15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/1

---

A BIZOTTSÁG 21/2009/EK RENDELETE

(2009. január 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. január 15-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/3

---

A BIZOTTSÁG 22/2009/EK RENDELETE

(2009. január 14.)

a gabonaágazatban 2009. január 1-jetől alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról szóló 1347/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A gabonaágazatban 2009. január 1-jetől alkalmazandó behozatali vámokat az 1347/2008/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette.

(2)	A behozatali vámok kiszámított átlaga tonnánként 5 euróval eltér a megállapított vámtól, helyénvaló tehát megfelelő módon kiigazítani az 1347/2008/EK rendeletben rögzített behozatali vámokat.

(3)	Az 1347/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1347/2008/EK rendelet I. és II. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 15-én kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

(3)  HL L 348., 2008.12.24., 81. o.

---

---

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/6

---

A BIZOTTSÁG 23/2009/EK RENDELETE

(2009. január 14.)

az 1282/2001/EK rendelettől a 2008/2009. borászati évre vonatkozó szüreti és termelési jelentés benyújtási határideje tekintetében való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1)	Az 1282/2001/EK bizottsági rendelet (2) 11. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a termelőknek a közösségi bortermelés kellő időben történő felmérése érdekében legkésőbb december 10-ig be kell nyújtaniuk a szüreti és termelési jelentést.

(2)

A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelettel (3) bevezetett, a szőlőkataszter szőlészeti parcelláival, különösen az élelmezési célú alkohol lepárlásával kapcsolatos új intézkedések miatt egy tagállamban ki kellett igazítani a kötelező jelentések kezelését biztosító informatikai rendszert, ami miatt a termelők csak bizonyos késéssel tudtak hozzáférni a szóban forgó rendszerhez.

(3)	Egy másik tagállam esetében a termelők jelentéseit fogadó egyes számítástechnikai központokban kapacitáshiány merült fel. E központok nem képesek valamennyi jelentést fogadni a kiszabott határidőn belül.

(4)

A fent említett két eltérő, azonban a termelők felelősségi körén kívül eső helyzet orvoslására, illetve a termelők indokolatlan megbírságolásának elkerülése érdekében meg kell hosszabbítani a szüreti és termelési jelentések benyújtására ez utóbbiak számára kiszabott határidőt, valamint biztosítani kell, hogy ezt a határidőt a tagállamok egy meghatározott időn belül meghosszabbíthassák.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1282/2001/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 2008/2009. borászati év vonatkozásában az említett rendelet 2. és 4. cikkében előírt jelentések 2008. december 31-ig nyújthatók be. A tagállamok azonban ezt a határidőt legkésőbb 2009. január 15-ig meghosszabbíthatják.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. december 10-től kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(2)  HL L 176., 2001.6.29., 14. o.

(3)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/7

---

A TANÁCS 2008/119/EK IRÁNYELVE

(2008. december 18.)

a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)	A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1991. november 19-i 91/629/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)	A legtöbb tagállam megerősítette a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményt. A 78/923/EGK tanácsi határozattal (5) a Közösség szintén jóváhagyta ezt az egyezményt.

(3)	A borjak – élő állatokként – szerepelnek a Szerződés I. mellékletében található termékjegyzékben.

(4)	A borjútartás a mezőgazdaság szerves része. A mezőgazdaságban dolgozó népesség egy része számára ez bevételi forrást jelent.

(5)	Azok a különbségek, amelyek torzíthatják a verseny feltételeit, akadályozzák a borjak, valamint a borjútermékek közös piacának zavartalan működését.

(6)	Tehát a termelés ésszerű fejlesztése érdekében a tenyészborjak, illetve a hízóborjak védelmére közös minimumkövetelményeket kell megállapítani.

(7)

E tekintetben tudományosan elismert, hogy a borjak, mint csoportosan élő állatok javára szolgál a szükségleteiknek megfelelő környezet. Ezen okból csoportokban kell azokat tartani. Mind a csoportosan istállózott, mind az egyedi boxban tartott borjaknak elegendő helyet kell biztosítani a testmozgáshoz, más szarvasmarhákkal való érintkezéshez és a rendes mozgáshoz, amikor felállnak vagy lefekszenek.

(8)

Az e területen történt fejlődésről tájékoztatni kell a hatóságokat, a termelőket, a fogyasztókat és másokat. Ennek következtében a Bizottságnak aktív tudományos kutatást kell folytatnia – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye alapján – a borjak jóléte szempontjából leghatékonyabb állattenyésztési rendszerrel (rendszerekkel) kapcsolatban. Ennek megfelelően biztosítani kell a Bizottság számára a feladat sikeres elvégzéséhez szükséges átmeneti időszakot.

(9)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(10)	Ez az irányelv nem érinti a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezen irányelv a tenyésztés és hizlalás céljából tartott borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket határozza meg.

2. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„borjú”: szarvasmarhaféle hat hónapos korig;

2.

„illetékes hatóság”: a egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv (7) 2. cikkének 6. pontjában meghatározott illetékes hatóság.

3. cikk

(1)   1998. január 1-jétől a következő rendelkezések vonatkoznak valamennyi újonnan épült és újjáépített gazdaságra, valamint mindazokra, amelyeket ezen időpont után helyeznek használatba:

a)

nyolchetes kora után egyetlen borjút sem szabad egyedi boxban tartani, hacsak állatorvos nem tanúsítja, hogy egészségi állapota vagy viselkedése megkívánja, hogy kezelés céljából elkülönítsék. Az egyedi boxnak legalább olyan szélesnek kell lennie, mint a borjú álló helyzetben mért marmagassága, valamint legalább olyan hosszúnak kell lennie, mint a borjú orra hegyétől az ülőgumó hátulsó végéig (csípőcsont) mért testhosszának 1,1-es szorzata. A borjú egyedi boxának (kivéve a beteg állatok elkülönítésére szolgálónak) fala nem lehet tömör, hanem perforáltnak kell lennie, amely lehetővé teszi a borjú számára a közvetlen vizuális és fizikai kapcsolat létesítését;

b)

a csoportosan tartott borjak esetében legalább 1,5 m2 nagyságú szabad területnek kell jutnia minden 150 kilogrammnál kisebb élősúlyú borjúra, legalább 1,7 m2 nagyságú szabad területnek minden 150 kilogramm vagy annál nagyobb, de 220 kilogrammnál kisebb élősúlyú borjúra, valamint legalább 1,8 m2 nagyságú szabad területnek minden 220 kilogramm vagy annál nagyobb élősúlyú borjúra.

Azonban az első bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók:

a)	azon gazdaságokra, ahol kevesebb, mint hat borjút tartanak;

b)	a szoptatás idejére az anyjukkal tartott borjakra.

(2)   2006. december 31-től az (1) bekezdésben előírt rendelkezések minden gazdaságra vonatkoznak.

4. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a borjak tenyésztésének körülményei megfelelnek az I. mellékletben meghatározott általános rendelkezéseknek.

5. cikk

A tudományos haladás figyelembevétele céljából az I. melléklet általános rendelkezései a 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően módosíthatók.

