I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/3

A BIZOTTSÁG 68/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kilencedik kiigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 3821/85/EGK rendelet I. B. melléklete meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, vizsgálatára, beépítésére és felülvizsgálatára vonatkozó műszaki követelményeket.

(2)

A rendelet I. B. mellékletét további műszaki követelményekkel célszerű kiegészíteni annak érdekében, hogy az M1 és N1 kategóriájú járművekbe az említett mellékletben foglaltaknak megfelelő menetíró készülékeket lehessen beépíteni, egyúttal különös figyelmet szentelve a rendszer általában vett biztonságosságának és a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá eső járművek esetében történő felhasználásának.

(3)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 3821/85/EGK rendelet 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3821/85/EGK rendelet I. B.. melléklete a következőképpen módosul:

Az I. fejezet a következő meghatározással egészül ki:

„rr)

»adapter«: a menetíró készülék azon része, amely folyamatosan jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot, és amelyet:

—	kizárólag olyan (a 70/156/EGK tanácsi irányelv II. melléklete szerinti) M1 és N1 kategóriájú járművekbe építenek be, amelyeket 2006. május 1-je és 2013. december 31-e között helyeztek vagy helyeznek első ízben forgalomba,

—	akkor építenek be, ha mechanikai okokból nem építhető be más típusú meglévő mozgásérzékelő, jóllehet az megfelel az e mellékletben és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak,

—	a járműegység és azon pont közé építenek be, ahol az integrált érzékelők vagy alternatív interfészek a sebességre és a megtett távolságra vonatkozó impulzusokat generálják.

A járműegység szemszögéből az adapter viselkedése ugyanolyan, mintha a járműegységre egy, az e mellékletben és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak megfelelő mozgásérzékelőt csatlakoztatnának.

Az ilyen adaptereknek a fent leírt járművekbe történő beépítésével lehetővé válik, hogy az e mellékletben foglalt valamennyi követelménynek megfelelő járműegységet építsenek be és azt megfelelően alkalmazzák.

Az ilyen járművek esetében a menetíró készüléknek a szükséges kábelek, az adapter és a járműegység is részét képezi.”

Az V. fejezet 2. pontjában a 250. számú követelmény helyébe a következő szöveg lép:

„250.

A plaketten legalább a következő adatokat fel kell tüntetni:

—	az elismert szerelő vagy műhely neve, címe vagy cégneve,

—	a jármű jellemző együtthatója, »w = … imp/km« formában,

—	a menetíró készülék állandója, »k = … imp/km« formában,

—	a gumiabroncsok tényleges kerülete, »l = … mm« formában,

—	a gumiabroncs mérete,

—	az az időpont, amikor a jármű együtthatóját meghatározták és a gumiabroncsok kerületét megmérték,

—	a jármű alvázszáma,

—	a jármű azon része, amelybe adott esetben az adaptert beépítik,

—	a jármű azon része, amelybe a mozgásérzékelőt beépítik, ha az nincs összekötve a sebességváltóval, illetve nem alkalmaznak adaptert,

—	az adaptert és a járműnek az adapter bejövő impulzusait küldő részét összekötő kábel színe,

—	az adapterbe épített mozgásérzékelő sorozatszáma.”

Az V. fejezet 2. pontja az alábbi követelménnyel egészül ki:

„—

250a.

—

Az adapterrel felszerelt és az olyan járművek esetében, amelyekben a mozgásérzékelő nincs összekötve a sebességváltóval, a beépítési plakettet a beépítéssel egy időben kell felerősíteni. Minden más esetben az új információt tartalmazó plakettet a beépítést követő felülvizsgálat alkalmával kell felerősíteni.”

4.	A rendelet az e rendelet mellékletében szereplő 12. függelékkel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a kihirdetését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

MELLÉKLET

12. függelék

AZ M1 ÉS N1 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEKBE ÉPÍTENDŐ ADAPTER LEÍRÁSA

TARTALOMJEGYZÉK

1.	Rövidítések és referenciadokumentumok

1.1.	Rövidítések

1.2.	Szabványhivatkozások

2.	Az adapter általános jellemzői és funkciói

2.1.	Az adapter általános jellemzői

2.2.

Funkciók

2.3.

Biztonság

3.	A menetíró készülékre vonatkozó követelmények adapter alkalmazása esetén

4.	Az adapter kialakítására vonatkozó funkcionális követelmények

4.1.	A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása

4.2.	A bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé

4.3.	A beépített mozgásérzékelő

4.4.	Biztonsági előírások

4.5.	Teljesítményjellemzők

4.6.

Anyagok

4.7.

Jelölések

5.	A menetíró készülék beépítése adapter alkalmazása esetén

5.1.

Beépítés

5.2.	Ólomzárak elhelyezése

6.	Ellenőrzés, felülvizsgálat és javítások

6.1.	Időszakos felülvizsgálatok

7.	A menetíró készülék típusjóváhagyása adapter alkalmazása esetén

7.1.	Általános szempontok

7.2.	Funkcionális tanúsítvány

1. RÖVIDÍTÉSEK ÉS REFERENCIADOKUMENTUMOK

1.1. Rövidítések

TBD	Meghatározandó
VU	Járműegység

1.2. Szabványhivatkozások

ISO 16844-3 Közúti járművek – Tachográf rendszerek – 3. rész: Mozgásérzékelő interfész

2. AZ ADAPTER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI

2.1. Az adapter általános jellemzői

ADA_001

Az adapter feladata, hogy folyamatosan biztonságos mozgásadatokat szolgáltasson a vele összeköttetésben álló járműegységnek a jármű sebességéről és a megtett távolságról.

Az adaptert csak azon járművek esetében kell alkalmazni, amelyeket e rendelet értelmében menetíró készülékkel kell felszerelni.

Adaptert csak olyan, az (rr) pontban meghatározott járműkategóriák esetében építenek be és alkalmaznak, amelyekbe mechanikai okokból nem építhető be más típusú meglévő mozgásérzékelő, amely egyébként megfelel e melléklet és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak.

A mozgásérzékelő – az e melléklet 10. függelékében (3.1. pont) foglaltaktól eltérően – nem csatlakozik mechanikusan a jármű mozgó alkatrészeihez, hanem az integrált érzékelők vagy alternatív interfészek által a sebességre és a megtett útra vonatkozóan generált impulzusokat fogadja.

ADA_002

A típusjóváhagyással rendelkező mozgásérzékelőt (megfelelően e melléklet VIII. fejezetének: A menetíró készülék és a tachográf-kártyák típusjóváhagyása) az adapter burkolatán belülre kell beépíteni, ahol egy, a beépített mozgásérzékelő számára továbbítandó impulzusokat előállító impulzusátalakító is helyet foglal. A beépített mozgásérzékelő a járműegységhez kapcsolódik, így a járműegység és az adapter közötti interfész megfelel az ISO 16844-3 szabványban foglalt előírásoknak.

2.2. Funkciók

ADA_003

Az adapter a következő funkciókat látja el:

—	a bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása,

—	a bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé,

—	a mozgásérzékelő valamennyi funkciója, valamint a járműegység biztonságos mozgásadatokkal történő ellátása.

2.3. Biztonság

ADA_004

Az adapter biztonsági tanúsítása nem a mozgásérzékelőkre vonatkozó, az e melléklet 10. függelékében meghatározott általános biztonsági célok alapján történik. E helyett az e függelék 4.4. pontjában meghatározott biztonsági vonatkozású követelményeket kell alkalmazni.

3. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

Az ebben és a következő fejezetekben foglalt követelmények arra vonatkoznak, hogy adapter alkalmazása esetén miként kell az e mellékletben foglalt előírásokat értelmezni. Az érintett előírások száma zárójelben szerepel.

ADA_005

Ha e függelék másként nem írja elő, az adapterrel felszerelt járművekben használt menetíró készüléknek meg kell felelnie e melléklet valamennyi előírásának.

ADA_006

Adapter alkalmazása esetén a menetíró készüléknek a szükséges kábelek, az adapter (a mozgásérzékelő helyett) és a járműegység is részét képezi (001).

ADA_007

A menetíró készülék esemény-, illetve hibafelderítő funkciója az alábbiak szerint módosul:

—	Az „áramellátás megszakadása” eseményt a járműegység abban az esetben váltja ki, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban, és a beépített mozgásérzékelő bármely áramkimaradása meghaladja a 200 milliszekundumot (066),

—	Az adapter bármely 200 ms-ot (milliszekundum) meghaladó áramkimaradása ugyanilyen hosszúságú áramkimaradást eredményez a beépített mozgásérzékelőben. Az adapter megszakadási küszöbértékét a gyártó cégnek kell meghatároznia.

—

A „mozgásra vonatkozó adatok hibája” eseményt a járműegység abban az esetben váltja ki, ha megszakad a normál adatfolyam a beépített mozgásérzékelő és a járműegység között, illetve amennyiben hiba lép fel az adatintegritásban vagy adathitelesítésben a beépített mozgásérzékelő és a járműegység közötti adatcsere alatt (067),

—	A „biztonság feltörésének kísérlete” eseményt a járműegység minden más, a beépített mozgásérzékelő biztonságát érintő eseménykor kiváltja, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban (068),

—	A „menetíró készülék hibája” eseményt a járműegység a beépített mozgásérzékelő bármely hibája esetén kiváltja, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban (070).

ADA_008

A menetíró készülék az adapternek a beépített mozgásérzékelővel kapcsolatos hibáit érzékeli (071).

ADA_009

A járműegység-kalibrálási funkció lehetővé teszi a beépített mozgásérzékelő automatikus összekapcsolását a járműegységgel (154, 155).

ADA_010

Az e melléklet 10. függelékének a járműegység általános biztonsági követelményeiről szóló részében szereplő „mozgásérzékelő” és „érzékelő” kifejezések a beépített mozgásérzékelőre vonatkoznak.

4. AZ ADAPTER KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK

4.1. A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása

ADA_011

Az adapter bemeneti interfésze a jármű sebességét és a megtett távolságot jelző impulzusokat képes fogadni. A bejövő impulzusok elektromos jellemzői: a gyártó által meghatározandó. A csak az adapter gyártója és az adapter beépítését végző elismert műhely számára ismert beállításoknak adott esetben lehetővé kell tenniük az adapter bemeneti oldalának megfelelő összekötését a járművel.

ADA_012

Az adapter bemeneti interfészének adott esetben képesnek kell lennie a bejövő sebességimpulzusok impulzusszámának egy rögzített tényezővel történő felszorzására, illetve leosztására, ily módon az e mellékletben meghatározott „Kfactor” tartományba (4 000–25 000 imp/km) konvertálva a jelet. Ezt a rögzített tényezőt csak az adapter gyártója vagy az adapter beépítését végző elismert műhely táplálhatja be.

4.2. A bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé

ADA_013

A bejövő, adott esetben a fentiek szerint átalakított impulzusokat olyan módon kell a beépített mozgásérzékelőnek továbbítani, hogy az minden bejövő impulzust érzékeljen.

4.3. A beépített mozgásérzékelő

ADA_014	A beérkező jelek működésbe hozzák a beépített mozgásérzékelőt, amely a jármű mozgását olyan pontosan leíró mozgásadatokat hoz létre, mintha mechanikus kapcsolatban állna a jármű valamely mozgó alkatrészével
ADA_015	A járműegység a beépített mozgásérzékelő azonosító adatait használja az adapter azonosítására (077),
ADA_016	A beépített mozgásérzékelőben tárolt beépítési adatok minősülnek az adapter beépítési adatainak (099).

4.4. Biztonsági előírások

ADA_017	Az adapter burkolatát úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen felnyitni. Annak érdekében, hogy a fizikai manipulálási kísérletek könnyen észrevehetők legyenek (pl. szemlével, ld. ADA_035), az adapter burkolatát ólomzárral le kell zárni.
ADA_018	A beépített mozgásérzékelőt csak az adapter burkolatán elhelyezett ólomzár(ak) vagy az érzékelőt és az adapter burkolatát összekötő ólomzár feltörésével lehet eltávolítani (ld. ADA_035).
ADA_019	Az adapter biztosítja, hogy a mozgási adatokat kizárólag az adapter bemenetén keresztül lehessen lehívni és feldolgozni.

4.5. Teljesítményjellemzők

ADA_020	Az adapter a(z) (a gyártó által meghatározandó, a beépítés helyének függvényében) terjedő hőmérséklet-tartományban teljes mértékben működőképes (159).
ADA_021	Az adapter 10–90%-ig terjedő páratartalomnál teljes mértékben működőképes (160).
ADA_022	Az adaptert óvni kell a túlfeszültségtől, az energiaellátás polaritásának felcserélésétől és a rövidzárlatoktól (161).
ADA_023	Az adapter az elektromágneses kompatibilitás tekintetében megfelel a 72/245/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról szóló 2006/28/EK bizottsági irányelvnek (1), valamint az adaptert védeni kell az elektrosztatikus kisülésektől és tranziens áramoktól (162).

4.6. Anyagok

ADA_024	Az adapter megfelel a(z) (a gyártó által meghatározandó, a beépítés helyének függvényében) érintésvédelmi osztálynak (164, 165).
ADA_025	Az adapter borításának színe sárga.

4.7. Jelölések

ADA_026

Az adapterre leíró plakettet kell helyezni, amelyen a következő adatok szerepelnek (169):

—	az adapter gyártójának neve és címe,

—	a gyártói alkatrészek száma és az adapter gyártási éve,

—	az adapter vagy azt tartalmazó menetíró készülék típusának jóváhagyási jele,

—	az adapter beépítésének időpontja,

—	azon jármű alvázszáma, amelybe az adaptert beépítették.

ADA_027

A leíró plaketten továbbá a következő adatok is szerepelnek (amennyiben azok nem olvashatók le közvetlenül a beépített mozgásérzékelő borításáról):

—	a beépített mozgásérzékelő gyártójának neve,

—	a gyártói alkatrészek száma és a beépített mozgásérzékelő gyártási éve,

—	a beépített mozgásérzékelő jóváhagyási jele.

5. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

5.1. Beépítés

ADA_028	A járművekbe szerelendő adaptereket csak járműgyártók részére, illetve a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott és digitális tachográfok beépítésére, aktiválására, illetve kalibrálására feljogosított műhelyek részére szállítják ki.
ADA_029	Az adaptert beépítő jóváhagyott műhely beállítja a bemeneti interfészt és – adott esetben – kiválasztja a bemeneti jel konverziójának arányát.
ADA_030	Az adaptert beépítő jóváhagyott műhely ólomzárral zárja le az adapter borítását.
ADA_031	Az adaptert lehetőleg a járműnek az adapter bejövő impulzusait küldő részéhez legközelebbi helyen kell beszerelni.
ADA_032	Az adapter tápkábele piros (pozitív) és fekete (föld).

5.2. Ólomzárak elhelyezése

ADA_033

Az ólomzárak felhelyezésére az alábbi követelmények vonatkoznak:

—	az adapter borítását ólomzárral látják el (ld. ADA_017),

—	a beépített érzékelő borítását ólomzárral kell összekötni az adapter borításával, kivéve, ha a beépített érzékelő egyébként sem távolítható el az adapter borítását lezáró ólomzár(ak) feltörése nélkül (ld. ADA_018),

—	az adapter borítása ólomzárral kapcsolódik a járműhöz,

—	az adaptert és az adapter bejövő impulzusait küldő berendezést összekötő elemet – az ésszerűség határain belül – mindkét végén ólomzárral kell lezárni.

6. ELLENŐRZÉS, FELÜLVIZSGÁLAT ÉS JAVÍTÁSOK

6.1. Időszakos felülvizsgálatok

ADA_034

Adapter alkalmazása esetén a menetíró készülék minden időszakos felülvizsgálata alkalmával (az I. B. melléklet VI. fejezetében szereplő 256–258. követelménynek megfelelően) az alábbiakat kell ellenőrizni (257):

—	szerepel-e a típus-jóváhagyási jel az adapteren,

—	az adapteren lévő ólomzárak és az adapter csatlakozásainak sértetlensége,

—	az adaptert a beépítési plaketten szereplők adatoknak megfelelően építették-e be,

—	az adaptert a gyártója, illetve a járműgyártó által meghatározott módon építették-e be,

—	jóváhagyták-e a vizsgált járműre vonatkozóan adapter beépítését.

7. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

7.1. Általános szempontok

ADA_035	A menetíró készüléket az adapterrel együtt kell jóváhagyásra benyújtani (269).
ADA_036	Bármely adapter benyújtható saját vagy menetíró készülék részeként történő típusjóváhagyás céljából.
ADA_037	Ilyenkor azonban az adaptert érintő funkcionális vizsgálatokat is végeznek. Az egyes vizsgálatok kedvező eredményeit megfelelő tanúsítvány állapítja meg (270).

7.2. Funkcionális tanúsítvány

ADA_038

Az adapterre, illetve adaptert tartalmazó menetíró készülékre vonatkozó funkcionális tanúsítványt az adapter gyártója részére csak akkor lehet kiadni, ha az adott készülék az alábbi funkcionális alapvizsgálatok közül valamennyinek megfelelt.

Szám	Vizsgálat	Leírás	Kapcsolódó követelmények
1.	Adminisztratív vizsgálat
1.1.	Dokumentáció	Az adapter dokumentációjának helyessége
2.	Szemle
2.1.	Az adapter megfelelése a dokumentációnak
2.2.	Az adapter azonosítói/jelzései		ADA_026, ADA_027
2.3.	Az adapterhez felhasznált anyagok		163–167 ADA_025
2.4.	Ólomzárak elhelyezése		ADA_017, ADA_018, ADA_035
3.	Működési vizsgálatok
3.1.	A sebességimpulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé		ADA_013
3.2.	A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása		ADA_011, ADA_012
3.3.	A sebesség mérésének pontossága		022–026
4.	Környezeti vizsgálatok
4.1.	A gyártó által végzett vizsgálat eredményei	A gyártó környezeti vizsgálatának eredményei	ADA_020, ADA_021, ADA_022, ADA_023, ADA_024
5.	EMC-vizsgálatok
5.1.	Sugárzás-kibocsátás és szuszceptibilitás	a 2006/28/EK irányelv betartásának ellenőrzése	ADA_023
5.2.	A gyártó által végzett vizsgálat eredményei	A gyártó környezeti vizsgálatának eredményei	ADA_023

(1) HL L 65., 2006.3.7., 27. o.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/10

A BIZOTTSÁG 69/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard és az IAS 27 nemzetközi számviteli standard módosításai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008 májusában „A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke” címmel közzétette az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása és az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításait. Az IFRS 1 módosításai az első alkalmazók számára lehetővé teszik, hogy a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben vagy társult vállalkozásokban fennálló befektetés vélelmezett bekerülési értékeként az egyedi pénzügyi kimutatásokban az IFRS-ekre való áttérés időpontjára vonatkozó valós értéket vagy a befektetésnek az említett időpontra vonatkozó, a korábbi számviteli szabályozásnak megfelelő könyv szerinti értékét használják. A „bekerülési érték módszer” fogalommeghatározása kikerül az IAS 27-ből, ennek megfelelően a befektetőnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban jövedelemként kell megjelenítenie a leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól kapott osztalékot, még akkor is, ha az osztalékot az akvizíció előtti tartalékokból fizetik ki. Az IAS 27 módosításai azt is tisztázzák, hogy miként kell meghatározni a befektetés IAS 27 szerinti bekerülési értékét akkor, ha az anyavállalat oly módon szervezi át a csoport működési struktúráját, hogy saját anyavállalataként új gazdálkodó egységet alapít, amely az eredeti anyavállalat meglévő tőkeinstrumentumainak fejében saját tőkeinstrumentumok kibocsátásával ellenőrzést szerez az eredeti anyavállalat felett.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 1 és az IAS 27 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2.	Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3.	Az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 az IAS 27 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

2. cikk

Az IFRS 1 és az IAS 27 módosításait az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRS 1 és IAS 27

Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása és az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai – A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

AZ IFRS 1 A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELSŐ ALKALMAZÁSA STANDARD ÉS AZ IAS 27 KONSZOLIDÁLT ÉS EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK MÓDOSÍTÁSA

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

Az IFRS 1

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosítása

A 13. bekezdés (e) pontja után hozzáadásra kerül az (ea) pont. A 23. bekezdés után hozzáadásra kerül egy cím, valamint a 23A. és a 23B. bekezdés. A 25A. és a 34C. bekezdés módosul. A 44. bekezdés után hozzáadásra kerül egy cím és a 44A. bekezdés. A 47J. bekezdés után hozzáadásra kerül a 47K. bekezdés.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Felmentések más IFRS-ek alól

13.

A gazdálkodó egység az alábbi felmentések közül egyet vagy többet választhat:

…

ea)	leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetések (23A. és 23B. bekezdés)

…

Leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetések

23A.

Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard előírja, hogy amikor egy gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásokat készít, a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseit:

a)	bekerülési értéken vagy

b)	az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standard szerint számolja el.

23B.

Ha az első alkalmazó a 23A. bekezdés (a) pontjának megfelelően, bekerülési értéken értékel egy ilyen befektetést, akkor a befektetést az alábbi összegek valamelyikén kell megjelenítenie a nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó egyedi IFRS kimutatásában:

a)	Az IAS 27 standarddal összhangban meghatározott bekerülési értéken vagy

vélelmezett bekerülési értéken. Az ilyen befektetés vélelmezett bekerülési értéke egyenlő:

i.	a gazdálkodó egység IFRS-ekre történő áttérésének időpontjában érvényes, az egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő valós értékkel (amelyet az IAS 39 standard szerint határoznak meg) vagy

ii.	a korábbi számviteli szabályozás szerinti, ezen időpontra vonatkozó könyv szerinti értékkel.

Az első alkalmazó minden olyan leányvállalatba, közös vezetésű gazdálkodó egységbe és társult vállalkozásba történő befektetésére vonatkozóan megválaszthatja, hogy a fenti (i) vagy (ii) pontbeli módon értékeli-e befektetését, amelyek esetében a vélelmezett bekerülési értéken történő értékelés mellett dönt.

Korábban megjelenített pénzügyi instrumentumok megjelölése

25A.	Az IAS 39 standard megengedi…

Kivételek más IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól

Nem ellenőrző részesedések

34C.	Az első alkalmazónak a (2008-ban módosított) IAS 27 standard alábbi követelményeit kell alkalmaznia:

BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

A vélelmezett bekerülési érték használata leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseknél

44A.

Hasonlóan, ha egy gazdálkodó egység az egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó IFRS szerinti kimutatásában a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseknél vélelmezett bekerülési értéket használ (lásd a 23B. bekezdést), akkor a gazdálkodó egység első egyedi IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban közzé kell tenni:

a)	azoknak a befektetéseknek az összesített vélelmezett bekerülési értékét, amelyek tekintetében a vélelmezett bekerülési érték a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti érték;

b)	azoknak a befektetéseknek az összesített vélelmezett bekerülési értékét, amelyek tekintetében a vélelmezett bekerülési érték a valós érték; valamint

c)	a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értékekhez kapcsolódó módosítások összesített értékét.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

47K.

Az IAS 27

Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai (Az IFRS-ek módosítása által 2008 májusában módosított szöveg)

A 4. bekezdésből törlésre kerül a „bekerülés érték módszer” kifejezés. A 38. bekezdés után a standard kiegészül a 38A-38C. bekezdésekkel. A 45A. bekezdés után a standard kiegészül a 45B. és 45C. bekezdésekkel.

FOGALMAK

[A bekerülési érték módszer fogalma törlésre kerül.]

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉSEK EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSA

38A.	A gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredményben jeleníti meg az a leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól származó osztalékot, ha osztalékhoz való jogát megállapították.

38B.

Ha egy anyavállalat a csoportja felépítését egy új gazdálkodó egység alapításával olyan módon szervezi át, hogy az az alábbi feltételeknek megfeleljen:

a)	az új anyavállalat az eredeti anyavállalat meglévő tőkeinstrumentumaiért cserébe tőkeinstrumentumokat kibocsátva ellenőrzést szerez az eredeti anyavállalat fölött;

b)	az új és az eredeti csoport eszközei és kötelezettségei az átszervezést közvetlenül megelőzően és azt követően azonosak; valamint

c)	az eredeti anyavállalat tulajdonosai az átszervezést közvetlenül megelőzően és azt követően ugyanolyan abszolút és relatív részesedésekkel rendelkeznek az eredeti csoport és az új csoport nettó eszközeiben

és az új anyavállalat az egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredeti anyavállalatba történt befektetéseit a 38. bekezdés (a) pontjának megfelelően számolja el, akkor az új anyavállalat a bekerülési értéket az átszervezés időpontjára vonatkozó, az eredeti anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő sajáttőketételekben való részesedésének könyv szerinti értékén értékeli.

38C.

