Az Európai Unió L 338/2008

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IAS 23

IAS 23 Hitelfelvételi költségek (módosítva 2007-ben)

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.

IAS 23 NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARD

Hitelfelvételi költségek

ALAPELV

1.	Azok a hitelfelvételi költségek, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatók, az adott eszköz bekerülési értékének részét képezik. Az egyéb hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra.

HATÓKÖR

2.	A gazdálkodó egységnek a jelen standardot kell alkalmaznia a hitelfelvételi költségek elszámolására.

3.	A standard nem foglalkozik a saját tőke tényleges vagy származtatott költségével, ezen belül a kötelezettségnek nem minősülő elsőbbségi részvényre jogosító tőkével.

A gazdálkodó egységnek nem kell alkalmaznia ezt a standardot a közvetlenül az alábbiak beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdonítható hitelfelvételi költségekre:

a)	valós értéken értékelt minősített eszköz, például biológiai eszköz; vagy

b)	nagy mennyiségben, ismétlődően gyártott vagy más módon előállított készletek.

FOGALMAK

Az alábbi kifejezések a jelen standardban a következőkben meghatározott értelemben használatosak:

A hitelfelvételi költségek a pénzeszközök kölcsönbe vételével kapcsolatos, a gazdálkodó egységnél felmerült kamat- és egyéb költségek.

A minősített eszköz olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása szükségszerűen jelentős időt vesz igénybe.

Hitelfelvételi költségek a következők lehetnek:

a)	a bankszámlahitelek és a rövid, illetve hosszú lejáratú hitelfelvételek után felszámított kamat;

b)	a hitelfelvételekkel kapcsolatos diszkontok vagy prémiumok amortizációja;

c)	a hitelfelvételi megállapodással kapcsolatban felmerült járulékos költségek amortizációja;

d)	az IAS 17 Lízingek standardnak megfelelően megjelenített pénzügyi lízingekkel kapcsolatos finanszírozási költségek; valamint

e)	a külföldi pénznemben felvett hitelen keletkező árfolyam-különbözetek, amennyiben ezek a kamatköltségek korrekciójának tekinthetők.

A körülményektől függően az alábbiak bármelyike lehet minősített eszköz:

készletek

b)	termelőüzemek

c)	elektromos erőművek

d)	immateriális javak

e)	befektetési célú ingatlanok.

A pénzügyi eszközök és a rövid idő alatt gyártott vagy más módon előállított készletek nem minősített eszközök. Azok az eszközök sem minősített eszközök, amelyek már beszerzésükkor használatra vagy értékesítésre kész állapotban vannak.

MEGJELENÍTÉS

Azokat a hitelfelvételi költségeket, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatók, a gazdálkodó egységnek az adott eszköz bekerülési értékének részeként aktiválnia kell. A gazdálkodó egységnek az egyéb hitelfelvételi költségeket ráfordításként kell elszámolnia abban az időszakban, amelyben felmerülnek.

Azok a hitelfelvételi költségek, amelyek közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdoníthatók, szerepelnek az adott eszköz bekerülési értékében. Az ilyen hitelfelvételi költségek az adott eszköz bekerülési értékének részeként akkor kerülnek aktiválásra, ha valószínűsíthető, hogy a jövőben a gazdálkodó egység számára gazdasági hasznot fognak eredményezni, és ha a költségek megbízhatóan mérhetők. Ha a gazdálkodó egység az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standardot alkalmazza, a hitelfelvételi költségek azon részét, amely az említett standard 21. bekezdése értelmében ugyanabban az időszakban az inflációt kompenzálja, ráfordításként kell elszámolnia.

Aktiválásra alkalmas hitelfelvételi költségek

10.

A közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének, megépítésének vagy előállításának tulajdonítható hitelfelvételi költségek azok a hitelfelvételi költségek, amelyek elkerülhetők lettek volna, ha a minősített eszközzel kapcsolatos kiadás nem merül fel. Amikor egy gazdálkodó egység kimondottan azért vesz fel hitelt, hogy egy meghatározott minősített eszközhöz hozzájusson, akkor könnyen azonosíthatók azok a hitelfelvételi költségek, amelyek az adott minősített eszközhöz közvetlenül kapcsolódnak.

11.

