ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 9

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. január 14.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 18/2009/EK rendelete (2009. január 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 19/2009/EK rendelete (2009. január 13.) a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatairól szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet üres álláshely meghatározása, az adatgyűjtésre vonatkozó referencia-időpontok, adattovábbítási jellemzők és megvalósíthatósági tanulmányok meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság 20/2009/EK rendelete (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó 2010. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról ( 1 )

7

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

12

 

*

A Bizottság 2009/1/EK irányelve (2009. január 7.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló 2005/64/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról ( 1 )

31

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2009/20/EK

 

*

Az EU–Jordánia Társulási Tanács 1/2008 határozata (2008. november 10.) a társulási megállapodás IV. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó vámlebontási ütemterv meghatározásáról

33

 

 

2009/21/EK

 

*

Az EU–Marokkó társulási tanács 1/2008 számú határozata (2008. november 26.) vám-együttműködési bizottság létrehozásáról és a gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoport eljárási szabályzatának elfogadásáról, valamint a társulási bizottság bizonyos albizottságai eljárási szabályzatának módosításáról

43

 

 

2009/22/EK

 

*

A Tanács határozata (2008. december 8.) az Európai Unió Katonai Bizottsága elnökének kinevezéséről

51

 

 

AJÁNLÁSOK

 

 

Bizottság

 

 

2009/23/EK

 

*

A Bizottság ajánlása (2008. december 19.) a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról (az értesítés a C(2008) 8625. számú dokumentummal történt)

52

 

 

 

*

Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)

s3

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/1


A BIZOTTSÁG 18/2009/EK RENDELETE

(2009. január 13.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2009. január 14-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 13-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

147,8

MA

46,6

TN

134,4

TR

114,9

ZZ

110,9

0707 00 05

JO

155,5

MA

110,0

TR

138,7

ZZ

134,7

0709 90 70

MA

110,2

TR

139,4

ZZ

124,8

0805 10 20

EG

53,5

IL

54,9

MA

65,0

TN

47,4

TR

64,9

ZZ

57,1

0805 20 10

MA

74,2

TR

58,0

ZZ

66,1

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

59,6

EG

91,8

IL

69,9

TR

57,2

ZZ

69,6

0805 50 10

EG

47,1

MA

57,3

TR

65,2

ZZ

56,5

0808 10 80

CA

87,4

CN

64,4

MK

28,8

US

114,9

ZZ

73,9

0808 20 50

CN

54,2

US

114,1

ZZ

84,2


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/3


A BIZOTTSÁG 19/2009/EK RENDELETE

(2009. január 13.)

a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatairól szóló 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet üres álláshely meghatározása, az adatgyűjtésre vonatkozó referencia-időpontok, adattovábbítási jellemzők és megvalósíthatósági tanulmányok meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokról szóló, 2008. április 23-i 453/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke második albekezdésének 1. pontjára, valamint 3. cikke (1) bekezdésére, 5. cikke (1) bekezdésére és 7. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 453/2008/EK rendelet közös keretet hozott létre a közösségi üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikák rendszeres előállításához.

(2)

Végrehajtó intézkedésekre van szükség a benyújtandó információk és – az információk begyűjtésének határidejét jelző – referencia-időpontok meghatározására vonatkozóan.

(3)

Szükséges továbbá az előírt adatok formátumának, továbbítási határidejének, valamint az első továbbítandó, referenciának tekintett negyedév kezdő időpontjának meghatározása is.

(4)

A 453/2008/EK rendelet 7. cikkével összhangban szükség van a kis egységekre és bizonyos tevékenységekre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásának nehézségeivel küzdő tagállamok által elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányok sorozatának létrehozását szolgáló megfelelő keret meghatározására.

(5)

Az Európai Központi Bankkal egyeztetések folytak.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az „üres álláshely” fogalmához kapcsolódó meghatározások

A 453/2008/EK rendelet 2. cikke 1. pontjának alkalmazásában:

a)

az „aktív lépéseket tenni a megfelelő jelölt megtalálása érdekében” magában foglalja a következőket:

i.

az állami munkaügyi hivatalok értesítése az üres álláshelyről;

ii.

kapcsolatfelvétel magán munkaközvetítő ügynökséggel/fejvadászokkal;

iii.

az üres álláshely meghirdetése a médiákban (például internet, újságok, folyóiratok);

iv.

az üres álláshely nyilvános hirdetőtáblán történő meghirdetése;

v.

jelöltek/lehetséges munkaerő közvetlen megkeresése, felvételiztetése, kiválasztása;

vi.

alkalmazottak és/vagy személyes ismeretségek megkeresése;

vii.

gyakornoki rendszer igénybe vétele.

b)

a„meghatározott idő” arra a leghosszabb időre utal, amíg az üres álláshely szabad és szándék van a betöltésére. Az említett időszak korlátozás nélküli; valamennyi üres álláshelyet, amellyel kapcsolatban továbbra is aktív lépéseket tesznek a referencia-időpontban, be kell jelenteni.

2. cikk

Referencia időpontok

A tagállamok adatokat szolgáltatnak a reprezentatívnak minősíthető referencia-negyedévre vonatkozóan az üres álláshelyek és a betöltött állások számáról, a 453/2008/EK rendelet 2. cikkének 1. és 2. pontjában meghatározottak szerint. Az üres álláshelyek megállapításának preferált módszere a folyamatos adatgyűjtés, illetve adott referencia időpontokra vonatkozó gyűjtés adataiból számított reprezentatív átlag.

3. cikk

Adattovábbítás

(1)   A referencia-negyedév végét követő 70 napon belül a tagállamok továbbítják az adatokat a 453/2008/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében részletezett lebontás szerint, a megfelelő metaadatokkal együtt.

Azok a tagállamok, ahol az alkalmazottak száma az Európai Közösség összesített alkalmazotti létszámának több mint 3 %-át teszi ki, az üres álláshelyekre és a betöltött állásokra vonatkozó összesített adatokat és az ahhoz tartozó metaadatokat a referencianegyedév végétől számított 45 napon belül továbbítják.

Az egyes tagállamoknak az Európai Közösségben található összes alkalmazotti létszámhoz viszonyított részesedését minden ötödik évben ki kell számolni az előző naptári év négy negyedévének átlaga alapján. Új tagállamok csatlakozása esetén ad hoc számítások végzésére kerül sor. Az első számítás a jelen rendelet elfogadásának évét megelőző évre vonatkozik. Az alkalmazottakra vonatkozó adatok forrása az 577/98/EK tanácsi rendelet (2) által előírt közösségi munkaerő mintavételes felmérése. Az adatok a 453/2008/EK rendelet 1. cikke által lefedett üzleti egységekre vonatkoznak.

A 3 %-os küszöböt első alkalommal túllépő országok esetében az adatok továbbításának határidejében bekövetkező bármilyen változás a kiszámítást követő év első referencia-negyedévétől alkalmazandó.

(2)   A kapcsolódó metaadatok az eredmények értelmezéséhez szükséges, a negyedév módszertani vagy technikai eseményeire vonatkozó specifikus információkra utalnak, valamint a nem eléggé megbízhatónak ítélt, illetve nyilvánosságra nem hozandó adatcellákra vonatkozó információkra.

(3)   A negyedéves adatokat és a kapcsolódó metaadatokat a tagállamok a Bizottságnak (Eurostat) küldik meg, elektronikus formában. Az információtovábbításnak meg kell felelnie a statisztikai programbizottság által jóváhagyott megfelelő adatcsere-szabványoknak. A Bizottság (Eurostat) rendelkezésre bocsátja a jóváhagyott szabványokra vonatkozó részletes dokumentációt, és iránymutatást ad a szabványok alkalmazására vonatkozóan.

(4)   Az első adattovábbítás e rendelet hatályba lépését követő év első negyedévére vonatkozik.

Az adatsorokat az alábbi formákban kell benyújtani:

a)

korrekció nélkül;

b)

szezonális kiigazítással a 453/2008/EK rendeletet szezonális kiigazítási eljárások és minőségi jelentések tekintetében végrehajtó bizottsági rendeletnek megfelelően; és

c)

önkéntes alapon trend-ciklus sorozatok formájában.

4. cikk

Megvalósíthatósági tanulmányok

A 453/2008/EK rendelet 7. cikkében előírt megvalósíthatósági tanulmányok keretét a melléklet tartalmazza.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 13-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 145., 2008.6.4., 234. o.

(2)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o.


MELLÉKLET

Megvalósíthatósági tanulmányok arra vonatkozóan, hogyan lehet az üres álláshelyekre vonatkozó negyedéves statisztikai adatokhoz hozzájutni a NACE Rev. 2. O, P, Q, R és/vagy S nemzetgazdasági ágakról

A tagállamok által végzett megvalósíthatósági tanulmánynak különösen tartalmaznia kell az alábbiakat:

1.

a szóban forgó gazdasági tevékenységek hozzájárulását a nemzetgazdasághoz, vállalkozások és foglalkoztatottak számában vagy annak megfelelő más mértékben kifejezve;

2.

a gazdasági tevékenységek üres álláshely szerkezete és fejlődése hasonlóságainak és különbségeinek leírása, összehasonlítva a NACE Rev. 2. B–N nemzetgazdasági ágai üres álláshely szerkezetével és fejlődésével.

Lehetőségek

Vizsgálandók a NACE Rev. 2. O, P, Q, R és/vagy S nemzetgazdasági ágakra vonatkozó üres álláshelyek és a betöltött állások számának megállapítására különböző lehetőségek. Az alábbi lehetséges adatforrásokat kell figyelembe venni:

a)

meglévő adatgyűjtések;

b)

adminisztratív források;

c)

statisztikai becslési eljárások;

d)

új adatgyűjtések.

Minden egyes szóba jövő lehetőség esetében a vizsgálatnak/az értékelésnek részletesen foglalkoznia kell a felmerülő technikai és jogi kérdésekkel, így például a végrehajtás időzítésével; az eredmények várható statisztikai minőségével; az adatgyűjtés várható beindítási és működtetési költségeivel EUR-ban, továbbá az ahhoz szükséges teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak számában kifejezve; a felmérési egységre vetített költséggel; a vállalkozásokat érintő többletterhek költségbecsléseivel; az esetleges kockázatokkal vagy bizonytalanságokkal; valamint a konkrét előnyökkel és hátrányokkal. A költségeket és a minőséget a B–N nemzetgazdasági ágakra vonatkozó rendelkezésre álló adatgyűjtés költségeivel és minőségével hasonlítják össze.

Ajánlás

A különböző lehetőségek vizsgálata alapján ajánlást kell tenni a legmegfelelőbb megközelítésre.

Végrehajtás

Be kell nyújtani a javasolt végrehajtási terv részleteit, beleértve a végrehajtás egyes szakaszainak kezdési és befejezési időpontját.

Megvalósíthatósági tanulmányt végző tagállamok

Az alábbi tagállamok végeznek megvalósíthatósági tanulmányt annak vizsgálata céljából, hogyan lehet megállapítani a 453/2008/EK rendelet 2. cikkében meghatározott üres álláshelyek negyedéves adatait a NACE Rev. 2. O, P, Q, R és/vagy S nemzetgazdasági ágára vonatkozóan:

Dánia

Németország

Spanyolország

Franciaország

Olaszország

Málta

Ausztria.

Megvalósíthatósági tanulmány annak vizsgálata céljából, hogyan lehet megállapítani az üres álláshelyek negyedéves adatai kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató üzleti egységekre vonatkozóan

A tagállamok által végzett megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1.

az egyes méretosztályok hozzájárulása a nemzetgazdasághoz, vállalkozások és foglalkoztatottak számában vagy annak megfelelő más mértékben kifejezve;

2.

ezen üzletosztály üres álláshely szerkezete és fejlődése hasonlóságainak és különbségeinek leírása összehasonlítva a 10 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás üres álláshelyekre megállapított szerkezetével és azok alakulásával.

Lehetőségek

A kevesebb mint 10 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások üres álláshelyeinek és a betöltött állások számának megállapításához különböző lehetőségek vizsgálatára van szükség. Az alábbi lehetséges adatforrásokat kell figyelembe venni:

a)

meglévő adatgyűjtések;

b)

adminisztratív források;

c)

statisztikai becslési eljárások;

d)

új adatgyűjtések.

Minden egyes szóba jövő lehetőség esetében a vizsgálatnak részletesen foglalkoznia kell a felmerülő technikai és jogi kérdésekkel; többek közt a végrehajtás időzítésével; az eredmények várható statisztikai minőségével; az adatgyűjtés várható beindítási és működtetési költségeivel EUR-ban, továbbá az ahhoz szükséges teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek számában kifejezve; a felmérési egységre vetített költséggel; a vállalkozásokat érintő többletterhek költségbecsléseivel; az esetleges kockázatokkal vagy bizonytalanságokkal; valamint a konkrét előnyökkel és hátrányokkal. A költségek és a minőség a 10 főt vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozó rendelkezésre álló adatgyűjtés költségeivel és minőségével hasonlítják össze.

Ajánlás

A különböző lehetőségek vizsgálata alapján ajánlást kell tenni a legmegfelelőbb megközelítésre.

Végrehajtás

Be kell nyújtani a javasolt végrehajtási terv részleteit, beleértve a végrehajtás egyes szakaszainak kezdési és befejezési időpontját.

Megvalósíthatósági tanulmányt végző tagállamok

Az alábbi tagállamok végeznek megvalósíthatósági tanulmányt annak vizsgálata céljából, hogyan lehet megállapítani a 453/2008/EK rendelet 2. cikkében meghatározott üres álláshelyek negyedéves adatait a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzleti egységekre vonatkozóan:

Dánia

Franciaország

Olaszország

Málta.


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/7


A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE

(2009. január 13.)

az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó 2010. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, 1998. március 9-i 577/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 577/98/EK rendeletnek megfelelően a munkaerő mintavételes felmérésére vonatkozó 2010., 2011. és 2012. évi ad hoc modulprogram elfogadásáról szóló, 2008. április 23-i 365/2008/EK bizottsági rendelet (2) tartalmaz egy, a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó ad hoc modult.

(2)

A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2008. július 15-i 2008/618/EK tanácsi határozat (3), az Európai Bizottság nők és férfiak közötti egyenlőségére vonatkozó ütemterve (4) és a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum (5) olyan intézkedések meghozatalára ösztönzi a tagállamokat, melyek által mindenki számára biztosítható a munka és a magánélet közötti megfelelőbb egyensúly előmozdítása, mindenekelőtt a gyermekgondozás, az egyéb rászorulók számára fenntartott ápolási-gondozási intézmények, valamint a nők és férfiak által egyaránt igénybe vehető szülői szabadság terén. Az európai foglalkoztatási stratégia célkitűzései elérésének irányába tett előrehaladás nyomon követése, valamint az e területen létrehozott aktuális szakpolitikák hatásainak mérése érdekében tehát a munka és a magánélet összeegyeztetésére vonatkozó átfogó és összehasonlítható adatokra van szükség.

(3)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó ad hoc modul által 2010-ben összegyűjtendő információk részletes jegyzékét a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 13-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o.

(2)  HL L 112., 2008.4.24., 22. o.

(3)  HL L 198., 2008.7.26., 47. o.

(4)  COM(2006) 0092 végleges.

(5)  A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései (2006. március 23–24.).


MELLÉKLET

MUNKAERŐ-FELMÉRÉS

A munka és a családi élet összeegyeztetésével kapcsolatos 2010. évi ad hoc modulra vonatkozó meghatározások

1.

Érintett tagállamok és régiók: valamennyi.

2.

