ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 21

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. január 24.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 67/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 68/2009/EK rendelete (2009. január 23.) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kilencedik kiigazításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság 69/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard és az IAS 27 nemzetközi számviteli standard módosításai tekintetében történő módosításáról ( 1 )

10

 

*

A Bizottság 70/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról ( 1 )

16

 

 

A Bizottság 71/2009/EK rendelete (2009. január 23.) az intervencióra rendelkezésre álló kukoricamennyiségnek a 2008/2009. gazdasági év második szakaszára történő meghatározásáról

38

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2009/4/EK irányelve (2009. január 23.) a menetíró készülékek által rögzített adatok manipulálásának megakadályozására és felderítésére irányuló ellenintézkedésekről, valamint a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )

39

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács és Bizottság

 

 

2009/50/EK, Euratom

 

*

A Tanács és a Bizottság határozata (2008. december 18.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről

41

 

 

Bizottság

 

 

2009/51/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. december 15.) a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szabályozott anyagokra vonatkozó, 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvóták kiosztásáról (az értesítés a C(2008) 8100. számú dokumentummal történt)

43

 

 

2009/52/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. december 18.) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2009-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról (az értesítés a C(2008) 8398. számú dokumentummal történt)

53

 

 

Európai Központi Bank

 

 

2009/53/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (EKB/2008/23)

66

 

 

2009/54/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról (EKB/2008/24)

69

 

 

2009/55/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról (EKB/2008/25)

71

 

 

2009/56/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2001/15 határozat módosításáról (EKB/2008/26)

75

 

 

2009/57/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 12.) az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz és a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához szükséges intézkedések megállapításáról (EKB/2008/27)

77

 

 

2009/58/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 15.) az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról (EKB/2008/28)

81

 

 

2009/59/EK

 

*

Az Európai Központi Bank határozata (2008. december 31.) az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenskának az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról (EKB/2008/33)

83

 

 

AJÁNLÁSOK

 

 

Bizottság

 

 

2009/60/EK

 

*

A Bizottság ajánlása (2009. január 23.) a menetíró készülékek közúti ellenőrzések alkalmával és jogosultsággal rendelkező műhelyek által végzett ellenőrzésével kapcsolatos helyes végrehajtási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokról (az értesítés a C(2009) 108. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

87

 

 

 

*

Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/1


A BIZOTTSÁG 67/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. január 24-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

138,6

JO

78,3

MA

47,6

TN

139,0

TR

95,7

ZZ

99,8

0707 00 05

JO

155,5

MA

106,1

TR

158,1

ZZ

139,9

0709 90 70

MA

172,9

TR

154,7

ZZ

163,8

0709 90 80

EG

88,5

ZZ

88,5

0805 10 20

EG

47,3

IL

56,2

MA

63,9

TN

61,5

TR

68,6

ZZ

59,5

0805 20 10

MA

90,3

TR

54,0

ZZ

72,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

62,7

EG

88,5

IL

78,9

JM

52,8

PK

44,1

TR

76,8

ZZ

67,3

0805 50 10

EG

52,5

MA

67,1

TR

63,6

ZZ

61,1

0808 10 80

CN

81,4

MK

32,6

US

106,2

ZZ

73,4

0808 20 50

CN

52,5

TR

99,0

US

104,9

ZZ

85,5


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/3


A BIZOTTSÁG 68/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendeletnek a műszaki fejlődésre figyelemmel történő kilencedik kiigazításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 17. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 3821/85/EGK rendelet I. B. melléklete meghatározza a közúti közlekedésben használt menetíró készülékek kialakítására, vizsgálatára, beépítésére és felülvizsgálatára vonatkozó műszaki követelményeket.

(2)

A rendelet I. B. mellékletét további műszaki követelményekkel célszerű kiegészíteni annak érdekében, hogy az M1 és N1 kategóriájú járművekbe az említett mellékletben foglaltaknak megfelelő menetíró készülékeket lehessen beépíteni, egyúttal különös figyelmet szentelve a rendszer általában vett biztonságosságának és a 3821/85/EGK rendelet hatálya alá eső járművek esetében történő felhasználásának.

(3)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 3821/85/EGK rendelet 18. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3821/85/EGK rendelet I. B.. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. fejezet a következő meghatározással egészül ki:

„rr)

»adapter«: a menetíró készülék azon része, amely folyamatosan jelzi a jármű sebességét és/vagy a megtett távolságot, és amelyet:

kizárólag olyan (a 70/156/EGK tanácsi irányelv II. melléklete szerinti) M1 és N1 kategóriájú járművekbe építenek be, amelyeket 2006. május 1-je és 2013. december 31-e között helyeztek vagy helyeznek első ízben forgalomba,

akkor építenek be, ha mechanikai okokból nem építhető be más típusú meglévő mozgásérzékelő, jóllehet az megfelel az e mellékletben és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak,

a járműegység és azon pont közé építenek be, ahol az integrált érzékelők vagy alternatív interfészek a sebességre és a megtett távolságra vonatkozó impulzusokat generálják.

A járműegység szemszögéből az adapter viselkedése ugyanolyan, mintha a járműegységre egy, az e mellékletben és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak megfelelő mozgásérzékelőt csatlakoztatnának.

Az ilyen adaptereknek a fent leírt járművekbe történő beépítésével lehetővé válik, hogy az e mellékletben foglalt valamennyi követelménynek megfelelő járműegységet építsenek be és azt megfelelően alkalmazzák.

Az ilyen járművek esetében a menetíró készüléknek a szükséges kábelek, az adapter és a járműegység is részét képezi.

2.

Az V. fejezet 2. pontjában a 250. számú követelmény helyébe a következő szöveg lép:

„250.

A plaketten legalább a következő adatokat fel kell tüntetni:

az elismert szerelő vagy műhely neve, címe vagy cégneve,

a jármű jellemző együtthatója, »w = … imp/km« formában,

a menetíró készülék állandója, »k = … imp/km« formában,

a gumiabroncsok tényleges kerülete, »l = … mm« formában,

a gumiabroncs mérete,

az az időpont, amikor a jármű együtthatóját meghatározták és a gumiabroncsok kerületét megmérték,

a jármű alvázszáma,

a jármű azon része, amelybe adott esetben az adaptert beépítik,

a jármű azon része, amelybe a mozgásérzékelőt beépítik, ha az nincs összekötve a sebességváltóval, illetve nem alkalmaznak adaptert,

az adaptert és a járműnek az adapter bejövő impulzusait küldő részét összekötő kábel színe,

az adapterbe épített mozgásérzékelő sorozatszáma.”

3.

Az V. fejezet 2. pontja az alábbi követelménnyel egészül ki:

„—

250a.

Az adapterrel felszerelt és az olyan járművek esetében, amelyekben a mozgásérzékelő nincs összekötve a sebességváltóval, a beépítési plakettet a beépítéssel egy időben kell felerősíteni. Minden más esetben az új információt tartalmazó plakettet a beépítést követő felülvizsgálat alkalmával kell felerősíteni.”

4.

A rendelet az e rendelet mellékletében szereplő 12. függelékkel egészül ki.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a kihirdetését követő hat hónap elteltével kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.


MELLÉKLET

12. függelék

AZ M1 ÉS N1 KATEGÓRIÁJÚ JÁRMŰVEKBE ÉPÍTENDŐ ADAPTER LEÍRÁSA

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Rövidítések és referenciadokumentumok

1.1.

Rövidítések

1.2.

Szabványhivatkozások

2.

Az adapter általános jellemzői és funkciói

2.1.

Az adapter általános jellemzői

2.2.

Funkciók

2.3.

Biztonság

3.

A menetíró készülékre vonatkozó követelmények adapter alkalmazása esetén

4.

Az adapter kialakítására vonatkozó funkcionális követelmények

4.1.

A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása

4.2.

A bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé

4.3.

A beépített mozgásérzékelő

4.4.

Biztonsági előírások

4.5.

Teljesítményjellemzők

4.6.

Anyagok

4.7.

Jelölések

5.

A menetíró készülék beépítése adapter alkalmazása esetén

5.1.

Beépítés

5.2.

Ólomzárak elhelyezése

6.

Ellenőrzés, felülvizsgálat és javítások

6.1.

Időszakos felülvizsgálatok

7.

A menetíró készülék típusjóváhagyása adapter alkalmazása esetén

7.1.

Általános szempontok

7.2.

Funkcionális tanúsítvány

1.   RÖVIDÍTÉSEK ÉS REFERENCIADOKUMENTUMOK

1.1.   Rövidítések

TBD

Meghatározandó

VU

Járműegység

1.2.   Szabványhivatkozások

ISO 16844-3 Közúti járművek – Tachográf rendszerek – 3. rész: Mozgásérzékelő interfész

2.   AZ ADAPTER ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI

2.1.   Az adapter általános jellemzői

ADA_001

Az adapter feladata, hogy folyamatosan biztonságos mozgásadatokat szolgáltasson a vele összeköttetésben álló járműegységnek a jármű sebességéről és a megtett távolságról.

Az adaptert csak azon járművek esetében kell alkalmazni, amelyeket e rendelet értelmében menetíró készülékkel kell felszerelni.

Adaptert csak olyan, az (rr) pontban meghatározott járműkategóriák esetében építenek be és alkalmaznak, amelyekbe mechanikai okokból nem építhető be más típusú meglévő mozgásérzékelő, amely egyébként megfelel e melléklet és e melléklet 1–11. függelékében foglalt előírásoknak.

A mozgásérzékelő – az e melléklet 10. függelékében (3.1. pont) foglaltaktól eltérően – nem csatlakozik mechanikusan a jármű mozgó alkatrészeihez, hanem az integrált érzékelők vagy alternatív interfészek által a sebességre és a megtett útra vonatkozóan generált impulzusokat fogadja.

ADA_002

A típusjóváhagyással rendelkező mozgásérzékelőt (megfelelően e melléklet VIII. fejezetének: A menetíró készülék és a tachográf-kártyák típusjóváhagyása) az adapter burkolatán belülre kell beépíteni, ahol egy, a beépített mozgásérzékelő számára továbbítandó impulzusokat előállító impulzusátalakító is helyet foglal. A beépített mozgásérzékelő a járműegységhez kapcsolódik, így a járműegység és az adapter közötti interfész megfelel az ISO 16844-3 szabványban foglalt előírásoknak.

2.2.   Funkciók

ADA_003

Az adapter a következő funkciókat látja el:

a bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása,

a bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé,

a mozgásérzékelő valamennyi funkciója, valamint a járműegység biztonságos mozgásadatokkal történő ellátása.

2.3.   Biztonság

ADA_004

Az adapter biztonsági tanúsítása nem a mozgásérzékelőkre vonatkozó, az e melléklet 10. függelékében meghatározott általános biztonsági célok alapján történik. E helyett az e függelék 4.4. pontjában meghatározott biztonsági vonatkozású követelményeket kell alkalmazni.

3.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

Az ebben és a következő fejezetekben foglalt követelmények arra vonatkoznak, hogy adapter alkalmazása esetén miként kell az e mellékletben foglalt előírásokat értelmezni. Az érintett előírások száma zárójelben szerepel.

ADA_005

Ha e függelék másként nem írja elő, az adapterrel felszerelt járművekben használt menetíró készüléknek meg kell felelnie e melléklet valamennyi előírásának.

ADA_006

Adapter alkalmazása esetén a menetíró készüléknek a szükséges kábelek, az adapter (a mozgásérzékelő helyett) és a járműegység is részét képezi (001).

ADA_007

A menetíró készülék esemény-, illetve hibafelderítő funkciója az alábbiak szerint módosul:

Az „áramellátás megszakadása” eseményt a járműegység abban az esetben váltja ki, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban, és a beépített mozgásérzékelő bármely áramkimaradása meghaladja a 200 milliszekundumot (066),

Az adapter bármely 200 ms-ot (milliszekundum) meghaladó áramkimaradása ugyanilyen hosszúságú áramkimaradást eredményez a beépített mozgásérzékelőben. Az adapter megszakadási küszöbértékét a gyártó cégnek kell meghatároznia.

A „mozgásra vonatkozó adatok hibája” eseményt a járműegység abban az esetben váltja ki, ha megszakad a normál adatfolyam a beépített mozgásérzékelő és a járműegység között, illetve amennyiben hiba lép fel az adatintegritásban vagy adathitelesítésben a beépített mozgásérzékelő és a járműegység közötti adatcsere alatt (067),

A „biztonság feltörésének kísérlete” eseményt a járműegység minden más, a beépített mozgásérzékelő biztonságát érintő eseménykor kiváltja, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban (068),

A „menetíró készülék hibája” eseményt a járműegység a beépített mozgásérzékelő bármely hibája esetén kiváltja, amikor a berendezés nincs a kalibrálási üzemmódban (070).

ADA_008

A menetíró készülék az adapternek a beépített mozgásérzékelővel kapcsolatos hibáit érzékeli (071).

ADA_009

A járműegység-kalibrálási funkció lehetővé teszi a beépített mozgásérzékelő automatikus összekapcsolását a járműegységgel (154, 155).

ADA_010

Az e melléklet 10. függelékének a járműegység általános biztonsági követelményeiről szóló részében szereplő „mozgásérzékelő” és „érzékelő” kifejezések a beépített mozgásérzékelőre vonatkoznak.

4.   AZ ADAPTER KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK

4.1.   A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása

ADA_011

Az adapter bemeneti interfésze a jármű sebességét és a megtett távolságot jelző impulzusokat képes fogadni. A bejövő impulzusok elektromos jellemzői: a gyártó által meghatározandó. A csak az adapter gyártója és az adapter beépítését végző elismert műhely számára ismert beállításoknak adott esetben lehetővé kell tenniük az adapter bemeneti oldalának megfelelő összekötését a járművel.

ADA_012

Az adapter bemeneti interfészének adott esetben képesnek kell lennie a bejövő sebességimpulzusok impulzusszámának egy rögzített tényezővel történő felszorzására, illetve leosztására, ily módon az e mellékletben meghatározott „Kfactor” tartományba (4 000–25 000 imp/km) konvertálva a jelet. Ezt a rögzített tényezőt csak az adapter gyártója vagy az adapter beépítését végző elismert műhely táplálhatja be.

4.2.   A bejövő impulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé

ADA_013

A bejövő, adott esetben a fentiek szerint átalakított impulzusokat olyan módon kell a beépített mozgásérzékelőnek továbbítani, hogy az minden bejövő impulzust érzékeljen.

4.3.   A beépített mozgásérzékelő

ADA_014

A beérkező jelek működésbe hozzák a beépített mozgásérzékelőt, amely a jármű mozgását olyan pontosan leíró mozgásadatokat hoz létre, mintha mechanikus kapcsolatban állna a jármű valamely mozgó alkatrészével

ADA_015

A járműegység a beépített mozgásérzékelő azonosító adatait használja az adapter azonosítására (077),

ADA_016

A beépített mozgásérzékelőben tárolt beépítési adatok minősülnek az adapter beépítési adatainak (099).

4.4.   Biztonsági előírások

ADA_017

Az adapter burkolatát úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen felnyitni. Annak érdekében, hogy a fizikai manipulálási kísérletek könnyen észrevehetők legyenek (pl. szemlével, ld. ADA_035), az adapter burkolatát ólomzárral le kell zárni.

ADA_018

A beépített mozgásérzékelőt csak az adapter burkolatán elhelyezett ólomzár(ak) vagy az érzékelőt és az adapter burkolatát összekötő ólomzár feltörésével lehet eltávolítani (ld. ADA_035).

ADA_019

Az adapter biztosítja, hogy a mozgási adatokat kizárólag az adapter bemenetén keresztül lehessen lehívni és feldolgozni.

4.5.   Teljesítményjellemzők

ADA_020

Az adapter a(z) (a gyártó által meghatározandó, a beépítés helyének függvényében) terjedő hőmérséklet-tartományban teljes mértékben működőképes (159).

ADA_021

Az adapter 10–90%-ig terjedő páratartalomnál teljes mértékben működőképes (160).

ADA_022

Az adaptert óvni kell a túlfeszültségtől, az energiaellátás polaritásának felcserélésétől és a rövidzárlatoktól (161).

ADA_023

Az adapter az elektromágneses kompatibilitás tekintetében megfelel a 72/245/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazításáról szóló 2006/28/EK bizottsági irányelvnek (1), valamint az adaptert védeni kell az elektrosztatikus kisülésektől és tranziens áramoktól (162).

4.6.   Anyagok

ADA_024

Az adapter megfelel a(z) (a gyártó által meghatározandó, a beépítés helyének függvényében) érintésvédelmi osztálynak (164, 165).

ADA_025

Az adapter borításának színe sárga.

4.7.   Jelölések

ADA_026

Az adapterre leíró plakettet kell helyezni, amelyen a következő adatok szerepelnek (169):

az adapter gyártójának neve és címe,

a gyártói alkatrészek száma és az adapter gyártási éve,

az adapter vagy azt tartalmazó menetíró készülék típusának jóváhagyási jele,

az adapter beépítésének időpontja,

azon jármű alvázszáma, amelybe az adaptert beépítették.

ADA_027

A leíró plaketten továbbá a következő adatok is szerepelnek (amennyiben azok nem olvashatók le közvetlenül a beépített mozgásérzékelő borításáról):

a beépített mozgásérzékelő gyártójának neve,

a gyártói alkatrészek száma és a beépített mozgásérzékelő gyártási éve,

a beépített mozgásérzékelő jóváhagyási jele.

5.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK BEÉPÍTÉSE ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

5.1.   Beépítés

ADA_028

A járművekbe szerelendő adaptereket csak járműgyártók részére, illetve a tagállamok illetékes hatóságai által jóváhagyott és digitális tachográfok beépítésére, aktiválására, illetve kalibrálására feljogosított műhelyek részére szállítják ki.

ADA_029

Az adaptert beépítő jóváhagyott műhely beállítja a bemeneti interfészt és – adott esetben – kiválasztja a bemeneti jel konverziójának arányát.

ADA_030

Az adaptert beépítő jóváhagyott műhely ólomzárral zárja le az adapter borítását.

ADA_031

Az adaptert lehetőleg a járműnek az adapter bejövő impulzusait küldő részéhez legközelebbi helyen kell beszerelni.

ADA_032

Az adapter tápkábele piros (pozitív) és fekete (föld).

5.2.   Ólomzárak elhelyezése

ADA_033

Az ólomzárak felhelyezésére az alábbi követelmények vonatkoznak:

az adapter borítását ólomzárral látják el (ld. ADA_017),

a beépített érzékelő borítását ólomzárral kell összekötni az adapter borításával, kivéve, ha a beépített érzékelő egyébként sem távolítható el az adapter borítását lezáró ólomzár(ak) feltörése nélkül (ld. ADA_018),

az adapter borítása ólomzárral kapcsolódik a járműhöz,

az adaptert és az adapter bejövő impulzusait küldő berendezést összekötő elemet – az ésszerűség határain belül – mindkét végén ólomzárral kell lezárni.

6.   ELLENŐRZÉS, FELÜLVIZSGÁLAT ÉS JAVÍTÁSOK

6.1.   Időszakos felülvizsgálatok

ADA_034

Adapter alkalmazása esetén a menetíró készülék minden időszakos felülvizsgálata alkalmával (az I. B. melléklet VI. fejezetében szereplő 256–258. követelménynek megfelelően) az alábbiakat kell ellenőrizni (257):

szerepel-e a típus-jóváhagyási jel az adapteren,

az adapteren lévő ólomzárak és az adapter csatlakozásainak sértetlensége,

az adaptert a beépítési plaketten szereplők adatoknak megfelelően építették-e be,

az adaptert a gyártója, illetve a járműgyártó által meghatározott módon építették-e be,

jóváhagyták-e a vizsgált járműre vonatkozóan adapter beépítését.

7.   A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSA ADAPTER ALKALMAZÁSA ESETÉN

7.1.   Általános szempontok

ADA_035

A menetíró készüléket az adapterrel együtt kell jóváhagyásra benyújtani (269).

ADA_036

Bármely adapter benyújtható saját vagy menetíró készülék részeként történő típusjóváhagyás céljából.

ADA_037

Ilyenkor azonban az adaptert érintő funkcionális vizsgálatokat is végeznek. Az egyes vizsgálatok kedvező eredményeit megfelelő tanúsítvány állapítja meg (270).

7.2.   Funkcionális tanúsítvány

ADA_038

Az adapterre, illetve adaptert tartalmazó menetíró készülékre vonatkozó funkcionális tanúsítványt az adapter gyártója részére csak akkor lehet kiadni, ha az adott készülék az alábbi funkcionális alapvizsgálatok közül valamennyinek megfelelt.

Szám

Vizsgálat

Leírás

Kapcsolódó követelmények

1.

Adminisztratív vizsgálat

1.1.

Dokumentáció

Az adapter dokumentációjának helyessége

 

2.

Szemle

2.1.

Az adapter megfelelése a dokumentációnak

 

2.2.

Az adapter azonosítói/jelzései

ADA_026, ADA_027

2.3.

Az adapterhez felhasznált anyagok

163–167

ADA_025

2.4.

Ólomzárak elhelyezése

ADA_017, ADA_018, ADA_035

3.

Működési vizsgálatok

3.1.

A sebességimpulzusok továbbítása a beépített mozgásérzékelő felé

ADA_013

3.2.

A bejövő sebességimpulzusok közvetítése és átalakítása

ADA_011, ADA_012

3.3.

A sebesség mérésének pontossága

022–026

4.

Környezeti vizsgálatok

4.1.

A gyártó által végzett vizsgálat eredményei

A gyártó környezeti vizsgálatának eredményei

ADA_020, ADA_021, ADA_022, ADA_023, ADA_024

5.

EMC-vizsgálatok

5.1.

Sugárzás-kibocsátás és szuszceptibilitás

a 2006/28/EK irányelv betartásának ellenőrzése

ADA_023

5.2.

A gyártó által végzett vizsgálat eredményei

A gyártó környezeti vizsgálatának eredményei

ADA_023


(1)  HL L 65., 2006.3.7., 27. o.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/10


A BIZOTTSÁG 69/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 1 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard és az IAS 27 nemzetközi számviteli standard módosításai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008 májusában „A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke” címmel közzétette az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása és az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításait. Az IFRS 1 módosításai az első alkalmazók számára lehetővé teszik, hogy a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben vagy társult vállalkozásokban fennálló befektetés vélelmezett bekerülési értékeként az egyedi pénzügyi kimutatásokban az IFRS-ekre való áttérés időpontjára vonatkozó valós értéket vagy a befektetésnek az említett időpontra vonatkozó, a korábbi számviteli szabályozásnak megfelelő könyv szerinti értékét használják. A „bekerülési érték módszer” fogalommeghatározása kikerül az IAS 27-ből, ennek megfelelően a befektetőnek az egyedi pénzügyi kimutatásokban jövedelemként kell megjelenítenie a leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól kapott osztalékot, még akkor is, ha az osztalékot az akvizíció előtti tartalékokból fizetik ki. Az IAS 27 módosításai azt is tisztázzák, hogy miként kell meghatározni a befektetés IAS 27 szerinti bekerülési értékét akkor, ha az anyavállalat oly módon szervezi át a csoport működési struktúráját, hogy saját anyavállalataként új gazdálkodó egységet alapít, amely az eredeti anyavállalat meglévő tőkeinstrumentumainak fejében saját tőkeinstrumentumok kibocsátásával ellenőrzést szerez az eredeti anyavállalat felett.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 1 és az IAS 27 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2.

Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3.

Az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 az IAS 27 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

2. cikk

Az IFRS 1 és az IAS 27 módosításait az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3)  HL L 199., 2006.7.21., 33. o.


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRS 1 és IAS 27

Az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása és az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai – A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

AZ IFRS 1 A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK ELSŐ ALKALMAZÁSA STANDARD ÉS AZ IAS 27 KONSZOLIDÁLT ÉS EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK MÓDOSÍTÁSA

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE

Az IFRS 1

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosítása

A 13. bekezdés (e) pontja után hozzáadásra kerül az (ea) pont. A 23. bekezdés után hozzáadásra kerül egy cím, valamint a 23A. és a 23B. bekezdés. A 25A. és a 34C. bekezdés módosul. A 44. bekezdés után hozzáadásra kerül egy cím és a 44A. bekezdés. A 47J. bekezdés után hozzáadásra kerül a 47K. bekezdés.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Felmentések más IFRS-ek alól

13.

