I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

7.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/3

A BIZOTTSÁG 278/2009/EK RENDELETE

(2009. április 6.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottságnak kell meghatároznia a környezetbarát tervezési követelményeket azokra az energiafelhasználó termékekre, amelyek értékesítésének és kereskedelmének nagyságrendje jelentős, jelentős környezeti hatásokkal rendelkeznek, és amelyek esetében a környezeti hatás jelentős mértékű javítására van lehetőség anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a 19. cikk (3) bekezdésében említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, a Bizottság adott esetben előzetesen végrehajtási rendelkezést vezet be az irodai berendezésekre és a szórakoztató elektronikai termékekre vonatkozóan.

(3)

Az irodai és a szórakoztató elektronikai berendezések számára gyakran külső tápegység biztosítja az áramellátást, amely tápegység a hálózati áramforrásból származó villamos energiát alakítja át. A külső tápegységek energiaátalakítási hatékonysága az ilyen termékek energiateljesítményének fontos szempontja, ennélfogva a külső tápegységek azon prioritásként kezelt termékcsoportok közé tartoznak, amelyekre vonatkozóan környezetbarát tervezési követelményeket kell meghatározni.

(4)	A Bizottság előkészítő vizsgálatot végzett a külső tápegységek műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásainak elemzése céljából. A vizsgálatot az érdekelt felekkel, valamint a Közösség és harmadik országok érintett feleivel együtt végezték el, és az eredményeket nyilvánosságra hozták.

(5)

Az előkészítő vizsgálat megállapította, hogy külső tápegységeket nagy mennyiségben hoznak forgalomba a Közösség piacán, valamint hogy életciklusuk valamennyi szakaszában az éves energiafogyasztás a legjelentősebb környezeti szempont, továbbá hogy az energiaátalakítás során, illetve az üresjáratú üzemmódban fellépő veszteség az éves villamosenergia-fogyasztásukban 17 TWh-t tesz ki, ami 6,8 Mt CO2-kibocsátásnak felel meg. Az előrejelzések szerint intézkedések hiányában ez a fogyasztás 2020-ra eléri a 31 TWh-t. Arra a következtetésre jutottak, hogy az életciklus alatti energiafogyasztás és a használati fázis alatti villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben csökkenthető.

(6)	A külső tápegységek villamosenergia-fogyasztásának csökkentését meglévő, a külső tápegységek beszerzésének és üzemeltetésének összes költségét csökkenteni képes, szabadalmi oltalmat nem élvező, költséghatékony technológiák alkalmazásával kell elérni.

(7)

A környezetbarát tervezési követelményeknek a Közösségen belül harmonizálniuk kell a külső tápegységek üresjáratú üzemmódbeli energiafogyasztásra és aktív üzemmódbeli átlagos hatékonyságra vonatkozó, villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos követelményeivel, és ezáltal elő kell segíteniük a belső piac működését, valamint az érintett termékek környezeti teljesítményének javítását.

(8)

A környezetbarát tervezési követelmények nem befolyásolhatják negatívan a termék működőképességét, és nem gyakorolhatnak káros hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. A használati fázis alatt fellépő villamosenergia-fogyasztás csökkentéséből származó előnyöknek egyértelműen ellensúlyozniuk kell a gyártás során potenciálisan fellépő további környezeti hatásokat.

(9)

A környezetbarát tervezési követelmények két szakaszból álló hatálybalépésének megfelelő időkeretet kell biztosítania a gyártók számára a termékek újratervezéséhez. A szakaszok ütemezését úgy kell megállapítani, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a forgalomban lévő berendezések működőképességére, és figyelembe vegyék a gyártókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – érintő költségkihatásokat, egyidejűleg biztosítva a rendelet célkitűzéseinek időben történő megvalósítását. Az energiafogyasztási méréseket az általánosan elismert technológiai fejlettségnek megfelelően kell elvégezni. A gyártók alkalmazhatnak a 2005/32/EK irányelv 10. cikkével összhangban meghatározott harmonizált szabványokat.

(10)

A rendeletnek fokoznia kell a külső tápegységek életciklus alatti jobb környezeti hatását eredményező technológiák piaci elterjedését, aminek következtében az intézkedések megtétele nélküli helyzethez képest a termék életciklusa alatt 2020-ra hozzávetőleg 118 PJ energiamegtakarítást, illetve 9 TWh villamosenergia-megtakarítást kell elérni.

(11)	A 2005/32/EK irányelv 8. cikkével összhangban e rendeletben ki kell kötni, hogy az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárás a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzés és a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

(12)

A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében a gyártókat kötelezni kell a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban szereplő információk szolgáltatására az aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságra és az üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztásra vonatkozóan.

(13)

Meg kell határozni a jelenleg rendelkezésre álló, aktív üzemmódbeli nagy hatékonyságot és üresjárati üzemmódbeli alacsony energiafogyasztást eredményező technológiák referenciaértékeit. Ezáltal az információk széles körben való rendelkezésre állása és könnyű hozzáférhetősége különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások számára biztosítható, ami még inkább elősegíti az energiafogyasztás csökkentését szolgáló legjobb tervezési technológiák integrációját.

(14)

Az alacsony feszültségű külső tápegységek üresjáratú üzemmódjára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények a környezeti hatással kapcsolatos ugyanazon paramétert érintik, mint az alacsony feszültségű külső tápegységgel forgalmazott, elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések kikapcsolt állapotára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények. Mivel az alacsony feszültségű külső tápegységek üresjáratú üzemmódjára vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeknek szigorúbbnak kell lenniük, mint az alacsony feszültségű külső tápegységgel forgalmazott, elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések kikapcsolt állapotára vonatkozóknak, a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK rendelet (2) követelményei nem alkalmazhatók az alacsony feszültségű külső tápegységgel forgalmazott, elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre. Ezért az 1275/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(15)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztása és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonysága tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg.

(2) E rendelet nem alkalmazható a következőkre:

a)	feszültségátalakítók;

b)	szünetmentes tápegységek;

c)	akkumulátortöltők;

d)	halogénlámpa-transzformátorok;

e)	külső tápegységek orvostechnikai eszközökhöz;

az e rendelet hatálybalépése után legfeljebb egy évvel forgalomba hozott ugyanolyan külső tápegységhez való csere- vagy pótalkatrész biztosítása érdekében legkésőbb 2015. június 30-ig a piacon forgalomba hozott külső tápegységek, feltéve, hogy a csere-, illetve a pótalkatrész vagy annak csomagolása egyértelműen meghatározza az(oka)t az elsődleges tölthető eszköz(öke)t, amelyek javítására, illetve karbantartására szolgál.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2005/32/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

A következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1. „külső tápegység”: olyan eszköz, amely megfelel az alábbi összes kritériumnak:

2. „alacsony feszültségű külső tápegység”: olyan külső tápegység, amelynek a névleges kimenő feszültsége 6 voltnál kevesebb, névleges kimenő teljesítménye pedig legalább 550 milliamper;

3. „halogénlámpa-transzformátor”: a törpefeszültségű volfrámszálas halogénlámpákhoz használt külső tápegység;

4. „szünetmentes tápegység”: olyan eszköz, amely automatikusan tartalék villamosenergia-szolgáltatást nyújt, ha a hálózati áramforrás feszültsége elfogadhatatlanul alacsony szintre csökken;

5. „akkumulátortöltő”: olyan eszköz, amely a kimeneti illesztőfelületnél közvetlenül kapcsolódik a lecsatlakoztatható akkumulátorhoz;

6. „feszültségátalakító”: olyan eszköz, amely a 230V-os hálózati áramforrásból származó kimenő teljesítményt 110V-os kimenő teljesítménnyé alakítja, amelynek jellemzői hasonlók a hálózati áramforrás kimenő teljesítményének jellemzőihez;

7. „névleges kimenő teljesítmény” (PO): a gyártó által meghatározott kimenő teljesítmény;

8. „üresjáratú üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a külső tápegység bemenete a hálózati áramforráshoz van csatlakoztatva, de a kimenete nem kapcsolódik elsődleges tölthető eszközhöz;

9. „aktív üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a külső tápegység bemenete a hálózati áramforráshoz van csatlakoztatva, a kimenete pedig egy tölthető termékhez kapcsolódik;

10. „aktív üzemmódban mért hatékonyság”: a külső tápegység által aktív üzemmódban termelt energia és az energiatermeléshez szükséges bemenő teljesítmény aránya;

11. „aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyság”: az aktív üzemmódban a 25, 50, 75 és 100 %-os névleges kimenő teljesítménynél mért átlagos hatékonyság.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

A piacon forgalomba hozott külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos teljesítményére vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket az I. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Megfelelőségértékelés

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkében említett, megfelelőségértékelésre szolgáló eljárás a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

5. cikk

Ellenőrzési eljárás piacfelügyeleti célokra

A felügyeleti ellenőrzéseket a II. mellékletben meghatározott ellenőrzési eljárással összhangban kell elvégezni.

6. cikk

Referenciaértékek

A piacon jelenleg elérhető, legjobban teljesítő termékekre és technológiákra vonatkozó referenciaértékeket a III. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb négy évvel a technológiai fejlődésre figyelemmel felülvizsgálja azt, a felülvizsgálat eredményeit pedig közli a konzultációs fórummal.

8. cikk

Az 1275/2008/EK rendelet módosítása

Az 1275/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk a következő második bekezdéssel egészül ki: „E rendelet nem alkalmazható azon elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre, amelyeket alacsony feszültségű külső tápegységgel hoznak forgalomba.”

2.	A 2. cikk a következő 9. ponttal egészül ki: „9. »alacsony feszültségű külső tápegység«: olyan külső tápegység, amelynek névleges kimenő feszültsége 6 voltnál kevesebb, névleges kimenő teljesítménye pedig legalább 550 milliamper.”

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az I. melléklet 1. pontjának a) alpontját az első bekezdésében említett időponttól számított egy év elteltével kell alkalmazni.

A II. melléklet 1. pontjának b) alpontját az első bekezdésében említett időponttól számított két év elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 6-án.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja

(1) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2) HL L 339., 2008.12.18., 45. o.

I. MELLÉKLET

KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

1. ÜRESJÁRATÚ ÜZEMMÓDBAN FELLÉPŐ ELEKTROMOSÁRAM-FOGYASZTÁS ÉS AKTÍV ÜZEMMÓDBAN MÉRT ÁTLAGOS HATÉKONYSÁG

A rendelet hatálybalépésétől számított egy év elteltével:

Az üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztás nem haladhatja meg a 0,50 W-t.

Az aktív üzemmódban mért átlagos teljesítmény nem lehet kevesebb az alábbiaknál:

0,500 · PO, ha PO < 1,0 W;

0,090 · ln(PO) + 0,50, ha 1,0 W ≤ PO ≤ 51,0 W;

0,850, ha PO > 51,0 W.

A rendelet hatálybalépésétől számított két év elteltével:

Az üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztás nem haladhatja meg a következő határértékeket:

	AC-AC külső tápegységek az alacsony feszültségű külső tápegységek kivételével	AC-DC külső tápegységek az alacsony feszültségű külső tápegységek kivételével	Alacsony feszültségű külső tápegységek
PO ≤ 51,0 W	0,50 W	0,30 W	0,30 W
PO > 51,0 W	0,50 W	0,50 W	n/a

Az aktív üzemmódban mért átlagos teljesítménynek legalább a következő határértékeket el kell érnie:

	AC-AC és AC-DC külső tápegységek az alacsony feszültségű külső tápegységek kivételével	Alacsony feszültségű külső tápegységek
PO ≤ 1,0 W	0,480 · PO + 0,140	0,497 · PO + 0,067
1,0 W < PO ≤ 51,0 W	0,063 · ln(PO) + 0,622	0,075 · ln(PO) + 0,561
PO > 51,0 W	0,870	0,860

2. MÉRÉSEK

Az 1. pontban említett, az üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztást és az aktív üzemmódban mért átlagos teljesítményt megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, figyelembe véve a technológia elismert állását.

A legalább 0,50 W-os energiafogyasztás mérését legfeljebb 2 %-os tűréshatár mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni. A legfeljebb 0,50 W-os energiafogyasztás mérését legfeljebb 0,01W-os tűréshatás mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

3. A GYÁRTÓK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓ

Az 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljaira a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

Jelzett érték	Meghatározás
Rms kimenő áram (mA)	az 1–4. terhelt állapotban mért értékek
Rms kimenő feszültség (V)
Aktív üzemmódban mért kimenő teljesítmény (W)
Rms bemenő feszültség (V)	az 1–5. terhelt állapotban mért értékek
Rms bemenő teljesítmény (W)
Teljes harmonikus torzítás (THD)
Tényleges teljesítménytényező
Energiafogyasztás (W)	az 1–4. terhelt állapotban számított értékek, az 5. terhelt állapotban mért értékek
Hatékonyság	az 1–4. terhelt állapotban számított értékek
Átlagos hatékonyság	az 1–4. terhelt állapotban mért hatékonyság számtani átlaga

A vonatkozó terhelt állapotok a következők:

Névleges kimenő áram százalékban kifejezve
1. terhelt állapot	100 % ± 2 %
2. terhelt állapot	75 % ± 2 %
3. terhelt állapot	50 % ± 2 %
4. terhelt állapot	25 % ± 2 %
5. terhelt állapot	0 % (üresjáratú üzemmód)

II. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁS

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések elvégzésekor a tagállami hatóságok a következő ellenőrzési eljárást alkalmazzák az I. mellékletben meghatározott követelmények tekintetében.

