ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 86

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. március 31.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság 2009/250/EK rendelete (2009. március 11.) a mutatók meghatározásainak, az adattovábbítás technikai formátumának, a NACE Rev.1.1. és a NACE Rev.2-re vonatkozó kettős jelentéstételi követelmények, valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó eltérések engedélyezése tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról  ( 1 )

1

 

*

A Bizottság 2009/251/EK rendelete (2009. március 11.) a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vállalkozások szerkezeti statisztikáihoz előállítandó adatsorok és a termékek tevékenység szerinti statisztikai osztályozásának (CPA) átdolgozása után szükséges kiigazítások tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról  ( 1 )

170

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

31.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1


A BIZOTTSÁG 2009/250/EK RENDELETE

(2009. március 11.)

a mutatók meghatározásainak, az adattovábbítás technikai formátumának, a NACE Rev.1.1. és a NACE Rev.2-re vonatkozó kettős jelentéstételi követelmények, valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó eltérések engedélyezése tekintetében a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjára,

mivel:

(1)

Az 58/97/EK, Euratom rendelet (2) megteremtette a Közösségen belüli vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó közösségi statisztikák létrehozására vonatkozó közös keretet. Az egyértelműség és ésszerűség érdekében a rendeletet számos rendelkezés alapvető lényeges módosításával átdolgozták.

(2)

E módosítások figyelembevétele érdekében a vállalkozások szerkezeti statisztikái mutatóinak meghatározásáról szóló 2700/98/EK (3), valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikáira vonatkozó adattovábbítás technikai formátumáról szóló 2702/98/EK bizottsági rendeletet (4) módosítani kell. Az egyértelműség megőrzése érdekében e rendelet azok helyébe lép.

(3)

Annak érdekében, hogy a tagállamok között összehasonlítható és összehangolt adatok készüljenek, szükséges a vállalkozások szerkezeti statisztikai mutatóinak meghatározása.

(4)

Ezenkívül a tagállamok közötti összehasonlítható és összehangolt adatok kialakítása, az adattovábbítási hibalehetőségek csökkentése, valamint az összegyűjtött adatok gyorsabb feldolgozása és a felhasználók hozzáférése érdekében szükséges a 295/2008/EK rendelet I-IX. mellékletében felsorolt technikai formátum és a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak továbbítására vonatkozó eljárás meghatározása.

(5)

Ezenfelül a 2008-as referenciaév tekintetében a NACE Rev.2-vel összhangban megkövetelt statisztikák mellett a NACE Rev.1.1-gyel összhangban szükséges a vállalkozások szerkezeti statisztikáinak kettős jelentéstételére vonatkozó követelmények meghatározása.

(6)

A 295/2008/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy az átmeneti időszakok alatt eltérés engedélyezhető a rendelet mellékleteinek rendelkezéseitől.

(7)

Bizonyos tagállamok az átmeneti időszakokra eltéréseket kérelmeztek a 295/2008/EK rendelet I., II., III., VIII. és IX. mellékletének rendelkezéseitől annak érdekében, hogy létrehozzák a szükséges adatgyűjtési rendszereket, vagy kiigazíthassák a már létezőket, és így a rendelet rendelkezései az átmeneti időszak végére megvalósuljanak.

(8)

Ezen eltérések engedélyezése indokoltnak tűnik, mivel a tagállamok kéréseinek alapja adatgyűjtési rendszerük további kiigazítására vonatkozó jogos igényük.

(9)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 295/2008/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett mutatókat e rendelet I. melléklete határozza meg.

Amennyiben e meghatározásokban hivatkozás található a társasági mérlegre, azt a bizonyos jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelv (5) 9. cikkében (Mérleg), 23. cikkében (Eredménykimutatás) és 43. cikkében (Kiegészítő melléklet) felsorolt címsorokra, továbbá az 1725/2003/EK bizottsági rendelet (6) mellékletében felsorolt címsorokra történő hivatkozásnak kell tekinteni.

2. cikk

A 295/2008/EK rendeletnek megfelelő adattovábbítás technikai formátumát e rendelet II. melléklete határozza meg.

3. cikk

Az e rendelet értelmében továbbított adatokat és metaadatokat az illetékes nemzeti hatóságok (nemzeti statisztikai hivatalok és bizonyos pénzintézeteket felügyelő hatóságok) elektronikus formában elküldik a Bizottság (Eurostat) részére. Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie a Bizottság (Eurostat) által meghatározott megfelelő adatcsereszabványoknak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni a Bizottság (Eurostat) által karbantartott egypontos adatbeviteli rendszerbe.

E rendelet követelményeivel összhangban a tagállamok végrehajtják a Bizottság (Eurostat) által szolgáltatott adatcsereszabványokat és iránymutatásokat.

4. cikk

A 295/2008/EK rendelet I. melléklete 9. szakaszának (2) pontjának megfelelő kettős jelentéstételi követelményeket e rendelet III. melléklete határozza meg.

5. cikk

Az e rendelet I. mellékletének 11. szakaszában, II. mellékletének 10. szakaszában, III. mellékletének 9. szakaszában, VIII. mellékletének 8. szakaszában és IX. mellékletének 13. szakaszában említett, a 295/2008/EK rendelet rendelkezéseitől való eltérések az e rendelet IV. mellékletében meghatározott módon engedélyezhetők.

6. cikk

A 2700/98/EK és a 2702/98/EK rendelet hatályát veszti.

Továbbra is alkalmazandók ugyanakkor a referenciaévek adatainak 2007-ig bezárólag történő összegyűjtése, összeállítása és továbbítása tekintetében.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. március 11-én.

A Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

A Bizottság tagja


(1)  HL L 97., 2008.4.9., 13. o.

(2)  HL L 14., 1997.1.17., 1. o.

(3)  HL L 344., 1998.12.18., 49. o.

(4)  HL L 344., 1998.12.18., 102. o.

(5)  HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

(6)  HL L 261., 2003.10.13., 1. o.


I. MELLÉKLET

A MUTATÓK MEGHATÁROZÁSAI

Kód

:

11 11 0

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma

Melléklet

:

I–VIII.

Meghatározás:

A 696/93/EK tanácsi rendeletben (1) meghatározott, a vonatkozó sokasághoz tartozó gazdasági szervezeteknek a gazdasági szervezetek regiszterébe bejegyzett száma a hibák, különösen a mintavételi kerethibák korrigálásával. Csak azon működő egységeket kell számbavenni, amelyek esetében a referencia-időszak során bármikor árbevétel és foglalkoztatás felmerült. Az alvó (ideiglenesen nem működő) és az inaktív egységeket nem veszik számba. Ennek a statisztikai adatnak tartalmaznia kell a referencia-időszak legalább egy részében aktív valamennyi egységet. Bele kell foglalni azon telepeket (fióktelepeket) is, amelyek nem minősülnek külön jogi személyeknek, illetve amelyek külföldi gazdasági szervezettől függenek, kivéve a 295/2008/EK rendelet V. mellékletében meghatározott tevékenységek esetében. A 295/2008/EK rendelet V. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikáira vonatkozóan e mutató a jelentéstevő ország nemzeti jogának megfelelően létrejött gazdasági szervezetek, továbbá a nem EGT-országokban található központi irodával rendelkező gazdasági szervezetek fióktelepeinek számára korlátozódik. A nem EGT-országokban található központi irodával rendelkező, viszontbiztosításra szakosodott gazdasági szervezetek fióktelepeit a regiszterbe nem kell felvenni. A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában szereplő gazdasági szervezetek vonatkozásában ez a mutató magában foglalja az alkalmazottakat nem foglalkoztató nyugdíjalapokat is. Tartalmazza azokat a nyugdíjalapokat is, amelyek nem jogi személyiségű szervezetek, és amelyeket nyugdíjalap-kezelő társaságok, biztosítóintézetek vagy egyéb pénzügyi intézmények irányítanak (anélkül azonban, hogy szerepelnének e szervezetek éves jelentéseiben). Nem tartalmazza azonban ez a mutató azoknak a nyugdíjalapoknak a számát, amelyek a finanszírozó vállalkozástól, illetve szakmától nem elkülönülten léteznek (azaz a nem önálló nyugdíjalapokat vagy nem a munkáltató által rendszerint kiegészítő tevékenységként működtetett vállalati nyugdíjalapokat).

Kód

:

11 11 1

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a jogi forma szerinti bontásban

Melléklet

:

V., VI.

Meghatározás:

A gazdasági szervezetek száma (lásd 11 11 0 változó) jogi forma szerinti bontásban;

Kapcsolat egyéb változókkal

A gazdasági szervezetek száma jogi forma szerinti bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 2

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a bruttó díj mértéke szerinti nagyságkategóriás bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Gazdasági szervezetek száma (lásd 11 11 0 változó) a bruttó díjbevétel mértéke szerinti nagyságkategóriás bontásban.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a bruttó díjbevétel mértéke szerinti nagyságkategóriás bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 3

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a bruttó biztosítástechnikai tartalékok szerinti nagyságkategóriás bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Gazdasági szervezetek száma (lásd 11 11 0 változó) a bruttó biztosítástechnikai tartalékok szerinti nagyságkategóriás bontásban.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a bruttó biztosítástechnikai tartalékok szerinti nagyságkategóriás bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 4

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma az anyavállalat székhelye szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

„Anyavállalat” a 83/349/EGK tanácsi irányelv (2) 1. és 2. cikke értelmében vett anyavállalat a Szerződés konszolidált mérlegkészítésre vonatkozó 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, továbbá minden olyan vállalkozás, amely az illetékes felügyelő hatóság nézete szerint valóban meghatározó befolyást gyakorol a hitelintézet felett.

Az anyavállalatokra a következő földrajzi bontást kell alkalmazni: az adott tagállamban honos anyatársaság (a megfigyelt vállalat belföldi ellenőrzésűnek tekinthető), más tagállamban honos anyatársaság (a megfigyelt vállalat külföldi ellenőrzésűnek tekinthető). Az olyan hitelintézetek bankfiókjai, amelyek központi irodája a jelentéstevő országtól eltérő országban található, nem rendelkeznek anyavállalattal. E vállalkozásokat itt nem kell számításba venni. A 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott végső ellenőrzést gyakoroló szervezeti egység az a megközelítés, amelyet amennyiben lehet, követni kell.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma az anyavállalat székhelye szerinti bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 5

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma az anyavállalat rezidens országa szerinti bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Anyavállalat a 83/349/EGK tanácsi irányelv 1. és 2. cikke értelmében vett anyavállalat a Szerződés konszolidált mérlegkészítésre vonatkozó 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján, továbbá minden olyan vállalkozás, amely az illetékes felügyelő hatóság nézete szerint valóban meghatározó befolyást gyakorol a hitelintézet felett.

Az anyavállalatokra vonatkozóan a következő földrajzi bontást kell alkalmazni: az adott tagállamban honos anyatársaság (a megfigyelt vállalat belföldi ellenőrzésűnek tekinthető), más tagállamban honos anyatársaság (a megfigyelt vállalat külföldi ellenőrzésűnek tekinthető). Mivel a kölcsönös biztosító egyesületek és az Európai Gazdasági Térség országain kívüli székhellyel rendelkező biztosítók nem rendelkeznek anyavállalattal, ezeket itt nem kell figyelembe venni. A 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott végső ellenőrzést gyakoroló szervezeti egység az a megközelítés, amelyet amennyiben lehet, követni kell.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma az anyavállalat székhelye szerinti bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 6

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a mérlegfőösszeg nagysága szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A Gazdasági szervezetek száma (lásd 11 11 0 változó) a mérlegfőösszeg nagysága szerinti bontásban. A számviteli év (ld. 43 30 0 változó) végén a mérlegfőösszeget kell figyelembe venni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a mérlegfőösszeg szerinti nagyságkategóriás bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 7

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a hitelintézeti kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A Gazdasági szervezetek számának (ld. 11 11 0 változó) hitelintézet-kategóriák szerinti bontása a következő: engedélyezett bankok, szakosított hitelnyújtó intézetek, egyéb hitelintézetek.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a hitelintézeti kategóriák szerinti bontásban a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 8

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a befektetés nagysága szerinti bontásban

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

A 11 11 0 változóban meghatározott Gazdasági szervezetek száma a befektetés nagysága szerinti bontásban; ezek a 48 10 0 és a 48 10 4 változó alá tartozó befektetések, azaz az összes befektetés piaci értéken.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a befektetés nagysága szerinti bontásban változó (11 11 8) a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 11 9

Megnevezés

:

Gazdasági szervezetek száma a taglétszám szerinti bontásban

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

A 11 11 0 változóban meghatározott Gazdasági szervezetek száma a taglétszám szerinti bontásban; a Taglétszám (48 70 0) határozza meg ezek tagjait.

Megjegyzés

:

A számviteli év végén meglévő taglétszámot kell figyelembe venni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Gazdasági szervezetek száma a taglétszám méretkategória szerinti bontásban változó (11 11 9) a Gazdasági szervezetek számának (11 11 0) alkategóriája.

Kód

:

11 15 0

Megnevezés

:

Nem önálló nyugdíjalapokkal rendelkező gazdasági szervezetek száma

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó azoknak a gazdasági szervezeteknek a számát tartalmazza, amelyek alapokat képeznek arra, hogy nyugdíjat fizethessenek alkalmazottaiknak. A nem önálló nyugdíjalapok kezelése az ilyen gazdasági szervezetek számára kiegészítő tevékenységet jelent.

Kód

:

11 21 0

Megnevezés

:

Telepek száma

Melléklet

:

I–IV., VI.

Meghatározás:

A 696/93/EK tanácsi rendeletben meghatározott, a vonatkozó sokasághoz tartozó telepeknek a gazdasági szervezetek regiszterébe bejegyzett száma, a hibák, különösen a mintavételi kerethibák korrigálásával. A helyi egységeket akkor is tartalmazza, ha nem rendelkeznek fizetett alkalmazottakkal.. Ennek a statisztikai adatnak tartalmaznia kell a referencia-időszak legalább egy részében aktív valamennyi egységet.

Kód

:

11 31 0

Megnevezés

:

Szakosodott szervezetek száma

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

A 696/93/EK tanácsi rendeletben meghatározott, a vonatkozó sokasághoz tartozó szakosodott szervezeteknek a gazdasági szervezetek regiszterébe bejegyzett száma a hibák, különösen a mintavételi kerethibák korrigálásával, vagy legalábbis megbecslése, amennyiben ezen egységtípusokat nem tartják nyilván. A statisztikába bele kell foglalni minden olyan telepet, amely a referencia-időszak legalább egy bizonyos része során aktív volt.

Kód

:

11 41 0

Megnevezés

:

A más országokban működő fióktelepek száma és helye

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A fióktelep meghatározását a 92/49/EGK tanácsi irányelv (4) (a nem-életbiztosításról szóló harmadik irányelv) 1. cikke, valamint a 92/96/EGK tanácsi irányelv (5) (az életbiztosításról szóló harmadik irányelv) 1. cikke határozza meg. A külföldi fióktelepekre vonatkozóan a következő földrajzi bontást kell alkalmazni: Minden egyes másik tagállam, egyéb EGT-országok, Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Kód

:

11 41 1

Megnevezés

:

A nem EGT-országokban létesített fióktelepek száma területi bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A „fióktelep” fogalmának meghatározását a 89/646/EGK tanácsi irányelv (6) 1. cikke határozza meg, illetve részletesebb kifejtése a szolgáltatásnyújtás szabadságáról és a közérdekről szóló bizottsági közleményben a második banki irányelvben (95/C 291/06) található.

A külföldi fióktelepekre vonatkozóan a következő földrajzi bontást kell alkalmazni: Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része)

Megjegyzés

:

Számításba kell venni minden nem EGT-országban található aktív fióktelepet, amelyről a hitelintézet székhelye szerinti tagállamot értesítették.

Kód

:

11 51 0

Megnevezés

:

A pénzügyi leányvállalatok teljes száma a más országban lévő hely szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

„Leányvállalat” a 83/349/EGK tanácsi irányelv 1. és 2. cikkének értelmében vett leányvállalat a Szerződés konszolidált mérlegkészítésre vonatkozó 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján. Figyelembe kell venni az összes olyan gazdasági egységet, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatnak minősül (a hitelintézeti statisztikákra vonatkozó módszertani kézikönyv 1.3. fejezete szerint).

Megjegyzés

:

A leányvállalatokra a következő földrajzi bontást kell alkalmazni: Más tagállamok egyenként, egyéb EGT-országok, Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része). Csak a közvetlen leányvállalatokat kell figyelembe venni.

Kód

:

11 61 0

Megnevezés

:

Nyugdíjrendszerek száma

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó a nyugdíjalapok által kezelt nyugdíjrendszerek teljes számát tartalmazza. A nyugdíjrendszerek egy olyan – általában szociális partnerek közötti – megállapodáson alapulnak, amely rögzíti, hogy milyen nyugellátások járnak és milyen feltételek mellett.

Kód

:

11 91 0

Megnevezés

:

A t során működő gazdasági szervezetek sokasága

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

Azon gazdasági szervezetek számbavétele, amelyek árbevételt értek el vagy foglalkoztatottai voltak az adott referencia-időszak során bármikor.

Kód

:

11 92 0

Megnevezés

:

A t során létrejött gazdasági szervezetek száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A vonatkozó sokasághoz tartozó gazdasági szervezetek keletkezésének a gazdasági szervezetek regiszterébe bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Gazdasági szervezet keletkezésének számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megteremtése azzal a megszorítással, hogy más gazdasági szervezet ebbe az eseménybe nem kapcsolódik be. A gazdasági szervezetek keletkezése nem foglalja magában a gazdasági szervezetek egyesülései, szétválásai, kiválásai vagy szerkezetátalakításai miatt a sokaságba történő bejegyzéseket. Nem tartozik ide a kizárólag a tevékenységi kör megváltozásából következő bejegyzés a részsokaságba.

Kód

:

11 93 0

Megnevezés

:

A t során megszűnt gazdasági szervezetek száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A vonatkozó sokasághoz tartozó gazdasági szervezetek megszűnésének a gazdasági szervezetek regiszterébe bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Gazdasági szervezet megszűnésének számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megszűnése azzal a megszorítással, hogy más gazdasági szervezet ebbe az eseménybe nem kapcsolódik be. A gazdasági szervezetek megszűnése nem foglalja magában a sokaságból az egyesüléseik, szétválásaik, kiválásaik vagy szerkezetátalakításaik miatt történő törléseket. Nem tartozik ide a kizárólag a tevékenységi kör megváltozásából következő törlés a részsokaságból.

Kód

:

11 94 1

Megnevezés

:

A t-1 során létrejött és t-ben is működő gazdasági szervezetek száma

Kód

:

11 94 2

Megnevezés

:

A t-2 során létrejött és t-ben is működő gazdasági szervezetek száma

Kód

:

11 94 3

Megnevezés

:

A t-3 során létrejött és t-ben is működő gazdasági szervezetek száma

Kód

:

11 94 4

Megnevezés

:

A t-4 során létrejött és t-ben is működő gazdasági szervezetek száma

Kód

:

11 94 5

Megnevezés

:

A t-5 során létrejött és t-ben is működő gazdasági szervezetek száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

Az e mutatókban említett gazdasági szervezet túlélő, ha foglalkoztatás és/vagy árbevétel tekintetében a létrejöttének éve során és a későbbi év(ek)ben működik. A túlélés két típusa különböztethető meg:

1)

Egy t-1 év során született gazdasági szervezet abban az esetben él túl t évben, ha árbevétel és/vagy foglalkoztatottság tekintetében t év bármely részében működik (= túlélés változások nélkül).

2)

Egy gazdasági szervezet akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem működnek, de tevékenységüket új, kifejezetten a gazdasági szervezet termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (=túlélés átvétellel)

Kód

:

12 11 0

Megnevezés

:

Árbevétel

Melléklet

:

I–V., VII., VIII.

Meghatározás:

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. és VIII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az árbevétel magában foglalja a megfigyelési egység által a referencia-időszakban számlázott teljes forgalmat, és ez megfelel egy harmadik félnek teljesített áruszállítások vagy szolgáltatások piaci értékesítésének. A gazdasági szervezet által termelt készletek magukban foglalják a vásárolt és továbbértékesítésre tartott árukat, ideértve például a kiskereskedő által megvásárolt és továbbértékesítésre tartott árukat, vagy a továbbértékesítésre tartott földet vagy más ingatlant (ha a földet vagy más ingatlant eredetileg beruházási céllal szerezték be, nem tartozik az árbevételhez). A szolgáltatások nyújtása jellemzően egy szerződésben vállalt feladatnak adott időszak alatt egy gazdálkodó által történő teljesítését jelenti. A hosszú lejáratú szerződésekből (pl. építkezési szerződések) származó jövedelmeket a szerződésteljesítés mértéke szerint, nem pedig a lezárt szerződési módszer alapján kell megítélni. A saját fogyasztásra és beruházásra termelt készletek nem tartoznak az árbevételhez.

Az árbevétel magában foglal minden, az egység által számlázott árut és a szolgáltatást érintő illetéket és adót, a hozzáadottérték-adó (HÉA) jellegű adók kivételével. A gazdasági szervezet a HÉÁ-t fázisonként szedi be, és a teljes egészében a végső vevőt terheli.

Magában foglalja a vevőre terhelt összes egyéb díjat (szállítás, csomagolás stb.) még akkor is, ha e díjakat a számlán külön feltüntetik. Az árcsökkentés, visszatérítés és árengedmény, valamint a visszacsomagolás értékét le kell vonni.

A vállalati számvitelben a negyedik számviteli irányelvnek megfelelő egyéb működési bevételnek, pénzügyi bevételnek és rendkívüli bevételnek minősített tételeket, illetve a gazdasági szervezet eszközeinek mások által történő olyan felhasználását, ami kamatot, jogdíjat és osztalékot eredményez, továbbá az IAS/IFRS-nek megfelelő egyéb bevételt le kell vonni az árbevételből. Nem számítanak az árbevételhez az állami hatóságoktól vagy az Európai Unió intézményeitől kapott működési támogatások sem.

A 295/2008/EK rendelet V. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az e mutatónak megfelelő megnevezés „Bruttó díjbevétel”. E mutatót a 91/674/EGK irányelv (7) 35. cikke határozza meg. Megjegyzés: Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem-életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. a) alpontját, az életbiztosítási üzletág esetében pedig a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. a) alpontját.

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében e mutató megfelelő címe „Összes nyugdíjpénztári hozzájárulás”. E mutató magában foglalja a nyugdíjszerződések alapján a pénzügyi év során esedékes összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, mint például az összes kötelező hozzájárulást, egyéb rendszeres hozzájárulást, az önkéntes kiegészítő hozzájárulást, a bejövő átutalásokat és egyéb hozzájárulásokat.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. és VIII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében:

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A fentiekben statisztikai céllal meghatározott árbevétel a következő mérlegtételt foglalja magában:

Nettó árbevétel, beleértve az árbevételhez kötött és nem levonható egyéb termékadókat

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete  (8) és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A fentiekben statisztikai céllal meghatározott árbevétel a következő mérlegtételeket foglalja magában:

Áruk értékesítéséből vagy szolgáltatások nyújtásából származó jövedelem (IAS 18.35). Ha a tétel magában foglalja a kamatokból, osztalékokból vagy jogdíjakból származó jövedelmet, azokat le kell vonni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. és VIII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Az Árbevétel a Termelési érték (12 12 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

Az árbevétel tevékenységekre bontható: i) A fő tevékenységből; ii) ipari és építőipari tevékenységből; iii) kereskedelmi és közvetítői tevékenységekből; iv) közvetítői (ügynöki) tevékenységből; v.) egyéb szolgáltatói tevékenységből származó bevétel (18 11 0 – 18 16 0).

Az árbevétel terméktípus szerint bontható: Az árbevétel terméktípus szerinti bontása (18 21 0).

A 295/2008/EK rendelet V. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a „Bruttó díjbevétel” (12 11 0) a következőképpen számítandó:

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1),

+

Bruttó aktív viszontbiztosítási díjak, díjelőírás (12 11 2).

A „Bruttó díjbevétel” a „Megszolgált bruttó díj” (32 11 0), valamint egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az Árbevétel (az összes nyugdíjpénztári hozzájárulás) a következőképpen számítandó:

Tagok által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 1),

+

Munkáltatók által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 2),

+

Bejövő átutalások (48 00 3),

+

Egyéb nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 4)

vagy:

Szolgáltatással meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 5)

+

Befizetéssel meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 6)

+

Vegyes sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások (48 00 7).

A 295/2008/EK V. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikáira vonatkozóan az „Árbevétel” a termékekre és az ügyfél székhelyére tovább bomlik

Kód

:

12 11 1

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke Csak a közvetlen biztosítási díjak tartoznak ide.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. a) alpontját, az életbiztosítási üzletág esetében pedig a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. a) alpontját.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1),

+

Bruttó aktív viszontbiztosítási díjak, díjelőírás (12 11 2)

=

Bruttó díjbevétel (12 11 0)

Kód

:

12 11 2

Megnevezés

:

Bruttó aktív viszontbiztosítási díjak, díjelőírás

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó aktív viszontbiztosítási díjak, díjelőírást az eredménykimutatás technikai része tartalmazza. Csak a viszontbiztosításba vett ügyletek díjbevétele tartozik ide.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. a) alpontját, az életbiztosítási üzletág esetében pedig a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. a) alpontját.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1),

+

Bruttó aktív viszontbiztosítási díjak, díjelőírás (12 11 2)

=

Bruttó díjbevétel (12 11 0)

Kód

:

12 11 3

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyéni szerződések díjbevételei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, egyéni szerződések díjbevételeit az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az egyéni szerződések díjbevételének bontását lásd: A Tanács 91/674/EGK irányelvének 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyéni szerződések díjbevételei (12 11 3)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, csoportos szerződések díjbevételei (12 11 4)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1),

Kód

:

12 11 4

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, a csoportos szerződések díjbevételei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, egyéni szerződések díjbevételeit az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

A csoportos szerződések alapján járó biztosítási díjbevétel bontását lásd: A Tanács 91/674/EGK irányelvének 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyéni szerződések díjbevételei (12 11 3)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, csoportos szerződések díjbevételei (12 11 4)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 11 5

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, folyamatos díjfizetésű díjbevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, folyamatos díjfizetésű díjbevétel az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az időszaki díjbevételek bontását lásd: A Tanács 91/674/EGK irányelvének 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, időszaki díjbevételek(12 11 5)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyszeri díjbevételek (12 11 6)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 11 6

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyszeri díjbevételek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, egyszeri díjbevételeket az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az egyszeri díjbevételek bontását lásd: A Tanács 91/674/EGK irányelvének 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, folyamatos díjfizetésű díjbevétel (12 11 5)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, egyszeri díjbevételek (12 11 6)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 11 7

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, a nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételeit az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

A nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételeit lásd: A 91/674/EGK irányelv 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, a nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 7)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, a díjvisszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 8)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételek, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli (12 11 9)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 11 8

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, a díjvisszatérítéses szerződések díjbevételei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, díj-visszatérítéses szerződések díjbevételeit az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

A díj-visszatérítéses szerződések díjbevételeit lásd: A 91/674/EGK irányelv 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, a nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 7)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, a díj-visszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 8)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételek, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli (12 11 9)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 11 9

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételek, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke – a bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételeket, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli, az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

A bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételeket, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli, lásd: A 91/674/EGK irányelv 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

Bruttó közvetlen díjbevétel, a nem többlethozam-visszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 7)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, a díjvisszatérítéses szerződések díjbevételei (12 11 8)

+

Bruttó közvetlen díjbevétel, olyan szerződésekből származó biztosítási díjbevételek, amelyekben a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli (12 11 9)

=

Bruttó közvetlen díjbevétel (12 11 1)

Kód

:

12 12 0

Megnevezés

:

Termelési érték

Melléklet

:

I–IV., VI., VII.

