ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 339

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. december 18.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 1273/2008/EK rendelete (2008. december 17.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1274/2008/EK rendelete (2008. december 17.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 Nemzetközi Számviteli Standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság 1275/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )

45

 

*

A Bizottság 1276/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről

53

 

*

A Bizottság 1277/2008/EK rendelete (2008. december 17.) az 1580/2007/EK rendeletnek a körtére, a citromra, az almára és a cukkinire kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

76

 

*

A Bizottság 1278/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a magántárolási támogatás formájában az írországi sertéshúspiac vonatkozásában megvalósítandó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról

78

 

 

A Bizottság 1279/2008/EK rendelete (2008. december 17.) az 1399/2007/EK rendelettel a Svájcból származó kolbász és bizonyos hústermékek tekintetében megnyitott behozatali vámkontingens keretében a 2008 december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

82

 

 

A Bizottság 1280/2008/EK rendelete (2008. december 17.) az 1382/2007/EK rendelet által a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008, december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

83

 

 

A Bizottság 1281/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a 812/2007/EK rendelettel a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében a 2008 decemberének első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

84

 

 

A Bizottság 1282/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a 979/2007/EK rendelettel a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében a 2008 december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

85

 

 

A Bizottság 1283/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a 806/2007/EK rendelettel a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében a 2008 decemberének első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

86

 

 

A Bizottság 1284/2008/EK rendelete (2008. december 17.) a bizonyos vámkontingensek és preferenciális megállapodások alapján történő cukortermék-behozatalra vonatkozó, 2008. december 8. és 12. között kérelmezett engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó odaítélési együttható megállapításáról

88

 

 

IV   Egyéb jogi aktusok

 

 

EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG

 

 

EGT-Vegyesbizottság

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 110/2008 határozata (2008. november 5.) az EGT-megállapodásnak a 82. cikk végrehajtására vonatkozó pénzügyi szabályokról szóló 32. jegyzőkönyvének módosításáról

93

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 111/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás I. mellékletének (Állat- és növény-egészségügyi kérdések) módosításáról

98

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 112/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás II. mellékletének (Műszaki előírások, szabványok, vizsgálatok és tanúsítás) és XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

100

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 113/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás VI. mellékletének (Szociális biztonság) módosításáról

102

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 114/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás IX. mellékletének (Pénzügyi szolgáltatások) és XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem) módosításáról

103

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 115/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XI. mellékletének (Távközlési szolgáltatások) módosításáról

105

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 116/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosításáról

106

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 117/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosításáról

108

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 118/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosításáról

109

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 119/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XIII. mellékletének (Közlekedés) módosításáról

110

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 120/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XV. mellékletének (Állami támogatás) módosításáról

111

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 121/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

113

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 122/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról

114

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 123/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

115

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 124/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

117

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 125/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

118

 

*

Az EGT Vegyes Bizottság 126/2008 határozata (2008. november 7.) az EGT-megállapodás XXI. mellékletének (Statisztika) módosításáról

119

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/1


A BIZOTTSÁG 1273/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

CR

110,3

MA

83,1

TR

72,4

ZZ

88,6

0707 00 05

JO

167,2

MA

51,5

TR

133,9

ZZ

117,5

0709 90 70

MA

112,5

TR

140,3

ZZ

126,4

0805 10 20

AR

17,0

BR

44,6

CL

52,1

EG

51,1

MA

72,8

TR

46,9

UY

30,6

ZA

42,3

ZZ

44,7

0805 20 10

MA

72,5

TR

64,0

ZZ

68,3

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

49,3

HR

54,2

IL

75,7

TR

52,3

ZZ

57,9

0805 50 10

MA

64,0

TR

53,6

ZZ

58,8

0808 10 80

CA

82,7

CN

84,2

MK

34,6

US

103,1

ZA

118,0

ZZ

84,5

0808 20 50

CN

61,6

TR

104,0

US

122,0

ZZ

95,9


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/3


A BIZOTTSÁG 1274/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IAS 1 Nemzetközi Számviteli Standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2007. szeptember 6-án közzétette a módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása nemzetközi számviteli standardot (a továbbiakban: a módosított IAS 1). A módosított IAS 1 standard megváltoztat a pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó néhány követelményt és bizonyos körülmények között kiegészítő információkat ír elő; valamint módosít néhány más számviteli standardot. A módosított IAS 1 standard hatályon kívül helyezi a 2003-ban és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standardot.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IAS 1 módosítása megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében a 2003-ban átdolgozott és 2005-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standard helyébe az e rendelet mellékletében meghatározott (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása Nemzetközi Számviteli Standard lép.

2. cikk

A (2007-ben módosított) IAS 1 standardot az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3)  HL L 199., 2006.7.21., 33. o.


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IAS 1

IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (módosítva 2007-ben)

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

IAS 1 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARD

A Pénzügyi kimutatások prezentálása

CÉL

1.

A jelen standard meghatározza az általános célú pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó alapelveket annak érdekében, hogy az összehasonlíthatóság biztosítható legyen akár az adott gazdálkodó egység előző időszakokra vonatkozó pénzügyi kimutatásaival, akár más gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaival. A jelen standard a pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó átfogó előírásokat, azok szerkezetére vonatkozó iránymutatást, valamint azok tartalmára vonatkozó minimális követelményeket határoz meg.

HATÓKÖR

2.

A gazdálkodó egységnek a jelen standardot kell alkalmaznia a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS-ek) összhangban lévő általános célú pénzügyi kimutatások elkészítése és prezentálása során.

3.

Az egyes ügyletekre és egyéb eseményekre vonatkozó megjelenítési, mérési és közzétételi követelményeket egyéb IFRS-ek részletezik.

4.

A jelen standard nem vonatkozik az IAS 34 Évközi pénzügyi beszámolás standard szerint elkészített tömörített, évközi pénzügyi kimutatások szerkezetére és tartalmára. Ugyanakkor a 15–35. bekezdések rendelkezései vonatkoznak ezen pénzügyi kimutatásokra. A jelen standard egyformán vonatkozik valamennyi gazdálkodó egységre, beleértve azokat, amelyek konszolidált pénzügyi kimutatásokat készítenek és azokat is, amelyek egyedi pénzügyi kimutatásokat készítenek az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások standardban meghatározottak szerint.

5.

A jelen standard által használt terminológia a nyereségorientált egységekhez alkalmazkodik, beleértve az állami szektorban működő üzleti egységeket is. Amennyiben nonprofit tevékenységet folytató, magán- vagy állami szektorba tartozó gazdálkodó egységek alkalmazzák ezt a standardot, szükséges lehet a pénzügyi kimutatások egyes soraira és magukra az egyes kimutatásokra használt megnevezések módosítása.

6.

Hasonlóképpen, azon gazdálkodó egységek, amelyek nem rendelkeznek az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás standardban foglalt meghatározás szerinti saját tőkével (pl. egyes befektetési alapok), valamint az olyan gazdálkodó egységek esetében, amelyek részvénytőkéje nem minősül saját tőkének (pl. egyes szövetkezeti egységek) szükséges lehet a pénzügyi kimutatások prezentálását a tagok vagy befektetési jegyek birtokosai igényeinek megfelelően módosítani.

FOGALMAK

7.

A következő kifejezések a jelen standardban az itt meghatározott értelemben használatosak:

Általános célú pénzügyi kimutatások (a továbbiakban „pénzügyi kimutatások”) az olyan felhasználók igényeinek kielégítésére készült kimutatások, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy speciális információszükségletükre szabott jelentések készítését kérjék az adott gazdálkodó egységtől.

Kivitelezhetetlen Egy előírás alkalmazása akkor kivitelezhetetlen, ha a gazdálkodó egység akkor sem tudja azt alkalmazni, miután minden tőle ésszerűen elvárhatót megtett az alkalmazás érdekében.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott standardok és értelmezések. Tartalmazzák:

(a)

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok;

(b)

a Nemzetközi Számviteli Standardokat; valamint

(c)

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) vagy a korábbi Értelmezési Állandó Bizottság (SIC) által kiadott értelmezéseket.

Lényeges A tételek kihagyásai vagy téves bemutatásai akkor lényegesek, ha azok egyenként vagy együttesen képesek a felhasználóknak a pénzügyi kimutatások alapján hozott döntéseit befolyásolni. A lényegesség a kihagyás vagy téves bemutatás mértékének és jellegének adott körülmények közötti megítélésétől függ. A megítélésnél az adott tétel nagysága és jellege, vagy a kettő kombinációja a döntő tényező.

Annak megítéléséhez, hogy egy adott kihagyás vagy téves bemutatás befolyásolhatja-e a felhasználók gazdasági döntéseit, és ezáltal lényeges lehet-e, a felhasználók jellemzőit kell figyelembe venni a. A pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására vonatkozó Keretelvek 25. bekezdése kimondja, hogy „a felhasználókról vélelmezett az, hogy az üzleti és gazdasági tevékenységekről, valamint a számvitelről ésszerű ismeretekkel rendelkeznek, továbbá hogy az információkat elvárható gondossággal készek tanulmányozni”. Ily módon a mérlegeléskor azt kell számításba venni, hogy az ésszerű elvárások alapján az ilyen jellemzőkkel bíró felhasználókat hogyan lehetne befolyásolni a gazdasági döntéseik meghozatalában.

A megjegyzések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a különálló (egyedi) eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), a saját tőke változásainak kimutatásában, valamint a cash flow-k kimutatásában prezentált információkon felül további információkat tartalmaznak. A megjegyzések az ezen kimutatásokban prezentált adatok szöveges magyarázatait vagy alábontásait tartalmazzák, továbbá olyan tételekre vonatkozó információkat, amelyek ezen kimutatásokban való megjelenítés feltételeinek nem felelnek meg.

Az egyéb átfogó jövedelem a bevételek és a ráfordítások olyan tételeit (beleértve az átsorolás miatti módosításokat) tartalmazza, amelyek más IFRS-ek előírásai vagy engedélyei alapján nem az eredményben vannak elszámolva.

Az egyéb átfogó jövedelem összetevői többek között:

(a)

az átértékelési többlet változásai (lásd az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések és az IAS 38 Immateriális javak standardokat);

(b)

az aktuáriusi nyereségek és veszteségek meghatározott juttatási programokon, az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard 93A. bekezdésének megfelelően megjelenítve;

(c)

a külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásainak átszámításából származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standardot);

(d)

az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséből származó nyereségek és veszteségek (lásd az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés standardot);

(e)

a cash flow fedezeti ügylet fedezeti instrumentumaiból származó nyereségek és veszteségek hatékony része (lásd az IAS 39 standardot).

A tulajdonosok a saját tőkeként besorolt instrumentumok birtokosai.

Az eredmény a teljes bevétel csökkentve a ráfordításokkal, kivéve az egyéb átfogó jövedelem összetevőit.

Az átsorolás miatti módosítások a tárgyidőszakban az eredménybe átsorolt olyan összegek, amelyeket a tárgyidőszakban vagy korábbi időszakokban az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el.

A teljes átfogó jövedelem az időszak során ügyletek és más események hatására a saját tőkében bekövetkezett olyan változás, amely nem a tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében, folytatott ügyletek miatti változás.

A teljes átfogó jövedelem magában foglalja az „eredmény”, valamint az „egyéb átfogó jövedelem” minden összetevőjét.

8.

Bár a jelen standard az „egyéb átfogó jövedelem”, az „eredmény”, valamint a „teljes átfogó jövedelem” kifejezéseket alkalmazza, a gazdálkodó egység ettől eltérő kifejezéseket is használhat, amennyiben azok jelentése egyértelmű. A gazdálkodó egységek használhatják például a „nettó jövedelem” kifejezést az eredmény leírására.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A pénzügyi kimutatások célja

9.

A pénzügyi kimutatások a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének és pénzügyi teljesítményének strukturált megjelenítésére szolgálnak. A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. A pénzügyi kimutatások annak eredményeit is tükrözik, ahogyan a vezetés gazdálkodott a rábízott erőforrásokkal. E cél elérése érdekében a pénzügyi kimutatások információt nyújtanak a gazdálkodó egység:

(a)

eszközeiről;

(b)

kötelezettségeiről;

(c)

saját tőkéjéről;

(d)

bevételeiről és ráfordításairól, beleértve a nyereségeket és veszteségeket;

(e)

számára a tulajdonosok által tulajdonosi minőségükben rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokról, és ugyanezen minőségükben részükre történő kifizetésekről; valamint

(f)

cash flow-iról.

Ezek az információk – a megjegyzésekben szereplő egyéb információkkal együtt – segítik a pénzügyi kimutatások felhasználóit a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-ira, és különösen azok időbeli alakulására és valószínűségére vonatkozó becsléseikben.

Teljes pénzügyi kimutatások

10.

A teljes pénzügyi kimutatások tartalmazzák:

(a)

az időszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást;

(b)

az időszaki átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást;

(c)

az időszaki saját tőke változásainak kimutatását;

(d)

az időszaki cash flow-k kimutatását;

(e)

megjegyzéseket, amelyek a jelentős számviteli politikák összefoglalását és más magyarázó információkat tartalmaznak; valamint

(f)

a legkorábbi összehasonlító időszak kezdetén fennálló. pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatásainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átsorolja.

A gazdálkodó egység a jelen standardban használt címektől eltérőeket is adhat a kimutatásoknak.

11.

A gazdálkodó egységnek a teljes pénzügyi kimutatások részét képező összes pénzügyi kimutatást azonos fontossággal kell prezentálnia.

12.

A 81. bekezdésben foglaltak értelmében a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit prezentálhatja az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás részeként vagy egy különálló eredménykimutatásban. Amennyiben prezentálnak eredménykimutatást, az a teljes pénzügyi kimutatások részét képezi, és közvetlenül az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás előtt kell bemutatni.

13.

Számos gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásokon kívül egy, a vezetés által készített pénzügyi áttekintést is közzétesz, amely ismerteti a gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményének és pénzügyi helyzetének főbb jellemzőit, valamint azokat a főbb bizonytalansági tényezőket, amelyekkel a gazdálkodó egység szembesül. Ez a jelentés a következők áttekintését is tartalmazhatja:

(a)

a pénzügyi teljesítményt meghatározó főbb tényezőket és hatásokat, beleértve a gazdálkodó egység működési környezetében bekövetkezett változásokat, a gazdálkodó egység e változásokra adott válaszait és ezek hatását, valamint a gazdálkodó egységnek a pénzügyi teljesítmény fenntartására és növelésére alkalmazott befektetési politikáját, beleértve osztalékpolitikáját is;

(b)

a gazdálkodó egység finanszírozási forrásait, valamint a kötelezettségek és a saját tőke egymáshoz viszonyított elérendő arányát; valamint

(c)

a gazdálkodó egység azon erőforrásait, amelyek az IFRS-ekkel összhangban nincsenek megjelenítve a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

14.

Sok gazdálkodó egység készít a pénzügyi kimutatásokon kívül egyéb jelentéseket és kimutatásokat is, mint például környezetvédelmi jelentéseket és hozzáadottérték-jelentéseket, különösen olyan iparágak esetén, amelyekben a környezetvédelmi tényezők jelentősek, és ahol a dolgozók jelentős felhasználói kört jelentenek. A pénzügyi kimutatásokon kívül prezentált jelentések és kimutatások nem tartoznak az IFRS-ek hatálya alá.

Átfogó szempontok

Valós bemutatás és az IFRS-eknek való megfelelés

15.

A pénzügyi kimutatásoknak valósan kell bemutatniuk a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét és cash flow-it. A valós bemutatás megköveteli az ügyletek, egyéb események és feltételek hatásainak hű, az eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások Keretelvekben meghatározott fogalmaival és megjelenítési kritériumaival összhangban történő bemutatását. Az IFRS-ek alkalmazása, szükség szerint a további közzétételekkel együtt, vélelmezhetően a valós bemutatást megvalósító pénzügyi kimutatásokat eredményez.

16.

Az IFRS-ekkel összhangban lévő pénzügyi kimutatásokat készítő gazdálkodó egységnek a megfelelésre vonatkozóan kifejezett és korlátozás nélküli kijelentést kell tennie a megjegyzésekben. A gazdálkodó egység csak abban az esetben nevezheti a pénzügyi kimutatásokat az IFRS-ekkel összhangban lévőnek, amennyiben azok összhangban vannak az IFRS-ek valamennyi előírásával.

17.

A vonatkozó IFRS-eknek való megfeleléssel a gazdálkodó egység lényegileg minden esetben megvalósítja a valós bemutatást. A valós bemutatás megköveteli továbbá, hogy a gazdálkodó egység:

(a)

az IAS 8 Számviteli politika, számviteli becslések változásai és hibák standarddal összhangban válassza ki és alkalmazza számviteli politikáját. Az IAS 8 standard meghatározza azon követendő irányelvek hierarchiáját, amelyeket a vezetésnek mérlegelnie kell olyan esetekben, amikor nincs az adott tételre konkrétan vonatkozó IFRS.

(b)

az információkat – beleértve a számviteli politikát – releváns, megbízható, összehasonlítható és érthető módon mutassa be.

(c)

további információkat is közzétegyen olyan esetekben, amikor az IFRS-ek konkrét előírásainak való megfelelés nem elegendő ahhoz, hogy a felhasználók megértsék bizonyos ügyleteknek, más eseményeknek és feltételeknek a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére és pénzügyi teljesítményére gyakorolt hatását.

18.

A gazdálkodó egység a nem megfelelő számviteli politikákat sem az alkalmazott számviteli politikák közzétételével, sem megjegyzésekkel vagy magyarázó anyagokkal nem teheti helyessé.

19.

Azon rendkívül ritka esetekben, amikor a vezetés arra a következtetésre jut, hogy egy adott IFRS előírásainak való megfelelés annyira félrevezető lenne, hogy az a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával ellentétben lenne, a gazdálkodó egységnek el kell térnie az adott előírástól a 20. bekezdésben meghatározott módon, amennyiben a vonatkozó szabályozói környezet előírja vagy egyébként nem tiltja az ilyen eltérést.

20.

Azon esetekben, amikor a gazdálkodó egység a 19. bekezdés alapján eltér egy adott IFRS előírásaitól, közzé kell tennie:

(a)

hogy a vezetés arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi kimutatások valósan mutatják be a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét és cash flow-it;

(b)

hogy a gazdálkodó egység megfelelt a vonatkozó IFRS-eknek, azzal a kivétellel, hogy a valós bemutatás biztosítása érdekében egy konkrét előírástól eltért;

(c)

azon IFRS címét, amelytől a gazdálkodó egység eltért; az eltérés jellegét, bemutatva, hogy az adott IFRS milyen eljárást ír elő; annak indoklását, hogy ez az eljárás miért lenne annyira félrevezető az adott körülmények között, hogy a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával ellentétben állna; továbbá az alkalmazott eljárást; valamint

(d)

valamennyi bemutatott időszakra vonatkozóan az eltérés pénzügyi hatását a pénzügyi kimutatások minden olyan tételére, amelyeket az előírásnak való megfelelés alapján bemutattak volna.

21.

Ha a gazdálkodó egység eltért valamely IFRS előírásaitól egy előző időszakban, és ez az eltérés hatással van a tárgyidőszakban megjelenített összegekre is, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a 20(c) és (d) bekezdésekben meghatározottakat.

22.

A 21. bekezdés például akkor alkalmazandó, amikor a gazdálkodó egység egy előző időszakban egyes eszközök vagy kötelezettségek értékelésekor tért el valamely IFRS előírásaitól, és ez az eltérés hatással van a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban megjelenített az eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változások értékelésére is.

23.

Azon rendkívül ritka esetekben, amikor a vezetés arra a következtetésre jut, hogy valamely IFRS előírásainak való megfelelés annyira félrevezető lenne, hogy az ellentétben állna a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával, de a vonatkozó szabályozói környezet tiltja az előírástól való eltérést, a gazdálkodó egységnek a lehetséges legnagyobb mértékig csökkentenie kell az előírás betartásából származó vélelmezett félrevezető szempontokat azáltal, hogy közzéteszi:

(a)

a kérdéses IFRS címét, az előírás jellegét, és annak okait, hogy a vezetés miért jutott arra a következtetésre, hogy az előírás betartása az adott körülmények között annyira félrevezető, hogy az ellentétes a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával; valamint

(b)

valamennyi bemutatott időszakban a pénzügyi kimutatások minden egyes tételére vonatkozó azon korrekciókat, amelyek a vezetés megítélése szerint szükségesek lennének a valós bemutatás biztosítására.

24.

A 19-23. bekezdések szempontjából egy adott információ akkor áll ellentétben a pénzügyi kimutatások céljával, amikor az nem hűen tükrözi azon ügyleteket, egyéb eseményeket és feltételeket, amelyeket látszólag tükröz, vagy ésszerűen elvárható, hogy tükrözzön, és emiatt valószínűsíthető, hogy az befolyásolná a pénzügyi kimutatások felhasználói által hozott gazdasági döntéseket. Annak megítélésekor, hogy egy adott IFRS valamely konkrét előírásának való megfelelés olyan mértékben lenne félrevezető, hogy az ellentétben állna a pénzügyi kimutatások Keretelvekben meghatározott céljával, a vezetésnek az alábbiakat kell mérlegelnie:

(a)

mi az oka annak, hogy a pénzügyi kimutatások célja nem teljesül az adott körülmények között; valamint

(b)

a gazdálkodó egység körülményei mennyiben térnek el más, az előírásnak megfelelő gazdálkodó egységek körülményeitől. Amennyiben más gazdálkodó egységek hasonló körülmények között megfelelnek az előírásnak, akkor az lesz a megcáfolandó feltételezés, hogy a gazdálkodó egység megfelelése az adott előírásnak nem lenne annyira félrevezető, hogy az a pénzügyi kimutatások Keretelvekben megállapított céljával ellentétben állna.

A vállalkozás folytatása

25.

A pénzügyi kimutatások elkészítése során a vezetésnek meg kell ítélnie a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét. A gazdálkodó egységnek pénzügyi kimutatásait a vállalkozás folytatását feltételezve kell elkészítenie, kivéve, ha a vezetésnek szándékában áll megszüntetni a gazdálkodó egységet vagy beszüntetni a kereskedést, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség. Ha a vezetésnek a mérlegelés során olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról van tudomása, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodó egységnek a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatban, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie ezeket a bizonytalanságokat. Amennyiben a gazdálkodó egység a pénzügyi kimutatásokat nem a vállalkozás folytatását feltételezve készíti, ezt a tényt közzé kell tennie, azzal az alappal együtt, amelyen a pénzügyi kimutatásokat készítette, valamint annak okával együtt, ami miatt a gazdálkodó egység nem minősül folytatható vállalkozásnak.

26.

Annak megítélésekor, hogy helyénvaló-e a vállalkozás folytatásának feltételezése, a vezetés számba veszi az összes rendelkezésre álló, jövőre vonatkozó információt, amely legalább a beszámolási időszak végétől számított tizenkét hónapos időtartam kell, hogy legyen, de nem korlátozódik arra. A mérlegelés mértéke minden esetben a körülmények függvénye. Abban az esetben, ha egy gazdálkodó egység nyereséges működési múlttal rendelkezik, és megfelelő hozzáférése van pénzügyi forrásokhoz, a gazdálkodó egység részletesebb elemzés nélkül eljuthat arra a következtetésre, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló. Egyéb esetekben a vezetésnek szükséges lehet mérlegelni a jelenlegi és a várható nyereségességgel kapcsolatos tényezők széles skáláját, az adósság-visszafizetési ütemezést és a potenciális, helyettesítő pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy meggyőződhessen arról, hogy a vállalkozás folytatásának feltételezése helytálló.

Eredményszemléletű számvitel

27.

A gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatásait – a cash flow-ra vonatkozó információk kivételével – az eredményszemléletű számvitel alapján kell elkészítenie.

28.

Az eredményszemléletű számvitel alkalmazásakor a gazdálkodó egység akkor jeleníti meg az egyes tételeket eszközként, kötelezettségként, saját tőkeként, bevételként és ráfordításként (a pénzügyi kimutatások tételeiként), ha azok megfelelnek a Keretelvekben az adott tételekre meghatározott definíciónak és megjelenítési kritériumoknak.

Lényegesség és összevonás

29.

A gazdálkodó egységnek a hasonló tételek minden lényeges csoportját elkülönítve kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek az eltérő jellegű vagy rendeltetésű tételeket elkülönítve kell bemutatnia, kivéve, ha azok nem lényegesek.

30.

A pénzügyi kimutatások nagyszámú ügylet és egyéb esemény feldolgozásából állnak elő úgy, hogy azokat jellegük vagy rendeltetésük alapján csoportokba rendszerezik. Az összevonás és besorolás folyamatának utolsó szakasza az összevont és besorolt adatok bemutatása, amely adatok elkülönült tételsort alkotnak a pénzügyi kimutatásokban. Ha valamely tételsor önmagában nem lényeges, azt ezen kimutatásokban vagy a megjegyzésekben összevonják más tételekkel. Egy tétel, amely nem elég lényeges ahhoz, hogy indokolt legyen az elkülönült bemutatása magukban a kimutatásokban, elég lényeges lehet ahhoz, hogy elkülönülten szerepeltetendő legyen a megjegyzésekben.

31.

A gazdálkodó egységnek nem szükséges egy adott IFRS konkrét közzétételi előírásának eleget tennie, ha az információ nem lényeges.

Beszámítás

32.

A gazdálkodó egység nem számíthatja be egymással szemben az eszközöket és kötelezettségeket, valamint a bevételeket és ráfordításokat, kivéve, ha azt valamely IFRS előírja vagy lehetővé teszi.

33.

A gazdálkodó egység mind az eszközöket és kötelezettségeket, mind a bevételeket és ráfordításokat elkülönítve jelenti. A nettósítás az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásokban, vagy a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásokban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) – kivéve, ha a nettósítás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi – csökkenti a felhasználók azon képességét, hogy a bekövetkezett ügyleteket, eseményeket és feltételeket megérthessék, és a gazdálkodó egység jövőbeni cash flow-it megbecsülhessék. Az eszközök értékvesztéssel – pl. a készletekre képzett avulási értékvesztéssel vagy a követelésekre képzett kétes kintlévőség miatti értékvesztéssel – csökkentett értékelése nem jelent nettósítást.

34.

Az IAS 18 Bevételek standard meghatározza a bevétel fogalmát, és a gazdálkodó egység számára az érte kapott vagy érte járó ellenérték valós értékén írja elő, figyelembe véve a gazdálkodó egység által adott kereskedelmi és mennyiségi kedvezmények összegét. A gazdálkodó egység szokásos üzleti tevékenysége során olyan egyéb ügyleteket is lebonyolít, amelyek nem termelnek bevételt, de amelyek együtt járnak a fő bevételtermelő tevékenységekkel. Az ilyen ügyletek eredményeit, amennyiben ez a bemutatás az ügylet vagy esemény lényegét tükrözi, a gazdálkodó egység a bevételnek az ugyanazon ügylethez felmerült bármely kapcsolódó ráfordítással történő nettósításával mutatja be. Például:

(a)

a gazdálkodó egység a befektetett eszközök, beleértve a befektetések és a működési eszközök, elidegenítéséből származó nyereségeket és veszteségeket az eszköz könyv szerinti értékének és az értékesítési ráfordításoknak az elidegenítéséből származó bevételekből történő levonásával mutatja be; valamint

(b)

az IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések standard alapján kimutatott céltartalékhoz kapcsolódó, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján megtérített ráfordítást (pl. szállítói garancia) a gazdálkodó egység nettósíthatja a kapcsolódó megtérítéssel szemben.

35.

Ezen túlmenően a gazdálkodó egység a hasonló ügyletek egy csoportjából származó nyereségeket és veszteségeket is nettó módon mutatja be, pl. árfolyamnyereségek és -veszteségek vagy a kereskedési céllal tartott pénzügyi instrumentumokból származó nyereségek és veszteségek. Amennyiben azonban ezek a nyereségek és veszteségek lényegesek, azokat a gazdálkodó egység elkülönítve mutatja be.

A beszámolás gyakorisága

36.

A gazdálkodó egységnek legalább évente kell készítenie a teljes pénzügyi kimutatásokat (összehasonlító adatokkal együtt). Amennyiben a gazdálkodó egység módosítja beszámolási időszakának végét, és a pénzügyi kimutatásokat egy évnél hosszabb vagy rövidebb időszakra vonatkozóan mutatja be, akkor a gazdálkodó egységnek a pénzügyi kimutatások által lefedett időszak megjelölésén túlmenően közzé kell tennie:

(a)

a hosszabb vagy rövidebb időszak alkalmazásának okát; valamint

(b)

a tényt, hogy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott összegek nem teljes mértékben összehasonlíthatóak.

37.

A gazdálkodó egységek általában következetesen, egyéves időszakokra készítik el a pénzügyi kimutatásokat. Ugyanakkor egyes gazdálkodó egységek – gyakorlati okokból – szívesebben készítenek beszámolót például 52 hetes időszakra. A jelen standard nem zárja ki ennek lehetőségét.

Összehasonlító információk

38.

Más IFRS-ek eltérő rendelkezése hiányában, a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokban szereplő valamennyi összehasonlító információ esetében, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az előző időszakra vonatkozó összehasonlító információkat. A gazdálkodó egységnek összehasonlító adatokat kell a magyarázó vagy leíró jellegű információk között szerepeltetnie, ha ez fontos a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatások megértése szempontjából.

39.

Az összehasonlító információkat közzétevő gazdálkodó egységnek be kell mutatnia a pénzügyi helyzetre vonatkozóan legalább kettő kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. Amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatásainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átsorolja, be kell mutatnia legalább három pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, legalább kettőt minden egyéb kimutatásból, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket. A gazdálkodó egység az a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásokat az alábbi időpontokra mutatja be:

(a)

a tárgyidőszak végére,

(b)

az előző időszak végére (amely megegyezik a tárgyidőszak kezdetével), valamint

(c)

a legkorábbi összehasonlító időszak kezdetére.

40.

Egyes esetekben az előző időszak(ok) pénzügyi kimutatásaiban leírt szöveges információ a tárgyidőszak tekintetében is releváns. Például egy gazdálkodó egység a tárgyidőszakban közzéteszi egy olyan jogvita részleteit, amely kimenetele a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén még bizonytalan volt, és még nem megoldott. A felhasználók számára hasznos az az információ, hogy a bizonytalanság már a közvetlenül megelőző beszámolási időszak végén is létezett, és hogy milyen lépéseket tettek a tárgyidőszakban a bizonytalanság megszüntetése érdekében.

41.

Amikor a gazdálkodó egység módosítja az egyes tételeknek a pénzügyi kimutatásokban történő bemutatását vagy besorolását, a gazdálkodó egységnek át kell sorolnia az összehasonlító adatokat, kivéve ha az átsorolás kivitelezhetetlen. Ha a gazdálkodó egység az összehasonlító adatokat átsorolja a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:

(a)

az átsorolás jellegét;

(b)

az egyes átsorolt tételek vagy csoportok összegét; valamint

(c)

az átsorolás okát.

42.

Ha az összehasonlító adatok átsorolása kivitelezhetetlen, a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:

(a)

annak okát, hogy az összegek miért nem kerültek átsorolásra; valamint

(b)

azon módosítások jellegét, amelyeket elvégeztek volna, ha az összegeket átsorolták volna.

