18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/1

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/3

(1)

A 810/2008/EK bizottsági rendelet (2) értelmében a marha- és borjúhús Közösségbe való behozatalának előfeltétele az eredetiségigazolás bemutatása. A rendelet melléklete sorolja fel az exportáló országokban az eredetiségigazolás kiállítására jogosult hatóságokat.

(2)

Paraguay megváltoztatta az eredetiségigazolást kiállító hatóság nevét. Ezért a rendelet II. mellékletében szereplő jegyzék a 810/2008/EK rendelet 7. cikke (2) bekezdésével összhangban módosításra szorul.

(3)

Annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő, hogy a nemrégiben kiállított eredetiségigazolásokon feltüntetett hatóság neve nem egyezik a 810/2008/EK rendeletben említettel, a rendelet módosítását 2008. július 1-től, vagyis a folyó vámkontingensév kezdetétől kell alkalmazni. Az előző, 2008. június 30-án végződött vámkontingensév tekintetében a Bizottsághoz nem érkezett tájékoztatás a paraguayi illetékes hatóságok által kiállított eredetiségigazolások kapcsán.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

„—

SERVICIO NACIONAL DE CALIDAD Y SALUD ANIMAL, Dirección General de Calidad e Inocuidad de Productos de Origen Animal:”

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/4

(1)

A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet közösségi rendelkezés hiányában előírja többek között a bizonyos egyéb anyagok meghatározott élelmiszerek előállítása során való felhasználásának tilalmára vagy korlátozására vonatkozó új nemzeti rendelkezésekről való értesítést és azok értékelését.

(2)

Az 1925/2006/EK rendelet 12. cikkében előírt eljárás szerint, ugyanezen rendelet 11. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben a cseh hatóságok 2007. november 30-án értesítették a Bizottságot az étrend-kiegészítőkre és az élelmiszerek dúsítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló rendelettervezetről, különösen annak 2. cikke (3) bekezdéséről és 4. cikkéről, valamint 4. és 5. mellékletéről.

(3)

A rendelettervezet 2. cikkének (3) bekezdése annak 4. mellékletével létrehozza az 1925/2006/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti egyéb anyagok listáját, valamint megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek az anyagok felhasználhatók az étrend-kiegészítők előállítása során.

(4)

A rendelettervezet 2. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke annak 5. mellékletével létrehozza azon növények és egyéb anyagok listáját, amelyeknek az étrend-kiegészítők és általában az élelmiszerek előállítása során történő felhasználása tiltott.

(5)

Az 1925/2006/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében konzultációt folytatott a többi tagállammal.

(6)

A rendelettervezet jelenlegi változata nem utal arra, hogy a 4. mellékletben szereplő anyagoknak miért kell megfelelniük a közegészségügyi okokon alapuló határértékeknek.

(7)

Harmonizált közösségi jogszabályok hiányában a tagállamok fenntartják arra vonatkozó hatáskörüket, hogy az EK-Szerződés 28. és 30. cikkének sérelme nélkül szabályozzák az áruknak a területükön történő előállítását és forgalmazását.

(8)

Úgy tűnik, hogy a rendelettervezet 2. cikkének (3) bekezdése annak 4. mellékletével összefüggésben azt javasolja, hogy az említett mellékletben felsorolt anyagoktól eltérő anyagoknak az étrend-kiegészítők előállítása során történő felhasználása ne legyen megengedett.

(9)

Annak ellenére, hogy a cseh hatóságok igazolták, hogy a 4. melléklet közegészségügyi okok alapján indokolt, a rendelettervezet nem tartalmaz arra történő utalást, hogy a más tagállamokban törvényesen előállított és/vagy forgalmazott, de a 2. cikk (3) bekezdésében és a 4. cikkben előírt követelményeknek nem megfelelő termékeket hogyan fogják kezelni.

