13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/1

---

A BIZOTTSÁG 126/2009/EK RENDELETE

(2009. február 12.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. február 13-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/3

---

A BIZOTTSÁG 127/2009/EK RENDELETE

(2009. február 12.)

a kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EGK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikke f) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 1993. július 28-i 2131/93/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében az említett rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok felvásárolhatják a gabonaféléket, akár az 1234/2007/EK rendelet 11. cikkében foglalt intervenció keretében, akár az említett rendelet 47. cikkében említett különleges intervenciós intézkedések keretében.

(3)

A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonát a közösségi felvásárlók közötti diszkriminációtól mentesen kell értékesíteni. E cél elérését elsősorban versenytárgyalási eljárás alkalmazása teszi lehetővé. Azonban egyes esetekben más értékesítési módok alkalmazását is lehetővé kell tenni.

(4)

A Közösségen belül valamennyi érdekelt fél számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, a versenytárgyalási eljárásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni, és a közzététel időpontja és az ajánlatok benyújtási határidejének első zárónapja között megfelelő időtartamnak kell rendelkezésre állnia. Azonban e közzététel nem szükséges az 5 000 tonnánál kisebb mennyiségek esetében.

(5)

Az intervenciós készletekben tárolt termékek elsősorban emberi és állati élelmezésre szolgálnak, figyelemmel a gabonafélék piacán előálló egyedi helyzetekre. A készletek mennyisége és minősége azonban – átmenetileg és esetenként – szükségessé teheti, hogy más célra fordítsák őket, többek között a Közösség kötelezettségeinek teljesítése érdekében, ha ez a készletek állapota miatt indokolt, és nem veszélyezteti a hagyományos élelmiszerpiacok ellátását.

(6)

A bioüzemanyag-előállítás célját szolgáló gabonafeldolgozásnak a közösségi közlekedésben való fokozottabb igénybevétele része mindazon intézkedéseknek, amelyekkel a Közösség teljesíteni igyekszik környezetvédelmi kötelezettségeit. A bioüzemanyag használatának előmozdítása révén tehát új piac nyílhat meg a tagállamok intervenciós hivatalainak birtokában lévő mezőgazdasági termékek számára, feltéve, hogy a gabonafélék értékesítésére alkalmazandó árfeltételeket hozzáigazítják a bioüzemanyagok piacának sajátosságaihoz. Esetenként azonban különösen nehéz a bioetanol előállítására alkalmas gabonaféléket beszerezni és bioüzemanyagként felhasználni. Az ilyen esetekre indokolt előírni, hogy az intervenciós készleteket különleges árfeltételek szerint lehessen felszámolni.

(7)

Az intervenciós gabonakészleteknek a közösségi piacon való értékesítése mindig a rendelkezésre álló készletek és a piaci helyzet függvényében történik. A piacokon előálló sajátos vagy rendkívüli körülmények befolyásolhatják vagy meghatározhatják az ilyen értékesítést, amelynek így e körülmények figyelembevételével kell megtörténnie. E célból olyan árfeltételeket indokolt előírni, amelyek alkalmasak egyrészt a piaci zavarok megelőzésére, másrészt az értékesítéseknek az említett körülmények függvényében történő lebonyolítására. Mindkét cél megvalósul, ha az értékesítési ár – a versenytárgyalási eljárás tárgyát képező gabona minőségére is tekintettel – az érintett fogyasztói piacon tapasztalt árnak felel meg, figyelembe véve a szállítási költségeket.

(8)

A gabona exportra történő értékesítésének olyan áron kell történnie, amely minden esetben a piaci trendek és szükségletek figyelembevételével kerül meghatározásra. Azonban az ilyen értékesítések nem vezethetnek torzulásokhoz a szabad piacról történő kivitel rovására. Ezért indokolt, hogy a Bizottság a benyújtott ajánlatok alapján értékesítési minimálárat határozzon meg.

(9)

Az értékesítési minimálárat a Bizottság állapítja meg az ajánlatok benyújtásának napján rendelkezésre álló összes lényeges adat alapján. A spekuláció megakadályozása, valamint a versenytárgyalási eljárásban érdekeltek számára az azonos feltételek biztosítása érdekében feltétlenül szükséges az ajánlattevő ajánlatához mellékelni a kiviteli engedély iránti kérelmet, szükség esetén az export-visszatérítés vagy exportlefölözés előzetes rögzítése iránti kérelemmel együtt.

(10)

A különböző tételekre benyújtott ajánlatok kizárólag akkor hasonlíthatók össze, ha azonos helyzetben lévő gabonára vonatkoznak. A versenytárgyalásra bocsátott gabonát különböző helyeken tárolják. Az összehasonlíthatóságot jobban biztosítja az, ha a sikeres ajánlattevő részére visszatérítik a szóban forgó gabona tárolóhelyétől a kilépés helyéig történő szállítás legalacsonyabb költségét. Azonban költségvetési okok miatt ilyen visszatérítést kizárólag a legalacsonyabb költséggel elérhető kiléptetési helyig lehet nyújtani. Ezt a helyet a gabonaexporthoz szükséges felszereltség alapján kell meghatározni.