43.

Az időszakok közötti információk összehasonlíthatóságának növelése segíti a felhasználókat a gazdasági döntések meghozatalában, különösen azért, mert lehetővé teszi számukra, hogy a pénzügyi információkban lévő trendeket előrejelzési célokkal értékeljék. Egyes esetekben kivitelezhetetlen egy adott időszakra vonatkozóan átsorolni az összehasonlító információkat ahhoz, hogy a tárgyidőszakkal való összehasonlíthatóságot biztosítsák. Például lehetséges, hogy az előző időszak(ok) során a gazdálkodó egység nem gyűjtötte az adatokat oly módon, amely lehetővé tenné az átsorolást, és így nem kivitelezhető az információk újra előállítása.

44.

Az IAS 8 standard meghatározza az összehasonlító információk azon módosításait, amelyek akkor szükségesek, ha a gazdálkodó egység megváltoztatja számviteli politikáját, vagy kijavít egy hibát.

A bemutatás következetessége

45.

A gazdálkodó egységnek meg kell tartania a pénzügyi kimutatásokban az egyes tételek bemutatását és besorolását egyik időszakról a következőre, kivéve, ha:

(a)

a gazdálkodó egység tevékenységeinek jellegében bekövetkezett jelentős változás vagy pénzügyi kimutatásainak áttekintése alapján nyilvánvaló, hogy egy másfajta bemutatás vagy besorolás megfelelőbb lenne az IAS 8 standardban foglalt, a számviteli politika kiválasztására és alkalmazására vonatkozó kritériumokat figyelembe véve; vagy

(b)

egy IFRS írja elő a bemutatás módosítását.

46.

Például egy jelentős akvizíció vagy értékesítés, vagy a pénzügyi kimutatások prezentálásának áttekintése jelezhetik a pénzügyi kimutatások eltérő prezentálásának szükségességét. A gazdálkodó egység csak akkor változtathatja meg pénzügyi kimutatásainak prezentálását, ha a megváltoztatott prezentálás a pénzügyi kimutatások felhasználóinak megbízható és relevánsabb információkat biztosít, valamint ha a módosított struktúra valószínűleg a jövőben is felhasználható, úgy, hogy nem sérül az összehasonlíthatóság. A gazdálkodó egység a prezentálás ilyen megváltoztatásakor az összehasonlító információkat a 41. és 42. bekezdéseknek megfelelően sorolja át.

SZERKEZET ÉS TARTALOM

Bevezetés

47.

A jelen standard bizonyos közzétételeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó vagy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) vagy a saját tőke változásainak kimutatásában ír elő, más tételsorokra vonatkozóan pedig vagy magukban a kimutatásokban vagy a megjegyzésekben való közzétételt írja elő. Az IAS 7 Cash flow-k kimutatása standard meghatározza a cash flow információk bemutatására vonatkozó előírásokat.

48.

A jelen standard a „közzététel” kifejezést időnként tág értelemben használja, beleértve a pénzügyi kimutatásokban prezentált tételeket is. Közzétételi kötelezettségeket más IFRS-ek is előírnak. A jelen standard vagy valamely más IFRS eltérő rendelkezése hiányában ezek a közzétételek megtehetők a pénzügyi kimutatásokban.

A pénzügyi kimutatások azonosítása

49.

A gazdálkodó egységnek egyértelműen azonosítania kell a pénzügyi kimutatásokat, és az ugyanazon közzétett dokumentum egyéb infromációitól egyértelműen meg kell különböztetni.

50.

Az IFRS-ek kizárólag a pénzügyi kimutatásokra vonatkoznak, és nem feltétlenül vonatkoznak az éves jelentésben, a szabályozó hatóságnak benyújtott dokumentumban vagy más anyagokban szereplő egyéb információkra. Ezért fontos, hogy a felhasználók képesek legyenek megkülönböztetni a IFRS-ek alkalmazásával készített információkat az egyéb olyan információktól, amelyek hasznosak lehetnek a felhasználók számára, de nem tartoznak ezen előírások hatálya alá.

51.

A gazdálkodó egységnek egyértelműen azonosítania kell az egyes pénzügyi kimutatásokat és a megjegyzéseket. Ezen túlmenően a gazdálkodó egységnek az alábbi információkat szembetűnően fel kell tüntetnie és meg kell ismételnie, amennyiben az a bemutatott információ megértéséhez szükséges:

(a)

a beszámolót készítő gazdálkodó egység nevét vagy egyéb azonosító adatait, valamint az ezen infromációkban a megelőző beszámolási időszak vége óta bekövetkezett bármely változást;

(b)

annak megjelölését, hogy a pénzügyi kimutatások egy különálló gazdálkodó egységre vagy gazdálkodó egységek egy csoportjára vonatkoznak;

(c)

a beszámolási időszak végének időpontját vagy a pénzügyi kimutatások vagy megjegyzések által lefedett időszakot;

(d)

a prezentálás pénznemét az IAS 21 standardban meghatározottak szerint; valamint

(e)

a pénzügyi kimutatásokban prezentált összegek esetében alkalmazott kerekítés mértékét.

52.

A gazdálkodó egységek az 51. bekezdésben foglalt követelményeknek az oldalak, kimutatások, megjegyzések, oszlopok és hasonlók megfelelő fejlécei feltüntetésével tesznek eleget. Mérlegelés szükséges annak eldöntésére, hogy melyik módszer a legalkalmasabb ezen információk szerepeltetésére. Ha például egy gazdálkodó egység elektronikus formában prezentálja a pénzügyi kimutatásokat, nem mindig használ különálló oldalakat; a gazdálkodó egység ilyen esetben úgy mutatja be a fenti tételeket, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk érthetőségét.

53.

A pénzügyi kimutatásokban a könnyebb érthetőség érdekében a gazdálkodó egységek gyakran a prezentálási pénznem ezres vagy milliós egységében szerepeltetik az információkat. Ez elfogadható, amennyiben a gazdálkodó egység közzéteszi a kerekítés mértékét, és ez által nem hagy ki lényeges információt.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenítendő információk

54.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásnak minimálisan a következő összegeket bemutató sorokat kell tartalmaznia:

(a)

ingatlanok, gépek és berendezések;

(b)

befektetési célú ingatlanok;

(c)

immateriális javak;

(d)

pénzügyi eszközök (az (e), (h) és (i) pontokban szereplő összegek kivételével);

(e)

tőkemódszerrel elszámolt befektetések;

(f)

biológiai eszközök;

(g)

készletek;

(h)

vevő- és egyéb követelések;

(i)

pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek;

(j)

az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard alapján értékesítésre tartottá minősített eszközök, valamint az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó eszközök összessége;

(k)

szállítói és egyéb kötelezettségek;

(l)

céltartalékok;

(m)

pénzügyi kötelezettségek (a (k) és (l) pontokban szereplő összegek kivételével);

(n)

az IAS 12 Nyereségadók standardban meghatározott tényleges adókötelezettségek és adókövetelések;

(o)

az IAS 12 standardban meghatározott halasztott adókötelezettségek és halasztott adókövetelések;

(p)

az IFRS 5 standard alapján értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségek;

(q)

a saját tőkében kimutatott kisebbségi részesedések; valamint

(r)

az anyavállalat tulajdonosai rendelkezésére álló jegyzett tőke és tartalékok.

55.

A gazdálkodó egységnek további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket kell a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban feltüntetnie, ha azok bemutatása releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez.

56.

Ha a gazdálkodó egység a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban elkülönítve mutatja be a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, akkor a halasztott adóköveteléseket (kötelezettségeket) nem mutathatja ki forgóeszközként (rövid lejáratú kötelezettségként).

57.

A jelen standard nem ír elő kötelező sorrendet vagy formátumot a gazdálkodó egység számára a tételek bemutatására. Az 54. bekezdés pusztán egy felsorolást tartalmaz olyan tételekről, amelyek egymástól jellegükben vagy rendeltetésükben olyan mértékben eltérnek, ami miatt a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban való elkülönített bemutatásuk indokolt. Ezen túl:

(a)

további sorokat tüntetnek fel, ha egy tételnek vagy a hasonló tételek összesítésének a nagysága, jellege vagy rendeltetése olyan, hogy az elkülönített bemutatás releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez; valamint

(b)

a használt megnevezések, a tételek vagy a hasonló tételek összevonásainak sorrendje módosítható a gazdálkodó egység és ügyletei sajátosságainak megfelelően, hogy olyan információt nyújtsanak, amely releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez. Például egy pénzügyi intézmény módosíthatja a fenti leírásokat, hogy olyan információkat nyújtson, amelyek egy pénzügyi intézmény működése szempontjából relevánsak.

58.

A további elkülönített tételek bemutatására vonatkozó döntéshez a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell:

(a)

az eszközök jellegét és likviditását;

(b)

az eszközök adott gazdálkodó egységen belüli rendeltetését; valamint

(c)

a kötelezettségek összegét, jellegét és esedékességét.

59.

Az eltérő értékelési alapok alkalmazása az eltérő eszközcsoportokra azt jelzi, hogy azok jellege vagy rendeltetése eltérő, és emiatt a gazdálkodó egységnek azokat külön sorban mutatja be. Például az ingatlanok, gépek és berendezések alcsoportjai az IAS 16 standard alapján bekerülési értéken vagy átértékelt értéken is nyilvántarthatók.

A rövid lejárat/hosszú lejárat megkülönböztetése

60.

A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban – a 66–76. bekezdéseknek megfelelően – elkülönítetten kell bemutatnia a forgóeszközöket és befektetett eszközöket, valamint a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, kivéve, ha a likviditás alapú bemutatás megbízható és relevánsabb információt nyújt. E kivétel alkalmazásakor a gazdálkodó egységnek az eszközöket és kötelezettségeket a likviditás sorrendjében kell bemutatnia.

61.

A választott bemutatási módszertől függetlenül a gazdálkodó egységnek minden egyes olyan eszköz- és kötelezettség tételsorra közzé kell tennie a várhatóan 12 hónapon túl megtérülő vagy kiegyenlítendő összeget, amely sor egyaránt tartalmaz olyan összegeket, amelyek megtérülése vagy kiegyenlítése várhatóan:

(a)

a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon belül történik, valamint

(b)

a beszámolási időszakot követő tizenkét hónapon túl történik.

62.

Amikor valamely gazdálkodó egység jól azonosítható működési cikluson belül nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat, a forgó- és befektetett eszközök és a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek elkülönített prezentálása a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban hasznos információt nyújt azáltal, hogy a működő tőkeként folyamatosan forgásban lévő nettó eszközöket elkülöníti a gazdálkodó egység hosszú távú tevékenységei során használt nettó eszközöktől. Továbbá ez kiemeli azokat az eszközöket, amelyeknek megtérülése az adott működési ciklusban várható, valamint azokat a kötelezettségeket, amelyeknek rendezése ugyanabban az időszakban esedékes.

63.

Egyes gazdálkodó egységeknél, mint pl. pénzügyi intézményeknél, az eszközök és kötelezettségek likviditás szerinti növekvő vagy csökkenő sorrendű bemutatása megbízható és relevánsabb információt nyújt, mint a rövid/hosszú lejáratú bemutatás, mivel a gazdálkodó egység nem egyértelműen meghatározható működési ciklus szerint nyújt termékeket vagy szolgáltatásokat.

64.

A 60. bekezdés alkalmazásakor megengedett, hogy a gazdálkodó egység egyes eszközeit és kötelezettségeit a rövid/hosszú lejárat szerinti bontásban, míg másokat a likviditás sorrendjében mutasson be, ha ez megbízható és relevánsabb információt nyújt. Az ilyen kettős bemutatásra akkor lehet szükség, amikor a gazdálkodó egység szerteágazó tevékenységeket folytat.

65.

Az eszközök és kötelezettségek realizálásának várható időpontjára vonatkozó információk hasznosak a gazdálkodó egység likviditásának és tartós fizetőképességének értékelésekor. Az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek standard előírja a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek lejárati időpontjainak közzétételét. A pénzügyi eszközök közé tartoznak a vevő- és az egyéb követelések, míg a pénzügyi kötelezettségek a szállítói és az egyéb kötelezettségeket tartalmazzák. A nem monetáris eszközök, mint például a készletek megtérülésének, valamint a kötelezettségek, mint például a céltartalékok rendezésének várható időpontjára vonatkozó információ szintén hasznos, függetlenül attól, hogy az eszközöket és kötelezettségeket rövid vagy hosszú lejáratúként mutatják-e be vagy sem. Például egy gazdálkodó egység közzéteszi a várhatóan a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapon túl megtérülő készleteinek összegét.

Forgóeszközök

66.

A gazdálkodó egységnek forgóeszközként kell besorolnia egy eszközt, ha:

(a)

azt a szokásos működési ciklusa során várhatóan realizálja, vagy azon belül szándékozik azt értékesíteni vagy felhasználni;

(b)

azt elsősorban kereskedési céllal tartja;

(c)

azt várhatóan a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapon belül realizálja; vagy

(d)

az pénzeszköz vagy pénzeszköz-egyenértékes (ahogy azt az IAS 7 standard meghatározza), kivéve, ha nem váltható át, nem cserélhető vagy nem használható fel valamely kötelezettség kiegyenlítésére legalább a beszámolási időszakot követő 12 hónapig.

A gazdálkodó egységnek minden egyéb eszközt a befektetett eszközként kell besorolnia.

67.

A jelen standard a „befektetett” kifejezést használja a hosszú távú célt szolgáló tárgyi, immateriális és pénzügyi eszközökre. A standard nem tiltja az ettől eltérő elnevezések használatát, amennyiben azok jelentése egyértelmű.

68.

A gazdálkodó egység működési ciklusa az eszközök feldolgozásra történő megszerzése, valamint azok pénzeszközért vagy pénzeszköz-egyenértékesekért való realizálása közötti időszakot jelenti. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni. A forgóeszközök közé tartoznak a szokásos működési cikluson belül értékesítésre, felhasználásra és realizálásra kerülő eszközök (pl. készletek és vevőkövetelések) még akkor is, ha azok a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan nem realizálódnak. A forgóeszközök közé tartoznak továbbá az elsősorban kereskedési céllal tartott eszközök (az IAS 39 standard alapján az e csoportba tartozó pénzügyi eszközöket kereskedési célra tartottnak minősítik), továbbá a befektetett pénzügyi eszközök rövid lejáratú része.

Rövid lejáratú kötelezettségek

69.

A gazdálkodó egységnek rövid lejáratúként kell besorolnia egy kötelezettséget, ha:

(a)

azt a szokásos működési ciklusa alatt várhatóan kiegyenlíti;

(b)

azt elsősorban kereskedési céllal tartja;

(c)

a kötelezettség a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes; vagy

(d)

nincs feltétel nélküli joga a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszakot követő legalább 12 hónapon túlra elhalasztani.

A gazdálkodó egységnek minden egyéb kötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek közé kell besorolnia.

70.

Egyes rövid lejáratú kötelezettségek, mint pl. a szállítói kötelezettségek, valamint a személyi jellegű és egyéb működési költségek elhatárolásai, részei a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusában használt működő tőkéjének. Ezeket a működéssel kapcsolatos tételeket a gazdálkodó egység abban az esetben is a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepelteti, ha pénzügyi rendezésük csak a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes. Ugyanaz a szokásos működési ciklus vonatkozik a gazdálkodó egység eszközeinek és kötelezettségeinek a besorolására. Ha a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa nem határozható meg egyértelműen, annak hosszát 12 hónapnak kell feltételezni.

71.

Más rövid lejáratú kötelezettségeket nem a szokásos működési ciklus részeként egyenlítenek ki, de a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes a kiegyenlítésük, vagy azokat elsődlegesen kereskedési célra tartják. Példaként említhetők az IAS 39 standard alapján kereskedési célra tartott pénzügyi kötelezettségek, a folyószámlahitelek, a hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 12 hónapon belül esedékes része, az osztalék-kötelezettségek, a nyereségadók, valamint az egyéb nem-szállítói kötelezettségek. A hosszú távú finanszírozást biztosító pénzügyi kötelezettségek (azaz amelyek nem képezik részét a gazdálkodó egység szokásos működési ciklusa során felhasznált működő tőkének), és amelyek a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül nem válnak esedékessé, a 74. és 75. bekezdéseket is figyelembe véve hosszú lejáratú kötelezettségnek minősülnek.

72.

A gazdálkodó egység akkor is rövid lejáratúként sorolja be a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül esedékes pénzügyi kötelezettségeit, ha:

(a)

azok eredeti futamideje 12 hónapnál hosszabb volt; és

(b)

a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyását megelőzően megállapodás történt a hosszú távú újrafinanszírozásra vagy a fizetés átütemezésére.

73.

Amennyiben a gazdálkodó egység arra számít, és rendelkezhet arról, hogy egy meglévő hitel-megállapodás alapján fennálló kötelmet a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túli esedékességgel újrafinanszíroz vagy előregörget, a kötelmet hosszú lejáratúként sorolja be, még akkor is, ha az egyébként rövidebb időszakon belül válna esedékessé. Azonban, ha a kötelem újrafinanszírozása vagy előregörgetése nem a gazdálkodó egység döntésétől függ (pl. nincs az újrafinanszírozásra megállapodás), akkor a gazdálkodó egység nem veszi figyelembe a rövid lejáratú kötelem újrafinanszírozásának lehetőségét és a kötelmet rövid lejáratúként sorolja be.

74.

Ha a gazdálkodó egység egy meglévő hosszú lejáratú hitelszerződés valamely rendelkezését megszegte a beszámolási időszak végén vagy azt megelőzően, és emiatt a kötelezettség látra fizetendővé válik, a kötelezettséget átsorolják a rövid lejáratú kötelezettségek közé még akkor is, ha a hitelező a beszámolási időszakot követően, de a pénzügyi kimutatások közzétételre történő jóváhagyását megelőzően hozzájárult, hogy a szerződésszegés alapján ne követelje a megfizetést. A gazdálkodó egység azért sorolta be a kötelezettséget rövid lejáratúként, mivel a beszámolási időszak végén a gazdálkodó egységnek nincs feltétel nélküli joga arra, hogy a kötelezettség kiegyenlítését a beszámolási időszak végét követő legalább 12 hónapon túlra elhalassza.

75.

A kötelezettséget azonban hosszú lejáratúként sorolják be, amennyiben a hitelező a beszámolási időszak végéig beleegyezett egy, a beszámolási időszaktól számítva legalább 12 hónapon túl végződő időhaladékba, amelyen belül a gazdálkodó egység helyrehozhatja a szerződésszegést, és amelyen belül a hitelező nem igényelheti az azonnali visszafizetést.

76.

A rövid lejáratú hitelként besorolt tételekre vonatkozóan, amennyiben az alábbiakban felsorolt események valamelyike a beszámolási időszak vége és a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásának időpontja között bekövetkezik, az adott eseményt az IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standarddal összhangban nem módosító eseményként közzéteszik:

(a)

hosszú lejáratú újrafinanszírozás;

(b)

hosszú lejáratú hitelre vonatkozó szerződésszegés helyrehozása; és

(c)

olyan időhaladék a hitelezőtől hosszú lejáratú hitelre vonatkozó szerződésszegés helyrehozatalára, amely a beszámolási időszakot követő 12 hónapnál hosszabb időszakra szól.

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk

77.

A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben kell közzétennie az egyes tételsorok további bontását a gazdálkodó egység működési körülményeinek megfelelő módon csoportosítva.

78.

Az egyes albesorolások részletezésének mértéke az IFRS-ekben található előírásoktól, valamint a kérdéses összegek nagyságától, jellegétől és rendeltetésétől függ. A gazdálkodó egységek az 58. bekezdésben leírt tényezőket az albesorolások alapjának meghatározásakor is figyelembe veszi. A közzétételek tételenként eltérőek, például:

(a)

az ingatlanok, gépek és berendezések csoportra bontása az IAS 16 standard alapján történik;

(b)

a követelések bontása vevőkövetelésekre, kapcsolt felekkel szembeni követelésekre, előlegekre és egyéb összegekre történik;

(c)

a készleteket az IAS 2 Készletek standard szerint csoportosítják úgy, mint áruk, nyersanyagok, anyagok, befejezetlen termelés és késztermékek;

(d)

a céltartalékokat munkavállalói juttatásokra képzett céltartalékra és egyéb tételekre bontják; és

(e)

a saját tőkét és a tartalékokat különböző csoportokba bontják alá, úgy, mint a befizetett jegyzett tőkére, a részvényázsióra és a tartalékokra.

79.

A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban, a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben kell közzétennie a következőket:

(a)

a részvénytőke minden osztályára:

(i)

a kibocsátásra engedélyezett részvények számát;

(ii)

a kibocsátott és teljesen befizetett valamint a kibocsátott, de még nem teljesen befizetett részvények számát;

(iii)

a részvények névértékét vagy annak leírását, hogy a részvényeknek nincs névértéke;

(iv)

az időszak elején és végén forgalomban lévő részvények számának egyeztetését;

(v)

az adott részvényosztályhoz kapcsolódó jogokat, elsőbbségi jogokat és korlátozásokat, beleértve az osztalékfizetéssel és a tőke-visszatérítéssel kapcsolatos korlátozásokat;

(vi)

a gazdálkodó egység, annak leányvállalatai vagy társult vállalkozásai által birtokolt, a gazdálkodó egységben lévő részvényeket; és

(vii)

az opciók és részvényeladásra vonatkozó szerződések alapján történő kibocsátásra fenntartott részvényeket, beleértve a feltételeket és az összegeket; valamint

(b)

a saját tőkében kimutatott tartalékok jellegének és céljának bemutatását.

80.

A részvénytőkével nem rendelkező gazdálkodó egységeknek, mint pl. egy személyegyesítő társaságnak vagy trösztnek, a 79(a) bekezdésben meghatározott követelményekkel egyenértékű információkat kell közzétenniük, bemutatva valamennyi tőkerészesedés-kategória mozgását az időszakban, valamint valamennyi tőkerészesedés-kategóriára a kapcsolódó jogokat, elsőbbségi jogokat és korlátozásokat.

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás

81.

A gazdálkodó egységnek az időszakban elszámolt összes bevétel- és ráfordítás tételt be kell mutatnia:

(a)

egyetlen átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, vagy

(b)

két kimutatásban: az egyik kimutatásban az eredmény összetevőit mutatja be (különálló eredménykimutatás), és egy második kimutatásban, amely az eredmény bemutatásával kezdődik, és az egyéb átfogó jövedelem összetevőit mutatja be (átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás).

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban bemutatandó információk

82.

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásnak minimálisan az időszakra vonatkozó következő összegeket bemutató sorokat kell tartalmaznia:

(a)

bevételek;

(b)

pénzügyi ráfordítások;

(c)

a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt, társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés;

(d)

adó-ráfordítások;

(e)

egy összevont összeg, amely az alábbiak összegéből adódik:

(i)

a megszűnt tevékenységek adózás utáni eredménye, és

(ii)

a megszűnt tevékenységet alkotó eszközök vagy elidegenítési csoport(ok) értékesítési költségekkel csökkentett valós értékre történő átértékelése vagy azok elidegenítése kapcsán elszámolt adózás utáni nyereség vagy veszteség;

(f)

eredmény;

(g)

az egyéb átfogó jövedelem minden egyes összetevője, jellegük szerint csoportosítva (kivéve a (h) pontban szereplő összegeket);

(h)

a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt, társult és közös vállalkozások arányos egyéb átfogó jövedelméből való részesedés; valamint

(i)

a teljes átfogó jövedelem.

83.

A gazdálkodó egységnek az alábbi tételeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell közzétennie, az időszaki eredmény felosztásaként:

(a)

az alábbiaknak tulajdonítható időszaki eredmény:

(i)

kisebbségi részesedések, és

(ii)

az anyavállalat tulajdonosai.

(b)

az alábbiaknak tulajdonítható időszaki teljes átfogó jövedelem:

(i)

kisebbségi részesedések, és

(ii)

az anyavállalat tulajdonosai.

84.

A gazdálkodó egység a 82 (a)-(f) bekezdésben szereplő sorokat és a 83(a) bekezdésben meghatározott közzétételeket különálló eredménykimutatásban (lásd 81. bekezdés) is bemutathatja.

85.

A gazdálkodó egységnek további sorokat, összesítő sorokat és részösszegeket kell feltüntetnie az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), ha azok bemutatása releváns a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez.

86.

Mivel a gazdálkodó egység eltérő tevékenységeinek, ügyleteinek és más eseményeinek hatásai a gyakoriságot, a nyereség vagy veszteség lehetőségét és a kiszámíthatóságot tekintve eltérőek lehetnek, a pénzügyi teljesítmény egyes elemeinek közzététele segít az elért pénzügyi teljesítmény megértésében, továbbá a jövőbeni pénzügyi teljesítmény előrejelzésében. A gazdálkodó egység további tételsorokat szerepeltet az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), és módosítja a használt megnevezéseket és a tételek sorrendjét, amennyiben ez a pénzügyi teljesítmény elemeinek magyarázatához szükséges. A gazdálkodó egység figyelembe vesz olyan szempontokat, mint például a lényegesség, illetve a bevételek és ráfordítások különböző elemeinek a jellege és rendeltetése. Például egy pénzügyi intézmény módosíthatja a megnevezéseket, hogy olyan információkat nyújtson, amelyek egy pénzügyi intézmény működése szempontjából relevánsak. A gazdálkodó egység nem számolhatja el egymással szemben a bevétel és ráfordítás tételeit, kivéve, ha a 32. bekezdésben foglalt kritériumok teljesülnek.

87.

A gazdálkodó egység a bevétel vagy ráfordítás tételeit nem mutathatja be rendkívüli tételként sem az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, sem a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent), sem pedig a megjegyzésekben.

Az időszaki eredmény

88.

A gazdálkodó egységnek az adott időszak összes bevétel és ráfordítás elemét az eredményben kell megjelenítenie, kivéve, ha valamely IFRS mást ír elő vagy tesz lehetővé.

89.

Egyes IFRS-ek meghatároznak olyan körülményeket, amikor a gazdálkodó egységnek bizonyos tételeket nem a tárgyidőszak eredményében kell elszámolnia. Az IAS 8 standard két ilyen körülményt határoz meg: a hibák javítását és a számviteli politika változásainak hatását. Más IFRS-ek előírják vagy megengedik az egyéb átfogó jövedelem azon összetevőinek kihagyását az eredményből, amelyek megfelelnek a Keretelvek bevétel vagy ráfordítás definíciójának (lásd 7. bekezdés).

Az időszaki egyéb átfogó jövedelem

90.

A gazdálkodó egységnek az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem egyes összetevőire vonatkozó nyereségadó összegét, beleértve az átsorolás miatti módosításokat is.

91.

A gazdálkodó egység az egyéb átfogó jövedelem összetevőit bemutathatja:

(a)

a kapcsolódó adóhatások nettósításával, vagy

(b)

a kapcsolódó adóhatások előtt egy, a szóban forgó összetevők utáni nyereségadó összevont értékét bemutató összeggel együtt.

92.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie az egyéb átfogó jövedelem összetevőivel kapcsolatos, átsorolás miatti módosításokat.

93.

Más IFRS-ek meghatározzák, hogy a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket át kell-e sorolni az eredménybe, és ha igen, milyen esetekben. Az ilyen átsorolásokat a jelen standard átsorolás miatti módosításoknak nevezi. Az átsorolás miatti módosítás azon időszak egyéb átfogó jövedelme megfelelő összetevőjének részét képezi, amely időszakban történt az átsorolás az eredménybe. Például az értékesíthető pénzügyi eszközök elidegenítésével realizált nyereségek a tárgyidőszak eredményében szerepelnek. Előfordulhat, hogy ezeket az összegeket nem realizált nyereségként a tárgyidőszaki vagy korábbi időszakok egyéb átfogó jövedelmében jelenítették meg. Ezeket a nem realizált nyereségeket abban az időszakban kell levonni az egyéb átfogó jövedelemből, amikor a realizált nyereségek átkerültek az eredménybe azért, hogy ne szerepeljenek kétszer a teljes átfogó jövedelemben.

94.

A gazdálkodó egység az átsorolás miatti módosításokat az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben mutathatja be. Az a gazdálkodó egység, amelyik az átsorolás miatti módosításokat a megjegyzésekben mutatja be, az egyéb átfogó jövedelem összetevőit valamennyi hozzá kapcsolódó átsorolás miatti módosítást követően mutatja be.

95.

Keletkeznek átsorolás miatti módosítások, például külföldi érdekeltség elidegenítésekor (lásd IAS 21 standardot), értékesíthető pénzügyi eszközök kivezetésekor (lásd IAS 39 standardot) és ha valamely fedezett előre jelzett ügyletnek eredményhatása van (a cash flow fedezeti ügyletekkel kapcsolatosan lásd az IAS 39 standard 100. bekezdését).

96.

Nem keletkeznek átsorolás miatti módosítások az IAS 16 vagy IAS 38 standard szerint elszámolt átértékelési többlet változásai vagy az IAS 19 standard 93A bekezdése szerint elszámolt meghatározott juttatási programok aktuáriusi nyereségei vagy veszteségei esetében. Ezeket az összetevőket az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és nem lehet átsorolni az eredménybe a következő időszakokban. Ha az eszköz felhasználásra vagy kivezetésre kerül, az átértékelési többlet változásai átvezethetők a felhalmozott eredménybe a következő időszakokban (lásd IAS 16 és IAS 38 standardokat). Az aktuáriusi nyereségek és veszteségek a felhalmozott eredményben kerülnek bemutatásra abban az időszakban, amelyben egyéb átfogó jövedelemként jelenítették meg (lásd IAS 19 standardot).

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben bemutatandó információk

97.

Ha a bevétel és ráfordítás tételei lényegesek, azok jellegét és összegét a gazdálkodó egységnek elkülönülten kell közzétennie.

98.

A bevétel és ráfordítás tételek elkülönült közzététele az alábbi körülmények esetén lehet szükséges:

(a)

a készletek értékének leírása a nettó realizálható értékre, vagy az ingatlanok, gépek és berendezések leírása a megtérülő értékre, valamint az ilyen leírások visszaírása;

(b)

a gazdálkodó egység tevékenységeinek átszervezése, és az átszervezési költségekre képzett bármely céltartalék feloldása;

(c)

az ingatlanok, gépek és berendezések elidegenítései;

(d)

befektetések elidegenítései;

(e)

megszűnt tevékenységek;

(f)

a peres ügyek lezárásai; valamint

(g)

céltartalékok egyéb feloldása.

99.

A gazdálkodó egységnek az eredményben elszámolt ráfordítások elemzését az egyes ráfordítások jellegének vagy gazdálkodó egységen belüli rendeltetésének figyelembevételével kialakított csoportosítás alapján kell bemutatnia, azt a csoportosítást alkalmazva, amelyik megbízható és relevánsabb információt biztosít.

100.

A gazdálkodó egységek számára javasolt, hogy a 99. bekezdésben említett elemzést az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent) mutassák be.

101.

