ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 15

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. január 20.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Központi Bank 24/2009/EK rendelete (2008. december 19.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2008/30)

1

 

*

Az Európai Központi Bank 25/2009/EK rendelete (2008. december 19.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg) (EKB/2008/32)

14

 

 

 

*

Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

20.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 24/2009/EK RENDELETE

(2008. december 19.)

az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról

(EKB/2008/30)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek biztosítása érdekében az Európai Központi Banknak („EKB”) – a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok („PKV-k”) az adatszolgáltatói kör részét képezik az EKB egyebek között monetáris és bankstatisztika területén fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése alkalmazásában. Emellett a 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(2)

A PKV-kra vonatkozó adatok fő célja, hogy az EKB megfelelő statisztikával rendelkezzen az egy gazdasági területnek tekintett, a részt vevő tagállamokban működő PKV-alszektor pénzügyi tevékenységeiről.

(3)

A PKV-k és a monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) értékpapírosítási tevékenységének szoros kapcsolata miatt szükség van az MPI-k és PKV-k részéről az egységes, egymást kiegészítő és integrált adatszolgáltatásra. Ezért az e rendeletnek megfelelően szolgáltatott statisztikai adatokat az MPI-kre, a monetáris pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről (átdolgozott változat) szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendeletben (2) az értékpapírosított hitelek tekintetében megállapított adatszolgáltatási követelményekkel együttesen kell vizsgálni.

(4)

A PKV-k és az MPI-k integrált adatszolgáltatási megközelítése és az ebben a rendeletben előírt mentességek célja az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheinek minimumra csökkentése, valamint a PKV-k és az MPI-k statisztikai adatszolgáltatása átfedéseinek megelőzése.

(5)

Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy mentesítsék a PKV-kat azon adatszolgáltatási kötelezettség alól, amely az annak révén elért statisztikai előnyhöz képest ésszerűtlenül magas költséggel járna.

(6)

Habár a KBER alapokmányának 34.1. cikke alapján elfogadott rendeletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamok tekintetében, a KBER alapokmány 5. cikke minden egyes tagállamra attól függetlenül irányadó, hogy bevezette-e az eurót. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése egyértelművé teszi, hogy a KBER alapokmány 5. cikke az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén időben meg kell tenniük az előkészületeket arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak.

(7)

A PKV-kra a jövőben alkalmazni kell az EKB-nak a 2533/98/EK rendelet 7. cikkében megállapított szankciórendszerét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„PKV”: olyan vállalkozás, amely a közösségi vagy nemzeti jog alapján az alábbiak egyike alapján jött létre:

i.

szerződésekre vonatkozó jog, alapkezelő társaságok által irányított közös alap formájában;

ii.

vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok;

iii.

társasági jog, nyilvános vagy zártkörű részvénytársaság formájában;

iv.

bármely más hasonló mechanizmus,

és amelynek alapvető tevékenysége a következő két kritérium mindegyikének megfelel:

a)

egy vagy több értékpapírosítási tranzakciót kíván végrehajtani vagy hajt végre, és elhatárolt az eszközátruházó csődjének vagy más fizetésképtelenségének kockázatától;

b)

értékpapírokat, értékpapírosítási befektetési jegyeket, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat és/vagy pénzügyi származtatott eszközöket bocsát ki vagy szándékozik kibocsátani és/vagy jogi vagy közgazdasági értelemben tulajdonosa vagy tulajdonosa lehet a nyilvánosság számára vételre felajánlott vagy zártkörű kibocsátás keretében értékesített értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátása mögött húzódó eszközöknek.

A következők egyike sem képezi részét a PKV fogalommeghatározásának:

az MPI-k, a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikke értelmében véve,

befektetési alapok („BA-k”), a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (3) értelmében véve;

2.

„értékpapírosítás”: olyan tranzakció vagy program, amelynek révén valamely eszköz vagy eszközcsoport átruházásra kerül az eszközátruházótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére, és/vagy az eszköz vagy eszközcsoport hitelkockázata vagy annak egy része áthárításra kerül az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany által kibocsátott értékpapírokba, értékpapírosítási befektetési jegyekbe, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba és/vagy pénzügyi származtatott eszközökbe befektetőkre, és:

a)

a hitelkockázat áthárítása esetében az átruházás a következő módon valósul meg:

az értékpapírosított eszköz közgazdasági értelemben vett átruházása az eszközkibocsátótól elkülönült és az értékpapírosítás céljaira létrehozott vagy az értékpapírosítás célját szolgáló jogalany részére. Ez az eszközátruházótól az értékpapírosított eszköz tulajdonjogának átruházásával vagy köztes részesedéssel történik, vagy

hitelderivatívákkal, garanciákkal vagy más hasonló mechanizmussal;

és

b)

amennyiben az ilyen értékpapírok, értékpapírosítási befektetési jegyek, egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok és/vagy pénzügyi származtatott eszközök kibocsátására sor kerül, azok nem az eszközkibocsátó fizetési kötelezettségét képviselik;

3.

„eszközkibocsátó”: az eszközöknek vagy eszközök csoportjának és/vagy az eszközök vagy eszközök csoportja hitelkockázatának az értékpapírosító szervezetre való átruházója;

4.

„részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely bevezette az eurót;

5.

„nem részt vevő tagállam”: olyan tagállam, amely nem vezette be az eurót;

6.

„adatszolgáltató”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett adatszolgáltató;

7.

„rezidens”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének értelmében vett rezidens. E rendelet alkalmazásában és ha a jogi személy fizikai kiterjedéssel nem bír, rezidensi jogállása azon gazdasági terület révén kerül meghatározásra, amelynek joga szerint bejegyezték. Ha a jogalany nem bejegyzett, a jogi értelemben vett illetőséget használjuk ismérvként, nevezetesen az azon ország illetőségébe tartozik, amelynek joga a jogalany létrehozására és folyamatos fennállására irányadó;

8.

„MPI”: a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikke értelmében vett monetáris pénzügyi intézmény;

9.

„részt vevő NKB”: azon részt vevő tagállam NKB-ja, amelyben a PKV rezidens;

10.

„tevékenység megkezdése”: az értékpapírosításhoz kapcsolódó minden tevékenység, beleértve az előkészületi intézkedéseket, az olyan jogalany egyszerű létrehozása kivételével, amely a következő hat hónap során nem kezd értékpapírosítási tevékenységbe. A PKV által az értékpapírosítást követően tett minden, előre láthatóvá váló intézkedés a tevékenység megkezdését jelenti.

2. cikk

Az adatszolgáltatók köre

(1)   Az adatszolgáltatói kört a valamely részt vevő tagállam területén rezidens PKV-k alkotják. Az adatszolgáltatói körre vonatkozik a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség.

(2)   A tényleges adatszolgáltatói kört az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint teljes egészében mentesített PKV-k figyelmen kívül hagyásával kapott adatszolgáltatói kör alkotja. A tényleges adatszolgáltatói körre vonatkoznak a 4. cikkben megállapított adatszolgáltatási kötelezettségek, figyelemmel az 5. cikkben meghatározott eltérésekre. A tényleges adatszolgáltatói körbe tartoznak azok a PKV-k is, amelyek éves pénzügyi kimutatásaikat az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően jelentik, illetve azok, amelyekre az 5. cikk (5) bekezdése szerinti eseti adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak.

(3)   Ha valamely PKV nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a PKV képviseletére a jogszabályok szerint jogosult személyek, vagy alakszerű képviselet hiányában azok a személyek felelősek az e rendelet értelmében szükséges adatok jelentéséért, akik a nemzeti jog értelmében a PKV tevékenységéért felelősséggel tartoznak.

3. cikk

A PKV-k statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az EKB Igazgatósága statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet az adatszolgáltatói kört alkotó PKV-król. A PKV-k benyújtják az NKB-knak azokat az adatokat, amelyeket az NKB-k a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról (átdolgozott változat) szóló iránymutatás módosításáról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/31 iránymutatásnak (4) megfelelően kérnek. Ezt a jegyzéket és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére a nyomtatott formát.

(2)   A PKV a tevékenysége megkezdésétől számított egy héten belül tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint a rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.

(3)   Ha az (1) bekezdésben említett jegyzék legutolsó hozzáférhető elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon jogalanyokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott követelmény teljesül és a jogalanyok jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelmények és adatszolgáltatási szabályok

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör negyedévente, az I. és a II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltat az illetékes NKB-nak a PKV eszközei és forrásai tekintetében a negyedév végi állományokról, pénzügyi tranzakciókról, leírásokról/leértékelésekről.

(2)   Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként a PKV-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokról az (1) bekezdés értelmében szükséges adatokat mindaddig, amíg az (1) bekezdésben említett adatok levezethetők a III. mellékletben meghatározott, statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően.

(3)   A II. mellékletben megállapított adatszolgáltatási szabályok sérelme nélkül e rendelet értelmében a PKV valamennyi eszközét és forrását jelenteni kell a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvet (5) átültető, megfelelő nemzeti jogszabályban megállapított adatszolgáltatási szabályoknak megfelelően. A Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK negyedik tanácsi irányelvet (6) átültető, vonatkozó nemzeti jogszabályokban szereplő számviteli szabályok vonatkoznak azokra a PKV-kra, amelyekre nem terjed ki a 86/635/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályok hatálya. Az említett irányelveket átültető nemzeti jogszabályok hatálya alá nem tartozó PKV-kra vonatkozik minden más idevágó nemzeti vagy nemzetközi számviteli standard vagy gyakorlat.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdés alapján az eszközök piaci áron történő jelentése kötelező, az NKB-k mentesíthetik a PKV-t ezeknek az eszközöknek a piaci áron történő jelentése alól, amennyiben a PKV ezzel járó költségei ésszerűtlenül magasak lennének. Ebben az esetben a PKV a befektetői jelentések céljaira használt értékelési módszert alkalmazza.

(5)   Amennyiben a nemzeti piaci gyakorlatok szerint a rendelkezésre álló adatok a negyedéven belüli valamely időpontra vonatkoznak, ehelyett az NKB-k megengedhetik az adatszolgáltatóknak e negyedéves adatok jelentését, ha az adatok összehasonlíthatóak, és ha az ezen időpont és a negyedév vége között történt jelentős tranzakciókat figyelembe veszik.

(6)   Az (1) bekezdésben említett leírások/leértékelések helyett a PKV az illetékes NKB-val történő megegyezés alapján más olyan adatot is szolgáltathat, amely lehetővé teszi az NKB számára a leírásokra/leértékelésekre vonatkozó adatok levezetését.