6. cikk

A Bizottság 2006. január 1-jéig – az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság véleménye alapján – jelentést nyújt be a Tanácsnak a borjak jóléti követelményeinek kórtani, tenyésztéstechnikai, élettani és viselkedési szempontból megfelelő intenzív tenyésztési rendszerrel (rendszerekkel), valamint a különböző rendszerek szociális és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban a jelentés következtetéseinek szempontjából lényeges javaslatokkal együtt.

7. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy vizsgálatokat végeznek az illetékes hatóságok felelősségére, az ezen irányelv rendelkezései betartásának ellenőrzése céljából.

Az említett – más célból végzett ellenőrzések alkalmával is elvégezhető – vizsgálatok minden évben a tagállamokban alkalmazott különböző tenyésztési rendszerek statisztikailag reprezentatív mintájára terjednek ki.

(2)   A 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően a Bizottság kidolgozza az ezen cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálatok elvégzésének szabályzatát.

(3)   A tagállamok minden második évben, április utolsó munkanapjáig, illetve első alkalommal 1996. április 30-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző két évben az e cikknek megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményeiről, többek között az elvégzett vizsgálatoknak a területükön lévő gazdaságok számához viszonyított számáról is.

8. cikk

A Közösségbe történő behozataluk céljából, a harmadik országokból származó állatokat az adott ország illetékes hatósága által kiállított bizonyítványnak kell kísérnie, amely igazolja, hogy az ezen irányelv által a közösségi származású állatok számára előírt bánásmóddal legalább egyenértékű bánásmódban részesültek.

9. cikk

A Bizottság állat-egészségügyi szakértői – amennyiben ezen irányelv egységes alkalmazása érdekében szükséges – az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. Az ellenőrzéseket végző személyeknek eleget kell tenniük a betegségek terjesztésének elkerülését szolgáló különleges személyes higiéniai intézkedéseknek.

Az a tagállam, amelynek területén ellenőrzést végeznek, a szakértőknek feladataik teljesítéséhez minden szükséges segítséget megad. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállam illetékes hatóságát az ellenőrzések eredményeiről.

Az érintett tagállam illetékes hatósága megteszi az ellenőrzések eredményeinek figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket.

A harmadik országokkal való kapcsolatok tekintetében a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelv (8) III. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az ezen cikk alkalmazására vonatkozó általános szabályokat az ezen irányelv 10. cikk (2) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

(1)   A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

11. cikk

A Szerződés általános szabályaival összhangban, a tagállamok a területükön a borjak védelmére az ezen irányelvben megállapítottaknál szigorúbb rendelkezéseket is fenntarthatnak, vagy alkalmazhatnak. Minden ilyen intézkedésről tájékoztatják a Bizottságot.

12. cikk

A II. melléklet A. részében meghatározott irányelvekkel módosított 91/629/EGK irányelv hatályát veszti, a II. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

13. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  2007. december 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 324., 2006.12.30., 26. o.

(3)  HL L 340., 1991.12.11., 28. o.

(4)  Lásd a II. melléklet A. részét.

(5)  HL L 323., 1978.11.17., 12. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(8)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(9)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

---

---

---

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/14

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. december 4.)

a Régiók Bizottsága egy spanyol póttagjának kinevezéséről

(2009/24/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 263. cikkére,

tekintettel a spanyol kormány javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. január 24-én elfogadta a Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak a 2006. január 26-tól2010. január 25-ig tartó időszakra történő kinevezéséről szóló 2006/116/EK határozatot (1).

(2)	Maria Dolores ALARCÓN MARTÍNEZ hivatali idejének lejártát követően a Régiók Bizottsága egy póttagjának helye megüresedett,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2010. január 25-ig a Régiók Bizottsága póttagjává nevezi ki a következő személyt:

—	Juan Antonio MORALES RODRÍGUEZ, Director General de Relaciones Institucionales y Acción Exterior, Murcia.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 56., 2006.2.25., 75. o.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/15

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. december 4.)

az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás jóváhagyásáról

(2009/25/Euratom)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel a Tanács jóváhagyására,

mivel:

Az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között létrejött, az atomenergia békés felhasználása terén való együttműködésről szóló megállapodást meg kell kötni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodást ezennel az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság jóváhagyja. A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Bizottság elnöke vagy a Bizottság energiaügyekért felelős biztosa ezennel felhatalmazást kap a megállapodás aláírására és az Európai Atomenergia-közösség nevében jóváhagyott megállapodás hatálybalépéséhez szükséges lépések megtételére.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/16

---

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között az atomenergia békés felhasználása terén folytatandó együttműködésről

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: „a Közösség”,

és

a KAZAH KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA, a továbbiakban „Kazahsztán kormánya”,

a továbbiakban mindketten értelemszerűen: „Fél”, illetve „Felek”,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság között 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás előírja, hogy a nukleáris anyagok kereskedelmére az Európai Atomenergia-közösség és Kazahsztán kormánya között kötendő külön megállapodás előírásai vonatkoznak,

MIVEL a Felek aláírták az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság között a nukleáris biztonság terén való együttműködés tárgyában létrejött megállapodást, valamint az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság között a szabályozott magfúzió tárgyában létrejött együttműködési megállapodást, melyek 2003. június 1-jén, illetve 2004. április 13-án léptek hatályba,

MIVEL a Közösség valamennyi tagállama és a Kazah Köztársaság részesei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek (a továbbiakban: atomsorompó-szerződés),

MIVEL a Közösség, annak tagállamai és a Kazah Köztársaság elkötelezettek az iránt, hogy az atomenergia békés célú kutatása, fejlesztése és alkalmazása az atomsorompó-szerződés céljaival összhangban történjék,

MIVEL a Közösségben nukleáris biztosítéki intézkedéseket alkalmaznak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: „Euratom-Szerződés”) II. címének VII. fejezete és a Közösség, annak tagállamai, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: „NAÜ”) között megkötött biztosítéki egyezmények szerint, és a Kazah Köztársaságban a Kazah Köztársaság és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között létrejött, az atomsorompó-szerződéssel kapcsolatos biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás szerint, amely 1995. augusztus 11-én lépett hatályba (a továbbiakban: „a biztosítéki intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás”),

MIVEL a Közösség, annak tagállamai és Kazahsztán kormánya újból megerősítik, hogy támogatják a NAÜ-t és annak megerősített biztosítéki rendszerét,

MIVEL a Felek elősegítik – a gyártók, a nukleáris üzemanyagciklus ipara, a létesítmények és a felhasználók kölcsönös érdekében – a nukleáris anyagok kereskedelmét egymás között, vagy a Közösség és a Kazah Köztársaság területén letelepedett felhatalmazott személyek vagy vállalkozások között,

MIVEL tekintetbe kell venni a Közösség egyes tagállamainak kormányai és a Kazah Köztársaság kormánya által a nukleáris szállítók csoportjában vállalt kötelezettségeket,

MIVEL helyénvaló keretmegállapodással megerősíteni a Felek között a polgári atomenergia-ágazatban kialakított együttműködés alapjait,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1.	„nukleáris anyag”: minden alapanyag vagy különleges hasadóanyag, a NAÜ Alapszabályának XX. cikkében meghatározottak szerint;

2.	„Közösség”: a) egyrészt az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel létrehozott jogi személy, e megállapodásban részes Fél; b) másrészt azok a területek, amelyekre az említett szerződést alkalmazni kell;

3.	„a Felek illetékes hatóságai”: — a Közösség esetében az Európai Bizottság, — Kazahsztán kormánya esetében a Kazah Köztársaság energiaügyi és ásványi nyersanyagokkal foglalkozó minisztériumának atomenergiaügyi bizottsága.