Előfordulhat azonban, hogy nehéz felismerni a közvetlen kapcsolatot az egyes hitelfelvételek és egy minősített eszköz között, és nehéz azonosítani azokat a hitelfelvételeket, amelyek egyébként elkerülhetők lettek volna. Ilyen nehézség merül fel például akkor, ha egy gazdálkodó egység finanszírozási tevékenységét központilag koordinálják. Akkor is nehézségek merülnek fel, ha egy csoport különböző kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok sorát alkalmazza a hitelfelvételre, majd ezeket a forrásokat különböző alapon kölcsönzi ki a csoport más gazdálkodó egységeinek. Más jellegű bonyodalmak keletkeznek külföldi pénznemben megadott, vagy ahhoz kapcsolódó hitelek igénybevétele esetén, ha a csoport a tevékenységét magas inflációjú gazdaságokban folytatja, és abból, ha a devizaárfolyamok ingadoznak. Mindezek következményeként a közvetlenül egy minősített eszköz beszerzésének tulajdonítható hitelfelvételi költségek összegének megállapítása nehéz, és mérlegelést igényel.

12.

Amennyiben egy gazdálkodó egység kifejezetten egy minősített eszköz megszerzése céljából vesz fel hitelt, a gazdálkodó egységnek az aktiválható hitelfelvételi költségek összegét az adott hitelfelvétellel kapcsolatban az időszakban felmerült tényleges költségnek – a felvett hitel ideiglenes befektetéséből nyert – bármely befektetési jövedelemmel való csökkentésével kell meghatároznia.

13.

Egy minősített eszköz finanszírozására kötött finanszírozási megállapodások keretében előfordulhat, hogy egy gazdálkodó egység azt megelőzően jut hozzá a hitelforrásokhoz és keletkeznek ezzel kapcsolatban hitelfelvételi költségei, hogy a források egy részét vagy teljes egészét felhasználná a minősített eszköz kiadásaira. Ilyen körülmények között a forrást gyakran ideiglenesen befektetik addig is, amíg fel nem használják a minősített eszköz kiadásaira. Az időszakban aktiválható hitelfelvételi költségek összegének meghatározása során a felmerült hitelfelvételi költségekből le kell vonni a hitelösszeg befektetéséből nyert bármely jövedelmet.

14.

Amennyiben egy gazdálkodó egység általános céllal vesz fel hitelt, és azt egy minősített eszköz megszerzésére fordítja, a gazdálkodó egységnek az aktiválható hitelfelvételi költségek összegét az adott eszközzel kapcsolatos kiadásokra alkalmazott aktiválási rátával kell megállapítania. Az aktiválási rátának a gazdálkodó egység azon hiteleihez kapcsolódó hitelfelvételi költségek súlyozott átlagának kell lennie, amelyek az időszakban fennálltak, és amelyek nem kimondottan egy minősített eszköz megszerzése céljából felvett hitelek. Az időszakban a gazdálkodó egység által aktivált hitelfelvételi költségek összege nem haladhatja meg az adott időszakban a gazdálkodó egységnél felmerült hitelfelvételi költségek összegét.

15.

Bizonyos körülmények között helyénvaló, hogy a hitelfelvételi költségek súlyozott átlagának kiszámításakor figyelembe vegyék mind az anyavállalatnak, mind pedig leányvállalatainak összes hitelfelvételi költségét; más körülmények között viszont az a helyénvaló, hogy minden egyes leányvállalat a saját hiteleire vetített hitelfelvételi költségek súlyozott átlagát alkalmazza.

A minősített eszköz megtérülő értéket meghaladó, könyv szerinti értéke

16.

Amennyiben a minősített eszköz könyv szerinti értéke vagy várható összes bekerülési értéke meghaladja a megtérülő értéket vagy a nettó realizálható értéket, akkor a könyv szerinti értéket egyéb standardok előírásainak megfelelően lecsökkentik vagy leírják. Bizonyos körülmények között a csökkentés vagy a leírás összegét ugyanazoknak az egyéb standardoknak megfelelően visszaírják.

Az aktiválás megkezdése

17.

A gazdálkodó egységnek az aktiválás kezdőnapján kell megkezdenie a hitelfelvételi költségek aktiválását a minősített eszköz bekerülési költségeinek részeként. Az aktiválás kezdőnapja az a nap, amikor a gazdálkodó egység elsőként teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét:

a)	kiadások merülnek fel az eszközzel kapcsolatban;

b)	hitelfelvételi költségek merülnek fel; valamint

c)	az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükséges tevékenységek már folyamatban vannak.

18.