A ráfordítások csoportosítása a pénzügyi teljesítmény összetevőinek kiemelése érdekében történik, amelyek eltérhetnek egymástól a gyakoriság, az eredmény lehetősége vagy a kiszámíthatóság tekintetében. Az elemzést két módszer valamelyike alapján kell elvégezni.

102.

Az első változat a költségek jellege (költségnem) szerinti módszer. Ilyenkor a gazdálkodó egység a ráfordításokat az eredményben jellegük szerint csoportosítja (pl. értékcsökkenési leírás, anyagköltség, szállítási költségek, munkavállalói juttatások, reklámköltségek), és nem osztja fel azokat a gazdálkodó egység különböző funkciói szerint. A módszer alkalmazása egyszerű lehet, mivel nincs szükség a funkciók szerinti felosztásra. A költségnem módszer szerinti csoportosítás példája a következő:

Bevétel

 

X

Egyéb bevételek

 

X

Késztermékek és befejezetlen termelés állományváltozása

X

 

Felhasznált alap- és segédanyagok

X

 

Munkavállalói juttatások költségei

X

 

Értékcsökkenési és amortizációs leírás

X

 

Egyéb ráfordítások

X

 

Ráfordítások összesen

 

(X)

Adózás előtti nyereség

 

X

103.

A második elemzési változat a ráfordítások funkcionális csoportosítása vagy „értékesítési költség” módszer, és a ráfordításokat funkciójuk szerint értékesítési, vagy például forgalmazási vagy igazgatási tevékenységek költségei részeként csoportosítja. E módszer szerint a gazdálkodó egység legalább értékesítési költségeit elkülöníti az egyéb ráfordításoktól. Ez a bemutatás relevánsabb információkat nyújthat a felhasználók számára, mint a költségnem szerinti csoportosítás, de a funkcionális csoportosítás önkényes is lehet, és jelentős mérlegelést igényel. A ráfordítások funkciók (forgalmi költség módszer) szerinti csoportosításának példája a következő:

Bevétel

X

 

Értékesítés költsége

(X)

 

Bruttó nyereség

X

 

Egyéb bevételek

X

 

Forgalmazási költségek

(X)

 

Igazgatási ráfordítások

(X)

 

Egyéb ráfordítások

(X)

 

Adózás előtti nyereség

X

 

104.

A funkcionális csoportosítást alkalmazó gazdálkodó egységeknek további információkat kell közzétenniük a költségnemekre vonatkozóan, beleértve az értékcsökkenési és amortizációs leírást, és a munkavállalói juttatások ráfordítását.

105.

A funkcionális és költségnem szerinti csoportosítás közötti választás a múltbéli gyakorlattól, iparági tényezőktől, valamint a gazdálkodó egység jellegétől függ. Mindkét módszer alkalmas azon költségek bemutatására, amelyek a gazdálkodó egység értékesítési vagy termelési szintjének változásával együtt közvetlenül vagy közvetve változnak. Mivel az eltérő módszerek eltérő típusú gazdálkodó egységek számára előnyösek, a jelen standard csak azt írja elő, hogy a vezetés azt a bemutatási módszert válassza, amely megbízható és relevánsabb. Azonban, mivel a költségnemekre vonatkozó információ hasznos a jövőbeni cash flow-k előrejelzéséhez, a funkcionális csoportosítás alkalmazásakor előírt a további közzététel. A 104. bekezdésben szereplő „munkavállalói juttatások” az IAS 19 standardban meghatározott jelentéssel bír.

A saját tőke változásainak kimutatása

106.

A gazdálkodó egységnek prezentálnia kell a saját tőkében bekövetkezett változások kimutatását, a kimutatásban feltüntetve:

(a)

az időszaki teljes átfogó jövedelmet, külön bemutatva az anyavállalat tulajdonosaira, valamint a kisebbségi részesedésekre eső összegeket;

(b)

a saját tőke valamennyi összetevőjére vonatkozóan a visszamenőleges alkalmazás vagy visszamenőleges újra-megállapítás hatásait, az IAS 8 standard alapján elszámolva;

(c)

a tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott ügyletek értékeit, külön bemutatva a tulajdonosok általi hozzájárulásokat és a tulajdonosok részére tett kifizetéseket; valamint

(d)

a saját tőke valamennyi összetevőjére vonatkozóan az időszak eleji és végi könyv szerinti értékek egyeztetését, külön bemutatva minden egyes változást.

107.

A gazdálkodó egységnek vagy a saját tőke változásainak kimutatásában vagy a megjegyzésekben kell bemutatnia az időszak során a tulajdonosok részére történő osztalékkifizetésként elszámolt összeget, valamint annak egy részvényre jutó értékét.

108.

A 106. bekezdésben a saját tőke összetevői közé tartozik például a tőke-hozzájárulások mindegyik fajtája, az egyes egyéb átfogó jövedelem-kategóriák felhalmozott egyenlege, valamint a felhalmozott eredmény.

109.

A beszámolási időszak eleje és vége között a gazdálkodó egység saját tőkéjében bekövetkező változások a gazdálkodó egység nettó eszközeinek az időszaki növekedését vagy csökkenését tükrözik. A tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben folytatott ügyletek miatti változások (pl. tőke-hozzájárulások, a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumainak visszavásárlásai és osztalékok), valamint az ezen ügyletekhez közvetlenül kapcsolódó tranzakciós költségek kivételével, az adott időszak alatt a saját tőkében bekövetkezett változások a gazdálkodó egység adott időszak alatt végzett tevékenységeiből származó bevételek és ráfordítások – beleértve a nyereségek és veszteségek összegét is – összességét tükrözik.

110.

Az IAS 8 standard előírja a számviteli politikában bekövetkező változások hatásait tükröző visszamenőleges módosításokat, amilyen mértékig az kivitelezhető, kivéve ha valamely más IFRS átmeneti rendelkezései ettől eltérően rendelkeznek. Az IAS 8 standard előírja továbbá a hibák kijavítása miatti visszamenőleges újra-megállapításokat is, amilyen mértékig az kivitelezhető. A visszamenőleges korrekciók és a visszamenőleges újra-megállapítások nem saját tőke változások, csak a felhalmozott eredmény nyitó egyenlegének módosításai, kivéve ha valamely IFRS egy másik saját tőke elem visszamenőleges korrekcióját írja elő. A 106(b) bekezdés előírja, hogy a saját tőke változásainak kimutatásában a gazdálkodó egység elkülönülten tegye közzé a saját tőke egyes összetevőire a számviteli politika változása és a hibák kijavítása miatt elszámolt módosítás teljes összegét. A korrekciókat valamennyi előző időszakra és a tárgyidőszak elejére vonatkozóan be kell mutatni.

Cash flow-k kimutatása

111.

A cash flow információk alapot szolgáltatnak a felhasználók számára ahhoz, hogy felmérjék a gazdálkodó egység pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes termelő képességét, valamint azt, hogy a gazdálkodó egységnek ezen cash flow-kat mire kell felhasználnia. Az IAS 7 standard meghatározza a cash flow információk prezentálására és közzétételére vonatkozó előírásokat.

Megjegyzések

Felépítés

112.

A megjegyzéseknek:

(a)

információkat kell bemutatniuk a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjáról, valamint az alkalmazott konkrét számviteli politikáról a 117–124. bekezdések alapján;

(b)

közzé kell tenniük azokat az IFRS-ek által előírt információkat, amelyek a pénzügyi kimutatásokban máshol nem szerepelnek; valamint

(c)

biztosítani kell a pénzügyi kimutatásokban máshol nem bemutatott, de a kimutatásokban szereplő információk megértése szempontjából releváns információkat.

113.

A megjegyzéseket, amennyire kivitelezhető, a gazdálkodó egységnek rendszerezett módon kell bemutatnia. A gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a különálló eredménykimutatás (ha prezentálnak ilyent), valamint a saját tőke változásainak kimutatása és cash flow-k kimutatása minden tételét kereszthivatkozásokkal kell ellátnia a megjegyzések kapcsolódó információihoz.

114.

A gazdálkodó egységek a megjegyzéseket általában az alábbi sorrendben mutatják be, amely segíti a felhasználókat a pénzügyi kimutatások megértésében, és más gazdálkodó egységek pénzügyi kimutatásaival való összehasonlításban:

(a)

nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről (lásd 16. bekezdés);

(b)

alkalmazott jelentős számviteli politikák összefoglalása (lásd 117. bekezdés);

(c)

a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás, a különálló eredménykimutatás (ha prezentálnak ilyent), valamint a saját tőke változásainak kimutatása és cash flow-k kimutatása tételeire vonatkozó kiegészítő információk, az egyes kimutatások és az egyes sorok bemutatásának sorrendjében; valamint

(d)

egyéb közzétételek, beleértve:

(i)

függő kötelezettségeket (lásd IAS 37 standardot) valamint a meg nem jelenítettt szerződéses elkötelezettségeket, és

(ii)

a nem pénzügyi jellegű közzétételeket, pl. a gazdálkodó egység pénzügyi kockázat-kezelési céljait és politikáit (lásd IFRS 7 standardot).

115.

Néhány esetben szükséges vagy kívánatos lehet megváltoztatni az egyes elemek sorrendjét a megjegyzéseken belül. Például a gazdálkodó egység összevonhatja az eredményben megjelenített valósérték-változásra vonatkozó információkat a pénzügyi instrumentumok lejáratára vonatkozó információkkal, bár az előbbi az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra vagy a különálló eredménykimutatásra (ha prezentálnak ilyent), az utóbbi pedig a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásra vonatkozik. Mindenesetre a gazdálkodó egységnek a megjegyzések szisztematikus felépítését a lehetőségekhez mérten meg kell tartania.

116.

A gazdálkodó egység úgy is összeállíthatja a megjegyzéseket, hogy a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjára és a konkrét számviteli politikára vonatkozó információkat a pénzügyi kimutatásokon belül külön részként mutatja be.

A számviteli politikák közzététele

117.

A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában közzé kell tennie:

(a)

a pénzügyi kimutatások elkészítésénél alkalmazott értékelési alapot (vagy alapokat); és

(b)

az egyéb olyan számviteli politikákat, amelyek relevánsak a pénzügyi kimutatások megértéséhez.

118.

A gazdálkodó egységek számára fontos a felhasználók tájékoztatása a pénzügyi kimutatásokban alkalmazott értékelési alapról vagy alapokról (pl. eredeti bekerülési érték, jelenlegi érték, nettó realizálható érték, valós érték, megtérülő érték), mivel a pénzügyi kimutatások elkészítésének alapjául szolgáló módszer jelentős mértékben befolyásolja a felhasználók elemzését. Ha gazdálkodó egység több értékelési alapot is alkalmaz a pénzügyi kimutatásokban, pl. amikor konkrét eszközcsoportokat átértékelnek, elegendő azokat az egyes eszköz- és kötelezettségcsoportokat jelezni, amelyre az egyes értékelési alapokat alkalmazták.

119.

Annak eldöntéséhez, hogy egy adott számviteli politika bemutatása szükséges-e, a vezetés azt mérlegeli, hogy a közzététel segítené-e a felhasználókat annak megértésében, hogy az ügyletek, más események és feltételek hogyan tükröződnek a közzétett pénzügyi teljesítményben és pénzügyi helyzetben. Az egyes számviteli politikák közzététele különösen hasznos a felhasználók számára, ha a politikákat az IFRS-ekben adott alternatívák közül választják ki. Példa erre annak közzététele, hogy egy közös vezetésű vállalkozás tulajdonosa a közös vezetésű vállalkozásban lévő érdekeltségét az arányos konszolidáció vagy a tőkemódszer alapján jeleníti-e meg (lásd IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardot). Egyes IFRS-ek konkrétan előírják egyes számviteli politikák közzétételét, beleértve a vezetés választásait a különböző megengedett politikák között. Például az IAS 16 standard előírja a tárgyi eszközök egyes csoportjainál alkalmazott értékelési alapok közzétételét.

120.

Minden gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell tevékenységei jellegét és azokat a politikákat, amelyeknek közzétételét az adott típusú gazdálkodó egység esetében a pénzügyi kimutatásait felhasználók elvárnák. Például a nyereségadó megfizetésére kötelezett gazdálkodó egységtől elvárt, hogy közzétegye a nyereségadókra vonatkozó számviteli politikáit, beleértve a halasztott adókötelezettségekre és -követelésekre vonatkozókat. Amennyiben a gazdálkodó egységnek jelentős külföldi érdekeltségei vagy külföldi pénznemben folytatott ügyletei vannak, az árfolyamnyereségek és –veszteségek megjelenítésére alkalmazott számviteli politikák közzététele elvárható.

121.

Egy adott számviteli politika a gazdálkodó egység tevékenységeinek jellege miatt is jelentős lehet, még akkor is, ha a tárgyidőszaki és korábbi időszaki adatok nem lényegesek. Szintén helyénvaló közzétenni minden olyan jelentős számviteli politikát, amelyet az IFRS-ek nem kifejezetten írnak elő, de amelyet az a gazdálkodó egység az IAS 8 standard szerint választ ki és alkalmaz.

122.

A gazdálkodó egységnek a jelentős számviteli politikák összefoglalójában vagy az egyéb megjegyzésekben közzé kell tennie a számviteli politikák azon egyes elemeinek alkalmazásakor a vezetés által mérlegelt szempontokat – a becsléseket tartalmazók kivételével (lásd 125. bekezdés) –, amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre.

123.

A gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazásakor a vezetés számos szempontot mérlegel a becsléseken kívül, amely mérlegelt szempontok jelentős hatással lehetnek a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre. Például a vezetés arra vonatkozóan hoz döntéseket:

(a)

hogy a pénzügyi eszközök lejáratig tartott befektetések-e;

(b)

hogy a pénzügyi eszközök és lízingbe adott eszközök tulajdonlásával járó lényegileg összes kockázat és haszon mikor kerül átadásra más gazdálkodó egységeknek;

(c)

hogy lényegét tekintve egy meghatározott áruértékesítés finanszírozási megállapodás-e, és mint ilyen, nem keletkeztet-e bevételt; valamint

(d)

hogy a gazdálkodó egység és valamely speciális célú gazdálkodó egység közötti kapcsolat lényege arra utal-e, hogy az adott speciális célú gazdálkodó egység a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt áll.

124.

A 122. bekezdéssel összhangban megadott közzétételek közül néhányat más IFRS-ek írnak elő. Például az IAS 27 standard előírja a gazdálkodó egység számára, hogy közzétegye, hogy a gazdálkodó egység tulajdoni részesedése miért nem testesít meg ellenőrzést, az olyan befektetést befogadó felett, amely nem leányvállalat, annak ellenére, hogy a szavazati jogok vagy potenciális szavazati jogok több mint felét birtokolja a gazdálkodó egység közvetlenül, vagy leányvállalatokon keresztül közvetve. Az IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard előírja a gazdálkodó egység által meghatározott azon kritériumok közzétételét, amelyek alapján a gazdálkodó egység a befektetési célú ingatlanokat megkülönbözteti a saját használatú, valamint a szokásos üzletmenet során történő értékesítésre tartott ingatlanoktól, amikor az adott ingatlan besorolása nehéz.

Becslési bizonytalanságok forrásai

125.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azon jövőre vonatkozó feltételezéseire, és a beszámolási időszak végén fennálló egyéb becslési bizonytalanságok fő forrásaira vonatkozó információkat, amelyek esetében jelentős a kockázata annak, hogy lényeges módosítást idéznek elő az eszközök és kötelezettségek könyv szerint értékében a következő pénzügyi év során. Ezen eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan a megjegyzésekben az alábbi részleteket kell szerepeltetni:

(a)

a jellegüket, valamint

(b)

a könyv szerinti értéküket a beszámolási időszak végén.

126.

Egyes eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének meghatározása azt igényli, hogy megbecsüljék egyes bizonytalan jövőbeni események adott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó hatását a beszámolási időszak végén. Például, közelmúltbeli megfigyelt piaci árak hiányában, jövőre irányuló becslések szükségesek az ingatlanok, gépek és berendezések csoportjai megtérülő értékének, a készletek műszaki avulása hatásának, a folyamatban lévő peres ügyek jövőbeni eredményétől függő céltartalékoknak és a hosszú távú munkavállalói juttatási kötelezettségeknek, mint például a nyugdíj kötelmeknek az értékeléséhez. E becslések olyan feltételezéseken alapulnak, mint pl. a cash flow-k vagy diszkont ráták kockázati korrekciója, a fizetések jövőbeni változásai, valamint a jövőbeni árváltozások, amelyek hatással vannak az egyéb költségekre.

127.

A 125. bekezdés alapján közzétett feltételezések és egyéb becslési bizonytalansági források olyan becslésekre vonatkoznak, amelyek a vezetés legnehezebb, legszubjektívebb vagy legösszetettebb döntéseit igénylik. Ahogy a bizonytalanságok jövőbeli megoldására hatással lévő változók és feltételezések száma növekszik, az erre vonatkozó döntések egyre szubjektívebbek és összetettebbek lesznek, és ennek megfelelően általában növekszik az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének későbbi jelentős korrekciójára való esély.

128.

A 125. bekezdésben előírt közzététel nem kötelező olyan eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, amelyeknél jelentős a kockázata annak, hogy könyv szerinti értékük a következő pénzügyi év során jelentősen megváltozhat, amennyiben azokatat a beszámolási időszak végén a közelmúltban megfigyelt piaci árakon alapuló valós értéken értékelik. Az ilyen valós értékek lényegesen megváltozhatnak a következő pénzügyi év során, de ezek a változások nem a beszámolási időszak végén fennálló feltételezések vagy más becslési bizonytalansági források miatt következhetnek be.

129.

A gazdálkodó egységnek a 125. bekezdésben előírt közzétételeket olyan módon kell bemutatnia, amely segíti a pénzügyi kimutatásokat felhasználókat abban, hogy megértsék, hogy a vezetés milyen döntéseket hozott a jövőre nézve, valamint egyéb becslési bizonytalansági forrásokra vonatkozóan. A közzétett információk jellege és mértéke az adott feltételezés jellegétől és más körülményektől függ. Példák a gazdálkodó egységek általi egyes közzétételi típusokra:

(a)

a feltételezés, és az egyéb becslési bizonytalanság jellege;

(b)

a könyv szerinti érték érzékenysége a számítások alapjául szolgáló módszerekre, feltételezésekre és becslésekre, beleértve az érzékenység okait is;

(c)

az adott bizonytalanság várható megoldódása, valamint a következő pénzügyi évre ésszerűen várható eredmények, az érintett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékére nézve; valamint

(d)

a múltbeli feltételezések módosításának bemutatása az adott eszközökre és kötelezettségekre vonatkozóan, amennyiben a bizonytalanság továbbra is fennáll.

130.

A jelen standard értelmében a gazdálkodó egységnek a 125. bekezdésben előírt közzétételekben nem szükséges terv információkat vagy előrejelzéseket megadnia.

131.

Néha kivitelezhetetlen a beszámolási időszak végén valamely feltételezés vagy egyéb becslési bizonytalansági forrás lehetséges hatásai mértékének közzététele. Ilyen esetekben a gazdálkodó egység azt teszi közzé, hogy meglévő ismeretei alapján ésszerűen lehetséges, hogy a feltételezésektől eltérő eredmények miatt a következő pénzügyi év során szükséges lehet jelentős korrekciót végrehajtani az érintett eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értékében. A gazdálkodó egység minden esetben közzéteszi az adott feltételezéssel érintett konkrét eszköz vagy kötelezettség (illetve eszközök vagy kötelezettségek csoportja) jellegét és könyv szerinti értékét.

132.

A 122. bekezdésben előírt, a vezetés egyes, a gazdálkodó egység számviteli politikáinak alkalmazása során meghozott döntéseire vonatkozó közzétételek nincsenek kapcsolatban a 125. bekezdésben meghatározott, a becslési bizonytalanságok forrásaira vonatkozó közzétételekkel.

133.

A 125. bekezdés alapján közzétételi kötelezettség alá eső egyes feltételezések közzétételét más IFRS-ek is előírják. Például az IAS 37 standard bizonyos esetekre előírja a céltartalékok egyes csoportjaira hatással lévő jövőbeni eseményekre vonatkozó főbb feltételezések közzétételét. Az IFRS 7 standard előírja a gazdálkodó egység által a valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értékének becslésekor alkalmazott jelentős feltételezések közzétételét. Az IAS 16 standard előírja a gazdálkodó egység által az átértékelt ingatlanok, gépek és berendezések valós értékének becslésekor alkalmazott jelentős feltételezések közzétételét.

Tőke

134.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie azon információkat, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi kimutatás felhasználói számára a gazdálkodó egység tőkekezelésre vonatkozó célkitűzéseinek, politikáinak és folyamatainak értékelését.

135.

A 134. bekezdésnek való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység a következőket teszi közzé:

(a)

Kvalitatív információkat a gazdálkodó egység tőkekezelésre vonatkozó célkitűzéseiről, politikáiról és folyamatairól, beleértve:

(i)

annak leírását, hogy mi az, amit tőkeként kezel;

(ii)

ha léteznek a gazdálkodó egységgel szemben külső fél által felállított tőkekövetelmények, ezen követelmények jellegét, valamint ezen követelmények tőkekezelésbe való beépítésének módját; valamint

(iii)

hogyan teljesíti a tőkekezelésre vonatkozó célkitűzéseit.

(b)

összefoglaló számszerűsített adatokat arról, hogy mit kezel tőkeként. Egyes gazdálkodó egységek bizonyos pénzügyi kötelezettségeket (pl. a hátrasorolt kötlezettségek egyes formáit) is a tőke részének tekintik. Más gazdálkodó egységek a tőke meghatározásakor nem veszik figyelembe a saját tőke bizonyos összetevőit (pl. a cash flow fedezeti ügyletekből származó összetevőket).

(c)

az (a) és (b) pontban foglaltak bármely változását az előző időszakhoz képest.

(d)

annak megadását, hogy az időszak alatt megfelelt-e a rá vonatkozó bármely külső tőkekövetelménynek.

(e)

ha a gazdálkodó egység nem felel meg az ilyen külső tőkekövetelményeknek, akkor az ilyen jellegű meg nem felelés következményeit.

A gazdálkodó egység ezeket a közzétételeket olyan információkra alapozza, amelyeket a kulcspozíciókban lévő vezetők belső forrásokból kapnak meg.

136.

A gazdálkodó egység különféle módokon kezelheti a tőkét, és számos különböző tőkekövetelmény vonatkozhat rá. Például egy konglomerátum magában foglalhat biztosítási- és banki tevékenységeket folytató gazdálkodó egységeket, és ezek a gazdálkodó egységek különböző jogrendszerekben működhetnek. Amennyiben a tőkekövetelmények és a tőkekezelés módjának összevont közzététele nem biztosítana hasznos információkat vagy torzítja a pénzügyi kimutatás felhasználójának a gazdálkodó egység tőkeforrásairól alkotott képét, a gazdálkodó egységnek a rá vonatkozó minden egyes tőkekövetelményre nézve elkülönített információkat kell közzétennie.

Egyéb közzétételek

137.

A gazdálkodó egységnek a megjegyzésekben közzé kell tennie:

(a)

a pénzügyi kimutatások közzétételre való jóváhagyásáig javasolt vagy jóváhagyott osztalék összegét, amelyet nem jelenítettek meg a tulajdonosok részére történő felosztásként az időszak alatt, valamint a kapcsolódó egy részvényre jutó összeget; valamint

(b)

a halmozódó elsőbbségi osztalék meg nem jelenített összegét.

138.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a következőket, ha azok a pénzügyi kimutatásokkal együtt közzétett információkban máshol nincsenek közzétéve:

(a)

a gazdálkodó egység címét és jogi formáját, bejegyzésének országát, és bejegyzett székhelyének (vagy ha ez a székhelytől eltérő, akkor a tevékenysége elsődleges helyének) címét;

(b)

a gazdálkodó egység működése jellegének és fő tevékenységeinek leírását; valamint

(c)

az anyavállalatnak és a csoport legfőbb anyavállalatának a nevét.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ÉS A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

139.

A gazdálkodó egységnek a jelen standardot a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha egy gazdálkodó egység a jelen standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.

A (2003-BAN MÓDOSÍTOTT) IAS 1 VISSZAVONÁSA

140.

A jelen standard hatályon kívül helyezi a 2003-ban és 2005-ben módosított IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardot.

Függelék

Egyéb kiadványok módosításai

A jelen függelékben szereplő módosítások a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. Ha egy gazdálkodó egység a jelen standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, ezeket a módosításokat erre a korábbi időszakra alkalmazni kell. A módosított bekezdésekben az új szöveg aláhúzott és a törölt szöveg áthúzott.

A1.   [A módosítás nem vonatkozik magukra a számozott standardokra.]

A2.   [A módosítás nem vonatkozik magukra a számozott standardokra.]

A3.   A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (beleértve a Nemzetközi Számviteli Standardokat és Értelmezéseket) és az IFRS-ek bevezetéseiben az alábbi hivatkozások az alábbiakban leírtak szerint módosulnak, kivéve, ha a jelen függelék ettől eltérően rendelkezik.

a „magában”„-ban”-ra módosul.

az „eredménykimutatás” kifejezés „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás” kifejezésre módosul.

a „mérleg” kifejezés „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás” kifejezés re módosul.

a „cash flow kimutatás” kifejezés „cash flow-k kimutatása” kifejezésre módosul.

a „mérlegfordulónap” kifejezés „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

a „következő mérlegfordulónap” kifejezés a „következő beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

a „minden mérlegfordulónap” kifejezés „minden beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

a „mérlegfordulónapot követően” kifejezés „a beszámolási időszakot követően” kifejezésre módosul.

a „beszámolási fordulónap” kifejezés „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

a „minden beszámolási fordulónapon” kifejezés „minden beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.

a „legutolsó éves beszámolási fordulónap” kifejezés „legutolsó éves beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

a „tőketulajdonosok” kifejezés „tulajdonosok” kifejezésre módosul (kivéve az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standardban).

a „ki kell vezetni a saját tőkéből, és az eredményben kell elszámolni” és a „ki kell vezetni a saját tőkéből, és az eredményben kell szerepeltetni” kifejezés az „átsorolt a saját tőkéből az eredménybe átsorolás miatti módosításként” kifejezésre módosul.

a „standard vagy értelmezés” kifejezés az „IFRS” kifejezésre módosul.

a „valamely standard vagy értelmezés” kifejezés a „valamely IFRS” kifejezésre módosul.

a „standardok és értelmezések” kifejezés az „IFRS-ek” kifejezésre módosul (kivéve az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standard 5. bekezdésében).

Az IAS 7 Cash flow kimutatások standard jelenlegi verziójára való hivatkozások IAS 7 Cash flow-k kimutatása standardra való hivatkozásra módosulnak.

Az IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események standard jelenlegi verziójára való hivatkozások IAS 10 A beszámolási időszak utáni események standardra való hivatkozásra módosulnak.

IFRS 1   A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása

A4.   Az IFRS 1 standard az alábbiak szerint módosul:

A 6. és 7. bekezdés szövege az a következők szerint módosul:

„6.

Az IFRS-ekre történő áttérés időpontjára a gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatást kell elkészítenie és bemutatnia. Ez a kiindulópont az IFRS-ek szerinti elszámolásaihoz.

7.

A gazdálkodó egységnek … Ezeknek a számviteli politikáknak, a 13-34B és 37. bekezdésekben meghatározottak kivételével, összhangban kell állniuk minden egyes, az első IFRS szerinti beszámolási időszak végén hatályban lévő IFRS-sel.”

A 8. bekezdés után szereplő példa az alábbiak szerint módosul.

A „2003”„2005” évekre hivatkozás „20X3”„20X5” hivatkozásra módosul.

A Háttér, valamint Az előírások alkalmazása bekezdések a következők szerint módosulnak:

„Háttér

Az »A« gazdálkodó egység első IFRS szerinti beszámolási időszakának vége 20X5. december 31. Az »A« gazdálkodó egység úgy dönt, hogy azokban a pénzügyi kimutatásokban csak egy évre mutat be összehasonlító információt (lásd a 36. bekezdést) …

Az előírások alkalmazása

Az »A« gazdálkodó egység … :

(a)

összeállítja és bemutatja 20X4. január 1-jére a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatást; és …”

A 10., 12(a) és 21. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„10.

Kivéve a 13–34B bekezdésekben leírtakat, a gazdálkodó egységnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatásában: …

12.

A jelen IFRS azon elvvel szemben, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatásának meg kell felelnie minden egyes IFRS-nek, két kivétel-csoportot állít fel:

(a)

a 13–25I bekezdések felmentéseket adnak más IFRS-ek egyes előírásai alól.

21.

Az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard előírja, hogy a gazdálkodó egység:

(a)

bizonyos átszámítási különbözeteket az egyéb átfogó jövedelemben számoljon el és azokat a saját tőke egy külön összetevőjeként összesítse; valamint

(b)

egy külföldi érdekeltség elidegenítésekor az adott külföldi érdekeltséghez tartozó halmozott átszámítási különbözetet (beleértve kapcsolódó fedezeti ügyletek nyereségét vagy veszteségét, ha rendelkezésre áll) sorolja át a saját tőkéből az eredménybe az elidegenítés nyeresége vagy vesztesége részeként.”

A 32. bekezdésben a „2003” és „2004” évre való hivatkozás „20X4”-re és „20X5”-re módosul.

A 32., 35. és 36. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„32.

A gazdálkodó egység … Ehelyett a gazdálkodó egység azt az új információt a 20X4. december 31-ével záruló év eredményében (vagy esetleg az egyéb átfogó jövedelemben) tükrözi.

35.

A jelen IFRS – a 37. bekezdésben foglaltakat kivéve – nem ad felmentéseket más IFRS-ek bemutatási és közzétételi előírásai alól.

36.

Az IAS 1 standardnak való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység első IFRS pénzügyi kimutatásainak legalább három pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, két átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, két különálló eredménykimutatást (ha prezentálnak ilyent), két cash flow-kra vonatkozó kimutatást és két saját tőke változásainak kimutatását, valamint a kapcsolódó megjegyzéseket kell, hogy tartalmazzaza, beleértve az összehasonlító információkat is.”

A 36A–36C bekezdések és a felettük szereplő címek törlésre kerültek.

A 39. és 45(a) bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„39.

A 38. bekezdésnek való megfelelés érdekében a gazdálkodó egység első IFRS pénzügyi kimutatásainak tartalmazniuk kell: …

(a)

(ii)

… vége a korábbi számviteli szabályozás szerint.

(b)

az IFRS-ek szerint teljes átfogó jövedelmének egyeztetését a gazdálkodó egység legújabb éves pénzügyi kimutatásának legutolsó időszakához. Az egyeztetés kiindulópontja a gazdálkodó egység ugyanazon időszakra vonatkozó, korábbi számviteli szabályozás szerinti teljes átfogó jövedelme, vagy ha a gazdálkodó egység nem tett közzé ilyen összeget, akkor a korábbi számviteli szabályozás szerinti eredmény.

(c)

45.