(11)

A tengeri kikötővel nem rendelkező tagállamokban az ajánlattevőket nagyobb szállítási költség terheli az értékesítésre ajánlott gabona tekintetében. Ebből kifolyólag, ezekből a tagállamokból nehezebb a gabonát exportálni, ami hosszabb időtartamú intervenciós tárolást von maga után, és ez a közösségi költségvetés számára többletköltséget jelent. Következésképpen egyes esetekben lehetőséget kell biztosítani a tárolási hely és a kiléptetési hely közötti legalacsonyabb szállítási költségek finanszírozására annak érdekében, hogy az ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(12)	Az Unióhoz való csatlakozásuk előtt a közép-európai országok szokásos kiléptetési kikötői a horvátországi Rijeka és Split kikötői voltak. Szükséges tehát Rijekát és Splitet felvenni az exportálás esetén visszatéríthető szállítási költségek kiszámításához figyelembe vett kiléptetési helyek közé.

(13)	A versenytárgyalási eljárás csak akkor bonyolítható le megfelelően, ha az érintettek valós ajánlatot nyújtanak be. Ez a cél csak olyan biztosíték előírásával érhető el, amely csak az értékesítési árnak a megállapított határidőn belüli megfizetésekor szabadítható fel.

(14)

Exportra vonatkozó versenytárgyalási eljárás esetében intézkedni kell annak biztosításáról, hogy a gabona ne kerüljön vissza a közösségi piacra. Ez a veszély akkor áll fenn, ha az értékesítési ár alacsonyabb, mint a belső piacon történő viszonteladás esetén alkalmazandó minimálár. Ennek megfelelően ilyen esetekben rendelkezni kell olyan másik biztosíték nyújtásáról, amely az értékesítési ár és a fenti minimálár közti különbözettel egyenlő. Ebből következően ez a biztosíték kizárólag akkor szabadítható fel, ha a gabonát exportálni szándékozó sikeres ajánlattevő, a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (4) 16. cikke szerinti igazolással szolgál.

(15)	A gabonafélékre vonatkozó intervenciós rendszer eredményes igazgatása érdekében indokolt meghatározni, hogy a tagállamoknak mely adatokat kell közölniük a Bizottsággal, és indokolt előírni, hogy ezeket elektronikus úton továbbítsák.

(16)	Annak biztosítására, hogy az intervenciós készletek értékesítése gyorsan, és amennyire lehetséges, a kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történjék, a szerződés odaítéléséből származó jogok és kötelezettségek tekintetében meghatározott határidőt szükséges megállapítani.

(17)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban állnak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

VERSENYTÁRGYALÁS ÚTJÁN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS

1. cikk

Értékesítés

(1)   A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok (a továbbiakban: intervenciós hivatalok) által az 1234/2007/EK rendelet 11. cikkének megfelelően felvásárolt gabona értékesítése versenytárgyalás útján, vagy a közösségi piacon történő viszonteladás esetén, nyilvános árverés útján történik.

(2)   E rendelet alkalmazásában „versenytárgyalás” az érdekelt felek ajánlati felhívás keretében történő versenyeztetése, amelynek során az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő ajánlatok közül a szerződést minden tétel tekintetében az az ajánlat nyeri el, amelyik a legkedvezőbb, azzal hogy az ajánlott ár legalább egyenlő a Bizottság által a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott értékesítési minimálárral.

2. cikk

A versenytárgyalási eljárás megnyitása

A versenytárgyalási eljárás megnyitásáról rendelkező határozatokat az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghozni. A határozatban elsősorban a következőket kell megállapítani:

a)	a versenytárgyalási eljárás tárgyát képező mennyiségeket;

b)	egyedi versenytárgyalási eljárások esetén az ajánlatok benyújtási határidejének zárónapját, és folyamatos versenytárgyalási eljárás esetén az ajánlatok benyújtására nyitva álló első és utolsó napot.

Az első albekezdésben említett határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététellel valamennyi érdekelt fél tudomására kell hozni.

A közzététel és az ajánlatok benyújtási határidejének első zárónapja között legalább hat napnak kell eltelnie.

3. cikk

A versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetmény

(1)   Az intervenciós hivatalok legalább négy nappal az ajánlatok benyújtási határidejének első zárónapja előtt versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményt fogalmaznak meg és tesznek közzé, amelyben fel kell tüntetni a következőket:

a)	az értékesítés e rendelet rendelkezéseivel összeegyeztethető kiegészítő záradékait és feltételeit;

b)	az egyes tételeknek az intervenciós hivatal által történő felvásárláskor vagy a később lefolytatott vizsgálatok során megállapított főbb fizikai és műszaki jellemzőit;

c)	a tárolás helyét, és a tárolást végzők nevét és címét.

