I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

15.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/1

A TANÁCS 420/2008/EK, EURATOM RENDELETE

(2008. május 14.)

az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának 2007. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvre és különösen annak 13. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletre (1) és különösen a személyzeti szabályzat 63., 65. és 82. cikkére, VII., XI. és XIII. mellékletére, valamint az alkalmazási feltételek 20. cikkének első bekezdésére, 64. és 92. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Olaszország – 2007 decemberében elfogadott nemzeti jogszabálya alapján – új adatokat közölt az említett tagállam központi közigazgatásában dolgozó nemzeti köztisztviselők reálbérének 2007. február 1-jei hatállyal történő visszamenőleges növekedéséről, amely a 2006. július 1-je és 2007. július 1-je közötti referencia-időszakba esik, és így az Eurostat módosította a referencia-időszakra vonatkozó fajlagos mutatót.

(2)

Mivel ezek az adatok nem álltak rendelkezésre abban az időpontban, amikor a Bizottság bemutatta javaslatát a 2006. július 1-je és 2007. július 1-je közötti referencia-időszakra vonatkozóan, az említett javaslat alapján elfogadott 1558/2007/EK, Euratom tanácsi rendelet nem vette figyelembe az olasz közigazgatásban bekövetkezett tényleges bérnövekedést.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának vásárlóereje kövesse a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének változásait, egy kiegészítő felülvizsgálat keretében ki kell igazítani az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazását és nyugdíját,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 66. cikkében a díjazás és a nyugdíjak kiszámításánál alkalmazandó havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2007/7/1	Fizetési Fokozat
Besorolási Osztály	1	2	3	4	5
16	15 824,35	16 489,31	17 182,21
15	13 986,08	14 573,79	15 186,20	15 608,71	15 824,35
14	12 361,36	12 880,80	13 422,07	13 795,49	13 986,08
13	10 925,38	11 384,48	11 862,87	12 192,91	12 361,36
12	9 656,21	10 061,97	10 484,79	10 776,50	10 925,38
11	8 534,47	8 893,10	9 266,80	9 524,62	9 656,21
10	7 543,05	7 860,02	8 190,31	8 418,17	8 534,47
9	6 666,80	6 946,94	7 238,86	7 440,26	7 543,05
8	5 892,33	6 139,94	6 397,95	6 575,95	6 666,80
7	5 207,84	5 426,68	5 654,72	5 812,04	5 892,33
6	4 602,86	4 796,28	4 997,82	5 136,87	5 207,84
5	4 068,16	4 239,11	4 417,24	4 540,14	4 602,86
4	3 595,57	3 746,66	3 904,10	4 012,72	4 068,16
3	3 177,89	3 311,43	3 450,58	3 546,58	3 595,57
2	2 808,72	2 926,75	3 049,73	3 134,58	3 177,89
1	2 482,44	2 586,76	2 695,45	2 770,45	2 808,72

2. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 42a. cikkének második és harmadik bekezdésében említett szülői szabadság esetén nyújtott támogatás összege 852,74 EUR, egyedülálló szülő esetén 1 136,98 EUR.

3. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikkének (1) bekezdésében említett háztartási támogatás alapösszege 159,49 EUR.

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésében említett, eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege 348,50 EUR.

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (1) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 236,46 EUR.

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege 85,14 EUR.

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat 69. cikkében és a VII. melléklete 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett külföldi munkavégzési támogatás összege 472,70 EUR.

4. cikk

2008. január 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett, kilométereken alapuló térítés a következőképpen kerül kiigazításra:

kilométerenként 0 EUR 0-tól 200 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,3545 EUR 201-től 1 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,5908 EUR 1 001-től 2 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,3545 EUR 2 001-től 3 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,1181 EUR 3 001-től 4 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0,0569 EUR 4 001-től 10 000 km-ig terjedő távolság esetén

kilométerenként 0 EUR 10 000 km-t meghaladó távolság esetén.

A fenti, kilométereken alapuló térítéshez kiegészítő átalányösszeg adódik:

—	177,22 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság 725 km és 1 450 km között van,

—	354,41 EUR, amennyiben az alkalmazási hely és a származási hely közötti vasúti távolság több mint 1 450 km.

5. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat VII. melléklete 10. cikkének (1) bekezdésében említett napidíj összege a következő:

—	háztartási támogatásra jogosult tisztviselő esetén 36,63 EUR,

—	háztartási támogatásra nem jogosult tisztviselő esetén 29,53 EUR.

6. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 24. cikkének (3) bekezdésében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:

—	háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 1 042,85 EUR,

—	háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 620,08 EUR.

7. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 28a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 1 250,67 EUR, felső határa 2 501,35 EUR, az átalánylevonás 1 136,98 EUR.

8. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 63. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2007/7/1		Fizetési Fokozat
Kategória	Csoport	1	2	3	4
A	I	6 374,10	7 163,65	7 953,20	8 742,75
	II	4 626,21	5 077,00	5 527,79	5 978,58
	III	3 887,62	4 060,79	4 233,96	4 407,13
B	IV	3 734,56	4 100,17	4 465,78	4 831,39
B	V	2 933,43	3 126,80	3 320,17	3 513,54
C	VI	2 789,91	2 954,16	3 118,41	3 282,66
C	VII	2 497,07	2 582,03	2 666,99	2 751,95
D	VIII	2 256,96	2 389,89	2 522,82	2 655,75
D	IX	2 173,54	2 203,82	2 234,10	2 264,38

9. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 93. cikkében a havi alapilletményekre vonatkozó táblázat helyébe a következő táblázat lép:

Feladat-Csoport	2007/7/1	Fizetési Fokozat
Feladat-Csoport	Besorolási Osztály	1	2	3	4	5	6	7
IV	18	5 455,05	5 568,49	5 684,30	5 802,51	5 923,17	6 046,35	6 172,09
	17	4 821,32	4 921,58	5 023,93	5 128,40	5 235,05	5 343,92	5 455,05
	16	4 261,20	4 349,82	4 440,28	4 532,62	4 626,88	4 723,10	4 821,32
	15	3 766,16	3 844,48	3 924,43	4 006,04	4 089,35	4 174,39	4 261,20
	14	3 328,63	3 397,85	3 468,51	3 540,64	3 614,28	3 689,44	3 766,16
	13	2 941,93	3 003,11	3 065,56	3 129,31	3 194,39	3 260,82	3 328,63
III	12	3 766,10	3 844,42	3 924,36	4 005,97	4 089,27	4 174,31	4 261,11
	11	3 328,60	3 397,82	3 468,48	3 540,60	3 614,23	3 689,38	3 766,10
	10	2 941,92	3 003,10	3 065,55	3 129,30	3 194,37	3 260,80	3 328,60
	9	2 600,17	2 654,24	2 709,43	2 765,77	2 823,29	2 881,99	2 941,92
	8	2 298,11	2 345,90	2 394,68	2 444,48	2 495,31	2 547,20	2 600,17
II	7	2 600,10	2 654,18	2 709,39	2 765,74	2 823,27	2 881,99	2 941,93
	6	2 297,99	2 345,79	2 394,58	2 444,38	2 495,22	2 547,12	2 600,10
	5	2 030,98	2 073,23	2 116,35	2 160,37	2 205,30	2 251,17	2 297,99
	4	1 795,00	1 832,33	1 870,45	1 909,35	1 949,06	1 989,60	2 030,98
I	3	2 211,30	2 257,19	2 304,04	2 351,86	2 400,67	2 450,49	2 501,35
	2	1 954,88	1 995,46	2 036,87	2 079,14	2 122,29	2 166,34	2 211,30
	1	1 728,20	1 764,07	1 800,68	1 838,05	1 876,20	1 915,14	1 954,88

10. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 94. cikkében említett beilleszkedési támogatás alsó határa a következő:

—	háztartási támogatásra jogosult alkalmazott esetén 784,40 EUR,

—	háztartási támogatásra nem jogosult alkalmazott esetén 465,05 EUR.

11. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett munkanélküli-járadék alsó határa 938,01 EUR, felső határa 1 876,01 EUR, az átalánylevonás 852,74 EUR.

12. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a 300/76/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet (2) 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett műszakpótlék 357,45 EUR, 539,51 EUR, 589,88 EUR és 804,20 EUR.

13. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (3) 4. cikkében említett összegekre 5,159819 értékű együtthatót kell alkalmazni.

14. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 8. cikkének (2) bekezdésében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2007/7/1	Fizetési Fokozat
Besorolási Osztály	1	2	3	4	5	6	7	8
16	15 824,35	16 489,31	17 182,21	17 182,21	17 182,21	17 182,21
15	13 986,08	14 573,79	15 186,20	15 608,71	15 824,35	16 489,31
14	12 361,36	12 880,80	13 422,07	13 795,49	13 986,08	14 573,79	15 186,20	15 824,35
13	10 925,38	11 384,48	11 862,87	12 192,91	12 361,36
12	9 656,21	10 061,97	10 484,79	10 776,50	10 925,38	11 384,48	11 862,87	12 361,36
11	8 534,47	8 893,10	9 266,80	9 524,62	9 656,21	10 061,97	10 484,79	10 925,38
10	7 543,05	7 860,02	8 190,31	8 418,17	8 534,47	8 893,10	9 266,80	9 656,21
9	6 666,80	6 946,94	7 238,86	7 440,26	7 543,05
8	5 892,33	6 139,94	6 397,95	6 575,95	6 666,80	6 946,94	7 238,86	7 543,05
7	5 207,84	5 426,68	5 654,72	5 812,04	5 892,33	6 139,94	6 397,95	6 666,80
6	4 602,86	4 796,28	4 997,82	5 136,87	5 207,84	5 426,68	5 654,72	5 892,33
5	4 068,16	4 239,11	4 417,24	4 540,14	4 602,86	4 796,28	4 997,82	5 207,84
4	3 595,57	3 746,66	3 904,10	4 012,72	4 068,16	4 239,11	4 417,24	4 602,86
3	3 177,89	3 311,43	3 450,58	3 546,58	3 595,57	3 746,66	3 904,10	4 068,16
2	2 808,72	2 926,75	3 049,73	3 134,58	3 177,89	3 311,43	3 450,58	3 595,57
1	2 482,44	2 586,76	2 695,45	2 770,45	2 808,72

15. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 14. cikkének első albekezdésében említett, eltartott gyermek után nyújtott támogatás összege a következő:

2007.7.1.–2007.12.31.	320,54 EUR
2008.1.1.–2008.12.31.	334,51 EUR

16. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 15. cikkének első albekezdésében említett iskoláztatási támogatás összege a következő:

2007.7.1.–2007.8.31.	51,07 EUR
2007.9.1.–2008.8.31.	68,10 EUR

17. cikk

2007. július 1-jén kezdődő hatállyal a személyzeti szabályzat XIII. melléklete 18. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában a 2004. május 1-je előtt hatályban lévő személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4a. cikkében említett átalánytámogatás összege:

—	havonta 123,31 EUR a C4 vagy C5 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén,

—	havonta 189,06 EUR a C1, C2 vagy C3 besorolási osztályba sorolt tisztviselők esetén.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. BAJUK

(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb az 1558/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 340., 2007.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(2) A Tanács 300/76/ESZAK, EGK, Euratom rendelete (1976. február 9.) a műszakpótlékra jogosult tisztviselők kategóriáinak meghatározásáról, valamint annak mértékéről és feltételeiről (HL L 38., 1976.2.13., 1. o.). Az 1307/87/Euratom, ESZAK, EGK rendelettel (HL L 124., 1987.5.13., 6. o.) kiegészített és legutóbb az 1558/2007/EK, Euratom rendelettel módosított rendelet.

(3) A Tanács 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról (HL L 56., 1968.3.4., 8. o.). A legutóbb az 1558/2007/EK, Euratom rendelettel módosított rendelet.

15.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/13

A BIZOTTSÁG 423/2008/EK RENDELETE

(2008. május 8.)

az 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 46. és 80. cikkére,

mivel:

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2000. július 24-i, 1622/2000/EK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében az utóbbi rendeletet kodifikálni kell.

(2)	Az 1493/1999/EK rendelet V. címének I. fejezete és a hozzá csatolt mellékletek általános szabályokat állapítanak meg a borászati eljárásokra és kezelésekre, egyebekben pedig a Bizottság által elfogadandó részletes végrehajtási szabályokra utalnak.

(3)	A Közösség gazdasági szereplői, valamint a közösségi szabályok alkalmazásáért felelős hatóságok érdekében mindezen rendelkezéseket a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexében kell összefoglalni.

(4)

Az ily módon megállapított közösségi kódexnek kizárólag a Tanács által az 1493/1999/EK rendeletben kifejezetten említett részletes végrehajtási szabályokat kell tartalmaznia. Egyebekben a Szerződés 28. és azt követő cikkeiben foglalt szabályoknak elegendőnek kell lenniük a borászati eljárások és kezelések tekintetében a borágazat termékei szabad mozgásának biztosítására.

(5)	Azt is meg kell határozni, hogy a kódex a más területeken megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó. Ilyen különös szabályok különösen az élelmiszerekre vonatkozó szabályozásban létezhetnek, illetve vezethetők be.

(6)

Az 1493/1999/EK rendelet 42. cikkének (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy ugyanezen rendelet 19. cikkének megfelelően megállapított osztályozásban felsorolt borszőlő fajtákon kívüli szőlők, vagy az azokból készült termékek felhasználásra kerüljenek a Közösségben a 42. cikk (5) bekezdésében felsorolt termékek előállításához. Össze kell állítani egy listát azokról a fajtákról, amelyekre az ilyen eltérések alkalmazhatók.

(7)

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete alapján listát kell összeállítani azokról a meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrborokról (m. t. minőségi likőrborok), amelyekre nézve különleges előállítási szabályokat engednek meg. A termékek könnyebb azonosítása és a Közösségen belüli kereskedelem megkönnyítése érdekében hivatkozni kell a közösségi szabályok vagy, adott esetben, a nemzeti jogalkotás által meghatározott termékleírásokra.

(8)	Egyes anyagok felhasználására nézve korlátozásokat is meg kell állapítani, az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete szerint, valamint meg kell határozni azok használatának feltételeit.

(9)

Két tagállam kísérleteket végzett a lizozim borászatban való felhasználására, amelyek megerősítették, hogy ennek az anyagnak a hozzáadása jelentős mértékben elősegíti a bor stabilizálását, és lehetővé teszi csökkentett kén-dioxid-tartalmú minőségi borok előállítását. Ezért szükséges ezen anyag felhasználásának engedélyezése, valamint a maximális dózisnak a kísérletekben kimutatott technológiai követelményekkel összhangban való megállapítása.

(10)

A 3307/85/EGK tanácsi rendelettel (4) módosított 337/79/EGK tanácsi rendelet (5) 44. cikke 1986. szeptember 1-jei hatállyal literenként 15 mg-mal csökkentette a pezsgőktől, likőrboroktól és bizonyos minőségi boroktól eltérő borok maximális összes kén-dioxid-tartalmát. A termelési szabályok e változása miatt a bor értékesítésében keletkezett nehézségek elkerülése végett Portugáliát kivéve a Közösségben ezen időpont előtt termelt borokra megengedték azok közvetlen emberi fogyasztásra történő felkínálását ezen időponton túl. Ettől az időponttól számított egy évig terjedő átmeneti időszakra ezt az engedélyt szintén megadták a harmadik országokból vagy Portugáliából származó borra, feltéve hogy azok összes kén-dioxid-tartalma megfelel a közösségi szabályoknak, vagy – adott esetben – a Spanyolországban 1986. szeptember 1. előtt hatályban lévő szabályoknak. Miután ilyen borkészletek még mindig lehetnek raktáron, a szóban forgó intézkedést meg kell hosszabbítani.

(11)

A Közösségben termelt és a 337/79/EGK rendelet II. mellékletének 13. pontjában meghatározott pezsgőről szóló, 1979. február 5-i 358/79/EGK tanácsi rendelet (6) 12. és 16. cikke 1986. szeptember 1-jei hatállyal literenként 15 mg-mal csökkentette a pezsgők, a minőségi pezsgők és a meghatározott termőhelyről származó minőségi pezsgők maximális összes kén-dioxid-tartalmát. A Közösségből származó pezsgők esetében, Portugália kivételével, a 358/79/EGK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette az ilyen termékek értékesítését a készletek kimerüléséig, ha azokat a 358/79/EGK rendelet 1986. szeptember 1. előtti alkalmazása szerint állították elő. Átmeneti intézkedéseket kell megállapítani az importált pezsgőkre, valamint a Spanyolországban és Portugáliában 1986. szeptember 1. előtt termelt pezsgőkre annak érdekében, hogy elkerüljék e termékek értékesítésének nehézségeit. Ezért e termékeket átmeneti ideig ezen időponton túl is lehet értékesíteni, amennyiben összes kén-dioxid-tartalmuk megfelel az 1986. szeptember 1. előtt hatályban lévő közösségi rendelkezéseknek.

(12)

Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének B.1. pontja rögzíti a bor maximális illósav-tartalmát. Ehhez képest eltérésekről lehet rendelkezni egyes, meghatározott termőhelyről származó minőségi borok (m.t. minőségi borok) és egyes, földrajzi árujelzővel ellátott vagy olyan asztali borok esetében, amelyek alkoholtartalma legalább 13 %. Ebben a kategóriában egyes német, spanyol, francia, olasz, osztrák és egyesült királyságbeli boroknak általában magasabb az illósav-tartalmuk, mint ahogyan a fenti V. melléklet rendelkezik, mivel különleges módszerrel készülnek, és magas az alkoholtartalmuk. Esetükben rendelkezni kell a fent említett V. melléklet B.1. pontjától való eltérés lehetőségéről azért, hogy e borokat továbbra is azokkal a szokásos módszerekkel állíthassák elő, amellyel jellegzetes sajátosságaikat elnyerik.

(13)	Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete D.3. pontjának megfelelően meg kell határozni azokat a borvidékeket, ahol az 1970. május 8-án hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően hagyományosan alkalmazták a répacukor hozzáadást.

(14)

Luxemburg bortermelő ágazatának kicsiny mérete azt jelenti, hogy az illetékes hatóságok minden borrá alakított árutétel rendszeres analitikus ellenőrzését el tudják végezni. Amíg e feltételek továbbra is fennállnak, a bor alkoholtartalom-növelésére vonatkozó szándéknyilatkozatok nem elengedhetetlenek.

(15)

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete G.5. pontjának megfelelően minden alkoholtartalom-növelési, a savtartalom-növelési, illetve a savtompítási műveletet be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak. Ez vonatkozik a cukormennyiségekre is, a sűrített szőlőmustra, valamint a finomított szőlőmust-sűrítményre is, amelyek az ilyen műveleteket végző természetes vagy jogi személyek birtokában vannak. E tájékoztatás célja, hogy lehetővé tegye a szóban forgó műveletek figyelemmel kísérését. A bejelentéseket ezért annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell címezni, amelynek területén a műveletet végzik, és annak a lehető legpontosabbnak kell lennie. Amennyiben alkoholtartalom-növelésre is sor kerül, az illetékes hatóságot kellő időben értesíteni kell, annak érdekében hogy a tényleges ellenőrzést el lehessen végezni. Savtartalom-növelés és savtompítás esetében utólagos ellenőrzés is elegendő. A közigazgatási eljárások egyszerűsítése érdekében, a borászati évben esedékes első bejelentéstől eltekintve, lehetővé kell tenni, hogy e bejelentések az illetékes hatóság által rendszeresen ellenőrzött nyilvántartások frissítésével történjenek.

(16)	Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének F.1. pontja szabályokat állapít meg a borok édesítésére vonatkozóan. Ez a rendelkezés elsősorban az asztali borra vonatkozik, de vonatkozik az m.t. minőségi borokra is, az említett rendelet VI. melléklete G.2. pontja alapján.

(17)

Az édesítés nem vezethet olyan mértékű alkoholtartalom-növeléshez, amely meghaladja az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének C. pontjában megállapított határértékeket. E célból ugyanezen rendelet VI. mellékletének F.1. pontja különös rendelkezést tartalmaz. Ezenkívül az ellenőrzések nélkülözhetetlenek a szóban forgó rendelkezések betartásának biztosításához.

(18)	Különösen annak érdekében, hogy az ellenőrzések hatékonyak legyenek, az édesítést kizárólag a termelési vagy a termeléshez a lehető legközelebb eső szakaszban kell végezni. Ennélfogva azt a termelési és a nagykereskedelmi szakaszokra kell korlátozni.

(19)	A felügyelő hatóságokat minden küszöbön álló édesítési műveletről értesíteni kell. Ezért bárki, aki édesítést szándékozik végrehajtani, köteles azt írásban bejelenteni a felügyelő hatóságoknak. Ez az eljárás azonban egyszerűsíthető, ha egy vállalkozás rendszeresen vagy folyamatosan végez édesítést.

(20)

Az ilyen tájékoztatások célja, hogy lehetővé tegye a szóban forgó műveletek figyelemmel kísérését. A bejelentéseket ezért annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell címezni, amelynek területén a műveletet végzik, azoknak a lehető legpontosabbnak kell lenniük, és az illetékes hatósághoz a műveletet megelőzően meg kell érkezniük.

(21)

Az ellenőrzések hatékonysága érdekében be kell jelenteni azon szőlőmust- vagy sűrített szőlőmust-mennyiségeket, amelyeket az érintett fél az édesítést megelőzően tárol. Ezek a bejelentések azonban nem sokat érnek, ha nem tartalmaznak kötelezettséget arra nézve, hogy nyilvántartást vezessenek az édesítési műveletben felhasznált termékek bemeneteléről és kijöveteléről.