5. cikk

Mentességek

(1)   Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek a 4. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól a következők szerint.

a)

Az euroövezeti MPI-k által átruházott, lejárat, az adós szektora és területi illetékessége szerint részletezett hitelek tekintetében, és amennyiben az MPI-k továbbra is kezelik az értékpapírosított hiteleket a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet értelmében, az NKB mentességet engedélyezhet a PKV-knak az e hitelekre vonatkozó adatok jelentése alól. Ezeknek az adatoknak a jelentéséről a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet rendelkezik.

b)

Az NKB-k mentesíthetik a PKV-ket – a teljes eszközállomány negyedév végi állományi adatainak negyedévenként történő jelentése kötelezettségének kivételével – az I. mellékletben meghatározott valamennyi adatszolgáltatási követelmény alól, feltéve, hogy a negyedéves összesített eszköz/forrás adatok számításakor figyelembe vett PKV-k legalább a PKV-k teljes eszközállományának 95 %-át teszik ki minden egyes részt vevő tagállamban. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden naptári év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.

c)

Amennyiben a 4. cikkben említett adatok más statisztikai, nyilvános vagy felügyeleti adatokból levezethetők a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően, valamint az a) és b) pont sérelme nélkül, az NKB-k az EKB-val folytatott konzultációt követően teljes egészében vagy részlegesen mentesíthetik az adatszolgáltatókat a rendelet I. mellékletében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól.

(2)   A PKV-k az illetékes NKB előzetes hozzájárulásával választhatják azt is, hogy nem élnek az (1) bekezdésben említett mentesség lehetőségével, és ehelyett eleget tesznek a 4. cikkben meghatározott, teljes körű adatszolgáltatás követelményeknek.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának értelmében vett mentességet élvező PKV-k éves pénzügyi kimutatásaikat jelentik az illetékes NKB-nak, ha az nyilvános forrásokból nem elérhető, a tárgyidőszak végét követő hat hónapon belül vagy az ezt követő legkorábbi időpontban, a PKV területi illetékessége szerinti tagállam irányadó nemzeti jogi gyakorlatának megfelelően. Az illetékes NKB értesíti azokat a PKV-kat, amelyekre ez az adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik.

(4)   Az illetékes NKB visszavonja az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességet, ha három egymást követő adatszolgáltatási időszakban nem bocsátottak időben az illetékes NKB rendelkezésére az e rendeletben előírt statisztikai előírásoknak megfelelő minőségű adatokat, tekintet nélkül arra, hogy ez az érintett PKV-nak felróható-e. A PKV-k az azt követő legkésőbb három hónapon belül megkezdik a 4. cikkben meghatározott adatgyűjtést, hogy az illetékes NKB-tól értesítette az adatszolgáltatókat a mentesítés visszavonásáról.

(5)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítése érdekében az NKB-k előírhatnak eseti adatszolgáltatási követelményeket az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességben részesített PKV-k számára. A PKV-k az eseti adatszolgáltatást az illetékes NKB erre irányuló kérésétől számított 15 munkanapon belül teljesítik.

6. cikk

Határidők

Az NKB-k a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig nyújtják be az EKB-nak az egyes részt vevő tagállamokban működő PKV-k pozícióit lefedő, negyedéves összevont eszköz és forrásadatokat. Az NKB-k határozzák meg azokat a határidőket, amelyeken belül az adatszolgáltatók adatainak be kell érkezniük.

7. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   A PKV-k megfelelnek azoknak az adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek a III. mellékletében meghatározott, az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásoknak megfelelően rájuk irányadóak.

(2)   Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti jellemzőknek megfelelően. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ez az adatszolgáltatási rend biztosítsa az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegye a III. mellékletben lefektetett, a koncepcionális megfelelésre, az adattovábbításra, pontosságra és revíziókra vonatkozó minimum-előírások betartásának pontos ellenőrzését.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet alapján szolgáltatott adatok ellenőrzésére vagy kötelező jellegű gyűjtésére vonatkozó jogot az NKB-k gyakorolják, az EKB arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy e jogokat saját maga gyakorolja. Az NKB ezt a jogot különösen abban az esetben gyakorolja, ha a tényleges adatszolgáltatói körben szereplő valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adattovábbításra, pontosságra, koncepcionális megfelelésre és revíziókra vonatkozó minimum-előírásokat.

9. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   A tevékenységét legkésőbb 2009. március 24-én megkezdő PKV 2009. március végéig tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről, függetlenül attól, hogy tervei szerint az e rendelet értelmében történő adatszolgáltatásnak alanya lesz-e vagy sem.

(2)   A tevékenységét 2009. március 24. után megkezdő PKV a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatja az illetékes NKB-t létezéséről.

(3)   A PKV-ra a 4. és 5. cikk értelmében vonatkozó adatszolgáltatási követelmények szerinti első adatszolgáltatás a 2009. decemberi adatokkal veszi kezdetét. Az első adatszolgáltatáskor csak állományokat kell jelenteni.

(4)   A tevékenységüket 2009. december 31. után megkezdő PKV-k az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.

(5)   A tevékenységüket azt követően megkezdő PKV-k, hogy tagállamuk 2009. december 31. után bevezette az eurót, az első adatszolgáltatás alkalmával egészen az eredeti értékpapírosítás időpontjáig visszamenőleg jelentenek negyedéves adatokat.

10. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 19-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 14. oldalát.

(3)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(4)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(5)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.

(6)  HL L 222., 1978.8.14., 11. o.


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. táblázat

Állományok és tranzakciók

 

A.

Belföld

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

C.

Külföld

D.

Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k – Összesen

Összesen

MPI-k

Nem MPI-k – Összesen

 

Államháztartás (S.13)

 

Egyéb rezidensek

 

Államháztartás (S.13)

 

Egyéb rezidensek

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125).

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123+S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125).

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások + háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15)

 

ebből PKV-k

 

ebből PKV-k

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Betétek és hitelkövetelések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Értékpapírosított hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2a.

euroövezeti MPI mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 5 év között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2b.

euroövezeti államháztartás mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2c.

euroövezeti EPK (1) és BTNYA (2) mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2d.

euroövezeti NPV (3) mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e.

nem euroövezeti eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Nem részvény értékpapírok  (4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

Egyéb értékpapírosított eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4a.

ebből euroövezeti államháztartás mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4b.

ebből euroövezeti NPV mint eszközátruházó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Pénzügyi származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Reáleszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Kapott hitelek és betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy éves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év között

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2 éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

Pénzügyi származtatott ügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Fennmaradó források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2. táblázat

Leírások/leértékelések

 

D.

Összesen

 

 

ESZKÖZÖK

 

2.

Értékpapírosított hitelek

 


(1)  Egyéb pénzügyi közvetítők, a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével.

(2)  Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok.

(3)  Nem pénzügyi vállalatok.

(4)  A 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően az NKB-k választhatják ezeknek a tételeknek az értékpapíronként történő gyűjtését.


II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

Ez a táblázat az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankok („NKB-k”) e rendeletnek megfelelően átalakítanak nemzeti kategóriákra. A táblázat nem képezi az egyes pénzügyi instrumentumok listáját, és azok leírása nem kimerítő jellegű. A fogalommeghatározások a Közösségen belüli nemzeti és regionális számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 95) utalnak.

Valamennyi pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni, azaz a pénzügyi eszközöket nem szabad a pénzügyi források levonásával jelenteni.

A. táblázat

Az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközei és forrásai instrumentumkategóriáinak meghatározása

ESZKÖZKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1.

Betétek és hitelkövetelések

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközök, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel, még akkor is, ha az már forgathatóvá vált.

Ez a következő tételeket tartalmazza:

monetáris pénzügyi intézményeknél (MPI-k) elhelyezett betétek

PKV-knak nyújtott hitelek

a fordított visszavásárlási ügyletek és a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzés alapján fennálló követelések.

A PKV-k által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz vagy a készpénzfedezet mellett történő értékpapír-kölcsönzés ellentétele (lásd a 9. kategóriát)

Ez a tétel szintén tartalmazza a fizetésre általánosan használt, forgalomban levő euro- és külföldi bankjegyek és pénzérmék állományait.

2.

Értékpapírosított hitelek

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott és az eszközátruházótól megszerzett pénzeszközöket jelenti. Ezekről a pénzeszközökről nem állítottak ki dokumentumokat, illetve ezeket egyetlen dokumentum képviseli, még akkor is, ha az már forgathatóvá vált. Ez a kategória az alábbiakat is magában foglalja:

harmadik feleknek nyújtott pénzügyi lízing: a pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikket annak jog szerinti tulajdonosa (a továbbiakban: lízingbe adó) egy harmadik személynek (a továbbiakban: lízingbe vevő) kölcsönad az instrumentum gazdaságilag hasznos élettartamának jelentős részére vagy egészére, olyan részletfizetések ellenében, amelyek összege fedezi az instrumentum költségeit, valamint az instrumentum értékébe beszámított kamat költségét. A lízingbe vevő lényegében élvezi az instrumentum használatából nyerhető összes hasznot, és viseli a tulajdonnal járó költségeket és kockázatokat. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik, amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik a tartós használati cikk megvásárlása. A lízingbe adóként eljáró eszközátruházó által nyújtott pénzügyi lízinget az eszközök között az „értékpapírosított hitelek” sorban kell kimutatni. A lízingbe vevő részére kölcsönadott eszközöket (tartós használati cikkeket) egyáltalán nem kell kimutatni

a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek: azon hitelek minősülnek rossz hitelnek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált

nem forgatható értékpapírok állománya: olyan értékpapírok, amelyek nem részvények vagy egyéb részesedések, és amelyek nem forgathatók és nem értékesíthetők másodlagos értékpapírpiacokon, lásd még az „eladható hiteleket”

eladható hitelek: a de facto forgathatóvá vált hiteleket az „eszközök” között az „értékpapírosított hitelek” sorban kell kimutatni, feltéve, hogy létüket továbbra is egyetlen dokumentum bizonyítja, és amelyeket főszabályként csak esetenként hoznak kereskedelmi forgalomba

betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés: az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés – például betétek/hitelek – kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez a „részvények és egyéb részesedések” tétel egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy az „értékpapírosított hitelek”, vagy a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben a PKV állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg.

Az értékpapírosított hiteleket a következő szabályoknak megfelelően kell jelenteni:

az euroövezeti MPI eszközátruházótól származó, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tekintetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ez a hitel nyújtásakor érvényes lejáratot jelenti, azaz az eredeti lejáratot, és arra a rögzített időtartamra utal, amelyen belül a hitelt vissza kell fizetni

a hiteleket névértéken kell jelenteni, még abban az esetben is, ha azokat az eszközátruházótól más áron vették meg. A névérték és a vételi ár közötti különbség ellentételét az „fennmaradó források” sorban kell kimutatni.

Ebbe a tételbe tartoznak az értékpapírosított hitelek, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e a hiteleknek az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását.

3.

Nem részvény értékpapírok

A nem „részvények és egyéb részesedések” formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és amelyek birtoklása nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben.

E tételbe az alábbiak tartoznak:

olyan – dokumentumokkal való bizonyítástól függetlenül – értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló, alárendelt követelés.

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani, és azok nem helyezhetők át az azokat ideiglenesen megszerző mérlegébe, ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására, és annak megtétele nem egyszerűen opció (lásd még a 9. kategóriát). Ha az ideiglenes megszerző az értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges értékpapír-adásvételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe.

A nem részvény értékpapírok állományai tekintetében lejárat szerinti részletezés szükséges. Ez a kibocsátáskori lejárat, azaz az eredeti lejárat, és a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött élettartamát jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza.

Ebbe a tételbe tartoznak az értékpapírosított nem részvény értékpapírok, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e az értékpapíroknak az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását.

4.