A változók kódolása a következőképpen történik:

A munkaerő-felmérés változóinak megnevezése a „Szűrő” oszlopban a 2009. évtől kezdve az adattovábbításhoz használandó kódolásra, a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez szükséges részminták használatára és a bázisidőszaki negyedévek meghatározására vonatkozóan a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló 577/98/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2008. április 25-i 377/2008/EK bizottsági rendelet (1) III. mellékletére utal.

Név

Oszlop

Kód

Leírás

Szűrő

REGCARE

197

 

Olyan személy, aki rendszeresen gondoskodik más, legfeljebb 14 éves korú gyerekekről (a háztartásában élő saját gyerekei/házastársa gyerekei kivételével) vagy 15 éves vagy annál idősebb, gondozásra szoruló beteg, fogyatékos, idős rokonokról/barátokról

Valamennyi 15–64 éves személy

1

Igen, más, legfeljebb 14 éves korú gyerekekről

2

Igen, 15 éves vagy annál idősebb, gondozásra szoruló rokonokról/barátokról

3

Igen, legfeljebb 14 éves gyerekekről, valamint 15 éves vagy annál idősebb, gondozásra szoruló rokonokról/barátokról

4

Nem

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

CHILDCAR

198

 

Gyermekgondozási szolgáltatások igénybevétele hetente az azonos háztartásban élő legfiatalabb gyerek esetében (beleértve a fizetett gyermekfelügyelőket, az iskolaelőkészítőt; a kötelező iskolák kivételével)

Valamennyi 15–64 éves személy, akinek a háztartásában legalább egy 14 év alatti saját gyermek/házastársa gyermeke él.

 

Gyermekgondozási szolgáltatások heti szintű igénybevétele

1

legfeljebb 10 óra

2

több mint 10 óra, de legfeljebb 20 óra

3

több mint 20 óra, de legfeljebb 30 óra

4

több mint 30 óra, de legfeljebb 40 óra

5

több mint 40 óra

6

Semmiféle gyermekgondozási szolgáltatást nem vettek igénybe

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

IMPFACIL

199

 

A gyermekgondozási intézmények rendelkezésre állásának és megfizethetőségének hatása arra, hogy valaki nem, vagy csak részmunkaidőben dolgozik

Valamennyi 15–64 éves személy és (FTPTREAS ≠ 3 és SEEKREAS ≠ 3 és (REGCARE = 1-3 vagy háztartásában legalább egy 14 év alatti saját gyermek/házastársa gyermeke él)) és FTPT ≠ 1

1

Megfelelő gyermekgondozási intézmények nem állnak rendelkezésére vagy nem megfizethetők

2

Megfelelő beteg-, fogyatékos-, idősgondozási intézmények nem állnak rendelkezésre vagy nem megfizethetők

3

Megfelelő gyermek-, beteg-, fogyatékos- és idősgondozási intézmények nem állnak rendelkezésre vagy nem megfizethetők.

4

A gondozási intézmények nem befolyásolják a munkaerőpiaci részvételre vonatkozó döntést

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

NOWRECHI

200

 

A munkavállalástól való elállás vagy a részmunkaidős munkavállalás fő oka (a gyermekgondozással összefüggésben)

Valamennyi 15–64 éves személy és (NEEDCARE = 1,3 vagy IMPFACIL = 1,3)

1

Gyermekgondozási szolgáltatások nem állnak rendelkezésre

2

A rendelkezésre álló gyermekgondozási szolgáltatások túl drágák

3

A rendelkezésre álló gyermekgondozási szolgáltatások minősége nem kielégítő

4

Egyéb, a megfelelő gyermekgondozási szolgáltatások hiányával összefüggő okok

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

NOWRECAR

201

 

A munkavállalástól való elállás vagy a részmunkaidős munkavállalás fő oka (egyéb eltartott személyek gondozásával összefüggésben)

Valamennyi 15–64 éves személy és (NEEDCARE = 2,3 vagy IMPFACIL = 2,3)

1

Gondozási szolgáltatások nem állnak rendelkezésre

2

A rendelkezésre álló gondozási szolgáltatások túl drágák

3

A rendelkezésre álló gondozási szolgáltatások minősége nem kielégítő

4

Egyéb, a megfelelő gondozási szolgáltatások hiányával összefüggő okok

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

VARHOURS

202

 

Változó munkaidő-beosztás

Valamennyi 15–64 éves személy és STAPRO = 3

1

A munkanap kezdete és vége változatlan vagy a munkaadó által meghatározott változó munkaidő-beosztás

 

A munkarendet a munkavállaló határozza meg az alábbi munkaidőbeosztási modellek egyike alapján

2

Rugalmas munkaidő-beosztás / Munkaidőszámla

3

A napi munkaórák száma meghatározott, a nap folyamán azonban rugalmasan beosztható

4

A munkaidő-beosztást az egyén határozza meg (bármiféle formális kötöttség nélkül)

5

Egyéb

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

POSSTEND

203

 

Családi okokból a munkanap kezdete és/vagy vége rugalmasan alakítható (legalább egy óra eltolódással)

VARHOURS=1,3,5, üres

1

Általában lehetséges

2

Ritkán lehetséges

3

Nem lehetséges

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

POSORGWT

204

 

A munkaidő oly módon történő szervezése, hogy családi okokból akár egész napokat is ki lehessen venni (az éves szabadág igénybevétele nélkül)

Valamennyi 15–64 éves személy és STAPRO = 3

1

Általában lehetséges

2

Ritkán lehetséges

3

Nem lehetséges

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

REDWORK

205

 

Csökkentett óraszámú munkaidő-beosztás legalább egy hónapon keresztül a háztartásában élő legfiatalabb gyermek gondozása céljából (a szülési szabadság kivételével)

Valamennyi 15–64 éves személy a vele egy háztartásban élő legalább egy, legfeljebb 8 éves saját/házastársa gyermekével és (WSTATOR = 1,2 vagy (EXISTPR = 1 és REFYEAR–YEARPR ≤ a legfiatalabb gyermek kora+1))

1

Igen

2

Nem

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

STOPWORK

206

 

Legalább egy hónapra felhagyott a munkavégzéssel a háztartásában élő legfiatalabb gyermek gondozása céljából (a szülési szabadság kivételével)

Valamennyi 15–64 éves személy a vele egy háztartásban élő legalább egy, legfeljebb 8 éves saját/ házastársa gyermekével és (WSTATOR = 1,2 vagy (EXISTPR = 1 és REFYEAR–YEARPR ≤ a legfiatalabb gyermek kora + 1))

1

Nem

 

Igen, az alábbi időszakra felhagyott a munkavégzéssel:

2

legfeljebb 3 hónap

3

több mint 3 hónap, de legfeljebb 6 hónap

4

több mint 6 hónap, de legfeljebb 1 év

5

több mint 1 év

6

Még nem kezdett el újra dolgozni

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

PARLEAVE

207

 

Legalább egy hónapra teljes állásban igénybe vette a szülői szabadságot a háztartásában élő legfiatalabb gyermek gondozása céljából (a szülési szabadság kivételével)

Valamennyi 15–64 éves személy, a vele egy háztartásában élő legalább egy, legfeljebb 8 éves saját/ házastársa gyermekével.

1

Nem, nem vett igénybe legalább egy hónapra teljes állásban szülői szabadságot

 

Igen, az alábbi időtartamra teljes állásban igénybe vett szülői szabadságot

2

legfeljebb 3 hónap

3

több mint 3 hónap, de legfeljebb 6 hónap

4

több mint 6 hónap, de legfeljebb 1 év

5

több mint 1 év

6

A szabadság még mindig tart

9

Nem alkalmazandó (nem tartozik a szűrőbe)

Üres

Nincs válasz

 

210/215

 

Súlyozási tényező a 2010. évi ad hoc modulra (fakultatív)

Valamennyi 15–64 éves személy

0000-9999

A 210–213 oszlop egész számokat tartalmaz

00-99

A 214–215 oszlop tizedesjegyeket tartalmaz


(1)  HL L 114., 2008.4.26., 57. o.


IRÁNYELVEK

14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/12


A TANÁCS 2008/118/EK IRÁNYELVE

(2008. december 16.)

a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 93. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről, valamint e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelvet (3) többször lényegesen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság érdekében helyette újat kell alkotni.

(2)

A belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges, hogy a 92/12/EGK irányelv hatálya alá tartozó termékeket (a továbbiakban: a jövedéki termékek) terhelő jövedéki adó kivetésének feltételei összehangoltak maradjanak.

(3)

Helyénvaló meghatározni az ezen irányelv hatálya alá tartozó jövedéki termékeket, és indokolt e célból a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK tanácsi irányelvre (4), a cigarettán kívüli dohánygyártmány adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK tanácsi irányelvre (5), az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelvre (6), az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/84/EGK tanácsi irányelvre (7), a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvre (8), valamint az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre (9) utalni.

(4)

A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetekben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetett adókra vonatkozó közösségi jogszabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak meg kell felelniük a szóban forgó jogszabályok egyes lényeges elemeinek.

(5)

A szabad mozgás biztosítása érdekében a jövedéki termékeken kívüli termékek adóztatása nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal.

(6)

Biztosítani kell az alakiságok elvégzését, ha jövedéki termékeket a Közösség vámterületének részeként meghatározott, azonban ezen irányelv hatálya alá nem tartozó területekről szállítanak a Közösség vámterületének részét képező és ezen irányelv hatálya alá tartozó területekre.

(7)

Miután a közösségi vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletnek (10) a felfüggesztési eljárásokra vonatkozó szabályai megfelelően rendezik az e rendelet hatálya alá tartozó jövedéki termékek ellenőrzését, nem szükséges külön jövedéki ellenőrzési rendszert alkalmazni mindaddig, amíg a jövedéki termékek közösségi vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt állnak.

(8)

Mivel a belső piac megfelelő működésének érdekében továbbra is biztosítani kell, hogy a jövedéki adó fogalma és kivetésének feltételei minden tagállamban azonosak legyenek, közösségi szinten egyértelművé kell tenni, hogy mely időponttól kezdődik a jövedéki termékek szabad forgalomba bocsátása, és kit terhel jövedékiadó-fizetési kötelezettség.

(9)

Mivel a jövedéki adó meghatározott termékek fogyasztását terheli, nem vethető ki a bizonyos körülmények között megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre.

(10)

Az adó beszedésére és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések befolyásolják a belső piac működését, ezért meg kell felelniük a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség kritériumainak.

(11)

Szabálytalanság esetén a jövedéki adót abban a tagállamban kell kivetni, amelynek területén a szabad forgalomba bocsátást eredményező szabálytalanságot elkövették, illetve ha a szabálytalanság elkövetésének helye nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamban. Amennyiben a jövedéki termékek nem érkeznek meg rendeltetési helyükre, és nem észleltek szabálytalanságot, indokolt a termékek feladási helye szerinti tagállamot a szabálytalanság elkövetési helye szerinti tagállamnak tekinteni.

(12)

Célszerű, hogy a visszatérítés ezen irányelvben előírt esetein kívül a tagállamok akkor is visszatéríthessék a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek után befizetett adót, ha ez nem ellentétes az irányelv céljaival.

(13)

A jövedékiadó-mentes szállítások szabályait és feltételeit továbbra is összehangoltnak kell lenniük. A más tagállamban lévő szervezetek számára történő szállítások mentesítése esetén adómentességi igazolás használatát indokolt előírni.

(14)

A csalás és a visszaélés elkerülése érdekében egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amikor a Közösség területét elhagyó utasok adómentesen vásárolhatnak. Mivel a szárazföldön közlekedő személyek gyakrabban és szabadabban mozoghatnak, mint a hajón vagy légi járművön utazók, a szárazföldi közlekedés esetében lényegesebb nagyobb annak a kockázata, hogy az utazó nem tartja be a vám- és adómentesen behozható mennyiségekre vonatkozó előírásokat, következésképpen a szárazföldi közlekedés tekintetében lényegesen nagyobb a vámhatóságokra nehezedő ellenőrzési teher. Ezért elő kell írni, hogy a szárazföldi határokon nem engedélyezhető a jövedékiadó-mentes árusítás, amint az a legtöbb tagállamban már most is gyakorlat. Átmeneti időszakról kell azonban rendelkezni, amely alatt a tagállamok továbbra is mentesíthetik a jövedéki adó alól a harmadik országokkal alkotott szárazföldi határon található, meglévő vámmentes üzletekben értékesített termékeket.

(15)

Mivel az adó beszedése érdekében a jövedéki termékek előállítására és raktározására szolgáló létesítményeket ellenőrizni szükséges, az ellenőrzés megkönnyítése érdekében szükséges az illetékes hatóságok engedélyéhez kötött adóraktárakból álló rendszert fenntartani.

(16)

Szükséges továbbá azon követelmények meghatározása, amelyeknek az adóraktár engedélyesének és az ilyen jogállással nem rendelkező kereskedőknek meg kell felelniük.

(17)

A szabad forgalomba bocsátásuk előtt a jövedéki termékeknek a jövedéki adó felfüggesztésével szabadon kell tudni mozogni. Ezt a mozgást engedélyezni kell az adóraktárból különböző rendeltetési helyekre, különösen másik adóraktárba vagy ezen irányelv szempontjából azzal egyenértékű helyekre.

(18)

Engedélyezni kell továbbá a jövedéki termékeknek adófelfüggesztéssel az importálás helyéről az említett fenti helyekre történő szabad szállítását, és rendelkezni kell azon személyek jogállásáról, akik e termékeket az importálás helyéről feladhatják, de nem birtokolhatják.

(19)

A jövedéki adónak a jövedékitermék-szállítás le nem zárulása esetére történő biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítékot kell megkövetelniük, amelyet a feladó adóraktár-engedélyesnek, vagy a bejegyzett feladónak, vagy, amennyiben a feladó tagállam ezt engedélyezi, a szállításban érintett egyéb személynek kell nyújtania a tagállamok által meghatározott feltételekkel.

(20)

A tagállamok által meghatározott mértékű adó beszedésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak módjában kell állnia, hogy figyelemmel kísérjék a jövedéki termékek szállítását, ezért indokolt rendelkezni az ilyen termékek nyomonkövetési rendszeréről.

(21)

Ebből a célból helyénvaló a jövedéki termékek mozgásának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (11) létrehozott számítógépes rendszert igénybe venni. E rendszer használata, a papíralapú megoldásokkal ellentétben, felgyorsítja a szükséges alakiságok elvégzését, és könnyebbé teszi a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított jövedéki termékek szállításának nyomon követését.

(22)

Helyénvaló meghatározni azt az eljárást, amelynek keretében a kereskedőknek tájékoztatniuk kell a tagállamok adóhatóságait a feladott vagy átvett jövedékitermék-szállítmányokról. Tekintettel kell lenni azon címzettek helyzetére is, amelyek nem csatlakoztak a számítógépes rendszerhez, de fogadhatnak adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket.

(23)

Abból a célból, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállításokra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesüljenek, egyértelművé kell tenni a szállítás megkezdésének és befejezésének, valamint a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének feltételeit.

(24)

Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén követendő eljárást.

(25)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy külön rendelkezéseket alkossanak a teljes egészében a területükön lebonyolított adófelfüggesztéssel érintett jövedékitermék-szállításokról, illetve hogy az egyszerűsítés érdekében más tagállamokkal kétoldalú megállapodásokat kössenek.

(26)

Indokolt – az általános szerkezet módosítása nélkül – egyértelművé tenni a valamely tagállamban már megfizetett jövedéki adójú termékek szállítására vonatkozó adózási és eljárási szabályokat.

(27)

A magánszemélyek által saját használatra beszerzett és általuk egy másik tagállamba szállított jövedéki termékek jövedéki adóját – a belső piacot szabályozó alapelv értelmében – a termékek beszerzési helye szerinti tagállamban kell megfizetni.

(28)

Ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból egy másik tagállamban birtokolják, meg kell határozni, hogy a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség ez utóbbiban keletkezik. Ebből a célból különösen a „kereskedelmi cél” fogalmát kell meghatározni.