1.	A tagállami hatóságok egyetlen egységet vizsgálnak.

A modell akkor teljesíti az I. mellékletben meghatározott előírásokat, ha:

a)	az üresjáratú üzemmódban mért eredmény legfeljebb 0,10 W-tal haladja meg az I. mellékletben meghatározott, alkalmazandó határértéket; és

b)	az I. mellékletben meghatározott, az 1–4. terhelt állapotban mért hatékonyság számtani átlaga legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb, mint az aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságra vonatkozó határérték.

3.	Amennyiben a 2. pont a) és b) alpontjában említett eredményeket nem érik el, ugyanazon modell három további egységét kell vizsgálni.

Az ugyanazon modell három további egységének vizsgálatát követően a modellről a következő esetben állapítható meg, hogy megfelel a követelményeknek:

a)	az üresjáratú üzemmódra vonatkozó eredmények átlaga legfeljebb 0,10 W-tal haladja meg az I. mellékletben meghatározott, alkalmazandó határértéket; és

b)	az I. mellékletben meghatározott, az 1–4. terhelt állapotban mért hatékonyság számtani átlagainak átlagértéke legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb, mint az aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságra alkalmazandó határérték.

5.	Amennyiben a 4. pont a) és b) alpontjában említett eredményeket nem érik el, úgy kell tekinteni, hogy a modell nem felel meg a követelményeknek.

III. MELLÉKLET

A 6. CIKKBEN EMLÍTETT REFERENCIAÉRTÉKEK

a) Üresjáratú üzemmód

A külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő, lehető legalacsonyabb energiafogyasztása tekintetében a következő közelítő értékeket adhatjuk meg:

—	legfeljebb 0,1 W, ha PO ≤ 90 W,

—	legfeljebb 0,2 W, ha 90 < PO ≤ 150 W,

—	legfeljebb 0,4 W, ha 150 < PO ≤ 180 W,

—	legfeljebb 0,5 W, ha PO > 180 W.

b) Aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyság

A külső tápegységek aktív üzemmódban mért, lehető legjobb átlagos hatékonysága tekintetében a rendelkezésre álló legfrissebb (2008. januári) adatok alapján a következő közelítő értékeket adhatjuk meg:

—	0,09 · ln(PO) + 0,68, ha 1,0 W ≤ PO ≤ 10,0 W,

—	0,89, ha PO > 10,0 W.

7.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/13

A BIZOTTSÁG 280/2009/EK RENDELETE

(2009. április 6.)

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet I., II., III., valamint IV. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 74. cikkére,

mivel:

(1)

A 44/2001/EK rendelet I. melléklete felsorolja a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében, valamint 4. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti joghatósági szabályokat. A II. melléklet tartalmazza azon tagállami bíróságok és hatáskörrel rendelkező hatóságok listáját, amelyek a végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmekkel foglalkoznak. A III. mellékletben található azon bíróságok listája, amelyekhez jogorvoslat nyújtható be a végrehajthatóvá nyilvánításról szóló határozattal szemben, továbbá a IV. melléklet felsorolja az e határozatokkal szembeni végső jogorvoslati eljárásokat.

(2)

A 44/2001/EK tanácsi rendelet I., II., III., valamint IV. mellékletét többször módosították, legutóbb a 1791/2006/EK rendelettel (2), Bulgária és Románia nemzeti joghatósági szabályainak, bíróságai és hatáskörrel rendelkező hatóságai listájának, valamint jogorvoslati eljárásainak beiktatása céljából.

(3)	A tagállamok az I., II., III., valamint IV. mellékletben található listák további módosításairól értesítették a Bizottságot. Ezért célszerűnek tűnik közzétenni az említett mellékletekben szereplő listák egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4)

Az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás (3) 3. cikke értelmében Dánia nem vesz részt a Brüsszel I. rendelet módosításainak elfogadásában, és e módosítások Dániára nézve nem kötelezők, illetve alkalmazandók.

(5)	A 44/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 44/2001/EK rendelet I–IV. melléklete helyébe e rendelet megfelelő mellékletei lépnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Brüsszelben, 2009. április 6-án.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

(2) HL L 363., 2006.12.20., 1. o.

(3) HL L 299., 2005.11.16., 62. o.

I. MELLÉKLET

A 3. cikk (2) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében említett joghatósági szabályok

—	Belgiumban: a nemzetközi magánjogról szóló, 2004. július 16-i törvény 5–14. cikke,

—	Bulgáriában: a Nemzetközi Magánjogi Törvénykönyv 4. cikkének 1. albekezdésének 2. pontja,

—	A Cseh Köztársaságban: a 99/1963. sz. törvény (Gyűjt.) 86. cikke, a módosított Polgári Perrendtartás (občanský soudní řád),

—	Németországban: a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung) 23. cikke,

—	Észtországban: a Polgári Perrendtartás 86. cikke (tsiviilkohtumenetluse seadustik),

—	Görögországban: a Polgári perrendtartás (Κώδικας Πολιτικής Δικονομίας) 40. cikke,

—	Franciaországban: a Polgári Törvénykönyv (Code Civil) 14. és 15. cikke,

—	Írországban: azok a szabályok, amelyek az eljárást megindító iratnak az alperes részére ideiglenes írországi tartózkodása alatt történő kézbesítése révén megalapozzák a joghatóságot,

—	Olaszországban: az 1995. május 31-i 218. törvény 3. és 4. cikke,

—	Cipruson: a bíróságokról szóló módosított 1960. évi 14. törvény 21. szakaszának (2) bekezdése,

—	Lettországban: a Polgári Perrendtartás (Civilprocesa likums) 27. szakasza, valamint a 28. szakaszának (3), (5), (6) és (9) bekezdése,

—	Litvániában: a Polgári Perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) 31. cikke,

—	Luxemburgban: a Polgári Törvénykönyv (Code Civil) 14. és 15. cikke,

—	Magyarországon: a nemzetközi magánjogról szóló, 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 57. §-a,

—	Máltán: a Polgári Eljárásjogi és Szervezeti Törvénykönyv 742., 743. és 744. cikke – 12. fejezet (Kodiċi ta’ Organizzazzjoni u Proċedura Ċivili – Kap. 12), valamint a Kereskedelmi Törvénykönyv 549. cikke – 13. fejezet (Kodiċi tal-kummerċ – Kap. 13),

—	Ausztriában: a bírósági joghatóságról szóló törvény (Jurisdiktionsnorm) 99. cikke,

—

Lengyelországban: a Polgári Perrendtartás (Kodeks postępowania cywilnego) 1103. és 1110. cikke, amennyiben a joghatóságot a következők alapján határozzák meg: az alperes lengyelországi lakóhelye, az alperesnek Lengyelországban vagyontárgyak vannak a birtokában vagy Lengyelországban tulajdonjogokra jogosult, a jogvita tárgya Lengyelországban található, és a felek egyike lengyel állampolgár,

—	Portugáliában: a Polgári perrendtartás (Código de Processo Civil) 65. és 65A. cikke, valamint a Munkajogi eljárás törvénykönyve (Código de Processo de Trabalho) 11. cikke,

—	Romániában: a nemzetközi magánjogi kapcsolatokról szóló 105/1992. számú törvény 148–157. cikke,

—

Szlovéniában: a nemzetközi magánjogi és eljárásjogi törvény (Zakon o medarodnem zasebnem pravu in postopku) 48. cikkének (2) bekezdése a Polgári Perrendtartás (Zakon o pravdnem postopku) 47. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben és a Nemzetközi Magánjogi és Eljárásjogi törvény (Zakon o medarodnem zasebnem pravu in postopku) 58. cikke a Polgári Perrendtartás (Zakon o pravdnem postopku) 59. cikkével összefüggésben,

—	Szlovákiában: a nemzetközi magánjogra és annak eljárási szabályaira vonatkozó 97/1963. sz. törvény 37. és 37e. cikke,

—	Finnországban: a bírósági eljárás törvénykönyve (oikeudenkäymiskaari/rättegångsbalken) 10. fejezet 1. szakasz első bekezdésének második, harmadik és negyedik mondata,

—	Svédországban: a bírósági eljárás törvénykönyve (rättegångsbalken) 10. fejezet 3. szakasz első bekezdésének első mondata,

—

Az Egyesült Királyságban: azok a szabályok, amelyek megalapozzák a joghatóságot a következők alapján:

a)	az eljárást megindító iratnak az alperes részére ideiglenes Egyesült Királyságbeli tartózkodása alatt történő kézbesítése; vagy

b)	az alperesnek az Egyesült Királyságban vagyontárgyai vannak; vagy

c)	az Egyesült Királyságban található vagyontárgyaknak a felperes által történő lefoglalása.

II. MELLÉKLET

Azok a bíróságok vagy hatáskörrel rendelkező hatóságok, amelyekhez a 39. cikkben említett kérelmet kell intézni, a következők:

—	Belgiumban: a „tribunal de première instance” vagy „rechtbank van eerste aanleg” vagy „erstinstanzliches Gericht”,

—	Bulgáriában: az „окръжния съд”,

—	a Cseh Köztársaságban: az „okresní soud” vagy a „soudní exekutor”,

—

Németországban:

a)	a Landgericht kamarájának elnöke;

b)	a közjegyző egy hiteles okirat végrehajthatóságának megállapítása iránti eljárásában,

—	Észtországban: a „maakohus” (megyei bíróság),

—	Görögországban: a „Μονομελές Πρωτοδικείο”,

—	Spanyolországban: a „Juzgado de Primera Instancia”,

—

Franciaországban:

a)	a „greffier en chef du tribunal de grande instance”;

b)	a „président de la chambre départementale des notaires” a közjegyzői okirat alapján benyújtott végrehajthatóvá nyilvánítás iránti kérelmek esetében,

—	Írországban a „High Court”,

—	Olaszországban: a „corte d’appello”,

—	Cipruson: a „Επαρχιακό Δικαστήριο” vagy tartással kapcsolatos határozat esetén a „Οικογενειακό Δικαστήριο”,

—	Lettországban: a „rajona (pilsētas) tiesa”,

—	Litvániában: a „Lietuvos apeliacinis teismas”,

—	Luxemburgban: a „tribunal d’arrondissement” elnöke,

—	Magyarországon: a „megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság”, és Budapesten a „Budai Központi Kerületi Bíróság”,

—	Máltán: a „Prim Awla tal-Qorti Ċivili” vagy „Qorti tal-Maġistrati ta Għawdex fil-ġurisdizzjoni superjuri tagħha”, vagy tartással kapcsolatos határozat esetén a „Ministru responsabbli għall-Ġustizzja” áttétele alapján a „Reġistratur tal-Qorti”,

—	Hollandiában: a „voorzieningenrechter van de rechtbank”,

—	Ausztriában: a „Bezirksgericht”,

—	Lengyelországban: a „sąd okręgowy”,

—	Portugáliában: a „Tribunal de Comarca”,

—	Romániában: a „Tribunal”,

—	Szlovéniában: az „okrožno sodišče”,

—	Szlovákiában: az „okresný súd”,

—	Finnországban: a „käräjäoikeus/tingsrätt”,

—	Svédországban: a „Svea hovrätt”,

—

Az Egyesült Királyságban:

a)	Angliában és Walesben a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Secretary of State” áttétele alapján a „Magistrate’s Court”;

b)	Skóciában a „Court of Session”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Secretary of State” áttétele alapján a „Sheriff Court”;

c)	Észak-Írországban a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Secretary of State” áttétele alapján a „Magistrate’s Court”;

d)	Gibraltárban a „Supreme Court of Gibraltar”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén az „Attorney General of Giblaltar” áttétele alapján a „Magistrate’s Court”.

