23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/1

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/3

(1)

A 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére irányadó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából valamely más közösségi rendelkezés hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat 1. oszlopában leírt árukat a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, e rendelet rendelkezéseitől eltérő tartalmú, az áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában – három hónapig továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/5

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelet XVI. mellékletében említett termékek világpiaci ára és a közösségi piacon érvényesülő ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tej- és tejtermékágazat jelenlegi piaci helyzetére való tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162., 163., 164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkak összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor behozatalának védelméről szóló, a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodásnak (3) megfelelően a Dominikai Köztársaságba kivitt közösségi tejtermékek egy bizonyos mennyiségét vámcsökkentésben lehet részesíteni. Ennek következtében az e rendszer alapján kivitt termékekre megállapított export-visszatérítéseket is egy bizonyos százalékkal csökkenteni kell.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/9

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. január 20-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítések maximális összegét.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/11

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló rögzíteni a 2009. január 20-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/12

(1)

Az 1234/2007/EGK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet I. mellékletének XV. részében szereplő termékek világpiaci árai és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Tekintettel a marhahús piacának jelenlegi helyzetére, indokolt az 1234/2007/EK rendelet 162–164. és 167–170. cikkében szereplő szabályoknak és kritériumoknak megfelelően export-visszatérítést meghatározni.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítést rendeltetési hely szerint differenciálni lehet, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. Ezenkívül a szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt előírásoknak is.

(5)

Az egyes csontozott marhahúsokra nyújtott különleges export-visszatérítésekre vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2007. november 21-i 1359/2007/EK bizottsági rendelet (5) 7. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően a kifizetendő különleges visszatérítést csökkenteni kell, ha az exportálandó csontozott húsmennyiség a kicsontozással előállított részek teljes tömegének kevesebb mint 95 %-át, de legalább 85 %-át teszi ki.

(6)

A 1044/2008/EK bizottsági rendeletet (6) következésképpen hatályon kívül kell helyezni és helyette egy új rendeletet kell alkotni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/16

(1)

Az 1234/2007/EGK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet I. mellékletének XVII. részében szereplő termékek világpiaci árai és ugyanezen termékek Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Tekintettel a sertéshús piacának jelenlegi helyzetére, indokolt az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167 és 169–170. cikkében szereplő szabályoknak és kritériumoknak megfelelően export-visszatérítést meghatározni.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése értelmében a visszatérítést rendeltetési hely szerint differenciálni lehet, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(4)

Csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek a Közösségen belül szabadon mozoghatnak, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt egészségügyi jelölés. Ezenkívül a szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) foglalt előírásoknak is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/18

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tojáspiac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyek megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt követelményeknek, valamint az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének A. pontjában előírt jelölési előírásoknak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/20

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A baromfihús-piac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosító jelölés. A szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglalt követelményeknek is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/22

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (2) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/24

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontja kijelenti, hogy a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában hivatkozott és I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árak közötti különbség export-visszatérítés által fedezhető abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áru formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/26

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének p) pontjában említett és I. mellékletének XVI. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árai közötti különbség fedezésére export-visszatérítést biztosít abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének IV. részében felsorolt áruk formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke második bekezdésének a) albekezdése szerint minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

Ugyanakkor a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott áru formájában exportált egyes tejtermékek esetében nagy visszatérítési ráták előzetes rögzítésével a visszatérítésekkel kapcsolatosan vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek. Szükséges megfelelő óvintézkedéseket tenni e veszély elkerülése érdekében, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének ellehetetlenülése nélkül. E termékek tekintetében a visszatérítések előzetes megállapításához egyedi visszatérítési ráták rögzítése módot ad e két cél teljesítésére.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a visszatérítési ráták rögzítésekor adott esetben figyelembe veendők a közös mezőgazdasági piacszervezésről szóló rendeletnek megfelelően az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében feltüntetett alaptermékekre vagy a megfeleltetett termékekre vonatkozó, minden tagállamban érvényes termelési visszatérítések, támogatások vagy azonos hatású intézkedések.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 100. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy támogatás nyújtható a Közösségben előállított és kazeinné feldolgozott fölözött tejre, ha ez a tej és az abból előállított kazein megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(8)

A tejszín, vaj és vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó intézkedések tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2005. november 9-i 1898/2005/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy egyes árukat előállító gyártók számára csökkentett árú vajat és tejszínt kell biztosítani.