A minősített eszközre fordított kiadások csak azokat a kiadásokat tartalmazzák, amelyek pénzeszközök kifizetését, más eszközök átadását vagy kamatozó kötelezettségek átvállalását eredményezték. A kiadásokat csökkentik az eszközzel összefüggésben kapott részfizetések és támogatások (lásd az IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele standardot). Az eszköz átlagos könyv szerinti értéke egy időszakban, az előzőleg aktivált hitelfelvételi költségeket is beleértve, rendszerint jó közelítése azoknak a kiadásoknak, amelyekre az aktiválási ráta az adott időszakban alkalmazásra kerül.

19.

Az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükséges tevékenységek az eszköz fizikai megépítésénél többre terjednek ki. Ide tartozik a fizikai megépítés megkezdését megelőzően végzett műszaki és adminisztratív munka, például az engedélyeknek a fizikai megépítés megkezdését megelőző megszerzésével kapcsolatos tevékenységek. Mindazonáltal az ilyen tevékenységekbe nem tartozik bele egy eszköz birtoklása, ha nem történik sem termelés, sem olyan fejlemény, amely megváltoztatná az eszköz állapotát. Ha például a terület fejlesztése van folyamatban, az abban az időszakban felmerült hitelfelvételi költségeket lehet aktiválni, amelyben a fejlesztési munkákat végzik. Ugyanakkor azok a hitelfelvételi költségek, amelyek azalatt merültek fel, amíg az építési célra beszerzett területen nem végeztek semmilyen ezzel kapcsolatos fejlesztési munkálatot, nem felelnek meg az aktiválás feltételeinek.

Az aktiválás felfüggesztése

20.	A gazdálkodó egységnek fel kell függesztenie a hitelfelvételi költségek aktiválását azokra a hosszabb időszakokra, amelyek alatt a minősített eszköz aktív fejlesztését felfüggeszti.

21.

A gazdálkodó egységnél felmerülhetnek hitelfelvételi költségek azon hosszabb időszakok során, amelyekben a gazdálkodó egység felfüggeszti az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükséges tevékenységeket. Az ilyen költségek a részlegesen elkészült eszközök tartásának költségei, és nem felelnek meg az aktiválás feltételeinek. A gazdálkodó egységek azonban általában nem függesztik fel a hitelfelvételi költségek aktiválását azon időszakokban, amikor jelentős műszaki és adminisztrációs munka folyik. A gazdálkodó egységek a hitelfelvételi költségek aktiválását akkor sem függesztik fel, ha az ideiglenes késleltetés az eszköz használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozási folyamatának szükséges része. Például az aktiválás tovább folyik abban a hosszabb időszakban, amikor a magas vízállás késlelteti egy híd megépítését, amennyiben a magas vízállás megszokott az érintett földrajzi területen az építkezés időszakában.

Az aktiválás befejezése

22.	A gazdálkodó egységnek be kell fejeznie a hitelfelvételi költségek aktiválását, amikor lényegileg befejeződnek mindazok a tevékenységek, amelyek az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükségesek.

23.

Egy eszköz rendszerint akkor van a tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotban, amikor a fizikai megépítés befejeződött, bár az adminisztrációs rutinmunkák tovább folytatódhatnak. Amennyiben már csak kisebb módosítások vannak hátra, mint például az eszköz díszítése a vevő vagy a felhasználó kívánsága szerint, ez azt jelzi, hogy a tevékenységek lényegében befejeződtek.

24.

Amennyiben a gazdálkodó egység részenként végzi a minősített eszköz megépítését, és minden egyes rész önmagában is használható, miközben más részek megépítése még folytatódik, akkor a hitelfelvételi költségek aktiválását a gazdálkodó egységnek akkor kell befejeznie, amikor lényegileg befejeződnek mindazok a tevékenységek, amelyek az adott rész használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához szükségesek.

25.

Egy több épületből álló üzleti park, amelyben minden épület külön használható, példa lehet egy olyan minősített eszközre, amelynek minden egyes része külön használható, miközben az építkezés más részeken folytatódik. Olyan minősített eszközre, amelynek teljesen el kell készülnie, mielőtt valamelyik része is használható lenne, példaként említhető egy ipari üzem, ahol ugyanazon a telephelyen, az üzem különböző részeiben, egymás után végeznek munkafolyamatokat, például egy acélgyár.

KÖZZÉTÉTEL

26.

A gazdálkodó egységnek közzé kell tennie:

a)	az adott időszakban aktivált hitelfelvételi költségek összegét; és

b)	az aktiválható hitelfelvételi költségek összegének meghatározására alkalmazott aktiválási rátát.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27.

