29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/1

(1)

A nemzetközi pénzpiacokat sújtó, korábban sohasem tapasztalt mértékű válság olyan hatalmas kihívásokkal állította szembe a Közösséget, amelyekre gyorsan kell reagálni annak érdekében, hogy a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat ellensúlyozni, és különösen a beruházások támogatásával a növekedést és a foglalkoztatást ösztönözni lehessen.

(2)

A 2007–2013-as programozási időszak szabályozási keretét azzal a céllal fogadták el, hogy tovább egyszerűsítsék az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap programozását és kezelését, továbbá a végrehajtás során fokozzák a hatékonyságukat, valamint érvényesítsék a szubszidiaritást.

(3)

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (1) egyes rendelkezéseit ki kell igazítani annak érdekében, hogy az operatív programok és az e programok keretében támogatott projektek elindításakor könnyebbé váljék a közösségi pénzügyi források mobilizálása, felgyorsítva ezáltal az ilyen beruházások végrehajtását és azoknak a gazdaságra gyakorolt hatását.

(4)

Több lehetőséget kell biztosítani az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) számára, hogy támogassa a tagállamokat az operatív programok előkészítésében és végrehajtásában.

(5)

Figyelembe véve, hogy az EBB és az EBA a Szerződés értelmében közösségi pénzügyi szereplőnek minősül, amikor ezen intézmények mint holdingalapok részvételével pénzügyi tervezési műveletekre kerül sor, lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül ítélhessenek oda nekik szerződéseket.

(6)

A pénzügyi konstrukciók alkalmazásának megkönnyítése érdekében – különösen a fenntartható városfejlesztés területén – biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az alapok létrehozása vagy az alapokhoz való hozzájárulások tekintetében a természetbeni hozzájárulások elszámolható kiadásoknak minősüljenek.

(7)

A vállalkozások – és különösen a kis- és középvállalkozások – támogatása érdekében rugalmasabbá kell tenni a Szerződés 87. cikke értelmében vett állami támogatások keretében történő előlegfizetésre vonatkozó feltételeket is.

(8)

A nagyprojektek végrehajtásának felgyorsítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a nagyprojektekre vonatkozó, a Bizottság által még el nem fogadott kiadásokat bele lehessen foglalni a költségnyilatkozatokba.

(9)

A tagállami pénzügyi források támogatása érdekében, és így elősegítendő az operatív programoknak a válsághelyzetekben való gyors elindítását, módosítani kell az előfinanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(10)

Az operatív programok megindításakor folyósított előlegnek biztosítania kell a folyamatos likviditást, és a programvégrehajtás során elő kell segítenie a kedvezményezettek számára történő kifizetéseket. Ezért a strukturális alapok esetében rendelkezni kell 7,5 % előleg folyósításáról (a 2004. május 1-jét megelőzően az Európai Uniót alkotó tagállamok esetében) és 9 % előleg folyósításáról (a 2004. május 1-jén vagy azt követően az Európai Unióhoz csatlakozó tagállamok esetében) az operatív programok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.

(11)

Az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság elvei miatt az 56. cikk (2) bekezdésével és a 78. cikk (1) bekezdésével kapcsolatos módosításokat a 2007–2013-as programozási időszak teljes időtartama során alkalmazni kell. Ennek megfelelően a visszaható hatályt 2006. augusztus 1-jétől – az 1083/2006/EK rendelet hatálybalépése napjától – kell alkalmazni. Mivel a gazdaság egészére gyakorolt hatások ellensúlyozása érdekében a nemzetközi pénzpiacokat sújtó, korábban sohasem tapasztalt mértékű válság gyors reagálást tesz szükségessé, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon egyéb módosításoknak is hatályba kell lépniük.

(12)

Az 1083/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 44. cikk második bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 46. cikk (1) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az EBB vagy az EBA a tagállamok kérésére részt vehet az első albekezdésben említett technikai segítségnyújtási intézkedésekben.”

3.

Az 56. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a természetbeni hozzájárulások, az értékcsökkenés és az általános költségek az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek esetén a kedvezményezettek számára a műveletek végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeknek tekinthetők.

Az (1) bekezdéstől eltérve, a 78. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében meghatározott pénzügyi konstrukciók tekintetében a természetbeni hozzájárulások alapok vagy holdingalapok létrehozására, vagy az azokhoz történő hozzájárulásként kifizetett költségnek tekinthetők az e bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek esetén.

Az első és második albekezdésben említett költségeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

4.

A 78. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 82. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/4

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/6

(1)

A 327/98/EK rendelet a rizs és a törmelékrizs behozatalára vámkontingenseket nyitott meg – ugyanezen rendelet IX. melléklete szerint származási országonként és alidőszakonként lebontva –, és rendelkezett kezelésük módjáról.

(2)

A 327/98/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában előírt kontingensek esetében az első alidőszak a januári alidőszak.

(3)

A 327/98/EK rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti értesítések alapján megállapítható, hogy a 09.4148 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek esetében az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2009. januárjának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló a szóban forgó kontingenseknél az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(4)

A fent említett értesítések alapján megállapítható továbbá, hogy a 09.4127 – 09.4128 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 tételszámú kontingensek esetében a 327/98/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2009. januárjának első tíz munkanapján benyújtott kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb vagy a rendelkezésre állóval megegyező mennyiségre vonatkoznak.