(9)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

23.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 19/29

(1)

A textiltermékek elnevezéséről szóló, 1996. december 16-i 96/74/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

Amennyiben az egyes tagállamokban a textiltermékek elnevezéseire, összetételére és címkézésére vonatkozó rendelkezések tagállamonként különböznének egymástól, az gátolná a belső piac megfelelő működését.

(3)

Az ilyen gátló tényezők elháríthatók, ha a textiltermékek forgalomba hozatalára egységes, közösségi szintű szabályozás vonatkozik. Ennek érdekében szükség van a textilszál-elnevezéseknek, valamint a textiltermékekhez az előállítás, feldolgozás és forgalmazás különböző szakaszaiban kapcsolódó címkéken, jelöléseken és dokumentumokon megjelenő információknak az összehangolására.

(4)

Rendelkezni kell bizonyos olyan termékek tekintetében is, amelyek nem kizárólag textilanyagokból készülnek, de textiltartalmuk a termék alapvető részét képezi, illetve erre a textiltartalomra a gyártó, a feldolgozó vagy a kereskedő külön felhívja a figyelmet.

(5)

Az idegen szálak tekintetében a tiszta termékekre már korábban megállapított tűréshatárt a szálkeverékből készült termékekre is alkalmazni kell.

(6)

Az e területen hozott nemzeti eredetű rendelkezések céljának megvalósítása érdekében kötelezővé kell tenni a címkézést.

(7)

Ha valamely termék összetételét a gyártáskor műszakilag nehéz megállapítani, az adott időben bármely ismert szálat fel lehet tüntetni a címkén, feltéve, hogy az a késztermék bizonyos százalékát alkotja.

(8)

A Közösségen belüli alkalmazásbeli különbségek elkerülése végett célszerű meghatározni bizonyos, két vagy több összetevőből álló textiltermékek címkézésének pontos módszereit, valamint a textiltermékek azon összetevőit, amelyeket címkézési és elemzési szempontból nem kell figyelembe venni.

(9)

Azokat a textiltermékeket, amelyekre csak globális címkézési követelmények vonatkoznak, illetve amelyeket méterre vagy levágott hosszra árulnak, olyan módon kell eladásra kínálni, hogy a fogyasztó teljes mértékben megismerhesse az egész csomaghoz, illetve göngyöleghez mellékelt adatokat. A tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy döntsenek az e célból meghozandó intézkedésekről.

(10)

A felhasználók és a fogyasztók körében különös tekintélynek örvendő megjelölések vagy nevek használatát bizonyos feltételekhez kell kötni.

(11)

Szükséges az alkalmazott módszerekkel szembeni esetleges kifogásolások kizárása érdekében meghatározni a textiltermékek mintavételezésére és elemzésére szolgáló módszereket. Mindazonáltal az egyes országokban jelenleg hatályban lévő nemzeti módszerek átmeneti fenntartása nem akadályozza meg egységes szabályok alkalmazását.

(12)

Az V. melléklet, amely tartalmazza a textiltermékek szálösszetételének elemzéssel történő megállapítása során az egyes vízmentes szálak tömegére alkalmazandó megállapodás szerinti tűréseket, az 1., 2. és 3. tételben két eltérő megállapodás szerinti tűréshatárt ad meg a gyapjút, illetve állati szőrt tartalmazó kártolt vagy fésült szálak összetételének kiszámításához. A laboratóriumokban nem mindig állapítható meg, hogy valamely termék kártolt vagy fésült, és ennek következtében e rendelkezésnek az alkalmazása során egymásnak ellentmondó eredmények születhetnek a textiltermékek megfelelőségéről a Közösségben elvégzett ellenőrzés során. Ennek megfelelően a laboratóriumok számára engedélyezni kell, hogy kétséges esetekben egységes megállapodás szerinti tűréshatárt alkalmazzanak.

(13)

Nem tanácsos külön a textiltermékekről szóló irányelvben összehangolni az ilyen termékekre vonatkozó valamennyi rendelkezést.

(14)

A III. és IV. mellékletnek, az azokban említett tételek különleges jellege folytán ki kell terjednie a címkézési kötelezettségek alól mentes, egyéb termékekre is, különösen az „eldobható” termékekre, vagy azokra a termékekre, amelyekre csak globális címkézési kötelezettség vonatkozik.