Egyéb értékpapírosított eszközök

Ebbe a tételbe tartoznak a 2. és 3. kategóriában nem szereplő értékpapírosított eszközök – úgymint az adó-visszatérítések vagy kereskedelmi hitelek –, tekintet nélkül arra, hogy az irányadó számviteli gyakorlat előírja-e az eszközöknek az adatszolgáltató mérlegében történő kimutatását.

5.

Részvények és egyéb részesedések

Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban vagy kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezek az értékpapírok általában jogot biztosítanak birtokosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre.

6.

Pénzügyi származtatott eszközök

E tétel alatt az alábbi összes pénzügyi származtatott eszközt jelenteni kell:

opciók

opciós utalványok

tőzsdei határidős ügyletek

swapügyletek, különösen a nem teljesítéskori csereügyletek.

A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.

Ez a tétel nem tartalmazza azokat a pénzügyi származtatott ügyleteket, amelyeket a nemzeti szabályok szerint nem kell a mérlegben kimutatni.

7.

Reáleszközök

Ebbe a tételbe tartoznak a tárgyi befektetett eszközök, pl. lakásokba, egyéb épületekbe és építményekbe, nem lakás céljára szolgáló épületekbe történő befektetés.

8.

Fennmaradó eszközök

Ez a mérleg eszközoldalán fennmaradó, „máshol nem említett eszközök”-ként meghatározott tétel. Ez az alábbiakat foglalhatja magában:

a betétek és hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelés

a nem részvény értékpapírok után járó felhalmozott kamat

reáleszközök felhalmozott bérleti díja

a PKV-k főtevékenységéhez nem kapcsolódó követelések.

FORRÁSKATEGÓRIÁK

Kategória

A főbb jellemzők leírása

9.

Kapott hitelek és betétek

A forgatható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével a PKV-k hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Ez a tétel az alábbiakat foglalja magában:

hitelek: az adatszolgáltató PKV-knak nyújtott olyan hitelek, amelyekről nem állítottak ki dokumentumokat, illetve amelyeket egyetlen dokumentum képvisel, még akkor is, ha az már forgathatóvá vált

a PKV-k által kibocsátott, nem forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: az instrumentumokat „nem forgatható”-ként lehet említeni olyan értelemben, hogy az ilyen értékpapírok tulajdonjogának átruházása korlátozott, ami jelentheti azt, hogy ezeket nem lehet értékpapírpiacon forgalmazni vagy – bár technikailag forgatható papírokról van szó – megfelelő szervezett piac hiányában ténylegesen nem lehet azokkal kereskedni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható értékpapírok a későbbiekben forgathatóvá válnak, és azokkal másodlagos értékpapírpiacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé

repók: az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató azt a határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok ellenében kapott összegeket ebben a sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírokhoz fűződő összes kockázatot és előnyt.

A repóügyletek alábbi összes változatát itt kell kimutatni:

harmadik személy részére értékpapíroknak készpénzbiztosíték mellett történő kölcsönzése formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek

harmadik személy részére eladási/visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért cserébe kapott összegek

A repó típusú ügyletek mögött húzódó értékpapírokat a 3. „Nem részvény értékpapírok” eszköztétel szabályai szerint kell kimutatni.

Az arany készpénzfedezet mellett történő ideiglenes átruházásával járó műveleteket is ebben a tételben kell kimutatni.

10.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

A PKV-k által kibocsátott, nem a „részvény és egyéb részesedés” kategóriába tartozó értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ez a tétel egyebek között magában foglalja a következő formában megjelenő eszközöket:

eszközalapú értékpapírok

hitelkockázatokhoz kötött kötvények.

11.

Tőke és tartalékok

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve a PKV-kban más birtokosok tulajdonosi jogait és általában a PKV eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez a tétel tartalmazza a következőket:

saját tőke

fel nem osztott eredmény vagy pénzeszközök

a hitelekre, értékpapírokra és más eszközökre képzett különleges és általános céltartalékok,

értékpapírosítási befektetési jegyek.

12.

Pénzügyi származtatott eszközök

Lásd a 6. kategóriát.

13.

Fennmaradó források

Ez mérleg forrásoldalán fennmaradó, „máshol nem említett források”-ként meghatározott tétel.

Ez az alábbiakat foglalhatja magában:

a betétek és kölcsönök után járó, felhalmozott kamattartozás

a PKV-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek, azaz a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.

harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket, azaz nyugdíjakat, osztalékokat, stb. képviselő céltartalékok

a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírkölcsönökből eredő nettó pozíciók

értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek

a hitelek tekintetében az átértékelési kiigazítások ellentételei, azaz a hitelek névértéke és vételára közötti különbségek.

2. RÉSZ

A szektorok meghatározása

Az ESA 95 szolgál a szektorbesorolás alapjául. A részt vevő tagállamok területén található ügyfeleket az FKV-k, befektetési alapok (BA-k) és MPI-k statisztikai célokat szolgáló jegyzékével és az ügyfeleknek az Európai Központi Bank monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyvében (Útmutató az ügyfelek szektorális besorolásához) meghatározott statisztikai azonosítására szolgáló útmutatásokkal összhangban azok szektora szerint azonosítják.

B. táblázat

A szektorok meghatározása

Szektor

Meghatározás

1.

MPI-k

Rezidens nemzeti központi bankok, a közösségi joganyagban meghatározott rezidens pénzügyi intézmények, továbbá minden más rezidens pénzügyi intézmény, amelynek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése monetáris pénzügyi intézménynek nem minősülő egységektől, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés (a monetáris pénzügyi intézmények szektorának mérlegéről (átdolgozott változat) szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK (EKB/2008/32) európai központi banki rendelet)

2.

Államháztartás

Olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt, nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (lásd ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés)

3.

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől (lásd ESA 95, 2.53–2.56. bekezdés). A befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletben szereplő fogalommeghatározás szerinti BA-k és az e rendeletben meghatározott PKV-k is ebbe a szektorba tartoznak. Ugyancsak ide tartozik valamennyi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás és kvázi-vállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (lásd ESA 95, 2.57–2.59. bekezdés)

4.

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok

Pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés (lásd ESA 95, 2.60–2.67. bekezdés)

5.

Nem pénzügyi vállalatok

Olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (lásd ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés)

6.

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Egyének és egyének csoportjai mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, amennyiben tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára (lásd ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés)

3. RÉSZ

Pénzügyi tranzakciók fogalommeghatározása

Az ESA 95-nek megfelelően pénzügyi tranzakció a pénzügyi eszközök nettó beszerzése vagy a kötelezettségek nettó keletkezése az összes pénzügyi instrumentum típus tekintetében, azaz a tárgyidőszakban előfordult összes pénzügyi tranzakció összege. Az egyes tranzakciók értékelési módszerének azt az értéket kell figyelembe vennie, amelyen az eszközöket megszerezték/átruházták, és amelyen a források keletkeztek, illetve azok felszámolási vagy csereértékén. A pénzügyi tranzakcióknak elvileg ennek a módszertannak kell megfelelniük. A leírások/leértékelések és az átértékelési változások nem képezik a pénzügyi tranzakciók részét.

4. RÉSZ

Leírások/leértékelések fogalommeghatározása

A leírások/leértékelések a mérlegben szereplő hitelek értékében beálló olyan változások hatásaiként kerülnek meghatározásra, amelyeket a hitelek leírásának/leértékelésének alkalmazása idéz elő. A hitelek harmadik személy részére történő eladásakor vagy átruházásakor elismert leírását/leértékelését – amennyiben ez megállapítható – szintén jelenteni kell. A leírások arra az eseményre utalnak, amikor a hitelt értéktelen eszköznek tekintik és kivezetik a mérlegből. A leértékelések arra az eseményre utalnak, amikor úgy tekintik, hogy a hitel nem kerül teljes egészében visszafizetésre, és annak mérlegben nyilvántartott értékét csökkentik.


III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUM-ELŐÍRÁSOK

Az adatszolgáltatók az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek való megfelelés érdekében a következő minimum-előírásokat kötelesek követni.

1.

Az adattovábbítás minimum-előírásai:

a)

a beszámolókat időben és az illetékes nemzeti központi bankok (NKB-k) által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az NKB-khoz

b)

a statisztikai adatszolgáltatás alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek

c)

meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyeket

d)

be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat.

2.

A pontosság minimum-előírásai:

a)

adott esetben teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek, pl. az eszközöknek és kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel

b)

az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről

c)

a statisztikai információknak teljesnek kell lenniük

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai továbbítására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat

e)

az adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai továbbításakor.

3.

A koncepcionális megfelelés minimum-előírásai:

a)

a statisztikai adatoknak meg kell felelniük a rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak

b)

amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket

c)

az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatoknak előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A revíziók minimum-előírásai:

be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó revíziókat írásos magyarázattal kell ellátni.


20.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 15/14


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 25/2009/EK RENDELETE

(2008. december 19.)

a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (átdolgozott szöveg)

(EKB/2008/32)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3),

tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletre (4),

mivel:

(1)

A monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i 2423/2001/EK (EKB/2001/13) európai központi banki rendelet (5) több alkalommal jelentősen módosult. Mivel most a rendelet további módosításai szükségesek, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében át kell dolgozni a rendeletet.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) ágazati összevont mérlegének elkészítését. Ennek fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó statisztikai képet kapjon az egy gazdasági területnek tekintett részt vevő tagállamokban kibontakozó monetáris fejleményekről. Ezek a statisztikák lefedik az aggregált pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket állományok és tranzakciók tekintetében, a teljes körű és homogén MPI-szektor és adatszolgáltatói kör alapján, és rendszeresen készülnek. A terület számított monetáris aggregátumai és azok ellentételei folyamatos analitikai használhatóságának garantálására szükség van kellő mélységgel részletezett adatokra is.

(3)

Az EKB-nak – az EK-Szerződésnek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányában (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) megállapított feltételek értelmében – rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által a Szerződés 107. cikkének (6) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben.

(4)

A KBER-alapokmány 5.1. cikke előírja, hogy az EKB a nemzeti központi bankok (NKB-k) támogatásával gyűjtse be vagy az illetékes nemzeti hatóságoktól, vagy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől a KBER feladatainak végrehajtása érdekében szükséges statisztikai információkat. Az alapokmány 5.2. cikke előírja, hogy lehetőség szerint az NKB-knak kell végrehajtaniuk az 5.1. cikkben leírt feladatokat.

(5)

A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy részletesen határozza meg az adatszolgáltatói kör keretein belül a tényleges adatszolgáltatók csoportját, illetve feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség alól. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésük végrehajtására vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni.

(6)

A 2533/98/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a tagállamok szervezzék meg saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen működjenek együtt a KBER-rel a KBER-alapokmány 5. cikkéből eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében.

(7)

Helyénvaló lehet, ha az NKB-k a tényleges adatszolgáltatók körétől az EKB által meghatározott statisztikai követelmények teljesítéséhez szükséges statisztikai információkat egy szélesebb körű, az NKB-k saját felelősségi körében a közösségi vagy a nemzeti joggal, vagy a bevett gyakorlattal összhangban másfajta statisztikai célokra is létrehozott statisztikai adatszolgáltatási keretrendszer részeként gyűjtik be, azzal a feltétellel, hogy ez nem veszélyeztetheti az EKB felé a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ez egyben csökkentheti az adatszolgáltatási terhet is. Az átláthatóság érdekében ilyen esetekben célszerű tájékoztatni az adatszolgáltatókat arról, hogy az adatgyűjtés egyéb statisztikai célokat szolgál. Meghatározott esetekben az EKB a saját kötelezettségei teljesítése érdekében támaszkodhat az ilyen, más céllal összegyűjtött statisztikai információkra.