A gazdálkodó egység az alábbi felmentések közül egyet vagy többet választhat:

a)

ea)

leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetések (23A. és 23B. bekezdés)

f)

Leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetések

23A.

Az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard előírja, hogy amikor egy gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásokat készít, a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseit:

a)

bekerülési értéken vagy

b)

az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standard szerint számolja el.

23B.

Ha az első alkalmazó a 23A. bekezdés (a) pontjának megfelelően, bekerülési értéken értékel egy ilyen befektetést, akkor a befektetést az alábbi összegek valamelyikén kell megjelenítenie a nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó egyedi IFRS kimutatásában:

a)

Az IAS 27 standarddal összhangban meghatározott bekerülési értéken vagy

b)

vélelmezett bekerülési értéken. Az ilyen befektetés vélelmezett bekerülési értéke egyenlő:

i.

a gazdálkodó egység IFRS-ekre történő áttérésének időpontjában érvényes, az egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő valós értékkel (amelyet az IAS 39 standard szerint határoznak meg) vagy

ii.

a korábbi számviteli szabályozás szerinti, ezen időpontra vonatkozó könyv szerinti értékkel.

Az első alkalmazó minden olyan leányvállalatba, közös vezetésű gazdálkodó egységbe és társult vállalkozásba történő befektetésére vonatkozóan megválaszthatja, hogy a fenti (i) vagy (ii) pontbeli módon értékeli-e befektetését, amelyek esetében a vélelmezett bekerülési értéken történő értékelés mellett dönt.

Korábban megjelenített pénzügyi instrumentumok megjelölése

25A.

Az IAS 39 standard megengedi…

Kivételek más IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól

Nem ellenőrző részesedések

34C.

Az első alkalmazónak a (2008-ban módosított) IAS 27 standard alábbi követelményeit kell alkalmaznia:

BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL

A vélelmezett bekerülési érték használata leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseknél

44A.

Hasonlóan, ha egy gazdálkodó egység az egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő nyitó pénzügyi helyzetre vonatkozó IFRS szerinti kimutatásában a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseknél vélelmezett bekerülési értéket használ (lásd a 23B. bekezdést), akkor a gazdálkodó egység első egyedi IFRS szerinti pénzügyi kimutatásaiban közzé kell tenni:

a)

azoknak a befektetéseknek az összesített vélelmezett bekerülési értékét, amelyek tekintetében a vélelmezett bekerülési érték a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti érték;

b)

azoknak a befektetéseknek az összesített vélelmezett bekerülési értékét, amelyek tekintetében a vélelmezett bekerülési érték a valós érték; valamint

c)

a korábbi számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értékekhez kapcsolódó módosítások összesített értékét.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

47K.

A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, beiktatta a 13. bekezdés (ea) pontját, a 23A., a 23B. és a 44A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a bekezdéseket a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység korábbi időszakra alkalmazza ezeket a bekezdéseket, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 27

Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai (Az IFRS-ek módosítása által 2008 májusában módosított szöveg)

A 4. bekezdésből törlésre kerül a „bekerülés érték módszer” kifejezés. A 38. bekezdés után a standard kiegészül a 38A-38C. bekezdésekkel. A 45A. bekezdés után a standard kiegészül a 45B. és 45C. bekezdésekkel.

FOGALMAK

[A bekerülési érték módszer fogalma törlésre kerül.]

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉSEK EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN TÖRTÉNŐ ELSZÁMOLÁSA

38A.

A gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredményben jeleníti meg az a leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól származó osztalékot, ha osztalékhoz való jogát megállapították.

38B.

Ha egy anyavállalat a csoportja felépítését egy új gazdálkodó egység alapításával olyan módon szervezi át, hogy az az alábbi feltételeknek megfeleljen:

a)

az új anyavállalat az eredeti anyavállalat meglévő tőkeinstrumentumaiért cserébe tőkeinstrumentumokat kibocsátva ellenőrzést szerez az eredeti anyavállalat fölött;

b)

az új és az eredeti csoport eszközei és kötelezettségei az átszervezést közvetlenül megelőzően és azt követően azonosak; valamint

c)

az eredeti anyavállalat tulajdonosai az átszervezést közvetlenül megelőzően és azt követően ugyanolyan abszolút és relatív részesedésekkel rendelkeznek az eredeti csoport és az új csoport nettó eszközeiben

és az új anyavállalat az egyedi pénzügyi kimutatásaiban az eredeti anyavállalatba történt befektetéseit a 38. bekezdés (a) pontjának megfelelően számolja el, akkor az új anyavállalat a bekerülési értéket az átszervezés időpontjára vonatkozó, az eredeti anyavállalat egyedi pénzügyi kimutatásaiban szereplő sajáttőketételekben való részesedésének könyv szerinti értékén értékeli.

38C.

Hasonlóan, egy gazdálkodó egység, amely nem anyavállalat, a 38B. bekezdés feltételeinek megfelelően alapíthat egy új gazdálkodó egységet, a saját anyavállalataként. A 38B. bekezdés előírásai egy ilyen átszervezésre is ugyanúgy vonatkoznak. Ilyen esetekben az „eredeti anyavállalat” és az „eredeti csoport” kifejezéseken „eredeti gazdálkodó egység” értendő.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

45B.

A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, törölte bekerülési érték módszerének 4. bekezdésben szereplő meghatározását, és beiktatta a 38A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyúttal az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 standard vonatkozó módosításait is alkalmaznia kell.

45C.

A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 és az IAS 27 standard módosítása), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, beiktatta a 38B. és a 38C. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a bekezdéseket előretekintően, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban történő átszervezésekre kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ezen felül a gazdálkodó egység választhatja a 38B. és 38C. bekezdések visszamenőleges hatállyal történő alkalmazását az azon bekezdések hatókörébe eső múltbeli átszervezésekre is. Ha azonban a gazdálkodó egység egy átszervezést a 38B. vagy 38C. bekezdésnek való megfelelés érdekében újra megállapít, akkor az összes ezt követő, ezen bekezdések hatókörébe eső átszervezést köteles újra megállapítani. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza ezeket a bekezdéseket, ezt a tényt közzé kell tennie.

Függelék

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egység akkor köteles az IAS 18, az IAS 21 és az IAS 36 standard alábbi módosításait alkalmazni, ha alkalmazza az IAS 27 standard 4. és 38A. bekezdéseinek kapcsolódó módosításait.

IAS 18   Bevételek

A1.   Az IAS 18 standard az alábbiak szerint módosul.

A 32. bekezdés módosul és a 38. bekezdés hozzáadásra kerül a következőképpen.

32.   Amikor ki nem fizetett kamat halmozódott fel a kamatozó befektetés beszerzése előtt, a később kapott kamatot megosztják az akvizíció előtti és utáni időszakok között; csak az akvizíció utáni részt számolják el bevételként.

38.   A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard, valamint az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard módosításai), amelyet 2008 májusában hirdettek ki, módosította a 32. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az IAS 27 standard 4. és 38A. bekezdésében szereplő, kapcsolódó módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor egyúttal a 32. bekezdésben szereplő módosítást is alkalmaznia kell.

IAS 21   Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

A2.   Az IAS 21 standard 49. bekezdése a következőképpen módosul:

49.

Egy gazdálkodó egység a külföldi érdekeltségben meglévő részesedését elidegenítheti vagy részben elidegenítheti értékesítés, felszámolás, tőke visszafizetés vagy az adott gazdálkodó egység teljes vagy részleges elhagyása által. A külföldi érdekeltség könyv szerinti értékének leírása, vagy a saját veszteségei miatt, vagy, mert a befektető értékvesztést jelenített meg, nem jelent részleges elidegenítést. Ennek megfelelően, az árfolyamnyereség vagy -veszteség semmilyen részét nem sorolják át az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe a leírás időpontjában.

IAS 36   Eszközök értékvesztése

A3.   Az IAS 36. standard 12. bekezdésének (g) pontja után hozzáadásra kerül egy cím és a (h) pont. A 140C. bekezdés után a standard a 140D. bekezdéssel egészül ki.

12.   Annak felmérésénél, hogy van-e bármilyen jelzés arra, hogy egy eszköz értékvesztett lehet, a gazdálkodó egységnek legalább a következő jelzéseket kell figyelembe vennie:

Leányvállalattól, közös vezetésű gazdálkodó egységtől vagy társult vállalkozástól kapott osztalék

h)

egy leányvállalatban, közös vezetésű gazdálkodó egységben vagy társult vállalkozásban fennálló befektetés tekintetében a befektető a befektetésből származó osztalékot számol el, és bizonyítható, hogy

i.

az egyedi pénzügyi kimutatásokban megjelenő befektetés könyv szerinti értéke meghaladja a befektetést befogadó konszolidált pénzügyi kimutatásaiban szereplő nettó eszközeinek – beleértve a kapcsolódó goodwillt is – könyv szerinti értékeit; vagy

ii.

az osztalék a megállapításának időszakában meghaladja a leányvállalat, közös vezetésű gazdálkodó egység vagy társult vállalkozás teljes átfogó jövedelmét.

140D.   A leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetés bekerülési értéke (az IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása standard, valamint az IAS 27 standard módosításai), amelyet 2008. májusában hirdettek ki, beiktatta a 12. bekezdés (h) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a jövőre nézve, 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra köteles alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az IAS 27. standard 4. és 38A. bekezdésében szereplő, kapcsolódó módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor egyúttal a 12. bekezdés (h) pontjában szereplő módosítást is alkalmaznia kell.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/16


A BIZOTTSÁG 70/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) javításai tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008 májusában a nemzetközi számviteli standardok karcsúsítását és pontosítását célzó éves felülvizsgálat keretében közzétette a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításait (a továbbiakban: Javítás). A két részből álló Javítás a hatályos nemzetközi számviteli standardok 35 módosítását tartalmazza; az I. rész azokat, amelyek a bemutatás, megjelenítés, vagy értékelés céljából hoznak számviteli változásokat, a II. rész pedig azokat, amelyek terminológiai vagy szerkesztési okokból váltak szükségessé.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy a Javítás megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az IFRS 5 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2.

Az IAS 1, IAS 8, IAS 10, IAS 16, IAS 19, IAS 20, IAS 23, IAS 27, IAS 28, IAS 29, IAS 31, IAS 34, IAS 36, IAS 38, IAS 39, IAS 40 és IAS 41 nemzetközi számviteli standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3.

Az IFRS 1 az IFRS 5 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

4.

Az IAS 7 az IAS 16 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

5.

Az IFRS 7 és az IAS 32 az IAS 28 és az IAS 31 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

6.

Az IAS 16 az IAS 40 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

7.

Az IAS 41 az IAS 20 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

8.

Az IFRS 5, az IAS 2 és az IAS 36 az IAS 41 e rendelet mellékletében meghatározott módosításának megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikk 2. és 4–8. pontjában említett standardok módosításait minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

Az 1. cikk 1. és 3. pontjában említett standardok módosításait minden társaságnak legkésőbb a 2009. június 30. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3)  HL L 199., 2006.7.21., 33. o.


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

 

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok javításai

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen

AZ IFRS-EK JAVÍTÁSAI

I.   RÉSZ

Az IFRS 5

Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosítása

A standard kiegészül a 8A., a 36A. és a 44C. bekezdéssel.

A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (VAGY ELIDEGENÍTÉSI CSOPORTOK) ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTTÁ MINŐSÍTÉSE

8A.

Az a gazdálkodó egység, amely egy leányvállalata feletti ellenőrzésének elvesztését jelentő értékesítési terv mellett kötelezte el magát, köteles az adott leányvállalat valamennyi eszközét és kötelezettségét értékesítésre tartottá minősíteni, ha a 6–8. bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó egység az értékesítést követően a korábbi leányvállalatában megtart-e nem ellenőrző részesedést vagy sem.

A megszűnt tevékenységek bemutatása

36A.

Az a gazdálkodó egység, amely egy leányvállalata feletti ellenőrzésének elvesztését jelentő értékesítési terv mellett kötelezte el magát, köteles a 33–36. bekezdésben előírt információkat közzétenni, ha a leányvállalat olyan elidegenítési csoport, amely megfelel a megszűnt tevékenységek 32. bekezdés szerinti definíciójának.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

44C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai beiktatták a 8A. és a 36A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. A gazdálkodó egység azonban csak akkor alkalmazhatja ezeket a módosításokat a 2009. július 1-je előtt kezdődő éves időszakokra, ha a (2008 májusában módosított) IAS 27 standardot is alkalmazza. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat 2009. július 1-je előtt alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egység a módosításokat az IFRS 5 standard első alkalmazási időpontjától kezdve előretekintően köteles alkalmazni, figyelemmel a (2008 májusában módosított) IAS 27 standard 45. bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésekre.

Függelék az IFRS 5 standard módosításaihoz

Az IFRS 1 standard módosításai

A gazdálkodó egységnek az IFRS 1 standard ezen módosításait akkor kell alkalmaznia, ha az IFRS 5 standard kapcsolódó módosításait alkalmazza.

IFRS 1    A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása

A 34C. bekezdés (c) pontja módosul, és a standard kiegészül a 47L. bekezdéssel.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

Kivételek más IFRS-ek visszamenőleges alkalmazása alól

Nem ellenőrző részesedések

34C.

Az első alkalmazónak a (2008-ban módosított) IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standard alábbi követelményeit előretekintően kell alkalmaznia, az IFRS-ekre való áttérés időpontjától:

(a)

(c)

a 34–37. bekezdésben foglalt követelmények a leányvállalat feletti ellenőrzés elvesztésének elszámolására, és az IFRS 5 standard 8A. bekezdésében foglalt kapcsolódó követelmények.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

47L.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 34C. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység a (2008-ban módosított) IAS 27 standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, akkor ezeket a módosításokat az adott korábbi időszakra is alkalmaznia kell.

A (2007-ben módosított) IAS 1

A pénzügyi kimutatások prezentálása nemzetközi számviteli standard módosításai

A 68. és a 71. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 139C. bekezdéssel.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

Forgóeszközök

68.

A gazdálkodó egység működési ciklusa az eszközök feldolgozásra történő megszerzése, valamint azok pénzeszközért vagy pénzeszköz-egyenértékesekért való realizálása közötti időszakot jelenti. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni. A forgóeszközök közé tartoznak a szokásos működési cikluson belül értékesítésre, felhasználásra és realizálásra kerülő eszközök (pl. készletek és vevőkövetelések) még akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. A forgóeszközök közé tartoznak továbbá az elsősorban kereskedési céllal tartott eszközök (például némely, az IAS 39 standard alapján kereskedési céllal tartottá minősített pénzügyi eszköz), továbbá a befektetett pénzügyi eszközök rövid lejáratú része.

Rövid lejáratú kötelezettségek

71.

Más rövid lejáratú kötelezettségeket nem a szokásos működési ciklus részeként egyenlítenek ki, de a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes a kiegyenlítésük, vagy azokat elsődlegesen kereskedési céllal tartják. Példaként említhető némely, az IAS 39 standard alapján kereskedési céllal tartottá minősített pénzügyi kötelezettség, a folyószámlahitelek, a hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 12 hónapon belül esedékes része, az osztalék-kötelezettségek, a nyereségadók, valamint az egyéb nem-szállítói kötelezettségek. A hosszú távú finanszírozást biztosító pénzügyi kötelezettségek (azaz amelyek nem képezik részét a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során felhasznált működő tőkének), és amelyek a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül nem válnak esedékessé, a 74. és a 75. bekezdést is figyelembe véve hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülnek.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

139C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 68. és a 71. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 16

Ingatlanok, gépek és berendezések nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6. és a 69. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 68A. és a 81D. bekezdéssel.

FOGALMAK

6.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb.

KIVEZETÉS

68A.

Az a gazdálkodó egység azonban, amely rendes tevékenysége keretében rutinszerűen értékesít másoknak történő bérbeadás céljára tartott ingatlanokat, gépeket és berendezéseket, köteles az ilyen eszközeit a készletekbe azon időpontbeli könyv szerinti értéken átvezetni, amikor bérbeadásuk megszűnik, és értékesítésre tartottá válnak. Az ilyen eszközök értékesítéséből származó bevételeket az IAS 18 Bevételek standarddal összhangban kell elszámolni. Az IFRS 5 standard nem alkalmazható, ha a rendes működés keretében értékesítésre tartott eszközöket a készletek közé vezetnek át.

69.

Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tétele elidegenítése számos különböző módon történhet (pl. értékesítés, pénzügyi lízingbe adás vagy adományozás). Az eszköz elidegenítési időpontjának meghatározásánál a gazdálkodó egység az IAS 18 standardban meghatározott, az áruk értékesítéséből származó bevétel megjelenítésére vonatkozó kritériumokat alkalmazza. Az IAS 17 szabályozza a visszlízing formájában megvalósuló elidegenítést.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

81D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 6. és a 69. bekezdést, és beiktatták a 68A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és ezzel egyidejűleg az IAS 7 Cash flow kimutatások standard módosításait is alkalmaznia kell.

Függelék az IAS 16 standard módosításaihoz

Az IAS 7 standard módosításai

A gazdálkodó egységnek az IAS 7 standard ezen módosításait akkor kell alkalmaznia, ha az IAS 16 standard kapcsolódó módosításait alkalmazza.

IAS 7    Cash flow kimutatások

A 14. bekezdés módosul. A standard kiegészül az 55. bekezdéssel.

14.

A működési …

Néhány tranzakció, mint például egy üzem értékesítése, olyan nyereséggel vagy veszteséggel járhat, amelyet az eredményben számolnak el. Az ilyen tranzakciókból származó cash flow-k befektetési tevékenységekből származó cash flow-k. Ugyanakkor az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 68A. bekezdése szerinti, bérbeadás céljára, majd értékesítésre tartott eszközök gyártása vagy beszerzése miatti készpénzkifizetések működési tevékenységekből származó cash flow-k. A bérbeadásból és azt követő értékesítésből származó készpénzbevételek szintén működési tevékenységekből származó cash flow-nak minősülnek.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

55.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 14. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és az IAS 16 standard 68A. bekezdését is alkalmaznia kell.

Az IAS 19

Munkavállalói juttatások nemzetközi számviteli standard módosításai

A 7. bekezdés, a 8. bekezdés (b) pontja, a 32B., a 97., a 98., a 111. és a 160. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 111A. és a 159D. bekezdéssel.

FOGALMAK

7.

A rövid távú munkavállalói juttatások olyan (a végkielégítéstől eltérő) munkavállalói juttatások, amelyeket annak az időszaknak a lezárását követő tizenkét hónapon belül kell kiegyenlíteni, amelyben a munkavállaló a kapcsolódó munkát elvégezte.

Az egyéb hosszú lejáratú munkavállalói juttatások olyan (a munkaviszony megszűnése utáni juttatásoktól és a végkielégítéstől eltérő) munkavállalói juttatások, amelyeket nem kell kiegyenlíteni annak az időszaknak a lezárását követő tizenkét hónapon belül, amelyben a munkavállaló a vonatkozó munkát elvégezte.

A program eszközeinek hozama a program eszközeiből származó kamat, osztalékok és egyéb bevétel, valamint a program eszközeinek realizált és nem realizált nyeresége vagy vesztesége, csökkentve a program adminisztrációjának költségeivel (a meghatározott juttatási kötelem értékeléséhez használt aktuáriusi feltételezésekben foglalt költségek kivételével), és csökkentve a maga a program által fizetendő bármely adóval.

A múltbeli szolgálat költsége a meghatározott juttatási kötelem jelenértékének a munkavállalók megelőző időszaki szolgálatával kapcsolatos változása, amely a tárgyidőszakban a munkaviszony megszűnése utáni juttatások vagy egyéb hosszú lejáratú munkavállalói juttatások létrehozásából vagy változtatásából származik. A múltbeli szolgálat költsége lehet pozitív (ha a juttatásokat úgy vezetik be vagy változtatják meg, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke növekszik) vagy negatív (ha a már meglévő juttatások úgy változnak, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke csökken).

RÖVID TÁVÚ MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

8.

A rövid távú munkavállalói juttatások közé tartoznak többek között:

(b)

az olyan rövid távú fizetett távollétek (mint például a fizetett éves szabadság és a fizetett betegszabadság), amikor a távollétek térítését a munkavállalók által nyújtott kapcsolódó munkavállalói szolgálat időszakának végét követő 12 hónapon belül kell kiegyenlíteni;

A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE UTÁNI JUTTATÁSOK: A MEGHATÁROZOTT HOZZÁJÁRULÁSI PROGRAMOK ÉS A MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

Több munkáltatós programok

32B.

Az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard megköveteli, hogy a gazdálkodó egység bizonyos függő kötelezettségekről információt tegyen közzé. Egy több munkáltatós programmal összefüggésben függő kötelezettség keletkezhet például:

a)

A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE UTÁNI JUTTATÁSOK: MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSI PROGRAMOK

Múltbeli szolgálat költsége

97.

Múltbeli szolgálat költsége akkor keletkezik, amikor a gazdálkodó egység egy új, a múltbeli szolgálathoz juttatásokat rendelő meghatározott juttatási programot vezet be, vagy egy már meglévő program alapján, a múltbeli szolgálat miatt fizetendő juttatásokban változtatásokat eszközöl. Az ilyen változtatások olyan munkavállalói szolgálat ellenértékét jelentik, amelyet abban az időszakban végeznek el, amíg az ezekre a juttatásokra való jogosultságot megszolgálják. Ezért a gazdálkodó egység a múltbeli szolgálat költségét erre az időszakra vonatkozóan jeleníti meg, függetlenül attól, hogy a költség korábbi időszakban teljesített munkavállalói szolgálathoz tartozik. A gazdálkodó egység a múltbeli szolgálat költségét a módosítás miatti kötelezettség változásaként értékeli (lásd 64. bekezdést). A múltbeli szolgálat költsége akkor lesz negatív, ha gazdálkodó egység úgy változtatja meg a múltbeli szolgálat fejében fizetett juttatásokat, hogy a meghatározott juttatási kötelem jelenértéke csökken.

98.

A múltbeli szolgálat költsége nem tartalmazza:

(a)

a tényleges és a korábban feltételezett fizetésemelések közötti eltérések hatását a korábbi években elvégzett szolgálat után járó juttatási kötelemre (ilyenkor nem keletkezik múltbeli szolgálat költsége, mivel az aktuáriusi feltételezések figyelembe veszik a várható fizetéseket);

(b)

a nem kötelező nyugdíjemelések alulbecsléseit és felülbecsléseit, amikor a gazdálkodó egységnek vélelmezett kötelme van ilyen emelések megtételére (ilyenkor nem keletkezik múltbeli szolgálat költsége, mivel az aktuáriusi feltételezések figyelembe veszik az ilyen emeléseket);

(c)

a juttatások olyan emelésére vonatkozó becsléseket, amelyek a pénzügyi kimutatásokban már megjelenített aktuáriusi nyereségek miatt keletkeznek, amennyiben a gazdálkodó egység köteles, akár a program formális feltételei (vagy az ezen túlmenő vélelmezett kötelem), akár jogszabályi előírás alapján a programban keletkező esetleges többletet a program tagjai javára felhasználni, még akkor is, ha a juttatás növekedése még nem került formálisan rögzítésre (a kötelem ennek eredményeként bekövetkező növekedése aktuáriusi veszteség, nem pedig múltbeli szolgálat költsége, lásd 85. bekezdés (b) pontját);

(d)

a megszolgált juttatások növekedését, amikor a munkavállalók új, vagy emelt juttatások hiányában teljesítik a megszolgálási követelményeket (nincs múltbeli szolgálat költsége, mivel a gazdálkodó egység a juttatás becsült költségét tárgyidőszaki szolgálat költségeként számolta el a szolgálat végzésével párhuzamosan); és

(e)

a program olyan módosításainak hatását, amelyek a jövőbeni szolgálatok után járó juttatások összegét csökkentik (megszorítás).

Megszorítások és rendezések

111.

Megszorítás akkor következik be, amikor egy gazdálkodó egység:

(a)

vagy bizonyíthatóan elkötelezte magát, hogy a programban érintett munkavállalók számát jelentősen csökkenti; vagy

(b)

úgy módosítja a meghatározott juttatási program feltételeit, hogy a jelenlegi munkavállalók által elvégzendő jövőbeli szolgálat egy jelentős eleme már nem jogosít fel a juttatásra, vagy csak csökkentett juttatásra jogosít.