Annak érdekében, hogy megfeleljenek …

(a)

minden egyes ilyen évközi pénzügyi beszámolónak – ha a gazdálkodó egység a közvetlenül megelőző üzleti év összehasonlítható évközi időszakára is bemutatott évközi pénzügyi beszámolót – tartalmaznia kell:

(i)

az adott összehasonlító évközi időszak végén a korábbi számviteli szabályozás szerinti saját tőkéjének egyeztetését az IFRS-ek szerinti saját tőkével ugyanezen időpontra; és

(ii)

az adott összehasonlító évközi (aktuális és az év addig eltelt) időszakára az IFRS-ek szerinti teljes átfogó jövedelem egyeztetését. Az egyeztetés kiindulópontja a gazdálkodó egység ezen időszakra vonatkozó, előző számviteli szabályozás szerinti teljes átfogó jövedelme, vagy ha a gazdálkodó egység nem tett közzé ilyen összeget, akkor az előző számviteli szabályozás szerinti eredmény.”

A 47C bekezdés törlésre kerül.

A következő 47H bekezdés kerül hozzáadásra:

„47H.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 6., 7., 8. (Példa), 10., 12(a), 21., 32., 35., 36., 39(b) valamint 45(a) bekezdést, az A Függeléket és a B Függelék B2(i) bekezdését, valamint törölte a 36A-36C és 47C bekezdéseket. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

Az A Függelékben meghatározott kifejezések a következők szerint módosulnak:

„Első, IFRS szerinti beszámolási időszak

A legutolsó olyan beszámolási időszak, amelyet a gazdálkodó egység első, IFRS pénzügyi kimutatásai lefednek.

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által elfogadott standardok és értelmezések. Magukba foglalják:

(a)

(b)

(c)

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) vagy a korábbi Értelmezési Állandó Bizottság (SIC) által kiadott értelmezéseket.”

Az A Függelékben az IFRS nyitómérleg fogalommeghatározása a következők szerint módosul:

„Pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatás

A gazdálkodó egység pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatása az IFRS-ekre való áttérés időpontjára.”

Az A Függelékben a mérlegfordulónap fogalommeghatározását el kell hagyni.

A B Függelékben a B2(i) bekezdés a következők szerint módosul:

„B2.

Ha az első alkalmazó …

(i)

Ha az első alkalmazó a korábbi számviteli szabályozás szerint a saját tőkéből való levonásként mutatott ki goodwillt:

(i)

ezt a goodwillt nem mutathatja ki a pénzügyi helyzetre vonatkozó nyitó IFRS kimutatásban. Azon kívül ezt a goodwillt nem vezetheti át az eredménybe, ha a leányvállalatot elidegeníti, vagy ha a leányvállalatban lévő befektetés értékvesztetté válik.”

IFRS 4   Biztosítási szerződések

A5   Az IFRS 4 standardban a 30. és 39A(a) bekezdések az a következők szerint módosulnak:

„30.

Egyes számviteli modelleknél … A biztosítási kötelezettség (vagy halasztott szerzési költségek vagy immateriális javak) kapcsolódó módosítását akkor és csak akkor kell az egyéb átfogó jövedelemben elszámolni, ha a nem realizált nyereséget és veszteséget is közvetlenül az egyéb átfogó jövedelemben számolták el. E gyakorlatot …

39A.

A 39.(c)(i) bekezdésnek …

(a)

egy érzékenységi elemzést, amely azt mutatja, hogy az eredményre és a saját tőkére hogyan hatott volna, ha a releváns kockázati változóban a beszámolási időszak végén ésszerűen lehetséges változások bekövetkeztek volna; az érzékenységi elemzés elkészítésére használt módszereket és feltételezéseket; valamint az alkalmazott módszerek és feltételezések változásait az előző időszakhoz képest. Ha azonban …”

A következő 41B bekezdés kerül hozzáadásra:

„41B.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 30. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IFRS 5   Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek

A6.   Az IFRS 5 standard az alábbiak szerint módosul:

A 3. bekezdésből törlésre kerül a „(2003-ban módosított)” kifejezés.

A 28. bekezdésben az „ugyanazon eredménykimutatás részben” kifejezés az „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás ugyanazon részében” kifejezésre módosul.

A következő 33A bekezdés kerül hozzáadásra:

„33A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az adott különálló kimutatásban szerepel egy rész, amely a megszűnt tevékenységekre vonatkozik.”

A 38. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkével szemben elszámolva” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben elszámolva” kifejezésre módosul.

A következő 44A bekezdés kerül hozzáadásra:

„44A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 3. és 38. bekezdéseket, valamint bekerült a 33A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

Az A Függelékben a forgóeszköz definíciója a következők szerint módosul:

„A gazdálkodó egységnek forgóeszközként kell besorolnia egy adott eszközt, ha:

(a)

azt a szokásos működési ciklusa során várhatóan realizálja, vagy azon belül szándékozik azt értékesíteni vagy felhasználni;

(b)

azt elsősorban kereskedési céllal tartja;

(c)

azt a beszámolási időszakot követő 12 hónapon belül várhatóan realizálja; vagy

(d)

az pénzeszköz vagy pénzeszköz-egyenértékes, kivéve, ha nem váltható át, nem cserélhető vagy nem használható fel valamely kötelezettség kiegyenlítésére legalább a beszámolási időszakot követő 12 hónapig.”

IFRS 7   Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek

A7.   Az IFRS 7 standard az alábbiak szerint módosul:

A 20. bekezdés feletti cím a következők szerint módosul:

„Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás”

A 20. bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„20.

A gazdálkodó egységnek magában az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy a megjegyzésekben közzé kell tennie a bevételek, ráfordítások, nyereségek vagy veszteségek következő tételeit:

(a)

a következőkön képződött nettó nyereségeket vagy veszteségeket:

(i)

(ii)

értékesíthető pénzügyi eszközök, külön-külön bemutatva azon nyereség vagy veszteség összegét, amelyet a beszámolási időszakban az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, és azt az összeget, amelyet az adott időszakban a saját tőkéből átvezettek az eredménybe;

(iii)

…”

A 21. bekezdés a következők szerint módosul:

„21.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 117. bekezdésével összhangban a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a jelentős számviteli politikák összefoglalójában a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott értékelési alapot (vagy alapokat) és azokat az egyéb számviteli politikákat, amelyek a pénzügyi kimutatások megértése szempontjából relevánsak.”

A 23(c) és (d) bekezdések a következők szerint módosulnak:

„23.

A cash flow fedezeti ügyletekre nézve a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie: …

(c)

azt az összeget, amelyet a tárgyidőszakban az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el;

(d)

azt az összeget, amelyet az időszak alatt átsoroltak a saját tőkéből az eredménybe, feltüntetve az összeg megoszlását az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás egyes sorai között; valamint …”

A 27(c) bekezdésben „a saját tőkével szemben” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben” kifejezésre módosul.

A következő 44A bekezdés kerül hozzáadásra:

„44A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 20., 21., 23(c) és (d), 27(c) bekezdéseket, valamint a B Függelék B5 bekezdését. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

A B5 bekezdés a következők szerint módosul:

„B5.

… A (2007-ben módosított) IAS 1 standard 122. bekezdése azt is előírja a gazdálkodó egységnek, hogy a jelentős számviteli politikák összefoglalójában vagy az egyéb megjegyzésekben közzé kell tennie a számviteli politika azon egyes elemeinek alkalmazásakor a vezetés által mérlegelt szempontokat – a becsléseket tartalmazók kivételével –, amelyek a legjelentősebb hatással voltak a pénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre.”

A B Függelék B14 bekezdésében a „mérlegben” kifejezés „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.

IFRS 8   Működési szegmensek

A8.   Az IFRS 8 standardban a 21. és 23(f) bekezdések a következők szerint módosulnak:

„21.

Meg kell adni … Bemutatandó szegmensenként a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő összegek egyeztetéseit a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában szereplő összegekkel minden olyan dátumra, amelyre pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást prezentálnak. A korábbi időszakokra vonatkozó információkat újra meg kell adni a 29. és 30. bekezdésben foglaltak szerint.

23.

A gazdálkodó egységnek …

(f)

a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 97. bekezdése szerint közzétett bevétel és ráfordítás lényeges elemeit;”

A következő 36A bekezdés kerül hozzáadásra:

„36A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 23(f) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 7   Cash flow-k kimutatása

A9.   Az IAS 7 standard az alábbiak szerint módosul:

A cím a következőre módosul: „Cash flow-k kimutatása”.

A Cél felett található fenti (módosított) címhez az alábbi lábjegyzet tartozik: „2007 szeptemberében az IASB az IAS 7 standard címét – az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 2007-es módosítása eredményeként – »Cash flow-kimutatások«-ról »Cash flow-k kimutatása«- címre módosította”.

A 32. bekezdésben „az eredménykimutatás” kifejezés „eredmény vagy veszteség” kifejezésre módosul.

IAS 8   Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

A10.   Az IAS 8 standard az alábbiak szerint módosul:

Az 5. bekezdés a következők szerint módosul:

a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) definíciójában a „kiadott” szó „kifejlesztett” szóra módosul.

a Lényeges angol definíciójában az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).

IAS 10   A beszámolási időszak utáni események

A11.   Az IAS 10 standard az alábbiak szerint módosul:

A cím a következőre módosul: „A beszámolási időszak utáni események”.

A 21. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).

IAS 11   Beruházási szerződések

A12.   Az IAS 11 standard 26., 28. és 38. bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.

IAS 12   Nyereségadók

A13.   Az IAS 12 standard az alábbiak szerint módosul:

Az IAS 12 standard „Cél” szakaszának harmadik bekezdése a következők szerint módosul:

„… Az eredményen kívül (vagy az egyéb átfogó jövedelemben, vagy közvetlenül a saját tőkében) megjelenített ügyletekre és egyéb eseményekre vonatkozóan bármely kapcsolódó adóhatást szintén az eredményen kívül (vagy az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) kell megjeleníteni.”

A 22(b), 59., 60. és 65. bekezdésben az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul, a 81(g)(ii) bekezdésben pedig az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.

A 23. bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„23.

A 61A bekezdéssel összhangban a halasztott adót közvetlenül a saját tőke komponens könyv szerinti értékével szemben számolják el. Az 58. bekezdéssel összhangban a halasztott adókötelezettségek későbbi változásait az eredményben jelenítik meg halasztott adóráfordításként (-bevételként).”

Az 52. bekezdésben a B példa és a C példa végén szereplő megjegyzésekben „61. bekezdés” kifejezésről „61A bekezdés” kifejezésre módosul, az „elszámolása közvetlenül a saját tőkével szemben” kifejezés pedig „elszámolása az egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.

Az 58. bekezdés feletti cím és az 58. bekezdés a következők szerint módosul:

„Az eredményben elszámolt tételek

58.

A tényleges és halasztott adót bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni, és az időszak nyereségében vagy veszteségében kell figyelembe venni, kivéve, amikor az adó a következő események során keletkezik:

(a)

olyan ügyletek vagy események, amelyek elszámolása – ugyanabban vagy egy másik időszakban – nem az eredményben történik, hanem az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében (lásd a 61A-65. bekezdést); …”

A 60. bekezdésben a „saját tőke terhére vagy javára számoltak el” kifejezés „nem az eredményben számoltak el” kifejezésre módosul.

A 61. bekezdés feletti címben a „közvetlenül a saját tőke javára vagy terhére elszámolt” kifejezés a „nem az eredményben elszámolt” kifejezésre módosul.

A 61. bekezdés törlésre kerül, és az alábbi 61A bekezdés kerül hozzáadásra.

„61A.

A tényleges és halasztott adót nem az eredményben kell elszámolni, ha olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket ugyanazon vagy eltérő időszakban, nem az eredményben számoltak el. Ennélfogva azt a tényleges és halasztott adót, amely olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket ugyanabban vagy más időszakban

(a)

az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni (lásd 62. bekezdés).

(b)

közvetlenül a saját tőkében számoltak el, közvetlenül a saját tőkében kell elszámolni (lásd 62A bekezdés).”

A 62. és 63. bekezdések módosulnak, és a következő 62A bekezdés kerül hozzáadásra:

„62.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok megkövetelik vagy lehetővé teszik, hogy bizonyos tételeket az egyéb átfogó jövedelemben számoljanak el. Ilyen tételek például:

(a)

a tárgyi eszközök könyv szerinti értékének átértékelés miatti változása (lásd IAS 16 standardot); valamint

(b)

[törölve]

(c)

egy külföldi érdekeltség pénzügyi kimutatásainak átszámításából származó árfolyam-különbözetek (lásd IAS 21 standardot).

(d)

[törölve]

62A.

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok megkövetelik vagy lehetővé teszik, hogy bizonyos tételeket közvetlenül a saját tőke javára vagy terhére számoljanak el. Ilyen tételek például:

(a)

a felhalmozott eredmény nyitóegyenlegének módosítása egy számviteli politika változásának visszamenőleges alkalmazása vagy egy hiba kijavítása miatt (lásd IAS 8 standardot Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák); valamint

(b)

egy összetett pénzügyi instrumentum tőkekomponensének elsődleges megjelenítésekor keletkező összeg (lásd a 23. bekezdést).

63.

Kivételes körülmények között nehéz lehet annak a tényleges és halasztott adónak a meghatározása, amely olyan tételekhez kapcsolódik, amelyeket nem az eredményben (hanem az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) számoltak el. Ez az eset fordulhat elő például akkor, ha:

(a)

(b)

az adókulcsokban vagy … olyan tételhez kapcsolódnak, amelyet korábban nem az eredményben számoltak el; vagy

(c)

a gazdálkodó egység … és a halasztott adókövetelés (részben vagy egészben) egy olyan tételhez kapcsolódik, amelyet korábban nem az eredményben számoltak el.

Ezekben az esetekben a nem az eredményben elszámolt tételekhez kapcsolódó tényleges és halasztott adók az érintett adójogrendszerben a gazdálkodó tényleges és halasztott adóinak ésszerű arányos allokációján vagy olyan módszeren alapulnak, amely a körülményeknek a legjobban megfelel.”

A 65. bekezdésben a „saját tőke terhére vagy javára kell elszámolni” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni” kifejezésre módosul.

A 68C bekezdés a következők szerint módosul:

„68C.

A 68A. bekezdésben … (a) egy olyan ügyletből vagy eseményből keletkezett, ami a tárgyidőszakban vagy más időszakban nem az eredményben került elszámolásra, vagy (b) egy üzleti kombinációból keletkezik. …”

A 77. bekezdés módosításra kerül, és a következő 77A bekezdés kerül hozzáadásra.

„77.

A gazdálkodó egység szokásos tevékenységéből származó eredményéhez kapcsolódó adóráfordítást (-bevételt) az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell bemutatni.

77A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1Pénzügyi kimutatások prezentálása, standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a szokásos tevékenységből származó eredményhez kapcsolódó adóráfordítást (-bevételt) ezen különálló kimutatásban kell bemutatnia.”

A 81. bekezdés a következők szerint módosul:

„81.

A következőket szintén elkülönítve kell közzétenni:

(a)

azon tényleges és halasztott adók együttes összegét, amelyek olyan tételekhez kapcsolódnak, amelyek elszámolása közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára történik (lásd 62A bekezdés);

(ab)

az egyéb átfogó jövedelem egyes összetevőihez kapcsolódó nyereségadó összege (lásd a 62. bekezdést és a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot));

(b)

[törölve]; …”

A következő 92. bekezdés kerül hozzáadásra:

„92.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 23., 52., 58., 60., 62., 63., 65., 68C, 77. és 81. bekezdést, törölte a 61. bekezdést, valamint bekerült az új 61A, 62A és 77A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 14   Szegmensek szerinti jelentés

A14.   Az IAS 14 standard az alábbiak szerint módosul:

A 2. az 52A. és 54. bekezdések szövege a következők szerint módosul:

„2.

A teljes pénzügyi kimutatások tartalmaznak egy pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, egy átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, egy cash flow-k kimutatását, egy saját tőke változásainak kimutatását és a megjegyzéseket, ahogy azt a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard előírja. Ha az IAS 1 standarddal összhangban különálló eredménykimutatást mutatnak be, az a részét képezi ezen egésznek.

52A.

A gazdálkodó egység … minden olyan tevékenység, amelyet megszűntként soroltak be a bemutatott legutóbbi beszámolási időszak végén.

54.

A szegmens teljesítményének mérésére alkalmas az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a szegmenseredmény felett szereplő tétel például a bruttó árrés. A szegmens teljesítményének mérésére alkalmas az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a szegmenseredmény alatt szereplő tételek például a szokásos tevékenységek eredménye (adózás előtti vagy adózott) és az eredmény.”

A következő 85. bekezdés kerül hozzáadásra:

„85.

A (2007-ben módosított) IAS 1 szandard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 2. bekezdést. A gazdálkodó egységnek a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 16   Ingatlanok, gépek és berendezések

A15.   Az IAS 16 standard az alábbiak szerint módosul:

A 39. és 40. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„39.

Ha az átértékelés eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nő, a növekedést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és a saját tőkében átértékelési többletként kell felhalmozni. Ugyanakkor, …

40.

Ha az átértékelés … Ugyanakkor a csökkenést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni az adott eszközhöz tartozó átértékelési többlet mértékéig… Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt csökkenés csökkenti a saját tőkében az átértékelési többlet alatt felhalmozódott összeget.”

A 73(e)(iv) bekezdésben az „a saját tőkén belül megjelenített vagy visszaírt” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt vagy visszaírt” kifejezésre módosul.

A következő 81B bekezdés kerül hozzáadásra:

„81B.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 39., 40. és 73(e)(iv) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 19   Munkavállalói juttatások

A16.   Az IAS 19 standard az alábbiak szerint módosul:

A 69. bekezdésben a „valamennyi későbbi mérlegfordulónapon” kifejezés a „valamennyi későbbi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.

A 93A–93D bekezdések a következők szerint módosulnak:

„93A.

Ha, amint azt a 93. bekezdés megengedi, egy gazdálkodó egység az aktuáriusi nyereségek és veszteségek megjelenítésére azt a politikát alkalmazza, hogy abban az időszakban jeleníti meg ezeket, amikor bekövetkeznek, elszámolhatja ezeket az egyéb átfogó jövedelemben, a 93B-93D bekezdéseknek megfelelően feltéve, hogy …

93B.

Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket, amint azt a 93A bekezdés megengedi, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kell bemutatni.

93C.

Az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket a 93A bekezdés szerint megjelenítő gazdálkodó egységnek, az 58(b) bekezdésben foglalt értékhatárból fakadó módosításokat az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolnia.

93D.

Az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket az 58(b) bekezdésben foglalt értékhatárból fakadó módosításokat, amelyeket az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, azonnal a felhalmozott eredményben kell megjeleníteni. Azok nem jeleníthetők meg valamely későbbi időszak eredményében.”

A 105. bekezdésben, valamint a 106. bekezdést illusztráló példa harmadik bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés „eredmény” kifejezésre módosul.

A 120A bekezdés a következők szerint módosul:

„120A.

A gazdálkodó egységnek a következő információkat kell közzétennie a meghatározott juttatási programra vonatkozóan: …

(h)

az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt teljes összeget az alábbiak mindegyikére vonatkozóan: …

(i)

az aktuáriusi nyereségeket és veszteségeket az egyéb átfogó jövedelemben a 93A bekezdés szerint megjelenítő gazdálkodó egységnél az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt aktuáriusi nyereségek és veszteségek halmozott összegét.”

A következő 161. bekezdés kerül hozzáadásra:

„161.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 93A–93D, 106. (Példa) és 120A bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 20   Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

A17.   Az IAS 20 standard az alábbiak szerint módosul:

A 14. és 15. bekezdésben „az eredménykimutatás” kifejezés valamilyen ragozott alakja az „eredmény” kifejezés megfelelően ragozott alakjára módosul.

A 28. bekezdésben a „mérleg bemutatásánál” kifejezés „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő prezentálásra” kifejezésre módosul.

A következő 29A bekezdés kerül hozzáadásra:

„29A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a bevételhez kapcsolódó támogatásokat a 29. bekezdésben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban mutatja be.”

A következő 42. bekezdés kerül hozzáadásra:

„42.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül hozzáadásra került az új 29A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 21   Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai

A18.   Az IAS 21 standard az alábbiak szerint módosul:

A 7. bekezdésben, „ … származó cash flow-knak a cash flow kimutatás” kifejezés a „származó cash flow-knak a cash flow-k kimutatása” kifejezésre módosul …

A 23. bekezdés feletti „Beszámolás a későbbi mérlegfordulónapokon” cím az alábbiakra módosul: „Beszámolás későbbi beszámolási időszakok végén”.

A 27. bekezdésben a „kezdetben a saját tőkében jelenítik meg” kifejezés „kezdetben az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul.

A 30. és 31. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni” és a „saját tőkében jelenítenek meg” kifejezések az „egyéb átfogó jövedelemben számolják el” kifejezésre módosul.

A 32. bekezdésben a „kezdetben a saját tőke elkülönült elemeként kell megjeleníteni, és … az eredményben elszámolni” kifejezés a „kezdetben az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt, és … a saját tőkéből az eredménybe átsorolt” kifejezésre módosul.

A 33. bekezdésben a „átvezetik saját tőke elkülönült elemébe” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul.

A 37. bekezdés a következők szerint módosul:

„37.

A hatás … A külföldi érdekeltség átszámításából keletkező, a 32. és 39(c) bekezdések alapján korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt árfolyam-különbözeteket csak a külföldi érdekeltség elidegenítése időpontjában sorolják át a saját tőkéből az eredménybe.”

A 39(a) bekezdésben a „a mérleg fordulónapján érvényes záróárfolyamon” kifejezés a „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás által lefedett időszak végén érvényes záróárfolyamon” kifejezésre módosul.

A 39(b) bekezdésben a „minden eredménykimutatás” kifejezés „minden bemutatott átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás vagy különálló eredménykimutatás” kifejezésre módosul.

A 39(c) bekezdésben a „saját tőkében, elkülönítve” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.

A 41., 45., 46., 48. és 52. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„41.

A 39(c) bekezdésben hivatkozott árfolyam-különbözet az alábbiakból keletkezhet:

(a)

a bevételek és ráfordítások ügylet időpontjában érvényes átváltási árfolyamon, valamint az eszközök és kötelezettségek záróárfolyamon történő átszámításából.

Az ilyen árfolyam-különbözeteket nem az eredményben számolják el, mivel az árfolyam változásának kismértékű a hatása, vagy nincs hatása a működésből származó jelenlegi vagy jövőbeni cash flow-kra. Az árfolyam-különbözetek halmozott összegét a külföldi érdekeltség elidegenítéséig a saját tőke egy külön összetevőjeként mutatják ki. Amikor az árfolyam-különbözetek egy konszolidált, …

45.

A külföldi érdekeltség … Ennek megfelelően a beszámolót készítő gazdálkodó egység konszolidált pénzügyi kimutatásaiban az ilyen árfolyam-különbözetet elszámolják az eredményben, vagy, ha az a 32. bekezdésben leírt körülmények között keletkezik, az egyéb átfogó jövedelemben kerül elszámolásra és a saját tőke egy külön összetevőjeként kerül felhalmozásra a külföldi érdekeltség elidegenítéséig.

46.

Ha … az IAS 27 standard lehetővé teszi az eltérő időpont alkalmazását, azzal a feltétellel, hogy az eltérés a három hónapot nem haladja meg, és az eltérő időpontok közötti időszakban bekövetkezett jelentős ügyletekre és más események hatásaira vonatkozóan módosítás történik. …

48.

Külföldi érdekeltség elidegenítésekor az adott külföldi érdekeltségre vonatkozó árfolyam-különbözetek összesített, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és a saját tőke egy külön összetevőjeként felhalmozott összegét az elidegenítésből származó nyereség vagy veszteség elszámolásakor át kell sorolni (átsorolás miatti módosításként) a saját tőkéből az eredménybe (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardot).

52.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:

(b)

az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt és a saját tőke egy külön összetevőjeként felhalmozott nettó árfolyam-különbözeteket és ezen árfolyam-különbözetek összegeinek levezetését az időszak elejére és végére.”

A következő 60A bekezdés kerül hozzáadásra:

„60A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 27., 30–33., 37., 39., 41., 45., 48. és 52. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 24   Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

A19.   Az IAS 24 standard 19. bekezdésében a „magában a mérlegben” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.

IAS 27   Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások

A20.   Az IAS 27 standard az alábbiak szerint módosul:

A 4. bekezdésben, a bekerülési érték módszer definíciójában a „halmozott nyereségei” kifejezés a „felhalmozott eredmény” kifejezésre módosul.

A 26., 27., 30. és 40(e) bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„26.

A konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséhez felhasznált anyavállalati és leányvállalati pénzügyi kimutatásokat ugyanarra az időpontra kell összeállítani. Ha az anyavállalat és egy leányvállalat beszámolási időszakának vége eltér, a leányvállalat konszolidációs célokra további pénzügyi kimutatásokat készít az anyavállalat pénzügyi kimutatásainak időpontjára, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen.

27.

Amennyiben … a konszolidációban a leányvállalatnak az anyavállalatétól eltérő időponttal elkészített pénzügyi kimutatásait használják fel, az ezen időpont és az anyavállalat időpontja közötti időszakra eső jelentős ügyletek és események hatásaira vonatkozóan el kell végezni a megfelelő módosításokat. A leányvállalat és az anyavállalat beszámolási időszakának vége közötti eltérés semmiképpen sem haladhatja meg a három hónapot. A beszámolási időszak hossza és a beszámolási időszakok végei közötti eltérés az egyes időszakok között nem változhat.

30.

A bevétel … az IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai standard alapján az egyéb átfogó jövedelemben számolnak el a konszolidált eredménykimutatásban az átsorolás miatti módosítások közé sorolják, mint a leányvállalat elidegenítésén elért nyereség vagy veszteség.

40.

A következő közzétételeket …

(e)

a leányvállalat pénzügyi kimutatásai beszámolási időszakának végét, ha azokat a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítéséhez felhasználják, és azok az anyavállalatétól eltérő időpontra vagy beszámolási időszakra vonatkoznak, valamint az eltérő időpont vagy beszámolási időszak alkalmazásának okát; …”

A következő 43A bekezdés kerül hozzáadásra:

„43A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 30. bekezdést. A gazdálkodó egységeknek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazniuk. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 28   Társult vállalkozásokban lévő befektetések

A21.   Az IAS 28 standard az alábbiak szerint módosul:

A 11., 24., 25., 37(e) és 39. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„11.

A tőkemódszer … A könyv szerinti érték módosítása akkor is szükségessé válhat, ha megváltozik a befektető arányos részesedése a befektetést befogadóban annak következtében, hogy a befektetést befogadó egyéb átfogó jövedelmében változás történik. Ezek közé tartoznak például az ingatlanok, gépek és berendezések átértékeléséből, vagy az átszámítási különbözetből származó változások. A befektető ezen változásokból való részesedését a befektető egyéb átfogó jövedelmében számolják el (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardot).

24.

A befektető … Ha a befektető és a társult vállalkozás beszámolási időszakának vége eltér, a társult vállalkozás a befektető számára további pénzügyi kimutatásokat készít a befektető pénzügyi kimutatásainak időpontjára, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen.

25.

Amennyiben … a társult vállalkozásnak a tőkemódszernél felhasznált pénzügyi kimutatásait a befektetőétől eltérő időpontra készítették el … A társult vállalkozás és a befektető beszámolási időszakának vége közötti eltérés semmiképpen sem haladhatja meg a három hónapot. A beszámolási időszak hossza és a beszámolási időszakok végei közötti eltérés az egyes időszakok között nem változhat.

37.

A következő közzétételeket …

(e)

a társult vállalkozás pénzügyi kimutatásainak beszámolási időszakának végét, ha a tőkemódszerhez felhasznált pénzügyi kimutatások a befektetőétől eltérő időpontra vagy beszámolási időszakra vonatkoznak, valamint az eltérő időpont vagy beszámolási időszak alkalmazásának az okát;

39.

A társult vállalkozás egyéb átfogó jövedelmében elszámolt változások befektetőre jutó részét a befektető egyéb átfogó jövedelmében kell elszámolni.”

A következő 41A bekezdés kerül hozzáadásra:

„41A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 11. és 39. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 29   Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban

A22.   Az IAS 29 standard az alábbiak szerint módosul:

A 27. bekezdésben az „eredménykimutatás tételek” kifejezés az „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tételei” kifejezésre módosul.

A 28. bekezdésben az „eredménykimutatás tételek” kifejezés az „bevétel és ráfordítás tételek” kifejezésre módosul.

A 36. bekezdésben a „konszolidált pénzügyi kimutatások fordulónapján” kifejezés a „konszolidált pénzügyi kimutatások által lefedett időszak végén” kifejezésre módosul.

IAS 32   Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás

A23.   Az IAS 32 standard az alábbiak szerint módosul:

A 18. bekezdésben a „gazdálkodó egység mérlegében” kifejezés a „gazdálkodó egység pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

A 29. bekezdés utolsó mondatában a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

A 40. bekezdésben az „eredménykimutatásban” kifejezés „átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban vagy különálló eredménykimutatásban (ha prezentálnak ilyent)” kifejezésre módosul (kétszer).

A következő 97A bekezdés kerül hozzáadásra:

„97A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 40. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

Az Alkalmazási útmutató az alábbiak szerint módosul.

Az AG31. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

Az AG39. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

IAS 33   Egy részvényre jutó eredmény

A24.   Az IAS 33 standard az alábbiak szerint módosul:

A 4. bekezdésben a „magában az egyedi (különálló) eredménykimutatásában” kifejezés az „az átfogó jövedelmére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

A következő 4A bekezdés kerül hozzáadásra:

„4A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredményt csak ebben a különálló kimutatásban kell bemutatnia.”

A 13. bekezdésben törlésre kerül a „Pénzügyi kimutatások prezentálása” kifejezés.

A 67. bekezdés a szerint módosul: „… a kettő párhuzamos bemutatása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azonos során is történhet”.

A következő 67A., 68A., 73A. és 74A. bekezdések kerülnek be:

„67A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét a 66. és 67. bekezdésekben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban mutatja be,

68A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, a megszűnt tevékenységre vonatkozóan az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét a 68. bekezdésben előírtak szerint ebben a különálló kimutatásban vagy a megjegyzésekben mutatja be.

73A.

A 73. bekezdés azon gazdálkodó egységekre is vonatkozik, amelyek az egy részvényre jutó eredmény alapértéke és hígított értéke mellett más olyan egy részvényre jutó – a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdése szerinti) különálló eredménykimutatásában szereplő – összeget is közzétesz, amely a jelen standardban előírt összegektől eltérő.

74A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül bekerült az új 4A., 67A., 68A., és 73A. bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 34   Évközi pénzügyi beszámolás

A25.   Az IAS 34 standard az alábbiak szerint módosul:

A 4., 5. és 8. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„4.

Az évközi pénzügyi beszámoló olyan pénzügyi beszámoló, amely egy évközi időszakra vonatkozóan vagy (a 2007-ben módosított IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardban meghatározott) teljes pénzügyi kimutatásokat vagy (a jelen standardban meghatározott) tömörített pénzügyi kimutatást tartalmaz.

