ISSN 1725-5090
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 304
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
51. évfolyam
2008. november 14.
|
ISSN 1725-5090 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
51. évfolyam |
|
|
|
||
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező
RENDELETEK
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1099/2008/EK RENDELETE
(2008. október 22.)
az energiastatisztikáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (1),
mivel:
|
(1) |
A Közösségnek energiapolitikai tevékenysége hatásának és következményeinek nyomon követése érdekében az energiamennyiségekre, azok formájára, forrására, előállítására, készletére, átalakítására és fogyasztására vonatkozó pontos és időszerű adatokra van szüksége. |
|
(2) |
Az energiastatisztikák hagyományosan az energiaellátásra, valamint a fosszilis energiákra összpontosítanak. Az elkövetkező években fokozottabban kell összpontosítani az ismeretek növelésére, valamint a végső energiafogyasztás, a megújuló energiák és az atomenergia figyelemmel kísérésére. |
|
(3) |
Az energiával kapcsolatos pontos, naprakész információk rendelkezésre állása alapvető fontosságú az energiafogyasztás környezetre gyakorolt hatásának felmérése szempontjából, különösen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása vonatkozásában. Ezen információk meglétének szükségességét az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) írja elő. |
|
(4) |
A belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) és a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) előírja, hogy a tagállamok bejelentsék a mennyiségi energiaadatokat. Az ezen irányelvekben megállapított célkitűzések irányában elért fejlődés figyelemmel kíséréséhez elengedhetetlenek az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatok. |
|
(5) |
Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), valamint az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) előírja a tagállamok számára az energiafogyasztásról szóló, számszerűsített jelentéstételt. Az említett irányelvekben megállapított célkitűzések megvalósítása terén tett előrelépések ellenőrzése céljából az energiára vonatkozó részletes, naprakész adatokra, továbbá ezen adatoknak és a vonatkozó statisztikai felméréseknek, úgymint a népszámlálás, lakásfelmérések és a közlekedésre vonatkozó felméréseknek a jobb összekapcsolására van szükség. |
|
(6) |
A Bizottság 2005. június 22-i, „Az energiahatékonyságról” szóló és a 2006. március 8-i, „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című zöld könyve megvitatja az EU azon energiapolitikáit, amelyekhez szükség van az uniós energiastatisztikához való hozzáférésre, többek között az Európai Energiapiaci Megfigyelőközpont létrehozása céljából. |
|
(7) |
Az Európai Parlamentnek az „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” című, 2006. december 14-i állásfoglalásában (8) kért, nyilvános energia-előrejelzési modell felállítása megköveteli a részletes, naprakész energiaadatokat. |
|
(8) |
Az elkövetkező években nagyobb figyelmet kell fordítani a legfontosabb üzemanyagokkal való ellátás biztonságára, és uniós szinten időszerűbb és pontosabb adatokra van szükség az esetleges ellátási zavarok megelőzésére, illetve azok uniós szintű megoldásának összehangolására. |
|
(9) |
Az energiapiac liberalizációja és növekvő összetettsége egyre nehezebbé teszi a megbízható, időszerű energiaügyi adatok beszerzését, különösen az ilyen adatok szolgáltatására vonatkozó előírások jogalapjának hiányában. |
|
(10) |
Annak érdekében, hogy az energiastatisztikai rendszer segítse a politikai döntéshozatalt az Európai Unióban és a tagállamokban, valamint hogy előmozdítsa a társadalmi vitát az állampolgárok részvétele révén, garanciákat kell biztosítania az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot, a rugalmasságot és a fejlődőképességet illetően. Így a közeljövőben az atomenergiára vonatkozó statisztikákat is be kell építeni, és a megújuló energiákra vonatkozó releváns adatokat tovább kell fejleszteni. Hasonlóképpen, az energiahatékonyság tekintetében különösen hasznos lenne, ha rendelkezésre állnának az élőhelyekre és a közlekedésre vonatkozó részletes statisztikák. |
|
(11) |
Az egyes közösségi statisztikák előállítására a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben (9) meghatározott szabályok vonatkoznak. |
|
(12) |
Mivel e rendelet célját – nevezetesen a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítását, továbbítását, értékelését és terjesztését lehetővé tevő közös keret létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(13) |
A közösségi statisztikák e rendelet hatálya alatt történő előállítása és terjesztése során a nemzeti és a közösségi statisztikai hatóságoknak figyelembe kell venniük a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (10) létrehozott statisztikai programbizottság által 2005. február 24-én elfogadott európai statisztikai eljárási szabályzatot, amelyet a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló bizottsági ajánláshoz csatoltak. |
|
(14) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (11) összhangban kell elfogadni. |
|
(15) |
A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy módosítsa az adatforrások jegyzékét, a nemzeti statisztikákat és az alkalmazandó pontosításokat vagy fogalommeghatározásokat, csakúgy, mint a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó szabályozásokat, valamint, hogy – amint azokat belefoglalják – létrehozza és módosítsa az éves atomenergia-statisztikákat, hogy – amint azokat belefoglalják – módosítsa a megújuló energiákra vonatkozó statisztikákat, és hogy létrehozza és módosítsa a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikákat. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. |
|
(16) |
Elő kell írni, hogy a Bizottság mentességet vagy eltérést biztosíthasson a tagállamoknak az energiaügyi adatgyűjtés azon vonatkozásai tekintetében, amelyek a válaszadókra túlzott terhet rónának. A mentesség vagy eltérés kizárólag megfelelő indoklás kézhezvétele után adható meg, amely a jelenlegi állapotot és a túlzott terheket átlátható módon mutatja be. A mentesség vagy eltérés időbeli hatályát a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni. |
|
(17) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) E rendelet közös keretet hoz létre a Közösségen belüli összehasonlítható energiastatisztika előállítása, továbbítása, értékelése és terjesztése számára.
(2) E rendelet a Közösségen belüli energiatermékekre és azok aggregátumaira vonatkozó statisztikai adatokra alkalmazandó.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
|
a) |
„közösségi statisztikák”: a 322/97/EK rendelet 2. cikkének első francia bekezdésében meghatározott közösségi statisztikák; |
|
b) |
„statisztikák előállítása”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke második francia bekezdésében meghatározott statisztikák előállítása; |
|
c) |
„Bizottság (Eurostat)”: a 322/97/EK rendelet 2. cikke negyedik francia bekezdésében meghatározott közösségi hatóság; |
|
d) |
„energiatermékek”: éghető üzemanyagok, megújuló energiák, villamos energia, vagy az energia bármely más formája; |
|
e) |
„aggregátumok”: az energiatermékek kezelésével vagy felhasználásával – nevezetesen az energiarendszer termelési, kereskedési, átalakítási, fogyasztási és szerkezeti jellemzőivel, így a villamosenergia-termelés beépített kapacitásával vagy a kőolajtermékek termelési kapacitásával – kapcsolatos, nemzeti szinten összesített adatok; |
|
f) |
„adatminőség”: a statisztikai minőség következő aspektusai: relevancia, pontosság, időszerűség és időbeli pontosság, hozzáférhetőség és érthetőség, összehasonlíthatóság, koherencia és teljesség. |
3. cikk
Adatforrások
(1) A válaszadókra nehezedő csökkentett teher elvének és az adminisztráció egyszerűsítése elvének alkalmazása mellett a tagállamoknak a következő forrásokból kell összegyűjteniük az energiatermékekre és azok Közösségen belüli összesítéseire vonatkozó adatokat:
|
a) |
az elsődleges és az átalakított energia termelőire és forgalmazóira, valamint az energiaszolgáltatókra, az elsődleges és az átalakított energia kereskedőire, importőreire és exportőreire irányuló különleges statisztikai felmérések; |
|
b) |
más, a feldolgozóipari, közlekedési és egyéb ágazatokbeli – beleértve a háztartásokat – végső energiafelhasználókra irányuló statisztikai felmérések; |
|
c) |
más statisztikai becslési eljárások vagy egyéb források, beleértve az adminisztratív forrásokat, mint például a villamosenergia- és gázpiac szabályozását végző szervek. |
(2) A tagállamok meghatározzák a 4. cikkben leírt nemzeti statisztikákhoz szükséges adatok vállalatok és más források általi bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat.
(3) Az adatforrások listája a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosítható.
4. cikk
Aggregátumok, energiatermékek és a nemzeti statisztikák továbbítási gyakorisága
(1) A közlésre javasolt nemzeti statisztikákat a mellékletekben határozzák meg. Ezeket a következő gyakorisággal kell továbbítani:
|
a) |
a B. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében évente; |
|
b) |
a C. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében havonta; |
|
c) |
a D. mellékletben szereplő energiastatisztika esetében rövid határidővel, havonta. |
(2) Az alkalmazott szakkifejezések pontosítását és meghatározását az egyes mellékletek és az A. melléklet (A fogalommeghatározásokra vonatkozó pontosítások) tartalmazzák.
(3) A közlésre javasolt adatok és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.
5. cikk
Adatközlés és -terjesztés
(1) A tagállamoknak a 4. cikkben említett nemzeti statisztikákat továbbítaniuk kell a Bizottság (Eurostat) részére.
(2) Az adatközlés rendjére vonatkozó szabályozásokat, beleértve az alkalmazandó határidőket, eltéréseket és mentességeket a mellékletekben határozzák meg.
(3) A nemzeti statisztika közlésére vonatkozó szabályozásokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban lehet módosítani.
(4) A Bizottság valamely tagállam megfelelően indokolt kérésére a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket biztosíthat a nemzeti statisztikák azon részei alól, amelyek összegyűjtése a válaszadókra túlzott terheket róna.
(5) A Bizottság (Eurostat) a beszámolási időszakot követő második év január 31-ig éves energiastatisztikákat közöl.
6. cikk
Minőségértékelés és jelentések
(1) A tagállamok biztosítják a továbbított adatok minőségét.
(2) Minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni a B. melléklettel összhangban bejelentett energiaadatok és az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. február 10-i 2005/166/EK bizottsági határozattal (12) összhangban bejelentett adatok közötti koherencia biztosítása érdekében.
(3) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:
|
a) |
„relevancia”: arra utal, hogy a statisztika milyen mértékben felel meg a felhasználók jelenlegi és lehetséges szükségleteinek; |
|
b) |
„pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket; |
|
c) |
„időszerűség”: az információ elérhetősége és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időre utal; |
|
d) |
„időbeli pontosság”: az adatok közzétételének tervezett időpontja és az adatok megjelenésének időpontja között eltelt időre utal; |
|
e) |
„hozzáférhetőség” és „érthetőség”: azokra a feltételekre és rendelkezésekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket; |
|
f) |
„összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési módszerek és eljárások közötti különbségek hatásának mértékére utal a statisztikai adatok földrajzi, ágazati vagy időbeli összehasonlítása során; |
|
g) |
„koherencia”: arra utal, hogy az adatok mennyire alkalmasak különböző típusú, különböző okokból alkalmazott, megbízható összekapcsolásra. |
(4) A tagállamok ötévenként a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátanak egy, a közölt adatok minőségéről, valamint az esetlegesen elvégzett módszertani változásokról szóló jelentést.
(5) A tagállamok a Bizottságtól (Eurostattól) érkező felkérés kézhezvételétől számított 6 hónapon belül, és annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a továbbított adatok minőségének értékelését, jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz (Eurostathoz), amely tartalmazza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos vonatkozó információkat.
7. cikk
Ütemezés és gyakoriság
A tagállamok e rendelet elfogadását követően a naptári év elejétől kezdve gyűjtik az e rendeletben meghatározott adatokat, és azt követően azokat a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított gyakorisággal továbbítják.
8. cikk
Éves atomenergia-statisztika
A Bizottság (Eurostat) az EU atomenergia-ágazatával együttműködésben éves atomenergia-statisztikákat határoz meg, amelyek bejelentésére és kiadására 2009-től, az első beszámolási évvel kezdődően kerül sor, szükség esetén a titoktartási követelmények sérelme nélkül és a kettős adatszolgáltatás elkerülésével, ezzel egyidejűleg pedig az előállítási költségek alacsonyan tartásával, a beszámolási terhek elviselhetősége mellett.
Az éves atomenergia-statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.
9. cikk
A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák
(1) A megújuló energiákra és a végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák minőségének javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve a következőképpen biztosítja e statisztikák összehasonlíthatóságát, átláthatóságát, részletességét és rugalmasságát:
|
a) |
felülvizsgálja a megújuló energiákkal kapcsolatos statisztikák kialakításához alkalmazott módszert annak érdekében, hogy minden egyes megújuló energiaforrásra vonatkozóan évente, költséghatékony módon elérhetőek legyenek kiegészítő, megfelelő és részletes adatok. A Bizottság (Eurostat) elkészíti és terjeszti a 2010-től (a referenciaévtől) kezdődően készített statisztikákat; |
|
b) |
felülvizsgálja és meghatározza a nemzeti és közösségi szinten alkalmazott módszereket azoknak a végső energiafogyasztásra (forrásokra, változókra, minőségre, költségekre) vonatkozó statisztikáknak az elkészítésénél, amelyek a jelenlegi helyzeten, létező tanulmányokon, tervezett kísérleti megvalósíthatósági tanulmányokon és költség-haszon elemzéseken alapulnak, valamint értékeli a kísérleti tanulmányokat és költség-haszon elemzéseket annak érdekében, hogy az ágazatonkénti végső energiák lebontási kulcsait és a fő energiafelhasználásokat meg lehessen állapítani, és a kapott eredményeket 2012-től (a referenciaévtől) fokozatosan be lehessen építeni a statisztikákba. |
(2) A megújuló energiákra vonatkozó statisztikák a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban módosíthatók.
(3) A végső energiafelhasználásra vonatkozó statisztikákat a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban készítik el és módosítják.
10. cikk
Végrehajtási intézkedések
(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló alábbi intézkedéseket a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni:
|
a) |
az adatforrások jegyzékének módosítása (3. cikk (3) bekezdés); |
|
b) |
a nemzeti statisztikák és az alkalmazandó pontosítások vagy fogalommeghatározások módosítása (4. cikk (3) bekezdés); |
|
c) |
a statisztikák továbbításának rendjére vonatkozó rendelkezések módosítása (5. cikk (3) bekezdés); |
|
d) |
az éves atomenergia-statisztikák elkészítése és módosítása (8. cikk); |
|
e) |
a megújuló energiákra vonatkozó statisztikák módosítása (9. cikk (2) bekezdés); |
|
f) |
végső energiafogyasztásra vonatkozó statisztikák elkészítése és módosítása (9. cikk (3) bekezdés). |
(2) Kiegészítő mentességeket vagy eltéréseket (5. cikk (4) bekezdés) a 11. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban biztosítanak.
(3) Tekintetbe kell venni azt az elvet, amely szerint a járulékos költségeknek és a jelentési kötelezettségből fakadó terheknek ésszerű kereteken belül kell maradniuk.
11. cikk
A bizottság
(1) A Bizottság munkáját a statisztikai programbizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a határozat 5. és 7. cikkében előírt szabályozási bizottsági eljárást kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) Az Európai Parlament 2008. március 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. szeptember 15-i határozata.
(2) HL L 49., 2004.2.19., 1. o.
(3) HL L 283., 2001.10.27., 33. o.
(4) HL L 52., 2004.2.21., 50. o.
(5) HL L 1., 2003.1.4., 65. o.
(6) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.
(7) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
(8) HL C 317. E, 2006.12.23., 876. o.
(9) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
(10) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.
(11) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(12) HL L 55., 2005.3.1., 57. o.
A. MELLÉKLET
A FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKRA VONATKOZÓ PONTOSÍTÁSOK
E melléklet a más mellékletekben alkalmazott szakkifejezések magyarázatát vagy meghatározását tartalmazza.