(15)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(16)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az I. és V. mellékletet a műszaki fejlődéshez igazítsa, illetve hogy a két- és háromkomponensű szálkeverékek mennyiségi elemzésének új módszereit elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(17)

Az ezen irányelvbe bevezetett új szövegrészek kizárólag a bizottsági eljárást érintik. Ezért a tagállamoknak nem kell ezeket a nemzeti jogukba átültetniük.

(18)

Ez az irányelv nem érinti a VI. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

a)

amelyeket harmadik országba irányuló exportra szánnak;

b)

amelyek a tagállamokba vámkezelve, tranzitcéllal érkeznek;

c)

amelyeket harmadik országból aktív feldolgozásra importálnak;

d)

amelyeket bérmunkába adnak távmunkában dolgozó személyeknek vagy független cégeknek, amelyek a számukra átadott anyagokból dolgoznak anélkül, hogy azokon ellenérték fejében tulajdonjogot szereznének.

a)

„textiltermékek”: minden nyers, félig megmunkált, megmunkált, félkész, kész-, félig konfekcionált vagy konfekcionált termék, amely kizárólag textilszálakból áll, függetlenül az alkalmazott keverési vagy összeállítási eljárástól;

b)

„textilszál”:

a)

azok a termékek, amelyek legalább 80 %-ban textilszálakból készültek;

b)

azok a bútor-, esernyő- vagy napernyőhuzatok, amelyek legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készülnek; hasonlóképpen a többrétegű padlóburkolatok, matracok és kempingfelszerelések textilkomponensei, valamint a lábbelik és kesztyűk meleg bélései, ha ezek az összetevők vagy bélések a teljes árucikkhez képest legalább 80 %-ban textilnyersanyagból készültek;

c)

más termékekbe beépített, és azok szerves részét alkotó textíliák, ha ezen termékek összetételét feltüntetik.

a)

a keverékben lévő összes gyapjú eleget tesz az (1) bekezdésben meghatározott előírásoknak;

b)

az ilyen gyapjú részaránya a keverék össztömegének legalább 25 %-át alkotja;

c)

durván kártolt keverék esetében a gyapjú csak egyetlen más szálasanyaggal van keverve.

a)

fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését és annak pontos százalékos tömegarányát;

b)

fel kell tüntetni ez utóbbi szál elnevezését, a „legalább 85 %” kiegészítéssel; vagy

c)

fel kell tüntetni a termék teljes százalékos összetételét.

a)

amennyiben a szálasanyag-összetevő tömegaránya egyenként nem éri el a termék össztömegének 10 %-át, globálisan „más szálak” elnevezés alatt lehet feltüntetni, majd fel kell tüntetni ezek összegzett tömegszázalékát;

b)

olyan esetekben, ahol a termék össztömegének kevesebb, mint 10 %-át alkotó szál elnevezését feltüntetik, a termék százalékos tömegarányát is fel kell tüntetni.

a)

a textiltermék össztömegének legfeljebb 2 %-át kitevő idegen szál mennyisége engedélyezett, ha ezt a mennyiséget műszaki okok indokolják, és nem rendszeres hozzáadásról van szó; ez a tűréshatár 5 %-ra emelkedik kártolt eljárással készült termékek esetén, és ez nem érinti az 5. cikk (3) bekezdésében jelzett tűréshatárokat;

b)

a szálasanyag tömegéhez viszonyítva 3 % gyártási tűréshatár engedélyezett a névleges százalékos arány és az elemzéssel megállapított, tényleges százalékos arány között; ez a tűréshatár vonatkozik a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a tömegarány szerint csökkenő sorrendben felsorolt szálakra. Ez a tűréshatár az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontja céljából is alkalmazandó.

a)

az alábbi fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék vagy az alábbiakban felsorolt alkotórészek összetételének globális vagy külön-külön történő feltüntetésével kell megjelölni:

Az első albekezdésben felsoroltaktól eltérő fűzőipari termékek szálösszetételét a teljes termék összetételével, illetve az egyes cikkek különböző komponenseivel globális vagy külön-külön történő jelzésével kell feltüntetni; ez a címkézés nem kötelező a termék össztömegének 10 %-át el nem érő komponensek esetén.

