22.4.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/1

---

A BIZOTTSÁG 325/2009/EK RENDELETE

(2009. április 21.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet mellklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. április 22-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

22.4.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/3

---

A BIZOTTSÁG 326/2009/EK RENDELETE

(2009. április 21.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Andruty kaliskie (OFJ))

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Lengyelország kérelmét az „Andruty kaliskie” elnevezés bejegyzésére.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(2)  HL C 233., 2008.9.11., 16. o.

---

---

22.4.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/5

---

A BIZOTTSÁG 327/2009/EK RENDELETE

(2009. április 21.)

a 616/2007/EK rendelet által a baromfihús tekintetében megnyitott vámkontingensek keretében 2009. április havának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Brazíliából, a Thaiföldről és egyéb harmadik országokból származó baromfihústermékekre vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. június 4-i 616/2007/EK bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 616/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozóan.

(2)

2009. áprilisában a 2009. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan, a 3. csoportot illetően pedig a 2009. július 1-jétől2010. június 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

2009. április havának első hét napján a 2009. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiséghez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 616/2007/EK rendelet alapján a 2009. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan benyújtott, behozatali engedély iránti kérelmek esetében az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.

(2)   A melléklet meghatározza azokat a mennyiségeket, amelyekre a 616/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2009. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. április 22-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 238., 2006.9.1., 13. o.

(3)  HL L 142., 2007.6.5., 3. o.

---

---

22.4.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/7

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. április 20.)

az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletével összhangban a hulladékkezelő létesítmények osztályozása során alkalmazandó kritériumok meghatározásáról

(az értesítés a C(2009) 2856. számú dokumentummal történt)

(2009/337/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 22. cikke (1) bekezdésének g) pontjára,

mivel:

(1)

A 2006/21/EK irányelv III. mellékletében foglalt kritériumok egységes értékelésének biztosítása érdekében szükséges meghatározni az ehhez használatos módszereket, valamint – ahol lehetséges – határértékeket célszerű rögzíteni a hulladékkezelő létesítmények különböző típusainak, és azok rövid és hosszú távon, valamint a működési fázisban mutatott viselkedésének figyelembevételével.

(2)	A kizárólag inert hulladékot vagy nem szennyezett talajt tartalmazó hulladékkezelő létesítményeket technikai szempontból helyénvaló mentesíteni a veszélyes anyagok vagy veszélyes hulladék jelenlétére vonatkozó kritériumok értékelése alól.

(3)	A hulladékkezelő létesítmény jelentette lehetséges veszély jelentősen változhat a létesítmény működési, illetve bezárási fázisában. Ezért indokolt szükség szerint, és legkésőbb a működési fázis végén felülvizsgálni a létesítmény besorolását.

(4)

Egy létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy helytelen üzemeltetése esetén az emberi életre és egészségre jelentett veszély értékelése érdekében – az esetleges életveszély vagy az emberi egészséget fenyegető veszély jelentőségének felmérése során – indokolt a potenciálisan érintett területeken tartózkodó emberek tényleges állandó jelenlétét figyelembe venni.

(5)	E határozat rendelkezései összhangban vannak a 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkével létrehozott bizottság véleményével (2),

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A 2006/21/EK irányelv III. mellékletének első francia bekezdésével összhangban egy hulladékkezelő létesítmény „A” osztályú besorolást kap, ha a létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy a létesítmény helytelen üzemeltetése következtében előálló meghibásodás rövid vagy hosszú távon várható következményei az alábbiakhoz vezethetnek:

a)	halálesetek nem elhanyagolható veszélye;

b)	az emberi egészségre jelentett komoly veszély;

c)	a környezetre jelentett komoly veszély.

(2)   Az (1) bekezdésben említett besorolás alkalmazásában a létesítmény jelentette potenciális veszély értékelése során a létesítmény teljes életciklusát kell vizsgálni, a bezárás utáni időszakot is beleértve.

2. cikk

(1)   E határozat alkalmazásában egy hulladékkezelő létesítmény szerkezeti épsége alatt a létesítmény arra való képessége értendő, hogy a hulladékot a tervezett módon a létesítmény határain belül tartsa.

(2)   A szerkezeti épség sérülése alatt értendő minden, az érintett hulladékkezelő létesítmény szerkezete szempontjából releváns lehetséges meghibásodási mechanizmus.

(3)   A szerkezeti épség sérülésének következményeire vonatkozó értékelés mind a meghibásodás következményeként a létesítményből kikerülő anyagok közvetlen hatására, mind az ebből eredő rövid és hosszú távú hatásokra kiterjed.