Amennyiben ennek a standardnak az alkalmazása változást jelent a gazdálkodó egység számviteli politikájában, a gazdálkodó egységnek azon minősített eszközökkel kapcsolatos hitelfelvételi költségekre kell alkalmaznia a standardot, amelyek esetében az aktiválás megkezdésének dátuma a hatálybalépés napja vagy egy azt követő nap.

28.	A gazdálkodó egység azonban a hatálybalépés napját megelőző bármely napot megjelölhet, és alkalmazhatja a standardot az összes olyan minősített eszközzel kapcsolatos hitelfelvételi költségre, amelyek esetében az aktiválás megkezdésének dátuma erre a napra vagy egy ezt követő napra esik.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

29.	A gazdálkodó egységnek a jelen standardot a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység egy 2009. január 1-je előtti naptól kezdődően alkalmazza a jelen standardot, ezt a tényt közzé kell tennie.

AZ (1993-BAN MÓDOSÍTOTT) IAS 23 VISSZAVONÁSA

30.	A jelen standard hatályon kívül helyezi az 1993-ban módosított IAS 23 Hitelfelvételi költségek standardot.

Függelék

Egyéb kiadványok módosításai

A jelen függelékben szereplő módosítások a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. Ha a gazdálkodó egység a jelen standardot egy korábbi időszakra alkalmazza, a jelen függelékben szereplő módosításokat alkalmazni kell erre a korábbi időszakra. A módosított bekezdésekben az új szöveg aláhúzva, a törölt szöveg pedig áthúzva jelenik meg.

A1. Az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása standard az alábbiak szerint módosul.

A 9., 12. és 13. bekezdések módosulnak, a 25H. bekezdés után beillesztésre kerül egy cím és a 25I. bekezdés, valamint kiegészül a 47G. bekezdéssel az alábbiak szerint:

„9.

A más IFRS-ekben lévő átmeneti rendelkezések a már IFRS-eket alkalmazó gazdálkodó egységek által végrehajtott számviteli politikai változtatásokra vonatkoznak; azok az első alkalmazókra az IFRS-ekre való áttérésükkor – a 25D., 25H., 25I., 34A. és 34B. bekezdésben foglaltak kivételével – nem vonatkoznak.

12.

Jelen IFRS két kivételi kategóriát állapít meg azon alapelv alól, hogy a gazdálkodó egység nyitó IFRS-mérlegének meg kell felelnie az egyes IFRS-eknek:

(a)	a 13–25I. és a 36A–36C. bekezdések lehetővé teszik a mentességet más IFRS-ek egyes követelményei alól.

(b)	a 26–34B. bekezdések tiltják más IFRS-ek egyes vonatkozásainak visszamenőleges alkalmazását.

13.

A gazdálkodó egység választhatja az alábbi felmentések közül egy vagy több alkalmazását:

(a)

…

(l)	pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéken történő értékelése a kezdeti megjelenítéskor (25G. bekezdés);

(m)	az IFRIC 12 Koncessziós megállapodások értelmezéssel (25H. bekezdés) összhangban elszámolt pénzügyi eszközök vagy immateriális javak; valamint

(n)	hitelfelvételi költségek (25I. bekezdés).

A gazdálkodó egység nem alkalmazhatja ezen felmentéseket analóg módon más elemekre.

Hitelfelvételi költségek

25I.

Az első alkalmazó alkalmazhatja a 2007-ben módosított IAS 23 Hitelfelvételi költségek standard 27. és 28. bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéseket. Az említett bekezdésekben a hatálybalépés időpontjára való hivatkozásokat a következő időpontok közül a későbbire való hivatkozásként kell tekinteni: 2009. január 1-je vagy az IFRS-re való áttérés dátuma.

47G.

A gazdálkodó egységnek a 13. bekezdés n) pontja és a 25I. bekezdés módosításait a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza az IAS 23 standardot, akkor ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra.”

A2. Az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása standardban a 110. bekezdés utolsó mondata törlésre kerül.

A3. Az IAS 7 Cash-flow-kimutatások standard 32. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„32.	Az egy bizonyos időszak alatt fizetett kamat teljes összegét közzéteszik a cash-flow-kimutatásban, akár költségként jelenítették meg az eredménykimutatásban, akár aktiválták az IAS 23 Hitelfelvételi költségek standardnak megfelelően.”

A4. Az IAS 11 Beruházási szerződések standardban a 18. bekezdés utolsó mondata az alábbiak szerint módosul:

„18.	A szerződéses tevékenységhez általános jelleggel kapcsolódó és egyes szerződéshez hozzárendelhető költségek magukban foglalják a hitelfelvételi költségeket is.”

A5. Az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standardban a 23. bekezdés az alábbiak szerint módosul:

„23.