(5)

Ezért helyénvaló a 327/98/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni a 09.4127 – 09.4128 – 09.4148 – 09.4149 – 09.4150 – 09.4152 – 09.4153 – 09.4154 – 09.4112 – 09.4116 – 09.4117 – 09.4118 – 09.4119 – 09.4166 tételszámú kontingensek vonatkozásában a következő kontingens-alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiségeket,

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/9

(1)

A 09.4332 (2008–2009) tételszám alatt rendelkezésre álló mennyiséggel egyenlő vagy azt meghaladó összmennyiségre nyújtottak be behozataliengedély-kérelmeket az illetékes hatóságokhoz a 19. és 2009. január 23. közötti időszakban a 950/2006/EK rendelettel és/vagy a finomítóüzemeknek a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évben történő ellátására szánt nyers nádcukor Bulgáriába és Romániába irányuló behozatalára vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról szóló, 2007. május 7-i 508/2007/EK tanácsi rendelettel (3) összhangban.

(2)

E körülmények között helyénvaló, hogy a Bizottság odaítélési együtthatót állapítson meg a rendelkezésre álló mennyiséggel arányos engedélykibocsátás érdekében, és/vagy hogy értesítse a tagállamokat a kijelölt határérték eléréséről,

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/14

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyve (3) és az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve (4) megállapítja a szerződő felek közötti kereskedelmi szabályokat egyes mezőgazdasági, illetve feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan.

(2)

Az EGT-megállapodásnak az EGT Vegyes Bizottság 138/2004 határozatával módosított 3. jegyzőkönyve (5) nullaszázalékos vámtételt ír elő a 2202 10 00 KN-kód alá tartozó egyes vizekre, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve, és az ex 2202 90 10 KN-kód alá tartozó egyes más, cukrot tartalmazó alkoholmentes italokra.

(3)

A 2004/859/EK határozattal jóváhagyott, az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás (6) (a továbbiakban: megállapodás) a kérdéses vizekre és egyéb italokra vonatkozó nullaszázalékos vámtételt Norvégia számára ideiglenesen felfüggesztette. A megállapodás kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvének IV. pontja alapján a Norvégiából származó, 2202 10 00 és ex 2202 90 10 KN-kód alá tartozó árucikkek vámmentes importja csak a nullaszázalékos vámtételű vámkontingens határain belül engedélyezhető; a kiosztott kontingensen kívüli importokra vámot kell fizetni.

(4)

A 93/2008/EK bizottsági rendelet (7)2008. január 1-je és december 31-e közötti időszakra bizonyos Norvégiából származó, 2202 10 00 és ex 2202 90 10 KN-kód alá tartozó termékek Közösségbe történő behozatalára visszavonta a vámmentesség ideiglenes felfüggesztését.

(5)

A szóban forgó üdítőitalokra vonatkozó 2009. évi vámkontingenst meg kell nyitni. A szóban forgó termékekre a 2007-re vonatkozó legutóbbi éves kontingenst az 1795/2006/EK bizottsági rendelet (8) nyitotta meg. 2008-ra vonatkozóan nem nyitottak meg éves kontingenst. Ezért a 2009-re vonatkozó éves kontingens mennyisége ugyanaz marad, mint a 2007-re vonatkozó.

(6)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (9) szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére. Helyénvaló előírni, hogy az ezzel a rendelettel megnyitott vámkontingenst ezeknek a szabályoknak megfelelően kezeljék.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az I. mellékletben fel nem sorolt, feldolgozott termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdések irányítóbizottságának véleményével,

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/16

Mary G. BAKER-t (született: London, Egyesült Királyság, 1936. október 27.),

Mike O’DONOVAN-t (született: London, Egyesült Királyság, 1946. szeptember 26.),

Lisette TIDDENS-ENGWIRDA-t (született: Amsterdam, Hollandia, 1950. június 25.),

valamint

Henk VAARKAMP-ot (született: Terschuur, Hollandia, 1950. június 22.)

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/17

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurorendszer nemzeti központi bankjainak beszámolóit az EKB Kormányzótanácsa által javasolt és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott független külső könyvvizsgálók ellenőrzik.

(2)

A Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta jelenlegi külső könyvvizsgálóinak megbízatása a 2008. pénzügyi év ellenőrzését követően megszűnik. Ezért a 2009. pénzügyi évtől külső könyvvizsgáló kinevezése szükséges.

(3)

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa azt ajánlotta, hogy a 2009–2013. pénzügyi évekre külső könyvvizsgálónak a KPMG-t jelöljék ki.

(4)

Helyénvaló az EKB Kormányzótanácsának ajánlását követni, és az 1999/70/EK tanácsi határozatot (2) ennek megfelelően módosítani,

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/18

(1)

Az úgynevezett Lámfalussy-folyamat részeként a Bizottság 2001. június 6-án elfogadta az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának (a továbbiakban: a bizottság) létrehozásáról szóló 2001/527/EK határozatot (1). A bizottság 2001. június 7-én kezdte meg működését független véleményező, vita- és tanácsadó testületként segítve a Bizottság tevékenységét az értékpapírok területén.

(2)

A 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2007-ben felülvizsgálta a Lámfalussy-folyamatot és értékelését 2007. november 20-án„A Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata – A felügyeleti konvergencia megerősítése” című közleményében (3) tette közzé.

(3)

A közleményben a Bizottság kiemelte az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának, az európai bankfelügyelők bizottságának és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának (a továbbiakban: a felügyeleti bizottságok) jelentőségét az egyre inkább integrálódó európai pénzügyi piacon. Úgy ítélte meg, hogy e bizottságoknak a felügyeleti konvergencia és együttműködés területén folytatott tevékenységeihez egyértelmű keretre van szükség.