(2)   Az intervenciós hivatalok biztosítják versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetmény közzétételét, különösen székhelyükön történő kifüggesztéssel, valamint weboldalukon vagy az illetékes minisztérium weboldalán való megjelentetéssel. Folyamatos versenytárgyalási eljárás esetén a hirdetményben meg kell határozni az egyes részfelhívásokra vonatkozó benyújtási határidőket.

(3)   A versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményben fel kell tüntetni azokat a legkisebb mennyiségeket, amelyekre ajánlatot lehet tenni.

(4)   A versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményt és annak valamennyi módosítását az ajánlatok benyújtási határidejének első zárónapját megelőzően meg kell küldeni a Bizottság részére.

4. cikk

A gabona minősége

Az intervenciós hivatalok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy az érdekelt felek az ajánlatuk benyújtása előtt felmérhessék az áruba bocsátott gabona minőségét.

5. cikk

Ajánlatok

(1)   A benyújtott ajánlatokat annak a tételnek a tényleges minősége figyelembevételével kell elkészíteni, amelyre azok vonatkoznak.

(2)   A benyújtott ajánlatokat sem módosítani, sem visszavonni nem lehet.

(3)   Az ajánlat kizárólag akkor érvényes, ha azokhoz igazolást mellékelnek arról, hogy az ajánlattevő 5 EUR/tonna biztosítékot letétbe helyezett.

II.   FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI PIACON VALÓ ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

6. cikk

A versenytárgyalási eljárásra vonatkozó korlátozások

(1)   A 2. cikk nem alkalmazható az 5 000 tonna alatti mennyiségekre vonatkozó versenytárgyalási eljárásokra.

(2)   A 2. cikkben foglalt versenytárgyalási eljárások valamely különleges felhasználásra és/vagy rendeltetésre korlátozhatók.

7. cikk

Az ajánlatokra vonatkozó további feltételek

(1)   Az ajánlatokra a következő további feltételeket kell alkalmazni:

a)

abban az esetben, ha a viszonteladás a gazdasági év kezdetétől számítva bizonyos időn belül történik, nevezetesen kukorica és cirok esetében az első három hónapban, közönséges búza, durumbúza és árpa esetében pedig az első két hónapban, az ajánlat akkor fogadható el, ha az összeg, amelyről szól, nem kevesebb, mint az előző gazdasági év tizenegyedik hónapjában érvényes intervenciós ár, megnövelve az ugyanazon gazdasági évre megállapított havi növekménnyel;

b)

abban az esetben, ha a viszonteladás a gazdasági év hátralevő részében történik, az ajánlat semmiképp nem lehet alacsonyabb, mint az ajánlatok benyújtásának határnapján érvényes intervenciós ár; a gazdasági év tizenkettedik hónapjában azonban a tizenegyedik hónapban érvényes, havi növekménnyel megnövelt intervenciós árat kell intervenciós árnak venni.

Az elfogadott ajánlatokra vonatkozóan az értékesítési minimálárat úgy kell megállapítani, hogy az ne zavarja meg a gabonafélék piacát, és elérje azt az árat, amelyen hasonló minőségben, reprezentatív mennyiségben kapható az adott gabona a tárolási hely szerinti piacon, vagy annak hiányában a legközelebbi piacon, a szállítási költséget is figyelembe véve.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a közösségi piacon történő értékesítés olyan versenytárgyalási eljárásban is történhet, amelyben a gabonát kifejezetten arra szánják, hogy bioetanolt állítsanak elő, majd ez utóbbit bioüzemanyag készítésére használják fel a Közösségen belül, arra is figyelemmel, hogy a hagyományos élelmiszerpiacok ellátása ne kerüljön veszélybe. Ez esetben az értékesítési minimálár annál az árnál nem lehet alacsonyabb, amelyen hasonló minőségben, reprezentatív mennyiségben kapható az adott gabona a bioüzemanyag előállításával kapcsolatos termékeket kínáló piacokon, a szállítási költséget is figyelembe véve.

(3)   Abban az esetben, ha valamely gazdasági évben a közös piacszervezés működésében zavar tapasztalható – például azért, mert nehézségekbe ütközik a gabonának az (1) bekezdés szerinti áron történő értékesítése, vagy mert rendkívüli körülmények lépnek fel –, a közösségi piacon történő értékesítés különleges versenytárgyalási eljárások útján is megvalósítható, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapított egyedi feltételek és értékesítési ár alkalmazásával.

8. cikk

A Bizottság értesítése a versenytárgyalási eljárás végeredményéről

A versenytárgyalási eljárás lezárulását követő második hónapban az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a versenytárgyalási eljárás végeredményéről, különösen az egyes tételek értékesítési átlagárának és az értékesített mennyiségek feltüntetésével.

