ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 340

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. december 19.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 1286/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 193/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról és a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 192/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

1

 

 

A Bizottság 1287/2008/EK rendelete (2008. december 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

13

 

 

A Bizottság 1288/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

15

 

*

A Bizottság 1289/2008/EK rendelete (2008. december 12.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókkal és a reklámokkal kapcsolatos elemek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról ( 1 )

17

 

*

A Bizottság 1290/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Lactobacillus rhamnosust (CNCM-I-3698) és Lactobacillus farciminist (CNCM-I-3699) tartalmazó készítmény (Sorbiflore) takarmányadalékként való engedélyezéséről ( 1 )

20

 

*

A Bizottság 1291/2008/EK rendelete (2008. december 18.) egyes harmadik országokban a szalmonella-ellenőrzési programok 2160/2003/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról és egyes harmadik országokban a madárinfluenza-felügyeleti programok felsorolásáról, valamint a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )

22

 

*

A Bizottság 1292/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 (Ecobiol és Ecobiol plus) takarmányadalékként való engedélyezéséről ( 1 )

36

 

*

A Bizottság 1293/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20 és Levucell SC10 ME) takarmányadalékként való engedélyezéséről ( 1 )

38

 

*

A Bizottság 1294/2008/EK rendelete (2008. december 18.) az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról ( 1 )

41

 

*

A Bizottság 1295/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a komló harmadik országokból történő behozataláról (kodifikált változat)

45

 

*

A Bizottság 1296/2008/EK rendelete (2008. december 18.) a Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat)

57

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

A Bizottság 2008/123/EK irányelve (2008. december 18.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és VII. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról ( 1 )

71

 

*

A Bizottság 2008/124/EK irányelve (2008. december 18.) a meghatározott takarmány-, olaj- és rostnövényfajok vetőmag-forgalmazásának a hivatalosan elit vetőmag vagy minősített vetőmag minősítést kapott vetőmagra való korlátozásáról (kodifikált változat) ( 1 )

73

 

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1297/2008/EK határozata (2008. december 16.) az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról ( 1 )

76

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1298/2008/EK határozata (2008. december 16.) a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus 2009–2013 cselekvési program létrehozásáról ( 1 )

83

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2008/960/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. december 8.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról (az értesítés a C(2008) 7820. számú dokumentummal történt)

99

 

 

2008/961/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. december 12.) egyes harmadik országok nemzeti számviteli standardjainak és egyes nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítésére való alkalmazásáról (az értesítés a C(2008) 8218. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

112

 

 

2008/962/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. december 15.) a 2001/405/EK, a 2002/255/EK, a 2002/371/EK, a 2002/740/EK, a 2002/741/EK, a 2005/341/EK és a 2005/343/EK határozatoknak az egyes termékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 8442. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

115

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/1


A TANÁCS 1286/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 193/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról és a többek között Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 192/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 15. és 19. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

I.   ELŐZETES VIZSGÁLAT ÉS MEGLÉVŐ INTÉZKEDÉSEK

(1)

2000. november 30-án a 2603/2000/EK rendelettel (2) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a többek között Indiából (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes polietilén-tereftalátok (PET) behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

A hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács a 193/2007/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: a támogatásellenes rendelet) az Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok behozatalára végleges kiegyenlítő vámot vetett ki egy további ötéves időszakra. Az érintett termék a 3907 60 20 KN-kód alá tartozik. A rögzített vámtétel 0 és 106,5 EUR/tonna között mozog azon egyénileg megnevezett exportőrök esetében, amelyeknél a más exportőröktől származó behozatalra a maradvány vámtétel 41,3 EUR/t.

(3)

Ezen túlmenően a 192/2007/EK rendelettel (4) (a továbbiakban: a dömpingellenes rendelet) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó ugyanezen termékre. E rendelet értelmében a rögzített vámtétel 88,9 és 200,9 EUR/tonna között mozog azon egyénileg megnevezett exportőrök esetében, amelyeknél a más exportőröktől származó behozatalokra a maradvány vámtétel 181,7 EUR/t.

(4)

Azzal az elvvel összhangban, miszerint egyetlen termékre sem vethetők ki egyszerre dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a dömpingből vagy exporttámogatásból felmerülő egy és ugyanazon helyzet kezelése céljából, a dömpingellenes rendeletben a dömpingellenes vámok szintje figyelembe veszi a támogatásellenes rendelet által előírt kiegyenlítő vám összegét, az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

II.   RÉSZLEGES IDŐKÖZI FELÜLVIZSGÁLAT INDÍTÁSA

(5)

A végleges kiegyenlítő vám kivetését követően India kormánya előterjesztette, hogy a két támogatási rendszer (vámhitel-szabályozás – „Duty Entitlement Passbook Scheme”, valamint a jövedelemadó-törvény 80. HHC szakasza szerinti jövedelemadó-mentesség) körülményei megváltoztak, és arról, hogy e változások tartós jellegűek. Azzal érveltek, hogy a támogatás szintje valószínűsíthetően csökkent, és így a részben ezekre a rendszerekre létrehozott intézkedéseket felül kell vizsgálni.

(6)

A Bizottság megvizsgálta az India kormánya által benyújtott bizonyítékokat, és azokat elegendőnek ítélte az alaprendelet 19. cikkének rendelkezéseivel összhangban történő, az Indiából származó egyes polietilén-tereftalátok támogatott behozatalainak szintjére korlátozódó felülvizsgálat megindítására. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: a vizsgálat megindításáról szóló értesítés) hivatalból megindította a 193/2007/EK tanácsi rendelet részleges időközi felülvizsgálatát.

(7)

A részleges időközi felülvizsgálat keretében indított vizsgálat célja, hogy felmérje az olyan vállalatokra vonatkozó meglévő intézkedések folytatásának, megszüntetésének vagy módosításának szükségességét, amelyek az egyik vagy mindkét megváltozott támogatási rendszer kedvezményeiből részesültek, amennyiben a vizsgálat megindításáról szóló értesítés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban elegendő bizonyítékot szolgáltattak. A részleges időközi felülvizsgálat keretében indított vizsgálat a felülvizsgálat megállapításaitól függően azt is felmérné, hogy szükség van-e az azon egyéb vállalatokra vonatkozó intézkedések felülvizsgálatára, amelyek együttműködtek a meglévő intézkedések és/vagy az összes többi vállalatra alkalmazandó egyéb intézkedések szintjét meghatározó vizsgálatban.

III.   VIZSGÁLATI IDŐSZAK

(8)

A vizsgálat a 2006. április 1-jétől2007. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

IV.   A VIZSGÁLATBAN ÉRINTETT FELEK

(9)

A Bizottság a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról hivatalosan tájékoztatta India kormányát és a korábbi vizsgálatban együttműködő exportáló gyártók közül azokat, amelyeket a 193/2007/EK rendelet a két állítólag megváltoztatott támogatási rendszer valamelyikének kedvezményezettjeként említett meg, és amelyeket a vizsgálat megindításáról szóló értesítés mellékletében felsoroltak, továbbá a közösségi gyártókat. Az érdekelt feleknek lehetőségük volt álláspontjuk írásbeli kifejtésére és szóbeli meghallgatás kérésére. A felek által beterjesztett írásbeli és szóbeli észrevételeket tanulmányozták, és adott esetben figyelembe vették.

(10)

Tekintettel az e felülvizsgálatban érintett felek számára, a támogatás vizsgálatára irányuló mintavételi módszerek igénybevételét az alaprendelet 27. cikkével összhangban irányozták elő.

(11)

Két exportáló gyártó jelentkezett, és szolgáltatott a mintavételhez szükséges információkat. A mintavételi módszerek alkalmazását ezért nem tekintették szükségesnek. A mintavételi formanyomtatványt benyújtó két exportáló gyártó egyike azonban később értesítette a Bizottságot, hogy nem szándékozik kitölteni a teljes kérdőívet és megadni a vizsgálathoz szükséges adatokat.

(12)

A Bizottság ezért csak annak az egyetlen gyártónak küldte el a kérdőívet, illetve attól kapta azt vissza kitöltve, amely megfelelt e felülvizsgálat feltételeinek, nevezetesen a Pearl Engineering Polimers Ltd-nek (a továbbiakban: a vállalat). A Bizottság India kormányához is küldött kérdőívet. A vállalattól és India kormányától egyaránt érkeztek válaszok.

(13)

A Bizottság elkért és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a támogatás meghatározásához szükségesnek ítélt. Ellenőrző látogatásokra a következő érdekelt felek hivatalaiban, illetve telephelyein került sor:

1.

India kormánya

az indiai kereskedelmi minisztérium, Újdelhi

2.

indiai exportáló gyártók

Pearl Engineering Polymers Ltd., Újdelhi.

V.   KÖZZÉTÉTEL ÉS AZ ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATOS ÉSZREVÉTELEK

(14)

India kormánya és a többi érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és észrevételekről, amelyekkel kapcsolatban javasolni akarták az egyetlen indiai együttműködő gyártóra, illetve a vizsgálat megindításáról szóló értesítés mellékletében szintén megemlített nem együttműködő exportáló gyártóra alkalmazandó vámtétel módosítását, valamint a szóban forgó részleges időközi felülvizsgálatban nem együttműködő egyéb vállalatokra vonatkozó meglévő intézkedések fenntartására irányuló szándékról. Emellett kellő időt kaptak észrevételeik megtételére. Valamennyi beadványt és észrevételt az alábbiakban foglaltaknak megfelelően kellően figyelembe vettek.

B.   AZ ÉRINTETT TERMÉK

(15)

A szóban forgó felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos azzal a termékkel, amelyre a 193/2007/EK rendelet vonatkozik, azaz az 1628-5 ISO-szabvány szerint 78 ml/g vagy annál magasabb viszkozitási együtthatójú, az érintett országból származó polietilén-tereftaláttal (PET). A termék jelenleg a 3907 60 20 KN-kód alá tartozik.

C.   TÁMOGATÁSOK

I.   BEVEZETÉS

(16)

Az India kormánya által és az egyetlen együttműködő exportáló gyártó által benyújtott információk, valamint a Bizottság kérdőíveire adott válaszok alapján az alábbi, állítólag támogatás nyújtásával járó rendszereket vizsgálták:

a)

(a korábban Advance Licence Scheme néven ismert) előzetes engedélyezési rendszer (Advance Authorisation Scheme, AAS);

b)

vámhitel-szabályozási rendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPBS);

c)

beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme; EPCGS);

d)

jövedelemadó-mentességi rendszer (Income Tax Exemption Scheme, ITES);

e)

piacra összpontosító rendszer (Focus Market Scheme, FMS);

f)

plusz célkitűzésre vonatkozó rendszer (Target Plus Scheme, TPS).

(17)

A fenti a), b), c), e) és f) pontban megjelölt rendszerek az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, 1992. évi külkereskedelmi (fejlesztés és szabályozás) törvényen alapulnak (az 1992. évi 22. sz. törvény; a továbbiakban: külkereskedelmi törvény). A külkereskedelmi törvény feljogosítja India kormányát arra, hogy az export- és importpolitikára vonatkozóan értesítéseket bocsásson ki. Ezek összegzése az indiai kereskedelmi minisztérium által ötévente kiadott és rendszeresen frissített export- és importpolitikai dokumentumokban található. Ebben az esetben felülvizsgálati időszak szempontjából egy export- és importpolitikai dokumentum bír jelentőséggel: a 2004. szeptember 1. és 2009. március 31. közötti időszakra vonatkozó ötéves terv (a továbbiakban: a 2004–2009 közötti EXIM-politika). Ezen felül India kormánya megállapítja a 2004–2009 közötti export-import politikára vonatkozó eljárásokat is, a 2004. szeptember 1. és 2009. március 31. közötti időszakra vonatkozó eljárási kézikönyv I. kötetében (a továbbiakban: a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötete). Az eljárási kézikönyvet ugyancsak rendszeres frissítik.

(18)

A fenti d) pontban megjelölt jövedelemadó-mentességi rendszer a jövedelemadóról szóló 1961. évi törvényen alapul, amelyet évente módosít a költségvetésről szóló törvény.

(19)

Az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésével összhangban a Bizottság további konzultációkra kérte fel India kormányát mind a megváltozott, mind a változatlan rendszerek tekintetében, hogy az állítólagos rendszerekkel kapcsolatban tisztázza a tényleges helyzetet, és kölcsönösen elfogadott megoldást érjen el. E konzultációkat követően, és az adott rendszerekkel kapcsolatos kölcsönösen elfogadott megoldás hiányában a Bizottság mindezeket a rendszereket belefoglalta a támogatás vizsgálatába.

(20)

Egy, a közösségi ipart képviselő fél azt állította, hogy az indiai exportőröknek továbbra is rendelkezésére állt számos más rendszer és támogatás. Határozott bizonyíték azonban nem derült ki azokból az információkból, amelyek azt mutatták, hogy az együttműködő exportáló gyártó ezeket a rendszereket alkalmazta. Ezért ezeket a kérdéseket tovább nem kísérték figyelemmel ennél a konkrét eljárásnál.

II.   KONKRÉT RENDSZEREK

1.   Előzetes engedélyezési rendszer (Advance Authorisation Scheme; AAS)

a)   Jogalap

(21)

A rendszer részletes leírása a 2004–2009 közötti EXIM-politika 4.1.1–4.1.14. bekezdésében és a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 4.1–4.30. fejezetében található. Az előző felülvizsgálat során, amelynek következtében a 193/2007/EK rendelet kivetette a jelenleg hatályos végleges kiegyenlítő vámot, ennek a rendszernek az elnevezése Advance Licence Scheme volt.

b)   Jogosultság

(22)

Az AAS hat alrendszerből áll, amelyek részletesebb ismertetése a lenti (23) preambulumbekezdésben található. Ezen alrendszerek többek között a jogosultság hatókörét illetően is eltérőek. A tényleges exportra szóló AAS-re és az éves igényre szóló AAS-re a támogató gyártókhoz „kötött” gyártó exportőrök és a kereskedő exportőrök jogosultak. A végső exportőr részére szállító gyártó exportőrök köztes szállításaik vonatkozásában jogosultak AAS-re. Azok a fővállalkozók, amelyek a 2004–2009-es EXIM-politika 8.2. bekezdésében említett kváziexport-kategóriák, mint például az exportorientált egységek beszállítói, jogosultak a kváziexportra vonatkozó AAS-re. Végül a gyártó exportőrök közbenső beszállítói az előzetes felszabadítási megbízásra (Advance Release Order, ARO), valamint a fedezett belföldi akkreditívre vonatkozó alrendszerek alapján „kváziexport” után járó kedvezményekre jogosultak.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(23)

Előzetes engedélyek a következőkre állíthatók ki:

i.

Tényleges (fizikai) export: Ez a fő alrendszer. Ez teszi lehetővé az alapanyagok vámmentes behozatalát valamely meghatározott exporttermék gyártásához. A „fizikai” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az exportterméknek ténylegesen el kell hagynia India felségterületét. Az importengedélyt és az exportkötelezettséget, valamint az exporttermék fajtáját az engedély határozza meg.

ii.

Éves igény: Az ilyen engedély nem egy adott exporttermékhez, hanem egy szélesebb termékcsoporthoz (például vegyi és kapcsolódó termékek) kapcsolódik. Az engedély jogosultja – a múltbeli exportteljesítménye alapján megállapított értékhatárig – vámmentesen hozhat be bármely alapanyagot az adott termékcsoportba tartozó bármely termék gyártásához. Dönthet úgy, hogy az adott termékcsoportba tartozó, és az ilyen vámmentes anyag felhasználásával gyártott bármely terméket exportálja.

iii.

Közbenső szállítások: Ez az alrendszer azokat az eseteket fedi le, amelyekben két gyártó szándékozik egyetlen exportterméket gyártani, és felosztják a gyártási folyamatot. A félkész terméket előállító gyártó exportőr vámmentesen importálhatja az alapanyagokat, és erre a célra a közbenső szállítások vonatkozásában AAS-hez juthat. A végső exportőr befejezi a gyártást, és köteles a készterméket exportálni.

iv.

Kváziexport: Ez az alrendszer lehetővé teszi a fővállalkozó számára, hogy a 2004–2009-es EXIM-politika 8.2. szakaszának b)–f), valamint g), i) és j) pontjában említett vevőkategóriák részére „kváziexportként” értékesített áruk előállításához szükséges alapanyagokat vámmentesen importálja. India kormánya szerint a kváziexport azokra az ügyletekre vonatkozik, amelyekben a szállított áruk nem hagyják el az országot. Számos szállítási kategóriát tekintenek kváziexportnak, feltéve hogy az árukat Indiában állítják elő, azaz egy exportorientált egységhez vagy egy különleges gazdasági övezetben található vállalathoz történő áruszállításról van szó.

v.

Előzetes felszabadítási megbízás (Advance Release Order; ARO): Az az AAS-jogosult, aki az alapanyagokat – a közvetlen behozatal helyett – hazai forrásokból kívánja beszerezni, választhatja azt, hogy azokat előzetes felszabadítási megbízások ellenében szerzi be. Ilyen esetekben az előzetes engedélyeket ARO-ként érvényesítik, és az abban meghatározott árucikkek szállításakor azokat a belföldi szállítóra forgatják. Az ARO forgatása feljogosítja a belföldi szállítót a 2004–2009-es EXIM-politika 8.3. bekezdésében meghatározott kváziexport-kedvezményekre (azaz közbenső szállításra/kváziexportra szóló AAS-re, kváziexport-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére). Az ARO-rendszer az adókat és vámokat a szállítónak téríti vissza, ahelyett, hogy ugyanezeket a végső exportőrnek térítené vissza a vámok visszatartása/visszatérítése formájában. Az adók/vámok visszatérítése a hazai alapanyagokra és az importált alapanyagokra egyaránt igénybe vehető.

vi.

Fedezett belföldi akkreditív: Ez az alrendszer is az előzetes engedély jogosultja részére történő belföldi szállításokra terjed ki. Az előzetes engedély jogosultja kérheti valamely banktól belföldi akkreditív belföldi szállító javára történő megnyitását. Az engedélyt a bank a közvetlen behozatalra kizárólag a behozatal helyett belföldről beszerzett cikkek értéke és mennyisége tekintetében érvényteleníti. A belföldi szállító jogosult lesz a 2004–2009-es EXIM-politika 8.3. bekezdésében említett kváziexport kedvezményekre (azaz közbenső szállításra/kváziexportra szóló AAS-re, kváziexport-visszatérítésre, valamint a végső jövedéki adó visszatérítésére).

(24)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő gyártó csak az érintett termékhez kapcsolódó két alrendszer – azaz i. az AAS keretében bonyolított tényleges export és iv. az AAS keretében bonyolított kváziexport – alapján szerzett engedményeket. Ezért nem szükséges az igénybe nem vett fennmaradó alrendszerek kiegyenlíthetőségét megállapítani.

(25)

Azt követően, hogy a 193/2007/EK rendelet előírta a jelenleg hatályos végleges kiegyenlítő vámot, India kormánya módosította az AAS-re vonatkozó ellenőrzési rendszert. Konkrétan: az indiai hatóságok általi ellenőrzési célokra az előzetes engedély jogosultja – meghatározott formátumban – jogilag köteles fenntartani „a vámmentesen importált/belföldön beszerzett áruk fogyasztásának és felhasználásának valósághű és megfelelő nyilvántartását” (a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 4.26., 4.30. fejezete és 23. függeléke), azaz tényleges fogyasztási nyilvántartást. Ezt a nyilvántartást külső okleveles könyvvizsgálónak/kontrollernek kell ellenőriznie, aki olyan igazolást ad ki, amely megállapítja, hogy megtörtént az előírt nyilvántartások és megfelelő jegyzetek vizsgálata, továbbá a 23. függelék alapján szolgáltatott információk minden tekintetben valósak és helyesek. Mindazonáltal a fent említett rendelkezések csak a 2005. május 13-án vagy azt követően kiállított előzetes engedélyekre alkalmazandók. Az ezen időpont előtt kiállított valamennyi előzetes engedély esetén az engedélyek jogosultjainak a korábban alkalmazandó ellenőrzési rendelkezéseket kell követniük, azaz valósághűen és megfelelően nyilvántartásba kell venniük az importáruk engedélynek megfelelő fogyasztását és felhasználását, a 18. függelékben (a 2002–2007-es eljárási kézikönyv I. kötetének 4.30. fejezetében és 18. függelékében) megadott formátumban.

(26)

A felülvizsgálati időszakban az egyetlen együttműködő exportáló gyártó által igénybe vett alrendszerek – azaz a tényleges export és a kváziexport – tekintetében India kormánya mind az importra engedélyezett mennyiséget, mind az exportkötelezettség mennyiségét és értékét rögzíti, és azokat dokumentálja az engedélyen. Ezen túlmenően a behozatalkor és a kivitelkor a kapcsolódó ügyleteket a kormánytisztviselők kötelesek dokumentálni az engedélyen. Az e rendszer alapján engedélyezett behozatal nagyságrendjét India kormánya határozza meg a szabványos nyersanyag-végtermék normák alapján. A szabványos nyersanyag-végtermék normák a legtöbb termék vonatkozásában léteznek, beleértve az érintett terméket is, azokat a 2004–2009-es eljárási kézikönyv II. kötetében tették közzé.

(27)

Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a szabványos nyersanyag-végtermék normák rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik. Mivel az egyetlen együttműködő gyártó különböző időpontokban kiállított engedélyeket használt, ez azt is jelentette, hogy ez a vállalat különböző szabványos nyersanyag-végtermék normákat alkalmazott a felülvizsgálati időszak során.

(28)

Az importált alapanyagok nem ruházhatók át, és azokat az exporttermék előállításához fel kell használni. Az exportkötelezettséget az engedély kiállításától számított előírt időkereten belül kell teljesíteni (ez 24 hónap, ami két alkalommal meghosszabbítható, egyenként 6 hónapra).

(29)

A felülvizsgálat megerősítette, hogy miközben az együttműködő exportáló gyártó meghatározta a teljes nyersanyag-fogyasztást, az érintett termékre vonatkozóan nem volt tényleges fogyasztási nyilvántartás. Csak feltételezték, hogy a fogyasztás összhangban volt a szabványos nyersanyag-végtermék normákkal. Így nem lehetett megállapítani, hogy a vámmentes alapanyagok tekintetében az egyedi engedélyekben meghatározott szabványos nyersanyag-végtermék normák követelményei meghaladják-e az előállított exporttermék referenciamennyiségének gyártásához szükséges anyagmennyiséget.

(30)

Ezen túlmenően a felülvizsgálat megállapította, hogy a nyersanyagokat három különböző engedély és eltérő szabványos nyersanyag-végtermék normák alapján importálták, majd azt követően ötvözték, és azokat ténylegesen beépítették az ugyanazon exportáru gyártási folyamatába. Az, hogy minden egyes nyersanyag esetében három különböző szabványos nyersanyag-végtermék norma létezik, amelyek különböző fogyasztási előírásokat tartalmaznak, tovább mélyíti az együttműködő exportőr tényleges fogyasztásának megállapításával kapcsolatos problémát. Ebben a tekintetben egyértelmű, hogy egy tényleges fogyasztási nyilvántartás alapkövetelmény annak ellenőrizhetőségéhez, hogy a vámmentes alapanyagok mennyisége meghaladja-e az előállított exporttermék referenciamennyiségének gyártásához szükséges anyagokét.

(31)

A felülvizsgálat azt is megállapította, hogy az indiai hatóságok által meghatározott ellenőrzési követelményeket vagy nem tartották tiszteletben, vagy még nem tesztelték a gyakorlatban. A 2005. május 13-a előtt kiállított előzetes engedélyekhez a szükséges (azaz a 18. függelék szerinti) tényleges fogyasztási és készletnyilvántartásokat nem küldték el a megfelelő hatóságoknak, és így azokat India kormánya nem ellenőrizte. A 2005. május 13-a előtt kiállított előzetes engedélyekhez a szükséges tényleges fogyasztási és készletnyilvántartások szerepelnek az előírásokban, de India kormánya még nem ellenőrizte a nyilvántartásoknak az export- és importpolitika követelményeinek való megfelelését. A nyilvántartásokat – a (25) preambulumbekezdésben említett vonatkozó indiai jogszabályban előírtak szerint – okleveles könyvvizsgálók ellenőrizték, azonban a vállalat vagy az okleveles könyvvizsgáló nem vezetett nyilvántartásokat ennek a tanúsítási eljárásnak a menetéről. Nem volt könyvvizsgálati terv, illetve az elvégzett könyvvizsgálatra vonatkozó más igazoló okirat, nem volt nyilvántartásba vett információ sem az alkalmazott módszertanról, sem pedig azokról az egyedi előírásokról, amelyek a gyártási eljárásokkal, az export- és importpolitika követelményeivel és a számviteli eljárásokkal kapcsolatos részletes szakismereteket igénylő alapos munkához szükségesek. Erre a helyzetre tekintettel az a megítélés, hogy a vizsgált exportőr nem tudta bizonyítani, hogy eleget tett a megfelelő export- és importpolitikai rendelkezéseknek.

d)   Közzétételi észrevételek

(32)

Az együttműködő exportőr vitatta a fenti megállapításokat, különös tekintettel a (31) preambulumbekezdésben említett okleveles könyvvizsgálóra vonatkozó következtetésekre. Azt állította, hogy sem nemzeti, sem nemzetközi jogi előírások nem követelik meg, hogy a vizsgált vállalat nyilvántartást vezessen arról, hogy milyen módon végezték az ellenőrzést. Éppen ellenkezőleg, az indiai jog előírásai értelmében a munkadokumentumok a könyvvizsgáló tulajdonát képezik. Ilyen körülmények között, valamint tekintettel arra, hogy az ellenőrző látogatás előtt nem érkezett az okleveles könyvvizsgálóval való találkozásra irányuló előzetes kérelem, nem vehető figyelembe az a tény, hogy a látogatáskor a vizsgált vállalat nem volt birtokában ilyen igazoló dokumentumoknak. Ezenkívül azt is állították, hogy az alaprendelet semmiképpen sem jogosítja fel a Bizottság szolgálatait – ellentétben egy független könyvvizsgálóval – arra, hogy ellenőrizzék a vizsgált vállalaton kívül elérhető dokumentumokat. Azzal is érveltek, hogy az egyetlen együttműködő gyártó tényleges felhasználása nagyobb volt a SION-normáknál minden nyersanyag esetében, valamint hogy nem került sor túlzott mértékű vámelengedésre.

(33)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az okleveles könyvvizsgáló által végzett ellenőrzési folyamat és a vonatkozó igazolás kibocsátása az indiai kormány export-import politikájában bevezetett ellenőrzési rendszer részét képezi. Ennélfogva az export-import politika bevezette a rendszer megvalósításában közreműködő okleveles könyvvizsgáló intézményét, a Bizottságnak pedig meg kellett vizsgálnia, hogy az említett ellenőrzési rendszert hatékonyan alkalmazták-e. Az, hogy a vállalat nem tudta bizonyítani, hogy maga, vagy a kijelölt okleveles könyvvizsgáló rendelkezik az export-import politika által előírt igazolás kiadásához elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó iratokkal, azt mutatja, hogy a vállalat nem volt képes bizonyítani, hogy a vonatkozó export- és importpolitikai előírásokat betartották. A vállalat azon állítását illetően, hogy egy esetben sem került sor túlzott mértékű vámelengedésre, emlékeztetni kell arra, hogy a helyszínen tapasztalt tényleges helyzet alapján (azaz a nyersanyagok és az előállított termékek keveredése, különböző SION-normák alkalmazása, az export- és importpolitika által előírt tényleges fogyasztási nyilvántartások hiánya) és az indiai kormány szükségszerű, végleges ellenőrzési intézkedéseinek befejezésére várva, nem lehetett kiszámítani a tényleges felhasználást és az ebből következő túlzott mértékű vámelengedést engedélyenként és SION-normánként.

e)   Következtetés

(34)

A behozatali vámok alóli mentesség az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül, azaz az indiai kormány olyan pénzügyi hozzájárulásának, amely a vizsgált exportőrt előnyben részesítette.