(10)

A rendelettervezet nem tartalmaz a más tagállamokban törvényesen előállított és/vagy forgalmazott olyan étrend-kiegészítőknek, amelyek annak 4. mellékletében szereplő, de a szóban forgó mellékletben foglalt feltételeknek nem megfelelő, illetve a 4. mellékletben nem szereplő anyagokat tartalmaznak, a szabad mozgását biztosító rendelkezést sem kölcsönös elismerési záradék, sem olyan engedélyezési eljárás formájában, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy ezeket az anyagokat az engedélyezett anyagok nemzeti listájára felvetessék.

(11)

A benyújtott rendelettervezet 2. cikkének (3) bekezdése és 4. cikke értelmében annak 5. mellékletével összefüggésben az étrend-kiegészítők és általában az élelmiszerek nem tartalmazhatnak kábítószereket és pszichotróp anyagokat, az 1. kategóriába tartozó prekurzorokat, valamint más olyan anyagot, amelynek az emberi testre bizonyítottan toxikus, genotoxikus, teratogén, hallucinogén, narkotikus vagy más kedvezőtlen hatása van, illetve a rendelettervezet 5. mellékletében szereplő anyagokat. Bizonyos egyéb anyagoknak az étrend-kiegészítők és általában az élelmiszerek előállítása során történő felhasználásának betiltását az EK-Szerződés 30. cikke értelmében indokolhatja az emberek egészségének és életének védelme.

(12)

Mivel az utóbbi cikk az áruk Közösségen belüli szabad mozgására vonatkozó szabály alóli szigorúan értelmezendő mentességet ír elő, minden esetben az erre hivatkozó nemzeti hatóságoknak kell bizonyítaniuk a nemzeti táplálkozási szokásokat és a nemzetközi tudományos kutatások eredményeit is figyelembe véve, hogy szabályaik szükségesek ahhoz, hogy hatékony védjék a szóban forgó rendelkezésben említett érdekeket, valamint különösen azt, hogy a kérdéses termékek forgalmazása valódi kockázatot jelent a közegészségre nézve.

(13)

A cseh hatóságok nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely indokolná azon anyagok listájának létrehozását, amelyek felhasználása az étrend-kiegészítők és általában az élelmiszerek előállítása során tiltott.

(14)

Abban az esetben, ha be is nyújtottak volna ilyen bizonyítékot, a rendelettervezet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely biztosítja a más tagállamokban törvényesen előállított és/vagy forgalmazott olyan étrend-kiegészítők és élelmiszerek szabad mozgását, amelyek a rendelettervezet által nem engedélyezett anyagokat tartalmaznak.

(15)

A rendelettervezet ezért nem nyújt megfelelő garanciát a gazdasági szereplőknek az EK-Szerződés 28. és 30. cikkéből eredő jogai védelmére.

(16)

A Bizottság e megállapításokat figyelembe véve az 1925/2006/EKrendelet 12. cikke (3) bekezdésének megfelelően elutasító véleményt alkotott.

(17)

A cseh hatóságokat ennek megfelelően fel kell szólítani arra, hogy ne fogadják el a kérdéses rendelettervezetet, valamint hogy az EK-Szerződés 28. és 30. cikkének megfelelően és a Bizottság elutasító véleményében szereplő megállapítások figyelembevételével módosítsák azt.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/7

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a klorátot is.

(3)

A klorát esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (EFSA). A klorát esetében a referens tagállam Franciaország volt, amely 2007. július 26-án minden releváns információt benyújtott.

(4)

A Bizottság az 1490/2002/EK rendelet 11a. cikkének megfelelően megvizsgálta a klorátot. A hatóanyagra vonatkozó jelentéstervezetet a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. július 11-én véglegesítette.