(29)

Adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett címzettnek, illetve független gazdasági tevékenységet folytató személynek nem minősülő személyek által beszerzett, és közvetlenül vagy közvetve az eladó által vagy annak megbízásából feladott vagy szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni, és rendelkezni kell az eladó által követendő eljárásról.

(30)

A tagállamok közötti érdekütközés és a kettős adóztatás elkerülése érdekében a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállítása esetén rendelkezni kell azokról a helyzetekről, amelyek során a jövedéki termékekkel kapcsolatban – szabad forgalomba bocsátásukat követően – szabálytalanság merülhet fel.

(31)

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabad forgalomba bocsátott termékeket adóügyi jelzéssel vagy nemzeti azonosító jellel kell ellátni. E jelzések és jelek használata nem akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelmet.

Mivel az ilyen jelzések és jelek használata nem vezethet kettős adózási teherhez, egyértelművé kell tenni, hogy a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést kibocsátó tagállamnak vissza kell térítenie, el kell engednie vagy fel kell szabadítania, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be.

Mindazonáltal a visszaélések megelőzése érdekében az ilyen jelzéseket és jeleket kibocsátó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy azok eltávolítását vagy megsemmisítését igazoló bizonyíték nyújtásához köthessék a visszatérítést, az elengedést vagy a felszabadítást.

(32)

A jövedéki termékek szállításához és ellenőrzéséhez fűződő általános követelmények teljesítése aránytalan terhet jelenthet a kisüzemi bortermelők számára. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok mentesítsék ezeket a termelőket egyes követelmények alól.

(33)

Figyelembe kell venni, hogy a hajók és légi járművek fedélzeti készletéül szolgáló jövedéki termékek tekintetében még nem született megfelelő közös megközelítés.

(34)

A tagállamok közötti határon átívelő hidak építéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékeket illetően az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyik tagállamból egy másik tagállamba szállított jövedéki termékekre vonatkozó rendes szabályoktól és eljárásoktól eltérő intézkedéseket hozhassanak.

(35)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(36)

A jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is a 92/12/EGK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak.

(37)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a jövedéki adó egyes vonatkozásaival kapcsolatos közös szabályozás megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1)   Ezen irányelv általános rendelkezéseket állapít meg a jövedéki adóra vonatkozóan, amely közvetlen vagy közvetett módon az alábbi termékek (a továbbiakban: a jövedéki termékek) fogyasztását terheli:

a)

a 2003/96/EK irányelv hatálya alá tartozó energiatermékek és villamos energia;

b)

a 92/83/EGK és a 92/84/EGK irányelv hatálya alá tartozó alkohol és alkoholtartalmú italok;

c)

a 95/59/EK, a 92/79/EGK és a 92/80/EGK irányelv hatálya alá tartozó dohánygyártmányok.

(2)   A jövedéki termékekre a tagállamok speciális célú egyéb közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azok megfelelnek a jövedéki adó és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó közösségi adószabályoknak, nem értve ide a mentességekre vonatkozó rendelkezéseket.

(3)   A tagállamok adót vethetnek ki:

a)

jövedéki terméknek nem minősülő termékekre;

b)

szolgáltatásnyújtásra, ideértve a jövedéki termékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását is, amelyek forgalmi adóként nem határozhatók meg.

Az ilyen adók kivetése azonban nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal a tagállamok közötti kereskedelemben.

2. cikk

A jövedéki termékekre jövedéki adókötelezettség keletkezik:

a)

a Közösségen belüli előállításukkor, adott esetben ideértve a kitermelésüket is;

b)

a Közösség területére történő importálásukkor.

3. cikk

(1)   A hatályos közösségi vámrendelkezésekben az áruknak a Közösség vámterületére történő beléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekről a Közösség területére történő beléptetésekor is.

(2)   A hatályos közösségi vámrendelkezésekben az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek a Közösségből az 5. cikk (2) bekezdésében említett területekre történő kiléptetésére is.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően Finnország a jövedéki termékeknek a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját területe, illetve az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett terület közötti szállítására vonatkozóan alkalmazhatja a 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett saját területén történő szállítására vonatkozó eljárásokat.

(4)   A III. és a IV. fejezet nem alkalmazandó a vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alatt álló jövedéki termékekre.

4. cikk

Ezen irányelv és végrehajtási rendelkezései alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„adóraktár engedélyese”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely valamely tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során adófelfüggesztés alatt adóraktárban jövedéki terméket állítson elő, dolgozzon fel, tároljon, vegyen át vagy adjon fel;

2.

„tagállam” és „tagállam területe”: a Közösség valamely tagállamának az a területe, amelyre a Szerződés – annak 299. cikke értelmében – alkalmazandó, kivéve a harmadik területeket;

3.

„a Közösség” és „a Közösség területe”: a tagállamoknak a 2. pont szerint meghatározott területe;

4.

„harmadik terület”: az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek;

5.

„harmadik ország”: minden olyan állam vagy terület, amelyre a Szerződés nem vonatkozik;

6.

„vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés”: a 2913/92/EGK rendelet szerinti, a Közösség vámterületére, vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beléptetett vagy átmeneti megőrzés alá vont nem közösségi áruk vámfelügyeletével kapcsolatos különleges eljárások bármelyike, továbbá az e rendelet 84. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedések bármelyike;

7.

„adófelfüggesztés”: vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá nem tartozó jövedéki termék előállítására, feldolgozására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, a jövedéki adót felfüggesztő eljárás vagy intézkedés;

8.

„jövedéki termékek importálása”: jövedéki termékeknek a Közösség területére való behozatala, kivéve, ha e termékeket a Közösség területére való behozatalukkor vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés hatálya alá vonják, illetve az ilyen termékek vámfelfüggesztési eljárás vagy intézkedés alól történő kivonása;

9.

„bejegyzett címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során, az általuk meghatározott feltételeket betartva a jövedékiadó-felfüggesztéssel más tagállamból szállított jövedéki terméket átvegyen;

10.

„bejegyzett feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely az importáló tagállam illetékes hatóságaitól kizárólag arra kapott engedélyt, hogy jövedéki terméket üzleti tevékenysége során, az e hatóságok által meghatározott feltételeket betartva a 2913/92/EGK rendelet 79. cikke szerinti szabad forgalomba bocsátást követően adófelfüggesztés keretében feladjon;

11.

„adóraktár”: az a hely, ahol az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megállapított feltételek szerint az adóraktár engedélyese üzleti tevékenysége során jövedéki terméket adófelfüggesztés alatt előállít, feldolgoz, tárol, átvesz vagy felad.

5. cikk

(1)   Ezt az irányelvet és az 1. cikkben említett irányelveket a Közösség területén kell alkalmazni.

(2)   Ez az irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek nem alkalmazandók a Közösség vámterületének részét képező következő területekre:

a)

a Kanári-szigetek;

b)

Franciaország tengerentúli megyéi;

c)

az Åland-szigetek;

d)

a Csatorna-szigetek.

(3)   Ez az irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek nem alkalmazandók a Szerződés 299. cikke (4) bekezdésének hatálya alá eső területekre, sem a Közösség vámterületének részét nem képező egyéb következő területekre:

a)

Helgoland szigete;

b)

Büsingen területe;

c)

Ceuta;

d)

Melilla;

e)

Livigno;

f)

Campione d’Italia;

g)

a Luganói-tó olasz vizei.

(4)   Spanyolország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek alkalmazandók a Kanári-szigetekre – a különlegesen nagy távolsághoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(5)   Franciaország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy a nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és az 1. cikkben említett irányelvek alkalmazandók tengerentúli megyéire – a különlegesen nagy távolsághoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(6)   Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák Görögországot abban, hogy fenntartsa az Athosz-hegy vonatkozásában a görög alkotmány 105. cikkében biztosított különleges jogállást.

6. cikk

(1)   Figyelembe véve a Franciaországgal, Olaszországgal, Ciprussal és az Egyesült Királysággal kötött egyezményeket és szerződéseket, ezen irányelv alkalmazásában nem minősül harmadik országnak a Monacói Hercegség, San Marino, az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpont és a Man-sziget.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

a Monacói Hercegség területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Franciaországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

b)

a San Marinóból kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Olaszországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

c)

az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpontról kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Ciprusról kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

d)

a Man-sziget területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Egyesült Királyságból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Jungholzból és a Mittelbergből (Kleines Walsertal) kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Németországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

II.   FEJEZET

A JÖVEDÉKIADÓ-KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, ADÓ-VISSZATÉRÍTÉS, ADÓMENTESSÉG

1.   SZAKASZ

Az adókötelezettség keletkezésének helye és ideje

7. cikk

(1)   A jövedékiadó-kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában és a szabad forgalomba bocsátás szerinti tagállamban keletkezik.

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában „szabad forgalomba bocsátás” az alábbiak bármelyike:

a)

jövedéki termék adófelfüggesztés alóli kikerülése, ideértve a szabálytalan kikerülést is;

b)

olyan, adófelfüggesztés alatt nem álló jövedéki termékek birtoklása, amennyiben a közösségi jog és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek értelmében nem vetettek ki jövedéki adót;

c)

jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a szabálytalan előállítást is;

d)

jövedéki termék importálása, ideértve a szabálytalan importálást is, ha a jövedéki termék az importálást követően nem kerül azonnal adófelfüggesztés hatálya alá.

(3)   A szabad forgalomba bocsátás ideje:

a)

a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék bejegyzett címzett általi átvételének ideje;

b)

a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett esetekben a jövedéki termék címzett általi átvételének ideje;

c)

a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termék rendeltetési helyen történő közvetlen átvételének ideje.

(4)   Az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek az áru tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a tagállam illetékes hatóságai engedélyének következményeként bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak.

Ezen irányelv alkalmazásában az áru teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.

A kérdéses jövedéki termék teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását megfelelő módon bizonyítani kell a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti tagállam, vagy ha a károsodás helye nem állapítható meg, a kár észlelésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára.

(5)   A tagállamok maguk állapítják meg a (4) bekezdésben említett károsodásra vonatkozó saját szabályaikat és feltételeiket.

8. cikk

(1)   A jövedékiadó-fizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:

a)

jövedéki termék adófelfüggesztés alól a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint történő kikerülése esetén:

i.

az adóraktár engedélyese, a bejegyzett címzett vagy bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy vagy az, akinek a megbízásából azokat a felfüggesztés alól kivonják, vagy – az adóraktárból való szabálytalan kiszállítás esetén – minden más személy, aki részt vett a kiszállításban;

ii.

a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során a 10. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint bekövetkezett szabálytalanság esetén: az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy bármely más, a 18. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően az adófizetésre biztosítékot nyújtó személy, vagy bármely olyan személy, akinek része volt a termékek adófelfüggesztés alól történő szabálytalan kikerülésében, és tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen annak szabálytalan jellegéről;

b)

jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti birtoklása tekintetében: a jövedéki termékeket birtokló személy, illetve bármely más személy, aki érintett a jövedéki termékek birtoklásában;

c)

jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti előállítása tekintetében: a jövedéki terméket előállító személy, illetve szabálytalan előállítás esetén bármely más személy, aki részt vesz a jövedéki termék előállításában;

d)

jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti importálása tekintetében: az importáláskor a jövedéki terméket a vámhatóság felé bejelentő személy, vagy akinek a megbízásából azokat bejelentik, vagy szabálytalan importálás esetén bármely más személy, aki érintett az importálásban.

(2)   Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

9. cikk

Az alkalmazandó jövedéki adó kivetésének feltételei és mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót az egyes tagállamok az általuk meghatározott eljárás szerint vetik ki és szedik be, valamint – adott esetben – térítik vissza vagy engedik el. A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a nemzeti és a más tagállamból származó termékekre.

10. cikk

(1)   Amennyiben a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, a szabad forgalomba bocsátásra a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban kerül sor.

(2)   Amennyiben jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanságot észleltek, amely a jövedéki terméknek a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabálytalanság megtörténtének helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamot, idejének pedig a szabálytalanság észlelésének idejét kell tekinteni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges vagy vélelmezett szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(4)   Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, és a szállítás során nem észleltek a terméknek a 7. cikk (2) bekezdése a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményező szabálytalanságot, a szabálytalanság előfordulási helyének a feladás szerinti tagállamot, idejének pedig a szállítás megkezdésének idejét kell tekinteni, kivéve, ha a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított négy hónapon belül a szállítás 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejezését, illetve a szabálytalanság előfordulási helyét igazoló bizonyítékot nyújtanak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

Amennyiben a 17. cikkben előírt biztosítékot nyújtó személynek nem, vagy vélhetően nem volt tudomása arról, hogy a termékek nem érkeztek meg a rendeltetési helyükre, ennek az információnak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai által történő közlését követően egy hónap áll rendelkezésére, hogy igazolja a szállításnak a 20. cikk (2) bekezdése szerinti befejeződését, illetve a szabálytalanság előfordulásának helyét.

(5)   Mindazonáltal a (2) és a (4) bekezdésben említett helyzetekben, amennyiben a szállítás 20. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év letelte előtt megállapítják, hogy a szabálytalanság ténylegesen melyik tagállamban fordult elő, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

Ezekben az esetekben a szabálytalanság előfordulási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a jövedéki adó kivetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, amelyek a jövedéki adót visszatérítik vagy elengedik, amennyiben a jövedéki adónak a másik tagállamban történt kivetését igazoló bizonyítékot megküldték.

(6)   E cikk alkalmazásában „szabálytalanság” minden, a 7. cikk (4) bekezdésében említettől eltérő olyan helyzet, amely jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során áll elő, és amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem a 20. cikk (2) bekezdésének megfelelően fejeződik be.

2.   SZAKASZ

A jövedéki adó visszatérítése és elengedése

11. cikk

A 33. cikk (6) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében és a 38. cikk (3) bekezdésében említett, valamint az 1. cikkben említett irányelvekben meghatározott eseteken túl annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátás történt, az érintett személy kérelmére visszatéríthetik vagy elengedhetik a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékekre kivetett jövedéki adót, amennyiben ezen termékek szabad forgalomba bocsátása a tagállamok által megállapított körülmények között és olyan feltételeknek megfelelően történt, amelyeket a tagállamok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából határoztak meg.

Az ilyen visszatérítés vagy elengedés nem eredményezhet a 12. cikk és az 1. cikkben említett irányelvek valamelyike által megállapítottakon kívüli adómentességet.

3.   SZAKASZ

Mentességek

12. cikk

(1)   A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben a következő felhasználási célra szánják őket:

a)

diplomáciai vagy konzuli kapcsolat keretében;

b)

a fogadó tagállam hatóságai által ekként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai által, az ilyen szervezeteket létrehozó nemzetközi egyezményekben vagy a székhelyükről szóló megállapodásokban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel;

c)

az Észak-atlanti Szerződésben részes államok közül a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívül bármelyiknek a fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra;

d)

az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erői által, ezen erők használatára, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban való felhasználásra;

e)

harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás szerint történő felhasználás, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából megengedett vagy engedélyezett.

(2)   A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok a jövedékiadó-mentességet visszatérítés formájában is biztosíthatják.

13. cikk

(1)   A 21. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetteknek adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket adómentességi igazolás kíséri.

(2)   Az adómentességi igazolás formáját és tartalmát a Bizottság állapítja meg a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(3)   A jövedéki termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fegyveres erők részére adófelfüggesztéssel történő szállítására nem alkalmazandó a 21–27. cikkben meghatározott eljárás, amennyiben e szállítás az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alá tartozik.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a 21–27. cikkben meghatározott eljárást alkalmazni kell az olyan szállításra, amelyre teljes egészében a területükön, vagy – az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján – e tagállamok területei között kerül sor.

