ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 220

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. augusztus 15.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács 812/2008/EK rendelete (2008. augusztus 11.) a többek között Oroszországból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 954/2006/EK rendelet módosításáról

1

 

*

A Tanács 813/2008/EK rendelete (2008. augusztus 11.) az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 74/2004/EK rendelet módosításáról

6

 

 

A Bizottság 814/2008/EK rendelete (2008. augusztus 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

9

 

*

A Bizottság 815/2008/EK rendelete (2008. augusztus 14.) a Zöld-foki-szigeteknek a Közösségbe irányuló egyes halászati termékek exportjával kapcsolatos különleges helyzetére figyelemmel a származó termék általános preferenciális rendszer alkalmazásában használt fogalmának meghatározása tekintetében a 2454/93/EGK rendelettől való eltérésről

11

 

 

A Bizottság 816/2008/EK rendelete (2008. augusztus 14.) a cukorágazat egyes termékeire az 1109/2007/EK rendelet által a 2007/2008-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

14

 

 

A Bizottság 817/2008/EK rendelete (2008. augusztus 14.) a gabonaágazatban a 2008. augusztus 16-i alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

16

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2008/670/IB

 

*

A Tanács határozata (2008. július 24.) a SISNET elnevezésű kommunikációs infrastruktúrának a schengeni környezetben történő kiépítéséről és működtetéséről a Tanács főtitkárhelyettese által egyes tagállamok nevében kötött szerződéseknek a főtitkárhelyettes által történő igazgatására vonatkozó költségvetési szempontok pénzügyi szabályozásának megállapításáról szóló 2000/265/EK határozat módosításáról

19

 

 

Bizottság

 

 

2008/671/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. augusztus 5.) a rádióspektrum 5875–5905 MHz-es frekvenciasávjának az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) biztonsággal összefüggő alkalmazásai érdekében történő harmonizált felhasználásáról (az értesítés a C(2008) 4145. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

24

 

 

2008/672/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. augusztus 11.) Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 4269. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

27

 

 

2008/673/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. augusztus 13.) a 169,4–169,8125 MHz frekvenciasáv Közösségen belüli összehangolásáról szóló 2005/928/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 4311. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

29

 

 

2008/674/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. augusztus 13.) Magyarország egyes területein a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására vonatkozó terv jóváhagyásáról szóló 2007/683/EK határozat módosításáról (az értesítés a C(2008) 4321. számú dokumentummal történt)

30

 

 

III   Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

 

 

AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

A Tanács 2008/675/IB kerethatározata (2008. július 24.) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről

32

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelethez (HL L 148., 2008.6.6.)

35

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/1


A TANÁCS 812/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 11.)

a többek között Oroszországból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 954/2006/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a többek között Oroszországból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2006. június 27-i 954/2006/EK tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Meglévő intézkedések

(1)

Egy vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 954/2006/EK rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Oroszországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára.

2.   Különleges ellenőrzés

(2)

A 954/2006/EK rendelet hatálybalépése és a tanácsadó bizottság tájékoztatása után a Bizottság fokozott figyelemmel kísérte az intézkedések által érintett országból származó varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalának alakulását. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy az orosz exportáló gyártók csoportjának, az OAO TMK-nak (OAO Volzhsky Pipe Plant, OAO Taganrog Metallurgical Works, OAO Sinarsky Pipe Plant, OAO Seversky Tube Works és kapcsolt vállalkozásaik) (a továbbiakban: TMK, a vállalat vagy a csoport) a Közösségbe irányuló exportja az intézkedések bevezetését követő hat hónapban jelentősen csökkent. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a TMK-ra vonatkozó vám szintjét felül kell vizsgálni. A vizsgálati kérdőívben a TMK által megadott, költségekre és árra vonatkozó információk alapján a csoport dömpingkülönbözete kisebb a jelenleg érvényes 35,8 %-nál.

3.   Időközi felülvizsgálat megindítása

(3)

A Bizottság kezdeményezésére megindult a fent említett rendeletnek a TMK vonatkozásában történő részleges időközi felülvizsgálata az exportőr által a Bizottság rendelkezésére bocsátott bizonyítékok alapján. A vállalat állítása szerint a hatályban lévő intézkedések meghozatalát eredményező körülmények megváltoztak, és e változások tartósak. Emlékeztetni kell arra, hogy a TMK nem működött együtt teljes mértékben az eredeti vizsgálat során, ezért a dömpingkülönbözetet a rendelkezésre álló tények, azaz a vizsgálatban együttműködő másik oroszországi gyártók csoportja esetében megállapított rendes érték és az Eurostat adatai alapján számították ki. A TMK azt állította, hogy főként azért nem tudott együttműködni az eredeti vizsgálat során, mert a csoportban már az eredeti vizsgálat időszakában jelentős belső változások jelentkeztek. A csoport vállalatirányítására és számviteli és ellenőrzési gyakorlataira is hatással lévő kivételes körülmények miatt a TMK az eredeti vizsgálat során nem tudott megfelelő bizonyítékokkal szolgálni árairól és költségeiről. A vállalat állítása szerint a szervezésében bekövetkezett változások az eredeti vizsgálat óta egyszerűbb vállalati struktúrát, jobb vállalatirányítást és a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerinti számvitelre való áttérést eredményezték, ami lehetővé tette a csoport vizsgálatban való együttműködését. A vállalat nyilvánvaló bizonyítékot is szolgáltatott arról, hogy a saját belföldi árain és költségein alapuló rendes értéknek és a Közösségbe irányuló exportárainak összehasonlítása a jelenlegi intézkedések szintjénél jóval alacsonyabb dömpinget eredményezne. A csoport szerint ezért nincs szükség arra, hogy a dömping ellensúlyozása érdekében a korábban megállapított dömpingszinten alapuló intézkedés a jelenlegi mértékben fennmaradjon.

(4)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésére a részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság úgy döntött, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját kezdeményezésére olyan részleges időközi felülvizsgálatot indít, amelynek hatálya a TMK-csoport exportáló gyártói és tagjai exportjával kapcsolatos dömpingszintre korlátozódik. A Bizottság 2007. június 22-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában értesítést (3) tett közzé a felülvizsgálat megindításáról (a továbbiakban: felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) és megkezdte a vizsgálatot.

(5)

A Bizottság a felülvizsgálati eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a TMK-t, annak kapcsolt vállalatait és az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeiket írásban ismertessék, és hogy meghallgatást kérjenek.

(6)

A Bizottság a TMK-nak és kapcsolt vállalatainak kérdőíveket küldött, amelyekre a válaszokat az e célra megállapított határidőn belül megkapta. A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapításához szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

OAO Volzhsky Pipe Plant, Oroszország

OAO Taganrog Metallurgical Works, Oroszország

OAO Sinarsky Pipe Plant, Oroszország

OAO Seversky Tube Works, Oroszország

ZAO TMK Trade House, Oroszország

TMK Europe GmbH, Németország

TMK Global AG, Svájc

TMK Italia s.r.l., Olaszország

4.   Felülvizsgálati időszak

(7)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat 2006. április 1-jétől2007. március 31-ig tartott (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak vagy FVI).

B.   FELÜLVIZSGÁLAT

1.   Érintett termék

(8)

A jelenlegi felülvizsgálat által érintett termék megegyezik az eredeti felülvizsgálat tárgyát képező termékkel: a jelenleg az ex 7304 11 00, az ex 7304 19 10, az ex 7304 19 30, az ex 7304 22 00, az ex 7304 23 00, az ex 7304 24 00, az ex 7304 29 10, az ex 7304 29 30, az ex 7304 31 80, az ex 7304 39 58, az ex 7304 39 92, az ex 7304 39 93, az ex 7304 51 89, az ex 7304 59 92 és az ex 7304 59 93 KN-kóddal bejelentett, Oroszországból származó, egyes, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű vasból vagy acélból készült varrat nélküli csövek (4), amelyek szénegyenértéke (5) (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (a továbbiakban: érintett termék).

2.   Hasonló termék

(9)

Az Oroszországban gyártott és belföldi piacon értékesített, illetve a Közösségbe exportált érintett termék ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal és felhasználással rendelkezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül.

C.   A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1.   Rendes érték

(10)

A belföldi piacon való értékesítések a kapcsolt vállalaton, a ZAO TMK Trade House-on keresztül történnek, amely az érintett terméket továbbértékesíti az oroszországi független vásárlóknak.

(11)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először azt vizsgálta meg a csoport négy együttműködő exportáló gyártója tekintetében, hogy a hasonló terméknek a független vevők számára történő belföldi értékesítéseik reprezentatívak voltak-e, vagyis hogy az ilyen értékesítések teljes volumene elérte vagy meghaladta-e a Közösségbe irányuló exportértékesítések teljes volumenének az 5 %-át. A hasonló termék belföldi piacon történő értékesítésének teljes volumene reprezentatívnak bizonyult. A Bizottság szolgálatai ezt követően azonosították a hasonló termék azon belföldön értékesített típusait, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatóak a Közösségbe irányuló export során értékesített típusokkal.

(12)

Az exportáló gyártók által a belföldi piacon értékesített valamennyi típusnál, amelyet közvetlenül össze lehetett hasonlítani az érintett termék Közösségbe exportált típusával, felmérték, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adott típus belföldi értékesítése reprezentatívnak tekinthető-e. Egy adott típus belföldi értékesítése megfelelően reprezentatívnak minősült, amennyiben a vizsgálati időszak során az adott típus belföldi értékesítésének teljes volumene elérte vagy meghaladta a Közösségbe exportált, érintett termékhez hasonló típusú termék értékesítése teljes volumenének 5 %-át.

(13)

Ezt követően a belföldi piacon a független fogyasztók számára történő nyereséges értékesítés arányának meghatározásával az érintett terméktípusnál azt is megvizsgálták, hogy a reprezentatív mennyiségben történő belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban valósult-e meg, az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

(14)

Olyan esetekben, ahol a számított előállítási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített terméktípus értékesítési mennyisége az ugyanazon típus értékesítési mennyiségének legalább 80 %-át tette ki, és ahol annak a típusnak a súlyozott átlagára megegyezett az előállítási költséggel vagy magasabb volt annál, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amely a vizsgálati időszak alatti, összes belföldi értékesítés súlyozott átlagáraként került kiszámításra, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Olyan esetekben, ahol egy terméktípus nyereséges értékesítése kevesebb volt, mint a típus teljes értékesítési volumenének 80 %-a, vagy ahol a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, ami csak a típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések a típus teljes értékesítési volumenének legalább 10 %-át képviselték. Azokban az esetekben, ahol bármely terméktípus nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési volumenének kevesebb mint 10 %-át képviselte, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az a konkrét típus a belföldi áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze.