III. MELLÉKLET

Azok a bíróságok, amelyekhez a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogorvoslat benyújtható, a következők:

—

Belgiumban:

a)	az alperes esetén: a „tribunal de première instance” vagy „rechtbank van eerste aanleg” vagy „erstinstanzliches Gericht”;

b)	a kérelmező esetén: a „Cour d’appel” vagy „hof van beroep”,

—	Bulgáriában: az „Апелативен съд – София”,

—	A Cseh Köztársaságban: a fellebbviteli bíróság a kerületi bíróságon keresztül,

—	Németországban: az „Oberlandesgericht”,

—	Észtországban: a „ringkonnakohus”,

—	Görögországban: az „Εφετείο”,

—	Spanyolországban: a megtámadott határozatot kiadó „el Juzgado de Primera Instancia” és a fellebezés elbírálására köteles „Audiencia Provincial”,

—

Franciaországban:

a)	a „cour d’appel” a kérelmeket jóváhagyó határozatokról;

b)	a „tribunal de grande instance” elnöke a kérelmeket elutasító határozatokról,

—	Írországban: a „High Court”,

—	Izlandon: a „heradsdomur”,

—	Olaszországban: a „corte d’appello”,

—	Cipruson: az „Επαρχιακό Δικαστήριο” vagy tartással kapcsolatos határozat esetén az „Οικογενειακό Δικαστήριο”,

—	Lettországban: az „Apgabaltiesa” a „rajona (pilsētas) tiesa”-n keresztül,

—	Litvániában: a „Lietuvos apeliacinis teismas”,

—	Luxemburgban: a „Cour supérieure de Justice” mint polgári ügyekben eljáró fellebbviteli fórum,

—	Magyarországon: a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), a fellebbezést a megyei bíróság (Budapesten a Fővárosi Bíróság) bírálja el,

—

Máltán: a „Qorti ta’ l-Appell” a Kodiċi ta’ Organizzazzjoni u Proċedura Ċivili – Kap.12- ben a fellebbezésekre alkalmazandó eljárásnak megfelelően vagy tartással kapcsolatos határozat esetén a „Prim’ Awla tal-Qorti ivili jew il-Qorti tal-Maġistrati ta’ Għawdex fil-ġurisdizzjoni superjuri tagħha” előtt „ċitazzjoni”-val,

—

Hollandiában:

a)	az alperes esetén: az „arrondissementsrechtbank”;

b)	a kérelmező esetén: a „gerechtshof”,

—	Ausztriában: a „Landesgericht” a „Bezirksgericht”-en keresztül;

—	Lengyelországban a „apelacyjny” a „sąd okręgowy”-n keresztül,

—	Portugáliában: a „Tribunal da Relaçăo” az illetékes bíróság. A jogorvoslatot – a hatályos tagállami jogszabályokkal összhangban – a vitatott határozatot kiadó bírósághoz intézett kérelemmel kell elindítani,

—	Romániában: a „Curte de Apel”,

—	Szlovéniában: az „okrožno sodišče”,

—	Szlovákiában: a fellebviteli bíróság azon a kerületi bíróságon keresztül, amelynek a határozatát megfellebbezték,

—	Finnországban: a „hovioikeus/hovrätt”,

—	Svédországban: a „Svea hovrätt”,

—

Az Egyesült Királyságban:

a)	Angliában és Walesben a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrate’s Court”;

b)	Skóciában a „Court of Session”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Sheriff Court”;

c)	Észak-Írországban a „High Court of Justice”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrate’s Court”;

d)	Gibraltárban a „Supreme Court of Gibraltar”, illetve tartással kapcsolatos határozat esetén a „Magistrate’s Court”.

IV. MELLÉKLET

A 44. cikk alapján benyújtható jogorvoslati kérelmek a következők:

—	Belgiumban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Luxemburgban és Hollandiában a semmisségi panasz,

—	Bulgáriában: „обжалване пред Върховния касационен съд”,

—	a Cseh Köztársaságban: a „dolování” és a „žaloba pro zmatečnost”,

—	Németországban: a „Rechtsbeschwerde”,

—	Észtországban: a „kassatsioonikaebus”,

—	Írországban: a „Supreme Court”-hoz benyújtott jogorvoslat jogkérdésben,

—	Izlandon: a „Hæstiréttur”-hoz benyújtott jogorvoslat,

—	Cipruson a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott jogorvoslat,

—	Lettországban az „Augstākās tiesas Senāts”-hoz az „Apgabaltiesa”-n keresztül benyújtott jogorvoslat,

—	Litvániában: a „Lietuvos Aukščiausiasis Teismas”-hoz benyújtott jogorvoslat,

—	Magyarországon: „felülvizsgálati kérelem”,

—	Máltán: nem nyújtható be további jogorvoslat; tartással kapcsolatos határozat esetén a „Qorti ta’ l-Appell” a „kodiċi ta’ Organizzazzjoni u Procedura Ċivili – Kap.12”-ben megállapított jogorvoslati eljárásnak megfelelően,

—	Ausztriában: a „Revisionsrekurs”,

—	Lengyelországban: „skarga kasacyjna”,

—	Portugáliában: jogorvoslat jogkérdésben,

—	Romániában: a „contestatie in anulare” vagy a „revizuire”,

—	Szlovéniában: a „Vrhovno sodišče Republike Slovenije”-hez benyújtott jogorvoslat,

—	Szlovákiában: a „dovolanie”,

—	Finnországban: a „korkein oikeus/högsta domstolen”-hez benyújtott jogorvoslat,

—	Svédországban: a „Högsta domstolen”-hez benyújtott jogorvoslat,

—	az Egyesült Királyságban: egyetlen további jogorvoslat jogkérdésben.

7.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/23

A TANÁCS 2009/315/IB KERETHATÁROZATA

(2009. február 26.)

a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére, valamint 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára és a Belga Királyság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Európai Unió célul tűzte ki maga számára, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben polgárainak magas szintű biztonságot nyújtson. E cél megvalósulásának előfeltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai megosszák egymással a bűnügyi nyilvántartásaikból származó információkat.

(2)

Az 1999. október 15–16-i tamperei Európai Tanács következtetéseivel összhangban a Tanács 2000. november 29-én intézkedési programot fogadott el a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének végrehajtásáról (2). E kerethatározat hozzájárul a program 3. intézkedésében meghatározott célok eléréséhez, amely intézkedés javasolja egy, az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordított, a bűnügyi nyilvántartásokból származó információk igénylésére vonatkozó egységes, a schengeni hatóságok számára kidolgozott mintához hasonló formanyomtatvány bevezetését.

(3)	A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről készített első értékelés végső jelentése (3) felszólította a tagállamokat, hogy a kölcsönös jogsegély megkönnyítése érdekében – szükség esetén egységes formanyomtatványok használatával – egyszerűsítsék a dokumentumok államok közötti továbbításának eljárásait.

(4)

Az Európai Tanács 2004. március 25–26-i, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatában prioritásként tűzte ki az ítéletekkel kapcsolatos információcsere minőségének javítását, és ezt az Európai Tanács 2004. november 4–5-i ülésén elfogadott, a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokban szereplő, az ítéletekre és eltiltásokra vonatkozó információ cseréjének fokozására felszólító hágai program (4) megerősítette. E célokat a Tanács és a Bizottság által a hágai program végrehajtása céljából 2005. június 2–3-án közösen elfogadott cselekvési terv is tükrözi.

(5)

A bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk tagállamok közötti cseréjének javítása érdekében minden, e céllal létrehozott projekt üdvözlendő, a nemzeti bűnügyi nyilvántartások összekapcsolását célzó, már létező projekteket is ideértve. Az e tevékenységekből nyert tapasztalatok arra ösztönözték a tagállamokat, hogy fokozzák ilyen irányú erőfeszítéseiket, továbbá igazolta az ítéletekre vonatkozó információk tagállamok közötti kölcsönös cseréje további előtérbe helyezésének fontosságát.

(6)

E kerethatározat válasz azokra az igényekre, amelyeket a Tanács a büntetőítéletekre vonatkozó információcseréről, és ezeknek az Európai Unión belüli hatályáról szóló fehér könyv közzétételét, valamint az abból következő vitát követően, 2005. április 14-i ülésén fogalmazott meg. Fő célja az ítéletekkel és – amennyiben azok kiszabására és az ítéletet hozó tagállam bűnügyi nyilvántartásába való bevezetésére sor került – az Unió polgáraira vonatkozó ítéletek alapján történt eltiltásokkal kapcsolatos információcsere javítása.

(7)

Az e kerethatározattal létrehozott mechanizmusoknak a bűnügyi nyilvántartásból származó, természetes személyekre vonatkozó információk átadására korlátozódó alkalmazása nem sérti az ilyen mechanizmusok alkalmazásának a jogi személyekre vonatkozó információcserére történő jövőbeni kiterjesztése lehetőségét.

(8)

A más tagállamokban hozott ítéletekkel kapcsolatos információ továbbítását jelenleg a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i európai egyezmény 13. és 22. cikke szabályozza. E rendelkezések azonban már nem felelnek meg az igazságügyi együttműködés igényeinek egy olyan térségben, mint az Európai Unió.

(9)

A tagállamok között e kerethatározat a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 22. cikkének helyébe lép. Amellett, hogy e kerethatározat tartalmazza és pontosítja az ítélethozatal szerinti tagállam azon kötelezettségeit, hogy továbbítania kell a személy állampolgársága szerinti tagállamnak ez utóbbi állampolgáraival szemben hozott ítéleteivel kapcsolatos információkat, előírja az így továbbított információknak a személy állampolgársága szerinti tagállam által történő megőrzése kötelezettségét is azt biztosítandó, hogy ez utóbbi képes legyen teljes mértékben megválaszolni a más tagállamok által hozzá intézett információkra vonatkozó megkereséseit.

(10)

E kerethatározat nem sérti az igazságügyi hatóságok azon lehetőségét, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 13. cikke értelmében és 15. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben, valamint a Tanács 2000. május 29-i aktusával (5) létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információkra vonatkozóan közvetlenül egymáshoz megkereséseket intézzenek és ezeket közvetlenül egymásnak továbbítsák.

(11)

Az ítéletekre vonatkozó információ áramlásának hatékonyabbá tétele önmagában kevés haszonnal jár, ha a tagállamok a kapott információkat nem tudják figyelembe venni. A Tanács 2008. július 24-én elfogadta az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008/675/IB kerethatározatot (6).

(12)

A Belga Királyság kezdeményezésének legfőbb célját e kerethatározat a tekintetben megvalósítja, hogy minden tagállam központi hatóságának – amennyiben az érintett személy kérésére jár el –, a bűnügyi nyilvántartásból származó kivonatba be kell foglalnia az adott személy állampolgársága szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásából kapott minden információt. Az ítélet, valamint az abból fakadó eltiltás – amennyiben annak kiszabására sor került és az a bűnügyi nyilvántartásban szerepel – meglétének az ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy azok érvényesüljenek azon tagállam nemzeti jogával összhangban, amelyben az adott személy gyermekfelügyelettel kapcsolatos szakmai tevékenységet kíván folytatni. Az e kerethatározattal létrehozott mechanizmus többek között azt hivatott biztosítani, hogy az a személy, akit gyermekek terhére elkövetett szexuális bűncselekményért ítéltek el – amennyiben az ítélethozatal szerinti tagállamban e személyre vonatkozó bűnügyi nyilvántartás tartalmazza ezt az ítéletet, valamint, az abból fakadó eltiltást – amennyiben annak kiszabására sor került és az a bűnügyi nyilvántartásban szerepel –, az ilyen ítéletet vagy eltiltást ne tudja eltitkolni abból a célból, hogy más tagállamban gyermekfelügyelettel kapcsolatos tevékenységet folytathasson.

(13)

E kerethatározat szabályokat állapít meg a végrehajtása során a tagállamok között továbbított személyes adatok védelmére. Az e kerethatározatban megállapított szabályok kiegészítik a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, már meglévő általános szabályokat. Továbbá, a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i Európa tanácsi egyezmény alkalmazandó az e kerethatározat alapján kezelt személyes adatokra. E kerethatározat tartalmazza a bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk cseréjéről szóló, 2005. november 21-i 2005/876/IB tanácsi határozat (7) rendelkezéseit is, amelyek előírják, hogy a megkereső tagállam milyen korlátozások mellett használhatja fel a kért információkat. E kerethatározat különös szabályokkal egészíti ki ezeket a rendelkezéseket arra az esetre vonatkozóan, ha a személy állampolgársága szerinti tagállam az ítélethozatal szerinti tagállam által számára továbbított, ítéletekkel kapcsolatos információkat újból továbbítja.

(14)	E kerethatározat nem módosítja a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény értelmében harmadik államok vonatkozásában keletkezett kötelezettségeket és gyakorlatokat, amennyiben az említett jogi eszköz továbbra is alkalmazandó.

(15)

Az Európa Tanácsnak az elítéltek bűnügyi nyilvántartásáról és rehabilitálásáról szóló R (84) 10. sz. ajánlása értelmében a bűnügyi nyilvántartás létrehozásának legfőbb célja a büntető igazságszolgáltatási rendszerért felelős hatóságoknak a bírósági eljárás alatt álló személyek előéletéről történő tájékoztatása az egyedi helyzetre szabott döntéshozatal megkönnyítése érdekében. Mivel a bűnügyi nyilvántartás minden egyéb célú, az elítéltnek a társadalomba való újbóli beilleszkedési esélyeit rontó felhasználását a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, az e kerethatározat értelmében továbbított információnak a büntető eljárástól eltérő célokra történő felhasználása a megkeresett tagállam és a megkereső tagállam nemzeti jogának megfelelően korlátozható.

(16)

E kerethatározatnak az információnak a személy állampolgársága szerinti tagállam részére történő, az adatok tárolását és továbbadását célzó továbbítására vonatkozó rendelkezéseinek nem célja a tagállamok bűnügyi nyilvántartási rendszereinek az összehangolása. E kerethatározat nem kötelezi az ítélethozatal szerinti tagállamot bűnügyi nyilvántartási rendszerének megváltoztatására az információ belföldi célokra történő felhasználása tekintetében.