14. cikk

(1)   A tagállamok mentességet adhatnak a vámmentes üzletben értékesített, légi járaton vagy tengeri hajóúton harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt termékekre.

(2)   A harmadik területre vagy harmadik országba irányuló légi járat vagy tengeri hajóút alkalmával a légi jármű vagy a hajó fedélzetén értékesített termékeket a vámmentes üzletekben értékesített termékekkel azonos elbánásban kell részesíteni.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő mentességeket úgy alkalmazzák, hogy megelőzzék az esetleges adócsalást, adókikerülést vagy visszaéléseket.

(4)   Azon tagállamok, amelyek 2008. július 1-jén repülőtér vagy tengeri kikötő területén kívül működő vámmentes üzletekkel rendelkeznek, 2017. január 1-jéig továbbra is adómentességet adhatnak az ilyen üzletekben értékesített, harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt jövedéki termékekre.

(5)   E cikk alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„vámmentes üzlet”: repülőtér vagy kikötő területén működő olyan intézmény, amely megfelel a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott feltételeknek, különös tekintettel a (3) bekezdésre;

b)

„harmadik területre vagy harmadik országba tartó utas”: azon, úti okmánnyal rendelkező légi vagy tengeri utas, aki kijelenti, hogy végső úti célja harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő.

III.   FEJEZET

ELŐÁLLÍTÁS, FELDOLGOZÁS ÉS BIRTOKLÁS

15. cikk

(1)   A tagállamok a jövedéki termék előállítására, feldolgozására és birtoklására vonatkozó szabályaikat ezen irányelv rendelkezéseire figyelemmel állapítják meg.

(2)   Azoknak a jövedéki termékeknek az előállítása, feldolgozása és tárolása, amelyekre a jövedéki adót még nem fizették meg, adóraktárban történik.

16. cikk

(1)   Adóraktárnak az adóraktár engedélyese általi létesítésére és működtetésére az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak engedélyt.

Az engedélyezésre azon feltételek vonatkoznak, amelyeket a hatóságok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából jogosultak meghatározni.

(2)   Az adóraktár engedélyese köteles:

a)

szükség esetén biztosítékot nyújtani a jövedéki termékek előállításával, feldolgozásával és birtoklásával együtt járó kockázatok fedezésére;

b)

teljesíteni az adóraktár helye szerinti tagállamban megállapított követelményeket;

c)

minden raktár tekintetében nyilvántartást vezetni a készletről és a termékek szállításáról;

d)

az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket a szállítás befejezését követően haladéktalanul adóraktárába beraktározni és nyilvántartásba venni, kivéve, ha a 17. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni;

e)

hozzájárulni teljes tevékenységének és a raktárkészletnek az ellenőrzéséhez.

Az a) pontban említett biztosíték nyújtásával kapcsolatos feltételeket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai határozzák meg, amelyben az adóraktár létesítését és működését engedélyezik.

IV.   FEJEZET

JÖVEDÉKI TERMÉK JÖVEDÉKIADÓ-FELFÜGGESZTÉSSEL TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA

1.   SZAKASZ

Általános rendelkezések

17. cikk

(1)   A jövedéki termékek a Közösség területén adófelfüggesztéssel mozgathatók, ideértve azt az esetet is, ha a termékeket valamely harmadik országon vagy harmadik területen keresztül szállítják:

a)

valamely adóraktárból:

i.

egy másik adóraktárba;

ii.

bejegyzett címzett számára;

iii.

olyan helyre, ahol a jövedéki termékek a 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően elhagyják a Közösség területét;

iv.

a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzetthez, ha a termékeket másik tagállamban adják fel;

b)

az importálás helyéről az a) pontban említett bármelyik rendeltetési helyre, amennyiben a termékeket bejegyzett feladó adja fel.

E cikk alkalmazásában az „importálás helye” az a hely, ahol a termékeket a 2913/92/EGK rendelet 79. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjától és az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, valamint a 19. cikk (3) bekezdésében említett eset kivételével a rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott feltételekkel engedélyezheti, hogy jövedéki termékeket a területén található olyan közvetlen rendeltetési helyre szállítsanak adófelfüggesztéssel, amelyet az adóraktár engedélyese jelölt ki a rendeltetési hely szerinti tagállamban, vagy amelyet a bejegyzett címzett határozott meg.

Ilyen esetekben továbbra is az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett felelős a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény benyújtásáért.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdést azokra a nulla jövedéki adómértékű jövedéki termékek szállítására is alkalmazni kell, amelyeket nem bocsátottak szabad forgalomba.

18. cikk

(1)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze, amelyet a feladás szerinti adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó nyújt.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a feladási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot a fuvarozó vagy a szállító, a jövedéki termékek tulajdonosa vagy címzettje, vagy e személyek vagy az (1) bekezdésben említett személyek közül kettő vagy több közösen nyújtsa.

(3)   A biztosítéknak a Közösség egész területén érvényesnek kell lennie. A biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a tagállamok állapítják meg.

(4)   A feladás helye szerinti tagállam eltekinthet a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségtől az adófelfüggesztéssel történő jövedékitermék-szállítás alábbi eseteiben:

a)

kizárólag saját területen történő szállítás;

b)

energiatermékek Közösségen belüli szállítása tengeren vagy rögzített csővezetéken keresztül, ha ahhoz az érintett tagállamok hozzájárulnak.

19. cikk

(1)   A bejegyzett címzett nem birtokolhat és nem adhat fel adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket.

(2)   A bejegyzett címzettnek a következő követelményeket kell teljesítenie:

a)

a jövedéki termékek feladását megelőzően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel biztosítékot kell nyújtani a jövedéki adó megfizetésére;

b)

a szállítás befejezését követően az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki termékeket nyilvántartásba kell venni;

c)

hozzá kell járulni minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(3)   A jövedéki termékeket csak eseti jelleggel fogadó bejegyzett címzett számára kiállított, a 4. cikk 9. pontjában említett engedély meghatározott termékmennyiségre, egyetlen feladóra és meghatározott időtartamra szól. A tagállamok az engedélyt egyetlen szállítmányra korlátozhatják.

20. cikk

(1)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben akkor kezdődik, amikor a jövedéki termékek elhagyják a feladás szerinti adóraktárat, a 17. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a termékeket a 2913/92/EGK rendelet 79. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, valamint a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben akkor fejeződik be, amikor a címzett átvette a jövedéki termékeket, a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

2.   SZAKASZ

Jövedéki termékek jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítása során követendő eljárás

21. cikk

(1)   A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő adófelfüggesztés alatt lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a feladónak az 1152/2003/EK határozat 1. cikkében említett számítógépes rendszeren (a továbbiakban: a számítógépes rendszer) keresztül be kell nyújtania az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.

Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a feladót.

Amennyiben az adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik a feladóval.

(4)   A 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában és a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, azok pedig továbbítják a címzettnek, ha ez utóbbi egy adóraktár engedélyese vagy bejegyzett címzett.

Ha a jövedéki termékeket a feladás helye szerinti tagállamban lévő adóraktár engedélyesének küldik, ennek a tagállamnak az illetékes hatóságai az elektronikus adminisztratív okmányt közvetlenül neki továbbítják.

(5)   Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai azon tagállam illetékes hatóságainak továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt, amelyben a kiviteli nyilatkozatot a 2913/92/EGK rendelet 161. cikke (5) bekezdésének megfelelően benyújtották (a továbbiakban: a kivitel helye szerinti tagállam), feltéve, hogy ez a tagállam különbözik a feladás helye szerinti tagállamtól.

(6)   A feladó a jövedéki termékeket kísérő személy rendelkezésére bocsátja az elektronikus adminisztratív okmány nyomtatott változatát vagy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot egyértelműen azonosítható módon tartalmazó bármely egyéb kereskedelmi okmány egy példányát. Ezt az okmányt az illetékes hatóságok kérésére a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni ezen hatóságoknak.

(7)   A feladó mindaddig törölheti az elektronikus adminisztratív okmányt, amíg a szállítás a 20. cikk (1) bekezdése értelmében meg nem kezdődik.

(8)   A feladó a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során a számítógépes rendszeren keresztül a rendeletetési helyet módosítva új rendeltetési helyet jelölhet ki, kizárólag a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában, vagy – adott esetben – a 17. cikk (2) bekezdésében említettek esetében.

22. cikk

(1)   Energiatermékeknek jövedékiadó-felfüggesztéssel tengeren vagy belvízi útvonalakon történő szállítása esetén, amennyiben a végleges címzettje még nem ismeretes, amikor a feladó benyújtja az elektronikus adminisztratív okmánynak a 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetét, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik a feladónak, hogy a címzettre vonatkozó adatokat kihagyja az okmányból.

(2)   Amint a címzettre vonatkozó adatok ismertté válnak, de legkésőbb a szállítás végeztével a feladó a 21. cikk (8) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával továbbítja azokat a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

23. cikk

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – a tagállam által meghatározott feltételekkel – engedélyezhetik, hogy a feladó két vagy több szállítmányra ossza meg a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított energiatermékeket, feltéve, hogy:

1.

a jövedéki termékek összmennyisége nem változik;

2.

a felosztást az ilyen eljárást engedélyező tagállam területén bonyolítják le;

3.

e tagállam illetékes hatóságait a megosztás helyéről tájékoztatják.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha engedélyezik ilyen szállítmányok területükön történő megosztását, és közlik az arra vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezen információkat továbbítja a többi tagállamnak.

24. cikk

(1)   Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iv. alpontjában, vagy a 17. cikk (2) bekezdésében említett rendeltetési helyen veszik át, a címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt (a továbbiakban: az átvételi elismervény) nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

(2)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai határozzák meg a termékeknek a 12. cikk (1) bekezdésében említett címzettek által történő átvételére vonatkozó átvételi elismervény benyújtását illető szabályokat.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben szereplő adatokat.

Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a címzettet.

Amennyiben az adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai a címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és továbbítják azt a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(4)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt a feladónak. Ha a feladási és a rendeltetési hely ugyanabban a tagállamban található, e tagállam illetékes hatóságai közvetlenül a feladónak továbbítják az átvételi elismervényt.

25. cikk

(1)   Az ezen irányelv 17. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és – adott esetben – a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kiviteli elismervényt állítanak ki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (13) 793. cikkének (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal, vagy az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett alakiságok teljesítési helye szerinti hivatal igazolása alapján arról, hogy a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

(2)   A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az (1) bekezdésben említett igazolásban szereplő adatokat. Ezen adatok ellenőrzését követően, valamint ha a feladás és a kivitel helye szerinti tagállam különbözik, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a kiviteli elismervényt elküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak.

26. cikk

(1)   A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:

a)

a termékeket olyan papíralapú okmánynak kell kísérnie, amely az elektronikus adminisztratív okmány 21. cikk (2) bekezdésében említett tervezetében szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz;

b)

a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt bekérheti az a) pontban említett okmány egy példányát is, valamint kérheti az abban szereplő adatok hitelesítését, továbbá, amennyiben az elérhetetlenség a feladónak felróható okból áll fenn, erre az elérhetetlenségre megfelelő indoklást kérhet.

(2)   Amennyiben a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, a feladó az elektronikus adminisztratív okmányról – a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban – tervezetet nyújt be.

Amint az elektronikus adminisztratív okmányban foglalt adatokat a 21. cikk (3) bekezdése szerint érvényesítik, ezen okmány az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett papíralapú okmány helyébe lép. A 21. cikk (4)–(5) bekezdése, valamint a 24. és 25. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   Az elektronikus adminisztratív okmányban foglalt adatok érvényesítéséig a szállítást az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány kíséretében, adófelfüggesztéssel történt szállításnak kell tekinteni.

(4)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett papíralapú okmány egy példányát a feladónak nyilvántartása alátámasztása érdekében meg kell őriznie.

(5)   Ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó más távközlési eszközök útján közli a 21. cikk (8) bekezdésében vagy a 23. cikkben említett információt. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy a szállítmány megosztásának végrehajtását megelőzően a feladónak tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. E cikk (2)–(4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

27. cikk

(1)   Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem nyújtható be az említett cikkben megállapított határidőn belül, a címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak benyújtani egy olyan papíralapú okmányt, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.

A kellően indokolt eseteket kivéve, továbbá ha a címzett a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervényt a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani e hatóságoknak, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett papíralapú okmány másolatát megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyek azt továbbítják a feladónak vagy számára hozzáférhetővé teszik.

Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a címzett a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 24. cikk (3) és (4) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(2)   Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek az helye szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem állítható ki, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni egy olyan papíralapú okmányt, amely a kiviteli elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését, kivéve a kellően indokolt eseteket, valamint azon esetet, ha a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül kiállítható.

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a feladó részére megküldik, vagy a rendelkezésére bocsátják az első albekezdésben említett papíralapú okmány másolatát.

Amint a kivitel helye szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a 25. cikk (1) bekezdése szerinti kiviteli elismervényt. A 25. cikk (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

28. cikk

(1)   A 27. cikkben foglaltak ellenére a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény, illetve a 25. cikk (1) bekezdésében említett kiviteli elismervény igazolja a jövedéki termékek szállításának a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban való befejeződését.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az átvételi vagy kiviteli elismervénynek a 27. cikkben említettektől eltérő okokból fakadó hiánya esetén a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának befejeződése a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 17. cikk (2) bekezdésében említett esetekben úgy is bizonyítható, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő bizonyítékok alapján igazolják, hogy a feladott jövedéki termékek megérkeztek a kijelölt rendeltetési helyükre, vagy – a 17. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetben – úgy, hogy a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják, hogy a jövedéki termékek elhagyták a Közösség területét.

A címzett által benyújtott, az átvételi elismervényben vagy a kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány az első albekezdés alkalmazásában megfelelő bizonyítéknak tekintendő.

Amennyiben a megfelelő bizonyítékokat a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadják, ez lezárja a szállítást a számítógépes rendszerben.

29. cikk

(1)   A Bizottság a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően intézkedéseket hoz az alábbiak meghatározására:

a)

azon üzenetek szerkezete és tartalma, amelyeket a 21–25. cikk alkalmazása céljából váltanak a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításában érintett személyek és az illetékes hatóságok;

b)

az a) pontban említett üzenetváltásokra vonatkozó szabályok és eljárások;

c)

a 26. és 27. cikkben említett papíralapú okmányok szerkezete.

(2)   A 26. és 27. cikk alkalmazásában és azokkal összhangban minden tagállam meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a számítógépes rendszer elérhetetlennek tekinthető, valamint az ilyen esetekben követendő szabályokat és eljárásokat.

3.   SZAKASZ

Egyszerűsített eljárások

30. cikk

A tagállamok a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel, teljes egészében saját területükön történő szállítása vonatkozásában egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak, így eltekinthetnek az ilyen szállítások elektronikus felügyeletének követelményétől.

31. cikk

Megállapodás útján és a valamennyi érintett tagállam által meghatározott feltételek mellett a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő, két vagy több tagállam területe között végbemenő gyakori és rendszeres szállítása céljából egyszerűsített eljárások alakíthatók ki.

Ez a rendelkezés magában foglalja a rögzített csővezetéken keresztül történő szállításokat.

V.   FEJEZET

JÖVEDÉKI TERMÉKEK SZÁLLÍTÁSA ÉS ADÓZTATÁSA A SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁST KÖVETŐEN

1.   SZAKASZ

Magánszemély általi beszerzés

32. cikk

(1)   A magánszemély által saját felhasználásra beszerzett és egyik tagállamból a másikba szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót csak a beszerzés helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdésben említett jövedéki termékeket magánszemély általi saját felhasználásra szánták-e, a tagállamoknak különösen a következőket kell figyelembe venniük:

a)

a termékeket birtokló személy kereskedelmi jogállása és a termékek birtoklásának oka;

b)

a termékek tárolási helye, vagy – adott esetben – a szállítás módja;

c)

a termékekkel kapcsolatos valamennyi okmány;

d)

a termékek jellege;

e)

a termékek mennyisége.