(8)

Az adatszolgáltatási követelmények azon esetben a legrészletesebbek, amennyiben az ügyfelek a pénztartó szektor részét képezik. Részletes adatokra a következők tekintetében van szükség: a) a betéti kötelezettségekről alszektorok és futamidők szerinti, valamint további, devizanemenként osztályozott statisztikai információk szükségesek az M3-ban szereplő külföldi valuta komponensekben bekövetkező fejlemények alaposabb elemzésének lehetővé tétele érdekében, valamint az M3 külföldi valutákban és euróban levő komponensei közötti helyettesíthetőség mértékének megállapítására irányuló vizsgálat lehetővé tételére; b) a hitelek alszektor/futamidő, felhasználási cél, kamatmegállapítás és pénznem szerinti részletezésben, mivel ezek az információk a monetáris elemzéshez alapvetően szükségesnek minősülnek; c) más MPI-kkel szembeni pozíciók részletezése annyiban, amennyiben ez az MPI-k közötti egyenlegek nettósításának vagy a tartalékalap kiszámításának lehetővé tételéhez szükséges; d) nem euroövezeti rezidensekkel (külfölddel) szembeni pozíciók a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betétek”, a „két éven túl felmondással visszaváltható betétek” és a „repoügyletek” esetében azért, hogy a pozitív tartalékaránytól függő tartalékalap kiszámítható legyen; e) a külfölddel szemben fennálló összes betéti kötelezettség, hogy a külföldi ügyfelek adatait össze lehessen állítani; f) a fizetési mérleg és a pénzügyi beszámolók céljára a külfölddel szemben fennálló betéti kötelezettségek és hitelek egy év alatti és azt meghaladó eredeti futamidőnél részletezve.

(9)

Az NKB-k az MPI-k értékpapír-portfóliói tekintetében a rendelet által előírt statisztikai információk vonatkozásában ösztönözhetik az értékpapíronkénti adatszolgáltatást, amennyiben ez csökkentheti az adatszolgáltatási terhet és elősegíti a pontosabb statisztikák kialakítását. A pénzpiaci alapok (PPA-k) vonatkozásában: az NKB-k engedélyezhetik, hogy ezek az alapok a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendeletnek (6) megfelelően teljesítsék az adatszolgáltatást az alapkezelők terheinek enyhítése érdekében.

(10)

Az EKB a pénzügyi ügyleteket a hó végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítja, amelyekből kiszűri a nem az ügyleteknek tulajdonítható változások hatásait. Az adatszolgáltatóknak előírt követelmény nem vonatkozik az árfolyamváltozásokra, amelyeket az EKB az adatszolgáltatók által devizanemenként külön-külön megadott állományadatok alapján számít ki, vagy az átsorolási kiigazításokra, amelyeket az NKB-k a számukra már rendelkezésre álló, különféle információs forrásokból saját maguk gyűjtenek.

(11)

A 2531/98/EK rendelet 5. cikke felhatalmazza az EKB-t, hogy rendeleteket vagy határozatokat fogadjon el egyes intézmények kötelező tartalékképzési kötelezettség alóli mentesítése érdekében és arra, hogy részletesen meghatározza azon lehetőségeket, amikor bármely más intézménnyel szembeni kötelezettségeket a tartalékalapból ki lehet zárni vagy le lehet vonni, továbbá amikor a források egyes kategóriáira eltérő tartalékrátákat lehet megállapítani. A 2531/98/EK rendelet 6. cikke alapján az EKB jogosult bekérni az intézményektől a kötelező tartalékképzésére vonatkozó előírások alkalmazásához szükséges információkat, valamint a pontosság és a tartalom minősége szempontjából ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket ezek az intézmények a kötelező tartalék képzésére vonatkozó előírások betartásának alátámasztására szolgáltatnak. A teljes adatszolgáltatási kötelezettségekkel járó terhek csökkentése érdekében kívánatos, hogy a havi mérlegkimutatásra vonatkozó statisztikai információkat a statisztikai célon túlmenően a KBER kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá tartozó hitelintézetek tartalékalapjának rendszeres kiszámítására is használják, a kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendeletnek (7) megfelelően.

(12)

Szükséges a hitelintézetek részvételével történő egyesülések esetén követendő sajátos eljárások meghatározása annak érdekében, hogy tisztázni lehessen az ilyen intézmények tartalékképzési kötelezettségeit.

(13)

Az EKB-nak adatokra van szüksége az MPI-k értékpapírosítási tevékenységéről annak érdekében, hogy értelmezhesse az euroövezetben a hitelezéssel és kölcsönnyújtással kapcsolatos fejleményeket. Ezek az adatok egyben kiegészítik az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK (EKB/2008/30) európai központi banki rendelet (8) értelmében jelentett adatokat.

(14)

Bár elismert tény az, hogy az EKB által elfogadott rendeletek nem ruháznak jogokat, illetve nem rónak kötelezettségeket a nem részt vevő tagállamokra, a KBER-alapokmány 5. cikke mind a részt vevő, mind a nem részt vevő tagállamokra vonatkozik. A 2533/98/EK rendelet emlékeztet arra, hogy a KBER-alapokmány 5. cikke a Szerződés 10. cikkével együtt magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem részt vevő tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai információszolgáltatási előírásainak teljesítése céljából, valamint biztosítani kell statisztikai területen az előkészületek időben történő megtételét arra, hogy részt vevő tagállamokká válhassanak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„monetáris pénzügyi intézmények” (MPI-k): a közösségi jogban meghatározott rezidens hitelintézetek és olyan más rezidens pénzügyi intézmények, amelyek az MPI-ktől eltérő jogalanyoktól betéteket és/vagy betétek közeli helyettesítőit fogadnak el, és saját számlára (legalább közgazdasági értelemben) hiteleket nyújtanak és/vagy értékpapírokba fektetnek be. Az MPI-ágazat a következőkből áll (9): a) központi bankok; b) 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hitelintézetek (olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége a nagyközönségtől betétek és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése (10), illetve saját számlára hitelek nyújtása, vagy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézet); és c) egyéb MPI-k, azaz egyéb olyan rezidens pénzügyi intézmények, amelyek megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának, üzleti tevékenységük jellegétől függetlenül. Az utóbbiak által kibocsátott pénzügyi instrumentumok, illetve a hitelintézeteknél elhelyezett betétek közötti helyettesíthetőség mértéke határozza meg az „egyéb MPI-k” besorolását, feltéve, hogy más vonatkozásban megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak. A kollektív befektetési vállalkozások esetében a PPA-k teljesítik a likviditás egyezményes feltételeit és ezért azok a monetáris pénzügyi intézményi szektorba tartoznak (lásd még az I. melléklet 1. részét),

„részt vevő tagállam”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott részt vevő tagállam,

„nem részt vevő tagállam”: mindazon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót,

„adatszolgáltató”: a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott adatszolgáltató,

„rezidens” a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott rezidens,

„pénzügyi közvetítő vállalat” („PKV”): a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott pénzügyi közvetítő vállalat,

„értékpapírosítás”: a következő tranzakciók: a) a 2006/48/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hagyományos értékpapírosítás; vagy b) a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkében meghatározott értékpapírosítás, amelynek része az értékpapírosított hitelek egy PKV-nak való elidegenítése,

„elektronikuspénz-kibocsátó intézet” és „elektronikus pénz”: a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

„leírás”: a hitel kétessé válása miatt a mérlegben nyilvántartott hátralékos hitelösszeg közvetlen csökkentése,

„hitelgondozó”: az az MPI, amely a napi tevékenysége során kezeli az értékpapírosítás mögött húzódó hitelügyletet a tőke és kamatok adóstól való beszedése tekintetében, amit ezt követően továbbít az értékpapírosításban részt vevő befektetőknek,

„hitel elidegenítése”: hitel vagy hitelcsomag átruházása az adatszolgáltató által egy nem MPI átvevőnek, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg,

„hitel megszerzése”: hitel vagy hitelcsomag megszerzése az adatszolgáltató által egy nem MPI átadótól, ami a tulajdonjog átruházásával vagy a hitelnyújtásban részesedés vállalásával valósul meg.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens monetáris pénzügyi intézményekből áll (lásd még a II. melléklet 1. részét).

(2)   A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó MPI-k teljes körű adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 8. cikk szerint megadott bármely mentesség érvényesül.

(3)   Az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak megfelelő jogalanyok a rendelet hatálya alá tartoznak, még abban az esetben is, ha azokat kizárták a 2006/48/EK irányelv hatálya alól.

(4)   Az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározott PPA befektetési jegyek/egységek tulajdonosainak rezidensi jogállására információk gyűjtése céljaira a tényleges adatszolgáltatói körbe beletartoznak a 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt módon tartalmazza – a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével – a valamely eltérés hatálya alatt álló egyéb pénzügyi közvetítőket (a továbbiakban: EPK-k) is.

3. cikk

Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az EKB Igazgatótanácsa az MPI-kről egy statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet, figyelembe véve a gyakoriság és határidők tekintetében adódó azon követelményeket, amelyek a jegyzéknek a KBER kötelező tartalékképzési rendszerével összefüggésben történő használatából erednek. Az MPI-k jegyzékében egy rovatban jelzik, hogy az adott pénzintézet jogilag a KBER-ben alkalmazott kötelező tartalékképzési rendszer hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos és a lehető leghomogénebb szerkezetű, valamint statisztikai célokra kellően megbízható.

(2)   Az MPI-k statisztikai célú jegyzékét és annak frissített változatait az NKB-k és az EKB teszi hozzáférhetővé adatszolgáltatói kör számára megfelelő módon, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát vagy az adatszolgáltató szervek kérésére a nyomtatott formát.

(3)   Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke csak tájékoztató jellegű. Ha azonban a jegyzék legutolsó hozzáférhető változata hibás volt, az EKB nem alkalmaz semmiféle szankciót azon intézményekkel szemben, amelyek helytelenül tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben ezt a pontatlan jegyzékben jóhiszeműen bízva tették.

4. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kör az MPI letelepedése szerinti tagállam NKB-jának szolgáltat havi állományadatokat, a hó végi mérlegről és az összevont átértékelési kiigazításokról. Az adatszolgáltató kör az összevont átértékelési kiigazításokat a hitelleírások/kivezetések vonatkozásában jelenti, és az kiterjed az értékpapírok átértékelődésére is. Az egyes mérlegsorokra és a mérlegen kívüli tételekre vonatkozó további részleteket negyedévente vagy évente kell jelenteni. A szükséges statisztikai információkat részletesen az I. melléklete határozza meg.

(2)   Az NKB-k gyűjthetik értékpapíronként az MPI-k által kibocsátott vagy tartott értékpapírokra vonatkozó szükséges statisztikai információkat, amennyiben az (1) bekezdésben említett adatok a IV. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően levezethetőek.