Az ingatlanok, gépek és berendezések valamely tételének bekerülési értéke az adott eszköz kezdeti megjelenítésének időpontjában érvényes készpénzes árának megfelelő ellenérték. Ha a kifizetést a szokásos fizetési határidőn túlra halasztják, a készpénzes árnak megfelelő ellenérték, valamint a teljes kifizetés közötti különbözetet kamatként számolják el a hitelezési időszak alatt, kivéve, ha ez a kamat az IAS 23 standard értelmében aktiválásra kerül.”

A6. Az IAS 38 Immateriális javak standard 32. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„32.

Ha egy immateriális eszköz kifizetését a szokásos fizetési határidőn túlra halasztják, annak bekerülési értéke a készpénzes árnak megfelelő ellenérték. Ezen érték, valamint a teljes kifizetés közötti különbözetet kamatráfordításként számolják el a hitelezési időszak alatt, kivéve, ha azt az IAS 23 Hitelfelvételi költségek standard alapján aktiválják.”

A7. Az IFRIC 1 Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben értelmezés 8. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„8.	A diszkont időszakonként történő lebontását annak felmerülése időpontjában, a nyereségben vagy veszteségben kell elszámolni finanszírozási költségként. Az IAS 23 szerinti aktiválás nem megengedett.”

17.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/17

A BIZOTTSÁG 1261/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 2 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi számviteli standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2008. január 17-én közzétette az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait (a továbbiakban: az IFRS 2 módosítása). Az IFRS 2 módosítása pontosítja a megszolgálási feltételek fogalmát, és hogy miként kell elszámolni a nem megszolgálási feltételeket és a részvényalapú kifizetési megállapodás gazdálkodó egység vagy másik fél általi törlését.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 2 módosítása megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 2 Részvényalapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard az e rendelet mellékletében meghatározott formában, az IFRS 2 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításaival (a továbbiakban: az IFRS 2 módosítása) összhangban módosul.

2. cikk

Az IFRS 2 módosítását az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK

IFRS 2

„Az IFRS 2 Részvény-alapú kifizetés nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításai”

MÓDOSÍTÁSOK AZ IFRS 2

Részvény-alapú kifizetés standardhoz

Ez a dokumentum az IFRS 2 Részvény-alapú kifizetés standard módosításait mutatja be. A módosítások azokat a javaslatokat véglegesítik, amelyeket a - 2006 februárjában közzétett javasolt módosítások az IFRS 2 standardhoz - Megszolgálási feltételek és törlések című nyilvános tervezet foglal magában.

A gazdálkodó egységeknek ezeket a módosításokat az IFRS 2 hatókörébe tartozó valamennyi részvény-alapú kifizetésre a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmazniuk. A korábbi alkalmazás megengedett.

NEM MEGSZOLGÁLT FELTÉTELEK

A standardban a 21. bekezdés után egy cím és egy 21A bekezdés kerül hozzáadásra, a következők szerint.

Nem megszolgált feltételek kezelése

21A

Hasonlóképpen, egy gazdálkodó egységnek a nyújtott tőkeinstrumentum valós értékének becslésekor az összes meg nem szolgált feltételt figyelembe kell vennie. Ezért a tőkeinstrumentumok nem megszolgált feltételekkel történő nyújtásánál a gazdálkodó egységnek el kell számolnia a másik féltől kapott árukat és szolgáltatásokat, ha azok minden, nem piaci feltételt jelentő megszolgálási feltételt kielégítenek (pl. olyan munkavállalótól kapott szolgáltatások, aki meghatározott időtartamú szolgálati időszakra munkaviszonyban marad), függetlenül attól, hogy azok a nem megszolgált feltételek teljesülnek-e.

TÖRLÉSEK

A standardban a 28. bekezdés a következőképpen módosul.

„28.	Amennyiben egy tőkeinstrumentum nyújtása a megszolgálási időszak alatt kerül visszavonásra vagy teljesítésre (ide nem értve azt, ha a nyújtás a megszolgálás feltételeinek nem teljesülése miatti jogvesztés alapján kerül törlésre) …”

A standardban a 28(b) bekezdés a következőképpen módosul.

„28.

(b)

… Bármely ilyen többletet ráfordításként kell elszámolni. Ha azonban a részvény-alapú kifizetési megállapodás tartalmazott kötelezettség komponenseket, a gazdálkodó egységnek a kötelezettség valós értékét újra kell értékelnie, a törlés vagy teljesítés időpontja szerint. Bármely, a kötelezettség komponens teljesítésére történt kifizetést a kötelezettség megszüntetéseként kell elszámolni.”