Meghatározás:

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

A termelési érték az egység által ténylegesen előállított mennyiséget méri az értékesítések alapján, beleértve a készletben bekövetkező változásokat és az áruk és szolgáltatások viszonteladását.

A termelési érték az árbevétel vagy az áruk értékesítéséből vagy szolgáltatások nyújtásából származó jövedelem alapján határozható meg: plusz vagy mínusz a késztermékek, a befejezetlen termelés, a viszonteladás céljából vásárolt áruk és szolgáltatások készletében bekövetkezett változások, mínusz a viszonteladás céljából vásárolt áruk és szolgáltatások (csak a jelentéstételi időszak során vásárolt áruk és szolgáltatások és a viszonteladási céllal beszerzett áruk raktározási és szállítási költségeinek kivételével), plusz a tőkésített termelés, plusz az egyéb (működési és rendkívüli) bevétel (kivéve a támogatásokat). A társasági mérlegben pénzügyiként vagy rendkívüliként besorolt jövedelem és kiadás nem tartozik a termelési értékhez. A viszonteladási céllal beszerzett áru- és szolgáltatásvásárlásokba beletartozik az olyan szolgáltatások beszerzése, amelyeket azért vásároltak meg, hogy azokat változatlan állapotban továbbadják harmadik fél számára.

Megjegyzés

:

A tőkésített termelés magában foglalja minden olyan termék sajátszámlás előállítását, amelyet gyártója beruházásként megtart. Ez utóbbi magában foglalja a tárgyi befektetett eszközöket (épületek stb.), valamint az immateriális eszközöket (szoftverfejlesztés stb.). A tőkésített termelés eladatlan termelés, és termelési költségen értékelendő. Megjegyzendő, hogy ezek a tőkejavak is a beruházások közé tartoznak.

Megjegyzés

:

Az egyéb (működési és rendkívüli) bevétel egy társasági mérlegtétel. A tétel tartalma ágazatonként és időszakonként változhat, és mint ilyen, statisztikai célból pontosan nem határozható meg.

A NACE Rev.2 65.1 és 65.2 csoportjára vonatkozó tevékenységek statisztikáira vonatkozóan a termelési érték meghatározása a következő: bruttó megszolgált díj, plusz összes portfolió befektetési jövedelem, plusz egyéb nyújtott szolgáltatások, mínusz bruttó kárkifizetések a kárrendezési kiadások levonásával, plusz tőkenyereség és céltartalékok.

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikáira vonatkozóan a termelési érték meghatározása a következő: kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, mínusz fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz kapott jutalékok, plusz részvényekből és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírokból származó jövedelem, plusz pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz egyéb működési jövedelem.

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikáira vonatkozóan a termelési érték meghatározása a következő: bevétel, mínusz fizetett biztosítási díjak, plusz befektetésekből származó jövedelem, plusz egyéb bevételek, plusz kapott biztosítási díjak, mínusz összes nyugdíjjellegű ráfordítás, mínusz a biztosítástechnikai tartalékok nettó változása.

A NACE rev.2 64.11 osztályba tartozó gazdasági szervezetek (központi bankok) esetében a termelési érték meghatározása a következő: kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, mínusz fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz kapott jutalékok, plusz részvényekből és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírokból származó jövedelem, plusz pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz egyéb működési jövedelem.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A termelési érték összetevői a következő mérlegtételekben találhatók:

Nettó árbevétel,

része az Egyéb működési bevételnek – kivéve a támogatásokat,

része a Rendkívüli bevételnek – kivéve a támogatásokat

Készáruk és félkész áruk állományváltozása

része az Anyagköltség tételnek, amely a beszerzésekre és a viszonteladásra kerülő áruk beszerzéseire és készletváltozásaira vonatkozik

Aktivált saját teljesítmények.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Termelési érték összetevői a következő mérlegtételekben találhatók (forgalmi költség módszer):

Az Áruk értékesítéséből vagy szolgáltatások nyújtásából származó jövedelem, jogdíjakból származó bevételek (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

Egyéb bevétel – kivéve a támogatásokat

+

a készáruk és félkész áruk készletváltozásai

része az Nyers-, segéd- és üzemanyagok tételnek, amely a beszerzésekre és a viszonteladásra kerülő áruk beszerzéseire és készletváltozásaira vonatkozik

+

a gazdasági szervezet saját célú aktivált teljesítménye (más bevételbe foglalva)

A Termelési érték összetevői a következő mérlegtételekben találhatók (forgalmi költség módszer):

Az Áruk értékesítéséből vagy szolgáltatások nyújtásából származó jövedelem, jogdíjakból származó bevételek (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

Egyéb bevétel – kivéve a támogatásokat

értékesítési költségek, kivéve az értékvesztési és amortizációs költségeket

+

a gazdasági szervezet saját célú aktivált teljesítménye (más bevételbe foglalva)

Kapcsolat egyéb változókkal

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a termelési érték alapja:

Árbevétel (12 11 0)

+/-

Saját termelésű késztermékek és a befejezetlen termelés készletváltozása (13 21 3)

+/-

Változatlan formában történő újraeladásra beszerzett áruk és szolgáltatások készletváltozása (13 21 1)

-

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások (13 12 0)

+

Tőkésített termelés

+

Egyéb működési bevétel (kivéve a támogatásokat)

A termelési érték a tényezőköltségen számított hozzáadott érték (12 15 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek számításánál használatos.

A NACE Rev.2. 65.1 és 65.2 csoportjára vonatkozó tevékenységek statisztikái esetében a termelési érték számítása a következőképpen történik:

Életbiztosításnál:

Bruttó díjbevétel (12 11 0),

+

Meg nem szolgált biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása (32 11 2),

+

Befektetésekből származó jövedelem (32 22 0)

-

Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5)

-

Befektetések realizált nyeresége (32 71 6)

-

Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)

+

[(Bruttó biztosítástechnikai tartalék (37 30 0) – Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1))/Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1)] × (Befektetésekből származó jövedelem (32 22 0) – Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5) – Befektetések realizált nyeresége (32 71 6) – Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)),

+

Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, nettó összeg (32 16 1)

+

Egyéb jövedelem (32 46 0)

-

Bruttó kárkifizetések (32 13 1)

-

Függő károk biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása (32 13 4)

+

Belső és külső kárrendezési kiadások (32 61 5)

+

Befektetések realizált nyeresége (32 71 6)

+

Befektetések nem realizált nyeresége (32 23 0)

-

Befektetések realizált vesztesége (32 72 3)

-

Befektetések nem realizált vesztesége (32 28 0)

-

Életbiztosítási tartalék bruttó változása (32 25 0),

-

Kötvénytulajdonosoknak visszajuttatandó befektetési eredmény és a díjvisszatérítések nettó összege (32 16 3)

-

A jövőben felosztásra szánt pénzeszközök változása (32 29 0)

-

A máshová nem sorolt biztosítástechnikai tartalékok nettó változása (32 16 2).

Nem életbiztosításnál és viszontbiztosításnál:

Bruttó díjbevétel (12 11 0)

+

Meg nem szolgált biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása (32 11 2),

+

Befektetésekből származó jövedelem (32 42 0)

-

Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5)

-

Befektetések realizált nyeresége (32 71 6)

-

Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)

+

[(Bruttó biztosítástechnikai tartalék (37 30 0) – Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1))/Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1)] × (Befektetésekből származó jövedelem (32 42 0) – Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5) – Befektetések realizált nyeresége (32 71 6) – Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)),

+

Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, nettó összeg (32 16 1)

+

Egyéb jövedelem (32 46 0)

-

Bruttó kárkifizetések (32 13 1)

-

Függő károk biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása (32 13 4)

+

Belső és külső kárrendezési kiadások (32 61 5)

+

Befektetések realizált nyeresége (32 71 6)

-

Befektetések realizált vesztesége (32 72 3)

-

Kötvénytulajdonosoknak visszajuttatandó befektetési eredmény és a díjvisszatérítések nettó összege (32 16 3)

-

Káringadozási tartalék bruttó változása (32 15 0)

-

A máshová nem sorolt biztosítástechnikai tartalékok nettó változása (32 16 2).

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a Termelési érték számítása a következőképpen történik:

Kapott kamat és kamatjellegű bevételek (42 11 0)

-

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások (42 12 0)

+

Kapott jutalékok (42 14 0)

+

Részvényekből és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírokból származó jövedelem (42 13 1)

+

Pénzügyi műveletek nettó eredménye (42 20 0)

+

Egyéb működési jövedelem (42 31 0)

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a Termelési érték számítása a következőképpen történik:

Árbevétel (12 11 0)

-

Fizetendő biztosítási díj (48 05 0)

+

Befektetésekből származó jövedelem (48 01 0)

+

Egyéb jövedelem (48 2 0),

+

Kapott biztosítási díjak (48 02 1)

-

Nyugdíjkiadás összesen (48 03 0)

-

Technikai céltartalék nettó változása (48 04 0)

Kód

:

12 13 0

Megnevezés

:

Bruttó kereskedelmi árrés

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

A beszerzési és a továbbfeldolgozás nélküli viszonteladási tevékenység hozamának felel meg. Az árbevételből, a változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzéséből és az ezek készletében bekövetkezett változásokból számítandó ki.

A viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások árbevételébe, beszerzésébe és készletváltozásába az eladások, beszerzések és készletváltozások tartoznak azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeket azzal a céllal vásároltak, hogy változatlan állapotban egy harmadik félnek adják tovább.

Másik elnevezése A termékek újraeladásából származó bruttó árrés.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Ezek az adatok nem különíthetők el a társasági mérlegben. A negyedik számviteli irányelvvel (78/660) összhangban a nettó árbevétel és a nyers-, segéd- és üzemanyagok részét képezik.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Ezek az adatok nem különíthetők el a társasági mérlegben. Az összköltség módszer jellege szerint részei a jövedelemnek és az anyagköltségnek. A forgalmi költség módszerben részei a jövedelemnek és az értékesítési költségnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

A bruttó kereskedelmi árrés alapja:

Kereskedelmi és közvetítői tevékenységből származó árbevétel (18 16 0)

-

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások (13 12 0)

+/-

Változatlan formában történő újraeladásra beszerzett áruk és szolgáltatások készletváltozása (13 21 1)

A Bruttó kereskedelmi árrés része a termelési értéknek (12 12 0)

Kód

:

12 15 0

Megnevezés

:

Tényezőköltségen számított hozzáadott érték

Melléklet

:

I–IV., VI., VII.

Meghatározás:

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték a működési tevékenységekből adódó bruttó jövedelem a működési támogatásokkal és a közvetett adókkal történő korrekciója után.

Az árbevételből számítható, plusz a tőkésített termelés, plusz az egyéb működési bevétel (beleértve a működési támogatásokat), plusz vagy mínusz a készletben bekövetkezett változások, mínusz a beszerzett áruk és szolgáltatások, mínusz az árbevételhez kötött, de nem levonható egyéb termékadók, mínusz a termeléshez kötött adók és illetékek figyelembevételével. A termeléshez kötött adók és illetékek kötelezők, viszonzatlan befizetések, készpénzben vagy természetben, amelyeket az államháztartás vagy az Európai Unió intézményei vetnek ki az áruk és szolgáltatások előállítására és importjára, munkaerő alkalmazására, föld tulajdonlására vagy használatára, a termelésben használt épületekre vagy egyéb eszközökre, tekintet nélkül az előállított vagy eladott áruk és szolgáltatások mennyiségére vagy értékére. Másképpen a bruttó működési eredményből is számítható a Személyi jellegű kifizetések hozzáadásával.

A negyedik számviteli irányelvvel (78/660) összhangban a társasági mérlegben pénzügyiként vagy rendkívüliként besorolt jövedelem és kiadás nem tartozik a hozzáadott értékhez. A kamatból származó, a jutalékból származó, a kamatköltségekhez kapcsolódó külföldi pénznemben felvett hitelekből eredő devizaüzlet-nyereségekből származó, adósság kiegyenlítéséből és megszűnéséből származó vagy pénzügyi ráfordításból származó bevételként besorolt jövedelem és kiadás az 1725/2003/EK bizottsági rendelettel összhangban nem tartozik a hozzáadott értékhez.

A tényezőköltségen számított hozzáadott értéket „bruttó” számítják, mivel az értékhelyesbítés (mint az értékcsökkenés és értékvesztés miatti veszteség) nem kerül levonásra.

A NACE rev.2 65.1. és 65.2. csoportjába tartozó tevékenységek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása az alábbiak szerint történik: termelési érték, mínusz kapott viszontbiztosítási szolgáltatások bruttó értéke, mínusz jutalékok, mínusz áruk és szolgáltatások egyéb külső költségei.

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása az alábbiak szerint történik: termelési érték, mínusz áruk és szolgáltatások összes beszerzése.

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása az alábbiak szerint történik: termelési érték, mínusz áruk és szolgáltatások összes beszerzése.

A NACE Rev.2, 64.11 osztályba tartozó gazdasági szervezetek esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása az alábbiak szerint történik: termelési érték, mínusz áruk és szolgáltatások összes beszerzése.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A tényezőköltségen számított hozzáadott érték közvetlen kiszámítása a következő mérlegtételekből:

Nettó árbevétel

Készáruk és félkész áruk állományváltozása

Aktivált saját teljesítmények.

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

Egyéb külső ráfordítások

Egyéb működési ráfordítások

Egyéb működési bevételek

Rendkívüli ráfordítások

Rendkívüli bevételek

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A tényezőköltségen számított hozzáadott érték közvetlen kiszámítása az összköltség módszerből a következő mérlegtételek alapján:

Jövedelem (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

+/-

a készáruk és félkész áruk készletváltozásai

-

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

-

Egyéb kiadások

+

Egyéb bevételek

A tényezőköltségen számított hozzáadott érték közvetlen kiszámítása a forgalmi költség módszerből a következő mérlegtételek alapján:

Jövedelem (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

-

Értékesítési költségek (kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit, az értékvesztési és amortizációs költségeket)

-

Forgalmazási költségek (kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit)

-

Igazgatási költségek (kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit)

-

Egyéb kiadások

+

Egyéb bevételek

Kapcsolat egyéb változókkal

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

A Tényezőköltségen számított hozzáadott érték alapja:

Árbevétel (12 11 0)

+/-

Áruk és szolgáltatások összes készletváltozása (13 21 0)

+

Tőkésített termelés

+

Egyéb működési bevételek

-

Beszerzett áruk és szolgáltatások (13 11 0)

-

Árbevételhez kötött és nem levonható egyéb termékadók

-

Termeléshez kötött adók és illetékek

A Tényezőköltségen számított hozzáadott érték a bruttó működési eredmény (12 17 0), valamint egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

A NACE Rev.2. 65.1 és 65.2 csoport tevékenységeinek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása a következőképpen történik:

Termelési érték (12 12 0),

-

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0).

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái vonatkozásában a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása a következőképpen történik:

Termelési érték (12 12 0),

-

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0).

A 295/2008/EK rendelet VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a tényezőköltségen számított hozzáadott érték számítása a következőképpen történik:

Termelési érték (12 12 0),

-

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0).

Kód

:

12 17 0

Megnevezés

:

Bruttó működési eredmény

Melléklet

:

I–IV.

Meghatározás:

A bruttó működési eredmény a működési tevékenység által létrehozott többlet, miután a munkaerő-tényező ráfordítást ellentételezték. A tényezőköltségen számított hozzáadott érték és a Személyi jellegű kifizetések különbözeteként számítható. Ez a rendelkezésre álló egyenleg teszi lehetővé az egység számára, hogy visszafizesse a hitelnyújtóknak a saját pénzeszközöket és kölcsönöket, hogy befizesse az adókat, és végül finanszírozza beruházásai egy részét vagy egészét.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A bruttó működési eredmény kiszámítható a következő mérlegtételek alapján:

Nettó árbevétel

Készáruk és félkész áruk állományváltozása

Aktivált saját teljesítmények.

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

Egyéb külső ráfordítások

Egyéb működési ráfordítások

Egyéb működési bevételek

Rendkívüli ráfordítások

Rendkívüli bevételek

Személyi jellegű ráfordítások

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A bruttó működési eredmény közvetlen kiszámítása az összköltség módszerből a következő mérlegtételek alapján:

Jövedelem (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

+/-

a készáruk és félkész áruk készletváltozásai

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

Egyéb kiadások

+

Egyéb bevételek

személyi jellegű ráfordítások költségei

A bruttó működési eredmény közvetlen kiszámítása a forgalmi költség módszerből a következő mérlegtételek alapján:

Jövedelem (kivéve a kamatokból és osztalékokból származó jövedelmet, ha a jövedelem magában foglalja)

értékesítési költségek, kivéve az értékvesztési és amortizációs költségeket

Forgalmazási költségek (kivéve az értékvesztési és amortizációs költségeket)

Igazgatási költségek (kivéve az értékvesztési és amortizációs költségeket)

Egyéb költségek (kivéve az értékvesztési és amortizációs költségeket)

+

Egyéb bevételek

Kapcsolat egyéb változókkal

A bruttó működési eredmény alapja:

Tényezőköltségen számított hozzáadott érték (12 15 0)

-

Személyi jellegű kifizetések (13 31 0)

Kód

:

13 11 0

Megnevezés

:

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése

Melléklet

:

I–IV., VI., VII.

Meghatározás:

A termékek és szolgáltatások beszerzése magában foglalja az összes beszerzett áru és szolgáltatás értékét, amelyet az elszámolási időszakban szereznek be viszonteladás vagy a termelési folyamatban történő felhasználás érdekében, kivéve azokat a tőkejavakat, amelyek fogyasztását értékcsökkenési leírásként könyvelik el. A szóban forgó áruk és szolgáltatások eladhatók további átalakítással vagy anélkül, teljes egészében felhasználhatók a termelési folyamatban vagy végül készletezhetők.

Ezekhez a beszerzésekhez tartoznak azok az anyagok, amelyek közvetlenül a gyártott termékekbe kerülnek (nyersanyagok, közbenső termékek, részegységek) plusz a nem tőkésített kis értékű tárgyi eszközök és berendezések. Szintén ide tartozik a segédanyagok (kenőanyagok, víz, csomagolás, karbantartási és javítási anyagok, irodaszerek), valamint az energiatermékek értéke. Ehhez a változóhoz tartoznak az egység által a tőkejavak gyártásához készített anyagok beszerzései.

A referencia-időszakban kifizetett szolgáltatások szintén ide tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy ipari vagy nem ipari jellegűek. Ez az adat tartalmaz minden, az egység javára, harmadik fél által elvégzett munkáért folyósított kifizetést, beleértve az aktuális javításokat és karbantartásokat, szerelési munkákat és műszaki tanulmányok elvégzését. A beruházások üzembe helyezéséért kifizetett összegek és a tőkésített eszközök értéke nem számítandó ide.

Szintén ide tartoznak a nem ipari szolgáltatásokért történő kifizetések, úgymint a jogi és könyvviteli költségek, szabadalmi és licencdíjak (amennyiben nem tőkésítették), biztosítási díjak, a közgyűlés és igazgatósági ülés költségei, az üzleti és szakmai egyesületeknek juttatott hozzájárulások, postai, telefon, elektronikus kommunikációs, távirat- és faxköltségek, az áruk és a személyzet szállítása, hirdetési költségek, jutalékok (amennyiben a munkavállalói jövedelem nem tartalmazza), bérleti díjak, bankköltségek (kivéve a kamatfizetéseket) és az összes egyéb, harmadik fél által nyújtott üzleti szolgáltatás. Ide tartoznak azok a szolgáltatások is, amelyeket az egység saját termelési célú termelésként alakít át és tőkésít.

A társasági mérlegben pénzügyiként vagy rendkívüliként besorolt ráfordítások nem tartoznak az áruk és szolgáltatások összes beszerzéséhez.

Az áruk és szolgáltatások beszerzéseit piaci beszerzési áron értékelik, azaz azon az áron, amelyet a beszerző a termékért kifizet, beleértve a vásárolt termékek támogatások nélküli adóját, kivéve azonban a hozzáadottérték-szerű adókat.

Minden egyéb termékadó- és illeték ezért nem kerül levonásra az áruk és szolgáltatások beszerzésének értékeléséből. A termelési adók kezelése nem releváns ezeknek a beszerzéseknek az értékelésénél.

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében a társasági mérlegben a pénzügyi kiadásként besorolt kiadás nem tartozik az áruk és szolgáltatások összes beszerzéseihez.

A NACE Rev.2 65.1 és 65. 2 csoportba tartozó tevékenységek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzésének meghatározása a következő: kapott viszontbiztosítási szolgáltatások, plusz a 91/674/EGK tanácsi irányelv 64. cikkében meghatározott összes jutalék, plusz az árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó minden egyéb külső kiadás (kivéve a Személyi jellegű kifizetéseket)

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzésének meghatározása: fizetendő jutalékok, plusz egyéb igazgatási költségek plusz egyéb működési ráfordítások.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Az áruk és javak beszerzése a következő mérlegtételekből számítható ki:

Nyers-, segéd- és üzemanyagok (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt)

Egyéb külső ráfordítások (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt)

része az Egyéb működési ráfordításoknak, az ide tartozó rész a fenti két tételhez (nyers-, segéd- és üzemanyagok, valamint egyéb külső ráfordítások) nem sorolt áruk és szolgáltatások kifizetéseire vonatkozik. Az ide nem tartozó rész a termelési adók kifizetésére vonatkozik.

Rendkívüli ráfordítások

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Az áruk és szolgáltatások beszerzése az összköltség módszerből a következő mérlegtételek alapján számítható ki:

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

Egyéb kiadások (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt)

Az áruk és szolgáltatások beszerzése a forgalmi költség módszerből a következő mérlegtételek alapján számítható ki:

Értékesítési költségek (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt, kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit, az értékvesztési és az amortizációs költségeket)

Forgalmazási költségek (az elszámolási időszak során és kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit, az értékvesztési és az amortizációs költségeket)

Igazgatási költségek (az elszámolási időszak során és kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit, az értékvesztési és az amortizációs költségeket)

Egyéb kiadások

Kapcsolat egyéb változókkal

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzése a tényezőköltségen számított hozzáadott érték (12 15 0), valamint egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

Az Áruk és szolgáltatások összes beszerzése alá tartozó számos tétel külön azonosítandó.

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások (13 12 0)

Munkaerő-közvetítő ügynökségeknek történő kifizetések (13 13 1)

Tárgyi eszközök hosszú távú bérletére és operatív lízingjére történő kifizetések (13 41 1)

Energiatermékek vásárlása (20 11 0)

A NACE Rev.2. 65.1 és 65.2 csoport tevékenységeinek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzésének számítása a következőképpen történik:

Életbiztosításnál:

Viszontbiztosítási egyenleg (32 18 0),

+

[(Bruttó biztosítástechnikai tartalék (37 30 0) – Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1))/Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1)] × (Befektetésekből származó jövedelem (32 22 0) – Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5) – Befektetések realizált nyeresége (32 71 6) – Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)),

+

Jutalékok (32 61 1),

+

Áruk és szolgáltatások külső költségei (32 61 4)

Nem életbiztosításnál és viszontbiztosításnál:

Viszontbiztosítási egyenleg (32 18 0),

+

[(Bruttó biztosítástechnikai tartalék (37 30 0) – Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1))/Nettó biztosítástechnikai tartalék (37 30 1)] × (Befektetésekből származó jövedelem (32 42 0) – Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása (32 71 5) – Befektetések realizált nyeresége (32 71 6) – Részesedésekből származó jövedelem (32 71 1)),

+

Jutalékok (32 61 1),

+

Áruk és szolgáltatások külső költségei (32 61 4)

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzésének számítása a következőképpen történik:

Fizetendő jutalékok (42 15 0),

+

Egyéb igazgatási költségek (42 32 2),

+

Egyéb működési ráfordítások (42 33 0).

A 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében az áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0) mutató a működési költségek összesen mutató (48 06 0) kiszámításánál használatos.

Kód

:

13 12 0

Megnevezés

:

Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások

Melléklet

:

I–IV.

Meghatározás:

A viszonteladás céljából történő beszerzés az áruk olyan célból történő beszerzése, hogy azokat további feldolgozás nélkül egy harmadik félnek újból eladják. Magában foglalja továbbá szolgáltatások beszerzését „számlázó” szolgáltató cégektől, amelyek forgalma nemcsak szolgáltatási ügyletekért felszámított ügynöki díjakból (mint például az ingatlanügynökök esetében), hanem a szolgáltatási ügyletben foglalt tényleges összegből is áll, mint például az utazási irodák által vásárolt szállítási beszerzések. Az áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket harmadik félnek adnak el jutalékos alapon, nem tartoznak ide, mivel ezeket az árukat nem a jutalékban részesülő ügynök vásárolja vagy adja el.

Amikor itt viszonteladásra kerülő szolgáltatásokra történik hivatkozás, az adott szolgáltatások a szolgáltatási tevékenységekből származó eredményeket, az előre meghatározott szolgáltatások használati jogát vagy a szolgáltatások fizikai támogatását jelentik. A változatlan formában történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzése piaci beszerzési áron értékelendő, kivéve a levonható HÉÁ-t és az egyéb, az árbevételhez közvetlenül kötött levonható adókat. Minden egyéb termékadó- és illeték ezért nem kerül levonásra az áruk és szolgáltatások beszerzésének értékeléséből.

A termelési adók kezelése nem releváns ezeknek a beszerzéseknek az értékelésénél.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzései a társasági mérlegben nem különíthetők el. Részei a következőknek:

Nyers-, segéd- és üzemanyagok

Egyéb külső ráfordítások

Egyéb működési ráfordítások

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzései a társasági mérlegben nem különíthetők el. Része a következő mérlegtételeknek az összköltség módszerben

Nyers-, segéd- és üzemanyagok (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt)

Egyéb kiadások

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzései a társasági mérlegben nem különíthetők el. Része a következő mérlegtételeknek a forgalmi költség módszerben

Értékesítési költségek (az áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások figyelembevétele előtt, kivéve a személyi jellegű ráfordítások költségeit, az értékvesztési és az amortizációs költségeket)

Egyéb kiadások

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Áruk és szolgáltatások összes beszerzésének (13 11 0)

A Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások a Bruttó kereskedelmi árrés (12 13 0), a Termelési érték (12 12 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

Kód

:

13 13 1

Megnevezés

:

Munkaerő-közvetítő ügynökségeknek történő kifizetések

Melléklet

:

I–IV.