(17)

Az ítéletekkel kapcsolatos információáramlás javítása önmagában kevéssé hasznos, ha a címzett tagállam nem érti a kapott információkat. A kölcsönös megértés javítását szolgálja egy olyan „egységes európai formátum” létrehozása, amely egységes, elektronikus és az automatikus fordítást megkönnyítő formában teszi lehetővé az információcserét. Az ítélethozatal szerinti tagállam által az ítéletre vonatkozó információkat a címzett tagállam hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell továbbítani. Az e kerethatározat által bevezetett, információcserét szolgáló rendszer megvalósításához a Tanácsnak intézkedéseket kell hoznia.

(18)	E kerethatározat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában nevesített elveket.

(19)

E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvét, mivel az ítéletekkel kapcsolatos információ tagállamok közötti továbbítását szolgáló rendszerek javítása tagállami szinten egyedileg nem valósítható meg megfelelően, és így összehangolt uniós fellépést igényel. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének megfelelően e kerethatározat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Cél

E kerethatározat célja:

azon módszerek meghatározása, amelyek szerint az a tagállam, amelyben egy másik tagállam állampolgárával szemben ítéletet hoztak (a továbbiakban: az ítélethozatal szerinti tagállam), az ítélettel kapcsolatos információt továbbítja az elítélt személy állampolgársága szerinti tagállamnak (a továbbiakban: a személy állampolgársága szerinti tagállam);

b)	a személy állampolgársága szerinti tagállam ezen információk megőrzésével kapcsolatos kötelezettségének meghatározása, valamint azon módszerek megállapítása, amelyeket e tagállamnak be kell tartania a bűnügyi nyilvántartásból származó információkra irányuló megkeresés megválaszolásakor;

c)	az e kerethatározat, valamint a 11. cikk (4) bekezdésében említett későbbi határozat alapján az ítéletekkel kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjét szolgáló számítógépes rendszer megalkotását és fejlesztését lehetővé tevő keret megállapítása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E kerethatározat alkalmazásában:

a) „ítélet”: a büntetőbíróság által egy természetes személy ellen bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős határozat, amennyiben e határozatot az ítélethozatal szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásába felveszik;

b) „büntetőeljárás”: a tárgyalást megelőző szakasz, a tárgyalási szakasz, valamint az ítélet végrehajtása;

c) „bűnügyi nyilvántartás”: olyan nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartások, amelyek a nemzeti jognak megfelelően tartalmazzák az ítéleteket.

3. cikk

Központi hatóság

(1) E kerethatározat végrehajtása céljából valamennyi tagállam kijelöl egy központi hatóságot. A 4. cikk értelmében történő információtovábbítás és a 6. cikkben említett megkeresésekre a 7. cikk értelmében történő válaszadás céljából azonban a tagállamok egy vagy több központi hatóságot is kijelölhetnek.

(2) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát és a Bizottságot az (1) bekezdés alapján kijelölt központi hatóságról vagy hatóságokról. A Tanács Főtitkársága megküldi ezen információkat a tagállamoknak és az Eurojustnak.

4. cikk

Az ítélethozatal szerinti tagállam kötelezettségei

(1) Valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a területén hozott valamennyi ítéletet, azok nemzeti bűnügyi nyilvántartásba történő felvétele alkalmával, egészítsék ki az elítélt személy állampolgárságára vagy állampolgárságaira vonatkozó információkkal is, amennyiben e személy egy másik tagállam állampolgára.

(2) Az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága a lehető legkorábban tájékoztatja a többi tagállam központi hatóságait az említett tagállamok állampolgáraival szemben a területén hozott, a bűnügyi nyilvántartásba felvételre került ítéletekről.

Amennyiben az elítélt személy több tagállam állampolgára, az információkat e tagállamok mindegyikének továbbítani kell, abban az esetben is, ha az elítélt személy annak a tagállamnak is állampolgára, amelynek területén elítélték.

(3) A bűnügyi nyilvántartásban szereplő információk későbbi módosítására vagy törlésére vonatkozó információt az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága haladéktalanul továbbítja a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságának.

(4) A (2) és (3) bekezdés értelmében információkat szolgáltató tagállam a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságának – ez utóbbi kérésére egyedi esetben – megküldi az ítéletek és későbbi intézkedések egy példányát, valamint minden egyéb lényeges információt annak érdekében, hogy az megvizsgálhassa bármilyen nemzeti szintű intézkedés szükségességét.

5. cikk

Az állampolgárság szerinti tagállam kötelezettségei

(1) A személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatósága a 11. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban, ismételt továbbítás céljából, megőriz valamennyi, a 4. cikk (2) és (3) bekezdése alapján hozzá továbbított információt.

(2) A 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően továbbított információk bármely módosítása vagy törlése esetén a személy állampolgársága szerinti tagállam is ugyanúgy módosítja vagy törli az e cikk (1) bekezdésével összhangban, a 7. cikk szerinti ismételt továbbítás céljából megőrzött információkat.

(3) A személy állampolgársága szerinti tagállam a 7. cikk szerinti ismételt továbbítás céljából csak e cikk (2) bekezdésének megfelelően naprakésszé tett információkat használhatja fel.

6. cikk

Az ítéletekkel kapcsolatos információ iránti megkeresés

(1) Amennyiben valamely személy ellen folytatott büntetőeljárás céljából vagy büntetőeljárástól eltérő célból egy tagállam bűnügyi nyilvántartásában szereplő információkra irányuló megkeresés érkezik, ezen tagállam központi hatósága a nemzeti jogának megfelelően megkeresheti egy másik tagállam központi hatóságát a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok kiadása céljából.

(2) Amennyiben egy személy a bűnügyi nyilvántartásban a rá vonatkozó információ közlésére irányuló kérelmet nyújt be, a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam a nemzeti jogának megfelelően megkeresheti egy másik tagállam központi hatóságát a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok kiadása céljából, feltéve, hogy az érintett személy a megkereső vagy a megkeresett tagállamban lakóhellyel rendelkezik vagy rendelkezett, vagy ezen tagállamok állampolgára vagy állampolgára volt.

(3) Amennyiben a 11. cikk (7) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően egy személy tájékoztatást kér a saját bűnügyi nyilvántartására vonatkozóan az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő tagállam központi hatóságától, a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam központi hatósága a bűnügyi nyilvántartásból származó információk és kapcsolódó adatok iránti megkeresést intéz a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságához annak érdekében, hogy ezen információt és kapcsolódó adatot az érintett személynek kiadandó kivonatba belefoglalhassa.

(4) A tagállamok központi hatóságaihoz intézett, a bűnügyi nyilvántartásból származó információra irányuló valamennyi megkeresést a mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kell benyújtani.

7. cikk

Az ítéletekkel kapcsolatos információ iránti megkeresés megválaszolása

(1) Amennyiben büntetőeljárás céljából a 6. cikk alapján bűnügyi nyilvántartásból származó információkra irányuló megkeresést tesznek a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságánál, ez a központi hatóság az alábbiakra vonatkozó információkat továbbítja a megkereső tagállam központi hatóságának:

a)	a személy állampolgársága szerinti tagállamban hozott és a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett ítéletek;

b)	a más tagállamokban hozott, 2012. április 27-ét követően, a 4. cikk alkalmazásában számára továbbított, és az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint általa megőrzött ítéletek;

c)	a más tagállamokban hozott és 2012. április 27-ig számára továbbított, a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett ítéletek;

d)	harmadik országban hozott, majd később számára továbbított, a bűnügyi nyilvántartásba bejegyzett ítéletek.

(2) Amennyiben büntetőeljárástól eltérő célból a 6. cikk alapján a bűnügyi nyilvántartásból származó információkra irányuló megkeresést intéznek a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságához, ez a központi hatóság a személy állampolgársága szerinti tagállamban hozott ítéletek és a harmadik országokban hozott, hozzá továbbított és a bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítéletek tekintetében a megkeresés ügyében a nemzeti jogának megfelelően jár el.

A személy állampolgársága szerinti tagállamnak továbbított, a más tagállamban hozott ítéleteket illetően a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatósága nemzeti jogának megfelelően továbbítja a megkereső tagállamnak az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerint megőrzött információkat, valamint 2012. április 27-ig a részére továbbított, és a bűnügyi nyilvántartásába felvett információkat.

A 4. cikknek megfelelő információ továbbításakor az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága tájékoztathatja a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságát arról, hogy az előbbi tagállamban hozott ítéletekkel kapcsolatos és az utóbbi központi hatóságnak továbbított információk kizárólag büntetőeljárás céljából továbbíthatók. Ebben az esetben a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatósága az ilyen ítéleteket illetően tájékoztatja a megkereső tagállamot arról, hogy az információt melyik másik tagállam továbbította, annak érdekében, hogy a megkereső tagállam – az ezen ítéletekre vonatkozó információkat megszerzendő – a megkeresését közvetlenül az ítélethozatal szerinti tagállamnak nyújthassa be.

(3) Amennyiben a bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresést a személy állampolgársága szerinti tagállam központi hatóságához egy harmadik ország intézte, a személy állampolgársága szerinti tagállam egy másik tagállam által továbbított ítéletek vonatkozásában csak az információnak az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban más tagállamnak való továbbítására vonatkozó korlátozásokon belül válaszolhat.

(4) Amennyiben a bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránt a 6. cikk értelmében a személy állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő tagállam központi hatóságához intéznek megkeresést, a megkeresett tagállam a bűnügyi nyilvántartásában szereplő, a megkeresett tagállamban hozott ítéletekkel és harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ellen hozott ítéletekkel kapcsolatos információkat a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 13. cikkében előírtak mértékéig továbbítja.

(5) A választ a mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával készítik el. Ehhez a nemzeti jogban előírtak szerint csatolni kell az ítéletek jegyzékét.

8. cikk

A válaszadás határideje

(1) A megkeresett tagállam központi hatósága a nemzeti jogában vagy egyéb szabályaiban, illetve gyakorlatban megállapított feltételek szerint haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételének időpontjától számított tíz munkanapon belül, a mellékletben foglalt formanyomtatvány felhasználásával megküldi a 6. cikk (1) bekezdésében említett kérelemre adott választ a megkereső tagállam központi hatóságának.

Amennyiben a megkeresett tagállamnak további tájékoztatásra van szüksége a kérelem tárgyát képező személy személyazonosságának megállapításához, haladéktalanul konzultál a megkereső tagállammal annak érdekében, hogy a kért további tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül megválaszolhassa a kérelmet.

(2) A 6. cikk (2) bekezdésében említett kérelemre adott választ a kérelem kézhezvételének időpontjától számított húsz munkanapon belül meg kell küldeni.

9. cikk

A személyes adatok felhasználásának feltételei

(1) A 7. cikk (1) és (4) bekezdése alapján büntetőeljárás céljaira közölt személyes adatokat a megkereső tagállam kizárólag azon büntetőeljárás céljára használhatja fel, amelyikkel kapcsolatban azokat a mellékletben foglalt formanyomtatványon feltüntetve kérelmezte.

(2) A 7. cikk (2) és (4) bekezdése alapján büntetőeljárástól eltérő célokra közölt személyes adatokat a megkereső tagállam – nemzeti jogának megfelelően – kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyikkel kapcsolatban azokat kérelmezte, és csak a megkeresett tagállam által a mellékletben foglalt formanyomtatványban meghatározott korlátokon belül.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, a 7. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján továbbított személyes adatokat a megkereső tagállam felhasználhatja a közbiztonságot fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzésére.

(4) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk értelmében egy másik tagállamtól kapott személyes adatokra azoknak a 7. cikk (3) bekezdése értelmében egy harmadik országnak történő továbbítása esetén ugyanolyan felhasználási korlátozások vonatkozzanak, mint amilyenek e cikk (2) bekezdésének megfelelően a megkereső tagállamokra alkalmaznak. A tagállamok előírják, hogy személyes adatok büntetőeljárás céljából harmadik országba történő továbbítása esetén az adott ország azokat kizárólag a büntetőeljárás céljára használhatja fel.

(5) E cikk nem alkalmazandó az e kerethatározat értelmében egy tagállam rendelkezésére bocsátott, ugyanazon tagállamtól származó személyes adatokra.

10. cikk

Nyelvek

A 6. cikk (1) bekezdésében említett kérelemnek a megkereső tagállamtól a megkeresett tagállamnak történő továbbítása céljából a mellékletben foglalt formanyomtatványt a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kitölteni.

A megkeresett tagállam hivatalos nyelveinek egyikén, vagy egy másik, mindkét tagállam által elfogadott nyelven válaszol.

E határozat elfogadásakor vagy egy későbbi időpontban a Tanács Főtitkárságának tett nyilatkozatban valamennyi tagállam megjelölheti, hogy az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelvei közül melyiket vagy melyeket fogadja el. A Tanács Főtitkársága értesíti a tagállamokat e tájékoztatásról.