(4)

A Lámfalussy-folyamat működésének felülvizsgálata során a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tisztázza a felügyeleti bizottságok szerepét, és vegyen figyelembe minden olyan lehetőséget, amellyel munkájuk a jelenlegi intézményi struktúra egyensúlyának fenntartása mellett és a felügyelők elszámoltathatóságának csorbítása nélkül erősíthető (4).

(5)

2008. március 13–14-i ülésén (5) az Európai Tanács a felügyeleti bizottságok működésének gyors javítására szólított fel.

(6)

2008. május 14-én (6) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a felügyeleti bizottságok létrehozásáról szóló bizottsági határozatokat annak érdekében, hogy a bizottságok megbízatása és feladatköre egységes és következetes legyen, továbbá hogy azok erőteljesebben hozzá tudjanak járulni a felügyeletek közötti együttműködéshez és tevékenységük közelítéséhez. A Tanács megjegyezte, hogy a bizottságok számára kifejezetten konkrét feladatokat kell meghatározni a felügyeletek közötti együttműködésnek és a tevékenységük közelítésének elősegítése, valamint a bizottságoknak a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok értékelésében betöltött szerepének az erősítése érdekében. Ezért meg kell erősíteni a bizottságnak az ebben az összefüggésben betöltött szerepére és feladataira vonatkozó jogi keretet.

(7)

A bizottságnak független tanácsadó csoportként kell segítenie a Bizottság munkáját az értékpapírok területén.

(8)

A bizottságnak hozzá kell járulnia a közösségi jogszabályok közös és egységes napi végrehajtásához és a felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazásához is.

(9)

A bizottság nem rendelkezik közösségi szintű szabályozó hatáskörrel. Feladata, hogy szakértői értékeléseket végezzen, elősegítse a bevált gyakorlatok terjesztését és jogilag nem kötelező erejű iránymutatásokat, ajánlásokat és szabványokat adjon ki a konvergencia közösségi szintű növelése céljából.

(10)

A jobb két- és többoldalú felügyeleti együttműködés feltétele a felügyeleti hatóságok közötti kölcsönös megértés és bizalom. A bizottságnak hozzá kell járulnia az együttműködés javításához.

(11)

A bizottságnak elő kell segítenie továbbá a Közösségen belüli felügyeleti konvergenciát. E célkitűzés konkrétabb meghatározása érdekében ki kell dolgozni a bizottság által végrehajtandó feladatok tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzékét.

(12)

A bizottságnak önkéntes és nem kötelező érvényű közvetítő mechanizmust kell biztosítania a felügyeleti hatóságok között – különösen a felügyeleti kollégiumokban – felmerülő, több országot érintő viták megoldásához.

(13)

A bizottság által összegyűjtött szakértelem kihasználása érdekében a felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hatáskörük sérelme nélkül különböző ügyekben kikérjék a bizottság jogilag nem kötelező erejű véleményét.

(14)

A felügyeleti hatóságok közötti információcsere alapvető fontosságú a működésükhöz. Elengedhetetlen az értékpapírpiac hatékony felügyelete és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg az értékpapírokra vonatkozó jogszabályok az együttműködés és az információcsere tekintetében egyértelmű jogi kötelezettségeket írnak elő a felügyeleti hatóságok számára, a bizottságnak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó titoktartási előírások betartása mellett meg kell könnyítenie a köztük zajló napi információcserét.

(15)

A bizottságnak – különösen a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben – elő kell segítenie a felügyeleti hatóságok közötti feladatátruházást annak érdekében, hogy csökkenjen a felügyeleti feladatok megkettőződése, és így egyszerűsödjön a felügyeleti folyamat, valamint enyhüljön a piaci résztvevőkre nehezedő teher.

(16)

A felügyeleti kollégiumok közötti konvergencia és következetesség előmozdítása és ezáltal egyenlő feltételek biztosítása céljából a bizottságnak a kollégiumokban részt vevők függetlenségének korlátozása nélkül ellenőriznie kell azok tevékenységét.

(17)

A felügyeleti jelentések minősége, összehasonlíthatósága és következetessége alapvető a Közösség felügyeleti szabályainak költséghatékonysága és a határokon átnyúló intézményeknek a szabályok betartásával összefüggő terhei szempontjából. A bizottságnak hozzá kell járulnia az átfedések és a felesleges párhuzamos munkavégzés elkerüléséhez és ahhoz, hogy a jelentések adatai összehasonlíthatók és megfelelő minőségűek legyenek.

(18)

A Közösség pénzügyi rendszerei szorosan összefonódnak, és az egyik tagállamban lezajló eseményeknek jelentős hatásuk lehet más tagállamok pénzügyi intézményeire és piacaira. A pénzügyi konglomerátumok további létrejötte és a banki, értékpapír- és biztosítási ágazatban működő cégek tevékenységei közötti különbségek elmosódása mind tagállami, mind közösségi szinten újabb kihívásokat jelent a felügyelet szempontjából. A pénzügyi stabilitás védelme érdekében a bizottság, az európai bankfelügyelők bizottsága és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottsága szintjén olyan rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az esetleges kockázatok határokon és ágazatokon átnyúlóan, megfelelő időben azonosíthatók legyenek, és szükség esetén tájékoztatást biztosít a Bizottság és a többi bizottság részére. Lényeges továbbá, hogy a bizottság biztosítsa a pénzügyminisztériumoknak és a tagállamok központi bankjainak a tájékoztatását. A bizottság szerepe e tekintetben az, hogy megállapítsa az értékpapír-ágazatban felmerülő kockázatokat, és rendszeresen jelentést tegyen a Bizottságnak az eredményről. A Tanács is tájékoztatást kap ezekről az értékelésekről. A bizottságnak együtt kell működnie az Európai Parlamenttel is, és rendszeres időközönként tájékoztatnia kell az értékpapír-ágazat helyzetéről. A bizottság ebben az összefüggésben nem tesz közzé információt az egyes felügyelt szervezetekről.

