17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/1

A TANÁCS 538/2008/EK RENDELETE

(2008. május 29.)

az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló 1386/2007/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2007. október 22-i 1386/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 70. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az 1386/2007/EK rendelet végrehajt egyes, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (a továbbiakban: NAFO) által elfogadott védelmi és végrehajtási intézkedéseket.

(2)

A 2007 szeptemberében megtartott 29. éves ülésén a NAFO több módosítást is elfogadott védelmi és végrehajtási intézkedései tekintetében. Ezek a módosítások a hálószembőséggel, az átrakodással, a korallok védelme érdekében halászati tilalom hatálya alá vont területekkel, a fogási jelentésekkel, a súlyos jogsértés meghatározásával, a termékkódokkal és a kikötői ellenőrzési formanyomtatvánnyal kapcsolatos rendelkezésekre, valamint a hajólétrák műszaki követelményeire vonatkoznak.

(3)	Ezenkívül az 1386/2007/EK rendeletben hibákat találtak, amelyeket ki kell javítani: több hiba található a kereszthivatkozásokban, és a VII. melléklet 3. pontjából hiányoznak bizonyos elemek.

(4)	Az 1386/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1386/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

a 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„20)	»átrakodás«: a fedélzeten tartott halászati erőforrások vagy halászati termékek bármilyen mennyiségének egyik hajóról a másikra történő áthelyezése;”

2.	a 7. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) A 3O körzetben vízközi vonóhálóval vörös álsügérre halászó hajók legalább 90 mm-es szembőségű hálót használnak.”;

a 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek

(1) Tilos mélytengeri halászeszközökkel folytatott halászati tevékenységet végezni a következő területeken:

Terület

1. koordináta

2. koordináta

3. koordináta

4. koordináta

Orphan-bérc

é. sz. 50°00′30″

ny. h. 45°00′30″

é. sz. 51°00′30″

ny. h. 45°00′30″

é. sz. 51°00′30″

ny. h. 47°00′30″

é. sz. 50°00′30″

ny. h. 45°00′30″

Corner-fenékhegyek

é. sz. 35°00′00″

ny. h. 48°00′00″

é. sz. 36°00′00″

ny. h. 48°00′00″

é. sz. 36°00′00″

ny. h. 52°00′00″

é. sz. 35°00′00″

ny. h. 52°00′00″

Új-fundlandi-fenékhegyek

é. sz. 43°29′00″

ny. h. 43°20′00″

é. sz. 44°00′00″

ny. h. 43°20′00″

é. sz. 44°00′00″

ny. h. 46°40′00″

é. sz. 43°29′00″

ny. h. 46°40′00″

Új-angliai-fenékhegyek

é. sz. 35°00′00″

ny. h. 57°00′00″

é. sz. 39°00′00″

ny. h. 57°00′00″

é. sz. 39°00′00″

ny. h. 64°00′00″

é. sz. 35°00′00″

ny. h. 64°00′00″

(2) A 3O körzetben az alábbi területen fenékhalászati eszközzel tilos bármilyen halászati tevékenységet folytatni. A halászati tilalom hatálya alá tartozó területet a következő koordinátákat összekötő vonal határolja (sorszám szerinti sorrendben, majd visszatérve az 1. koordinátához):

Pont sorszáma	Szélesség	Hosszúság
1	é. sz. 42°53′00″	ny. h. 51°00′00″
2	é. sz. 42°52′04″	ny. h. 51°31′44″
3	é. sz. 43°24′13″	ny. h. 51°58′12″
4	é. sz. 43°24′20″	ny. h. 51°58′18″
5	é. sz. 43°39′38″	ny. h. 52°13′10″
6	é. sz. 43°40′59″	ny. h. 52°27′52″
7	é. sz. 43°56′19″	ny. h. 52°39′48″
8	é. sz. 44°04′53″	ny. h. 52°58′12″
9	é. sz. 44°18′38″	ny. h. 53°06′00″
10	é. sz. 44°18′36″	ny. h. 53°24′07″
11	é. sz. 44°49′59″	ny. h. 54°30′00″
12	é. sz. 44°29′55″	ny. h. 54°30′00″
13	é. sz. 43°26′59″	ny. h. 52°55′59″
14	é. sz. 42°48′00″	ny. h. 51°41′06″
15	é. sz. 42°33′02″	ny. h. 51°00′00″”

a 19. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállamok kétévente tanúsítják valamennyi, a 14. cikknek megfelelően halászatra feljogosított hajó kapacitási tervének pontosságát. A hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy e tanúsítvány másolata a fedélzeten legyen, és azt bármely ellenőrnek kérésre bemutatja.”;

a 21. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„f)

fogásmennyiség a 3L körzetbe való be-, illetve kilépés előtt. Ezeket a jelentéseket a 3L körzetben garnélahalászatot folytató hajók készítik el, és azokat az említett körzet határának átlépése előtt egy órával kell elküldeni. A jelentés tartalmazza az előző fogási jelentés elküldése óta a fedélzetre emelt fogások körzetenkénti és fajonkénti (3 betűből álló kóddal jelölt), kilogrammban kifejezett és a legközelebbi 100 kg-ra felkerekített mennyiségét.”;

6.	az 30. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(5) A megfigyelt hajó parancsnoka – saját kérésére – kaphat egy példányt a megfigyelőnek a 28. cikk (1) bekezdésében említett jelentéséből.”;

7.	a 32. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A megfigyelő jelentését a 28. cikkel összhangban fogadó tagállamok illetékes hatóságai értékelik a jelentés tartalmát és következtetéseit.”;

a 47. cikk a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	olyan hajólétrát biztosít, amelynek kialakítása és alkalmazási módja megfelel a NAFO védelmi és végrehajtási intézkedéseiben leírtaknak;”

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„b)a

amennyiben rendelkezésre áll révkalauz-felvonó, a hajóparancsnok gondoskodik arról, hogy annak segédberendezései a nemzeti közigazgatás által jóváhagyott típusúak legyenek. A felvonót úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztosítsa az ellenőr biztonságos hajóraszállását, illetve partraszállását, ideértve a fedélzetnek a felvonó felőli biztonságos megközelíthetőségét, és fordítva. A fedélzeten a felvonó mellett legyen elhelyezve egy, a b) pontnak megfelelő hajólétra, amelyet azonnali használatra alkalmas állapotban kell tartani;”

9.	a II. melléklet helyébe az e rendelet I. mellékletében szereplő szöveg lép;

10.	a VII. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul;

11.	a XII. melléklet helyébe az e rendelet III. mellékletében szereplő szöveg lép;

12.	a XIII. mellékletet el kell hagyni;

13.	a XIV. melléklet b) pontja helyébe az e rendelet IV. mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. VIZJAK

(1) HL L 318., 2007.12.5., 1. o.

I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A következő jegyzék azon állományok jegyzéke, amelyek fogását a 22. cikkel összhangban jelenteni kell.

ANG/N3NO	Lophius americanus	Amerikai ördöghal
CAA/N3LMN	Anarhichas lupus	Pásztás farkashal
CAP/N3LM	Mallotus villosus	Kapelán
CAT/N3LMN	Anarhichas spp.	Farkashalak m.n.j.
HAD/N3LNO	Melanogrammus aeglefinus	Foltos tőkehal
HAL/N23KL	Hippoglossus hippoglossus	Óriás laposhal
HAL/N3M	Hippoglossus hippoglossus	Óriás laposhal
HAL/N3NO	Hippoglossus hippoglossus	Óriás laposhal
HER/N3L	Clupea harengus	Hering
HKR/N2J3KL	Urophycis chuss	Atlanti menyétke
HKR/N3MNO	Urophycis chuss	Atlanti menyétke
HKS/N3LMNO	Merlucius bilinearis	Ezüstös csacsihal
RNG/N23	Coryphaenoides rupestris	Gránátoshal
HKW/N2J3KL	Urophycis tenuis	Fehér villás tőkehal
POK/N3O	Pollachius virens	Fekete tőkehal
PRA/N3M	Pandalus borealis	Norvég garnéla
RHG/N23	Macrourus berglax	Hagymaszemű gránátoshal
SKA/N2J3K	Raja spp.	Valódi ráják
SKA/N3M	Raja spp.	Valódi ráják
SQI/N56	Illex illecebrosus	Sebeskalmár
VFF/N3LMN	—	Nem szétválogatott, nem azonosított halak
WIT/N3M	Glyptocephalus cynoglossus	Vörös lepényhal
YEL/N3M	Limanda ferruginea	Sárgafarkú lepényhal”

II. MELLÉKLET

Az 1386/2007/EK rendelet VII. melléklete 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„3. „Fogási” jelentés

Adatelem	Mezőkód	Kötelező (K)/Választható (V)	Megjegyzés
Feljegyzés kezdete	SR	K	Rendszeradat; a feljegyzés kezdetét jelzi
Cím	AD	K	Üzenetadat; rendeltetési hely, „XNW” a NAFO számára
Honnan	FR	K	Küldő fél neve
Sorozatszám	SQ	K	Üzenetadat; üzenet sorszáma az adott évben
Üzenettípus	TM	K	Üzenetadat; üzenettípus, „CAT” mint fogási jelentés
Rádióhívójel	RC	K	Hajólajstromozási adat; a hajó nemzetközi rádióhívójele
Út sorszáma	TN	V	Tevékenységadat; a halászati út sorszáma az adott évben
Hajó neve	NA	V	Hajólajstromozási adat; a hajó neve
Szerződő fél Belső nyilvántartási szám	IR	V	Hajólajstromozási adat; a szerződő fél hajójának egyedi sorszáma az ISO-3 lobogó szerinti állam kódját követő számként
Külső lajstromozási szám	XR	V	Hajólajstromozási adat; a hajó oldalán lévő sorszám
Az érintett terület	RA	K	Az a NAFO-körzet, amelybe a hajó belép
Szélesség	LA	K (1)	Tevékenységadat; helyzet az adás időpontjában
Hosszúság	LO	K (1)	Tevékenységadat; helyzet az adás időpontjában
Fogás	CA		Tevékenységadat; a fedélzeten tartott összesített fogás halfajonként, a szabályozott területen végzett halászat megkezdése vagy az előző „fogás” jelentése óta, szükség esetén párosítva
Faj		K	FAO halfajkód
Élőtömeg		K	Élőtömeg kg-ban, 100 kg-ra kerekítve
Halászati napok száma	DF	K	Tevékenységadat; halászattal töltött napok száma a szabályozott területen a halászat megkezdése vagy az előző „fogás” jelentése óta
Dátum	DA	K	Üzenetadat; az adás dátuma
Időpont	TI	K	Üzenetadat; az adás időpontja
Feljegyzés vége	ER	K	Rendszeradat; a feljegyzés végét jelzi

(1) Választható, ha a hajót műholdról követik.”

III. MELLÉKLET

„XII. MELLÉKLET

Kikötői ellenőrzési jelentés

IV. MELLÉKLET

„XIVb. MELLÉKLET

Termékkódok

Kód	Termékforma
A	Hal egészben – fagyasztva
B	Hal egészben – fagyasztva (főzve)
C	Kibelezve, fejjel – fagyasztva
D	Kibelezve, fej nélkül – fagyasztva
E	Kibelezve, fej nélkül – tisztítva – fagyasztva
F	Bőr nélküli filé – szálkával – fagyasztva
G	Bőr nélküli filé – szálka nélkül – fagyasztva
H	Filé bőrrel– szálkával – fagyasztva
I	Filé bőrrel – szálka nélkül – fagyasztva
J	Filé bőrrel – szálka nélkül – fagyasztva
K	Pácolt hal
L	Tartósított termék
M	Olaj
N	Egész halból előállított húsliszt
O	Belsőségből előállított húsliszt
P	Egyéb (adja meg)”

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/13

A BIZOTTSÁG 539/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 350., 2007.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. június 16-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	44,6
	MK	36,7
	TR	59,3
	ZZ	46,9
0707 00 05	JO	151,2
	TR	119,3
	ZZ	135,3
0709 90 70	TR	103,9
0709 90 70	ZZ	103,9
0805 50 10	AR	123,7
	EG	150,8
	US	132,6
	ZA	121,6
	ZZ	132,2
0808 10 80	AR	101,4
	BR	84,3
	CL	92,5
	CN	92,5
	MK	63,0
	NZ	111,5
	US	104,5
	UY	84,0
	ZA	82,9
	ZZ	90,7
0809 10 00	IL	124,0
	TR	230,0
	ZZ	177,0
0809 20 95	TR	401,5
	US	429,2
	ZZ	415,4
0809 30 10, 0809 30 90	EG	182,1
	US	239,8
	ZZ	211,0
0809 40 05	IL	190,0
	TR	223,9
	ZZ	207,0

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/15

A BIZOTTSÁG 540/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a minták formátuma tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére

mivel:

(1)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 2004. december 10-én elfogadott 179 (79) határozatával módosította az ISM-szabályzatot, amelynek értelmében 2006. július 1-jétől módosul a megfelelési bizonyítvány és a biztonságos üzemeltetési bizonyítvány mintájának formátuma.

(2)	A 336/2006/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint az ISM-szabályzat az említett rendelet I. mellékletében szerepel, a mindenkor hatályos változatban.

(3)	Az érthetőség és áttekinthetőség érdekében az idevágó mintákat a 336/2006/EK rendelet II. mellékletében is aktualizálni kell.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 336/2006/EK rendelet II. melléklete B. részének 5. pontja helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Antonio TAJANI

alelnök

(1) HL L 64., 2006.3.4. 1. o.

MELLÉKLET

„5. A megfelelési bizonyítványok és a biztonságos üzemeltetési bizonyítványok mintái

Ha a hajók csak egy tagállamban üzemelnek, a tagállamok vagy az ISM-szabályzathoz hozzáfűzött mintákat használják, vagy az alább feltüntetett minták alapján készítik el a megfelelési bizonyítványt, a biztonságos üzemeltetési bizonyítványt, az ideiglenes megfelelési bizonyítványt, valamint az ideiglenes biztonságos üzemeltetési bizonyítványt.

A 7. cikk (1) bekezdése és adott esetben a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eltérés esetén a kibocsátott bizonyítvány különbözik a fent említettől, és egyértelműen jelzi, hogy az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és adott esetben a 7. cikk (2) bekezdése szerinti eltérést engedélyezték, továbbá tartalmazza az alkalmazandó üzemeltetési korlátozásokat.

MEGFELELÉSI BIZONYÍTVÁNY

(hivatalos pecsét) (állam)

Bizonyítvány száma

Kiállítva [a többszörösen módosított »ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN« TÁRGYÚ 1974. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY, valamint] (1) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet rendelkezései alapján

… kormánya felhatalmazásával

(az állam neve)

Kiállította: …

(a felhatalmazott személy vagy szervezet neve)

A társaság neve és címe:

…

(lásd a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. részének 1.1.2. pontját)

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY a társaság biztonsági rendszerét auditálták, és az megfelel a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) alább feltüntetett hajótípusokra vonatkozó előírásainak (a nem kívánt rész törlendő):

Személyhajó

Gyorsjáratú személyszállító vízi jármű

Gyorsjáratú teherhajó

Ömlesztett árut szállító hajó

Olajszállító tartályhajó

Vegyianyag-szállító tartályhajó

Gázszállító hajó

Mobil tengeri fúrótorony

Egyéb teherhajó

Ro-ro személyhajó (ro-ro személyszállító komphajó)

Ez a megfelelési bizonyítvány …-ig érvényes, érvényessége időszakos ellenőrzéshez kötött.

A bizonyítvány alapjául szolgáló ellenőrzés elvégzésének időpontja: …

(év/hónap/nap)

Kibocsátva: …

(az okmány kibocsátásának helye)

Kibocsátás kelte: …

…

(a dokumentumot kibocsátó, hivatalos felhatalmazással rendelkező tisztviselő aláírása)

(a kibocsátó hatóság bélyegzője vagy pecsétje)

Bizonyítvány száma

ÉVES ELLENŐRZÉS IGAZOLÁSA

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY [az egyezmény IX. fejezetének 6.1. szabálya, valamint az ISM-szabályzat 13.4. pontja és] (2) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet 6. cikke szerint végrehajtott időszakos ellenőrzés alkalmával a biztonságos üzemeltetési rendszert az ISM-szabályzat rendelkezéseinek megfelelőnek találták.

ELSŐ ÉVES ELLENŐRZÉS	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
MÁSODIK ÉVES ELLENŐRZÉS	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
HARMADIK ÉVES ELLENŐRZÉS	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
NEGYEDIK ÉVES ELLENŐRZÉS	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …

BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSI BIZONYÍTVÁNY

(hivatalos pecsét) (állam)

Bizonyítvány száma

Kiállítva [a többszörösen módosított »Életbiztonság a tengeren« tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény, valamint] (3) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet rendelkezései alapján

… kormánya felhatalmazásával

(az állam neve)

Kiállította: …

(a felhatalmazott személy vagy szervezet neve)

A hajó neve: …

Megkülönböztető száma vagy betűjele: …

Lajstromozási kikötője: …

Hajótípus (4): …

BRT:…

IMO-szám:…

A társaság neve és címe: …

(lásd a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. részének 1.1.2. pontját)

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY a hajó biztonsági rendszerét auditálták, és az megfelel a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat (ISM-szabályzat) előírásainak, és az auditot követően megállapították, hogy a társaság birtokában levő megfelelési bizonyítvány erre a hajótípusra érvényes.

Ez a biztonságos üzemeltetési bizonyítvány …-ig érvényes és érvényessége időszakos vizsgálathoz, valamint a megfelelési bizonyítvány érvényességéhez kötött.

A bizonyítvány alapjául szolgáló ellenőrzés elvégzésének időpontja: …

(év/hónap/nap)

Kibocsátva: …

(az okmány kibocsátásának helye)

Kibocsátás kelte: …

…

(a dokumentumot kibocsátó, hivatalos felhatalmazással rendelkező tisztviselő aláírása)

(a kibocsátó hatóság bélyegzője vagy pecsétje)

Bizonyítvány száma

IDŐKÖZI ELLENŐRZÉS ÉS TOVÁBBI ELLENŐRZÉSEK IGAZOLÁSA (HA SZÜKSÉGES)

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY [az egyezmény IX. fejezetének 6.1. szabálya, valamint az ISM-szabályzat 13.8. pontja és] (5) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet 6. cikke szerint végrehajtott időszakos ellenőrzés alkalmával a biztonságos üzemeltetési rendszert az ISM-szabályzat rendelkezéseinek megfelelőnek találták.

IDŐKÖZI ELLENŐRZÉS (a második és harmadik évforduló között folytatandó le)	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
TOVÁBBI ELLENŐRZÉS (6)	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
TOVÁBBI ELLENŐRZÉS (6)	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …
TOVÁBBI ELLENŐRZÉS (6)	Aláíró: … (felhatalmazott tisztviselő aláírása) Hely: … Kelt: …

IDEIGLENES MEGFELELÉSI BIZONYÍTVÁNY

(hivatalos pecsét) (állam)

Bizonyítvány száma

Kiállítva [a többszörösen módosított »ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN« TÁRGYÚ 1974. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY, valamint] (7) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet rendelkezései alapján

… kormánya felhatalmazásával

(az állam neve)

Kiállította:…

(a felhatalmazott személy vagy szervezet neve)

A társaság neve és címe:

…

(lásd a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. részének 1.1.2. pontját)

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY a társaság biztonságos üzemeltetési rendszerét a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. része 1.2.3. pontja céljainak megfelelőnek tartják az alább feltüntetett hajótípus(ok)ra (nem kívánt rész törlendő) vonatkozóan:

Személyhajó

Gyorsjáratú személyszállító vízi jármű

Gyorsjáratú teherhajó

Ömlesztett árut szállító hajó

Olajszállító tartályhajó

Vegyianyag-szállító tartályhajó

Gázszállító hajó

Mobil tengeri fúrótorony

Egyéb teherhajó

Ro-ro személyhajó (ro-ro személyszállító komphajó)

Ez az ideiglenes megfelelési bizonyítvány …-ig érvényes

Kibocsátva: …

(az okmány kibocsátásának helye)

Kibocsátás kelte: …

(a dokumentumot kibocsátó, hivatalos felhatalmazással rendelkező tisztviselő aláírása)

(a kibocsátó hatóság bélyegzője vagy pecsétje)

IDEIGLENES BIZTONSÁGOS ÜZEMELTETÉSI BIZONYÍTVÁNY

(hivatalos pecsét) (állam)

Bizonyítvány száma

Kiállítva [a többszörösen módosított »ÉLETBIZTONSÁG A TENGEREN« TÁRGYÚ 1974. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY, valamint] (8) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK rendelet rendelkezései alapján

… kormánya felhatalmazásával

(az állam neve)

Kiállította: …

(a felhatalmazott személy vagy szervezet neve)

A hajó neve: …

Megkülönböztető száma vagy betűjele: …

Lajstromozási kikötője: …

Hajótípus (9): …

BRT: …

IMO-szám: …

A társaság neve és címe: …

(lásd a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. részének 1.1.2. pontját)

EZ A DOKUMENTUM IGAZOLJA, HOGY a hajó biztonságos üzemeltetési rendszere megfelel a 336/2006/EK rendelet I. melléklete A. része 14.4. pontja rendelkezéseinek, és hogy a társaság megfelelési bizonyítványa/ideiglenes megfelelési bizonyítványa (10) az adott hajóra lett kibocsátva.

Ez az ideiglenes biztonságos üzemeltetési bizonyítvány …-ig érvényes, érvényessége a megfelelési bizonyítvány/ideiglenes megfelelési bizonyítvány (10) érvényességéhez kötött.

Kibocsátva: …

(az okmány kibocsátásának helye)

Kibocsátás kelte: …

(a dokumentumot kibocsátó, hivatalos felhatalmazással rendelkező tisztviselő aláírása)

(a kibocsátó hatóság bélyegzője vagy pecsétje)

Bizonyítvány száma

Az ideiglenes biztonságos üzemeltetési bizonyítvány érvényessége …-ig meghosszabbítva.

A meghosszabbítás dátuma: …

(a dokumentumot kibocsátó hivatalos felhatalmazással rendelkező tisztviselő aláírása)

(a kibocsátó hatóság bélyegzője vagy pecsétje)

(1) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(2) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(3) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(4) A hajótípus a következő hajótípusok közül választandó ki: személyhajó, gyorsjáratú személyszállító vízi jármű, gyorsjáratú teherhajó, ömlesztett árut szállító hajó, olajszállító tartályhajó, vegyianyag-szállító tartályhajó, gázszállító hajó, mobil tengeri fúrótorony, egyéb teherhajó, ro-ro személyszállító komphajó.

(5) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(6) Ha szükséges. Utalni kell az ISM-szabályzat 13.8. pontjára és a biztonságos hajózás nemzetközi szabályzatának (ISM-szabályzat) a közigazgatások általi végrehajtására vonatkozó iránymutatások 3.4.1. pontjára (A.913(22) határozat).

(7) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(8) A csak egy tagállam vizein közlekedő hajók esetében ez a rész elhagyható.

(9) A hajótípus a következő hajótípusok közül választandó ki: személyhajó; gyorsjáratú személyszállító vízi jármű, gyorsjáratú teherhajó, ömlesztett árut szállító hajó, olajszállító tartályhajó, vegyianyag-szállító tartályhajó, gázszállító hajó, mobil tengeri fúrótorony, egyéb teherhajó, ro-ro személyszállító komphajó.

(10) A nem kívánt rész törlendő.”

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/23

A BIZOTTSÁG 541/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló 847/96/EK tanácsi rendelet alapján az egyes halállományokra vonatkozó 2008. évi kvóták kiigazításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére, 5. cikke (1) bekezdésére és 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó, 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendelet (3), az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 11-i 1941/2006/EK tanácsi rendelet (4) és a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (5) meghatározza azokat az állományokat, amelyekre vonatkozhatnak a 847/96/EK rendeletben előírt intézkedések.

(2)

A 2015/2006/EK rendelet, az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2007. november 26-i 1404/2007/EK tanácsi rendelet (6) és a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (7) a 2008. évre megállapítja egyes halállományok fogási kvótáit.

(3)

Az egyes halállományok esetében a 2007 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan megállapított kvótáknak a halászati erőforrások közös halászati politika (8) alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló 2371/2002/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (4) bekezdése alapján történő kiigazításáról szóló, 2007. február 15-i 147/2007/EK bizottsági rendelet a 2007 és 2012 közötti időszakra csökkenti az Egyesült Királyság és Írország egyes halfogási kvótáit.

(4)	A 847/96/EK rendelet alapján egyes tagállamok kérelmezték, hogy 2007-es kvótájuk egy részét vigyék át a következő évre. Az említett rendeletben megjelölt határokon belül a visszatartott mennyiséget ezért hozzá kell adni a 2008. évi kvótához.

(5)

A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján a 2008. évi nemzeti kvótákat a halászott többletmennyiségnek megfelelően kell csökkenteni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján a 41/2007/EK, a 2015/2006/EK és az 1941/2006/EK rendeletben meghatározott egyes állományokra vonatkozó 2008. évi nemzeti kvótákat súlyozottan kell csökkenteni, amennyiben a 2007-re engedélyezett mennyiségeket túlhalászták. E csökkentéseket a regionális halászati szervezetek hatáskörébe tartozó állományokra irányadó rendelkezésekre figyelemmel kell alkalmazni.

(6)	A 847/96/EK rendelet alapján egyes tagállamok kérelmezték, hogy a 2007. évben bizonyos halállományokból további mennyiségeket foghassanak ki. Az engedélyezett fogásokat meghaladó mennyiségeket azonban le kell vonni a 2008. évi kvótákból.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 147/2007/EK rendelet sérelme nélkül a 40/2008/EK, az 1404/2007/EK és a 2015/2006/EK rendeletben megállapított kvótákat az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően növelni, illetve II. mellékletében foglaltak szerint csökkenteni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Joe BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

(3) HL L 384., 2006.12.29., 28. o. A legutóbb az 1533/2007/EK rendelettel (HL L 337., 2007.12.21., 21. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 367., 2006.12.22., 1. o. A legutóbb a 754/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 26. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 15., 2007.1.20., 1. o. A legutóbb az 1533/2007/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 337., 2007.12.21., 21. o.).

(6) HL L 312., 2007.11.30., 1. o.

(7) HL L 19., 2008.1.23., 1. o.

(8) HL L 46., 2007.2.16., 10. o.