A felsorolt fűzőipari termékek különböző részeinek külön címkézését úgy kell megoldani, hogy a végső felhasználó könnyen megérthesse, hogy a címkén található különböző információ a termék mely részeire vonatkozik;

b)

a maratott nyomású textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a maratott részek összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni. Ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

c)

a hímzett textiltermékek szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és az alapkelme és a hímzőfonal összetételét külön-külön is fel lehet tüntetni; ezeket az összetevőket meg kell nevezni; abban az esetben, ha a hímzett részek felülete nem éri el a termék felületének 10 %-át, csak az alapkelme összetételét kell feltüntetni;

d)

a különböző szálösszetételű magfonalból és burkolófonalból álló és a fogyasztók számára ilyen módon eladásra kínált körülfont fonalak szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és azt a magfonal és a burkolófonál összetételére vonatkozóan fel lehet tüntetni külön-külön is; ezeket az összetevőket meg kell nevezni;

e)

a bársony és plüss, illetve a bársony vagy plüss jellegű textíliák szálösszetételét a termék egészére kell megadni, és ha a termék alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagokból készült, az alapkelme és a hasznos felület összetételét külön-külön is meg lehet adni, és az egyes részeket meg kell nevezni;

f)

az olyan padlóburkolatok és szőnyegek összetétele, amelyek alapkelméje és hasznos felülete különböző szálasanyagból készült, megadható kizárólag a hasznos felületre vonatkozóan is, ilyen esetben ennek szálasanyag-összetételét meg kell nevezni.

a)

a III. mellékletben felsorolt, a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt valamelyik gyártási szakaszban lévő textiltermékek esetén a tagállamok nem írhatják elő az elnevezést vagy az összetételt tartalmazó címkézést, illetve jelölést. Mindazonáltal a 8. és 9. cikkben foglalt rendelkezések vonatkoznak az olyan esetekre, ahol ezen termékeken elnevezésük vagy összetételük, illetve olyan védjegyet vagy vállalkozás nevét tartalmazó címke vagy jelölés található, amely önállóan, melléknévként vagy szógyökként tartalmazza az I. mellékletben felsorolt elnevezések valamelyikét vagy az azokkal könnyen összetéveszthető bármilyen más elnevezést;

b)

ha a IV. mellékletben felsorolt textiltermékek ugyanolyan típusúak és ugyanolyan összetételűek, azok együttesen kínálhatók értékesítésre, az ezen irányelv által meghatározott, az összetételre vonatkozó adatokat tartalmazó globális címkével ellátva;

c)

a méteráruként értékesített textiltermékek összetételét elegendő az értékesítésre kínált végen vagy göngyölegen feltüntetni.

a)

valamennyi textiltermék esetén: nem textil alkotórészek, textiltermék szerves részét nem képző szövetszegélyek, címkék, jelvények, szegélyek és bordűrök, textilbevonatú gombok és csatok, a termék külön meghatározott és korlátozott részein bedolgozott kiegészítők, díszítések, nem rugalmas szalagok, rugalmas cérnák és szalagok, továbbá a 7. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően a pusztán díszítő, illetve az elektromos feltöltődést gátló, esetlegesen eltávolítható szálak;

b)

padlóburkolatok és szőnyegek esetén: minden hasznos felületen kívül eső egyéb komponens;

c)

bútorszövetek esetén: kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület részét,

d)

dekorációs anyagok és függönyök esetén: a kötő- és töltőláncok és vetülékek, amelyek nem képezik a hasznos felület részét;

e)

egyéb textiltermékek esetén: alap- vagy alátét kelmék, merevítő- és erősítőkelmék, közbélések és vászonmerevítők, tűző- és fércelőcérnák, kivéve, ha ezek helyettesítik a szövet láncát, illetve vetülékfonalát, a töltőanyagok, amelyeknek nincs hőszigetelő funkciójuk, és a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően a bélésanyagok.

E pont alkalmazásában:

f)

zsírok, kötőanyagok, nehezítő-, írező- és appretálószerek, impregnálószerek, a festés és nyomás segédanyagai és a textilfeldolgozás során felhasznált egyéb termékek. Közösségi szintű rendelkezések hiányában a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezek a tételek ne szerepeljenek a mennyiségek között, mert az megtévesztheti a fogyasztót.