5.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard meghatározása szerint a teljes pénzügyi kimutatások a következő elemeket tartalmazzák:

(a)

az időszak végi pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást;

(b)

az időszaki átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást;

(c)

az időszaki saját tőke változásainak kimutatását;

(d)

az időszaki cash flow-k kimutatását;

(e)

megjegyzéseket, amelyek a jelentős számviteli politikák összefoglalását és más magyarázó információkat tartalmaznak; valamint

(f)

a legkorábbi összehasonlító időszak elejére fennálló pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást, amennyiben a gazdálkodó egység visszamenőleges hatállyal alkalmaz valamely számviteli politikát vagy pénzügyi kimutatásainak elemeit visszamenőlegesen újra megállapítja vagy ha a pénzügyi kimutatásaiban szereplő elemeket átsorolja.

8.

Az évközi pénzügyi beszámolónak tartalmaznia kell …

(a)

a pénzügyi helyzetre vonatkozó tömörített kimutatást;

(b)

az átfogó jövedelemre vonatkozó tömörített kimutatást az alábbi két forma egyikében bemutatva:

(i)

tömörített, egyetlen kimutatásban; vagy

(ii)

tömörített, különálló eredménykimutatásban és tömörített, átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban;

(c)

a saját tőke változásainak tömörített kimutatását;

(d)

a cash flow-k tömörített kimutatását; valamint

(e)

a kijelölt kiegészítő megjegyzéseket.”

A következő 8A bekezdés kerül hozzáadásra:

„8A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, akkor az ebből a különálló kimutatásból származó tömörített, évközi információkat kell bemutatnia.”

A 11. bekezdés a következők szerint módosul:

„11.

Egy évközi időszak eredményének összetevőit prezentáló kimutatásban a gazdálkodó egységnek be kell mutatnia az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét az adott időszakra vonatkozóan.”

A következő 11A bekezdés kerül hozzáadásra:

„11A.

Ha a gazdálkodó egység az eredmény összetevőit a (2007-ben módosított) IAS 1 standard 81. bekezdésében leírtak szerint különálló eredménykimutatásban mutatja be, az egy részvényre jutó eredmény alapértékét és hígított értékét ebben a különálló kimutatásban kell bemutatnia.”

A 12. bekezdés a következők szerint módosul:

„12.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard útmutatót tartalmaz. …”

A 13. bekezdés törlésre kerül.

A 16(j) bekezdésben a „legutolsó éves mérleg fordulónapja” kifejezés a „legutolsó éves beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

A 20. bekezdés a következők szerint módosul:

„20.

Az évközi beszámolóknak …

(a)

… pénzügyi év.

(b)

az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásokat az adott évközi időszakra vonatkozóan és a pénzügyi évre kumuláltan, valamint összehasonlító, átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásokat a közvetlen megelőző pénzügyi év összehasonlítható évközi időszakaira (az adott időszakra és az adott évre kumuláltan). A (2007-ben módosított) IAS 1 standard lehetővé teszi, hogy a közbenső beszámoló az egyes időszakokra vonatkozóan tartalmazhat egy átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatást, vagy egy, az eredmény összetevőit megjelenítő kimutatást (különálló eredménykimutatás) és egy második kimutatást, amely az eredménnyel kezdődik és megjeleníti az egyéb átfogó jövedelem összetevőit (átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás).

(c)

tőkeváltozások kimutatása … előző pénzügyi év.

(d)

…”

A 21. bekezdésben az „évközi beszámoló fordulónapján végződő” kifejezés az „évközi időszak végéig tartó” kifejezésre módosul.

A 30(b) bekezdésében a „mérlegben” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.

A 31. bekezdésben a „mind az éves, mind az évközi pénzügyi beszámolás fordulónapjára” kifejezés „mind az éves, mind az évközi pénzügyi beszámolási időszakok végére” kifejezésre módosul.

A 32. bekezdésben az „évközi beszámolás fordulónapján” kifejezés az „évközi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul, és az „éves fordulónapon” kifejezés az „éves beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.

A következő 47. bekezdés kerül hozzáadásra:

„47.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4., 5., 8., 11., 12. és 20. bekezdést, törölte a 13. bekezdést, valamint bekerült a 8A és 11A bekezdés. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 36   Eszközök értékvesztése

A26.   Az IAS 36 standard az alábbiak szerint módosul:

A 61. és 120. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„61.

Az át nem értékelt eszközre vonatkozó értékvesztés miatti veszteséget az eredményben számolják el. Egy átértékelt eszköz értékvesztés miatti veszteségét ugyanakkor az egyéb átfogó jövedelemben számolják el olyan mértékben, amennyiben az értékvesztés miatti veszteség nem haladja meg az ugyanahhoz az eszközhöz kapcsolódó átértékelési többlet összegét. Az átértékelt eszközök ilyen értékvesztés miatti vesztesége csökkenti az adott eszköz átértékelési többletét.

120.

Átértékelt eszköz értékvesztés miatti veszteségének visszaírását az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és az növeli az adott eszköz átértékelési többletét. Ugyanakkor, ha …”

A 126. és 129. bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemmel szemben” kifejezésre módosul.

A következő 140A bekezdés kerül hozzáadásra:

„140A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 61., 120., 126. és 129. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 37   Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

A27.   Az IAS 37 standard az alábbiak szerint módosul:

A 21. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).

A 25. bekezdésben a „mérlegtételek” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban lévő tételek” kifejezésre.

A 75. bekezdésben az „of users taken” kifejezés „that users make” kifejezésre módosul (magyarul mindkettő: „a felhasználók által hozott”).

IAS 38   Immateriális javak

A28.   Az IAS 38 standard az alábbiak szerint módosul:

A 85. és 86. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„85.

Ha az átértékelés eredményeként az immateriális javak könyv szerinti értéke nő, a növekedést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és a saját tőkében átértékelési többletként kell felhalmozni. Ugyanakkor …

86.

Ha az átértékelés … Ugyanakkor a csökkenést az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni az adott eszközhöz tartozó átértékelési különbözet követel egyenlege mértékéig. Az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt csökkenés csökkenti a saját tőkében az átértékelési többlet alatt felhalmozódott összeget.”

A 87. bekezdésben „az eredménykimutatáson keresztül” kifejezés „az eredményen keresztül” kifejezésre módosul.

A 118(e)(iii) bekezdésben a „a saját tőkében közvetlenül” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben” kifejezésre módosul.

A következő 130B bekezdés kerül hozzáadásra:

„130B.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 85., 86. és 118(e)(iii) bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 39   Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés

A29.   Az IAS 39 standard az alábbiak szerint módosul:

Hivatkozások:

a „saját tőkében elszámolt” és a „közvetlenül a saját tőkében elszámolt” kifejezések a „az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt” kifejezésre módosul.

a „külön mérlegsor” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás külön sora” kifejezésre módosul.

A 11. bekezdés utolsó mondatában „magukban a pénzügyi kimutatásokban” kifejezés a „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.

A 12. bekezdésben az „egy későbbi beszámolási fordulónapon” kifejezés az „egy későbbi pénzügyi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.

A 14. bekezdésben a „mérlegében” kifejezés a „pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

A 54. és 55. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„54.

Ha ennek eredményeképpen … Bármely az ezzel az eszközzel kapcsolatban, az 55(b) bekezdés szerint az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt korábbi nyereséget vagy veszteséget a következőképpen kell elszámolni:

(a)

Fix lejáratú … Amennyiben a pénzügyi eszköz a későbbiekben értékvesztetté válik, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt nyereség vagy veszteség összegét a 67. bekezdésnek megfelelően a saját tőkéből átsorolják az eredménybe.

(b)

Amennyiben a pénzügyi eszköznek nincs fix lejárata, a nyereséget vagy veszteséget az eredményben kell elszámolni a pénzügyi eszköz értékesítésekor vagy egyéb módon történő elidegenítésekor. Amennyiben a pénzügyi eszköz a későbbiekben értékvesztetté válik, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt minden korábbi nyereség vagy veszteség összegét a 67. bekezdésnek megfelelően át kell sorolni a saját tőkéből az eredménybe.

55.

A nyereséget vagy veszteséget … a következők szerint kell megjeleníteni.

(a)

(b)

Az értékesíthető pénzügyi eszközön keletkező nyereséget vagy veszteséget – az értékvesztés miatti veszteségek (lásd 67-70. bekezdések), valamint az árfolyam nyereségek és veszteségek (lásd A Függelék AG83 bekezdését) – az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni a pénzügyi eszköz kivezetéséig. Akkor a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt halmozott nyereséget vagy veszteséget átsorolás miatti módosításként át kell sorolni a saját tőkéből az eredménybe (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standardot). Ugyanakkor …”

A 68. bekezdésben a „saját tőkéből eltávolított és az eredményben elszámolt” kifejezés az „saját tőkéből az eredménybe átsorolt” kifejezésre módosul.

A 95(a) bekezdésben a „közvetlenül a saját tőkében kell megjeleníteni, a saját tőke változások kimutatásán keresztül (lásd IAS 1 standardot)” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni” kifejezésre módosul.

A 97. bekezdésben az „eredményébe kell átvezetni” kifejezés a „saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardotot)” kifejezésre módosul.

A 98. és 100. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„98.

Ha egy fedezeti ügylet …

(a)

A 95. bekezdés alapján az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt kapcsolódó nyereséget és veszteséget abban az időszakban vagy időszakokban sorolja át az eredménybe átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot), amelyben a megszerzett eszköz vagy felvállalt kötelezettség hatással van az eredményre (pl. azon időszakok, amelyekben az értékcsökkenési leírás vagy értékesítési költség elszámolásra kerül). Ugyanakkor, ha a gazdálkodó egység várakozásai szerint az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt veszteség vagy annak egy része egy vagy több jövőbeni időszak alatt nem fog megtérülni, a gazdálkodó egységnek azt a részt, melyre nem várható megtérülés, a saját tőkéből az eredménybe kerül átvezetésre átsorolás miatti módosításként.

(b)

a 95. bekezdés alapján az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt kapcsolódó nyereséget és veszteséget eltávolítja …

100.

Minden cash flow fedezeti ügylet esetében, kivéve azokat, amelyekre a 97. és 98. bekezdések vonatkoznak, az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegeket ugyanabban az időszakban vagy időszakokban a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot), amikor a fedezett előre jelzett ügylet az eredményre hatást gyakorol (például akkor, amikor az előre jelzett eladás megtörténik).”

A 101. bekezdésben a „megmarad közvetlenül a saját tőkében megjelenítve” kifejezés „az egyéb átfogó jövedelemben került elszámolásra” kifejezésre, a „továbbra is a saját tőkében kell elkülönülten megjeleníteni” kifejezés a „továbbra is elkülönülten kell maradnia a saját tőkében” kifejezésre, valamint az „az eredményben kell megjeleníteni” kifejezés „a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként” kifejezésre módosul.

A 102. bekezdés a következők szerint módosul:

„102.

A nettó befektetés fedezeti ügyletei …

(a)

a fedezeti instrumentumon képződött nyereségnek vagy veszteségnek azt a részét, amely hatékony fedezetként került meghatározásra (lásd a 88. bekezdést) az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni; valamint

(b)

a nem hatékony részt az eredményben kell elszámolni.

A fedezeti instrumentumon keletkező, a fedezeti ügylet hatékony részéhez kapcsolódó nyereséget vagy veszteséget, amelyet az egyéb átfogó jövedelemben számoltak el, a külföldi érdekeltség elidegenítésekor a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot).”

A következő 103C bekezdés kerül hozzáadásra:

„103C-

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 26., 27., 34., 54., 55., 57., 67., 68., 95(a), 97., 98., 100., 102., 105., 108., AG4D, AG4E(d)(i), AG56, AG67, AG83 és AG99B bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

A 105. és 108. bekezdés szövege a következők szerint módosul:

„105.

A jelen standard … Bármely ilyen pénzügyi eszköz esetében, a gazdálkodó egységnek a valós értékben bekövetkező valamennyi halmozott változást a saját tőke egy elkülönített összetevőjében kell megjelenítenie a későbbi kivezetésig vagy értékvesztésig, amikor a gazdálkodó egységnek a halmozott nyereség vagy veszteség összegét át kell sorolnia a saját tőkéből az eredménybe átsorolás miatti módosításként (lásd a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot). A gazdálkodó egységnek …

108.

Az egység nem módosíthatja a nem pénzügyi eszközök és nem pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét azért, hogy kivezesse abból a könyv szerinti értékben a cash flow fedezeti ügyletekhez kapcsolódóan annak a pénzügyi évnek a kezdetét megelőzően figyelembe vett nyereséget és veszteséget, amelyben a jelen standard először alkalmazásra kerül. Azon pénzügyi időszak elején, amelyben a jelen standardot először alkalmazzák, egy biztos elkötelezettségre vonatkozó olyan fedezeti ügylethez kapcsolódóan nem az eredményben (az egyéb átfogó jövedelemben vagy közvetlenül a saját tőkében) megjelenített összeget, amely a jelen standard alapján valós érték fedezeti ügyletként kerülne elszámolásra, át kell vezetni az eszközök vagy kötelezettségek közé, kivéve, ha az olyan árfolyamkockázatra vonatkozó fedezeti ügylet, amelyet továbbra is cash flow fedezeti ügyletként kezelnek.”

Az A Függelék Alkalmazási útmutató az alábbiak szerint módosul.

Az AG4E(d)(i) bekezdésben a „változásoknak saját tőkében való elszámolásával” kifejezés a „változásoknak az egyéb átfogó jövedelemben való elszámolásával” kifejezésre módosul.

Az AG25 bekezdésben a „minden egyes későbbi mérlegfordulónapon” kifejezés a „minden egyes későbbi beszámolási időszak végén” kifejezésre módosul.

Az AG51(a) bekezdésben az „a mérlegében” kifejezés az „a pénzügyi helyzetére vonatkozó kimutatásában” kifejezésre módosul.

Az AG67 bekezdésben „A következő pénzügyi beszámolási fordulónap” kifejezés „A beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

Az AG99B. bekezdés a következők szerint módosul:

„AG99B-

Ha egy előre jelzett, csoporton belüli ügylet fedezeti ügylete megfelel a fedezeti elszámolás feltételeinek, az egyéb átfogó jövedelemben a 95(a) bekezdés szerint elszámolt bármely nyereséget vagy veszteséget ugyanazon időszakban vagy időszakokban a saját tőkéből az eredménybe kell átsorolni átsorolás miatti módosításként, amely(ek)ben a fedezett ügylet devizakockázata befolyásolja a konszolidált eredményt.”

Az AG129. bekezdésben az „a mérlegben” kifejezés az „a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban” kifejezésre módosul.

IAS 40   Befektetési célú ingatlan

A30.   Az IAS 40 standardban a 62. bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„62.

Addig … Más szavakkal:

(a)

az ingatlan könyv szerinti értékében adódó bármely csökkenést az eredményben számolják el. Azonban az adott ingatlanhoz tartozó átértékelési többlet értékéig a csökkenést az egyéb átfogó jövedelemben számolják el, és az csökkenti a saját tőkén belüli átértékelési többletet.

(b)

az ingatlan könyv szerinti értékében adódó bármely növekedést az alábbiak szerint kell kezelni:

(i)

(ii)

a növekedés bármely fennmaradó részét az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és az növeli a saját tőkén belüli átértékelési többletet. A befektetési …”

A következő 85A bekezdés kerül hozzáadásra:

„85A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 62. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IAS 41   Mezőgazdaság

A31.   Az IAS 41 standard 24(a) bekezdésében a „mérleg fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

IFRIC 1   Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben

A32.   Az IFRIC 1 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A „Hivatkozások” részben az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” lép.

A 6. bekezdés a következők szerint módosul:

„6.

Amennyiben a kapcsolódó eszközt az átértékelési modell alkalmazásával értékelik:

(a)

a kötelezettségben … oly módon, hogy:

(i)

a kötelezettségben bekövetkező csökkenést (a (b) bekezdés figyelembevételével) az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és az növeli a saját tőkén belüli átértékelési többletet, …;

(ii)

a kötelezettségben bekövetkező növekedést az eredményben kell elszámolni, kivéve, hogy azt a … mértékéig az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni, és az csökkenti a gazdálkodó egységen belüli átértékelési többletet.

(b)

(c)

a kötelezettség … Bármely ilyen átértékelést figyelembe kell venni az (a) albekezdés alapján az eredményben, valamint az egyéb átfogó jövedelemben elszámolandó megjelenített összeg meghatározásánál. Amennyiben szükséges az átértékelés, az azonos csoportba tartozó valamennyi eszközt át kell értékelni.

(d)

Az IAS 1 standard előírja, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az egyéb átfogó jövedelem minden egyes tételét közzé kell tenni. Az ezen előírásnak való megfelelés során az átértékelési többletnek a kötelezettség változásából eredő változását elkülönülten kell azonosítani, és mint ilyet kell közzétenni.”

A következő 9A bekezdés kerül hozzáadásra:

„9A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 6. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

IFRIC 7   Az újra-megállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint

A33.   Az IFRIC 7 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A 3. bekezdésben a „beszámolási időszak zárómérlegének fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

A 4. bekezdésben a „zárómérleg fordulónapja” kifejezés a „beszámolási időszak vége” kifejezésre, az „annak az időszaknak a zárómérleg fordulónapja” kifejezés pedig a „annak a beszámolási időszaknak a vége” kifejezésre módosul.

IFRIC 10   Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés

A34.   Az IFRIC 10 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

Az 1. bekezdésben a „minden beszámolási fordulónap” kifejezés a „minden beszámolási időszak vége” kifejezésre, a „minden mérlegfordulónap” kifejezés a „minden beszámolási időszak vége” kifejezésre, a „következő beszámolási vagy mérlegfordulónap” kifejezés pedig a „következő beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

A 7. bekezdésben a „következő mérlegfordulónap” kifejezés a „következő beszámolási időszak vége” kifejezésre módosul.

IFRIC 14   az IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása

A34A.   IFRIC 14 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A 10. bekezdésben a „a mérlegben szereplő nettó eszközök és források” kifejezés a „pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban megjelenített nettó eszközök és források” kifejezésre módosul.

A 26(b) bekezdésben az „elszámolt bevételek és ráfordítások kimutatás” kifejezés az „egyéb átfogó jövedelem” kifejezésre módosul.

A következő 27A bekezdés kerül hozzáadásra:

„27A.

A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 26. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

SIC-7   Az euró bevezetése

A35.   A SIC-7 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A „Hivatkozások” részben felvételre kerül az „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)”.

A 4(b) bekezdés a következők szerint módosul:

„4.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy:

(a)

(b)

a külföldi érdekeltségek pénzügyi kimutatásainak átszámításával kapcsolatos halmozott árfolyam-különbözeteket az egyéb átfogó jövedelemben elszámolva a saját tőkében kell felhalmozni, és csak a külföldi egységbe történt nettó befektetés elidegenítésekor kell átsorolni a saját tőkéből az eredménybe; valamint …”

A „Hatálybalépés napja” cím alatt egy új bekezdés kerül hozzáadásra az „IAS 8” standard után:

„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

SIC-10   Állami közreműködés – Nincs specifikus kapcsolat az üzleti tevékenységgel

A36.   A SIC-10 értelmezés 3. bekezdésében a „saját tőke” kifejezés a „tulajdonosi érdekeltségek” kifejezésre módosul.

SIC-13   Közös vezetésű vállalkozások – A tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai

A37.   A SIC-13 értelmezés 3(a) bekezdésében az „eredménykimutatás” kifejezés az „eredmény” kifejezésre módosul.

SIC-15   Operatív lízingek – Ösztönzők

A38.   A SIC-15 értelmezés „Hivatkozások” részében a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.

SIC-25   Nyereségadók – A gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státuszában bekövetkező változások

A39.   A SIC-25 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A „Hivatkozások” részben felvételre kerül a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard.

A 4. bekezdés a következők szerint módosul:

„4.

A gazdálkodó egység vagy tulajdonosai adózási státuszában bekövetkezett változások nem eredményeznek növekedést vagy csökkenést az eredményben megjelenített összegek esetében. Az adózási státuszban bekövetkezett változás tényleges és halasztott adókövetkezményeit az időszak eredményében kell figyelembe venni, kivéve, ha ezek a következmények olyan ügyletekhez és eseményekhez kapcsolódnak, amelyek elszámolása – ugyanabban vagy más időszakban – közvetlenül a saját tőke kimutatott összegének vagy az egyéb átfogó jövedelem elszámolt összegeinek terhére vagy javára történik. Azokat az adókövetkezményeket, amelyek a saját tőke kimutatott összegének változásaihoz kapcsolódnak – ugyanabban, vagy más időszakban (nem az eredmény részeként) –, közvetlenül a saját tőke terhére vagy javára kell kimutatni. Azokat az adókövetkezményeket, amelyek az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt összegekhez kapcsolódnak, az egyéb átfogó jövedelemben kell elszámolni.”

A „Hatálybalépés napja” cím alatt egy új bekezdés kerül hozzáadásra az „IAS 8” standard után:

„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította a 4. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

SIC-29   Koncessziós megállapodások: Közzététel

A40.   A SIC-29 értelmezés „Hivatkozások” részében a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.

SIC-32   Immateriális javak – Weboldal költségei

A41.   A SIC-32 értelmezés az alábbiak szerint módosul:

A „Hivatkozások” részben a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2003-ban módosított)” helyébe a „IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása (2007-ben módosított)” standard lép.

A 5. bekezdés a következők szerint módosul:

„5.

Jelen értelmezés … Ezen túlmenően, amikor a gazdálkodó egységnél a gazdálkodó egység weboldalát működtető Internet-szolgáltatón merül fel ráfordítás, a ráfordítást az IAS 1 standard 88. bekezdése és a Keretelvek értelmében ráfordításként számolják el.”

A „Hatálybalépés napja” cím alatt a következő második bekezdés kerül hozzáadásra:

„A (2007-ben módosított) IAS 1 standard módosította az IFRS-ekben alkalmazott terminológiát. Ezen kívül módosította az 5. bekezdést. A gazdálkodó egységnek ezen módosításokat a 2009. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza a (2007-ben módosított) IAS 1 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/45


A BIZOTTSÁG 1275/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,

a környezetbarát tervezés konzultációs fórumával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2005/32/EK irányelv értelmében a Bizottság határozza meg a környezetbarát tervezési követelményeket azokra az energiafelhasználó termékekre, amelyek értékesített és forgalomba hozott mennyisége jelentős, továbbá jelentős környezeti hatást fejtenek ki, és amelyek esetében a környezeti hatás jelentős mértékű javítására van lehetőség anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna.

(2)

A 2005/32/EK irányelv 16. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése előírja, hogy a 19. cikk (3) bekezdésben említett eljárással és a 15. cikk (2) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban, valamint a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, a Bizottság adott esetben egy termékcsoport készenléti üzemmódból következő veszteségeinek csökkentését célzó külön végrehajtási intézkedést vezet be.

(3)

A Bizottság előkészítő vizsgálatot végzett, amely a berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódból következő veszteségeinek műszaki, környezeti és gazdasági vonatkozásait elemezte. A vizsgálatot az érdekeltekkel, valamint az EU és harmadik országok érdekelt feleivel együtt folytatták, és az eredményeket nyilvánosságra hozták.

(4)

Az előkészítő vizsgálatban megállapították, hogy a készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli veszteségek a Közösségben forgalomba hozott elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések többségében fellépnek, illetve, hogy a készenléti és kikapcsolt üzemmódból következő veszteségekhez köthető évi villamosenergia-fogyasztás 2005-ben 47 TWh-ra becsülhető, ami 19 Mt CO2-kibocsátásnak felel meg. Egyedi intézkedések meghozatala nélkül a fogyasztás 2020-ra akár a 49 TWh-t is elérheti. A vizsgálatban részt vevők arra a következtetésre jutottak, hogy a készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő veszteségek miatti villamosenergia-fogyasztás jelentős mértékben csökkenthető.

(5)

A készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő veszteségek miatti villamosenergia-fogyasztás csökkentését meglévő, szabadalmi oltalmat nem élvező, költséghatékony technológiák alkalmazásával kell elérni, amely a berendezések vásárlási és üzemeltetési költségeit egyaránt csökkenteni fogja.

(6)

Az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket a készenléti és kikapcsolt üzemmódra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények Közösségen belüli harmonizációja és a belső piac működéséhez, valamint az érintett termékek környezeti teljesítményének javításához való hozzájárulása céljából kell meghatározni.

(7)

A környezetbarát tervezési követelmények nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a termék működőképességére, sem az egészségre, a biztonságra és a környezetre. A használati fázis alatt fellépő villamosenergia-fogyasztás csökkentéséből származó előnyöknek egyértelműen meg kellene haladniuk a készenléti és kikapcsolt üzemmódból következő veszteségekkel rendelkező berendezések gyártása során potenciálisan kiváltott további környezeti hatásokat.

(8)

E rendelet alkalmazását a magáncélú háztartási használatra szánt háztartási és irodai berendezéseknek megfelelő termékekre célszerű korlátozni, ami az információtechnológiai berendezések esetében az EN 55022:2006 szabványban megállapított B. osztályú berendezéseknek felelnek meg. Az alkalmazási kört úgy helyénvaló meghatározni, hogy az egyelőre forgalomban nem lévő, de az e rendeletben kifejezetten megnevezett termékekhez hasonló funkciókkal rendelkező berendezéseket eleve a követelményeknek megfelelően alakítsák ki. Adott esetben a rendelet módosításával a terméklista kiegészíthető.

(9)

Az e rendelet által nem érintett üzemmódokkal – pl. a számítógépek ACPI S3 üzemmódjával – a 2005/32/EK irányelv szerinti termékspecifikus végrehajtási intézkedésekben célszerű foglalkozni.

(10)

Általános szabályként a készenléti és kikapcsolt üzemmód tekintetében a 2005/32/EK irányelv szerinti termékspecifikus végrehajtási intézkedésekben megállapított követelmények nem lehetnek kevésbé szigorúak az e rendeletben megállapítottaknál.

(11)

A felesleges energiaveszteségek elkerülése érdekében a termékeknek ideális esetben használaton kívül „0 wattos” energiafogyasztási állapotba kellene kerülniük. A technikai megvalósíthatóságot és a megfelelőséget az egyes termékek tekintetében külön-külön célszerű fontolóra venni a 2005/32/EK irányelv szerinti vonatkozó végrehajtási intézkedésekben.

(12)

A környezetbarát tervezési követelmények két szakaszból álló hatálybalépése megfelelő időkeretet kell, hogy biztosítson a gyártók számára a termékek áttervezéséhez a készenléti és kikapcsolt üzemmód tekintetében. A szakaszok ütemezését úgy helyénvaló megállapítani, hogy azok ne gyakoroljanak kedvezőtlen hatást a forgalomban lévő berendezések működőképességére, és figyelembe vegyék a gyártókat – különösen a kkv-kat – érintő költségkihatásokat, egyidejűleg biztosítva a politikai célkitűzések időben történő elérését. Az energiafogyasztási méréseket az általánosan elismert technológiai fejlettségnek megfelelően kell elvégezni; a gyártók a 2005/32/EK irányelv 9. cikkével összhangban alkalmazhatnak harmonizált szabványokat.

(13)

A rendeletnek fokoznia kell a készenléti és kikapcsolt üzemmód jobb energiahatékonyságát eredményező technológiák piaci elterjedését, amelynek eredményeként az eddigi gyakorlat folytatását feltételezve 2020-ra hozzávetőleg 35 TWh éves energiamegtakarítás érhető el.

(14)

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban e rendeletben ki kell kötni, hogy az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzés, illetve a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

(15)

A megfelelőség ellenőrzésének elősegítéséhez a gyártóktól célszerű bekérni a 2005/32/EK irányelv IV. és V. mellékletében említett műszaki dokumentációban szereplő információkat a készenléti és kikapcsolt üzemmód meghatározása szerinti üzemmódokra és a megfelelő energiafogyasztási szintekre vonatkozóan.

(16)

Meg kell határozni a jelenleg elérhető, alacsony készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztást eredményező technológiák referenciaértékeit. Mindez segíti az információk széles körben történő elérhetőségét és egyszerű rendelkezésre állását, különösen a kkv-k és mikrovállalkozások számára, ami tovább gyorsítja a berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztásának csökkentését szolgáló legjobb tervezési gyakorlatok integrációját.

(17)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a 2005/32/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

Ez a rendelet a készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő energiafogyasztás tekintetében környezetbarát tervezési követelményeket állapít meg. Ezt a rendeletet az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezésekre kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2005/32/EK irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni. A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell:

1.

„elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések” (a továbbiakban: berendezések): minden olyan energiafelhasználó termék:

a)

amely kereskedelmi forgalomba bocsátott, a végfelhasználó számára szánt, egy adott feladatot ellátó, önmagában működőképes egység;

b)

amely szerepel az energiafelhasználó termékek I. mellékletben foglalt jegyzékében;

c)

amelynek rendeltetésszerű működéséhez hálózati áramforrásból származó energiabevitelre van szüksége; valamint

d)

amelyet úgy terveztek, hogy legfeljebb 250 V névleges feszültséggel legyen használható;

abban az esetben is, ha nem háztartási vagy irodai célra hozzák forgalomba;

2.

„készenléti üzemmód(ok)”: az az állapot, amelynek során a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik, rendeltetésszerű működése a hálózati áramforrás energiájától függ, és kizárólag a következő, határozatlan ideig fenntartható funkciókat látja el:

reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzése, és/vagy

információ- vagy állapotkijelzés;

3.

„reaktiválási funkció”: olyan funkció, amely egy távkapcsoló – ideértve a további funkciókat (a főfunkciót is ideértve) felkínáló állapotot kapcsoló távirányítót, belső érzékelőt, időzítőt – segítségével egyéb üzemmódok – beleértve az aktív üzemmódot is – aktiválását segíti elő;

4.

„információ- vagy állapotkijelzés”: olyan folyamatos funkció, amely információt nyújt vagy a kijelzőn jelzi a készülék állapotát, ideértve az órákat is;

5.

„aktív üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és aktiválásra került a készülék rendeltetésszerű működését biztosító legalább egy fő funkciója;

6.

„kikapcsolt üzemmód”: olyan állapot, amelynek során a készülék a hálózati áramforráshoz csatlakozik, és egyetlen funkciója sem működik; a következők ugyancsak kikapcsolt üzemmódnak tekintendők:

a)

a kikapcsolt üzemmódot jelző állapot;

b)

olyan állapot, amely kizárólag a 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti elektromágneses összeférhetőség biztosítását célzó funkciókat lát el;

7.

„információtechnológiai berendezés”: olyan berendezés, amelynek elsődleges funkciója a telekommunikációs üzenetek és adatok bevitele, tárolása, kijelzése, visszakeresése, átvitele, feldolgozása, kapcsolása és ellenőrzése, vagy e funkciók kombinációja, illetve, amely felszerelhető egy vagy több olyan csatlakozási ponttal, amelyet jellemzően információátvitelre használnak.

8.

„magáncélú háztartási környezet”: olyan környezet, ahol az érintett készülék tíz méteres körzetén belül rádió- és televízió-vevőkészülékek használata valószínű.

3. cikk

Környezetbarát tervezési követelmények

A készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő energiafogyasztásra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményeket a II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Megfelelőségértékelés

A 2005/32/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelőségértékelési eljárás a 2005/32/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzési rendszer vagy a 2005/32/EK irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszer.

5. cikk

Hitelesítési eljárás piacfelügyeleti célokra

A felügyeleti ellenőrzéseket a III. mellékletben meghatározott hitelesítési eljárással összhangban kell elvégezni.