Hasonlóan, egy gazdálkodó egység, amely nem anyavállalat, a 38B. bekezdés feltételeinek megfelelően alapíthat egy új gazdálkodó egységet, a saját anyavállalataként. A 38B. bekezdés előírásai egy ilyen átszervezésre is ugyanúgy vonatkoznak. Ilyen esetekben az „eredeti anyavállalat” és az „eredeti csoport” kifejezéseken „eredeti gazdálkodó egység” értendő.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

45B.

A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, törölte bekerülési érték módszerének 4. bekezdésben szereplő meghatározását, és beiktatta a 38A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyúttal az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 standard vonatkozó módosításait is alkalmaznia kell.

45C.

A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, beiktatta a 38B. és a 38C. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a bekezdéseket előretekintően, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban történő átszervezésekre kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ezen felül a gazdálkodó egység választhatja a 38B. és 38C. bekezdések visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását az azon bekezdések hatókörébe eső múltbeli átszervezésekre is. Ha azonban a gazdálkodó egység egy átszervezést a 38B. vagy 38C. bekezdésnek való megfelelés érdekében újra megállapít, akkor az összes ezt követő, ezen bekezdések hatókörébe eső átszervezést köteles újra megállapítani. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza ezeket a bekezdéseket, ezt a tényt közzé kell tennie.

Függelék

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egység akkor köteles az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 standard alábbi módosításait alkalmazni, ha alkalmazza az IAS 27 standard 4. és 38A. bekezdéseinek kapcsolódó módosításait.

IAS 18 Bevételek

A1. Az IAS 18 standard az alábbiak szerint módosul.

A 32. bekezdés módosul és a 38. bekezdés hozzáadásra kerül a következőképpen.

32. Amikor ki nem fizetett kamat halmozódott fel a kamatozó befektetés beszerzése előtt, a később kapott kamatot megosztják az akvizíció előtti és utáni időszakok között; csak az akvizíció utáni részt számolják el bevételként.

38. A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard, valamint az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, módosította a 32. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az IAS 27 standard 4. és 38A. bekezdésében szereplő, kapcsolódó módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor egyúttal a 32. bekezdésben szereplő módosítást is alkalmaznia kell.

IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

A2. Az IAS 21 standard 49. bekezdése a következőképpen módosul:

49.

Egy gazdálkodó egység a külföldi érdekeltségben meglévő részesedését elidegenítheti vagy részben elidegenítheti értékesítés, felszámolás, tőke visszafizetés vagy az adott gazdálkodó egység teljes vagy részleges elhagyása által. A külföldi érdekeltség könyv szerinti értékének leírása, vagy a saját veszteségei miatt, vagy, mert a befektető értékvesztést jelenített meg, nem jelent részleges elidegenítést. Ennek megfelelően, az árfolyamnyereség vagy -veszteség semmilyen részét nem sorolják át az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe a leírás időpontjában.

IAS 36 Eszközök értékvesztése

A3. Az IAS 36. standard 12. bekezdésének (g) pontja után hozzáadásra kerül egy cím és a (h) pont. A 140C. bekezdés után a standard a 140D. bekezdéssel egészül ki.

12. Annak felmérésénél, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy egy eszköz értékvesztett lehet, a gazdálkodó egységnek legalább a következő jelzéseket kell figyelembe vennie:

…

Leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól kapott osztalék

egy leányvállalatban, közös vezetésű gazdálkodó egységben vagy társult vállalkozásban fennálló befektetés tekintetében a befektető a befektetésből származó osztalékot számol el, és bizonyítható, hogy

i.	az egyedi pénzügyi kimutatásokban megjelenő befektetés könyv szerinti értéke meghaladja a befektetést befogadó konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő nettó eszközeinek – beleértve a kapcsolódó goodwillt is – könyv szerinti értékeit; vagy

ii.	az osztalék a megállapításának időszakában meghaladja a leányvállalat, közös vezetésű gazdálkodó egység vagy társult vállalkozás teljes átfogó jövedelmét.

140D. A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard, valamint az IAS 27 standard módosításai), amelyet 2008. májusában hirdettek ki, beiktatta a 12. bekezdés (h) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra köteles alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az IAS 27. standard 4. és 38A. bekezdésében szereplő, kapcsolódó módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor egyúttal a 12. bekezdés (h) pontjában szereplő módosítást is alkalmaznia kell.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/16

A BIZOTTSÁG 70/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008 májusában a nemzetközi számviteli standardok karcsúsítását és pontosítását célzó éves felülvizsgálat keretében közzétette a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításait (a továbbiakban: Javítás). A két részből álló Javítás a hatályos nemzetközi számviteli standardok 35 módosítását tartalmazza; az I. rész azokat, amelyek a bemutatás, megjelenítés, vagy értékelés céljából hoznak számviteli változásokat, a II. rész pedig azokat, amelyek terminológiai vagy szerkesztési okokból váltak szükségessé.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy a Javítás megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az IFRS 5 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2.	Az IAS 1, IAS 8, IAS 10, IAS 16, IAS 19, IAS 20, IAS 23, IAS 27, IAS 28, IAS 29, IAS 31, IAS 34, IAS 36, IAS 38, IAS 39, IAS 40 és IAS 41 nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3.	Az IFRS 1 az IFRS 5 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

4.	Az IAS 7 az IAS 16 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

5.	Az IFRS 7 és az IAS 32 az IAS 28 és az IAS 31 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

6.	Az IAS 16 az IAS 40 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

7.	Az IAS 41 az IAS 20 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

8.	Az IFRS 5, az IAS 2 és az IAS 36 az IAS 41 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikk 2. és 4–8. pontjában említett standardok módosításait minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

Az 1. cikk 1. és 3. pontjában említett standardok módosításait minden társaságnak legkésőbb a 2009. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításai

AZ IFRS-EK JAVÍTÁSAI

I. RÉSZ

Az IFRS 5

Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosítása

A standard kiegészül a 8A., a 36A. és a 44C. bekezdéssel.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (VAGY ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTOK) ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTÉSE

8A.

Az a gazdálkodó egység, amely egy leányvállalata feletti ellenőrzésének elvesztését jelentő értékesítési terv mellett kötelezte el magát, köteles az adott leányvállalat valamennyi eszközét és kötelezettségét értékesítésre tartottá minősíteni, ha a 6–8. bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység az értékesítést követően a korábbi leányvállalatában megtart-e nem ellenőrző részesedést vagy sem.

A megszűnt tevékenységek bemutatása

36A.

Az a gazdálkodó egység, amely egy leányvállalata feletti ellenőrzésének elvesztését jelentő értékesítési terv mellett kötelezte el magát, köteles a 33–36. bekezdésben előírt információkat közzétenni, ha a leányvállalat olyan elidegenítési csoport, amely megfelel a megszűnt tevékenységek 32. bekezdés szerinti definíciójának.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

44C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai beiktatták a 8A. és a 36A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. A gazdálkodó egység azonban csak akkor alkalmazhatja ezeket a módosításokat a 2009. július 1-je előtt kezdődő éves időszakokra, ha a (2008 májusában módosított) IAS 27 standardot is alkalmazza. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat 2009. július 1-je előtt alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egység a módosításokat az IFRS 5 standard első alkalmazási időpontjától kezdve előretekintően köteles alkalmazni, figyelemmel a (2008 májusában módosított) IAS 27 standard 45. bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésekre.

Függelék az IFRS 5 standard módosításaihoz

Az IFRS 1 standard módosításai

A gazdálkodó egységnek az IFRS 1 standard ezen módosításait akkor kell alkalmaznia, ha az IFRS 5 standard kapcsolódó módosításait alkalmazza.

IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

A 34C. bekezdés (c) pontja módosul, és a standard kiegészül a 47L. bekezdéssel.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Kivételek más IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól

Nem ellenőrző részesedések

34C.

Az első alkalmazónak a (2008-ban módosított) IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard alábbi követelményeit előretekintően kell alkalmaznia, az IFRS-ekre való áttérés időpontjától:

(a)

…

(c)	a 34–37. bekezdésben foglalt követelmények a leányvállalat feletti ellenőrzés elvesztésének elszámolására, és az IFRS 5 standard 8A. bekezdésében foglalt kapcsolódó követelmények.

…

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

47L.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 34C. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység a (2008-ban módosított) IAS 27 standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor ezeket a módosításokat az adott korábbi időszakra is alkalmaznia kell.

A (2007-ben módosított) IAS 1

A pénzügyi kimutatások prezentálása nemzetközi számviteli standard módosításai

A 68. és a 71. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 139C. bekezdéssel.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

Forgóeszközök

68.

A gazdálkodó egység működési ciklusa az eszközök feldolgozásra történő megszerzése, valamint azok pénzeszközért vagy pénzeszköz-egyenértékesekért való realizálása közötti időszakot jelenti. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni. A forgóeszközök közé tartoznak a szokásos működési cikluson belül értékesítésre, felhasználásra és realizálásra kerülő eszközök (pl. készletek és vevőkövetelések) még akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. A forgóeszközök közé tartoznak továbbá az elsősorban kereskedési céllal tartott eszközök (például némely, az IAS 39 standard alapján kereskedési céllal tartottá minősített pénzügyi eszköz), továbbá a befektetett pénzügyi eszközök rövid lejáratú része.

Rövid lejáratú kötelezettségek

71.

Más rövid lejáratú kötelezettségeket nem a szokásos működési ciklus részeként egyenlítenek ki, de a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes a kiegyenlítésük, vagy azokat elsődlegesen kereskedési céllal tartják. Példaként említhető némely, az IAS 39 standard alapján kereskedési céllal tartottá minősített pénzügyi kötelezettség, a folyószámlahitelek, a hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 12 hónapon belül esedékes része, az osztalék-kötelezettségek, a nyereségadók, valamint az egyéb nem-szállítói kötelezettségek. A hosszú távú finanszírozást biztosító pénzügyi kötelezettségek (azaz amelyek nem képezik részét a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során felhasznált működő tőkének), és amelyek a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül nem válnak esedékessé, a 74. és a 75. bekezdést is figyelembe véve hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülnek.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

139C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 68. és a 71. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 16

Ingatlanok, gépek és berendezések nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6. és a 69. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 68A. és a 81D. bekezdéssel.

FOGALMAK

6.	A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak: … A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. …

KIVEZETÉS

68A.

Az a gazdálkodó egység azonban, amely rendes tevékenysége keretében rutinszerűen értékesít másoknak történő bérbeadás céljára tartott ingatlanokat, gépeket és berendezéseket, köteles az ilyen eszközeit a készletekbe azon időpontbeli könyv szerinti értéken átvezetni, amikor bérbeadásuk megszűnik, és értékesítésre tartottá válnak. Az ilyen eszközök értékesítéséből származó bevételeket az IAS 18 Bevételek standarddal összhangban kell elszámolni. Az IFRS 5 standard nem alkalmazható, ha a rendes működés keretében értékesítésre tartott eszközöket a készletek közé vezetnek át.

69.

Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tétele elidegenítése számos különböző módon történhet (pl. értékesítés, pénzügyi lízingbe adás vagy adományozás). Az eszköz elidegenítési időpontjának meghatározásánál a gazdálkodó egység az IAS 18 standardban meghatározott, az áruk értékesítéséből származó bevétel megjelenítésére vonatkozó kritériumokat alkalmazza. Az IAS 17 szabályozza a visszlízing formájában megvalósuló elidegenítést.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

81D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 6. és a 69. bekezdést, és beiktatták a 68A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és ezzel egyidejűleg az IAS 7 Cash flow kimutatások standard módosításait is alkalmaznia kell.

Függelék az IAS 16 standard módosításaihoz

Az IAS 7 standard módosításai

A gazdálkodó egységnek az IAS 7 standard ezen módosításait akkor kell alkalmaznia, ha az IAS 16 standard kapcsolódó módosításait alkalmazza.

IAS 7 Cash flow kimutatások

A 14. bekezdés módosul. A standard kiegészül az 55. bekezdéssel.

14.

A működési …

…

Néhány tranzakció, mint például egy üzem értékesítése, olyan nyereséggel vagy veszteséggel járhat, amelyet az eredményben számolnak el. Az ilyen tranzakciókból származó cash flow-k befektetési tevékenységekből származó cash flow-k. Ugyanakkor az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 68A. bekezdése szerinti, bérbeadás céljára, majd értékesítésre tartott eszközök gyártása vagy beszerzése miatti készpénzkifizetések működési tevékenységekből származó cash flow-k. A bérbeadásból és azt követő értékesítésből származó készpénzbevételek szintén működési tevékenységekből származó cash flow-nak minősülnek.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

55.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 14. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és az IAS 16 standard 68A. bekezdését is alkalmaznia kell.

Az IAS 19

Munkavállalói juttatások nemzetközi számviteli standard módosításai

A 7. bekezdés, a 8. bekezdés (b) pontja, a 32B., a 97., a 98., a 111. és a 160. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 111A. és a 159D. bekezdéssel.

FOGALMAK

…

A rövid távú munkavállalói juttatások olyan (a végkielégítéstől eltérő) munkavállalói juttatások, amelyeket annak az időszaknak a lezárását követő tizenkét hónapon belül kell kiegyenlíteni, amelyben a munkavállaló a kapcsolódó munkát elvégezte.

…

Az egyéb hosszú lejáratú munkavállalói juttatások olyan (a munkaviszony megszűnése utáni juttatásoktól és a végkielégítéstől eltérő) munkavállalói juttatások, amelyeket nem kell kiegyenlíteni annak az időszaknak a lezárását követő tizenkét hónapon belül, amelyben a munkavállaló a vonatkozó munkát elvégezte.

…

A program eszközeinek hozama a program eszközeiből származó kamat, osztalékok és egyéb bevétel, valamint a program eszközeinek realizált és nem realizált nyeresége vagy vesztesége, csökkentve a program adminisztrációjának költségeivel (a meghatározott juttatási kötelem értékeléséhez használt aktuáriusi feltételezésekben foglalt költségek kivételével), és csökkentve a maga a program által fizetendő bármely adóval.

…

A múltbeli szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a munkavállalók megelőző időszaki szolgálatával kapcsolatos változása, amely a tárgyidőszakban a munkaviszony megszűnése utáni juttatások vagy egyéb hosszú lejáratú munkavállalói juttatások létrehozásából vagy változtatásából származik. A múltbeli szolgálat költsége lehet pozitív (ha a juttatásokat úgy vezetik be vagy változtatják meg, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke növekszik) vagy negatív (ha a már meglévő juttatások úgy változnak, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke csökken).

RÖVID TÁVÚ MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

A rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak többek között:

(b)	az olyan rövid távú fizetett távollétek (mint például a fizetett éves szabadság és a fizetett betegszabadság), amikor a távollétek térítését a munkavállalók által nyújtott kapcsolódó munkavállalói szolgálat időszakának végét követő 12 hónapon belül kell kiegyenlíteni;

A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE UTÁNI JUTTATÁSOK: A MEGHATÁROZOTT HOZZÁJÁRULÁSI PROGRAMOK ÉS A MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

Több munkáltatós programok

32B.

Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard megköveteli, hogy a gazdálkodó egység bizonyos függő kötelezettségekről információt tegyen közzé. Egy több munkáltatós programmal összefüggésben függő kötelezettség keletkezhet például:

…

A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE UTÁNI JUTTATÁSOK: MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK

Múltbeli szolgálat költsége

97.

Múltbeli szolgálat költsége akkor keletkezik, amikor a gazdálkodó egység egy új, a múltbeli szolgálathoz juttatásokat rendelő meghatározott juttatási programot vezet be, vagy egy már meglévő program alapján, a múltbeli szolgálat miatt fizetendő juttatásokban változtatásokat eszközöl. Az ilyen változtatások olyan munkavállalói szolgálat ellenértékét jelentik, amelyet abban az időszakban végeznek el, amíg az ezekre a juttatásokra való jogosultságot megszolgálják. Ezért a gazdálkodó egység a múltbeli szolgálat költségét erre az időszakra vonatkozóan jeleníti meg, függetlenül attól, hogy a költség korábbi időszakban teljesített munkavállalói szolgálathoz tartozik. A gazdálkodó egység a múltbeli szolgálat költségét a módosítás miatti kötelezettség változásaként értékeli (lásd 64. bekezdést). A múltbeli szolgálat költsége akkor lesz negatív, ha gazdálkodó egység úgy változtatja meg a múltbeli szolgálat fejében fizetett juttatásokat, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke csökken.

98.

A múltbeli szolgálat költsége nem tartalmazza:

(a)	a tényleges és a korábban feltételezett fizetésemelések közötti eltérések hatását a korábbi években elvégzett szolgálat után járó juttatási kötelemre (ilyenkor nem keletkezik múltbeli szolgálat költsége, mivel az aktuáriusi feltételezések figyelembe veszik a várható fizetéseket);

(b)	a nem kötelező nyugdíjemelések alulbecsléseit és felülbecsléseit, amikor a gazdálkodó egységnek vélelmezett kötelme van ilyen emelések megtételére (ilyenkor nem keletkezik múltbeli szolgálat költsége, mivel az aktuáriusi feltételezések figyelembe veszik az ilyen emeléseket);

(c)

a juttatások olyan emelésére vonatkozó becsléseket, amelyek a pénzügyi kimutatásokban már megjelenített aktuáriusi nyereségek miatt keletkeznek, amennyiben a gazdálkodó egység köteles, akár a program formális feltételei (vagy az ezen túlmenő vélelmezett kötelem), akár jogszabályi előírás alapján a programban keletkező esetleges többletet a program tagjai javára felhasználni, még akkor is, ha a juttatás növekedése még nem került formálisan rögzítésre (a kötelem ennek eredményeként bekövetkező növekedése aktuáriusi veszteség, nem pedig múltbeli szolgálat költsége, lásd 85. bekezdés (b) pontját);

(d)

a megszolgált juttatások növekedését, amikor a munkavállalók új, vagy emelt juttatások hiányában teljesítik a megszolgálási követelményeket (nincs múltbeli szolgálat költsége, mivel a gazdálkodó egység a juttatás becsült költségét tárgyidőszaki szolgálat költségeként számolta el a szolgálat végzésével párhuzamosan); és

(e)	a program olyan módosításainak hatását, amelyek a jövőbeni szolgálatok után járó juttatások összegét csökkentik (megszorítás).

Megszorítások és rendezések

111.

Megszorítás akkor következik be, amikor egy gazdálkodó egység:

(a)	vagy bizonyíthatóan elkötelezte magát, hogy a programban érintett munkavállalók számát jelentősen csökkenti; vagy

(b)	úgy módosítja a meghatározott juttatási program feltételeit, hogy a jelenlegi munkavállalók által elvégzendő jövőbeli szolgálat egy jelentős eleme már nem jogosít fel a juttatásra, vagy csak csökkentett juttatásra jogosít.

A megszorítás bekövetkezhet egy elszigetelt esemény miatt, mint amilyen az üzembezárás, egy tevékenység megszüntetése, vagy egy juttatási program megszüntetése vagy felfüggesztése vagy olyan mértékű csökkentése, amennyire a jövőbeli fizetésemelések a múltbeli szolgálatért fizetendő juttatásokhoz kapcsolódnak. A megszorítások gyakran kapcsolódnak átszervezéshez. Ilyen esetben a gazdálkodó egységnek a megszorítást ugyanakkor kell elszámolnia, amikor a kapcsolódó átszervezést.

111A.

Ha egy program módosulása folytán csökkennek a juttatások, akkor csak a csökkenés jövőbeli szolgáltatásokra kifejtett hatása minősül megszorításnak. Bármilyen csökkenés múltbeli szolgálatokra kifejtett hatása negatív múltbeli szolgálati költségnek minősül.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

159D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 7. bekezdést, a 8. bekezdés (b) pontját, a 32B., a 97., a 98. és a 111. bekezdést, és beiktatták a 111A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 7. bekezdés, a 8. bekezdés (b) pontja és a 32B. bekezdés módosításait a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egységnek a 97., a 98., a 111. és a 111A. bekezdés módosításait a juttatásokban 2009. január 1-jén vagy azt követően bekövetkező változásokra kell alkalmaznia.

160.

Az IAS 8 standard akkor alkalmazandó, amikor a gazdálkodó egység a 159–159D. bekezdésben foglalt módosítások miatt megváltoztatja számviteli politikáját. Ezen módosítások – az IAS 8 standard követelményei szerinti – visszamenőleges hatályú alkalmazásakor a gazdálkodó egység ezeket a változásokat úgy kezeli, mintha azokat a standard többi rendelkezésének alkalmazásával egyidejűleg már alkalmazta volna. Ez alól kivételt képez az, hogy a gazdálkodó egység közzéteheti a 120A. bekezdés (p) pontjában előírt összegeket, mivel ezeket az összegeket minden egyes éves időszakra előretekintően határozzák meg a pénzügyi kimutatásokban bemutatott legelső olyan éves időszaktól kezdve, amelyben a gazdálkodó egység első alkalommal alkalmazza a 120A. bekezdés módosításait.

Az IAS 20

Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele nemzetközi számviteli standard módosításai

A 37. bekezdés törlésre kerül. A standard kiegészül a 10A. és a 43. bekezdéssel.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

10A.

A piaci kamatnál alacsonyabb kamatú állami kölcsönből származó haszon állami támogatásként kezelendő. A kölcsönt az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban kell megjeleníteni és értékelni. A piaci kamatnál alacsonyabb kamatból eredő haszon a kölcsön IAS 39 standard szerint meghatározott kezdeti könyv szerinti értéke és a kapott jövedelmek közötti különbsége. Ezt a hasznot a jelen standard szerint kell elszámolni. A gazdálkodó egység köteles figyelembe venni mindazokat a feltételeket és kötelmeket, amelyeket teljesített vagy teljesítenie kell, amikor azon költségeket határozza meg, amelyeket a kölcsön haszna kompenzálni szándékozik.

ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS

37.

[Törölve]

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

43.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai törölték a 37. bekezdést, és beiktatták a 10A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kapott állami kölcsönökre kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

A (2007-ben átdolgozott) IAS 23

Hitelfelvételi költségek nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 29A. bekezdéssel.

FOGALMAK

A hitelfelvételi költségek lehetnek:

(a)	az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardban leírt effektív kamatláb módszerrel számított kamatráfordítások;

(b)

[törölve]

(c)

[törölve]

(d)	az IAS 17 Lízingek standardnak megfelelően megjelenített pénzügyi lízingekkel kapcsolatos finanszírozási költségek; és

(e)	külföldi pénznemben felvett hitelekből eredő árfolyam-különbözetek, amennyiben ezek a kamatköltségek korrekciójának tekinthetők.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

29A.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 6. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 27

Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard módosításai

A 37. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 43A. bekezdéssel.

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉSEK ELSZÁMOLÁSA AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN

37.

Ha egy gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásokat készít, akkor a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseit:

(a)	bekerülési értéken kell elszámolnia, vagy

(b)	az IAS 39 standard szerint kell elszámolnia.

A gazdálkodó egységnek a befektetések egyes csoportjaira azonos elszámolást kell alkalmaznia. A bekerülési értéken elszámolt befektetéseket az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján kell elszámolni, ha az IFRS 5 standard szerint értékesítésre tartottaknak minősítették (vagy olyan elidegenítési csoportba tartozónak, amely értékesítésre tartottnak minősül). Az IAS 39 standard szerint elszámolt befektetések értékelése ilyen körülmények között nem változik.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

43A.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 37. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia attól a naptól kezdve, amikor az IFRS 5 standardot először alkalmazta. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 28

Társult vállalkozásokban lévő befektetések nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 1. és a 33. bekezdés, valamint a 41. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül a 41C. bekezdéssel.

HATÓKÖR

A jelen standardot kell alkalmazni a társult vállalkozásokban lévő befektetések elszámolására. A standard nem vonatkozik azonban az alábbi gazdálkodó egységek által birtokolt olyan társult vállalkozásokban lévő befektetésekre:

(a)	kockázati tőkebefektető szervezetek, vagy

(b)	befektetési alapok, zártvégű alapok, vagy más hasonló gazdálkodó egységek, ideértve a befektetéshez kapcsolt biztosítási alapokat is

amelyeket a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelölnek meg, vagy kereskedési céllal tartottnak minősítenek, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban számolnak el. Az ilyen befektetéseket az IAS 39 szerint valós értéken kell értékelni, a valós érték változásait a változás időszakának eredményében jelenítve meg. Az ilyen befektetést birtokló gazdálkodó egység köteles a 37. bekezdés (f) pontjában előírtakat közzétenni.

A TŐKEMÓDSZER ALKALMAZÁSA

Értékvesztés miatti veszteségek

33.

