteni:

—	Psittacus erithacus Egyenlítői-Guineából,

—	Calumma andringitraensis, Calumma glawi, Calumma guillaumeti, Calumma marojezensis, Calumma vatosoa, Calumma vencesi és Furcifer nicosiai Madagaszkárból,

—	Chamaeleo camerunensis Kamerunból,

—	Phelsuma berghofi, Phelsuma hielscheri, Phelsuma malamakibo és Phelsuma masohoala Madagaszkárból.

(4)

A Tudományos Felülvizsgálati Csoport a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a következő fajok Közösségbe történő behozatalát nem szükséges a továbbiakban felfüggeszteni:

—	Lynx lynx Moldovából és Ukrajnából,

—	Lama guanicoe (jelenleg Lama glama guanicoe néven ismert) Argentínából,

—	Hippopotamus amphibius Ruandából,

—	Aratinga erythrogenys Peruból,

—	Dendrobates auratus és Dendrobates pumilio Nicaraguából,

—	Dendrobates tinctorius Suriname-ból,

—	Plerogyra simplex, Hydnophora rigida és Blastomussa wellsi a Fidzsi-szigetekről,

—	Plerogyra sinuosa, Acanthastrea spp. (kivéve: Acanthastrea hemprichii) és Cynarina lacrymalis Tongából.

(5)	Sor került konzultációra azon fajok származás szerinti országaival, amelyek Közösségbe történő behozatalára e rendelet alapján új korlátozások vonatkoznak.

(6)	A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékei és a CITES részes felei konferenciájának 14. ülésén elfogadott nevezéktanban szereplő tudományos nevek közötti eltéréseket helyénvaló megszüntetni.

(7)	Mindezeknek megfelelően módosítani kell azon fajok jegyzékét, amelyeknek Közösségbe történő behozatala fel van függesztve, és az egyértelműség érdekében a 811/2008/EK rendelet helyett újat kell elfogadni.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 865/2006/EK rendelet 71. cikkében előírt feltételekkel a Bizottság felfüggeszti az e rendelet mellékletében felsorolt vadon élő állat- és növényfajok példányainak Közösségbe történő behozatalát.

2. cikk

A 811/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(2) HL L 166., 2006.6.19., 1. o.

(3) HL L 219., 2008.8.14., 17. o.

MELLÉKLET

A 338/97/EK rendelet A. mellékletében szereplő azon fajok példányai, amelyeknek a Közösségbe történő behozatala felfüggesztésre kerül

Faj	A korlátozás hatálya alá eső forrás(ok)	A korlátozás hatálya alá eső példány(ok)	Származási ország	A 4. cikk (6) bekezdésének mely pontja alapján
FAUNA
CHORDATA
MAMMALIA
ARTIODACTYLA
Bovidae
Capra falconeri	Vad	Vadásztrófeák	Üzbegisztán	a)
Ovis ammon nigrimontana	Vad	Vadásztrófeák	Kazahsztán	a)
CARNIVORA
Canidae
Canis lupus	Vad	Vadásztrófeák	Belarusz, Kirgizisztán, Törökország	a)
Felidae
Lynx lynx	Vad	Vadásztrófeák	Azerbajdzsán	a)
Ursidae
Ursus arctos	Vad	Vadásztrófeák	Kanada (Brit Columbia)	a)
Ursus thibetanus	Vad	Vadásztrófeák	Oroszország	a)
AVES
FALCONIFORMES
Accipitridae
Leucopternis occidentalis	Vad	Mindegyik	Ecuador, Peru	a)
Falconidae
Falco cherrug	Vad	Mindegyik	Bahrein, Irak, Mauritánia, Örményország, Tádzsikisztán	a)

A 338/97/EK rendelet B. mellékletében szereplő azon fajok példányai, amelyeknek a Közösségbe történő behozatala felfüggesztésre kerül