A megszorítás bekövetkezhet egy elszigetelt esemény miatt, mint amilyen az üzembezárás, egy tevékenység megszüntetése, vagy egy juttatási program megszüntetése vagy felfüggesztése vagy olyan mértékű csökkentése, amennyire a jövőbeli fizetésemelések a múltbeli szolgálatért fizetendő juttatásokhoz kapcsolódnak. A megszorítások gyakran kapcsolódnak átszervezéshez. Ilyen esetben a gazdálkodó egységnek a megszorítást ugyanakkor kell elszámolnia, amikor a kapcsolódó átszervezést.

111A.

Ha egy program módosulása folytán csökkennek a juttatások, akkor csak a csökkenés jövőbeli szolgáltatásokra kifejtett hatása minősül megszorításnak. Bármilyen csökkenés múltbeli szolgálatokra kifejtett hatása negatív múltbeli szolgálati költségnek minősül.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

159D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 7. bekezdést, a 8. bekezdés (b) pontját, a 32B., a 97., a 98. és a 111. bekezdést, és beiktatták a 111A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a 7. bekezdés, a 8. bekezdés (b) pontja és a 32B. bekezdés módosításait a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie. A gazdálkodó egységnek a 97., a 98., a 111. és a 111A. bekezdés módosításait a juttatásokban 2009. január 1-jén vagy azt követően bekövetkező változásokra kell alkalmaznia.

160.

Az IAS 8 standard akkor alkalmazandó, amikor a gazdálkodó egység a 159–159D. bekezdésben foglalt módosítások miatt megváltoztatja számviteli politikáját. Ezen módosítások – az IAS 8 standard követelményei szerinti – visszamenőleges hatályú alkalmazásakor a gazdálkodó egység ezeket a változásokat úgy kezeli, mintha azokat a standard többi rendelkezésének alkalmazásával egyidejűleg már alkalmazta volna. Ez alól kivételt képez az, hogy a gazdálkodó egység közzéteheti a 120A. bekezdés (p) pontjában előírt összegeket, mivel ezeket az összegeket minden egyes éves időszakra előretekintően határozzák meg a pénzügyi kimutatásokban bemutatott legelső olyan éves időszaktól kezdve, amelyben a gazdálkodó egység első alkalommal alkalmazza a 120A. bekezdés módosításait.

Az IAS 20

Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele nemzetközi számviteli standard módosításai

A 37. bekezdés törlésre kerül. A standard kiegészül a 10A. és a 43. bekezdéssel.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

10A.

A piaci kamatnál alacsonyabb kamatú állami kölcsönből származó haszon állami támogatásként kezelendő. A kölcsönt az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban kell megjeleníteni és értékelni. A piaci kamatnál alacsonyabb kamatból eredő haszon a kölcsön IAS 39 standard szerint meghatározott kezdeti könyv szerinti értéke és a kapott jövedelmek közötti különbsége. Ezt a hasznot a jelen standard szerint kell elszámolni. A gazdálkodó egység köteles figyelembe venni mindazokat a feltételeket és kötelmeket, amelyeket teljesített vagy teljesítenie kell, amikor azon költségeket határozza meg, amelyeket a kölcsön haszna kompenzálni szándékozik.

ÁLLAMI KÖZREMŰKÖDÉS

37.

[Törölve]

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

43.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai törölték a 37. bekezdést, és beiktatták a 10A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban kapott állami kölcsönökre kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

A (2007-ben átdolgozott) IAS 23

Hitelfelvételi költségek nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 29A. bekezdéssel.

FOGALMAK

6.

A hitelfelvételi költségek lehetnek:

(a)

az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardban leírt effektív kamatláb módszerrel számított kamatráfordítások;

(b)

[törölve]

(c)

[törölve]

(d)

az IAS 17 Lízingek standardnak megfelelően megjelenített pénzügyi lízingekkel kapcsolatos finanszírozási költségek; és

(e)

külföldi pénznemben felvett hitelekből eredő árfolyam-különbözetek, amennyiben ezek a kamatköltségek korrekciójának tekinthetők.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

29A.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 6. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 27

Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások nemzetközi számviteli standard módosításai

A 37. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 43A. bekezdéssel.

A LEÁNYVÁLLALATOKBAN, KÖZÖS VEZETÉSŰ GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN ÉS TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBAN FENNÁLLÓ BEFEKTETÉSEK ELSZÁMOLÁSA AZ EGYEDI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKBAN

37.

Ha egy gazdálkodó egység egyedi pénzügyi kimutatásokat készít, akkor a leányvállalatokban, közös vezetésű gazdálkodó egységekben és társult vállalkozásokban fennálló befektetéseit:

(a)

bekerülési értéken kell elszámolnia, vagy

(b)

az IAS 39 standard szerint kell elszámolnia.

A gazdálkodó egységnek a befektetések egyes csoportjaira azonos elszámolást kell alkalmaznia. A bekerülési értéken elszámolt befektetéseket az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján kell elszámolni, ha az IFRS 5 standard szerint értékesítésre tartottaknak minősítették (vagy olyan elidegenítési csoportba tartozónak, amely értékesítésre tartottnak minősül). Az IAS 39 standard szerint elszámolt befektetések értékelése ilyen körülmények között nem változik.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

43A.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 37. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia attól a naptól kezdve, amikor az IFRS 5 standardot először alkalmazta. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 28

Társult vállalkozásokban lévő befektetések nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 1. és a 33. bekezdés, valamint a 41. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül a 41C. bekezdéssel.

HATÓKÖR

1.

A jelen standardot kell alkalmazni a társult vállalkozásokban lévő befektetések elszámolására. A standard nem vonatkozik azonban az alábbi gazdálkodó egységek által birtokolt olyan társult vállalkozásokban lévő befektetésekre:

(a)

kockázati tőkebefektető szervezetek, vagy

(b)

befektetési alapok, zártvégű alapok, vagy más hasonló gazdálkodó egységek, ideértve a befektetéshez kapcsolt biztosítási alapokat is

amelyeket a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelölnek meg, vagy kereskedési céllal tartottnak minősítenek, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban számolnak el. Az ilyen befektetéseket az IAS 39 szerint valós értéken kell értékelni, a valós érték változásait a változás időszakának eredményében jelenítve meg. Az ilyen befektetést birtokló gazdálkodó egység köteles a 37. bekezdés (f) pontjában előírtakat közzétenni.

A TŐKEMÓDSZER ALKALMAZÁSA

Értékvesztés miatti veszteségek

33.

Mivel a társult vállalkozásban lévő befektetés könyv szerinti értékének részét képező goodwillt nem elkülönítve jelenítik meg, azt nem vizsgálják elkülönülten értékvesztés szempontjából a goodwill értékvesztési vizsgálatára vonatkozóan az IAS 36 Eszközök értékvesztése standardban szereplő előírások alkalmazásával. Ehelyett – mintegy külön eszközként – a befektetés teljes könyv szerinti értékét vizsgálják értékvesztés szempontjából az IAS 36 szerint úgy, hogy összehasonlítják a megtérülő összeget (a használati érték és az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték közül a magasabb) a könyv szerinti értékkel, amikor az IAS 39-ben szereplő előírások alkalmazása azt jelzi, hogy a befektetés értékvesztett lehet. Az ilyen körülmények között kimutatott értékvesztés nem rendelendő semmilyen olyan eszközhöz, ideértve goodwillt is, amely a társult vállalkozásban lévő befektetés könyv szerinti értékének részét képezi. Ennek megfelelően, ezen értékvesztés miatti veszteség visszaírását az IAS 36 standard szerint kell elszámolni olyan mértékben, amilyen mértékig a befektetés megtérülő értéke növekszik a későbbiekben. A befektetés használati értékének meghatározásánál a gazdálkodó egység felbecsüli:

(a)

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

41C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 1. és a 33. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard 3. bekezdésének, az IAS 31 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Az IAS 31

Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 1. bekezdés, valamint az 58. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül az 58B. bekezdéssel.

HATÓKÖR

1.

A jelen standardot kell alkalmazni a közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek elszámolására, valamint a közös vállalkozás eszközeinek, kötelezettségeinek, bevételeinek és ráfordításainak a közös vállalkozás tulajdonosainak és befektetőinek pénzügyi kimutatásaiban való bemutatására, függetlenül attól, hogy a közös vállalkozási tevékenység milyen szerkezetben vagy formában valósul meg. Ugyanakkor, a standard nem vonatkozik a közös vezetésű vállalkozásokban meglévő olyan érdekeltségekre, amelyek tulajdonosai:

(a)

kockázati tőkebefektető szervezetek, vagy

(b)

befektetési alapok, zártvégű alapok, vagy más hasonló gazdálkodó egységek, ideértve a befektetéshez kapcsolt biztosítási alapokat is,

ha azokat a kezdeti megjelenítéskor az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek jelölnek meg, vagy kereskedési céllal tartottnak minősítenek, és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standarddal összhangban számolnak el. Az ilyen befektetéseket az IAS 39 szerint valós értéken kell értékelni, a valós érték változásait a változás időszakának eredményében jelenítve meg. Az ilyen érdekeltséget birtokló tulajdonos köteles az 55. és 56. bekezdésben előírtakat közzétenni.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

58B.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 1. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard 3. bekezdésének, az IAS 28 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Függelék az IAS 28 és IAS 31 standard módosításaihoz

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egységek az IFRS 7 és az IAS 32 standard ezen függelékbeli módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 28. és 31 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IFRS 7    Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek

A 3. bekezdés (a) pontja módosul. A standard kiegészül a 44D. bekezdéssel.

HATÓKÖR

3.

A jelen IFRS-t kell alkalmazni valamennyi gazdálkodó egység valamennyi típusú pénzügyi instrumentumára, kivéve:

(a)

az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások, az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések, vagy az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardok alapján elszámolt leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban meglévő érdekeltségeket. Egyes esetekben azonban az IAS 27, az IAS 28 vagy az IAS 31 megengedi a gazdálkodó egységnek, hogy a leányvállalatban, társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő érdekeltséget az IAS 39 használatával számolja el; ezekben az esetekben a jelen IFRS követelményeit kell alkalmazni. A gazdálkodó egységeknek a jelen IFRS-t kell alkalmazniuk minden olyan származékos termékre is, amelyek leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódnak, kivéve, ha a származékos termék megfelel a tőkeinstrumentum IAS 32-ben található fogalmának.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

44D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 3. bekezdés (a) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IAS 28 standard 1. bekezdésének, az IAS 31 standard 1. bekezdésének és az IAS 32 standard 4. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

IAS 32    Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás

A 4. bekezdés (a) pontja, valamint a 96. bekezdés feletti cím módosul. A standard kiegészül a 97D. bekezdéssel.

HATÓKÖR

4.

A jelen standardot kell alkalmazni valamennyi gazdálkodó egység valamennyi típusú pénzügyi instrumentumára, kivéve:

(a)

az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások, az IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések, vagy az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardok alapján elszámolt leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban meglévő érdekeltségeket. Egyes esetekben azonban az IAS 27, az IAS 28 vagy az IAS 31 megengedi a gazdálkodó egységnek, hogy a leányvállalatban, társult vállalkozásban vagy közös vállalkozásban lévő érdekeltséget az IAS 39 használatával számolja el; ezekben az esetekben a jelen IFRS követelményeit kell alkalmazni. A gazdálkodó egységeknek ezt a standardot kell alkalmazniuk minden olyan származékos termékre is, amely leányvállalatokban, társult vállalkozásokban vagy közös vállalkozásokban lévő érdekeltségekhez kapcsolódik.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

97D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IFRS 7 standard 3. bekezdésének, az IAS 28 standard 1. bekezdésének és az IAS 31 standard 1. bekezdésének 2008 májusában közzétett módosításait. A gazdálkodó egység a módosításokat előretekintően alkalmazhatja.

Az IAS 29

Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban nemzetközi számviteli standard módosításai

A 6., a 15. és a 19. bekezdés módosul. Ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÚJRA-MEGÁLLAPÍTÁSA

6.

Azok a gazdálkodó egységek, amelyek a pénzügyi kimutatásokat az eredeti bekerülési érték-alapú számvitel alapján készítik, ennek során nem veszik figyelembe sem az általános árszintben bekövetkezett változásokat, sem a megjelenített eszközök vagy kötelezettségek specifikus áremelkedését. Ez alól kivételt képeznek azok az eszközök és kötelezettségek, amelyeket a gazdálkodó egység köteles valós értéken értékelni vagy saját választása alapján értékel valós értéken. Például az ingatlanok, gépek és berendezések valós értékre átértékelhetők, a biológiai eszközöket pedig általában valós értéken kell értékelni. Mindazonáltal néhány gazdálkodó egység olyan jelenlegi érték megközelítés alapján készíti pénzügyi kimutatásait, amely a birtokolt eszközök specifikus árváltozásainak hatását tükrözi.

15.

A legtöbb nem-monetáris tételt bekerülési értéken vagy értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken tartják nyilván; ezért ezek a tételek a megszerzésük időpontjában érvényes értékükön vannak kifejezve. Az egyes tételek újra-megállapított bekerülési értékét vagy értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékét úgy határozzák meg, hogy a megszerzés időpontja és a beszámolási időszak vége közötti árindex-változást alkalmazzák a tételek eredeti bekerülési értékére és a halmozott értékcsökkenésre. Például az ingatlanok, gépek és berendezések, a befektetések, a nyersanyag- és árukészletek, a goodwill, a szabadalmak, a védjegyek és a hasonló eszközök értéke beszerzésük időpontjától újra-megállapításra kerül. A félkész- és késztermék-készletek értéke attól az időponttól kerül újra-megállapításra, amikor beszerzésük és átalakításuk költségei felmerültek.

19.

A nem-monetáris tétel újra-megállapított értékét a vonatkozó IFRS-eknek megfelelően csökkentik, ha az meghaladja a megtérülő értékét. Például az ingatlanok, gépek és berendezések, a goodwill, a szabadalmak és a védjegyek újra-megállapított értékét a megtérülő értékre és a készletek újra-megállapított értékét a nettó realizálható értékre csökkentik.

Az IAS 36

Eszközök értékvesztése nemzetközi számviteli standard módosítása

A 134. bekezdés e) pontja módosul. A standard kiegészül a 140C. bekezdéssel.

KÖZZÉTÉTEL

A goodwillt vagy határozatlan hasznos időtartamú immateriális javakat tartalmazó pénztermelő egységek megtérülő értékének megállapításához felhasznált becslések

134.

A gazdálkodó egységnek az alábbi (a)–(f) pontokban meghatározott információkat valamennyi olyan pénztermelő egységre (egységek csoportjára) vonatkozóan közzé kell tennie, amelyek esetében a hozzárendelt goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális javak könyv szerinti értéke jelentős a gazdálkodó egység goodwillje vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális javai teljes könyv szerinti értékéhez képest:

(e)

amennyiben az egység (egységek csoportja) megtérülő értéke az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken alapul, az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték meghatározásának módszerét. Amennyiben az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték nem az adott egységre (egységcsoportra) vonatkozó megfigyelhető piaci áron alapul, az alábbi információkat is közzé kell tenni:

(i)

a vezetés által az értékesítés költségeivel csökkentett valós érték megállapításához felhasznált valamennyi főbb feltételezés leírását. A fő feltételezések azok, amelyekre az egység (egységcsoport) megtérülő értéke leginkább érzékeny.

(ii)

a vezetés által az egyes fő feltételezések értékeinek meghatározásához alkalmazott megközelítés leírását, bemutatva, hogy az adott értékek múltbeli tapasztalatokon alapulnak-e, vagy, ha alkalmazható, konzisztensek-e a külső információforrásokkal, és amennyiben nem, miben és miért térnek el a múltbéli tapasztalatoktól és külső információ forrásoktól.

Ha az értékesítés költségeivel csökkentett valós érték meghatározása diszkontált cash flow tervek segítségével történik, akkor a következő információkat is közzé kell tenni:

(iii)

azt az időszakot, amelyre a vezetőség a cash flow-kat tervezte,

(iv)

a cash flow tervek extrapolálásához használt növekedési ütemet,

(v)

a cash flow terveknél alkalmazott diszkontrátá(ka)t.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

140C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 134. bekezdés (e) pontját. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

Az IAS 38

Immateriális javak nemzetközi számviteli standard módosításai

A 69., a 70. és a 98. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 69A. és 130D. bekezdéssel.

A RÁFORDÍTÁS ELSZÁMOLÁSA

69.

Egyes esetekben ráfordítás merül fel a gazdálkodó egység számára való jövőbeni gazdasági hasznok biztosítása céljából, de nem szereznek meg vagy állítanak elő olyan immateriális eszközt vagy más eszközt, amelyet meg lehetne jeleníteni. Áruszállítás esetén a gazdálkodó egység az ilyen kiadást akkor számolja el ráfordításként, amikor hozzáférési joga van ezen árukhoz. Szolgáltatásnyújtás esetén a gazdálkodó egység az ilyen kiadást akkor számolja el ráfordításként, amikor megkapja a szolgáltatást. Például a kutatási kiadást a felmerülése időpontjában számolják el ráfordításként (lásd az 54. bekezdést), kivéve, ha ahhoz egy üzleti kombináció részeként jutottak hozzá. Olyan egyéb ráfordítások, amelyeket felmerülésük időpontjában ráfordításként számolnak el, például:

(a)

(c)

a reklámra és promóciós tevékenységekre fordított ráfordítások (ideértve a postai megrendelő katalógusokat is).

(d)

69A.

Egy gazdálkodó egységnek akkor van hozzáférési joga az árukhoz, ha tulajdonolja őket. Hasonlóan, akkor is hozzáférési joga van az árukhoz, ha a szállító a szállítási szerződés feltételeinek megfelelően azokat létrehozta, és a gazdálkodó egység kérheti a leszállítást fizetésért cserébe. A szolgáltatás akkor tekinthető megkapottnak, ha a szállító a gazdálkodó egység részére történő nyújtásról szóló szerződésnek megfelelően teljesít, és nem pedig akkor, amikor a gazdálkodó egység azt más szolgáltatás nyújtásához – például az ügyfeleknek szóló reklám céljára – használja fel.

70.

A 68. bekezdés nem zárja ki, hogy a gazdálkodó egység egy adott előleget eszközként jelenítsen meg, amikor az árukért történő fizetés megelőzi az árukhoz való hozzáférés jogának megszerzését. Hasonlóan, a 68. bekezdés nem zárja ki, hogy a gazdálkodó egység egy adott előleget eszközként jelenítsen meg, amikor a szolgáltatásért történő fizetés megelőzi a szolgáltatás megkapását.

HATÁROZOTT HASZNOS ÉLETTARTAMÚ IMMATERIÁLIS JAVAK

Amortizációs időszak és amortizációs módszer

98.

Számos különböző amortizációs módszer alkalmazható egy eszköz értékcsökkenthető összegének az eszköz hasznos élettartama alatti szisztematikus alapon történő felosztására. E módszerek között van a lineáris módszer, a fokozatosan csökkenő egyenleg módszer és a termelési egységek módszer. Az alkalmazott módszert az adott eszközben megtestesülő jövőbeni gazdasági hasznok felhasználásának várható ütemezése alapján választják ki, és azt valamennyi időszakra vonatkozóan konzisztens módon alkalmazzák, kivéve, ha a jövőbeni gazdasági hasznok hasznosításának várható ütemezésében változás áll be.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

130D.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 69., a 70. és a 98. bekezdést, és beiktatták a 69A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 39

Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés nemzetközi számviteli standard módosításai

A 9., a 73. és az AG8. bekezdés módosul. A standard kiegészül az 50A. és a 108C. bekezdéssel.

FOGALMAK

9.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A pénzügyi instrumentumok négy kategóriájának fogalmai

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség olyan pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyik megfelel az alábbi kritériumok valamelyikének:

(a)

kereskedési céllal tartottként került besorolásra. Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kereskedési céllal tartottnak minősül, ha:

(i)

azt alapvetően közeljövőbeli továbbértékesítés vagy visszavásárlás céljára szerezték meg vagy vállalták fel;

(ii)

az a kezdeti megjelenítéskor egy olyan azonosítható pénzügyi instrumentumokból álló portfolió része, amelyeket együtt kezelnek, és amelyekkel kapcsolatban bizonyíték van a közelmúltbeli tényleges rövid távú nyereségszerzésre; vagy

(iii)

az egy származékos termék (kivéve az olyan származékos terméket, amely megjelölt és hatékony fedezeti instrumentum).

(b)

ÉRTÉKELÉS

Átsorolások

50A.

A körülmények alábbi változásai az 50. bekezdés alkalmazásában nem minősülnek átsorolásoknak:

(a)

egy származékos termék, amely előzőleg egy cash flow fedezeti vagy nettó befektetés fedezeti ügylet megjelölt és hatékony fedezeti instrumentuma volt, a továbbiakban már nem felel meg e célnak,

(b)

egy származékos termék egy cash flow fedezeti vagy nettó befektetés fedezeti ügylet megjelölt és hatékony fedezeti instrumentumává válik,

(c)

a pénzügyi eszközöket átsorolják, amikor egy biztosító társaság az IFRS 4 standard 45. bekezdésével összhangban megváltoztatja számviteli politikáját.

FEDEZETI ÜGYLETEK

Fedezeti instrumentumok

Minősített instrumentumok

73.

Fedezeti elszámolási célokra kizárólag azon instrumentumok jelölhetők meg fedezeti instrumentumként, amelyek a beszámolót készítő egységen kívüli (azaz a beszámoló által lefedett csoporton vagy különálló gazdálkodó egységen kívüli) felet is bevonnak. Bár egy konszolidált csoporton belüli különálló gazdálkodó egységek vagy egy gazdálkodó egységen belüli divíziók köthetnek fedezeti ügyleteket a csoporton belüli más gazdálkodó egységekkel vagy a gazdálkodó egységen belüli más divíziókkal, az ilyen csoporton belüli ügyleteket a konszolidáció során kiszűrik. Emiatt az ilyen fedezeti ügyletek a csoport konszolidált pénzügyi kimutatásaiban nem felelnek meg a fedezeti elszámolás feltételeinek. Ugyanakkor azok a csoporton belüli gazdálkodó egységek egyedi vagy különálló pénzügyi kimutatásaiban megfelelhetnek a fedezeti elszámolás feltételeinek, feltéve, hogy azok a beszámoló által lefedett gazdálkodó egységen kívüliek.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

108C.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 9., a 73. és az AG8. bekezdést, és beiktatták az 50A. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A gazdálkodó egységnek a 9. és az 50A. bekezdés módosításait attól az időponttól kezdve és úgy kell alkalmaznia, amikortól és ahogyan a 2005. évi módosításokat a 105A. bekezdésben leírtak szerint alkalmazta. Valamennyi módosítás korábbi alkalmazása megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 39

Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés standardhoz fűzött alkalmazási útmutató módosítása

FOGALMAK (8. ÉS 9. BEKEZDÉSEK)

Effektív kamatláb

AG8.

Amennyiben a gazdálkodó egység megváltoztatja a fizetendő vagy befolyó összegekre vonatkozó becsléseit, a gazdálkodó egységnek a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség (vagy a pénzügyi instrumentumok egy csoportja) könyv szerinti értékét módosítania kell, hogy az az aktuális és módosított becsült cash flow-kat tükrözze. A gazdálkodó egység a könyv szerinti értéket a becsült jövőbeni cash flow-knak a pénzügyi instrumentum eredeti effektív kamatlábán számított jelenértéke kiszámításával számítja át, vagy – ha alkalmazható – a 92. bekezdéssel összhangban számított felülvizsgált effektív kamatlábon. A módosítást az eredményben jelenítik meg bevételként vagy ráfordításként. Ha egy pénzügyi eszköz az 50B., 50D. vagy az 50E. bekezdéssel összhangban átsorolásra kerül, és a gazdálkodó egység ezt követően a megnövekedett behajthatóság eredményeként megnöveli a jövőben befolyó összegekre vonatkozó becsléseit, ennek a növekedésnek a hatását az effektív kamatláb kiigazításaként kell megjeleníteni a becslés módosításának időpontjától, és nem az eszköznek a módosítás időpontjában fennálló könyv szerinti értékének kiigazításaként.