3. cikk

(1)   E határozat alkalmazásában a hulladékkezelő létesítmény helytelen üzemeltetése alatt értendő minden olyan üzemeltetés – ideértve a környezetvédelmi intézkedések hibás működését és a hibás vagy elégtelen tervezést is –, amely súlyos balesethez vezethet.

(2)   A helytelen üzemeltetés következtében fellépő szennyezőanyag-kibocsátás értékelése a rövid távú kibocsátások és a szennyező anyagok hosszú távú kibocsátásának hatásaira egyaránt kiterjed. Ez az értékelés a létesítmény működési fázisára, valamint hosszú távon a bezárást követő időszakra is kiterjed. Tartalmazza a reakcióképes hulladékot tartalmazó létesítmények jelentette lehetséges veszélyek értékelését, függetlenül attól, hogy az a 91/689/EGK tanácsi irányelv (3) alapján veszélyes vagy nem veszélyes hulladéknak minősül.

4. cikk

(1)   A tagállamok a (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban értékelik a hulladékkezelő létesítmény szerkezeti épségének sérülése vagy helytelen üzemeltetése következtében fellépő meghibásodás következményeit.

(2)   Az életet vagy emberi egészséget fenyegető veszély abban az esetben tekintendő elhanyagolhatónak vagy nem komolynak, ha azok az emberek – a létesítményt üzemeltető munkások kivételével –, akiket a veszély érinthet, előreláthatóan nincsenek állandóan vagy hosszabb időszakokon keresztül jelen a potenciálisan érintett területen. A fogyatékosságot vagy hosszan tartó betegséget okozó sérülések az emberi egészséget fenyegető súlyos veszélynek minősülnek.

(3)   A környezetre jelentett lehetséges veszély nem tekintendő komolynak, ha

a)	a lehetséges szennyező anyag forrásának intenzitása rövid idő alatt jelentősen csökken;

b)	a meghibásodás nem okoz maradandó vagy tartós környezeti kárt;

c)	az érintett környezet kisebb szennyezésmentesítési és helyreállítási erőfeszítések révén helyreállítható.

(4)   Az életet vagy emberi egészséget, illetve a környezetet fenyegető veszély lehetséges mértékének megállapítása során a lehetséges hatásokat a (veszély)forrás-útvonal-kockázatviselő lánc kontextusában kell vizsgálni.

Ahol nincs útvonal a veszélyforrás és a kockázatviselő között, az érintett létesítmény a szerkezeti épség sérülése vagy a helytelen üzemeltetés következtében fellépő meghibásodás alapján nem kap „A” osztályú besorolást.

5. cikk

(1)   A zagytározó gátak szerkezeti épségének sérülése esetén az emberi életet fenyegető veszély akkor áll fenn, ha a víz vagy a zagy szintje legalább 0,7 m a talajszint fölött, vagy a víz vagy a zagy sebessége meghaladja a 0,5 m/s-ot.

(2)   Az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetőségének értékelése legalább az alábbi tényezőkre terjed ki:

a)	a létesítmény mérete és tulajdonságai, szerkezeti tervét is ideértve;

b)	a létesítményben található hulladék mennyisége és minősége, fizikai és kémiai tulajdonságait is ideértve;

c)	a terület topográfiája, a csillapítási tulajdonságokat is ideértve;

d)	az az idő, amely alatt egy lehetséges árhullám olyan területet ér el, ahol emberek tartózkodnak;

e)	az árhullám terjedési sebessége;

f)	a víz vagy a zagy várható szintje;

g)	a víz vagy a zagy szintjének emelkedési gyorsasága;

h)	bármely fontos, a területre jellemző olyan körülmény, amely befolyásolhatja az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetséges mértékét.

6. cikk

(1)   A meddőhányók csúszása esetén úgy kell tekinteni, hogy bármely mozgó hulladéktömeg emberi életet veszélyeztethet, ha a mozgó hulladéktömeg közelében emberek tartózkodnak.

(2)   Az emberi életet vagy egészséget fenyegető veszély lehetőségének értékelése legalább az alábbi tényezőkre terjed ki:

a)	a létesítmény mérete és tulajdonságai, szerkezeti tervét is ideértve;

b)	a létesítményben található hulladék mennyisége és minősége, fizikai és kémiai tulajdonságait is ideértve;

c)	a meddőhányó rézsűszöge;

d)	a meddőhányóban belső talajvíz felgyülemlésének lehetősége;

e)	föld alatti stabilitás;

f)	topográfia;

g)	felszíni vízfolyástól, építkezésektől, épületektől való távolság;

h)	bányavágatok;

i)	bármely más, a területre jellemző tényező, amely jelentősen hozzájárulhat a szerkezet jelentette veszélyhez.