Meghatározás:

Ez az adat tartalmazza azon időszakos munkaközvetítő vállalkozások és hasonló szervezetek kifizetéseit, amelyek az ügyfelek vállalkozásai számára határozott ideig munkaerőt biztosítanak vagy az ügyfél munkaerejét helyettesítik, és amelyek esetében a szolgáltatást végző személyek az időszakos kisegítő egység alkalmazottai. Ugyanakkor ezen ügynökségek és szervezetek az alkalmazottaik felett nem gyakorolnak közvetlen felügyeletet az ügyfél munkahelyén. Csak azok a kifizetések tartoznak ide, amelyek nem bizonyos ipari vagy nem ipari szolgáltatások nyújtásához kötődő alkalmazottak biztosításáért történtek.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A NACE Rev.2 K szakaszába sorolt tevékenységet végző gazdasági szervezetek kivételével a 295/2008/EK rendelet I–IV. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A munkaközvetítő ügynökségek dolgozói részére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Részeit képezik az Egyéb külső ráfordításoknak és az Egyéb működési ráfordításoknak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A munkaközvetítő ügynökségek dolgozói részére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Részei az egyéb költségek vagy a nyers-, segéd- és üzemanyagok tételnek (bizonyos esetekben, amikor az ügynökség munkaereje termelési tevékenységekre vonatkozik) az összköltség módszerből.

A munkaközvetítő ügynökségek dolgozói részére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Része az értékesítési költségek, a forgalmazási költségek, az igazgatási költségek és/vagy egyéb tételeknek a forgalmi költség módszerben.

A NACE Rev.2 65.1. és 65.2. csoportok tevékenységeinek statisztikái esetében

Mint a 91/674/EGK tanácsi irányelv III. szakaszának 16. pontja meghatározza, a munkaerő-közvetítő ügynökségeknek történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben.

A NACE Rev.2 64.19. és 64.92 osztályok hitelintézetei tevékenységeinek statisztikái esetében

A munkaerő-közvetítő ügynökségeknek történő kifizetések nem különíthetők el a 86/635/EGK irányelv 27. cikke 8b. tételében és 28. cikke A 4b. tételében említett Egyéb igazgatási költségekben.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Áruk és szolgáltatások összes beszerzésének (13 11 0)

Kód

:

13 21 0

Megnevezés

:

Termékek és szolgáltatások készletváltozása

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

A készletben bekövetkezett (pozitív vagy negatív) változások a készleteknek a referencia-időszak végén és elején mért értékei közötti különbözet. A készletváltozások a készletbe történő bejegyzés értéke mínusz a készletből való törlés értéke és a készletben tartott áruk ismétlődő veszteségei értéke alapján mérhetők. A készleteket HÉA nélküli beszerzési áron tartják nyilván, amennyiben más egységtől kerültek beszerzésre, egyébként pedig termelési költségen.

A készletek (és a készletváltozások) a következőképpen oszthatók fel:

késztermékek készletei

folyamatban lévő termelés készletei

változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készletei,

Nyers-, segéd- és üzemanyagkészletek.

Ide tartoznak a késztermékek vagy a befejezetlen termelés készletei, amelyeket az egység gyártott, és még nem kerültek eladásra. Ezek a termékek magukban foglalják az egységhez tartozó befejezetlen munkát még akkor is, ha a kérdéses termék harmadik fél tulajdonában van. Ugyanígy, az egységnél készletezett termékek, amelyek harmadik félhez tartoznak, nem tartoznak ide.

Ide tartoznak azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a készletei, amelyeket kifejezetten változatlan állapotban történő viszonteladás céljából szereztek be. Nem tartoznak ide a harmadik félnek jutalékos alapon átadott áruk és szolgáltatások készletei. A viszonteladás céljából beszerzett és a szolgáltató gazdasági egységek által készletezett termékek magukban foglalhatnak árukat (ipari berendezéseket „kulcsrakész” szerelési szerződések esetén, vagy épületeket ingatlanfejlesztés esetén stb.), valamint szolgáltatásokat (reklámfelület használati jogát, szállítást, szállásadást stb.) is.

Amikor szolgáltatásokat készleteznek, az adott szolgáltatások a szolgáltatási tevékenységekből származó eredményt, az előre meghatározott szolgáltatások használati jogát vagy a szolgáltatások fizikai támogatását jelentik.

Ide tartoznak a nyers- és segédanyagok, közbenső termékek, részegységek, energia, valamint nem tőkésített kis értékű tárgyi eszközök egységhez tartozó készletei.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A termékek készletváltozása a következő tételekből számítható ki:

Készáruk és félkész áruk állományváltozása

Része a Nyers-, segéd- és üzemanyagoknak

Része az egyéb külső ráfordításoknak

Része az egyéb működési ráfordításoknak

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A termékek és szolgáltatások készletváltozása az összköltségnek megfelelően a pénzügyi kimutatás következő tételeiből számítható ki:

saját termelésű áruk készletváltozásai;

Része a Nyers-, segéd- és üzemanyagoknak

Része az egyéb költségeknek

A termékek és szolgáltatások készletváltozása a forgalmi költségnek megfelelően a pénzügyi kimutatás következő tételeiből számítható ki:

Része az értékesítési költségeknek;

Része a forgalmazási költségeknek

Része az igazgatási költségeknek

Része az egyéb költségeknek

Kapcsolat egyéb változókkal

Az áruk és szolgáltatások készletváltozásai a tényezőköltségen számított hozzáadott érték (12 15 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek számításánál használatos.

A termékek és szolgáltatások készletében bekövetkezett változások feloszthatók a készlettípusok szerint: i. Változatlan állapotban történő újraértékesítésre szánt áruk és szolgáltatások készletváltozása (13 21 1), ii. Saját termelésű késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása (13 21 3), és iii. Anyagok készletváltozása.

Kód

:

13 21 1

Megnevezés

:

Változatlan állapotban történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készletei

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

Ezt a mutatót úgy határozzák meg, mint a készletnek a referencia-időszak végén és elején mért értékei közötti változását piaci beszerzési áron, HÉA nélkül. A készletváltozások a viszonteladás céljából beszerzett termékek készletbe történő bejegyzésének értéke, mínusz a törlések értéke és a készletben tartott áruk ismétlődő veszteségei értéke alapján számíthatók ki.

Ezek a készletek tartalmazzák azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket kizárólag változatlan állapotban történő eladás céljából vásároltak. Nem tartoznak ide a harmadik félnek jutalékos alapon átadott áruk és szolgáltatások készletei.

A viszonteladás céljából beszerzett és a szolgáltató gazdasági egységek által készletezett termékek magukban foglalhatnak árukat (ipari berendezéseket „kulcsrakész” szerelési szerződések esetén, vagy épületeket ingatlanfejlesztés esetén stb.), valamint szolgáltatásokat (reklámfelület használati jogát, szállítást, szállásadást stb.) is.

Amikor szolgáltatásokat készleteznek, az adott szolgáltatások a szolgáltatási tevékenységekből származó eredményt, az előre meghatározott szolgáltatások használati jogát vagy a szolgáltatások fizikai támogatását jelentik.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások a társasági mérlegben nem különíthetők el. A nyers-, segéd- és üzemanyagok, valamint az egyéb külső ráfordítások és az egyéb működési ráfordítások részét képezik.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások a társasági mérlegben nem különíthetők el. Része az Nyers-, segéd- és üzemanyagoknak és egyéb kiadásoknak a pénzügyi kimutatásban az összköltségnek megfelelően.

A változatlan állapotban történő viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások a társasági mérlegben nem különíthetők el. Részei az értékesítési költségeknek és egyéb kiadásoknak a pénzügyi kimutatásban a forgalmi költségnek megfelelően.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Változatlan formában történő újraeladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készleteiben bekövetkezett változások a Bruttó kereskedelmi árrés (12 13 0), a Termelési érték (12 12 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

Része azt Áruk és szolgáltatások összes készletváltozásának (13 21 0)

Kód

:

13 21 3

Megnevezés

:

Saját termelésű késztermékek és a befejezetlen termelés készletváltozása

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

Ez a mutató az egység által előállított és még el nem adott késztermékek vagy befejezetlen termelés készleteiben bekövetkezett változásként határozható meg a referencia-időszak első és utolsó napja között.

Ezek a termékek magukban foglalják az egységhez tartozó befejezetlen munkát még akkor is, ha a kérdéses termék harmadik fél tulajdonában van. Ugyanígy, az egységnél készletezett termékek, amelyek harmadik félhez tartoznak, nem tartoznak ide.

A készletek értékelése termelési költségen, és az értékhelyesbítés (mint leértékelés) előtt történik.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A készáruk és a befejezetlen termelés készletében bekövetkezett változások a társasági mérlegben a Saját termelésű készletek állományváltozása tételben kerülnek könyvelésre.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A késztermékek és a befejezetlen termelés készletében bekövetkezett változások a társasági mérlegben az összköltségeknek megfelelően. A késztermékek és a befejezetlen termelés készletváltozásai tételben kerülnek könyvelésre;

A késztermékek és a befejezetlen termelés készletében bekövetkezett változások az Értékesítési költségek tétel részét képezi a pénzügyi kimutatásban a forgalmi költségnek megfelelően.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az egység által előállított késztermékek és a befejezetlen termelés készletében bekövetkezett változások a Termelési érték (12 12 0) és egyéb aggregátumok és egyenlegek számításánál használatos.

Része azt Áruk és szolgáltatások készletváltozásának (13 21 0)

Kód

:

13 31 0

Megnevezés

:

Személyi jellegű kifizetések

Melléklet

:

I–VII.

Meghatározás:

A Személyi jellegű kifizetések az összes olyan díjazásként határozhatók meg, készpénzben vagy természetben, amelyeket egy munkaadó fizet egy munkavállalónak (állandó és ideiglenes alkalmazottnak, valamint otthon dolgozónak) az utóbbi által a referencia-időszakban végzett munka ellentételezéseként. A Személyi jellegű kifizetések magukban foglalják az adókat és a munkavállaló bérjárulékait, amelyeket az egység visszatart, valamint a munkaadó kötelező és önkéntes szociális hozzájárulásait is.

A Személyi jellegű kifizetések a következőkből tevődnek össze:

munkavállalói jövedelem

a munkaadó társadalombiztosítási költségei.

A referencia-időszakban kifizetett összes díjazás ide tartozik, tekintet nélkül arra, hogy munkaidő, teljesítmény vagy darabszám alapján kerül kifizetésre, és tekintet nélkül arra, hogy rendszeres kifizetés-e vagy sem. Ide tartoznak a pénzjutalmak, munkahelyi vagy teljesítményprémiumok, ex gratia kifizetések, 13. havi fizetések (és a hasonló állandó juttatások), a munkavállalóknak adott olyan juttatások, mint a végkielégítés, lakhatási, utazási, megélhetési támogatások és családi pótlékok, jutalékok, tanfolyam-látogatási díjak, túlóradíjak, éjszakai pótlékok stb., valamint azok az adók, társadalombiztosítási hozzájárulások és egyéb összegek, amelyeket a munkavállaló köteles megfizetni, és amelyeket a forrás helyén a munkaadók tartanak vissza.

Szintén ide tartoznak a munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási költségek. Ezek magukban foglalják a munkaadók társadalombiztosítási hozzájárulását a nyugdíj- és betegbiztosítási rendszerhez, anyasági, rokkantsági, munkanélküli, munkahelyi baleseti és foglalkozási betegségi ellátási rendszerhez, a családi pótlékok rendszeréhez és egyéb biztosítási rendszerekhez. Ezek a költségek arra való tekintet nélkül számíthatók ide, hogy jogszabály állapítja-e meg azokat, közös megállapodás tárgyát képezik, szerződéses vagy önkéntes természetűek.

A munkaerő-közvetítő ügynökségeknek kifizetett díjak nem tartoznak a Személyi jellegű kifizetésekhez.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A Személyi jellegű kifizetések a következő mérlegtételek alapján közvetlenül kiszámíthatók:

Személyi jellegű ráfordítások, amely a munkavállalói jövedelem és a társadalombiztosítási költségek tételek összege.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Személyi jellegű kifizetések közvetlenül kiszámíthatók a Személyi jellegű ráfordítások költségei mérlegtételből a pénzügyi kimutatásban az összköltségnek megfelelően.

A személyi jellegű ráfordítások költségei ezenfelül ismertetik a pénzügyi kimutatás a forgalmi költségnek megfelelően.

Kapcsolat egyéb változókkal

A munkaerőköltség alapja:

Munkavállalói jövedelem (13 32 0)

+

társadalombiztosítási költségek (13 33 0)

A Személyi jellegű kifizetések a Bruttó működési eredmény (12 17 0), valamint egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál használatos.

Kód

:

13 32 0

Megnevezés

:

Munkavállalói jövedelem

Melléklet

:

I–IV.

Meghatározás:

A munkavállalói jövedelem az összes olyan „díjazásként határozható meg, készpénzben vagy természetben, amely a bérlistán szereplő minden személynek fizetendő (beleértve az otthon dolgozókat), az elszámolási időszakban végzett munka ellentételezéseként”, tekintet nélkül arra, hogy munkaidő, teljesítmény vagy darabszám alapján kerül kifizetésre, valamint arra, hogy rendszeres kifizetés-e vagy sem.

A munkavállalói jövedelem magában foglalja bármely társadalombiztosítási hozzájárulás, jövedelemadó stb. értékét, amelyet a munkavállaló fizet, még akkor is, ha ezeket ténylegesen a munkaadó tartja vissza, és fizeti be a munkavállaló nevében a megfelelő társadalombiztosítási rendszereknek, adóhatóságoknak stb. A munkavállalói jövedelem nem foglalja magában a munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulásokat.

A munkavállalói jövedelem magában foglalja: a munkavállalóknak juttatott minden pénzjutalmat, prémiumot, ex gratia kifizetést, 13. havi fizetést, végkielégítést, lakhatási, közlekedési, megélhetési támogatást és családi pótlékot, borravalót, jutalékot, tanfolyam-látogatási díjat stb., valamint a munkavállalók által fizetett és a munkaadó által a forrásnál visszatartott adókat, társadalombiztosítási hozzájárulásokat és egyéb összegeket. Az a munkavállalói jövedelem, amelyet a munkaadó betegség, munkahelyi baleset, szülési szabadság vagy rövid idejű munkavégzés esetén továbbra is folyósít, itt vagy a társadalombiztosítási költségek között könyvelendő, az egység könyvviteli gyakorlatának megfelelően.

A munkaerő-közvetítő ügynökségeknek kifizetett díjak nem tartoznak a munkavállalói jövedelemhez.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A munkavállalói jövedelem a társasági mérlegben a Munkavállalói jövedelem tételben kerülnek könyvelésre.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A munkavállalói jövedelem a személyi jellegű ráfordítások költségei tétel része a pénzügyi kimutatásban az összköltségnek megfelelően.

A Munkavállalói jövedelem része a pénzügyi kimutatásban a forgalmi költségnek megfelelően ismertetett Személyi jellegű ráfordítások költségei tételnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

A munkavállalói jövedelem a Személyi jellegű kifizetések (13 31 0) kiszámításánál használatos.

Kód

:

13 33 0

Megnevezés

:

Társadalombiztosítási költségek

Melléklet

:

I–IV.

Meghatározás:

A munkaadó társadalombiztosítási költségei megfelelnek a munkaadóknál felmerülő szociális hozzájárulásoknak, amelyeket azért fizetnek, hogy biztosítsák alkalmazottaik számára a szociális juttatásokra való jogosultságot.

A munkaadó társadalombiztosítási költségei magukban foglalják a munkaadó társadalombiztosítási hozzájárulását a nyugdíj- és betegbiztosítási rendszerekhez, anyasági, rokkantsági, munkanélküli, munkahelyi baleseti és betegségi ellátási rendszerekhez, családi pótlékokhoz és egyéb rendszerekhez.

Ide tartozik az összes munkavállalóért fizetett költség, beleértve az otthon dolgozókat és szakmunkástanulókat is.

Minden biztosítási költség arra való tekintet nélkül számítható ide, hogy jogszabályban megállapított, közös megállapodás tárgya, szerződéses vagy önkéntes természetű. Az a munkavállalói jövedelem, amelyet a munkaadó betegség, munkahelyi baleset, szülési szabadság vagy rövid idejű munkavégzés esetén továbbra is folyósít, itt vagy a munkavállalói jövedelemnél könyvelendő, az egység könyvviteli gyakorlatának megfelelően.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A társadalombiztosítási költségek a társasági mérlegben Bérjárulékok tételként kerülnek könyvelésre.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A társadalombiztosítási költségek a Személyi jellegű ráfordítások költségei tétel része a pénzügyi kimutatásban az összköltségnek megfelelően.

A társadalombiztosítási költségek része a pénzügyi kimutatásban a forgalmi költségnek megfelelően ismertetett Személyi jellegű ráfordítások költségei tételnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

A társadalombiztosítási költségek a Személyi jellegű kifizetések (13 31 0) kiszámításánál használatos.

Kód

:

13 41 1

Megnevezés

:

Tárgyi eszközök hosszú távú bérletére és operatív lízingjére történő kifizetések

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

A hosszú távú bérletre történő kifizetések magukban foglalnak minden, a tárgyi eszközök egy évnél hosszabb bérletére vonatkozó költséget.

Az operatív lízing olyan lízing, amely alapján nem száll át a jogszerű tulajdonhoz tartozó kockázat és profit a bérlőre. Operatív lízing esetén a bérlő jogot szerez arra, hogy egy tartós fogyasztási cikket bizonyos időszakon át használjon, amely időszak lehet rövid vagy hosszú, s nem feltétlenül előzetes megegyezés tárgya. Amikor a bérleti időszak lejár, a bérbeadó elvárja, hogy tulajdonát többé-kevésbé ugyanabban az állapotban kapja vissza, mint amikor átadta, leszámítva a szokásos mértékű kopást és elhasználódást. Így a bérleti időszak nem terjed ki az áru gazdasági élettartamának teljes vagy számottevő részére. Az áruk operatív lízingjére kifizetett összegek a tárgyi eszközök használatának költségeire vonatkoznak, amely használatot az egység számára ezek a szerződések teszik lehetővé.

Amennyiben a tulajdonból származó összes kockázat és profit de facto, bár nem de jure átszáll a bérbeadóról a bérlőre, a lízing pénzügyi természetű. Pénzügyi lízing esetén a bérleti időszak lefedi a tartós fogyasztási cikk gazdasági élettartamának teljes vagy legnagyobb részét. A bérleti időszak végén a bérlőnek gyakran előjoga van az áru névértéken történő megvásárlására. A bérbeadónak egyáltalán nem szükséges szakértelemmel rendelkeznie a kérdéses áruval kapcsolatban. Nem nyújt javítási, karbantartási vagy csereszolgáltatást a bérlőnek. Általában az árut a bérlő választja, és azt a gyártó vagy az eladó közvetlenül szállítja hozzá. A bérbeadó szerepe pusztán pénzügyi jellegű. A pénzügyi lízing vonatkozásában történő minden kifizetés kizárandó a 13 41 1 változóból. A szóban forgó áru beszerzési ára annak beszerzésekor a bruttó beruházások között kerül könyvelésre.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A Tárgyi eszközök hosszú távú bérletére és operatív lízingjére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Része az Egyéb külső ráfordításoknak és az Egyéb működési ráfordításoknak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Tárgyi eszközök hosszú távú bérletére és operatív lízingjére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Része az egyéb költségeknek a társasági mérlegben az összköltségnek megfelelően.

A Tárgyi eszközök hosszú távú bérletére és operatív lízingjére történő kifizetések nem különíthetők el a társasági mérlegben. Része az egyéb költségeknek a társasági mérlegben a forgalmi költségnek megfelelően.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Áruk és szolgáltatások összes beszerzésének (13 11 0)

Kód

:

15 11 0

Megnevezés

:

Bruttó tárgyi eszköz beruházása

Melléklet

:

I–IV., VI., VII.

Meghatározás:

A referencia-időszak alatt a tárgyi eszközökbe történő bruttó beruházás. Magában foglalja az új és már meglévő tárgyi tőkejavakat, amelyeket akár harmadik féltől vásároltak, akár pénzügyi lízingszerződés szerint beszereztek (azaz hogy előre meghatározott és meghosszabbított időtartamra bérösszeg fizetése ellenében egy tartós fogyasztási cikket használatára vonatkozó jog) akár saját felhasználásra gyártottak (azaz ez a tárgyi eszközök tőkésített termelése), amelynek hasznos élettartama több mint egy év, beleértve a nem termelt tárgyi eszközöket, mint például a föld. Egy tőkésíthető eszköz hasznos élettartamának küszöbértéke a vállalat könyvviteli gyakorlatának megfelelően emelhető, amennyiben ez a gyakorlat megkívánja, hogy a fent jelzett egyéves küszöbnél hosszabb legyen a várható hasznos élettartam.

Minden beruházás az értékhelyesbítés előtt (azaz bruttó értéken) értékelendő, és a jövedelmeknek a tárgyi eszközök eladásából történő levonása előtt. A megvásárolt áruk piaci beszerzési áron értékelendők, azaz beleértve a szállítási és üzembe helyezési költségeket, illetékeket, adókat és a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos egyéb költségeket. A pénzügyi lízingen keresztül vásárolt áruk könyvelendő értéke az áru piaci értékének felel meg, amennyiben a vásárlás a beszerzés évében történt. Ez az érték elvileg ismert a szerződésben vagy megbecsülhető összegezve a részletfizetéseket, amelyek lefedik a tőke-visszatérítést. A részleteknek az a része, amely kamatfizetésre vonatkozik, nem tartozik ide. Saját előállítású tárgyi eszközök termelési értéken értékelendők. A szerkezetátalakítás (így egyesülés, átvételek, szétválás vagy kiválások) során megszerzett áruk nem tartoznak ide. A nem tőkésített kis értékű tárgyi eszközök megvásárlása a folyó kiadásokhoz tartozik.

Szintén ide tartozik minden olyan kiegészítés, átalakítás, javítás és felújítás, amely a tőkejavak élettartamát meghosszabbítja vagy termelékenységét megnöveli.

A folyó felújítási költségek nem tartoznak ide, csakúgy, mint azoknak a tőkejavaknak az értéke és a rájuk fordított folyó kiadások, amelyekre a bérbeadási vagy lízingszerződések vonatkoznak. A pénzügyi lízing keretében használt eszközök eves kifizetései nem tartoznak ide. Nem tartoznak ide az immateriális és pénzügyi eszközökbe történő befektetések.

Ezenfelül a pénzügyi lízing jellegzetessége, hogy a tulajdonhoz tartozó minden kockázat és profit de facto, bár nem de jure a bérbeadóról a bérlőre száll. A bérleti időszak lefedi a tartós fogyasztási cikk gazdasági élettartamának teljes vagy legnagyobb részét. A bérleti időszak végén a bérlőnek gyakran előjoga van az áru névértéken történő megvásárlására. A bérbeadó szerepe pusztán pénzügyi jellegű.

Azon beruházások könyvelésére vonatkozólag, ahol a számlázás, szállítás, kifizetés vagy az áru első használatbavétele különböző referencia-időszakban történhet, a következő módszer javasolható célként:

A beruházásokat akkor kell könyvelni, amikor a tulajdonjogot átruházzák arra az egységre, amely azokat használni akarja. A pénzügyi lízing keretében beszerzett árukat akkor kell könyvelni, amikor az árut a bérlőhöz szállítják. A tőkésített termelés akkor könyvelendő, amikor az előállítás megtörténik. Ami az azonosítható szakaszokban történő beruházások könyvelését illeti, mindegyik részberuházást abban a referencia-időszakban kell könyvelni, amelyben a beruházások történnek.

A gyakorlatban ez nem mindig lehetséges, és a vállalati könyvviteli szokások azt jelenthetik, hogy a következő, ehhez a módszerhez történő közelítés alkalmazására van szükség.

i.

a beruházásokat abban a referencia-időszakban könyvelik, amelyben történtek;

ii.

a beruházásokat abban a referencia-időszakban könyvelik, amelyben belépnek a termelési folyamatba;

iii.

a beruházásokat abban a referencia-időszakban könyvelik, amelyben leszámlázzák őket;

iv.

a beruházásokat abban a referencia-időszakban könyvelik, amelyben kifizetésre kerülnek.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A tárgyi eszközök a társasági mérlegben a Befektetett eszközök – tárgyi eszközök cím alatt sorolandók fel. A pénzügyi leasing segítségével beszerzett tárgyi eszközök értéke nem szerepel a negyedik számviteli irányelvben. Ugyanakkor néhány nemzeti könyvelési szabály lehetővé teszi ezeknek az áruknak a tőkésítését a mérlegben.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A tárgyi eszközök a társasági mérlegben az Ingatlan, létesítmények és berendezések cím alatt sorolandók fel. A pénzügyi lízinget illető információt a társasági mérlegben külön kell feltüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Bruttó tárgyi eszköz beruházásának alapja:

Bruttó földberuházások (15 12 0)

+

Meglévő épületek és építmények bruttó beruházása (15 13 0)

+

Építmények építésére és átalakítására irányuló bruttó beruházás (15 14 0)

+

Bruttó gép és berendezés beruházása (15 15 0)

A Bruttó tárgyi eszköz beruházása nagyobb lehet, mint a 15 12 0+15 13 0+15 14 0+15 15 0 összege, mivel az olyan eszköztételek, mint a művészet, az erdők, a gyümölcsöskertek, az állatállomány, stb. a tárgyi javak egyetlen kategóriájához sem kapcsolhatók.