Az IAS 40

Befektetési célú ingatlan nemzetközi számviteli standard módosításai

A 8., 9., 48., 53., 54. és 57. bekezdés módosul. A 22. bekezdés törlésre kerül, és beiktatásra kerül az 53A., az 53B. és a 85B. bekezdés.

FOGALMAK

8.

Az alábbiak példák a befektetési célú ingatlanra:

(a)

(e)

a befektetési célú ingatlanként való jövőbeni hasznosítás céljából építés vagy fejlesztés alatt álló ingatlan.

9.

Az alábbiak példák a befektetési célú ingatlanok körébe nem tartozó és ezért a jelen standard hatókörén kívül eső tételekre:

(a)

(d)

[törölve]

(e)

ÉRTÉKELÉS A MEGJELENÍTÉSKOR

22.

[Törölve]

Valós érték modell

48.

Kivételes esetekben egyértelmű bizonyíték van arra akkor, amikor a gazdálkodó egység megszerez egy befektetési célú ingatlant (vagy akkor, amikor a használati cél megváltozása után egy meglévő ingatlan befektetési célú ingatlanná válik), hogy a valós értékre vonatkozó ésszerű becslések értéktartománya olyan széles lesz és a különféle kimenetelek valószínűségét olyan nehéz lesz megbecsülni, hogy az kizárja a valós értékre vonatkozó egyetlen becslés használhatóságát. Ez azt jelezheti, hogy az ingatlan valós értékét nem lehet folyamatosan megbízhatóan meghatározni (lásd az 53. bekezdést).

Képtelenség a valós érték megbízható mérésére

53.

Van egy olyan megcáfolható feltételezés, hogy egy gazdálkodó egység képes lesz folyamatosan megbízhatóan meghatározni egy befektetési célú ingatlan valós értékét. Kivételes esetekben ugyanakkor egyértelmű bizonyíték van arra akkor, amikor a gazdálkodó egység megszerez egy befektetési célú ingatlant (vagy akkor, amikor a használati cél megváltozása után egy meglévő ingatlan befektetési célú ingatlanná válik), hogy a gazdálkodó egység nem lesz képes folyamatosan megbízhatóan meghatározni a befektetési célú ingatlan valós értékét. Ez akkor, és csak akkor következik be, ha ritkán kerül sor összehasonlítható piaci ügyletekre és a valós értékre nézve nem állnak rendelkezésre alternatív (például a diszkontált cash flow előrejelzésekre alapozott) megbízható becslések. Ha egy gazdálkodó egység megállapítja, hogy egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg megbízhatóan, de az ingatlan elkészültekori valós értékét megbízhatóan meghatározhatónak véli, köteles az építés alatt álló befektetési célú ingatlant bekerülési értéken értékelni mindaddig, amíg vagy a valós érték megbízhatóan meghatározhatóvá válik, vagy az építés be nem fejeződik (a kettő közül a korábbi időpontig). Ha egy gazdálkodó egység megállapítja, hogy egy (nem építés alatt álló) befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg folyamatosan megbízhatóan, akkor a gazdálkodó egységnek az IAS 16 standardban meghatározott bekerülési érték modell alkalmazásával kell értékelnie az ilyen befektetési célú ingatlant. A befektetési célú ingatlan maradványértékét nullának kell feltételezni. A gazdálkodó egységnek a befektetési célú ingatlan elidegenítéséig kell alkalmaznia az IAS 16 standardot.

53A.

Amint egy gazdálkodó egység megbízhatóan meg tudja állapítani egy korábban bekerülési értéken értékelt, építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értékét, onnantól ezt az ingatlant valós értéken kell értékelnie. Amint ezen ingatlan építése befejeződik, feltételezni kell, hogy a valós értéke megbízhatóan megállapítható. Ha nem ez a helyzet, akkor az 53. bekezdéssel összhangban az ingatlant az IAS 16 standardban meghatározott bekerülési érték modell alkalmazásával kell elszámolni.

53B.

Azt a feltevést, hogy egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valós értéke megbízhatóan megállapítható, csak a kezdeti megjelenítéskor lehet cáfolni. Az a gazdálkodó egység, amely egy építés alatt álló befektetési célú ingatlan valamely tételét valós értéken értékelte, nem juthat arra a következtetésre, hogy a felépített befektetési célú ingatlan valós értéke nem határozható meg megbízhatóan.

54.

Azon kivételes esetekben, amikor a gazdálkodó egység – az 53. bekezdésben említett ok miatt – arra kényszerül, hogy egy befektetési célú ingatlant az IAS 16 standardban ismertetett bekerülési érték modell alkalmazásával értékeljen, az összes többi befektetési célú ingatlanját – ideértve az építés alatt álló befektetési célú ingatlanokat – valós értéken értékeli. Ilyen esetekben, annak ellenére, hogy a gazdálkodó egység egy meghatározott befektetési célú ingatlanra alkalmazhatja a bekerülési érték modellt, a gazdálkodó egységnek valamennyi fennmaradó ingatlan elszámolására továbbra is a valós érték modellt kell alkalmaznia.

ÁTSOROLÁSOK

57.

A befektetési célú ingatlanokhoz vagy azokból történő átsorolásokat akkor, és csak akkor lehet végrehajtani, ha a használatban változás áll be, amit alátámaszt:

(a)

(c)

a saját használat befejezése, a saját használatú ingatlanok közül a befektetési célú ingatlanokhoz történő átsoroláshoz; vagy

(d)

egy másik fél részére történő operatív lízing megkezdése, a készletek közül a befektetési célú ingatlanokhoz történő átsoroláshoz.

(e)

[törölve]

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

85B.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították a 8., a 9., a 48., az 53., az 54. és az 57. bekezdést, törölték a 22. bekezdést, és beiktatták az 53A. és az 53B. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy 2009. január 1. előtti időponttól kezdve is alkalmazhatja az építés alatt álló befektetési célú ingatlanokra, feltéve ha az építés alatt álló befektetési célú ingatlanok valós értékeit azokban az időpontokban meghatározták. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie, és egyidejűleg alkalmaznia kell az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 5. és 81E. bekezdésének módosításait.

Függelék az IAS 40 standard módosításaihoz

Az IAS 16 standard módosítása

A gazdálkodó egységek az IAS 16 standard ezen függelékbeli módosítását akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 40 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IAS 16    Ingatlanok, gépek és berendezések

Az 5. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 81E. bekezdéssel.

5.

Amennyiben a gazdálkodó egység a befektetési célú ingatlanra az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard alapján a bekerülési érték modellt alkalmazza, a gazdálkodó egységnek a jelen standard szerinti bekerülési érték modellt kell alkalmaznia.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

81E.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 5. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezt a módosítást előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás akkor megengedett, ha gazdálkodó egység egyidejűleg alkalmazza az IAS 40 standard 8., 9., 22., 48., 53., 53A., 53B., 54., 57. és 85B. bekezdésének módosításait. Ha egy gazdálkodó egység ezt a módosítást egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

Az IAS 41

Mezőgazdaság nemzetközi számviteli standard módosításai

Az 5., 6., 17., 20. és 21. bekezdés módosul. A standard kiegészül a 60. bekezdéssel.

FOGALMAK

Mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak

5.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A mezőgazdasági tevékenység biológiai eszközök értékesíthető biológiai eszközzé történő átalakulásának és betakarításának, vagy mezőgazdasági termékké vagy további biológiai eszközzé történő átalakításának menedzselése egy gazdálkodó egység által.

6.

A mezőgazdasági tevékenység alá a tevékenységek széles skálája tartozik; például az állattenyésztés, az erdészet, az egynyári vagy évelő növények termesztése, gyümölcsösök és ültetvények művelése, virágkertészet és vízi kultúrák (ideértve a haltenyésztést). A fenti sokrétű tevékenységeknek vannak bizonyos közös jellemzői:

(a)

(c)

A változás értékelése. A biológiai átalakulás vagy betakarítás által létrehozott minőségi (például a genetikai érték, a sűrűség, az érettség, a zsírréteg, a fehérjetartalom és a rosterősség) vagy mennyiségi (például az utódok, a súly, a köbméter, a rosthosszúság vagy -átmérő, és a csíraszám) változás mérése és figyelemmel kísérése egy rutinmenedzselési feladat.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

17.

Ha egy biológiai eszköznek vagy mezőgazdasági terméknek aktív piaca van annak pillanatnyi helyén és állapotában, az adott piacon jegyzett ár szolgál megfelelő alapként az adott eszköz valós értékének meghatározásához. Ha egy gazdálkodó egység különböző aktív piacokon mozoghat, a gazdálkodó egység a legrelevánsabb piacot használja. Ha például egy gazdálkodó egység két aktív piacon mozoghat, a várhatóan igénybe vett piacon érvényes árat alkalmazza.

20.

Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre piac által meghatározott árak vagy értékek egy biológiai eszközre annak pillanatnyi állapotában. Ilyen körülmények között a gazdálkodó egység az eszközből származó várható nettó cash flow-knak a piac által meghatározott aktuális kulccsal diszkontált jelenértékét alkalmazza a valós érték meghatározásánál.

21.

A várható nettó cash flow-k jelenértéke kiszámításának célja a biológiai eszköz valós értékének meghatározása annak pillanatnyi helyén és állapotában. A gazdálkodó egység ezt veszi figyelembe az alkalmazandó diszkontráta meghatározásakor és a várható nettó cash flow-k becslésekor. A várható nettó cash flow-k jelenértékének meghatározása során a gazdálkodó egység figyelembe veszi azokat a nettó cash flow-kat, amelyeket az eszköztől annak legfontosabb piacán a piaci szereplők elvárnak.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA ÉS ÁTTÉRÉS

60.

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai módosították az 5., 6., 17., 20. és 21. bekezdést és törölték a 14. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat előretekintően, a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

II.   RÉSZ

A II. részben szereplő módosításokat a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazni. A korábbi alkalmazás megengedett.

Az IAS 8

Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák nemzetközi számviteli standard módosításai

A 7., a 9. és a 11. bekezdés módosul.

SZÁMVITELI POLITIKA

A számviteli politikák kiválasztása és alkalmazása

7.

Ha egy IFRS konkrétan vonatkozik egy adott ügyletre, egyéb eseményre vagy feltételre, az adott tételre alkalmazandó politikát vagy politikákat azon IFRS alkalmazásával kell meghatározni.

9.

Az IFRS-ekhez útmutatók társulnak, amelyek segítenek a gazdálkodó egységeknek az előírásaik alkalmazásában. Minden ilyen útmutató kimondja, hogy az IFRS-ek szerves részét képezi-e. Az olyan útmutató, amely az IFRS-ek szerves részét képezi, kötelezően alkalmazandó. Az olyan útmutató, amely nem képezi az IFRS-ek szerves részét, nem tartalmaz előírásokat a pénzügyi kimutatásokra nézve.

11.

A 10. bekezdésben leírt megítélés során a vezetésnek az alábbi forrásokat kell használnia, és azok alkalmazhatóságát kell mérlegelnie, csökkenő fontossági sorrendben:

(a)

a hasonló és kapcsolódó esetekre vonatkozó IFRS-ek előírásai; valamint

(b)

a Keretelvekben az eszközökre, kötelezettségekre, bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan megadott fogalmak, megjelenítési kritériumok és értékelési módszerek.

Az IAS 10

A beszámolási időszak utáni események nemzetközi számviteli standard módosítása

A 13. bekezdés módosul.

13.

Ha az osztalékot a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyása előtt állapították meg (azaz az osztalék-kifizetést megfelelően jóváhagyták, és a felett a gazdálkodó egység már nem rendelkezik), az osztalékot nem mutatják ki kötelezettségként a beszámolási időszak végén, mert nincs létező kötelem abban az időpontban. Az ilyen osztalékot a megjegyzésekben teszik közzé az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard alapján.

Az IAS 20

Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele nemzetközi számviteli standard módosításai

A standard 1. bekezdés feletti címe egy lábjegyzettel egészül ki, és a 2. bekezdés (b) pontja, a 12–18., 20–22., 26., 27. és 32. bekezdés módosul.

Címhez fűzött lábjegyzet

*

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításainak részeként a Testület az alábbiak szerint módosította a jelen standardban használt terminológiát, hogy azt összhangba hozza más IFRS-ekkel:

(a)

az „adóköteles nyereség” kifejezés az „adóköteles eredmény” kifejezésre módosult,

(b)

a „bevételként/ráfordításként elszámolni” kifejezés „az eredményben elszámolni” kifejezésre módosult,

(c)

a „közvetlenül a részvényesek részesedéseivel szemben jóváírt” kifejezés az „eredményen kívül elszámolt” kifejezésre módosult, valamint

(d)

a „számviteli becslés módosításaként” kifejezés „számviteli becslés változásaként” kifejezésre módosult.

HATÓKÖR

2.

Ez a standard nem foglalkozik:

(a)

az állami támogatásoknak … speciális problémákkal.

(b)

azzal az állami közreműködéssel, amelyet olyan hasznok formájában nyújtanak egy gazdálkodó egységnek, amelyek az adóköteles eredmény meghatározásakor vehetők igénybe, vagy amelyeket a nyereségadó-fizetési kötelezettség alapján határoznak meg, vagy azzal korlátoznak. Példák az ilyen hasznokra a nyereségadó-mentességek, a beruházási adókedvezmények, a gyorsított értékcsökkenési leírás és a csökkentett adókulcsok.

(c)

a gazdálkodó egység …. részvétellel.

(d)

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

12.

Az állami támogatásokat szisztematikusan az eredményben kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál.

13.

Két alapvető megközelítés létezik az állami támogatások elszámolására: a tőke-megközelítés, amely alapján a támogatást az eredményen kívül kell elszámolni, és a jövedelem-megközelítés, amelynek alapján a támogatást egy vagy több időszakon keresztül kerül az eredményben kell elszámolni.

14.

A tőke-megközelítés támogatói a következőkkel érvelnek:

(a)

az állami támogatás egy finanszírozási eszköz és azt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kellene kezelni, nem pedig az eredményben elszámolni az általa finanszírozott ráfordítási tételek ellentételezésére. Mivel visszafizetés nem várható, az ilyen támogatást az eredményen kívül kellene elszámolni.

(b)

nem indokolt az állami támogatásokat az eredményben elszámolni, mivel ezeket nem megszolgálják, hanem azok az állam által nyújtott olyan ösztönzést jelentenek, amelyekhez nem kapcsolódnak költségek.

15.

A jövedelem-megközelítést támogató érvek a következők:

(a)

mivel az állami támogatások a részvényesektől eltérő forrásból származó bevételek, ezeket nem lehet közvetlenül a saját tőkében elszámolni, hanem az eredményben kell elszámolni a megfelelő időszakokban.

(b)

az állami támogatások ritkán ellentételezés nélküliek. A gazdálkodó egység a kitűzött feltételek megvalósításával és az előírt kötelezettségek teljesítésével szolgálja meg azokat. Ezért ezeket az eredményben kell elszámolni azokban az időszakokban, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál.

(c)

mivel a nyereség- és egyéb adók ráfordítások, logikus, hogy az állami támogatásokat, amelyek a fiskális politika következményei, ugyancsak az eredményben kezeljék.

16.

A jövedelem-megközelítés szempontjából lényeges, hogy az állami támogatásokat szisztematikus módon azokra az időszakokra számolják el az eredményben, amelyekben a gazdálkodó egység ráfordításként számolja el azokat a kapcsolódó költségeket, amelyek ellentételezésére az állami támogatás szolgál. Az állami támogatások eredményben, átvételi alapon történő elszámolása nem felel meg az eredményszemléletű számvitel alapfeltételének (IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard), és csak akkor lenne elfogadható, ha nincs más alap a támogatásnak az időszakokhoz való hozzárendelésére, mint az az időszak, amelyben azt megkapják.

17.

A legtöbb esetben könnyen megállapíthatók azok az időszakok, amelyekben a gazdálkodó egység elszámolja az állami támogatáshoz kapcsolódó költségeket vagy ráfordításokat. Ennél fogva a meghatározott ráfordításokhoz kapcsolódó támogatásokat ugyanabban az időszakban számolják el az eredményben, mint a kapcsolódó ráfordításokat. Hasonlóképpen, az értékcsökkenthető eszközökhöz kapcsolódó támogatásokat rendszerint arra az időszakra és olyan arányban számolják el az eredményben, amelyben az adott eszközök értékcsökkenési ráfordítását elszámolják.

18.

A nem értékcsökkenthető eszközökhöz kapcsolódó támogatások szintén bizonyos kötelmek teljesítését igényelhetik, és ezért azokra az időszakokra lennének elszámolhatók az eredményben, amelyekben a kötelmek teljesítésével kapcsolatos ráfordítások felmerülnek. Például egy telektámogatás függhet egy épületnek az adott területen történő felépítésétől, és helyénvaló lehet, hogy ezt a támogatást az épület élettartamára számolják el az eredményben.

20.

Egy olyan állami támogatást, amely már felmerült ráfordítások vagy veszteségek kompenzálására, vagy a gazdálkodó egységnek jövőbeli kapcsolódó költség nélkül adott azonnali pénzügyi támogatásként válik lehívhatóvá, annak az időszaknak az eredményében kell elszámolni, amelyben lehívhatóvá válik.

21.

Bizonyos körülmények között egy állami támogatást azonnali pénzügyi segítségadás végett, nem pedig meghatározott kiadások felvállalására való ösztönzésként nyújtanak a gazdálkodó egységnek. Az ilyen támogatások egy bizonyos gazdálkodó egységre korlátozódhatnak és lehet, hogy a kedvezményezettek egész csoportja számára nem elérhetők. Ezek a körülmények indokolhatják, hogy a támogatást abban az időszakban számolják el az eredményben, amelyben a gazdálkodó egység megfelel a jogosulttá válás feltételeinek, egy közzététellel, amely biztosítja, hogy annak kihatása világosan érthető legyen.

22.

Egy gazdálkodó egység állami támogatást a megelőző időszakban felmerült ráfordítások vagy veszteségek kompenzációjaként is kaphat. Az ilyen támogatást annak az időszaknak az eredményében számolják el, amikor lehívhatóvá válik, egy közzététellel, amely biztosítja, hogy annak kihatása világosan érthető legyen.

Az eszközökhöz kapcsolódó támogatások bemutatása

26.

Az egyik módszer olyan elhatárolt bevételként mutatja ki a támogatást, amelyet szisztematikus módon az eszköz hasznos élettartamára kell az eredményben elszámolni.

27.

A másik módszer a támogatással csökkenti az eszköz könyv szerinti értékét. A támogatást az eredményben kell elszámolni az értékcsökkenthető eszköz élettartama alatt, alacsonyabb értékcsökkenési ráfordításként.

Állami támogatások visszafizetése

32.

Egy visszafizetendővé váló állami támogatást a számviteli becslés változásaként kell elszámolni (lásd IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslés változásai és hibák standardot). Egy jövedelemhez kapcsolódó támogatás visszafizetését először a támogatással kapcsolatban kimutatott elhatárolás még nem amortizált összegével szemben kell elszámolni. Ha a visszafizetés összege meghaladja az ilyen elhatárolás összegét, vagy ha nincs elhatárolás, a visszafizetést azonnal az eredményben kell elszámolni. Egy eszközhöz kapcsolódó támogatás visszafizetését vagy az eszköz könyv szerinti értékének – a visszafizetés összegével történő – növelésével, vagy a halasztott bevételek egyenlegének – a visszafizetendő összeggel történő – csökkentésével kell elszámolni. Azt a halmozott pótlólagos értékcsökkenési leírást, amelyet addig az időpontig – a támogatás nélkül – az eredményben kellett volna elszámolni, azonnal az eredményben kell elszámolni.

Függelék az IAS 20 standard módosításaihoz

Az IAS 41 standard módosításai

A gazdálkodó egységek az IAS 41 standard ezen függelékbeli módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 20 standard terminológiai módosításait alkalmazzák.

IAS 41    Mezőgazdaság

A 34-36. bekezdés módosul.

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK

34.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközhöz kapcsolódó, feltételhez nem kötött állami támogatást akkor, és csak akkor kell elszámolni az eredményben, amikor az állami támogatás lehívhatóvá válik.

35.

Ha az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközhöz kapcsolódó állami támogatás feltételhez kötött, ideértve azt az esetet is, ha egy állami támogatás megszerzéséhez arra van szükség, hogy a gazdálkodó egység ne folytasson egy bizonyos mezőgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó egységnek az állami támogatást az eredményben akkor, és csak akkor kell elszámolnia, amikor az állami támogatáshoz kapcsolódó feltételek teljesülnek.

36.

Az állami támogatások feltételei és körülményei változóak. Egy támogatás megszerzéséhez szükség lehet például arra, hogy a gazdálkodó egység egy bizonyos helyen öt éven keresztül gazdálkodjon, és ha öt évnél rövidebb ideig gazdálkodik, a gazdálkodó egységnek az összes állami támogatást vissza kell térítenie. Ebben az esetben az állami támogatást nem számolják el az eredményben, amíg az öt év le nem telik. Ha azonban a támogatás feltételei lehetővé teszik, hogy annak egy részét az eltelt idő alapján megtartsák, a gazdálkodó egység az adott részt időarányosan számolja el az eredményben.

Az IAS 29

Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban nemzetközi számviteli standard módosításai

A standard 1. bekezdés feletti címe egy lábjegyzettel egészül ki, a 8., 14., 20., 28. és 34. bekezdés módosul.

Címhez fűzött lábjegyzet

*

A 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításainak részeként a Testület az alábbiak szerint módosította az IAS 29 standardban használt terminológiát, hogy összhangba hozza más IFRS-ekkel: (a) a „piaci érték” kifejezés a „valós érték” kifejezésre módosul, és (b) a „működés eredménye” és a „nettó eredmény” kifejezések az „eredmény” kifejezésre módosul.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÚJRA-MEGÁLLAPÍTÁSA

8.

Annak a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásait, amelynek funkcionális pénzneme egy hiperinflációs gazdaság pénzneme, akár az eredeti bekerülési érték megközelítés, akár a jelenlegi érték megközelítés alapján készülnek is a kimutatásai, a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben kell megállapítania azokat. A (2007-ben módosított) IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standard által előírt, a megelőző időszakra vonatkozó összehasonlító adatokat, valamint a korábbi időszakokra vonatkozó bármely információt szintén a beszámolási időszak végi értékelési egységben kell megállapítani. Az összehasonlító adatoknak egy eltérő prezentálási pénznemben való bemutatása céljából az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard 42. bekezdésének (b) pontja és a 43. bekezdése alkalmazandók.

Eredeti bekerülési érték alapú pénzügyi kimutatások

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

14.

Minden egyéb eszköz és kötelezettség nem-monetáris jellegű. Néhány nem-monetáris tételt a beszámolási időszak végén érvényes értéken tartanak nyilván, mint például nettó realizálható értéken és valós értéken, így azokat nem állapítják meg újra. Minden egyéb nem-monetáris eszközt és kötelezettséget újra-megállapítanak.

20.

Egy olyan befektetést befogadó, amelyet a tőkemódszer alapján számolnak el, készítheti beszámolóját hiperinflációs gazdaság pénznemében is. Az ilyen befektetést befogadó pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatását és átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatását a jelen standardnak megfelelően újra-megállapítják, hogy a befektetőnek a befektetés nettó eszközállományában és az eredményében való részesedését kiszámolhassák. Ha a befektetés újra-megállapított pénzügyi kimutatásait külföldi pénznemben fejezték ki, azokat záróárfolyamon váltják át.

A nettó monetáris pozíción keletkező nyereség vagy veszteség

28.

A nettó monetáris pozíción keletkező nyereséget vagy veszteséget az eredmény tartalmazza. A megállapodás alapján árváltozásokhoz kötött eszközök és kötelezettségek 13. bekezdés alapján végzett módosítását a nettó monetáris pozíción keletkező nyereséggel vagy veszteséggel szemben beszámítják. Az egyéb bevétel és ráfordítás tételek, mint például a kamatbevétel és -ráfordítás, valamint a befektetett vagy felvett kölcsönökre vonatkozó árfolyam-különbözetek, szintén a nettó monetáris pozícióhoz kapcsolódnak. Bár az ilyen tételeket elkülönülten közzéteszik, segíthet, ha az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a nettó monetáris pozíción keletkező nyereséggel vagy veszteséggel együtt mutatják be azokat.