III.   FEJEZET

AZ EXPORTRA TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

9. cikk

A versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetmény

(1)   A 3. cikkben foglalt, versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményben az intervenciós hivatalok minden egyes tételre meghatározzák azt a kiléptetési kikötőt vagy kiléptetési helyet, amely a legalacsonyabb szállítási költséggel érhető el, és amely megfelelő műszaki felszereltséggel rendelkezik a versenytárgyalási eljárás tárgyát képező gabona exportálásához.

Az intervenciós hivatal a sikeres ajánlattevő részére megtéríti az exportált mennyiség tekintetében a tárolási hely és az (1) bekezdésben említett kiléptetési kikötőnél vagy kiléptetési helynél lévő berakodási hely közötti legalacsonyabb szállítási költséget. Különleges esetekben az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően olyan döntés hozható, hogy az intervenciós hivatal azonos feltételek mellett a szállítást átvállalja.

(2)   Ha egy tagállam nem rendelkezik tengeri kikötővel, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint rendelkezni lehet az e cikk (1) bekezdésétől való eltérésről és a tengeri kikötőn keresztül történő exportálás esetén a tárolási hely és a tényleges kiléptetési hely közti legalacsonyabb szállítási költség finanszírozásának előírásáról a versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményben rögzített felső határ összegéig.

E bekezdés alkalmazásában a horvátországi Rijeka és Split kikötői kiléptetési helynek tekinthetők.

(3)   Folyamatos versenytárgyalási eljárás esetén az intervenciós hivatal minden egyes részfelhívásra vonatkozóan meghatározza az ajánlatok benyújtási határidejének zárónapját.

10. cikk

Ajánlatok

(1)   Rendelkezni lehet arról, hogy a 376/2008/EK bizottsági rendelet (5) 47. cikke alapján benyújtott ajánlatok nem elfogadhatók.

(2)   Az ajánlatok elutasíthatók, ha 500 tonnánál kisebb mennyiségre vonatkoznak.

(3)   Kiköthető, hogy az ajánlatok kizárólag meghatározott mennyiségekre érvényesek.

(4)   Az ajánlatok úgy tekintendők, mintha a 9. cikk (1) bekezdésében említett kiléptetési kikötőbe vagy helyre leszállított, de ott ki nem rakodott gabonára vonatkoznának.

(5)   Az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az ajánlat kizárólag akkor érvényes, ha ahhoz kiviteli engedély iránti kérelmet is csatolnak az adott rendeltetési helyre vonatkozó export-visszatérítés vagy exportlefölözés előzetes rögzítése iránti kérelemmel együtt. „Rendeltetési helynek” tekintendő minden olyan ország, amelyre azonos mértékű export-visszatérítés vagy exportlefölözés vonatkozik.

11. cikk

A kiviteli engedélyek érvényességi idejének meghatározása

A 376/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésétől eltérően, az e rendelet alapján kiadott kiviteli engedélyeket az érvényességi idejük meghatározása szempontjából az ajánlatok benyújtásának zárónapján kiállított engedélyeknek kell tekinteni.

12. cikk

A szerződés felmondásának különleges feltétele

Ha a sikeres ajánlattevő által a 10. cikk (5) bekezdése alapján benyújtott kiviteli engedély iránti kérelem a 376/2008/EK rendelet 47. cikkén alapul, akkor az intervenciós hivatal a szerződést felmondja azon mennyiségek vonatkozásában, amelyekre az engedélyt a fenti cikk értelmében nem állították ki.

13. cikk

A vámalakiságok elvégzésének egyedi igazolása

A 800/1999/EK rendelet 16. cikkétől eltérően, amennyiben a piaci szereplő igazolja, hogy legalább 1 500 tonna gabonątermék tengeri hajón elhagyta a Közösség vámterületét, a behozatali vámalakiságok elvégzésének megtörténtét igazoló okmány nem szükséges a visszatérítés kifizetéséhez, abban az esetben, ha:

a)	az ajánlat benyújtásának napján kizárólag a Svájc vagy Liechtenstein esetében alkalmazható visszatérítés eltér a harmadik országok esetében alkalmazható visszatérítéstől;

b)	a sikeres ajánlattevő előre meghatározta a legalacsonyabb szokásos visszatérítést, amely eltér a Svájc vagy Liechtenstein esetében alkalmazható visszatérítéstől.

Ennek igazolása úgy történik, hogy a 800/1999/EK rendelet 8. cikkében említett ellenőrző példányon, az egységes vámokmányon vagy a Közösség vámterületének elhagyását bizonyító nemzeti okmányon feltüntetik az I. mellékletben szereplő bejegyzések egyikét az illetékes hatóság által hitelesítve.

IV.   FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Minimálár és a szerződés odaítélése

(1)   Amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló valamennyi határidő lejár, az érintett tagállam megküldi a Bizottságnak az ajánlatok jegyzékét, az ajánlattevők nevének feltüntetése nélkül, a vonatkozó tételszám, a mennyiség, az ár és az árnövekmények, illetve árcsökkentések feltüntetésével.

