I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/1

A TANÁCS 1104/2008/EK RENDELETE

(2008. október 24.)

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (2) (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és annak továbbfejlesztése a SIS 1 + lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)

A 2424/2001/EK tanácsi rendelet (3) és a 2001/886/IB határozat (4) értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) fejlesztésével. Az említett jogi eszközök 2008. december 31-én hatályukat vesztik. E rendelet ezért ezen eszközöket egészíti ki a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban megállapítandó időpontig.

(3)	Az 1987/2006/EK rendelettel és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal (6) jött létre a SIS II. E rendelet nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit.

(4)	A SIS II egyes teszteléseit a 189/2008/EK tanácsi rendelet (7) és a 2008/173/EK határozat (8) írja elő.

(5)	A SIS II fejlesztését a Tanács által 2008. június 6-án jóváhagyott SIS II átfogó ütemterv keretében kell folytatni és véglegesíteni.

(6)	A SIS II-t a tagállamok és a Bizottság közötti teljes körű együttműködéssel megvalósított átfogó tesztelésnek kell alávetni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A tesztelés befejezését követő lehető legkorábban ezt az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat értelmében jóvá kell hagyni.

(7)	A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését.

(8)

A Schengeni Egyezmény a SIS 1 + vonatkozásában technikai támogatóegység (C.SIS) létrehozását írja elő. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat a SIS II-vel összefüggésben SIS II Központi Rész létrehozását írja elő, amely egy technikai támogatóegységből és egy egységes nemzeti interfészből (NI-SIS) áll. A SIS II Központi Rész technikai támogatóegységét Strasbourgban (Franciaország) helyezik el, a tartalékrendszert pedig St. Johann im Pongauban (Ausztria).

(9)

A SIS 1 + rendszerről a SIS II-re történő átállás által okozott esetleges nehézségek megfelelőbb kezelése érdekében ideiglenes átállási felépítést kell létrehozni és tesztelni a Schengeni Információs Rendszerre. Az ideiglenes átállási felépítés nem lehet hatással a SIS 1 + működési elérhetőségére. A Bizottságnak egy konvertert kell biztosítania.

(10)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felelős a Schegeni Információs Rendszerbe bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért.

(11)

A SIS II Központi Részért és annak kommunikációs infrastruktúrájáért a jövőben is a Bizottság felel. Ez a felelősség kiterjed a SIS II és az ahhoz tartozó kommunikációs infrastruktúra karbantartására és fejlesztésének folytatására, beleértve a mindenkori hibajavításokat. A Bizottságnak koordinációt és támogatást kell biztosítania a közös tevékenységekhez. A Bizottságnak biztosítania kell a SIS II Központi Rész szintjén a tagállamok számára különösen a szükséges technikai és operatív támogatást, beleértve az ügyfélszolgálatot is.

(12)	Saját nemzeti rendszereik (N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a tagállamoknak kell felelősséget viselniük.

(13)	A Schengeni Egyezmény kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS 1 + technikai támogatóegységéért.

(14)	A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének meghatározása.

(15)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik személyeket, így nemzeti közintézményeket is megbízhasson az e rendelet által ráruházott feladatok teljesítésével, illetve – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (9) összhangban – költségvetés-végrehajtási feladatokkal.

Minden ilyen szerződésnek tiszteletben kell tartania a SIS-re vonatkozó adatvédelmi, adatbiztonsági szabályokat és az érintett adatvédelmi hatóságok szerepét, különösen a Schengeni Egyezmény és e rendelet rendelkezéseit.

(16)

A személyes adatok Bizottság által történő feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet (10) kell alkalmazni.

(17)

Az EK-Szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv (európai adatvédelmi biztos) létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (11) kinevezett európai adatvédelmi biztos hatáskörébe tartozik a közösségi intézmények és szervek személyes adatfeldolgozással összefüggő tevékenységeinek vizsgálata. A Schengeni Egyezmény a személyes adatok védelme és biztonsága vonatkozásában különös rendelkezéseket tartalmaz.

(18)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az ideiglenes átállási felépítés létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be történő átvitelét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)	E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(20)	A Schengeni Egyezményt a SIS 1 + ideiglenes átállási felépítésbe történő integrálása céljából módosítani kell.

(21)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányok fejlesztésére irányul, Dánia a fenti jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően az e rendeletnek a Tanács általi elfogadását követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(22)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozatnak (12) megfelelően nem vesz részt; ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(23)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (13) összhangban nem vesz részt; ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(24)	E rendelet nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(25)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló társulási megállapodás (14) értelmében, amely 1999/437/EK (15) tanácsi határozat 1. cikkének G. pontja által említett területet érinti.

(26)

Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (16) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió és az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló 2008/146/EK tanácsi határozat (17) 3. cikkével.

(27)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/261/EK tanácsi határozat (18) 3. cikkével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános cél

(1) Az 1990-es Schengeni Egyezmény IV. címében foglalt rendelkezések alapján létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS 1+) helyébe új rendszer – a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) – lép, amelynek létrehozását, működtetését és használatát az 1987/2006/EK rendelet szabályozza.

(2) A SIS II-t, amely egy egységes integrált rendszer, az e rendeletben meghatározott eljárásoknak és feladatmegosztásnak megfelelően a Bizottság és a tagállamok fogják kifejleszteni, és azt műveletekre alkalmassá tenni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS) tartalmazó műszaki támogatóegység;

b)	„C.SIS”: a SIS 1 + referencia-adatbázisát és az egységes nemzeti interfészt (N. COM) tartalmazó SIS 1 + műszaki támogatóegység;

c)	„N-SIS”: a SIS 1 + nemzeti rendszere, amely a C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

d)	„N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

e)	„konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt funkciókat;

f)	„átfogó tesztelés”: az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tesztelés;

g)	„kiegészítő információk tesztelése”: a SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés.

3. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és hatásköreit a következő feladatok tekintetében:

a)	a SIS II karbantartása és fejlesztésének folytatása;

b)	a SIS II átfogó tesztelése;

c)	a kiegészítő információk tesztelése;

d)	a konverter fejlesztésének és tesztelésének folytatása;

e)	az ideiglenes átállási felépítés kialakítása és tesztelése;

f)	a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.

4. cikk

A átállási felépítés műszaki alkotóelemei

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemek szükségesek:

a)	a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás;

b)	a SIS 1 + kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt;

az N.SIS;

d)	SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt;

e)	az N.SIS II;

f)	a konverter.

5. cikk

A SIS II fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok

(1) A Bizottság folytatja a SIS II Központi Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését.

(2) Franciaország a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a C.SIS-t.

(3) A tagállamok folytatják az N.SIS II fejlesztését.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t.

(5) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1 + kommunikációs infrastruktúráját.

(6) A Bizottság összehangolja a tevékenységeket és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök betöltéséhez szükséges támogatást.

6. cikk

A fejlesztés folytatása

A SIS II fejlesztésének folytatásához – különösen a hibák kijavításához – szükséges, az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

A SIS II fejlesztésének folytatásához – az N.SIS II és a SIS II Központi Rész kompatibilitását biztosító egységes nemzeti interfész vonatkozásában – szükséges, az 5. cikk (3) bekezdésében említett intézkedéseket a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Fő tevékenységek

(1) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre.

(2) Ideiglenes átállási felépítést alakítanak ki, amelynek tesztelését a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállam hajtja végre.

(3) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok tesztelik a kiegészítő információk cseréjét.

(5) A Bizottság biztosítja az (1)–(4) bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi szintjén.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben említett tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok összehangolják.

8. cikk

Átfogó tesztelés

(1) Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 189/2008/EK rendelet 1. cikkében említett tesztelések sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez.

(2) Egy átfogó tesztelést kell elvégezni, amelynek célja különösen annak megerősítése, hogy a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok befejezték a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket, és a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1 + által elért szinttel.

(3) Az átfogó tesztelést az N.SIS II vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész vonatkozásában pedig a Bizottság végzi.

(4) Az átfogó tesztelés részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg.

(5) Az átfogó tesztelés alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik.

(6) A Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok meghatározzák azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű-e a SIS 1 + által elért szinttel.

(7) A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság elemzi a (6) bekezdésben említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban hagyják jóvá.

(8) Az átfogó tesztelésben a SIS 1 +-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

9. cikk

A kiegészítő információk tesztelése

(1) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre.

(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk tesztelésének elvégzése során.

(3) A kiegészítő információk tesztelése részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg.

(4) A kiegészítő információk tesztelésének alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok által meghatározott műszaki előírások képezik.

(5) A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik.

(6) A kiegészítő információk tesztelésében a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

10. cikk

Ideiglenes átállási felépítés

(1) Létre kell hozni egy ideiglenes átállási felépítést. A konverter átmeneti időszakra összekapcsolja a SIS II Központi Részt és a C.SIS-t. Az N.SIS rendszerek a C.SIS-hez kapcsolódnak, az N-SIS II rendszerek a SIS II Központi Részhez.

(2) A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes SIS átállási felépítés részeként.

(3) A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II Központi Rész között két irányban alakítja át, és biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész szinkronizálását.

(4) A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész és a konverter közötti kommunikációt.

(5) Franciaország teszteli a C.SIS és a konverter közötti kommunikációt.

(6) A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt.

(7) Franciaország a Bizottsággal együttesen a C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel.

(8) A Bizottság – a Bizottság által biztosított teszttervvel összhangban – Franciaországgal és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállammal teszteli az ideiglenes SIS átállási felépítés egészét.

(9) Franciaország szükség esetén a teszt céljára adatokat bocsát rendelkezésre.

11. cikk

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás

(1) A C.SIS-ről a SIS II Központi Részre történő átállás érdekében Franciaország rendelkezésre bocsátja a SIS 1 + adatbázisát, a Bizottság pedig beépíti a SIS 1 + adatbázisát a SIS II Központi Részbe.

(2) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok az ideiglenes átállási felépítés használatával, valamint Franciaország és a Bizottság támogatásával legkésőbb 2009. szeptember 30-ig végrehajtják az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást. Szükség esetén ez az időpont a 17. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban megváltoztatható.

(3) A nemzeti rendszer átállása a SIS 1+-ról a SIS II-re az N.SIS II adatokkal való feltöltéséből áll, amikor az N.SIS II-nek a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt, a nemzeti másolatot, kell tartalmaznia, és ezt követően minden egyes tagállam átvált az N.SIS-ről az N.SIS II-re. Az átállás a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság által meghatározott részletes ütemterv szerint zajlik.

(4) A Bizottság az átállás során segítséget nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához.

(5) Az átállási folyamatban előirányzott átváltásra a 8. cikk (7) bekezdésében említett jóváhagyást követően kerül sor.

12. cikk

Anyagi jogi keret

Az átállás során a Schengeni Egyezmény IV. címének rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni a Schengeni Információs Rendszerre.

13. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság saját feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e rendelet által szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában.

(2) A Bizottság elsősorban a SIS II Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges támogatást biztosítja.

(3) A tagállamok elsősorban az N.SIS II szintjén az ideiglenes átállási infrastruktúra teszteléséhez szükséges támogatást biztosítják.

14. cikk

Naplózás a SIS II Központi Részben

(1) A Schengeni Egyezmény IV. címe megfelelő rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a SIS II Központi Részben a személyes adatokkal kapcsolatos minden adathozzáférés és adatcsere rögzítésre kerüljön az adatlekérdezések jogszerűségének ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének felügyelete, továbbá a SIS II Központi Rész és a nemzeti rendszerek megfelelő működésének, illetve az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából.

(2) A naplóbejegyzések tartalmazzák mindenekelőtt az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős illetékes hatóság nevét.

(3) A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(4) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(5) A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért, az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérésért, az önellenőrzésért, a SIS II Központi Rész megfelelő működésének biztosításáért, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolásáért felelős illetékes hatóságok – hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérésük esetén – feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez.