(15)

Amikor egy bizonyos, egy exportáló gyártó által értékesített terméktípus belföldi árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, más módszert kellett alkalmazni. Erre az esetre a Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket alkalmazta. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban az eladási, általános és adminisztratív (SGA-) költségek ésszerű százalékának, valamint egy ésszerű haszonkulcsnak az exportált típusok szükség szerint kiigazított, gyártóknál felmerülő előállítási költségeihez történő hozzáadásával számították ki. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a haszonkulcs százaléka a rendes kereskedelmi forgalomban a hasonló termék értékesítésének az átlagos eladási, általános és adminisztratív költségein és haszonkulcsán alapult.

(16)

Az előállítási költségek és különösen az energiaköltségek tekintetében megvizsgálták, hogy az exportáló gyártók által fizetett gázárak megfelelően tükrözik-e a gáz előállításával és elosztásával kapcsolatos költségeket.

(17)

Megállapították, hogy az exportáló gyártók által fizetett belföldi gázár az Oroszországból származó földgáz exportárának körülbelül egynegyede volt. E tekintetben minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az oroszországi belföldi gázárakat szabályozták, így a földgáz nem szabályozott piacain fizetett áraknál jóval alacsonyabbak. Mivel az exportáló gyártók nyilvántartásai nem tükrözték megfelelően a gázköltségeket, az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint ki kellett igazítani őket. Az oroszországi belső piachoz kapcsolódó, megfelelően reprezentatív, torzítatlan gázárak hiányában a Bizottság helyénvalónak találta a kiigazításnak az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint a más reprezentatív piacokról szerzett információk alapján történő elvégzését. A kiigazított ár az orosz gáz német-cseh határparitáson (Waidhaus) exportra értékesített átlagárán alapult, helyi elosztási költségekkel kiigazítva. Mivel Waidhaus az Európai Unióba – amely az orosz gáz legfőbb piaca, és árai ésszerűen tükrözik a költségeket – irányuló orosz gázértékesítés fő csomópontja, ezért az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése értelmében reprezentatív piacnak tekinthető.

(18)

Azon terméktípusok esetében, amelyekre vonatkozóan a rendes értéket a fentiek szerint számították ki, a kiszámítást az exportált típusok előállítási költségei alapján végezték el a gázárak kiigazítását követően.

2.   Exportár

(19)

A TMK exportértékesítéseit a Közösségben vagy Svájcban található, kapcsolt vállalatok végezték. Az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján állapították meg, vagyis a felülvizsgálati időszak során a Közösségben az első független vevő által a kapcsolt vállalatnak ténylegesen fizetett vagy fizetendő viszonteladói árak alkalmazásával, amelyeket kiigazítottak az import és a viszonteladás között felmerült összes költséggel és a nyereséggel.

(20)

A svájci kapcsolt vállalat, a TMK Global AG által a közösségi vevőknek felszámított exportárakkal kapcsolatban a TMK azt állította, hogy a nyereségnek, az értékesítési, általános és igazgatási költségeknek, a jutalékoknak vagy az ügynöki díjaknak az exportárból való levonása indokolatlan lenne, mivel a TMK Global teljesen integrált, Közösségen kívüli exportértékesítési osztályként működik. A TMK szerint az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban ilyen levonások csak azon közösségbeli vállalatok esetében lennének indokoltak, amelyek a csoport importáló hálózatának részét képezik.

(21)

A fenti állítást elfogadták, mivel megállapították, hogy a TMK Global a csoporton belüli átszervezést követően a Közösségen kívüli exportért és a Közösségbe irányuló exportértékesítésekért felelős exportrészleggé vált, noha azok volumene a felülvizsgálati időszakot megelőzően és közben jelentősen visszaesett. A TMK Global valójában egy olyan értékesítési központként működik, amely egyszerűbbé teszi a közvetlenül a legfontosabb piacokon található értékesítési helyek, vagyis a TMK North America és a TMK Middle-East beszerzési és dokumentációs eljárásait. Emellett a TMK Global a legfontosabb piacokra és a Közösségbe irányuló exportértékesítések vonatkozásában az exportrészleg más funkcióit is ellátja, például a vezetői számvitelt és a szállítmányok nyomon követésére vonatkozó előírások végrehajtását. Korábban e feladatokat az egyes gyárak exportrészlegei látták el, azonban most a centralizáció és a következetesség biztosítása érdekében a TMK Global végzi el őket.

3.   Összehasonlítás

(22)

A súlyozott rendes érték és a súlyozott exportár összehasonlítását gyártelepi alapon, azonos kereskedelmi szinten végezték. A méltányos összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. Ennek alapján – megfelelő és indokolt esetben – kiigazították a fizikai tulajdonságokban, a fuvarozási, biztosítási, kezelési és hitelköltségekben, valamint az importvámokban mutatkozó különbségeket.

4.   Dömpingkülönbözet

(23)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban árutípusonként összehasonlították a rendes érték súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás jelezte a dömping meglétét.

(24)

A TMK esetében a nettó, közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezett, vámfizetés előtti dömpingkülönbözet 27,2 % volt.

D.   A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(25)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálták azt is, hogy a megváltozott körülmények indokoltan tartósnak tekinthetők-e.

(26)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a TMK nem működött együtt megfelelő mértékben az eredeti vizsgálat során. Ezért a jelenleg alkalmazandó 35,8 %-os vám alapját képező dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján állapították meg. A Bizottság a rendelkezésre álló tények közül a vizsgálatban együttműködő másik oroszországi gyártócsoport esetében megállapított rendes értéket és az Eurostat adatait használta.

(27)

A rendelkezésre álló tények felhasználását eredményező együttműködés hiányát azok a jelentős belső változások okozták, amelyek már az eredeti vizsgálat időszakában jelentkeztek a csoportban. A csoport vállalatirányítására, valamint számviteli és ellenőrzési gyakorlataira is hatással lévő kivételes körülmények miatt a TMK az eredeti vizsgálat során nem tudott megfelelő bizonyítékokkal szolgálni árairól és költségeiről.

(28)

A TMK a jelenlegi vizsgálatban teljes mértékben együttműködött. Így az eredeti vizsgálattal ellentétben – amikor a csoportban még zajlottak az átszervezések – a jelenlegi vizsgálatban a kérdőívre adott válaszok megfelelően ellenőrizhetők voltak. Mivel a csoport megbízható adatokat bocsátott rendelkezése a rendes értékről és az exportárról, a dömpingkülönbözet saját adatai alapján kiszámítható volt.

(29)

A vizsgálat során benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy a vállalatnak a jelenlegi vizsgálatban való együttműködését lehetővé tévő, a TMK vállalatirányítását és számviteli gyakorlatát érintő változások tartósnak tekinthetők, mivel a csoport hosszú távra kialakított szerkezetét érintik.

(30)

A Bizottság úgy véli, hogy a felülvizsgálat megindítását eredményező körülmények valószínűleg nem fognak olyan mértékben megváltozni a közeljövőben, hogy az befolyásolná a jelenlegi felülvizsgálat megállapításait. Ezért a változások tartós jellegűnek tekinthetők.

E.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(31)

A felülvizsgálat eredményei alapján helyénvalónak tűnik a TMK-tól származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vám 27,2 %-ra való módosítása. A módosított dömpingellenes vám mértékét a megállapított dömpingkülönbözet szintjén kell meghatározni, mivel alacsonyabb az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetnél.

(32)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a 954/2006/EK rendelet módosítására irányuló javaslat szándéka megfogalmazódott, továbbá lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

F.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

(33)

Miután nyilvánosságra hozták azokat az alapvető fontosságú tényeket és szempontokat, amelyek alapján a TMK-tól származó érintett termék behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok módosítását tervezték ajánlani, az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a csoport az árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel. A TMK által felajánlott kötelezettségvállalás nem változtatta meg a Bizottságnak azt az eredeti következtetését, hogy az érintett termék a 954/2006/EK rendelet (248)–(250) preambulumbekezdésében ismertetettekkel összhangban nem alkalmas kötelezettségvállalásra. A Bizottság úgy gondolja, hogy a TMK jelenlegi kötelezettségvállalása nem foglalkozik az érintett terméknek a fent említett rendelet (248) preambulumbekezdésében ismertetett technikai nehézségeivel olyan mértékben, amely a felajánlott árra vonatkozó kötelezettségvállalást megvalósíthatóvá tenné,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 954/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő táblázat a következőkkel egészül ki:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

Kiegészítő TARIC-kód

„Oroszország

OAO Volzhsky Pipe Plant, OAO Taganrog Metallurgical Works, OQO Sinarsky Pipe Plant és OAO Seversky Tube Works

27,2 %

A859”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. KOUCHNER


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 175., 2006.6.29., 4. o.

(3)  HL C 138., 2007.6.22., 37. o.

(4)  A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 286., 2007.10.31., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékkört a 954/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő árumegnevezés és a megfelelő KN-kódok árumegnevezése együtt határozza meg.

(5)  A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) által 1967-ben kiadott, IIW IX-535-67 számú technikai jelentésnek megfelelően állapítják meg.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/6


A TANÁCS 813/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 11.)

az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló 74/2004/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/97/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az Indiából származó pamutféle ágyneműk behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2004. január 13-i 74/2004/EK tanácsi rendelet (2) 2. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A.   ELŐZŐ ELJÁRÁS

(1)

A 74/2004/EK rendelettel (a továbbiakban: eredeti rendelet) a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, az ex 6302 21 00 (6302210081, 6302210089 TARIC-kód), ex 6302 22 90 (6302229019 TARIC-kód), ex 6302 31 00 (6302310090 TARIC-kód) és ex 6302 32 90 (6302329019 TARIC-kód) KN-kód alá tartozó pamutféle ágyneműknek a Közösségbe történő behozatalára. Mivel nagyszámú, az érintett terméket exportáló termelő működött együtt Indiában, a 2026/97/EK rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 27. cikkének megfelelően indiai exportáló termelőkből minta kiválasztására került sor; a vizsgálat a mintába bekerülő vállalatok esetében 4,4 %-tól 10,4 %-ig terjedő egyedi vámtételt, a mintába be nem kerülő együttműködő vállalatok esetében pedig 7,6 %-os vámtételt állapított meg. Az összes többi vállalat esetében 10,4 %-os maradékvám-tétel kivetésére került sor.