A változásokról a Felek diplomáciai úton értesítik egymást.

2. cikk

Célkitűzés

E megállapodás célja, hogy a Közösség és a Kazah Köztársaság közötti általános együttműködés kölcsönösen előnyös megerősítése érdekében, viszonossági alapon és a Felek hatásköreinek sérelme nélkül keretet biztosítson a Felek által az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatott együttműködéshez.

3. cikk

Az együttműködés területei

(1)   A Felek a 4–8. cikkben előírt módon az atomenergia békés célú felhasználása terén az alábbi területeken működhetnek együtt:

a)	nukleáris biztonság (4. cikk);

b)	szabályozott magfúzió (5. cikk);

c)	kutatás és fejlesztés az atomenergia békés célú felhasználásának egyéb, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt területektől eltérő területein (6. cikk);

d)	nukleáris anyagok kereskedelme és a nukleáris üzemanyagciklussal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása (7. cikk);

e)	e megállapodás tárgyával összefüggő egyéb területek (8. cikk).

(2)   A Felek e cikkben említett együttműködése megvalósulhat a Közösség és a Kazah Köztársaság területén letelepedett, arra jogosult személyek és vállalkozások között is.

4. cikk

Nukleáris biztonság

A nukleáris biztonság terén folytatott együttműködésnek az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság között létrejött, a nukleáris biztonság terén való együttműködésről szóló, 2003. június 1-jén hatályba lépett megállapodással összhangban kell megvalósulnia.

5. cikk

Szabályozott magfúzió

A szabályozott magfúzió területén való együttműködésnek az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között létrejött, a szabályozott magfúzió tárgyában való együttműködésről szóló, 2004. április 13-án hatályba lépett megállapodással összhangban kell megvalósulnia.

6. cikk

Kutatás és fejlesztés az atomenergia békés célú felhasználásának egyéb területein

(1)   A Felek megállapodása alapján az együttműködés kiterjedhet a fenti 4. és 5. cikk hatályán kívüli, a Felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó nukleáris kutatási és fejlesztési tevékenységekre, feltéve, hogy ezek a vonatkozó programok körébe tartoznak.

(2)   Az együttműködés különösen a következő területekre terjedhet ki:

a)	az atomenergia orvosi és ipari alkalmazásai, beleértve a villamosenergia-termelést is;

b)	az atomenergia környezeti hatásai;

c)	a Felek megállapodása szerinti egyéb nukleáris kutatási és fejlesztési területek, feltéve, hogy ezek a vonatkozó programok körébe tartoznak.

(3)   Az együttműködést különösen az alábbiak révén kell megvalósítani:

a)	műszaki ismeretek cseréje jelentések, látogatások, szemináriumok, műszaki értekezletek stb. révén;

b)	a személyzet részt vevő laboratóriumok és/vagy testületek között cseréje, beleértve a képzési célú cserét is;

c)	minták, anyagok, műszerek és készülékek cseréje kísérleti célokból;

d)	a közös vizsgálatokban és tevékenységekben való kiegyensúlyozott részvétel révén.

(4)   A konkrét projektekben megvalósuló együttműködés körét és feltételeit – a szükséges mértékben – a Felek illetékes hatóságai végrehajtási megállapodások keretében határozzák meg a Közösség és a Kazah Köztársaság vonatkozó jogszabályi előírásainak figyelembevételével.

Ezek a végrehajtási megállapodások magukban foglalhatnak többek között finanszírozási rendelkezéseket, az irányítási feladatok kijelölését, valamint az információk terjesztésére és a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó részletes előírásokat.

(5)   Amennyiben a Felek kifejezetten másképpen nem rendelkeznek, az együttműködési tevékenységekből származó költségek azt a Felet terhelik, amelyiknél az adott költség felmerül.

7. cikk

Nukleáris anyagok kereskedelme és kapcsolódó szolgáltatások

(1)   E megállapodás vonatkozik a Felek között közvetlenül vagy harmadik országon keresztül átadott nukleáris anyagokra, amint azok a Közösség vagy a Kazah Köztársaság területi joghatósága alá kerülnek, feltéve, hogy a szállító fél – a Felek illetékes hatóságai által kötendő igazgatási megállapodásban meghatározott eljárással összhangban – a szállítás előtt vagy annak időpontjában írásban értesítette az átvevő felet.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett nukleáris anyagokra mindaddig vonatkoznak e megállapodás rendelkezései, amíg:

a)

az e cikk (6) bekezdése b) pontjában említett, vonatkozó megállapodásban szereplő, a biztosítéki intézkedések megszüntetésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban meg nem állapítják, hogy azokat a biztosítéki intézkedések tekintetében lényeges nukleáris tevékenységre már nem lehet felhasználni, vagy gyakorlatilag már nem visszanyerhetőek;

b)	az e cikk (6) bekezdése e) pontjával összhangban a Közösség vagy a Kazah Köztársaság joghatósága alatt lévő területről el nem szállítják; vagy

c)	a Felek írásban meg nem állapodnak arról, hogy ez a megállapodás a szóban forgó anyagokra a továbbiakban ne vonatkozzék.

(3)   A nukleáris anyagoknak az együttműködési tevékenységek keretében történő szállítását a Közösség, az Európai Unió tagállamai és a Kazah Köztársaság által az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatban vállalt, az e cikk (6) bekezdésében felsorolt vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell végezni.

(4)   A nukleáris anyagokkal való kereskedelem és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása a Felek között piaci árakon történik.

(5)   A Felek törekszenek arra, hogy a nukleáris anyagokkal folytatott kölcsönös kereskedelem során elkerüljék a kereskedelmi biztosítéki intézkedéseket szükségessé tevő konfliktushelyzeteket. Ha azonban a nukleáris anyagok kölcsönös kereskedelmét érintően olyan problémák merülnek fel, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a Közösség vagy a Kazah Köztársaság nukleáris iparának életképességét, beleértve az uránbányászatot, bármely Fél konzultációt kezdeményezhet, amelyet ad hoc bizottság keretében a lehető leghamarabb meg kell tartani; a Felek határozzák meg a bizottság összehívásának módját, idejét, és azt, hogy milyen szinten kerüljön sor a konzultációra.

Ha a konzultáció során nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás a felmerült problémákra, a konzultációt kezdeményező Fél a Közösség és a Kazah Köztársaság jogszabályaival és a nemzetközi jog vonatkozó elveivel összhangban megfelelő kereskedelmi biztosítéki intézkedéseket hozhat a problémák megoldására vagy hatásainak mérséklésére.