(35)

Ezen túlmenően a fizikai exportra vonatkozó AAS és a kváziexportra vonatkozó AAS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő. Exportkötelezettség vállalása nélkül a vállalatok e rendszerek alapján nem juthatnak kedvezményekhez.

(36)

A jelen esetben tárgyalt két alrendszer közül az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében egyik sem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A két alrendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i. pontjában, a II. mellékletben (a visszatérítés meghatározása és szabályai), valamint a III. mellékletben (a helyettesítő vámkedvezményrendszer meghatározása és szabályai) megállapított szabályoknak. India kormánya nem alkalmazta hatékonyan ellenőrzési rendszerét, illetve eljárásait annak igazolására, hogy az alapanyagokat az exportált termékhez használták-e fel, és milyen mennyiségben (az alaprendelet II. melléklete II. részének 4. pontja, és a helyettesítő vámkedvezményrendszerek esetében az alaprendelet III. melléklete II. részének 2. pontja). A szabványos nyersanyag-végtermék normák önmagukban nem tekinthetők a tényleges fogyasztás ellenőrzési rendszerének, mivel a különböző szabványos nyersanyag-végtermék normák szerinti mennyiségekre vonatkozó engedélyek alapján importált vámmentes alapanyagokat az adott exporttermék vonatkozásában ugyanazon gyártási eljárásban keverik. Az ilyen eljárástípus nem teszi lehetővé India kormánya számára, hogy kellő pontossággal ellenőrizze az exportra történő gyártás során felhasznált alapanyagok mennyiségét, valamint azt, hogy melyik szabványos nyersanyag-végtermék normára vonatkozó teljesítménymutató alapján kell azokat összevetni. Ezen túlmenően a megfelelően vezetett tényleges fogyasztási nyilvántartáson alapuló hatékony ellenőrzést India kormánya vagy nem végezte el, vagy még nem fejezte be. Ezenkívül India kormánya nem végzett további vizsgálatokat a ténylegesen érintett alapanyagok vonatkozásában, bár hatékonyan alkalmazott ellenőrzési rendszer hiányában ezt rendes körülmények között el kell végezni (az alaprendelet II. melléklete II. részének 5. pontja és III. melléklete II. részének 3. pontja). Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó vállalat nem rendelkezett a felhasználásra vonatkozó olyan nyilvántartással, mely lehetővé tette volna a terméktípusonkénti tényleges nyersanyag-felhasználás ellenőrzését. Emiatt, még ha hatékony ellenőrzési rendszert vezettek is volna be, az indiai kormány nem lett volna képes annak megállapítására, hogy milyen mennyiségben használtak fel nyersanyagokat az exportált termék előállításához. Végezetül az okleveles könyvvizsgálók ellenőrzési eljárásban való részvétele nem javított az ellenőrzési rendszeren, mivel nem léteznek részletes szabályok arra vonatkozóan, hogy az okleveles könyvvizsgálóknak hogyan kellene elvégezniük a rájuk bízott feladatokat, továbbá a vizsgálat során ismertetett információk nem tudták biztosítani az alaprendelet értelmében megállapított fent említett szabályok végrehajtását.

(37)

Ez a két alrendszer tehát kiegyenlíthető.

f)   A támogatás összegének kiszámítása

(38)

Megengedett vám-visszatérítési rendszerek, illetve helyettesítő vámkedvezményrendszerek hiányában a kiegyenlíthető kedvezmény a szokásosan az alapanyagok behozatalakor fizetendő behozatali vámok teljes összegének elengedése. E tekintetben megjegyzendő, hogy az alaprendelet nem csak a „túlzott” vámelengedés kiegyenlítéséről rendelkezik. Az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, valamint I. mellékletének i) pontja értelmében csak a túlzott vámelengedés egyenlíthető ki, feltéve, ha az alaprendelet II. és III. mellékletében foglalt feltételek teljesülnek. Ezek a feltételek azonban a jelen esetben nem teljesültek. Tehát a megfelelő nyomon követési eljárás hiányának megállapítása esetén a visszatérítési rendszerekre vonatkozó fenti kivételt nem kell alkalmazni, és inkább a ki nem fizetett vámok (a kiesett bevétel) mennyiségének kiegyenlítésével kapcsolatos szokásos szabályt kell alkalmazni, nem pedig szándékos túlzott vámelengedést. Az alaprendelet II. mellékletének II. részében és III. mellékletének II. részében foglaltaknak megfelelően nem a vizsgálatot folytató hatóságra hárul a szóban forgó túlzott elengedés kiszámítása. Épp ellenkezőleg, az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint csak kellő bizonyítékot kell megállapítania valamely állítólagos ellenőrzési rendszer megfelelőségének cáfolására.

(39)

Az AAS-t igénybe vevő exportőr támogatásának összegét a felülvizsgálati időszak során az érintett termékre alkalmazott két alrendszer keretében importált anyagokra kivetett, kiesett behozatali vámok (alapvám és különleges kiegészítő vám) alapján számították ki (nevező). Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjak indokolt kérésre levonásra kerültek a támogatás összegéből. Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezt a támogatási összeget megfelelő nevezőként vetítették ki az érintett termék felülvizsgálati időszakban kiváltott exportforgalmára, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és megítélésének alapjául nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek szolgáltak.

(40)

A felülvizsgálati időszak során az e rendszer tekintetében az egyetlen együttműködő gyártó esetében megállapított támogatás mértéke 12,8 %.

2.   Vámhitel-szabályozási rendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme; DEPBS)

a)   Jogalap

(41)

A rendszer részletes leírását a 2004–2009-es EXIM-politika 4.3. bekezdése és a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 4. fejezete tartalmazza.

(42)

Megállapítást nyert, hogy az együttműködő exportáló gyártó a DEPBS alapján nem jutott kiegyenlíthető kedvezményekhez. Ezért nem ítélték szükségesnek, hogy e vizsgálat hatókörében tovább elemezzék ezt a rendszert.

3.   Beruházási javak exportösztönzési rendszere (Export Promotion Capital Goods Scheme; EPCGS)

a)   Jogalap

(43)

A rendszer részletes leírását a 2004–2009-es EXIM-politika 5. fejezete és a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 5. fejezete tartalmazza.

b)   Jogosultság

(44)

E rendszerre a támogató gyártókhoz „kötött” gyártó exportőrök és a kereskedő exportőrök jogosultak.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(45)

Az exportkötelezettség feltétele mellett a vállalat csökkentett vámtétellel importálhat (új, és 2003 áprilisa óta legfeljebb 10 éves, használt) beruházási javakat. E célból India kormánya – kérelemre és díjfizetés ellenében – EPCGS-engedélyt állít ki. 2000 áprilisa óta a rendszer 5 %-os vámtételcsökkentést biztosít a rendszer keretében importált beruházási javak mindegyikére. 2000. március 31-ig ténylegesen (egy 10 %-os pótdíjat tartalmazó) 11 %-os vámtételt kellett alkalmazni, a nagy értékű behozatalok esetében pedig nulla százalékos vámtételt. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat meghatározott idő alatt meghatározott mennyiségű exporttermék előállítására kell felhasználni.

(46)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere szerinti engedély jogosultja a beruházási javakat belföldi forrásból is beszerezheti. Ebben az esetben a beruházási javak belföldi gyártója igénybe veheti az ilyen beruházási javak gyártásához szükséges alkatrészek vámmentes behozatalára nyújtott kedvezményt. Másik megoldásként a belföldi gyártó a beruházási javak exportösztönzési rendszere szerinti engedély jogosultja számára szállított beruházási javak tekintetében tarthat igényt kváziexportból származó kedvezményre.

d)   Közzétételi észrevételek

(47)

A közzétételig nem érkeztek észrevételek a beruházási javak exportösztönzési rendszerére (EPCGS) vonatkozóan.

e)   A beruházási javak exportösztönzési rendszerével (EPCGS) kapcsolatban levont következtetések

(48)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. India kormánya részéről a vámcsökkentés pénzügyi hozzájárulást jelent, mivel ez az engedmény csökkenti India kormányának egyébként esedékes vámbevételét. Ezen túlmenően a vámcsökkentés kedvezményt juttat az exportőrnek, mivel az import vonatkozásában megtakarított vám javítja likviditását.

(49)

A beruházási javak exportösztönzési rendszere jogilag az exportteljesítmény függvénye, mivel exportkötelezettség vállalása nélkül ilyen engedélyek nem szerezhetők. A rendszer ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek minősül.

(50)

Végezetül ez a rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek, illetve helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A beruházási javak nem tartoznak az ilyen megengedhető rendszerek hatálya alá, amint azt az alaprendelet I. mellékletének i) pontja meghatározza, mivel azokat nem használják fel az exportált termékek előállítása során.

f)   A támogatás összegének kiszámítása

(51)

Az egyetlen együttműködő gyártó a vizsgálati időszakban nem vásárolt beruházási javakat. A vállalat azonban a vizsgálati időszak előtt vásárolt beruházási javakért továbbra is részesült vámmentességben az eredeti vizsgálatban megállapított összegben. Amint az eredeti vizsgálatban megállapítást nyert, az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban sor került a felülvizsgálati időszakban megszerzett támogatás összegének kiszámítására, egy olyan időszakban importált beruházási javakra kivetett kifizetetlen vám alapján, amely az exportáló gyártó ilyen beruházási javainak tényleges értékcsökkenési időszakát tükrözi. A bevált gyakorlattal összhangban a felülvizsgálati időszakhoz rendelhető, így kiszámított összeget az adott időszakbeli kamat hozzáadásával kiigazították, hogy idővel tükrözze a kedvezmény teljes értékét. A számlálóként szolgáló támogatási összeg úgy keletkezett, hogy az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjak levonásra kerültek a fenti összegből. Az alaprendelet 7. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően ezt a támogatási összeget megfelelő nevezőként vetítették ki az érintett termék felülvizsgálati időszakban kiváltott exportforgalmára, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és megítélésének alapjául nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségek szolgáltak. A vállalat által a felülvizsgálati időszakban szerzett kedvezmény tekintetében a támogatás mértéke 0,3 % volt.

4.   Jövedelemadó-mentességi rendszer (Income Tax Exemption Scheme; ITES)

a)   Jogalap

(52)

E rendszer keretében az exportőrök az exportértékesítésből származó nyereségre részleges jövedelemadó-mentesség kedvezményében részesülhetnek. E mentesség jogalapját a jövedelemadó-törvény 80. HHC szakasza állapította meg.

(53)

Ezt a rendelkezést a 2005–2006-os értékelési évtől (azaz a 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig tartó pénzügyi évtől) eltörölték, és így a jövedelemadó-törvény 80. HHC szakasza 2004. március 31. után semmilyen kedvezmény nem biztosít. Az egyetlen együttműködő exportáló gyártó a felülvizsgálati időszak során e rendszer keretében semmilyen kedvezményben nem részesült. Következésképp mivel a rendszert visszavonták, nem kell azt kiegyenlíteni az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

5.   Piacra összpontosító rendszer (Focus Market Scheme; FMS)

a)   Jogalap

(54)

A rendszer részletes leírását a 2004–2009-es EXIM-politika 3.9. fejezete és a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 3.20. fejezete tartalmazza. Bár a vállalat bejelentette ezt a rendszert, a vizsgálat feltárta, hogy a felülvizsgálati időszakban nem részesült kedvezményben. Mivel megállapítást nyert, hogy e rendszer keretében az együttműködő exportáló gyártó egyáltalán nem szerzett kiegyenlíthető kedvezményeket, nem tartották szükségesnek további elemzések elvégzését e vizsgálat keretében.

6.   Plusz célkitűzésre vonatkozó rendszer (Target Plus Scheme; TPS)

a)   Jogalap

(55)

A rendszer részletes leírását a 2004–2009-es EXIM-politika 3.7. fejezete és a 2004–2009-es eljárási kézikönyv I. kötetének 3.2. fejezete tartalmazza.

b)   Jogosultság

(56)

E rendszer igénybevételére bármely gyártó exportőr jogosult.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(57)

Ennek a rendszernek az a célja, hogy támogatást nyújtson azoknak a vállalatoknak, amelyek fokozzák exportforgalmuk növekedését. E célból a rendszer lehetővé teszi a jogosult vállalatok számára, hogy két egymást követő pénzügyi évben bonyolított export FOB paritáson számított értéke közötti eltérésen alapuló összeg 5–15 %-ának megfelelő vámhitelben részesüljenek.

(58)

Azoknak a vállalatoknak, amelyek a rendszer kedvezményeiből kívánnak részesülni, kérelmet kell benyújtaniuk az indiai kereskedelmi és ipari minisztériumhoz. A felhatalmazás megszerzése után a megfelelő hatóságok a vámhitel összegét feltüntető engedélyt állítanak ki.

(59)

Ezt a rendszert 2006 márciusában megszüntették, és idővel két új rendszer, a Focus Market Scheme és a Focus Product Scheme váltotta fel. A TPS-engedély kérelmezési joga azonban 2007 márciusáig továbbra is fennállt, és a rendszerből részesülő vállalatok a megfelelő vámhitel-jogosultságokat 2009 márciusáig igénybe vehetik.

d)   Közzétételi észrevételek

(60)

Az együttműködő gyártó úgy ítélte meg, hogy a vállalat nem jutott többletkedvezményhez a rendszer felülvizsgálati időszakában és tekintettel arra, hogy a rendszert 2006-ban visszavonták, nem kell kiegyenlíteni. Mindazonáltal a fentiek szerint a vizsgálat rámutatott, hogy a vállalat kedvezményben részesült a felülvizsgálati időszakban és annak ellenére, hogy a rendszert megszüntették, vállalatok továbbra is részesülhetnek annak előnyeiből 2009-ig.

e)   A plusz célkitűzésre vonatkozó rendszerből levont következtetések

(61)

A TPS az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A TPS-vámhitel India kormányának pénzügyi hozzájárulását jelenti, mivel a hitelt végső soron behozatali vámok kiegyenlítésére veszik igénybe, ezzel csökkentve India kormányának egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a TPS-vámhitel kedvezményt juttat az exportőrnek, mivel javítja likviditását.

(62)

Ezen túlmenően a TPS jogilag egyértelműen az exportteljesítmény függvénye, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján egyedinek és kiegyenlíthetőnek minősül.

(63)

Ez a rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. A rendszer nem felel meg az alaprendelet I. melléklete i. pontjában, a II. mellékletben (a visszatérítés fogalommeghatározása és szabályai), valamint a III. (a helyettesítő vámkedvezményrendszer fogalommeghatározása és szabályai) megállapított szigorú szabályoknak. Az exportőrt nem terheli kötelezettség a vámmentesen importált termékek felhasználására a gyártási folyamatban, és a hitel összegének kiszámítása nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva történik. Nem működik rendszer vagy eljárás annak megerősítésére, hogy a gyártási eljárásban mely alapanyagokat használták fel az exportált termékhez, illetve annak megerősítésére, hogy történt-e túlfizetés a behozatali vámok vonatkozásában az alaprendelet I. melléklete i) pontjának, valamint II. és III. melléklete értelmében. Az exportőrök jogosultak a TPS szerinti kedvezményekre, függetlenül attól, hogy egyáltalán importálnak-e alapanyagot. A kedvezmény megszerzéséhez elegendő, hogy az exportőr növelje exportforgalmát, anélkül, hogy igazolnia kellene azt, hogy bármely alapanyag importból származik. Így még azok az exportőrök is jogosultak a TPS igénybevételére, akik minden alapanyagukat helyben szerzik be, és egyáltalán nem importálnak alapanyagként felhasználható árukat.

f)   A támogatás összegének kiszámítása

(64)

A kiegyenlíthető támogatások összegének kiszámítása a kedvezményezettnek juttatott kedvezmény alapján történt, amelyről megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő exportáló gyártó az eredményelszámolás elve alapján az exportügylet szakaszában befolyt bevételként könyvelte le. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban e támogatási összeget (nevező) a felülvizsgálati időszak alatti exportforgalomhoz megfelelő nevezőként rendelték hozzá, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, és azt nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségek alapján nyújtották.

(65)

A felülvizsgálati időszak során az e rendszer tekintetében az egyetlen együttműködő exportáló gyártó esetében megállapított támogatás mértéke 0,7 %.

III.   A KIEGYENLÍTHETŐ TÁMOGATÁSOK ÖSSZEGE

(66)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban megállapított támogatási különbözetből 5,8 %-ot találtak a jelen részleges időközi felülvizsgálatban együttműködő egyetlen exportáló gyártónál.

(67)

A jelen részleges időközi felülvizsgálat során az értékarányosan kifejezett kiegyenlítő támogatásokat 13,8 %-os mértékűnek találták, az alábbiakban felsoroltaknak megfelelően:

Rendszer

Vállalat

ALS

DEPBS

EPCGS

ITIRAD

FMS

TPS

Összesen

%

%

%

%

%

%

%

Pearl Engineering Polymers Ltd

12,8

0

0,3

0

0

0,7

13,8

(68)

A fentieket figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy az egyetlen együttműködő exportáló gyártó tekintetében a támogatás szintje emelkedett.

D.   KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

I.   KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

(69)

Az alaprendelet 19. cikkének rendelkezéseivel és a szóban forgó részleges időközi felülvizsgálatnak a vizsgálat megindításáról szóló értesítés 3. pontjában megállapított indokaival összhangban megállapítást nyert, hogy az egyetlen együttműködő gyártó tekintetében a támogatási különbözet 5,8 %-ról 13,8 %-ra emelkedett, a 193/2007/EK rendelet által erre az exportáló gyártóra kivetett kiegyenlítő vám mértékét ennek megfelelően módosítani kell.

(70)

Az ebben a részleges időközi felülvizsgálatban érintett második vállalatnak, a Reliance Industries Ltd-nek volt a legmagasabb támogatási különbözete az eredeti vizsgálatban, de ebben a felülvizsgálatban nem működött együtt. Mivel ez a vállalat nem működött együtt, az értékelésnek az elérhető legjobb tényeken kellett alapulnia az alaprendelet 28. cikkével összhangban. Ebben a vonatkozásban és az együttműködő exportőrre vonatkozó megállapításokra tekintettel az is valószínű, hogy ez a nem együttműködő exportáló gyártó továbbra is legalább ugyanolyan mértékben részesül a vizsgált támogatási rendszerek kedvezményeiből, mint amilyen mértéket az együttműködő fél számára megállapítottak. Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy a támogatási szint a felülvizsgálatban érintett nem együttműködő gyártó tekintetében is 13,8 %-ra emelkedett, és ezért a 193/2007/EK rendelet által erre az exportáló gyártóra kivetett kiegyenlítő vámtételt ennek megfelelően módosítani kell.

(71)

Azon vállalatok tekintetében, amelyek az eredeti vizsgálatban együttműködtek, de amelyeket a vizsgálat megindításáról szóló értesítés mellékletében a vizsgálatban érintettként nem határoztak meg, semmi nem utalt arra, hogy az ilyen vállalatokra alkalmazandó kiegyenlítő és dömpingellenes vámtételeket újra kellene számítani. Következésképpen – a Pearl Engineering és a Reliance Industries kivételével – a 193/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett összes többi félre alkalmazandó egyedi vámtételek változatlanok maradnak.

(72)

Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek sem ebben a felülvizsgálatban, sem az eredeti vizsgálatban nem működtek együtt, úgy tekintendők, mint amelyek továbbra is legalább az egyetlen együttműködő fél esetében megállapított mértékben részesülnek a vizsgált támogatási rendszer kedvezményeiből. Annak elkerülése érdekében, hogy együttműködés elmaradásáért „jutalom” járjon, „minden más vállalat” tekintetében olyan támogatási szint megállapítása helyénvaló, amely azonos az eredeti vizsgálatban együttműködő bármely félre a legmagasabbként meghatározott tétellel, azaz 13,8 %-kal.

(73)

A módosított kiegyenlítő vámtételeket a jelen felülvizsgálat során megállapított új támogatási arányok szintjén kell meghatározni, mivel az eredeti támogatásellenes vizsgálatban kiszámított kárkülönbözetek magasabbak maradnak.

(74)

Az e rendeletben meghatározott vállalati egyedi kiegyenlítő vámtételek a részleges időközi felülvizsgálat során feltárt helyzetet tükrözik. Így kizárólag az említett vállalatok által előállított érintett termék behozatalára alkalmazhatóak. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott termék behozatala nem részesülhet e vámtételek kedvezményeiből, és azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell kivetni.

(75)

Annak elkerülésére, hogy a PET-termékek árainak a nyersolajárak változásai miatti ingadozásai magasabb beszedett vámokat eredményezzenek, emlékeztetni kell arra, hogy a hatályban lévő intézkedéseket tonnánkénti egyedi vám formájában állapították meg. A megállapított összeg a kiegyenlítő vámtételnek az eredeti vizsgálatban a kármegszüntetéshez szükséges szint kiszámításához használt CIF-exportárakra való alkalmazásából következik. Ugyanezt a módszert alkalmazták e felülvizsgálat összefüggésében a módosított egyedi vámszintek megállapításához.

(76)

Az alkalmazandó különbözeteket és vámtételeket ezért az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

 

Kiegyenlítő vámtétel

Javasolt kiegyenlítő vámtétel

EUR/t

Reliance Industries Ltd

13,8 %

69,4

Pearl Engineering Polymers Ltd

13,8 %

74,6

Senpet Ltd

4,43 %

22,0

Futura Polyesters Ltd

0 %

0,0

South Asian Petrochem Ltd

13,9 %

106,5

Minden más vállalat

13,8 %

69,4

(77)

Minden olyan kérést, amely az ezen egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazására vonatkozik (pl. a jogalany nevének megváltozását követően vagy új termelési vagy értékesítési jogalanyok létrehozását követően), minden, különösen a vállalat termeléséhez, hazai és export-értékesítéseihez kapcsolódó tevékenységének módosítására vonatkozó információval együtt, pl. azzal a névváltoztatással, vagy a termeléssel vagy az értékesítési jogalanyokkal összefüggő információval együtt, a Bizottsághoz kell intézni (6). Indokolt esetben, és a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően sor kerül a rendelet megfelelő módosítására az egyedi vámtételekből részesülő vállalatok jegyzékének frissítésével.

II.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(78)

A kiegyenlítő vámtétel módosítása befolyásolja az indiai gyártókra a 192/2007/EK rendelet által kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(79)

Az eredeti dömpingellenes vizsgálatban a dömpingellenes vámot kiigazították annak elkerülése érdekében, hogy az exporttámogatásokból származó kedvezmények hatásait kétszeresen vegyék számításba. E tekintetben az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (7) 14. cikkének (1) bekezdése és a támogatásellenes alaprendelet 24. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy „semmiféle termék esetében nem alkalmazhatók egyidejűleg dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a dömpingárak és exporttámogatások alkalmazásából származó azonos helyzet kezeléséhez”. Az eredeti dömpingellenes vizsgálatban és ebben a részleges időközi felülvizsgálatban megállapítást nyert, hogy a kiegyenlíthetőnek ítélt, vizsgált támogatási rendszerek némelyike a támogatásellenes alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exporttámogatást jelent. Ezért az ilyen támogatások csak az indiai exportáló gyártók exportárára volt hatással, és így a dömpingkülönbözet megnőtt. Más szóval, az eredeti dömpingellenes vizsgálatban megállapított végleges dömpingkülönbözet részben az exporttámogatások létezésének volt tulajdonítható.

(80)

Következésképp az érintett exportáló gyártók esetében megállapított végleges dömpingellenes vámtételeket ki kell igazítani annak érdekében, hogy ebben a részleges időközi felülvizsgálatban figyelembe lehessen venni a felülvizsgálati időszak során az exporttámogatásokból kapott kedvezmények felülvizsgált szintjét, hogy az tükrözze az exporttámogatások hatását semlegesítő kiigazított végleges kiegyenlítő vám kivetése után fennmaradó tényleges dömpingkülönbözetet.

(81)

Más szóval, az új támogatási szinteket figyelembe kell venni a korábban megállapított dömpingkülönbözetek kiigazításához.

(82)

Az érintett vállalatokra alkalmazandó különbözeteket és vámtételeket ezért az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

 

(Az exporttámogatásokból származó)

kiegyenlítő vámtétel

A kár megszüntetéséhez szükséges szint

Dömpingellenes vámtétel

Javasolt dömpingellenes vám

EUR/t

Reliance Industries Ltd

13,8 %

44,3 %

30,5 %

153,6

Pearl Engineering Polymers Ltd

13,8 %

33,6 %

16,2 %

87,5

Senpet Ltd

4,43 %

44,3 %

39,9 %

200,9

Futura Polyesters Ltd

0 %

44,3 %

14,7 %

161,2

South Asian Petrochem Ltd

13,9 %

44,3 %

11,6 %

88,9

Minden más vállalat

13,8 %

44,3 %

30,5 %

153,6

(83)

A kiegyenlítő és dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a maradványvám szintjét nemcsak a nem együttműködő vállalatokra kell alkalmazni, hanem azokra is, amelyek a felülvizsgálati időszakban egyáltalán nem bonyolítottak exportot. Ez utóbbi vállalatokat azonban – az alaprendelet 20. cikkének követelményei teljesítése esetén – az említett cikkel összhangban felülvizsgálati kérelem benyújtására kérik fel, helyzetük egyedi megvizsgáltatása érdekében,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 193/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Amennyiben a 2. cikk másképp nem rendelkezik, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó kiegyenlítő vámtétel a következő:

Ország

Vállalat

Kiegyenlítő vám

(EUR/tonna)

Kiegészítő TARIC-kód

India

Reliance Industries Ltd

69,4

A181

India

Pearl Engineering Polymers Ltd

74,6

A182

India

Senpet Ltd

22,0

A183

India

Futura Polyesters Ltd

0,0

A184

India

South Asian Petrochem Ltd

106,5

A585

India

Minden más vállalat

69,4

A999”

2. cikk

A 192/2007/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Amennyiben a 2. cikk másképp nem rendelkezik, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árára alkalmazandó dömpingellenes vám a következő:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

(EUR/tonna)

Kiegészítő TARIC-kód

India

Reliance Industries Ltd

153,6

A181

India

Pearl Engineering Polymers Ltd

87,5

A182

India

Senpet Ltd

200,9

A183

India

Futura Polyesters Ltd

161,2

A184

India

South Asian Petrochem Ltd

88,9

A585

India

Minden más vállalat

153,6

A999

Indonézia

P.T. Mitsubishi Chemical Indonesia

187,7

A191

Indonézia

P.T. Indorama Synthetics Tbk

92,1

A192

Indonézia

P.T. Polypet Karyapersada

178,9

A193

Indonézia

Minden más vállalat

187,7

A999

Malajzia

Hualon Corp. (M) Sdn. Bhd.

36,0

A186

Malajzia

MpI Polyester Industries Sdn. Bhd.

160,1

A185

Malajzia

Minden más vállalat

160,1

A999

Koreai Köztársaság

SK Chemicals Group:

 

A196

SK Chemicals Co. Ltd

0

A196

Huvis Corp.

0

 

Koreai Köztársaság

KP Chemical Group:

 

A195

Honam Petrochemicals Corp.