Mivel a társult vállalkozásban lévő befektetés könyv szerinti értékének részét képező goodwillt nem elkülönítve jelenítik meg, azt nem vizsgálják elkülönülten értékvesztés szempontjából a goodwill értékvesztési vizsgálatára vonatkozóan az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardban szereplő előírások alkalmazásával. Ehelyett – mintegy külön eszközként – a befektetés teljes könyv szerinti értékét vizsgálják értékvesztés szempontjából az IAS 36 szerint úgy, hogy összehasonlítják a megtérülő összeget (a használati érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül a magasabb) a könyv szerinti értékkel, amikor az IAS 39-ben szereplő előírások alkalmazása azt jelzi, hogy a befektetés értékvesztett lehet. Az ilyen körülmények között kimutatott értékvesztés nem rendelendő semmilyen olyan eszközhöz, ideértve goodwillt is, amely a társult vállalkozásban lévő befektetés könyv szerinti értékének részét képezi. Ennek megfelelően, ezen értékvesztés miatti veszteség visszaírását az IAS 36 standard szerint kell elszámolni olyan mértékben, amilyen mértékig a befektetés megtérülő értéke növekszik a későbbiekben. A befektetés használati értékének meghatározásánál a gazdálkodó egység felbecsüli:

(a)

…

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

41C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 1. és a 33. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard 3. bekezdésének, az IAS 31 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Az IAS 31

Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 1. bekezdés, valamint az 58. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül az 58B. bekezdéssel.

HATÓKÖR

A jelen standardot kell alkalmazni a közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek elszámolására, valamint a közös vállalkozás eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek és ráfordításainak a közös vállalkozás tulajdonosainak és befektetőinek pénzügyi kimutatásaiban való bemutatására, függetlenül attól, hogy a közös vállalkozási tevékenység milyen szerkezetben vagy formában valósul meg. Ugyanakkor, a standard nem vonatkozik a közös vezetésű vállalkozásokban meglévő olyan érdekeltségekre, amelyek tulajdonosai:

(a)	kockázati tőkebefektető szervezetek, vagy

(b)	befektetési alapok, zártvégű alapok, vagy más hasonló gazdálkodó egységek, ideértve a befektetéshez kapcsolt biztosítási alapokat is,

ha azokat a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelölnek meg, vagy kereskedési céllal tartottnak minősítenek, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban számolnak el. Az ilyen befektetéseket az IAS 39 szerint valós értéken kell értékelni, a valós érték változásait a változás időszakának eredményében jelenítve meg. Az ilyen érdekeltséget birtokló tulajdonos köteles az 55. és 56. bekezdésben előírtakat közzétenni.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

58B.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 1. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard 3. bekezdésének, az IAS 28 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Függelék az IAS 28 és IAS 31 standard módosításaihoz

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egységek az IFRS 7 és az IAS 32 standard ezen függelékbeli módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 28. és 31 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek

A 3. bekezdés (a) pontja módosul. A standard kiegészül a 44D. bekezdéssel.

HATÓKÖR

A jelen IFRS-t kell alkalmazni valamennyi gazdálkodó egység valamennyi típusú pénzügyi instrumentumára, kivéve:

(a)

az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások, az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések, vagy az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardok alapján elszámolt leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban meglévő érdekeltségeket. Egyes esetekben azonban az IAS 27, az IAS 28 vagy az IAS 31 megengedi a gazdálkodó egységnek, hogy a leányvállalatban, társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő érdekeltséget az IAS 39 használatával számolja el; ezekben az esetekben a jelen IFRS követelményeit kell alkalmazni. A gazdálkodó egységeknek a jelen IFRS-t kell alkalmazniuk minden olyan származékos termékre is, amelyek leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódnak, kivéve, ha a származékos termék megfelel a tőkeinstrumentum IAS 32-ben található fogalmának.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

44D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 3. bekezdés (a) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IAS 28 standard 1. bekezdésének, az IAS 31 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás

A 4. bekezdés (a) pontja, valamint a 96. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül a 97D. bekezdéssel.

HATÓKÖR

A jelen standardot kell alkalmazni valamennyi gazdálkodó egység valamennyi típusú pénzügyi instrumentumára, kivéve:

(a)

az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások, az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések, vagy az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardok alapján elszámolt leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban meglévő érdekeltségeket. Egyes esetekben azonban az IAS 27, az IAS 28 vagy az IAS 31 megengedi a gazdálkodó egységnek, hogy a leányvállalatban, társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő érdekeltséget az IAS 39 használatával számolja el; ezekben az esetekben a jelen IFRS követelményeit kell alkalmazni. A gazdálkodó egységeknek ezt a standardot kell alkalmazniuk minden olyan származékos termékre is, amely leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódik.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

97D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 standard 3. bekezdésének, az IAS 28 standard 1. bekezdésének és az IAS 31 standard 1. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Az IAS 29

Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6., a 15. és a 19. bekezdés módosul. Ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÚJRA-MEGÁLLAPÍTÁSA

Azok a gazdálkodó egységek, amelyek a pénzügyi kimutatásokat az eredeti bekerülési érték-alapú számvitel alapján készítik, ennek során nem veszik figyelembe sem az általános árszintben bekövetkezett változásokat, sem a megjelenített eszközök vagy kötelezettségek specifikus áremelkedését. Ez alól kivételt képeznek azok az eszközök és kötelezettségek, amelyeket a gazdálkodó egység köteles valós értéken értékelni vagy saját választása alapján értékel valós értéken. Például az ingatlanok, gépek és berendezések valós értékre átértékelhetők, a biológiai eszközöket pedig általában valós értéken kell értékelni. Mindazonáltal néhány gazdálkodó egység olyan jelenlegi érték megközelítés alapján készíti pénzügyi kimutatásait, amely a birtokolt eszközök specifikus árváltozásainak hatását tükrözi.

15.

A legtöbb nem-monetáris tételt bekerülési értéken vagy értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken tartják nyilván; ezért ezek a tételek a megszerzésük időpontjában érvényes értékükön vannak kifejezve. Az egyes tételek újra-megállapított bekerülési értékét vagy értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét úgy határozzák meg, hogy a megszerzés időpontja és a beszámolási időszak vége közötti árindex-változást alkalmazzák a tételek eredeti bekerülési értékére és a halmozott értékcsökkenésre. Például az ingatlanok, gépek és berendezések, a befektetések, a nyersanyag- és árukészletek, a goodwill, a szabadalmak, a védjegyek és a hasonló eszközök értéke beszerzésük időpontjától újra-megállapításra kerül. A félkész- és késztermék-készletek értéke attól az időponttól kerül újra-megállapításra, amikor beszerzésük és átalakításuk költségei felmerültek.

19.

A nem-monetáris tétel újra-megállapított értékét a vonatkozó IFRS-eknek megfelelően csökkentik, ha az meghaladja a megtérülő értékét. Például az ingatlanok, gépek és berendezések, a goodwill, a szabadalmak és a védjegyek újra-megállapított értékét a megtérülő értékre és a készletek újra-megállapított értékét a nettó realizálható értékre csökkentik.

Az IAS 36

Eszközök értékvesztése nemzetközi számviteli standard módosítása

A 134. bekezdés e) pontja módosul. A standard kiegészül a 140C. bekezdéssel.

KÖZZÉTÉTEL

A goodwillt vagy határozatlan hasznos időtartamú immateriális javakat tartalmazó pénztermelő egységek megtérülő értékének megállapításához felhasznált becslések

134.

A gazdálkodó egységnek az alábbi (a)–(f) pontokban meghatározott információkat valamennyi olyan pénztermelő egységre (egységek csoportjára) vonatkozóan közzé kell tennie, amelyek esetében a hozzárendelt goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális javak könyv szerinti értéke jelentős a gazdálkodó egység goodwillje vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális javai teljes könyv szerinti értékéhez képest:

(e)

amennyiben az egység (egységek csoportja) megtérülő értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken alapul, az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték meghatározásának módszerét. Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték nem az adott egységre (egységcsoportra) vonatkozó megfigyelhető piaci áron alapul, az alábbi információkat is közzé kell tenni:

(i)	a vezetés által az értékesítés költségeivel csökkentett valós érték megállapításához felhasznált valamennyi főbb feltételezés leírását. A fő feltételezések azok, amelyekre az egység (egységcsoport) megtérülő értéke leginkább érzékeny.

(ii)

a vezetés által az egyes fő feltételezések értékeinek meghatározásához alkalmazott megközelítés leírását, bemutatva, hogy az adott értékek múltbeli tapasztalatokon alapulnak-e, vagy, ha alkalmazható, konzisztensek-e a külső információforrásokkal, és amennyiben nem, miben és miért térnek el a múltbéli tapasztalatoktól és külső információ forrásoktól.

Ha az értékesítés költségeivel csökkentett valós érték meghatározása diszkontált cash flow tervek segítségével történik, akkor a következő információkat is közzé kell tenni:

(iii)

azt az időszakot, amelyre a vezetőség a cash flow-kat tervezte,

(iv)	a cash flow tervek extrapolálásához használt növekedési ütemet,

(v)	a cash flow terveknél alkalmazott diszkontrátá(ka)t.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

140C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 134. bekezdés (e) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Az IAS 38

Immateriális javak nemzetközi számviteli standard módosításai

A 69., a 70. és a 98. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 69A. és 130D. bekezdéssel.

A RÁFORDÍTÁS ELSZÁMOLÁSA

69.

Egyes esetekben ráfordítás merül fel a gazdálkodó egység számára való jövőbeni gazdasági hasznok biztosítása céljából, de nem szereznek meg vagy állítanak elő olyan immateriális eszközt vagy más eszközt, amelyet meg lehetne jeleníteni. Áruszállítás esetén a gazdálkodó egység az ilyen kiadást akkor számolja el ráfordításként, amikor hozzáférési joga van ezen árukhoz. Szolgáltatásnyújtás esetén a gazdálkodó egység az ilyen kiadást akkor számolja el ráfordításként, amikor megkapja a szolgáltatást. Például a kutatási kiadást a felmerülése időpontjában számolják el ráfordításként (lásd az 54. bekezdést), kivéve, ha ahhoz egy üzleti kombináció részeként jutottak hozzá. Olyan egyéb ráfordítások, amelyeket felmerülésük időpontjában ráfordításként számolnak el, például:

(a)

…

(c)	a reklámra és promóciós tevékenységekre fordított ráfordítások (ideértve a postai megrendelő katalógusokat is).

(d)

…

69A.

Egy gazdálkodó egységnek akkor van hozzáférési joga az árukhoz, ha tulajdonolja őket. Hasonlóan, akkor is hozzáférési joga van az árukhoz, ha a szállító a szállítási szerződés feltételeinek megfelelően azokat létrehozta, és a gazdálkodó egység kérheti a leszállítást fizetésért cserébe. A szolgáltatás akkor tekinthető megkapottnak, ha a szállító a gazdálkodó egység részére történő nyújtásról szóló szerződésnek megfelelően teljesít, és nem pedig akkor, amikor a gazdálkodó egység azt más szolgáltatás nyújtásához – például az ügyfeleknek szóló reklám céljára – használja fel.

70.

A 68. bekezdés nem zárja ki, hogy a gazdálkodó egység egy adott előleget eszközként jelenítsen meg, amikor az árukért történő fizetés megelőzi az árukhoz való hozzáférés jogának megszerzését. Hasonlóan, a 68. bekezdés nem zárja ki, hogy a gazdálkodó egység egy adott előleget eszközként jelenítsen meg, amikor a szolgáltatásért történő fizetés megelőzi a szolgáltatás megkapását.

HATÁROZOTT HASZNOS ÉLETTARTAMÚ IMMATERIÁLIS JAVAK

Amortizációs időszak és amortizációs módszer

98.

Számos különböző amortizációs módszer alkalmazható egy eszköz értékcsökkenthető összegének az eszköz hasznos élettartama alatti szisztematikus alapon történő felosztására. E módszerek között van a lineáris módszer, a fokozatosan csökkenő egyenleg módszer és a termelési egységek módszer. Az alkalmazott módszert az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok felhasználásának várható ütemezése alapján választják ki, és azt valamennyi időszakra vonatkozóan konzisztens módon alkalmazzák, kivéve, ha a jövőbeni gazdasági hasznok hasznosításának várható ütemezésében változás áll be.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

130D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 69., a 70. és a 98. bekezdést, és beiktatták a 69A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 39

Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard módosításai

A 9., a 73. és az AG8. bekezdés módosul. A standard kiegészül az 50A. és a 108C. bekezdéssel.

FOGALMAK

9.	A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak: …

A pénzügyi instrumentumok négy kategóriájának fogalmai

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség olyan pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyik megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének:

(a)

kereskedési céllal tartottként került besorolásra. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kereskedési céllal tartottnak minősül, ha:

(i)	azt alapvetően közeljövőbeli továbbértékesítés vagy visszavásárlás céljára szerezték meg vagy vállalták fel;

(ii)	az a kezdeti megjelenítéskor egy olyan azonosítható pénzügyi instrumentumokból álló portfolió része, amelyeket együtt kezelnek, és amelyekkel kapcsolatban bizonyíték van a közelmúltbeli tényleges rövid távú nyereségszerzésre; vagy

(iii)

az egy származékos termék (kivéve az olyan származékos terméket, amely megjelölt és hatékony fedezeti instrumentum).

(b)

…

ÉRTÉKELÉS

Átsorolások

50A.

A körülmények alábbi változásai az 50. bekezdés alkalmazásában nem minősülnek átsorolásoknak:

(a)	egy származékos termék, amely előzőleg egy cash flow fedezeti vagy nettó befektetés fedezeti ügylet megjelölt és hatékony fedezeti instrumentuma volt, a továbbiakban már nem felel meg e célnak,

(b)	egy származékos termék egy cash flow fedezeti vagy nettó befektetés fedezeti ügylet megjelölt és hatékony fedezeti instrumentumává válik,

(c)	a pénzügyi eszközöket átsorolják, amikor egy biztosító társaság az IFRS 4 standard 45. bekezdésével összhangban megváltoztatja számviteli politikáját.

FEDEZETI ÜGYLETEK

Fedezeti instrumentumok

Minősített instrumentumok

73.

Fedezeti elszámolási célokra kizárólag azon instrumentumok jelölhetők meg fedezeti instrumentumként, amelyek a beszámolót készítő egységen kívüli (azaz a beszámoló által lefedett csoporton vagy különálló gazdálkodó egységen kívüli) felet is bevonnak. Bár egy konszolidált csoporton belüli különálló gazdálkodó egységek vagy egy gazdálkodó egységen belüli divíziók köthetnek fedezeti ügyleteket a csoporton belüli más gazdálkodó egységekkel vagy a gazdálkodó egységen belüli más divíziókkal, az ilyen csoporton belüli ügyleteket a konszolidáció során kiszűrik. Emiatt az ilyen fedezeti ügyletek a csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban nem felelnek meg a fedezeti elszámolás feltételeinek. Ugyanakkor azok a csoporton belüli gazdálkodó egységek egyedi vagy különálló pénzügyi kimutatásaiban megfelelhetnek a fedezeti elszámolás feltételeinek, feltéve, hogy azok a beszámoló által lefedett gazdálkodó egységen kívüliek.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

108C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 9., a 73. és az AG8. bekezdést, és beiktatták az 50A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A gazdálkodó egységnek a 9. és az 50A. bekezdés módosításait attól az időponttól kezdve és úgy kell alkalmaznia, amikortól és ahogyan a 2005. évi módosításokat a 105A. bekezdésben leírtak szerint alkalmazta. Valamennyi módosítás korábbi alkalmazása megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 39

Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardhoz fűzött alkalmazási útmutató módosítása

FOGALMAK (8. ÉS 9. BEKEZDÉSEK)

Effektív kamatláb

AG8.

Amennyiben a gazdálkodó egység megváltoztatja a fizetendő vagy befolyó összegekre vonatkozó becsléseit, a gazdálkodó egységnek a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi instrumentumok egy csoportja) könyv szerinti értékét módosítania kell, hogy az az aktuális és módosított becsült cash flow-kat tükrözze. A gazdálkodó egység a könyv szerinti értéket a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi instrumentum eredeti effektív kamatlábán számított jelenértéke kiszámításával számítja át, vagy – ha alkalmazható – a 92. bekezdéssel összhangban számított felülvizsgált effektív kamatlábon. A módosítást az eredményben jelenítik meg bevételként vagy ráfordításként. Ha egy pénzügyi eszköz az 50B., 50D. vagy az 50E. bekezdéssel összhangban átsorolásra kerül, és a gazdálkodó egység ezt követően a megnövekedett behajthatóság eredményeként megnöveli a jövőben befolyó összegekre vonatkozó becsléseit, ennek a növekedésnek a hatását az effektív kamatláb kiigazításaként kell megjeleníteni a becslés módosításának időpontjától, és nem az eszköznek a módosítás időpontjában fennálló könyv szerinti értékének kiigazításaként.

Az IAS 40

Befektetési célú ingatlan nemzetközi számviteli standard módosításai

A 8., 9., 48., 53., 54. és 57. bekezdés módosul. A 22. bekezdés törlésre kerül, és beiktatásra kerül az 53A., az 53B. és a 85B. bekezdés.

FOGALMAK

Az alábbiak példák a befektetési célú ingatlanra:

(a)

…

(e)	a befektetési célú ingatlanként való jövőbeni hasznosítás céljából építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan.

Az alábbiak példák a befektetési célú ingatlanok körébe nem tartozó és ezért a jelen standard hatókörén kívül eső tételekre:

(a)

…

(d)

[törölve]

(e)

…

ÉRTÉKELÉS A MEGJELENÍTÉSKOR

22.

[Törölve]

Valós érték modell

48.

Kivételes esetekben egyértelmű bizonyíték van arra akkor, amikor a gazdálkodó egység megszerez egy befektetési célú ingatlant (vagy akkor, amikor a használati cél megváltozása után egy meglévő ingatlan befektetési célú ingatlanná válik), hogy a valós értékre vonatkozó ésszerű becslések értéktartománya olyan széles lesz és a különféle kimenetelek valószínűségét olyan nehéz lesz megbecsülni, hogy az kizárja a valós értékre vonatkozó egyetlen becslés használhatóságát. Ez azt jelezheti, hogy az ingatlan valós értékét nem lehet folyamatosan megbízhatóan meghatározni (lásd az 53. bekezdést).

Képtelenség a valós érték megbízható mérésére

53.

Van egy olyan megcáfolható feltételezés, hogy egy gazdálkodó egység képes lesz folyamatosan megbízhatóan meghatározni egy befektetési célú ingatlan valós értékét. Kivételes esetekben ugyanakkor egyértelmű bizonyíték van arra akkor, amikor a gazdálkodó egység megszerez egy befektetési célú ingatlant (vagy akkor, amikor a használati cél megváltozása után egy meglévő ingatlan befektetési célú ingatlanná válik), hogy a gazdálkodó egység nem lesz képes folyamatosan megbízhatóan meghatározni a befektetési célú ingatlan valós értékét. Ez akkor, és csak akkor következik be, ha ritkán kerül sor összehasonlítható piaci ügyletekre és a valós értékre nézve nem állnak rendelkezésre alternatív (például a diszkontált cash flow előrejelzésekre alapozott) megbízható becslések. Ha egy gazdálkodó egység megállapítja, hogy egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg megbízhatóan, de az ingatlan elkészültekori valós értékét megbízhatóan meghatározhatónak véli, köteles az építés alatt álló befektetési célú ingatlant bekerülési értéken értékelni mindaddig, amíg vagy a valós érték megbízhatóan meghatározhatóvá válik, vagy az építés be nem fejeződik (a kettő közül a korábbi időpontig). Ha egy gazdálkodó egység megállapítja, hogy egy (nem építés alatt álló) befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg folyamatosan megbízhatóan, akkor a gazdálkodó egységnek az IAS 16 standardban meghatározott bekerülési érték modell alkalmazásával kell értékelnie az ilyen befektetési célú ingatlant. A befektetési célú ingatlan maradványértékét nullának kell feltételezni. A gazdálkodó egységnek a befektetési célú ingatlan elidegenítéséig kell alkalmaznia az IAS 16 standardot.

53A.

Amint egy gazdálkodó egység megbízhatóan meg tudja állapítani egy korábban bekerülési értéken értékelt, építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értékét, onnantól ezt az ingatlant valós értéken kell értékelnie. Amint ezen ingatlan építése befejeződik, feltételezni kell, hogy a valós értéke megbízhatóan megállapítható. Ha nem ez a helyzet, akkor az 53. bekezdéssel összhangban az ingatlant az IAS 16 standardban meghatározott bekerülési érték modell alkalmazásával kell elszámolni.

53B.

Azt a feltevést, hogy egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értéke megbízhatóan megállapítható, csak a kezdeti megjelenítéskor lehet cáfolni. Az a gazdálkodó egység, amely egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valamely tételét valós értéken értékelte, nem juthat arra a következtetésre, hogy a felépített befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg megbízhatóan.

54.

Azon kivételes esetekben, amikor a gazdálkodó egység – az 53. bekezdésben említett ok miatt – arra kényszerül, hogy egy befektetési célú ingatlant az IAS 16 standardban ismertetett bekerülési érték modell alkalmazásával értékeljen, az összes többi befektetési célú ingatlanját – ideértve az építés alatt álló befektetési célú ingatlanokat – valós értéken értékeli. Ilyen esetekben, annak ellenére, hogy a gazdálkodó egység egy meghatározott befektetési célú ingatlanra alkalmazhatja a bekerülési érték modellt, a gazdálkodó egységnek valamennyi fennmaradó ingatlan elszámolására továbbra is a valós érték modellt kell alkalmaznia.

ÁTSOROLÁSOK

57.

A befektetési célú ingatlanokhoz vagy azokból történő átsorolásokat akkor, és csak akkor lehet végrehajtani, ha a használatban változás áll be, amit alátámaszt:

(a)

…

(c)	a saját használat befejezése, a saját használatú ingatlanok közül a befektetési célú ingatlanokhoz történő átsoroláshoz; vagy

(d)	egy másik fél részére történő operatív lízing megkezdése, a készletek közül a befektetési célú ingatlanokhoz történő átsoroláshoz.

(e)

[törölve]

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

85B.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 8., a 9., a 48., az 53., az 54. és az 57. bekezdést, törölték a 22. bekezdést, és beiktatták az 53A. és az 53B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy 2009. január 1. előtti időponttól kezdve is alkalmazhatja az építés alatt álló befektetési célú ingatlanokra, feltéve ha az építés alatt álló befektetési célú ingatlanok valós értékeit azokban az időpontokban meghatározták. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 5. és 81E. bekezdésének módosításait.

Függelék az IAS 40 standard módosításaihoz

Az IAS 16 standard módosítása

A gazdálkodó egységek az IAS 16 standard ezen függelékbeli módosítását akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 40 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések

Az 5. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 81E. bekezdéssel.

5.	Amennyiben a gazdálkodó egység a befektetési célú ingatlanra az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard alapján a bekerülési érték modellt alkalmazza, a gazdálkodó egységnek a jelen standard szerinti bekerülési érték modellt kell alkalmaznia.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

81E.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 5. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás akkor megengedett, ha gazdálkodó egység egyidejűleg alkalmazza az IAS 40 standard 8., 9., 22., 48., 53., 53A., 53B., 54., 57. és 85B. bekezdésének módosításait. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 41

Mezőgazdaság nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 5., 6., 17., 20. és 21. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 60. bekezdéssel.

FOGALMAK

Mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A mezőgazdasági tevékenység biológiai eszközök értékesíthető biológiai eszközzé történő átalakulásának és betakarításának, vagy mezőgazdasági termékké vagy további biológiai eszközzé történő átalakításának menedzselése egy gazdálkodó egység által.

…

A mezőgazdasági tevékenység alá a tevékenységek széles skálája tartozik; például az állattenyésztés, az erdészet, az egynyári vagy évelő növények termesztése, gyümölcsösök és ültetvények művelése, virágkertészet és vízi kultúrák (ideértve a haltenyésztést). A fenti sokrétű tevékenységeknek vannak bizonyos közös jellemzői:

(a)

…

(c)

A változás értékelése. A biológiai átalakulás vagy betakarítás által létrehozott minőségi (például a genetikai érték, a sűrűség, az érettség, a zsírréteg, a fehérjetartalom és a rosterősség) vagy mennyiségi (például az utódok, a súly, a köbméter, a rosthosszúság vagy -átmérő, és a csíraszám) változás mérése és figyelemmel kísérése egy rutinmenedzselési feladat.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

17.

Ha egy biológiai eszköznek vagy mezőgazdasági terméknek aktív piaca van annak pillanatnyi helyén és állapotában, az adott piacon jegyzett ár szolgál megfelelő alapként az adott eszköz valós értékének meghatározásához. Ha egy gazdálkodó egység különböző aktív piacokon mozoghat, a gazdálkodó egység a legrelevánsabb piacot használja. Ha például egy gazdálkodó egység két aktív piacon mozoghat, a várhatóan igénybe vett piacon érvényes árat alkalmazza.

20.

Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre piac által meghatározott árak vagy értékek egy biológiai eszközre annak pillanatnyi állapotában. Ilyen körülmények között a gazdálkodó egység az eszközből származó várható nettó cash flow-knak a piac által meghatározott aktuális kulccsal diszkontált jelenértékét alkalmazza a valós érték meghatározásánál.

21.

A várható nettó cash flow-k jelenértéke kiszámításának célja a biológiai eszköz valós értékének meghatározása annak pillanatnyi helyén és állapotában. A gazdálkodó egység ezt veszi figyelembe az alkalmazandó diszkontráta meghatározásakor és a várható nettó cash flow-k becslésekor. A várható nettó cash flow-k jelenértékének meghatározása során a gazdálkodó egység figyelembe veszi azokat a nettó cash flow-kat, amelyeket az eszköztől annak legfontosabb piacán a piaci szereplők elvárnak.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

60.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 5., 6., 17., 20. és 21. bekezdést és törölték a 14. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

II. RÉSZ

A II. részben szereplő módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett.

Az IAS 8

Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák nemzetközi számviteli standard módosításai

A 7., a 9. és a 11. bekezdés módosul.

SZÁMVITELI POLITIKA

A számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása

7.	Ha egy IFRS konkrétan vonatkozik egy adott ügyletre, egyéb eseményre vagy feltételre, az adott tételre alkalmazandó politikát vagy politikákat azon IFRS alkalmazásával kell meghatározni.

Az IFRS-ekhez útmutatók társulnak, amelyek segítenek a gazdálkodó egységeknek az előírásaik alkalmazásában. Minden ilyen útmutató kimondja, hogy az IFRS-ek szerves részét képezi-e. Az olyan útmutató, amely az IFRS-ek szerves részét képezi, kötelezően alkalmazandó. Az olyan útmutató, amely nem képezi az IFRS-ek szerves részét, nem tartalmaz előírásokat a pénzügyi kimutatásokra nézve.

11.

A 10. bekezdésben leírt megítélés során a vezetésnek az alábbi forrásokat kell használnia, és azok alkalmazhatóságát kell mérlegelnie, csökkenő fontossági sorrendben:

(a)	a hasonló és kapcsolódó esetekre vonatkozó IFRS-ek előírásai; valamint

(b)	a Keretelvekben az eszközökre, kötelezettségekre, bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan megadott fogalmak, megjelenítési kritériumok és értékelési módszerek.

Az IAS 10

A beszámolási időszak utáni események nemzetközi számviteli standard módosítása

A 13. bekezdés módosul.

13.

Ha az osztalékot a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt állapították meg (azaz az osztalék-kifizetést megfelelően jóváhagyták, és a felett a gazdálkodó egység már nem rendelkezik), az osztalékot nem mutatják ki kötelezettségként a beszámolási időszak végén, mert nincs létező kötelem abban az időpontban. Az ilyen osztalékot a megjegyzésekben teszik közzé az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard alapján.

Az IAS 20

Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele nemzetközi számviteli standard módosításai

A standard 1. bekezdés feletti címe egy lábjegyzettel egészül ki, és a 2. bekezdés (b) pontja, a 12–18., 20–22., 26., 27. és 32. bekezdés módosul.

Címhez fűzött lábjegyzet

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításainak részeként a Testület az alábbiak szerint módosította a jelen standardban használt terminológiát, hogy azt összhangba hozza más IFRS-ekkel:

(a)	az „adóköteles nyereség” kifejezés az „adóköteles eredmény” kifejezésre módosult,

(b)	a „bevételként/ráfordításként elszámolni” kifejezés „az eredményben elszámolni” kifejezésre módosult,

(c)	a „közvetlenül a részvényesek részesedéseivel szemben jóváírt” kifejezés az „eredményen kívül elszámolt” kifejezésre módosult, valamint

(d)	a „számviteli becslés módosításaként” kifejezés „számviteli becslés változásaként” kifejezésre módosult.

HATÓKÖR

Ez a standard nem foglalkozik:

(a)	az állami támogatásoknak … speciális problémákkal.

(b)

azzal az állami közreműködéssel, amelyet olyan hasznok formájában nyújtanak egy gazdálkodó egységnek, amelyek az adóköteles eredmény meghatározásakor vehetők igénybe, vagy amelyeket a nyereségadó-fizetési kötelezettség alapján határoznak meg, vagy azzal korlátoznak. Példák az ilyen hasznokra a nyereségadó-mentességek, a beruházási adókedvezmények, a gyorsított értékcsökkenési leírás és a csökkentett adókulcsok.

(c)	a gazdálkodó egység …. részvétellel.

(d)

…

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

12.	Az állami támogatásokat szisztematikusan az eredményben kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál.

13.	Két alapvető megközelítés létezik az állami támogatások elszámolására: a tőke-megközelítés, amely alapján a támogatást az eredményen kívül kell elszámolni, és a jövedelem-megközelítés, amelynek alapján a támogatást egy vagy több időszakon keresztül kerül az eredményben kell elszámolni.

14.

A tőke-megközelítés támogatói a következőkkel érvelnek:

(a)

az állami támogatás egy finanszírozási eszköz és azt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kellene kezelni, nem pedig az eredményben elszámolni az általa finanszírozott ráfordítási tételek ellentételezésére. Mivel visszafizetés nem várható, az ilyen támogatást az eredményen kívül kellene elszámolni.

(b)	nem indokolt az állami támogatásokat az eredményben elszámolni, mivel ezeket nem megszolgálják, hanem azok az állam által nyújtott olyan ösztönzést jelentenek, amelyekhez nem kapcsolódnak költségek.

15.

A jövedelem-megközelítést támogató érvek a következők:

(a)	mivel az állami támogatások a részvényesektől eltérő forrásból származó bevételek, ezeket nem lehet közvetlenül a saját tőkében elszámolni, hanem az eredményben kell elszámolni a megfelelő időszakokban.

(b)

az állami támogatások ritkán ellentételezés nélküliek. A gazdálkodó egység a kitűzött feltételek megvalósításával és az előírt kötelezettségek teljesítésével szolgálja meg azokat. Ezért ezeket az eredményben kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál.

(c)	mivel a nyereség- és egyéb adók ráfordítások, logikus, hogy az állami támogatásokat, amelyek a fiskális politika következményei, ugyancsak az eredményben kezeljék.

16.

A jövedelem-megközelítés szempontjából lényeges, hogy az állami támogatásokat szisztematikus módon azokra az időszakokra számolják el az eredményben, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál. Az állami támogatások eredményben, átvételi alapon történő elszámolása nem felel meg az eredményszemléletű számvitel alapfeltételének (IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard), és csak akkor lenne elfogadható, ha nincs más alap a támogatásnak az időszakokhoz való hozzárendelésére, mint az az időszak, amelyben azt megkapják.

17.

A legtöbb esetben könnyen megállapíthatók azok az időszakok, amelyekben a gazdálkodó egység elszámolja az állami támogatáshoz kapcsolódó költségeket vagy ráfordításokat. Ennél fogva a meghatározott ráfordításokhoz kapcsolódó támogatásokat ugyanabban az időszakban számolják el az eredményben, mint a kapcsolódó ráfordításokat. Hasonlóképpen, az értékcsökkenthető eszközökhöz kapcsolódó támogatásokat rendszerint arra az időszakra és olyan arányban számolják el az eredményben, amelyben az adott eszközök értékcsökkenési ráfordítását elszámolják.

18.

A nem értékcsökkenthető eszközökhöz kapcsolódó támogatások szintén bizonyos kötelmek teljesítését igényelhetik, és ezért azokra az időszakokra lennének elszámolhatók az eredményben, amelyekben a kötelmek teljesítésével kapcsolatos ráfordítások felmerülnek. Például egy telektámogatás függhet egy épületnek az adott területen történő felépítésétől, és helyénvaló lehet, hogy ezt a támogatást az épület élettartamára számolják el az eredményben.

20.	Egy olyan állami támogatást, amely már felmerült ráfordítások vagy veszteségek kompenzálására, vagy a gazdálkodó egységnek jövőbeli kapcsolódó költség nélkül adott azonnali pénzügyi támogatásként válik lehívhatóvá, annak az időszaknak az eredményében kell elszámolni, amelyben lehívhatóvá válik.

21.

Bizonyos körülmények között egy állami támogatást azonnali pénzügyi segítségadás végett, nem pedig meghatározott kiadások felvállalására való ösztönzésként nyújtanak a gazdálkodó egységnek. Az ilyen támogatások egy bizonyos gazdálkodó egységre korlátozódhatnak és lehet, hogy a kedvezményezettek egész csoportja számára nem elérhetők. Ezek a körülmények indokolhatják, hogy a támogatást abban az időszakban számolják el az eredményben, amelyben a gazdálkodó egység megfelel a jogosulttá válás feltételeinek, egy közzététellel, amely biztosítja, hogy annak kihatása világosan érthető legyen.

22.

Egy gazdálkodó egység állami támogatást a megelőző időszakban felmerült ráfordítások vagy veszteségek kompenzációjaként is kaphat. Az ilyen támogatást annak az időszaknak az eredményében számolják el, amikor lehívhatóvá válik, egy közzététellel, amely biztosítja, hogy annak kihatása világosan érthető legyen.

Az eszközökhöz kapcsolódó támogatások bemutatása

26.	Az egyik módszer olyan elhatárolt bevételként mutatja ki a támogatást, amelyet szisztematikus módon az eszköz hasznos élettartamára kell az eredményben elszámolni.

27.	A másik módszer a támogatással csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét. A támogatást az eredményben kell elszámolni az értékcsökkenthető eszköz élettartama alatt, alacsonyabb értékcsökkenési ráfordításként.

Állami támogatások visszafizetése

32.

Egy visszafizetendővé váló állami támogatást a számviteli becslés változásaként kell elszámolni (lásd IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslés változásai és hibák standardot). Egy jövedelemhez kapcsolódó támogatás visszafizetését először a támogatással kapcsolatban kimutatott elhatárolás még nem amortizált összegével szemben kell elszámolni. Ha a visszafizetés összege meghaladja az ilyen elhatárolás összegét, vagy ha nincs elhatárolás, a visszafizetést azonnal az eredményben kell elszámolni. Egy eszközhöz kapcsolódó támogatás visszafizetését vagy az eszköz könyv szerinti értékének – a visszafizetés összegével történő – növelésével, vagy a halasztott bevételek egyenlegének – a visszafizetendő összeggel történő – csökkentésével kell elszámolni. Azt a halmozott pótlólagos értékcsökkenési leírást, amelyet addig az időpontig – a támogatás nélkül – az eredményben kellett volna elszámolni, azonnal az eredményben kell elszámolni.

Függelék az IAS 20 standard módosításaihoz

Az IAS 41 standard módosításai

A gazdálkodó egységek az IAS 41 standard ezen függelékbeli módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 20 standard terminológiai módosításait alkalmazzák.

IAS 41 Mezőgazdaság

A 34-36. bekezdés módosul.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

34.	Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközhöz kapcsolódó, feltételhez nem kötött állami támogatást akkor, és csak akkor kell elszámolni az eredményben, amikor az állami támogatás lehívhatóvá válik.

35.

Ha az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközhöz kapcsolódó állami támogatás feltételhez kötött, ideértve azt az esetet is, ha egy állami támogatás megszerzéséhez arra van szükség, hogy a gazdálkodó egység ne folytasson egy bizonyos mezőgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó egységnek az állami támogatást az eredményben akkor, és csak akkor kell elszámolnia, amikor az állami támogatáshoz kapcsolódó feltételek teljesülnek.

36.

Az állami támogatások feltételei és körülményei változóak. Egy támogatás megszerzéséhez szükség lehet például arra, hogy a gazdálkodó egység egy bizonyos helyen öt éven keresztül gazdálkodjon, és ha öt évnél rövidebb ideig gazdálkodik, a gazdálkodó egységnek az összes állami támogatást vissza kell térítenie. Ebben az esetben az állami támogatást nem számolják el az eredményben, amíg az öt év le nem telik. Ha azonban a támogatás feltételei lehetővé teszik, hogy annak egy részét az eltelt idő alapján megtartsák, a gazdálkodó egység az adott részt időarányosan számolja el az eredményben.

Az IAS 29

Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban nemzetközi számviteli standard módosításai

A standard 1. bekezdés feletti címe egy lábjegyzettel egészül ki, a 8., 14., 20., 28. és 34. bekezdés módosul.

Címhez fűzött lábjegyzet

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításainak részeként a Testület az alábbiak szerint módosította az IAS 29 standardban használt terminológiát, hogy összhangba hozza más IFRS-ekkel: (a) a „piaci érték” kifejezés a „valós érték” kifejezésre módosul, és (b) a „működés eredménye” és a „nettó eredmény” kifejezések az „eredmény” kifejezésre módosul.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÚJRA-MEGÁLLAPÍTÁSA

Annak a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásait, amelynek funkcionális pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme, akár az eredeti bekerülési érték megközelítés, akár a jelenlegi érték megközelítés alapján készülnek is a kimutatásai, a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben kell megállapítania azokat. A (2007-ben módosított) IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard által előírt, a megelőző időszakra vonatkozó összehasonlító adatokat, valamint a korábbi időszakokra vonatkozó bármely információt szintén a beszámolási időszak végi értékelési egységben kell megállapítani. Az összehasonlító adatoknak egy eltérő prezentálási pénznemben való bemutatása céljából az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard 42. bekezdésének (b) pontja és a 43. bekezdése alkalmazandók.

Eredeti bekerülési érték alapú pénzügyi kimutatások

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

14.

Minden egyéb eszköz és kötelezettség nem-monetáris jellegű. Néhány nem-monetáris tételt a beszámolási időszak végén érvényes értéken tartanak nyilván, mint például nettó realizálható értéken és valós értéken, így azokat nem állapítják meg újra. Minden egyéb nem-monetáris eszközt és kötelezettséget újra-megállapítanak.

20.

Egy olyan befektetést befogadó, amelyet a tőkemódszer alapján számolnak el, készítheti beszámolóját hiperinflációs gazdaság pénznemében is. Az ilyen befektetést befogadó pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatását és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatását a jelen standardnak megfelelően újra-megállapítják, hogy a befektetőnek a befektetés nettó eszközállományában és az eredményében való részesedését kiszámolhassák. Ha a befektetés újra-megállapított pénzügyi kimutatásait külföldi pénznemben fejezték ki, azokat záróárfolyamon váltják át.

A nettó monetáris pozíción keletkező nyereség vagy veszteség

28.

A nettó monetáris pozíción keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredmény tartalmazza. A megállapodás alapján árváltozásokhoz kötött eszközök és kötelezettségek 13. bekezdés alapján végzett módosítását a nettó monetáris pozíción keletkező nyereséggel vagy veszteséggel szemben beszámítják. Az egyéb bevétel és ráfordítás tételek, mint például a kamatbevétel és -ráfordítás, valamint a befektetett vagy felvett kölcsönökre vonatkozó árfolyam-különbözetek, szintén a nettó monetáris pozícióhoz kapcsolódnak. Bár az ilyen tételeket elkülönülten közzéteszik, segíthet, ha az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a nettó monetáris pozíción keletkező nyereséggel vagy veszteséggel együtt mutatják be azokat.

Összehasonlító adatok

34.

Az előző beszámolási időszakokra vonatkozó megfelelő adatokat, akár eredeti bekerülési érték-megközelítésen, akár jelenlegi érték megközelítésen alapultak, az általános árindex alkalmazásával újra-megállapítják úgy, hogy az összehasonlító pénzügyi kimutatások a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben legyenek bemutatva. A korábbi időszakokkal kapcsolatosan közzétett információkat is a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben fejezik ki. Az összehasonlító adatoknak egy eltérő prezentálási pénznemben való bemutatása céljából az IAS 21 standard 42. bekezdésének (b) pontja és 43. bekezdése alkalmazandó.

Az IAS 34

Évközi pénzügyi beszámolás nemzetközi számviteli standard módosításai

A 11. bekezdés módosul, a standard kiegészül egy lábjegyzettel.

AZ ÉVKÖZI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK FORMÁJA ÉS TARTALMA

11.

Az évközi időszakra vonatkozó, az eredmény összetevőit bemutató kimutatásban a gazdálkodó egységnek be kell mutatnia az egy részvényre jutó eredmény alap- és hígított értékét arra az időszakra vonatkozóan, amelyben a gazdálkodó egység az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard hatókörébe esik. (1).

Az IAS 40

Befektetési célú ingatlan nemzetközi számviteli standard módosításai

A 31. és az 50. bekezdés módosul.

ÉRTÉKELÉS A MEGJELENÍTÉS UTÁN

Számviteli politika

31.

Az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard megállapítja, hogy a számviteli politika önkéntes megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a változás olyan pénzügyi kimutatásokat eredményez, amely megbízható és relevánsabb információkat nyújt az ügyleteknek, egyéb eseményeknek és feltételeknek a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére vagy cash flow-ira való hatásairól. Nagyon valószínűtlen, hogy a valós érték modellről a bekerülési érték modellre való áttérés relevánsabb bemutatást eredményezne.

Valós érték modell

50.

A befektetési célú ingatlan valós érték modell szerinti könyv szerinti értékének meghatározásakor a gazdálkodó egység nem számolja el kétszer az olyan eszközök és kötelezettségeket, amelyek elkülönült eszközökként vagy kötelezettségekként vannak megjelenítve. Például:

(a)

…

(d)

a lízing alapján birtokolt befektetési célú ingatlan valós értéke a várható cash flow-kat tükrözi (beleértve azokat a függő bérleti díjakat is, amelyek a várakozások szerint megfizetendővé válnak). Ennek megfelelően, amennyiben az ingatlanra vonatkozó értékelés a várhatóan megfizetendő összegeket levonva készül, ahhoz szükséges visszaadni bármely megjelenített lízing kötelezettséget, hogy a befektetési célú ingatlan valós érték modell szerinti könyv szerinti értékét megkapják.

Az IAS 41

Mezőgazdaság nemzetközi számviteli standard módosításai

A 4. és az 5. bekezdés módosul, a 14. bekezdés pedig törlésre kerül. Az „eladáskor felmerülő becsült költségek” és az „eladáskor felmerülő költségek” kifejezéseket az „értékesítési költségek” kifejezés váltja fel az alábbi helyeken:

—	Standard (12., 13., 26–28., 30–32., 34., 35., 38., 40., 48., 50. és 51. bekezdés).

HATÓKÖR

Az alábbi táblázat a biológiai eszközökre, a mezőgazdasági termékekre és a betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékekre sorol fel példákat:

Biológiai eszközök	Mezőgazdasági termékek	A betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékek
…
Telepített erdőben lévő fák	Kivágott fák	Rönkfa, épületfa
…

FOGALMAK

Mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak

5.	A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak: … Az eladási költségek egy eszköz elidegenítéséhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségek, a pénzügyi költségek és a nyereségadók kivételével.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

14.

[Törölve]

Függelék az IAS 41 standard módosításaihoz

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egységek az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard az IAS 2 Készletek standard és az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard ezen a módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 41 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek

Az 5. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

A jelen IFRS értékelésre vonatkozó előírásai (2) nem vonatkoznak az alábbi eszközökre, amelyek a felsorolt standardok hatálya alá tartoznak, akár egyedi eszközként, akár egy elidegenítési csoport részeként:

(a)

…

(e)	az IAS 41 Mezőgazdaság standard szerint az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt befektetett eszközök.

(f)

…

IAS 2 Készletek

A 20. bekezdés módosul.

20.

Az IAS 41 Mezőgazdaság standard értelmében a gazdálkodó egység által a biológiai eszközökből betakarított mezőgazdasági termékekből álló készleteket a kezdeti megjelenítéskor azoknak a betakarítás időpontjában érvényes, az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékén értékelik. A jelen standard alkalmazásában, ebben az időpontban ez a készletek bekerülési értéke.

IAS 36 Eszközök értékvesztése

A 2. és az 5. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

A jelen standardot kell alkalmazni valamennyi eszköz értékvesztésének elszámolásánál, kivéve:

(a)

…

(g)	a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközöket (lásd IAS 41 Mezőgazdaság);

(h)

…

A jelen standard nem vonatkozik az IAS 39 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre, az IAS 40 alapján valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokra, vagy az IAS 41 alapján az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközökre. Ugyanakkor a jelen standard alkalmazandó az egyéb standardok, pl. az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standardban meghatározott átértékelési modell alapján átértékelt értéken (azaz valós értéken) nyilvántartott eszközökre. Annak elbírálása, hogy egy átértékelt eszköz értékvesztett-e, attól függ, milyen alapon került megállapításra a valós érték:

(a)

…

(1) Ezt a bekezdést a 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai az IAS 34 standard hatókörének tisztázása végett módosította.

(2) A 18. és a 19. bekezdésen kívül, amelyek előírják, hogy a kérdéses eszközöket más vonatkozó IFRS-ek szerint kell értékelni.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/43

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 15.)

a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szabályozott anyagokra vonatkozó, 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvóták kiosztásáról

(az értesítés a C(2008) 8100. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2009/51/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)	A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke és III. melléklete megállapítja a szabályozott anyagok közösségi forgalomba hozatalára vonatkozó mennyiségi korlátokat.

(2)	A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának f) alpontja megállapítja a gyártók és az importőrök által 2009. január 1. és december 31. között forgalomba hozható vagy saját célra felhasználható részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének teljes számított szintjét.

(3)	A Bizottság kibocsátott egy közleményt (2) azon közösségi importőrök részére, amelyek érintettek az ózonréteget lebontó szabályozott anyagok behozatalában, és megkapta a nyilatkozatokat a 2009-re vonatkozó behozatali terveket illetően.

(4)

A részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének esetében a kvóták gyártók és importőrök közötti kiosztása a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének kvótái gyártók és importőrök közötti kiosztása rendszerének a 2003-tól 2009-ig terjedő időszakra történő meghatározásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/195/EK bizottsági határozat (3) előírásainak megfelelően történt.

(5)	Annak érdekében, hogy az üzemeltetők és a vállalatok kellő időben felhasználhassák a behozatali kvótákat és ezáltal biztosíthassák tevékenységük folyamatosságát, szükséges, hogy ez a határozat 2009. január 1-jétől legyen alkalmazható.

(6)	Az ebben a határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, az I. csoportba (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) és a II. csoportba (egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 11 227 000,00 kilogramm ODP (ózonlebontó potenciál).

(2) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a III. csoportba (halonok) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 11 231 300,00 kilogramm ODP.

(3) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a IV. csoportba (szén-tetraklorid) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 16 500 330,00 kilogramm ODP.

(4) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, az V. csoportba (1,1,1-triklór-etán) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 400 060,00 kilogramm ODP.

(5) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VI. csoportba (metil-bromid) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 1 441 891,20 kilogramm ODP.

(6) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VII. csoportba (részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 120 292,00 kilogramm ODP.

(7) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VIII. csoportba (részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 10 115 600,440 kilogramm ODP.

(8) Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a IX. csoportba (bróm-klór-metán) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 176 252,00 kilogramm ODP.

2. cikk

(1) A 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint az egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit az I. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(2) A halonok 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a II. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(3) A szén-tetraklorid 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a III. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(4) Az 1,1,1-triklór-etán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a IV. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(5) A metil-bromid 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit az V. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(6) A részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VI. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(7) A részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(8) A bróm-klór-metán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VIII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(9) A 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a metil-bromid, a részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének, a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a IX. melléklet szerint kell kiosztani.

3. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

Albemarle Europe SPRL

Parc Scientifique Einstein

Rue du Bosquet 9

B-1348 Louvain-la-Neuve

Albemarle Chemicals SAS

28, Étang de la Gafette

F-13521 Port-de-Bouc

Alcobre SA

Luis I, nave 6-B

Polígono Industrial Vallecas

E-28031 Madrid

ΑΛΦΑ Γεωργικά Εφόδια ΑΕΒΕ

Εθνικής Αντιστάσεως 73

GR-152 31 Χαλάνδρι, Αθήνα

ALFA Agricultural Supplies SA

73, Ethnikis Antistaseos str.

GR-152 31 Halandri, Athens

Arkema SA

420, rue d’Estienne-d’Orves

F-92705 Colombes Cedex

Arkema Química SA

Avenida de Burgos, 12

E-28036 Madrid

Avantec SA

26, avenue du Petit Parc

F-94683 Vincennes Cedex

Bang & Bonsomer

Baltā iela 3/9

LV-1055 Rīga

LATVIA

BASF Agri Production SAS

32, rue de Verdun

F-76410 Saint-Aubin-lès-Elbeuf

BaySystems Ibérica SL

Crta. Vilaseca – La Pineda s/n

E-43006 Tarragona

Blye Engineering Co Ltd

Naxxar Road

San Gwann SGN 07

MALTA

Bromotirrena Srl

Via Torino, 4

I-04022 Fondi (LT)

Calorie Fluor SAS

503, rue Hélène-Boucher

BP 33

F-78534 Buc Cedex

Chemosyntha NV

Gentstraat 58

B-8760 Meulebeke

Dow Deutschland Anlagegesellschaft mbH

Buetzflether Sand

D-21683 Stade

DuPont de Nemours (Nederland) BV

Baanhoekweg 22

3313 LA Dordrecht

Nederland

Dyneon GmbH & Co KG

Werk Gendorf

D-84504 Burgkirchen

Empor d.o.o.