Kód

:

15 12 0

Megnevezés

:

Bruttó földberuházások

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

Ebben a változóban a földterületen kívül a föld alatti készletek, erdők és belvizek is szerepelnek. Amennyiben a föld már meglévő épületekkel együtt kerül megvásárlásra, és e két összetevő értéke nem választható el egymástól, a teljes összeg ebben a címben szerepel, amennyiben becslések alapján megállapítható, hogy a föld értéke meghaladja a már meglévő épületek értékét. Ha a már meglévő épületek értéke a becslések alapján nagyobb, mint a föld értéke, a teljes összeg a meglévő épületek és építmények bruttó beruházása (15 13 0) cím alatt könyvelendő. Szintén ide tartozik az a föld, amely pusztán kiegyenlítés, csövek lefektetése vagy ösvények vagy utak létesítése által javult fel. A szerkezetátalakítás (így egyesülés, átvételek, szétválás vagy kiválások) következtében szerzett föld nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A föld nem különül el a tárgyi eszközök listáján a társasági mérlegben a befektetett eszközök – tárgyi eszközök – földterület és épületek tétel alatt. Az épületekre vonatkozó rész nem tartozik ide. Az adott előlegek és befejezetlen beruházások rész annyiban számítható ide, amennyiben a fentiek a földdel kapcsolatosak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Bruttó földberuházások a társasági mérlegben nem különíthetők el, a Tulajdon, létesítmények és berendezések között szerepelnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Bruttó tárgyi eszköz beruházásának (15 11 0)

Kód

:

15 13 0

Megnevezés

:

Meglévő épületek és építmények bruttó beruházása

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

A beruházás magában foglalja a referencia-időszakban beszerzett, már létező (és korábban használatban lévő) épületek és szerkezetek költségeit. Ahol a föld már meglévő épületekkel együtt kerül megvásárlásra, és e két összetevő értéke nem választható el egymástól, a teljes összeg ebben a címben szerepel, amennyiben becslések alapján megállapítható, hogy a már meglévő épületek értéke meghaladja a föld értékét. Amennyiben a föld értéke a becslések alapján nagyobb, mint a már meglévő épületek értéke, a teljes összeg a bruttó földberuházások (15 12 0) cím alatt könyvelendő. A még nem használt új épületek vásárlása nem tartozik ide. A szerkezetátalakítás (így egyesülés, átvételek, szétválás vagy kiválások) következtében megszerzett meglévő épületek és szerkezetek nem tartoznak ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A meglévő épületekbe és szerkezetekbe történő bruttó beruházás nem különíthető el a tárgyi eszközök listáján a társasági mérlegben a befektetett eszközök – tárgyi eszközök – ingatlanok cím alatt. A földre és építmények építésére és átalakítására vonatkozó rész nem tartozik ide. Az adott előlegek és befejezetlen beruházások rész annyiban számítható ide, amennyiben a fentiek a meglévő épületekkel és szerkezetekkel kapcsolatosak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A meglévő épületekbe és szerkezetekbe történő bruttó beruházások a társasági mérlegben nem különíthetők el, a Tulajdon, létesítmények és berendezések között szerepelnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Bruttó tárgyi eszköz beruházásának (15 11 0)

Kód

:

15 14 0

Megnevezés

:

Építmények építésére és átalakítására irányuló bruttó beruházás

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a referencia-időszak alatt az építkezéssel és épületek átalakításával kapcsolatos kiadásokat. A még használatban nem lévő új épületek vásárlása ide tartozik. Szintén ide tartozik minden olyan kiegészítés, átalakítás, javítás és felújítás, amely az építmények élettartamát meghosszabbítja vagy termelékenységét megnöveli.

Ide tartoznak az állandó felszerelések, úgymint vízvezeték, központi fűtés, légkondicionálás, világítás stb., csakúgy, mint az olajkutak (fúrás), működő bányák, csővezetékek, távvezetékek, gázvezetékek, vasútvonalak, kikötői berendezések, utak, hidak, völgyhidak, csatornák és egyéb helyszíni feljavítások építésével kapcsolatos ráfordítások. A folyó fenntartási költségek nem tartoznak ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Az Építmények építésére és átalakítására irányuló bruttó beruházás nem különíthető el a tárgyi eszközök listáján a társasági mérlegben a befektetett eszközök – tárgyi eszközök – ingatlanok cím alatt. A földre, építmények építésére és átalakítására vonatkozó rész nem tartozik ide. Az adott előlegek és befejezetlen beruházások rész annyiban számítható ide, amennyiben a fentiek az építmények meglévő építésével és átalakításával kapcsolatosak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Az Építmények építésére és átalakítására irányuló bruttó beruházás a társasági mérlegben nem különíthetők el, a Tulajdon, létesítmények és berendezések között szerepelnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Bruttó tárgyi eszköz beruházásának (15 11 0)

Kód

:

15 15 0

Megnevezés

:

Bruttó gép és berendezés beruházása

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a referencia-időszakban újonnan vagy használtan vásárolt gépeket (irodagépeket stb.), a létesítményekben használt speciális járműveket, egyéb gépeket és berendezéseket, minden, a létesítményeken kívül használt járművet és hajót, azaz személyautókat, haszonjárműveket és teherautókat, valamint a speciális járművek minden típusát, hajókat, vasúti vagonokat stb. A szerkezetátalakítás (így egyesülés, átvételek, szétválás vagy kiválások) során megszerzett gépek és berendezések nem tartoznak ide. Szintén ide tartozik minden olyan kiegészítés, átalakítás, javítás és felújítás, amely a tőkejavak élettartamát meghosszabbítja vagy termelékenységét megnöveli. A folyó fenntartási költségek nem tartoznak ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A gépekbe és berendezésekbe történő bruttó beruházás beletartozik a tárgyi eszközök listáján a társasági mérlegben a befektetett eszközök – tárgyi eszközök – műszaki berendezések és gépek és egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések tételekbe. Az adott előlegek és befejezetlen beruházások rész annyiban számítható ide, amennyiben a fentiek gépekkel és berendezésekkel kapcsolatosak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Bruttó gép és berendezés beruházása a társasági mérlegben nem különíthetők el, a Tulajdon, létesítmények és berendezések között szerepelnek. Az adott előlegek és befejezetlen beruházások rész annyiban számítható ide, amennyiben a fentiek gépekkel és berendezésekkel kapcsolatosak.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Bruttó tárgyi eszköz beruházásának (15 11 0)

Kód

:

15 21 0

Megnevezés

:

Tárgyi eszközök értékesítése

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

A tárgyi eszközök értékesítése magában foglalja a harmadik félnek eladott meglévő tárgyi tőkejavak értékét. A tárgyi tőkejavak értékesítésének értékelése az érte ténylegesen kapott áron történik (leszámítva a HÉÁ-t), és nem könyvértéken, az eladónál felmerülő, a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos bármely költség levonása után. Az értékhelyesbítések és az eladáson kívüli csökkentések nem tartoznak ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A tárgyi eszközök beruházása a társasági mérlegben felsorolt, a Befektetett eszközök – tárgyi eszközök tétel alatt felsorolt eszközökre utal.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A tárgyi eszközök beruházása a társasági mérlegben az Ingatlan, létesítmények és berendezések cím alatt felsorolt eszközökre utal.

Kód

:

15 42 0

Megnevezés

:

Bruttó beruházás koncessziókba, szabadalmakba, licencekbe, védjegyekbe és hasonló jogokba

Melléklet

:

II.

Meghatározás:

A Bruttó beruházás koncessziókba, szabadalmakba, licencekbe, védjegyekbe és hasonló jogokba csak és kizárólag akkor sorolható be az immateriális javak közé, ha valószínű, hogy az eszközhöz társított jövőbeni gazdasági haszon befolyik a gazdasági szervezethez, és ha az eszköz költsége megbízhatóan felmérhető. E követelmény érvényes mind a kívülről beszerzett, mind a belülről létrehozott immateriális javak esetében.

A koncesszió bizonyos mértékben kizárólagos kiaknázáshoz társított szerződés vagy licenc alapján működtetett üzleti vállalkozás egy adott földrajzi területen. Így például sportarénák és közparkok rendelkezhetnek koncessziós állománnyal, és az olyan közszolgáltatások, mint a vízellátás, koncessziókként működhetnek. A koncesszió tulajdonosa – a koncessziójogosult – független üzleti vállalkozásként működik, és vagy előre meghatározott díjat, a jövedelem vagy nyereség utáni százalékot, vagy mindkettőt fizeti azon jogalanynak, amely egy adott területhez vagy létesítményhez kizárólagos jogokat rendelhet. Egy koncesszió magában foglalhatja bizonyos, az üzleti vállalkozás kivitelezéséhez szükséges, már létező infrastruktúra (pl. egy város vízellátási rendszere) használati jogának átadását a koncessziójogosultnak.

A szabadalom az ipari tulajdon olyan jogcíme, amely tulajdonosát meghatározott területen és időre kizárólagos joggal ruházza fel egy találmány kereskedelmi kiaknázására. A szabadalom a tulajdonosára ruházza azt a jogot, hogy másokat megakadályozzon többek között a találmány engedély nélküli készítésében, felhasználásában és eladásában. A találmány kiaknázásának kizárólagos jogáért cserébe annak műszaki részleteit közzéteszik. A szabadalmazhatóság feltétele a találmány újító jellege, ötletessége és ipari alkalmazhatósága.

A licenciaadó „szellemi tulajdon” alatt álló licencet biztosíthat valamire (pl. szoftvermásolásra vagy szabadalmazott találmány használatára) anélkül, hogy tartania kellene a licenciaadó szellemi tulajdon megsértése miatt támasztott kártérítési igényétől. A szellemi tulajdon alatt álló licenc több közös összetevő részből áll, beleértve a lejáratot, a területet, a meghosszabbítást, valamint a licenciaadó számára létfontosságúnak ítélt egyéb korlátozásokat.

A védjegy grafikusan megjeleníthető megkülönböztető jel. A verseny eszközeként az ipar és egyéb üzleti vállalkozások olyan eszköze, amely az áruikat és szolgáltatásaikat a versenytársaik áruitól és szolgáltatásaitól megkülönbözteti, illetve a fogyasztó érdeklődést megnyeri és megtartja.

A termék vagy szolgáltatás megkülönböztetésére a márka használatos. A védjegy két- vagy háromdimenziós lehet, és szavakból, képekből, színekből és/vagy hangokból, és így tovább állhat.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A koncessziók, szabadalmak, használati engedélyek, védjegyek és hasonló jogok a társasági mérlegben Befektetett eszközök – immateriális javak cím alatt felsorolt eszközökre utal.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A koncessziók, szabadalmak, használati engedélyek, védjegyek és hasonló jogok a társasági mérlegben az immateriális javak eszközök cím alatt felsorolt eszközökre utal.

Kód

:

15 44 1

Megnevezés

:

Beruházás vásárolt szoftverbe

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

A Beruházás vásárolt szoftverbe csak és kizárólag akkor jelenítendő meg immateriális javakként, ha valószínű, hogy az eszközhöz társított jövőbeni gazdasági haszon befolyik a gazdasági szervezethez, és ha az eszköz költsége megbízhatóan felmérhető. Amennyiben a vásárolt szoftver nem felel meg e feltételeknek, kiadásként kell megjeleníteni ott, ahol az áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0) mutató értékében felmerül és beletartozik.

A Beruházás vásárolt szoftverbe magában foglalja a beszerzési árat (ideértve a behozatali vámokat és a nem visszatéríthető beszerzési adókat), valamint a szoftver rendeltetésszerű használatának előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. A közvetlenül kapcsolódó kiadás magában foglalja például a telepítés szakértői díját. A költségből levonandó minden árengedmény és visszatérítés.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A beruházást nem könyvelik a mérlegben. Ugyanakkor a befektetett eszközök kiegészítései, csökkentései és átruházásai, valamint ezeknek a befektetett eszközöknek az értékhelyesbítései megjelennek a mérlegben, vagy a mérleg kiegészítő mellékleteiben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A Beruházás vásárolt szoftverbe a társasági mérlegben a Befektetett eszközök – immateriális javak cím alatt sorolandók fel.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

A Beruházás vásárolt szoftverbe a társasági mérlegben az immateriális cím alatt felsorolt eszközökre utal.

Kód

:

16 11 0

Megnevezés

:

Foglalkoztatottak száma

Melléklet

:

I–VII.

Meghatározás:

A foglalkoztatottak száma azon személyek összlétszáma, akik a megfigyelt egységben dolgoznak (beleértve a dolgozó tulajdonosokat, a rendszeresen az egységben dolgozó társtulajdonosokat és a fizetés nélkül dolgozó segítő családtagokat), vagy az egységen kívül dolgoznak, de az egységhez tartoznak, és onnan kapnak bért (például értékesítési képviselők, szállításokat végző személyzet, javítási és karbantartási csoportok). Ide tartoznak a rövid ideig (például betegállomány, fizetett szabadság vagy rendkívüli szabadság miatt) távol lévők és a sztrájkolók, de nem tartoznak ide a határozatlan ideig távolmaradók. Ugyancsak ide tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, akik az adott ország jogszabályai szerint ennek minősülnek, és akik szerepelnek a bérlistán, valamint a bérlistán szereplő idénymunkások, gyakornokok és bedolgozók.

A foglalkoztatottak létszámában nem szerepel az egységhez más gazdasági szervezetek által kiközvetített munkaerő, a megfigyelt egységnél más gazdasági szervezetek nevében javítási és karbantartási munkát végzők, valamint a kötelező katonai szolgálatot teljesítők.

A fizetés nélkül dolgozó, segítő családtagok olyan személyek, akik az egység tulajdonosával együtt élnek és rendszeresen munkát végeznek az egység számára, de nincs munkaszerződésük, és a végzett munkájukért nem kapnak fizetést. Ez azokra korlátozódik, akik más egység – mint fő munkahelyük – bérlistáján nem szerepelnek.

Megjegyzés

:

Az adat-összehasonlíthatóság ellenőrzése érdekében szükséges annak feltüntetése, hogy az önkénteseket e tételhez sorolták vagy sem.

A foglalkoztatottak száma létszámot jelent, és legalább minden egyes negyedévre vonatkozó éves átlagadatok alapján mérendő, kivéve a 295/2008/EK rendelet V., VI., és VII. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében, amelyek esetében a számítás alapja kisebb gyakorisággal mért adatok alapján is elvégezhető.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

A foglalkoztatottak száma a társasági mérleg kiegészítő mellékleteiben kerül könyvelésre (43. cikk (9) bekezdés).

Kapcsolat egyéb változókkal

A foglalkoztatottak száma az alkalmazottak számára (16 13 0) és a fizetés nélkül foglalkoztatott személyek számára (16 12 0) bontható

Kód

:

16 11 1

Megnevezés

:

Foglalkoztatottak száma hitelintézeti kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A foglalkoztatottak számának (ld. 16 11 0 változó) hitelintézet-kategóriák szerinti bontása a következő: Engedélyezett bankok, Szakosított hitelnyújtó intézetek, Egyéb hitelintézetek. Ez a bontás lehetővé teszi a hitelintézet-kategóriák megfelelő NACE Rev.2 osztályokhoz rendelését.

Kapcsolat egyéb változókkal

A Foglalkoztatottak száma a hitelintézeti kategóriák szerinti bontásban a Foglalkoztatottak számának (16 11 0) alkategóriája.

Kód

:

16 11 2

Megnevezés

:

Foglalkoztatott nők száma

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A nőnemű foglalkoztatott személyek száma (lásd 16 11 0 változó).

Kapcsolat egyéb változókkal

A Foglalkoztatott nők száma része a foglalkoztatottak számának (16 11 0).

Kód

:

16 12 0

Megnevezés

:

Fizetés nélkül foglalkoztatott személyek száma

Melléklet

:

I–IV., VI.

Meghatározás:

A Fizetés nélkül foglalkoztatott személyek száma a megfigyelt egységben azon rendszeres munkát végző személyek száma, akik nem részesülnek ellentételezésben bér, fizetés, díjak, pénzjutalmak, darabbér vagy természetbeni javadalmazás formájában (bér, fizetés, stb. formájú ellentételezésben nem részesülő fizetés nélkül dolgozó segítő családtagok, dolgozó tulajdonosok)

Kapcsolat egyéb változókkal

A Fizetés nélkül foglalkoztatott személyek száma (16 12 0) a Foglalkoztatottak számának (16 11 0) és az alkalmazottak számának (16 13 0) különbségeként számolható ki.

Kód

:

16 13 0

Megnevezés

:

Alkalmazottak száma

Melléklet

:

I–IV., VI.

Meghatározás:

Az alkalmazottak száma a munkaadó számára munkát végző és munkaszerződéssel rendelkező, bér, fizetés, díj, pénzjutalom, darabbér vagy természetbeni javadalmazás formájában ellenszolgáltatásban részesülőket foglalja magában. (Minden olyan személy, amelynek kifizetését a gazdasági szervezet eredménykimutatásában a Személyi jellegű kifizetések tétel alatt könyvelik el, ide tartozik még akkor is, ha bizonyos esetekben nincs munkaszerződésük.)

A munkaadó és a munkavállaló között akkor áll fenn munkaviszony, ha van a két fél által általában önként megkötött – hivatalos vagy nem hivatalos – szerződés, amelynek alapján a személy a gazdasági szervezet részére munkát végez készpénzben vagy természetben kapott javadalmazás ellenében.

A munkavállaló bérből vagy fizetésből élőnek számít, ha attól függetlenül kap bért vagy fizetést, hogy az adott egységben hol végzi a munkáját (a termelőegységen belül vagy kívül). Az ideiglenes foglalkoztatást nyújtó ügynökség munkavállalóját az őt ideiglenesen foglalkoztató ügynökség, és nem a munkavégzés helyszíne szerinti egység (a vevő) alkalmazottjának kell tekinteni.

Különösképpen a következők tekintendők alkalmazottnak:

Fizetett munkát végző tulajdonosok;

hivatalos kötelezettségvállalás alapján munkát vállaló diákok, akik hozzájárulnak az egység termelési folyamatához javadalmazás és/vagy oktatási szolgáltatások ellenében;

a munkanélküliek alkalmazását ösztönző különleges szerződés alapján foglalkoztatott alkalmazottak;

bedolgozók, ha olyan külön szerződésük van, amely szerint a bedolgozó a végzett munka alapján kap javadalmazást és szerepel a bérlistán.

Az alkalmazottak száma magában foglalja a részmunkaidősöket, az idénymunkásokat és a sztrájkolókat vagy a rövid ideig szabadságon lévőket, de nem foglalja magában a hosszú ideig szabadságon lévőket.

Az alkalmazottak számában nem szerepelnek az önkéntes munkavállalók.

Az alkalmazottak száma ugyanolyan módon számítható ki, mint a Foglalkoztatottak száma, nevezetesen létszámot jelent, és legalább minden egyes negyedévre vonatkozó éves átlagadatok alapján mérendő, kivéve a 295/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. szakaszában meghatározott tevékenységek statisztikái esetében, amelyek esetében a számítás alapja kisebb gyakorisággal mért adatok alapján is elvégezhető.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Foglalkoztatottak számának (16 11 0)

Kód

:

16 13 6

Megnevezés

:

Női alkalmazottak száma

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A nőnemű alkalmazottak száma (lásd 16 13 0 változó).

Kapcsolat egyéb változókkal

A Női alkalmazottak száma része az Alkalmazottak számának (16 13 0).

Kód

:

16 14 0

Megnevezés

:

Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

Melléklet

:

I–IV., VI.

Meghatározás:

A munkavállalók száma teljes munkaidejű egyenértékesekké (FTE) alakítva.

A teljes évben teljes munkaidős rendes munkaidőben dolgozónál kevesebbet dolgozó személyek adatait át kell számítani teljes munkaidejű egyenértékessé, tekintetbe véve az egységben teljes évben teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló munkaidejét. Ez az összes ledolgozott óra elosztva a teljes munkaidejű munkahelyeken ledolgozott órák éves átlagszámával a gazdasági területen. Mivel a teljes munkaidő hossza idővel változott és a különböző iparágak között eltérő, a teljes munkaidőnél rövidebb idejű munkák átlagarányát és átlagóráját meghatározó módszereket kell alkalmazni minden munkacsoportban. Először minden munkacsoportban meg kell becsülni a rendes munkaidejű hetet. Amennyiben lehetséges, az iparágon belül a nemek és (vagy) a munkatípus szerint munkacsoportok határozhatók meg. Az így szerződésben rögzített órák alkalmazotti munkákat képezhetnek: ez az adatokat meghatározó megfelelő kritérium. A teljes munkaidejű egyenértéket minden munkacsoportban külön kiszámolják, majd összesítik.

Ehhez a kategóriához tartoznak azok a személyek, akik kevesebbet dolgoznak, mint a rendes munkaidő, kevesebbet, mint a rendes heti munkanapok száma, vagy kevesebbet, mint az éves rendes munkahetek vagy munkahónapok száma. Az átváltást a ledolgozott munkaórák, munkanapok, munkahetek vagy munkahónapok alapján kell elvégezni.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az Alkalmazottak által teljesített munkaórák száma (16 15 0) az Alkalmazottak számának (16 13 0) teljes munkaidejű egyenértékessé történő átszámításánál használatos.

Kód

:

16 15 0

Megnevezés

:

Alkalmazottak által teljesített munkaórák száma

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

Az alkalmazottak által teljesített munkaórák száma képviseli a referencia-időszak alatt a megfigyelési egységben a termelés érdekében ténylegesen ledolgozott munkaórák összesített számát.

Ez a változó nem tartalmazza a kifizetett, de ténylegesen le nem dolgozott órákat, mint az éves szabadság, szabadnap és betegszabadság esetén. Szintén nem tartalmazza az étkezési szüneteket és a lakóhely és a munkahely közötti ingázást.

Ide tartoznak a rendes munkaidőben ténylegesen ledolgozott órák, az ezen felül ledolgozott órák, az az idő, amelyet a munkahelyen töltenek el olyan feladatokkal, mint a helyszín előkészítése és a munkahelyi pihenés rövid időszakai.

Amennyiben a ténylegesen ledolgozott munkaidő pontosan nem ismert, megbecsülhető az elméleti munkaidőt alkotó órák száma és az átlagos hiányzási arány (betegség, szülési szabadság stb.) alapján.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az Alkalmazottak által órában teljesített munkaidő (16 15 0) az Alkalmazottak számának (16 13 0) a Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám (16 14 0) kategóriába történő átszámításnál használatos.

Kód

:

16 91 0

Megnevezés

:

A t során működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma (16 91 0)

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A foglalkoztatottak száma azon személyek összlétszáma, akik a megfigyelt egységben dolgoznak (beleértve a dolgozó tulajdonosokat, a rendszeresen az egységben dolgozó társtulajdonosokat és a fizetés nélkül dolgozó segítő családtagokat), vagy az egységen kívül dolgoznak, de az egységhez tartoznak, és onnan kapnak bért (például értékesítési képviselők, szállításokat végző személyzet, javítási és karbantartási csoportok). Ide tartoznak a rövid ideig (például betegállomány, fizetett szabadság vagy rendkívüli szabadság miatt) távol lévők és a sztrájkolók, de nem tartoznak ide a határozatlan ideig távolmaradók. Ugyancsak ide tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, akik az adott ország jogszabályai szerint ennek minősülnek, és akik szerepelnek a bérlistán, valamint a bérlistán szereplő idénymunkások, gyakornokok és bedolgozók.

A foglalkoztatottak létszámában nem szerepel az egységhez más társaságok által kiközvetített munkaerő, a megfigyelt egységnél más társaságok nevében javítási és karbantartási munkát végzők, valamint a kötelező katonai szolgálatot teljesítők.

A fizetés nélkül dolgozó, segítő családtagok olyan személyek, akik az egység tulajdonosával együtt élnek és rendszeresen munkát végeznek az egység számára, de nincs munkaszerződésük, és a végzett munkájukért nem kapnak fizetést. Ez azokra korlátozódik, akik más egység – mint fő munkahelyük – bérlistáján nem szerepelnek.

Megjegyzés

:

Az adat-összehasonlíthatóság ellenőrzése érdekében szükséges annak feltüntetése, hogy az önkénteseket e tételhez sorolták vagy sem.

Kód

:

16 91 1

Megnevezés

:

A t során működő gazdasági szervezetekben alkalmazottak száma (16 91 0)

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

Az alkalmazottak száma a munkaadó számára munkát végző és munkaszerződéssel rendelkező, bér, fizetés, díj, pénzjutalom, darabbér vagy természetbeni javadalmazás formájában ellenszolgáltatásban részesülőket foglalja magában.

A munkaadó és a munkavállaló között akkor áll fenn munkaviszony, ha van a két fél által általában önként megkötött – hivatalos vagy nem hivatalos – szerződés, amelynek alapján a személy a gazdasági szervezet részére munkát végez készpénzben vagy természetben kapott javadalmazás ellenében.

A munkavállaló bérből vagy fizetésből élőnek számít, ha attól függetlenül kap bért vagy fizetést, hogy az adott egységben hol végzi a munkáját (a termelőegységen belül vagy kívül). Az ideiglenes foglalkoztatást nyújtó ügynökség munkavállalóját az őt ideiglenesen foglalkoztató ügynökség, és nem a munkavégzés helyszíne szerinti egység (a vevő) alkalmazottjának kell tekinteni.

Különösképpen a következők tekintendők alkalmazottnak:

fizetett munkát végző tulajdonosok;

hivatalos kötelezettségvállalás alapján munkát vállaló diákok, akik hozzájárulnak az egység termelési folyamatához javadalmazás és/vagy oktatási szolgáltatások ellenében;

a munkanélküliek alkalmazását ösztönző különleges szerződés alapján foglalkoztatott alkalmazottak;

bedolgozók, ha olyan külön szerződésük van, amely szerint a bedolgozó a végzett munka alapján kap javadalmazást és szerepel a bérlistán.

Az alkalmazottak száma magában foglalja a részmunkaidősöket, az idénymunkásokat és a sztrájkolókat vagy a rövid ideig szabadságon lévőket, de nem foglalja magában a hosszú ideig szabadságon lévőket.

Az alkalmazottak számában nem szerepelnek az önkéntes munkavállalók.

Az Alkalmazottak száma ugyanolyan módon számítható ki, mint a Foglalkoztatottak száma, nevezetesen a munkahelyek számát jelenti, és évi átlagként mérendő.

Kód

:

16 92 0

Megnevezés

:

A t során létrejött gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A Foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A létrejött gazdasági szervezeteket a 11 92 0 mutató határozza meg.

Kód

:

16 92 1

Megnevezés

:

A t során létrejött gazdasági szervezetekben alkalmazottak száma

Meghatározás:

Az Alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A létrejött gazdasági szervezeteket a 11 92 0 mutató határozza meg.

Kód

:

16 93 0

Megnevezés

:

A t során megszűnt gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A Foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A megszűnt gazdasági szervezeteket a 11 93 0 mutató határozza meg.

Kód

:

16 93 1

Megnevezés

:

A t során megszűnt gazdasági szervezetekben alkalmazottak száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

Az Alkalmazottak számát a 16 91 1 mutató határozza meg. A megszűnt gazdasági szervezeteket a 11 93 0 mutató határozza meg.

Kód

:

16 94 1

Megnevezés

:

A t-1 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 94 2

Megnevezés

:

A t-2 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 94 3

Megnevezés

:

A t-3 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 94 4

Megnevezés

:

A t-4 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 94 5

Megnevezés

:

A t-5 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A Foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A létrejött gazdasági szervezeteket a 11 92 0 mutató határozza meg. A túlélést a 11 94 1–11 94 5 mutatók határozzák meg.

Kód

:

16 95 1

Megnevezés

:

A t-1 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben a létrejövetel évében foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 95 2

Megnevezés

:

A t-2 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben a létrejövetel évében foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 95 3

Megnevezés

:

A t-3 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben a létrejövetel évében foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 95 4

Megnevezés

:

A t-4 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben a létrejövetel évében foglalkoztatottak száma

Kód

:

16 95 5

Megnevezés

:

A t-5 során létrejött és a t-ben is működő gazdasági szervezetekben a létrejövetel évében foglalkoztatottak száma

Melléklet

:

IX.