(2)

Az eredeti rendelet 2. cikke kimondja, hogy ha bármilyen új exportáló termelő Indiában elégséges bizonyítékot szolgáltat a Bizottságnak arra, hogy nem exportálta a Közösségbe az említett rendelet 1. cikkének (1) (bekezdésében leírt termékeket a vizsgálati időszakban (2001. október 1. és 2002. szeptember 30. között) az első feltétel), hogy nem áll kapcsolatban egyik olyan exportőrrel vagy termelővel sem Indiában, amelyre az említett rendelettel kivetett exporttámogatás-ellenes intézkedéseket alkalmazni kell (a második feltétel), és hogy az érintett terméket a Közösségbe ténylegesen az után a vizsgálati időszak után exportálta, amelyen az intézkedések alapulnak, vagy hogy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett termékből jelentős mennyiséget exportáljon a Közösségbe (harmadik feltétel), akkor az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdése módosítható, az új exportáló termelő pedig megkaphatja a mintába be nem kerülő együttműködő vállalatok esetében alkalmazandó – vagyis 7,6 %-os – vámtételt.

(3)

Az eredeti rendeletet háromszor módosult, nevezetesen a 2143/2004/EK (3), a 122/2006/EK (4) és az 1840/2006/EK tanácsi rendelettel. Mindhárom rendelet kiegészítette a mellékletet olyan vállalatok nevével, amelyek exportálják az érintett terméket, és amelyek megfelelnek az eredeti rendeletben meghatározott feltételeknek.

B.   ÚJ EXPORTŐRÖK/TERMELŐK ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELMEK

(4)

Az előző módosító rendelet kihirdetése óta 20 indiai vállalat kérelmezte, hogy ugyanabban az elbánásban részesüljön, mint az eredeti vizsgálatban együttműködő, de a mintába be nem kerülő vállalatok („újexportőr-státus”).

(5)

A 20 kérelmező a következő volt:

Kérelmező vállalat

Város

K.K.P. Textiles Limited

Tamil Nadu

Kashmiri Lal Tarun Khanna PVT LTD

Amritsar

Premier Polyweaves Private Limited

Coimbatore

Home Fashions International

Kerala

Y.J. Enterprises

Mumbai

KaLaM Designs

Ahmedabad

Himatsingka Linens

Bangalore

S.K.T. Textile Mills

Coimbatore

Shetty Garments Private Ltd

Mumbai

TAVOY Workwear

Mumbai

Orient Craft Limited

Haryana

GHCL Limited

Gujarat

Indo Count Industries Limited

Mumbai

Vijayeswari Textiles Limited

Coimbatore

Nest Exim

Mumbai

Prakash Textiles

Coimbatore

Prakash Woven Private Limited

Coimbatore

Sotexpa Qualidis Textiles India Private Ltd

Coimbatore

BKS Textiles Pvt. Ltd

Coimbatore

JDA Textiles

Chennai

(6)

Tizenegy vállalat nem válaszolt a kérdőívre, amely azt kívánta ellenőrizni, hogy megfelelnek-e az eredeti rendelet 2. cikkében előírt feltételeknek, így kérelmüket el kellett utasítani.

(7)

A fennmaradó kilenc vállalat hiánytalanul kitöltött kérdőívet küldött vissza, ezért az ő esetükben a Bizottság megvizsgálta az újexportőr-státus lehetőségét.

(8)

A fent említett indiai exportőrök/termelők közül kettő esetében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy elégséges bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy teljesítik az eredeti rendeletben meghatározott feltételeket és ezáltal megadható számukra a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében alkalmazandó (7,6 %-os) vámtétel, és hogy ennek következtében bekerülhetnek az exportáló termelőknek a 2143/2004/EK, a 122/2006/EK és az 1840/2006/EK rendelettel módosított eredeti rendelet mellékletében feltüntetett jegyzékébe.

(9)

A fennmaradó hét vállalat újexportőr-státus iránti kérelmét a következő okok miatt el kellett utasítani:

(10)

Két vállalat nem tudta bizonyítani, hogy a vizsgálati időszak után exportálta az érintett terméket a Közösségbe, vagy hogy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentős mennyiséget exportáljon a Közösségbe. Vagyis nem teljesítették a harmadik feltételt.

(11)

Egy vállalat nem tudta bemutatni a figyelembe vett időszak eladási főkönyvét, vagyis nem tudta bizonyítani, hogy nem exportálta az érintett terméket a vizsgálati időszak alatt. Egy másik vállalat esetében megállapították, hogy exportálta az érintett terméket a vizsgálati időszak alatt. Ezek a vállalatok tehát nem teljesítették az első feltételt.

(12)

Egy vállalat a határidő lejárta után válaszolt a kérdőívre, és kérelméből fontos dokumentumok hiányoztak. Egy másik vállalat nem válaszolt a hiányosságokat tartalmazó, további információkat kérő levélre. Ez a két vállalat tehát nem nyújtott elegendő bizonyítékot arra, hogy teljesítette az eredeti rendeletben foglalt feltételeket.

(13)

Végül egy vállalatról megállapították, hogy kapcsolatban áll egy, az eredeti rendeletben megnevezett vállalattal, az újexportőr-státusért való kérelmét ezért el kellett utasítani, mivel nem teljesítette a második feltételt.

(14)

A Bizottság tájékoztatta a döntés okairól azokat a vállalatokat, amelyek nem kaptak újexportőr-státust, és lehetőséget adott nekik arra, hogy írásban állást foglaljanak.

(15)

A Bizottság az érdekelt felek által felhozott valamennyi érvet és beadványt megvizsgálta, és amennyiben azok jogosak voltak, kellően figyelembe vette őket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 74/2004/EK rendelet mellékletében felsorolt indiai termelők jegyzéke kiegészül a következő vállalatokkal:

Vállalat

Város

Home Fashions International

Kerala

GHCL Ltd

Gujarat

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 11-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. KOUCHNER


(1)  HL L 288., 1997.10.21., 1. o. A legutóbb a 461/2004/EK rendelettel (HL L 77., 2004.3.13., 12. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 12., 2004.1.17., 1. o. A legutóbb az 1840/2006/EK rendelettel (HL L 355., 2006.12.15., 4. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 370., 2004.12.17., 1. o.

(4)  HL L 22., 2006.1.26., 3. o.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/9


A BIZOTTSÁG 814/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 14.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet),

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. augusztus 15-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb az 510/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 149., 2008.6.7., 61. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o. A legutóbb az 590/2008/EK rendelettel (HL L 163., 2008.6.24., 24. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

28,3

XS

27,8

ZZ

28,1

0707 00 05

MK

27,4

TR

72,3

ZZ

49,9

0709 90 70

TR

92,6

ZZ

92,6

0805 50 10

AR

69,5

UY

59,6

ZA

86,6

ZZ

71,9

0806 10 10

CL

82,1

EG

128,8

MK

68,7

TR

122,9

ZZ

100,6

0808 10 80

AR

66,9

BR

93,0

CL

96,5

CN

88,3

NZ

100,2

US

94,8

ZA

81,5

ZZ

88,7

0808 20 50

AR

126,0

CL

83,0

TR

148,5

ZA

87,1

ZZ

111,2

0809 30

TR

151,2

ZZ

151,2

0809 40 05

IL

138,3

MK

59,0

TR

90,9

ZZ

96,1


(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/11


A BIZOTTSÁG 815/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 14.)

a Zöld-foki-szigeteknek a Közösségbe irányuló egyes halászati termékek exportjával kapcsolatos különleges helyzetére figyelemmel a „származó termék” általános preferenciális rendszer alkalmazásában használt fogalmának meghatározása tekintetében a 2454/93/EGK rendelettől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 247. cikkére,

tekintettel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 76. cikkére,

mivel:

(1)

A tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendelettel (3) a Közösség általános tarifális kedvezményeket nyújtott a Zöld-foki-szigeteknek.

(2)

A 2454/93/EGK rendelet meghatározza az általános preferenciális rendszer alkalmazásában használandó „származó termék” fogalmát. A szóban forgó rendelet 76. cikke eltérést biztosít az említett rendelkezésektől az általános preferenciális rendszer legkevésbé fejlett kedvezményezett országai javára, amelyek ebből a célból megfelelő kérelmet nyújtanak be a Közösséghez.

(3)

Az AKCS–EK Vám-együttműködési Bizottságnak az AKCS-államok különleges helyzetének figyelembevételével a tartósított tonhal és tonhalfilé (HR ex 1604 vámtarifaszám) gyártásának tekintetében a származó termék fogalmától való eltérésről szóló, 2005. március 1-jei 2/2005. számú határozata (4) értelmében a Zöld-foki-szigetek kedvezményezetté vált.

(4)

A rendelkezések ugyanakkor 2007. december 31-ét követően érvényüket vesztették, és a Zöld-foki-szigetek még nem kötött gazdasági partnerségi megállapodást a Közösséggel. Ezért a Zöld-foki-szigetek vonatkozásában 2008. január 1-je óta csupán az általános preferenciális rendszer van érvényben.

(5)

A Zöld-foki-szigetek 2007. november 27-i levelében kérelmezte az eltérést az általános preferenciális rendszer származó termékre vonatkozó előírásaitól, összhangban a 2454/93/EGK rendelet 76. cikkével. Kérelmének megerősítésére 2008. február 27-i levelében kiegészítő információkat nyújtott.

(6)

Az eltérésre irányuló kérelem három olyan halfaj 1 561 tonnányi teljes éves elkészített vagy konzervált mennyiségére irányul, amelyből kettőre nem terjed ki a 2/2005. számú határozattal biztosított eltérés hatálya: tonmakréla vagy páncélos makrahal, makréla és tonhal.

(7)

Az eltérésre irányuló kérelmet a Bizottság figyelembe vette és azt hiánytalannak és kellően megalapozottnak találta.