I. MELLÉKLET

A 2008-AS KVÓTÁKRA ÁTVITT MENNYISÉGEK

Országazonosító	Állományazonosító	Faj	Övezet	2007. évi kiigazított mennyiség	Eltérés	2007. évi fogások	2007. évi KF fogások	Kiigazított mennyiség %-ban	Átvitt mennyiség	2008. évi kiinduló mennyiség	2008. évi felülvizsgált mennyiség	2008-as új kód
BEL	ANF/07.	ördöghal	VII	2 255		928,7	121,9	46,6	225,50	2 595	2 821
BEL	ANF/8ABDE.	ördöghal	VIIIa, b, d, e	101		20,9		20,7	10,10	0	10
BEL	COD/07A.	közönséges tőkehal	VIIa	133		65,7		49,4	13,30	16	29
BEL	HAD/5BC6A.	foltos tőkehal	az Vb és VIa övezet közösségi vizei	17		0,2		1,2	1,70	7	9
BEL	HAD/6B1214	foltos tőkehal	VIb, XII, XIV	10		0,0		0,0	1,00	16	17
BEL	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	80		58,5		73,1	8,00	27	35
BEL	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	26		10,6		40,8	2,60	278	281
BEL	HKE/8ABDE.	szürke tőkehal	VIIIa, b, d, e	10		2,7		27,0	1,00	9	10
BEL	LEZ/8ABDE.	rombuszhal	VIIIa, b, d, e	6		3,3		55,0	0,60	0	1
BEL	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	926		194,1		21,0	92,60	1 368	1 461
BEL	PLE/07A.	sima lepényhal	VIIa	788		179,8		22,8	78,80	47	126
BEL	PLE/7FG.	sima lepényhal	VIIf, g	232		174,9		75,4	23,20	77	100
BEL	SOL/07A.	közönséges nyelvhal	VIIa	599		288,6		48,2	59,90	326	386
BEL	SOL/07D.	közönséges nyelvhal	VIId	1 846		1 345,3		72,9	184,60	1 775	1 960
BEL	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	1 497		936,7		62,6	149,70	1 059	1 209
BEL	SOL/7FG.	közönséges nyelvhal	VIIf, g	590		538,9		91,3	51,10	603	654
DEU	ANF/07.	ördöghal	VII	245		148,0		60,4	24,50	289	314
DEU	BLI/245-	kék menyhal	a II, IV, V övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	7		0,0		0,0	0,70	6	7
DEU	BSF/1234-	fekete abroncshal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	5		0,0		0,0	0,50	5	6
DEU	BSF/56712-	fekete abroncshal	az V, VI, VII, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	18		0,0		0,0	1,80	35	37
DEU	COD/3BC+24	közönséges tőkehal	22–24 alkörzet (közösségi vizek)	8 341		7 626,6		91,4	714,40	4 102	4 816
DEU	DWS/56789-	mélytengeri cápák	az V, VI, VII, VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	7		0,1		1,4	0,70	39	40
DEU	GFB/1234-	villás tőkehal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
DEU	GFB/567-	villás tőkehal	az V, VI, VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
DEU	HAD/5BC6A.	foltos tőkehal	az Vb és VIa övezet közösségi vizei	20		0,0		0,0	2,00	9	11
DEU	HAD/6B1214	foltos tőkehal	VIb, XII, XIV	12		0,0		0,0	1,20	19	20
DEU	HER/3BC+24	hering	22–24 alkörzet	26 749		22 903,0		85,6	2 674,90	24 579	27 254
DEU	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	107		95,9		89,6	10,70	126	137
DEU	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	6 710		4 525,8		67,4	671,00	12 178	12 849
DEU	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	676		580,2		85,8	67,60	20	88
DEU	PLE/3BCD-C	sima lepényhal	IIIb, c, d (közösségi vizek)	330		242,0		73,3	33,00	255	288
DEU	RNG/3A/BCD	gránátoshal	IIIa és a IIIb, c, d közösségi vizei	6		0,0		0,0	0,60	5	6
DEU	RNG/5B67-	gránátoshal	az Vb, VI, VIII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	9		0,0		0,0	0,90	9	10
DEU	RNG/8X14-	gránátoshal	a VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	111		0,0		0,0	11,10	40	51
DEU	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	732		455,4		62,2	73,20	847	920
DEU	SOL/3A/BCD	közönséges nyelvhal	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	45		41,0		91,1	4,00	46	50
DEU	SPR/3BCD-C	spratt	IIIb, c, d (közösségi vizek)	31 603		23 642,0		74,8	3 160,30	28 403	31 563
DEU	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	37 819		33 978,8	744	91,8	3 096,20	10 416	13 512
DNK	BLI/03-	kék menyhal	a III övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	9		0,4		4,4	0,90	6	7
DNK	BLI/245-	kék menyhal	a II, IV, V övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	8		0,1		1,3	0,80	6	7
DNK	COD/3BC+24	közönséges tőkehal	22–24 alkörzet (közösségi vizek)	13 713		12 105,0		88,3	1 371,30	8 390	9 761
DNK	HER/3BC+24	hering	22–24 alkörzet	8 961		5 445,9		60,8	896,10	6 245	7 141
DNK	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	1 153		389,8		33,8	115,30	1 096	1 211
DNK	HKE/3A/BCD	szürke tőkehal	IIIa; a IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizei	1 575		311,8		19,8	157,50	1 499	1 657
DNK	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	13 384		7 971,7		59,6	1 338,40	15 236	16 574
DNK	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	1 523		772,2		50,7	152,30	1 368	1 520
DNK	NEP/3A/BCD	norvég homár	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	4 063		2 916,6		71,8	406,30	3 800	4 206
DNK	PLE/3BCD-C	sima lepényhal	IIIb, c, d (közösségi vizek)	2 968		1 965,6		66,2	296,80	2 293	2 590
DNK	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	702		415,3		59,2	70,20	484	554
DNK	SOL/3A/BCD	közönséges nyelvhal	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	837		568,6		67,9	83,70	788	872
DNK	SPR/3BCD-C	spratt	IIIb, c, d (közösségi vizek)	43 788		39 028,9		89,1	4 378,80	44 833	49 212
DNK	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	43 257		40 643,8	176,1	94,4	2 437,10	26 789	29 226
ESP	ANF/07.	ördöghal	VII	2 150		2 043,9		95,1	106,10	1 031	1 137
ESP	ANF/8ABDE.	ördöghal	VIIIa, b, d, e	1 205		695,6		57,7	120,50	1 206	1 327
ESP	ANF/8C3411	ördöghal	VIIIc, IX, X, a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	1 541		1 539,9		99,9	1,10	1 629	1 630
ESP	BSF/8910-	fekete abroncshal	a VIII, IX, X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	13		5,0		38,5	1,30	13	14
ESP	DWS/12-	mélytengeri cápák	a XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	69		4,3		6,2	6,90	34	41
ESP	DWS/56789-	mélytengeri cápák	az V, VI, VII, VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	228		204,0		89,5	22,80	187	210
ESP	GFB/89-	villás tőkehal	a VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	225		220,0		97,8	5,00	242	247
ESP	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	10 871		9 342,3	10,9	86,0	1 087,10	8 926	10 013
ESP	HKE/8ABDE.	szürke tőkehal	VIIIa, b, d, e	6 784		4 491,0		66,2	678,40	6 214	6 892
ESP	HKE/8C3411	szürke tőkehal	VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	3 819		3 816,8		99,9	2,20	4 510	4 512
ESP	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1 642		978,7		59,6	164,20	16 631	16 795
ESP	JAX/8C9.	fattyúmakréla	VIIIc, IX	29 622		29 597,6		99,9	24,40	31 069	31 093
ESP	LEZ/8ABDE.	rombuszhal	VIIIa, b, d, e	1 302		294,4		22,6	130,20	1 176	1 306
ESP	LEZ/8C3411	rombuszhal	VIIIc, IX, X, a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	1 310		960,7		73,3	131,00	1 320	1 451
ESP	NEP/07.	norvég homár	VII	1 504		447,1		29,7	150,40	1 509	1 659
ESP	NEP/08C.	norvég homár	VIIIc	115		84,3		73,3	11,50	119	131
ESP	NEP/5BC6.	norvég homár	VI; az Vb közösségi vizei	43		2,0		4,7	4,30	40	44
ESP	NEP/8ABDE.	norvég homár	VIIIa, b, d, e	55		0,4		0,7	5,50	259	265
ESP	NEP/9/3411	norvég homár	IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	123		116,2		94,5	6,80	104	111
ESP	ORY/06-	atlanti tükörhal	a VI övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	6		0,0		0,0	0,60	4	5	06C-
ESP	RNG/8X14-	gránátoshal	a VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	5 765		5 753,1		99,8	11,90	4 391	4 403
ESP	SBR/09-	nagyszemű vörösdurbincs	a IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	850		85,0		10,0	85,00	850	935
ESP	SBR/10-	nagyszemű vörösdurbincs	a X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
ESP	WHB/8C3411	kék puha tőkehal	VIIIc, IX, X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	43 707		26 953,3		61,7	4 370,70	25 686	30 057
EST	COD/3BC+24	közönséges tőkehal	22–24 alkörzet (közösségi vizek)	174		73,3		42,1	17,40	186	203
EST	HER/03D.RG	hering	28.1 alkörzet	19 164		12 763,8		66,6	1 916,40	16 668	18 584
FIN	HER/30/31.	hering	30-31 alkörzet	82 809		71 089,7		85,8	8 280,90	71 344	79 625
FRA	ALF/3X14-	tízujjú nyálkásfejű hal	a III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	30		0,0		0,0	3,00	20	23
FRA	ANF/07.	ördöghal	VII	17 055		12 703,5		74,5	1 705,50	16 651	18 357
FRA	ANF/8ABDE.	ördöghal	VIIIa, b, d, e	7 333		5 835,3		79,6	733,30	6 714	7 447
FRA	ANF/8C3411	ördöghal	VIIIc, IX, X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	34		23,3		68,5	3,40	2	5
FRA	BLI/245-	kék menyhal	a II, IV, V övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	55		41,8		76,0	5,50	34	40
FRA	BLI/67-	kék menyhal	a VI, VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	2 140		1 960,1		91,6	179,90	1 518	1 698
FRA	BSF/1234-	fekete abroncshal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	5		1,6		32,0	0,50	5	6
FRA	BSF/56712-	fekete abroncshal	az V, VI, VII, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	2 617		2 324,9		88,8	261,70	2 433	2 695
FRA	BSF/8910-	fekete abroncshal	a VIII, IX, X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	111		20,4		18,4	11,10	31	42
FRA	COD/07A.	közönséges tőkehal	VIIa	62		9,8		15,8	6,20	44	50
FRA	COD/561214	közönséges tőkehal	VI; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	101		91,5		90,6	9,50	64	74
FRA	DWS/56789-	mélytengeri cápák	az V, VI, VII, VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	1 311		929,1		70,9	131,10	676	807
FRA	GFB/1012-	villás tőkehal	a X, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
FRA	GFB/1234-	villás tőkehal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		1,1		11,0	1,00	10	11
FRA	GFB/567-	villás tőkehal	az V, VI, VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	677		609,5		90,0	67,50	356	424
FRA	GFB/89-	villás tőkehal	a VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	26		22,5		86,5	2,60	15	18
FRA	HAD/5BC6A.	foltos tőkehal	az Vb és VIa övezet közösségi vizei	803		218,7		27,2	80,30	366	446
FRA	HAD/6B1214	foltos tőkehal	VIb, XII, XIV	515		0,6		0,1	51,50	763	815
FRA	HER/7G-K.	hering	VIIg, h, j, k	587		577,8		98,4	9,20	487	496
FRA	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	257		246,1		95,8	10,90	243	254
FRA	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	12 370		6 787,2	0,2	54,9	1 237,00	13 785	15 022
FRA	HKE/8ABDE.	szürke tőkehal	VIIIa, b, d, e	14 349		4 708,0		32,8	1 434,90	13 955	15 390
FRA	HKE/8C3411	szürke tőkehal	VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	251		179,0		71,3	25,10	433	458
FRA	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	21 839		12 413,8		56,8	2 183,90	8 047	10 231
FRA	JAX/8C9.	fattyúmakréla	VIIIc, IX	415		12,2		2,9	41,50	393	435
FRA	LEZ/8ABDE.	rombuszhal	VIIIa, b, d, e	1 055		589,2		55,8	105,50	949	1 055
FRA	LEZ/8C3411	rombuszhal	VIIIc, IX, X, a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	72		12,8		17,8	7,20	66	73
FRA	NEP/07.	norvég homár	VII	6 696		2 373,0		35,4	669,60	6 116	6 786
FRA	NEP/08C.	norvég homár	VIIIc	32		14,5		45,3	3,20	5	8
FRA	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	44		0,0		0,0	4,40	40	44
FRA	NEP/5BC6.	norvég homár	VI; az Vb közösségi vizei	176		0,8		0,5	17,60	161	179
FRA	NEP/8ABDE.	norvég homár	VIIIa, b, d, e	4 444		3 093,5		69,6	444,40	4 061	4 505
FRA	ORY/06-	atlanti tükörhal	a VI övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	33		11,0		33,3	3,30	22	25	06C-
FRA	ORY/07-	atlanti tükörhal	a VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	147		136,9		93,1	10,10	98	108	07C-
FRA	ORY/1X14-	atlanti tükörhal	az I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	31		24,3		78,4	3,10	15	18	1CX14C
FRA	PLE/07A.	sima lepényhal	VIIa	23		2,2		9,6	2,30	21	23
FRA	PLE/7FG.	sima lepényhal	VIIf, g	105		101,2		96,4	3,80	139	143
FRA	RNG/1245A-	gránátoshal	az I, II, IV, Va övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	14		4,5		32,1	1,40	14	15
FRA	RNG/5B67-	gránátoshal	az Vb, VI, VIII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	3 841		1 868,0		48,6	384,10	3 789	4 173
FRA	RNG/8X14-	gránátoshal	a VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	202		30,5		15,1	20,20	202	222
FRA	SBR/678-	nagyszemű vörösdurbincs	a VI, VII, VIII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	94,5		89,7		94,9	4,80	12	17
FRA	SOL/07A.	közönséges nyelvhal	VIIa	6		0,6		10,0	0,60	4	5
FRA	SOL/07D.	közönséges nyelvhal	VIId	3 691		1 821,4		49,3	369,10	3 550	3 919
FRA	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	629		447,2		71,1	62,90	212	275
FRA	SOL/7FG.	közönséges nyelvhal	VIIf, g	100		85,5		85,5	10,00	60	70
FRA	SOL/8AB.	közönséges nyelvhal	VIIIa, b	4 023		3 605,6		89,6	402,30	3 823	4 225
FRA	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	28 445		14 378,8		50,5	2 844,50	18 643	21 488
GBR	ANF/07.	ördöghal	VII	5 468		4 470,1	82,9	83,3	546,80	5 050	5 597
GBR	COD/07A.	közönséges tőkehal	VIIa	724		425,6		58,8	72,40	345	417
GBR	COD/561214	közönséges tőkehal	VI; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	360,8		303,3		84,1	36,08	241	277
GBR	COD/7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb-k, VIII, IX, X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	601		569,5		94,8	31,50	328	360
GBR	HAD/5BC6A.	foltos tőkehal	az Vb és VIa övezet közösségi vizei	6 080		2 761,7		45,4	608,00	4 743	5 351
GBR	HAD/6B1214	foltos tőkehal	VIb, XII, XIV	3 659		1 643,0		44,9	365,90	5 574	5 940
GBR	HER/07A/MM	hering	VIIa	4 699		4 629,7		98,5	69,30	3 550	3 619
GBR	HER/7G-K.	hering	VIIg, h, j, k	64		63,3		98,9	0,70	10	11
GBR	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	398		360,4		90,6	37,60	341	379
GBR	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	5 775		3 322,7	0,3	57,5	577,50	5 442	6 020
GBR	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	11 910		10 159,6		85,3	1 191,00	16 470	17 661
GBR	NEP/07.	norvég homár	VII	9 119		7 044,7		77,3	911,90	8 251	9 163
GBR	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	24 462		20 923,2		85,5	2 446,20	22 644	25 090
GBR	NEP/5BC6.	norvég homár	VI; az Vb közösségi vizei	21 178		16 055,6		75,8	2 117,80	19 415	21 533
GBR	PLE/07A.	sima lepényhal	VIIa	708		415,1		58,6	70,80	558	629
GBR	PLE/7FG.	sima lepényhal	VIIf, g	72		60,9		84,6	7,20	73	80
GBR	SOL/07A.	közönséges nyelvhal	VIIa	204		70,5		34,6	20,40	146	166
GBR	SOL/07D.	közönséges nyelvhal	VIId	1 315		780,1		59,3	131,50	1 268	1 400
GBR	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	1 406		1 190,7		84,7	140,60	545	686
GBR	SOL/7FG.	közönséges nyelvhal	VIIf, g	272		244,1		89,7	27,20	271	298
GBR	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	55 565		53 666,7		96,6	1 898,30	34 759	36 657
GBR	ALF/3X14-	tízujjú nyálkásfejű hal	a III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,6		6,0	1,00	10	11
GBR	BLI/245-	kék menyhal	a II, IV, V övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	19		5,5		28,9	1,90	20	22
GBR	BLI/67-	kék menyhal	a VI, VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	222		174,2		78,5	22,20	386	408
GBR	BSF/1234-	fekete abroncshal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	5		0,0		0,0	0,50	5	6
GBR	BSF/56712-	fekete abroncshal	az V, VI, VII, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	93		56,4		60,6	9,30	173	182
GBR	DWS/56789-	mélytengeri cápák	az V, VI, VII, VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	467		83,1		17,8	46,70	375	422
GBR	GFB/1234-	villás tőkehal	az I, II, III, IV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	16		2,2		13,8	1,60	16	18
GBR	GFB/567-	villás tőkehal	az V, VI, VII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	709		343,5		48,4	70,90	814	885
GBR	GFB/1012-	villás tőkehal	a X, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
GBR	ORY/06-	atlanti tükörhal	a VI övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	6		0,0		0,0	0,60	4	5	06C-
GBR	RNG/5B67-	gránátoshal	az Vb, VI, VIII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	170		4,3		2,5	17,00	222	239
GBR	RNG/8X14-	gránátoshal	a VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	18		0,0		0,0	1,80	18	20
GBR	SBR/10-	nagyszemű vörösdurbincs	a X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	10	11
IRL	ANF/07.	ördöghal	VII	3 162		2 938,7		92,9	223,30	2 128	2 351
IRL	BSF/56712-	fekete abroncshal	az V, VI, VII, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	122		121,3		99,4	0,70	87	88
IRL	COD/07A.	közönséges tőkehal	VIIa	743		608,1		81,8	74,30	790	864
IRL	DWS/12-	mélytengeri cápák	a XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	5		0,0		0,0	0,50	2	3
IRL	DWS/56789-	mélytengeri cápák	az V, VI, VII, VIII, IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	9		7,3		81,1	0,90	109	110
IRL	HAD/5BC6A.	foltos tőkehal	az Vb és VIa övezet közösségi vizei	1 105		759,4		68,7	110,50	995	1 106
IRL	HAD/6B1214	foltos tőkehal	VIb, XII, XIV	468		339,1		72,5	46,80	544	591
IRL	HER/07A/MM	hering	VIIa	587		0,0		0,0	58,70	1 250	1 309
IRL	HER/6AS7BC	hering	VIaS, VIIb, c	13 732		12 174,5		88,7	1 373,20	10 584	11 957
IRL	HER/7G-K.	hering	VIIg, h, j, k	9 109		8 267,6		90,8	841,40	6 818	7 659
IRL	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	1 765		1 427,6		80,9	176,50	1 670	1 847
IRL	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	34 297		29 133,5		84,9	3 429,70	39 646	43 076
IRL	NEP/5BC6.	norvég homár	VI; az Vb közösségi vizei	383		161,2		42,1	38,30	269	307
IRL	ORY/06-	atlanti tükörhal	a VI övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	7		0,0		0,0	0,70	4	5	06C-
IRL	ORY/1X14-	atlanti tükörhal	az I, II, III, IV, V, VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	6		0,0		0,0	0,60	4	5	1CX14C
IRL	PLE/07A.	sima lepényhal	VIIa	507		192,9		38,0	50,70	1 209	1 260
IRL	PLE/7FG.	sima lepényhal	VIIf, g	59		57,6		97,6	1,40	202	203
IRL	POK/561214	fekete tőkehal	VI; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	514		321,5		62,5	51,40	483	534
IRL	RNG/5B67-	gránátoshal	az Vb, VI, VIII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	323		29,7		9,2	32,30	299	331
IRL	RNG/8X14-	gránátoshal	a VIII, IX, X, XII, XIV övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	10		0,0		0,0	1,00	9	10
IRL	SAN/2A3A4.	homoki angolna	IIIa; a IIa és IV övezet közösségi vizei	148 972				0,0	14 897,20	0	14 897
IRL	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	34 498		31 091,8		90,1	3 406,20	20 745	24 151
LTU	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	6 437		3 466,7		53,9	643,70	0	644
LTU	SPR/3BCD-C	spratt	IIIb, c, d (közösségi vizek)	22 027		14 773,5		67,1	2 202,70	22 745	24 948
LTU	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	9 974		9 812,0		98,4	162,00	0	162
NLD	ANF/07.	ördöghal	VII	112		13,6		12,1	11,20	336	347
NLD	COD/07A.	közönséges tőkehal	VIIa	5		0,0		0,0	0,50	4	5
NLD	COD/7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb-k, VIII, IX, X, a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	51		46,6		91,4	4,40	25	29
NLD	HER/6AS7BC	hering	VIaS, VIIb, c	258		254,4		98,6	3,60	1 058	1 062
NLD	HER/7G-K.	hering	VIIg, h, j, k	473		461,8		97,6	11,20	487	498
NLD	HKE/2AC4-C	szürke tőkehal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	47		29,9		63,6	4,70	63	68
NLD	HKE/571214	szürke tőkehal	VI, VII; az Vb övezet közösségi vizei, a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	201	1	63,6	1	32,0	20,10	180	200
NLD	JAX/578/14	fattyúmakréla	VI, VII és VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei	52 731		40 530,0		76,9	5 273,10	58 102	63 375
NLD	NEP/2AC4-C	norvég homár	a IIa és IV övezet közösségi vizei	1 367		1 155,6		84,5	136,70	704	841
NLD	SOL/24.	közönséges nyelvhal	a II és IV övezet közösségi vizei	11 887		10 348,8		87,1	1 188,70	9 563	10 752
NLD	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	88 561		79 699,6	69,9	90,1	8 791,50	32 666	41 458
POL	HER/3BC+24	hering	22–24 alkörzet	6 441		2 935,8		45,6	644,10	5 797	6 441
POL	SPR/3BCD-C	spratt	IIIb, c, d (közösségi vizek)	121 135		57 801,8		47,7	12 113,50	133 435	145 549
PRT	BSF/8910-	fekete abroncshal	a VIII, IX, X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	3 876		3 466,6		89,4	387,60	3 956	4 344
PRT	BSF/C3412-	fekete abroncshal	a CECAF 34.1.2 közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	4 285		3 086,9		72,0	428,50	4 285	4 714
PRT	DWS/10-	mélytengeri cápák	a X övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	20		10,5		52,5	2,00	20	22
PRT	GFB/1012-	villás tőkehal	a X, XII övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	43		16,9		39,3	4,30	43	47
PRT	JAX/8C9.	fattyúmakréla	VIIIc, IX	25 036		14 498,8		57,9	2 503,60	26 288	28 792
PRT	NEP/9/3411	norvég homár	IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	328		267,8		81,6	32,80	311	344
PRT	SBR/09-	nagyszemű vörösdurbincs	a IX övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	230		187,2		81,4	23,00	230	253
SWE	BLI/03-	kék menyhal	a III övezet közösségi vizei és harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizei	8		0,0		0,0	0,80	6	7
SWE	COD/3BC+24	közönséges tőkehal	22–24 alkörzet (közösségi vizek)	3 602		2 960,2		82,2	360,20	2 989	3 349
SWE	HER/30/31.	hering	30–31 alkörzet	16 501		3 626,1		22,0	1 650,10	15 676	17 326
SWE	HER/3BC+24	hering	22–24 alkörzet	8 806		7 724,6		87,7	880,60	7 926	8 807
SWE	HKE/3A/BCD	szürke tőkehal	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	125		45,8		36,6	12,50	128	141
SWE	NEP/3A/BCD	norvég homár	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	1 509		1 462,7		96,9	46,30	1 359	1 405
SWE	PLE/3BCD-C	sima lepényhal	IIIb, c, d (közösségi vizek)	192		170,5		88,8	19,20	173	192
SWE	RNG/3A/BCD	gránátoshal	IIIa és a IIIb, c, d közösségi vizei	52		0,0		0,0	5,20	49	54
SWE	SOL/3A/BCD	közönséges nyelvhal	IIIa; a IIIb, c, d közösségi vizei	46		44,3		96,3	1,70	30	32
SWE	SPR/3BCD-C	spratt	IIIb, c, d (közösségi vizek)	94 970		86 272,2		90,8	8 697,80	86 670	95 368
SWE	WHB/1X14	kék puha tőkehal	I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, b, d, e, XII, XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	539		148,8		27,6	53,90	6 627	6 681

II. MELLEKLET

A 2008-AS KVÓTÁK CSÖKKENTÉSEI

Ország	Faj kódja	A terület kódja 2007-ben	Faj neve	Terület neve	Szankciók a 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján	2007. évi kiigazított mennyiség	Eltérés	2007. évi teljes kiigazított mennyiség	2007. évi KF fogások	2007. évi fogások	2007. évi összfogás	%	Csökkentések	2008. évi kiinduló mennyiség	2008. évi felülvizsgált mennyiség	A terület kódja 2008-ban
BEL	COD	2AC4.	közönséges tőkehal	IV; a IIa övezet közösségi vizei	i	937,00	0,0	937,00	0,0	998,60	998,60	106,6	–61,60	654,00	592	2A3AX4
BEL	COD	7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb-k, VIII, IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	i	172,00	0,0	172,00	0,0	180,40	180,40	104,9	–8,40	177,00	169
BEL	LEZ	2AC4-C	rombuszhal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	i	4,00	0,0	4,00	0,0	5,60	5,60	140,0	–1,60	5,00	3
BEL	SOL	8AB.	közönséges nyelvhal	VIII a és b	i	393,00	0,0	393,00	0,0	396,00	396,00	100,76	–3,00	52,00	49
DEU	ANF	561214	ördöghal	VI; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei (norvég vizek)	i	213,00	0,0	213,00	0,0	227,80	227,80	106,9	–14,80	212,00	197
DEU	COD	03AN.	közönséges tőkehal	Kattegat	i	53,00	0,0	53,00	0,0	63,40	63,40	119,6	–10,40	64,00	54
DEU	COD	2AC4.	közönséges tőkehal	IV; a IIa övezet közösségi vizei	i	1 828,00	0,0	1 828,00	0,0	1 922,60	1 922,60	105,2	–94,60	2 384,00	2 289	2A3AX4
DEU	LEZ	2AC4-C	rombuszhal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	i	4,00	0,0	4,00	0,0	12,90	12,90	322,5	–8,90	4,00	–5
DEU	LIN	4AB-N.	északi menyhal	a IV övezet norvég vizei	i	33,00	0,0	33,00	0,0	34,00	34,00	103,0	–1,00	21,00	20
DEU	HAL	514GRN	óriás laposhal	Grönland övezete: V és XIV	i			0,00		3,40	3,40	0,0	–3,40	0,00	–3
DEU	HKE	571214	szürke tőkehal	Vb (1), VI, VII, XII, XIV	i			0,00		4,00	4,00	0,0	–4,00	0,00	–4
DEU	PRA	03A.	norvég garnéla	IIIa	i			0,00		0,50	0,50	0,0	–0,50	0,00	–1
DEU	SPR	2AC4-C	spratt	a IIa és IV övezet közösségi vizei	i			0,00		2,70	2,70	0,0	–2,70	2 018,00	2 015
DNK	COD	1N2AB.	közönséges tőkehal	I, II (norvég vizek)	i			0,00		11,00	11,00	0,0	–11,00	0,00	–11
DNK	MAC	2CX14-	makréla	VI,VII,VIIIa, b, d, e; az Vb övezet közösségi vizei, a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizei	i			0,00		8,00	8,00	0,0	–8,00	0,00	–8
DNK	NOP	2A3A4.	norvég tőkehal	IIIa; a IIa és IV övezet közösségi vizei	i			0,00		83,00	83,00	0,0	83,00	36 466,00	36 383
DNK	OTH	1N2AB.	egyéb fajok	I, II (norvég vizek)	i			0,00		14,70	14,70	0,0	–14,70	0,00	–15
DNK	POK	1N2AB.	Fekete tőkehal	I, II (norvég vizek)	i			0,00		0,50	0,50	0,0	–0,50	0,00	–1
ESP	BLI	67-	kék menyhal	VI, VII (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizek)	n	72,00	0,0	72,00	0,0	211,00	211,00	293,1	– 139,00	67,00	–72
ESP	COD	1/2B.	tőkehal	I és IIb	i	7 006,00	0,0	7 006,00	0,0	7 014,00	7 014,00	100,1	–8,00	7 349,00	7 341
ESP	HAD	1N2AB.	foltos tőkehal	az I és II övezet norvég vizei	i	60,00	0,0	60,00	0,0	65,00	65,00	108,3	–5,00	0,00	–5
ESP	POK	1N2AB.	fekete tőkehal	az I és II övezet norvég vizei	i	50,00	0,0	50,00	0,0	53,00	53,00	106,0	–3,00	0,00	–3
ESP	SBR	678-	nagyszemű vörösdurbincs	VI, VII és VIII (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizek)	i	188,00	23,8	211,80	0,0	204,50	204,50	96,6	7,30	238,00	222	(x)
(x) a kvóta legfeljebb 10 %-os túlhalászása engedélyezett - a 847/96/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése
EST	PLE	3BCD-C	sima lepényhal	IIIb, c, d (1) - kivéve MU3				0,0		0,80	0,80	0,0	–0,80	0,00	–1
FRA	COD	7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb-k; VIII, IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	i	3 736,00	0,0	3 736,00	0,0	4 079,60	4 079,60	109,2	– 343,60	3 033,00	2 689
GBR	LEZ	2AC4-C	rombuszhal	a IIa és IV övezet közösségi vizei	i	1 424,00	0,0	1 424,00	0,0	1 430,40	1 430,40	100,4	–6,40	1 537,00	1 531
GBR	NOP	2A3A4.	norvég tőkehal	IIIa; a IIa és IV övezet közösségi vizei				0,00		4,30	4,30	0,0	–4,30	0,00	–4
IRL	COD	1/2B.	közönséges tőkehal	I, II b	i	57,00	100,0	157,00	0,0	201,80	201,80	128,5	–44,80	0,00	–45	(xx)
IRL	COD	561214	közönséges tőkehal	VI; az Vb övezet közösségi vizei; a XII és XIV övezet közösségi és nemzetközi vizei	i	93,00	0,0	93,00	0,0	94,20	94,20	101,3	–1,20	241,00	240
IRL	COD	7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb-k; VIII, IX és X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei	i	737,00	0,0	737,00	0,0	792,00	792,00	107,5	–55,00	753,00	698
IRL	ORY	07-	atlanti tükörhal	VII (közösségi vizek)	n	68,00	0,0	68,00	0,0	199,80	199,80	293,8	– 131,80	29,00	– 103
IRL	SOL	07A.	közönséges nyelvhal	VIIa	i	111,00	0,0	111,00	0,0	115,20	115,20	103,8	–4,20	90,00	86
(xx) az „összes tagállamra” vonatkozó kvótát kizárólag IRL használta fel
NLD	HER	1/2.	hering	az I és II övezet közösségi, norvég és nemzetközi vizei	i	27 651,00	0,0	27 651,00	0,0	28 125,70	28 125,70	101,7	– 474,70	12 117,00	11 642
POL	COD	3BC+24	közönséges tőkehal	a 22-24 alkörzet közösségi vizei	i	2 287,00	0,0	2 287,00	0,0	2 360,70	2 360,70	103,2	–73,70	2 245,00	2 171
POL	GHL	514GRN	grönlandi laposhal	az V és XIV övezet grönlandi vizei	i	1 217,00	0,0	1 217,00	0,0	1 228,40	1 228,40	100,9	–11,40	0,00	–11
POL	HER	1/2.	hering	az I és II övezet közösségi, norvég és nemzetközi vizei	i	3 057,00	0,0	3 057,00	0,0	3 153,50	3 153,50	103,2	–96,50	1 714,00	1 618
POL	PRA	N3L.	norvég garnéla	NAFO 3L	i	245,00	0,0	245,00	0,0	245,80	245,80	100,3	–0,80	278,00	277
POL	HAD	2AC4.	foltos tőkehal	IV; a IIa övezet közösségi vizei				0,00		1,40	1,40	0,0	–1,40	0,00	–1
PRT	ALF	3X14-	tízujjú nyálkásfejű hal	III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII, XIV (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizek)	n	214,00	0,0	214,00	0,0	224,40	224,40	104,9	–10,40	214,00	204
PRT	ANF	8C3411	ördöghal	VIIIc, IX, X (CECAF34.1.1 (közösségi vizek)	i	375,00	0,0	375,00	0,0	392,20	392,20	104,6	–17,20	324,00	307
PRT	COD	1/2B.	közönséges tőkehal	I és IIb	i	1 479,00	0,0	1 479,00	0,0	1 490,30	1 490,30	100,8	–11,30	1 552,00	1 541
PRT	DWS	56789-	mélytengeri cápák	V, VI, VII, VIII, IX (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterülete és joghatósága alá nem tartozó vizek)	n	483,00	0,0	483,00	0,0	505,50	505,50	104,7	–22,50	254,00	232
PRT	HKE	8C3411	szürke tőkehal	VIIIc, IX, X (CECAF34.1.1 (közösségi vizek)	i	1 990,00	0,0	1 990,00	0,0	2 054,30	2 054,30	103,2	–64,30	2 104,00	2 040
PRT	COD	7X7A34	közönséges tőkehal	VIIb, c, d, e, f, g, h, j, k, VIII, IX, X; a CECAF 34.1.1 közösségi vizei				0,00		4,70	4,70	0,0	–4,70	0,00	–5
PRT	GHL	2A-C46	grönlandi laposhal	IIa (közösségi vizek), IV, VI (közösségi vizek és nemzetközi vizek)				0,00		17,70	17,70	0,0	–17,70	0,00	–18
PRT	HAD	1N2AB.	foltos tőkehal	I, II (norvég vizek)				0,00		369,20	369,20	0,0	– 369,20	0,00	– 369
PRT	POK	1N2AB.	Fekete tőkehal	I, II (norvég vizek)				0,00		391,40	391,40	0,0	– 391,40	0,00	– 391

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/43

A BIZOTTSÁG 542/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének a ciflutrin és a vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitin tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 1990. június 26-i 2377/90/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. és 3. cikkére,

tekintettel az Európai Gyógyszerügynökségnek az állatgyógyászati készítmények bizottsága által megfogalmazott véleményére,

mivel:

(1)	Minden olyan farmakológiai hatóanyagot, amelyet a Közösségen belül élelmiszer-termelés céljára tenyésztett állatokon történő alkalmazásra szánt állatgyógyászati készítményekben használnak fel, a 2377/90/EGK rendelettel összhangban értékelni kell.