Meghatározás:

A Foglalkoztatottak számát a 16 91 0 mutató határozza meg. A létrejött gazdasági szervezeteket a 11 92 0 mutató határozza meg. A túlélést a 11 94 1–11 94 5 mutatók határozzák meg.

Kód

:

17 32 0

Megnevezés

:

Kiskereskedelmi üzletek száma

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

Ez a gazdasági szervezet által működtetett saját tulajdonú vagy bérelt kiskereskedelmi üzletek teljes száma. Az üzlet úgy határozható meg, mint olyan állandó értékesítési helyiség, ahová a vásárlók vásárlás céljából mennek be. A kiskereskedelmi üzletek a NACE Rev. 2. 47.1–47.7 csoportjaiba sorolhatók.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része a Telepek számának (11 21 0)

Kód

:

17 33 1

Megnevezés

:

Eladótér

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

Az eladótér azt a becsült alapterületet jelenti, amelyet a helyiség területéből eladásra és bemutatásra használnak, vagyis:

az a teljes alapterület, amely vásárlók számára hozzáférhető, beleértve a próbafülkét;

a pult és a kirakat felülete;

a pult mögötti tér, amelyet az eladók használnak.

Az eladótér nem foglalja magában az irodákat, a tároló- és előkészítő helyiségeket, műhelyeket, lépcsőházakat, öltözőket és egyéb kiszolgálóhelyiségeket.

Kód

:

18 10 0

Megnevezés

:

Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev. 2. A–F nemzetgazdasági ágához besorolt tevékenységekből származik.

A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Kód

:

18 11 0

Megnevezés

:

A fő tevékenységből származó árbevétel a NACE Rev. 2. három számjegyű szintjén

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

Az egység főtevékenységéből származó árbevétel része. Az egység főtevékenysége a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről szóló, 1993. március 15-i 696/93/EGK tanácsi rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően határozható meg.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A főtevékenységből származó árbevétel a NACE Rev. 1. 4 számjegyű szintjén nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Kód

:

18 12 0

Megnevezés

:

Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

II.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev. 2. B–F nemzetgazdasági ágához besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az ipari és építőipari tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Kód

:

18 12 1

Megnevezés

:

Ipari, kivéve építőipari, tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

IV.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev. 2. B–E nemzetgazdasági ágához besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az Ipari, kivéve építőipari, tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Része az Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 0)

Kód

:

18 12 2

Megnevezés

:

Építőipari tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

IV.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev. 2. F nemzetgazdasági ágához besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az Építőipari tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Része az Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 0)

Kód

:

18 15 0

Megnevezés

:

Szolgáltatási tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

Minden szolgáltatásból származó jövedelem (banki és biztosítási szolgáltatások, üzleti és személyi szolgáltatások).

Ez a változó magában foglalja a fő- vagy másodlagos tevékenységből következő szolgáltatási tevékenységekből származó árbevételt; bizonyos szolgáltatási tevékenységet ipari egységek is kifejthetnek. Ezek a tevékenységek a NACE Rev.2. H–N és P–S nemzetgazdasági ágaihoz, valamint a G nemzetgazdasági ág 45.2 és 45.4 karbantartási és javítási alágazatához tartoznak.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A Szolgáltatási tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Kód

:

18 16 0

Megnevezés

:

Kereskedelmi és közvetítői tevékenységből származó árbevétel

Melléklet

:

II–IV.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely az egység vásárlási és viszonteladási kereskedelmi tevékenységéből, valamint az egység közvetítői tevékenységéből származik. Ez megfelel az egység tevékenységének, amely során az egység saját nevében és saját számlájára megvásárol eladott árukat és a vásárlással azonos állapotban újra eladja, vagy olyan címkézés, csomagolás és burkolás után adja el újra, amely bevett gyakorlat az elosztó kereskedelmi gazdasági egységekben, valamint vonatkozik minden olyan jutalékra, amely harmadik felek nevében vagy javára történő vásárlásból vagy eladásból, vagy hasonló tevékenységből származik.

A viszonteladás lebontható:

egyéb kereskedőknek, szakmai felhasználóknak stb. történő viszonteladásra (nagykereskedelmi eladások);

háztartásoknak vagy kisfelhasználóknak történő viszonteladásra (kiskereskedelmi eladások).

Ezek a tevékenységek a NACE Rev.2. G nemzetgazdasági ágának részei (kivéve a 45.2 és 45.4 alágazathoz tartozó karbantartást és javítást).

Kapcsolat a társasági mérleggel

A Kereskedelmi és közvetítői tevékenységből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Kód

:

18 21 0

Megnevezés

:

Az árbevétel terméktípus szerinti bontása (a CPA G nemzetgazdasági ága szerint)

Melléklet

:

III.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része bontható le, amely az egység vásárlási és viszonteladási kereskedelmi tevékenységéből, valamint az egység közvetítői tevékenységéből származik (a 18 16 0 változó esetében meghatározottak szerint).

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az árbevétel terméktípus szerinti bontása nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az összes termék árbevételeinek összege egyenlő a Kereskedelmi és közvetítői tevékenységből származó árbevétellel (18 16 0).

Kód

:

18 31 0

Megnevezés

:

Épületek építéséből származó árbevétel

Melléklet

:

IV.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev.2. F nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységből származik és az épülettípusok osztályozásában (CC) szereplő építkezésekkel kapcsolatos.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az épületek építéséből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Része az Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 0)

Része az Építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 2)

Kód

:

18 32 0

Megnevezés

:

Egyéb építmények építéséből származó árbevétel

Melléklet

:

IV.

Meghatározás:

Az árbevételnek az a része, amely a NACE Rev.2. F nemzetgazdasági ágába tartozó tevékenységekből származik, és amely az építkezési típusok osztályozásában (CC) szereplő építőmérnöki tevékenységgel kapcsolatos.

Az alvállalkozói kapcsolatból származó áruk és szolgáltatások eladásából származó árbevétel ide tartozik. A változatlan állapotban történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó árbevétel nem tartozik ide.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az Egyéb épületek építéséből származó árbevétel nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Része az Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 0)

Része az Építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 2)

Kód

:

20 11 0

Megnevezés

:

Energiatermékek vásárlása (értékben kifejezve)

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

Ehhez a változóhoz tartozik a referencia-időszak alatt vásárolt összes energiatermék, de csak akkor, ha üzemanyag céljából történő felhasználásra vásárolták őket. Azok az energiatermékek, amelyeket nyersanyagként vagy átalakítás nélküli viszonteladásra vásároltak, nem tartoznak ide. Az adatot csak értékben kell megadni.

Kapcsolat a társasági mérleggel

Az energiatermékek vásárlása nem különíthető el a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a Nyers-, segéd- és üzemanyagoknak.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része az Anyagköltségnek az összköltség módszerben.

Része az értékesítési költségeknek, a forgalmazási költségeknek és az igazgatási költségeknek a forgalmi költség módszerben.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Áruk és szolgáltatások összes beszerzésének (13 11 0)

Kód

:

21 11 0

Megnevezés

:

Környezetszennyezés ellenőrzését szolgáló berendezésekbe és létesítményekbe, valamint különleges szennyezésgátló tartozékokba (főként csővég-berendezésekbe) történő beruházás

Melléklet

:

II.

Meghatározás:

Tőkeráfordítás olyan módszerekre, technológiákra, eljárásokra és berendezésekre, amelyek a már fennálló szennyezések és szennyező anyagok (például légszennyezés, elfolyó, illetve szilárd szennyezők) összegyűjtésére és ártalmatlanítására, a szennyeződések szétterjedésének megakadályozására, a szennyezési szintek mérésére, valamint a vállalat működése során keletkező szennyező anyagok kezelésére és ártalmatlanítására szolgálnak.

Ez a következő környezetvédelmi területekre történő ráfordítások összege: „A környezeti levegő és a klíma védelme”, „Szennyvízkezelés”, „Hulladékgazdálkodás” és „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek.” Az „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek” közé a következők tartoznak: „A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek védelme és minőségének javítása”, „Zaj- és rezgésvédelem”, „A biológiai sokféleség és a táj védelme”, „Sugárvédelem”, „Kutatás és fejlesztés”, „Általános környezetvédelmi ügyvitel és irányítás”, „Oktatás, szakképzés és tájékoztatás”, „Fel nem osztható költségekkel kapott tevékenységek” és „Máshová be nem sorolt költségek”.

Ide tartoznak:

Beruházások meglévő berendezések olyan különálló, azonosítható elemeibe, amelyek a gyártósor végén vagy attól teljesen különállóan kerülnek megvalósításra (csővég-berendezések).

Beruházások olyan berendezésekbe (például szűrők vagy külön tisztítási lépcsők), amelyek a gyártósoron belül csökkentik vagy vonják ki a szennyező anyagokat, amennyiben e kiegészítő berendezések eltávolítása a gyártósor lényegi működését nem befolyásolná.

Az ilyen tőkeráfordítás fő célja, illetve feladata a környezetvédelem, és az ezekre fordított összes ráfordítást ki kell mutatni.

A ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni, az értékesíthető melléktermékek termeléséből és eladásából, az elért megtakarításokból, illetve a kapott támogatásokból eredő költségcsökkenések nélkül.

A beszerzett áruk értékelése beszerzési áron történik, kivéve a levonható HÉA-t és egyéb levonható, közvetlenül a forgalomhoz kötött adókat.

Nem tartoznak ide:

Azok a környezet javát szolgáló akciók és tevékenységek, amelyeket környezetvédelmi megfontolások nélkül is végrehajtottak volna, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek elsődleges célja a munka- és egészségvédelem és az üzembiztonság.

A szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések a termékek alkalmazása, illetve kiselejtezése során (termékek környezethez igazítása), kivéve ha a környezetvédelmi politika és szabályozás kiterjeszti a gyártó jogi felelősségét a termékek használata által okozott szennyezésre, illetve a hulladékká vált termékekről való gondoskodásra is.

Az erőforrások hasznosításával és megtakarításával összefüggő tevékenységek (például vízellátás, illetve energia- és anyagtakarékosság), kivéve ha az elsődleges cél a környezetvédelem: például amikor ezek a tevékenységek a nemzeti vagy nemzetközi környezetvédelmi politika végrehajtását célozzák, és nem költségmegtakarítási okokból kerül sor ezekre.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A meghatározás a vállalat könyvvitelében alkalmazott, az EU számviteli szabványaival összhangban álló számviteli szabványokra épül: azaz ezek olyan ráfordítások, amelyek eszközként ismerhetők el.

Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzésére üzembiztonsági vagy környezetvédelmi okokból lehet szükség. Az ilyen ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése, még ha közvetlenül nem is növelik bármely meglévő ingatlan, gép és berendezés jövőbeli gazdasági előnyeit, szükséges lehet a gazdálkodó számára ahhoz, hogy a többi eszközei jövőbeni gazdasági előnyeit megszerezze. Ebben az esetben az ingatlanok, gépek és berendezések ilyen beszerzései akkor felelnek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, ha a gazdálkodó számára a kapcsolódó eszközök révén realizálható gazdasági hasznok megszerzését azt meghaladóan teszik lehetővé, amit ezek beszerzése nélkül szerezhetett volna a gazdálkodó. Az ilyen eszközöket azonban csak olyan mértékig szabad kimutatni, hogy az ilyen eszköz és a hozzá kapcsolódó eszközök így adódó könyv szerinti értéke ne haladja meg az eszköz és a kapcsolódó eszközök teljes megtérülő értékét. Például egy vegyipari üzemben újfajta kémiai kezeléshez kapcsolódó folyamatokat kellhet bevezetni a veszélyes vegyi anyagok gyártására és tárolására vonatkozó környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében; a létesítmény kapcsolódó fejlesztései – a megtérülő érték mértékéig – eszközként kerülnek kimutatásra, mivel nélkülük a gazdálkodó nem tudná legyártani és értékesíteni a kérdéses vegyi anyagokat.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Összes környezetvédelmi beruházás” a 21 11 0 és 21 12 0 változók összege. Az „Összes környezetvédelmi ráfordítás” a 21 11 0, 21 12 0 és 21 14 0 változók összege.

Része az alábbiaknak:

15 11 0 Bruttó tárgyi eszköz beruházása

Kód

:

21 12 0

Megnevezés

:

Tisztább technológiához (integrált technológiához) kapcsolódó berendezésekbe és létesítményekbe történő beruházás

Melléklet

:

II.

Meghatározás:

Tőkeráfordítás olyan új módszerekre, technológiákra, berendezésekre (vagy ezek részeire), illetve a már létezők adaptálására, amelyek a forrásnál képződő (légnemű, folyékony és szilárd) szennyezések megakadályozására, illetve mennyiségének csökkentésére szolgálnak, csökkentve ezzel a szennyező anyagok kibocsátásával okozott és/vagy a szennyező tevékenységekkel együtt kapott környezetvédelmi hatásokat.

Ez a következő környezetvédelmi területekre történő ráfordítások összege: „A környezeti levegő és a klíma védelme”, „Szennyvízkezelés”, „Hulladékgazdálkodás” és „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek.” Az „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek” közé a következők tartoznak: „A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek védelme és minőségének javítása”, „Zaj- és rezgésvédelem”, „A biológiai sokféleség és a táj védelme”, „Sugárvédelem”, „Kutatás és fejlesztés”, „Általános környezetvédelmi ügyvitel és irányítás”, „Oktatás, szakképzés és tájékoztatás”, „Fel nem osztható költségekkel kapott tevékenységek” és „Máshová be nem sorolt költségek”.

Ide tartoznak:

Tőkeráfordítás önálló, külön azonosítható módszerekre, eljárásokra, technológiákra és berendezésekre (azok környezetvédelmi részeire). Az ilyen tőkeráfordítás fő célja, illetve feladata a környezetvédelem, és a módszerek, eljárások, technológiák és berendezések (azok környezetvédelmi részei) összes ráfordítását ki kell mutatni.

Tőkeráfordítás olyan módszerekre, eljárásokra, technológiákra és berendezésekre, melyek az egész üzemi tevékenységbe (termelési folyamatba) olyan módon vannak integrálva, hogy az megnehezíti a környezetvédelmi összetevő külön azonosítását. Ilyen esetekben („integrált intézkedések”) a teljes beruházásból csak annak környezetvédelmi hányadát kell kimutatni. Ilyen esetekben („integrált intézkedések”) a teljes beruházásból csak annak környezetvédelmi hányadát kell kimutatni.

Ez a hányad az a beruházási többlet, mely azon beruházási ráfordításon felül jelentkezik, ami a környezetvédelmi megfontolások nélkül merült volna fel. Ezért az összehasonlítás céljára a vállalat számára rendelkezésre álló alternatívák közül azt a legolcsóbb alternatívát kell figyelembe venni, amely – a környezetvédelmi szempontok kivételével – hasonló funkciókat és mutatókat biztosít.

Amennyiben a kiválasztott változat egy szabványos technológia, és nem áll semmilyen olcsóbb, kevésbé környezetbarát alternatíva a vállalat rendelkezésére, akkor az intézkedés nem minősül környezetvédelmi tevékenységnek, és nem lehet környezetvédelmi ráfordításként kimutatni.

A ráfordításokat bruttó módon kell kimutatni, az értékesíthető melléktermékek termeléséből és eladásából, az elért megtakarításokból, illetve a kapott támogatásokból eredő költségcsökkenések nélkül.

A beszerzett áruk értékelése beszerzési áron történik, kivéve a levonható HÉA-t és egyéb levonható, közvetlenül a forgalomhoz kötött adókat.

Nem tartoznak ide:

Azok a környezet szempontjából előnyös akciók és tevékenységek, amelyeket környezetvédelmi megfontolások nélkül is végrehajtottak volna, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek elsődleges célja a munka- és egészségvédelem és az üzembiztonság.

A szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések a termékek alkalmazása, illetve kiselejtezése során (termékek környezethez igazítása), kivéve ha a környezetvédelmi politika és szabályozás kiterjeszti a gyártó jogi felelősségét a termékek használata által okozott szennyezésre, illetve a hulladékká vált termékekről való gondoskodásra is.

Az erőforrások hasznosításával és megtakarításával összefüggő tevékenységek (például vízellátás, illetve energia- és anyagtakarékosság), kivéve ha az elsődleges cél a környezetvédelem: például amikor ezek a tevékenységek a nemzeti vagy nemzetközi környezetvédelmi politika végrehajtását célozzák, és nem költségmegtakarítási okokból kerül sor ezekre.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A meghatározás a vállalat könyvvitelében alkalmazott, az EU számviteli szabványaival összhangban álló számviteli szabványokra épül: azaz ezek olyan ráfordítások, amelyek eszközként ismerhetők el.

Ingatlanok, gépek és berendezések beszerzésére üzembiztonsági vagy környezetvédelmi okokból lehet szükség. Az ilyen ingatlanok, gépek és berendezések beszerzése, még ha közvetlenül nem is növelik bármely meglévő ingatlan, gép és berendezés jövőbeli gazdasági előnyeit, szükséges lehet a gazdálkodó számára ahhoz, hogy a többi eszközei jövőbeni gazdasági előnyeit megszerezze. Ebben az esetben az ingatlanok, gépek és berendezések ilyen beszerzései akkor felelnek meg az eszközként való kimutatás feltételeinek, ha a gazdálkodó számára a kapcsolódó eszközök révén realizálható gazdasági hasznok megszerzését azt meghaladóan teszik lehetővé, amit ezek beszerzése nélkül szerezhetett volna a gazdálkodó. Az ilyen eszközöket azonban csak olyan mértékig szabad kimutatni, hogy az ilyen eszköz és a hozzá kapcsolódó eszközök így adódó könyv szerinti értéke ne haladja meg az eszköz és a kapcsolódó eszközök teljes megtérülő értékét. Például egy vegyipari üzemben újfajta kémiai kezeléshez kapcsolódó folyamatokat kellhet bevezetni a veszélyes vegyi anyagok gyártására és tárolására vonatkozó környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében; a létesítmény kapcsolódó fejlesztései – a megtérülő érték mértékéig – eszközként kerülnek kimutatásra, mivel nélkülük a gazdasági szervezet nem tudná legyártani és értékesíteni a kérdéses vegyi anyagokat.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Összes környezetvédelmi beruházás” a 21 11 0 és 21 12 0 változók összege. Az „Összes környezetvédelmi ráfordítás” a 21 11 0, 21 12 0 és 21 14 0 változók összege.

Része az alábbiaknak:

15 11 0 Bruttó tárgyi eszköz beruházása

Kód

:

21 14 0

Megnevezés

:

Folyó környezetvédelmi ráfordítás összesen

Melléklet

:

II.

Meghatározás:

Az összes folyó környezetvédelmi ráfordítás a szennyezőanyagok és szennyezések (például légköri kibocsátások, elfolyó szennyezések, illetve szilárd hulladékok) vagy a vállalat tevékenységéből származó bármilyen más környezeti terhelés megelőzésére, csökkentésére, kezelésére, illetve megszüntetésére szolgáló tevékenység, technológia, berendezés (vagy berendezésrész) üzemeltetésére és karbantartására fordított ráfordítás.

Ez a következő környezetvédelmi területekre történő ráfordítások összege: „A környezeti levegő és a klíma védelme”, „Szennyvízkezelés”, „Hulladékgazdálkodás” és „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek.” Az „Egyéb környezetvédelmi tevékenységek” közé a következők tartoznak: „A talaj, a talajvíz és a felszíni vizek védelme és minőségének javítása”, „Zaj- és rezgésvédelem”, „A biológiai sokféleség és a táj védelme”, „Sugárvédelem”, „Kutatás és fejlesztés”, „Általános környezetvédelmi ügyvitel és irányítás”, „Oktatás, szakképzés és tájékoztatás”, „Fel nem osztható költségekkel kapott tevékenységek” és „Máshová be nem sorolt költségek”.

Az összes folyó környezetvédelmi ráfordítást bruttó módon kell kimutatni, az értékesíthető melléktermékek eladásából, az elért megtakarításokból, illetve a kapott támogatásokból eredő költségcsökkenések nélkül.

A folyó ráfordítás a „Vállalati belső ráfordítás” és a „Környezetvédelmi szolgáltatások beszerzése” tételek összege

A vállalati belső ráfordítás az összes folyó környezetvédelmi ráfordítást tartalmazza a más egységektől beszerzett környezetvédelmi szolgáltatások kivételével. Ez például: a környezetvédelmi berendezések üzemeltetéséhez és karbantartásához, a szennyezési szintek méréséhez és nyomon követéséhez, a környezetgazdálkodáshoz, tájékoztatáshoz és képzéshez, környezetvédelmi kutatáshoz és fejlesztéshez kapcsolódó munkaerőköltség, az anyag- és fogyóeszköz-felhasználás költsége, valamint az operatív lízing fizetések összege.

A környezetvédelmi szolgáltatások beszerzése magában foglalja (a jelentést adó egységen kívüli) más, magánszervezetek vagy állami szervezetek felé – a vállalat működési tevékenységéből származó környezeti kihatásokkal kapcsolatos környezetvédelmi szolgáltatások ellenében – teljesített összes díjat, illetéket és hasonló kifizetést. Ilyenek például a hulladék és szennyvíz gyűjtéséért és kezeléséért, a szennyezett talajok fertőtlenítéséért teljesített kifizetések, a jogszabályban előírt terhek, a környezetvédelmi szakértői díjak, például környezeti adatokkal, minősítéssel, illetve környezetvédelmi berendezés üzemeltetésével kapcsolatosan.

A beszerzett áruk és szolgáltatások értékelése beszerzési áron történik, kivéve a levonható HÉA-t és egyéb levonható, közvetlenül a forgalomhoz kötött adókat. A munkaerőköltségek magukban foglalják a bruttó béreket és fizetéseket, beleértve a munkaadók terheit és társadalombiztosítási költségeit, de általános költségek nélkül.

Nem tartoznak ide:

Azok a környezet szempontjából előnyös akciók és tevékenységek, amelyeket környezetvédelmi megfontolások nélkül is végrehajtottak volna, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek elsődleges célja a munka- és egészségvédelem és az üzembiztonság.

A szennyezés csökkentésére irányuló intézkedések a termékek alkalmazása, illetve kiselejtezése során (termékek környezethez igazítása), kivéve ha a környezetvédelmi politika és szabályozás kiterjeszti a gyártó jogi felelősségét a termékek használata által okozott szennyezésre, illetve a hulladékká vált termékekről való gondoskodásra is.

Az erőforrások hasznosításával és megtakarításával összefüggő tevékenységek (például vízellátás, illetve energia- és anyagtakarékosság), kivéve ha az elsődleges cél a környezetvédelem: például amikor ezek a tevékenységek a nemzeti vagy nemzetközi környezetvédelmi politika végrehajtását célozzák, és nem költségmegtakarítási okokból kerül sor ezekre.

Azok a jelentést adó egység által fizetett adók, illetékek és díjak, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül olyan környezetvédelmi szolgáltatás igénybevételéhez, amelyet a vállalat működési tevékenységéből származó környezeti kihatásokkal kapcsolatosan nyújtottak, még akkor sem, ha a kormányszervek ezeket a bevételeket környezetvédelmi tevékenységek finanszírozására irányozták elő (például környezetszennyezési adó).

A számított költségek, mint például a környezetvédelmi berendezések értékcsökkenése, a berendezés kényszerű lecserélése miatti értékvesztés, vagy az általános költségek.

Bevételkiesés, kompenzációs díjak, bírságok, büntetések és hasonlók, amelyek nem valamely környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatosak.

Kapcsolat a társasági mérleggel

A folyó ráfordítás meghatározása a vállalat könyvvitelében alkalmazott, az EU számviteli szabványaival összhangban álló számviteli szabványokra épül: azaz a folyó ráfordítás tartalmazza az összes nem aktivált, de az eredménykimutatásban figyelembe vett ráfordítást.

Ez a következők összege: alapanyagok és fogyóeszközök beszerzése, munkaerőköltségek, közterhek, külső szolgáltatásokra fordított ráfordítások, valamint környezetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos bérleti és lízingdíjak.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Összes környezetvédelmi beruházás” a 21 11 0 és 21 12 0 változók összege. Az „Összes környezetvédelmi ráfordítás” a 21 11 0, 21 12 0 és 21 14 0 változók összege.

Része az alábbiaknak:

13 11 0 Áruk és szolgáltatások összes beszerzése

13 31 0 Személyi jellegű kifizetések

Kód

:

23 11 0

Megnevezés

:

Alvállalkozók részére teljesített kifizetések

Melléklet

:

II., IV.

Meghatározás:

A II. melléklet 3. szakaszában meghatározott tevékenységekre vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések azok az egység által az ipari termékekért és szolgáltatásokért harmadik félnek történő kifizetések, amelyeket a következőkben felsorolt alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek:

Két gazdasági egység alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A és B feltételek együttesen érvényesülnek:

A.

a vásárló gazdasági egység, vagy fővállalkozó részt vesz a termék létrehozásában azzal, hogy, még ha csak részben is, biztosítja a technikai leírást a szolgáltató gazdasági egységnek, vagy alvállalkozónak, és/vagy biztosítja a feldolgozandó anyagokat;

B.

a vásárló gazdasági egység adja el az alvállalkozásban elkészített terméket, vagy teljes egészében vagy egy bonyolultabb termék részeként, és vállalja az eladás utáni felelősséget a termékért.

Megjegyzés

:

A szín, méret vagy jegyzékszám puszta meghatározása önmagában nem jelent technikai leírást. Mérték után készült termék gyártása nem jelent szükségszerűen alvállalkozói kapcsolatot.

A IV. melléklet 3. szakaszában meghatározott tevékenységekre vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések azok az egység által az építőipari munkákért harmadik félnek történő kifizetések, amelyeket alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek.

Két gazdasági egység alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, B, C és D feltételek egyidejűleg érvényesülnek:

A.

A vásárló gazdasági egység szerződést köt a szolgáltató gazdasági egységgel (továbbiakban: „alvállalkozó”) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére;

B.

A vásárló gazdasági egység felelős az építési folyamat végső termékéért, amely felelősség kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget.

C.

A vásárló gazdasági egység biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás.

D.

A kölcsönös szerződést egyebekben nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás, stb. formájában.

Kapcsolatok a társasági mérleggel

Az alvállalkozók részére teljesített kifizetések nem feltétlenül kezelendők külön a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része lehet az Egyéb külső ráfordítások és az Egyéb működési ráfordítások tételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része lehet az egyéb költségeknek a pénzügyi kimutatásban, a költségek jellegének megfelelően

Része lehet az egyéb költségeknek a pénzügyi kimutatásban, a költségek funkciójának megfelelően.

Kapcsolatok egyéb változókkal

Része az Áruk és szolgáltatások összes beszerzésének (13 11 0).