Összehasonlító adatok

34.

Az előző beszámolási időszakokra vonatkozó megfelelő adatokat, akár eredeti bekerülési érték-megközelítésen, akár jelenlegi érték megközelítésen alapultak, az általános árindex alkalmazásával újra-megállapítják úgy, hogy az összehasonlító pénzügyi kimutatások a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben legyenek bemutatva. A korábbi időszakokkal kapcsolatosan közzétett információkat is a beszámolási időszak végén érvényes értékelési egységben fejezik ki. Az összehasonlító adatoknak egy eltérő prezentálási pénznemben való bemutatása céljából az IAS 21 standard 42. bekezdésének (b) pontja és 43. bekezdése alkalmazandó.

Az IAS 34

Évközi pénzügyi beszámolás nemzetközi számviteli standard módosításai

A 11. bekezdés módosul, a standard kiegészül egy lábjegyzettel.

AZ ÉVKÖZI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK FORMÁJA ÉS TARTALMA

11.

Az évközi időszakra vonatkozó, az eredmény összetevőit bemutató kimutatásban a gazdálkodó egységnek be kell mutatnia az egy részvényre jutó eredmény alap- és hígított értékét arra az időszakra vonatkozóan, amelyben a gazdálkodó egység az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard hatókörébe esik. (1).

Az IAS 40

Befektetési célú ingatlan nemzetközi számviteli standard módosításai

A 31. és az 50. bekezdés módosul.

ÉRTÉKELÉS A MEGJELENÍTÉS UTÁN

Számviteli politika

31.

Az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard megállapítja, hogy a számviteli politika önkéntes megváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha a változás olyan pénzügyi kimutatásokat eredményez, amely megbízható és relevánsabb információkat nyújt az ügyleteknek, egyéb eseményeknek és feltételeknek a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére vagy cash flow-ira való hatásairól. Nagyon valószínűtlen, hogy a valós érték modellről a bekerülési érték modellre való áttérés relevánsabb bemutatást eredményezne.

Valós érték modell

50.

A befektetési célú ingatlan valós érték modell szerinti könyv szerinti értékének meghatározásakor a gazdálkodó egység nem számolja el kétszer az olyan eszközök és kötelezettségeket, amelyek elkülönült eszközökként vagy kötelezettségekként vannak megjelenítve. Például:

(a)

(d)

a lízing alapján birtokolt befektetési célú ingatlan valós értéke a várható cash flow-kat tükrözi (beleértve azokat a függő bérleti díjakat is, amelyek a várakozások szerint megfizetendővé válnak). Ennek megfelelően, amennyiben az ingatlanra vonatkozó értékelés a várhatóan megfizetendő összegeket levonva készül, ahhoz szükséges visszaadni bármely megjelenített lízing kötelezettséget, hogy a befektetési célú ingatlan valós érték modell szerinti könyv szerinti értékét megkapják.

Az IAS 41

Mezőgazdaság nemzetközi számviteli standard módosításai

A 4. és az 5. bekezdés módosul, a 14. bekezdés pedig törlésre kerül. Az „eladáskor felmerülő becsült költségek” és az „eladáskor felmerülő költségek” kifejezéseket az „értékesítési költségek” kifejezés váltja fel az alábbi helyeken:

Standard (12., 13., 26–28., 30–32., 34., 35., 38., 40., 48., 50. és 51. bekezdés).

HATÓKÖR

4.

Az alábbi táblázat a biológiai eszközökre, a mezőgazdasági termékekre és a betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékekre sorol fel példákat:

Biológiai eszközök

Mezőgazdasági termékek

A betakarítás utáni feldolgozás eredményeképpen létrejövő termékek

 

 

Telepített erdőben lévő fák

Kivágott fák

Rönkfa, épületfa

 

 

FOGALMAK

Mezőgazdasággal kapcsolatos fogalmak

5.

A következő kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

Az eladási költségek egy eszköz elidegenítéséhez közvetlenül kapcsolódó többletköltségek, a pénzügyi költségek és a nyereségadók kivételével.

MEGJELENÍTÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

14.

[Törölve]

Függelék az IAS 41 standard módosításaihoz

Más IFRS-ek módosításai

A gazdálkodó egységek az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard az IAS 2 Készletek standard és az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard ezen a módosításait akkor kötelesek alkalmazni, ha az IAS 41 standard kapcsolódó módosításait alkalmazzák.

IFRS 5    Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek

Az 5. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

5.

A jelen IFRS értékelésre vonatkozó előírásai (2) nem vonatkoznak az alábbi eszközökre, amelyek a felsorolt standardok hatálya alá tartoznak, akár egyedi eszközként, akár egy elidegenítési csoport részeként:

(a)

(e)

az IAS 41 Mezőgazdaság standard szerint az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt befektetett eszközök.

(f)

IAS 2    Készletek

A 20. bekezdés módosul.

20.

Az IAS 41 Mezőgazdaság standard értelmében a gazdálkodó egység által a biológiai eszközökből betakarított mezőgazdasági termékekből álló készleteket a kezdeti megjelenítéskor azoknak a betakarítás időpontjában érvényes, az értékesítési költségekkel csökkentett valós értékén értékelik. A jelen standard alkalmazásában, ebben az időpontban ez a készletek bekerülési értéke.

IAS 36    Eszközök értékvesztése

A 2. és az 5. bekezdés módosul.

HATÓKÖR

2.

A jelen standardot kell alkalmazni valamennyi eszköz értékvesztésének elszámolásánál, kivéve:

(a)

(g)

a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközöket (lásd IAS 41 Mezőgazdaság);

(h)

5.

A jelen standard nem vonatkozik az IAS 39 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökre, az IAS 40 alapján valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokra, vagy az IAS 41 alapján az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközökre. Ugyanakkor a jelen standard alkalmazandó az egyéb standardok, pl. az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standardban meghatározott átértékelési modell alapján átértékelt értéken (azaz valós értéken) nyilvántartott eszközökre. Annak elbírálása, hogy egy átértékelt eszköz értékvesztett-e, attól függ, milyen alapon került megállapításra a valós érték:

(a)


(1)  Ezt a bekezdést a 2008 májusában közzétett IFRS-ek javításai az IAS 34 standard hatókörének tisztázása végett módosította.

(2)  A 18. és a 19. bekezdésen kívül, amelyek előírják, hogy a kérdéses eszközöket más vonatkozó IFRS-ek szerint kell értékelni.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/38


A BIZOTTSÁG 71/2009/EK RENDELETE

(2009. január 23.)

az intervencióra rendelkezésre álló kukoricamennyiségnek a 2008/2009. gazdasági év második szakaszára történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2008. július 18-i 687/2008/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 687/2008/EK rendelet 3. cikke megállapítja a 2008/2009. gazdasági évben intervencióra felajánlható kukoricamennyiségek odaítélési szabályait. Az odaítélés két szakaszban történik („első szakasz” és „második szakasz”).

(2)

A 2008. augusztus 1-jétőldecember 31-ig tartó első szakaszban intervencióra felajánlott kukorica összmennyisége nem haladta meg az 1234/2007/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában megállapított maximális mennyiséget. Helyénvaló tehát közzétenni a 2008/2009. gazdasági év második szakaszában intervencióra felajánlható kukorica mennyiségét.

(3)

A 687/2008/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a második szakasz az e szakaszban intervencióra felkínálható mennyiségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való, Bizottság általi közzétételét követő napon kezdődik. Valamennyi tagállamban ez az ajánlattétel első napja; a szakasz Görögország, Spanyolország, Olaszország és Portugália esetében legkésőbb április 30-ig, Svédország esetében június 30-ig, a többi tagállam esetében pedig május 31-ig tart. Következésképpen helyénvaló előírni, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2008/2009. gazdasági év második szakaszában a 687/2008/EK rendelet 3. cikkével összhangban intervencióra felajánlható kukoricamennyiség 172 377 tonna.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 192., 2008.7.19., 20. o.


IRÁNYELVEK

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/39


A BIZOTTSÁG 2009/4/EK IRÁNYELVE

(2009. január 23.)

a menetíró készülékek által rögzített adatok manipulálásának megakadályozására és felderítésére irányuló ellenintézkedésekről, valamint a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

A 2006/22/EK irányelv 15. cikke előírja, hogy az irányelv mellékleteinek a végrehajtás, valamint a vezetési és pihenőidők ellenőrzése területén kialakult helyes gyakorlathoz való igazítása érdekében történő módosításait az irányelv 12. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)

A Bizottság tudomására jutott, hogy a digitális menetíró készülék megjelenésével fennáll a rendszer megtévesztésére alkalmas eszközök beszerelésének veszélye, amelyek aláássák a közúti szállításra vonatkozó szociális jogszabályok alkalmazásának hatékonyságát.

(3)

Ennek megfelelően indokolt biztosítani, hogy a tagállamok a közutakon és a vállalkozásoknál végzett ellenőrzéseik során célzottan ellenőrizzék az ilyen berendezéseket.

(4)

Az ilyen ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében szükséges a végrehajtásban közreműködő hatósági személyek rendelkezésére bocsátandó szabványberendezések pontosabb meghatározása is.

(5)

Ezért a 2006/22/EK irányelv I. és II. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az ebben az irányelvben foglalt intézkedések összhangban vannak a 3821/85/EGK tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/22/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet A. része a következő 5. ponttal egészül ki:

„5.

Indokolt esetben és a biztonsági megfontolások kellő figyelembevételével a járművekbe szerelt menetíró készülékek ellenőrzése, amelynek célja olyan berendezés(ek) beszerelésének és/vagy használatának felderítése, amely(ek) célja adatok megsemmisítése, elrejtése, manipulálása vagy módosítása, a menetíró készülék alkotórészei közötti elektronikus adatcsere zavarása vagy az adatok azok titkosítását megelőzően ily módon történő blokkolása vagy módosítása.”

2.

A II. melléklet a következő 3. ponttal egészül ki:

„3.

Kifejezetten az elemzésre alkalmas berendezés a megfelelő szoftverrel az adatokhoz rendelt digitális aláírás ellenőrzéséhez és hitelességének igazolásához, valamint kifejezetten az elemzésre alkalmas szoftver a járművek részletes sebességprofiljának meghatározásához a menetíró készülék ellenőrzése előtt.”

2. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2009. december 31-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 23-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök


(1)  HL L 102., 2006.4.11., 35. o.

(2)  HL L 370., 1985.12.31., 8. o.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács és Bizottság

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/41


A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 18.)

az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv megkötéséről

(2009/50/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (2) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének utolsó mondatára, 55. cikkére, 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 93. cikkére, 94. cikkére, 133. cikkére és 181a. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdésének második mondatával és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel a Tanács jóváhagyására az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 101. cikkének megfelelően,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet a Közösség és a tagállamok nevében a 2008/792/EK tanácsi határozattal (2) összhangban 2008. május 20-án aláírták.

(2)

A jegyzőkönyvet 2007. január 1-jétől annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(3)

A jegyzőkönyvet meg kell kötni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozása figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyvet a Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a tagállamok nevében a Tanács jóváhagyja.

2. cikk

A jegyzőkönyv 3. cikkében előírt értesítést a Közösség nevében a Tanács elnöke teszi meg. A Bizottság elnöke egyidejűleg ilyen értesítést ad ki az Európai Atomenergia-közösség részéről.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. BARNIER

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  A 2008. szeptember 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 272., 2008.10.14., 5. o.


Bizottság

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/43


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 15.)

a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a szabályozott anyagokra vonatkozó, 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvóták kiosztásáról

(az értesítés a C(2008) 8100. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2009/51/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére,

mivel:

(1)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke és III. melléklete megállapítja a szabályozott anyagok közösségi forgalomba hozatalára vonatkozó mennyiségi korlátokat.

(2)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése i. pontjának f) alpontja megállapítja a gyártók és az importőrök által 2009. január 1. és december 31. között forgalomba hozható vagy saját célra felhasználható részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének teljes számított szintjét.

(3)

A Bizottság kibocsátott egy közleményt (2) azon közösségi importőrök részére, amelyek érintettek az ózonréteget lebontó szabályozott anyagok behozatalában, és megkapta a nyilatkozatokat a 2009-re vonatkozó behozatali terveket illetően.

(4)

A részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének esetében a kvóták gyártók és importőrök közötti kiosztása a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének kvótái gyártók és importőrök közötti kiosztása rendszerének a 2003-tól 2009-ig terjedő időszakra történő meghatározásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/195/EK bizottsági határozat (3) előírásainak megfelelően történt.

(5)

Annak érdekében, hogy az üzemeltetők és a vállalatok kellő időben felhasználhassák a behozatali kvótákat és ezáltal biztosíthassák tevékenységük folyamatosságát, szükséges, hogy ez a határozat 2009. január 1-jétől legyen alkalmazható.

(6)

Az ebben a határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, az I. csoportba (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) és a II. csoportba (egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 11 227 000,00 kilogramm ODP (ózonlebontó potenciál).

(2)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a III. csoportba (halonok) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 11 231 300,00 kilogramm ODP.

(3)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a IV. csoportba (szén-tetraklorid) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 16 500 330,00 kilogramm ODP.

(4)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, az V. csoportba (1,1,1-triklór-etán) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 400 060,00 kilogramm ODP.

(5)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VI. csoportba (metil-bromid) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 1 441 891,20 kilogramm ODP.

(6)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VII. csoportba (részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 120 292,00 kilogramm ODP.

(7)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a VIII. csoportba (részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 10 115 600,440 kilogramm ODP.

(8)   Figyelemmel a 2037/2000/EK rendeletre, a Közösségen kívülről származó, a IX. csoportba (bróm-klór-metán) tartozó szabályozott anyagoknak a Közösségben 2009 során szabadon forgalomba hozható mennyisége 176 252,00 kilogramm ODP.

2. cikk

(1)   A 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint az egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit az I. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(2)   A halonok 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a II. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(3)   A szén-tetraklorid 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a III. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(4)   Az 1,1,1-triklór-etán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a IV. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(5)   A metil-bromid 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit az V. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(6)   A részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VI. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(7)   A részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(8)   A bróm-klór-metán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a VIII. mellékletben megjelölt célokra kell felhasználni, és az ott felsorolt vállalatok között kell kiosztani.

(9)   A 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a metil-bromid, a részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének, a részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán 2009. január 1. és december 31. között érvényes behozatali kvótáit a IX. melléklet szerint kell kiosztani.

3. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig kell alkalmazni.

4. cikk

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

 

Albemarle Europe SPRL

Parc Scientifique Einstein

Rue du Bosquet 9

B-1348 Louvain-la-Neuve

 

Albemarle Chemicals SAS

28, Étang de la Gafette

F-13521 Port-de-Bouc

 

Alcobre SA

Luis I, nave 6-B

Polígono Industrial Vallecas

E-28031 Madrid

 

ΑΛΦΑ Γεωργικά Εφόδια ΑΕΒΕ

Εθνικής Αντιστάσεως 73

GR-152 31 Χαλάνδρι, Αθήνα

 

ALFA Agricultural Supplies SA

73, Ethnikis Antistaseos str.

GR-152 31 Halandri, Athens

 

Arkema SA

420, rue d’Estienne-d’Orves

F-92705 Colombes Cedex

 

Arkema Química SA

Avenida de Burgos, 12

E-28036 Madrid

 

Avantec SA

26, avenue du Petit Parc

F-94683 Vincennes Cedex

 

Bang & Bonsomer

Baltā iela 3/9

LV-1055 Rīga

LATVIA

 

BASF Agri Production SAS

32, rue de Verdun

F-76410 Saint-Aubin-lès-Elbeuf

 

BaySystems Ibérica SL

Crta. Vilaseca – La Pineda s/n

E-43006 Tarragona

 

Blye Engineering Co Ltd

Naxxar Road

San Gwann SGN 07

MALTA

 

Bromotirrena Srl

Via Torino, 4

I-04022 Fondi (LT)

 

Calorie Fluor SAS

503, rue Hélène-Boucher

BP 33

F-78534 Buc Cedex

 

Chemosyntha NV

Gentstraat 58

B-8760 Meulebeke

 

Dow Deutschland Anlagegesellschaft mbH

Buetzflether Sand

D-21683 Stade

 

DuPont de Nemours (Nederland) BV

Baanhoekweg 22

3313 LA Dordrecht

Nederland

 

Dyneon GmbH & Co KG

Werk Gendorf

D-84504 Burgkirchen

 

Empor d.o.o.

Leskoškova 9a

SI-1000 Ljubljana

 

ERAS Labo

222, RN 90

F-38330 Saint-Nazaire-les-Eymes

 

Etis d.o.o.

Tržaška 333

SI-1000 Ljubljana

 

Fenner Dunlop

Oliemolenstraat 2

9203 ZN Drachten

Nederland

 

Freolitus

Centrinė Str. 1D

Ramučiai, Kauno raj. LT-54464

LITHUANIA

 

Fujifilm Electronic Materials (Europe) NV

Keetberglaan 1A

Havennr 1061

B-2070 Zwijndrecht

 

G.A.L. Cycle-Air Ltd

Σινώπης 3

Στρόβολος

CY-28385 Λευκωσία

 

G.A.L. Cycle-Air Ltd

3, Sinopis Str.,

Strovolos

CY-28385 Nicosia

 

Galco SA

Avenue Carton de Wiart 79

B-1090 Bruxelles

 

Harp International Ltd

Gellihirion Industrial Estate

Rhondda Cynon Taff

Pontypridd CF37 5SX

United Kingdom

 

Honeywell Fluorine Products Europe BV

Laarderhoogtweg 18,

1101 EA Amsterdam

Nederland

 

Hovione Farmaciencia SA

Sete Casas

P-2674-506 Loures

 

ICL-IP Europe BV (ex-Eurobrom)

Fosfaatweeg 48

1013 BM Amsterdam

Nederland

 

Ineos Fluor Ltd

PO Box 13, The Heath

Runcorn

Cheshire WA7 4QX

United Kingdom

 

Kay y Sol Iberia SA

P.I. Can Roca c/Carrerade s/n

E-08107 Martorelles (Barcelona)

 

Laboratorios Miret SA (LAMIRSA)

Géminis, 4

E-08228 Terrassa (Barcelona)

 

Linde Gaz Polska Sp. z o.o.

al. Jana Pawła II 41a

PL-31-864 Kraków

 

Matero Ltd

Ταχ. θυρ. 51744

CY-3508 Λεμεσός

 

Matero Ltd

P.O. Box 51744

CY-3508 Limassol

 

Mebrom NV

Assenedestraat 4

B-9940 Rieme Ertvelde

 

Meridian Technical Services Ltd

PO Box 16919

London SE3 9WE

United Kingdom

 

Poż-Pliszka Sp. z o.o.

ul. Szczecińska 45

PL-80-392 Gdańsk

 

PUPH Solfum Sp. z o.o.

ul. Ziemiańska 21

PL-95-070 Rąbień AB

 

Refrigerant Products Ltd

Banyard Road

Portbury West

Bristol BS20 7XH

United Kingdom

 

Savi Technologie Sp. z o.o.

ul. Wolności 20, Psary

PL-51-180 Wrocław

 

Sigma Aldrich Company Ltd

The Old Brickyard, New Road

Gillingham SP8 4XT

United Kingdom

 

Sigma Aldrich Logistik GmbH

Riedstraße 2

D-89555 Steinheim

 

SJB Energy Trading BV

Slagveld 15

3230 AG Brielle

Nederland

 

Solquimia Iberia SL

México, 3

E-50196 La Muela (Zaragoza)

 

Solvay Fluor GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

 

Solvay Organics GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

 

Solvay Solexis SpA

Viale Lombardia 20

I-20021 Bollate (MI)

 

Syngenta Crop Protection

Surrey Research Park

30 Priestly Road

Guildford

Surrey GU2 7YH

United Kingdom

 

Tazzetti Fluids Srl

Corso Europa n. 600/a

I-10070 Volpiano (TO)

 

Total Feuerschutz GmbH

Industriestraße 13

D-68526 Ladenburg

 

Trédi Séché global solutions

Parc industriel de la Plaine de l’Ain

BP 55

Saint-Vulbas

F-01152 Lagnieu Cedex

 

Unitor Servicios Navales SA

Puerto de Barcelona (P.T.P Delta 1)

Puerto de Miami 4 (MIM5)

E-08039 Barcelona

 

Unitor Trading France SAS

1, avenue Jean-Moulin

F-13110 Port-de-Bouc

 

Veolia Environmental Services

Bridges Road

Ellesmere Port

South Wirrel

Cheshire CH65 4EQ

United Kingdom

 

Vrec-Co Import-Export Kft.

6763 Szatymaz

Kossuth u. 12.

MAGYARORSZÁG

 

Wigmors

ul. Irysowa 5

PL-51-117 Wrocław

 

Wilhelmsen Ships Services AS

Willem Barentszstraat 50,

3165 AB Rotterdam/Albrandswaard

Nederland

 

Zakłady Azotowe w Tarnowie-Mościcach

al. Kwiatkowskiego 8

PL-33-101 Tarnów

 

Zephyr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

6000 Kecskemét

Tatár sor 18.

MAGYARORSZÁG

Kelt Brüsszelben, 2008. december 15-én.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(2)  HL C 114., 2008.5.9., 15. o.

(3)  HL L 88., 2007.3.29., 51. o.


I. MELLÉKLET

I. ÉS II. CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, reakcióközegként és megsemmisítésre szánt 11., 12., 113., 114. és 115. klórozott-fluorozott szénhidrogének és egyéb teljesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Avantec SA (FR)

 

Ineos Fluor Ltd (UK)

 

Honeywell Fluorine Products Europe (NL)

 

Meridian Technical Services (UK)

 

Solvay Fluor (DE)

 

Solvay Solexis SpA (IT)

 

Syngenta Crop Protection (UK)

 

Tazzetti Fluids Srl (IT)

 

Trédi Séché global solutions (FR)

 

Unitor Servicios Navales (ES)

 

Unitor Trading France (FR)

 

Veolia Environmental Services (UK)

 

Wilhelmsen Ships Services (NL)


II. MELLÉKLET

III.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, megsemmisítésre és kritikus alkalmazásra szánt halonok importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Avantec SA (FR)

 

BASF Agri Production (FR)

 

ERAS Labo (FR)

 

Meridian Technical Services (UK)

 

Trédi Séché global solutions (FR)

 

Unitor Servicios Navales (ES)

 

Unitor Trading France (FR)

 

Poż-Pliszka (PL)

 

Savi Technologie (PL)

 

Total Feuerschutz (DE)

 

Veolia Environmental Services (UK)

 

Wilhelmsen Ships Services (NL)


III. MELLÉKLET

IV.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt szén-tetraklorid importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Dow Deutschland (DE)

 

Fenner Dunlop (NL)


IV. MELLÉKLET

V.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak szánt 1,1,1-triklór-etán importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Arkema SA (FR)

 

Fujifilm Electronic Materials Europe (BE)


V. MELLÉKLET

VI.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak, karantén és szállítás előtti kezelések céljaira és megsemmisítésre szánt metil-bromid importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Albemarle Chemicals (FR)

 

Albemarle Europe (BE)

 

ALFA Agricultural Supplies (ΑΛΦΑ Γεωργικά Εφόδια ΑΕΒΕ) (EL)

 

Bang & Bonsomer (LV)

 

Bromotirrena Srl (IT)

 

ICL-IP Europe (ex-Eurobrom) (NL)

 

Mebrom NV (BE)

 

PUPH Solfum (PL)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)

 

Veolia Environmental Services (UK)

 

Zephyr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (HU)


VI. MELLÉKLET

VII.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak és megsemmisítésre szánt részlegesen halogénezett brómozott-fluorozott szénhidrogének importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Chemosyntha NV (BE)

 

Hovione Farmaciencia (PT)

 

Veolia Environmental Services (UK)


VII. MELLÉKLET

VIII.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel és a 2007/195/EK határozattal összhangban a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra az alapanyagnak, megsemmisítésre, laboratóriumi felhasználásra és egyéb, a 2037/2000/EK rendelet 5. cikkében meghatározott célokra szánt részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének gyártók és importőrök között kiosztott kvótái, valamint a regenerálásra és egyéb, a 2037/2000/EK rendelet 5. cikkében meghatározott célokra szánt, nem új részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének gyártók között kiosztott kvótái.