(19)

Az ágazatközi kérdések megfelelő kezeléséhez a bizottság tevékenységét össze kell hangolni az európai bankfelügyelők bizottságában, az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságában és a központi bankok európai rendszerének bankfelügyeleti bizottságában folyó tevékenységgel. Ennek meghatározó jelentősége van a pénzügyi stabilitást fenyegető, esetleges ágazatközi kockázatok kezelése szempontjából.

(20)

A bizottság részt vehet a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottságban annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos munkavégzés, megelőzhető legyen a következetlenség, hogy a bizottság lépést tarthasson a fejlődéssel és lehetőséget kapjon a pénzügyi konglomerátumok tekintetében az európai bankfelügyelők bizottságával és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságával folytatott információcserére.

(21)

A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a bizottságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést.

(22)

A bizottság elszámoltathatósága a közösségi intézmények felé kiemelkedő fontossággal bír, és a felügyelők függetlenségének figyelembevétele mellett jól meghatározott előírásoknak kell szabályoznia.

(23)

A bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát, és teljes mértékben tiszteletben tartja az intézmények előjogait, valamint a Szerződésben meghatározott intézményi egyensúlyt. A bizottság működését szabályozó keret megerősítése együtt jár a munkafolyamatok fejlesztésével. Ezért, amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, a Szerződésben meghatározott szabályoknak megfelelően minősített többséggel kell határozatot hozni.

(24)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2001/527/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

közvetít vagy megkönnyíti a közvetítést a felügyeleti hatóságok között a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére;

b)

a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére véleményt ad ki;

c)

az alkalmazandó titoktartási előírások figyelembevételével előmozdítja a felügyeleti hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcserét;

d)

megkönnyíti a feladatok átruházását a felügyeleti hatóságok között, különösen az átruházható feladatok azonosítása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

e)

hozzájárul ahhoz, hogy a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes módon működhessenek, mindenekelőtt azok operatív működésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával, a különböző kollégiumok gyakorlata közötti koherencia ellenőrzésével és a bevált gyakorlatok megosztásával;

f)

hozzájárul kiváló minőségű közös felügyeleti jelentéstételi szabványok kidolgozásához;

g)

felülvizsgálja a bizottság által közzétett jogilag nem kötelező erejű iránymutatások, ajánlások és szabványok gyakorlati alkalmazását.

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/23

(1)

Az úgynevezett Lámfalussy-folyamat részeként a Bizottság 2003. november 5-én elfogadta az európai bankfelügyelők bizottságának (a továbbiakban: a bizottság) létrehozásáról szóló 2004/5/EK határozatot (1). A bizottság 2004. január 1-jén kezdte meg működését független véleményező, vita- és tanácsadó testületként segítve a Bizottság tevékenységét a banki szabályozás és a bankfelügyelet terén.

(2)

A 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2007-ben felülvizsgálta a Lámfalussy-folyamatot és értékelését 2007. november 20-án„A Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata – A felügyeleti konvergencia megerősítése” című közleményében (3) tette közzé.

(3)

A közleményben a Bizottság kiemelte az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának, az európai bankbizottságnak és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának (a továbbiakban: a felügyeleti bizottságok) a jelentőségét az egyre inkább integrálódó európai pénzügyi piacon. Úgy ítélte meg, hogy e bizottságoknak a felügyeleti konvergencia és együttműködés területén folytatott tevékenységéhez egyértelmű keretre van szükség.

(4)

A Lámfalussy-folyamat működésének felülvizsgálata során a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tisztázza a felügyeleti bizottságok szerepét, és vegyen figyelembe minden olyan lehetőséget, amellyel munkájuk a jelenlegi intézményi struktúra egyensúlyának fenntartása mellett és a felügyelők elszámoltathatóságának csorbítása nélkül erősíthető (4).

(5)

2008. március 13–14-i ülésén (5) az Európai Tanács a felügyeleti bizottságok működésének gyors javítására szólított fel.

(6)

2008. május 14-én a Tanács felkérte (6) a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a felügyeleti bizottságok létrehozásáról szóló bizottsági határozatokat annak érdekében, hogy a bizottságok megbízatása és feladatköre egységes és következetes legyen, továbbá hogy azok erőteljesebben hozzá tudjanak járulni a felügyeletek közötti együttműködéshez és tevékenységük közelítéséhez. A Tanács megjegyezte, hogy a bizottságok számára kifejezetten konkrét feladatokat kell meghatározni a felügyeletek közötti együttműködésnek és tevékenységük közelítésének az elősegítése, valamint a bizottságoknak a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok értékelésében betöltött szerepének az erősítése érdekében. Ezért meg kell erősíteni a bizottságnak az ebben az összefüggésben betöltött szerepére és feladataira vonatkozó jogi kereteket.

(7)

A bizottság összetételének tükröznie kell a bankfelügyelet szervezetét, és figyelembe kell vennie a központi bankok szerepét a banki ágazat általános stabilitásának biztosításában nemzeti és közösségi szinten egyaránt. A tagok különféle kategóriáinak jogait egyértelműen meg kell határozni. Mindenekelőtt az elnöki tisztséget és a szavazati jogokat fenn kell tartani az egyes tagállamok illetékes felügyeleti hatóságainak. Az egyes felügyelt intézményekről folytatott bizalmas megbeszéléseken való részvételt – adott esetben – az illetékes felügyeleti hatóságokra és az egyes érintett hitelintézetek felügyelete tekintetében konkrét operatív feladatokkal megbízott központi bankokra kell korlátozni.