0

A195

KP Chemical Corp.

0

 

Koreai Köztársaság

Minden más vállalat

148,3

A999

Tajvan

Far Eastern Textile Ltd

36,3

A808

Tajvan

Shinkong Synthetic Fibers Corp.

67,0

A809

Tajvan

Minden más vállalat

143,4

A999

Thaiföld

Thai Shingkong Industry Corp. Ltd

83,2

A190

Thaiföld

Indo Pet (Thailand) Ltd

83,2

A468

Thaiföld

Minden más vállalat

83,2

A999”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

R. BACHELOT-NARQUIN


(1)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o.

(2)  HL L 301., 2000.11.30., 1. o.

(3)  HL L 59., 2007.2.27., 34. o.

(4)  HL L 59., 2007.2.27., 1. o.

(5)  HL C 227., 2007.9.27., 16. o.

(6)  European Commission – Directorate General for Trade, Directorate H –N-105 B-1049 Brussels.

(7)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/13


A BIZOTTSÁG 1287/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 19-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

CR

110,3

MA

82,5

TR

72,9

ZZ

88,6

0707 00 05

JO

167,2

MA

66,0

TR

124,5

ZZ

119,2

0709 90 70

MA

111,8

TR

82,6

ZZ

97,2

0805 10 20

AR

17,0

BR

44,6

CL

52,1

EG

51,1

MA

76,3

TR

68,4

UY

30,6

ZA

42,4

ZW

25,4

ZZ

45,3

0805 20 10

MA

76,3

TR

64,0

ZZ

70,2

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

50,3

IL

74,7

TR

52,1

ZZ

59,0

0805 50 10

MA

64,0

TR

57,5

ZZ

60,8

0808 10 80

CA

82,7

CN

83,1

MK

37,6

US

101,1

ZA

118,0

ZZ

84,5

0808 20 50

CN

82,8

TR

42,4

US

117,7

ZZ

81,0


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/15


A BIZOTTSÁG 1288/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

A 945/2008/EK bizottsági rendelet (3) a 2008/2009-es gazdasági évre megállapította a fehér cukorra, a nyerscukorra és egyes szirupokra alkalmazandó irányadó árakat és kiegészítő importvámokat. Ezen árakat és vámokat legutóbb az 1212/2008/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A Bizottság rendelkezésére álló adatok alapján az említett összegek módosításra szorulnak, a 951/2006/EK rendeletben foglalt előírásokkal és részletes szabályokkal összhangban,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó irányadó áraknak és kiegészítő vámoknak a 945/2008/EK rendelettel rögzített összege e rendelet melléklete szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 19-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o.

(3)  HL L 258., 2008.9.26., 56. o.

(4)  HL L 328., 2008.12.6., 7. o.


MELLÉKLET

A fehér cukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő importvámok 2008. december 19-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

21,68

5,46

1701 11 90 (1)

21,68

10,77

1701 12 10 (1)

21,68

5,27

1701 12 90 (1)

21,68

10,26

1701 91 00 (2)

23,03

14,29

1701 99 10 (2)

23,03

9,20

1701 99 90 (2)

23,03

9,20

1702 90 95 (3)

0,23

0,41


(1)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének III. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(2)  Az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőségre megállapítva.

(3)  1 %-os szacharóztartalomra megállapítva.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/17


A BIZOTTSÁG 1289/2008/EK RENDELETE

(2008. december 12.)

a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókkal és a reklámokkal kapcsolatos elemek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/43/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírása szerint azoknak a tagállamok joga által szabályozott vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjai bármely tagállamban be vannak vezetve egy szabályozott piacra, a 2005. január 1-jén vagy azt követően kezdődő valamennyi pénzügyi év esetében a konszolidált beszámolót az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal – a jelenlegi általános megnevezés szerint nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal, IFRS-sel (a továbbiakban: elfogadott IFRS) – összhangban kell elkészíteniük.

(2)

A 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a harmadik országbeli kibocsátók az értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról vagy az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetéséről szóló tájékoztatókban nyújtott korábbi pénzügyi információkat az elfogadott IFRS-sel összhangban vagy az e nemzetközi standardokkal egyenértékű, harmadik országbeli nemzeti számviteli standardokkal összhangban készítsék el.

(3)

Egy harmadik ország általánosan elfogadott számviteli elvei (generally accepted accounting principles, GAAP) és az elfogadott IFRS közötti egyenértékűség értékelése céljából a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról szóló, 2007. december 21-i 1569/2007/EK bizottsági rendelet (4) meghatározza az egyenértékűség fogalmát és a harmadik országbeli GAAP egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárást. Az 1569/2007/EK rendelet azt is előírja, hogy a Bizottság határozata a közösségi kibocsátók számára engedélyezze az 1606/2002/EK rendelet értelmében elfogadott IFRS-nek az érintett harmadik országban történő alkalmazását.

(4)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott IFRS-nek megfelelően elkészített pénzügyi kimutatások elegendő információt szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy azok tájékozottan értékelhessék a kibocsátó eszközeit és forrásait, pénzügyi helyzetét, eredményeit és kilátásait. Célszerű ezért lehetővé tenni, hogy a harmadik országbeli kibocsátók a Közösségen belül az IASB által kibocsátott IFRS-t alkalmazzák.

(5)

A Bizottság 2007 decemberében az Egyesült Államok, Kína és Japán általánosan elfogadott számviteli elvei (GAAP) egyenértékűségének szakmai értékelésével kapcsolatban az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága (CESR) tanácsát kérte. 2008 márciusában a Bizottság a kérést kiterjesztette Dél-Korea, Kanada és India GAAP-jára.

(6)

A CESR 2008. március, május, illetve 2008. október hónapjában adott tanácsában az egyesült államokbeli és a japán GAAP Közösségen belüli alkalmazása tekintetében az IFRS-sel való egyenértékűség megállapítását javasolta. A CESR továbbá átmeneti jelleggel – legfeljebb 2011. december 31-ig – a Kína, Kanada, Dél-Korea vagy India GAAP-jának alkalmazásával készített pénzügyi kimutatások Közösségen belüli elfogadását javasolta.

(7)

2006-ban az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Standard Testülete és az IASB szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítették az egyesült államokbeli GAAP és az IFRS közelítésére irányuló közös célkitűzést és körvonalazták a célhoz vezető munkaprogramot. A munkaprogram eredményeként megszűnt sok, az egyesült államokbeli GAAP és az IFRS közötti jelentősebb különbség. A Bizottság és az egyesült államokbeli Értékpapír- és Tőzsdebizottság közötti párbeszéd eredményeként a pénzügyi kimutatásaikat az IASB által kiadott IFRS-sel összhangban készítő közösségi kibocsátóknak a továbbiakban már nem kell egyeztetniük. Ezért célszerű megfontolni, hogy 2009. január 1-jétől az egyesült államokbeli GAAP-ot az elfogadott IFRS-sel egyenértékűnek tekintsék.

(8)

2007 augusztusában a Japán Számviteli Standard Testület és az IASB bejelentette egy olyan megállapodás megkötését, amely a japán GAAP és az IFRS közötti jelentősebb különbségek 2008-ig, illetve a fennmaradó különbségek 2011 végéig való megszüntetése révén a konvergencia felgyorsítására irányul. A japán hatóságok a pénzügyi kimutatásaikat az IFRS szerint készítő közösségi kibocsátók számára nem írnak elő egyeztetési követelményeket. 2009. január 1-jétől ezért célszerű a japán GAAP-ot az elfogadott IFRS-sel egyenértékűnek tekinteni.

(9)

Az 1569/2007/EK rendelet 4. cikke szerint harmadik országbeli kibocsátók számára engedélyezni lehet, hogy olyan harmadik ország GAAP-ját alkalmazzák, amely közeledik az IFRS bevezetéséhez vagy arra kötelezettséget vállalt, vagy amely 2008. december 31. előtt legfeljebb 2011. december 31-ig tartó átmeneti időszakról szóló kölcsönös elismerési megállapodást írt alá a Közösséggel.

(10)

Kínában az üzleti vállalkozásokra vonatkozó számviteli standardok IFRS-hez való közelítése lényegében lezajlott, a standardok szinte minden IFRS szerinti témát felölelnek. Mivel azonban az üzleti vállalkozásokra vonatkozó számviteli standardokat csak 2007-től alkalmazzák, helyes alkalmazásukról további bizonyítékokat kell szerezni.

(11)

Kanada Számviteli Standard Testülete 2006 januárjában nyilvános kötelezettségvállalást tett az IFRS 2011. december 31-ig történő bevezetésére és azóta is eredményes intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az említett határidőre biztosítsa az IFRS-re való időszerű és teljes átállást.

(12)

Korea Pénzügyi Felügyeleti Bizottsága és a Koreai Számviteli Intézet 2007 márciusában nyilvános kötelezettségvállalást tett az IFRS 2011. december 31-ig történő bevezetésére és azóta is eredményes intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az említett határidőre biztosítsa az IFRS-re való időszerű és teljes átállást.

(13)

Az indiai kormány és az Indiai Könyvvizsgálói Kamara 2007 júliusában nyilvános kötelezettséget vállalt az IFRS 2011. december 31-ig történő bevezetésére, és hatásos intézkedéseket hoz az IFRS-nek az említett időpontig történő teljes és kellő időben történő bevezetése érdekében.

(14)

Noha az IFRS-hez közelítő számviteli standardok egyenértékűségéről addig nem szabad döntést hozni, amíg el nem végezték az említett standardok vállalkozások és könyvvizsgálók általi alkalmazásának értékelését, mégis támogatni kell azon országok erőfeszítéseit, amelyek vállalták, hogy számviteli standardjaikat az IFRS-hez közelítik, és azon országok erőfeszítéseit is, amelyek az IFRS bevezetését vállalták. Ennek megfelelően célszerű lehetővé tenni, hogy harmadik országok egy legfeljebb három évig tartó átmeneti időszakban Kína, Kanada, Dél-Korea vagy India GAAP-jának alkalmazásával készítsék el éves és féléves pénzügyi kimutatásaikat a Közösségben. Következésképpen a 809/2004/EK rendeletet megfelelően módosítani kell egyfelől annak érdekében, hogy tükrözze a korábbi pénzügyi információk harmadik országbeli kibocsátók által történő elkészítésekor az Egyesült Államok, Japán, Kína, Kanada, Dél-Korea és India GAAP-jának alkalmazása miatti változásokat, másfelől az elavult rendelkezések törlése céljából.

(15)

A Bizottságnak a CESR szakmai segítségnyújtása mellett az elfogadott IFRS vonatkozásában nyomon kell követnie az említett harmadik országbeli GAAP-ok alakulását.

(16)

Az országokat ösztönözni kell az IFRS bevezetésére. Az EU azt is előírhatja, hogy amennyiben egy adott ország az IFRS-t kizárólagos számviteli standardként bevezette, úgy az egyenértékűnek tekintett nemzeti standardokat a továbbiakban már nem lehet alkalmazni a 2004/109/EK irányelv vagy a 2003/71/EK irányelvet végrehajtó 809/2004/EK rendelet értelmében előírt tájékoztatók elkészítéséhez.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 809/2004/EK rendelet 35. cikke a következőképpen módosul:

1.

Az (5) és az (5a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A harmadik országbeli kibocsátók 2009. január 1-jétől a korábbi pénzügyi információkat a következő számviteli standardok valamelyikével összhangban mutatják be:

a)

az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok;

b)

nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, feltéve, hogy a korábbi pénzügyi információk részét képező auditált pénzügyi kimutatások kiegészítő mellékletében szerepel az a kifejezett és korlátozás nélküli kijelentés, hogy e pénzügyi kimutatások megfelelnek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standarddal összhangban;

c)

Japán általánosan elfogadott számviteli elvei;

d)

az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei.

(5a)   A harmadik országbeli kibocsátókra nem vonatkozik az I. melléklet 20.1. pontja, a IV. melléklet 13.1. pontja, a VII. melléklet 8.2. pontja, a X. melléklet 20.1. pontja, vagy a XI. melléklet 11.1. pontja szerinti, a – tájékoztatóban közzétett, a 2012. január 1-jén vagy az után kezdődő pénzügyi évek előtti pénzügyi évekre vonatkozó – korábbi pénzügyi információk újramegállapítására irányuló követelmény, sem a VII. melléklet 8.2a. pontja, a IX. melléklet 11.1. pontja vagy a X. melléklet 20.1a. pontja szerinti, az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardok és a szóban forgó – a 2012. január 1-jén vagy az után kezdődő pénzügyi évek előtti pénzügyi évekre vonatkozó – információk összeállításánál figyelembe vett számviteli elvek közötti különbségek részletes bemutatására irányuló követelmény, ha a korábbi pénzügyi információkat a Kínai Népköztársaság, Kanada, a Koreai Köztársaság vagy az Indiai Köztársaság általánosan elfogadott számviteli elveivel összhangban készítették el.”

2.

Az (5b)–(5e) bekezdések törlésre kerülnek.

2. cikk

A Bizottság a CESR technikai segítségnyújtását igénybe véve továbbra is figyelemmel kíséri a harmadik országoknak az IFRS-re való átállás érdekében tett erőfeszítéseit, és a konvergenciafolyamat során aktív párbeszédet folytat a hatóságokkal. Az e tekintetben elért eredményekről a Bizottság 2009-ben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és az európai értékpapír-bizottságnak. A Bizottság az olyan helyzetek felmerüléséről is haladéktalanul jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amikor egy harmadik ország az európai uniós kibocsátók számára előírja, hogy pénzügyi kimutatásaikat az adott nemzeti GAAP-hoz igazítsák.

3. cikk

A harmadik országokban az IFRS-re való átállással kapcsolatban nyilvánosan bejelentett dátumok az érintett harmadik országok tekintetében az egyenértékűségi elismerés megszüntetésének dátumaként szolgálnak.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 12-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(2)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(3)  HL L 149., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 340., 2007.12.22., 66. o.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/20


A BIZOTTSÁG 1290/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a Lactobacillus rhamnosust (CNCM-I-3698) és Lactobacillus farciminist (CNCM-I-3699) tartalmazó készítmény (Sorbiflore) takarmányadalékként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban engedély iránti kérelmet nyújtottak be a mellékletben szereplő készítményre vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékok” kategóriába sorolandó Lactobacillus rhamnosust (CNCM-I-3698) és Lactobacillus farciminist (CNCM-I-3699) tartalmazó készítmény (Sorbiflore) malacok takarmányadalékaként való új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (a továbbiakban: a Hatóság) a gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján elkészült 2008. július 15-i véleménye (2) szerint a Lactobacillus rhamnosust (CNCM-I-3698) és Lactobacillus farciminist (CNCM-I-3699) tartalmazó készítmény (Sorbiflore) nincs káros hatással az állatok és az emberek egészségére vagy a környezetre, és hatásosan javítja a súlygyarapodást. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a készítmény potenciálisan légúti túlérzékenységet okozhat. A hatóság nem véli úgy, hogy a forgalomba hozatalt követően különleges figyelemmel kísérési követelményekre lenne szükség. Emellett a takarmányban lévő takarmányadalék analitikai módszeréről szóló, az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott jelentést is ellenőrizte.

(5)

Az említett készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékok” kategóriába és az „állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmányadalékként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  Az Európai Bizottság kérésére a takarmányban használt adalékokkal és termékekkel vagy anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a malacok takarmányában adalékként használt Sorbiflore nevű termék, egy Lactobacillus rhamnosust és Lactobacillus farciminist tartalmazó készítmény, biztonságosságáról és hatékonyságáról szóló véleménye. The EFSA Journal (2008), 771., 1–13. o.


MELLÉKLET

Az adalék azonosítószáma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

(kereskedelmi név)

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

FU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékok. Funkcionális csoport: Állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékok (súlygyarapodás javítására szolgáló)

„4d2

Sorbial SAS

Lactobacillus rhamnosus CNCM-I-3698 és Lactobacillus farciminis CNCM-I-3699 (Sorbiflore)

Az adalék összetétele:

Lactobacillus rhamnosust CNCM-I-3698 és Lactobacillus farciminist CNCM-I-3699 tartalmazó készítmény, legalább 1 × 108 FU (1)/g koncentrációval

(1:1 arány)

A hatóanyag jellemzése:

Mikrobiális biomassza és a Lactobacillus rhamnosus CNCM-I-3698 tejerjesztési táptalaja és Lactobacillus farciminis CNCM-I-3699

Analitikai módszer (2):

Direkt epifluoreszcenciás szűrési technika (DEFT), amelyben megfelelő színezőanyaggal megfestik a metabolikusan aktív sejteket, és ezek adják a fluoreszcens egységet (FU)

Malacok

5 × 108

9 × 108

1.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatósági időtartamot és a pelletálási stabilitást.

2.

Ajánlott adagolás a teljes értékű takarmányban kilogrammonként: 5 g.

3.

Biztonsági okokból használatkor védőmaszk, védőszemüveg és kesztyű viselése kötelező.

2019.1.8.


(1)  FU: fluoreszcens egység.

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a közösségi referencialaboratórium honlapján található: www.irmm.jrc.be/crl-feed-additives”


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/22


A BIZOTTSÁG 1291/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

egyes harmadik országokban a szalmonella-ellenőrzési programok 2160/2003/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról és egyes harmadik országokban a madárinfluenza-felügyeleti programok felsorolásáról, valamint a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1990. október 15-i 90/539/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 21. cikke (1) bekezdésére, 22. cikke (3) bekezdésére, 23. cikkére, 24. cikke (2) bekezdésére, valamint 26. és 27a. cikkére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére és 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról szóló, 2008. augusztus 8-i 798/2008/EK bizottsági rendelet (4) előírja, hogy a szóban forgó rendelet hatály alá tartozó áruk kizárólag abban az esetben hozhatók be a Közösségbe, illetve szállíthatók át a Közösség területén, ha a rendelet I. mellékletének 1. részében szereplő táblázatban felsorolt harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből származnak. A rendelet ezenkívül meghatározza az ilyen árukra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok követelményeit is; a bizonyítványokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványmintákat az említett melléklet 2. része tartalmazza. A 798/2008/EK rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2)

A 798/2008/EK rendelet 10. cikke előírja, hogy amennyiben a bizonyítvány madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti program végrehajtását írja elő, a termékek Közösségbe irányuló behozatalára kizárólag azokból a harmadik országokból, területekről, övezetekből, illetve területi egységekből kerülhet sor, ahol a rendelet I. melléklete 1. részében lévő táblázat 7. oszlopában szereplő, legalább hat hónapig tartó, madárinfluenzára vonatkozó programra került sor, és e program megfelel az említett cikkben szereplő követelményeknek.

(3)

Az Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Chile, Dél-Afrika, Horvátország, Kanada és Svájc értékelés céljából benyújtották a Bizottságnak madárinfluenzára vonatkozó felügyeleti programjaikat. A Bizottság megvizsgálta e programokat és megállapította, hogy azok megfelelnek a 798/2008/EK rendelet 10. cikkében szereplő követelményeknek. Ennek megfelelően e programokat fel kell tüntetni az említett rendelet I. melléklete 1. részében lévő táblázat 7. oszlopában.

(4)

A 2160/2003/EK rendelet meghatározza a Közösségben a különböző baromfiállományokban előforduló szalmonella és egyéb zoonózis-kórokozók ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Közösségi célértékeket ír elő a különböző baromfiállományokban előforduló, közegészségügyi szempontból jelentős valamennyi szalmonella-szerotípus gyakoriságának csökkentésére. Az említett rendelet I. mellékletének 5. oszlopában említett időpontoktól kezdődően a vonatkozó fajok vagy kategória tekintetében az olyan harmadik országok közösségi jogszabályokban meghatározott jegyzékébe történő felvétel vagy a jegyzékben történő megtartás, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett az e rendelettel szabályozott állatok vagy keltetőtojások behozatala, annak függvénye, hogy az érintett harmadik ország benyújt-e ellenőrzési programot a Bizottságnak. E programnak egyenértékűnek kell lennie a tagállamok által benyújtott programmal és a Bizottságnak azt jóvá kell hagynia.

(5)

Horvátország a következőkre nyújtott be szalmonella-ellenőrzési programokat a Bizottságnak: Gallus gallus tenyészbaromfi, annak keltetőtojásai, Gallus gallus tojótyúk, annak étkezési tojásai és Gallus gallus tenyésztésre vagy tojástermelésre szánt naposcsibék. E programok a 2160/2003/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű garanciákat nyújtanak. Ezért azokat jóvá kell hagyni.

(6)

A 2007/843/EK bizottsági határozat (5) jóváhagyta az Amerikai Egyesült Államok, Izrael, Kanada és Tunézia által benyújtott, a tenyészállományokra vonatkozó szalmonella-ellenőrzési programokat. Az Amerikai Egyesült Államok most nyújtotta be a Bizottságnak a Gallus gallus tojástermelésre vagy hizlalásra szánt naposcsibékre vonatkozó, kiegészítő szalmonella-ellenőrzési programját. E program a 2160/2003/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű garanciákat nyújt. Ezért azt jóvá kell hagyni. Izrael tisztázta, hogy szalmonella-ellenőrzési programja kizárólag a brojlerhús-termelési láncra vonatkozik.

(7)

Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodás (6) keretében Svájc a következőkre nyújtott be szalmonella-ellenőrzési programokat a Bizottságnak: Gallus gallus tenyészbaromfi, annak keltetőtojásai, Gallus gallus tojótyúk, annak étkezési tojásai és Gallus gallus tenyésztésre vagy tojástermelésre szánt naposcsibék és brojlercsirkék. E programok a 2160/2003/EK rendeletben előírtakhoz hasonló garanciákat nyújtanak. Az egyértelműség érdekében ezt megfelelőképpen fel kell tüntetni a 798/2008/EK rendelet I. melléklete 1. részében lévő táblázat 9. oszlopában.

(8)

A jelenleg a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében felsorolt egyes más harmadik országok még nem nyújtottak be a Bizottságnak szalmonella-ellenőrzési programot vagy a már benyújtott programok nem biztosítanak a 2160/2003/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű garanciákat. Mivel a Gallus gallus tenyész- és haszonbaromfira, annak tojásaira és a Gallus gallus naposcsibére vonatkozó, a 2160/2003/EK rendeletben előírt követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni a Közösségben, az ilyen baromfinak és tojásainak az e harmadik országokból történő behozatala az említett időpontot követően nem engedélyezhető. A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található, a harmadik országokat, területeket, övezeteket illetve területi egységeket felsoroló jegyzéket ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A 2160/2003/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű garanciák biztosítása érdekében azoknak a harmadik országoknak, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett a Gallus gallus vágóbaromfi behozatala, igazolniuk kell, hogy a szalmonella-ellenőrzési programot alkalmazták a származási állományra és ezen az állományon elvégezték a közegészségügyi szempontból fontos szalmonella-szerotípusok jelenlétének vizsgálatát.

(10)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet (7) megállapít bizonyos szabályokat az antimikrobiális hatású készítmények és vakcinák használatára vonatkozóan a nemzeti ellenőrzési programok keretén belül.

(11)

Azoknak a harmadik országoknak, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett a Gallus gallus vágóbaromfi behozatala, igazolniuk kell, hogy az 1177/2006/EK rendeletben az antimikrobiális hatású készítmények és vakcinák használatára megállapított különleges követelményeket alkalmazták. Ha az antimikrobiális hatású készítményeket a szalmonella vizsgálatán kívül más célra használják, az állat-egészségügyi bizonyítványon ezt is fel kell tüntetni, mert az ilyen felhasználás befolyásolhatja a behozatalkor végzett szalmonella-vizsgálatot. A 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő vágóbaromfi és a vadállománykészletek pótlására szánt baromfi – a laposmellű futómadár kivételével – behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintát ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Horvátország által a Bizottságnak 2008. március 11-én a 2160/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott szalmonella-ellenőrzési programokat jóváhagyták a következők tekintetében: Gallus gallus tenyészbaromfi, annak keltetőtojásai, Gallus gallus tojótyúk, annak étkezési tojásai és Gallus gallus tenyésztésre vagy tojástermelésre szánt naposcsibék.

2. cikk

Az Amerikai Egyesült Államok által a Bizottságnak 2006. június 6-án a 2160/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott szalmonella-ellenőrzési programot jóváhagyták a Gallus gallus tojástermelésre vagy hizlalásra szánt naposcsibék esetében.

3. cikk

A Svájc által a Bizottságnak 2008. október 6-án a 2160/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott szalmonella-ellenőrzési programok a 2160/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírtakhoz hasonló garanciákat biztosítanak a következők tekintetében: Gallus gallus tenyészbaromfi, annak keltetőtojásai, Gallus gallus tojótyúk, annak étkezési tojásai és Gallus gallus tenyésztésre vagy tojástermelésre szánt naposcsibék és brojlercsirkék.

4. cikk

A 798/2008/EK rendelet I. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 303., 1990.10.31., 6. o.

(2)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(3)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(4)  HL L 226., 2008.8.23., 1. o.

(5)  HL L 332., 2007.12.18., 81. o.

(6)  HL L 114., 2002.4.30., 132. o.

(7)  HL L 212., 2006.8.2., 3. o.