(3)   Az MPI-k a 5. rész 1A. táblázatában meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően jelentik a havi átértékelési kiigazításokat az EKB által megkövetelt teljes adatkör tekintetében. Az NKB-k számára megengedett, hogy további, a minimumkövetelmények körén túli adatokat is gyűjtsenek. E többletadatok az 1A. táblázatban a „minimumkövetelményként” megjelölteken kívüli részletezésre vonatkozhatnak.

(4)   Továbbá az EKB magyarázó információkat kérhet az NKB-k által gyűjtött „átsorolások és egyéb kiigazítások” körében tett kiigazításokról.

5. cikk

Kiegészítő statisztikai adatszolgáltatás a hitelek értékpapírosítása és hitelek egyéb átruházása tekintetében

Az MPI-k a következőker jelentik az I. melléklet 6. részének megfelelően:

1.

a tárgyidőszakban végzett hitel-értékpapírosítások és egyéb hitelátruházások nettó forgalma;

2.

a negyedév végén fennálló hátralékos összeg minden olyan hitel tekintetében, amelynél az MPI az értékpapírosításban hitelgondozóként jár el;

3.

a 39. Nemzetközi Számviteli Standard (IAS 39) vagy hasonló nemzeti számviteli szabály alkalmazásakor az értékpapírosítás útján elidegenített hitelek tekintetében az időszakvégi azon hátralékos összegeket, amelyek nem kerültek a mérlegből kivezetésre.

6. cikk

Határidők

(1)   Az NKB-k döntik el, hogy az alább meghatározott határidők betartása érdekében – adott esetben figyelembe véve az EKB kötelező tartalékképzési rendszerében megkövetelt időbeli pontosság követelményét – milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól, és erről azokat tájékoztatják.

(2)   Az NKB-knak a havi statisztikákat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(3)   Az NKB-knak a negyedéves statisztikákat a tárgyhónapot követő negyedév 28. napjának végéig kell elküldeniük az EKB részére.

(4)   Az NKB-knak az éves statisztikákat a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról (átdolgozás) szóló, 2007. augusztus 1-jei EKB/2007/9 iránymutatásnak (12) megfelelően kell az EKB részére továbbítaniuk.

7. cikk

Számviteli szabályok a statisztikai adatszolgáltatás alkalmazásában

(1)   Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, az MPI-knek az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségük teljesítése alkalmazásában az adott ország jogrendszerébe átültetett, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvben (13) és bármely más vonatkozó nemzetközi számviteli előírásban megállapított számviteli szabályokat kell követniük.

(2)   A betéti kötelezettségeket és hitelek tőkeösszegét névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat. A betéti kötelezettségek és a hitelek egymással nem nettósíthatók.

(3)   Az egyes tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.

(4)   Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi, és azok szükségesek a hitelek statisztikai értékelésével kapcsolatos folyamatosság fenntartása érdekében, tekintettel a 2005 januárját megelőző időszakokra jelentett adatokra.

8. cikk

Mentességek

(1)   A kisebb MPI-k (az eloszlás végében lévő MPI-k) számára mentesség adható:

a)

az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a kisméretű MPI-knek, amennyiben az MPI-k nemzeti mérlegéhez való együttes állományi hozzájárulásuk az 5 %-ot nem haladja meg;

b)

a hitelintézetek vonatkozásában az a) pontban említett mentességek hatása az, hogy csökkentik azon hitelintézetek statisztikai adatszolgáltatási terhét, amelyekre az ilyen mentességek alkalmazhatók, a kötelező tartalék számítására vonatkozóan az e rendelet III. mellékletében meghatározott előírások sérelme nélkül;

c)

a nem hitelintézet kisméretű MPI-k tekintetében – az a) pontban említett mentesség érvényesülésekor – a kisméretű MPI-ket az NKB-k továbbiakban is legalább évente egyszer begyűjtik azoktól a teljes mérlegre vonatkozó adatokat, hogy a „kisebb” csoport méretét figyelemmel lehessen kísérni;

d)

az NKB-k az a) pont sérelme nélkül mentesítést engedélyezhetnek az a) és b) pontban megállapított szabályok előnyeit nem élvező hitelintézeteknek, aminek következtében azok adatszolgáltatási követelményei csökkennek az I. melléklet 7. részében megállapított kötelezettségekhez képest, feltéve, hogy azok nemzeti MPI-mérleghez való egyesített állományi hozzájárulása nem haladja meg a 10 %-ot, és az euroövezeti MPI-mérleghez való hozzájárulása sem haladja meg az 1 %-ot;

e)

a tagállamok kellő időben ellenőrzik az a) és d) pontban meghatározott feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni;

f)

a kis MPI-k választhatják azt is, hogy nem élnek a mentesítések lehetőségével és ehelyett eleget tesznek a teljes körű adatszolgáltatás követelményének.

(2)   Mentesítések adhatóak a PPA-knak.

Az NKB-k a PPA-kat mentesíthetik a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a PPA-k ehelyett a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendeletnek megfelelően teljesítik az adatszolgáltatást, a következő feltételekkel:

a PPA-k ezeket az adatokat havonta jelentik a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet I. mellékletében meghatározott kombinált módszernek megfelelően, az említett rendelet 9. cikkében meghatározott határidőkkel összhangban,

a PPA-k a PPA befektetési jegyekre vonatkozó állományi adatokat a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőknek megfelelően jelentik.

(3)   Mentességek adhatók a PPA befektetési jegyek tekintetében.

a)

„PPA-k névre szóló befektetési jegyei” azon PPA befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban a befektetési jegy tulajdonosairól, annak rezidensi jogállására is kiterjedő nyilvántartást vezetnek. „PPA-k bemutatóra szóló befektetési jegyei” azon befektetési jegyek, amelyek tekintetében a nemzeti jogszabályokkal összhangban nem vezetnek a befektetési jegy tulajdonosát azonosító nyilvántartást, illetve amelyek tekintetében olyan nyilvántartás vezetnek, amely nem tartalmaz információt a tulajdonos rezidensi jogállásáról.

b)

Amennyiben a névre szóló vagy bemutatóra szóló befektetési jegyek kibocsátása első alkalommal történik vagy amennyiben a piaci fejlemények a lehetőségek megváltoztatását vagy kombinálását igénylik (az I. melléklet 2. része 5.5. szakaszában meghatározottak szerint), az NKB-k felmentést adhatnak egyéves időtartamra az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszában meghatározott követelmények tekintetében.

c)

A PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi jogállását tekintve az NKB mentességeket adhat az adatszolgáltatóknak, amennyiben a szükséges statisztikai információkat más rendelkezésre álló forrásból gyűjtik, az I. melléklet 2. részének 5.5. szakaszának megfelelően. E feltétel teljesítését az NKB-k kellő időben ellenőrzik annak érdekében, hogy a mentességet az EKB-val történő megállapodásban minden év elejétől kezdődően szükség szerint biztosítsák vagy visszavonják. E rendelet alkalmazásában az NKB-k az adatszolgáltató MPI-k jegyzékét az I. melléklet II. részének 5.5. szakaszában meghatározott elveknek megfelelően hozzák létre és vezetik.

(4)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül mentességek adhatók az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények számára.

a)

A 2006/48/EK irányelv és a 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 2. cikke sérelme nélkül és a b) pontban meghatározott feltétellel az NKB-k mentességeket adhatnak az önálló elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek. A mentességek engedélyezése vagy – szükség esetén – visszavonása érdekében az NKB-k idejében ellenőrzik a b) pontban meghatározott feltételek teljesülését. Az ilyen mentességet engedélyező NKB tájékoztatja erről az EKB-t;

b)

az NKB-k mentességet engedélyezhetnek az önálló elektronikuspénz-intézetek számára a következő feltételek legalább egyikének teljesülése esetén:

i.

az általuk kibocsátott elektronikus pénzt korlátozott számú vállalkozás fizetőeszközként fogadja el, amely vállalkozásokat a következők alapján egyértelműen el lehet különíteni:

ugyanazon a telephelyen vagy egymáshoz közel helyezkednek el, és/vagy

közeli pénzügyi vagy üzleti kapcsolatban állnak a kibocsátó intézettel, beleértve de nem kizárólag a közös tulajdont, a marketing- és disztribúciós szerkezetet, még akkor is, ha a kibocsátó intézet és az elfogadó vállalkozás különálló jogi személyek; vagy

ii.

a teljes mérlegük több mint háromnegyed része független az elektronikus pénz kibocsátásától és kezelésétől, illetve az elektronikus pénz forgalomban lévő értékével kapcsolatos kötelezettségek nem haladják meg a 100 millió EUR-t.

c)

Ha egy mentességben részesülő elektronikuspénz-kibocsátó intézmény nem mentesül a tartalékképzési követelmények alól, jelenteni köteles legalább a tartalékalap kiszámításához szükséges minimális negyedéves adatokat a III. mellékletben előírt módon. Az intézmény dönthet úgy, hogy a tartalékalapokra korlátozott adatokat havi gyakorisággal jelenti.

d)

Amikor egy elektronikuspénz-intézet mentességben részesül, az EKB statisztikai célokból az MPI-k jegyzékébe nem pénzügyi vállalatként fogja feljegyzi az intézetet. Az intézetet MPI-ügyfélként is nem pénzügyi vállalatként fogják kezelni. Az intézetet továbbra is hitelintézetként kezelik az eurorendszer kötelező tartalékképzési követelményeinek tekintetében.

(5)   Mentességek adhatók az átértékelési kiigazítások tekintetében.

a)

Az (1) bekezdés sérelme nélkül az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a PPA-k számára az átértékelési kiigazítások jelentése tekintetében, ezzel kivéve a PPA-kat minden, az átértékelési kiigazítások jelentésére vonatkozó követelmény hatálya alól.

b)

Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében, és előírhatják ezen adatok negyedévenkénti jelentését az állományadatok negyedévenkénti jelentésére vonatkozó határidővel megegyezően, az alábbi feltételekkel:

i.

a különböző értékelési módszereket használó adatszolgáltatók eljuttatják az NKB-khoz az értékelési gyakorlatra vonatkozó információkat, ideértve az ilyen instrumentumok állományának százalékos mértékére vonatkozó mennyiségi jelzéseket is;

ii.

amennyiben jelentős átértékelésre került sor, az NKB-k jogosultak kiegészítő információkat bekérni az adatszolgáltatótól azon hónapról, amelynek során e fejleményre sor került.

c)

Az NKB-k mentességeket engedélyezhetnek az értékpapírok átértékelésének jelentési gyakorisága és határideje tekintetében – beleértve az adatszolgáltatás alóli teljes mentesítést – az értékpapírok havi állományadatait értékpapíronként jelentő hitelintézetek számára, az alábbi feltételekkel:

i.

a jelentett adatok minden értékpapírra tartalmazzák az értékpapír mérlegben való nyilvántartási értékét;

ii.

a nyilvánosan elérhető azonosítóval nem rendelkező értékpapírokra a jelentett adatok tartalmazzák az eszközkategóriára, a futamidőre és kibocsátóra vonatkozó adatokat, és azok legalább elegendőek az I. melléklet 5. részében minimumkövetelményként meghatározott részletezések levezetéséhez.

(6)   Mentesség adható az azon hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás aló, amelyek értékpapírosítás útján elidegenítésre kerültek.