Kód

:

23 12 0

Megnevezés

:

Alvállalkozásból származó jövedelem

Melléklet

:

IV.

Meghatározás:

A IV. melléklet 3. szakaszában meghatározott tevékenységekre vonatkozó statisztikák esetében az „Alvállalkozásból származó jövedelem” az egység által alvállalkozási kapcsolat részeként harmadik fél részére teljesített saját építőipari munkákból származó árbevétel.

Két gazdasági egység alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, B, C és D feltételek egyidejűleg érvényesülnek:

A.

A vásárló gazdasági egység szerződést köt a szolgáltató gazdasági egységgel (továbbiakban: „alvállalkozó”) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére;

B.

A vásárló gazdasági egység felelős az építési folyamat végső termékéért, amely felelősség kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget.

C.

A vásárló gazdasági egység biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás.

D.

A kölcsönös szerződést egyebekben nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás, stb. formájában.

Kapcsolatok a társasági mérleggel

Az alvállalkozásból származó jövedelem nem feltétlenül kezelendő külön a társasági mérlegben.

Negyedik számviteli irányelv: A Tanács 78/660/EGK irányelve

Része a Nettó árbevételnek.

IAS Rendeletek: Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete és a Bizottság 1725/2003/EK rendelete

Része a jövedelemnek a pénzügyi kimutatásban, a költségek jellegének megfelelően

Része a jövedelemnek a pénzügyi kimutatásban, a költségek funkciójának megfelelően.

Kapcsolat egyéb változókkal

Része az Árbevételnek (12 11 0)

Része a Mező-, vad- és erdőgazdálkodási, halászati és ipari tevékenységből származó árbevételnek (18 10 0)

Része az Ipari és építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 0)

Része az Építőipari tevékenységből származó árbevételnek (18 12 2)

Része az Épületek építéséből származó árbevételnek (18 31 0) vagy az Egyéb építmények építéséből származó árbevételnek (18 32 0)

Kód

:

32 11 2

Megnevezés

:

Meg nem szolgált díjbevétel biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 25. és 37. cikke – a meg nem szolgált díjbevétel biztosítástechnikai tartalékának bruttó változását az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. c) alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. c) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „meg nem szolgált díjbevétel biztosítástechnikai tartalékának bruttó változása” változót a „bruttó megszolgált díjak”, a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0), valamint az egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 11 4

Megnevezés

:

Bruttó díjbevétel jogi forma szerinti bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A bruttó díjbevételt (lásd 12 11 0 változó) a következők szerint kell a jogi forma szerint bontani: bejegyzett részvénytársaságok, kölcsönös biztosító egyesületek, az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli országban székhellyel rendelkező biztosítók fióktelepei, egyéb.

Megjegyzés:

A viszontbiztosítók esetében nem szerepelnek a nyilvántartásban az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokban székhellyel rendelkező vállalkozások fióktelepei.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „bruttó díjbevétel jogi forma szerinti bontásban” változó a „bruttó díjbevétel” változó további bontását jelenti (12 11 0).

Kód

:

32 11 5

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel az anyavállalat székhelyének országa szerinti bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 11 11 5 változó bontásával összhangban, a bruttó közvetlen díjbevételt a hazai, valamint a külföldi irányítás alatt álló vállalkozásokhoz kapcsolódó részekre kell bontani.

Kód

:

32 11 6

Megnevezés

:

Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel, díjbevétel az anyavállalat székhelyének országa szerinti bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 11 11 5 változó bontásával összhangban, a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt, a díjbevételt hazai irányítású, valamint külföldi irányítású vállalkozásokra vonatkozó részekre kell bontani.

Kód

:

32 12 0

Megnevezés

:

A befektetések nem biztosítástechnikai számláról átvezetett, felosztott megtérülése

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. és 43. cikke – a befektetések nem biztosítástechnikai számláról átvezetett, felosztott megtérülését az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: A 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 2. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni. Azokban az országokban, ahol a 91/674/EGK irányelv 42. cikkének (4) bekezdésében megengedett lehetőségeket alkalmazzák, e tétel helyén az e cikk szerinti lehetőségek alapján más tételek is állhatnak.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „befektetések nem biztosítástechnikai számláról átvezetett, felosztott megtérülése” változót a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumoknak és egyenlegeknek a kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 13 1

Megnevezés

:

Bruttó kárkifizetések

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 38. cikke – a bruttó kárkifizetéseket az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: A nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 4. a) aa. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 5. a) aa. alpontja. A pénzügyi év alatti összes bruttó kárkifizetést figyelembe kell venni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „bruttó kárkifizetések” változót a „bruttó függő károk” változó, valamint a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 13 2

Megnevezés

:

A folyó számviteli év során felmerülő károkra történő bruttó kifizetések

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 38. cikke – a folyó számviteli év során felmerülő károkra történő bruttó kifizetéseket az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

A pénzügyi év során teljesített összes olyan bruttó kárkifizetést figyelembe kell venni, amely a folyó számviteli évben keletkezett károkra vonatkozik.

Kapcsolat egyéb változókkal

„A folyó számviteli év során felmerülő károkra történő bruttó kifizetések” változó a „Bruttó kárkifizetések” változó (32 13 1) változó részét képezi.

Kód

:

32 13 4

Megnevezés

:

Függő károk tartalékának bruttó változása (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 38. cikke – a függő károk tartalékának bruttó változását az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 4. b) aa. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 5. b) aa. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „függő károk tartalékának bruttó változása” változót a „bekövetkezett bruttó kárkifizetések” változó, valamint a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 14 0

Megnevezés

:

Bruttó működési költségek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a szerzési költségeknek, az elhatárolt szerzési költségek változásának és az igazgatási költségeknek az összege.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 7. a), b) és c) alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 8. a), b) és c) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „bruttó működési költségek” változót a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumoknak és egyenlegeknek a kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 15 0

Megnevezés

:

Káringadozási tartalék változása (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 30. cikke – a káringadozási tartalék változását az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: A 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 9. alpontja a nem életbiztosítás esetében.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „káringadozási tartalék változása” változót a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumoknak és egyenlegeknek a kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 16 0

Megnevezés

:

A biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó az egyéb biztosítástechnikai bevételek bruttó összegének, az egyéb kategóriákban fel nem tüntetett biztosítástechnikai tartalékok bruttó változásának, a többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések bruttó összegének, valamint az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások bruttó összegének az egyenlege.

Ha e tétel bruttó és nettó összege közötti különbözet nem jelentős, ezt a tételt helyettesítheti a „biztosítástechnikai számla egyéb tételeinek nettó összege”. Ebben az esetben a változó az egyéb biztosítástechnikai bevételek nettó összegének (32 16 1), az egyéb kategóriákban fel nem tüntetett biztosítástechnikai tartalékok nettó változásának (32 16 2), a többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összegének (32 16 3), valamint az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások nettó összegének (32 16 4) az egyenlegét jelenti. Fel kell tüntetni, ha a tagállam a nettó összeget alkalmazza.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg” változót a „biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege” változó (32 17 0) és az egyéb aggregátumoknak és egyenlegeknek a kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 16 1

Megnevezés

:

Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, nettó összeg

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Más kategóriákban fel nem tüntetett nettó biztosítástechnikai bevétel.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 3. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 4. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, nettó összeg” változót a „Biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg” változó (32 16 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 16 2

Megnevezés

:

Más kategóriákban nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok nettó változása (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 26. cikke – a más kategóriákban nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok nettó változását az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 5. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 6. b) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Más kategóriákban nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok nettó változása” változót a „Biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg” változó (32 16 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 16 3

Megnevezés

:

A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összege

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 29. és 39. cikke – a többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összegét az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 6. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 7. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

„A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összege” változót a „Biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg” változó (32 16 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 16 4

Megnevezés

:

Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások nettó összege

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Más kategóriákban nem szereplő nettó biztosítástechnikai ráfordítások.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 8. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 11. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások nettó összege” változót a „Biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg” változó (32 16 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 17 0

Megnevezés

:

I. részösszeg (a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege) (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Az eredménykimutatás biztosítástechnikai számlájának bruttó egyenlege.

Megjegyzés:

A részösszegnek megfelelő bruttó összeg a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 10. alpontja szerint (biztosítástechnikai számla) a nem életbiztosítási üzletág esetében, és a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 13. alpontja szerint az életbiztosítási üzletág esetében.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az I. részösszeget a nem életbiztosítással foglalkozó vállalkozások esetében a következőképpen kell kiszámítani:

Bruttó megszolgált díjak [12 11 0 + 32 11 2 (+/-)]

+

A befektetések nem biztosítástechnikai számláról átvezetett, felosztott megtérülése (32 12 0)

-

Bruttó kárkifizetések [32 13 1 + 32 13 4 (+/-)]

-

Bruttó működési költségek (32 14 0)

+

Káringadozási tartalék változása (32 15 0) (+/-)

+

A biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg (32 16 0) (+/-).

Ha a „biztosítástechnikai számla egyéb tételei” (32 16 0) nettó alapon szerepelnek, csak ezt a nettó összeget kell figyelembe venni az I. részösszeg, a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlegének a kiszámításakor.

Az I. részösszeget az életbiztosítással foglalkozó vállalkozások esetében a következőképpen kell kiszámítani:

Bruttó megszolgált díjak [12 11 0 + 32 11 2 (+/-)]

+

Befektetésekből származó jövedelem (32 22 0)

+

Befektetések nem realizált nyeresége (32 23 0)

-

Bruttó kárkifizetések [32 13 1 + 32 13 4 (+/-)]

+

Életbiztosítási tartalék bruttó változása (32 25 0) (+/-)

-

Bruttó működési költségek (32 14 0)

-

Befektetések költségei (32 27 0)

-

Befektetések nem realizált vesztesége (32 28 0)

-

A befektetések nem biztosítástechnikai számlára átvezetett, felosztott megtérülése (32 29 0)

+

A biztosítástechnikai számla egyéb tételei, bruttó összeg (32 16 0) (+/-).

Ha a „biztosítástechnikai számla egyéb tételei” (32 16 0) nettó alapon szerepelnek, csak ezt a nettó összeget kell figyelembe venni az I. részösszeg, a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlegének a kiszámításakor.

Az I. részösszeget („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) a II. részösszeg („a biztosítástechnikai számla nettó egyenlege”) (32 19 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 18 0

Megnevezés

:

Viszontbiztosítási egyenleg (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Az eredménykimutatás biztosítástechnikai számlájának viszontbiztosítási egyenlege.

Megjegyzés:

A 91/674/EGK irányelv 63. cikke.

Kapcsolat egyéb változókkal

E változó kiszámítása a következőképpen történik:

A viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből (32 18 1)

+

A viszontbiztosítók részesedése a meg nem szolgált díjbevételek tartalékának bruttó változásából (32 18 3) (+/-)

-

A viszontbiztosítók részesedése a károk bruttó összegéből [32 18 5 + 32 18 6 (+/-)]

-

A viszontbiztosítók jutalékai és nyereségrészesedése (32 18 7)

+

A viszontbiztosítók részesedése a biztosítástechnikai számla egyéb tételeinek bruttó összegéből (32 18 8) (+/-)

+

A viszontbiztosítók részesedése az életbiztosítási tartalék bruttó változásából (32 33 4) (+/-)

A „Viszontbiztosítási egyenleg” változót a II. részösszeg („a biztosítástechnikai számla nettó egyenlege”) (32 19 0) (+/-) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 18 1

Megnevezés

:

A viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 36. cikke – a viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből változót az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. b) alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. b) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 18 2

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből az anyavállalat székhelyének országa szerint

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 11 11 5 változó bontásával összhangban, a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését a hazai, valamint a külföldi irányítás alatt álló vállalkozások részesedése szerint kell bontani.

Kód

:

32 18 3

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a meg nem szolgált díjbevételek tartalékának bruttó változásából (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 25. és 37. cikke – a viszontbiztosítók részesedése a meg nem szolgált díjbevételek tartalékának bruttó változásából változót az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 1. d) alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 1. c) alpontja. Itt a viszontbiztosítók bruttó összegből való részesedése szerepel.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a meg nem szolgált díjbevételek tartalékának bruttó változásából” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 18 5

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a bruttó kárkifizetésekből

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 38. cikke – a viszontbiztosítók részesedése a bruttó kárkifizetésekből változót az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 4. a) bb. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 5. a) bb. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a bruttó kárkifizetésekből” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 18 6

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a függő károk tartalékának bruttó változásából (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 38. cikke – a viszontbiztosítók részesedése a függő károk tartalékának bruttó változásából változót az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 4. b) bb. alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 5. b) bb. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a függő károk tartalékának bruttó változásából” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 18 7

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók jutalékai és nyereségrészesedése

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A viszontbiztosítók jutalékai és nyereségrészesedése a viszontbiztosításba adott ügyletek utáni összeg.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 7. d) alpontja, az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 8. d) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók jutalékai és nyereségrészesedése” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 18 8

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a biztosítástechnikai számla egyéb tételeinek bruttó összegéből (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a viszontbiztosító részesedését, amely megfelel a 32 16 0 változónak (az alábbi összetevőket tartalmazza: egyéb biztosítástechnikai eredmény, a más kategóriában nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása, a többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések, egyéb biztosítástechnikai ráfordítások).

Megjegyzés:

Amennyiben a „Biztosítástechnikai számla egyéb tételei” (32 16 0) nettó alapon szerepelnek, ezt a változót nem kell megadni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a biztosítástechnikai számla egyéb tételeinek bruttó összegéből” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 19 0

Megnevezés

:

II. részösszeg (a biztosítástechnikai számla nettó egyenlege) (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Az eredménykimutatás biztosítástechnikai számlájának nettó egyenlege (a viszontbiztosítás nettó összege).

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 10. alpontja (biztosítástechnikai számla), az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 13. alpontja (biztosítástechnikai számla) és a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III pontjának 1. és 2. alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

E változó kiszámítása a következőképpen történik:

A biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege) (32 17 0) (+/-)

-

Viszontbiztosítási egyenleg (32 18 0) (+/-).

Kód

:

32 22 0

Megnevezés

:

Befektetésekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetésekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. alpontja. Ezt a változót a befektetésből származó bevételnek a biztosítástechnikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetésekből származó bevétel” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 23 0

Megnevezés

:

A befektetések nem realizált nyeresége

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 44. cikke – a befektetések nem realizált nyereségére vonatkozik, amelyet az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 3. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések nem realizált nyeresége” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 25 0

Megnevezés

:

Életbiztosítási tartalék bruttó változása (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 27. cikke – az életbiztosítási tartalék bruttó változását az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 6. a) aa. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Életbiztosítási tartalék bruttó változása” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 27 0

Megnevezés

:

Befektetések költségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések költségeire vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 9. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések költségei” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 28 0

Megnevezés

:

A befektetések nem realizált veszteségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 44. cikke – a befektetések nem realizált veszteségeire vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 10. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések nem realizált veszteségei” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 29 0

Megnevezés

:

A befektetések nem biztosítástechnikai számlára átvezetett, felosztott eredménye

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 43. cikke – a befektetések nem biztosítástechnikai számlára átvezetett, felosztott eredményét az eredménykimutatás technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 12. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések nem biztosítástechnikai számlára átvezetett, felosztott eredménye” változót az I. részösszeg („a biztosítástechnikai számla bruttó egyenlege”) (32 17 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 33 4

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése az életbiztosítási tartalék bruttó változásából (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 27. cikke – a viszontbiztosítók részesedése az életbiztosítási tartalék bruttó változásából változót az eredménykimutatások technikai része tartalmazza.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 6. a) bb. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése az életbiztosítási tartalék bruttó változásából” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) részét képezi.

Kód

:

32 42 0

Megnevezés

:

Befektetésekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetésekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 3. alpontja. Ezt a változót a befektetésből származó bevételnek a biztosítástechnikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kód

:

32 43 0

Megnevezés

:

A befektetések életbiztosítási technikai számláról átvezetett, felosztott megtérülése

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 43. cikke – a befektetések életbiztosítási technikai számláról átvezetett, felosztott megtérülésére vonatkozik, amelyet az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 4. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kód

:

32 44 0

Megnevezés

:

Befektetések költségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések költségeire vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 5. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kód

:

32 45 0

Megnevezés

:

A befektetések nem életbiztosítási technikai számlára átvezetett, felosztott megtérülése

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések nem életbiztosítási technikai számlára átvezetett, felosztott megtérülésére vonatkozik, amelyet az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 6. alpontja. Ezt az adatot a befektetésből származó eredmény technikai és nem biztosítástechnikai számla közötti megosztására vonatkozó különféle módszerekkel összhangban kell összegyűjteni.

Kód

:

32 46 0

Megnevezés

:

Egyéb bevételek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Más kategóriákban nem szereplő egyéb bevételek.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 7. alpontja a nem biztosítástechnikai számla esetében.

Kód

:

32 47 0

Megnevezés

:

Egyéb ráfordítások az értékhelyesbítéssel együtt

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Más kategóriákban nem szereplő egyéb ráfordítások (az értékhelyesbítéssel együtt).

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 8. alpontja.

Kód

:

32 48 0

Megnevezés

:

A szokásos tevékenységek nyeresége vagy vesztesége (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 22. és az azt követő cikkei szerint. Az IAS/IFRS standardok nem engedik a rendkívüli eredmények külön megjelenítését a vállalkozások beszámolóiban. Azokban az országokban, ahol az IAS/IFRS szabványokat alkalmazzák a biztosítási vállalkozások egyes beszámolóira, ezt a változót a továbbiakban nem kell továbbítani.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 9. és 10. alpontja.

Kód

:

32 49 0

Megnevezés

:

Rendkívüli nyereség vagy veszteség (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 22. és az azt követő cikkei szerint. Az IAS/IFRS standardok nem engedik a rendkívüli eredmények külön megjelenítését a vállalkozások beszámolóiban. Azokban az országokban, ahol az IAS/IFRS szabványokat alkalmazzák a biztosítási vállalkozások egyes beszámolóira, ezt a változót a továbbiakban nem kell továbbítani.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 13. alpontja.

Kód

:

32 50 0

Megnevezés

:

Összes adó (a szokásos üzleti tevékenység eredménye és a rendkívüli eredmény után fizetett adók, egyéb adók)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 22. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 9., 14. és 15. alpontja.

Kód

:

32 51 0

Megnevezés

:

A pénzügyi év nyeresége vagy vesztesége (+/-)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 22. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás (nem technikai számla) szerkezetére nézve lásd: a 91/674/EGK irányelv 34. cikke III. pontjának 16. alpontja.

Kód

:

32 61 0

Megnevezés

:

Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó az Összes biztosítási tevékenység jutalékának (32 61 1), az Áruk és szolgáltatások külső költségeinek (32 61 4) és a Személyi jellegű kifizetéseknek (13 31 0) az összege.

Kód

:

32 61 1

Megnevezés

:

Az összes biztosítási tevékenység jutalékai

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a közvetlen biztosítás (32 61 2) és a viszontbiztosításba vett üzlet jutalékainak az összege (lásd még a 91/674/EGK irányelv 64. cikkét).

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Összes biztosítási tevékenység jutalékai” változót az „Áruk és szolgáltatások külső költségei” változó (32 61 4) kiszámításánál kell használni.

Kód

:

32 61 2

Megnevezés

:

A közvetlen biztosítási tevékenység jutalékai

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 64. cikke. Ez a változó magában foglalja a közvetlen biztosítás jutalékainak teljes összegét.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Közvetlen biztosítási tevékenység jutalékai” változó a „Teljes biztosítási tevékenység jutalékai” változó (32 61 1) részét képezi.

Kód

:

32 61 3

Megnevezés

:

Viszontbiztosításba vett ügyletek jutalékai

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a viszontbiztosításba vett ügyletek jutalékainak teljes összegét. E változó kiszámítása a következőképpen történik: Az összes biztosítási tevékenység jutalékai (32 61 1) – Közvetlen biztosítási tevékenység jutalékai (lásd még a 91/674/EGK irányelv 64. cikkét).

Kód

:

32 61 4

Megnevezés

:

Áruk és szolgáltatások külső költségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0 változó) a teljes biztosítási tevékenység jutalékainak (32 61 1 változó), a viszontbiztosítási egyenlegnek (32 18 0 változó) és a viszontbiztosítóknak a vállalkozás bruttó biztosítástechnikai tartalékaiban lévő részesedés után keletkező portfolió befektetési jövedelmének levonása után.

Megjegyzés:

Vállalkozáscsoportok esetében a felosztást a vállalkozások szintjén egy felosztási kulcs segítségével kell biztosítani.

Kód

:

32 61 5

Megnevezés

:

Külső és belső kárrendezési költségek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Külső és belső kárrendezési költségek.

Megjegyzés:

A jutalékoknak, az áruk és szolgáltatások külső költségének és a személyi jellegű költségeknek az összegét (32 61 1 + 32 61 4 + 13 31 0) funkciónként kell felosztani. Ezért a 32 61 5, 32 61 6, 32 61 7, 32 61 8 és 32 61 9 változók között kell bontani (lásd még a 91/674/EGK irányelv 38. cikkét).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Külső és belső kárrendezési költségek” változó a „Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen” változó (32 61 0) részét képezi.

Kód

:

32 61 6

Megnevezés

:

Szerzési költségek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 40. cikke – a szerzési költségekre vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

A jutalékoknak, az áruk és szolgáltatások külső költségének és a személyi jellegű költségeknek az összegét (32 61 1 + 32 61 4 + 13 31 0) funkciónként kell felosztani, és ezért a 32 61 5, 32 61 6, 32 61 7, 32 61 8 és 32 61 9 változók között kell bontani.

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási és az életbiztosítási üzletágak esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 7. a) alpontja, illetve II. pontjának 8. a) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Szerzési költségek” változó a „Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen” változó (32 61 0) részét képezi.

Kód

:

32 61 7

Megnevezés

:

Igazgatási költségek

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 41. cikke – az igazgatási költségekre vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

A jutalékoknak, az áruk és szolgáltatások külső költségének és a személyi jellegű költségeknek az összegét (32 61 1 + 32 61 4 + 13 31 0) funkciónként kell felosztani, és ezért a 32 61 5, 32 61 6, 32 61 7, 32 61 8 és 32 61 9 változók között kell bontani.

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási és az életbiztosítási üzletágak esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 7. c) alpontja, illetve II. pontjának 8. c) alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Igazgatási költségek” változó a „Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen” változó (32 61 0) részét képezi.

Kód

:

32 61 8

Megnevezés

:

Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások, bruttó

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások, bruttó.

Megjegyzés:

A jutalékoknak, az áruk és szolgáltatások külső költségének és a személyi jellegű költségeknek az összegét (32 61 1 + 32 61 4 + 13 31 0) funkciónként kell felosztani, és ezért a 32 61 5, 32 61 6, 32 61 7, 32 61 8 és 32 61 9 változók között kell bontani.

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: a nem életbiztosítási és az életbiztosítási üzletágak esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke I. pontjának 8. alpontja, illetve II. pontjának 11. alpontja.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások, bruttó” változó a „Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen” változó (32 61 0) részét képezi.

Kód

:

32 61 9

Megnevezés

:

Befektetések kezelési költségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések kezelési költségeire vonatkozik, amelyeket az eredménykimutatások technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

A jutalékoknak, az áruk és szolgáltatások külső költségének és a személyi jellegű költségeknek az összegét (32 61 1 + 32 61 4 + 13 31 0) funkciónként kell felosztani, és ezért a 32 61 5, 32 61 6, 32 61 7, 32 61 8 és 32 61 9 változók között kell bontani.

Az eredménykimutatás (biztosítástechnikai számla) szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletágak esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 9. a) alpontja (biztosítástechnikai számla), illetve III. pontjának 5. a) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések kezelési költségei” változó a „Jutalékok, áruk és szolgáltatások külső költsége és személyi költségek összesen” változó (32 61 0) részét képezi.

Kód

:

32 71 0

Megnevezés

:

Befektetésekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetésekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Ez a változó a „Részesedéssel járó érdekeltségekből származó bevétel” (32 71 1), az „Ingatlanokból és egyéb befektetésekből származó bevétel” (32 71 2), a „Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása” (32 71 5) és a „Befektetések értékesítésének nyeresége” (32 71 6) változók összege.

Kód

:

32 71 1

Megnevezés

:

Részesedéssel járó érdekeltségekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a részesedéssel járó érdekeltségekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. a) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 3. a) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Részesedéssel járó érdekeltségekből származó bevétel” változót a „Befektetésekből származó bevétel” változó (32 71 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 71 2

Megnevezés

:

Ingatlanokból és egyéb befektetésekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – az egyéb befektetésekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Ez a változó az „Ingatlanokból származó bevétel” (32 71 3) és az „Egyéb befektetésekből származó bevétel” (32 71 4) változók összege.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Ingatlanokból és egyéb befektetésekből származó bevétel” változót a „Befektetésekből származó bevétel” változó (32 71 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 71 3

Megnevezés

:

Ingatlanokból származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – az ingatlanokból származó bevételre vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. b) aa. alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 3. b) aa. alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Ingatlanokból származó bevétel” változót a „Befektetésekből származó bevétel” (32 71 0) és az „Ingatlanokból és egyéb befektetésekből származó bevétel” (32 71 2) változók kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 71 4

Megnevezés

:

Egyéb befektetésekből származó bevétel

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – az egyéb befektetésekből származó bevételre vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. b) bb. alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 3. b) bb. alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb befektetésekből származó bevétel” változót a „Befektetésekből származó bevétel” (32 71 0) és az „Ingatlanokból és egyéb befektetésekből származó bevétel” (32 71 2) változók kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 71 5

Megnevezés

:

Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések értékhelyesbítésének visszaírására vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. c) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 3. c) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása” változót a „Befektetésekből származó bevétel” változó (32 71 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 71 6

Megnevezés

:

Befektetések értékesítésének nyeresége

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések értékesítésének nyereségére vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 2. d) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 3. d) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések értékesítésének nyeresége” változót a „Befektetésekből származó bevétel” változó (32 71 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 72 0

Megnevezés

:

Befektetések költségei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések költségeire vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz. Ez a változó a „Befektetések kezelési költségei a kamattal együtt” (32 72 1), a „Befektetések értékhelyesbítése” (32 72 2) és a „Befektetések értékesítésének vesztesége” (32 72 3) változók összege.

Kód

:

32 72 1

Megnevezés

:

Befektetések kezelési költségei a kamattal együtt

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések kezelési költségeire (kamattal együtt) vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 9. a) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 5. a) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések kezelési költségei a kamattal együtt” változót a „Befektetések költségei” változó (32 72 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 72 2

Megnevezés

:

Befektetések értékhelyesbítése

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések értékhelyesbítésére vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 9. b) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 5. b) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések értékhelyesbítése” változót a „Befektetések költségei” változó (32 72 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

32 72 3

Megnevezés

:

Befektetések értékesítésének vesztesége

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 42. cikke – a befektetések értékesítésének veszteségére vonatkozik, amelyet az életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások technikai része, a nem életbiztosítási üzletág esetében az eredménykimutatások nem technikai része tartalmaz.