(5)

A hatóanyag vizsgálata során a bizottság a tagállamoktól érkező észrevételek figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű jelek utalnak arra, hogy a hatóanyag vélhetően káros hatással van az emberi egészségre, kiváltképpen a szerrel foglalkozók egészségére, mivel a terhelés meghaladja a szerrel foglalkozók esetében megengedett expozíciós szintet (Acceptable Operator Level Exposure, AOEL). Ezenkívül nem állt rendelkezésre elegendő információ a végleges AOEL-szint megállapításához, valamint annak felméréséhez, hogy a jelentős metabolit milyen mértékben mosódik be a felszín alatti vizekbe. A hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentés tartalmazza ezenkívül a referens tagállam értékelési jelentésében megjelölt aggályokat is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, nyújtsa be a klorát vizsgálati eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy továbbra is kívánja-e támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az előterjesztett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a klorátot tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A klorát ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a klorátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyét meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A tagállamok által a klorátot tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására biztosított türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a klorátot tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének és a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései szerint a klorátnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a klorátot tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. május 10-ig visszavonják;

b)

a klorátot tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/9

(1)

A 178/2002/EK rendelet megfogalmazza az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó általános elveket általánosságban, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó alapelveket különösen, a Közösség és az egyes tagállamok szintjén. Szükségintézkedésekről rendelkezik arra az esetre, ha nyilvánvaló, hogy a harmadik országból behozott élelmiszer vagy takarmány komoly veszélyt jelenthet az emberi egészségre, az állatok egészségére vagy a környezetre, és az érintett tagállam(ok) intézkedéseivel a kockázatot nem lehet megfelelően csökkenteni.

(2)

Közösségi szinten megerősítették a Hepatitis A embereken történt kitörését. Megállapították, hogy a betegséget egyes Peruból behozott, Hepatitis A vírussal (HAV) fertőzött kéthéjú kagylók fogyasztása okozza.

(3)

A fertőzött kéthéjú kagylók neve Donax clams (Donax spp), és a fertőzés feltehetően a termelési területek vizének vírusos fertőzöttségéből ered. Ennek megfelelően egyéb kéthéjú kagylók is fertőzöttek lehetnek.

(4)

Mivel ezen kéthéjú kagylók fogyasztása az emberi egészségre komoly veszélyt jelent, indokolt a Peruból származó kéthéjú kagylók Közösségbe történő behozatalát felfüggeszteni.

(5)

Figyelembe véve a fertőzés komolyságát, a felfüggesztés azokra a kéthéjú kagylókra is kiterjed, amelyeket e határozat hatálybalépése előtt küldtek el a Közösség irányába, de amelyek e határozat hatálybalépését követően érkeznek a közösségi határállomásokra.

(6)

A behozatalt az egész Közösségben fel kell függeszteni, annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban hatékony és egységes módon biztosítsák a fogyasztók egészségének védelmét.

(7)

A fésűkagyló (Pectinidae) akvakultúra-termelését Peruban elkülönített termelési területeken végzik, alacsony népsűrűség mellett, távol az esetleges fertőzési forrásoktól. Ezen túlmenően, a fésűkagyló feldolgozása során a zsigereket eltávolítják, ezáltal csökken annak a veszélye, hogy a termék ehető része a vírussal megfertőződjék. Ezért megengedhető az ilyen módon feldolgozott fésűkagyló Peruból történő behozatala.

(8)

Ezenkívül a hőkezelés a vírus életképességét kizárja. Ezért megengedhető azon kéthéjú kagylók Peruból történő behozatala, amelyek hőkezelésen esnek át, az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 2004. április 29-i 853/2004 számú európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) III. melléklete VII. szakasza II. fejezetének A. 5. b) pontjában meghatározott követelmények szerint.

(9)

A perui hatóságok vállalták, hogy azonnali korrekciós intézkedéseket hoznak létre, és amennyiben szükséges, hozzájárulnak egy, az elkövetkező hónapok során végzendő bizottsági ellenőrzéshez is. Ezért helyénvaló, hogy az e határozatban előírt intézkedések alkalmazását 2009. március 31-ig korlátozzák, a Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy ezen intézkedéseket a perui helyzet alakulásáról szóló újabb adatoktól, illetve a saját szervezeti egységei által végzett vizsgálatok eredményétől függően módosítsa, hatályon kívül helyezze, vagy kiterjessze.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

akvakultúrából származó, zsigereitől megfosztott fésűkagyló;

b)

a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza II. fejezetének A.5.b) pontjában meghatározott hőkezelésen átesett kéthéjú kagylók.

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/11

(1)

Az emberi méltóság tiszteletben tartása egyike volt az Európai Unió megalapításakor megfogalmazott alapgondolatoknak, amely céljául tűzte ki a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi előrehaladás elősegítését, a társadalmi kirekesztettség és megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítását. A Szerződés 137. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele terén. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 34. cikke elismeri és tiszteletben tartja a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra való jogot mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel.

(2)

A szociális védelmi rendszereken belüli megfelelő forrásokra és szociális segítségnyújtásra vonatkozó egységes kritériumokról szóló, 1992. június 24-i 92/441/EGK tanácsi ajánlás (1) továbbra is kiindulópontnak tekintendő a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdéséhez kapcsolódó közösségi politika tekintetében, jelentőségéből mit sem vesztett, ugyanakkor sokat kell még tenni teljes körű végrehajtása érdekében.

(3)

1992 óta új politikai eszközök kerültek bevezetésre. Ezen eszközök közé tartozik a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra irányuló nyílt koordinációs módszer, melynek céljai közt szerepel a mindenkire kiterjedő aktív társadalmi befogadás megvalósítása a munkaerőpiacon való részvétel és a perifériára szorult személyek és csoportok szegénysége és kirekesztettsége elleni küzdelem elősegítésével (2). Egy további eszközt jelent az európai foglalkoztatási stratégia, mely többek között a következőkre irányul: a társadalmi befogadás erősítése, a szegénység elleni küzdelem, a munkaerő-piaci kirekesztettség megakadályozása, valamint a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási integrációja (3).

(4)

A tartós szegénység és munkanélküliség, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű személyek arányának növekedése megoldásként átfogó és integrált politikát követel (4). A szociális védelmi rendszerek korszerűsítése érdekében egy integrált és aktív befogadási stratégia keretében a megfelelő jövedelemtámogatást a munkaerőpiacokkal való kapcsolat és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kontextusában kell megvalósítani (5). Ez a stratégia teljes mértékben kiegészítője a rugalmas biztonságon alapuló megközelítésnek (flexicurity-elv), miközben azokra irányul, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. A munkavállalói aktivitás és mobilitás elősegítésével hozzájárul a lisszaboni stratégia megvalósításához, másrészt az EU fenntartható fejlődési stratégiája szociális dimenziójának építőelemeként is szolgál (6).

(5)

Az ajánlás végrehajtásának lépéseit a nemzeti prioritások és a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében kell végrehajtani.

(6)

Ez az ajánlás és a benne foglalt közös elvek végrehajtása nem sérti a közösségi jog alkalmazását, beleértve többek között az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást, az általános csoportmentességi rendeletet (7), valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó közösségi szabályozást.

(7)

A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok határozzák meg a jövedelemtámogatás szintjét és a megfelelő intézkedéscsomagokat, figyelembe véve a helyi, regionális és nemzeti szintű eltéréseket és szükségleteket,

a)

Átfogó szakpolitikai keret, mely meghatározza az aktív befogadási stratégia három elemének ideális ötvözetét, figyelembe véve e stratégiák együttesének a hátrányos helyzetűek társadalmi és gazdasági integrációjára gyakorolt hatását, valamint lehetséges kölcsönhatásaikat, beleértve a szinergiákat és a lehetséges kompromisszumokat is;

b)

Integrált végrehajtás az aktív befogadási stratégia három eleme tekintetében, mely által hatékonyan lehetne kezelni a szegénységhez és társadalmi kirekesztettséghez vezető sokrétű okokat, és erősíteni lehetne az aktív befogadási politikát elősegítő állami hivatalok és szolgálatok közötti koordinációt;

c)