(2)   A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza az értékesítési minimálárat, vagy úgy dönt, hogy a beérkezett ajánlatoknak nem tesz eleget.

(3)   Az exportra vonatkozó versenytárgyalási eljárások esetében az értékesítési minimálárat olyan szinten kell megállapítani, amely nem érinti hátrányosan a többi exportműveletet.

15. cikk

A gazdasági szereplők értesítése

Az intervenciós hivatalok haladéktalanul értesítik az ajánlattevőket a versenytárgyalási eljárás eredményéről. A szerződés odaítélésére vonatkozó közleményeket a fenti értesítést követő három munkanapon belül ajánlott levélben vagy faxon juttatják el a sikeres ajánlattevőkhöz.

16. cikk

A gabona kifizetése

A sikeres ajánlattevők a gabona vételárát annak elszállítása előtt, de legkésőbb a 15. cikkben említett közlemény megküldésétől számított egy hónapon belül kötelesek kifizetni. A fizetésre megállapított határidőn belül a sikeres ajánlattevő viseli az el nem szállított gabonával kapcsolatos minden kockázatot, valamint a tárolási költségeket.

Az odaítélt szerződésben foglalt azon gabonát, amelyet a fizetésre megállapított határidőn belül nem szállítanak el, minden szempontból az említett határidő lejártakor elszállítottnak kell tekinteni. Ilyen esetben, amennyiben belső piacon való értékesítésről van szó, az ajánlati árat a versenytárgyalási eljárásról szóló hirdetményben megadott minőségi jellemzőknek megfelelően ki kell igazítani.

Exportra történő értékesítés esetén a fizetendő vételár az ajánlatban megjelölt ár, plusz egyhavi növekmény, amennyiben az elszállítás a szerződés odaítélését követő hónapban történik.

Ha a sikeres ajánlattevő az első albekezdésben megállapított határidőn belül nem fizette meg a gabona vételárát, az intervenciós hivatal a szerződést a ki nem fizetett gabonára vonatkozóan felmondja.

17. cikk

A biztosítékok letétbe helyezése, felszabadítása és elvesztése

(1)   Az e rendeletben említett biztosítékokat a 2220/85/EGK bizottsági rendelet (6) II. és III. címében foglaltaknak megfelelően kell letétbe helyezni.

(2)   Az 5. cikk (3) bekezdésében megállapított biztosítékot fel kell szabadítani azon mennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan:

a)	nem ítéltek oda szerződést;

b)	az értékesítési árat a megállapított határidőn belül megfizették, illetve exportra történő értékesítés esetén, ha a fizetett ár alacsonyabb, mint a közösségi piacon történő viszonteladás minimálára, és a 7. cikknek megfelelően a két ár közötti különbözetet fedező biztosítékot letétbe helyezték.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítékot fel kell szabadítani azon mennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan:

a)	igazolták, hogy a termék emberi vagy állati fogyasztásra alkalmatlanná vált;

b)

igazolták, hogy a Közösség vámterületén kívülre történő kiviteli vámkezelésnek és a versenytárgyalási eljárásban meghatározott harmadik országok valamelyike behozatali vámkezelésének alaki követelményei teljesültek. Az árunak a Közösség vámterületén kívülre történő kivitelét, illetve valamely harmadik országba történő behozatalát a 800/1999/EK rendelet 7. cikkében, illetve 16. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kell igazolni;

c)	a tanúsítványt nem a 376/2008/EK rendelet 47. cikkének megfelelően bocsátották ki;

d)	a szerződést a 16. cikk negyedik bekezdésének megfelelően felmondták.

(4)   Az 5. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték elvész azon mennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan:

a)	a kiviteli engedély kiállításához nyújtott biztosíték elveszett;

b)	a vis maior eseteit kivéve, a fizetés a 16. cikkben megállapított határidőn belül nem történt meg.

(5)   A vis maior eseteit kivéve a (2) bekezdés b) pontjában foglalt biztosíték elvész azon mennyiségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan a (3) bekezdés b) pontjában említett igazolást a 800/1999/EK rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidőn belül nem nyújtották be.

18. cikk

A reprezentatív piaci árak közlése

A tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésének a) pontjában említett valamennyi gabonaféle vonatkozásában elektronikus úton közlik a Bizottsággal legkésőbb szerdánként 12 óráig (brüsszeli idő szerint) a jellemző tonnánkénti piaci árakat, nemzeti pénznemben kifejezve. Ezeket rendszeresen, független és átlátható módon kell meghatározni.

A tagállamok minden egyes gabonaféle esetében tájékoztatást adnak többek között a gabona minőségi jellemzőiről, az értékesítési szakaszról és az árjegyzés helyéről.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2131/93/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 191., 1993.7.31., 76. o.

(3)  Lásd a II. mellékletet.

(4)  HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

(5)  HL L 114., 2008.4.26., 3. o.