1. FÖLDRAJZI MEGJEGYZÉSEK
Kizárólag statisztikai jelentések esetében a következő földrajzi meghatározások alkalmazandók.
|
— |
Ausztrália nem foglalja magában a tengerentúli területeket. |
|
— |
Dánia nem foglalja magában a Feröer-szigeteket és Grönlandot. |
|
— |
Franciaország magában foglalja Monacót, de nem foglalja magában Guadeloupe, Martinique, Guyana, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, Új-Kaledónia, Francia Polinézia, Wallis és Futuna, valamint Mayotte francia tengerentúli területeket. |
|
— |
Olaszország magában foglalja San Marinót és a Vatikánt. |
|
— |
Japán magában foglalja Okinawát. |
|
— |
Hollandia nem foglalja magában Suriname-ot és a Holland Antillákat. |
|
— |
Portugália magában foglalja az Azori-szigeteket és Madeirát. |
|
— |
Spanyolország magában foglalja a Kanári-szigeteket, a Baleár-szigeteket, valamint Ceutát és Melillát. |
|
— |
Svájc nem foglalja magában Liechtensteint. |
|
— |
Az Egyesült Államok magában foglalja az 50 államot, Washington szövetségi fővárost és környékét, az Amerikai Virgin-szigeteket, Puerto Ricót és Guamot. |
2. AGGREGÁTUMOK
A termelőket a termelés célja szerint csoportosítják:
|
— |
Főtevékenységű termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek fő tevékenységükként, harmadik feleknek történő eladásra termelnek villamos energiát és/vagy hőt. |
|
— |
Saját célra termelők: olyan magán- vagy állami tulajdonú vállalkozások, amelyek teljes egészében vagy részben saját felhasználásra, elsődleges tevékenységük támogatására termelnek villamos energiát és/vagy hőt. |
Megjegyzés: a NACE-besorolás felülvizsgálatának hatálybalépését követően a Bizottság a vonatkozó NACE-hivatkozásoknak a 11. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban történő beemelésével tovább pontosíthatja a fogalommeghatározásokat.
2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
|
Termelés/Belföldi termelés Inert anyagok eltávolítására irányuló műveletek után számított, kitermelt vagy előállított üzemanyag-mennyiségek. A termelés magában foglalja a termelő által a termelési folyamat során (pl. fűtésre vagy berendezés és segédberendezések működtetéséhez) felhasznált mennyiségeket, valamint a más energiatermelők számára átalakításra vagy más felhasználásra szánt energiakészleteket. Belföldi felhasználás: az érintett államon belüli forrásokból való termelés. |
||||||
|
Import/Export A földrajzi meghatározásokat lásd a „Földrajzi megjegyzések” szakaszban. Egyéb meghatározás hiányában az „import” a végső származásra (az az ország, ahol az energiaterméket előállították) utal a bejelentő országon belüli felhasználása esetén, az „export” pedig az előállított energiatermék fogyasztásának végső országára utal. Egy ország politikai határait átlépő mennyiség – függetlenül attól, hogy sor került-e vámkezelésre – importáltnak vagy exportáltnak számít. Ha a származási vagy rendeltetési hely nem ismert, az „Egyéb” megnevezést kell használni. Előfordulhatnak statisztikai különbségek, amennyiben a fenti alapon csak az összes importra vagy exportra vonatkozó adat áll rendelkezésre, miközben a földrajzi lebontás más felmérésen, forráson vagy elven alapul. Ebben az esetben a különbségeket az „Egyéb” megnevezés alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Nemzetközi tartályhajók A nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartozik ide:
|
||||||
|
Készletváltozások A nemzeti területen tárolt készletek nyitó készletszintje és a záró készletszintje közötti különbség. |
||||||
|
Bruttó fogyasztás (számított) Számított érték, a következőképpen meghatározva: Belföldi fogyasztás + Egyéb forrásokból + Import - Export - Nemzetközi tartályhajók + Készletváltozások |
||||||
|
Bruttó fogyasztás (megfigyelt) A végfelhasználói ágazatokban végzett vizsgálatok során ténylegesen feljegyzett mennyiség. |
||||||
|
Statisztikai különbségek Számított érték, a következőképpen meghatározva: Számított bruttó fogyasztás – megfigyelt bruttó fogyasztás. Ide tartozik a végfogyasztók készletváltozása, amennyiben az a „Készletváltozások” részeként nem meghatározható. A nagyobb különbségek okát meg kell állapítani. |
||||||
|
Főtevékenységű villamosenergia-erőművek Villamosenergia-termelésre felhasznált üzemanyag-mennyiségek. A hővel kapcsoltan villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a „Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” cím alatt kell jelenteni. |
||||||
|
Főtevékenységű, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek Villamos energia és hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek. |
||||||
|
Főtevékenységű hőerőművek Hő termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek. |
||||||
|
Saját célra termelő villamosenergia-erőművek Villamos energia termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek. A legalább egy, hővel kapcsolt villamos energiát termelő (CHP) egységet tartalmazó erőművek által felhasznált üzemanyagot a „Hőt és villamos energiát saját célra kapcsoltan termelő (CHP) erőművek” cím alatt kell jelenteni. |
||||||
|
Hőt és villamos energiát saját célra kapcsoltan termelő (CHP) erőművek A termelt villamos energia és az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek. |
||||||
|
Saját célra termelő hőerőművek Az eladott hő mennyiségének megfelelő üzemanyag-mennyiségek. |
||||||
|
Kőszénbrikett üzemek: Üzemanyag termelésére felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Kokszolókemencék: Kokszolókemencékben felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemek: Barnaszénbrikett termeléséhez felhasznált lignit- vagy barnaszénmennyiségek, illetve tőzegbrikett termeléséhez felhasznált tőzegmennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Gázgyár Gázgyárban és széngázosító üzemekben gáztermelésre felhasznált mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Kohó Kokszolható szén- és/vagy bitumenes szénmennyiségek (általában PCI-ként ismert), és kohókban átalakított kokszolókemence-szénmennyiségek. A kohók hevítésére és működtetésére felhasznált üzemanyag-mennyiségeket (pl. kohógáz) nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
A szén cseppfolyósítása Szintetikus olaj termelésére felhasznált üzemanyag-mennyiségek. |
||||||
|
Kőolaj-finomítók: Kőolajtermékek előállítására felhasznált üzemanyag-mennyiségek. A fűtésre és berendezés működtetéséhez felhasznált mennyiségeket nem itt, hanem az „Energiaágazatbeli fogyasztás” alatt kell feltüntetni. |
||||||
|
Máshol nem szereplő – Átalakítás Máshol nem szereplő átalakítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Az e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni. |
2.2. Energiaágazat és végső fogyasztás
|
A teljes energiaágazat Az energiaágazat által a kitermelés (bányászat, kőolaj- és földgáztermelés) vagy az átalakítási tevékenységeket végző üzemek működtetésének támogatására felhasznált mennyiségek. Nem foglalja magában a más energiaformába átalakított tüzelőanyag-mennyiségeket (amelyeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni, vagy az olaj-, gáz- és szénzagy-csővezetékek működtetéséhez felhasznált mennyiségeket [amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni]). Magában foglalja az atommaghasításhoz és -fúzióhoz felhasznált vegyi anyagok gyártását és az e folyamatokból származó termékeket. |
|
Villamosenergia-, CHP- és hőerőművek Villamosenergia-, hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és hőerőművekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Szénbányák A szénbányászatban a szén kitermelésére és előkészítésére energiaként felhasznált mennyiségek. A bányához tartozó erőművekben elégetett szénmennyiségeket az „Átalakítási ágazat” cím alatt kell feltüntetni. |
|
Kőszénbrikett üzemek Kőszénbrikett üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Kokszolókemencék Kokszolóüzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemek: Barnaszén- vagy tőzegbrikett üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Gázgyár/gázosító üzemek Gázgyárakban és széngázosító üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Kohók Kohókban energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
A szén cseppfolyósítása Szén cseppfolyósítását végző üzemekben energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Kőolaj-finomítók Kőolaj-finomítókban energiaként felhasznált mennyiségek. |
|
Kőolaj- és földgázkitermelés A kőolaj- és földgázkitermelés során, valamint a földgázfeldolgozó üzemekben üzemanyagként felhasznált mennyiségek. Nem foglalja magában a csővezetékek veszteségeit (amelyeket az „Elosztási veszteségek” cím alatt kell jelenteni), valamint a csővezetékek működtetéséhez felhasznált energiamennyiségeket (amelyeket a „Közlekedési/Szállítási ágazat” cím alatt kell jelenteni). |
|
Végső összfogyasztás A következőképpen kell meghatározni (kiszámítani): = Nem energiaként történő összfelhasználás + Végső energiafogyasztás (Ipar + Közlekedés + Más ágazatok) Nem foglalja magában az átalakításra történő szállítást, az energiatermelő gazdasági ágazatok általi felhasználást, és az elosztási veszteségeket. |
|
Nem energiaként történő felhasználás A különböző ágazatokban nyersanyagként felhasznált energiatermékek; vagyis nem üzemanyagként, vagy más üzemanyaggá átalakítva fogyasztott mennyiségek. |
2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
Végső energiafogyasztás Az ipar, a Közlekedés/Szállítás és más ágazatok összes energiafogyasztása. |
|
Gazdasági ágazat Az ipari vállalat által elsődleges tevékenységei támogatására felhasznált üzemanyag-mennyiségekre vonatkozik. A csak hő-, vagy CHP-erőművek esetében csak az erőmű által felhasznált hő termelésére elfogyasztott üzemanyag-mennyiségek alkalmazandók. Az eladott hő, illetve a villamos energia termelésére felhasznált tüzelőanyag-mennyiségeket a megfelelő „Átalakítási ágazat” cím alatt kell jelenteni. |
|
Fém alapanyag gyártása |
|
Vegyi anyagok (beleértve a petrolkémiai anyagokat) Vegy- és petrolkémiai ipar. |
|
Nemvasfém alapanyaggyártás Színesfémipar. |
|
Nemfém ásványi termékek gyártása Üveg, kerámia, cement és más építőipari alapanyagok. |
|
Járműgyártás A szállítóeszközökkel kapcsolatos ipar. |
|
Gépek és berendezések Fémfeldolgozási termékek, gépek és szállítóeszközökön kívüli felszerelés. |
|
Bányászat és kőfejtés Nem foglalja magában az energiatermelő ágazatokat. |
|
Élelmiszer-, ital- és dohányáru |
|
Cellulóz, papír és nyomdai tevékenység Magában foglalja az írott sajtó nyomtatását. |
|
Fa és faipari termékek (nem cellulóz vagy papír) |
|
Építőipar |
|
Textil- és bőripar |
|
Máshol nem szereplő – Ipar A fent nem említett ágazatokbeli fogyasztás. |
|
Közlekedési/Szállítási ágazat A valamennyi közlekedési/szállítási ágazatban felhasznált energia, tekintet nélkül a gazdasági ágazatra, amelyben a tevékenységet végzik. |
|
Szállítási ágazat – Vasút A vasúti szállításban – beleértve az iparvasutat – felhasznált összes mennyiség. |
|
Szállítási ágazat – Belvízi hajózás A nemzetközi hajózásban (lásd a „Nemzetközi tartályhajók” pontot) nem részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyag-mennyiségek. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi hajózásról van szó, az indulási, valamint az érkezési kikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a hajó lobogója vagy nemzetisége alapján. |
|
Szállítási ágazat – Közúti szállítás Közúti járműveken felhasznált mennyiségek. Magában foglalja a mezőgazdasági járművek közúti üzemanyag-fogyasztását és a közúti járművekhez használt kenőanyagokat. Nem foglalja magában az álló motorok (lásd Egyéb ágazatok) energiafelhasználását, a traktorok nem közúti fogyasztását (lásd Mezőgazdaság), a közúti járművek katonai célú felhasználását (lásd Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő), az útburkolásra felhasznált bitument és az építkezési területeken, motorok által felhasznált energiát (lásd „Építőipari alágazat”). |
|
Szállítási ágazat – Csővezetékes szállítás A gázt, folyadékokat, iszapszerű hulladékokat és mást szállító csővezetékek támogatásához és működtetéséhez felhasznált energiamennyiségek. Magában foglalja a szivattyútelepeken és a csővezeték karbantartásához felhasznált energiát. Nem foglalja magában a természetes vagy feldolgozott gáz, a forró víz vagy gőz az elosztótól a végfelhasználókig való, csővezetéken történő elosztásához felhasznált energiát (az Energiaágazat pont alatt kell jelenteni), a víz háztartásokba, ipari, kereskedelmi és egyéb felhasználókhoz való végső elosztásához felhasznált energiát (a „Kereskedelmi és közszolgáltatások” pont alá tartozik) és az elosztó és a végső felhasználó közötti szállítás során bekövetkező veszteségeket (az „Elosztási veszteségek” pont alatt jelentendő). |
|
Szállítási ágazat – Nemzetközi légi szállítás Légi járművekre nemzetközi légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő” cím alatt kell jelenteni) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő). |
|
Szállítási ágazat – Belföldi légi szállítás Légi járművekre belföldi – kereskedelmi, magán-, mezőgazdasági stb. – légi szállítás céljából szállított repülőgép-üzemanyagok mennyiségei. Magában foglalja a repülésen kívüli egyéb célokra – pl. motorok sorozatvizsgálata – felhasznált üzemanyagot. Azt, hogy belföldi vagy nemzetközi repülésről van szó, az indulási, valamint az érkezési légikikötő alapján kell meghatározni, nem pedig a légitársaság nemzetisége alapján. Nem foglalja magában a légitársaságok közúti járműveihez felhasznált üzemanyagot (a „Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő) és a repülőgép-üzemanyagok katonai felhasználását (az „Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő” cím alatt jelentendő). |
|
Közlekedési/Szállítási ágazat – Máshol nem szereplő Máshol nem szereplő közlekedési/szállítási tevékenységekhez felhasznált mennyiségek. Magában foglalja a légitársaságok által közúti járműveikhez, illetve a kikötőkben a hajókról kirakodó, különböző típusú darukhoz felhasznált üzemanyagokat. Azt kell bejelenteni, amit e pont magában foglal. |
|
Egyéb ágazatok A külön nem említett, vagy nem az energia-, ipari vagy közlekedési/szállítási ágazathoz tartozó ágazatok. |
|
Egyéb ágazatok – Kereskedelmi és közszolgáltatások A köz- és magánszféra üzletei és irodái által fogyasztott tüzelőanyagok. |
|
Egyéb ágazatok – Lakossági fogyasztás Valamennyi háztartás – beleértve az „alkalmazottat foglalkoztató háztartásokat” – által fogyasztott üzemanyagokat kell bejelenteni. |
|
Egyéb ágazatok – Mezőgazdaság/Erdészet Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti tevékenységet folytató felhasználók által fogyasztott üzemanyagok. |
|
Egyéb ágazatok – Halászat A belvízi, part menti és mélytengeri halászathoz szállított üzemanyagok. Magában foglalja a valamennyi lobogó alatt hajózó hajókra szállított üzemanyagot, amelyek az országban töltöttek üzemanyagot (beleértve a nemzetközi halászatot) és a halászati iparágban felhasznált energiát. |
|
Egyéb ágazatok – Máshol nem szereplő E tevékenységek máshol nem szerepelnek. E kategória foglalja magában valamennyi katonai célú mozgó és álló jellegű üzemanyag-felhasználást (pl. hajó, légi jármű, közút és lakótereken felhasznált energia) tekintet nélkül arra, hogy az üzemanyagot az adott ország, vagy más ország katonasága számára szállították oda. Az e pont alá kerülő elemeket a jelentésben meg kell magyarázni. |
3. EGYÉB SZAKKIFEJEZÉSEK
Rövidítések jegyzéke:
|
— |
TML: tetrametil ólom |
|
— |
TEL: tetraetil ólom |
|
— |
SBP: különleges forráspont |
|
— |
LPG: propán-bután gáz |
|
— |
NGL: földgáz-kondenzátumok |
|
— |
LNG: cseppfolyósított földgáz |
|
— |
CNG: sűrített földgáz |
B. MELLÉKLET
ÉVES ENERGIASTATISZTIKA
E melléklet az energiastatisztika évenkénti gyűjtésének hatáskörét, egységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. SZILÁRD FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK ÉS FELDOLGOZOTT GÁZOK
1.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék |
Fogalommeghatározás |
||
|
Jó minőségű szén ipari és lakossági felhasználásra, általában legfeljebb 10 tömegszázalék illóanyag-tartalommal és magas széntartalommal (mintegy 90 % rögzített széntartalom). Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg). |