Leskoškova 9a

SI-1000 Ljubljana

ERAS Labo

222, RN 90

F-38330 Saint-Nazaire-les-Eymes

Etis d.o.o.

Tržaška 333

SI-1000 Ljubljana

Fenner Dunlop

Oliemolenstraat 2

9203 ZN Drachten

Nederland

Freolitus

Centrinė Str. 1D

Ramučiai, Kauno raj. LT-54464

LITHUANIA

Fujifilm Electronic Materials (Europe) NV

Keetberglaan 1A

Havennr 1061

B-2070 Zwijndrecht

G.A.L. Cycle-Air Ltd

Σινώπης 3

Στρόβολος

CY-28385 Λευκωσία

G.A.L. Cycle-Air Ltd

3, Sinopis Str.,

Strovolos

CY-28385 Nicosia

Galco SA

Avenue Carton de Wiart 79

B-1090 Bruxelles

Harp International Ltd

Gellihirion Industrial Estate

Rhondda Cynon Taff

Pontypridd CF37 5SX

United Kingdom

Honeywell Fluorine Products Europe BV

Laarderhoogtweg 18,

1101 EA Amsterdam

Nederland

Hovione Farmaciencia SA

Sete Casas

P-2674-506 Loures

ICL-IP Europe BV (ex-Eurobrom)

Fosfaatweeg 48

1013 BM Amsterdam

Nederland

Ineos Fluor Ltd

PO Box 13, The Heath

Runcorn

Cheshire WA7 4QX

United Kingdom

Kay y Sol Iberia SA

P.I. Can Roca c/Carrerade s/n

E-08107 Martorelles (Barcelona)

Laboratorios Miret SA (LAMIRSA)

Géminis, 4

E-08228 Terrassa (Barcelona)

Linde Gaz Polska Sp. z o.o.

al. Jana Pawła II 41a

PL-31-864 Kraków

Matero Ltd

Ταχ. θυρ. 51744

CY-3508 Λεμεσός

Matero Ltd

P.O. Box 51744

CY-3508 Limassol

Mebrom NV

Assenedestraat 4

B-9940 Rieme Ertvelde

Meridian Technical Services Ltd

PO Box 16919

London SE3 9WE

United Kingdom

Poż-Pliszka Sp. z o.o.

ul. Szczecińska 45

PL-80-392 Gdańsk

PUPH Solfum Sp. z o.o.

ul. Ziemiańska 21

PL-95-070 Rąbień AB

Refrigerant Products Ltd

Banyard Road

Portbury West

Bristol BS20 7XH

United Kingdom

Savi Technologie Sp. z o.o.

ul. Wolności 20, Psary

PL-51-180 Wrocław

Sigma Aldrich Company Ltd

The Old Brickyard, New Road

Gillingham SP8 4XT

United Kingdom

Sigma Aldrich Logistik GmbH

Riedstraße 2

D-89555 Steinheim

SJB Energy Trading BV

Slagveld 15

3230 AG Brielle

Nederland

Solquimia Iberia SL

México, 3

E-50196 La Muela (Zaragoza)

Solvay Fluor GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

Solvay Organics GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

Solvay Solexis SpA

Viale Lombardia 20

I-20021 Bollate (MI)

Syngenta Crop Protection

Surrey Research Park

30 Priestly Road

Guildford

Surrey GU2 7YH

United Kingdom

Tazzetti Fluids Srl

Corso Europa n. 600/a

I-10070 Volpiano (TO)

Total Feuerschutz GmbH

Industriestraße 13

D-68526 Ladenburg

Trédi Séché global solutions

Parc industriel de la Plaine de l’Ain

BP 55

Saint-Vulbas

F-01152 Lagnieu Cedex

Unitor Servicios Navales SA

Puerto de Barcelona (P.T.P Delta 1)

Puerto de Miami 4 (MIM5)

E-08039 Barcelona

Unitor Trading France SAS

1, avenue Jean-Moulin

F-13110 Port-de-Bouc

Veolia Environmental Services

Bridges Road

Ellesmere Port

South Wirrel

Cheshire CH65 4EQ

United Kingdom

Vrec-Co Import-Export Kft.

6763 Szatymaz

Kossuth u. 12.

MAGYARORSZÁG

Wigmors

ul. Irysowa 5

PL-51-117 Wrocław

Wilhelmsen Ships Services AS

Willem Barentszstraat 50,

3165 AB Rotterdam/Albrandswaard

Nederland

Zakłady Azotowe w Tarnowie-Mościcach

al. Kwiatkowskiego 8

PL-33-101 Tarnów

Zephyr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

6000 Kecskemét

Tatár sor 18.

MAGYARORSZÁG

Kelt Brüsszelben, 2008. december 15-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(2) HL C 114., 2008.5.9., 15. o.

(3) HL L 88., 2007.3.29., 51. o.

I. MELLÉKLET

I. ÉS II. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, reakcióközegként és megsemmisítésre szánt 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének és egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Avantec SA (FR)

Ineos Fluor Ltd (UK)

Honeywell Fluorine Products Europe (NL)

Meridian Technical Services (UK)

Solvay Fluor (DE)

Solvay Solexis SpA (IT)

Syngenta Crop Protection (UK)

Tazzetti Fluids Srl (IT)

Trédi Séché global solutions (FR)

Unitor Servicios Navales (ES)

Unitor Trading France (FR)

Veolia Environmental Services (UK)

Wilhelmsen Ships Services (NL)

II. MELLÉKLET

III. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, megsemmisítésre és kritikus alkalmazásra szánt halonok importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Avantec SA (FR)

BASF Agri Production (FR)

ERAS Labo (FR)

Meridian Technical Services (UK)

Trédi Séché global solutions (FR)

Unitor Servicios Navales (ES)

Unitor Trading France (FR)

Poż-Pliszka (PL)

Savi Technologie (PL)

Total Feuerschutz (DE)

Veolia Environmental Services (UK)

Wilhelmsen Ships Services (NL)

III. MELLÉKLET

IV. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt szén-tetraklorid importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Dow Deutschland (DE)

Fenner Dunlop (NL)

IV. MELLÉKLET

V. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt 1,1,1-triklór-etán importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Arkema SA (FR)

Fujifilm Electronic Materials Europe (BE)

V. MELLÉKLET

VI. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, karantén és szállítás előtti kezelések céljaira és megsemmisítésre szánt metil-bromid importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Albemarle Chemicals (FR)

Albemarle Europe (BE)

ALFA Agricultural Supplies (ΑΛΦΑ Γεωργικά Εφόδια ΑΕΒΕ) (EL)

Bang & Bonsomer (LV)

Bromotirrena Srl (IT)

ICL-IP Europe (ex-Eurobrom) (NL)

Mebrom NV (BE)

PUPH Solfum (PL)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

Veolia Environmental Services (UK)

Zephyr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (HU)

VI. MELLÉKLET

VII. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak és megsemmisítésre szánt részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Chemosyntha NV (BE)

Hovione Farmaciencia (PT)

Veolia Environmental Services (UK)

VII. MELLÉKLET

VIII. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel és a 2007/195/EK határozattal összhangban a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra az alapanyagnak, megsemmisítésre, laboratóriumi felhasználásra és egyéb, a 2037/2000/EK rendelet 5. cikkében meghatározott célokra szánt részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének gyártók és importőrök között kiosztott kvótái, valamint a regenerálásra és egyéb, a 2037/2000/EK rendelet 5. cikkében meghatározott célokra szánt, nem új részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének gyártók között kiosztott kvótái.

Gyártó

Arkema SA (FR)

Arkema Quimica (SA)

DuPont de Nemours (Nederland) BV (NL)

Honeywell Fluorine Products Europe BV (NL)

Ineos Fluor Ltd (UK)

Solvay Fluor GmbH (DE)

Solvay Organics GmbH (DE)

Solvay Solexis SpA (IT)

Importőr

Alcobre SA (ES)

Avantec SA (FR)

Bay Systems Iberia (ES)

Blye Engineering Co Ltd (MT)

Calorie Fluor SAS (FR)

Dyneon (DE)

Empor d.o.o. (SI)

Etis d.o.o. (SI)

Freolitus (LT)

Galco SA (BE)

G.AL. Cycle Air Ltd (CY)

Harp International Ltd (UK)

Linde Gaz Polska Sp. z o.o. (PL)

Kay y Sol (ES)

Matero Ltd (CY)

Mebrom NV (BE)

Refrigerant Products Ltd (UK)

SJB Energy Trading BV (NL)

Sigma Aldrich Company (UK)

Solquimia Iberia, SL (ES)

Tazzetti Fluids Srl (IT)

Unitor Servicios Navales (ES)

Unitor Trading France (FR)

Veolia Environmental Services (UK)

Vrec-Co Export-Import Kft. (HU)

Wigmors (PL)

Wilhelmsen Ships Services (NL)

Zakłady Azotowe (PL)

VIII. MELLÉKLET

IX. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak és megsemmisítésre szánt bróm-klór-metán importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

Albemarle Europe (BE)

Chemosyntha NV (BE)

ICL-IP Europe (ex-Eurobrom) (NL)

Laboratorios Miret SA (LAMIRSA) (ES)

Sigma Aldrich Logistik GmbH (DE)

Trédi Séché global solutions (FR)

Veolia Environmental Services (UK)

IX. MELLÉKLET

(Ez a melléklet nem kerül kihirdetésre, mert bizalmas kereskedelmi információt tartalmaz.)

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/53

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 18.)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2009-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról

(az értesítés a C(2008) 8398. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, francia, holland, német, olasz, spanyol és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2009/52/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösség már fokozatosan megszüntette a fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a halonok, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán előállítását és fogyasztását.

(2)	A Bizottságnak minden évben meg kell határoznia e szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználását, a felhasználható mennyiségeket és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(3)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyv) részes feleinek IV/25. határozata meghatározza a Bizottság által a nem helyettesíthető felhasználások meghatározására használandó kritériumokat, és az összes részes fél számára engedélyezi a szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználásához szükséges előállítást és fogyasztást.

(4)

A Montreali Jegyzőkönyvet aláíró felek az Európai Közösségben a 2009. év folyamán 22 tonna fluorozott-klórozott szénhidrogén (CFC) termelését engedélyezték a IV/25. határozatban meghatározott nem helyettesíthető felhasználásnak minősülő adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI) előállításában történő felhasználás céljából.

(5)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XIX/18. határozata a részes felek hetedik üléséről készült jelentés IV. mellékletében felsorolt laboratóriumi és analitikai felhasználás céljára engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv A., B. és C. mellékleteiben (II. és III. csoportba tartozó anyagok) felsorolt szabályozott anyagok használatát a részes felek hatodik üléséről készült jelentés II. mellékletében, valamint a Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek VII/11., XI/15. és XV/5. határozataiban meghatározott feltételek mellett. A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XVII/10. határozata engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv E. mellékletében felsorolt azon szabályozott anyag előállítását és fogyasztását, amely szükséges a metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus célú felhasználásához.

(6)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint az összes tagállam értesítette az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programját azokról a hatóanyagokról, amelyek esetében a fluorozott-klórozott szénhidrogének többé nem minősülnek nem helyettesíthetőnek az Európai Közösségben forgalomba hozandó MDI-k gyártásában.

(7)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdése i. albekezdésének b) pontja tiltja a CFC-k felhasználását és forgalmazását, kivéve ha azokat a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nélkülözhetetlennek tekintik. Ezek a helyettesíthetőségi meghatározások csökkentették az Európai Közösségben forgalomba hozott MDI-kben használt CFC-k iránti keresletet. A 2037/2000/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése megtiltja továbbá a CFC-MDI termékek importját és forgalmazását, kivéve ha az e termékekben lévő CFC-ket a 3. cikk (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nem helyettesíthetőnek tekintik.

(8)

A Bizottság közleményt (2) tett közzé a tagállamokban működő azon vállalatok számára, amelyek a Bizottság döntését kérték a szabályozott anyagoknak 2009 során a Közösségen belüli nem helyettesíthető felhasználásáról, és megkapta a szabályozott anyagok 2009 során tervezett, nem helyettesíthető felhasználására vonatkozó nyilatkozatokat.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott irányítóbizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető egészségügyi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) mennyisége 21 360,00 kilogramm ODP.

(2) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) és a II. csoportba (egyéb, teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagok mennyisége 60 280,8 kilogramm ODP.

(3) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a III. csoportba tartozó szabályozott anyagok (halonok) mennyisége 115,7 kilogramm ODP.

(4) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok (szén-tetraklorid) mennyisége 129 390,8 kilogramm ODP.

(5) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az V. csoportba tartozó szabályozott anyagok (1,1,1-triklór-etán) mennyisége 355,65 kilogramm ODP.

(6) A Közösségben 2009 során laboratóriumi és analitikai kritikus célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok (metil-bromid) mennyisége 36,3 kilogramm ODP.

(7) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VII. csoportba tartozó szabályozott anyagok (részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének) mennyisége 57,96 kilogramm ODP.

(8) A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IX. csoportba tartozó szabályozott anyagok (bróm-klór-metán) mennyisége 11,088 kilogramm ODP.

2. cikk

Az I. mellékletben felsorolt fluorozott-klórozott szénhidrogén adagolószelepes inhalációs készülékek nem forgalmazhatók azokon a piacokon, ahol az illetékes hatóság az e készülékekhez tartozó fluorozott-klórozott szénhidrogéneket helyettesíthetőnek határozták meg.

3. cikk

A 2009. január 1. és december 31. közötti időszakban a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.	A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető egészségügyi felhasználási kvótáit a II. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

2.	A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének és az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a III. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

3.	A halonok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a IV. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

4.	A szén-tetraklorid nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit az V. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

5.	Az 1,1,1-triklór-etán nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a VI. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

6.	A metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználási kvótáit a VII. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

7.	A részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a VIII. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

8.	A bróm-klór-metán nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a IX. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán nem helyettesíthető felhasználási kvótái, és a metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználási kvótái a X. mellékletben meghatározottak szerint alakulnak.

4. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

Acros Organics bvba

Janssen Pharmaceuticalaan 3a

B-2440 Geel

Airbus France

316, route de Bayonne

F-31300 Toulouse

Carlo Erba Réactifs-SDS

Z.I. de Valdonne, BP 4

F-13124 Peypin

Chiesi Farmaceutici SpA

Via Palermo 26/A

I-43100 Parma

CNRS — Groupe de physique des solides

Université Paris 7 Denis Diderot et Paris 6

Pierre et Marie Curie

F-75251 Paris Cedex 5

Harp International

Gellihirion Industrial Estate Rhondda,

Cynon Taff

Pontypridd CF37 5SX

UNITED KINGDOM

Honeywell Specialty Chemicals

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

Ineos Fluor Ltd

PO Box 13, The Heath

Runcorn Cheshire WA7 4QF

UNITED KINGDOM

Institut scientifique de service public

Rue du Chéra 200

B-4000 Liège

LGC Standards GmbH

Mercatorstraße 51

D-46485 Wesel

Mallinckrodt Baker BV

Teugseweg 20

7418 AM Deventer

Nederland

Merck KGaA

Frankfurter Straße 250

D-64271 Darmstadt

Mikro + Polo d.o.o.

Zagrebška cesta 22

SI-2000 Maribor

Ministry of Defense

Defence Fuel Lubricants and Chemicals

PO Box 10 000

1780 CA Den Helder

Nederland

Panreac Química SA

Pol. Ind. Pla de la Bruguera, C/Garraf, 2

E-08211 Castellar del Vallès

Barcelona

Sigma Aldrich Chimie SARL

80, rue de Luzais

L’Isle d’Abeau Chesnes

F-38297 Saint-Quentin-Fallavier

Sigma Aldrich Company

The Old Brickyard, New Road

Gillingham SP8 4XT

UNITED KINGDOM

Sigma Aldrich Laborchemikalien

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

Sigma Aldrich Logistik GmbH

Riedstraße 2

D-89555 Steinheim

Solvay Organics GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

Tazzetti Fluids SRL

Corso Europa 600/a

I-10088 Volpiano (TO)

Valeas SpA Pharmaceuticals

Via Vallisneri 10

I-20133 Milano

Valvole Aerosol Research Italiana (VARI)

SpA — LINDAL Group Italia

Via del Pino 10

I-23854 Olginate (LC)

VWR ISAS

201, rue Carnot

F-94126 Fontenay-sous-Bois

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja

(1) HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(2) HL C 114., 2008.5.9., 27. o.

I. MELLÉKLET

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló tizenkettedik ülése XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint a következő államok elhatározták azt, hogy mivel rendelkezésre állnak nem CFC alapú MDI-k, a CFC-k többé nem minősülnek „nem helyettesíthetőnek” a jegyzőkönyv szerint, ha a következő hatóanyagokkal együtt használják fel őket:

HELYETTESÍTHETŐ ANYAGOK JEGYZÉKE

Forrás: www.unep.org/ozone/Information_for_the_Parties/3Bi_dec12-2-3.asp

1. táblázat

Gyors hatású béta-agonista légúttágítók

Ország	Szalbutamol	Terbutalin	Fenoterol	Orciprenalin	Reproterol	Karbuterol	Hexoprenalin	Pirbuterol	Klenbuterol	Bitolterol	Prokaterol
Ausztria	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Belgium	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Bulgária	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Ciprus	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Cseh Köztársaság	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Dánia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Észtország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Finnország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Franciaország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Németország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Görögország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Magyarország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Írország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Olaszország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lettország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Litvánia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Luxemburg	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Málta	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Hollandia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Lengyelország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Portugália	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Románia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szlovákia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szlovénia	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Spanyolország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Svédország	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Egyesült Királyság	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X	X

2. táblázat

Inhalációs szteroidok

Ország	Beklometazon	Dexametazon	Fluniszolid	Flutikazon	Budeszonid	Triamkinolon
Ausztria	X	X	X	X	X	X
Belgium	X	X	X	X	X	X
Bulgária	X	X	X	X	X	X
Ciprus	X	X	X	X	X	X
Cseh Közt.	X	X	X	X	X	X
Dánia	X	X	X	X	X	X
Észtország	X	X	X	X	X	X
Finnország	X	X	X	X	X	X
Franciaország	X	X	X	X	X	X
Németország	X	X	X	X	X	X
Görögország	X	X	X	X	X	X
Magyarország	X	X	X	X	X	X
Írország	X			X
Olaszország	X	X	X	X	X	X
Lettország	X	X	X	X	X	X
Litvánia	X	X	X	X	X	X
Luxemburg	X	X	X	X	X	X
Málta				X	X
Hollandia	X	X	X	X	X	X
Lengyelország	X	X	X	X	X	X
Portugália	X	X	X	X	X	X
Románia	X	X	X	X	X	X
Szlovákia	X	X	X	X	X	X
Szlovénia	X	X	X	X	X	X
Spanyolország	X	X	X	X	X	X
Svédország	X	X	X	X	X	X
Egyesült Királyság				X

3. táblázat

Nem szteroid gyulladáscsökkentők

Ország	Kromoglicinsav	Nedokromil
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Bulgária	X	X
Ciprus	X	X
Cseh Közt.	X	X
Dánia	X	X
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország	X	X
Németország	X	X
Görögország	X	X
Magyarország	X
Írország
Olaszország	X	X
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X
Málta		X
Hollandia	X	X
Lengyelország	X	X
Portugália	X
Románia	X	X
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország	X	X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság	X	X

4. táblázat

Antikolinergikus légúttágítók

Ország	Ipratropium-bromid	Oxitropium-bromid
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Bulgária	X	X
Ciprus	X	X
Cseh Közt.	X	X
Dánia	X	X
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország	X	X
Németország	X	X
Görögország	X	X
Magyarország	X	X
Írország	X	X
Olaszország		X
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X	X
Málta	X	X
Hollandia	X	X
Lengyelország	X	X
Portugália	X
Románia	X	X
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország	X	X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság	X	X

5. táblázat

Tartós hatású béta-agonista légúttágítók

Ország	Formoterol	Salmeterol
Ausztria	X	X
Belgium	X	X
Bulgária	X	X
Ciprus	X	X
Cseh Közt.	X	X
Dánia	X	X
Észtország	X	X
Finnország	X	X
Franciaország	X	X
Németország	X	X
Görögország	X	X
Magyarország	X	X
Írország	X	X
Olaszország	X	X
Lettország	X	X
Litvánia	X	X
Luxemburg	X	X
Málta	X	X
Hollandia	X	X
Lengyelország	X	X
Portugália	X	X
Románia	X	X
Szlovákia	X	X
Szlovénia	X	X
Spanyolország	X	X
Svédország	X	X
Egyesült Királyság	X	X

6. táblázat

Hatóanyag-kombinációk egy MDI-n belül

Ország
Ausztria	X Összes termék
Belgium	X Összes termék
Bulgária	X Összes termék
Ciprus
Cseh Közt.	X Összes termék
Dánia	X Összes termék
Észtország
Finnország	X Összes termék
Franciaország	X Összes termék
Németország	X Összes termék
Görögország
Magyarország	X Összes termék
Írország
Olaszország	Budenosid + Fenoterol	Fluticason + Salmeterol
Lettország	X Összes termék
Litvánia	X Összes termék
Luxemburg	X Összes termék
Málta	X Összes termék
Hollandia	X Összes termék
Lengyelország	X Összes termék
Portugália	X Összes termék
Románia	X Összes termék
Szlovákia	X Összes termék
Szlovénia	X Összes termék
Spanyolország
Svédország	X Összes termék
Egyesült Királyság

II. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI FELHASZNÁLÁS

Az I. csoportba tartozó, az asztma és egyéb krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD-k) kezelésére szolgáló adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) előállításához használható szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Chiesi Farmaceutici SpA (IT)

Valeas SpA Pharmaceuticals (IT)

(VARI) SpA — LINDAL Group Italia (IT)

III. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, I. és II. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Carlo Erba Réactifs-SDS (FR)

CNRS — Groupe de physique des solides (FR)

Harp International (UK)

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

Ineos Fluor (UK)

LGC Standards (DE)

Mallinckrodt Baker (NL)

Merck KGaA (DE)

Mikro + Polo (SI)

Panreac Química (ES)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Company (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

Tazzetti Fluids (IT)

IV. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, III. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Airbus France (FR)

Ineos Fluor (UK)

Ministry of Defence (NL)

V. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Acros Organics (BE)

Carlo Erba Réactifs-SDS (FR)

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

Institut Scientifique du Service Publique (BE)

Mallinckrodt Baker (NL)

Merck KGaA (DE)

Mikro + Polo (SI)

Panreac Quimica (ES)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Company (UK)

Sigma Aldrich Laborchemikalien (DE)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VWR ISAS (FR)

VI. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, V. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Acros Organics (BE)

Merck KGaA (DE)

Mikro + Polo (SI)

Panreac Química (ES)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Company (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VII. MELLÉKLET

LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI KRITIKUS FELHASZNÁLÁS

A laboratóriumi és analitikai kritikus célra felhasználható, VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Company (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

VIII. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, VII. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Ineos Fluor (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

Solvay Organics (DE)

IX. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IX. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

Ineos Fluor (UK)

Sigma Aldrich Chimie (FR)

Sigma Aldrich Company (UK)

Sigma Aldrich Logistik (DE)

X. MELLÉKLET

Ezt a mellékletet nem hirdetik ki, mert bizalmas kereskedelmi információt tartalmaz.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/71

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról

(EKB/2008/25)

(2009/55/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 28.5. cikkére,

mivel:

(1)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (1) előírja az Európai Központi Bank („EKB”) tőkejegyzési kulcsában a nemzeti központi bankokhoz („NKB”) rendelt súlyok (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs és tőkejegyzésikulcs-súlyok) kiigazítását. Ez a kiigazítás szükségessé teszi, hogy a Kormányzótanács meghatározza a tőkerészesedéseknek azon NKB-k közötti átruházásáról szóló szabályokat, amelyek 2008. december 31-én a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) részét képezik, annak biztosítása céljából, hogy e részesedések megoszlása megfeleljen az elvégzett kiigazításoknak. Ennek megfelelően egy olyan új EKB-határozat szükséges, amely 2009. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/23 határozatot (2).

(2)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/24 határozat (3) előírja, hogy az eurót bevezetett tagállamok NKB-i (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) milyen módon és mértékben kötelesek befizetni az EKB tőkéjét a kiigazított tőkejegyzési kulcsra tekintettel. Az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2008. december 15-i EKB/2008/28 határozat (4) meghatározza azon százalékos mértéket, amelyet az eurót 2009. január 1-jén még be nem vezetett tagállamok NKB-i (a továbbiakban: nem részt vevő NKB-k) kötelesek befizetni 2009. január 1-jei hatállyal, figyelemmel a kiigazított tőkejegyzési kulcsra.