15. cikk

Költségek

(1) A SIS II Központi Rész szintjén hozott, átállással, átfogó teszteléssel, kiegészítő információk tesztelésével, karbantartással és fejlesztéssel, illetve a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő intézkedésekből felmerülő költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2) A nemzeti rendszerek átállásával, tesztelésével, karbantartásával és fejlesztésével összefüggő költségeket maguk az érintett tagállamok viselik.

(3) A SIS 1 + szintjén folyó tevékenységek, így a Franciaország által a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok nevében végrehajtott kiegészítő intézkedések költségeit a Schengeni Egyezmény 119. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell felosztani.

16. cikk

A Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosítása

A Schengeni Egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak:

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„92A. cikk

(1) Az 1104/2008/EK tanácsi rendelet (19) és a 2008/839/IB tanácsi határozat (20) hatálybalépésének időpontját követően és az említett rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokra alapozva a Schengeni Információs Rendszer műszaki felépítése a következőkkel egészíthető ki:

kiegészítő központi rész, amely a következőkből áll:

—	Franciaországban található technikai támogatóegység (SIS II Központi Rész) és Ausztriában található tartalékrendszer, amely tartalmazza a SIS II adatbázisát és egy egységes nemzeti interfészt (NI-SIS),

—	technikai összeköttetés a C.SIS és a SIS II Központi Rész között a konverteren keresztül, amely lehetővé teszi a C.SIS és a SIS II Központi Rész adatainak átalakítását és szinkronizálását;

b)	nemzeti rendszer (N.SIS II), amely a SIS II Központi Résszel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

c)	a SIS II Központi Rész és az NI-SIS-hez kapcsolt N.SIS II közötti kommunikációt lehetővé tévő infrastruktúra.

(2) Az N.SIS II helyettesítheti az ezen egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

(3) A SIS II Központi Rész adatbázisának hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi tagállam területén folytatott automatizált keresés céljára.

(4) Amennyiben valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a 92. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK 5. cikkének (1) bekezdésében, 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül.

(5) A SIS II Központi Rész biztosítja a SIS-ben szereplő adatok beviteléhez és feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, N.SIS II nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának szinkronizálásához és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, és biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak kezdeményezéséhez és visszaállításához szükséges műveleteket.

(6) A technikai támogatóegységéért felelős Franciaország a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve biztosítja, hogy az N.SIS II adatfájlokban vagy a SIS II adatbázisban végzett keresés a nemzeti szakaszok 92. cikk (2) bekezdésben említett adatfájljában végzett kereséssel egyenértékű eredményt szolgáltasson.

A 119. cikk első bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 92. cikk (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit, beleértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit, továbbá a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét is a tagállamok együttesen viselik.”

A 119. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának telepítési és működtetési költségeit, valamint a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet által a nemzeti rendszerekre átruházott feladatok költségét a tagállamok egyénileg viselik.”

17. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot az 1987/2006/EK rendelet 51. cikke alapján létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel e határozat 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt határidő három hónap.

18. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság először a 2009-es első hat hónapos időszak végéig, majd minden hat hónapos időszak végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS II fejlesztésével és a SIS 1+-ről a SIS II-re történő átállással kapcsolatban elért haladásról.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. E rendelet a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban, de legkésőbb 2010. június 30-án veszti hatályát.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Luxembourgban, 2008. október 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ALLIOT-MARIE

(1) A 2008. szeptember 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3) HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(4) HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(5) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(6) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(7) HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

(8) HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

(9) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(11) HL L 12., 2004.1.17., 47. o.

(12) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(13) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(14) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(15) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(16) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(17) HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

(18) HL L 83., 2008.3.26., 3. o.

(19) HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

(20) HL L 299., 2008.11.8., 43. o.”

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/13

A BIZOTTSÁG 1107/2008/EK RENDELETE

(2008. november 7.)

a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikkének (1) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2003/2003/EK rendelet 3. cikke előírja, hogy az említett rendelet I. mellékletében felsorolt valamelyik típusba tartozó és az említett rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő műtrágya „EK-műtrágyaként” jelölhető meg.

(2)

Az ammónium-szulfát és a kalcium-nitrát (mészsalétrom) műtrágyatípusként szerepel a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében. Az említett két műtrágyatípus kombinációja azonban nem minősíthető „EK-műtrágyának”. Mivel az ammónium-szulfát és a kalcium-nitrát (mészsalétrom) kombinációit két tagállamban eredményesen alkalmazzák, az ilyen kombinációkat el kellene ismerni „EK-műtrágyaként” annak érdekében, hogy a termelők a Közösségen belül könnyebben hozzáférhessenek.

(3)	Az I. mellékletben felsorolt, a nitrogént makroelemként tartalmazó műtrágyatípusok közül sok túl gyorsan bocsátja ki a nitrogént ahhoz, hogy a termények képesek legyenek azt teljes mértékben kihasználni, aminek eredményeképpen a többlet nitrogén a környezetben potenciálisan kárt okozhat.

(4)

A 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt két EK-műtrágyatípus esetében a számos nitrifikációgátlóként ismert anyag egyikének, a dicián-diamidnak a hozzáadása lehetővé teheti az ilyen potenciális környezeti károk elkerülését. Más EK-műtrágya-típusok a nitrogént eltérő formában tartalmazhatják, amelyek esetében a nitrifikációgátlók nem hatásosak. Ezekben az esetekben az ureázgátlók jelenhetnek kielégítő megoldást.

(5)	A nitrifikáció- vagy ureázgátlók agronómiai és környezeti előnyeinek nagyobb mértékű kihasználása érdekében a nitrifikáció- vagy ureázgátlók használatát a legtöbb nitrogéntartalmú műtrágya esetében lehetővé kell tenni, illetve több gátlótípus használatát is engedélyezni kell.

(6)	Az engedélyezett nitrifikáció- és ureázgátlók listáját ezért a 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében közzé kell tenni.

(7)	A 2003/2003/EK rendelet IV. melléklete részletes leírást ad az EK-műtrágyák tápanyagtartalmának mérésére használatos elemzési módszerekről. Ezeket a leírásokat, amennyiben a jódkoncentrációra vonatkoznak, ki kell igazítani annak érdekében, hogy helyes analitikai értékeket kapjunk.

(8)	A 2003/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2003/2003/EK rendelet 32. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

(2) A 2003/2003/EK rendelet IV. melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 7-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 304., 2003.11.21., 1. o.

I. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

Az A.1. táblázatban a 4. típusú „ammónium-szulfát” műtrágyára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„4

Ammónium-szulfát

Kémiai úton nyert termék, amely alapvető összetevőként ammónium-szulfátot tartalmaz, és legfeljebb 15 %-ban kalcium-nitrátot (mészsalétrom) tartalmazhat.

19,7 % N

A nitrogén összes nitrogénben kifejezve.

A nitrát-nitrogén legfeljebb 2,2 %-ban lehet jelen, amennyiben kalcium-nitrátot (mészsalétrom) adnak az ammónium-szulfáthoz.

Ha ammónium-szulfát és kalcium-nitrát (mészsalétrom) kombinációjaként forgalmazzák, a megjelölésben fel kell tüntetni a következőt: »legfeljebb 15 %-ban kalcium-nitrátot (mészsalétromot) tartalmaz«.

Ammónium-nitrogén,

Összes nitrogén, amennyiben kalcium-nitrátot (mészsalétrom) adnak az ammónium-szulfáthoz.”

2.	Az A.1. táblázatból a 16, 17 típusú műtrágya bejegyzéseket és az (a) lábjegyzetet el kell hagyni. A 18 típus 16 típusra módosul.

A melléklet a következő F. szakasszal egészül ki:

„F. Nitrifikáció- és ureázgátlók

Az alábbi F.1. és F.2. táblázatokban felsorolt ureáz- és nitrifikációgátlók hozzáadhatók az I. melléklet A.1., B.1., B.2., B.3., C.1., és C.2. szakaszaiban felsorolt nitrogénműtrágya-típusokhoz, amelyekre az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

1.	a műtrágya teljes nitrogéntartalmának legalább 50 %-a 3. oszlopban meghatározott nitrogénfajtákból tevődik össze;

2.	nem tarozik a 4. oszlopban említett műtrágyatípusokba.

Az olyan műtrágyák típusmeghatározásánál, amelyekhez az F.1. táblázatban felsorolt nitrifikációgátlót adtak, fel kell tüntetni a »([nitrifikációgátló típusmeghatározása]) nitrifikációgátlóval« szavakat.

Az olyan műtrágyák típusmeghatározásánal, amelyekhez az F.2. táblázatban felsorolt ureázgátlót adtak, fel kell tüntetni az »([ureázgátló típusmeghatározása]) ureázgátlóval« szavakat.

A forgalomba hozatalért felelős személynek minden csomagoláson, illetve ömlesztett szállítmányon fel kell tüntetnie a lehető legrészletesebb műszaki információkat. Ezeknek az információknak lehetővé kell tenniük a felhasználó számára az alkalmazási arány és az alkalmazási időszak meghatározását az érintett termény viszonylatában.

Az F.1., illetve az F.2. táblázat kiegészíthető nitrifikációgátlókkal vagy ureázgátlókal az említett vegyületekre kidolgozott iránymutatásokkal összhangban benyújtott műszaki dokumentáció értékelését követően.

F.1. Nitrifikációgátlók

Szám

Nitrifikációgátló típusmegjelölése és összetétele

Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén ammónium-nitrogénként és urea-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában

EK-műtrágyatípus, amely esetében a gátló nem használható

Nitrifikációgátló leírása, amellyel a keverés megengedett

Engedélyezett keverési arány

Dicián-diamid

ELINCS No 207-312-8

Minimum 2,25

Maximum 4,5

F.2. Ureázgátlók

Szám

Ureázgátló típusmegjelölése és összetétele

Minimum és maximum gátlótartalom az összes nitrogén karbamid-nitrogénként jelen levő tömegszázalékában

EK-műtrágyatípus, amely esetében a gátló nem használható

Ureázgátló leírása, amellyel a keverés megengedett

Engedélyezett keverési arány

n-butil-thiofoszfor-triamid (NBTPT)

ELINCS No 435-740-7

Minimum 0,09

Maximum 0,20”

II. MELLÉKLET

A 2003/2003/EK rendelet IV. mellékletének B. szakasza a következőképpen módosul:

A 2.3.2. módszernél a 4.11. pontban található megjegyzésnél a második, harmadik és negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Titráljuk 0,05 mol/l jódoldattal (I2) keményítőoldat mint indikátor jelenlétében.

1 ml 0,05 mol/l jódoldat (I2) 0,01128 g SnCl2·2H2O-nak felel meg.

Az így elkészített oldatban jelen lévő összes ón legalább 80 %-a kétértékű kell, hogy legyen. A titráláshoz legalább 35 ml 0,05 mol/l jódoldatot (I2) kell használni.”

A 2.6.1. módszernél a 4.11. pontban található megjegyzésnél a második, harmadik és negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Titráljuk 0,05 mol/l jódoldattal (I2) keményítőoldat mint indikátor jelenlétében.

1 ml 0,05 mol/l jódoldat (I2) 0,01128 g SnCl2·2H2O-nak felel meg.

Az így elkészített oldatban jelen lévő összes ón legalább 80 %-a kétértékű kell, hogy legyen. A titráláshoz legalább 35 ml 0,05 mol/l jódoldatot kell használni.”