||
|
Bitumenes kőszén, amelynek minősége lehetővé teszi kohók adagolójának támogatására alkalmas koksz előállítását. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg). |
||
|
Gőzképzéshez felhasznált kőszén, a kokszszén és az antracit kivételével magában foglalja valamennyi bitumenes kőszenet. Az antracitnál magasabb illóanyag-tartalom (több mint 10 %) és alacsonyabb széntartalom (kevesebb mint 90 % rögzített széntartalom) jellemzi. Bruttó fűtőértéke nedves, hamumentes bázison több mint 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg). Amennyiben kokszolókemencékben bitumenes szenet használnak fel, azt kokszszénként kell bejelenteni. |
||
|
Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg) és 23 865 kJ/kg (5 700 kcal/kg) között van, és illóanyag-tartalma több mint 31 %. |
||
|
Kőszén nem brikettezve, amelynek bruttó fűtőértéke száraz, ásványianyag-mentes bázison kevesebb mint 17 435 kJ/kg (4 165 kcal/kg), illóanyag-tartalma pedig több mint 31 %. Az előállított és közvetlenül elégetett olajpalát, valamint szurokföldet e kategórián belül kell jelenteni. A más átalakítási eljárások során felhasznált olajpalát, valamint szurokföldet szintén e kategórián belül kell jelenteni. Ez magában foglalja az átalakítási folyamat során elfogyasztott olajpalát vagy szurokföldet. A cseppfolyósítás útján keletkezett olajpalát és más termékeket az éves olajadatokra vonatkozó kérdőíven kell jelenteni. |
||
|
Éghető, puha, porított vagy sűrített, növényi eredetű, magas víztartalmú (nyers állapotban akár 90 %), könnyen vágható, a világosbarnától a sötétbarnáig terjedő színű üledékes kőzet. A nem energiacélú tőzeget nem foglalja magában. Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2001/77/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi IPCC útmutatót. |
||
|
Finomított feketekőszénből kötőanyag hozzáadásával előállított kevert üzemanyag. Az előállított kőszénbrikett mennyisége ennélfogva valamivel nagyobb lehet, mint az átalakítási folyamat során fogyasztott szén tényleges mennyisége. |
||
|
A szén karbonizálásából nyert szilárd termék, elsősorban kokszszén, magas hőmérsékleten nedvesség- és illóanyag-tartalma alacsony. A kokszolókemence-szenet elsősorban a vas- és acéliparban használják energiaforrásként és vegyi anyagként. E kategória magában foglalja a kokszport és az öntödei kokszot. A félkoksz (a szén alacsony hőmérsékleten történő karbonizálásából nyert szilárd termék) is e kategóriába tartozik. A félkokszot háztartási tüzelőanyagként használják, vagy maga az átalakító üzem használja fel. E pont magában foglalja a lignitből/barnaszénből készült kokszot, kokszport és félkokszot is. |
||
|
Gázgyárban városi gáz előállításához használt feketőkőszén-melléktermék. A gázkokszot fűtésre használják. |
||
|
Bitumenes szén roncsoló lepárlásának eredménye. A kőszénkátrány a szén lepárlásának – amelynek során a kokszolókemencében kokszot állítanak elő – folyékony mellékterméke, vagy barnaszénből állítják elő („alacsony hőmérsékletű kátrány”). A kőszénkátrány további lepárlással különböző szerves anyagokká (pl. benzol, toluol, naftalin) alakítható, amelyeket rendszerint a petrolkémiai ipar nyersanyagaként kell bejelenteni. |
||
|
A barnaszénbrikett lignitből/barnaszénből előállított kevert üzemanyag, amelyet magas nyomás alatt, kötőanyag hozzáadása nélkül brikettezve állítanak elő. Ez magában foglalja a tőzegbriketteket, a szárított finomított lignitet és a szállóport. |
||
|
Magában foglalja az állami vagy magánerőművekben termelt valamennyi típusú gázt, amelyek fő célja a gázfeldolgozás, -szállítás és -elosztás. Magában foglalja a karbonizálás útján (beleértve a kokszolókemencékben termelt és gázgyárakhoz átszállított gázt) olajtermékekkel való dúsítással vagy anélkül teljes gázzá alakítás útján (propán-bután gáz, pakura stb.) előállított gázokat, és a gázok és/vagy levegő átalakításával és egyszerű keverésével létrehozott gázokat, amelyeket az „Egyéb forrásokból” sor alatt kell jelenteni. Az átalakítási ágazat magában foglalja a gázgyárakban termelt gázmennyiségek kevert földgázzá átalakított mennyiségeket, amelyeket a földgáz-távhálózaton keresztül osztanak el és fogyasztanak. Más széngázok termelését (pl. kokszolókemence-gáz, kohógáz és acélgáz) az e gázokra vonatkozó oszlopok alatt kell jelenteni, nem pedig a gázgyári gáztermelés alatt. A gázgyárba szállított széngázokat tehát (saját oszlopukban) az átalakítási ágazat gázgyár oszlopában kell jelenteni. A más széngázok transzferéből származó gázgyári gáz teljes mennyiségét a gázgyári gázok előállításának sorában kell feltüntetni. |
||
|
A vas- és acélgyártás céljára előállított kokszolókemence-szén mellékterméke. |
||
|
A vas- és acéliparban a szén kohókban való égése során keletkező termék. Részben az üzemben, részben más acélipari folyamatok során, vagy az elégetésére megfelelő berendezéssel rendelkező erőművekben gyűjtik össze és használják fel tüzelőanyagként. A tüzelőanyag-mennyiséget bruttó fűtőérték alapon kell jelenteni. |
||
|
Az acél oxigénkohóban történő előállítása során keletkező melléktermék, amelyet a kohóból való távozásakor gyűjtenek össze. E gáz konvertergáz, LD-gáz vagy BOS-gáz néven is ismert. |
||
|
A „feketekőszén” kifejezés nedves, hamumentes bázison 23 865 kJ/kg-nál (5 700 kcal/kg) magasabb bruttó fűtőértékű szénre utal, amelynek közepes vitrinit-reflexiója minimum 0,6 %. A feketekőszén magában foglalja az 1–3. pontban felsorolt valamennyi energiaterméket (antracit, kokszszén és más bitumenes szén). |
1.2. Aggregátumok listája
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
1.2.2. Energiaágazat
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.2.4. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Nem alkalmazandó a tőzegre, gázkokszra, gázgyári gázra, kokszolókemence gázra, kohógázra és az acélgázra.
1.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP-) és a csak hőerőművek esetében.
A saját célra termelők ezen energiafelhasználása a következő táblázatban felsorolt fő tevékenységekre válik szét:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.3. Fűtőérték
Az 1.1. bekezdésben említett energiatermékek esetében a bruttó és a nettó fűtőértéket egyaránt a következő fő aggregátumokban kell bejelenteni.
Nem alkalmazandó a gázgyári gázra, kokszolókemence-gázra, kohógázra és az acélgázra.
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.4. Termelés és készletek a kőszénbányákban
Csak a feketekőszénre, valamint a lignitre/barnakőszénre alkalmazandó.
A következő mennyiségeket kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.5. Mértékegységek
|
103 tonna Kivéve: a gázok (gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz, acélgáz) esetében közvetlenül energiatartalmat mérnek, következésképpen az alkalmazandó mértékegység a (bruttó fűtőértéken alapuló) TJ. |
||
|
MJ/tonna |
1.6. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
2. FÖLDGÁZ
2.1. Vonatkozó energiatermékek
Ezen adatgyűjtés az elsősorban metánból álló, cseppfolyós vagy gáz-halmazállapotú, felszín alatti készletekben fellelhető gázokat magában foglaló földgázra alkalmazandó.
Egyaránt magában foglalja a kizárólag gáz-halmazállapotú, „nem kísérőgázokat”, amelyek szénhidrogén-termelő lelőhelyekről származnak, és a „kísérőgázokat”, amelyeket nyersolaj, illetve szénbányák (bányagáz) vagy kőszéntelepek levegőjéből (bányagáz) kinyert metán hozzáadásával állítanak elő.
Nem foglalja magában a biomassza anaerob feltárása során keletkező gázokat (pl. települési vagy szennyvízgáz), sem a gázgyári gázt.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
2.2.1. Ellátási és átalakítási ágazat
A következő aggregátumok vonatkozásában a mennyiségben és energiaegységben egyaránt kifejezett mennyiségeket, beleértve a bruttó és a nettó fűtőértéket, kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.2.2. Energiaágazat
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
A földgázfogyasztást az energiacélú felhasználás és (adott esetben) a nem energiacélú felhasználás esetében külön-külön kell bejelenteni, a következő aggregátumok vonatkozásában:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.2.4. Import és export
Be kell jelenteni a teljes földgázmennyiséget és annak cseppfolyósított földgáz részét, az import vonatkozásában származási, az export vonatkozásában rendeltetési országonként.
2.2.5. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a saját célra termelő villamosenergia-, a saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a saját célra termelő hőerőművek esetében.
A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.2.6. Gáztárolási kapacitás
|
||
|
||
|
||
|
2.3. Mértékegységek
|
Egyéb meghatározás hiányában a földgázmennyiségeket azok energiatartalma szerint, azaz a bruttó fűtőértéken, terajoule-ban (TJ) kell bejelenteni. Amennyiben fizikai mennyiségek megadását kérik, a mértékegység 106 m3 a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa). |
||
|
KJ/m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa). |
||
|
106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa). |
||
|
106 m3/nap, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa). |
2.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
3. VILLAMOS ENERGIA ÉS HŐ
3.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet a hőre és a villamos energiára vonatkozik.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e fejezet nem ad magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók. Az 1., 2., 4. és 5. fejezetben említett meghatározások és mértékegységek a következő energiatermékekre alkalmazandók: szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok, földgáz, olaj- és kőolajtermékek, valamint megújuló és hulladékból nyert energia.
3.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
A következő külön meghatározások az e fejezetben szereplő villamosenergia- és hőaggregátumokra vonatkoznak:
|
— |
Bruttó villamosenergia-termelés: Valamennyi érintett áramfejlesztő egység által termelt villamos energia összessége (beleértve a szivattyús energiatározást), amelyet a fő generátorok termelési termináljain mértek. |
|
— |
Bruttó hőtermelés: A létesítmény által termelt összes hő, beleértve a létesítmény (a helyiségek fűtésére, folyékony üzemanyaggal való fűtésre stb.) forró folyadékot használó segédberendezéseiben felhasznált hőt és a létesítmény/hálózat hőcseréje során fellépő veszteségeket, továbbá a kémiai folyamatokból származó, primer energiaformaként felhasznált hőt. |
|
— |
Nettó villamosenergia-termelés: a bruttó villamosenergia-termelés, mínusz a segéd generátorberendezések által fogyasztott villamos energia és a fő generátorok transzformátoraiban fellépő veszteségek. |
|
— |
Nettó hőtermelés: az elosztórendszer számára biztosított, a kimenő és visszajövő áramlás mérése által meghatározott hő. |
A következő táblázatban szereplő aggregátumokat a főtevékenységű termelő erőművek és a saját célra termelő erőművek esetében külön-külön kell bejelenteni. E két erőműtípuson belül adott esetben külön kell bejelenteni a bruttó és nettó villamosenergia- és hőtermelést a csak villamosenergia-, a CHP- és a csak hőfejlesztő erőművek esetében a következő aggregátumok vonatkozásában:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő táblázatban szereplő aggregátumokat összesítve, a villamos energia és a hő tekintetében adott esetben külön-külön kell bejelenteni. A következő táblázat első három aggregátuma esetében a mennyiségeket az előző táblázatnak megfelelően bejelentett értékekből számítva és azokkal összehasonlítható módon kell megadni.
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő táblázatban felsorolt üzemanyagokból előállított villamos energia, az eladott hő és a felhasznált üzemanyag mennyiségét, beleértve az ezeknek megfelelő összes energiát (a nettó fűtőértékre alapozva, kivéve a földgázt, amelynél a bruttó fűtőértéket kell alapul venni) a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában külön-külön kell bejelenteni. E két erőműtípuson belül a villamosenergia- és hőtermelést adott esetben a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőfejlesztő erőművek esetében külön kell bejelenteni.
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.2.2. Villamosenergia- és hőfogyasztás az energiaágazatban
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.2.4. Import és export
Villamosenergia- és hőmennyiségek importja és exportja országonként.
3.2.5. A saját célra termelők nettó villamosenergia- és hőtermelése
A saját célra termelő erőművek nettó villamosenergia-termelését és nettó hőfejlesztését a következő erőművek vagy tevékenységek esetében a (csak) villamosenergia-, a CHP- és a (csak) hőerőművek esetében külön kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.2.6. Saját célra termelők által a villamosenergia-termelés és hőfejlesztés során felhasznált energia
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a saját célra termelő villamosenergia-, a saját célra hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a saját célra termelő hőerőművek esetében.
|
1. |
A saját célra termelők által felhasznált szilárd üzemanyagok és feldolgozott gázok mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: antracit, kokszszén, egyéb bitumenes szén, sovány szén, lignit/barnaszén, tőzeg, kőszénbrikett, kokszolókemence-szén, gázkoksz, kőszénkátrány, barnaszénvagy tőzegbrikett, gázgyári gáz, kokszolókemence-gáz, kohógáz és acélgáz. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
|
2. |
A saját célra termelők által felhasznált olajtermékek mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: nyersolaj, földgáz-kondenzátum, finomítói gáz, propán-bután gáz, nafta, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízel (fűtőolaj párlat), nehéz fűtőolaj, bitumen (beleértve az Orimulsiont is), petrolkoksz és egyéb olajtermékek. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
|
3. |
A saját célra termelők által felhasznált földgáz esetében a mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek vonatkozásában kell jelenteniük:
|
|
4. |
A saját célra termelők által felhasznált megújuló és hulladékból nyert energia mennyiségeit a következő energiatermékek esetében kell bejelenteni: geotermikus energia, napenergia, hőenergia, ipari hulladékból nyert (nem megújuló) energia, települési hulladék (megújuló), települési hulladék (nem megújuló), fa, fahulladék és egyéb szilárd hulladék, hulladéklerakó-gáz, szennyvíziszap-gáz, egyéb biogáz és folyékony bioüzemanyagok. Az ezekből fogyasztott mennyiségeket az erőműveknek a következő tevékenységek esetében kell jelenteniük:
|
3.3. A villamosenergia-termelésre és hőfejlesztésre vonatkozó strukturális adatok
3.3.1. Maximális nettó elektromos kapacitás és csúcsterhelés
A kapacitást a vonatkozó beszámolási év december 31-éig kell jelenteni.
Magában foglalja a (csak) villamosenergia- és a CHP-erőművek elektromos kapacitását egyaránt.
A maximális nettó elektromos kapacitás a valamennyi állomás adott működési időszak során egyénileg mért maximális nettó kapacitásának összege. A jelen célok vonatkozásában a működési időszakot folyamatosnak kell tekintetni: a gyakorlatban ez legalább napi 15 órát jelent. A maximális nettó kapacitás az a maximális potenciál, amely az egyetlen, folyamatos működésre képes aktív potenciál, miközben valamennyi erőmű működik, a hálózat kimeneti pontján. A csúcsterhelés az országon belüli hálózat, vagy hálózatok kombinációja által elfogyasztott vagy szolgáltatott potenciál legmagasabb értéke.
Kizárólag a hálózat esetében a következő mennyiségeket kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.3.2. Éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitása
Az éghető üzemanyagok maximális nettó elektromos kapacitását a főtevékenységű és a saját célra termelők esetében egyaránt be kell jelenteni, a következő táblázatban említett, egyféle tüzelőanyagot használó vagy vegyes tüzelésű erőművek valamennyi típusa esetén külön-külön. A vegyes tüzelésű erőművek minden esetében jelezni kell, melyek az elsődleges és melyek az alternatív tüzelőanyagok.