(3)

A részt vevő NKB-k – a Národná banka Slovenska kivételével – az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/22 határozat (5) alapján befizették az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésüket. Erre a tényre figyelemmel az EKB/2008/24 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az adott esettől függően a részt vevő NKB átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára, vagy visszakap egy összeget az EKB-tól annak érdekében, hogy az EKB/2008/24 határozat 1. cikkének táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön.

(4)

Továbbá az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenska-nak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról szóló, 2008. december 31-i EKB/2008/33 határozat (6) 2. cikkének (1) és (2) bekezdése megállapítja, hogy a Národná banka Slovenska, amely 2009. január 1-jétől részt vevő NKB-vá válik, köteles befizetni az EKB tőkéjében lévő részesedésének fennmaradó részét annak érdekében, hogy az EKB/2008/24 határozat 1. cikkének táblázatában a neve mellett feltüntetett összeg befizetése teljesüljön, tekintettel a kiigazított tőkejegyzési kulcsra.

(5)

Hasonlóképpen, az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2006. december 18-i EKB/2006/26 határozatban (7) előírtak szerint már befizették az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésüket. Erre a tényre figyelemmel az EKB/2008/28 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az adott esettől függően mindegyikük átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára, vagy visszakap egy összeget az EKB-tól annak érdekében, hogy az EKB/2008/28 határozat 1. cikkének táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön.

(6)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i EKB/2003/20 határozatot (8) hallgatólagosan hatályon kívül helyezte az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 22-i EKB/2004/7 határozat (9). Az egyértelműség kedvéért az EKB/2003/20 határozatot visszamenőleges hatállyal kifejezetten hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A tőkerészesedések átruházása

Tekintettel az EKB tőkéjében lévő azon részesedésre, amelyekkel az NKB-k 2008. december 31-én rendelkeznek és az EKB tőkéjében lévő azon részesedésre, amelyekkel e NKB-k az EKB/2008/23 határozat 2. cikkében meghatározott tőkejegyzésikulcs-súlyok kiigazítása eredményeként 2009. január 1-jétől rendelkeznek, az NKB-k tőkerészesedéseiket egymás között átruházzák az EKB-n keresztül történő átadás útján annak biztosítása érdekében, hogy 2009. január 1-jén a tőkerészesedések felosztása megfeleljen a kiigazított súlyoknak. Ebből a célból, e cikk alapján és minden egyéb megkövetelhető alakiság és cselekmény nélkül, minden NKB 2009. január 1-jei hatállyal átadja vagy megkapja az EKB jegyzett tőkéjének az e határozat I. mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a neve mellett feltüntetett részét; a táblázatban a „+” jel jelzi az EKB által az NKB-nak átadandó tőkerészesedést, míg a „-” jel jelzi az NKB által az EKB-nak átadandó tőkerészesedést.

2. cikk

A befizetett tőke kiigazítása

(1) Figyelembe véve az EKB tőkéjének az egyes NKB-k által befizetett összegét, illetve az EKB tőkéjének az NKB-k által 2009. január 1-jei hatállyal a részt vevő NKB-k esetében az EKB/2008/24 határozat 1. cikke, míg az euroövezeten kívüli NKB-k esetében az EKB/2008/28 határozat 1. cikke szerint befizetendő összegét, az NKB-k a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer (TARGET2) 2009. január 1. utáni első munkanapján átutalják vagy megkapják az e határozat II. mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a nevük mellett szereplő nettó összeget; a táblázatban a „+” jel jelzi az NKB által az EKB-nak átutalandó összeget, míg a „-” jel jelzi az EKB által az NKB-nak átutalandó összeget.

(2) A 2009. január 1. utáni első TARGET2-munkanapon az EKB és azon NKB-k, amelyek az (1) bekezdés alapján összeg átutalására kötelesek, külön utalják át az egyes fizetendő összegeknek a 2009. január 1. és az átutalás időpontja közötti időszakra fizetendő kamat összegét. E kamatösszeg küldői és címzettjei megegyeznek azon összegek küldőivel és címzettjeivel, amelyek után kamatot kell fizetni.

3. cikk

Általános rendelkezések

(1) A 2. cikkben meghatározott átutalásokat a TARGET2-n keresztül kell teljesíteni.

(2) Amennyiben valamely NKB nem rendelkezik a TARGET2-höz való hozzáféréssel, a 2. cikkben meghatározott összegek átutalását egy olyan számlán való jóváírással kell teljesíteni, amelyet az EKB vagy NKB megfelelő időben megjelöl.

(3) A 2. cikk (2) bekezdése szerinti kamatok számítása napi alapon történik, a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

(4) Az EKB és a 2. cikk alapján átutalásra köteles NKB-k megfelelő időben kiadják az ilyen átutalások határidőben történő szabályszerű végrehajtásához szükséges utasításokat.

4. cikk

Záró rendelkezés

(1) Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az EKB/2006/23 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3) Az EKB/2006/23 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

(4) Az EKB/2003/20 határozat 2004. április 23-i hatállyal hatályát veszti.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(2) HL L 24., 2007.1.31., 5. o.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 69 oldalát.

(4) Lásd e Hivatalos Lap 81 oldalát.

(5) HL L 24., 2007.1.31., 3. o.

(6) Lásd e Hivatalos Lap 75 oldalát.

(7) HL L 24., 2007.1.31., 15. o.

(8) HL L 9., 2004.1.15., 32. o.

(9) HL L 205., 2004.6.9., 9. o.

I. MELLÉKLET

AZ NKB-K ÁLTAL JEGYZETT TŐKE

	Jegyzett részesedés 2008. december 31-én (EUR)	Jegyzett részesedés 2009. január 1-jétől (EUR)	Átruházandó részesedés (EUR)
Részt vevő NKB
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	142 334 199,56	139 730 384,68	–2 603 814,88
Deutsche Bundesbank	1 182 149 240,19	1 090 912 027,43	–91 237 212,76
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	51 183 396,60	63 983 566,24	+12 800 169,64
Görög Nemzeti Bank	104 659 532,85	113 191 059,06	+8 531 526,21
Banco de España	434 917 735,09	478 364 575,51	+43 446 840,42
Banque de France	828 813 864,42	819 233 899,48	–9 579 964,94
Banca d’Italia	721 792 464,09	719 885 688,14	–1 906 775,95
Ciprusi Nemzeti Bank	7 195 054,85	7 886 333,14	+ 691 278,29
Banque centrale du Luxembourg	9 073 027,53	10 063 859,75	+ 990 832,22
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	3 583 125,79	3 640 732,32	+57 606,53
De Nederlandsche Bank	224 302 522,60	229 746 339,12	+5 443 816,52
Oesterreichische Nationalbank	116 128 991,78	111 854 587,70	–4 274 404,08
Banco de Portugal	98 720 300,22	100 834 459,65	+2 114 159,43
Banka Slovenije	18 399 523,77	18 941 025,10	+ 541 501,33
Národná banka Slovenska	38 970 813,50	39 944 363,76	+ 973 550,26
Suomen Pankki	71 708 601,11	72 232 820,48	+ 524 219,37
Euroövezeten kívüli NKB
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)	50 883 842,67	50 037 026,77	– 846 815,90
Česká národní banka	79 957 855,35	83 368 161,57	+3 410 306,22
Danmarks Nationalbank	87 204 756,07	85 459 278,39	–1 745 477,68
Eesti Pank	9 810 391,04	10 311 567,80	+ 501 176,76
Latvijas Banka	16 204 715,21	16 342 970,87	+ 138 255,66
Lietuvos bankas	24 068 005,74	24 517 336,63	+ 449 330,89
Magyar Nemzeti Bank	75 700 733,22	79 819 599,69	+4 118 866,47
Narodowy Bank Polski	280 820 283,32	282 006 977,72	+1 186 694,40
Banca Națională a României	145 099 312,72	141 971 278,46	–3 128 034,26
Sveriges Riksbank	134 298 089,46	130 087 052,56	–4 211 036,90
Bank of England	802 672 023,82	836 285 430,59	+33 613 406,77
Összesen (1):	5 760 652 402,58	5 760 652 402,58	0

(1) A kerekítés miatt előfordulhat, hogy a végösszeg nem egyezik meg pontosan a feltüntetett számok összegével.

II. MELLÉKLET

AZ NKB-K ÁLTAL BEFIZETETT TŐKE

	Befizetett részesedés 2008. december 31-én (EUR)	Befizetett részesedés 2009. január 1-jétől (EUR)	Átutalás összege (EUR)
Részt vevő NKB
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	142 334 199,56	139 730 384,68	–2 603 814,88
Deutsche Bundesbank	1 182 149 240,19	1 090 912 027,43	–91 237 212,76
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	51 183 396,60	63 983 566,24	+12 800 169,64
Görög Nemzeti Bank	104 659 532,85	113 191 059,06	+8 531 526,21
Banco de España	434 917 735,09	478 364 575,51	+43 446 840,42
Banque de France	828 813 864,42	819 233 899,48	–9 579 964,94
Banca d’Italia	721 792 464,09	719 885 688,14	–1 906 775,95
Ciprusi Nemzeti Bank	7 195 054,85	7 886 333,14	+ 691 278,29
Banque centrale du Luxembourg	9 073 027,53	10 063 859,75	+ 990 832,22
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	3 583 125,79	3 640 732,32	+57 606,53
De Nederlandsche Bank	224 302 522,60	229 746 339,12	+5 443 816,52
Oesterreichische Nationalbank	116 128 991,78	111 854 587,70	–4 274 404,08
Banco de Portugal	98 720 300,22	100 834 459,65	+2 114 159,43
Banka Slovenije	18 399 523,77	18 941 025,10	+ 541 501,33
Národná banka Slovenska	2 727 956,95	39 944 363,76	+37 216 406,81
Suomen Pankki	71 708 601,11	72 232 820,48	+ 524 219,37
Euroövezeten kívüli NKB
Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)	3 561 868,99	3 502 591,87	–59 277,12
Česká národní banka	5 597 049,87	5 835 771,31	+ 238 721,44
Danmarks Nationalbank	6 104 332,92	5 982 149,49	– 122 183,43
Eesti Pank	686 727,37	721 809,75	+35 082,38
Latvijas Banka	1 134 330,06	1 144 007,96	+9 677,90
Lietuvos bankas	1 684 760,40	1 716 213,56	+31 453,16
Magyar Nemzeti Bank	5 299 051,33	5 587 371,98	+ 288 320,65
Narodowy Bank Polski	19 657 419,83	19 740 488,44	+83 068,61
Banca Națională a României	10 156 951,89	9 937 989,49	– 218 962,40
Sveriges Riksbank	9 400 866,26	9 106 093,68	– 294 772,58
Bank of England	56 187 041,67	58 539 980,14	+2 352 938,47
Összesen (1):	4 137 159 937,99	4 142 260 189,23	+5 100 251,24

(1) A kerekítés miatt előfordulhat, hogy a végösszeg nem egyezik meg pontosan a feltüntetett számok összegével.

24.1.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/87

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2009. január 23.)

a menetíró készülékek közúti ellenőrzések alkalmával és jogosultsággal rendelkező műhelyek által végzett ellenőrzésével kapcsolatos helyes végrehajtási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokról

(az értesítés a C(2009) 108. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/60/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2006/22/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdése értelmében a Bizottság iránymutatásokat dolgoz ki a végrehajtás helyes gyakorlatára vonatkozóan a közúti ellenőrzések alkalmával az ellenőrzést végző hatósági személyek által vagy a vállalkozások telephelyein vagy a jogosultsággal rendelkező műhelyek és szerelők által elvégzett járműellenőrzésekkel kapcsolatban.

(2)

A menetíró készülékek nélkülözhetetlenek a közúti szállítás terén azon időszakok visszakövetésében, amikor a járművezető vezetett vagy pihent, valamint annak biztosításában, hogy az illetékes nemzeti ellenőrző szervek hatékonyan végezhessék el a közúti fuvarozásra vonatkozó szociális jogszabályok végrehajtásának ellenőrzését.

(3)	Annak biztosítására, hogy ezek a menetíró készülékek pontosan és megbízhatóan működjenek, és az adatok rögzítése és tárolása garantálható legyen, beszerelésüket követően rendszeres ellenőrzéseket és vizsgálatokat szükséges végezni.

(4)	Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a rendszeres ellenőrzéseket és vizsgálatokat nem végzik el azzal a gyakorisággal, amely szükséges lenne ahhoz, hogy hatékonyan visszatartsa a befolyásoló eszközöket vagy más hasonló eszközöket alkalmazó járművezetőket és üzemeltetőket.

(5)	Szakértői kutatások és adatok szerint a tachográfrendszer megtévesztésére irányuló törekvés széles körben elterjedt az analóg tachográffal ellátott járművek esetében; időközben hasonló módon kísérlik meg befolyásolni a digitális tachográfokat is.

(6)	Ugyanezek a kutatások kimutatták, hogy számos befolyásolási mód létezik, és ezeket bizonyíthatóan alkalmazzák is a közúti közlekedési ágazatban a tachográf, különösen a digitális tachográf megtévesztésére.

(7)	Ezek a törekvések és kísérletek komolyan veszélyeztetik a közúti biztonságot, és elfogadhatatlan módon kedvezőtlenül hatnak a verseny tisztaságára, valamint a közúti közlekedésben részt vevő járművezetők szociális körülményeire.

(8)

A digitális tachográfnak az analóg tachográfnál hatékonyabb védelmének következményeként a menetíró készülék befolyásolására irányuló törekvések és kísérletek a korábbiaknál már könnyebben feltárhatók; ezzel a gátlástalan járművezetők és üzemeltetők szempontjából a befolyásoló eszközökkel kapcsolatos tettenérés kockázata megnőtt, ami nyilván jelentős visszatartó hatással bír.

(9)	Éppen ezért ennek az ajánlásnak az a célja, hogy bátorítsa és támogassa a tagállamokat olyan eljárások és módszerek elfogadására, amelyek az ágazati kutatások és a technikai szaktudás alapján jelentősen javítanák az ilyen csalási kísérletek megelőzésének és feltárásának lehetőségét.

(10)	Ez az ajánlás különösen azon helyes végrehajtási gyakorlatot rögzíti, amely a Közös Kutatóközpont által végzett kutatás során került megállapításra.

(11)	Ez az ajánlás a kiegészítő közúti ellenőrzésekre vonatkozó javasolt irányelvvel együtt olyan végrehajtási intézkedési csomagot alkot, amelynek célja, hogy jelentősen javítsa a digitális tachográfrendszer megtévesztésére használt eszközök alkalmazásának feltárását és megelőzését.

(12)	Az ebben az ajánlásban előírt intézkedések összhangban vannak a 3821/85/EGK tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (1) bekezdésében létrehozott bizottság véleményével,

AJÁNLJA:

Kerüljenek elfogadásra és alkalmazásra az ezen ajánlás mellékletében meghatározott iránymutatások a közúti ellenőrzések alkalmával az ellenőrzést végző hatósági személyek által, illetve a vállalkozások telephelyein vagy a tagállam illetékes hatóságai által jóváhagyott jogosultsággal rendelkező műhelyben a szerelők és technikusok által elvégzett járműellenőrzésekkel kapcsolatban, annak érdekében, hogy a közúti közlekedésben használt menetíró készülékeket befolyásoló eszközök alkalmazásának feltárása és megelőzése jelentősen hatékonyabbá váljon.

2.	Kerüljenek alkalmazásra ezek az iránymutatások a 2006/22/EK irányelv 2. cikke szerinti nemzeti végrehajtási stratégiák összefüggésében.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

(2) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

MELLÉKLET

AJÁNLÁSOK A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEKET BEFOLYÁSOLÓ ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁNAK FELTÁRÁSÁRA ÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ, A TAGÁLLAMOK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ ELLENINTÉZKEDÉSEK ELFOGADÁSÁRA

TARTALOMJEGYZÉK

1. FEJEZET:

BEVEZETÉS

2. FEJEZET:

HATÉKONY KÖZÚTI ELLENŐRZÉSEK

A.	Szervezés és felszerelés

B.	Két ellenőrzési pontos módszerek a jármű valóságos sebessége és az általa megtett út elemzésére

C.	Egy ellenőrzési pontos módszerek a letöltött adatok részletes elemzése alapján

D.	Egy ellenőrzési pontos módszerek a plombák műszaki kontrollja alapján

E.	A jármű műhelybe irányítása

F.	A jármű és az adatok ellenőrzése a vállalkozás telephelyén

3. FEJEZET:

KÉPZÉS, FELSZERELÉS ÉS LEGJOBBAN BEVÁLT GYAKORLAT

4. FEJEZET:

ÁTVIZSGÁLÁS A MŰHELYBEN

Jogalap

B.	Feltört vagy hiányzó plombák

C.	A rögzített adatok elemzése

D.	A mozgásérzékelő és a járműegység közötti összeköttetés ellenőrzése

E.	Különleges eljárások a közúti ellenőrzés folyományaként

5. FEJEZET:

A MŰHELYEK JELENTÉSEI ÉS AUDITJA

6. FEJEZET:

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Fejezet: Bevezetés

1.1. Ez a bizottsági ajánlás azokat az intézkedéseket ismerteti, amelyek alkalmazására a tagállamokat ösztönözni kellene annak érdekében, hogy kezelhessék a menetíró készülékeket befolyásoló eszközök használatából fakadó veszélyt, egyúttal előmozdítsák és támogassák az említett veszélyt megelőző ellenintézkedések meghozatalát a tagállamok körében.

1.2. A digitális tachográf szabályszerű működését befolyásoló eszközök jelenléte a járművekben az egész rendszer biztonságát érintő egyik legkomolyabb veszély. Az ilyen eszközök használata vagy használatának szándéka a tisztességes verseny torzulásához vezet, hiszen tisztességtelen üzleti előnyhöz juttatja a gátlástalan üzemeltetőket és járművezetőket, valamint elfogadhatatlan módon kedvezőtlen hatást gyakorol a járművezetők szociális körülményeire, mivel lehetővé teszi azt vagy kényszeríti őket arra, hogy adott idő alatt többet vezessenek, mint az jogszerűen megengedhető volna. E tényezők potenciális következménye a közúti biztonság minden közúthasználót érintő gyengülése. A Bizottság eltökélt szándéka, hogy az elkövetkezendő években fokozza e biztonság mértékét.

1.3. Ezenkívül szükséges, hogy a jogszerűen eljáró üzemeltetők és járművezetők bátran támaszkodhassanak a digitális tachográfra mint eszközre, a nemzeti ellenőrző szervek pedig Közösség-szerte megbízhassanak a rögzített és tárolt adatok hitelességében és sértetlenségében, függetlenül attól, hogy az adatok letöltésére és elemzésére a járműegység vagy a járművezetői kártya révén került-e sor. Az adatok megbízhatóságának garantálása érdekében rendszeres ellenőrzések és vizsgálatok keretében kell meggyőződni a berendezés rendeltetésszerű működéséről és kezeléséről.

1.4. Hosszabb távon a rögzített adatok hitelességének és sértetlenségének biztosítása érdekében elengedhetetlen a rendszer és alkotóelemeinek teljes körű védelme. A Bizottság adott esetben megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a 3821/85/EGK rendelet és mellékleteinek felülvizsgálata révén további, részletesebb jogalkotási intézkedéseket hozzon azon legelterjedtebb visszaélések és kísérletek visszaszorítására, amelyek a rendszer megtévesztésére irányulnak.

1.5. Rövid távon a tagállamok illetékes hatóságai hozzanak megfelelő és hatékony intézkedéseseket a befolyásoló eszközök feltárási esélyeinek növelésére, csökkentve ezzel annak kockázatát, hogy az üzemeltetők és a járművezetők ilyen eszközöket használjanak.

1.6. Noha a tagállamok jogi felelősséget viselnek az olyan ellenőrzések és vizsgálatok elvégeztetéséért, amelyek biztosítják a közösségi szociális jogszabályok hatékony végrehajtását a közúti közlekedésben, az ilyen rendszeres ellenőrzések nem garantálják, hogy az eszközöket később, az ellenőrzések befejezését követően nem szerelik be és nem alkalmazzák a járművekben. A tapasztalat szerint ezek az eszközök sokkal nagyobb valószínűséggel kerülnek feltárásra a közúti ellenőrzések során, amikor a jármű behatóbban megvizsgálható. A tagállamokat ösztönözni kell az ilyen jellegű ellenőrzések rendszeres elvégzésére, hiszen azzal párhuzamosan, hogy a szóban forgó eszközök feltárási esélye növekszik, jelentősen fokozódik az ellenőrzések visszatartó hatása is.

1.7. A 3821/85/EGK rendelet IB. mellékletének 10. függeléke (Általános biztonsági követelmények) előírja azoknak a biztonságérvényesítési funkcióknak a körét, amelyek a digitális tachográfrendszer sértetlenségét biztosítják. Az egész rendszer biztonsági célkitűzéseinek biztosítása és az azok meghiúsítására irányuló kísérletek kezelése műszaki megoldások kombinációjával, az informatikai biztonságértékelési kritériumoknak (ITSEC) való megfelelőséggel, valamint fizikai, személyzeti és eljárásbeli eszközök alkalmazásával érhető el; mindezekért a tagállamok és tachográfgyártók viselik a felelősséget. Ezért ennek az ajánlásnak az a célja, hogy tagállamok figyelmébe ajánlja azokat – a kutatásokon és legjobban bevált gyakorlatokon alapuló – leghatékonyabb eljárásokat, amelyek a személyzeti és eljárásbeli eszközök támogatására irányulnak.

1.8. Ugyanakkor ez a bizottsági ajánlás nem tekintendő úgy, mint amely helyettesíti az ITSEC (1) által előírt technikai megoldásokat; sőt, ideális esetben könnyen összeköthető velük, illetve támogathatja azokat.

1.9. A Közös Kutatóközpont által készített jelentés (2) felsorolja a digitális tachográf biztonságos működésének befolyásolására irányuló kísérletek ismert és lehetséges fajtáit. Ezért e jelentés alapján a tagállamok tegyék meg a szükséges lépéseket és intézkedéseket annak érdekében, hogy az ellenőrzést végző nemzeti hatósági tisztviselők adekvát információk és útmutatások birtokába jussanak, és így a járművek közúti ellenőrzései és felülvizsgálatai során hatékony munkát végezhessenek. Továbbá bocsássanak hasonló információkat és útmutatásokat a közúti közlekedésben alkalmazott menetíró készülékek jogszabályban meghatározott beszerelését, ellenőrzését és javítását végző szerelők és műhelyek rendelkezésére. Az útmutatások legyenek kellőképen átfogóak ahhoz, hogy az érintettek teljes körűen és szakszerűen végezhessék el az ebben a mellékletben előírt ellenőrzéseket, és hogy a tagállamok felelősségre vonhassák azokat, akik visszaélnek vagy megkísérelnek visszaélni a rendszerrel.

1.10. Az itt következő iránymutatások és ajánlások nem teljes körűek, hiszen adódhatnak olyan körülmények, amikor nem ezeknek az ajánlásoknak az alkalmazása vezet a kívánt eredményre (például ha a referenciakábel nem csatlakoztatható a mozgásérzékelőhöz). Az ilyen esetekre nézve a tagállamokat olyan alternatív módszerek kidolgozására kell ösztönözni, amelyek hatékonysága igazolhatóan hasonló. Ezeket az alternatív intézkedéseket kívánatos volna a végrehajtók szélesebb körével is megosztani.

1.11. Ezenkívül – noha ez a bizottsági ajánlás a 3821/85/EGK rendeletben és mellékleteiben meghatározott mindkét tachográftípussal foglalkozni kíván – a tagállamok vélhetően már állapítottak meg módszereket, eljárásokat és iránymutatásokat az analóg tachográfok ellenőrzésére és a befolyásoló eszközök feltárására vonatkozóan. Ezért ez a bizottsági ajánlás nem tekintendő akként, mint amely helyettesíti a már megállapított intézkedéseket vagy eltér azoktól, sokkal inkább támogatja azokat, különösen ami a digitális tachográfot illeti, amely esetében a módszertan ugyan eltérő lehet, a cél azonban ugyanaz. Ajánlott, hogy ahol már megállapításra kerültek intézkedések az analóg tachográfok ellenőrzésére, ott ezeket – adott esetben – terjesszék ki a digitális tachográfokra is (például a speciális feladatokat ellátó olyan műhelyek részére való fizetés esetei, amelyekbe az ellenőrzést végző hatósági személyek egy járművet irányítottak, lásd az F. szakaszt).

1.12. A tagállamokat ösztönözni kell arra és támogatni kell abban, hogy nemzeti végrehajtási stratégiájuk keretében állapítsanak meg olyan módszereket és eljárásokat, amelyekkel a tachográfrendszer biztonságos működése ellen irányuló fokozódó veszélyt kezelik. Legjobban bevált gyakorlataikat osszák meg a többi a tagállammal is.