MELLÉKLET

A 798/2008/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

(1)

A 1. rész helyébe az alábbi szöveg lép:

„1.   RÉSZ

Harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzéke

A harmadik ország vagy terület ISO-kódja és neve

A harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység kódja

A harmadik ország, terület, övezet vagy területi egység leírása

Állat-egészségügyi bizonyítvány

Különös feltételek

Különös feltételek

Madárinfluenzára vonatkozó felügyelet státusza

Madárinfluenza elleni vakcinázás státusza

Szalmonella-ellenőrzés státusza

Minta/Minták

További garanciák

Záró dátum (1)

Nyitó dátum (2)

1

2

3

4

5

6

6A

6B

7

8

9

AL – Albánia

AL-0

Az egész ország

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

AR – Argentina

AR-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

POU, RAT, EP, E

 

 

 

 

A

 

S4

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

AU – Ausztrália

AU-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

BPP, DOC, HEP, SRP

 

 

 

 

 

 

S0

BPR

I

 

 

 

 

 

 

DOR

II

 

 

 

 

 

 

HER

III

 

 

 

 

 

 

POU

VI

 

 

 

 

 

 

RAT

VII

 

 

 

 

 

 

BR – Brazília

BR-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BR-1

Államok:

Rio Grande do Sul, Santa Catarina, Paraná, São Paulo és Mato Grosso do Sul

RAT, BPR, DOR, HER, SRA

 

 

 

 

A

 

 

BR-2

Államok:

Mato Grosso, Paraná, Rio Grande do Sul, Santa Catarina és São Paulo

BPP, DOC, HEP, SRP

 

 

 

 

 

S0

BR-3

Az alábbi szövetségi államok, illetve államok:

Goiás, Minas Gerais, Mato Grosso, Mato Grosso do Sul, Paraná, Rio Grande do Sul, Santa Catarina és São Paulo

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

EP, E, POU

 

 

 

 

 

 

S4

BW – Botswana

BW-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

BPR

I

 

 

 

 

 

 

DOR

II

 

 

 

 

 

 

HER

III

 

 

 

 

 

 

RAT

VII

 

 

 

 

 

 

CA – Kanada

CA-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

BPR, BPP, DOC, DOR, HEP, HER, SRA, SRP

 

 

 

 

A

 

S1

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

POU, RAT

 

 

 

 

 

 

 

CH – Svájc

CH-0

Az egész ország

 (3)

 

 

 

 

A

 

 (3)

CL – Chile

CL-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

BPR, BPP, DOC, DOR, HEP, HER, SRA, SRP

 

 

 

 

A

 

S0

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

POU, RAT

 

 

 

 

 

 

 

CN – Kína

CN-0

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

CN-1

Shandong tartomány

POU, E

VI

P2

6.2.2004

 

 

S4

GL – Grönland

GL-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, WGM

 

 

 

 

 

 

 

HK – Hong Kong

HK-0

Hongkong Különleges Igazgatási Régiójának teljes területe

EP

 

 

 

 

 

 

 

HR – Horvátország

HR-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BPR, BPP, DOR, DOC, HEP, HER, SRA, SRP

 

 

 

 

A

 

S2

EP, E, POU, RAT, WGM

 

 

 

 

 

 

 

IL – Izrael

IL-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BPR, BPP, DOC, DOR, HEP, HER, SRP

 

 

 

 

A

 

S1

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

EP, E, POU, RAT

 

 

 

 

 

 

S4

IN – India

IN-0

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

IS – Izland

IS-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

KR – Koreai Köztársaság

KR-0

Az egész ország

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

ME – Montenegró

ME-O

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

MG – Madagaszkár

MG-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E, WGM

 

 

 

 

 

 

S4

MY – Malajzia

MY-0

 

 

 

 

 

 

 

MY-1

Nyugati félsziget

EP

 

 

 

 

 

 

 

E

 

P2

6.2.2004

 

 

 

S4

MK – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (4)

MK-0 (4)

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

MX – Mexikó

MX-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP

 

 

 

 

 

 

 

NA – Namíbia

NA-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BPR

I

 

 

 

 

 

 

DOR

II

 

 

 

 

 

 

HER

III

 

 

 

 

 

 

RAT, EP, E

VII

 

 

 

 

 

S4

NC – Új-Kaledónia

NC-0

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

NZ – Új-Zéland

NZ-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BPR, BPP, DOC, DOR, HEP, HER, SRA, SRP

 

 

 

 

 

 

S0

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

EP, E, POU, RAT

 

 

 

 

 

 

S4

PM – Saint Pierre és Miquelon

PM-0

Az egész terület

SPF

 

 

 

 

 

 

 

RS – Szerbia (5)

RS-0 (5)

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

RU – Orosz Föderáció

RU-0

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

SG – Szingapúr

SG-0

Az egész ország

EP

 

 

 

 

 

 

 

TH – Thaiföld

TH-0

Az egész ország

SPF, EP

 

 

 

 

 

 

 

WGM

VIII

P2

23.1.2004

 

 

 

 

E, POU, RAT

 

P2

23.1.2004

 

 

 

S4

TN – Tunézia

TN-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

DOR, BPR, BPP, HER

 

 

 

 

 

 

S1

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

EP, E, POU, RAT

 

 

 

 

 

 

S4

TR – Törökország

TR-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

E, EP

 

 

 

 

 

 

S4

US – Amerikai Egyesült Államok

US-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

BPR, BPP, DOC, DOR, HEP, HER, SRA, SRP

 

 

 

 

A

 

S3

WGM

VIII

 

 

 

 

 

 

EP, E, POU, RAT

 

 

 

 

 

 

S4

UY – Uruguay

UY-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E, RAT

 

 

 

 

 

 

S4

ZA – Dél-Afrika

ZA-0

Az egész ország

SPF

 

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

BPR

I

 

 

 

A

 

 

DOR

II

 

 

 

 

 

HER

III

 

 

 

 

 

RAT

VII

 

 

 

 

 

ZW – Zimbabwe

ZW-0

Az egész ország

RAT

VII

 

 

 

 

 

 

EP, E

 

 

 

 

 

 

S4

(2)

A 2. rész a következőképpen módosul:

a)

a „További garanciák (AG)” szakasz IV. pontját el kell hagyni;

b)

A „Szalmonella-ellenőrzési program” szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„Szalmonella-ellenőrzési program:

»S0«

A Gallus gallus tenyész- vagy haszonbaromfi (BPP), a Gallus gallus naposcsibe (DOC), a Gallus gallus vágóbaromfi és a vadállomány-készletek pótlására szánt baromfi (SRP), valamint a Gallus gallus keltetőtojások Közösségbe irányuló kivitelének tilalma, mivel nem nyújtottak be a Bizottságnak a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelő szalmonella-ellenőrzési programot, vagy azt a Bizottság nem hagyta jóvá.

»S1«

A nem tenyésztésre szánt Gallus gallus tenyész- vagy haszonbaromfi (BPP), a Gallus gallus naposcsibe (DOC), a Gallus gallus vágóbaromfi és vadállomány-készletek pótlására szánt baromfi (SRP) Közösségbe irányuló kivitelének tilalma, mivel nem nyújtottak be a Bizottságnak a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelő szalmonella-ellenőrzési programot, vagy azt a Bizottság nem hagyta jóvá.

»S2«

A nem tenyésztésre vagy tojástermelésre szánt Gallus gallus tenyész- vagy haszonbaromfi (BPP), a Gallus gallus naposcsibe (DOC), a Gallus gallus vágóbaromfi és vadállomány-készletek pótlására szánt baromfi (SRP) Közösségbe irányuló kivitelének tilalma, mivel nem nyújtottak be a Bizottságnak a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelő szalmonella-ellenőrzési programot, vagy azt a Bizottság nem hagyta jóvá.

»S3«

A nem tenyésztésre szánt Gallus gallus tenyész- vagy haszonbaromfi (BPP), valamint a Gallus gallus vágóbaromfi és vadállomány-készletek pótlására szánt baromfi (SRP) Közösségbe irányuló kivitelének tilalma, mivel nem nyújtottak be a Bizottságnak a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelő szalmonella-ellenőrzési programot, vagy azt a Bizottság nem hagyta jóvá.

»S4«

Az 557/2007/EK rendelet szerinti B. osztályú tojáson kívüli Gallus gallus tojások (E) Közösségbe irányuló kivitelének tilalma, mivel nem nyújtottak be a Bizottságnak a 2160/2003/EK rendeletnek megfelelő szalmonella-ellenőrzési programot, vagy azt a Bizottság nem hagyta jóvá.”

c)

a vágóbaromfira és a vadállomány-készletek pótlására szánt baromfira (SRP) – a laposmellű futómadár kivételével – vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványminta helyébe a következő bizonyítványminta lép:

„Állat-egészségügyi bizonyítványminta a vágóbaromfi és a vadállománykészletek pótlására szánt baromfi (SRP) számára, a laposmellű futómadár kivételével

Image

Image

Image

Image

Image


(1)  Az ezen időpont előtt előállított termékek – beleértve a nyílt tengeren szállítottakat is – ezen időponttól számított 90 napig hozhatók be a Közösségbe.

(2)  Kizárólag az ezen időpont után előállított termékek hozhatók be a Közösségbe.

(3)  Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.).

(4)  Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság; ideiglenes kód, mely semmiképpen nem sérti a szóban forgó országnak a jelenleg a témát érintően az Egyesült Nemzetekben folyó tárgyalások lezárását követően megállapítandó végleges nómenklatúráját.

(5)  Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. sz. határozatában foglaltak szerint Koszovó kivételével.”


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/36


A BIZOTTSÁG 1292/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 (Ecobiol és Ecobiol plus) takarmányadalékként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban a mellékletben szereplő készítményre vonatkozóan engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „tenyésztéstechnikai adalékok” kategóriába sorolandó Bacillus amyloliquefacienst CECT 5940 tartalmazó készítmény (Ecobiol és Ecobiol plus) brojlercsirkék takarmányadalékaként való felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) a gyártó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján készült 2008. július 16-i véleménye (2) szerint a Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 (Ecobiol és Ecobiol plus) nincs káros hatással sem az állatok, sem az emberek egészségére, sem pedig a környezetre, és hatásosan stabilizálja a bélflórát. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 (Ecobiol és Ecobiol plus) nem jelent más olyan veszélyt sem, amely az 1831/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése értelmében kizárná az engedélyezést. Az említett vélemény szerint a készítmény használata nincs káros hatással a brojlercsirkékre. A hatóság úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követően nem lesz szükség különleges figyelemmel kísérési követelményekre. Emellett az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmányadalék analitikai módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(5)

Az említett készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „tenyésztéstechnikai adalékok” kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmányadalékként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  Az Európai Bizottság kérésére a takarmányban használt adalékokkal és termékekkel vagy anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a brojlercsirkék takarmányadalékaként használt Ecobiol® (Bacillus amyloliquefaciens) biztonságosságáról és hatásosságáról szóló véleménye. The EFSA Journal (2008), 773., 1–13. o.


MELLÉKLET

Az adalék azonosítószáma

Az engedély jogosultjának neve

Adalék

(kereskedelmi név)

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: tenyésztéstechnikai adalékok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

„4b1822

NOREL SA

Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 (Ecobiol és Ecobiol plus)

Az adalék összetétele:

Ecobiol:

Legalább 1 × 109 CFU/g koncentrációban Bacillus amyloliquefacienst CECT 5940 tartalmazó készítmény

Ecobiol plus:

Legalább 1 × 1010 CFU/g koncentrációban Bacillus amyloliquefacienst CECT 5940 tartalmazó készítmény

A hatóanyag jellemzése:

Bacillus amyloliquefaciens CECT 5940 spórák

Analitikai módszer (1):

Számlálás: hőkezelést követően triprontartalmú szójaagart alkalmazó lemezes számlálásos módszer

Azonosítás: pulzáló erőterű gélelektroforézis (PFGE)

Brojlercsirke

1 × 109

1 × 109

1.

Az adalék és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatósági időtartamot és a pelletálási stabilitást.

2.

Biztonsági okokból a keverés ideje alatt biztonsági maszk viselése ajánlott.

3.

Kokcidiosztatikumokkal való egyidejű használata tilos.

2019.1.8.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a közösségi referencialaboratórium honlapján található: www.irmm.jrc.be/crl-feed-additives”


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/38


A BIZOTTSÁG 1293/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20 és Levucell SC10 ME) takarmányadalékként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be a mellékletben szereplő készítményre vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem a „tenyésztéstechnikai adalékok” kategóriába sorolandó Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20, Levucell SC10 ME) készítmény bárányok takarmányadalékaként való felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 használatát tejelő tehenek és hízómarhák esetében az 1200/2005/EK bizottsági rendelet (2) határozatlan időre, tejelő kecskék és tejelő juhok esetében pedig a 226/2007/EK bizottsági rendelet (3)2017. március 22-ig engedélyezte.

(5)

A bárányoknál történő engedélyezés iránti kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2008. július 16-i véleményében (4) arra a következtetésre jutott, hogy a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20/Levucell SC10 ME) nincs káros hatással sem állatok, sem az emberek egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20/Levucell SC10 ME) nem jelent más olyan veszélyt, amely az 1831/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése értelmében kizárná az engedélyezést. Az említett vélemény szerint e készítmény használata bárányok esetében biztonságos. A véleményben megállapították továbbá, hogy a készítmény kedvező hatással lehet az állat végleges súlyára és az átlagos napi súlygyarapodásra. A hatóság úgy véli, hogy a forgalomba hozatalt követően nem lesz szükség különleges figyelemmel kísérési követelményekre. Emellett az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmányadalék analitikai módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(6)

Az említett készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „tenyésztéstechnikai adalékok” kategóriába és a „bélflóra-stabilizálók” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmányadalékként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  HL L 195., 2005.7.27., 6. o.

(3)  HL L 64., 2007.3.2., 26. o.

(4)  Az Európai Bizottság kérésére a takarmányban használt adalékokkal és termékekkel vagy anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a hízóbárányok takarmányadalékaként használt Levucell SC20/Levucell SC10ME, egy Saccharomyces cerevisiae tartalmú készítmény biztonságosságáról és hatásosságáról szóló véleménye. The EFSA Journal (2008) 772, 1–11. o.


MELLÉKLET

Az adalék azonosítószáma

Az engedély jogosultjának neve

Adalék

(kereskedelmi név)

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Felső korhatár

Minimális tartalom

Maximális tartalom

További rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: tenyésztéstechnikai adalékok. Funkcionális csoport: bélflóra-stabilizálók.

„4b1711

LALLEMAND SAS

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 (Levucell SC20, Levucell SC10 ME)

 

Az adalék összetétele:

 

Szilárd formában:

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 készítmény életképes, szárított sejtekből, 2 × 1010 CFU/g-os garantált legkisebb koncentrációban.

 

Bevonatos formában:

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077 készítmény életképes, szárított sejtekből, 1 × 1010 CFU/g-os garantált legkisebb koncentrációban.

 

A hatóanyag jellemzése:

Saccharomyces cerevisiae CNCM I-1077: 80 % of viable dried cells and 14 % of not viable cells.

 

Analitikai módszer (1):

Lemezöntéses módszer és molekuláris azonosítás (PCR)

Bárányok

3,0 × 109

7,3 × 109

1.

Az adalék és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási hőmérsékletet, az eltarthatósági időtartamot és a pelletálási stabilitást.

2.

A kiegészítő takarmányokban a Levucell SC20 nem haladhatja meg az 50 °C-ot, Levucell SC10ME pedig a 80 °C-ot.

3.

Bevonatos formában, csak pelletált takarmányként való felhasználásra.

4.

Ajánlott adagolás: 7,3 × 109 CFU/kg a teljes értékű takarmányban.

5.

Védőszemüveg és védőmaszk használata javasolt, ha a terméket zárt légtérben kezelik vagy keverik össze és a keverőgép nem rendelkezik légelszívó berendezéssel.

2019.1.8.


(1)  Az analitikaimódszerek részletes leírása a közösségi referencialaboratórium honlapján található: www.irmm.jrc.be/crl-feed-additives”


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/41


A BIZOTTSÁG 1294/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

az egyes madarak Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról szóló 318/2007/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére és 10. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2007/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az egyes madarak – baromfi kivételével – Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és ezekre a madarakra a behozataluk után alkalmazandó, karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételeket.

(2)

Az említett rendelet V. mellékletében szerepel a baromfitól eltérő egyes madarak behozatalára a tagállamok illetékes hatóságai által engedélyezett karanténlétesítmények és karaténállomások jegyzéke.

(3)

Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság felülvizsgálta az engedélyezett karanténlétesítményei és karanténállomásai jegyzékét, és elküldte a Bizottságnak ezek frissített jegyzékét. A 318/2007/EK rendelet V. mellékletében szereplő engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások jegyzékét ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(4)

A 318/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-tegészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2007/EK rendelet V. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(2)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o.

(3)  HL L 84., 2007.3.24., 7. o.


MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

A 6. cikk (1) bekezdésében említett engedélyezett karanténlétesítmények és karanténállomások jegyzéke

Az ország ISO-kódja

Az ország neve

A karanténlétesítmény vagy a karanténállomás engedélyszáma

AT

AUSZTRIA

AT OP Q1

AT

AUSZTRIA

AT-KO-Q1

AT

AUSZTRIA

AT-3-KO-Q2

AT

AUSZTRIA

AT-3-ME-Q1

AT

AUSZTRIA

AT-3-HO-Q-1

AT

AUSZTRIA

AT3-KR-Q1

AT

AUSZTRIA

AT-4-KI-Q1

AT

AUSZTRIA

AT-4-VB-Q1

AT

AUSZTRIA

AT 6 10 Q 1

AT

AUSZTRIA

AT 6 04 Q 1

BE

BELGIUM

BE VQ 1003

BE

BELGIUM

BE VQ 1010

BE

BELGIUM

BE VQ 1011

BE

BELGIUM

BE VQ 1012

BE

BELGIUM

BE VQ 1013

BE

BELGIUM

BE VQ 1016

BE

BELGIUM

BE VQ 1017

BE

BELGIUM

BE VQ 3001

BE

BELGIUM

BE VQ 3008

BE

BELGIUM

BE VQ 3014

BE

BELGIUM

BE VQ 3015

BE

BELGIUM

BE VQ 4009

BE

BELGIUM

BE VQ 4017

BE

BELGIUM

BE VQ 7015

CZ

CSEH KÖZTÁRSASÁG

21750016

CZ

CSEH KÖZTÁRSASÁG

21750027

CZ

CSEH KÖZTÁRSASÁG

21750050

CZ

CSEH KÖZTÁRSASÁG

61750009

DE

NÉMETORSZÁG

BB-1

DE

NÉMETORSZÁG

BW-1

DE

NÉMETORSZÁG

BY-1

DE

NÉMETORSZÁG

BY-2

DE

NÉMETORSZÁG

BY-3

DE

NÉMETORSZÁG

BY-4

DE

NÉMETORSZÁG

HE-2

DE

NÉMETORSZÁG

NI-1

DE

NÉMETORSZÁG

NI-2

DE

NÉMETORSZÁG

NI-3

DE

NÉMETORSZÁG

NW-1

DE

NÉMETORSZÁG

NW-2

DE

NÉMETORSZÁG

NW-3

DE

NÉMETORSZÁG

NW-4

DE

NÉMETORSZÁG

NW-5

DE

NÉMETORSZÁG

NW-6

DE

NÉMETORSZÁG

NW-7

DE

NÉMETORSZÁG

NW-8

DE

NÉMETORSZÁG

NW-9

DE

NÉMETORSZÁG

RP-1

DE

NÉMETORSZÁG

SN-1

DE

NÉMETORSZÁG

SN-2

DE

NÉMETORSZÁG

TH-1

DE

NÉMETORSZÁG

TH-2

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/01/02/05

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/05/02/12

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/05/03/13

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/09/02/10

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/17/02/07

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/04/03/11

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/04/03/14

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/09/03/15

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/09/06/18

ES

SPANYOLORSZÁG

ES/10/07/20

FR

FRANCIAORSZÁG

38.193.01

FR

FRANCIAORSZÁG

32.162.004

GR

GÖRÖGORSZÁG

GR.1

GR

GÖRÖGORSZÁG

GR.2

IE

ÍRORSZÁG

IRL-HBQ-1-2003 Unit A

IT

OLASZORSZÁG

003AL707

IT

OLASZORSZÁG

305/B/743

IT

OLASZORSZÁG

132BG603

IT

OLASZORSZÁG

170BG601

IT

OLASZORSZÁG

068CR003

IT

OLASZORSZÁG

006FR601

IT

OLASZORSZÁG

054LCO22

IT

OLASZORSZÁG

I – 19/ME/01

IT

OLASZORSZÁG

119RM013

IT

OLASZORSZÁG

006TS139

IT

OLASZORSZÁG

133VA023

IT

OLASZORSZÁG

015RM168

MT

MÁLTA

BQ 001

NL

HOLLANDIA

NL-13000

NL

HOLLANDIA

NL-13001

NL

HOLLANDIA

NL-13002

NL

HOLLANDIA

NL-13003

NL

HOLLANDIA

NL-13004

NL

HOLLANDIA

NL-13005

NL

HOLLANDIA

NL-13006

NL

HOLLANDIA

NL-13007

NL

HOLLANDIA

NL-13008

NL

HOLLANDIA

NL-13009

NL

HOLLANDIA

NL-13010

PL

LENGYELORSZÁG

14084501

PT

PORTUGÁLIA

05 01 CQA

PT

PORTUGÁLIA

01 02 CQA

PT

PORTUGÁLIA

03 01 CQAR

PT

PORTUGÁLIA

05 07 CQAA

UK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

21/07/01

UK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

21/07/02

UK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

01/08/01

UK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

21/08/01

UK

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

24/08/01”


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/45


A BIZOTTSÁG 1295/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a komló harmadik országokból történő behozataláról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen a rendelet 192. cikkének (2) bekezdésére és 195. cikkére annak 4. cikkével összefüggésben,

mivel:

(1)

A komló tagsággal nem rendelkező országokból történő behozataláról szóló, 1978. december 21-i 3076/78/EGK bizottsági rendeletet (2) és a tagsággal nem rendelkező országokból behozott komlót kísérő tanúsítványoknak a közösségi igazolásokkal való egyenértékűségéről szóló, 1978. december 21-i 3077/78/EGK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és az érthetőség érdekében a fent említett rendeleteket kodifikálni kell.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 158. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy komlót és komlóból készült termékeket harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek a Közösségben betakarított hasonló termékek vagy az utóbbiak feldolgozásával készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal. Azonban e cikk (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy ezeket a termékeket úgy kell tekinteni, hogy kielégítik a minőségi előírásokat, amennyiben mellékelik hozzájuk a származási ország hatósága által kiállított, a közösségi eredetű komló és komlótermékek forgalmazásához megkövetelt igazolással egyenértékűnek elismert tanúsítványt.

(3)

A komló és a komlótermékek tanúsítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 14-i 1850/2006/EK bizottsági rendelet (5) nagyon szigorú forgalmazási követelményeket állapít meg a komlóból készült termékekre, különösen a keverékekre vonatkozóan. Jelenleg a határokon nem létezik olyan módszer, amely lehetővé tenné e követelmények tiszteletben tartásának hatékony ellenőrzését. Az ellenőrzések helyettesítésének egyetlen lehetséges módja, ha az exportáló országok vállalják a Közösség e termékekre vonatkozó forgalmazási követelményeinek tiszteletben tartását. Ezért elő kell írni, hogy a harmadik országokból származó ezen termékekhez mellékeljék az 1234/2007/EK rendelet 158 cikkének (2) bekezdésében említett tanúsítványt.

(4)

A komló minősítésére vonatkozó közösségi szabályok tiszteletben tartásának biztosítása céljából a tagállamok ellenőrzéseket végeznek annak megállapítás érdekében, hogy a behozott komló megfelel-e az 1850/2006/EK bizottsági rendeletben elfogadott forgalmazási minimumkövetelményeknek.

(5)

Bizonyos harmadik országok vállalták a komló és komlótermékek forgalmazására vonatkozó követelmények teljesítését, és egyes szervezeteket egyenértékűségi tanúsítványok kiállítására hatalmaztak fel. Ezért e tanúsítványokat a közösségi igazolásokkal egyenértékűként kell elismerni, és a bennük foglalt termékek szabad forgalomba bocsátását lehetővé kell tenni.

(6)

A harmadik országok érintett szervezeteinek felelőssége, hogy az I. mellékletben található adatokat naprakészen tartsák, és hogy azokat szoros együttműködés keretében közöljék a Bizottsággal.

(7)

A tagállamok illetékes hatóságai által végzett ellenőrzés megkönnyítése érdekében fontos a tanúsítvány és kivonata formájának és – szükség esetén – tartalmának, valamint a használatára vonatkozó szabályok megállapítása.

(8)

A kereskedelmi gyakorlat figyelembevétele érdekében az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a szállítmányok megosztása esetén a tanúsítványból felügyeletük alatt kivonatot készíttethessenek a megosztás folytán keletkező minden újabb szállítmányra vonatkozóan.

(9)

A Közösség minősítési rendszerének mintájára bizonyos termékeket, azok felhasználása miatt ki kell zárni az e rendeletben előírt tanúsítvány bemutatásának kötelezettsége alól.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A harmadik országokból származó, az 1234/2007/EK rendelet 1. cikkének f) pontjában felsorolt termékek Közösségben történő szabad forgalomba bocsátásának feltétele a fenti rendelet 158. cikkének (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülésére vonatkozó bizonyíték szolgáltatása.

(2)   Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésben említett bizonyítékot az 1234/2007/EK rendelet 158. cikkének (2) bekezdésében előírt tanúsítvány – a továbbiakban: „egyenértékűségi tanúsítvány” – bemutatása szolgáltatja.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában a „szállítmány” olyan termékmennyiséget jelent, amely azonos jellemzőkkel rendelkezik, és ugyanaz a feladó ugyanazon időben ugyanannak a címzettnek küldi.

3. cikk

A harmadik országokból importált komlót kísérő, a származás szerinti harmadik ország által felhatalmazott és az I. mellékletben szereplő szervezetek által kiadott tanúsítványokat egyenértékűségi tanúsítványnak kell elismerni.

Az I. mellékletet az érintett harmadik országok által közölt adatok alapján felül kell vizsgálni.

4. cikk

(1)   Az egyenértékűségi tanúsítványt minden szállítmány esetében az IV. mellékletben rögzített rendelkezésekkel összhangban az e rendelet II. mellékletében megadott mintának megfelelő egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítani.

(2)   Az egyenértékűségi tanúsítvány csak akkor érvényes, ha szabályosan van kitöltve, és valamely, az I. mellékletben szereplő hatóság jóváhagyta.

(3)   A szabályosan hitelesített tanúsítvány tartalmazza a kibocsátás napját és helyét, valamint fel van tüntetve az aláírás és a kibocsátó hatóság pecsétje.

5. cikk

(1)   Az egyenértékűségi tanúsítvánnyal ellátott csomagolási egységek mindegyikén a következő adatokat kell feltüntetni a Közösség valamely hivatalos nyelvén:

a)

a termék leírása;

b)

a fajta vagy fajták;

c)

a származási ország;

d)

az egyenértékűségi tanúsítvány vagy kivonatának 9. rovatában szereplő jelek és számok.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt adatoknak olvasható, egyforma nagyságú és kitörölhetetlen írásjelekkel kell szerepelniük a csomagolás külsején.

6. cikk

(1)   Abban az esetben, amikor egy egyenértékűségi tanúsítvánnyal ellátott szállítmányt megosztanak és újra feladnak annak szabad forgalomba bocsátása előtt, a megosztás eredményeként létrejött minden egyes új szállítmányhoz tanúsítványkivonatot kell kiállítani.

A tanúsítványt a szükséges számú tanúsítványkivonat helyettesíti.

Az érintett félnek minden egyes kivonatot egy eredeti és két másolati példányban kell kiállítania a III. mellékletben szereplő minta szerint, a IV. mellékletben rögzített rendelkezésekkel összhangban.

(2)   A vámhatóságok ennek megfelelően jóváhagyják az egyenértékűségi tanúsítvány egy eredeti és két másolati példányát, és ellenjegyzik a kivonat egy eredeti és két másolati példányát.

Az egyenértékűségi tanúsítvány eredeti példányát megtartják, a két másolati példányt pedig megküldik az 1850/2006/EK rendelet 21. cikkében említett illetékes, hatóságnak, a kivonat eredeti és két másolati példányát pedig visszaszolgáltatják az érintett személynek.

7. cikk

Azon termékek szabad forgalomba bocsátásához szükséges vámkezelésének elvégzését követően, amelyekre az egyenértékűségi tanúsítvány vagy kivonata vonatkozik, az eredeti és a két másolati példányt be kell nyújtani a vámhatóságokhoz, amelyek azokat ellenjegyzik, és megtartják az eredeti példányt. Az egyik másolati példányt a vámhatóságok megküldik az 1850/2006/EK rendelet 21. cikkében említett, azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a termék szabad forgalomba kerül. A másik másolati példányt visszaszolgáltatják az importőrnek, akinek azt legalább három évig meg kell őriznie.

8. cikk

Amennyiben a szállítmány a szabad forgalomba hozatalt követően viszonteladásra vagy megosztásra kerül, csatolni kell hozzá az eladó által kiállított számlát vagy más kereskedelmi okmányt, amely tartalmazza az egyenértékűségi tanúsítvány vagy kivonatának hivatkozási számát, valamint a kiállító hatóság nevét:

A számlán, illetve a kereskedelmi okmányon az egyenértékűségi tanúsítványról vagy adott esetben annak kivonatáról átvett további információknak is szerepelniük kell.

a)

komlótoboz esetében:

i.

a termék leírása;

ii.

a bruttó súly;

iii.

a termelés helye;

iv.

a betakarítás éve;

v.

a fajta neve;

vi.

a származási ország;

vii.

a tanúsítvány 9. rovatában feltüntetett jelek és azonosítási számok;

b)

a komlóból készült termékek esetében az a) pontban felsorolt adatokon kívül: a feldolgozás helye és ideje.