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A vegyes tüzelésű rendszerek csak olyan egységeket foglalnak magukban, amelyek folyamatosan képesek egynél többfajta tüzelőanyagot elégetni. A különböző tüzelőanyagokat használó, különálló egységekkel rendelkező állomásokat a megfelelő egyféle tüzelőanyagot használó kategóriák között kell felosztani.
3.4. Mértékegységek
|
Villamos energia: GWh Hő: TJ Szilárd tüzelőanyagok és feldolgozott gázok: az e melléklet 1. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Földgáz: az e melléklet 2. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Olaj- és kőolajtermékek: az e melléklet 4. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. Megújuló és hulladékból nyert energiák: az e melléklet 5. fejezetében szereplő mértékegységek alkalmazandók. |
||
|
Villamosenergia-termelési kapacitás: MWe Hőfejlesztési kapacitás: MWt |
3.5. Eltérések és mentességek
Franciaország a hővel kapcsolatos aggregátumok bejelentése tekintetében eltéréssel rendelkezik. Ez az eltérés megszűnik, amint Franciaország teljesíteni tudja a jelentést, de legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított négy év múlva.
4. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
4.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék |
Fogalommeghatározás |
||||||||
|
A nyersolaj természetben előforduló ásványolaj, amely szénhidrogének és kísérő szennyező anyagaik (pl. kén) elegyét tartalmazza. Rendes felszíni hőmérsékleten és nyomáson folyékony halmazállapotban fordul elő, fizikai jellemzői (sűrűség, viszkozitás stb.) pedig igen változóak. E kategóriába tartoznak a lelőhelyeken vagy külfejtések során, kísérő és nem kísérő gázból kinyert kondenzátumok, ez utóbbi esetben a kereskedelmi nyersolajérrel keveredve. |
||||||||
|
A földgáz-kondenzátumok a földgázból szétválasztó vagy gázfeldolgozó üzemekben visszanyert folyékony vagy cseppfolyósított szénhidrogének. A földgáz-kondenzátumok közé tartozik az etán, a propán, a bután (normál és izobután), az (izo)pentán, és a (néha földgázbenzin vagy földgáz-kondenzátum-gazolin néven említett) ötnél nagyobb szénatomszámú szénhidrogének. |
||||||||
|
A finomítói nyersanyag további feldolgozásra – kivéve a keverést – szánt feldolgozott olaj (pl. közvetlen lepárlású fűtőolaj vagy vákuumgázolaj). A további feldolgozás során egy vagy több összetevőre és/vagy késztermékekre bomlik. Ugyancsak magában foglalja a petrolkémiai iparból a finomítóiparba visszakerült anyagokat (pl. pirolízis benzin, C4-frakciók, gázolaj- és fűtőolaj-frakciók). |
||||||||
|
Az adalékok olyan, szénhidrogént nem tartalmazó vegyületek, amelyek egy termékhez hozzáadva vagy azzal elegyítve megváltoztatják az üzemanyag tulajdonságait (oktánszám, cetánszám, hidegfelhasználási tulajdonságok stb.):
Megjegyzés: Az e kategóriában bejelentett adalék-/oxigenátmennyiségeknek (alkoholok, éterek, észterek és más kémiai vegyületek) az üzemanyagokkal való keverésre vagy üzemanyagként történő felhasználásra szánt mennyiségekre kell vonatkozniuk. |
||||||||
|
Biobenzin és biodízelek. Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók: Az e kategóriában bejelentett folyékony bioüzemanyag-mennyiségek a bioüzemanyagra vonatkoznak, nem pedig azon folyadékok teljes mennyiségére, amelyekbe a bioüzemanyagokat keverik. Nem foglalja magában azon (tiszta formájukban előforduló) bioüzemanyagokkal való kereskedelmet, amelyeket nem kevertek a közlekedésben használt üzemanyagokkal; ezeket az 5. fejezetben kell bejelenteni. A közlekedési üzemanyagok részeként a kereskedelemben részt vevő bioüzemanyagokat a megfelelő terméknél kell bejelenteni, feltüntetve a bioüzemanyag arányát. |
||||||||
|
Szurokföldből, olajpalából stb. előállított szintetikus nyersolaj, szén cseppfolyósításából előállított (lásd az 1. fejezetet) folyadékok, földgáz benzinné történő átalakítása során keletkezett folyadékok (lásd a 2. fejezetet), hidrogén és emulgeált olajok (pl. az Orimulsion). Nem foglalja magában az olajpala-termelést, amelyre az 1. fejezet alkalmazandó. Az olajpala-termelést (másodlagos termék) az „Egyéb szénhidrogén-kategóriák”„Egyéb forrásokból” pontja alatt kell bejelenteni. |
||||||||
|
A finomítói gáz főleg a nyersolaj lepárlásakor vagy olajtermékek feldolgozása (pl. krakkolás) során finomítókban kinyert hidrogénből, metánból, etánból és olefinből álló, nem cseppfolyósítható gázok elegyét foglalja magában. Magában foglalja továbbá azon gázokat, amelyek a petrolkémiai iparból jutnak vissza a finomítóiparba. |
||||||||
|
A természetben gáz-halmazállapotú, nyílt láncú szénhidrogén (C2H6), amelyet földgázból, illetve finomítói gázból nyernek ki. |
||||||||
|
A propán-bután gázok a finomítási eljárásokból, nyersolaj stabilizálását végző és földgázfeldolgozó üzemekből származó könnyű paraffinos szénhidrogének. Elsősorban propánból (C3H8) és butánból (C4Hl0), vagy a kettő keverékéből állnak. Tartalmazhatnak továbbá propilént, butilént, izopropilént és izobutilént. A propán-bután gázokat szállítás és tárolás céljából rendszerint nyomás alatt cseppfolyósítják. |
||||||||
|
A nafta a petrolkémiai ipar (pl. etilén- vagy aromás előállítás) vagy a benzingyártás nyersanyaga, finomítóbeli reformálás vagy izomerizáció útján. 30 oC és 210 oC közötti forrástartomány jellemzi. |
||||||||
|
A motorbenzin 35 oC és 215 oC között átdesztilláló, könnyű szénhidrogének elegyéből áll. Földfelszínről indított, szikragyújtású motorok üzemanyaga. A motorbenzin tartalmazhat adalékokat, oxigenátokat és oktánszámnövelőket, beleértve olyan ólomvegyületeket, mint pl. az ólom-tetraetil és az ólom-tetrametil. Magában foglalja a motorbenzin-keverőkomponenseket (kivéve az adalékokat/oxigenátokat), pl. alkilátok, izomerátok, reformbenzin, krakkolt benzin motorbenzin készterméknél történő felhasználásra. |
||||||||
|
Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók. |
||||||||
|
Dugattyúmotoros légi járművek üzemanyaga, jellemzője a motorhoz igazított oktánszám, a –60 oC-os fagyáspont és a rendszerint 30 oC és 180 oC közötti forrástartomány. |
||||||||
|
Valamennyi, 100 oC és 250 oC között átdesztilláló, repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált könnyű szénhidrogén-olaj. Előállítása kerozin és benzin vagy nafták keverésével történik úgy, hogy az aromás tartalom legfeljebb a térfogat 25 %-át teszi ki, a gőznyomás pedig 13,7 kPa és 20,6 kPa között van. |
||||||||
|
Repülőgép-turbina hajtóműegységei által felhasznált párlat. Desztillációs jellemzői 150 oC és 300 oC között (általában maximum 250 oC-on) vannak, és lobbanáspontja megegyezik a kerozinéval. Ezenfelül egyedi jellemzőkkel rendelkezik (pl. fagyáspont), amelyeket a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) állapít meg. Magában foglalja a kerozin keverőkomponenseit. |
||||||||
|
A légi közlekedésen kívüli más ágazatokban felhasznált finomított kőolajpárlat. 150 oC és 300 oC között desztillál át. |
||||||||
|
A gázolaj/dízelolaj elsősorban 180 oC és 380 oC között átdesztilláló középpárlatot jelent, beleértve a keverőkomponenseket. A felhasználás szerint számos kategóriája létezik: |
||||||||
|
Közúti használatra szánt kompressziógyújtású dízelmotorok (autó, teherautók stb.), általában alacsony kéntartalmú dízelolaj üzemanyaga. |
||||||||
|
Az „5. Megújuló és hulladékból nyert energia” fejezetben említett meghatározások alkalmazandók. |
||||||||
|
Könnyű fűtőolaj ipari és kereskedelmi felhasználásra, tengeri és vasúti közlekedésben használt dízelolaj, egyéb gázolajok, beleértve a 380 oC és 540 oC között átdesztilláló nehéz gázolajokat, valamint a petrolkémiai nyersanyagként felhasznált gázolajokat. |
||||||||
|
Valamennyi (nehéz) fűtőolaj (beleértve a keveréssel előállítottakat). Kinematikus viszkozitása 80 oC-on meghaladja a 10 cSt-t. Lobbanáspontja mindig 50 oC felett van, sűrűsége pedig mindig 0,90 kg/l felett van. |
||||||||
|
1 % alatti kéntartalmú nehéz fűtőolaj. |
||||||||
|
Legalább 1 %-os kéntartalmú nehéz fűtőolaj. |
||||||||
|
Finomított középpárlat, amely a nafta-/kerozintartományban desztillál át. Két csoportja:
|
||||||||
|
Lepárlás melléktermékéből előállított szénhidrogének; főként tartófelületek közötti súrlódás csökkentésére használják. Magában foglalja a kenőolajok valamennyi késztermék-kategóriáját az orsóolajtól a hengerolajig, továbbá a kenőzsírokhoz, motorolajokhoz és a kenőanyagok bázisolajainak valamennyi kategóriájához felhasznált kenőolajokat. |
||||||||
|
Szilárd, félig szilárd vagy viszkózus, kolloid szerkezetű szénhidrogén, színe barna vagy fekete, a nyersolaj lepárlása során, illetve atmoszferikus desztillációból visszamaradó olajmaradékok vákuumdesztillációjából keletkező maradék. A bitument gyakran nevezik aszfaltnak is, és elsősorban útépítések, illetve tetőfedés során használják. Magában foglalja a folyékonnyá tett és a higított bitument. |
||||||||
|
Telített alifás szénhidrogének. Kenőolajok viaszmentesítése során kinyert maradékok. Kategóriák szerint többé-kevésbé finom kristályos szerkezetűek. Elsődleges jellemzőik a következők: színtelen, szagtalan, áttetsző, olvadáspontjuk meghaladja a 45 oC-ot. |
||||||||
|
Elsősorban a kőolajszármazék-nyersanyagok, vákuum alá helyezett üledékek, kátrány és szurok olyan eljárások, mint pl. a késleltetett vagy fluidágyas kokszolás során történő krakkolása és szenesítése során nyert fekete színű, szilárd melléktermék. Főként szénből áll (90–95 %), hamutartalma alacsony. Az acéliparban kokszolókemencékben, fűtési célokra, elektródagyártásra és vegyszerek gyártására használják. Két legfontosabb kategóriája a „nyers koksz” és a „kalcinált koksz”. Magában foglalja a „katalizátorkokszot”, amely a finomítási folyamatok során rakódik le a katalizátoron; ez a koksz nem újrafelhasználható, és általában finomítói tüzelőanyagként égetik el. |
||||||||
|
Valamennyi, a fentiekben nem említett termék, pl. kátrány és kén. Ide tartoznak a finomítókban előállított aromások (pl. a BTX vagy benzol, a toluol és a xilol), valamint az olefinek (pl. a propilén). |
4.2. Aggregátumok listája
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
4.2.1. Ellátási és átalakítási ágazatok
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékanyagokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő táblázat csak a késztermékekre (finomítói gáz, etán, propán-bután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj, alacsony és magas kéntartalmú fűtőolaj, lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok, petrolkoksz és egyéb termékek) alkalmazandó. A közvetlen égetésre használt nyersolajat és földgáz-kondenzátumokat a késztermékek szállítása és a termékek közötti transzferek pont alatt kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
Az átalakítási ágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4.2.2. Energiaágazat
Az energiaágazat esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4.2.3. Az energia végfelhasználásának meghatározása
Az energia végfelhasználásának meghatározása esetében a következő aggregátumok alkalmazandók valamennyi üzemanyagra, kivéve a finomítói nyersanyagokat, az adalékokat/oxigenátokat, a bioüzemanyagokat és az egyéb szénhidrogéneket, beleértve viszont a nem energiacélra felhasznált üzemanyagokat (petrolkoksz és egyéb, külön bejelentendő elemek).
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4.2.4. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint. Lásd a 4.2.1. pontban, az 5. számú aggregátumra vonatkozó megjegyzéseket.
4.2.5. Saját célra termelők által a villamosenergia-termelés és hőfejlesztés során felhasznált energia
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a csak hőerőművek esetében.
A következő energiatermékek nem tartoznak bele: finomítói nyersanyagok, adalékok/oxigenátok, bioüzemanyagok, egyéb szénhidrogének, etán, motorbenzin, biobenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), lakkbenzin és SBP, továbbá kenőanyagok.
A felhasználás a következő erőművekre vagy tevékenységekre alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4.3. Mértékegységek
|
103 tonna |
||
|
MJ/tonna |
4.4. Eltérések és mentességek
Ciprus mentesül a 4.2.3. pont 4. (Egyéb ágazatok) és 5. (Teljes nem energiacélú felhasználás) alpontjában meghatározott aggregátumok bejelentése alól; csak a teljes értékek alkalmazandók.
Ciprus a rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően 3 évig eltéréssel rendelkezik a 4.2.3. pont 2. (Ipar) és 3. (Közlekedés/Szállítás) alpontjában meghatározott aggregátumok bejelentése tekintetében; ezen eltérési időszak alatt csak a teljes értékek alkalmazandók.