(6)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

---

---

---

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/13

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. december 18.)

a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az antimikrobiális anyagok bontott baromfi felületi szennyeződésének eltávolítására való alkalmazása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat elutasításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/121/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 202. cikkére,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 853/2004/EK rendeletnek az antimikrobiális anyagok bontott baromfi felületi szennyeződésének eltávolítására való alkalmazása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatra,

tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK rendelet különleges higiéniai szabályokat állapít meg az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozóan az élelmiszeripari vállalkozók számára. Úgy rendelkezik, hogy az élelmiszeripari vállalkozók az állati eredetű termékek felületi szennyeződésének eltávolításához semmilyen más anyagot nem használhatnak, csak vizet, kivéve, ha az anyag használatát a rendelettel összhangban engedélyezték.

(2)

A közösségi politikák végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészség magas szintű védelmét. Az élelmiszerekre és takarmányokra irányadó, a Közösség által elfogadott intézkedéseket az emberi és állati egészségre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő értékelésére kell alapozni, figyelembe véve a hozzáférhető tudományos bizonyítékokat, megtartva, vagy ha tudományosan indokolt, akkor növelve az emberi és az állati egészségnek a Közösségben biztosított védelmi szintjét. Kulcsfontosságú prioritást jelentenek a Közösségben az élelmiszertermelés egész folyamata alatt a magas szintű higiéniai előírások, valamint az olyan anyagok alkalmazásának elkerülése vagy tilalma, amelyek esetlegesen nem megfelelő higiéniai viszonyokat lepleznek.

(3)

A közösségi politikák megvalósítása során biztosítani kell emellett a környezet magas szintű védelmét is, mind környezetpolitikai jogszabályok útján, mind pedig azzal, hogy a környezetpolitikai követelményeket más közösségi szakpolitikák és tevékenységek meghatározása és megvalósítása során is érvényesítik.

(4)

A Bizottság javaslata hangsúlyozza, hogy a bontott baromfi felületi szennyeződésének eltávolítására alkalmazott több antimikrobiális anyag, mint például a klór-dioxid, a savas nátrium-klorit, a trinátrium foszfát, illetve a peroxisavak, kockázatot jelenthetnek a vízi környezetre, a szennyvízrendszereknél dolgozó alkalmazottak egészségére, valamint a szennyvízrendszerek és/vagy szennyvíztisztító telepek üzemeltetésére és teljesítményére. A klórt tartalmazó antimikrobiális anyagok alkalmazása klórorganikus vegyületek keletkezését eredményezheti, amelyek közül több is le nem bomló, biológiailag felhalmozódó, illetve rákkeltő. A foszforvegyületek pedig hozzájárulnak az európai regionális tengerek eutrofizációjához, ami az algák tömeges elszaporodását és egyéb nem kívánatos zavarokat eredményez a vízi környezetben.

(5)

A Közegészségügyi Vonatkozású Állat-egészségügyi Intézkedések Tudományos Bizottsága 1998. október 30-án jelentést adott közzé a „bontott baromfi antimikrobiális kezelésének előnyeiről és korlátairól”, és azt ajánlotta, hogy teljes körű felmérést kell végezni minden alkalommal, mielőtt szennyeződés-eltávolító vegyület vagy szennyeződés-eltávolító módszer alkalmazásának engedélyezésére kerülne sor.

(6)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2005. december 14–15-én szakvéleményt fogadott el a „bontott baromfira antimikrobiális anyagként alkalmazott peroxisavak hatásosságának értékeléséről”. A Hatóság azt állapította meg, hogy a peroxisavak hatásosságát nehéz volt megítélni, mert a benyújtott protokollokról nem volt mindig pontos leírás, és még abban az esetben is, ha volt, nem volt elégséges a peroxisavak kereskedelmi feltételek melletti hatásosságának bemutatására.

(7)

Az EFSA 2008. március 6-án szakvéleményt fogadott el „a klór-dioxid, a savas nátrium-klorit, a trinátrium foszfát és a peroxisavak által az antimikrobiális rezisztencia kialakulása tekintetében gyakorolt lehetséges hatás értékeléséről”. A megállapítások nyomán az EFSA ösztönzi az ilyen típusú anyagokra való érzékenység kialakulásának valószínűségéről és ezek gyógyászati antibiotikumokkal és egyéb antimikrobiális hatóanyagokkal szembeni rezisztenciájának lehetőségéről folytatott további kutatásokat.

(8)

Az Egészségügyi és Környezeti Kockázatok Tudományos Bizottsága és az Új és Újonnan Azonosított Egészségügyi Kockázatok Tudományos Bizottsága 2008. március 18-án és 2008. április 2-án közös szakvéleményt fogadott el a bontott baromfi mikrobiális felületi szennyeződésének eltávolítására alkalmazott négy anyag környezeti hatásáról és az antimikrobiális rezisztenciára gyakorolt hatásukról. Kijelentették, hogy „jelenleg nem rendelkeznek elegendő ismerettel a különböző biocidek alkalmazásának lehetséges negatív hatásairól”, és megállapították, hogy átfogó mennyiségi értékelések készítéséhez nem áll rendelkezésre elegendő információ. Környezeti szempontból aggodalomra adott okot a bontott baromfiban maradó lehetséges szermaradványokkal kapcsolatban a rezisztensebb törzsek elterjedésének, illetve kiválasztódásának lehetősége.