(3)   A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása tekintetében – kizárólag egyfajta bizonyítékként – a tagállamok irányadó szinteket állapíthatnak meg. Az irányadó szintek nem lehetnek alacsonyabbak a következőknél:

a)

dohánygyártmányok:

cigaretta: 800 db,

szivarka (egyenként 3 g-nál kisebb súlyú szivar): 400 db,

szivar: 200 db,

fogyasztási dohány: 1,0 kg;

b)

alkoholtartalmú italok:

szeszek: 10 l,

köztes alkoholtermék: 20 l,

bor: 90 l (beleértve legfeljebb 60 l habzóbort),

sör: 110 l.

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek akként is, hogy egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott ásványolajtermék beszerzése esetén a jövedéki adót a fogyasztás szerinti tagállamban kell kivetni, ha az ilyen termék szállítása magánszemély által vagy megbízásából, a szokásostól eltérő módon történik.

E bekezdés alkalmazásában szokásostól eltérő módon történő szállítás üzemanyag esetében a járművek üzemanyagtartályán vagy megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannán kívüli, illetve a folyékony fűtőanyagok esetében a hivatásos kereskedők megbízásából végzett tartálykocsis szállítástól eltérő szállítás.

2.   SZAKASZ

Birtoklás másik tagállamban

33. cikk

(1)   A 36. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket egy másik tagállamban kereskedelmi célból, e tagállamban történő leszállítás vagy felhasználás érdekében tárolnak, e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót az utóbbi tagállamban kell kivetni.

E cikk alkalmazásában „Kereskedelmi célú birtoklás”: jövedéki termékek magánszemélytől eltérő személy által, illetve magánszemély által nem a 32. cikk értelmében vett saját felhasználás céljából, általa történő szállítással való birtoklása.

(2)   A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában az utóbbi tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

(3)   Az (1) bekezdésben említett esetektől függően az adófizetési kötelezettség a szállítást végzőt, vagy a szállítani szándékozott termékeket birtokban tartót, vagy a termékeket a másik tagállamban átvevő személyt terheli.

(4)   A 38. cikk sérelme nélkül, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket a Közösségen belül kereskedelmi célból mozgatják, azok nem tekintendők e célból birtokoltnak mindaddig, amíg a termékek nem érkeznek meg a rendeltetési hely szerinti tagállamba, feltéve, hogy szállításukra a 34. cikkben megállapított alakiságoknak megfelelően kerül sor.

(5)   Azon jövedéki termékek, amelyeket két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén birtokolnak, de amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a jármű az egyik tagállam területén tartózkodik, nem tekintendők ebben a tagállamban kereskedelmi célból birtokoltnak.

(6)   A jövedéki adót – kérelemre – a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha a másik tagállam illetékes hatóságai megállapítják, hogy az adott tagállamban adófizetési kötelezettség keletkezett és az adót megfizették.

34. cikk

(1)   A 33. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékek szállítása az egyes tagállamok területei között a 21. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumban foglalt alapadatokat tartalmazó kísérőokmánnyal történhet.

A Bizottság a 43. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghozza a kísérőokmány formáját és tartalmát meghatározó intézkedéseket.

(2)   A 33. cikk (3) bekezdésében említett személyeknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)

nyilatkozattétel a termékek feladása előtt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére, és a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó biztosíték nyújtása;

b)

a rendeltetési hely szerinti tagállamban előírt jövedéki adó megfizetése az e tagállam által meghatározott eljárás szerint;

c)

hozzájárulás minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, hogy meggyőződjenek a termékek tényleges átvételéről és a felszámítandó jövedéki adó megfizetéséről.

A rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott esetekben és feltételek mellett egyszerűsítheti az a) pontban említett követelményeket, vagy azoktól eltérést engedélyezhet. Ez esetben erről értesíti a Bizottságot, amely értesíti a többi tagállamot.

35. cikk

(1)   Amennyiben a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket ugyanebben a tagállamban található rendeltetési helyre egy másik tagállam területén keresztül szállítanak, a következő követelmények alkalmazandók:

a)

az ilyen szállítás a 34. cikk (1) bekezdésében említett kísérőokmány fedezete mellett lehetséges, és követnie kell a megfelelő útvonalat;

b)

a termékek feladása előtt a feladónak nyilatkozatot kell tennie a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára;

c)

a címzettnek igazolnia kell a termékek átvételét a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak megfelelően;

d)

a feladónak és a címzettnek hozzá kell járulnia minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(2)   Amennyiben a jövedéki termékek szállítására az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel gyakran és rendszeresen kerül sor, az érintett tagállamok az általuk kölcsönös egyetértésben meghatározott feltételek mellett egyszerűsíthetik az (1) bekezdésben foglalt követelményeket.

3.   SZAKASZ

Távértékesítés

36. cikk

(1)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban kell a jövedéki adót fizetni az egy tagállamban már szabad forgalomba bocsátott és adóraktár-engedélyesnek vagy bejegyzett címzettnek nem minősülő, más tagállamban székhellyel rendelkező független gazdasági tevékenységet nem folytató személy által megvásárolt olyan jövedéki termékek esetében, amelyeket az eladó vagy a megbízásából eljáró személy közvetlenül vagy közvetve más tagállamba irányulóan ad fel vagy szállít.

E cikk alkalmazásában „rendeltetési hely szerinti tagállam” a küldemény vagy szállítmány érkezési helye szerinti tagállam.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetben a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban, a jövedéki termékek kiszállításakor kell kivetni. A jövedéki adókötelezettség keletkezésének feltételei és mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott eljárásnak megfelelően kell megfizetni.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban az adófizetési kötelezettség az eladót terheli.

Mindazonáltal a rendeltetési hely szerinti tagállam rendelkezhet úgy, hogy az adófizetési kötelezettség a rendeltetési hely szerinti tagállamban székhellyel rendelkező és az illetékes hatóságok által jóváhagyott adóügyi képviselőt, vagy amennyiben az eladó nem tartotta tiszteletben a (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését, a jövedéki termékek címzettjét terheli.

(4)   Az eladónak, illetve az adóügyi képviselőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)

a termékek feladása előtt be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett;

b)

a jövedéki termékek megérkezését követően az a) pontban említett hivatalnál meg kell fizetnie a jövedéki adót;

c)

nyilvántartást kell vezetnie a termékszállításokról.

Az érintett tagállamok az általuk meghatározott feltételek mellett kétoldalú megállapodások alapján egyszerűsíthetik ezeket a követelményeket.

(5)   Az (1) bekezdésben említett esetben az első tagállambeli jövedéki adót az eladó kérelmére vissza kell téríteni vagy el kell engedni, ha az eladó vagy adóügyi képviselője teljesítette a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(6)   A tagállamok az (1)–(5) bekezdés alkalmazása tekintetében külön szabályokat állapíthatnak meg a különleges nemzeti forgalmazási szabályok hatálya alá tartozó jövedéki termékekkel kapcsolatban.

4.   SZAKASZ

Károsodás és megsemmisülés

37. cikk

(1)   A 33. cikk (1) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékeknek azok tényleges jellege, előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságai engedélyének következményeként e tagállamban való szállítása során bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a jövedéki adó nem vethető ki e tagállamban.

A kérdéses jövedéki termékek teljes megsemmisülését vagy helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észlelése szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.

A 34. cikk (2) bekezdésének a) pontja vagy a 36. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján rendelkezésre bocsátott biztosítékot ez esetben fel kell szabadítani.

(2)   Valamennyi tagállam megállapítja azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az (1) bekezdésben említett károsodást meghatározzák.

5.   SZAKASZ

Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során

38. cikk

(1)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban szabálytalanságot követnek el, akkor e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót a szabálytalanság előfordulásának helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban szabálytalanságot észlelnek, és a szabálytalanság előfordulási helye nem meghatározható, akkor a szabálytalanság előfordulási helyének a szabálytalanság észlelési helye szerinti tagállamot kell tekinteni, és a jövedéki adót e tagállamban kell kivetni.

Amennyiben azonban a jövedéki termékek beszerzésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállamban történt a szabálytalanság, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

(3)   A jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki a 34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, és a szabálytalanságban részt vevő bármely személy.

A szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a jövedéki adót kérésre visszatérítik vagy elengedik, amennyiben azt a szabálytalanság előfordulási vagy észlelési helye szerinti tagállamban már megfizették. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai pedig a 34. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 36. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően letétbe helyezett biztosítékot felszabadítják.

(4)   E cikk alkalmazásában szabálytalanságnak minősül a 37. cikk hatálya alá nem tartozó, a jövedéki termékek 33. cikk (1) bekezdése vagy a 36. cikk (1) bekezdése szerinti szállítása során bekövetkező olyan eset, amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem szabályszerűen fejeződik be.

VI.   FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1.   SZAKASZ

Jelölés

39. cikk

(1)   A 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adóügyi jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 33. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek.

(2)   Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzés vagy nemzeti azonosító jel használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. Az egyes tagállamok azonban előírhatják, hogy az adóügyi jelzések vagy jelek hozzáférhetőek legyenek a tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett adóügyi képviselők számára is.

(3)   Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adókikerülést és az adóval való visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések vagy nemzeti azonosító jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad szállítását.

Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el – az azok kibocsátási költségeinek kivételével – a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, illetve felszabadítják, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be.

A jelzést vagy jelet kibocsátó tagállam mindazonáltal a jelzések vagy jelek eltávolítását vagy megsemmisítését az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazoló bizonyíték benyújtásához kötheti a kifizetett összeg visszatérítését vagy a letett biztosíték felszabadítását.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzések vagy nemzeti azonosító jelek a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek vagy jeleinek érvényességét.

2.   SZAKASZ

Kisüzemi bortermelők

40. cikk

(1)   A tagállamok mentesíthetik a kisüzemi bortermelőket a III. és a IV. fejezetben szereplő, valamint a szállításra és ellenőrzésre vonatkozó egyéb követelmények alól. Amennyiben ezek a kisüzemi bortermelők saját maguk bonyolítanak le Közösségen belüli ügyleteket, tájékoztatniuk kell az érintett hatóságokat, és teljesíteniük kell a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendeletben (14) meghatározott követelményeket.

(2)   Amennyiben a kisüzemi bortermelők mentességet élveznek egyes követelmények alól az (1) bekezdéssel összhangban, a címzettnek – a 884/2001/EK rendeletben előírt okmánnyal vagy az arra történő hivatkozással – értesítenie kell a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a borszállítmányok átvételéről.

(3)   E cikk alkalmazásában „kisüzemi bortermelők” azok a személyek, akik éves átlagban kevesebb mint 1 000 hl bort termelnek.

3.   SZAKASZ

Hajók és légi járművek fedélzeti készlete

41. cikk

Amíg a Tanács nem fogad el közösségi rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják az ezen készletek mentességére vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket.

4.   SZAKASZ

Különös rendelkezések

42. cikk

Azon tagállamok, amelyek határon átívelő híd építésére vagy karbantartására vonatkozó felelősségről szóló megállapodást kötöttek, az említett híd megépítéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékek jövedéki adójának beszedésére alkalmazott eljárás egyszerűsítése érdekében az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket hozhatnak.

Az intézkedések alkalmazásában a megállapodásban említett hidat és az építési területeket azon tagállam területe részének kell tekinteni, amely a megállapodás értelmében felelős a híd megépítéséért vagy karbantartásáért.

Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezen intézkedésekről, a Bizottság pedig értesíti a többi tagállamot.

VII.   FEJEZET

A JÖVEDÉKIADÓ-BIZOTTSÁG

43. cikk

(1)   A Bizottságot a jövedékiadó-bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

44. cikk

A 43. cikkben említett feladatai mellett a jövedékiadó-bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérelmére – megvizsgálja az elnöke által felvetett, a jövedéki adóról szóló közösségi rendelkezések alkalmazására vonatkozó kérdéseket.

VIII.   FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

(1)   A Bizottság 2013. április 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a számítógépes rendszer megvalósításáról és különösen a 21. cikk (6) bekezdésében említett kötelezettségekről és a rendszer elérhetetlensége esetén alkalmazandó eljárásokról.

(2)   A Bizottság 2015. április 1-jéig irányelv alkalmazásának megkezdését követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentéseknek elsősorban a tagállamok által nyújtott tájékoztatáson kell alapulniuk.

46. cikk

(1)   A feladás helye szerinti tagállamok 2010. december 31-ig továbbra is engedélyezhetik, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (6) bekezdésében és 18. cikkében megállapított alaki követelményeknek megfelelően kezdjék meg.

Az ilyen szállításokra és teljesítésükre az első albekezdésben, valamint a 92/12/EGK irányelv 15. cikke (4) és (5) bekezdésében és 19. cikkében említett rendelkezések alkalmazandók. A 92/12/EGK irányelv 15. cikkének (4) bekezdése valamennyi, az ezen irányelv 18. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint biztosítékot nyújtó személyre alkalmazandó.

Ezen irányelv 21–27. cikke az ilyen szállításokra nem alkalmazandó.

(2)   A jövedéki termékek 2010. április 1-jét megelőzően megkezdett szállítását a 92/12/EGK irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell lebonyolítani és teljesíteni.

Ez az irányelv az ilyen szállításokra nem vonatkozik.

47. cikk

(1)   A 92/12/EGK irányelv 2010. április 1-jén hatályát veszti.

Az irányelvet a 46. cikkben meghatározott kereteken belül és célokra azonban továbbra is alkalmazni kell.

(2)   A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

48. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. január 1-jéig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek 2010. április 1-jétől megfeleljenek. A tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szövegét és megküldik a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelésről.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok választják meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

49. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

50. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. BACHELOT-NARQUIN


(1)  2008. november 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2008. október 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

(4)  HL L 316., 1992.10.31., 8. o.

(5)  HL L 316., 1992.10.31., 10. o.

(6)  HL L 316., 1992.10.31., 21. o.

(7)  HL L 316., 1992.10.31., 29. o.

(8)  HL L 291., 1995.12.6., 40. o.

(9)  HL L 283., 2003.10.31., 51. o.

(10)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(11)  HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

(12)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(13)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(14)  HL L 128., 2001.5.10., 32. o.


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/31


A BIZOTTSÁG 2009/1/EK IRÁNYELVE

(2009. január 7.)

a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról szóló 2005/64/EK irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásról és a 70/156/EGK irányelv módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2005/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2005/64/EK irányelv egyike a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv (2) által bevezetett EK-típusjóváhagyási eljárás külön irányelveinek.

(2)

Szükségszerű meghatározni azokat a részletes szabályokat, amelyek lehetővé teszik a 2005/64/EK irányelv 6. cikkében említett előzetes gyártói értékelés keretében annak ellenőrzését, hogy a járműtípus előállításához használt anyagok megfelelnek-e az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikke (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezéseknek.

(3)

Helyénvaló elsősorban biztosítani, hogy az illetékes hatóságok az újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság céljából ellenőrizni tudják az érintett járműgyártó és beszállítóik között létrejött szerződéses megállapodások meglétét, illetve azt, hogy az ilyen megállapodásokból következő követelményeket megfelelően közzétegyék.

(4)

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések összhangban vannak a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság (gépjárművek) véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2005/64/EK irányelv IV. melléklete az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:

„4.1.

A 2005/64/EK irányelv 6. cikkében említett előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának be kell bizonyítania, hogy a beszállítóival kötött szerződéses megállapodások segítségével biztosítja a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának való megfelelést.