2. Fejezet: Hatékony közúti ellenőrzések

A. Szervezés és felszerelés

2.1. A teljes körű és hatékony ellenőrzések elvégzése érdekében az ellenőrzést végző hatósági személyeket megfelelő eszközökkel kell ellátni és kellőképpen fel kell készíteni. Legalább ellenőri kártyával, a járműegység és a járművezetői kártya adatfájljainak letöltésére alkalmas munkaeszközökkel kell rendelkezniük; képeseknek kell lenniük elemezni ezeket az adatfájlokat és az 1B. melléklet szerinti típusú menetíró készülékek kinyomatait az 1. melléklet szerinti adatlapokkal és ábrákkal együtt.Az ellenőrzést végző hatósági személyeknek rendelkezniük kell olyan szoftverrel, amely képes a kérdéses adatok gyors és nem túl körülményes elemzésére, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a befolyásoló eszközök feltárása céljából a közúti ellenőrzések során kinyomtatott anyagok nem elemezhetők egyszerűen, tekintettel az egyes kinyomtatandó fájlok hosszára és tartalmára.

2.2. Amikor a hatósági személyek ellenőrzést végeznek közúton vagy a vállalkozások telephelyén, akár a vezetési időre vonatkozó szabályok betartását, akár a gépjármű műszaki állapotát, akár egyéb tényezőket ellenőrizve, amennyire idejük engedi, használják ki az adódó alkalmat, és ellenőrizzék a tachográf rendeltetésszerű működését és használatát, valamint az ilyen ellenőrzésből adódó eredményekből legyenek képesek a befolyásoló eszközök használatának feltárására.

2.3. Ajánlott tehát, hogy a tagállamok a járművek egyéb ellenőrzései (a jármű műszaki állapota vagy a vezetési időre vonatkozó szabályok betartásának vizsgálata stb.) alkalmával végezzenek a befolyásoló eszközök feltárására irányuló ellenőrzést is, valamint hogy – irányadó mennyiségként – az összes jármű legalább 10%-át ellenőrizzék a befolyásoló eszközök tekintetében. Az ilyen kiegészítő ellenőrzések elvégzésének megfelelő módszerét és feltételeit továbbra is a tagállamok határozzák meg, azonban az ellenőrzések eredményeinek lehetőleg tükröződniük kell az átfogó nemzeti végrehajtási stratégiákban.

2.4. A hatékony ellenőrzést többek között az alábbi módszerek alkalmazásával végezzék:

két ellenőrzési pontos módszerek a jármű sebességének és az általa megtett útnak az elemzésére (lásd a B. szakaszt);

egy ellenőrzési pontos módszerek a letöltött adatok részletes elemzése alapján (lásd a C. szakaszt);

egy ellenőrzési pontos módszerek műszaki ellenőrzés alapján (lásd a D. szakaszt).

2.5. Ha az ellenőrzést végző hatósági személy úgy ítéli, hogy elegendő bizonyítékot gyűjtött, irányítsa a járművet egy műhelybe további vizsgálatok elvégzése céljából (lásd az E. szakaszt).

2.6. Természetesen a tagállamok mindenkor alkalmazhatnak további vagy alternatív módszereket is a járművek ellenőrzésére.

B. Két ellenőrzési pontos módszerek a jármű valóságos sebessége és az általa megtett út elemzésére

2.7. A sebesség ellenőrzése egy adott időpontban: E módszer alkalmazásával a rögzített vagy mobil kamerákat és egyéb sebességmérő műszereket alkalmazó, ellenőrzést végző hatósági személyek a járművek tényleges sebességét mérhetik meg egy adott időpontban, mielőtt közúti ellenőrzés keretében megállítanák őket. Ezt követően a járműegységről letölthetik a 24 órás részletes sebességadatokat, és összehasonlíthatják az adott időpontban észlelt sebességet a néhány kilométerrel korábban mért sebességgel. Ezzel a módszerrel csak össze kell hasonlítani két számadatot az ellenőrzési ponton, miután letöltésre kerültek a 24 órás részletes sebességadatok.

2.8. Az előre kiválasztott megtett út ellenőrzése egy adott időpontban: E módszer alkalmazása során úgy kell kiválasztani az ellenőrzési pontot, hogy annak távolsága ismert legyen egy olyan meghatározott helytől, amelyen a kérdéses jármű áthaladásának vagy megállásának időpontját az ellenőrzést végző hatósági személyeknek módjukban állt megállapítani (autópályadíj befizetését igazoló nyugta, videófelvétel, határellenőrzésre vonatkozó jelentés stb. alapján). Az ellenőrzési ponton ezt követően a járműegységről letölthetik a 24 órás részletes sebességadatokat, és rövid idő alatt összehasonlíthatják az ellenőrzési pont és a meghatározott hely között mért átlagsebességet az ismert távolság és az ellenőrzési pont eléréséhez szükséges idő alapján kiszámított sebességgel.

2.9. Az ellenőrzést végző személyeknek mindkét módszer esetében csupán össze kell hasonlítaniuk két számadatot, miután letöltésre kerültek a 24 órás részletes sebességadatok, és megmérték, illetve kiszámították a valós átlagsebességet. Amennyiben a számadatok között lényeges eltérés mutatkozik, a hatósági személyek joggal gyanakodhatnak befolyásoló eszköz használatára. Ez esetben a hatósági személy a járművet és vezetőjét azonnal egy műhelybe irányíthatja, azaz nem szükséges további helyszíni ellenőrzéseket folytatnia.

2.10. Ami az 1B. mellékletben meghatározott típusú tachográfok adatait illeti, az adatok autentikusságának és integritásának igazolására valamennyi fájlt, amely a menetíró készülékből vagy azon keresztül került letöltésre, el kell látni a megfelelő digitális aláírással, amelyet eredetileg a járműegység vagy a járművezetői kártya generált; az ellenőrzést végző hatósági személyek ellenőrizzék, hogy ez az információ szintén le lett-e töltve.

C. Egy ellenőrzési pontos módszerek a letöltött adatok részletes elemzése alapján

2.11. Ha befolyásoló eszközt használnak vagy használtak közvetlenül az ellenőrzés előtt, akkor a közúti ellenőrzés során egyszerű eljárások sora képes kimutatni a befolyásolás tényét.

2.12. A befolyásoló eszköz jelenlétére vonatkozó gyanú igazolására, amely indokolttá teszi, hogy a hatósági személyek bármiféle, általuk szükségesnek ítélt intézkedést hozzanak az eszközök feltárására, a hatósági személyek:

—

összehasonlíthatják a járművezető tevékenységére vonatkozó, a kártyáról és a járműegységről letöltött adatokat a járműben lévő egyéb dokumentumokkal és a járművezető állításaival. Ha az adatok között eltérés mutatkozik, az megalapozza a kezdeti gyanút. Ebben az esetben az ellenőrzést végző személyek vizsgálódjanak tovább.

—

megvizsgálhatják a járműegység által tárolt, eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatokat, mindenekelőtt az utolsó 10 napra vonatkozóan az alábbiakat:

—	biztonság-áttörési kísérlet

—	az áramellátás megszakadása (a leghosszabb ideig tartó eset)

—	hiba a jármű mozgására vonatkozó adatokban

—	az érzékelő meghibásodása.

Amennyiben a vezető nem tud ésszerű magyarázattal vagy indoklással szolgálni az egyes esetekre és hibákra vonatkozóan, az ellenőrzést végző személyek vizsgálódjanak tovább.

—

megvizsgálhatják a járműegység által tárolt technikai adatokat, mindenekelőtt az alábbiakat:

—	időbeállítási adatok

—	kalibrálási adatok (az utolsó öt kalibrálás, a műhely neve és kártyaszáma).

—

Az utóbbi adatok alapján a kelleténél több kalibrálás tárható fel, ami arra utal, hogy ezeket lopott (vagy elveszettként bejelentett) műhelykártyával végezték. Ajánlott, hogy az ellenőrzést végző hatósági személyek egyeztessenek a kártyát kibocsátó hatósággal (3) a szóban forgó műhelykártyák státuszáról, valamint arról, hogy érvényesek voltak-e abban az időpontban, amikor a járműegység kalibrálására használták őket.

2.13. Amennyiben a 2.14–2.19. pontban említett adatok megvizsgálása után az ellenőrzést végző hatósági személy ellentmondást vél felfedezni, töltse le a 24 órás részletes sebességadatokat és vizsgálja meg (ugyancsak szoftvere segítségével), hogy található-e az adatok közt valószerűtlen sebességnövekedési vagy csökkenési adat, illetve – adott esetben – hogy az út profilja összhangban van-e a járműben lévő egyéb dokumentumokkal és a járművezető állításaival (megállások száma, hegyvidéken vagy városban megválasztott sebesség). Ezek a bizonyítékok a korábban említett bizonyítékokkal együtt megalapozhatják a befolyásoló eszköz jelenlétének gyanúját.

2.14. Ez a módszer megköveteli, hogy az ellenőrző ponton rendelkezésre álljon olyan megfelelő szoftver, amely olvashatóan megjeleníti a sebesség időben való alakulását annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani a sebességben bekövetkező rendkívüli változásokat, és ki lehessen szűrni és automatikusan kimutatni:

—	a jármű valószerűtlen sebességnövekedéseit vagy csökkenéseit;

—	a járműegység gyanúra okot adó kalibrálásait;

—	az áramellátás megszakadását.

D. Egy ellenőrzési pontos módszerek a plombák műszaki kontrollja alapján

2.15. Ahol az lehetséges és biztonságos, az ellenőrzést végző hatósági személy vizsgálja meg a plombákat. Amennyiben a plombák hiányoznak, fel vannak törve vagy sérültek, szólítsa fel a járművezetőt, hogy adjon erre magyarázatot.

2.16. Ha a járművezető összhangban az 1. melléklet 4. pontjának V. fejezetével és a 3821/85/EGK rendelet IB. mellékletének 253. követelményével írásbeli indoklással tud szolgálni, akkor az ellenőrzést végző hatósági személy szólítsa fel a járművezetőt, hogy hajtson egy műhelybe a rendszer újraplombálása és a berendezés újrakalibrálása végett.

2.17. Ellenkező esetben szabálysértés esete valósul meg, és ajánlott a járművezetőt járművével együtt haladéktalanul, az ellenőrzést végző hatósági személy kíséretében egy jogosultsággal rendelkező műhelybe irányítani, ahol elvégzik a berendezés 3. fejezet szerinti ellenőrzését.

E. A jármű műhelybe irányítása

2.18. Ha az előző módszereket alkalmazó közúti ellenőrzést követően még mindig fennáll annak az alapos gyanúja, hogy befolyásoló eszközt szereltek be, az ellenőrzést végző hatósági személy irányítsa a járművet egy jogosultsággal rendelkező műhelybe. Felhatalmazást kell biztosítani az ellenőrzést végző hatósági személyeknek vagy a megfelelő nemzeti hatóságnak arra, hogy a jogosultsággal rendelkező műhelyeket meghatározott, a befolyásoló eszközök jelenlétének feltárására irányuló speciális tesztek elvégzésére utasíthassák.

2.19. E speciális tesztek – az esetek többségében – lehetővé teszik a mozgásérzékelő és a járműegység közötti rendellenes összeköttetés feltárását, ami befolyásoló eszköz jelenlétére utalhat. Az ilyen teszt a következőket foglalná magába (lásd az ismertetést a 3. fejezetben):

—	a plombák és a beépítési plakettetek vizsgálata;

—	a referenciakábel tesztje;

—	a letöltött adatfájlok elemzése.

2.20. Ha befolyásoló eszközöket tárnak fel, akár használta azokat a járművezető, akár nem, a berendezést (ami tartalmazhatja magát az eszközt, a járműegységet és összetevőit, valamint a járművezetői kártyát) el kell távolítani a járműből és a továbbiakban bizonyítékként kezelni.

2.21. Ezenkívül az adott, jogosultsággal rendelkező műhelyt fel kell kérni annak megvizsgálására, hogy a menetíró készülék: a) megfelelően üzemel-e; b) pontosan rögzíti és tárolja-e az adatokat; valamint c) pontosak-e a kalibrálási paraméterei.

2.22. Az IB. mellékletben meghatározott típusú menetíró készülékkel ellátott járművek esetében csak az összes adat letöltését és elemzését (és a digitális aláírás érintetlenségéről való meggyőződést), valamint a befolyásoló eszköz jelenlétének megvizsgálását követően ajánlott a menetíró készülék teljes újrakalibrálása és új beépítési plakett felhelyezése. Ajánlott továbbá, hogy a jogosultsággal rendelkező műhely csak az ellenőrző szerv útmutatásával plombálja újra a rendszert.

2.23. Az 1. mellékletnek megfelelő menetíró készülékek esetében a befolyásoló eszköz eltávolítását követően a készüléket ellenőrizni kell a megfelelő üzemelés és a helyes működés tekintetében, majd teljesen újra kell kalibrálni és új beépítési plakettel ellátni. Ajánlott, hogy a jogosultsággal rendelkező műhely ezt követően csak az ellenőrző szerv irányításával plombálja újra a rendszert.

F. A jármű és az adatok ellenőrzése a vállalkozás telephelyén

2.24. Ajánlott, hogy a tagállamok illetékes hatóságai éljenek a lehetőséggel, ha az ellenőrzés során a vállalkozás telephelyén tartózkodó járműveket (járműegységgel együtt) és járművezetőket (járművezetői kártyával együtt) a helyszínen ellenőrizhetik.

2.25. A vállalkozás által kezelt adatokat a vállalkozás köteles legalább egy évig megőrizni és azokat ellenőrzésre bemutatni, ha ezt a hatósági személyek kérik. Ily módon a hatósági személyek bármely, a vállalkozás telephelyén tartózkodó járművet megvizsgálhatják szokásos ellenőrzési eljárásuk keretében, és elvégezhetnek mindennemű vizsgálatot vagy tevékenységet, amelyet szükségesnek tartanak, miközben a járművezetőket és a járműveket nem veszik igénybe a kelleténél tovább.

2.26. A vállalkozások telephelyén folytatott ilyen ellenőrzések alkalmával figyelembe kell venni azt a lehetőséget, hogy az ellenőrzés tárgyát képezhetik mind az I., mind az IB. mellékletben megállapított típusú menetíró készülékkel ellátott járművek, illetve az ilyen készülékekkel rögzített adatok; szükséges tehát, hogy az ellenőrzést végző hatósági személyek fel legyenek készülve és megfelelő felszereléssel legyenek ellátva erre az eshetőségre.

ÖSSZEFOGLALÁS

A DIGITÁLIS TACHOGRÁF BEFOLYÁSOLÁSÁRA TETT KÍSÉRLETEK MEGELŐZÉSE KÖZÚTI ÉS A VÁLLALKOZÁSOK TELEPHELYÉN VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK

Nemzeti végrehajtási stratégiákat kell kialakítani olyan járművek hatékony – közúti vagy a vállalkozások telephelyén való – ellenőrzésének és megvizsgálásának elősegítésére, amelyek menetíró készülékét esetleg befolyásoló eszközökkel látták el.

A megfelelően kiképzett és megfelelő eszközökkel ellátott hatósági személyek a járműegységből származó adatokat rövid idő alatt elérve, letöltve és elemezve képesek azonnali ellenőrzést végezni, valamint az elektronikusan vagy az űrlapokon, ábrákon és nyomtatványokon tárolt adatok hasonló elemzését elvégezni.

A tagállamoknak olyan stratégiákat kell kialakítaniuk, amelyek biztosítják, hogy a befolyásoló eszközök jelenléte tekintetében megvizsgált járművek ellenőrzésére 2010-től az alábbi módszerek valamelyikével kerüljön sor:

—	két ellenőrzési ponton történő ellenőrzés a valóságos sebesség és a megtett út elemzésére;

—	egy ellenőrzési ponton történő ellenőrzés a letöltött adatok részletes elemzésével;

—	egy ellenőrzési ponton történő ellenőrzés a plombák műszaki kontrollja alapján.

Irányadó mennyiségként a járművek 10%-át kellene megvizsgálni a befolyásoló eszközök jelenléte tekintetében is (a gépjármű műszaki vizsgálata, a vezetett órák mennyiségének ellenőrzése vagy egyéb ellenőrzések keretében), noha továbbra is a tagállamok feladata marad a leghatékonyabb eszköz kidolgozása és stratégiáikba illesztése.

Ha elég bizonyíték áll rendelkezésre az alapos gyanúhoz, az ellenőrzést végző hatósági személy a járművet egy jogosultsággal rendelkező műhelybe irányítja további vizsgálatok elvégzésére.

Ha befolyásoló eszközöket tárnak fel, ajánlott azokat – függetlenül attól, hogy azokat a járművezető használta-e vagy sem – eltávolítani a járműből és összhangban a bizonyítékok kezelésére vonatkozó nemzeti eljárási szabályokkal bizonyítékként felhasználni. Mivel a befolyásoló eszközök használata rendkívül súlyos jogsértésnek minősül, az ellenőrzést végző hatósági személyeknek indokolt esetben meg kell indítaniuk a megfelelő eljárást és ki kell szabniuk a kapcsolódó szankciót.

3. Fejezet: Képzés, felszerelés és legjobban bevált gyakorlat

3.1. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzést végző hatósági személyek kellő képzésben részesüljenek feladataik ellátására, ugyanakkor megfelelő képzésben vehetne részt valamennyi érintett fél is. Előnyös és igen kívánatos volna, ha a különféle tagállamokból származó hatósági személyek számára közös találkozókat és együttműködési lehetőségeket szerveznének legjobban bevált gyakorlataik összehangolása és gyakorlati tapasztalataik cseréje érdekében.

3.2. Az ellenőrzést végző hatósági személyeket megfelelő felszereléssel kell ellátni, hogy a digitális tachográffal kapcsolatos ellenőrzések teljes skáláját elvégezhessék. Ez azt jelenti, hogy megfelelő eszközöket kell rendelkezésükre bocsátani a digitális menetíró készülékek által rögzített adatok olvasásához, kinyomtatásához és letöltéséhez. A tagállamok gondoskodjanak arról, hogy kellő számú hatósági személy legyen az említett módon felszerelve.

3.3. Az ellenőrzéseket végrehajtók körében terjeszteni és támogatni kell a feltárás és a megelőzés – közúti és a vállalkozás telephelyén történő ellenőrzések során – legjobban bevált gyakorlatait (pl. referenciakábel alkalmazása, a megtettút-technika, rendellenes sebességgörbe vagy megtettút-profil, szünetek az áramellátásban, feltört plombák megvizsgálása).

4. Fejezet: Átvizsgálás a műhelyben

A műhelyeknek és a szerelőknek döntő jelentőségük van a tachográfrendszer biztonsága szempontjából, függetlenül attól, hogy analóg vagy digitális tachográfokról van-e szó. Jóváhagyásuknak és jogosultságuknak egyértelmű nemzeti kritériumokon kell alapulniuk, melyek garantálják megbízhatóságukat és hitelességüket. Ajánlott tehát a tagállamoknak gondoskodni arról, hogy azon műhelyek, melyek jogosultak a menetíró készülékek beszerelésére, üzembe helyezésére, kalibrálására, ellenőrzésére és javítására, hatósági jóváhagyást szerezzenek, valamint e műhelyeket rendszeresen ellenőrizzék, tanúsítvánnyal és időszerű, releváns frissítésekkel és információkkal lássák el Ajánlott az is, hogy az illetékes hatóságok a szerelőket és a műhelyeket egyértelmű utasításokkal és útmutatásokkal lássák el kötelességeik és felelősségük tekintetében, különösen ami a rendszer általános biztonsága terén játszott szerepük tudatosítását illeti. Ajánlott továbbá, hogy azok az illetékes hatóságok, amelyek jóváhagyják a műhelyeket és szerelőket, a Bizottságon keresztül pontos és rendszeresen frissített információkkal lássák el a többi tagállamot a plombajelölésekről és az illetékességi területükhöz tartozó valamennyi műhely adatairól és státuszáról.

A. Jogalap

4.1. A járművezetők rendszerint azokban az esetekben lesznek kötelesek műhelyben végzendő vizsgálatra vinni a járművet, ha

a)	a tachográfot a 3821/85/EGK rendelet mellékleteivel összhangban vizsgálatnak kell alávetni;

b)	a járművet a 96/96/EK irányelv II. mellékletének előírásaival összhangban éves műszaki vizsgálatnak vetik alá;

c)	az ellenőrzést végző hatósági személyek műhelybe irányítják a járművet a menetíró készülék alaposabb átvizsgálása céljából;

d)	a menetíró készülék javításra vagy cserére szorul.

4.2. A műhelyek és a szerelők valamennyi fenti esetre vonatkozóan kapjanak utasítást, hogy szemrevételezéssel és fizikailag is vizsgálják meg, le van-e plombálva a menetíró készülék, illetve megvan-e a gyártói adatokat tartalmazó leíró plakettje és a beépítési plakettje.

4.3. Az érintett tagállam illetékes hatósága rendszeresen hívja fel a műhelyek figyelmét arra, hogy amikor megvizsgálják és újraplombálják a tachográfrendszert, és felillesztik annak beépítési plakettjét, azzal ténylegesen elismerik, hogy a rendszer biztonságos, szabályosan működik, megfelelően rögzíti az adatokat, illetve hogy a menetíró készülékhez nem kapcsolódik befolyásoló eszköz.

4.4. Fel kell hívni a műhelyek figyelmét arra is, hogy súlyos jogsértést követnek el, ha tudatosan újraplombálják a tachográfrendszert anélkül, hogy az általuk feltárt esetleges befolyásoló eszközt előzetesen eltávolították volna, vagy annak eltávolítását újraplombálás előtt kérték volna. Amennyiben később megállapítást nyer befolyásoló eszköz jelenléte, függetlenül attól, hogy azt használják-e vagy sem, valamint az, hogy a műhely ennek ellenére újraplombálta a rendszert és felhelyezte a beépítési plakettet, akkor a műhely (és a szerelők egyénileg) felelősségre vonhatók súlyos jogsértés miatt.

4.5. Tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a műhelyek és a szerelők a rendszer biztonsága szempontjából játszanak, ajánlott, hogy a tagállam illetékes hatósága megfelelő szankciókat helyezzen kilátásba, amelyek a tachográfokkal végzett munkára vonatkozó jóváhagyás vagy jogosultság elvesztését eredményezhetik, ha a műhelyek megbízhatósága megkérdőjeleződik.

4.6. A tagállamok emlékeztessék a műhelyeket arra, hogy nekik is jogukban áll megtagadni minden további vizsgálódást vagy kalibrálást egy adott jármű vonatkozásában, ha a szóban forgó járműben befolyásoló eszköz jelenlétéről tudnak vagy ezt gyanítják. Az illetékes hatóság támogassa a műhelyeket, ha a műhely ragaszkodik a befolyásoló eszköz eltávolításához a vizsgálat folytatása előtt. Mindaddig, amíg a befolyásoló eszköz nincs eltávolítva, a műhely bármikor megtagadhatja akár az interfész-kapcsolódások újraplombálását, akár a beépítési plakett felhelyezését.

4.7. Ha valamely tagállam szükségesnek ítéli, kérjen jelentést a jogosultsággal rendelkező műhelyektől a 4.4–4.6. pontban említett tényekről.

4.8. Alternatív lehetőségként azok a tagállamok, amelyek nem tartják szükségesnek, hogy a műhelyektől jelentést kapjanak, utasítsák a műhelyeket az elkészült jelentések meghatározott időtartamon keresztül való megőrzésére annak érdekében, hogy azt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésre bocsáthassák. Ez az időtartam megállapítható 24 hónapban vagy annál hosszabb időszakban ami megfelel a menetíró készülékek egyes vizsgálatai között eltelő minimális időtartamnak.

4.9. Fel kell hívni a műhelyek figyelmét arra is, hogy a befolyásoló eszközök puszta eltávolítása a járműből nem szükségszerűen menti fel az üzemeltetőt vagy a járművezetőt a jogsértés vádja alól, mivel nagy valószínűséggel a járműegységen és az egyéni járművezetői kártyákon előzőleg rögzített és tárolt adatokat már manipulálták. Amennyiben a műhelyek elmulasztják jelenteni az ilyen eseteket, maguk is részeseivé válnak az ilyen üzemeltetők vagy járművezetők által elkövetett jogsértésnek, és tettenérés esetén hasonló büntetéssel kell számolniuk.

4.10. A műhelyek és a szerelők tegyenek jelentést a befolyásoló eszközök feltárt használatáról vagy jelenlétéről a megfelelő illetékes hatóságnak; utóbbi pedig alkalmazzon jutalmazási vagy ösztönzési rendszert annak előmozdítására, hogy a műhelyek információikkal hozzájáruljanak a befolyásoló eszközök alkalmazásának vagy a rendszer biztonságos működését befolyásoló más kísérleteknek a megelőzéséhez és feltárásához.