(9)	A rendelkezésre álló tudományos információk alapján nem zárható ki annak lehetősége, hogy ezen anyagok engedélyezése következtében megemelkedhet az antimikrobiális rezisztencia szintje az emberi szervezetben.

(10)

Az antimikrobiális rezisztencia kialakulása olyan kérdés, amellyel a humán orvostudomány területén működő nemzetközi szervek is folyamatosan, kiemelten foglalkoznak. A Bizottság több jelentős jogalkotási kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a takarmányokhoz, az állatok állat-egészségügyi kezeléséhez és az élelmiszerekhez kötődő antimikrobiális rezisztencia csökkenjen.

(11)	Hasonlóképp, a Tanács 2008. június 9–10-i ülésén tanácsi következtetéseket fogadott el az antimikrobiális rezisztenciáról, kiemelve, hogy az antimikrobiális rezisztencia Európában és a világon egyaránt egyre jelentősebb egészségügyi probléma.

(12)	Az Európai Parlament 2008. június 19-i állásfoglalásában kifejtette, hogy a fenti okokból nem ért egyet a bizottsági javaslattal, és a Tanácsot annak elutasítására szólította fel.

(13)

Mivel nem állnak rendelkezésre tudományos adatok arra vonatkozóan, hogy ezen anyagok használata milyen veszélyekkel jár, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikkében említett elővigyázatossági elvet kell alkalmazni. Ezen elv szerint azokban az esetekben, ahol a rendelkezésre álló információk értékelését követően bebizonyosodik az egészségkárosító hatások lehetősége, de a helyzet tudományos megítélése még bizonytalan, egy átfogóbb kockázatértékeléshez szükséges további tudományos információk összegyűjtéséig a Közösség területén előírt magas szintű egészségvédelem megvalósítása érdekében ideiglenes kockázatkezelési intézkedéseket lehet bevezetni.

(14)

Ösztönözni kell ezért, hogy az élelmiszeripari vállalkozók és a kutatási programok adatokat gyűjtsenek, melyek alapján az érintett anyagok hatásossága, az antimikrobiális rezisztencia kialakulása, valamint az esetleges környezeti hatások mindenre kiterjedően felmérhetők. Az EFSA e célból közös AFC/BIOHAZ útmutatót (4) tett közzé az állati eredetű élelmiszerek mikrobiális felületi szennyeződésének eltávolításához használt anyagok biztonságosságának és hatásosságának értékeléséhez szükséges adatok benyújtásáról. A Tanács úgy véli, hogy meg kell várni az adatgyűjtés eredményét és az adatok értékelését, és ezért a Bizottság javaslatát jelenleg el kell utasítania,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az antimikrobiális anyagok bontott baromfi felületi szennyeződésének eltávolítására való alkalmazása tekintetében történő végrehajtásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot elutasítja.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(3)  HL L 31., 2002. 2.1., 1. o.

(4)  The EFSA Journal (2006), 3888., 1. o.

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/16

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. február 10.)

a Régiók Bizottsága egy egyesült királysági tagjának kinevezéséről

(2009/122/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,

tekintettel az Egyesült Királyság kormányának javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)	W.J. WILLIAMS hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy tagjának helye megüresedett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2010. január 25-ig a Régiók Bizottsága tagjává nevezi ki:

—	Robert BRIGHT, Councillor, Newport City.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 56., 2006.2.25., 75. o.

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/17

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. február 10.)

a Régiók Bizottsága egy portugál póttagjának kinevezéséről

(2009/123/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,

tekintettel a portugál kormány javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)	Vasco CORDEIRO hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2010. január 25-ig a Régiók Bizottsága póttagjává nevezi ki a következő személyt:

—	André Jorge DIONÍSIO BRADFORD, Secretário Regional da Presidência, Ponta Delgada, Açores.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 56., 2006.2.25., 75. o.

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/18

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. február 4.)

a belső elszámolóárral foglalkozó szakértői csoportban, vagyis a közös transzferárfórumban a magánszektort képviselő tagok kinevezéséről

(2009/124/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a belső elszámolóárral foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/75/EK bizottsági határozatra (1) – amelynek értelmében a csoport feladata, hogy a Bizottságot tanáccsal lássa el a belső elszámolóárakkal kapcsolatos adózási kérdésekben –, és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldalán 2006. december 22-én közzétett pályázati felhívásra, amelyet a közös transzferárfórum üzleti szférából érkező tagjainak képviseletére és az elnöki poszt betöltésére írtak ki,

tekintettel a belső elszámolóárral foglalkozó szakértői csoportban, vagyis a közös transzferárfórumban a magánszektort képviselő tagok kinevezéséről szóló, 2007. április 12-i 2007/233/EK bizottsági határozatra (2),

mivel:

(1)	A 2007/75/EK határozat 4. cikke értelmében a Bizottság nevezi ki az elnököt és a magánszektorból érkező, legfeljebb 15 tagot a belső elszámolóárral kapcsolatos kérdésekben tapasztalattal és hozzáértéssel rendelkező szakértők közül.