Megjegyzés:

Az eredménykimutatás szerkezetére nézve lásd: az életbiztosítási üzletág esetében a 91/674/EGK irányelv 34. cikke II. pontjának 9. c) alpontja (biztosítástechnikai számla) és III. pontjának 5. c) alpontja (nem biztosítástechnikai számla).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések értékesítésének vesztesége” változót a „Befektetések költségei” változó (32 72 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

33 11 1

Megnevezés

:

Bruttó díjbevétel a közvetlen biztosításban termékenként

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 35. cikke és a termékeknek a biztosítási tevékenységek és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása.

Megjegyzés:

A termékenkénti bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke I. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó díjbevétel a közvetlen biztosításban termékenként” változó a „Bruttó közvetlen díjbevételek” változó (12 11 1) további bontása.

Kód

:

33 12 1

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a közvetlen bruttó díjbevételből termékenként (CPA alapján)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 35. cikke és a termékeknek a biztosítási tevékenységek és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása.

Megjegyzés:

A termékenkénti bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke I. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a közvetlen bruttó díjbevételből termékenként (CPA alapján)” változó a „Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből” változó (32 18 1) további bontása.

Kód

:

33 13 1

Megnevezés

:

Bruttó kárkifizetések, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 38. cikke és a termékeknek a biztosítási tevékenységek és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása.

Megjegyzés:

A termékenkénti bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke I. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó kárkifizetések, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)” változó a „Bruttó kárkifizetések” változó (32 13 0) egy részének a további bontása.

Kód

:

33 14 1

Megnevezés

:

Bruttó működési költségek, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 40. és 41. cikke, valamint a termékeknek a biztosítási tevékenységek és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása.

Megjegyzés:

A termékenkénti bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke I. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó működési költségek, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)” változó a „Bruttó működési költségek” változó (32 14 0) egy részének a további bontása.

Kód

:

33 15 1

Megnevezés

:

Viszontbiztosítási egyenleg, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Lásd a 32 18 0 változót, valamint a termékeknek a biztosítási tevékenységek és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítását.

Megjegyzés:

A termékenkénti bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke I. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítási egyenleg, közvetlen biztosítás termékenként (CPA alapján)” változó a „Viszontbiztosítási egyenleg” változó (32 18 0) egy részének a további bontása.

Kód

:

34 11 0

Megnevezés

:

Bruttó közvetlen díjbevétel földrajzi bontása általában

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke. A saját tagállam szempontjából a bruttó díjbevételt az alábbiak szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, egyéb tagállamok, az Európai Gazdasági Térség más országai, Svájc, Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Megjegyzés:

A földrajzi bontást lásd a 91/674/EGK irányelv 63. cikke IV. pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó közvetlen díjbevétel földrajzi bontása általában” változó a „Bruttó közvetlen díjbevétel” változó (12 11 1) további bontása.

Kód

:

34 12 0

Megnevezés

:

Bruttó viszontbiztosításba vett díjbevételek, a díjbevétel földrajzi bontása általában

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke. A saját tagállam szempontjából a bruttó viszontbiztosításba vett díjbevételek, a díjbevétel bontása az alábbiak szerint történik: a székhely szerinti tagállam, egyéb tagállamok, az Európai Gazdasági Térség más országai, Svájc, Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Megjegyzés:

A bontás tekintetbe veszi a viszontbiztosításba adó biztosító földrajzi elhelyezkedését.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó viszontbiztosításba vett díjbevételek, a díjbevétel földrajzi bontása általában” változó a „Bruttó viszontbiztosításba vett díjbevételek, díjbevétel” változó (12 11 2) további bontása.

Kód

:

34 13 0

Megnevezés

:

Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből földrajzi bontása általában

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 36. cikke. A saját tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését az alábbiak szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, egyéb tagállamok, az Európai Gazdasági Térség más országai, Svájc, Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Megjegyzés:

A bontás tekintetbe veszi a biztosítást elfogadó vagy viszontbiztosító vállalkozás földrajzi elhelyezkedését.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből földrajzi bontása általában” változó a „Viszontbiztosítók részesedése a bruttó díjbevételből” változó (32 18 1) további bontása.

Kód

:

34 31 1

Megnevezés

:

Közvetlen bruttó díjbevétel termékenként (CPA alapján) és tagállamonként, a letelepedés jogának értelmében megkötött biztosítások földrajzi bontásban.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke. A saját tagállam szempontjából (az a tagállam, ahol a vállalkozás központja található), a más tagállamokban működő fiókok bruttó díjbevételét bontani kell az Európai Gazdasági Térséghez tartozó egyes tagállamok és a termékeknek a biztosítási tevékenység és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása alapján.

Megjegyzés:

Lásd az életbiztosításról szóló harmadik irányelv 43. cikkét és a nem életbiztosításról szóló harmadik irányelv 44. cikkét. A CPA-kategóriák és a külföldön érintett tagállamok adatainak a kombinációjával megalkotott mátrix lehetővé teszi az egyes nemzeti piacokon a közvetlen biztosítás nagyságrendjének meghatározását.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Közvetlen bruttó díjbevétel termékenként (CPA alapján) és tagállamonként, a letelepedés jogának értelmében megkötött biztosítások földrajzi bontásban” változó a „Bruttó közvetlen díjbevétel” változó (12 11 1) részét képezi.

Kód

:

34 32 1

Megnevezés

:

Közvetlen bruttó díjbevétel termékenként (CPA alapján) és tagállamonként, a szolgáltatások szabad áramlásának joga alapján megkötött biztosítások földrajzi bontásban.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 35. cikke. A saját tagállam szempontjából (az a tagállam, ahol a vállalkozás központja található), a más tagállamokban a szolgáltatások szabad áramlásának joga alapján megkötött biztosítások bruttó díjbevételét bontani kell az Európai Gazdasági Térséghez tartozó egyes tagállamok és a termékeknek a biztosítási tevékenység és a nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek szerinti csoportosítása alapján.

Megjegyzés:

Lásd a nem életbiztosításról szóló harmadik irányelv 44. cikkét és az életbiztosításról szóló harmadik irányelv 43. cikkét. A CPA-kategóriák és a külföldön érintett tagállamok adatainak a kombinációjával megalkotott mátrix lehetővé teszi az egyes nemzeti piacokon a közvetlen biztosítás nagyságrendjének meghatározását.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Közvetlen bruttó díjbevétel termékenként (CPA alapján) és tagállamonként, a szolgáltatások szabad áramlásának joga alapján megkötött biztosítások földrajzi bontásban” változó a „Bruttó közvetlen díjbevétel” változó (12 11 1) részét képezi.

Kód

:

36 10 0

Megnevezés

:

Összes befektetés

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó az „Ingatlanok” (36 11 0), a „Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe” (36 12 0), az „Egyéb pénzügyi befektetések” (36 13 0) és a „Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések” (36 14 0) változók összege.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C. I pontjában. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

Összes befektetés (36100) egyenlő:

Ingatlanok (36 11 0)

+

Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe (36 12 0)

+

Egyéb pénzügyi befektetések (36 13 0)

+

Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések (36 14 0)

Kód

:

36 11 0

Megnevezés

:

Ingatlanok

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információ a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolóiról szóló, 1978. július 25-i tanácsi irányelv 8. és azt követő cikkei szerint.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Ingatlanok” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 11 1

Megnevezés

:

A biztosítóintézet saját tevékenységéhez igénybe vett ingatlanok

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 36 11 0 változó része. Itt csak azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket a biztosítóintézet saját tevékenységéhez vesz igénybe.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C. I pontjában. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

„A biztosítóintézet saját tevékenységéhez igénybe vett ingatlanok” változó az „Ingatlanok” változó (36 11 0) részét képezi.

Kód

:

36 11 2

Megnevezés

:

Ingatlanok (folyó áron)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 45. és azt követő cikkei (e cikkek szerint a befektetések értékelése során a beszerzési ár és a folyó érték elve alkalmazható).

Megjegyzés:

Ezt az adatot csak abban az esetben kell megadni, ha a 36 11 0 változó esetén az ingatlanokat könyv szerinti értékükön tüntették fel.

Kód

:

36 12 0

Megnevezés

:

Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint. Ez a változó a 36 12 1 és 36 12 2 változók összege.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C. II pontjában. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 12 1

Megnevezés

:

Részvények leányvállalatokban és részesedéssel járó érdekeltségekben

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

Lásd a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.II.2 és C.II.3 pontjában. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Részvények leányvállalatokban és részesedéssel járó érdekeltségekben” változót a „Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe” változó (36 12 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 12 2

Megnevezés

:

Leányvállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az e vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, illetve az olyan vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, amelyekben a biztosítóintézet érdekeltséggel rendelkezik

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.II.2 és C.II.4. pontjában. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Leányvállalatok által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az e vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, illetve az olyan vállalkozásoknak nyújtott kölcsönök, amelyekben a biztosítóintézet érdekeltséggel rendelkezik” változót a „Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe” változó (36 12 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 12 3

Megnevezés

:

Befektetés leányvállalatokba és részesedéssel járó érdekeltségekbe (folyó áron)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 45. és azt követő cikkei (e cikkek szerint a befektetések értékelése során a beszerzési ár és a folyó érték elve alkalmazható).

Megjegyzés:

Ezt az adatot csak abban az esetben kell megadni, ha a 36 12 0 változó esetében a leányvállalatokban és részesedéssel járó érdekeltségekben végrehajtott befektetéseket azok könyv szerinti értékén tüntették fel.

Kód

:

36 13 0

Megnevezés

:

Egyéb pénzügyi befektetések

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 36 13 1, 36 13 2, 36 13 3, 36 13 4, 36 13 5, 36 13 6 változók összege. A 91/674/EGK irányelv értékelési szabályai szerint, a befektetések értékelése történhet a beszerzési ár vagy a folyó érték elve alapján. Az alkalmazott értékelési szabályt tagállamonként fel kell tüntetni.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C. III pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb pénzügyi befektetések” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 1

Megnevezés

:

Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok, valamint befektetési alapok jegyei

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.1 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok, valamint a befektetési alapok jegyei” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

A „Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok, valamint a befektetési alapok jegyei” változót az „Összes befektetése” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 2

Megnevezés

:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb fix hozamú értékpapírok

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 9. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.2 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb fix hozamú értékpapírok” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

A „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb fix hozamú értékpapírok” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 3

Megnevezés

:

Részesedés befektetési alapokban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 10. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.3 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Részesedés befektetési alapokban” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

A „Részesedés befektetési alapokban” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 4

Megnevezés

:

Jelzáloggal biztosított kölcsönök

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 11. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.4 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Jelzáloggal biztosított kölcsönök” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

A „Jelzáloggal biztosított kölcsönök” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 5

Megnevezés

:

Egyéb kölcsönök

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 11. cikke és a 78/660/EGK irányelv 8. és azt követő cikkei.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.5 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb kölcsönök” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

Az „Egyéb kölcsönök” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 6

Megnevezés

:

Egyéb (a hitelintézeteknél elhelyezett betétekkel együtt)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 12. és 13. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.III.6 és C.III.7 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb (a hitelintézeteknél elhelyezett betétekkel együtt)” változó az „Egyéb pénzügyi befektetések” változó (36 13 0) részét képezi.

Az „Egyéb (a hitelintézeteknél elhelyezett betétekkel együtt)” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 13 8

Megnevezés

:

Egyéb pénzügyi befektetések (folyó áron)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 45. és azt követő cikkei (e cikkek szerint a befektetések értékelése során a beszerzési ár és a folyó érték elve alkalmazható).

Megjegyzés:

Ezt az adatot csak akkor kell megadni, ha a 36 13 0 változóban az egyéb pénzügyi befektetéseket azok könyv szerinti értékén adták meg.

Kód

:

36 14 0

Megnevezés

:

Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 14. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) C.IV pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések” változót az „Összes befektetés” változó (36 10 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

36 20 0

Megnevezés

:

Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 15. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (eszközök) D. pontjában.

Kód

:

36 21 0

Megnevezés

:

Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára – ingatlanok

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint. Ez a változó a 36 20 0 változó része.

Megjegyzés:

Itt a 36 11 0 változónak megfelelő összeget kell feltüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára – ingatlanok” változó a „Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára” változó (36 20 0) részét képezi.

Kód

:

36 22 0

Megnevezés

:

Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára – egyéb pénzügyi befektetések

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 36 20 0 változó része.

Megjegyzés:

Itt a 36 13 0 változónak megfelelő összeget kell feltüntetni.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára – egyéb pénzügyi befektetések” változó a „Befektetések a befektetés kockázatát viselő életbiztosítási kötvénybirtokosok javára” változó (36 20 0) részét képezi.

Kód

:

36 30 0

Megnevezés

:

Mérlegfőösszeg

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a mérleg eszköz oldalán az A, B, C, D, E, F, G és H tételek összegét, a mérleg forrás oldalán pedig az A, B, C, D, E, F, G, H és I tételek összegét tartalmazza a Tanács 91/674/EGK irányelvének 6. cikke szerint. Minden esetben jelezni kell, hogy a pénzügyi év veszteségét a mérleg eszköz vagy forrás oldalán tüntetik-e fel.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: A 91/674/EGK irányelv 6. cikke.

Kód

:

37 10 0

Megnevezés

:

Összes tőke és tartalékok

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt kell feltüntetni a tőke és a tartalékok valamennyi elemét (a Tanács 91/674/EGK irányelvének 6. cikke szerint a mérleg forrás oldalán szereplő A. tétel). A pénzügyi év veszteségét is itt kell szerepeltetni (amennyiben nem ez a helyzet, azt jelezni kell).

Kód

:

37 10 1

Megnevezés

:

Összes tőke és tartalékok jogi forma szerinti bontásban

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Az „Összes tőke és tartalékok” változót (lásd 37 10 0 változó) a következők szerint kell a jogi forma szerint bontani: bejegyzett részvénytársaságok, kölcsönös biztosító egyesületek, az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli országban székhellyel rendelkező biztosítók fióktelepei, egyéb.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Összes tőke és tartalékok jogi forma szerinti bontásban” változó az „Összes tőke és tartalékok” változó (37 10 0) további bontása.

Kód

:

37 11 0

Megnevezés

:

Jegyzett tőke vagy azzal egyenértékű pénzeszközök

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A 91/674/EGK irányelv 19. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) A.I pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Jegyzett tőke vagy azzal egyenértékű pénzeszközök” változó az „Összes tőke és tartalékok” változó (37 10 0) változó részét képezi.

Kód

:

37 12 0

Megnevezés

:

Névértéken felüli befizetés, átértékelési tartalék, általános tartalék

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) A.II, A.III, A.IV pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Névértéken felüli befizetés, átértékelési tartalék, általános tartalék” változó az „Összes tőke és tartalékok” változó (37 10 0) változó részét képezi.

Kód

:

37 20 0

Megnevezés

:

Alárendelt kölcsöntőke

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 21. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) B. pontjában.

Kód

:

37 30 0

Megnevezés

:

Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a „Meg nem szolgált díjbevételek bruttó tartaléka” (37 31 0), a „Bruttó életbiztosítási tartalék” (37 32 0), a „Bruttó függőkártartalék” (37 33 0), a „Többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések bruttó tartaléka” (37 34 0), a „Káringadozási tartalék” (37 35 0), az „Egyéb bruttó biztosítástechnikai tartalék” (37 36 0), és az „Olyan életbiztosítási kötvények bruttó biztosítástechnikai tartaléka, amelyek esetében a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli” (37 37 0) változók összege.

Kód

:

37 30 1

Megnevezés

:

Nettó biztosítástechnikai tartalékok összesen

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 37 31 0, 37 32 0, 37 33 0, 37 34 0, 37 35 0, 37 36 0 és 37 37 0 változók nettó alapon számított összege (azaz a viszontbiztosítók részesedésének levonása után).

Megjegyzés:

Erre a változóra a termelési egyenleg makrogazdasági változóinak részletes számításakor van szükség.

Kód

:

37 31 0

Megnevezés

:

Meg nem szolgált díjbevételek bruttó tartaléka

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 25. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.1 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Meg nem szolgált díjbevételek bruttó tartaléka” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 32 0

Megnevezés

:

Bruttó életbiztosítási tartalék

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 27. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.2 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó életbiztosítási tartalék” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 33 0

Megnevezés

:

Bruttó függőkártartalék

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 28. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.3 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Bruttó függőkártartalék” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 33 1

Megnevezés

:

Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 37 33 0 változó része (lásd még a Tanács 91/674/EGK irányelvének 28. cikkét).

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.3 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka” változó a „Bruttó függőkártartalék” változó (37 33 0) változó része.

Kód

:

37 33 2

Megnevezés

:

Viszontbiztosításba vett ügyletek bruttó függőkártartaléka

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a „Bruttó függőkártartalék” (37 33 0) változó része (lásd még a Tanács 91/674/EGK irányelvének 28. cikkét).

Kód

:

37 33 3

Megnevezés

:

Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka termékenként (CPA alapján)

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Ez a változó a 37 33 1 változó további bontása (lásd még a Tanács 91/674/EGK irányelvének 28. cikkét). A „Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka” változót CPA-n alapuló termékként kell tovább bontani.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C. 3 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

„Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka termékenként (CPA alapján)” a „Közvetlen biztosítás bruttó függőkártartaléka” (37 33 1) változó további lebontása.

Kód

:

37 34 0

Megnevezés

:

Többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések bruttó tartaléka

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 29. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.4 a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések bruttó tartaléka” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 35 0

Megnevezés

:

Káringadozási tartalék

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 30. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.5 pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Káringadozási tartalék” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 36 0

Megnevezés

:

Egyéb bruttó biztosítástechnikai tartalék

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 26. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) C.6 a) pontjában. Ennek a változónak a részletes bontását jelezni kell.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb bruttó biztosítástechnikai tartalék” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 37 0

Megnevezés

:

„Olyan életbiztosítási kötvények bruttó biztosítástechnikai tartaléka, amelyek esetében a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli”

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

A Tanács 91/674/EGK irányelvének 31. cikke.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) D. a) pontjában.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Olyan életbiztosítási kötvények bruttó biztosítástechnikai tartaléka, amelyek esetében a befektetés kockázatát a kötvénytulajdonos viseli” változót a „Bruttó biztosítástechnikai tartalékok összesen” változó kiszámításakor kell használni (37 30 0 = 37 31 0 + 37 32 0 + 37 33 0 + 37 34 0 + 37 35 0 + 37 36 0 + 37 37 0).

Kód

:

37 41 0

Megnevezés

:

Kötvénykölcsönök

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) G.III pontjában. Ez a változó tartalmazza az átváltható kölcsönöket is.

Kód

:

37 42 0

Megnevezés

:

Hitelintézetekkel szembeni tartozások

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Bizonyos információk a Tanács 78/660/EGK irányelvének 8. és az azt követő cikkei szerint.

Megjegyzés:

A mérleg szerkezetét lásd: a 91/674/EGK irányelv 6. cikkének (források) G.IV pontjában.

Kód

:

39 10 0

Megnevezés

:

Az elszámolási év végén fennálló szerződések száma valamennyi egyéni életbiztosítási szerződésre vonatkozó közvetlen biztosításban és az alábbi termékekre vonatkozóan: Nem kapcsolt biztosítási szolgáltatások és a következő CPA-(al)kategóriák: 65.12.1, 65.12.4 és 65.12.5.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt kell feltüntetni a közvetlen biztosításban az elszámolási év végén még fennálló szerződések számát valamennyi egyéni életbiztosítási szerződésre és az alábbi termékekre vonatkozóan: Nem kapcsolt biztosítási szolgáltatások és a következő CPA-(al)kategóriák: 65.12.1, 65.12.4 és 65.12.5.

Megjegyzés:

Csak az elszámolási év végén még aktív szerződéseket kell figyelembe venni. Ami az egyéni életbiztosítási szerződéseket illeti, az itt bemutatott adatok megfelelnek a 12 11 3 változó tartalmának.

Kód

:

39 20 0

Megnevezés

:

Biztosított személyek száma a közvetlen biztosításban, a számviteli év végén, az összes csoportos életbiztosításra és az alábbi termékekre vonatkozóan: CPA 65.12.1.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt kell feltüntetni a közvetlen biztosításban a számviteli év végén a biztosított személyek számát az összes csoportos életbiztosítási szerződésre a biztosítási tevékenységek és nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek termékcsoportjai következő alkategóriáinak megfelelően: 65.12.1.

Megjegyzés:

Csak azoknak a személyeknek a szerződését kell figyelembe venni, akiké a számviteli év végén még aktív. Ami a csoportos életbiztosítási szerződéseket illeti, az itt bemutatott adatok megfelelnek a 12 11 4 változó tartalmának.

Kód

:

39 30 0

Megnevezés

:

Biztosított járművek száma a közvetlen biztosításban, a számviteli év végén, a CPA alábbi alkategóriáira vonatkozóan: 65.12.2.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt kell feltüntetni a közvetlen biztosításban a számviteli év végén biztosított járművek számát a biztosítási tevékenységek és nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek termékcsoportjai következő alkategóriáinak megfelelően: 65.12.2.

Megjegyzés:

Csak azokat a járműveket kell figyelembe venni, amelyekre még a számviteli év végén is aktív szerződés áll fenn. Még akkor is minden egyes járművet számba kell venni, ha azokra csoportos szerződés vonatkozik.

Kód

:

39 40 0

Megnevezés

:

Bruttó biztosítási összeg a közvetlen biztosításban, a számviteli év végén, a CPA alábbi alkategóriáira vonatkozóan: Nem kapcsolt életbiztosítás és tőke-visszatérítéses biztosítási szolgáltatások.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt kell feltüntetni a közvetlen biztosításban a számviteli év végén fennálló összes bruttó biztosítási összeget az alábbi termékekre vonatkozóan: Nem kapcsolt életbiztosítás és tőke-visszatérítéses biztosítási szolgáltatások.

Megjegyzés:

Csak az elszámolási év végén még aktív szerződésekkel kapcsolatos összegeket kell figyelembe venni. Az életjáradéki szerződések esetén a biztosítási összegre vonatkozó nemzeti egyenértékeket kell alkalmazni.

Kód

:

39 50 0

Megnevezés

:

A számviteli év során felmerült károk száma a közvetlen biztosításra vonatkozóan, az alábbi termékre vonatkozóan: CPA 65.12.2.

Melléklet

:

V.

Meghatározás:

Itt jelenik meg a közvetlen biztosításban a számviteli év során felmerült összes kár száma a biztosítási tevékenységek és nyugdíjalap szolgáltatási tevékenységek termékcsoportjai következő alkategóriájának megfelelően: 65.12.2.

Megjegyzés:

Lásd a Tanács 92/49/EGK irányelvének 44. cikkét. Az összes előforduló eseményt, amelyről a számviteli év során beszámoltak és amely teljesítési követeléshez vezet (a bekövetkezett, de be nem jelentett károk becsült értékének kizárásával) figyelembe kell venni.

Kód

:

42 11 0

Megnevezés

:

Kapott kamat és kamatjellegű bevételek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó az alábbiakat tartalmazza:

1)

a következőkből származó összes bevétel, függetlenül a számítás módjától: „Készpénz és számlakövetelések a központi bankkal”, „Kincstárjegyek és a jegybanki refinanszírozásra alkalmas egyéb értékpapírok”, „Hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök és hitelek”, „Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek”, „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat”. Az ilyen bevételek magukban foglalják azt az időarányos bevételt, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv (9) 27. cikkének 1. és 28. cikkének B.1. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 18 standard (kamat és kamatjellegű bevételek) 35. bekezdését, valamint a Bizottság 108/2006/EK rendeletébenfn. foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését. (10)

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót a Termelési érték (12 12 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 11 1

Megnevezés

:

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek fix kamatozású értékpapírokból

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó az alábbiakat tartalmazza:

1)

a fix kamatozású értékpapírokból származó összes bevétel. Az ilyen bevételek magukban foglalják azt az időarányos bevételt, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 1. és 28. cikkének B. 1. pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 18 standardban, valamint a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdésében ismertetett közzétételi előírásokban.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ez a változó a 42 11 0 változó része.

Kód

:

42 12 0

Megnevezés

:

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó az alábbiakat tartalmazza:

1)

a következőkből származó összes ráfordítás, függetlenül a számítás módjától: hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, „Okiratban foglalt kötelezettségek” és „Hátrasorolt kötelezettségek”. Az ilyen ráfordítások magukban foglalják azt az időarányos ráfordítást, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 2. és 28. cikkének A.1. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 18 standard 35. bekezdését, valamint a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót a Termelési érték (12 12 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 12 1

Megnevezés

:

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó az alábbiakat tartalmazza:

1)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó összes ráfordítás, függetlenül a számítás módjától. Az ilyen ráfordítások magukban foglalják azt az időarányos ráfordítást, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok magukban foglalják a hitelintézetek által kibocsátott átruházható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, beleértve a rögzített kamatozású értékpapírokat, azokat az értékpapírokat, amelyek kamatlába meghatározott tényezők, például a bankközi piaci, illetve európiaci kamatlábak alapján változik, szintén hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak kell tekinteni;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 4. cikkének (források) 3. a) pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 18 standardban, valamint a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdésében ismertetett közzétételi előírásokban.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ez a változó a 42 12 0 változó része.

Kód

:

42 13 0

Megnevezés

:

Értékpapírokból származó bevételek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a tőkearányosan jövedelmező értékpapírok, a részesedéssel járó érdekeltségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedések összes osztalékát és egyéb bevételét. A befektetési társaságokban lévő részesedésekből származó bevételt is ez a tétel tartalmazza. Az IFRS 7 eredménykimutatást alkalmazó hitelintézetek esetében a változó korlátozódhat a csak osztalékból származó bevételre. Ilyen esetben tájékoztatni kell az Eurostatot.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 3. a), 3. b) és 3. c) pontját aggregátumként és 28. cikkének B. 2. a), 2. b) és 2. c) pontját aggregátumként. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 18 standard 35. bekezdését, valamint a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. a) bekezdését.

Kód

:

42 13 1

Megnevezés

:

Bevétel részvényekből és egyéb tőkearányosan jövedelmező értékpapírokból

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza az összes osztalékot és egyéb bevételt a részvényekből és egyéb tőkearányosan jövedelmező értékpapírokból, kivéve a részesedéssel járó érdekeltségekből, valamint a kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből származó bevételt. Az IAS 30 eredménykimutatást alkalmazó hitelintézetek esetében a változó korlátozódhat a csak osztalékból származó bevételre. Ilyen esetben tájékoztatni kell az Eurostatot.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 3. a) és 28. cikkének B. 2. a) pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ez a változó a 42 13 0 változó része és a Termelési érték (12 12 0 változó) kiszámításánál használatos.