Az e cikk (5) bekezdését az Euratom-Szerződés és az abból eredő másodlagos jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

(6)   A nukleáris anyagok szállítását az alábbi feltételek szerint kell végezni:

a)	a nukleáris anyagokat békés célra kell felhasználni, azok nukleáris robbanószerkezetekben vagy ilyen szerkezetek kutatása vagy kifejlesztése céljából nem használhatók fel;

b)

a nukleáris anyagokra alkalmazni kell az alábbiakat: — a Közösségben: az Euratom biztosítéki intézkedései az Euratom-Szerződésben meghatározottak szerint, valamint a NAÜ biztosítéki intézkedései az alábbi vonatkozó – esetleg felülvizsgált – biztosítéki megállapodásokban, illetve az esetleg a helyükbe lépő biztosítéki megállapodásokban meghatározottak szerint, feltéve, hogy azok az atomsorompó-szerződés által megkívánt szabályozást előírják: 1. a Közösség nukleáris fegyverrel nem rendelkező tagállamai, az Euratom és a NAÜ között 1977. február 21-én hatályba lépett megállapodás (INFCIRC/193. számmal tették közzé); 2. a Franciaország, az Euratom és a NAÜ között 1981. szeptember 12-én hatályba lépett megállapodás (INFCIRC/290. számmal tették közzé); 3. az Egyesült Királyság, az Euratom és a NAÜ között 1978. augusztus 14-én hatályba lépett megállapodás (INFCIRC/263. számmal tették közzé); amelyeket a megfelelő időben az INFCIRC/540. számmal közzétett dokumentum (az állam(ok) és a NAÜ közötti, a biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó megállapodás(oka)t kiegészítő jegyzőkönyvminta) alapján 2004. április 30-án hatályba lépő kiegészítő jegyzőkönyvekkel egészítettek ki, — a Kazah Köztársaságban: az 1995. augusztus 11-én hatályba lépett biztosítéki megállapodás (INFCIRC/504. számmal tették közzé), amelyet az INFCIRC/540. számmal közzétett dokumentum (a tagállam(ok) és a NAÜ közötti, a biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó megállapodás(oka)t kiegészítő jegyzőkönyvminta) alapján a Kazah Köztársaság és a NAÜ közötti, a biztosítéki intézkedéseknek az atomsorompó-szerződéssel összhangban történő alkalmazásáról szóló megállapodást kiegészítő, 2004. február 6-án megkötött jegyzőkönyvvel egészítettek ki, amennyiben az hatályban van;

c)

amennyiben a (6) bekezdés b) pontjában említett, a NAÜ-vel kötött valamely megállapodás alkalmazását a Közösségben vagy a Kazah Köztársaságban bármely ok miatt felfüggesztik vagy megszüntetik, az érintett fél a NAÜ-vel a (6) bekezdés b) pontjának 1. alpontjában vagy b) pontjának 2. alpontjában említett biztosítéki megállapodásokkal hatékonyság és alkalmazási kör tekintetében egyenértékű megállapodást köt, vagy, ha ez nem lehetséges, a Közösség, amennyiben érintett, az Euratom biztosítéki rendszeren alapuló biztosítéki intézkedéseket alkalmaz, amelyek a (6) bekezdés b) pontjának 1. alpontjában említett biztosítéki megállapodásokban előírtakkal egyenértékű hatékonyságot és alkalmazási kört írnak elő, vagy, ha ez nem lehetséges, a Felek megállapodást kötnek a (6) bekezdés b) pontjának 1. alpontjában vagy b) pontjának 2. alpontjában említett biztosítéki megállapodásokban előírtakkal egyenértékű hatékonyságot és alkalmazási kört előíró biztosítéki intézkedések alkalmazására;

d)

a fizikai védelem körében alkalmazandó intézkedéseknek legalább az – esetleg felülvizsgált – INFCIRC/254/Rev.6/Part 1 számú NAÜ-dokumentum (Iránymutatások a nukleáris szállításokhoz) C. mellékletében rögzített kritériumoknak meg kell felelniük; e dokumentum kiegészítéseként a Közösség tagállamai, adott esetben az Európai Bizottság, és a Kazah Köztársaság a fizikai védelmi intézkedések alkalmazása során figyelembe veszik az – esetleg felülvizsgált – INFCIRC/225/Rev.4 (javított) NAÜ dokumentum (A nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelme) ajánlásait. A nemzetközi szállítás a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló nemzetközi egyezmény (INFCIRC/274/Rev.1 NAÜ dokumentum) esetleg felülvizsgált és Felek és a Közösség tagállamai által elfogadott változata szerint, valamint a radioaktív anyagok biztonságos szállításáról szóló NAÜ-rendeletek (IAEA Safety Standard Series TS-R-1/ST-1, felülvizsgált változat) esetleg felülvizsgált és a Közösség, valamint a Kazah Köztársaság jogszabályaiba átültetett változata szerint történik.

e)

az e cikk alkalmazási körébe tartozó tételeknek a Közösség vagy a Kazah Köztársaság joghatóságán kívüli továbbszállítására kizárólag az esetleg felülvizsgált, INFCIRC/254/Rev.6/Part 1 NAÜ dokumentumban meghatározott, a nukleáris szállításokra vonatkozó iránymutatások feltételei szerint kerülhet sor.

(7)   Tilos a Közösség vagy a Kazah Köztársaság területén folytatott kereskedelmet, ipari tevékenységet vagy a nukleáris anyagok szállítását érintő közigazgatási rendelkezések alkalmazása a kereskedelem korlátozására, vagy a Feleknek az atomenergia nemzetközi vagy belföldi békés célú felhasználásával kapcsolatos érdekei akadályozására.

E megállapodás rendelkezései nem alkalmazhatók a Közösség területén belül a nukleáris anyagok szabad mozgásának korlátozására.

E cikk (7) bekezdését az Euratom-Szerződés és az abból eredő másodlagos jog sérelme nélkül kell végrehajtani.

(8)   E megállapodás bármely okból történő felfüggesztése vagy megszüntetése ellenére e cikk (6) bekezdését továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg a Közösség vagy a Kazah Köztársaság joghatósága alatt e rendelkezések hatálya alá tartozó nukleáris anyag van, vagy amíg az e cikk (2) bekezdésének megfelelő döntés nem születik.

8. cikk

A megállapodás tárgyával összefüggő egyéb területek

(1)   A Felek saját hatáskörükben megállapodhatnak arról, hogy az atomenergia területébe tartozó egyéb tevékenységekben is együttműködnek.

(2)   A Közösség részéről a tevékenységeknek a vonatkozó cselekvési programok hatálya alá kell tartozniuk, és meg kell felelniük ezek sajátos feltételeinek, pl. a nukleáris biztonság, a nukleáris anyagok biztonságos szállítása, a nukleáris létesítmények egyes biztonsági szempontjait elősegítő biztosítéki intézkedések vagy ipari együttműködés területén.

(3)   A 6. cikk (4) bekezdésének rendelkezései az ilyen együttműködésre is vonatkoznak.