(8)

Az eltérésre az ellátásnak az év egészében való biztosítása érdekében lenne szükség, biztosítva ily módon annak a vállalkozásnak a jelentős beruházását, amely már bizonyította elkötelezettségét az érintett tevékenység fejlesztésének támogatása iránt a Zöld-foki-szigeteken.

(9)

Ez a beruházás a Zöld-foki-szigetek halászati iparára nemcsak közvetlenül, a mentességi kérelemben említett halfajok vonatkozásában gyakorolna kedvező hatást, hanem közvetett módon alapvetően jótékony befolyást gyakorolna a zöld-foki-szigeteki halászflotta újbóli fellendítésére általában is. Ha több zöld-foki-szigeteki halászhajó végezne halászati tevékenységet, fokozatosan javulna a származóhaltermék-ellátás is.

(10)

Az eltérés időbeli hatályának megfelelőnek kell lennie a beruházás biztosítására, valamint az általános kiszámíthatóság érdekében, de semmi esetre sem terjedhet túl 2010. december 31-én, mert ezt az időpontot követően az általános preferenciális rendszer legkevésbé fejlett országok javát szolgáló rendelkezései már nem vonatkoznak a Zöld-foki-szigetekre. Az említett időpont után a Zöld-foki-szigetek konzerviparának életképességét gazdasági partnerségi megállapodás keretében kell biztosítani.

(11)

A 2454/93/EGK rendelet szabályokat határoz meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vámkontingensek kezelését a zöld-foki-szigeteki hatóságok, a közösségi vámhatóságok és a Bizottság hatékonyan végezhesse, ezeket a szabályokat az e rendeletben megadott eltérési lehetőség keretében behozott mennyiségekre is indokolt értelemszerűen alkalmazni.

(12)

Az eltérés igénybevételének hatékonyabb ellenőrzése érdekében a zöld-foki-szigeteki hatóságoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell a Bizottságot a kiállított származási bizonyítványok részleteiről.

(13)

Kérelmükben a zöld-foki-szigeteki hatóságok rámutattak arra, hogy az érintett vállalkozás vélhetőleg nem rendelkezik olyan termelési kapacitással, hogy a beruházást követő első működési évben felhasználja az igényelt kontingens teljes mennyiségét. Következésképpen az igényelt mennyiséget 2009-re és 2010-re vonatkozóan teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani, 2008-ra vonatkozóan azonban csökkenteni kell azt az eltérés alkalmazásának időtartamával arányosan.

(14)

Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2454/93/EGK rendelet 67–97. cikkétől eltérve a nem származó halból a Zöld-foki-szigeteken előállított, ex 1604 15, ex 1604 19 és ex 1604 14 KN-kód alá tartozó elkészített vagy konzervált tonmakrélát és páncélos makrahalat, makrélát és tonhalat a 2., 3. és 4. cikk rendelkezéseivel összhangban a Zöld-foki-szigetekről származónak kell tekinteni.

2. cikk

Az 1. cikkben meghatározott eltérést a 2008. szeptember 1. és 2010. december 31. közötti időszakban közvetlenül a Zöld-foki-szigetekről szállított és a Közösségbe importált termékekre kell alkalmazni az egyes termékekhez a mellékletben feltüntetett éves mennyiségeken belül.

3. cikk

A mellékletben meghatározott mennyiségeket a 2454/93/EGK rendelet 308a., 308b. és 308c. cikkével összhangban kell kezelni.

4. cikk

(1)   A Zöld-foki-szigetek vámhatóságai megteszik a szükséges lépéseket az 1. cikkben említett termékek kivitelének mennyiségi ellenőrzésére.

(2)   A hatáskörrel rendelkező zöld-foki-szigeteki hatóságok által, az e rendelet értelmében kibocsátott „Form A” származási bizonyítvány 4. rovatában a következőt kell feltüntetni: „Eltérés a 815/2008/EK rendelettől”.

(3)   A Zöld-foki-szigetek illetékes hatóságai minden negyedévben összefoglaló nyilatkozatot továbbítanak a Bizottság felé azokról az árumennyiségekről, amelyekre e rendelet alapján „Form A” származási bizonyítványokat állítottak ki, valamint ezeknek a bizonyítványoknak a sorszámáról.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 169., 2005.6.30., 1. o. A legutóbb az 55/2008/EK rendelettel (HL L 20., 2008.1.24., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 61., 2005.3.8., 48. o.


MELLÉKLET

Tételszám

KN-kód

Árumegnevezés

Időszak

Mennyiség (tonnában)

09.1647

ex 1604 15 11

ex 1604 19 98

Makréla (Scomber Colias, Scomber Japonicus, Scomber Scombrus) filé, elkészített vagy konzervált

2008.9.1–2008.12.31.

333

2009.1.1–2009.12.31.

1 000

2010.1.1–2010.12.31.

1 000

09.1648

ex 1604 19 98

Tonmakréla, páncélos makrahal (Auxis thazard, Auxis Rochei) filé, elkészített vagy konzervált

2008.9.1–2008.12.31.

116

2009.1.1–2009.12.31.

350

2010.1.1–2010.12.31.

350

09.1649

ex 1604 14 16

ex 1604 14 18

Sárgaúszójú tonhal, csíkoshasú tonhal (Tunnus Albacares, Katsuwonus Pelamis) filé, elkészített vagy konzervált

2008.9.1–2008.12.31.

70

2009.1.1–2009.12.31.

211

2010.1.1–2010.12.31.

211


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/14


A BIZOTTSÁG 816/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 14.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1109/2007/EK rendelet által a 2007/2008-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,

mivel:

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2007/2008-es gazdasági évre a 1109/2007/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 801/2008/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2007/2008-es gazdasági évre az 1109/2007/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. augusztus 15-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A legutóbb az 514/2008/EK rendelettel (HL L 150, 2008.6.10., 7. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 253., 2007.9.28., 5. o.

(4)  HL L 214., 2008.8.9., 48. o.


MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2008. augusztus 15-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

24,91

3,84

1701 11 90 (1)

24,91

9,08

1701 12 10 (1)

24,91

3,68

1701 12 90 (1)

24,91

8,65

1701 91 00 (2)

25,56

12,51

1701 99 10 (2)

25,56

7,93

1701 99 90 (2)

25,56

7,93

1702 90 95 (3)

0,26

0,39


(1)  A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2)  A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/16


A BIZOTTSÁG 817/2008/EK RENDELETE

(2008. augusztus 14.)

a gabonaágazatban a 2008. augusztus 16-i alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az 1766/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (importvámok a gabonaágazatban) szóló, 1996. június 28-i 1249/96/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az 1001 10 00, az 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), az 1002, az ex 1005 (a hibrid vetőmag kivételével), valamint – a vetésre szánt hibridek kivételével – ex 1007 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vámnak meg kell egyeznie az e termékek behozatalára érvényes, 55 %-kal megnövelt, majd a szállítmányra alkalmazandó CIF-importárral csökkentett intervenciós árral. E vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifa szerinti vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az (1) bekezdésben említett behozatali vám kiszámítása céljából az abban a bekezdésben említett termékekre rendszeres időközönként reprezentatív CIF-importárat kell megállapítani.

(3)

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 10 00, a 1001 90 91, az ex 1001 90 99 (kiváló minőségű közönséges búza), a 1002 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00 és a 1007 00 90 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó importvám kiszámításához az ugyanezen rendelet 4. cikkében leírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló rögzíteni a behozatali vámokat a 2008. augusztus 16-i az új behozatali vám hatálybalépése napjáig tartó időszakra.

(5)

Mindazonáltal az egyes gabonafélékre vonatkozó behozatali vámoknak a 2008/2009-es gazdasági év tekintetében történő ideiglenes felfüggesztéséről szóló, 2008. június 26-i 608/2008/EK bizottsági rendelet (3) értelmében az e rendelet által meghatározott egyes vámokat fel kell függeszteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2008. augusztus 16-i alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. augusztus 16-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 14-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb az 510/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 149., 2008.6.7., 61. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 161., 1996.6.29., 125. o. A legutóbb az 1816/2005/EK rendelettel (HL L 292., 2005.11.8., 5. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 166., 2008.6.27., 19. o.


I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékek 2008. augusztus 16-től alkalmazandó behozatali vámjai

KN-kódszám

Áru megnevezése

Behozatali vám (1)

(EUR/t)

1001 10 00

DURUMBÚZA, kiváló minőségű

0,00 (2)

közepes minőségű

0,00 (2)

gyenge minőségű

0,00 (2)

1001 90 91

KÖZÖNSÉGES BÚZA, vetőmag

0,00

ex 1001 90 99

KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével

0,00 (2)

1002 00 00

ROZS

0,59 (2)

1005 10 90

KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével

0,00

1005 90 00

KUKORICA, a vetőmag kivételével (3)

0,00 (2)

1007 00 90

CIROKMAG, a vetésre szánt hibrid kivételével

5,58 (2)


(1)  A Közösségbe az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező árukra az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az importőr a következő vámcsökkentésben részesülhet:

3 EUR/t, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren van,

2 EUR/t, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van.

(2)  A 608/2008/EK rendelet értelmében ennek a vámnak az alkalmazását felfüggesztették.

(3)  Az importőr 24 EUR/t átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (5) bekezdésében megállapított feltételek teljesülnek.


II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben rögzített vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

31.7.2008-13.8.2008

1.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)

 

Közönséges búza (1)

Kukorica

Durumbúza, kiváló minőségű

Durumbúza, közepes minőségű (2)

Durumbúza, gyenge minőségű (3)

Árpa

Tőzsde

Minnéapolis

Chicago

Tőzsdei jegyzés

224,74

135,95

FOB-ár, USA

296,57

286,57

266,57

116,20

Öböl-beli árnövelés

11,96

Nagy-tavaki árnövelés

12,94

2.

Az 1249/96/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam

39,58 EUR/t

Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam

40,23 EUR/t


(1)  14 EUR/t árnövelés együtt (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(2)  10 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).

(3)  30 EUR/t árcsökkentés (az 1249/96/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése).