9. cikk

(1)   A tagállamok rendszeresen véletlenszerű ellenőrzést végeznek annak megállapítása érdekében, hogy az 1234/2007/EK rendelet 158. cikkének megfelelően importált komló megfelel az 1850/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott forgalmazási minimumkövetelményeknek.

(2)   A tagállamok minden év június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a tárgyévet megelőző év során végzett ellenőrzések gyakoriságáról, jellegéről és eredményéről. Az ellenőrzéseknek az év során a szóban forgó tagállamba harmadik országokból várhatóan importálásra kerülő komlószállítmányok legalább 5 %-ára kell kiterjedniük.

(3)   Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai megállapítják, hogy a megvizsgált minták nem felelnek meg az (1) bekezdésben említett forgalmazási minimumkövetelményeknek, a vonatkozó szállítmányok a Közösségben nem hozhatók forgalomba.

(4)   Amennyiben egy tagállam felfedezi, hogy valamely termék jellemzői nem felelnek meg a terméket kísérő egyenértékűségi tanúsítványban felsorolt adatoknak, erről értesíti a Bizottságot.

Az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megfelelően határozni lehet arról, hogy az e rendelet I. mellékletben szereplő jegyzékből töröljék azt a szervezetet, amely e termékre kiadta az egyenértékűségi tanúsítványt.

10. cikk

E rendelettől eltérve sem az 1. cikk (2) bekezdésben említett tanúsítványok bemutatása, sem az 5. cikk rendelkezéseinek betartása nem szükséges a következő komló és komlótermékek szabad forgalomba bocsátásához abban az esetben, ha az egyes csomagok súlya nem haladja meg az 1 kilogrammra a komlótobozok és komlóliszt esetében, valamint 300 grammra a komlókivonatok esetében:

a)

kis csomagok magánszemélyeknek, saját használatra történő értékesítésre;

b)

tudományos és műszaki kísérletek céljára;

c)

a vásárokra vonatkozó különleges vámrendelkezéseknek megfelelő vásárok céljára.

A termék leírását, súlyát és végső felhasználását fel kell tüntetni a csomagoláson.

11. cikk

A 3076/78/EGK és a 3077/78/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

12. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 367., 1978.12.28., 17. o.

(3)  HL L 367., 1978.12.28., 28. o.

(4)  Lásd az V. mellékletet.

(5)  HL L 355., 2006.12.15., 72. o.


I. MELLÉKLET

TANÚSÍTVÁYOK KIADÁSÁRA FELHATALMAZOTT SZERVEZETEK

Komlótoboz: ex 1210 KN-kód

Komlópor: ex 1210 KN-kód

Komlónedv és komlókivonat: 1302 13 00 KN-kód

Származási ország

Felhatalmazott ügynökségek

Cím

Kód

Telefon

Fax

E-mail (opcionális)

Ausztrália

Quarantine Services

Department of Primary Industries & Water

Macquarie Wharf No 1

Hunter Street, Hobart

Tasmania 7000

(61-3)

6233 3352

6234 6785

 

Kanada

Plant Protection Division, Animal and Plant Health Directorate, Food Production and Inspection Branch, Agriculture and Agri-food Canada

Floor 2, West Wing 59,

Camelot Drive

Napean, Ontario,

K1A OY9

(1-613)

952 8000

991 5612

 

Kína

Tianjin Airport Entry-Exit Inspection and Quarantine Bureau of the People's Republic of China

No. 33 Youyi Road,

Hexi District,

Tianjin 300201

(86-22)

2813 4078

28 13 40 78

ciqtj2002@163.com

Tianjin Economic and Technical Development Zone Entry-Exit Inspection and Quarantine Bureau of the People's Republic of China

No. 8, Zhaofaxincun

2nd Avenue, TEDA

Tianjin 300457

(86-22)

662 98343

662 98245

zhujw@tjciq.gov.cn

Inner Mongolia Entry-Exit Inspection and Quarantine Bureau of the People's Republic of China

No. 12 Erdos Street,

Saihan District, Huhhot City

Inner Mongolia 010020

(86-471)

434 1943

434 2163

zhaoxb@nmciq.gov.cn

Xinjiang Entry-Exit Inspection and Quarantine Bureau of the People's Republic of China

No. 116 North Nanhu Road,

Urumqi City

Xinjiang 830063

(86-991)

464 0057

464 0050

xjciq_jw@xjciq.gov.cn

Új-Zéland

Ministry of Agriculture and Fisheries

PO Box 2526

Wellington

(64-4)

472 0367

474 424

472-9071

 

Gawthorn Institute

Private Bag

Nelson

(64-3)

548 2319

546 9464

 

Szerbia

Naucni Institute za Ratarstvo/Zavod za Hmelj sirak I lekovito bilje

21470 Backi Petrovac

(38-21)

780 365

621 212

berenji@eunet.yu

Dél-Afrika

CSIR Food Science and Technology

PO Box 395

0001 Pretoria

(27-12)

841 3172

841 3594

 

Svájc

Labor Veritas

Engimattstrasse 11

Postfach 353

CH-8027 Zürich

(41-44)

283 2930

201 4249

admin@laborveritas.ch

Ukrajna

Productional-Technical Centre (PTZ)

Ukrhmel

Hlebnaja 27

262028 Zhtiomie

(380)

37 2111

36 7331

 

Egyesült Államok

Washington Department of Agriculture

State Chemical and Hop Lab

21 N. 1st Ave. Suite 106

Yakima, WA 98902

(1-509)

225 7626

454 7699

 

Idaho Department of Agriculture

Division of Plant Industries

Hop Inspection Lab

2270 Old Penitentiary Road

P.O. Box 790

Boise, ID 83701

(1-208)

332 8620

334 2283

 

Oregon Department of Agriculture

Commodity Inspection Division

635 Capital Street NE

Salem, OR 97310-2532

(1-503)

986 4620

986 4737

 

California Department of Food and Agriculture (CDFA-CAC)

Division of Inspection Services

Analytical Chemistry Laboratory

3292 Meadowview Road

Sacramento, CA 95832

(1-916)

445 0029 vagy 262 1434

262 1572

 

USDA, GIPSA, FGIS

1100 NW Naito Parkway

Portland, OR 97209-2818

(1-503)

326 7887

326 7896

 

USDA, GIPSA, TSD, Tech Service Division, Technical Testing Laboratory

10383 Nth Ambassador Drive

Kansas City, MO 64153-1394

(1-816)

891 0401

891 0478

 

Zimbabwe

Standards Association of Zimbabwe (SAZ)

Northend Close,

Northridge Park Borrowdale,

P.O. Box 2259 Harare

(263-4)

88 2017, 88 2021, 88 5511

88 2020

info@saz.org.zw

saz.org.zw


II. MELLÉKLET

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉGI TANÚSÍTVÁNY FORMANYOMTATVÁNYA

Image


III. MELLÉKLET

AZ EGYENÉRTÉKŰSÉGI TANÚSÍTVÁNY KIVONATÁNAK FORMANYOMTATVÁNYA

Image


IV. MELLÉKLET

A 4. és 6. CIKKBEN EMLÍTETT FORMANYOMTATVÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I.   PAPÍR

Csak a legalább 40 g/m2 súlyú fehér papír használható.

II.   MÉRET

A papír mérete: 210 × 297 mm

III.   NYELVEK

A.

Az egyenértékűségi tanúsítványt a Közösség valamely hivatalos nyelvén kell kinyomtatni; ezen túl a kiállító ország hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén is kinyomtatható.

B.

Az egyenértékűségi tanúsítványról készült kivonatot a Közösségnek a kiállító tagállam felelős hatóságai által megjelölt valamelyik hivatalos nyelvén kell nyomtatni.

IV.   A FORMANYOMTATVÁNYOK KITÖLTÉSE

A.

A formanyomtatványokat írógéppel vagy kézírással, ez utóbbi esetben olvashatóan, nyomtatott betűkkel és tintával kell kitölteni.

B.

Minden formanyomtatványt a kiállító hatóság által adott egyedi szám azonosít, és ez a szám az eredeti és a két másolati példány esetében megegyezik.

C.

Az egyenértékűségi tanúsítvány és annak kivonatai esetében:

1.

az 5. rovatot a komlókeverékekből készült komlótermékek esetében nem kell kitölteni;

2.

a 7. és 8. rovatot a komlóból készült összes termék esetében ki kell tölteni;

3.

a termék leírásához a következő elnevezések valamelyike használható:

a)

„előkészítés nélküli komló”: azaz olyan komló, amely csak előzetes szárításon és csomagolás esett át;

b)

„előkészített komló”: azaz olyan komló, amely végleges szárításon és csomagoláson esett át;

c)

„komlóliszt” (ide tartozik a komlópellet és a dúsított komlóliszt is);

d)

„izomerizált komlókivonat”: azaz olyan kivonat, amelyben az alfa-savakat majdnem teljesen izomerizálták;

e)

„komlókivonat”: azaz minden egyéb, nem izomerizált komlókivonat;

f)

„kevert komlótermék”: azaz a c), d) és e) pontban felsorolt termékek valamely keveréke, kivéve a komlót;

4.

az „előkészítés nélküli komló” és „előkészített komló” elnevezéseket a „mag nélküli” kifejezés követi, ha a magtartalom a komló súlyának 2 %-ánál kevesebb, minden egyéb esetben pedig a „magot tartalmazó” kifejezés;

5.

olyan esetekben, amikor különböző komlófajtákból készült és/vagy eltérő termő-, illetve előállítási helyről származó termékekről van szó, ezeket a különféle fajtákat és/vagy helyeket a 9. rovatban fel kell tüntetni, majd meg kell adni, hogy a teljes súly mekkora százalékát teszik ki a keveréket alkotó, az egyes termő-, illetve előállítási helyről származó egyes fajták.


V. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendeletek és egymást követő módosításaik listája

A Bizottság 3076/78/EGK rendelete

(HL L 367., 1978.12.28., 17. o.)

 

A Bizottság 1465/79/EGK rendelete

(HL L 177., 1979.7.14., 35. o.)

Kizárólag a 2. cikkben a 3076/78/EGK rendelet 3. cikkére történő hivatkozásokat illetően

A Bizottság 4060/88/EGK rendelete

(HL L 356., 1988.12.24., 42. o.)

Kizárólag az 1. cikk

A Bizottság 2264/91/EGK rendelete

(HL L 208., 1991.7.30., 20. o.)

 

A Bizottság 2940/92/EGK rendelete

(HL L 294., 1992.10.10., 8. o.)

 

A Bizottság 717/93/EGK rendelete

(HL L 74., 1993.3.27., 45. o.)

 

A Bizottság 2918/93/EGK rendelete

(HL L 264., 1993.10.23., 37. o.)

 

A Bizottság 3077/78/EGK rendelete

(HL L 367., 1978.12.28., 28. o.)

 

A Bizottság 673/79/EGK rendelete

(HL L 85., 1979.4.5., 25. o.)

 

A Bizottság 1105/79/EGK rendelete

(HL L 138., 1979.6.6., 9. o.)

 

A Bizottság 1466/79/EGK rendelete

(HL L 177., 1979.7.14., 37. o.)

 

A Bizottság 3042/79/EGK rendelete

(HL L 343., 1979.12.31., 5. o.)

 

A Bizottság 3093/81/EGK rendelete

(HL L 310., 1981.10.30., 17. o.)

 

A Bizottság 541/85/EGK rendelete

(HL L 62., 1985.3.1., 57. o.)

 

A Bizottság 3261/85/EGK rendelete

(HL L 311., 1985.11.22., 20. o.)

 

A Bizottság 3589/85/EGK rendelete

(HL L 343., 1985.12.20., 19. o.)

Kizárólag az 1. cikk (2) bekezdése

A Bizottság 1835/87/EGK rendelete

(HL L 174., 1987.7.1., 14. o.)

 

A Bizottság 3975/88/EGK rendelete

(HL L 351., 1988.12.21., 23. o.)

 

A Bizottság 4060/88/EGK rendelete

(HL L 356., 1988.12.24., 42. o.)

Kizárólag a 2. cikk

A Bizottság 2835/90/EGK rendelete

(HL L 268., 1990.9.29., 88. o.)

 

A Bizottság 2238/91/EGK rendelete

(HL L 204., 1991.7.27., 13. o.)

 

A Bizottság 2915/93/EGK rendelete

(HL L 264., 1993.10.23., 29. o.)

 

A Bizottság 812/94/EK rendelete

(HL L 94., 1994.4.13., 4. o.)

 

A Bizottság 1757/94/EK rendelete

(HL L 183., 1994.7.19., 11. o.)

 

A Bizottság 201/95/EK rendelete

(HL L 24., 1995.2.1., 121. o.)

 

A Bizottság 972/95/EK rendelete

(HL L 97., 1995.4.29., 62. o.)

 

A Bizottság 2132/95/EK rendelete

(HL L 214., 1995.9.8., 7. o.)

 

A Bizottság 539/98/EK rendelete

(HL L 70., 1998.3.10., 3. o.)

 

A Bizottság 81/2005/EK rendelete

(HL L 16., 2005.1.20., 52. o.)

 

A Bizottság 495/2007/EK rendelete

(HL L 117., 2007.5.5., 6. o.)

 


VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

3076/78/EGK rendelet

3077/78/EGK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

 

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

 

2. cikk

 

1. cikk, első mondat

3. cikk, első bekezdés

 

1. cikk, második mondat

3. cikk, második bekezdés

2. cikk

 

4. cikk

3. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

 

5. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg

3. cikk, (1) bekezdés, elsőtől a negyedikig terjedő francia bekezdés

 

5. cikk, (1) bekezdés, a)–d) pont

3. cikk, (2) bekezdés

 

5. cikk, (2) bekezdés

4. cikk

 

5. cikk, (1) bekezdés, első mondat

 

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, második mondat

 

6. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, harmadik mondat

 

6. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, első mondat

 

6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, második mondat

 

6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

6. cikk

 

7. cikk

7. cikk, első bekezdés, első mondat

 

8. cikk, első bekezdés

7. cikk, első bekezdés, második mondat és 1. pont

 

8. cikk, második bekezdés, bevezető mondat

7. cikk, 1. pont, a) alpont, bevezető szavak

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, bevezető szavak

7. cikk, 1. pont, a) alpont, első francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, i. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, második francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, ii. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, harmadik francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, iii. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, negyedik francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, iv. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, ötödik francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, v. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, hatodik francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, vi. alpont

7. cikk, 1. pont, a) alpont, hetedik francia bekezdés

 

8. cikk, második bekezdés, a) pont, vii. alpont

7. cikk, 1. pont, b) alpont

 

8. cikk, második bekezdés, b) pont

7. cikk, 2. pont

 

7a. cikk, első bekezdés, első mondat

 

9. cikk, (1) bekezdés

7a. cikk, első bekezdés, második és harmadik mondat

 

9. cikk, (2) bekezdés

7a. cikk, második bekezdés

 

9. cikk, (3) bekezdés

7a. cikk, harmadik bekezdés, első mondat

 

9. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

7a. cikk, harmadik bekezdés, második mondat

 

9. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

8. cikk

 

10. cikk

9. cikk

 

10. cikk

 

11. cikk

12. cikk

 

Melléklet

I. melléklet

I. melléklet

 

II. melléklet

II. melléklet

 

III. melléklet

III. melléklet

 

IV. melléklet

 

IV. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/57


A BIZOTTSÁG 1296/2008/EK RENDELETE

(2008. december 18.)

a Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen a rendelet 144. cikkének (1) bekezdésére, annak 4. cikkével összefüggésben,

mivel:

(1)

A Spanyolországba történő kukorica- és cirokimport és a Portugáliába történő kukoricaimport vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 26-i 1839/95/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguayi Fordulója keretében megkötött megállapodások szerint az Európai Közösség vállalta, hogy az 1995/96. gazdasági évtől 500 000 tonna kukorica Portugáliába, illetve 2 000 000 tonna kukorica és 300 000 tonna cirok Spanyolországba történő behozatalára vonatkozóan csökkentett vámtételű kontingenseket nyit meg. A spanyol behozatali kontingens esetében a Spanyolországba importált egyes gabonahelyettesítők mennyiségét a behozatalra kerülő összmennyiség arányában csökkenteni kell. A Portugáliába történő kukoricabehozatalra vonatkozóan megnyitott kontingens esetében a ténylegesen megfizetett behozatali vám nem haladhatja meg a tonnánkénti 50 eurót.

(3)

E vámkontingensek helyes igazgatásának biztosítása érdekében helyénvaló a Spanyolországba és a Portugáliába irányuló kukorica- és cirokbehozatalok figyelembevételére hasonló módszereket előírni.

(4)

E célkitűzés elérése érdekében és abból a célból, hogy biztosítani lehessen a rendszernek és a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek a Bizottság általi hatékony figyelemmel kísérését, helyénvaló pontosan meghatározni az e vámkontingens keretében elszámolandó behozatalokat és előírni, hogy Spanyolországnak és Portugáliának minden hónapban közölni kell a Bizottsággal az érintett termékek ténylegesen megvalósult behozatalait, pontosan meghatározva az alkalmazott számítási módszereket.

(5)

A kukorica Portugáliába és a kukorica és a cirok Spanyolországba vámkontingens keretében történő behozatalára megállapított időszakot, valamint a helyettesítő termékek esetleges behozatalát a naptári év alapján kell figyelembe venni.

(6)

Az egy adott évben Portugáliába importálható kukoricának és Spanyolországba importálható kukoricának és ciroknak az ugyanazon év folyamán Spanyolországba behozott egyes gabonahelyettesítők mennyiségével csökkentett mennyisége alapján nem állapítható meg az érintett évben még importálható kukorica és cirok mennyisége. Következésképpen szükség esetén a következő év májusáig meghosszabbíthatónak kell lennie azon időszaknak, amelynek során a behozatalok az adott évre elszámolhatók.

(7)

A közösségi gazdasági szereplők érdekében stabil árakon kell biztosítani az érintett termékek megfelelő ellátását a közösségi piacon, elkerülve a szükségtelen és túlzott kockázatokat vagy a számottevő áringadozás formájában jelentkező piaci zavarokat. A Bizottságnak – figyelembe véve a változásban lévő belső piacokat, a spanyolországi és portugáliai ellátási feltételeket, valamint a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásait – határoznia kell, hogy szükséges-e csökkenteni az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban megállapított alkalmazandó importvámokat az érintett termékekre vonatkozó behozatali kontingensek teljes mértékű felhasználásának biztosítása érdekében.

(8)

Az említett kontingensek alkalmazása érdekében rendelkezést kell hozni a világpiacon történő közvetlen beszerzésről vagy a 1249/96/EK rendelet alapján létrehozott importvám-csökkentési rendszer alkalmazásáról.

(9)

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjába tartartozó egyes államokból az Európai Közösségbe történő cirok- és kukoricabehozatalra alkalmazandó 1528/2007/EK tanácsi rendeletben (5) létrehozott rendszerben biztosított, valamint az e rendeletben biztosított előnyök halmozódása jellegénél fogva zavarokat okoz a spanyol, illetve a portugál gabonapiacon. Ez a probléma az e rendelet alapján importált kukoricára és cirokra kivetett vám speciális csökkentése révén oldható meg.

(10)

A közvetlen világpiaci beszerzés esetében, és azzal a céllal, hogy az ügyleteket optimális feltételek mellett, és különösen a legalacsonyabb beszerzési és szállítási költségen lehessen végezni, pályázatot kell kiírni a kifizető ügynökség vagy az érintett intervenciós hivatal által kijelölt raktárakba történő szállításra. Rendelkezést kell hozni arról, hogy a pályázatokat az érintett tagállam egyes területein rendelkezésre álló raktározási kapacitással összhangban, egyedi tételekre vonatkozóan nyújtsák be, és ezeket a pályázati felhívásról szóló hirdetményben közzétegyék.

(11)

Az importvámcsökkentésre és a közvetlen világpiaci beszerzésre irányuló pályázati felhívások szervezése tekintetében részletes szabályokat kell elfogadni, továbbá meg kell határozni a pályázatok benyújtására, valamint a sikeres pályázó kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosítékok letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket.

(12)

A kérdéses vásárlási ügyletek megbízható gazdasági és pénzügyi szervezése végett és különösen annak érdekében, hogy a spanyol és a portugál piacon várható árak vonatkozásában a gazdasági szereplők ne legyenek kitéve aránytalan és túlzott kockázatnak, rendelkezést kell hozni a pályázati felhívásban megfogalmazott minőségi követelményeket nem kielégítő gabonáknak a piacra csökkentett vám mellett történő behozataláról. Ebben az esetben azonban a vámcsökkentés nem lehet nagyobb, mint az adott csökkentésre vonatkozóan rögzített utolsó összeg.

(13)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletben (6) megállapított mechanizmusoknak megfelelően az e rendeletből következő ügyletekre vonatkozóan rendelkezéseket kell elfogadni.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. cikk

(1)   Minden év január 1-jén kontingens nyílik maximálisan 2 000 000 tonna kukorica és 300 000 tonna mennyiségű cirok harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás céljából Spanyolországba történő behozatalára. Az e kontingensek keretében történő behozatal az e rendeletben meghatározott módon történik.

(2)   Minden év január 1-jén vámkontingens nyílik legfeljebb 500 000 tonna kukorica behozatalára Portugáliában történő szabad forgalomba bocsátás céljából. Az e vámkontingens keretében történő behozatalt éves alapon és az e rendeletben előírt feltételek szerint kell végrehajtani.

(3)   A Bizottság által kellően megállapított technikai nehézségek esetén, a fenti időtartamot meghaladó behozatali időszak is meghatározható az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(4)   Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésben a keményszemű kukoricára biztosított behozatali vámcsökkentés az ezen cikk (1) és (2) bekezdésében rögzített kontingensekre nem alkalmazható.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésében említett, Spanyolországba irányuló behozatal mennyiségét minden évben csökkenteni kell a harmadik országokból Spanyolországba az összes alábbi termék szóban forgó év folyamán behozott mennyiségek arányában: a 2303 10 19 és 2309 90 20 KN-kód alá tartozó keményítő gyártásánál keletkező hulladék kukoricából, a 2303 30 00 KN-kód alá tartozó sör- és szeszgyártási maradék, melléktermék és hulladék, valamint az ex 2308 00 40 KN-kód alá tartozó déligyümölcsvelő-maradékok.

(2)   A Bizottság elszámolja az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kontingensek keretében:

a)

az egyes naptári évek folyamán és szükség esetén a következő év májusának végéig a Spanyolországba importált kukorica (1005 90 00 KN-kód) és cirok (1007 00 90 KN-kód), valamint a Portugáliába importált kukorica (1005 90 00 KN-kód) mennyiségeit;

b)

az egyes naptári évek folyamán Spanyolországba importált, e cikk (1) bekezdésében említett, kukorica feldolgozásából származó keményítőmaradék, sörgyártási és lepárlási üledékek és hulladékok, valamint déligyümölcsvelő-maradék mennyiségeit;

Amennyiben a mennyiségeket az első albekezdés a) pontjával összhangban a referencia naptári évet követő hónapok tekintetében figyelembe veszik, e mennyiségeket nem lehet többé a következő naptári év tekintetében figyelembe venni.

(3)   A (2) bekezdésben említett elszámolás céljából a következő jogi aktusok alkalmazásában Spanyolországba és Portugáliába irányuló kukoricabehozatalokat nem lehet figyelembe venni:

a)

a 2007/2000/EK tanácsi rendelet (7);

b)

a 2005/40/EK, Euratom tanácsi és bizottsági határozat (8);

c)

a 2006/580/EK tanácsi határozat (9);

d)

a 969/2006/EK bizottsági rendelet (10).

3. cikk

Az illetékes spanyol és portugál hatóságok az I. mellékletben megadott minta alapján legkésőbb minden hónap 15-éig elektronikus úton közlik a Bizottsággal a 2. cikk (2) bekezdésében említett termékeknek kettővel korábbi hónapban importált mennyiségeit.

4. cikk

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésében említett kukorica- és cirokmennyiséget Spanyolországban kell feldolgozni vagy felhasználni.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett kukoricamennyiséget Portugáliában kell feldolgozni vagy felhasználni.

5. cikk

A Spanyolországba és Portugáliába történő behozatalt, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kontingensek keretében, az e bekezdésekben meghatározott mennyiségi határokon belül az 6. cikkben meghatározott importvám-csökkentési rendszer alkalmazásával vagy közvetlen világpiaci beszerzéssel kell végrehajtani.

II.   FEJEZET

BEHOZATAL IMPORTVÁMCSÖKKENTÉS MELLETT

6. cikk

(1)   A 15. cikk sérelme nélkül, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott mennyiségi határon belüli spanyolországi kukorica- és cirokbehozatal, továbbá portugál kukoricabehozatal vonatkozásában az 1249/96/EK rendelettel összhangban megállapított importvámra csökkentést lehet alkalmazni.

(2)   A Bizottság a fennálló piaci feltételek figyelembevételével határoz az (1) bekezdésben meghatározott csökkentés alkalmazásáról a behozatali kontingensek teljes felhasználásának biztosítása érdekében.

(3)   Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben említett csökkentés alkalmazásáról határoz, a csökkentés összegét átalányalapon vagy pályázati eljárás útján kell megállapítani, olyan szinten, amellyel egyrészt elkerülhető a Spanyolországba, illetve Portugáliába történő behozatal következtében a spanyol és portugál piacok megzavarása, másrészt megvalósítható az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében említett mennyiségek tényleges behozatala.

(4)   Az átalánycsökkentés mértékét, és amennyiben a csökkentést a 8. cikk (1) bekezdésében említett pályázati eljárásnak megfelelően határozzák meg, akkor ez utóbbi csökkentés mértékét is, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

A Portugáliába irányuló behozatal esetében a (3) bekezdésben említett csökkentés mértékét úgy kell meghatározni, hogy a ténylegesen kifizetett vám összege ne haladja meg a tonnánkénti 50 eurót.

Az 1528/2007/EK rendelet szerint a kukoricára és/vagy a cirokra vonatkozóan a csökkentés eltérő lehet.

(5)   Az (1) bekezdésben foglalt importvámcsökkentést, a spanyol, illetőleg a portugál illetékes hatóságoknak az e rendelet rendelkezéseivel összhangban és a Bizottság jóváhagyásával kibocsátott engedélyei alapján, az 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica és az 1007 00 90 KN-kód alá tartozó cirok Spanyolországba történő behozatalára, valamint az 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica Portugáliába történő behozatalára kell alkalmazni. Ezek az engedélyek csak a kibocsátásuk szerinti tagállamban érvényesek.

7. cikk

(1)   A behozatali vám csökkentésére pályázati eljárás szervezhető. Ezekben az esetekben az érdekelt felek a pályázati felhívásra úgy válaszolnak, hogy az írásbeli pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt illetékes szervhez átvételi elismervény ellenében benyújtják, vagy a fenti szervhez a pályázatot ajánlott levélben, telexen, faxon vagy táviratban elküldik.

(2)   A pályázatnak tartalmaznia kell:

a)

a pályázati felhívásra történő hivatkozást;

b)

a pályázó nevét és pontos címét, továbbá telex- vagy telefaxszámát;

c)

az importálandó termék jellegére és mennyiségére vonatkozó információt;

d)

az importvámcsökkentés euróban kifejezett, tonnánkénti javasolt összegét;

e)

az importálandó gabonafélék származási országát.