9. cikk

Alkalmazandó jog

Az e megállapodás szerinti együttműködést a Közösségben és a Kazah Köztársaságban hatályos törvényi és rendeleti előírásokkal, valamint a Felek által kötött nemzetközi megállapodásokkal összhangban kell folytatni.

10. cikk

Szellemi tulajdon

Az e megállapodás szerinti együttműködési tevékenységekkel kapcsolatos információkat és szellemi tulajdonjogokat, szabadalmi és szerzői jogokat az e megállapodás 4. és 5. cikkében említett, a nukleáris biztonság, illetve a szabályozott magfúzió területén való együttműködésről szóló megállapodások mellékleteivel összhangban kell felhasználni és terjeszteni.

11. cikk

Konzultáció és választottbírósági eljárás

(1)   A Felek az e megállapodás szerinti együttműködés figyelemmel kísérése érdekében rendszeresen konzultálnak a partnerségi és együttműködési megállapodás keretén belül, kivéve, ha a Felek egyedi konzultációs mechanizmusokról rendelkeznek.

(2)   Az e megállapodás alkalmazására vagy értelmezésére vonatkozó vitákat a partnerségi és együttműködési megállapodás 88. cikke szerint kell rendezni.

12. cikk

Kétoldalú megállapodások a nukleáris együttműködés területén

(1)   A Közösség egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság között létrejött, hatályban lévő kétoldalú megállapodásoknak az ebben a megállapodásban foglalt jogokat és kötelezettségeket előíró rendelkezései helyébe ennek a megállapodásnak a rendelkezései lépnek.

(2)   Amennyiben a Közösség egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság közötti, említett kétoldalú megállapodások az ebben a megállapodásban foglaltakon túlmenő jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg az adott tagállam és a Kazah Köztársaság számára, akkor ezek a jogok és kötelezettségek a megfelelő kétoldalú megállapodás keretében továbbra is érvényben maradnak.

13. cikk

Hatálybalépés és időtartam

(1)   Ez a megállapodás a Felek által meghatározott napon, a megfelelő eljárások lezárását követően, diplomáciai jegyzékváltással lép hatályba, és tízéves időszakra marad hatályban.

(2)   Ezt követően a megállapodás ötévenként automatikusan megújul, kivéve, ha valamelyik Fél írásos értesítéssel kezdeményezi a megállapodás megszüntetését. A megállapodás a Fél értesítésének kézhezvételétől számított hat hónapon belül hatályát veszti.

(3)   Amennyiben valamelyik fél vagy a Közösség valamely tagállama megsérti e megállapodás alapvető rendelkezéseit, a másik fél ilyen értelmű írásbeli értesítés útján részben vagy teljes egészében felfüggesztheti vagy felmondhatja az e megállapodás szerinti együttműködést. Mielőtt bármely fél ilyen irányú lépést tenne, a felek konzultálnak abból a célból, hogy megállapodjanak a szükséges korrekciós intézkedésekről és azok ütemezéséről. A felfüggesztésre vagy felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha az elfogadott intézkedések a közösen megállapított határidőn belül nem történtek meg, vagy ha a feleknek az általuk meghatározott idő elteltét követően sem sikerült megállapodniuk.

14. cikk

A Felek kölcsönös megegyezése alapján a módosítások és változtatások jegyzőkönyv formájában illeszthetők a megállapodásba, melyek ily módon a megállapodás szerves részét képezik.

Ez a megállapodás két-két példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kazah nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/22

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. december 22.)

az Egyesült Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására irányuló kérelméről

(az értesítés a C(2008) 8554. számú dokumentummal történt)

(2009/26/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 11a. cikkére,

mivel:

(1)	2008. június 17-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló 593/2008/EK rendeletet (1).

(2)	Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság nem vett részt az 593/2008/EK rendelet elfogadásában.

(3)	A fent említett jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban az Egyesült Királyság a 2008. július 24-i, a Bizottság által 2008. július 30-án kézhez vett levelében értesítette a Bizottságot arról, hogy el kívánja fogadni az 593/2008/EK rendeletet és abban részt kíván venni.

(4)	A Bizottság 2008. november 11-én kedvező véleményt fogadott el az Egyesült Királyság kérelméről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2. cikk értelmében az 593/2008/EK rendelet alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

2. cikk

Az 593/2008/EK rendelet az Egyesült Királyság esetében az e határozatról szóló értesítés napjától alkalmazandó. A rendeletet 2009. december 17-től kell alkalmazni a 26. cikk kivételével, amelyet 2009. június 17-től kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 177., 2008.7.4., 6. o.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/23

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. január 12.)

a Bulgária és Románia csatlakozási okmányához tartozó VI. melléklet függelékének egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2008) 9000. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/27/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak VI. melléklete 4. fejezete B. szakasza f) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya átmeneti időszakokat biztosított Bulgária számára annak érdekében, hogy egyes tejfeldolgozó létesítményei megfeleljenek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek.

(2)	A csatlakozási okmány VI. mellékletének függelékét a 2007/26/EK (2), a 2007/689/EK (3), a 2008/209/EK (4), a 2008/331/EK (5), a 2008/547/EK (6), a 2008/672/EK (7) és a 2008/827/EK (8) bizottsági határozat módosította.

(3)

Bulgária garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy négy tejfeldolgozó létesítményben lezárult a korszerűsítési folyamat, és ezek most már teljes mértékben megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. E létesítmények közül háromnak engedélye van megfelelő és nem megfelelő nyers tej fogadására és elkülönítés nélküli feldolgozására. Ezeket a létesítményeket ezért fel kell venni a VI. melléklet függelékének I. fejezetében található listára. Egy létesítménynek engedélye van megfelelő és nem megfelelő nyers tej fogadására és két külön gyártósoron történő feldolgozására. Ezt a létesítményt fel kell venni a VI. melléklet függelékének II. fejezetében található listára.

(4)	Az I. fejezetben felsorolt egyik tejfeldolgozó létesítmény csak megfelelő nyers tejet fog feldolgozni, ezért uniós tejfeldolgozó létesítményként lesz jóváhagyva. Ezt a létesítményt ezért törölni kell a VI. melléklet függelékének I. fejezetében található listából.

(5)	A Bulgária és Románia csatlakozási okmányához tartozó VI. melléklet függelékét tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bulgária és Románia csatlakozási okmányához tartozó VI. melléklet függeléke e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettjei a tagállamok.

---

(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(2)  HL L 8., 2007.1.13., 35. o.

(3)  HL L 282., 2007.10.26., 60. o.

(4)  HL L 65., 2008.3.8., 18. o.

(5)  HL L 114., 2008.4.26., 97. o.

(6)  HL L 176., 2008.7.4., 11. o.

(7)  HL L 220., 2008.8.15., 27. o.

(8)  HL L 294., 2008.11.1., 9. o.

---

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/25

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. január 13.)

a flurprimidolnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról

(az értesítés a C(2008) 8967. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2009/28/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzékben szerepel a flurprimidol is.