5. MEGÚJULÓ ÉS HULLADÉKBÓL NYERT ENERGIA
5.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék |
Fogalommeghatározás |
||||||
|
A víz vízerőművekben villamos energiává átalakított helyzeti és mozgási energiája. Magában foglalja a szivattyús energiatározást. A termelést a következő teljesítményű erőművek esetén kell bejelenteni: < 1 MW, 1-től < 10 MW, ≥ 10 MW és a szivattyús energiatározás. |
||||||
|
A földkéreg belseje által kibocsátott hőből nyert, rendszerint forró víz vagy gőz formájában megjelenő energia. Az energia a fúrólyukban keletkezett folyadék entalpiája és a folyamat végén rendelkezésre álló folyadék entalpiája közötti különbség. Az arra megfelelő helyeken nyerik ki:
|
||||||
|
Vízmelegítésre és villamosenergia-termelésre felhasznált napsugárzás. Az energia a hőtovábbító közegben fellelhető hő (azaz a beeső napenergia) mínusz az optikai veszteségek és a napkollektorok veszteségei. A lakások vagy más épületek közvetlen fűtésére, hűtésére és világítására felhasznált passzív napenergia nem tartozik ide. |
||||||
|
A napfény átalakítása villamos energiává rendszerint olyan félvezető anyagból készült napelemekkel, amelyek fény hatására villamos energiát termelnek. |
||||||
|
A napsugárzás hője; amely a következőkből állhat:
|
||||||
|
Árapály, hullám vagy tengeráram mozgásából származó, villamosenergia-termelésre felhasznált mechanikus energia. |
||||||
|
A szél szélerőművekben villamos energia termelésére felhasznált mozgási energiája. |
||||||
|
Közvetlenül villamosenergia-termelés és/vagy hőfejlesztés céljából elégetett, nem megújuló (szilárd vagy folyékony) ipari hulladékok. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. A megújuló ipari hulladékot a Szilárd biomassza, Biogáz és/vagy Folyékony bioüzemanyagok kategóriákban kell bejelenteni. |
||||||
|
Háztartásokból, kórházakból és a szolgáltatási ágazatból származó, speciális létesítményekben elégetett hulladék, nettó fűtőérték alapján számolva. |
||||||
|
A települési hulladék biológiai eredetű része. |
||||||
|
A települési hulladék nem biológiai eredetű része. |
||||||
|
Hőfejlesztés vagy villamosenergia-termelés céljából felhasználható, biológiai eredetű, szerves, nem fosszilis anyag. A következőkből áll: |
||||||
|
Fa és más, növényi eredetű anyagok roncsoló lepárlásának és pirolízisének szilárd maradéka. |
||||||
|
Termesztett energianövények (nyárfa, fűzfa stb.), (különösen fa- és papír-) ipari eljárás során létrehozott vagy az erdészet és mezőgazdaság által közvetlenül biztosított faanyagok sora (tűzifa, faforgács, fapellet, fakéreg, fűrészpor, forgács, háncs, szennylúg stb.), továbbá szalma, hántolatlan nyers rizs, dióhéj, baromfitrágya, zúzott szőlő seprője stb. E szilárd hulladékok esetében az égetés az előnyben részesített eljárás. Az üzemanyag-mennyiséget nettó fűtőérték alapon kell jelenteni. |
||||||
|
Elsősorban a biomassza anaerob feltárása során keletkező metánból és szén-dioxidból álló gáz. |
||||||
|
Hulladéklerakók hulladékának feltárása során keletkező biogáz |
||||||
|
A szennyvíziszap anaerob erjesztése során keletkező biogáz |
||||||
|
Állati eredetű iszapszerű hulladékok és vágóhídi, sörfőzdei és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari hulladékok anaerob erjesztéséből származó biogáz. |
||||||
|
A folyékony bioüzemanyagok e kategóriában bejelentett mennyiségei csak a bioüzemanyagok mennyiségére, nem pedig azon folyadékok összmennyiségére vonatkoznak, amelyekkel a bioüzemanyagokat keverik. A folyékony bioüzemanyagok importjának és exportjának konkrét esetében csak azon mennyiségek kereskedelme az érdekes, amelyeket nem kevertek közlekedési üzemanyagokkal (azaz csak tiszta formájukban); a közlekedési üzemanyagokkal kevert bioüzemanyagokat a 4. fejezet olajadatai között kell bejelenteni. A következő folyékony bioüzemanyagokat kell figyelembe venni: |
||||||
|
E kategória magában foglalja a bioetanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított etanol), a biometanolt (biomasszából és/vagy a hulladék biológiailag lebontható részéből előállított metanol), a bio-ETBE-t (bioetanolból előállított etil-tercier-butil-éter; a bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-ETBE-ben 47 %) és a bio-MTBE (biometanolból előállított metil-tercier-butil-éter: A bioüzemanyag térfogat-százalékos hányada a bio-MTBE-ben 36 %). |
||||||
|
E kategória magában foglalja a biodízelt (növényi olajból vagy állati zsiradékból előállított, dízel minőségű metilészter), a bio-dimetilétert, (biomasszából előállított dimetiléter) a Fischer Tropsch-féle üzemanyagot (biomasszából Fischer Tropsch-szintézissel előállított üzemanyag), a hidegen kinyert bioolajat (olajos magvakból kizárólag mechanikai eljárásokkal előállított olaj) és egyéb folyékony bioüzemanyagokat, amelyeket közlekedési dízel üzemanyagokként közvetlenül használtak fel, azokhoz hozzáadtak, vagy azokkal kevertek el. |
||||||
|
Közvetlenül üzemanyagként felhasznált bioüzemanyagok, a biobenzin vagy a biodízelek kivételével. |
5.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
5.2.1. Bruttó villamosenergia-termelés és hőfejlesztés
Az 5.1. pontban említett energiatermékekből (kivéve a kőszenet és beleértve a folyékony bioüzemanyagok összességét) előállított villamos energiát és hőt adott esetben külön-külön kell bejelenteni:
|
— |
a főtevékenységű és a saját célra termelő erőművek vonatkozásában, |
|
— |
csak villamosenergia-, csak hő- és hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) erőművek vonatkozásában. |
5.2.2. Ellátási és átalakítási ágazat
Az 5.1. pontban említett és az ellátási és átalakítási ágazatban felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
5.2.3. Energiaágazat
Az 5.1. pontban említett és az energiaágazatban vagy végső fogyasztásra felhasznált energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
5.2.4. Az energia végfelhasználása
Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
5.2.5. A berendezések műszaki jellemzői
A következő villamosenergia-termelési kapacitásokat a beszámolási év végén fennálló helyzetük szerint kell jelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A napkollektorok teljes felszerelt felületét kell bejelenteni.
A következő bioüzemanyag-termelési kapacitásokat kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
5.2.6. Saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználás
A saját célra termelők villamosenergia-termelése és hőfejlesztése során történő energiafelhasználást külön kell bejelenteni a csak villamosenergia-, a hőt és villamos energiát kapcsoltan termelő (CHP) és a csak hőerőművek esetében.
Az 5.1. pontban említett energiatermékek mennyiségeit (kivéve a vízenergiát, a fotovoltaikus napenergiát, az árapályból, hullámmozgásból, tengeráramokból nyert energiát és a szélenergiát) a következő aggregátumok vonatkozásában kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
5.3. Fűtőérték
Az átlagos nettó fűtőértéket a következő termékek esetében kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
5.4. Mértékegységek
|
MWh |
||
|
TJ |
||
|
Biobenzin, biodízelek és egyéb folyékony bioüzemanyagok: tonna Faszén: 1 000 tonna Egyéb: TJ (a nettó fűtőértékek alapján). |
||
|
1 000 m2 |
||
|
Bioüzemanyagok: tonna/év Egyéb: MWe |
||
|
KJ/kg (nettó fűtőérték). |
5.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
6. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:
|
1. |
A beszámolási időszak: Naptári év (január 1-jétől december 31-ig). |
|
2. |
Gyakoriság: Éves. |
|
3. |
Az eredmények továbbításának határideje: A beszámolási időszakot követő év november 30-a. |
|
4. |
A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. |
C. MELLÉKLET
HAVI ENERGIASTATISZTIKÁK
E melléklet az energiastatisztikák havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. SZILÁRD ÜZEMANYAGOK
1.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó:
|
Energiatermék |
Fogalommeghatározás |
||||||||
|
Fekete színű, éghető, szilárd, szerves, fosszilis üledékes kőzet, amelynek bruttó fűtőértéke hamumentes környezetben, 30 oC-on és 96 %-os relatív páratartalom mellett elért nedvességtartalommal meghaladja a 24 MJ/kg-ot. |
||||||||
|
Barna vagy fekete színű, éghető, szerves, fosszilis üledékes kőzet, amelynek bruttó fűtőértéke hamumentes környezetben, 30 oC-on és 96 %-os relatív páratartalom mellett elért nedvességtartalommal alacsonyabb 24 MJ/kg-nál. |
||||||||
|
20–25 %-os nedvességtartalmú és 9–13 %-os hamutartalmú lignit. A fekete lignit a mezozoikumban keletkezett. Az Unió területén ma egyedül a franciaországi Provence-ban termelik ki mélyműveléses bányászattal. |
||||||||
|
40–70 %-os nedvességtartalmú és rendszerint 2–6 %-os hamutartalmú lignit; a hamutartalom azonban – az adott lelőhelytől függően – a 12 %-ot is elérheti. A barnakőszén főleg a harmadidőszakban keletkezett. Ezt a tüzelőanyagot elsősorban külszíni fejtéssel termelik ki. |
||||||||
|
Puha, laza vagy összenyomott szerkezetű, természetes, éghető, növényi eredetű üledékes kőzet, amelynek nedvességtartalma magas (akár 90 %-os), színe pedig a világostól a sötétbarnáig terjed. Ez a meghatározás nem érinti a megújuló energiaforrásoknak a 2001/77/EK irányelvben szereplő meghatározását és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti nyilvántartási rendszereire vonatkozó 2006. évi IPCC útmutatót. |
||||||||
|
A feketekőszénből előállított kőszénbrikett kötőanyag (szurok) hozzáadásával, nyomás alatt, melegmarózással készülő, meghatározott formájú mesterséges üzemanyag. |
||||||||
|
Összezúzott és kiszárított, magas nyomáson, kötőanyag hozzáadása nélkül préselt, szabályos formájú termék. Magában foglalja a szárított lignitet és a lignitport. |
||||||||
|
Feketekőszénből száraz lepárlással, a levegőtől teljesen vagy részlegesen elzárt térben kinyert mesterséges szilárd tüzelőanyag. Magában foglalja a következőket:
|
||||||||
|
Lignit levegőtől elzárt térben történő száraz lepárlásával keletkező szilárd maradék. |
1.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1.2.1. Ellátási ágazat
A következő aggregátumok alkalmazandók a feketekőszén, valamennyi lignit, a fekete lignit, a barnakőszén és a tőzeg esetében:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A feketekőszénkoksz, lignitkoksz, a kőszénbrikettek és a lignitbrikettek esetében a következő aggregátumok alkalmazandók:
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
||||||||
|
1.2.2. Import
A lignit, lignitkoksz, kőszénbrikettek és lignitbrikett esetében a teljes EU-n belüli és EU-n kívüli importmennyiséget be kell jelenteni.
A feketekőszén esetében a következő származási országokból származó importot kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.3. Mértékegységek
Valamennyi termékmennyiséget 103 tonnában kell feltüntetni.
1.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
2. VILLAMOS ENERGIA
2.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet tárgya a villamos energia.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
2.2.1. Termelési ágazat
A következő aggregátumok esetében a bruttó és a nettó mennyiségeket egyaránt be kell jelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő villamosenergia-mennyiségeket szintén be kell jelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A főtevékenységű termelő erőművek tüzelőanyag-fogyasztására a következő aggregátumok alkalmazandók (a feketekőszén és a lignit meghatározását lásd a B. mellékletben):
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
2.2.2. Főtevékenységű termelők tüzelőanyag-készletei
A főtevékenységű termelők olyan közüzemek, amelyek tüzelőanyagok segítségével termelnek villamos energiát. A következő zárókészleteket (a beszámolási hónap végén meglévő készletek) kell bejelenteni:
|
||
|
||
|
2.3. Mértékegységek
|
Villamos energia: GWh Feketekőszén, lignit és kőolajtermékek: 103 tonna és TJ a nettó fűtőérték alapján. Földgáz és gázszármazékok: TJ a nettó fűtőérték alapján. Egyéb tüzelőanyagok: TJ a nettó fűtőérték alapján. Nukleáris hő: TJ. |
||
|
103 tonna |
2.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
3.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok, finomítói nyersanyagok, egyéb szénhidrogének, finomítói gáz (nem cseppfolyósított), etán, propán-bután gáz, nafta, motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag (nafta típusú sugárhajtómű-üzemanyag vagy JP4), kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, gázolaj/dízelolaj (fűtőolaj párlat), közlekedési dízel, háztartási tüzelőolaj és egyéb gázolajok, (alacsony és magas kéntartalmúak), lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen, paraffinviaszok és petrolkoksz.
Adott esetben a motorbenzint a következő két kategóriában kell bejelenteni:
|
— |
Ólmozatlan motorbenzin: olyan motorbenzin, amelyhez oktánszámnövelés céljából nem adtak hozzá ólomvegyületeket. Szerves ólomnyomokat tartalmazhat. |
|
— |
Ólmozott motorbenzin: olyan motorbenzin, amelyhez oktánszámnövelés céljából TEL-t vagy TML-t adtak. |
Az „Egyéb termékek” kategória magában foglalja a B. melléklet 4. fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő mennyiségeket, ezenfelül a lakkbenzin és SBP, kenőanyagok, bitumen és paraffinviaszok mennyiségeit; e termékeket nem szükséges külön bejelenteni.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
3.2.1. Ellátási ágazat
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, finomítói nyersanyagokra, adalékokra/oxigenátokra, bioüzemanyagokra és egyéb szénhidrogénekre alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő táblázat nem alkalmazandó finomítói nyersanyagokra és az adalékokra/oxigenátokra:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.2.2. Készletek
A következő nyitó- és zárókészleteket a finomítói gáz kivételével minden energiatermék esetében be kell jelenteni:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
Ezenfelül a mennyiségek megfelelő országok szerinti bontását a következő készletek esetében kell bejelenteni:
|
— |
kétoldalú kormányzati megállapodások keretében más országok számára tárolt zárókészletek, |
|
— |
egyéb, ismert külföldi rendeltetésű zárókészletek, |
|
— |
kétoldalú kormányzati megállapodás keretében külföldön tárolt zárókészletek, |
|
— |
véglegesen a bejelentő országba szánt importkészletnek nyilvánított, külföldön tárolt készletek. |
A nyitókészlet a beszámolási hónapot megelőző hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti. A zárókészlet a beszámolási hónap utolsó napján rendelkezésre álló készletet jelenti.
3.2.3. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.
3.3. Mértékegységek
Energiamennyiségek: 103 tonna.
3.4. Földrajzi megjegyzések
Kizárólag statisztikai jelentések esetében az A. melléklet 1. fejezetének megjegyzései alkalmazandók a következő kivételekkel:
|
1. |
Dánia magában foglalja a Feröer-szigeteket és Grönlandot. |
|
2. |
Svájc magában foglalja Liechtensteint. |
3.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
4. FÖLDGÁZ
4.1. Vonatkozó energiatermékek
A B. melléklet 2. fejezetében meghatározott földgáz.
4.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
4.2.1. Ellátási ágazat
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
4.2.2. Import és export
Import a származási ország, export a rendeltetési ország szerint.
4.3. Mértékegységek
A mennyiségeket két mértékegységben kell bejelenteni:
|
— |
fizikai mennyiség szerint 106 m3, a gázra vonatkozó referenciafeltételek között (15 oC, 101,325 kPa), |
|
— |
energiatartalom szerint a bruttó fűtőértéken alapuló TJ. |
4.4. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
5. ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK
A következő rendelkezések alkalmazandók a korábbi fejezetekben ismertetett adatgyűjtésre:
|
1. |
A beszámolási időszak: naptári hónap. |
|
2. |
Gyakoriság: havonkénti. |
|
3. |
Az eredmények továbbításának határideje: a beszámolási hónapot követő három hónapon belül. |
|
4. |
A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. |
D. MELLÉKLET
RÖVID TÁVÚ HAVI STATISZTIKÁK
E melléklet a statisztikai adatok rövid határidős, havonkénti gyűjtésének hatáskörét, mértékegységeit, beszámolási időszakát, gyakoriságát, határidejét és továbbítási módszereit írja le.
Azon szakkifejezésekre, amelyekre e melléklet nem ad külön magyarázatot, az A. melléklet magyarázatai alkalmazandók.
1. FÖLDGÁZ
1.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet kizárólag a földgázra vonatkozik. A földgázt a B. melléklet 2. fejezete határozza meg.
1.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
|
||
|
||
|
||
|
||
|
1.3. Mértékegységek
A földgázmennyiségeket a bruttó fűtőértéken alapuló terajoule-ban (TJ) kell bejelenteni.
1.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1. |
A beszámolási időszak: naptári hónap. |
|
2. |
Gyakoriság: havonkénti. |
|
3. |
Az eredmények továbbításának határideje: A beszámolási hónapot követő egy hónapon belül. |
|
4. |
A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. |
1.5. Eltérések és mentességek
Németország mentesül ezen adatgyűjtés alól.
2. VILLAMOS ENERGIA
2.1. Vonatkozó energiatermékek
E fejezet tárgya kizárólag a villamos energia.
2.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét kell bejelenteni.
|
||
|
||
|
||
|
2.3. Mértékegységek
Az energiamennyiségeket GWh-ban kell megadni.
2.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1. |
A beszámolási időszak: naptári hónap. |
|
2. |
Gyakoriság: havonkénti. |
|
3. |
Az eredmények továbbításának határideje: a beszámolási hónapot követő egy hónapon belül. |
|
4. |
A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. |
2.5. Eltérések és mentességek
Németország mentesül ezen adatgyűjtés alól.