Faj	A korlátozás hatálya alá eső forrás(ok)	A korlátozás hatálya alá eső példány(ok)	Származási ország	A 4. cikk (6) bekezdésének mely pontja alapján
FAUNA
CHORDATA
MAMMALIA
ARTIODACTYLA
Bovidae
Ovis vignei bocharensis	Vad	Mindegyik	Üzbegisztán	b)
Saiga borealis	Vad	Mindegyik	Oroszország	b)
Saiga tatarica	Vad	Mindegyik	Kazahsztán, Oroszország	b)
Cervidae
Cervus elaphus bactrianus	Vad	Mindegyik	Üzbegisztán	b)
Hippopotamidae
Hexaprotodon liberiensis (más néven: Choeropsis liberiensis)	Vad	Mindegyik	Bissau-Guinea, Elefántcsontpart, Guinea, Nigéria, Sierra Leone	b)
Hippopotamus amphibius	Vad	Mindegyik	Gambia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Malawi, Niger, Nigéria, Sierra Leone, Togo	b)
Moschidae
Moschus anhuiensis	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Moschus berezovskii	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Moschus chrysogaster	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Moschus fuscus	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Moschus moschiferus	Vad	Mindegyik	Kína, Oroszország	b)
CARNIVORA
Canidae
Chrysocyon brachyurus	Vad	Mindegyik	Bolívia, Peru	b)
Eupleridae
Cryptoprocta ferox	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Eupleres goudotii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Fossa fossana	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Felidae
Leopardus colocolo	Vad	Mindegyik	Chile	b)
Leopardus pajeros	Vad	Mindegyik	Chile	b)
Leptailurus serval	Vad	Mindegyik	Algéria	b)
Panthera leo	Vad	Mindegyik	Etiópia	b)
Prionailurus bengalensis	Vad	Mindegyik	Kína (Makaó)	b)
Profelis aurata	Vad	Mindegyik	Togo	b)
Mustelidae
Hydrictis maculicollis	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Odobenidae
Odobenus rosmarus	Vad	Mindegyik	Grönland	b)
Viverridae
Cynogale bennettii	Vad	Mindegyik	Brunei, Indonézia, Kína, Malajzia, Thaiföld	b)
MONOTREMATA
Tachyglossidae
Zaglossus bartoni	Vad	Mindegyik	Indonézia, Pápua Új-Guinea	b)
Zaglossus bruijni	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
PERISSODACTYLA
Equidae
Equus zebra hartmannae	Vad	Mindegyik	Angola	b)
PHOLIDOTA
Manidae
Manis temminckii	Vad	Mindegyik	Kongói Demokratikus Köztársaság	b)
PILOSA
Myrmecophagidae
Myrmecophaga tridactyla	Vad	Mindegyik	Belize, Uruguay	b)
PRIMATES
Atelidae
Alouatta guariba	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Alouatta macconnelli	Vad	Mindegyik	Trinidad és Tobago	b)
Ateles belzebuth	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Ateles fusciceps	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Ateles geoffroyi	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Ateles hybridus	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Ateles paniscus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Lagothrix cana	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Lagothrix lagotricha	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Lagothrix lugens	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Lagothrix poeppigii	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Cebidae
Callithrix geoffroyi (más néven: C. jacchus geoffroyi)	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Cebus capucinus	Vad	Mindegyik	Belize	b)
Cercopithecidae
Cercocebus atys	Vad	Mindegyik	Ghána	b)
Cercopithecus ascanius	Vad	Mindegyik	Burundi	b)
Cercopithecus cephus	Vad	Mindegyik	Közép-afrikai Köztársaság	b)
Cercopithecus dryas (a C. salongo is)	Vad	Mindegyik	Kongói Demokratikus Köztársaság	b)
Cercopithecus erythrogaster	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Cercopithecus erythrotis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Cercopithecus hamlyni	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Cercopithecus mona	Vad	Mindegyik	Togo	b)
Cercopithecus petaurista	Vad	Mindegyik	Togo	b)
Cercopithecus pogonias	Vad	Mindegyik	Egyenlítői-Guinea, Kamerun, Nigéria	b)
Cercopithecus preussi (más néven: C. lhoesti preussi)	Vad	Mindegyik	Egyenlítői-Guinea, Kamerun, Nigéria	b)
Colobus polykomos	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart	b)
Colobus vellerosus	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria, Togo	b)
Lophocebus albigena (más néven: Cercocebus albigena)	Vad	Mindegyik	Nigéria	b)
Macaca arctoides	Vad	Mindegyik	India, Malajzia, Thaiföld	b)
Macaca assamensis	Vad	Mindegyik	Nepál	b)
Macaca cyclopis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Macaca fascicularis	Vad	Mindegyik	Banglades, India	b)
Macaca leonina	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Macaca maura	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Macaca nigra	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Macaca nigrescens	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Macaca ochreata	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Macaca pagensis	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Macaca sylvanus	Vad	Mindegyik	Algéria, Marokkó	b)
Papio anubis	Vad	Mindegyik	Líbia	b)
Papio papio	Vad	Mindegyik	Bissau-Guinea	b)
Piliocolobus badius (más néven: Colobus badius)	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Procolobus verus (más néven: Colobus verus)	Vad	Mindegyik	Benin, Elefántcsontpart, Ghána, Sierra Leone, Togo	b)
Trachypithecus phayrei (más néven: Presbytis phayrei)	Vad	Mindegyik	India, Kambodzsa, Kína	b)
Trachypithecus vetulus (más néven: Presbytis senex)	Vad	Mindegyik	Srí Lanka	b)
Galagidae
Euoticus pallidus (más néven: Galago elegantulus pallidus)	Vad	Mindegyik	Nigéria	b)
Galagoides demidoff (más néven: Galago demidovii)	Vad	Mindegyik	Burkina Faso, Közép-afrikai Köztársaság	b)
Galago granti	Vad	Mindegyik	Malawi	b)
Galago matschiei (más néven: G. inustus)	Vad	Mindegyik	Ruanda	b)
Lorisidae
Arctocebus aureus	Vad	Mindegyik	Gabon, Közép-afrikai Köztársaság	b)
Arctocebus calabarensis	Vad	Mindegyik	Nigéria	b)
Nycticebus pygmaeus	Vad	Mindegyik	Kambodzsa, Laosz	b)
Perodicticus potto	Vad	Mindegyik	Togo	b)
Pithecidae
Chiropotes chiropotes	Vad	Mindegyik	Brazília, Guyana	b)
Chiropotes israelita	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Chiropotes satanas	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Chiropotes utahickae	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Pithecia pithecia	Vad	Mindegyik	Guyana	b)
RODENTIA
Sciuridae
Ratufa affinis	Vad	Mindegyik	Szingapúr	b)
Ratufa bicolor	Vad	Mindegyik	Kína	b)
AVES
ANSERIFORMES
Anatidae
Anas bernieri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Oxyura jamaicensis	Mindegyik	Élő	Mindegyik	d)
APODIFORMES
Trochilidae
Chalcostigma olivaceum	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Heliodoxa rubinoides	Vad	Mindegyik	Peru	b)
CICONIIFORMES
Balaenicipitidae
Balaeniceps rex	Vad	Mindegyik	Tanzánia, Zambia	b)
COLUMBIFORMES
Columbidae
Goura cristata	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Goura scheepmakeri	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Goura victoria	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
CORACIIFORMES
Bucerotidae
Buceros rhinoceros	Vad	Mindegyik	Thaiföld	b)
CUCULIFORMES
Musophagidae
Tauraco corythaix	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Tauraco fischeri	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Tauraco macrorhynchus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Tauraco porphyreolopha	Vad	Mindegyik	Uganda	b)
FALCONIFORMES
Accipitridae
Accipiter brachyurus	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea	b)
Accipiter erythropus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Accipiter gundlachi	Vad	Mindegyik	Kuba	b)
Accipiter imitator	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek	b)
Accipiter melanoleucus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Accipiter ovampensis	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Aquila rapax	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Aviceda cuculoides	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Buteo albonotatus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Buteo galapagoensis	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Buteo platypterus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Buteo ridgwayi	Vad	Mindegyik	Dominikai Köztársaság, Haiti	b)
Erythrotriorchis radiatus	Vad	Mindegyik	Ausztrália	b)
Gyps africanus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Gyps bengalensis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Gyps coprotheres	Vad	Mindegyik	Mozambik, Namíbia, Szváziföld	b)
Gyps indicus	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Gyps rueppellii	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Gyps tenuirostris	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Harpyopsis novaeguineae	Vad	Mindegyik	Indonézia, Pápua Új-Guinea	b)
Hieraaetus ayresii	Vad	Mindegyik	Guinea, Kamerun, Togo	b)
Hieraaetus spilogaster	Vad	Mindegyik	Guinea, Togo	b)
Leucopternis lacernulatus	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Lophaetus occipitalis	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Lophoictinia isura	Vad	Mindegyik	Ausztrália	b)
Macheiramphus alcinus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Polemaetus bellicosus	Vad	Mindegyik	Guinea, Kamerun, Togo	b)
Spizaetus africanus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Spizaetus bartelsi	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Stephanoaetus coronatus	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart, Guinea, Togo	b)
Terathopius ecaudatus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Torgos tracheliotus	Vad	Mindegyik	Kamerun, Szudán	b)
Trigonoceps occipitalis	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart, Guinea	b)
Urotriorchis macrourus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Falconidae
Falco chicquera	Vad	Mindegyik	Guinea, Togo	b)
Falco deiroleucus	Vad	Mindegyik	Belize, Guatemala	b)
Falco fasciinucha	Vad	Mindegyik	Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Etiópia, Kenya, Malawi, Mozambik, Szudán, Tanzánia, Zambia, Zimbabwe	b)
Falco hypoleucos	Vad	Mindegyik	Ausztrália, Pápua Új-Guinea	b)
Micrastur plumbeus	Vad	Mindegyik	Ecuador, Kolumbia	b)
Sagittariidae
Sagittarius serpentarius	Vad	Mindegyik	Guinea, Kamerun, Togo	b)
GALLIFORMES
Phasianidae
Polyplectron schleiermacheri	Vad	Mindegyik	Indonézia, Malajzia	b)
GRUIFORMES
Gruidae
Anthropoides virgo	Vad	Mindegyik	Szudán	b)
Balearica pavonina	Vad	Mindegyik	Guinea, Mali	b)
Balearica regulorum	Vad	Mindegyik	Angola, Botswana, Burundi, Dél-afrikai Köztársaság, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Ruanda, Szváziföld, Uganda, Zambia, Zimbabwe	b)
Bugeranus carunculatus	Vad	Mindegyik	Dél-afrikai Köztársaság, Tanzánia	b)
PASSERIFORMES
Pittidae
Pitta nympha	Vad	Mindegyik	Mindegyik (Vietnam kivételével)	b)
Pycnonotidae
Pycnonotus zeylanicus	Vad	Mindegyik	Malajzia	b)
PSITTACIFORMES
Cacatuidae
Cacatua sanguinea	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Loriidae
Charmosyna aureicincta	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek	b)
Charmosyna diadema	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Lorius domicella	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Trichoglossus johnstoniae	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Psittacidae
Agapornis fischeri	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Mozambik	b)
Agapornis lilianae	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Agapornis nigrigenis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Agapornis pullarius	Vad	Mindegyik	Angola, Elefántcsontpart, Guinea, Kenya, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali, Togo	b)
Alisterus chloropterus chloropterus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Amazona agilis	Vad	Mindegyik	Jamaica	b)
Amazona autumnalis	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Amazona collaria	Vad	Mindegyik	Jamaica	b)
Amazona mercenaria	Vad	Mindegyik	Venezuela	b)
Amazona xanthops	Vad	Mindegyik	Bolívia, Paraguay	b)
Ara chloropterus	Vad	Mindegyik	Argentína, Panama	b)
Ara severus	Vad	Mindegyik	Guyana	b)
Aratinga acuticaudata	Vad	Mindegyik	Uruguay	b)
Aratinga aurea	Vad	Mindegyik	Argentína	b)
Aratinga auricapillus	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Aratinga euops	Vad	Mindegyik	Kuba	b)
Bolborhynchus ferrugineifrons	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Coracopsis vasa	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Cyanoliseus patagonus	Vad	Mindegyik	Chile, Uruguay	b)
Deroptyus accipitrinus	Vad	Mindegyik	Peru, Suriname	b)
Eclectus roratus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Forpus xanthops	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Hapalopsittaca amazonina	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Hapalopsittaca fuertesi	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Hapalopsittaca pyrrhops	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Leptosittaca branickii	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Nannopsittaca panychlora	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Pionus chalcopterus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Poicephalus cryptoxanthus	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Poicephalus gulielmi	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart, Guinea, Kamerun, Kongó	b)
Poicephalus meyeri	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Poicephalus robustus	Vad	Mindegyik	Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Gambia, Guinea, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mali, Namíbia, Nigéria, Szenegál, Szváziföld, Togo, Uganda	b)
Poicephalus rufiventris	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Polytelis alexandrae	Vad	Mindegyik	Ausztrália	b)
Prioniturus luconensis	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Psittacula alexandri	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Psittacula finschii	Vad	Mindegyik	Banglades, Kambodzsa	b)
Psittacula roseata	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Psittacus erithacus	Vad	Mindegyik	Benin, Burundi, Egyenlítői-Guinea, Libéria, Mali, Nigéria, Togo	b)
Psittacus erithacus timneh	Vad	Mindegyik	Bissau-Guinea, Guinea	b)
Psittrichas fulgidus	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Pyrrhura albipectus	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Pyrrhura caeruleiceps	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Pyrrhura calliptera	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Pyrrhura leucotis	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Pyrrhura orcesi	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Pyrrhura pfrimeri	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Pyrrhura subandina	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Pyrrhura viridicata	Vad	Mindegyik	Kolumbia	b)
Tanygnathus gramineus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Touit melanonotus	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Touit surdus	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Triclaria malachitacea	Vad	Mindegyik	Argentína, Brazília	b)
STRIGIFORMES
Strigidae
Asio capensis	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Bubo blakistoni	Vad	Mindegyik	Japán, Kína, Oroszország	b)
Bubo lacteus	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Bubo philippensis	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Bubo poensis	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Bubo vosseleri	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Glaucidium capense	Vad	Mindegyik	Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda	b)
Glaucidium perlatum	Vad	Mindegyik	Guinea, Kamerun	b)
Ketupa ketupu	Vad	Mindegyik	Szingapúr	b)
Nesasio solomonensis	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek	b)
Ninox affinis	Vad	Mindegyik	India	b)
Ninox rudolfi	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Otus angelinae	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Otus capnodes	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek	b)
Otus fuliginosus	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Otus insularis	Vad	Mindegyik	Seychelle-szigetek	b)
Otus longicornis	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Otus mindorensis	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Otus mirus	Vad	Mindegyik	Fülöp-szigetek	b)
Otus pauliani	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek	b)
Otus roboratus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Pseudoscops clamator	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Ptilopsis leucotis	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Pulsatrix melanota	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Scotopelia bouvieri	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Scotopelia peli	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Scotopelia ussheri	Vad	Mindegyik	Elefántcsontpart, Ghána, Guinea, Libéria, Sierra Leone	b)
Strix uralensis davidi	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Strix woodfordii	Vad	Mindegyik	Guinea	b)
Tytonidae
Phodilus prigoginei	Vad	Mindegyik	Kongói Demokratikus Köztársaság	b)
Tyto aurantia	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea	b)
Tyto inexspectata	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Tyto manusi	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea	b)
Tyto nigrobrunnea	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Tyto sororcula	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
REPTILIA
CROCODYLIA
Alligatoridae
Caiman crocodilus	Vad	Mindegyik	Guatemala, Mexikó, Salvador	b)
Palaeosuchus trigonatus	Vad	Mindegyik	Guyana	b)
Crocodylidae
Crocodylus niloticus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
SAURIA
Agamidae
Uromastyx aegyptia	„F” forrás (1)	Mindegyik	Egyiptom	b)
Uromastyx dispar	Vad	Mindegyik	Algéria, Mali, Szudán	b)
Uromastyx geyri	Vad	Mindegyik	Mali, Niger	b)
Chamaeleonidae
Brookesia decaryi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma andringitraensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma boettgeri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma brevicornis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma capuroni	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma cucullata	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma fallax	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma furcifer	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma gallus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma gastrotaenia	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma glawi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma globifer	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma guibei	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma guillaumeti	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma hilleniusi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma linota	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma malthe	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma marojezensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma nasuta	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma oshaughnessyi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma parsonii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma peyrierasi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma tsaratananensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma vatosoa	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Calumma vencesi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Chamaeleo camerunensis	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Chamaeleo deremensis	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Chamaeleo eisentrauti	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Chamaeleo ellioti	Vad	Mindegyik	Burundi	b)
Chamaeleo feae	Vad	Mindegyik	Egyenlítői-Guinea	b)
Chamaeleo fuelleborni	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Chamaeleo gracilis	Vad	Mindegyik	Benin	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin	b)
	Fogságban felnevelt	Farok nélkül mérve 8 cm-nél hosszabb példányok	Togo	b)
Chamaeleo montium	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Chamaeleo pfefferi	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Chamaeleo senegalensis	Fogságban felnevelt	Farok nélkül mérve 6 cm-nél hosszabb példányok	Togo	b)
Chamaeleo werneri	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Chamaeleo wiedersheimi	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Furcifer angeli	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer antimena	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer balteatus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer belalandaensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer bifidus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer campani	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer labordi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer minor	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer monoceras	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer nicosiai	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer petteri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer rhinoceratus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer tuzetae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Furcifer willsii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Cordylidae
Cordylus mossambicus	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Cordylus tropidosternum	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Cordylus vittifer	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Gekkonidae
Phelsuma abbotti	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma antanosy	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma barbouri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma berghofi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma breviceps	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma comorensis	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek	b)
Phelsuma dubia	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek, Madagaszkár	b)
Phelsuma flavigularis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma guttata	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma hielscheri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma klemmeri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma laticauda	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek	b)
Phelsuma malamakibo	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma masohoala	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma modesta	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma mutabilis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma pronki	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma pusilla	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma seippi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma serraticauda	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma standingi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Phelsuma v-nigra	Vad	Mindegyik	Comore-szigetek	b)
Uroplatus ebenaui	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus fimbriatus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus guentheri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus henkeli	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus lineatus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus malama	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus phantasticus	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus pietschmanni	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Uroplatus sikorae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Helodermatidae
Heloderma horridum	Vad	Mindegyik	Guatemala, Mexikó	b)
Heloderma suspectum	Vad	Mindegyik	Amerikai Egyesült Államok, Mexikó	b)
Iguanidae
Conolophus pallidus	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Conolophus subcristatus	Vad	Mindegyik	Ecuador	b)
Iguana iguana	Vad	Mindegyik	Salvador	b)
Scincidae
Corucia zebrata	Vad	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
Varanidae
Varanus bogerti	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea	b)
Varanus dumerilii	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Varanus exanthematicus	Vad	Mindegyik	Benin, Togo	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin	b)
	Fogságban felnevelt	35 cm-nél hosszabb példányok	Togo	b)
Varanus jobiensis (más néven: V. karlschmidti)	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Varanus keithhornei	Vad	Mindegyik	Ausztrália	b)
Varanus niloticus	Vad	Mindegyik	Benin, Burundi, Mozambik, Togo	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin, Togo	b)
Varanus ornatus	Vad	Mindegyik	Togo	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Togo	b)
Varanus prasinus beccarii	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Varanus salvadorii	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Varanus salvator	Vad	Mindegyik	India, Kína, Szingapúr	b)
Varanus telenesetes	Vad	Mindegyik	Pápua Új-Guinea	b)
Varanus yemenensis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
SERPENTES
Boidae
Boa constrictor	Vad	Mindegyik	Honduras, Salvador	b)
Calabaria reinhardtii	Vad	Mindegyik	Togo	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin, Togo	b)
Eunectes deschauenseei	Vad	Mindegyik	Brazília	b)
Eunectes murinus	Vad	Mindegyik	Paraguay	b)
Gongylophis colubrinus	Vad	Mindegyik	Tanzánia	b)
Elapidae
Naja atra	Vad	Mindegyik	Laosz	b)
Naja kaouthia	Vad	Mindegyik	Laosz	b)
Naja siamensis	Vad	Mindegyik	Laosz	b)
Pythonidae
Liasis fuscus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Morelia boeleni	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Python molurus	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Python regius	Vad	Mindegyik	Benin, Guinea	b)
Python reticulatus	Vad	Mindegyik	India, Malajzia (félszigeti rész), Szingapúr	b)
Python sebae	Vad	Mindegyik	Mauritánia, Mozambik	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Mozambik	b)
TESTUDINES
Emydidae
Chrysemys picta	Mindegyik	Élő	Mindegyik	d)
Trachemys scripta elegans	Mindegyik	Élő	Mindegyik	d)
Geoemydidae
Callagur borneoensis	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Cuora amboinensis	Vad	Mindegyik	Indonézia, Malajzia	b)
Cuora galbinifrons	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Heosemys spinosa	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Leucocephalon yuwonoi	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Malayemys subtrijuga	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Notochelys platynota	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Siebenrockiella crassicollis	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Podocnemididae
Erymnochelys madagascariensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Peltocephalus dumerilianus	Vad	Mindegyik	Guyana	b)
Podocnemis erythrocephala	Vad	Mindegyik	Kolumbia, Venezuela	b)
Podocnemis expansa	Vad	Mindegyik	Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru, Trinidad és Tobago, Venezuela	b)
Podocnemis lewyana	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Podocnemis sextuberculata	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Podocnemis unifilis	Vad	Mindegyik	Suriname	b)
Testudinidae
Aldabrachelys gigantea	Vad	Mindegyik	Seychelle-szigetek	b)
Chelonoidis denticulata	Vad	Mindegyik	Bolívia, Ecuador	b)
Geochelone elegans	Vad	Mindegyik	Pakisztán	b)
Geochelone platynota	Vad	Mindegyik	Mianmar	b)
Geochelone sulcata	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin, Togo	b)
Gopherus agassizii	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Gopherus berlandieri	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Gopherus polyphemus	Vad	Mindegyik	Amerikai Egyesült Államok	b)
Indotestudo elongata	Vad	Mindegyik	Banglades, India, Kína	b)
Indotestudo forstenii	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Indotestudo travancorica	Vad	Mindegyik	Mindegyik	b)
Kinixys belliana	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin	b)
Kinixys homeana	Vad	Mindegyik	Benin, Togo	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin	b)
Kinixys spekii	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Manouria emys	Vad	Mindegyik	Banglades, India, Indonézia, Mianmar, Thaiföld	b)
Manouria impressa	Vad	Mindegyik	Vietnam	b)
Stigmochelys pardalis	Vad	Mindegyik	Kongói Demokratikus Köztársaság, Mozambik, Tanzánia, Uganda	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Mozambik, Zambia	b)
	„F” forrás (1)	Mindegyik	Zambia	b)
Testudo horsfieldii	Vad	Mindegyik	Kazahsztán, Kína, Pakisztán	b)
Trionychidae
Amyda cartilaginea	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Chitra chitra	Vad	Mindegyik	Malajzia	b)
Pelochelys cantorii	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
AMPHIBIA
ANURA
Dendrobatidae
Cryptophyllobates azureiventris	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Dendrobates variabilis	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Dendrobates ventrimaculatus	Vad	Mindegyik	Peru	b)
Mantellidae
Mantella aurantiaca	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella baroni (más néven: Phrynomantis maculatus)	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella aff. baroni	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella bernhardi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella cowanii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella crocea	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella expectata	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella haraldmeieri (más néven: M. madagascariensis haraldmeieri)	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella laevigata	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella madagascariensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella manery	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella milotympanum (más néven: M. aurantiaca milotympanum)	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella nigricans (más néven: M. cowani nigricans)	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella pulchra	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Mantella viridis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Microhylidae
Scaphiophryne gottlebei	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Ranidae
Conraua goliath	Vad	Mindegyik	Kamerun	b)
Rana catesbeiana	Mindegyik	Élő	Mindegyik	d)
ACTINOPTERYGII
PERCIFORMES
Labridae
Cheilinus undulatus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
SYNGNATHIFORMES
Syngnathidae
Hippocampus barbouri	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Hippocampus comes	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Hippocampus histrix	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Hippocampus kelloggi	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Hippocampus kuda	Vad	Mindegyik	Indonézia, Vietnam	b)
Hippocampus spinosissimus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
ARTHROPODA
ARACHNIDA
ARANEAE
Theraphosidae
Brachypelma albopilosum	Vad	Mindegyik	Nicaragua	b)
SCORPIONES
Scorpionidae
Pandinus imperator	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Benin	b)
INSECTA
LEPIDOPTERA
Papilionidae
Ornithoptera croesus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Ornithoptera tithonus	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Ornithoptera urvillianus	Vad	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
Ornithoptera victoriae	Vad	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
Troides andromache	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
	Fogságban felnevelt	Mindegyik	Indonézia	b)
MOLLUSCA
BIVALVIA
MESOGASTROPODA
Strombidae
Strombus gigas	Vad	Mindegyik	Grenada, Haiti	b)
VENEROIDA
Tridacnidae
Hippopus hippopus	Vad	Mindegyik	Tonga, Új-Kaledónia, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna crocea	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna derasa	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Palau, Tonga, Új-Kaledónia, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna gigas	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek, Indonézia, Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna maxima	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek, Marshall-szigetek, Mikronézia, Mozambik, Tonga, Új-Kaledónia, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna rosewateri	Vad	Mindegyik	Mozambik	b)
Tridacna squamosa	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek, Mozambik, Tonga, Új-Kaledónia, Vanuatu, Vietnam	b)
Tridacna tevoroa	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
CNIDARIA
HELIOPORACEA
Helioporidae
Heliopora coerulea	Vad	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
SCLERACTINIA
Acroporidae
Montipora caliculata	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
Agariciidae
Agaricia agaricites	Vad	Mindegyik	Haiti	b)
Caryophylliidae
Catalaphyllia jardinei	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Catalaphyllia jardinei	Vad	Mindegyik	Salamon-szigetek	b)
Euphyllia cristata	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Euphyllia divisa	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Euphyllia fimbriata	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Plerogyra spp.	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Faviidae
Favites halicora	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
Platygyra sinensis	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
Merulinidae
Hydnophora microconos	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Mussidae
Acanthastrea hemprichii	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
Blastomussa spp.	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Cynarina lacrymalis	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Scolymia vitiensis	Vad	Mindegyik	Tonga	b)
Scolymia vitiensis	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
Pocilloporidae
Seriatopora stellata	Vad	Mindegyik	Indonézia	b)
Trachyphylliidae
Trachyphyllia geoffroyi	Vad	Mindegyik	Fidzsi-szigetek	b)
Trachyphyllia geoffroyi	Vad	Mindegyik, a mesterséges táptalajokhoz tapadó, tengeri akvakultúrával tenyésztett példányok kivételével	Indonézia	b)
FLORA
Amaryllidaceae
Galanthus nivalis	Vad	Mindegyik	Bosznia és Hercegovina, Svájc, Ukrajna	b)
Apocynaceae
Pachypodium inopinatum	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Pachypodium rosulatum	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Pachypodium rutenbergianum ssp. sofiense	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Cycadaceae
Cycadaceae spp.	Vad	Mindegyik	Madagaszkár, Mozambik, Vietnam	b)
Euphorbiaceae
Euphorbia ankarensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia banae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia berorohae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia bongolavensis	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia bulbispina	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia duranii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia fiananantsoae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia guillauminiana	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia iharanae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia kondoi	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia labatii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia lophogona	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia millotii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia neohumbertii	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia pachypodoides	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia razafindratsirae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia suzannae-manieri	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Euphorbia waringiae	Vad	Mindegyik	Madagaszkár	b)
Orchidaceae
Anacamptis pyramidalis	Vad	Mindegyik	Svájc, Törökország	b)
Barlia robertiana	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Cephalanthera rubra	Vad	Mindegyik	Norvégia	b)
Cypripedium japonicum	Vad	Mindegyik	Dél-Korea, Észak-Korea, Japán, Kína	b)
Cypripedium macranthos	Vad	Mindegyik	Dél-Korea, Oroszország	b)
Cypripedium margaritaceum	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Cypripedium micranthum	Vad	Mindegyik	Kína	b)
Dactylorhiza latifolia	Vad	Mindegyik	Norvégia	b)
Dactylorhiza romana	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Dactylorhiza russowii	Vad	Mindegyik	Norvégia	b)
Dactylorhiza traunsteineri	Vad	Mindegyik	Liechtenstein	b)
Dendrobium bellatulum	Vad	Mindegyik	Vietnam	b)
Dendrobium wardianum	Vad	Mindegyik	Vietnam	b)
Himantoglossum hircinum	Vad	Mindegyik	Svájc	b)
Nigritella nigra	Vad	Mindegyik	Norvégia	b)
Ophrys holoserica	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Ophrys insectifera	Vad	Mindegyik	Liechtenstein, Norvégia	b)
Ophrys pallida	Vad	Mindegyik	Algéria	b)
Ophrys sphegodes	Vad	Mindegyik	Svájc	b)
Ophrys tenthredinifera	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Ophrys umbilicata	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Orchis coriophora	Vad	Mindegyik	Oroszország, Svájc	b)
Orchis italica	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Orchis laxiflora	Vad	Mindegyik	Svájc	b)
Orchis mascula	Vad/fogságban felnevelt	Mindegyik	Albánia	b)
Orchis morio	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Orchis pallens	Vad	Mindegyik	Oroszország	b)
Orchis provincialis	Vad	Mindegyik	Svájc	b)
Orchis punctulata	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Orchis purpurea	Vad	Mindegyik	Svájc, Törökország	b)
Orchis simia	Vad	Mindegyik	Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Svájc, Törökország	b)
Orchis tridentata	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Orchis ustulata	Vad	Mindegyik	Oroszország	b)
Phalaenopsis parishii	Vad	Mindegyik	Vietnam	b)
Serapias cordigera	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Serapias parviflora	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Serapias vomeracea	Vad	Mindegyik	Svájc, Törökország	b)
Spiranthes spiralis	Vad	Mindegyik	Liechtenstein, Svájc	b)
Primulaceae
Cyclamen intaminatum	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Cyclamen mirabile	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Cyclamen pseudibericum	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Cyclamen trochopteranthum	Vad	Mindegyik	Törökország	b)
Stangeriaceae
Stangeriaceae spp.	Vad	Mindegyik	Madagaszkár, Mozambik, Vietnam	b)
Zamiaceae
Zamiaceae spp.	Vad	Mindegyik	Madagaszkár, Mozambik, Vietnam	b)