(3)   A pályázatokhoz csatolni kell:

a)

az arról szóló igazolást, hogy a pályázó letétbe helyezte a tonnánkénti 20 eurós biztosítékot; és

b)

a pályázó írásbeli kötelezettségvállalását arról, hogy a szerződés odaítéléséről szóló értesítés kézhezvételétől számított két napon belül az illetékes szervhez az engedélyezett mennyiség vonatkozásában behozatali engedély iránti kérelmet fog benyújtani, valamint a pályázatban megjelölt országból fog importálni.

(4)   A pályázatban csak egy származási országot lehet megnevezni; továbbá nem lehet túllépni az adott pályázati határidőre rendelkezésre álló maximális mennyiséget.

(5)   Nem lehet elbírálni azokat a pályázatokat, amelyeket nem az (1)–(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be, továbbá azokat, amelyekben a pályázati felhívásban megállapítottaktól eltérő feltételek szerepelnek.

(6)   A pályázatok nem vonhatók vissza.

(7)   Az illetékes szerv a pályázatok beadásának a pályázati felhívásban megadott határideje után két órán belül köteles a pályázatokat a Bizottsághoz eljuttatni. Azokat a II. mellékletben feltüntetett formában kell továbbítani.

Ha egyetlen pályázatot sem nyújtanak be, az érintett tagállam a fentivel megegyező időn belül tájékoztatja erről a Bizottságot.

8. cikk

(1)   Az importvámcsökkentésre irányuló pályázati eljárás keretében benyújtott és továbbított pályázatok alapján a Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határoz arról, hogy

a)

rögzíti az importvám csökkentésének maximális mértékét; vagy

b)

nem folytatja a pályázati eljárást.

Ha a Bizottság az importvámcsökkentés maximális mértékének rögzítéséről határoz, a maximális csökkentéssel megegyező vagy annál kisebb összegre vonatkozó minden pályázatot el kell fogadni. Ha azonban a heti pályázati eljárásban rögzített maximális csökkentés a behozatalra fennmaradó mennyiséget meghaladó mennyiség elfogadásához vezet, az a pályázó, akinek pályázatában az elfogadott maximális csökkentés szerepel, a többi elfogadott pályázatban igényelt mennyiségek összege és a rendelkezésre álló mennyiség különbségének megfelelő mennyiséget nyeri el. Ha a rögzített maximális csökkentés több pályázatban is szerepel, az odaítélendő mennyiséget a pályázók között az általuk megpályázott mennyiségek arányában kell elosztani.

(2)   Amint a Bizottság meghozza az (1) bekezdésben említett határozatot, az illetékes spanyol, illetőleg portugál hatóságok minden pályázót írásban értesítenek pályázatuk elbírálásnak eredményéről.

9. cikk

(1)   Az engedélykérelmeket a 376/2008/EK bizottsági rendelet (11) 17. cikkének megfelelően nyomtatott és/vagy kiállított formanyomtatványokon kell benyújtani. Ha a Bizottság átalánycsökkentést fogad el, a kérelmeket az adott hét első két munkanapján kell benyújtani. Amennyiben az importvámcsökkentés pályázati eljárás keretében történik, az engedélyezett mennyiségre vonatkozó kérelmeket az odaítélésről szóló értesítés kézhezvételétől számított két napon belül, a pályázatban javasolt csökkentést is feltüntetve kell benyújtani.

(2)   Az engedélykérelmek és az engedélyek 24. rovatában a III. mellékletben felsorolt bejegyzések egyikét kell feltüntetni.

(3)   Átalánycsökkentés alkalmazása esetén az engedélykérelmeket csak akkor lehet elbírálni, ha a tonnánkénti 20 eurós biztosítékot az illetékes szerv részére igazoltan letétbe helyezték.

10. cikk

(1)   Az engedélykérelemhez a kérelmező írásbeli kötelezettségvállalást csatol, amelyben vállalja, hogy legkésőbb az engedély kiadásának napjáig teljesítési biztosítékot helyez letétbe, amelynek tonnánkénti összege a megadott átalányalapú vámcsökkentés vagy a pályázatban javasolt csökkentés mértékével egyenlő.

(2)   Az e rendelet alapján kiadott behozatali engedélyek esetében az 1342/2003/EK (12) bizottsági rendelet 12. cikkének a) pontjában előírt mértékű biztosítékot kell alkalmazni.

(3)   Ha a Bizottság átalánycsökkentést fogad el, az alkalmazott csökkentés mértéke és az alkalmazott importvámtarifa az lesz, amely a szabad forgalomba bocsátásról szóló igazolás vámhivatal által történő jóváhagyásának napján hatályban van.

(4)   Ha a csökkentést pályázati eljárás keretében rögzítik, az alkalmazott vámtarifa az lesz, amely a szabad forgalomba bocsátásról szóló igazolás vámhivatal által történő jóváhagyásának napján hatályban van. A csökkentés elfogadott mértékét az engedély 24. rovatában fel kell tüntetni.

Azon behozatali eljárások esetében azonban, amelyek a behozatali engedély kiadásának hónapja végét követően mennek végbe, amennyiben az a hónap, amelyben a behozatali engedélyt kiadták, október és május közé esik, a megengedett csökkentés összege a behozatali engedély kiadása szerinti hónapban érvényes intervenciós ár, 55 %-kal növelve, illetve a szabad forgalomba bocsátásról szóló igazolás elfogadásának hónapjában érvényes ár, az előbb említett százalékkal növelve. Az október 1-jét megelőzően kiadott és e dátumtól kezdve felhasznált engedélyek esetében a megengedett csökkentés összegét az előbbi módon számított összeggel csökkenteni kell.

(5)   A kérelem csak akkor érvényes, ha:

a)

nem haladja meg az adott kérelem benyújtására vonatkozó határidőn belül rendelkezésre álló maximális mennyiséget; és

b)

csatolják hozzá az igazolást arról, hogy a kérelmező üzleti tevékenysége kiterjed az importáló tagállamban történő nemzetközi gabonakereskedelemre. E cikk alkalmazásában az igazolás úgy történik, hogy az általános forgalmi adónak az adott tagállamban történt megfizetéséről szóló igazolás egy példányát vagy az adott tagállamban kiadott, egy behozatali vagy egy kiviteli engedélyre vonatkozó vámkezelési igazolás egy példányát, vagy egy, a megelőző három év valamelyikében végrehajtott, a Közösségen belüli kereskedelmi ügyletre vonatkozó és a kérelmező nevére kiállított számlát benyújtanak az illetékes szervhez.

(6)   Az importáló tagállam vámhatóságai a 76/371/EGK bizottsági irányelv (13) mellékletével összhangban reprezentatív mintákat vesznek minden importált szállítmányból az acélosszem-tartalomnak az 1249/96/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módszer és kritériumok alapján történő megállapítása céljából.

11. cikk

(1)   Ha a Bizottság átalánycsökkentést fogad el, az engedélyeket a rendelkezésre álló mennyiségek figyelembevételével legkésőbb a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott benyújtási határidőt követő pénteken kell kiadni. Amennyiben a péntek nem munkanap, az engedélyt az azt követő első munkanapon kell kiadni.

Amennyiben az adott hétre vonatkozó kérelmek olyan mennyiségekre irányulnak, amelyek meghaladják a spanyolországi kukorica- és cirokbehozatalra, illetve a portugál kukoricabehozatalra még rendelkezésre álló mennyiségeket, az engedélyekben megadott mennyiségeket úgy kell meghatározni, hogy a kérelmezett mennyiségeket egységes százalékkal csökkentik.

(2)   Ha a vámcsökkentést pályázati eljárás keretében határozzák meg, az engedélyt az engedélyezett mennyiségre vonatkozóan legkésőbb az engedélykérelmek benyújtására vonatkozó, a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott végső határidőt követő harmadik munkanapon kell kiadni, azzal a feltétellel, hogy a pályázó a megadott határidőig benyújtotta a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett behozataliengedély-kérelmet.

(3)   Az illetékes hatóságok az egy adott hét során engedélyezett mennyiségekről legkésőbb a következő hét harmadik munkanapjáig értesítik a Bizottságot.

(4)   A 376/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésétől eltérően a behozatali engedélyek érvényességi időtartamának meghatározása céljára azok kiadásának időpontjaként a pályázatok vagy kérelmek benyújtásának határidejét kell tekinteni.

12. cikk

(1)   Az engedélyek érvényességének időtartama:

a)

abban az esetben, ha a Bizottság átalánycsökkentést fogadott el, az 1342/2003/EK rendelet 6. cikkében meghatározott időtartam;

b)

abban az esetben, ha az engedélyeket vámcsökkentésre irányuló pályázati eljárás keretében adták ki, a pályázati felhívásról rendelkező rendeletben meghatározott időtartam.

(2)   A behozatali engedély 8. rovatában az „igen” szó mellé keresztet kell tenni. A 376/2008/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérően a szabad forgalomba bocsátott mennyiség nem haladhatja meg, viszont legfeljebb 5 %-kal kevesebb lehet a behozatali engedély 17. és 18. rovatában meghatározott mennyiségeknél. Az engedély 19. rovatába „0” – t kell írni.

(3)   A 376/2008/EK rendelet 8. cikkétől eltérően az e rendelet alapján kiadott behozatali engedélyekből származó jogok nem ruházhatók át.

13. cikk

(1)   A 14. cikk alapján elfogadott felügyeleti intézkedések sérelme nélkül a 7. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett biztosíték felszabadítását:

a)

ha a pályázatot nem fogadták el, haladéktalanul biztosítani kell;

b)

ha a pályázati eljárás keretében benyújtott pályázatot elfogadják, a behozatali engedély kiadásakor biztosítani kell. Ha azonban a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett vállalást nem teljesítik, a biztosíték elvész.

(2)   A 14. cikk alapján elfogadott felügyeleti intézkedések sérelme nélkül a 9. cikk (3) bekezdésében említett biztosíték felszabadítását:

a)

a nem engedélyezett mennyiségekre vonatkozóan haladéktalanul;

b)

az engedélyezett mennyiségekre vonatkozóan a behozatali engedély kiadásakor biztosítani kell.

(3)   A 14. cikk értelmében elfogadott felügyeleti intézkedések sérelme nélkül a 10. cikk (1) bekezdésében említett biztosítékokat fel kell szabadítani, amennyiben a pályázó igazolja:

a)

olyan kukorica esetében, amelyről a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban elvégzett elemzés 60 %-nál magasabb acélosszem-tartalmat mutatott ki, hogy az importált termék az azt szabad forgalomba bocsátó tagállamban került feldolgozásra bármely, a 1904 10 10, 1103 13 vagy 1104 23 KN-kód alá nem osztályozható termékké. Az igazolás a vámkezelést végző hivatal által, a termékek feldolgozásra történő elszállítását megelőzően kitöltött T5 ellenőrző űrlap, amelynek összhangban kell lennie a 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (14);

b)

olyan kukorica esetében, amelyről a 10. cikk (6) bekezdésével összhangban elvégzett elemzés 60 %-os vagy annál alacsonyabb acélosszem-tartalmat mutatott ki, és cirok esetén, hogy az importált termék a szabad forgalomba bocsátó tagállamban került feldolgozásra vagy felhasználásra. Ezen igazolás lehet a szabad forgalomba bocsátó tagállamban központtal rendelkező feldolgozónak vagy fogyasztónak történő értékesítés számlája;

c)

hogy a termék vis maior miatt nem importálható, dolgozható fel vagy használható fel;

d)

hogy az importált termék bármilyen ok miatt mindenfajta felhasználásra alkalmatlanná vált.

Azon mennyiségek esetében, amelyek vonatkozásában az említett igazolást a szabad forgalomba bocsátás engedélyezéséről szóló nyilatkozat jóváhagyásának napjától számított 18 hónapon belül nem nyújtják be, a biztosítékot vámként kell felhasználni.

E cikk alkalmazásában az importált termék akkor tekintendő feldolgozottnak vagy felhasználtnak, ha a szabad forgalomba bocsátott mennyiség 95 %-át feldolgozták vagy felhasználták.

(4)   A biztosítékokra a 376/2008/EK rendelet 34. cikkének rendelkezései vonatkoznak, kivéve az említett cikk (4) bekezdésében említett két hónapos időtartamra vonatkozó rendelkezést.

14. cikk

(1)   A csökkentett vám mellett szabad forgalomba bocsátott kukorica és cirok a felhasználásáig, illetve feldolgozásáig vámfelügyelet vagy azzal azonos hatású közigazgatási ellenőrzés alatt marad.

(2)   Az érintett tagállam szükség esetén minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa az (1) bekezdésben említett felügyelet megvalósulását. Ezen intézkedések keretében az importálót felszólítják arra, hogy az illetékes hatóságok által szükségesnek tartott minden vizsgálatnak vesse alá magát, valamint, hogy olyan egyedi nyilvántartást vezessen, amelynek segítségével a hatóságok elvégezhetik az ilyen vizsgálatokat.

(3)   Az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés alapján meghozott intézkedésekről.

III.   FEJEZET

KÖZVETLEN VILÁGPIACI BESZERZÉS

15. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett behozatal végrehajtása céljából az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás keretében határozat hozható arról, hogy a spanyol, illetőleg portugál kifizető ügynökség vagy intervenciós hivatal (a továbbiakban: intervenciós hivatal) a világpiacon a későbbiekben meghatározandó mennyiségű kukoricát és/vagy cirokot vásárol és azt az érintett tagállamban a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 98–113. cikkében (15), valamint a 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet irányadó rendelkezéseiben rögzített vámraktározási eljárásnak veti alá.

(2)   Az (1) bekezdés alapján vásárolt mennyiségeket az érintett tagállam belső piacán kell értékesítésre felkínálni az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a piaci zavarok elkerülését lehetővé tévő feltételek mellett, továbbá az e rendelet 14. cikkével összhangban.

Amikor az árut a belső piacon értékesítésre felkínálják, a vevő az áru kifizetésekor az érintett tagállam intervenciós hivatalánál tonnánként 15 euró biztosítékot fizet. A biztosítékot akkor kell felszabadítani, ha a 13. cikk (3) bekezdésében említett igazolást bemutatták. A biztosíték felszabadítása tekintetében a 13. cikk (3) bekezdése második és harmadik albekezdésének, valamint a 13. cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)   Az áru szabad forgalomba bocsátásakor importvámot kell kivetni, amelynek mértéke a szabad forgalomba bocsátás engedélyezéséről szóló nyilatkozat jóváhagyásának időpontját megelőző hónapban az adott gabonafélékre az 1249/96/EK rendelet alapján meghatározott vámok átlaga, levonva ebből az ugyanarra a hónapra vonatkozó intervenciós ár 55 %-ának megfelelő összeget.

A szabad forgalomba bocsátást az érintett tagállam intervenciós hivatala végzi.

Amikor a vevők befizetik az előírt összeget az intervenciós hivatal számára, az első albekezdésben említett vámmal csökkentett eladási ár megfelel a 884/2006/EK (16) bizottsági rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerinti beszedett összegnek.

(4)   Az (1) bekezdésben rögzített vásárlást az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciónak kell tekinteni.

(5)   Az intervenciós hivatal által az (1) bekezdés szerinti vásárlásokra vonatkozóan kifizetett összegek a Közösséget terhelik, és azokat az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti intervencióknak kell tekinteni. Az érintett tagállam intervenciós hivatala a vásárolt áruk értékét a 884/2006/EK rendelet 5. cikkében említett kimutatásban „nulla” áron jelöli.

16. cikk

(1)   A spanyol, illetőleg a portugál intervenciós hivatal a terméknek a világpiacon történő értékesítéséről pályázati eljárás keretében odaítélt beszállítói szerződés útján gondoskodik. A beszállítás kiterjed egyrészről a termék világpiacon történő megvásárlására, másrészt a fent említett intervenciós hivatal által kijelölt raktárba kirakodás nélkül történő leszállítására, ahol a terméket a 2913/92/EGK rendelet 98–113. cikkében előírt vámraktározási eljárásnak vetik alá.

A világpiaci vásárlásra vonatkozó, a 15. cikk (1) bekezdésében említett határozatban meg kell határozni különösen az importálandó gabonafélék mennyiségét és minőségét, a pályázati eljárás megnyitásának és lezárásának időpontját, valamint az áruk leszállításának végső határidejét.

(2)   A pályázati felhívásról szóló, a IV. melléklet szerinti formának megfelelő hirdetményt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé kell tenni. A felhívás egy vagy több tételre vonatkozik. „Tételen” a felhívásban meghatározott, leszállítandó mennyiséget kell érteni.

(3)   Az érintett tagállam intervenciós hivatala szükség szerint további intézkedéseket hoz a kérdéses világpiaci vásárlási műveletek végrehajtása érdekében.

Az intervenciós hivatal az ilyen intézkedésről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és tájékoztatja a gazdasági szereplőket.

17. cikk

(1)   Az érdekeltek a pályázati felhívásra vagy átvételi elismervény ellenében írásbeli pályázatot nyújtanak be a pályázati felhívásban megjelölt intervenciós hivatalhoz, vagy pedig az utóbbi részére címzett ajánlott levélben, telexen, telefaxon vagy táviratban juttatják el írásbeli pályázatukat.

A pályázatoknak a pályázati felhívásban megadott beadási határidő napján (brüsszeli idő szerint) déli 12 óra előtt kell beérkezniük az intervenciós hivatalhoz.

(2)   Pályázatot csak teljes tételek vonatkozásában lehet benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a)

a pályázati felhívásra történő hivatkozást;

b)

a pályázó nevét és pontos címét, továbbá telex- vagy telefaxszámát;

c)

a szóban forgó tételre vonatkozó adatokat;

d)

az euróban kifejezett, tonnánkénti ajánlati árat;

e)

az importálandó gabonafélék származási országát;

f)

külön, az euróban kifejezett és a pályázatnak megfelelő tonnánkénti cif-árat.

(3)   A pályázathoz csatolni kell a 18. cikk (1) bekezdésében említett biztosítéknak a pályázat beadási határideje előtti letétbe helyezéséről szóló igazolást.

(4)   Nem lehet elbírálni azokat a pályázatokat, amelyeket nem az e cikkben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be, továbbá azokat, amelyekben a pályázati felhívásban megállapítottaktól eltérő feltételek szerepelnek.

(5)   A pályázatok nem vonhatók vissza.

18. cikk

(1)   A benyújtott pályázatok csak akkor bírálhatók el, ha a tonnánkénti 20 euró biztosítékot igazoltan letétbe helyezték.

(2)   A biztosítékokat az érintett tagállam által a 16. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívásban megállapított kritériumoknak és a 2220/85/EGK bizottsági rendeletnek (17) megfelelően kell letétbe helyezni.

(3)   A biztosítékot a következő esetekben azonnal fel kell szabadítani:

a)

ha a pályázatot nem fogadják el;

b)

ha a pályázó igazolja, hogy a beszállítói szerződést az elfogadott pályázatra vonatkozóan a 16. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően teljesítette;

c)

ha a pályázó igazolja, hogy az árukat vis major miatt nem lehetett importálni.

19. cikk

A pályázatok felbontása és felolvasása nyilvánosan történik. Ezt közvetlenül a pályázat beadására nyitva álló határidő lejárta után az intervenciós hivatal végzi.

20. cikk

(1)   A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül, a szerződésnek a legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó számára történő odaítéléséről a pályázókat legkésőbb a pályázatok felbontásának és felolvasásának napjától számított két munkanapon belül írásban értesíteni kell.

(2)   Ha a legkedvezőbbnek ítélt ajánlatot egyszerre több pályázó is megtette, az intervenciós hivatal sorshúzással dönti el, hogy melyik pályázót válassza.

(3)   Ha úgy tűnik, hogy a benyújtott pályázatok nem tükrözik a szokásosan alkalmazott piaci feltételeket, az intervenciós hivatal úgy is dönthet, hogy nem hirdet nyertest. Ekkor a pályázatokat egy héten belül újra ki kell írni, amíg az összes tételt oda nem ítélik.

21. cikk

(1)   A beszállítás időpontjában az intervenciós hivatal megvizsgálja az áruk mennyiségét és minőségét.

A pályázati felhívásról szóló hirdetményben szereplő árcsökkentések alkalmazására is figyelemmel az árukat visszautasítják, ha minőségük nem éri el a megállapított minimális minőséget. Az áruk azonban a II. fejezettel összhangban alkalmazott átalánycsökkentés révén nyert csökkentett vám mellett importálhatók.

(2)   Ha az (1) bekezdés alapján leszállításra nem kerül sor, a 18. cikkben említett biztosíték, a beszállítói szerződés megszegéséből származó egyéb pénzügyi következményeket nem érintve, elvész.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Az 1839/95/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

23. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 177., 1995.7.28., 4. o.

(3)  Lásd az V. mellékletet.

(4)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

(5)  HL L 348., 2007.12.31., 1. o.

(6)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(7)  HL L 240., 2000.9.23., 1. o.

(8)  HL L 26., 2005.1.28., 1. o.

(9)  HL L 239., 2006.9.1., 1. o.

(10)  HL L 176., 2006. 6.30., 44. o.

(11)  HL L 114., 2008.4.26., 3. o.

(12)  HL L 189., 2003.7.29., 12. o.

(13)  HL L 102., 1976.4.15., 1. o.

(14)  HL L 253, 1993.10.11., 1. o.

(15)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(16)  HL L 171., 2006.6.23., 35. o.

(17)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.


I. MELLÉKLET

Kukorica (1005 90 00 KN-kód), cirok (1007 00 90 KN-kód) és helyettesítő termékek (2303 10 19, 2303 20 00, 2309 90 20 és ex 2308 00 40 KN-kód) behozatala

(a formanyomtatványt a következő címre kell küldeni: agri-c1@ec.europa.eu)

 

Szabad forgalomba bocsátás [év/hónap] folyamán

 

Tagállam: [ORSZÁG/Illetékes nemzeti hatóság]


Vámeljárás

KN-kód

Származási ország

Mennyiség

(tonna)

Alkalmazandó vámtétel

 

 

 

 

 


II. MELLÉKLET

Heti pályázati eljárás a ………….-nak harmadik országokból történő behozatalakor kivetett vám csökkentésére vonatkozóan

(1296/2008/EK rendelet)

A pályázatok beadásának határideje (dátum/óra) …………..

1

2

3

4

5

A pályázó hivatkozási száma

Mennyiség

(tonnában)

Összesített mennyiség

(tonnában)

Az importvám-csökkentés mértéke

A gabona származási helye

1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

3

 

 

 

 

4

 

 

 

 

stb.

 

 

 

 


III. MELLÉKLET

A 9. cikk (2) bekezdésében említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Намаляване ставката на митото: лицензия, валидна единствено в Испания (Регламент (ЕО) № 1296/2008)

Намаляване ставката на митото: лицензия, валидна единствено в Португалия (Регламент (ЕО) № 1296/2008)

:

spanyolul

:

Reducción del derecho: certificado válido únicamente en España [Reglamento (CE) no 1296/2008]

Reducción del derecho: certificado válido únicamente en Portugal [Reglamento (CE) no 1296/2008]

:

csehül

:

Snížení cla: licence platná pouze ve Španělsku (nařízení (ES) č. 1296/2008)

Snížení cla: licence platná pouze v Portugalsku (nařízení (ES) č. 1296/2008)

:

dánul

:

Nedsættelse af tolden: licensen er kun gyldig i Spanien (Forordning (EF) nr. 1296/2008)

Nedsættelse af tolden: licensen er kun gyldig i Portugal (Forordning (EF) nr. 1296/2008)

:

németül

:

Ermäßigter Zoll: Lizenz nur in Spanien gültig (Verordnung (EG) Nr. 1296/2008)

Ermäßigter Zoll: Lizenz nur in Portugal gültig (Verordnung (EG) Nr. 1296/2008)

:

észtül

:

Tollimaksu vähendamine: litsents kehtib ainult Hispaanias (määrus (EÜ) nr 1296/2008)

Tollimaksu vähendamine: litsents kehtib ainult Portugalis (määrus (EÜ) nr 1296/2008)

:

görögül

:

Μείωση τoυ δασμoύ: πιστoπoιητικό πoυ ισχύει μόνo στην Iσπανία [κανoνισμός (ΕΚ) αριθ. 1296/2008]

Μείωση τoυ δασμoύ: πιστoπoιητικό πoυ ισχύει μόνo στην Πoρτoγαλία [κανoνισμός (ΕΚ) αριθ. 1296/2008]

:

angolul

:

Duty reduction: licence valid only in Spain (Regulation (EC) No 1296/2008)

Duty reduction: licence valid only in Portugal (Regulation (EC) No 1296/2008)

:

franciául

:

Abattement du droit: certificat valable uniquement en Espagne [règlement (CE) no 1296/2008]

Abattement du droit: certificat valable uniquement au Portugal [règlement (CE) no 1296/2008]

:

olaszul

:

Riduzione del dazio: titolo valido unicamente in Spagna [regolamento (CE) n. 1296/2008]

Riduzione del dazio: titolo valido unicamente in Portogallo [regolamento (CE) n. 1296/2008]

:

lettül

:

Muitas samazinājums: licence ir derīga tikai Spānijā (Regula (EK) Nr. 1296/2008)

Muitas samazinājums: licence ir derīga tikai Portugālē (Regula (EK) Nr. 1296/2008)

:

litvánul

:

Muito sumažinimas: licencija galioja tik Ispanijoje (Reglamentas (EB) Nr. 1296/2008)

Muito sumažinimas: licencija galioja tik Portugalijoje (Reglamentas (EB) Nr. 1296/2008)

:

magyarul

:

Vámcsökkentés: az engedély kizárólag Spanyolországban érvényes (1296/2008/EK rendelet)

Vámcsökkentés: az engedély kizárólag Portugáliában érvényes (1296/2008/EK rendelet)

:

máltaiul

:

Tnaqqis tad-dazju: liċenzja valida biss fi Spanja (Regolament (KE) Nru 1296/2008)

Tnaqqis tad-dazju: liċenzja valida biss fil-Portugall (Regolament (KE) Nru 1296/2008)

:

hollandul

:

Korting op het invoerrecht: certificaat uitsluitend geldig in Spanje (Verordening (EG) nr. 1296/2008)

Korting op het invoerrecht: certificaat uitsluitend geldig in Portugal (Verordening (EG) nr. 1296/2008)

:

lengyelül

:

Obniżenie stawki celnej: pozwolenie ważne wyłącznie w Hiszpanii (rozporządzenie (WE) nr 1296/2008)

Obniżenie stawki celnej: pozwolenie ważne wyłącznie w Portugalii (rozporządzenie (WE) nr 1296/2008)

:

portugálul

:

Redução do direito: certificado válido apenas em Espanha [Regulamento (CE) n.o 1296/2008]

Redução do direito: certificado válido apenas em Portugal [Regulamento (CE) n.o 1296/2008]

:

románul

:

Reducere de taxă vamală: licență valabilă doar în Spania [Regulamentul (CE) nr. 1296/2008]

Reducere de taxă vamală: licență valabilă doar în Portugalia [Regulamentul (CE) nr. 1296/2008]

:

szlovákul

:

Zníženie cla: licencia platná iba v Španielsku [Nariadenie (ES) č. 1296/2008]

Zníženie cla: licencia platná iba v Portugalsku [Nariadenie (ES) č. 1296/2008]

:

szlovénul

:

Znižanje dajatve: dovoljenje veljavno samo v Španiji (Uredba (ES) št. 1296/2008)

Znižanje dajatve: dovoljenje veljavno samo v Portugalski (Uredba (ES) št. 1296/2008)

:

finnül

:

Tullinalennus: todistus voimassa ainoastaan Espanjassa (Asetus (EY) N:o 1296/2008)

Tullinalennus: todistus voimassa ainoastaan Portugalissa (Asetus (EY) N:o 1296/2008)

:

svédül

:

Nedsättning av tull: intyg endast gällande i Spanien (Förordning (EG) nr 1296/2008)

Nedsättning av tull: intyg endast gällande i Portugal (Förordning (EG) nr 1296/2008)


IV. MELLÉKLET

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁSRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNY MINTÁJA

A … intervenciós hivatal pályázati felhívása … tonna … világpiaci vásárlására

(a(z) 1296/2008 EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése)

1.