(22)	A répacukornak a likőrborok édesítéséhez való felhasználását megelőzendő, a sűrített szőlőmuston kívül meg kell engedni a finomított szőlőmust-sűrítmény felhasználását is.

(23)	A „házasítást” a borászatban széleskörűen alkalmazzák, és a lehetséges következményeire való tekintettel használatát szabályozni kell, annak érdekében hogy megelőzzék az azzal való visszaélést.

(24)

A Közösség azonos szőlőtermő övezetéből vagy valamely harmadik ország ugyanazon termőterületéről származó borok és mustok esetén a földrajzi eredet vagy a szőlőfajta megjelölése nagy jelentőségű a kereskedelmi értékük szempontjából. Ezért az azonos övezetből, de ezen övezeten belül más földrajzi területekről származó, valamint különböző szőlőfajtákból vagy eltérő szüreti évekből származó borok vagy mustok keverése házasításnak tekintendő, amely esetben az eredményül kapott termék megjelöli a földrajzi eredetet, a borfajtát vagy a szüret évét.

(25)	A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy felhatalmazást adjanak kísérleti célból és korlátozott időtartamra, az 1493/1999/EK rendeletben nem szereplő borászati eljárások és kezelések használatára.

(26)

Az 1493/1999/EK rendelet 46. cikkének (3) bekezdése szerint analitikai módszereket kell elfogadni az ugyanezen rendelet 1. cikkében tárgyalt termékek összetételének megállapításához, valamint meg kell fogalmazni szabályokat annak megállapítására, hogy a termékeket alávetették-e nem engedélyezett borászati eljárásoknak.

(27)	Az 1493/1999/EK rendelet VI. mellékletének J.1. pontja olyan analitikai vizsgálatról rendelkezik, amely legalább azokat a tényezőket, köztük az e melléklet J.3. pontjában felsoroltakat méri, amelyek lehetővé teszik az érintett m. t. minőségi bor megkülönböztetését.

(28)

Egységes analitikai módszereket kell bevezetni annak biztosítására, hogy a szóban forgó termékekre vonatkozó dokumentumok adatai pontosak és vizsgálati szempontból összehasonlíthatók legyenek. E módszereknek tehát minden kereskedelmi tranzakcióra és vizsgálati eljárásra kötelezőnek kell lenniük. Az ellenőrzési követelményekre és a kereskedelem korlátozott lehetőségeire tekintettel azonban, a szokásos eljárások egy kis részét továbbra is meg kell engedni korlátozott időtartamra, azért hogy a szükséges tényezőket gyorsan és elfogadható pontossággal meg lehessen határozni.

(29)

A bor analízisének a borágazatban alkalmazandó közösségi módszereit a 2676/90/EGK (7) bizottsági rendelet állapította meg. Miután az ott leírt módszerek érvényesek, ugyanezen rendeletet továbbra is hatályban kell tartani, kivéve azokat a szokásos módszereket, amelyeket a továbbiakban nem fognak használni.

(30)	A Borpiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

Az élelmiszerekre vonatkozó általános szabályok sérelme nélkül, a borászati kezelésekre és eljárásokra az 1493/1999/EK rendelet V. címének I. fejezetében és a hozzá tartozó mellékletekben, valamint az ugyanezen rendeletben meghatározott kódexben megállapított közösségi szabályok vonatkoznak.

Ez a kódex tartalmazza az 1493/1999/EK rendelet végrehajtásának részletes szabályait, különösen amelyek a borkészítésben felhasználásra szánt termékekre (I. cím), és a Közösségben engedélyezett borászati kezelésekre és eljárásokra (II. és III. cím) vonatkoznak.

I. CÍM

EGYES SZŐLŐKRE ÉS SZŐLŐMUSTOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

2. cikk

Egyes szőlőfajták szőlőinek felhasználása

(1) A kizárólag étkezési szőlőként osztályozott szőlőfajták nem használhatók fel a borkészítésben.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet 42. cikkének (5) bekezdésétől eltérően, az annak I. mellékletében felsorolt szőlőfajták felhasználhatók a Közösségben az ott írt rendelkezés hatálya alá tartozó termékek előállítására.

3. cikk

Egyes olyan termékek felhasználása, amelyek nem rendelkeznek a pezsgő, a habzóbor és a szénsavval dúsított gyöngyöző bor készítéséhez szükséges térfogatban számított természetes alkoholtartalommal

A II. melléklet tartalmazza azokat az évjáratokat, amikor a kedvezőtlen időjárási feltételek következtében az A. és B. szőlőtermő övezetből származó olyan termékek, amelyek nem rendelkeznek az adott szőlőtermő övezetre megállapított térfogatban számított minimális természetes alkoholtartalommal, felhasználhatók az 1493/1999/EK rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek mellett, pezsgő, habzóbor és szénsavval dúsított gyöngyöző bor készítésére.

4. cikk

Egyes szőlőfajtákból származó szőlőmustok felhasználása illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgő előállítására, valamint az e felhasználástól való eltérések

(1) E rendelet III. mellékletének A. része tartalmazza azoknak a szőlőfajtáknak a listáját, amelyekből olyan mustot vagy részben erjedt szőlőmustot állítanak elő, amelyet illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgő készítésére szolgáló küvé összeállításához kell felhasználni, az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete I.3. pontjának a) alpontja és VI. melléklete K.10. pontja a) alpontjának megfelelően.

(2) E rendelet III. mellékletének B. része tartalmazza azokat az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete I.3. pontjának a) alpontjában és VI. melléklete K.10. pontjának a) alpontjában említett eltéréseket, amelyek a küvé összeállításához felhasznált szőlőfajtákra és termékekre vonatkoznak.

II. CÍM

BORÁSZATI ELJÁRÁSOK ÉS KEZELÉSEK

I. FEJEZET

A borászati célokra engedélyezett egyes anyagok felhasználásával kapcsolatos korlátozások és követelmények

5. cikk

Egyes anyagok felhasználásának korlátozása

Az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt borászati célokra engedélyezett anyagok csak az e rendelet IV. mellékletében megállapított határértékeken belül alkalmazhatók.

6. cikk

A borászati eljárások során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási követelményei

A borászati eljárások során alkalmazott anyagokra vonatkozó, az 1493/1999/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett tisztasági és azonosítási követelmények azonosak a 96/77/EK bizottsági irányelvben (8) megállapított előírásokkal. Szükség esetén ezeket a tisztasági követelményeket ki kell egészíteni az e rendeletben előírt különös követelményekkel.

7. cikk

Kalciumtartarát

A kalciumtartarát, amelynek a borkő kiválásának az elősegítéséhez való felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 3. pontjának v) alpontja rendelkezik, csak akkor használható fel, ha megfelel az e rendelet V. mellékletében foglalt követelményeknek.

8. cikk

Borkősav

(1) A borkősav, amelynek savtompítás céljára való felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának m) alpontja és IV. melléklete 3. pontjának l) alpontja rendelkezik, csak olyan termékekhez használható fel, amelyek:

a)	az elbling vagy a rizling szőlőfajtához tartoznak; és

az A. szőlőtermő övezet északi részén a következő borvidékekről származó szőlő-betakarításokból származnak:

—

Ahr,

—

Rheingau,

—	Mittelrhein,

—

Mosel,

—

Nahe,

—	Rheinhessen,

—

Pfalz

—	Moselle luxembourgeoise.

(2) Az L-borkősavként is ismert borkősavnak – amelynek felhasználását az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának l) és m) alpontja és IV. melléklete (3) pontjának k) és l) alpontja írja elő – mezőgazdasági eredetűnek és kifejezetten borászati termékekből kivontnak kell lennie. Továbbá meg kell felelnie a 96/77/EK irányelvben megállapított tisztasági követelményeknek is.

9. cikk

Aleppo fenyőgyanta

(1) Az Aleppo fenyőgyanta, amelynek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának n) alpontja rendelkezik, csak a „retsina” asztali bor készítéséhez használható fel. Ez a borászati kezelés csak:

a)	Görögország földrajzi területén végezhető;

b)	a Görögországban 1980. december 31-én hatályos rendelkezések szerint meghatározott szőlőfajtákból, termesztési területekről és szőlőtermő területekről származó must felhasználásával;

c)	a felhasznált termékhez hektolitereként legfeljebb 1 000 gramm gyanta hozzáadásával az erjedés előtt, vagy ha a térfogatban számított összes tényleges alkoholtartalom nem haladja meg a térfogatban számított teljes alkoholtartalom egyharmadát az erjedés alatt.

(2) Görögország előre értesíti a Bizottságot, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezéseket módosítani szándékozik. Ha a Bizottság két hónapon belül nem válaszol ezen értesítésre, Görögország végrehajthatja a tervezett módosításokat.

10. cikk

Béta-glükanáz

A béta-glükanáz, amelynek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának j) alpontja és 3. pontjának m) alpontja rendelkezik, csak abban az esetben használható fel, ha megfelel az e rendelet VI. mellékletében foglalt követelményeknek.

11. cikk

Tejsav-baktériumok

A tejsav-baktériumok, amelyek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának q) alpontja és 3. pontjának z) alpontja rendelkezik, csak abban az esetben használhatók fel, ha megfelelnek az e rendelet VII. mellékletében foglalt követelményeknek.

12. cikk

Lizozim

A lizozimot, amelynek használatáról az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletének 1. r) és 3. zb) pontja rendelkezik, csak akkor lehet felhasználni, ha megfelel az e rendelet VIII. mellékletében foglalt követelményeknek.

13. cikk

Ioncserélő gyanták

Az ioncserélő gyanták, amelyek csak az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 2. pontja h) alpontjának megfelelően használhatók fel, olyan sztirol és divinilbenzol kopolimerek, amelyek kénessavat vagy ammónium csoportokat tartalmaznak. Meg kell felelniük az 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) megállapított követelményeknek, valamint az annak végrehajtására elfogadott közösségi és nemzeti rendelkezéseknek. Ezenkívül az e rendelet IX. mellékletében megállapított analitikai módszerrel történő vizsgálat során nem veszíthetnek 1 mg/l-nél több szerves anyagot semmiféle felsorolt oldószerben. Az ioncserélő gyantáknak regenerálhatóknak kell lenniük olyan anyagokkal, amelyek felhasználása megengedett az élelmiszerek előállításához.

E gyanták csak borász vagy szakértő felügyelete mellett használhatók, olyan berendezésekben, amelyeket azoknak a tagállamoknak a hatóságai elfogadtak, amelyek területén azokat használják. E hatóságok megállapítják az elismert borászok és szakértők jogait és felelősségét.

14. cikk

Kálium-ferrocianid

A kálium-ferrocianid, amelynek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 3. pontjának p) alpontja rendelkezik, csak olyan borász vagy szakértő felügyelete mellett használható, akit hivatalosan elismertek annak a tagállamnak a hatóságai, amelynek területén az eljárást végzik, s olyan felelősséggel, amelynek mértékét – szükség esetén – az érintett tagállam állapítja meg.

A kálium-ferrocianiddal való kezelés után a bornak vasnyomokat kell tartalmaznia.

Az e cikkben foglalt termék felhasználásával kapcsolatos felügyeletet a tagállamok által elfogadott rendelkezések szabályozzák.

15. cikk

Kálcium-fitát

A kálcium-fitát, amelynek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 3. pontjának p) alpontja rendelkezik, csak olyan borász vagy szakértő felügyelete mellett használható fel, akit hivatalosan elismertek annak a tagállamnak a hatóságai, amelynek területén az eljárást végzik, olyan felelősséggel, amelynek mértékét – szükség esetén – az érintett tagállam állapítja meg.

A kezelés után a bornak vasnyomokat kell tartalmaznia.

Az első bekezdésben foglalt termék felhasználásával kapcsolatos felügyeletet a tagállamok által elfogadott rendelkezések szabályozzák.

16. cikk

DL-borkősav

A DL-borkősav, amelynek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 3. pontjának s) alpontja rendelkezik, csak olyan borász vagy szakértő felügyelete mellett használható, akit hivatalosan elismertek annak a tagállamnak a hatóságai, amelynek területén az eljárást végzik, olyan felelősséggel, amelynek mértékét – szükség esetén – az érintett tagállam állapítja meg.

Az e cikkben foglalt termék felhasználásával kapcsolatos felügyeletet a tagállamok által elfogadott rendelkezések szabályozzák.

17. cikk

Dimetil-dikarbonát

A dimetil-dikarbonátnak a borhoz az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 3. pontjának zc) alpontjában előírtak szerint történő hozzáadására kizárólag az e rendelet IV. mellékletében meghatározott határértékeken belül, és csak az e rendelet X. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

18. cikk

Elektrodialízis-kezelés

Az elektrodialízis-kezelést, amelynek a bor borkőstabilitását biztosító alkalmazásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 4. pontjának b) alpontja rendelkezik, csak akkor lehet alkalmazni, ha az megfelel az e rendelet XI. mellékletében foglalt követelményeknek.

19. cikk

Ureáz

Az ureáz, amelynek a bor karbamid-szintje érdekében történő csökkentéséről az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 4. pontjának c) alpontja rendelkezik, csak akkor használható fel, ha megfelel az e rendelet XII. mellékletében foglalt követelményeknek és a tisztasági követelményeknek.

20. cikk

Oxigén hozzáadása

Az oxigén hozzáadását, amelyről az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 4. pontjának a) alpontja rendelkezik, tiszta gáz-halmazállapotú oxigén alkalmazásával kell elvégezni.

21. cikk

Bor vagy szőlőmust borseprőre, törkölyre vagy préselt aszútésztára öntése

A bor vagy szőlőmust borseprőre, törkölyre vagy préselt aszútésztára öntését – amelyről az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 4. pontjának d) alpontja rendelkezik – a következőképpen hajtják végre, a 2004. május 1-jén hatályos magyar szabályokkal összhangban:

a)	a „Tokaji fordítás” must vagy bor préselt aszútésztára öntésével készül;

b)	a „Tokaji máslás” must vagy bor szamorodni- vagy aszúseprőre öntésével készül.

22. cikk

Tölgyfadarabok felhasználása

A tölgyfadarabok felhasználására, amelyről az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 4. pontjának e) alpontja rendelkezik, csak az e rendelet XIII. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelően kerülhet sor.

II. FEJEZET

Különleges korlátozások és követelmények

23. cikk

Kén-dioxid-tartalom

(1) Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete A. 2. pontjában foglalt borlista módosításait az e rendelet XIV. melléklete tartalmazza.

(2) A készletek kimerüléséig közvetlen emberi fogyasztásra a következőket lehet kínálni:

—	a likőrboroktól és pezsgőktől eltérő, Portugáliát kivéve a Közösségben 1986. szeptember 1. előtt termelt bort, és

—	a likőrboroktól és pezsgőktől eltérő, harmadik országokból vagy Portugáliából származó, és a Közösségbe 1987. szeptember 1. előtt importált bort,

feltéve, hogy összes kén-dioxid-tartalmuk a közvetlen emberi fogyasztás céljából történő piacra bocsátáskor nem haladja meg:

a)	vörösborok esetében literenként a 175 milligrammot;

b)	fehér és rozé borok esetében literenként a 225 milligrammot;

c)	a fenti a) és b) pontoktól eltérően, olyan boroknál, amelyek maradékcukor-tartalma invertcukorban kifejezve legalább literenként öt gramm, vörösboroknál literenként a 225 milligrammot, fehér és rozé boroknál pedig literenként a 275 milligrammot.

Ezenkívül a készletek kimerüléséig a következők kínálhatók még közvetlen emberi fogyasztásra a termelő országban vagy harmadik országokba történő exportra:

—	Spanyolországban 1986. szeptember 1. előtt termelt bor, amelynek összes kén-dioxid-tartalma nem haladja meg a Spanyolországban az ezen idő előtt meghatározott maximális értéket, és

—	Portugáliában 1991. január 1. előtt termelt bor, amelynek összes kén-dioxid-tartalma nem haladja meg a Portugáliában az ezen idő előtt meghatározott maximális értéket.

(3) A harmadik országokból és Portugáliából származó és 1987. szeptember 1. előtt a Közösségbe importált pezsgők a készletek kimerüléséig közvetlen emberi fogyasztásra kínálhatók, ha összes kén-dioxid-tartalmuk nem haladja meg:

—	pezsgők esetében literenként a 250 milligrammot, és

—	minőségi pezsgők esetében literenként a 200 milligrammot.

Ezenkívül a készletek kimerüléséig a következők kínálhatók még közvetlen emberi fogyasztásra a termelő országban vagy harmadik országokba történő exportra:

—	Spanyolországban 1986. szeptember 1. előtt előállított olyan bor, amelynek összes kén-dioxid-tartalma nem haladja meg a Spanyolországban az ezen idő előtt meghatározott maximális értéket, és

—	Portugáliában 1991. január 1. előtt előállított olyan bor, amelynek összes kén-dioxid-tartalma nem haladja meg a Portugáliában az ezen idő előtt meghatározott maximális értéket.

(4) E rendelet XV. melléklete felsorolja azokat az eseteket, amikor a tagállamok az időjárási feltételek miatt lehetővé tehetik, hogy a bor maximális összes kén-dioxid-tartalmát – amely az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete A. pontja szerint literenként legfeljebb 300 milligramm lehet – literenként legfeljebb 40 milligrammal megnöveljék a területükön található egyes szőlőtermő övezetekben előállított egyes borokra vonatkozóan.

24. cikk

Illósav-tartalom

E rendelet XVI. melléklete tartalmazza azon borokat, amelyek tekintetében az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete B.3. pontjának megfelelően rendelkezni lehet a maximális illósav-tartalomtól való eltéréstől.

25. cikk

Kálcium-szulfát felhasználása egyes likőrborokban

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.4. pontjának b) alpontjában említett kálcium-szulfát felhasználástól való eltéréseket csak az alábbi spanyol borokra lehet nyújtani:

a)	az 1493/1999/EK rendelet VI. melléklete L.8. pontjában meghatározott „Vino generoso”;

b)	az 1493/1999/EK rendelet VI. melléklete L.11. pontjában meghatározott „Vino generoso de licor”.

III. CÍM

BORÁSZATI KEZELÉSEK

I. FEJEZET

Az alkoholtartalom-növelés

26. cikk

Répacukor használatának engedélyezése

Azok a borvidékek, amelyekben az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének D.3. pontja értelmében a répacukor használata engedélyezett, a következők:

a)	az A. szőlőtermő övezet;

b)	a B. szőlőtermő övezet;

a C. szőlőtermő övezet, kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok illetékessége alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

—	Aix-en-Provence,

—

Nîmes,

—	Montpellier,

—

Toulouse,

—

Agen,

—

Pau,

—

Bordeaux,

—

Bastia.

Száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést azonban csak kivételesen engedélyezhetnek a c) pontban említett francia megyékben a nemzeti hatóságok. Franciaország azonnal tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot valamennyi ilyen engedélyezésről.

27. cikk

Alkoholtartalom-növelés rendkívül kedvezőtlen időjárási feltételek esetén

E rendelet XVII. melléklete tartalmazza azokat az éveket, – illetve adott esetben az érintett szőlőtermő övezeteket, földrajzi régiókat és érintett fajtákat – amelyekben az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete C.3. pontjában említett, a térfogatban számított alkoholtartalom növelése a fenti melléklet C.4. pontja szerinti rendkívül kedvezőtlen időjárási feltételek miatt engedélyezhető az ugyanezen rendelet 75. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

28. cikk

A küvé alkoholtartalom-növelése pezsgők céljára

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete H.4. pontjának és I.5. pontjának, valamint VI. melléklete K.I. pontjának megfelelően a tagállamok engedélyezhetik a pezsgő előállításának helyén a küvé alkoholtartalmának növelését, feltéve hogy:

a)	előzőleg a küvé egyetlen alkotórészét sem vetették még alkoholtartalom-növelés alá;

b)	az említett alkotórészek kizárólag a tagállam területén szüretelt szőlőkből származnak;

c)	az alkoholtartalom-növelést egyetlen műveletben hajtják végre;

nem lépik túl a következő határértékeket:

i.	az A. övezetből származó alkotórészeket tartalmazó küvé esetében 3,5 térfogatszázalék, feltéve hogy valamennyi alkotórész térfogatban számított természetes alkoholtartalma legalább 5 térfogatszázalék;

ii.	a B. övezetből származó alkotórészeket tartalmazó küvé esetében 2,5 térfogatszázalék, feltéve hogy valamennyi alkotórész térfogatban számított természetes alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék;

iii.

a C. I. a), C. I. b), C. II. és C. III. övezetből származó alkotórészeket tartalmazó küvé esetében 2 térfogatszázalék, feltéve hogy valamennyi alkotórész térfogatban számított természetes alkoholtartalma legalább 7,5 térfogatszázalék, 8 térfogatszázalék, 8,5 térfogatszázalék, illetve 9 térfogatszázalék.

e)	az alkalmazott módszer répacukor, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmust-sűrítmény hozzáadása.

Az első bekezdés d) pontjában megállapított határértékek nem sérthetik az 1493/1999/EK rendelet 44. cikke (3) bekezdésének alkalmazását az annak az I. melléklete 15. pontjában említett pezsgők előállításához szánt küvékre vonatkozóan.

29. cikk

Az alkoholtartalom-növelésre alkalmazandó közigazgatási szabályok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete G.5. pontjában említett, alkoholtartalom-növelésre irányuló műveletekre vonatkozó bejelentéseket a szóban forgó műveletet végző természetes és jogi személyeknek kell megtenniük, betartva annak a tagállamnak az illetékes hatósága által megállapított határidőket és ellenőrzési feltételeket, amelynek területén a műveletre sor kerül.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentést írásban kell megtenni, a következő információk feltüntetésével:

a)	a bejelentést tevő személy neve és címe;

b)	a helyszín, ahol a műveletet végrehajtják;

c)	a művelet megkezdésének napja és ideje;

d)	azon termék megnevezése, amelyre a művelet irányul;

e)	a művelethez használt eljárást, a felhasználásra kerülő termék típusának adataival.