(1) Olyan fogságban született állatok, amelyek esetében a 865/2006/EK rendelet XIII. fejezetében foglalt kritériumok nem teljesülnek, valamint ezen állatok részei és származékai.

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/27

A BIZOTTSÁG 360/2009/EK RENDELETE

(2009. április 30.)

a gabonaágazatban a 2009. május 1-jén alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002 00, az 1005 10 90, az 1005 90 00 és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2009. május 1-jén az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2009. május 1-jén alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. május 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2009. május 1-jétől alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám	Áru megnevezése	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 10 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	ROZS	37,15
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	18,95
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	18,95
1007 00 90	CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével	37,15

(1) A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

—	3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

—	2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2) Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

16.4.2009-29.4.2009

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)
	Közönséges búza (1)	Kukorica	Durumbúza, kiváló minőségű	Durumbúza, közepes minőségű (2)	Durumbúza, gyenge minőségű (3)	Árpa
Tőzsde	Minnéapolis	Chicago	—	—	—	—
Tőzsdei jegyzés	197,12	113,72	—	—	—	—
FOB-ár, USA	—	—	207,54	197,54	177,54	108,89
Öböl-beli árnövelés	—	14,13	—	—	—	—
Nagy-tavaki árnövelés	12,66	—	—	—	—	—

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam	15,22 EUR/t
Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam	15,98 EUR/t

(1) 14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2) 10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3) 30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/30

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/22/EK IRÁNYELVE

(2009. április 23.)

a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 1998. május 19-i 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) több alkalommal (4) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)	Az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt irányelvek a fogyasztók érdekeinek védelmével kapcsolatos szabályokat állapítanak meg.

(3)

Az említett irányelvek betartását biztosítani hivatott jelenlegi mechanizmusok sem nemzeti, sem közösségi szinten nem teszik mindig lehetővé, hogy kellő időben véget vessenek a fogyasztók kollektív érdekeit sértő jogellenes cselekményeknek. A kollektív érdekek nem a jogsértő magatartás következtében károsuló magánszemélyek érdekeinek egyszerű halmozódását jelentik. Ez nem érinti a jogsérelmet szenvedett magánszemélyek által egyedileg indított eljárásokat.

(4)

Ami az alkalmazandó nemzeti rendelkezések szerinti jogellenes gyakorlat megszüntetésének célkitűzését érinti, a fent említett irányelveket átültető nemzeti intézkedések – ideértve azokat a védőintézkedéseket, amelyek meghaladják az említett irányelvek által előírt szintet, de összhangban vannak a Szerződéssel és ezek az irányelvek lehetővé teszik elfogadásukat – hatékonysága korlátozott lehet, amennyiben a jogellenes gyakorlat nem abban a tagállamban fejt ki hatást, mint amelyben kialakult, hanem egy másik tagállamban.