(8)

A bizottságnak független tanácsadó csoportként kell segítenie a Bizottság munkáját a bankfelügyelet területén.

(9)

A bizottság megbízatásába bele kell tartoznia a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének. A bizottság a felesleges párhuzamos munkavégzés és a következetlenség elkerülése, valamint az információcsere biztosítása érdekében, továbbá hogy lépést tarthasson a fejlődéssel, a pénzügyi konglomerátumok felügyelete tekintetében a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottságban együttműködik az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságával.

(10)

A bizottságnak hozzá kell járulnia a közösségi jogszabályok közös és egységes napi végrehajtásához és a felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazásához is.

(11)

A bizottság nem rendelkezik közösségi szintű szabályozó hatáskörrel. Feladata, hogy szakértői értékeléseket végezzen, elősegítse a bevált gyakorlatok terjesztését és jogilag nem kötelező erejű iránymutatásokat, ajánlásokat és szabványokat adjon ki a konvergencia közösségi szintű növelése céljából.

(12)

A jobb két- és többoldalú felügyeleti együttműködés feltétele a felügyeleti hatóságok közötti kölcsönös megértés és bizalom. A bizottságnak hozzá kell járulnia az együttműködés javításához.

(13)

A bizottságnak elő kell segítenie továbbá a Közösségen belüli felügyeleti konvergenciát. E célkitűzés konkrétabb meghatározása érdekében ki kell dolgozni a bizottság által végrehajtandó feladatok tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzékét.

(14)

A bizottságnak önkéntes és nem kötelező érvényű közvetítő mechanizmust kell biztosítania a felügyeleti hatóságok között – különösen a felügyeleti kollégiumokban – felmerülő, több országot érintő viták megoldásához.

(15)

A bizottság által összegyűjtött szakértelem kihasználása érdekében a felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hatáskörük sérelme nélkül különböző ügyekben kikérjék a bizottság jogilag nem kötelező erejű véleményét.

(16)

A felügyeleti hatóságok közötti információcsere alapvető fontosságú a működésükhöz. Elengedhetetlen a bankcsoportok hatékony felügyelete és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg a bankokra vonatkozó jogszabályok az együttműködés és az információcsere tekintetében egyértelmű jogi kötelezettséget írnak elő a felügyeleti hatóságok számára, a bizottságnak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott titoktartási előírások betartása mellett meg kell könnyítenie a köztük zajló napi információcserét.

(17)

A bizottságnak – különösen a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben – elő kell segítenie a felügyeleti hatóságok közötti feladatátruházást annak érdekében, hogy csökkenjen a felügyeleti feladatok megkettőződése és így egyszerűsödjön a felügyeleti folyamat, valamint enyhüljön a bankcsoportokra nehezedő teher.

(18)

A felügyeleti kollégiumok közötti konvergencia és következetesség előmozdítása és ezáltal egyenlő feltételek biztosítása céljából a bizottságnak a kollégiumokban részt vevők függetlenségének korlátozása nélkül ellenőriznie kell azok tevékenységét.

(19)

A felügyeleti jelentések minősége, összehasonlíthatósága és következetessége alapvető a Közösség felügyeleti szabályainak költséghatékonysága és a határokon átnyúló intézményeknek a szabályok betartásával összefüggő terhei szempontjából. A bizottságnak hozzá kell járulnia az átfedések és a felesleges párhuzamos munkavégzés elkerüléséhez és ahhoz, hogy a jelentések adatai összehasonlíthatók és megfelelő minőségűek legyenek.

(20)

A Közösség pénzügyi rendszerei szorosan összefonódnak és az egyik tagállamban lezajló eseményeknek jelentős hatásuk lehet más tagállamok pénzügyi intézményeire és piacaira. A pénzügyi konglomerátumok további létrejötte és a banki, értékpapír- és biztosítási ágazatban működő cégek tevékenységei közötti különbségek elmosódása mind tagállami, mind közösségi szinten újabb kihívásokat jelent a felügyelet szempontjából. A pénzügyi stabilitás védelme érdekében a bizottság, az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának szintjén olyan rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az esetleges kockázatok határokon és ágazatokon átnyúlóan, megfelelő időben azonosíthatók legyenek, és szükség esetén tájékoztatást biztosít a Bizottság és a többi bizottság részére. Lényeges továbbá, hogy a bizottság biztosítsa a pénzügyminisztériumoknak és a tagállamok központi bankjainak a tájékoztatását. A bizottság szerepe e tekintetben az, hogy megállapítsa a banki ágazatban felmerülő kockázatokat és rendszeresen jelentést tegyen a Bizottságnak az eredményről. Ezekről az értékelésekről a Tanács is tájékoztatást kap. A bizottságnak együtt kell működnie az Európai Parlamenttel is és rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a banki ágazat helyzetéről. A bizottság ebben az összefüggésben nem tesz közzé információt az egyes felügyelt szervezetekről.

(21)

Az ágazatközi kérdések megfelelő kezeléséhez a bizottság tevékenységét össze kell hangolni az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságában, az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságában és a központi bankok európai rendszerének bankfelügyeleti bizottságában folyó tevékenységgel. Ennek meghatározó jelentősége van a pénzügyi stabilitást fenyegető, esetleges ágazatközi kockázatok kezelése szempontjából.

(22)

A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a bizottságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést.

(23)

A bizottság elszámoltathatósága a közösségi intézmények felé kiemelkedő fontossággal bír, és a felügyelők függetlenségének figyelembevétele mellett jól meghatározott előírásoknak kell szabályoznia.