6. cikk

Referenciaértékek

A piacon jelenleg elérhető, legjobban teljesítő termékekre és technológiákra vonatkozó referenciaértékeket a IV. melléklet határozza meg.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően legkésőbb hat évvel a technológiai fejlődésre figyelemmel felülvizsgálja azt, a felülvizsgálat eredményeit pedig közli a konzultációs fórummal.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

A II. melléklet 1. pontját az e cikk első bekezdésében említett időponttól számított egy év elteltével kell alkalmazni.

A II. melléklet 2. pontját az e cikk első bekezdésében említett időponttól számított négy év elteltével kell alkalmazni.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Andris PIEBALGS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(2)  HL L 390., 2004.12.31., 24. o.


I. MELLÉKLET

Az e rendelet hatálya alá tartozó energiafelhasználó termékek jegyzéke

1.

Háztartási készülékek

Mosógépek

Ruhaszárító gépek

Mosogatógépek

Tűzhelyek és sütők:

Elektromos sütők

Elektromos főzőlapok

Mikrohullámú sütők

Kenyérpirítók

Olajsütők

Darálók, kávéfőző gépek és tárolóedények vagy csomagolások lezárására vagy felnyitására szolgáló berendezések

Elektromos kések

Főzésre vagy egyéb élelmiszer-feldolgozási célra, tisztításra, illetve ruházati cikkek kezelésére szolgáló egyéb készülékek

Hajvágó eszközök, hajszárítók, elektromos fogkefe, borotváló-, masszírozó- és egyéb, testápolásra szolgáló készülékek

Mérlegek

2.

Elsődlegesen magáncélú háztartási környezetben való használatra szánt információtechnológiai berendezések

3.

Szórakoztató elektronikai berendezések

Rádiókészülékek

Televíziókészülékek

Videokamerák

Videomagnók

Hifiberendezések

Audioerősítők

Házimozi-rendszerek

Hangszerek

Valamint hang, illetve kép (beleértve a szignálokat is) rögzítésére vagy reprodukálására szolgáló egyéb berendezések, a hang és kép továbbítására szolgáló nem távközlési technológiákat is beleértve

4.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

Villanyvonatok vagy autóverseny-készletek

Kézi videojáték-konzolok

Elektromos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó sportfelszerelések

Egyéb játékok, szabadidős és sportfelszerelések


II. MELLÉKLET

Környezetbarát tervezési követelmények

1.

A rendelet hatálybalépését követően egy év elteltével a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)

Energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban:

A berendezés bármilyen kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

b)

Energiafogyasztás készenléti üzemmód(ok)ban:

A berendezés energiafogyasztása reaktiválási funkciót, illetve reaktiválási funkciót és a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzését biztosító bármilyen állapotban nem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

A berendezés energiafogyasztása információ- vagy állapotkijelzést, vagy reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést egyidejűleg biztosító bármilyen állapotban nem haladhatja meg a 2,00 W-ot.

c)

A kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmód megléte

A berendezésnek – kivéve, ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal – rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik.

2.

A rendelet hatálybalépését követően négy év elteltével a következő követelményeket kell alkalmazni:

a)

Energiafogyasztás kikapcsolt üzemmódban:

A berendezés bármilyen kikapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,50 W-ot.

b)

Energiafogyasztás készenléti üzemmód(ok)ban:

A berendezés energiafogyasztása reaktiválási funkciót, illetve reaktiválási funkciót és a bekapcsolt reaktiválási funkció jelzését biztosító bármilyen állapotban nem haladhatja meg a 0,50 W-ot.

A berendezés energiafogyasztása információ- vagy állapotkijelzést, vagy reaktiválási funkciót és információ- vagy állapotkijelzést egyidejűleg biztosító bármilyen állapotban nem haladhatja meg az 1,00 W-ot.

c)

A kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmód megléte

A berendezésnek – kivéve, ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal – rendelkeznie kell kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmóddal, és/vagy más olyan üzemmóddal, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik.

d)

Az energiaellátás kezelése

Amennyiben a berendezés nem a fő funkcióját látja el, vagy amikor más energiafelhasználó termék(ek) nem függ(nek) a berendezés szóban forgó funkciójától, a berendezésnek – kivéve, ha az ellentétes a rendeltetésszerű használattal – energiaellátás-kezelési funkció lehetőségét, vagy egy olyan hasonló funkciót kell felkínálnia, amely a berendezést a rendeltetésszerű használatának megfelelő lehető legrövidebb időn belül automatikusan a következő üzemmódok egyikébe kapcsolja:

Készenléti üzemmód, vagy

Kikapcsolt üzemmód, vagy

Más olyan üzemmód, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket, amennyiben a berendezés a hálózati áramforráshoz csatlakozik. A berendezésnek a szállítást megelőzően rendelkeznie kell az energiaellátás-kezelési funkcióval.

3.

Mérések

Az 1. a), 1. b), 2. a) és 2. b) pontban említett energiafogyasztást megbízható, pontos és megismételhető mérési eljárással kell megállapítani, figyelembe véve az általánosan elismert technológiai fejlettséget.

A legalább 0,50 W-os energiafogyasztás mérését legfeljebb 2 %-os tűréshatár mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni. A legfeljebb 0,50 W-os energiafogyasztás mérését legfeljebb 0,01 W-os tűréshatás mellett, 95 %-os megbízhatósági szint mellett kell végezni.

4.

A gyártók által szolgáltatandó információ

A 4. cikk szerinti megfelelőségértékelés céljaira a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a következő elemeket:

a)

Valamennyi készenléti és kikapcsolt üzemmód esetében

Az energiafogyasztási adatokat wattban, két tizedesjegyre kerekítve,

A használt mérési módszert,

Annak leírása, hogy a készülék üzemmódját miként választották ki vagy programozták be,

Azon üzemmód eléréséig teendő lépések, ahol a készülék automatikusan üzemmódot vált,

A berendezés működésére vonatkozó megjegyzések.

b)

A mérések vizsgálati paraméterei

Környezeti hőmérséklet,

A vizsgálathoz használt feszültség V-ban és a frekvencia Hz-ben,

Az áramellátó rendszer teljes harmonikus torzítása,

Az elektromos vizsgálathoz használt eszközök, beállítások és áramkörök adatai és dokumentációja.

c)

A berendezés azon jellemzői, amelyek az 1. c) pontban megállapított követelményeknek való megfelelés értékelése szempontjából relevánsak, vagy értelemszerűen a 2. c) és/vagy 2. d) pontban megállapított követelmények, beleértve a készenléti vagy kikapcsolt üzemmód, illetve olyan üzemmód automatikus eléréséhez szükséges időt, amelyben a berendezés teljesíti a kikapcsolt és/vagy készenléti üzemmódra alkalmazandó energiafogyasztási követelményeket.

Adott esetben műszaki igazolást kell benyújtani különösen arra vonatkozóan, hogy az 1. c) pontban megállapított, vagy a 2. c) és/vagy 2. d) pontban megállapított követelmények ellentétesek a berendezés rendeltetésszerű használatával.


III. MELLÉKLET

Hitelesítési eljárás

A 2005/32/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében említett piacfelügyeleti ellenőrzések elvégzésekor a tagállami hatóságok szükség szerint a következő ellenőrzési eljárást alkalmazzák az II. melléklet 1. a) és 1. b), illetve 2. a) és 2. b) pontjában meghatározott követelmények tekintetében.

Az 1,00 W-ot meghaladó energiafogyasztásra vonatkozó követelmények esetén: a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.

A modell akkor teljesíti a rendelet II. mellékletének 1. a) és 1. b), illetve 2. a) és 2. b) pontjában meghatározott előírásokat, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmódban mért eredmények legfeljebb 10 %-kal haladják meg a határértékeket.

Ellenkező esetben három további egységet kell vizsgálni. A modell akkor felel meg ennek a rendeletnek, ha a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmód tekintetében végzett három utóbbi vizsgálat eredményeinek átlaga legfeljebb 10 %-kal haladja meg a határértékeket.

A legfeljebb 1,00 W-os energiafogyasztási követelmény esetén: a tagállamok egyetlen egységet vizsgálnak.

A modell akkor teljesíti a rendelet II. mellékletének 1. a) és 1. b), illetve 2. a) és 2. b) pontjában meghatározott előírásokat, ha a kikapcsolt és a készenléti üzemmódban mért eredmények legfeljebb 0,10 W-tal haladják meg a határértékeket.

Ellenkező esetben három további egységet kell vizsgálni. A modell akkor felel meg ennek a rendeletnek, ha a kikapcsolt és/vagy a készenléti üzemmód tekintetében végzett három utóbbi vizsgálat eredményeinek átlaga legfeljebb 0,10 W-tal haladja meg a határértékeket.

Ellenkező esetben a modellt nem megfelelőnek kell minősíteni.


IV. MELLÉKLET

Referenciaértékek

A 2005/32/EK irányelv I. melléklete 3. része 2. pontjának alkalmazásában a következő referenciaértékeket határozták meg:

Kikapcsolt üzemmód: 0 W–0,3 W hálózati kapcsolóval a primer oldalon, amely többek között függ a 2004/108/EK irányelv szerinti elektromágneses összeférhetőséggel kapcsolatos jellemzőktől.

Készenléti – reaktiválási funkció: 0,1 W.

Készenléti – kijelző funkció: egyszerű kijelzők és alacsony fogyasztású LED-ek esetében 0,1 W, nagyobb kijelzők (pl. órák) esetében nagyobb teljesítményre van szükség.


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/53


A BIZOTTSÁG 1276/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitelének fizikai vizsgálatokkal történő ellenőrzéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 170. cikke c) pontjára és 194. cikke a) pontjára, figyelemmel a 4. cikkére is,

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (2) 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a tagállamok a közös agrárpolitika keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely szükséges a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez és különösképpen ahhoz, hogy ellenőrizzék az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott ügyletek valódiságát és az előírásoknak való megfelelőségét, hogy megakadályozzák és büntessék a szabálytalanságokat, valamint hogy behajtsák a szabálytalanság és gondatlanság miatt elveszett összegeket.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 201. cikke (1) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezi a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló, 1990. február 12-i 386/90/EGK tanácsi rendeletet (3), miközben az említett rendelet 194. cikkének a) pontja előírja a Bizottság számára, hogy határozza meg az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat. Az 1990. február 12-i 386/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK bizottsági rendelet jelentősen módosult az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek kivitelekor elvégzett fizikai ellenőrzések tekintetében (4). Ennek következtében – az egyértelműség és az igazgatási hatékonyság érdekében – a 2090/2002/EK bizottsági rendeletet és a visszatérítés által érintett mezőgazdasági termékekre vonatkozó kockázatelemzés szempontjainak megállapításáról szóló, 1994. december 20-i 3122/94/EK bizottsági rendeletet (5) hatályon kívül kell helyezni, és egy egységes új szabályrendszerrel kell felváltani.

(3)

Az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 247/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. április 12-i 793/2006/EK bizottsági rendelet (6), a kvótán felüli cukortermelésre vonatkozóan a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2006. június 29-i 967/2006/EK bizottsági rendelet (7) és az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló 1405/2006/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 20-i 1914/2006/EK bizottsági rendelet (8) említi a fizikai ellenőrzéseknek a 386/90/EGK rendelettel összhangban történő alkalmazását az export-visszatérítés nélküli esetekre vonatkozóan. Ezért indokolt annak megállapítása, hogy az egyéb összegekre vonatkozó és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében zajló pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó műveletek fizikai ellenőrzése ennek az új, egységes szabályrendszernek megfelelően hajtható végre.

(4)

Figyelembe kell venni a meglevő ellenőrzési intézkedéseket, különös tekintettel a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendeletben (9) és az élelmiszersegélyként szállított termékek kivitelére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. november 26-i 2298/2001/EK bizottsági rendeletben (10) bevezetett intézkedésekre.

(5)

A tagállamok által meghozott intézkedések javítása és összehangolása érdekében olyan közösségi ellenőrzési rendszert kell fenntartani, amely különösen a kivitel időpontjában a helyszínen végzett – az egyszerűsített eljárással kivitt árukra is kiterjedő – fizikai ellenőrzéseken és a kifizetés iránti kérelmeknek a kifizető ügynökségek által történő ellenőrzésén alapul.

(6)

Annak érdekében, hogy egy tagállam valamely belső vámhivatala által elfogadott kiviteli nyilatkozatok esetében kivédhető legyen a kicserélés kockázata, meg kell határozni a Közösségből való kilépési hely szerinti vámhivatal által lefolytatandó „kicserélési ellenőrzések” minimális számát. Az ilyen kicserélési ellenőrzést lefolytató helytől függően az ellenőrzéseket egyszerűsített formában kell végrehajtani.

(7)

Annak eldöntéséhez, hogy kicserélési ellenőrzést vagy különös kicserélési ellenőrzést kell-e végrehajtani, a kilépési vámhivatalnak ellenőriznie kell a vámzárak meglétét és sértetlenségét.

(8)

Annak biztosítására, hogy a kilépési vámhivatalok vagy azok a hivatalok, amelyeknek a T5 ellenőrző példányt megküldték, egységes eljárást kövessenek, valamint a termékek azonosságára vonatkozó kétségek kizárására – ami a visszatérítés nyújtásának előfeltétele – különös kicserélési ellenőrzést kell előírni arra az esetre, ha a kilépéskor rögzített vámzárakat, a vámfelügyelet esetét kivéve, eltávolították, feltörték, vagy a vámzár használatának kötelezettsége alól nem adtak mentesítést. Mivel ezen esetekben a kicserélés egyértelmű gyanúja áll fenn, a különös kicserélési ellenőrzések megnövelt figyelmet igényelnek, amelyek adott esetben a termékek fizikai ellenőrzését is magukban foglalhatják.

(9)

A fizikai ellenőrzések számának arányban kell lennie a kiviteli nyilatkozatok évenkénti számával. A tapasztalatok szerint a kiviteli nyilatkozatok minimum 5 %-ára kiterjedő fizikai ellenőrzés már hatékony, arányos és visszatartó erejű, miközben a tagállamok dönthetnek arról, hogy kockázatkezelés alapján az ellenőrzés során a termékcsoportonkénti minimum 5 %-os mértéket vagy a valamennyi termékcsoportra együttesen vonatkozó minimum 5 %-os mértéket alkalmazzák-e, amely esetben a kötelező minimális mérték termékcsoportonként 2 %. Annak érdekében, hogy a szabályozás átfogóan érvényesüljön, a termékcsoportonként nagyon csekély számú kiviteli nyilatkozatot kezelő vámhivataloknak mindemellett biztosítaniuk kell, hogy minden termékcsoportot legalább egy ellenőrzésnek alávessenek. Az export-visszatérítéseknek a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó árukra eső része nem jelent komoly kockázatot, miközben e termékcsoportban a kiviteli nyilatkozatok száma magas. Az ellenőrzési eszközök jobb kihasználása érdekében az ellenőrzés minimális mértékét ezért csökkenteni kell a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk esetében. Ugyanezen okból a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a kiviteli nyilatkozatokat, amelyek kis mennyiségekre, vagy 1 000 EUR-nál kisebb visszatérítési összegre vonatkoznak.

(10)

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vámzárak ellenőrzésének minimális 10 %-os szintje hatékony, arányos és visszatartó erejű.

(11)

A kilépési vámhivatal által elvégzett kicserélési vagy különös kicserélési ellenőrzések számának arányban kell lennie a mérvadó vámokmányok évenkénti számával. A tapasztalatok szerint a mérvadó vámokmányok minimum 8 %-a hatékony, arányos és visszatartó erejű mértéket jelent.

(12)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (11) 4f. cikke szerint a vámhatóságoknak kockázatkezelést kell végezniük annak érdekében, hogy különbséget tegyenek a vámellenőrzés alá eső vagy vámfelügyelet alá tartozó termékekhez kapcsolódó kockázati szintek között, és meghatározzák, hogy a termékek különleges vámellenőrzés alá esnek-e, és ha igen, akkor hol. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (26) bekezdésében leírt meghatározás alapján a kockázatelemzés a kockázatkezelés részét képezi. A 2454/93/EGK rendelet 592e. cikke szerint az illetékes vámhivatal a vámáru-nyilatkozat kézhezvétele után elvégzi a megfelelő kockázatelemzéseket és vámellenőrzéseket, mielőtt a termékeket kivitelre kiadná. A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 18-i 1875/2006/EK bizottsági rendelet (12) 3. cikkének (3) bekezdése szerint 2009. július 1-jétől kötelező az elektronikus úton történő kockázatkezelés. Következésképpen ettől az időponttól a 800/1999/EK rendelet 5. cikkében említetteknek megfelelően a kiviteli nyilatkozatok vámellenőrzése a kockázatelemzés tárgyát képezi.

(13)

A 386/90/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése 1994-ben vezette be a kockázatelemzést a kiviteli nyilatkozatok fizikai ellenőrzésének egyik lehetséges eszközeként, majd 1995-ben a kicserélési ellenőrzések lehetséges eszközeként került bevezetésre a visszatérítésre jogosult mezőgazdasági termékek kivitelekor elvégzett fizikai ellenőrzések tekintetében a 386/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. szeptember 20-i 2221/95/EK bizottsági rendelet (13) 9. cikke által. A figyelembe veendő kritériumok a 3122/94/EK rendeletben kerültek meghatározásra. A kockázatelemzés alkalmazásakor a 2913/92/EGK rendelet 6. cikkében említett adatvédelemi szabályok szerint kell eljárni.

(14)

A kockázatkezelés általános bevezetését követően meg kell őrizni az export-visszatérítés ellenőrzésének keretein belül alkalmazott kockázatelemzés során gyűjtött különleges tapasztalatokat.

(15)

Annak a szervezetnek, amely elvben a legnagyobb biztosítékot nyújthatná gazdasági megszorítások és a közösségi bevételek várható gyarapodását meghaladó adminisztratív költségek növelése nélkül, egyesítenie kellene a kivitel fizikai ellenőrzését az elszámolások ellenőrzésével. Ezért a tagállamoknak össze kell hangolniuk a fizikai ellenőrzéseket az érintett vállalkozásokban az illetékes szervek által utólagosan lefolytatandó pénzügyi ellenőrzéssel, amelyről az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló, 2008. május 26-i 485/2008/EK tanácsi rendelet (14) rendelkezik.

(16)

A 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletnek az export-visszatérítésben részesülő mezőgazdasági termékek kivitelekor elvégzett fizikai ellenőrzések tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 21-i 159/2008/EK bizottsági rendelet (15) bizonyos ellenőrzési és jelentéstételi küszöbértékeket 200 EUR-ról 1 000 EUR-ra változtatott. Szükséges a releváns ellenőrzési és jelentéstételi követelmények küszöbértékét 1 000 EUR-ban megállapítani.

(17)

A kockázatelemzés hatékonyságának és ezen rendelet alkalmazásának értékelése céljából a tagállamok kötelesek az ellenőrzésekről jelentést készíteni, valamint éves értékeléseket küldeni az e rendelet szerint lefolytatott ellenőrzéseknek és a fizikai ellenőrzés alá eső termékek kiválasztásánál alkalmazott eljárásoknak a végrehajtásáról és hatékonyságáról. Figyelembe véve az információtechnológia területén lezajlott fejlődést, a jelentéseknek ISO-9660 kompatibilis CD-ROM-on vagy azzal egyenértékű elektronikus adathordozón való benyújtására vonatkozó követelményt át kell fogalmazni oly módon, hogy az elektronikus adathordozó ne legyen újraírható.

(18)

2009. július 1-jétől kötelező lesz a kockázatkezelés alkalmazása a Vámkódex szerint, de néhány tagállam már korábban is alkalmazhatja. Megfelelő kockázatkezelés mellett indokolt a rugalmas ellenőrzési előírások alkalmazásának engedélyezése. Ezért a tagállamok számára engedélyezni kell a rugalmas ellenőrzési előírások alkalmazását, mihelyst megfelelő kockázatkezelést alkalmaznak, és erről értesítik a Bizottságot.

(19)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet bizonyos eljárásokat határoz meg annak ellenőrzésére vonatkozóan, hogy az export-visszatérítés és a 2. cikk a) pontjában meghatározott minden egyéb összeg kifizetésére jogosultságot biztosító műveleteket szabályszerűen hajtották-e végre.

Ez a rendelet a 800/1999/EK rendelet rendelkezéseinek a sérelme nélkül alkalmazandó.

Ez a rendelet nem vonatkozik a 2298/2001/EK rendeletben foglalt közösségi vagy nemzeti élelmiszersegélyt tartalmazó kiviteli ügyletekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„egyéb összegek”: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében zajló pénzügyi intézkedésekhez kapcsolódó műveletek a 793/2006/EK, a 967/2006/EK és az 1914/2006/EK rendeletnek megfelelően;

b)

„termékek”: a 800/1999/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdése (a) pontjának első francia bekezdésében meghatározott termékek;

c)

„kiviteli vámhivatal”: a 800/1999/EK rendelet 5. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett vámhivatal;

d)

„kilépési vámhivatal”: a 2454/93/EGK rendelet 793. cikkének (2) bekezdésében említett vámhivatal;

e)

a „T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal”: a 2454/93/EGK rendelet 912c. cikkében említett rendeltetési hely szerinti vámhivatal, beleértve az ezzel egyenértékű dokumentumot átvevő vámhivatalt is;

f)

„fizikai ellenőrzés”: annak ellenőrzése, hogy a kiviteli nyilatkozat vagy egyéb összegek esetén a 793/2006/EK, a 967/2006/EK és az 1914/2006/EK rendeletben meghatározott dokumentumok – ideértve az azok alátámasztása céljából benyújtott dokumentumokat is – a mennyiség, a jelleg és a tulajdonságok tekintetében egyeznek-e a termékekkel az 5. cikkben meghatározott feltételek alapján;

g)

„kicserélési ellenőrzés”: annak szemrevételezéssel történő ellenőrzése, hogy a termékek egyeznek-e a kiviteli vámhivataltól a kilépési vámhivatalig vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalig őket kísérő dokumentummal a 8. cikkben meghatározott feltételek alapján;

h)

„különös kicserélési ellenőrzés”: a szemrevételezéstől a fizikai ellenőrzésig terjedő olyan kicserélési ellenőrzés, amelynek elvégzésére a kiviteli termékekre helyezett vámzár sértetlenségét illetően felmerülő kételyek esetén kerül sor a 9. cikkben meghatározott feltételek alapján;

i)

„szemrevételezés”: érzékszervi észleléssel végzett ellenőrzés, beleértve a műszaki berendezés alkalmazásával végzett ilyen ellenőrzéseket is;

j)

„dokumentum”: a 2913/92/EGK rendelet, a 885/2006/EK bizottsági rendelet (16) és a 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) alapján elfogadott nyomtatott vagy elektronikus adathordozó, amely e rendelet keretein belül lényeges információkkal szolgál;

k)

a T5 ellenőrző példánnyal összefüggésben „egyenértékű dokumentum”: a 800/1999/EK rendelet 8., 8a. és 9. cikkében említett nemzeti dokumentum, amelynek felhasználására nemzeti eljárás alkalmazása esetén kerül sor a 2454/93/EGK rendelet 912a. cikkének (5) bekezdése szerint;

l)

„termékcsoportok”: az 1234/2007/EK rendelet 1. cikkében megállapított csoportok a gabonafélék és a rizs kivételével, amelyek az említett rendelet I. mellékletének I. és II. részébe tartozó külön termékcsoportként kezelendők, valamint a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk kivételével, amelyek külön termékcsoportként kezelendők.

3. cikk

Az ellenőrzés típusai

A tagállamok az alábbi ellenőrzéseket hajtják végre:

a)

a 4. cikknek megfelelően a termékek fizikai ellenőrzését, a kiviteli vámeljárások lezárásakor és az érintett termékek kivitelére vonatkozó engedély kiadása előtt, a kiviteli nyilatkozat mellé benyújtott dokumentumok alapján;

b)

a 7. cikknek megfelelően a vámzárak sértetlenségének ellenőrzését;

c)

a 8. cikknek megfelelően a kicserélési ellenőrzéseket;

d)

a 9. cikknek megfelelően a különös kicserélési ellenőrzéseket; valamint

e)

a 12. cikknek megfelelően a kifizetés iránti kérelmek átvizsgálását.

Az egyéb összegekre vonatkozóan a fizikai ellenőrzés alkalmazását a 793/2006/EK, a 967/2006/EK és az 1914/2006/EK rendelet határozza meg.

II. FEJEZET

FIZIKAI ELLENŐRZÉSEK

4. cikk

Az ellenőrzések formája és időpontja

(1)   Bármely, kiterjedtebb ellenőrzést megkövetelő különleges rendelkezés sérelme nélkül, a fizikai ellenőrzések előzetes figyelmeztetés nélkül, gyakran végrehajtott helyszíni ellenőrzések.

(2)   Nem minősülnek ellenőrzésnek az olyan fizikai ellenőrzések, amelyekre vonatkozóan az exportőr kifejezett vagy hallgatólagos előzetes figyelmeztetést kapott. Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra az esetekre, amikor a vállalkozás számláit az I. melléklet 3. pontja szerinti könyvvizsgálatnak vetik alá.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az exportőr telephelyén elvégzett fizikai ellenőrzés kezdete váltakozó legyen, összevetve a 800/1999/EK rendelet 5. cikke (7) bekezdésének megfelelően megadott, a berakodás kezdetét jelző időponttal.

5. cikk

Részletes ellenőrzési módszerek

(1)   Azokban az esetekben, amikor hagyományos, szabad szemmel elvégzett vizsgálattal nem állapítható meg, hogy a termékek megfelelnek-e az export-visszatérítési nómenklatúrában meghatározott leírásnak, továbbá amikor a termék besorolása vagy minősége nagyon pontos információt követel meg a termék alkotóelemeiről, a kiviteli vámhivatal ellenőrzi, hogy a termék jellegét tekintve egyezik-e az említett leírással.

(2)   Amennyiben a kiviteli vámhivatal szükségesnek ítéli, egy különlegesen felszerelt és akkreditált vagy e célra hivatalosan jóváhagyott laboratóriumban vizsgálatokat végez, feltüntetve e vizsgálatok okait. Ha a visszatérítések aránya vagy egyéb támogatások egy adott alkotóelem szintjétől függenek, a kiviteli vámhivatal a fizikai ellenőrzés részeként reprezentatív mintákat vesz, hogy az összetétel elemzését egy akkreditált vagy e célra hivatalosan jóváhagyott laboratóriummal elvégeztesse.

Ha az ugyanazon export-visszatérítési kód vagy Kombinált Nómenklatúra szerinti kód alá tartozó termék kivitelét rendszeresen ugyanaz az exportőr végzi, és a visszatérítési ráta egy adott alkotóelem szintjétől függ, ez esetben a kiviteli vámhivatal az adott exportőr esetében a fizikai ellenőrzések mindössze 50 %-ára vonatkozóan vesz reprezentatív mintát, feltéve, hogy az utóbbi hat hónap során végzett laboratóriumi vizsgálatok nem tártak fel olyan szabálytalanságot az említett exportőrrel kapcsolatban, amelynek a visszatérítés bruttó összege vonatkozásában 1 000 EUR-nál nagyobb pénzügyi következménye lett volna. Ha a laboratóriumi vizsgálatok az említett exportőrrel kapcsolatban olyan szabálytalanságot tártak fel, amelynek a visszatérítés bruttó összege vonatkozásában 1 000 EUR-nál nagyobb pénzügyi következménye volt, akkor a kiviteli vámhivatalnak az elkövetkező hat hónap során az adott exportőr esetében valamennyi fizikai ellenőrzésnél mintát kell vennie.

(3)   Az e cikkben említett ellenőrzéseket azon intézkedések sérelme nélkül kell végrehajtani, amelyeket a vámhatóságok hozhatnak annak biztosítása érdekében, hogy a termékek ugyanolyan állapotban hagyják el a vámterületet, mint amilyenben a kiviteli engedély kiadásakor voltak.

(4)   A kiviteli vámhivatal biztosítja a 800/1999/EK rendelet 21. cikkének betartását. Ha valamely termék esetében konkrét indokok alapján megkérdőjelezhető a megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőség, a kiviteli vámhivatal ellenőrzi az alkalmazandó közösségi rendelkezések, különösen az állat- és növény-egészségüggyel kapcsolatos rendelkezések betartását.

(5)   Az ömlesztett termékek, a csomagolt termékek és a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk fizikai ellenőrzését az e rendelet I. mellékletében ismertetett módszerek figyelembevételével kell végrehajtani.

6. cikk

Az ellenőrzés mértéke

(1)   A (2)–(7) bekezdés sérelme nélkül, a fizikai ellenőrzéseknek ki kell terjedniük legalább az 1. cikkben említett visszatérítési és támogatási kérelmek alapjául szolgáló, a 800/1999/EK rendelet 5. cikkében említett kiviteli nyilatkozatok 5 %-os reprezentatív mintájára.

Az arányt a következőképpen kell alkalmazni:

a)

kiviteli vámhivatalonként;

b)

naptári évenként; valamint

c)

termékcsoportonként.

(2)   A tagállam azonban dönthet úgy, hogy:

a)

a termékcsoportonkénti 5 %-ot felváltja egy, valamennyi termékcsoportra együttesen vonatkozó 5 %-os mértékkel, amely esetben a kötelező legalacsonyabb mérték termékcsoportonként 2 %;

b)

a vámhivatalonkénti 5 %-os mértéket az ország egész területére vonatkozó 5 %-os mértékkel, valamint a termékcsoportonkénti 5 %-os mértéket egy minden termékcsoportra együttesen vonatkozó 5 %-os mértékkel váltja fel, a termékcsoportonkénti 2 %-os legalacsonyabb mérték betartása mellett.

(3)   Az (1) bekezdésnek és a (2) bekezdés a) pontjának az alkalmazásakor, ha valamely kiviteli vámhivatal évente és termékcsoportonként az (1) bekezdésben említett kiviteli nyilatkozatokból 20-nál kevesebbet kap, évente és termékcsoportonként legalább egy kiviteli nyilatkozatot fizikai ellenőrzésnek kell alávetni.

Ez a követelmény nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a vámhivatal – a 11. cikkben előírtak szerint elvégzett kockázatelemzésének eredményei alapján – nem ellenőrizte az első két nyilatkozatot, és azt követően abban a termékcsoportban már nem kerül sor több kivitelre.

(4)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve:

a)

a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó árukra a vámhivatalonkénti 0,5 %-os, vagy a tagállam egész területére vonatkozó 0,5 %-os minimális mértéket kell alkalmazni. Az említett termékekkel kapcsolatban elvégzett fizikai ellenőrzések aránya a termékcsoportonkénti 5 %-os mérték, illetve az összes termékcsoportra együttesen vonatkozó általános 5 %-os mérték kiszámításánál nem vehető figyelembe;

b)

azoknál a kiviteli vámhivataloknál, amelyeknél legfeljebb öt exportőr jelentkezik legfeljebb két termékcsoportba tartozó termék kivitelére, a fizikai ellenőrzések minimális aránya termékcsoportonként 2 %-ra csökkenthető. Az évente és vámhivatalonként 20-nál kevesebb kiviteli nyilatkozatot jelentő termékcsoportok a termékcsoportok számának meghatározásakor nem vehetők figyelembe. E szabályokat a kiviteli vámhivatalok teljes naptári évre vonatkozóan alkalmazhatják – az előző naptári év statisztikái alapján – még akkor is, ha az év során újabb exportőrök vagy újabb termékcsoportokra vonatkozóan nyújtanak be kiviteli nyilatkozatot.