(2)	A közös transzferárfórumban a magánszektort képviselő tagok megbízatása 2009. február 28-án lejár. Ezért az egyik tag helyére új tagot kell kinevezni, az elnök és a többi tag megbízatását pedig meg kell újítani.

(3)	A közös transzferárfórum tagjait kétéves, 2009. március 1-jén kezdődő időszakra kell kinevezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Bizottság ezúton kinevezi a közös transzferárfórum szakértői csoport elnökét, illetve a csoportban a magánszektort képviselő 15 tagot. Valamennyi személy megbízatása két évre szól, nevüket a melléklet tartalmazza.

2. cikk

A határozat 2009. március 1-jén lép hatályba.

---

(1)  HL L 32., 2007.2.6., 189. o.

(2)  HL L 100., 2007.4.17., 25. o.

---

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/20

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. február 12.)

a Marokkóban előforduló kiskérődzők pestisének feltartóztatására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(2009/125/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 8. cikkére,

mivel:

(1)	A 90/424/EGK határozat alapján amennyiben valamely betegség egy harmadik országban való előfordulása vagy terjedése veszélyt jelent a Közösség számára, a Közösség támogatást nyújthat a betegség elleni védekezésre irányuló intézkedésekhez.

(2)

A francia elnevezés alapján Peste des Petits Ruminants-ként is ismert kiskérődzők pestise súlyosan fertőző, illetve a kiskérődzők fertőző betegsége nagyon hasonló a marhavészhez (Rinderpest). Az utóbbi évtizedben ez a betegség egyértelmű, terjedésre való hajlamosságot mutat Afrikában és Ázsiában egyaránt.

(3)	Marokkó tájékoztatta a Bizottságot, hogy országa területén kimutatták a kiskérődzők pestisét, amely nagyon rövid idő alatt széles körben elterjedt. A közelmúltban Marokkóban feltárt vírustörzs fajta ezidáig nem volt fellelhető Afrikában.

(4)	A kiskérődzők pestise ellen oltással lehet védekezni, és rendelkezésre áll egy oltóanyag, amely valamennyi szerotípus ellen védelmet, illetve a betegség ellen hosszantartó védelmet nyújt.

(5)	A marokkói hatóságok oltási stratégiát dolgoztak ki. A stratégiát elküldték a Bizottságnak és közösségi pénzügyi támogatást kértek.

(6)

A kiskérődzők pestisének Közösségbe történő átterjedését nem mindig lehet megakadályozni a közösség határain végrehajtott intézkedésekkel, ugyanakkor egy ilyen betegség Közösségen belüli kitörésének komoly következményei lehetnének, ezért azt el kell hárítani. Ezért célszerű Marokkót támogatni a betegség elleni védekezésre irányuló erőfeszítéseiben annak megakadályozása érdekében, hogy a betegség az ország területén endémiássá váljon, illetve annak érdekében, hogy a kiskérődzők pestise elleni oltási kampányban az oltóanyag Marokkó számára rendelkezésre álljon. A hozzájárulás maximális összegét meg kell határozni.

(7)	A helyzet sürgősségére való tekintettel az e határozatban meghatározott intézkedések végrehajtása legkésőbb 2009. május 31-ig javasolt.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1)   A Bizottság a kiskérődzők pestise elleni oltóanyagot biztosít a marokkói hatóságok számára a szóban forgó betegség ellen Marokkóban jelenleg folyó oltási kampányhoz történő felhasználásra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a Bizottság hajtja végre a marokkói hatóságokkal együttműködésben. A marokkói hatóságoknak nyújtandó oltóanyag a 2009-ben végrehajtandó kiskérődzők pestise elleni oltási stratégia során kerül felhasználásra.

2. cikk

(1)   A Bizottság viseli az 1. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések teljes költségét, amely nem haladja meg az 1 500 000 EUR-ban meghatározott maximális összeget.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban a Bizottság közbeszerzési szerződést köt (árubeszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés) megfelelő közbeszerzési ajánlatkérési eljárás útján, amely 2009. május 31-én kezdődik.

(3)   Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság főigazgatója jogosult a (2) bekezdésben előírt szerződést a Bizottság nevében aláírni.

3. cikk

Az 1. és 2. cikkben elrendelt pénzügyi hozzájárulásokat az Európai Közösségek 2009. évi költségvetésének 17 04 02 01 költségvetési tételéből finanszírozzák.

---

(1)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

---

13.2.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 42/s3

---

MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZ

Az intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.

Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.

---