A standardban a 28. bekezdés után egy 28A bekezdés kerül hozzáadásra, a következők szerint.

„28A	Ha egy gazdálkodó egység vagy a másik fél választhat, hogy egy nem megszolgált feltételt teljesít-e, a gazdálkodó egység a gazdálkodó egységnek vagy a másik félnek a megszolgálási időszak alatti nem megszolgált feltételre vonatkozó nemteljesítését törlésként kell, hogy kezelje.”

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A standardba a következő 62. bekezdés kerül hozzáadásra, a következők szerint.

„62.

A gazdálkodó egységnek a következő módosításokat visszamenőleg kell alkalmaznia a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra:

(a)	a 21A bekezdésnek a nem megszolgált feltételek kezelésére vonatkozó követelményeit;

(b)	a „megszolgálttá válik” és a „megszolgálási feltételek” átdolgozott fogalmait az „A” mellékletben;

(c)	a 28. és a 28A bekezdések módosításait a törlések vonatkozásában.

A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat 2009. január 1-jét megelőzően kezdődő időszakra alkalmazza, ezt a tényt közzé kell tennie.”

FOGALMAK

Az „A” mellékletben a „megszolgálttá válik” és a „megszolgálási feltételek” fogalmai a következőképpen módosulnak.

„megszolgálttá válik

Jogosultsággá válik. Egy részvény-alapú kifizetési megállapodásban a másik fél joga pénzeszköz, egyéb eszközök vagy a gazdálkodó egység tőkeinstrumentumainak átvételére, akkor válik megszolgálttá, amikor a másik fél jogosultsága többé már nem függ semmilyen megszolgálási feltétel.

megszolgálási feltételek

Azon feltételek, amelyek meghatározzák, hogy vajon a gazdálkodó egység megkapja-e azokat a szolgáltatásokat, amelyek a másik felet jogosulttá teszik pénzeszköz, egyéb eszközök vagy a gazdálkodó egység tőkeinstrumentumainak átvételére egy részvény-alapú kifizetési megállapodás alapján. A megszolgálási feltételek; szolgálati feltételek vagy teljesítmény feltételek. A szolgálati feltételek előírják, hogy a másik fél egy meghatározott időtartamú szolgálati időt letöltsön. A teljesítmény feltételek előírják, hogy a másik fél egy meghatározott időtartamú szolgálati időt letöltsön és meghatározott teljesítmény célokat, kell elérni (mint például a gazdálkodó egység nyereségének meghatározott növelése egy meghatározott időszak alatt). Egy teljesítmény feltétel magában foglalhat egy piaci feltételt.”

17.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/21

A BIZOTTSÁG 1262/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 13 értelmezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi számviteli standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) 2007. július 5-én közzétette az IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 13). Az IFRIC 13 megszünteti azt a jelenlegi gyakorlati inkonzisztenciát, amely az olyan ügyfélhűségprogramok keretében értékesített ingyenes vagy kedvezményes termékek vagy szolgáltatások számviteli kezelésével kapcsolatos, amelyekben a társaságok pontok, mérföldek vagy más jóváírások formájában jutalmazzák ügyfeleiket termék vagy szolgáltatás értékesítésekor.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 13 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét, és a Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében meghatározott formában kiegészül a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramok értelmezésével.

2. cikk

Az IFRIC 13 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden társaságnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

IFRIC 13

IFRIC 13 Ügyfélhűségprogramokértelmezés

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

IFRIC 13 ÉRTELMEZÉS

Ügyfélhűségprogramok

HIVATKOZÁSOK

—	IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

—	IAS 18 Bevételek

—	IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

HÁTTÉR

A gazdálkodó egységek azért működtetnek ügyfélhűség programokat, hogy ügyfeleiket termékeik vagy szolgáltatásaik vásárlására ösztönözzék. Ha egy ügyfél termékeket vagy szolgáltatásokat vásárol, a gazdálkodó egység az ügyfélnek (gyakran „pontoknak” nevezett) jutalom-jóváírásokat juttat Az ügyfél a jutalom-jóváírásokat jutalmakra, például ingyenes vagy kedvezményes termékekre vagy szolgáltatásokra válthatja be.