(24)

A bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát és teljes mértékben tiszteletben tartja az intézmények előjogait, valamint a Szerződésben meghatározott intézményi egyensúlyt. A bizottság működését szabályozó keret megerősítése együtt jár a munkafolyamatok fejlesztésével. Ezért, amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, a Szerződésben meghatározott szabályoknak megfelelően minősített többséggel kell határozatot hozni.

(25)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2004/5/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

közvetít vagy megkönnyíti a közvetítést a felügyeleti hatóságok között a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére;

b)

a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére véleményt ad ki;

c)

az alkalmazandó titoktartási előírások figyelembevételével előmozdítja a felügyeleti hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcserét;

d)

megkönnyíti a feladatok átruházását a felügyeleti hatóságok között, különösen az átruházható feladatok azonosítása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

e)

hozzájárul ahhoz, hogy a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes módon működhessenek, mindenekelőtt azok operatív működésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával, a különböző kollégiumok gyakorlata közötti koherencia ellenőrzésével és a bevált gyakorlatok megosztásával;

f)

hozzájárul kiváló minőségű közös felügyeleti jelentéstételi szabványok kidolgozásához;

g)

felülvizsgálja a bizottság által közzétett jogilag nem kötelező erejű iránymutatások, ajánlások és szabványok gyakorlati alkalmazását.

a)

a hitelintézetek felügyeletében illetékes tagállami hatóságok (a továbbiakban: az illetékes felügyeleti hatóságok);

b)

az illetékes felügyeleti hatóság mellett az egyes hitelintézetek felügyeletének tekintetében meghatározott operatív feladatokkal megbízott nemzeti központi bankok;

c)

az egyes hitelintézetek felügyeletében közvetlenül részt nem vevő központi bankok, beleértve az Európai Központi Bankot is.

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/28

(1)

Az úgynevezett Lámfalussy-folyamat részeként a Bizottság 2003. november 5-én elfogadta a biztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak európai felügyeleti bizottságának (a továbbiakban: a bizottság) létrehozásáról szóló 2004/6/EK határozatot (1). A bizottság 2003. november 24-én kezdte meg működését független véleményező, vita- és tanácsadó testületként segítve a Bizottság tevékenységét a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak terén.

(2)

A 73/239/EGK, a 85/611/EGK, a 91/675/EGK, a 92/49/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 94/19/EK, a 98/78/EK, a 2000/12/EK, a 2001/34/EK, a 2002/83/EK és a 2002/87/EK irányelvnek a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságok új szervezeti felépítésének létrehozása érdekében történő módosításáról szóló, 2005. március 9-i 2005/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2007-ben felülvizsgálta a Lámfalussy-folyamatot és értékelését 2007. november 20-án„A Lámfalussy-eljárás felülvizsgálata – A felügyeleti konvergencia megerősítése” című közleményében (3) tette közzé.

(3)

A közleményben a Bizottság kiemelte az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságának, az európai bankfelügyelők bizottságának és az európai biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek bizottságának (a továbbiakban: a felügyeleti bizottságok) jelentőségét az egyre inkább integrálódó európai pénzügyi piacon. Úgy ítélte meg, hogy e bizottságoknak a felügyeleti konvergencia és együttműködés területén folytatott tevékenységeihez egyértelmű keretre van szükség.

(4)

A Lámfalussy-folyamat működésének felülvizsgálata során a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy tisztázza a felügyeleti bizottságok szerepét, és vegyen figyelembe minden olyan lehetőséget, amellyel munkájuk a jelenlegi intézményi struktúra egyensúlyának fenntartása mellett és a felügyelők elszámoltathatóságának csorbítása nélkül erősíthető (4).

(5)

2008. március 13–14-i ülésén (5) az Európai Tanács a felügyeleti bizottságok működésének gyors javítására szólított fel.

(6)

2008. május 14-én (6) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a felügyeleti bizottságok létrehozásáról szóló bizottsági határozatokat annak érdekében, hogy a bizottságok megbízatása és feladatköre egységes és következetes legyen, továbbá hogy azok erőteljesebben hozzá tudjanak járulni a felügyeletek közötti együttműködéshez és tevékenységük közelítéséhez. A Tanács megjegyezte, hogy a bizottságok számára kifejezetten konkrét feladatokat kell meghatározni a felügyeletek közötti együttműködésnek és a tevékenységük közelítésének elősegítése, valamint a bizottságoknak a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok értékelésében betöltött szerepének az erősítése érdekében. Ezért meg kell erősíteni a bizottságnak az ebben az összefüggésben betöltött szerepére és feladataira vonatkozó jogi keretet.

(7)

A bizottságnak független tanácsadó csoportként kell segítenie a Bizottság munkáját a biztosítás, a viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak területén. A foglalkoztatói nyugdíjrendszereket illetően azonban a bizottság csak a szabályozási és felügyeleti kérdésekkel foglalkozik, és tevékenysége nem érinti az olyan munkajogi és szociális jogi szempontokat, mint például a foglalkoztatási rendszerek megszervezése, különös tekintettel a kötelező tagsággal (belépéssel) vagy a kollektív szerződésekkel kapcsolatos kérdésekre.

(8)

A bizottság megbízatásába bele kell tartoznia a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének. A bizottság a felesleges párhuzamos munkavégzés és a következetlenség elkerülése, valamint az információcsere biztosítása érdekében, továbbá hogy lépést tarthasson a fejlődéssel, a pénzügyi konglomerátumok felügyelete tekintetében a pénzügyi konglomerátumokkal foglalkozó vegyes bizottságban együttműködik az európai bankfelügyelők bizottságával.