(3)

A flurprimidol esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és a 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek az 1490/2002/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). A flurprimidol esetében a referens tagállam Finnország volt, és 2007. április 20-án minden releváns információt benyújtottak.

(4)

Értékelő munkacsoportja keretében az EFSA, valamint a tagállamok az értékelő jelentést szakmai vizsgálatnak vetették alá, majd 2008. július 31-án a flurprimidol hatóanyagú növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából (4) levont EFSA-következtetés formájában benyújtották a Bizottsághoz. A jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd a flurprimidolról szóló bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. szeptember 26-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyag értékelése során számos aggály merült fel. Nevezetesen a rendelkezésre álló információk alapján a felhasználók és a szerrel foglalkozó dolgozók expozíciója túllépi a szerrel foglalkozók megengedett expozíciós szintjét (Acceptable Opearator Level Exposure, AOEL) valamennyi értékelt felhasználási körülmény között. Továbbá nem állt rendelkezésre adat a toxikológiai vizsgálatok során felhasznált tételek szennyeződési profiljára vonatkozóan. A rendelkezésre álló információk alapján ezért nem lehetett azt a következtetést levonni, hogy a flurprimidol megfelel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel kritériumainak.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, nyújtsa be a szakmai vizsgálat eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy kívánja-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az EFSA szakértői ülések során benyújtott és értékelt információk alapján végzett vizsgálatok nem bizonyították, hogy a javasolt felhasználási feltételek között a flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerek általában várhatóan megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)	Ezért a flurprimidol nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)	Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezések és a 33/2008/EK bizottsági rendeletben (5) foglalt részletes végrehajtási szabályok szerint a flurprimidolnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A flurprimidol hatóanyag nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

2. cikk

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	a flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. július 13-ig visszavonják;

b)	a flurprimidolt tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

3. cikk

A tagállamok által a 91/414/EGK irányelv 4. cikkének (6) bekezdése értelmében biztosított türelmi idő a lehető legrövidebb, és legkésőbb 2010. július 13-án lejár.

4. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(2)  HL L 55., 2000.2.29., 25. o.

(3)  HL L 224., 2002.8.21., 23. o.

(4)  Az EFSA 151. tudományos jelentése (2008), A flurprimidolról szóló szakmai értékelésből levont következtetések (2008. július 31-én véglegesítve).

(5)  HL L 15., 2008.1.18., 5. o.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/27

---

A TANÁCS 2009/29/KKBP HATÁROZATA

(2008. december 22.)

az Európai Unió által az Atalanta elnevezésű Európai Uniós katonai művelet keretében vezetett tengeri erők szomáliai jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Szomália közötti megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) 2008. május 15-én elfogadta az 1814 (2008) sz. határozatot, amelyben arra kéri az államokat és a regionális szervezeteket, hogy hozzanak intézkedéseket a Szomáliának szánt humanitárius támogatás szállításában és eljuttatásában, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által engedélyezett tevékenységekben részt vevő hajók védelme érdekében.

(2)

Az ENSZ BT 2008. június 2-án elfogadta az 1816 (2008) sz. határozatot, amelyben felhatalmazta a szomáliai átmeneti szövetségi kormánnyal együttműködő államokat, hogy a határozat elfogadásától számított hat hónapon keresztül Szomália felségvizeire belépjenek, és a vonatkozó nemzetközi joggal összhangban minden szükséges eszközt felhasználjanak arra, hogy megakadályozzák a tengeren elkövetett kalóztámadásokat és fegyveres rablásokat. Az ENSZ BT 2008. december 2-án elfogadott 1846 (2008) sz. határozata további 12 hónapra meghosszabbította ezeket az intézkedéseket.

(3)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről („Atalanta” művelet) szóló 2008/851/KKBP együttes fellépést (1).

(4)

Az együttes fellépés 11. cikke kimondja, hogy a harmadik államok szárazföldi területein állomásozó vagy jelenlévő, vagy a harmadik államok felségvizein vagy belvizein tevékenykedő EU által vezetett erők és személyi állomány jogállását az EU-Szerződés 24. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(5)	A Tanács általi, 2007. szeptember 18-i felhatalmazását követően, a Szerződés 24. cikkével összhangban az elnökség – a főtitkár/főképviselő közreműködésével – tárgyalásokat folytatott az Európai Unió által vezetett erők szomáliai jogállásáról szóló, az EU és Szomália közötti megállapodásról.

(6)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió által vezetett tengeri erők szomáliai jogállásáról szóló, az Európai Unió és Szomália közötti megállapodást az Európai Unió nevében a Tanács jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személyt.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  HL L 301., 2008.11.12., 33. o.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/29

---

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és Szomália között az Európai Unió által az Atalanta elnevezésű Európai Uniós katonai művelet keretében vezetett tengeri erők Szomáliai jogállásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU)

egyrészről, és

SZOMÁLIA, a továbbiakban: a fogadó állam,

másrészről

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE AZ ALÁBBIAKAT:

az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának 1814 (2008), 1816 (2008) és 1838 (2008) sz. határozata, valamint az azokat követő határozatok,

Szomália átmeneti szövetségi kormányának miniszterelnöke által az EU Tanácsa főtitkára/az EU közös kül- és biztonságpolitikája főképviselője számára az EU együttműködési ajánlatára válaszul küldött 2008. november 1-jén kelt levél, valamint Szomália átmeneti szövetségi kormánya által az ajánlatról az ENSZ főtitkárának 2008. november 14-én küldött értesítés,

a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai műveletről („Atalanta” művelet) szóló, 2008. november 10-i 2008/851/KKBP tanácsi együttes fellépés,

e megállapodás nem érinti a Felek nemzetközi megállapodások és más, nemzetközi bíróságok létrehozásáról szóló okiratok – beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát – szerinti jogait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ez a megállapodás az Európai Unió által vezetett erőkre és azok személyi állományára vonatkozik.

(2)   Ez a megállapodás kizárólag a fogadó állam területére vonatkozik, ideértve annak belvizeit, felségvizeit és légterét.

(3)   E megállapodás alkalmazásában:

a)	„az Európai Unió által vezetett tengeri erők (EUNAVFOR)”: a műveletben részt vevő EU katonai parancsnokságok és nemzeti kontingensek, valamint ezek hajói, repülőgépei, felszerelései, eszközei és szállítóeszközei;

b)

„művelet”: a katonai misszió előkészítése, telepítése, végrehajtása és támogatása az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1814 (2008) és 1816 (2008) sz. határozatából, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsa azokat követő megfelelő határozataiból és az ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezményéből eredő megbízatásnak megfelelően;

c)	„az EU műveleti parancsnoka”: a művelet parancsnoka;

d)	„az EU erők parancsnoka”: a műveleti területek parancsnoka;

e)	„EU katonai parancsnokság”: a művelet katonai parancsnokságát vagy ellenőrzését biztosító EU katonai parancsnokok irányítása alatt álló katonai parancsnokság és annak egységei, állomáshelyüktől függetlenül;

f)	„nemzeti kontingensek”: az Európai Unió tagállamaihoz, valamint a műveletben részt vevő más államokhoz tartozó egységek, hajók, repülőgépek és elemek, amelyek hajóvédelmi különítményeket és a kereskedelmi hajók fedélzetén tartózkodó katonai erőket is magukban foglalnak;

g)

„az EUNAVFOR személyi állománya”: az EUNAVFOR részére biztosított polgári és katonai személyi állomány, valamint a művelet előkészítése céljából telepített személyi állomány és a művelet keretében valamelyik küldő állam vagy EU-intézmény számára missziót teljesítő személyi állomány, amely – e megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a fogadó állam területén tartózkodik, a helyi személyzet és a nemzetközi kereskedelmi beszállítók által alkalmazott személyzet kivételével;

h)	„küldő állam”: az EUNAVFOR számára nemzeti kontingenst biztosító állam;

i)	„vizek”: a fogadó állam belvizei és felségvizei, valamint az e vizek feletti légtér.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EUNAVFOR és annak személyi állománya tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és rendeleteit, és tartózkodik a művelet célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen bármely fellépéstől vagy tevékenységtől.