11. cikk

Formátum, valamint az ítéletekre vonatkozó információcsere megszervezésének és megkönnyítésének egyéb módjai

(1) A 4. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő információtovábbítás esetén az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága a következő információkat továbbítja:

azon információk, amelyeket mindig továbbítani kell, kivéve, ha – egyedi esetekben – ezek az információk a központi hatóság előtt nem ismertek (kötelező információk):

i.	az elítélt személyre vonatkozó információk (teljes név, születési idő, születési hely (település és állam), nem, állampolgárság és – adott esetben – előző név/nevek);

ii.	az ítélet jellegére vonatkozó információk (az ítélet dátuma, a bíróság megnevezése, a határozat jogerőre emelkedésének időpontja);

iii.	az ítélet alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó információk (az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésének időpontja, a bűncselekmény megnevezése vagy jogi minősítése, valamint az alkalmazandó jogi rendelkezésekre történő hivatkozás); valamint

iv.	az ítélet tartalmára vonatkozó információk, így az ítéletet, valamint a kiegészítő büntetéseket, biztonsági intézkedéseket és a büntetés-végrehajtást módosító későbbi határozatokat is;

azon információk, amelyeket a bűnügyi nyilvántartásban való bejegyzéskor kell továbbítani (nem kötelező információk):

i.	az elítélt személy szüleinek neve;

ii.	az ítélet ügyiratszámára vonatkozó információ;

iii.	a bűncselekmény elkövetési helyére vonatkozó információ; és

iv.	az ítéletből fakadó eltiltásokra vonatkozó információ;

azon információk, amelyeket csak akkor kell továbbítani a központi hatóságnak, ha azok rendelkezésre állnak (kiegészítő információk):

i.	az elítélt személy személyazonosító száma, vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma;

ii.	ujjlenyomat, amelyet az adott személytől vettek; és

iii.	adott esetben álnév és/vagy felvett név/nevek.

A központi hatóság a bűnügyi nyilvántartásba felvett egyéb információkat is továbbíthat az ítéletekkel kapcsolatban.

(2) A személy állampolgársága szerinti központi hatóságnak valamennyi, az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően kapott és az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt típusú információt tárolnia kell a 7. cikknek megfelelő ismételt továbbítás céljából. Ugyanezen célból az említett központi hatóság tárolhatja az (1) bekezdés c) pontjában és a második albekezdésben felsorolt típusú információkat.

(3) A (6) bekezdésben említett határidő lejártáig azon tagállamok központi hatóságai, amelyek nem tették meg a (6) bekezdésben említett értesítést, bármely olyan írásban dokumentálható módon továbbítják egymásnak a 4. cikknek megfelelő valamennyi információt, a 6. cikknek megfelelő megkereséseket és a 7. cikknek megfelelő válaszokat, valamint egyéb vonatkozó információkat, amely lehetővé teszi a kérelmet, választ vagy egyéb vonatkozó információt megkapó tagállam központi hatósága számára azok hitelességének megállapítását.

Az e cikk (7) bekezdésében megállapított határidő lejártát követően a tagállamok központi hatóságai elektronikus úton, egységes formátumban adják át egymásnak ezeket az információkat.

(4) A (3) bekezdésben említett formátumot, valamint a tagállamok központi hatóságai közötti, ítéletekkel kapcsolatos információcsere megszervezésének és megkönnyítésének egyéb módjait az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó eljárásainak megfelelően legkésőbb 2012. április 27-ig a Tanács állapítja meg.

Az ilyen egyéb módok magukban foglalják:

a)	valamennyi olyan mód meghatározását, amely megkönnyítheti a továbbított információk megértését és automatikus lefordítását;

b)	az elektronikus úton történő információcsere módjának meghatározását, különösen az alkalmazandó műszaki jellemzők, és adott esetben az alkalmazandó csereeljárások tekintetében;

c)	a mellékletbe foglalt formanyomtatvány esetleges kiigazításait.

(5) Amennyiben a (3) és (4) bekezdésben említett továbbítási mód nem áll rendelkezésre, a rendelkezésre nem állás teljes időtartamára a (3) bekezdés első albekezdését kell továbbra is alkalmazni.

(6) Minden tagállam elvégzi az egységes formátum használatához és annak a többi tagállam számára történő elektronikus továbbításához szükséges technikai kiigazításokat. A tagállamok értesítik a Tanácsot arról az időpontról, amelytől kezdve képesek lesznek végrehajtani e továbbításokat.

(7) A tagállamok a (6) bekezdésben említett technikai kiigazításokat az ítéletekkel kapcsolatos elektronikus információcsere formátuma és módjai elfogadásának időpontjától számított három éven belül végzik el.

12. cikk

Más jogi aktusokhoz való viszony

(1) A tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében e kerethatározat kiegészíti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 13. cikkének rendelkezéseit, az egyezmény 1978. március 17-i és 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvét, valamint az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt, és annak 2001. október 16-i jegyzőkönyvét (8).

(2) E kerethatározat alkalmazásában a tagállamok lemondanak arról a jogról, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 13. cikkét érintő fenntartásaikra egymás között hivatkozzanak.

(3) A tagállamok harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban történő alkalmazásukat nem sértve, az azon tagállamok közötti kapcsolatokban, amelyek megtették az e kerethatározatnak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket és végső soron 2012. április 27-i hatállyal, e kerethatározat a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény – 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke által kiegészített – 22. cikke rendelkezéseinek helyébe lép.

(4) A 2005/876/EK határozat hatályát veszti.

(5) E kerethatározat nem érinti a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodások kedvezőbb rendelkezéseinek alkalmazását.

13. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e kerethatározatnak 2012. április 27-ig megfeleljenek.

(2) A tagállamok továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azon rendelkezések szövegét, amelyek az e kerethatározatból eredő kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik.

(3) Ezen információk alapján a Bizottság 2015. április 27-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kerethatározat alkalmazásáról, amelyhez adott esetben jogalkotási javaslatokat csatol.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2009. február 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

I. LANGER

(1) 2008. június 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL C 12., 2001.1.15., 10. o.

(3) HL C 216., 2001.8.1., 14. o.

(4) HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(5) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(6) HL L 220., 2008.8.15., 32. o.

(7) HL L 322., 2005.12.9., 33. o.

(8) HL C 326., 2001.11.21., 1. o.

MELLÉKLET

A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009/315/IB kerethatározat 6., 7., 8., 9. és 10. cikkében említett formanyomtatvány

A bűnügyi nyilvántartásból származó információk iránti megkeresés

A formanyomtatvány helyes kitöltéséhez a tagállamoknak figyelembe kell venniük a kitöltési útmutatót.

a)	A megkereső tagállamra vonatkozó adatok: Tagállam: Központi hatóság(ok): Kapcsolattartó: Telefon (előhívószámmal): Fax (előhívószámmal): E-mail cím: Levelezési cím: Ügyiratszám (amennyiben ismert):

A kérelemben megjelölt személy személyazonosságára vonatkozó információk (1):

Teljes név (valamennyi vezetéknév és utónév):

Előző nevek:

Esetleges álnevek és/vagy felvett nevek:

Nem: F  N 

Állampolgárság:

Születési idő (számmal: éééé/hh/nn):

Születési hely (város és állam):

Apja neve:

Anyja neve:

Lakóhely vagy ismert lakcím:

Személyazonosító szám, vagy a személyt azonosító dokumentum típusa és száma:

Ujjlenyomat:

A személyazonosságra vonatkozó egyéb adat, amennyiben rendelkezésre áll:

A megkeresés célja:

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet



büntetőeljárás (kérjük, nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot) …

…



büntetőeljárás keretén kívüli megkeresés (kérjük, a megfelelő négyzet megjelölésével nevezze meg azt a hatóságot, amely előtt az eljárás folyamatban van, és – amennyiben rendelkezésre áll – az ügyszámot)



igazságügyi hatóságtól származó megkeresés …

…

ii.



illetékes közigazgatási hatóságtól származó megkeresés …

…

iii.



az érintett személynek a bűnügyi nyilvántartásban rá vonatkozóan szereplő információkra irányuló kérelme …

…

Az információ iránti megkeresés célja:

Megkereső hatóság:

	Az érintett személy nem járult hozzá ahhoz, hogy az információt kiadják (amennyiben az érintett személytől a megkereső tagállam jogának megfelelően ilyen hozzájárulást kértek).

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (például a kérelem sürgőssége):

Válasz a megkeresésre

Az érintett személlyel kapcsolatos információk

Kérjük, jelölje meg a megfelelő négyzetet

Alulírott hatóság megerősíti, hogy:

	nem áll rendelkezésre ítéletre vonatkozó információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásában
	rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítélet(ek)ről; az ítéletek jegyzéke e válasz mellékletét képezi
	rendelkezésre áll(nak) az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába felvett egyéb információ(k); ezen információ(ka)t csatolták (nem kötelező)
	rendelkezésre áll információ az érintett személy bűnügyi nyilvántartásába bejegyzett ítéletről, de az ítélethozatal szerinti tagállam tájékoztatása szerint az ítéletre vonatkozó információt kizárólag büntetőeljárás céljára lehet továbbítani. További információra vonatkozó kérelem közvetlenül …-nak/-nek küldendő (kérjük, nevezze meg az ítélethozatal szerinti tagállamot)
	a megkeresés a megkeresett tagállam joga alapján a büntetőeljárástól eltérő semmilyen egyéb cél érdekében nem teljesíthető.

Kapcsolattartó, amennyiben további információkra van szükség:

Név:

Telefonszám:

E-mail cím:

Egyéb információ (büntetőeljárás keretén kívüli megkeresésekkel kapcsolatban az adatok felhasználására vonatkozó korlátozások):

Kérjük, jelezze a válaszadó formanyomtatványhoz csatolt oldalak számát:

Kelt

…-án/-én

Aláírás és (adott esetben) hivatalos pecsét:

Név és beosztás/szervezet:

Kérjük, adott esetben csatolja az ítéletek jegyzékét, és a teljes dokumentumcsomagot küldje el a megkereső tagállamnak. A formanyomtatványt és az ítéletek jegyzékét nem szükséges lefordítani a megkereső tagállam nyelvére.

(1) A személy azonosításának megkönnyítésére minél több információt meg kell adni.

7.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/33

A TANÁCS 2009/316/IB HATÁROZATA

(2009. április 6.)

a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatra (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikkének értelmében az Unió célja, hogy biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul. E cél megvalósulásának előfeltétele a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak a tagállamok illetékes hatóságai között oly módon zajló rendszeres cseréje, amely garantálja a egységes értelmezést és az információcsere hatékonyságát.

(2)

Az Európa Tanácsnak a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1959. április 20-i egyezménye alapján jelenleg nem cserélődnek hatékonyan a tagállamok állampolgáraira más tagállamokban kiszabott ítéletekre vonatkozó információk. Ennélfogva szükség van az ilyen információcsere hatékonyabb és hozzáférhetőbb eljárásaira európai uniós szinten.

(3)

Az Európai Tanács 2004. március 25–26-i, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozatában prioritásként tűzte ki az ítéletekkel kapcsolatos információcsere minőségének javítását, és ezt később a hágai program (3) és az annak végrehajtásáról szóló cselekvési terv (4) megerősítette. Ezenfelül az Európai Tanács 2007. június 21–22-i következtetéseiben politikai prioritásként jelölte meg a bűnügyi nyilvántartások európai uniós szintű informatizált összekapcsolását.

(4)	A bűnügyi nyilvántartások informatizált összekapcsolása az e-igazságszolgáltatás projekt része, amelyet 2007 folyamán az Európai Tanács számos alkalommal ismert el prioritásként.

(5)	A bűnügyi nyilvántartások közötti összeköttetés biztosítását célzó kísérleti projekt jelenleg kidolgozás alatt áll. Az eredményei értékes alapját képezik az európai uniós szintű informatizált információcserére vonatkozó további tevékenységnek.

(6)

E határozat célja a 2009/315/IB kerethatározat végrehajtása annak érdekében, hogy megalkossa és fejlessze az ítéletekkel kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjét szolgáló informatikai rendszert. Egy ilyen rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a könnyen megérthető formába továbbítsa részére az ítéletekre vonatkozó információkat. Egységes formátumot kell ezért kialakítani, amely lehetővé teszi az információk egységes, elektronikus és az automatikus fordítást megkönnyítő formában történő cseréjét, valamint létrehozza a tagállamok központi hatóságai közötti, ítéletekkel kapcsolatos elektronikus információcsere megszervezésének és megkönnyítésének bármely egyéb módját.

(7)	Ez a határozat a 2009/315/IB kerethatározatban meghatározott elveken alapul, és ezen elveket alkalmazza és egészíti ki műszaki szempontból.

(8)	A 2009/315/IB kerethatározat határozza meg a rendszerbe bevitt adatkategóriákat, az adatbevitel célját, a bevitel kritériumait, az adatok hozzáféréséhez engedéllyel rendelkező hatóságokat, és a személyes adatok védelmének néhány különös szabályát.