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/17

A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE

(2008. november 7.)

az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei, és a spermára vonatkozóan a 2000/75/EK tanácsi irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kéknyelvbetegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról szóló, 2000. november 20-i 2000/75/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikkére, 12. cikkére és 19. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2000/75/EK irányelv meghatározza a kéknyelvbetegség elleni védekezéshez és felszámolásához szükséges ellenőrzési szabályokat és intézkedéseket. Ezek magukban foglalják a védő- és megfigyelési körzetek (a továbbiakban: korlátozás alá vont körzetek) létrehozását, a kéknyelvbetegségre vonatkozó ellenőrzési és megfigyelési programok végrehajtását, valamint az állatokra vonatkozóan a korlátozás alá vont körzetek elhagyásának tilalmát (a továbbiakban: a körzetelhagyási tilalom).

(2)

A kéknyelvbetegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól szóló, 2007. október 26-i 1266/2007/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza az említett betegség kitörése esetén alkalmazandó szabályokat.

(3)

Az 1266/2007/EK rendelet I. melléklete minimumkövetelményeket állapít meg a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokra vontakozóan. Az említett rendelet III. melléklete meghatározza az állatok, spermájuk, petesejtjeik és embrióik esetében a körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeit. Az említett rendelet V. melléklete megállapítja a szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet meghatározásának kritériumait.

(4)

Fontos, hogy megfelelő kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok álljanak rendelkezésre többek között az alábbi célkitűzések elérése érdekében: a kéknyelvbetegség-vírus előfordulásának a lehető legkorábbi szakaszban való kimutatása; általános vagy konkrét kéknyelvbetegség-vírus szerotípusok hiányának kimutatása; a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározása. A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programoknak tartalmazniuk kell a tagállamokra vonatkozó minimumkövetelményeket, elegendő rugalmasságot biztosítva azonban a helyi járványügyi feltételek figyelembevétele érdekében.

(5)

Jelenleg van folyamatban a kéknyelvbetgség különböző típusai elleni tömeges sürgősségi vakcinázási kampány megvalósítása az Unióban. Az állatok kéknyelvbetegség elleni vakcinázása nagy változást jelent a betegségre fogékony fajok populációjára nézve, és befolyásolja a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programokat is. Emiatt a programokra vonatkozó követelményeket némileg módosítani szükséges.

(6)

Az 1266/2007/EK rendelet V. melléklete megállapítja a szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet meghatározásának kritériumait. Az egyértelműség és egy harmonizáltabb megközelítés érdekében a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdetének és végének egységesített megfigyelési adatokon kell alapulnia.

(7)

Az 1266/2007/EK rendelet III. mellékletének B. szakasza meghatározza a spermák esetében a körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételeit. Előírja, hogy a mentesség érdekében a spermáknak olyan donorállatoktól kell származniuk, melyek bizonyos feltételeknek eleget tesznek. A közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló tisztázni egyes követelményeket a spermadonor állatokra vonatkozó vizsgálórendszereket illetően, különös tekintettel a begyűjtés utáni vizsgálatokra.

(8)	Ezért az 1266/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1266/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	Az I. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

A III. melléklet B. szakaszának d) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)	az OIE Terrestrial Manual szerint negatív eredménnyel elvégezték rajtuk a kéknyelvbetegség víruscsoportjához tartozó antitestek kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot a feladásra kerülő sperma gyűjtési időszakában legalább 60 naponként, az utolsó gyűjtést követően pedig 21–60 nappal;

az OIE Terrestrial Manual szerint negatív eredménnyel elvégeztek rajtuk egy kórokozók kimutatására szolgáló vizsgálatot a begyűjtött vérmintákon:

i.	a feladásra kerülő sperma gyűjtésének kezdetekor és utolsó gyűjtésekor; valamint

ii.

a spermagyűjtés ideje alatt:

—	vírusizolációs vizsgálat esetén legalább hétnaponta, vagy

—	polimeráz láncreakciós vizsgálat esetén legalább 28 naponta.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 7-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 327., 2000.12.22., 74. o.

(2) HL L 283., 2007.10.27., 37. o.

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei (a 4. cikkben meghatározottak szerint)

1. A tagállamok által a korlátozás alá vont körzetekben végrehajtandó kéknyelvbetegség-ellenőrzési programokra vonatkozó minimumkövetelmények

A korlátozás alá vont körzetekben a kéknyelvbetegség-ellenőrzési programok arra irányulnak, hogy információt szolgáltassanak a kéknyelvbetegség dinamikájáról az ilyen körzetekben. A kéknyelvbetegség-ellenőrzési programok célja a kéknyelvbetegség új szerotípusai bevezetésének kimutatása és egyes kéknyelvbetegség-szerotípusok hiányának kimutatása. Az egyéb célok között szerepelhet annak kimutatása, hogy a kéknyelvbetegség vírusa nem terjed, továbbá a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak meghatározása és a kórokozóátvivő-fajok azonosítása.

A kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok alkalmazásában a földrajzi referenciaegységet egy 45 × 45 km (kb. 2 000 km2) osztású háló segítségével határozzák meg, kivéve, ha a konkrét környezeti körülmények más méretet indokolnak. A tagállamokban a 64/432/EGK irányelv 2. cikkének p) pontjában meghatározott »területi egység« is használható földrajzi referenciaegységként ellenőrzési és megfigyelési célokra.

1.1. A kéknyelvbetegség-ellenőrzési programok legalább passzív klinikai megfigyelésből és aktív, laboratóriumi alapú megfigyelésből állnak, az 1.1.1. és 1.1.2. pontban meghatározottak szerint:

1.1.1. A passzív klinikai megfigyelés:

—

olyan hivatalos és megfelelően dokumentált, folyamatos rendszer, melynek célja, hogy észlelje és megvizsgálja a kéknyelvbetegség előfordulásánák gyanúját, beleértve a gyanús esetek jelentésére szolgáló korai vészjelző rendszert. Az állattartóknak és –tulajdonosoknak, valamint az állatorvosoknak azonnal jelenteniük kell minden kéknyelvbetegség-gyanút az illetékes hatóságnak. Az illetékes hatóságnak azonnal alaposan ki kell vizsgálnia a kéknyelvbetegség-szerotípusok előfordulásának bármely váratlan gyanúját a járványügyileg releváns földrajzi területen, hogy meghatározza az előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusokat,

—	különösen a kórokozó-átvivő aktív időszakában erősítendő meg,

—	biztosítani kell, hogy sor kerüljön olyan figyelemfelhívó kampányokra, melyek elsősorban arra irányulnak, hogy az állattartók és -tulajdonosok, valamint az állatorvosok képesek legyenek azonosítani a kéknyelvbetegség klinikai tüneteit.

1.1.2. Az aktív, laboratóriumi alapú megfigyelés kontrollállatokon végzett, legalább egy szerológiai ellenőrzésből – vagy több ilyen kombinálásából –, szerológiai/virológiai felmérésekből, vagy célzott, kockázatalapú ellenőrzésből áll, az 1.1.2.1, 1.1.2.2. és az 1.1.2.3. pont szerint.

1.1.2.1. Kontrollállatok szerológiai ellenőrzése:

—

a kontrollállatok szerológiai ellenőrzése olyan aktív, éves program, melynek során a kontrollállatokat abból a célból vizsgálják meg, hogy értékeljék a kéknyelvbetegség-vírus terjedését a korlátozás alá vont körzeteken belül. Ha lehetséges, a kontrollállatok legyenek szarvasmarhafélék. Egy előzetes szeronegatív vizsgálat során antitestektől mentesnek kell bizonyulniuk, és a korlátozás alá vont körzetnek olyan részén kell tartózkodniuk, ahol – egy rovartani és ökológiai értékeléseket figyelembe vevő kockázatelemzést követően – a kórokozó-átvivő jelenléte bebizonyosodott vagy a kórokozó-átvivő szaporodására alkalmas élőhelyek találhatók,

—	a kontrollállatokat legalább havonta egyszer meg kell vizsgálni az érintett kórokozó-átvivő aktivitási időszakában, ha ez ismert. Ezen információ hiányában a kontrollállatokat az év során legalább havonta egyszer meg kell vizsgálni,

—	a kontrollállatok földrajzi referenciaegységenkénti minimális számának reprezentatívnak kell lennie és elegendőnek ahhoz, hogy minden egyes földrajzi referenciaegységben 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen havi 2 %-os szerokonverzió (1) előfordulását,

—

a laboratóriumi vizsgálatot oly módon kell lefolytatni, hogy a pozitív ellenőrző vizsgálatokat konkrét, szerotípusra vonatkozó szerológiai/virológiai vizsgálatok kövessék, melyek a járványügyileg releváns földrajzi területen várhatóan előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusra vagy szerotípusokra irányulnak, és melyek az előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusok meghatározásához szükségesek.

1.1.2.2. Szerológiai/virológiai felmérések:

—

legalább a kényelvbetegségre fogékony fajok populációira vonatkozó aktív éves szerológiai/virológiai vizsgálati program, melynek célja, hogy bizonyítékokat szerezzen a kéknyelvbetegség-vírus átviteléről olyan véletlenszerű szerológiai és/vagy virológiai vizsgálatokkal, melyeket minden, járványügyileg releváns földrajzi területen elvégeznek, és erre az évnek abban az időszakában kell sort keríteni, amikor a legnagyobb valószínűséggel észlelhető szerokonverzió,

—

oly módon tervezendők, hogy a minták reprezentatívak legyenek és igazodjanak a járványügyileg releváns földrajzi területről a mintába felvételre kerülő, betegségre fogékony fajok populációjának struktúrájához, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen 20 %-os előfordulást a járványügyileg releváns földrajzi területen a betegségre fogékony fajok populációjában,

—	biztosítani hivatottak, hogy a beoltott vagy immunizált populációkból származó szeropozitív állatok ne vegyenek részt a szerológiai felmérésekben,

—

biztosítani hivatottak, hogy a laboratóriumi vizsgálatot oly módon folytassák le, hogy a pozitív ellenőrző vizsgálatokat olyan konkrét, szerotípusra vonatkozó szerológiai/virológiai vizsgálatok kövessék, melyek a járványügyileg releváns földrajzi területen várhatóan előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusra vagy szerotípusokra irányulnak, és melyek az előforduló kéknyelvbetegség-szerotípusok meghatározásához szükségesek,

—	megtervezhetők oly módon is, hogy a vakcinázási lefedettséget és a korlátozás alá vont körzetben előforduló, különböző kéknyelvbetegség-szerotípusok megoszlását ellenőrizzék.

1.1.2.3. Célzott, kockázatalapú ellenőrzés:

—	olyan hivatalos és megfelelően dokumentált, folyamatos rendszer, melynek célja, hogy kimutassa egyes kéknyelvbetegség-szerotípusok hiányát,

—	viszonylag nagy kockázatnak kitett, betegségre fogékony állatok célpopulációjára alkalmazzák, figyelembe véve az állatok előfordulási helyét, a földrajzi helyzetet és a járványügyileg releváns földrajzi területen várhatóan előforduló kéknyelvbetegség-szerotípus vagy szerotípusok járványtanát,

—

olyan mintagyűjtési stratégiát kell alkalmazni, mely igazodik a meghatározott célpopulációhoz. A minta méretét úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen az előfordulási arányt (a célpopulációra vonatkozó ismert kockázatot alapul véve) a járványügyileg releváns földrajzi területen a célpopulációban; amennyiben a minták nem egyes állatoktól származnak, a minta méretét az alkalmazott diagnosztikai eljárások érzékenységének megfelelően kell kiigazítani.