3. OLAJ- ÉS KŐOLAJTERMÉKEK
Ezen adatgyűjtés közismert neve a „JODI-kérdőív”.
3.1. Vonatkozó energiatermékek
Eltérő rendelkezés hiányában az adatgyűjtés valamennyi következő energiatermékre alkalmazandó, amelyekre a B. melléklet 4. fejezetének meghatározásait kell alkalmazni: nyersolaj, földgáz-kondenzátumok, gázolaj (a motorbenzin és a repülőbenzin összege), kerozin (a kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag és az egyéb kerozin összege), gázolaj/dízelolaj és fűtőolaj (alacsony és magas kéntartalmú).
Ezenfelül ez az adatgyűjtés alkalmazandó az „összes olajra” is, amely ezen termékek összessége, kivéve a nyersolajat, és magában foglalja az egyéb kőolajtermékeket is, mint pl. a finomítói gáz, etán, nafta, petrolkoksz, lakkbenzin és SBP, paraffinviaszok, bitumen, kenőanyagok stb.
3.2. Aggregátumok jegyzéke
Az aggregátumok következő jegyzékét eltérő rendelkezés hiányában az előző bekezdésben felsorolt valamennyi energiatermék esetében be kell jelenteni.
3.2.1. Ellátási ágazat
A következő táblázat csak a nyersolajra alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
A következő táblázat csak a nyersolajra, földgáz-kondenzátumokra, gázolajra, kerozinra, gázolajra/dízelolajra, fűtőolajra és az összes olajra alkalmazandó:
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
3.3. Mértékegységek
Energiamennyiségek: 103 tonna.
3.4. Egyéb alkalmazandó rendelkezések
|
1. |
A beszámolási időszak: naptári hónap. |
|
2. |
Gyakoriság: havonkénti. |
|
3. |
Az eredmények továbbításának határideje: A beszámolási hónapot követő 25 napon belül. |
|
4. |
A továbbítás formátuma és módszere: Az adattovábbítás formátumának meg kell felelnie az Eurostat által meghatározott megfelelő adatcsereszabványnak. Az adatokat elektronikusan kell továbbítani vagy feltölteni az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe. |
3.5. Eltérések és mentességek
Nem alkalmazandó.
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/63 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE
(2008. október 22.)
a tagállamok határain a közúti és belvízi közlekedés terén végzett ellenőrzések megszüntetéséről
(kodifikált szöveg)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
A tagállamok határain a közúti és belvízi közlekedés terén végzett ellenőrzések megszüntetéséről szóló, 1989. december 21-i 4060/89/EGK tanácsi rendeletet (3) jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell. |
|
(2) |
A szolgáltatásnyújtás szabadságának elérése a közlekedés terén a Szerződésben megfogalmazott közös közlekedéspolitika egyik fontos összetevője. Ebből adódóan e politika célja a különböző közlekedési eszközök közlekedése folyamatosságának fejlesztése a Közösségen belül. |
|
(3) |
A közúti és belvízi közlekedés területén kialakult jelenlegi közösségi és nemzeti jogszabályok szerint a tagállamok végrehajtják a járművek és belvízi hajók számára kötelező műszaki szempontokra, engedélyezésekre és más, dokumentációra vonatkozó szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, vizsgálatokat és átvizsgálásokat. Ezek a szúrópróbaszerű ellenőrzések, vizsgálatok és átvizsgálások általánosságban továbbra is igazoltak a közlekedési piac szervezésében felmerülő zavarok elkerülése, valamint a közúti és belvízi biztonság fenntartása érdekében. |
|
(4) |
A jelenlegi közösségi jogszabályok szerint a tagállamok, ahol kívánják, szabadon szervezhetik meg és végezhetik a fent említett szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, vizsgálatokat és átvizsgálásokat. |
|
(5) |
Az ilyen szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, vizsgálatokat és átvizsgálásokat az érintett tagállamok területén belül mindenütt hasonló hatékonysággal lehet megvalósítani, a határátlépés emiatt nem jelenthet ürügyet az ilyen műveletek lefolytatásához, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Ez a rendelet a tagállamok által a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerint végrehajtott ellenőrzésekre vonatkozik, olyan közúti és belvízi szállításoknál, amelyekhez valamelyik tagállamban bejegyzett vagy forgalomba bocsátott szállítóeszközt használnak.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„határ”: Közösségen belüli belső határ vagy olyan külső határ, ahol a tagállamok közötti szállítás egy harmadik országon keresztül történő áthaladással jár együtt; |
|
b) |
„ellenőrzés”: a tagállamok határain a nemzeti hatóságok által végrehajtott bármilyen olyan szúrópróbaszerű ellenőrzés, vizsgálat és átvizsgálás, amely feltartóztatja vagy korlátozza az érintett járművek vagy hajók szabad mozgását. |
3. cikk
Az I. mellékletben említett ellenőrzéseket, amelyeket a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerint hajtanak végre a tagállamok közötti közúti, illetve belvízi szállításoknál, nem határellenőrzésként, hanem a rendes ellenőrzési folyamatok részeként, a tagállam területén belül, megkülönböztetés nélkül hajtják végre.
4. cikk
Ahogy és amikor szükséges, a Bizottság javaslatokat tesz az I. melléklet módosítására az e rendeletben szabályozott területen történő technológiai fejlesztések figyelembevétele érdekében.
5. cikk
A II. mellékletben meghatározott rendelettel módosított 4060/89/EGK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának és a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.
6. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) HL C 324., 2006.12.30., 47. o.
(2) Az Európai Parlament 2006. december 14-i véleménye (HL C 317. E, 2006.12.23., 599. o.) és a Tanács 2008. szeptember 15-i határozata.
(3) HL L 390., 1989.12.30., 18. o.
(4) Lásd a II. mellékletet.
I. MELLÉKLET
1. RÉSZ
KÖZÖSSÉGI JOG
1. szakasz
Irányelvek
|
a) |
A Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló, 1996. július 25-i 96/53/EK tanácsi irányelv (1) 6. cikkének (4) bekezdése, amely meghatározza, hogy a járműveket a tömegükre vonatkozó közös előírások tekintetében szúrópróbaszerű ellenőrzésnek lehet alávetni, és hogy a méretre vonatkozó közös előírások tekintetében csak akkor lehet ellenőrizni, ha felmerül a gyanúja annak, hogy az irányelvet megsértették. |
|
b) |
A gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló tagállami jogszabályok közelítéséről (2) szóló, 1996. december 20-i 96/96/EK tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése, amely meghatározza, hogy minden tagállam ismerje el az igazolást arról, hogy a jármű egy másik tagállamban megfelelt az időszakos műszaki vizsgálatoknak; ez az elismerés feltételezi, hogy a tagállamok ezt a vizsgálatot területükön belül bárhol elvégezhetik. |
|
c) |
A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikkének (2) bekezdése, amely meghatározza, hogy az irányelv betartását több olyan dokumentummal kell igazolni, amelyeknek a bérelt járműben kell lenniük, úgymint a bérleti szerződésnek és a járművezető munkaszerződésének. |
|
d) |
A belvízi hajókra vonatkozó hajóbizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1976. január 20-i 76/135/EGK tanácsi irányelv (4) 3. cikkének (3), (4) és (5) bekezdése, amely szerint a tagállamok megkövetelhetik a hajóbizonyítvány vagy a jóváhagyási bizonyítvány bemutatását. |
|
e) |
A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 1982. október 4-i 82/714/EK tanácsi irányelv (5) 17. cikkének (1) bekezdése, amely szerint a tagállamok bármikor ellenőrizhetik, hogy a hajó rendelkezik-e az irányelv szerint érvényes bizonyítvánnyal. |
2. szakasz
Rendeletek
|
a) |
Az autóbusszal végzett nemzetközi utasszállítás közös szabályairól szóló, 1992. március 16-i 684/92/EGK tanácsi rendelet (6) 14. és 15. cikke, amelyek feljogosítanak minden illetékes ellenőrzést végző hivatalos személyt, hogy megvizsgálják és ellenőrizzék a rendeletben meghatározott menetjegyeket, engedélyeket vagy ellenőrzési okmányokat. |
|
b) |
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 18. cikke, amely feljogosítja a tagállamokat, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek többek között a rendelet rendelkezéseinek betartását biztosító ellenőrző rendszer megszervezését, eljárását és eszközeit is felölelik. |
|
c) |
A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet (8) 19. cikke, amely feljogosítja a tagállamokat, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, amelyek többek között annak ellenőrzése megszervezését, eljárását és eszközeit alakítják ki, hogy a készülék a rendelet rendelkezéseinek megfelel-e. |
|
d) |
A tagállamok területére vagy területéről történő, illetve a tagállamok területén áthaladó, Közösségen belüli közúti árufuvarozási piacra való bejutásról szóló, 1992. március 26-i 881/92/EGK tanácsi rendelet (9) 5. cikkének (4) bekezdése, amely meghatározza, hogy a közösségi engedély hiteles másolatát a járműben kell tartani és bármely felhatalmazott ellenőrzést végző hivatalos személy felszólítása esetén be kell mutatni. |
2. RÉSZ
NEMZETI JOG
|
a) |
Az árukat és személyeket szállító járműveket vezető személyek jogosítványainak ellenőrzése |
|
b) |
A veszélyes áruk szállítóeszközeivel kapcsolatos ellenőrzések, különösen
|
|
c) |
A gyorsan romló élelmiszerek szállítóeszközeivel kapcsolatos ellenőrzések, különösen
|
(1) HL L 235., 1996.9.17., 59. o.
(2) HL L 46., 1997.2.17., 1. o.
(3) HL L 33., 2006.2.4., 82. o.
(4) HL L 21., 1976.1.29., 10. o.
(5) HL L 301., 1982.10.28., 1. o.
(6) HL L 74., 1992.3.20., 10. o.
(7) HL L 102., 2006.4.11., 1. o.
II. MELLÉKLET
A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSA
(az 5. cikkben említettek szerint)
|
A Tanács 4060/89/EGK rendelete |
|
|
A Tanács 3356/91/EGK rendelete |
III. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
A 4060/89/EGK rendelet |
Ezen rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk |
2. cikk |
|
3. cikk |
3. cikk |
|
3a. cikk |
4. cikk |
|
4. cikk |
6. cikk |
|
— |
5. cikk |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (a) |
I. melléklet, 1. rész, 1(a) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (b) |
I. melléklet, 1. rész, 1(b) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (c) |
I. melléklet, 1. rész, 1(c) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (d) |
— |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (e) |
I. melléklet, 1. rész, 1(d) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, irányelvek (f) |
I. melléklet, 1. rész, 1(e) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (a) |
I. melléklet, 1. rész, 2(a) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (b) |
— |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (c) |
— |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (d) |
I. melléklet, 1. rész, 2(b) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (e) |
I. melléklet, 1. rész, 2(c) szakasz |
|
Melléklet 1. rész, rendeletek (f) |
I. melléklet, 1. rész, 2(d) szakasz |
|
Melléklet 2. rész |
I. melléklet, 2. rész |
|
— |
II. melléklet |
|
— |
III. melléklet |
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/70 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1101/2008/EK, EURATOM RENDELETE
(2008. október 22.)
a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról
(kodifikált szöveg)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 187. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),
mivel:
|
(1) |
A titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról (2) szóló, 1990. június 11-i 1588/1990/Euratom, EGK tanácsi rendeletet több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell. |
|
(2) |
Ahhoz, hogy el tudja látni a Szerződések által ráruházott feladatokat, a Bizottságnak teljes körű és megbízható információkkal kell rendelkeznie. A hatékony irányítás érdekében az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (a továbbiakban: Eurostat) a közösségi statisztikák előállítása és a szükséges elemzések elvégzése érdekében képesnek kell lennie valamennyi szükséges nemzeti statisztikai információ megszerzésére. |
|
(3) |
Az EK-Szerződés 10. cikke és az Euratom-Szerződés 192. cikke a tagállamok számára előírja a közösségi feladatok megvalósításának elősegítését. Ez a kötelezettség kiterjed valamennyi szükséges információ szolgáltatására. Emellett a bizalmas statisztikai adatok hiánya az Eurostat számára jelentős információveszteséget jelent közösségi szinten, és megnehezíti a Közösséggel kapcsolatos statisztikák előállítását és elemzések elvégzését. |
|
(4) |
Miután megállapításra került, hogy az Eurostat ugyanazokat a bizalmas adatkezelési garanciákat nyújtja, mint a nemzeti statisztikai intézmények, a tagállamoknak többé nem lehetnek a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos fenntartásaik. Ezek a garanciák bizonyos mértékben már a közösségi Szerződésekben, nevezetesen az EK-Szerződés 287. cikkében és az Euratom-Szerződés 194. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (4) 17. cikkében is megtalálhatók, és azok e rendelet szerint megfelelő intézkedésekkel támogathatók. |
|
(5) |
Az e rendelet által védett statisztikai adatok bizalmas kezelésének bármilyen megsértése ellen szükséges hatékonyan fellépni, bárki legyen is az elkövető. |
|
(6) |
Az Eurostatnál dolgozó tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra kötelező szabályok akár szándékos, akár gondatlan megsértése fegyelmi felelősségre vonást, és – amennyiben szükséges – a szakmai titoktartás megsértése miatt büntetőjogi szankciókat eredményezhet az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. és 18. cikkeinek összevont rendelkezései alapján. |
|
(7) |
Ez a rendelet csak azoknak az adatoknak az Eurostat számára történő továbbítására vonatkozik, amelyek a nemzeti statisztikai intézmények hatáskörében a bizalmas kezelésű statisztikai adatok közé tartoznak és nem érinti a más típusú információknak a Bizottság számára történő továbbítására vonatkozó speciális nemzeti vagy közösségi rendelkezéseket. |
|
(8) |
Ez a rendelet az EK-Szerződés 296. cikke (1) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül kerül elfogadásra, amely cikk alapján egy tagállamtól nem lehet kérni olyan információ szolgáltatását, amelynek nyilvánosságra hozatalát az illető tagállam alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekinti. |
|
(9) |
Az e rendeletben foglalt rendelkezések és különösen azon rendelkezések végrehajtásához, amelyek célja az Eurostat számára továbbított bizalmas statisztikai adatok védelmének biztosítása, humán, technikai és pénzügyi erőforrásokra van szükség. |
|
(10) |
Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) E rendeletnek az a célja, hogy:
|
a) |
a nemzeti hatóságokat felhatalmazza a bizalmas statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (a továbbiakban: Eurostat) számára történő továbbítására; |
|
b) |
garanciát adjon arra, hogy a Bizottság megteszi az összes szükséges intézkedést az ily módon továbbított adatok bizalmas kezelésének biztosítása érdekében. |
(2) E rendelet csak a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozik. Nem érinti azokat a különös, közösségi vagy nemzeti rendelkezéseket, amelyek a statisztikai adatok bizalmas kezelésén kívüli más bizalmas adatokat védik.
2. cikk
E rendelet alkalmazásában a következő kifejezések az alábbiakban meghatározottak szerint értelmezendők:
|
a) |
„bizalmas statisztikai adatok”: a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet (6) 13. cikkében meghatározott adatok; |
|
b) |
„nemzeti hatóságok”: a Közösségek számára statisztikák összegyűjtéséért és felhasználásáért felelős nemzeti statisztikai hivatalok és egyéb nemzeti szervek; |
|
c) |
„természetes személyek magánéletével kapcsolatos információk”: a természetes személyek magán- és családi életével kapcsolatos információk a különböző tagállamokban a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által meghatározottak szerint; |
|
d) |
„statisztikai célú felhasználás”: kizárólag statisztikai táblázatok összeállításához vagy statisztikai gazdasági elemzések érdekében történő felhasználás; az adatok nem használhatók fel közigazgatási, jogi vagy adóügyi célokra vagy a felmért egységek ellenőrzésére; |
|
e) |
„statisztikai egység”: az alapegység, amelyre az Eurostat számára továbbított statisztikai adat vonatkozik; |
|
f) |
„közvetlen azonosítás”: a statisztikai egység azonosítása annak nevéről vagy címéről, vagy a hivatalosan megállapított és közzétett azonosítási számról; |
|
g) |
„közvetett azonosítás”: annak lehetősége, hogy a statisztikai egység azonosítása az f) pontban említett információkon kívüli forrásból levezethető; |
|
h) |
„az Eurostat tisztviselői”: a Közösségeknek az Eurostatnál dolgozó tisztviselői, az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata 1. cikkének értelmében; |
|
i) |
„az Eurostat személyzetének más tagjai”: a Közösségeknek az Eurostatnál dolgozó alkalmazottai, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó foglalkoztatási feltételek 2–5. cikkének értelmében; |
|
j) |
„közzététel”: bármilyen formájú adatközlés: publikációk, adatbázishoz való hozzáférés, filmkártya, telefonos kommunikáció stb. útján. |
3. cikk
(1) A nemzeti hatóságok felhatalmazást kapnak a bizalmas statisztikai adatoknak az Eurostat számára történő továbbítására.