4.2.

A 2005/64/EK irányelv 6. cikkében említett előzetes gyártói értékelés alkalmazásában a jármű gyártójának eljárásokat kell kidolgoznia a következők érdekében:

a)

az alkalmazandó követelmények ismertetése személyzetének és valamennyi beszállítójának;

b)

annak figyelemmel kísérése és biztosítása, hogy a beszállítók e követelményeknek megfelelően cselekedjenek;

c)

megfelelő adatok gyűjtése az ellátási lánc teljes hosszán;

d)

a beszállítóktól érkező információk megvizsgálása és ellenőrzése;

e)

a megfelelő intézkedések meghozatala abban az esetben, ha a beszállítóktól kapott adatok azt jelzik, hogy nem feleltek meg a 2000/53/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése a) pontjában foglalt követelményeknek.

4.3.

A (4) bekezdés első és második albekezdése alkalmazásában a jármű gyártójának az illetékes szervvel egyetértésben az ISO 9000/14000-t vagy egyéb szabványosított minőségbiztosítási programot kell alkalmaznia.”

2. cikk

Amennyiben az ezzel az irányelvvel módosított 2005/64/EK irányelvben foglalt követelményeket nem tartják be, a tagállamoknak 2012. január 1-jei hatállyal vissza kell utasítaniuk az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás új típusú járműveknek történő odaítélését a gépjárművek újrafelhasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és hasznosíthatósága tekintetében.

3. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2010. február 3-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Az említett rendelkezések szövegét haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz.

A rendelkezéseket 2010. február 4-től kell alkalmazni.

A tagállamok által elfogadott rendelkezések hivatkoznak erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt jelennek meg. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgyában fogadnak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 7-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 310., 2005.11.25., 10. o.

(2)  HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

(3)  HL L 269., 2000.10.21., 34. o.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/33


AZ EU–JORDÁNIA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2008 HATÁROZATA

(2008. november 10.)

a társulási megállapodás IV. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó vámlebontási ütemterv meghatározásáról

(2009/20/EK)

A TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az 1997. november 24-én Brüsszelben aláírt, és 2002. május 1-jén hatályba lépett, egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Jordán Hasimita Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra (1), a továbbiakban: társulási megállapodás és különösen annak 6. cikkére és 11. cikkének (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A társulási megállapodás értelmében a Közösség és Jordánia a megállapodás rendelkezéseivel összhangban, illetve az 1994. évi GATT rendelkezéseinek megfelelően a társulási megállapodás hatálybalépésétől kezdődő, legfeljebb 12 évig tartó átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre.

(2)

A társulási megállapodással összhangban a társulási tanácsnak a megállapodás hatálybalépését követően négy évvel újra kell vizsgálnia a megállapodásnak a Közösségből származó ipari termékek jegyzékét tartalmazó IV. mellékletében felsorolt termékekre alkalmazandó rendelkezéseket, és e felülvizsgálat alkalmával ezen termékek vonatkozásában vámlebontási ütemtervet kell meghatároznia.

(3)

A társulási megállapodás IV. mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó vámlebontási ütemtervet az Európai Bizottság és Jordánia tárgyalta meg,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A társulási megállapodás IV. mellékletében felsorolt, a Közösségből származó termékek Jordániába történő importjára az ezen határozat 2. cikkében részletezett vámlebontási ütemtervet alkalmazzák. Ez az ütemterv 2008. május 1-jétől alkalmazandó.

2. cikk

(1)   Az e határozat mellékletének 1. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek Jordániába történő importjára alkalmazandó vámokat 2008. május 1-jétől számítva két éven belül eltörlik. Ezen termékek 2009. május 1-jétől vámmentesek lesznek. A vámok fokozatos eltörlése az alábbiak szerint történik:

a)

2008. május 1-jén a vámok az alapvám 3 %-ára csökkennek;

b)

2009. május 1-jén eltörlik a megmaradt vámokat.

(2)   Az e határozat mellékletének 2. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek Jordániába történő importjára alkalmazandó vámokat 2008. május 1-jétől számítva hét éven belül eltörlik. Ezen termékek 2014. május 1-jei hatállyal vámmentesek lesznek. A vámok fokozatos eltörlése az alábbiak szerint történik:

a)

2008. május 1-jén a vámok az alapvám 90 %-ára csökkennek;

b)

2009. május 1-jén a vámok az alapvám 80 %-ára csökkennek;

c)

2010. május 1-jén a vámok az alapvám 70 %-ára csökkennek;

d)

2011. május 1-jén a vámok az alapvám 60 %-ára csökkennek;

e)

2012. május 1-jén a vámok az alapvám 50 %-ára csökkennek;

f)

2013. május 1-jén a vámok az alapvám 40 %-ára csökkennek;

g)

2014. május 1-jén eltörlik a megmaradt vámokat.

(3)   Az e határozat mellékletének 3. jegyzékében felsorolt, a Közösségből származó termékek Jordániába történő importjára alkalmazandó vámokat nem törlik el. A jordán hatóságok és az Európai Bizottság az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási albizottságban közösen vizsgálják felül a sör (HS 2203) és a vermut (HS 2205) Jordániába történő importjának az alakulását annak érdekében, hogy a más kereskedelmi partnereknek nyújtott kedvezményes elbánás következtében a Közösségből származó importban kialakuló bárminemű jelentős csökkenést ellenőrizzenek. Amennyiben a közösségi importban jelentős csökkenést állapítanak meg, a jordán hatóságok és az Európai Bizottság felülvizsgálja az erre a két termékre alkalmazandó vámokat a fellépő egyensúlyhiány megszüntetése céljából.

3. cikk

Ez a határozat a társulási tanács által történő elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 10-én.

a társulási tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET


(1)  HL L 129., 2002.5.15., 3. o.


MELLÉKLET

1.   jegyzék

HR-kód

Leírás

ex ex 8703 10 000 (1)

– Speciálisan havon való közlekedésre tervezett járművek; golfkocsik és hasonló járművek:

ex ex 8703 21 300 (1)

– – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 21 400 (1)

– – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 21 900 (1)

– – – Más

ex ex 8703 22 300 (1)

– – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 22 400 (1)

– – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 22 900 (1)

– – – Más

ex ex 8703 23 130 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 23 140 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 23 190 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 23 210 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 23 220 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 23 290 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 23 310 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 23 320 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 23 390 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 24 100 (1)

– – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 24 200 (1)

– – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 24 900 (1)

– – – Más

ex ex 8703 31 300 (1)

– – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 31 400 (1)

– – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 31 900 (1)

– – – Más

ex ex 8703 32 130 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 32 140 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 32 190 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 32 210 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 32 220 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 32 290 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 33 110 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 33 120 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 33 190 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 33 210 (1)

– – – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 33 220 (1)

– – – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 33 290 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 90 300 (1)

– – – Speciálisan mentőautóknak és halottszállító kocsiknak tervezett járművek

ex ex 8703 90 400 (1)

– – – Bútorozott, piknikezésre kialakított járművek (lakóautók)

ex ex 8703 90 590 (1)

– – – – Más

ex ex 8703 90 600 (1)

– – – – Más 2 000 cm3 -t meghaladó, de legfeljebb 2 500 cm3 hengerűrtartalommal

ex ex 8703 90 700 (1)

– – – – Más 2 500 cm3 hengerűrtartalom felett

ex ex 8703 90 900 (1)

– – – Más


2.   jegyzék

HR-kód

Leírás

5701 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5701 90 000

– Más textilanyagból

5702 10 000

– Kelim, Schumacks, Karamanie és hasonló kézi szövésű takarók

5702 20 000

– Padlóborító kókuszdiórostból (kókuszrost)

5702 31 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5702 39 000

– – Más textilanyagból

5702 41 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5702 49 000

– – Más textilanyagból

5702 51 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5702 59 000

– – Más textilanyagból

5702 91 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5702 99 000

– – Más textilanyagból

5703 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

5703 90 000

– Más textilanyagból

5704 10 000

– Négyzetes alakú, legfeljebb 0,3 m2 nagyságú padlóborító

5705 00 000

– Más szőnyeg és textil padlóborító, konfekcionálva is

6101 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6101 90 000

– Más textilanyagból

6102 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6102 30 000

– Műszálból

6102 90 000

– Más textilanyagból

6103 12 000

– – Szintetikus szálakból

6103 19 000

– – Más textilanyagból

6103 21 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6103 22 000

– – Pamutból

6103 23 000

– – Szintetikus szálakból

6103 29 000

– – Más textilanyagból

6103 39 000

– – Más textilanyagból

6103 49 000

– – Más textilanyagból

6104 12 000

– – Pamutból

6104 13 000

– – Szintetikus szálakból

6104 23 000

– – Szintetikus szálakból

6104 29 000

– – Más textilanyagból

6104 31 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6104 39 000

– – Más textilanyagból

6104 44 000

– – Mesterséges szálakból

6104 49 000

– – Más textilanyagból

6104 59 000

– – Más textilanyagból

6104 61 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6104 69 000

– – Más textilanyagból

6106 10 000

– Pamutból

6108 11 000

– – Műszálból

6108 19 000

– – Más textilanyagból

6108 29 000

– – Más textilanyagból

6108 32 000

– – Műszálból

6108 39 000

– – Más textilanyagból

6108 99 000

– – Más textilanyagból

6110 90 000

– Más textilanyagból

6111 90 000

– Más textilanyagból

6112 20 000

– Síöltöny

6112 31 000

– – Szintetikus szálakból

6112 39 000

– – Más textilanyagból

6112 41 000

– – Szintetikus szálakból

6112 49 000

– – Más textilanyagból

6113 00 000

– – Az 5903, 5906 vagy az 5907 vtsz. alá tartozó kötött vagy hurkolt anyagból készült ruha

6114 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6114 90 000

– Más textilanyagból

6115 99 900

– – – Más

6116 10 000

– Műanyaggal vagy gumival impregnálva, bevonva vagy beborítva

6116 91 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6116 92 000

– – Pamutból

6116 93 000

– – Szintetikus szálakból

6116 99 000

– – Más textilanyagból

6117 10 000

– Kendő, sál, nyaksál, mantilla, fátyol és hasonló

6117 20 000

– Nyakkendő, csokornyakkendő és kravátli

6117 80 000

– Más kellékek és tartozékok

6117 90 900

– – – Más

6201 13 000

– – Műszálból

6201 19 000

– – Más textilanyagból

6201 99 000

– – Más textilanyagból

6202 19 000

– – Más textilanyagból

6202 91 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6202 99 000

– – Más textilanyagból

6205 90 000

– Más textilanyagból

6206 10 000

– Selyemből vagy selyemhulladékból

6206 40 000

– Műszálból

6206 90 000

– Más textilanyagból

6207 11 000

– – Pamutból

6207 19 000

– – Más textilanyagból

6207 22 000

– – Műszálból

6207 29 000

– – Más textilanyagból

6207 92 000

– – Műszálból

6207 99 000

– – Más textilanyagból

6208 11 000

– – Műszálból

6208 19 000

– – Más textilanyagból

6208 21 000

– – Pamutból

6208 22 000

– – Műszálból

6208 29 000

– – Más textilanyagból

6208 91 000

– – Pamutból

6208 92 000

– – Műszálból

6208 99 000

– – Más textilanyagból

6209 10 000

– Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6209 90 000

– Más textilanyagból

6210 10 000

– Az 56 02 vagy 56 03 vtsz. alá tartozó szövetekből

6210 40 000

– Más férfi- és fiúruha

6210 50 000

– Más női és leánykaruha

6211 11 000

– – Férfi- és fiú

6211 12 000

– – Női és leányka

6211 20 000

– Síöltöny

6211 31 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6211 33 000

– – Műszálból

6211 39 000

– – Más textilanyagból

6211 41 000

– – Gyapjúból vagy finom állati szőrből

6211 43 000

– – Műszálból

6211 49 000

– – Más textilanyagból

6212 20 000

– Csípőszorító és nadrágos csípőszorító

6212 30 000

– Fűző

6212 90 000

– Más

6213 10 000

– Selyemből vagy selyemhulladékból

6213 20 000

– Pamutból

6213 90 000

– Más textilanyagból

6216 00 000

Kesztyűk, sportkesztyűk, egyujjas és ujjatlan kesztyűk

6217 10 000

– Tartozékok

6217 90 900

– – – Más

6309 00 100

– – – Lábbeli

6309 00 900

– – – Más

6401 10 000

– Lábbeli beépített fém cipőorrvédővel

6401 91 000

– – Térdet takaró

6401 92 000

– – Bokát takaró, de térdet nem takaró lábbeli

6401 99 000

– – Más

6402 12 000

– – Sícipő, síbakancs, sífutócipő és hódeszkacipő

6402 19 000

– – Más

6402 20 000

– Lábbeli, pántból vagy szíjból álló felsőrésze a talphoz szegeccsel erősítve

6402 30 000

– Más lábbeli beépített fém cipőorrvédővel

6402 91 000

– – Bokát takaró

6402 99 000

– – Más

6405 10 000

– Lábbeli bőr vagy mesterséges bőr felsőrésszel

6405 20 000

– Lábbeli textilanyag felsőrésszel

6405 90 000

– Más

6406 10 000

– Felsőrész és részei, a kéreg kivételével

6406 20 000

– Talp és sarok gumiból vagy műanyagból

6406 91 000

– – Fából

6406 99 000

– – Más anyagokból

9401 20 000

– Ülés gépjárműhöz

9401 30 000

– Forgó ülőbútor változtatható ülésmagassággal

9401 40 000

– Ággyá átalakítható ülőbútor, a kerti ülőbútor vagy kempingfelszerelés kivételével

9401 50 000

– Ülőbútor nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból vagy hasonló anyagból

9401 61 000

– – Kárpitozott

9401 69 000

– – Más

9401 71 000

– – Kárpitozott

9401 79 000

– – Más

9401 80 900

– – – Más

9401 90 000

– Részek

9402 10 100

– – – Fodrászszék

9403 10 000

– Hivatali fémbútor

9403 20 000

– Más fémbútor

9403 30 000

– Hivatali fabútor

9403 40 000

– Fa konyhabútor

9403 50 000

– Fa hálószobabútor

9403 60 000

– Más fabútor

9403 70 000

– Műanyag bútor

9403 80 000

– Bútor más anyagból, beleértve a nádból, fűzfavesszőből, bambusznádból vagy hasonló anyagból készült bútort is

9403 90 000

– Részek

9404 10 000

– Matractartó

9404 21 000

– – Habgumiból vagy műanyag szivacsból, bevonva is

9404 29 000

– – Más anyagokból

9404 30 000

– Hálózsák

9404 90 000

– Más

9405 10 000

– Csillár és más mennyezeti vagy fali, elektromos világító felszerelés, a közterület vagy a közlekedési útvonal világítására szolgáló kivételével

9405 20 000

– Villamos asztali, íróasztali, éjjeliszekrény- és állólámpa

9405 30 000

– Karácsonyfaégő-készlet

9405 40 900

– – – Más

9405 50 900

– – – Más

9405 60 000

– Megvilágított jelzések, névtáblák és hasonlók

9405 91 900

– – – Más

9405 92 900

– – – Más

9405 99 900

– – – Más

9406 00 900

– – – Más


3.   jegyzék

HR-kód

Leírás

2203 00 000

– Malátából készült sör

2205 10 000

– Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, legfeljebb 2 literes palackban (tartályban)

2205 90 000

– Vermut és friss szőlőből készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve – Más

2402 10 000

– Szivar, mind a két végén levágott végű szivar (manillaszivar), kisalakú szivar (cigarillos), cigaretta dohánytöltettel

2402 20 000

– Cigaretta dohánytöltettel

2402 90 100

– – – Szivarok

2402 90 200

– – – Cigaretták

2403 99 900

– – – Más


(1)  Használt járművek, azaz olyan járművek, amelyek nyilvántartásba vétele óta legalább fél év telt el, és legalább 6 000 km-t tettek meg.