(3) A tagállamok megengedhetik, hogy több műveletre, vagy egy meghatározott időszakra kiterjedően előzetes bejelentéseket tegyenek az illetékes hatóságokhoz. E bejelentéseket csak akkor fogadják el, ha a bejelentést tevő személy valamennyi, alkoholtartalom-növelésre irányuló műveletekről a (2) bekezdésben előírt információkról írásbeli jegyzőkönyvet készít a (6) bekezdésben megállapítottak szerint.

(4) Amennyiben a szóban forgó személyt vis maior akadályozza meg abban, hogy megfelelő időben végrehajtsa a bejelentett alkoholtartalom-növelést, a tagállamok állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek alapján e személy új bejelentést nyújthat be az illetékes hatósághoz, azért, hogy a szükséges ellenőrzéseket elvégezhessék.

E rendelkezésekről a tagállamok a Bizottságot írásban értesítik.

(5) Az (1) bekezdésben említett bejelentés Luxemburgban nem kötelező.

(6) Az alkoholtartalom-növelésre irányuló műveletek részleteit a művelet befejezése után azonnal jegyzőkönyvezni kell, az 1493/1999/EK rendelet 70. cikke szerint elfogadott rendelkezéseknek megfelelően.

Ha a több műveletre kiterjedő előzetes bejelentések nem tüntetik fel azt a napot és időpontot, amikor a műveleteket megkezdik, minden egyes művelet megkezdése előtt a jegyzőkönyvbe bejegyzést kell tenni.

II. FEJEZET

Savnövelés és savtompítás

30. cikk

A savnövelésre és a savtompításra vonatkozó közigazgatási szabályok

(1) Savnövelés és savtompítás esetén annak végrehajtói minden borászati évben az első ízben végzett műveletet követő legkésőbb második napon bejelentik ezt, az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete G.5. pontjában említett módon. E bejelentések az adott borászati évben minden műveletre érvényesek.

(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentéseket írásban kell megtenni, és a következő információkat kell tartalmazniuk:

a)	a bejelentést tevő személy neve és címe;

b)	a szóban forgó művelet típusa;

c)	a helyszín, ahol a műveletet elvégzik.

(3) Minden savnövelési és savtompítási műveletre vonatkozó részletet jegyzőkönyvezni kell, az 1493/1999/EK rendelet 70. cikkében megfelelően elfogadott rendelkezésekkel összhangban.

III. FEJEZET

Alkoholtartalom-növelésre, savnövelésre és savtompításra alkalmazandó közös szabályok

31. cikk

Ugyanazon termék savnövelése és alkoholtartalom-növelése

Az 1493/1999/EK rendelet 75. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni azon eseteket, amelyekben ugyanezen rendelet V. melléklete E.7. pontjának megfelelően megengedett az ugyanezen rendelet I. melléklete szerinti, ugyanazon termék savnövelésére és alkoholtartalom-növelése; ezen eseteket az említett rendelet XVIII. melléklete tartalmazza.

32. cikk

A boroktól eltérő termékek alkoholtartalom-növelésére, savnövelésére és savtompítására alkalmazandó általános szabályok

Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének G.1. pontjában említett eljárásokat egyetlen műveletben kell elvégezni. A tagállamok megengedhetik azonban, hogy ezek közül egyes eljárásokat több műveletben végezzenek el, ha ez javítja az érintett termékek borkészítésének színvonalát. Ezekben az esetekben az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletében foglalt határértékeket kell alkalmazni az érintett művelet egészére.

33. cikk

Az alkoholtartalom-növelésre, savnövelésre és savtompításra megállapított időpontoktól való eltérés

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete G.7. pontjában foglalt időpontoktól eltérve, az alkoholtartalom-növelési, savnövelési és savtompítási műveletek az e rendelet XIX. mellékletében foglalt időpontok előtt is végrehajthatók.

IV. FEJEZET

Édesítés

34. cikk

Az édesítésre vonatkozó technikai szabályok

Asztali borok és m.t. minőségi borok édesítését csak a termelési és a nagykereskedelmi szakaszban lehet engedélyezni.

35. cikk

A édesítésre vonatkozó közigazgatási szabályok

(1) Minden természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely édesítési műveletet kíván végrehajtani, be kell jelentenie ezt annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek a területén a műveletre sor kerül.

(2) A bejelentést írásban kell megtenni, és legalább 48 órával azt a napot megelőzően meg kell érkeznie az illetékes hatósághoz, amikor a műveletre sor kerül.

Ha azonban egy vállalkozás rendszeresen vagy folyamatosan végez édesítési műveletet, a tagállamok megengedhetik, hogy előzetes bejelentéseket tegyenek az illetékes hatóságokhoz, amelyek több műveletre, vagy egy meghatározott időszakra terjednek ki. Ezeket a bejelentéseket csak akkor fogadják el, ha a bejelentést tevő vállalkozás valamennyi édesítési műveletről írásbeli jegyzőkönyvet készít, és feljegyzi a (3) bekezdésben előírt információkat.

(3) A bejelentéseknek a következő információkat kell tartalmazniuk:

az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete F.1. pontjának a) alpontja és VI. melléklete G.2. pontja szerint végzett édesítési művelet esetében:

i.	az édesítésre kerülő asztali bor vagy m.t. minőségi bor mennyisége, valamint összes és tényleges alkoholtartalma;

ii.	a hozzáadásra kerülő szőlőmust mennyisége, valamint összes és tényleges alkoholtartalma;

iii.	az asztali bor vagy m.t. minőségi bor összes és tényleges alkoholtartalma az édesítés után.

az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete F.1. pontjának b) alpontja és VI. melléklete G.2. pontja szerint végzett édesítési művelet esetében:

i.	az édesítésre kerülő asztali bor vagy m. t. minőségi bor mennyisége, valamint összes és tényleges alkoholtartalma;

ii.	a hozzáadásra kerülő must mennyisége, valamint összes és tényleges alkoholtartalma, vagy pedig ennek megfelelő esetben a hozzáadásra kerülő sűrített szőlőmust mennyisége és sűrűsége;

iii.	az asztali bor vagy m.t. minőségi bor összes és tényleges alkoholtartalma az édesítés után.

(4) Az (1) bekezdésben említett személyek a termékek be- és kimenő forgalmáról nyilvántartást vezetnek, amely feltünteti, hogy mennyi mustot vagy sűrített szőlőmustot tárolnak édesítési műveletek céljára.

36. cikk

Egyes importált borok édesítése

Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének F.3. pontjában említett importált borok édesítése az e rendelet 34. és 35. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően történik.

37. cikk

A likőrborok édesítésére vonatkozó különös szabályok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.6. pontja a) alpontjának második francia bekezdésében megállapított feltételek melletti édesítést engedélyezni kell az ugyanazon rendelet VI. melléklete L.11. pontjában meghatározott „vino generoso de licor”-ra.

(2) Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.6. pontja a) alpontjának harmadik francia bekezdésében megállapított feltételek melletti édesítést engedélyezni kell a Madeira m.t. minőségi likőrborra.

V. FEJEZET

Házasítás

38. cikk

Meghatározás

(1) „Házasítás” az 1493/1999/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében: olyan borok vagy mustok keverése, amelyek:

a)	különböző államokból;

b)	a Közösség különböző szőlőtermő övezeteiből, az 1493/1999/EK rendelet III. melléklet értelmében, vagy egy harmadik ország különböző termőterületeiről;

a Közösség azonos szőlőtermő övezetéből vagy egy harmadik ország azonos termőterületéről származnak, de különbözik a földrajzi eredetük, vagy a szőlőfajtájuk, vagy a szüretelésük éve, feltéve hogy az érintett termék leírásán feltüntetik, vagy kötelező feltüntetni a földrajzi eredetet, a szőlőfajtát vagy a szüretelési évet;

d)	különböző bor- vagy mustkategóriák.

(2) A következőket különböző bor- vagy mustkategóriáknak kell tekinteni:

a)	vörösbor, fehérbor és olyan mustok vagy borok, amelyek alkalmasak e kategóriák közül valamelyiknek az előállítására;

b)	asztali bor, m. t. minőségi bor és azok a mustok vagy borok, amelyek alkalmasak e kategóriák közül valamelyiknek az előállítására.

E bekezdés alkalmazásában a rozét vörösbornak kell tekinteni.

(3) A következő eljárások nem tekintendők házasításnak:

a)	sűrített szőlőmust vagy finomított mustsűrítmény hozzáadása a szóban forgó termék természetes alkoholtartalmának növelésére;

az édesítés:

i.	asztali bor esetében;

ii.	m. t. minőségi bor esetében, ha az édesítő anyag arról a meghatározott termőhelyről származik, amelynek a nevét viseli vagy finomított mustsűrítmény;

c)	az 1493/1999/EK rendelet VI. melléklete D.2. pontjában említett hagyományos eljárással készült m. t. minőségi bor készítése.

39. cikk

A házasításra vonatkozó általános szabályok

(1) Az alábbiak házasítása vagy keverése tilos, amennyiben bármelyik összetevő nem felel meg az 1493/1999/EK rendeletnek vagy e rendeletnek:

a)	asztali borok egymás között; vagy

b)	asztali borok készítésére alkalmas borok egymás között vagy asztali borokkal; illetve

c)	m. t. minőségi borok egymás között.

(2) Amennyiben a friss szőlő, a szőlőmust, az részben erjedt szőlőmust vagy a még erjedésben lévő újbor közül bármelyik nem rendelkezik az asztali borra, vagy asztali bor készítésére alkalmas borra előírt jellemzőkkel, ezek olyan termékekkel, amelyek alkalmasak ilyen borok készítésére, vagy asztali borral történő összekeverésük eredményét nem lehet asztali bornak vagy asztali bor készítésére alkalmas bornak tekinteni.

(3) Amennyiben házasítás történik, a következő bekezdésekre is figyelemmel, az egyetlen termék, amely asztali bornak tekinthető az, amelyet asztali borok egymással való házasítása vagy asztali borok asztali borok készítésére alkalmas borokkal való házasítása eredményezett, ha az ilyen, asztali borok készítésére alkalmas borok összes térfogatban számított természetes alkoholtartalma nem haladja meg a 17 térfogatszázalékot.

(4) Az 1493/1999/EK rendelet 44. cikke (7) bekezdésének sérelme nélkül asztali bor készítésére alkalmas bor házasítása:

a)	asztali borral csak akkor eredményezhet asztali bort, ha a műveletet abban a szőlőtermő övezetben végzik, ahol az asztali bor készítésére alkalmas bort termelték;

egy másik asztali bor készítésére alkalmas borral csak akkor eredményezhet asztali bort, ha

i.	a második, asztali bor készítésére alkalmas bort ugyanabban a szőlőtermő övezetben termelték; és

ii.	a műveletet ugyanabban a szőlőtermő övezetben hajtották végre.

(5) Tilos olyan szőlőmust vagy asztali bor házasítása, amelyet az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklete 1. pontjának n) alpontjában említett borászati kezelésnek vetettek alá, olyan szőlőmusttal vagy borral, amelyet ilyen kezelésnek nem vetettek alá.

VI. FEJEZET

Egyéb termékek hozzáadása

40. cikk

Párlat hozzáadása likőrborokhoz és egyes m. t. minőségi likőrborokhoz

E rendelet XX. melléklete tartalmazza az olyan, borból vagy szárított szőlőből készült párlat jellemzőit, amelyek az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.a) pontja i. alpontja második francia bekezdésének megfelelően likőrborokhoz és egyes m.t. minőségi likőrborokhoz adhatók.

41. cikk

Más termékek hozzáadása, illetve szőlőmust felhasználása egyes m.t. minőségi likőrborok előállítása során

(1) E rendelet XXI. mellékletének A. része tartalmazza azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listáját, amelyek előállítása szőlőmust felhasználásával vagy annak borral való keverésével jár az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.1. pontjának megfelelően.

(2) E rendelet XXI. mellékletének B. része tartalmazza azoknak a m.t. minőségi likőrboroknak a listáját, amelyekhez az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2. pontjának b) alpontjában említett termékek hozzáadhatók.

42. cikk

Alkohol hozzáadása gyöngyöző borhoz

Az 1493/1999/EK rendelet 42. cikkének (3) bekezdése értelmében alkohol hozzáadása gyöngyöző borhoz nem vezethet a gyöngyöző bor térfogatban számított összes alkoholtartalmának több mint 0,5 térfogatszázalékos növekedéséhez. Alkohol hozzáadására csak expedíciós likőr formájában kerülhet sor, feltéve hogy a termelő tagállamban hatályos szabályozás szerint ez a módszer megengedett, és erről a szabályozásról tájékoztatták a Bizottságot és a többi tagállamot.

VII. FEJEZET

Az érlelésre vonatkozó követelmények

43. cikk

Egyes likőrborok érlelése

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.6. pontjának c) alpontjában meghatározott feltételek melletti érlelés a Madeira m.t. minőségi borra engedélyezett.

IV. CÍM

ÚJ BORÁSZATI KEZELÉSEK KÍSÉRLETI JELLEGŰ ALKALMAZÁSA

44. cikk

Általános szabályok

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett kísérleti célra minden tagállam engedélyezheti egyes olyan borászati eljárások és kezelések alkalmazását, amelyekről az említett vagy e rendelet nem rendelkezik, legfeljebb három éves időtartamra, az alábbi feltételekkel:

a)	a szóban forgó kezeléseknek és eljárásoknak meg kell felelniük az 1493/1999/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésben megállapított előírásoknak;

b)	ezeket a kezeléseket és eljárásokat az egyes kísérletek esetében nem alkalmazzák évi 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiségre;

c)	az előállított termékeket nem szállítják ki azon tagállamon kívülre, amelynek területén a kísérletet végezték;

d)	az érintett tagállam értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a kísérlet kezdetekor az engedély feltételeiről.

A „kísérlet” olyan művelet vagy műveletek, amelyeket pontosan meghatározott kutatási projekt keretében végeznek, önálló kísérleti jegyzőkönyvvel.

(2) Az (1) bekezdésben említett időszak vége előtt az érintett tagállam továbbítja a jelentést a Bizottságnak az engedélyezett kísérletről, és a Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot annak eredményeiről. Ezektől az eredményektől függően az érintett tagállam kérheti a Bizottságtól a kísérlet meghosszabbításának engedélyezését, esetleg nagyobb mennyiség erejéig, mint az eredeti kísérletben, legfeljebb újabb hároméves időszakra. A tagállam kérelme alátámasztására megfelelő anyagot nyújt be.

(3) Az 1493/1999/EK rendelet 75. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően eljárva, a Bizottság határoz az e cikk (2) bekezdésében említett kérelemről. Egyúttal dönthet arról, hogy a kísérlet más tagállamokban, azonos feltételek mellett folytatódhat.

(4) Az (1) bekezdésben vagy adott esetben a (2) bekezdésben említett időszak végén, miután minden információt összegyűjtöttek a kísérletről, a Bizottság – amennyiben ez szükséges – javaslatot terjeszthet a Tanács elé a kísérleti borászati kezelés vagy eljárás végleges engedélyezésére.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

A 2000. augusztus 1. előtt termelt borok

A 2000. augusztus 1. előtt termelt borok közvetlen emberi fogyasztásra kínálhatók ha megfelelnek az ezen időpontot megelőzően hatályban lévő közösségi vagy nemzeti szabályoknak.

46. cikk

Az 1493/1999/EK rendeletnek vagy e rendeletnek nem megfelelő termékek lepárlására, mozgatására és felhasználására vonatkozó követelmények

(1) Az 1493/1999/EK rendelet 45. cikkének (1) bekezdése értelmében a közvetlen emberi fogyasztásra nem kínálható termékeket meg kell semmisíteni. A tagállamok azonban lehetővé tehetik egyes olyan termékek felhasználását lepárlók vagy ecetgyárak részére vagy ipari célokra, amelyek jellemzőit ők határozzák meg.

(2) Ilyen termékeket a termelők vagy a kereskedők törvényes jogcím hiányában nem tárolhatnak, és azokat kizárólag lepárlókhoz, ecetgyárakhoz vagy olyan intézményekhez lehet szállítani, ahol ipari célra vagy ipari termékekhez használják, vagy megsemmisítő telepekre.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek denaturáló hatóanyagokkal vagy indikátorokkal, amelyeket a borhoz adnak az (1) bekezdésben említettek szerint, hogy azokat könnyebben lehessen azonosítani. Indokolt esetben a tagállamok megtilthatják az (1) bekezdésben említett felhasználást, és megsemmisíthetik a termékeket.

47. cikk

Az alkalmazandó közösségi analitikai módszerek

A 2676/90/EGK rendeletet alkalmazni kell az 1493/1999/EK rendelet hatálya alá tartozó termékekre.

48. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1622/2000/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának, és azokat a XXIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

49. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 194., 2000.7.31., 1. o. A legutóbb az 1300/2007/EK rendelettel (HL L 289., 2007.11.7., 8. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd a XXII. mellékletet.

(4) HL L 367., 1985.12.31., 39. o.

(5) HL L 54., 1979.3.5., 1. o.

(6) HL L 54., 1979.3.5., 130. o.

(7) HL L 272., 1990.10.3., 1. o. A legutóbb az 1293/2005/EK rendelettel (HL L 205., 2005.8.6., 12. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 339., 1996.12.30., 1. o.

(9) HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

I. MELLÉKLET

Azon szőlőfajták listája, amelyek termése az 1493/1999/EK rendelet 42. cikkének (5) bekezdésétől eltérően felhasználható az e rendelkezésben említett termékek előállításához

(E rendelet 2. cikke)

(p.m.)

II. MELLÉKLET

Azok az évek, amikor az A. és B. szőlőtermő övezetből származó termékek, amelyek nem rendelkeznek az 1493/1999/EK rendeletben megállapított térfogatban számított minimális természetes alkoholtartalommal, felhasználhatók pezsgő, habzóbor, és szénsavval dúsított gyöngyöző bor készítéséhez

(E rendelet 3. cikke)

(p.m.)

III. MELLÉKLET

A. Azon szőlőfajták listája, amelyek termése felhasználható illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült m.t. minőségi pezsgők készítésére szolgáló küvé előállításához

(E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése)

Aleatico N

Ασύρτικο (Assyrtiko)

Bourboulenc B

Brachetto N

Clairette B

Colombard B

Csaba gyöngye B

Cserszegi fűszeres B

Freisa N

Gamay N

Gewürztraminer Rs

Girò N

Γλυκερίθρα (Glykerythra)

Huxelrebe

Irsai Olivér B

Macabeu B

Minden malvázia

Mauzac blanc and rosé

Monica N

Μοσχοφίλερο (Moschofilero)

Müller-Thurgau B

Minden muskotály

Nektár

Pálava B

Parellada B

Perle B

Piquepoul B

Poulsard

Prosecco

Ροδίτης (Roditis)

Scheurebe

Torbato

Zefír B

B. Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete I.3. pontjának a) alpontjában és VI. melléklete K.10. pontjának a) alpontjában említett eltérések, az illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgők és illatos szőlőfajtából készült m. t. Minőségi pezsgők készítéséhez használt küvé előállítására vonatkozóan

(E rendelet 4. cikkének (2) bekezdése)

A VI. melléklet K.10. pontjának a) alpontjától eltérően, illatos szőlőfajtából készült m. t. minőségi pezsgők készíthetők a küvé alkotóiként olyan borok felhasználásával, amelyek a Conegliano-Valdobbiadene és Montello e Colli Asolani eredetmegjelölésű meghatározott termőhelyeken szüretelt „Prosecco” szőlőfajtából nyert borokból származnak.

IV. MELLÉKLET

Az egyes anyagok felhasználására vonatkozó határértékek

(E rendelet 5. cikke)

Az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében említett anyagok felhasználására vonatkozó maximális határértékek az ott megállapított feltételekkel összhangban a következők:

Anyagok	Friss szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor esetében történő felhasználás	Közvetlen emberi fogyasztásra szánt részben erjedt szőlőmust, asztali bor készítésére alkalmas bor, asztali bor, pezsgő, habzóbor, gyöngyözőbor, szénsavval dúsított gyöngyözőbor, likőrbor és m.t. minőségi bor esetében történő felhasználás
Élesztősejtfal-készítmények	40 g/hl	40 g/hl
Szén-dioxid		maximális tartalom az így kezelt borban: 2 g/l
L-aszkorbinsav	250 mg/l	250 mg/l; a maximális tartalom az így kezelt borban nem haladhatja meg a 250 mg/l-t.
Citromsav		maximális tartalom az így kezelt borban: 1 g/l
Metaborkősav		100 mg/l
Réz-szulfát		1 g/hl, feltéve hogy az így kezelt termék réztartalma nem haladja meg az 1 mg/l-t.
Borászati aktív szén	100 g szárazanyag hl-enként	100 g szárazanyag hl-enként
Tápsók: diammónium-foszfát vagy ammónium-szulfát	1 g/l (sótartalomban kifejezve) (1)	0,3 g/l (sótartalomban kifejezve), pezsgő előállítására
Ammónium-szulfit vagy ammónium-biszulfit	0,2 g/l (sótartalomban kifejezve) (2)
Szaporodásfokozók: tiamin, tiamin-hidroklorid formájában	0,6 mg/l (tiaminban kifejezve)	0,6 mg/l (tiaminban kifejezve), pezsgő előállítására
Polivinil-polipirrolidon	80 g/hl	80 g/hl
Kalcium-tartarát		200 g/hl
Kalcium-fitát		8 g/hl
Lizozim	500 mg/l (3)	500 mg/l (4)
Dimetil-dikarbonát		200 mg/l; a forgalomba hozott borban ki nem mutatható maradványok

(1) Ezek a termékek kombinációban is használhatóak, összesen 1 g/l-es határig, a fent megadott 0,2 g/l-es határérték sérelme nélkül.