(2) Nem lehet a statisztikai adatok bizalmas kezeléséről szóló nemzeti szabályokra hivatkozással megtagadni a bizalmas statisztikai adatoknak az Eurostat számára történő továbbítását, amennyiben egy közösségi statisztikát szabályozó valamely közösségi jogszabály előírja az ilyen adatok továbbítását.
(3) A bizalmas statisztikai adatoknak a (2) bekezdés értelmében az Eurostat számára történő továbbítását olyan módon kell végrehajtani, hogy a statisztikai egységek ne legyenek közvetlenül azonosíthatók. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tagállamok jogalkotásával összhangban szélesebb körű adattovábbítási szabályok kerüljenek elfogadásra.
(4) A nemzeti hatóságok nem kötelesek természetes személyek magánéletéről információkat továbbítani az Eurostat számára, ha a továbbított információk alapján ezek a személyek közvetlenül vagy közvetve azonosíthatók.
4. cikk
(1) A Bizottság megteszi az összes szükséges szabályozási, adminisztrációs, technikai és szervezeti intézkedést a tagállamok illetékes hivatalai által a 3. cikknek megfelelően az Eurostat számára továbbított statisztikai adatok bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.
(2) A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően megállapítja a bizalmas statisztikai adatok Eurostat számára történő továbbítására irányuló eljárásokat és az ilyen adatok védelmével kapcsolatos elveket.
5. cikk
(1) A Bizottság utasítja az Eurostat főigazgatóját arra, hogy biztosítsa a tagállamok nemzeti hatóságai által az Eurostat számára továbbított adatok védelmét. Ennek a védelemnek a biztosítása érdekében a 7. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultáció után a Bizottság megállapítja az Eurostat belső szervezetére vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Az Eurostat számára továbbított bizalmas statisztikai adatok csak az Eurostat tisztviselői számára hozzáférhetőek, akik ezeket az adatokat kizárólag statisztikai célokra használhatják fel.
(3) A Bizottság azonban – különleges esetekben és kizárólag statisztikai célokra – hozzáférést biztosíthat a bizalmas statisztikai adatokhoz az Eurostat személyzetének más tagjai és szerződés alapján az Eurostat helyiségeiben dolgozó egyéb természetes személyek számára is. Az ilyen jellegű hozzáférésre vonatkozó eljárásokat a Bizottság állapítja meg a 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
(4) Az Eurostat birtokában lévő bizalmas statisztikai adatok csak akkor tehetők közzé, ha azokat más adatokkal kombinálják, olyan formában, amely biztosítja, hogy a statisztikai egységek sem közvetlenül, sem közvetve ne legyenek azonosíthatók.
(5) Az Eurostat tisztviselői és személyzetének más tagjai, valamint szerződés alapján az Eurostat helyiségeiben dolgozó egyéb természetes személyek ezeket az adatokat nem használhatják fel vagy közölhetik az e rendeletben meghatározottaktól eltérő célokra. Ez a tilalom az áthelyezés, a szolgálat megszűnése vagy a nyugdíjazás után is fennmarad.
(6) Az 1–5. cikkekben említett védelmi intézkedések a következőkre vonatkoznak:
|
a) |
mindazokra a bizalmas statisztikai adatokra, amelyeknek az Eurostat számára történő továbbítása egy, a közösségi statisztikára vonatkozó közösségi jogszabály hatálya alá tartozik; |
|
b) |
a tagállamok által az Eurostat számára önkéntesen továbbított valamennyi bizalmas statisztikai adatra. |
6. cikk
A tagállamoknak 1992. január 1-jéig meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a 3. cikknek megfelelően továbbított bizalmas statisztikai adatok titkosságának fenntartására irányuló kötelezettség megsértését megakadályozzák. Ezek az intézkedések legalább az Eurostat tisztviselői vagy személyzetének más tagjai, és szerződés alapján az Eurostat helyiségeiben dolgozó egyéb természetes személyek által az érintett tagállam területén elkövetett jogsértésekre vonatkoznak.
A tagállamok a Bizottságot késedelem nélkül tájékoztatják a megtett intézkedésekről. A Bizottság ezt az információt továbbítja a többi tagállam számára.
7. cikk
(1) A Bizottságot a statisztikai adatok bizalmas kezelésével foglalkozó bizottság – a továbbiakban: a bizottság – segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.
8. cikk
A bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam képviselőjének kérésére megvizsgálja az e rendelet végrehajtásával kapcsolatosan az elnök által felvetett kérdéseket.
9. cikk
Az I. mellékletben meghatározott rendeletekkel módosított 1588/90/Euratom, EGK rendelet hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.
10. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) Az Európai Parlament 2006. december 14-i véleménye (HL C 317. E, 2006.12.23., 600. o.) és a Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.
(2) HL L 151., 1990.6.15., 1. o.
(3) Lásd az I. mellékletet.
(4) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
(5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(6) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.
I. MELLÉKLET
A hatályon kívül helyezett rendelet és annak módosításai
|
A Tanács 1588/90/Euratom, EGK rendelete |
|
|
A Tanács 322/97/EK rendelete |
Kizárólag a 21. cikk (2) bekezdése |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete |
Kizárólag a II. melléklet 4. pontja |
II. MELLÉKLET
MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
Az 1588/90/Euratom, EGK rendelet |
Ezen rendelet |
|
1. cikk (1) bekezdés, első és második francia bekezdés |
1. cikk (1) bekezdés, a) és b) pont |
|
1. cikk (2) bekezdés |
1. cikk (2) bekezdés |
|
2. cikk, 1–10. pontig |
2. cikk, a)–j) pontig |
|
3. cikk (1) bekezdés |
3. cikk (1) bekezdés |
|
3. cikk (2) bekezdés |
3. cikk (2) bekezdés |
|
3. cikk (3) bekezdés, első albekezdés |
— |
|
3. cikk (3) bekezdés, második albekezdés |
3. cikk (3) bekezdés |
|
3. cikk (4) bekezdés |
3. cikk (4) bekezdés |
|
4. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
|
4. cikk (2) bekezdés |
5. cikk (6) bekezdés |
|
4. cikk (3) bekezdés |
4. cikk (2) bekezdés |
|
5. cikk (1)–(5) bekezdés |
5. cikk (1)–(5) bekezdés |
|
6. cikk |
6. cikk |
|
7. cikk (1) és (2) bekezdés |
7. cikk (1) és (2) bekezdés |
|
7. cikk (3) bekezdés |
— |
|
8. cikk |
8. cikk |
|
— |
9. cikk |
|
9. cikk |
10. cikk |
|
— |
I. melléklet |
|
— |
II. melléklet |
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/75 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1102/2008/EK RENDELETE
(2008. október 22.)
a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére, valamint 133. cikkére, összefüggésben e rendelet 1. cikkével,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),
mivel:
|
(1) |
A környezetbe jutó higany elismerten világméretű fenyegetést jelent, ami helyi, regionális, nemzeti és globális szinten egyaránt fellépést sürget. |
|
(2) |
A higannyal kapcsolatos közösségi stratégiáról szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági közleménnyel, a Tanács 2005. június 24-i következtetéseivel és az Európai Parlament 2006. március 14-i, az említett stratégiára vonatkozó állásfoglalásával (3) összhangban mérsékelni kell az emberek és a környezet higanyexpozíciójának kockázatát. |
|
(3) |
A közösségi szinten meghozott intézkedéseket a higanyexpozíció kockázatának mérséklését célzó globális törekvések, különösen pedig az ENSZ környezetvédelmi programja keretébe tartozó, a higanyra vonatkozó program alapján tett erőfeszítések részének kell tekinteni. |
|
(4) |
A Közösség területén található higanybányák bezárása környezetvédelmi és szociális problémákat okoz. Folytatni kell a projektek és a rendelkezésre álló finanszírozási mechanizmusokból finanszírozott egyéb kezdeményezések támogatását annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érintett térségek életképes megoldásokat találjanak a helyi környezetvédelem, foglalkoztatás és gazdasági tevékenységek számára. |
|
(5) |
A világpiacon rendelkezésre álló higanykínálat jelentős csökkentése érdekében meg kell tiltani a fémhigany, a cinóber érc, a higany(I)-klorid, a higany(II)-oxid és a fémhigany egyéb anyagokkal – beleértve a higanyötvözeteket is – alkotott, legalább 95 tömegszázalékos higanykoncentrációjú keverékeinek a Közösségből történő kivitelét. |
|
(6) |
A kiviteli tilalom következtében jelentős mennyiségű higanyfelesleg fog felhalmozódni a Közösségben, amelynek a piaci forgalomba való visszakerülését meg kell akadályozni. Ezért gondoskodni kell az ilyen higany Közösségen belüli biztonságos tárolásáról. |
|
(7) |
A hulladéknak minősülő fémhigany biztonságos tárolásának lehetővé tétele érdekében egyes hulladéklerakók tekintetében helyénvaló eltérni a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (4) 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjától és rendelkezni arról, hogy az 1999/31/EK irányelv 16. cikke és II. melléklete alapján a hulladékok hulladéklerakókban történő átvételének kritériumairól és eljárásairól szóló, 2002. december 19-i 2003/33/EK tanácsi határozat (5) mellékletének 2.4. szakaszában meghatározott kritériumokat a fémhigany föld feletti, erre a célra szánt és felszerelt létesítményekben egy évnél hosszabb ideig, visszanyerhető módon történő ideiglenes tárolására nem kell alkalmazni. |
|
(8) |
Az 1999/31/EK irányelv egyéb rendelkezéseit minden, hulladéknak minősülő fémhigany elhelyezésére szolgáló tárolólétesítményre alkalmazni kell. Ez magában foglalja az irányelv 8. cikke a) pontjának iv. alpontjába foglalt kötelezettséget, amely szerint az engedély kérelmezőjének megfelelő módon – pénzügyi biztosíték letételével vagy más, egyenértékű módon – gondoskodnia kell annak biztosításáról, hogy teljesíti a kiadott engedélyből következő kötelezettségeit, beleértve az utógondozást is, és követi az előírt lezárási eljárást. Ezen túlmenően az ilyen tárolólétesítményekre a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (6) kell alkalmazni. |
|
(9) |
A fémhigany egy évnél hosszabb ideig tartó, az erre a célra szánt és felszerelt föld feletti létesítményekben történő ideiglenes tárolására a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvet (7) kell alkalmazni. |
|
(10) |
Ez a rendelet nem érinti a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (8). Annak érdekében azonban, hogy a Közösségben lehetővé tegyék a fémhigany megfelelő ártalmatlanítását, a célország és a küldő ország illetékes hatóságainak törekedniük kell arra, hogy ne emeljenek kifogást az említett rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján hulladéknak minősülő fémhigany-szállítmányokkal szemben. Meg kell jegyezni, hogy az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint amennyiben a küldő tagállamban évente olyan kis mennyiségben képződik veszélyes hulladék, hogy új, különleges ártalmatlanító berendezéseknek abban az országban való üzembe helyezése gazdaságtalan lenne, a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontját nem kell alkalmazni. |
|
(11) |
Az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos tárolás érdekében a 2003/33/EK határozatban a föld alatti tárolásra előírt biztonsági vizsgálatot különleges követelményekkel kell kiegészíteni, és alkalmazási körét ki kell terjeszteni a nem föld alatti tárolásra. A különleges követelmények és az átvételi kritériumok elfogadása előtt semmilyen végleges ártalmatlanítási művelet nem engedélyezhető. A fémhigany ártalmatlanítására átalakított sóbányákban vagy mély, föld alatti keményszikla-képződményekben a tárolási körülményeknek meg kell felelniük különösen a következő elveknek: a felszín alatti vizeknek a higany elleni védelme, a higanygőz-kibocsátás megelőzése, a környezet gázok és folyadékok általi áthatolhatatlansága és – tartós tárolás esetén – a bányákban történő feltöltési folyamat végén a hulladékok külvilágtól való végleges elzárása. Ezeket a kritériumokat fel kell venni az 1999/31/EK irányelv mellékleteibe, amikor azokat e rendelet alkalmazása érdekében módosítják. |
|
(12) |
A föld feletti tárolási körülményeknek meg kell felelniük különösen a következő elveknek: a tárolás visszafordíthatósága, a higany csapadékvízzel szembeni védelme, a talaj felé való áthatolhatatlanság, valamint a higanygőz-kibocsátás megelőzése. Ezeket a kritériumokat fel kell venni az 1999/31/EK irányelv mellékleteibe, amikor azokat e rendelet alkalmazása érdekében módosítják. A fémhigany föld feletti tárolását ideiglenes megoldásnak kell tekinteni. |
|
(13) |
E rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében a klór-alkáli-ipar szereplőinek az üzemeikben lévő higanycellák megszüntetésével kapcsolatos összes releváns adatot meg kell küldeniük a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak. A földgáztisztítás során vagy a színesfém-bányászat és az olvasztási eljárások melléktermékeként higanyt kinyerő iparági szereplőknek szintén be kell nyújtaniuk a releváns adatokat a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak. A Bizottságnak ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie. |
|
(14) |
Annak érdekében, hogy e rendelet értékelése kellő időben megtörténhessék, a tagállamoknak tájékoztatást kell adniuk a tároló létesítmények számára kiadott engedélyekről, valamint e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól. Az importőröknek, az exportőröknek és az üzemeltetőknek információt kell nyújtaniuk a fémhigany, a cinóber érc, a higany(I)-klorid, a higany(II)-oxid és a fémhigany egyéb anyagokkal – beleértve a higanyötvözeteket is – alkotott, legalább 95 tömegszázalékos higanykoncentrációjú keverékei helyváltoztatásáról és felhasználásáról. |
|
(15) |
A tagállamoknak szankciókat kell meghatározniuk azon természetes vagy jogi személyekkel szemben, akik/amelyek e rendelet rendelkezéseit megsértik. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. |
|
(16) |
A Szerződés versenyjogi rendelkezéseinek, különösen 81. cikkének sérelme nélkül helyénvaló információcserét szervezni a fontosabb érdekelt felekkel annak felmérése érdekében, hogy a higany, a higanyvegyületek és a higanyt tartalmazó termékek kivitele, behozatala és tárolása terén szükség van-e kiegészítő intézkedések bevezetésére. |
|
(17) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a fejlődő országok és a gazdasági átalakulásban lévő országok számára nyújtott technikai segítséget, főképpen az olyan segítséget, amely lehetővé teszi az alternatív, higanymentes technológiákra való átállást és végső soron a higany és a higanyvegyületek felhasználásának és környezetbe való kibocsátásának fokozatos megszüntetését. |
|
(18) |
Kutatások folynak a higany biztonságos ártalmatlanítására vonatkozóan, ideértve a különböző technikákat a higany stabilizációjára, vagy immobilizálásának egyéb módszereit is. A Bizottságnak prioritásként kell biztosítania e kutatások folyamatos felülvizsgálatát, és arról mielőbb jelentést kell benyújtania. Ezen információ fontos, mivel szilárd alapot fog képezni e rendelet céljának elérése érdekében elvégzendő felülvizsgálatához. |
|
(19) |
A Bizottság ezeket az információkat figyelembe veszi az értékelő jelentés benyújtása során annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e e rendelet módosítására. |
|
(20) |
A Bizottságnak ugyancsak követnie kell a higany világpiaci keresletével és kínálatával kapcsolatos fejleményeket, különösen a kapcsolódó többoldalú tárgyalásokat, és ezekről jelentést kell készítenie azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az általános megközelítés következetességének értékelését. |
|
(21) |
E rendeletnek a fémhigany e rendeletben említett egyes létesítményekben történő ideiglenes tárolása tekintetében való alkalmazásához szükséges intézkedéseket az 1999/31/EK irányelvvel összhangban kell elfogadni, figyelemmel az e rendelet és az említett irányelv közötti közvetlen kapcsolatra. |
|
(22) |
Mivel e rendelet célját, nevezetesen a higanyexpozíciónak a kiviteli tilalmon és a tárolási kötelezettségen keresztül történő mérséklését az áruk mozgására és a belső piac működésére gyakorolt hatásából és a higanyszennyezés határokon átnyúló jellegéből következően a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően, e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) 2011. március 15-től tilos kivinni a Közösségből fémhiganyt (Hg, CAS RN 7439-97-6), cinóber ércet, higany(I)-kloridot (Hg2Cl2, CAS RN 10112-91-1), higany(II)-oxidot (HgO, CAS RN 21908-53-2) és a fémhigany egyéb anyagokkal – beleértve a higanyötvözeteket is – alkotott, legalább 95 tömegszázalékos higanykoncentrációjú keverékeit.
(2) A tilalom nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett vegyületek kutatási és fejlesztési, orvosi vagy elemzési célokra történő kivitelére.
(3) 2011. március 15-től kezdve tilos a fémhigany egyéb anyagokkal való, kizárólag a fémhigany kivitele érdekében történő keverése.
2. cikk
2011. március 15-től:
|
a) |
A klór-alkáli-ipar által már nem használt fémhiganyt; |
|
b) |
a földgáztisztítás során nyert fémhiganyt; |
|
c) |
a színesfém-bányászat és az olvasztási eljárások során nyert fémhiganyt; és |
|
d) |
a cinóber ércből kivont higanyt |
hulladéknak kell tekinteni, és azt a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) megfelelően az emberi egészségre és a környezetre nézve biztonságos módon kell ártalmatlanítani.
3. cikk
(1) Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérve a hulladéknak minősülő fémhigany megfelelő zártságot biztosító berendezésben:
|
a) |
egy évnél hosszabb ideig ideiglenesen, vagy pedig tartósan tárolható (a 2006/12/EK irányelv II. A. mellékletében meghatározott ártalmatlanítást szolgáló, D 15 vagy D 12 művelet) a fémhigany ártalmatlanítására átalakított sóbányákban vagy a sóbányákkal azonos szintű biztonságot és elkülönítést lehetővé tevő mély, föld alatti keményszikla-képződményekben; vagy |
|
b) |
egy évnél hosszabb ideig ideiglenesen tárolható (a 2006/12/EK irányelv II. A. mellékletében meghatározott ártalmatlanítást szolgáló, D 15 művelet) a fémhigany ideiglenes tárolására szolgáló és ennek megfelelően felszerelt föld feletti létesítményekben. Ebben az esetben a 2003/33/EK határozat mellékletének 2.4. szakaszában megállapított feltételeket nem kell alkalmazni. |
Az 1999/31/EK irányelv és a 2003/33/EK határozat további rendelkezéseit az a) és a b) pontra alkalmazni kell.
(2) A 96/82/EK irányelvet az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tárolásokra alkalmazni kell.
4. cikk
(1) A fémhigany az e rendelet 3. cikke szerinti ártalmatlanítása tekintetében a 2003/33/EK határozatnak megfelelően elvégzendő biztonsági vizsgálatnak biztosítania kell, hogy az kiterjed a fémhigany és a zártságát biztosító berendezések jellemzőiből és hosszú távú viselkedéséből fakadó különleges kockázatokra.
(2) Az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett létesítmények tekintetében az 1999/31/EK irányelv 8. és 9. cikkében említett engedélybe bele kell foglalni a tartályok megtekintéssel történő rendszeres ellenőrzésére, valamint az esetleges szivárgás észlelésére alkalmas szivárgásjelző berendezés felszerelésére vonatkozó követelményeket.
(3) Az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett létesítményekre vonatkozó követelményeket, valamint az 1999/31/EK irányelv I., II. és III. mellékletét módosító, a fémhigany átvételi kritériumait az említett irányelv 16. cikkében említett eljárásnak megfelelően ki kell igazítani. A Bizottságnak a lehető legkorábban, de legkésőbb 2010. január 1-jéig megfelelő javaslatot kell benyújtania a 8. cikk (1) bekezdése szerinti információcsere eredményének és a 8. cikk (2) bekezdése szerinti, biztonságos ártalmatlanítási lehetőségekre vonatkozó kutatásról szóló jelentésnek a figyelembevételével.
A fémhigannyal kapcsolatos bármely (a 2006/12/EK irányelv II.A. mellékletében meghatározott ártalmatlanítást szolgáló, D 12 művelet) végleges ártalmatlanítási művelet kizárólag az 1999/31/EK irányelv I., II. és III. melléklete módosítása elfogadásának időpontját követően engedélyezhető.
5. cikk
(1) A tagállamok megküldik a Bizottságnak az ideiglenes vagy tartós fémhiganytárolásra (a 2006/12/EK irányelv II. A. mellékletében meghatározott ártalmatlanítást szolgáló, D 15 művelet vagy D 12 művelet) szolgáló létesítményeknek kiadott engedélyek másolatát, az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti, megfelelő biztonsági értékeléssel együtt.
(2) 2012. július 1-jéig a tagállamok saját területeiket illetően tájékoztatják a Bizottságot e rendelet alkalmazásáról és piaci hatásairól. A Bizottság kérésére a tagállamok ezt a tájékoztatást ezen időpontnál korábban is kötelesek megadni.
(3) 2012. július 1-jéig a 2. cikkben említett tevékenységet végző importőrök, exportőrök és üzemeltetők eljuttatják a Bizottságnak és az illetékes hatóságoknak a következő adatokat:
|
a) |
a Közösségbe belépő fémhigany-szállítmányok mennyiségét, árát, származási és rendeltetési országát, valamint tervezett felhasználását; |
|
b) |
a Közösségen belüli, határokat átlépő, hulladéknak minősülő fémhigany-szállítmányok mennyiségét, származási és rendeltetési országát. |
6. cikk
(1) A klór-alkáli-iparban érintett társaságok a higanycellák leszerelésével kapcsolatban az adott évre vonatkozóan a következő adatokat küldik meg a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak:
|
a) |
a higanycellás klór-alkáli üzemekben még használatban lévő higany teljes mennyiségére vonatkozó legpontosabb becslés; |
|
b) |
a létesítményben tárolt higany összmennyisége; |
|
c) |
az egyes ideiglenes vagy állandó tároló létesítményekbe küldött higanyhulladék mennyisége, e létesítmények helye és elérhetősége. |
(2) A földgáztisztítás során vagy színesfém-bányászat és az olvasztási műveletek melléktermékeként higanyt kinyerő iparágban érintett társaságok az adott évben kinyert higannyal kapcsolatban a következő adatokat küldik meg a Bizottságnak és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak:
|
a) |
a kinyert higany mennyisége; |
|
b) |
az egyes ideiglenes vagy állandó tároló létesítményekbe küldött higany mennyisége, valamint e létesítmények helye és elérhetősége. |
(3) Az érintett társaságok – esettől függően – az (1) és (2) bekezdésben említett adatokat először 2009. december 4-ig, és ezt követően minden évben május 31-ig küldik meg.
(4) A Bizottság a (3) bekezdésben említett információt a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
7. cikk
A tagállamok meghatározzák az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák az e szankciók alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok e rendelkezésekről 2009. december 4-ig tájékoztatják a Bizottságot, és késedelem nélkül közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást.
8. cikk
(1) A Bizottság 2010. január 1-jéig információcserét szervez a tagállamok és a fontosabb érdekelt felek között. Ezen információcsere során meg kell vizsgálni különösen,
|
a) |
hogy a kiviteli tilalmat ki kell-e terjeszteni más higanyvegyületekre, kisebb higanytartalmú keverékekre és higanyt tartalmazó termékekre, különösen hőmérőkre, barométerekre és vérnyomásmérő készülékekre; |
|
b) |
hogy szükség van-e a fémhigany, a higanyvegyületek és a higanyt tartalmazó termékek behozatalának tilalmára; |
|
c) |
hogy ki kell-e terjeszteni a tárolási kötelezettséget a más forrásokból származó fémhiganyra; |
|
d) |
hogy szükséges-e időben korlátozni a fémhigany ideiglenes tárolását. |
Ez az információcsere foglalkozik a biztonságos ártalmatlanítási lehetőségekre vonatkozó kutatással is.
A Bizottság további információcserét szervez amikor új lényeges információ merül fel.
(2) A Bizottság figyelemmel kíséri a biztonságos ártalmatlanítási lehetőségekre – beleértve a fémhigany szilárddá tételét is – vonatkozóan folyamatban levő kutatási tevékenységeket. A Bizottság legkésőbb 2010. január 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentés alapján a Bizottság adott esetben javaslatot tesz e rendeletnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2013. március 15-éig lefolytatandó felülvizsgálatára.
(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben, valamint az 5. és 6. cikkekben említett információk figyelembevételével értékeli e rendelet Közösségen belüli alkalmazását és piaci hatásait.
(4) A Bizottság a lehető legkorábban, de legkésőbb 2013. március 15-éig adott esetben az e rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslat kíséretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely ismerteti és értékeli az (1) bekezdésben említett információcsere és a (3) bekezdésben említett értékelés, valamint a (2) bekezdésben említett jelentés eredményét.
(5) A Bizottság 2010. július 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a higannyal kapcsolatos többoldalú tevékenységekről és tárgyalásokról, amelyben értékeli különösen azt, hogy az e rendeletben előírt intézkedések időbeli és tárgyi hatálya mennyiben mutat összhangot a nemzetközi fejleményekkel.
9. cikk
A tagállamok 2011. március 15-éig fenntarthatják a közösségi jogszabályokkal összhangban a 2008. október 22. előtt elfogadott, a fémhigany, a cinóber érc, a higany(I)-klorid, a higany(II)-oxid és a fémhigany egyéb anyagokkal – beleértve a higanyötvözeteket is – alkotott, legalább 95 tömegszázalékos higanykoncentrációjú keverékei kivitelét korlátozó nemzeti intézkedéseket.
10. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) HL C 168., 2007.7.20., 44. o.
(2) Az Európai Parlament 2007. június 20-i véleménye (HL C 146. E, 2008.6.12., 209. o.), a Tanács 2007. december 20-i közös álláspontja (HL C 52. E, 2008.2.26., 1. o.) és az Európai Parlament 2008. május 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.
(3) HL C 291. E, 2006.11.30., 128. o.
(4) HL L 182., 1999.7.16., 1. o.
(5) HL L 11., 2003.1.16., 27. o.
(6) HL L 143., 2004.4.30., 56. o.
(7) HL L 10., 1997.1.14., 13. o.
(8) HL L 190., 2006.7.12., 1. o.
(9) HL L 114., 2006.4.27., 9. o.
(10) HL L 264., 2006.9.25., 13. o.
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/80 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1103/2008/EK RENDELETE
(2008. október 22.)
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról
Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás
Harmadik rész
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára, 63. cikke első bekezdése 1. pontjának a) alpontjára és 67. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2)
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),
mivel:
|
(1) |
A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatot (4) módosító 2006/512/EK tanácsi határozat (5) bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást azon általános hatályú intézkedések elfogadására vonatkozóan, amelyek a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás alapján elfogadott alap jogi aktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését. |
|
(2) |
A 2006/512/EK határozatról szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági nyilatkozattal (6) összhangban ahhoz, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást alkalmazni lehessen a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott és már hatályos jogi aktusokra, ezeket a jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani. |
|
(3) |
Az Egyesült Királyság és Írország, amelyek részt vettek az e rendelettel módosított jogi aktusok elfogadásában és alkalmazásában, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében részt vesznek e rendelet elfogadásában és alkalmazásában. |
|
(4) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
E rendelet alkalmazásában a „tagállam” kifejezés a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével.
2. cikk
A mellékletben felsorolt jogi aktusokat az említett melléklettel összhangban a 2006/512/EK határozattal módosított 1999/468/EK határozatnak megfelelően kell kiigazítani.
3. cikk
A mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezéseire történő hivatkozásokat az e rendelettel kiigazított rendelkezésekre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.
Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
H.-G. PÖTTERING
a Tanács részéről
az elnök
J.-P. JOUYET
(1) HL C 224., 2008.8.30., 35. o.
(2) HL C 117., 2008.5.14., 1. o.
(3) Az Európai Parlament 2008. június 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.
(4) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
(5) HL L 200., 2006.7.22., 11. o.
(6) HL C 255., 2006.10.21., 1. o.
MELLÉKLET
1. A Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (1)
A 44/2001/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy frissítse vagy technikai kiigazításokkal lássa el az említett rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 44/2001/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Ennek megfelelően a 44/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 74. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Azon formanyomtatványok frissítését vagy technikai kiigazítását, amelyeknek a mintája az V. és VI. mellékletben szerepel, a Bizottság fogadja el. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
|
2. |
A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép: „75. cikk (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.” |
2. A Tanács 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelete a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről (2)
Az 1206/2001/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy frissítse vagy technikai módosításokkal lássa el az említett rendelet mellékletében meghatározott formanyomtatványokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és az 1206/2001/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Ennek megfelelően az 1206/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 19. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A mellékletben szereplő formanyomtatványok frissítését és technikai módosítását a Bizottság végzi el. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 20. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
|
2. |
A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk (1) A Bizottságot egy bizottság segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.” |
3. A Tanács 2003. február 18-i 343/2003/EK rendelete egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (3)
A 343/2003/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a humanitárius záradék végrehajtásának feltételeit és eljárásait, és elfogadja az átadások lebonyolításához szükséges kritériumokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 343/2003/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezeket az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Ennek megfelelően a 343/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 15. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(5) Az e cikk végrehajtásának feltételeit és eljárásait, beleértve adott esetben a tagállamok között a szóban forgó személyek egyesítésének szükségességével vagy annak helyével kapcsolatban felmerült nézeteltérések rendezésének egyeztető mechanizmusát, a Bizottság fogadja el. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 27. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
|
2. |
A 19. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(5) A Bizottság kiegészítő szabályokat fogadhat el az átadás lebonyolításáról. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 27. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
|
3. |
A 20. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(4) A Bizottság kiegészítő szabályokat fogadhat el az átadás lebonyolításáról. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, a 27. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.” |
|
4. |
A 27. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.” |
4. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 805/2004/EK rendelete a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (4)
A 805/2004/EK rendelet tekintetében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa az említett rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a 805/2004/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, ezeket az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
Ennek megfelelően a 805/2004/EK rendelet 31. és 32. cikke helyébe a következő szöveg lép:
„31. cikk
A mellékletek módosításai
A Bizottság módosítja a mellékletekben található formanyomtatványokat. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 32. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
32. cikk
Bizottság
(1) A Bizottságot a 44/2001/EK rendelet 75. cikkében említett bizottság segíti.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, valamint 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.”
(1) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.
(2) HL L 174., 2001.6.27., 1. o.
|
14.11.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 304/s3 |
MEGJEGYZÉS AZ OLVASÓHOZAz intézmények úgy határoztak, hogy a jövőben nem tüntetik fel szövegeikben az idézett jogszabály utolsó módosítását.Ellenkező jelzés hiányában, az itt megjelent szövegekben a jogszabályokra történő hivatkozást a hatályos változatukra történő hivatkozásként kell értelmezni.