7. cikk

(1)   A 2006/21/EK irányelv III. mellékletének második francia bekezdésében említett küszöbértéket az alábbiak szárazon mért súlyának arányaként kell meghatározni:

a)	minden, a 91/689/EGK irányelv alapján veszélyesnek minősített és a tervezett üzemelési időszak végén a létesítményben várhatóan jelen levő hulladék; és

b)	a tervezett üzemelési időszak végén a létesítményben várhatóan jelen levő összes hulladék.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett arány meghaladja az 50 %-ot, a létesítmény „A” osztályú besorolást kap.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett arány 5 % és 50 % között van, a létesítmény „A” osztályú besorolást kap.

A létesítmény azonban nem kaphat „A” osztályú besorolást, ha ez egy a telepre vonatkozó, a veszélyes hulladékok hatásaira külön figyelmet fordító, a besorolás keretében a szerkezeti épség sérülése vagy a helytelen üzemeltetés következtében fellépő meghibásodás következményeire tekintettel elvégzett olyan kockázatértékelés alapján indokolt, amely alátámasztja, hogy a létesítményt a veszélyeshulladék-tartalom alapján nem indokolt „A” osztályba sorolni.

(4)   Ha az (1) bekezdésben említett arány 5 % alatt van, a létesítmény a veszélyeshulladék-tartalom alapján nem kap „A” osztályú besorolást.

8. cikk

(1)   A tagállamok a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt megfontolásokkal összhangban értékelik, hogy teljesül-e a 2006/21/EK irányelv III. mellékletének harmadik francia bekezdésében rögzített kritérium.

(2)   Tervezett zagytározók esetében az alábbi módszert kell alkalmazni:

a)	számba kell venni az ásványelőkészítés során használt és később a meddő zaggyal az ülepítőmedencébe engedett anyagokat és készítményeket;

b)	minden anyag és készítmény esetében meg kell becsülni a folyamat során évente azokból felhasznált mennyiséget a tervezett üzemelési időszak minden évére vonatkozóan;

c)	minden anyagra és készítményre vonatkozóan meg kell határozni, hogy az a 67/548/EGK tanácsi irányelv (4) és az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében veszélyes anyagnak vagy készítménynek minősül-e;

d)	a tervezett üzemelés minden évére vonatkozóan ki kell számítani az ülepítőmedencében tárolt víz éves emelkedését (ΔQi) állandó feltételek mellett, az I. mellékletben foglalt képlet alapján;

e)	minden, a c) ponttal összhangban azonosított veszélyes anyag vagy készítmény esetében a II. mellékletben foglalt képlet alapján meg kell becsülni a vizes fázisban jellemző maximális éves koncentrációt (C max);

Ha a maximális éves koncentrációkra (C max) vonatkozó becslés alapján a vizes fázis az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében „veszélyesnek” minősül, a létesítmény „A” osztályú besorolást kap.

(3)   A már működő zagytározók esetében a létesítmény besorolása a (2) bekezdésben leírt módszereken vagy a létesítményben található víz és szilárd anyagok közvetlen kémiai elemzésén alapul. Ha a vizes fázist és annak tartalmát az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében veszélyes készítménynek kell tekinteni, a létesítmény „A” osztályú besorolást kap.

(4)   A meddőhányó kioldásos létesítmények esetében, ahol a fémet az ércmeddőkből kilúgozó oldat átszivárogtatásával vonják ki, a tagállamok a bezáráskor a veszélyes anyagokra vonatkozó vizsgálatot végeznek a felhasznált oldószereknek és e vegyszerek átmosás után a vízelvezető csatornában jelen levő maradvány-koncentrációjának számbavétele alapján. Ha e csurgalékokat az 1999/45/EK vagy a 67/548/EGK irányelv értelmében veszélyes készítménynek kell tekinteni, a létesítmény „A” osztályú besorolást kap.

9. cikk

E határozat 7. és 8. cikke nem alkalmazandó a kizárólag inert hulladékot vagy nem szennyezett talajt tartalmazó létesítményekre.

10. cikk

Az engedély lényeges módosítása vagy az üzemelési feltételek jelentős változása esetén a 2006/21/EK irányelv értelmében illetékes hatóság felülvizsgálja a besorolást.