(5)	E nehézségek árthatnak a belső piac zavartalan működésének, miután az a következményük, hogy elegendő a jogellenes gyakorlat forrását áthelyezni egy másik országba annak érdekében, hogy azt kivonják a jogalkalmazás minden formája alól. Ez a verseny torzításának minősül.

(6)

E nehézségek olyan természetűek, hogy csökkentik a fogyasztók belső piac iránti bizalmát, és korlátozhatják a közösségi jog megsértésének minősülő gyakorlatok által sértett kollektív fogyasztói érdekeket képviselő szervezetek vagy a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét ellátni hivatott független köztestületek mozgásterét.

(7)

Az ilyen gyakorlatok gyakran átlépik a tagállamok közötti határokat. Sürgős a nemzeti intézkedések bizonyos fokú közelítése annak érdekében, hogy a fentiekben említett jogellenes gyakorlatok megszűnjenek függetlenül attól, hogy a jogellenes gyakorlat melyik tagállamban fejti ki hatásait. Ami a hatáskört illeti, a tervezett fellépés nem sérti a nemzetközi magánjog szabályait és a tagállamok között hatályban lévő egyezményeket, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok Szerződésből eredő általános jellegű kötelezettségeit, különösen a belső piac zavartalan működésére vonatkozó kötelezettségeiket.

(8)	A tervezett fellépés célja csak a Közösség által érhető el. Ezért a cselekvés a Közösségre hárul.

(9)

A Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdése azt írja elő a Közösségnek, hogy ne tegyen többet, mint ami a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. E rendelkezésnek megfelelően amennyire lehet, figyelembe kell venni az egyes nemzeti jogrendszerek sajátosságait, meghagyva a tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy különböző, egymással egyenértékű lehetőségek közül válasszanak. Azok a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az ezen irányelvben említett jogorvoslati kérelmek eldöntésére, megvizsgálhatják a korábbi határozatok hatásait.

(10)

Az egyik megoldási lehetőségnek abban kell állnia, hogy előírja egy vagy több, kifejezetten a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmét ellátni hivatott független köztestület számára, hogy gyakorolja az ezen irányelvben előírt cselekvési jogokat. Egy másik megoldási lehetőség szerint pedig elő kell írni, hogy e jogokat olyan szervezetek gyakorolják, amelyek célja a nemzeti jogalkotásban megállapított kritériumok alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme.

(11)	A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e megoldások egyike mellett döntsenek, vagy a kettőt összekapcsolják, nemzeti szinten kijelölve az ezen irányelv céljainak megvalósítására hivatott testületeket és/vagy szervezeteket.

(12)

A Közösségen belüli jogsértések elleni harc célkitűzéseihez a kölcsönös elismerés elvét kell alkalmazni e testületekre és/vagy szervezetekre. A tagállamoknak saját nemzeti egységeik kérésére közölniük kell a Bizottsággal azon nemzeti egységeik nevét és feladatát, amelyek jogosultak arra, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően saját országukban eljárást indítsanak.

(13)	A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyék e feljogosított egységek jegyzékét. Ellenkező nyilatkozat közzétételéig az e jegyzékben szereplő feljogosított egység eljárásindításra jogosultnak tekintendő.

(14)

A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy azt a felet, amelyik a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást akar indítani, előzetes konzultáció kezdeményezésére kötelezzék annak érdekében, hogy az a fél, akivel szemben eljárást kívánnak indítani, megszüntethesse vitatott jogsértő magatartását. A tagállamoknak képesnek kell lenniük annak megkövetelésére, hogy ezt az előzetes konzultációt egy általuk kijelölt független köztestülettel együtt folytassák.

(15)

Olyan esetekben, amikor a tagállamok megállapították, hogy előzetes konzultációt kell folytatni, a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételétől számított kéthetes határidőt kell előírni, amelynek elteltével a felperes további határidő nélkül fordulhat a hatáskörrel rendelkező bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz, amennyiben a jogsértő magatartás nem szűnt meg.

(16)	Indokolt, hogy a Bizottság jelentést készítsen ezen irányelv érvényesüléséről és különösen annak hatályáról, valamint az előzetes konzultáció működéséről.

(17)	Ennek az irányelvnek az alkalmazása nem érinti a közösségi versenyszabályok alkalmazását.

(18)	Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

(1) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy közelítse a fogyasztóknak az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt kollektív érdekeinek védelmét célzó, a 2. cikkben említett jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket azért, hogy biztosítsa a belső piac zavartalan működését.

(2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában jogsértésnek minősül minden olyan cselekmény, amely ellentétes a tagállamok belső jogrendjébe átültetett, az I. mellékletben felsorolt irányelvekben foglalt rendelkezésekkel és sérti az (1) bekezdésben említett kollektív érdekeket.

2. cikk

A jogsértés megszüntetésére irányuló eljárások

(1) A tagállamok kijelölik azokat a bíróságokat vagy közigazgatási hatóságokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy döntsenek a 3. cikk értelmében feljogosított egységek által kezdeményezett olyan eljárásokban, amelyek a következőkre irányulnak:

a)	valamennyi jogsértés megszüntetése vagy megtiltása kellő gyorsasággal, adott esetben sürgősségi eljárással;

b)	adott esetben olyan intézkedések, mint a határozat egy részének vagy egészének megfelelőnek ítélt formában történő közzététele és/vagy helyreigazító nyilatkozat közzététele a jogsértő magatartás tartós hatásainak kiküszöbölése érdekében;

amennyiben az érintett tagállam jogrendszere megengedi, a félnek, akivel szemben az eljárás indult, marasztalása esetén arra való kötelezése, hogy amennyiben a határozatot nem teljesíti a bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok által megszabott határidőn belül, úgy fizessen meg az államkincstár vagy a nemzeti jogszabályok által megjelölt bármely kedvezményezett számára egy, a késedelmes napok száma alapján megállapított pénzösszeget vagy bármilyen más, a nemzeti jogszabályok által meghatározott összeget a határozatok végrehajtásának biztosítása érdekében.

(2) Ez az irányelv nem érinti a nemzetközi magánjognak az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályait, azaz rendesen vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértést elkövették, vagy annak a tagállamnak a jogát, ahol a jogsértés kifejti hatásait.

3. cikk

Eljárás indítására feljogosított egységek

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában feljogosított egységnek minősül bármely olyan testület vagy szervezet, melyet valamely tagállam jogának megfelelően hoztak létre, és amelynek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy betartassa az 1. cikk rendelkezéseit, így különösen ilyen egységnek minősül:

a)	egy vagy több – kifejezetten az 1. cikkben említett érdekek védelméért felelős – független köztestület azokban a tagállamokban, ahol ilyen testületek léteznek, és/vagy

b)	olyan szervezetek, amelyek célja az 1. cikkben említett érdekek védelme a nemzeti jogszabályok által megállapított feltételeknek megfelelően.

4. cikk

Közösségen belüli jogsértések

(1) Valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy amennyiben az adott tagállamból eredő jogsértő magatartás egy másik tagállam feljogosított egysége által védett érdekeket sért, úgy ez az egység a 2. cikkben említett bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz fordulhasson az e cikk (3) bekezdésében előírt jegyzék felmutatásával. A bíróságok vagy közigazgatási hatóságok a feljogosított egység eljárásindítási jogosultságának bizonyítékaként fogadják el e jegyzéket, de ez nem érinti azon jogukat, hogy megvizsgálhassák, hogy a feljogosított egység célja indokolja-e azt, hogy az egység az adott ügyben eljárást indítson.

(2) A Közösségen belüli jogsértések elleni küzdelem érdekében és más egységek nemzeti jogszabályok által elismert jogainak sérelme nélkül, a tagállamok – a feljogosított egységeik kérelme alapján – közlik a Bizottsággal, hogy az említett egységek jogosultak a 2. cikk alapján eljárást indítani. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e feljogosított egységek nevéről és céljáról.

(3) A Bizottság elkészíti a (2) bekezdésben említett egységek jegyzékét, a céljuk megadásával. Ezt a jegyzéket közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában; e lista bármely változását haladéktalanul közzéteszik, miután hathavonta közölnek egy frissített jegyzéket.

5. cikk

Előzetes konzultáció

(1) A tagállamok előírhatnak vagy hatályban tarthatnak olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében az a fél, aki a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást akar indítani, azt csak akkor teheti meg, ha azzal a féllel, akivel szemben eljárást kíván indítani vagy ezzel a féllel és annak a tagállamnak egy, a 3. cikk a) pontja szerinti feljogosított egységével, ahol a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást megindítják, konzultáció révén megpróbálta elérni a jogsértés megszüntetését. A tagállam dönti el, hogy a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást kezdeményezni szándékozó félnek kell-e konzultálnia a feljogosított egységgel. Ha a konzultációs kérelem kézhezvételétől számított két héten belül nem sikerül elérni a jogsértés megszüntetését, az érintett fél további határidő nélkül megindíthatja a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárást.

(2) A tagállamok által az előzetes konzultációra vonatkozóan megállapított szabályokat közlik a Bizottsággal és közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

6. cikk

Jelentések

(1) A Bizottság háromévente és első alkalommal legkésőbb 2003. július 2-án, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról.

(2) Első jelentésében a Bizottság különösen a következőket vizsgálja:

a)	ennek az irányelvnek a hatályát a kereskedelmi, ipari vagy kézműves tevékenységet végző, továbbá a szabadfoglalkozású személyek kollektív érdekeinek védelme vonatkozásában;

b)	ezen irányelv hatályát, amint azt az I. mellékletben felsorolt irányelvek meghatározzák;

c)	azt a kérdést, hogy az 5. cikk szerinti előzetes konzultációk hozzájárultak-e a fogyasztók hatékony védelméhez.

Szükség esetén ezt a jelentést kiegészítik az irányelv módosítását célzó javaslatokkal.

7. cikk

Szélesebb cselekvési lehetőséget biztosító rendelkezések

Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan rendelkezéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el, amelyek a feljogosított egységek vagy bármely más érintett személy részére nemzeti szinten szélesebb cselekvési lehetőség biztosítását célozzák.

8. cikk

Végrehajtás

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A II. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 98/27/EK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv 2009. december 29-én lép hatályba.

11. cikk

Az irányelv címzettjei

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2009. április 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

P. NEČAS

(1) HL C 161., 2007.7.13., 39. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. június 19-i véleménye (HL C 146E., 2008.6.12., 73. o.) és a Tanács 2009. március 23-i határozata.

(3) HL L 166., 1998.6.11., 51. o.

(4) Lásd a II. melléklet A. részét.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT IRÁNYELVEK (1) JEGYZÉKE

1.	Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv (HL L 372., 1985.12.31., 31. o.).

2.	A fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. december 22-i 87/102/EGK tanácsi irányelv (HL L 42., 1987.2.12., 48. o.) (2).

3.	A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv: 10–21. cikk (HL L 298., 1989.10.17., 23. o.).

4.	A szervezett utazási formákról szóló, 1990. június 13-i 90/314/EGK tanácsi irányelv (HL L 158., 1990.6.23., 59. o.).

5.	A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

6.	A távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 144., 1997.6.4., 19. o.).

7.	A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

8.	A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

9.	Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i, 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv: 86–100. cikk (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

10.	A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.).

11.	A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

12.	A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

13.

A szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 33., 2009.2.3., 10. o.).

(1) Az 5., 6., 9., és 11. pontban megjelölt irányelvek különös rendelkezéseket tartalmaznak a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokra vonatkozóan.

(2) Az irányelvet 2010. május 12-i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

(lásd a 9. cikket)

Az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (HL L 166., 1998.6.11., 51. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).	kizárólag a 10. cikket illetően
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).	kizárólag a 18. cikk (2) bekezdését illetően
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (HL L 271., 2002.10.9., 16. o.).	kizárólag a 19. cikket illetően
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).	kizárólag a 16. cikk (1) bekezdését illetően
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).	kizárólag a 42. cikket illetően

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és alkalmazásra előírt határidők

(lásd a 9. cikket)

Irányelv	Az átültetés határideje	Az alkalmazás napja
98/27/EK irányelv	2001. január 1.	—
1999/44/EK irányelv	2002. január 1.	—
2000/31/EK irányelv	2002. január 16.	—
2002/65/EK irányelv	2004. október 9.	—
2005/29/EK irányelv	2007. június 12.	2007. december 12.
2006/123/EK	2009. december 28.	—

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

98/27/EK irányelv	Ez az irányelv
1–5. cikk	1–5. cikk
6. cikk, (1) bekezdés	6. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés	6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés	6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont
6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés	6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, c) pont
6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
7. cikk	7. cikk
8. cikk, (1) bekezdés	—
8. cikk, (2) bekezdés	8. cikk
—	9. cikk
9. cikk	10. cikk
10. cikk	11. cikk
Melléklet	I. melléklet
—	II. melléklet
—	III. melléklet

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/37

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 27.)

az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról szóló 2007/134/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/357/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 2. és 3. cikkére,

tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló „Ötletek” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/972/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 4. cikke (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A hetedik keretprogramon belül az „Ötletek” egyedi programnak az a célja, hogy a természettudományok, a műszaki tudomány és a humán tudományok valamennyi részterületén támogatást nyújtson a kutatók által megválasztott témákban a kutatók által javasolt felderítő kutatáshoz.