A mobilizálandó termék: …

2.

Összmennyiség: …

3.

Az adott tételnek megfelelő raktárak listája: …

4.

Az áruk jellemzői (igényelt minőség, minimális minőség, árcsökkentések): …

5.

Csomagolás (ömlesztve): …

6.

Szállítás időszaka: …

7.

A pályázatok beadásának határideje: …


V. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak listája

A Bizottság 1839/95/EK rendelete

(HL L 177., 1995.7.28., 4. o.)

 

A Bizottság 1963/95/EK rendelete

(HL L 189., 1995.8.10., 22. o.)

 

A Bizottság 2235/2000/EK rendelete

(HL L 256., 2000.10.10., 13. o.)

Kizárólag az 1. cikk

A Bizottság 777/2004/EK rendelete

(HL L 123., 2004.4.27., 50. o.)

Kizárólag a 4. cikk

A Bizottság 1558/2005/EK rendelete

(HL L 249., 2005.9.24., 6. o.)

 

A Bizottság 1996/2006/EK rendelete

(HL L 398., 2006.12.30., 1. o.)

Kizárólag a 6. cikk és az V. melléklet

A Bizottság 583/2007/EK rendelete

(HL L 138., 2007.5.30., 7. o.)

 


VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1839/95/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (2a) bekezdés

1. cikk, (3) és (4) bekezdés

1. cikk, (3) és (4) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat és a) pont, bevezető mondat

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont, i) alpont

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a) pont, ii) alpont

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont

2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, b) pont

2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés,

2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés,

2. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

2a. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1a) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés

6. cikk, (4) bekezdés, első, második és harmadik albekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés

5. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

7. cikk, (2) bekezdés, bevezető szöveg

6. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, a) pont

6. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, b) pont

6. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, c) pont

6. cikk, (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, d) pont

6. cikk, (2) bekezdés, ötödik francia bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés, e) pont

6. cikk, (3)–(7) bekezdés

7. cikk, (3)–(7) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

7. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont

7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

8. cikk

9. cikk

9. cikk, (1)–(4) bekezdés

10. cikk, (1)–(4) bekezdés

9. cikk, (5) bekezdés, bevezető mondat

10. cikk, (5) bekezdés, bevezető mondat

9. cikk, (5) bekezdés, első francia bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés, a) pont

9. cikk, (5) bekezdés, második francia bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés, b) pont

9. cikk, (6) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés

10. cikk

11. cikk

11. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

12. cikk, (1) bekezdés, bevezető mondat

11. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, a) pont

11. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés, b) pont

11. cikk, (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (1) és (2) bekezdés

13. cikk, (1) és (2) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, bevezető mondat

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, bevezető szöveg

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, a) pont

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, b) pont

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, c) pont

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, negyedik francia bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, d) pont

12. cikk, (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

13. cikk

14. cikk

14. cikk

15. cikk

15. cikk

16. cikk

16. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat

17. cikk, (2) bekezdés, bevezető mondat

16. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, a) pont

16. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, b) pont

16. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, c) pont

16. cikk, (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, d) pont

16. cikk, (2) bekezdés, ötödik francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, e) pont

16. cikk, (2) bekezdés, hatodik francia bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, f) pont

16. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés

17. cikk, (3), (4) és (5) bekezdés

17. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

19. cikk

20. cikk

20. cikk

21. cikk

21. cikk

22. cikk

22. cikk

23. cikk

I. melléklet

II. melléklet

IA. melléklet

III. melléklet

II. melléklet

IV. melléklet

III. melléklet

I. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet


IRÁNYELVEK

19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/71


A BIZOTTSÁG 2008/123/EK IRÁNYELVE

(2008. december 18.)

a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és VII. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (SCCP) 2006. június 20-i véleményében a következőket állapította meg: „Bár a 4-aminobenzoesav (PABA) jelenleg engedélyezett anyag, és napvédő szerként használják, a dosszié értékelése során nyilvánvalóvá vált, hogy az információk nagy része nem felel meg a jelenlegi szabványoknak és iránymutatásoknak.” Annak érdekében, hogy elvégezhető legyen a 4-aminobenzoesav megfelelő kockázatértékelése, a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (SCCP) felszólította a kozmetikai ipart, hogy 2007. július 1-je előtt nyújtson be egy, a modern szabványoknak és az SCCP iránymutatásainak megfelelő további biztonsági adatokat tartalmazó új dossziét.

(2)

A kozmetikai ipar nem tett eleget a fogyasztási cikkek tudományos bizottságának 2006. június 20-i véleményében megfogalmazott azon felszólításnak, hogy nyújtson be további biztonsági adatokat.

(3)

Megfelelő kockázatértékelés nélkül a 4-aminobenzoesav kozmetikai termékekben UV-szűrőként való használata nem tekinthető biztonságosnak, ezért el kell hagyni a 76/768/EGK irányelv VII. mellékletéből, és fel kell venni az említett irányelv II. mellékletébe.

(4)

A fogyasztási cikkek tudományos bizottsága 2008. április 15-i véleményében azt állapította meg a Diethylamino Hydroxybenzoyl Hexyl Benzoate-tal (INCI) kapcsolatban, hogy nem jelent kockázatot a fogyasztókra nézve, ha ezt az anyagot kozmetikai termékekben – ideértve a napvédő termékeket is – legfeljebb 10 %-os koncentrációban használják. Ezen anyag engedélyezett használata alkalmazási körének kiterjesztése érdekében a 76/768/EGK irányelv VII. melléklete 28. bejegyzésének „c” oszlopát módosítani kell.

(5)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/768/EGK irányelv II. és VII. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2009. július 8-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Az ezen irányelv mellékletének 3. pontjában meghatározott rendelkezéseket 2009. július 8-tól alkalmazzák.

Az ezen irányelv mellékletének 1. és 2. pontjában meghatározott rendelkezéseket 2009. október 8-tól alkalmazzák.

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök


(1)  HL L 262., 1976.9.27., 169. o.


MELLÉKLET

A 76/768/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

A II. mellékletben a „4-amino-benzoesav szabad aminocsoporttal rendelkező észterei, kivéve a VII. melléklet második részében szereplőt” 167. bejegyzés helyébe a „4- amino-benzoesav és szabad aminocsoporttal rendelkező észterei” bejegyzés lép.

2.

A VII. melléklet 1. bejegyzését törölni kell.

3.

A VII. melléklet 28. bejegyzésének „c” oszlopából a „fényvédő termékekben” szöveget törölni kell.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/73


A BIZOTTSÁG 2008/124/EK IRÁNYELVE

(2008. december 18.)

a meghatározott takarmány-, olaj- és rostnövényfajok vetőmag-forgalmazásának a hivatalosan „elit vetőmag” vagy „minősített vetőmag” minősítést kapott vetőmagra való korlátozásáról

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról szóló, 1966. június 14-i 66/401/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról szóló, 2002. június 13-i 2002/57/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A meghatározott fajtájú takarmánynövények és az olaj- és rostnövények vetőmagja forgalmazásának a hivatalosan „elit vetőmagnak” vagy „minősített vetőmagnak” minősített vetőmagokra való korlátozásáról szóló, 1986. február 27-i 86/109/EGK bizottsági irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell, és a rétiperje- (Poa pratensis L.) vetőmag forgalmazásának a hivatalosan „elit vetőmagnak” vagy „minősített vetőmagnak” nyilvánított vetőmagokra való korlátozásáról szóló, 1975. július 25-i 75/502/EGK bizottsági irányelvvel (5) együttesen egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2)

A 66/401/EGK irányelv engedélyezi meghatározott takarmánynövényfajok elit vetőmagjainak, minősített vetőmagjainak és kereskedelmi vetőmagjainak forgalmazását.

(3)

A 2002/57/EK irányelv engedélyezi minden olaj- és rostnövényfaj elit vetőmagjainak és minősített vetőmagjainak, valamint bizonyos olaj- és rostnövényfajok kereskedelmi vetőmagjainak forgalmazását.

(4)

Mindkét irányelv felhatalmazza a Bizottságot azon vetőmagok forgalmazásának megtiltására, amelyeket nem minősítettek „elit vetőmagként” vagy „minősített vetőmagként”.

(5)

A tagállamok képesek elegendő elit vetőmagot és minősített vetőmagot termeszteni a Közösségen belül, és bizonyos fentebb említett fajokra vonatkozó vetőmagigényeket e kategóriákba tartozó vetőmagokkal kielégíteni.

(6)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagok és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága véleményével.

(7)

Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   A tagállamok előírják, hogy a következő növények vetőmagjának forgalmazása csak abban az esetben megengedett, ha azokat hivatalosan „elit vetőmagként” vagy „minősített vetőmagként” minősítették:

Poa pratensis L.

réti perje

Vicia faba L. (partim)

lóbab

Papaver somniferum L.

mák

Agrostis gigantea Roth

óriás tippan

Agrostis stolonifera L.

tarackos tippan

Phleum bertolonii

komócsin

Poa palustris L.

mocsári perje

Poa trivialis L.

soványperje

Lupinus albus L.

fehérvirágú csillagfürt

Brassica juncea (L.) Czernj. et Cosson

barna mustár

Agrostis capillaris L.

cérnatippan

Lotus corniculatus L.

szarvaskerep

Medicago lupulina L.

komlós lucerna

Trifolium hybridum L.

svédhere

Alopecurus pratensis L.

réti ecsetpázsit

Arrhenatherum elatius (L.) Beauv. ex J. S. et K. B. Presl

francia perje

Bromus catharticus Vahl

rozsnok

Bromus sitchensis Trin.

alaszkai rozsnok

Lupinus luteus L.

sárgavirágú csillagfürt

Lupinus angustifolius L.

keskenylevelű csillagfürt

Poa nemoralis L.

ligeti perje

Trisetum flavescens (L.) Beauv.

aranyzab

Phacelia tanacetifolia Benth.

kaliforniai mézontófű

Sinapis alba L.

fehér mustár

Agrostis canina L.

ebtippan

Festuca ovina L.

juhcsenkesz

Trifolium alexandrinum L.

alexandriai here

Trifolium incarnatum L.

bíborhere

Trifolium resupinatum L.

perzsa (fonák) here

Vicia sativa L.

takarmánybükköny

Vicia villosa Roth

szöszös bükköny

ha az hivatalosan „elit vetőmag” vagy „minősített vetőmag” minősítést kapott.

(2)   A tagállamok előírják, hogy a következő növények vetőmagjának forgalmazása csak abban az esetben megengedett, ha azokat hivatalosan „elit vetőmagként”, „első szaporítási fokú minősített vetőmagként” vagy „második szaporítási fokú minősített vetőmagként” minősítették:

Glycine max (L.) Merr.

szójabab

Linum usitatissimum L.

len

2. cikk

A 75/502/EGK irányelv és az I. melléklet A. részében írt irányelvekkel módosított 86/109/EGK irányelv hatályukat vesztik, az I. melléklet B. részében felsorolt irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL 125., 1966.7.11., 2298/66. o.

(2)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(3)  HL L 93., 1986.4.8., 21. o.

(4)  Lásd az I. melléklet A. részét.

(5)  HL L 228., 1975.8.29., 26. o.


I. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak jegyzéke

(lásd a 2. cikket)

A Bizottság 75/502/EGK irányelve

(HL L 228., 1975.8.29., 26. o.)

A Bizottság 86/109/EGK irányelve

(HL L 93., 1986.4.8., 21. o.)

A Bizottság 89/424/EGK irányelve

(HL L 196., 1989.7.12., 50. o.)

A Bizottság 91/376/EGK irányelve

(HL L 203., 1991.7.26., 108. o.)

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 2. cikket)

Irányelv

Az átültetés határideje

75/502/EGK

1976. július 1.

86/109/EGK

1987. július 1. (1. cikk)

1989. július 1. (2. cikk)

1990. július 1. (2a. cikk)

1991. július 1. (3. és 3a. cikk)

89/424/EGK

1990. július 1.

91/376/EGK

1991. július 1.


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 75/502/EGK irányelv

A 86/109/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

 

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

 

2. cikk

1. cikk (1) bekezdés

 

2a. cikk

1. cikk (1) bekezdés

 

3. cikk

1. cikk (1) bekezdés

 

3a. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

 

3a. cikk (2)–(6) bekezdés

2. cikk

4. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

5. cikk

4. cikk

I. melléklet

II. melléklet


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK

19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/76


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1297/2008/EK HATÁROZATA

(2008. december 16.)

az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának (MEETS) programjáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 285. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban (1),

mivel:

(1)

A Bizottság 2005. március 16-i, „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” és 2007. január 24-i, „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című közleményeiben elkötelezte magát amellett, hogy jobb szabályozásra és a felesleges adminisztráció és a túlszabályozottság csökkentésére törekszik.

(2)

A Bizottság 2006. november 14-én közzétette a közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről szóló közleményét, amely a vállalkozások statisztikai terhének könnyítésére stratégiai megközelítést vezet be.

(3)

Az elmúlt 15 évben számos, a vállalkozások tevékenységeinek leírására irányuló és a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségeire vonatkozó statisztikai rendelet került elfogadásra a Közösség statisztikai információs igényeinek kielégítése céljából. Alapos átvizsgálás szükséges annak biztosítása érdekében, hogy e statisztikai rendeleteknek többek között a hatálya, a bennük foglalt fogalmak és fogalommeghatározások következetesek legyenek. Az egyszerűsítésnek és a prioritások megállapításának, amennyire lehetséges, e rendeletek mindegyikére érvényesnek kell lennie.

(4)

A vállalkozási és a kereskedelmi statisztikák az elkövetkező években jelentős kihívással szembesülnek. A megújított lisszaboni stratégia fényében, a közösségi politikai kezdeményezések alátámasztása érdekében képesnek kell lenniük tükrözni a változó közösségi gazdaság jelenségeit, így például a globalizációt, a megjelenő vállalkozói tendenciákat, az információs társadalmat, a szolgáltatások kereskedelmét, az innovációt, a változó kereskedelmi módszereket és a versenyképességet.

(5)

A vállalkozási és kereskedelmi statisztikák iránti igényt leginkább előmozdító tényező a megújított lisszaboni stratégia, amelynek célja az európai gazdaság versenyképességének előmozdítása, illetve az erőteljes és fenntartható növekedés elérése.

(6)

Az európai integráció mélyülése számos gazdasági területen – köztük az európai monetáris unió és az európai vámrendszer vonatkozásában – új statisztikai igényeket támaszt az eurónak a nemzetközi tranzakciókban betöltött szerepével kapcsolatban, és így szükségessé teszi a statisztikai rendszer kiigazítását. A vállalkozási és kereskedelmi statisztikáknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy megfelelően kielégítsék ezeket a szükségleteket, valamint időben és jó minőségű statisztikai információkat szolgáltassanak az európai gazdaság és üzleti szektor szerkezeti változásairól.

(7)

A vállalkozási és kereskedelmi statisztikák számos olyan területet foglalnak magukban, amelyeken javítani kellene, például az ágazati üzleti statisztikákat, a rövid távú statisztikákat, a Prodcom-statisztikát, az információs és kommunikációs technológiai statisztikát és a tagállamok közötti áruforgalommal kapcsolatos adatgyűjtési rendszert (Intrastat).

(8)

A vállalkozási és kereskedelmi statisztikákért felelős hatóságoknak át kell alakítaniuk a statisztikák előállítási módszereit, hogy így csökkenthető legyen a vállalkozásokra nehezedő teher, és a leghatékonyabb módon lehessen kihasználni minden rendelkezésre álló forrást és az új technológiákat.

(9)

Az új típusú mutatók iránti igény a statisztikák előállítása rendszerének modernizálására tett erőfeszítések eredményeként is jelentkezhet. A szükséges információt megadó új típusú mutatókat a már létező üzleti statisztika-típusok összekapcsolásával is be lehet szerezni, anélkül, hogy növelni kellene a vállalkozások adatszolgáltatási terheit. Az új források és az elektronikus hozzáférés valószínűleg kevésbé terhessé teszik az adatgyűjtést, ugyanakkor több információt nyújtanak. Az üzleti statisztikák lehetőségeit sokkal hatékonyabb módon kellene kiaknázni, a statisztikai információ minőségét pedig javítani kellene.

(10)

A költségek és az adminisztráció megkettőződésének elkerülése érdekében a nemzeti statisztikai hivatalokat szorosan be kell vonni a statisztikai rendszerek korszerűsítésébe.

(11)

Az Intrastat rendszer egyszerűsítése a statisztikai követelmények csökkentésére és a vállalkozásokra háruló terhek minimalizálására irányuló törekvések része. A lefedettségi arány csökkentésével kapcsolatos legutóbbi döntés rövid távon hozzá fog járulni e cél eléréséhez. Hosszabb távon meg kell vizsgálni egyéb egyszerűsítési lehetőségeket is, többek között az egycsatornás rendszert. Az egyszerűsítési lehetőségek hosszú távon történő esetleges bevezetése a megvalósíthatósági tanulmányoktól és az ezen irányelvvel összhangban végrehajtandó egyéb intézkedésektől függ. Figyelembe kell venni azonban a statisztikák minőségét, valamint az átmenettel járó jelentős költségeket is.

(12)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban elvégeztek egy előzetes értékelést annak érdekében, hogy az e határozat által létrehozott program a célkitűzések hatékony elérésének igényére összpontosuljon, és hogy a költségvetési korlátokat már a program tervezési szakaszától figyelembe vegyék.

(13)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (2) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(14)

Mivel a határozat céljait – nevezetesen az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálására vonatkozó program létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert az össze nem hangolt modernizáció az erőfeszítések megkettőződéséhez, a hibák ismétlődéséhez és magasabb költségekhez vezetne, és ezért e statisztikák léptéke miatt ezek közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (3) létrehozott statisztikai programbizottsággal konzultáltak, az említett határozat 3. cikkével összhangban.

(16)

E rendelet rendelkezéseinek hivatkozási keretét a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (4) képezi.

(17)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1)   E határozat létrehozza az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztikák modernizálásának programját (a továbbiakban: a MEETS-program).

(2)   A MEETS-program 2009. január 1-jén kezdődik és 2013. december 31-jén ér véget.

2. cikk

Hatály és általános célkitűzések

(1)   A MEETS-programban meghatározott intézkedések a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák Közösségen belüli előállítására és terjesztésére vonatkoznak.

(2)   A MEETS-program általános céljai a következők:

a)

a prioritások felülvizsgálata és célmutató-csoportok kifejlesztése új területekre (1. cél);

b)

a vállalkozási statisztikák keretének ésszerűsítése (2. cél);

c)

a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák készítésével kapcsolatos hatékonyabb módszer megvalósításának támogatása (3. cél); és

d)

a tagállamok közötti áruforgalommal kapcsolatos adatgyűjtési rendszer (a továbbiakban: Intrastat) modernizálása; (4. cél).

3. cikk

Intézkedések

A 2. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések elérése végett a következő intézkedéseket hajtják végre:

a)

a prioritások felülvizsgálata és célmutató-csoportok kifejlesztése új területekre (1. cél):

1.1. intézkedés: a kevésbé fontos területek meghatározása;

1.2. intézkedés: új területek kialakítása;

b)

a vállalkozási statisztikák keretének ésszerűsítése (2. cél):

2.1. intézkedés: fogalmak és módszerek integrálása a jogi kereten belül;

2.2. intézkedés: vállalkozáscsoportok statisztikáinak kifejlesztése;

2.3. intézkedés: közösségi felmérések a vállalkozások terheinek minimalizálása érdekében.

c)

a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák készítésével kapcsolatos hatékonyabb módszer megvalósításának támogatása (3. cél):

3.1. intézkedés: a statisztikai rendszerben már meglévő adatok jobb kihasználása, ideértve a becslések lehetőségét is;

3.2. intézkedés: a gazdaságban már létező adatok jobb kihasználása;

3.3. intézkedés: eszközök kialakítása az adatok hatékonyabb kinyerése, továbbítása és kezelése érdekében.

d)

az Intrastat modernizálása (4. cél):

4.1. intézkedés: a módszerek harmonizálása a minőség javítása érdekében az egyszerűsített Intrastat-rendszer keretében;

4.2. intézkedés: a közigazgatási adatok jobb felhasználása;

4.3. intézkedés: az Intrastaton belüli adatcsere javítása és megkönnyítése.

Az e cikkben hivatkozott intézkedések leírását a melléklet tartalmazza, a 4. cikkben említett éves munkaprogramok pedig tovább részletezik őket.

4. cikk

Éves munkaprogramok

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban éves munkaprogramokat fogadnak el a 2. cikk (2) bekezdésében említett egyes célok intézkedéseinek prioritásaival és az e határozat szerinti költségvetési előirányzatokkal együtt.

5. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot a statisztikai programbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

6. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben rendszeresen értékeli a MEETS-program keretében elvégzett tevékenységeket, hogy megvizsgálja, hogy megvalósultak-e a 2. cikk (2) bekezdésében említett célok, és hogy a leendő intézkedések hatékonyságának javítása érdekében iránymutatással szolgáljon.

(2)   2010. december 31-ig, majd 2013-ig évente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a MEETS-program végrehajtásáról.

2014. július 31-ig a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a MEETS-program végrehajtásáról szóló végleges jelentést. Ez a jelentés – a Közösségnél felmerülő kiadások fényében – értékeli az intézkedéseknek a Közösségben, a tagállamokban, valamint a statisztikai információk előállítóinál és felhasználóinál elért eredményeit, és meghatározza a potenciálisan javítandó területeket.

7. cikk

Finanszírozás

(1)   A MEETS-program végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg a 2009–2013-ig terjedő időtartamra 42 500 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  Az Európai Parlament 2008. július 9-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. november 18-i határozata.

(2)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(3)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(4)  HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.


MELLÉKLET

A 3. CIKKBEN FELSOROLT INTÉZKEDÉSEK RÉSZLETEZÉSE

1. cél

:

a prioritások felülvizsgálata és célmutató-csoportok kifejlesztése új területekre

1.1. intézkedés: a kevésbé fontos területek meghatározása

A változó világban a statisztikákat bizonyos időközönként felül kell vizsgálni, mert nem csak új statisztikai igények merülnek fel, hanem egyes igények el is avulnak. Ezért a tagállamokkal szorosan együttműködve rendszeresen felül kell majd vizsgálni a prioritásokat annak érdekében, hogy azonosítani lehessen azokat a területeket és jellemzőket, amelyek elveszítették prioritásukat, következésképpen törölhetők a jogi előírásokból. E felülvizsgálatok a statisztikai követelmények egyszerűsítésére és a válaszadókra háruló terhek csökkentésére irányulnak. A Bizottság gondoskodhat külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben.

1.2. intézkedés: új területek kialakítása

A változó gazdasági környezetben fontos a statisztika számára prioritást élvező területeket – például a szolgáltatások kereskedelme, a globalizáció és a vállalkozói kedv – meghatározni, illetve valamennyi ilyen terület esetében közösségi szinten megállapodni a célmutató-csoportról. E mutatókat a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a nemzetközi statisztikákkal.

A statisztikákat hatékony módon kell összeállítani, és összehasonlíthatóaknak kell lenniük. Ezért az európai statisztikák modernizációja az adatok koherenciája és időbeli összehasonlíthatósága elveinek szigorú betartása mellett fog megvalósulni. Ezért az újonnan meghatározott jellemzők és mutatók meghatározásainak harmonizálására irányuló munkát az európai statisztikai rendszeren belül fogják elvégezni.

A célmutató-csoportokról és harmonizált meghatározásukról szóló megállapodást követően további munkára van szükség olyan módszerek kialakításához és kipróbálásához, amelyekkel a prioritást élvező területeken statisztikát lehet készíteni.

Az új területek és célmutató-csoportok kialakításához való hozzájárulás érdekében a Bizottság tanulmányokat indít, szemináriumokat szervez és pénzügyi támogatást nyújt új adatgyűjtési módszerek és megoldások kidolgozásához.

2. cél

:

a vállalkozási statisztikák keretének ésszerűsítése

2.1. intézkedés: fogalmak és módszerek integrálása a jogi kereten belül

Az európai statisztikákat a sok év alatt kialakult közösségi jogszabályokkal összhangban állítják össze. E jogszabályokat a következetesség biztosítása érdekében alaposan át kell vizsgálni. Ezért a Bizottság külső tanulmányokat készíttethet, amelyek célja a különböző vállalkozási és kereskedelmi statisztikaterületek harmonizált jogi keretének megteremtése érdekében a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálata.

A statisztikának vannak átfedési kérdései is. Például számos statisztikai terület kapcsolódik a foglalkoztatáshoz, amelyek különböző nézőpontokból írhatják le ugyanazt a jelenséget. A Bizottság ezért külső tanulmányokat fog készíttetni, hogy az adott statisztikai területeken alkalmazott módszereket harmonizálni lehessen. A tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

Fontos az üzleti és kereskedelmi statisztikaterületek közötti konzisztencia biztosítása. A konzisztencia vonatkozhat az áruforgalom-statisztikák és a fizetésimérleg-statisztikák közti kapcsolatra, de a gazdaságszerkezeti statisztikák és a kereskedelmi statisztikák közti viszonyra is. Ez a Bizottság részéről külső tanulmányok elkészíttetését igényli, valamint a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű projektjeikre.

2.2. intézkedés: vállalkozáscsoportok statisztikáinak kifejlesztése

A Bizottság elindított egy kezdeményezést a multinacionális vállalkozáscsoportok közösség regiszterének létrehozására. A regiszter a gazdaság globalizálódására vonatkozó harmonizált statisztikák előállításának kulcsfontosságú alapja. Az intézkedés keretében a tevékenységeket – a Bizottság által kezdeményezett külső tanulmányok segítségével – a regiszter teljessé tételének szentelik. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben.

A regisztert nem elég létrehozni, hanem pénzügyi támogatást is kell biztosítani a tagállamok intézkedéseihez, hogy hatékonyabb adatgyűjtési módszereket fejleszthessenek ki a vállalkozáscsoportok esetében, és bemutathassák ezek jelentőségét a nemzetközi kereskedelemben.

A multinacionális vállalkozáscsoportok közösségi regiszterének felhasználása tekintetében az európai statisztikának új szempontokat kell érvényesítenie, így a vállalkozáscsoportokról fontos lesz konkrét közösségi felméréseket is végezni. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben, és a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésre az ilyen jellegű projektjeikre.

2.3. intézkedés: közösségi felmérések a vállalkozások terheinek minimalizálása érdekében

Az új és később felmerülő közösségi statisztikai igények figyelembe vétele érdekében ad hoc alapon konkrét közösségi felméréseket lehet végezni. E felméréseket a Bizottság által elkészíttetett külső tanulmányok és a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás révén fogják elkészíteni.