(2)   Az EUNAVFOR tájékoztatja a fogadó állam kormányát a fogadó állam vizein tevékenykedő hajókról és repülőgépekről, valamint a fogadó állam kikötőiben tartózkodó hajókról.

3. cikk

Azonosítás

(1)   Az EUNAVFOR-nak a fogadó állam szárazföldi területein tartózkodó személyi állománya köteles mindenkor útlevelet vagy katonai személyazonosító igazolványt hordani magával.

(2)   Az EUNAVFOR repülőgépeit és hajóit megkülönböztető EUNAVFOR azonosító jelzéssel kell ellátni, amelyről a fogadó állam illetékes hatóságait tájékoztatni kell.

(3)   Az EUNAVFOR jogosult repülőgépein és hajóin elhelyezni az Európai Unió zászlaját és más jelzéseket, pl. katonai jelvényeket, címeket és hivatalos jelképeket. A fogadó állam szárazföldi területein az EUNAVFOR személyi állományának egyenruháján megkülönböztető EUNAVFOR emblémát kell elhelyezni. A műveletben részt vevő nemzeti kontingensek nemzeti zászlait vagy jelzéseit az EU erők parancsnokának döntése alapján lehet elhelyezni az EUNAVFOR egyenruháin.

4. cikk

Határátlépés és mozgás a fogadó állam területén

(1)   Az EUNAVFOR személyi állománya kizárólag a 3. cikk (1) bekezdésében előírt dokumentumok felmutatásával léphet be a fogadóállam szárazföldi területére. Az állomány a fogadó állam területére történő belépéskor, annak elhagyásakor és a területen történő tartózkodás alatt mentesül az útlevél- és vízumszabályok, a bevándorlási vizsgálat és a vámvizsgálat alól.

(2)   Az EUNAVFOR személyi állománya mentesül a fogadó állam külföldiek nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései alól, de nem szerez jogot tartózkodásra vagy állandó lakóhelyre a fogadó állam területén.

(3)   Az EUNAVFOR eszközei és szállítóeszközei a fogadó állam területére a művelet érdekében történő belépéskor, az azon való áthaladáskor, illetve az onnan történő kilépéskor mentesülnek a leltár vagy más vámokmány bemutatása és minden más vizsgálat követelménye alól.

(4)   Az EUNAVFOR személyi állománya gépjárművet vezethet, hajót irányíthat, és repülőgépet vezethet a fogadó állam területén, amennyiben rendelkezik a megfelelő, érvényes nemzeti, nemzetközi vagy katonai vezetői engedéllyel, hajóparancsnoki igazolvánnyal vagy repülési engedéllyel.

(5)   A művelet céljai érdekében a fogadó állam saját területén – beleértve a fogadó állam vizeit és légterét – mozgásszabadságot és utazási szabadságot biztosít az EUNAVFOR-nak és az EUNAVFOR személyi állományának. A fogadó állam felségvizein történő szabad mozgásba minden körülmények között beletartozik a megállás és a lehorgonyzás.

(6)   A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR jogosult a fogadó állam vizein és légterében bármilyen fegyveres gyakorlat vagy gyakorlás végzésére, valamint bármilyen repülőgép vagy katonai eszköz indítására, leszállására vagy fedélzetre vitelére.

(7)   A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR tengeralattjárói nem kötelesek a fogadó állam felségvizein a felszínen hajózni, és zászlójukat kitűzni.

(8)   A művelet céljai érdekében az EUNAVFOR és az általa bérelt szállítóeszközök a közutakat, hidakat, kompokat, repülőtereket és kikötőket mindenfajta vámtól, díjtól, illetéktől, adótól vagy hasonló költségtől mentesen vehetik igénybe. Az EUNAVFOR nem mentesül az olyan feltételekkel igényelt és kapott szolgáltatásokért fizetendő ésszerű költségek alól, amelyek a fogadó állam fegyveres erőinek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

5. cikk

Az EUNAVFOR számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUNAVFOR hajói és repülőgépei sérthetetlenek. A fogadó állam képviselői kizárólag az EU erők parancsnokának hozzájárulásával léphetnek az EUNAVFOR hajóinak és repülőgépeinek fedélzetére.

(2)   Az EUNAVFOR hajói és repülőgépei, valamint szállítóeszközei mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, lefoglalás vagy végrehajtás alól.

(3)   Az EUNAVFOR, annak hajói, repülőgépei, vagyona és eszközei – függetlenül attól, hogy hol és kinek a birtokában találhatók – mentesülnek bármilyen jogi eljárás alól.

(4)   Az EUNAVFOR irattára és dokumentumai mindenkor és mindenhol sérthetetlenek.

(5)   Az EUNAVFOR hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésnek minősül a művelettel és annak feladataival összefüggő minden levelezés.

(6)   A művelet céljából vásárolt és behozott áruk, nyújtott szolgáltatások és az EUNAVFOR által használt létesítmények tekintetében az EUNAVFOR, valamint a számára szolgáltatást nyújtók vagy árut beszállítók mentesülnek bármilyen nemzeti, regionális vagy helyi teher, adó és más hasonló díj alól. Az EUNAVFOR nem mentesül a nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek, adók és díjak alól.

(7)   A fogadó állam engedélyezi árucikkek behozatalát a művelet céljából, és biztosítja azok mentességét a vámok, díjak, illetékek, adók és hasonló terhek alól, a tárolás, fuvarozás és más nyújtott szolgáltatások díjai kivételével.

6. cikk

Az EUNAVFOR személyi állománya számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUNAVFOR személyi állományát nem lehet letartóztatni vagy őrizetbe venni.

(2)   Az EUNAVFOR személyi állományának iratai, levelezése és vagyona sérthetetlenséget élvez.

(3)   Az EUNAVFOR személyi állománya minden körülmények között mentességet élvez a fogadó állam büntető, polgári és közigazgatási joghatósága alól.

Az EUNAVFOR személyi állományának a joghatóság alóli mentességét adott esetben a küldő állam vagy az érintett EU-intézmény felfüggesztheti. A felfüggesztést minden esetben írásban kell megtenni.