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/19


A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. július 24.)

a „SISNET” elnevezésű kommunikációs infrastruktúrának a schengeni környezetben történő kiépítéséről és működtetéséről a Tanács főtitkárhelyettese által egyes tagállamok nevében kötött szerződéseknek a főtitkárhelyettes által történő igazgatására vonatkozó költségvetési szempontok pénzügyi szabályozásának megállapításáról szóló 2000/265/EK határozat módosításáról

(2008/670/IB)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első mondatára,

mivel:

(1)

A Tanács főtitkárhelyettesét az 1999/870/EK határozat (1) és a 2007/149/EK határozat (2) feljogosítja arra, hogy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztésével összefüggésben a schengeni környezet kommunikációs infrastruktúrájának, „SISNET”, kiépítésére és működtetésére vonatkozó szerződések megkötése és igazgatása céljából egyes tagállamok képviseletében eljárjon e kommunikációs infrastruktúrának az Európai Unió hatáskörébe tartozó infrastruktúrába történő beépítéséig.

(2)

A fenti szerződésekből eredő pénzügyi kötelezettségeket az említett tanácsi határozatokban említett kommunikációs infrastruktúra finanszírozására szolgáló külön költségvetés, a továbbiakban: a SISNET-költségvetés, fedezi.

(3)

A SISNET-költségvetésre a 2000/265/EK tanácsi határozatban (3) megállapított külön pénzügyi szabályozás, a továbbiakban: a SISNET pénzügyi szabályozás, vonatkozik, amely az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (4) meghatározottaktól eltérő eljárásokról rendelkezik.

(4)

Célszerű analógia alapján összehangolni a SISNET pénzügyi szabályozást a közösségi költségvetési rendelettel, egyszerűsítve egyúttal a Tanács Főtitkárságán alkalmazott belső eljárásokat, ideértve különösen a pénzügyi ellenőr szerepének megszüntetését és funkcióinak adott esetben az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 85. cikke által létrehozott belső ellenőri funkciókkal való felváltását.

(5)

A jelenlegi eljárásokat gördülékenyebbé tenni és a tényleges gyakorlattal jobban össze kell hangolni, például a források lehívása és a befizetések határidejének módosításával és a jelenlegi eljárási vagy jogszabályi keretek egyes rendelkezéseinek naprakésszé tételével.

(6)

A 2007/155/EK (5) és a 2008/319/EK tanácsi határozat módosította a SISNET pénzügyi szabályozást, hogy lehetővé váljon Svájc számára is a SISNET költségvetésében való részvétel. Lehetővé kell továbbá tenni Svájcnak, hogy részt vegyen a tanácsadó bizottság lehetséges jövőbeli tevékenységeiben.

(7)

A javasolt módosítások pénzügyi szempontból nem érintik a SISNET-költségvetéshez nyújtott tagállami hozzájárulásokat,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 2000/265/EK tanácsi határozat az alábbiak szerint módosul:

1.

A 6. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Egy pénzügyi év kiadásait az adott költségvetési évben azok alapján a kiadások alapján utalják ki, amelyek engedélyezése legkésőbb december 31-éig megtörtént, és amelyekre a megfelelő kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő a következő év január 15-ét megelőzően teljesítette.”

2.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben

i.

az első albekezdés helyébe a következő lép:

„Az (1) bekezdés ellenére, január 31-éig a Tanács főtitkárhelyettese megfelelően indokolt kérelmeket nyújthat be a 25. cikkben említett államoknak a SIS/SIRENE-munkacsoport (vegyes bizottság) (a továbbiakban: SIS/SIRENE-munkacsoport) keretében ülésező képviselőihez a december 15-ig le nem kötött előirányzatoknak a következő pénzügyi évre történő átvitelére vonatkozóan, ha a következő pénzügyi év költségvetésében az adott fejezetekre nyújtott előirányzatok nem fedezik a szükségleteket.”;

ii.

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A SIS/SIRENE-munkacsoport legkésőbb március 1-jéig dönt az átvitelre vonatkozó kérelmekről.”;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

3.

A 8. cikk (2)–(4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A főtitkárhelyettes október 15. előtt megküldi az előzetes költségvetési tervezetet egy ahhoz csatolt magyarázattal együttesen a SIS/SIRENE-munkacsoport részére.

(3)   A SIS/SIRENE-munkacsoport véleményt nyilvánít az előzetes tervezetről.

(4)   A főtitkárhelyettes megállapítja a költségvetési tervezetet, és november 15-éig megküldi azt a 25. cikkben említett államoknak.”

4.

A 10. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A számláknak a 46. cikk (1) bekezdése szerinti lezárását követő három hónapban minden évben előterjesztik a költségvetés-módosítást, amelynek az a célja, hogy az előző pénzügyi év egyenlegét pozitív mérleg esetén bevételként, illetve negatív mérleg esetén kiadásként könyvelje el.”

5.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A költségvetés végrehajtása során érvényesül az engedélyezési jog és a számvitel elválasztásának elve. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a számvitelért felelős tisztviselő és a belső ellenőr feladatai egymással összeegyeztethetetlenek.”

6.

A 13. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet az egyes fejezeteken belüli tételcsoportok közötti átcsoportosításról. A SIS/SIRENE-munkacsoport hozzájárulása mellett az engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet az ugyanazon címen belüli fejezetek közötti átcsoportosításról. A SIS/SIRENE-munkacsoport ugyanolyan feltételekkel adja hozzájárulását, ahogy a költségvetésre vonatkozó véleményét meghozza.”

7.

A 14. cikket el kell hagyni.

8.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A SISNET-szerződések megkötésével, továbbá a SISNET kiépítésével és működtetésével kapcsolatban egy harmadik személytől az érintett államoknak a 25. cikk alapján járó bármely összeg vagy bármilyen tartozás beszedéséhez szükség van arra, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalványt bocsásson ki. A beszedési utalványt a számvitelért felelős tisztviselő részére kell továbbítani.”;

b)

a (2) bekezdést el kell hagyni;

9.

A 18. cikk (1) bekezdésének utolsó mondatát, valamint a 18. cikk (2) bekezdését, a 20. cikk (2) bekezdésének g) pontját, a 20. cikk (4) és (5) bekezdését és a 22. cikket el kell hagyni.

10.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata alapján fegyelmi felelősséggel tartozik ezen pénzügyi szabályozás rendelkezéseinek betartásáért.”

11.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IIIA.   FEJEZET

Belső ellenőr

24a. cikk

Az e szabályozásban meghatározott költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működését belső ellenőr ellenőrzi. A belső ellenőr az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (6) és különösen annak I. része IV. címének 8. fejezetében meghatározott hatáskörrel és feladatkörrel rendelkezik, és az ott meghatározott valamennyi szabály vonatkozik rá.

12.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   2008. december 31-ig a 25. cikkben említett államok hozzájárulásaik 25 %-át legkésőbb február 15-éig, április 1-jéig, július 1-jéig és október 1-jéig teljesítik.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   2009. január 1-jétől a 25. cikkben említett államok hozzájárulásaik 70 %-át legkésőbb április 1-jéig, 30 %-át pedig október 1-jéig teljesítik.”

13.

A 29. cikk (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„h)

megtilt minden kapcsolatot a főtitkárhelyettes és személyzeti állománya, a 25. cikkben említett tagállamok kormányának képviselői, Izland, Norvégia és Svájc kormányának képviselői, valamint az ajánlattevők között az adott ajánlati felhívással kapcsolatos ügyekben, kivéve, ha ez különleges kivételként alábbi feltételek szerint történik:

a leadási határidő lejártát megelőzően:

i.

az ajánlattevők kérésére:

kizárólag az ajánlati felhívás jellegének pontosítása céljából további információ továbbítható az összes ajánlattevő részére;

ii.

a főtitkárhelyettes kérésére:

ha a 25. cikkben említett tagállamok, illetve Izland, Norvégia és Svájc vagy a Tanács Főtitkársága hibát, pontatlanságot, hiányt vagy bármely más elírást észlelnek az ajánlati felhívás szövegében, a Főtitkárság az eredeti pályázati felhívással megegyező módon erről tájékoztathatja az érintetteket;

iii.

az ajánlatok felnyitását követően a 25. cikkben említett tagállamok, Izland, Norvégia vagy Svájc, illetve a Tanács Főtitkársága kérésére a Főtitkárság kapcsolatba léphet az ajánlattevővel, ha az ajánlattal kapcsolatban pontosításra van szükség, vagy ha az ajánlatban található nyilvánvaló elírásokat ki kell javítani.”

14.

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

Tilos minden állampolgárság alapján történő megkülönböztetés a tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc állampolgárai között a főtitkárhelyettes által a 25. cikkben említett tagállamok nevében megkötött szerződések tekintetében.”

15.

A 34. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlatokat a főtitkárhelyettes által erre a célra felállított bizottság egyszerre nyitja fel. A bizottság a Tanács Főtitkársága különböző igazgatóságainak három magas rangú tisztviselőjéből áll.”

16.

A 35. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc minden egyes ajánlatot kiértékelnek. A Tanács Főtitkárságán az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kijelölt illetékes tisztviselő vagy annak szintén az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kijelölt helyettese a fenti államok által egyhangúlag elfogadott jelentést nyújt be a 36. cikkben említett tanácsadó bizottság részére.”

17.

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Az ajánlati felhívás közzétételét követően a 25. cikkben említett tagállamok nevében a főtitkárhelyettes, valamint Izland, Norvégia és Svájc megfelelő képviselői által megkötendő szerződéseket először a beszerzésekkel és szerződésekkel foglalkozó tanácsadó bizottság elé kell terjeszteni véleményezésre.”

18.

A 37. cikk első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 36. cikkben említett tanácsadó bizottság tagjai a 25. cikkben említett valamennyi tagállam egy-egy képviselője, valamint Izland, Norvégia és Svájc egy-egy képviselője. A 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc biztosítják, hogy a kiválasztott képviselők megfelelő szakismerettel rendelkezzenek az informatika és/vagy a pénzügyek és/vagy a jog területén. A képviselők nem vehetnek részt az iratoknak a tanácsadó bizottsághoz történő továbbítást megelőző értékelésében. A belső ellenőr képviselője megfigyelőként jelen van.”

19.

A 39. cikk e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a 25. cikkben említett tagállamok bármelyike, továbbá Izland, Norvégia vagy Svájc, illetve a tanácsadó bizottság valamelyik tagja vagy a főtitkárhelyettes kérésére azok a szerződéstervezetek, amelyek az a) pontban meghatározott küszöbértékeknél alacsonyabb összegre irányulnak, ha úgy ítélik meg, hogy ezek a szerződések elvi kérdésekkel foglalkoznak vagy különleges jellegűek.”