(2) Ezek a termékek kombinációban is használhatóak, összesen 1 g/l-es határig, a fent megadott 0,2 g/l-es határérték sérelme nélkül.

(3) Amennyiben a szóban forgó anyagot a musthoz és a borhoz is hozzáadják, az együttes mennyiség nem haladhatja meg az 500 mg/l-es határértéket.

(4) Amennyiben a szóban forgó anyagot a musthoz és a borhoz is hozzáadják, az együttes mennyiség nem haladhatja meg az 500 mg/l-es határértéket.

V. MELLÉKLET

Kalcium-tartaráttal szembeni követelmények

(E rendelet 7. cikke)

ALKALMAZÁSI TERÜLET

Kálcium-tartarátot technológiai adalékként adnak a borhoz, hogy elősegítsék a borkő kicsapódását, és javítsák a bor borkő stabilitását azáltal, hogy az csökkenti a végső kálium-hidrogén-tartarát (borkő) és kálcium-tartarát koncentrációt.

KÖVETELMÉNYEK

—	A maximális dózist e rendelet IV. melléklete tartalmazza.

—	Ha kalcium-tartarátot adunk a borhoz, úgy azt alaposan össze kell rázni, majd le kell hűteni, és a kivált kristályokat fizikai úton kell eltávolítani.

VI. MELLÉKLET

Követelmények a béta-glükanázzal szemben

(E rendelet 10. cikke)

1. A béta-glükanáz nemzetközi kódja: E.C. 3-2-1-58

2. Béta-glükán-hidroláz (lebontja a Botrytis cinerea által termelt glükánt)

3. Eredet: Trichoderma harzianum

4. Alkalmazási terület: a borokban levő béta-glükanok lebontása, főként szürkerothadásos, illetve nemesrothadáson átesett szőlőből származó borok esetében.

5. Maximális adag: 3 g hektoliterenként 25 % összes szerves szárazanyagot tartalmazó enzimkészítményből (TOS).

6. Kémiai és mikrobiológiai tisztasági specifikáció

Szárítási veszteség	Kevesebb mint 10 %
Nehézfémtartalom	Kevesebb mint 30 ppm
Ólomtartalom:	Kevesebb mint 10 ppm
Arzéntartalom:	Kevesebb mint 3 ppm
Összes coliform	Nem kimutatható
Escherichia coli	25 g mintából nem kimutatható
Salmonella fajok:	25 g mintából nem kimutatható
Összes aerob baktérium	Kevesebb mint 5 x 104 sejt/g

VII. MELLÉKLET

Tejsav-baktériumok

(E rendelet 11. cikke)

KÖVETELMÉNYEK

A tejsav-baktériumoknak, amelyek felhasználásáról az 1493/1999/EK rendelet IV. melléklet 1. pontjának q) alpontja és 3. pontjának z) alpontja rendelkezik a Leuconostoc, Lactobacillus és/vagy a Pediococcus nemzetséghez kell tartozniuk. A borban vagy a mustban jelen levő almasavat tejsavvá kell alakítaniuk, és használatuk nem eredményezhet hibás ízt. A baktériumok csak szőlőből, mustból, borból vagy szőlőből előállított termékekből izoláltak lehetnek. A termék címkéjén fel kell tüntetni a törzs nemzetség és faja nevét, valamint a törzs eredetét és izolálóját.

A tejsav-baktériumokon végzett genetikai beavatkozáshoz előzetes engedély kell.

MEGJELENÉSI FORMA

Folyadék, vagy fagyasztott formában, illetve liofilizálással nyert por alakjában, tiszta kultúrában vagy társított kultúrában.

IMMOBILIZÁLT BAKTÉRIUMOK

Az immobilizált tejsavbaktérium-preparátum hordozó anyagának inertnek és a bor előállításához engedélyezettnek kell lennie.

ELLENŐRZÉS

Kémiai:

Ugyanazok a követelmények, mint amelyek a más borászati készítményekben fokozottan ellenőrzött anyagokra, különösen a nehézfémekre vonatkoznak.

Mikrobiológiai:

—	a reaktiválható tejsavbaktérium-szám legalább 108/g vagy 107/cm3,

—	a megadott törzsétől vagy törzsekétől eltérő fajba tartozó baktériumok száma kevesebb, mint az összes reaktiválható tejsavbaktériumok 0,01 %-a,

—	aerob baktérium száma kevesebb, mint 103 1 g porban vagy 1 cm3 folyadékban,

—	élesztőgombák száma kevesebb, mint 103 1 g porban vagy 1 cm3 folyadékban,

—	penészgombák száma kevesebb, mint 103 1 g porban vagy 1 cm3 folyadékban.

ADALÉKANYAGOK

A tejsavbaktérium-kultúra előállításánál vagy reaktiválásánál felhasznált adalékanyagoknak élelmiszeripari felhasználásra engedélyezettnek kell lenniük, és azokat a címkén fel kell tüntetni.

GYÁRTÁS IDŐPONTJA

A gyártónak fel kell tüntetnie az időpontot, amikor a termék elhagyta a gyárat.

FELHASZNÁLÁS

A gyártónak meg kell adnia a használati utasítást vagy a reaktiválás módját.

MINŐSÉGMEGŐRZÉS

A tárolási feltételeket a címkén egyértelműen fel kell tüntetni.

ANALITIKAI MÓDSZEREK

—	tejsav-baktériumok: A(1), B(2) vagy C(3) táptalaj, a gyártó cég által a törzsre megadott módszer szerint,

—	aerob baktériumok: Bacto-Agar táptalaj,

—	élesztők: Malt-Wickerham táptalaj,

—	penészek: Malt-Wickerham vagy Czapeck táptalaj.

A táptalaj

Élesztőkivonat	5 g
Húskivonat	10 g
Tripszines pepton	15 g
Nátrium-acetát	5 g
Ammónium-citrát	2 g
Tween 80	1 g
Mangán-szulfát	0,050 g
Magnézium-szulfát	0,200 g
Glükóz	20 g
Vízzel feltöltendő	1 000 cm3-re
pH	5,4

B táptalaj

Paradicsomlé	250 cm3
Difco élesztőkivonat	5 g
Pepton	5 g
L-almasav	3 g
Tween 80	1 csepp
Mangán-szulfát	0,050 g
Magnézium-szulfát	0,200 g
Vízzel feltöltendő	1 000 cm3-re
pH	4,8

C táptalaj

Glükóz	5 g
Difco tripton	2 g
Difco pepton	5 g
Májkivonat	1 g
Tween 80	0,05 g
Paradicsomlé, 4,2-szeres hígítású, Whatman No 1-es szűrőn átszűrve	1 000 cm3
pH	5,5

VIII. MELLÉKLET

Lizozimra vonatkozó követelmények

(E rendelet 12. cikke)

ALKALMAZÁSI TERÜLET

Lizozim hozzáadható a szőlőmusthoz, részben erjedt szőlőmusthoz és borhoz, a biológiai almasav-bomlást okozó baktériumok növekedésének és aktivitásának ellenőrzése céljából,

KÖVETELMÉNYEK:

—	a maximális dózist e rendelet IV. melléklete tartalmazza,

—	a felhasznált terméknek meg kell felelnie a 96/77/EK irányelvben megállapított tisztasági követelményeknek.

IX. MELLÉKLET

Ioncserélő gyanták szervesanyag-veszteségének meghatározása

(E rendelet 13. cikke)

1. HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

A módszer az ioncserélő gyanták szervesanyag-veszteségét határozza meg.

2. MEGHATÁROZÁS

Ioncserélő gyanták szervesanyag-vesztesége. A szerves anyag veszteségét a megadott módszer szerint határozzuk meg.

3. ELV

Extraháló oldószert bocsátunk keresztül az előkészített gyantán, majd gravimetriásan meghatározzuk a kivont szervesanyag tömegét.

4. REAGENSEK

Minden vegyszer analitikai tisztaságú legyen.

Extraháló oldószerek

4.1. Desztillált víz vagy azonos tisztaságú ioncserélt víz.

4.2. Etanol 15 %-os (v/v). 15 rész abszolút etanolt elegyítünk 85 rész vízzel (4.1. pont).

4.3. Ecetsav 5 %-os (m/m). 5 rész jégecetet elegyítünk 95 rész vízzel (4.1. pont).

5. KÉSZÜLÉK

5.1. Ioncserélő kromatográfiás kolonnák.

5.2. 2 l-es mérőhengerek.

5.3. Bepárlócsészék 850 °C-os izzító kemencéhez.

5.4. Szárítókemence termosztáttal, 105 ± 2 °C.

5.5. Izzítókemence termosztáttal, 850 ± 25 °C.

5.6. Analitikai mérleg 0,1 mg pontosságú.

5.7. Párologtató, melegítőlap vagy infravörös bepárló.

6. ELJÁRÁS

6.1. Tegyünk három ioncserélő kromatográfiás kolonnába (5.1 pont) 50-50 cm3-t a vizsgálandó ioncserélő gyantából, amelyet előzőleg a gyártó cég utasításai szerint élelmiszeripari alkalmazásnak megfelelően átmostunk és kezeltünk.

6.2. Anioncserélő gyanták esetében hajtsuk keresztül külön-külön a három extraháló oldatot (4.1., 4.2. és 4.3. pont) az előkészített kolonnákon (6.1. pont) 350–450 cm3/h sebességgel. Mindegyik esetben öntsük ki az első liter eluátumot, majd a következő két litert fogjuk fel a mérőhengerben (5.2. pont). Kationcserélő gyanták esetében csak a 4.1. és a 4.2. pontban említett oldatokat hajtsuk keresztül az előkészített kolonnán.

6.3. Pároljuk be a három eluátumot melegítőlapon vagy infravörös bepárló alatt (5.7. pont); az egyes, előzőleg tisztára kimosott és lemért (m0) bepárló csészék (5.3. pont) tartalmát külön-külön pároljuk be. Helyezzük ezután a csészéket szárítókemencébe (5.4. pont) és tömegállandóságig szárítsuk (m1).

6.4. Miután feljegyeztük a száraz preparátum tömegét (6.3. pont), helyezzük a csészét izzítókemencébe (5.5 pont), és tömegállandóságig izzítsuk (m2).

6.5. Számítsuk ki a kivont szerves anyag mennyiségét (7.1. pont). Ha a kapott eredmény több, mint 1 mg/l, úgy végezzünk vakpróbát a vegyszerekkel, majd számítsuk ki újra a kivont szerves anyag mennyiségét.

Vakpróbánál a 6.3. és a 6.4. pontban említett műveleteket ismételjük meg, de két liter oldószert használjunk; a mérés eredménye m3 illetve m4 lesz a 6.3. és 6.4. pontnak megfelelően.

7. KAPOTT EREDMÉNYEK

7.1. Képlet és az eredmények kiszámítása

Az ioncserélő gyantából kivont szerves anyag mennyiségét az alábbi összefüggés adja meg mg/l-ben

500 (m1 – m2)

ahol m1 és m2 grammban van kifejezve.

Az ioncserélő gyantából kivont szerves anyag pontos mennyiségét az alábbi összefüggés adja meg mg/l-ben

500 (m1 – m2 –m3 + m4)

ahol m1, m2, m3 és m4 grammban van kifejezve.

7.2. Ugyanazzal a mintával végzett két párhuzamos meghatározás eredményének különbsége nem lehet több, mint 0,2 mg/l.

X. MELLÉKLET

A dimetil-dikarbonáttal szembeni követelmények

(E rendelet 17. cikke)

ALKALMAZÁSI TERÜLET

A dimetil-dikarbonát hozzáadható a borhoz a következő célból: az erjeszthető cukrot tartalmazó palackozott bor mikrobiológiai stabilizálására.

KÖVETELMÉNYEK

—	A hozzáadásra kizárólag rövid idővel a palackozás előtt kerülhet sor; palackozás alatt az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából 60 litert meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése értendő,

—	a kezelést csak a legalább 5 g/l cukortartalmú borok esetében lehet elvégezni,

—	a maximálisan felhasználható mennyiség e rendelet IV. mellékletében szerepel, és a terméknek nem szabad kimutathatónak lennie a forgalomba hozott borokban,

—	a felhasznált terméknek meg kell felelnie a 96/77/EK irányelvben megállapított tisztasági követelményeknek,

—	a kezelést be kell jegyezni az 1493/1999/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

XI. MELLÉKLET

Az elektrodialízis-kezeléssel szembeni követelmények

(E rendelet 18. cikke)

A kezelés célja, hogy javítsuk a bor borkőstabilitását a kálium-hidrogén-tartarát (borkő) és kalcium-tartarát (valamint más kalciumsók) esetében úgy, hogy kivonjuk a bor túltelített állapotban lévő ionjait elektromos erőtér hatásának és anion- vagy kationáteresztő membránok használatának segítségével.

1. MEMBRÁNNAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

1.1. A membránokat váltakozva kell elhelyezni egy „szűrőprés” típusú vagy bármilyen más, megfelelő típusú készülékben úgy, hogy azok elválasszák egymástól a kezelő (bor) teret és a dúsító (használt víz) teret.

1.2. A kationáteresztő membránok konstrukciója csak kationok, különösen K+ és Ca2+ extrakcióját tegye lehetővé.

1.3. Az anionáteresztő membránok konstrukciója csak anionok, különösen a tartarát anion extrakcióját tegye lehetővé.

1.4. A membránoknak nem szabad nagymértékben módosítaniuk a bor fizikai-kémiai összetételét és érzékszervi jellemzőit. A következő előírásoknak kell megfelelniük:

—	megfelelő gyártási tapasztalattal kell azokat előállítani olyan alapanyagokból, amelyek engedélyezettek olyan műanyag termékek előállítására, amelyek élelmiszerekkel érintkeznek, a 2002/72/EK bizottsági irányelv (1) II. mellékletében felsoroltak szerint,

—	az elektrodializátor-berendezés használójának igazolnia kell, hogy az általa használt membránok megfelelnek a fenti követelményeknek, és azok esetleges cseréjét szakemberek végezték,

—	nem szabadulhat fel belőlük semmilyen anyag egészségre veszélyes vagy az élelmiszerek ízét, illetve aromáját befolyásoló mennyiségben, és meg kell felelniük a 2002/72/EK irányelv kritériumainak,

—	nem segíthetik elő az összetevőik és a bor közötti olyan kölcsönhatásokat, amelyek során a kezelésnek alávetett termékben esetlegesen toxikus, új vegyületek képződhetnek.

Az új elektrodialízis-membránok stabilitását olyan oldat segítségével kell meghatározni, amely modellezi a bor fizikai-kémiai összetételét, hogy megvizsgáljuk bizonyos anyagoknak a membránból történő esetleges migrációját.

Az ajánlott kísérleti módszer az alábbi:

A modelloldat egy, a bor pH-jára és vezetőképességére beállított vizes alkohololdat. Összetétele a következő:

—	abszolút etanol: 11 l,

—	kálium-hidrogén-tartarát: 380 g,

—	kálium-klorid: 60 g,

—	konc. kénsav: 5 cm3,

—	desztillált víz: kiegészítendő 100 l-re.

Az oldat kezelését zárt cirkulációs körben végezzük elektrodializátor cellasorban elektromos feszültség alatt (1 V/cella), 50 l/m2 anionos és kationos fajlagos membránfelülettel az oldat eredeti iontartalmának 50 %-áig. Az effluens kör kezdetben 5 g/l-es kálium-klorid oldat. A kioldódott anyagokat mind a modell oldatban, mind az effluensben meghatározzuk.

Meghatározandók mindazok a membránt alkotó szerves molekulák, amelyek hajlamosak a kezelt oldatba átmenni. Minden ilyen alkotó speciális vizsgálatát minősített laboratórium végezze. Az összes definiált vegyület koncentrációja a modelloldatban legfeljebb 50 g/l lehet.

Ezekre a membránokra alkalmazni kell az élelmiszerekkel érintkező anyagokra vonatkozó általános szabályokat.

2. A MEMBRÁNHASZNÁLATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

A bor borkőstabilitását biztosító elektrodialízis-kezelés során alkalmazandó membránpárokat az alábbi követelmények szerint kell kialakítani:

—	a pH-csökkenés a borban legfeljebb 0,3 pH egység lehet,

—	az illósavtartalom-csökkenés legfeljebb 0,12 g/l lehet (2 mekv. ecetsavban kifejezve),

—	a kezelés nem befolyásolhatja a bor nem-ionos összetevőit, különösen nem a polifenolokat és a poliszaharidokat,

—	a kisméretű molekulák diffúziója, mint pl. etanol csekély legyen, az alkoholtartalom csökkenés legfeljebb 0,1 % (v/v) lehet,

—	a membránokat csak elismert eljárásokkal szabad konzerválni és tisztítani, olyan anyagokkal, amelyek élelmiszeripari célokra engedélyezettek,

—	a membránokon jelölés legyen, hogy a cellasoron végzett mindennemű változtatást ellenőrizni lehessen,

—	a berendezést olyan vezérlő és szabályozó mechanizmusokkal kell üzemeltetni, amelyek figyelembe veszik az egyes borok különböző instabilitását, hogy csak a túltelített állapotban lévő kálium-hidrogén-tartarátot és kalciumsókat távolítsuk el,

—	a kezelést borász vagy szakértő felelősségére kell elvégezni.

A kezelést be kell jegyezni az 1493/1999/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

(1) HL L 220., 2002.8.15., 18. o.

XII. MELLÉKLET

Az ureázzal szembeni követelmények

(E rendelet 19. cikke)

1. Az ureáz nemzetközi kódja: EC 3-5-1-5, CAS No 9002-13-5.

2. Aktivitás: ureáz-működés (savas pH-nál aktív), a karbamidot ammóniára és széndioxidra bontja le. A megadott aktivitás nem lehet kevesebb, mint 5 egység/mg, egy egységet úgy definiálunk, mint azt a mennyiséget, amely percenként egy μmol ammóniát fejleszt 5 g/l karbamidból, 37 Celsius fokon, 4-es pH mellett.

3. Eredet: Lactobacillus fermentum.

4. Alkalmazási terület: a hosszan tartó érlelésre szánt borban lévő karbamid lebontása, ha az eredeti karbamidtartalom magasabb, mint 1 mg/l.

5. Maximális felhasználásra kerülő mennyiség: 75 mg enzimkészítmény a kezelendő bor egy literére számítva, de az nem haladhatja meg a 375 egység ureáz/liter mennyiséget. Kezelés után az enzim maradék aktivitását a bor szűrésével (pórus méret < 1 μm) tökéletesen meg kell szüntetni.

6. Kémiai és mikrobiológiai tisztasági specifikáció:

Szárítási veszteség	Kevesebb mint 10 %
Nehézfémtartalom	Kevesebb mint 30 ppm
Ólomtartalom:	Kevesebb mint 10 ppm
Arzéntartalom:	Kevesebb mint 2 ppm
Összes coliform:	Nem kimutatható
Salmonella fajok:	25 g mintából nem kimutatható
Aerob baktérium szám	Kevesebb mint 5 × 104 sejt/g

A borkezelésben használt ureázt ahhoz hasonló feltételek mellett kell elkészíteni, mint ahogy az Élelmiszer Tudományos Bizottság 1998. december 10-i véleményében található.

XIII. MELLÉKLET

A tölgyfadarabokra vonatkozó követelmények

(E rendelet 22. cikke)

RENDELTETÉS, EREDET ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

A tölgyfadarabokat a bor előállítása során alkalmazzák annak érdekében, hogy a tölgyfából bizonyos vonadékanyagokat juttassanak a borba.

A fadarabok kizárólag a Quercus fajokból származhatnak.

A tölgyfadarabok meghagyhatók természetes állapotukban, illetve hevíthetők alacsony, közepes vagy magas hőmérsékleten, azonban nem vethetők alá égési folyamatnak, ideértve a fadarabok felszínének égetését is, és nem lehetnek sem elszenesedettek, sem morzsalékos tapintásúak. A hevítésen kívül nem vethetők alá semmiféle kémiai, enzimes vagy fizikai kezelésnek. Nem szabad semmiféle, a természetes aromájuk fokozására vagy kivonható fenolvegyületeik mennyiségének növelésére szolgáló terméket hozzájuk adni.

A TERMÉK CÍMKÉZÉSE

A címkén fel kell tüntetni annak a növénytani fajnak (vagy azoknak a növénytani fajoknak) az eredetét, amely(ek)hez a tölgy tartozik, valamint adott esetben a hevítés intenzitását, a tárolási körülményeket és a biztonsági előírásokat.

MÉRETEK

A fadaraboknak olyan méretűnek kell lenniük, hogy az összsúly legalább 95 %-a fennmaradjon a 2 mm-es szembőségű (azaz 9-es mesh-számú) szitán.

TISZTASÁG

A tölgyfadarabokból kioldott anyagok koncentrációja nem érhet el olyan szintet, amely kockázatot jelenthet az egészségre.

A kezelést be kell jegyezni az 1493/1999/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdésében említett nyilvántartásba.