Kód

:

42 14 0

Megnevezés

:

Kapott jutalékbevételek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A kapott jutalékbevételek közé tartozik a harmadik személyeknek nyújtott összes szolgáltatás díjbevétele, különösen:

jutalékok garanciákért, más kölcsönadók javára végzet kölcsönkezelésért, harmadik személy javára teljesített értékpapírügyletekért,

jutalékok és egyéb díjak ráfordításai, valamint bevételei fizetési forgalom lebonyolításáért, számlakezelésért, díjak és jutalékok értékpapírok megőrzéséért és letétkezeléséért,

jutalékok harmadik személy javára teljesített devizaügyletekért, illetve pénzérmék és nemesfém értékesítéséért és beszerzéséért,

jutalékok megtakarítással és biztosítási szerződésekkel, illetve kölcsönökkel kapcsolatban végzett ügynöki szolgáltatásokért.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 4. és 28. cikkének B. 3. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót a Termelési érték (12 12 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 15 0

Megnevezés

:

Fizetendő jutalékráfordítások

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A fizetendő jutalékráfordítások közé tartoznak a harmadik személyek által teljesített szolgáltatások jutalékráfordításai, különösen:

jutalékok garanciákért, más kölcsönadók javára végzet kölcsönkezelésért, harmadik személy javára teljesített értékpapírügyletekért,

jutalékok és egyéb díjak ráfordításai, valamint bevételei fizetési forgalom lebonyolításáért, számlakezelésért, díjak és jutalékok értékpapírok megőrzéséért és letétkezeléséért,

jutalékok harmadik személy javára teljesített devizaügyletekért, illetve pénzérmék és nemesfém értékesítéséért és beszerzéséért,

jutalékok megtakarítással és biztosítási szerződésekkel, illetve kölcsönökkel kapcsolatban végzett ügynöki szolgáltatásokért.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 5. és 28. cikkének A. 2. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót az „Áruk és szolgáltatások összes beszerzése” változó (13 11 0) kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 20 0

Megnevezés

:

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó a következőket foglalja magában:

1.

a nem befektetett pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokkal kapcsolatos ügyletek nettó eredménye az ilyen értékpapírokra vonatkozó értékhelyesbítéssel és visszaértékeléssel együtt, a 86/635 irányelv 36. cikkének 2. bekezdése alkalmazásának esetén figyelembe véve az elszámolásnál az említett cikk alkalmazásából eredő különbözetet; mindazonáltal azon tagállamok esetében, amelyek élnek a 86/635 irányelv 37. cikkében megadott választási lehetőséggel, ezek a nettó eredmények, értékhelyesbítések és visszaértékelések kizárólag akkor mutathatók ki, ha olyan értékpapírokra vonatkoznak, amelyek a kereskedelmi célú értékpapír-állományba tartoznak. Idetartoznak a Bizottság 1725/2003 rendeletében foglalt IAS 32 és IAS 39 alkalmazásából eredő értékhelyesbítések és visszaértékelések is.

2.

a devizaügyletek nettó eredménye, kivéve a határidős fedezeti ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összegét, amely természeténél fogva kamatjellegű;

3.

a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos egyéb vételi és eladási ügyletek nettó eredménye, beleértve a nemesfémekkel kapcsolatos ügyleteket is.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 6. bekezdését és 28. cikkének A. 3. vagy B. 4. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. a) bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót a Termelési érték (12 12 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 31 0

Megnevezés

:

Egyéb működési bevételek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Más kategóriákban nem szereplő működési bevételek. Ez a tétel nem tartalmazhatja a rendkívüli bevételeket.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 7. és 28. cikkének B. 7. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 1 standard 86. bekezdését (egyéb bevételek).

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót a Termelési érték (12 12 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 32 0

Megnevezés

:

Általános igazgatási költségek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó a „Személyi jellegű kifizetések” (13 31 0 változó) és az „Egyéb igazgatási költségek” (42 32 2 változó) összege.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 8. a) és 8. b) pontját aggregátumként és 28. cikkének A. 4. a) és 4. b) pontját aggregátumként. Nincs hivatkozás a Bizottság 108/2006 rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdésében.

Kód

:

42 32 2

Megnevezés

:

Egyéb igazgatási költségek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Egyéb igazgatási költségek, amelyek nem szerepelnek a 13 31 0 változóban.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 8. b) és 28. cikkének A. 4. b) pontját. Nincs hivatkozás a Bizottság 108/2006 rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdésében.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót az „Áruk és szolgáltatások összes beszerzése” (13 11 0 változó) és az „Általános igazgatási költségek” (42 32 0 változó) kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 33 0

Megnevezés

:

Egyéb működési ráfordítások

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Más kategóriákban nem szereplő működési ráfordítások. Ez a tétel nem tartalmazhatja az adókat és a rendkívüli költségeket.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 10. és 28. cikkének A. 6. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 1 standard 91. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

Ezt a változót az „Áruk és szolgáltatások összes beszerzése” változó (13 11 0) kiszámításánál kell használni.

Kód

:

42 35 0

Megnevezés

:

Értékhelyesbítések és visszaértékelések a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint céltartalék a függő kötelezettségekre és a biztos (jövőbeni) kötelezettségekre

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

1.

Ez a változó magában foglalja egyrészt az értékhelyesbítések ráfordítását a kölcsönök és hitelek tekintetében, valamint a céltartalékképzést a Mérlegen kívüli tételek között kimutatott függő kötelezettségekre és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre, másrészt a leírt kölcsönök és hitelek minősítésének javulásából származó követelés-visszaértékelés bevételét, a korábbi értékhelyesbítések és céltartalékképzés sztornírozott összegét.

2.

Azon tagállamok esetében, amelyek élnek a 86/635 irányelv 37. cikkében meghatározott választási lehetőséggel, ez a tétel szintén tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részesedések között kimutatott olyan értékpapírokkal kapcsolatos ügyletekből származó nettó eredményt, amelyek nem befektetett pénzügyi eszközként vannak nyilvántartva és nem tartoznak a kereskedelmi célú értékpapírok állományába, továbbá az ilyen értékpapírokra vonatkozó értékhelyesbítéseket és visszaértékeléseket, a 86/635 irányelv 36. cikke 2. bekezdésének alkalmazása esetén, figyelembe véve az elszámolásban az említett cikk alkalmazásából eredő különbözetet.

3.

Az e tételek alatt szereplő ráfordítások és bevételek ellentételezhetők egymással oly módon, hogy csak egy nettó tétel (bevétel vagy ráfordítás) kerüljön kimutatásra.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 11. és 12. bekezdését és 28. cikkének A. 7. és B. 5. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 37 standard 84. bekezdését (céltartalékképzés függő kötelezettségekre és biztos jövőbeni kötelezettségekre).

Kód

:

42 36 0

Megnevezés

:

Egyéb értékhelyesbítések és visszaértékelések

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

1.

Ez a változó magában foglalja egyrészt az értékhelyesbítések ráfordításait a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, köztük a fix hozamú értékpapírok és részesedések tekintetében, másrészt a korábbi értékhelyesbítések sztornírozott összegét, feltéve, hogy a ráfordítások és bevételek olyan átruházható értékpapírokra vonatkoznak, amelyek befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírok, részesedéssel járó érdekeltségek, valamint kapcsolt vállalkozásokban való részesedések.

2.

Az e tételek alatt szereplő ráfordítások és bevételek ellentételezhetők egymással oly módon, hogy csak egy nettó tétel (bevétel vagy ráfordítás) kerüljön kimutatásra.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 9. 13. és 14. bekezdését és 28. cikkének A. 5, A. 8. és B. 6. pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 30 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kód

:

42 40 0

Megnevezés

:

Szokásos tevékenységek eredménye

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ezt a változót az 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 22. és az azt követő cikkei határozzák meg a Szerződés bizonyos típusú vállalatok éves beszámolóiról szóló 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján. Az IAS/IFRS standardok nem engedik a rendkívüli eredmények külön megjelenítését a vállalkozások beszámolóiban. Azokban az országokban, ahol az IAS/IFRS szabványokat alkalmazzák a hitelintézetek egyes beszámolóira, ezt a változót a továbbiakban nem kell továbbítani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 15. és 16. bekezdését és 28. cikkének A. 9., A. 10. és B. 8. pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kód

:

42 50 0

Megnevezés

:

Rendkívüli eredmény

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ezt a változót az 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 22. és az azt követő cikkei határozzák meg a Szerződés bizonyos típusú vállalatok éves beszámolóiról szóló 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján. Az IAS/IFRS standardok nem engedik a rendkívüli eredmények külön megjelenítését a vállalkozások beszámolóiban. Azokban az országokban, ahol az IAS/IFRS szabványokat alkalmazzák a hitelintézetek egyes beszámolóira, ezt a változót a továbbiakban nem kell továbbítani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 19. pontját és 28. cikkének A. 13. és B. 10. pontját. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kód

:

42 51 0

Megnevezés

:

Összes adó (a szokásos üzleti tevékenység eredménye és a rendkívüli eredmény után fizetett adók, egyéb adók)

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ezt a változót az 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 22. és az azt követő cikkei határozzák meg a Szerződés bizonyos típusú vállalatok éves beszámolóiról szóló 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 15., 20. és 22. pontját és 28. cikkének A. 9., A. 12. és A. 14. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 1 standard 81. e) bekezdését.

Kód

:

42 60 0

Megnevezés

:

A pénzügyi év eredménye

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ezt a változót az 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv 22. és az azt követő cikkei határozzák meg a Szerződés bizonyos típusú vállalatok éves beszámolóiról szóló 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 23. pontját és 28. cikkének A. 15. és B. 11. pontját. Lásd a Bizottság 1725/2003/EK rendeletében foglalt IAS 1 standard 81. f) bekezdését.

Kód

:

43 11 0

Megnevezés

:

Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és hitelek

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a hitelintézetektől eltérő hazai vagy külföldi ügyfeleknek kölcsön vagy hitel formájában nyújtott eszközök összes típusát, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kölcsönök és hitelek számítanak.

Megjegyzés

:

Lásd a 16/635/EGK irányelv 4. cikkének 4. pontját (Eszközök) és 16. cikkét (4. eszköztétel). Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 8. bekezdését.

Kód

:

43 21 0

Megnevezés

:

Kötelezettségek ügyfelekkel szemben

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőkkel szemben fennálló összes tartozást, függetlenül azok tényleges megnevezésétől.

Kivételnek csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban vagy más értékpapírokban foglalt kötelezettségek számítanak.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 4. cikkének 2. a) és 2. b) pontját aggregátumként (Források) és 19. cikkét (2. forrástétel). Lásd a Bizottság 108/2006 rendeletében foglalt IFRS 7 standard 8. bekezdését.

Kód

:

43 29 0

Megnevezés

:

Tőke és tartalékok összesen

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a jegyzett tőkét és a tartalékokat. A jegyzett tőke tartalmazza valamennyi olyan összeget, függetlenül azok tényleges megnevezésétől, amelyek az érintett intézmény jogi formájával összhangban a nemzeti jogszabályok értelmében a részvényesek vagy más tulajdonosok által jegyzett tőkének minősülnek. A tartalékok tartalmazzák a 78/660/EGK irányelv 9. cikkében a Források A. IV tételében felsorolt típusú tartalékokat, az ott leírt meghatározásnak megfelelően. A tagállamok előírhatnak más tartaléktípusokat is, amennyiben szükséges az olyan hitelintézetek számára, amelyek jogi formája nem felel meg a 78/660/EGK irányelvben foglaltaknak.

Megjegyzés

:

Lásd a 9/635/EGK irányelv 4. cikkének 7., 9., 10., 11., 12., 13., 14. (Források) és 16. (Eszközök) pontját aggregátumként. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kód

:

43 30 0

Megnevezés

:

Mérlegfőösszeg

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a változó a mérleg eszközoldali 1–15. tételeinek vagy a mérleg forrásoldali 1–14. tételeinek összege, a 86/635 irányelv 4. cikkében foglaltaknak megfelelően. A mérlegfőösszeg általában egyenlő a mérleg eszközoldali összes tételének összegével vagy a mérleg forrásoldali összes tételének összegével.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 4. cikkét. Ezt a tételt nem említik külön a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standardban ismertetett közzétételi előírásokban.

Kód

:

43 31 0

Megnevezés

:

Mérlegfőösszeg az anyavállalat székhelye szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A mérlegfőösszeget (lásd 43 30 0 változó) az anyavállalat székhelye szerint kell bontani.

A 11 11 4 változó bontásával összhangban, a mérlegfőösszeget meg kell bontani egy olyan részre, amely a belföldi ellenőrzés alatt álló hitelintézetekkel kapcsolatos, és egy olyan részre, amely a külföldi ellenőrzés alatt álló hitelintézetekkel kapcsolatos. Az anyavállalatot a végső ellenőrzést gyakorló intézményi egység szerint kell nyilvántartásba venni az Európai Parlament és a Tanács 716/2007 rendeletében meghatározottak szerint.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Mérlegfőösszeg az anyavállalat székhelye szerinti bontásban” változó a „Mérlegfőösszeg” (43 30 0) további bontása.

Kód

:

43 32 0

Megnevezés

:

Mérlegfőösszeg jogi forma szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A mérlegfőösszeget (lásd 43 30 0 változó) a következők szerint kell a jogi forma szerint bontani: bejegyzett részvénytársaságok, szövetkezetek, közjogi vállalatok, az Európai Gazdasági Térség tagállamán kívüli országban székhellyel rendelkező társaságok fióktelepei, egyéb.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Mérlegfőösszeg jogi forma szerinti bontásban” változó a „Mérlegfőösszeg” (43 30 0) további bontása.

Kód

:

44 11 0

Megnevezés

:

Kapott kamat és kamatjellegű bevételek a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A „Kapott kamat és kamatjellegű bevételek” változó meghatározása:

1)

a fix kamatozású értékpapírokból származó összes bevétel, függetlenül a kiszámítás módjától. Az ilyen bevételek magukban foglalják azt az időarányos bevételt, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. A változót a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriák szerint kell megbontani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 1. és 28. cikkének B. 1. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Kapott kamat és kamatjellegű bevételek a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban” a „Kapott kamat és kamatjellegű bevételek” (42 11 0) további bontása.

Kód

:

44 12 0

Megnevezés

:

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” változó meghatározása:

1)

a következőkből származó összes ráfordítás, függetlenül a számítás módjától: hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, „Okiratban foglalt kötelezettségek” és „Hátrasorolt kötelezettségek”. Az ilyen ráfordítások magukban foglalják azt az időarányos ráfordítást, amely az eszközöknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél magasabb beszerzési értékéből, illetve a kötelezettségeknek a lejárati időpontban kifizetésre kerülő összegnél alacsonyabb szerződés szerinti összegéből származó különbözetből adódik;

2)

a származtatott ügyletekből eredő bevételeknek és ráfordításoknak a szerződés szerinti lejárati idő alapján meghatározott időarányos összege, amely természeténél fogva kamat jellegű;

A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. A változót a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriák szerint kell megbontani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 2. és 28. cikkének A.1. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban” a „Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások” (42 12 0) további bontása.

Kód

:

44 13 0

Megnevezés

:

Kapott jutalékok a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A kapott jutalékok közé tartozik a harmadik személyeknek nyújtott összes szolgáltatás díjbevétele. A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. A változót a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriák szerint kell megbontani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 4. és 28. cikkének B. 3. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Kapott jutalékok a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban” a „Kapott jutalékok” (42 14 0) további bontása.

Kód

:

44 14 0

Megnevezés

:

Fizetendő jutalékok a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A fizetendő jutalékokat a 86/635/EGK irányelv 31. cikke határozza meg. A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. A változót a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriák szerint kell megbontani.

Megjegyzés

:

Lásd a 86/635/EGK irányelv 27. cikkének 5. és 28. cikkének A. 2. pontját. Lásd a Bizottság 108/2006/EK rendeletében foglalt IFRS 7 standard 20. bekezdését.

Kapcsolat egyéb változókkal:

A „Fizetendő jutalékok a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban” a „Fizetendő jutalékok” (42 15 0) további bontása.

Kód

:

45 11 0

Megnevezés

:

Az összes EGT-fióktelep földrajzi bontása

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A „fióktelep” fogalmának meghatározását az 1989. december 15-i 89/646/EGK tanácsi irányelv 1. cikke határozza meg, illetve részletesebb kifejtése a szolgáltatásnyújtás szabadságáról és a közérdekről szóló bizottsági közleményben a második banki irányelvben (95/C 291/06) található.

Megjegyzés

:

Az EGT-fióktelepek számát a befogadó tagállam szempontjából EGT-országok szerint egyenként kell megbontani.

Kód

:

45 21 0

Megnevezés

:

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek földrajzi bontása

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Más EGT-országban lévő központtal rendelkező fióktelepek által a befogadó országban elkönyvelt kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (lásd 42 11 0 változó), EGT-országonként bontva.

Kód

:

45 22 0

Megnevezés

:

Mérlegfőösszeg földrajzi bontása

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Más EGT-országban lévő központtal rendelkező, a befogadó országban működő fióktelepek mérlegfőösszege (lásd 43 30 0 változó), EGT-országonként bontva.

Kód

:

45 31 0

Megnevezés

:

Más EGT-országokban a szolgáltatások üzletszerű nyújtásának szabadsága révén kapott kamatok és kamatjellegű bevételek földrajzi bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A hazai tagállam által engedélyezett hitelintézetek által – a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – más EGT-országban elkönyvelt kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (lásd 42 11 0 változó), EGT-országonként bontva.

Kód

:

45 41 0

Megnevezés

:

Nem EGT-országokban a fióktelep üzleti tevékenysége útján kapott kamatok és kamatjellegű bevételek földrajzi bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (lásd 42 11 0 változó), amelyeket a hazai tagállamban engedélyezett hitelintézetek nem EGT-országban lévő fióktelepei könyveltek el.

A bontás az alábbiak szerint készítendő el: Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Kód

:

45 42 0

Megnevezés

:

Nem EGT-országokban a szolgáltatások üzletszerű nyújtásának szabadsága révén kapott kamatok és kamatjellegű bevételek földrajzi bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A hazai tagállam által engedélyezett hitelintézetek által – a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján – elkönyvelt kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (lásd 42 11 0 változó), nem EGT-országokban.

A bontás az alábbiak szerint készítendő el: Svájc, Amerikai Egyesült Államok, Japán, egyéb harmadik országok (a világ többi része).

Kód

:

47 11 0

Megnevezés

:

Számlák száma a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez a hitelintézetek által a pénzügyi év végén vezetett számlák számát tartalmazza. A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. A számlák száma a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriákhoz kapcsolódik.

Kód

:

47 12 0

Megnevezés

:

Ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és előlegek száma a CPA-(al)kategóriák szerinti bontásban

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

Ez az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és előlegek számát tartalmazza a pénzügyi év végén. A termékek szerinti bontás a termékeknek a pénzügyi közvetítői szolgáltatási és az ezt kisegítő tevékenységek szerinti besorolásán alapul. Az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és előlegek száma a megfelelő szintű CPA-(al)kategóriákhoz kapcsolódik.

Kód

:

47 13 0

Megnevezés

:

Hitelintézetek tulajdonában álló bankautomaták (ATM) száma

Melléklet

:

VI.

Meghatározás:

A „bankautomata” (ATM) fogalma elektronikus banki szolgáltatásokat nyújtó gépek különböző formáit takarja, mint például pénzfelvevő (bankjegykiadó) automaták, kifizetéseket végző és tranzakció-lekérdező készülékek, pénzváltó automaták, többcélú kártyafeltöltő készülékek stb.

Kód

:

48 00 1

Megnevezés

:

Tagok által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a nyugdíjszerződések alapján az üzleti év során a tagok által fizetendő összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, beleértve a kötelező hozzájárulásokat, az egyéb rendszeres hozzájárulásokat és az önkéntes kiegészítő hozzájárulásokat.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Tagok által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 1) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 2

Megnevezés

:

Munkáltatók által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a nyugdíjszerződések alapján az üzleti év során a munkáltatók által fizetendő összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, beleértve a kötelező hozzájárulásokat, az egyéb rendszeres hozzájárulásokat és az önkéntes kiegészítő hozzájárulásokat.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Munkáltatók által fizetendő nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 2) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 3

Megnevezés

:

Beáramló jövedelemátutalások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó az összes beáramló jövedelemátutalást tartalmazza. Ezek az átutalások általában más nyugdíjalapoktól, illetve biztosítótársaságoktól származnak. Amikor egy munkavállaló munkáltatót vált, gyakran lehetősége van arra, hogy eddigi munkáltatója nyugdíjalapjánál vagy nyugdíjbiztosítási programjában megszerzett nyugdíjjogosultságának összegét átvehesse az új munkáltató nyugdíjalapjába.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Beáramló jövedelemátutalások” változót (48 00 3) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 4

Megnevezés

:

Egyéb nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a nyugdíjszerződések alapján az üzleti év során fizetendő összes nyugdíjpénztári hozzájárulást (például a központi vagy a tartományi/helyi (ön)kormányzatoktól, egyénektől és egyesülésektől érkező hozzájárulásokat).

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyéb nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 4) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 5

Megnevezés

:

Szolgáltatással meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a nyugdíjalapokkal kötött szerződések alapján a szolgáltatással meghatározott sémáknak járó, az üzleti év során esedékes összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, beleértve az összes rendszeres, önkéntes és egyéb hozzájárulást.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Szolgáltatással meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 5) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 6

Megnevezés

:

Befizetéssel meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a nyugdíjalapokkal kötött szerződések alapján a befizetéssel meghatározott sémáknak járó, az üzleti év során esedékes összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, beleértve az összes rendszeres, önkéntes és egyéb hozzájárulást.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befizetéssel meghatározott sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 6) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 00 7

Megnevezés

:

Vegyes sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a nyugdíjalapokkal kötött szerződések alapján a vegyes sémáknak járó, az üzleti év során esedékes összes nyugdíjpénztári hozzájárulást, beleértve az összes rendszeres, önkéntes és egyéb hozzájárulást.

Megjegyzés

:

A vegyes sémák a szolgáltatással meghatározott és a fizetéssel meghatározott sémák elemeit egyaránt tartalmazó sémák.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Vegyes sémákba fizetett nyugdíjpénztári hozzájárulások” változót (48 00 7) az „Árbevétel” változó (12 11 0) kiszámítása során kell használni.

Kód

:

48 01 0

Megnevezés

:

Befektetési jövedelem (PF)

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó a befektetésekből, befektetések értékhelyesbítéséből, valamint az eszköztartási nyereség és veszteségből származó bevételeket tartalmazza. Tartalmazza a kapott bérleti díjakat, kamatbevételeket, osztalékokat, valamint az eszköztartási nyereséget és veszteséget.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Befektetési jövedelem (PF)” változó (48 01 0) tartalmazza az „Eszköztartási nyereség és veszteség” változót (48 01 1).

Kód

:

48 01 1

Megnevezés

:

Eszköztartási nyereség és veszteség

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó az eredménykimutatásban kimutatott eszköztartási nyereséget és veszteséget tartalmazza. Az eszköztartási nyereség és veszteség a befektetéseknek az elszámolási időszak kezdetén (vagy ha az későbbi, a beszerzéskor) történt értékelése és az elszámolási időszak végén (vagy ha az korábbi, az eladáskor) történt értékelése közötti eltérésből származik.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Eszköztartási nyereség és veszteség” változót (48 01 1) a „Befektetési jövedelem (PF)” változó (48 01 1) kiszámításánál kell használni.

Kód

:

48 02 1

Megnevezés

:

Kapott biztosítási díjak

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól az engedményezett kockázatok révén kapott térítéseket tartalmazza.

Kód

:

48 02 2

Megnevezés

:

Egyéb bevételek (PF)

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Az egyéb bevételek tartalmazzák a nyugdíjalapoknak a nyugdíjjárulékból és befektetésekből származó bevételein kívüli összes bevételét, mint például a jutalékbevételeket és egyéb bevételeket.

Kód

:

48 03 0

Megnevezés

:

Nyugdíjkiadás összesen

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a nyugdíjbiztosítási rendszerek tagjai és azok hozzátartozói részére teljesített mindenfajta kiadást, a kiáramló jövedelemátutalásokat, stb. Idetartoznak a biztosítókra engedményezett kockázatokkal kapcsolatos bevételt jelentő kiadások is.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Nyugdíjkiadás összesen” (48 03 0) kiszámítása az alábbiak szerint történik:

Rendszeres nyugdíjfolyósítás (48 03 1)

+

Egyösszegű nyugdíjfolyósítás (48 03 2)

+

Kiáramló jövedelemátutalások (48 03 3).

Kód

:

48 03 1

Megnevezés

:

Rendszeres nyugdíjfolyósítás

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza az összes rendszeres nyugdíjfolyósítást (például évjáradék).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Rendszeres nyugdíjfolyósítás” változót (48 03 1) a „Nyugdíjkiadás összesen” változó (48 03 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

48 03 2

Megnevezés

:

Egyösszegű nyugdíjfolyósítás

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza az összes egyszeri nyugdíjfolyósítást.

Kapcsolat egyéb változókkal

Az „Egyösszegű nyugdíjfolyósítás” változót (48 03 2) a „Nyugdíjkiadás összesen” változó (48 03 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

48 03 3

Megnevezés

:

Kiáramló jövedelemátutalások

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó az összes kiáramló jövedelemátutalást tartalmazza (ez rendszerint az a megszerzett nyugdíjjogosultsági összeg, amelyet átadnak a másik nyugdíjalapnak, illetve biztosítótársaságnak, amikor a munkavállaló munkáltatót változtat, és ezután új munkáltatójának nyugdíjalapjához, illetve biztosítási rendszeréhez tartozik).

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Kiáramló jövedelemátutalások” változót (48 03 3) a „Nyugdíjkiadás összesen” változó (48 03 0) változó kiszámításánál kell használni.

Kód

:

48 04 0

Megnevezés

:

Technikai céltartalék (tartalék) nettó változása

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó magában foglalja a technikai tartalékokban bekövetkezett mindenfajta változás nettó értékét Ide tartoznak a technikai tartalékok nyugdíjalapok közötti átadásából származó bevételek és kiadások.

Kód

:

48 05 0

Megnevezés

:

Fizetendő biztosítási díj

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a biztosító, illetve viszontbiztosító társaságokra engedményezett mindenfajta kockázattal kapcsolatosan fizetendő összes biztosítási díjat.

Kód

:

48 06 0

Megnevezés

:

Működési költségek összesen

Melléklet

:

VII.

Meghatározás:

Ez a változó tartalmazza a következőkkel kapcsolatos összes költséget: nyugdíjjárulékok beszedése, portfoliókezelés, nyugdíjkifizetések intézése, továbbá jutalékok, egyéb külső ráfordítások árukra és szolgáltatásokra és személyi jellegű ráfordítások.

Kapcsolat egyéb változókkal

A „Működési költségek összesen” (48 06 0) kiszámítása az alábbiak szerint történik:

Személyi jellegű kifizetések (13 31 0)

+

Áruk és szolgáltatások összes beszerzése (13 11 0).