20.

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

A tanácsadó bizottsághoz a 39. cikk b)–e) pontja szerint véleményezésre benyújtott iratoknak tartalmazniuk kell a 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc által egyhangúlag jóváhagyott jelentést.”

21.

A 41. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„41. cikk

A tanácsadó bizottság véleményét annak elnöke írja alá. A tanácsadó bizottság beavatkozása miatti késedelmek elkerülése érdekében a 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc, amennyiben szükségesnek ítélik, megfelelő határidőt szabhatnak a vélemény benyújtására. A véleményről tájékoztatni kell a főtitkárhelyettest és a 25. cikkben említett tagállamokat, valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot. A fenti vélemény megfelelő mérlegelését követően a 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc egyhangúlag végleges döntést hoznak az ügyben. A döntés meghozatalát követően az adott ügy tárgyát képező szerződést vagy szerződéseket a 25. cikkben említett tagállamok nevében a főtitkárhelyettes, valamint Izland, Norvégia és Svájc megfelelő képviselői kötik meg.”

22.

A 43. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Nem teljesítés vagy késedelmes teljesítés esetén a főtitkárhelyettes a megfelelő összegnek a biztosítékból történő levonása útján gondoskodik arról, hogy a 25. cikkben említett tagállamok, valamint Izland, Norvégia és Svájc méltányos kártérítésben részesüljenek minden kár, kamat és költség tekintetében, függetlenül attól, hogy a biztosítékot közvetlenül a szállító, a szolgáltató vagy harmadik személy nyújtotta-e.”

23.

A 46. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A költségvetés végrehajtási időszakának végét követő három hónapon belül a főtitkárhelyettes elkészíti a bevételek és kiadások elszámolását, valamint a mérleget, és továbbítja azokat a SIS/SIRENE-munkacsoport részére.”

24.

Az 50. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 8. cikktől eltérve az (1) bekezdésben említett költségvetéssel kapcsolatban a Tanács főtitkárhelyettese a pénzügyi szabályozás elfogadását követően a lehető legrövidebb időn belül eljuttatja az előzetes költségvetési tervezetet a SIS/SIRENE-munkacsoporthoz. A SIS/SIRENE-munkacsoport véleményének rendelkezésre bocsátása és a költségvetési tervezet kialakítása után a 25. cikkben említett, a Tanács keretén belül ülésező tagállamok késedelem nélkül elfogadják a költségvetést.”

2. cikk

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. HORTEFEUX


(1)  HL L 337., 1999.12.30., 41. o.

(2)  HL L 66., 2007.3.6., 19. o.

(3)  HL L 85., 2000.4.6., 12. o. A legutóbb a 2008/319/EK határozattal (HL L 109., 2008.4.19., 30. o.) módosított határozat.

(4)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 68., 2007.3.8., 5. o.

(6)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.”


Bizottság

15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 5.)

a rádióspektrum 5 875–5 905 MHz-es frekvenciasávjának az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) biztonsággal összefüggő alkalmazásai érdekében történő harmonizált felhasználásáról

(az értesítés a C(2008) 4145. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/671/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („rádióspektrum-határozat”) (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Tanács (2) és az Európai Parlament (3) több ízben hangsúlyozta a közúti biztonság növelésének fontosságát. Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS – intelligent transport systems) alapvetőek a biztonságos közúti közlekedés integrált kezelésében (4), hiszen a közlekedési infrastruktúrát és a járműveket információs és kommunikációs technológiákkal (IKT-k) látják el, amelyek révén elkerülhetők a közlekedési veszélyhelyzetek, és csökkenthető a balesetek száma.

(2)

A rádióspektrum hatékony és következetes felhasználása alapvető fontosságú a vezeték nélküli berendezések fejlődéséhez a Közösségben (5).

(3)

Az ITS körébe tartoznak például a járművek és más járművek, járművek és infrastruktúra, illetve infrastruktúra és járművek közötti kommunikáción alapuló, valós idejű együttműködő adatátviteli rendszerek. Ezek a rendszerek a közlekedési rendszer hatékonyságának, a közlekedők biztonságának és a mobilitás kényelmének jelentős javulásával kecsegtetnek. A fenti célok megvalósításához a járművek és a közúti infrastruktúra közötti kommunikációnak megbízhatónak és gyorsnak kell lennie.

(4)

A járművek mobilitását, valamint a belső piac biztosításának és a közúti biztonság Európa-szerte történő javításának szükségességét tekintve az ITS-sel együttműködő rendszerek által használt rádióspektrumot harmonizált feltételek mellett kell biztosítani az Unió területén.

(5)

A 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság 2006. július 5-én megbízást adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT), hogy az ITS és az együttműködő rendszerek összefüggésében vizsgálja meg a biztonság szempontjából kritikus alkalmazások frekvenciaigényét, valamint a biztonság szempontjából kritikus ITS-alkalmazások és a potenciálisan érintett rádiószolgáltatások műszaki összeférhetőségét az említett frekvenciasávokban. A CEPT-et felkérték arra is, hogy határozza meg az ITS számára kijelölt sávok optimális csatornakiosztását.

(6)

E határozat műszaki alapját a CEPT keretében folyó munkából származó eredmények képezik.

(7)

A CEPT 2007. december 21-i (20. sz.) jelentése szerint az 5 GHz-es, különösen az 5 875–5 905 MHz-es sáv megfelel a biztonsággal összefüggő ITS-alkalmazásoknak, amelyek oly módon növelik a közlekedés biztonságát, hogy a járművet és vezetőjét részletesebb tájékoztatással látják el a környezetről, más járművekről és más közlekedőkről. Ezenkívül, ha az ITS megfelel a CEPT jelentésében meghatározott bizonyos sugárzási határértékeknek, akkor az említett sávban, illetve az 5 850 MHz alatt és az 5 925 MHz felett vizsgált valamennyi szolgálattal összeférhető. A fenti sáv kijelölése a világ más területein jellemző spektrumhasználatnak is megfelel, így a globális harmonizáció irányába mutat. Továbbá az ITS nem tarthat igényt az állandóhelyű műholdas szolgáltatások (FSS) földi állomásaival szembeni védelemre, illetve az ITS-berendezések nem kívánt sugárzását is korlátozni kell az FSS védelme érdekében.

(8)

A CEPT összeférhetőségi vizsgálatai alapján az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) most véglegesíti az EN 302 571 harmonizált szabványt, amely alapján vélelmezni lehet a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 3. cikke (2) bekezdésének való megfelelést, így biztosítva az ITS-berendezések káros interferenciától mentes működését. Az ITS-adóberendezések várhatóan optimálisan használják majd a rendelkezésre álló spektrumot és a lehető legalacsonyabb kisugárzott teljesítménnyel működnek az ITS számára kijelölt spektrum hatékony és káros interferenciától mentes használata érdekében.

(9)

A fenti cél érdekében a szabvány az adóberendezések esetében 33 dBm-os (átlagos EIRP) legnagyobb kisugárzott egyenértékű összteljesítmény esetén legalább 30 dB-es tartományú teljesítményszabályozó (TPC) alkalmazását írja elő. Amennyiben az adott gyártó nem él az e szabványban foglalt módszerekkel, köteles a szabványban meghatározottnak megfelelő szintű egyéb interferenciacsökkentő eljárást alkalmazni.

(10)

Az e határozat szerinti harmonizáció nem zárhatja ki, hogy a tagállamok indokolt esetben átmeneti időszakot állapítsanak meg vagy rádióspektrum-megosztási intézkedéseket alkalmazzanak.

(11)

A tagállamok e határozat értelmében hat hónapon belül kijelölik és a járművek közötti ITS-kommunikáció számára hozzáférhetővé teszik az 5 875–5 905 MHz-es frekvenciasávot. Azonban az infrastruktúra és a járművek, illetve a járművek és az infrastruktúra közötti ITS-kommunikáció esetében egyes tagállamok nehézségekbe ütközhetnek a megfelelő engedélyezési keretrendszernek, illetve a különféle ITS-üzemeltetők út menti infrastruktúrájának kiépítését koordináló mechanizmusnak a fenti határidőn belül történő kialakítása során. A spektrum hozzáférhetővé tételének bárminemű késése hátráltathatja a biztonsággal összefüggő ITS-alkalmazások széles körű bevezetését az Európai Unióban, ezért az ilyen esetek számát korlátozni és az esetleges késedelmet kellőképpen indokolni kell.

(12)

A piaci fejleményeket és a technológiai fejlődést tekintve lehetséges, hogy e határozat hatályát és alkalmazási körét a jövőben felül kell vizsgálni, különösen a tagállamok által az említett fejleményekről és fejlődésről benyújtott információk tükrében.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a rádióspektrum-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat célja az 5 875–5 905 MHz-es frekvenciasáv hozzáférhetőségéhez és hatékony használatához szükséges feltételek összehangolása a Közösségen belül az intelligens közlekedési rendszerek biztonsággal összefüggő alkalmazásai érdekében.

2. cikk

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

1.

„intelligens közlekedési rendszerek”: a közúti közlekedési rendszerben alkalmazott rendszerek és szolgáltatások, amelyek információs és kommunikációs technológiákra épülnek, beleértve a közúti közlekedési rendszerek által alkalmazott feldolgozást, vezérlést, helymeghatározást, kommunikációt és elektronikát;

2.

„átlagos kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény (EIRP)”: a sugárzás közben mért legnagyobb teljesítményszintnek megfelelő EIRP, teljesítményszabályozás mellett.

3. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb e határozat hatálybalépését követő hat hónapon belül kijelölik, majd a lehető leghamarabb – nem kizárólagos jelleggel – hozzáférhetővé teszik az 5 875–5 905 MHz-es sávot az intelligens közlekedési rendszerek számára.

A sáv kijelölése a mellékletben meghatározott paramétereknek megfelelően történik.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően a tagállamok a rádióspektrum-határozat 4. cikkének (5) bekezdése szerinti átmeneti időszakot és/vagy rádióspektrum-megosztási intézkedéseket kérelmezhetnek.