XIV. MELLÉKLET

Eltérések a kén-dioxid-tartalom tekintetében

(E rendelet 23. cikkének (1) bekezdése)

Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének A. pontjában foglaltakon felül, az olyan maradékcukor-tartalmú borok esetében, amelyeknél ez utóbbi invertcukorban kifejezve literenként legalább öt gramm, a maximális kén-dioxid-tartalom az alábbi esetekben növelhető:

300 mg/l az alábbiaknál:

—	a Gaillac eredetmegjelölésre jogosult m.t. minőségi fehérborok,

—	az Alto Adige és Trentino eredetmegjelölésre jogosult m.t. minőségi borok, amelyek a „passito” vagy „vendemmia tardiva” kifejezésekkel vagy azok egyikével vannak ellátva,

—	a Colli orientali del Friuli – Picolit eredetmegjelölésre jogosult m.t. minőségi borok,

—	a Moscato di Pantelleria naturale és a Moscato di Pantelleria m.t. minőségi borok,

—

a következő földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok, amelyek összes alkoholtartalma magasabb, mint 15 térfogatszázalék és maradékcukor tartalmuk magasabb, mint 45 g/l:

—	Vin de pays de Franche-Comté,

—	Vin de pays des coteaux de l’Auxois,

—	Vin de pays de Saône-et-Loire,

—	Vin de pays des coteaux de l’Ardèche,

—	Vin de pays des collines rhodaniennes,

—	Vin de pays du comté Tolosan,

—	Vin de pays des côtes de Gascogne,

—	Vin de pays du Gers,

—	Vin de pays du Lot,

—	Vin de pays des côtes du Tarn,

—	Vin de pays de la Corrèze,

—	Vin de pays de l’Ile de Beauté,

—	Vin de pays d’Oc,

—	Vin de pays des côtes de Thau,

—	Vin de pays des coteaux de Murviel,

—	Vin de pays du Jardin de la France,

—	Vin de pays Portes de Méditerranée,

—	Vin de pays des comtés rhodaniens,

—	Vin de pays des côtes de Thongue,

—	Vin de pays de la Côte Vermeille,

—	a „pozdní sbě” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok

—	a „neskorý zber” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok;

400 mg/l az alábbiaknál:

—

a következő bejegyzett eredetmegjelölés valamelyikére jogosult m.t. minőségi fehérborok: Alsace, Alsace grand cru, amelyet a „vendanges tardives” („késői szüret”) vagy „sélection de grains nobles” („válogatott nemes szemek”) jelölés követ, Anjou-Coteaux de la Loire, Chaume-Premier cru des Coteaux du Layon, Coteaux du Layon, a származási hely községnevének feltüntetésével, Coteaux du Layon, amely után a Chaume nevet tüntetik fel, Coteaux de Saumur, Pacherenc du Vic Bilh és Saussignac,

—

túlérett szőlőből készült és töppedt szőlőből készült Görögországból származó édes borok, invertcukorban kifejezve legalább 45 g/l maradékcukor-tartalommal, és a következő földrajzi eredetmegjelölés valamelyikével: Samos (Σάμος), Rhodes (Ρόδος), Patras (Πάτρα), Rio Patron (Ρίο Πατών), Kephalonia (Κεφαλονία), Limnos (Λήμωος), Sitia (Σητεία), Santorini (Σαντορίνη), Nemea (Νεμέα), Daphnes (Δαφνές),

—	a „výběr z bobulí”, „výběr z cibéb”, „ledové víno” és „slámové víno” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok,

—	a „bobuľový výber”, „hrozienkový výber” és „ľadový výber” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi bor,

—	a következő eredetmegjelölésre jogosult m.t. minőségi borok: „Albana di Romagna”, amelyeket a „passito” jelölés követ,

—	azok a luxemburgi m.t. minőségi borok, amelyeket a „vendanges tardives” („késői szüret”), „vin de glace” („jégbor”) vagy „vin de paille” („szalmabor”) jelölés követ;

350 mg/l az alábbi esetekben:

—	a „výber z hroznů” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok,

—	a „výber z hrozna” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok.

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete A. pontjának kiegészítéseként a Kanadából származó, „Icewine” megnevezésre jogosult azon fehérborok esetében, amelyek a maradék cukortartalma invertcukorban kifejezve legalább 5 g/l, a maximális kéndioxid tartalom 400 mg/l-re nő.

XV. MELLÉKLET

A maximális összes kén-dioxid-tartalom növelése, ha az időjárási feltételek azt szükségessé teszik

(E rendelet 23. cikkének (4) bekezdése)

	Év	Tagállam	Szőlőtermő övezet(ek)	Érintett borok
1.	2000	Németország	Németország valamennyi szőlőtermő övezete	A 2000. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor
2.	2006	Németország	Baden-Würtemberg, Bajorország, Hessen és Rajna-vidék-Pfalz tartomány szőlőtermő övezetei	A 2006. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor
3.	2006	Franciaország	Bas-Rhin és Haut-Rhin megye szőlőtermő övezetei	A 2006. évben szüretelt szőlőből előállított valamennyi bor

XVI. MELLÉKLET

Illósav-tartalom

(E rendelet 24. cikke)

Az 1493/1999/EK rendelet V. mellékletének B.1. pontjától eltérően a bor maximális illósav-tartalma:

a német borokra vonatkozóan:

literenként 30 milliekvivalens az „Eiswein” vagy „Beerenauslese” leírású követelményeknek megfelelő m.t. minőségi borokra nézve,

literenként 35 milliekvivalens a „Trockenbeerenauslese” leírású követelményeknek megfelelő m.t. minőségi borokra nézve;

a francia borokra vonatkozóan:

literenként 25 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borokra nézve:

—

Barsac,

—

Cadillac,

—

Cérons,

—

Loupiac,

—	Monbazillac,

—	Sainte-Croix-du-Mont,

—	Sauternes,

—	Anjou-Coteaux de la Loire,

—	Bonnezeaux,

—	Coteaux de l’Aubance,

—	Coteaux du Layon,

—	Coteaux du Layon, hozzátéve a származási község nevét,

—	Coteaux du Layon, hozzátéve a „Chaume” nevet,

—	Quarts de Chaume,

—	Coteaux de Saumur,

—

Jurançon,

—	Pacherenc du Vic Bilh,

—	Alsace és Alsace grand cru megjelölés a következő megnevezések kíséretében: „vendanges tardives” vagy „sélection de grains nobles”,

—	Arbois, amelyet a „vin de paille” megnevezés követ,

—	Côtes du Jura, amelyet „vin de paille” megnevezés követ,

—	L’Etoile, amelyet a „vin de paille” megnevezés követ,

—	Hermitage, amelyet a „vin de paille” megnevezés követ,

—	Chaume-Premier cru des Coteaux du Layon,

—	Graves supérieurs,

—	Saussignac;

a következő földrajzi árujelzővel ellátott asztali borok, 15 térfogatszázaléknál magasabb összes alkoholtartalommal és több mint 45 g/l maradékcukor-tartalommal:

—	Vin de pays de Franche-Comté,

—	Vin de pays des coteaux de l’Auxois,

—	Vin de pays de Saône-et-Loire,

—	Vin de pays des coteaux de l’Ardèche,

—	Vin de pays des collines rhodaniennes,

—	Vin de pays du comté Tolosan,

—	Vin de pays des côtes de Gascogne,

—	Vin de pays du Gers,

—	Vin de pays du Lot,

—	Vin de pays des côtes du Tarn,

—	Vin de pays de la Corrèze,

—	Vin de pays de l’Ile de Beauté,

—	Vin de pays d’Oc,

—	Vin de pays des côtes de Thau,

—	Vin de pays des coteaux de Murviel,

—	Vin de pays du Jardin de la France, kivéve a bejegyzett eredetmegjelölést viselő övezetben, a Chenin fajtával beültetett területeken, Maine és Loire, Indres és Loire megyékben előállított borokat,

—	Vin de pays Portes de Méditerranée,

—	Vin de pays des comtés rhodaniens,

—	Vin de pays des côtes de Thongue,

—	Vin de pays de la Côte Vermeille;

a következő m.t. minőségi likőrborok, „vin doux naturel” megjelöléssel ellátva:

—

Banyuls,

—	Banyuls rancio,

—	Banyuls grand cru,

—	Banyuls grand cru rancio,

—	Frontignan,

—	Grand Roussillon,

—	Grand Roussillon rancio,

—

Maury,

—	Maury rancio,

—	Muscat de Beaumes-de-Venise,

—	Muscat de Frontignan,

—	Muscat de Lunel,

—	Muscat de Mireval,

—	Muscat de Saint-Jean-de-Minervois,

—

Rasteau,

—	Rasteau rancio,

—	Rivesaltes,

—	Rivesaltes rancio,

—	Vin de Frontigan,

—	Muscat du Cap Corse;

az olasz borokra vonatkozóan:

literenként 25 milliekvivalens a következő borokra:

—	a „Marsala” m.t. minőségi likőrborok,

—	a Moscato di Pantelleria naturale, a Moscato di Pantelleria és a Malvasia delle Lipari m.t. minőségi borok,

—	a „Picolit” megnevezéssel kísért, Colli orientali del Friuli m.t. minőségi borok,

—

azon m.t. minőségi borok, és m.t. minőségi likőrborok, amelyek megfelelnek a következő megnevezéseknek vagy azok valamelyikének: „vin santo”, „passito”, „liquoroso” és „vendemmia tardiva”, kivéve az Alto Adige eredetmegjelölésre jogosult azon m.t. minőségi borok, amelyek a „passito” vagy „vendemmia tardiva” kifejezésekkel vagy azok egyikével vannak ellátva,

—	a földrajzi árujelzővel ellátott azon asztali borok, amelyek megfelelnek a következő megnevezéseknek vagy azok valamelyikének: „vin santo”, „passito”, „liquoroso” és „vendemmia tardiva”, és

—	azon asztali borok, amelyek a Szardíniában szüretelt „Vernaccia di Oristano B” szőlőfajtából származnak, és megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek lehetővé teszik a „Vernaccia di Sardegna” megjelölést;

ii.	literenként 40 milliekvivalens az Alto Adige eredetmegjelölésre jogosult m.t. minőségi borok esetében, amelyek a „passito” vagy „vendemmia tardiva” megnevezésekkel vagy azok egyikével vannak ellátva.

az osztrák borokra vonatkozóan:

—	literenként 30 milliekvivalens azon m.t. minőségi borok esetében, amelyek eleget tesznek a „Beerenauslese” és „Eiswein” minősítésekhez szükséges követelményeknek, kivéve a 2003. évi szüretből származó „Eiswein” minősítéssel ellátott borokat,

—	literenként 40 milliekvivalens azon m.t. minőségi borok esetében, amelyek eleget tesznek az „Ausbruch”, „Trockenbeerenauslese” és „Strohwein” minősítésekhez szükséges követelményeknek, valamint a 2003. évi szüretből származó, „Eiswein” minősítéssel ellátottak esetében;

az Egyesült Királyságból származó borokra vonatkozóan:

literenként 25 milliekvivalens az m.t. minőségi borokra, amelyeket „botrytis” vagy más egyenértékű kifejezés feltüntetésével látnak el, „noble late harvested”, „special late harvested” vagy „noble harvest” és az így jelzett leírásnak megfelelnek;

a Spanyolországból származó borokra vonatkozóan:

i.	literenként 25 milliekvivalens a „vendimia tardía” megnevezéshez kapcsolódó követelményeknek megfelelő m.t. minőségi borokra;

ii.

literenként 35 milliekvivalens a következő borokra:

—	a Ribeiro eredetmegjelölésre jogosult, túlérett szőlőből készült m.t. minőségi borok,

—	azon m.t. minőségi likőrborok, amelyek a „generoso” vagy a „generoso de licor” megnevezéssel vannak ellátva, és jogosultak a következő eredetmegjelölések valamelyikének használatára: Condado de Huelva, Jerez-Xerez-Sherry, Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda, Málaga és Montilla-Moriles.

g)	a Kanadából származó borokra vonatkozóan: literenként 35 milliekvivalens az „Icewine” megjelölésű borok esetében;

a magyar borokra vonatkozóan:

literenként 25 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borok esetében:

—	Tokaji máslás,

—	Tokaji fordítás,

—

aszúbor,

—	töppedt szőlőből készült bor,

—	Tokaji szamorodni,

—	késői szüretelésű bor,

—	válogatott szüretelésű bor;

Literenként 35 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borok esetében:

—	Tokaji aszú,

—	Tokaji aszúeszencia,

—	Tokaji eszencia;

a cseh borokra vonatkozóan:

literenként 30 milliekvivalens a „výběr z bobulí” és a „ledové víno” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok esetében,

literenként 30 milliekvivalens a „slámové víno” s a „výběr z cibéb” kifejezéssel ellátott m.t. minőségi borok esetében;

a görög borokra vonatkozóan:

literenként 30 milliekvivalens a következő, 13 vagy annál magasabb térfogatszázalék összes alkoholtartalommal és legalább 45 g/l maradékcukor-tartalommal rendelkező m.t. minőségi borok esetében

—	Samos (Σάμος),

—	Rhodes (Ρόδος),

—	Patras (Πάτρα),

—	Rio Patron (Ρίο Πατρών),

—	Cephalonie (Κεφαλονιά),

—	Limnos (Λήμνος),

—	Sitia (Σητεία),

—	Santorini (Σαντορίνη),

—	Nemea (Νεμέα),

—	Daphnes (Δαφνές);

k)	a ciprusi borokra vonatkozóan: literenként 25 milliekvivalens a „Κουμανδαρία” (Commandaria) m.t. minőségi likőrborok esetében;

a szlovák borokra vonatkozóan:

literenként 25 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borok esetében:

—	tokajské samorodné;

literenként 35 milliekvivalens a következő esetében:

—	tokajský výber;

a szlovén borokra vonatkozóan:

literenként 30 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borok esetében:

—	vrhunsko vino ZGP — jagodni izbor,

—	vrhunsko vino ZGP — ledeno vino;

literenként 35 milliekvivalens a következő m.t. minőségi borok esetében:

—	vrhunsko vino ZGP — suhi jagodni izbor;

a luxemburgi borokra vonatkozóan:

—	literenként 25 milliekvivalens azon luxemburgi m.t. minőségi borok esetében, amelyek eleget tesznek a „vendanges tardive” s („késői szüret”) minősítéshez szükséges követelményeknek,

—	literenként 30 milliekvivalens azon luxemburgi m.t. minőségi borok esetében, amelyek eleget tesznek a „vin de paille” („szalmabor”) és „vin de glace” („jégbor”) minősítéshez szükséges követelményeknek.

a román borokra vonatkozóan:

—	literenként 25 milliekvivalens a „DOC–CT” leírású követelményeknek megfelelő m.t. minőségi borokra nézve;

—	literenként 30 milliekvivalens a „DOC–CIB” leírású követelményeknek megfelelő m.t. minőségi borokra nézve.

XVII. MELLÉKLET

Rendkívül kedvezőtlen időjárási feltételek esetén történő alkoholtartalom-növelés

(E rendelet 27. cikke)

	Év	Szőlőtermő övezet	Földrajzi régió	Fajta (adott esetben)
1.	2000	A	Anglia, Wales	Auxerrois, Chardonnay, Ehrenfelser, Faber, Huxelrebe, Kerner, Pinot blanc, Pinot gris, Pinot noir, Riesling, Schonburger, Scheurebe, Seyval Blanc és Wurzer

XVIII. MELLÉKLET

Azok az esetek, amikor ugyanannak a terméknek az alkoholtartalom-növelése és savnövelése engedélyezett

(E rendelet 31. cikke)

(p.m.)

XIX. MELLÉKLET

Azok az időpontok, amelyek előtt az alkoholtartalom-növelési, savnövelési és savtompítási műveletek rendkívüli időjárási feltételek miatt elvégezhetők

(E rendelet 33. cikke)

(p.m.)

XX. MELLÉKLET

A likőrborokhoz és egyes m.t. minőségi likőrborokhoz hozzáadható, borból vagy szárított szőlőből készült párlat jellemzői

(E rendelet 40. cikke)

1.	Érzékszervi jellemzők

A nyersanyagban nincs észrevehető idegen íz

Alkoholtartalom (v/v %):

minimum

52 térfogatszázalék

maximum

86 térfogatszázalék

3.	Az etil- és metilalkoholon kívüli összes illóanyag-mennyiség

legalább 125 g/hl alkohol 100 érfogatszázaléknál

4.	Az etil- és metilalkoholon kívüli összes illóanyag-mennyiség

< 200 g/hl alkohol 100 érfogatszázaléknál

XXI. MELLÉKLET

Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek készítése különleges szabályok alkalmazását igényli

A. AZOKNAK AZ M.T. MINŐSÉGI LIKŐRBOROKNAK A LISTÁJA, AMELYEK ELŐÁLLÍTÁSA SZŐLŐMUST VAGY ANNAK BORRAL TÖRTÉNŐ KEVERÉSÉNEK FELHASZNÁLÁSÁVAL JÁR

(E rendelet 41. cikkének (1) bekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Σάμος (Samos), Μοσχάτος Πάτρών (Patras Muscatel), Μοσχάτος Ρίου Πατρών (Rio Patron Muscatel), Μοσχάτος Κεφαλλονιάς (Kefallonia Muscatel), Μοσχάτος Ρόδου (Rhodes Muscatel), Μοσχάτος Λήμνου (Lemnos Muscatel), Σητεία (Sitia), Νεμέα (Nemea), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Daphnes), Μαυροδάφνη Κεφαλλονιάς (Kefallonia Mavrodafne ), Μαυροδάφνη Πάτρών (Mavrodafne of Patras).

SPANYOLORSZÁG

M.t. minőségi likőrbor	A termék leírása, a közösségi vagy nemzeti jogalkotás szerint
Alicante	Moscatel de Alicante Vino dulce
Cariñena	Vino dulce
Jerez-Xérès-Sherry	Pedro Ximénez Moscatel
Montilla-Moriles	Pedro Ximénez
Priorato	Vino dulce
Tarragona	Vino dulce
Valencia	Moscatel de Valencia Vino dulce

OLASZORSZÁG

Cannonau di Sardegna, giró di Cagliari, malvasia di Bosa, malvasia di Cagliari, Marsala, monica di Cagliari, moscato di Cagliari, moscato di Sorso-Sennori, moscato di Trani, nasco di Cagliari, Oltrepó Pavese moscato, San Martino della Battaglia, Trentino, Vesuvio Lacrima Christi.

B. AZOKNAK AZ M.T. MINŐSÉGI LIKŐRBOROKNAK A LISTÁJA, AMELYEK ELŐÁLLÍTÁSA AZ 1493/1999/EK RENDELET V. MELLÉKLETE J.2. PONTJÁNAK B) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK HOZZÁADÁSÁVAL JÁR

(E rendelet 41. cikkének (2) bekezdése)

1. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása olyan boralkohol vagy szárított szőlőből készült alkohol hozzáadásával jár, amelyek alkoholtartalma legalább 95 térfogatszázalék, és legfeljebb 96 érfogatszázalék

(Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja ii. alpontjának első francia bekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Σάμος (Samos), Μοσχάτος Πάτρών (Patras Muscatel), Μοσχάτος Ρίου Πατρών (Rio Patron Muscatel), Μοσχάτος Κεφαλλονίας (Kefallonia Muscatel), Μοσχάτος Ρόδου (Rhodes Muscatel), Μοσχάτος Λήμνου (Lemnos Muscatel), Σητεία (Sitia), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Dafnes), Μαυροδάφνη Πάτρών (Patras Mavrodafne), Μαυροδάφνη Κεφαλλονιάς (Kefallonia Mavrodafne).

SPANYOLORSZÁG

Contado de Huelva, Jerez-Xérès-Sherry, Manzanilla-Sanlúcar de Barrameda, Málaga, Montilla-Moriles, Rueda.

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria)

2. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása olyan, borból vagy szőlőtörkölyből készült párlat hozzáadásával jár, amelyek alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék, és legfeljebb 86 térfogatszázalék.

(Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja ii. alpontjának második francia bekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Μαυροδάφνη Πάτρών (Patras Mavrodafne), Μαυροδάφνη Κεφαλλονιάς (Kefallonia Mavrodafne), Σητεία (Sitia), Σαντορίνη (Santorini), Δαφνές (Dafnes), Νεμέα (Nemea).

FRANCIAORSZÁG

Pineau de Charentes vagy pineau charentais, floc de Gascogne, macvin du Jura.

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria).

3. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása olyan, szárított szőlőből készült párlat hozzáadásával jár, amely alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék, és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék

(Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja ii. alpontjának harmadik francia bekezdése)

GÖRÖGORSZÁG

Μαυροδάφνη Πατρών (Patras Mavrodafne), Μαυροδάφνη Κεφαλλονιάς (Kefallonia Mavrodafne).

4. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása töppedt szőlőből nyert, részben erjedt szőlőmust hozzáadásával jár

Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja iii. alpontjának első francia bekezdése)

SPANYOLORSZÁG

M.t. minőségi likőrbor	A termék leírása, a közösségi vagy nemzeti jogalkotás által
Jerez-Xérès-Sherry	Vino generoso de licor
Málaga	Vino dulce
Montilla-Moriles	Vino generoso de licor

OLASZORSZÁG

Aleatico di Gradoli, Giró di Cagliari, Malvasia delle Lipari, Malvasia di Cagliari, Moscato passito di Pantelleria

CIPRUS

Κουμανδαρία (Commandaria)

5. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása közvetlen hő hatásával nyert és e művelet kivételével a sűrített szőlőmust meghatározásának megfelelő, sűrített szőlőmust hozzáadásával jár

(Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja iii. alpontjának második francia bekezdése)

SPANYOLORSZÁG

M.t. minőségi likőrbor	A termék leírása, a közösségi vagy nemzeti jogalkotás szerint
Alicante
Condado de Huelva	Vino generoso de licor
Jerez-Xérès-Sherry	Vino generoso de licor
Málaga	Vino dulce
Montilla-Moriles	Vino generoso de licor
Navarra	Moscatel

OLASZORSZÁG

Marsala

6. Azoknak az m.t. minőségi likőrboroknak a listája, amelyek előállítása sűrített szőlőmust hozzáadásával jár

(Az 1493/1999/EK rendelet V. melléklete J.2.b) pontja iii. alpontjának harmadik francia bekezdése)

SPANYOLORSZÁG

M.t. minőségi likőrbor	A termék leírása, a közösségi vagy nemzeti jogalkotás szerint
Málaga	Vino dulce
Montilla-Moriles	Vino dulce
Tarragona	Vino dulce

OLASZORSZÁG

Oltrepó Pavese Moscato, Marsala, Moscato di Trani.

