ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 30

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. január 31.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 72/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika kiigazításáról és a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, továbbá az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

1

 

*

A Tanács 73/2009/EK rendelete (2009. január 19.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

16

 

*

A Tanács 74/2009/EK rendelete (2009. január 19.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

100

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2009/61/EK

 

*

A Tanács határozata (2009. január 19.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak) szóló 2006/144/EK határozat módosításáról

112

 

 

 

*

Megjegyzés az olvasóhoz(lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

31.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/1


A TANÁCS 72/2009/EK RENDELETE

(2009. január 19.)

a közös agrárpolitika kiigazításáról és a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendelet módosításáról, továbbá az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK, az 1868/94/EK, a 2596/97/EK, az 1182/2005/EK és a 315/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban és 2004-ben elfogadott reformjai keretében jelentésekről is rendelkeztek annak érdekében, hogy azok biztosítsák a reformok hatékonyságát, és különösen ez utóbbiak célkitűzéseihez képest értékeljék az általuk elért eredményeket, és elemezzék a vonatkozó piacokra gyakorolt hatásukat. Ezzel összefüggésben a Bizottság 2007. november 20-án az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette a „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” című közleményt (2). E közleményt és fő elemeinek az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága általi későbbi megvitatását, továbbá a nyilvános konzultációkból származó számos észrevételt figyelembe kell venni.

(2)

A KAP állami intervencióra vonatkozó szabályait a pályázati eljárás alkalmazásának kiterjesztésével egyszerűsíteni és ésszerűsíteni szükséges egy amennyire lehetséges, összehangolt megközelítés kialakítása érdekében. Mindenekelőtt a gabonafélékre, a vajra és a sovány tejporra vonatkozó maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása terén van szükség gyors fellépésre. Ennek biztosítása érdekében, és mivel a rögzített áron történő felvásárlás felfüggesztése, az elosztási együtthatók elfogadása és a közönséges búza esetében a pályázati eljárásra való áttérés nem jár a mérlegelési jogkör gyakorlásával, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a bizottság közreműködése nélkül járjon el.

(3)

A gabonaintervenció tekintetében a rendszert ki kell igazítani az ágazat versenyképességének és megfelelő piaci irányultságának biztosítása érdekében, miközben célszerű megtartani az intervenciónak a piaci zavarok esetén biztonsági hálóként betöltött szerepét és elősegíteni a termelők piaci feltételekre való válaszadását. A kukorica intervenciós rendszerét megreformáló 735/2007/EK rendelet (3) Tanács általi elfogadásakor a Bizottság vállalta, hogy egy elemzés alapján – amely az árpa kiegészítő intervenciójának alacsony árak mellett felmerülő bizonyos fokú kockázatát mutatta ki – elvégzi a gabonapiaci intervenciós rendszer felülvizsgálatát. Mindazonáltal a gabonafélék piaci perspektívája azóta jelentősen megváltozott, jellemzője a növekvő globális kereslet és a világszintű gabonakészletek alacsony szintje által előidézett kedvező világpiaci árkörnyezet. A fentiek ismeretében nullára kellene csökkenteni más takarmánygabonák intervenciós szintjeit. Ez anélkül tenné lehetővé az intervenciót, hogy az a gabonafélék piacának egészére kedvezőtlen hatással lenne. A gabonaágazat kedvező piaci kilátásai a durumbúza esetében is érvényesülnek. Ez azt jelenti, hogy az intervenciós felvásárlás jelenleg elveszítette jelentőségét, hiszen a piaci árak jelentősen meghaladják az intervenciós árakat. Következésképpen az intervenciós felvásárlások a durumbúza esetében jelenleg nem szükségesek, és az intervenciós szinteket nullára kell csökkenteni. Tekintettel arra, hogy a gabonaintervenciónak inkább biztonsági hálóként mintsem az árak alakulását befolyásoló tényezőként kellene működnie, a különböző tagállamok között az aratási időszakok kezdete – az adott gazdasági évet ténylegesen elindító időpont – tekintetében fennálló eltéréseknek a továbbiakban nem lesz jelentősége, mivel a jövőben a rendszer nem az intervenciós szintet és a havi növekedési ütemet tükröző árakról rendelkezik majd. Az egyszerűsítés érdekében a gabonaintervenció időpontjait közösségi szinten össze kell hangolni.

(4)

A 2003-as KAP-reform óta nőtt a rizságazat versenyképessége, a termelési szint állandó, a közösségi és a világpiacon egyaránt növekvő keresletre tekintettel csökkennek a készletek, és a várható árak jelentősen meghaladják az intervenciós árat. Következésképpen az intervenciós rizsfelvásárlások jelenleg nem szükségesek, és az intervenciós szinteket nullára kell csökkenteni.

(5)

A középtávú előrejelzések szerint a sertéshús termelése és fogyasztása tekintetében növekedés várható, jóllehet az elmúlt évtizedben tapasztaltnál alacsonyabb ütemben, tekintettel a baromfihús által támasztott versenyre és a magasabb takarmányárakra. A sertéshúsárak várhatóan jelentősen az intervenciós árak fölött maradnak. A sertéshús vonatkozásában intervenciós felvásárlásra több éven át nem került sor, ezért a piaci helyzetre és kilátásokra tekintettel meg kell szüntetni a sertéshús intervenciós felvásárlásának lehetőségét.

(6)

Mivel a jelenlegi piaci helyzet és a piaci kilátások arra utalnak, hogy 2009-ben intervenció a sertéshúsra, a durumbúzára és a rizsre semmilyen esetben sem lesz alkalmazandó, a 2009/2010-es gazdasági évtől e termékek tekintetében meg kell változtatni vagy meg kell szüntetni az intervenciót. Más gabonafélékre a változtatásokat csak a 2010/2011-es gazdasági évtől kell alkalmazni, lehetővé téve a mezőgazdasági termelőknek az alkalmazkodást.

(7)

A tejágazat középtávú kilátásait a következők jellemzik: a magas hozzáadott értékű termékek iránti közösségi kereslet folyamatos növekedése; a tejtermékek iránti világszintű kereslet jelentős kiszélesedése, melynek mozgatórugója a világ számos régiójában bekövetkező jövedelem- és népességnövekedés; valamint a fogyasztói preferenciáknak a tejtermékek irányába való elmozdulása.

(8)

A teljes közösségi tejtermelés – a tejkvóták felső határai által korlátozottan – középtávon várhatóan fokozatos, bár szerény csökkenést fog mutatni tekintettel arra, hogy a folyamatos szerkezetátalakítás a 2004. május 1-jét megelőzően a Közösségbe nem tartozó tagállamokban az önellátó tejtermelés csökkenéséhez fog vezetni, míg a termelés növekedése a kvóták létezése miatt korlátozott mértékű lesz. A tejfeldolgozóknak feldolgozásra szállított tej mennyisége ugyanakkor a tervezett időszakban várhatóan tovább növekszik majd. Az erős belső és külső kereslet összefüggésében a tejkvótarendszer ma már korlátozza a termelésbővítést, szemben azzal a helyzettel, amikor a kvóták a túltermelés elkerülése érdekében kerültek bevezetésre. Ilyen piaci körülmények között a kvóták csökkentik a piacorientáltságot, mivel torzítják a mezőgazdasági termelőknek az árjelzésekre adott válaszait, és a szerkezetátalakítás lelassításával megakadályozzák a hatékonyság növekedését. A kvóták megszüntetésére a tervek szerint 2015-ben kerül sor. Fokozatosan elvégzett megfelelő kiigazításokra van szükség, ami lehetővé teszi a kvóták eltörlését követő túlzott mértékű kiigazításokat elkerülő, zökkenőmentes átmenetet. Következésképpen a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2013/2014-es gazdasági évig elő kellene írni a tejkvótáknak gazdasági évenként 1 %-os emelésekkel történő fokozatos megszüntetését. Ugyanezen okból további változtatásokat kell bevezetni a tejkvótarendszer rugalmasabbá tétele céljából, a zsírtartalom-kiigazítás tekintetében a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (4) 80. cikkének (2) bekezdésében foglalt kiigazítás hatályon kívül helyezésével, a termelés szüneteltetésére vonatkozó szabályok tekintetében ugyanezen rendelet 72. cikkének (2) bekezdésében szereplő, a termelő által egy tizenkét hónapos időszak alatt felhasználandó kvóta százalékarányának növelésével, megkönnyítve így a fel nem használt kvóták újrakiosztását. Az ágazat szerkezetátalakításával kapcsolatban a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy 2014. március 31-ig – bizonyos határokon belül – kiegészítő nemzeti támogatást nyújtsanak. Az 1234/2007/EK rendeletnek a nemzeti tejkvóták tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. március 17-i 248/2008/EK tanácsi rendelettel (5) meghatározott kvótaemelések és az éves 1 %-os növekedés, valamint a többi, a többletilleték felmerülése valószínűségét csökkentő változtatások azt mutatják, hogy egyedül Olaszország esetében áll fenn az illeték felmerülésének veszélye a jelenlegi termelési minták alapján, ha a 2009/2010-es időszaktól 2013/2014-ig az éves 1 %-os növekedést alkalmaznák. Ezért – figyelembe véve valamennyi tagállam jelenlegi termelési mintáit – e veszély elkerülése érdekében Olaszország számára a kvótanövekedésnek a kezdeti időszakra kell összpontosítania. Annak biztosítása érdekében, hogy a kvótanövekedés valamennyi tagállamban ellenőrzött és zökkenőmentes átmenetet eredményezzen, a többletilletékek rendszerét meg kell erősíteni a következő két évre, és úgy kell megállapítani, hogy kellően visszatartó erejű legyen. Ezért kiegészítő illetéket kell kivetni azon esetekre, amikor a szállításban tapasztalt növekedés jelentős mértékben túllépi a 2008/2009-es kvóták szintjeit.

(9)

A sajtpiac a Közösségen belül és azon kívül támasztott növekvő keresletnek megfelelve folyamatosan bővül. Általánosságban ezért a sajtfélék árai egy ideje változatlanok maradtak, és azokat nem befolyásolta jelentősen az ömlesztett termékek (vaj és sovány tejpor) intézményes árainak csökkenése. Az olyan magas értékű, piacvezérelt termék, mint a sajt esetében az állandó és az opcionális magántárolási támogatás a továbbiakban sem közgazdasági, sem piacirányítási szempontból nem indokolt, ezért azokat el kell törölni.

(10)

A tejipari reform és a jelenlegi piaci helyzet összefüggésében az állati takarmányozásra használt sovány tejpor és a kazein előállítására használt sovány tej támogatására jelenleg nincs szükség. Amennyiben azonban a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, ami ily módon a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a támogatás a továbbiakban is szerephez juthat. A Bizottságnak mindazonáltal inkább megfelelő piacelemzés, mint a rendszer évenkénti megnyitásának kötelezettsége alapján kell döntenie, a rendszernek következésképpen opcionálissá kell válnia. Amennyiben alkalmazásra kerül, a támogatást előzetesen vagy pályázat útján kell meghatározni.

(11)

A cukrászati termékek és jégkrémek előállítására, valamint közvetlen fogyasztásra szánt vaj értékesítési támogatását a vaj intervenciós árának 2004-től kezdődő csökkentésével összhangban csökkentették, majd összege elérte a nullát, még mielőtt a pályázati eljárásokat a kedvező piaci körülmények miatt felfüggesztették volna. Az értékesítési támogatási rendszerekre már nincs szükség a piac intervenciós árak szintjén történő támogatásához, ezért azokat meg kellene megszüntetni.

(12)

Már a 2003-as KAP-reform esetében is helytálló volt, hogy a közösségi mezőgazdaság versenyképességének javítása, valamint a piacorientáltabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság elősegítése céljából folytatni kell a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést, eltörölve az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben szereplő támogatásokat a szárított takarmány, a len, a kender és a burgonyakeményítő esetében, és e termékek támogatását minden egyes gazdaság esetében a termeléstől függetlenített jövedelemtámogatási rendszerbe beépítve. Hasonlóképpen a 2003-as KAP-reform esetéhez, bár a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése a termelőknek ténylegesen kifizetett összegeken nem változtat, mégis jelentősen növeli a jövedelemtámogatás hatékonyságát.

(13)

A hosszú lenrost és a kenderrost esetében a támogatást függetleníteni kell a termeléstől. Mindazonáltal a len- és kenderipar alkalmazkodásának lehetővé tétele érdekében e támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe való beépítését egy átmeneti időszak során kell elvégezni. Ennek érdekében 2012. július 1-jéig támogatást kell biztosítani a hosszú lenrost, a rövid lenrost, és a kenderrost esetében. A rövid lenrostra és a kenderrostra vonatkozó támogatás megtartása – az ágazaton belüli támogatás kiegyensúlyozása érdekében – azt jelenti, hogy csökkenteni kell a hosszú kenderrostok támogatását. A termelők jogos várakozásának tiszteletben tartása érdekében azonban erre a csökkentésre csak a 2010/2011-es gazdasági évtől kell, hogy sor kerüljön.

(14)

A szárított takarmány támogatási rendszerének reformjára 2003-ban került sor, amikor is a támogatás egy részét az iparágnak ítélték oda, a fennmaradó részt pedig függetlenítették a termeléstől, és az egységes támogatási rendszerbe integrálták. Tekintettel a fokozottabb piacorientáltság felé való általános irányultságra, a takarmány- és fehérjenövények piacának jelenlegi kilátásaira, valamint arra, hogy nemrégiben fény derült a szárított takarmány előállítása során a környezetre gyakorolt különösen kedvezőtlen hatásra, az ágazat összes támogatásának a termeléstől való teljes mértékű függetlenítéséhez vezető átmeneti folyamatot az iparág fennmaradó támogatásainak függetlenítésével kell lezárni. A támogatások megszüntetése által az iparágra gyakorolt hatások enyhítése érdekében megfelelően ki kell igazítani a termelőknek fizetett nyersanyagárakat, akik – a támogatásoknak a termeléstől való függetlenítése révén – megemelt összegű közvetlen támogatási jogosultságokat kapnak majd. Az ágazat szerkezetátalakítása a 2003-as reform óta folyik, mindazonáltal az ágazat alkalmazkodásának lehetővé tétele érdekében 2012. április 1-jéig átmeneti időszakot célszerű biztosítani.

(15)

Amint a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (6) 75. cikkében meghatározott, a keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás eltörlésre kerül, a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. július 27-i 1868/94/EK tanácsi rendeletben (7) meghatározott rendszerre többé nem lesz szükség. A termelőknek nyújtott támogatást 2003-ban részben függetlenítették a termeléstől, és most el kell végezni a teljes függetlenítést, jóllehet 2012. július 1-jéig átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek lehetőségük legyen szállítási kötelezettségeiket a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatási rendszerhez igazítani. Ennélfogva a vonatkozó minimálár alkalmazását is meg kell hosszabbítani ugyanerre az időszakra. A fenti időpontot követően a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kvótarendszert meg kell szüntetni, egy időben ennek a közvetlen kifizetésnek az egységes támogatási rendszerbe való teljes körű beépítésével. Az érintett rendelkezéseket – a többi támogatási rendszerhez és kvótarendszerhez hasonlóan – időközben be kell építeni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe.

(16)

A belső és a nemzetközi gabona- és keményítőpiacokon zajló változások miatt a keményítőre vonatkozó termelési visszatérítés többé nem felel meg eredeti célkitűzéseinek, következésképpen indokolt annak eltörlése. A piaci feltételek és kilátások oly módon alakultak, hogy a támogatás mértékét egy bizonyos ideje nulla értékben határozták meg, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik, ennélfogva a támogatás hirtelen eltörlése az ágazat hátrányos befolyásolása nélkül végrehajtható.

(17)

A termelői szervezetek hasznos szerepet játszhatnak a kínálat csoportosításában azokban az ágazatokban, ahol a termelők és a vevők koncentrációjában egyensúlyhiány tapasztalható. A tagállamoknak ezért minden ágazat vonatkozásában képeseknek kell lenniük a termelői szervezetek közösségi szintű elismerésére.

(18)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (8) előírja a tagállamok számára, hogy tartsák vissza a nemzeti felső határ komlóra vonatkozó területalapú támogatásnak megfelelő összetevőjének egy részét, és azt különösen az elismert termelői szervezetek egyes tevékenységeinek finanszírozására használják fel. E rendelet hatályát veszti, és a 73/2009/EK rendeletben a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítik a termeléstől, ami azt jelenti, hogy a rendelkezés szerinti utolsó kifizetésre a termelői szervezetek számára 2010-ben kerül sor. Annak érdekében, hogy a komlótermelői szervezetek a korábbiaknak megfelelően folytathassák tevékenységeiket, 2011. január 1-jétől hatályos konkrét rendelkezést kell hozni a megfelelő összegeknek az adott tagállamban ugyanazon tevékenységek finanszírozására való felhasználásáról.

(19)

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet előírja bizonyos összegeknek az olajfaligetekre vonatkozó támogatásból az 1782/2003/EK rendelet 110i. cikke (4) bekezdésével összhangban, a piaci szereplők szervezetei munkaprogramjainak finanszírozása érdekében történő visszatartását. Az 1782/2003/EK rendelet hatályát veszti. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében konkrét rendelkezést kell hozni az érintett tagállamokban a munkaprogramok finanszírozására felhasználandó összegekről.

(20)

A jogbiztonság és az egyszerűség érdekében célszerű egyértelművé tenni és összehangolni azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazásától való eltérést olyan tagállami kifizetések vonatkozásában, amelyeket a tagállamok az 1234/2007/EK rendelettel összhangban, illetve az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelettel (9), a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelettel (10), az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendelettel (11), a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelettel (12), valamint a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelettel (13) összhangban teljesítenek. Ebben az összefüggésben a fent említett rendeleteknek azon rendelkezéseit, amelyek bizonyos körülmények között a Szerződés 87. cikke (1) bekezdése szerinti állami támogatás fogalmába tartoznának vagy tartozhatnának, ki kell zárni az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazási köréből. Az érintett rendelkezések a támogatás nyújtásához megfelelő feltételeket támasztanak ahhoz, hogy elkerülhető legyen a versenyhelyzet torzítása.

(21)

Mindezek következtében a 247/2006/EK, a 320/2006/EK, az 1405/2006/EK, az 1234/2007/EK, a 3/2008/EK és a 479/2008/EK rendeletet a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(22)

Az alábbiakban felsorolt jogi aktusok elavultak, és következésképpen azokat a jogbiztonság érdekében hatályon kívül kell helyezni: az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet (14), az 1989/90-es gazdasági év vonatkozásában többek között egyes cukorárak és a cukorrépa szabványos minőségének meghatározásáról szóló, 1989. május 3-i 1254/89/EGK tanácsi rendelet (15), a Lengyelország egyes mezőgazdasági termékekkel való ingyenes ellátására irányuló sürgősségi intézkedésről szóló, 1989. július 24-i 2247/89/EGK tanácsi rendelet (16), az egyes tej- és tejterméktermelők számára különleges referenciamennyiség elosztásáról szóló, 1993. július 19-i 2055/93/EGK tanácsi rendelet (17), valamint a Svájcból származó élő szarvasmarhafélék behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingens megnyitása céljából autonóm és átmeneti intézkedések elfogadásáról szóló, 2005. július 18-i 1182/2005/EK tanácsi rendelet (18). A következő jogi aktusok 2009. május 1-jétől elavulnak, ezért azokat a fenti okokból kifolyólag az említett időpontban hatályon kívül kell helyezni: az Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozási okmányának 149. cikke (1) bekezdésében meghatározott időszak meghosszabbításáról szóló, 1997. december 18-i 2596/97/EK tanácsi rendelet (19), valamint a 2597/97/EK rendelettől az Észtországban termelt fogyasztói tej tekintetében való eltérésről szóló átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2007. március 19-i 315/2007/EK tanácsi rendelet (20).

(23)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nem kötelező konzultációt követően adott véleményt (21).

(24)

A Régiók Bizottsága nem kötelező konzultációt követően adott véleményt (22).

(25)

Ez a rendelet általánosságban hatályba lépése napjától alkalmazandó. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet rendelkezései ne zavarják a 2008/09-es, illetve a 2009/10-es gazdasági évben fizetendő bizonyos támogatások odaítélését, azon rendelkezések vonatkozásában, amelyek közvetlenül érintik azon ágazatok támogatási rendszereit, amelyek tekintetében gazdasági év van meghatározva, későbbi alkalmazási időpontról kell rendelkezni. Ilyen esetekben e rendeletet csak a későbbi gazdasági év kezdetétől kellene alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 247/2006/EK rendelet módosítása

A 247/2006/EK rendelet 16. cikke a következőképpen módosul:

1.

A (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

2.

A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   E cikk (1) és a (2) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől, valamint az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a III. cím, ezen cikk (3) bekezdése, valamint az e rendelet 17. és 21. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

2. cikk

A 320/2006/EK rendelet módosítása

A 320/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   A tagállamok az e cikkben előírt diverzifikációs intézkedésekre vonatkozóan nem nyújtanak nemzeti támogatást. Amennyiben azonban a (4) bekezdés harmadik albekezdésében említett legfelső értékek lehetővé teszik a diverzifikációs támogatás 100 %-ának megadását, az érintett tagállamok a támogatható kiadás legalább 20 %-ának megfelelő értékű hozzájárulást nyújtanak.”.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

Állami támogatások

E rendelet 6. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől, valamint az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 3., 6., 7., 8., 9. és 11. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

3. cikk

Az 1405/2006/EK rendelet módosítása

Az 1405/2006/EK rendelet 11. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   E cikk (1) és a (2) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől, valamint az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 4. és 7. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

4. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet módosításai

Az 1234/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe az alábbi szöveg lép:

„a)

a gabonaágazat tekintetében: 101,31 EUR/tonna”.

2.

A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

3.

A II. rész I. címe I. fejezete II. szakaszának II. alszakasza helyébe a következő szöveg lép:

„II. alszakasz

Felvásárlás megnyitása

11. cikk

Állami intervenciós időszakok

Az állami intervencióra az alábbi időszakokban van lehetőség:

a)

gabonafélékre november 1-jétől május 31-ig;

b)

hántolatlan rizsre április 1-jétől július 31-ig;

c)

cukorra a teljes 2008/09-es és 2009/10-es gazdasági évben;

d)

marha- és borjúhúsra bármely gazdasági év során végig;

e)

vajra és sovány tejporra március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk

Az állami intervenció megnyitása

(1)   A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót

a)

meg kell nyitni a közönséges búza esetében;

b)

durumbúza, árpa, kukorica, cirok, hántolatlan rizs, cukor, vaj és sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésében említett intervenciós korlátokon belül lehet megnyitni;

c)

a marha- és borjúhús esetében a Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív időszakban, egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában – a 42. cikk (1) bekezdésében meghatározott – a hasított testek közösségi osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót.

(2)   A Bizottság – a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül – lezárja az (1) bekezdés c) pontjában említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó állami intervenciót, amennyiben egy reprezentatív időszak során az említett pontban meghatározott feltételek többé nem teljesülnek.

13. cikk

Intervenciós korlátok

(1)   Az állami intervenció keretében felvásárlásra az alábbi mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

a)

durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében 0 tonna a 11. cikk a), illetve b) pontjában meghatározott időszakokban;

b)

cukor esetében 600 000 tonna (fehér cukorban kifejezve) minden egyes gazdasági évben;

c)

vaj esetében 30 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban;

d)

sovány tejpor esetében 109 000 tonna a 11. cikk e) pontjában említett minden egyes időszakban.

(2)   Az adott gazdasági év során az e cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban tárolt cukorra nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 32., az 52. vagy a 63. cikk szerinti tárolási intézkedés.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az annak a), c) és d) pontjában említett termékek esetében a Bizottság az említett bekezdésben meghatározott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, amennyiben a piaci helyzet és különösen a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.”.

4.

A II. rész I. címe I. fejezete II. szakaszának III. alszakasza helyébe a következő szöveg lép:

„III. alszakasz

Intervenciós árak

18. cikk

Intervenciós árak

(1)   Az intervenciós ár:

a)

közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként 3 millió tonna maximális felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg;

b)

vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kereteken belül felkínált mennyiségre a referenciaár 90 %-a;

c)

sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korláton belül felkínált mennyiségre a referenciaárral egyezik meg.

(2)   A következő termékek intervenciós árát és az intervenciós mennyiségeket a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg:

a)

közönséges búza esetében a 11. cikk a) pontjában meghatározott intervenciós időszakonként a 3 millió tonna maximális felkínált mennyiséget túllépő összegekre;

b)

durumbúza, árpa, kukorica, cirok és hántolatlan rizs esetében a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában;

c)

marha- és borjúhús;

d)

vaj esetében a 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre, a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában, és

e)

sovány tejpor esetében a 13. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt korlátot túllépő felkínált mennyiségekre a 13. cikk (3) bekezdése alkalmazásában.

Különleges körülmények esetén: a pályázati eljárásokat korlátozni lehet, vagy az intervenciós árat és az intervencióra elfogadott mennyiségeket tagállamonként vagy egy tagállamon belül régiónként a regisztrált piaci átlagárak alapján lehet megállapítani.

(3)   A (2) bekezdés szerinti pályázati eljárásokkal összhangban meghatározott maximális felvásárlási ár nem haladhatja meg:

a)

gabonafélék és hántolatlan rizs esetében a vonatkozó referenciaárat;

b)

marha- és borjúhús esetén a Bizottság által objektív kritériumok alapján meghatározott összeggel megnövelt, valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában regisztrált piaci átlagárat;

c)

vaj esetében a vonatkozó referenciaár 90 %-át;

d)

sovány tejpor esetében a vonatkozó referenciaárat.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett intervenciós árak:

a)

gabonafélék esetében nem befolyásolják az árak minőségi okokból bekövetkező növekedését vagy csökkenését, és

b)

hántolatlan rizs esetében – ha a kifizető ügynökségnek felkínált termékek minősége eltér a IV. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőségtől – az intervenciós árakat annak megfelelően növelni vagy csökkenteni kell. A Bizottság ezenfelül emelheti vagy csökkentheti az intervenciós árat annak biztosítása érdekében, hogy a termelés bizonyos fajták felé tolódjon el.

(5)   A cukor intervenciós ára az ajánlattétel gazdasági évét követő gazdasági évre megállapított referenciaár 80 %-a. Ha azonban a kifizető ügynökségnek felkínált cukor minősége eltér a IV. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségtől, amelyre a referenciaárat rögzítették, az intervenciós árat ennek megfelelően növelni vagy csökkenteni kell.”

5.

A (28) bekezdés b) pontját el kell hagyni.

6.

A 30. cikket el kell hagyni.

7.

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés e) pontját el kell hagyni;

b)

a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni.

8.

A 36. cikket el kell hagyni.

9.

A 43. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 10. cikkben említett, állami intervenció keretében felvásárlandó, vagy a 28. és 31. cikkben említett magántárolási támogatásra jogosult termékek által teljesítendő követelmények és feltételek, különös tekintettel a minőségre, a minőségi csoportokra, a minőségi osztályokra, a kategóriákra, a mennyiségekre, a csomagolásra a címkézéssel együtt, a korhatárokra, a tartósításra, a termékek azon állapotára, amelyre az intervenciós ár vonatkozik, és a magántárolás időtartamára;”;

b)

a szöveg az a) pontot követően a következő ponttal egészül ki:

„aa)

a 13. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt maximális mennyiségek és mennyiségi korlátok tiszteletben tartása; e tekintetben a végrehajtási szabályok felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy a 195. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül felfüggessze a rögzített áron történő felvásárlást, elosztási együtthatókat fogadjon el, és – a közönséges búza esetében – áttérjen a 18. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárásra;”.

10.

A 46. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

11.

Az 55. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

Kvótarendszerek

(1)   Kvótarendszer vonatkozik a következő termékekre:

a)

tej és egyéb tejtermékek a 65. cikk a) és b) pontja értelmében;

b)

cukor, izoglükóz és inulinszirup;

c)

burgonyakeményítő, mely közösségi támogatásban részesülhet.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kvótarendszerek esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a cukor tekintetében a 61. cikkben meghatározott többletmennyiségeket nem használja fel, az ilyen mennyiségekre – a II. és III. szakaszban meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.”.

12.

A 72. cikk (2) bekezdésében a „75 %” helyébe „85 %” lép.

13.

A 78. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Mindazonáltal a 2009. április 1-jével és a 2010. április 1-jétől kezdődő tizenkét hónapos időszakokra a 2008. április 1-jével kezdődő tizenkét hónapos időszakra alkalmazandó nemzeti kvóta 106 %-át túllépő tejszállításra vonatkozó többletilleték a második albekezdésben említett illeték 150 %-ában kerül meghatározásra.”.

14.

A 80. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A többletilleték összegét nemzeti szinten a szállításoknak az első albekezdéssel összhangban kiigazított összege alapján kell kiszámítani.”;

b)

a (2) bekezdést el kell hagyni;

c)

a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 78. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállamok az egyes termelőknek az abban az albekezdésben említett magasabb arányszám alkalmazása miatti többletilletékhez fizetendő hozzájárulásának meghatározásakor biztosítják, hogy ezt az összeget a felelős termelők a tagállamok által meghatározandó objektív kritériumok alapján arányosan fizessék be.”.

15.

A II. rész I. címének III. fejezete a következő szakasszal egészül ki:

„IIIa. szakasz

Burgonyakeményítő-kvóták

84a. cikk

Burgonyakeményítő-kvóták

(1)   A burgonyakeményítőt termelő tagállamok számára kvótákat kell odaítélni arra a gazdasági évre, amely során a kvótarendszer a 204. cikk (5) cikkével és a Xa. melléklettel összhangban alkalmazandó.

(2)   A Xa. mellékletben említett minden egyes termelő tagállam köteles a neki odaítélt kvótát a burgonyakeményítő-gyártók között – az egyes gyártók számára a 2007/08-as gazdasági év során kiosztott alkvóták alapján – kiosztani az adott gazdasági év során történő felhasználás céljából.

(3)   Burgonyakeményítőt gyártó vállalkozás nem köthet termeltetési szerződést a burgonyatermelőkkel olyan burgonyamennyiségre, amelynek a feldolgozása a (2) bekezdésben említett kvótán felüli keményítőmennyiséget eredményezne.

(4)   A (2) bekezdésben említett kvótán felül gyártott burgonyakeményítőt az adott gazdasági év végét követő január 1-jét megelőzően, feldolgozatlan formában exportálni kell a Közösségből. Az ilyen exportra export-visszatérítés nem fizethető.

(5)   A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a burgonyakeményítőt termelő vállalkozás valamely gazdasági évben az adott évi kvótán felül a következő évi kvótájának legfeljebb 5 %-át felhasználhatja. Ebben az esetben a következő gazdasági évre rendelkezésre álló kvótát ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6)   E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak e cikk (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (25) 77. cikkében előírt támogatásban.

16.

A 85. cikk a következő ponttal egészül ki:

„d)

a IIIa. szakasz vonatkozásában az egyesülések, a tulajdonosváltások és a burgonyakeményítő-gyártók gazdasági tevékenységének megkezdése és megszüntetése.”.

17.

A II. rész I. címe IV. fejezete I. szakaszának I. alszakaszát el kell hagyni.

18.

A 91. cikk (1) bekezdésének első két albekezdése helyébe a következő albekezdés lép:

„A hosszú rostlen szalmájának és a rövid lenrost és kenderrost szalmájának feldolgozásához támogatás a 2009/10-es gazdasági évtől a 2011/12-es gazdasági évig az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére nyújtható a valamely mezőgazdasági termelővel kötött adásvételi szerződés tárgyát képező szalmából ténylegesen előállított rost mennyisége alapján.”.

19.

A 92. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pont második francia bekezdése helyébe a következő két francia albekezdés lép:

„–

tonnánként 200 EUR a 2009/10-es gazdasági évre, valamint

tonnánként 160 EUR a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre.”.

b)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

tonnánként 90 EUR a 2009/10-es, a 2010/11-es és a 2011/12-es gazdasági évre a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrost és kenderrost esetében;”.

20.

A 94. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A támogatható hosszú lenrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig gazdasági évenként 80 878 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.I. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában bizonyos tagállamok között szét kell osztani.”.

21.

a 94. cikk (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   A támogatható rövid lenrost és kenderrost maximális garantált mennyisége a 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-as gazdasági évig gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a XI. melléklet A.II. pontjával összhangban, nemzeti garantált mennyiségek formájában szét kell osztani egyes tagállamok között.”.

22.

A II. rész I. címe IV. fejezetének I. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

„III. alszakasz

Burgonyakeményítő

95a. cikk

Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

(1)   A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es gazdasági évre a burgonyakeményítő-gyártók részére a 84a. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a gyártók a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a minimálárat a burgonyatermelők részére.

(2)   Az érintett gazdasági évek vonatkozásában burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

(3)   A Bizottság elfogadja ezen alszakasz végrehajtásának részletes szabályait.”.

23.

A 96. cikket el kell hagyni.

24.

A 99. és a 100. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„99. cikk

A takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás

(1)   Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben termelt, takarmányként való hasznosításra szánt fölözött tejre és sovány tejporra a Bizottság által meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

E cikk alkalmazásában az írót és íróport fölözött tejnek és sovány tejpornak kell tekinteni.

(2)   A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével, valamint a fölözött tej és sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel határozza meg.

100. cikk

A kazeinná és kazeinátokká feldolgozott sovány tejre nyújtott támogatás

(1)   Amennyiben a tejtermékekből felesleg halmozódik vagy halmozódhat fel, és az a piac súlyos zavarát idézi vagy idézheti elő, a Bizottság úgy dönthet, hogy a Közösségben előállított, és kazeinná, illetve kazeinátokká feldolgozott fölözött tejre a Bizottság által az ilyen tej és az abból előállított kazein, illetve kazeinátok vonatkozásában meghatározandó feltételek és termékszabványok alapján támogatás nyújtható. A támogatást előzetesen vagy pályázati eljárás útján kell meghatározni.

(2)   A támogatási összegeket a Bizottság a sovány tejpor piaci helyzetének alakulására tekintettel, valamint a sovány tejpor tekintetében a 8. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában meghatározott referenciaár figyelembevételével határozza meg.

A támogatás aszerint, hogy a fölözött tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minősége szerint változhat.”.

25.

A 101. cikket el kell hagyni.

26.

A 102. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok a közösségi támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak az (1) bekezdésben említett termékekkel történő ellátásához. A tagállamok nemzeti támogatásukat a tejágazatban kivetett illetékekből vagy a tejágazatból származó bármely egyéb hozzájárulás formájában finanszírozhatják.”.

27.