4. cikk

A tagállamok figyelemmel kísérik az 5 875–5 905 MHz-es frekvenciasáv használatát, és megállapításaikat jelentik a Bizottságnak, hogy e határozatot szükség esetén felül lehessen vizsgálni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 5-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2)  A Tanács 2003. december 5-i következtetései (15101/03 sz. dokumentum) és a második veronai konferenciával kapcsolatos, 2004. október 26-i következtetései.

(3)  HL C 244. E, 2007.10.18., 220. o.

(4)  COM(2006) 314.

(5)  A Tanács 2004. december 3-i 15530/04 és 15533/04 következtetései.

(6)  HL L 91., 1999.4.7., 10. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.


MELLÉKLET

Az intelligens közlekedési rendszerek biztonsággal összefüggő alkalmazásaira vonatkozó műszaki paraméterek az 5 875–5 905 MHz-es frekvenciasávban

Paraméter

Érték

Maximális spektrális teljesítménysűrűség (átlagos EIRP)

23 dBm/MHz

Maximális kisugárzott összteljesítmény (átlagos EIRP)

33 dBm

A csatornákhoz való hozzáférés és a csatornafoglalás szabályai

Legalább olyan zavarcsökkentő technikák alkalmazandók, mint az 1999/5/EK irányelv értelmében elfogadott harmonizált szabványokban leírt technikák. Ezek szerint legalább 30 dB tartományú adóteljesítmény-szabályzás (TPC) szükséges.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/27


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 11.)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2008) 4269. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/672/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel Bulgária és Románia csatlakozási okmányára és különösen annak VI. melléklete 4. fejezete B. szakasza f) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya átmeneti időszakokat biztosított Bulgária számára annak érdekében, hogy egyes tejfeldolgozó létesítményei megfeleljenek az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) követelményeinek.

(2)

A csatlakozási okmány VI. mellékletének függelékét a 2007/26/EK (2), a 2007/689/EK (3), a 2008/209/EK (4),a 2008/331/EK (5) és a 2008/547/EK bizottsági határozat (6) módosította. Bulgária garanciákat adott arra vonatkozóan, hogy öt tejfeldolgozó létesítményben lezárult a korszerűsítési folyamat, és jelenleg teljes mértékben megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. E létesítményeknek engedélyük van arra, hogy az uniós követelményeknek nem megfelelő nyers tejet fogadjanak és dolgozzanak fel. Ezért ezeket a létesítményeket fel kell venni a VI. melléklet függelékének I. fejezetében szereplő listára.

(3)

Az egyik, jelenleg az uniós követelményeknek megfelelőként nyilvántartott létesítmény a követelményeknek megfelelő és nem megfelelő nyers tejet fog fogadni és azokat két külön gyártósoron fogja feldolgozni. Ezért ezt a létesítményt fel kell venni a II. fejezetben szereplő listára. Egy másik, jelenleg a II. fejezet listáján szereplő létesítmény kizárólag a követelményeknek megfelelő tejet fog fogadni és feldolgozni. Ezt a létesítményt ezért törölni kell a VI. melléklet függelékének II. fejezetéből.

(4)

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletének függelékét tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletének függelékét e határozat mellékletének megfelelően módosítani kell.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 11-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o. A legutóbb az 1243/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 281., 2007.10.25., 8. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 8., 2007.1.13., 35. o.

(3)  HL L 282., 2007.10.26., 60. o.

(4)  HL L 65., 2008.3.8., 18. o.

(5)  HL L 114., 2008.4.26., 97. o.

(6)  HL L 176., 2008.7.4., 11. o.


MELLÉKLET

Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. mellékletének függeléke a következőképpen módosul:

1.

Az I. fejezet a következő bejegyzésekkel egészül ki:

„№

Állat-egészségügyi szám

A létesítmény neve

Város/utca vagy falu/régió

2.

BG 2012022

»Bratya Zafirovi« OOD

gr. Sliven

Promishlena zona Zapad

3.

0112014

ET»Veles-Kostadin Velev«

gr. Razlog

ul. Golak 14

4.

1512003

»Mandra-1« OOD

s. Tranchovitsa,

obsht. Levski

5.

2312041

»Danim-D.Stoyanov« EOOD

gr. Elin Pelin

m-st Mansarovo

6.

2712010

»Kamadzhiev-milk« EOOD

s. Kriva reka

obsht. N.Kozlevo”

2.

A II. fejezet az alábbiak szerint módosul:

a)

a következő bejegyzést el kell hagyni:

„6.

BG 1612011

»Em Dzhey Deriz« EOOD

gr. Karlovo

bul. Osvobozhdenie 69”

b)

a táblázat a következő bejegyéssel egészül ki:

„14.

BG 1212001

»S i S – 7« EOOD

gr. Montana

Vrachansko shose 1”


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/29


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 13.)

a 169,4–169,8125 MHz frekvenciasáv Közösségen belüli összehangolásáról szóló 2005/928/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2008) 4311. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/673/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („rádióspektrum-határozat”) (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2005/928/EK bizottsági határozat (2) harmonizálja a 169,4–169,8125 MHz-es frekvenciasáv használatát a Közösségen belül.

(2)

A 2005/928/EK rendelet mellékletében található frekvenciaterv tartalmazza azt a csatornaosztást, amelynek az e határozatban előírt feltételek szerint működő különböző alkalmazásoknak meg kell felelniük. E csatornaosztás célja, hogy lehetővé tegye az ezekben a sávokban megengedett alkalmazások összeférhetőségét és megkönnyítse egyidejű használatukat.

(3)

A frekvenciaterv a 169,4000–169,4750 MHz-es sávban 12,5 kHz-es csatornaosztást, a 169,4875–169,5875 MHz-es sávban pedig 50 kHz-es csatornaosztást ír elő.

(4)

A 2005/928/EK határozat elfogadását követően az abban meghatározott műszaki paraméterek további vizsgálata során kiderült, hogy a 169,4000–169,4750 MHz-es és a 169,4875–169,5875 MHz-es sávokra vonatkozó csatornaosztások a technikai fejlődéshez viszonyítva indokolatlan korlátozásokat tartalmaznak. Több csatornaosztási lehetőség engedélyezése esetén a felhasználók rugalmasabban tudják majd kiválasztani az egyes alkalmazások minőségi követelményeinek megfelelő, akár 50 kHz-es optimális sávszélességet.

(5)

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Szervezete (CEPT) megerősítette, hogy ezekben a sávokban több csatornaosztási lehetőséget lehet és kell biztosítani.

(6)

A 2005/928/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. A módosított határozat értelmében a 169,4000–169,4750 MHz-es és a 169,4875–169,5875 MHz-es sávokban lehetőség lesz akár 50 kHz-es csatornák használatára.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádiófrekvencia-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2005/928/EK határozat az alábbiak szerint módosul:

1.

A mellékletben található frekvenciaterv 4. sorában a csatornaosztás (kHz-ben feltüntetett) értékénél az 1a, 1b, 2a, 2b, 3a és 3b csatornák esetében a „12,5” helyébe az „50 kHz-ig” lép.

2.

A mellékletben található frekvenciaterv 4. sorában a csatornaosztás (kHz-ben feltüntetett) értékénél a 4b+5+6a és a 6b+7+8a csatornák esetében az „50” helyébe az „50 kHz-ig” lép.

2. cikk

Az 1. cikket 2008. október 31-től kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2)  HL L 344., 2005.12.27., 47. o.


15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/30


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. augusztus 13.)

Magyarország egyes területein a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására vonatkozó terv jóváhagyásáról szóló 2007/683/EK határozat módosításáról

(az értesítés a C(2008) 4321. számú dokumentummal történt)

(Csak a magyar nyelvű szöveg hiteles)

(2008/674/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről szóló, 2001. október 23-i 2001/89/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 16. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2007/683/EK bizottsági határozat (2) jóváhagyta a Magyarország által 2007. július 11-én benyújtott, a vaddisznók klasszikus sertéspestisének a határozat mellékletében meghatározott magyarországi területeken való felszámolására vonatkozó tervet.

(2)

Magyarország tájékoztatta a Bizottságot a vaddisznók klasszikus sertéspestisének legújabb fejleményéről. A rendelkezésre álló járványügyi információ fényében a vaddisznók sertéspestisének felszámolására vonatkozó tervben meghatározott intézkedések területi hatályát ki kell terjeszteni Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes területeire.

(3)

A közösségi jogszabályok átláthatósága érdekében a 2007/683/EK határozat melléklete helyébe ezért e határozat mellékletének szövege lép.

(4)

A 2007/683/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2007/683/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Magyar Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2008. augusztus 13-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 316., 2001.12.1., 5. o. A legutóbb a 2007/729/EK bizottsági határozattal (HL L 294., 2007.11.13., 26. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 281., 2007.10.25., 27. o. A legutóbb a 2008/159/EK határozattal (HL L 51., 2008.2.26., 21. o.) módosított határozat.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Azok a területek, amelyeken a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására vonatkozó tervet végre kell hajtani

Nógrád megye területe és Pest megyének a Dunától északra és keletre, a szlovák határtól délre, Nógrád megye határától nyugatra, az E71-es úttól északra fekvő területe; Heves megye Nógrád megye határától keletre, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határától délre és nyugatra, az E71-es úttól északra fekvő területe; valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a szlovák határtól délre, Heves megye határától keletre, az E71-es úttól északra és nyugatra, a 37. sz. főúttól (az E71-es út és a 26. sz. főút közötti szakasz) délre és a 26. sz. főúttól nyugatra fekvő területe.”


III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/32


A TANÁCS 2008/675/IB KERETHATÁROZATA

(2008. július 24.)

az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Európai Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. E célkitűzés megvalósításának feltétele, hogy a tagállamokban hozott büntetőítéletekre vonatkozó információkat figyelembe lehessen venni az ítélethozatal szerinti tagállamon kívül is, egyrészt újabb jogsértések megelőzése érdekében, másrészt az újabb büntetőeljárások során.

(2)

A Tanács 2000. november 29-én, a tamperei Európai Tanács következtetéseinek megfelelően intézkedési programot fogadott el a büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerése elvének megvalósítására vonatkozóan (2), amely előírja, az „azon elvet meghatározó egy vagy több eszköz elfogadását, amely szerint egy tagállam bírósága számára lehetővé kell tenni a más tagállamok bíróságai által büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletek figyelembevételét az elkövető büntetett előéletének értékelésekor, visszaesői minőségének megállapításakor, valamint a büntetések típusának és végrehajtásuk megfelelő módjának meghatározásakor.”