1.2. A szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszaknak az e rendelet V. melléklete szerinti meghatározásához a rovartani megfigyelésnek a következő követelményeket kell teljesítenie:

—	legalább olyan aktív, éves program, amely során állandó helyszínen lévő, beszippantós rovarcsapdák segítségével fogják be a kórokozó-átvivőket, hogy meg lehessen határozni a kórokozó-átvivő populáció dinamikáját,

—

az előzetesen megállapított protokollokkal összhangban UV-fénnyel felszerelt beszippantós rovarcsapdák használhatók. A rovarcsapdáknak egész éjszaka üzemelniük kell, legalább:

—	hetente egy éjszakán át a várhatóan szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak kezdete előtti hónapban, illetve a várhatóan szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszak vége előtti hónapban,

—	havonta egy éjszakán át a szezonálisan kórokozóátvivő-mentes időszakban,

—	a rovarcsapdák működésének első három évében szerzett bizonyítékok alapján a beszippantós rovarcsapdák működési gyakorisága módosítható,

—

a szezonálisan kéknyelvbetegség-mentes körzet minden járványügyileg releváns területén legalább egy rovarcsapdát kell elhelyezni. A beszippantós rovarcsapdákban összegyűjtött szúnyogok egy részét olyan szakosodott laboratóriumba kell küldeni, mely képes a gyanított kórokozó-átvivő fajok megszámolására és azonosítására.

1.3. Ellenőrzés annak érdekében, hogy a Bizottságot el lehessen látni alátámasztott információkkal annak kimutatására, hogy a kéknyelvbetegség-vírus egy járványügyileg releváns földrajzi területen két éven át nem fordult elő:

—	kontrollállatokon végzett, legalább egy szerológiai ellenőrzésből – vagy több ilyen kombinálásából –, szerológiai/virológiai felmérésekből, és célzott, kockázatalapú ellenőrzésből áll, az 1.1.2.1, 1.1.2.2. és az 1.1.2.3. pont szerint,

—

oly módon kell megtervezni, hogy a minták reprezentatívak legyenek és igazodjanak a járványügyileg releváns földrajzi területről a mintába felvételre kerülő, betegségre fogékony fajok populációjának struktúrájához, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen 20 %-os (2) előfordulást a járványügyileg releváns földrajzi területen a betegségre fogékony fajok populációjában, amennyiben nem került sor tömeges vakcinázásra; vagy

—

oly módon kell megtervezni, hogy a minták reprezentatívak legyenek és igazodjanak a járványügyileg releváns földrajzi területről a mintába felvételre kerülő, betegségre fogékony fajok populációjának struktúrájához, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen 10 %-os (3) előfordulást a járványügyileg releváns földrajzi területen a betegségre fogékony fajok populációjában, amennyiben sor került tömeges vakcinázásra;

2. A tagállamok által a korlátozás alá vont körzeteken kívül végrehajtandó kéknyelvbetegség-megfigyelési programokra vonatkozó minimumkövetelmények

A kéknyelvbetegség-megfigyelési programok célja a kéknyelvbetegség-vírus esetleges előretörésének észlelése és a vírus hiányának kimutatása egy kéknyelvbetegségtől mentes tagállamban vagy egy járványügyileg releváns földrajzi területen.

A kéknyelvbetegség-megfigyelési programok legalább passzív klinikai megfigyelésből és aktív, laboratóriumi alapú megfigyelésből állnak, a 2.1. és 2.2. pontban meghatározottak szerint.

2.1. Passzív klinikai megfigyelés:

—

olyan hivatalos és megfelelően dokumentált, folyamatos rendszer, melynek célja, hogy észlelje és megvizsgálja a kéknyelvbetegség előfordulásánák gyanúját, beleértve a gyanús esetek jelentésére szolgáló korai vészjelző rendszert. Az állattartóknak és -tulajdonosoknak, valamint az állatorvosoknak azonnal jelenteniük kell minden kéknyelvbetegség-gyanút az illetékes hatóságnak. Az illetékes hatóságnak valamennyi gyanús esetet azonnal alaposan ki kell vizsgálnia a kéknyelvbetegség kitörésének megerősítése vagy kizárása céljából,

—	különösen a kórokozó-átvivő aktív időszakában kell megerősíteni a viszonylag nagy kockázatnak kitett területeken, valamint földrajzi és járványügyi adatokon kell alapulnia,

—	biztosítania kell, hogy tudatosító kampányokat szervezzenek, melyek elsősorban arra irányulnak, hogy az állattartók és -tulajdonosok, valamint az állatorvosok képesek legyenek azonosítani a kéknyelvbetegség klinikai tüneteit.

2.2. Az aktív, laboratóriumi alapú megfigyelés kontrollállatokon végzett, legalább egy szerológiai ellenőrzésből – vagy több ilyen kombinálásából –, szerológiai/virológiai felmérésekből, vagy célzott, kockázatalapú megfigyelésből áll, a.2.2.1, 2.2.2. és 2.2.3. pont szerint.

2.2.1. Kontrollállatok szerológiai ellenőrzése:

—

a kontrollállatok szerológiai ellenőrzése olyan aktív éves program, melynek során a kontrollállatokat abból a célból vizsgálják meg, hogy kimutassák a kéknyelvbetegség-vírus átvitelét a korlátozás alá vont körzeteken kívül. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagy kockázatnak kitett területekre, alapul véve a földrajzi és járványügyi adatokat,

—	a kontrollállatokat legalább havonta egyszer meg kell vizsgálni az érintett kórokozó-átvivő aktivitási időszakában, amennyiben ez az időszak ismert. Ezen információ hiányában a kontrollállatokat az év során legalább havonta egyszer meg kell vizsgálni,

—

a kontrollállatok földrajzi referenciaegységenkénti minimális számának a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok alkalmazásában reprezentatívnak kell lennie, és elegendőnek ahhoz, hogy minden egyes földrajzi referenciaegységben 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen havi 2 %-os szerokonverzió (4) előfordulását.

2.2.2. Szerológiai/virológiai felmérések:

—

a kényelvbetegségre fogékony fajok populációira vonatkozó aktív éves szerológiai/virológiai vizsgálati program, melynek célja, hogy olyan véletlenszerű szerológiai és/vagy virológiai vizsgálatokkal bizonyítékokat szerezzen a kéknyelvbetegség-vírus átviteléről a korlátozás alá vont körzeteken kívül, melyeket minden, járványügyileg releváns földrajzi területen elvégeznek, és erre az évnek abban az időszakában kell sort keríteni, amikor a legnagyobb valószínűséggel észlelhető szerokonverzió,

—

oly módon kell megtervezni, hogy a minták reprezentatívak legyenek és igazodjanak a járványügyileg releváns földrajzi területről a mintába felvételre kerülő, betegségre fogékony fajok populációjának struktúrájához, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani, hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen 20 %-os előfordulást a járványügyileg releváns földrajzi területen a betegségre fogékony fajok populációjában,

—	biztosítaniuk kell, hogy a beoltott vagy immunizált populációkból származó szeropozitív állatok ne vegyenek részt a szerológiai felmérésekben.

2.2.3. Célzott, kockázatalapú megfigyelés:

—	olyan hivatalos és megfelelően dokumentált, folyamatos rendszer, melynek célja, hogy kimutassa egyes kéknyelvbetegség-szerotípusok hiányát,

—	a helyi kockázati tényezők megfelelő ismeretén kell alapulnia; ezen ismeretek lehetővé teszik a viszonylag nagyobb kockázatnak kitett, mintába bevonásra kerülő célpopuláció azonosítását,

—

biztosítania kell, hogy a mintagyűjtési stratégiát hozzáigazítsák a viszonylag nagyobb kockázatnak kitett célpopulációhoz, a minta méretét pedig úgy kell kiszámítani (a célpopuláció számára ismert kockázatot alapul véve), hogy 95 %-os megbízhatósággal észlelni lehessen az előfordulást a járványügyileg releváns földrajzi területen a célpopulációban.

(1) Becslések szerint egy fertőzött körzetben 20 % a szerokonverzió évi rendes mértéke. A Közösségben azonban a vírus főleg egy körülbelül hat hónapos időszakban terjed (tavasz végétől ősz közepéig). A 2 % ezért konzervatív becslés a szerokonverzió várható havi mértékére vonatkozóan.

(2) Becslések szerint egy fertőzött körzetben 20 % a szerokonverzió évi rendes mértéke. Ha azonban bizonyíték van arra, hogy a járványügyileg releváns földrajzi területen a szerokonverzió évi rendes aránya 20 %-nál alacsonyabb, a minta méretét úgy kell kiszámítani, hogy ki lehessen mutatni az alacsonyabb becsült előfordulást.

(3) Feltételezések szerint egy fertőzött körzetben 10 % a szerokonverzió évi rendes mértéke. Ha azonban bizonyíték van arra, hogy a járványügyileg releváns, vakcinázott földrajzi területen a szerokonverzió évi rendes aránya 10 %-nál alacsonyabb, a minta méretét úgy kell kiszámítani, hogy ki lehessen mutatni az alacsonyabb becsült előfordulást.

(4) Becslések szerint egy fertőzött körzetben 20 % a szerokonverzió évi rendes mértéke. A Közösségben azonban a vírus főleg egy körülbelül hat hónapos időszakban terjed (tavasz végétől ősz közepéig). A 2 % ezért konzervatív becslés a szerokonverzió várható havi mértékére vonatkozóan.”

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/25

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/95/EK IRÁNYELVE

(2008. október 22.)

a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(kodifikált változat)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelvet (3) tartalmában módosították (4). Az áttekinthetőség és az ésszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2)

A tagállamokban alkalmazandó védjegyjogszabályok a 89/104/EGK irányelv hatálybalépése előtt olyan eltéréseket mutattak, amelyek akadályozhatták az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint torzíthatták a közös piacon belüli versenyt. Ezért – a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében – szükségessé vált a tagállami jogszabályok közelítése.

(3)	Nem hagyhatók figyelmen kívül azok a megoldások és előnyök, amelyeket a közösségi védjegyrendszer nyújthat a védjegyoltalmat igénylő vállalkozásoknak.

(4)	Nem tűnik szükségesnek a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok teljes körű közelítése. Elegendő, ha a közelítés a nemzeti jogszabályok azon rendelkezéseire korlátozódik, amelyek a legközvetlenebb hatást gyakorolják a belső piac működésére.

(5)	Az irányelv nem fosztja meg a tagállamokat attól a jogtól, hogy továbbra is oltalomban részesítsék azokat a védjegyeket, amelyek oltalmát használat révén szerezték meg, e védjegyeket azonban csak a lajstromozás útján megszerzett védjegyekhez való viszonyuk tekintetében veszi figyelembe.

(6)

A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a lajstromozás útján megszerzett védjegyek lajstromozásával és törlésével, valamint oltalmuk megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásjogi rendelkezéseket. Meghatározhatják például a védjegy lajstromozására vagy törlésére irányuló eljárás alaki szabályait, dönthetnek arról, hogy a lajstromozási, illetve a törlési eljárásban érvényesíthetők-e korábbi jogok, valamint arról, hogy a korábbi jogokat, amennyiben azok érvényesítését a lajstromozási eljárásban lehetővé teszik, felszólalás alapján vagy hivatalból vizsgálják-e. A tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a védjegyoltalom megszűnése megállapításának, illetve a védjegy törlésének jogkövetkezményeit.

(7)	Ez az irányelv nem zárja ki a védjegyjogon kívüli, így a tisztességtelen versenyre, a polgári jogi felelősségre vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezések védjegyekre történő alkalmazását.

(8)

A jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegyek megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban alapvetően azonosak legyenek. Ennek érdekében szükség van azoknak a védjegyoltalomban részesíthető megjelöléseknek a példálózó felsorolására, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék. Kimerítően fel kell sorolni a védjegy lajstromozását kizáró, illetve annak törlésére alapot adó – például a megkülönböztető képesség hiányával vagy a védjegy korábbi jogokkal való ütközésével kapcsolatos – okokat, még akkor is, ha a tagállamok egyes okok fenntartásáról, illetve azoknak jogszabályban történő bevezetéséről szabadon dönthetnek. A tagállamok továbbra is fenntarthatnak, illetve jogszabályaikba bevezethetnek olyan lajstromozást kizáró, illetve törlési okokat, amelyek a védjegyoltalom megszerzésének vagy fenntartásának a jogközelítésről szóló rendelkezésekkel nem érintett – például a védjegyoltalomra való jogosultságra, a védjegyoltalom megújítására vagy a díjak megfizetésére vonatkozó, vagy az eljárásjogi rendelkezések megsértésével összefüggő – feltételeihez kapcsolódnak.