Az IAS 39-et vagy hasonló nemzeti számviteli szabályokat alkalmazó MPI-k számára az illetékes NKB engedélyezheti, hogy az I. melléklet 2. és 3. részében előírt állományadatokból kizárják az értékpapírosítással elidegenített hiteleket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően, feltéve, hogy ezt a gyakorlatot minden rezidens MPI alkalmazza.

(7)   Mentességek adhatók a nem euroövezeti tagállamokra vonatkozó egyes negyedéves állományi adatok tekintetében.

Ha az egy magasabb aggregálási szinten összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy egy eurót még be nem vezetett tagállamban rezidens ügyfelekkel szemben fennálló pozíciók jelentéktelenek, az NKB dönthet úgy, hogy nem kéri az ilyen tagállammal kapcsolatos adatszolgáltatást. E döntésről valamennyi NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat.

9. cikk

Minimum-előírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   A kötelező statisztikai információkat a IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revízióra rögzített minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.

(2)   Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és működtetik a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák a kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék IV. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

10. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

11. cikk

A jelentett statisztikai információk felhasználása a kötelező tartalék alkalmazásában

(1)   A hitelintézetek által e rendelettel összhangban jelentett statisztikai információkat minden hitelintézetnek saját tartalékalapjának kiszámítására kell felhasználnia az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelettel összhangban. Ezen információkat a hitelintézetek különösen tartalékképzési kötelezettségeik tartalékolási időszak során történt teljesítésének igazolására használják fel.

(2)   A „kisebb” csoporthoz tartozó hitelintézetek tartalékalap-adatainak alapjául három tartalékolási időszakra az NKB-k által gyűjtött, a tárgynegyedév végét követő 28. munkanap végéig megküldendő negyedév végi adatok szolgálnak.

(3)   Az EKB kötelező tartalékképzési rendszerének alkalmazására a III. mellékletben meghatározott különleges szabályok az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet rendelkezéseivel való ütközés esetén elsőbbséget élveznek.

(4)   Az EKB és a hitelintézetek likviditáskezelési munkájának elősegítése érdekében a tartalékra vonatkozó követelményeket legkésőbb a tartalékolási időszak első napjáig vissza kell igazolni; kivételes esetekben azonban a hitelintézeteknél felmerülhet annak szükségessége, hogy a tartalékalapra vagy a már visszaigazolt tartalékképzési követelményekre vonatkozó módosításokat jelentsenek be. A tartalékképzési követelmények visszaigazolására vagy tudomásulvételére szolgáló eljárások nem érintik az adatszolgáltató pénzintézeteket azon kötelezettségét, hogy mindenkor kötelesek pontos statisztikai információkat közölni, illetve a korábban esetleg pontatlanul jelentetteket a lehető leghamarabb helyesbíteni.

12. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendeletben szerint szolgáltatandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-nak e jogosultságát különösen akkor kell gyakorolnia, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely intézmény nem teljesíti az e rendelet IV. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatra vonatkozó minimumszabályokat.

13. cikk

Adatszolgáltatás első alkalommal

(1)   Az e rendeletnek megfelelő első adatszolgáltatás a 2010 júniusára vonatkozó havi adatok jelentésével veszi kezdetét, beleértve kizárólag az 5. táblázat vonatkozásában a 2009. decemberi visszamenőleges adatokat.

(2)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek a szindikált hiteleknek felelnek meg az I. melléklet 2. részének 1. táblázatában, a 2011. decemberi adatokkal kezdődik.

(3)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. táblázatában, az euro bevezetésének dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik.

(4)   Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás az olyan cellák tekintetében, amelyek az eurót nem bevezető tagállamoknak felelnek meg az I. melléklet 3. részének 3. és 4. táblázatában, az EU-hoz való csatlakozásuk dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődik. Amennyiben az illetékes NKB úgy dönt, hogy nem kéri az adott tagállam vagy tagállamok EU-hoz való csatlakozásának dátumát követő első negyedéves adatokkal kezdődő jelentéktelen adatok első jelentését, az adatszolgáltatás 12 hónappal azután kezdődik, hogy az NKB értesíti az adatszolgáltatókat arról, hogy adatokat kér.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 2423/2001/EK (EKB/2001/13) határozat 2010. július 1-jén hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

15. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2008. december 19-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

(3)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(4)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(5)  HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

(6)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(7)  HL L 250., 2006.10.2., 10. o.

(8)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(9)  A Nemzeti Számlák Európai Rendszerében (ESA 95) a monetáris pénzügyi intézménynek (MPI) minősülő pénzintézeteket két alszektorba sorolják, nevezetesen a központi bankok (S.121) és egyéb MPI-k (S.122) kategóriába.

(10)  Ideértve a banki kötvények nagyközönség részére történő eladásából származó bevételt is.

(11)  HL L 275., 2000.10.27., 39. o.

(12)  HL L 341., 2007.12.27., 1. o.

(13)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o.


I. MELLÉKLET

MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Bevezető

A részt vevő tagállamokban a monetáris pénzügyi intézményi ágazat (MPI) mérlegeit lefedő statisztikai rendszer az alábbi két fő alkotóelemből áll:

a)

az MPI-k statisztikai célú jegyzéke (lásd az 1. részt az egyes MPI-k betétek és PPA-k azonosításához); és

b)

az MPI-k által havi, negyedéves és éves gyakorisággal jelentett statisztikai információk részletes leírása (lásd a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. részt).

Az MPI-k mérlegére vonatkozó teljes körű információ megszerzése érdekében szükséges a biztosítótársaságok és a nyugdíjalapok kivételével az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) számára meghatározott jelentési kötelezettség előírása is, amennyiben pénzpiaci alapok (PPA) befektetési jegyeit érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban járnak el. A statisztikai információkat a nemzeti központi bankok (NKB-k) az MPI-ktől a 2. résznek megfelelően, az 1. cikkben és a II. mellékletben meghatározott harmonizált fogalommeghatározásokra és besorolásokra alapozva, saját országos szintű rendszereiknek megfelelően gyűjtik be.

A pénzállomány tartalmazza a forgalomban levő bankjegyeket és pénzérméket, valamint az MPI-k más monetáris kötelezettségeit (betéteket és más, a betétek közeli helyettesítőinek minősülő pénzügyi instrumentumokat). A pénzállomány ellentételei tartalmazzák az MPI-mérleg minden más tételét. Az EKB ezenkívül az állományból és más adatokból – ideértve az MPI-k által szolgáltatott átértékelési kiigazító adatokat is – levezetett, pénzügyi ügyletekre vonatkozó kimutatásokat is összeállít (lásd a 5. részt).

A kötelező statisztikai információkat részletesen a 8. rész határozza meg.

1. RÉSZ

Az egyes MPI-k azonosítása

1. szakasz: Egyes MPI-k azonosítása a betétek helyettesíthetőségének elvei alapján

1.1.

A nem hitelintézet olyan pénzügyi intézményeket, amelyek a betétek közeli helyettesítőjének minősülő pénzügyi instrumentumokat bocsátanak ki, MPI-ként kell besorolni, ha más vonatkozásban megfelelnek az MPI fogalommeghatározásának. A besorolás alapja a betétek helyettesíthetősége (azaz hogy a kötelezettségek betétnek minősülnek-e), amit azok likviditása határoz meg, tekintettel átruházhatóságuk, átválthatóságuk, megbízhatóságuk és piacképességük kombinált jellemzőire és adott esetben kibocsátásuk futamidejére.

A betétek helyettesíthetőségének e feltételei kerülnek alkalmazásra annak meghatározására is, hogy a kötelezettségek betéteknek minősülnek-e, kivéve, ha létezik egy különálló kategória az ilyen kötelezettségek számára.

1.2.

A betétek helyettesíthetőségének meghatározása és a kötelezettségek betétként való minősítése céljából egyaránt:

az átruházhatóság a fizetőeszközbe fektetett tőke mobilizálásának lehetőségére utal fizetést lehetővé tevő eszközök, mint például csekkek, átutalási megbízások, közvetlen számlaterhelések vagy hasonló eszközök használatával,

az átválthatóság pénzügyi instrumentumok készpénzzé vagy átruházható betétté való átalakításának lehetőségére és költségére vonatkozik; a pénzügyi előnyök ilyen átalakítás esetén történő elvesztése szankciónak tekinthető, ami csökkenti a likviditás mértékét,

a megbízhatóság a pénzügyi instrumentum nemzeti valutában kifejezett tőkeértékének előzetes és pontos ismerete, és

piacképesnek a szervezett piacon jegyzett és rendszeres kereskedelmi forgalomban részt vevő értékpapírok tekinthetők. A nyílt végű kollektív befektetési vállalkozásokban szerzett részesedéseknek a szokásos értelemben véve nincs piaca. Mindazonáltal a befektetők ismerik e részesedések napi árfolyamát, és ezen az árfolyamon pénzeszközeiket vissza tudják vonni.

2. szakasz: Az MPI-k azonosításának elvei

2.1.

A PPA-k meghatározásuk szerint olyan kollektív befektetési vállalkozások (KBV-k), amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be. A PPA-k meghatározására alkalmazott szempontok a nyilvános tájékoztatókból, úgymint az alapok szabályzataiból, a létesítő okiratokból, az alapító okiratokból, alapokmányokból vagy alapszabályokból, forgalmazási megállapodásokból vagy a KBV-k más, hasonló érvényű állásfoglalásából erednek.

A PPA saját maga vagy jogi képviselői útján biztosítja a PPA-k részére előírt statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges minden információ szolgáltatását. Amennyiben gyakorlati okokból arra szükség van, az adatokat ténylegesen bármelyik olyan jogalany benyújthatja, amely a PPA befektetési jegyeket érintő pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban jár el.

2.2.