Politikai koordináció a helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóságok között az egyedi szerepeknek, hatásköröknek és prioritásoknak megfelelően;

d)

Aktív közreműködés a stratégiák fejlesztése, végrehajtása és értékelése terén valamennyi releváns szereplő részvételével, beleértve a szegénység és a szociális kirekesztés által érintett személyeket, a szociális partnereket, nem kormányzati szervezeteket és szolgáltatókat.

a)

támogatja az alapvető jogok érvényesítését;

b)

hozzájárul a nemek közötti egyenlőség és az általános esélyegyenlőség előmozdításához;

c)

fokozottan figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzetűek összetett nehézségeit és a különböző, védelmet igénylő csoportok különleges helyzetét és szükségleteit;

d)

figyelembe veszi a helyi és regionális helyzetet és javítja a területi kohéziót;

e)

összhangban van a szociál- és foglalkoztatáspolitikák életciklus alapú megközelítésével a generációk közötti szolidaritás támogatása és a szegénység generációk közötti továbbadásának megállítása érdekében.

i.

A szociális védelmi rendszerek szükség szerinti felülvizsgálata a 92/441/EGK ajánlás B. részében felsorolt közös elvek fényében. Az aktív befogadási stratégia keretében az elégséges erőforráshoz való jog tekintetében az alábbiaknak kell teljesülniük:

ii.

Ezen jog végrehajtásának biztosítása a 92/441/EGK ajánlás C. pontjának (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati iránymutatásokkal összhangban. Az emberi méltósággal összeegyeztethető életvitelhez szükséges erőforrásokat a megfelelő nemzeti mutatók alapján kell meghatározni, figyelembe véve különösen az adott tagállam háztartásaira (azok típusa és mérete szerint) megállapított életszínvonalat és árszintet. Az aktív befogadási politika keretében biztosítani kell a munkaképes személyek számára a munkakeresés ösztönzőit, a támogatásokat pedig az egyedi szükségletekhez mérten kell kiigazítani, illetve kiegészíteni.

i.

Az aktív befogadási stratégiákkal összefüggésben az alábbi közös alapelvek támogatása:

ii.

E fent említett elvek végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatások:

—

Területi rendelkezésre állás, tényleges fizikai hozzáférhetőség, megfizethetőség.

—

Szolidaritás, esélyegyenlőség a szolgáltatások felhasználói és a munkavállalók számára, a különböző felhasználókra való tekintettel.

—

A humánerőforrásba történő beruházás, munkafeltételek, megfelelő fizikai infrastruktúra.

—

Integrált módon kialakított és megvalósított, átfogó és összehangolt szolgáltatások.

—

A felhasználók bevonása és egyénre szabott megközelítések a személyek összetett egyedi igényeinek kielégítése érdekében.

—

Nyomon követés és teljesítményértékelés, valamint a bevált gyakorlatok megosztása.

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/15

(1)

A Tanács 2007. október 15-én elfogadta az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveletéről (EUFOR Tchad/RCA művelet) szóló 2007/677/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

Az együttes fellépés 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályok a Szerződés 24. cikke szerint megállapodás tárgyát képezik.

(3)

A Tanács 2004. szeptember 13-i felhatalmazását követően az elnökség az Európai Unió Tanácsa főtitkára/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője támogatásával tárgyalásokat folytatott az Európai Unió és az Orosz Föderáció között az Orosz Föderációnak az EUFOR Tchad/RCA műveletben történő részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) megkötéséről.

(4)

A megállapodást az Európai Unió nevében jóvá kell hagyni,

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/21

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/22

„4.

A VII. melléklet a következő ponttal egészül ki:

»M.   Gyümölcs- és zöldségfélék, áruburgonya és faiskolák. (…)«”

„4.

A VII. melléklet a következő ponttal egészül ki:

»M.   Gyümölcs- és zöldségfélék, étkezési burgonya és faiskolák. (…)«”

18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/s3