4.11. Az itt következő iránymutatások és ajánlások nem teljes körűek, hiszen adódhatnak olyan körülmények, amikor nem ezeknek az ajánlásoknak az alkalmazása vezet a kívánt eredményre (például ha a referenciakábel (1.23. pont) nem csatlakoztatható a mozgásérzékelőhöz). Ilyen körülmények esetére a tagállamok hasonlóan hatékony, alternatív módszereket dolgozhatnak ki. Ezeket az alternatív intézkedéseket célszerű volna megosztani az alkalmazók szélesebb körével is.

4.12. Ezenkívül – mivel ezek az iránymutatások a 3821/85/EGK rendeletben és mellékleteiben meghatározott mindkét tachográftípussal foglalkozni kívánnak – a tagállamok vélhetően már állapítottak meg módszereket, eljárásokat és útmutatásokat az analóg tachográfok ellenőrzésére és a befolyásoló eszközök feltárására vonatkozóan. Az e bizottsági ajánlásban foglalt iránymutatások ezért nem tekintendők úgy, mint amelyek helyettesítik a már megállapított intézkedéseket vagy eltérnek azoktól, sokkal inkább támogatják azokat, különösen ami a digitális tachográfot illeti, amely esetében a módszertan ugyan eltérő lehet, a cél azonban ugyanaz. Ajánlott, hogy ahol már megállapításra kerültek intézkedések az analóg tachográfok ellenőrzésére, ott ezeket – adott esetben – terjesszék ki a digitális tachográfokra is. Idetartoznak például a speciális feladatokat ellátó azon műhelyeknek való fizetés esetei, amelyekbe az ellenőrzést végző hatósági személyek egy járművet irányítottak.

B. Feltört vagy hiányzó plombák

4.13. A műhelyek mindig vizsgálják meg, hogy a plombák nem hiányoznak-e, nincsenek-e feltörve vagy nem sérültek-e.

4.14. A jármű semmilyen körülmények között sem plombálható újra vagy látható el beépítési plakettel mindaddig, amíg a rendszert nem állították helyre úgy, hogy megfeleljen a rendelet követelményeinek.

4.15. A műhelyek a vizsgálati jelentésben vagy nyilvántartásban rögzítsék azt a tényt, hogy a plombák hiányoznak, és végezzenek további ellenőrzéseket (pl. a referenciakábellel) és vizsgálatokat annak biztosítására, hogy ne legyen jelen a járműben befolyásoló eszköz.

4.16. Ha összhangban a 3821/85/EGK rendelet I. melléklete V. fejezetének 4. pontjával és IB. mellékletének 252. követelményével a plombákat vészhelyzet miatt vagy sebességkorlátozó eszköz beépítése vagy javítása miatt eltávolították, akkor a plombák minden egyes feltörése alkalmával írásos indoklást kell készíteni és azt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

4.17. Ellenkező esetben a műhely végezzen teljes körű ellenőrzést a következő ajánlott módszerekkel, és készítsen az illetékes hatóságnak pontos jelentést arra vonatkozóan, amit elvégzett, illetve feltárt.

C. A rögzített adatok elemzése

4.18. Specifikusan a digitális tachográfot illetően azoknak az adatoknak, amelyeket a műhelyben – lehetőleg a digitális aláírással együtt – letöltenek és belefoglalnak a vizsgálati jelentésbe, meg kell felelniük a 3821/85/EGK rendelet IB. melléklete 10. függelékének 4.4. pontja (A mozgásérzékelővel kapcsolatos biztonsági célkitűzések), valamint 4.4. pontja (A járműegységgel kapcsolatos biztonsági célkitűzések) szerinti követelményeknek. Az 1. függelék a vizsgálati jelentés adatainak teljes listáját tartalmazza.

4.19. A műhely ezenkívül töltse le és elemezze az eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatokat, melyeket a járműegység rögzített. Az események és meghibásodások között szerepelhet többek között (lásd még a 2. függelék teljes listáját):

—	a biztonság-áttörési kísérlet;

—	a mozgásérzékelő sikertelen hitelesítése,

—	a mozgásérzékelő jogosulatlan cseréje,

—	a burkolat jogosulatlan felnyitása,

—	az áramellátás megszakadása,

—	vagy az érzékelő hibája.

4.20. A befolyásoló eszköz használatának feltárása azt követően, hogy magát az eszközt már eltávolították, szintén nem egyszerű feladat. Ugyanakkor az eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatok ellenőrzése kimutathatja az áramellátásban bekövetkező, indokolatlannak tűnő megszakadásokat. E mellett a részletes sebességgörbe tanulmányozása feltárhatja a sebességjel kiugró változásait. A valószerűtlen lassulások és gyorsulások a befolyásoló eszköz ki- és bekapcsolására utalhatnak.

4.21. A műhelyeknek mindenkor ki kell nyomtatniuk az adatokat és csatolniuk azokat a vizsgálati jelentéshez vagy nyilvántartáshoz (lásd a 4. fejezetet), illetve adott esetben hivatkozniuk kell a műhelykártya alkalmazásával letöltött adatokra.

4.22. Ha a járműegységből nem lehet letölteni az adatokat a műhelykártya segítségével, a járműegység hibás működésűnek vagy sérültnek tekinthető. Ilyen esetekben a műhely kísérelje meg megjavítani a berendezést. Ha a javítási kísérletek után sem lehet letölteni az adatokat, erről tanúsítványt kell kiállítani és azt a vizsgálati jelentéssel együtt meg kell őrizni.

4.23. Ajánlott továbbá, hogy a járművezetők tartsák maguknál a műhelyek által kiállított, az adatok letölthetetlenségére vonatkozó tanúsítványt arra az esetre, ha később hibás működésű digitális tachográffal üzemelő jármű használata során ellenőriznék őket. Ajánlott az is, hogy amikor a járművezető járművet cserél, akkor a szóban forgó tanúsítvány maradjon a járműben mindaddig, amíg a fuvarozási vállalkozás – általános adatmegőrzési kötelezettsége részeként – át nem veszi a tanúsítványt és meg nem javíttatja a menetíró készüléket.

D. A mozgásérzékelő és a járműegység közötti összeköttetés ellenőrzése

4.24. Ha a legutolsó vizsgálatot követően az előző szakaszban említett körülmények közül bármelyik felmerül, a műhely végezzen összehasonlítást a sebességváltóba csatlakoztatott mozgásérzékelő azonosító adatai és a járműegységhez kapcsolódó mozgásérzékelő azonosító adatai között.

4.25. A referenciakábel használata hatékony módszer annak megvizsgálására, hogy szereltek-e a járműbe bizonyos típusú befolyásoló eszközt. A referenciakábel egyik vége a járműegység hátuljához, másik vége a mozgásérzékelőhöz csatlakozik. Ha a sebességváltóban lévő mozgásérzékelő nincs összekapcsolva a járműegységgel, az kiváltja a „hiba a mozgási adatokban” eseményre vagy az érzékelő működési zavarára utaló jelzést. Ez az üzenet befolyásoló eszköz jelenlétére utal, tehát a jelzés megjelenése esetén a járművet célszerű átvizsgálni rejtett befolyásoló eszközök tekintetében.

4.26. Alternatívaként az ellenőrzés keretében a mozgásérzékelő csatlakozását meg lehet szüntetni és el lehet távolítani azt. Ha a digitális tachográf hoz nem nyúltak hozzá, hibaüzenet jelenik meg (ti. nincs mozgásérzékelő). Ha azonban nem jelenik meg hibaüzenet, akkor az rejtett mozgásérzékelő vagy valamilyen egyéb elektronikus befolyásoló eszköz jelenlétére utal.

4.27. Fontos, hogy a referenciakábellel végzendő ellenőrzés előtt a műhely technikusainak (vagy az ellenőrzést végző hatósági személyeknek) be kell helyezniük műhelykártyájukat (vagy ellenőrző kártyájukat) annak tisztázására, hogy miért váltódott ki és került rögzítésre a járműegység eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatai között a „az áramellátás megszakadása” esemény. Ha ezt elmulasztják, akkor a későbbi vizsgálat során tévesen arra a következtetésre lehet jutni hogy a járművezető vagy az üzemeltető megkísérelte befolyásolni a mozgásérzékelő biztonságos működését.

4.28. Alternatívaként – bár ez nem mindig járható út – a sebességváltóban lévő mozgásérzékelő jelöléseit össze lehet hasonlítani a járműegységben regisztrált csatlakoztatott mozgásérzékelő azonosító adataival. A műhelyek feladata tehát a következő lépések megtétele:

—	A beépítési plaketten rögzített információk összehasonlítása a járműegység által rögzített adatokban fellelhető információkkal. Ellentmondás észlelése esetén a tagállam illetékes hatóságának értesítése, valamint az eset rögzítése a vizsgálati jelentésben és a vizsgálati nyilvántartásban.

—

A mozgásérzékelő burkolatára nyomtatott azonosító szám összehasonlítása a járműegység által rögzített adatokban fellelhető információkkal. Szükség esetén a mozgásérzékelő elektronikus azonosításához elektronikus vizsgálati eszköz alkalmazása. Amennyiben az azonosító számok nem egyeznek, gyanítható a befolyásoló eszköz jelenléte. A tagállam illetékes hatóságának értesítése, valamint az eset rögzítése a vizsgálati jelentésben és a vizsgálati nyilvántartásban.

E. Különleges eljárások a közúti ellenőrzés folyományaként

4.29. Az ellenőrzést végző hatósági személyek a gyanús járművet adott esetben egy műhelybe irányítják. Ilyen esetben a hatósági személyek mindenekelőtt utasítsák a műhelyt és a szerelőket, hogy töltsenek le minden adatot a járműegységről. A szóban forgó adatok: az áttekintő adatok, a részletezett sebességadatok, a műszaki adatok és az eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatok. Szükséges, hogy az említett adatok megfelelő digitális aláírással legyenek ellátva.

4.30. A teljes körű vizsgálat terjedjen ki mind a rögzített adatok elemzésére, mind a műszaki eszközökkel végzett vizsgálatra (referenciakábel, plombák átvizsgálása stb.).

4.31. Ha jelentős ellentmondásokra derül fény, befolyásoló eszközt azonban nem sikerül feltárni, az arra enged következtetni, hogy használtak befolyásoló eszközt, majd eltávolították azt. Ilyen esetben, ha a járművet másik tagállamban tartják nyilván, az ellenőrzést végző hatósági személy értesíti a 2006/22/EK irányelv 2. cikke szerinti, a végrehajtás koordinációjáért felelős szervet, és/vagy az ugyanezen irányelv 7. cikke szerinti, a Közösségen belüli kapcsolattartó szervet. Ekkor szükségesnek mutatkozhat az érintett vállalkozás járműveinek további megvizsgálása.

5. Fejezet: A műhelyek jelentései és auditja

5.1. A műhelyek készítsenek jelentést a menetíró készülékek tekintetében megvizsgált jármű valamennyi vizsgálatáról, függetlenül attól, hogy a vizsgálatot rendszeres ellenőrzés keretében vagy a nemzeti illetékes hatóság felkérésére végezték. A vizsgálati jelentések listáját tüntessék fel a vizsgálati nyilvántartásban is.

5.2. A műhelyek őrizzék meg a jelentést az annak elkészítésétől számított legalább két éven át, és a nemzeti illetékes hatóság kérésére mindenkor bocsássák rendelkezésre a vizsgálatokról és kalibrálásokról ugyanerre az időszakra vonatkozóan készített feljegyzéseket.

5.3. A jogosultsággal rendelkező műhelyek által tett megállapításokat (feltört, sérült vagy hiányzó plombák; hiányzó plakettek; hiányos adatok vagy összeegyeztethetetlenség a járműegység által és a mozgásérzékelő által rögzített adatok között; feltárt befolyásoló eszközök; az eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatok kinyomatai és más releváns nyomtatványok) integrálják például a rendszeres jelentéstételi űrlapba, a tagállamok illetékes hatóságait pedig ösztönözni kell arra, hogy ez valóban meg is történjék.

5.4. Ha a műhely elmulasztja kellő alapossággal elkészíteni a vizsgálati jelentést, azt a tagállamok tekintsék szabálysértésnek, amely a műhely jogosultságának visszavonásához vezethet.

5.5. A tagállamok legalább kétévente végezzék el a műhelyek vizsgálati jelentéseinek és nyilvántartásainak auditját. Ezek az auditok magukban foglalhatják a digitális tachográfok vizsgálatára és kalibrálására vonatkozó vizsgálati jelentések szúrópróbáját. Ellenőrizhetik a műhelykártyákat is, a rajtuk lévő adatokat pedig rendszeresen letölthetik annak megelőzésére, hogy azok elvesszenek vagy felülírják őket.

ÖSSZEFOGLALÁS

A DIGITÁLIS TACHOGRÁF BEFOLYÁSOLÁSÁRA TETT KÍSÉRLETEK MEGELŐZÉSE A MŰHELYEKBEN VÉGZETT VIZSGÁLATOK SORÁN

A műhelyek jóváhagyása és rendszeres ellenőrzése során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a műhelyek munkatársai megfelelően képzettek legyenek, valamint hogy hozzáférjenek minden olyan szükséges eszközhöz, amellyel letölthetik az adatokat és elvégezhetnek bizonyos speciális vizsgálatokat.

Az illetékes hatóság utasítsa a műhelyeket arra, hogy mindaddig ne plombálják újra azt a digitális tachográfot, amelyben befolyásoló eszközt tártak fel, amíg el nem távolították a szóban forgó eszközt, és a tachográfot teljesen újra nem kalibrálták oly módon, hogy az az adatokat pontosan rögzítse. Az illetékes hatóság utasítsa továbbá a műhelyeket arra, hogy távolítsák el a beépítési plakettet.

A műhelyek által végzett vizsgálatok az alábbiakra terjedjenek ki:

—	plombák, beépítési és a gyártói adatokat feltüntető plakettek fizikai vizsgálata

—	a letöltött adatok, különösen az eseményekre és meghibásodásokra vonatkozó adatok elemzése

—	adott esetben referenciakábel alkalmazásával végzett ellenőrzés.

A műhelyeknek rögzíteniük kell vizsgálati jelentésükben, ha a plomba hiányzik vagy sérült, valamint csatolniuk kell a jelentéshez a letöltött fájlok kinyomatait. A nemzeti hatóságok számára két éven át hozzáférést kellene biztosítani a vizsgálati jelentésekhez.

A műhelyek tagállamok általi rendszeres ellenőrzésének célszerű magában foglalnia a vizsgálati eljárások auditját, beleértve a vizsgálati jelentések szúrópróbaszerű ellenőrzését.

A tagállamoknak gondoskodjanak arról, hogy a műhelyek értesítsék az illetékes hatóságot, valahányszor befolyásoló eszközöket tártak fel vagy olyan súlyos inkonzisztenciát állapítottak meg, amely arra utal, hogy a járműben befolyásoló eszközt használtak, majd kiszerelték azt.

Ilyen esetben, ha a járművet egy másik tagállamban tartják nyilván, a tagállam tájékoztassa a Közösségen belüli kapcsolattartó szervet az esetről az érintett vállalkozás többi járművére irányuló vizsgálat elvégzése érdekében.

6. Fejezet: Záró rendelkezések

6.1. A menetíró készülékek megtévesztésére szolgáló eszközök használatának feltárása és megelőzése folyamatosan végzendő feladat, amely állandó éberséget követel. A technikai fejlődéssel párhuzamosan finomodnak a rendszert fenyegető, annak megtévesztésére kidolgozott módszerek is. Éppen ezért a tachográfrendszer működési biztonságának védelméből ki kell vennie a részét valamennyi érintett szereplőnek: az ellenőrzést végző hatósági személyeknek és a jogosultsággal rendelkező műhelyeknek és szerelőknek éppúgy, mint a jogszerűen eljáró, törvénytisztelő üzemeltetőknek és járművezetőknek.

6.2. Nemzeti szinten ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsék össze az említett veszélyek kezelésére szolgáló önálló stratégia kialakításához, és minden támogatást meg kell adni nekik ahhoz, hogy ezeket az információkat közkinccsé tegyék. A rendszer megtévesztésére irányuló új, eddigiektől eltérő fenyegetéseket és kísérleteket a tagállamoknak a Bizottság tudomására kell hozniuk.

6.3. Közösségi szinten a Bizottság továbbra is figyelemmel fogja kísérni a helyzetet és a szabályok betartását, és számít valamennyi tagállam és ágazati szereplő támogatására és együttműködésére.

(1) ITSEC (Information Technology Security Evaluation Criteria) – Informatikai biztonságértékelési kritériumok, 1991., 1.2. verzió.

(2) A KKK műszaki feljegyzései. „Report on the attacks to security of the digital tachograph and on the risk associated with the introduction of adaptors to be fitted into light vehicles” (Jelentés a digitális tachográfrendszer biztonságos működésének befolyásolására tett kísérletekről és a könnyűgépjárművekbe szerelhető adapterek bevezetéséhez kapcsolódó kockázatokról). Csak a nemzeti kockázatkezelők rendelkezésére bocsátott dokumentum (2007. november 29.).

(3) A más kártyakibocsátó hatósághoz intézendő kérések továbbítására ajánlott a TACHONET-et használni.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 21

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. január 24.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 67/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 68/2009/EK rendelete (2009. január 23.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kilencedik kiigazításáról ( 1 )	3
	*	A Bizottság 69/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard és az IAS 27 nemzetközi számviteli standard módosításai tekintetében történő módosításáról ( 1 )	10
	*	A Bizottság 70/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról ( 1 )	16
		A Bizottság 71/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az intervencióra rendelkezésre álló kukoricamennyiségnek a 2008/2009. gazdasági év második szakaszára történő meghatározásáról	38
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2009/4/EK irányelve (2009. január 23.) a menetíró készülékek által rögzített adatok manipulálásának megakadályozására és felderítésére irányuló ellenintézkedésekről, valamint a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	39

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	138,6
	JO	78,3
	MA	47,6
	TN	139,0
	TR	95,7
	ZZ	99,8
0707 00 05	JO	155,5
	MA	106,1
	TR	158,1
	ZZ	139,9
0709 90 70	MA	172,9
	TR	154,7
	ZZ	163,8
0709 90 80	EG	88,5
0709 90 80	ZZ	88,5
0805 10 20	EG	47,3
	IL	56,2
	MA	63,9
	TN	61,5
	TR	68,6
	ZZ	59,5
0805 20 10	MA	90,3
	TR	54,0
	ZZ	72,2
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	62,7
	EG	88,5
	IL	78,9
	JM	52,8
	PK	44,1
	TR	76,8
	ZZ	67,3
0805 50 10	EG	52,5
	MA	67,1
	TR	63,6
	ZZ	61,1
0808 10 80	CN	81,4
	MK	32,6
	US	106,2
	ZZ	73,4
0808 20 50	CN	52,5
	TR	99,0
	US	104,9
	ZZ	85,5

Európai Központi Bank	8,0000 %
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	3,1975 %
Deutsche Bundesbank	24,9630 %
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	1,4640 %
Görög Nemzeti Bank	2,5900 %
Banco de Espańa	10,9465 %
Banque de France	18,7465 %
Banca d’Italia	16,4730 %
Ciprusi Nemzeti Bank	0,1805 %
Banque centrale du Luxembourg	0,2305 %
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	0,0835 %
De Nederlandsche Bank	5,2575 %
Oesterreichische Nationalbank	2,5595 %
Banco de Portugal	2,3075 %
Banka Slovenije	0,4335 %
Národná banka Slovenska	0,9140 %
Suomen Pankki	1,6530 %
Összesen	100,0000 %

Részt vevő NKB	Az EKB számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelés 2008. december 31-én (EUR)	Az EKB számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelés 2009. január 1-jétől (EUR)	Átutalás összege (EUR)
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	1 423 341 995,63	1 397 303 846,77	–26 038 148,86
Deutsche Bundesbank	11 821 492 401,85	10 909 120 274,33	– 912 372 127,52
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	511 833 965,97	639 835 662,35	+ 128 001 696,38
Görög Nemzeti Bank	1 046 595 328,50	1 131 910 590,58	+85 315 262,08
Banco de España	4 349 177 350,90	4 783 645 755,10	+ 434 468 404,20
Banque de France	8 288 138 644,21	8 192 338 994,75	–95 799 649,46
Banca d’Italia	7 217 924 640,86	7 198 856 881,40	–19 067 759,46
Ciprusi Nemzeti Bank	71 950 548,51	78 863 331,39	+6 912 782,88
Banque centrale du Luxembourg	90 730 275,34	100 638 597,47	+9 908 322,13
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	35 831 257,94	36 407 323,18	+ 576 065,24
De Nederlandsche Bank	2 243 025 225,99	2 297 463 391,20	+54 438 165,21
Oesterreichische Nationalbank	1 161 289 917,84	1 118 545 877,01	–42 744 040,83
Banco de Portugal	987 203 002,23	1 008 344 596,55	+21 141 594,32
Banka Slovenije	183 995 237,74	189 410 251,00	+5 415 013,26
Národná banka Slovenska	0	399 443 637,59 (1)	+ 399 443 637,59
Suomen Pankki	717 086 011,07	722 328 204,76	+5 242 193,69
Összesen (2)	40 149 615 804,58	40 204 457 215,43	54 841 410,85

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács és Bizottság
	2009/50/EK, Euratom
*	A Tanács és a Bizottság határozata (2008. december 18.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről	41
	Bizottság
	2009/51/EK
*	A Bizottság határozata (2008. december 15.) a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szabályozott anyagokra vonatkozó, 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvóták kiosztásáról (az értesítés a C(2008) 8100. számú dokumentummal történt)	43
	2009/52/EK
*	A Bizottság határozata (2008. december 18.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2009-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról (az értesítés a C(2008) 8398. számú dokumentummal történt)	53
	Európai Központi Bank
	2009/53/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (EKB/2008/23)	66
	2009/54/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról (EKB/2008/24)	69
	2009/55/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról (EKB/2008/25)	71
	2009/56/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2001/15 határozat módosításáról (EKB/2008/26)	75
	2009/57/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz és a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához szükséges intézkedések megállapításáról (EKB/2008/27)	77
	2009/58/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 15.) az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról (EKB/2008/28)	81
	2009/59/EK
*	Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 31.) az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenskának az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról (EKB/2008/33)	83
	AJÁNLÁSOK
	Bizottság
	2009/60/EK
*	A Bizottság ajánlása (2009. január 23.) a menetíró készülékek közúti ellenőrzések alkalmával és jogosultsággal rendelkező műhelyek által végzett ellenőrzésével kapcsolatos helyes végrehajtási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokról (az értesítés a C(2009) 108. számú dokumentummal történt) ( 1 )	87


	*	Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3

—	Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	2,4256 %
—	Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)	0,8686 %
—	Česká národní banka	1,4472 %
—	Danmarks Nationalbank	1,4835 %
—	Deutsche Bundesbank	18,9373 %
—	Eesti Pank	0,1790 %
—	Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	1,1107 %
—	Görög Nemzeti Bank	1,9649 %
—	Banco de España	8,3040 %
—	Banque de France	14,2212 %
—	Banca d’Italia	12,4966 %
—	Ciprusi Nemzeti Bank	0,1369 %
—	Latvijas Banka	0,2837 %
—	Lietuvos bankas	0,4256 %
—	Banque centrale du Luxembourg	0,1747 %
—	Magyar Nemzeti Bank	1,3856 %
—	Central Bank of Malta	0,0632 %
—	De Nederlandsche Bank	3,9882 %
—	Oesterreichische Nationalbank	1,9417 %
—	Narodowy Bank Polski	4,8954 %
—	Banco de Portugal	1,7504 %
—	Banca Națională a României	2,4645 %
—	Banka Slovenije	0,3288 %
—	Národná banka Slovenska	0,6934 %
—	Suomen Pankki	1,2539 %
—	Sveriges Riksbank	2,2582 %
—	Bank of England	14,5172 %

Részt vevő NKB	(EUR)
Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique	139 730 384,68
Deutsche Bundesbank	1 090 912 027,43
Central Bank and Financial Services Authority of Ireland	63 983 566,24
Görög Nemzeti Bank	113 191 059,06
Banco de España	478 364 575,51
Banque de France	819 233 899,48
Banca d’Italia	719 885 688,14
Ciprusi Nemzeti Bank	7 886 333,14
Banque centrale du Luxembourg	10 063 859,75
Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta	3 640 732,32
De Nederlandsche Bank	229 746 339,12
Oesterreichische Nationalbank	111 854 587,70
Banco de Portugal	100 834 459,65
Banka Slovenije	18 941 025,10
Národná banka Slovenska	39 944 363,76
Suomen Pankki	72 232 820,48

USA-dollár, értékpapírok és valuta euróban kifejezve	Arany euróban kifejezve	Összesített euroösszeg
376 623 232,58	66 462 923,40	443 086 155,98