XXII. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak listája

A Bizottság 1622/2000/EK rendelete (HL L 194., 2000.7.31., 1. o.)
A 2451/2000/EK rendelete (HL L 282., 2000.11.8., 7. o.)
A 885/2001/EK rendelete (HL L 128., 2001.5.10., 54. o.)	Kizárólag a 2. cikk
A 1609/2001/EK rendelete (HL L 212., 2001.8.7., 9. o.)
A 1655/2001/EK rendelete (HL L 220., 2001.8.15., 17.o.)
A 2066/2001/EK rendelete (HL L 278., 2001.10.23., 9. o.)
A 2244/2002/EK rendelete (HL L 341., 2002.12.17., 27.o.)
A 1410/2003/EK rendelete (HL L 201., 2003.8.8., 9. o.)
A 2003. évi Csatlakozási Okmány, II. melléklet, 6. fejezet, A. szakasz, 30. pont (HL L 236, 2003.9.23., 346. o.)
A 1427/2004/EK rendelete (HL L 263., 2004.8.10., 3. o.)
A 1428/2004/EK rendelete (HL L 263., 2004.8.10., 7.o.)
A 1163/2005/EK rendelete (HL L 188., 2005.7.20., 3. o.)
A 643/2006/EK rendelete (HL L 115 2006.4.28., 6. o.)	Kizárólag az 1. cikk
A 1507/2006/EK rendelete (HL L 280., 2006.10.12., 9. o.)	Kizárólag az 1. cikk
A 2030/2006/EK rendelete (HL L 414., 2006.12.30., 40. o.)	Kizárólag a 2. cikk
A 388/2007/EK rendelete (HL L 97., 2007.04.12., 3. o.)
A 389/2007/EK rendelete (HL L 97., 2007.04.12., 5. o.)
A 556/2007/EK rendelete (HL L 132., 2007.5.24., 3. o.)
A 1300/2007/EK rendelete (HL L 289., 2007.11.7., 8. o.)

XXIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1622/2000/EK rendelet	Ez a rendelet
1–7. cikk	1–7. cikk
8. cikk, első bekezdés, bevezető szavak	8. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak
8. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés	8. cikk, (1) bekezdés, a) pont
8. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés	8. cikk, (1), bekezdés, b) pont
8. cikk, második bekezdés	8. cikk, (2) bekezdés
9. cikk, első bekezdés, bevezető szavak	9. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak
9. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés, a) pont
9. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés, b) pont
9. cikk, első bekezdés, harmadik francia bekezdés	9. cikk, (1) bekezdés, c) pont
9. cikk, második bekezdés	9. cikk, (2) bekezdés
10. és 11. cikk	10. és 11. cikk
11a. cikk	12. cikk
12. cikk	13. cikk
13. cikk	14. cikk
14. cikk	15. cikk
15. cikk	16. cikk
15a. cikk	17. cikk
16. cikk	18. cikk
17. cikk	19. cikk
18. cikk	20. cikk
18a. cikk	21. cikk
18b. cikk	22. cikk
19. cikk	23. cikk
20. cikk	24. cikk
21. cikk	25. cikk
22. cikk	26. cikk
23. cikk	27. cikk
24. cikk, bevezető szavak	28. cikk, első bekezdés, bevezető szavak
24. cikk, a) pont	28. cikk, első bekezdés, a) pont
24. cikk, b) pont	28. cikk, első bekezdés, b) pont
24. cikk, c) pont	28. cikk, első bekezdés, c) pont
24. cikk, d) pont, bevezető szavak	28. cikk, első bekezdés, d) pont, bevezető szavak
24. cikk, d) pont, első francia bekezdés	28. cikk, első bekezdés, d) pont, i. alpont
24. cikk, d) pont, második francia bekezdés	28. cikk, első bekezdés, d) pont, ii. alpont
24. cikk, d) pont, harmadik francia bekezdés	28. cikk, első bekezdés, d) pont, iii. alpont
24. cikk, d) pont, befejező mondat	28. cikk, második bekezdés
24. cikk, e) pont	28. cikk, első bekezdés, e) pont
25. cikk, (1) bekezdés	29. cikk, (1) bekezdés
25. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	29. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
25. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés, a) pont
25. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés, b) pont
25. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés, c) pont
25. cikk, (2) bekezdés, negyedik francia bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés, d) pont
25. cikk, (2) bekezdés, ötödik francia bekezdés	29. cikk, (2) bekezdés, e) pont
25. cikk, (3)–(6) bekezdés	29. cikk, (3)–(6) bekezdés
26. cikk, (1) bekezdés	30. cikk, (1) bekezdés
26. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	30. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
26. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés	30. cikk, (2) bekezdés a) pont
26. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés	30. cikk, (2) bekezdés b) pont
26. cikk, (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés	30. cikk, (2) bekezdés c) pont
26. cikk, (3) bekezdés	30. cikk, (3) bekezdés
27. cikk	31. cikk
28. cikk	32. cikk
29. cikk	33. cikk
30. cikk	34. cikk
31. cikk	35. cikk
32. cikk	36. cikk
33. cikk	37. cikk
34. cikk, (1) bekezdés	38. cikk, (1) bekezdés
34. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak	38. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
34. cikk, (2) bekezdés, első francia bekezdés	38. cikk, (2) bekezdés a) pont
34. cikk, (2) bekezdés, második francia bekezdés	38. cikk, (2) bekezdés b) pont
34. cikk, (2) bekezdés, befejező mondat	38. cikk, (2) bekezdés, bevezető szavak
34. cikk, (3) bekezdés	38. cikk, (3) bekezdés
35. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak	39. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak
35. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés	39. cikk, (1) bekezdés a) pont
35. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés	39. cikk, (1) bekezdés b) pont
35. cikk, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés	39. cikk, (1) bekezdés, c) pont
35. cikk, (1) bekezdés, befejező szavak	39. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak
35. cikk, (2) és (3) bekezdés	39. cikk, (2) és (3) bekezdés
35. cikk, (4) bekezdés, bevezető szavak	39. cikk, (4) bekezdés, bevezető szavak
35. cikk, (4) bekezdés, a) pont	39. cikk, (4) bekezdés, a) pont
35. cikk, (4) bekezdés, b) pont, bevezető szavak	39. cikk, (4) bekezdés, b) pont, bevezető szavak
35. cikk, (4) bekezdés, b) pont, első francia bekezdés	39. cikk, (4) bekezdés, b) pont, i. alpont
35. cikk, (4) bekezdés, b) pont, második francia bekezdés	39. cikk, (4) bekezdés, b) pont, ii. alpont
35. cikk, (5) bekezdés	39. cikk, (5) bekezdés
37. cikk	40. cikk
38. cikk	41. cikk
39. cikk	42. cikk
40. cikk	43. cikk
41. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szavak	44. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szavak
41. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, első francia bekezdés	44. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont
41. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, második francia bekezdés	44. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont
41. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, harmadik francia bekezdés	44. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, c) pont
41. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, negyedik francia bekezdés	44. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, d) pont
41. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	44. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
41. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	44. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés
42. cikk	45. cikk
43. cikk	46. cikk
44. cikk, (1) bekezdés	—
44. cikk, (2) bekezdés	47. cikk
—	48. cikk
45. cikk	49. cikk
I. melléklet	I. melléklet
II. melléklet	II. melléklet
III. melléklet	III. melléklet
IV. melléklet	IV. melléklet
VI. melléklet	V. melléklet
VII. melléklet	VI. melléklet
VIII. melléklet	VII. melléklet
VIIIa. melléklet	VIII. melléklet
IX. melléklet	IX. melléklet
IXa. melléklet	X. melléklet
X. melléklet	XI. melléklet
XI. melléklet	XII. melléklet
XIa. melléklet	XIII. melléklet
XII. melléklet	XIV. melléklet
XIIa. melléklet	XV. melléklet
XIII. melléklet	XVI. melléklet
XIV. melléklet	XVII. melléklet
XV. melléklet	XVIII. melléklet
XVI. melléklet	XIX. melléklet
XVII melléklet	XX. melléklet
XVIII. melléklet	XXI. melléklet
—	XXII. melléklet
—	XXIII. melléklet

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

15.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/58

A LÉGI KÖZLEKEDÉSRŐL SZÓLÓ, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT LÉTREJÖTT MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT KÖZÖSSÉG/SVÁJC LÉGIKÖZLEKEDÉSI VEGYESBIZOTTSÁG 2/2007 HATÁROZATA

(2007. december 15.)

a légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás mellékletének felváltásáról

(2008/367/EK)

A KÖZÖSSÉG/SVÁJC LÉGIKÖZLEKEDÉSI BIZOTTSÁG,

tekintettel a légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásra (a továbbiakban: „a Megállapodás”) és különösen annak 23. cikke (4) bekezdésére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A megállapodás mellékletének helyébe e határozat melléklete lép.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 15-én.

a vegyes bizottság részéről

a Közösség küldöttségének vezetője

Daniel CALLEJA CRESPO

a svájci küldöttség vezetője

Raymond CRON

MELLÉKLET

E megállapodás alkalmazásában:

—	valahányszor az e mellékletben felsorolt aktusok az Európai Közösség tagállamait vagy a hozzájuk való kötődés követelményét említik, e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy egyúttal Svájcot is, illetőleg a Svájchoz való ugyanolyan kötődés követelményét is említik;

—

e megállapodás 15. cikkének sérelme nélkül az alábbi közösségi irányelvekben és rendeletekben előforduló „közösségi légi fuvarozó” kifejezés – a 2407/92/EGK tanácsi rendelettel összhangban – egyaránt utal az engedéllyel rendelkező olyan légi fuvarozókra is, amelyek fő tevékenységi helye és – adott esetben – hivatalos székhelye Svájcban van.

1. A harmadik légiközlekedési liberalizálási csomag és egyéb, a polgári repülésre vonatkozó szabályok

2407/92/EGK

A Tanács 1992. július 23-i rendelete a légifuvarozók engedélyezéséről

(1–18. cikk)

A 13. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor az EK-Szerződés 226. cikkére tett utalást az e megállapodásra alkalmazandó eljárásokra való utalásként kell értelmezni.

2408/92/EGK

A Tanács 1992. július 23-i rendelete a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról

(1–10. és 12–15. cikk)

(A mellékleteket módosítani kell oly módon, hogy a svájci repülőterekre is vonatkozzanak.)

(Az I. mellékleten végrehajtott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklete 8. fejezete (Közlekedéspolitika) G szakaszának (Légi közlekedés) 1. pontján alapuló módosításokat alkalmazni kell.)

2409/92/EGK

A Tanács 1992. július 23-i rendelete a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól

(1–11. cikk)

2000/79/EK

A Tanács 2000. november 27-i irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról

93/104/EK

A Tanács 1993. november 23-i irányelve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, legutóbb az alábbi irányelvvel módosítva:

—	a 2000. június 22-i 2000/34/EK irányelv

437/2003/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

1358/2003/EK

A Bizottság 2003. július 31-i rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak I. és II. melléklete módosításáról

785/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i rendelete a légifuvarozókra és légi járművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekről

91/670/EK

A Tanács 1991. december 16-i irányelve a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történő kölcsönös elismeréséről

(1–8. cikk)

95/93/EGK

A Tanács 1993. január 18-i rendelete a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (1–12. cikk), legutóbb az alábbi rendelettel módosítva:

—	az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 793/2002/EK rendelete (1–2. cikk).

96/67/EGK

A Tanács 1996. október 15-i irányelve a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról

(1–9., 11–23. és 25. cikk)

2027/97/EK

A Tanács 1997. október 9-i rendelete a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelősségéről (1–8. cikk), legutóbb az alábbi rendelettel módosítva:

—	az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 13-i 889/2002/EK rendelete (1–2. cikk).

2. Versenyszabályok

A Szerződés 81. és 82. cikkére való minden hivatkozás, amely az alábbi jogi aktusok szövegében fordul elő, e megállapodás 8. és 9. cikkére való hivatkozásként értendő.

17/62

A Tanács 1962. február 6-i rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkének végrehajtásáról (8. cikk (3) bekezdés), legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	59/62/EGK rendelet,

—	118/63/EGK rendelet,

—	2822/71/EGK rendelet,

—	1216/99/EK rendelet,

—	1/2003/EK rendelet (2002. december 16.) (1–13. és 15–45. cikk)

2988/74/EGK

A Tanács 1974. november 26-i rendelete az eljárások időtartamának korlátozásáról, valamint az Európai Gazdasági Közösség szállításra és versenyre vonatkozó szabályai alapján kezdeményezett szankciók végrehajtásáról (1–7. cikk), legutóbb az alábbi rendelettel módosítva:

—	a 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1–13. és 15–45. cikk)

3975/87/EGK

A Tanács 1987. december 14-i rendelete a légiközlekedési ágazat vállalkozásaira vonatkozó versenyszabályok alkalmazásával kapcsolatos eljárás megállapításáról (1–7. cikk, 8. cikk (1) és (2) bekezdés, 9–11. cikk, 12. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdés, 13. cikk (1) és (2) bekezdés, 14–19. cikk), legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	az 1991. május 14-i 1284/91/EGK tanácsi rendelet (1. cikk)

—	az 1992. július 23-i 2410/92/EGK tanácsi rendelet (1. cikk)

—	a 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1–13. és 15–45. cikk)

3976/87/EGK

A Tanács 1987. december 14-i rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a légiközlekedési ágazaton belüli megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (1–5. és 7. cikk), legutoljára az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	az 1990. július 24-i 2344/90/EGK tanácsi rendelet (1. cikk)

—	az 1992. július 23-i 2411/92/EGK tanácsi rendelet (1. cikk)

—	a 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1–13. és 15–45. cikk)

1617/93/EGK

A Bizottság 1993. június 25-i rendelete a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a menetrendek közös tervezésére és összehangolására, a közös üzemeltetésre, a menetrend szerinti légijáratok személyszállítási és árufuvarozási díjtételeiről szóló konzultációkra és a repülőtéri résidőkiosztásra vonatkozó megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról (1–7. cikk), legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	az 1996. július 24-i 1523/96/EK bizottsági rendelet (1. és 2. cikk)

—	az 1999. május 26-i 1083/1999/EK bizottsági rendelet

—	a 2001. június 29-i 1324/2001/EK rendelet

4261/88/EGK

A Bizottság 1988. december 16-i rendelete a 3975/87/EGK tanácsi rendeletben előírt panaszokról, kérelmekről és meghallgatásokról

(1–14. cikk)

80/723/EGK

A Bizottság 1980. június 25-i irányelve a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról (1–9. cikk), legutóbb az alábbi irányelvvel módosítva:

—	az 1985. július 24-i 85/413/EGK bizottsági irányelv (1–3. cikk)

1/2003/EK

A Tanács 2002. december 16-i rendelete a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról

(1–13. és 15–45. cikk)

(Amennyiben ez a rendelet érinti e megállapodás alkalmazását. A megállapodás szerinti feladatmegosztást nem érinti, hogy a rendelet e felsorolásban szerepel.)

773/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról

139/2004/EK

A Tanács 2004. január 20-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete)

(1–18. cikk, 19. cikk (1) és (2) bekezdése, 20–23. cikk)

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (5) bekezdése tekintetében az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni az Európai Közösség és Svájc viszonylatában:

(1)

A 139/2004/EK rendelet 3. cikkének meghatározása szerinti olyan összefonódás tekintetében, amely az 1. cikk értelmében nem közösségi léptékű, és amely legalább három tagállamnak és Svájcnak a nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható, a 4. cikk (2) bekezdésében említett személyek és vállalkozások – a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál történő bármely bejelentést megelőzően – indokolással ellátott beadvánnyal tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy az összefonódást a Bizottságnak kellene megvizsgálnia.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése és az előző bekezdés szerinti beadványokat az Európai Közösségek Bizottsága haladéktalanul továbbítja a Svájci Államszövetségnek.

(3)	Ha a Svájci Államszövetség az ügy áttételével való egyet nem értését fejezi ki, a hatáskörrel rendelkező svájci versenyhatóság marad illetékes, és az ügy e bekezdés értelmében nem vonható el a Svájci Államszövetségtől.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidők tekintetében:

(1)	Az Európai Közösségek Bizottsága a 4. cikk (4) és (5) bekezdése, a 9. cikk (2) és (6) bekezdése, valamint a 22. cikk (2) bekezdése értelmében haladéktalanul továbbítja a svájci versenyhatóságoknak a vonatkozó dokumentumokat.

(2)	A 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (4) és (5) bekezdésében, 9. cikkének (2) és (6) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) bekezdésében említett határidőket a Svájci Államszövetség esetében attól kezdve kell számítani, hogy a svájci versenyhatóságok átvették a vonatkozó dokumentumokat.

802/2004/EK

A Bizottság 2004. április 7-i rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról

(1–24. cikk)

3. Repülésbiztonság

3922/91/EGK

A Tanács 1991. december 16-i rendelete a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról (1–3. cikk, 4. cikk (2) bekezdése, 5–11. és 13. cikk), módosítva az alábbi rendeletekkel:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1899/2006/EK rendelete,

—	az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1900/2006/EK rendelete.

94/56/EK

A Tanács 1994. november 21-i irányelve a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről

(1–13. cikk)

36/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i irányelve a harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról

(1–9. és 11–14. cikk)

768/2006/EK

A Bizottság 2006. május 19-i rendelete a 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közösségi repülőtereket használó légi járművek biztonságára vonatkozó információk összegyűjtése és cseréje, valamint az információs rendszer kezelése tekintetében történő végrehajtásáról

2003/42/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 13-i irányelve a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről

(1–12. cikk)

1592/2002/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (a továbbiakban: „a rendelet”), legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	a 2003. július 22-i 1643/2003/EK rendelet

—	a 2003. szeptember 24-i 1701/2003/EK rendelet

—	a Bizottság 2007. március 28-i 334/2007/EK rendelete

—	a Bizottság 2007. február 2-i 103/2007/EK rendelete az 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (4) bekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbításáról

—	az 1592/2002/EK rendelet értelmében létrejött bizottság

Az ügynökséget Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel őt felruházzák a rendelet rendelkezései.

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel őt felruházzák a rendelet 10. cikkének (2), (4) és (6) bekezdése, 16. cikkének (4) bekezdése, 29. cikke (3) bekezdésének i) pontja, 31. cikkének (3) bekezdése, 32. cikkének (5) bekezdése és 53. cikkének (4) bekezdése értelmében hozott határozatok.

A légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás mellékletének első francia bekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” történő utalások, amelyek a rendelet 54. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozat ott említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

A szóban forgó rendelet egyetlen rendelkezésének sem adható olyan értelmezés, amely az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget felhatalmazná, hogy nemzetközi megállapodások keretében Svájc nevében lépjen fel az e megállapodásokból eredő kötelezettségei teljesítéséhez való segítségnyújtástól eltérő céllal.

A megállapodás alkalmazásában a rendelet szövege az alábbi kiigazításokkal értendő:

A 9. cikk a következőképpen módosul:

i.	az (1) bekezdés szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki;

ii.	a (2) bekezdés a) pontjának szövege az „a Közösség” szövegrész után a „vagy Svájc” szövegrésszel egészül ki;

iii.	a (2) bekezdés b) és a c) pontját el kell hagyni;

iv.

a cikk következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a Közösség harmadik országgal folytat tárgyalásokat olyan megállapodásról, amely előírja, hogy egy tagállam vagy az ügynökség bizonyítványokat bocsáthat ki e harmadik ország repülési hatóságai által kibocsátott bizonyítványok alapján, minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az érintett harmadik országtól Svájc részére is ajánlatot szerezzen hasonló megállapodásra. Svájcnak törekednie kell arra, hogy a Közösség megállapodásaihoz hasonló megállapodásokat kössön harmadik országokkal.”

A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az állampolgári jogaikat teljes körűen gyakorló svájci állampolgárokat az ügynökség ügyvezető igazgatója szerződéssel alkalmazhatja.”

c)	A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc alkalmazza az ügynökségre az e melléklet A. mellékletében található, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az A. melléklet függelékével összhangban.”

d)	A 28. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Svájc korlátozások nélkül részt vesz az igazgatóság munkájában, s munkája során az Európai Unió tagállamaival azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, kivéve a szavazati jogot.”

A 48. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) Svájc a következő képlet szerint vállal részt az (1) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulásból:

S (0,2/100) + S [1 – (a+b) 0,2/100] c/C

ahol:

S	=	az ügynökség költségvetésének az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett díjak és költségek által nem fedezett része,
a	=	a társult államok száma,
b	=	az Európai Unió tagállamainak száma,
c	=	Svájc hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez,
C	=	az EU tagállamainak és a társult államoknak a teljes hozzájárulása az ICAO költségvetéséhez.”

f)	Az 50. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „E melléklet B. melléklete tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Közösség által az ügynökség tevékenységeiben részt vevők fölött Svájcban gyakorolt pénzügyi ellenőrzésre vonatkoznak.”