(9)	Sem ez a határozat, sem pedig a 2009/315/IB kerethatározat nem keletkeztet kötelezettséget a nem büntetőjogi határozatokra vonatkozó információk cseréjére.

(10)	Mivel e határozat célja nem a bűnügyi nyilvántartások nemzeti rendszereinek összehangolása, az ítélethozatal szerinti tagállam nem köteles megváltoztatni bűnügyi nyilvántartásának belső rendszerét az információk belföldi felhasználása tekintetében.

(11)

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) decentralizált információtechnológiai rendszer. A bűnügyi nyilvántartások adatait kizárólag a tagállamok által működtetett adatbázisokban tárolják, és más tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisaihoz nem biztosítanak közvetlen online hozzáférést. A tagállamok felelősek a nemzeti bűnügyi nyilvántartási adatbázisok működéséért, és az egymás között folytatott információcsere hatékonyságáért. A közös kommunikációs infrastruktúrát kezdetben a közigazgatási rendszerek közötti transzeurópai telematikai szolgáltatások (S-TESTA) hálózat képezi. A közös kommunikációs infrastruktúrát érintő valamennyi kiadást az Európai Unió általános költségvetése fedezi.

(12)

A bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések kategóriáit tartalmazó, e határozatban található referenciatáblázatoknak elő kell segíteniük az automatizált fordítást és lehetővé kell tenniük a kódrendszer alkalmazásával továbbított adatok kölcsönös megértését. A táblázatok tartalma a 27 tagállam igényei elemzésének eredményeként jött létre. Az elemzés figyelembe vette a kísérleti projektben használt kategóriába sorolásokat és a különböző nemzeti jogrendszerek szerinti bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések csoportba rendezésének eredményeit. Ezenfelül, a bűncselekményekre vonatkozó táblázat esetében figyelembe vették a – mind európai, mind nemzetközi szinten – meglévő összehangolt közös meghatározásokat, valamint az Eurojust és az Europol adatmodelljeit is.

(13)

A közös kategóriába sorolás kölcsönös megértésének és átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó táblázatban említett kategóriákba tartozó, nemzeti jogrendszerek szerinti bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések listáját. A tagállamok a bűncselekményekről és szankciókról leírást adhatnak, és erre – figyelembe véve ezen leírások hasznosságát – ösztönözni kell őket. Ezen információkat a tagállamok számára hozzáférhetővé kell tenni.

(14)

A bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések kategóriáit tartalmazó, e határozatban található referenciatáblázatoknak nem célja, hogy a nemzeti jogrendszerek szerinti bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések között jogi egyenértékűségeket állapítson meg. Olyan eszközt jelentenek, amelynek célja, hogy az információ fogadója jobban megérthesse a továbbított információban foglalt tény(eke)t és szankció- és intézkedéstípus(oka)t. Az információt szolgáltató tagállam nem tudja teljes mértékben garantálni az említett kódok pontosságát, és nem zárható ki az, hogy az információt fogadó tagállam illetékes hatóságai értelmezzék az információkat.

(15)	A bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések kategóriáit tartalmazó referenciatáblázatokat felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni a Szerződés szerinti, a határozatok végrehajtási intézkedéseinek elfogadására vonatkozó eljárással összhangban.

(16)

A Szerződés szerinti eljárásokkal összhangban a tagállamok és a Bizottság a Tanácson belül tájékoztatják egymást, illetve tanácskoznak egymással abból a célból, hogy nem kötelező erejű gyakorlati kézikönyvet állítsanak össze, amely az információcserét szabályozó eljárásokkal foglalkozik, különösen az elkövetők azonosításának módjaival, a bűncselekmények és – szankciók, valamint intézkedések kategóriáinak kölcsönös megértésével, valamint a problémát okozó nemzeti vonatkozású bűncselekmények és szankciók, valamint intézkedések magyarázatával, továbbá biztosítja a szükséges koordinációt az ECRIS fejlesztéséhez és működtetéséhez.

(17)

Az ECRIS fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Bizottságnak számos műszaki intézkedést kell meghoznia annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a bűnügyi nyilvántartási adatbázisaik összekapcsolásához szükséges műszaki infrastruktúra kialakításában. A Bizottság egy referenciaalkalmazási szoftvert, azaz egy megfelelő szoftvert bocsáthat rendelkezésre, amely képessé teszi a tagállamokat az összeköttetés létrehozására, és amelyet a közös protokollokat megvalósító saját összeköttetést biztosító szoftverjük helyett alkalmazhatnak a bűnügyi nyilvántartást tartalmazó adatbázisok közötti információcsere érdekében.

(18)

A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározat (5) alkalmazandó a tagállamok bűnügyi nyilvántartásából származó információk számítógépes cseréjével összefüggésben, a tagállamok közötti információcsere során megfelelő szintű adatvédelmet biztosítva, és lehetővé téve, hogy a tagállamok a nemzeti adatfeldolgozás tekintetében szigorúbb rendelkezéseket állapítsanak meg.

(19)

Mivel e határozat célját – nevezetesen az ítéletekkel kapcsolatos információk tagállamok közötti informatizált cseréjét szolgáló rendszer fejlesztését – a tagállamok egyoldalúan nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért az egy összehangolt európai uniós fellépés szükségessége miatt az európai uniós szinten jobban megvalósítható, a Tanács a Szerződés 2. cikkében említett és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20)	Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unióról szóló Szerződés 6. cikke által elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában nevesített elveket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Tárgy

E határozat létrehozza az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS).

E határozat létrehozza továbbá a bűnügyi nyilvántartásból származó információk elektronikus úton történő cseréje egységes formátumának elemeit, különösen az ítélet alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó információk és az ítéletek tartalmára vonatkozó információk tekintetében, valamint az információcsere megszervezésével és megkönnyítésével kapcsolatos egyéb általános és technikai végrehajtási módokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a 2009/315/IB kerethatározatban megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

3. cikk

Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS)

(1) Az ECRIS decentralizált információtechnológiai rendszer, amely az egyes tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisain alapul, és a következő elemek alkotják:

a)	a közös protokolloknak megfelelően kidolgozott, összeköttetést biztosító szoftver, amely lehetővé teszi a tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisai közötti információcserét;

b)	egy titkosított hálózatot nyújtó közös kommunikációs infrastruktúra.

(2) E határozatnak nem célja központi bűnügyi nyilvántartási adatbázis létrehozása. Valamennyi bűnügyi nyilvántartási adat kizárólag a tagállamok által működtetett adatbázisokban tárolható.

(3) A tagállamoknak a 2009/315/IB kerethatározat 3. cikkében említett központi hatóságai nem rendelkeznek online hozzáféréssel más tagállamok bűnügyi nyilvántartási adatbázisaihoz. A tagállamok által – a Bizottság támogatásával – megállapított elérhető legjobb technikát kell alkalmazni a más tagállamoknak továbbított bűnügyi nyilvántartási adatok titkosságának és integritásának biztosítása érdekében.

(4) Az érintett tagállamok felelősek az összeköttetést biztosító szoftver és a bűnügyi nyilvántartásból származó információkat tároló, továbbító és fogadó adatbázisok működéséért.

(5) A közös kommunikációs infrastruktúra az S-TESTA kommunikációs hálózata. E hálózat további fejlesztéseinek vagy bármely alternatív biztonságos hálózatnak biztosítaniuk kell, hogy az alkalmazott közös kommunikációs hálózat továbbra is megfeleljen a (6) bekezdésben megállapított feltételeknek.

(6) A közös kommunikációs infrastruktúra működéséért a Bizottság felel; ezen infrastruktúrának meg kell felelnie a biztonsági előírásoknak, és ki kell elégítenie az ECRIS által támasztott igényeket.

(7) Az ECRIS hatékony működése érdekében a Bizottság általános támogatást és műszaki segítséget nyújt, ideértve a 6. cikk 2. bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett statisztikák gyűjtését és elkészítését, valamint a referenciaalkalmazási szoftverét is.

(8) Függetlenül az uniós pénzügyi programoknak az alkalmazandó szabályok szerinti felhasználása lehetőségétől, az egyes tagállamok viselik az (1) bekezdésben említett nemzeti bűnügyi nyilvántartási adatbázisok és az összeköttetést biztosító szoftver kivitelezéséből, adminisztrációjából, felhasználásából és karbantartásából eredő saját költségeiket.

A Bizottság viseli az ECRIS közös kommunikációs infrastruktúrájának kivitelezése, adminisztrációja, felhasználása, karbantartása és jövőbeli fejlesztése, valamint a referenciaalkalmazási szoftver alkalmazásával és jövőbeli fejlesztésével kapcsolatban felmerülő költségeket.

4. cikk

Az információtovábbítás formátuma

(1) A 2009/315/IB kerethatározat 4. cikkének (2)–(4) bekezdése és 7. cikke szerint továbbított információban a bűncselekmény megnevezésével és jogi minősítésével, valamint az alkalmazandó jogi rendelkezéssel kapcsolatosan a tagállamoknak a továbbított információban szereplő minden egyes bűncselekményre vonatkozóan meg kell adniuk az A. mellékletben található, bűncselekményeket felsoroló táblázat megfelelő kódját. Kivételes esetben, amennyiben a bűncselekmény egyetlen alkategóriának sem felel meg, a megfelelő vagy legközelebbi bűncselekmény-kategória „nyitott kategória” kódját, vagy annak hiányában az „egyéb bűncselekmények” kódját kell feltüntetni a szóban forgó bűncselekmény mellett.

A tagállamok a megvalósítás szintjét és az elkövetői minőséget, valamint – amennyiben alkalmazható – a büntetőjogi felelősséget kizáró vagy korlátozó okokat vagy a visszaesést illetően rendelkezésre álló információkat is nyújthatnak.

(2) A 2009/315/IB kerethatározat 4. cikkének (2) és (3) bekezdése és 7. cikke szerint továbbított információban az ítélet tartalmával, beleértve a büntetéssel, valamint bármely mellékbüntetéssel, biztonsági intézkedésekkel és a büntetés végrehajtását módosító lehetséges későbbi határozatokkal kapcsolatosan a tagállamoknak a továbbított információban szereplő minden egyes szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan meg kell adniuk a megfelelő alkategória kódját, a B. melléklet szankciókat és intézkedéseket felsoroló táblázata alapján. Kivételes esetben, amennyiben a szankció vagy intézkedés egyetlen alkategóriának sem felel meg, a megfelelő vagy legközelebbi szankció-, illetve intézkedéskategória „nyitott kategória” kódját, vagy annak hiányában az „egyéb szankciók és intézkedések” kódját kell feltüntetni a szóban forgó szankció, illetve intézkedés mellett.

A tagállamoknak adott esetben a B. mellékletben szereplő paraméterekben előírt szankció, illetve intézkedés jellegével és/vagy végrehajtásának feltételeivel kapcsolatosan rendelkezésre álló információt is kell szolgáltatniuk. A „nem büntetőjogi határozat” paramétert csak abban az esetben tüntetik fel, ha az ezen határozatra vonatkozó információt az érintett személy állampolgársága szerinti tagállam a hozzá intézett kérésre adott válaszban önkéntes alapon megadja.

5. cikk

A bűncselekményekre, szankciókra és intézkedésekre vonatkozó információk

(1) A következő információkat a tagállamok különösen egy nem kötelező erejű, a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett gyakorlati kézikönyv összeállítása céljából juttatják el a Tanács Főtitkárságának:

a nemzeti jogrendszerek szerinti bűncselekmények listáját az A. mellékletben található táblázatban említett minden egyes kategóriában. E listának tartalmaznia kell a bűncselekmény megnevezését vagy jogi minősítését, valamint az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozást. Tartalmazhatja a bűncselekmény tényállási elemeinek rövid leírását is;

a büntetések, a lehetséges mellékbüntetések, a biztonsági intézkedések és a büntetés végrehajtását módosító lehetséges későbbi határozatok nemzeti jog által meghatározott típusainak listáját a B. mellékletben található, a szankciókra és intézkedésekre vonatkozó táblázatban említett minden egyes kategóriában. Tartalmazhatja az egyes szankciók rövid leírását is.

(2) Az (1) bekezdésben említett listákat és leírásokat a tagállamok rendszeresen naprakésszé teszik. A naprakésszé tett információt meg kell küldeni a Tanács Főtitkárságának.

(3) A Tanács Főtitkársága közli a tagállamokkal és a Bizottsággal az e cikk alapján hozzá beérkezett információkat.

6. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel elfogadja az A. és B. melléklet bármely szükség szerinti módosítását.