A PPA-k meghatározása alkalmazásában:

„KBV-k”: olyan vállalkozások, amelyek kizárólagos feladata a nyilvánosságtól gyűjtött tőke kollektív befektetése, és amelynek befektetési jegyei a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás vagyonából visszavásárolhatók vagy visszaválthatók. Ilyen vállalkozásokat törvényi előírásoknak megfelelően lehet létrehozni, akár a kötelmi jog (mint alapkezelő vállalkozások által kezelt közös alapok) vagy a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok (mint vagyonkezelő társaság) vagy alapszabály alapján (mint befektetési társaságok),

„bankbetétek”: a hitelintézeteknél elhelyezett, kérésre azonnal vagy legfeljebb háromhavi előzetes felmondás alapján visszafizetendő vagy legfeljebb két évig terjedő megállapodás szerinti lejárattal rendelkező készpénzbetétek, ideértve a hitelintézeteknek fizetett, értékpapír-kölcsönzés és repomegállapodás keretében történő értékpapír-átruházással kapcsolatos összegeket,

„a betétekkel való nagyfokú helyettesíthetőség likviditási szempontból”: a KBV-k befektetési egységeinek azon tulajdonsága, hogy a szokásos piaci körülmények között és a tulajdonos kérésére visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy átruházhatók, amennyiben a befektetési jegyek és a betétek likviditása összehasonlítható,

„elsődleges” jelentése a befektetési portfólió legalább 85 %-ára utal,

„pénzpiaci instrumentumok”: az átruházható adósságinstrumentumok azon fajtái, amelyek szokásos kereskedelmi forgalomban vannak (pl. letéti jegyek, kereskedelmi papírok és bankári elfogadványok, kincstárjegyek és önkormányzati kötvények), az alábbi jellemzőknél fogva:

a)

likviditás, amennyiben ezek az instrumentumok – az alacsony díjtételek és a vételi-eladási árfolyam csekély különbsége révén – korlátozott költségek mellett és nagyon rövid elszámolási késedelemmel visszavásárolhatók, visszaválthatók vagy eladhatók; és

b)

a piac mélysége, amennyiben ezeket az instrumentumokat nagy összegű ügyleteket befogadni képes piacon forgalmazzák, ám e nagy mennyiségek kereskedelme csak korlátozott hatást gyakorol az instrumentumok árfolyamára; és

c)

az érték biztosítása, amennyiben az instrumentumok értéke bármikor vagy havonta legalább egyszer pontosan meghatározható; és

d)

alacsony kamatkockázat, amennyiben hátralevő futamidejük legfeljebb egy év, vagy amennyiben hozamkiigazításuk 12 havonta legalább egyszer rendszeresen a pénzpiaci feltételeknek megfelelően megtörténik; és

e)

alacsony hitelkockázat, amennyiben az ilyen pénzügyi instrumentumokat:

(1)

vagy hivatalosan bevezették a tőzsdére, vagy más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek azokkal; vagy

(2)

a befektetők és a megtakarítások védelme érdekében hozott rendeletek alapján bocsátják ki; vagy

(3)

amelyeket az alábbiak valamelyike bocsát ki:

központi, regionális vagy helyi hatóság, valamely tagállam központi bankja, az EU, az EKB, az Európai Befektetési Bank, egy nem EU-tagállam, vagy ha ez utóbbi egy szövetségi állam, az államszövetséget alkotó egyik szövetségi tagállam vagy egy olyan nemzetközi szervezet, amelyhez egy vagy több EU-tagállam tartozik,

vagy

prudenciális felügyelet alatt álló szervezet vagy a közösségi jogban vagy egy olyan szervezet által meghatározott szempontokkal összhangban, amelyre olyan prudenciális szabályok vonatkoznak, illetve olyanok szerint működik, amelyeket az illetékes hatóságok legalább annyira szigorúnak tekintenek, mint a közösségi jogban rögzített szabályok, vagy amelyért bármely ilyen intézmény garanciát vállal,

vagy

olyan vállalkozás, amelynek az értékpapírjait hivatalosan bevezették a tőzsdére vagy azokkal más, nyilvánosan elismert és a közönség számára nyitott, rendszeresen működő és szabályozott piacokon kereskednek.

2. RÉSZ

Mérleg (havi állományok)

A részt vevő tagállamok területére vonatkozó monetáris aggregátumok és azok ellentételei összeállítása céljából az EKB az 1. táblázatban szereplő következő adatokat kéri:

1.   Instrumentumkategóriák

a)   Források

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: a forgalomban levő készpénz, a betéti kötelezettségek, PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek, a hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, a tőke és a tartalékok, valamint a fennmaradó kötelezettségek. A monetáris és nem monetáris kötelezettségek elkülönítése érdekében a betéti kötelezettségeket egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondással visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek) szerint is részletezik. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

b)   Eszközök

A vonatkozó instrumentumkategóriák a következők: készpénz, hitelek, nem részvény értékpapírok, PPA-k befektetési jegyei, részvények és egyéb részesedések, reáleszközök és a fennmaradó eszközök. Lásd a II. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

2.   Lejárat szerinti részletezés

Az eredeti futamidők tagozódása az instrumentumok tulajdonságainak helyettesítőjeként szolgál ott, amennyiben a különböző piacok értékpapírjai egymásnak nem teljesen felelnek meg.

a)   Források

A lejárati sávokra (vagy felmondásos visszaváltási periódusokra) vonatkozó lejárati idők a következők: a megállapodás szerinti lejáratú betéteknél egy- vagy kétéves futamidő a kibocsátáskor; a felmondással visszaváltható betéteknél háromhavi és kétéves felmondási periódus. A repoügyleteket futamidő szerint nem részletezik, mivel ezek rendszerint nagyon rövid időszakra szóló pénzügyi instrumentumok (kibocsátásukkor rendszerint három hónapnál rövidebb futamidőre szólnak). Az MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy- vagy kétéves lejárat szerint részletezik. A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek esetében nem kötelező a futamidő szerinti részletezés.

b)   Eszközök

A lejárati sávokra vonatkozó lejárati idők a következők: az egyéves és ötéves lejárati sávban az MPI-k által a részt vevő tagállamok rezidens szervezeteinek (kivéve az MPI-knek és az államháztartásnak) nyújtott kölcsönökről alszektoronként, valamint az MPI-k által háztartásoknak nyújtott hitelekről felhasználási cél szerint; a részt vevő tagállamokban tevékenykedő, más MPI-k által kibocsátott értékpapír-állományait egy- és kétéves lejárati sávra kell lebontani, hogy a monetáris aggregátumok kiszámításakor lehetővé váljon ezen eszközök MPI-k közötti köztes állományának levonása.

3.   Az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek cél szerinti részletezése és elkülönült azonosítása

A háztartásoknak és a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket tovább kell részletezni a hitel típusa szerint (fogyasztási hitel, lakáscélú hitel, egyéb hitel). Az „egyéb hitelek” kategórián belül külön kell azonosítani az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hiteleket (lásd a II. melléklet II. részében az instrumentumkategóriák meghatározását, és a II. melléklet III. részében a szektorok meghatározását). Az NKB-k eltekinthetnek az egyéni vállalkozóknak/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek nyújtott hitelek külön azonosításától, ha ezek a hitelek nem érik el a részt vevő tagállamban a háztartásoknak nyújtott összes hitel 5 %-át.

4.   Devizanem szerinti részletezés

A monetáris aggregátumok összeállítása során felhasználható mérlegtételek tekintetében az euróban megadott egyenlegeket az adatszolgáltatási rendszerben elkülönítetten kell kimutatni, hogy az EKB választhassa a monetáris aggregátumok olyan meghatározását, hogy azokba bevonja az összes devizanem egyenlegeit vagy csak euróban számol.

5.   Részletezés ügyfélszektorok és rezidensi állapot szerint

5.1.

A részt vevő tagállamokat lefedő monetáris aggregátumok és ellentételeik összeállítása megkívánja a pénztartó szektort alkotó, a részt vevő tagállamok területén levő ügyfelek azonosítását. Erre a célra a nem MPI ügyfeleket az ESA 95 alapján (lásd a II. melléklet 3. részét) államháztartás (S.13), azon belül a központi kormányzat (S.1311) – az összes betéti kötelezettségben külön-külön feltüntetve –, és egyéb rezidens intézmények szektorra osztják fel. Annak érdekében, hogy a monetáris aggregátumokból és hitelállományokból lebontva havi szektoronkénti részletezésű számítást lehessen készíteni, az egyéb rezidens szektorokat tovább részletezik a következő alszektorok szerint: egyéb pénzügyi közvetítők + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125), nem pénzügyi vállalatok (S.11) és háztartások + háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15). Az egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tekintetében lásd a 3. pontot. Az összes betéti kötelezettség és a „két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú”, a „két éven túl felmondásra visszafizetendő” és a „repoügyletek” betétkategóriák tekintetében a hitelintézetek között meg kell továbbá különböztetni a KBER kötelező tartalékképzési rendszere alkalmazásában az MPI-k egyéb ügyfeleit és a központi kormányzatot.

5.2.

Az összes betéti kötelezettség és a két éven túli, megállapodás szerinti lejáratú betéti kötelezettségek, valamint a nem részvény értékpapírok tekintetében további részletezésre kerül sor a PKV ügyfelek tekintetében.

5.3.

Az „egyéb pénzügyi közvetítők (S.123) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.124)” kategóriába tartozókkal végzett repoügyletekből/fordított visszavásárlási ügyletekből vagy ezekkel egyenértékű ügyletekből származó egyes betétek/hitelek kapcsolódhatnak a valamely központi szerződő féllel végzett ügyletekhez. Központi szerződő fél (central counterparty) a pénzpiacokon forgalmazott szerződések szerződő felei között a jogilag valamennyi eladóval szemben vevőként, valamennyi vevővel szemben pedig eladóként fellépő közbeiktatott szereplő. Mivel ezek az ügyletek gyakran az MPI-k közötti kétoldalú szerződések helyettesítői, további részletezés szükséges a „visszavásárlási megállapodások” betéti kategórián belül az ezekkel az ügyfelekkel kötött szerződések tekintetében. Hasonlóképpen egy további részletezésre kerül sor a „hitelek” eszközkategórián belül az e szerződő felekkel végzett fordított visszavásárlási ügyletek tekintetében.

5.4.

A belföldi, illetve a más részt vevő tagállamok területén rezidens ügyfeleket egymástól elkülönítetten és egyformán kell kezelni valamennyi statisztikai célú részletezésnél. A részt vevő tagállamok területén kívüli ügyfelek földrajzi területek szerinti csoportosítása nem kötelező. A részt vevő tagállamok területén belüli ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban az EKB szektorkézikönyvében (1) az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó iránymutatással, amely a legmesszebbmenőkig az ESA95-nek megfelelő besorolási elveket követi.

5.5.

A részt vevő tagállamok MPI-I által kibocsátott PPA befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik a tulajdonosok adatait, legalább hazai/más részt vevő tagállam/külföld részletezésben, a nem a részt vevő tagállam rezidenseinek tulajdonában álló állományok kizárásának lehetővé tételére. A névre szóló befektetési jegyek tekintetében a kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot a havi mérlegben. A bemutatóra szóló befektetési jegyek tekintetében az adatszolgáltatók az adott NKB-nak az EKB-val kötött megállapodásában rögzített módszernek megfelelően jelentik a PPA befektetési jegyek tulajdonosainak rezidensi állapot szerinti részletezését. Ez a kötelezettség az érintett piac szervezetére és az adott tagállam nemzeti jogi szabályozására tekintettel elfogadandó alábbi lehetőségek egyikére vagy azok kombinációjára korlátozódik. Ezt a követelményt az EKB időszakosan ellenőrzi.

a)

Kibocsátó PPA-k:

A kibocsátó PPA-k vagy azok jogi képviselői a kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosairól rezidensi állapot szerinti részletezésben közölnek adatot. Ez az információ származhat a befektetési jegyeket forgalmazó ügynöktől vagy a befektetési jegyek kibocsátásában, visszavásárlásában vagy átruházásában részt vevő bármely más jogalanytól.

b)

MPI-k és EPK-k mint PPA befektetési jegyek letétkezelői:

Az MPI-k és az EPK-k a PPA befektetési jegyek letétkezelőjeként eljárva adatszolgáltatóként jelentik a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy más, szintén letétkezelőként eljáró közvetítő nevében a kezelésükben lévő befektetési jegyek tulajdonosainak adatait rezidensi állapot szerint. Ez a lehetőség akkor érvényesül, ha i. a letétkezelő megkülönbözteti a tulajdonosok nevében letétként kezelt PPA befektetési jegyeket a más letétkezelő nevében letétként kezelt PPA befektetési jegyektől; és ii. ha a PPA befektetési jegyek többségét pénzügyi közvetítőnek minősülő (MPI-k vagy EPK-k) belföldi rezidens intézmény kezeli letétként.

c)

Az MPI-k és az EPK-k, mint rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatói

Az MPI-k és az EPK-k adatszolgáltatóként a rezidensek és a nem rezidensek közötti, rezidens PPA befektetési jegyeket érintő ügyletek adatszolgáltatójaként eljárva rezidensi állapot szerinti részletezésben jelentik az adatokat a rezidens PPA-k által kibocsátott és a tulajdonos vagy az ügyletben szintén résztvevő más közvetítő nevében forgalmazott befektetési jegyek tulajdonosairól. Ez a lehetőség akkor érvényesül, ha i. ha a jelentés teljes körű, azaz lényegében kiterjed az adatszolgáltatók által végzett valamennyi ügyletre; ii. ha a részt vevő tagállamok nem rezidenseivel kötött vételek és eladások pontos adatai rendelkezésre állnak; iii. ha az ugyanazon befektetési jegyek kibocsátási és visszavásárlási értéke közötti díjak nélkül számolt értékkülönbség csekély; és iv. ha a részt vevő tagállamok nem rezidenseinél lévő, rezidens PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek mennyisége csekély.

d)

Ha nem alkalmazandó az a)–c) lehetőség, az adatszolgáltató – az MPI-ket és a EPK-kat is beleértve – a vonatkozó adatokat a rendelkezésre álló információ alapján jelenti.