(5)   A 800/1999/EK rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében, 37. cikkének (4) bekezdésében és 44. cikkének (4) bekezdésében említett ellenőrző intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok saját belátásuk szerint lemondhatnak a 800/1999/EK rendelet 36. és 44. cikkében említett szállítások e rendeletben előírt fizikai ellenőrzéséről és kicserélési ellenőrzéséről.

(6)   Az ellenőrzés minimális mértékének e cikk szerinti kiszámításakor a tagállamok fizikai ellenőrzés esetén figyelmen kívül hagyják az olyan kiviteli nyilatkozatokat, amelyek:

a)

vagy olyan mennyiségeket tartalmaznak, amelyek nem haladják meg:

i.

a 25 000 kg-ot a gabonafélék és a rizs esetében;

ii.

az 5 000 kg-ot a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk esetében;

iii.

a 2 500 kg-ot az egyéb termékek esetében;

b)

vagy 1 000 EUR-nál kisebb visszatérítési összegeket tartalmaznak.

(7)   Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a csalások és visszaélések elkerülésére. Az ebből a célból végzett bármely ellenőrzés figyelembe vehető az ellenőrzés e cikkben meghatározott minimális mértékének való megfelelés kiszámításakor.

III. FEJEZET

A VÁMZÁRAK ELLENŐRZÉSE

7. cikk

Ellenőrzési kötelezettség és az ellenőrzés mértéke

(1)   A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal ellenőrzi a vámzárak sértetlenségét.

(2)   A vámzárellenőrzések száma nem lehet kevesebb a T5 ellenőrző példányok vagy azzal egyenértékű dokumentumok teljes számának 10 %-ánál, amely a 8. cikkben említett kicserélési ellenőrzésre kiválasztottakat nem tartalmazza.

IV. FEJEZET

KICSERÉLÉSI ELLENŐRZÉSEK

8. cikk

Az ellenőrzések helye és részletes módszere

(1)   Ha a kiviteli nyilatkozatot olyan kiviteli vámhivatal fogadta el, amely nem azonos a kilépési vámhivatallal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatallal, és a kiviteli vámhivatal nem végzett fizikai ellenőrzést, úgy a kilépési vámhivatalnak az e cikkben foglaltakkal összhangban kicserélési ellenőrzést kell végeznie az egyéb rendelkezések alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül.

Ha a kilépési vámhivatal nem azonos a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatallal, a kicserélési ellenőrzést az utóbbinak kell végeznie.

(2)   Amennyiben a teljes rakomány szemrevételezése nem elegendő a kicserélés ellenőrzéséhez, az 5. cikkben említett más fizikai ellenőrzési módszereket kell alkalmazni, beleértve, ahol szükséges, a részleges kirakodást.

Csak akkor kell ellenőrzési mintát venni, ha a kilépési vámhivatal – szemrevételezéssel, valamint a csomagoláson és a dokumentációban szereplő adatok felhasználásával – nem tudja ellenőrizni azt, hogy a termékek megfelelnek-e a kísérő dokumentumnak.

(3)   Ha a célállomás szerinti harmadik ország követelményeinek megfelelően a vámzár mellett állat-egészségügyi zár is alkalmazásra került, kicserélési ellenőrzésre csak csalás gyanúja esetén van szükség.

9. cikk

Különös kicserélési ellenőrzések

(1)   A kilépési vámhivatalnak vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalnak különös kicserélési ellenőrzést kell végeznie, ha úgy találja, hogy:

a)

az induláskor rögzített vámzárakat, a vámfelügyelet esetét kivéve, eltávolították;

b)

az induláskor rögzített vámzárakat feltörték;

c)

a 2454/93/EGK rendelet 357. cikke (4) bekezdése szerint a vámzár használatának kötelezettsége alól nem adtak mentesítést.

(2)   A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal a 11. cikkben említett kockázatelemzést követően dönt arról, hogy a különös kicserélési ellenőrzés csak a kicserélési ellenőrzésből álljon, vagy fizikai ellenőrzést is tartalmazzon.

10. cikk

Az ellenőrzés mértéke

(1)   Az egyes naptári években a 8. cikk alapján lefolytatott kicserélési ellenőrzések és a 9. cikk alapján lefolytatott különös kicserélési ellenőrzések minimális száma összesen nem lehet kevesebb, mint az olyan termékekre vonatkozó T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok számának 8 %-a, amelyekre export-visszatérítést igényelnek és a Közösség vámterületét az említett ellenőrzéseket végző kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal felügyelete mellett hagyják el.

(2)   Az ellenőrzés minimális mértékének e cikk szerinti kiszámításakor a tagállamok kicserélési ellenőrzések esetén figyelmen kívül hagyják az olyan T5 ellenőrző példányokat vagy azzal egyenértékű dokumentumokat, amelyek:

a)

vagy olyan mennyiségeket tartalmaznak, amelyek nem haladják meg:

i.

a 25 000 kg-ot a gabonafélék és a rizs esetében;

ii.

az 5 000 kg-ot a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk esetében;

iii.

a 2 500 kg-ot az egyéb termékek esetében;

b)

vagy 1 000 EUR-nál kisebb visszatérítési összegeket tartalmaznak.

(3)   A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a csalások és visszaélések elkerülésére. Az ebből a célból végzett bármely ellenőrzés figyelembe vehető az ellenőrzés e cikkben meghatározott minimális mértékének való megfelelés kiszámításakor.

V. FEJEZET

KOCKÁZATKEZELÉS

11. cikk

Kockázatelemzés

(1)   A fizikai és kicserélési ellenőrzésekhez történő kiválasztást egy kockázatkezelési rendszer alapján kell elvégezni.

(2)   A tagállamok kockázatelemzést végeznek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azon termékek, személyek, jogi személyek és termékcsoportok célzott fizikai ellenőrzését, amelyek esetében a legnagyobb annak a kockázata, hogy az 1. cikkben említett tevékenységek végrehajtása nem a megfelelő módon történik.

(3)   A 2454/93/EGK rendelet 592e. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok ezen rendelet és adott esetben a II. mellékletben meghatározott kritériumok figyelembevételével alakítják ki kockázatelemzési gyakorlatukat.

(4)   A tagállamok és a Bizottság a meglévő tapasztalatok alapján közösen értékelik a II. mellékletben meghatározott kritériumok megbízhatóságát és jelentőségét abból a célból, hogy – szükség esetén – végrehajtsák a rendszer és a kiválasztási paraméterek szükséges módosításait a fizikai és kicserélési ellenőrzések hatékonyabbá tétele és a kiválasztás javítása érdekében.

(5)   A tagállamok értesítik a Bizottságot:

a)

a végrehajtott intézkedésekről, beleértve a közigazgatási szervek számára kiadott utasításokat a kiválasztási rendszernek a II. melléklet 1. pontjában említett szempontokat figyelembe vevő kockázatelemzés alapján történő alkalmazásáról;

b)

a 6. cikkben meghatározottak szerint alkalmazandó ellenőrzési mértékekről;

c)

azon egyedi esetekről, amelyek a többi tagállam érdeklődésére tarthatnak számot.

Azok a tagállamok, amelyekre a 18. cikk harmadik bekezdésének a) pontja vonatkozik, 2009. július 1-jéig értesítik a Bizottságot.

VI. FEJEZET

ÖSSZEHANGOLÁS ÉS ADMINISZTRATÍV JELENTÉSEK

1. SZAKASZ

Összehangolás

12. cikk

Kifizető ügynökségi vizsgálat

A kifizető ügynökségek a kifizetés iránti kérelmek és egyéb rendelkezésre álló információk alapján, különösen a kivitelre és a vámhatóságok megjegyzéseire vonatkozó dokumentumok alapján ezen iratokban megvizsgálják az összes, a kérdéses támogatások kifizetésének igazolására felhozott bizonyítékot.

13. cikk

A kockázatelemzés és az ellenőrzések összehangolása

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy egyetlen szerv hangolja össze a kockázatelemzésre vonatkozó információkat.

(2)   A tagállamok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy összehangolják az egyéni piaci szereplők ellenőrzését, és összekapcsolják az 5., 8. és 9. cikkben és a 485/2008/EK rendeletben előírt ellenőrzéseket.

A Bizottság vagy a fizikai ellenőrzéseket végző vámhatóságok, vagy a kifizetés iránti kérelmeket átvizsgáló kifizető ügynökségek, illetve az elszámolások ellenőrzését végző illetékes hatóságok kezdeményezésére vagy kérésére ilyen összehangolt ellenőrzéseket kell végrehajtani.

2. SZAKASZ

Adminisztratív jelentések

14. cikk

A fizikai ellenőrzésekről szóló jelentések

(1)   Minden egyes kiviteli vámhivatal megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy bármikor ellenőrizhető legyen, hogy a fizikai ellenőrzések aránya eléri-e a 6. cikkben említett mértéket.

A fenti intézkedések során minden egyes termékcsoport vonatkozásában fel kell tüntetni:

a)

a fizikai ellenőrzések szempontjából figyelembe vett kiviteli nyilatkozatok számát;

b)

az elvégzett fizikai ellenőrzések számát.

(2)   Az illetékes vámtisztviselő minden egyes elvégzett fizikai ellenőrzésről részletes vizsgálati jelentést készít.

A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell legalább a következő fontos adatokat:

a)

a fizikai ellenőrzés helye, dátuma, az érkezés időpontja, az ellenőrzés befejezésének időpontja, a termékekhez használt szállítóeszköz megnevezése, valamint hogy a szállítóeszköz üres, részben vagy teljesen megrakodott állapotban volt-e a vizsgálat megkezdésekor, a laboratóriumi elemzéshez vett minták száma, és az illetékes tisztviselő neve és aláírása; valamint

b)

a 800/1999/EK rendelet 5. cikke (7) bekezdése b) pontjában említett információ kézhezvételének napja és időpontja, az áru szállítóeszközbe történő berakodásának jelzett kezdő és befejező időpontja.

A 885/2006/EK rendelet 9. cikkének sérelme nélkül a vizsgálati jelentéseket, valamint a kiviteli nyilatkozatok fizikai ellenőrzésre való kiválasztását megindokoló dokumentumot betekintés céljából a fizikai ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén a kivitel évétől számított három éven keresztül meg kell őrizni.

15. cikk

T5 ellenőrző példány

(1)   A kiviteli vámhivatal a T5 ellenőrző példány D rovatában vagy az azzal egyenértékű, terméket kísérő dokumentumon:

a)

a III. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikével jelzi az ellenőrzés elvégzését;

b)

a IV. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikével jelzi, ha élelmiszersegély kiviteléről van szó.

(2)   Minden kilépési vámhivatal vagy T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal lépéseket tesz azért, hogy a következő adatok bármikor hozzáférhetők legyenek a Bizottság számára:

a)

a 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzéseknél, a 8. cikkben említett kicserélési ellenőrzéseknél, valamint a 9. cikkben említett különleges kicserélési ellenőrzéseknél figyelembe vett T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok száma;

b)

a 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló elvégzett ellenőrzések száma;

c)

a 8. cikkben említett, elvégzett kicserélési ellenőrzések száma;

d)

a 9. cikkben említett, elvégzett különleges kicserélési ellenőrzések száma.

Ha a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal mintát vett, a T5 ellenőrző példányon vagy azzal egyenértékű, az illetékes hatóságokhoz visszaküldendő dokumentumon az V. mellékletben felsorolt bejegyzések egyikét fel kell tüntetni.

A dokumentum másodpéldánya vagy másolata a kilépési vámhivatalnál vagy – az esettől függően – a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalnál marad, és a (3) bekezdésnek megfelelően betekintés céljából hozzáférhetővé kell tenni.

(3)   A 8. és 9. cikkben említett minden egyes kicserélési és különös kicserélési ellenőrzésről az azt végrehajtó illetékes vámtisztviselő jelentést készít. A jelentés lehetővé teszi a végrehajtott ellenőrzések nyomon követését, valamint tartalmazza a dátumot és a vámtisztviselő nevét. A jelentést a 885/2006/EK rendelet 9. cikkének sérelme nélkül betekintés céljából az ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik helyen a tagállam területén a kivitel évétől számított három éven keresztül hozzáférhetővé kell tenni.

A 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzéseket és az eltávolított vagy feltört vámzárak eseteit a 2454/93/EGK rendelet 912c. cikke (3) bekezdésével összhangban nyilvántartásba kell venni.

(4)   A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal a 2454/93/EGK rendelet 912a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságokat írásban tájékoztatja a laboratóriumi vizsgálatok eredményéről a T5 ellenőrző példánynak vagy az azzal egyenértékű dokumentumnak a másolatán, bejelentve:

a)

vagy a IV. mellékletben felsorolt bejegyzések egyikét;

b)

vagy az ellenőrzések eredményeit, amennyiben az eredmények és a nyilatkozat szerinti termék között eltérés mutatkozik.

(5)   Ha a kicserélési ellenőrzés azt tárja fel, hogy felmerülhet az export-visszatérítési szabályok megszegése, a kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal a VII. mellékletben felsorolt bejegyzések egyikét tünteti fel a T5 ellenőrző példányon vagy az azzal egyenértékű, a 2454/93/EGK rendelet 912a. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságokhoz visszaküldendő dokumentumon. A kifizető szerv tájékoztatja a vámhivatalt a feltárt tények eredményeként megtett intézkedésről.

16. cikk

Éves jelentés

A tagállamok minden év május 1-je előtt értékelő jelentést küldenek a Bizottságnak az e rendelet alapján lefolytatott ellenőrzéseknek és a fizikai ellenőrzés tárgyát képező termékek kiválasztásánál alkalmazott eljárásoknak a végrehajtásáról és hatékonyságáról. A jelentés tartalmazza a tárgyévet megelőző év január 1-je és december 31-e között elfogadott kiviteli nyilatkozatokra vonatkozóan a VIII. mellékletben felsorolt tartalmi elemeket.

A tagállamok a jelentéseket nem-újraírható elektronikus adathordozón és nyomtatott formában nyújtják be a Bizottságnak, vagy, amennyiben lehetséges, elektronikus úton, a Bizottság által a tagállamoknak eljuttatott formanyomtatványon.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3122/94/EK és a 2090/2002/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és a 386/90/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendelet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Mindazonáltal, az V. fejezet a fizikai ellenőrzések tekintetében, az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, valamint a 6. cikk (4) bekezdése:

a)

azokra a tagállamokra, amelyek megküldték a Bizottság számára az értesítést a 3122/94/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján, 2009. január 1-jétől alkalmazandó;

b)

a többi tagállamra attól az időponttól alkalmazandó, amelyet minden tagállam maga határoz meg és amelyről a Bizottságot értesíti, vagy 2009. július 1-jétől, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

Az V. fejezet a kicserélési ellenőrzések tekintetében attól az időponttól alkalmazandó, amelyet minden tagállam maga határoz meg és amelyről a Bizottságot értesíti, vagy 2009. július 1-jétől, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(3)  HL L 42., 1990.2.16., 6. o.

(4)  HL L 322., 2002.11.27., 4. o.

(5)  HL L 330., 1994.12.21., 31. o.

(6)  HL L 145., 2006.5.31., 1. o.

(7)  HL L 176., 2006.6.30., 22. o.

(8)  HL L 365., 2006.12.21., 64. o.

(9)  HL L 102., 1999.4.17., 11. o.

(10)  HL L 308., 2001.11.27., 16. o.

(11)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(12)  HL L 360., 2006.12.19., 64. o.

(13)  HL L 224., 1995.9.21., 13. o.

(14)  HL L 143., 2008.6.3., 1. o.

(15)  HL L 48., 2008.2.22., 19. o.

(16)  HL L 171., 2006.6.23., 90. o.

(17)  HL L 145., 2008.6.4., 1. o.


I. MELLÉKLET

A FIZIKAI ELLENŐRZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN KÖVETENDŐ MÓDSZEREK

1.   Ömlesztett termékek

1.1.

Ha egy exportőr az ömlesztett termékek automatikus berakodásához és kalibrált automatikus súlyméréséhez leplombált eszközöket használ, a kiviteli vámhivatalnak kalibrált automatikus súlyméréssel ellenőriznie kell, hogy a termékek megfelelnek-e a kiviteli nyilatkozaton feltüntetett adatoknak, valamint reprezentatív mintavétellel ellenőriznie kell a termékek jellegét és tulajdonságait.

A kiviteli vámhivatal mintavétel útján azt is ellenőrzi, hogy:

i.

a súlymérő és berakodó rendszerek nem teszik-e lehetővé a leplombált körökön belül a termékek átirányítását vagy egyéb manipulálását;

ii.

a kalibrált súlymérő berendezésekhez megadott határidők nem jártak-e már le, és leplombált súlymérő rendszerek használata esetén a plombák sértetlenek-e;

iii.

a lemért szállítmányok berakodása ténylegesen a meghatározott szállítóeszközre történik-e;

iv.

a súlymérési nyilvántartásokban vagy bizonylatokon szereplő adatok megegyeznek-e a berakodási dokumentumokban szereplő adatokkal.

1.2.

Azon ritka esetekben, amikor az ömlesztett termékek mennyiségét a kalibrált automatikus súlymérő rendszer nem jegyzi fel, a vámhivatal valamilyen egyéb, kereskedelmi szempontból kielégítő ellenőrzési eszközt alkalmaz.

1.3.

Ha egy kiviteli nyilatkozat egy hajó rakományának csak egy részére vonatkozik, a kiviteli vámhivatal biztosítja a teljes rakomány tényleges indulásának felügyeletét. Ezért a berakodás befejezése után a vámhivatal az 1.1. vagy 1.2. pontban levő információk felhasználásával ellenőrzi a berakott szállítmány teljes tömegét, adott esetben a kereskedelmi dokumentumokban található információkkal együtt.

2.   Darabáruk

2.1.

Ha az exportőr nyilatkozata szerint a termékek csomagolása automatikus zsákoló, dobozoló, palackozó stb. rendszerek és kalibrált automatikus súlymérő/mérő berendezések, illetve a 75/106/EGK (1), a 75/107/EGK (2) és a 76/211/EGK (3) tanácsi irányelv meghatározásai szerinti csomagolóanyagok vagy palackok felhasználásával történik, a zsákokat, dobozokat, palackokat stb. elvben meg kell számolni, a termékek típusát és tulajdonságait pedig a kiviteli vámhivatal által végzett reprezentatív kiválasztás alapján kell ellenőrizni. A súlyt vagy térfogatot kalibrált automatikus súlyméréssel/méréssel, vagy a csomagolóanyagok vagy palackok alapján kell meghatározni a fenti irányelvek alapján. A kiviteli vámhivatal megmérheti egy zsák, doboz vagy palack súlyát vagy egyéb méretét.

2.2.

Ha a berendezés kalibrált automata számlálóval van ellátva, akkor az automata számláló nyilvántartásai a mennyiség fizikai ellenőrzése során figyelembe vehetők. Az 1.1. pont értelemszerűen alkalmazandó.

2.3.

Ha az exportőr kartonokkal, dobozokkal stb. megrakodott raklapokat használ, a kiviteli vámhivatal reprezentatív raklapokat választ ki és ellenőrzi, hogy azokon tényleg rajta van-e a nyilatkozaton feltüntetett számú karton, doboz stb. Ezután e raklapokról reprezentatív kartonokat, dobozokat stb. választ ki és ellenőrzi, hogy azokban tényleg benne van-e az előírt számú palack, egység stb.

2.4.

Ha az exportőr nem használja a 2.1. és 2.2. pontban említett eszközöket, akkor a kiviteli vámhivatalnak a zsákokat, dobozokat stb. meg kell számolnia. A típus, a tulajdonságok és a súly/térfogat reprezentatív kiválasztás alapján ellenőrizendő. A 2.3. pont értelemszerűen alkalmazandó.

2.5.

A 2.1. és 2.2. pont esetében ahol a tartalom és a pontos súly a termékek közvetlen csomagolásán szerepel, ezt az információt a fizikai ellenőrzések mindössze 50 %-ánál kell ellenőrizni, amennyiben a termékek nagykereskedelmi konténerekben vagy csomagokban vannak, valamint amennyiben a termékeket rendszeresen ugyanaz az exportőr viszi ki, és az előző hat hónapban nem volt olyan szabálytalanság, amely 1 000 EUR-nál nagyobb pénzügyi következménnyel járt volna.

3.   A Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk

3.1.

A Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk esetében, amelyek kiskereskedelmi csomagolásban vannak, vagy amelyeknél a közvetlen csomagoláson megfelelő jelzés formájában kötelező a tartalmat és súlyt feltüntetni, továbbá amelyek megfelelnek az 1043/2005/EK bizottsági rendelet (4) 10. cikke harmadik albekezdésében foglalt követelményeknek, vagy amelyeknél az alkalmazott termékmennyiségek megegyeznek az említett rendelet III. mellékletében szereplő mennyiségekkel, a kiviteli vámhivatalnak azzal kell kezdeni az ellenőrzést, hogy a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó, közvetlen csomagolásban levő áruk súlyát és tartalmát összeveti a közvetlen csomagoláson szereplő súllyal és tartalommal. A hivatal megmérheti egy kiválasztott egység csomagolás nélküli súlyát is. Ezt követően a hivatalnak – elvben – meg kell számolnia és/vagy le kell mérnie az I. mellékletbe nem tartozó, közvetlen csomagolásban levő áruk összmennyiségét.

A 2.1.–2.5. pont értelemszerűen alkalmazandó.

3.2.

A vámhivatal mintát vehet annak ellenőrzése érdekében, hogy nem történt-e kicserélés.

3.3.

A Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk előállításához használt termékek mennyiségét a kiviteli vámhivatal akkor feltételezheti helyesnek, ha a közvetlen csomagoláson feltüntetett megnevezés és tartalom egyezik a kiviteli nyilatkozatban vagy a regisztrált gyártmánylapon megadott adatokkal.

Ha az illetékes hatóságok nem ellenőrizték még a gyártmánylapot, a kiviteli vámhivatal felkérheti az illetékes hatóság ellenőrét a gyártmánylap és az áruk azonosságának utólagos ellenőrzésére.

A Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk összetételének ellenőrzésére szolgáló fenti módszert illetően a tagállamok előzetesen olyan eljárást vezetnek be, amellyel:

i.

a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó áruk összetétele a gyártáshoz kapcsolódó számlákon és külön dokumentumokon keresztül ellenőrizhető;

ii.

a vállalkozás gyártási dokumentumai alapján ellenőrizhető, hogy a Szerződés I. mellékletébe nem tartozó, legyártott áruk azonosak-e a kiviteli nyilatkozatban és a gyártmánylapon szereplő, valamint az exportálandó árukkal; és

iii.

az illetékes hatóság ellenőre utólagosan ellenőrizheti azt, hogy a kivitt áruk azonosak-e a szóban forgó kiviteli nyilatkozatban és a gyártmánylapon szereplő, valamint a legyártott árukkal.

3.4.

Azokban az esetekben, amikor a 3.1.–3.3. pontban előirányzott eljárás nem alkalmazható, a kiviteli vámhivatalnak, az 1043/2005/EK rendelet 49. cikkének sérelme nélkül, reprezentatív mintákat kell vennie.


(1)  HL L 42., 1975.2.15., 1. o.

(2)  HL L 42., 1975.2.15., 14. o.

(3)  HL L 46., 1976.2.21., 1. o.

(4)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o.


II. MELLÉKLET

A 11. CIKKBEN EMLÍTETT KOCKÁZATELEMZÉSI SZEMPONTOK

1.

A termékre vonatkozó szempontok:

a)

az eredete;

b)

a jellege;

c)

jellemzői a visszatérítési nómenklatúra szempontjából;

d)

az értéke,

e)

a vámjogi státusa;

f)

a hibás tarifális besorolás kockázata;

g)

a visszatérítés összegének a termék műszaki jellemzőitől és kiszerelésétől való függése (zsír-, víz-, hús-, hamutartalom, csomagolás stb.);

h)

a visszatérítésre való jogosultsága újonnan jött-e létre;

i)

a mennyisége;

j)

az előző minták analízise;

k)

a kötelező érvényű tarifális felvilágosítás.

2.

A kereskedelemre vonatkozó szempontok:

a)

a kereskedelmi ügyletek gyakorisága;

b)

a rendhagyó és/vagy újszerű kereskedelmi ügyletek;

c)

a kereskedelem eltérülése.

3.

A visszatérítési nómenklatúrára vonatkozó szempontok:

a)

a visszatérítés mértéke;

b)

azok a nómenklatúrák, amelyek alapján a legtöbb export-visszatérítést kifizették;

c)

a termékek műszaki jellemzőihez és kiszereléséhez (zsír-, víz-, hús-, hamutartalom, csomagolás stb.) kötött visszatérítési mérték hibás megállapításának kockázata.

4.

Az exportőrökre vonatkozó szempontok:

a)

a vámjogi előírásoknak megfelelő státusuk (például engedélyezett gazdálkodó);

b)

a hírnevük és a megbízhatóságuk;

c)

a pénzügyi helyzetük;

d)

új exportőrök megjelenése;

e)

nyilvánvaló gazdasági indok nélküli export;

f)

korábbi vitás esetek, különösen a csalások.

5.

A szabálytalanságokra vonatkozó szempontok: felderített vagy gyanított szabálytalanságok bizonyos termékcsoportokban.

6.

Az alkalmazott vámrendelkezésekre vonatkozó szempontok:

a)

rendes nyilatkozattételi eljárás;

b)

egyszerűsített nyilatkozattételi eljárás;

c)

a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 790. és 791. cikkeire hivatkozó kiviteli nyilatkozat elfogadása.

7.

Az export-visszatérítés folyósítására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos szempontok:

a)

közvetlen export;

b)

ellátás.

8.

Különösen a kicserélési ellenőrzésekre vonatkozó szempontok:

a)

a rendeltetési hely;

b)

a kilépési vámhivatal logisztikai bizonyítékai: új vagy szokatlan útvonal vagy forgalom, másik kilépési vámhivatalon keresztül történő termékmozgás;

c)

túl hosszú szállítási idő a kiviteli hivataltól;

d)

a szokásostól eltérő kikötői/határhoz érkezés;

e)

a vámzár száma különbözik a nyilatkozatban megadottól;

f)

a vámtarifaszám és a termékleírás nem egyezik;

g)

a nyilatkozatban szereplő súly helytelennek tűnik;

h)

a termék számára nem megfelelő szállítóeszköz;

i)

a visszatérítés összege.