E felülvizsgálatot legkésőbb a létesítmény működési fázisának végén el kell végezni.

11. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 102., 2006.4.11., 15. o.

(2)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(3)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(4)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(5)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

---

---

---

22.4.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 102/12

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2009. március 19.)

a TARGET2-Securities Programtanács (TARGET2-Securities Programme Board) létrehozásáról

(EKB/2009/6)

(2009/338/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 3.1., 12.1. és 12.3., valamint 17., 18. és 22. cikkeire,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank („EKB”) Kormányzótanácsa a 2006. július 6-i ülésén úgy határozott, hogy a központi értéktárakkal („CSD-k”) és egyéb piaci szereplőkkel együttműködve megvizsgálja az értékpapír-tranzakciók kiegyenlítésére szolgáló, új európai szolgáltatás létrehozásának lehetőségét, amelyet TARGET2-Securities-nek („T2S”) neveznek majd. A KBER Alapokmánya 17., 18. és 22. cikkei szerinti feladatai részeként az eurorendszer felvázolta, hogy a T2S egy egységes platformon alapuló szolgáltatás lesz, amely lehetővé teszi a páneurópai pénz- és értékpapír-tranzakciók alapvető, semleges és határok nélküli kiegyenlítését, és amely a CSD-k rendelkezésére áll majd annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok ügyfeleik számára harmonizált és sztenderdizált „szállítás fizetés ellenében” (delivery-versus-payment) elven működő kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújthassanak központi banki pénzben egy integrált műszaki környezetben.

(2)

2008. július 17-én a Kormányzótanács úgy döntött, hogy elindítja a T2S-t és a szükséges forrásokat biztosítja annak lezárásáig. A Deutsche Bundesbank, a Banco de España, a Banque de France és a Banca d’Italia által benyújtott ajánlatok alapján a Kormányzótanács arról is határozott, hogy a T2S-t e négy nemzeti központi bank („NKB”) fejleszti és üzemelteti.

(3)

A mind belső, mind külső résztvevőket magába foglaló T2S eredményes és hatékony szervezése szükségessé teszi egy olyan egyszerűsített irányítótestület létrehozását, amely a Kormányzótanács számára a kulcsfontosságú stratégiai kérdések tekintetében ajánlásokat dolgoz ki, és tisztán technikai jellegű feladatokat hajt végre (a továbbiakban: a T2S-Programtanács).

(4)

A KBER Alapokmánya 12.1. cikkében meghatározott decentralizációs alapelvnek megfelelően a lehetségesnek és megfelelőnek ítélt mértékben az NKB-k végzik el az eurorendszer feladatkörébe tartozó műveleteket. Az eurorendszer-beli központi bankok ezért megbízzák a T2S-Programtanácsot bizonyos végrehajtási feladatokkal, hogy az teljes mértékben működőképes legyen, és a teljes eurorendszer nevében járhasson el. A Fizetési és Kiegyenlítési Rendszerek Bizottsága („PSSC”) megtartja tanácsadói szerepét az EKB döntéshozó testületei mellett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A T2S-Programtanács

(1)   A T2S-Programtanácsot egyszerűsített irányítótestületként hozzák létre az eurorendszeren belül azzal a feladattal, hogy a Kormányzótanács számára a kulcsfontosságú stratégiai kérdések tekintetében ajánlásokat dolgozzon ki és tisztán technikai jellegű feladatokat hajtson végre a T2S vonatkozásában.

(2)   A T2S-Programtanács megbízatását (beleértve a célkitűzéseit, felelősségeit, feladatait, összetételét, munkaeljárásait és költségvetését) e határozat melléklete tartalmazza.

(3)   A T2S-Programtanács tagjaként kinevezhető jelöltek nevét és szakmai életrajzát a Kormányzótanács tagjai nyújtják be az Igazgatóság számára úgy, hogy az legkésőbb 2009. április 8. napjáig megérkezzen. Ezen ajánlások alapján a Kormányzótanács 2009. április 23-án nevezi ki a T2S-Programtanács tagjait.

(4)   A T2S-Programtanács 2009. május közepén kezdi meg munkáját.

(5)   A T2S-Programtanács tájékoztatja ütemtervéről, ülései összefoglalójáról és az üléseivel kapcsolatos dokumentációról a PSSC tagjait annak érdekében, hogy a PSSC hozzájárulhasson a T2S-Programtanács munkájához.

2. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2009. március 20-án lép hatályba.

---

---