A közösségi mintavételes rendszereknek a rendszeres statisztikákban való alkalmazásával elérhető lehetséges megtakarítások érdekében a Bizottság külső tanulmányokat fog készíttetni, hogy meghatározzák azokat a területeket, ahol elegendőek lennének a közösségi aggregátumok, illetve új adatgyűjtési módszereket fejlesszenek ki ezeken a területeken. A tagállamoknak szintén pénzügyi támogatást biztosítanak, hogy saját adatgyűjtési rendszereiket is ehhez igazíthassák. A közösségi mintavételi rendszereknek azonban nincs egységes típusuk, ezért mindig a körülményekhez fogják igazítani őket.

3. cél

:

a vállalkozási és kereskedelmi statisztikák készítésével kapcsolatos hatékonyabb módszer megvalósítása

3.1. intézkedés: a statisztikai rendszerben már meglévő adatok jobb kihasználása, ideértve a becslések lehetőségét is

Az intézkedés végső célja, hogy mikroszinten teljes mértékig integrált adatállományokat hozzon létre az üzleti és kereskedelmi statisztikákhoz – vagy „adattárház”-szerű megközelítést alkalmazzon a statisztikában. Ennek elérése végett a tagállamok pénzügyi támogatásban részesülnek, hogy összekapcsolják az üzleti és kereskedelmi statisztikák különböző területeiről – például kereskedelmi vagy üzleti regiszterekből – származó adat- vagy mikroadat-állományokat, és a gazdaságszerkezeti statisztikákat összekapcsolják a kutatási és fejlesztési statisztikákkal, illetve az információs társadalomra vonatkozó statisztikákkal.

A folyamatban lévő adatgyűjtések felhasználásának javítására új munkafolyamatokra vonatkozó módszertani tanulmányokat kell készíteni, például azzal a céllal, hogy különböző forrásokból származó adatok összekapcsolásával megállapítsák az információs és kommunikációs technológiák (IKT) üzleti eredményre gyakorolt hatását.

A hatékonyabb adatgyűjtési mód célja a vállalkozásokra nehezedő teher könnyítése. Biztosítani kell, hogy a statisztikai hivatalok a lehető leghatékonyabban használják föl a begyűjtött információkat. Ezért pénzügyi támogatást fognak juttatni az olyan módszertani tanulmányok elvégzésére, amelyek a minták méretének optimalizálásával, és ezek más forrásokkal való kombinált használatával, valamint ehhez kapcsolódó becslési módszerekkel foglalkoznak. Ilyen pénzügyi támogatás adható olyan esetekre vonatkozó minőségi tanulmányokra is, ahol bizonyos vállalkozások (például a kkv-k) ki vannak zárva a statisztikai felmérésekből, valamint megfelelő, harmonizált becslési módszerekre.

3.2. intézkedés: a gazdaságban már létező adatok jobb felhasználása

A statisztikai információt néha duplán gyűjtik be: először közigazgatási – például adózási – célokra, azután pedig statisztikai célokra, felmérések keretében. Ezt a kettős terhet a lehető legnagyobb mértékben el fogják kerülni. A program ezért pénzügyileg támogatja a közigazgatási adatok – többek között vállalati számlák – statisztikai célú felhasználásával foglalkozó projekteket, és így abban segíti a tagállamokat, hogy a statisztikai felmérésekről álljanak át a közigazgatási adatok felhasználására, miközben jó adatminőséget biztosítanak.

A vállalkozásokon belül is van értelme a könyvviteli rendszer és a statisztikai adatszolgáltatás összekapcsolásának, hogy így egyszerűsített módon lehessen statisztikai célokra adatokat továbbítani. A Bizottság gondoskodik külső tanulmányok elkészíttetéséről e tekintetben, és a tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

3.3. intézkedés: eszközök kialakítása az adatok hatékonyabb előállítása, továbbítása és feldolgozása érdekében

Az új IKT lehetőségeket kínál az egyszerűsített adatszolgáltatásra. Ez megvalósulhat nemzetközi számviteli standardokkal összhangban létrehozott vállalati számlák és más pénzügyi beszámolók felhasználásával és az ilyen beszámolók megfelelő technikai normáival, többek között a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelvvel (XBRL - eXtensible Business Reporting Language). Intézkedéseket fognak hozni az olyan fellépések pénzügyi támogatására, amelyek megkönnyítik az adatok továbbítását a vállalkozásoktól a nemzeti statisztikai hatóságokhoz.

A Bizottság és a tagállamok közötti információcsere megkönnyítése érdekében támogatni fogják az IKT-eszközök hatékonyabb felhasználását. Ezen túlmenően további validáló, hibafelismerő, korrekciós, elemző és szerkesztői munkára szolgáló eszközöket kell kifejleszteni. A tagállamoknak pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésére az ilyen jellegű projektjeikre.

Figyelembe véve az export- és importvám-ügyintézés egyszerűsödésének jelenlegi alakulását, pénzügyi támogatásban fogják részesíteni azokat az intézkedéseket is, amelyek a jó minőségű és részletes kereskedelmi statisztikák cseréjének, feldolgozásának és terjesztésének megkönnyítésére irányulnak.

4. cél

:

Az Intrastat adatgyűjtési rendszerének modernizálása

4.1. intézkedés: A módszerek harmonizálása a minőség javítása érdekében az egyszerűsített Intrastat-rendszer keretében

Pénzügyi támogatást fognak nyújtani a tagállamok olyan intézkedéseihez, amelyek az adatminőség és az adatgyűjtési rendszer javítására szolgáló eszközök és módszerek kialakítására irányulnak.

Pénzügyi támogatást fognak nyújtani a tagállamok olyan intézkedéseihez, amelyek az asszimmetriák csökkentésére irányulnak a téves besorolások elkerülésével, valamint a becslési, adatgyűjtési és feldolgozási rendszerek, a bizalmas adatok kezelésére vonatkozó szabályok, a küszöbértékek és a kiigazítási módszerek harmonizálásával.

4.2. intézkedés: a közigazgatási adatok jobb felhasználása

Ösztönözni kell a vállalkozások által más célokra (különösen hozzáadott-érték adó bejelentésre és elszámolásra) továbbított közigazgatási adatok újrafelhasználását. Pénzügyi támogatást fognak nyújtani erre vonatkozóan, ideértve az IKT-eszközök és eljárások kialakítását is.

4.3. intézkedés: Az Intrastaton belüli adatcsere javítása és megkönnyítése

Egy központosított rendszeren belül létfontosságú az adatcsere eszközeinek és módszereinek továbbfejlesztése. A közösségen belüli kereskedelmi statisztikák terén validáló, hibafelismerő, korrekciós, elemző és szerkesztői munkára szolgáló eszközöket kell kifejleszteni. Ezenkívül pénzügyi támogatásban fogják részesíteni azokat az intézkedéseket, amelyek a tagállamok közötti adatcsere jogi és technikai vonatkozásaira összpontosítanak.


19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/83


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1298/2008/EK HATÁROZATA

(2008. december 16.)

a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és a kultúrák közötti megértés előmozdítására irányuló Erasmus Mundus 2009–2013 cselekvési program létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 149. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2317/2003/EK határozata (3) létrehozott egy, a harmadik országokkal történő együttműködésen keresztül a felsőoktatás minőségének javítására és az interkulturális megértés előmozdítására irányuló programot (Erasmus Mundus 2004–2008).

(2)

A Tanács 1085/2006/EK rendelete (4) létrehozott egy előcsatlakozási támogatási eszközt (IPA); az Európai Parlament és a Tanács 1638/2006/EK rendelete (5) meghatározta az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezéseket; az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (6) létrehozta a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközét; a Tanács 1934/2006 rendelete (7) létrehozta az iparosodott és egyéb, magas jövedelmű országokkal és területekkel folytatott együttműködés finanszírozási eszközét; a Cotonouban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodás (8) (a továbbiakban: az AKCS–EK megállapodás), és az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a közösségi támogatás finanszírozásának meghatározásáról szóló belső megállapodás (9) (a továbbiakban: az AKCS-EK belső megállapodás) irányadó az Európai Fejlesztési Alapra.

(3)

Az új Erasmus Mundus program a 2004–2008-as programnak megfelelően egy kiválóságra törekvő elgondolásba illeszkedik. A javasolt tanulmányok színvonalának, a fogadtatás minőségének és a világviszonylatban versenyképes ösztöndíjaknak köszönhetően vonzerőt jelent a harmadik országok legjobb diákjai számára.

(4)

A külső támogatási eszközök és a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás (10) tárgyalásának során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számos kérdésben megegyezésre jutott az intézményközi megállapodáshoz csatolt 4. nyilatkozatban meghatározott demokratikus ellenőrzéssel és a külső fellépések koherenciájával kapcsolatban.

(5)

Az 1999. június 19-én 29 európai ország oktatásügyi miniszterei által aláírt Bolognai Nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre az „európai felsőoktatási térség” 2010-re való megteremtése céljából; e folyamat aktív közösségi szintű támogatást élvez. A bolognai folyamatban részt vevő országok 45, felsőoktatásért felelős minisztere 2007. május 17-i és 18-i találkozóján elfogadta „Az európai felsőoktatási térség és a világ” elnevezésű stratégiát, és a 2009. évre prioritásként jelölte meg a következőket: jobb tájékoztatás az európai felsőoktatási térségről és a felsőfokú oklevelek jobb elismerése.

(6)

Az Európai Tanács 2000. március 23 –24-i lisszaboni rendkívüli ülésén azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy az Európai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, és felkérték az oktatási, ifjúsági és kulturális ügyekért felelős Tanácsot, hogy a közös problémákra és prioritásokra összpontosítva, ám a nemzeti különbségek tiszteletben tartásával dolgozza ki a konkrét jövőbeli célok általános hátterét. 2001. február 12-én a Tanács elfogadott egy jelentést az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeli céljairól. Ezt követően 2002. június 14-én részletes munkaprogramot fogadott el e célok nyomon követésére vonatkozóan, amely közösségi szintű támogatást igényel. Az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülésén azt a célt tűzték ki, hogy az Európai Unió oktatási és képzési rendszerei 2010-re minőségi referenciává váljanak az egész világ számára.

(7)

„Az Európa szellemi tőkéjének mozgósításáról: tegyük lehetővé az egyetemek teljes körű hozzájárulását a lisszaboni stratégiához!” és „Az egyetemek korszerűsítési programjának megvalósításáról” szóló 2005. április 20-i és 2006. május 10-i bizottsági közlemények, az egyetemeknek Európa globális tudásalapú gazdaságban való versenyképességét célzó modernizálásáról szóló, 2007. november 23-i tanácsi állásfoglalás, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hangsúlyozza, hogy az európai felsőoktatási intézményeknek felül kell kerekedni széttagoltságukon, erőiket egyesítve az oktatás és a kutatás színvonalának emelése érdekében és azért, hogy jobban megfelelhessenek a munkaerőpiac folyton változó elvárásainak. Az Európai Tanács 2006. június 15. és 16-i ülése megerősítette az európai felsőoktatás korszerűsítésének szükségességét.

(8)

A folyamatban lévő Erasmus Mundus program időközi értékeléséről szóló jelentés és a program jövőjéről folytatott nyilvános konzultáció kiemelte a jelenlegi program céljainak és cselekvéseinek helytállóságát, és azok folytatásának szükségességét bizonyos kiigazításokkal – mint a program kiterjesztése a doktori szintre, a harmadik országbeli felsőoktatási intézmények és a harmadik államok igényeinek jobb integrálása a programba, valamint a program európai résztvevőinek jobb finanszírozása.

(9)

A harmadik országokra irányuló felsőoktatási együttműködési program céljai az európai felsőoktatás minőségének javítása, a népek közötti megértés előmozdítása és a felsőoktatás fenntartható fejlődésének támogatása a harmadik országokban – megakadályozva ugyanakkor az agyelszívást, és előnyben részesítve a lakosság sebezhető csoportjait. E célok elérésének leghatékonyabb eszközei a kiválósági program keretében a posztgraduális szintű integrált tanulmányi programok, valamint – az Erasmus Mundus partnerségekre vonatkozó 2. cselekvést illetően – a harmadik országokkal való partnerségek a képzés valamennyi szintjén, a legtehetségesebb hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak és az európai felsőoktatás egész világra kiterjedő vonzerejét növelő projektek. Pontosabban: a tanulmányi kiválóságra irányuló programok az Erasmus Mundus közös programokra vonatkozó 1., és a 2. cselekvésben egyaránt helyet kapnak, míg a fejlődési célokat kizárólag a 2. cselekvésből támogatják majd. Az értékelés során a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a programnak az agyelszívás terén gyakorolt lehetséges hatásaira.

(10)

Annak garantálása érdekében, hogy a program kedvezményezettjeinek fogadása és ellátása magas színvonalon történjen, a tagállamoknak törekedniük kell a vízummal kapcsolatos eljárásaik a lehető legegyértelműbbé tételére. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok minden fontos honlapja, valamint a kapcsolattartásra vonatkozó információk szerepeljenek az Erasmus Mundus honlapján.

(11)

A Közösségnek fokozott erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy harcoljon a kirekesztés valamennyi formája ellen, beleértve a rasszizmust, az idegengyűlöletet és a hátrányos megkülönböztetést, hogy világszerte elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet és megértést. A felsőoktatás szociális vetületéből, valamint a demokrácia eszméiből és az emberi jogok tiszteletéből fakadóan – ideértve a férfiak és a nők közötti egyenlőség kérdéseit is, amelyet támogat –, a mobilitás e területen lehetővé teszi az egyének számára azt, hogy tapasztalatokat szerezzenek számukra új kulturális és társadalmi környezetben, és megkönnyíti számukra más kultúrák megismerését. E célok követése tiszteletben tartja az Európai Unió alapjogi chartájában (12), és különösen a 21. cikke (1) bekezdésében foglalt jogokat és elveket.

(12)

A nyelvoktatás és nyelvtanulás, valamint a nyelvi sokszínűség támogatását a felsőoktatás terén tett közösségi fellépés kiemelt fontosságú kérdésének kell tekinteni. A nyelvoktatás és nyelvtanulás különösen fontos a harmadik országokkal való kapcsolat szempontjából, és azon európai diákok számára is, akik ezen országokba utaznak.

(13)

A 2004–2008-as időszakban az Erasmus Mundus ösztöndíjakat a Bizottság külső együttműködési eszközéből finanszírozott országspecifikus ösztöndíjakkal egészítették ki annak érdekében, hogy növeljék a meghatározott harmadik országokból – Kínából, Indiából, a nyugat-balkáni országokból vagy az AKCS-országokból – érkező kedvezményezett hallgatók számát. A 2009-2013 között időszakra mérlegelni lehet hasonló lehetőségeket a szóban forgó külső együttműködési eszközök politikai prioritásaival, szabályaival és eljárásaival összhangban, tiszteletben tartva a programnak az e határozatban leszögezett kiválóságra törekvését és a kedvezményezettek lehető kiegyensúlyozottabb földrajzi képviseletét.

(14)

A Közösségnek valamennyi tevékenysége során arra kell törekednie, hogy felszámolja az egyenlőtlenségeket, és segítse a nők és férfiak közötti esélyegyenlőséget a Szerződés 3. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

(15)

Jobb hozzáférést kell biztosítani a hátrányos helyzetű csoportokból jövőknek, és aktívan kell foglalkozni a fogyatékkal élők speciális tanulási igényeivel a program valamennyi részének végrehajtása során, beleértve a magasabb támogatások alkalmazását a hátrányos helyzetű résztvevők többletköltségeinek fedezése céljából.

(16)

A Szerződés 149. cikkével összhangban e határozat nem sérti a nemzeti jogi és eljárási kereteket, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények létrehozására és elismerésére.

(17)

Annak érdekében, hogy a program az Unión belül és azon kívül nagyobb nyilvánosságot kapjon, hogy jobban elérje céljait és ismertebbé tegyék eredményeit, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó egységes politikára van szükség, amelynek keretében kellő időben részletes információkkal látják el a polgárokat minden egyes végzett fellépésről és a program által kínált lehetőségről, valamint tisztázzák a követendő eljárásokat. A tájékoztatási politika – amely elsősorban a részt vevő felsőoktatási intézményeken keresztül valósul meg – alapvető fontossággal bír, különösen azokban az országokban, ahol a programban való részvétel aránya alacsony.

(18)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (13) és az 1605/2002/EK, Euratom rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (14) az egyszerűség és összhang elvének a költségvetési eszközök megválasztásakor történő figyelembevételével, a program felsőoktatási kiválóságra törekvésének tiszteletben tartásával, és a forrásösszeg és a források felhasználásához kapcsolódó igazgatási terhek között szükséges arányossággal kell alkalmazni.

(19)

Ez a határozat meghatározza a többéves program olyan pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (15) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(20)

A program felsőoktatási kiválóságra irányuló céljainak tiszteletben tartásával, az 1. cselekvés és az európai felsőoktatás támogatására irányuló 3. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni. A 2. cselekvés végrehajtásához szükséges intézkedéseket az alábbiakkal összhangban kell elfogadni: 1085/2006/EK rendelet, az 1638/2006/EK rendelet, 1905/2006/EK rendelet, 1934/2006/EK rendelet, az AKCS–EK partnerségi megállapodás, és az AKCS–EK belső megállapodás.

(21)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a Közösség és a harmadik országok közötti többoldalú együttműködés, többoldalú mobilitás és információcsere szükségessége miatt, és ezért a szükséges cselekvések és intézkedések jellege miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1)   Ez a határozat létrehozza az „Erasmus Mundus” programot (a továbbiakban: a program), amelynek célja egyrészt az európai felsőoktatás minőségének és a kultúrák közötti megértésnek az elősegítése a harmadik országokkal való együttműködés révén, másrészt a harmadik országok fejlődésének támogatása a felsőoktatás terén. A programot a felsőoktatási kiválóságra törekvés tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani, tekintetbe véve ugyanakkor a kedvezményezettek lehető kiegyensúlyozottabb földrajzi képviseletét.

(2)   A programot 2009. január 1. és 2013. december 31. között kell végrehajtani. Az előkészítő intézkedéseket azonban – beleértve a Bizottságnak a 7. cikk szerinti határozatait – e határozat hatálybalépésétől kezdve végre lehet hajtani.

(3)   A program támogatja és kiegészíti a tagállamok által és a tagállamokban tett intézkedéseket, és teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét az oktatás tartalma és az oktatási és szakképzési rendszerek megszervezése tekintetében, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket.

2. cikk

Meghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„felsőoktatás”: a középfokú szintet meghaladó minden olyan tanulmányi kurzus vagy tanulmányi kurzusok csoportja, képzés vagy kutatóképzés, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

2.

„felsőoktatási intézmény”: felsőfokú oktatást nyújtó minden intézmény, amelyet az illetékes nemzeti hatóság az ország felsőoktatási rendszeréhez tartozóként ismer el;

3.

„első ciklust végző hallgató”: az első ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki a program lezárulásakor a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomát szerez;

4.

„mester fokozatú hallgató” (második ciklust végző hallgató): a második ciklusba tartozó felsőoktatási programban részt vevő minden személy, aki már megszerezte a felsőfokú tanulmányok elvégzését igazoló első diplomáját, vagy azzal egyenrangú, a nemzeti jog és gyakorlat által elismert szintű képzésben részesült;

5.

„doktorjelölt” (harmadik ciklust végző hallgató): a doktori cím megszerzésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzésének napjától kezdődő kutatói karrierje kezdetén levő minden kutató;

6.

„posztdoktori kutató”: doktori fokozattal rendelkező, vagy felsőoktatási intézmény által kínált doktori képzés megkezdésére hivatalosan feljogosító fokozat megszerzését követően a kutatóképzést is beleértve legalább három év, a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban szerzett teljes munkaidős kutatói tapasztalattal rendelkező tapasztalt kutató;

7.

„oktató”: felsőoktatási intézményben vagy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban létrehozott kutatóközpontban oktató vagy tudományos munkát végző, kiváló tudományos és/vagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadó vagy kutató;

8.

„felsőoktatási személyzet”: feladataiknál fogva a felsőoktatási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek együttese;

9.

„európai ország”: az a tagállam, vagy olyan ország, amely a 9. cikk szerint vesz részt a programban. Az „európai” kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy valamely európai országnak állampolgára vagy lakosa. Az „európai” kifejezés intézményre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez az intézmény valamely európai országban található;

10.

„harmadik országok”: olyan ország, amely nem európai ország. A „harmadik országbeli” kifejezés személyre vonatkoztatva azt jelenti, hogy ez a személy egyik európai országnak sem állampolgára, sem pedig lakosa. A „harmadik országbeli intézmény”: olyan intézmény, amely nem európai országban található. Az 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (17) az egész életen át tartó tanulás terén létrehozott cselekvési programban részt vevő országok a 2. cselekvés végrehajtása szempontjából nem minősülnek harmadik országoknak;

11.

„mesterfokozat” (második ciklus): a második ciklusba tartozó felsőoktatási program, amelynek elvégzésére az első diploma megszerzése vagy azzal egyenértékű képzés elvégzése után kerül sor, és a mesterfokozatot igazoló okmánynak egy felsőoktatási intézmény által történő kibocsátásával végződik;

12.

„doktori fokozat” (harmadik ciklus): felsőfokú végzettséget igazoló diploma megszerzését követő felsőoktatási kutatási program, amely felsőoktatási intézmény – illetve azokban a tagállamokban, ahol a nemzeti joggal és gyakorlattal ez összhangban áll, kutatóközpont – által kínált doktori diplomához vezet;

13.

„mobilitás”: külföldön tartózkodás tanulmányi, szakmai tapasztalatszerzési célból, illetve egyéb tanulási, oktatási vagy kutatási vagy azzal kapcsolatos adminisztratív tevékenység céljából, minden esetben, amikor lehetséges, a fogadó ország nyelvére való felkészítéssel támogatva;

14.

„kettős vagy többes oklevél”: két vagy több felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert két vagy több nemzeti oklevél;

15.

„közös oklevél”: legalább két, integrált programot nyújtó felsőoktatási intézmény által kiállított, és a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

16.

„vállalkozás”: a köz- és a magánszektorban gazdasági tevékenységet végző gazdasági egység, nagyságára, jogi helyzetére vagy gazdasági ágazatára (a szociális gazdaságot is beleértve) tekintet nélkül.

3. cikk

A program céljai és egyedi célkitűzései

(1)   A program célja az európai felsőoktatás támogatása, a hallgatók karrierlehetőségeinek bővítéséhez és javításához való hozzájárulás és a kultúrák közötti megértés elősegítése a harmadik országokkal való együttműködés révén, az Európai Unió külpolitikai céljaival összhangban, a harmadik országok felsőoktatás terén való fenntartható fejlődésének támogatása érdekében.

(2)   A program egyedi célkitűzései:

a)

a felsőoktatási intézmények közötti strukturált együttműködés előmozdítása, valamint a minőségi felsőoktatási kínálat elősegítése, amely valóban európai többletértékkel bír, és egyszerre vonzó az Európai Unión belül és azon kívül, kiválósági központok kialakítása érdekében;

b)

hozzájárulni a társadalmak kölcsönös gazdagodásához, és ennek érdekében emelni a férfiak és a nők képzettségét, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerőpiac elvárásainak, és nagyobb szellemi nyitottsággal és nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek, elősegítve egyrészt a legtehetségesebb harmadik országbeli hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását annak érdekében, hogy az Európai Unióban szerezzenek végzettséget vagy tapasztalatot, és másrészt a legtehetségesebb európai hallgatók és egyetemi oktatók mobilitását harmadik országok felé;

c)

hozzájárulni a humánerőforrás és a nemzetközi együttműködési kapacitás fejlődéséhez a harmadik országok felsőoktatási intézményeiben az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitás növelésével;

d)

javítani az európai felsőoktatáshoz való hozzáférést, erősíteni arculatát és ismertségét a világban, továbbá növelni vonzerejét a harmadik országok és az európai állampolgárok szemében.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy a harmadik országok állampolgárai és az európai polgárok egy csoportját se zárják ki a programból, illetve ne alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

4. cikk

A program tevékenységei

(1)   A program 3. cikkben meghatározott céljait és egyedi célkitűzéseit a következő cselekvéseken keresztül kell megvalósítani:

a)

1. cselekvés: kiemelkedő tudományos színvonalú Erasmus Mundus közös programok (mester- és doktori képzések), beleértve az ösztöndíjrendszert;

b)

2. cselekvés: európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények közötti, a felsőoktatás valamennyi szintjén – az ösztöndíjrendszer tekintetében is – az együttműködés, a cserék és a mobilitás strukturált alapjául szolgáló Erasmus Mundus partnerségek;

c)

3. cselekvés: az európai felsőoktatás támogatása olyan intézkedések által, amelyek növelik az európai országok tanulmányi helyszínként és világviszonylatban mért kiválósági központként gyakorolt vonzerejét.

E cselekvések további részleteit a melléklet tartalmazza.

(2)   A 2. cselekvést illetően e határozat rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben megfelelnek azon jogalkotási aktus előírásainak, amely alapján a finanszírozást a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban előirányozták.

(3)   Folyamodni lehet a következő megközelítési típusokhoz, szükség esetén azok kombinálásával:

a)

magas színvonalú közös oktatási programok kialakítása, valamint a tapasztalat és a helyes gyakorlat cseréjét elősegítő együttműködési hálózatok támogatása;

b)

a felsőoktatás területén az egyetemi kiválóság kritériumai alapján kiválasztott személyek mobilitásának kiemelt támogatása, különösen a harmadik országokból európai országok felé történő utazást illetően, figyelembe véve a férfiak és nők közötti egyenlőség elveit és a lehető leginkább kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás kívánalmát, valamint az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvének megfelelően megkönnyítve a hozzáférést a programhoz;

c)

a nyelvi készségek előmozdítása, amennyire lehetséges, oly módon, hogy a hallgatók számára biztosítják legalább két olyan ország nyelvének tanulását, ahol a felsőoktatási intézmények találhatók; továbbá a különböző kultúrák megértésének elősegítése;

d)

a felsőoktatásban az innováció és a minőség serkentését célzó, külső dimenzióval rendelkező partnerségeken alapuló kísérleti projektek támogatása, különösen az egyetemi és gazdasági szereplők közötti partnerségek bátorításának lehetősége;

e)

a felsőoktatási trendek és az e téren zajló fejlődés nemzetközi távlatokban történő elemzésének és nyomon követésének a támogatása.

(4)   A program meghatározza a technikai támogatásra irányuló intézkedéseket, beleértve a tanulmányokat, szakértői üléseket és a közvetlenül a program céljainak eléréséhez kötődő tájékoztatást és kiadványokat.

(5)   A Bizottság gondoskodik a program tevékenységeit és fejlesztését illető információk minél szélesebb körben, különösen az Erasmus Mundus honlapján történő terjesztéséről.

(6)   Az ebben a cikkben említett cselekvésekhez a Bizottság az ajánlati vagy pályázati felhívásokra adott válaszok megvizsgálása után támogatást nyújthat. A (4) bekezdés címén hozott intézkedéseket a Bizottság adott esetben az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek megfelelően közvetlenül végrehajthatja. Erről rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és az e határozat 8. cikkének (1) bekezdésében említett bizottságot.

5. cikk

A programban való részvétel

A mellékletben meghatározott feltételek és végrehajtási szabályok alapján és figyelemmel a 2. cikk meghatározásaira, a program a következőkre irányul:

a)

felsőoktatási intézmények;

b)

hallgatók a felsőoktatás valamennyi szintjén, ideértve a doktorjelölteket is;

c)

posztdoktori kutatók;

d)

oktatók;

e)

felsőoktatási személyzet;

f)

a felsőoktatás területén tevékenykedő egyéb állami vagy magánszervek, a nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelően;

g)

vállalkozások;

h)