III. MELLÉKLET

A 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Физическа проверка Регламент (ЕО) № 1276/2008

:

spanyolul

:

Control físico — Reglamento (CE) no 1276/2008

:

csehül

:

fyzická kontrola nařízení (ES) č. 1276/2008

:

dánul

:

fysisk kontrol forordning (EF) nr. 1276/2008

:

németül

:

Warenkontrolle Verordnung (EG) Nr. 1276/2008

:

észtül

:

füüsiline kontroll Määrus (EÜ) nr 1276/2008

:

görögül

:

φυσικός έλεγχος — κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 1276/2008

:

angolul

:

physical check Regulation (EC) No 1276/2008

:

franciául

:

contrôle physique règlement (CE) no 1276/2008

:

olaszul

:

controllo fisico regolamento (CE) n. 1276/2008

:

lettül

:

fiziska pārbaude, Regula (EK) Nr. 1276/2008

:

litvánul

:

fizinė patikra, Reglamentas (EB) Nr. 1276/2008

:

magyarul

:

fizikai ellenőrzés 1276/2008/EK rendelet

:

máltaiul

:

spezzjoni fiżika Regolament (KE) Nru 1276/2008

:

hollandul

:

fysieke controle Verordening (EG) nr. 1276/2008

:

lengyelül

:

kontrola bezpośrednia – rozporządzenie (WE) nr 1276/2008

:

portugálul

:

controlo físico Regulamento (CE) n.o 1276/2008

:

románul

:

control fizic Regulamentul (CE) nr. 1276/2008

:

szlovákul

:

fyzická kontrola – nariadenie (ES) č. 1276/2008

:

szlovénül

:

fizični pregled Uredba (ES) št. 1276/2008

:

finnül

:

fyysinen tarkastus – Asetus (EY) N:o 1276/2008

:

svédül

:

Fysisk kontroll förordning (EG) nr 1276/2008


IV. MELLÉKLET

A 15. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Регламент (ЕО) № 2298/2001

:

spanyolul

:

Reglamento (CE) no 2298/2001

:

csehül

:

Nařízení (ES) č. 2298/2001

:

dánul

:

Nařízení (ES) č. 2298/2001

:

németül

:

Verordnung (EG) Nr. 2298/2001

:

észtül

:

Määrus (EÜ) nr 2298/2001

:

görögül

:

Κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 2298/2001

:

angolul

:

Regulation (EC) No 2298/2001

:

franciául

:

Règlement (CE) no 2298/2001

:

olaszul

:

Regolamento (CE) n. 2298/2001

:

lettül

:

Regula (EK) Nr. 2298/2001

:

litvánul

:

Reglamentas (EB) Nr. 2298/2001

:

magyarul

:

2298/2001/EK rendelet

:

máltaiul

:

Regolament (KE) Nru 2298/2001

:

hollandul

:

Verordening (EG) nr. 2298/2001

:

lengyelül

:

Rozporządzenie (WE) nr 2298/2001

:

portugálul

:

Regulamento (CE) n.o 2298/2001

:

románul

:

Regulamentul (CE) nr. 2298/2001

:

szlovákul

:

Nariadenie (ES) č. 2298/2001

:

szlovénül

:

Uredba (ES) št. 2298/2001

:

finnül

:

Asetus (EY) N:o 2298/2001

:

svédül

:

Förordning (EG) nr 2298/2001


V. MELLÉKLET

A 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Взета проба

:

spanyolul

:

Muestra recogida

:

csehül

:

odebraný vzorek

:

dánul

:

udtaget prøve

:

németül

:

Probe gezogen

:

észtül

:

võetud proov

:

görögül

:

ελήφθη δείγμα

:

angolul

:

Sample taken

:

franciául

:

échantillon prélevé

:

olaszul

:

campione prelevato

:

lettül

:

paraugs paņemts

:

litvánul

:

Mėginys paimtas

:

magyarul

:

ellenőrzési mintavétel megtörtént

:

máltaiul

:

kampjun meħud

:

hollandul

:

monster genomen

:

lengyelül

:

pobrana próbka

:

portugálul

:

Amostra colhida

:

románul

:

Eșantion prelevat

:

szlovákul

:

odobratá vzorka

:

szlovénül

:

vzorec odvzet

:

finnül

:

näyte otettu

:

svédül

:

varuprov har tagits


VI. MELLÉKLET

A 15. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Съответствие на резултатите от тестовете

:

spanyolul

:

Resultado del análisis conforme

:

csehül

:

výsledek analýzy je v souladu

:

dánul

:

analyseresultat i orden

:

németül

:

konformes Analyseergebnis

:

észtül

:

vastav analüüsitulemus

:

görögül

:

αποτέλεσμα της ανάλυσης σύμφωνο

:

angolul

:

Results of tests conform

:

franciául

:

résultat d’analyse conforme

:

olaszul

:

risultato di analisi conforme

:

lettül

:

analīzes rezultāti atbilst

:

litvánul

:

Tyrimų rezultatai atitinka eksporto deklaraciją

:

magyarul

:

ellenőrzési eredmény megfelelő

:

máltaiul

:

riżultat tal-analiżi konformi

:

hollandul

:

analyseresultaat conform

:

lengyelül

:

wynik analizy zgodny

:

portugálul

:

Resultado da análise conforme

:

románul

:

Rezultatul analizelor – conform

:

szlovákul

:

výsledok testu je v súlade

:

szlovénül

:

rezultat analize je v skladu z/s

:

finnül

:

analyysin tulos yhtäpitävä

:

svédül

:

Analysresultatet överensstämmer med exportdeklarationen


VII. MELLÉKLET

A 15. cikk (5) bekezdésében említett bejegyzések

:

bolgárul

:

Искане за прилагане на член 15, параграф 5 от Регламент (ЕО) № 1276/2008. Идентификация на изходното митническо учреждение или митническото учреждение на получаване на контролното копие Т5:

:

spanyolul

:

Solicitud de aplicación del artículo 15, apartado 5, del Reglamento (CE) no 1276/2008. Aduana de salida o de destino del T5: …

:

csehül

:

Žádost o použití čl. 15 odst. 5 nařízení (ES) č. 1276/2008. Identifikace celního úřadu výstupu nebo celního úřadu určení T 5:

:

dánul

:

Anmodning om anvendelse af artikel 15, stk. 5, i forordning (EF) nr. 1276/2008. Identifikation af udgangstoldstedet eller bestemmelsestoldstedet for T5: …

:

németül

:

Antrag auf Anwendung von Artikel 15 Absatz 5 der Verordnung (EG) Nr. 1276/2008. Identifizierung der Ausgangszollstelle oder der Bestimmungsstelle des Kontrollexemplars T5: …

:

észtül

:

Määruse (EÜ) nr 1276/2008 artikli 15 lõike 5 kohaldamise taotlus. Väljumistolliasutus või tolliasutus, kuhu saadetakse kontrolleksemplar T5: …

:

görögül

:

Αίτηση εφαρμογής του άρθρου 15 παράγραφος 5 του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1276/2008. Προσδιορισμός του τελωνείου εξόδου ή του τελωνείου προορισμού του αντιτύπου ελέγχου T5: …

:

angolul

:

Request for application of Article 15(5) of Regulation (EC) No 1276/2008. Identity of the customs office of exit or customs office receiving the control copy T5: …

:

franciául

:

Demande d’application de l’article 15, paragraphe 5, du règlement (CE) no 1276/2008. Identification du bureau de douane de sortie ou de destination du T5: …

:

olaszul

:

Domanda di applicazione dell’articolo 15, paragrafo 5, del regolamento (CE) n. 1276/2008. Identificazione dell’ufficio doganale di uscita o di destinazione del T5: …

:

lettül

:

Pieprasījums piemērot Regulas (EK) Nr. 1276/2008 15. panta 5. punktu. Izvešanas muitas punkta vai muitas punkta, kas saņem T5 kontroleksemplāru, identitāte: …

:

litvánul

:

Prašymas taikyti Reglamento (EB) Nr. 1276/2008 15 straipsnio 5 dalį. Išvykimo muitinės įstaiga arba įstaiga, kuriai išsiunčiamas T5 kontrolinis egzempliorius: …

:

magyarul

:

Az 1276/2008/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének alkalmazására irányuló kérelem. A kilépési vámhivatal vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatal azonosítója:

:

máltaiul

:

Talba għall-applikazzjoni tal-Artikolu 15, paragrafu 5, tar-Regolament (KE) Nru 1276/2008. Identifikazzjoni tal-uffiċċju tad-dwana tat-tluq jew tal-wasla tat-T5: …

:

hollandul

:

Verzoek om toepassing van artikel 15, lid 5 van Verordening (EG) nr. 1276/2008 Identificatie van het kantoor van uitgang of van bestemming van de T5: …

:

lengyelül

:

Wniosek o stosowanie art. 15 ust. 5 rozporzadzenia (WE) nr 1276/2008. Identyfikacja urzędu celnego wyprowadzenia lub urzędu celnego otrzymującego egzemplarz kontrolny T5: …

:

portugálul

:

Pedido de aplicação do n.o 5 do artigo 15.o do Regulamento (CE) n.o 1276/2008. Identificação da estância aduaneira de saída ou de destino do T5: …

:

románul

:

Cerere de aplicare a articolului 15 alineatul (5) din Regulamentul (CE) nr. 1276/2008. Identitatea biroului vamal de ieșire sau a biroului vamal de destinație a exemplarului de control T5: …

:

szlovákul

:

Žiadost’ o uplatňovanie článku 15 ods. 5 nariadenia (ES) č. 1276/2008. Identifikácia colného úradu výstupu alebo colného úradu určenia T5: …

:

szlovénül

:

Zahteva se uporaba člena 15, odstavka 5, Uredbe (ES) št. 1276/2008. Identifikacija carinskega urada izstopa ali carinskega urada, ki mu je poslan kontrolni izvod T5:

:

finnül

:

Asetuksen (EY) N:o 1276/2008 15 artiklan 5 kohdan soveltamista koskeva pyyntö. Poistumistullitoimipaikan tai toimipaikan, johon T5-valvontakappale toimitetaan, tunnistustiedot: …

:

svédül

:

Begäran om tillämpning av artikel 15.5 i förordning (EG) nr 1276/2008. Uppgift om utfartstullkontor eller bestämmelsetullkontor enligt kontrollexemplaret T5:


VIII. MELLÉKLET

A 16. cikk szerinti éves jelentés tartalmi elemei

1.   Ellenőrzések a kiviteli vámhivatalnál

1.1.

Azon kiviteli nyilatkozatok száma termékcsoportonként és vámhivatalonként, amelyeket az ellenőrzések minimális arányának kiszámításánál nem hagytak figyelmen kívül a 6. cikk (6) bekezdése alapján. Ha a tagállam a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját alkalmazza, a jelentésnek tartalmaznia kell a 6. cikk (6) bekezdésének értelmében az ellenőrzések minimális mértékének megállapításakor ki nem zárt kiviteli nyilatkozatok teljes számát termékcsoportonként a területén.

1.2.

A termékcsoportonként és vámhivatalonként elvégzett fizikai ellenőrzések száma és százalékos aránya. Ha a tagállam a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját alkalmazza, a jelentésnek tartalmaznia kell a területén elvégzett fizikai ellenőrzések teljes számát és százalékos arányát termékcsoportonként.

1.3.

Adott esetben azon vámhivatalok felsorolása, amelyek a 6. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően csökkentett mértékű ellenőrzéseket végeznek. Ha a tagállam a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontját alkalmazza, és ha alkalmazza a 6. cikk (4) bekezdését, a jelentésnek tartalmaznia kell az említett cikkben meghatározott fizikai ellenőrzések számát és százalékos arányát termékcsoportonként és vámhivatalonként.

1.4.

A szabálytalanság feltárásához vezető ellenőrzések száma termékcsoportonként, a feltárt szabálytalanságok pénzügyi következményei, amennyiben a visszatérítések kívánt értéke túllépi az 1 000 EUR-t, továbbá adott esetben az 1848/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikkében (1) említett közlemény referenciaszáma.

1.5.

Adott esetben azon szabálytalanságok számának aktualizálása az 1848/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikke alapján, amelyeket a tárgyévet megelőző éves jelentésben közöltek a Bizottsággal.

1.6.

A fizikai ellenőrzésnek alávetett nyilatkozatokhoz kapcsolódó visszatérítések igényelt értéke termékcsoportonként.

2.   Kicserélési ellenőrzések a kilépési vámhivatalnál

2.1.

A T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok száma azon kilépési vámhivatalonként vagy T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalonként, ahol visszatérítés igénylésére alkalmas termékek szállítmányai hagyták el a Közösség vámterületét, a következőképpen feljegyezve:

a)

azon T5 ellenőrző példányok és az azzal egyenértékű dokumentumok száma, amelyekre vonatkozóan a 3. cikk a) pontjának megfelelően fizikai ellenőrzést hajtottak végre;

b)

azon T5 ellenőrző példányok és az azzal egyenértékű dokumentumok száma, amelyekre vonatkozóan a 3. cikk a) pontjának megfelelően nem hajtottak végre fizikai ellenőrzést;

c)

a T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok teljes száma.

2.2.

A 7. cikkben említett, a vámzárak sértetlenségét vizsgáló ellenőrzések száma és százalékos aránya azon kilépési vámhivatalonként vagy T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalonként, ahol visszatérítés igénylésére alkalmas termékek szállítmányai hagyták el a Közösség vámterületét.

2.3.

A 8. és 9. cikkben említett kicserélési és különös kicserélési ellenőrzések száma és százalékos aránya azon kilépési vámhivatalonként vagy T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalonként, ahol visszatérítés igénylésére alkalmas termékek szállítmányai hagyták el a Közösség vámterületét.

2.4.

A T5 ellenőrző példányok és azzal egyenértékű dokumentumok száma, amelyeknél a kilépéskor rögzített vámzárakat – a vámfelügyelet esetét kivéve – eltávolították, feltörték, vagy a vámzár használatának kötelezettsége alól nem adtak a 2454/93/EGK rendelet 357. cikkének (4) bekezdése alapján mentesítést.

2.5.

A jelen rendelet 8. cikkében említett, a szabálytalanság feltárásához vezető kicserélési ellenőrzések száma, a feltárt szabálytalanság pénzügyi következményei, amennyiben a visszatérítések értéke túllépi az 1 000 EUR-t, továbbá adott esetben az 1848/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikkében említett közlemény referenciaszáma.

A jelen rendelet 9. cikkében említett, a szabálytalanság feltárásához vezető különleges kicserélési ellenőrzések száma, a feltárt szabálytalanságok pénzügyi következményei, amennyiben a visszatérítések értéke túllépi az 1 000 EUR-t, továbbá adott esetben az 1848/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikkében említett közlemény referenciaszáma.

2.6.

Adott esetben azon szabálytalanságok számának aktualizálása az 1848/2006/EK tanácsi rendelet 3. cikke alapján, amelyeket a tárgyévet megelőző éves jelentésben közöltek a Bizottsággal.

2.7.

Milyen mértékben alkalmazták a kilépési vámhivatalok, vagy a T5 ellenőrző példányt átvevő hivatalok a 15. cikk (5) bekezdését, illetve az érintett kifizető ügynökségek milyen információkat szolgáltattak.

3.   A fizikai ellenőrzés tárgyát képező szállítmányok kiválasztásánál alkalmazott eljárások

3.1.

A fizikai ellenőrzés, a kicserélési ellenőrzés és a különös kicserélési ellenőrzés tárgyát képező szállítmányok kiválasztásánál alkalmazott eljárások leírása és hatékonysága.

4.   A kockázatelemzési rendszer vagy stratégia módosítása

4.1.

A 11. cikk (3) bekezdésének értelmében a Bizottsággal közölt intézkedések minden módosításának leírása.

5.   Részletes információk a kockázatelemzési rendszerről és a kiválasztási rendszerekről

Csak abban az esetben kell információt szolgáltatni az 5.1.–5.4. pontban, ha a legutóbbi jelentéshez képest módosítások történtek.

Az 5.5. pontban levő információt a tagállamoknak a 2009-es időszakra kell szolgáltatniuk, mielőtt a kockázatelemzés alkalmazásáról szóló bejelentésüket a 11. cikknek megfelelően megtennék.

5.1.

Adott esetben az egyes szállítmányokhoz kapcsolódó kockázatok súlyozási arányára vonatkozó egységes nyilvántartási rendszer leírása.

5.2.

Az időszaki értékelések időközeinek és az értékelt kockázatok felülvizsgálatának a leírása.

5.3.

Azon ellenőrzési és visszacsatolási rendszerek leírása, amelyek célja a tervezett ellenőrzések lefolytatásának, illetve az azoktól való eltekintés esetén kielégítő indokok feljegyzésének a biztosítása.

5.4.

Amennyiben nem került sor a kockázatelemzés felülvizsgálatára a legutóbbi jelentési időszak tekintetében (lásd az 5.2. pontot), annak magyarázata, hogy a meglévő értékelés miért jelent továbbra is megfelelő eszközt a fizikai ellenőrzések hatékonyságának biztosítására.

5.5.

Amennyiben nem alkalmaznak a 11. cikk szerinti kockázatelemzést, annak magyarázata, hogy a meglévő ellenőrzési rendszer miért jelent továbbra is megfelelő eszközt a fizikai ellenőrzések hatékonyságának biztosítására.

6.   Összehangolás a 485/2008/EK rendelettel

6.1.

Azoknak, a jelen rendelet 13. cikke (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek a leírása, amelyeket a 485/2008/EK rendelettel való összehangolás javítása érdekében hoztak.

7.   E rendelet alkalmazásakor fellépő nehézségek

7.1.

E rendelet alkalmazásakor fellépő nehézségek és a leküzdésükre irányuló intézkedések vagy javaslatok leírása.

8.   A lefolytatott ellenőrzések értékelése

8.1.

Arra vonatkozó értékelés, hogy az ellenőrzéseket kielégítően végezték-e el.

8.2.

Jelentés arról, hogy a 885/2006/EK rendelet 5. cikkében említett tanúsító testület az említett rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti legutóbbi jelentésében tett-e észrevételt a fizikai és kicserélési ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, továbbá a jelentés vonatkozó szöveghelyének megjelölése (fejezet, oldal stb.) Ha a jelentés tartalmaz ajánlásokat a fizikai és kicserélési ellenőrzési rendszerek fejlesztését illetően, azon intézkedések megjelölése, amelyeket a rendszer fejlesztése céljából hajtottak végre.

8.3.

Azok a tagállamok, amelyek éves jelentésük elkészítésekor még nem hajtották végre a 8.2. pontban említett intézkedéseket, az azokról szóló információt az éves jelentés benyújtása évének július 31-ig küldik meg.

9.   A fejlesztésre irányuló javaslatok

9.1.

Adott esetben a fejlesztésre irányuló javaslatok a rendelet alkalmazásával vagy magával a rendelettel kapcsolatban.


(1)  HL L 355., 2006.12.15., 56. o.


IX. MELLÉKLET

386/90/EGK rendelet

3122/94/EK rendelet

2090/2002/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

 

1. cikk (2) bekezdése

1. cikk

 

 

1. cikk (3) bekezdése, 5. cikk (1) bekezdése, 3. cikk és 10. cikk (4) bekezdése

2. cikk

2. cikk

 

 

3. cikk

3. cikk (1) bekezdése és 3. cikk (2) bekezdése

 

 

4. cikk (1) bekezdése

 

 

5. cikk (2) bekezdése

4. cikk (2) és (3) bekezdése

3. cikk (3) bekezdése

 

 

5. cikk (1) bekezdése

 

 

5. cikk (1) bekezdése és 6. cikk b) pontja

5. cikk (2) bekezdése

3. cikk (4) bekezdése

 

 

5. cikk (3) bekezdése

 

 

5. cikk (1) bekezdése

5. cikk (4) és (5) bekezdése

3. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

 

 

6. cikk (1) bekezdése

3. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

 

 

6. cikk (2)bekezdésének a) pontja

3. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése

 

 

6. cikk (2) bekezdésének b) pontja

 

 

5. cikk (3) bekezdése

6. cikk (3) bekezdése

 

 

6. cikk a) és c) pontja

6. cikk (4) bekezdése

 

 

2. cikk (1) bekezdése

6. cikk (5) bekezdése

 

 

2. cikk (2) bekezdése

6. cikk (6) bekezdése

 

 

2. cikk (3) bekezdése

6. cikk (7) bekezdése

 

 

10. cikk (2a) bekezdése

7. cikk

3a. cikk

 

10. cikk (1) és (2) bekezdése

8. cikk (1) bekezdése

 

 

10. cikk (4) bekezdése

8. cikk (2) bekezdése

 

 

10. cikk (3) bekezdése

8. cikk (3) bekezdése

 

 

10. cikk (2a) bekezdése

9. cikk (1) bekezdése

 

 

10. cikk (4a) bekezdése

9. cikk (2) bekezdése

 

 

10. cikk (2) bekezdése

10. cikk (1) bekezdése

 

 

2. cikk (2) bekezdése

10. cikk (2) bekezdése

 

 

2. cikk (3) bekezdése

10. cikk (3) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése

1. cikk

10. cikk (2) bekezdése

11. cikk (1), (2) és (3) bekezdése

 

2. cikk (1)

 

 

3. cikk (1) bekezdése

 

11. cikk (4) bekezdése

 

3. cikk (2) bekezdése

 

11. cikk (5) bekezdése

4. cikk

 

 

12. cikk

 

3. cikk (3) bekezdése

 

13. cikk (1) bekezdése

5. cikk

 

 

13. cikk (2) bekezdése

 

 

8. cikk (1) bekezdése

14. cikk (1) bekezdése

 

 

8. cikk (2) bekezdése

14. cikk (2) bekezdése

 

 

8. cikk (3) bekezdése

15. cikk (1) bekezdése

 

 

10. cikk (5) bekezdésének a) pontja és a 10. cikk (5a) bekezdésének második albekezdése (2)

15. cikk (2) bekezdése

 

 

10. cikk (5a) bekezdésének első albekezdése

15. cikk (3) bekezdése

 

 

10. cikk (6) bekezdése

15. cikk (4) bekezdése

 

 

10. cikk (7) bekezdésének első albekezdése

15. cikk (5) bekezdése

 

 

11. cikk

16. cikk

 

 

12. cikk

17. cikk

 

 

 

18. cikk

 

 

I. melléklet (3)

I. melléklet

 

1. cikk

 

II. melléklet

 

 

8. cikk (3) bekezdésének a) pontja

III. melléklet

 

 

8. cikk (3) bekezdésének b) pontja

IV. melléklet

 

 

Ia. melléklet

V. melléklet

 

 

Ib. melléklet

VI. melléklet

 

 

Ic. melléklet

VII. melléklet

 

 

III. melléklet

VIII. melléklet

 

 

 

IX.melléklet


(1)  A szakmai titoktartással a 450/2008/EK rendelet 6. cikke foglalkozik.

(2)  A 885/2006/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése foglalkozik a 10. cikk (5a) bekezdésének második albekezdésével.

(3)  A 485/2008/EK rendelet 4. cikke foglalkozik a 3(b) ponttal.


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/76


A BIZOTTSÁG 1277/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

az 1580/2007/EK rendeletnek a körtére, a citromra, az almára és a cukkinire kivetett kiegészítő vám küszöbszintjei tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 143. cikke b) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik a rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékek behozatalának felügyeletéről. A felügyeletet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 308d. cikkében meghatározott szabályoknak megfelelően kell gyakorolni.

(2)

A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulóján megkötött mezőgazdasági megállapodás (4) 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában, a 2005., 2006. és 2007. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb adatok fényében a körtére, a citromra, az almára és a cukkinire kivetett kiegészítő vám küszöbszintjét ki kell igazítani.

(3)

Az 1580/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet XVII. melléklete helyébe az e rendelet mellékletében található szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

(3)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

(4)  HL L 336., 1994.12.23., 22. o.


MELLÉKLET

„XVII. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ BEHOZATALI VÁM: IV. CÍM, II. FEJEZET, 2. SZAKASZ

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó szabályok sérelme nélkül a termékek megnevezése csupán tájékoztató jellegűnek tekintendő. E melléklet alkalmazásában a kiegészítő vámok alkalmazási körét az e rendelet elfogadásának időpontjában érvényes KN-kódok alkalmazási köre határozza meg.

Tételszám

KN-kód

Megnevezés

Alkalmazási időszak

Küszöbszint

(tonna)

78.0015

0702 00 00

Paradicsom

október 1-jétől május 31-ig

594 495

78.0020

június 1-jétől szeptember 30-ig

108 775

78.0065

0707 00 05

Uborka

május 1-jétől október 31-ig

8 632

78.0075

november 1-jétől április 30-ig

15 259

78.0085

0709 90 80

Articsóka

november 1-jétől június 30-ig

16 421

78.0100

0709 90 70

Cukkini

január 1-jétől december 31-ig

65 893

78.0110

0805 10 20

Narancs

december 1-jétől május 31-ig

700 277

78.0120

0805 20 10

Klementin

november 1-jétől február végéig

385 569

78.0130

0805 20 30

0805 20 50

0805 20 70

0805 20 90

Mandarin, ideértve a tangerint, a satsumát, a wilkinget és az egyéb hasonló hibrid citrusféléket

november 1-jétől február végéig

95 620

78.0155

0805 50 10

Citrom

június 1-jétől december 31-ig

335 735

78.0160

január 1-jétől május 31-ig

64 586

78.0170

0806 10 10

Csemegeszőlő

július 21-től november 20-ig

89 754

78.0175

0808 10 80

Alma

január 1-jétől augusztus 31-ig

876 665

78.0180

szeptember 1-jétől december 31-ig

106 465

78.0220

0808 20 50

Körte

január 1-jétől április 30-ig

257 327

78.0235

július 1-jétől december 31-ig

37 316

78.0250

0809 10 00

Sárgabarack

június 1-jétől július 31-ig

4 199

78.0265

0809 20 95

Cseresznyefélék a meggy kivételével

május 21-től augusztus 10-ig

151 059

78.0270

0809 30

Őszibarack, beleértve a nektarint is

június 11-től szeptember 30-ig

39 144

78.0280

0809 40 05

Szilva

június 11-től szeptember 30-ig

7 658”


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/78


A BIZOTTSÁG 1278/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

a magántárolási támogatás formájában az írországi sertéshúspiac vonatkozásában megvalósítandó rendkívüli támogatási intézkedések elfogadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 37. cikkére, 43. cikke a) és d) pontjára és 191. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 37. cikke rendelkezik arról, hogy abban az esetben, ha a hasított sertések közösségi – a Közösség reprezentatív piacain az egyes tagállamokban regisztrált és az egyes tagállamok sertésállományának relatív nagyságát tükröző együtthatóval súlyozott árak alapján megállapított – piaci átlagára alacsonyabb, mint a referenciaár 103 %-a, és várhatóan alacsonyabb is marad, a Bizottság határozhat magántárolási támogatás nyújtásáról.

(2)

A piaci árak e szint alá estek, és ez a helyzet az adott szezonális és ciklikus tendenciák alapján várhatóan fennmarad.

(3)

Az írországi sertéshúspiaci helyzet különösen kritikus, miután a közelmúltban magas poliklórozottbifenil-szintet (PCB) állapítottak meg az Írországból származó sertéshúsban. Az illetékes hatóságok különböző intézkedéseket hoztak a helyzet megoldására.

(4)

Több írországi gazdaságba fertőzött takarmány került. A fertőzéssel érintett sertéstenyésztő gazdaságok a teljes írországi sertéstenyésztés 7 %-át képviselik. A sertések takarmányadagjának jelentős részét a fertőzött takarmány alkotta, amelynek következtében az érintett gazdaságokból származó sertéshús dioxinszintje megemelkedett. A sertéshúsban talált dioxin magas szintje miatt, illetve mivel nehéz visszakövetni, hogy az érintett sertéshús mely gazdaságokból származik, az ír hatóságok úgy döntöttek, hogy elővigyázatossági intézkedésként bevonnak a piacról minden sertéshúst és sertéshústerméket.

(5)

Az intézkedések végrehajtása nagyon komoly zavarokat okoz az ír sertéshúspiacon. Tekintettel e rendkívüli körülményekre és az ír sertéshúspiacon tapasztalható gyakorlati nehézségekre, indokolt – korlátozott időre és a termékek meghatározott körére – Írországban nyújtandó magántárolási támogatás formájában rendkívüli közösségi támogatási intézkedéseket hozni.

(6)

Az 1234/2007/EK rendelet 31. cikke szerint sertéshúsra magántárolási támogatás nyújtható, amelynek összegét a Bizottság előre vagy pályázati eljárás útján határozza meg.

(7)

Mivel az ír sertéshúspiaci helyzet gyors gyakorlati megoldást követel, a legmegfelelőbb eljárás az lenne, ha a magántárolási támogatás összegét a Bizottság előre meghatározná.

(8)

Az egyes mezőgazdasági termékek magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK bizottsági rendelet (2) meghatározta a magántárolási támogatási rendszer végrehajtásának közös szabályait.

(9)

A 826/2008/EK rendelet 6. cikkének értelmében az előre rögzített támogatást a rendelet III. fejezetében foglalt részletes szabályokkal és feltételekkel összhangban kell nyújtani.

(10)

A rendkívüli körülményekre tekintettel meg kell követelni, hogy a tárolandó sertéshústermékek olyan gazdaságokból származzanak, amelyek esetében bizonyossággal kizárható a fertőzött takarmány felhasználása. Szükséges továbbá előírni, hogy az érintett termékeknek Írországban nevelt és levágott sertésből készült termékeknek kell lenniük.

(11)

Az intézkedés könnyebb végrehajtása érdekében a sertéshústermékeket be kell sorolni a tárolási költségek szintje szerinti hasonlóságok alapján.

(12)

A szerződések megkötésére vonatkozó adminisztratív és ellenőrzési munka megkönnyítése érdekében meg kell határozni az egyes kérelmezőkre eső minimális termékmennyiséget.

(13)

Annak érdekében, hogy a piaci szereplők teljesítsék szerződéses kötelezettségvállalásukat és az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást, biztosítékot kell megállapítani.

(14)

A sertéshústermékek kivitele hozzájárul a piaci egyensúly helyreállításához. Ezért a 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a kivitelre szánt termékek esetében a raktárból való kitárolás következtében a tárolási időtartam lerövidül. Meg kell állapítani a támogatás említett cikk szerint alkalmazandó csökkentésének napi összegét.

(15)

A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában, valamint a piaci szereplők számára biztosítandó következetesség és egyértelműség érdekében napban kell kifejezni az említett albekezdésben szereplő kéthónapos időtartamot.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   A magántárolási támogatást olyan sertéshústermékekre lehet odaítélni, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a)

legalább a levágást megelőző két hónapban Írország területén nevelt sertésből származnak;

b)

egészséges, megbízható és piacképes forgalmazási minőségűek, valamint olyan gazdaságban tenyésztett sertésből származnak, amely bizonyíthatóan nem használt magas poliklórozottbifenil-tartalmú (PCB) fertőzött takarmányt.

(2)   A támogatásra jogosult termékkategóriák jegyzékét és a vonatkozó összegeket a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Alkalmazandó szabályok

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a 826/2008/EK rendeletet kell alkalmazni.

3. cikk

Kérelmek benyújtása

(1)   A sertéshústermékeknek az 1. cikk szerinti támogatásra jogosult kategóriáira vonatkozó magántárolási támogatás iránti kérelmeket e rendelet hatálybalépésének időpontjától Írországban lehet benyújtani.

(2)   A kérelmek 90, 120, 150 vagy 180 napos tárolási időtartamra vonatkozhatnak.

(3)   Kérelmet csak a mellékletben szereplő termékkategóriák egyikére vonatkozóan lehet benyújtani, a kategórián belüli KN-kód feltüntetésével.

(4)   Az illetékes ír hatóságok meghozzák az 1. cikk (1) bekezdésének betartásához szükséges intézkedéseket.

4. cikk

Minimális mennyiség

A kérelmenkénti minimális mennyiség:

a)

10 tonna a kicsontozott termékek esetében;

b)

15 tonna más termékek esetében.

5. cikk

Biztosítékok

A kérelmekhez mellékelni kell a melléklet 3–6. oszlopában megállapított támogatási összegek 20 %-ával megegyező mértékű biztosítékot.

6. cikk

Összes mennyiség

A 826/2008/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szerződésben szereplő összes termékmennyiség nem haladhatja meg a 30 000 tonnát.

7. cikk

A kivitelre szánt termék kitárolása

(1)   A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában legalább 60 napos minimális raktározási időszaknak el kell telnie.

(2)   A 826/2008/EK rendelet 28. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában a napi összegeket e rendelet mellékletének 7. oszlopa tartalmazza.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 223., 2008.8.21., 3. o.


MELLÉKLET

Termékkategória

Támogatott termék

A támogatás összege a raktározás időtartama szerint

(EUR/tonna)

Csökkentés

90 nap

120 nap

150 nap

180 nap

naponta

1

2

3

4

5

6

7

1. kategória

ex 0203 11 10

Hasított félsertés, mellső lábak, farok, vesék, sovány dagadó és gerincoszlop nélkül (1)

278

315

352

389

1,24

2. kategória

ex 0203 12 11

Sonka

337

379

421

463

1,41

ex 0203 12 19

Lapocka

ex 0203 19 11

Elülső részek

ex 0203 19 13

Tarja és karaj, a nyaki véggel vagy a nélkül, vagy nyakhús külön, karaj bélszínnel vagy anélkül (2)  (3)

ex 0203 19 55

Comb, lapocka, elülső részek, karaj nyakkal, nyakhússal vagy azok nélkül, karaj bélszínnel vagy anélkül, kicsontozva (2)  (3)

3. kategória

ex 0203 19 15

Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva

164

197

230

263

1,09

ex 0203 19 55

Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, bőr és bordák nélkül

4. kategória

ex 0203 19 55

Középtest, bőrrel vagy szalonnával vagy azok nélkül, kicsontozva (4)

255

290

325

360

1,17


(1)  A támogatás a Wiltshire-oldalként előkészített, azaz fej, toka, fejhús, csülök, farok, szalonna, vese, szűzpecsenye, lapockacsont, szegycsont, gerincoszlop, medencecsont és rekesz nélküli hasított féltestekre is nyújtható.

(2)  A karaj és nyakhús lehet bőrrel vagy anélkül, de a fedőszalonna vastagsága nem haladhatja meg a 25 mm-t.

(3)  A szerződéses mennyiség az említett termékek bármilyen kombinációjára vonatkozhat.

(4)  Ugyanaz az előkészítés, mint a 0210 19 20 KN-kód alá sorolt termékek esetében.


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/82


A BIZOTTSÁG 1279/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

az 1399/2007/EK rendelettel a Svájcból származó kolbász és bizonyos hústermékek tekintetében megnyitott behozatali vámkontingens keretében a 2008 december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kiadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1),

tekintettel a Svájcból származó kolbászra és egyes hústermékekre vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló 2007. november 28-i 1399/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1399/2007/EK rendelet vámkontingenst nyitott meg a kolbász és bizonyos hústermékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008 december első hét napján a 2009. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

469 000 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan az 1399/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be a 09.4180 tételszámú kontingensre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2009. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 311., 2007.11.29., 7. o.


18.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 339/83


A BIZOTTSÁG 1280/2008/EK RENDELETE

(2008. december 17.)

az 1382/2007/EK rendelet által a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008, december első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1),

tekintettel a 774/94/EK tanácsi rendelet sertéshúsimportra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. november 26-i 1382/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1382/2007/EK rendelet vámkontingenst nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008. december első hét napján a 2009. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1 365 000 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan az 1382/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be a 09.4046 tételszámú kontingensre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2009. április 1-jétőljúnius 30-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 18-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 17-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 309., 2007.11.27., 28. o.