(2) A tagállamok közigazgatása megfelelő szervezeti egységeinek képviselői és a Bizottság képviselői a Tanácson belül konzultációt folytatnak egymással a következők céljából:

az ECRIS-en keresztül folyó információcsere eljárását meghatározó, nem kötelező erejű gyakorlati kézikönyv összeállítása, amely különösen az elkövetők azonosításának módjaival, valamint a bűncselekményeknek és szankcióknak, valamint intézkedéseknek az A. és B. mellékletben felsorolt kategóriái egységes értelmezésének rögzítésével foglalkozik;

az ECRIS műszaki fejlesztésére és működtetésére irányuló tevékenységek koordinálása, különösen az alábbiakhoz kapcsolódóan:

i.	naplózási rendszerek és eljárások létrehozása, amelyek lehetővé teszik az ECRIS működésének és a bűnügyi nyilvántartásokból származó információk ECRIS-en keresztül folyó cseréjére vonatkozó nem személyes statisztikáknak az ellenőrzését;

ii.	az információcserére vonatkozó műszaki előírások, ideértve a biztonsági követelményeket, különösen a közös protokollokat;

iii.	a tagállami szoftveralkalmazások műszaki előírásoknak való megfelelését ellenőrző eljárások.

7. cikk

Jelentéstétel

A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjét illetően a bizottsági szolgálatok rendszeresen jelentést tesznek közzé, amely elsősorban a 6. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett statisztikán alapul. Ezt a jelentést első alkalommal a 2009/315/IB kerethatározat 13. cikkének (3) bekezdésében említett jelentés benyújtása után egy évvel teszik közzé.

8. cikk

Végrehajtás és határidők

(1) A tagállamok 2012. április 7-ig meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e határozat rendelkezéseinek megfeleljenek.

(2) A tagállamok a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikkének (6) bekezdésének megfelelő értesítésben megjelölt időponttól alkalmazzák a 4. cikkben megállapított formátumot, valamint megfelelnek az információcsere megszervezésének és elősegítésének e határozatban megállapított módjainak.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2009. április 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. POSPÍŠIL

(1) Lásd e Hivatalos Lap 23 oldalát.

(2) 2008. október 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(4) HL C 198., 2005.8.12., 1. o.

(5) HL L 350., 2008.12.30., 60. o.

A. MELLÉKLET

A bűncselekmény-kategóriák 4. cikkben említett közös táblázata

Paraméterek
A megvalósítás szintje:	Befejezett bűncselekmény	C
	Kísérlet vagy előkészület	A
	Nem továbbított elem	Ø
Az elkövetői minőség:	Elkövető	M
	Bűnsegéd vagy felbujtó/szervező, összeesküvő	H
	Nem továbbított elem	Ø
A büntetőjogi felelősséget kizáró okok:	Kóros elmeállapot vagy korlátozott beszámítási képesség	S
Visszaesés		R

Kód	Bűncselekmények kategóriái és alkategóriái
0100 00 nyitott kategória	A nemzetközi büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények
0101 00	Népirtás
0102 00	Emberiség elleni bűncselekmények
0103 00	Háborús bűncselekmények
0200 00 nyitott kategória	Bűnszervezetben való részvétel
0201 00	Bűnszervezet irányítása
0202 00	Bűnszervezet bűnözői tevékenységében való tudatos részvétel
0203 00	Bűnszervezet egyéb tevékenységeiben való tudatos részvétel
0300 00 nyitott kategória	Terrorizmus
0301 00	Terroristacsoport irányítása
0302 00	Terroristacsoport tevékenységeiben való tudatos részvétel
0303 00	Terrorizmus finanszírozása
0304 00	Terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás
0305 00	Terroristatoborzás vagy -képzés
0400 00 nyitott kategória	Emberkereskedelem
0401 00	Emberkereskedelem kényszermunka vagy kikényszerített szolgálat céljából
0402 00	Emberkereskedelem mások prostitúciójának kihasználása vagy a szexuális kizsákmányolás egyéb formáinak céljából
0403 00	Emberkereskedelem emberi szervek vagy szövetek eltávolítása céljából
0404 00	Emberkereskedelem rabszolgatartás vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlat vagy szolgaság céljából
0405 00	Emberkereskedelem kiskorúak által végzett kényszermunka vagy kikényszerített szolgálat céljából
0406 00	Emberkereskedelem kiskorúak prostitúciójának kihasználása vagy a szexuális kizsákmányolásuk egyéb formáinak céljából
0407 00	Emberkereskedelem kiskorúak emberi szerveinek vagy szöveteinek eltávolítása céljából
0408 00	Emberkereskedelem kiskorúak rabszolgatartása vagy a rabszolgatartásához hasonló gyakorlat vagy szolgasága céljából
0500 00 nyitott kategória	Fegyverekkel, lőfegyverekkel, részeikkel és alkotóelmeikkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos tiltott kereskedelem (1) és más bűncselekmények
0501 00	Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott gyártása
0502 00	Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme nemzeti szinten (2)
0503 00	Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kivitele vagy behozatala
0504 00	Fegyverek, lőfegyverek, részeik és alkotóelemeik, lőszerek és robbanóanyagok engedély nélküli tartása vagy használata
0600 00 nyitott kategória	Környezetet károsító bűncselekmények
0601 00	Védett állat- és növényfajok megsemmisítése vagy károsítása
0602 00	Szennyező anyagok vagy ionizáló sugárzás levegőbe, talajba vagy vízbe történő jogellenes kibocsátása
0603 00	Hulladékkal, többek között veszélyes hulladékkal kapcsolatos bűncselekmények
0604 00	Védett állat- és növényfajok, vagy azok részeinek tiltott kereskedelmével (1) kapcsolatos bűncselekmények
0605 00	Gondatlanságból elkövetett környezeti bűncselekmények
0700 00 nyitott kategória	Kábítószerekkel vagy kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos visszaélések és a közegészség elleni egyéb bűncselekmények
0701 00	Kábítószerek, pszichotróp anyagok és kábítószer-prekurzorok tiltott kereskedelmével (3) kapcsolatos, nem kizárólag saját, személyes fogyasztásra végrehajtott bűncselekmények
0702 00	Kábítószerek tiltott fogyasztása, valamint kizárólag személyes fogyasztásra történő megszerzése, tartása, előállítása vagy termesztése
0703 00	Kábítószerek vagy pszichotróp anyagok tiltott alkalmazására történő felbujtás vagy abban való bűnrészesség
0704 00	Kábítószerek nem kizárólag személyes fogyasztásra történő előállítása vagy termesztése
0800 00 nyitott kategória	Személy elleni bűncselekmények
0801 00	Szándékos emberölés
0802 00	Szándékos emberölés minősített esetei (4)
0803 00	Gondatlanságból elkövetett emberölés
0804 00	Az anya által az újszülött sérelmére elkövetett szándékos emberölés
0805 00	Jogellenes magzatelhajtás
0806 00	Jogellenes eutanázia
0807 00	Öngyilkosság elkövetésével kapcsolatos bűncselekmények
0808 00	Halált okozó súlyos testi sértés
0809 00	Súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás okozása
0810 00	Súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás gondatlanságból történő okozása
0811 00	Könnyű testi sértés
0812 00	Gondatlanságból elkövetett könnyű testi sértés
0813 00	Mások életének vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetése
0814 00	Kínzás
0815 00	Segítségnyújtás elmulasztása
0816 00	Hozzájárulás vagy beleegyezés nélküli szerv- vagy szövetkivétellel kapcsolatos bűncselekmények
0817 00	Emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelmével (3) kapcsolatos bűncselekmények
0818 00	Családon belüli erőszak vagy fenyegetés
0900 00 nyitott kategória	A személyi szabadság és az emberi méltóság és más védett érdekek elleni bűncselekmények, ideértve a rasszizmust és az idegengyűlöletet
0901 00	Emberrablás, emberrablás váltságdíj követelésével, személyi szabadság megsértése
0902 00	Hatóság általi jogellenes letartóztatás vagy fogva tartás
0903 00	Túszejtés
0904 00	Légi jármű vagy hajó jogellenes hatalomba kerítése
0905 00	Becsületsértés, rágalmazás
0906 00	Fenyegetés
0907 00	Kényszerítés, nyomás, követés, zaklatás, illetve pszichológiai vagy érzelmi jellegű erőszak
0908 00	Zsarolás
0909 00	Zsarolás bűntettének minősített esetei
0910 00	Magánterületre való jogellenes belépés
0911 00	A magántitok megsértése a magánterületre való jogellenes belépéstől eltérő módon
0912 00	A személyes adatok védelme elleni bűncselekmények
0913 00	Adatok vagy közlemények jogosulatlan megszerzése
0914 00	Nemen, faji vagy etnikai származáson, szexuális irányultságon vagy valláson alapuló megkülönböztetés
0915 00	Faji megkülönböztetésre való nyilvános felbujtás
0916 00	Fajgyűlöletre nyilvános felbujtás
0917 00	Zsarolás
1000 00 nyitott kategória	A nemi erkölcs elleni bűncselekmények
1001 00	Erőszakos közösülés
1002 00	Erőszakos közösülés minősített esetei (5) kiskorú ellen elkövetett erőszakos közösülés kivételével
1003 00	Szemérem elleni erőszak
1004 00	Üzletszerű kéjelgés elősegítése
1005 00	Szeméremsértés
1006 00	Szexuális zaklatás
1007 00	Szexuális szolgáltatásra felajánlkozás
1008 00	Gyermekek szexuális kizsákmányolása
1009 00	Gyermekpornográfiával és kiskorúakról készült szeméremsértő felvételekkel kapcsolatos bűncselekmények
1010 00	Kiskorú sérelmére elkövetett erőszakos közösülés
1011 00	Kiskorú sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak
1100 00 nyitott kategória	Család elleni bűncselekmények
1101 00	Közeli családtagok közötti tiltott szexuális kapcsolat
1102 00	Poligámia
1103 00	Tartás elmulasztása
1104 00	Kiskorú vagy fogyatékos személy elhagyása vagy gondozásának elmulasztása
1105 00	Kiskorú láthatását elrendelő határozat teljesítésének elmulasztása vagy a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása
1200 00 nyitott kategória	Az állam, a közrend, az igazságszolgáltatás és hivatalos személy elleni bűncselekmények
1201 00	Kémkedés
1202 00	Hazaárulás
1203 00	A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmények
1204 00	Az államfő élete vagy egészsége elleni merénylet
1205 00	Az állam, a nemzet vagy a nemzeti jelképek megsértése
1206 00	Hivatalos személy megsértése, illetve akadályozása
1207 00	Hivatalos személy zsarolása, kényszerítése
1208 00	Hivatalos személy elleni erőszak vagy fenyegetés
1209 00	A közrend elleni bűncselekmények, a köznyugalom megsértése
1210 00	Sportrendezvényen elkövetett rendbontás
1211 00	Közokirat vagy hivatalos irat ellopása
1212 00	Az igazságszolgáltatás akadályozása, hamis vád a büntetőeljárás vagy bírósági eljárás során, hamis tanúzás
1213 00	Személyes vagy hivatalos minőség színlelése
1214 00	Törvényes őrizetből való megszökés
1300 00 nyitott kategória	Köztulajdon vagy közérdek elleni bűncselekmények
1301 00	Állami juttatással, társadalombiztosítási ellátással vagy családi támogatással kapcsolatos csalás
1302 00	Európai ellátásokkal kapcsolatos csalás
1303 00	Tiltott szerencsejátékkal kapcsolatos bűncselekmények
1304 00	Nyilvános versenytárgyalások akadályozása
1305 00	Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetőleg hatóság aktív vagy passzív vesztegetése
1306 00	Hivatalos személy által elkövetett sikkasztás vagy idegen dolog eltulajdonítása
1307 00	Hivatalos személy által elkövetett befolyással üzérkedés
1400 00 nyitott kategória	Adó- és vámbűncselekmények
1401 00	Adóügyi bűncselekmények
1402 00	Vámbűncselekmények
1500 00 nyitott kategória	Gazdasági és kereskedelmi bűncselekmények
1501 00	Csődbűncselekmény vagy valótlan fizetésképtelenség
1502 00	Számviteli rendelkezések megsértése, sikkasztás, vagyon elvonása vagy vállalkozás kötelezettségeinek jogellenes növelése
1503 00	Versenyszabályok megsértése
1504 00	Bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása
1505 00	Aktív és passzív vesztegetés a magánszektorban
1506 00	Titoksértés vagy titoktartási kötelezettség megsértése
1507 00	Bennfentes kereskedelem
1600 00 nyitott kategória	Vagyon elleni bűncselekmények vagy rongálás
1601 00	Jogtalan elsajátítás
1602 00	Energialopás
1603 00	Csalás
1604 00	Orgazdaság lopott árukkal
1605 00	Tiltott kereskedelem (6) kulturális javakkal, köztük a régiségek és műtárgyakkal
1606 00	Vagyontárgy szándékos rongálása vagy megsemmisítése
1607 00	Vagyontárgy gondatlanságból elkövetett rongálása vagy megsemmisítése
1608 00	Szabotázs
1609 00	Ipari vagy szellemi tulajdon elleni bűncselekmények
1610 00	Gyújtogatás
1611 00	Halált vagy személyi sérülést okozó gyújtogatás
1612 00	Erdőgyújtogatás
1700 00 nyitott kategória	Lopás bűncselekmények
1701 00	Lopás
1702 00	Magánterületre való jogellenes belépést követő lopás
1703 00	Személy elleni erőszakkal vagy fegyverhasználattal, illetőleg erőszakkal vagy fegyverhasználattal való fenyegetéssel elkövetett lopás
1704 00	Személy elleni erőszakkal vagy fegyverhasználattal, illetőleg erőszakkal vagy fegyverhasználattal való fenyegetéssel nem járó minősített lopás esetei
1800 00 nyitott kategória	Információs rendszerek elleni bűncselekmények és számítógéppel kapcsolatos egyéb bűncselekmények
1801 00	Informatikai rendszerekhez való jogellenes hozzáférés
1802 00	Rendszerbe való jogellenes beavatkozás
1803 00	Adatokba való jogellenes beavatkozás
1804 00	Informatikával kapcsolatos bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő számítástechnikai eszközök vagy adatok készítése, megszerzése, terjesztése vagy kereskedelme
1900 00 nyitott kategória	Fizetési eszközök hamisítása
1901 00	Pénzhamisítás, ideértve az euro hamisítását
1902 00	Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
1903 00	Állami értékpapír hamisítása
1904 00	Hamis pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy állami értékpapír forgalomba hozatala/használata
1905 00	Pénz vagy állami értékpapír hamisításához szükséges berendezés birtoklása
2000 00 nyitott kategória	Irathamisítás
2001 00	Magánszemély által elkövetett közokirat-hamisítás vagy hivatalos irat hamisítása
2002 00	Hivatalos személy vagy hatóság által elkövetett irat-hamisítás
2003 00	Hamis közokirat vagy hivatalos irat rendelkezésre bocsátása vagy megszerzése; hamis irat hivatalos személy vagy hatóság által elkövetetett rendelkezésre bocsátása vagy megszerzése
2004 00	Hamis közokirat vagy hivatalos irat felhasználása
2005 00	Közokirat vagy hivatalos irat hamisításához szükséges berendezés birtoklása
2006 00	Magánirat magánszemély által elkövetett hamisítása
2100 00 nyitott kategória	Közlekedési bűncselekmények
2101 00	Közúti veszélyeztetés
2102 00	Járművezetés ittas vagy bódult állapotban
2103 00	Járművezetői engedély nélküli járművezetés vagy járművezetés a járművezetéstől való eltiltás tartama alatt
2104 00	Segítségnyújtás elmulasztása közúti baleset esetén
2105 00	Közúti ellenőrzés kijátszása
2106 00	A közúti szállítással kapcsolatos bűncselekmények
2200 00 nyitott kategória	Munkajog elleni bűncselekmények
2201 00	Jogellenes foglalkoztatás
2202 00	A javadalmazással – ideértve a társadalombiztosítási járulékokat – kapcsolatos bűncselekmények
2203 00	A munkakörülményekkel, munkahelyi egészéggel és -biztonsággal kapcsolatos bűncselekmények
2204 00	Szakképzettséghez kötött tevékenységhez való hozzáféréssel vagy annak gyakorlásával kapcsolatos bűncselekmények
2205 00	A munkaórákkal és a pihenőidővel kapcsolatos bűncselekmények
2300 00 nyitott kategória	Idegenrendészeti bűncselekmények
2301 00	Jogellenes beutazás vagy tartózkodás
2302 00	Jogellenes beutazás és tartózkodás elősegítése
2400 00 nyitott kategória	A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények
2500 00 nyitott kategória	Hormontartalmú és más, növekedésserkentő anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények
2501 00	Hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott behozatala, kivitele vagy értékesítése
2600 00 nyitott kategória	Nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények
2601 00	Nukleáris anyagok vagy radioaktív anyagok tiltott behozatala, kivitele vagy értékesítése
2700 00 nyitott kategória	Egyéb bűncselekmények
2701 00	Egyéb, szándékos bűncselekmények
2702 00	Egyéb, gondatlanságból elkövetett bűncselekmények