(2)	Az „Ötletek” egyedi program végrehajtásának eszközeként a 2007/134/EK bizottsági határozat (3) létrehozta az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT).

(3)	A 2007/134/EK határozat 1. cikke értelmében az EKT-t egy független Tudományos Tanács és egy célzott végrehajtó struktúra alkotja.

(4)

A Tudományos Tanács a Bizottság által kinevezett, a természettudományok, a műszaki tudomány és a humán tudományok területén nagy szaktekintélynek örvendő szakemberekből áll, akik a testület munkájában mindenfajta külső befolyástól mentesen, saját nevükben vesznek részt. A testület a 2007/134/EK határozat 3. cikkében meghatározott feladatokat látja el.

(5)	A 2007/134/EK határozat 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tudományos Tanács legfeljebb huszonkét tagból áll.

(6)	Személyes okokból a Tudományos Tanács következő három tagja bejelentette lemondását: Prof. Manuel CASTELLS, Katalán Szabadegyetem; Prof. Paul J. CRUTZEN, Max Planck Kémiai Kutatóintézet, Mainz; Prof. Lord MAY, Oxfordi Egyetem.

(7)	A 2007/134/EK határozat 4. cikkének (7) bekezdése értelmében ha egy tag lemond vagy egy nem megújítható megbízatás lejár, a Bizottság köteles új tagot kinevezni.

(8)	A 2007/134/EK határozat 4. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagok kinevezése négy évre szól, és a Tudományos Tanács tevékenységének folytonosságát biztosító rotációs rendszer keretében egy alkalommal, legfeljebb további négy évre megújítható.

(9)

A 2007/134/EK határozat 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a testület létrehozását követően a tagokat a Bizottság az említett határozat I. mellékletében meghatározott szempontok és kritériumok alapján, egy, a Tudományos Tanáccsal egyeztetett, független és átlátható kiválasztási eljárást követve köteles kinevezni, aminek keretében egyeztetnie kell a tudományos közösséggel, és jelentést kell tennie a Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárás egy független kiválasztóbizottság részvételével lezajlott, és ez a bizottság megküldte jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A bizottság ajánlásokat fogalmazott meg a három új tag személyére vonatkozóan, amelyek elfogadása megtörtént.

(10)	A 2007/134/EK határozat 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a testület létrehozását követően kinevezett új tagok jegyzékét a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezéseinek betartásával közzé kell tenni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság az e határozat mellékletében felsorolt személyeket négyéves időtartamra kinevezi az Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának tagjává.

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 27-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 400., 2006.12.30., 244. o. Helyesbítve: HL L 54., 2007.2.22., 81. o.

(3) HL L 57., 2007.2.24., 14. o.

(4) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

MELLÉKLET

AZ EKT TUDOMÁNYOS TANÁCSÁNAK ÚJ TAGJAI

Prof. Sierd A.P.L. CLOETINGH, Amszterdami Szabadegyetem

Prof. Carlos M. DUARTE, Spanyol Tudományos Kutatási Tanács, Mallorca

Prof. Henrietta L. MOORE, Cambridge-i Egyetem

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/39

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 29.)

az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információk összehangolásáról és rendszeres továbbításáról, valamint a 18. cikkében említett kérdőívről

(az értesítés a C(2009) 3011. számú dokumentummal történt)

(2009/358/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, valamint 18. cikkére,

mivel:

(1)

E határozat célja a 2006/21/EK irányelv 7. cikkének (5) bekezdésében, 11. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében említett információk összehangolt, kellő időben történő és megfelelő összegyűjtését és – kérelemre – továbbítását biztosító minimumkövetelmények meghatározása, és ugyanezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett kérdőív alapvető tartalmának meghatározása.

(2)	Célszerű, hogy a 2006/21/EK irányelv 7. cikkének (5) bekezdésében, 11. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében említett információkra vonatkozó éves tájékoztatás a május 1. és a következő év április 30. közötti időszakra terjedjen ki.

(3)	Indokolt, hogy a 2006/21/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés első alkalommal a 2008. május 1. és 2011. április 30. közötti időszakra terjedjen ki, és azt legkésőbb 2012. február 1-jéig küldjék meg a Bizottságnak.

(4)

Az e határozat végrehajtásával járó igazgatási terhek csökkentése érdekében indokolt, hogy a szükséges információk köre az irányelv végrehajtásának javítása szempontjából hasznos adatokra korlátozódjon. Hasonlóképpen célszerű, hogy a 2006/21/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében említett eseményekről való éves tájékoztatás azon tagállamokra korlátozódjon, ahol ilyen eseményre a vizsgált időszakban sor került.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2006/21/EK irányelv 23. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/21/EK irányelv 7. cikkének megfelelően kiadott engedélyekben szereplő azon információkat, amelyeket a közösségi statisztikai hivatalok számára hozzáférhetővé kell tenni, ha azok ezt statisztikai célból kezdeményezik, az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

Abban az esetben, ha egy tagállamban egy vagy több, a 2006/21/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében és 12. cikkének (6) bekezdésében említett esemény következik be, az érintett tagállam minden egyes eseményre vonatkozóan évente megküldi a Bizottságnak a II. mellékletben meghatározott információkat. Ezeknek az információknak a május 1. és a következő év április 30. közötti időszakra kell kiterjedniük, és azokat legkésőbb ez utóbbi év július 1-jéig meg kell küldeni a Bizottságnak.

3. cikk

A tagállamok a 2006/21/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az irányelv végrehajtásáról szóló jelentést a III. mellékletben foglalt kérdőív felhasználásával készítik el.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 29-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

I. MELLÉKLET

A 2006/21/EK irányelvnek megfelelően kiadott engedélyek felsorolásában feltüntetendő információk

1.	A létesítmény neve és címe, az engedély kiadására illetékes hatóság és az ellenőrzésre illetékes hatóság.

2.	A kiadott engedélyre vonatkozó alapvető információk, ideértve az engedély kiadásának időpontját, érvényességi idejét, a hulladékkezelő létesítmény osztályát az irányelv 9. cikke alapján, és a létesítmény üzemeltetési fázisának (működési, bezárási, vagy bezárás utáni fázis) leírását.

3.	Szükség esetben a hulladék típusára vonatkozó információk, valamint a létesítmények és a felügyeleti és ellenőrzési eljárások rövid leírása.

II. MELLÉKLET

A 2006/21/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése alapján a 11. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (6) bekezdésében említett eseményekről a Bizottságnak megküldendő információk

Minden egyes eseményre vonatkozóan az alábbi információkat kell összegyűjteni és a Bizottságnak megküldeni:

1.	A létesítmény neve és címe, az engedély kiadására illetékes hatóság és az ellenőrzésre illetékes hatóság.

A kiadott engedélyre vonatkozó információk, ideértve az engedély kiadásának időpontját, érvényességi idejét, a hulladékkezelő létesítmény osztályát az irányelv 9. cikke alapján, a hulladék típusát, valamint a felszerelések és a felügyeleti és ellenőrzési eljárások rövid leírását; a létesítmény üzemeltetési fázisának (működési, bezárási, vagy bezárás utáni fázis) leírását.

Az esemény leírása, amely az alábbiakat tartalmazza:

a)	az esemény jellege és leírása; az esemény észlelésének leírása; az esemény helye és ideje;

b)	az üzemeltető által az illetékes hatóságnak megküldött információk, valamint a nyilvánossággal és – amennyiben releváns – határokon átnyúló hatás esetén az esetlegesen érintett más tagállamokkal közölt információk leírása és ezen információk továbbításának ideje;

c)	a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások, valamint a hulladékkezelő létesítmény stabilitását érintő lehetséges következmények értékelése;

d)	az esemény lehetséges okainak elemzése.

Az esemény utáni helyreállítás érdekében tett korrekciós intézkedések, nevezetesen:

a)	amennyiben alkalmazandó, a vészhelyzeti terv végrehajtásának leírása;

b)	az illetékes hatóságok által adott utasítások típusa;

c)	egyéb intézkedések.

Az ugyanilyen jellegű események bekövetkezésének megelőzése érdekében hozott intézkedések leírása, így különösen:

a)	az engedély új feltételei;

b)	a felügyeleti és az ellenőrzési rendszer kiigazítása;

c)	az információtovábbítás javítása;

d)	egyéb intézkedések.

6.	A más tagállamok és a Bizottság számára az irányelv végrehajtásának javítása szempontjából esetlegesen hasznos további információk.

III. MELLÉKLET

„A tagállamok által a 2006/21/EK irányelv végrehajtásáról történő jelentéstételhez használandó kérdőív

A. RÉSZ: AZ ELSŐ JELENTÉSTÉTELI IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN EGY ALKALOMMAL MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Igazgatási szervezet és általános információk

Kérjük, jelölje meg az alábbiakra illetékes hatóságo(ka)t:

a)	az üzemeltetők által előterjesztett hulladékgazdálkodási tervek ellenőrzése és jóváhagyása;

b)	külső vészhelyzeti tervek elfogadása az »A« osztályba sorolt létesítmények tekintetében;

c)	engedélyek kiadása és frissítése, valamint a pénzügyi biztosíték megállapítása és frissítése; és

d)	hulladékkezelő létesítmények vizsgálatának lefolytatása.

2. Hulladékgazdálkodási tervek és a súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk

a)	Kérjük, írja le röviden az irányelv 5. cikkének (6) bekezdésében említett, a hulladékgazdálkodási tervek jóváhagyására létrehozott eljárásokat.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (1) alkalmazási körébe nem tartozó »A« osztályba sorolt létesítményekre vonatkozóan kérjük, írja le az alábbiak érdekében hozott intézkedéseket:

—	a súlyos baleseti kockázatok azonosítása,

—	a szükséges jellemzőknek a létesítmény tervezése, üzemeltetése és bezárása során történő beépítése, és

—	az emberi egészségre és/vagy a környezetre gyakorolt káros hatások korlátozása.

3. Engedély és pénzügyi biztosíték

a)	Kérjük, jelölje meg az annak biztosítása érdekében tett intézkedéseket, hogy 2012. május 1-jéig valamennyi működő létesítmény rendelkezzen az irányelvnek megfelelő engedéllyel.

b)	Kérjük, írja le röviden azokat az intézkedéseket, amelyeket az elérhető legjobb technikáknak az engedélyek kiadására és ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóságok számára megismerhetővé tétele érdekében hoztak.

c)	Kérjük, jelölje meg, hogy éltek-e az irányelv 2. cikkének (3) bekezdésében említett azon lehetőséggel, amelynek alapján mérsékelhetők vagy felfüggeszthetők az – inert vagy nem inert – nem veszélyes hulladék, valamint nem szennyezett talaj és tőzeg lerakására vonatkozó követelmények.

d)	Kérjük, jelölje meg annak biztosítása érdekében tett intézkedéseket, hogy az engedélyek az irányelv 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően rendszeresen frissítésre kerüljenek.

Kérjük, mutassa be részletesen az irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében említett, a pénzügyi biztosíték létesítésére és időszakonkénti kiigazítására létrehozott eljárást. Hány létesítményre vonatkozóan nyújtottak már az irányelv rendelkezéseinek megfelelő pénzügyi biztosítékot? Hogyan biztosítják, hogy 2014. május 1. előtt valamennyi létesítményre vonatkozóan sor kerül pénzügyi biztosíték nyújtására?

4. A nyilvánosság részvétele, országhatárokon átnyúló hatások

a)	Kérjük, fejtse ki, hogyan elemzik és veszik figyelembe a nyilvánosság észrevételeit és véleményét az engedélyekről való döntések meghozatala előtt és a külső vészhelyzeti tervek elkészítése során.

b)	Az esetlegesen országhatárokon átnyúló hatást kifejtő létesítmények tekintetében hogyan biztosítják, hogy a szükséges információkat megfelelő ideig a másik tagállam és az érintett nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tegyék?