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/43


AZ EU–MAROKKÓ TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2008 SZÁMÚ HATÁROZATA

(2008. november 26.)

vám-együttműködési bizottság létrehozásáról és a gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoport eljárási szabályzatának elfogadásáról, valamint a társulási bizottság bizonyos albizottságai eljárási szabályzatának módosításáról

(2009/21/EK)

A TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodásra (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás),

tekintettel az EU–Marokkó társulási tanácsnak a társulási bizottság albizottságainak létrehozásáról szóló, 2003. február 24-i 1/2003 számú határozatára (2) és különösen annak egyetlen cikke 4. albekezdésére,

tekintettel az EU–Marokkó társulási tanácsnak az EU–Marokkó cselekvési terv végrehajtásáról szóló, 2005. október 24-i 1/2005 számú ajánlására (3),

mivel:

(1)

Az EU és Marokkó közötti kapcsolatok az EU–Marokkó társulási megállapodás és a szomszédságpolitika keretében elfogadott cselekvési terv végrehajtása során egyre összetettebbé váltak.

(2)

A két fél elkötelezett a köztük lévő kapcsolat erősítése, valamint új perspektívák megnyitása mellett.

(3)

A partnerség prioritásainak végrehajtását és a jogszabályok harmonizációját nyomon kell követni. Figyelemmel a barcelonai folyamat egészének koherenciájára és egyensúlyára, az EU hatáskörei meghatározzák a mediterrán országokkal való kapcsolatok és együttműködés fejlődésének keretét.

(4)

Az EU–Marokkó társulási tanácsnak az euromediterrán megállapodásnak a származó termék fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló 2/2005 számú határozata (4) elhagyta a vám-együttműködési bizottságra történő utalást. Ezért új jogi alapot kell teremteni a vám-együttműködési bizottság működésére vonatkozóan.

(5)

A társulási megállapodás 84. cikke előirányozza munkacsoportok vagy a megállapodás végrehajtásához szükséges más szervek felállítását.

(6)

A társulási megállapodás 44. cikkének a) pontja gazdasági párbeszédet hozott létre az EU és Marokkó között. El kell fogadni a gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoport eljárási szabályzatát.

(7)

A megállapodás eredményeként az EU–Marokkó cselekvési tervben a párbeszéd és az együttműködés új területei is megjelentek. E területek nem mindegyikét fedik le a társulási tanács 1/2003 számú határozatával létrehozott albizottságok.

(8)

Biztosítani kell, hogy a társulási megállapodás és az EU–Marokkó cselekvési terv minden területét illetékes albizottság kövesse nyomon,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A társulási bizottsághoz kapcsolódóan létrejön az EU–Marokkó Vám-együttműködési Bizottság, melynek feladata, hogy megvizsgálja a társulási megállapodás és a szomszédságpolitika keretében elfogadott EU–Marokkó cselekvési terv végrehajtását, a társulási megállapodás 4. jegyzőkönyve alkalmazásának tekintetében biztosítsa az igazgatási együttműködést, és hajtson végre minden más vámügyekkel kapcsolatos feladatot, amellyel megbízhatják.

A vám-együttműködési bizottság eljárási szabályzatát az 1. melléklet tartalmazza.

A vám-együttműködési bizottság a társulási bizottság fennhatósága alatt működik, amelynek jelentést tesz minden üléséről. A vám-együttműködési bizottság nem rendelkezik határozathozatali jogkörrel. Ugyanakkor bármikor ajánlásokat tehet a társulási megállapodás megfelelő végrehajtásának elősegítése érdekében, és javaslatokat nyújthat be a társulási bizottságnak. Ezeket az ajánlásokat és javaslatokat közös megegyezéssel fogadják el.

A társulási bizottság meghozza az albizottság megfelelő működéséhez szükséges egyéb intézkedéseket, és erről tájékoztatja a társulási tanácsot.

2. cikk

Elfogadásra kerül a társulási megállapodás 44. cikke a) pontjában létrehozott gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoporteljárási szabályzata, amely a II. mellékletben található.

A gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoport a társulási bizottság fennhatósága alatt működik, amelynek jelentést tesz minden üléséről. A csoport nem jogosult döntéseket hozni, de javaslatokat tehet a társulási bizottságnak.

A társulási bizottság meghozza az albizottság megfelelő működéséhez szükséges egyéb intézkedéseket, és erről tájékoztatja a társulási tanácsot.

3. cikk

A társulási tanács 1. számú belső piaccal, 2. számú iparral, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal, 3. számú közlekedéssel, környezetvédelemmel és energiával, 5. számú mezőgazdasággal és halászattal, valamint 6. számú igazságüggyel és biztonsággal foglalkozó albizottságai által lefedett, a társulási tanácsnak az albizottsági belső szabályzatok elfogadásáról szóló 1/2003 számú határozata II. mellékletének 3. pontja szerint feltüntetett témakörök e határozat III. melléklete szerint módosulnak.

4. cikk

E határozat elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 26-án.

a Társulási Tanács részéről

az elnök

M. NICOLAIDIS


(1)  HL L 70., 2000.3.18., 2. o.

(2)  HL L 79., 2003.3.26., 14. o.

(3)  HL L 285., 2005.10.28., 49. o.

(4)  HL L 336., 2005.12.21., 1. o.


I. MELLÉKLET

A VÁM-EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1.   Összetétel és elnökség

Az EU–Marokkó Vám-együttműködési Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) az Európai Bizottság képviselőiből áll, akiket a tagállamok vámszakértői segítenek, továbbá Marokkó vámügyi képviselőiből (és/vagy más kormányképviselőiből) áll. A bizottság elnökségét Marokkó képviselője és az Európai Közösség képviselője felváltva tölti be.

2.   Feladat

A bizottság a társulási bizottság fennhatósága alatt működik, mely felé minden üléséről jelentést tesz. A bizottság nem rendelkezik határozathozatali jogkörrel, de a társulási bizottság felé javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

3.   Témakörök

A bizottság a társulási megállapodás és a szomszédságpolitika keretében elfogadott EU–Marokkó cselekvési terv végrehajtását vizsgálja a vámokkal kapcsolatos minden kérdés tekintetében. Így különösen értékeli a jogszabályok közelítése, végrehajtása és alkalmazása területén elért fejlődést. Adott esetben megvizsgálja a közigazgatásban megvalósuló együttműködést. A bizottság minden olyan problémát megvizsgál, amely a vámokkal kapcsolatban felmerülhet (származási szabályok, általános vámeljárások, vámnómenklatúra, vámérték, vámtarifarendszerek, vámügyi együttműködés), és adott esetben intézkedéseket javasol. A társulási bizottság kérésére a vám-együttműködési bizottság más kérdéseket is megvizsgálhat, köztük a horizontális természetűeket is.

A bizottság ülésein olyan kérdések is megtárgyalhatók, amelyek egy, több vagy valamennyi vámügyi problémát érintenek.

4.   Titkárság

Az Európai Bizottság és a marokkói kormány egy-egy tisztviselője együttesen a bizottság állandó titkáraiként járnak el.

A bizottságra vonatkozó valamennyi közleményt a bizottság titkáraihoz kell eljuttatni.

5.   Ülések

A bizottság évente legalább egyszer, illetve akkor ülésezik, ha azt a körülmények megkívánják. Az ülést bármelyik fél kérésére össze lehet hívni; az ülést kezdeményező fél titkára továbbítja a kérelmet a másik félhez. A másik fél titkára a bizottság összehívására vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül válaszol.

Különösen sürgős esetben a két fél egyetértésével a bizottság összehívására hamarabb is sor kerülhet. Az ülés összehívására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani.

A bizottság ülésére a két fél által közösen megállapított időpontban és helyen kerül sor.

Az ülést mindkét fél tekintetében annak titkára hívja össze az elnökkel egyetértésben. Az ülés előtt az elnököt tájékoztatni kell a felek küldöttségének tervezett összetételéről.

A két fél egyetértése esetén a bizottság a két fél szakhivatalainak megfelelő képviselőit is meghívhatja az ülésre, akik érintettek vagy közvetlen kapcsolatban állnak a horizontális kérdésekkel, valamint szakértőket is meg lehet hívni, akik rendelkezésre bocsátják az így kért különleges információkat.

6.   Az ülések napirendje

A bizottság titkáraihoz kell benyújtani minden, napirendi pont felvételére irányuló kérelmet.

Az elnökség minden ülésre előzetes napirendet állít össze. Az előzetes napirendet a bizottság titkára az ülés kezdete előtt legkésőbb tíz nappal eljuttatja a másik félnek.

Az előzetes napirend azokat a pontokat foglalja magában, amelyeknek a napirendre való felvételére a titkárok az ülés kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal kérelmet kaptak. A referenciadokumentumokat és az alátámasztó okmányokat a feleknek legalább hét nappal az ülés előtt meg kell kapniuk. Különös körülmények fennállása esetén és/vagy sürgős esetben a felek egyetértésével ezek a határidők lerövidíthetők.

A napirendet az ülés kezdetén a bizottság fogadja el.

7.   Jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvet minden egyes ülés után a két titkár közösen készíti el. A jegyzőkönyv másolatát, ideértve a bizottság javaslatait is, a bizottság titkárai juttatják el a társulási bizottság titkáraihoz és elnökségéhez.

8.   Nyilvánosság

Ellenkező értelmű határozat hiányában a bizottság ülései nem nyilvánosak.


II. MELLÉKLET

AZ EU–MAROKKÓ GAZDASÁGI PÁRBESZÉDDEL FOGLALKOZÓ CSOPORT ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1.   Összetétel és elnökség

A gazdasági párbeszéddel foglalkozó csoport (a továbbiakban: a csoport) az Európai Bizottság képviselőiből és Marokkó kormányának képviselőiből áll, és az elnökséget a két fél közösen látja el. A tagállamok a csoport üléseiről értesítést és azokra meghívást kapnak.

2.   Feladat

A csoport a konzultáció és a nyomon követés fórumául szolgál. A csoport a társulási bizottság fennhatósága alatt működik, melynek minden üléséről jelentést tesz. A csoport nem rendelkezik határozathozatali jogkörrel, de javaslatokat nyújthat be a társulási bizottságnak.

3.   Témakörök

A csoport a makroökonómiai kérdések megvitatására szolgáló fórum. Vizsgálja továbbá a társulási megállapodás és a szomszédságpolitika keretében elfogadott EU–Marokkó cselekvési terv végrehajtását, különös tekintettel az alább felsorolt ágazatokban a jogszabályok harmonizációja, végrehajtása és alkalmazása terén elért haladásra. Adott esetben megvizsgálja a közigazgatásban megvalósuló együttműködését. A csoport megvizsgálja az alább felsorolt ágazatokban esetlegesen felmerülő problémákat, és javaslatot tesz a lehetséges intézkedésekre.

a)

Makrogazdasági keretek

b)

Strukturális reformok

c)

Pénzügyi ágazat és tőkepiacok (makrogazdasági szempontok)

d)

Tőkemozgás és folyó fizetések

e)

Közpénzek kezelése és ennek ellenőrzése

f)

Adóztatás

g)

Statisztikák

A fenti felsorolás nem teljes körű és a társulási bizottság más, köztük horizontális kérdéseket is felvehet a tárgykörök közé.

A csoport ülésein olyan kérdések is megtárgyalhatók, amelyek egy, több vagy minden fent felsorolt területet érintenek.

4.   Titkárság

Az Európai Bizottság és a marokkói kormány egy-egy tisztviselője együttesen a csoport állandó titkáraiként járnak el.

A csoportra vonatkozó valamennyi közleményt a csoport titkáraihoz kell eljuttatni.

5.   Ülések

A bizottság évente legalább egyszer, illetve akkor ülésezik, ha azt a körülmények megkívánják. Az ülést bármelyik fél kérésére össze lehet hívni; e fél titkára a kérelmet a másik félhez továbbítja. A másik fél titkára az ülés összehívására vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül válaszol.

Különösen sürgős esetben a két fél egyetértésével a csoport összehívására hamarabb is sor kerülhet. Az ülés összehívására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani.

A csoport minden ülésére Brüsszelben vagy Rabatban kerül sor, a két fél által egyeztetett időpontban.

Az ülést mindkét fél tekintetében annak titkára hívja össze az elnökkel egyetértésben. Az ülés előtt az elnököt tájékoztatni kell a felek küldöttségének tervezett összetételéről.

A csoport üléseire mindkét fél beleegyezése esetén szakértőket is meg lehet hívni specifikus információk szolgáltatása céljából.

6.   Az ülések napirendje

A csoport titkáraihoz kell benyújtani minden olyan kérelmet, amely arra irányul, hogy pontokat vegyenek fel az ülés napirendjére.

A soros társelnök minden ülésre előzetes napirendet állít össze. Az előzetes napirendet a csoport titkára az ülés kezdete előtt legkésőbb tíz nappal eljuttatja a másik félnek.

Az előzetes napirend azokat a pontokat foglalja magába, amelyeknek a napirendre való felvételére a titkárok az ülés kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal kérelmet kaptak. Az üléssel kapcsolatos iratokat a két félnek az ülés előtt legalább hét nappal meg kell kapnia. Különös körülmények fennállása esetén és/vagy sürgős esetben a felek egyetértésével ezek a határidők lerövidíthetők.

A napirendet az ülés kezdetén a csoport fogadja el.

7.   Jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvet minden egyes ülés után a két titkár közösen készíti el. A jegyzőkönyv másolatát, ideértve a csoport javaslatait is, a csoport titkárai juttatják el a társulási bizottság titkáraihoz és elnökségéhez.

8.   Nyilvánosság

Ellenkező értelmű határozat hiányában a csoport ülései nem nyilvánosak.


III. MELLÉKLET

A.   AZ 1. SZÁMÚ EU–MAROKKÓ ALBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA BELSŐ PIAC

A társulási tanács 1/2003 számú határozata II. mellékletének „Témakörök” című 3. pontjában az albizottság hatáskörébe tartozó ágazatok listája a következőképpen módosul:

„a)

szabványok, minősítés, megfelelőségértékelés és piacfelügyelet (az e kérdésekre vonatkozó kereskedelmi megállapodások által nem érintett szempontok)

b)

versenypolitika és állami támogatások

c)

szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok

d)

közbeszerzés

e)

fogyasztóvédelem

f)

szolgáltatások (szabályozási kérdések), beleértve a pénzügyi és postai szolgáltatásokat is

g)

társasági jog és a letelepedés joga.”