A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„IIIa. szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatások

102a. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)   A 122. cikkben említett célok finanszírozása érdekében a Közösség finanszírozza a komlóágazatban a 122. cikkel összhangban elismert termelői szervezetek számára biztosított kifizetéseket.

(2)   Németország tekintetében a termelői szervezetek vonatkozásában a Közösség által finanszírozott kifizetések éves összege 2 277 000 EUR.

(3)   A Bizottság elfogadja e szakasz végrehajtásának részletes szabályait.”.

28.

A 103. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Közösség finanszírozza azokat a hároméves munkaprogramokat, amelyeket a piaci szereplőknek a 125. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan:”;

b)

A szöveg az (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A munkaprogramokkal kapcsolatos éves közösségi finanszírozás összegei a következők:

a)

11 098 000 EUR Görögország esetében,

b)

576 000 EUR Franciaország esetében, valamint

c)

35 991 000 EUR Olaszország esetében.”.

29.

A 103e. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

30.

A 105. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A tagállamok nemzeti különtámogatásokat nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy a gazdaságfejlesztési programok keretében, a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat kivéve. Ezekről a támogatásokról a tagállamok a méhészeti programnak a 109. cikkel összhangban történő bejelentésével egyidejűleg tájékoztatják a Bizottságot.”.

31.

A 119. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„119. cikk

Kazein és kazeinátok felhasználása a sajtgyártás során

Amennyiben a 100. cikk alapján támogatás kifizetésére kerül sor, a Bizottság a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználását előzetes engedélyhez kötheti, mely utóbbi csak abban az esetben adható meg, ha a kazein vagy a kazeinátok felhasználása a termékek előállításának szükséges feltétele.”.

32.

A 122. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok az 1. cikk első bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek mellett szintén elismerhetik az 1. cikkben említett bármely ágazatban – kivéve az említett bekezdés a) pontjában megnevezett ágazatokban – tevékenykedő termelők által létrehozott termelői szervezeteket.”.

33.

A 124. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 122. cikket és a 123. cikk (1) bekezdését a termelői vagy szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó – a nemzeti jogon alapuló és a közösségi joggal összhangban álló – tagállami döntés sérelme nélkül kell alkalmazni az 1. cikkben említett ágazatok mindegyikében, a 122. cikk első bekezdésének a) pontjában és a 123. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok kivételével.”.

34.

A 180. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„180. cikk

A Szerződés 87., 88. és 89. cikkének alkalmazása

Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a)–k) és m)–u) pontjában, valamint ugyanezen cikk (3) bekezdésében említett termékek előállítására és kereskedelmére a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

Mindazonáltal a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 44., 45., 46., 47., 48., 102., 102a., 103., 103a., 103b., 103e., 103ga.,104., 105. és 182. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.”

35.

A 182. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7)   A tagállamok 2014. március 31-ig a 73/2009/EK rendelet 69. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott felső összeghatár 55 %-ig terjedő teljes éves összegű állami támogatást nyújthatnak a tejágazat mezőgazdasági termelői részére az említett rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében nyújtott közösségi támogatáson túlmenően. Az említett rendelet 68. cikkének (4) bekezdésében említett intézkedések szerinti közösségi támogatás és az állami támogatás teljes összege azonban semmilyen esetben sem haladhatja meg a 68. cikk (4) bekezdésében említett felső értékhatárt.”.

36.

A 184. cikk a következő ponttal egészül ki:

„(6)

2010. december 31. és 2012. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer ezt követő zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének feltételeiről, adott esetben megfelelő javaslatok kíséretében. Ezenfelül jelentés fogja tanulmányozni az 510/2006/EK rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajtok termelőit érintő következményeket.”.

37.

A 204. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A burgonyakeményítő tekintetében a II. rész I. címe III. fejezetének IIIa. szakaszát a 2011/2012-es burgonyakeményítő-ágazati gazdasági év végéig kell alkalmazni.”.

38.

A IX. melléklet 1. pontjának helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép.

39.

E rendelet II. mellékletének szövegét a Xa. mellékletként kell csatolni.

40.

E rendelet III. mellékletének szövegét a XXII. mellékletbe 20a. pontként kell beilleszteni.

5. cikk

A 3/2008/EK rendelet módosítása

A 3/2008/EK rendelet 13. cikke (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Az 1234/2007/EK (23) rendelet 180. cikkétől és az 1184/2006/EK (24) rendelet 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 36. cikke értelmében közösségi támogatásra jogosult és az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kiválasztott programok esetében a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó a tagállamok pénzügyi hozzájárulásaira és a tagállamok vagy a javaslattevő szervezetek által nyújtott, adójellegű bevételekből vagy kötelező hozzájárulásokból származó pénzügyi hozzájárulásokra.

6. cikk

A 479/2008/EK rendelet módosítása

A 479/2008/EK rendelet 127. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e rendelet 8. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett legmagasabb támogatási arány sérelme nélkül, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet II. címe, V. címének III. fejezete és 119. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.”.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1883/78/EGK, az 1254/89/EGK, a 2247/89/EGK, a 2055/93/EGK és az 1182/2005/EK rendelet hatályát veszti.

(2)   A 2596/97/EK és a 315/2007/EK rendelet 2009. május 1-jével hatályát veszti.

(3)   Az 1868/94/EK rendelet 2009. július 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az 1234/2007/EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az említett rendelet XXII. mellékletében foglalt, vonatkozó megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Mindazonáltal:

a)

A 4. cikk 5–8., 12–14. és 38 pontját 2009. április 1-jétől kell alkalmazni;

b)

A 4. cikk 11., 15., 16., 18–25., 31., 37. és 39. pontját 2009. július 1-jétől kell alkalmazni;

c)

A 4. cikk 1., 3., 4. pontját és 9. pontjának b) alpontját az alábbi időpontoktól kell alkalmazni:

i.

2009. július 1-jétől a durumbúza tekintetében;

ii.

2009. szeptember 1-jétől a rizságazat tekintetében;

iii.

2009. október 1-jétől a cukorágazat tekintetében;

iv.

2010. július 1-jétől a közönséges búza, árpa, kukorica és cirok tekintetében;

d)

A 4. cikk 27. pontját 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

e)

A 4. cikk 17. pontját 2012. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. GANDALOVIČ


(1)  A 2008. november 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  COM(2007) 722 végleges.

(3)  A Tanács 735/2007/EK rendelete a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló 1784/2003/EK rendelet módosításáról (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.).

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5)  HL L 76., 2008.3.19., 6. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát.

(7)  HL L 197., 1994.7.30., 4. o.

(8)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(9)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(10)  HL L 58., 2006.2.28., 42. o.

(11)  HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

(12)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(13)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(14)  HL L 216., 1978.8.5., 1. o.

(15)  HL L 126., 1989.5.9., 1. o.

(16)  HL L 216., 1989.7.27., 5. o.

(17)  HL L 187., 1993.7.29., 8. o.

(18)  HL L 190., 2005.7.22., 1. o.

(19)  HL L 351., 1997.12.23., 12. o.

(20)  HL L 84., 2007.3.24., 1. o.

(21)  A 2008. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(22)  A 2008. október 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(23)  A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(24)  A Tanács 1184/2006/EK rendelete (2006. július 24.) az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról (HL L 214., 2006.8.4., 7. o.).”.

(25)  Lásd e Hivatalos Lap 16. oldalát.”.


I. MELLÉKLET

„1.   Nemzeti kvóták: tagállamonkénti mennyiségek (tonnában) tizenkét hónapos időszakonként:

Tagállam

2008/09

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

2014/15

Belgium

3 427 288,740

3 461 561,627

3 496 177,244

3 531 139,016

3 566 450,406

3 602 114,910

3 602 114,910

Bulgária

998 580,000

1 008 565,800

1 018 651,458

1 028 837,973

1 039 126,352

1 049 517,616

1 049 517,616

Cseh Köztársaság

2 792 689,620

2 820 616,516

2 848 822,681

2 877 310,908

2 906 084,017

2 935 144,857

2 935 144,857

Dánia

4 612 619,520

4 658 745,715

4 705 333,172

4 752 386,504

4 799 910,369

4 847 909,473

4 847 909,473

Németország

28 847 420,391

29 135 894,595

29 427 253,541

29 721 526,076

30 018 741,337

30 318 928,750

30 318 928,750

Észtország

659 295,360

665 888,314

672 547,197

679 272,669

686 065,395

692 926,049

692 926,049

Írország

5 503 679,280

5 558 716,073

5 614 303,234

5 670 446,266

5 727 150,729

5 784 422,236

5 784 422,236

Görögország

836 923,260

845 292,493

853 745,418

862 282,872

870 905,700

879 614,757

879 614,757

Spanyolország

6 239 289,000

6 301 681,890

6 364 698,709

6 428 345,696

6 492 629,153

6 557 555,445

6 557 555,445

Franciaország

25 091 321,700

25 342 234,917

25 595 657,266

25 851 613,839

26 110 129,977

26 371 231,277

26 371 231,277

Olaszország

10 740 661,200

11 288 542,866

11 288 542,866

11 288 542,866

11 288 542,866

11 288 542,866

11 288 542,866

Ciprus

148 104,000

149 585,040

151 080,890

152 591,699

154 117,616

155 658,792

155 658,792

Lettország

743 220,960

750 653,170

758 159,701

765 741,298

773 398,711

781 132,698

781 132,698

Litvánia

1 738 935,780

1 756 325,138

1 773 888,389

1 791 627,273

1 809 543,546

1 827 638,981

1 827 638,981

Luxemburg

278 545,680

281 331,137

284 144,448

286 985,893

289 855,752

292 754,310

292 754,310

Magyarország

2 029 861,200

2 050 159,812

2 070 661,410

2 091 368,024

2 112 281,704

2 133 404,521

2 133 404,521

Málta

49 671,960

50 168,680

50 670,366

51 177,070

51 688,841

52 205,729

52 205,729

Hollandia

11 465 630,280

11 580 286,583

11 696 089,449

11 813 050,343

11 931 180,847

12 050 492,655

12 050 492,655

Ausztria

2 847 478,469

2 875 953,254

2 904 712,786

2 933 759,914

2 963 097,513

2 992 728,488

2 992 728,488

Lengyelország

9 567 745,860

9 663 423,319

9 760 057,552

9 857 658,127

9 956 234,709

10 055 797,056

10 055 797,056

Portugália

1 987 521,000

2 007 396,210

2 027 470,172

2 047 744,874

2 068 222,323

2 088 904,546

2 088 904,546

Románia

3 118 140,000

3 149 321,400

3 180 814,614

3 212 622,760

3 244 748,988

3 277 196,478

3 277 196,478

Szlovénia

588 170,760

594 052,468

599 992,992

605 992,922

612 052,851

618 173,380

618 173,380

Szlovákia

1 061 603,760

1 072 219,798

1 082 941,996

1 093 771,416

1 104 709,130

1 115 756,221

1 115 756,221

Finnország

2 491 930,710

2 516 850,017

2 542 018,517

2 567 438,702

2 593 113,089

2 619 044,220

2 619 044,220

Svédország

3 419 595,900

3 453 791,859

3 488 329,778

3 523 213,075

3 558 445,206

3 594 029,658

3 594 029,658

Egyesült Királyság

15 125 168,940

15 276 420,629

15 429 184,836

15 583 476,684

15 739 311,451

15 896 704,566

15 896 704,566”


II. MELLÉKLET

„Xa. MELLÉKLET

A 84a. cikkben említett burgonyakeményítő-kvóták gazdasági évenként

Tagállam

(tonna)

Cseh Köztársaság

33 660

Dánia

168 215

Németország

656 298

Észtország

250

Spanyolország

1 943

Franciaország

265 354

Lettország

5 778

Litvánia

1 211

Hollandia

507 403

Ausztria

47 691

Lengyelország

144 985

Szlovákia

729

Finnország

53 178

Svédország

62 066

ÖSSZESEN

1 948 761”


III. MELLÉKLET

„20a.   Az 1868/94/EK rendelet

Az 1868/94/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

Az 55. cikk (1) bekezdésének c) pontja

A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése

A 84a. cikk (1) és (2) bekezdése

4. cikk

A 84a. cikk (3) bekezdése

4a. cikk

A 95a. cikk (2) bekezdése

5. cikk

A 95a. cikk (1) bekezdése

6. cikk

A 84a. cikk (4) és (5) bekezdése

7. cikk

A 84a. cikk (6) bekezdése

8. cikk

A 85. cikk d) pontja és a 95a. cikk (3) bekezdése”


31.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/16


A TANÁCS 73/2009/EK RENDELETE

(2009. január 19.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. és 37. cikkére, valamint 299. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az 1979-es csatlakozási okmányra, és különösen az ahhoz csatolt gyapotról szóló 4. jegyzőkönyv (1) 6. pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációra (3),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra (4)

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika (KAP) 2003-ban és 2004-ben elfogadott reformja rendelkezett a reformok eredményességének felméréséről. Ennek keretében a Bizottság 2007. november 20-án az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette a „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” című közleményt. Figyelembe kell venni az említett közleményt és fő elemeinek az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága általi későbbi megvitatását, továbbá a nyilvános konzultációk során kifejtett számos észrevételt.

(2)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (5) végrehajtása során szerzett tapasztalatok különösen azt mutatják, hogy a támogatási mechanizmus egyes elemeit ki kell igazítani. Mindenekelőtt ki kell terjeszteni a közvetlen támogatás termeléstől való elválasztását, az egységes támogatási rendszer működését pedig le kell egyszerűsíteni. Ezen túlmenően az 1782/2003/EK rendeletet számos alkalommal jelentősen módosították. E fejleményekre tekintettel és az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyette e rendeletet kell hatályba léptetni.

(3)

Az 1782/2003/EK rendelet bevezette azt az elvet, hogy ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget bizonyos köz-, állat- és növény-egészségügyi, illetve környezetvédelmi és állatjólléti előírásoknak, a közvetlen támogatás összege csökkenthető, vagy a termelőt ki lehet zárni a támogatottak köréből. Ez az úgynevezett „kölcsönös megfeleltetési” rendszer a közvetlen kifizetések keretében nyújtott közösségi támogatás szerves részét képezi, következésképpen fenn kell azt tartani. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körébe tartozó követelmények némelyike a mezőgazdasági tevékenység vagy a mezőgazdasági földterület szempontjából nem eléggé releváns, vagy a mezőgazdasági termelők helyett inkább a nemzeti hatóságokat érinti. Következésképpen a kölcsönös megfeleltetés alkalmazási körét ki kell igazítani.

(4)

Ezen túlmenően a mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartása céljából az 1782/2003/EK rendelet közösségi keretrendszert hozott létre, amelyből a tagállamok átvesznek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a gazdaságszerkezet. Ezt a keretrendszert fenn kell tartani. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy egyes előírások alkalmazhatósága és kedvező hatásai nem elegendőek ahhoz, hogy indokolják azok valamennyi tagállam általi végrehajtását. Célszerű ezért, hogy ezen előírások ne legyenek kötelezők a tagállamok számára. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy a keretrendszer a lehető legkoherensebb legyen, egy adott előírást nem kellene nem kötelezőnek minősíteni, ha annak alapján már 2009 előtt az érintett tagállam minimumkövetelményt határozott meg, vagy ha léteznek olyan nemzeti szabályok, amelyek arra az előírásra épülnek.

(5)

A kötelező területpihentetésnek az egységes támogatási rendszer keretében történő eltörlése e rendeletnek megfelelően bizonyos esetekben káros környezeti hatásokkal járhat, különösen az egyes tájakat meghatározó jellegzetességek vonatkozásában. Ezért meg kell erősíteni a táj egyes meghatározott jellegzetességeinek védelmét célzó közösségi rendelkezéseket. Indokolt, hogy különleges esetekben a tagállamok rendelkezhessenek élőhelyek kialakításáról és/vagy megőrzéséről.

(6)

A mezőgazdasági tevékenység összefüggésében egyes területeken egyre súlyosabb problémát jelent a vízvédelem és a vízgazdálkodás. Ezért meg kell erősíteni a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó közösségi kereteket is a víz szennyezés elleni védelme, a vízkészletek kimerülésének megelőzése és a vízhasználat kezelése érdekében.

(7)

Az 1782/2003/EK rendelet elismerte az állandó legelők környezetre gyakorolt kedvező hatását. Továbbra is fenn kell tartani az említett rendeletben foglalt azon intézkedéseket, amelyek célja a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzése nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megakadályozása érdekében.

(8)

A fenntartható mezőgazdaság, valamint a vidékfejlesztés előmozdítását célzó politikai eszközök minél jobb egyensúlyának megteremtése érdekében az 1782/2003/EK rendelet bevezette a közvetlen kifizetések progresszív módon történő kötelező csökkentésének rendszerét („moduláció”). Ezt a rendszert továbbra is fenn kell tartani, és annak kivételként tartalmaznia kell a legfeljebb 5 000 EUR összegű közvetlen kifizetéseket.

(9)

A moduláción keresztül elért megtakarítások a vidékfejlesztési politika keretébe tartozó intézkedések finanszírozását szolgálják. Az 1782/2003/EK rendelet elfogadása óta a mezőgazdasági ágazat számos olyan új és jelentős kihívással volt kénytelen szembenézni, mint például az éghajlatváltozás és a bioenergia folyamatos térhódítása, valamint a jobb vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség hatékonyabb védelme iránti igény. A Közösség a Kiotói Jegyzőkönyv (6) részes feleként felhívást kapott arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások figyelembevételével igazítsa ki szakpolitikáit. Ezen túlmenően a vízhiánnyal és az aszályokkal összefüggésben felmerülő súlyos problémák miatt a Tanács a vízhiányról és aszályokról szóló 2007. október 30-i következtetéseiben úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságban a vízgazdálkodási kérdésekre még nagyobb figyelmet kell fordítani. A Tanács a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáról szóló 2006. december 18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség védelme továbbra is óriási kihívást jelent, és annak ellenére, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni, a Közösség 2010-re meghatározott biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésének eléréséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. Továbbá, mivel az innováció különösen az új technológiák, termékek és eljárások kifejlesztéséhez járulhat hozzá, támogatja az ezen új kihívások leküzdésére irányuló erőfeszítéseket. A tejkvótarendszernek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (7) megfelelő, 2015-ben való megszűnése a tejágazatban tevékenykedő termelők részéről a változó feltételekhez való alkalmazkodás érdekében különös erőfeszítéseket tesz szükségessé, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Helyénvaló ezért e konkrét helyzetet is olyan új kihívásnak tekinteni, amelyet a tagállamoknak le kell küzdeniük a tejágazatukban alkalmazott kvótarendszer fokozatos megszüntetése céljából.

(10)

A Közösség elismeri, hogy szakpolitikái keretében kezelni kell a fent említett új kihívásokat. A mezőgazdaság területén az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (8) keretében elfogadott vidékfejlesztési programok az említett kihívások kezelésére megfelelő eszközök. Annak érdekében, hogy a tagállamok ennek figyelembevételével felülvizsgálhassák vidékfejlesztési programjaikat, de más területeken ne kelljen csökkenteniük vidékfejlesztési tevékenységeik jelenlegi intenzitását, további finanszírozási forrásokat kell rendelkezésre bocsátani. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi tervek azonban nem rendelkeznek a Közösség vidékfejlesztési politikájának szükség szerinti megerősítésére használható pénzügyi forrásokról. E körülmények között rendelkezni kell a közvetlen kifizetések csökkentése mértékének fokozatos növeléséről a moduláción keresztül, így teremtve elő a szükséges pénzügyi források meghatározó részét.

(11)

A közvetlen jövedelemtámogatás mezőgazdasági termelők közötti eloszlására jellemző, hogy a kifizetések jelentős részét viszonylag kis számú nagyobb kedvezményezett kapja. Egyértelmű, hogy a nagyobb kedvezményezetteknek nem ugyanolyan mértékű támogatásra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan megvalósuljon a jövedelemtámogatási célkitűzés. Ezen túlmenően alkalmazkodási potenciáljuk miatt a nagyobb kedvezményezettek könnyebben működnek alacsonyabb támogatási szint mellett. Ebből következően tisztességes előírni a nagy támogatási összegekre jogosult mezőgazdasági termelők számára, hogy nyújtsanak különleges hozzájárulást az új kihívások kezelésére kidolgozott vidékfejlesztési intézkedések finanszírozásához. Helyénvaló tehát a nagyobb kifizetések fokozottabb csökkentését előíró mechanizmust létrehozni, és az ebből származó összegeket a vidékfejlesztés keretében felmerülő új kihívások kezelésére felhasználni.

(12)

A legkülső régiókban a sajátos földrajzi helyzet, valamint a rájuk jellemző elszigeteltség, a kis méret, továbbá a hegyvidéki domborzati és éghajlati viszonyok további terheket rónak a mezőgazdasági ágazatra. E terhek és kötöttségek hatásának enyhítése érdekében a legkülső régiók mezőgazdasági termelői esetében eltérést kell engedélyezni a modulációs csökkentés kötelező alkalmazásától.

(13)

Az önkéntes moduláció rendszerének alkalmazását választó tagállamoknak a megnövelt mértékű kötelező modulációt kell figyelembe venniük. A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 27-i 378/2007/EK tanácsi rendeletet (9) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott, 5 százalékpontnak megfelelő modulációs csökkentések alkalmazásából származó összegeket az említett rendeletben meghatározott kritériumok alapján, azaz objektív kritériumok szerint kell elosztani a tagállamok között, és biztosítva, hogy az így felszabaduló összeg bizonyos hányada abban a tagállamban marad, ahol ténylegesen keletkezett. A rozspiaci intervenció eltörléséből következő szerkezeti kiigazításokra tekintettel fenn kell tartani egyes rozstermelő régiókra vonatkozó, a modulációból keletkező összegek egy részéből finanszírozandó egyedi intézkedéseket. Ezen túlmenően minden további modulációs csökkentés alkalmazásából eredő összeget azon tagállamok számára kell elérhetővé tenni, amelyekben az keletkezett.

(15)

A moduláció működésének megkönnyítése érdekében, különös tekintettel a közvetlen kifizetések mezőgazdasági termelők számára történő kifizetésének eljárási rendjére és a vidékfejlesztési programokba történő átcsoportosításra, minden tagállamra vonatkozóan nettó felső határokat kell megállapítani a mezőgazdasági termelők számára a moduláció alkalmazása után kifizetendő összegek korlátozása céljából. A legkülső régiókban nyújtott KAP-támogatás sajátosságainak, valamint annak figyelembe vétele céljából, hogy a közvetlen kifizetések nem tartoznak a moduláció hatálya alá, az érintett tagállamok nettó felső határai nem foglalják magukban az e régiókban nyújtott közvetlen kifizetéseket. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletet (10) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(16)

Azon új tagállamok, amelyek 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakoztak az Európai Unióhoz, mezőgazdasági termelői a fokozatos bevezetési mechanizmust követően a rájuk vonatkozó csatlakozási okmányban meghatározott közvetlen kifizetésekben részesülnek. A fenntartható mezőgazdaság előmozdítását és a vidékfejlesztés előmozdítását szolgáló szakpolitikai eszközök közötti megfelelő egyensúly elérése érdekében az új tagállamok mezőgazdasági termelői esetében nem kell alkalmazni a modulációs rendszert egészen addig, amíg a közvetlen kifizetések új tagállamokban alkalmazandó szintje el nem éri az új tagállamokon kívüli tagállamokban alkalmazandó szintet.

(17)

A moduláció nem idézheti elő, hogy egy új tagállamban a mezőgazdasági termelőnek fizetett nettó összeg alacsonyabb az új tagállamokon kívüli tagállamokban egy hasonló helyzetű mezőgazdasági termelőnek fizetett összegnél. Ezért, amikor a modulációt már az új tagállamok mezőgazdasági termelői esetében is alkalmazni kell, a csökkentés mértékét a fentiek következtében a bevezetési időszakban érvényes szint és az új tagállamokon kívüli tagállamokban a moduláció alkalmazása után érvényes szint közötti különbségre kell korlátozni. Ezen túlmenően a modulációt az új tagállamokban a moduláció hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelőket illető kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések odaítélésekor is figyelembe kell venni.

(18)

Annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozására fordítandó összegek megfeleljenek a pénzügyi tervben megállapított éves felső határoknak, fenn kell tartani az 1782/2003/EK rendeletben azon pénzügyi mechanizmust, amelynek révén a közvetlen támogatás szintje kiigazításra kerül, ha az előrejelzések szerint az adott pénzügyi évben a 2. fejezet 300 000 000 EUR összegű biztonsági tartalékkal megállapított részösszegének túllépése várható. Figyelemmel az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek szánt közvetlen kifizetéseknek a fokozatos bevezetés következtében megvalósuló szintjére, valamint a fokozatos bevezetési mechanizmusnak az új tagállamokban nyújtott összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében a pénzügyi fegyelem mechanizmusa nem alkalmazandó e tagállamokban mindaddig, amíg a közvetlen kifizetéseknek e tagállamokban alkalmazandó szintje el nem éri legalább az új tagállamokon kívüli tagállamokban alkalmazandó szintet. Tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi rendelet (11) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett saját forrásnak a az Európai Közösségek általános költségvetésben betöltött különös jelentőségére, helyénvaló – kivételes jelleggel – arról rendelkezni, hogy a Tanács a Bizottság javaslatára fogadja el a pénzügyi fegyelem mechanizmusának alkalmazására vonatkozó, szükséges határozatot.

(19)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők könnyebben megfelelhessenek a modern, magas színvonalú mezőgazdaság előírásainak, a tagállamoknak továbbra is működtetniük kell a gazdaságok részére nyújtandó szaktanácsadás átfogó, az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott rendszerét. A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek segítenie kell a mezőgazdasági termelőket abban, hogy jobban ismerjék a környezettel, az élelmiszer-biztonsággal, az állategészségüggyel és az állatjólléttel összefüggő anyagi és gazdálkodási folyamatokat, anélkül, hogy az bármely módon érintené a mezőgazdasági termelőknek az említett előírásoknak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségét és felelősségét.

(20)

Az 1290/2005/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak meg kell tenniük mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek révén meggyőződhetnek az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) által finanszírozott ügyletek tényleges létrejöttéről és szabályszerű végrehajtásáról, valamint megakadályozhatják, illetve kezelhetik a feltárt szabálytalanságokat. E célból a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert kell működtetniük. A közösségi támogatás hatékonyságának és ellenőrzésének javítása érdekében engedélyezni kell a tagállamok részére, hogy az e rendelet hatályán kívül eső közösségi rendszerek esetében is igénybe vegyék az integrált rendszert.

(21)

Fenn kell tartani az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer fő elemeit, és különösen a következőkkel kapcsolatos rendelkezéseket: számítógépes adatbázis, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer, a mezőgazdasági termelők támogatási kérelmei, összehangolt ellenőrzési rendszer, valamint – az egységes támogatási rendszer keretében – a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer.

(22)

A kis pénzösszegek kezelése terhet jelent a tagállamok illetékes hatóságai számára. A túlzott igazgatási terhek elkerülése érdekében a tagállamoknak általában tartózkodniuk kell a közvetlen kifizetések nyújtásától, ha az összeg nem éri el a 100 eurót, vagy ha egy támogatási kérelem esetében a gazdaság támogatható területe kevesebb, mint egy hektár. Mivel azonban az egyes tagállamok mezőgazdaságának szerkezete jelentős eltéréseket mutat, és jelentős mértékben eltérhet a gazdaságok Közösségben tapasztalt átlagos szerkezetétől, külön rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé váljon a sajátos helyzetüket tükröző alsó küszöbérték alkalmazása. A legkülső régiók és az égei-tengeri szigetek különleges gazdálkodási szerkezete miatt e régiókra nem kell alsó küszöbértéket alkalmazni. A tagállamok ezen túlmenően szabadon dönthetnek az alsó küszöbérték két típusa valamelyikének alkalmazásáról, figyelembe véve az adott tagállam mezőgazdasági ágazatának strukturális sajátosságait. Mivel az úgynevezett „földnélküli” gazdaságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők számára különleges támogatási jogosultságokat állapítottak meg, a hektáralapú küszöb alkalmazása ilyen esetben nem volna hatékony. Az ilyen mezőgazdasági termelők esetében az átlagos támogatáshoz kapcsolódó minimumösszeget kell alkalmazni. Az azon mezőgazdasági termelőkkel való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, akik esetében a közvetlen kifizetéseket fokozatos vezetik be, az alsó küszöbértéknek a fokozatos bevezetési eljárás végén nyújtandó végső összegeken kell alapulniuk.

(23)

Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy számos esetben a termeléstől elválasztott jövedelemtámogatásban részesültek olyan kedvezményezettek, amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenység csak elenyésző részét tette ki a gazdasági tevékenység egészének, vagy amelyek üzleti tevékenysége nem vagy csak kis volt mértékben mezőgazdasági tevékenység. Annak megelőzése érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatást ilyen kedvezményezetteknek ítéljék oda, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi támogatásokat teljes egészében a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítására használják fel, a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a támogatás ilyen természetes vagy jogi személyeknek lenne odaítélhető, megtagadhassák az e rendelet szerinti közvetlen kifizetés teljesítését.

(24)

A közösségi támogatási programok keretében előírt támogatásokat az illetékes nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt csökkentéseket követően teljes összegben ki kell fizetniük a kedvezményezetteknek az előírt határidőn belül. Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések kezelése rugalmasabbá váljon, lehetővé kell tenni a tagállamok számára a közvetlen kifizetések évi legfeljebb két részletben történő folyósítását.

(25)

A KAP keretében működő támogatási rendszerek közvetlen jövedelemtámogatást írnak elő, különösen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása céljából. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével. A közösségi pénzeszközök jogtalan kiutalásának elkerülése érdekében nem fizethető támogatás olyan mezőgazdasági termelő részére, aki mesterségesen teremtette meg az adott támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket.

(26)

A KAP által meghatározott célkitűzések elérése érdekében a közös támogatási rendszereket szükség esetén akár rövid határidőn belül is hozzá kell igazítani a változó körülményekhez. A kedvezményezettek ezért nem számíthatnak arra, hogy a támogatási feltételek változatlanok maradnak, és fel kell készülniük arra, hogy a gazdasági változások és a költségvetési helyzet függvényében a rendszerek esetleges felülvizsgálatára kerülhet sor.

(27)

Az 1782/2003/EK rendelet egységes támogatási rendszert hozott létre, amely a már meglévő különböző támogatási mechanizmusokat a termeléstől elválasztott közvetlen kifizetések egységes rendszerévé alakította át. Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során nyert tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy célszerű lenne annak egyes elemeit a mezőgazdasági termelők és a közigazgatási hatóságok érdekében egyszerűsíteni. Ezen túlmenően, mivel időközben az összes olyan tagállam bevezette az egységes támogatási rendszert, amely számára ezt előírták, a végrehajtás első szakaszával kapcsolatos egyes rendelkezések elavultak, és szükségessé vált azok kiigazítása. Ebben az összefüggésben, egyes esetekben a támogatási jogosultságok jelentős mértékű kihasználatlansága figyelhető meg. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében és figyelembe véve, hogy a mezőgazdasági termelők már jól ismerik az egységes támogatási rendszer működését, a kihasználatlan támogatási jogosultságok nemzeti tartalékba való visszakerülésére eredetileg meghatározott időszakot két évre kell csökkenteni.

(28)

Az egységes támogatási rendszer főbb elemeit változatlanul kell hagyni. Különösen a nemzeti felső határok meghatározásával biztosítható, hogy a támogatások és a jogosultságok teljes szintje ne lépje túl a jelenlegi költségvetési keretet. A tagállamok nemzeti tartalékot működtetnek, amelynek segítségével megkönnyíthető az új mezőgazdasági termelőknek a támogatási rendszerben való részvétele, illetve figyelembe vehetők az egyes régiókban jelentkező különleges szükségletek. Szabályokat kell megállapítani a támogatási jogosultságok átruházásával és használatával kapcsolatban a megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok spekulatív átruházásának és felhalmozásának kivédése érdekében.

(29)

Mivel az egységes támogatási rendszer fokozatosan további ágazatokra is kiterjed, felül kell vizsgálni a rendszer keretében támogatásra jogosult vagy a támogatási jogosultságot aktiváló földterület meghatározását. Rendelkezni kell azonban a gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt földterületek támogatásból való kizárásáról, amennyiben a tagállamok úgy döntöttek, hogy ezt az ágazatot csak késleltetve vonják be az egységes támogatási rendszerbe. A fentiek mellett egyedi intézkedéseket kell megállapítani a kender esetében annak elkerülése érdekében, hogy tiltott növények támogatásban részesüljenek.

(30)

A termőföld kötelező pihentetését kínálatellenőrzési mechanizmusként vezették be. A szántóföldi növények ágazatában bekövetkezett piaci változások és a termeléstől elválasztott támogatások bevezetése miatt már nem indokolt ennek az eszköznek a fenntartása, tehát azt el kell törölni. Az 1782/2003/EK rendelettel összhangban létrehozott területpihentetési jogosultságokat ezért olyan hektárokra vonatkozóan kell aktiválni, amelyekre ugyanolyan támogathatósági feltételek vonatkoznak, mint bármely más jogosultságra. A területpihentetési kötelezettség eltörlése azt eredményezheti, hogy olyan földterület, amely korábban jogosult volt területpihentetési jogosultságok aktiválására,többé nem lesz támogatható. Annak érdekében, hogy az ilyen földterületek továbbra is támogathatók maradjanak, elő kell írni, hogy az egységes támogatási rendszer keretében támogathatók legyenek bizonyos erdősített területek – beleértve a nemzeti rendszerek keretében az 1698/2005/EK rendelet vonatkozó előírásaival összhangban erdősített területeket –, valamint a bizonyos környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó területek.

(31)

A korábban termeléstől függő piaci támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe való felvételét követően a támogatási jogosultságok értékét a történeti alapú végrehajtást választó tagállamokban a korábbi támogatás egyéni szintje alapján határozták meg. Az egységes támogatási rendszer bevezetése óta eltelt idő és az újabb ágazatoknak az egységes támogatási rendszerbe való felvétele miatt egyre nehezebb megindokolni a támogatási szintek között fennálló – kizárólag a korábbi támogatás által befolyásolt – jelentős egyéni különbségek létjogosultságát. Ezért a történeti alapú végrehajtási modellt választó tagállamok esetében bizonyos feltételek mellett meg kell engedni az odaítélt támogatási jogosultságok felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azok egységenkénti értékét közelíteni lehessen egymáshoz, tiszteletben tartva a közösségi jog általános elveit és a KAP célkitűzéseit. Ebben az összefüggésben az egységesebb értékek meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik az egyes földrajzi területek sajátosságait. A támogatási jogosultságok szintjének kiegyenlítését megfelelő átmeneti időszak alatt és korlátozott mértékű csökkentések alkalmazásával kell megvalósítani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelően tudjanak alkalmazkodni a támogatási szintek változásához.