(9)

A Közösségben lajstromozott és oltalom alatt álló védjegyek, és ezáltal a közöttük felmerülő ütközések számának csökkentése érdekében elengedhetetlen a lajstromozott védjegyek tényleges használatának megkövetelése, illetve használat hiánya esetén az oltalom megszűnésének megállapítása. Szükséges előírni, hogy a védjegy nem törölhető egy ténylegesen nem használt korábbi védjegy alapján, meghagyva a lehetőséget a tagállamok számára, hogy ezt az elvet a védjegyek lajstromozása tekintetében is alkalmazzák, illetve előírják, hogy a védjegybitorlási perben nem lehet a védjegyoltalom alapján fellépni, ha a perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására alapított kifogás eredményeként megállapítható a védjegyoltalom megszűnése. Az ezekre az esetekre irányadó eljárásjogi szabályokat a tagállamok állapíthatják meg.

(10)

Az áruk szabad mozgásának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elősegítése érdekében alapvető annak biztosítása, hogy a lajstromozott védjegyek valamennyi tagállam jogrendszerében azonos oltalmat élvezzenek. Ez nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy – választásuk szerint – a jó hírnevet élvező védjegyeket fokozott védelemben részesítsék.

(11)

A lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. A hasonlóság fogalmának az összetéveszthetőséggel kapcsolatos értelmezése nélkülözhetetlen. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől – különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől – függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez. Az összetéveszthetőség megállapításának módja – különösen a bizonyítási teher – olyan nemzeti eljárási szabályok hatálya alá tartozik, amelyeket ez az irányelv nem érint.

(12)

A jogbiztonság érdekében, valamint a korábbi védjegy jogosultjának méltányos érdekeire is figyelemmel fontos arról gondoskodni, hogy ez utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, illetve annak használatát ne kifogásolhassa, ha e használatról tudomása volt, és azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(13)

A Közösség mindegyik tagállamára kötelező érvényű az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény. Ezen irányelv rendelkezéseinek teljes mértékben meg kell felelniük az ebben az Egyezményben foglaltaknak. A tagállamoknak az Egyezményből eredő kötelezettségeit ez az irányelv nem érinti. Ha ennek helye van, a Szerződés 307. cikkének második bekezdése alkalmazandó.

(14)	Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében említett 89/104/EGK irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre alkalmazni kell, amely a tagállamok valamelyikében védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromozás vagy védjegybejelentés, a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozás vagy védjegybejelentés, illetve a tagállamok bármelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

2. cikk

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztessen más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól.

3. cikk

Kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a)	nem képezheti védjegy részét;

b)	nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c)	kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d)	kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

kizárólag olyan formából áll, amely

i.	az áru jellegéből következik; vagy

ii.	a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iii.	az árunak jelentős értéket kölcsönöz;

f)	a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g)	alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

h)	lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6b. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve törlésének lenne helye.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet oltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye az alábbi esetekben és mértékig:

a)	a megjelölés használata az adott tagállam vagy a Közösség védjegyjogon kívüli jogszabályi rendelkezései alapján megtiltható;

b)	a megjelölés erőteljesen szimbolikus értékű elemet – különösen vallási jelképet – tartalmaz;

c)	a megjelölés a Párizsi Egyezmény 6b. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv a tagállami jogszabályoknak megfelelően hozzájárult;

d)	a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(3) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés bejelentési napját megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. Ezen túlmenően bármelyik tagállam előírhatja, hogy ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés bejelentési napját vagy a lajstromozás napját követően szerezte meg.

(4) Bármely tagállam előírhatja, hogy – az (1), (2) és (3) bekezdéstől eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

4. cikk

Korábbi jogokkal való ütközéssel kapcsolatos további kizáró, illetve törlési okok

(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

a)	a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában „korábbi védjegy”

a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – ha ennek helye van – az igényelt elsőbbségek napját:

i.	közösségi védjegy;

ii.	valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

iii.	nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

olyan közösségi védjegy, amely tekintetében a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletnek (5) megfelelően az a) pont ii. vagy iii. alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

c)	az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

d)	olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamban közismertté.

(3) A megjelölés akkor sem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének akkor is helye van, ha a megjelölés a (2) bekezdés szerinti korábbi közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és az érintett áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak, feltéve, hogy a korábbi közösségi védjegy a Közösségben jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(4) Továbbá bármely tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a (2) bekezdés szerinti korábbi nemzeti védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások nem hasonlóak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal, feltéve, hogy a korábbi védjegy az érintett tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét;

a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napját, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;

használata a (2) bekezdésben és e bekezdés b) pontjában nem említett – különösen a következő – korábbi jogok alapján megtiltható:

i.	névhez fűződő jog;

ii.	képmáshoz fűződő jog;

iii.	szerzői jog;

iv.	iparjogvédelmi jog;

d)	egy korábbi együttes védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a korábbi együttes védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta három év még nem telt el;

e)	egy korábbi hitelesítési jeggyel vagy tanúsító védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy oltalmának lejárat miatti megszűnése óta a tagállam által meghatározott időtartam még nem telt el;

azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, ha a bejelentés megtételének napján a korábbi védjegy oltalmi idejének megújítás nélküli lejárta óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegy jogosultja a lajstromozáshoz hozzájárult, vagy a védjegyet nem használta;

g)	összetéveszthető egy olyan védjeggyel, amelyet a bejelentés bejelentési napján külföldön használtak, és amelynek használatát külföldön továbbra is folytatják, feltéve, hogy a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(5) A tagállamok előírhatják, hogy megfelelő körülmények esetén a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegyet nem kell törölni, ha lajstromozásához a korábbi védjegy vagy jog jogosultja hozzájárult.

(6) Bármely tagállam előírhatja, hogy – az 1–5. cikkekben foglaltaktól eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

5. cikk

A védjegyoltalom tartalma

(1) A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a)	a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a védjegyhez.

(2) Bármely tagállam előírhatja továbbá, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki hozzájárulása nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a)	a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b)	a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás kínálása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c)	a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d)	a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

(4) Ha valamelyik tagállam jogszabályai szerint a megjelölés használata az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépése előtt nem volt megtiltható, a jogosult a kizárólagos használati jog alapján nem léphet fel a megjelölés további használata ellen.

(5) Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet az olyan megjelölés használata ellen, amelyet nem áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése céljából használnak, feltéve hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

6. cikk

A védjegyoltalom korlátai

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

a)	saját nevét vagy címét;

b)	az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

c)	a védjegyet, ha az – különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

(2) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül.

7. cikk

A védjegyoltalom kimerülése

(1) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a Közösségben.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

8. cikk

Használati engedély

(1) A védjegy használatára engedély adható a tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a)	a szerződés időtartamára;

b)	a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c)	a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d)	a védjegyhasználat területi hatályára; illetve

e)	az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét.

9. cikk

Belenyugvás

(1) Ha a 4. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2) Bármely tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést megfelelően alkalmazni kell a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett korábbi védjegy, illetve a 4. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett korábbi jog jogosultjára.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával, illetve jog gyakorlásával szemben, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

10. cikk

A védjegy használata

(1) Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a tagállamban a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az ebben az irányelvben előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a)	a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

b)	a védjegy elhelyezése az adott tagállamban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

(2) A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát, valamint az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy használatára jogosultak általi használatot a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

(3) Az olyan védjegyek tekintetében, amelyeket a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépését megelőzően lajstromoztak, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

ha a szóban forgó napnál korábban hatályos rendelkezés a védjegyhasználat meghatározott időtartamú, megszakítás nélküli elmulasztásához jogkövetkezményeket fűzött, az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot attól a naptól kell számítani, amelyen a védjegyhasználat elmulasztása ténylegesen megkezdődött;

b)	ha a szóban forgó napnál korábban nem volt hatályban a használatra vonatkozó rendelkezés, az (1) bekezdés első albekezdésében említett ötéves időtartamot legkorábban ettől a naptól kell számítani.

11. cikk

A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezménye bírósági és közigazgatási eljárásban

(1) A védjegy nem törölhető, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata – az esettől függően – nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(2) Bármely tagállam előírhatja, hogy a védjegybejelentés ne legyen elutasítható, ha a megjelölés olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelynek használata – az esettől függően – nem felel meg a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében vagy a 10. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.

(3) A 12. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, ha a védjegybitorlási perben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt viszontkeresetet nyújtanak be, bármely tagállam előírhatja, hogy a védjegybitorlási perben nem lehet a védjegyoltalom alapján fellépni, amennyiben a kérelem alapján a védjegyoltalom 12. cikk (1) bekezdése szerinti megszűnése megállapítható.

(4) Ha a korábbi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó árukra vagy szolgáltatásokra lajstromozták volna.

12. cikk

Megszűnési okok

(1) A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott tagállamban megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

A védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot.

E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a lajstromozás napját követően

a)	a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

b)	a védjegy – a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

13. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások egy része tekintetében fennálló kizáró, törlési vagy megszűnési okok

Ha a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

14. cikk

Törlés vagy megszűnés utólagos megállapítása

Ha egy közösségi védjegy tekintetében olyan korábbi védjegy szenioritását igénylik, amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, a korábbi védjegy utólagos törlésének vagy a megszűnés utólagos megállapításának van helye.

15. cikk

Az együttes védjegyre, a hitelesítési jegyre és a tanúsító védjegyre vonatkozó különös rendelkezések

(1) A 4. cikkben foglaltak sérelme nélkül azok a tagállamok, amelyek jogszabályai együttes védjegy, hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy lajstromozását teszik lehetővé, előírhatják, hogy a megjelölés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként nem részesülhet oltalomban, illetve az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy törlésének vagy a megszűnés megállapításának a 3. és a 12. cikkben meghatározottakon túl egyéb – a szóban forgó megjelölés rendeltetéséből következő – okokból is helye van.

(2) A tagállamok – a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően – előírhatják, hogy egy megjelölés vagy jelzés együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként oltalomban részesülhet akkor is, ha a forgalomban kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgál. Ebben az esetben a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a megjelölést vagy a jelzést gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja; a védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

16. cikk

Közlési kötelezettség

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében meghatározott határozattal módosított 89/104/EGK irányelv hatályát veszti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET

(1) HL C 161., 2007.7.13., 44. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. június 19-i véleménye (HL C 146. E, 2008.6.12., 76. o.) és a Tanács 2008. szeptember 25-i határozata.

(3) HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

(4) Lásd az I. melléklet A. részét.

(5) HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(lásd a 17. cikket)

A Tanács 89/104/EGK irányelve	(HL L 40., 1989.2.11., 1. o.)
A Tanács 92/10/EGK határozata	(HL L 6., 1992.1.11., 35. o.)

B. RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 17. cikket)

Irányelv	Az átültetés határideje
89/104/EGK	1992. december 31.