A programok különböző módon működnek. Az ügyfelektől megkívánhatják, hogy egy megadott minimális számú vagy értékű jutalom-jóváírást gyűjtsenek össze, mielőtt beválthatnák azokat. A jutalom-jóváírások egyedi vásárlásokhoz vagy vásárláscsoportokhoz, vagy egy adott időszakon keresztül folytatott folyamatos vásárláshoz köthetők. A gazdálkodó egység saját maga is működtetheti az ügyfélhűség programot, vagy részt vehet egy harmadik fél által működtetett programban. A felajánlott jutalmak lehetnek a gazdálkodó egység által kínált termékek vagy szolgáltatások, és/vagy egy harmadik fél termékeinek vagy szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jogok.

HATÓKÖR

Ez az Értelmezés olyan ügyfélhűség jutalom-jóváírásokra vonatkozik, amelyeket:

(a)	a gazdálkodó egység értékesítési tranzakciók, azaz termékeladás, szolgáltatásnyújtás, vagy a gazdálkodó egység eszközeinek az ügyfél által való igénybevétele részeként ügyfeleinek juttat; továbbá

(b)	amennyiben más minősítési feltételeknek is megfelel, az ügyfél a jövőben ingyenes vagy kedvezményes termékekre vagy szolgáltatásokra válthat be.

Az Értelmezés annak a gazdálkodó egységnek a számvitelével foglalkozik, amely az ügyfeleinek jutalom-jóváírásokat juttat.

KÉRDÉSEK

Ez az Értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik:

(a)

a gazdálkodó egység ingyenes vagy kedvezményes termékek vagy szolgáltatások („jutalmak”) biztosítására vonatkozó kötelmét a jövőben a következők közül mely módon kell megjeleníteni és értékelni:

(i)	az értékesítési tranzakcióból kapott vagy járó ellenérték egy részének a jutalom-jóváírásokhoz rendelése, és a bevétel elszámolásának elhatárolása (az IAS 18 standard 13. bekezdését alkalmazva); vagy

(ii)	a jutalmak nyújtására vonatkozó becsült jövőbeni költségek számításba vétele (az IAS 18 standard 19. bekezdését alkalmazva); és

(b)

amennyiben a jutalom-jóváírásokhoz ellenértéket rendelnek:

(i)	mekkora legyen a hozzájuk rendelt ellenérték;

(ii)	mikor szükséges a bevételt elszámolni; és

(iii)

amennyiben a jutalmakat harmadik fél nyújtja, hogyan kell a bevételt értékelni.

KONSZENZUS

A gazdálkodó egységnek az IAS 18 standard 13. bekezdését kell alkalmaznia és a jutalom-jóváírásokat azon értékesítési tranzakció(k) elkülönülten azonosítható összetevőjeként kell elszámolnia, amely(ek)ben azokat juttatják (ez a „kezdeti értékesítés”). A kezdeti értékesítésre vonatkozóan kapott vagy járó ellenérték valós értékét a jutalom-jóváírások és az értékesítés egyéb összetevői között kell megosztani.

6.	A jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenértéket azok valós értékéhez viszonyítva kell értékelni, azaz azon az összegen, amennyiért a jutalom-jóváírások elkülönülten értékesíthetők.

Ha a jutalmakat a gazdálkodó egység maga nyújtja, a jutalom-jóváírások beváltásakor, és a jutalmak nyújtására vonatkozó kötelmének teljesítésekor, a jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenértéket bevételként kell elszámolnia. Az elszámolt bevétel összegének a jutalmakért beváltott jutalom-jóváírások számának a várhatóan beváltásra kerülő jutalom-jóváírások összes számához viszonyított arányán kell alapulnia.

Ha a jutalmakat harmadik fél nyújtja, a gazdálkodó egységnek kell megítélnie, hogy a jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenérték beszedése a saját számlájára (azaz a tranzakció megbízójaként) vagy a harmadik fél nevében (azaz a harmadik fél ügynökeként) történik.

(a)

Ha a gazdálkodó egység az ellenértéket a harmadik fél nevében szedi be, akkor:

(i)	a bevételét a számláján maradt nettó összeg alapján értékeli, vagyis a jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenérték és a harmadik félnek a jutalmak nyújtásáért fizetendő összeg közötti különbség lesz; és

(ii)

a nettó összeget bevételként akkor számolja el, amikor a harmadik fél kötelessé válik a jutalmak nyújtására, és jogosulttá válik az ezért járó ellenérték átvételére. Ezekre az eseményekre akkor kerülhet sor, amikor a jutalom-jóváírások juttatása megtörténik. Ellenben, ha az ügyfél választhat, hogy a jutalmakat a gazdálkodó egységtől vagy a harmadik féltől veszi-e igénybe, ezekre az eseményekre csak akkor kerülhet sor, amikor az ügyfél azt választja, hogy a harmadik féltől veszi igénybe a jutalmat.