1. táblázat

Havi állományok  (2)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföld

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

C.

Külföld

D.

Máshová nem sorolt

MPI-k (4)

Nem MPI-k

MPI-k (4)

Nem MPI-k

Összesen

Bankok

Nem bankok

 

Hitelintézetek

ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Hitelintézetek

ebből: tartalékképzési követelmény alá tartozó hitelintézetek, EKB és NKB-k

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

 

ebből: központi szerződő fél (5)

ebből: PKV-k

 

ebből: központi szerződő fél (5)

ebből: PKV-k

(a)

 

(b)

(c)

(d)

(e)

(f)

 

 

(g)

(h)

(i)

(j)

 

(k)

(l)

(m)

(n)

(o)

 

 

(p)

(q)

(r)

(s)

 

 

(t)

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Forgalomban lévő készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Betétek

*

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: átruházható betét

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: legfeljebb kétéves

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: szindikált hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9e.

Euro

*

 

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

 

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.1e.

Egynapos

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: átruházható betét

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2e.

Megállapodás szerinti futamidejű betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és két év közötti

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy éven túli

két éven túli

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

9.3e.

Felmondással visszaváltható betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

három hónapon belüli

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

három hónapnál hosszabb

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: két éven túli (3)

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

9.4e.

Repóügyletek

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

9x.

Külföldi valuták

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.1x.

Egynapos

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2x.

Megállapodás szerinti futamidejű betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és két év közötti

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

két éven túli

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

9.3x.

Felmondással visszaváltható betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

három hónapon belüli

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

három hónapnál hosszabb

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

*

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: két éven túli (3)

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

9.4x.

Repoügyletek

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

*

*

*

*

 

 

 

 

 

 

*

 

 

 

10.

PPA-k befektetési jegyei  (4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11e.

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

egy és két év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

két éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

11x.

Külföldi valuták

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

egy és két év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

két éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: legfeljebb kétéves és 100 % alatti névleges tőkegaranciával

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*

12.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Fennmaradó források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. táblázat Források


MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföld

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

C.

Külföld

D.

Máshová nem sorolt

MPI-k

Nem MPI-k

MPI-k

Nem MPI-k

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

 

ebből: központi szerződő fél (5)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitelek

Lakáscélú hitelek

Egyéb hitelek

 

ebből: központi szerződő fél (5)

ebből: PKV-k

Összesen

Fogyasztási hitelek

Lakáscélú hitelek

Egyéb hitelek

 

ebből: SP/UP (6)

 

ebből: SP/UP (6)

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1e.

ebből: euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és öt év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

öt éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: szindikált hitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: repóügyletek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e. ebből: euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: kényelmi hitelkártyahitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: nyújtott hitelkártyahitelek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Nem részvény értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3e.

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és két év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

két éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3x.

Külföldi valuták

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és két év közötti

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

két éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

PPA-k befektetési jegyei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

6.

Reáleszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. táblázat Eszközök

3. RÉSZ

Mérleg (negyedéves állományok)

A monetáris fejlemények további elemzésére és más statisztikai célok szolgálatára az EKB a mérleg kulcsfontosságú tételei tekintetében a következőket kéri:

1.

A részt vevő tagállamok nem MPI-einek nyújtott hitelek alszektor, futamidő és ingatlanfedezet szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ez annak érdekében szükséges, hogy áttekinthető legyen az MPI-k hitelezésének (hitelek és értékpapírok) teljes körű, alszektorok és futamidő szerinti összetétele a pénztartó szektor felé. Nem pénzügyi vállalatok és háztartások tekintetében további „ebből” pozíciók szükségesek az ingatlanfedezettel biztosított hitelek azonosítására.

Az euróban denominált, nem pénzügyi szervezetek és háztartások részére nyújtott egy és két éven túli hitelek esetében további „ebből” pozíciók szükségesek egyes hátralévő futamidők és kamatmegállapítási időszak tekintetében (lásd a 2. táblázatot). A kamatmegállapítás a hitel kamatlábának a hitelszerződésben előre kikötött változtatása. Kamatmegállapítással érintett hitelek többek között azok a hitelek, amelyek kamatozását időszakosan felülvizsgálják valamely index alakulásának (pl. Euribor) megfelelően, a folyamatosan felülvizsgált kamatozású hitelek („változó kamatozás”), és az MPI belátása szerint felülvizsgálható kamatozású hitelek.

2.

A részt vevő tagállamok monetáris intézményeinek államháztartással (nem központi kormányzattal) szemben fennálló betéti tartozásainak alszektorok szerinti részletezése (lásd a 2. táblázatot).

Ezt a havi adatszolgáltatáshoz kiegészítő információként kell megadni.

3.

A részt vevő tagállamokon kívüli ügyfelekkel (nem részt vevő tagállamok és a külföld) szembeni pozíciók szektoronkénti részletezései (lásd a 2. táblázatot).

Amennyiben az ESA 95-öt nem kell alkalmazni, a Nemzeti Számlák Rendszere (SNA93) szerinti szektorbesorolás érvényes.

4.

Országok szerinti részletezés (lásd a 3. táblázatot).

Ez a részletezés a monetáris fejlemények további elemzése, az átmeneti előírások és az adatminőségi ellenőrzése céljából szükséges.

5.

Devizanemek szerinti részletezés (lásd a 4. táblázatot).

Erre a részletezésre azért van szükség, hogy ki lehessen számítani az átértékelődésekkel igazított monetáris aggregátumokra és azok ellentételeire vonatkozó forgalmi statisztikákat, amennyiben ezek az aggregátumok az összes devizanemet összesítve tartalmazzák.

2. táblázat

Negyedéves állományok (szektor szerinti részletezés)

MÉRLEGTÉTELEK

A.

Belföld

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

C.

Külföld

Nem MPI-k

Nem MPI-k

Összesen

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

Államháztartás (S.13)

Egyéb rezidens szektorok

 

Bankok

Nem bankok

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Összesen

Központi kormányzat (S.1311)

Egyéb államháztartás

Összesen

Egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők (S.123 + S.124)

Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (S.125)

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

Háztartások és háztartásokat kiszolgáló nonprofit intézmények (S.14 + S.15)

Államháztartás

Egyéb rezidens szektorok

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

Összesen

Fogyasztási hitelek

Lakáscélú hitelek

Egyéb hitelek

Összesen

Tartományi kormányzat (S.1312)

Helyi önkormányzat (S.1313)

Társadalombiztosítási alapok (S.1314)

Összesen

Fogyasztási hitelek

Lakáscélú hitelek

Egyéb hitelek

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

 

Ingatlanfedezet

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.

Forgalomban lévő készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Betétek

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

9.1.

Egynapos

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.2.

Megállapodás szerinti futamidejű betétek

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.3.

Felmondással visszaváltható betétek

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.4.

Repoügyletek

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

M

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

Nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

12.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

13.

Fennmaradó források

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelek

M

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy és öt év közötti

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

öt éven túli

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

M

M

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2e.

Euro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek egy éven túli eredeti futamidővel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: hitelek legfeljebb egyéves hátralévő futamidővel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: hitelek egy évnél hosszabb hátralévő futamidővel és a következő 12 hónapban újramegállapított kamattal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitelek két éven túli eredeti futamidővel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: hitelek legfeljebb kétéves hátralévő futamidővel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ebből: hitelek két évnél hosszabb hátralévő futamidővel és a következő 24 hónapban újramegállapított kamattal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3.

Nem részvény értékpapírok

M

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy éven túli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

PPA-k befektetési jegyei

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5.

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

 

 

 

6.

Reáleszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

7.

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

M

Havi adatkövetelmény (lásd a 1. táblázatot).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


3. táblázat

Negyedéves állományok (ország szerinti részletezés)

MÉRLEGTÉTELEK

Minden részt vevő tagállam (a belföldi szektor kizárásával) és minden más EU-tagállam

Külföld (EU kivételével)

tagállam

tagállam

tagállam

tagállam

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

8

Forgalomban lévő készpénz

 

 

 

 

 

9.

Betétek

 

 

 

 

 

MPI-ktől

 

 

 

 

 

nem MPI-ktől

 

 

 

 

 

10.

PPA-k befektetési jegyei

 

 

 

 

 

11.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

 

 

 

 

 

12.

Tőke és tartalékok

 

 

 

 

 

13.

Fennmaradó források

 

 

 

 

 

ESZKÖZÖK

 

 

 

 

 

1.

Készpénz

 

 

 

 

 

2.

Hitelek

 

 

 

 

 

MPI-knek

 

 

 

 

 

nem MPI-knek

 

 

 

 

 

3.

Nem részvény értékpapírok

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

 

 

 

 

 

egy és két év közötti

 

 

 

 

 

két éven túli

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

4.

PPA-k befektetési jegyei

 

 

 

 

 

5.

Részvények és egyéb részesedések

 

 

 

 

 

6.

Reáleszközök

 

 

 

 

 

7.

Fennmaradó eszközök

 

 

 

 

 


4. táblázat

Negyedéves állományok (pénznem szerinti részletezés)

MÉRLEGTÉTELEK

Valamennyi pénznem együtt

Euro

Nem euro EU-s fizetőeszközök

Nem EU-tagállamok fizetőeszközei együtt

Összesen

EU-tagállam fizetőeszköze

EU-tagállam fizetőeszköze

EU-tagállam fizetőeszköze

GBP

Összesen

USD

JPY

CHF

Valamennyi fennmaradó pénznem együtt

FORRÁSOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

9.

Betétek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A.

Belföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-ktől

M

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-ktől

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

B.

Egyéb részt vevő tagállamok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MPI-ktől

M

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-ktől

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

C.

Külföld

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb egy év

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

egy éven túli

M

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

bankoktól

Q

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

nem bankoktól

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10.

PPA-k befektetési jegyei