Gyártó

 

Arkema SA (FR)

 

Arkema Quimica (SA)

 

DuPont de Nemours (Nederland) BV (NL)

 

Honeywell Fluorine Products Europe BV (NL)

 

Ineos Fluor Ltd (UK)

 

Solvay Fluor GmbH (DE)

 

Solvay Organics GmbH (DE)

 

Solvay Solexis SpA (IT)

Importőr

 

Alcobre SA (ES)

 

Avantec SA (FR)

 

Bay Systems Iberia (ES)

 

Blye Engineering Co Ltd (MT)

 

Calorie Fluor SAS (FR)

 

Dyneon (DE)

 

Empor d.o.o. (SI)

 

Etis d.o.o. (SI)

 

Freolitus (LT)

 

Galco SA (BE)

 

G.AL. Cycle Air Ltd (CY)

 

Harp International Ltd (UK)

 

Linde Gaz Polska Sp. z o.o. (PL)

 

Kay y Sol (ES)

 

Matero Ltd (CY)

 

Mebrom NV (BE)

 

Refrigerant Products Ltd (UK)

 

SJB Energy Trading BV (NL)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Solquimia Iberia, SL (ES)

 

Tazzetti Fluids Srl (IT)

 

Unitor Servicios Navales (ES)

 

Unitor Trading France (FR)

 

Veolia Environmental Services (UK)

 

Vrec-Co Export-Import Kft. (HU)

 

Wigmors (PL)

 

Wilhelmsen Ships Services (NL)

 

Zakłady Azotowe (PL)


VIII. MELLÉKLET

IX.   CSOPORT

A 2037/2000/EK rendelettel összhangban az alapanyagnak és megsemmisítésre szánt bróm-klór-metán importőrök között kiosztott kvótái a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakra.

Vállalat

 

Albemarle Europe (BE)

 

Chemosyntha NV (BE)

 

ICL-IP Europe (ex-Eurobrom) (NL)

 

Laboratorios Miret SA (LAMIRSA) (ES)

 

Sigma Aldrich Logistik GmbH (DE)

 

Trédi Séché global solutions (FR)

 

Veolia Environmental Services (UK)


IX. MELLÉKLET

(Ez a melléklet nem kerül kihirdetésre, mert bizalmas kereskedelmi információt tartalmaz.)


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/53


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 18.)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Közösségen belül 2009-ben nem helyettesíthető felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagok mennyiségi felosztásáról

(az értesítés a C(2008) 8398. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, francia, holland, német, olasz, spanyol és szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2009/52/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösség már fokozatosan megszüntette a fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a halonok, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán előállítását és fogyasztását.

(2)

A Bizottságnak minden évben meg kell határoznia e szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználását, a felhasználható mennyiségeket és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(3)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Montreali Jegyzőkönyv) részes feleinek IV/25. határozata meghatározza a Bizottság által a nem helyettesíthető felhasználások meghatározására használandó kritériumokat, és az összes részes fél számára engedélyezi a szabályozott anyagok nem helyettesíthető felhasználásához szükséges előállítást és fogyasztást.

(4)

A Montreali Jegyzőkönyvet aláíró felek az Európai Közösségben a 2009. év folyamán 22 tonna fluorozott-klórozott szénhidrogén (CFC) termelését engedélyezték a IV/25. határozatban meghatározott nem helyettesíthető felhasználásnak minősülő adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI) előállításában történő felhasználás céljából.

(5)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XIX/18. határozata a részes felek hetedik üléséről készült jelentés IV. mellékletében felsorolt laboratóriumi és analitikai felhasználás céljára engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv A., B. és C. mellékleteiben (II. és III. csoportba tartozó anyagok) felsorolt szabályozott anyagok használatát a részes felek hatodik üléséről készült jelentés II. mellékletében, valamint a Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek VII/11., XI/15. és XV/5. határozataiban meghatározott feltételek mellett. A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek XVII/10. határozata engedélyezi a Montreali Jegyzőkönyv E. mellékletében felsorolt azon szabályozott anyag előállítását és fogyasztását, amely szükséges a metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus célú felhasználásához.

(6)

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint az összes tagállam értesítette az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programját azokról a hatóanyagokról, amelyek esetében a fluorozott-klórozott szénhidrogének többé nem minősülnek nem helyettesíthetőnek az Európai Közösségben forgalomba hozandó MDI-k gyártásában.

(7)

A 2037/2000/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdése i. albekezdésének b) pontja tiltja a CFC-k felhasználását és forgalmazását, kivéve ha azokat a rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nélkülözhetetlennek tekintik. Ezek a helyettesíthetőségi meghatározások csökkentették az Európai Közösségben forgalomba hozott MDI-kben használt CFC-k iránti keresletet. A 2037/2000/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése megtiltja továbbá a CFC-MDI termékek importját és forgalmazását, kivéve ha az e termékekben lévő CFC-ket a 3. cikk (1) bekezdésében leírt feltételek szerint nem helyettesíthetőnek tekintik.

(8)

A Bizottság közleményt (2) tett közzé a tagállamokban működő azon vállalatok számára, amelyek a Bizottság döntését kérték a szabályozott anyagoknak 2009 során a Közösségen belüli nem helyettesíthető felhasználásáról, és megkapta a szabályozott anyagok 2009 során tervezett, nem helyettesíthető felhasználására vonatkozó nyilatkozatokat.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott irányítóbizottság véleményével.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető egészségügyi célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) mennyisége 21 360,00 kilogramm ODP.

(2)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az I. csoportba tartozó szabályozott anyagok (11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének) és a II. csoportba (egyéb, teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének) tartozó szabályozott anyagok mennyisége 60 280,8 kilogramm ODP.

(3)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a III. csoportba tartozó szabályozott anyagok (halonok) mennyisége 115,7 kilogramm ODP.

(4)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok (szén-tetraklorid) mennyisége 129 390,8 kilogramm ODP.

(5)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján az V. csoportba tartozó szabályozott anyagok (1,1,1-triklór-etán) mennyisége 355,65 kilogramm ODP.

(6)   A Közösségben 2009 során laboratóriumi és analitikai kritikus célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok (metil-bromid) mennyisége 36,3 kilogramm ODP.

(7)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a VII. csoportba tartozó szabályozott anyagok (részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének) mennyisége 57,96 kilogramm ODP.

(8)   A Közösségben 2009 során nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, a 2037/2000/EK rendelet alapján a IX. csoportba tartozó szabályozott anyagok (bróm-klór-metán) mennyisége 11,088 kilogramm ODP.

2. cikk

Az I. mellékletben felsorolt fluorozott-klórozott szénhidrogén adagolószelepes inhalációs készülékek nem forgalmazhatók azokon a piacokon, ahol az illetékes hatóság az e készülékekhez tartozó fluorozott-klórozott szénhidrogéneket helyettesíthetőnek határozták meg.

3. cikk

A 2009. január 1. és december 31. közötti időszakban a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.

A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető egészségügyi felhasználási kvótáit a II. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

2.

A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének és az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a III. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

3.

A halonok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a IV. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

4.

A szén-tetraklorid nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit az V. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

5.

Az 1,1,1-triklór-etán nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a VI. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

6.

A metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználási kvótáit a VII. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

7.

A részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a VIII. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

8.

A bróm-klór-metán nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási kvótáit a IX. mellékletben megadott vállalatok között kell felosztani.

9.

A 11., 12., 113., 114. és 115. fluorozott-klórozott szénhidrogének, az egyéb teljesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogének, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklór-etán, a részlegesen halogénezett fluorozott-brómozott szénhidrogének és a bróm-klór-metán nem helyettesíthető felhasználási kvótái, és a metil-bromid laboratóriumi és analitikai kritikus felhasználási kvótái a X. mellékletben meghatározottak szerint alakulnak.

4. cikk

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől2009. december 31-ig kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a következő vállalkozások a címzettjei:

 

Acros Organics bvba

Janssen Pharmaceuticalaan 3a

B-2440 Geel

 

Airbus France

316, route de Bayonne

F-31300 Toulouse

 

Carlo Erba Réactifs-SDS

Z.I. de Valdonne, BP 4

F-13124 Peypin

 

Chiesi Farmaceutici SpA

Via Palermo 26/A

I-43100 Parma

 

CNRS — Groupe de physique des solides

Université Paris 7 Denis Diderot et Paris 6

Pierre et Marie Curie

F-75251 Paris Cedex 5

 

Harp International

Gellihirion Industrial Estate Rhondda,

Cynon Taff

Pontypridd CF37 5SX

UNITED KINGDOM

 

Honeywell Specialty Chemicals

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

 

Ineos Fluor Ltd

PO Box 13, The Heath

Runcorn Cheshire WA7 4QF

UNITED KINGDOM

 

Institut scientifique de service public

Rue du Chéra 200

B-4000 Liège

 

LGC Standards GmbH

Mercatorstraße 51

D-46485 Wesel

 

Mallinckrodt Baker BV

Teugseweg 20

7418 AM Deventer

Nederland

 

Merck KGaA

Frankfurter Straße 250

D-64271 Darmstadt

 

Mikro + Polo d.o.o.

Zagrebška cesta 22

SI-2000 Maribor

 

Ministry of Defense

Defence Fuel Lubricants and Chemicals

PO Box 10 000

1780 CA Den Helder

Nederland

 

Panreac Química SA

Pol. Ind. Pla de la Bruguera, C/Garraf, 2

E-08211 Castellar del Vallès

Barcelona

 

Sigma Aldrich Chimie SARL

80, rue de Luzais

L’Isle d’Abeau Chesnes

F-38297 Saint-Quentin-Fallavier

 

Sigma Aldrich Company

The Old Brickyard, New Road

Gillingham SP8 4XT

UNITED KINGDOM

 

Sigma Aldrich Laborchemikalien

Wunstorfer Straße 40

Postfach 10 02 62

D-30918 Seelze

 

Sigma Aldrich Logistik GmbH

Riedstraße 2

D-89555 Steinheim

 

Solvay Organics GmbH

Hans-Böckler-Allee 20

D-30173 Hannover

 

Tazzetti Fluids SRL

Corso Europa 600/a

I-10088 Volpiano (TO)

 

Valeas SpA Pharmaceuticals

Via Vallisneri 10

I-20133 Milano

 

Valvole Aerosol Research Italiana (VARI)

SpA — LINDAL Group Italia

Via del Pino 10

I-23854 Olginate (LC)

 

VWR ISAS

201, rue Carnot

F-94126 Fontenay-sous-Bois

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(2)  HL C 114., 2008.5.9., 27. o.


I. MELLÉKLET

A Montreali Jegyzőkönyv részes feleinek a fluorozott-klórozott szénhidrogénektől mentes adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) használatára való áttérést elősegítő intézkedésekről szóló tizenkettedik ülése XII/2. számú határozatának 3. bekezdése szerint a következő államok elhatározták azt, hogy mivel rendelkezésre állnak nem CFC alapú MDI-k, a CFC-k többé nem minősülnek „nem helyettesíthetőnek” a jegyzőkönyv szerint, ha a következő hatóanyagokkal együtt használják fel őket:

HELYETTESÍTHETŐ ANYAGOK JEGYZÉKE

Forrás: www.unep.org/ozone/Information_for_the_Parties/3Bi_dec12-2-3.asp

1.   táblázat

Gyors hatású béta-agonista légúttágítók

Ország

Szalbutamol

Terbutalin

Fenoterol

Orciprenalin

Reproterol

Karbuterol

Hexoprenalin

Pirbuterol

Klenbuterol

Bitolterol

Prokaterol

Ausztria

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Belgium

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Bulgária

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Ciprus

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Cseh Köztársaság

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Dánia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Észtország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Finnország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Franciaország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Németország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Görögország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Magyarország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Írország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Olaszország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Lettország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Litvánia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Luxemburg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Málta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Hollandia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Lengyelország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Portugália

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Románia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szlovákia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Szlovénia

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Spanyolország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Svédország

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Egyesült Királyság

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X


2.   táblázat

Inhalációs szteroidok

Ország

Beklometazon

Dexametazon

Fluniszolid

Flutikazon

Budeszonid

Triamkinolon

Ausztria

X

X

X

X

X

X

Belgium

X

X

X

X

X

X

Bulgária

X

X

X

X

X

X

Ciprus

X

X

X

X

X

X

Cseh Közt.

X

X

X

X

X

X

Dánia

X

X

X

X

X

X

Észtország

X

X

X

X

X

X

Finnország

X

X

X

X

X

X

Franciaország

X

X

X

X

X

X

Németország

X

X

X

X

X

X

Görögország

X

X

X

X

X

X

Magyarország

X

X

X

X

X

X

Írország

X

 

 

X

 

 

Olaszország

X

X

X

X

X

X

Lettország

X

X

X

X

X

X

Litvánia

X

X

X

X

X

X

Luxemburg

X

X

X

X

X

X

Málta

 

 

 

X

X

 

Hollandia

X

X

X

X

X

X

Lengyelország

X

X

X

X

X

X

Portugália

X

X

X

X

X

X

Románia

X

X

X

X

X

X

Szlovákia

X

X

X

X

X

X

Szlovénia

X

X

X

X

X

X

Spanyolország

X

X

X

X

X

X

Svédország

X

X

X

X

X

X

Egyesült Királyság

 

 

 

X

 

 


3.   táblázat

Nem szteroid gyulladáscsökkentők

Ország

Kromoglicinsav

Nedokromil

Ausztria

X

X

Belgium

X

X

Bulgária

X

X

Ciprus

X

X

Cseh Közt.

X

X

Dánia

X

X

Észtország

X

X

Finnország

X

X

Franciaország

X

X

Németország

X

X

Görögország

X

X

Magyarország

X

 

Írország

 

 

Olaszország

X

X

Lettország

X

X

Litvánia

X

X

Luxemburg

X

 

Málta

 

X

Hollandia

X

X

Lengyelország

X

X

Portugália

X

 

Románia

X

X

Szlovákia

X

X

Szlovénia

X

X

Spanyolország

X

X

Svédország

X

X

Egyesült Királyság

X

X


4.   táblázat

Antikolinergikus légúttágítók

Ország

Ipratropium-bromid

Oxitropium-bromid

Ausztria

X

X

Belgium

X

X

Bulgária

X

X

Ciprus

X

X

Cseh Közt.

X

X

Dánia

X

X

Észtország

X

X

Finnország

X

X

Franciaország

X

X

Németország

X

X

Görögország

X

X

Magyarország

X

X

Írország

X

X

Olaszország

 

X

Lettország

X

X

Litvánia

X

X

Luxemburg

X

X

Málta

X

X

Hollandia

X

X

Lengyelország

X

X

Portugália

X

 

Románia

X

X

Szlovákia

X

X

Szlovénia

X

X

Spanyolország

X

X

Svédország

X

X

Egyesült Királyság

X

X


5.   táblázat

Tartós hatású béta-agonista légúttágítók

Ország

Formoterol

Salmeterol

Ausztria

X

X

Belgium

X

X

Bulgária

X

X

Ciprus

X

X

Cseh Közt.

X

X

Dánia

X

X

Észtország

X

X

Finnország

X

X

Franciaország

X

X

Németország

X

X

Görögország

X

X

Magyarország

X

X

Írország

X

X

Olaszország

X

X

Lettország

X

X

Litvánia

X

X

Luxemburg

X

X

Málta

X

X

Hollandia

X

X

Lengyelország

X

X

Portugália

X

X

Románia

X

X

Szlovákia

X

X

Szlovénia

X

X

Spanyolország

X

X

Svédország

X

X

Egyesült Királyság

X

X


6.   táblázat

Hatóanyag-kombinációk egy MDI-n belül

Ország

 

 

Ausztria

X Összes termék

 

Belgium

X Összes termék

 

Bulgária

X Összes termék

 

Ciprus

 

 

Cseh Közt.

X Összes termék

 

Dánia

X Összes termék

 

Észtország

 

 

Finnország

X Összes termék

 

Franciaország

X Összes termék

 

Németország

X Összes termék

 

Görögország

 

 

Magyarország

X Összes termék

 

Írország

 

 

Olaszország

Budenosid + Fenoterol

Fluticason + Salmeterol

Lettország

X Összes termék

 

Litvánia

X Összes termék

 

Luxemburg

X Összes termék

 

Málta

X Összes termék

 

Hollandia

X Összes termék

 

Lengyelország

X Összes termék

 

Portugália

X Összes termék

 

Románia

X Összes termék

 

Szlovákia

X Összes termék

 

Szlovénia

X Összes termék

 

Spanyolország

 

 

Svédország

X Összes termék

 

Egyesült Királyság

 

 


II. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ EGÉSZSÉGÜGYI FELHASZNÁLÁS

Az I. csoportba tartozó, az asztma és egyéb krónikus obstruktív légúti betegségek (COPD-k) kezelésére szolgáló adagolószelepes inhalációs készülékek (MDI-k) előállításához használható szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Chiesi Farmaceutici SpA (IT)

 

Valeas SpA Pharmaceuticals (IT)

 

(VARI) SpA — LINDAL Group Italia (IT)


III. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, I. és II. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Carlo Erba Réactifs-SDS (FR)

 

CNRS — Groupe de physique des solides (FR)

 

Harp International (UK)

 

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

 

Ineos Fluor (UK)

 

LGC Standards (DE)

 

Mallinckrodt Baker (NL)

 

Merck KGaA (DE)

 

Mikro + Polo (SI)

 

Panreac Química (ES)

 

Sigma Aldrich Chimie (FR)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)

 

Tazzetti Fluids (IT)


IV. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, III. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Airbus France (FR)

 

Ineos Fluor (UK)

 

Ministry of Defence (NL)


V. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IV. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Acros Organics (BE)

 

Carlo Erba Réactifs-SDS (FR)

 

Honeywell Specialty Chemicals (DE)

 

Institut Scientifique du Service Publique (BE)

 

Mallinckrodt Baker (NL)

 

Merck KGaA (DE)

 

Mikro + Polo (SI)

 

Panreac Quimica (ES)

 

Sigma Aldrich Chimie (FR)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Sigma Aldrich Laborchemikalien (DE)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)

 

VWR ISAS (FR)


VI. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, V. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Acros Organics (BE)

 

Merck KGaA (DE)

 

Mikro + Polo (SI)

 

Panreac Química (ES)

 

Sigma Aldrich Chimie (FR)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)


VII. MELLÉKLET

LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI KRITIKUS FELHASZNÁLÁS

A laboratóriumi és analitikai kritikus célra felhasználható, VI. csoportba tartozó szabályozott anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Sigma Aldrich Chimie (FR)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)


VIII. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, VII. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Ineos Fluor (UK)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)

 

Solvay Organics (DE)


IX. MELLÉKLET

NEM HELYETTESÍTHETŐ LABORATÓRIUMI ÉS ANALITIKAI FELHASZNÁLÁS

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra felhasználható, IX. csoportba tartozó ellenőrzött anyagok kvótáját a következő vállalatok között kell felosztani:

 

Ineos Fluor (UK)

 

Sigma Aldrich Chimie (FR)

 

Sigma Aldrich Company (UK)

 

Sigma Aldrich Logistik (DE)


X. MELLÉKLET

Ezt a mellékletet nem hirdetik ki, mert bizalmas kereskedelmi információt tartalmaz.


Európai Központi Bank

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/66


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről

(EKB/2008/23)

(2009/53/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 29.3. és 29.4. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank („EKB”) Általános Tanácsának a KBER Alapokmány 47.2. cikkének negyedik francia bekezdésével összhangban való közreműködésére,

mivel:

(1)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/21 határozat (1)2007. január 1-jétől meghatározta az EKB tőkejegyzési kulcsában az azon nemzeti központi bankokhoz („NKB-k”) rendelt súlyokat (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs, illetve tőkejegyzésikulcs-súlyok), amelyek 2007. január 1-jén a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) részei voltak.

(2)

A KBER Alapokmány 29.3. cikke előírja, hogy a tőkejegyzésikulcs-súlyokat a KBER létrehozását követően ötévente módosítani kell az Alapokmány 29.1. cikkében megállapított rendelkezések értelemszerű alkalmazásával. A módosított tőkejegyzési kulcsot a módosítást követő év első napjától kezdve kell alkalmazni.

(3)

A tőkejegyzésikulcs-súlyoknak a KBER Alapokmánya 29.3. cikkével összhangban történő legutolsó kiigazítására 2003-ban került sor, 2004. január 1-i hatállyal (2). Az EKB tőkejegyzési kulcsának ezt követő emeléseire a KBER Alapokmány 49.3. cikkével összhangban került sor, figyelemmel az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozására (3).

(4)

Az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsának módosításához alkalmazandó statisztikai adatokról szóló, 2003. július 15-i 2003/517/EK tanácsi határozattal (4) összhangban az Európai Bizottság az EKB rendelkezésére bocsátotta a módosított tőkejegyzési kulcs meghatározásánál alkalmazandó statisztikai adatokat,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Kerekítés

Amennyiben az Európai Bizottság a tőkejegyzési kulcs módosításakor alkalmazandó, felülvizsgált statisztikai adatokat közöl, és a számadatok összege nem éri el a 100 %-ot, a különbséget az alábbiak szerint kell jóváírni: i. ha a végösszeg 100 % alatti, 0,0001 százalékpontot kell hozzáadni a legkisebb részesedés(ek)hez emelkedő sorrendben a pontosan 100 % eléréséig, vagy ii. ha a végösszeg meghaladja a 100 %-ot, 0,0001 százalékpontot kell levonni a legnagyobb részesedés(ek)ből csökkenő sorrendben a pontosan 100 % eléréséig.

2. cikk

Tőkejegyzésikulcs-súlyok

A KBER Alapokmány 29. cikkében meghatározott tőkejegyzési kulcsban az egyes NKB-khoz rendelt súlyok 2009. január 1-jétől a következők:

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

2,4256 %

Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)

0,8686 %

Česká národní banka

1,4472 %

Danmarks Nationalbank

1,4835 %

Deutsche Bundesbank

18,9373 %

Eesti Pank

0,1790 %

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

1,1107 %

Görög Nemzeti Bank

1,9649 %

Banco de España

8,3040 %

Banque de France

14,2212 %

Banca d’Italia

12,4966 %

Ciprusi Nemzeti Bank

0,1369 %

Latvijas Banka

0,2837 %

Lietuvos bankas

0,4256 %

Banque centrale du Luxembourg

0,1747 %

Magyar Nemzeti Bank

1,3856 %

Central Bank of Malta

0,0632 %

De Nederlandsche Bank

3,9882 %

Oesterreichische Nationalbank

1,9417 %

Narodowy Bank Polski

4,8954 %

Banco de Portugal

1,7504 %

Banca Națională a României

2,4645 %

Banka Slovenije

0,3288 %

Národná banka Slovenska

0,6934 %

Suomen Pankki

1,2539 %

Sveriges Riksbank

2,2582 %

Bank of England

14,5172 %

3. cikk

Záró és átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Az EKB/2006/21 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3)   Az EKB/2006/21 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 24., 2007.1.31., 1. o.

(2)  EKB/2003/17 határozat (2003. december 18.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 9., 2004.1.15., 27. o.).

(3)  EKB/2004/5 határozat (2004. április 22.) a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 205., 2004.6.9., 5. o.) és az EKB/2006/21 határozat..

(4)  HL L 181., 2003.7.19., 43. o.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/69


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról

(EKB/2008/24)

(2009/54/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 28.3. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/22 határozat (1) meghatározta, hogy az eurót bevezetett tagállamok nemzeti központi bankjai („NKB-k”) (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) milyen módon és mértékben kötelesek befizetni az Európai Központi Bank („EKB”) tőkéjét 2007. január 1-jén.

(2)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (2) előírja az EKB tőkejegyzési kulcsának (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs) kiigazítását a KBER Alapokmányának 29.3. cikkének megfelelően, és 2009. január 1-jei hatállyal megállapítja az egyes NKB-khoz a kiigazított tőkejegyzési kulcsban rendelt új súlyokat (a továbbiakban: tőkejegyzésikulcs-súlyok).

(3)

Az EKB jegyzett tőkéje 5 760 652 402,58 EUR.