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

89/104/EGK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk (1) bekezdés, a)–d) pont	3. cikk (1) bekezdés, a)–d) pont
3. cikk (1) bekezdés, e) pont, bevezető szöveg	3. cikk (1) bekezdés, e) pont, bevezető szöveg
3. cikk (1) bekezdés, e) pont, első francia bekezdés	3. cikk (1) bekezdés, e) pont, i. alpont
3. cikk (1) bekezdés, e) pont, második francia bekezdés	3. cikk (1) bekezdés, e) pont, ii. alpont
3. cikk (1) bekezdés, e) pont, harmadik francia bekezdés	3. cikk (1) bekezdés, e) pont, iii. alpont
3. cikk (1) bekezdés, f), g) és h) pont	3. cikk (1) bekezdés, f), g) és h) pont
3. cikk (2), (3) és–(4) bekezdés	3. cikk (2), (3) és (4) bekezdés
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk	6. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk	8. cikk
9. cikk	9. cikk
10. cikk (1) bekezdés	10. cikk (1) bekezdés, első albekezdés
10. cikk (2) bekezdés	10. cikk (1) bekezdés, második albekezdés
10. cikk (3) bekezdés	10. cikk (2) bekezdés
10. cikk (4) bekezdés	10. cikk (3) bekezdés
11. cikk	11. cikk
12. cikk (1) bekezdés, első mondat	12. cikk (1) bekezdés, első albekezdés
12. cikk (1) bekezdés, második mondat	12. cikk (1) bekezdés, második albekezdés
12. cikk (1) bekezdés, harmadik mondat	12. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés
12. cikk (2) bekezdés	12. cikk (2) bekezdés
13. cikk	13. cikk
14. cikk	14. cikk
15. cikk	15. cikk
16. cikk (1) és (2) bekezdés	—
16. cikk (3) bekezdés	16. cikk
—	17. cikk
—	18. cikk
17. cikk	19. cikk
—	I. melléklet
—	II. melléklet

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/36

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. október 29.)

a géntechnológiával módosított LLCotton25 gyapotot (ACS-GHØØ1-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről

(az értesítés a C(2008) 6204. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/837/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

2005. március 3-án a Bayer CropScience AG az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be (a továbbiakban: kérelem) Hollandia illetékes hatóságának az LLCotton25 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(2)

A kérelem kiterjed az LLCotton25 gyapotot tartalmazó vagy abból álló egyéb olyan termékek forgalomba hozatalára is, amelyeket a termesztés kivételével ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más gyapotot. Ezért az 1829/2003/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének és 17. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban a kérelem tartalmazza a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) III. és IV. mellékletében előírt adatokat és információkat, valamint a 2001/18/EK irányelv II. mellékletében megállapított elvekkel összhangban elvégzett kockázatértékelésről szóló információkat és következtetéseket.

(3)

2007. április 16-án az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) az 1829/2003/EK rendelet 6. és 18. cikkének értelmében kedvező véleményt nyilvánított, és arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a kérelemben leírt, LLCotton25 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek (a továbbiakban: termékek) tervezett felhasználása kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre (3). Véleményében az EFSA – a rendelet 6. cikke (4) bekezdésében és 18. cikke (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően – az illetékes nemzeti hatóságokkal folytatott konzultáció keretében a tagállamok által felvetett minden konkrét kérdést és aggályt érintett.

(4)

Az EFSA elsősorban arra a következtetésre jutott, hogy az összehasonlító összetétel-elemzés és a mezőgazdasági teljesítményre vonatkozó elemzés alapján megállapítható, hogy az LLCottton25 gyapot lényegében egyenértékű a géntechnológiával nem módosított megfelelőjével, és ennélfogva nincs szükség laboratóriumi állatokon történő további ártalmatlansági vizsgálatra (pl. patkányokon végzett 90 napos toxicitási vizsgálat).

(5)

Véleményében az EFSA továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező által benyújtott, általános felügyeleti tervből álló, a környezeti hatások megfigyelésére irányuló terv összhangban van a termékek tervezett felhasználásával. A gyapotmag fizikai tulajdonságai és szállítási módjai miatt ugyanakkor az EFSA azt ajánlotta, hogy az általános megfigyelés keretében külön intézkedések bevezetésével aktívan ellenőrizzék azokat a területeket, amelyeken valószínűsíthető a vad gyapotnövény magjainak elszóródása.

(6)	A kérelmező által benyújtott felügyeleti tervet az EFSA ajánlásának való megfelelés érdekében módosították.

(7)	E megfontolásokat figyelembe véve a termékekre vonatkozó engedélyt meg kell adni.

(8)

A géntechnológiával módosított szervezetek egyedi azonosítóinak kialakítására és hozzárendelésére szolgáló rendszer létrehozásáról szóló, 2004. január 14-i 65/2004/EK bizottsági rendeletben (4) előírtaknak megfelelően minden egyes GMO-hoz (géntechnológiával módosított szervezethez) egyedi azonosítót kell hozzárendelni.

(9)

Az EFSA véleménye alapján úgy tűnik, hogy az LLCotton25 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerekre, élelmiszer-összetevőkre és takarmányokra vonatkozóan nincs szükség különleges címkézési követelményekre azokon kívül, amelyeket az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (2) bekezdése előír. Annak biztosítására azonban, hogy a termékeket az e határozat által előírt engedély hatáskörének megfelelően használják fel, a GMO-t tartalmazó vagy abból álló takarmány, illetve az engedélyre irányuló kérelem tárgyát képező GMO-t tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli többi termék címkézésének egyértelműen utalnia kell arra, hogy a szóban forgó termékeket nem lehet termesztésre használni.

(10)

Hasonlóképpen, az EFSA véleménye nem indokolja a forgalomba hozatalra és/vagy a felhasználásra és a kezelésre – beleértve a forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelményeket is – vonatkozóan különleges feltételek vagy korlátozások bevezetését, sem azt, hogy az 1829/2003/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének e) pontjában, illetve 18. cikke (5) bekezdésének e) pontjában előírtaknak megfelelően a különleges ökológiai rendszerek/környezet és/vagy földrajzi területek védelmére irányulóan különleges feltételeket vezessenek be.

(11)	A termékek engedélyezésére vonatkozó minden információt be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK rendeletben előírt közösségi nyilvántartásába.

(12)

A géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkének (6) bekezdése meghatározza a GMO-ból álló vagy azt tartalmazó termékek címkézésére vonatkozó követelményeket.

(13)

E határozatról a Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központon keresztül értesíteni kell a Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének szerződő feleit, a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről szóló, 2003. július 15-i 1946/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 9. cikkének (1) bekezdésével és 15. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(14)

Az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül, a Bizottság ezért 2008. április 30-án javaslatot terjesztett a Tanács elé az 1999/468/EK tanácsi határozat (7) 5. cikkének megfelelően, felkérve a Tanácsot, hogy három hónapon belül hozzon döntést.

(15)	A Tanács azonban az előírt határidőn belül nem határozott, a Bizottságnak ezért most határozatot kell elfogadnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Géntechnológiával módosított szervezet és egyedi azonosító

A 65/2004/EK rendelet értelmében a géntechnológiával módosított LLCotton25 gyapotot (Gossypium hirsutum) e határozat melléklete b) pontjának megfelelően az ACS-GHØØ1-3 egyedi azonosítóval látják el.

2. cikk

Engedélyezés

Az 1829/2003/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az e határozatban megállapított feltételeknek megfelelően a következő termékek engedélyezhetők:

a)	ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

b)	ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmány;

c)	ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztés kivételével ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más gyapotot.

3. cikk

Címkézés

(1) Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított, címkézésre vonatkozó követelmények alkalmazásában a „szervezet neve” alatt a „gyapot” szót kell feltüntetni.

(2) A 2. cikk b) és c) pontjában említett, ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén vagy a termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” szöveget.

4. cikk

A környezeti hatások figyelemmel kísérése

(1) Az engedély jogosultja biztosítja a melléklet h) pontjában meghatározott, a környezeti hatásokra vonatkozó felügyeleti terv kidolgozását és végrehajtását.

(2) Az engedély jogosultja évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz a figyelemmel kísérést célzó intézkedések során meghatározott tevékenységek végrehajtásáról és eredményeiről.

5. cikk

Közösségi nyilvántartás

Az e határozat mellékletében szereplő információkat be kell jegyezni a géntechnológiával módosított élelmiszereknek és takarmányoknak az 1829/2003/EK rendelet 28. cikkében előírt közösségi nyilvántartásába.

6. cikk

Az engedély jogosultja

Az engedély jogosultja: a Bayer Cropscience AG.

7. cikk

Érvényesség

E határozat az értesítés napjától számított 10 évig alkalmazandó.

8. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Bayer CropScience AG, Alfred-Nobel-Str. 50, D-40789 Monheim am Rhein – Németország.

Kelt Brüsszelben, 2008. október 29-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

(2) HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

(3) http://www.efsa.europa.eu/EFSA/efsa_locale-1178620753816_1178620785856.htm

(4) HL L 10., 2004.1.16., 5. o.

(5) HL L 268., 2003.10.18., 24. o.

(6) HL L 287., 2003.11.5., 1. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

MELLÉKLET

a) A kérelmező és az engedély jogosultja:

Név	:	Bayer CropScience AG
Cím	:	Alfred-Nobel-Strasse 50, D–40789 Monheim am Rhein – Németország

b) A termékek megjelölése és leírása:

1. ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek és élelmiszer-összetevők;

2. ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított takarmány;

3. ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó vagy abból álló élelmiszeren és takarmányon kívüli olyan termékek, amelyeket a termesztés kivételével ugyanarra a felhasználásra szánnak, mint bármely más gyapotot.

A kérelemben leírtaknak megfelelően a géntechnológiával módosított ACS-GHØØ1-3 gyapot PAT fehérjét tartalmaz, amely ellenállást biztosít a glufozinát-ammónium gyomirtóval szemben.

c) Címkézés:

1. Az 1829/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében és 25. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1830/2003/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében megállapított, címkézésre vonatkozó különleges követelmények alkalmazásában a „szervezet neve” alatt a „gyapot” szót kell feltüntetni.

2. Az e határozat 2. cikkének b) és c) pontjában említett, ACS-GHØØ1-3 gyapotot tartalmazó vagy abból álló termékek címkéjén és a termékeket kísérő dokumentumokon fel kell tüntetni a „nem termesztésre” szöveget.

d) Kimutatási módszer:

—	Eseményspecifikus, valós idejű PCR-alapú módszer az ACS-GHØØ1-3 gyapot mennyiségi meghatározására.

—	Vetőmagon hitelesítette az 1829/2003/EK rendelet alapján létrehozott közösségi referencialaboratórium, a hitelesítési jelentés az alábbi internetcímen olvasható: http://gmo-crl.jrc.it/statusofdoss.htm

—	Referenciaanyag: AOCS 0306-A és AOCS 0306-E, amelyek elérhetők az American Oil Chemists Society-n keresztül a http://www.aocs.org/tech/crm/bayer_soy.cfm címen.

e) Egyedi azonosító:

ACS-GHØØ1-3

f) A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyvének II. melléklete szerint előírt információ:

A Biológiai Biztonság Kérdéseiben illetékes Információs Központ, a bejegyzés azonosítószáma: lásd [értesítéskor töltendő ki]

g) A termékek forgalomba hozatalának, felhasználásának vagy kezelésének feltételei vagy korlátozásai:

Nem szükséges.

h) Felügyeleti terv:

A 2001/18/EK irányelv VII. mellékletének megfelelően a környezeti hatások felügyeletét célzó terv.

[Hivatkozás: az interneten közzétett terv]

i) Forgalomba hozatal utáni felügyeleti követelmények az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek felhasználása tekintetében:

Nem szükséges.

Megjegyzés: Idővel szükségessé válhat a vonatkozó dokumentumok internetes hivatkozásainak módosítása. Ezek a módosítások a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi nyilvántartásának frissítésével kerülnek közzétételre.

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/40

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. november 3.)

a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő megelőző vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről

(az értesítés a C(2008) 6348. számú dokumentummal történt)

(Csak a portugál nyelvű szöveg hiteles)

(2008/838/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2005/94/EK irányelv megelőző intézkedéseket határoz meg, amelyek a madárinfluenza megfigyelésére és korai észlelésére, valamint az illetékes hatóságok és a gazdálkodó közösség esetében a betegség kockázatainak tudatosítására és az azokra való felkészültség növelésére irányulnak.

(2)	2007 szeptembere óta Portugália közép-nyugati részén alacsony patogenitású madárinfluenza-kitörések fordultak elő egyes baromfitartó gazdaságokban, különösen a vadállomány pótlására szánt baromfi tartásával foglalkozó gazdaságokban.

(3)	Portugália a 2005/94/EK irányelvnek megfelelően intézkedéseket tett a betegség terjedésének megfékezése érdekében.

(4)

A Portugáliában elvégzett kockázatértékelés megállapította, hogy a vadállomány pótlására szánt tőkés récéket (a továbbiakban: tőkés récék) (Anas platyrhynchos) tartó gazdaságok jelentős és közvetlen kockázatot jelenthetnek a madárinfluenzának az érintett tagállamon belüli vagy más tagállamba való átterjedése szempontjából. Portugália ezért úgy döntött, hogy a betegség kitörésének megakadályozása érdekében sürgősségi vakcinázást végez.

(5)

A 2008/285/EK bizottsági határozat (2) jóváhagyta a Portugália által benyújtott sürgősségi vakcinázási tervet. Az említett határozat emellett olyan intézkedéseket is előírt, amelyeket a vakcinázott tőkés récéket tartó gazdaságokban és a nem vakcinázott baromfit tartó gazdaságokban kell alkalmazni, többek között a vakcinázott tőkés récék, keltetőtojásaik és az ilyen tojásból kikelt tőkés récék szállítására vonatkozó korlátozásokat, a jóváhagyott vakcinázási tervvel összhangban.

(6)	A Portugália által alkalmazott sürgősségi vakcinázási terv végrehajtása 2008. július 31-én lezárult.

(7)	A 2008/285/EK határozat 8. cikkével összhangban Portugália jelentést nyújtott be a sürgősségi vakcinázási terv végrehajtásáról, és jelentést tett az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

(8)	A Portugália által rendelkezésre bocsátott információk alapján a járvány kitörését sikeresen megakadályozták.

(9)

További kockázatértékelés alapján Portugália úgy véli, hogy a nagy értékű tőkésréce-tenyészeteket továbbra is fenyegeti a madárinfluenza-fertőzés potenciális kockázata, elsősorban a vadon élő madarakkal való lehetséges közvetett érintkezés útján. Portugália ezért úgy döntött, hogy hosszú távú intézkedésként úgy folytatja a madárinfluenza elleni vakcinázást, hogy a Lisboa e Vale do Tejo, Ribatejo Norte, Vila Nova da Barquinha régióban tőkés récét tartó, a kockázat által érintett gazdaságban megelőző vakcinázási tervet hajt végre.

(10)	Portugália 2008. szeptember 10-i levelében megelőző vakcinázási tervet nyújtott be a Bizottsághoz jóváhagyásra.

(11)	A megelőző vakcinázási terv szerint Portugália 2009. július 31-ig alkalmazandó megelőző vakcinázási intézkedések bevezetését tervezi.

(12)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a madárinfluenza elleni vakcinázásról szóló, 2005-ben (3), 2007-ben (4) és 2008-ban (5) kiadott tudományos véleményében az állat-egészségügyi és állatjólléti testület a sürgősségi és megelőző vakcinázást hatékony eszköznek tartja a járványvédelmi intézkedések kiegészítésére.

(13)

A Bizottság megvizsgálta a Portugália által benyújtott megelőző vakcinázási tervet, megállapítva, hogy az megfelel a vonatkozó közösségi jogszabályoknak. Az alacsony patogenitású madárinfluenza portugáliai járványügyi helyzetére, azon gazdaságtípusra, amelyben a vakcinázást végre kell hajtani, valamint a vakcinázási terv korlátozott kiterjedésére tekintettel helyénvaló jóváhagyni a megelőző vakcinázási tervet. A megelőző vakcinázási terv végrehajtása további gyakorlati tapasztalattal és ismeretekkel fog szolgálni a vakcina hatékonyságáról tőkés récék esetében.

(14)

A Portugália által végrehajtandó megelőző vakcinázási terv céljára kizárólag az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6), vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban engedélyezett oltóanyagok használhatók.

(15)	A megelőző vakcinázási tervvel összhangban továbbá meg kell figyelni a vakcinázott tőkés récéket tartó gazdaságot, valamint a nem vakcinázott baromfit tartó gazdaságokat, és laboratóriumi vizsgálat alá kell őket vetni.

(16)

Ezenkívül a megelőző vakcinázási tervvel összhangban indokolt még a vakcinázott tőkés récék, keltetőtojásaik és a vakcinázott baromfitól származó tőkés récék mozgását korlátozó intézkedések bevezetése is. Mivel a megelőző vakcinázás által érintett gazdaságban található tőkés récék száma alacsony, továbbá nyomon követhetőségi és logisztikai okokból a vakcinázott madarakat nem kell elszállítani az érintett gazdaságból.

(17)

A vadállomány pótlására szánt baromfi kereskedelmét illetően Portugália kiegészítő intézkedéseket hozott a vadállomány pótlására szánt baromfi Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/605/EK bizottsági határozatnak (8) megfelelően.

(18)

Az érintett gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen gazdasági hatás csökkentése érdekében a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék szállítására vonatkozó korlátozások alól bizonyos esetekben eltérést kell engedélyezni – mivel az ilyen szállítás nem jelent különleges kockázatot a betegség elterjedésére –, feltéve, hogy az előirányzott hatósági ellenőrzési intézkedéseket végrehajtják, és a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó különleges állat-egészségügyi követelményeket betartják.

(19)	A megelőző vakcinázási tervet jóvá kell hagyni, hogy 2009. július 31-ig végre lehessen hajtani.

(20)	A 2008/285/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni, mivel 2008. július 31-ét követően elavult.

(21)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a határozat meghatározza a Portugáliában alkalmazandó intézkedéseket a vadállomány pótlására szánt tőkés récék (a továbbiakban: tőkés récék) (Anas platyrhynchos) a madárinfluenza behurcolása által különösen veszélyeztetett gazdaságban elvégzendő megelőző vakcinázása vonatkozásában. Ezek az intézkedések magukban foglalnak bizonyos korlátozásokat a vakcinázott tőkés récék, keltetőtojásaik és a tőlük származó tőkés récék Portugálián belüli szállítására, valamint az országból történő elszállítására vonatkozóan.

(2) Ezt a határozatot a Portugália által a 2005/94/EK irányelvvel és a 2006/605/EK határozattal összhangban bevezetendő védőintézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

A megelőző vakcinázási terv jóváhagyása

(1) A Bizottság jóváhagyja a Portugália által a Bizottságnak 2008. szeptember 10-én benyújtott, a Portugáliában előforduló alacsony patogenitású madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet (a továbbiakban: megelőző vakcinázási terv), amelyet a Lisboa e Vale do Tejo, Ribatejo Norte, Vila Nova da Barquinha régióban található gazdaságban 2009. július 31-ig kell végrehajtani.

(2) A Bizottság a megelőző vakcinázási tervet közzéteszi.

3. cikk

A megelőző vakcinázási terv végrehajtásának feltételei

(1) Portugália biztosítja, hogy a tőkés récék vakcinázását a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően egy olyan, H5 és H7 altípusú madárinfluenzát egyaránt tartalmazó bivalens inaktivált heterológ vakcinával végezzék, amelynek használatát az adott tagállam a 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezte.

(2) Portugália továbbá biztosítja, hogy a vakcinázott tőkés récéket tartó gazdaságot, valamint a nem vakcinázott baromfit tartó gazdaságokat a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően megfigyeljék és laboratóriumi vizsgálat alá vessék.

(3) Portugália biztosítja, hogy a megelőző vakcinázási tervet hatékonyan hajtsák végre.

4. cikk

A vakcinázott tőkés récék mozgására, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó megjelölések és korlátozások

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban a vakcinázott tőkés récéket:

a)	egyedi jelöléssel lássák el;

b)	ne szállítsák el más, Portugáliában található gazdaságba vagy más tagállamokba.

A 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban az érintett kacsákat a szaporodási ciklus lezárulását követően kíméletesen le kell ölni, és tetemüket ártalmatlanítani kell.

5. cikk

A 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságból származó keltetőtojások mozgására és szállítására vonatkozó korlátozások

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaságban tartott tőkés récéktől származó keltetőtojások kizárólag Portugália területén található keltetőbe kerülhessenek, és ne szállítsák azokat más tagállamokba.

6. cikk

A vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék mozgására és szállítására vonatkozó korlátozások

(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récéket a megelőző vakcinázási tervvel összhangban kizárólag kikelésüket követően szállítsák el egy más, Portugália területén, a 2. cikk (1) bekezdésében említett gazdaság körüli területen kialakított körzetben található gazdaságba.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve és feltéve, hogy a vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék legalább 4 hónaposak, azok:

a)	Portugália területén szabadon engedhetők; vagy

más tagállamokba szállíthatók, feltéve, hogy:

i.	a megelőző vakcinázási tervben előírt megfigyelés és a laboratóriumi vizsgálatok eredményei kedvezőek; és

ii.	a 2006/605/EK határozatban megállapított, a vadállomány pótlására szánt baromfi szállítására vonatkozó feltételek teljesülnek.

7. cikk

A vakcinázott tőkés récéktől származó tőkés récék Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítvány

Portugália biztosítja, hogy a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, a vadállomány pótlására szánt baromfi Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítvány tartalmazza a következő mondatot:

„E szállítmány állat-egészségügyi feltételei megfelelnek a 2008/838/EK (9).

8. cikk

Jelentések

Portugália a megelőzési vakcinázási terv végrehajtásáról jelentést nyújt be a Bizottságnak az e határozat alkalmazási időpontjától számított egy hónapon belül, ezt követően pedig negyedéves jelentéseket nyújt be az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/285/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

10. cikk

Alkalmazhatóság

Ez a határozat 2009. július 31-ig alkalmazandó.

11. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a Portugál Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 3-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2) HL L 92., 2008.4.3., 37. o.

(3) EFSA Lap (2005) 266., 1-21. o. A madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjólléti aspektusairól szóló tudományos vélemény

(4) EFSA Lap (2007) 489, A házi baromfi és a fogságban tartott madarak H5 és H7 altípusú madárinfluenza elleni vakcinázásáról szóló tudományos vélemény.

(5) EFSA Lap (2008) 715, 1-161, A madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjólléti aspektusairól, valamint a madárinfluenza uniós baromfitartó gazdaságokba történő behurcolásának veszélyeiről szóló tudományos vélemény.

(6) HL L 311., 2001.11.28., 1. o.

(7) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(8) HL L 246., 2006.9.8., 12. o.

(9) HL L 299., 2008.11.8., 40 o.”

8.11.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 299/43

A TANÁCS 2008/839/IB HATÁROZATA

(2008. október 24.)

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (2) (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és annak továbbfejlesztése a SIS 1+ lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(2)

A 2424/2001/EK tanácsi rendelet (3) és a 2001/886/IB határozat (4) értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) fejlesztésével. Az említett jogi eszközök 2008. december 31-én hatályukat vesztik. E határozat ezért ezen eszközöket egészíti ki a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal (5) összhangban megállapítandó időpontig.

(3)

A SIS II a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) és a 2007/533/IB tanácsi határozattal jött létre. E határozat nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit.

(4)	A SIS II egyes teszteléseit a 189/2008/EK tanácsi rendelet (7) és a 2008/173/EK határozat (8) írja elő.

(5)	A SIS II fejlesztését a Tanács által 2008. június 6-án jóváhagyott SIS II átfogó ütemterv keretében kell folytatni és véglegesíteni.

(6)

A SIS II-t a tagállamok és a Bizottság közötti teljes körű együttműködéssel megvalósított átfogó tesztelésnek kell alávetni e határozat rendelkezéseinek megfelelően. A tesztelés befejezését követő lehető legkorábban ezt az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat értelmében jóvá kell hagyni.

(7)	A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését.

(8)

(9)

(10)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felelős a Schegeni Információs Rendszerbe bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért.