A rendelet II. mellékletében található felsorolás kibővül a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK bizottsági rendelet (1) 2. cikke (3) bekezdése a) pontja ii) alpontjának hatálya alá tartozó termékeknek minősülő következő légi járművekkel:

A/c – [HB IDJ] – CL600-2B19 típus,

A/c – [HB-IGM] – Gulfstream G-V-SP típus,

A/c – [HB-IIS, HB-IIY, HB-IMJ, HB-IVL, HB-IVZ, HB-JES] – Gulfstream G-V típus,

A/c – [HB-IBX, HB-IKR, HB-IMY, HB-ITF, HB-IWY] – Gulfstream G-IV típus,

A/c – [HB-XJF, HB-ZCW, HB-ZDF, HB-ZDO] – MD 900 típus.

736/2006/EK

A Bizottság 2006. május 16-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség szabványosítási vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos munkamódszereiről

1702/2003/EK

A Bizottság 2003. szeptember 24-i rendelete a légi járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról, legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	a Bizottság 2005. március 7-i 381/2005/EK rendelete,

—	a Bizottság 2006. május 8-i 706/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2007. március 28-i 335/2007/EK rendelete

—	a Bizottság 2007. március 30-i 375/2007/EK rendelete

A megállapodás alkalmazásában az 1702/2003/EK rendelet rendelkezései a következő kiigazítással értendők:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

A (3), (10) és (11) bekezdésben a „2003. szeptember 28-át megelőzően” szövegrész helyébe „az 1592/2002/EK rendeletet a rendelet mellékletébe felvevő Közösség/Svájc légiközlekedési bizottsági határozat hatálybalépését megelőzően” szövegrész, míg a (4), (6), (8), (13) és (14) bekezdésben a „2003. szeptember 28-án” szövegrész helyébe „az 1592/2002/EK rendeletet a rendelet mellékletébe felvevő Közösség/Svájc légiközlekedési bizottsági határozat hatálybalépésekor” szövegrész lép.

2042/2003/EK

A Bizottság 2003. november 20-i rendelete a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légi alkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról, legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	a Bizottság 2006. május 8-i 707/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2007. március 30-i 376/2007/EK rendelete

104/2004/EK

A Bizottság 2004. január 22-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fellebbezési tanácsának szervezetére és összetételére vonatkozó szabályok megállapításáról

488/2005/EK

A Bizottság 2005. március 21-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított díjakról és költségekről

779/2006/EK

A Bizottság 2006. május 24-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított díjakról és költségekről szóló, 488/2005/EK rendelet módosításáról

593/2003/EK

A Bizottság 2007. május 31-i rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított tanúsítási és szolgáltatási díjakról (14.2)

2111/2005/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről

473/2006/EK

A Bizottság 2006. március 22-i rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról

Ez a rendelet addig alkalmazandó, amíg az Európai Unióban hatályban van.

4. Légiközlekedés-védelem

2320/2002/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i rendelete a polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról (1–8. és 10–13. cikk), legutóbb az alábbi rendelettel módosítva:

—	az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 849/2004/EK rendelete

622/2003/EK

A Bizottság 2003. április 4-i rendelete az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról, legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	a Bizottság 2004. január 15-i 68/2004/EK rendelete

—	a Bizottság 2005. május 24-i 781/2005/EK rendelete (1–2. cikk)

—	a Bizottság 2005. június 6-i 857/2005/EK rendelete (1–2. cikk)

—	a Bizottság 2006. június 2-i 831/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2006. szeptember 29-i 1448/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2006. október 4-i 1546/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2006. december 15-i 1862/2006/EK rendelete

—	A Bizottság 2006. január 13-i 65/2006/EK rendelete

—	A Bizottság 2006. február 10-i 240/2006/EK rendelete

—	a Bizottság 2007. április 20-i 437/2007/EK rendelete

1217/2003/EK

A Bizottság 2003. július 4-i rendelete a nemzeti polgári repülésbiztonság minőségellenőrzési programjaira vonatkozó közös előírások megállapításáról

1486/2003/EK

A Bizottság 2003. augusztus 22-i rendelete a polgári légiközlekedés-védelem területén történő bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról

(1–13. és 15–18. cikk)

1138/2004/EK

A Bizottság 2004. június 21-i rendelete a repülőtereken található szigorított biztonsági területek kritikus részeinek közös meghatározásáról

5. Légiforgalmi szolgáltatás

549/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról („keretrendelet”)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel őt felruházza a 6. cikk, a 8. cikk (1) bekezdése, a 10., a 11. és a 12. cikk.

A légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás mellékletének első francia bekezdésében előírt horizontális kiigazítás ellenére nem alkalmazandók Svájcra a „tagállamokra” történő utalások, amelyek az 549/2004/EK rendelet 5. cikkében, illetőleg az 1999/468/EK határozatnak a szóban forgó cikkben említett rendelkezéseiben fordulnak elő.

—	az 549/2004/EK rendelet értelmében létrejött bizottság (az egységes égbolttal foglalkozó bizottság)

550/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról („léginavigációs-szolgálati rendelet”)

A Bizottságot Svájc vonatkozásában megilletik azon jogkörök, amelyekkel őt felruházza az alábbiak szerint módosított 16. cikk.

A megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	A 3. cikk a következőképpen módosul: Az (2) bekezdésben az „a Közösségen belül” szövegrész helyébe az „a Közösség területén és Svájcban” szövegrész lép.

b)	A 7. cikk a következőképpen módosul: Az (1) bekezdésben az „a Közösségen belül” szövegrész helyébe az „a Közösség területén és Svájcban” szövegrész lép; a (6) bekezdésben az „a Közösségen belüli” szövegrész helyébe az „a Közösség területén és Svájcban” szövegrész lép.

c)	A 8. cikk a következőképpen módosul: Az (1) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után az „és Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

d)	A 10. cikk a következőképpen módosul: Az (1) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után az „és Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

e)	A 16. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság a tagállamoknak címezi a határozatát, és annyiban tájékoztatja arról a szolgáltatót, amennyiben az jogilag érintett.”

551/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról („légtérrendelet”)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel őt felruházza a 2. cikk, a 3. cikk (5) bekezdése és a 10. cikk.

552/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i rendelete az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról („átjárhatósági rendelet”)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azok a jogkörök, amelyekkel őt felruházza a 4. cikk, a 7. cikk és a 10. cikk (3) bekezdése.

A megállapodás alkalmazásában a rendelet rendelkezései az alábbi módosításokkal értendők:

a)	A 5. cikk a következőképpen módosul: A (2) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

b)	A 7. cikk a következőképpen módosul: A (4) bekezdés szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

c)	A III. melléklet a következőképpen módosul: A 3. szakasz második és utolsó francia bekezdésének szövege az „a Közösségben” szövegrész után a „vagy Svájcban” szövegrésszel egészül ki.

2096/2005/EK

A Bizottság 2005. december 20-i rendelete a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A Bizottságot Svájcban is megilletik azon jogkörök, amelyekkel őt felruházza a 9. cikk.

2150/2005/EK

A Bizottság 2005. december 23-i rendelete a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról

2006/23/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i irányelve a közösségi légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyről

730/2006/EK

A Bizottság 2006. május 11-i rendelete a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról

1033/2006/EK

A Bizottság 2006. július 4-i rendelete az egységes európai égbolton a felszállás előtti szakaszban a repülési tervekre alkalmazandó eljárások követelményeiről

1032/2006/EK

A Bizottság 2006. július 6-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légi járatok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljából a repülési adatok cseréjét biztosító automatikus rendszerekre vonatkozó követelmények megállapításáról

1794/2006/EK

A Bizottság 2006. december 6-i rendelete a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról

219/2007/EK

A Tanács 2007. február 27-i rendelete az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról

633/2007/EK

A Bizottság 2007. június 7-i rendelete az előzetes tájékoztatás, a koordinálás és a légijáratok légiforgalmi irányító egységek közötti átadása céljára szolgáló légiforgalmi üzenettovábbítási protokoll használatára vonatkozó követelmények megállapításáról

6. Környezet és zajvédelem

2002/30/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i irányelve a Közösség repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról

(1–12. és 14–18. cikk)

(Az I. mellékleten végrehajtott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklete 8. fejezete (Közlekedéspolitika) G szakaszának (Légi közlekedés) 2. pontján alapuló módosításokat alkalmazni kell.)

80/51/EGK

A Tanács 1979. december 20-i irányelve a szubszonikus légijárművek zajkibocsátásának korlátozásáról (1–9. cikk), legutóbb az alábbi irányelvvel módosítva:

—	83/206/EGK irányelv

89/629/EGK

A Tanács 1989. december 4-i irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülőgépek zajkibocsátásának korlátozásáról

(1–8. cikk)

92/14/EGK

A Tanács 1992. március 2-i irányelve a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. melléklete 1. kötete 2. fejezete II. részének hatálya alá tartozó repülőgépek üzemeltetésének korlátozásáról

(1–11. cikk)

7. Fogyasztóvédelem

90/314/EGK

A Tanács 1990. június 13-i irányelve a szervezett utazási formákról

(1–10. cikk)

93/13/EGK

A Tanács 1993. április 5-i irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

(1–11. cikk)

2299/89/EGK

A Tanács 1989. július 24-i rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról (1–22. cikk), legutóbb az alábbi rendeletekkel módosítva:

—	a Tanács 3089/93/EGK rendelete

—	a Tanács 1999. február 8-i 323/1999/EK rendelete

261/2004/EK

Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i rendelete a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(1–18. cikk)

8. Egyéb

2003/96/EK

A Tanács 2003. október 27-i irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről

(14. cikk (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés)

Mellékletek:

A:	Jegyzőkönyv az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről

B:	Pénzügyi ellenőrzés az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség tevékenységeinek svájci résztvevői tekintetében

C:	A Tanács nyilatkozata a bizottságokban való svájci részvételről

(1) HL L 243., 2003.9.27., 6. o.

A. MELLÉKLET

JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikkének megfelelően ezeket a Közösségeket és az Európai Beruházási Bankot a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket ehhez a szerződéshez csatolnak.

I. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK VAGYONA, INGATLANAI, KÖVETELÉSEI ÉS ÜGYLETEI

1. cikk

A Közösségek helyiségei és épületei sérthetetlenek. Mentesek a házkutatás, a hatósági igénybevétel, az elkobzás és a kisajátítás alól.

A Közösségek vagyona és követelései a Bíróság engedélye nélkül nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk

A Közösségek irattárai sérthetetlenek.

3. cikk

A Közösségek, a Közösségek követelései, bevételei és egyéb vagyona mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.

A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor a Közösségek hivatalos használatra jelentős összegű olyan beszerzéseket hajtanak végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat a Közösségeken belüli versenyt torzító hatással.

Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

4. cikk

A Közösségek a hivatali használatukra szánt árucikkek tekintetében mentességet élveznek minden behozatali és kiviteli vám, valamint tilalom és korlátozás alól; az ilyen módon importált árucikkek sem ellenérték fejében, sem ingyenesen nem ruházhatók át annak az országnak a területén, ahová azokat importálták, kivéve ha ez az illető ország kormánya által jóváhagyott feltételekkel történik.

A Közösségek saját kiadványaik tekintetében szintén mentességet élveznek minden kiviteli és behozatali vám, valamint tilalom és korlátozás alól.

5. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség bármilyen fizetőeszközzel rendelkezhet, és bármilyen pénznemben lehetnek számlái.

II. FEJEZET

KAPCSOLATTARTÁS ÉS LAISSEZ-PASSER

6. cikk

A Közösségek intézményei hivatalos kapcsolattartásuk és összes dokumentumuk továbbítása tekintetében valamennyi tagállam területén azt az elbánást élvezik, amelyben az illető állam a diplomáciai képviseleteket részesíti.

A Közösségek intézményeinek hivatalos levelezése és egyéb hivatalos közlései nem cenzúrázhatók.

7. cikk

1. A közösségi intézmények elnökei a közösségi intézmények tagjai és alkalmazottai részére a Tanács által előírt formátumú útiokmányt (laissez-passer) állíthatnak ki, amelyet a tagállamok hatóságai érvényes útiokmányként fogadnak el. Ezt az útiokmányt a Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított előírásoknak megfelelően a tisztviselők és egyéb alkalmazottak részére állítják ki.

A Bizottság megállapodásokat köthet annak érdekében, hogy ezeket az útiokmányokat harmadik államok területén is érvényes útiokmányként ismerjék el.

2. Mindamellett az Európai Szén- és Acélközösség kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 6. cikkének rendelkezéseit az intézmények azon tagjaira és alkalmazottaira, akik e szerződés hatálybalépésekor rendelkeznek az ebben a cikkben említett útiokmánnyal, továbbra is alkalmazni kell mindaddig, amíg nem alkalmazzák e cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAI

8. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

a)	saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők,

b)	a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

9. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, ők nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

10. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai:

a)	saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b)	a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK INTÉZMÉNYEINEK MUNKÁJÁBAN RÉSZT VEVŐ TAGÁLLAMI KÉPVISELŐK

11. cikk

A közösségi intézmények munkájában részt vevő tagállami képviselők, valamint tanácsadóik és szakértőik a feladataik ellátása, valamint az ülések helyére történő utazásuk és az onnan történő visszatérésük során a szokásos kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket élvezik.

Ezt a cikket a Közösségek tanácsadó szerveinek tagjaira is alkalmazni kell.

V. FEJEZET

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TISZTVISELŐI ÉS EGYÉB ALKALMAZOTTAI

12. cikk

Az egyes tagállamok területén a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai állampolgárságuktól függetlenül:

a Szerződéseknek az egyfelől a tisztviselők és egyéb alkalmazottak Közösségekkel szemben fennálló felelősségével kapcsolatos szabályokra vonatkozó rendelkezéseire, másfelől a Bíróságnak a Közösségek, valamint a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak közötti jogvitákkal kapcsolatos hatáskörére vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel, hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, mentességet élveznek a bírósági eljárások alól. Ez a mentesség hivataluk megszűnését követően is megilleti őket,

b)	házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá,

c)	a valuta- és devizaszabályozást illetően ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik,

az első alkalommal, amikor az adott országban elfoglalják hivatalukat, vámmentesen hozhatják be saját berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, továbbá hivataluk megszűnésekor az adott országból vámmentesen vihetik ki berendezési tárgyaikat és személyes használati tárgyaikat, mindkét esetben az azon ország kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben ezt a jogot gyakorolják,

vámmentesen hozhatnak be egy saját személyes használatukra szolgáló gépkocsit, amelyet a legutolsó tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban, az ezen ország belső piacán érvényes feltételekkel szereztek meg, illetve azt vámmentesen újra kivihetik, mindkét esetben az érintett állam kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően.

13. cikk

A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai a Közösségek által számukra fizetett illetmények, bérek és járandóságok után kötelesek adót fizetni a Közösségek javára a Tanács által a Bizottság javaslata alapján meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően.

A Közösségek által számukra kifizetett illetmények, bérek és járandóságok tekintetében a nemzeti adókötelezettség alól mentességet élveznek.

14. cikk

A jövedelemadó, a vagyonadó és az örökösödési adó alkalmazásakor, valamint a Közösségek tagállamai között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan kötött egyezmények alkalmazásakor a Közösségek azon tisztviselőit és egyéb alkalmazottait, akik – kizárólag a Közösség szolgálatában végzett feladataik ellátása miatt – a Közösség szolgálatába történő belépéskor az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országon kívüli tagállam területére helyezik át tartózkodási helyüket, mind a tényleges tartózkodási helyük szerinti országban, mind az adózás szempontjából lakóhelyük szerinti országban úgy kezelik, mintha ez utóbbi országban tartanák fent lakóhelyüket, amennyiben ez az ország tagja a Közösségeknek. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a házastársra is – amennyiben ez utóbbi nem végez külön kereső tevékenységet –, valamint az e cikkben említett személyek által eltartott és az ő gondozásuk alatt álló gyermekekre is.

Az előző bekezdésben említett személyeknek a tartózkodásuk szerinti országban található ingó vagyona abban az országban mentességet élvez az örökösödési adó alól; az adó megállapítása céljából az ilyen tulajdont úgy kell tekinteni, mintha adózás szempontjából a lakóhely szerinti országban volna található, figyelemmel harmadik országok jogaira, valamint a kettős adóztatásra vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek lehetséges alkalmazására is.

E cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor a kizárólag egyéb nemzetközi szervezetek szolgálatában végzett feladatok ellátása érdekében megszerzett lakóhelyek nem vehetők figyelembe.

15. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag meghatározza a Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai szociális biztonsági juttatásainak rendszerét.

16. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az érintett intézményekkel folytatott konzultációt követően meghatározza a közösségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak azon kategóriáit, amelyekre a 12. cikket, a 13. cikk második bekezdését és a 14. cikket részben vagy egészben alkalmazni kell.

Az e kategóriákba tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak nevét, besorolását és címét időről időre továbbítani kell a tagállamok kormányainak.

VI. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKHEZ AKKREDITÁLT KÉPVISELETEINEK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI

17. cikk

Az a tagállam, amelynek területén a Közösségek székhelye található, a harmadik országoknak a Közösségekhez akkreditált képviseletei számára a szokásos diplomáciai mentességeket és kiváltságokat biztosítja.

VII. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk

A Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai kizárólag a Közösségek érdekében részesülhetnek kiváltságokban, mentességekben és könnyítésekben.

Valamennyi közösségi intézmény köteles visszavonni az egyes tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai részére biztosított mentességet minden olyan esetben, amikor az illető intézmény megítélése szerint a mentesség visszavonása nem ellentétes a Közösségek érdekével.

19. cikk

A közösségi intézmények e jegyzőkönyv alkalmazása érdekében kötelesek együttműködni az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival.

20. cikk

A 12–15. és a 18. cikket alkalmazni kell a Bizottság tagjaira.

21. cikk

A 12–15. és a 18. cikket alkalmazni kell a Bíróság bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira, továbbá az Elsőfokú Bíróság tagjaira és hivatalvezetőjére; ez a rendelkezés a Bíróság alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 3. cikkének a bírák bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozó rendelkezéseit nem érinti.

22. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet – a Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak sérelme nélkül – alkalmazni kell továbbá az Európai Beruházási Bankra, a Bank szerveinek tagjaira, alkalmazottaira, valamint a tagállamoknak a Bank tevékenységében részt vevő képviselőire.

Az Európai Beruházási Bank ezenkívül tőkeemelés esetén mentességet élvez a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. Megszüntetése vagy felszámolása nem keletkeztet semmiféle közteher-fizetési kötelezettséget. Végezetül: a Bank és szervei által a Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységek nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

23. cikk

Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.

Az Európai Beruházási Bank ezenkívül tőkeemelés esetén mentességet élvez a Bank székhelye szerinti államban az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.

A fenti rendelkezéseket az Európai Monetáris Intézetre is alkalmazni kell. Ennek megszüntetése vagy felszámolása nem keletkeztet semmiféle közteher-fizetési kötelezettséget.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázhatvanötödik év április havának nyolcadik napján.

FÜGGELÉKE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV SVÁJCBAN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1. Az alkalmazás kiterjesztése Svájcra

Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben (a továbbiakban: „a jegyzőkönyv”) a tagállamokra történő hivatkozások a következő rendelkezések eltérő rendelkezései hiányában Svájcra is alkalmazandók.

2. Az ügynökség mentessége a közvetett adózás alól (beleértve a HÉA-t)

A svájci hozzáadottérték-adó (HÉA) nem vonatkozik a Svájcból exportált javakra és szolgáltatásokra. A Svájcban az ügynökség hivatalos használatára biztosított javak és szolgáltatások esetében a jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a HÉA-mentesség visszatérítéssel alkalmazandó. A HÉA-mentesség akkor adható meg, ha a számlán vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltüntetett javak és szolgáltatások beszerzési ára legalább 100 svájci frank (adóval együtt).

A HÉA-visszatérítés a svájci formanyomtatványnak a Szövetségi Adóhivatal HÉA-főosztályánál történő bemutatása ellenében adható meg. Fő szabályként a visszatérítési kérelmek a szükséges dokumentumokkal együtt való benyújtásuktól számított három hónapon belül kerülnek feldolgozásra.

3. Az ügynökség személyzetéhez kapcsolódó szabályok alkalmazási eljárása

Tekintettel a jegyzőkönyv 13. cikkének (2) bekezdésére, Svájc a nemzeti joga alapelveivel összhangban az 549/69/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi rendelet (1) 2. cikke szerinti ügynökségi tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak mentességet biztosít a szövetségi, kantonális és helyi adókötelezettség alól a Közösség által számukra kifizetett és a saját hasznára belső adó tárgyát képező illetmények, bérek és járandóságok tekintetében.

Svájc nem tekintendő e függelék fenti 1. pontja értelmében a jegyzőkönyv 14. cikkének alkalmazásában tagállamnak.

Az ügynökség tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint a Közösség tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira alkalmazandó társadalombiztosítási rendszerbe tartozó családtagjai nem kötelesek csatlakozni a svájci társadalombiztosítási rendszerhez.