(4)   Abban az esetben, ha az EUNAVFOR személyi állományának tagja indít eljárást, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

(5)   Az EUNAVFOR személyi állománya nem köteles tanúvallomást tenni.

(6)   Az EUNAVFOR személyi állományának tagjaival szemben nem lehet végrehajtási intézkedést foganatosítani.

(7)   Az EUNAVFOR személyi állományának a fogadó állam joghatósága alóli mentessége nem jelent az érintett küldő állam joghatósága alóli mentességet.

(8)   Az EUNAVFOR személyi állománya az EUNAVFOR vagy a küldő államok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a fogadó államon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élvez a fogadó államban fizetendő adók alól.

(9)   A fogadó állam – az általa elfogadott törvényekkel és rendeletekkel összhangban – engedélyezi az EUNAVFOR személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkek behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, adók és kapcsolódó díjak alól, a tárolás, fuvarozás és hasonló szolgáltatások díjai kivételével.

Az EUNAVFOR személyi állományának személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve ha alaposan feltételezhető, hogy nem az EUNAVFOR személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkeket tartalmaz, illetve, ha olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek behozatalát vagy kivitelét a fogadó állam jogszabályai tiltják, vagy karanténszabályok vonatkoznak rá. Ezt a vizsgálatot kizárólag az EUNAVFOR érintett személyi állományának vagy az EUNAVFOR meghatalmazott képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

7. cikk

Büntető joghatóság

A küldő állam illetékes hatóságai jogosultak a fogadó állam területén a küldő állam jogszabályai által rájuk ruházott minden büntető joghatósági és fegyelmi jogkört gyakorolni a küldő állam vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartozó minden EUNAVFOR személyi állománnyal szemben.

8. cikk

Egyenruha és fegyverek

(1)   Az egyenruha viseléséről az EU erők parancsnoka által elfogadott szabályok rendelkeznek.

(2)   Az EUNAVFOR katonai személyi állománya jogosult fegyver és lőszer viselésére, amennyiben parancsa arra feljogosítja.

9. cikk

Támogatás és szerződéskötés a fogadó állam részéről

(1)   Eszközeihez és lehetőségeihez mérten a fogadó állam hozzájárul a művelet előkészítéséhez, telepítéséhez és végrehajtásához, valamint támogatja azt.

(2)   Az EUNAVFOR által a fogadó államban kötött szerződésekre alkalmazandó jogot a szerződés határozza meg.

(3)   A fogadó állam elősegíti az EUNAVFOR által a művelet céljából kereskedelmi egységekkel kötött szerződések végrehajtását.

10. cikk

Az EUNAVFOR személyi állománya tagjainak elhalálozása

Az EU erők parancsnokának jogában áll megtenni a szükséges intézkedéseket, és gondoskodni az EUNAVFOR személyi állománya elhalálozott tagjának, valamint az elhalálozott személy személyes tulajdonának hazaszállításáról.

11. cikk

Az EUNAVFOR biztonsága

Az EUNAVFOR jogosult arra, hogy a fogadó állam szárazföldi területén és belvizein meghozza a hajói, repülőgépei és eszközei, valamint az általa védett hajók külső támadással vagy behatolással szembeni védelméhez szükséges intézkedéseket.

12. cikk

Kommunikáció

Az EUNAVFOR korlátlan kommunikációra jogosult rádió (beleértve a műholdas, hordozható és kézi készülékeket is), telefon, távíró, telefax és más eszközök igénybevételével. A fogadó állam költségmentesen biztosít hozzáférést a frekvenciaspektrumhoz.

13. cikk

Követelések haláleset, sérülés, kár és veszteség esetén

(1)   Az EUNAVFOR és az EUNAVFOR személyi állománya nem felel a műveleti szükségletekhez kapcsolódóan, illetve a polgári zavargásokkal vagy az EUNAVFOR védelmével kapcsolatos tevékenységek által a polgári vagy kormányzati vagyonban okozott károkért vagy veszteségekért.

(2)   A polgári vagy a közvagyonban okozott, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó károkért vagy veszteségekért való kártérítési követeléseket, valamint a halál és személyi sérülések miatti, és az EUNAVFOR vagyonában bekövetkező károk vagy veszteségek miatti kártérítési követeléseket diplomáciai úton kell rendezni.

(3)   Amennyiben harmadik feleknek okozott károkkal kapcsolatos jogi lépésekre kerül sor, az eljárások során Szomália jár el az EUNAVFOR helyett. Szomália minden esetben megfizeti a harmadik feleknek okozott, az (1) bekezdésben említettektől eltérő károk jóvátételéül kirótt kártérítést. Amennyiben a kártérítési kötelezettség az EUNAVFOR-t terheli, az EUNAVFOR egészben vagy részben megtéríti a kártérítés összegét.

14. cikk

Kapcsolattartás és vitás kérdések

(1)   Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely kérdést az EUNAVFOR és a fogadó állam illetékes hatóságainak képviselői közösen megvizsgálják.

(2)   Az előzetes rendezés elmaradása esetén az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdéseket a fogadó állam és az EU képviselői kizárólag diplomáciai úton rendezik.

15. cikk

Egyéb rendelkezések

(1)   Minden olyan esetben, amikor e megállapodás az EUNAVFOR és az EUNAVFOR személyi állományának mentességeire, kiváltságaira, és jogaira hivatkozik, a fogadó állam kormánya felelős ezek érvényesítéséért, valamint a fogadó állam megfelelő helyi hatóságai részéről történő betartásukért.

(2)   E megállapodás rendelkezései nem tekinthetők, illetve nem értelmezhetők az EU tagállamai vagy bármely más, az EUNAVFOR-hoz hozzájáruló állam számára más megállapodások által biztosított jogoktól való eltérésnek.

16. cikk

Végrehajtási rendelkezések

E megállapodás alkalmazásában a műveleti, adminisztratív és technikai kérdések egyrészről az EU műveleti parancsnoka vagy az EU erők parancsnoka, másrészről a fogadó állam közigazgatási hatóságai között megkötendő külön megállapodások tárgyát képezhetik.

17. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

(1)   Ez a megállapodás az aláírásának napján lép hatályba, és az utolsó EUNAVFOR egység, valamint az EUNAVFOR személyi állománya utolsó tagjának – az EUNAVFOR tájékoztatása alapján történő – távozásáig marad hatályban.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére a 4. cikk (8) bekezdésében, az 5. cikk (1)–(3) bekezdésében, az 5. cikk (6)–(7) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (3)–(4) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében, a 6. cikk (8)–(9) bekezdésében és a 13. cikkben foglalt rendelkezéseket úgy kell tekinteni, hogy azok az EUNAVFOR személyi állománya első tagjainak telepítésétől érvényesek, amennyiben ez az időpont megelőzi e megállapodás hatálybalépését.

(3)   Ez a megállapodás a Felek írásbeli megállapodásával módosítható.

(4)   E megállapodás megszűnése nem érinti az e megállapodás végrehajtásából a megszűnést megelőzően eredő jogokat és kötelezettségeket.

---

15.1.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/s3

---

MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZ

Az intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.

Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.

---