(4)

A tőkejegyzési kulcs kiigazítása szükségessé teszi egy olyan új EKB-határozat elfogadását, amely 2009. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az EKB/2006/22 határozatot, valamint meghatározza azt, hogy a részt vevő NKB-k milyen módon és mértékben kötelesek befizetni az EKB tőkéjét 2009. január 1-jétől.

(5)

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2008. július 8-i 2006/608/EK tanácsi határozat (3) 1. cikke szerint Szlovákia teljesíti a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2003-as csatlakozási okmány (4) 4. cikkében említett, Szlovákiára vonatkozó eltérés 2009. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(6)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenska-nak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról szóló, 2008. december 31-i EKB/2008/33 határozattal (5) összhangban a Národná banka Slovenska 2009. január 1-jei hatállyal köteles befizetni az EKB tőkéjében lévő részesedésének hátralékos részét, tekintettel a kiigazított tőkejegyzési kulcsra,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A befizetett tőke mértéke és formája

A részt vevő NKB-k az EKB-ban való részesedésüket 2009. január 1-jei hatállyal teljes egészében befizetik. Figyelembe véve az EKB/2008/23 határozat 2. cikkében meghatározott tőkejegyzésikulcs-súlyokat, az egyes részt vevő NKB-k 2009. január 1-jei hatállyal az alábbi táblázatban a nevük mellett feltüntetett összegeket fizetik be:

Részt vevő NKB

(EUR)

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

139 730 384,68

Deutsche Bundesbank

1 090 912 027,43

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

63 983 566,24

Görög Nemzeti Bank

113 191 059,06

Banco de España

478 364 575,51

Banque de France

819 233 899,48

Banca d’Italia

719 885 688,14

Ciprusi Nemzeti Bank

7 886 333,14

Banque centrale du Luxembourg

10 063 859,75

Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta

3 640 732,32

De Nederlandsche Bank

229 746 339,12

Oesterreichische Nationalbank

111 854 587,70

Banco de Portugal

100 834 459,65

Banka Slovenije

18 941 025,10

Národná banka Slovenska

39 944 363,76

Suomen Pankki

72 232 820,48

2. cikk

A befizetett tőke módosítása

(1)   Mivel a részt vevő NKB-k (a Národná banka Slovenska kivételével) már teljes mértékben befizették az EKB/2006/22 határozat alapján az EKB jegyzett tőkéjében való, 2008. december 31-ig hatályos részesedésüket, mindegyikük – a Národná banka Slovenska kivételével – az esettől függően vagy átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára, vagy az EKB utal vissza számára egy összeget, annak érdekében, hogy az 1. cikk táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön. A Národná banka Slovenska általi tőkebefizetést az EKB/2008/33 határozat szabályozza.

(2)   Az e cikk szerinti valamennyi átutalás az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló 2008. december 12-i EKB/2008/25 határozat (6) alapján történik.

3. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Az EKB/2006/22 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3)   Az EKB/2006/22 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 24., 2007.1.31., 3. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(3)  HL L 195., 2008.7.24., 24. o.

(4)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, illetve az Európai Unió alapjait képező szerződések módosításáról szóló szerződés (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.)

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 83 oldalát.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 71 oldalát.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/71


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról

(EKB/2008/25)

(2009/55/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 28.5. cikkére,

mivel:

(1)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (1) előírja az Európai Központi Bank („EKB”) tőkejegyzési kulcsában a nemzeti központi bankokhoz („NKB”) rendelt súlyok (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs és tőkejegyzésikulcs-súlyok) kiigazítását. Ez a kiigazítás szükségessé teszi, hogy a Kormányzótanács meghatározza a tőkerészesedéseknek azon NKB-k közötti átruházásáról szóló szabályokat, amelyek 2008. december 31-én a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) részét képezik, annak biztosítása céljából, hogy e részesedések megoszlása megfeleljen az elvégzett kiigazításoknak. Ennek megfelelően egy olyan új EKB-határozat szükséges, amely 2009. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezi az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/23 határozatot (2).

(2)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/24 határozat (3) előírja, hogy az eurót bevezetett tagállamok NKB-i (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) milyen módon és mértékben kötelesek befizetni az EKB tőkéjét a kiigazított tőkejegyzési kulcsra tekintettel. Az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2008. december 15-i EKB/2008/28 határozat (4) meghatározza azon százalékos mértéket, amelyet az eurót 2009. január 1-jén még be nem vezetett tagállamok NKB-i (a továbbiakban: nem részt vevő NKB-k) kötelesek befizetni 2009. január 1-jei hatállyal, figyelemmel a kiigazított tőkejegyzési kulcsra.

(3)

A részt vevő NKB-k – a Národná banka Slovenska kivételével – az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/22 határozat (5) alapján befizették az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésüket. Erre a tényre figyelemmel az EKB/2008/24 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az adott esettől függően a részt vevő NKB átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára, vagy visszakap egy összeget az EKB-tól annak érdekében, hogy az EKB/2008/24 határozat 1. cikkének táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön.

(4)

Továbbá az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenska-nak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról szóló, 2008. december 31-i EKB/2008/33 határozat (6) 2. cikkének (1) és (2) bekezdése megállapítja, hogy a Národná banka Slovenska, amely 2009. január 1-jétől részt vevő NKB-vá válik, köteles befizetni az EKB tőkéjében lévő részesedésének fennmaradó részét annak érdekében, hogy az EKB/2008/24 határozat 1. cikkének táblázatában a neve mellett feltüntetett összeg befizetése teljesüljön, tekintettel a kiigazított tőkejegyzési kulcsra.

(5)

Hasonlóképpen, az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2006. december 18-i EKB/2006/26 határozatban (7) előírtak szerint már befizették az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésüket. Erre a tényre figyelemmel az EKB/2008/28 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az adott esettől függően mindegyikük átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára, vagy visszakap egy összeget az EKB-tól annak érdekében, hogy az EKB/2008/28 határozat 1. cikkének táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön.

(6)

Az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i EKB/2003/20 határozatot (8) hallgatólagosan hatályon kívül helyezte az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 22-i EKB/2004/7 határozat (9). Az egyértelműség kedvéért az EKB/2003/20 határozatot visszamenőleges hatállyal kifejezetten hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A tőkerészesedések átruházása

Tekintettel az EKB tőkéjében lévő azon részesedésre, amelyekkel az NKB-k 2008. december 31-én rendelkeznek és az EKB tőkéjében lévő azon részesedésre, amelyekkel e NKB-k az EKB/2008/23 határozat 2. cikkében meghatározott tőkejegyzésikulcs-súlyok kiigazítása eredményeként 2009. január 1-jétől rendelkeznek, az NKB-k tőkerészesedéseiket egymás között átruházzák az EKB-n keresztül történő átadás útján annak biztosítása érdekében, hogy 2009. január 1-jén a tőkerészesedések felosztása megfeleljen a kiigazított súlyoknak. Ebből a célból, e cikk alapján és minden egyéb megkövetelhető alakiság és cselekmény nélkül, minden NKB 2009. január 1-jei hatállyal átadja vagy megkapja az EKB jegyzett tőkéjének az e határozat I. mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a neve mellett feltüntetett részét; a táblázatban a „+” jel jelzi az EKB által az NKB-nak átadandó tőkerészesedést, míg a „-” jel jelzi az NKB által az EKB-nak átadandó tőkerészesedést.

2. cikk

A befizetett tőke kiigazítása

(1)   Figyelembe véve az EKB tőkéjének az egyes NKB-k által befizetett összegét, illetve az EKB tőkéjének az NKB-k által 2009. január 1-jei hatállyal a részt vevő NKB-k esetében az EKB/2008/24 határozat 1. cikke, míg az euroövezeten kívüli NKB-k esetében az EKB/2008/28 határozat 1. cikke szerint befizetendő összegét, az NKB-k a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer (TARGET2) 2009. január 1. utáni első munkanapján átutalják vagy megkapják az e határozat II. mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a nevük mellett szereplő nettó összeget; a táblázatban a „+” jel jelzi az NKB által az EKB-nak átutalandó összeget, míg a „-” jel jelzi az EKB által az NKB-nak átutalandó összeget.

(2)   A 2009. január 1. utáni első TARGET2-munkanapon az EKB és azon NKB-k, amelyek az (1) bekezdés alapján összeg átutalására kötelesek, külön utalják át az egyes fizetendő összegeknek a 2009. január 1. és az átutalás időpontja közötti időszakra fizetendő kamat összegét. E kamatösszeg küldői és címzettjei megegyeznek azon összegek küldőivel és címzettjeivel, amelyek után kamatot kell fizetni.

3. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A 2. cikkben meghatározott átutalásokat a TARGET2-n keresztül kell teljesíteni.

(2)   Amennyiben valamely NKB nem rendelkezik a TARGET2-höz való hozzáféréssel, a 2. cikkben meghatározott összegek átutalását egy olyan számlán való jóváírással kell teljesíteni, amelyet az EKB vagy NKB megfelelő időben megjelöl.

(3)   A 2. cikk (2) bekezdése szerinti kamatok számítása napi alapon történik, a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

(4)   Az EKB és a 2. cikk alapján átutalásra köteles NKB-k megfelelő időben kiadják az ilyen átutalások határidőben történő szabályszerű végrehajtásához szükséges utasításokat.

4. cikk

Záró rendelkezés

(1)   Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Az EKB/2006/23 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3)   Az EKB/2006/23 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

(4)   Az EKB/2003/20 határozat 2004. április 23-i hatállyal hatályát veszti.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(2)  HL L 24., 2007.1.31., 5. o.

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 69 oldalát.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 81 oldalát.

(5)  HL L 24., 2007.1.31., 3. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 75 oldalát.

(7)  HL L 24., 2007.1.31., 15. o.

(8)  HL L 9., 2004.1.15., 32. o.

(9)  HL L 205., 2004.6.9., 9. o.


I. MELLÉKLET

AZ NKB-K ÁLTAL JEGYZETT TŐKE

 

Jegyzett részesedés 2008. december 31-én

(EUR)

Jegyzett részesedés 2009. január 1-jétől

(EUR)

Átruházandó részesedés

(EUR)

Részt vevő NKB

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

142 334 199,56

139 730 384,68

–2 603 814,88

Deutsche Bundesbank

1 182 149 240,19

1 090 912 027,43

–91 237 212,76

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

51 183 396,60

63 983 566,24

+12 800 169,64

Görög Nemzeti Bank

104 659 532,85

113 191 059,06

+8 531 526,21

Banco de España

434 917 735,09

478 364 575,51

+43 446 840,42

Banque de France

828 813 864,42

819 233 899,48

–9 579 964,94

Banca d’Italia

721 792 464,09

719 885 688,14

–1 906 775,95

Ciprusi Nemzeti Bank

7 195 054,85

7 886 333,14

+ 691 278,29

Banque centrale du Luxembourg

9 073 027,53

10 063 859,75

+ 990 832,22

Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta

3 583 125,79

3 640 732,32

+57 606,53

De Nederlandsche Bank

224 302 522,60

229 746 339,12

+5 443 816,52

Oesterreichische Nationalbank

116 128 991,78

111 854 587,70

–4 274 404,08

Banco de Portugal

98 720 300,22

100 834 459,65

+2 114 159,43

Banka Slovenije

18 399 523,77

18 941 025,10

+ 541 501,33

Národná banka Slovenska

38 970 813,50

39 944 363,76

+ 973 550,26

Suomen Pankki

71 708 601,11

72 232 820,48

+ 524 219,37

Euroövezeten kívüli NKB

Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)

50 883 842,67

50 037 026,77

– 846 815,90

Česká národní banka

79 957 855,35

83 368 161,57

+3 410 306,22

Danmarks Nationalbank

87 204 756,07

85 459 278,39

–1 745 477,68

Eesti Pank

9 810 391,04

10 311 567,80

+ 501 176,76

Latvijas Banka

16 204 715,21

16 342 970,87

+ 138 255,66

Lietuvos bankas

24 068 005,74

24 517 336,63

+ 449 330,89

Magyar Nemzeti Bank

75 700 733,22

79 819 599,69

+4 118 866,47

Narodowy Bank Polski

280 820 283,32

282 006 977,72

+1 186 694,40

Banca Națională a României

145 099 312,72

141 971 278,46

–3 128 034,26

Sveriges Riksbank

134 298 089,46

130 087 052,56

–4 211 036,90

Bank of England

802 672 023,82

836 285 430,59

+33 613 406,77

Összesen (1):

5 760 652 402,58

5 760 652 402,58

0


(1)  A kerekítés miatt előfordulhat, hogy a végösszeg nem egyezik meg pontosan a feltüntetett számok összegével.


II. MELLÉKLET

AZ NKB-K ÁLTAL BEFIZETETT TŐKE

 

Befizetett részesedés 2008. december 31-én

(EUR)

Befizetett részesedés 2009. január 1-jétől

(EUR)

Átutalás összege

(EUR)

Részt vevő NKB

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

142 334 199,56

139 730 384,68

–2 603 814,88

Deutsche Bundesbank

1 182 149 240,19

1 090 912 027,43

–91 237 212,76

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

51 183 396,60

63 983 566,24

+12 800 169,64

Görög Nemzeti Bank

104 659 532,85

113 191 059,06

+8 531 526,21

Banco de España

434 917 735,09

478 364 575,51

+43 446 840,42

Banque de France

828 813 864,42

819 233 899,48

–9 579 964,94

Banca d’Italia

721 792 464,09

719 885 688,14

–1 906 775,95

Ciprusi Nemzeti Bank

7 195 054,85

7 886 333,14

+ 691 278,29

Banque centrale du Luxembourg

9 073 027,53

10 063 859,75

+ 990 832,22

Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta

3 583 125,79

3 640 732,32

+57 606,53

De Nederlandsche Bank

224 302 522,60

229 746 339,12

+5 443 816,52

Oesterreichische Nationalbank

116 128 991,78

111 854 587,70

–4 274 404,08

Banco de Portugal

98 720 300,22

100 834 459,65

+2 114 159,43

Banka Slovenije

18 399 523,77

18 941 025,10

+ 541 501,33

Národná banka Slovenska

2 727 956,95

39 944 363,76

+37 216 406,81

Suomen Pankki

71 708 601,11

72 232 820,48

+ 524 219,37

Euroövezeten kívüli NKB

Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)

3 561 868,99

3 502 591,87

–59 277,12

Česká národní banka

5 597 049,87

5 835 771,31

+ 238 721,44

Danmarks Nationalbank

6 104 332,92

5 982 149,49

– 122 183,43

Eesti Pank

686 727,37

721 809,75

+35 082,38

Latvijas Banka

1 134 330,06

1 144 007,96

+9 677,90

Lietuvos bankas

1 684 760,40

1 716 213,56

+31 453,16

Magyar Nemzeti Bank

5 299 051,33

5 587 371,98

+ 288 320,65

Narodowy Bank Polski

19 657 419,83

19 740 488,44

+83 068,61

Banca Națională a României

10 156 951,89

9 937 989,49

– 218 962,40

Sveriges Riksbank

9 400 866,26

9 106 093,68

– 294 772,58

Bank of England

56 187 041,67

58 539 980,14

+2 352 938,47

Összesen (1):

4 137 159 937,99

4 142 260 189,23

+5 100 251,24


(1)  A kerekítés miatt előfordulhat, hogy a végösszeg nem egyezik meg pontosan a feltüntetett számok összegével.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/75


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló EKB/2001/15 határozat módosításáról

(EKB/2008/26)

(2009/56/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (1) előírja az Európai Központi Bank („EKB”) tőkejegyzési kulcsának (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs) kiigazítását a KBER Alapokmánya 29.3. cikkének megfelelően, és 2009. január 1-jei hatállyal megállapítja az egyes nemzeti központi bankokhoz („NKB-khoz”) a kiigazított tőkejegyzési kulcsban rendelt új súlyokat (a továbbiakban: tőkejegyzésikulcs-súlyok).

(2)

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2008. július 8-i 2008/608/EK tanácsi határozat (2) 1. cikke szerint Szlovákia teljesíti a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2003-as csatlakozási okmány (3) 4. cikkében említett, Szlovákiára vonatkozó eltérés 2009. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(3)

Az eurobankjegyek kibocsátásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/15 határozat (4) 1. cikkének d) pontja meghatározza a „bankjegyelosztási kulcs” fogalmát, és hivatkozik a határozat mellékletére, amely a 2008. január 1-jétől alkalmazandó bankjegyelosztási kulcsokat tartalmazza. Mivel 2009. január 1-jétől új tőkejegyzésikulcs-súlyok lesznek érvényesek, és Szlovákia 2009. január 1-jén bevezeti az eurót, a 2009. január 1-jétől alkalmazandó bankjegyelosztási kulcs meghatározásának érdekében az EKB/2001/15 határozatot megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az EKB/2001/15 határozat módosítása

Az EKB/2001/15 határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk d) pontjának utolsó mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„E határozat melléklete határozza meg a 2009. január 1-jétől hatályos bankjegyelosztási kulcsot.”

2.

Az EKB/2001/15 határozat melléklete helyébe e határozat mellékletében meghatározott szöveg lép.

2. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(2)  HL L 195., 2008.7.24., 24. o.

(3)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, illetve az Európai Unió alapjait képező szerződések módosításáról szóló szerződés (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.)

(4)  HL L 337., 2001.12.20., 52. o.


MELLÉKLET

BANKJEGYELOSZTÁSI KULCS 2009. JANUÁR 1-JÉTŐL

Európai Központi Bank

8,0000 %

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

3,1975 %

Deutsche Bundesbank

24,9630 %

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

1,4640 %

Görög Nemzeti Bank

2,5900 %

Banco de Espańa

10,9465 %

Banque de France

18,7465 %

Banca d’Italia

16,4730 %

Ciprusi Nemzeti Bank

0,1805 %

Banque centrale du Luxembourg

0,2305 %

Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta

0,0835 %

De Nederlandsche Bank

5,2575 %

Oesterreichische Nationalbank

2,5595 %

Banco de Portugal

2,3075 %

Banka Slovenije

0,4335 %

Národná banka Slovenska

0,9140 %

Suomen Pankki

1,6530 %

Összesen

100,0000 %


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/77


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 12.)

az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz és a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához szükséges intézkedések megállapításáról

(EKB/2008/27)

(2009/57/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 30. cikkére,

mivel:

(1)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (1) előírja az Európai Központi Bank („EKB”) tőkejegyzési kulcsának (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs) kiigazítását a KBER Alapokmánya 29.3. cikkének megfelelően, és 2009. január 1-jei hatállyal megállapítja az egyes NKB-khoz a kiigazított tőkejegyzési kulcsban rendelt új súlyokat (a továbbiakban: tőkejegyzésikulcs-súlyok).

(2)

A tőkejegyzésikulcs-súlyok módosítása és a részt vevő NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében való részesedésében ennek eredményeképpen bekövetkező változások szükségessé teszik azon követelések módosítását, amelyeket az EKB a KBER Alapokmány 30.3. cikke szerint jóváírt azon tagállamok NKB-ja számára, amelyek bevezették az eurót (a továbbiakban: részt vevő NKB-k), illetve amelyek megegyeznek a részt vevő NKB-k által az EKB számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel (a továbbiakban: követelések).

(3)

Azok a részt vevő NKB-k, amelyeknek a kiigazított tőkejegyzési kulcsban való százalékos részesedése a módosítás következtében nő, kompenzációs átutalást kötelesek végrehajtani az EKB számára, míg az EKB köteles kompenzációs átutalást végrehajtani azon részt vevő NKB-k számára, amelyeknek a kiigazított tőkejegyzési kulcsban való százalékos részesedése csökken.

(4)

A méltányos eljárásnak, az egyenlő bánásmódnak és a jogos elvárások védelmének a KBER Alapokmányának alapját képező általános elveivel összhangban azon részt vevő NKB-k, amelyek relatív részesedése az EKB felhalmozott tőkéjében a fent említett kiigazítások következtében nő, szintén kötelesek kompenzációs átutalást végrehajtani azon részt vevő NKB-k számára, amelyek relatív részesedése csökken.

(5)

Az egyes részt vevő NKB-k 2008. december 31-ével bezárólag, illetve 2009. január 1-jétől alkalmazandó tőkejegyzésikulcs-súlyait az EKB teljes, valamennyi részt vevő NKB által jegyzett tőkéje százalékarányában kell meghatározni annak kiszámítása céljából, hogy milyen mértékben módosult az egyes részt vevő NKB-k részesedése az EKB felhalmozott tőkéjében.

(6)

Ennek megfelelően szükséges egy olyan új EKB-határozat elfogadása, amely hatályon kívül helyezi az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz és a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 15-i EKB/2006/24 határozatot (2).

(7)

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2008. július 8-i 2008/608/EK tanácsi határozat (3) 1. cikke szerint a 2003-as csatlakozási okmány (4) 4. cikkében említett, Szlovákiára vonatkozó eltérés 2009. január 1-jei hatállyal megszűnik,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)

„felhalmozott tőke”: az EKB tartalékainak, az átértékelési számláknak és a tartalékok közé tartozó céltartalékoknak az EKB által 2008. december 31-én kiszámított összege. Az EKB tartalékai és tartalék jellegű céltartalékai magukban foglalják – a „felhalmozott tőke” általánosságának korlátozása nélkül – az általános tartalékot, illetve az átváltási árfolyamkockázatokra, a kamatkockázatokra és az aranyárfolyam-kockázatokra képzett céltartalékot;

b)

„átutalási időpont” az EKB 2008. pénzügyi évre vonatkozó éves kimutatásainak a Kormányzótanács általi jóváhagyását követő második munkanap.

2. cikk

Az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulás

(1)   Amennyiben egy részt vevő NKB részesedése a felhalmozott tőkében nő a tőkejegyzésikulcs-súlyának 2009. január 1-jétől való emelkedése miatt, az ilyen részt vevő NKB az átutalási időpontban átutalja az EKB számára a (3) bekezdés szerint meghatározott összeget.

(2)   Amennyiben egy részt vevő NKB részesedése a felhalmozott tőkében csökken a tőkejegyzésikulcs-súlyának 2009. január 1-jétől való csökkenése miatt, az EKB az átutalási időpontban átutalja az ilyen részt vevő NKB számára a (3) bekezdés szerint meghatározott összeget.

(3)   Az EKB azon a napon vagy azt megelőzően, amikor a Kormányzótanács jóváhagyja az EKB 2008. pénzügyi évre vonatkozó éves kimutatásait, kiszámítja az (1) bekezdés alkalmazása esetén a részt vevő NKB által az EKB számára átutalandó összeget, illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén az EKB által a részt vevő NKB számára átutalandó összeget, valamint erről értesíti a kérdéses NKB-t. A kerekített, átutalandó összeg kiszámításánál a felhalmozott tőkét meg kell szorozni az egyes részt vevő NKB-k 2008. december 31-én, illetve 2009. január 1-jétől alkalmazandó tőkejegyzésikulcs-súlya közötti abszolút különbséggel, és e szorzat összegét el kell osztani 100-zal.

(4)   A (4) bekezdésben meghatározott összegek 2009. január 1-jén euróban esedékesek, mindazonáltal azok átutalására az átutalási időpontban kerül sor.

(5)   Az átutalási időpontban az (1) vagy a (2) bekezdés alapján átutalásra köteles részt vevő NKB vagy az EKB elkülönített összegként ugyancsak átutalja a részt vevő NKB vagy az EKB által átutalandó összegek után a 2009. január 1-jétől az átutalási időpontig fizetendő kamat összegét. E kamatösszeg küldői és címzettjei megegyeznek azon összegek küldőivel és címzettjeivel, amelyek után kamatot kell fizetni.

(6)   Amennyiben a felhalmozott tőke nullánál kevesebb, a (3) bekezdés és az (5) bekezdés alapján átutalandó összegeket a (3) bekezdésben és az (5) bekezdésben meghatározottakhoz képest ellentétes irányban kell elszámolni.

3. cikk

Az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelések módosítása

(1)   Mivel a Národná banka Slovenska számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelések kiigazítását az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról és a Národná banka Slovenskanak az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról szóló, 2008. december 31-i EKB/2008/33 határozat (5) szabályozza, ez a cikk a többi részt vevő NKB által átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelések módosítását szabályozza.