(32)

Az 1782/2003/EK rendelet értelmében a tagállamok megválaszthatták, hogy az egységes támogatási rendszer alkalmazása során a történelmi vagy a regionális alapú végrehajtást részesítik-e előnyben. Azóta a tagállamok értékelhették a választott megoldás hatásait mind gazdasági, mind pedig igazgatási szempontból. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a tapasztalataik figyelembevételével felülvizsgálhassák az eredeti választásukat. Ezért amellett, hogy lehetővé válik a támogatási jogosultságok értékének kiegyenlítése, a történeti modellt alkalmazó tagállamok számára lehetővé kell tenni az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazására való áttérést, az 1782/2003/EK rendeletben szereplő lehetőségekkel összhangban. Különösen, a tagállamok módosíthatnák a közvetlen támogatás területi elosztását a régiók közötti fokozatos újraelosztás révén. E lehetőség nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a közvetlen támogatás kedvezményezettjeinek legmegfelelőbb módon, a Szerződés 33. cikkében megállapított célok, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok – mint például a mezőgazdasági potenciál és a környezetvédelmi kritériumok – alapján történő kiválasztásában. Ezen túlmenően a regionális modell alkalmazását választó tagállamok esetében bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni döntésük felülvizsgálatát a támogatási jogosultságok értékének az előre meghatározott éves lépcsőknek megfelelően történő közelítése érdekében, tiszteletben tartva a közösségi jog általános elveit és a KAP célkitűzéseit. Ezeket a változtatásokat megfelelő átmeneti időszak alatt és korlátozott mértékű csökkentések alkalmazásával kell megvalósítani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelően tudjanak alkalmazkodni a változó támogatási szintekhez.

(33)

Az 1782/2003/EK rendelet bevezette a termeléstől elválasztott egységes támogatási rendszert, és lehetővé tette a tagállamok számára, hogy bizonyos támogatásokat részben vagy egészben kizárjanak a rendszerből. Az említett rendelet rendelkezett továbbá e lehetőségnek a piaci és strukturális fejlemények alapján történő felülvizsgálatáról és esetleges kiigazításáról. A vonatkozó tapasztalatok elemzése alapján megállapítható, hogy a termeléstől elválasztott támogatások rugalmasabbá teszik az előállítandó termékek megválasztását, így a mezőgazdasági termelők a termeléssel kapcsolatos döntéseiket a jövedelmezőség és a piaci visszajelzések alapján hozhatják meg. Ez különösen igaz a szántóföldinövény- és a komlóágazat esetében, de kisebb mértékben elmondható a marha- és borjúhús-, valamint a vetőmagágazatról is. Következésképpen a szántóföldinövény- és a komlóágazatban a termeléstől részben elválasztott támogatásokat 2010-től kezdődően az egységes támogatási rendszerbe kell integrálni. A komló esetében az 1782/2003/EK rendelet lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a komlóra vonatkozó területalapú támogatás egy részét elismert termelői szervezeteknek ítéljék oda. Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek a korábbiakhoz hasonlóan folytathassák tevékenységüket, az 1234/2007/EK rendeletet módosító, a Közös Agrárpolitika kiigazításáról szóló, 2009. január 19-i 72/2009/EK rendelet (12) az azonos tevékenységek tekintetében egyenlő összegek felhasználásáról rendelkezik az érintett tagállamokban. Ezeket az összegeket ezért le kell vonni az e rendeletben az adott tagállam tekintetében meghatározott nemzeti felső határból. Annak érdekében, hogy a marha- és borjúhús, valamint a vetőmagágazat mezőgazdasági termelői alkalmazkodni tudjanak az új támogatási rendszerhez, rendelkezni kell arról, hogy a marha- és borjúhúsra, valamint a vetőmagokra vonatkozó támogatás integrációjára legkésőbb 2012-ig sor kell, hogy kerüljön. Mivel a termeléstől részben elválasztott támogatásokat a gyümölcs- és zöldségágazatban csak rövid ideje és átmeneti intézkedésként vezették be, továbbra is lehetővé kell tenni e támogatások kizárását az egységes támogatási rendszerből, míg a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a termeléstől való függetlenítés mértékének növelése céljából felülvizsgálják döntéseiket.

(34)

Ugyanakkor az anyatehén-, a juh- és a kecskehúságazat esetében a mezőgazdasági termelés minimális szintjének fenntartása továbbra is fontos lehet egyes régiók mezőgazdasága szempontjából, különösen azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelők számára nem léteznek más gazdasági lehetőségek. Ebben az összefüggésben tehát a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a termeléstől függő támogatás jelenlegi szintjének fenntartására vagy annak alacsonyabb szinten való meghatározására. Ebben az esetben külön rendelkezni kell a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) és a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendeletben (14) előírt azonosítási és nyilvántartási követelmények betartásáról, különösen az állatok nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében.

(35)

Meg kell engedni a tagállamok számára, hogy jól meghatározott esetekben az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti felső határuk 10 %-áig különleges támogatást ítélhessenek oda. Az ilyen támogatások lehetővé teszik a tagállamok számára a környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos kérdések kezelését, valamint a mezőgazdasági termékek minőségének és értékesítésének javítását. Ezen kívül különleges támogatást kell biztosítani a tejkvóták fokozatos megszüntetéséből és az érzékenyebb ágazatok esetében a támogatás termeléstől való elválasztásából adódó következmények enyhítése érdekében. Mivel a hatékony kockázatkezelés jelentősége egyre nő, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok pénzügyi szempontból hozzájárulhassanak a mezőgazdasági termelők által termény-, állat- és növénybiztosításra fizetett díjakhoz, valamint az állat- vagy növénybetegségek és környezetvédelmi események miatt felmerülő egyes gazdasági veszteségek kompenzációjának finanszírozásához. A Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítésére tekintettel a termeléstől függő támogatásra felhasználható forrásokat – a sajátos nehézségekkel küzdő tagállamok számára átmeneti intézkedések lehetővé tétele mellett – megfelelő szinten korlátozni kell. Ennek megfelelően kell meghatározni az állat- vagy növénybetegségekkel, valamint környezetvédelmi eseményekkel összefüggő termény-, növény- és állatbiztosításhoz való pénzügyi hozzájárulás és kompenzáció esetében alkalmazandó feltételeket. Ezenkívül az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkét alkalmazó tagállamok számára olyan kellő átmeneti időszakot kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a különleges támogatásra vonatkozó új szabályokra való gördülékeny átállást.

(36)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok jelenleg nem használják fel teljes mértékben az egységes támogatási rendszerre vonatkozó nemzeti felső határig rendelkezésre álló pénzeszközöket, különösen ott nem, ahol nem történt meg a támogatási jogosultság aktiválása. A pénzeszközök hatékonyabb felhasználásának megkönnyítése érdekében célszerű megengedni a tagállamoknak, hogy nemzeti felső határukat meghaladóan is nyújthassanak olyan összegű támogatást, amelynek szintje bizonyosan belül marad a fel-nem-használt nemzeti felső határukon. Ezt az összeget azon év figyelembevételével kell kiszámítani, amelynek tekintetében a költségvetés fel nem használására vonatkozó legutóbbi adatok rendelkezésre állnak, és az nem sértheti a közvetlen kifizetések tekintetében tagállamonként meghatározott teljes nettó felső határt. Ennek alapján, és annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők ne szembesüljenek a kifizetések előre nem látható csökkentésével, a számításokat meghatározott biztonsági ráhagyással kell elvégezni. Az összegeket a különleges támogatások finanszírozására kell felhasználni vagy az EMVA javára kell átcsoportosítani.

(37)

Az egységes támogatási rendszer szerinti közvetlen kifizetések a korábban kapott közvetlen kifizetések referenciaösszegein vagy regionálisan alkalmazott hektáronkénti összegeken alapultak. Az új tagállamok mezőgazdasági termelői nem részesültek közvetlen közösségi kifizetésekben, és nem rendelkeztek korábbi referenciákkal a 2000., a 2001. és a 2002. naptári évre vonatkozóan. Következésképpen az 1782/2003/EK rendelet úgy rendelkezett, hogy az új tagállamokban az egységes támogatási rendszert regionális hektáronkénti összegek alapján kell meghatározni. Több évvel az új tagállamok Közösséghez való csatlakozása után a referencia-időszakok alkalmazása mégis megfontolandó azon új tagállamok esetében, amelyek még nem álltak át az egységes támogatási rendszerre. Az egységes támogatási rendszerre való átállás megkönnyítése érdekében, és különösen a spekulatív kérelmek elkerülése érdekében az egységes támogatási rendszer keretében meglévő támogatási jogosultságok kiszámításához engedélyezni kell az új tagállamok számára azoknak a területeknek a figyelembevételét, amelyekre az egységes területalapú támogatási rendszer keretében történetileg támogatást ítéltek oda.

(38)

Az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazásának keretében lehetőséget kell biztosítani az új tagállamok számára a hektáronkénti támogatási jogosultságok objektív kritériumok alapján történő kiigazítására, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása, valamint a piaci torzulások elkerülése érdekében.

(39)

Az új tagállamoknak a többi tagállammal azonos lehetőségeket kell biztosítani az egységes támogatási rendszer részleges végrehajtására.

(40)

A közvetlen támogatás termeléstől való elválasztása és az egységes támogatási rendszer bevezetése központi szerepet töltött be a KAP reformfolyamatában. Ugyanakkor 2003-ban több indok merült fel azzal kapcsolatban, hogy a különleges támogatásokat egyes növények esetében fenn kellene tartani. Az 1782/2003/EK rendelet alkalmazása során gyűjtött tapasztalatok és a piaci helyzet alakulása arra utalnak, hogy a 2003-ban az egységes támogatási rendszerbe be nem vont támogatási rendszereket most be lehet abba vonni, ezzel elősegítve egy piacorientáltabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság kialakulását. Ez különösen igaz az olívaolaj-ágazatra, ahol a támogatás termeléstől való függése csak nagyon kis mértékű volt. Ez a helyzet továbbá a durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a burgonyakeményítő és a héjas gyümölcsűek után járó kifizetések esetében, ahol a megmaradt, termeléstől függő támogatás egyre csökkenő hatékonysága a termeléstől elválasztott opcióra való átállást támogatja. A len és a kender valamint a hélyas gyümölcsűek és a burgonyakeményítő esetében is a termeléstől el kell választani a feldolgozási támogatást, és a vonatkozó összegeket integrálni kell az egységes támogatási rendszerbe. A termelők alkalmazkodásának elősegítése érdekében a fehérjenövények, a rizs, a burgonyakeményítő, a héjas gyümölcsűek, valamint a len és a kender esetében helyénvaló az ezen ágazatokra vonatkozó támogatásokat 2012-től kezdődően az egységes támogatási rendszerbe integrálni, lehetővé téve ugyanakkor a tagállamok számára, hogy – az 1234/2007/EK rendeletet módosító rendelet megállapított feldolgozási támogatások kivételével – az integrációra ettől korábbi időpontot határozzanak meg. A héjas gyümölcsűek esetében továbbra is engedélyezni kell, hogy a tagállamok a támogatás nemzeti részét termeléstől függő módon fizessék, ezzel is csökkentve a támogatás termeléstől való elválasztásának hatásait.

(41)

Tekintettel arra, hogy az egységes támogatási rendszer további ágazatokkal egészül ki, rendelkezni kell az említett rendszer keretében folyósítandó egyéni jövedelemtámogatás új szintjének kiszámításáról. A héjas gyümölcsűek, a burgonyakeményítő, a len és a kender, valamint a szárított takarmány esetében az emelt összegeket a mezőgazdasági termelőknek a legutóbbi években nyújtott támogatások alapján kell odaítélni. Ugyanakkor az egységes támogatási rendszerből részben kizárt kifizetések integrációja esetében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az eredeti referencia-időszakokat használhassák. A burgonyakeményítő esetében a Németországban és Hollandiában elosztható összegeknek figyelembe kell venniük az ezen tagállamok egyikében a másik tagállamban való feldolgozás céljából gyártott burgonyakeményítő határokon átnyúló szállítását. Ezen túlmenően, a tagállamok számára – mezőgazdasági ágazatuk sajátos szükségleteinek teljesítése és annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők által a múltban kapott támogatás nem csökken drasztikus mértékben – bizonyos határokon belül megengedhető az egységes támogatási rendszerbe integrálandó pénzeszközöknek olyan mezőgazdasági termelők támogatása céljából történő felhasználása, akik ugyanazon években más ágazatokban is folytattak bizonyos mezőgazdasági tevékenységeket, mint például a gyepterület használata vagy az állattenyésztés.

(42)

Az 1782/2003/EK rendelet az ágazat fejlődésének elősegítése céljából különleges támogatást hozott létre az energianövények esetében. A bioenergia-ágazatban a közelmúltban bekövetkezett változások, és különösen a nemzetközi piacokon az ilyen termékek iránt tapasztalható fokozott kereslet, valamint az összes üzemanyag-felhasználásból a bioenergia által képviselendő részesedés 2020-ra elérendő kötelező célértékeinek bevezetése miatt az energianövények esetében többé nem indokolt különleges támogatást nyújtani.

(43)

A gyapotágazatnak az egységes támogatási rendszerbe való felvételekor szükséges volt úgy rendelkezni, hogy a támogatás bizonyos része egy támogatható hektáronként megállapított terményspecifikus támogatáson keresztül továbbra is függjön a gyapottermeléstől, így biztosítva a gyapottermelő régiókban a termelés zavarainak kockázata ellen. Ezt a megoldást az 1979-es csatlakozási okmány gyapotról szóló 4. jegyzőkönyvében meghatározott célkitűzésekkel összhangban továbbra is fenn kell tartani.

(44)

A szerkezetátalakítási folyamat hatásainak enyhítése érdekében azokban a tagállamokban, amelyek a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendeletben (15) meghatározott szerkezetátalakítási támogatást megadják, a cukorrépa- és cukornádtermelők részére előirányzott, legfeljebb öt egymást követő éven keresztül adható támogatást fenn kell tartani.

(45)

A gyümölcs- és zöldségágazatnak az egységes támogatási rendszerbe való felvételekor átmeneti, termeléshez kötött területalapú támogatás került megállapításra a szamóca és a málna számára. Helyénvaló e támogatást meghosszabbítani az eredeti határidőn túl és rendelkezni annak a termeléstől való elválasztásáról. A nemzeti felső határokat ennek figyelembe vétele érdekében ki kell igazítani.

(46)

A tapasztalatok alapján az egységes területalapú támogatási rendszer – amely az új tagállamokban a közvetlen támogatások nyújtásának egyszerűsített, területen alapuló átmeneti rendszere – hatékony és egyszerű módja a mezőgazdasági termelők jövedelemtámogatásának az új tagállamokban. Az egyszerűsítés érdekében engedélyezni kell a rendszert alkalmazó új tagállamok számára, hogy 2013 végéig folytassák annak alkalmazását.

(47)

A cukor-, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósított reformot és az említett ágazatoknak az egységes támogatási rendszerbe való bevonását követően az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a cukorrépa-, a cukornád- és a cikória-termelőket, illetve egyes gyümölcs- és zöldségfajták termelőit elkülönített támogatás formájában jövedelemtámogatásban részesíthessék. Hasonlóképpen az ilyen tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a többi tagállamra alkalmazandókhoz hasonló feltételek mellett elkülönített különleges támogatást fizethessenek.

(48)

A közvetlen kifizetések új tagállamokban történő fokozatos bevezetése következményeként az új tagállamok számára lehetővé tették kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések folyósítását. Az ilyen kifizetések odaítélésére vonatkozó feltételeket fenn kell tartani.

(49)

A támogatási jogosultságok tagállamok által végzett eredeti kiosztásában bizonyos hibák ahhoz vezettek, hogy egyes mezőgazdasági termelők kiugróan magas támogatásban részesültek. Az előírások ilyen jellegű megsértése rendes körülmények között a korrekciós intézkedések végrehajtásáig pénzügyi kiigazításban részesül. Ugyanakkor tekintetbe véve a támogatási jogosultságok első alkalommal történő kiosztása óta eltelt időt, a szükséges korrekciós intézkedések a tagállamok számára aránytalanul nagy jogi és adminisztratív következményekkel járnának. A jogbiztonság érdekében ezért az említett kifizetések kiosztását szabályozni kell.

(50)

Az 1782/2003/EK rendelettel összhangban Franciaország Portugália és Spanyolország úgy határozott, hogy Franciaország tengerentúli megyéiben, az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken folyósított közvetlen kifizetéseket kizárja az egységes támogatási rendszerből, és azokat az említett rendelet IV. címében meghatározott feltételek mellett nyújtja. Az említett címben meghatározott támogatások közül néhányat teljes mértékben integráltak az egységes támogatási rendszerbe. Az egyszerűsítés, valamint a legkülső régiók sajátos körülményeinek figyelembevétele érdekében az ilyen támogatásokat az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK rendelettel (16) létrehozott támogatási programokon belül kell kezelni. Ebből a célból a közvetlen kifizetésekre szánt nemzeti felső határokból a megfelelő pénzeszközöket át kell csoportosítani az említett rendeletben meghatározott pénzösszeghez. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok kiigazíthassák támogatási programjaikat, az átcsoportosításokat csak 2010-ben kell végrehajtani. Az addig tartó időszakban a legkülső régiókban nyújtott közvetlen kifizetésekre az 1782/2003/EK rendeletben megállapított feltételek vonatkoznak. Ezért a 247/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(51)

Rendelkezni kell arról, hogy az ebben a rendeletben szereplő olyan rendelkezések, amelyek a tagállamok részéről esetlegesen állami támogatásnak minősülő magatartást idézhetnek elő – kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik – ki vannak zárva az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazási köréből, mivel az érintett rendelkezések a támogatás nyújtásához megfelelő feltételeket határoznak meg, vagy ilyen feltételek Bizottság általi elfogadását helyezik kilátásba, hogy megelőzzék ezzel a verseny indokolatlan torzulását.

(52)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(53)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy mind a tagállamok, mind a mezőgazdasági termelők élvezhessék az e rendelettel bevezetett egyszerűsítési mechanizmusok – különösen a kötelező területpihentetés eltörlése – nyújtotta előnyöket, e rendeletet 2009. január 1-jétől alkalmazni kell. Azokat a rendelkezéseket azonban, amelyek esetleg csökkentik a mezőgazdasági termelők jogait vagy új kötelezettségeket teremtenek, többek között a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket, amelyeket a mezőgazdasági termelőnek az egész év során be kell tartani, csak 2010-től kell alkalmazni, valamint a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítására vonatkozó előírásokat pedig 2012. január 31-től kell alkalmazni. Ezenkívül elegendő időt kell biztosítani a tagállamoknak a közvetlen kifizetések termeléstől való további elválasztását és a 2003-as reform keretében hozott határozataik felülvizsgálatát lehetővé tevő rendelkezések végrehajtására. Ennek megfelelően e rendelet vonatkozó rendelkezéseit csak 2010-től kezdődően kell alkalmazni, és 2009 folyamán a hatályon kívül helyezett 1782/2003/EK rendeletet kell alkalmazni azon támogatási rendszerek esetében, amelyeket csak 2010-től kezdődően integrálnak az egységes támogatási rendszerbe,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a következőket:

a)

a közvetlen kifizetések közös szabályai;

b)

jövedelemtámogatási rendszer a mezőgazdasági termelők részére (a továbbiakban: egységes támogatási rendszer);

c)

átmeneti egyszerűsített jövedelemtámogatási rendszer a 2. cikk g) pontjában meghatározott új tagállamok mezőgazdasági termelői részére (a továbbiakban: egységes területalapú támogatási rendszer);

d)

támogatási rendszerek a rizst, burgonyakeményítőt, fehérjenövényeket, héjas gyümölcsűeket, vetőmagokat, gyapotot, cukrot, gyümölcsöt és zöldséget, juh- és kecskehúst, illetve marha- és borjúhúst termelő mezőgazdasági termelők részére;

e)

a 2. cikk g) pontjában meghatározott új tagállamok számára a közvetlen kifizetések kiegészítését lehetővé tevő keretrendszer.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

b)

„gazdaság”: egy adott mezőgazdasági termelő által vezetett és egyazon tagállam területén található termelőegységek összessége;

c)

„mezőgazdasági tevékenység”: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint;

d)

„közvetlen kifizetés”: az I. mellékletben felsorolt valamely támogatási rendszer alapján közvetlenül a mezőgazdasági termelő részére nyújtott támogatás;

e)

„támogatások egy adott naptári évben” vagy „támogatások a reprezentatív időszakban”: az adott naptári év(ek)ben odaítélt vagy odaítélendő támogatások, ideértve az adott naptári év(ek)ben kezdődő, más időszakokra vonatkozóan odaítélt vagy odaítélendő valamennyi támogatást;

f)

„mezőgazdasági termékek”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati termékek kivételével, valamint a gyapot de;

g)

„új tagállamok”: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia;

h)

„mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó legelők vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület.

3. cikk

A közvetlen kifizetések finanszírozása

Az e rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszereket az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kell finanszírozni.

II. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRŐL

1. FEJEZET

Kölcsönös megfeleltetés

4. cikk

Alapvető követelmények

(1)   A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles teljesíteni a II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket és a 6. cikkben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételeket.

Az első albekezdésben említett kötelezettségek csak annyiban alkalmazandók, amennyiben azok a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységét vagy a gazdaság mezőgazdasági területét érintik.

(2)   Az illetékes nemzeti hatóság – többek között elektronikus eszközök felhasználásával – a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátja a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó feltételek jegyzékét.

5. cikk

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

(1)   A II. mellékletben felsorolt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg:

a)

köz-, állat- és növényegészségügy,

b)

környezet,

c)

állatjóllét.

(2)   A II. mellékletben említett jogi aktusokat a hatályos változatnak, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

6. cikk

Jó mezőgazdasági és környezeti állapot

(1)   A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok a III. mellékletben létrehozott keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a gazdaságok szerkezete. A tagállamok nem határozhatnak meg az említett keretben nem szereplő minimumkövetelményeket.

A III. melléklet harmadik oszlopában említett előírások választhatók, az alábbi esetek kivételével:

a)

valamely tagállam egy ilyen előírás tekintetében 2009. január 1-je előtt a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó minimumkövetelményt határozott meg, és/vagy

b)

az adott tagállamban az előírásra épülő nemzeti szabályok vannak érvényben.

(2)   Az új tagállamokon kívüli tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Az új tagállamok – Bulgária és Románia kivételével – biztosítják, hogy a 2004. május 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak. Bulgária és Románia biztosítja, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradjanak.

A tagállamok azonban kellően megalapozott esetben eltérhetnek az első albekezdéstől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben csökkenjen az állandó legelők összterülete.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított földterületek esetében, amennyiben az ilyen erdőtelepítés összeegyeztethető a környezettel, valamint kivételt képeznek a karácsonyfa-ültetvények és a gyorsan növő fafajok rövid távú telepítése.

2. FEJEZET

Moduláció és pénzügyi fegyelem

7. cikk

Moduláció

(1)   Egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő bármely 5 000 eurót meghaladó közvetlen kifizetés összegét 2012-ig minden évben csökkenteni kell az alábbi százalékokkal:

a)

2009-ben: 7 %-kal,

b)

2010-ben: 8 %-kal,

c)

2011-ben: 9 %-kal,

d)

2012-ben: 10 %-kal.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentéseket 4 százalékponttal meg kell növelni a 300 000 eurót meghaladó összegek esetében.

(3)   Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint a Kanári-szigetek és az égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelőinek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

8. cikk

Nettó felső határok

(1)   E rendelet 11. cikkének sérelme nélkül egy adott tagállamban az e rendelet 7. és 10. cikkének, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének alkalmazását követően egy naptári évre nyújtható közvetlen kifizetések teljes nettó összege – a 247/2006/EK rendelet és az 1405/2006/EK rendelet értelmében nyújtott közvetlen kifizetések kivételével – nem lehet magasabb az e rendelet IV. mellékletében meghatározott felső határoknál. Szükség esetén a tagállamok lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik az e rendelet 7. és 10. cikkében, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkében előírt csökkentés tárgyát képező közvetlen kifizetések összegét az említett mellékletben megállapított felső határok betartása céljából.

(2)   A Bizottság az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálja az e rendelet IV. mellékletben meghatározott felső határokat a következők figyelembevétele érdekében:

a)

az odaítélt közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő változások,

b)

a 378/2007/EK rendeletben meghatározott önkéntes modulációs rendszert érintő változások,

c)

a gazdaságokat érintő strukturális változások,

d)

az EMVA számára az e rendelet 136. cikkének megfelelően történő átcsoportosítások.

9. cikk

A modulációból eredő összegek

(1)   Az új tagállamoktól eltérő tagállamokban az e rendelet 7. cikkében meghatározott csökkentések alkalmazásából eredő összegeket kiegészítő közösségi támogatásként rendelkezésre kell bocsátani az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedésekre az 1698/2005/EK rendeletben meghatározottak szerint, az e cikkben szereplő feltételekkel összhangban.

(2)   Egy százalékpontnak megfelelő összeget azon tagállamnak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. A 4 százalékpontos csökkentésnek megfelelő összegeknek az érintett tagállamok közötti felosztására a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kerül sor a következő kritériumok alapján:

a)

mezőgazdasági földterület,

b)

mezőgazdasági foglalkoztatottság,

c)

egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), vásárlóerő-paritásban kifejezve.

Mindazonáltal valamennyi érintett tagállam megkapja az adott tagállamban keletkezett, az első albekezdésben említett teljes összegek legalább 80 %-át.

(3)   A (2) bekezdés második albekezdésétől eltérve, amennyiben egy adott tagállamban a 2000 és 2002 közötti időszakban a rozstermelés átlagos aránya meghaladta a teljes gabonatermelés 5 %-át, és az adott tagállam rozstermelése ugyanezen időszakban meghaladta a Közösség teljes rozstermelésének 50 %-át, 2013-ig bezárólag a modulációból eredően az érintett tagállamban keletkezett összegek legalább 90 %-át vissza kell juttatni az említett tagállamnak.

Ilyen esetben – a 68. cikkben meghatározott lehetőségek sérelme nélkül – az érintett tagállamnak juttatott összeg legalább 10 %-át az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedések finanszírozására kell felhasználni a rozstermelő régiókban.

E bekezdés alkalmazásában „gabonafélék” az V. mellékletben felsorolt termékek.

(4)   A 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásából és a 7. cikk (2) bekezdésének alkalmazásából eredő fennmaradó összeget a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően annak a tagállamnak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. Ezeket az összegeket az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésével összhangban kell felhasználni.

10. cikk

A modulációt érintő különös szabályok az új tagállamokban

(1)   Egy adott naptári évben a 7. cikk csak akkor alkalmazandó az új tagállamok mezőgazdasági termelőire, ha a közvetlen kifizetéseknek a 121. cikk szerinti, a szóban forgó tagállamban alkalmazandó szintje ugyanerre a naptári évre vonatkozóan nem kevesebb, mint az új tagállamoktól eltérő tagállamokban alkalmazandó szint, figyelembe véve a 7. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazott valamennyi csökkentést.

(2)   Amennyiben a 7. cikket egy új tagállam mezőgazdasági termelői esetében alkalmazni kell, a 7. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó kulcs nem haladhatja meg a 121. cikk értelmében ebben a tagállamban alkalmazandó közvetlen kifizetések szintje és az új tagállamoktól eltérő tagállamokban alkalmazandó szint közötti különbséget, figyelembe véve a 7. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazott valamennyi csökkentést.

(3)   A 7. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásából eredő összegeket a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően annak az új tagállamnak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. Ezeket az összegeket az 1698/2005/EK rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésével összhangban kell felhasználni.

11. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1)   Annak biztosítására, hogy a KAP szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozása céljából jelenleg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (18) I. mellékletének 2. fejezete alá tartozó összegek megfeleljenek a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2002. november 18-án elfogadott, a 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseiről szóló 2002/929/EK határozatban (19) megállapított éves felső határoknak, meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását arra az esetre, ha egy adott pénzügyi év vonatkozásában a fent említett intézkedéseknek a 2. fejezetből történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések – megnövelve azokat az e rendelet 134. és 135. cikkében szereplő összegekkel, valamint az e rendelet 7. és 10. cikkében és a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében előírt moduláció alkalmazása előtt – azt mutatják, hogy az alkalmazandó fent említett felső határt – a határ alatti 300 000 000 EUR összegű ráhagyás figyelembevételével – túl fogják lépni.

(2)   A Tanács, a Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, meghatározza ezeket a kiigazításokat, legkésőbb ugyanazon naptári év június 30-ig.

(3)   A 121. cikkben előírt növekedési ütemezésnek az új tagállamokban odaítélt összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében e cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni az új tagállamokra azon naptári év kezdetéig, amely tekintetében a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamban alkalmazandó szintje legalább egyenlő az adott időpontban az ilyen kifizetésekre vonatkozóan az új tagállamokon kívüli tagállamokban alkalmazandó szinttel.

3. FEJEZET

Mezőgazdasági tanácsadó rendszer

12. cikk

Mezőgazdasági tanácsadó rendszer

(1)   A tagállamok a mezőgazdasági termelőket a földgazdálkodásban és a gazdaságokban folytatott gazdálkodásban segíteni hivatott tanácsadó rendszert (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadó rendszer) működtetnek; az ezzel kapcsolatos feladatokat egy vagy több kijelölt hatóság vagy magánszerv látja el.

(2)   A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek ki kell terjednie legalább az 1. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára.

(3)   A mezőgazdasági termelők önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a mezőgazdasági tanácsadó rendszerbe.

A tagállamok objektív kritériumok alapján meghatározhatják a gazdálkodók azon kiemelt kategóriáit, amelyek bekapcsolódhatnak a mezőgazdasági tanácsadó rendszerbe.

(4)   A Bizottság 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak a mezőgazdasági tanácsadó rendszer alkalmazásáról, és a jelentést szükség szerint megfelelő javaslatokkal egészíti ki.

13. cikk

A kijelölt hatóságok és a magánszervek kötelezettségei

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 12. cikk (1) bekezdésében említett kijelölt hatóságok és magánszervek ne hozzák a tanácsadói tevékenységük során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat az érintett gazdaságot vezető mezőgazdasági termelőn kívüli személy tudomására, a tevékenységük során feltárt olyan szabálytalanságok vagy jogsértések esetének kivételével, amelyeket közösségi vagy nemzeti jogszabályban megállapított kötelezettségük jelenteni a megfelelő hatóságnak, különösen bűncselekmény esetén.

4. FEJEZET

Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer

14. cikk

Hatály

Minden tagállam integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert hoz létre és működtet (a továbbiakban: integrált rendszer).

Az integrált rendszert az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerekre kell alkalmazni.

Az integrált rendszert – a szükséges mértékben – az e cím 1. és 2. fejezetében megállapított szabályokkal kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési vonatkozásokban is alkalmazni kell.

15. cikk

Az integrált rendszer elemei

(1)   Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a)

számítógépes adatbázis;

b)

a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c)

a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d)

támogatási kérelmek;

e)

integrált ellenőrzési rendszer;

f)

a támogatás iránti kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszer.

(2)   E rendelet 52. és 53. cikkének alkalmazása esetén az integrált rendszer magában foglal egy, az 1760/2000/EK és a 21/2004/EK rendelettel összhangban létrehozott, az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszert is.

(3)   A tagállamok a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert kiegészíthetik egy olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszerrel is.

16. cikk

Számítógépes adatbázis

(1)   A számítógépes adatbázis a támogatási kérelmekből nyert adatok gazdaságonként történő nyilvántartására szolgál.

Ezen adatbázis az érintett tagállam illetékes hatóságán keresztül lehetővé teszi különösen – a 2000. évvel kezdődően – a naptári és/vagy gazdasági évekre vonatkozó adatokba való betekintést. A megelőző négy évre vonatkozó adatokhoz pedig közvetlen, azonnali betekintést tesz lehetővé.

(2)   A tagállamok decentralizált adatbázisokat is létrehozhatnak azzal a feltétellel, hogy azokat, valamint az adatok nyilvántartására és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazgatási eljárásokat az egyes tagállamok területének egészén egységes módon és úgy alakítják ki, hogy azok keresztellenőrzés céljából kompatibilisek legyenek egymással.

17. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert telekkönyvi térképek és dokumentumok, vagy más térképészeti források alapján kell létrehozni. Ennek során a számítógépes térinformatikai rendszereknél alkalmazott technológiákat kell alkalmazni, ideértve elsősorban az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortokorrigált digitális felvételezést, amely legalább 1:10 000 léptékű térképészeti pontosságot biztosít.

18. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

(1)   A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert úgy kell létrehozni, hogy lehetővé tegye a jogosultságok ellenőrzését és a támogatási kérelmek, valamint a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer adatainak keresztellenőrzését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett rendszernek lehetővé kell tennie legalább a négy megelőző, közvetlenül egymást követő naptári évre vonatkozó adatokba az érintett tagállam illetékes hatósága útján történő közvetlen és azonnali betekintést.

19. cikk

Támogatási kérelmek

(1)   A mezőgazdasági termelőnek évente be kell nyújtania a közvetlen kifizetés iránti kérelmét, amelyben – az adott esetnek megfelelően – fel kell tüntetni a következőt:

a)

a gazdaság minden mezőgazdasági parcellája, illetve amennyiben a tagállam alkalmazza a 15. cikk (3) bekezdését, az olajfák száma és elhelyezkedésük a parcellán,

b)

az aktiválásra bejelentett támogatási jogosultságok,

c)

az e rendeletben vagy az érintett tagállam által előírt minden más információ.

(2)   Az egyes tagállamok előre kitöltött formanyomtatványokat biztosítanak – többek között elektronikus eszközök felhasználásával – az előző évben meghatározott területek alapján, továbbá grafikus anyagokat, amelyeken feltüntetik az érintett területek földrajzi elhelyezkedését és adott esetben az olajfák helyét. Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelemben csak az előző évben benyújtott támogatási kérelemhez képest megváltozott adatoknak kell szerepelniük.

(3)   Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy az I. mellékletben felsorolt vagy más támogatási rendszerek közül többre vagy azok mindegyikére egyetlen támogatási kérelem vonatkozzon.

20. cikk

A jogosultsági feltételek ellenőrzése

(1)   A támogatási kérelmek tekintetében a tagállamok igazgatási ellenőrzéseket végeznek a támogatásra vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából.

(2)   Az igazgatási ellenőrzést a támogatási jogosultság ellenőrzésére szolgáló helyszíni ellenőrzési rendszer egészíti ki. E célból a tagállamok mintavételi tervet készítenek a gazdaságokra vonatkozóan.

A tagállamok távérzékelési eljárásokat és a globális navigációs műholdrendszerre (GNSS) épülő technikákat is alkalmazhatnak a mezőgazdasági parcellák helyszíni ellenőrzésének módszeréül.

(3)   Minden egyes tagállam kijelöl egy hatóságot az e fejezetben előírt ellenőrzések összehangolására.

Amennyiben a tagállam az e fejezet alapján elvégzendő munka egyes vonatkozásaival szakosított hivatalokat vagy vállalkozásokat bíz meg, a kijelölt hatóságnak fenn kell tartania az adott munka feletti ellenőrzés jogát és annak felelősségét.

21. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből a jogosultsági szabályokkal kapcsolatos előírások megsértése esetén

(1)   A 23. cikkben előírt támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás lehetőségének sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy egy mezőgazdasági termelő nem felel meg a támogatási jogosultságra vonatkozóan e rendeletben előírt feltételeknek, a számára odaítélt vagy odaítélendő azon támogatás egy részének vagy egészének kifizetését, amelyre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesültek, csökkenteni kell, vagy ki kell zárni a támogatás köréből a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó módon.

(2)   A támogatáscsökkentés százalékos mértéke az előírások feltárt megsértésének súlyától, mértékétől, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegétől függően progresszív módon változik, és a mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

22. cikk

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

(1)   A tagállamok helyszíni ellenőrzést folytatnak annak ellenőrzésére, hogy az egyes mezőgazdasági termelők betartják-e az 1. fejezetben említett kötelezettségeket.

(2)   A tagállamok igénybe vehetik meglévő igazgatási és ellenőrzési rendszereiket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők megfeleljenek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak.

E rendszereknek, és különösen a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008. július 15-i 2008/71/EK irányelvvel (20), az 1760/2000/EK rendelettel és a 21/2004/EK rendelettel összhangban az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszernek e rendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmében kompatibilisnek kell lennie az integrált rendszerrel.

23. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve a kifizetésből való kizárás a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén

(1)   Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor a 7., 10. és 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően az említett mezőgazdasági termelő számára folyósított vagy folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 24. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni kell, vagy az érintettet ki kell zárni a támogatottak köréből.

Az első albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előírások említett megsértése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átruházták, vagy aki azt átruházta.

E bekezdés alkalmazásában az „átruházás”: bármely olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.

A második albekezdéstől eltérve, 2010-től kezdődően ha az a személy, akinek a cselekmény vagy mulasztás közvetlenül tulajdonítható, az érintett naptári évben támogatási kérelmet nyújtott be, a támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást az ezen személynek nyújtott vagy nyújtandó közvetlen kifizetések teljes összegére kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére és az e rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében említett részletes szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést vagy kizárást, amennyiben annak összege mezőgazdasági termelőnként és naptári évenként legfeljebb 100 eurót tenne ki.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy az első albekezdésben meghatározott lehetőséget veszi igénybe, akkor a következő évben az illetékes hatóság megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolja az előírások adott megsértésével kapcsolatos ténymegállapításokat. A ténymegállapításról és az előírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.

24. cikk

A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése esetén alkalmazandó támogatáscsökkentés és kizárás részletes szabályai

(1)   A 23. cikkben említett támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított kritériumokat.

(2)   Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, az előírások ismételt megsértése esetén pedig a 15 %-ot.

Kellően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben az előírások megsértése – súlyossága, mértéke, valamint fennállásának tartóssága alapján – kisebb jelentőségűnek minősül. Az előírások megsértésének azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy állategészségügy szempontjából, nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem tette meg azonnal az előírások megállapított megsértését orvosló intézkedést, az illetékes hatóság meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedést – amely adott esetben igazgatási ellenőrzésre korlátozódhat –, hogy a termelő orvosolja az előírások megsértését. Az előírások kisebb jelentőségű megsértésével kapcsolatos ténymegállapításokról és az előírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.

(3)   Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke elvben nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

(4)   A támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás teljes összege egy adott naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg a 23. cikk (1) bekezdésében említett teljes összeget.

25. cikk

A kölcsönös megfeleltetés rendszeréből eredő összegek

Az 1. fejezetben szereplő előírások megsértése esetén alkalmazott csökkentésekből és kizárásokból eredő összegek az EMGA-nál kerülnek jóváírásra. A tagállamok ezekből az összegekből 25 %-ot tarthatnak vissza.

26. cikk

A támogatási rendszereknek az integrált rendszerrel való kompatibilitása

(1)   A VI. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alkalmazása során a tagállamok biztosítják, hogy az e rendszerekre alkalmazott igazgatási és ellenőrzési eljárások kompatibilisek legyenek az integrált rendszerrel a következők tekintetében:

a)

számítógépes adatbázis;

b)

a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerek;

c)

igazgatási ellenőrzések.

E célból az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett adatbázist, rendszereket és ellenőrzéseket úgy kell létrehozni, hogy minden nehézség vagy összeütközés nélkül lehetővé váljék közös üzemeltetésük, illetve a különböző rendszerek közötti adatcsere.

(2)   A VI. mellékletben felsoroltakon kívüli közösségi vagy nemzeti szintű támogatási rendszerek alkalmazása céljából a tagállamok beilleszthetik igazgatási és ellenőrzési eljárásaikba az integrált rendszer egy vagy több alkotóelemét.

27. cikk

Tájékoztatás és ellenőrzés

(1)   A Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az integrált rendszer alkalmazásáról.

A Bizottság véleménycserét szervez a tagállamokkal e tárgykörben.

(2)   Az 1290/2005/EK rendelet 37. cikkével összhangban az érintett illetékes hatóságok kellő időben való tájékoztatását követően a Bizottság által felhatalmazott képviselők:

a)

vizsgálatot és ellenőrzést folytathatnak az integrált rendszer létrehozására és megvalósítására hozott intézkedéseket illetően,

b)

ellenőrzéseket végezhetnek a 20. cikk (3) bekezdésében említett szakosított hivataloknál és vállalkozásoknál.

(3)   Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervezetek vagy személyek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, felügyeletének és felhasználásának elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy – kérésre – megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

5. FEJEZET

Egyéb általános rendelkezések

28. cikk

A közvetlen kifizetések odaítélésének minimumkövetelményei

(1)   A tagállamok 2010-től kezdődően a következő esetekben nem ítélnek oda közvetlen támogatást a mezőgazdasági termelőnek:

a)

ha az adott naptári évben igényelt vagy odaítélendő közvetlen kifizetések teljes összege – figyelmen kívül hagyva a 21. és 25. cikkben meghatározott támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást – kevesebb mint 100 EUR; vagy

b)

ha a közvetlen kifizetés igénylésére vagy odaítélésére alapot teremtő gazdaság támogatható területe – figyelmen kívül hagyva a 21. cikkben meghatározott támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást – kevesebb mint egy hektár.

A tagállamok mezőgazdaságuk szerkezetének figyelembevétele érdekében a VII. mellékletben megadott határokon belül kiigazíthatják az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett felső határokat.

A 44. cikk (1) bekezdésében említett különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében az e bekezdés első albekezdése a) pontjában említett feltételt kell alkalmazni.

Az érintett tagállamok határozhatnak úgy, hogy e bekezdést nem alkalmazzák Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, illetve a Kanári-szigetek és az égei-tengeri szigetek tekintetében.

Ha a kifizetés összegét az e rendelet 121. cikkében, az 1782/2003/EK rendelet VII. mellékletének K. pontjában vagy az e rendelet IX. mellékletének C. pontjában előirányzottak szerint a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése következtében csökkentik, az igényelt vagy odaítélendő összeget a termelőnek juttatandó támogatás végső összege alapján kell kiszámítani.

(2)   A tagállamok 2010-től kezdődően objektív, megkülönböztetésmentes kritériumokat határozhatnak meg annak biztosítására, hogy ne részesülhessenek közvetlen kifizetésben az olyan természetes vagy jogi személyek,

a)

akik, illetve amelyek esetében a mezőgazdasági tevékenység csak elenyésző részét teszi ki a gazdasági tevékenység egészének; vagy

b)

akik, illetve amelyek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági tevékenység.

(3)   Azok a támogatási jogosultságok, amelyek az (1) és (2) bekezdés alkalmazása következtében két egymást követő évben nem adnak alapot kifizetésre, visszaszállnak a nemzeti tartalékba.

29. cikk

Kifizetés

(1)   Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében a támogatások teljes összegben kerülnek kifizetésre a kedvezményezetteknek.

(2)   A támogatások kifizetésére évente legfeljebb két részletben, a december 1-je és a következő naptári év június 30-a közötti időszakban kerül sor.

(3)   Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében a támogatások kifizetésére nem kerül sor azt megelőzően, hogy a jogosultsági feltételeknek a 20. cikk értelmében a tagállamok által elvégezendő ellenőrzése lezárult volna.

(4)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a)

előlegfizetést írhat elő;

b)

felhatalmazhatja a tagállamokat, hogy – a költségvetési helyzetre is figyelemmel – december 1-jét megelőzően előleget fizessenek az olyan régiókban, ahol rendkívüli körülmények következtében a mezőgazdasági termelők súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek:

i.

a kifizetések 50 %-ának erejéig,

vagy

ii.

a kifizetések 80 %-ának erejéig, ha már rendelkeztek előlegfizetésről.

30. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Az egyes támogatási rendszerekre alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül, nem teljesíthető kifizetés olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az adott támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

31. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóság például a következő eseteket ismeri el vis maior-ként vagy rendkívüli körülményként:

a)

a mezőgazdasági termelő halála;

b)

a mezőgazdasági termelő tartós munkaképtelensége;

c)

a gazdaság földterületét nagy mértékben sújtó, súlyos természeti csapás;

d)

a gazdaság részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlenszerű megsemmisülése;

e)

a mezőgazdasági termelő állatállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség.

32. cikk

Felülvizsgálat

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek működése nem érinti a gazdasági változások és a költségvetési helyzet figyelembevételével bármely időpontban elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

III. CÍM

EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER

1. FEJEZET

Általános végrehajtás

33. cikk

Támogatási jogosultságok

(1)   A mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer keretében támogatáshoz juthatnak, amennyiben:

a)

az 1782/2003/EK rendelettel összhangban szerzett támogatási jogosultsággal rendelkeznek;

b)

e rendelet szerinti támogatási jogosultságot szereznek:

i.

átruházással,

ii.

a nemzeti tartalékból,

iii.

a IX. melléklet alapján,

iv.

a 47. cikk (2) bekezdése, a 59. cikk, a 64. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése, a 65. cikk és a 68. cikk (4) bekezdésének c) pontja alapján.

(2)   A 47. cikk (2) bekezdésének, az 57. cikk (6) bekezdésének, a 64. cikk (2) bekezdésének és a 65. cikknek az alkalmazásában „támogatási jogosultsággal rendelkezőnek minősülő mezőgazdasági termelő”: olyan mezőgazdasági termelő, akinek támogatási jogosultságot osztottak ki vagy akire véglegesen ilyen jogosultságot ruháztak át.

(3)   Az 1782/2003/EK rendelet 53. cikkének (2) bekezdésével, 63. cikkének (2) bekezdésével és 71j. cikkével összhangban létrehozott területpihentetési támogatás iránti jogosultságokra nem vonatkoznak korábbi területpihentetési kötelezettségek.

34. cikk

A támogatási jogosultságok aktiválása támogatható hektáronként

(1)   A mezőgazdasági termelők az egységes támogatási rendszer keretében támogatáshoz juthatnak a támogatható hektárszámhoz kötött támogatási jogosultság aktiválásával. Az aktivált támogatási jogosultságok az abban meghatározott összegek kifizetésére jogosítanak fel.

(2)   E cím alkalmazásában „támogatható hektár”:

a)

a gazdaság bármely olyan mezőgazdasági földterülete, beleértve a rövid életciklusú erdei fákkal (ex 0602 90 41 KN-kód) beültetett területeket is, amelyet mezőgazdasági tevékenységre használnak, vagy ha a területeket nem mezőgazdasági tevékenységre is használják, amelyek használatában a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban van, és

b)

bármely olyan földterület, amely 2008-ban az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében kifizetési jogosultságot teremtett, és amely

i.

már nem felel meg a „támogathatóság” meghatározásának a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv (21), a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (22) és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) végrehajtása következtében; vagy

ii.

az egyéni gazdálkodó vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (24) 31. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak a rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével; vagy

iii.

az egyéni gazdálkodó vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke vagy az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke szerint pihentetett terület.

A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a támogatható hektárok nem mezőgazdasági tevékenységek céljára való felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat.

A hektároknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a naptári év bármely időpontjában meg kell felelniük a támogathatósági feltételeknek.

35. cikk

A támogatható hektárok bejelentése

(1)   A mezőgazdasági termelő nyilatkozik a bármely támogatási jogosultsághoz tartozó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(2)   A tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelő számára a fent említett nyilatkozata módosítását azzal a feltétellel, hogy fenntartja a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint a területre vonatkozó egységes támogatás odaítélésének egyéb feltételeit.

36. cikk

A támogatási jogosultságok módosítása

E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hektáronkénti támogatási jogosultság nem módosítható.

A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a támogatási jogosultságok módosítására 2010-től kezdődően alkalmazandó részletes szabályokat, különös tekintettel a támogatási jogosultságok törtrészei esetére.

37. cikk

Többszörös kérelmek

E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a támogatható hektárszámnak megfelelő olyan terület tekintetében, amelyre az egységes támogatási rendszer keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, bármely egyéb közvetlen kifizetés, illetve e rendelet hatályán kívüli bármely egyéb támogatás iránti kérelem is benyújtható.

38. cikk

Földhasználat a gyümölcs- és zöldségágazat késleltetett integrációja esetében

Amennyiben egy tagállam úgy határozott, hogy igénybe veszi az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkének második albekezdésében meghatározott lehetőséget (a továbbiakban: késleltetett integráció), a határozat által érintett régiókban található parcellák legkésőbb 2010. december 31-ig nem támogathatók, ha azokat a következő célokra használják:

a)

gyümölcs- és zöldségtermesztés;

b)

áruburgonya-termesztés; vagy

c)

faiskolák.

Késleltetett integráció esetében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák művelését egy minden év augusztus 15-én kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban. Valamely tagállam kérelmére azonban ez az időpont a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosulhat azon régiók tekintetében, amelyekben a gabonaféléket rendes körülmények között éghajlati okokból korábban takarítják be.

39. cikk

A földterület kender termelésére való használata

(1)   A kender termelésére használt területek csak abban az esetben támogathatók, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot. A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amellyel a kendertermő területek legalább 30 %-án ellenőrzik a termesztett növények tetrahidrokannabinol-tartalmát. Azonban ha egy tagállam előzetes engedélyezési rendszert vezet be az ilyen növényi kultúra termelését illetően, a fenti minimumarány 20 %-ra változik.

(2)   A 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a támogatások odaítélésének feltételéül kell szabni bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát.

40. cikk

Nemzeti felső határok

(1)   Az egyes tagállamok és az egyes évek esetében az összes kiosztott támogatási jogosultság, valamint az e rendelet 51. cikkének (2) bekezdésével és 69. cikkének (3) bekezdésével összhangban, illetve a 2009-es év tekintetében az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított felső határok teljes értéke nem haladhatja meg az e rendelet VIII. mellékletben megállapított vonatkozó nemzeti felső határt.

A bortermelők számára kiosztott támogatási jogosultságok esetében a Bizottság -figyelembe véve a tagállamok által a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (25) 9. cikkével és 102. cikkének (6) bekezdésével összhangban a rendelkezésére bocsátott legutóbbi adatokat, – az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet IX. mellékletének B. pontjában említett jogosultságok értékének regionális átlagát.

(2)   Szükség esetén a tagállamok a támogatási jogosultságok értékének lineáris kulcs alkalmazásával történő csökkentéséhez folyamodhatnak a VIII. mellékletben meghatározott felső határ betartásának biztosítása céljából.

41. cikk

Nemzeti tartalék

(1)   Az egyes tagállamok nemzeti tartalékot működtetnek, amely magában foglalja az alábbi kettő különbségét:

a)

az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határok; és

b)

az összes kiosztott támogatási jogosultság, valamint az e rendelet 51. cikkének (2) bekezdésével és 69. cikkének (3) bekezdésével összhangban, illetve a 2009-es év tekintetében az 1782/2003/EK rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított felső határok teljes értéke.

(2)   A tagállamok arra használhatják fel a nemzeti tartalékot, hogy – sürgősséggel, objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságot ítéljenek oda a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelőknek.

(3)   A 68. cikk (1) bekezdésének c) pontját nem alkalmazó tagállamok a nemzeti tartalékot arra használhatják fel, hogy – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat határozzanak meg olyan területen működő mezőgazdasági termelők részére, amely az állami intervenció valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll, a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében.

(4)   A tagállamok arra használják fel a nemzeti tartalékot, hogy a Bizottság által a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek – objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságot utaljanak ki.

(5)   E cikk alkalmazása során a tagállamok növelhetik a mezőgazdasági termelőknek kiosztott támogatási jogosultságok egységenkénti értékét és/vagy számát.

42. cikk

Fel nem használt támogatási jogosultságok

A 34. cikknek megfelelően két évig nem aktivált támogatási jogosultságokat a nemzeti tartalékhoz kell hozzáadni, kivéve vis maior vagy rendkívüli körülmény esetén. A 2009. év tekintetében azonban a 2007–2008-as kétéves időszakban nem aktivált támogatási jogosultságokat nem lehet a nemzeti tartalékhoz hozzáadni, ha azok aktiválására 2006-ban sor került, a 2010. év tekintetében pedig a 2008–2009-es kétéves időszakban nem aktivált támogatási jogosultságokat nem lehet a nemzeti tartalékhoz hozzáadni, ha azok aktiválására 2007-ben sor került.

43. cikk

A támogatási jogosultság átruházása

(1)   Támogatási jogosultság csak az ugyanazon tagállamban letelepedett mezőgazdasági termelők javára ruházható át, a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével.

Azonban a tényleges vagy várható öröklés esetén is csak abban a tagállamban használható fel az adott támogatási jogosultság, ahol az megállapításra került.

Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultság csak egyazon régión belül legyen átruházható vagy felhasználható.

(2)   Támogatási jogosultság adásvétel vagy bármely egyéb formában történő végleges átruházás útján ruházható át, földterülettel együtt vagy anélkül. Ezzel ellentétben, bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet csak abban az esetben engedhető meg, ha a támogatási jogosultság átruházását ennek megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri.

(3)   Támogatási jogosultság földterülettel együtt vagy anélkül történő eladása esetén a tagállamok – a közösségi jog általános elveivel összhangban – dönthetnek úgy, hogy az eladott támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy egységértékük – a Bizottság által a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó kritériumoknak megfelelően – csökkentésre kerül a nemzeti tartalék javára.

44. cikk

A különleges jogosultságokra vonatkozó feltételek

(1)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezetének 2. szakasza és 71m. cikke szerint, valamint e rendelet 60. cikke és 65. cikkének negyedik albekezdése szerint létrehozott támogatási jogosultságokra (a továbbiakban: különleges jogosultságok) az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeket kell alkalmazni.

(2)   A 34. cikk (1) bekezdésétől eltérve a különleges jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára a tagállam engedélyezi a támogatási jogosultságnak a megegyező számú támogatható hektárral való aktiválására vonatkozó követelménytől történő eltérést, feltéve, hogy

a)

a termelő fenntartja az 1782/2003/EK rendeletben említett referenciaidőszakban végzett, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át; vagy

b)

a 60. cikk alapján létrehozott különleges jogosultságok esetében az egységes támogatási rendszerre való áttérés előtt végzett mezőgazdasági tevékenységének számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett 50 %-át; vagy

c)

a 65. cikk esetében az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkének alkalmazása idején végzett mezőgazdasági tevékenységének számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett 50 %-át.

Amennyiben azonban egy mezőgazdasági termelőnek mind az 1782/2003/EK rendelet, mind e rendelet alapján juttattak különleges jogosultságokat, az első albekezdésben említett tevékenységek közül a legmagasabb szintet elérő tevékenység 50 %-át kell fenntartania.

Az első albekezdésben említett feltétel Málta esetében nem alkalmazandó.

(3)   A különleges jogosultságok 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben történő átruházása esetén a kedvezményezett csak abban az esetben élhet a (2) bekezdésben említett eltérés jogával, ha valamennyi különleges jogosultság átruházásra került. 2012-től kezdődően a kedvezményezett csak öröklés vagy várható öröklés esetén élhet az eltérés jogával.

Az első albekezdés Máltára nem alkalmazandó.

45. cikk

A támogatási jogosultság felülvizsgálata

(1)   Kellően indokolt esetben és a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva az egységes támogatási rendszert az 1782/2003/EK rendelet III. címe 1–4. fejezetének megfelelően bevezető tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2010-ben vagy azt követően közelíteni kezdik a támogatási jogosultságok értékét.

Amennyiben az említett határozat 2010-től alkalmazandó, azt 2009. augusztus 1-jéig el kell fogadni. Minden egyéb esetben azt 2010. augusztus 1-jéig kell azt elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének alkalmazásában a támogatási jogosultságokat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján évente fokozatosan módosítani lehet. Ha a módosítás a támogatási jogosultságok értékének csökkenését eredményezi, azt legalább három, előre meghatározott évenkénti lépésben kell végrehajtani.

A támogatási jogosultság értékének csökkenése az első albekezdésben említett éves lépések egyikében sem haladhatja meg a kezdő és a záró érték közötti különbség 50 %-át. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke a kezdő érték 10 %-ánál kevesebb, a tagállamok háromnál kevesebb lépést is alkalmazhatnak.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy e cikket alkalmazzák:

a)

a megfelelő földrajzi szinteken, amelyeket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján állapítanak meg, azaz azok intézményi vagy igazgatási struktúrája és/vagy mezőgazdasági potenciálja alapján; vagy

b)

a 46. cikk (4) bekezdésének alkalmazása esetén a 46. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott régióban.

2. FEJEZET

Regionális és részleges végrehajtás

1. szakasz

Regionális szintű végrehajtás

46. cikk

A 40. cikkben említett nemzeti felső határok regionális felosztása

(1)   Az egységes támogatási rendszert az 1782/2003/EK rendelet III. címének 1–4. fejezete alapján bevezető tagállamok határozhatnak úgy, hogy az egységes támogatási rendszert 2010-ben vagy azt követően regionális szinten alkalmazzák az e szakaszban meghatározott feltételekkel összhangban.

Amennyiben a határozat 2010-től alkalmazandó, azt 2009. augusztus 1-jéig el kell fogadni. Minden egyéb esetben 2010. augusztus 1-jéig kell azt elfogadni.

(2)   A tagállamok a régiókat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján határozzák meg, például azok intézményi vagy igazgatási struktúrája és regionális mezőgazdasági potenciálja alapján.

A tagállamok az egész területüket egyetlen régiónak tekinthetik.

(3)   A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján osztják fel a régiók között a 40. cikkben említett nemzeti felső határokat. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a regionális felső határokat legfeljebb három, előre meghatározott évenkénti lépésben, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján – mint például a mezőgazdasági potenciál vagy a környezetvédelmi kritériumok – évente fokozatosan módosítják.

(4)   Amennyiben valamely, az e cikk (1), (2) és (3) bekezdését alkalmazó tagállam úgy határoz, hogy nem alkalmazza a 47. cikket, e tagállam az alkalmazandó regionális felső határoknak való megfeleléshez szükséges mértékben valamennyi régiójában kiigazítja a támogatási jogosultságok értékét. E célból a támogatási jogosultságok értékét lineárisan csökkentik vagy növelik. A támogatási jogosultságok értékének e bekezdés szerinti teljes csökkenési mértéke legfeljebb az eredeti értékük 10 %-a lehet.

(5)   Ha valamely tagállam úgy határoz, hogy a 45. cikket és ezt a cikket is alkalmazza, a 45. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott határértékek kiszámítása során figyelembe kell venni a támogatási jogosultságok értékének az e cikk (4) bekezdésében említett csökkenését.

47. cikk

Az egységes támogatási rendszer regionalizálása

(1)   Kellően megalapozott esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 46. cikk szerint megállapított regionális felső határ legfeljebb 50 %-át felosztják az összes olyan mezőgazdasági termelő között, amelyeknek a gazdasága az érintett régióban található, ideértve azokat is, amelyek nem rendelkeznek támogatási jogosultsággal.

(2)   A mezőgazdasági termelők olyan támogatási jogosultságot kapnak, amelynek egységenkénti értékét a 46. cikk szerint megállapított regionális felső határ vonatkozó részének regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával kell meghatározni.

Az említett támogatási jogosultságok értékét növelni kell, amennyiben a mezőgazdasági termelő e cikk alkalmazását megelőzően rendelkezik támogatási jogosultsággal. Ebből a célból a mezőgazdasági termelő valamennyi támogatási jogosultságának regionális egységértékét meg kell növelni a tagállam által meghatározandó időpontig a termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok összértéke alapján kiszámított összeggel. Az említett növeléseket a regionális felső határból e cikk (1) bekezdésének alkalmazása után fennmaradó rész korlátain belül kell kiszámítani.

(3)   A támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti száma megegyezik a mezőgazdasági termelő által az egységes támogatási rendszernek a 46. cikk (1) bekezdése szerinti regionális szintű alkalmazása évében a 34. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett hektárok számával, vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett elosztás előtt a mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságokat törölni kell, és azokat a (3) bekezdésben említett új jogosultságokkal kell helyettesíteni.

48. cikk

A támogatási jogosultság felülvizsgálata

(1)   Kellően indokolt esetben és a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva a 47. cikket alkalmazó tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egységes támogatási rendszernek a 46. cikk (1) bekezdése szerinti, regionális szintű alkalmazását követő évben közelíteni kezdik az e szakasz szerint létrehozott támogatási jogosultságok értékét.

Amennyiben az említett határozat 2010-től alkalmazandó, azt 2009. augusztus 1-jéig el kell fogadni. Minden egyéb esetben 2010. augusztus 1-jéig kell azt elfogadni.

Az első albekezdés alkalmazásában a támogatási jogosultságokat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján évente fokozatosan módosítani lehet. Ha a módosítás a támogatási jogosultságok értékének csökkenését eredményezi, azt legalább két, előre meghatározott évenkénti lépésben kell végrehajtani.

(2)   Kellően indokolt esetben és a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva az egységes támogatási rendszert az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakaszával vagy 6. fejezetével összhangban bevezető tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2010-ben vagy azt követően közelíteni kezdik a támogatási jogosultságok értékét.

Amennyiben a határozat 2010-től alkalmazandó, azt 2009. augusztus 1-jéig el kell fogadni. Minden egyéb esetben 2010. augusztus 1-jéig kell azt elfogadni.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a támogatási jogosultságokat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján évente fokozatosan módosítani kell. Ha a módosítás a támogatási jogosultságok értékének csökkenését eredményezi, azt legalább három, előre meghatározott évenkénti lépésben kell végrehajtani.

Az első albekezdést a tagállamok által az 1782/2003/EK rendelet 63. cikkének (3) bekezdése alapján meghozott határozatok sérelme nélkül kell alkalmazni. Az érintett tagállamok eltérhetnek az első albekezdésben előírt lépések minimális számától és az e cikk (3) bekezdésben megállapított határértékektől.

(3)   A támogatási jogosultság értékének csökkenése az első és a második bekezdésben említett éves lépések egyikében sem haladhatja meg a kezdő és a záró érték közötti különbség 50 %-át. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke a kezdő érték 10 %-ánál kevesebb, a tagállamok háromnál kevesebb lépést is alkalmazhatnak.

(4)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdést a megfelelő földrajzi szinteken alkalmazzák, amelyeket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján állapítanak meg, például azok intézményi vagy igazgatási struktúrája és/vagy mezőgazdasági potenciálja alapján.

49. cikk

Gyepterület

A 47. cikk alkalmazásakor a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján a 46. cikkben meghatározott regionális felső határon vagy annak egy részén belül eltérő egységenkénti értékeket határozhatnak meg a mezőgazdasági termelők számára kiosztandó, a 47. cikk (1) bekezdésében említett támogatási jogosultságok vonatkozásában:

a)

a 2008. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban gyepterületként használt és egyéb támogatható hektárok; vagy

b)

a 2008. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban állandó legelőként használt és egyéb támogatható hektárok tekintetében.

50. cikk

Az e szakasz alapján megállapított támogatási jogosultságokra vonatkozó feltételek

(1)   Az e szakasz, illetve az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakasza vagy 6. fejezete alapján megállapított támogatási jogosultságokat csak ugyanazon régión belül, vagy olyan régiók között lehet átruházni vagy felhasználni, ahol a hektáronkénti támogatási jogosultság megegyező.

(2)   Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, e cím többi rendelkezése alkalmazandó.

2. szakasz

Részleges végrehajtás

51. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 2. szakaszával összhangban a juh- és kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatást, valamint a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatást nyújtó tagállamok 2009. augusztus 1-jéig határozhatnak úgy, hogy e támogatásokat az e szakaszban meghatározott feltételek mellett továbbra is odaítélik. A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a nemzeti felső határuk összetevőjének azt a részét, amelyet e támogatások céljára kell felhasználni, az 1782/2003/EK rendelet 64. cikke (2) bekezdésével összhangban meghatározottaknál alacsonyabb értékben határozzák meg. Amennyiben egy tagállam nem hozza meg a vonatkozó határozatot, 2010-től a támogatásokat az e rendelet 66. cikkével összhangban az egységes támogatási rendszerbe kell integrálni.

A marha- és borjúhúsra vonatkozó, az e rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében említett támogatások esetében a tagállamok 2010. augusztus 1-jéig úgy is határozhatnak, hogy nem ítélik oda ezeket a támogatásokat, hanem integrálják azokat 2011-től az e rendelet 66. cikkévell összhangban az egységes támogatási rendszerbe.

Amennyiben egy tagállam a gyümölcs- és zöldségtámogatások egy részét vagy egészét az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke alapján kizárta az egységes támogatási rendszerből, az alábbiakat teheti:

a)

2010-től odaítéli a gyümölcs- és zöldségtámogatásokat az e szakaszban foglalt feltételek mellett és az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 143bc. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján meghozott határozattal összhangban, vagy

b)

2009. augusztus 1-jéig határoz az egységes támogatási rendszerből az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikke alapján kizárt gyümölcs- és zöldségtámogatásoknak e rendelet 66. cikkével összhangban az egységes támogatási rendszerbe történő integrálásáról, vagy

c)

2009. augusztus 1-jéig határoz az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatásnak az e szakaszban foglalt feltételek mellett, az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikkével összhangban meghatározottnál alacsonyabb értékben történő odaítéléséről.

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok az egységes támogatási rendszer bevezetésekor határozhatnak úgy, hogy az első albekezdésben említett támogatásokat az e szakaszban meghatározott feltételek mellett ítélik oda. Az 1782/2003/EK rendelet 143bc. cikkét nem alkalmazó új tagállamoknak az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás esetében nem alkalmazhatják e rendelet 54. cikkét. Ezen túlmenően, az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás esetében az új tagállamoknak adott esetben figyelembe kell venniük e rendelet 128. cikkének (3) bekezdését.

(2)   Az egyes tagállamok választása szerint a Bizottság – a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – felső határt határoz meg az 52., az 53. és az 54. cikkben említett minden egyes közvetlen kifizetést illetően.

Ez a felső határ a 40. cikkben említett nemzeti felső határoknak az egyes közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevője és a tagállamok által az 52., az 53. és az 54. cikkel összhangban alkalmazott csökkentési százalék szorzatával egyenlő.

52. cikk

Juh- és kecskehúsra vonatkozó támogatás

A tagállamok az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határoknak az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt, a juh- és a kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatásoknak megfelelő összetevőjéből legfeljebb 50 %-ot tarthatnak vissza. Ez esetben e tagállamok évente kiegészítő támogatást fizetnek a mezőgazdasági termelőknek.

Kiegészítő támogatásban a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők részesülhetnek az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakaszában meghatározott feltételek mellett és az e rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ erejéig.

53. cikk

Marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

(1)   Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontját alkalmazó tagállamok, továbbá az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok visszatarthatják az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határoknak az 1782/2003/EK rendelet VI. mellékletében említett, az anyatehénre vonatkozó támogatásoknak megfelelő összetevőjének egészét vagy egy részét. Ez esetben e tagállamok évente kiegészítő támogatást fizetnek a mezőgazdasági termelőknek.

Kiegészítő támogatásban az anyatehén-tartással foglalkozó mezőgazdasági termelők részesülhetnek az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában meghatározott feltételek mellett és az e rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határ erejéig.

(2)   2010-ben és 2011-ben az 1782/2003/EK rendelet 68. cikkének (1) bekezdését, 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontját vagy 68. cikke (2) bekezdésének b) pontját alkalmazó tagállamok, továbbá az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok visszatarthatják az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határoknak a borjúra vonatkozó vágási támogatásnak, a borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatásnak vagy a hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatásnak megfelelő egy részét vagy azok egészét. Ez esetben e tagállamok kiegészítő támogatást fizetnek a mezőgazdasági termelőknek. A kiegészítő támogatást borjú vágása esetén, borjún kívüli szarvasmarhafélék vágása esetén és hímivarú szarvasmarhák tartása esetén kell nyújtani az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakaszában meghatározott feltételek mellett és az e rendelet 51. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott határon belül.

54. cikk

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   A tagállamok 2011. december 31-ig visszatarthatják a 40. cikkben említett nemzeti felső határok paradicsomtermelési támogatásnak megfelelő összetevőjének legfeljebb 50 %-át.

Ebben az esetben az érintett tagállam – az 51. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. szakaszában megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2)   A tagállamok visszatarthatják a következőket:

a)

legkésőbb 2010. december 31-ig az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely a feldolgozásra szánt és a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszerek szerint támogatásra jogosult, az e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó termelési támogatásnak felel meg; valamint

b)

2011. január 1-jétől2012. december 31-ig az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely a feldolgozásra szánt és a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletben (26) és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendeletben (27) foglalt támogatási rendszerek szerint támogatásra jogosult, az e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó termelési támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – az e rendelet 51. cikke (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IV. cím 1. fejezete 8. szakaszában meghatározott feltételek mellett azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik a következő, az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több gyümölcsöt és zöldséget termelnek:

a)

friss füge,

b)

friss citrusfélék,

c)

csemegeszőlő,

d)

körte,

e)

őszibarack és nektarin, valamint

f)

d'Ente szilva.

(3)   A nemzeti felső határok (1) és (2) bekezdésben említett összetevői a X. mellékletben meghatározott összetevők.

3. FEJEZET

Végrehajtás az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban

55. cikk

Az egységes támogatási rendszer bevezetése az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban

(1)   Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, e címet az V. cím 2. fejezetében meghatározott egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok esetében kell alkalmazni.

A 41. cikk és a 2. fejezet 1. szakasza nem alkalmazandó.

(2)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó valamennyi új tagállam meghozza az 51. cikk (1) bekezdésében és a 69. cikk (1) bekezdésében említett döntéseket az azon évet megelőző év augusztus 1-jéig, amely tekintetében első alkalommal fogja alkalmazni az egységes támogatási rendszert.

(3)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó bármely új tagállam – Bulgária és Románia kivételével – rendelkezhet úgy, hogy a 34. cikk (2) bekezdésében megállapított jogosultsági feltételeken kívül a „támogatható hektár” a gazdaság valamennyi olyan mezőgazdasági területe, amelyet 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartottak, függetlenül attól, hogy az említett időpontban művelés alatt állt-e.

56. cikk

Támogatási kérelem

(1)   A mezőgazdasági termelők az új tagállamok által meghatározandó időpontig, de legkésőbb május 15-ig benyújtják az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás iránti kérelmüket.

(2)   Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével támogatási jogosultságot csak olyan mezőgazdasági termelő szerezhet, aki az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évében május 15-ig támogatási kérelmet nyújtott be az egységes támogatási rendszer keretében.

57. cikk

Nemzeti tartalék

(1)   Valamennyi új tagállam nemzeti tartalék létrehozása céljából lineáris kulcs alkalmazásával csökkenti a 40. cikkben említett saját nemzeti felső határát.

(2)   Az új tagállamok arra használják fel a nemzeti tartalékot, hogy a Bizottság által a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges helyzetbe került mezőgazdasági termelőknek – objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságot utaljanak ki.

(3)   Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat adjanak meghatározott ágazatokban működő olyan mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek.

(4)   Az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy támogatási jogosultságot ítéljenek oda – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – olyan mezőgazdasági termelőknek, akik az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének január 1-je után kezdik meg mezőgazdasági tevékenységüket, anélkül hogy abban az évben közvetlen kifizetésben részesülnének.

(5)   A 68. cikk (1) bekezdésének c) pontját nem alkalmazó új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy – objektív kritériumok alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a verseny torzulásának megakadályozását biztosító módon – támogatási jogosultságokat osszanak szét olyan területen működő mezőgazdasági termelők között, amely az állami intervenció valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll, a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és az adott térségben a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében.

(6)   A (2)–(5) bekezdés alkalmazásában az új tagállamok 5 000 eurós határon belül növelhetik az érintett mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok egységenkénti értékét, vagy új támogatási jogosultságokat ítélhetnek oda a mezőgazdasági termelőnek.

(7)   Az új tagállamok a támogatási jogosultságok lineáris csökkentését alkalmazzák, amennyiben nemzeti tartalékuk nem elégséges a (2), (3) és (4) bekezdésben említett esetek fedezésére.

58. cikk

Az 40. cikkben említett nemzeti felső határok regionális felosztása

(1)   Az új tagállamok az egységes támogatási rendszert alkalmazhatják regionális szinten.

(2)   Az új tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján határozzák meg a régiókat.

(3)   Az új tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján az 57. cikkben meghatározott csökkentések alkalmazása után adott esetben felosztják a 40. cikkben meghatározott nemzeti felső határt a régiók között.

59. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása

(1)   A mezőgazdasági termelők számára támogatási jogosultságot kell kiosztani, amelynek egységenkénti értékét a 40. cikkben említett alkalmazandó nemzeti felső határ 57. cikkben előírt esetleges csökkentést követő értékének az e cikk (2) bekezdésével összhangban, nemzeti szinten megállapított támogatási jogosultságok számával való elosztásával kell kiszámítani.

(2)   Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével az egyes mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságainak száma megegyezik az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében, a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban általuk bejelentett hektárszámmal.

(3)   Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével, a (2) bekezdéstől eltérve az új tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti száma megegyezik az összes olyan hektár átlagos éves számával, amely a tagállamok által meghatározandó reprezentatív időszakban egy vagy két év során, de legkésőbb 2008-ban egységes területalapú támogatás igénybevételére jogosított.

Amennyiben azonban a mezőgazdasági termelő a reprezentatív időszakban kezdte meg mezőgazdasági tevékenységét, az átlagos hektárszám kiszámítása az azon naptári évben, illetve években részére odaítélt támogatások alapján történik, amely(ek) során mezőgazdasági tevékenységet folytatott.

60. cikk

Támogatásra jogosult hektárokkal nem rendelkező mezőgazdasági termelők

A marha- és borjúhúságazatban, a tejágazatban vagy a juh- és a kecskehús-ágazatban tevékenykedő olyan mezőgazdasági termelő, aki az 57. cikk (3) bekezdésével és a 59. cikkel összhangban jogosult támogatási jogosultságban részesülni, de az egységes támogatási rendszer végrehajtásának első évében nem rendelkezik az ehhez szükséges támogatható hektárszámmal, a 44. cikkben említettek szerint speciális jogosultságban részesül, amelynek jogosultságonkénti összege nem haladhatja meg az 5 000 eurót.

61. cikk

Gyepterület

Az új tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján az 58. cikkben megállapított regionális felső határon vagy annak egy részén belül eltérő egységenkénti értékeket is meghatározhatnak a mezőgazdasági termelők számára kiosztandó, az 59. cikk (1) bekezdésében említett támogatási jogosultságok vonatkozásában:

a)

a 2008. június 30-án megállapított gyepterületek és egyéb támogatható hektárok esetében, vagy

b)

a 2008. június 30-án megállapított állandó legelők és egyéb támogatható hektárok esetében.

62. cikk

A támogatási jogosultságokkal kapcsolatos feltételek

(1)   Az e fejezet alapján megállapított támogatási jogosultságok csak egyazon régión belül vagy olyan régiók között ruházhatók át, ahol a hektáronkénti jogosultságok azonosak.

(2)   Az új tagállamok – a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva – dönthetnek úgy, hogy az e fejezet alapján megállapított támogatási jogosultságok értékét közelítik. Az erre vonatkozó határozatot az egységes támogatási rendszer alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig kell meghozni.

Az első albekezdés alkalmazásában a támogatási jogosultságokat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, előre meghatározott évenkénti lépésekben fokozatosan módosítani kell.

(3)   Vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a mezőgazdasági termelő csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha a 34. cikk értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80 %-át legalább egy naptári évben aktiválta, vagy ha önkéntesen lemondott a nemzeti tartalék javára valamennyi olyan támogatási jogosultságáról, amelyet nem használt fel az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében.

4. FEJEZET

A termeléshez kötött támogatás integrálása az egységes támogatási rendszerbe

63. cikk

A termeléshez kötött támogatás integrálása az egységes támogatási rendszerbe

(1)   A XI. mellékletben említett, termeléshez kötött támogatási rendszereket a tagállamok 2010-től kezdődően a 64., 65., 66. és 67. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban integrálják az egységes támogatási rendszerbe.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve:

a)

Azok a tagállamok, melyek az 1782/2003/EK rendelet III. címének 1–4. fejezetével összhangban bevezették az egységes támogatási rendszert, dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatás teljes egészét vagy egy részét támogatási jogosultságok létrehozására vagy a támogatási jogosultságok értékének növelésére használják a mezőgazdasági termelők által a 2005–2008-as időszakban egy vagy több éven át gyakorolt mezőgazdasági tevékenységek típusa alapján, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok szerint, mint például a mezőgazdasági potenciál vagy környezetvédelmi kritériumok.

b)

Amennyiben egy tagállam az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakaszával vagy 6. fejezetével összhangban bevezette az egységes támogatási rendszert, vagy él az e rendelet 47. cikkében előírt lehetőséggel, dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatás egészét vagy egy részét arra használja fel, hogy megnövelje az összes támogatási jogosultság értékét egy, a regionális felső határ növelésének a támogatási jogosultságok teljes számával való elosztása útján kapott kiegészítő összeggel.

A tagállamok a támogatási jogosultságok értékét differenciáltan is növelhetik az e rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében említett kritériumok figyelembevételével vagy a mezőgazdasági termelők által a 2005–2008-as időszakban egy vagy több éven át gyakorolt mezőgazdasági tevékenységek típusa alapján, valamint objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok szerint, mint például a mezőgazdasági potenciál vagy környezetvédelmi kritériumok.

(3)   Amennyiben egy tagállam él a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eltéréssel, megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett támogatásból részesülő mezőgazdasági termelőket ne zárják ki az egységes támogatási rendszerből. Különösen azt biztosítja, hogy a termeléstől függő támogatási rendszerek (1) bekezdésben említett, az egységes támogatási rendszerbe történő integrálását követően a mezőgazdasági termelő által kapott támogatás teljes összege ne legyen kevesebb, mint a 64., 65. és 66. cikkben említett vonatkozó referencia-időszakok során az összes közvetlen kifizetés keretében kapott átlagos éves támogatás 75 %-a.

64. cikk

Az egységes támogatási rendszerből kizárt, termeléshez kötött támogatás integrálása

(1)   A XII. mellékletben említett, a XI. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott rendszerek keretében termeléstől függő támogatás céljára rendelkezésre álló összegeket a tagállamok az érintett ágazatok mezőgazdasági termelői között objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján szétosztják, figyelembe véve különösen az említett termelők által a vonatkozó támogatási rendszerek keretében közvetlenül vagy közvetetten, a 2005 és 2008 közötti időszak során egy vagy több éven át kapott támogatásokat. A burgonyakeményítőre vonatkozó, a XI. melléklet 1. és 2. pontjában említett támogatási rendszerek esetében a tagállamok az e rendszerek keretében rendelkezésre álló összegeket szétoszthatják, figyelembe véve a burgonyatermelő és a keményítőgyártó között létrejött termeltetési szerződések hatálya alá tartozó burgonyamennyiséget, az 1234/2007/EK rendelet 84a. cikkében említettek szerint az adott évben az érintett burgonyatermelőnek odaítélt kvóta terhére.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásának eredményeként kialakult összegek alapján megnövelik az érintett mezőgazdasági termelők birtokában lévő támogatási jogosultságok értékét.

A támogatási jogosultságonkénti és mezőgazdasági termelőnkénti értéknövekedést az első albekezdésben említett összegeknek az egyes érintett mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságainak számával való elosztásával kell kiszámítani.

Ha azonban egy érintett ágazatba tartozó mezőgazdasági termelő nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, akkor számára támogatási jogosultságokat kell kiosztani, amelynek

a)

a száma megegyezik a mezőgazdasági termelő által a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban arra az évre vonatkozóan bejelentett hektárok számával, amelynek során a termeléshez kötött támogatási rendszert integrálják az egységes támogatási rendszerbe,

b)

az értékét az (1) bekezdés alkalmazásából fakadó összegnek az ezen albekezdés a) pontja alapján megállapított összeggel történő elosztásával kell kiszámítani.

(3)   Ha azonban az összeg támogatási rendszerenként alacsonyabb 250 000 eurónál, az érintett tagállam dönthet úgy, hogy azt nem osztja szét, hanem a nemzeti tartalékba helyezi.

65. cikk

Az egységes támogatási rendszerből részlegesen kizárt, termeléshez kötött támogatás integrálása

A XI. melléklet 3. pontjában említett rendszerek keretében termeléshez kötött támogatás céljára rendelkezésre álló összegeket a tagállamok az érintett ágazatok mezőgazdasági termelői között annak a támogatásnak az arányában osztják el, amelyet a szóban forgó mezőgazdasági termelők az 1782/2003/EK rendeletben említett vonatkozó referencia-időszakokban a vonatkozó támogatási rendszerek keretében kaptak.

A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, valamint ha egy tagállam az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 1. szakaszával vagy 6. fejezetével összhangban bevezette az egységes támogatási rendszert, vagy él az e rendelet 47. cikkében előírt lehetőséggel, az e rendelet 63. cikkének (2) bekezdése alapján azonban időben közelebbi reprezentatív időszakot is választhatnak.

A tagállamok az e rendelet 64. cikkének (2) bekezdésével összhangban megnövelik az érintett mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságainak értékét, vagy számukra támogatási jogosultságokat ítélnek oda.

Amennyiben egy olyan mezőgazdasági termelő, aki az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikke alapján kifizetésben részesült, jogosult lenne ezen cikk alapján támogatási jogosultságban részesülni, de a termeléshez kötött támogatás rendszere egységes támogatási rendszerbe való integrálásának évében nem rendelkezik az ehhez szükséges támogatható hektárszámmal, vagy ha a hektáronkénti támogatási jogosultságból eredő összeg meghaladja az 5 000 eurót, a 44. cikkben említettek szerint speciális jogosultságban részesül, amelynek jogosultságonkénti összege nem haladhatja meg az 5 000 eurót.

66. cikk

Az egységes támogatási rendszerből részlegesen kizárt, termeléshez kötött támogatás szabad választáson alapuló integrálása

A XI. melléklet 4. pontjában említett rendszerek keretében a termeléshez kötött támogatás céljára rendelkezésre álló összegeket a 65. cikkel összhangban az egységes támogatási rendszerbe kell integrálni, amennyiben egy tagállam

a)

nem hozza meg az 51. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett határozatot;

b)

úgy határoz, hogy az 51. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban 2011-től nem ítéli oda az 53. cikk (2) bekezdésében említett, marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatásokat; illetve

c)

úgy határoz, hogy az 51. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban nem ítéli oda a gyümölcs- és zöldségtámogatásokat.

67. cikk

A termeléshez kötött támogatás előzetes integrálása az egységes támogatási rendszerbe

A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig határozhatnak úgy, hogy a IV. cím 5. szakaszában említett vetőmag-támogatást és a XI. melléklet 1. pontjában említett rendszereket a különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás kivételével 2010-ben vagy 2011-ben integrálják az egységes támogatási rendszerbe. Ebben az esetben a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a XII. mellékletben az érintett támogatási rendszerre vonatkozóan meghatározott összegek hozzáadásával kiigazítja az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határokat.

5. FEJEZET

Különleges támogatás

68. cikk

Általános szabályok

(1)   A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel nyújthatnak különleges támogatást a mezőgazdasági termelők részére:

a)

a következő intézkedések céljára:

i.

a mezőgazdasági termelés különös típusai, amelyek környezetvédelmi szempontból vagy a környezeti állapot javítása szempontjából bírnak jelentőséggel,

ii.

a mezőgazdasági termékek minőségének javítása,

iii.

a mezőgazdasági termékek forgalmazásának javítása,

iv.

magasabb szintű állatjóléti előírások gyakorlati megvalósítása,

v.

további agrár-környezetvédelmi haszonnal járó konkrét mezőgazdasági tevékenységek,

b)

a gazdasági szempontból sérülékeny vagy környezeti szempontból érzékeny területeken a tej-, a marha- vagy borjúhús-, a juh- és a kecskehús-ágazatban, illetve a rizságazatban a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok kezelése érdekében, vagy – ugyanezen ágazatokban – a mezőgazdasági termelés gazdaságilag érzékeny típusai tekintetében,

c)

a szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt álló területeken a termőterületek termelésből való kivonásának megakadályozása és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében,

d)

a 70. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban a termény-, állat és növénybiztosítási díjakhoz való pénzügyi hozzájárulás formájában,

e)

a 71. cikkben meghatározott feltételekkel összhangban az állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok útján.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha:

a)

az (1) bekezdés a) pontjának v. alpontjában említett konkrét mezőgazdasági tevékenységek tekintetében

i.

tiszteletben tartják az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott követelményeket, és kizárólag az érintett célkitűzések megvalósítása érdekében ténylegesen felmerült többletköltségek és elmaradt jövedelem ellentételezése céljából; valamint

ii.

azt a Bizottság jóváhagyta;

b)

a mezőgazdasági termékek minőségének az (1) bekezdés a) pontja ii. alpontjában említett javítása tekintetében a támogatás összhangban van a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendelettel (28), a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelettel (29), az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelettel (30) és a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint az 1234/2007/EK rendelet (31) II. része II. címének 1. fejezetével;

c)

a mezőgazdasági termékek forgalmazási feltételeinek az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett javítása tekintetében a támogatás megfelel a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendelet (32) 2–5. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett támogatás csak a termelés jelenlegi szintje fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható.

A juh- és a kecskehúságazat, valamint a marha- és borjúhúságazat tekintetében, amennyiben az adott támogatást az 52. és 53. cikk szerinti támogatással együttesen alkalmazzák, a teljes összeg nem haladhatja meg az 1782/2003/EK rendelet 67. és 68. cikkében foglalt maximális visszatartási százalékarányok alkalmazása után kapott, támogatási célú pénzügyi keretet.

A rizságazat tekintetében az (1) bekezdés b) pontjában említett támogatás csak attól a naptári évtől nyújtható, amelyben a tagállamok bevonják a IV. cím 1. fejezetének 1. szakaszában említett, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatást az egységes támogatási rendszerbe.

(4)

a)

Az e cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett támogatás éves kiegészítő támogatások formájában valósulhat meg.

b)

Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett támogatás éves kiegészítő támogatások formájában valósulhat meg, például állatlétszám-alapú fizetés vagy gyepterület-támogatás formájában.

c)

Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett támogatás a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultsága egységenkénti értékének és/vagy számának növelése formájában valósulhat meg.

d)

Az e cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett támogatás a 71. cikkben meghatározottak szerint kompenzációs kifizetés formájában valósulhat meg.

(5)   A megnövelt egységértékű támogatási jogosultságok és az (4) bekezdés c) pontjában említett kiegészítő támogatási jogosultságok átruházása csak abban az esetben megengedhető, ha a jogosultságok átruházását az ennek megfelelő számú hektár átruházása kíséri.

(6)   Az (1) bekezdés értelmében nyújtott támogatásoknak összhangban kell lenniük az egyéb közösségi intézkedésekkel és szakpolitikákkal.

(7)   A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a Bizottság általi, az e cikk (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett jóváhagyásra és az e szakaszban említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket, különös tekintettel az egyéb közösségi intézkedésekkel és szakpolitikákkal való összhangra és a támogatáshalmozás elkerülésére.

(8)   2011. augusztus 1-jéig azok a tagállamok, melyek a 69. cikk (1) bekezdésében említett döntést meghozták, felülvizsgálhatják azt, és úgy dönthetnek, hogy 2012-től

a)

a 69. cikkben meghatározott korlátokon belül módosítják az e fejezetben említett támogatás finanszírozására szánt összegeket; vagy

b)

nem alkalmazzák többé az e fejezet szerinti különleges támogatást.

Az egyes tagállamok által az e bekezdés első albekezdése alapján hozott döntésnek megfelelően a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a támogatásnak megfelelő legfelső határt.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy nem alkalmazza többé e fejezetet, vagy csökkenti a finanszírozására fordított összegeket, a 72. cikk (2) bekezdése alkalmazandó.

69. cikk

A különleges támogatásra vonatkozó pénzügyi rendelkezések

(1)   A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig vagy 2011. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a döntést követő évtől kezdődően a 40. cikkben említett nemzeti felső határ legfeljebb 10 %-át vagy – Málta esetében – 2 000 000 eurót a 68. cikk (1) bekezdésében előírt különleges támogatásra használják fel.

(2)   A tagállamok alkalmazhatják a 10 %-os visszatartást ágazati alapon az 1782/2003/EK rendelet 41. cikkében említett nemzeti felső határ ágazati összetevője 10 %-ának visszatartásával, az említett rendelet VI. mellékletében felsorolt bármely ágazat esetében. A visszatartott pénzeszközöket kizárólag az e rendelet 68. cikkének (1) bekezdésében említett támogatás alkalmazására lehet felhasználni a visszatartással érintett ágazatokban.

(3)   Az egyes tagállamoknak a nemzeti felső határ felhasználandó összege tekintetében az (1) bekezdés alapján hozott döntésének megfelelően a Bizottság – a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – megszabja az adott támogatásra vonatkozó felső határt.

A nemzeti felső határok 40. cikk (2) bekezdésében előírt betartása biztosításának kizárólagos céljára a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említet támogatásra felhasznált összegeket le kell vonni a 40. cikk (1) bekezdésében említett felső határból. Ezen összegek kiosztott támogatási jogosultságként kell elszámolni.

(4)   A 68. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. iii. és iv. alpontjában, valamint b) és e) pontjában említett támogatás a 40. cikkben említett nemzeti felső határ 3,5 %-ára vagy – Málta esetében – 2 000 000 euróra korlátozódik, és azt különösen a 68. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések finanszírozására kell felhasználni a tejágazatban.

A tagállamok intézkedésenként eltérő korlátokat szabhatnak meg.

(5)   Az (4) bekezdéstől eltérve, a 2010-től 2013-ig terjedő naptári évek során az (4) bekezdésben foglalt határ a 40. cikkben említett nemzeti felső határ 6 %-a azon tagállamokban, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkével összhangban az anyatehenek tekintetében támogatást nyújtottak, ugyanakkor nem alkalmazták az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában meghatározott lehetőséget. Ezenkívül azokban a tagállamokban, ahol a tejtermelés több mint 60 %-a a 62. szélességi körtől északra zajlik, a támogatási határ a 40. cikkben említett nemzeti felső határuk 10 %-a.

A 40. cikkben említett nemzeti felső határ 3,5 %-át meghaladó támogatást azonban kizárólag az e rendelet 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedések finanszírozására lehet felhasználni a tej-, valamint a marha- és borjúhúságazatban.

A Bizottság 2013. december 31-ig a tanács elé terjeszti az e bekezdés alkalmazásáról szóló jelentést.

(6)   A tagállamok biztosítják a következő pontokban említett támogatáshoz szükséges pénzeszközök összegyűjtéséről:

a)

a 68. cikk (1) bekezdésében említett támogatások esetében a Bizottság által az e cikk (7) bekezdésével összhangban kiszámítandó és a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően rögzítendő összeg alkalmazásával, és/vagy

b)

a 68. cikk (1) bekezdésének a), b) c) és d) pontjában említett támogatások esetében a mezőgazdasági termelők számára odaítélt támogatási jogosultságok és/vagy az 52. és 53. cikkben említett és/vagy a nemzeti tartalékból származó közvetlen támogatások lineáris csökkentésével,

c)

a 68. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett támogatások esetében szükség esetén az e címmel összhangban lévő, valamint az e cikk (1) és a (4) bekezdésében meghatározott határokon belüli vonatkozó támogatások kedvezményezettjeinek folyósítandó egy vagy több kifizetés lineáris csökkentésével.

A nemzeti felső határok 40. cikk (2) bekezdésében előírt betartása biztosításának kizárólagos céljából, amennyiben az adott tagállam alkalmazza az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában meghatározott lehetőséget, az érintett összeg nem tekintendő a (3) bekezdésben említett felső határ részének.

(7)   Az e cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett összegek egyenlők az alábbiak különbözetével:

a)

az 1782/2003/EK rendelet VIII. vagy VIIIa. mellékletében a 2007. évre meghatározott nemzeti felső határok az említett rendelet 10. cikke (1) bekezdésének és a 378/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazását, valamint 0,5 %-kal történt csökkentést követően; valamint

b)

az 1782/2003/EK rendelet III. címe 5. fejezetének 2. és 3. szakaszában említett egységes támogatási rendszernek és kifizetéseknek a 2008. pénzügyi évet érintő költségvetési végrehajtása az ezen albekezdés a) pontjában említett 2007-es csökkentett felső határok tekintetében végrehajtott kifizetésekre vonatkozóan.

Ez az összeg semmilyen esetben sem haladhatja meg az ezen bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett felső határ 4 %-át.

Ezt az összeget meg kell szorozni 1,75-dal 2010-ben, 2-vel 2011-ben, 2,25-dal 2012-ben és 2,5-del 2013-tól kezdődően azon új tagállamok esetében, amelyek az egységes támogatási rendszert 2007-ben alkalmazták.

Valamely tagállam kérésére a Bizottság e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és az ugyanazon eljárással meghatározandó részletes szabályok alapján felülvizsgálja a megállapított összegeket.

Ezen összegek tagállamok általi felhasználása nem érinti e rendelet 8. cikkének az alkalmazását.

(8)   Az e cikk (1) bekezdésében, a 68. cikk (8) bekezdésében és a 131. cikk (1) bekezdésében említett döntés meghatározza az alkalmazandó intézkedéseket és kiterjed az e fejezet alkalmazásához kapcsolódó valamennyi további végrehajtási rendelkezésre, beleértve az alkalmazandó intézkedésekre való jogosultsági feltételek, az érintett összegek és az előteremtendő pénzügyi források leírását is.

(9)   Az új tagállamok határozhatnak úgy, hogy e cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdését, valamint a 131. cikk (1) bekezdését az alábbi nemzeti felső határok alapján alkalmazzák:

a)

Bulgária és Románia esetében a 2016-ra meghatározott nemzeti felső határok,

b)

a többi új tagállam esetében a 2013-ra meghatározott nemzeti felső határok.

Ebben az esetben a 132. cikk nem vonatkozik az e cikkel összhangban hozott intézkedésekre.

70. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

(1)   A tagállamok pénzügyi hozzájárulást biztosíthatnak a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és állat- vagy növénybetegségek vagy kártevőfertőzés által okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz.

E cikk alkalmazásában:

a)

„kedvezőtlen éghajlati jelenségek”: a természeti csapáshoz hasonlítható időjárási körülmények, így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály;

b)

„állatbetegségek”: a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében és/vagy az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (33) mellékletében említett betegségek;

c)

„gazdasági veszteségek”: a mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében hozott kivételes intézkedések miatt a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségek, vagy bármely jelentős termeléskiesés.

(2)   Pénzügyi hozzájárulás kizárólag olyan kedvezőtlen éghajlati jelenség, vagy állat- vagy növénybetegség, illetve kártevőfertőzés esetében nyújtható, amely a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő szokásos éves termésének több mint 30 %-át elpusztítja.

(3)   A mezőgazdasági termelőnként nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a fizetendő biztosítási díj 65 %-át.

A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj pénzügyi hozzájárulással támogatható összegét.

(4)   A termény- és/vagy állat- és/vagy növénybiztosítás csak abban az esetben fedezi a felmerült károkat, ha a szóban forgó kedvezőtlen éghajlati jelenség megtörténtét vagy az állat- vagy növénybetegség, vagy kártevőfertőzés kitörését az érintett tagállam illetékes hatósága hivatalosan elismeri.

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos elismerést megadottnak kell tekinteni.

(5)   A kifizetett biztosítási összegnek az (1) bekezdésben említett veszteségek teljes pótlási költségével megegyező összeget meg nem haladó mértékű kártalanítás összegét kell fedeznie, és annak nyújtását nem szabad feltételként jövőbeli termelési tevékenység végzéséhez kötni, sem pedig azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszereket vagy mennyiségeket kikötni.

(6)   Minden pénzügyi hozzájárulást közvetlenül az érintett mezőgazdasági termelőnek kell kifizetni.

(7)   A tagállamok pénzügyi hozzájárulásra fordított kiadásait a Közösség a 69. cikk (1) bekezdésében említett pénzeszközökből társfinanszírozza a pénzügyi hozzájárulás 75 %-áig.

Az első albekezdés nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a pénzügyi hozzájárulásban való részvételüket és a biztosítási díjnak a mezőgazdasági termelők által fizetendő részét részben vagy egészben az érintett ágazatokban működő kötelező kollektív felelősségvállalási rendszereken keresztül finanszírozzák. Ez az 1234/2007/EK rendelet 125l. és 125n. cikke ellenére lehetséges.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy azokért a gazdasági veszteségekért, amelyekért más közösségi rendelkezések, többek között az 1234/2007/EK rendelet 44. cikke vagy bármely egyéb egészségvédelmi, állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi rendelkezés alapján kompenzáció jár, a mezőgazdasági termelők ne részesüljenek az (1) bekezdés első albekezdése szerinti további kompenzációban.

(9)   A pénzügyi hozzájárulás nem akadályozhatja a biztosítási szolgáltatások belső piacának működését. A pénzügyi hozzájárulás nem korlátozódhat egyetlen biztosítótársaság vagy biztosítótársaságok csoportja által nyújtott biztosításra, és nem köthető olyan feltételhez, hogy a biztosítási szerződést az érintett tagállamban székhellyel rendelkező társaságnál kell megkötni.

71. cikk

Állat- és növénybetegségek, valamint környezetvédelmi események esetére létrehozott segélyalapok

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek az állat- vagy növénybetegségek kitörése vagy környezetvédelmi események által okozott gazdasági veszteségek enyhítésére a mezőgazdasági termelőknek fizetendő pénzbeni kompenzációról, segélyalapokhoz való pénzbeni hozzájárulás formájában.

(2)   E cikk alkalmazásában:

a)

„segélyalap”: a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében az állat- vagy növénybetegségek kitörése vagy környezetvédelmi események által okozott gazdasági veszteségeket elszenvedő mezőgazdasági termelők kompenzációs kifizetésben részesülhetnek;

b)

„gazdasági veszteségek”: a mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében hozott kivételes intézkedések miatt a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségek, vagy bármely jelentős termeléskiesés;

c)

„környezetvédelmi esemény”: egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás. E fogalom nem foglalja magában a nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokat, mint az éghajlatváltozás vagy a savas eső.

(3)   Az állatbetegségek esetében pénzbeni kompenzáció kizárólag a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal állatbetegségeket felsoroló jegyzékében és/vagy a 90/424/EGK határozat mellékletében említett betegségeket illetően adható.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy azokért a gazdasági veszteségekért, amelyekért más közösségi rendelkezések, többek között az 1234/2007/EK rendelet 44. cikke vagy bármely egyéb egészségvédelmi, állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi rendelkezés alapján pénzbeni kompenzáció jár, a mezőgazdasági termelők ne részesüljenek az (1) bekezdés első albekezdése szerinti további kompenzációban.

(5)   A segélyalapok a pénzbeni kompenzációt közvetlenül a gazdasági veszteséget elszenvedő, tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelőknek fizetik ki.

A segélyalapból fizetett pénzbeni kompenzációt a következő forrásokból kell biztosítani:

a)

az alapokba a tagsági viszonnyal rendelkező és nem rendelkező mezőgazdasági termelők vagy a mezőgazdasági lánc egyéb szereplői által befizetett tőke, vagy

b)

az alapok által üzleti feltételekkel felvett kölcsönök, és

c)

a (11) bekezdéssel összhangban behajtott összegek.

A kezdő tőkeállományhoz közpénzből nem nyújtható hozzájárulás.

(6)   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulások a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

a)

a segélyalap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek legfeljebb három évre elosztva;

b)

a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó pénzbeni kompenzáció céljára a segélyalap által piaci feltételekkel felvett kölcsönökre fizetendő kamat, illetve a tőke visszafizetése;

c)

a segélyalap által az alap tőkéjéből a mezőgazdasági termelők számára pénzbeni kompenzációként kifizetett összegek.

A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározza a pénzügyi hozzájárulás szempontjából támogatható piaci kölcsönök legrövidebb és leghosszabb futamidejét.

Ha az alap a pénzügyi hozzájárulást az első albekezdés c) pontjával összhangban fizeti, a közpénzekből származó hozzájárulás a legrövidebb futamidejű piaci alapú kölcsönével megegyező ütemben valósul meg.

(7)   A pénzügyi hozzájárulások nem haladhatják meg a (6) bekezdésben említett költségek 65 %-át. A pénzügyi hozzájárulások által nem fedezett költségeket a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelőknek kell viselniük.

A tagállamok korlátozhatják a pénzügyi hozzájárulás szempontjából támogatható költségeket a következők alkalmazásával:

a)

alaponként meghatározott felső határok;

b)

megfelelő egységenkénti felső határok;

(8)   A tagállamok által a pénzügyi hozzájárulásokra fordított összegeket a Közösség a 69. cikk (1) bekezdésében említett pénzeszközökből finanszírozza a támogatható összegek 75 %-áig.

Az első albekezdés nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy a pénzügyi hozzájárulásban való részvételük és/vagy a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők részvételének egy részét vagy egészét az érintett ágazatokban működő kötelező kollektív felelősségvállalási rendszereken keresztül finanszírozzák. Ez az 1234/2007/EK rendelet 125l. és 125n. cikke ellenére lehetséges.

(9)   A tagállamok meghatározzák a segélyalapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a mezőgazdasági termelőknek válsághelyzet esetén nyújtott kompenzációs kifizetések tekintetében, illetve az említett szabályok betartásának igazgatása és ellenőrzése vonatkozásában.

(10)   E cikk végrehajtásáról a tagállamok évente jelentés küldenek a Bizottságnak. A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítja a jelentés formájára, tartalmára, illetve benyújtásának időzítésére és határidejére vonatkozó követelményeket.

(11)   Amennyiben egy adott mezőgazdasági termelő az e cikk szerinti segélyalaptól pénzbeni kompenzációban részesül, a mezőgazdasági termelőnek közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján harmadik féllel szembeni, a kompenzált gazdasági veszteségre vonatkozó kártérítési joga az érintett tagállamok által meghatározandó szabályok szerint átszáll a segélyalapra.

72. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Amennyiben valamely tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkét, az említett cikk értelmében fennmaradó összegeket e rendelet 65. cikkének megfelelően bevonja az egységes támogatási rendszerbe.

(2)   Az első bekezdéstől eltérve, amennyiben az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkét alkalmazó tagállam úgy dönt, hogy alkalmazza az e fejezet szerinti különleges támogatást, az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke értelmében fennmaradó összegeket felhasználhatja az e rendelet 69. cikkének (6) bekezdésében említett támogatási igények kielégítésére. Ha a 69. cikk (6) bekezdésében említett támogatási igények összege alacsonyabb az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke értelmében fennmaradó összegeknél, a különbözetet e rendelet 65. cikkének megfelelően be kell vonni az egységes támogatási rendszerbe.

(3)   Amennyiben egy tagállam az e fejezet szerinti különleges támogatás alkalmazása mellett dönt, ugyanakkor az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke alapján alkalmazott az e fejezettel nem összeegyeztethető intézkedéseket is, 2009. augusztus 1-jéig határozhat úgy, hogy 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben e rendelet 68. cikke értelmében alkalmazza az 1782/2003/EK rendelet 69. cikkének és végrehajtási szabályainak megfelelően a Bizottsággal közölt intézkedéseket. A 69. cikk (4) bekezdésétől eltérve a 68. cikk (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában említett intézkedések szerinti összes támogatás az adott tagállam tekintetében az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 69. cikkének alkalmazásában megállapított felső határra korlátozható.

Ez esetben a tagállamok 2009. augusztus 1-jéig határozhatnak továbbá úgy, hogy ezen intézkedéseket évente kiigazítják annak érdekében, hogy azok e fejezettel összeegyeztethetők legyenek. Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy intézkedéseit nem teszi összeegyeztethetővé, az érintett összegeket e rendelet 65. cikkének megfelelően be kell vonni az egységes támogatási rendszerbe.

(4)   A tagállamok nyújthatják az e fejezetben említett támogatást 2009-től, amennyiben – e rendelet 69. cikkének (6) bekezdésétől eltérve – a 68. cikk (1) bekezdésében említett támogatást kizárólag a nemzeti tartalékból származó összegek felhasználásával finanszírozzák, és amennyiben a tagállam által a támogatási kérelem benyújtására meghatározott határidőig nemzeti rendelkezéseket vezetnek be.

IV. CÍM

EGYÉB TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

1. FEJEZET

Közösségi támogatási rendszerek

1. szakasz

Rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás

73. cikk

Hatály

A 2009., a 2010. és a 2011. évre vonatkozóan a 1006 10 KN-kód alá tartozó rizst termesztő mezőgazdasági termelők részére az e szakaszban („rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás”) megállapított feltételek mellett jár támogatás.

74. cikk

A támogatás feltételei és összege

(1)   A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatást a rizzsel bevetett földterület hektárjaira nyújtják, amennyiben rendes növekedési feltételek között a növény legalább a virágzás kezdetéig lábon áll.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a virágzás szakaszát, támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

(2)   A rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás összege az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:

Tagállam

EUR/ha

Bulgária

345,255

Görögország

561,00

Spanyolország

476,25

Franciaország

az anyaország területe

411,75

Francia Guyana

563,25

Olaszország

453,00

Magyarország

232,50

Portugália

453,75

Románia

126,075

75. cikk

Területek

Az egyes termelő tagállamok tekintetében a következő bázisterületek kerülnek meghatározásra:

Tagállam

bázisterületek

(ha)

Bulgária

4 166

Görögország

20 333

Spanyolország

104 973

Franciaország

az anyaország területe

19 050

kizárólag 2009-re Francia Guyana

4 190

Olaszország

219 588

Magyarország

3 222

Portugália

24 667

Románia

500

Az egyes tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.

76. cikk

A területi korlátozás túllépése

(1)   Amennyiben egy tagállamban egy adott évben rizstermelésre használt terület meghaladja a 75. cikkben megállapított bázisterületet, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell azt a területet, amelyre a rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatást igényelnek.

(2)   Amennyiben egy tagállam a bázisterületét vagy bázisterületeit alterületekre osztja, az (1) bekezdésben előírt csökkentést csak a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, ahol túllépték a bázisterület alterületi korlátozását. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a bázisterület megfelelő alterületi korlátozását, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték a bázisterület említett alterületi korlátozását.

2. szakasz

A keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás

77. cikk

A támogatás hatálya és összege

A 2009/2010-es gazdasági évtől a 2011/2012-es gazdasági évig a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére az e szakaszban megállapított feltételek mellett támogatás jár („a keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatás”).

Az egy tonna keményítő gyártásához szükséges burgonyamennyiségre vonatkozó támogatás 66,32 EUR.

Ezt az összeget a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani.

78. cikk

Feltételek

A keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó támogatást csak a burgonyatermelő és a burgonyakeményítő-gyártó között létrejött termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyamennyiségre kell fizetni a burgonyakeményítő-gyártó részére odaítélt kvóta határán belül, az 1234/2007/EK rendelet 84a. cikkének (2) bekezdésének megfelelően.

3. szakasz

Fehérjenövényekre vonatkozó támogatás

79. cikk

Hatály

A 2009., 2010. és 2011. évre a fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e szakaszban („Fehérjenövényekre vonatkozó támogatás”) megállapított feltételek mellett jár támogatás.

A „fehérjenövények” közé tartoznak a következők:

a)

a 0713 10 KN-kód alá tartozó borsó,

b)

a 0713 50 KN-kód alá tartozó lóbab,

c)

az ex 1209 29 50 KN-kód alá tartozó édes csillagfürt.

80. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

A a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás összege a tejes érést követően betakarított fehérjenövények esetén hektáronként 55,57 EUR.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a tejes érés szakaszát, fehérjenövényekre vonatkozó támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

81. cikk

Terület

(1)   A garantált legnagyobb terület, amelyre a fehérjenövényekre vonatkozó támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.

(2)   Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők fehérjenövényekre vonatkozó támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre fehérjenövényekre vonatkozó támogatást igényeltek.

(3)   Amennyiben a 67. cikknek megfelelően egy tagállam úgy dönt, hogy az e szakaszban említett fehérjenövény-támogatást integrálja az egységes támogatási rendszerbe, a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az e cikk (1) bekezdésében említett legnagyobb garantált területet az e rendelet XII. melléklete által az adott tagállam tekintetében a fehérjenövényekre megállapított összeggel arányosan csökkenti.

4. szakasz

Héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás

82. cikk

Héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú közösségi támogatás

(1)   A 2009., 2010. és 2011. évre a héjas gyümölcsűeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e szakaszban („Héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás”) megállapított feltételek mellett jár közösségi támogatás.

A „héjas gyümölcsűek” közé tartoznak a következők:

a)

a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula,

b)

a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró,

c)

a 0802 31 és a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió,

d)

a 0802 50 KN-kód alá tartozó pisztácia,

e)

a 1212 10 10 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2)   Az egyes tagállamok differenciált, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatást nyújthatnak a termékektől függően vagy a 83. cikk (3) bekezdésében megállapított nemzeti garantált terület (a továbbiakban: NGT) növelésével vagy csökkentésével. Az egyes tagállamokban azonban az egy adott évben odaítélt héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatások teljes összege nem haladhatja meg a 83. cikk (4) bekezdésében megállapított felső határt.

83. cikk

Területek

(1)   Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú közösségi támogatást.

(2)   A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.

(3)   A (2) bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:

Tagállam

NGT

(ha)

Belgium

100

Bulgária

11 984

Németország

1 500

Görögország

41 100

Spanyolország

568 200

Franciaország

17 300

Olaszország

130 100

Ciprus

5 100

Luxemburg

100

Magyarország

2 900

Hollandia

100

Ausztria

100

Lengyelország

4 200

Portugália

41 300

Románia

1 645

Szlovénia

300

Szlovákia

3 100

Egyesült Királyság

100

(4)   Az egyes tagállamok termékek szerint objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületnek minősülő NGT-iket, különösen regionális szinten vagy a termelés vonatkozásában.

84. cikk

A bázisterület alterületeinek túllépése

Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületnek minősülő NGT-jét, és annak egy vagy több alterületét túllépik, a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelők tekintetében, amelyeken túllépték a területi korlátozást, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatást igényeltek. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő alterületi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett alterületi korlátozást.

85. cikk

A támogatási jogosultság feltételei

(1)   A héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás kifizetése különösen egy minimális parcellamérethez és faállomány-sűrűséghez kötött.

(2)   Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikkének megfelelően elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás odaítélését.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatást a tagjai nevében eljáró termelői szervezet részére fizetik ki. Ebben az esetben a termelői szervezetnek odaítélt támogatás összegét ki kell fizetni a tagok részére. A tagállamok azonban felhatalmazhatják a termelői szervezetet arra, hogy a tagjainak nyújtott szolgáltatások fejében a héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás összegét legfeljebb 2 %-kal csökkentsék.

86. cikk

Nemzeti támogatás

(1)   A tagállamok a héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás mellett nemzeti támogatást is nyújthatnak, amelynek évenkénti összege legfeljebb 120,75 EUR hektáronként.

(2)   Nemzeti támogatás csak héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatásban részesülő területre fizethető.

(3)   Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikkének megfelelően elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a nemzeti támogatás odaítélését.

5. szakasz

Vetőmagra vonatkozó támogatás

87. cikk

Támogatás

(1)   A 2009., 2010. és 2011. év tekintetében azok a tagállamok, amelyek alkalmazták az 1782/2003/EK rendelet 70. cikkét és nem élnek az e rendelet 67. cikkében meghatározott lehetőséggel, az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott éves támogatást nyújtják a az e szakaszban („Vetőmagra vonatkozó támogatás”) felsorolt egy vagy több növényfaj elit vetőmagjának, illetve minősített vetőmagjának termelésére.

(2)   Amennyiben a vetőmag-minősítés céljából elfogadott azon területre, amelynek tekintetében a mezőgazdasági termelő vetőmagra vonatkozó támogatást igényelt, az egységes támogatási rendszer alapján is igényelnek támogatást, a vetőmagra vonatkozó támogatás összegét – a XIII. melléklet 1. és 2. pontjában említett növényfajok kivételével – csökkenteni kell az adott évben az érintett területre az egységes támogatási rendszer keretében odaítélendő támogatás összegével, de legfeljebb nullára.

(3)   Az igényelt vetőmagra vonatkozó támogatás összege nem haladhatja meg a Bizottság által az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határt, amely az e rendelet 40. cikkében említett, az 1782/2003/EK rendelet 64. cikke (2) bekezdésének megfelelően meghatározott nemzeti felső határban az érintett növényfaj vetőmagjára vonatkozó támogatásnak („vetőmagtámogatási felső határ”) megfelelő összetevőnek felel meg. Az új tagállamok esetében azonban ez a felső határ az e rendelet XIV. mellékletében szereplő összegeknek felel meg.

Amennyiben az igényelt vetőmagra vonatkozó támogatások teljes összege meghaladja a Bizottság által rögzített vetőmagtámogatási felső határt, az adott évben a termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

(4)   A kender (Cannabis sativa L.) azon fajtáit, amelyek az e cikkben előírt vetőmagra vonatkozó támogatásra jogosultak, a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

6. szakasz

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

88. cikk

Hatály

Az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő mezőgazdasági termelők részére az e szakaszban („A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás”) megállapított feltételek mellett jár támogatás.

89. cikk

Jogosultság

(1)   A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtják. A támogatható területnek a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen kell elhelyezkednie, azt engedélyezett fajtákkal kell bevetni, és a tényleges betakarításig rendes növekedési feltételek között kell tartani.

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást csak megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségű termékek esetében fizetik ki.

(2)   A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett földterületet és fajtákat a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik.

90. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1)   A következő nemzeti bázisterületeket kell megállapítani:

Bulgária: 3 342 ha,

Görögország: 250 000 ha,

Spanyolország: 48 000 ha,

Portugália: 360 ha.

(2)   A következő rögzített terméshozamokat kell bázisidőszakra vonatkozóan megállapítani:

Bulgária: 1,2 tonna/ha,

Görögország: 3,2 tonna/ha,

Spanyolország: 3,5 tonna/ha,

Portugália: 2,2 tonna/ha.

(3)   A támogatható hektáronkénti támogatási összeget a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzata adja:

Bulgária: 671,33 EUR,

Görögország: 251,75 EUR,

Spanyolország: 400,00 EUR,

Portugália: 252,73 EUR.

(4)   Amennyiben egy adott tagállamban és egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra meghatározott támogatást a bázisterület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(5)   E cikk részletes alkalmazási szabályait a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

91. cikk

Elismert ágazati szervezetek

(1)   E szakasz alkalmazásában „elismert ágazati szervezet”: a gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogi személy, amely a következő tevékenységeket folytatja:

a)

a gyapot forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen piackutatás és piaci felmérések által,

b)

a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződési formák elkészítése,

c)

a termelés orientálása olyan termékek irányába, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében,

d)

a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében,

e)

értékesítési stratégiák kidolgozása a gyapot promóciója céljából minőségtanúsítási rendszerek révén.

(2)   A gyapottisztító letelepedése szerinti tagállam elismeri az adott ágazati szervezetet, ha az megfelel a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó kritériumoknak.

92. cikk

A támogatás kifizetése

(1)   A termelőknek a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 90. cikk alapján, támogatható hektáronként nyújtják.

(2)   Az elismert ágazati szervezetekben tagsággal rendelkező termelőknek a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 90. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektáronként nyújtják, 2 euróval megnövelt értékben.

7. szakasz

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás

93. cikk

Hatály

(1)   A cukorrépa- és cukornádtermelők az e szakaszban megállapított feltételek mellett támogatásban részesülnek azokban a tagállamokban, amelyek a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt szerkezetátalakítási támogatást a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (34) III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukorkvóta legalább 50 %-ára megadják.

(2)   A cukorrépa- és cukornádtermelőknek járó támogatás legfeljebb öt egymást követő éven keresztül nyújtható azon gazdasági évtől kezdődően, amelyben az (1) bekezdésben említett 50 %-os küszöböt elérték, de legkésőbb a 2013/2014-es gazdasági évre vonatkozóan.

94. cikk

Feltételek

A cukorrépa- és cukornádtermelőknek járó támogatás az 1234/2007/EK rendelet 50. cikkének megfelelően megkötött szerződések alapján szállított cukorrépából vagy cukornádból előállított kvótacukor mennyiségére nyújtandó.

95. cikk

A támogatás összege

A cukorrépa- és cukornádtermelőknek járó támogatást a szabványos minőségű fehércukor tonnájára kell meghatározni. A támogatás összege az úgy kapott összeg fele, hogy az e rendelet XV. mellékletében az érintett tagállamra az adott év tekintetében megállapított felső határ összegét elosztják a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukor- és inulinszirup-kvóta teljes mennyiségével.

Bulgária és Románia kivételével, e rendelet 121. és 132. cikke nem alkalmazandó a cukorrépa- és cukornádtermelőkre vonatkozó támogatásra.

8. szakasz

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

96. cikk

Átmeneti területalapú támogatások

(1)   Az 54. cikk (1) bekezdésének vagy a 128. cikk (1) bekezdésének az ezen rendelkezésekben említett időszakban történő alkalmazása esetén az e szakaszban foglalt feltételek mellett átmeneti területalapú támogatás nyújtható a feldolgozásra szánt paradicsomfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek.

(2)   Az 54. cikk (2) bekezdésének vagy a 128. cikk (2) bekezdésének az e rendelkezésekben említett időszakban történő alkalmazása esetén az e szakaszban foglalt feltételek mellett átmeneti területalapú támogatás nyújtható a tagállamok által meghatározott, feldolgozásra szánt, az 54. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében felsorolt egy vagy több gyümölcs- és zöldségfajtát termesztő mezőgazdasági termelőknek.

97. cikk

A támogatás összege és a jogosultság

(1)   A tagállamok a hektáronkénti támogatást a paradicsom, illetve az 54. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt valamennyi gyümölcs- és zöldségfajta tekintetében objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás összege semmilyen esetben sem haladhatja meg az 51. cikk (2) bekezdésével vagy a 128. cikkel összhangban megállapított felső határt.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás csak olyan területekre vonatkozóan adható meg, amelyeken az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének j) pontjában felsorolt valamely termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(4)   A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás odaítélését további objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokhoz köthetik, beleértve a mezőgazdasági termelőknek az 1234/2007/EK rendelet 125b. vagy 125e. cikke értelmében elismert termelői szervezetben vagy termelői csoportban való tagságát.

9. szakasz

Bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása

98. cikk

Bogyós gyümölcsök támogatása

(1)   A 2011. december 31-ével záródó időszakban átmeneti területalapú támogatást kell nyújtani az e szakaszban megállapított feltételek alapján a feldolgozásra termelt, a 0810 10 00 KN-kód alá tartozó szamóca és a 0810 20 10 KN-kód alá tartozó málna termelőinek („bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása”).

(2)   A bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása csak olyan területekre vonatkozóan adható meg, amelyeken az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének j) pontjában felsorolt valamely termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(3)   A bogyós gyümölcsök átmeneti támogatásának összege hektáronként 230 EUR.

(4)   A tagállamok a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása mellett állami támogatást nyújthatnak. A közösségi és az állami támogatás együttes összege nem haladhatja meg a hektáronkénti 400 eurót.

(5)   A bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása kizárólag az egyes tagállamoknak az alábbiak szerint odaítélt legnagyobb nemzeti garantált területek vonatkozásában fizetendő:

Tagállam

Legnagyobb nemzeti garantált terület

(ha)

Bulgária

2 400

Magyarország

1 700

Lettország

400

Litvánia

600

Lengyelország

48 000

Ha egy adott évben egy adott tagállamban a támogatásra jogosult terület meghaladja a legnagyobb nemzeti garantált területet, a (3) bekezdésben említett, a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatásának összegét a legnagyobb nemzeti garantált terület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(6)   A 121. és a 132. cikk a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatására nem alkalmazandó.

10. szakasz

A juh- és kecskehús-ágazatra vonatkozó támogatások

99. cikk

Hatály

Az 52. cikk alkalmazása esetén a tagállamok – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az e szakaszban előírt feltételek mellett nyújtanak éves jövedelemtámogatást vagy kiegészítő jövedelemtámogatást a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők részére.

100. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a)

„anyajuh”: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egy éves;

b)

„anyakecske”: minden olyan, a kecske fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egy éves.

101. cikk

Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatások

(1)   A gazdaságában anyajuhokat tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – anyajuhtartási jövedelemtámogatásban („anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás”) részesülhet.

(2)   A gazdaságában anyakecskéket tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – anyakecske-tartási jövedelemtámogatásban („anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás”) részesülhet. Ezt a jövedelemtámogatást az olyan meghatározott területeken tevékenykedő termelőknek nyújtják, ahol a termelés megfelel a következő két feltételnek:

a)

a kecsketenyésztés főleg kecskehústermelésre irányul;

b)

a kecske- és juhtenyésztési technikák jellegüket tekintve hasonlóak.

Ezen területek jegyzékét a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően állítják össze.

(3)   Az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatást és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást támogatásra jogosult állatonként, naptári évenként és termelőnként, éves kifizetés formájában nyújtják az egyéni határértékeken belül. Azt a legalacsonyabb állatlétszámot, amelyre támogatás kérelmezhető, a tagállam szabja meg. Ez a minimumérték nem lehet tíznél kevesebb, illetve 50-nél több.

(4)   Az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás összege anyajuhonként 21 EUR. Azon termelők esetében azonban, akik juhtejet vagy juhtejből készült termékeket értékesítenek, az anyajuhonkénti jövedelemtámogatás összege 16,8 EUR.

(5)   Az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás összege anyakecskénként 16,8 EUR.

102. cikk

Kiegészítő jövedelemtámogatás

(1)   Kiegészítő jövedelemtámogatás fizetendő a mezőgazdasági termelőknek azokon a területeken, ahol a juh- és kecsketenyésztés hagyományos tevékenység, vagy jelentős mértékben hozzájárul a vidék gazdaságához. Ezeket a területeket a tagállamok határozzák meg. Kiegészítő jövedelemtámogatás azonban csak annak a mezőgazdasági termelőnek nyújtható, akinek a gazdasága a mezőgazdasági célra használt területének legalább 50 %-át kitevő mértékben az 1257/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerint hátrányos helyzetű területen fekszik.

(2)   Kiegészítő jövedelemtámogatás nyújtandó a vándorlegeltetést folytató mezőgazdasági termelőknek is, feltéve hogy:

a)

a támogatási kérelemben szereplő állatok legalább 90 %-át legalább 90 egymást követő napon át az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, támogatásra jogosult területen legeltetik; valamint

b)

a gazdaság székhelye olyan, pontosan meghatározott földrajzi területen található, amelyre nézve a tagállam megállapította, hogy ott a vándorlegeltetés hagyományos juhtenyésztési és/vagy kecsketenyésztési gyakorlat, és hogy az állatok vándoroltatása amiatt szükséges, mert a vándorlegeltetési időszakban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű takarmány.

(3)   A kiegészítő jövedelemtámogatás összege anyajuhonként és anyakecskénként 7 EUR. A kiegészítő jövedelemtámogatást ugyanazokkal a feltételekkel nyújtják, mint az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást.

103. cikk

A jövedelemtámogatás közös szabályai

(1)   A jövedelemtámogatást az arra jogosult mezőgazdasági termelőnek azon anyajuhok és/vagy anyakecskék száma alapján fizetik ki, amelyeket a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó minimális ideig a gazdaságában tartott.

(2)   Jövedelemtámogatás a 21/2004/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok tekintetében igényelhető.

104. cikk

Egyéni határértékek

(1)   2009. január 1-jén a 101. cikk (3) bekezdésében említett, mezőgazdasági termelőnkénti egyéni határérték megegyezik azoknak a jövedelemtámogatási jogoknak a számával, amelyeket a termelő a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően 2008. december 31-én birtokolt.

(2)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy területükön a jövedelemtámogatási jogok összege ne haladja meg az (4) bekezdésben megállapított nemzeti felső határokat, valamint hogy a 106. cikkben említett nemzeti tartalék fenntartható legyen.

A 122. cikk szerinti egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakának végét követően és az 52. cikk alkalmazása esetén, a termelőkre vonatkozó egyéni határértékek megállapításának és a 106. cikkben említett nemzeti tartalék létrehozásának legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének végéig meg kell történnie.

(3)   Az első albekezdés (2) bekezdésének értelmében hozott intézkedések alapján megvont jövedelemtámogatási jogokat törlik.

(4)   A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

Tagállam

Nemzeti felső határok

Bulgária

2 058 483

Cseh Köztársaság

66 733

Dánia

104 000

Észtország

48 000

Spanyolország

19 580 000

Franciaország

7 842 000

Ciprus

472 401

Lettország

18 437

Litvánia

17 304

Magyarország

1 146 000

Lengyelország

335 880

Portugália

2 690 000

Románia

5 880 620

Szlovénia

84 909

Szlovákia

305 756

Finnország

80 000

Összesen

40 730 523

105. cikk

Támogatási jog átruházása

(1)   Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja, vagy egyéb módon átruházza, minden jövedelemtámogatási jogát átruházhatja arra a személyre, aki a gazdaságot átveszi.

(2)   A mezőgazdasági termelő gazdaságának átruházása nélkül is átruházhatja jogait – részben vagy egészben – más termelőkre.

A gazdaság átruházása nélküli jogátruházás esetén az átruházott támogatási jogok 15 %-ot meg nem haladó részéről azok ingyenes újrafelosztása céljából ellenszolgáltatás nélkül le kell mondani azon tagállam nemzeti tartalékának javára, ahol a gazdaság található.

A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat szerezhetnek meg azoktól a mezőgazdasági termelőktől, akik önként beleegyeznek abba, hogy jogaikat részben vagy egészben átengedjék. Ebben az esetben e termelőket a jogok megszerzése fejében a nemzeti költségvetésből kifizetésben részesíthetik.

Az (1) bekezdéstől eltérve – és kellően indokolt körülmények esetén – a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a gazdaság eladása vagy egyéb módon való átruházása esetén a jogok átruházása a nemzeti tartalékon keresztül történjen.

(3)   A tagállamok meghozhatják a szükséges intézkedéseket annak elkerülésére, hogy a jövedelemtámogatási jogokat azokon az érzékeny területeken vagy régiókon kívülre ruházzák át, amelyekben a juhtartás különösen fontos a helyi gazdaság szempontjából.

(4)   A tagállamok – az általuk meghatározandó időpontig – engedélyezhetik a jövedelemtámogatási jogok azon részének ideiglenes átruházását, amelyet az azt birtokló termelő nem szándékozik felhasználni.

106. cikk

Nemzeti tartalék

(1)   A jövedelemtámogatási jogok tekintetében valamennyi tagállam nemzeti tartalékot tart fenn.

(2)   A 105. cikk (2) bekezdése vagy egyéb közösségi rendelkezés alapján visszavont minden jövedelemtámogatási jogot hozzá kell adni a nemzeti tartalékhoz.

(3)   A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat a nemzeti tartalékuk keretein belül juttathatnak a mezőgazdasági termelőknek. E jogok elosztása során előnyben részesítik különösen az új termelőket, a fiatal gazdálkodókat vagy az egyéb kiemelt termelőket.

107. cikk

Felső határok

A mezőgazdasági termelők által igényelt egyes jövedelemtámogatások összege nem haladhatja meg a Bizottság által az 51. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatások teljes összege meghaladja a rögzített felső határt, az adott évben arányosan csökkenteni kell a termelőnkénti támogatás összegét.

11. szakasz

Marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

108. cikk

Hatály

Az 53. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok – és e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az e szakaszban meghatározott feltételek mellett nyújtják az általuk az említett cikknek megfelelően választott kiegészítő kifizetést vagy kifizetéseket.

109. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„régió”: egy tagállam vagy egy tagállamon belüli régió, az érintett tagállam döntése szerint,

b)

„bika”: nem kasztrált hímivarú szarvasmarha,

c)

„tinó”: kasztrált hímivarú szarvasmarha,

d)

„anyatehén”: húshasznú fajta marha vagy húsmarhával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik,

e)

„üsző”: nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett nőivarú szarvasmarha.

110. cikk

Különleges támogatás

(1)   A gazdaságában hímivarú szarvasmarhákat tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – különleges támogatásban részesülhet. Ez naptári évenként és gazdaságonként, a regionális felső határokon belül, éves támogatás formájában jár, a (2) bekezdésben megadott korcsoportok mindegyikében legfeljebb 90 állatra.

E cikk alkalmazásában a „regionális felső határ” az adott naptári évben az adott régióban különleges támogatásra jogosult állatok számát jelenti.

(2)   A különleges támogatás legfeljebb:

a)

egyszer jár minden kilenc hónapos kort meghaladott bika élettartama alatt, vagy

b)

kétszer jár minden tinó élettartama alatt:

i.

először kilenc hónapos korban,

ii.

másodszor azt követően, hogy a 21 hónapos kort elérte.

(3)   A különleges támogatásra való jogosultság feltétele, hogy:

a)

minden olyan állatot, amelyre támogatási igényt nyújtottak be, a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó ideig a mezőgazdasági termelőnél kell hizlalni;

b)

minden egyes állatnak a vágásig vagy exportálásig rendelkeznie kell az 1760/2000/EK rendelet 6. cikke szerinti, a támogatás fizetése szempontjából minden fontos adatot tartalmazó marhalevéllel vagy ezzel egyenértékű más adminisztratív okmánnyal.

(4)   Ha egy régióban az olyan kilenc hónapnál idősebb bikák és a legalább kilenc, de legfeljebb 20 hónapos korú tinók száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik a különleges támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a (8) bekezdésben meghatérozott regionális felső határt, akkor a (2) bekezdés a) és b) pontja szerint termelőnként különleges támogatásra jogosult állatok teljes számát az adott évre arányosan csökkenteni kell.

(5)   Az (1) és (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok vidékfejlesztési politikájuk részét képező objektív kritériumok alapján és szigorúan azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszik a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat, megváltoztathatják vagy megszüntethetik a gazdaságonként és korosztályonként 90 állatban megszabott határt. Ebben az esetben a tagállamok dönthetnek a (4) bekezdés alkalmazásáról úgy, hogy az alkalmazandó regionális felső határ betartásához szükséges csökkentési szintet anélkül érik el, hogy ezt a csökkentést alkalmaznák olyan kistermelőkre, akik az adott évre vonatkozóan nem adtak be több állatra különleges támogatási igényt, mint az érintett tagállam által meghatározott minimális állatszám.

(6)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a különleges támogatást vágáskor fizetik ki. Ilyen esetben a (2) bekezdés a) pontja szerinti, a bikák korára vonatkozó kritérium helyett alkalmazandó kritérium a hasított test 185 kg-ban meghatározott minimális tömege.

A támogatást kifizetik vagy visszautalják a termelőknek.

(7)   A támogatás összege a következő:

a)

támogatásra jogosult bikánként 210 EUR;

b)

támogatásra jogosult tinónként és korcsoportonként 150 EUR.

(8)   A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:

Tagállam

Regionális felső határ

Bulgária

90 343

Cseh Köztársaság

244 349

Dánia

277 110

Németország

1 782 700

Észtország

18 800

Ciprus

12 000

Lettország

70 200

Litvánia

150 000

Lengyelország

926 000

Románia

452 000

Szlovénia

92 276

Szlovákia

78 348

Finnország

250 000

Svédország

250 000

111. cikk

Az anyatehénre vonatkozó támogatás

(1)   A gazdaságában anyateheneket tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – anyatehén tartásáért járó támogatásban („anyatehénre vonatkozó támogatás”) részesülhet. A támogatás éves támogatás formájában, naptári évenként és termelőnként az egyéni felső határon belül jár.

(2)   Az anyatehénre vonatkozó támogatás minden olyan mezőgazdasági termelőnek jár, aki

a)

az igény beadásának napjától számított 12 hónapig nem szállít ki tejet vagy tejterméket a gazdaságából.

A gazdaságból közvetlenül a fogyasztónak kiszállított tej vagy tejtermék azonban nem akadálya a támogatás odaítélésének;

b)

tejet vagy tejterméket szállít ki, és az 1234/2007/EK rendelet 67. cikke szerinti egyéni kvótája a 120 000 kg-ot nem haladja meg.

A tagállamok azonban az általuk meghatározott objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján dönthetnek úgy, hogy ezt a mennyiségi korlátot megváltoztatják vagy megszüntetik, feltéve hogy az igény benyújtásának napjától számított hat egymást követő hónapban a termelő által tartott anyatehenek száma legalább 60 %-a, az üszők száma pedig legfeljebb 40 %-a annak az anyatehén-, illetve üszőszámnak, amelyre a termelő a támogatást igényelte.

Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában a támogatásra jogosult állatok számának meghatározásához azt, hogy egy tehén anyatehén-állományhoz vagy tejelőállományhoz tartozik-e, a gazdaságban az érintett naptári év március 31-én a kedvezményezett rendelkezésére álló, tonnában kifejezett egyéni tejkvóta alapján, valamint az átlagos tejhozam alapján állapítják meg.

(3)   A termelő támogatásra való jogosultságát a 112. cikkben meghatározott egyéni felső határ korlátozza.

(4)   A támogatás összege támogatásra jogosult állatonként 200 EUR.

(5)   A tagállamok állatonként maximum 50 EUR anyatehénre vonatkozó, kiegészítő nemzeti támogatást fizethetnek, feltéve hogy ez nem vezet hátrányos megkülönböztetéshez az érintett ország állattenyésztői között.

Azon gazdaságok tekintetében, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (35) 5. és 8. cikke szerint meghatározott régióban helyezkednek el, állatonként a kiegészítő támogatás első 24,15 euróját az EMGA finanszírozza.

A valamely tagállam területén elhelyezkedő gazdaságok tekintetében azon tagállamok esetében, ahol a szarvasmarha-populáción belül az anyatehenek aránya olyan magas, hogy legalább a tehenek teljes számának 30 %-át eléri, továbbá a levágott hímivarú szarvasmarhák legalább 30 %-a az S és E profilú osztályhoz tartozik, a kiegészítő támogatást teljes egészében az EMGA fedezi. A fenti százalékos arányok meghaladását a támogatás fizetésének évét megelőző két év átlaga alapján állapítják meg.

(6)   E cikk alkalmazásában csak húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született, és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozó üszők vehetők figyelembe.

112. cikk

Anyatehénre vonatkozó egyéni felső határ

(1)   Az anyatehenet tartó valamennyi mezőgazdasági termelőnek támogatás jár az 1782/2003/EK rendelet 126. cikkének (2) bekezdése szerint megállapított egyéni felső határon belül.

(2)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy területükön a jövedelemtámogatási jogok összege ne haladja meg az (5) bekezdésben megállapított nemzeti felső határokat, valamint hogy a 114. cikkben említett nemzeti tartalékok fenntarthatók legyenek.

A 122. cikk szerinti egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakának végét követően és az 53. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén, a termelőkre vonatkozó egyéni felső határok megállapításának és a 114. cikkben említett nemzeti tartalék létrehozásának legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének végéig meg kell történnie.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett kiigazítás a mezőgazdasági termelők egyéni felső határainak csökkentését kívánja, az ellentételezés nélkül történik, és a döntés objektív kritériumokon alapul, különösen a következőkön:

a)

a termelők egyéni felső határainak felhasználási aránya a 2000-es évet megelőző három referenciaévben,

b)

beruházás vagy külterjes tartási program végrehajtása a marha- és borjúhúságazatban,

c)

különleges természeti körülmények vagy a támogatás megvonását vagy csökkentett mértékű kifizetését eredményező szankciók legalább egy referenciaévben,

d)

azok a további különleges körülmények, amelyek hatására a kifizetések legalább egy referenciaévben nem feleltek meg az előző években megállapított tényleges helyzetnek.

(4)   Az (2) bekezdés első albekezdésében foglalt intézkedés alapján visszavont támogatási jogokat törlik.

(5)   A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

Tagállam

Nemzeti felső határ

Belgium

394 253

Bulgária

16 019

Cseh Köztársaság

90 300

Észtország

13 416

Spanyolország

1 441 539

Franciaország

3 779 866

Ciprus

500

Lettország

19 368

Litvánia

47 232

Magyarország

117 000

Málta

454

Ausztria

375 000

Lengyelország

325 581

Portugália

458 941

Románia

150 000

Szlovénia

86 384

Szlovákia

28 080

113. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jog átruházása

(1)   Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja, vagy egyéb módon átruházza, az anyatehénre vonatkozó valamennyi támogatási jogát átruházhatja arra a személyre, aki a gazdaságát átveszi.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági termelő jogait részben vagy egészben más mezőgazdasági termelőknek a gazdaság átruházása nélkül is átruházhatja.

A gazdaság átruházása nélküli jogátruházás esetén az átruházott támogatási jogok 15 %-ot meg nem haladó részéről azok ingyenes újrafelosztása céljából ellenszolgáltatás nélkül le kell mondani azon tagállam nemzeti tartalékának javára, ahol a gazdaság található.

(3)   A tagállamok:

a)

megteszik a szükséges intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a támogatási jogokat azokon az érzékeny területeken vagy régiókon kívülre ruházzák át, amelyekben a marhahús- és borjúhústermelés különösen fontos a helyi gazdaság szempontjából;

b)

rendelkezhetnek úgy, hogy a jogoknak a gazdaság átruházása nélküli átruházását a mezőgazdasági termelők közvetlenül egymás közt, vagy a nemzeti tartalékon keresztül intézzék.

(4)   A tagállamok – az általuk meghatározandó időpontig – engedélyezhetik a jövedelemtámogatási jogok azon részének ideiglenes átruházását, amelyet az azt birtokló termelő nem szándékozik felhasználni.

114. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti tartaléka

(1)   Az anyatehénre vonatkozó támogatási jogok tekintetében az egyes tagállamok nemzeti tartalékot tartanak fenn.

(2)   A 113. cikk (2) bekezdésének második albekezdése vagy egyéb közösségi rendelkezés alapján visszavont támogatási jogok a nemzeti tartalékba kerülnek, a 112. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

(3)   A tagállamok nemzeti tartalékaikat arra használják fel, hogy a tartalék határain belül támogatási jogokat juttassanak új termelőknek, fiatal gazdálkodóknak vagy egyéb kiemelt mezőgazdasági termelőknek.

115. cikk

Üsző

(1)   E rendelet 111. cikkének (3) bekezdésétől eltérve azok a tagállamok, ahol az anyatehenek és üszők több mint 60 %-át az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 50. cikke értelmében vett hegyvidéki területeken tartják, dönthetnek úgy, hogy az érintett tagállam által meghatározandó nemzeti felső határokon belül külön kezelik az üszők után járó anyatehénre vonatkozó támogatást az anyatehénre vonatkozó támogatástól.

Ez a külön nemzeti felső határ nem haladhatja meg az érintett tagállamnak az e rendelet 112. cikkének (5) bekezdésében megállapított nemzeti felső határa 40 %-át. Az ott megadott nemzeti felső határ a külön nemzeti felső határral megegyező összeggel csökken. Ha egy olyan tagállamban, amely él az e bekezdésben biztosított joggal, az olyan üszők száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik az anyatehénre vonatkozó támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a külön nemzeti felső határt, akkor az adott évre termelőnként támogatásra jogosult üszők számát arányosan csökkenteni kell.

(2)   E cikk alkalmazásában csak a húshasznú fajtához tartozó, vagy húsmarhával való keresztezésből született üszők vehetők figyelembe.

116. cikk

Vágásra vonatkozó támogatás

(1)   A gazdaságában szarvasmarhákat tartó mezőgazdasági termelő – kérelem alapján – vágási támogatásban részesülhet. A támogatás a támogatásra jogosult állatok levágásakor vagy Közösségen kívüli országba való exportálásakor, később meghatározandó nemzeti felső határokon belül jár.

A vágási támogatás a következők után jár:

a)

nyolc hónaposnál idősebb bikák, tinók, tehenek és üszők;

b)

egy hónaposnál idősebb, de nyolc hónaposnál fiatalabb borjak, ha a hasított test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg.

A második albekezdés a) és b) pontjában felsorolt állatok jogosultak vágási támogatásra, feltéve hogy azokat a mezőgazdasági termelő egy később meghatározandó időtartamig tartotta.

(2)   A támogatás összege a következő:

a)

az (1) bekezdés a) pontja szerint támogatásra jogosult állatok esetében állatonként 80 EUR;

b)

az (1) bekezdés b) pontja szerint támogatásra jogosult állatok esetében állatonként 50 EUR.

(3)   Az (1) bekezdésben említett nemzeti felső határokat tagállamonként, az említett bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mindkét állatcsoportra külön-külön állapítják meg. Az egyes felső határok megegyeznek az adott tagállamban az egyes állatcsoportokban 1995-ben levágott állatok számával. Az egyes felső határokhoz hozzáadják a harmadik országokba exportált állatok számát, az arra az évre vonatkozó Eurostat-adatok vagy a Bizottság által elfogadott egyéb közzétett hivatalos statisztikai adatoknak megfelelően.

Az új tagállamok esetében a következő nemzeti felső határok alkalmazandók:

 

Bika, tinó, tehén és üsző

1 hónaposnál idősebb, de 8 hónaposnál fiatalabb borjak, ha a hasított test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg

Bulgária

22 191

101 542

Cseh Köztársaság

483 382

27 380

Észtország

107 813

30 000

Ciprus

21 000

Lettország

124 320

53 280

Litvánia

367 484

244 200

Magyarország

141 559

94 439

Málta

6 002

17

Lengyelország

1 815 430

839 518

Románia

1 148 000

85 000

Szlovénia

161 137

35 852

Szlovákia

204 062

62 841

(4)   Ha egy adott tagállamban az összes olyan állat száma, amelyre az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott két állatcsoport egyike tekintetében igénylést nyújtottak be, és amely kielégíti a vágási támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja az arra a csoportra megállapított nemzeti felső határt, akkor az abba a csoportba tartozó, termelőnként támogatható állatok teljes számát az adott évre arányosan csökkenteni kell.

117. cikk

A jövedelemtámogatás közös szabályai

Az e szakasz szerinti közvetlen kifizetés az 1760/2000/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok tekintetében igényelhető.

Mindemellett az állatot a kifizetésre jogosultnak kell tekinteni akkor is, ha az 1760/2000/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében meghatározott információkat az állatra vonatkozó – az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott – birtokon tartási időszak első napján jelentették az illetékes hatóságnak.

118. cikk

Felső határok

Az e szakasz értelmében igényelt egyes kifizetések összege nem haladhatja meg a Bizottság által az 51. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt.

Amennyiben az igényelt kifizetések teljes összege meghaladja a rögzített felső határt, az adott évben a termelőnkénti kifizetés összegét arányosan csökkenteni kell.

119. cikk

A 96/22/EK irányelv alapján tiltott anyagok

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő szarvasmarha-állományához tartozó egyedben az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv (36) alapján tiltott maradékanyagot, vagy az említett irányelv alapján engedélyezett, de jogellenesen használt maradékanyagot mutatnak ki az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (37) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, vagy pedig ha nem engedélyezett anyagot vagy terméket, vagy a 96/22/EK irányelv szerint engedélyezett, de jogellenesen tartott anyagot vagy terméket találnak a mezőgazdasági termelő gazdaságában bármely formában, a termelőt a fenti esetek feltárásának naptári évére kizárják az e szakaszban előírt összegű támogatásokból.

Ismételt jogsértés esetén a kizárási időszakot az elkövetett cselekmény súlyosságától függően attól az évtől számított öt évre ki lehet terjeszteni, amikor az ismételt jogsértést felfedték.

(2)   Ha az állatok tulajdonosa vagy gondozója az ellenőrzés elvégzését, a nemzeti maradvány-megfigyelési tervek végrehajtásához szükséges mintavételt vagy a 96/23/EK irányelv szerinti vizsgálatokat és ellenőrzéseket akadályozza, az e cikk (1) bekezdése szerinti szankciókat kell alkalmazni.

2. FEJEZET

Nemzeti támogatások

120. cikk

Héjas gyümölcsűekre vonatkozó nemzeti támogatás

(1)   2012-től kezdődően vagy amennyiben a 67. cikk alkalmazása esetén az e cím 1. fejezetének 4. szakaszában említett, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatást integrálták az egységes támogatási rendszerbe, a tagállamok hektáronként évente legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti támogatást nyújthatnak a következő termékeket előállító mezőgazdasági termelőknek

a)

a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula,

b)

a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró,

c)

a 0802 31 és a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió,

d)

a 0802 50 KN-kód alá tartozó pisztácia,

e)

a 1212 10 10 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2)   A nemzeti támogatás legfeljebb a következő legnagyobb nagyságú területre fizethető:

Tagállam

Legnagyobb terület

(ha)

Belgium

100

Bulgária

11 984

Németország

1 500

Görögország

41 100

Spanyolország

568 200

Franciaország

17 300

Olaszország

130 100

Ciprus

5 100

Luxemburg

100

Magyarország

2 900

Hollandia

100

Lengyelország

4 200

Portugália

41 300

Románia

1 645

Szlovénia

300

Szlovákia

3 100

Egyesült Királyság

100

(3)   Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek az 1234/2007/EK rendelet 125b. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a nemzeti támogatás odaítélését.

V. CÍM

A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK VÉGREHAJTÁSA AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

121. cikk

A közvetlen kifizetések bevezetése

A közvetlen kifizetéseket Bulgária és Románia kivételével az új tagállamokban a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

60 % 2009-ben,

70 % 2010-ben,

80 % 2011-ben,

90 % 2012-ben,

2013-tól 100 %.

Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetéseket a következő – az új tagállamoktól eltérő tagállamokban e kifizetések adott időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

35 % 2009-ben,

40 % 2010-ben,

50 % 2011-ben,

60 % 2012-ben,

70 % 2013-ben,

80 % 2014-ben,

90 % 2015-ben,

2016-tól 100 %.

2. FEJEZET

Egységes területalapú támogatási rendszer

122. cikk

Egységes területalapú támogatási rendszer

(1)   Azok az új tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy – a bogyós gyümölcsöknek az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 9. szakaszában megállapított, 2009-re, 2010-re és 2011-re szóló átmeneti támogatása, valamint az energianövényeknek az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 5. fejezetében említett, 2009-re szóló támogatása kivételével – a közvetlen kifizetések helyett az egységes területalapú támogatást alkalmazzák, e cikk alapján nyújtanak támogatást a mezőgazdasági termelőknek.

(2)   Az egységes területalapú támogatás éves alapon kerül kifizetésre. A támogatást a 123. cikknek megfelelően megállapított éves pénzügyi keretnek az egyes új tagállamok 124. cikknek megfelelően megállapított mezőgazdasági területével történő elosztásával kell kiszámítani.

(3)   Az egységes területalapú támogatási rendszer 2013. december 31-ig áll rendelkezésre. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.

(4)   Az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakának végét követően a közvetlen kifizetéseket kell alkalmazni a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően és olyan mennyiségi paraméterek figyelembevételével, mint a bázisterület, a támogatási felső határok és a legnagyobb garantált mennyiség, amelyek meghatározására minden egyes közvetlen kifizetés esetében a 2003-as és 2005-ös csatlakozási okmányban és az azt követő közösségi jogszabályokban került sor. Az e rendelet 121. cikkében az adott évre meghatározott százalékos értékeket ezt követően kell alkalmazni.

123. cikk

Éves pénzügyi keret

(1)   Minden új tagállam esetében a Bizottság éves pénzügyi keretet alakít ki, amely az érintett naptári évben az adott új tagállamban közvetlen kifizetés nyújtása céljából rendelkezésre álló pénzeszközök összegével egyenlő.

Az éves pénzügyi keretet a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően és olyan mennyiségi paraméterek figyelembevételével kell megállapítani, mint a bázisterület, a támogatási felső határok és a legnagyobb garantált mennyiség, melyek meghatározására minden egyes közvetlen kifizetés esetében a 2003-as és 2005-ös csatlakozási okmányban és az azt követő közösségi jogszabályokban került sor.

Az éves pénzügyi keretet a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére vonatkozóan a 121. cikkben meghatározott megfelelő százalékos értékek alkalmazásával ki kell igazítani, kivéve azokat az összegeket, amelyek a XV. melléklet alapján, illetve az ezen összegek vagy a gyümölcs- és zöldségágazatnak megfelelő összegek és – a 129. cikk (1) bekezdésében említettek szerint – a ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbözet alapján rendelkezésre állnak.

(2)   Ha egy adott évben egy új tagállamban az egységes területalapú támogatás meghaladná a tagállam éves pénzügyi keretét, akkor a szóban forgó új tagállamban alkalmazandó hektáronkénti nemzeti összeget egy csökkentési együttható alkalmazásával arányosan csökkenteni kell.

124. cikk

Az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti terület

(1)   Egy új tagállam esetében – Bulgária és Románia kivételével – egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartott hasznosított mezőgazdasági területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy ebben az időpontban művelés alatt állnak-e, és amelyeket – adott esetben – a szóban forgó új tagállam által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokkal összhangban kiigazítottak.

E cím alkalmazásában „hasznosított mezőgazdasági terület”: a szántóterületek, az állandó gyepterületek, az állandó kultúrák és a konyhakertek összterülete a Bizottság által statisztikai célokra megállapítottak szerint.

Bulgária és Románia esetében egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott hasznosított mezőgazdasági területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket – adott esetben – Bulgária, illetve Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokkal összhangban kiigazítottak.

(2)   Az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult valamennyi, az (1) bekezdésben előírt kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági parcella, továbbá valamennyi olyan, rövid életciklusú erdei fákkal (ex 0602 90 41 KN-kód) beültetett mezőgazdasági parcella, amely 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban van. Bulgária és Románia esetében azonban támogatható valamennyi, az (1) bekezdésben előírt kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági parcella, továbbá valamennyi, rövid életciklusú erdei fákkal (ex 0602 90 41 KN-kód) beültetett mezőgazdasági parcella.

Az első albekezdésben említett parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

Gazdaságonként 0,3 ha a támogatásra jogosult azon terület minimális mérete, amelyre vonatkozóan kifizetés igényelhető. Objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján és a Bizottság jóváhagyását követően azonban bármely új tagállam dönthet úgy, hogy a minimális méretet magasabb, de 1 ha-t meg nem haladó értékben határozza meg.

(3)   A termelés, illetve a termelési tényezők alkalmazása nem kötelező. A mezőgazdasági termelők az e cikk (4) bekezdésében említett területet ugyanakkor bármilyen mezőgazdasági célra használhatják. Kender termelése esetén a 39. cikket kell alkalmazni.

(4)   Az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásban részesülő területeket a 6. cikkel összhangban jó mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani.

(5)   Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, a következő ütemezés szerint:

a)

a II. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a II. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a II. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni;

(6)   Bulgária és Románia számára a 4., 5., 23., 24. és 25. cikk alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó rendelkezések tekintetében. 2012. január 1-jétől az ezekben a tagállamokban egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelőknek meg kell felelniük a II. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, a következő ütemezés szerint:

a)

a II. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a II. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a II. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)   Az új tagállamok abban az esetben is élhetnek az (5) és (6) bekezdésben meghatározott lehetőségekkel, ha úgy határoznak, hogy már a 122. cikk (3) bekezdésben előírt alkalmazási időszak vége előtt beszüntetik az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazását.

(8)   Az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása semmilyen módon nem befolyásolja az új tagállamoknak az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatban az 1760/2000/EK rendeletben és a 21/2004/EK rendeletben meghatározott közösségi szabályok végrehajtására vonatkozó kötelezettségét.

125. cikk

Tájékoztatás

Az új tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot az e fejezet végrehajtása érdekében hozott intézkedésekről és különösen a 123. cikk (2) bekezdése alapján hozott intézkedésekről.

3. FEJEZET

Elkülönített támogatások és különleges támogatás

126. cikk

Elkülönített cukortámogatás

(1)   Ha egy új tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 143ba. cikkében foglalt lehetőséget, akkor elkülönített cukortámogatást kell fizetnie az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható mezőgazdasági termelőknek. Ezt a támogatást az érintett tagállamok által 2006-ban és 2007-ben elfogadott kritériumok alapján kell kifizetni.

(2)   Az elkülönített cukortámogatás a XV. mellékletben megállapított felső határokon belül adható.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam azon év március 31-ig, amelyre vonatkozóan az elkülönített cukortámogatást nyújtják, objektív kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített cukortámogatás esetében a XV. mellékletben felsoroltaknál alacsonyabb felső határt alkalmaz. Ha az (1) bekezdéssel összhangban megállapított összegek együttesen meghaladják az érintett új tagállam által kijelölt felső határt, a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó éves összeget arányosan csökkenteni kell.

127. cikk

Elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   Ha egy új tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 143bb. cikkében foglalt lehetőséget, akkor elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást kell fizetnie az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható mezőgazdasági termelőknek. A támogatást a tagállam által 2007-ben elfogadott kritériumokkal összhangban kell kifizetni.

(2)   Az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást vagy az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határ gyümölcs- és zöldségtámogatásnak megfelelő összetevője keretein belül, vagy – amennyiben az új tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 143bb. cikkének (3) bekezdésében foglalt lehetőséget – alacsonyabb felső határ figyelembevételével kell nyújtani.

128. cikk

Elkülönített átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   Ha egy új tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 143bc. cikkének (1) bekezdésében foglalt lehetőséget, akkor 2011. december 31-ig visszatarthatja az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határnak a 0702 00 00 KN-kód alá tartozó paradicsomhoz tartozó összetevője legfeljebb 50 %-át, összhangban a 2007-ben hozott határozatával.

Ebben az esetben az érintett tagállam – az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. szakaszában megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2)   Ha egy új tagállam alkalmazta az 1782/2003/EK rendelet 143bc. cikkének (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, akkor összhangban a 2007-ben hozott határozatával:

a)

2010. december 31-ig visszatarthatja az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg;

b)

2011. január 1-jétől2012. december 31-ig visszatarthatja az e rendelet 40. cikkében említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam – az e rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több gyümölcsöt és zöldséget termelnek.

(3)   Azon új tagállamok, amelyek alkalmazták az 1782/2003/EK rendelet 143bc. cikkében meghatározott lehetőségeket, 2009. augusztus 1-ig határozhatnak a 2007-ben hozott határozat felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy:

a)

e támogatásokat részben vagy egészben integrálják az egységes támogatási rendszerbe. Ebben az esetben az e rendelet 130. cikkétől eltérve az érintett összegeket bele kell foglalni az e rendelet 123. cikkének (1) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe, vagy

b)

e támogatásokat részben vagy egészben integrálják az e rendelt 127. cikkében említett elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásba. Ebben az esetben az új támogatást az e rendelt IX. melléklete A. pontjának második bekezdésében foglaltakhoz hasonló, objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell nyújtani, egy 2008-ban lezáruló reprezentatív időtartamra vonatkoztatva.

129. cikk

A bogyós gyümölcsökre vonatkozó elkülönített támogatás

(1)   A 122. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok legkésőbb 2011. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy 2012-től kezdődően a bogyós gyümölcsökre vonatkozó elkülönített támogatást nyújtanak. Azt objektív és megkülönböztetéstõl mentes kritériumok – mint a bogyós gyümölcsök 98. cikkben megállapított átmeneti támogatása keretében nyújtott kifizetések – és a tagállamok által meghatározandó reprezentatív időszak – legkésőbb 2008 – alapján kell nyújtani.

(2)   A bogyós gyümölcsökre vonatkozó elkülönített támogatás a XII. mellékletben megállapított, a bogyós gyümölcsökre vonatkozó támogatásoknak megfelelő összeghatárokon belül adható.

(3)   Az e cikket alkalmazó tagállamok 2012-ben a bogyós gyümölcsökre vonatkozó elkülönített támogatáson túlmenően nemzeti támogatást is nyújthatnak. A közösségi és a nemzeti támogatás együttes összege nem haladhatja meg az alábbi felső határokat:

Bulgária: 960 000 EUR

Lettország: 160 000 EUR

Litvánia: 240 000 EUR

Magyarország: 680 000 EUR

Lengyelország: 19 200 000 EUR.

130. cikk

Az elkülönített támogatásokra vonatkozó közös rendelkezések

(1)   A 126., a 127., a 128. és a 129. cikkben említett támogatások nyújtására rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket nem kell belefoglalni a 123. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe. A 126. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén azonban a XV. mellékletben felsorolt és a ténylegesen alkalmazott felső határok közötti különbözet beletartozik a 123. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(2)   A 132. cikket nem kell alkalmazni a 127., a 128. és a 129. cikkben említett elkülönített támogatásokra. Bulgária és Románia kivételével a 132. cikket nem kell alkalmazni a 126. cikkben említett elkülönített támogatásokra.

(3)   Tényleges vagy várható öröklés esetén a 126. cikkben említett elkülönített cukortámogatást, a 127. említett elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást és a 129. cikkben említett, a bogyós gyümölcsökre elkülönített támogatást a gazdaságot öröklő mezőgazdasági termelő részére kell kifizetni, amennyiben a szóban forgó mezőgazdasági termelő az egységes területalapú támogatási rendszerben támogatásra jogosult.

131. cikk

Különleges támogatás

(1)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig, illetve 2011. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy a döntést követő évtől kezdődően a 40. cikkben említett nemzeti felső határaik legfeljebb 10 %-át a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint és – a rájuk alkalmazandó módon – a III. cikk 5. cikk fejezetével összhangban a mezőgazdasági termelők támogatására fordítják.

(2)   A 68. cikk (4) bekezdésének c) pontjától eltérve, a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedésekre nyújtott támogatás az egységes területalapú támogatási rendszer keretében nyújtott hektáronkénti összegek növelésének formájában valósul meg.

A 68. cikk (3) bekezdésének második albekezdését nem kell alkalmazni az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokra.

(3)   A 69. cikk (6) bekezdésétől eltérve, a 122. cikkben említett egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok az (1) bekezdésben említett támogatás fedezéséhez szükséges pénzeszközöket az alábbiak révén teremtik meg:

a)

a 123. cikkben említett éves pénzügyi keretük csökkentésével, és/vagy

b)

az egységes területalapú támogatási rendszertől eltérő közvetlen kifizetések lineáris csökkentésével.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett összegeket a Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozza meg.

Ezeket az összegeket le kell vonni az érintett új tagállamoknak a 123. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi keretéből.

4. FEJEZET

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések

132. cikk

Kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések

(1)   E cikk alkalmazásában „KAP-típusú nemzeti rendszer”: olyan nemzeti közvetlen kifizetési rendszer, amely az új tagállamok csatlakozása előtt hatályban volt, és amelynek keretében valamelyik típusú közvetlen kifizetés hatálya alá tartozó termelés tekintetében nyújtottak támogatást a mezőgazdasági termelőknek.

(2)   Az új tagállamok a Bizottság engedélyével kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:

a)

a 121. cikkben említett, az adott évre meghatározott szintet legfeljebb 30 százalékponttal meghaladó mértékben. Bulgária és Románia esetében a következő alkalmazandó: 2009-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 65 %-áig, 2010-től kezdődően pedig a 121. cikk második bekezdésében említett, az adott évre meghatározott szintet legfeljebb 50 százalékponttal meghaladó mértékben. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában az új tagállamoktól eltérő tagállamokban érvényes közvetlen kifizetési szint 100 %-áig egészítheti ki a közvetlen kifizetéseket. Az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetések esetében az új tagállamok legfeljebb 100 %-ig egészíthetik ki a közvetlen kifizetéseket. Bulgária és Románia esetében a következő legmagasabb mérték alkalmazandó: 2009-ben 95 %, 2010-től kezdődően pedig 100 %;

vagy

b)

i.

az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában azon közvetlen támogatások teljes összegének 10 százalékponttal megnövelt összege erejéig, amelyekre a mezőgazdasági termelő – termékenkénti alapon – a 2003-as naptári évben az új tagállamban a KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lett volna. Azonban Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni, Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelés 25 százalékpontos;

ii.

az egységes támogatási rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható kiegészítő nemzeti közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:

a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének 10 százalékponttal megnövelt azon összegének erejéig, amely az érintett új tagállamban a 2003-as naptári évben, illetve Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelés 25 százalékpontos; és

az érintett új tagállamra vonatkozóan a VIII. mellékletben meghatározott, adott esetben az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított nemzeti felső határ.

Az ezen alpont első francia bekezdésében említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket vagy a közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőiket vagy azon összetevőiket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 40. cikknek és az 51. cikk (2) bekezdésének megfelelően figyelembe vettek.

Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében megválaszthatják, hogy az első albekezdés a) vagy b) pontját alkalmazzák.

2012-től kezdődően, figyelembe véve a 7. cikknek a 10. cikkel összefüggésben való alkalmazását, az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege – beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést – nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő az új tagállamoktól eltérő tagállamokban a tagállamokra akkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.

(3)   Ciprus az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek tekintetében a mezőgazdasági termelők részére közvetlen kifizetés keretében fizetendő közvetlen támogatást kiegészítheti addig a teljes támogatási szintig, amelyre a mezőgazdasági termelő 2001-ben Cipruson jogosult lett volna.

A ciprusi hatóságok biztosítják, hogy a vonatkozó közvetlen kifizetések keretében – beleértve minden kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetést is – a csatlakozást követően Cipruson a mezőgazdasági termelőknek nyújtott teljes közvetlen támogatás semmilyen esetben se haladja meg a közvetlen támogatásnak azt a szintjét, amelyre a mezőgazdasági termelő a szóban forgó közvetlen kifizetés keretében, a vonatkozó évben az új tagállamoktól eltérő tagállamokban jogosult lenne.

A nyújtandó kiegészítő nemzeti támogatás teljes összege a XVI. mellékletben szerepel.

A nyújtandó kiegészítő nemzeti támogatás kiigazítható, ha azt a közös agrárpolitikában bekövetkezett változások szükségessé teszik.

A (2) az (5) bekezdés Ciprus esetében nem alkalmazandó.

(4)   Ha egy új tagállam az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása mellett dönt, akkor a szóban forgó új tagállam a (5) és a (8) bekezdésben említett feltételek mellett kiegészítő nemzeti közvetlen támogatást nyújthat.

(5)   A kiegészítő nemzeti támogatás azon évben nyújtott teljes összege, amelyre vonatkozóan az egységes területalapú támogatást alkalmazzák, (al)ágazatonként megállapított külön pénzügyi kerettel korlátozható, feltéve hogy e külön pénzügyi keretek csak a következőkre vonatkoznak:

a)

az egységes támogatási rendszerbe tartozó vegyes közvetlen kifizetések, és/vagy

b)

2009 tekintetében azok a közvetlen kifizetések, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdése alapján nem tartoznak az egységes támogatási rendszer keretébe, illetve az alól kivonhatók, vagy amelyek az említett rendelet 64. cikkének (2) bekezdésében említett részleges végrehajtás alá esnek.

c)

2010-től kezdődően egy vagy több olyan közvetlen kifizetés, amely az e rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében és 68. cikkében meghatározott részleges végrehajtás, illetve külön támogatás tárgyát képezheti.

Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:

a)

a (2) bekezdés első albekezdése a) vagy b) pontjának alkalmazásából eredő (al)ágazatonkénti támogatás teljes összege, és

b)

a közvetlen támogatás azon teljes összege, amely az érintett új tagállamban az adott évben ugyanazon (al)ágazat tekintetében az egységes területalapú támogatás keretében rendelkezésre állna.

(6)   Az új tagállam objektív kritériumok alapján és a Bizottság engedélyét követően határozhat a kiegészítő nemzeti támogatásként nyújtandó összegekről.

(7)   A Bizottság engedélye:

a)

a (2) bekezdés első albekezdése b) pontja alkalmazásának esetében megjelöli a vonatkozó KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatási rendszereket,

b)

meghatározza a kiegészítő nemzeti támogatás legfelső szintjét, a kiegészítő nemzeti támogatás mértékét és adott esetben a támogatás nyújtásához kapcsolódó feltételeket,

c)

módosítható, ha azt a közös agrárpolitikában bekövetkezett változások szükségessé teszik.

(8)   Nem nyújtható kiegészítő nemzeti kifizetés vagy támogatás olyan mezőgazdasági tevékenység után, amelynek tekintetében az új tagállamoktól eltérő tagállamokban nincs közvetlen kifizetés.

133. cikk

Állami támogatás Cipruson

Ciprus a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések mellett 2012 végéig átmeneti és degresszív nemzeti támogatást nyújthat. Ezt az állami támogatást a közösségi támogatáshoz – például termeléstől elválasztott támogatások – hasonló formában kell nyújtani.

Figyelembe véve a 2001-ben nyújtott nemzeti támogatás jellegét és összegét, Ciprus állami támogatásban részesítheti a XVII. mellékletben felsorolt (al)ágazatokat az ebben a mellékletben meghatározott összegek erejéig.

A nyújtandó állami támogatás kiigazítható, ha azt a közös agrárpolitikában bekövetkezett változások szükségessé teszik. Ha a kiigazítás szükségessé válik, a támogatás összegének vagy a támogatás nyújtásához kapcsolódó feltételeknek a módosítására bizottsági határozat alapján kerülhet sor.

Ciprus éves jelentést küld a Bizottságnak az állami támogatási intézkedések végrehajtásáról, (al)ágazatonként feltüntetve abban a támogatási formákat és összegeket.

VI. CÍM

PÉNZESZKÖZÖK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA

134. cikk

Pénzeszközök átcsoportosítása a gyapottermelő régiókban megvalósuló szerkezetátalakításra

Kiegészítő közösségi támogatásként naptári évenként 22 000 000 EUR összeg áll rendelkezésre a gyapottermelő régiókban az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretében tett intézkedések végrehajtására.

135. cikk

Pénzeszközök átcsoportosítása a dohánytermelő régiókban megvalósuló szerkezetátalakításra

A 2011. pénzügyi évtől kezdődően kiegészítő közösségi támogatásként 484 000 000 EUR összeg áll rendelkezésre a dohánytermelő régiókban az EMVA-ból finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretében tett intézkedések végrehajtására azokban a tagállamokban, amelyekben a dohánytermesztők a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendeletnek (38) megfelelően 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben támogatást kaptak.

136. cikk

Átcsoportosítás az EMVA javára

A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig határozhatnak úgy, hogy a 69. cikk (6) bekezdése a) pontjának alkalmazása helyett egy, a 69. cikk (7) bekezdésével összhangban kiszámítandó összeget 2011-es pénzügyi évtől az EMVA keretében történő vidékfejlesztési programozás és finanszírozás vonatkozásában nyújtott közösségi támogatás rendelkezésére bocsátanak.

VII. CÍM

VÉGREHAJTÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Végrehajtási rendelkezések

137. cikk

A támogatási jogosultságok megerősítése

(1)   A mezőgazdasági termelők számára 2009. január 1-je előtt megítélt támogatási jogosultságok 2010. január 1-jétől tekinthetők jogszerűnek és szabályosnak.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők számára valótlan adatokat tartalmazó kérelmek alapján megítélt támogatási jogosultságokra, kivéve olyan hibák esetén, amelyek észlelését a mezőgazdasági termelőtől nem lehet ésszerűen elvárni.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése nem érinti a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy meghozza az 1290/2005/EK rendelet 31. cikkében említett határozatokat a 2009-ig bezárólag bármely naptári év vonatkozásában nyújtott kifizetések céljára felmerült kiadásokkal kapcsolatban.

138. cikk

Alkalmazás a legkülső régiók esetében

A III. és IV. címet nem kell alkalmazni Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint a Kanári-szigetek esetében.

139. cikk

Állami támogatás

Az 1234/2007/EK rendelet 180. cikkétől és az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (39) 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 41., az 57., a 64., a 68, a 69., a 70., a 71. cikk, a 82. cikk (2) bekezdése, a 86. cikk, a 98. cikk (4) bekezdése, a 111. cikk (5) bekezdése, a 120. cikk, a 129. cikk (3) bekezdése, a 131, a 132. és a 133. cikk alapján e rendelettel összhangban történő tagállami kifizetésekre.

140. cikk

A Bizottság tájékoztatása

A tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet végrehajtására, és különösen a 6., a 12., a 28., a 41., a 45., a 46., a 47., a 48., az 51., az 57., az 58., a 68., a 69., a 70., a 71., a 72. és a 131. cikkel kapcsolatosan hozott intézkedésekről.

141. cikk

Közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság

(1)   A Bizottság munkáját a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap.

142. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtására a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek különösen a következőket tartalmazzák:

a)

mezőgazdasági tanácsadó rendszer létrehozására vonatkozó részletes szabályok;

b)

a moduláció alkalmazásából eredően felszabaduló összegek felosztására vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok;

c)

az e rendeletben előírt támogatás odaítélésére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a támogatási jogosultság feltételeit, a támogatási kérelem benyújtásának és a támogatás kifizetésének határidejét és az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a támogatási jogosultságok ellenőrzésére és megállapítására vonatkozó részletes szabályok, ideértve a tagállamokkal folytatandó adatcserét, továbbá a bázisterület, illetve a garantált legnagyobb terület túllépésének megállapításra vonatkozó részletes szabályok, és végül a IV. cím 1. fejezetének 10. és 11. szakasza alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonásának és újraelosztásának, valamint a birtokon tartási időszak meghatározásának részletes szabályai;

d)

az egységes támogatási rendszer tekintetében különösen a nemzeti tartalék létrehozására, a támogatási jogosultságok átruházására, továbbá az állandó növényi kultúrák, az állandó legelő és a gyepterület fogalmának meghatározására, a III. cím 2. és 3. fejezetében foglalt választási lehetőségekre és a termeléstől függő kifizetéseknek a III. cím 4. fejezetében előírt integrálására vonatkozó részletes szabályok;

e)

az V. címben szereplő rendelkezések végrehajtásának részletes szabályai;

f)

a gyümölcs- és zöldségágazat, az áruburgonya-ágazat és a faiskolák számára nyújtott támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe való bevonására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a végrehajtás első évében érvényes kérelmezési eljárást is, továbbá a IV. cím 1. fejezetének 8. és 9. szakaszában említett kifizetésekkel kapcsolatos részletes szabályok;

g)

a borászati ágazatban nyújtott támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe való bevonására vonatkozó részletes szabályok, beleértve a végrehajtás első évében érvényes kérelmezési eljárást is, a 479/2008/EK rendelettel összhangban;

h)

a kendert illetően a különleges ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrocannabinol szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok;

i.

az I. melléklet olyan módosításai, amelyek az 1. cikkben meghatározott kritériumok figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

j)

az V. és IX. melléklet olyan módosításai, amelyek különösen az új közösségi jogszabályok figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

k)

a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer alapvető jellemzői és azok meghatározása;

l)

a támogatási kérelemben végrehajtható módosítások és a támogatási kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentés;

m)

a támogatási kérelemben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó szabályok;

n)

az igazgatási és helyszíni ellenőrzésekre, valamint a távérzékeléssel történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

o)

a 4. és a 22. cikkben említett előírások be nem tartása esetén a támogatások csökkentésére, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó szabályok, ideértve azokat az eseteket, amikor nem alkalmazandó csökkentés, illetve kizárás;

p)

a VI. melléklet olyan módosításai, amelyek a 26. cikkben meghatározott kritériumok figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

q)

a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikáció;

r)

azon intézkedések, amelyek egyrészt szükségesek, másrészt kellően indokoltak egyes gyakorlati és egyedi problémák szükséghelyzetben történő megoldásához, és különösen a II. cím 4. fejezetének, valamint a III. cím 2. és 3. fejezetének végrehajtásával kapcsolatos intézkedések; ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitől, de csak olyan mértékben és annyi ideig, amely elengedhetetlenül szükséges;

s)

a gyapot tekintetében a következőkre vonatkozó részletes szabályok:

i.

a 90. cikk (4) bekezdésében előírt támogatáscsökkentésre vonatkozó számítás;

ii.

az elismert ágazati szervezetek, különösen azok finanszírozása, valamint ellenőrzési és szankciórendszere.

2. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

143. cikk

A 1290/2005/EK rendelet módosításai

A 1290/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság meghatározza azokat az összegeket, amelyeket a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (40) 9. cikke, 10. cikkének (4) bekezdése, 134., 135. és 136. cikke, továbbá az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 27-i 378/2007/EK tanácsi rendelet (41) 4. cikkének (1) bekezdése és a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (42) 23. cikkének (2) bekezdése értelmében az EMVA rendelkezésére bocsátanak.

2.

A 18. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 73/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében említett, a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső határokat az említett rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kiigazításokkal korrigálva, euróban megadott pénzügyi felső határnak kell tekinteni.”

144. cikk

A 247/2006/EK rendelet módosításai

A 247/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 23. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Közösség az e rendelet II. és III. címében előírt intézkedéseket évente legfeljebb a következő összeggel finanszírozza:

millió EUR

 

2007-es pénzügyi év

2008-es pénzügyi év

2009-es pénzügyi év

2010-es pénzügyi év

2011-es pénzügyi év és azt követően

Franciaország tengerentúli megyéi

126,6

262,6

269,4

273,0

278,41

Azori-szigetek és Madeira

77,9

86,98

87,08

87,18

106,21

Kanári-szigetek

127,3

268,4

268,4

268,4

268,42”

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24b. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2009. augusztus 1-jéig benyújtják a Bizottságnak azon módosítások tervezetét, amelyeket átfogó programjukban a 23. cikk (2) bekezdésében a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (43) által végrehajtott változások figyelembevétele céljából vezetnének be.

(2)   A Bizottság értékeli a benyújtott módosításokat és a benyújtástól számított négy hónapon belül határoz a jóváhagyásukról a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. A módosításokat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

145. cikk

A 378/2007/EK rendelet módosításai

A 378/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az önkéntes moduláció szerinti csökkentéseket a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (43) 7. cikkének értelmében a kötelező modulációra alkalmazandó alapon kell számítani.

b)

a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az adott mezőgazdasági termelő esetében alkalmazandó, a 73/2009/EK rendelet 7. cikkének alkalmazásából eredő moduláció 5 százalékponttal csökkentett mértékét le kell vonni a tagállamok által az e cikk (4) bekezdése alapján alkalmazott önkéntes moduláció mértékéből. Mind a levonandó százalékos értéknek, mind az önkéntes moduláció végső mértékének 0-val egyenlőnek vagy 0-nál nagyobbnak kell lennie.”

2.

A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, a modulációra a 73/2009/EK rendelet 7. cikke értelmében alkalmazandó számítás alapján alkalmazza a moduláció szerinti csökkentéseket, figyelmen kívül hagyva az 5 000 EUR alatti összegek kizárására vonatkozóan az említett cikk (1) bekezdésében meghatározottakat; és/vagy”.

146. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1782/2003/EK rendelet hatályát veszti.

Azonban az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdése, 64. cikkének (2) bekezdése, 66., 67., 68., 68a., 68b., 69. cikke, valamint 70. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 70. cikkének (2) bekezdése, valamint IV. címének 1. fejezete (durumbúza), 5. fejezete (energianövények), 7. fejezete (tejtámogatás), 10. fejezete (szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás), 10b. fejezete (olajfaligetekre vonatkozó támogatás), 10c. (dohánytermelésre vonatkozó támogatás) és 10d. fejezete (komlóra vonatkozó területalapú támogatás) 2009-ben továbbra is alkalmazandó.

(2)   Az e rendeletben az 1782/2003/EK rendeletre tett hivatkozásokat a hatályvesztés előtti rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

Az egyéb jogi eszközökben az 1782/2003/EK rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni a XVIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

147. cikk

Átmeneti szabályok

A Bizottság a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban átmeneti intézkedéseket fogadhat el az 1782/2003/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendelettel megállapított szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében.

148. cikk

Az új tagállamokra vonatkozó átmeneti szabályok

Amennyiben átmeneti intézkedések szükségesek az új tagállamoknak az egységes területalapú támogatási rendszerről az egységes támogatási rendszerre, valamint a III. és a IV. címben említett egyéb támogatási rendszerekre történő átállása megkönnyítésének érdekében, az ilyen intézkedéseket a 141. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

149. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Azonban

a)

a 138. cikket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni,

b)

az élőhelyek létesítésére és/vagy megőrzésére, a víz öntözési célú felhasználására vonatkozó engedélyezési eljárások betartására, valamint a táj jellegzetességeinek meghatározására vonatkozó, a III. mellékletben foglalt előírásokat azonban 2010. január 1-jétől kell alkalmazni,

c)

a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítására vonatkozó, a III. mellékletben foglalt előírást legkorábban 2010. január 1-jétől, de legkésőbb 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. GANDALOVIČ


(1)  HL L 291., 1979.11.19., 174. o. A legutóbb az 1050/2001/EK rendelettel (HL L 148., 2001.6.1., 1. o.) módosított jegyzőkönyv.

(2)  A 2008. november 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A 2008. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(4)  A 2008. október 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(5)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(6)  A Tanács 2002. április 25-i 2002/358/EK határozata az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye Kiotói Jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról, valamint az abból származó kötelezettségek közös teljesítéséről (HL L 130., 2002.5.15., 1. o.).

(7)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(8)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(9)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(10)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(11)  HL L 63., 2007.6.23., 17. o.

(12)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(13)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(14)  HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

(15)  HL L 58., 2006.2.28., 42. o.

(16)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(17)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(18)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(19)  HL L 323., 2002.11.28., 48. o.

(20)  HL L 213., 2008.8.8., 31. o.

(21)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o.

(22)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(23)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(24)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(25)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(26)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o.

(27)  HL L 297., 1996.11.21., 49. o.

(28)  HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(29)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(30)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(31)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(32)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(33)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(34)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

(35)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(36)  HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

(37)  HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(38)  HL L 215., 1992.7.30., 70. o.

(39)  HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

(40)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(41)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(42)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.”.

(43)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.”.


I. MELLÉKLET

Támogatási rendszerek jegyzéke

Ágazat

Jogalap

Megjegyzések

Egységes támogatás

E rendelet III. címe

Termeléstől elválasztott kifizetés

Egységes területalapú támogatási rendszer

E rendelet V. címének 2. fejezete

Termeléstől elválasztott támogatás, amely minden, e mellékletben említett közvetlen kifizetést helyettesít, kivéve az elkülönített támogatásokat

Durumbúza

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 1. fejezete

Területalapú támogatás

Fehérjenövények

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 3. szakasza

Területalapú támogatás

Rizs

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 1. szakasza

Területalapú támogatás

Héjas gyümölcsűek

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 4. szakasza

Területalapú támogatás

Energianövények

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 5. fejezete

Területalapú támogatás

Keményítőgyártásra szánt burgonya

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakasza

Termelőknek járó termelési támogatás

Vetőmagok

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakasza

Termelési támogatás

Szántóföldi növények

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 10. fejezete

Területalapú támogatás

Juh- és kecskehús

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 10. szakasza

Anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatások

Marha- és borjúhús

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 11. szakasza

Különleges támogatás, anyatehénre vonatkozó támogatás (ideértve megfelelő esetben az üsző után járó, anyatehénre vonatkozó támogatást és – társfinanszírozása esetén – az anyatehénre vonatkozó kiegészítő nemzeti támogatást), továbbá vágási támogatás

Különleges gazdálkodási típusok és különleges minőség előállítása

Az 1782/2003/EK rendelet (1) 69. cikke

 

Különleges támogatás

E rendelet III. címének 5. fejezete

 

Olajfaligetek

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 10b. fejezete

Területalapú támogatás

Selyemhernyó

Az 1234/2007/EK rendelet 111. cikke

Tenyésztést ösztönző támogatás

Dohány

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 10c. fejezete

Termelési támogatás

Komló

Az 1782/2003/EK rendelet (1) IV. címének 10d. fejezete

Területalapú támogatás

Cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória

E rendelet 126. cikke

Termeléstől elválasztott támogatás

Cukor előállításához felhasznált cukorrépa és cukornád

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakasza

Termelési támogatás

Feldolgozásra leszállított gyümölcs- és zöldségfélék

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. szakasza

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

Feldolgozásra leszállított szamóca és málna

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 9. szakasza

Bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása

Gyümölcs- és zöldségfélék

E rendelet 127. cikke

Elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

Posei

A 247/2006/EK rendelet III. címe

Közvetlen kifizetések a programok keretén belül meghatározott intézkedések címén

Égei-tengeri szigetek

Az 1405/2006/EK rendelet III. fejezete

Közvetlen kifizetések a programok keretén belül meghatározott intézkedések címén

Gyapot

E rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakasza

Területalapú támogatás


(1)  Csak a 2009-es évre.


II. MELLÉKLET

A 4. és az 5. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

A. pont

Környezetvédelem

1.

A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.)

A 3. cikk (1) bekezdése, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 4. cikk (1), (2), (4) bekezdése, (5) bekezdésének a), b) és d) pontja

2.

A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről (HL L 20., 1980.1.26., 43. o.)

4. és 5. cikk

3.

A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.)

3. cikk

4.

A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.)

4. és 5. cikk

5.

A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.)

A 6. cikk és a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontja

Köz- és állategészségügy

Állatok azonosítása és nyilvántartása

6.

A Tanács 2008. július 15-i 2008/71/EK irányelve a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2005.8.8., 31. o.)

3., 4. és 5. cikk

7.

Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.)

4. és 7. cikk

8.

A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.)

3., 4. és 5. cikk

B. pont

Közegészségügy, állat- és növényegészségügy

9.

A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.)

3. cikk

10.

A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.)

3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk

11.

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.)

A 14., 15. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése (1), 18., 19. és 20. cikk

12.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.)

7., 11., 12., 13. és 15. cikk

Megbetegedések bejelentése

13.

A Tanács 1985. november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 315., 1985.11.26., 11. o.)

3. cikk

14.

A Tanács 1992. december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetéséről (HL L 62., 1993.3.15., 69. o.)

3. cikk

15.

A Tanács 2000. november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., 2000.12.22., 74. o.)

3. cikk

C. pont

Állatjólét

16.

A Tanács 1991. november 19-i 91/629/EGK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 340., 1991.12.11., 28. o.)

És 4. cikk

17.

A Tanács 1991. november 19-i 91/630/EGK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 340., 1991.12.11., 33. o.)

3. cikk és a 4. cikk (1) bekezdése

18.

A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.)

4. cikk


(1)  Különösen az alábbiakkal végrehajtva:

2377/90/EK rendelet: 2., 4. és 5. cikk,

852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész (II 4 (g, h, j), 5 (f, h), 6; III 8 (a, b, d, e), 9 (a, c)),

853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés és III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet (I-1 b, c, d, e; I-2 a (i, ii, iii), b (i, ii), c; I-3; I-4; I-5; II-A 1, 2, 3, 4; II-B 1(a, d), 2, 4 (a, b)), III. melléklet X. szakasz 1. fejezet (1),

183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1) bekezdés és I. melléklet A. rész (I-4 e, g; II-2 a, b, e), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet (1, 2), 5. cikk (6) bekezdés, és

396/2005/EK rendelet: 18. cikk.


III. MELLÉKLET

A 6. cikkben említett jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása

Téma

Kötelező előírások

Opcionális előírások

Talajerózió:

A talaj megóvása megfelelő intézkedések révén

Minimális talajborítás

Talajmegtartó teraszos művelés

Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás

 

A talaj szervesanyag-tartalma:

A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelő módszerek révén

Tarlóművelés

Vetésforgóra vonatkozó előírások

Talajszerkezet:

A talajszerkezet fenntartása megfelelő intézkedések révén

 

Megfelelő gépek használata

A környezet megőrzésének minimális szintje:

A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése

A táj jellegzetességeinek megtartása, beleértve adott esetben a sövényeket, a tavakat, az árkokat, a fasorokat, a facsoportokat, a szórványfákat és a táblaszegélyeket

Minimális állománysűrűség és/vagy a megfelelő állattartási rendszer

Élőhelyek kialakítása és/vagy megőrzése

 

A mezőgazdasági földterületen a nem kívánt növényzet elszaporodásának megakadályozása

Adott esetben az olajfák kivágásának megtiltása

Az állandó legelők védelme

Az olajfaligetek és a szőlőültetvények jó vegetatív állapotban tartása.

Vízvédelem és vízgazdálkodás:

A víz szennyezés elleni védelme, a vízkészletek kimerülésének megelőzése és a vízhasználat kezelése

A vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása (1)

 

Amennyiben a víz öntözési célú felhasználása engedélyköteles, a vonatkozó engedélyezési eljárások betartása.


(1)  Megjegyzés: A GAEC (jó mezőgazdasági és környezeti állapot)-védelmi sávoknak mind a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt érzékeny területeken, mind azokon kívül tiszteletben kell tartaniuk legalább a 91/676/EGK irányelv II. melléklete A. pontjának 4. alpontjában említett, a vízfolyások közelében lévő mezőgazdasági területekre történő trágyakijuttatás feltételeire vonatkozó követelményeket, melyeket a 91/676/EGK irányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján meghatározott tagállami cselekvési programokkal összhangban kell alkalmazni.


IV. MELLÉKLET

millió EUR

Naptári év

2009

2010

2011

2012

Belgium

583,2

575,4

570,8

569,0

Cseh Köztársaság

 

 

 

825,9

Dánia

987,4

977,3

968,9

964,3

Németország

5 524,8

5 445,2

5 399,7

5 372,2

Észtország

 

 

 

92,0

Írország

1 283,1

1 272,4

1 263,8

1 255,5

Görögország

2 561,4

2 365,1

2 358,9

2 343,8

Spanyolország

5 018,3

5 015,5

4 998,3

5 010,3

Franciaország

8 064,4

7 943,7

7 876,2

7 846,8

Olaszország

4 345,9

4 147,9

4 121,0

4 117,9

Ciprus

 

 

 

49,1

Lettország

 

 

 

133,9

Litvánia

 

 

 

346,7

Luxemburg

35,6

35,2

35,1

34,7

Magyarország

 

 

 

1 204,5

Málta

 

 

 

5,1

Hollandia

836,9

829,1

822,5

830,6

Ausztria

727,6

722,4

718,8

715,5

Lengyelország

 

 

 

2 787,1

Portugália

557,7

545,0

545,0

545,0

Szlovénia

 

 

 

131,5

Szlovákia

 

 

 

357,9

Finnország

550,0

544,5

541,4

539,2

Svédország

733,1

726,5

721,1

717,5

Egyesült Királyság

3 373,1

3 345,6

3 339,6

3 336,1


V. MELLÉKLET

A 9. cikk (3) bekezdésében említett gabonafélék jegyzéke

KN-kód

Megnevezés

Gabonafélék

 

1001 10 00

Durumbúza

1001 90

Durumbúzán kívüli búza és kétszeres

1002 00 00

Rozs

1003 00

Árpa

1004 00 00

Zab

1005

Kukorica

1007 00

Cirokmag

1008

Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

0709 90 60

Csemegekukorica


VI. MELLÉKLET

A 26. cikkben említett kompatibilis támogatási rendszerek

Ágazat

Jogalap

Kedvezőtlen helyzetű és környezetvédelmi korlátozások hatálya alá tartozó térségek

Az 1257/1999/EK rendelet 13. cikkének a) pontja, 14. cikkének (1) bekezdése, 14. cikke (2) bekezdésének első két francia bekezdése, 15. cikke, 17–20. cikke, 51. cikkének (3) bekezdése és 55. cikkének (4) bekezdése

A mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések az alábbiak révén:

a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i. alpontja

a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja

Natura 2000-kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának iii. alpontja

agrár-környezetvédelmi kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának iv. alpontja

Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések az alábbiak révén:

a mezőgazdasági földterület első erdősítése

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának i. alpontja

Natura 2000 kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának iv. alpontja

erdő-környezetvédelmi kifizetések

Az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának v. alpontja

Bor

A 479/2008/EK rendelet 117. cikke


VII. MELLÉKLET

A 28. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazandó együtthatók

Tagállam

Az euróban meghatározott küszöbértékre vonatkozó határérték

(28. cikk (1) bekezdés a) pont)

A hektárban meghatározott küszöbértékre vonatkozó határérték

(28. cikk (1) bekezdés b) pont)

Belgium

400

2

Bulgária

200

0,5

Cseh Köztársaság

200

5

Dánia

300

5

Németország

300

4

Észtország

100

3

Írország

200

3

Görögország

400

0,4

Spanyolország

300

2

Franciaország

300

4

Olaszország

400

0,5

Ciprus

300

0,3

Lettország

100

1

Litvánia

100

1

Luxemburg

300

4

Magyarország

200

0,3

Málta

500

0,1

Hollandia

500

2

Ausztria

200

2

Lengyelország

200

0,5

Portugália

200

0,3

Románia

200

0,3

Szlovénia

300

0,3

Szlovákia

200

2

Finnország

200

3

Svédország

200

4

Egyesült Királyság

200

5


VIII. MELLÉKLET

Az 40. cikkben említett nemzeti felső határok

1. táblázat

(ezer EUR)

Tagállam

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 és azt követő évek

Belgium

614 179

611 805

611 805

614 855

614 855

614 855

614 855

614 855

Dánia

1 030 478

1 030 478

1 030 478

1 049 002

1 049 002

1 049 002

1 049 002

1 049 002

Németország

5 770 254

5 771 977

5 771 977

5 852 908

5 852 908

5 852 908

5 852 908

5 852 908

Görögország

2 380 713

2 211 683

2 214 683

2 232 533

2 216 533

2 216 533

2 216 533

2 216 533

Spanyolország

4 858 043

5 091 044

5 108 650

5 282 193

5 139 444

5 139 444

5 139 444

5 139 444

Franciaország

8 407 555

8 420 822

8 420 822

8 521 236

8 521 236

8 521 236

8 521 236

8 521 236

Írország

1 342 268

1 340 521

1 340 521

1 340 869

1 340 869

1 340 869

1 340 869

1 340 869

Olaszország

4 143 175

4 207 177

4 227 177

4 370 024

4 370 024

4 370 024

4 370 024

4 370 024

Luxemburg

37 518

37 536

37 646

37 671

37 084

37 084

37 084

37 084

Hollandia

853 090

853 090

853 090

897 751

897 751

897 751

897 751

897 751

Ausztria

745 561

745 235

745 235

751 606

751 606

751 606

751 606

751 606

Portugália

608 751

589 499

589 499

605 962

605 962

605 962

605 962

605 962

Finnország

566 801

565 520

565 520

570 548

570 548

570 548

570 548

570 548

Svédország

763 082

763 082

763 082

770 906

770 906

770 906

770 906

770 906

Egyesült Királyság

3 985 895

3 975 916

3 975 973

3 988 042

3 987 922

3 987 922

3 987 922

3 987 922


2. táblázat (1)

Bulgária

287 399

336 041

416 372

499 327

580 087

660 848

741 606

814 295

Cseh Köztársaság

559 622

654 241

739 941

832 144

909 313

909 313

909 313

909 313

Észtország

60 500

71 603

81 703

92 042

101 165

101 165

101 165

101 165

Ciprus

31 670

38 928

43 749

49 146

53 499

53 499

53 499

53 499

Lettország

90 016

105 368

119 268

133 978

146 479

146 479

146 479

146 479

Litvánia

230 560

271 029

307 729

346 958

380 109

380 109

380 109

380 109

Magyarország

807 366

947 114

1 073 824

1 205 037

1 318 975

1 318 975

1 318 975

1 318 975

Málta

3 752

4 231

4 726

5 137

5 102

5 102

5 102

5 102

Lengyelország

1 877 107

2 192 294

2 477 294

2 788 247

3 044 518

3 044 518

3 044 518

3 044 518

Románia

623 399

729 863

907 473

1 086 608

1 264 472

1 442 335

1 620 201

1 780 406

Szlovénia

87 942

103 389

117 406

131 537

144 236

144 236

144 236

144 236

Szlovákia

240 014

280 364

316 964

355 242

388 176

388 176

388 176

388 176


(1)  A 121. cikkben előírt növekedési ütemezés figyelembevételével kiszámított felső határok.


IX. MELLÉKLET

A 33. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett támogatási jogosultságok

A.   Gyümölcs- és zöldségfélék, áruburgonya és faiskolák

1.

E rendelet alkalmazásában a „gyümölcs- és zöldségfélék”: az 1234/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) és j) pontjában felsorolt termékek, illetve az „áruburgonya”: a 0701 KN-kód alá tartozó burgonya, a burgonyakeményítő-gyártásra szánt, az e rendelet 77. cikke alapján támogatásban részesülő burgonya kivételével.

A mezőgazdasági termelők a 2. pontban említett referenciaösszeg és a 3. ponttal összhangban kiszámított hektárszám hányadosaként kiszámított támogatási jogosultságot szereznek hektáronként.

2.

Az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

a)

a piactámogatás összege, amelyet a mezőgazdasági termelő a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve kapott,

b)

a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az áruburgonya termesztésére, továbbá faiskola céljára használt terület,

c)

a megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák mennyisége,

egy olyan reprezentatív időszak tekintetében, amely minden egyes terméknél eltérő lehet, és amely egy vagy több gazdasági évből áll, a 2001-ben végződő gazdasági évtől, vagy – az új tagállamok esetében – a 2004-ben végződő gazdasági évtől kezdődik és legfeljebb a 2007-ben végződő gazdasági évig tart.

Az ebben a pontban szereplő kritériumok alkalmazása a különböző gyümölcs- és zöldségtermékeknél, az áruburgonyánál, valamint a faiskoláknál eltérő lehet, ha ez objektív alapon megfelelően indokolt. Ugyanezen az alapon az egyes tagállamok úgy dönthetnek, hogy a referenciaösszegbe foglalandó összegeket és az e pont szerint felhasználható hektárok számát a 2010. december 31-ével záruló hároméves átmeneti időszak vége előtt nem határozzák meg.

3.

A támogatható hektárszámot a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján számítják ki, mint például a 2. pont első alpontjának b) pontjában említett területek kiterjedése.

4.

Az a mezőgazdasági termelő, akinek termelő tevékenységét a 2. pontban említett reprezentatív időszakban vagy azt megelőzően bekövetkező vis maior vagy rendkívüli körülmény hátrányosan befolyásolta, kérheti, hogy a 2. pontban említett referenciaösszeget a reprezentatív időszak azon naptári éve, illetve évei alapján számítsák ki, amelye(ke)t nem érintett a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása.

5.

Amennyiben a vis maior vagy a rendkívüli körülmény fennállása a teljes időszakot érintette, az adott tagállam a 3. ponttal összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot közvetlenül megelőző gazdasági év alapján számítja ki a referenciaösszeget. Ebben az esetben az 1. pont értelemszerűen alkalmazandó.

6.

A mezőgazdasági termelőnek az egyes tagállamok által megállapítandó határidőn belül írásban kell értesítenie az illetékes hatóságot a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállásáról, a hatóság számára kielégítő bizonyítékkal szolgálva arról.

B.   Bor (szőlőtőke-kivágás)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik részt vesznek a 479/2008/EK rendelet V. címének III. fejezetében meghatározott kivágási rendszerben, a kivágást követő évben a nekik nyújtott kivágási támogatáshoz figyelembe vett hektárok számával megegyező támogatási jogosultságot kapnak.

Az említett támogatási jogosultságok egységértéke a vonatkozó régióban érvényes támogatási jogosultságok értékének regionális átlagával egyezik meg. Ugyanakkor az egységérték semmiképpen nem haladhatja meg a 350 EUR/ha összeget.

Az első alponttól eltérve, amennyiben a támogatási jogosultságok kiosztásakor korábban figyelembe vették azon hektárokat, amelyek tekintetében a mezőgazdasági termelő kivágási támogatásban részesült, az érintett mezőgazdasági termelő birtokában lévő támogatási jogosultságok értékét meg kell növelni a kivágott hektárok első alpontban említett számának és a második alpontban említett egységértéknek a szorzata eredményeként kapott összeggel.

C.   Bor (átcsoportosítás a támogatási programokból)

Amennyiben a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 9. cikke alapján történő támogatásnyújtást választják, megállapítják az egyes mezőgazdasági termelők esetében érvényes referenciaösszegeket és a támogatható hektárszámot:

a)

objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján;

b)

egy reprezentatív, egy vagy több borászati évet felölelő bázisidőszak vonatkozásában a 2005/2006-os borászati évtől kezdődően; Mindazonáltal a referenciaösszeg és a figyelembe vett hektárszám megállapításához használt kritériumok nem alapulhatnak a 2007/2008-as borászati évet követő borászati éveket tartalmazó referenciaidőszakon, amennyiben a támogatási programokkal kapcsolatos átcsoportosítás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott ellentételezésre vonatkozik, akik előzőleg élelmezési célú alkohol lepárlására kaptak támogatást, vagy anyagi haszonélvezői voltak annak a támogatásnak, amely a 479/2008/EK rendelet alapján a sűrített szőlőmustnak a bor alkoholtartalma növelésére való felhasználására vonatkozik;

c)

amelyek nem haladják meg a 479/2008/EK rendelet 6. cikke e) pontjában említett ezen intézkedés céljára összességében rendelkezésre álló összeget.

A mezőgazdasági termelők a fent említett referenciaösszeg és a hektárszám hányadosaként kiszámított támogatási jogosultságot szereznek hektáronként.


X. MELLÉKLET

Az 54. cikkben említett nemzeti felső határok összetevői

1.

A nemzeti felső határoknak az 54. cikk (1) bekezdésében említett, paradicsomra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

Tagállam

Összeg

(millió EUR naptári évenként)

Bulgária

5,394

Cseh Köztársaság

0,414

Görögország

35,733

Spanyolország

56,233

Franciaország

8,033

Olaszország

183,967

Ciprus

0,274

Málta

0,932

Magyarország

4,512

Románia

1,738

Lengyelország

6,715

Portugália

33,333

Szlovákia

1,018

2.

A nemzeti felső határoknak az 54. cikk (2) bekezdésében említett, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

Tagállam

Összeg

(millió EUR naptári évenként)

Bulgária

0,851

Cseh Köztársaság

0,063

Görögország

153,833

Spanyolország

110,633

Franciaország

44,033

Olaszország

131,700

Ciprus

2009-ben:

4,856

2010-ben:

4,919

2011-ben:

4,982

2012-ben:

5,045

Magyarország

0,244

Románia

0,025

Portugália

2,900

Szlovákia

0,007


XI. MELLÉKLET

A termeléstől függő támogatás 63. cikkben említett integrálása az egységes támogatási rendszerbe

1.

 

a)

2010-től az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 1. fejezetében meghatározott, különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás;

b)

legkésőbb 2012-től az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 3. szakaszában meghatározott, fehérjenövényekre vonatkozó támogatás;

c)

legkésőbb 2012-től az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 1. szakaszában meghatározott, rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás;

d)

legkésőbb 2012-től az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 4. szakaszában meghatározott, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás;

e)

legkésőbb 2012-től az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyát termesztőkre vonatkozó termelési támogatás.

2.

 

a)

2012-től az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe IV. fejezete I. szakaszának I. alszakaszában meghatározott, szárított takarmány feldolgozására vonatkozó támogatás;

b)

2012-től az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe IV. fejezete I. szakaszának I. alszakaszában meghatározott, rostlen és a rostkender feldolgozására vonatkozó támogatás;

c)

2012-től az 1234/2007/EK rendelet 95a. cikkében meghatározott, burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás;

d)

2012-től az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 9. szakaszában meghatározott, a bogyós gyümölcsökre vonatkozó átmeneti támogatás.

3.

 

2010-től, amennyiben a tagállam nyújtotta a következőket:

a)

az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10. fejezetében előírt, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás;

b)

az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10b. fejezetében meghatározott, olajfaligetekre vonatkozó támogatás;

c)

az 1782/2003/EK rendelet IV. címének 10d. fejezetében meghatározott, komlóra vonatkozó területalapú támogatás.

Legkésőbb 2012-től, amennyiben a tagállam nyújtotta a következőket:

a)

az e rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakaszában meghatározott, vetőmagra vonatkozó támogatás;

b)

e rendelet 53. cikkének megfelelően a marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás, kivéve az anyatehénre vonatkozó támogatást.

4.

 

2010-től, amennyiben a tagállam e rendelet 51. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem nyújtja tovább az alábbi támogatásokat vagy azok mértékének csökkentéséről határoz:

a)

az 1782/2003/EK rendelet 67. cikkében említett, juh- és a kecskefélékre vonatkozó támogatás;

b)

az 1782/2003/EK rendelet 68. cikkében vagy e rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében említett, marha és borjúhúsra vonatkozó támogatás, e rendelet 51. cikke (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazása esetén;

c)

az 1782/2003/EK rendelet 68b. cikkében említett, átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatások.


XII. MELLÉKLET

A termeléstől függő támogatás integrálása a 64. cikkben említett egységes támogatási rendszerbe

Szárított takarmány (1234/2007/EK rendelet)

(ezer EUR)

Tagállam

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Dánia

2 779

2 779

2 779

2 779

2 779

Németország

8 475

8 475

8 475

8 475

8 475

Írország

132

132

132

132

132

Görögország

1 238

1238

1 238

1 238

1 238

Spanyolország

43 725

43 725

43 725

43 725

43 725

Franciaország

35 752

35 752

35 752

35 752

35 752

Olaszország

22 605

22 605

22 605

22 605

22 605

Hollandia

5 202

5 202

5 202

5 202

5 202

Ausztria

64

64

64

64

64

Portugália

69

69

69

69

69

Finnország

10

10

10

10

10

Svédország

180

180

180

180

180

Egyesült Királyság

1 478

1 478

1 478

1 478

1 478

Cseh Köztársaság

922

922

922

922

922

Litvánia

21

21

21

21

21

Magyarország

1 421

1 421

1 421

1 421

1 421

Lengyelország

147

147

147

147

147

Szlovákia

91

91

91

91

91


Különleges minőségű durumbúzára vonatkozó támogatás

(ezer EUR)

Tagállam

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Görögország

20 301

20 301

20 301

20 301

20 301

20 301

20 301

Spanyolország

22 372

22 372

22 372

22 372

22 372

22 372

22 372

Franciaország

8 320

8 320

8 320

8 320

8 320

8 320

8 320

Olaszország

42 457

42 457

42 457

42 457

42 457

42 457

42 457

Ausztria

280

280

280

280

280

280

280

Portugália

80

80

80

80

80

80

80

Bulgária

349

436

523

610

698

785

872

Ciprus

173

198

223

247

247

247

247

Magyarország

70

80

90

100

100

100

100


Támogatás fehérjenövényekre

(ezer EUR)

Tagállam

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Belgium

84

84

84

84

84

84

84

Dánia

843

843

843

843

843

843

843

Németország

7 231

7 231

7 231

7 231

7 231

7 231

7 231

Írország

216

216

216

216

216

216

216

Görögország

242

242

242

242

242

242

242

Spanyolország

10 905

10 905

10 905

10 905

10 905

10 905

10 905

Franciaország

17 635

17 635

17 635

17 635

17 635

17 635

17 635

Olaszország

5 009

5 009

5 009

5 009

5 009

5 009

5 009

Luxemburg

21

21

21

21

21

21

21

Hollandia

67

67

67

67

67

67

67

Ausztria

2 051

2 051

2 051

2 051

2 051

2 051

2 051

Portugália

214

214

214

214

214

214

214

Finnország

303

303

303

303

303

303

303

Svédország

2 147

2 147

2 147

2 147

2 147

2 147

2 147

Egyesült Királyság

10 500

10 500

10 500

10 500

10 500

10 500

10 500

Bulgária

160

201

241

281

321

361

401

Cseh Köztársaság

1 858

2 123

2 389

2 654

2 654

2 654

2 654

Észtország

169

194

218

242

242

242

242

Ciprus

17

19

22

24

24

24

24

Lettország

109

124

140

155

155

155

155

Litvánia

1 486

1 698

1 911

2 123

2 123

2 123

2 123

Magyarország

1 369

1 565

1 760

1 956

1 956

1 956

1 956

Lengyelország

1 723

1 970

2 216

2 462

2 462

2 462

2 462

Románia

911

1 139

1 367

1 595

1 822

2 050

2 278

Szlovénia

63

72

81

90

90

90

90

Szlovákia

1 003

1 146

1 290

1 433

1 433

1 433

1 433


Rizsre vonatkozó terményspecifikus támogatás

(ezer EUR)

Tagállam

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Görögország

11 407

11 407

11 407

11 407

11 407

11 407

11 407

Spanyolország

49 993

49 993

49 993

49 993

49 993

49 993

49 993

Franciaország

7 844

7 844

7 844

7 844

7 844

7 844

7 844

Olaszország

99 473

99 473

99 473

99 473

99 473

99 473

99 473

Portugália

11 193

11 193

11 193

11 193

11 193

11 193

11 193

Bulgária

575

719

863

1007

1 151

1 294

1 438

Magyarország

524

599

674

749

749

749

749

Románia

25

32

38

44

50

57

63


Héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás

(ezer EUR)

Tagállam

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Belgium

12

12

12

12

12

12

12

Németország

181

181

181

181

181

181

181

Görögország

4 963

4 963

4 963

4 963

4 963

4 963

4 963

Spanyolország

68 610

68 610

68 610

68 610

68 610

68 610

68 610

Franciaország

2 089

2 089

2 089

2 089

2 089

2 089

2 089

Olaszország

15 710

15 710

15 710

15 710

15 710

15 710

15 710

Luxemburg

12

12

12

12

12

12

12

Hollandia

12

12

12

12

12

12

12

Ausztria

12

12

12

12

12

12

12

Portugália

4 987

4 987

4 987

4 987

4 987

4 987

4 987

Egyesült Királyság

12

12

12

12

12

12

12

Bulgária

579

724

868

1 013

1 158

1 302

1 447

Ciprus

431

493

554

616

616

616

616

Magyarország

245

280

315

350

350

350

350

Lengyelország

355

406

456

507

507

507

507

Románia

79

99

119

139

159

179

199

Szlovénia

25

29

33

36

36

36

36

Szlovákia

262

299

337

374

374

374

374


Rostlen és rostkender (1234/2007/EK rendelet)

(ezer EUR)

Tagállam

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Belgium

2 954

2 954

2 954

2 954

2 954

Dánia

3

3

3

3

3

Németország

244

244

244

244

244

Spanyolország

138

138

138

138

138

Franciaország

13 592

13 592

13 592

13 592

13 592

Olaszország

50

50

50

50

50

Hollandia

1 111

1 111

1 111

1 111

1 111

Ausztria

20

20

20

20

20

Finnország

5

5

5

5

5

Egyesült Királyság

83

83

83

83

83

Cseh Köztársaság

534

534

534

534

534

Lettország

104

104

104

104

104

Litvánia

360

360

360

360

360

Magyarország

42

42

42

42

42

Lengyelország

114

114

114

114

114


Burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás (az 1234/2007/EK rendelet 95a. cikke)

(ezer EUR)

Tagállam

2012

2013

2014

2015

2016 és az azt követő évek

Dánia

3 743

3 743

3 743

3 743