(11)

(12)	Saját nemzeti rendszereik (N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a tagállamoknak kell felelősséget viselniük.

(13)	A Schengeni Egyezmény kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS 1 + technikai támogatóegységéért.

(14)	A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének meghatározása.

(15)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik személyeket, így nemzeti közintézményeket is megbízhasson az e határozat által ráruházott feladatok teljesítésével, illetve – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (9) összhangban – költségvetés-végrehajtási feladatokkal.

(16)

(17)

(18)

Mivel e határozat célját – nevezetesen az ideiglenes átállási felépítés létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be történő átvitelét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)	E határozat tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(20)	A Schengeni Egyezményt a SIS 1 + ideiglenes átállási felépítésbe történő integrálása céljából módosítani kell.

(21)

Az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (12) 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e határozatban.

(22)

Írország az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (13) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vesz e határozatban.

(23)	E határozat nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(24)

Izland és Norvégia tekintetében e határozat a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló társulási megállapodás (14) értelmében, amely az 1999/437/EK (15) tanácsi határozat 1. cikkének G. pontja által említett területet érinti.

(25)

Svájc tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (16) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az e megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2008/149/IB (17) tanácsi határozat 3. cikkével.

(26)

Liechtenstein tekintetében e határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között aláírt, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között megkötött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben az említett jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2008. február 28-i 2008/262/EK tanácsi határozat (18) 3. cikkével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Általános cél

(2) A SIS II-t, amely egy egységes integrált rendszer, az e határozatban meghatározott eljárásoknak és feladatmegosztásnak megfelelően a Bizottság és a tagállamok fogják kifejleszteni, és annak műveletekre alkalmassá tenni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)	„SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS) tartalmazó műszaki támogatóegység;

b)	„C.SIS”: a SIS 1 + referencia-adatbázisát és az egységes nemzeti interfészt (N. COM) tartalmazó SIS 1 + műszaki támogatóegység.

c)	„N-SIS”: a SIS 1 + nemzeti rendszere, amely a C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

d)	„N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

e)	„konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt funkciókat;

f)	„átfogó tesztelés”: a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett tesztelés;

g)	„kiegészítő információk tesztelése”: a SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés.

3. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat meghatározza a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és hatásköreit a következő feladatok tekintetében:

a)	a SIS II karbantartása és fejlesztésének folytatása;

b)	a SIS II átfogó tesztelése;

c)	a kiegészítő információk tesztelése;

d)	a konverter fejlesztésének és tesztelésének folytatása;

e)	az ideiglenes átállási felépítés kialakítása és tesztelése;

f)	a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.

4. cikk

A átállási felépítés műszaki alkotóelemei

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemek szükségesek:

a)	a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás;

b)	a SIS 1 + kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt;

az N.SIS;

d)	SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt;

e)	az N.SIS II;

f)	a konverter.

5. cikk

A SIS II fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok

(1) A Bizottság folytatja a SIS II Központi Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését.

(2) Franciaország a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a C.SIS-t.

(3) A tagállamok folytatják az N.SIS II fejlesztését.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t.

(5) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1 + kommunikációs infrastruktúráját.

(6) A Bizottság összehangolja a tevékenységeket és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök betöltéséhez szükséges támogatást.

6. cikk

A fejlesztés folytatása

7. cikk

Fő tevékenységek

(1) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre.

(2) Ideiglenes átállási felépítést alakítanak ki, amelynek tesztelését a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállam hajtja végre.

(3) A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást.

(4) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok tesztelik a kiegészítő információk cseréjét.

(5) A Bizottság biztosítja az (1)–(4) bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi szintjén.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben említett tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok összehangolják.

8. cikk

Átfogó tesztelés

(1) Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 2008/173/IB határozat 1. cikkében említett tesztelések sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez.

(3) Az átfogó tesztelést az N.SIS II vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész vonatkozásában pedig a Bizottság végzi.

(4) Az átfogó tesztelés részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg.

(5) Az átfogó tesztelés alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik.

(7) A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság elemzi a (6) bekezdésben említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban hagyják jóvá.

(8) Az átfogó tesztelésben a SIS 1 +-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

9. cikk

A kiegészítő információk tesztelése

(1) A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre.

(2) A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk tesztelésének elvégzése során.

(3) A kiegészítő információk tesztelése részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg.

(4) A kiegészítő információk tesztelésének alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok által meghatározott műszaki előírások képezik.

(5) A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik.

(6) A kiegészítő információk tesztelésében a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

10. cikk

Ideiglenes átállási felépítés

(2) A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes SIS átállási felépítés részeként.

(3) A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II Központi Rész között két irányban alakítja át, és biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész szinkronizálását.

(4) A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész és a konverter közötti kommunikációt.

(5) Franciaország teszteli a C.SIS és a konverter közötti kommunikációt

(6) A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt.

(7) Franciaország a Bizottsággal együttesen a C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel.

(9) Franciaország szükség esetén a teszt céljára adatokat bocsát rendelkezésre.

11. cikk

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás

(4) A Bizottság az átállás során segítséget nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához.

(5) Az átállási folyamatban előirányzott átváltásra a 8. cikk (7) bekezdésében említett jóváhagyást követően kerül sor.

12. cikk

Anyagi jogi keret

Az átállás során a Schengeni Egyezmény IV. címének rendelkezéseit kell továbbra is alkalmazni a Schengeni Információs Rendszerre.

13. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság saját feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e határozat által szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában.

(2) A Bizottság elsősorban a SIS II Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges támogatást biztosítja.

(3) A tagállamok elsősorban az N.SIS II szintjén az ideiglenes átállási infrastruktúra teszteléséhez szükséges támogatást biztosítják.

14. cikk

Naplózás a SIS II Központi Részben

(3) A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(4) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

15. cikk

Költségek

(2) A nemzeti rendszerek átállásával, tesztelésével, karbantartásával és fejlesztésével összefüggő költségeket maguk az érintett tagállamok viselik.

16. cikk

A Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosítása

A Schengeni Egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak:

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„92A. cikk

(1) Az 1104/2008/EK (19) tanácsi rendelet és a 2008/839/IB (20) tanácsi határozat hatálybalépésének időpontját követően és az említett rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokra alapozva a Schengeni Információs Rendszer műszaki felépítése a következőkkel egészíthető ki:

kiegészítő központi rész, amely a következőkből áll:

—	Franciaországban található technikai támogatóegység (SIS II Központi Rész) és Ausztriában található tartalékrendszer, amely tartalmazza a SIS II adatbázisát és egy egységes nemzeti interfészt (NI-SIS),

—	technikai összeköttetés a C.SIS és a SIS II Központi Rész között a konverteren keresztül, amely lehetővé teszi a C.SIS és a SIS II Központi Rész adatainak átalakítását és szinkronizálását;

b)	nemzeti rendszer (N.SIS II), amely a SIS II Központi Résszel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

c)	a SIS II Központi Rész és az NI-SIS-hez kapcsolt N.SIS II közötti kommunikációt lehetővé tévő infrastruktúra.

(2) Az N.SIS II helyettesítheti az ezen egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

(3) A SIS II Központi Rész adatbázisának hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi tagállam területén folytatott automatizált keresés céljára.

(4) Amennyiben valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a 92. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, a 2008/839/IB tanácsi határozat és az 1104/2008/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül.

A 119. cikk első bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 92. cikk (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit, – beleértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit, továbbá a 2008/839/IB tanácsi határozat és az 1104/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét is a tagállamok együttesen viselik.”

A 119. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának telepítési és működtetési költségeit, valamint a 2008/839/IB tanácsi határozat és az 1104/2008/EK tanácsi rendelet által a nemzeti rendszerekre átruházott feladatok költségét a tagállamok egyénileg viselik.”

17. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 2007/533/IB határozat 67. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 2007/533/IB határozat 67. cikkében megállapított eljárást kell alkalmazni

18. cikk

Jelentéstétel

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Ez a határozat a Tanács által a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban, de legkésőbb 2010. június 30-án veszti hatályát.

Kelt Luxembourgban, 2008. október 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ALLIOT-MARIE

(1) A 2008. szeptember 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3) HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

(4) HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

(5) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

(6) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

(7) HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

(8) HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

(9) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(11) HL L 12., 2004.1.17., 47. o.

(12) HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(13) HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(14) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(15) HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(16) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(17) HL L 53., 2008.2.27., 50. o.

(18) HL L 83., 2008.3.26., 5. o.

(19) HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

(20) HL L 299., 2008.11.8., 43. o.”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 299

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. november 8.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról	1
		A Bizottság 1105/2008/EK rendelete (2008. november 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	9
		A Bizottság 1106/2008/EK rendelete (2008. november 7.) a cukorágazat egyes termékeire a 2008/2009-es gazdasági évben alkalmazandó, a 945/2008/EK rendelettel rögzített irányadó áraknak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	11
	*	A Bizottság 1107/2008/EK rendelete (2008. november 7.) a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében történő módosításáról ( 1 )	13
	*	A Bizottság 1108/2008/EK rendelete (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei, és a spermára vonatkozóan a 2000/75/EK tanácsi irányelvben előírt körzetelhagyási tilalom alóli mentesség feltételei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	17
	*	A Bizottság 1109/2008/EK rendelete (2008. november 6.) az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a tálibokkal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 100. alkalommal történő módosításáról	23
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált változat) ( 1 )	25

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról	43

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	48,3
	MK	46,2
	TR	68,6
	ZZ	54,4
0707 00 05	JO	175,3
	MA	30,8
	TR	90,7
	ZZ	98,9
0709 90 70	MA	63,1
	TR	129,7
	ZZ	96,4
0805 20 10	MA	80,7
0805 20 10	ZZ	80,7
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	HR	24,7
	MA	85,5
	TR	79,5
	ZZ	63,2
0805 50 10	AR	82,1
	MA	103,9
	TR	91,1
	ZA	97,2
	ZZ	93,6
0806 10 10	BR	232,5
	TR	133,5
	US	246,0
	ZA	197,4
	ZZ	202,4
0808 10 80	AL	32,1
	AR	75,0
	CA	96,3
	CL	64,2
	MK	37,6
	NZ	104,3
	US	162,4
	ZA	87,6
	ZZ	82,4
0808 20 50	CN	44,4
	TR	124,9
	ZZ	84,7

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	24,58	4,01
1701 11 90 (1)	24,58	9,24
1701 12 10 (1)	24,58	3,82
1701 12 90 (1)	24,58	8,81
1701 91 00 (2)	25,74	12,39
1701 99 10 (2)	25,74	7,84
1701 99 90 (2)	25,74	7,84
1702 90 95 (3)	0,26	0,39

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	A Tagállamok kormányképviselőinek Konferenciája
	2008/836
*	Az Európai Unió tagállamai kormányképviselőinek határozata (2008. október 29.) az EU polgári válságkezelési misszióival és katonai műveleteivel kapcsolatos dokumentumok kezeléséről	34
	Bizottság
	2008/837/EK
*	A Bizottság határozata (2008. október 29.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 gyapotot (ACS-GHØØ1-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (az értesítés a C(2008) 6204. számú dokumentummal történt) ( 1 )	36
	2008/838/EK
*	A Bizottság határozata (2008. november 3.) a tőkés récék alacsony patogenitású madárinfluenza elleni, Portugáliában történő megelőző vakcinázásáról, és az érintett baromfik, valamint az azokból származó termékek mozgásának korlátozására vonatkozó bizonyos intézkedésekről (az értesítés a C(2008) 6348. számú dokumentummal történt)	40

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IA., IB., VII. és VIII. mellékletének a műszaki fejlődés és a bázeli egyezmény alapján elfogadott módosítások figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló, 2007. november 26-i 1379/2007/EK bizottsági rendelethez (HL L 309., 2007.11.27.)	50


	*	Megjegyzés az olvasóhoz (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3