(b)	Ha a gazdálkodó egység az ellenértéket a saját számlájára gyűjti, a bevételt a jutalom-jóváírásokhoz rendelt bruttó ellenértékként kell értékelnie, és akkor kell a bevételt elszámolnia, amikor a jutalmakra vonatkozó kötelmét teljesíti.

Azokban az esetekben, amikor a jutalmak nyújtására vonatkozó kötelmének teljesítése során felmerülő elkerülhetetlen költségek várhatóan meghaladják a kapott és járó ellenértéket (azaz a kezdeti értékesítés idején a jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenértéket, amelyet még nem számoltak el bevételként, plusz azokat a további ellenértékeket, amelyek a jutalom-jóváírások ügyfél általi beváltásakor járnak), a gazdálkodó egység hátrányos szerződésekkel rendelkezik. Az IAS 37 standard alapján a különbséget kötelezettségként kell megjeleníteni. Az ilyen kötelezettség megjelenítése akkor válhat szükségessé, ha a jutalmak nyújtásának várható költségei megnövekszenek, például azért, mert a gazdálkodó egység módosítja várakozásait a beváltandó jutalom-jóváírások számát illetően.

HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA ÉS ÁTTÉRÉS

10.	A gazdálkodó egységnek a jelen Értelmezést a 2008. július 1-jén vagy az azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység az Értelmezést egy 2008. július 1-je előtt kezdődött időszakra alkalmazza, ezt közzé kell tennie.

11.	A számviteli politika változásait az IAS 8 szerint kell bemutatni.

Függelék

Alkalmazási útmutató

A jelen függelék az Értelmezés elválaszthatatlan részét képezi.

A jutalom-jóváírások valós értékének értékelése

AG1.	A Konszenzus 6. bekezdése előírja, hogy a jutalom-jóváírásokhoz rendelt ellenértéket azok valós értékéhez viszonyítva értékeljék; azaz azon az összegen, amennyiért a jutalom-jóváírások elkülönülten értékesíthetők. Ha a valós érték nem állapítható meg közvetlenül, becslést kell alkalmazni.

AG2.

A jutalom-jóváírások valós értékét a gazdálkodó egység azon jutalmak valós értéke alapján becsülheti meg, amelyekre azok beválthatók. Ezeknek a jutalmaknak a valós értékét csökkenteni kellene figyelembe véve:

(a)	azoknak a jutalmaknak a valós értékét, amelyet azoknak az ügyfeleknek ajánlanak fel, akik a kezdeti értékesítés során nem szereztek jutalom-jóváírásokat; valamint

(b)	a jutalom-jóváírások azon részét, amelyet az ügyfelek várhatóan nem fognak beváltani.

Ha az ügyfelek különböző jutalmak közül választhatnak, a jutalom-jóváírások valós értéke az elérhető jutalmak teljes körének valós értékét fogja tükrözni, súlyozva az egyes jutalmak kiválasztásának várható gyakoriságával.

AG3.

Bizonyos körülmények között egyéb becslési módszerek is alkalmazhatók. Ha például harmadik fél nyújtja a jutalmat, és a gazdálkodó egység a harmadik félnek az általa kiadott minden egyes jutalom-jóváírás után fizet, akkor a harmadik félnek fizetett jutalom-jóváírások összegéből egy ésszerű haszonkulcs alkalmazásával becsülheti meg a jutalom-jóváírások valós értékét. A becslési technika kiválasztása és alkalmazása alapos megfontolást igényel, hogy az megfeleljen a konszenzus 6. bekezdésében foglalt követelményeknek, és hogy az adott körülmények között a legmegfelelőbb legyen.

17.12.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/25

A BIZOTTSÁG 1263/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) 2007. július 5-én közzétette az IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 14). Az IFRIC 14 tisztázza az IAS 19 Nemzetközi Számviteli Standard rendelkezéseit a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási program összefüggésében a meghatározott juttatási eszközök értékelésére vonatkozóan, ha létezik minimális alapképzési követelmény. A meghatározott juttatási eszköz a programmal kapcsolatos eszközöknek a meghatározott juttatási kötelem jelenértékén felüli valós értéktöbblete. Az IAS 19 az eszközök értékelését a programból eredő visszatérítések vagy – a minimális alapképzési követelmény által befolyásolható – jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában rendelkezésre álló gazdasági haszon jelenértékére korlátozza.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 14 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét és az Európai Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)	Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezéssel.

2. cikk

Az IFRIC 14 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja