16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/1

---

A BIZOTTSÁG 1248/2008/EK RENDELETE

(2008. december 15.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 16-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/3

---

A BIZOTTSÁG 1249/2008/EK RENDELETE

(2008. december 10.)

a szarvasmarhák, sertések és juhok közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 43. cikkének m) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 204. cikke (2) bekezdésének h) pontja értelmében a rendeletet a hasított testekre vonatkozó közösségi minősítési rendszerek tekintetében 2009. január 1-jétől kezdve kell alkalmazni. Ezért indokolt elfogadni és 2009. január 1-jétől alkalmazni a szóban forgó közösségi minősítési rendszerek végrehajtására és az ezek alapján meghatározott áraknak a tagállamok által történő bejelentésére vonatkozó szabályokat.

(2)

A hasított testek közösségi minősítési rendszerének végrehajtására vonatkozó szabályokról eddig számos jogi aktus rendelkezett, így többek között a kifejlett szarvasmarhák piaci árának a hasított testek közösségi osztályozási rendszerén alapuló megállapítása tekintetében az 1208/81/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok módosításáról szóló, 1982. március 10-i 563/82/EGK bizottsági rendelet (2), a hasított sertések közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. október 24-i 2967/85/EGK bizottsági rendelet (3), a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszere alkalmazási körének kiterjesztéséről szóló 1186/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1991. február 13-i 344/91/EGK bizottsági rendelet (4), a hasított testek közösségi osztályozási rendszere alapján a kifejlett szarvasmarhafélék piaci árának nyilvántartása tekintetében az 1892/87/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1996. február 16-i 295/96/EK bizottsági rendelet (5), a hasított kifejlett marhák közösségi osztályozási rendszerének alkalmazására vonatkozó kiegészítő rendelkezések elfogadásáról szóló, 2006. január 20-i 103/2006/EK bizottsági rendelet (6), a közösségi reprezentatív sertéshúspiacok listájának megállapításáról szóló, 2006. június 20-i 908/2006/EK bizottsági rendelet (7), a piacra vitelnek a hasított sertések átlagára kialakításához figyelembe veendő szakaszáról szóló, 2006. július 24-i 1128/2006/EK bizottsági rendelet (8), a sertéshúsra vonatkozó egyes információk tagállamok és Bizottság közötti cseréjéről szóló, 2006. szeptember 5-i 1319/2006/EK bizottsági rendelet (9), a hasított sertés közösségi piaci árának kiszámításához alkalmazandó súlyozási együtthatóknak a 2008/2009-es gazdasági évre történő meghatározásáról szóló, 2008. július 24-i 710/2008/EK bizottsági rendelet (10), a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. január 11-i 22/2008/EK bizottsági rendelet (11), és a hasított kifejlett marhák osztályozási rendszerének alkalmazásával kapcsolatos közösségi ellenőrzőbizottságról szóló, 1983. szeptember 7-i bizottsági határozat (12). Az egyértelműség és az ésszerűség érdekében indokolt, hogy az említett rendeletek és határozat helyébe egyetlen jogi aktus lépjen.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében a marha- és borjúhús esetében a kifejlett marhákból nyert hasított testekre vonatkozó közösségi minősítési rendszereket a rendelet V. mellékletében megállapított szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, és emellett a tagállamok a vágott juhtestek minősítésére vonatkozó minősítési rendszert is alkalmazhatnak.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a marha- és borjúhúságazatban a hasított testekre vonatkozó közösségi minősítési rendszereket a kifejlett marhák esetében kell alkalmazni. A rendelet III. melléklete IV. részének 2. pontja értelmében a szarvasmarha az állat élőtömege alapján minősül kifejlettnek. E meghatározás ellenére, és az egységes alkalmazás biztosításának érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a közösségi minősítési rendszer alkalmazását a szarvasmarhákból nyert hasított testek esetében egy bizonyos életkortól kezdődően tegyék kötelezővé, amely életkort a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt azonosítási és nyilvántartási rendszer alapján kell meghatározni (13). Ez az azonosítási és nyilvántartási rendszer használandó a hasított marháknak az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontja szerinti A és B kategóriába történő sorolásakor is.

(5)

Annak érdekében, hogy a kifejlett szarvasmarhákból és juhokból nyert hasított testek egységes minősítését Közösség-szerte biztosítani lehessen, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontja, illetve C. pontjának III. alpontja szerinti húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározását célszerű pontosítani.

(6)

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontja értelmében a túlizmolt marhából nyert hasított testek az „S” húsossági osztályba sorolhatók. Tekintettel arra, hogy ez a speciális húsossági osztály egyes tagállamok szarvasmarha-állományának különleges jellemzőit tükrözi, a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni az „S” húsossági osztály alkalmazását.

(7)

Az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontja iii. alpontjának második francia bekezdése értelmében a kérelmező tagállamok számára a kifejlett marhákból nyert hasított testekre vonatkozó minősítési rendszer alkalmazásának általános kötelezettségétől való eltérések adhatók egyes kisebb vágóhidakra vonatkozóan. A közösségi minősítési rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján a tagállamok úgy vélik, hogy ilyen eltérést azon vágóhidak esetében indokolt biztosítani, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezekben az esetekben az eltérés indokolt, figyelembe véve, hogy az ilyen vágóhidakon korlátozott volumenű termelés folyik. Ugyanezen okokból kifolyólag a 344/91/EGK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése is rendelkezik ilyen eltérésről. Ezért az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontja iii. alpontja második francia bekezdése alkalmazásának egyszerűsítése érdekében célszerű magukra a tagállamokra bízni az ilyen eltérés engedélyezését.

(8)

Az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontjának iv. alpontja értelmében a tagállamok számára engedélyezni kell a hasított sertésre vonatkozó minősítési rendszer alkalmazásától való eltérés lehetőségét. Ezt a rendelkezést különösen azon kisebb vágóhidak esetében indokolt alkalmazni, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 200 sertést vágnak.

(9)

A közösségi minősítési rendszerek pontos alkalmazásának biztosítása érdekében, és szem előtt tartva a piac átláthatóságának javítását, célszerű pontosan meghatározni a kifejlett szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testek minősítésének, mérésének és azonosításának feltételeit és gyakorlati módszereit.

(10)

Célszerű rendelkezni azonban bizonyos eltérésekről, így különösen az automatizált minősítési módszerek alkalmazása során fellépő műszaki problémák esetén a hasított testek minősítésére és mérésére vonatkozó időkorlátra, a hasított test minősítését jelző pecsétek és címkék elhelyezésére, valamint azon vágóhidakra vonatkozóan, amelyek maguk csontozzák ki valamennyi hasított testet. A hasított sertések tekintetében célszerű, ha a tömeg a hasított test hideg tömegére vonatkozik, amelyet a mérési értékből egy, a későbbiekben meghatározandó átváltási együttható alkalmazásával lehet kiszámítani. Ez az együttható a sertés leszúrása és a mérés időpontja között eltelt idő függvényében változik. Ezért az együttható kiigazítását engedélyezni szükséges.

(11)

A szarvasmarhák vágását végeztető természetes vagy jogi személyeket tájékoztatni szükséges a vágásra szállított állatok minősítésének eredményéről. Annak érdekében, hogy a beszállítók számára teljes mértékű átláthatóságot lehessen biztosítani, indokolt, hogy e tájékoztatás bizonyos további információkra is kiterjedjen.

(12)	Annak érdekében, hogy a kifejlett szarvasmarhákból és juhokból nyert hasított testek minősítésének pontosságát és megbízhatóságát biztosítani lehessen, a minősítést csak olyan személy végezheti, aki engedéllyel vagy jóváhagyással igazolhatóan a szükséges képzettség birtokában van.

(13)

A kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testek húsosságának és faggyúborítottságának közvetlen szemrevételezés útján történő értékelésétől eltérő, alternatív módszerek engedélyezése céljából statisztikailag igazolt módszereken alapuló automatizált minősítési módszerek vezethetők be. Az automatizált minősítési módszerek engedélyezését bizonyos feltételek és követelmények teljesüléséhez, valamint a minősítés később meghatározandó statisztikai hibahatárának betartásához szükséges kötni.

(14)

Rendelkezni szükséges arról, hogy az engedély megadását követően – az automatizált minősítési módszerek pontosságának növelése érdekében – lehetőség legyen e rendszerek műszaki előírásainak módosítására. Azonban az ilyen módosítást az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásához szükséges kötni, amely megállapítja, hogy az adott módosítás legalább az addigi szintű pontosságot eredményezi.

(15)

A hasított sertés értékét elsősorban a színhúsnak a hasított sertés tömegéhez viszonyított aránya adja meg. Annak biztosítása érdekében, hogy a színhústartalom értékelése objektív szempontok alapján történjen, az értékelést a hasított test bizonyos anatómiai részein, jóváhagyott és statisztikailag igazolt módszerrel végzett mérések útján kell végezni. A hasított sertés színhústartalmának értékelésére különböző módszerek használhatók, azonban biztosítani kell, hogy a választott módszer ne befolyásolja a becsült színhústartalmat. A hasított sertés kereskedelmi értékének meghatározásához a tömegen és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumok használatát is indokolt engedélyezni.

(16)

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának III. alpontja arról rendelkezik, hogy a vágott juhokat húsosságuk és faggyúborítottsági szintjük alapján kell különböző osztályokba sorolni. Azonban a 13 kg-nál kisebb tömegű vágott bárányok minősítésénél más kritériumok is alkalmazhatók, így különösen a tömeg, a hússzín és a faggyúborítottság.

(17)

A kifejlett szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testek minősítésének megbízhatósága az ellenőrzésnek alávetendő létesítménytől független szervek által végzett rendszeres helyszíni ellenőrzések révén ellenőrizendő. Rögzíteni szükséges az ilyen ellenőrzésekre vonatkozó feltételeket és minimumkövetelményeket, így az elvégzett ellenőrzésekről szóló jelentésekkel kapcsolatos előírásokat és a lehetséges nyomonkövetési intézkedéseket. Abban az esetben, ha a kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testek minősítése automatizált minősítési módszer alkalmazásával történik, a helyszíni ellenőrzések tekintetében bizonyos további rendelkezéseket indokolt hozni, többek között arra vonatkozóan, hogy az engedély megadását követő kezdeti időszakban az ellenőrzéseket gyakrabban szükséges végezni.

(18)

Annak érdekében, hogy a szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testek Közösségen belüli árai összehasonlíthatók legyenek, helyénvaló, hogy a piaci árak jegyzése egy jól meghatározott értékesítési szakaszra vonatkozóan történjen. Emellett a kifejlett szarvasmarhákból, valamint a juhokból nyert hasított testek esetében indokolt meghatározni az előkészítési mód Unió-szerte követendő mintáját. Továbbá bizonyos korrekciós tényezők meghatározása is indokolt, amelyek révén az egyes tagállamokban használt előkészítési módokat az Unió-szerte követendő mintához lehet igazítani.

(19)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzett árak megfelelően reprezentálják a tagállamok marhahús-, sertéshús- és juhhúságazatainak termelését, szükség van a kategóriák és az osztályok, valamint azon kritériumok meghatározására, amelyek rögzítik, hogy mely létesítményekre vagy személyekre vonatkozik az árbejelentés kötelezettsége.

(20)

A hasított marhák árának bejelentése céljából a tagállamok számára indokolt biztosítani annak lehetőségét, hogy eldöntsék, területüket több régióra kívánják-e felosztani, és amennyiben igen, hány ilyen régió jöjjön létre. Indokolt rendelkezni arról, hogy az Egyesült Királyság esetében az árbejelentés két régióra, nevezetesen Nagy-Britanniára és Észak-Írországra vonatkozzon.

(21)

Abban az esetben, ha egy tagállam a kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testek árának meghatározására regionális bizottságokat hozott létre, célszerű rendelkezni arról, hogy e bizottságok olyan összetételben működjenek, amely révén biztosítható az árak kiegyensúlyozott és objektív meghatározása, valamint arról, hogy az e bizottságok által meghatározott árakat figyelembe vegyék a nemzeti ár kiszámításakor.

(22)

Abban az esetben, ha a kifejlett szarvasmarhák szállítói kiegészítő kifizetésben részesülnek, azokat a létesítményeket vagy személyeket, amelyekre vagy akikre árbejelentési kötelezettség vonatkozik, célszerű kötelezni arra, hogy – a nemzeti átlagárak kiszámítását érintő torzulások elkerülése érdekében – az árakon bizonyos kiigazításokat hajtsanak végre.

(23)	Célszerű rögzíteni a tagállamok által a heti átlagárak kiszámításához használandó gyakorlati módszereket. Ezekről az árakról a Bizottságot heti rendszerességgel értesíteni kell, és a közösségi szintű súlyozott átlagárak ezek alapján állapítandók meg.

(24)	A kifejlett szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testeket illető árbejelentés nyomon követése céljából a tagállamokat célszerű kötelezni arra, hogy a Bizottságot bizonyos információkról rendszeresen tájékoztassák.

(25)

Annak érdekében, hogy a hasított marhák és juhok egységes minősítését Közösség-szerte biztosítani lehessen, az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése helyszíni ellenőrzésekről rendelkezik, amelyeket a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló közösségi ellenőrző bizottság végez. E bizottság összetételét és működését illetően végrehajtási szabályokat szükséges megállapítani.

(26)

Célszerű rendelkezéseket hozni annak biztosítására, hogy a tagállamok megtegyenek bizonyos intézkedéseket a közösségi minősítési rendszerek helyes alkalmazásának és a bejelentett árak pontosságának biztosítása, valamint a jogsértések szankcionálása érdekében. A tagállamokat továbbá arra szükséges kötelezni, hogy a Bizottságot tájékoztassák az ilyen intézkedésekről.

(27)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontjának megfelelően a szarvasmarhákból, sertésekből és juhokból nyert hasított testek közösségi minősítési rendszereinek alkalmazására és e termékek piaci árának bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg.

II.   FEJEZET

MARHAHÚSÁGAZAT

2. cikk

Hatály és általános rendelkezések

(1)   A marha- és borjúhúságazatban a hasított testekre vonatkozó közösségi minősítési rendszert a kifejlett szarvasmarhák esetében kell alkalmazni.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet III. melléklete IV. részének 2. pontjában foglaltak ellenére a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett közösségi minősítési rendszert a 12 hónapos vagy annál idősebb korban levágott marhákból nyert hasított testek esetében kell alkalmazni.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontja II. alpontjának alkalmazásakor a kétévesnél fiatalabb, nem ivartalanított, hímivarú növendék bikákból nyert hasított testek (A kategória) és a többi nem ivartalanított, hímivarú állatból nyert hasított testek (B kategória) között az állatok kora alapján kell különbséget tenni.

(4)   A szarvasmarhák esetében a (2) és (3) bekezdés szerinti életkor ellenőrzése az 1760/2000/EK rendelet I. címének megfelelően az egyes tagállamokban létrehozott, a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében rendelkezésre álló információk alapján történik.

3. cikk

A húsossági és faggyúborítottsági osztályokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontjában említett húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározásával kapcsolatos részletes kiegészítő rendelkezéseket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

4. cikk

Az „S” húsossági osztály

A szarvasmarha-állományok különleges jellemzőinek figyelembevétele érdekében a tagállamok alkalmazhatják az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának III. alpontjában említett „S” húsossági osztályt.

5. cikk

A hasított testek kötelező minősítésétől való eltérés

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kifejlett szarvasmarhákból nyert hasított testekre vonatkozó, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában szereplő minősítési rendszer alkalmazása nem kötelező az olyan vágóhidak esetében, amelyek éves átlagban hetente legfeljebb 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak.

6. cikk

Minősítés és azonosítás

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában említett minősítést és azonosítást magán a vágóhídon kell elvégezni.

(2)   A hasított testek minősítésének, azonosításának és mérésének az állat levágását követően legkésőbb egy órán belül kell megtörténnie.

Abban az esetben azonban, ha a 9. cikk szerinti automatizált minősítési módszerrel nem sikerül elvégezni a minősítést, az érintett hasított testek minősítését és azonosítását a vágás napján kell elvégezni.

(3)   A hasított testek azonosítását az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontja szerinti kategóriát, és az ugyanezen pont III. alpontja szerinti húsossági és faggyúborítottsági osztályt jelző jelölés segítségével kell elvégezni.

Ezt a megjelölést a hasított test külső felületére való bélyegzés útján kell elvégezni letörölhetetlen és nem mérgező tinta használatával, olyan módszert alkalmazva, amelyet az illetékes hatóságok jóváhagytak; a betűk, illetve számok magassága két centiméternél kisebb nem lehet.

A jelölést a hátsó negyedeken a hátszínen, a negyedik ágyékcsigolya magasságában, valamint az első negyedeken a szegyhúson, a szegycsont vágási szélétől 10 és 30 cm közötti távolságra kell feltüntetni. A tagállamok azonban az egyes negyedeken az említettől eltérő elhelyezésről is rendelkezhetnek, feltéve hogy erről a Bizottságot előzetesen értesítik.

(4)   A tagállamok az 1669/2006/EK bizottsági rendelet (14) 4. cikke (3) bekezdése c) pontjának, valamint a 826/2008/EK bizottsági rendelet (15) I. melléklete I. pontja a) alpontjának sérelme nélkül engedélyezhetik a jelölés címkézéssel való helyettesítését a következő feltételek betartása mellett:

a)	a címkéket kizárólag a vágást végző jóváhagyott létesítményeknél lehet tartani és felhelyezni, a címkék méretének legalább 50 cm2-esnek kell lennie;

b)	a (3) bekezdésben említett követelményeken túl a címkéken fel kell tüntetni a vágóhíd engedélyszámát, az állat azonosító vagy vágási sorszámát, a vágás időpontját, a hasított test tömegét és adott esetben azt, hogy a minősítést automatizált minősítési módszerrel végezték;

c)	a b) pontban említett információkat tökéletesen olvasható módon kell feltüntetni, és azokat semmilyen módon nem lehet megváltoztatni, kivéve ha a változtatást az illetékes hatóság felügyelete mellett és az ezen hatóság által meghatározott gyakorlati feltételek mellett végzik;

d)	olyan címkét kell használni, amely záróvédjeggyel ellátott, nem rongálható meg, és azt minden egyes negyedre a (3) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott helyeken erősen fel kell rögzíteni.

Abban az esetben, ha a minősítést a 11. cikkben említett automatizált minősítési módszerekkel végzik, a címkék használata kötelező.

(5)   A (3) és (4) bekezdésben említett jelöléseket és címkéket a negyedek csontozása előtt nem szabad eltávolítani.

(6)   A kategóriát az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontja és e rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint kell feltüntetni.

Az alosztályok, illetve – adott esetben – a kategóriák kor szerinti lebontásának jelölése a minősítésre használtaktól eltérő jelzésekkel történik.

(7)   A 3–6. cikkben meghatározott, a hasított testek azonosítására vonatkozó kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a jóváhagyott vágóhidakra, amelyek maguk csontozzák ki valamennyi előállított hasított testet.

7. cikk

Tájékoztatás a minősítési eredményekről

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjával összhangban végzett minősítés eredményét a vágást végeztető természetes vagy jogi személlyel írásban vagy elektronikus úton közölni kell.

(2)   A minősítési eredmények közlése céljából az állat beszállítójának, vagy ilyen személy hiányában a vágási műveletért felelős természetes vagy jogi személynek címzett számlán, vagy egy ahhoz csatolt dokumentumon az alábbi információkat kell feltüntetni:

a)	a kategóriát, valamint a húsossági és faggyúborítottsági osztályt az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának II. és III. pontjában említett betűk és számok felhasználásával;

b)	a hasított test e rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott tömegét, feltüntetve, hogy meleg vagy hideg tömegről van-e szó;

c)	a hasított test esetében a vágóhídi húshorgon történő mérés és minősítés során alkalmazott előkészítési módot;

d)	adott esetben annak jelzését, hogy a minősítést automatizált minősítési módszerrel végezték.

(3)   A tagállamok előírhatják, hogy a (2) bekezdés a) pontjában említett információk között a húsossági és faggyúborítottsági alosztályt is fel kell tüntetni, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak.

A hasított testre vonatkozóan a (2) bekezdés c) pontjában említett előkészítési mód feltüntetése abban az esetben nem kötelező, ha a tagállami szinten elfogadott jogszabályok csupán egyféle előkészítési módot tesznek lehetővé.

8. cikk

Szakképzett minősítők által végzett minősítés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a minősítést olyan szakképzett minősítők végezzék, akik e tevékenység végzéséhez engedéllyel rendelkeznek. Az engedélyt a tagállam jóváhagyása is pótolhatja akkor, ha az ilyen jóváhagyás megfelel a képesítés elismerésének.

9. cikk

Az automatizált minősítési módszerek engedélyezése

(1)   A tagállamok területük egy részén vagy egészén engedélyezhetik automatizált minősítési módszerek alkalmazását.

Az engedély megadása a II. melléklet A. részében megállapított tanúsítási vizsgálathoz kapcsolódó feltételek és minimumkövetelmények teljesítéséhez van kötve.

A tagállamok a tanúsítási vizsgálat megkezdése előtt legalább két hónappal közlik a Bizottsággal a II. melléklet B. részében említett információkat. Az érintett tagállam a tanúsítási vizsgálat eredményeinek elemzésére független szervet jelöl ki. A tagállamok a tanúsítási vizsgálat befejezésétől számított két hónapon belül közlik a Bizottsággal a II. melléklet C. részében említett információkat.

(2)   Amennyiben az automatizált minősítési módszer engedélyezése olyan tanúsítási vizsgálaton alapul, amelynek során a hasított test előkészítésének egynél több módját alkalmazták, a hasított test előkészítési módjai közötti különbségek nem vezethetnek eltérő minősítési eredményekhez.

(3)   Miután tájékoztatták a Bizottságot, a tagállamok tanúsítási vizsgálat elvégzése nélkül is engedélyezhetik automatizált minősítési módszerek alkalmazását területük egy részén vagy egészén, feltéve hogy az adott automatizált minősítési módszer alkalmazását az érintett tagállam egy másik részén vagy egy másik tagállamban már engedélyezték, mégpedig olyan tanúsítási vizsgálat alapján, amelyet az érintett tagállamban vagy annak egy részében levágott kifejlett marhák kategória, valamint húsossági és faggyúborítottsági osztály tekintetében egyaránt reprezentatív mintájának ítélt hasított testen végeztek el.

(4)   Az engedélyezett automatizált minősítési módszerek műszaki előírásait csak az érintett tagállam illetékes hatóságának jóváhagyásával lehet módosítani, és csak abban az esetben, ha bizonyítható, hogy a kérdéses módosítás a tanúsítási vizsgálat során elérttel megegyező vagy annál nagyobb pontosságot eredményez.

A tagállamok minden általuk engedélyezett módosításról tájékoztatják a Bizottságot.

10. cikk

Automatizált minősítési módszerekkel történő minősítés

(1)   A minősítést automatizált minősítési módszerek alkalmazásával végző létesítmények:

a)	azonosítják a hasított testek kategóriáját; e célból az 1760/2000/EK rendelet I. címében említett, a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerét használják;

b)	naponta frissítendő ellenőrzési naplót vezetnek az automatizált minősítési módszer működéséről, amelyben feljegyzik többek között a feltárt hiányosságokat és a szükség esetén meghozott intézkedéseket.

(2)   Az automatizált minősítési módszerek alkalmazásával végzett minősítés csak akkor érvényes, ha:

a)	a hasított test előkészítési módja megegyezik a tanúsítási vizsgálat során használttal;

b)	az érintett tagállam illetékes hatóságai számára meggyőzően bizonyítható, hogy a hasított testek más módon való előkészítése nincs befolyással az automatizált minősítési módszer alkalmazásával kapott minősítési eredményekre.

11. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   A 8. cikkben említett minősítők munkáját és a hasított testek minősítését és azonosítását végző, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontjának V. alpontjában említett létesítmények működését a minősítő ügynökségektől és a létesítményektől független testület – előzetes értesítés nélkül – a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

(2)   Háromhavonta legalább két ellenőrzést kell végezni az összes olyan engedélyezett létesítményben, ahol éves átlagban hetente több mint 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott hasított testen kell elvégezni.

Az olyan engedélyezett létesítmények esetében, amelyek éves átlagban legfeljebb heti 75 kifejlett szarvasmarhát vágnak, a tagállamok – saját kockázatértékelés alapján – határozzák meg a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzésnek alávetendő hasított testek számát, figyelembe véve az érintett vágóhidakon levágott kifejlett szarvasmarhák számát és az e vágóhidakon korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit.

A tagállamok legkésőbb 2009. július 1-jén tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a második albekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében hoztak, majd a későbbiekben minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amelyről tájékoztatást kell nyújtani.

(3)   A minősítést automatizált minősítési módszerrel végző valamennyi engedélyezett létesítményben a 9. cikk (1) bekezdésben említett engedély megadását követő első 12 hónap során háromhavonta legalább hat ellenőrzést kell elvégezni. A minősítést automatizált minősítési módszerrel végző valamennyi engedélyezett létesítményben ezt követően háromhavonta legalább két alkalommal kell ellenőrzést végezni. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott hasított testen kell elvégezni. Az ellenőrzések során különösen az alábbiakat vizsgálják:

a)	a hasított test kategóriája;

b)	az automatizált minősítési módszer pontossága a II. melléklet A. részének 3. pontjában említett pont- és határértékrendszer szerint;

c)	a hasított test előkészítésének módja;

d)

a naponta elvégzendő hitelesítés és az automatizált minősítési módszer valamennyi egyéb olyan műszaki vonatkozása, amely lényegesnek minősül annak biztosításához, hogy az automatizált minősítési módszer alkalmazásának pontossága legalább ugyanolyan legyen, mint a tanúsítási vizsgálat során elért pontosság;

e)	a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzési napló.

(4)   Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, a (2) és (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer kell elvégezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

12. cikk

Az ellenőrzésekről szóló jelentések és a nyomonkövetési intézkedések

(1)   A 11. cikkben előírt ellenőrzésekről szóló jelentéseket a nemzeti ellenőrző szervek készítik el és tartják nyilván. Ezekben a jelentésekben különösen az ellenőrzött hasított testek számát és azon belül a helytelenül minősített, illetve azonosított egyedek számát kell feltüntetni. A jelentések részletes leírást tartalmaznak az alkalmazott előkészítési módokról is, és adott esetben arról, hogy azok megfelelnek-e a közösségi szabályozásnak.

(2)   Olyan esetekben, amikor a 11. cikkben előírt ellenőrzések alkalmával jelentős számú helytelen minősítést vagy szabálytalan azonosítást tárnak fel:

a)	meg kell növelni az ellenőrzött hasított testek számát, valamint a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát;

b)	a 8. cikkben és a 9. cikk (1) bekezdésében említett engedélyeket és jóváhagyásokat vissza lehet vonni.

13. cikk

A piaci ár jegyzése

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi minősítési rendszerek alapján megállapítandó piaci ár az a hozzáadottérték-adó nélkül számított ár, amelyet a vágóhídra történő beszállításkor az állat szállítójának fizetnek. Ezt az árat az e cikk (3) bekezdésében előírt módon előkészített, a vágóhídi húshorgon mért és minősített hasított test 100 kg-jára vonatkoztatva kell kifejezni.

(2)   A figyelembe veendő tömeg a hasított testnek a vágást követően legkésőbb egy órán belül mért meleg tömege.

A hasított test hideg tömege az első bekezdés szerint mért meleg tömeg, 2 %-kal csökkentve.

(3)   A piaci árak meghatározása céljából a hasított marhát a külső faggyú eltávolítása nélkül kell előkészíteni, a nyakat az állatorvosi követelményeknek megfelelően kell elvágni, és el kell távolítani az alábbi részeket:

a)

vesék;

b)	vesefaggyú;

c)	medencei zsírszövet;

d)	sovány dagadó;

e)	vastag dagadó;

f)

farok;

g)	gerincoszlop;

h)	a herezacskó faggyúja;

i)	a lágyhús belső részének faggyúja;

j)	a torkolati véna és a körülötte található faggyú.

(4)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete A. pontja V. alpontjának alkalmazása céljából és e cikk (3) bekezdésétől eltérve, a külső faggyú eltávolítása a külső faggyúnak kizárólag az alábbi helyekről való részleges eltávolítását jelenti:

a)	a comb felső részéről, a vesepecsenyéről és a középső bordákról;

b)	a szegyhús hegyes végéről, a végbélnyílás és a nemi szervek környékének külső feléről, valamint a farokról;

c)	a lágyhúsról.

(5)   Abban az esetben, amikor a vágóhídi húshorgon történő mérést és minősítést követően a vágott test előkészítési módja eltér a (3) bekezdésben leírt módtól, a vágott test tömegét – annak érdekében, hogy az adott előkészítési módot az Unió-szerte követendő mintához lehessen igazítani – a III. mellékletben rögzített korrekciós tényezők alkalmazásával módosítani kell. Ilyen esetben az árat a hasított test minden 100 kg-jára ennek megfelelően ki kell igazítani.

Ha az első bekezdésben említett kiigazítások egy adott tagállam egész területén megegyeznek, azokat nemzeti alapon kell kiszámítani. Ha az ilyen kiigazítások vágóhidanként különböznek, kiszámításuk egyedileg történik.

14. cikk

A piaci árak jegyzése során alkalmazandó kategóriák és osztályok

(1)   A piaci áraknak a hasított testek minősítésére szolgáló, az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi rendszer alapján történő nemzeti és közösségi jegyzését hetente kell végrehajtani, és az árakat az említett rendelet V. melléklete A. pontjának II. alpontjában meghatározott öt kategóriának megfelelően a következő húsossági és faggyúborítottsági osztályok szerinti bontásban kell feltüntetni:

a)	kétévesnél fiatalabb, nem ivartalanított növendék bikából nyert hasított test: U2, U3, R2, R3, O2, O3;

b)	egyéb nem ivartalanított hímivarú állatból nyert hasított test: R3;

c)	ivartalanított hímivarú állatból nyert hasított test: U2, U3, U4, R3, R4, O3, O4;

d)	nőivarú, már borjadzott állatból nyert hasított test: R3, R4, O2, O3, O4, P2, P3;

e)	egyéb nőivarú állatból nyert hasított test: U2, U3, R2, R3, R4, O2, O3, O4.

(2)   A tagállamok döntik el, hogy területük egyetlen régiót képezzen-e vagy azt több régióra osszák-e fel. Ezt a döntést a következő szempontok alapján kell meghozni:

a)	a tagállam területének nagysága;

b)	közigazgatási határok, amennyiben vannak ilyenek;

c)	az árakat érintő földrajzi eltérések.

Az Egyesült Királyságnak azonban mindenképpen legalább két régióból kell állnia, nevezetesen Nagy-Britanniából és Észak-Írországból, amelyeket az első albekezdésben említett szempontok szerint további régiókra lehet osztani.

15. cikk

Reprezentatív árak

(1)   Az árjegyzési követelmény a következőkre vonatkozik:

a)	minden olyan vágóhíd üzemeltetője, amely éves szinten legalább 20 000 olyan kifejlett marhát vág le, amelyet maga nevelt vagy neveltetett és/vagy vásárolt;

b)	a tagállam által kijelölt minden olyan vágóhíd üzemeltetője, amely éves szinten 20 000-nél kevesebb olyan kifejlett marhát vág le, amelyet maga nevelt vagy neveltetett és/vagy vásárolt;

c)	bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely legalább 10 000 kifejlett marhát küld évente vágás céljából vágóhídra; továbbá

d)	a tagállam által kijelölt bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely 10 000-nél kevesebb kifejlett marhát küld évente vágás céljából vágóhídra.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árak legalább a következő esetekben rögzítésre kerüljenek:

a)	a vágások legalább 25 %-ánál azokban a régiókban, amelyek együttesen az adott tagállamban végzett vágások legalább 75 %-át képviselik;

b)	az adott tagállam területén levágott kifejlett szarvasmarhák legalább 30 %-ánál.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően jegyzett áraknak az adott jegyzési időszak során levágott kifejlett szarvasmarhákra kell vonatkozniuk, és azokat a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti hideg tömeg alapján kell meghatározni.

Olyan vágóhidak esetében, amelyek saját maguk által nevelt vagy neveltetett kifejlett szarvasmarhákat vágnak le, a jegyzett árnak a vágóhíd által az azonos kategóriába és osztályba tartozó hasított testekért ugyanazon a héten fizetett árak átlagával kell megegyeznie.

A 14. cikk (1) bekezdésében szereplő minden egyes osztály esetében a jegyzett árnál jelezni kell azon hasított test átlagos tömegét, amelyre vonatkozik, valamint azt, hogy történt-e korrekció a 13. cikkben említett összes tényező figyelembevétele érdekében.

16. cikk

A heti árak kiszámítása

(1)   A 15. cikknek megfelelően a hétfőtől vasárnapig tartó időszakban nyilvántartott árakat:

a)	a vágóhíd üzemeltetőjének, illetve annak a természetes vagy jogi személynek, akire vagy amelyre a rendelkezés vonatkozik, a tagállam által meghatározott időpontig írásban vagy elektronikus úton jelentenie kell a tagállam illetékes hatóságának; vagy

b)	a tagállam döntése szerint a vágóhídon, illetve az érintett természetes vagy jogi személy hivatali helyiségeiben kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.

Ha azonban a tagállam egy adott régió árainak meghatározása céljából bizottságot hozott létre, és a kifejlett szarvasmarhák, illetve az azokból nyert hasított testek adásvételében érdekelt eladók és vevők egyenlő arányban vesznek részt e bizottság munkájában, a bizottság elnöke pedig az illetékes hatóság alkalmazottja, az illető tagállam rendelkezhet úgy, hogy az árakat és azok részleteit közvetlenül az érintett régióban működő bizottság elnöke részére kell megküldeni. Abban az esetben, ha a tagállam ilyen intézkedést nem hoz, az árakat az illetékes hatóság küldi meg a bizottság elnökének. A bizottság elnöke meggyőződik arról, hogy az egyes árak eredete nem azonosítható, amikor azokat a bizottság tagjaival közlik.

(2)   A bejelentett árak az egyes osztályokra vonatkozó átlagárak.

(3)   A 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő bármely olyan vágóhíd, illetve természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kiegészítő összeget fizet a kifejlett szarvasmarhát, illetve hasított testet szállítók számára, amely kiegészítő fizetéseket a bejelentett árban nem vették figyelembe, a tagállam illetékes hatóságának jelenti az általa legutóbb kifizetett kiegészítő fizetést, illetve azt az időszakot, amelyre a fizetés vonatkozik. Ezt követően minden alkalommal, amikor ilyen kifizetésre kerül sor, értesíti a tagállamot a fizetett összegről.

(4)   Az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett árakból a tagállam illetékes hatósága a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő valamennyi osztályra régiónkénti átlagárat határoz meg.

Az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett bizottságok az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett árakból a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő valamennyi osztályra régiónkénti átlagárakat határoznak meg, majd ezeket jelentik a tagállam illetékes hatóságának.

(5)   Átalányáras vásárlások esetén, amennyiben a szállítmányban található hasított testek azonos kategórián belül legfeljebb három egymást követő húsossági, illetve faggyúborítottsági osztályba sorolhatók, a (4) bekezdés szerinti ármeghatározásnál annak az osztálynak az árait kell figyelembe venni, amelybe a legtöbb hasított test tartozik, illetve ha a hasított testek egyenlő arányban oszlanak meg az egyes osztályok között, akkor a középső osztályét, ha létezik ilyen osztály. A többi esetben az árat nem kell figyelembe venni.

Akkor azonban, ha egy tagállamban az átalányáras vásárlások nem teszik ki a kifejlett szarvasmarhák tekintetében az összes vágás 35 %-át, az adott tagállam úgy is dönthet, hogy a (4) bekezdés szerinti ármeghatározásoknál az ilyen jellegű vásárlások esetén fizetett árat nem veszi figyelembe.

(6)   Ezt követően az illetékes hatóság minden osztályra meghatároz egy kiindulási nemzeti árat: ez a regionális árak súlyozásával, vagyis az adott régióban, az adott kategóriában végzett vágások és a tagállam egészében ugyanabban a kategóriában végzett összes vágás arányának figyelembevételével történik.

(7)   A (6) bekezdésben említett, osztályonkénti kiindulási nemzeti árat az illetékes hatóság a következők szerint igazítja ki:

a)	a 13. cikkben említett tényezők figyelembevétele érdekében olyan esetekben, amikor ilyen kiigazításra még nem került sor;

b)	annak biztosítása érdekében, hogy az ár a 13. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti hideg tömeg alapján kerüljön meghatározásra;

c)	a (3) bekezdésben említettek szerinti kiegészítő fizetések figyelembevétele érdekében, ha a kiigazítás az adott osztályban az ár legalább egy százalékát teszi ki.

A c) pont szerinti kiigazítás elvégzésekor az illetékes hatóság az érintett tagállam marhahúságazatában az előző pénzügyi évben jelentkezett összes kiegészítő fizetést elosztja a kifejlett szarvasmarhák tonnában kifejezett azon forgalmával, amelyre a bejelentett árak vonatkoznak.

(8)   Ha a tagállam illetékes hatóságának véleménye szerint a részére megküldött árak:

a)	csupán jelentéktelen mennyiségű hasított testre vonatkoznak, akkor ezeket nem veszi figyelembe;

b)	megbízhatatlannak tűnnek, akkor csak azután veszi őket figyelembe, miután a megbízhatóságukról meggyőződött.

17. cikk

A Bizottság heti értesítése az árakról

(1)   A 36. cikkel összhangban a tagállamok közlik a Bizottsággal a 16. cikk (4)–(7) cikke értelmében kiszámított árakat. Ezeket az árakat semmilyen más testülettel nem lehet addig közölni, amíg a Bizottsággal nem közölték őket.

(2)   Ha kivételes körülmények, illetve az ellátás szezonális jellege miatt egy adott tagállamban vagy régióban a 14. cikk (1) bekezdésben említett osztályok közül egy vagy több osztályra vonatkozóan jelentős számú hasított testre nem lehet árat jegyezni, a Bizottság az adott osztály vagy osztályok tekintetében az eset felmerülését megelőzően utoljára jegyzett árakat használhatja; abban az esetben, amikor ez a helyzet két egymást követő hétnél tovább áll fenn, a Bizottság dönthet úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti az adott osztályra vagy osztályokra vonatkozó árbejelentést, illetve az adott osztályokra megállapított súlyozást vagy súlyozásokat átmenetileg újraosztja.

18. cikk

Közösségi átlagárak

(1)   Egy adott kategória esetében:

a)

a közösségi átlagár a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamennyi húsossági és faggyúborítottsági osztályban az adott osztályra vonatkozóan jegyzett nemzeti piaci árak súlyozott átlaga. A súlyozást az egyes tagállamokban, egy adott osztályban vágott hasított marháknak a Közösségben ugyanazon osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

b)

a közösségi átlagár minden húsossági osztályban azoknak a faggyúborítottsági osztályoknak a közösségi átlagárából számolt súlyozott átlaga, amelyek az adott húsossági osztályt alkotják. A súlyozást az egyes faggyúborítottsági osztályokban végzett vágásoknak a Közösségben az adott húsossági osztályban végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg;

c)	a közösségi átlagár az a) pont szerinti közösségi átlagárak súlyozott átlaga. A súlyozást az a) pont szerinti egyes osztályokban vágott mennyiségeknek a Közösségben az adott kategóriában végzett összes vágáshoz viszonyított aránya határozza meg.

(2)   Az összes kategóriára együttesen megállapított közösségi átlagárat az (1) bekezdés c) pontja szerinti átlagos árak súlyozott átlaga adja. A súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek a Közösségben levágott összes kifejlett szarvasmarha mennyiségéhez viszonyított aránya határozza meg.

19. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak küldendő éves értesítés

A tagállamok minden évben legkésőbb április 15-ig a következő információkat küldik meg a Bizottságnak:

a)

azoknak a vágóhidaknak a bizalmasan kezelt listáját, amelyek az árak jegyzését végzik, akár a 15. cikk (1) bekezdésének a), akár annak b) pontja szerint, a listán jelezve a kifejlett szarvasmarhák tekintetében az egyes vágóhidakon az előző naptári évben jellemző forgalom nagyságát, feltüntetve a darabszámot és – lehetőség szerint – a tonnában kifejezett vágott tömeget;

b)

azoknak a természetes, illetve jogi személyeknek a bizalmasan kezelt listáját, akik vagy amelyek az árak nyilvántartását végzik, akár a 15. cikk (1) bekezdésének c), akár annak d) pontja szerint, a listán jelezve az általuk az előző naptári évben vágóhídra küldött kifejlett szarvasmarhák darabszámát, feltüntetve – lehetőség szerint – a tonnában kifejezett vágott tömeget;

c)	azoknak a régióknak a listáját, amelyek esetében az árakat jegyzik, valamint az ezekhez a 16. cikk (6) bekezdése szerint rendelt súlyozást.

III.   FEJEZET

SERTÉSHÚSÁGAZAT

20. cikk

A hasított testek kötelező minősítése és az attól való eltérések

(1)   A hasított sertések esetében alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdésben említett közösségi minősítési rendszereket minden vágóhídnak, az összes levágott sertés minősítésére alkalmaznia kell annak érdekében, hogy a termelők számára a vágóhídra szállított sertések tömege és a hasított testek szöveti összetétele alapján megfelelő összegű kifizetést lehessen szavatolni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezen minősítési rendszer alkalmazása nem kötelező:

a)	az olyan vágóhidakon, amelyekre vonatkozóan a tagállamok előírják a vágások legnagyobb megengedett számát; ez a szám éves átlagban nem haladhatja meg a heti 200 sertést;

b)	az olyan vágóhidakon, amelyek csak saját tenyésztelepeiken született és hizlalt sertéseket vágnak és az azokból nyert összes hasított testet fel is darabolják.

Az érintett tagállamok az első albekezdés szerinti döntésükről értesítik a Bizottságot, és a közösségi minősítési rendszer alkalmazása alól felmentett valamennyi vágóhíd esetében jelzik az ott végezhető vágások legnagyobb megengedett számát.

21. cikk

Mérés, minősítés és megjelölés

(1)   A hasított sertéseket az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontjában meghatározott osztályokba sorolva, a méréssel egyidejűleg kell minősíteni.

A saját területükön levágott sertésekkel kapcsolatosan a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint engedélyt kaphatnak a mérés előtti minősítésre.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 43. cikke m) pontjának iv. alpontja értelmében az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontjában, valamint az e cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések nem zárják ki azt, hogy egy adott tagállam a területén levágott sertések vonatkozásában a tömegen és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is alkalmazzon.

(3)   A hasított sertésen – közvetlenül a minősítést követően – nagybetűvel fel kell tüntetni a hasított test osztályát vagy az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontja szerint meghatározott, becsült színhústartalmat jelző osztályt.

A betűknek, illetve számoknak legalább két centiméter magasaknak kell lenniük. A megjelölés céljára bármilyen nem mérgező, letörölhetetlen és hőhatásnak ellenálló festék megfelel, vagy bármely egyéb olyan tartós megjelölés, amelyet az illetékes nemzeti hatóság előzetesen engedélyezett.

Az első albekezdés sérelme nélkül a hasított testen a hasított sertés tömegére vonatkozó adatok vagy egyéb szükségesnek ítélt adatok is feltüntethetők.

A hasított félsertéseket a hátsó csülök vagy a sonka bőrén kell megjelölni.

A megjelölés olyan címke felerősítésével is végezhető, amelyet sérülés nélkül nem lehet eltávolítani.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hasított sertések megjelölése nem szükséges abban az esetben, ha minden egyes hasított testről hivatalos feljegyzést állítanak ki, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	a hasított test megváltoztathatatlan módon történő egyedi azonosítása;

b)	a hasított test meleg tömege; és

c)	a becsült színhústartalom.

Ezt a feljegyzést hat hónapig meg kell őrizni, és azt az elkészítése napján az ellenőrzési feladattal megbízott személynek mint valódi eredetigazolást hitelesítenie kell.

Annak érdekében azonban, hogy a hasított sertéseket darabolatlanul egy másik tagállamban is piacra lehessen bocsátani, azokat az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának II. alpontja szerinti kategóriák alapján, vagy a színhústartalmukat kifejező százalékos jelöléssel meg kell jelölni.

(5)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja III. alpontja második albekezdésének sérelme nélkül a mérés, a minősítés és a megjelölés előtt semmilyen zsír-, izom- vagy egyéb szövetet nem szabad az állatból eltávolítani.

22. cikk

A hasított test tömege

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában tömeg alatt az ugyanezen rendelet V. melléklete B. pontjának III. alpontja szerint előkészített hasított test hideg tömege értendő.

(2)   A hasított testet a vágást követően a lehető legrövidebb időn belül, legfeljebb a sertés leszúrását követő 45 percen belül le kell mérni.

A hasított test hideg tömege az első albekezdés szerint mért meleg tömeg, 2 %-kal csökkentve.

Ha egy adott vágóhídon a sertés leszúrása és mérése közötti 45 perces idő általában nem tartható, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyt adhat ennek az időszaknak a túllépésére, azzal a feltétellel, hogy ilyen esetben a második albekezdésben meghatározott 2 %-os levonást minden további megkezdett negyedóra után 0,1 százalékponttal csökkenteni kell.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a hasított test hideg tömegének kiszámítása az egyes tagállamok által a sertésállományuk jellemzői alapján előre meghatározott – és a Bizottságnak bejelentett – abszolút tömegcsökkentési kategóriák figyelembevételével is történhet. Az ilyen kategóriák használatát az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően engedélyezik, amennyiben az egyes tömegosztályokra vonatkozó levonások a lehető legjobban megfelelnek az (1) és (2) bekezdés szerint kiszámított levonásoknak.

23. cikk

A hasított sertés színhústartalma

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja IV. bekezdésének alkalmazásában a hasított sertés színhústartalmát az alábbi értékek közötti viszony alapján kell meghatározni:

—	a vörös harántcsíkolt izomzat teljes tömege, feltéve hogy azt késsel le lehet választani, és

—	a hasított test tömege.

A vörös harántcsíkolt izomzat teljes tömegét a hasított sertés teljes vagy részleges boncolásával, illetve a teljes és részleges boncolás valamilyen kombinációjával lehet megkapni, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében szabályozott eljárás alapján elfogadott, igazolt statisztikai módszereken alapuló nemzeti gyorsmódszerek egyikével.

A színhús százalékos arányának megállapítása a második albekezdésben említett boncolás helyett számítógépes tomográffal (CT) végzett teljes vizsgálat révén is történhet azzal a feltétellel, hogy a kapott vizsgálati eredmények összehasonlíthatósága megfelelő.

(2)   A hasított sertés színhústartalmának meghatározására használható, az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontjának IV. alpontja értelmében minősítési módszerként engedélyezett standard statisztikai módszernek a legkisebb négyzetek szokványos módszere vagy a rangcsökkentő módszerek minősülhetnek, de egyéb, statisztikailag igazolt módszerek is alkalmazhatók.

A módszer az érintett országos vagy regionális sertéshústermelésből vett reprezentatív mintán alapul, amely legalább 120 olyan hasított sertést foglal magában, amelyek színhústartalmát az e rendelet IV. mellékletében szereplő boncolási módszerrel állapították meg. Több mintavételi módszer használata esetén a referenciaértéket legalább 50 hasított testen kell mérni, és a pontosságnak legalább akkorának kell lennie, mint amekkora a IV. mellékletben szereplő módszer felhasználása révén, 120 hasított testen, a standard statisztikai módszer alkalmazásával érhető el.

(3)   A minősítési módszerek csak akkor engedélyezhetők, ha a jósolt és a valós értékek közötti átlagos négyzetes eltérés (RMSEP), amelyet teljes körű keresztellenőrzéssel vagy egy legalább 60 hasított testre kiterjedő hiteles reprezentatív minta alapján számítanak ki, kevesebb, mint 2,5. Az RMSEP kiszámításánál ezenkívül valamennyi kiugró értéket figyelembe kell venni.

(4)   A tagállamok jegyzék útján értesítik a Bizottságot a területükön engedélyeztetni kívánt minősítési módszerekről, leírva a boncolásos vizsgálatot, jelezve azokat az elveket, amelyeken ezek a módszerek alapulnak, illetve azokat az egyenleteket, amelyek a színhús százalékos arányának becslésére szolgálnak. A jegyzéknek két részből kell állnia, továbbá tartalmaznia kell az V. mellékletben előírt elemeket. A jegyzék első részét a boncolásos vizsgálat megkezdését megelőzően kell a Bizottsághoz benyújtani.

A minősítési módszerek engedélyezése az egyes tagállamok területén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően, a jegyzék alapján történik.

(5)   A minősítési módszerek alkalmazásának minden részletében meg kell egyeznie az azokat engedélyező közösségi határozatban leírtakkal.

24. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   A hasított testeknek a 20. cikkben említett létesítményekben történő mérését, minősítését és megjelölését a minősítő ügynökségektől és a létesítményektől független testület – előzetes értesítés nélkül – a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

(2)   Háromhavonta legalább két ellenőrzést kell végezni az összes olyan engedélyezett létesítményben, amelyben éves átlagban hetente legalább 200 sertést vágnak.

Az olyan engedélyezett létesítmények esetében azonban, amelyek éves átlagban kevesebb mint 200 sertést vágnak, a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát a tagállamok határozzák meg.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben szereplő rendelkezések alkalmazása érdekében a tagállamok:

a)	saját kockázatértékelés alapján meghatározzák a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát, figyelembe véve különösen az érintett vágóhídon levágott sertések számát és az e vágóhidakon korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit;

b)	legkésőbb 2009. július 1-jén tájékoztatják a Bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket e rendelkezések alkalmazása érdekében hoztak, majd a későbbiekben minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amelyről tájékoztatást kell nyújtani.

(4)   Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, az (1) és (2) bekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer kell elvégezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

25. cikk

A hasított sertések piaci ára az egyes tagállamokban

(1)   Egy adott tagállamban a hasított sertés piaci ára a tagállam reprezentatív piacain, illetve árfolyamjegyző központjaiban jegyzett hasítottsertés-árfolyamok átlagával egyenlő.

(2)   Az (1) bekezdésben említett árat a hasított sertésekre jegyzett árfolyamok alapján kell megállapítani a következő tömegosztályokban:

—	60 és 120 kg között az „E” osztályban,

—	120 és 180 kg között az „R” osztályban,

—	a tömegkategóriák felállítása és azok bármilyen súlyozása az érintett tagállam feladata, és erről a Bizottságot tájékoztatnia kell.

(3)   A tagállamok legkésőbb 2009. július 1-jén közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett reprezentatív piacok és árfolyamjegyző központok nevét, majd a későbbiekben minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amelyről tájékoztatást kell nyújtani.

A Bizottság az első albekezdésben említett információkat elküldi a többi tagállamnak.

26. cikk

A közösségi átlagár

(1)   A hasított sertések esetében az 1234/2007/EK rendelet 17. és 37. cikkében említett közösségi piaci átlagár meghatározása a vágóhídra való belépéskor az élő sertés szállítójának kifizetett, hozzáadottérték-adót nem tartalmazó ár alapján történik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett árak tartalmazzák a feldolgozatlan belsőségek és állati hulladékok értékét is, és azokat a hasított sertés hideg tömegének 100 kg-os egységeire vonatkozóan kell kifejezni, továbbá a hasított testet:

—	az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete B. pontja III. alpontjának első albekezdésében szereplő, Unió-szerte követendő minta szerint kell előkészíteni, valamint

—	a vágóhídi húshorgon kell lemérni, majd minősíteni, és a mért tömeget az e rendelet 22. cikkében leírt módszer alapján hideg hasított tömegre kell átszámítani.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti közösségi piaci átlagárat az egyes tagállamokban jegyzett áraknak az egyes tagállamok sertésállományainak viszonylagos nagyságát kifejező együtthatókkal való súlyozásával kell kiszámítani.

Az első albekezdésben említett együtthatókat azon sertésállomány-felmérés eredményei alapján kell megállapítani, amelyet a 93/23/EGK tanácsi irányelv (16) értelmében minden évben december elején végeznek.

27. cikk

A Bizottság részére történő heti értesítés az árfolyamokról

(1)   A 36. cikknek megfelelően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a)	a 25. cikk (1) bekezdésével és a 26. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban meghatározott árfolyamokról;

b)	az egyenként körülbelül 20 kg átlagos élőtömegű malacokra vonatkozó reprezentatív árfolyamokról.

(2)   Amennyiben a Bizottság egy vagy több árfolyamot nem kap kézhez, a rendelkezésére álló legutolsó árfolyamot veszi figyelembe. Ha egy vagy több árfolyam három egymást követő héten hiányzik, a Bizottság az adott árfolyamo(ka)t többé nem veszi figyelembe.

(3)   A tagállamok a Bizottság kérésére közlik a következő, az 1234/2007/EK rendelet I. melléklete XVII. részének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a)	a harmadik országokból származó importtermékek piaci árai a tagállamokban;

b)	a harmadik országok reprezentatív piacain uralkodó árak.

IV.   FEJEZET

JUHHÚSÁGAZAT

28. cikk

A kis tömegű vágott bárányok minősítésére szolgáló kritériumok

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontja III. alpontjának 2. bekezdésében említett kritériumok alkalmazása céljából az e rendelet VI. mellékletében szereplő szabályokat kell alkalmazni.

(2)   A VI. mellékletben említett hússzínt a szegyen, az egyenes hasizom (rectus abdominis) mellett, egy standard színskála alapján kell megállapítani.

29. cikk

A húsossági, illetve faggyúborítottsági osztályokra, a vágott test tömegére és a hús színére vonatkozó kiegészítő rendelkezések

Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának III. alpontjában említett húsossági és faggyúborítottsági osztályok meghatározásával kapcsolatos kiegészítő rendelkezéseket e rendelet VII. melléklete tartalmazza.

30. cikk

Minősítés és azonosítás

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának III. és V. alpontjában említett minősítést és azonosítást magán a vágóhídon kell elvégezni.

(2)   A vágott testek minősítésének, azonosításának és mérésének az állat levágását követően legkésőbb egy órán belül meg kell történnie.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett minősítési rendszer alapján minősített vágott testek, illetve féltestek azonosítását a részt vevő létesítményekben a húsossági és faggyúborítottsági osztályt, illetve kategóriát jelző jelölés segítségével kell végezni.

Ezt a jelölést az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott módszer szerinti bélyegzéssel végzik, amihez letörölhetetlen és nem mérgező tintát alkalmaznak.

A kategóriák jelölése a következők szerint történik:

a)	L: tizenkét hónapnál fiatalabb juhból (bárányból) nyert vágott test;

b)	S: más juhokból nyert vágott test.

(4)   A tagállamok engedélyezhetik a jelölés megváltoztathatatlan és erősen felrögzíthető címkézéssel való helyettesítését.

31. cikk

Szakképzett minősítők által végzett minősítés

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a minősítést megfelelően képzett minősítők végezzék. A tagállamok az ilyen személyek körét megállapodási eljárás során határozzák meg, vagy e feladatra testületet jelölnek ki.

32. cikk

Helyszíni ellenőrzések

(1)   A 31. cikkben említett minősítők munkáját, valamint a vágott testeknek a részt vevő létesítményekben folyó minősítését és azonosítását a tagállamok által kijelölt, a minősítő ügynökségektől és a részt vevő létesítménytől független testület – előzetes értesítés nélkül – a helyszínen ellenőrzi.

A minősítő ügynökségektől való függetlenség követelménye azonban nem áll fenn akkor, ha maga az illetékes hatóság végzi ezeket az ellenőrzéseket.

Abban az esetben, ha az ellenőrzésekért felelős szerv nem esik állami szerv felügyelete alá, az első albekezdésben előírt ellenőrzéseket ugyanazokkal a feltételekkel, valamely állami szerv személyes felügyelete mellett, évente legalább egyszer el kell végezni. Az állami szervet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős szerv által tapasztaltakról.

(2)   Háromhavonta legalább egyszer ellenőrzést kell végezni az összes olyan részt vevő létesítményben, amelyben éves átlagban hetente legalább 80 juhot vágnak. Az ellenőrzést minden esetben legalább 40 véletlenszerűen kiválasztott vágott testen kell elvégezni.

Az olyan részt vevő létesítmények esetében azonban, amelyek éves átlagban kevesebb mint heti 80 juhot vágnak, a tagállamok – saját kockázatértékelés alapján – határozzák meg a helyszíni ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzésnek alávetendő vágott testek számát, figyelembe véve az érintett létesítményekben levágott juhok számát és az e létesítményekben korábban elvégzett ellenőrzések eredményeit.

33. cikk

A piaci ár jegyzése

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett, a vágott juhok közösségi minősítési rendszere alapján meghatározott piaci ár a vágóhídra történő belépéskor érvényes, a közösségi származású bárányért a szállítónak fizetett, hozzáadottérték-adó nélküli ár. Ezt az árat az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontjának IV. alpontjában előírt referenciamód szerint a vágóhídon előkészített, vágóhídi húshorgon mért és minősített vágott test tömegének 100 kg-os egységeire vonatkoztatva kell kifejezni.

(2)   A tekintetbe veendő tömeg a vágott test meleg tömege a hűtéssel járó tömegveszteséggel kiigazítva. A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az alkalmazott korrekciós tényezőkről.

(3)   Abban az esetben, ha a húshorgon történő mérést és minősítést követően a vágott test előkészítési módja eltér az Unió-szerte követendő mintától, a tagállam a vágott test tömegét az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontja IV. alpontjának második albekezdésében előírt korrekciós tényezők alkalmazásával kiigazítja. A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az alkalmazott korrekciós tényezőkről.

34. cikk

A Bizottság értesítése az árakról

(1)   Azok a tagállamok, amelyek juhhústermelése meghaladja az évi 200 tonnát, eljuttatják a Bizottsághoz azon vágóhidak vagy egyéb létesítmények bizalmas listáját, amelyek részt vesznek a közösségi minősítési rendszer szerinti közösségi osztályokhoz tartozó árak meghatározásában (a továbbiakban „részt vevő létesítmények”), továbbá jelzik a részt vevő létesítmények körülbelüli éves termelését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tagállamok – a 36. cikkel összhangban – a bárányok esetében az összes részt vevő létesítményre vonatkozóan közlik a Bizottsággal az egyes minőségi osztályokban a bárányokra jegyzett átlagárat, valamint jelzik az egyes osztályok méretét. Abban az esetben azonban, ha egy minőségi osztály az összmennyiség 1 %-ánál kevesebbet tesz ki, az arra vonatkozó árakat nem kell bejelenteni. A tagállamok továbbá közlik a Bizottsággal az árbejelentési célra használt egyes osztályok szerint minősített összes bárány tömeg szerint kifejezett átlagárát.

A tagállamoknak azonban jogukban áll az 1234/2007/EK rendelet V. melléklete C. pontja III. alpontjának 1. bekezdésében említett húsossági és faggyúborítottsági osztályokra vonatkozóan bejelentett árakat a vágott testek tömeg alapján további kategóriákra bontani. A „minőség” kifejezés a húsossági és a faggyúborítottsági besorolás kombinációját jelenti.

35. cikk

Közösségi átlagárak

A vágott juhok közösségi átlagárait a 34. cikk (2) bekezdésében említett áraknak a tagállami sertésállományok és a közösségi össztermelés egymáshoz viszonyított arányát kifejező együtthatókkal való súlyozásával kell kiszámítani.

V.   FEJEZET

KÖZÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

A Bizottság heti értesítése az árakról

(1)   A tagállamok minden héten legkésőbb szerdán, brüsszeli idő szerint 12 óráig megküldik a Bizottságnak az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében, 27. cikkének (1) bekezdésében és 34. cikkének (2) bekezdésében említett piaci árakat, illetve árfolyamokat.

Az áraknak, illetve árfolyamoknak az azt a hetet megelőző hétfőtől vasárnapig tartó időszakra kell vonatkozniuk, amelyen az információk közlésére sor kerül.

A közölt árakat, illetve árfolyamokat EUR-ban vagy – adott esetben – nemzeti valutában kell megadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat elektronikus úton kell megküldeni a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon.

37. cikk

A súlyozási együtthatók rendszeres felülvizsgálata

(1)   Az e rendelet 18. cikke, 26. cikkének (3) bekezdése és 35. cikke szerinti súlyozási együtthatókat a nemzeti és közösségi szinten megfigyelhető tendenciák figyelembevétele érdekében rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

(2)   Minden egyes alkalommal, amikor az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatra sor kerül, a Bizottság közli a tagállamokkal a felülvizsgált súlyozási együtthatókat.

38. cikk

Közösségi ellenőrző bizottság

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett közösségi ellenőrző bizottság (a továbbiakban: a bizottság) felelős az alábbiakra kiterjedő helyszíni vizsgálatok elvégzéséért:

a)	a hasított marhák és juhok közösségi minősítési rendszereivel kapcsolatos intézkedések alkalmazása;

b)	a piaci árak ezen minősítési rendszerek szerinti nyilvántartása;

c)	az 1234/2007/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerint a marha- és borjúhúságazatban végrehajtott állami intervenció keretében történő felvásárlás esetében az érintett termékek minősítése, azonosítása és jelölése.

(2)   A bizottság a következő tagokból áll:

a)	három szakértő a Bizottság részéről, akiknek egyike a bizottság elnökeként jár el;

b)	egy szakértő az érintett tagállam részéről;

c)	nyolc szakértő más tagállamok részéről.

A tagállamok függetlenség és szakértelem és különösen a hasított testek minősítésében és a piaci árak nyilvántartásában való jártasság, illetve a végrehajtandó feladat sajátosságai alapján rendelik ki szakértőiket.

A szakértők semmilyen körülmények között sem használhatják fel személyes célokra és nem adhatják közre a bizottság munkájával kapcsolatosan tudomásukra jutott információkat.

(3)   Az ellenőrzéseket vágóhidakon, húspiacokon, intervenciós központokban, árfolyamjegyző központokban, valamint az (1) bekezdésben említett rendelkezések végrehajtásában érintett regionális és központi szolgálatoknál végzik.

(4)   Az ellenőrzésekre a tagállamokban rendszeres időközönként kerül sor, és gyakoriságuk a felkeresett tagállamra jellemző marha- és juhhústermelés viszonylagos jelentőségétől vagy a minősítési rendszer alkalmazásával kapcsolatos problémáktól függően változhat.

Az ellenőrzések menetrendjét a tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság állítja össze. A felkeresett tagállamok képviselői részt vehetnek az ellenőrzéseken.

Minden tagállam a Bizottság által meghatározott követelmények szerint szervezi meg a területén végrehajtandó ellenőrzéseket. Ebből a célból az érintett tagállam 30 nappal az ellenőrzés előtt eljuttatja a tervezett ellenőrző látogatás részletes programját a Bizottsághoz, amely kérheti a program módosítását.

A Bizottság az egyes ellenőrzések előtt a lehető legkorábban tájékoztatja a tagállamokat a látogatás programjáról és menetéről.

(5)   Valamennyi ellenőrzés befejezésekor a bizottság tagjai és a felkeresett tagállam képviselői találkozót tartanak az eredmények áttekintésére. Ekkor a bizottság tagjai levonják következtetéseiket az ellenőrzés során az (1) bekezdésben említett szempontokkal kapcsolatosan tapasztaltakból.

Az elvégzett ellenőrzésről a bizottság elnöke jelentést készít, amely tartalmazza az (1) bekezdésben említett következtetéseket. A jelentést a lehető leghamarabb megküldik az adott tagállamnak, majd ezt követően a többi tagállamnak is.

Amennyiben a második albekezdésben említett jelentés hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés alá vont különböző tevékenységi területeken, vagy ajánlásokat tesz a működés javítására vonatkozóan, a tagállam legkésőbb három hónappal a jelentés átadása után tájékoztatja a Bizottságot valamennyi tervbe vett, illetve már végrehajtott változtatásról.

(6)   A bizottság tagjainak utazási és ellátási költségei a Bizottságot terhelik a Bizottságtól független olyan személyek utazási és ellátási költségeinek megtérítésére alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, akiket a Bizottság szakértői feladatok ellátására kér fel.

39. cikk

A tagállamok által meghozandó intézkedések

(1)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy:

a)	biztosítsák e rendelet rendelkezéseinek alkalmazását;

b)	biztosítsák az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdése, 27. cikkének (1) bekezdése és 34. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentett árak pontosságát;

c)	szankcionálják a jogsértéseket, különös tekintettel a pecsétek és címkék hamisítására, illetve jogtalan használatára, valamint az engedéllyel nem rendelkező személyek által végzett minősítésre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedésekről a tagállamok a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják a Bizottságot.

40. cikk

Az 563/82/EGK, a 2967/85/EGK, a 344/91/EGK, a 295/96/EK, a 103/2006/EK, az 1128/2006/EK, a 908/2006/EK, az 1319/2006/EK, a 710/2008/EK és a 22/2008/EK rendelet, valamint a 83/471/EGK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és határozatra való minden hivatkozást erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

41. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 67., 1982.3.11., 23. o.

(3)  HL L 285., 1985.10.25., 39. o.

(4)  HL L 41., 1991.2.14., 15. o.

(5)  HL L 39., 1996.2.17., 1. o.

(6)  HL L 17., 2006.1.21., 6. o.

(7)  HL L 168., 2006.6.21., 11. o.

(8)  HL L 201., 2006.7.25., 6. o.

(9)  HL L 243., 2006.9.6., 3. o.

(10)  HL L 197., 2008.7.25., 28. o.

(11)  HL L 9., 2008.1.12., 6. o.

(12)  HL L 259., 1983.9.20., 30. o.

(13)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(14)  HL L 312., 2006.11.11., 6. o.

(15)  HL L 223., 2008.8.21., 3. o.

(16)  HL L 149., 1993.6.21., 1. o.

---

---

---

---

---

---

---

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/31

---

A BIZOTTSÁG 1250/2008/EK RENDELETE

(2008. december 12.)

a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek, élő kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak behozatalára vonatkozó bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke a) és d) pontjára,

tekintettel az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 63. cikkére,

mivel:

(1)

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 5-i 2074/2005/EK bizottsági rendelet (6) VI. mellékletének IV. és V. függeléke az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek és az élő kéthéjú kagylók behozatalára vonatkozó egészségügyi bizonyítványmintákat tartalmaz.

(2)

A 2006/88/EK tanácsi irányelv és a 2006/88/EK irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról szóló 2008. december 12-i 2008/1251/EK bizottsági rendelet (7) az emberi fogyasztásra szánt, tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatala és behozatala tekintetében állat-egészségügyi előírásokról rendelkezik.

(3)

E rendelkezések többek között olyan korlátozásokat is magukban foglalnak, amelyek a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt víziállat-betegségekre fogékony fajokba tartozó, tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek egyes szállítmányainak behozatalát érintik, továbbá szállításra vonatkozó előírásokat is tartalmaznak.

(4)	A 2074/2005/EK rendeletben meghatározott bizonyítványmintákat a 2006/88/EK irányelvben és a 2008/1251/EK rendeletben foglalt előírásoknak való megfelelés céljából módosítani kell.

(5)

A 853/2004/EK rendelet III. mellékletének VII. szakaszában említett, élő kagylókra vonatkozó különleges előírásokat az élő tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri csigákra is alkalmazni kell. Az emberi fogyasztásra szánt, élő kéthéjú kagylók behozatalát kísérő bizonyítványok hatályát ennek következtében indokolt kiterjeszteni az emberi fogyasztásra szánt élő tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri haslábúakra is.

(6)	A 2074/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Annak érdekében, hogy a tagállamok és a gazdasági ágazat meghozhassák az ebben a rendeletben megállapított új követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, átmeneti időszakot indokolt bevezetni.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2074/2005/EK rendelet módosítása

A 2074/2005/EK rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Átmeneti intézkedések

1.   A 2009. június 30-áig tartó átmeneti időszakban azokat a szállítmányokat, amelyek egészségügyi bizonyítványait az 1664/2006/EK rendelettel módosított 2074/2005/EK rendeletben meghatározott minta szerint állították ki, be lehet hozni a Közösségbe.

2.   A 2010. július 31-éig tartó átmeneti időszakban az 1664/2006/EK rendelettel módosított 2074/2005/EK rendeletben meghatározott minta szerint kiállított egészségügyi bizonyítványokkal ellátott alábbi szállítmányokat be lehet hozni a Közösségbe:

a)

azon halászati termékek szállítmányai, amelyekre az ezzel a rendelettel módosított 2074/2005/EK rendelet VI. mellékletének IV. függelékében meghatározott egészségügyi bizonyítványminta II. részében meghatározott állat-egészségügyi igazolás nem alkalmazandó, mint ahogy azt a II. részhez fűzött (2) megjegyzés leírja;

b)

azon élő kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányai, amelyekre az ezzel a rendelettel módosított 2074/2005/EK rendelet VI. mellékletének V. függelékében meghatározott egészségügyi bizonyítványminta II. részében meghatározott állat-egészségügyi igazolás nem alkalmazandó, mint ahogy azt a II. részhez fűzött (2) megjegyzés leírja.

3. cikk

Hatályba lépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 328., 2006.11.24, 14. o.

(2)  HL L 139., 2004.4.30., 1. o.

(3)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(4)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(5)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 338., 2005.12.22, 27. o.

(7)  A Hivatalos lap 41-ik oldalán található.

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/41

---

A BIZOTTSÁG 1251/2008/EK RENDELETE

(2008. december 12.)

a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (2) bekezdésére, 22. és 25. cikkére valamint 61. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2006/88/EK irányelv meghatározza a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és a Közösség területén történő áthaladására alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket. A 2006/88/-{}-EK irányelv 2008. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezi a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 91/67/EGK tanácsi irányelvet (2), és annak helyébe lép.

(2)

A 2006/88/EK irányelv meghatározása szerint „tenyésztett víziállat”: a gazdaságban vagy puhatestű-tenyésztési területen tartott valamely víziállat, illetve vízi díszállat – beleértve a gazdaságok vagy a puhatestű-tenyésztési területek számára szánt vadon élő víziállatokat – összes életszakasza, beleértve az ikrákat és spermákat/ivarsejteket. A víziállatokhoz sorolandók a halak, a puhatestűek és a rákfélék is.

(3)

A 91/67/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdésében említett bizonyítvány mintájának megállapításáról szóló, 1999. július 27-i 1999/567/EK bizottsági határozat (3) valamint az egyes betegségekre nem fogékony tenyésztett víziállatfajok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára vonatkozó különleges feltételek megállapításáról szóló, 2003. május 23-i 2003/390/EK bizottsági határozat (4) bizonyos szabályokat állapít meg a tenyésztett víziállatok forgalomba hozatalára vonatkozóan, beleértve a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelményeket is. A puhatestűek, ezek ikrájának és ivarsejtjeinek továbbtenyésztés, hízlalás, átmosás vagy emberi fogyasztás céljából végzett behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és az állat-egészségügyi bizonyítványaik kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2003. november 14-i 2003/804/EK bizottsági határozat (5), a tenyésztésre szánt élő halak, ezek ikrája és ivarsejtjei, valamint az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2003. november 21-i 2003/858/EK bizottsági határozat (6) és a díszhalak behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2006. szeptember 20-i 2006/656/EK bizottsági határozat (7) meghatározza a tenyésztett víziállatok közösségi behozatalára vonatkozó feltételeket. Ezen határozatok a 91/67/EGK irányelv végrehajtó határozatai.

(4)

A 2006/88/EK irányelv előírja, hogy a tenyésztett víziállatok forgalomba hozatalára – amennyiben az állatokat az említett irányelvvel összhangban betegségtől mentesnek nyilvánított, illetve felügyeleti vagy felszámolási program alá tartozó tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe szállítják – csak állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása mellett kerülhet sor. Ennek megfelelően e rendeletben meg kell határozni azokat a bizonyítványkiállítási követelményeket és harmonizált állat-egészségügyi bizonyítványmintákat, amelyek a 91/67/EGK irányelvben és annak végrehajtási határozataiban előírt állat-egészségügyi követelmények helyébe léphetnek.

(5)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) meghatározott higiéniai szabályokat ír elő az állati eredetű élelmiszerek tekintetében az élelmiszeripari vállalkozók számára, beleértve a csomagolásra és címkézésre vonatkozó követelményeket is. Az e rendeletben előírt, az emberi felhasználást megelőzően továbbfeldolgozásra szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalához kiállított állat-egészségügyi bizonyítványokra vonatkozó követelmények – bizonyos feltételek teljesülése estén – nem vonatkoznak azon állatokra és termékekre, melyeket a 853/2004/EK rendelettel összhangban csomagoltak és címkéztek.

(6)	A 2006/88/EK irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a vízi díszállatok forgalomba hozatala nem veszélyezteti a víziállatok egészségügyi állapotát az irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt nem egzotikus betegségek tekintetében.

(7)

A közösségi piacon forgalomba hozott vízi díszállatok, melyeket természetes vizekkel közvetlenül nem érintkező létesítménybe, azaz zárt díszállattelepre szánnak, nem jelentenek ugyanolyan mértékű kockázatot a közösségi akvakultúra egyéb ágazataira vagy a vadon élő állományokra nézve. Ennek megfelelően e rendelet nem ír elő állat-egészségügyi bizonyítványkiállítási kötelezettséget ezen állatok tekintetében.

(8)

Annak érdekében, hogy azon tagállamok, amelyek egész területét, bizonyos övezeteit vagy területi egységeit mentesnek nyilvánították legalább egy olyan egzotikus betegségtől, melyre a vízi díszállatok fogékonyak, megfelelő információval rendelkezzenek arról, ha területükre zárt díszállattelepre szánt vízi díszállat-állomány érkezik, ezen állománymozgásokról az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EK tanácsi irányelvnek (9) valamint a Traces rendszer bevezetéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/292/EK bizottsági határozatnak (10) megfelelően értesítést kell küldeni a Traces rendszeren keresztül.

(9)	A Közösség területén belül a zárt díszállattelepről nyílt díszállattelepekre vagy vadvizekbe irányuló állománymozgások nagy veszélyt jelenthetnek más közösségi akvakultúra-ágazatok számára, ezért arra a tagállami illetékes hatóságok engedélye nélkül nem kerülhet sor.

(10)

A 2006/88/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak a IV. melléklet II. részében felsorolt egzotikus és nem egzotikus betegségek tenyésztett víziállatoknál vagy vadon élő víziállatoknál való megjelenése, illetve egy új betegség felbukkanása esetén bizonyos minimális védintézkedéseket kell hozniuk. Az irányelv értelmében a tagállamok biztosítják továbbá, hogy a tenyésztett víziállatok forgalomba hozatala állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításának függvénye legyen abban az esetben, ha az állatok elhagyhatják az említett védintézkedések hatálya alá tartozó területet.

(11)

E rendelet célja ennek megfelelően az, hogy meghatározza a járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó tagállami területeket, övezeteket vagy területi egységeket elhagyó, tenyésztett víziállatokat, illetve az azokból származó termékeket tartalmazó szállítmányokra vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és bizonyítványkiállítási követelményeket.

(12)

A 2006/88/EK irányelv értelmében a tagállamok biztosítják, hogy tenyésztett víziállatokat és azokból származó termékeket kizárólag olyan harmadik országokból vagy harmadik országok olyan részeiből hozzanak be a Közösségbe, amelyek szerepelnek az említett irányelvnek megfelelően összeállított jegyzéken.

(13)

A Közösség területére érkező tenyésztett víziállatok behozatala csak olyan harmadik országokból engedélyezhető, amelyek állat-egészségügyi jogszabályai és ellenőrzési rendszerei a Közösségben hatályban lévőkkel egyenértékűek. Ezért e rendeletben meg kell állapítani azon harmadik országok, harmadik országbeli területek, övezetek vagy területi egységek jegyzékét, amelyekből a tagállamok tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre tenyésztett víziállatokat hozhatnak be a Közösség területére. Ugyanakkor engedélyezni kell bizonyos, zárt díszállattelepre szánt díszhalaknak, puhatestűeknek és rákféléknek a Közösség területére irányuló behozatalát, ha azok az Állategészségügyi Világszervezetben (OIE) tagsággal rendelkező harmadik országból származnak.

(14)

Azon harmadik országok és harmadik országbeli területek, melyek a közegészségügyi szempontok alapján exportálhatnak a Közösségbe emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatokat, az e rendeletben foglalt állat-egészségügyi előírások szerint is exportálhatnak a Közösségbe. Emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatokat és azokból származó termékeket ennek megfelelően kizárólag olyan harmadik országokból, harmadik országbeli területekről, övezetekből vagy területi egységekből lehet a Közösség területére behozni, amelyek szerepelnek az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 11. cikke (1) bekezdésével összhangban összeállított jegyzéken.

(15)

Ezen jegyzékeket a kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok, tengeri haslábúak és halászati termékek behozatalára feljogosított harmadik országok és területek jegyzékének létrehozásáról szóló, 2006. november 6-i 2006/766/EK bizottsági határozat (12) I. és II. melléklete tartalmazza, illetve a 2009. december 31-ig tartó átmeneti időszakra vonatkozóan a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet módosításárólszóló, 2005. december 5-i 2076/2005/EK bizottsági rendelet (13). A közösségi jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében ezeket a jegyzékeket e rendeletben figyelembe kell venni.

(16)

A 2006/88/EK irányelv előírja, hogy a tenyésztett víziállatokat és az azokból származó termékeket a Közösség területére történő belépésükkor egy állat-egészségügyi bizonyítványt tartalmazó okmánynak kell kísérnie. E rendeletben részletesen meg kell határozni a tenyésztett víziállatok Közösségbe irányuló behozatalára vonatkozó, egyben a 91/67/EGK irányelvben előírt behozatali feltételeket felváltó állat-egészségügyi feltételeket, beleértve az állat-egészségügyi bizonyítványok mintáit is.

(17)

A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 5-i 2074/2005/EK bizottsági rendelet (14) állat-egészségügyi bizonyítványmintákat tartalmaz a halászati termékek és az emberi fogyasztásra szánt élő kéthéjú kagylók behozatalára. A közösségi jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében e rendeletben elő kell írni, hogy az ezen rendelet hatálya alá tartozó termékeket behozatalukkor ilyen bizonyítványminták kísérjék.

(18)

Vízi díszállatokat, köztük halakat, puhatestűeket és rákféléket nagy mennyiségben hoznak be a Közösség területére harmadik országokból és harmadik országbeli területekről. A közösségi díszállattelepek állat-egészségügyi állapotának védelme érdekében ezen állatok behozatalára meg kell határozni bizonyos állat-egészségügyi követelményeket.

(19)	Fontos annak biztosítása is, hogy a Közösség területére behozott tenyésztett víziállatok állat-egészségügyi állapotát semmi se veszélyeztesse a Közösség területére történő szállítás közben.

(20)

A behozott tenyésztett víziállatok Közösség területén történő szabadon bocsátása különösen nagy kockázatot jelent a közösségi állat-egészségügyre nézve, mivel a betegségeket a természetes vizekben nehezebb felügyelni, illetve felszámolni. Ezért az állatok szabadon bocsátását az illetékes hatóság külön engedélyéhez kell kötni, ami csak azzal a feltétellel adható ki, hogy megfelelő intézkedések biztosítják, hogy az állat-egészségügyi helyzet a szabadon bocsátás helyszínén nem sérül.

(21)	A tenyésztett víziállatok Közösség területén áthaladó szállítmányaira ugyanazon követelmények vonatkoznak, mint a tenyésztett víziállatok Közösségbe irányuló behozatalára.

(22)

Kalinyingrád földrajzi helyzete miatt az Oroszországba tartó vagy onnan induló szállítmányok Közösség területén történő átszállítására egyedi feltételeket kell előírni, amelyek csak Lettországra, Litvániára és Lengyelországra vonatkoznak. A közösségi jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében figyelembe kell venni e rendeletben a harmadik országból behozott állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások jegyzékének összeállításáról, valamint a Bizottság szakértői által végzendő ellenőrzésekre vonatkozó részletes szabályok naprakésszé tételéről szóló, 2001. december 7-i 2001/881/EK bizottsági határozatot (15) valamint a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 97/78/EK tanácsi irányelvet (16).

(23)

Az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szóló, 1996. december 17-i 96/93/EK tanácsi irányelv (17), amely meghatározza az állat-egészségügyi bizonyítványok kiállításakor betartandó szabályokat, az e rendelet hatálya alatt kiállított állat-egészségügyi bizonyítványokra is érvényes.

(24)

A 2006/88/EK irányelv 17. cikke előírja, hogy amennyiben tudományos adatok vagy gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a IV. melléklet II. részében említettektől eltérő fajok kórokozó-átvivő fajként felelősek lehetnek egy adott betegség átviteléért, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – amennyiben ezen fajokat egy adott betegségtől mentesnek nyilvánított tagállamba, tagállami övezetbe vagy területi egységbe viszik tenyésztési vagy állománypótlási céllal – teljesüljenek bizonyos, az említett irányelvben előírt követelmények. A 2006/88/EK irányelv 17. cikke a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének felállításáról is rendelkezik. Ezért el kell fogadni egy, a kórokozó-átvivő fajokat tartalmazó jegyzéket.

(25)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) e kérdésben három szakvéleményt is kiadott: az EFSA állategészségügyi és állatjólléti kérdésekkel foglalkozó bizottságának az Európai Bizottság felkérésére kiadott tudományos szakvéleménye a lehetséges kórokozó-átvivő fajokról és betegséget nem átvivő, betegségre fogékony fajok életszakaszairól bizonyos halfajokat érintő betegség tekintetében (18); az EFSA állategészségügyi és állatjólléti kérdésekkel foglalkozó bizottságának az Európai Bizottság felkérésére kiadott tudományos szakvéleménye a lehetséges kórokozó-átvivő fajokról és betegséget nem átvivő, betegségre fogékony fajok életszakaszairól bizonyos puhatestű-fajokat érintő betegség tekintetében (19); az EFSA állategészségügyi és állatjólléti kérdésekkel foglalkozó bizottságának az Európai Bizottság felkérésére kiadott tudományos szakvéleménye a lehetséges kórokozó-átvivő fajokról és betegséget nem átvivő, betegségre fogékony fajok életszakaszairól bizonyos rákféléket érintő betegség tekintetében (20).

(26)

E tudományos szakvélemények szerint a 2006/88/EK irányelvben felsorolt betegségeknek a lehetséges kórokozó-átvivő fajok vagy kórokozó-átvivő csoportok általi átvitelének és egy területen való meghonosodásának valószínűsége bizonyos feltételek mellett az elhanyagolható/különösen alacsony szinttől a mérsékelt szintig terjed. Az értékelés azon víziállatokra vonatkozott, amelyeket a akvakultúrában használnak és tenyésztési célból értékesítenek.

(27)

A kórokozó-átvivő fajok jegyzékének összeállításánál az EFSA által kiadott szakvéleményeket is figyelembe kell venni. A fajok jegyzékbe történő felvételéről hozott döntéssel biztosítani kell a Közösség területén lévő tenyésztett víziállatok állat-egészségügyi állapotának megfelelő szintű védelmét, s ezzel egyidejűleg kerülni kell a felesleges kereskedelmi korlátozások meghozatalát is. Ezért a betegségek átvitele szempontjából – az említett szakvélemények alapján – mérsékelt kockázatot jelentő fajokat is fel kell venni a jegyzékbe.

(28)

A bizonyos betegségek tekintetében az EFSA szakvéleményekben kórokozó-átvivő fajoknak minősített fajok közül többet csak abban az esetben kell kórokozó-átvivőnek tekinteni, ha olyan területről származnak, ahol az adott betegségre fogékony fajok jelen vannak, és olyan területre szánják őket, ahol szintén jelen vannak olyan fajok, melyek ezen betegségre fogékonyak. Ennek megfelelően az esetlegesen kórokozó-átvivőként fellépő tenyésztett víziállatokat csak ezen feltételek teljesülése esetén kell a 2006/88/EK irányelv 17. cikke alkalmazásában kórokozó-átvivő fajnak tekinteni.

(29)	A közösségi jogszabályok egyértelműségének és koherenciájának megőrzése érdekében az 1999/567/EK, a 2003/390/EK, a 2003/804/EK, a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és e rendeletet kell a helyükbe léptetni.

(30)	Ennek megfelelően indokolt egy átmeneti időszakot megállapítani, lehetővé téve ezáltal a tagállamok és a gazdasági ágazat számára, hogy meghozzák az e rendeletben foglalt új követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(31)

Figyelembe véve, hogy a járványos fekélybetegségre (EUS) hajlamos vízi díszállatfajok kereskedelme igen nagy volumenű, valamint további vizsgálatok szükségesek a betegség vízi díszállatokkal foglalkozó ágazatokra jelentett kockázatának megállapítására, beleértve a betegségre fogékony fajok jegyzékének felülvizsgálatát is, el kell kerülni a kizárólag zárt díszállattelepekbe szánt, járványos fekélybetegségre fogékony díszhalak behozatalának azonnali felfüggesztését. Ezért ezen szállítmányok esetében az említett betegséggel kapcsolatos követelmények teljesítésére átmeneti időszakot kell megállapítani. Az átmeneti időszakra azért is szükség van, hogy a harmadik országoknak elegendő idejük legyen a betegségtől való mentesség igazolására.

(32)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet megállapítja:

a)	a kórokozó-átvivő fajok jegyzékét;

b)	a zárt díszállattelepekről származó vagy oda szánt vízi díszállatok forgalomba hozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket;

c)

a következő fajok forgalomba hozatalához szükséges állat-egészségügyi bizonyítványokra vonatkozó követelményeket: i. tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre, illetve állománypótlásra szánt tenyésztett víziállatok, valamint ii. emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek;

d)

a Közösségbe szánt behozatalokra, azok Közösségen belüli áthaladására, valamint szállítás közbeni tárolására vonatkozó állat-egészségügyi feltételeket és igazolási követelményeket az alábbiak esetében: i. tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatok; ii. emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek; iii. zárt díszállattelepekbe szánt vízi díszállatok.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„zárt díszállattelepek”: kisállat-kereskedések, kertészeti központok, kerti tavak, kereskedelmi forgalomban lévő akváriumok vagy vízidíszállat-nagykereskedések, melyek: i. nem érintkeznek közvetlenül a Közösség természetes vizeivel; vagy ii. olyan szennyvízkezelő rendszerekkel rendelkeznek, amelyek elfogadható szintre csökkentik a betegségek természetes vizekbe való átvitelének kockázatát;

b)	„nyílt díszállattelep”: a zárt díszállattelepektől különböző díszállattelepek;

c)	„állománypótlás”: a tenyésztett víziállatok visszaengedése természetes élővilágukba.

II.   FEJEZET

KÓROKOZÓ-ÁTVIVŐ FAJOK

3. cikk

A kórokozó-átvivő fajok jegyzéke

Az e rendelet I. mellékletében található táblázat 2. oszlopában felsorolt kórokozó-átvivő fajokba tartozó állatokat csak abban az esetben kell a 2006/88/EK irányelv 17. cikke alkalmazásában kórokozó-átvivőnek tekintetni, amennyiben azokra teljesülnek az említett táblázat 3. és 4. oszlopában felsorolt feltételek.

III.   FEJEZET

A TENYÉSZTETT VÍZIÁLLATOK FORGALOMBA HOZATALA

4. cikk

Díszállattelepekről származó vagy oda szánt vízi díszállatok

(1)   A vízi díszállatok szállításáról a 90/425/EGK irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt számítógépes rendszeren keresztül (Traces) értesítést kell küldeni, ha az állatok(at):

a)	egy tagállami díszállattelepről származnak;

b)

egy olyan másik tagállam zárt díszállattelepére szánják, amely egész területét, bizonyos övezeteit vagy területi egységeit: i. a 2006/88/EK irányelv 49. vagy 50. cikkével összhangban az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek közül legalább egy nem egzotikus betegségtől mentesnek nyilvánították; vagy ii. az említett irányelv 44. cikke (1) vagy (2) bekezdésével összhangban felügyeleti vagy felszámolási program alá vonták; és

c)	olyan fajokba tartoznak, amelyek legalább egy olyan betegségre fogékonyak, amelyek tekintetében az érintett tagállamot, övezetet vagy területi egységet betegségtől mentesnek nyilvánították, vagy vonatkozásukban a b) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program működik.

(2)   Zárt díszállattelepen tartott vízi díszállatokat a nyílt díszállattelepeken, gazdaságokban, az átmosóterületeken, a horgásztavakban, a puhatestű-tenyésztési telepeken, illetve a természetben kizárólag az illetékes hatóság engedélye birtokában lehet szabadon bocsátani.

Az illetékes hatóság csak abban az esetben adhat ki ilyen engedélyt, ha a szabadon bocsátás adott helyszínen nem veszélyezteti a víziállatok egészségügyi állapotát, emellett biztosítania kell a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát is.

5. cikk

Tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre, illetve állománypótlásra szánt tenyésztett víziállatok

A tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre, illetve állománypótlásra szánt, tenyésztett víziállatok szállítmányait állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a II. melléklet A. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően, amennyiben az állatok(at):

a)

olyan tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe hozták be, amely(et): i. a 2006/88/EK irányelv 49. vagy 50. cikkével összhangban az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt legalább egy, nem egzotikus betegségtől mentesnek nyilvánították; vagy ii. az említett irányelv 44. cikke (1) vagy (2) bekezdésével összhangban felügyeleti vagy felszámolási program alá vonták;

b)

olyan fajokba tartoznak, amelyek ezen betegségek közül legalább egy olyan betegségre fogékonyak vagy legalább egy olyan betegség kórokozó-átvivő fajai, amelyek tekintetében az érintett tagállamot, övezetet vagy területi egységet betegségtől mentesnek nyilvánították, vagy vonatkozásukban az a) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program működik.

6. cikk

Az emberi fogyasztást megelőzően további feldolgozásra szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek

(1)   Az emberi fogyasztást megelőzően további feldolgozásra szánt, tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányait állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melyet a II. melléklet B. részében ismertetett bizonyítványminta szerint kell kiállítani az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően, amennyiben azokat:

a)

olyan tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe hozták be, amely(et): i. a 2006/88/EK irányelv 49. vagy 50. cikkével összhangban az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt legalább egy, nem egzotikus betegségtől mentesnek nyilvánították; vagy ii. az említett irányelv 44. cikke (1) vagy (2) bekezdésével összhangban felügyeleti vagy felszámolási program alá vonták;

b)	olyan fajokba tartoznak, amelyek legalább egy olyan betegségre fogékonyak, amelyek tekintetében az érintett tagállamot, övezetet vagy területi egységet betegségtől mentesnek nyilvánították, vagy vonatkozásukban az a) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program működik.

(2)   Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a szállítmányozást megelőzően leölt és kizsigerelt halak;

b)

emberi fogyasztásra szánt és a 853/2004/EK rendelet előírásainak megfelelően e célra csomagolt és címkézett puhatestűek vagy rákfélék, amelyek(et): i. nem életképesek, azaz a begyűjtésük helye szerinti környezetbe visszakerülve nem lennének képesek a túlélésre; vagy ii. a feldolgozás helyén időszakos tárolás nélküli továbbfeldolgozásra szánnak;

c)	tenyésztett víziállatok vagy az azokból származó termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül, emberi fogyasztás céljából hoztak forgalomba, amennyiben kiskereskedelmi kiszerelésben vannak, és csomagolásuk megfelel a 853/2004/EK rendelet csomagolásra vonatkozóan előírt rendelkezéseinek.

7. cikk

Az emberi fogyasztást megelőzően tisztítóközpontokba, feladóközpontokba és hasonló létesítményekbe szánt élő puhatestűek és rákfélék

Az emberi fogyasztást megelőzően tisztítóközpontokba, feladóközpontokba és hasonló létesítményekbe szánt élő puhatestűek és rákfélék szállítmányait állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a II. melléklet B. részében ismertetett bizonyítványmintának, valamint az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően kell kiállítani, amennyiben azokat:

a)

olyan tagállamba, övezetbe vagy területi egységbe hozzák be, amely(et): i. a 2006/88/EK irányelv 49. vagy 50. cikkével összhangban az említett irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek közül legalább egy nem egzotikus betegségtől mentesnek nyilvánították; vagy ii. az említett irányelv 44. cikke (1) vagy (2) bekezdésével összhangban felügyeleti vagy felszámolási program hatálya alá tartozik;

b)	olyan fajokba tartoznak, amelyek legalább egy olyan betegségre fogékonyak, amelyek tekintetében az érintett tagállamot, övezetet vagy területi egységet betegségtől mentesnek nyilvánították, vagy vonatkozásukban az a) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program működik.

8. cikk

Járványvédelmi intézkedések, köztük felszámolási programok alá tartozó tagállami területeket, övezeteket vagy területi egységeket elhagyó tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek

(1)   Azokat a 2006/88/EK irányelv V. fejezetének 3–6. szakaszában előírt járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó tagállami területeket, övezeteket vagy területi egységeket elhagyó, tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányait, amelyekre az illetékes hatóság felmentést adott a járványvédelmi intézkedések alól, állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melyet a következő bizonyítványminták szerint kell kiállítani:

a)	tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatok szállítmányai esetében a II. melléklet A. részének és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően; valamint

b)	az emberi fogyasztást megelőzően tisztítóközpontokba, feladóközpontokba és hasonló létesítményekbe szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányai esetében a II. melléklet B. részének és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően.

(2)   A tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre, illetve állománypótlásra szánt, tenyésztett víziállatok szállítmányait állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie a II. melléklet A. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően, amennyiben azok:

a)	elhagyják a 2006/88/EK irányelv 44. cikke (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott felszámolási programot működtető tagállamot, övezetet vagy területi egységet;

b)	olyan fajokba tartoznak, amelyek ezen betegségek közül legalább egy olyan betegségre fogékonyak, vagy legalább egy olyan betegség kórokozó-átvivő fajai, amelyek az a) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program hatálya alá tartoznak.

(3)   Az emberi fogyasztást megelőzően további feldolgozásra, tisztítóközpontokba, feladóközpontokba és hasonló létesítményekbe szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányait állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet a II. melléklet B. részében ismertetett bizonyítványminta szerint kell kiállítani az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően, amennyiben azok:

a)	elhagyják a 2006/88/EK irányelv 44. cikke (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott felszámolási programot működtető tagállamot, övezetet vagy területi egységet;

b)	olyan fajokba tartoznak, amelyek legalább egy olyan betegségre fogékonyak, amelyek az a) pontban foglaltaknak megfelelően felügyeleti vagy felszámolási program hatálya alá tartoznak.

(4)   Ez a cikk nem vonatkozik a következőkre:

a)	a szállítmányozást megelőzően leölt és kizsigerelt halak;

b)

emberi fogyasztásra szánt és a 853/2004/EK rendelet előírásainak megfelelően e célra csomagolt és címkézett puhatestűek vagy rákfélék, amelyek(et): i. nem életképesek, azaz a begyűjtésük helye szerinti környezetbe visszakerülve nem lennének képesek a túlélésre; vagy ii. a feldolgozás helyén időszakos tárolás nélküli továbbfeldolgozásra szánnak;

c)	tenyésztett víziállatok vagy az azokból származó termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül, emberi fogyasztás céljából hoztak forgalomba, amennyiben kiskereskedelmi kiszerelésben vannak, és csomagolásuk megfelel a 853/2004/EK rendelet csomagolásra vonatkozóan előírt rendelkezéseinek.

9. cikk

A tenyésztett víziállatok vizsgálatot követően történő behozatala

Amikor ez a fejezet úgy rendelkezik, hogy az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítását vizsgálatnak kell megelőznie, az adott bizonyítványban szereplő betegségek közül legalább egyre fogékony tenyésztett víziállatok vagy az említett betegségek legalább egyikének kórokozó-átvivő fajai a vizsgálat elvégzése és a szállítmány berakodása között eltelt időszak alatt nem hozhatók be a gazdaságba vagy a puhatestű-tenyésztési területre.

IV.   FEJEZET

BEHOZATALI FELTÉTELEK

10. cikk

Tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatok

(1)   Tenyésztési célra, átmosóterületekbe, horgásztavakba és nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatokat kizárólag a III. mellékletben felsorolt harmadik országokból, harmadik országbeli területekről, övezetekből vagy területi egységekből lehet a Közösségbe behozni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett, tenyésztett víziállatok szállítmányainak eleget kell tenniük a következőknek:

a)	azokat a IV. melléklet A. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

b)	megfelelnek az a) pontban előírt bizonyítványmintában és magyarázó megjegyzésekben meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek.

11. cikk

Zárt díszállattelepre szánt vízi díszállatok

(1)   A 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek közül legalább egyre fogékony fajba tartozó, zárt díszállattelepre szánt díszhalakat kizárólag az e rendelet III. mellékletben felsorolt harmadik országokból, harmadik országbeli területekről, övezetekből vagy területi egységekből lehet a Közösségbe behozni.

(2)   A 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek egyikére sem fogékony fajokba tartozó, zárt díszállattelepekre szánt díszhalakat és díszállatokat (puhatestűek és rákfélék) kizárólag az Állategészségügyi Világszervezetben (OIE) tagsággal rendelkező harmadik országokból vagy területekről lehet a Közösségbe behozni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett állatok szállítmányainak eleget kell tenniük a következőknek:

a)	azokat a IV. melléklet B. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

b)	megfelelnek az a) pontban előírt bizonyítványmintában és magyarázó megjegyzésekben meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek.

12. cikk

Emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek

(1)   Emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatokat és azokból származó termékeket kizárólag olyan harmadik országokból, harmadik országbeli területekről, övezetekből vagy területi egységekből lehet a Közösség területére behozni, amelyek szerepelnek a 854/2004/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésével összhangban összeállított jegyzéken.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tenyésztett állatok és termékek szállítmányainak eleget kell tenniük a következőknek:

a)	azokat a 2074/2005/EK rendelet IV. és V. mellékletben foglalt megfelelő bizonyítványmintának megfelelően kiállított, egységesített köz- és állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri; és

b)	megfelelnek az a) pontban előírt bizonyítványmintában és igazolásban meghatározott állat-egészségügyi követelményeknek.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó az átmosóterületekre vagy a közösségi vizekbe való visszaengedésre szánt tenyésztett víziállatok esetében; ezekre a 10. cikk vonatkozik.

13. cikk

Elektronikus bizonyítványkiállítás

Az e fejezetben előírt bizonyítványok és igazolások esetében lehetőség van elektronikus bizonyítványok vagy egyéb, közösségi szinten harmonizált rendszerek használatára.

14. cikk

A tenyésztett víziállatok szállítása

(1)   A Közösségbe behozott tenyésztett víziállatok nem szállíthatók olyan feltételek mellett, amelyek megváltoztathatják egészségügyi állapotukat. Ezenkívül nem szállíthatók olyan víziállatokkal közös vízben vagy mikrotartályban, amelyek egészségügyi állapota rosszabb, vagy nem közösségi behozatalra szánják őket.

(2)   A Közösségbe való szállítás alatt a tenyésztett víziállatok nem vehetők ki mikrotartályukból és a szállításukra használt víz nem cserélhető ki olyan harmadik ország területén, amelynek nincs engedélye az adott állatok közösségi behozatalára, vagy az ott uralkodó egészségügyi állapot nem éri el a rendeltetési helyen uralkodót.

(3)   Amennyiben a tenyésztett víziállatok szállítmányai tengeri úton érik el a Közösség határát, a megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványhoz egy, az élő tenyésztett víziállatok tengeri szállítására vonatkozó kiegészítést kell csatolni, amelyet a IV. melléklet D. részében megállapított minta szerint kell kiállítani.

15. cikk

A tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szabadon bocsátására valamint a szállításnál használt vízre vonatkozó követelmények

(1)   Az emberi fogyasztásra szánt tenyésztett víziállatokat és az azokból származó termékeket a Közösség területére történő szállítás közben a közösségi természetes vizek szennyeződésének elkerülése végett megfelelően kell kezelni.

(2)   A Közösségbe behozott tenyésztett víziállatokat a Közösség területén kizárólag a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság engedélye birtokában lehet szabadon bocsátani.

Az illetékes hatóság csak abban az esetben adhat ki erre engedélyt, ha a szabadon bocsátás az adott helyszínen nem veszélyezteti a víziállatok egészségügyi állapotát, emellett biztosítania kell a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát is.

(3)   A behozott szállítmányoknál a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítására használt vizet a közösségi természetes vizek szennyeződésének elkerülése végett megfelelően kell kezelni.

V.   FEJEZET

AZ ÁTHALADÁSRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

16. cikk

Áthaladás és tárolás

A Közösség területén megállás nélkül vagy a Közösség területén történő tárolást követően áthaladó, azonban harmadik országba szánt, élő tenyésztett víziállatok, halikrák és ki nem zsigerelt halak szállítmányainak meg kell felelniük a IV. fejezetben előírt követelményeknek. A szállítmányt kísérő bizonyítványon szerepelnie kell a „For transit through the EC” (az EK területén történő áthaladásra) szövegnek. A szállítmányokat kísérnie kell továbbá a rendeltetési hely szerinti ország által megkövetelt bizonyítványnak is.

Ugyanakkor, ha a szállítmányokat emberi fogyasztásra szánják, azokat a IV. melléklet C. részében ismertetett bizonyítványmintának és az V. mellékletben foglalt magyarázó megjegyzéseknek megfelelően kiállított állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.

17. cikk

A Lettországon, Litvánián és Lengyelországon történő áthaladásra vonatkozó eltérések

(1)   A 16. cikktől eltérve az Oroszországból közvetlenül vagy más harmadik országon keresztül érkező, illetve oda tartó szállítmányok közúti vagy vasúti áthaladása a 2001/881/EK bizottsági határozat mellékletében felsorolt lettországi, litvániai és lengyelországi állat-egészségügyi határállomások között az alábbi feltételek teljesülése mellett engedélyezhető:

a)	a hatósági állatorvos a szállítmányt a Közösségbe történő belépés szerinti állat-egészségügyi határállomáson sorozatszámmal ellátott vámzárral látta el;

b)	a hatósági ellenőr a beléptető állat-egészségügyi határállomásnál a 97/78/EK irányelv 7. cikkében előírt, szállítmányt kísérő okmányok minden egyes oldalára rábélyegezte az „Only for transit to Russia via the EC” (Kizárólag az EK-n keresztül Oroszországba történő áthaladásra) feliratot;

c)	teljesülnek a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelmények; és

d)	a belépés helye szerinti állat-egészségügyi határállomás hatósági ellenőre a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon a szállítmányt az áthaladás céljából elfogadhatónak minősítette.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szállítmányoknak a 97/78/EK irányelv 12. cikke (4) bekezdésében, illetve 13. cikkében meghatározott kirakodása vagy tárolása a Közösség területén nem megengedett.

(3)   Az illetékes hatóságnak rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett, a Közösséget elhagyó szállítmányok száma és az azoknak megfelelő termékek mennyisége megfeleljen a Közösségbe belépő szállítmányok számának és mennyiségének.

VI.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az egyéb közösségi jogszabályok által előírt bizonyítványkiállítási követelmények

Az e rendelet III., IV. és V. fejezetével összhangban megkövetelt állat-egészségügyi bizonyítványoknak adott esetben magukban kell foglalniuk valamennyi, az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelményt az alábbiak szerint:

a)	a 2006/88/EK irányelv 43. cikke (2) bekezdésével összhangban jóváhagyott, az említett irányelv IV. mellékletének II. részében nem említett betegségek behozatalának megelőzésére, illetve ellenőrzésére hozott intézkedések; vagy

b)	a 2004/453/EK bizottsági határozat (21) 5. cikke.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1999/567/EK, a 2003/390/EK, a 2003/804/EK, a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozatok 2009. január 1-jével hatályukat vesztik.

A hatályon kívül helyezett határozatokra való hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni.

20. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 2009. június 30-ig tartó átmeneti időszakban a 4. cikk (1) bekezdésében említett vízi díszállatok forgalomba hozataláról nem kell a 90/425/EK irányelv 20. cikke (1) bekezdésében előírt számítógépes rendszeren (Traces) keresztül értesítést küldeni, amennyiben azok végső rendeltetési helyükre még az említett határidőn belül megérkeznek.

(2)   A 2009. június 30-ig tartó átmeneti időszakban a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányait, amennyiben azok végső rendeltetési helyükre még az említett határidőn belül megérkeznek, egy a 91/67/EGK irányelv E. mellékletével összhangban álló szállítási okmány vagy állat-egészségügyi bizonyítvány kíséretében forgalomba lehet hozni.

(3)   A 2009. június 30-ig tartó átmeneti időszakban a következő tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek szállítmányai érkezhetnek a Közösség területére behozatal vagy áthaladás okán:

a)	a 2003/804/EK, a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozatokkal összhangban kiállított állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kísért szállítmányok;

b)	az e rendelet IV. fejezetének hatálya alá tartozó szállítmányok, amelyekre azonban a 2003/804/EK, a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozatok nem vonatkoznak.

A 14. cikk (3) bekezdése ezen időszakban nem alkalmazandó az a) és a b) pontban meghatározott szállítmányokra.

(4)   A 2009. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a tagállamok engedélyezhetik azon emberi fogyasztásra szánt, tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek behozatalát, amelyek a 2076/2005/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt harmadik országokból, harmadik országbeli területekről, övezetekből vagy területi egységekből származnak.

(5)   A 2010. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a tagállamok engedélyezhetik a járványos fekélybetegségre (EUS) hajlamos fajokba tartozó vízi díszállatok behozatalát, amennyiben azokat kizárólag zárt díszállattelepekre szánják, valamint az Állategészségügyi Világszervezetben (OIE) tagsággal rendelkező harmadik országokból vagy harmadik országbeli területekről származnak.

Az átmeneti időszakban a IV. melléklet B. részében ismertetett állat-egészségügyi bizonyítvány II.2. részében meghatározott, a járványos fekélybetegségre vonatkozó követelmények nem vonatkoznak a kizárólag zárt díszállattelepekre szánt vízi díszállatokra.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(2)  HL L 46., 1991.2.19., 1. o.

(3)  HL L 216., 1999.8.14., 13. o.

(4)  HL L 135., 2003.6.3., 19. o.

(5)  HL L 302., 2003.11.20., 22. o.

(6)  HL L 324., 2003.12.11., 37. o.

(7)  HL L 271., 2006.9.30., 71. o.

(8)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(9)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(10)  HL L 94., 2004.3.31., 63. o.

(11)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

(12)  HL L 320., 2006.11.18., 53. o.

(13)  HL L 338., 2005.12.22., 83. o.

(14)  HL L 338., 2005.12.22., 27. o.

(15)  HL L 326., 2001.12.11., 44. o.

(16)  HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(17)  HL L 13., 1997.1.16., 28. o.

(18)  The EFSA Journal (2007) 584., 1–163. o.

(19)  The EFSA Journal (2007) 597., 1–116. o.

(20)  The EFSA Journal (2007) 598., 1–91. o.

(21)  HL L 156., 2004.4.30., 5. o.

---

---

---

---

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/76

---

A BIZOTTSÁG 1252/2008/EK RENDELETE

(2008. december 12.)

az 1251/2008/EK rendelettől való eltérésről és a Malajziából származó, egyes tenyésztett víziállatok szállítmányainak a Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló, 2006. október 24-i 2006/88/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2006/88/EK irányelv megállapítja a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára, behozatalára és a Közösségen keresztüli tranzitjára alkalmazandó állategészségügyi követelményeket. Az irányelv rendelkezései szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy csak olyan tenyésztett víziállatokat és azokból származó termékeket hozzanak be a Közösségbe, amelyek azokból a harmadik országokból vagy azoknak valamely részéből származnak, amelyek szerepelnek az irányelv rendelkezései szerint összeállított jegyzékben.

(2)

A tenyésztésre szánt élő halak, ezek ikrája és ivarsejtjei, valamint az emberi fogyasztásra szánt élő tenyésztett halak és az azokból származó termékek behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló, 2003. november 21-i 2003/858/EK bizottsági határozat (2) felsorolja azokat területeket, amelyekből engedélyezett az élő halak, ikráik és ivarsejtjeik Közösségbe történő behozatala.

(3)

A díszhalak behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és a bizonyítványok kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2006. szeptember 20-i 2006/656/EK bizottsági határozat (3) felsorolja azokat a területeket, amelyekből engedélyezett bizonyos díszhalak Közösségbe történő behozatala.

(4)	A Malajziában tett közösségi ellenőrző látogatás eredményei súlyos hiányosságokat tártak fel a tenyésztett víziállatok és díszhalak termelési láncában. Az említett hiányosságok betegségek elterjedéséhez vezethetnek, és ezáltal komoly veszélyt jelentenek a Közösség állat-egészségügyi helyzetére.

(5)

E hiányosságok következményeként a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozattól való eltérésről, valamint a Malajziából származó bizonyos élőhal és akvakultúra-termék szállítmányok Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről szóló 2008/641/EK bizottsági határozat (4) felfüggesztette a Cyprinidae (pontyfélék) családjába tartozó, tenyésztésre vagy horgásztavak újratelepítésére szánt élő halak, ezek ikrája és ivarsejtjei, valamint egyes, ugyanebbe a családba tartozó díszhalak Malajziából történő behozatalát.

(6)

A 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a tenyésztett víziállatok és az azokból származó termékek forgalomba hozatalára és közösségi behozatalára vonatkozó feltételek és bizonyítványkiállítási követelmények tekintetében történő végrehajtásáról és a kórokozó-átvivő fajok jegyzékének meghatározásáról szóló, 2008. december 12-i 1251/2008/EK bizottsági rendelet (5)2009. január 1-jével hatályon kívül helyezi a 2003/858/EK és a 2006/656/EK határozatot.

(7)

A rendelet III. melléklete jegyzékbe veszi azon harmadik országokat, területeket, övezeteket vagy területi egységeket, amelyekből tenyésztési célra, horgásztavakba, illetve nyílt díszállattelepekre szánt tenyésztett víziállatok, valamint a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében felsorolt betegségek közül legalább egyre fogékony, zárt díszállattelepekre szánt díszhalak behozatala engedélyezett.

(8)

Malajzia szerepel ebben a jegyzékben mint olyan harmadik ország, amelyből a Cyprinidae (pontyfélék) családjába tartozó halak, valamint a 2006/88/EK irányelv IV. mellékletének II. részében meghatározott járványos fekélybetegségre fogékony, zárt díszállattelepekre szánt halfajok Közösségbe történő behozatala engedélyezett. Az 1251/2008/EK rendelet 2009. január 1-jétől alkalmazandó.

(9)

A 2008/641/EK határozat elfogadásához vezető körülmények még mindig fennállnak. Ezért indokolt e rendelettel eltérést biztosítani az 1251/2008/EK rendelet III. mellékletének Malajziára vonatkozó megfelelő rendelkezéseitől. A közösségi jogszabályok érthetősége és koherenciája érdekében a 2008/641/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, és ezzel a rendelettel kell felváltani.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A(z) 1251/2008/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésétől és 11. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok felfüggesztik a területükre irányuló, Malajziából származó, a Cyprinidae (pontyfélék) családjába tartozó alábbi halszállítmányoknak, valamint az említett halak ikráinak és ivarsejtjeinek a behozatalát:

a)	élő tenyésztett halak tenyésztésre, horgásztavakba vagy zárt díszállattelepekbe szánt szállítmányai; valamint

b)

a zárt díszállattelepekbe szánt díszhal-szállítmányok esetében csak a Cyprinidae (pontyfélék) családjába tartozó ezüstkárász (Carassius auratus), amur (Ctenopharyngodon idellus), ponty (Cyprinus carpio), fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix), pettyes busa (Aristichthys nobilis), kárász (Carassius carassius) és compó (Tinca tinca) fajok.

2. cikk

A rendelet alkalmazásakor felmerülő valamennyi költség a címzettet vagy annak meghatalmazottját terheli.

3. cikk

A 2008/641/EK határozat 2009. január 1-jétől hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezései 2009. január 1-jétől alkalmazandók.

---

(1)  HL L 328., 2006.11.24., 14. o.

(2)  HL L 324., 2003.12.11., 37. o.

(3)  HL L 271., 2006.9.30., 71. o.

(4)  HL L 207., 2008.8.5., 34. o.

(5)  A Hivatalos lap 41-ik oldalán található.

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/78

---

A BIZOTTSÁG 1253/2008/EK RENDELETE

(2008. december 15.)

a metionin-hidroxi-analóg rézkelátjának takarmányadalékként való engedélyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek kibocsátásának feltételeiről és eljárásairól.

(2)	Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be a mellékletben szereplő készítményre vonatkozóan. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)	A kérelem a „tápértékkel rendelkező adalékok” kategóriába sorolandó metionin-hidroxi-analóg rézkelátját tartalmazó készítmény brojlercsirkék takarmányadalékaként való felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2008. április 16-i véleménye (2) szerint a metionin-hidroxi-analóg rézkelátja a brojlercsirkék esetében nincs káros hatással az állatok és az emberek egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a brojlercsirkék takarmányadalékaként felhasznált említett termék nem jelent más olyan veszélyt sem, amely az 1831/2003/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdése értelmében kizárná az engedélyezést. Az említett vélemény szerint a készítmény használata rendelkezésre álló rézforrásnak tekinthető, és megfelel a brojlercsirkéknek szánt, tápértékkel rendelkező adalékokra vonatkozó feltételeknek. A hatóság véleményében a felhasználók biztonsága érdekében továbbá megfelelő intézkedések bevezetését is javasolja. Úgy véli, a forgalomba hozatalt követően különleges nyomonkövetési követelményekre nincs szükség. Emellett az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmányadalék analitikai módszeréről szóló jelentést is ellenőrizte.

(5)	Az említett készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „tápértékkel rendelkező adalékok” kategóriába és a „nyomelemek vegyületei” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmányadalékként való használata a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  Az Európai Bizottság kérésére a takarmányban használt adalékokkal és termékekkel vagy anyagokkal foglalkozó tudományos testületnek a valamennyi faj takarmányadalékaként használt Mintrex®Cu (metionin-hidroxi-analóg rézkelátja) biztonságosságáról és hatásosságáról szóló véleménye. The EFSA Journal (2008) 693, 1–19. o.

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/80

---

A BIZOTTSÁG 1254/2008/EK RENDELETE

(2008. december 15.)

az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen 20. cikkének (3) bekezdésére, 21. cikkének (2) bekezdésére, 22. cikkének (2) bekezdésére és 38. cikkének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 834/2007/EK rendelet és különösen annak 20. cikke meghatározza az ökológiai élesztő előállítására vonatkozó alapkövetelményeket. Az e követelmények végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat indokolt rögzíteni a 889/2008/EK bizottsági rendeletben (2).

(2)	Mivel az ökológiai élesztő előállítására vonatkozó rendelkezéseket be kell vezetni, a 889/2008/EK rendelet hatályát indokolt kiterjeszteni az élelmiszerként vagy takarmányként használt élesztőre is.

(3)

Annak érdekében, hogy a gazdák számára segítséget lehessen nyújtani ahhoz, hogy – az ökológiai termékek iránti növekvő fogyasztói kereslet kielégítése céljából – állatállományaik számára megfelelő takarmányt szerezhessenek be és a földterületeket ökológiai termelésre állítsák át, helyénvaló megengedni, hogy az ökológiai tartású állatok össztakarmányának akár 100 %-át a mezőgazdasági gazdálkodó gazdaságából származó átállási takarmány tegye ki.

(4)

A 2092/91/EGK tanácsi rendelet (3) VI. mellékletének B. része szerint az ökológiai termékek feldolgozása során csak a szokásosan technológiai segédanyagként használt enzimek felhasználása engedélyezett, az élelmiszer-adalékanyagként használt enzimeket pedig a rendelet VI. melléklete A. részének A.1. alpontjában szereplő engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok között kellett feltüntetni. Ezt a rendelkezést újra be kell vezetni az új végrehajtási szabályok közé.

(5)

Mivel az élesztő a Szerződés 32. cikkének (3) bekezdése értelmében nem minősül mezőgazdasági terméknek, az összetevők kiszámítására vonatkozó rendelkezést indokolt módosítani az ökológiai élesztő ökológiai termékként való címkézése érdekében. Az élesztőt és az élesztőtartalmú termékeket azonban 2013. december 31-jétől mezőgazdasági összetevőnek kell tekinteni. Az iparágnak szüksége van erre az időszakra az átálláshoz.

(6)

Az Európai Unió egyes régióiban az év bizonyos időszakában hagyomány a főtt kemény tojás héjának díszítő színezése. Mivel az ökológiai tojás is színezhető és forgalmazható, egyes tagállamok kérelmet nyújtottak be a színezékek e célra való felhasználására. Egy független szakértőkből álló csoport egyes színezékek, valamint a főtt tojás fertőtlenítésére és tartósítására használt egyéb anyagok (4) vizsgálatát követően arra a következtetésre jutott, hogy egyes természetes színezékek, valamint egyes szintetikus vas-oxidok és vas-hidroxidok használatát ideiglenes jelleggel engedélyezni lehet. Tekintettel a termelés helyi és szezonális jellegére, helyénvaló azonban, hogy a vonatkozó engedélyek kiadására a helyi hatóságok kapjanak felhatalmazást.

(7)

Az ökológiai élesztővel foglalkozó szakértői csoport ajánlása szerint (5) az ökológiai élesztő, valamint az élesztőtartalmú termékek és készítmények előállításához szükséges számos terméket és anyagot indokolt a 834/2007/EK rendelet 21. cikke szerint engedélyezni. Az említett rendelet 20. cikke előírja, hogy ökológiai élesztő előállításához kizárólag ökológiai módon előállított táptalaj használható, valamint hogy ökológiai élelmiszer vagy takarmány nem tartalmazhat ökológiai és nem ökológiai élesztőt is. A szakértői csoport ugyanakkor 2008. július 10-i következtetéseiben azt ajánlja, hogy ameddig nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű ökológiai élesztőkivonat, az ökológiai élesztő előállítása során a nitrogén, foszfor, vitamin és ásványi anyagok biztosításához átmeneti jelleggel 5 %-ig engedélyezni lehessen a nem ökológiai élesztőkivonat kiegészítő anyagként történő felhasználását. Az említett rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti rugalmassági szabályokkal összhangban az ökológiai élesztő előállításához indokolt engedélyezni 5 % nem ökológiai élesztőkivonat alkalmazását.

(8)	A 889/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	A módosításokat a 889/2008/EK rendelet alkalmazásának napjától kell alkalmazni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 889/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját el kell hagyni.

2.

A 21. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A takarmányadagok átlagban legfeljebb 30 %-ig tartalmazhatnak az ökológiai termelésre való átállás időszakában előállított takarmányt. Ha az átállás időszakában előállított takarmány a saját mezőgazdasági üzem egyik gazdálkodási egységéből származik, ez az arány 100 %-ra növelhető.”

3.

Az 27. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés b) pontja a következő mondattal egészül ki: „az élelmiszer-adalékanyagként használt enzimeknek azonban szerepelniük kell a VIII. melléklet A. szakaszában.” b) a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki: „c) az élesztő és az élesztőt tartalmazó termékek 2013. december 31-jétől mezőgazdasági eredetű összetevőknek számítanak.” c) A cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4)   Az év bizonyos időszakában piaci értékesítésre szánt főtt tojás héjának hagyományos díszítő színezése céljából az illetékes hatóságok a fent említett időszakban engedélyezhetik természetes színezékek és természetes bevonóanyagok alkalmazását. Az engedély 2013. december 31-jéig kiterjedhet szintetikus vas-oxidokra és vas-hidroxidokra is. Az engedélyek kiadásáról értesíteni kell a Bizottságot és a tagállamokat.”

4.

A szöveg a következő 27a. cikkel egészül ki: „27a. cikk A 834/2007/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az élesztő előállításához, gyártásához és készítéséhez az alábbi anyagok használhatók: a) az e rendelet VIII. mellékletének C. szakaszában felsorolt anyagok; b) az e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontjában említett termékek és anyagok.”

5.

A II. cím 6. fejezete a következő 3a. szakasszal egészül ki: „3a.   szakasz A 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontja szerinti kivételes termelési szabályok egyes termékeknek és anyagoknak a feldolgozás során történő felhasználása vonatkozásában 46a. cikk Nem ökológiai élesztőkivonat használata Abban az esetben, ha alkalmazandók a 834/2007/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjában rögzített feltételek, és ha a gazdasági szereplők nem tudnak ökológiai termelésből származó élesztőkivonatot vagy autolizátumot beszerezni, az ökológiai élesztő előállítása során megengedett – a szárazanyag-tartalom százalékában kifejezve – legfeljebb 5 % nem ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum használata. E rendelkezés törlése érdekében 2013. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e ökológiai élesztőkivonat vagy autolizátum.”

6.	A VIII. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2)  HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(3)  HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A 834/2007/EK rendelet 2009. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül helyezte a 2092/91/EGK rendeletet.

(4)  Független szakértői csoport ajánlása a húsvéti biotojások héjának színezésére használható színezékanyagok engedélyezése iránti kérelemről, www.organic-farming.europa.eu

(5)  Független szakértői csoport ajánlása az ökológiai élesztőre vonatkozó rendelkezésekről, www.organic-farming.europa.eu

---

---

16.12.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/83

---

A BIZOTTSÁG 1255/2008/EK RENDELETE

(2008. december 15.)

a gabonaágazatban a 2008. december 16-től alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 10 00, a 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), a 1002 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00 és a 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2008. december 16-től az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2008. december 16-től alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. december 16-án lép hatályba.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o.

---

---

---