(9)

A bizottságnak hozzá kell járulnia a közösségi jogszabályok közös és egységes napi végrehajtásához és a felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazásához is.

(10)

A bizottság nem rendelkezik közösségi szintű szabályozó hatáskörrel. Feladata, hogy szakértői értékeléseket végezzen, elősegítse a bevált gyakorlatok terjesztését és jogilag nem kötelező erejű iránymutatásokat, ajánlásokat és szabványokat adjon ki a konvergencia közösségi szintű növelése céljából.

(11)

A jobb két- és többoldalú felügyeleti együttműködés feltétele a felügyeleti hatóságok közötti kölcsönös megértés és bizalom. A bizottságnak hozzá kell járulnia az együttműködés javításához.

(12)

A bizottságnak elő kell segítenie továbbá a Közösségen belüli felügyeleti konvergenciát. E célkitűzés konkrétabb meghatározása érdekében ki kell dolgozni a bizottság által végrehajtandó feladatok tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzékét.

(13)

A bizottságnak önkéntes és nem kötelező érvényű közvetítő mechanizmust kell biztosítania a felügyeleti hatóságok között – különösen a felügyeleti kollégiumokban – felmerülő, több országot érintő viták megoldásához.

(14)

A bizottság által összegyűjtött szakértelem kihasználása érdekében a felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hatáskörük sérelme nélkül különböző ügyekben kikérjék a bizottság jogilag nem kötelező erejű véleményét.

(15)

A felügyeleti hatóságok közötti információcsere alapvető fontosságú a működésükhöz. Elengedhetetlen a biztosítócsoportok hatékony felügyelete és a pénzügyi stabilitás szempontjából. Míg a biztosítókra vonatkozó jogszabályok az együttműködés és az információcsere tekintetében egyértelmű jogi kötelezettségeket írnak elő a felügyeleti hatóságok számára, a bizottságnak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott vonatkozó titoktartási előírások betartása mellett meg kell könnyítenie a köztük zajló napi információcserét.

(16)

A bizottságnak – különösen a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben – elő kell segítenie a felügyeleti hatóságok közötti feladatátruházást annak érdekében, hogy csökkenjen a felügyeleti feladatok megkettőződése, és így egyszerűsödjön a felügyeleti folyamat, valamint enyhüljön a biztosítócsoportokra nehezedő teher.

(17)

A felügyeleti kollégiumok közötti konvergencia és következetesség előmozdítása és ezáltal egyenlő feltételek biztosítása céljából a bizottságnak a kollégiumokban részt vevők függetlenségének korlátozása nélkül ellenőriznie kell azok tevékenységét.

(18)

A felügyeleti jelentések minősége, összehasonlíthatósága és következetessége alapvető a Közösség felügyeleti szabályainak költséghatékonysága és a határokon átnyúló intézményeknek a szabályok betartásával összefüggő terhei szempontjából. A bizottságnak hozzá kell járulnia az átfedések és a felesleges párhuzamos munkavégzés elkerüléséhez és ahhoz, hogy a jelentések adatai összehasonlíthatók és megfelelő minőségűek legyenek.

(19)

A Közösség pénzügyi rendszerei szorosan összefonódnak és az egyik tagállamban lezajló eseményeknek jelentős hatásuk lehet más tagállamok pénzügyi intézményeire és piacaira. A pénzügyi konglomerátumok további létrejötte és a banki, értékpapír- és biztosítási ágazatban működő cégek tevékenységei közötti különbségek elmosódása mind tagállami, mind közösségi szinten újabb kihívásokat jelent a felügyelet szempontjából. A pénzügyi stabilitás védelme érdekében a bizottság, az európai bankfelügyelők bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága szintjén olyan rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy az esetleges kockázatok határokon és ágazatokon átnyúlóan, megfelelő időben azonosíthatók legyenek, és szükség esetén tájékoztatást biztosít a Bizottság és a többi bizottság részére. Lényeges továbbá, hogy a bizottság biztosítsa a pénzügyminisztériumoknak és a tagállamok központi bankjainak a tájékoztatását. A bizottság szerepe e tekintetben az, hogy megállapítsa a biztosítás, viszontbiztosítás és a foglalkoztatói nyugdíjak ágazatában felmerülő kockázatokat, és rendszeresen jelentést tegyen a Bizottságnak az eredményről. A Tanács is tájékoztatást kap ezekről az értékelésekről. A bizottságnak együtt kell működnie az Európai Parlamenttel is, és rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a biztosítási ágazat helyzetéről. A bizottság ebben az összefüggésben nem tesz közzé információt az egyes felügyelt szervezetekről.

(20)

Az ágazatközi kérdések megfelelő kezeléséhez a bizottság tevékenységét össze kell hangolni az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottságában, az európai bankfelügyelők bizottságában és a központi bankok európai rendszerének bankfelügyeleti bizottságában folyó tevékenységgel. Ennek meghatározó jelentősége van a pénzügyi stabilitást fenyegető, esetleges ágazatközi kockázatok kezelése szempontjából.

(21)

A pénzügyi szolgáltatások globalizációját és a nemzetközi standardok megnövekedett jelentőségét tekintve a bizottságnak elő kell mozdítania a Közösségen kívüli felügyeletekkel folytatott eszmecserét és együttműködést.

(22)

A bizottság elszámoltathatósága a közösségi intézmények felé kiemelkedő fontossággal bír, és a felügyelők függetlenségének figyelembevétele mellett jól meghatározott előírásoknak kell szabályoznia.

(23)

A bizottság kidolgozza saját eljárási szabályzatát, és teljes mértékben tiszteletben tartja az intézmények előjogait, valamint a Szerződésben meghatározott intézményi egyensúlyt. A bizottság működését szabályozó keret megerősítése együtt jár a munkafolyamatok fejlesztésével. Ezért, amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni, a Szerződésben meghatározott szabályoknak megfelelően minősített többséggel kell határozatot hozni.

(24)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2004/6/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

közvetít vagy megkönnyíti a közvetítést a felügyeleti hatóságok között a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére;

b)

a vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben vagy a felügyeleti hatóság kérésére véleményt ad ki;

c)

az alkalmazandó titoktartási előírások figyelembevételével előmozdítja a felügyeleti hatóságok közötti hatékony két- és többoldalú információcserét;

d)

megkönnyíti a feladatok átruházását a felügyeleti hatóságok között, különösen az átruházható feladatok azonosítása és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

e)

hozzájárul ahhoz, hogy a felügyeleti kollégiumok hatékony és következetes módon működhessenek, mindenekelőtt azok operatív működésére vonatkozó iránymutatások kidolgozásával, a különböző kollégiumok gyakorlata közötti koherencia ellenőrzésével és a bevált gyakorlatok megosztásával;

f)

hozzájárul kiváló minőségű közös felügyeleti jelentéstételi szabványok kidolgozásához;

g)

felülvizsgálja a bizottság által közzétett jogilag nem kötelező erejű iránymutatások, ajánlások és szabványok gyakorlati alkalmazását.

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/33

(1)

A megállapodás VII. mellékletét a 2008. április 25-i 50/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (1) módosította.

(2)

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2008. július 31-i 755/2008/EK bizottsági rendeletet (2) bele kell foglalni a megállapodásba,

„—

32008 R 0755: a Bizottság 2008. július 31-i 755/2008/EK rendelete (HL L 205., 2008.8.1., 10. o.).”

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/35

(1)

A megállapodás XIII. mellékletét a 2008. november 7-i 119/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (1) módosította.

(2)

A vezetői engedélyekről szóló 91/439/EGK irányelv módosításáról szóló, 2008. június 27-i 2008/65/EK bizottsági irányelvet (2) bele kell foglalni a megállapodásba,

„—

32008 L 0065: a Bizottság 2008. június 27-i 2008/65/EK irányelve (HL L 168., 2008.6.28., 36. o.).”

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/36

(1)

A megállapodás XIII. mellékletét a 2008. november 7-i 119/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (1) módosította.

(2)

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2007. december 20-i 2008/217/EK bizottsági határozatot (2) bele kell foglalni a megállapodásba.

(3)

A 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 1-jei 2008/231/EK bizottsági határozatot (3) bele kell foglalni a megállapodásba.

(4)

A 2008/217/EK határozat hatályon kívül helyezi a megállapodásba foglalt 2002/732/EK bizottsági határozatot (4), amelyet ezért a megállapodásból el kell hagyni.

(5)

A 2008/231/EK határozat hatályon kívül helyezi a megállapodásba foglalt 2002/734/EK bizottsági határozatot (5), amelyet ezért a megállapodásból el kell hagyni,

1.

A 37ac. pont (2002/732/EK bizottsági határozat) helyébe a következő szöveg lép:

„32008 D 0217: a Bizottság 2007. december 20-i 2008/217/EK határozata a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra-alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról (HL L 77., 2008.3.19., 1. o.).”

2.

A 37ae. pont (2002/734/EK bizottsági határozat) helyébe a következő szöveg lép:

„32008 D 0231: a Bizottság 2008. február 1-jei 2008/231/EK határozata a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2008.3.26., 1. o.).”

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/38

(1)

A megállapodás XXI. mellékletét a 2008. november 7-i 126/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (1) módosította.

(2)

A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az anyagi nélkülözésre vonatkozó másodlagos célváltozók 2009-es listája tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. április 14-i 362/2008/EK tanácsi rendeletet (2) bele kell foglalni a megállapodásba.

(3)

Az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munkaerő mintavételes felmérésére vonatkozó 2010., 2011. és 2012. évi ad hoc modulprogram elfogadásáról szóló, 2008. április 23-i 365/2008/EK bizottsági rendeletet (3) be kell foglalni a megállapodásba.

(4)

A 2009. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra, a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges részminták használatára és a bázisidőszaki negyedévek meghatározására vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2008. április 25-i 377/2008/EK bizottsági rendeletet (4) bele kell foglalni a megállapodásba.

(5)

A migráns munkavállalók és közvetlen leszármazottaik munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó 2008. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról szóló 102/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 30-i 391/2008/EK bizottsági rendeletet (5) bele kell foglalni a megállapodásba,

1.

A 18w. pont (452/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) után a következő pontot kell beilleszteni:

2.

A 18al. pont (207/2008/EK bizottsági rendelet) után a következő pontokat kell beilleszteni:

3.

A 18ak. pont (102/2007/EK bizottsági rendelet) a következővel egészül ki:

„ , az alábbi módosítással:

29.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 25/40

(1)

A megállapodás XXI. mellékletét a 2008. november 7-i 126/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (1) módosította.

(2)

A külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 716/2007/EK európai parlament és tanácsi rendeletnek a mutatók meghatározásainak és a NACE Rev. 2 végrehajtásának tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. július 30-i 747/2008/EK bizottsági rendeletet (2) bele kell foglalni a megállapodásba,

—

32008 R 0747: a Bizottság 2008. július 30-i 747/2008/EK rendelete (HL L 202., 2008.7.31., 20. o.).”