(3)

E kerethatározat célja az, hogy a más tagállamokban hozott büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozóan minimumkötelezettséget írjon elő a tagállamok számára. E kerethatározat tehát nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy összhangban jogszabályaikkal és megfelelő információ birtokában figyelembe vegyék például az olyan közigazgatási hatóságok jogerős határozatait, amelyek határozatai a jogrend megsértése alapján a bűncselekményben vagy a nemzeti jog szerint büntetendő cselekményben való bűnösség megállapítására jogosult büntetőbíróságok előtt megfellebbezhetők.

(4)

Egyes tagállamok hatályt fűznek a más tagállamokban hozott büntetőítéletekhez, míg más tagállamok csak a saját bíróságaik által hozott büntetőítéleteket veszik figyelembe.

(5)

Meg kell erősíteni azt az elvet, amely szerint a tagállamok kötelesek a saját bíróságaik által, a nemzeti jogszabályokkal összhangban hozott büntetőítéletekkel azonos hatályt fűzni a más tagállamokban hozott büntetőítéletekhez, függetlenül attól, hogy a nemzeti jog azokat a hatályokat eljárásjogi, anyagi jogi, vagy ténykérdésnek tekinti-e. E kerethatározatnak azonban nem célja a nemzeti jogszabályok által a korábbi büntetőítéletekre vonatkozóan meghatározott következmények harmonizálása, és a más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozó kötelezettség csak a korábbi nemzeti büntetőítéletek nemzeti jog szerinti figyelembevételének mértékéig él.

(6)

Más eszközökkel ellentétben e kerethatározatnak nem célja a más tagállamokban hozott bírósági ítéletek egy adott tagállamban való végrehajtása, célja sokkal inkább annak elősegítése, hogy egy adott tagállamban hozott korábbi büntetőítélethez egy másik tagállamban folyó új büntetőeljárás során következmények kapcsolódhassanak, a korábbi nemzeti büntetőítéletekhez e másik tagállam joga szerint kapcsolódó következmények mértékéig.

Következésképpen ez a kerethatározat nem tartalmaz kötelezettséget az ilyen korábbi büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozóan például olyankor, amikor az alkalmazandó eszközök alapján szerzett információ nem elégséges, vagy nemzeti büntetőítéletre nem lett volna lehetőség azon cselekmény esetében, amelyre a korábbi büntetőítéletet kiszabták, vagy a korábban kirótt szankció ismeretlen a nemzeti jogrend számára.

(7)

A valamely más tagállamban hozott büntetőítéletek hatálya azonos kell legyen a nemzeti határozatok hatályával a büntetőeljárás tárgyalás előtti szakaszában, a tárgyalás és a büntetés végrehajtása során.

(8)

Ha a valamely tagállamban zajló büntetőeljárás során egy másik tagállam korábbi büntetőítéletére vonatkozó információ áll rendelkezésre, lehetőség szerint el kell kerülni, hogy az érintett személy kedvezőtlenebb bánásmódban részesüljön annál, mintha a korábbi ítélet nemzeti ítélet lett volna.

(9)

A 3. cikk (5) bekezdését többek között a (8) preambulumbekezdésnek megfelelően úgy kell értelmezni, hogy ha a nemzeti bíróság az új büntetőeljárás során a valamely más tagállam által hozott ítéletben korábban kiszabott büntetés figyelembevételekor úgy ítéli meg, hogy a büntetés mértéke a nemzeti jog keretein belül aránytalanul szigorú lenne az elkövetővel szemben, tekintve az elkövető körülményeit, és amennyiben a büntetés célja enyhébb büntetéssel is elérhető, ennek megfelelően alacsonyabb büntetési mértéket is meghatározhat, feltéve hogy ez tisztán hazai esetekben lehetséges lett volna.

(10)

Ez a kerethatározat a büntetőítéletek nemzetközi érvényességéről szóló, 1970. május 28-i egyezmény 56. cikkében előírt, a büntetőítéletek figyelembevételére vonatkozó rendelkezések helyébe lép az azon tagállamok közötti kapcsolatokban, amelyek részes felei a nevezett egyezménynek.

(11)

E kerethatározat tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvét, annyiban hogy a tagállamok törvényi és rendeleti rendelkezéseinek közelítését célozza, amely nem valósítható meg kielégítően a tagállamok egyoldalú fellépésével, és amely az Európai Unió szintjén összehangolt fellépést tesz szükségessé. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével összhangban e kerethatározat nem lépi túl az e célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

E kerethatározat tiszteletben tartja, illetve betartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában is tükröződő alapvető jogokat, illetve elveket.

(13)

E kerethatározat tiszteletben tartja a más tagállamban korábban hozott büntetőítéletek figyelembevételéhez szükséges nemzeti eljárások és megoldások sokféleségét. A korábbi büntetőítéletek felülvizsgálati lehetőségének kizárása nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szükség esetén határozatot hozzanak arról, hogy az ilyen korábbi büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződik. Ugyanakkor az ilyen határozat meghozatalához kapcsolódó eljárások – a megkövetelt időre és eljárásokra vagy alaki követelményekre tekintettel – nem tehetik lehetetlenné azt, hogy a másik tagállamban korábban hozott büntetőítéletekhez ugyanolyan jogi hatály fűződjék.

(14)

Egy ítélet vagy annak végrehajtása közti kölcsönhatás többek között olyan helyzetekre terjed ki, amikor – a második tagállam nemzeti joga szerint – egy korábbi ítéletben kiszabott büntetést olyan mértékben kell belefoglalni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetésbe, vagy olyan mértékben kell azt összevonni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetéssel, amilyen mértékben az első büntetés végrehajtására még nem került sor vagy annak végrehajtását nem ruházták át a második tagállamra,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

(1)   E kerethatározat célja azon feltételek meghatározása, amelyek alapján egy bizonyos személy elleni a tagállamban indult büntetőeljárás során, az ugyanezen személlyel szembeni más tagállamban, eltérő cselekmények alapján hozott korábbi büntetőítéleteket figyelembe veszik.

(2)   Ez a kerethatározat nem érinti a Szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E kerethatározat alkalmazásában: „büntetőítélet”: a valamely bűncselekményben való bűnösség megállapítására jogosult büntetőbíróság jogerős határozata.

3. cikk

Valamely más tagállamban hozott büntetőítéletnekegy új büntetőeljárásban való figyelembevétele

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy a valamely személy ellen folytatott büntetőeljárás folyamán az ugyanazon személy ellen más cselekmények miatt más tagállamban hozott olyan büntetőítéleteket, amelyekkel kapcsolatban a kölcsönös jogsegélyről vagy a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló hatályos eszközök értelmében információkat szereztek, a korábbi nemzeti büntetőítéletekkel azonos mértékben figyelembe veszik, és hogy azokhoz a korábbi nemzeti büntetőítéletekével megegyező hatály fűződik, összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

(2)   Az (1) bekezdést alkalmazni kell a tárgyalás előtti szakasz, a tárgyalás, és a büntetőítélet végrehajtása során, különösen az alkalmazandó eljárási szabályok tekintetében, ideértve az ideiglenes letartóztatásra, a bűncselekmény meghatározására, a büntetés típusára és mértékére, valamint a határozat végrehajtására vonatkozó szabályokat is.

(3)   A más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéleteknek az (1) bekezdésben előírtak szerinti figyelembevétele nem járhat a korábbi büntetőítéleteknek vagy a végrehajtásukkal kapcsolatos határozatoknak az új eljárást folytató tagállam általi megváltoztatásával, visszavonásával vagy felülvizsgálatával.

(4)   A (3) bekezdéssel összhangban az (1) bekezdés nem alkalmazandó annyiban, amennyiben a korábbi büntetőítélet az új eljárást folytató tagállam nemzeti ítélete lett volna, és a korábbi büntetőítélet figyelembevétele – a tagállam nemzeti jogával összhangban – a korábbi büntetőítélet vagy a végrehajtásával kapcsolatos határozatok megváltoztatását, visszavonását vagy felülvizsgálatát eredményezte volna.

(5)   Amennyiben a bűncselekményt, amellyel kapcsolatban az új eljárás folyik, a korábbi büntetőítélet kiszabása vagy teljes végrehajtása előtt követték el, az (1) és (2) bekezdés nem járhat azzal, hogy a tagállamok kötelesek legyenek a büntetéskiszabásra vonatkozó nemzeti szabályaikat alkalmazni, ami azt eredményezné, hogy ezen szabályoknak a külföldi büntetőítéletekre való alkalmazása korlátozná a bírót a büntetéskiszabásban az új eljárás során.

A tagállamoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy bíróságaik ilyen esetekben egyébként figyelembe vehessék a más tagállamokban hozott korábbi büntetőítéleteket.

4. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

Ez a kerethatározat a büntetőítéletek nemzetközi érvényességéről szóló, 1970. május 28-i hágai egyezmény 56. cikkének helyébe lép az azon tagállamok közötti viszonyokban, amelyek ezen egyezmény részes felei, a cikk a tagállamok és harmadik országok közötti alkalmazásának sérelme nélkül.

5. cikk

Végrehajtás

(1)   A tagállamok elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kerethatározatnak 2010. augusztus 15-ig megfeleljenek.

(2)   A tagállamok eljuttatják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik.

(3)   A Bizottság az említett információk alapján 2011. augusztus 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e kerethatározat alkalmazásáról, szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

B. HORTEFEUX


(1)  Az Európai Parlament 2006. szeptember 27-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 12., 2001.1.15., 10. o.


Helyesbítések

15.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 220/35


Helyesbítés a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148., 2008. június 6. )

A 34. oldalon, a 102. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában:

a következő szövegrész:

„ii.

a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.”

helyesen:

„ii.

a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, vagy annál idősebbek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.”

A 40. oldalon, a 128. cikk (2) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„(2)   A 2392/86/EK rendeletet és az 1493/1999/EK rendelet V. címének I. és II. fejezetét, VI. címét, 24. és 80. cikkét, (…)”

helyesen:

„(2)   A 2392/86/EGK rendeletet és az 1493/1999/EK rendelet V. címének I. és II. fejezetét, VI. címét, 18. és 70. cikkét, (…)”