Az »A« osztályba sorolt létesítmények tekintetében és súlyos baleset esetén milyen gyakorlati intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy

—	a szükséges információkat az üzemeltető haladéktalanul eljuttassa az illetékes hatósághoz,

—	a biztonsági intézkedésekről és a szükséges intézkedésekről szóló információkat a nyilvánosság rendelkezésére bocsássák, és

—	az országhatárokon átnyúló hatást kifejtő létesítmények esetében az üzemeltető által szolgáltatott információkat a másik tagállamnak továbbítsák?

5. A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása

a)	Kérjük, mutassa be részletesen az annak biztosítására tett intézkedéseket, hogy a hulladékkezelő létesítmények irányítását az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően »hozzáértő személy« lássa el, és a személyzet megfelelő képzésben részesüljön.

b)	Kérjük, írja le röviden azt az eljárást, amelyet a hatóságnak minden, a létesítmény stabilitását esetlegesen veszélyeztető eseményről és a felügyeleti eljárás által feltárt jelentős környezeti hatásról 48 órán belül történő értesítésére hoztak létre.

Kérjük, írja le, hogyan ellenőrzi az illetékes hatóság a 11. cikkel összhangban, hogy a felügyeleti eredményekről készített rendszeres jelentéseket

—	az üzemeltető eljuttatja a hatóságnak, és

—	e jelentések bizonyítják az engedélyezési feltételek betartását.

6. A bezárásra és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás, nyilvántartás

a)	Kérjük, mutassa be röviden az annak biztosítására létrehozott eljárást, hogy a létesítmény bezárását követően és amikor a hatóság szükségesnek ítéli, a létesítmény stabilitásának rendszeres ellenőrzésére és a környezeti hatások minimalizálására irányuló intézkedések meghozatalára kerül sor.

b)	Kérjük, mutassa be részletesen a bezárt létesítményekre vonatkozó, az irányelv 20. cikkében előírt nyilvántartás 2012. május 1-jéig történő elkészítése érdekében hozott intézkedéseket.

7. Vizsgálatok

a)	Kérjük, fejtse ki röviden, figyelembe veszik-e az irányelv alkalmazási körébe tartozó létesítmények ellenőrzése során a környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeit (2), és ha igen, milyen módon.

b)	Kérjük, írja le röviden a vizsgálatok tervezését. Meghatároznak-e a vizsgálat céljából kiemelt létesítményeket, és ha igen, mely szempontok alapján? A vizsgálatok gyakorisága és típusa igazodik-e a létesítményekkel és környezetükkel összefüggő kockázatokhoz?

c)	Kérjük, fejtse ki, milyen vizsgálatokat végeznek, így például helyszíni, rutinszerű vagy nem rutinszerű vizsgálatot, mintavételt, az önfelügyelet keretében gyűjtött adatok ellenőrzését, a hulladékkezeléssel kapcsolatos műveletek naprakész nyilvántartásának ellenőrzését.

d)	Kérjük, mutassa be a jóváhagyott hulladékgazdálkodási tervek rendszeres frissítésének és felügyeletének biztosítására szolgáló intézkedéseket.

e)	Milyen szabályok vonatkoznak az irányelv 19. cikkének értelmében a nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra?

B. RÉSZ: VALAMENNYI JELENTÉSTÉTELI IDŐSZAKRA VONATKOZÓAN MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK

1. Igazgatási szervezet és általános információk

a)	Kérjük, jelölje meg az e kérdőívre adott válaszok koordinálásáért felelős közigazgatási szervet (név, cím, kapcsolattartó, e-mail cím).

b)	Kérjük, amennyiben lehetséges, a mellékletben megadott táblázat felhasználásával becsülje meg a tagállam területén található, ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítmények számát.

c)	Kérjük, jelölje meg az Ön tagállamának területén működő, »A« osztályba sorolt és más tagállam területén esetlegesen környezeti hatást vagy az emberi egészségre gyakorolt hatást kifejtő hulladékkezelő létesítmények számát.

2. Hulladékgazdálkodási tervek és a súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk

Kérjük, írja le röviden:

—	a jelentéstételi időszakban ideiglenesen vagy véglegesen jóváhagyott vagy elutasított hulladékgazdálkodási tervek számát, és

—	amennyiben releváns és ha lehetséges, az adott hulladékgazdálkodási terv végleges elutasításának indokait.

b)	Kérjük, sorolja fel az irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett külső vészhelyzeti terveket. Amennyiben még nem minden »A« osztályba sorolt létesítményre vonatkozik vészhelyzeti terv, kérjük, jelölje meg a hiányzó tervek számát és az e tervek elkészítésének ütemezését.

Amennyiben az Ön országában elfogadták az inert hulladékoknak az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2009/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdése f) pontjának végrehajtása céljából az inert hulladék fogalmának kiegészítéséről szóló, 2009. április 30-i 2009/359/EK bizottsági határozat (3) 2. cikkének (3) bekezdésében említett felsorolását, kérjük, mellékelje e listát azon információk és adatok rövid leírásával együtt, amelyek alapján eldöntötték, hogy a felsorolt hulladékok inertnek tekinthetők.

3. Engedély és pénzügyi biztosíték

Kérjük amennyiben lehetséges, a mellékletben szereplő táblázat felhasználásával adja meg azon létesítmények számát, amelyek részére az irányelv rendelkezéseivel összhangban engedélyt adtak ki.

4. A bezárásra és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás, nyilvántartás

a)	Kérjük, jelölje meg, hány, az irányelv 12. cikkében leírt bezárási eljárást indítottak és/vagy hagytak jóvá a jelentéstételi időszak alatt.

b)	Az Ön országában hány létesítmény van bezárva és áll rendszeres felügyelet alatt?

5. Vizsgálatok

Kérjük, jelölje meg a jelentéstételi időszakban lefolytatott vizsgálatok számát, amennyiben lehetséges, megkülönböztetve az alábbi létesítményekben lefolytatott vizsgálatokat:

—	»A« osztályba sorolt létesítmények,

—	inert hulladékot kezelő létesítmények, és

—	nem inert, nem veszélyes hulladékot kezelő létesítmények.

Amennyiben a megfelelő földrajzi (nemzeti/regionális/helyi) szinten vizsgálati program készült, kérjük, csatolja e program(ok) másolatát a jelentés mellékleteként.

b)	Hány esetben állapították meg az irányelv rendelkezéseinek megsértését? Kérjük, jelölje meg a rendelkezések megsértésének főbb okait és az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében tett intézkedéseket.

6. Egyéb releváns információk

a)	Kérjük, foglalja össze az irányelv végrehajtása során felmerült főbb nehézségeket. Hogyan oldották meg ezeket az esetleges problémákat?

b)	Kérjük, írje le az irányelv végrehajtásával kapcsolatos esetleges további megjegyzéseit, javaslatait vagy ilyen információkat.

MELLÉKLET (4)

	Működő	Működő, engedéllyel rendelkező (5)	Átmeneti időszakban (6)	Bezárási fázisban (7)	Bezárt vagy elhagyott (8)
»A« osztály (9)
ebből »Seveso« létesítmények (10)
Nem »A« osztály
Inert hulladék (11)
Nem veszélyes nem inert hulladék
Összesen

(1) HL L 10., 1997.1.14., 13. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. április 4-i ajánlása a tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról (HL L 118., 2001.4.27., 41. o.).

(3) HL L 110, 2009.5.1., 46. o.

(4) Kérjük, amennyiben lehetséges, részletezze a következő ágazatonként: építési ásványi nyersanyagok, fémércek, ipari ásványok, energetikai ásványi nyersanyagok és egyéb ágazatok.

(5) Az irányelv követelményeinek már megfelelő engedéllyel rendelkező létesítmények száma.

(6) A 2010 előtt bezárásra kerülő és a 24. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó létesítmények száma.

(7) Azon létesítmények száma, amelyek esetében a bezárási eljárás még folyamatban van (12. cikk).

(8) Kérjük, amennyiben lehetséges, becsülje meg az elhagyott vagy bezárt, potenciálisan káros és az irányelv 20. cikke alá eső létesítmények számát.

(9) Az irányelv 9. cikkének megfelelően »A« osztályba sorolt létesítmények.

(10) A 96/82/EK irányelv alkalmazási körébe tartozó létesítmények.

(11) Kizárólag az irányelvben meghatározott inert hulladékot kezelő létesítmények.”

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/46

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 30.)

az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdése f) pontjának végrehajtása céljából az inert hulladék fogalmának kiegészítéséről

(az értesítés a C(2009) 3012. számú dokumentummal történt)

(2009/359/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A 2006/21/EK irányelv 3. cikkének 3. pontja tartalmazza az inert hulladék fogalmának meghatározását.

(2)	Az inert hulladék meghatározásának kiegészítése olyan világos szempontok és feltételek meghatározásának célját szolgálja, amelyek alapján az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék inert hulladéknak tekinthető.

(3)

Az e határozat végrehajtásából eredő igazgatási terhek minimalizálása érdekében műszaki szempontból helyénvaló a külön vizsgálat alól mentesíteni azon hulladékokat, amelyekre vonatkozóan releváns információk állnak rendelkezésre, valamint lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy elfogadják azon hulladékok felsorolását, amelyek az e határozatban foglalt szempontok alapján inert hulladéknak tekinthetők.

(4)	A felhasznált információk minőségének és reprezentativitásának biztosítása érdekében e határozatot indokolt a hulladékoknak a 2009/360/EK bizottsági határozattal (2) összhangban történő jellemzése keretében alkalmazni és azonos információforrásokra alapozni.

(5)	E határozat rendelkezései összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 18. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Hulladék akkor tekintendő a 2006/21/EK irányelv 3. cikke 3. pontjának értelmében vett inert hulladéknak, ha az alábbi feltételek rövid és hosszú távon egyaránt teljesülnek:

a)	a hulladék nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget;

b)	a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 0,1 %, vagy a hulladék maximális szulfid-kén tartalma 1 %, és a semlegesítő potenciál aránya nagyobb, mint 3, amely arányt a semlegesítő potenciál és a savképző potenciál közötti arányként kell meghatározni, és statikus prEN 15875 vizsgálattal kell mérni;

c)	a hulladék esetében nem áll fenn az öngyulladás veszélye, és a hulladék nem ég;

a hulladékban a környezetre vagy az emberi egészségre esetlegesen káros anyagok, így különösen az As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, V és Zn aránya, ideértve a finom részecskékben található anyagokat is, kellően alacsony ahhoz, hogy az emberre és a környezetre rövid és hosszú távon egyaránt jelentéktelen kockázatot jelentsen. Ezen anyagok aránya akkor tekinthető kellően alacsonynak ahhoz, hogy az emberre és a környezetre jelentéktelen kockázatot jelentsen, ha nem haladja meg a nem szennyezettként azonosított telepekre megállapított nemzeti küszöbértékeket vagy a vonatkozó nemzeti természetes háttérszintet;

e)	a hulladék lényegében mentes az ásványianyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsíthatják a környezetet vagy az emberi egészséget.

(2) A hulladék külön vizsgálat nélkül akkor tekinthető inert hulladéknak, ha az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazolható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket megfelelően vizsgálták és azok teljesülése a rendelkezésre álló információk vagy érvényes eljárások vagy rendszerek alapján megállapítható.

(3) A tagállamok elfogadhatják az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban inertnek tekintendő hulladékok felsorolását.

2. cikk

A hulladékok inert jellegének e határozattal összhangban történő értékelését a hulladékoknak a 2009/360/EK határozatban említett jellemzése keretében kell elvégezni, és azonos információforrásokra kell alapozni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 48 oldalát.

(3) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/48

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 30.)

a hulladékoknak az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozásáról

(az értesítés a C(2009) 3013. számú dokumentummal történt)

(2009/360/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A 2006/21/EK irányelv rendelkezik a hulladékok jellemzéséről, amely az ásványinyersanyag-kitermelő létesítmények üzemeltetői által készítendő és az illetékes hatóság által jóváhagyandó hulladékgazdálkodási terv részét képezi. Az irányelv II. melléklete felsorol néhány olyan szempontot, amelyet a hulladékok jellemzésének tartalmaznia kell.

(2)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékok jellemzésének célja releváns információk szerzése a hulladékgazdálkodás tárgyát képező hulladékokról annak érdekében, hogy a hulladékok tulajdonságait, viselkedését és jellemzőit értékelni és nyomon követni lehessen, és így biztosítható legyen, hogy a hulladékot hosszú távon környezeti szempontból biztonságos körülmények között kezelik. Ezen kívül az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékok jellemzésének meg kell könnyítenie az ilyen hulladék kezelésére vonatkozó lehetőségek, valamint és az ehhez kapcsolódó – az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló – enyhítő intézkedések meghatározását.

(3)

Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladék jellemzéséhez szükséges információkat és adatokat célszerű a rendelkezésre álló releváns és megfelelő információk alapján, illetve szükség esetén mintavétel és vizsgálat útján gyűjteni. Indokolt biztosítani, hogy a hulladékok jellemzéséhez felhasznált információk és adatok e célra alkalmasak, megfelelő minőségűek és az adott hulladékra nézve reprezentatívak legyenek. Az információkat a hulladékgazdálkodási tervben megfelelően, az illetékes hatóság számára kielégítő módon szükséges alátámasztani.

(4)

Az összegyűjtendő információk részletességének szintjét és a kapcsolódó mintavételi vagy vizsgálati szükségleteket indokolt a hulladék típusához, az esetleges környezeti kockázatokhoz és a tervezett létesítményhez igazítani. Műszaki szempontból indokolt iteratív megközelítés választásának lehetővé tétele a hulladékok megfelelő jellemzésének biztosítása érdekében.

(5)	Műszaki szempontból helyénvaló a 2009/359/EK bizottsági határozatban (2) rögzített szempontoknak megfelelően inertnek minősített hulladékokat mentesíteni a geokémiai vizsgálat egy része alól.

(6)	E határozat rendelkezései összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 18. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hulladékok jellemzése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a hulladékok jellemzése, amelyet az ásványinyersanyag-kitermelő létesítmények üzemeltetőinek kell elvégezniük, megfeleljen az e határozatban foglaltaknak.

(2) A hulladékok jellemzése az információk alábbi, a mellékletben részletesen meghatározott kategóriáira terjed ki:

a)	háttér-információk;

b)	a kiaknázandó lelőhely geológiai jellemzői;

c)	a hulladék jellege és tervezett kezelése;

d)	a hulladék geotechnikai viselkedése;

e)	a hulladék geokémiai jellemzői és viselkedése.

(3) A hulladék geokémiai viselkedésének értékelése során figyelembe kell venni az inert hulladék meghatározásának a 2009/359/EK határozatban rögzített szempontjait. Abban az esetben, ha e szempontok alapján a hulladék „inertnek” tekintendő, csak a melléklet 5. pontjában említett geokémiai vizsgálat megfelelő része végzendő el.

2. cikk

Információk gyűjtése és értékelése

(1) A hulladékok jellemzéséhez szükséges információkat és adatokat a (2)–(5) bekezdésben meghatározott sorrendnek megfelelően kell összegyűjteni.

(2) Figyelembe kell venni meglevő vizsgálatokat és tanulmányokat, a meglévő engedélyeket is ideértve, valamint geológiai felméréseket, hasonló telepeket, inert hulladékok listáit, megfelelő tanúsítási rendszereket és hasonló anyagokra vonatkozó európai vagy nemzeti szabványokat, amelyek megfelelnek a mellékletben rögzített technikai követelményeknek.

(3) Az információk minőségét és reprezentativitását értékelni kell, és azonosítani kell az esetlegesen hiányzó információkat.

(4) Abban az esetben, ha a hulladék jellemzéséhez szükséges információ hiányzik, az EN 14899 szabvánnyal összhangban mintavételi tervet kell készíteni, és a mintavételi tervnek megfelelően mintákat kell venni. A mintavételi tervnek a szükségesként azonosított információkon kell alapulnia, így többek között az alábbiakon:

a)	az adatgyűjtés célja;

b)	vizsgálati program és mintavételi követelmények;

c)	mintavételi helyek, így a fúrómagból, vájathomlokról, szállítószalagról, meddőhányóból, zagytározóból vagy más megfelelő helyről történő mintavétel;

d)	a minták számára, méretére, súlyára, leírására és kezelésére vonatkozó eljárások és ajánlások.

A mintavétel eredményeinek megbízhatóságát és minőségét értékelni kell.

(5) A jellemzési folyamat eredményeit értékelni kell. Szükség esetén ugyanezen módszerek alkalmazásával kiegészítő információkat kell gyűjteni. A végleges eredményt fel kell tüntetni a hulladékgazdálkodási tervben.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 46. oldalát.

(3) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

MELLÉKLET

A HULLADÉKOK JELLEMZÉSÉVEL KAPCSOLATOS TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK

1. Háttér-információk

Az ásványinyersanyag-kitermelő tevékenység általános hátterének és célkitűzéseinek értékelése és megértése.

Általános információk gyűjtése az alábbiakról:

—	a kutatási, kitermelési vagy feldolgozási tevékenység,

—	a kitermelési módszer típusa és leírása és az alkalmazott eljárás,

—	a tervezett termék jellege.

2. A kiaknázandó lelőhely geológiai jellemzői

A kitermelés és ásvány-előkészítés során keletkezett hulladékegységek azonosítása, az alábbiakra vonatkozó releváns információk szolgáltatásával:

—	a mellékkőzet jellege, kémiai és ásványtani jellemzői, ideértve az ásványosodott kőzetek és meddőkőzetek hidrotermális elváltozásait is,

—	a lelőhely jellege, a kőzetteléreket és az ásványteléreket is ideértve,

—	a lelőhely mineralizációs tipológiája, kémiai és ásványtani jellemzői, ideértve a fizikai tulajdonságokat, így a sűrűséget, a porozitást, a szemcseméret-eloszlást és víztartalmat, a kitermelt ásványokra, a meddő ásványokra és a hidrotermális úton újonnan keletkezett ásványokra kiterjedően,

—	a lelőhely kiterjedése és geometriája,

—	erózió és szupergén átalakulás kémiai és ásványtani szempontból.

3. A hulladék és tervezett kezelése

Az egyes kutatási, kitermelési vagy ásvány-előkészítési tevékenységek során keletkező valamennyi hulladék jellegének leírása, a fedőréteget, a meddő kőzetet és a meddő zagyot is ideértve, az alábbiakra vonatkozó információk szolgáltatásával:

—	a hulladék eredete a kitermelés helyszínén és az adott hulladék keletkezéséhez vezető folyamat, úgymint kutatás, kitermelés, aprítás vagy dúsítás,

—	a hulladék mennyisége,

—	a hulladékszállító rendszer leírása,

—	a kezelés során használandó vegyi anyagok leírása,

—	a hulladék besorolása a 2000/532/EK bizottsági határozat (1) alapján, a veszélyes tulajdonságokat is ideértve,

—	a tervezett hulladékkezelő létesítmény típusa, a hulladék expozíciójának végleges formája és a hulladék létesítményben történő elhelyezésének módja.

4. A hulladék geotechnikai viselkedése

A hulladék lényegi fizikai jellemzőinek értékelésére alkalmas paraméterek azonosítása, a hulladékkezelő létesítmény típusának figyelembevételével.

A szóba jöhető releváns paraméterek a granulometria, a plaszticitás, a sűrűség és a víztartalom, a tömörödés foka, a nyírószilárdság és a súrlódási szög, az áteresztőképesség és a hézagarány, a nyomásszilárdság és a megszilárdulás.

5. A hulladék geokémiai jellemzői és viselkedése

A hulladék, valamint a hulladékban maradó adalékanyagok vagy maradványok kémiai és ásványtani jellemzőinek megjelölése.

A csurgalékvizek kémiai jellemzőinek megbecsülése az egyes hulladéktípusokra vonatkozóan a hulladék tervezett kezelésének figyelembevételével, így különösen

—	a fémek, az oxianion és a só kioldhatóságának értékelése az idő és pH függvényében kioldódási vizsgálattal, és/vagy átöblítéses vizsgálattal és/vagy a kibocsátás időbeli vizsgálatával és/vagy más megfelelő vizsgálattal,

—	a szulfidtartalmú hulladékok esetében statikai vagy kinetikai vizsgálatokat kell elvégezni a savanyú csurgalékvizek keletkezésének és a fémek kimosódásának időbeli meghatározása érdekében.

(1) HL L 226., 2000.9.6., 3. o.

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 30.)

az egyes vetőmagokra és gabonavetőmagokra vonatkozó finnországi támogatásnak a 2009. évre történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2009) 3078. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és svéd nyelvű szöveg hiteles.)

(2009/361/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 182. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A finn kormány 2008. december 10-én kelt levelében engedélyt kért arra, hogy a 2009-től 2010-ig terjedő időszakban támogatást nyújthasson a mezőgazdasági termelőknek egyes olyan vetőmag- és gabonavetőmag-fajták meghatározott mennyiségei után, amelyeket a sajátos időjárási körülmények miatt csak Finnországban termesztenek.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 182. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján Finnország jelentésben számolt be a Bizottságnak az engedélyezett támogatás eredményeiről. Következésképpen nemzeti támogatás nyújtható a 2009-ben termelt vetőmagra.

(3)

Finnország hektáralapú támogatásban kíván részesíteni a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (2) XIII. mellékletében felsorolt, a Gramineae (pázsitfűfélék) és a Leguminosae (hüvelyesek) közé tartozó fajok magjaival, de nem a Phleum pratense L. (Timothy) (mezei komócsin) magjaival bevetett egyes területeket, valamint gabonafélék magjaival bevetett egyes területeket.

(4)

A javasolt támogatásnak meg kell felelnie az 1234/2007/EK rendelet 182. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek. A támogatás olyan, kifejezetten finnországi termesztésre szánt vetőmag- és gabonavetőmag-fajtákra vonatkozik, amelyek ezen ország időjárási viszonyaihoz alkalmazkodtak, és más országban nem használatosak. A Bizottság csak olyan finn fajták vetőmagjai tekintetében adhatja meg az engedélyt, amelyeket kizárólag Finnországban termesztenek.

(5)	Rendelkezni kell arról, hogy Finnország tájékoztassa a Bizottságot az e határozatban előírt korlátozások betartása érdekében hozott intézkedésekről.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Finnország engedélyt kap arra, hogy a 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig tartó időszakban a mellékletben említett összegek erejéig támogatást nyújtson az ország területén letelepedett azon mezőgazdasági termelők számára, akik a mellékletben említett növények minősített vetőmagjai előállításával foglalkoznak.

Az engedély kizárólag a finn nemzeti fajtajegyzékben szereplő és csak Finnországban termesztett növényfajtákra vonatkozik.

2. cikk

Finnország köteles megfelelő ellenőrzési rendszer révén biztosítani, hogy a támogatás odaítélése csak a mellékletben meghatározott fajtákra korlátozódjon.

3. cikk

Finnország köteles megküldeni a Bizottságnak a támogatás odaítélését megalapozó minősített fajták jegyzékét és e jegyzék mindennemű módosítását, továbbá tájékoztatni a Bizottságot a támogatásban részesített területek, valamint vetőmag- és gabonavetőmag-mennyiségek nagyságáról.

4. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

MELLÉKLET

Vetőmagok

Támogatható területek	:	A 73/2009/EK rendelet XIII. mellékletében szereplő Gramineae (pázsitfűfélék) és Leguminosae (hüvelyesek), de nem a Phleum pratense L. (Timonthy) (mezei komócsin) minősített vetőmagjaival bevetett területek.
A támogatás hektáronkénti maximális összege	:	220 EUR
Maximális költségvetés	:	442 200 EUR

Gabonavetőmagok

Támogatható területek	:	A búza, zab, árpa vagy rozs minősített vetőmagjaival bevetett területek.
A támogatás hektáronkénti maximális összege	:	73 EUR
Maximális költségvetés	:	2 190 000 EUR

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/54

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 30.)

a likopinnak a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2009) 3149. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles.)

(2009/362/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről szóló, 1997. január 27-i 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

2008. július 18-án a DSM Nutritional Products Ltd. vállalat kérelmezte az illetékes ír hatóságoknál a szintetikus likopin új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalát, és 2008. október 6-án Írország illetékes élelmiszer-értékelő testülete kiadta előzetes értékelő jelentését. Ebben a jelentésben megállapították, hogy tekintettel a likopinra vonatkozó, függőben lévő további kérelmekre, a szintetikus likopin esetében további értékelés szükséges annak biztosításához, hogy a különböző likopinok új élelmiszer-összetevőként való használatának engedélyezése azonos feltételek mellett történjen.

(2)	A Bizottság az előzetes értékelő jelentést 2008. október 22-én továbbította a tagállamokhoz.

(3)

2008. december 4-én az EFSA elfogadta a diétás termékekkel, táplálkozással és allergiákkal foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérésére kiadott, a Blakeslea trispora által hideg vizes diszperzióban termelt likopin biztonságosságáról szóló szakvéleményét („Scientific Opinion of the Scientific Panel on dietetic Products, Nutrition and Allergies on a request from the Commission related to the safety of lycopene from Blakeslea trispora Cold Water Dispersion (CWD)”). A szakvélemény megállapította, hogy az élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben való használatra szánt likopinkészítmények kiszerelése étolajos szuszpenzió, közvetlenül préselhető vagy vízoldható por. Mivel a likopin ilyen kiszerelésekben oxidatív változásokon mehet keresztül, megfelelő védelmet kell biztosítani az oxidatív folyamatok ellen.

(4)

Az EFSA azt is megállapította, hogy átlagos fogyasztó esetében a likopin fogyasztása az elfogadható napi bevitel (ADI) értéke alatt marad, néhány fogyasztó esetében azonban meghaladhatja ezt az értéket. Indokoltnak tűnik ezért az engedélyezés után több évig adatokat gyűjteni a bevitelről, hogy a likopin biztonságosságára és fogyasztására vonatkozó további információk alapján felül lehessen vizsgálni az engedélyezését. Külön figyelmet kell fordítani a gabonapehely likopintartalmára vonatkozó adatok gyűjtésére. Ugyanakkor a határozatnak ez az előírása a likopin új élelmiszer-összetevőként való használatára vonatkozik és nem vonatkozik a likopin élelmiszer-színezékként való használatára, mert utóbbi az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/107/EGK tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik.

(5)	A tudományos értékelés alapján megállapítást nyert, hogy a szintetikus likopin megfelel a 258/97/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az I. mellékletben meghatározott szintetikus likopin (a továbbiakban: a termék) forgalomba hozható új élelmiszer-összetevőként a Közösség piacán élelmiszerekben való felhasználásra a II. mellékletben meghatározott módon.

2. cikk

Az e határozattal engedélyezett új élelmiszer-összetevő megjelölése az azt tartalmazó élelmiszer címkéjén: „likopin”.

3. cikk

A DSM Nutritional Products Ltd. vállalat a termék forgalmazását figyelemmel kísérő programot hoz létre. Ez a program a III. mellékletnek megfelelően információkat gyűjt az élelmiszerben használt likopinról.

Az így kapott adatokat a vállalat a Bizottság és a tagállamok rendelkezésére bocsátja. Az új információk és az EFSA által készítendő jelentés alapján a likopin élelmiszer-összetevőként való használatát legkésőbb 2014-ben felül kell vizsgálni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a DSM Nutritional Products Ltd., Wurmis 576, CH – 4363 Kaiseraugst, Svájc, a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 43., 1997.2.14., 1. o.

(2) HL L 40., 1989.2.11., 27. o.

I. MELLÉKLET

A szintetikus likopin részletes leírása

LEÍRÁS

A szintetikus likopin előállítása az élelmiszerekben használt más karotenoidok előállításához szokásosan használt szintetikus intermedierek Witting kondenzációjával történik. A szintetikus likopin 96 % vagy több likopinból és kisebb mennyiségekben más rokon karotenoid komponensekből áll. A likopin megjelenési formája vagy alkalmas mátrixban lévő por, vagy olajos diszperzió. Színe sötétvörös vagy vörös-ibolya. Védeni kell oxidatív folyamatok ellen.

SPECIFIKÁCIÓ

Kémiai név	:	Likopin
CAS-szám	:	502-65-8 [(all-transz-likopin)]
Kémiai képlet	:	C40H56
Szerkezeti képlet	:
Molekulatömeg	:	536,85

II. MELLÉKLET

Azoknak az élelmiszereknek a felsorolása, amelyekhez a szintetikus likopin hozzáadható

Élelmiszer-kategória	Maximális likopintartalom
Gyümölcs/zöldség-alapú italok (beleértve a koncentrátumokat is)	2,5 mg/100 g
Intenzív izomterhelés igényeinek megfelelő italok, elsősorban sportolók számára	2,5 mg/100 g
Csökkentett energiatartalmú, testtömegcsökkentésre szolgáló étrendben felhasznált élelmiszerek	8 mg/étkezéshelyettesítő
Gabonapehely	5 mg/100 g
Zsírok és salátaöntetek	10 mg/100 g
Levesek, kivéve a paradicsomlevest	1 mg/100 g
Kenyér (ideérte a ropogós kenyeret)	3 mg/100 g
Speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerek	A speciális táplálkozási szükségleteknek megfelelően
Étrend-kiegészítők	15 mg napi adag a gyártó ajánlása szerint

III. MELLÉKLET

A szintetikus likopin termékbevezetés utáni figyelemmel kísérése

GYŰJTENDŐ INFORMÁCIÓK

A DSM Nutritional Products Ltd. vállalat által vevőinek abból a célból szállított szintetikus likopin mennyisége, hogy azt az Európai Unió piacán végtermékként forgalomba hozandó élelmiszerek előállítására használják.

Likopint tartalmazó élelmiszerek termékbevezetését nyilvántartó adatbázisokban végzett keresések eredménye, beleértve tagállamonként és bevezetett élelmiszerenként a likopintartalmat (dúsítási fok) és az adagnagyságokat.

AZ INFORMÁCIÓK KÖZLÉSE

A fenti információkat a 2009. és 2012. közötti évekre évente kell közölni az Európai Bizottsággal: első ízben 2010. október 31-én a 2009. július 1. és 2010. június 30. közötti tárgyidőszakról, majd ugyanilyen tárgyidőszakokkal a rákövetkező két évben.

KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

Adott esetben és ha a DSM Nutritional Products Ltd. rendelkezik ezekkel, ugyanilyen információkat kell közölnie az élelmiszer-színezékként használt likopin beviteléről.

Ha a DSM Nutritional Products Ltd. rendelkezik ilyenekkel, közölnie kell azokat a tudományos információkat, amelyek alapján mérlegelni lehet a likopinbevitel biztonságosan megengedhető határértékének módosítását.

A LIKOPINBEVITEL ÉRTÉKELÉSE

A fenti összegyűjtött és közölt információk alapján a DSM Nutritional Products Ltd. elvégzi a bevitel újbóli értékelését.

FELÜLVIZSGÁLAT

A Bizottság 2013-ban konzultálni fog az EFSA-val az iparág által szolgáltatott információk vizsgálata céljából.

1.5.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 110/58

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 30.)

az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a közösségi hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2009) 3517. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/363/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségben a fertőző betegségek járványügyi felügyeleti és ellenőrzési hálózatának létrehozásáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2119/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke c) pontjára,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata szerinti közösségi hálózat hatálya alá fokozatosan besorolandó fertőző betegségekről szóló, 1999. december 22-i 2000/96/EK bizottsági határozat (2) I. mellékletének 2.1. pontja szerint a „védőoltással megelőzhető betegségek”, többek között az „influenza” a közösségi hálózaton belül a járványügyi felügyelet alá tartoznak a 2119/98/EK határozat értelmében.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a közösségi hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló, 2002. március 19-i 2002/253/EK bizottsági határozat (3) 2. cikkének megfelelően az említett határozat mellékletében meghatározott esetdefiníciókat a legújabb tudományos ismeretek alapján a szükséges mértékben aktualizálni kell.

(3)

Észak-Amerikából és újabban több uniós tagállamból is számos esetről érkezett bejelentés egy új influenzavírussal kapcsolatban. A vírus az „influenza” betegség 2000/96/EK határozat I. mellékletében felsorolt megjelenési formájának egyike. Mindazonáltal, mivel az új vírus az influenzajárvány kockázatát is magában hordozza, és a Közösség és az illetékes nemzeti hatóságok között azonnali összehangolt fellépést követel, egyedi esetdefiníciót kell meghatározni, hogy a vírust el lehessen különíteni az influenza általánosabb esetdefiníciójától, ezáltal lehetővé téve a nemzeti illetékes hatóságoknak, hogy a 2119/98/EK határozat 4. cikkével összhangban jelentsék a közösségi hálózatnak a megfelelő információkat.

(4)

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 9. cikkével összhangban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Bizottság felkérésére a tanácsadó fórummal egyetértésben az érintett fertőző betegség esetdefiníciójára vonatkozó technikai dokumentumot bocsátott rendelkezésre, segítve a Bizottságot és a tagállamokat az intervenciós stratégiák kifejlesztésében a felügyelet és reagálás terén. A 2002/253/EK határozat mellékletében felsorolt esetdefiníciókat az említett dokumentumban foglalt információk alapján aktualizálni kell.

(5)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2119/98/EK határozat 7. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2002/253/EK határozat melléklete az e határozat mellékletében szereplő további esetdefinícióval egészül ki.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 30-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 1998.10.3., 1. o.

(2) HL L 28., 2000.2.3., 50. o.

(3) HL L 86., 2002.4.3., 44. o.

(4) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

MELLÉKLET

A 2002/253/EK határozat melléklete a következő bejegyzéssel egészül ki:

„ÚJ, A(H1N1) INFLUENZAVÍRUS (AZ ÚGYNEVEZETT A(H1N1) SERTÉSINFLUENZA-VÍRUS, ILLETVE MEXIKÓI INFLUENZAVÍRUS) (1)

Klinikai kritériumok

Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi tünetek egyike:

—	38 °C-nál magasabb láz ÉS akut légzőszervi fertőzés jelei és tünetei,

—	pneumónia (komoly légzőszervi betegség),

—	ismeretlen akut légzőszervi betegség okozta elhalálozás.

Laboratóriumi kritériumok

A következő tesztek legalább egyike:

—

RT-PCR,

—	víruskultúra (feltétele: BSL 3 létesítmények),

—	az új, A(H1N1) influenzavírust semlegesítő antitestek megnégyszereződése (azt jelzi, hogy páros szérumra van szükség; az első szérummintát a betegség akut szakaszában, majd pedig a másodikat a lábadozás szakaszában, legkorábban 10–14 nappal később veszik le).

Epidemiológiai kritériumok

A betegség jelentkezése előtti hét napban az alábbi három feltétel legalább egyike:

—	olyan személy, aki az új, A(H1N1) influenzavírus általi fertőzés egy megerősítést nyert esetével közvetlen kapcsolatban állt,

—	olyan személy, aki olyan területre utazott, ahol az új A(H1N1) influenza emberről emberre való átvitelének esetét már dokumentálták,

—	olyan személy, aki olyan laboratóriumban dolgozik, ahol az új A(H1N1) influenzavírust vizsgálják.

Esetosztályozás

A. Vizsgálat alatt álló eset

Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai vagy epidemiológiai kritériumok.

B. Valószínűsíthető eset

Minden személy, akire teljesülnek a klinikai ÉS epidemiológiai kritériumok ÉS a laboratóriumi eredményt tekintve pozitív, alcsoportját tekintve besorolhatatlan A influenza általi fertőződöttséget mutat.

C. Megerősített eset

Minden személy, akire teljesülnek a laboratóriumi kritériumok.

(1) Az elnevezés az Egészségügyi Világszervezet által használt meghatározás szerint fog módosulni.”

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.110.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 110

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. május 1.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 358/2009/EK rendelete (2009. április 30.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 359/2009/EK rendelete (2009. április 30.) egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről	3
		A Bizottság 360/2009/EK rendelete (2009. április 30.) a gabonaágazatban a 2009. május 1-jén alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	27
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról (kodifikált változat) ( 1 )	30

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/357/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 27.) az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról szóló 2007/134/EK határozat módosításáról ( 1 )	37
	2009/358/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 29.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információk összehangolásáról és rendszeres továbbításáról, valamint a 18. cikkében említett kérdőívről (az értesítés a C(2009) 3011. számú dokumentummal történt)	39
	2009/359/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 30.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 22. cikke (1) bekezdése f) pontjának végrehajtása céljából az inert hulladék fogalmának kiegészítéséről (az értesítés a C(2009) 3012. számú dokumentummal történt)	46
	2009/360/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 30.) a hulladékoknak az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján történő jellemzésével kapcsolatos technikai követelmények kidolgozásáról (az értesítés a C(2009) 3013. számú dokumentummal történt)	48
	2009/361/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 30.) az egyes vetőmagokra és gabonavetőmagokra vonatkozó finnországi támogatásnak a 2009. évre történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2009) 3078. számú dokumentummal történt)	52
	2009/362/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 30.) a likopinnak a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer-összetevőként való forgalomba hozatalának engedélyezéséről (az értesítés a C(2009) 3149. számú dokumentummal történt)	54
	2009/363/EK
*	A Bizottság határozata (2009. április 30.) az Európai Parlament és a Tanács 2119/98/EK határozata értelmében a közösségi hálózatnak jelentendő fertőző betegségek esetdefinícióinak megállapításáról szóló 2002/253/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2009) 3517. számú dokumentummal történt) ( 1 )	58