(2)

A ciflutrin hatóanyag jelenleg szerepel a 2377/90/EGK rendelet I. mellékletében a szarvasmarhafélék izom-, zsír-, máj- és veseszöveteinek vonatkozásában, valamint a szarvasmarhafélék tejének vonatkozásában, amennyiben a tejjel kapcsolatban betartják a gabonafélékben, illetőleg az állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének meghatározásáról szóló 86/362/EGK, illetőleg 86/363/EGK irányelv mellékleteinek módosításáról szóló, 1994. június 23-i 94/29/EK tanácsi irányelv (2) további rendelkezéseit. A ciflutrinre vonatkozó, I. mellékletben található bejegyzésnek a szarvasmarhafélékről az összes kérődzőre történő kiterjesztésére irányuló kérelmet követően az állatgyógyászati készítmények bizottsága felülvizsgálta a ciflutrin hatóanyagra már megállapított maximális maradékanyag-határértéket (maximum residue limits, a továbbiakban: MRL-ek), és úgy döntött, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó meglévő MRL-ek nem terjeszthetők ki az összes kérődzőre, mivel a juhfélékre vonatkozó maradványadatok nem álltak rendelkezésre. Az állatgyógyászati készítmények bizottsága úgy határozott, hogy a bejegyzés kizárólag a kecskefélékre terjeszthető ki. Ebből kifolyólag helyénvaló a 2377/90/EGK rendelet I. mellékletében szereplő, a ciflutrinra vonatkozó jelenlegi bejegyzést a kecskefélék izom-, zsír-, máj-, veseszöveteire- és tejére vonatkozóan a szarvasmarhafélékével megegyező MRL-ekkel kiterjeszteni, feltéve, hogy a tejjel kapcsolatban betartják a 94/29/EK irányelv további rendelkezéseit.

(3)

A 2377/90/EGK rendelet mellékletei jelenleg nem tartalmazzák a vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitint. A vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitinnek a sertésfélékre vonatkozó MRL-ei felállítására irányuló kérelem vizsgálatát követőn az állatgyógyászati készítmények bizottsága úgy döntött, hogy nincs szükség MRL-ek felállítására a vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitinre vonatkozóan és azt ajánlotta, hogy a hatóanyag a sertésfélék vonatkozásában kerüljön be a II. mellékletbe, kizárólag szájon át történő felhasználásra. Ennek következtében az említett hatóanyagot fel kell venni a 2377/90/EGK rendelet II. mellékletébe a sertésfélék vonatkozásában, kizárólag szájon át történő felhasználásra.

(4)	A 2377/90/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Megfelelő időtartamot kell biztosítani ennek a rendeletnek az alkalmazhatóságát megelőzően annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetővé váljék a rendeletre való tekintettel az esetleg szükséges kiigazítások elvégzése az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) megfelelően kiadott forgalmazási engedélyekben.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az állatgyógyászati készítmények állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2377/90/EGK rendelet I. és II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. augusztus 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 224., 1990.8.18., 1. o. A legutóbb a 203/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 18. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 189., 1994.7.23., 67. o.

(3) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

MELLÉKLET

Az I. melléklet (Azon farmakológiai hatóanyagok listája, amelyek tekintetében maradékanyag-határértékek kerültek meghatározásra) 2.2.3. pontjában a ciflutrinra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

2.2.3. Piretroidok

Farmakológiai hatóanyag(ok)	Jelző maradékanyag	Állatfajok	MRL-ek	Célszövetek	Egyéb rendelkezések
„Ciflutrin	Ciflutrin (izomerek összesen)	Szarvasmarha- és kecskefélék	10 μg/kg	Izom
			50 μg/kg	Zsír
			10 μg/kg	Máj
			10 μg/kg	Vese
			20 μg/kg	Tej	Be kell tartani a 94/29/EK irányelv további rendelkezéseit.”

II. melléklet (Azoknak az anyagoknak a listája, amelyekre maradékanyag-határértékek nem vonatkoznak) 6. pontjába fel kell venni a következő hatóanyagot:

6. Növényi eredetű anyagok

Farmakológiai hatóanyag(ok)	Állatfajok	Egyéb rendelkezések
„A vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitin	Sertések	Kizárólag szájon át történő felhasználásra.”

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/46

A BIZOTTSÁG 543/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) és különösen annak 121. cikke e) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)	Az 1234/2007/EK rendelet 2008. július 1-jén hatályon kívül helyezi a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1906/90/EGK tanácsi rendeletet (2).

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet nem vett át az 1906/90/EGK rendeletben meghatározott egyes rendelkezéseket és kötelezettségeket.

(3)	Ezért a piac és különösen a forgalmazási előírások szervezésének folyamatossága és megfelelő működése érdekében egy, az 1234/2007/EK rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról szóló rendelet keretében bizonyos megfelelő rendelkezéseket és kötelezettségeket kell elfogadni.

(4)

Az 1234/2007/EK rendelet a baromfihúsra vonatkozóan meghatározott forgalmazási előírásokat rendelt el, amelyek alkalmazásához olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek részletesen felsorolják a baromfi hasított testeket, azok részeit és belsőségeit, amelyekre az említett rendelet vonatkozik, foglalkoznak továbbá az összetétel, a megjelenés és a tömeg szerinti kategorizálással, a kiszereléssel, annak a névnek a meghatározásával, amely alatt az adott terméket forgalomba hozzák, olyan megjegyzések szabadon választható használatával, amelyek bizonyos baromfihús-féleségek hűtési és a tartási módjára, tárolására és szállítására vonatkoznak, valamint az ilyen rendelkezések felülvizsgálatával annak érdekében, hogy biztosítva legyen a Közösségen belüli egységes alkalmazásuk. Helyénvaló tehát az 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló 1538/91/EGK bizottsági rendeletet (3) hatályon kívül helyezni, és helyébe másik rendeletet léptetni.

(5)

Annak érdekében, hogy rendelkezni lehessen a baromfi különféle kategóriákban történő forgalmazásáról az összetételnek és a megjelenésnek megfelelően, szükséges a hasított testek esetében a faj, a kor és a kiszerelés meghatározása, valamint a baromfirészek esetében az anatómiai és az összetétel meghatározása. A libamájpástétom néven ismert termék esetében a nagy érték és az abból fakadó csalási kísérletek állandó kockázata miatt különösen pontosan kell meghatározni a minimális forgalmazási előírásokat.

(6)

Ezen előírások alkalmazása nem szükséges meghatározott termékek és kidolgozási formák esetében, amelyek csak helyi vagy nagyon csekély jelentőséggel bírnak; mivel ugyanakkor azok a nevek, amelyek alatt ezeket a termékeket értékesítik, nem vezethetik félre a fogyasztót olyan módon, hogy a név alapján összekeverje ezeket a termékeket azokkal, amelyekre e rendelkezések vonatkoznak; mivel azok a kiegészítő leíró meghatározások, melyek e termékeket minősítik, szintén e rendelkezés részét kell hogy képezzék.

(7)	Az e rendelet egységes végrehajtása céljából a „forgalomba hozatal” és a „tétel” kifejezést a baromfihús-ágazatra vonatkozóan kell meghatározni.

(8)	A szigorú minőségi követelmények betartásában a tárolási és kezelési hőmérséklet igen nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor meg kell határozni azt a minimális hőmérsékletet, amelyen a fagyasztott baromfihús tárolható.

(9)

Ennek a rendeletnek a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek az ellenőrzést és a végrehajtást érintik, a Közösségen belül egységesen kell alkalmazni. Az azokhoz elfogadott részletes szabályozásoknak is egységesnek kell lenniük. Ezért szükséges, hogy a mintavételezési eljárásokra és a tűréshatárra vonatkozóan közös intézkedések keletkezzenek.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy az alkalmazhatóság határain belül a baromfihús forgalmazási előírásainál számításba vegyék az egyes előre csomagolt áruk tömeg vagy térfogat alapján történő elszámolására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. január 20-i 76/211/EGK tanácsi irányelv (4) rendelkezéseit annak érdekében, hogy a fogyasztókat megfelelően, egyértelműen és tárgyilagosan tájékoztassák azokról a termékekről, amelyeket eladásra kínálnak, és biztosítsák az ilyen termékek közösségen belüli szabad mozgását.

(11)

A hűtési mód és az egyes tartási módok azok közé az információk közé tartoznak, amelyek megjelölése a címkén szabadon választható. Az utóbbi használatát a fogyasztóvédelem érdekében alá kell rendelni azoknak a szigorúan meghatározott követelményeknek, amelyek mind a gazdálkodási feltételekre, mind a mennyiségi küszöbre vonatkoznak, néhány olyan követelmény megadásával, mint a vágási kor vagy a hizlalási idő hossza és bizonyos élelmiszer-összetevők tartalma.

(12)	Amikor szabad tartásos termelést tüntetnek fel a hízott máj („foie gras”) előállítása céljából tartott kacsából és libából származó hús címkéjén, akkor ez utóbbit fel kell tüntetni a címkén a vásárló számára is, azért hogy hiánytalan tájékoztatást kapjon a termék jellemzőiről.

(13)

Helyénvaló, hogy a Bizottság gyakorol állandó felügyeletet a közösségi jogszabályokkal való összeférhetőség fölött, ideértve a forgalmazási előírásokat is, különös tekintettel bármely, e rendelkezések nyomán elfogadott nemzeti intézkedésre. Ugyancsak részletes rendelkezést kell hozni azoknak a vállalkozásoknak a bejegyzésére és rendszeres ellenőrzésére, amelyek jogosultak egyes gazdálkodási típusokra vonatkozó jelölések használatára. Ezeket a vállalkozásokat kötelezni kell, hogy e cél érdekében rendszeres és részletes nyilvántartásokat vezessenek.

(14)	A felügyelet különleges természete miatt a felügyeletért való felelősséget az érintett tagállam illetékes hatósága az ellenőrzés és a megfelelő körültekintés sérelme nélkül megfelelően minősített és megfelelő engedéllyel rendelkező testületekre ruházhatja át.

(15)

A harmadik országok piaci szereplői megkívánhatják az olyan szabadon választható megjelölések használatát, amelyek a hűtési módra és a tartási módra vonatkoznak; mivel ennek érdekében olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az érintett harmadik ország illetékes hatóságának megfelelő igazolásához kötöttek, és amelyek a Bizottság által létrehozott listán szerepelnek.

(16)

Figyelembe véve a baromfifeldolgozásban és ellenőrzésben végbement gazdasági és technológiai fejlődést, és tekintetbe véve, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazása szempontjából különös jelentőséggel bír azok víztartalma, rögzíteni kell a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék maximális víztartalmát, és a vágóhidakra, valamint az egyes forgalmazási szintekre vonatkozóan olyan ellenőrzési rendszert kell kidolgozni, amely nem sérti a termékek szabad mozgását az egységes piacon.

(17)

A feldolgozás helyén ellenőrizni kell az abszorbeált víz mennyiségét, és a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test feldolgozása során így felszívott vízmennyiség meghatározására megbízható módszereket kell kidolgozni anélkül, hogy különbséget tennénk a fiziológiai folyadék és a csirkék feldolgozásából eredő egyéb víz között, mivel az ilyen különbségtétel gyakorlati nehézségeket eredményezhet.

(18)

A csomagoláson feltüntetett megfelelő jelzés nélküli, nem szabványos fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék forgalmazását meg kell tiltani. Ezért gyakorlati szabályokat szükséges elfogadni arról, hogy az ellenőrzések elősegítése érdekében és annak igazolására, hogy a termékeket rendeltetésüknek megfelelő célra használják, az egyedi vagy gyűjtőcsomagoláson az érkezési helytől függően milyen jelzéseket kell használni.

(19)

Szabályozni kell azokat az intézkedéseket, amelyeket azokban az esetekben szükséges foganatosítani, ha az ellenőrzések során valamely szállítmány szabálytalansága kiderül, azaz ha a termékek nem felelnek meg e rendelet követelményeinek. A Közösségen belüli szállítmányokból fakadó viták eldöntésére megfelelő eljárást kell kidolgozni.

(20)	Viták esetén a Bizottság jár el, és az adott ügynek megfelelő intézkedéseket hoz.

(21)	A víztartalomra vonatkozó követelmények összehangolása közösségi és nemzeti referencialaboratóriumok kijelölését feltételezi.

(22)	Közösségi pénzügyi támogatást kell nyújtani.

(23)	A Közösség és a közösségi referencialaboratórium között szerződést kell kötni, amely meghatározza a pénzügyi támogatás kifizetését szabályozó feltételeket.

(24)

A tagállamokat kötelezni kell a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati módszerek kialakítására. E rendelet egységes végrehajtása céljából a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a módszerekről a Bizottságot, valamint a többi tagállamot tájékoztassák.

(25)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet 121. cikke e) pontjának ii. alpontja szerinti termékeket a következők szerint kell meghatározni:

Baromfi hasított test

HÁZITYÚK (Gallus domesticus)

—	csirke: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

—	kakas, tyúk, sütésre vagy főzésre szánt szárnyas: olyan szárnyas, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott),

—	kappan: hím szárnyas, amelyet az ivarérettség előtt sebészetileg kasztrálnak, a levágás alsó korhatára 140 nap; a kasztrálás után a kappanokat legalább 77 napig kell hizlalni,

—	csibe: csirke, amelynek 650 grammnál kisebb a hasított teste (belsőségek, fej és lábak nélkül), a 650 g és 750 g közötti csirke csibének nevezhető, ha vágáskor legfeljebb 28 napos. Ezt a vágási kort a tagállamok a 12. cikk alkalmazásával ellenőrizhetik,

—	fiatal kakas: a tojástermelő fajtaváltozatok hímivarú baromfija, amelynek mellcsonti taréja merev, de nem teljesen elcsontosodott, és amely esetében a vágási életkor legalább 90 nap;

PULYKÁK (Meleagris gallopavo dom.)

—	(fiatal) pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

—	pulyka: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott);

KACSÁK (Anas platyrhynchos dom., cairina muschata), Mulard kacsa (cairina muschata x. Anas platyrhynchos)

—	fiatal kacsa vagy kiskacsa, (fiatal) pézsmakacsa, (fiatal) Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja hajlékony (nincs elcsontosodva),

—	kacsa, pézsmakacsa, Mulard kacsa: olyan baromfi, amelynek szegycsontja merev (elcsontosodott);

LIBÁK (Anser anser dom.)

—	(fiatal) liba vagy kisliba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el); a vágott állaton a zsírréteg mindenütt vékony vagy mérsékelten vastag; a fiatal liba zsírja speciális táplálásra utaló színű lehet,

—	liba: olyan madár, amelyben a szegycsont vége szilárd (elcsontosodott); a vágott állaton mindenhol mérsékelten vastag vagy vastag zsírréteg található;

GYÖNGYTYÚK (Numida meleagris domesticus)

—	(fiatal) gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége hajlékony (nem csontosodott el),

—	gyöngytyúk: olyan madár, amelyben a szegycsont vége merev (elcsontosodott).

E rendelet alkalmazásában az a)–e) pontban használt kifejezések nemek szerinti változatait egyenértékűnek kell tekinteni.

Baromfirészek

a)	Fél: a vágott állat fele, amelyet hosszanti egyenes vágással a szegycsont és a farhát mentén vágtak ketté;

b)	negyed: combnegyed vagy mellnegyed, amely a fél baromfi harántirányú szétvágásával kapható;

c)	el nem választott combnegyedek: mindkét combnegyed, amelyeket a hát egy része fog össze, a farral vagy anélkül;

d)	mell: a szegycsont és a bordák, vagy azok egy része a szegycsontok két oldalán, a környező izomzattal együtt. A mell lehet egész vagy fél;

e)	comb: a combcsont, a sípcsont, a szárkapocscsont a környező izmokkal együtt. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

f)	csirkecomb a hát egy részével: a hátrész tömege a teljes darab 25 %-át nem haladhatja meg;

g)	felsőcomb: a combcsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

h)	alsócomb: a sípcsont és a szárkapocscsont a környező izomzattal. A két vágást az ízületeknél kell megejteni;

szárny: a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont a környező izomzattal. Pulykaszárny esetében a felkarcsont, illetve az orsócsont vagy a singcsont a környező izomzattal külön-külön is állhat. A szárnyvég, amely a kéztőcsontokat tartalmazza, rajta lehet vagy el lehet választva. A vágásokat az ízületeknél kell megejteni;

j)	el nem választott szárnyak: mindkét szárny, amelyeket a hát egy része fog össze, ahol ez utóbbinak a tömege nem éri el a teljes rész tömegének 45 %-át;

k)	mellfilé: a teljes vagy fél mell, kicsontozva, azaz a mellcsont és a bordák nélkül. Pulykamell esetében a filé állhat csak a mély mellizomzatból;

l)	mellfilé villacsonttal: mellfilé bőr nélkül a kulcscsonttal, a mellcsontnak csak a porcogós részével; a kulcscsont és a porcogó tömege nem haladhatja meg a teljes rész tömegének 3 %-át;

m)	Magret, maigret: a 3. pontban szereplő kacsa vagy liba kicsontozott melle, amely tartalmazza a mellizmot borító bőrt és a bőr alatti zsírt, a mélyen fekvő mellizomzat kivételével;

n)	Kicsontozott pulykacomb: pulyka felsőcomb és/vagy alsócomb, kicsontozott, azaz combcsont, sípcsont és szárkapocscsont nélkül, egészben, kockázva vagy csíkokra vágva.

Az e), g) és h) alpontban felsorolt termékekre vonatkozó „az ízületnél kell elvágni” megfogalmazás azt jelenti, hogy a vágásokat az ízületeket határoló két vonal között kell ejteni, mint ahogyan azt a II. melléklet ábrája mutatja.

A d)–k) pontban felsorolt termékek értékesíthetők bőrrel vagy anélkül. A 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti címkén fel kell tüntetni a d)–j) pontban felsorolt termékek esetében a bőr hiányát, a k) pont alatt felsorolt termékek esetében a bőr meglétét.

Libamájpástétom:

Liba vagy Cairina muschata vagy Cairina muschata x Anas platyrachos fajú pézsmakacsa mája, amelyet úgy tápláltak, hogy a máj elzsírosodott megnagyobbodása jöjjön létre.

Azokat a madarakat, amelyekből az ilyen májat kiveszik, teljesen ki kell véreztetni, és a májnak mindenhol egyforma színűnek kell lennie.

A máj a következő tömegű lehet:

—	a kacsamáj súlya legalább nettó 300 gramm,

—	a libamáj legalább nettó 400 g.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

„vágott baromfi”: az 1. cikk 1. pontjában említett szárnyas egész teste a kivéreztetés, kopasztás és belezés utáni állapotban; függetlenül attól, hogy eltávolították-e a vesét; a kibelezett hasított test a hasüregbe visszahelyezett belsőségekkel és aprólékkal együtt, vagyis szívvel, májjal, zúzával és nyakkal vagy azok nélkül is értékesítésre kínálható;

b)	„húsrész”: olyan baromfihús, amelyről mérete és az összefüggő izomszövetek jellemzői alapján megállapítható, hogy a vágott baromfi mely részéből származik;

c)	„előrecsomagolt baromfihús”: a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételekkel összhangban kiszerelt baromfihús;

d)	„előrecsomagolatlan baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet csomagolás nélkül kínálnak értékesítésre a végső fogyasztó részére, vagy annak kérésére az értékesítés helyén csomagolnak be.

e)	„forgalomba hozatal”: az értékesítési célú birtoklás vagy bemutatás, eladási ajánlat, értékesítés, szállítás vagy a forgalmazás egyéb formája;

„tétel”: az azonos fajtához és típushoz, azonos osztályba tartozó, azonos termelési sorról származó, ugyanazon a helyen található, ellenőrzött vágóhídról vagy vágóüzemből származó baromfihús. A 9. cikk, valamint az V. és a VI. melléklet alkalmazásában egy tétel csak azonos névleges tömegosztályba tartozó, előre csomagolt termékeket tartalmazhat.

3. cikk

(1) E rendeletnek megfelelően a forgalmazásnál a hasított test értékesítéskor a következő formák valamelyikében kell, hogy megjelenjen:

—	részben kizsigerelt („effilé”, „roped”),

—	aprólékkal,

—	aprólék nélkül.

A „kizsigerelt” szót hozzá lehet tenni.

(2) Részben kizsigerelt hasított test, amelyből a szív, a máj, a tüdő, a zúza, a begy és a vesék nem lettek eltávolítva.

(3) Ha a hasított testről a fej nincs eltávolítva, akkor a légcső, a nyelőcső és a begy a hasított testben maradhat.

(4) Az aprólék csak a következőket tartalmazhatja:

szív, nyak, zúza és máj, valamint minden olyan rész, amelyet azon a piacon, ahol a végső felhasználás céljából a terméket forgalmazzák, ehetőnek tartanak. A májat az epehólyag nélkül kell forgalmazni. A zúzát a hártya nélkül kell forgalmazni, és a tartalmát ki kell üríteni. A szívet szívburokkal vagy anélkül is lehet értékesíteni. Ha a nyak a vágott állaton marad, akkor nem tartozik az aprólékok közé.

Ha e közül a négy szerv közül valamelyik szokás szerint nincs az értékesítésre szánt hasított testen, hiányát a címkén fel kell tüntetni.

(5) A 2000/13/EK irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtakon túl az alábbiakat kell feltüntetni a fenti irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az árut kísérő kereskedelmi okmányokon:

a)	az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 1. pontjában említett osztályt;

b)	az állapotot, amelyben az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 2. pontjában megfelelően a baromfihúst forgalmazzák, valamint az ajánlott tárolási hőmérséklet.

4. cikk

(1) A 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, azon neveknek, amelyek alatt az ebben a rendeletben szereplő termékek értékesítésre kerülnek, meg kell egyezniük az rendelet 1. cikkében felsorolt nevekkel és az rendelet I. mellékletében felsorolt közösségbeli nyelvek megfelelő kifejezéseivel:

—	teljes hasított test esetében az rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamelyik kikészítési formára történő utalással,

—	baromfirészek esetében a megfelelő fajtára történő utalással.

(2) Az 1. cikk 1. és 2. pontjában meghatározott neveket ki lehet egészíteni egyéb kifejezésekkel, amennyiben ez utóbbiak nem vezetik félre a fogyasztókat, és különösen nem keverhetők össze egyéb, az 1. cikk 1. és 2. pontja szerinti termékekkel vagy a 11. cikk meghatározásaival.

5. cikk

(1) Az 1. cikkben meg nem határozott termékek a Közösségben olyan elnevezésekkel forgalmazhatók, amelyek nem tévesztik meg lényeges mértékben a fogyasztót azáltal, hogy lehetővé teszik más, az 1. cikkben szereplő termékekkel vagy a 11. cikk megjelöléseivel való összetévesztésüket.

(2) A 2000/13/EK irányelvvel összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtakon túl a végső fogyasztók részére értékesítendő baromfihús címkézésének, kiszerelésének és reklámozásának meg kell felelnie az e cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott további követelményeknek is.

(3) Friss baromfihús esetében a minimális eltarthatóság idejét a „fogyasztható: [dátum]-ig” jelzéssel kell helyettesíteni a 2000/13/EK irányelv 10. cikkének megfelelően.

(4) Előrecsomagolt baromfihús esetében az alábbi adatokat is fel kell tüntetni a csomagoláson vagy egy azon elhelyezett címkén:

a)	az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 1. pontjában említett osztályt;

b)	friss baromfihús esetében a teljes árat és a kiskereskedelmi egységárat;

c)	az állapotot, amelyben az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 2. pontjában megfelelően a baromfihúst forgalmazzák, valamint az ajánlott tárolási hőmérsékletet;

d)	a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikke szerinti vágóhíd vagy darabolóüzem bejegyzési számát, kivéve ha a darabolás és a csontozás az értékesítés helyén történik az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint;

e)	harmadik országból importált baromfihús esetében a származási ország feltüntetését.

(5) Amennyiben a baromfihús értékesítésére előrecsomagolás nélkül kerül sor – kivéve, ha a darabolás és a csontozás az értékesítés helyén történik a 853/2004/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése d) pontjában előírtak szerint, feltéve hogy a darabolás és csontozás a vevő kérésére és jelenlétében történik – a 2000/13/EK irányelv 14. cikkét kell alkalmazni a (4) bekezdésben említett jelölések tekintetében.

(6) A daraboló és feldolgozó üzem részére történő szállítás esetén a 3. cikk (5) bekezdésétől és az e cikk (2)–(5) bekezdésétől eltérve nem szükséges a baromfihús minőségi osztályba sorolása vagy az e cikkekben említett kiegészítő adatok feltüntetése.

6. cikk

Az 1234/2007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része II. alrészének 3. pontja szerinti fagyasztott baromfihúsra a következő kiegészítő rendelkezések alkalmazandók:

Az e rendeletben foglalt fagyasztott baromfihús hőmérsékletének a termék minden részén stabilnak és állandónak kell lennie, –12 °C-osnak vagy alacsonyabbnak, az esetleges rövid idejű hőmérséklet-emelkedés nem haladhatja meg a 3 °C-t. A termékek hőmérséklet-eltérései csak akkor engedhetők meg, ha a tárolási körülmények a helyi elosztásban és a kiskereskedelmi pultokban megfelelők.

7. cikk

(1) Az „A” vagy „B” kategóriába való besoroláshoz az e rendeletben foglalt baromfi hasított testeknek és baromfidaraboknak a következő minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

a)	a kiszerelés szempontjából sértetlen;

b)	tiszta, mentes bármilyen látható idegen anyagtól, szennyeződéstől vagy vértől;

c)	mentes bármilyen idegen szagtól;

d)	mentes a látható vérfoltoktól, a kicsi, nem feltűnő vérfoltok kivételével;

e)	mentes a nyílt csonttörésektől;

f)	mentes súlyos zúzódásoktól.

Friss baromfi esetében nem lehetnek előzetes fagyasztásra utaló jelek.

(2) Annak érdekében, hogy a baromfi hasított test és a baromfidarab „A” minősítést kapjon, ezen túlmenően a következő követelményeknek is meg kell felelnie:

jó felépítésű. A hús telt, a mell jól kifejlődött, széles, hosszú és húsos, és a combok is húsosak. Csirkén, fiatal kacsán vagy kiskacsán és pulykán a mellen, a háton és a combon vékony állandó zsírréteg van. Kakason, tyúkon, kacsán és fiatal libán vastagabb zsírréteg is megengedhető. Libán a baromfi egészén mérsékelttől vastagig terjedő zsírréteg lehet;

b)	néhány kis toll, tolltok és pihe lehet a mellen, a lábon, a faron, a lábízületeken és a szárnyvégeken. A főzésre szánt szárnyasok, kacsák, pulykák és libák esetében néhány más részen is előfordulhatnak;

c)	némi károsodás, zúzódás vagy elszíneződés megengedett, amennyiben nincs sok belőle, kicsi és nem feltűnő, és nem a mellen vagy a combokon van. A szárnyvég hiányozhat. A szárnyvégek enyhén pirosak lehetnek;

d)	a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfi esetében fagyásnak (7) nem lehet nyoma, kivéve azokat, amelyek esetlegesek, kicsik és nem feltűnőek, és nem a mellen vagy a combokon találhatók.

8. cikk

(1) Az 1., 3. és 7. cikkben foglaltak nem teljesítésével kapcsolatban határozatok csak e cikk rendelkezéseinek megfelelően ellenőrzött tétel egészére hozhatók.

(2) Az 1. cikkben meghatározott egyedi áruk az alábbi számban szerepelnek a mintában, amelyet minden egyes tételből véletlenszerűen választanak ki ellenőrzés céljára a vágóhidakon, a vágótelepeken, a nagy- és kiskereskedelmi raktárakban, a forgalomba hozatal bármelyik egyéb fázisában (ideértve a szállítást is), illetve harmadik országból származó import esetében a vámkezeléskor:

Tétel nagysága	Minta nagysága	Hibás egységek megengedhető száma
Tétel nagysága	Minta nagysága	Összesen	Az 1. cikk 1. és 3. pontjára és a 7. cikk (1) (8) bekezdésére vonatkozóan
1	2	3	4
100–500	30	5	2
501–3 200	50	7	3
> 3 200	80	10	4

(3) Az A. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során a (2) bekezdésben foglalt táblázat 3. oszlopában meghatározott számú hibás egység engedhető meg. Ezek a hibás egységek kicsontozott mell esetében tartalmazhatnak olyan mellhúst, amely tömegének 2 %-a porc (a szegycsont vége hajlékony).

Az 1. cikk 1. és 3. pontjában, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése esetén a hibás egységek száma a (2) bekezdésben foglalt táblázat 4. oszlopában előírt értékeket nem haladhatja meg.

Az 1. cikk 3. pontját illetően a hibás egységek nem fogadhatók el, ha tömegük kacsamáj esetén kevesebb mint 240 gramm, libamáj esetén pedig kevesebb mint 385 gramm.

(4) A B. osztályú baromfihúst tartalmazó tétel ellenőrzése során kétszer annyi hibás egység engedhető meg.

(5) Ha az ellenőrzött tétel nem tekinthető megfelelőnek, az ellenőrző szerv megtiltja annak forgalmazását vagy behozatalát, ha a tétel harmadik országból származik, amíg be nem bizonyítják, hogy az mégis megfelelt az 1. és a 7. cikkben foglaltaknak.

9. cikk

(1) Az előrecsomagolt fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihúst tömegkategória szerint lehet osztályozni az 1234/92007/EK rendelet XIV. mellékletének B. része III. alrésze 3. pontjának megfelelően, a 76/211/EGK irányelv 2. cikke szerinti előrecsomagolt egységekben. Ilyen előrecsomagolt egységek a következők lehetnek:

—	egy baromfi hasított testet tartalmazó előrecsomagolt egységek, vagy

—	egy vagy több, ugyanolyan típusú és fajú baromfidarabot tartalmazó előrecsomagolt egységek, az 1. cikkben meghatározottak értelmében.

(2) A (3) és (4) bekezdésnek megfelelően minden előrecsomagolt egységen fel kell tüntetni a termék „névleges tömegét”, amit az egységnek tartalmaznia kell.

(3) A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús előrecsomagolt egységei névleges tömegük szerint a következő kategóriákba csoportosíthatók:

baromfi hasított test:

—	< 1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 – 1 000 – 950 stb.),

—	1 100 – <2 400 g: 100 g-os osztályokba (1 100 – 1 200 – 1 300 stb.),

—	≥ 2 400 g: 200 g-os osztályokba (2 400 – 2 600 – 2 800 stb.);

darabok:

—	< 1 100 g: 50 g-os osztályokba (1 050 – 1 000 – 950 stb.),

—	≥ 1 100 g: 100 g-os osztályokba (1 100 – 1 200 – 1 300 stb.),

(4) Az (1) bekezdésben szereplő előrecsomagolt egységeket úgy csomagolják, hogy azok megfeleljenek a következő követelménynek:

a)	a tényleges tartalom átlagosan nem lehet kevesebb, mint a névleges tömeg;

b)	a (9) bekezdésben megállapított, a megengedhető hibahatárnál több hibával rendelkező előrecsomagolt egységek részaránya az előrecsomagolt egységek tételeinél megfelelően alacsonynak kell lenni ahhoz, hogy kielégítsék a (10) bekezdésben meghatározott vizsgálatok követelményeit;

c)	a (9) bekezdésben megadott megengedhető hibahatárnál kétszer nagyobb hibával rendelkező előrecsomagolt egység nem hozható forgalomba.

A 76/211/EGK irányelv I. mellékletében a névleges tömegre, a tényleges tartalomra és a hibahatárra megállapított fogalommeghatározások vonatkoznak e rendeletre is.

(5) A fagyasztott vagy gyorsfagyasztott baromfihús csomagolójának vagy importőrének felelősségére és az illetékes hatóságok által elvégzendő ellenőrzésekre a 76/211/EGK irányelv I. mellékletének 4., 5. és 6. pontja vonatkozik megfelelően.

(6) Az előrecsomagolt egységek ellenőrzését mintavételezéssel és két részben végzik:

—	egy ellenőrzés minden egyes előrecsomagolt egységnek a mintában lévő tényleges tartalmára terjed ki,

—	egy ellenőrzés az előrecsomagolt egységeknek a mintában lévő átlagos tényleges tartalmára terjed ki.

Egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadottnak, ha mindkét ellenőrzés eredményei kielégítik a (10) és (11) bekezdésben szereplő elfogadási szempontokat.

(7) Egy tételt az összes azonos névleges tömegű, azonos típusú, azonos termelési láncból, ugyanazon a helyen tárolt vizsgálandó előrecsomagolt egységből állítanak össze.

A tétel méretét a következő mennyiségekre korlátozzák:

—	amikor az előrecsomagolt egységeket a csomagolósor végén ellenőrzik, az egyes tételekben lévő szám egyenlő a csomagolósor maximális óránkénti teljesítményével a tétel méretére vonatkozó bármiféle megszorítás nélkül.

—	egyéb esetekben a tétel mérete 10 000-re van korlátozva.

(8) Minden ellenőrizendő tételből véletlenszerűen vesznek mintát a következő mennyiségben:

Tétel nagysága	Minta nagysága
100–500	30
501–3 200	50
> 3 200	80

100-nál kevesebb előrecsomagolt egységet tartalmazó tételeknél a 76/211/EGK irányelv II. mellékletében hivatkozott roncsolásmentes vizsgálat – ahol ilyet végeznek – 100 %-ra terjed ki.

(9) Előrecsomagolt baromfihús esetében a következő hibaarány megengedett:

grammban
Névleges tömeg	Megengedett negatív eltérés
Névleges tömeg	Hasított test	Darabok
kevesebb mint 1 100	25	25
1 100– < 2 400	50	50
2 400 és több	100

(10) A mintán belül az egyes egységek tényleges tartalmának ellenőrzéséhez a minimálisan elfogadható tartalmat úgy számítják ki, hogy az érintett tartalomra vonatkozó megengedhető hibaarányt levonják az előrecsomagolt egység névleges tömegéből.

Azokat az előrecsomagolt egységeket, amelyek tényleges tartalma kevesebb, mint a minimális elfogadható tartalom, hibásnak kell tekinteni.

Az ellenőrzött, előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintik elfogadhatónak vagy visszautasítandónak, ha a mintában talált hibás egységek száma kevesebb vagy egyenlő, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel, vagy egyenlő vagy nagyobb, mint az alább bemutatott visszautasítási feltétel:

Minták száma	Hibás egységek száma
Minták száma	Elfogadási feltétel	Visszautasítási feltétel
30	2	3
50	3	4
80	5	6

(11) Az átlagos tényleges tartalom ellenőrzésénél egy előrecsomagolt egységekből álló tételt akkor tekintenek elfogadhatónak, ha a mintát képező előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma nagyobb, mint az alább bemutatott elfogadási feltétel:

Minta mérete	Átlagos tényleges tartalom elfogadási feltétele
30	x— ≥ Qn – 0,503 s
50	x— ≥ Qn – 0,379 s
80	x— ≥ Qn – 0,295 s

x—	=	előrecsomagolt egységek átlagos tényleges tartalma
Qn	=	az előrecsomagolt egység névleges tömege
s	=	a tételben lévő előrecsomagolt egységek tényleges tartalmának eltérése

Az eltérést a 76/211/EGK irányelv II. mellékletének 2.3.2.2. pontjában kijelölt módon határozzák meg.

(12) Amennyiben a 80/181/EGK tanácsi irányelv (9) megengedi a kiegészítő jelölések használatát, azon előrecsomagolt egységek névleges tömegének jelölése, amelyekre ez a cikk vonatkozik, kiegészítő jelöléssel láthatók el.

(13) Más tagállamokból az Egyesült Királyságba érkező baromfihús tekintetében az ellenőrzéseket véletlenszerűen végzik, és nem a határon hajtják végre.

10. cikk

Az alább meghatározott fagyasztási módok egyikének megnevezése és az annak megfelelő kifejezés a Közösség a III. mellékletben felsorolt többi nyelvén megjelenhet a címkén a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően:

—	levegős hűtés: a baromfi hasított test hideg levegőn történő hűtése,

—	permetezéses hűtés: a baromfi hasított test vízpárával vagy finom vízpermettel telített hideg levegővel történő hűtése,

—	vízbemerítéses hűtés: a baromfi hasított test hűtése vizet vagy vizet és jeget tartalmazó tartályokban az ellenáramlásos folyamatnak megfelelően.

11. cikk

(1) A tartási mód megjelölésére – az organikus vagy a biotartás kivételével – a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti címkén csak az e rendeletben megadott kifejezések, és ezeknek a IV. mellékletben felsorolt, egyéb közösségi nyelveken megadott megfelelői jelenhetnek meg, és csak akkor, ha az e rendelet V. mellékletben foglalt követelmények teljesülnek:

a)	„… %-ban … -val/vel etetve”;

b)	„külterjes zárt tartás” („ólban tartott”);

c)	„szabad tartás”;

d)	„hagyományos szabad tartás”;

e)	„szabad tartás – teljesen szabadon”.

Ezek a kifejezések kiegészíthetők olyan megjelölésekkel, amelyek a megfelelő tartási mód egyedi jellemzőire vonatkoznak.

Amikor szabad tartású termelést (c), d) és e) pont) tüntetnek fel a hízott máj („foie gras”) termelése céljából tartott kacsákból és libákból származó hús címkéjén, feltüntetik „a hízott máj (foie gras) előállítás” kifejezést is.

(2) A hízási időszak hosszát vagy a vágási kort az (1) bekezdésben szereplő valamely kifejezés használata esetében lehet feltüntetni, és ha az életkor eléri az V. melléklet b), c) vagy d) pontjában megjelölt kort. Ez a rendelkezés az 1. cikk 1. pont a) alpontjának negyedik francia bekezdése alá tartozó állatok esetében nem alkalmazható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása nem sérti az V. mellékletben szereplő minimumkövetelményeken felüli nemzeti technikai rendelkezéseket, amelyek csak az érintett tagállam termelőire alkalmazhatók, feltéve hogy a közösségi joggal összeegyeztethetők, és megfelelnek a baromfihús közös forgalmazási előírásainak.

(4) A (3) bekezdésben szereplő nemzeti intézkedésekről a Bizottságot értesíteni kell.

(5) A tagállamok bármikor benyújthatják, a Bizottság kérésére pedig be kell nyújtaniuk az ebben a cikkben szereplő intézkedésekre vonatkozó valamennyi információt, hogy ellenőrizni lehessen azok összhangját a közösségi jogszabályokkal, valamint a baromfihús közös forgalmazási alapelveivel.

12. cikk

(1) Azokat a vágóhidakat, amelyek jogosultak a 11. cikkben szereplő kifejezéseket használni, külön nyilvántartásba kell venni. Elkülönített kimutatást kell vezetniük a gazdálkodási módnak megfelelően a következőket feltüntetve:

a)	az ilyen baromfi termelőinek nevét és címét, akiket a tagállam illetékes hatósága által elvégzett ellenőrzés után kell nyilvántartásba venni;

b)	e hatóság kérésére az egyes termelők által termelési ciklusonként tartott baromfik számát;

c)	a leszállított és feldolgozott ilyen szárnyasok számáról és teljes élő, illetve hasított test súlyáról;

d)	az eladások adatairól, ideértve a vásárlók nevét és címét a feladást követő legalább 6 hónapig.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelőket a későbbiekben rendszeresen ellenőrzik. A feladást követő legalább hat hónapos időtartamig folyamatos nyilvántartást vezetnek a szárnyasok számáról a baromfirendszer típusa szerint, feltüntetve az eladott szárnyasok számát és a vásárlók nevét és címét, a takarmány mennyiségét és a takarmányellátás forrását is.

Ezen túlmenően a szabad tartású rendszereket alkalmazó termelők nyilvántartást vezetnek arról az időpontról is, amikor a szárnyasoknak legelőször biztosítottak hozzáférést a szabad kifutóhoz.

(3) A takarmánygyártók és -szállítók a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek, mely kimutatja, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdálkodási módot végző termelők részére leszállított takarmány összetétele megegyezik a takarmányozásra vonatkozóan feltüntetett adatokkal.

(4) A keltetőtelepek a feladást követő legalább hat hónapig nyilvántartást vezetnek a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett gazdálkodási módot végző tenyésztők részére leszállított, lassan növekvő fajtaváltozatúként elismert szárnyasokról.

(5) A 11. cikknek és az e cikk (1)–(4) bekezdésének való megfelelést rendszeresen ellenőrizni kell:

a)	a telepen: telepítésenként legalább egyszer;

b)	takarmánygyártó és -szállító: legalább évente egyszer;

c)	a vágóhídon: legalább évente négyszer;

d)	a keltetőtelepen: évente legalább egyszer azoknál a tartási módoknál, amelyeket a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjai tartalmaznak.

(6) Minden tagállamnak el kell juttatnia a többi tagállamnak és a Bizottságnak egy listát a jóváhagyott és az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett vágóhidakról, amelyben szerepel azok neve és címe, valamint száma. A listától való bármiféle eltérésről minden naptári negyedév kezdetén értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

13. cikk

Abban az esetben, ha az 1234/2007/EK rendelet 121. cikke e) pontjának v. alpontjában szereplő tartási mód megjelölését felülvizsgálják, a tagállamok által erre felhatalmazott testületeknek meg kell felelniük az 1989. június 26-i 45011/En Európai Normatívában megfogalmazott követelményeknek, ezeket az érintett tagállam illetékes hatóságai láthatják el engedéllyel és vizsgálhatják fölül.

14. cikk

A harmadik országból importált baromfihús egy vagy több, a 10. és 11. cikkben meghatározott fakultatív megjelölést viselhet, ha azt egy, a származási ország illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítvány kíséri, bizonyítva a kérdéses termék e rendelet vonatkozó szabályainak való megfelelőségét.

A harmadik ország Bizottságnak címzett kérésére a Bizottság elkészíti ezeknek a hatóságoknak a listáját.

15. cikk

(1) A 16. cikk (5) bekezdésének és a 17. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozhatók forgalomba, ha víztartalmuk a VI. mellékletben (cseppmódszer) vagy a VII. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott, technikailag elkerülhetetlen értékeket nem haladja meg.

(2) Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek, és különösen hogy:

—	a hűtés során abszorbeált víz mennyiségének, valamint a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék víztartalmának ellenőrzéséhez szükséges mintavétel megtörtént-e,

—	az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték-e, és egy évig tárolták-e,

—	valamennyi tételt oly módon jelölte-e meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

16. cikk

(1) Az abszorbeált vízmennyiségre vonatkozó IX. mellékletnek megfelelő rendszeres ellenőrzéseket, illetve a VI. mellékletben meghatározott ellenőrzéseket minden nyolcórás munkaszakasz folyamán legalább egyszer le kell folytatni.

Ha az említett vizsgálatok során kiderül, hogy az abszorbeált víz mennyisége meghaladja az e rendeletben engedélyezett teljes víztartalmat, akkor számításba kell venni a hús által a nem ellenőrzött feldolgozási szinteken abszorbeált vízmennyiséget, és olyan esetekben, amikor az abszorbeált víz mennyisége meghaladja a IX. melléklet 10. pontjában vagy a VI. melléklet 7. pontjában szereplő szinteket, akkor az adott vágóhíd a feldolgozással kapcsolatos szükséges technikai kiigazításokat haladéktalanul köteles végrehajtani.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésében szereplő valamennyi esetben, de kéthavonta legalább egyszer a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott vágóhidakról származó fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkékből mintavétel útján kiválasztott mintákon a VI., illetve a VII. mellékletnek megfelelően el kell végezni a víztartalomra vonatkozóan a 15. cikk (1) bekezdésében szereplő ellenőrzéseket. Nem kell ellenőrzést lefolytatni az olyan hasított test esetében, amelyekkel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé igazolták, hogy a húst kizárólag kivitelre szánták.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő ellenőrzéseket az illetékes hatóságok végzik vagy felügyelik. Különleges esetekben az illetékes hatóságok alkalmazhatják a (1) bekezdés és különösen a IX. melléklet 1. és 10. pontja, valamint a (2) bekezdés rendelkezéseit szigorúbb értelemben, ha valamely adott vágóhíd tekintetében igazolni kell e rendelet teljes víztartalomra vonatkozó előírásainak betartását.

Valamennyi olyan esetben, amikor a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék nem feleltek meg e rendeletnek, a (2) bekezdésben említett ellenőrzések minimális gyakoriságát megismétlik abban az esetben, ha a VI. és a VII. mellékletnek megfelelő legfeljebb négy hét alatti három különböző termelési napon végrehajtott három sikeres ellenőrzés negatív eredményt mutatott.

(4) Ott, ahol levegős hűtés esetében az (1) és (2) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapig megfelelést mutatnak a VI–IX. mellékletben megállapított feltételekkel, az (1) bekezdésben említett ellenőrzések gyakoriságát havi egy alkalomra lehet csökkenteni. Az e mellékletekben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiányossága esetén visszaállítják az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tételt úgy kell tekinteni, mint amely nem felel meg e rendeletnek. Ebben az esetben azonban az érintett vágóhíd kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a tagállam referencialaboratóriumában, a tagállam illetékes hatósága által kiválasztott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat költségei a tétel tulajdonosát terhelik.

(6) Ha szükséges, az újabb ellenőrzés után az e rendeletnek nem megfelelő tétellel kapcsolatban az illetékes hatóság engedélyezi a tétel Közösségen belüli forgalomba hozatalát azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóság felügyelete alatt a vágóhíd a hasított test egyedi és nagytételű csomagolását olyan címkével látja el, amelyen piros nagybetűvel feltünteti a X. mellékletben található szövegek legalább egyikét:

Az első albekezdésben szereplő tétel mindaddig az illetékes hatóság felügyelete alatt marad, amíg azt ennek a bekezdésnek megfelelően kezelik, vagy vele kapcsolatban másként nem rendelkeznek. Ha az illetékes hatóság felé igazolják, hogy az első albekezdésben szereplő tétel kivitelre kerül, akkor az illetékes hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a kérdéses tétel a Közösségen belül ne kerüljön forgalomba.

Az első albekezdésben szereplő szövegeket feltűnő, jól látható helyen, tökéletesen olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. A szövegek semmilyen módon nem takarhatók, homályosíthatók el, illetve semmilyen írott vagy rajzolt jelzéssel nem szakíthatók meg. A betűk az egyedi csomagon legalább 1 cm, a gyűjtőcsomagon legalább 2 cm méretűek.

17. cikk

(1) Szabálytalanság komoly gyanúja esetén a rendeltetési hely szerinti tagállam a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéken véletlenszerű, diszkriminációmentes ellenőrzést folytathat, amelynek során ellenőrzi, hogy a szállítmány megfelel a 15. és 16. cikk rendelkezéseinek.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzést az áru érkezési helyén vagy más megfelelő helyen kell lefolytatni, feltéve hogy az utóbbi esetben a kiválasztott terület nem az államhatárnál van, és az áru útvonalát a lehető legcsekélyebb mértékben zavarja meg, illetve hogy a szükséges mintavételt követően az áru továbbmehet rendeltetési helyére. Az ellenőrzés eredményéig az említett termékek végső fogyasztóknak nem értékesíthetők.

Az ilyen ellenőrzéseket a lehető leggyorsabban kell lefolytatni annak érdekében, hogy a szállítmány forgalomba hozatalát ok nélkül ne késleltessék, vagy a késés miatt a minősége ne romoljon.

A szállítmány feladóját, a címzettet vagy azok képviselőit az ellenőrzések eredményeiről, valamint az azok alapján hozott határozatokról és e határozatok indokolásáról legkésőbb a mintavételt követő két munkanapon belül értesíteni kell. Az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által hozott határozatokról és azok indokolásáról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíteni kell.

A feladó vagy képviselőjének kérelmére az említett határozat és annak indoklása az érkezési hely szerinti tagállamban hatályos jogszabályok által biztosított fellebbezési lehetőségek, bírósági eljárások és vonatkozó határidők megjelölésével részükre írásban megküldhető.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzések eredménye túllépi a megengedhető határokat, az érintett tétel tulajdonosa kérheti azt, hogy végezzenek másodszori vizsgálatot a XI. mellékletben felsorolt referencialaboratóriumok egyikében az első vizsgálatnál alkalmazott módszer segítségével. E másodszori vizsgálat során felmerülő kiadások a tétel tulajdonosát terhelik. A referencialaboratóriumok feladatát és hatáskörét a XII. melléklet ismerteti.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint elvégzett ellenőrzések vagy a kért újabb ellenőrzés után kiderül, hogy a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkék a 15. és a 16. cikk követelményeinek nem felelnek meg, az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága a 16. cikk (6) bekezdésében foglalt eljárást alkalmazza.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt esetekben az érkezési hely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul kapcsolatba lép a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Az utóbbi hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket, és az elvégzett ellenőrzésről, az ügyben hozott határozatokról és azok indokolásáról értesítik az előbbi tagállam illetékes hatóságát.

Az adott tagállam illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot, ha az (1) és (3) bekezdésben szereplő ellenőrzések során ismételt szabálytalanságokat tárnak fel, vagy ha az ilyen ellenőrzéseket a rendeltetés helye szerinti tagállam tekintetében megfelelő igazolás nélkül végezték el.

E rendelet egységes alkalmazásának érdekében vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérelmére a Bizottság a szabálytalanság jellegét figyelembe véve:

—	szakemberekből álló csoportot küld a kérdéses helyre, amely az illetékes hatóságokkal együttműködve helyszíni ellenőrzést végez, vagy

—	a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kérdéses üzem termékei körében végzett mintavételek gyakoriságának növelésére és, ha szükséges, az 1234/2007/EK rendelet 194. cikkének megfelelő szankciók kiszabására kéri fel.

Megállapításairól a Bizottság értesíti a tagállamokat. Az a tagállam, amelynek területén az ellenőrzéseket végzik, minden szükséges segítséget megad a szakembereknek feladataik teljesítéséhez.

A Bizottság megállapításaitól függően, a feladás helye szerinti tagállamnak az érkezési hely szerinti tagállam kérésére a kérdéses üzemből érkező termékeket gyakrabban kell ellenőriznie.

Amennyiben ezeket az intézkedéseket az üzem ismételt szabálytalanságaival kapcsolatban hozzák, a Bizottság a harmadik albekezdés francia bekezdései rendelkezéseinek alkalmazásával összefüggően felmerült költségeket a kérdéses üzemre hárítja.

18. cikk

(1) A tagállamok illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik az adott nemzeti referencialaboratóriumot az általuk vagy a felügyeletük alatt végzett, a 15., 16. és 17. cikkben említett ellenőrzések eredményéről.

A nemzeti referencialaboratóriumok ezeket az adatokat minden év július 1-je előtt továbbítják a 19. cikkben említett szakértői testületnek további értékelés és a nemzeti referencialaboratóriumokkal való megvitatás céljából. A megállapításokat az Irányítóbizottság elé terjesztik mérlegelés céljából az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (10) 195. cikkének megfelelően

(2) A tagállamok elfogadják a forgalomba hozatal valamennyi szakaszához tartozó, a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott ellenőrzésre vonatkozó gyakorlati előírásokat, beleértve a harmadik országokból származó importáru vizsgálatát a vámkezelés időpontjában, a VI. és VII. mellékletnek megfelelően. Ezekről a rendelkezésekről a tagállamok tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot. Bármilyen lényeges változtatásról haladéktalanul értesíteni kell a többi tagállamot és a Bizottságot.

19. cikk

A baromfihús víztartalmának ellenőrzésével foglakozó szakértői testület a nemzeti referencialaboratóriumok vizsgálati tevékenységének koordináló testületeként működik. A Bizottság és a nemzeti referencialaboratóriumok képviselőiből áll. A testület és a nemzeti referencialaboratóriumok feladatát, valamint a testület szervezeti felépítését a XII. melléklet tartalmazza.

A pénzügyi támogatást az Európai Közösség nevében eljáró Bizottság és a laboratórium közötti szerződés feltételei alapján kell a referencialaboratórium részére kifizetni.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatója meghatalmazást kap arra, hogy a Bizottság nevében a szerződést aláírja.

20. cikk

(1) A következő friss, fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfi a Közösségben üzleti vagy kereskedelmi úton csak akkor hozható forgalomba, ha víztartalma nem haladja meg a VIII. mellékletben leírt vizsgálati módszer (kémiai módszer) szerint meghatározott technikailag elkerülhetetlen értékeket:

a)	bőr nélküli kicsontozott csirkemell, villacsonttal vagy anélkül;

b)	bőrös csirkemell;

c)	bőrös csirke felsőcomb, alsócomb, comb, comb farrésszel, combnegyedek;

d)	bőr nélküli kicsontozott pulykamell;

e)	bőrös pulykamell;

f)	bőrös pulyka felsőcomb, alsócomb, comb;

g)	bőr nélküli kicsontozott pulykacombhús.

(2) Az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy a vágóhidak és a vágóüzemek – függetlenül attól, hogy kapcsolódnak-e a vágóhidakhoz – megtettek-e minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy megfeleljenek az (1) bekezdés rendelkezéseinek és különösen, hogy:

rendszeres ellenőrzéseket végeznek a vágóhidakon a vízfelvételről a 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e cikk (1) bekezdésében felsorolt friss, fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt termékek előállítására szánt csirke és pulyka hasított testek esetében is. Ezeket az ellenőrzéseket minden egyes nyolcórás műszak folyamán legalább egyszer elvégzik. A pulyka hasított test levegős hűtése esetén azonban nem szükséges rendszeresen ellenőrzéseket végezni a vízfelvételről. A IX. melléklet 10. pontjában rögzített határértékek a pulyka hasított testre is vonatkoznak;

b)	az ellenőrzések során kapott eredményeket feljegyezték és egy évig megőrizték;

c)	valamennyi tételt oly módon jelöltek meg, hogy a gyártás ideje azonosítható legyen; ennek a tételjelzésnek a gyártási jegyzőkönyvben is szerepelnie kell.

Amennyiben a csirkék levegős hűtése esetén az a) pontban és a (3) bekezdésben említett ellenőrzések eredményei hat hónapos időszak folyamán megfelelést mutatnak a VI–IX. mellékletben megállapított feltételekkel, az a) pontban említett ellenőrzések gyakoriságát havonta egy alkalomra lehet csökkenteni. A VI–IX. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az a) pontban említett ellenőrzéseket.

(3) A fagyasztott és gyorsfagyasztott darabolt baromfira vonatkozóan az (1) bekezdésben szereplő víztartalomra vonatkozó ellenőrzéseket az ilyen darabolt baromfit gyártó valamennyi vágóüzemből származó darabolt baromfi tekintetében mintavételi eljárással, a VIII. mellékletben meghatározott módon háromhavonta legalább egyszer el kell végezni. Ezeket az ellenőrzéseket nem kell lefolytatni az olyan három hónapos darabolt baromfi tekintetében, mellyel kapcsolatban az illetékes hatóságok felé megfelelően igazolták, hogy azt kizárólag exportra szánták.

Amennyiben egy adott darabolóüzemben egyéves időtartamig a VIII. mellékletben megállapított feltételeknek való megfelelés tapasztalható, az ellenőrzések gyakoriságát hathavonta egy alkalomra kell csökkenteni. Az e feltételeknek való megfelelés bármilyen hiánya esetén visszaállítják az első albekezdésben említett ellenőrzéseket.

(4) A 16. cikk (3)–(6) bekezdését és a 17. és 18. cikket az e cikk (1) bekezdésében szereplő darabolt baromfi tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

21. cikk

Az 1538/91/EGK rendelet 2008. július 1-jén hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre és az 1906/90/EGK rendeletre történő hivatkozásokat a XIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

22. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2008. július 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb a 470/2008/EK rendelettel (HL L 140., 2008.5.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 173., 1990.7.6., 1. o. A legutóbb az 1029/2006/EK rendelettel (HL L 186., 2006.7.7., 6. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 143., 1991.6.7., 11. o. A legutóbb az 1474/2007/EK rendelettel (HL L 329., 2007.12.14., 14. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 46., 1976.2.21., 1. o. A legutóbb a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

(6) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(7) Fagyás: (a minőséget csökkentő értelemben) helyi vagy területi típusú vissza nem fordítható bőr- és/vagy húskiszáradás, amely a következő elváltozásokat mutatja:

—	az eredeti színben (általában halványabbá válik), vagy

—	ízben és szagban (íztelen vagy avas), vagy

—	állagában (száraz, szivacsos) bekövetkezett elváltozás.

(8) Egyes fajtákon belüli, nem fajták közötti tűréshatárok.

(9) HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(10) HL L 282., 1975.11.1., 77. o.

I. MELLÉKLET

1. cikk 1. pont – Baromfi vágott test

	bg	es	cs	da	de	et	el	en	fr	it	lv
1.	Пиле, бройлер	Pollo (de carne)	Kuře, brojler	Kylling, slagtekylling	Hähnchen Masthuhn	Tibud, broiler	Κοτόπουλο Πετετνοί και κότες (κρεατοπαραγωγής)	Chicken, broiler	Poulet (de chair)	Pollo, ‘Broiler’	Cālis, broilers
2.	Петел, кокошка	Gallo, gallina	Kohout, slepice, drůbež na pečení, nebo vaření	Hane, høne, suppehøne	Suppenhuhn	Kuked, kanad, hautamiseks või keetmiseks mõeldud kodulinnud	Πετεινοί και κότες (για βράοιμο)	Cock, hen, casserole, or boiling fowl	Coq, poule (à bouillir)	Gallo, gallina Pollame da brodo	Gailis, vista, sautēta vai vārīta mājputnu gaļa
3.	Петел (угоен, скопен)	Capón	Kapoun	Kapun	Kapaun	Kohikukk	Καπόνια	Capon	Chapon	Cappone	Kapauns
4.	Ярка, петле	Polluelo	Kuřátko, kohoutek	Poussin, Coquelet	Stubenküken	Kana- ja kukepojad	Νεοσσός, πετεινάρι	Poussin, Coquelet	Poussin, coquelet	Galletto	Cālītis
5.	Млад петел	Gallo joven	Mladý kohout	Unghane	Junger Hahn	Noor kukk	Πετεινάρι	Young cock	Jeune coq	Giovane gallo	Jauns gailis
1.	(Млада) пуйка	Pavo (joven)	(Mladá) krůta	(Mini) kalkun	(Junge) Pute, (Junger) Truthahn	(Noor) kalkun	(Νεαροί) γάλοι και γαλοπούλες	(Young) turkey	Dindonneau, (jeune) dinde	(Giovane) tacchino	(Jauns) tītars
2.	Пуйка	Pavo	Krůta	Avlskalkun	Pute, Truthahn	Kalkun	Γάλοι και γαλοπούλες	Turkey	Dinde (à bouillir)	Tacchino/a	Tītars
1.	(Млада) патица, пате (млада) мускусна патица, (млад) мюлар	Pato (joven o anadino), pato de Barbaria (joven), pato cruzado (joven)	(Mladá) kachna, kachnê, (mladá) Pižmová kachna, (mladá) kachna Mulard	(Ung) and (Ung) berberiand (Ung) mulardand	Frühmastente, Jungente, (Junge) Barbarieente (Junge Mulardente)	(Noor) part, pardipoeg. (noor) muskuspart, (noor) mullard	(Νεαρές) πάπιες ή παπάκια, (νεαρές) πάπιες Βαρβαρίας, (νεαρές) παπιες mulard	(Young) duck, duckling, (Young) Muscovy duck (Young) Mulard duck	(Jeune) canard, caneton, (jeune) canard de Barbarie, (jeune) canard mulard	(Giovane) anatra (Giovane) Anatra muta (Giovane) Anatra ‘mulard’	(Jauna) pīle, pīlēns, (jauna) muskuspīle, (Jauna) Mulard pīle
2.	Патица, мускусна патица, мюлар	Pato, pato de Barbaria, pato cruzado	Kachna, Pižmová kachna, kachna Mulard	Avlsand Avlsberberiand Avlsmulardand	Ente, Barbarieente Mulardente	Part, muskuspart, mullard	Πάτιες, πάτιες Βαρβαρίας πάτιες mulard	Duck, Muscovy duck, Mulard duck	Canard, canard de Barbarie (à bouillir), canard mulard (à bouillir)	Anatra Anatra muta Anatra ‘mulard’	Pīle, muskuspīle, Mulard pīle
1.	(Млада) гъска, гъсе	Oca (joven), ansarón	Mladá husa, house	(Ung) gås	Frühmastgans, (Junge) Gans, Jungmastgans	(Noor) hani, hanepoeg	(Νεαρές) χήνες ή χηνάκια	(Young) goose, gosling	(Jeune) oie ou oison	(Giovane) oca	(Jauna) zoss, zoslēns
2.	Гъска	Oca	Husa	Avlsgås	Gans	Hani	Χήνες	Goose	Oie	Oca	Zoss
1.	(Млада) токачка	Pintada (joven)	Mladá perlička	(Ung) perlehøne	(Junges) Perlhuhn	(Noor) pärlkana	(Νεαρές) φραγκόκοτες	(Young) guinea fowl	(Jeune) pintade Pintadeau	(Giovane) faraona	(Jauna) pērļu vistiņa
2.	Токачка	Pintada	Perlička	Avlsperlehøne	Perlhuhn	Pärlkana	Φραγκόκοτες	Guinea fowl	Pintade	Faraona	Pērļu vistiņa

	lt	hu	mt	nl	pl	pt	ro	sk	sl	fi	sv
1.	Viščiukas broileris	Brojler csirke, pecsenyecsirke	Fellus, brojler	Kuiken, braadkuiken	Kurczę, broiler	Frango	Pui de carne, broiler	Kurča, brojler	Pitovni piščanec – brojler	Broileri	Kyckling, slaktkyckling (broiler)
2.	Gaidys, višta, skirti troškinti arba virti	Kakas és tyúk (főznivaló baromfi)	Serduk, tiġieġa (tal-brodu)	Haan, hen soep- of stoofkip	Kura rosołowa	Galo, galinha	Cocoș, găină sau carne de pasăre pentru fiert	Kohút, sliepka	Petelin, kokoš, perutnina za pečenje ali kuhanje	Kukko, kana	Tupp, höna, gryt-, eller kokhöna
3.	Kaplūnas	Kappan	Ħasi	Kapoen	Kapłon	Capão	Clapon	Kapún	Kopun	Chapon (syöttökukko)	Kapun
4.	Viščiukas	Minicsirke	Għattuqa, coquelet	Piepkuiken	Kurczątko	Franguitos	Pui tineri	Kurčiatko	Mlad piščanec, mlad petelin (kokelet)	Kananpoika, kukonpoika	Poussin, Coquelet
5.	Gaidžiukas	Fiatal kakas	Serduk żgħir fl-eta	Jonge haan	Młody kogut	Galo jovem	Cocoș tânăr	Mladý kohút	Mlad petelin	Nuori kukko	Ung tupp
1.	Kalakučiukas	Pecsenyepulyka, gigantpulyka, növendék pulyka	Dundjan (żgħir fl-eta)	(Jonge) kalkoen	(Młody) indyk	Peru	Curcan (tânăr)	Mladá morka	(Mlada) pura	(Nuori) kalkkuna	(Ung) kalkon
2.	Kalakutas	Pulyka	Dundjan	Kalkoen	Indyk	Peru adulto	Curcan	Morka	Pura	Kalkkuna	Kalkon
1.	Ančiukai, muskusinės anties ančiukai, mulardinės anties ančiukai	Pecsenyekacsa, Pecsenye pézsmakacsa, Pecsenye mulard-kacsa	Papra (żgħira fl-eta), papra żgħira (fellus ta’ papra) muskovy (żgħira fl-eta), papra mulard	(Jonge) eend, (Jonge) Barbarijse eend (Jonge) „Mulard”-eend	(Młoda) kaczka tuczona, (Młoda) kaczka piżmova, (Młoda) kaczka mulard	Pato, Pato Barbary, Pato Mulard	Rață (tânără), rață (tânără) din specia Cairina moschata, rață (tânără) Mulard	(Mladá kačica), káča, (Mladá) pižmová kačica, (Mladý) mulard	(Mlada) raca, račka, (mlada) muškatna raca, (mlada) mulard raca	(Nuori) ankka, (Nuori) myskiankka	(Ung) anka, ankunge (ung) mulardand (ung) myskand
2.	Antis, muskusinė antis, mulardinė antis	Kacsa, Pézsma kacsa, Mulard kacsa	Papra, papra muscovy, papra mulard	Eend Barbarijse eend „Mulard”-eend	Kaczka, Kaczka piżmowa, Kaczka mulard	Pato adulto, pato adulto Barbary, pato adulto Mulard	Rață, rață din specia Cairina moschata, rață Mulard	Kačica, Pyžmová kačica, Mulard	Raca, muškatna raca, mulard raca	Ankka, myskiankka	Anka, mulardand, myskand
1.	Žąsiukas	Fiatal liba, pecsenye liba	Wiżża (żgħira fl-eta), fellusa ta’ wiżża	(Jonge) gans	Młoda gęś	Ganso	Gâscă (tânără)	(Mladá) hus, húsa	(Mlada) gos, goska	(Nuori) hanhi	(Ung) gås, gåsunge
2.	Žąsis	Liba	Wiżża	Gans	Gęś	Ganso adulto	Gâscă	Hus	Gos	Hanhi	Gås
1.	Perlinių vištų viščiukai	Pecsenyegyöngyös	Farghuna (żgħira fl-eta)	(Jonge) parelhoen	(Młoda) perliczka	Pintada	Bibilică adultă	(Mladá) perlička	(Mlada) pegatka	(Nuori) helmikana	(Ung) pärlhöna
2.	Perlinės vištos	Gyöngytyúk	Fargħuna	Parelhoen	Perlica	Pintada adulta	Bibilică	Perlička	Pegatka	Helmikana	Pärlhöna

1. cikk 2. pont – A baromfirészek nevei

	bg	es	cs	da	de	et	el	en	fr	it	lv
a)	Половинка	Medio	Půlka	Halvt	Hälfte oder Halbes	Pool	Μισά	Half	Demi ou moitié	Metà	Puse
b)	Четвъртинка	Charto	Čtvrtka	Kvart	(Vorder-, Hinter-)Viertel	Veerand	Τεταρτημόριο	Quarter	Quart	Quarto	Ceturdaļa
c)	Неразделени четвъртинки с бутчетата	Cuartos traseros unidos	Neoddělená zadní čtvrtka	Sammenhængende lårstykker	Hinterviertel am Stück	Lahtilõikamata koivad	Αδιαχώριστα τεταρτημόρια ποδιών	Unseparated leg quarters	Quarts postérieurs non séparés	Cosciotto	Nesadalītas kāju ceturdaļas
d)	Гърди, бяло месо или филе с кост	Pechuga	Prsa	Bryst	Brust, halbe Brust, halbierte Brust	Rind	Στήθος	Breast	Poitrine, blanc ou filet sur os	Petto con osso	Krūtiņa
e)	Бутче	Muslo y contramuslo	Stehno	Helt lår	Schenkel, Keule	Koib	Πόδι	Leg	Cuisse	Coscia	Kāja
f)	Бутче с част от гърба, прикрепен към него	Charto trasero de pollo	Stehno kuřete s částí zad	Kyllingelår med en del af ryggen	Hähnchenschenkel mit Rückenstück, Hühnerkeule mit Rückenstück	Koib koos seljaosaga	Πόδι από κοτόπουλο με ένα κομμάτι της ράχης	Chicken leg with a portion of the back	Cuisse de poulet avec une portion du dos	Coscetta	Cāļa kāja ar muguras daļu
g)	Бедро	Contramuslo	Horní stehno	Overlår	Oberschenkel, Oberkeule	Reis	Μηρός (μπούτι)	Thigh	Haut de cuisse	Sovraccoscia	Šķiņkis
h)	Подбедрица	Muslo	Dolní stehno (palička)	Underlår	Unterschenkel, Unterkeule	Sääretükk	Κνήμη	Drumstick	Pilon	Fuso	Stilbs
i)	Крило	Ala	Křídlo	Vinge	Flügel	Tiib	Φτερούγα	Wing	Aile	Ala	Spārns
j)	Неразделени крила	Alas unidas	Neoddělená křídla	Sammenhængende vinger	Beide Flügel, ungetrennt	Lahtilõikamata tiivad	Αδιαχώριστες φτερούγες	Unseparated wings	Ailes non séparées	Ali non separate	Nesadalīti spārni
k)	Филе от гърдите, бяло месо	Filete de pechuga	Prsní řízek	Brystfilet	Brustfilet, Filet aus der Brust, Filet	Rinnafilee	Φιλέτο στήθους	Breast fillet	Filet de poitrine, blanc, filet, noix	Filetto, fesa (tacchino)	Krūtiņas fileja
l)	Филе от гърдите с „ядеца“	Filete de pechuga con clavícula	Filety z prsou (Klíční kost s chrupavkou prsní kosti včetně svaloviny v přirozené souvislosti, klíč. kost a chrupavka max. 3 % z cel. hmotnosti)	Brystfilet med ønskeben	Brustfilet mit Schlüsselbein	Rinnafilee koos harkluuga	Φιλέτο στήθους με κλειδοκόκαλο	Breast fillet with wishbone	Filet de poitrine avec clavicule	Petto (con forcella), fesa (con forcella)	Krūtiņas fileja ar krūšukaulu
m)	Нетлъсто филе	Magret, maigret	Magret, maigret (filety z prsou kachen a hus s kůží a podkožním tukem pokrývajícím prsní sval, bez hlubokého svalu prsního)	Magret, maigret	Magret, Maigret	Rinnaliha („magret” või „maigret”)	Maigret, magret	Magret, maigret	Magret, maigret	Magret, maigret	Pīles krūtiņa
n)	Oбезкостен пуешки бут	Carne de muslo y contramuslo de pavo deshuesada	U vykostěných krůtích stehen	Udbenet kød af hele kalkunlår	Entbeintes Fleisch von Putenschenkeln	Kalkuni konditustatud koivaliha	Κρέας ποδιού γαλοπούλας χωρίς κόκαλο	Deboned turkey leg meat	Cuisse désossée de dinde	Carne di coscia di tacchino disossata	Atkaulotai tītara kāju gaļai

	lt	hu	mt	nl	pl	pt	ro	sk	sl	fi	sv
a)	Pusė	Fél baromfi	Nofs	Helft	Połówka	Metade	Jumătăți	Polená hydina	Polovica	Puolikas	Halva
b)	Ketvirtis	Negyed baromfi	Kwart	Kwart	Ćwiartka	Quarto	Sferturi	Štvrťka hydiny	Četrt	Neljännes	Kvart
c)	Neatskirti kojų ketvirčiai	Összefüggő (egész) combnegyedek	Il-kwarti ta’ wara tas-saqajn, mhux separati	Niet-gescheiden achterkwarten	Ćwiartka tylna w całości	Quartos da coxa não separados	Sferturi posterioare neseparate	Neoddelené hydinové stehná	Neločene četrti nog	Takaneljännes	Bakdelspart
d)	Krūtinėlė	Mell	Sidra	Borst	Pierś, połówka piersi	Peito	Piept	Prsia	Prsi	Rinta	Bröst
e)	Koja	Comb	Koxxa	Hele poot, hele dij	Noga	Perna inteira	Pulpă	Hydinové stehno	Bedro	Koipireisi	Klubba
f)	Viščiuko koja su neatskirta nugaros dalimi	Csirkecomb a hát egy részével	Koxxa tat-tiġieġa b’porzjon tad-dahar	Poot/dij met rugdeel (bout)	Noga kurczęca z częścią grzbietu	Perna inteira de frango com uma porção do dorso	Pulpă de pui cu o porțiune din spate atașată	Kuracie stehno s panvou	Piščančja bedra z delom hrbta	Koipireisi, jossa selkäosa	Kycklingklubba med del av ryggben
g)	Šlaunelė	Felsőcomb	Il-biċċa ta’ fuq tal-koxxa	Bovenpoot, bovendij	Udo	Coxa	Pulpă superioară	Horné hydinové stehno	Stegno	Reisi	Lår
h)	Blauzdelė	Alsócomb	Il-biċċa t’isfel tal-koxxa (drumstick)	Onderpoot, onderdij (Drumstick)	Podudzie	Perna	Pulpă inferioară	Dolné hydinové stehno	Krača	Koipi	Ben
i)	Sparnas	Szárny	Ġewnaħ	Vleugel	Skrzydło	Asa	Aripi	Hydinové krídelko	Peruti	Siipi	Vinge
j)	Neatskirti sparnai	Összefüggő (egész) szárnyak	Ġwienaħ mhux separati	Niet-gescheiden vleugels	Skrzydła w całości	Asas não separadas	Aripi neseparate	Neoddelené hydinové krídla	Neločene peruti	Siivet kiinni toisissaan	Sammanhängande vingar
k)	Krūtinėlės filė	Mellfilé	Flett tas-sidra	Borstfilet	Filet z piersi	Carne de peito	Piept dezosat	Hydinový rezeň	Prsni file	Rintafilee	Bröstfilé
l)	Krūtinėlės filė su raktikauliu ir krūtinkauliu	Mellfilé szegycsonttal	Flett tas-sidra bil-wishbone	Borstfilet met vorkbeen	Filet z piersi z obojczykiem	Carne de peito com fúrcula	Piept dezosat cu osul iadeș	Hydinový rezeň s kosťou	Prsni file s prsno kostjo	Rintafilee solisluineen	Bröstfilé med nyckelben
m)	Krūtinėlės filė be kiliojo raumens (magret)	Bőrös libamell-filé, (maigret)	Magret, maigret	Magret	Magret	Magret, maigret	Tacâm de pasăre, spinări de pasăre	Magret	Magret	Magret, maigret	Magret, maigret
n)	Kalakuto kojų mėsa be kaulų	Kicsontozott pulykacomb	Laħam tas-saqajn tad-dundjan dissussat	Vlees van hele poten/hele dijen van kalkoenen, zonder been	Pozbawione kości mięso z nogi indyka	Carne desossada da perna inteira de peru	Pulpă dezosată de curcan	Vykostené morčacie stehno	Puranje bedro brez kosti	Kalkkunan luuton koipi-reisiliha	Urbenat kalkonkött av klubba

II. MELLÉKLET

A felsőcombot/egész combot és a hátat szétválasztó vágás

—	a csípőízület körülhatárolása

A felsőcombot és az alsócombot szétválasztó vágás

—	térdízület körülhatárolása

III. MELLÉKLET

10. Cikk – Fagyasztási módok

	bg	es	cs	da	de	et	el	en	fr	it	lv
1.	Въздушно охлаждане	Refrigeración por aire	Vzduchem (Chlazení vzduchem)	Luftkøling	Luftkühlung	Ōhkjahutus	Ψύξη με αέρα	Air chilling	Refroidissement à l'air	Raffreddamento ad aria	Dzesēšana ar gaisu
2.	Въздушно-душово охлаждане	Refrigeración por aspersión ventilada	Vychlazeným proudem vzduchu s postřikem	Luftspraykøling	Luft-Sprühkühlung	Ōhkpiserdusjahutus	Ψύξη με ψεκασμό	Air spray chilling	Refroidissement par aspersion ventilée	Raffreddamento per aspersione e ventilazione	Dzesēšana ar izsmidzinātu gaisu
3.	Охлаждане чрез потапяне	Refrigeración por immersión	Ve vodní lázni ponořením	Neddypningskøling	Gegenstrom-Tauchkühlung	Sukeljahutus	Ψύξη με βύθιση	Immersion chilling	Refroidissement par immersion	Raffreddamento per immersione	Dzesēšana iegremdējot

	lt	hu	mt	nl	pl	pt	ro	sk	sl	fi	sv
1.	Atšaldymas ore	Levegős hűtés	Tkessih bl-arja	Luchtkoeling	Owiewowa	Refrigeração por ventilação	Refrigerare în aer	Chladené vzduchom	Zračno hlajenje	Ilmajäähdytys	Luftkylning
2.	Atšaldymas pučiant orą	Permetezéses hűtés	Tkessih b'air spray	Lucht-sproeikoeling	Owiewowo-natryskowa	Refrigeração por aspersão e ventilação	Refrigerare prin dușare cu aer	Chladené sprejovaním	Hlajenje s pršenjem	Ilmasprayjäähdytys	Evaporativ kylning
3.	Atšaldymas panardinant	Bemerítéses hűtés	Tkessiħ b’immersjoni	Dompelkoeling	Zanurzeniowa	Refrigeração por imersão	Refrigerare prin imersiune	Chladené vo vode	Hlajenje s potapljanjem	Vesijäähdytys	Vattenkylning

IV. MELLÉKLET

11. cikk (1) bekezdés – tartási módok

	bg	es	cs	da	de	et	el	en	fr	it	lv
a)	Хранена с … % … гъска, хранена с овес	Alimentado con … % de … Oca engordada con avena	Krmena (čím) … % (čeho) … Husa krmená ovsem	Fodret med … % … Havrefodret gås	Mast mit … % … Hafermastgans	Söödetud …, mis sisaldab … % … Kaeraga toidetud hani	Έχει τραφεί με … % … Χήνα που παχαίνεται με βρώμη	Fed with … % of … Oats fed goose	Alimenté avec … % de … Oie nourrie à l’avoine	Alimentato con il … % di … Oca ingrassata con avena	Barība ar … % … ar auzām barotas zosis
b)	Екстензивно закрито (отгледан на закрито)	Sistema extensivo en gallinero	Extenzivní v hale	Ekstensivt staldopdræt (skrabe …)	Extensive Bodenhaltung	Ekstensiivne seespidamine (lindlas pidamine)	Εκτατικής εκτροφής	Extensive indoor (barnreared)	Élevé à l’intérieur: système extensif	Estensivo al coperto	Turēšana galvenokārt telpās (“Audzēti kūtī”)
c)	Свободен начин на отглеждане	Gallinero con salida libre	Volný výběh	Fritgående	Freilandhaltung	Vabapidamine	Ελεύθερης βοσκής	Free range	Sortant à l’extérieur	All’aperto	Brīvā turēšana
d)	Традиционен свободен начин на отглеждане	Granja al aire libre	Tradiční volný výběh	Frilands …	Bäuerliche Freilandhaltung	Traditsiooniline vabapidamine	Πτηνοτροφείο παραδοσιακά ελεύθερης βοσκής	Traditional free range	Fermier-élevé en plein air	Rurale all’aperto	Tradicionālā brīvā turēšana
e)	Свободен начин на отглеждане – пълна свобода	Granja de cría en libertad	Volný výběh – úplná volnost	Frilands … opdrættet i fuld frihed	Bäuerliche Freilandhaltung Unbegrenzter Auslauf	Täieliku liikumisvabadusega traditsiooniline vabapidamine	Πτηνοτροφείο απεριόριστης τροφής	Free-range — total freedom	Fermier-élevé en liberté	Rurale in libertà	Pilnīgā brīvība

	lt	hu	mt	nl	pl	pt	ro	sk	sl	fi	sv
a)	Lesinta … % … Avižomis penėtos žąsys	…%-ban …-val etetett Zabbal etetett liba	Mitmugħa b’… % ta’ … Wiżża mitmugħa bil-ħafur	Gevoed met … % … Met haver vetgemeste gans	Żywione z udziałem … % … tucz owsiany (gęsi)	Alimentado com … % de … Ganso engordado com aveia	Furajate cu un % de … Gâște furajate cu ovăz	Kŕmené … % … Husi kŕmené ovsom	Krmljeno z … % … gos krmljena z ovsom	Ruokittu rehulla, joka sisältää … …% Kauralla ruokittu hanhi	Utfodrad med … % … Havreutfodrad gås
b)	Patalpose laisvai auginti paukščiai (Auginti tvartuose)	Istállóban külterjesen tartott	Mrobbija ġewwa: sistema estensiva	Scharrel … binnengehouden	Ekstensywny chów ściółkowy	Produção extensiva em interior	Creștere în interior sistem extensiv	Chované na hlbokej podstielke (chov v hale)	Ekstenzivna zaprta reja	Laajaperäinen sisäkasvatus	Extensivt uppfödd inomhus
c)	Laisvai laikomi paukščiai	Szabadtartás	Barra (free range)	Scharrel … met uitloop	Chów wybiegowy	Produção em semiliberdade	Creștere liberă	Výbehový chov (chov v exteriéri)	Prosta reja	Vapaa laidun – perinteinen kasvatustapa	Tillgång till utomhusvistelse
d)	Tradiciškai laisvai laikomi paukščiai	Hagyományos szabadtartás	Barra (free range) tradizzjonali	Boerenscharrel … met uitloop Hoeve … met uitloop	Tradycyjny chów wybiegowy	Produção ao ar livre	Creștere liberă tradițională	Chované navol'no	Tradicionalna prosta reja	Ulkoiluvapaus	Traditionell utomhusvistelse
e)	Visiškoje laisvėje laikomi paukščiai	Teljes szabadtartás	Barra (free range) – liberta totali	Boerenscharrel … met vrije uitloop Hoeve … met vrije uitloop	Chów wybiegowy bez ograniczeń	Produção em liberdade	Creștere liberă – libertate totală –	Úplne vol'ný chov	Prosta reja – neomejen izpust	Vapaa laidun – täydellinen liikkumavapaus	Uppfödd i full frihet

V. MELLÉKLET

A 11. cikkben említett feltételek a következők:

… %-ban …-val etetett

A következő takarmány-összetevőkre csak az alábbi esetekben lehet hivatkozni:

—

gabonafélék esetében akkor, ha a hízási időszak nagyobb részében adott takarmány tömegének legalább 65 %-át teszik ki, ami legfeljebb 15 % gabona-mellékterméket tartalmazhat; kifejezetten egy gabonafélére akkor lehet hivatkozni, ha e gabona a használt táplálék legalább 35 %-át teszi ki, kukorica esetében legalább 50 %-ot,

—	hüvelyesek vagy zöldségfélék esetében akkor, ha a hízási időszak túlnyomó részében a takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki,

—	tejtermékek esetében akkor, ha a befejező szakaszban adott takarmánynak legalább 5 %-át teszik ki.

A „zabbal nevelt libák” kifejezés abban az esetben használható, ha a háromhetes időszak befejező szakaszában a libákat naponta legalább 500 g zabbal etették.

„Külterjes zárt tartás” („ólban tartott”)

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

az 1 m2 tenyésztési területre eső telepítési sűrűség nem haladja meg az alábbi esetekben jelzett számokat:

—	csirkék, fiatal kakasok, kappanok: 15 szárnyas, de legfeljebb 25 kg élősúllyal,

—	kacsa, gyöngytyúk, pulyka: 25 kg élőtömeg,

—	liba: 15 kg élőtömeg;

ii.

a baromfit az alábbi életkorban vágják le:

—	csirke: 56 naposan vagy később,

—	pulyka: 70 naposan vagy később,

—	liba: 112 naposan vagy később,

—	pekingi kacsa: 49 naposan vagy később,

—	pézsmakacsa: nőivarúakat 70 naposan vagy később, hímivarúakat 84 naposan vagy később,

—	mulard kacsa: nőivarúakat 65 naposan vagy később,

—	gyöngytyúk: 82 naposan vagy később,

—	fiatal libák (kislibák): 60 napos vagy idősebb,

—	fiatal kakasok: 90 napos, illetve ennél idősebb korban,

—	kappanok: 140 napos, illetve ennél idősebb korban.

Szabad tartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

az épületre vonatkozó telepítési sűrűség és a vágási kor összhangban van a b) pontban meghatározott határértékekkel, kivéve a csirkéket, amelyek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 13 állatra növelhető, ami azonban legfeljebb 27,5 kg élőtömeget jelenthet, illetve a kappanokat, amelyek 1 m2-re eső állománysűrűsége nem haladhatja meg a 7,5-et, ami négyzetméterenként 27,5 kg élőtömeget jelent;

ii.

a baromfit legalább élettartama fele során napközben folyamatosan nyílt kifutóra engedték, amely nagyobb részben növényzettel borított terület:

—	csirke vagy gyöngytyúk esetében állatonként legalább 1 m2,

—	2 m2 kacsánként vagy kappanonként,

—	pulyka vagy liba esetében állatonként legalább 4 m2.

Gyöngytyúk esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm;

iii.	a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz;

iv.	a baromfiépület kibúvónyílással van felszerelve, amelynek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület.

Hagyományos szabad tartás

Ez a meghatározás csak abban az esetben használható, ha:

az istállóban az 1 m2-re eső telepítési sűrűség legfeljebb:

—	csirke esetén: 12 állat, de legfeljebb 25 kg élőtömeg; ugyanakkor a legfeljebb 150 m2 alapterületű és éjszakára nyitva hagyott mobil épületek esetében az 1 m2-re eső telepítési sűrűség 20 állatra, de legfeljebb 40 kg élőtömegre növelhető,

—	kappan esetén: 6,25 állat (91 napos korig: 12), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

—	pézsma és pekingi kacsa esetén: 8 hím, de legfeljebb 35 kg élőtömeg, 10 nőstény, de legfeljebb 25 kg élőtömeg,

—	Mulard kacsa esetén: 8 állat, de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

—	gyöngytyúk: 13, de legfeljebb 25 kg élősúllyal,

—	pulyka esetén: 6,25 állat (7 hetes korig: 10), de legfeljebb 35 kg élőtömeg,

—	liba esetén: 5 állat (hathetes korig: 10), 3 a hízási időszak utolsó három hetében – feltéve hogy az állatokat zárva tartották –, de legfeljebb 30 kg élőtömeg;

ii.	a baromfiépületek összes használt területe egy telepen legfeljebb 1 600 m2,

iii.

az egyes baromfiépületekben legfeljebb:

—	4 800 csirke,

—	5 200 gyöngytyúk,

—	4 000 nőivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3 200 hímivarú pézsmakacsa vagy pekingi kacsa, vagy 3 200 Mulard kacsa,

—	2 500 kappan, liba vagy pulyka található;

iv.	a baromfiépület kibúvónyílásokkal van felszerelve, amelyek összesített hosszúsága legalább 4 m/100 m2 épület;

az alábbi életkoroktól kezdve napközben folyamatosan a nyílt kifutón lehetnek:

—	csirkék és kappanok esetében hathetes,

—	kacsák, libák, gyöngytyúkok és pulykák esetében nyolchetes kortól;

vi.

a növényzettel borított nyílt kifutó területe állatonként legalább:

—	2 m2 csirkék vagy pézsma, illetve pekingi kacsák vagy gyöngytyúk esetében,

—	3 m2 Mulard kacsák esetében,

—	4 m2 92 napnál idősebb kappanok esetében (a 91. napig 2 m2),

—	6 m2 pulykák esetében,

—	10 m2 libák esetében.

Gyöngytyúkok esetében a nyílt kifutó ülőrudakkal felszerelt helyiséggel helyettesíthető, amelynek területe legalább az épület területének kétszeresével egyenlő, és magassága legalább 2 m. Az ülőrudak hosszúsága (az épületben és az említett helyiségben található) összes állatra vetítve állatonként legalább 10 cm;

vii.	a hizlalt állatok lassan növekvő fajtákhoz tartoznak;

viii.

a hízási szakaszban használt takarmány legalább 70 %-ban gabonaféléket tartalmaz;

ix.

minimális életkor vágáskor:

—	csirke: 81 nap,

—	kappan: 150 nap,

—	pekingi kacsa: 49 nap,

—	nőivarú pézsmakacsa: 70 nap,

—	hím pézsmakacsa: 84 nap,

—	Mulard kacsa: 92 nap,

—	gyöngytyúk: 94 nap,

—	140 nap a sütésre szánt, egészben értékesített pulyka és liba esetében,

—	98 nap a darabolásra szánt, nőivarú pulyka esetében,

—	126 nap a darabolásra szánt, hímivarú pulyka esetében,

—	„libamájpástétom” és „magret” előállítására szánt liba: 95 nap,

—	60 nap fiatal libák (kislibák) esetében;

zárt helyen történő befejezés:

—	90 naposnál idősebb csirke esetében 15 nap,

—	kappanoknál: négy hét,

—	„libamájpástétom” és „magret” előállítására szánt, 70 naposnál idősebb liba és mulard kacsa esetében 4 hét.

Szabad tartás – teljesen szabadon

E meghatározás használata feltételezi, hogy a tenyésztés a d) pontban felsorolt követelményeknek megfelel, azzal a feltétellel, hogy az állatok napközben területileg nem korlátozott nyílt kifutókon tartózkodhatnak.

A közegészségügyi és állat-egészségügyi szempontokból a közösségi jog alapján előírt korlátozás esetén, beleértve az állat-egészségügyi hatóságok által előírt korlátozásokat is, amelyek a baromfik szabad tartásban töltött idejének megrövidülését eredményezik, az első albekezdés c), d) és e) pontjában leírt tartási módok alapján nevelt baromfik, a madárházban nevelt gyöngytyúkok kivételével, a korlátozás időszaka alatt, de legfeljebb tizenkét hétig, továbbra is kereskedelmi forgalomba hozhatók az állattartás módjára utaló különleges hivatkozás feltüntetésével.

VI. MELLÉKLET

A FELENGEDÉSSEL JÁRÓ VESZTESÉG MEGHATÁROZÁSA

(Cseppteszt)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott csirkéből felengedés során keletkezett vízveszteség mennyiségének meghatározására szolgál. Ha a hasított test tömegének (beleértve a csomagban található valamennyi ehető belsőséget) százalékában kifejezett ilyen csepegési veszteség meghaladja a 7. pontban előírt határértéket, akkor ez úgy tekintendő, hogy a többlet-vízmennyiség a feldolgozás során abszorbeálódott.

2. Fogalommeghatározás

Az e módszerrel meghatározott vízveszteséget a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (belsőségekkel együtt) össztömegének százalékában kell kifejezni.

3. Alapelv

Az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazó fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test csak ellenőrzött körülmények között és úgy engedtethető fel, hogy közben az elveszített víz mennyisége mérhető legyen.

4. Felszerelés

4.1.	Körülbelül 1 g-nál nagyobb pontosságú, 5 kg méréshatárú mérleg.

4.2.	A hasított test méretének megfelelő, biztonságosan rögzíthető műanyag tasakok.

4.3.	Termosztatikusan ellenőrzött vízfürdő az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott tartóeszközökkel. A vízfürdőnek olyannak kell lennie, hogy a benne lévő víz mennyisége legalább az ellenőrizendő hasított test mennyiségének nyolcszorosa legyen, és a vizet 42 ± 2 °C hőmérsékleten tudja tartani.

4.4.	Szűrőpapír vagy egyéb nedvszívó papírtörlő.

5. Eljárás

5.1.	Az ellenőrzést az összes baromfi közül véletlenszerűen kiválasztott húsz hasított testen kell elvégezni. Az 5.2–5.11. pontban meghatározott vizsgálatok befejezéséig valamennyit legfeljebb – 18 °C-on kell tartani.

5.2.	A tasak külső részéről le kell törölni a felületi jeget és vizet. A tasakot a tartalmával együtt grammnyi pontossággal kell megmérni: ez az M0 tömeg.

5.3.	Az ehető belsőséggel együtt értékesített hasított testről el kell távolítani a külső csomagolást, amelyet meg kell szárítani és grammnyi pontossággal lemérni: ez az M1 tömeg.

5.4.	A fagyasztott hasított test tömegét a belsőséggel együtt úgy kapjuk meg, hogy az M0-ból levonjuk az M1 értéket.

5.5.

A hasított testet az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséggel együtt egy erős, vízhatlan műanyag tasakba kell helyezni úgy, hogy a hasüreg nyílása a tasak zárt vége, a tasak aljának irányában legyen. A tasak olyan hosszú legyen, hogy a hasított test függőleges helyzetéből ne mozduljon el, de a vízfürdőben biztonságosan lehessen rögzíteni.

5.6.

A tasaknak azt a részét, amely a hasított test hasüregét és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőséget tartalmazza, a vízfürdőnek teljesen el kell lepnie, a tasakot nyitva kell hagyni, hogy így a lehető legtöbb levegő eltávozhasson. Ahhoz, hogy a vízfürdőből a tasakba ne juthasson víz, a tasakot – ha szükséges, tartórudak vagy a tasakba helyezett súlyok segítségével – függőleges helyzetben kell tartani. Az egyes tasakok nem érhetnek egymáshoz.

5.7.

A tasakot folyamatos mozgatással vagy a víz folytonos keverésével 42 ± 2 °C hőmérsékleten tartott vízfürdőben kell hagyni mindaddig, míg két véletlenszerűen kiválasztott hasított test hőközpontja (aprólék nélküli csirkék esetében a mellizomzat legmélyebb, mellcsonthoz közeli része, vagy ha a csirkéhez aprólék is tartozik, akkor az aprólék középső része) a 4 °C-t el nem éri. A tasakok csak a 4 °C hőmérséklet eléréséig szükséges ideig maradhatnak a vízfürdőben. A – 18 °C-on tárolt hasított test esetében a merítés időtartama az alábbiak szerint alakul:

Tömegosztály (g)	A hasított test a belsőség tömege (g)	A merítés javasolt időtartama percben
Tömegosztály (g)	A hasított test a belsőség tömege (g)	Csirkék belsőség nélkül	Csirkék belsőséggel
< 800	< 825	77	92
850	825–874	82	97
900	875–924	85	100
950	925–974	88	103
1 000	975–1 024	92	107
1 050	1 025–1 074	95	110
1 100	1 075–1 149	98	113
1 200	1 150–1 249	105	120
1 300	1 250–1 349	111	126
1 400	1 350–1 449	118	133

1 400 g felett, minden további 100 grammonként még hét perc szükséges. Ha a merítés javasolt időtartama alatt a két ellenőrzött hasított test esetében a hőmérséklet a + 4 °C-ot nem éri el, akkor az olvasztási eljárást a hőközpont + 4 °C hőmérsékletének eléréséig kell folytatni.

5.8.	A tasakot és annak tartalmát ki kell emelni a vízfürdőből; a tasak alját át kell szúrni, hogy az olvasztás során képződött víz kiszivároghasson. A tasakot és annak tartalmát + 18 °C és + 25 °C közötti hőmérsékleti körülmények között egy órán át hagyni kell, hogy kicsöpögjön.

5.9.

A kiolvasztott hasított testet ki kell venni a tasakból, és a belsőséget (ha van ilyen) ki kell emelni a hasüregből. A hasított testet szűrőpapírral vagy papírtörlővel kívül-belül meg kell szárítani. A belsőséget tartalmazó tasakot át kell szúrni, és ha a tasakból víz szivárog, a tasakot és a belsőséget is a lehető legóvatosabban meg kell szárítani.

5.10.

A kiolvasztott hasított test, belsőség és csomag M2 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

5.11.

A belsőséget tartalmazó csomag M3 tömegét a legpontosabb gramm értékben kell meghatározni.

6. Eredmények számítása

Az olvadáskor elveszített víz mennyisége a fagyasztott vagy gyorsfagyasztott hasított test (a belsőségeket is beleszámítva) tömegének arányában a következő képlet szerint számítható ki:

((M0 – M1 – M2)/(M0 – M1 – M3)) × 100

7. Az eredmények értékelése

Ha az olvasztáskor mért átlagos vízveszteség a 20 hasított testből álló minta esetében meghaladja az alább jelzett százalékos értékeket, az azt jelenti, hogy a feldolgozás során abszorbeált vízmennyiség túllépi a határértéket.

A százalékos értékek a következők:

—	levegős hűtés esetén: 1,5 %,

—	permetezéses hűtés esetén: 3,3 %,

—	bemerítéses hűtés estén: 5,1 %.

VII. MELLÉKLET

A CSIRKÉK VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(Kémiai teszt)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer a fagyasztott és gyorsfagyasztott csirkék összes víztartalmának meghatározására szolgál. A módszer a homogenizált baromfi hasított test víz- és fehérjetartalmának meghatározását is magába foglalja. Annak meghatározásához, hogy a feldolgozás során a hús szívott-e fel többletvízmennyiséget, a meghatározott összes víztartalom értékét össze kell hasonlítani a 6.4. pontban megjelölt képlet alapján kapott határértékkel. Az elemzést végző személy megteszi a szükséges óvintézkedéseket, ha olyan anyag jelenlétére gyanakszik, amely a számításokat megzavarhatja.

2. Fogalommeghatározások

Hasított test: csontos, porcos és esetenként belsőséget tartalmazó vágott baromfi.

Belsőség: máj, szív, zúza és nyak.

3. Alapelvek

A víz- és fehérjetartalmat az elismert ISO-módszerek (International Organization for Standardization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a Tanács által jóváhagyott egyéb módszerek, illetve elemzések szerint kell meghatározni.

A hasított test megengedhető legmagasabb összes víztartalma a húsok becsült fehérjetartalmából számítható ki, amely összefüggésben lehet a fiziológiai víztartalommal.

4. Felszerelés és vegyszerek

4.1.	A hasított test és a csomagolás mérésére szolgáló mérlegek mérési pontossága ± 1 g-nál pontosabb legyen.

4.2.	A hasított testet a daráló méretének megfelelő darabokra vágó bárd vagy fűrész.

4.3.

A hasított test és részeinek homogenizálására alkalmas nagy teljesítményű daráló- és keverőgép.

Megjegyzés:

Speciális daráló nem javasolt. Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott húsok vagy csontok darálásakor olyan homogén keverék előállításához megfelelő teljesítményű legyen, mint amilyet egy 4 mm lyukacsos koronggal felszerelt daráló állít elő.

4.4.	Az ISO 1442 szerinti készülék a víztartalom meghatározásához.

4.5.	Az ISO 937 szerinti készülék a fehérjetartalom meghatározásához.

5. Eljárás

5.1.

Az ellenőrzést a baromfi mennyiségéből véletlenszerűen kiválasztott hét darab hasított testen kell elvégezni, és az 5.2–5.6. pontban meghatározott vizsgálat megkezdéséig valamennyit fagyasztva kell tartani.

A vizsgálatot vagy az egyes mintákon egyenként, vagy a hét mintából álló összetett mintán egyszerre lehet elvégezni.

5.2.	Az előkészületeket a húsok fagyasztóból való kivételét követő egy órán belül meg kell kezdeni.

5.3.

A csomagolás külső felületéről le kell törölni a jeget és a vizet. Az egyes csomagokat le kell mérni, és el kell távolítani róluk a csomagolóanyagot. A húsoknak kisebb darabokra történő vágását követően el kell távolítani az ehető belsőség körüli csomagolóanyagot. A hasított test teljes tömegét, ideértve az ehető belsőség és a hasított testhez tapadó jég tömegét az eltávolított csomagolóanyag tömegének levonását követően kell meghatározni, ami a „P1” értéket adja.

b)	Ha összetett mintát vizsgálunk, akkor az 5.3. pont a) alpontja szerint előkészített hét darab „P7” össztömegét határozzuk meg.

5.4.

a)	A P1 tömegű teljes húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón megdaráljuk (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), hogy homogén masszát kapjunk, amiből majd az egyes húsokból egy-egy jellemző mintát vehetünk.

Ha összetett mintát vizsgálunk, akkor a P7 össztömegű hét húsdarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón egyszerre daráljuk meg (és ha szükséges, az ugyanott említett keverőgépen összekeverjük), így egy homogén anyagot kapunk, amiből majd a hét baromfi két jellemző mintáját vehetjük ki. A két mintát az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott módon kell megvizsgálni.

5.5.	A homogén masszából mintát kell venni, és ezt követően az ISO 1442 szerint azonnal meghatározni az „a %”-os víztartalmat.

5.6.	A homogén masszából ismét mintát kell venni, és ezt követően az ISO 937 szerint azonnal meg kell határozni a nitrogéntartalmat. Ezt a nitrogéntartalmat 6,25 együtthatóval szorozzuk meg, így kapjuk meg a nyersfehérje-tartalom „b %” értékét.

6. Eredmények számítása

6.1.

a)	A víz (W) tömege valamennyi hús esetében aP1/100, a fehérje (RP) tömege bP1/100 lesz, minden esetben grammokban kifejezve. Meghatározzuk a hét vizsgált húsdarab teljes víz- (W7) és fehérje- (RP7) tömegét.

b)	Ha összetett mintát vizsgálunk, akkor a két vizsgált minta átlagos víz- és fehérjetartalmát (a %), illetőleg (b %) értékben határozzuk meg. A hét minta (W7) víztömege aP7/100, (RP7) fehérjetömege pedig bP7/100 lesz, mindkét esetben grammokban kifejezve.

6.2.	Az átlagos víztömeget (WA) és az átlagos fehérjetömeget (RPA) úgy kapjuk meg, hogy a W7, illetve az RP7 értékeket elosztjuk héttel.

6.3.

Az e módszerrel meghatározott élettani elméleti víztartalom grammokban kifejezve az alábbi képlet szerint számítható ki:

—	csirke: 3,53 × RPA + 23.

6.4.

Levegős hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 2 % (1), az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

—	csirke: WG = 3,65 × RPA + 42.

Permetezéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 4,5 % (2), az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

—	csirke: WG = 3,79 × RPA + 42.

Bemerítéses hűtés

Feltéve, hogy az előkészítés során a technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke 7 % (3), az e módszerrel meghatározott összes víz mennyiségének (WG) elfogadható legmagasabb értéke grammokban (beleértve a megbízhatósági időtartamot) a következő képlet alapján számítható ki:

—	csirke: WG = 3,93 × RPA + 42.

6.5.	Ha a hét hasított test 6.2. pont szerint számított átlagos WA víztartalma nem haladja meg a 6.4. pontban megadott (WG) értéket, akkor a vizsgált baromfihús megfelel az előírásoknak.

(1) A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

(2) A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

(3) A hasított test alapján számítva, kivéve az abszorbeált vizet.

VIII. MELLÉKLET

DARABOLT BAROMFI VÍZTARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

(Kémiai teszt)

1. Tárgy és hatály

Ez a módszer egyes baromfidarabok összes víztartalmának meghatározására szolgál. A módszer a homogenizált baromfi darabok mintájának víz- és fehérjetartalmának meghatározását is magában foglalja. Annak meghatározásához, hogy a feldolgozás során a hús szívott-e fel többlet-vízmennyiséget, a meghatározott összes víztartalom értékét össze kell hasonlítani a 6.4. pontban megjelölt képlet alapján kapott határértékkel. Az elemzést végző személy megteszi a szükséges óvintézkedéseket, ha olyan anyag jelenlétére gyanakszik, amely a számításokat megzavarhatja.

2. Fogalommeghatározások és mintavételi eljárások

Az 1. cikk 2. pontjában szereplő meghatározások alkalmazandók a 20. cikkben említett darabolt pulykára. A mintaméreteknek legalább a következőkkel kell megegyezniük:

—	csirkemell: a mell fele,

—	csirkemellfilé: a kicsontozott, bőr nélküli mell fele,

—	pulykamell, pulykamellfilé és kicsontozott combhús: körülbelül 100 grammos adagok,

—	egyéb darabok: az 1. cikk 2. pontjában meghatározottak szerint.

Fagyasztott vagy gyorsfagyasztott gyűjtőcsomagolású termékek (nem egyenként csomagolt darabok) esetében azok a nagy csomagok, amelyekből a mintavétel történik, az egyes darabok kivételéig 0 °C-on tarthatók.

3. Alapelv

A víz- és fehérjetartalmat az elismert ISO-módszerek (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) vagy a Tanács által jóváhagyott egyéb módszerek, illetve elemzések szerint kell meghatározni.

A darabolt baromfi megengedhető legmagasabb összes víztartalma a darabok becsült fehérjetartalmából számítható ki, amely összefüggésben lehet a fiziológiai víztartalommal.

4. Készülékek és reagensek

4.1.	A baromfidarabok és a csomagolás mérésére szolgáló legalább ± 1 g pontosságú mérlegek.

4.2.	A baromfidarabokat a húsdaráló méretének megfelelő darabokra vágó hentesbárd vagy fűrész.

4.3.

A darabolt baromfi és részeinek homogenizálására alkalmas nagy teljesítményű daráló- és turmixgép.

Megjegyzés:

Különleges daráló nem javasolt. Elegendő, ha fagyasztott vagy gyorsfagyasztott húsok vagy csontok darálásával olyan homogén keverék előállítására képes, mint egy 4 mm lyukacsos koronggal felszerelt daráló.

4.4.	Az ISO 1442 szerinti készülék a víztartalom meghatározásához.

4.5.	Az ISO 937 szerinti készülék a fehérjetartalom meghatározásához.

5. Eljárás

5.1.

Az ellenőrzést az összes darabolt baromfi közül véletlenszerűen kiválasztott öt darabon kell elvégezni, és az 5.2–5.6. pontban meghatározott vizsgálat megkezdéséig valamennyit fagyasztva vagy gyorsfagyasztva kell tartani.

A 2. pontban meghatározott fagyasztott vagy gyorsfagyasztott gyűjtőcsomagolású termékek esetében a vizsgálat megkezdéséig a mintákat 0 °C-on kell tartani.

A vizsgálatot vagy az egyes mintákon külön-külön, vagy az öt darabot tartalmazó összetett mintán egyszerre lehet elvégezni.

5.2.	Az előkészületeket a darabok fagyasztóból vagy hűtőből való kivételét követő egy órán belül meg kell kezdeni.

5.3.

a)	A csomagolás külső felületéről le kell törölni a jeget és a vizet. Az egyes darabokat le kell mérni, és el kell távolítani róluk a csomagolóanyagot. A húsokat kisebb darabokra kell vágni, majd a csomagolóanyag tömegének levonása utáni legközelebbi grammérték adja a baromfidarabok „P1” tömegét.

b)	Ha össztett mintát vizsgálunk, akkor az 5.3. pont a) alpontja szerint előkészített öt darab „P5” össztömegét határozzuk meg.

5.4.

a)	A P1 tömegű teljes baromfidarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón kell megdarálni (és ha szükséges, turmixgéppel is össze kell keverni), hogy homogén masszát kapjunk, amiből majd az egyes húsokból egy-egy reprezentatív mintáját lehet kivenni.

b)	Ha összetett mintát vizsgálunk, akkor a „P5” össztömegű öt baromfidarabot a 4.3. pontban meghatározott darálón egyszerre meg kell darálni (és ha szükséges, turmixgéppel is össze kell keverni), hogy egy homogén masszát kapjunk, amiből majd az öt baromfidarab két reprezentatív mintáját lehet kivenni.

A két mintát az 5.5. és az 5.6. pontban meghatározott módon kell megvizsgálni.

5.5.	A homogén masszából mintát kell venni, és ezt követően az ISO 1442 szerint azonnal meg kell határozni az „a %”-os víztartalmat.

5.6.	A homogén masszából ismét mintát kell venni, és ezt követően az ISO 937 szerint azonnal meg kell határozni a nitrogéntartalmat. Ezt a nitrogéntartalmat 6,25 faktorral kell megszorozni, így megkapjuk a nyers fehérjetartalom „b %” értékét.

6. Eredmények számítása

6.1.

a)	A víz (W) tömege valamennyi baromfidarab esetében aP1/100, a fehérje (RP) tömege bP1/100 lesz, mindkettő grammokban kifejezve. Meg kell határozni az öt vizsgált darab teljes víz (W5)- és fehérje (RP5)- tömegét.

b)	Ha összetett mintát vizsgálunk, akkor a két vizsgált minta átlagos víz- és fehérjetartalmát (a %), illetőleg (b %) értékben kell meghatározni. Az öt minta (W5) víztömege aP5/100, (RP5) fehérjetömege pedig bP5/100 lesz, mindkettő grammokban kifejezve.

6.2.	Az átlagos víztömeget (WA) és az átlagos fehérjetömeget (RPA) úgy kapjuk meg, hogy a W5, illetőleg az RP5 értékeket elosztjuk öttel.

6.3.

Az e módszerrel meghatározott fiziológiás W/RP középarány a következő lesz:

—	csirkemellfilé: 3,19 ± 0,12,

—	csirkecomb és combnegyedek: 3,78 ± 0,19,

—	pulykamellfilé: 3,05 ± 0,15,

—	pulykacomb: 3,58 ± 0,15,

—	kicsontozott pulykacombhús: 3,65 ± 0,17.

6.4.

Amennyiben az előkészítés során technikailag elkerülhetetlenül abszorbeált víztartalom minimális értéke – a termék típusától és a fagyasztás módjától függően – 2 %, 4 %, illetve 6 % (1), az e módszerrel meghatározott W/RP arány elfogadható legmagasabb értéke a következő lehet:

	Levegős hűtés	Levegős hűtés permetezéssel	Merítéses hűtés
Bőr nélküli csirkemellfilé	3,40	3,40	3,40
Bőrös csirkemell	3,40	3,50	3,60
Bőrös csirke felsőcomb, alsócomb, comb, comb felezett hátrésszel, comb negyedelt háttal	4,05	4,15	4,30
Bőr nélküli pulykamellfilé	3,40	3,40	3,40
Bőrös pulykamell	3,40	3,50	3,60
Bőrös pulyka felsőcomb, alsócomb, comb	3,80	3,90	4,05
Bőr nélküli pulykacombhús	3,95	3,95	3,95

Ha az öt hús 6.2. pont szerinti értékekből számított átlagos WA/RPA arány nem haladja meg a 6.4. pontban megadott értéket, akkor a vizsgált darabolt baromfit előírásszerűnek kell tekinteni.

(1) A darab alapján számítva, kivéve az abszorbeált külső vizet. (Bőr nélküli) filé és csontozott pulykacombhús esetében valamennyi hűtési módszernél az arány 2 %.

IX. MELLÉKLET

AZ ABSZORBEÁLT VÍZMENNYISÉG ELLENŐRZÉSE A FELDOLGOZÁS HELYÉN

(Vágóhídi tesztek)

1.	Nyolcórás munkaszakaszonként legalább egyszer: véletlenszerűen kell 25 hasított testet kiválasztani a zsigerelősorból közvetlenül a zsigerelést és a belsőségek, valamint a háj leválasztását követően és az első átmosást megelőzően.

2.	Ha szükséges, levágjuk a nyakat úgy, hogy a hasított testhez kapcsolódó bőrt meghagyjuk.

3.	A hasított testeket egyenként megjelöljük. Egyesével megmérjük, és tömegüket grammnyi pontossággal feljegyezzük.

4.	A vizsgált hasított testet visszahelyezzük a zsigerelő szalagra, ahol tovább folytatódik a szokásos feldolgozás: mosás, hűtés, csepegtetés stb.

5.	A megjelölt baromfit levesszük a csepegtetőszalag végéről, ügyelve arra, hogy ne maradjon tovább a csepegtetőben, mint amennyi ideig annak a tételnek a szalagon kell maradnia, amelyből a mintát kiválasztottuk.

6.	A minta az így kivett első 20 baromfiból áll. A baromfit ismét megmérjük. Grammnyi pontossággal meghatározott tömegüket egyenként az első mérés során kapott eredmények mellé jegyezzük fel. A teszt érvénytelen, ha 20 megjelölt baromfinál kevesebbet sikerül az említett módon újra kivenni.

7.	A minta baromfiról eltávolítjuk a jelöléseket, és visszahelyezzük a szalagra, ahol folytatódik a csomagolás általános menete.

8.	Az abszorbeált nedvesség százalékos mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a mosás, hűtés és csepegtetés után ugyanannak a baromfinak az össztömegét elosztjuk kezdeti tömegével és megszorozzuk százzal.

9.	Azonos számú hasított test nedvességabszorpciójának százalékos meghatározásához és azonos alapelveknek megfelelően az 1–8. pontban meghatározott kézi mérlegelés helyett automatikus mérlegsor alkalmazható, amennyiben az automatikus mérlegsort az illetékes hatóság előzetesen e célból jóváhagyta.

10.

Az eredmény nem haladhatja meg a hasított test kezdeti tömegének vagy más számadatnak a maximális teljes abszorbeált víztartalommal történt összehasonlítás szerinti alábbi százalékos értékeit:

—	:	levegős hűtés	:	0 %,
—	:	permetezéses hűtés	:	2,0 %,
—	:	bemerítéses hűtés	:	4,5 %.

X. MELLÉKLET

A 16. CIKK (6) BEKEZDÉSBEN EMLÍTETT SZÖVEGEK

–	:	bolgárul	:	Съдържанието на вода превишава нормите на ЕО
–	:	spanyolul	:	Contenido en agua superior al límite CE
–	:	csehül	:	Obsah vody překračuje limit ES
–	:	dánul	:	Vandindhold overstiger EF-Normen
–	:	németül	:	Wassergehalt über dem EG-Höchstwert
–	:	észtül	:	Veesisaldus ületab EÜ normi
–	:	görögül	:	Περιεκτικότητα σε νερό ανώτερη του ορίου ΕΚ
–	:	angolul	:	Water content exceeds EC limit
–	:	franciául	:	Teneur en eau supérieure à la limite CE
–	:	olaszul	:	Tenore d’acqua superiore al limite CE
–	:	lettül	:	Ūdens saturs pārsniedz EK noteikto normu
–	:	litvánul	:	Vandens kiekis viršija EB nustatytą ribą
–	:	magyarul	:	Víztartalom meghaladja az EK által előírt határértéket
–	:	máltaiul	:	Il-kontenut ta’ l-ilma superjuri għal-limitu KE
–	:	hollandul	:	Watergehalte hoger dan het EG-maximum
–	:	lengyelül	:	Zawartość wody przekracza normę WE
–	:	portugálul	:	Teor de água superior ao limite CE
–	:	románul	:	Conținutul de apă depășește limita CE
–	:	szlovákul	:	Obsah vody presahuje limit ES
–	:	szlovénül	:	Vsebnost vode presega ES omejitev
–	:	finnül	:	Vesipitoisuus ylittää EY-normin
–	:	svédül	:	Vattenhalten överstiger den halt som är tillåten inom EG.

XI. MELLÉKLET

A NEMZETI REFERENCIALABORATÓRIUMOK LISTÁJA

Belgium

Instituut voor Landbouw- en Visserijonderzoek (ILVO)

Eenheid Technologie en Voeding

Productkwaliteit en voedselveiligheid

Brusselsesteenweg 370

B-9090 Melle

Bulgária

Национален диагностичен научно-изследователски ветеринарно-медицински институт

(National Diagnostic Research Veterinary Medicine Institute)

бул. „Пенчо Славейков“ 15

(15, Pencho Slaveikov str.)

София–1606

(Sofia–1606)

Cseh Köztárság

Státní veterinární ústav Jihlava

Národní referenční laboratoř pro mikrobiologické,

chemické a senzorické analýzy masa a masných výrobků

Rantířovská 93

CZ-586 05 Jihlava

Dánia

Fødevarestyrelsen

Fødevareregion Øst

Afdeling for Fødevarekemi

Søndervang 4

DK-4100 Ringsted

Németország

Bundesforschungsanstalt für Ernährung und Lebensmittel

Standort Kulmbach

E.C.-Baumann-Straße 20

D-95326 Kulmbach

Észtország

Veterinaar- ja Toidulaboratoorium

Kreutzwaldi 30

EE-51006 Tartu

Írország

National Food Centre

Teagasc

Dunsinea

Castleknock

IE-Dublin 15

Görögország

Ministry of Rural Development & Food

Veterinary Laboratory of Larisa

7th km Larisa-Trikalοn st.

GR-411 10 Larisa

Spanyolország

Laboratorio Arbitral Agroalimentario

Carretera de La Coruña, km 10,700

E-28023 Madrid

Franciaország

SCL Laboratoire de Lyon

10, avenue des Saules

BP 74

F-69922 Oullins

Olaszország

Ministero Politiche Agricole e Forestali

Ispettorato centrale per il controllo della qualità dei prodotti agroalimentari

Laboratorio di Modena

Via Jacopo Cavedone n. 29

I-41100 Modena

Ciprus

Agricultural Laboratory

Department of Agriculture

Loukis Akritas Ave; 14

CY-Lefcosia (Nicosia)

Lettország

Pārtikas un veterinārā dienesta

Nacionālais diagnostikas centrs

Lejupes iela 3,

Rīga, LV-1076

Litvánia

Nacionalinė veterinarijos laboratorija

J. Kairiūkščio g. 10

LT-2021 Vilnius

Luxemburg

Laboratoire National de Santé

Rue du Laboratoire, 42

L-1911 Luxembourg

Magyarország

Országos Élelmiszervizsgáló Intézet

Budapest 94. Pf. 1740

Mester u. 81.

HU-1465

Málta

Malta National Laboratory

UB14, San Gwann Industrial Estate

San Gwann, SGN 09

Malta

Hollandia

RIKILT — Instituut voor Voedselveiligheid

Bornsesteeg 45, gebouw 123

6708 AE Wageningen

Nederland

Ausztria

Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH

Institut für Lebensmitteluntersuchung Wien

Abteilung 6 — Fleisch und Fleischwaren

Spargelfeldstraße 191

A-1226 Wien

Lengyelország

Centralne Laboratorium Głównego Inspektoratu Jakości

Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych

ul. Reymonta 11/13

60-791 Poznań

Polska

Portugália

Autoridade de Segurança Alimentar e Económica — ASAE

Laboratório Central da Qualidade Alimentar — LCQA

Av. Conde Valbom, 98

P-1050-070 Lisboa

Románia

Institutul de Igienă și Sănătate Publică Veterinară

Str. Câmpul Moșilor, nr. 5, Sector 2

București

Szlovénia

Univerza v Ljubljani

Veterinarska fakulteta

Nacionalni veterinarski inštitut

Gerbičeva 60

SI-1115 Ljubljana

Szlovákia

Štátny veterinárny a potravinový ústav

Botanická 15

842 52 Bratislava

Slovenská republika

Finnország

Elintarviketurvallisuusvirasto Evira

Mustialankatu 3

FI-00710 Helsinki

Svédország

Livsmedelsverket

Box 622

S-75126 Uppsala

Egyesült Királyság

Laboratory of the Government Chemist

Queens Road

Teddington

TW11 0LY

United Kingdom

XII. MELLÉKLET

A baromfihús víztartalmának ellenőrzésével foglalkozó szakértői testület feladatai és szervezeti felépítése

A 19. cikkben említett szakértői testület a következő feladatokért felelős:

a)	információnyújtás a baromfihús víztartalmát elemző módszerekről és összehasonlító vizsgálatokról a nemzeti referencialaboratóriumok számára;

b)	az a) pontban említett módszerek nemzeti referencialaboratóriumokban történő alkalmazásának koordinálása összehasonlító vizsgálat megszervezésével, és különösen jártassági vizsgálattal;

c)	a nemzeti referencialaboratóriumok támogatása a jártassági vizsgálatok elvégzésében a statisztikai adatelemzéshez és jelentéstételhez történő tudományos segítségnyújtáson keresztül;

d)	új analitikai módszerek kifejlesztésének koordinálása és a nemzeti referencialaboratóriumok tájékoztatása az e területen elért fejlődésről;

e)	tudományos és műszaki segítségnyújtás a Bizottságnak, különösen azokban az esetekben, amelyekben az elemzések eredményei a tagállamok között vita tárgyát képezik.

A 19. cikkben említett szakértői testület a következőképpen épül fel:

A baromfihús víztartalmának ellenőrzésével foglalkozó szakértői testület a Közös Kutatóközpont (KKK) Etalonanyag- és Mérésügyi Intézete főigazgatóságának, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságnak és három nemzeti referencialaboratóriumnak a képviselőiből áll. Az IRMM képviselője a testület elnöke, és ő jelöli ki rotációs alapon a nemzeti referencialaboratóriumokat. A kiválasztott nemzeti referencialaboratóriumokért felelős tagállami hatóságok jelölik ki az élelmiszer víztartalmának ellenőrzéséért felelős egyes szakértőket a testületben való részvételre. Éves rotáción keresztül a részt vevő nemzeti referencialaboratóriumok közül egyet úgy kell leváltani, hogy biztosítva legyen a testületen belüli folytonosság. A tagállami szakértőknél és/vagy a nemzeti referencialaboratóriumoknál az e mellékletben említett feladatuk végzése során felmerült költségeket az egyes tagállamok viselik.

A nemzeti referencialaboratóriumok feladatai

A XI. mellékletben felsorolt nemzeti referencialaboratóriumok a következő feladatokért felelősek:

a)	a baromfihús víztartalmának ellenőrzéséért felelős nemzeti laboratóriumok tevékenységének koordinálása;

b)	segítségnyújtás a tagállam illetékes hatóságának a baromfihús víztartalmának ellenőrzésére szolgáló rendszer kidolgozásában;

c)	az a) pontban említett különböző nemzeti laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatokban (jártassági vizsgálatok) való részvétel;

d)	a szakértői testület által szolgáltatott információk érintett tagállam illetékes hatóságához és az a) pontban említett nemzeti laboratóriumokhoz való eljutásának biztosítása;

e)	a szakértői testülettel folytatott együttműködés, valamint a szakértők testületi tagjává történő kinevezés esetén a szükséges vizsgálati minták elkészítése, beleértve a homogenitási vizsgálatot, továbbá a minták megfelelő elküldésének megszervezése

XIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az 1906/90/EGK rendelet	Az 1538/91/EGK rendelet	Ez a rendelet
	1. cikk	1. cikk
	1a. cikk, bevezető rész	2. cikk, bevezető rész
2. cikk, 2., 3. és 4. pont		2. cikk, a), b) és c) pont
2. cikk, 8. pont		2. cikk, d) pont
	1a. cikk, első és második francia bekezdés	2. cikk, e) és f) pont
	2. cikk	3. cikk, (1)–(4) bekezdés
4. cikk		3. cikk, (5) bekezdés
	3. cikk	4. cikk
	4. cikk	5. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (1)–(4) bekezdés		5. cikk, (2)–(5) bekezdés
6. cikk		5. cikk, (6) bekezdés
	5. cikk	6. cikk
	6. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész	7. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész
	6. cikk, (1) bekezdés, az elsőtől a hatodikig terjedő francia bekezdés	7. cikk, (1) bekezdés, a)–f) pont
	6. cikk, (2) bekezdés, bevezető rész	7. cikk, (2) bekezdés, bevezető rész
	6. cikk, (2) bekezdés, az elsőtől a negyedikig terjedő francia bekezdés	7. cikk, (2) bekezdés, a)–d) pont
	7. cikk, (1) bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés
	7. cikk, (3) bekezdés	8. cikk, (2) bekezdés
	7. cikk, (4) bekezdés	8. cikk, (3) bekezdés
	7. cikk, (5) bekezdés	8. cikk, (4) bekezdés
	7. cikk, (6) bekezdés	8. cikk, (5) bekezdés
	8. cikk, (1) bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés
	8. cikk, (2) bekezdés	9. cikk, (2) bekezdés
	8. cikk, (3) bekezdés, bevezető rész	9. cikk, (3) bekezdés, bevezető rész
	8. cikk, (3) bekezdés, első francia bekezdés	9. cikk, (3) bekezdés, a) pont
	8. cikk, (3) bekezdés, második francia bekezdés	9. cikk, (3) bekezdés, b) pont
	8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész	9. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész
	8. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, az elsőtől a harmadikig terjedő francia bekezdés	9. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés, a)–c) pont
	8. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés	9. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés
	8. cikk, (5)–(12) bekezdés	9. cikk, (5)–(12) bekezdés
	8. cikk, (13) bekezdés, első albekezdés	—
	8. cikk, (13) bekezdés, második albekezdés	9. cikk, (13) bekezdés
	9. cikk	10. cikk
	10. cikk	11. cikk
	11. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész	12. cikk, (1) bekezdés, bevezető rész
	11. cikk, (1) bekezdés, az elsőtől a negyedikig terjedő francia bekezdés	12. cikk, (1) bekezdés, a)–d) pont
	11. cikk, (2) bekezdés	12. cikk, (2) bekezdés
	11. cikk, 2a. bekezdés	12. cikk, (3) bekezdés
	11. cikk, 2b. bekezdés	12. cikk, (4) bekezdés
	11. cikk, (3) bekezdés, bevezető rész	12. cikk, (5) bekezdés, bevezető rész
	11. cikk, (3) bekezdés, az elsőtől a negyedikig terjedő francia bekezdés	12. cikk, (5) bekezdés, a)–d) pont
	11. cikk, (4) bekezdés	12. cikk, (6) bekezdés
	12. cikk	13. cikk
	13. cikk	14. cikk
	14a. cikk, (1) és (2) bekezdés	15. cikk
	14a. cikk, (3)–(5) bekezdés	16. cikk, (1)–(3) bekezdés
	14a. cikk, (5a) bekezdés	16. cikk, (4) bekezdés
	14a. cikk, (6) bekezdés	16. cikk, (5) bekezdés
	14a. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész	16. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés
	14a. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, francia bekezdések	X. melléklet
	14a. cikk, (7) bekezdés, második és harmadik albekezdés	16. cikk, (6) bekezdés, második és harmadik albekezdés
	14a. cikk, (8)–(12) bekezdés	17. cikk, (1)–(5) bekezdés
	14a. cikk, (12a) bekezdés	18. cikk, (1) bekezdés
	14a. cikk, (13) bekezdés	18. cikk, (2) bekezdés
	14a. cikk, (14) bekezdés	19. cikk
	14b. cikk, (1) bekezdés	20. cikk, (1) bekezdés
	14b. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész	20. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, bevezető rész
	14b. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, elsőtől a harmadikig terjedő francia bekezdés	20. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a)–c) pont
	14b. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés	20. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
	14b. cikk, (3) és (4) bekezdés	20. cikk, (3) és (4) bekezdés
	15. cikk	—
	—	21. cikk
	—	22. cikk
	I. melléklet	I. melléklet
	IA. melléklet	II. melléklet
	II. melléklet	III. melléklet
	III. melléklet	IV. melléklet
	IV. melléklet	V. melléklet
	V. melléklet	VI. melléklet
	VI. melléklet	VII. melléklet
	VIa. melléklet	VIII. melléklet
	VII. melléklet	IX. melléklet
	VIII. melléklet	XI. melléklet
	IX. melléklet	XII. melléklet
	—	XIII. melléklet

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/88

A BIZOTTSÁG 544/2008/EK RENDELETE

(2008. június 13.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a IIa és IV övezet közösségi vizein, valamint a VI övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2008. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2008. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)	Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2008. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve az e hajók által fogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 13-án.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató

(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A legutóbb a 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o., legutóbb a HL L 36., 2007.2.8., 6. o. szerint helyesbítve) módosított rendelet.

(3) HL L 19., 2008.1.23., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	11/T&Q
Tagállam	Spanyolország
Állomány	GHL/2A-C46
Faj	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)
Övezet	a IIa és IV övezet közösségi vizei; a VI övezet közösségi és nemzetközi vizei
Időpont	2008.5.12.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/90

A BIZOTTSÁG 545/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1109/2007/EK rendelet által a 2007/2008-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 36. cikkére,

mivel:

(1)	A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2007/2008-es gazdasági évre a 1109/2007/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 526/2008/EK bizottsági rendelet (4) módosította.

(2)	A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket a 951/2006/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2007/2008-es gazdasági évre az 1109/2007/EK rendelet által rögzített, a 951/2006/EK rendelet 36. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A legutóbb az 1568/2007/EK rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 62. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 253., 2007.9.28., 5. o.

(4) HL L 155., 2008.6.13., 3. o.

MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 95 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2008. junius 17-tól alkalmazandó módosított összegei

(EUR)
KN-kód	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege	Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege
1701 11 10 (1)	19,90	6,35
1701 11 90 (1)	19,90	12,02
1701 12 10 (1)	19,90	6,16
1701 12 90 (1)	19,90	11,50
1701 91 00 (2)	23,80	13,75
1701 99 10 (2)	23,80	8,81
1701 99 90 (2)	23,80	8,81
1702 90 95 (3)	0,24	0,40

(1) A 318/2006/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 58., 2006.2.28., 1. o.).

(2) A 318/2006/EK rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3) 1 %-os szacharóztartalom esetén.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/92

A BIZOTTSÁG 546/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

az 1399/2007/EK rendelet által egyes Svájcból származó hústermékek tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a Svájcból származó kolbászra és egyes hústermékekre vonatkozó vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló 2007. november 28-i 1399/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1399/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg az egyes hústermékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008 júniusának első hét napján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1 390 000 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan az 1399/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be a 09.4180 tételszámú kontingensre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 282., 1975.11.1., 1. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet. 2008. július 1-jétől a 2759/75/EGK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2) HL L 311., 2007.11.29., 7. o.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/93

A BIZOTTSÁG 547/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

az 1382/2007/EK rendelet által a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a 774/94/EK tanácsi rendelet sertéshúsimportra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. november 26-i 1382/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1382/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008. júniusának első hét napján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

5 250 000 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan az 1382/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be a 09.4046 tételszámú kontingensre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(2) HL L 309., 2007.11.27., 28. o.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/94

A BIZOTTSÁG 548/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a 812/2007/EK rendelettel megnyitott, sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az Amerikai Egyesült Államok részére a sertéshúsra vonatkozóan kiutalt vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. július 11-i 812/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 812/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

600 500 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan a 09.4170 tételszámú vámkontingens keretében nem nyújtottak be a 812/2007/EK rendelet alkalmazásával behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(2) HL L 182., 2007.7.12., 7. o.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/95

A BIZOTTSÁG 549/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a 979/2007/EK rendelettel megnyitott, a sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a Kanadából származó sertéshúsra vonatkozóan behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. augusztus 21-i 979/2007/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 5. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 979/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008 júniusának első hét napján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azt a mennyiséget, amelyre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiséget hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiséghez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1 156 000 kg az a mennyiség, amelyre vonatkozóan a 979/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be a 09.4204 tételszámú kontingensre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyet hozzá kell adni a 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakhoz.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(2) HL L 217., 2007.8.22., 12. o. Az 1564/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 36. o.) módosított rendelet.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/96

A BIZOTTSÁG 550/2008/EK RENDELETE

(2008. június 16.)

a 806/2007/EK rendelettel megnyitott, sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 június első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a sertéshús piacának közös szervezéséről szóló, 1975. október 29-i 2759/75/EGK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 7. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a sertéshúságazatra vonatkozó vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2007. július 10-i 806/2007/EK rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 806/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2008 júniusának első hét napján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(3)

2008 júniusának első hét napján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 806/2007/EK rendelet alapján a 2008. július 1-jétőlszeptember 30-ig alidőszakra vonatkozóan benyújtott, behozatali engedély iránti kérelmek tekintetében az e rendelet mellékletében szereplő odaítélési együtthatókat kell alkalmazni.

(2) A melléklet meghatározza azokat a mennyiségeket, amelyekre a 806/2007/EK rendelet alapján nem nyújtottak be behozatali engedély iránti kérelmet, és amelyeket ezért hozzá kell adni a 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. június 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(2) HL L 238., 2006.9.1., 13. o. A 289/2007/EK rendelettel (HL L 78., 2007.3.17., 17. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 181., 2007.7.11., 3. o.

MELLÉKLET

Csoport száma	Tételszám	Az 1.7.2008-30.9.2008 terjedő alidőszakra vonatkozóan benyújtott, behozatali engedély iránti kérelmek esetében alkalmazandó odaítélési együttható (%)	Az igénybe nem vett, a 1.10.2008-31.12.2008 terjedő alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó mennyiségek (kg)
G2	09.4038	85,853052	—
G3	09.4039	(2)	738 000
G4	09.4071	(1)	750 500
G5	09.4072	(1)	1 540 250
G6	09.4073	(1)	3 766 750
G7	09.4074	(2)	1 119 750

(1) Nem alkalmazható: a Bizottsághoz egyetlen engedélykérelmet sem továbbítottak.

(2) Nem alkalmazható: a kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/98

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. május 23.)

a nitrit egyes húskészítményekhez történő hozzáadásával kapcsolatban Dánia által bejelentett nemzeti rendelkezésekről

(az értesítés a C(2008) 2168. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

(2008/448/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

I. TÉNYEK ÉS ELJÁRÁS

(1)

A 2007. november 21-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 23-án beérkezett levelében a Dán Királyság Európai Unió mellett működő állandó képviselete értesítette a Bizottságot a nitritek egyes húskészítményekhez történő hozzáadásával kapcsolatos nemzeti rendelkezéseiről, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint. A Dán Királyság szükségesnek tartja e rendelkezések fenntartását a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elfogadása ellenére, és nem kívánja átültetni a 2006/52/EK irányelvet a nemzeti jogába a nitrit húskészítményekhez történő hozzáadása tekintetében.

1. KÖZÖSSÉGI JOGSZABÁLYOK

1.1. AZ EK-SZERZŐDÉS 95. CIKKÉNEK (4) ÉS (6) BEKEZDÉSE

(2)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy „ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.”

(3)

Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

1.2. A 2006/52/EK IRÁNYELV

(4)

Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 107/89/EGK tanácsi irányelv (2) általános elvei szerint egy élelmiszer-adalékanyag jóváhagyása ésszerű technológiai szükséglet fennállásától, egészségügyi szempontból való elfogadhatóságától és attól függ, hogy használata nem téveszti-e meg a fogyasztót.

(5)

Nitriteket sok évtizede használnak húsokban és húskészítményekben, többek között azért, hogy egyéb tényezőkkel együtt biztosítsák a húskészítmények, különösen a pácolt húskészítmények tartósságát és mikrobiológiai biztonságát, meggátolva többek között a Clostridium botulinum elszaporodását, amely baktérium az életveszélyes botulizmusért felelős. Ugyanakkor elismert, hogy a nitritek jelenléte a húskészítményekben nitrozamin képződéséhez vezethet, amelynek rákkeltő voltát állapították meg. Az e területen hozott jogszabályoknak tehát áthidaló megoldást kell találniuk egyrészről a nitritek húskészítményekben való jelenléte révén történő nitrozaminképződés kockázata és a nitriteknek a baktériumok, különösen a botulizmusért felelős baktériumok elszaporodása elleni védőhatása között.

(6)

A színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 1995. február 20-i 95/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), amint azt eredetileg elfogadták, a különböző húskészítmények tekintetében legmagasabb nitrit- és nitrátmaradék-szinteket, valamint „javasolt beviteli mennyiségeket” állapított meg. A 2006/52/EK irányelv I. mellékletének 3. c) pontja módosítja a 95/2/EK irányelv III. mellékletének C. részét az E 249-et (kálium-nitrit) és az E 250-et (nátrium-nitrit) illetően.

(7)

Ezzel ellentétesen, a 2006/52/EK irányelv főszabályként az előállítás során hozzáadható legnagyobb mennyiségeket határoz meg az E 249 kálium-nitrit és E 250 nátrium-nitrit tekintetében. A legnagyobb hozzáadható mennyiség a húskészítmények tekintetében általában 150 mg/kg, a sterilezett húskészítmények tekintetében pedig 100 mg/kg. Néhány meghatározott, az egyes tagállamokban hagyományosan előállított, pácolt húskészítmények tekintetében a legnagyobb mennyiség 180 mg/kg.

(8)

Ez a megközelítés az élelmiszerügyi tudományos bizottság (a továbbiakban „ÉTB”) 1990. (4) és 1995. (5) évi véleményét, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban „EFSA”) 2003. november 26-i véleményét (6) követi, amelyek megállapították, hogy inkább a nitrit beviteli mennyisége, és nem a maradékmennyiség járul hozzá a C. botulinum elleni gátló hatáshoz, és azt javasolták, hogy a „javasolt beviteli mennyiségek” helyébe „legnagyobb beviteli mennyiségek” lépjenek. Figyelembe veszi továbbá a Bíróságnak a C-3/00. sz. Dánia kontra Bizottság ügyben hozott határozatát, amely egy előző, az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerinti dán kérelemre vonatkozott, és amelyben a Bíróság megállapította, hogy a nitritek húskészítményekben történő felhasználásával kapcsolatos dán kérelem elutasításakor a Bizottság nem vette kellő mértékben figyelembe az ÉTB 1990. és 1995. évi véleményét, amely kétségbe vonta a 95/2/EK irányelv által engedélyezett nitritmennyiségek megfelelőségét. (7)

(9)

A főszabálytól való eltérésként a 2006/52/EK irányelv legmagasabb maradékszinteket határoz meg egyes meghatározott, hagyományos, pácolt húskészítmények tekintetében, amelyeket hagyományos gyártási módszerekkel állítanak elő. A legmagasabb maradékszintek 50 mg/kg, 100 mg/kg és 175 mg/kg, amelyeket e termékek különböző csoportjaira kell alkalmazni, például 175 kg/kg a Wiltshire bacon, a dry cured bacon és hasonló termékek, és 100 mg/kg a Wiltshire ham és hasonló termékek tekintetében. E termékek tekintetében legmagasabb maradékértékeket határoztak meg, mivel nem lehet ellenőrizni a hús által felvett pácsó beviteli mennyiségét, az e termékekhez kötődő gyártási eljárás jellegének köszönhetően. Az irányelv bemutatja e sajátos termékek gyártási eljárását, hogy lehetővé tegye a „hasonló termékek” azonosítását, és hogy egyértelművé tegye, hogy mely termékek tartoznak a különböző legmagasabb szintek alá. A következő táblázat a 2006/52/EK irányelv (8) által megállapított legmagasabb szinteket tartalmazza:

E-szám	Név	Élelmiszer	Az előállítás során hozzáadható legnagyobb mennyiség (NaNO3-ban kifejezve)	Legmagasabb maradékszint (NaNO3-ban kifejezve)
E 249	Kálium-nitrit (x)	Húskészítmények	150 mg/kg
E 250	Nátrium-nitrit (x)	Sterilezett húskészítmények (Fo > 3,00) (y)	100 mg/kg
		Hagyományos sós lében pácolt húskészítmények (1):
		Wiltshire bacon (1.1);
		Entremeada, entrecosto, chispe, orelheira e cabeça (salgados)		175 mg/kg
		Toucinho fumado (1.2);
		és hasonló termékek
		Wiltshire ham (1.1);		100 mg/kg
		és hasonló termékek
		Rohschinken, nassgepökelt (1.6);		50 mg/kg
		és hasonló termékek
		Cured tongue (1.3)		50 mg/kg
		Hagyományos és szárazon pácolt húskészítmények (2):
		Dry cured bacon (2.1);		175 mg/kg
		és hasonló termékek
		Dry cured ham (2.1);		100 mg/kg
		Jamón curado, paleta curada, lomo embuchado y cecina (2.2);
		Presunto, presunto da pá és paio do lombo (2.3);
		és hasonló termékek
		Rohschinken, trockengepökelt (2.5);		50 mg/kg
		és hasonló termékek
		Egyéb hagyományosan pácolt húskészítmények (3):
		Vysočina	180 mg/kg
		Selský salám
		Turistický trvanlivý salám
		Poličan
		Herkules
		Lovecký salám
		Dunajská klobása
		Paprikáš (3.5);
		és hasonló termékek
		Rohschinken, trocken-/nassgepökelt (3.1);		50 mg/kg
		és hasonló termékek
		Jellied veal and brisket (3.2)

(10)

Amint azt az ÉTB és az EFSA vonatkozó véleményei ajánlották, a 2006/52/EK irányelv legmagasabb hozzáadható mennyiségek megállapításán alapul, és azáltal tükrözi az e tudományos véleményekben említett tartományokat, hogy meghatározza, hogy a nitrit felhasználása 100 mg/kg-ig engedélyezett a sterilezett húskészítményekben és 150 mg/kg-ig egyéb húskészítményekben. Tekintettel a (pácolt) húskészítmények és gyártási módszerek széles választékára a Közösségben, a közösségi jogalkotó úgy vélte, hogy pillanatnyilag nem lehetséges a nitrit megfelelő szintjének meghatározása minden egyes termék tekintetében.

(11)

A legmagasabb hozzáadható mennyiség alkalmazásának szabálya alóli kivételek korlátozott jellegűek. Csak olyan sajátos termékekre vonatkoznak, amelyeket hagyományosan állítanak elő egyes tagállamokban, és amelyek tekintetében nem lehet ellenőrizni a hús által felvett pácsó beviteli mennyiségét az e termékekhez kötődő gyártási eljárásnak köszönhetően. Azokat a hagyományos termékeket, amelyekre ezeket alkalmazni kell, különösen a gyártási eljárás leírásán keresztül határozzák meg.

(12)

A 2006/52/EK irányelvet a tagállamoknak 2008. február 15-ig kellett átültetniük, hogy lehetővé tegyék az ezen irányelvnek 2008. február 15-ig megfelelő termékek kereskedelmét és felhasználását, és megtiltsák azon termékek kereskedelmét és felhasználását, amelyek nem felelnek meg 2008. augusztus 15-ig.

2. AZ ÉRTESÍTÉSBEN SZEREPLŐ NEMZETI RENDELKEZÉSEK

(13)

Azok a nemzeti rendelkezések, amelyekről Dánia értesítést küldött: az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2005. január 11-i 22. rendelet (Bekendtgørelse nr 22 af 11.1.2005 om tilsætningsstoffer til fødevarer), és a megengedett élelmiszer-adalékanyagok dán pozitív listája (Liste over tilladte tilsætningsstoffer til fødevarer, „Positivlisten”).

(14)

A 22. rendelet azt az elvet tartalmazza, hogy csak a pozitív listán szereplő adalékanyagokat lehet élelmiszerekben használni, a meghatározott feltételek, célkitűzések és korlátozások mellett (9). Ezenfelül előírja, hogy eltérő rendelkezés hiányában a pozitív listán szereplő legmagasabb értékek az adalékanyag olyan legnagyobb mennyiségére vonatkoznak, amely az élelmiszerek értékesített formájában lehet jelen (10). Ennek következtében csak a 22. rendelet és a pozitív lista követelményeinek megfelelő élelmiszereket lehet értékesíteni a dán piacon. A dán Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hatóság által a 22. rendelet alapján összeállított pozitív lista meghatározza, hogy mely adalékanyagok használhatók az egyes élelmiszerekben, és milyen mennyiségben. Az értesítésben szereplő változatot 2005. január 29-től kell alkalmazni.

(15)

Az E 249 és E 250 nitritek húsokban és húskészítményekben történő felhasználása tekintetében a dán pozitív lista kizárólagosan hozzáadható mennyiségeket állapít meg, és a következő legmagasabb szinteket tartalmazza.

Élelmiszer

A hozzáadható nitritek mennyisége

(mg/kg)

8.2.1.

Nem hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek egész húsdarabokból származnak, a szeleteket is beleértve (általában)

A Wiltshire-típusú bacon és annak részei, beleértve a sóval pácolt sonkát

150

8.2.2.

Hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek egész húsdarabokból származnak, a szeleteket is beleértve (általában)

Rullepølse (göngyölt húskolbász)

100

Teljesen tartós vagy féltartós termékek, Wiltshire-típusú bacon és annak részei, beleértve a sóval pácolt sonkát

150

8.3.1.

Nem hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek darálthúsból származnak, a szeleteket is beleértve (általában)

Fermentált szalámik

100

Teljesen tartós vagy féltartós, nem hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek darálthúsból származnak

150

8.3.2.

Hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek darálthúsból származnak

Húsgombóc és májpástétom (kødboller and leverpostej)

Teljesen tartós vagy féltartós, hőkezelt, húsalapú készítmények, amelyek darálthúsból származnak

150

(16)

Úgy tűnik tehát, hogy a 60 mg/kg (11)-os határérték számos húskészítményre alkalmazandó, míg a 2006/52/EK irányelv megfelelő legmagasabb szintjei 100 mg/kg vagy 150 mg/kg. Egyes kolbászokra a Dániában elfogadott legmagasabb szint 100 mg/kg. Egyes sajátos teljesen tartós vagy féltartós húskészítményekre, beleértve a „Wiltshire-típusú bacont és annak részeit”, a legnagyobb mennyiség 150 mg/kg.

3. ELJÁRÁS

(17)

2007. augusztus 17-én a Bizottság átvette az első, a Dán Királyság 2007. augusztus 14-én kelt közleményét, amelyben Dánia kritizálta a 2006/52/EK irányelv különböző szempontjait, és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem áll szándékában átültetni a 2006/52/EK irányelvet a húskészítményekben található nitritek tekintetében. Dánia azonban nem küldött értesítést azokról a nemzeti intézkedésekről, amelyeket fenn kíván tartani. A 2007. november 13-án kelt levelében a Bizottság erre felhívta a dán kormány figyelmét. A 2007. november 21-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 23-án beérkezett levelében a Dán Királyság Európai Unió mellett működő állandó képviselete értesítette a Bizottságot a vonatkozó nemzeti rendelkezésekről. Egy további, 2007. november 22-én kelt, a Bizottsághoz 2007. november 27-én beérkezett levélben, amely tartalmazza a Nemzeti Élelmiszerügyi Intézet 2007. október 30-i jelentését, Dánia megindokolta kérelmét.

(18)	A 2007. december 21-én kelt levelében a Bizottság megerősítette, hogy kézhez vette az értesítést, és hogy az annak vizsgálatára a 95. cikk (6) bekezdése szerint nyitva álló hat hónapos határidő 2007. november 24-én kezdődött, az azt követő napon, amelyen az értesítést kézhez vették.

(19)	A 2008. március 31-én kelt levelében Dánia adatokat szolgáltatott a húskészítmények dániai fogyasztásáról.

(20)

A 2008. január 31-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot és az EFTA-államokat az értesítésről, és lehetőséget adott nekik, hogy 30 napon belül észrevételeket tegyenek. A Bizottság közleményt is közzétett az értesítésről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (12), annak érdekében, hogy tájékoztassa az érdekelt feleket Dánia nemzeti rendelkezéseiről, valamint a kérelem alátámasztására felhozott indokokról. A Bizottság Észtországtól, Franciaországtól, Magyarországtól és Norvégiától kapott észrevételeket (13).

—	Észtország hangsúlyozza, hogy tekintettel a dán jogszabályok kereskedelemkorlátozó hatására, lényeges, hogy e korlátozásokat tudományosan indokolják.

—

Franciaország kiemeli, hogy a nitritek erőteljesen gátolják egyes baktériumok, beleértve a Clostridium botulinum elburjánzását, és ezért jelentős szerepet töltetnek be az ételmérgezések megelőzésében, és hogy a húskészítmények tekintetében nincs alternatíva. Álláspontja szerint a 2006/52/EK irányelv az EFSA 2003. november 26-i véleményén alapul, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozza a nitrozaminok koncentrációját, miközben biztosítja a mikrobiológiai biztonságot. Amint az EFSA javasolja, szabályozza a hozzáadható mennyiségeket. Legmagasabb maradékértékekre csak kivételesen hivatkozik, és csak ott, ahol nem volt lehetséges a legnagyobb hozzáadható mennyiségek meghatározása. Új elemzést csak akkor kell végezni, ha a tagállamokban az új szabályok alapján az adalékanyagok fogyasztásával kapcsolatban folytatott vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak.

—

Magyarország, jóllehet támogatja a nitrit- és nitrozamin-expozíció csökkentését a rendelkezésre álló valamennyi lehetséges eszközzel, hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az egész EU tekintetében szabályozni kell a megfelelő nitritszinteket, többek között a hagyományos, pácolt húskészítmények tekintetében, amelyek eltérhetnek a dán húskészítményektől, és amelyek esetében indokolt lehet magasabb nitritszint hozzáadása. Megkérdőjelezi Dánia azon állítását, hogy a 2006/52/EK irányelv átültetése a nitrit 2,3–2,4-szeres növekedéséhez vezetne Dániában, tekintettel arra a tényre, hogy a gyártók kötelesek a megengedett legnagyobb mennyiségnél kisebb mennyiség használatára, ha garantálni tudják az előírt mikrobiológiai biztonságot. Az európai kultúra szegényebb lenne, ha a hagyományos, pácolt készítményeknek el kellene tűnniük a piacról.

—

Norvégia úgy véli, hogy a dán intézkedés a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján indokolt. Álláspontja szerint az intézkedés célja, hogy az emberi egészség nagyobb fokú védelmét biztosítsa tudományos vélemények alapján, és nem képezi önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását. Úgy véli, hogy a belső piac működésével szembeni, ebből eredő akadály szükséges és arányos. Norvégia egyetért Dániával abban, hogy a húskészítményekben található nitrittel kapcsolatban a 2006/52/EK irányelv nem tükrözi teljes mértékben a tudományos véleményt, annyiban, hogy nem biztosítja azt, hogy a kívánt hatás eléréséhez szükséges legalacsonyabb nitritszintet alkalmazzák, valamint annyiban, hogy lehetővé teszi maradékszintek alkalmazását egyes húskészítmények tekintetében.

4. AZ EFSA MEGKERESÉSE

(21)

A 2008. március 10-én kelt levelében az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság megkereste az EFSA-t, hogy adjon tudományos véleményt arról, hogy az ÉTB 1990. és 1995. évi és az EFSA 2003. évi korábbi véleményei még mindig megalapozottak-e, a Dánia által átadott információ fényében. A 2008. március 28-i válaszában az EFSA megállapította, hogy az ÉTB és az EFSA korábbi véleményei még mindig megalapozottak a Dánia által átadott információ fényében.

(22)

A nitriteknek/nitrátoknak a húskészítmények mikrobiológiai biztonságára gyakorolt hatásaira tekintettel az EFSA hivatkozik a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületének 2003. november 26-i véleményére. Ebben a véleményben kimondták, hogy több tényező járul hozzá a húskészítmények biztonságához (főzési eljárás, só/koncentráció, vízaktivitás stb.), és a nitritek beviteli mennyisége fontos a mikrobiológia biztonság szempontjából, és ezért kell a beviteli mennyiségeket ellenőrizni (inkább, mint a maradékmennyiséget). Az EFSA hivatkozik arra a tényre is, hogy a biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete egyetértett az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) álláspontjával, amely szerint a húskészítmény 1 kg-jához 50–100 mg hozzáadott nitrit elegendő számos termék tekintetében, és más termékekben, különösen az alacsony sótartalmú és hosszú felhasználhatósági időtartamú termékekben 50–150 mg/kg nitrit hozzáadása szükséges a C. botulinum növekedésének megakadályozásához.

II. ÉRTÉKELÉS

1. ELFOGADHATÓSÁG

(23)

A 95. cikk (4) és (6) bekezdése szerint azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan fenntarthatja nemzeti rendelkezéseit, ha ezekről a rendelkezésekről értesíti a Bizottságot, és a Bizottság jóváhagyja a kérelmet.

(24)

A dán értesítés a 95/2/EK irányelv III. melléklete C. részének az E 249 és E 250 tekintetében történő módosításáról szóló 2006/52/EK irányelv I. mellélete 3. c) pontjától eltérő nemzeti rendelkezésekre vonatkozik. A jelenlegi dán rendelkezések a 2006/52/EK irányelv elfogadása idején már hatályban voltak.

(25)

A 22. rendelet és a dán pozitív lista szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz a nitritek húsokban és húskészítményekben történő felhasználása tekintetében, mint a 2006/52/EK irányelv, amennyiben ezek a 2006/52/EK irányelvnél kisebb mértékű legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapítanak meg számos terméktípus tekintetében (sok esetben 60 mg/kg-ot), és amennyiben – nem úgy, mint a 2006/52/EK irányelv – nem teszik lehetővé egyes hagyományos húskészítmények forgalomba hozatalát legmagasabb maradékértékek alapján.

(26)

A 95. cikk (4) bekezdésével összhangban az értesítést kiegészítették a 30. cikkben említett egy vagy több lényeges követelménnyel, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével, ebben az esetben az emberi élet és egészség védelmével kapcsolatos indokok bemutatásával. A dán álláspontot részletesebben a dán Élelmiszerügyi Intézet 2007. október 30-i jelentése fejti ki, amelyet 2007. november 27-én nyújtottak be, valamint a fenti (17) és (19) preambulumbekezdésben említett más dokumentumok.

(27)	Az előbbiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a Dánia által benyújtott, a húsokban és húskészítményekben történő nitritfelhasználásra vonatkozó nemzeti rendelkezései fenntartásának engedélyezésére irányuló kérelem elfogadható az EK-Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerint.

2. ÉRDEMI VIZSGÁLAT

(28)

Az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésével és (6) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy teljesül-e az említett cikkben előírt valamennyi olyan feltétel, amely lehetővé teszi egy tagállam számára a közösségi harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezésének fenntartását.

(29)

A Bizottságnak különösen azt kell vizsgálnia, hogy a nemzeti rendelkezéseket indokolja-e a 30. cikkben említett lényeges követelmény, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelme, és e rendelkezések nem lépnek-e túl azon a mértéken, ami szükséges a kitűzött jogszerű cél eléréséhez. Ezen felül, amikor a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti rendelkezés megfelel a fenti feltételeknek, a 95. cikk (6) bekezdésének értelmében ellenőriznie kell, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(30)

Meg kell jegyezni, hogy – az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése által megállapított időkeret fényében – amikor a Bizottság azt vizsgálja, hogy indokoltak-e azok a nemzeti intézkedések, amelyekről az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésének értelmében értesítést küldtek, az értesítést küldő tagállam által előterjesztett „indokokat” kell alapul vennie. Ez azt jelenti, hogy a Szerződés rendelkezéseivel összhangban annak bizonyítása, hogy a nemzeti intézkedések indokoltak, az intézkedést fenntartani szándékozó, kérelmező tagállamot terheli. Tekintettel az EK-Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése által megállapított eljárási keretre, beleértve a határozat elfogadására nyitva álló szigorú határidőt, a Bizottságnak általában arra kell szorítkoznia, hogy megvizsgálja a kérelmező tagállam által előterjesztett tények relevanciáját, anélkül, hogy neki magának lehetséges indokokat kellene keresnie.

(31)	Ha azonban a Bizottság olyan információ birtokában van, amelynek fényében azt a közösségi harmonizációs intézkedést, amelytől az értesítésben szereplő nemzeti rendelkezés eltér, felül kell vizsgálni, figyelembe veheti ezt az információt az értesítésben szereplő nemzeti rendelkezések értékelésekor.

2.1. DÁNIA ÁLLÁSPONTJA

(32)

A Dán Királyság azt állítja, hogy jogszabályai az emberi élet és egészség magasabb fokú védelmét biztosítják, amennyiben az E 249 (kálium-nitrit) és E 250 (nátrium-nitrit) tekintetében a 2006/52/EK irányelvben előírtaknál kisebb mértékű legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapítanak meg, és nem teszik lehetővé olyan hagyományos húskészítmények forgalomba hozatalát, amelyek tekintetében nem lehet megállapítani a beviteli mennyiséget. Dánia úgy véli, hogy a dán rendelkezések teljes mértékben összhangban állnak az élelmiszerügyi tudományos bizottság (ÉTB) 1990. és 1995. évi ajánlásaival, valamint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2003. november 26-i véleményével, mivel nem tartalmaznak a maradékszintekkel szemben legnagyobb „hozzáadható mennyiségek” megállapításának elve alóli kivételeket, és differenciáltabb legmagasabb szinteket határoznak meg a húskészítmények különleges csoportjai tekintetében.

(33)

Dánia elismeri, hogy bizonyos tekintetben a 2006/52/EK irányelv megfelel az ÉTB és az EFSA tudományos ajánlásainak, különösen ott, ahol – nem úgy, mint a 95/2/EK irányelv eredeti változata – „legnagyobb hozzáadható mennyiségekről” rendelkezik, a maradékmennyiségekkel és „javasolt hozzáadható mennyiségekkel” szemben. Kritikával illeti azonban, hogy ezen elv alól vannak kivételek, ami azzal a következménnyel jár, hogy különböző hagyományosan előállított húskészítményeket még mindig a maradékmennyiségek szempontjából szabályoznak, és úgy véli, ez veszélyes lehet az emberi egészségre. Kiemeli, hogy a nitrit-maradék koncentrációja nagyon bizonytalanul jelzi a hozzáadott nitrit mennyiségét, és hivatkozik azokra a vizsgálatokra, amelyek kimutatták, hogy a maradékértékek rendkívül magas hozzáadott nitrit-mennyiséget is leplezhetnek, ami megjósolhatatlanul magas N-nitrozo-vegyületek képződéséhez vezethet.

(34)

Dánia hangsúlyozza azt is, hogy a nitrozaminok, amelyek képződése a nitrit húskészítményekben való jelenlététől függ, genotoxikusak és rákkeltőek, ezért lehet a nitritek felhasználását csak az abszolút szükséges mennyiségekben megengedni. Dánia úgy véli, hogy a 2006/52/EK irányelvben meghatározott legnagyobb hozzáadható mennyiségek túl magasak egészségügyi szempontból, és az ezen értékekkel kapcsolatos technológiai szükségletet nem dokumentálták. Vitatja, hogy a közösségi tudományos testületek által adott vélemény fényében a Clostridium botulinum növekedésének meggátolása elérhető lenne azáltal, hogy a határértékeket a nitrit 50–150 mg/kg-ja közötti tartományban tartják, és a húskészítmények kategóriái tekintetében a határértékeket tudományosan megalapozott szükségletektől függően határozzák meg.

(35)

Tekintettel arra, hogy Dániában a pácolt húskészítmények fogyasztásának megközelítőleg 90 %-a olyan termékekből áll, amelyekre Dániában jelenleg a nitrit 60 mg/kg-os legnagyobb hozzáadható mennyiségét kell alkalmazni, Dánia rámutat arra, hogy az irányelv átültetése, és a 150 mg/kg általános határértéknek valamennyi pácolt húskészítmény tekintetében történő bevezetése azt eredményezheti, hogy Dániában a nitritfogyasztás 2,3–2,4-szeresére nő, amely azzal járhat, hogy ennek megfelelően növekszik a preformált nitrozamin fogyasztása.

(36)

Dánia hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a nitritek alacsonyabb hozzáadható szintjét előíró szabályai sok éve hatályban vannak, megfelelőnek bizonyultak a botulizmus megelőzése tekintetében. A dán kormány kiemeli, hogy ezek a szabályok soha nem okoztak az érintett termékek tartósításával kapcsolatos problémát, és hogy más tagállamokkal összehasonlítva Dániában nagyon alacsony a kolbászok okozta ételmérgezési esetek száma. Azt állítja, hogy botulizmus kevesebbszer fordul elő, mint a legtöbb tagállamban. A Eurosurveillance 1999. januári, European Communicable Disease Bulletin (Fertőző betegségekkel foglalkozó európai kiadványa) szerint, amely az európai botulizmussal foglalkozó különszám, a botulizmus igen ritka Dániában. A dán egészségügyi ellenőrző intézet, a Statens Serum Institute azt állítja a honlapján, hogy 1980 után csak öt alkalommal fordult elő botulizmus a dán lakosság körében, és ezek egyikét sem húskészítmények fogyasztása okozta.

(37)	Ezen felül Dánia fenntartja, hogy a nitrittel kapcsolatos rendelkezései nem képeznek kereskedelmi akadályt; hivatkozva azokra a számadatokra, amelyek azt mutatják, hogy sor került húskészítmények más tagállamokból történő behozatalára, és e behozatal az elmúlt években még növekedett is.

(38)	Összefoglalva, Dánia jogosnak véli a nitrozaminexpozícióból eredő, emberi egészséggel szembeni kockázatnak a 2006/52/EK irányelv követelményein túlmenő, azáltal történő csökkentését, hogy továbbra is jogszabályait alkalmazza.

2.2. A DÁN ÁLLÁSPONT ÉRTÉKELÉSE

2.2.1. A 30. cikkben említett lényeges követelményeken alapuló indoklás

(39)

A dán jogszabályok az emberi élet és egészség nagyobb fokú védelmét kívánják biztosítani a nitritexpozíció, és a nitrozaminok húskészítményekben történő esetleges képződése tekintetében, azáltal, hogy a nitritek legnagyobb hozzáadható mennyiségét alacsonyabban határozzák meg számos húskészítményt érintően, és nem teszik lehetővé olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek tekintetében csak legmagasabb maradékértékeket lehet megállapítani.

(40)

Annak értékelésekor, hogy a dán jogszabályok ténylegesen megfelelőek és szükségesek-e e célkitűzés eléréséhez, számos tényezőt kell figyelembe venni. Különösen két egészségügyi kockázatot kell egyensúlyba hozni, egyrészről a nitrozamin húskészítményekben való jelenlétével kapcsolatos kockázatot, másrészről a húskészítmények mikrobiológiai biztonságát. Az utóbbi szempont több mint puszta technológiai szükséglet, önmagában is rendkívül jelentős egészségügyi megfontolás. Míg elismert, hogy a húskészítményekben korlátozni kell a nitritszintet, a húsokban található nitrit alacsonyabb szintje nem vezet automatikusan az emberi egészség nagyobb védelméhez. A nitritek legmegfelelőbb szintje számos olyan tényezőtől függ, amelyeket az ÉTB és az EFSA vonatkozó véleményei elismertek, pl. só hozzáadása, nedvesség, pH, a termék felhasználhatósági időtartama, higiénia, hőmérséklet-szabályozás stb.

(41)	Az előbbi és a fenti (9) és (10) preambulumbekezdésben foglalt megfontolások fényében a Bizottság úgy véli, hogy elvben a 2006/52/EK irányelv megfelelő választ ad a két szemben álló egészségügyi kockázat összeegyeztetésének kihívására, a Közösségben a húskészítmények sokféleségének fényében.

(42)

Másrészről, a Bizottságnak értékelnie kell a dán jogalkotó sajátos választásait, és az e szabályokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, amely szabályok jó ideje hatályban vannak. Azon számadatokon keresztül, amelyet az ételmérgezések és különösen a botulizmus előfordulásával kapcsolatban szolgáltatott, Dánia bizonyította, hogy eddig kielégítő eredményeket ért el jogszabályaival. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a dán jogszabályokban meghatározott legmagasabb szintek elegendőnek tűnnek a Dániában jelenleg előállított húskészítmények és a Dániában jelenleg alkalmazott gyártási módszerek mikrobiológiai biztonságának biztosításához.

(43)

A Bizottság megállapítja, hogy a dán jogszabályok összeegyeztethetők a közösségi tudományos testületek tudományos véleményeivel. A dán jogszabályok a legmagasabb hozzáadható értékek szabályozásán alapulnak, és tiszteletben tartják a nitrit e véleményekben említett legnagyobb hozzáadható mennyiségének tartományát, azaz a 50–150 mg/kg-ot. Ezzel egyidejűleg Dánia az irányelvvel összehasonlítva egyedibb legnagyobb hozzáadható mennyiségeket állapított meg húskészítmények különleges csoportjai tekintetében, a dán húskészítmények típusai és a Dániában uralkodó gyártási módszerek fényében.

(44)

Ezenfelül figyelembe kell venni, hogy – a Dánia által szolgáltatott információval összhangban – a dán lakosság által fogyasztott húskészítmények zöme, megközelítőleg 90 %-a, olyan húskészítmény, amelynek tekintetében jelenleg 60 mg/kg-os határértéket kell alkalmazni, amely határérték helyébe a 100 vagy 150 mg/kg-os határérték lépne. Mivel a dán gyártók, csakúgy, mint a többi tagállam gyártói nem kötelesek a jelenleg a termékeikhez hozzáadott nitritmennyiségnek a 2006/52/EK irányelvben említett legmagasabb szintig történő növelésére, nem valószínű, hogy a dán lakosság húskészítményekben található nitritnek való jelenlegi expozíciója a dán beadványban említett mértékben, azaz 2,3–2,4-szeresére nőne. Mindazonáltal nem zárható ki a dán lakosság jelenlegi nitritexpozíciójának növekedése.

(45)	A jelenleg rendelkezésre álló információ alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 2006/52/EK irányelvben foglaltaknál szigorúbb intézkedések fenntartására irányuló kérelem ideiglenesen elfogadható a dániai közegészség-védelmi indokok alapján.

2.2.2. A tagállamok közötti önkényes megkülönböztetésnek, a kereskedelem rejtett korlátozásának és a belső piac működésével szembeni akadályoknak a hiánya

2.2.2.1. Az önkényes megkülönböztetés hiánya

(46)

A 95. cikk (6) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy az előirányzott intézkedések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy ne történjen megkülönböztetés, a hasonló helyzeteket nem szabad különböző módon, a különböző helyzeteket pedig nem szabad azonos módon kezelni.

(47)	A dán nemzeti szabályok mind a hazai, mind a más tagállamokban előállított termékekre vonatkoznak. Az ellenkező bizonyításának hiányában megállapítható, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik önkényes megkülönböztetés eszközét.

2.2.2.2. A kereskedelem rejtett korlátozásának hiánya

(48)

Azok a nemzeti intézkedések, amelyek egy közösségi irányelvnél nagyobb mértékben korlátozzák termékek felhasználását, általában kereskedelmi akadálynak minősülnek, amennyiben a Közösség többi részében jogszerűen forgalomba hozott és felhasznált termékek forgalomba hozatalára várhatóan nem kerül sor az érintett tagállamban a felhasználási tilalom eredményeként. Az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésében megállapított előfeltételek célja annak megakadályozása, hogy az adott cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokon alapuló korlátozásokat indokolatlanul alkalmazzák, és hogy e korlátozások ténylegesen olyan gazdasági intézkedéseként jelenjenek meg, amelyek gátolják adott termékek más tagállamokból történő behozatalát, azaz közvetetten védik a nemzeti termelést.

(49)

Tekintve, hogy a dán szabályok a nitriteknek a húskészítményekhez történő hozzáadására vonatkozóan szigorúbb előírásokat rónak a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkre is egy egyébként harmonizált területen, alkalmasak arra, hogy a kereskedelem rejtett korlátozását képezzék, vagy akadályt jelentsenek a belső piac működésében. El kell ismerni azonban, hogy az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy csak a belső piac aránytalan akadályát jelentő nemzeti intézkedéseket nem lehet jóváhagyni. Ezzel összefüggésben Dánia olyan számadatokat adott át, amelyek arra utalnak, hogy e jogszabályok ellenére is sor került húskészítmények más tagállamokból történő behozatalára, és hogy e behozatal még növekedett is az elmúlt években.

(50)	Az arra utaló bizonyítékok hiányában, hogy a nemzeti rendelkezések ténylegesen a nemzeti termelés védelmére irányuló intézkedésnek minősülnének, megállapítható, hogy nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

2.2.2.3. A belső piac működésével szembeni akadályok hiánya

(51)

Ezt a feltételt nem lehet úgy értelmezni, hogy eleve kizárja minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását, amely valószínűleg érinti a belső piac létrehozását. Ugyanis minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozására és működésére irányuló harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot valószínűleg érintő intézkedésnek minősül. Következésképp, az EK-Szerződés 95. cikkében megállapított eljárás hasznavehetőségének megőrzése érdekében a belső piac működésével szembeni akadály fogalmát az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben úgy kell érteni, mint a kitűzött célhoz viszonyított aránytalan hatást.

(52)

Tekintettel a dán kormány által felhozott, a húskészítményekben található nitritnek való expozíció csökkentésével kapcsolatos egészségügyi előnyökre, és arra a tényre, hogy a jelenleg rendelkezésre álló számadatok alapján úgy tűnik, hogy a kereskedelem nem, vagy csak igen korlátozott mértékben érintett, a Bizottság úgy véli, hogy az értesítésben szereplő dán szabályokat átmenetileg fenn lehet tartani az emberi egészség és élet védelmével kapcsolatos indokok alapján, tekintettel arra a tényre, hogy nem aránytalanok és ennélfogva nem jelentenek akadályt a belső piac működésében az EK-Szerződés 95. cikke (6) bekezdésének értelmében.

(53)	Ezen elemzés fényében a Bizottság úgy véli, hogy a belső piac működésével szembeni akadályok hiányával kapcsolatos feltétel teljesül.

2.2.3. Időbeli korlátozás

(54)

A fenti következtetések a jelenleg rendelkezésre álló információn alapulnak és különösen az arra utaló számadatokon, hogy Dánia kontrollálni tudta a botulizmust a meghatározott típusú húskészítményekhez hozzáadható nitrit alacsonyabban megállapított legmagasabb szintje ellenére, és ezzel egyidejűleg nem zavarta aránytalanul a kereskedelmet.

(55)	Másik fontos tényező a húskészítmények fogyasztási mértéke Dániában, amelyhez viszonyítva a 2006/52/EK irányelv alkalmazása a dán lakosság nitrit-, és ennek következtében nitrozaminexpozíciójának növekedéséhez vezethet.

(56)	Mivel nem jósolható meg kellően biztosan, hogy e tényezők nem változnak majd jelentősen az idők folyamán, a Bizottság helyénvalónak véli, hogy naprakész információk alapján legkésőbb két éven belül újra megvizsgálja a helyzetet.

(57)

A kétéves időszak lehetővé teszi a dán kormány számára, hogy kellő időben új kérelmet nyújtson be, és további vonatkozó adatokat szolgáltasson azon tényt érintően, hogy a 2006/52/EK irányelvben megállapított szintek alkalmazása nem éri el a kívánt védelmi szintet, és elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberi egészséggel szemben.

(58)

Annak érdekében, hogy ilyen adatokat tudjon szolgáltatni, Dániának figyelemmel kell kísérnie a helyzetet, különös tekintettel a botulizmus ellenőrzésére, a 60 mg/kg határértékkel érintett húskészítményeknek a teljes dániai húskészítmény-fogyasztásból való részesedésre, beleértve adott esetben bármely más, a tipikus étkezési szokásokkal összefüggő kockázati tényezőt, valamint a húskészítmények más tagállamokból történő behozatalát.

(59)	Új kérelmében Dániának teljeskörűen indokolnia kell jogszabályainak további fenntartását is.

(60)

Ugyanakkor, a kétéves időszak lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy ellenőrizze és elemezze a 2006/52/EK irányelv átültetését a tagállamokban, és hogy felülvizsgálja a 2006/52/EK irányelvet az EK-Szerződés 95. cikke (7) bekezdésének értelmében, beleértve a tagállamokkal és az EFSA-val folytatandó további konzultációkat.

(61)

E körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti intézkedések a fent kifejtett mértékben egy korlátozott időszakra jóváhagyhatók. A jóváhagyásnak ki kell terjednie a szükséges információk összegyűjtéséhez és alapos értékeléséhez szükséges időre. A Bizottság úgy véli, hogy ehhez egy, az e határozat időpontjától számított kétéves időszakra van szükség. A határozat azon a napon hatályát veszti.

(62)	Dánia továbbra is köteles a 2006/52/EK irányelv egyéb rendelkezéseinek a nemzeti jogába történő átültetésére.

III. KÖVETKEZTETÉS

A fenti megfontolások fényében, és figyelembe véve a dán hatóságok által benyújtott értesítéshez fűzött tagállami észrevételeket, a Bizottság úgy véli, hogy a Dánia által 2007. november 23-án benyújtott kérelem, amely arra irányult, hogy a nitritek hozzáadásáról szóló, a 2006/52/EK irányelvnél szigorúbb nemzeti rendelkezéseit fenntarthassa, az e határozat elfogadásának időpontjától számított két évre jóváhagyható, amíg a dán hatóságok nem bizonyítják, hogy a 2006/52/EK irányelvben megállapított szintek elfogadhatatlan kockázathoz vezetnek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2005. január 11-i 22. rendeletben (Bekendtgørelse nr 22 af 11.1.2005 om tilsætningsstoffer til fødevarer) és az engedélyezett élelmiszer-adalékanyagok dán pozitív listáján (Liste over tilladte tilsætningsstoffer til fødevarer, „Positivlisten”) szereplő, a nitritek húsokhoz és húskészítményekhez történő hozzáadásáról szóló azon nemzeti rendelkezéseket, amelyekről a Dán Királyság a 2007. november 21-én kelt levélben értesítette a Bizottságot az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdésének értelmében.

2. cikk

Ez a határozat 2010. május 23-án hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Dán Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 23-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 204., 2006.7.26., 10. o.

(2) HL L 40., 1989.2.11., 27. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 61., 1995.3.18., 1. o. A legutóbb a 2006/52/EK irányelvvel (HL L 204., 2006.7.26., 10. o.) módosított irányelv.

(4) A nitrátokról és nitritekről szóló, 1990. október 19-én kifejtett vélemény, Európai Bizottság – Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései (huszonhatodik sorozat), 21. oldal.

(5) A nitrátokról és nitritekről szóló, 1995. szeptember 22-én kifejtett vélemény, Európai Bizottság – Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelentései (harmincnyolcadik sorozat), 1. oldal.

(6) A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testületnek a Bizottság kérelmére adott véleménye a nitritek/nitrátok által a húskészítmények mikrobiológiai biztonságára gyakorolt hatásról, The EFSA Journal (2003) 14., 1–34. o.

(7) 2003. március 20-án hozott ítélet, különösen a 109–115. pontok.

(8) A helyesbítéssel (HL L 78., 2007.3.17., 32. o.) helyesbített 2006/52/EK irányelv.

(9) Lásd a 22. rendelet 13. cikkét: „Adalékanyagok felhasználása”.

(10) Lásd a 22. rendelet 20. cikkét.

(11) A kødboller és leverpostej tekintetében nitrit felhasználása a 292/97/EK határozatnak megfelelően tilos.

(12) HL C 30., 2008.2.2., 5. o.

(13) Ezen felül a Bizottság Írországtól is kapott észrevételeket 2008. május 1-jén, azaz a Bizottság által kitűzött határidőn túl.

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/108

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. június 10.)

a 2008/155/EK határozatnak egyes ausztráliai, kanadai és amerikai egyesült államokbeli embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2008) 2466. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/449/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1989. szeptember 25-i 89/556/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A szarvasmarha-embriók Közösségbe irányuló behozatalára feljogosított, harmadik országokbeli embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2008. február 14-i 2008/155/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy a tagállamok harmadik országokból csak az e határozat mellékletében foglalt jegyzékben szereplő embriógyűjtő munkacsoportok által begyűjtött, kezelt és tárolt embriókat hozhatnak be.

(2)	Ausztrália kérelmezte, hogy a jegyzékben szereplő, ezen országra vonatkozó bejegyzések közül az egyik embriógyűjtő munkacsoportot hagyják el.

(3)	Kanada és az Amerikai Egyesült Államok kérelmezte, hogy egyes embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok tekintetében módosítsák a szóban forgó jegyzékek ezen országokra vonatkozó bejegyzéseit.

(4)

Kanada és az Amerikai Egyesült Államok garanciákat mutatott be arra vonatkozóan, hogy betartja a 89/556/EGK irányelvben foglalt megfelelő szabályokat, valamint hogy az érintett embriógyűjtő munkacsoportok számára a fenti országok állat-egészségügyi szolgálata hatóságilag engedélyezte a Közösségbe irányuló kivitelt.

(5)	A 2008/155/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/155/EK határozat melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 10-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 302., 1989.10.19., 1. o. A legutóbb a 2006/60/EK bizottsági határozattal (HL L 31., 2006.2.3., 24. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 50., 2008.2.23., 51. o.

MELLÉKLET

A 2008/155/EK határozat melléklete a következőképpen módosul:

1.	az ETV0006. számú ausztrál embriógyűjtő munkacsoportra vonatkozó sort el kell hagyni;

az E 1159. számú kanadai embriógyűjtő munkacsoportra vonatkozó sor helyébe az alábbi sor kerül:

„CA

E 1159

E 1719

Clinique vétérinaire de Saint-Georges

555, rue 130ième Est

Saint-Georges de Beauce, Québec G5Y 2T4

Dr. Michel Donnelly

Dr. Clermont Roy”

a kanadai munkacsoportok jegyzéke a következő sorokkal egészül ki:

„CA

E 1596

Optimum Genetics Ltd

4246 Albert Street, suite 407

Regina, Saskatchewan S4S 3R9

Dr. Stan Bychawski

E 1020

Progressive Dairy Techniques International Inc

1223 Cedar Creek Road, R.R. 4

Cambridge, Ontario N1R 5S5

Dr. John C. Draper

E 1732

Aylmer Veterinary Clinic

421 Talbot St. West

Aylmer, Ontario N5H 1K8

Dr. James Raddatz

E 1680

Oxford Bovine Veterinary Services

276311 27th Line, R.R. 3

Lakeside, Ontario, N0M 2G0

Dr. Frank Jongert”

a 99TX104 E874. számú, amerikai egyesült államokbeli embriógyűjtő munkacsoportra vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

„US

99TX104

E1376

Ultimate Genetics/Camp Cooley

Rt 3 Box 745

Franklin, TX 77856

Dr. Dan Miller”

A 96TX088 E928. számú, amerikai egyesült államokbeli embriógyűjtő munkacsoportra vonatkozó sor helyébe a következő sor lép:

„US

96TX088

E1376

Advanced Genetic Services

41402 OSR

Normangee, TX 77871

Dr. Dan Miller”

az Amerikai Egyesült Államok munkacsoportjainak jegyzéke a következő sorokkal egészül ki:

„US

08TX138

E1376

Santa Elena Ranch

720 HWY 75 S

Madisonville, TX 77864

Dr. Dan Miller

08GA139

E795

Troy Yoder

5979 HWY 26

Montezuma, GA 31063

Dr. Mitchell Parks”

17.6.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/110

A TANÁCS 2008/450/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2008. június 16.)

az Európai Uniónak a Grúziában/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. június 27-én elfogadta az Európai Uniónak a Grúziában/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról szóló 2006/439/KKBP együttes fellépést (1), amelyet a 2007/484/KKBP együttes fellépés (2)2007. december 31-ig meghosszabbított.

(2)

A 2006/439/KKBP együttes fellépés keretében nyújtott uniós segítség eredményesebbé tette az Unió, valamint az EBESZ szerepét a grúziai/dél-oszétiai konfliktus rendezésében. Az Európai Uniónak a grúziai EBESZ-misszióhoz való hozzájárulása különösen hatékonynak bizonyult az EBESZ égisze alatt létrehozott, a grúz és a dél-oszét felek állandó titkársága működésének biztosítása, valamint a konfliktusrendező folyamat legfontosabb fórumának számító Közös Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: KEB) üléseinek elősegítése terén.

(3)

Az EBESZ további támogatást kért az Európai Uniótól, és az EU hozzájárult, hogy további pénzügyi támogatást nyújtson a konfliktusrendező folyamathoz. E pénzügyi támogatásnak a KEB-ülések, a gazdasági újjáépítési programmal foglalkozó irányítóbizottsági ülések és az ehhez kapcsolódó értesítő, továbbá bizalomépítő munkaértekezlet, és a bűnüldöző szervek képviselői találkozójának támogatására kell összpontosulnia.

(4)

Az ezen együttes fellépés keretében nyújtott uniós támogatás kiegészíti az Európai Unió 2008/132/KKBP együttes fellépéssel (3) kinevezett dél-kaukázusi különleges képviselője (a továbbiakban: EUKK) munkáját, akinek a megbízatása többek között a konfliktusok megelőzéséhez való hozzájárulásra, a konfliktusok megoldásában való segítségnyújtásra, valamint az Európai Uniónak a régió tekintetében a főbb érdekelt felekkel folytatott párbeszédének megerősítésére terjed ki,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

(1) Az Európai Unió hozzájárul a dél-oszétiai konfliktusrendezési eljárás megerősítéséhez.

(2) E célból az Európai Unió hozzájárulást nyújt az EBESZ-nek a KEB üléseinek és a KEB keretén belüli egyéb mechanizmusoknak a finanszírozására.

(3) Az Európai Unió hozzájárulást nyújt az EBESZ-nek a gazdasági újjáépítési programmal foglalkozó irányítóbizottsági ülésekhez, a gazdasági újjáépítési programhoz kapcsolódó értesítőhöz, bizalomerősítő munkaértekezlethez, és a bűnüldöző szervek képviselőinek találkozójához.

(4) A Grúziában végrehajtandó bizalomépítő intézkedéssorozathoz nyújtott uniós támogatás részeként az Európai Unió további hozzájárulásként Brüsszelben vagy a Tanács elnökségét betöltő tagállam fővárosában informális KEB-találkozónak ad helyt.

2. cikk

Az elnökség, amelynek munkáját a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője segíti, felelős az együttes fellépésnek az 1. cikkben megállapított célkitűzések teljesítése érdekében történő végrehajtásáért.

3. cikk

(1) Az ezen együttes fellépés keretében biztosított pénzügyi támogatás kifizetésének feltétele, hogy a Bizottság és az EBESZ grúziai missziója között létrejövő finanszírozási megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított tizenkét hónapon belül a KEB-ben és a KEB egyéb mechanizmusai keretében tartandó rendszeres ülésekre, a gazdasági újjáépítési programmal foglalkozó irányítóbizottsági ülésekre, a programról szóló értesítő kiadására, a bizalomépítő munkaértekezletre, a bűnüldöző szervek képviselőinek találkozójára, valamint a Brüsszelben vagy a Tanács elnökségét betöltő tagállam fővárosában megrendezendő informális KEB-ülésre sor kerüljön. Mind a grúz, mind a dél-oszét oldalnak bizonyítható erőfeszítéseket kell tennie, hogy tényleges politikai haladást érjenek el a köztük lévő nézeteltérések tartós és békés rendezése irányában.

(2) A Bizottság feladata az EU pénzügyi hozzájárulásának ellenőrzése, értékelése és végrehajtása, különös tekintettel az (1) bekezdésben foglalt feltételekre. E célból a Bizottság finanszírozási megállapodást köt az EBESZ grúziai missziójával az EU-hozzájárulás felhasználásáról, amelyet az pénzügyi támogatás formájában nyújt. A Bizottság gondoskodik a támogatásnak az 1. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított célokra történő megfelelő felhasználásáról is.

(3) Az EBESZ grúziai missziója felel a misszió kiadásainak visszatérítéséért, a KEB égisze alatt megrendezendő konferenciák szervezéséért, valamint a felszerelések megfelelő beszerzéséért és átadásáért. A finanszírozási megállapodásnak elő kell írnia, hogy az EBESZ grúziai missziója biztosítja a projekthez nyújtott uniós hozzájárulás láthatóságát, és negyedévenként jelentést tesz a Bizottságnak a projekt végrehajtásáról.

(4) A Bizottság – szoros együttműködésben a dél-kaukázusi EUKK-val – közeli kapcsolatot tart fenn az EBESZ grúziai missziójával az EU-hozzájárulás hatásának ellenőrzése és értékelése érdekében.

(5) A Bizottság ezen együttes fellépés végrehajtásáról az elnökség irányításával és a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője segítségével írásbeli jelentést tesz a Tanácsnak. Ez a jelentés különösen az EBESZ grúziai missziója által a (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően benyújtott negyedéves jelentéseken alapul.

4. cikk

(1) Az 1. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett uniós támogatás teljes pénzügyi referenciaösszege 223 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegből finanszírozott kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó európai közösségi eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

5. cikk

(1) Ez az együttes fellépés elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt az együttes fellépést 2009. június 16-ig kell alkalmazni.

(2) Ezt az együttes fellépést a hatálybalépését követő tíz hónap elteltével felül kell vizsgálni. E célból a dél-kaukázusi EUKK a Bizottsággal közösen megvizsgálja a grúziai/dél-oszétiai rendezési folyamathoz nyújtandó további támogatás szükségességét, és szükség szerint ajánlásokat fogalmaz meg a Tanács számára.

6. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Luxembourgban, 2008. június 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. RUPEL

(1) HL L 174., 2006.6.28., 9. o.

(2) HL L 181., 2007.7.11., 14. o.

(3) HL L 43., 2008.2.19., 30. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 157

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. június 17.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 538/2008/EK rendelete (2008. május 29.) az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló 1386/2007/EK rendelet módosításáról	1
		A Bizottság 539/2008/EK rendelete (2008. június 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	13
	*	A Bizottság 540/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról szóló 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a minták formátuma tekintetében történő módosításáról	15
	*	A Bizottság 541/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló 847/96/EK tanácsi rendelet alapján az egyes halállományokra vonatkozó 2008. évi kvóták kiigazításáról	23
	*	A Bizottság 542/2008/EK rendelete (2008. június 16.) az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének a ciflutrin és a vörös veteménybabból (Phaseolus vulgaris) nyert lecitin tekintetében történő módosításáról ( 1 )	43
	*	A Bizottság 543/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtási szabályainak meghatározásáról	46
	*	A Bizottság 544/2008/EK rendelete (2008. június 13.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a IIa és IV övezet közösségi vizein, valamint a VI övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról	88
		A Bizottság 545/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a cukorágazat egyes termékeire az 1109/2007/EK rendelet által a 2007/2008-es gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról	90
		A Bizottság 546/2008/EK rendelete (2008. június 16.) az 1399/2007/EK rendelet által egyes Svájcból származó hústermékek tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	92
		A Bizottság 547/2008/EK rendelete (2008. június 16.) az 1382/2007/EK rendelet által a sertéshús tekintetében megnyitott vámkontingens keretében 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	93
		A Bizottság 548/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a 812/2007/EK rendelettel megnyitott, sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	94
		A Bizottság 549/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a 979/2007/EK rendelettel megnyitott, a sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 júniusának első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	95
		A Bizottság 550/2008/EK rendelete (2008. június 16.) a 806/2007/EK rendelettel megnyitott, sertéshúsra vonatkozó vámkontingens keretében a 2008 június első hét napján benyújtott kérelmekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátásáról	96

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2008/450/KKBP együttes fellépése (2008. június 16.) az Európai Uniónak a Grúziában/Dél-Oszétiában végrehajtandó konfliktusrendező folyamathoz történő további hozzájárulásáról	110

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2008/448/EK
*	A Bizottság határozata (2008. május 23.) a nitrit egyes húskészítményekhez történő hozzáadásával kapcsolatban Dánia által bejelentett nemzeti rendelkezésekről (az értesítés a C(2008) 2168. számú dokumentummal történt)	98
	2008/449/EK
*	A Bizottság határozata (2008. június 10.) a 2008/155/EK határozatnak egyes ausztráliai, kanadai és amerikai egyesült államokbeli embriógyűjtő és -előállító munkacsoportok tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 2466. számú dokumentummal történt) ( 1 )	108