B.   A 2. SZÁMÚ EU–MAROKKÓ ALBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA IPAR, KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

A társulási tanács 1/2003 számú határozata II. mellékletének „Témakörök” című 3. pontjában az albizottság hatáskörébe tartozó ágazatok listája a következőképpen módosul:

„a)

a vállalkozások ipari és politikai együttműködése

b)

kereskedelmi kérdések

c)

szolgáltatáskereskedelem és a letelepedés joga

d)

idegenforgalom és kisipar

e)

kereskedelmi megállapodások készítése a technikai rendeletekről, szabványokról, normákról és megfelelőség-értékelésről

f)

adatvédelem

g)

kereskedelmi statisztikák. ”

C.   A 3. SZÁMÚ EU–MAROKKÓ ALBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA KÖZLEKEDÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ENERGIA

A társulási tanács 1/2003 számú határozata II. mellékletének „Témakörök” című 3. pontjában az albizottság hatáskörébe tartozó ágazatok listája a következőképpen módosul:

„a)

Közlekedés: az infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, az összes közlekedési mód biztonságának erősítése, a kikötők és repülőterek ellenőrzése és kezelése, a multimodális rendszerek javítása az interoperabilitás kérdésének szem előtt tartásával.

b)

Környezetvédelem: a kapacitások erősítése a környezetvédelmi irányítás, annak intézményi és jogi vonatkozásai, és a szennyezés különböző formái elleni küzdelem terén; támogatás a környezeti vonatkozásoknak az euromediterrán partnerség prioritásai között szereplő ágazatokba való integrálásához, a fenntartható fejlődés érdekében; a nemzeti környezetvédelmi programok megvalósítása, különös tekintettel a szennyvíztisztítás és a szilárd hulladék kezelésének vonatkozásában; a regionális és nemzetközi együttműködés erősítése, különösen az éghajlatváltozás tekintetében.

c)

Energia: az infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, az energiaszállításhoz kapcsolódó infrastruktúra biztonságossága, keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése, kutatás és együttműködés az adatok cseréjének területén. ”

D.   AZ 5. SZÁMÚ EU–MAROKKÓ ALBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT

A társulási tanács 1/2003 számú határozata II. mellékletének „Témakörök” című 3. pontjában az albizottság hatáskörébe tartozó ágazatok listája a következőképpen módosul:

„a)

mezőgazdasági és halászati termékek

b)

mezőgazdasági együttműködés és vidékfejlesztés

c)

feldolgozott mezőgazdasági termékek

d)

növény-egészségügyi és állat-egészségügyi kérdések

e)

a fenti termékek kereskedelmére vonatkozó jogszabályok.”

E.   A 6. SZÁMÚ EU–MAROKKÓ ALBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA IGAZSÁGÜGY ÉS BIZTONSÁG

A társulási tanács 1/2003 számú határozata II. mellékletének „Témakörök” című 3. pontjában az albizottság hatáskörébe tartozó ágazatok listája a következőképpen módosul:

„a)

igazságügyi együttműködés

b)

igazságügyi együttműködés polgári és büntetőügyekben

c)

a szervezett bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködés, beleértve az emberkereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet, a terrorizmust, a korrupciót és a pénzmosást

d)

rendőrségi együttműködés.”


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/51


A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. december 8.)

az Európai Unió Katonai Bizottsága elnökének kinevezéséről

(2009/22/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

emlékeztetve az Európai Unió Katonai Bizottságának felállításáról szóló, 2001. január 22-i 2001/79/KKBP tanácsi határozatra (1),

mivel:

(1)

A 2001/79/KKBP határozat 3. cikkének értelmében a Katonai Bizottság elnökét a Tanács nevezi ki a vezérkari főnökök szintjén megtartott bizottsági ülés ajánlásai alapján.

(2)

A vezérkari főnökök szintjén megtartott bizottsági ülés 2008. október 29-én azt ajánlotta, hogy Håkan SYRÉN vezérezredest nevezzék ki az Európai Unió Katonai Bizottságának elnökévé,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Håkan SYRÉN vezérezredes 2009. november 6-tól számított hároméves időtartamra az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. KOUCHNER


(1)  HL L 27., 2001.1.30., 4. o.


AJÁNLÁSOK

Bizottság

14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/52


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2008. december 19.)

a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról

(az értesítés a C(2008) 8625. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol, a finn, a francia, a görög, a holland, a máltai, a német, az olasz, a portugál, a spanyol, a svéd és a szlovén nyelvű szöveg hiteles)

(2009/23/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

A Szerződés 106. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok az Európai Központi Bank által jóváhagyott mennyiségben érméket bocsáthatnak ki.

(2)

A Tanács a Szerződés 106. cikke (2) bekezdése második mondatának értelmében harmonizációs intézkedéseket fogadott el ezen a területen a forgalomba hozatalra szánt euroérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló, 1998. május 3-i 975/98/EK tanácsi rendeletben (1).

(3)

Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikke értelmében törvényes fizetőeszköznek kell tekinteni az euróban és centben denominált, megfelelő címletű és technikai jellemzőjű érméket a rendeletben „résztvevőként” meghatározott összes tagállamban.

(4)

A részt vevő tagállamok egységes gyakorlatának megfelelően a pénzforgalomba szánt euroérméket – a pénzforgalomba szánt emlékérmékkel egyetemben – névértéken kell forgalomba hozni. Ez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kibocsátott érmék összértékének egy kisebb – különleges minőségű vagy egyedi kiszerelésű – hányada a névértéknél magasabb áron kerüljön kereskedelmi forgalomba.

(5)

Euroérmék nemcsak a kibocsátó országban, hanem az egész euroövezetben és még annak területén kívül is forgalomban vannak. Ezt figyelembe véve a nemzeti előlapon világosan fel kell tüntetni a kibocsátó országot, hogy a pénzérméket használó minden érdeklődő azt könnyebben azonosíthassa.

(6)

Az euroérmék egyik oldalán közös, európai rajzolat, a másikon pedig egyedi, nemzeti rajzolat láható. Az euroérmék közös európai oldala tartalmazza mind az egységes valuta elnevezését, mind pedig az érme névértékét. A nemzeti előlapon nem ismétlődhet sem a pénznem neve, sem az érme névértéke.

(7)

Az euroérmék nemzeti oldalán szereplő rajzolatról a részt vevő tagállamok maguk döntenek, de azt az európai zászló 12 csillagának kell szegélyeznie.

(8)

Az euroérmék nemzeti előlapjának módosítása tekintetében a részt vevő tagállamoknak közös szabályokat kell követniük. A pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjának rajzolata elvben nem módosítható, kivéve ha az az államfőre történő utalást tartalmaz, és annak személye megváltozik.

(9)

Az emlékérmék különleges, pénzforgalomba szánt érmék, amelyeken az eredeti nemzeti rajzolatot egy meghatározott alkalomnak emléket állító másik nemzeti rajzolat váltja fel. Erre a célra a kéteurós érme a legmegfelelőbb címlet, elsősorban nagy átmérője miatt, valamint azért, mert technikai jellemzői megfelelően biztosítják hamisítás elleni védelmét.

(10)

A pénzforgalomba szánt euro-emlékérmék kibocsátásának nagyobb nemzeti vagy európai jelentőségű ünnepi alkalomhoz kell kötődnie, mivel ezek az érmék az egész euroövezetben forgalomba kerülnek. Kisebb jelentőségű ünnepi alkalmakról inkább gyűjtők számára kibocsátott, pénzforgalomba nem kerülő érmékkel indokolt megemlékezni, amelyeknek könnyen megkülönböztethetőknek kell lenniük a pénzforgalmi euroérméktől. A részt vevő tagállamok által közösen kibocsátott emlékérmeknek európai jelentőségű, kiemelkedő eseményről vagy személyiségről kell megemlékezniük.

(11)

Nincs szükség annak az előírásnak a módosítására, hogy egy tagállam évente egy pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthat ki, és változatlanul fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy az összes részt vevő tagállam közös, pénzforgalomba szánt emlékérmét bocsásson ki. Emellett a tagállamok pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki az államfői tisztség ideiglenes megüresedése vagy átmeneti betöltése esetén.

(12)

Indokolt meghatározott mennyiségi korlátot megállapítani a pénzforgalomba szánt emlékérmék tekintetében annak biztosításához, hogy ezek az érmék a forgalomban levő kéteurós érmék teljes számának csak kis hányadát jelentsék. Ugyanakkor ezeknek a mennyiségi korlátoknak lehetővé kell tenniük, hogy elegendő emlékérme kerüljön forgalomba és így hatékonyan betölthesse szerepét.

(13)

Mivel az euroérmék a teljes euroövezetben forgalomban vannak, mindenkit egyaránt érintenek a nemzeti rajzolat jellemzői. A kibocsátó tagállamoknak a kibocsátás tervezett időpontja előtt kellő időben tájékoztatniuk kell egymást az új nemzeti előlapokról. Ezért a kibocsátó tagállamoknak továbbítaniuk kell az euroérme rajzolattervét a Bizottsághoz, amely ellenőrzi hogy az megfelel-e az ajánlásban foglaltaknak.

(14)

A Bizottság az ezen a területen kialakult különböző nemzeti gyakorlatok és preferenciák figyelembevétele céljából konzultációt folytatott a tagállamokkal az ajánlásban részletezett iránymutatásokkal kapcsolatban.

(15)

A Közösség monetáris megállapodásokat kötött a Monacói Hercegséggel, San Marino Köztársasággal és a Vatikánvárosi Állammal, amelyek értelmében ezen államok meghatározott mennyiségben forgalmi euroérméket bocsáthatnak ki. A közös iránymutatások a fenti államok által kibocsátott és pénzforgalomba szánt érmékre is alkalmazandók.

(16)

2015 végéig el kell végezni ezen ajánlás felülvizsgálatát annak megállapításához, hogy szükséges-e az iránymutatások módosítása.

(17)

Ez az ajánlás felváltja a pénzforgalomban részt vevő euroérmék nemzeti előlapja rajzolatának módosítására vonatkozó közös gyakorlatról szóló, 2003. szeptember 29-i bizottsági ajánlást (3), és a pénzforgalomban részt vevő euroérmék nemzeti előlapjára vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2005. június 3-i bizottsági ajánlást (4),

AJÁNLJA:

1.   Euroérmék forgalomba hozatala

A pénzforgalomba szánt euroérméket névértéken kell kibocsátani. Ez nem zárja ki, hogy a kibocsátott érmék egy kis részének értékesítése magasabb áron történjen, amennyiben ezt a különleges minőség vagy az egyedi kiszerelés indokolja.

2.   A kibocsátó tagállam azonosítása

A pénzforgalomba szánt euroérmék mindegyik címletének nemzeti előlapján fel kell tüntetni a kibocsátó tagállamot annak teljes vagy rövidített nevével.

3.   A pénznem és az érmeérték megjelölésének mellőzése

1.

A pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapján nem ismétlődhet meg semmiféle utalás az érme címletére vagy annak valamely elemére, és nem szerepelhet rajta sem a közös valuta, sem valamely kisebb egységének neve, kivéve ha az említett utalás az eltérő ábécé használata miatt szükséges.

2.

A kéteurós érme peremirata csak olyan formában utalhat a címletértékre, hogy a „2” számjegyet, illetve az „euro” kifejezést, vagy mindkettőt tartalmazza.

4.   A nemzeti előlapok rajzolata

A pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapján a nemzeti rajzolatot a 12 európai csillagnak kell öveznie, és szerepelnie kell rajta a kibocsátási évnek és a kibocsátó tagállam nevének. A csillagokat az európai lobogónak megfelelően kell ábrázolni.

5.   A pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjának módosítása

A 6. cikk sérelme nélkül az euróban vagy centben denominált, pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjának rajzolata nem módosítható, kivéve ha a rajzolat az államfőre utal és annak személye megváltozik. A kibocsátó tagállamok azonban tizenöt évente módosíthatják az államfőt ábrázoló euroérmék rajzolatát, hogy figyelembe vegyék az államfő külsejének változását. A tagállamoknak lehetőségük van az euroérmék nemzeti előlapjának módosítására azért is, hogy teljes mértékben megfeleljenek ezen ajánlásnak.

Az államfői tisztség ideiglenes megüresedése vagy átmeneti betöltése nem jogosít fel a szokványos pénzforgalmi euroérmék nemzeti előlapjának módosítására.

6.   Pénzforgalomba szánt euro-emlékérmék kibocsátása

1.

A pénzforgalomba szánt euroérme nemzeti rajzolatától eltérő rajzolatú pénzforgalmi euro-emlékérmék kibocsátásának nagyobb nemzeti vagy európai jelentőségű ünnepi alkalomról történő megemlékezéshez kell kötődnie. A 974/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott valamennyi részt vevő tagállam (a továbbiakban: a részt vevő tagállamok) által közösen kibocsátott euro-emlékérméknek Európa szempontjából kiemelkedő jelentőségű alkalomhoz kell kapcsolódniuk, és kibocsátásukat a Tanácsnak kell jóváhagynia.

2.

A pénzforgalomba szánt euro-emlékérmék kibocsátásakor be kell tartani az alábbi szabályokat:

a)

egy tagállam évente egy emlékérmét bocsáthat ki, kivéve az alábbi eseteket:

i.

a pénzforgalomba szánt euro-emlékérméket az összes részt vevő tagállam közösen bocsátja ki;

ii.

a pénzforgalmi euro-emlékérme kibocsátását az államfői tisztség ideiglenes megüresedése vagy átmeneti betöltése indokolja;

b)

emlékérme céljára kizárólag a kéteurós címlet használható;

c)

az egyes kibocsátások alkalmával forgalomba hozott érmék teljes száma nem haladhatja meg az alábbi két felső határ közül a magasabbikat:

i.

az emlékérme kibocsátásának évét megelőző év kezdetéig az összes részt vevő tagállam által forgalomba hozott kéteurós érmék teljes számának 0,1 %-a; ez a felső határ az összes részt vevő tagállam által forgalomba hozott kéteurós érmék teljes számának 2,0 %-ára növelhető, ha a megemlékezés tárgya mindenkit érintő, jelentőségteljes alkalom, amelynek kapcsán a következő négy évben a kibocsátó tagállam nem kezdeményezi a megnövelt felső határt kihasználva másik pénzforgalmi emlékérme kibocsátását és a 7. cikkben előírt tájékoztatás keretében megindokolja a magasabb felső határ választását;

ii.

az emlékérme kibocsátásának évét megelőző év kezdetéig a szóban forgó kibocsátó tagállam által forgalomba hozott kéteurós érmék teljes számának 5,0 %-a;

d)

A pénzforgalomba szánt euro-emlékérme peremiratának meg kell egyeznie a szokványos pénzforgalmi euroérme peremiratával.

7.   Tájékoztatási eljárás és a jövőbeli módosítások közzététele

A tagállamoknak a hivatalos jóváhagyás előtt tájékoztatniuk kell egymást az új nemzeti előlapok rajzolattervéről, többek között a peremiratokról, valamint a kibocsátandó mennyiségekről. Ezért a kibocsátó tagállamnak a tervezett kibocsátás időpontja előtt legalább hat hónappal továbbítania kell az euroérmék új rajzolatának tervét a Bizottsághoz. A Bizottságnak ellenőriznie kell az ebben az ajánlásban szereplő iránymutatások betartását és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság megfelelő albizottságán keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a többi tagállamot. Amennyiben és amikor a Bizottság úgy véli, hogy ezen ajánlás iránymutatásai nem teljesülnek, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság megfelelő albizottsága dönt arról, hogy jóváhagyható-e a rajzolat.

A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság megfelelő albizottsága hagyja jóvá az összes részt vevő tagállam által közösen kibocsátandó, pénzforgalomba szánt euro-emlékérmék rajzolatát.

Az új nemzeti euroérme-tervekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információ közzétételre kerül az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

8.   Az ajánlott gyakorlatok alkalmazási köre

Ez az ajánlás a pénzforgalomba szánt euroérmék és az euro-emlékérmék nemzeti előlapjára, illetve peremiratára egyaránt vonatkozik. Az ajánlás nem vonatkozik azon pénzforgalomba szánt euroérmék és euro-emlékérmék nemzeti előlapjára, illetve peremiratára, amelyeknek az első kibocsátására vagy a megállapított tájékoztatási eljárásnak megfelelő jóváhagyására ezen ajánlás elfogadását megelőzően került sor.

9.   A korábbi ajánlások hatályon kívül helyezése

A 2003/734/EK és a 2005/491/EK ajánlás hatályát veszti.

10.   Címzettek

Ezen ajánlás címzettje az összes részt vevő tagállam.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 19-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 139., 1998.5.11., 6. o.

(2)  HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

(3)  HL L 264., 2003.10.15., 38. o.

(4)  HL L 186., 2005.7.18., 1. o.


14.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 9/s3


MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZ

Az intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.

Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.