(2)   A részt vevő NKB-k követelései 2009. január 1-jétől módosításra kerülnek azok módosított tőkejegyzésikulcs-súlyaival összhangban. A részt vevő NKB-k 2009. január 1-jétől hatályos követeléseinek értékét az e határozat mellékletében található táblázat harmadik oszlopa mutatja.

(3)   Ebből a célból, e rendelkezés alapján és minden egyéb megkövetelhető alakiság és cselekmény nélkül valamennyi részt vevő NKB-t úgy kell tekinteni, hogy 2009. január 1-jén átutalta vagy megkapta az e határozat mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a neve mellett (euróban) feltüntetett követelés abszolút értékét; a táblázatban a „-” jel jelzi a részt vevő NKB által az EKB-nak átutalandó követelést, míg „+” jel az EKB által a részt vevő NKB-nak átutalandó követelést.

(4)   A részt vevő NKB-k a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer (TARGET2) 2009. január 1. utáni első munkanapján átutalják vagy megkapják az ezen határozat mellékletében található táblázat negyedik oszlopában a nevük mellett (euróban) feltüntetett összeg abszolút értékét; a táblázatban a „+” jel jelzi a részt vevő NKB által az EKB-nak átutalandó összeget, míg a „-” jel az EKB által a részt vevő NKB-nak átutalandó összeget.

(5)   A 2009. január 1. utáni első TARGET2-munkanapon az EKB és azon részt vevő NKB-k, amelyek a (4) bekezdés alapján összegek átutalására kötelesek, elkülönítve átutalják az EKB és az ilyen részt vevő NKB-k által fizetendő összegeknek a 2009. január 1-je és az átutalás napja közötti időszakra fizetendő kamatát is. E kamatösszeg küldői és címzettjei megegyeznek azon összegek küldőivel és címzettjeivel, amelyek után kamatot kell fizetni.

4. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A 2. cikk (5) bekezdése és a 3. cikk (5) bekezdése szerinti kamatokat napi szinten számítják a 360 napos számítási módszer alapján az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal azonos kamatlábon.

(2)   A 2. cikk (1), (2) és (5) bekezdése, illetve a 3. cikk (4) és (5) bekezdése szerinti átutalások a TARGET2-n keresztül külön-külön történnek.

(3)   Az EKB és a (2) bekezdésben említett átutalásra köteles részt vevő NKB-k megfelelő időben kiadják az ilyen átutalások időben történő, szabályszerű végrehajtásához szükséges utasításokat.

5. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Az EKB/2006/24 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3)   Az EKB/2006/24 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 12-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(2)  HL L 24., 2007.1.31., 9. o.

(3)  HL L 195., 2008.7.24., 24. o.

(4)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, illetve az Európai Unió alapjait képező szerződések módosításáról szóló szerződés (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.)

(5)  Lásd e Hivatalos Lap 83 oldalát.


MELLÉKLET

AZ EKB SZÁMÁRA ÁTADOTT, DEVIZATARTALÉKOKAT MEGTESTESÍTŐ ESZKÖZÖKKEL MEGEGYEZŐ KÖVETELÉSEK

Részt vevő NKB

Az EKB számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelés 2008. december 31-én

(EUR)

Az EKB számára átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelés 2009. január 1-jétől

(EUR)

Átutalás összege

(EUR)

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique

1 423 341 995,63

1 397 303 846,77

–26 038 148,86

Deutsche Bundesbank

11 821 492 401,85

10 909 120 274,33

– 912 372 127,52

Central Bank and Financial Services Authority of Ireland

511 833 965,97

639 835 662,35

+ 128 001 696,38

Görög Nemzeti Bank

1 046 595 328,50

1 131 910 590,58

+85 315 262,08

Banco de España

4 349 177 350,90

4 783 645 755,10

+ 434 468 404,20

Banque de France

8 288 138 644,21

8 192 338 994,75

–95 799 649,46

Banca d’Italia

7 217 924 640,86

7 198 856 881,40

–19 067 759,46

Ciprusi Nemzeti Bank

71 950 548,51

78 863 331,39

+6 912 782,88

Banque centrale du Luxembourg

90 730 275,34

100 638 597,47

+9 908 322,13

Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta

35 831 257,94

36 407 323,18

+ 576 065,24

De Nederlandsche Bank

2 243 025 225,99

2 297 463 391,20

+54 438 165,21

Oesterreichische Nationalbank

1 161 289 917,84

1 118 545 877,01

–42 744 040,83

Banco de Portugal

987 203 002,23

1 008 344 596,55

+21 141 594,32

Banka Slovenije

183 995 237,74

189 410 251,00

+5 415 013,26

Národná banka Slovenska

0

399 443 637,59 (1)

+ 399 443 637,59

Suomen Pankki

717 086 011,07

722 328 204,76

+5 242 193,69

Összesen (2)

40 149 615 804,58

40 204 457 215,43

54 841 410,85


(1)  Az EKB/2008/33 határozatban meghatározott időpontoktól átutalandó.

(2)  A kerekítés miatt előfordulhat, hogy a végösszeg nem egyezik meg pontosan a feltüntetett számok összegével.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/81


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 15.)

az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról

(EKB/2008/28)

(2009/58/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK ÁLTALÁNOS TANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 48. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2006. december 18-i EKB/2006/26 határozat (1) meghatározta, hogy a 2007. január 1-jéig az eurót nem bevezető tagállamok nemzeti központi bankjai („NKB-k”) az Európai Központi Bankban („EKB”) való részesedésük hány százalékát voltak kötelesek befizetni 2007. január 1-jén az EKB működési költségeihez való hozzájárulásként.

(2)

A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (2) előírja az EKB tőkejegyzési kulcsának (a továbbiakban: tőkejegyzési kulcs) kiigazítását a KBER Alapokmányának 29.3. cikkének megfelelően, és 2009. január 1-jei hatállyal megállapítja az egyes NKB-khoz a kiigazított tőkejegyzési kulcsban rendelt új súlyokat (a továbbiakban: tőkejegyzésikulcs-súlyok).

(3)

Az EKB jegyzett tőkéje 5 760 652 402,58 EUR.

(4)

A kiigazított tőkejegyzési kulcs szükségessé teszi egy olyan új EKB-határozat elfogadását, amely 2009. január 1-jétől hatályon kívül helyezi az EKB/2006/26 határozatot, illetve meghatározza az EKB tőkéje jegyzésének azon százalékarányát, amelyet az eurót 2009. január 1-jéig még be nem vezető tagállamok NKB-jai (a továbbiakban: euroövezeten kívüli NKB-k) 2009. január 1-jei hatállyal kötelesek befizetni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A befizetett tőke mértéke és formája

Az egyes euroövezeten kívüli NKB-k az EKB tőkéjére vonatkozó tőkejegyzésük 7 %-át fizetik be 2009. január 1-jei hatállyal. Figyelembe véve az EKB/2008/23 határozat 2. cikkében meghatározott tőkejegyzésikulcs-súlyokat, az egyes euroövezeten kívüli NKB-k 2009. január 1-jei hatállyal az alábbi táblázatban a nevük mellett feltüntetett összegeket fizetik be:

Euroövezeten kívüli NKB

(EUR)

Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank)

3 502 591,87

Česká národní banka

5 835 771,31

Danmarks Nationalbank

5 982 149,49

Eesti Pank

721 809,75

Latvijas Banka

1 144 007,96

Lietuvos bankas

1 716 213,56

Magyar Nemzeti Bank

5 587 371,98

Narodowy Bank Polski

19 740 488,44

Banca Națională a României

9 937 989,49

Sveriges Riksbank

9 106 093,68

Bank of England

58 539 980,14

2. cikk

A befizetett tőke módosítása

(1)   Mivel valamennyi euroövezeten kívüli NKB befizette már az EKB/2006/26 határozat alapján 2008. december 31-ig hatályos, az EKB tőkéjére vonatkozó jegyzése 7 %-át, esettől függően minden egyes euroövezeten kívüli NKB vagy átutalja a fennmaradó összeget az EKB számára vagy a különbözet összegét visszakapja az EKB-tól annak érdekében, hogy az 1. cikk táblázatában szereplő összegek befizetése teljesüljön.

(2)   Az e cikk szerinti valamennyi átutalás az Európai Központi Bank tőkerészesedéseinek a nemzeti központi bankok közötti átruházásáról, illetve a befizetett tőke módosításáról szóló szabályok megállapításáról szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/25 határozat (3) alapján történik.

3. cikk

Záró rendelkezések

(1)   Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2)   Az EKB/2006/26 határozat 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(3)   Az EKB/2006/26 határozatra való hivatkozásokat az erre a határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 15-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 24., 2007.1.31., 15. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 66 oldalát.

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 71 oldalát.


24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/83


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2008. december 31.)

az Európai Központi Bank tőkéjének a Národná banka Slovenska általi befizetéséről, a Národná banka Slovenska devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az Európai Központi Bank számára történő átadásáról, valamint a Národná banka Slovenskának az Európai Központi Bank tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulásáról

(EKB/2008/33)

(2009/59/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 30.1., 30.3., 49.1. és 49.2. cikkére,

mivel:

(1)

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Szlovákia általi, 2009. január 1-jén történő bevezetéséről szóló, 2008. július 8-i 2008/608/EK tanácsi határozat (1) 1. cikke szerint Szlovákia teljesíti a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, és a 2003-as csatlakozási okmány (2) 4. cikkében említett, Szlovákiára vonatkozó eltérés 2009. január 1-jei hatállyal megszűnik.

(2)

A KBER Alapokmányának 49.1. cikke alapján annak a tagállamnak a központi bankja („NKB”), amelynek eltérését hatályon kívül helyezték, ugyanolyan mértékben fizeti be az Európai Központi Bank („EKB”) jegyzett tőkéjében való részesedését, mint a többi részt vevő tagállam NKB-ja. A jelenleg részt vevő tagállamok NKB-i teljes mértékben befizették az EKB tőkéjében fennálló részesedésüket (3). A nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/23 határozat (4) 2. cikke alapján a Národná banka Slovenska részesedése a tőkejegyzési kulcsban 0,6934 %. Az Európai Központi Bank tőkéjének az euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2006. december 18-i EKB/2006/26 határozat (5) 1. cikke alapján a Národná banka Slovenska már befizette az EKB tőkéjére vonatkozó tőkejegyzésének 7 %-át. A fennmaradó összeg ezért 37 216 406,81 euro, amely összeg az EKB jegyzett tőkéjének (5 760 652 402,58 euro) és a Národná banka Slovenska tőkejegyzésikulcs-súlyának (0,6934 %) szorzata, mínusz az általa az EKB jegyzett tőkéjének már befizetett része.

(3)

A KBER Alapokmányának 49.1. cikke a 30.1. cikkel együtt előírja azon tagállamok NKB-i számára, amelyeknek eltérését hatályon kívül helyezték, hogy devizatartalékot megtestesítő eszközöket is átadjanak az EKB számára. A KBER Alapokmányának 49.1. cikke alapján az átadásra kerülő összeget úgy határozzák meg, hogy a 30.1. cikknek megfelelően az EKB-nak átadott devizatartalékot megtestesítő eszközök folyó áron vett euroértékét megszorozzák az érintett NKB által jegyzett részvények számának és a többi részt vevő tagállam NKB-i által már befizetett részvények számának arányával. A „30.1. cikknek megfelelően az EKB-nak átadott devizatartalékot megtestesítő eszközök” meghatározásánál megfelelően figyelembe kell venni a KBER Alapokmánya 29.3. cikke szerinti, korábbi tőkejegyzésikulcs-kiigazításokat (6), valamint az EKB tőkejegyzési kulcsának a KBER Alapokmánya 49.3. cikke szerinti bővítéseit (7). Ennek eredményeként, az Európai Központi Bank felhalmozott tőkéjéhez való hozzájáruláshoz és a nemzeti központi bankoknak az átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközökkel megegyező követelései módosításához szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2008. december 12-i EKB/2008/27 határozat (8) alapján az EKB-nak a KBER Alapokmányának 30.1. cikke szerint már átadott, devizatartalékokat megtestesítő eszközök euróban kifejezett értéke 44 154 040 257,26 euro.

(4)

A Národná banka Slovenska által átadandó, devizatartalékokat megtestesítő eszközök USA-dollárban és aranyban denomináltak.

(5)

A KBER Alapokmányának 30.3. cikke alapján az EKB a részt vevő tagállamok NKB-i javára az adott NKB által az EKB számára átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközök mértékével megegyező követelést ír jóvá. A meglévő részt vevő tagállamok NKB-i javára már jóváírt követelések denominációjára és kamatozására vonatkozó szabályok (9) a Národná banka Slovenska követelésének denominációjára és kamatozására is irányadóak.

(6)

A KBER Alapokmánya 49.2. cikke alapján a részt vevő tagállamok NKB-i kötelesek hozzájárulni az EKB általános tartalékaihoz, az ezzel egyenértékű céltartalékokhoz, továbbá azon összeghez, amelyet az eltérés hatályon kívül helyezésének évét megelőző év december 31-e szerinti eredménykimutatás egyenlege alapján az általános tartalékhoz és a céltartalékhoz még biztosítani kell. Ezen hozzájárulás összegét a KBER Alapokmányának 49.2. cikkével összhangban határozzák meg.

(7)

Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata (10) 3.5. cikkének analógiájára a Národná banka Slovenska elnökének lehetősége volt észrevételek megtételére az e határozattal kapcsolatban annak elfogadását megelőzően,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

„részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely bevezette az eurót,

„devizatartalékokat megtestesítő eszközök”: értékpapírok, arany vagy készpénz,

„arany”: a London Bullion Market Association szabványainak megfelelő (tőzsdeképes) rudak formájában rendelkezésre álló színarany, unciában kifejezve,

„eurorendszer”: az EKB és a részt vevő tagállamok NKB-i,

„értékpapírok”: az EKB által meghatározott minden értékpapír vagy pénzügyi eszköz,

„készpénz”: az Egyesült Államok törvényes fizetőeszköze (USA-dollár).

2. cikk

A tőke befizetése

(1)   2009. január 1-jei hatállyal a Národná banka Slovenska befizeti az EKB jegyzett tőkéjében lévő részesedésének hátralékos részét, ami 37 216 406,81 euro.

(2)   A Národná banka Slovenska az (1) bekezdésben meghatározott összeget az EKB számára 2009. január 2-án a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszeren (TARGET2) keresztüli egyedi átutalás útján fizeti meg.

(3)   A Národná banka Slovenska egy külön TARGET2 átutalás útján 2009. január 2-án fizeti meg az EKB számára a (2) bekezdés alapján az EKB számára esedékes összeg 2009. január 1-jén felhalmozott kamatát.

(4)   A (3) bekezdés alapján járó bármely kamat számítása napi alapon történik, a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

3. cikk

A devizatartalékokat megtestesítő eszközök átadása

(1)   A Národná banka Slovenska 2009. január 1-jei hatállyal az e cikkel, illetve az e cikk alapján elfogadott szabályokkal összhangban adja át az USA-dollárban és aranyban denominált, devizatartalékokat megtestesítő eszközöket, az alábbiakban meghatározott 443 086 155,98 euro összegben.

USA-dollár, értékpapírok és valuta euróban kifejezve

Arany euróban kifejezve

Összesített euroösszeg

376 623 232,58

66 462 923,40

443 086 155,98

(2)   A Národná banka Slovenska által az (1) bekezdés alapján átadandó devizatartalékokat megtestesítő eszközök euróban kifejezett értékét az euro és az USA-dollár közötti, 2008. december 31-én telefonkonferencia keretében az eurorendszer és a Národná banka Slovenska által meghatározott átváltási arány alapján kell kiszámítani, valamint az arany esetében a 2008. december 31-én londoni idő szerint 10.30-kor a londoni arany fixingen meghatározott színarany uncia USA-dollár árat kell alapul venni.

(3)   Az EKB a lehető legkorábban értesíti a Národná banka Slovenska a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított összegről.

(4)   A Národná banka Slovenska átad az EKB-nak egy USA-dollárban denominált értékpapír- és készpénzportfóliót, amelynek a viszonyított kockáztatott értéke (Value-at-Risk) a taktikai EKB-benchmark tekintetében az átadás időpontjában nem haladja meg az EKB által meghatározott, a kereskedelmi portfóliókra érvényes taktikai benchmark szerinti limitet. Az USA-dollárban denominált értékpapír- és készpénzportfóliónak meg kell felelnie az EKB által meghatározott hitellimiteknek.

(5)   A készpénzátutalás az EKB által meghatározott számlákra történik. Az EKB-nak átadásra kerülő készpénz elszámolási időpontja 2009. január 2. A Národná banka Slovenska utasításokat ad a készpénz EKB számára való átutalására.

(6)   A Národná banka Slovenska által az EKB-nak az (1) bekezdésnek megfelelően átadott arany értéke a lehető legnagyobb mértékben megközelíti, de nem haladja meg a 66 462 923,40 euro értéket.

(7)   A Národná banka Slovenska az (1) bekezdésben említett, nem befektetett aranyat az EKB által meghatározott számlákra és helyekre szállítja le. Az EKB-nak átadásra kerülő arany elszámolási időpontja 2009. január 5. A Národná banka Slovenska utasításokat ad az EKB részére történő átadás végrehajtására.

(8)   Ha a Národná banka Slovenska az (1) bekezdésben meghatározott összegnél kisebb értékű aranyat ad át az EKB-nak, 2009. január 5-én átutalja a különbség USA-dollár készpénzegyenértékét az EKB által meghatározott EKB-számlára. Az ilyen USA-dollár készpénz nem képezi részét azoknak az USA-dollárban denominált, devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek, amelyeket a Národná banka Slovenska az (1) bekezdésnek megfelelően ad át az EKB-nak.

(9)   A Národná banka Slovenska az értékpapírokat az EKB által meghatározott számlákra utalja át az EKB részére. Az EKB-nak átadásra kerülő értékpapírok elszámolási időpontja 2009. január 2. A Národná banka Slovenska utasításokat ad az értékpapírok tulajdonjogának az EKB számára az elszámolási időpontban való átruházására. Minden ilyen értékpapír értékét az EKB által kijelölt árak alapján számítják ki.

(10)   Az EKB-nak átruházott minden ilyen értékpapír és a készpénz euroegyenértéke azonos az (1) bekezdésben megadott összeggel.

(11)   Az (1) bekezdésben említett összesített euróban kifejezett összeg és a 4. cikk (1) bekezdésében említett összeg közötti különbséget (amennyiben van ilyen) az Európai Központi Bank és a Národná banka Slovenska közötti, 2008. december 31-i, az Európai Központi Bank által a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 30.3. cikke alapján a Národná banka Slovenska javára jóváírt követelésről szóló megállapodással (11) összhangban egyenlítik ki.

4. cikk

A hozzájárulásokkal megegyező követelések denominációja, kamatozása és lejárata

(1)   Az EKB 2009. január 1-jei hatállyal és a devizatartalékokat megtestesítő eszközök átadásának elszámolási időpontjaival kapcsolatban a 3. cikkben meghatározott előírásokra tekintettel jóváírja a Národná banka Slovenska javára az annak devizatartalékokat megtestesítő eszközökhöz való hozzájárulásának aggregált, euróban kifejezett értékével megegyező összegű, euróban denominált követelést. Ez a követelés 399 443 637,59 euro összegnek felel meg.

(2)   Az EKB által a Národná banka Slovenska javára jóváírt követelés után az elszámolás időpontjától kamat fizetendő. A kamat számítása napi alapon történik, a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatláb 85 %-ával egyenértékű kamatlábon.

(3)   A követelés minden pénzügyi év végén kamatozik. Az EKB negyedévente tájékoztatja a Národná banka Slovenskát a felhalmozott összegről.

(4)   A követelés nem visszakövetelhető.

5. cikk

Az EKB tartalékaihoz és céltartalékaihoz való hozzájárulás

(1)   2009. január 1-jei hatállyal és a 3. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban a Národná banka Slovenska hozzájárul az EKB tartalékaihoz, a tartalékokkal egyenértékű céltartalékokhoz és azon összeghez, amelyet a 2008. december 31-e szerinti eredménykimutatás egyenlege alapján az általános tartalékhoz és a céltartalékhoz még biztosítani kell.

(2)   A Národná banka Slovenska által hozzájárulásként fizetendő összeget a KBER Alapokmánya 49.2. cikkének második mondatával összhangban határozzák meg. A 49.2. cikkben az „érintett nemzeti központi bank által jegyzett részvények számára” és a „többi nemzeti központi bank által már befizetett részvények számára” való hivatkozások a Národná banka Slovenska és meglévő részt vevő tagállamok NKB-inak az EKB tőkejegyzési kulcsában az EKB/2008/23 határozat szerinti súlyaira utalnak.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az „EKB tartalékai” és „tartalékokkal egyenértékű céltartalékok” magukban foglalják az általános tartalékot, az átértékelési számlák egyenlegét, illetve az átváltási árfolyamkockázatra, a kamatkockázatra, a piaci árfolyamkockázatra és az aranyárfolyam-kockázatra képzett céltartalékot.

(4)   Az EKB a 2008. évre vonatkozó éves beszámolóinak Kormányzótanács általi elfogadását követő második munkanap előtt kiszámítja és közli a Národná banka Slovenskával a Národná banka Slovenska által az (1) bekezdés alapján hozzájárulásként befizetendő összeget.

(5)   A Národná banka Slovenska az EKB-nak a 2008. pénzügyi évre vonatkozó éves kimutatásainak a Kormányzótanács által való jóváhagyását követő második munkanapon megfizeti a következőket:

a)

a (4) bekezdés alapján az EKB számára fizetendő összeg; és

b)

a (4) bekezdés alapján az EKB számára fizetendő összeg után 2009. január 1-je és az átutalás napja közötti időszakra esedékes kamat összege.

(6)   Az (5) bekezdés b) pontja alapján járó bármely kamatot napi szinten számítják a 360 napos számítási módszer alapján, az eurorendszer által a legutolsó fő refinanszírozási műveletében alkalmazott határkamatlábbal megegyező kamatlábbal.

6. cikk

Hatáskörök

(1)   Az EKB Igazgatósága a szükséges mértékben utasításokat ad a Národná banka Slovenska számára e határozat további részletei és érvényesítése tekintetében, valamint az esetleg felmerülő problémák tekintetében a megfelelő jogorvoslat nyújtására.

(2)   Az Igazgatóság által adott minden ilyen utasításról haladéktalanul értesíteni kell a Kormányzótanácsot, és az Igazgatóság tartja magát a Kormányzótanács által a kérdésben elfogadott minden határozathoz.

7. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat 2009. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 31-én.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 195., 2008.7.24., 24. o.

(2)  A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, illetve az Európai Unió alapjait képező szerződések módosításáról szóló szerződés (HL L 236., 2003.9.23., 33. o.).

(3)  Az Európai Központi Bank 2006. december 15-i EKB/2006/22 határozata az Európai Központi Bank tőkéjének a részt vevő nemzeti központi bankok részéről történő befizetéséhez szükséges intézkedések megállapításáról (HL L 24., 2007.1.31., 3. o.).

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 66. oldalát.

(5)  HL L 24., 2007.1.31., 15. o.

(6)  A 2003. december 18-i EKB/2003/17 határozat a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 9., 2004.1.15., 27. o.) és az EKB/2008/23 határozat.

(7)  A 2004. április 22-i EKB/2004/5 határozat a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 205., 2004.6.9., 5. o.) és a 2006. december 15-i EKB/2006/21 határozat a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről (HL L 24., 2007.1.31., 1. o.).

(8)  Lásd e Hivatalos Lap 77. oldalát.

(9)  A devizatartalékokat megtestesítő eszközök kezdeti átadásának összetételéről, értékeléséről és szabályairól, valamint kamatozásáról szóló, 1998. november 3-i EKB/2000/15 iránymutatás szerint (HL L 336., 2000.12.30., 114. o.).

(10)  Elfogadva az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2004. február 19-i EKB/2004/2 határozattal (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).

(11)  HL C 18., 2009.1.24., 3. o.


AJÁNLÁSOK

Bizottság

24.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/87


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2009. január 23.)

a menetíró készülékek közúti ellenőrzések alkalmával és jogosultsággal rendelkező műhelyek által végzett ellenőrzésével kapcsolatos helyes végrehajtási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokról

(az értesítés a C(2009) 108. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/60/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. március 15-i 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2006/22/EK irányelv 11. cikke (1) bekezdése értelmében a Bizottság