(1) Az e kategóriában szereplő eltérő meghatározás hiányában a „kereskedelem”: behozatal, kivitel, beszerzés, értékesítés, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.

(2) Ezen alkategória alkalmazásában a „kereskedelem” a következőket foglalja magában: beszerzés, értékesítés, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.

(3) Ezen alkategória alkalmazásában a „kereskedelem” a következőket foglalja magában: behozatal, kivitel, beszerzés, értékesítés, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.

(4) Például: különlegesen súlyos körülmények.

(5) Például különös kegyetlenséggel elkövetett erőszakos közösülés.

(6) A „kereskedelem” a következőket foglalja magában: behozatal, kivitel, beszerzés, értékesítés, kiszállítás, mozgatás vagy átadás.

B. MELLÉKLET

A szankció- és intézkedéskategóriák 4. cikkben említett közös táblázata

Kód	A szankciók és intézkedések kategóriái és alkategóriái
1000 nyitott kategória	Szabadságvesztés
1001	Szabadságvesztés
1002	Életfogytig tartó szabadságvesztés
2000 nyitott kategória	A személyi szabadság korlátozása
2001	Bizonyos helyek látogatásától eltiltás
2002	Külföldre utazás korlátozása
2003	Bizonyos helyeken való tartózkodástól eltiltás
2004	Gyülekezési jog gyakorlásának korlátozása
2005	Meghatározott személlyel való bármilyen úton történő kapcsolatfelvétel tilalma
2006	Elektronikus felügyelet alá helyezés (1)
2007	Meghatározott időpontokban meghatározott hatóságnál való jelentkezési kötelezettség
2008	Lakhely-elhagyási tilalom
2009	Meghatározott időpontban a lakóhelyen tartózkodás kötelezettsége
2010	A bíróság által elrendelt próbára bocsátással kapcsolatos intézkedéseknek való megfelelés kötelezettsége, beleértve a felügyelet alatt maradást is
3000 nyitott kategória	Egyes jogok gyakorlásának tilalma
3001	Tisztségtől való megfosztás
3002	Közhivatal viselése vagy közhivatalra való kinevezés lehetőségétől való megfosztás/annak felfüggesztése
3003	Az aktív és passzív választójogtól való megfosztás/annak felfüggesztése
3004	Közigazgatási szervvel való szerződéskötés lehetőségének megvonása
3005	Közpénzből nyújtott támogatásra való jogosultságból való kizárás
3006	A járművezetői engedély visszavonása (2)
3007	A járművezetői engedély felfüggesztése
3008	Bizonyos gépjárművek vezetésétől eltiltás
3009	A szülői felügyeleti jog megvonása/felfüggesztése
3010	Bírósági eljárás során szakértőként/esküt tett tanúként/esküdtként való tevékenységhez való jogtól való megfosztása/annak felfüggesztése
3011	Gyámság gyakorlásához való jogtól való megfosztás/annak felfüggesztése (3)
3012	Kitüntetéshez vagy címhez való jogtól való megfosztás/annak felfüggesztése
3013	Foglalkozástól, kereskedelmi vagy társadalmi tevékenységtől eltiltás
3014	Kiskorúakkal folytatott munkától vagy tevékenységtől eltiltás
3015	Létesítmény bezárására vonatkozó kötelezettség
3016	Fegyver tartásától vagy viselésétől eltiltás
3017	Vadászati-/halászati engedély visszavonása
3018	Csekk kiállításától vagy fizetőkártya/hitelkártya használatától eltiltás
3019	Állattartástól eltiltás
3020	Fegyverektől eltérő bizonyos tárgyak birtoklásától vagy használatától való eltiltás
3021	Bizonyos játékoktól/sportoktól való eltiltás
4000 nyitott kategória	Területről való kitiltás vagy kiutasítás
4001	Nemzeti területről való kitiltás
4002	Nemzeti területről való kiutasítás
5000 nyitott kategória	Személyes kötelezettségek
5001	Gyógykezelés vagy egyéb típusú terápia önkéntes vállalása
5002	Szociális nevelési programban való részvétel önkéntes vállalása
5003	Családi gondoskodás/ellenőrzés alá helyezés
5004	Oktatási intézkedések
5005	Próbára bocsátás bírói felügyelettel
5006	Munkavégzésre/tanulmányok folytatására kötelezés
5007	Meghatározott információknak az igazságszolgáltatási hatóságokkal való közlésére vonatkozó kötelezettség
5008	Az ítélet közzétételére vonatkozó kötelezettség
5009	A bűncselekménnyel okozott kár ellentételezésére vonatkozó kötelezettség
6000 nyitott kategória	Vagyoni jellegű büntetések
6001	Elkobzás
6002	Megsemmisítés
6003	Eredeti állapot helyreállítása
7000 nyitott kategória	Intézeti elhelyezés
7001	Kényszergyógykezelés pszichiátriai intézetben
7002	Az alkoholisták kényszergyógyítása
7003	Javítóintézeti elhelyezés
8000 nyitott kategória	Pénzbüntetés
8001	Pénzbüntetés
8002	Napi pénzbüntetés (4)
8003	Meghatározott kedvezményezett részére fizetendő bírság (5)
9000 nyitott kategória	Közérdekű munka
9001	Közérdekű munka
9002	Egyéb korlátozó intézkedésekkel járó közérdekű munka
10000 nyitott kategória	Katonai büntetés
10001	Katonai rendfokozattól való megfosztás (6)
10002	A szolgálati viszony megszüntetése
10003	A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában
11000 nyitott kategória	Az ítélet/büntetés alóli mentesítés/büntetés kiszabásának elhalasztása, megrovás
12000 nyitott kategória	Egyéb szankciók és intézkedések

Paraméterek (részletezze, ahol alkalmazandó)
ø	Büntetés
m	Intézkedés
a	Felfüggesztett büntetés/intézkedés
b	Részlegesen felfüggesztett büntetés/intézkedés
c	Felfüggesztett büntetés/intézkedés próbára bocsátással/pártfogó felügyelet alá helyezéssel
d	Részlegesen felfüggesztett büntetés/intézkedés próbára bocsátással/pártfogó felügyelet alá helyezéssel
e	Büntetés/intézkedés átváltoztatása
f	Főbüntetésként kiszabott alternatív büntetés/intézkedés
g	Eredetileg a főbüntetés nem teljesülése esetére kiszabott alternatív büntetés/intézkedés
h	Felfüggesztett büntetés/intézkedés hatályon kívül helyezése
i	Összbüntetésbe foglalás
j	A büntetés/intézkedés végrehajtásának megszakítása/elhalasztása (7)
k	A büntetés elengedése
l	A felfüggesztett büntetés elengedése
n	A büntetés befejezése
o	Kegyelem
p	Amnesztia
q	Feltételes szabadságra bocsátás (a személy szabadságra bocsátása a kiszabott büntetés lejártát megelőzően bizonyos feltételek mellett)
r	Rehabilitáció (a büntetésnek a bűnügyi nyilvántartásból való törlésével vagy anélkül)
s	Fiatalkorúakra alkalmazandó szankció
t	Nem büntetőjogi határozat (8)

(1) Helyhez kötött vagy mobilis.

(2) Új járművezetői engedély megszerzéséhez újbóli kérelmet kell benyújtani.

(3) Nem jogképes személy vagy kiskorú gyámja.

(4) Napi tételben kifejezett pénzbüntetés.

(5) Például: intézmény, társulás, alapítvány vagy áldozat részére.

(6) A rendfokozatban visszavetés.

(7) Nem vezet a büntetés végrehajtásának elkerüléséhez.

(8) Ezt a paramétert csak abban az esetben tüntetik fel, ha ez az információ az érintett személy nemzetisége szerinti tagállam által kapott kérésre adott válaszban szerepel.

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.093.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 93

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. április 7.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 277/2009/EK rendelete (2009. április 6.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 278/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 279/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról ( 1 )	11
	*	A Bizottság 280/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet I., II., III., valamint IV. mellékletének módosításáról	13
	*	A Bizottság 281/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a 2009/2010-es gazdasági évben az ipari cukor bizonyos mennyiségeire vonatkozó behozatali vámok alkalmazásának felfüggesztéséről	20

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2009/314/KKBP közös álláspontja (2009. április 6.) az egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2006/276/KKBP közös álláspont módosításáról, valamint a 2008/844/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről	21
	AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról	23
*	A Tanács 2009/316/IB határozata (2009. április 6.) a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról	33

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	JO	88,9
	MA	46,8
	SN	208,5
	TN	134,4
	TR	105,6
	ZZ	116,8
0707 00 05	JO	155,5
	MA	51,1
	TR	137,9
	ZZ	114,8
0709 90 70	JO	249,0
	MA	85,2
	TR	107,3
	ZZ	147,2
0709 90 80	EG	60,4
0709 90 80	ZZ	60,4
0805 10 20	CN	39,7
	EG	41,3
	IL	58,5
	MA	48,9
	TN	48,8
	TR	63,8
	ZZ	50,2
0805 50 10	TR	64,3
0805 50 10	ZZ	64,3
0808 10 80	AR	86,7
	BR	78,8
	CA	110,7
	CL	88,3
	CN	81,0
	MK	24,7
	NZ	93,9
	US	122,4
	UY	57,0
	ZA	77,2
	ZZ	82,1
0808 20 50	AR	90,5
	CL	100,4
	CN	59,2
	UY	52,8
	ZA	102,2
	ZZ	81,0


	(1) EGT-vonatkozású szöveg