Az Európai Közösségek Bírósága kizárólagos joghatósággal rendelkezik az ügynökség vagy a Bizottság és személyzete közötti kapcsolatokra vonatkozóan a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (2), illetve a közösségi jog munkafeltételeket meghatározó egyéb rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(1) A Tanács 1969. március 25-i 549/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelete az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról (HL L 74., 1969.3.27., 1. o.). A legutóbb az 1749/2002/EK, Euratom rendelettel (HL L 264., 2002.10.2., 13. o.) módosított rendelet.

(2) A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.). A legutóbb a 2104/2005/EK, Euratom rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 7. o.) módosított rendelet.

B. MELLÉKLET

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS AZ EURÓPAI REPÜLÉSBIZTONSÁGI ÜGYNÖKSÉG TEVÉKENYSÉGEINEK SVÁJCI RÉSZTVEVŐI TEKINTETÉBEN

1. cikk

Közvetlen tájékoztatás

Az ügynökség és a Bizottság közvetlen kapcsolatban áll minden svájci székhellyel rendelkező és az ügynökség tevékenységében szerződő félként, az ügynökség programjaiban részvevőként, az ügynökség vagy a Közösség költségvetéséből kifizetésben részesülő személyként vagy alvállalkozóként résztvevő természetes vagy jogi személlyel. E személyek közvetlenül a Bizottságnak és az ügynökségnek küldhetnek meg minden olyan fontos információt vagy dokumentumot, amelyet az e határozatban említett eszközök, a megkötött szerződések vagy megállapodások, illetve az ezek értelmében hozott döntések alapján kötelességük benyújtani.

2. cikk

Ellenőrzések

1. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (1) és az ügynökség igazgatósága által elfogadott pénzügyi rendeleteknek, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom rendeletnek (2) és az e határozatban említett egyéb eszközöknek megfelelően a svájci székhelyű kedvezményezettekkel kötött szerződések és megállapodások, illetve a velük együtt hozott határozatok előírhatnak az ügynökség és a Bizottság tisztviselői vagy az ügynökség és a Bizottság által kijelölt más személy által a kedvezményezettek vagy alvállalkozóik helyiségeiben bármikor lebonyolítható tudományos, pénzügyi, technológiai vagy egyéb ellenőrzéseket.

2. Az ügynökség és a Bizottság tisztviselői, illetve az ügynökség és a Bizottság által kijelölt egyéb személyek számára megfelelő hozzáférést kell biztosítani a helyiségekhez, a munkákhoz és a dokumentumokhoz, illetve az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges információkhoz, beleértve azok elektronikus formáját is. A hozzáférési jogot kifejezetten meg kell állapítani az e határozatban említett eszközök végrehajtása érdekében kötött szerződésekben és megállapodásokban.

3. Az Európai Közösségek Számvevőszéke ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint a Bizottság.

4. Az ellenőrzések e határozat hatályon kívül helyezése után öt évig vagy a megkötött szerződésekben vagy megállapodásokban és a meghozott határozatokban foglalt feltételek szerint bonyolíthatók le.

5. A Svájci Szövetségi Számvevőszéket előzetesen értesítik a svájci területen végrehajtott ellenőrzésekről. Ez az értesítés nem képezi az ellenőrzés végrehajtásának jogi feltételét.

3. cikk

Helyszíni ellenőrzések

1. E határozat alapján és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott előírások és feltételek szerint a Bizottság (OLAF) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet Svájc területén.

2. A helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat a Bizottság a Svájci Szövetségi Számvevőszékkel vagy a Svájci Szövetségi Számvevőszék által kijelölt más illetékes svájci hatóságokkal szoros együttműködésben készíti elő és bonyolítja le, és kellő időben értesíti őket az ellenőrzések és vizsgálatok tárgyáról, céljáról és jogalapjáról annak érdekében, hogy minden szükséges segítséget megadhassanak. Ennek érdekében a svájci illetékes hatóságok tisztviselői részt vehetnek a helyszíni ellenőrzésekben és vizsgálatokban.

3. Ha az érintett svájci hatóságok úgy kívánják, a helyszíni ellenőrzéseket a svájci hatóságok és a Bizottság közösen végezhetik.

4. Amennyiben a program részvevői ellenállnak a helyszíni ellenőrzésnek vagy vizsgálatnak, a svájci hatóságok a nemzeti szabályokkal összhangban eljárva kötelesek minden olyan segítséget megadni a közösségi felügyelőknek, amely szükséges a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásával kapcsolatos kötelességük teljesítéséhez.

5. A Bizottság minden, szabálytalansággal kapcsolatos, a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat folyamán tudomására jutott tényt vagy gyanút azonnal jelent a Svájci Szövetségi Számvevőszéknek. A Bizottság minden esetben tájékoztatja a fent említett hatóságot az ilyen helyszíni ellenőrzés eredményéről.

4. cikk

Információk és konzultáció

1. E melléklet megfelelő végrehajtása érdekében az illetékes svájci és közösségi hatóságok rendszeresen információt cserélnek, és bármely fél kérésére konzultálnak egymással.

2. Az illetékes svájci hatóság késedelem nélkül értesíti az ügynökséget és a Bizottságot az e határozatban említett eszközök alkalmazása szerint létrejött szerződés vagy megállapodás létrejöttével és végrehajtásával összefüggő szabálytalansággal kapcsolatosan tudomására jutott minden tényről vagy gyanúról.

5. cikk

Bizalmas kezelés

Az e melléklet alapján közölt vagy fogadott információ – formájától függetlenül – a szakmai titoktartás hatálya alá tartozik, és ugyanolyan védelemben részesül, mint a svájci jog és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések szerint védett hasonló információ. Az ilyen információt csak olyan személyekkel szabad közölni, akiknek – a közösségi intézményeken belül, a tagállamokban vagy Svájcban – feladatkörüknél fogva azt ismerniük kell; és tilos a szerződő felek pénzügyi érdekeire irányuló hatékony védelem biztosításától eltérő célokra felhasználni.

6. cikk

Közigazgatási intézkedések és szankciók

A svájci büntetőjog sérelme nélkül az ügynökség vagy a Bizottság az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, illetve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (4) összhangban közigazgatási intézkedéseket és szankciókat szabhat ki.

7. cikk

Behajtás és végrehajtási eljárás

Az ügynökség vagy a Bizottság e határozat hatálya alá tartozó határozatai, amelyek – az államokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók Svájcban.

A végrehajtási végzést a svájci kormány által kinevezett hatóság az okmány hitelességének megvizsgálásán túl más ellenőrzés nélkül adja ki, és erről értesíti az ügynökséget vagy a Bizottságot. A végrehajtás a svájci eljárási szabályokkal összhangban történik. A végrehajtási okirat jogszerűségének vizsgálata az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörébe tartozik.

Az Európai Közösségek Bíróságának bírósági kikötés alapján hozott ítélete azonos feltételek mellett végrehajtható.

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(2) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(3) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(4) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

C. MELLÉKLET

A TANÁCS NYILATKOZATA A BIZOTTSÁGOKBAN VALÓ SVÁJCI RÉSZVÉTELRŐL

—

Az Európai Unió Tanácsa egyetért azzal, hogy az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodás záróokmányához csatolt, a bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozat a továbbiakban a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„—	az 549/2004/EK rendelet értelmében létrejött bizottság (az egységes égbolttal foglalkozó bizottság)”.

—

Az Európai Unió Tanácsa egyetért azzal, hogy az 1999. június 21-én aláírt és a Tanács által 2002. április 4-én elfogadott, az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodás záróokmányában található, a bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozat a továbbiakban a következő francia bekezdéssel együtt olvasandó:

„—	az 1592/2002/EK rendelet értelmében létrejött bizottság”.

15.5.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 127/84

A TANÁCS 2008/369/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

(2008. május 14.)

a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2005/440/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

Azt követően, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2005. április 18-án elfogadta az 1596 (2005) számú határozatot („1596 (2005) ENSZ BT-határozat”), a Tanács 2005. június 13-án elfogadta a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2005/440/KKBP közös álláspontot (1).

(2)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2008. március 31-én elfogadta az 1807 (2008) számú határozatot („1807 (2008) ENSZ BT-határozat”), amely a fegyverembargóra, a pénzeszközök befagyasztására és az utazási tilalomra vonatkozó korlátozó intézkedések alóli új mentesítéseket vezet be, és felsorolja, hogy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1533 (2004) számú határozata („1533 (2004) ENSZ BT-határozat”) alapján létrehozott szankcióbizottságnak, mely kritériumok alapján kell kijelölnie azokat a személyeket és jogalanyokat, amelyekkel szemben a pénzeszközeik befagyasztását és utazási tilalmat rendelnek el, valamint 2008. december 31-ig meghosszabbítja az intézkedéseket.

(3)	Az egyértelműség érdekében a 2005/440/KKBP közös álláspont által bevezetett, valamint az 1807 (2008) ENSZ BT-határozat alapján bevezetendő intézkedéseket egyetlen jogi eszközbe kell foglalni.

(4)	Ezért a 2005/440/KKBP közös álláspontot hatályon kívül kell helyezni.

(5)	Egyes intézkedések végrehajtásához a Közösség fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:

1. cikk

(1) Tilos a tagállamok állampolgárai részéről vagy a tagállamok területéről, illetve a lobogójuk alatt közlekedő vízi vagy légi járművek révén a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) területén tevékenykedő bármely nem kormányzati jogalanynak és személynek fegyvereket és bármely kapcsolódó eszközt közvetlenül vagy közvetve szállítani, eladni vagy továbbadni, ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és ezek tartalék alkatészeit, függetlenül attól, hogy azok származási helye a tagállamok területén van-e.

(2) Tilos továbbá:

közvetve vagy közvetlenül a KDK területén tevékenykedő bármely nem kormányzati jogalanynak és személynek olyan technikai segítségnyújtást, közvetítői szolgáltatást és egyéb szolgáltatást nyújtani, eladni, szállítani vagy továbbadni, amely katonai tevékenységekhez vagy fegyverek és bármely kapcsolódó eszköz rendelkezésre bocsátásához, gyártásához, karbantartásához és használatához kapcsolódik, ideértve a fegyvereket és lőszereket, katonai járműveket és felszereléseket, katonai jellegű felszereléseket és ezek tartalék alkatrészeit;

közvetve vagy közvetlenül a KDK területén tevékenykedő bármely nem kormányzati jogalanynak és személynek a katonai tevékenységgel kapcsolatos finanszírozást vagy pénzügyi segítséget nyújtani, ideértve különösen a fegyverek, valamint bármilyen kapcsolódó eszközök eladására, szállítására, továbbadására vagy exportjára vonatkozó, illetve az ezzel összefüggő technikai segítségnyújtást vagy a közvetítői és egyéb szolgáltatás engedélyezésére, eladására, nyújtására vagy továbbadására vonatkozó segítséget, kölcsönök és exporthitel-biztosítás nyújtását.

2. cikk

(1) Az 1. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni:

a fegyverek, valamint a kapcsolódó felszerelés szállítására, eladására vagy továbbadására, illetve a fegyverekkel, valamint a kapcsolódó felszereléssel összefüggő olyan technikai segítségnyújtásra, finanszírozásra, közvetítői szolgáltatások és egyéb szolgáltatások biztosítására, amelyek célja kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezete KDK-beli missziójának (MONUC) támogatása, illetve általa történő felhasználása;

a KDK-ba az Egyesült Nemzetek személyzete, a sajtó, humanitárius szervezetek és a fejlesztési segélyek képviselői, és az ehhez kapcsolódó személyzet által, kizárólag személyes használatra ideiglenesen a KDK-ba exportált védőruházat – beleértve a golyóálló mellényeket és katonai sisakokat – szállítására, eladására vagy továbbadására;

c)	a kizárólag humanitárius vagy védelmi célt szolgáló, halált nem okozó katonai felszerelések szállítására, eladására vagy továbbadására, valamint az ilyen, halált nem okozó felszerelésekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtás és képzés biztosítására.

(2) A fegyvereknek, valamint a kapcsolódó felszerelésnek az (1) bekezdésben említett szállításához, eladásához vagy továbbadásához, valamint az ugyanott említett technikai segítségnyújtáshoz és képzéshez a tagállamok illetékes hatóságainak előzetes engedélye szükséges.

(3) A tagállamok az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaktól eltérő fegyvereknek és kapcsolódó felszerelésnek a KDK-ba történő szállításáról, valamint az említett pontokban foglaltaktól eltérő, a KDK-beli katonai tevékenységekhez kapcsolódó technikai segítségnyújtásról, finanszírozásról, közvetítői szolgáltatások és egyéb szolgáltatások biztosításáról előzetesen értesítik az 1533 (2004) ENSZ BT-határozat alapján létrehozott szankcióbizottságot. Az ilyen értesítésnek tartalmaznia kell valamennyi lényeges információt, többek között – adott esetben – a végfelhasználót, a szállítás javasolt időpontját és a szállítási útvonalat.

(4) A tagállamok az (1) bekezdés szerinti szállításokat eseti alapon mérlegelik, teljes mértékben figyelembe véve az Európai Unió fegyverexportra vonatkozó magatartási kódexében foglalt kritériumokat. A tagállamoknak megfelelő biztosítékot kell követelniük a (2) bekezdés szerint megadott engedélyekkel való visszaélés ellen, és adott esetben intézkednek a szállított fegyverek és a kapcsolódó eszközök visszatelepítéséről.

3. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt korlátozó intézkedéseket a szankcióbizottság által kijelölt következő személyekkel és – adott esetben – jogalanyokkal szemben kell alkalmazni:

—	az 1. cikkben szereplő fegyverembargót és az ahhoz kapcsolódó intézkedéseket megsértő személyek és jogalanyok,

—	a KDK-ban működő külföldi fegyveres csoportok azon politikai és katonai vezetői, akik megakadályozzák a leszerelést és az e csoportokhoz tartozó harcosok önkéntes hazatelepülését vagy visszatelepülését,

—	a kongói milíciák azon politikai és katonai vezetői, akik a KDK-n kívülről kapnak támogatást, és akik megakadályozzák, hogy harcosaik részt vegyenek a leszerelés, a lefegyverzés és az újrabeilleszkedés folyamatában,

—	a KDK-ban tevékenykedő azon politikai és katonai vezetők, akik – az alkalmazandó nemzetközi jogot megsértve – gyermekeket toboroznak vagy használnak fel fegyveres konfliktusok során,

—	a KDK-ban tevékenykedő azon személyek, akik fegyveres konfliktusok során a gyermekeket és a nőket megcélozva súlyosan megsértik a nemzetközi jogot, ideértve az ölést és megnyomorítást, a nemi erőszakot, az elrablást és a lakóhely elhagyására kényszerítést is.

Az érintett személyek és jogalanyok jegyzékét a melléklet tartalmazza.

4. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a 3. cikkben említett személyek tagállamuk területére történő belépését vagy azon keresztül történő átutazását.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való belépés jogát.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a szankcióbizottság:

a)	előzetesen és eseti alapon megállapítja, hogy a belépés vagy átutazás humanitárius okokból indokolt, ideértve a vallási kötelezettséget is;

b)	arra a következtetésre jut, hogy a mentesítés a Biztonsági Tanács megfelelő határozataiban szereplő célkitűzések elérését, vagyis a KDK-beli békét és nemzeti megbékélést, valamint a régió stabilitását szolgálja;

c)	előzetesen és eseti alapon engedélyezi az állampolgárságuk szerinti állam területére visszatérő vagy az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértését elkövető személyek bíróság elé állítására tett erőfeszítésekben részt vállaló személyek átutazását.

(4) Azokban az esetekben, amelyekben a (3) bekezdésnek megfelelően a tagállam engedélyezi a szankcióbizottság által megnevezett személyeknek a területére való belépését vagy azon keresztül történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és az érintett személyekre korlátozódik.

5. cikk

(1) Be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt, egyéb vagyoni értéket és gazdasági erőforrást, amely a 3. cikkben említett személyek vagy jogalanyok közvetlen vagy közvetett birtokában vagy ellenőrzése alatt áll, illetve a mellékletben említett személyek vagy bármely, a nevükben vagy az irányításukkal eljáró más személy vagy jogalany közvetlen vagy közvetett birtokában lévő, illetve ellenőrzése alatt álló jogalanyok tulajdonában van.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyek és jogalanyok számára vagy javára, közvetlenül vagy közvetetten, semmilyen pénzeszköz, egyéb vagyoni érték vagy gazdasági erőforrás nem bocsátható rendelkezésre.

(3) A tagállamok mentesítést adhatnak az (1) és (2) bekezdésben szereplő intézkedések alól az olyan pénzeszközök, vagyoni értékek és gazdasági erőforrások tekintetében, amelyek:

a)	alapvető kiadások fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, bérlet vagy jelzálog, gyógyszerek és orvosi kezelés, adók, biztosítási díjak és közműdíjak költségeit;

b)	kizárólag az ésszerű szakértői díjak és a jogi szolgáltatások biztosításával kapcsolatos térítések kifizetésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy egyéb vagyoni érték, illetve gazdasági erőforrás szokásos eszköztartási és megtartási díjainak, valamint szolgáltatási díjainak a nemzeti jogszabályoknak megfelelő kiegyenlítésére szolgálnak;

d)	rendkívüli kiadásokhoz szükségesek, azt követően, hogy az érintett tagállam erről a szankcióbizottságot értesítette és azt a szankcióbizottság jóváhagyta;

bíróság, hatóság vagy választottbíróság által elrendelt zálogjog vagy meghozott határozat tárgyát képezik, amely esetben a pénzeszközöket, egyéb vagyoni értékeket és gazdasági erőforrásokat a zálogjog vagy határozat végrehajtására fel lehet használni azt követően, hogy az illetékes tagállam a szankcióbizottságot értesítette, feltéve hogy a zálogjog vagy határozat az érintett személy vagy jogalany szankcióbizottság általi kijelölése előtt keletkezett, és nem a 3. cikkben említett személy vagy jogalany javára szól.

(4) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában szereplő mentesítéseket azt követően lehet megtenni, hogy a szankcióbizottságot az érintett tagállam értesítette arról a szándékáról, hogy adott esetben e pénzeszközökhöz, egyéb vagyoni értékekhez és gazdasági erőforrásokhoz hozzáférést kíván engedélyezni, és a szankcióbizottság az értesítéstől számított négy munkanapon belül nem hozott elutasító határozatot.

(5) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a befagyasztott számlákon történő következő jóváírásokra:

a)	kamat vagy az említett számlák egyéb hozama; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetések, amelyeket azelőtt kötöttek, vagy azok azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák korlátozó intézkedések hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy az ilyen kamat, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdés hatálya alá tartoznak.

6. cikk

A Tanács a mellékletben szereplő jegyzéket a szankcióbizottság döntése alapján állítja össze és módosítja.

7. cikk

Ez a közös álláspont az elfogadásának napján lép hatályba.

8. cikk

E közös álláspont felülvizsgálatára, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által hozott határozat által meghatározott módon kerül sor.

9. cikk

A 2005/440/KKBP közös álláspont hatályát veszti.

10. cikk

Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. BAJUK

(1) HL L 152., 2005.6.15., 22. o. A legutóbb a 2008/179/KKBP közös állásponttal (HL L 57., 2008.3.1., 37. o.) módosított közös álláspont.

MELLÉKLET

a) A 3., 4. és 5. cikkben említett személyek jegyzéke

Vezetéknév

Utónév

Egyéb ismert név

Nem

Beosztás, funkció

Cím

(irányítószám, város, utcanév, házszám, ország)

Születési idő

Születési hely

(város, ország)

Útlevélszám vagy a személyi igazolvány száma

(az útlevelet vagy a személyi igazolványt kiállító ország, valamint a kiállítás ideje és helye is)

Állampolgárság

A kijelölés dátuma

Egyéb információk

BWAMBALE

Frank Kakolele

Frank Kakorere, Frank Kakorere Bwambale

2005.11.1.

Az RCD-ML egykori vezetője, befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemért felelős, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó DRC-ML-erők tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést.

KAKWAVU BUKANDE

Jérôme

Jérôme Kakwavu

kongói

2005.11.1.

„Commandant Jérôme” néven ismert. Az UCD/FAPC egykori elnöke. Az Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti illegális határátkelőhelyek az FAPC ellenőrzése alatt állnak, és kulcsfontosságú szállítási útvonalat jelentenek a fegyverek áramlásában. Az FAPC elnökeként befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő FAPC-erők tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést. Az FARDC-ben 2004 decemberében megkapta a tábornoki rangot.

KATANGA

Germain

kongói

2005.11.1.

2005 márciusától házi őrizetben volt Kinshasában amiatt, hogy az FRPI érintett az emberi jogok megsértésében. A KDK kormánya 2007. október 18-án átadta a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. Az FRPI vezetője. 2004 decemberétől az FARDC kinevezett tábornoka. A fegyverembargót megsértve érintett a fegyverkereskedelemben.

KAMBALE

Kisoni

Dr Kisoni, Kidubai, Kambale KISONI

1961.5.24.

Mulashe, KDK

C0323172

kongói

2007.3.29.

Aranykereskedő, a Butembo Airlines és a butembói Congocom Trading House tulajdonosa. Elhunyt 2007. július 5-én Butembóban. Kisoni az aranykereskedelem révén részt vett a milíciák pénzelésében (vásárlás az FNI-től, eladás az Uganda Commercial Impex-nek [UCI Ltd], valamint csempészés a KDK–ugandai határon keresztül). Azáltal, hogy Kisoni a Floribert Ngabu NJABU személyével (az 1596 (2005) ENSZ-határozat szerinti szankciók hatálya alá tartozó személy) fenntartott kereskedelmi kapcsolata révén egy illegális fegyveres csoportot (FNI) támogatott, megsértette az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

LUBANGA

Thomas

Ituri

kongói

2005.11.1.

2005 márciusától őrizetben van Kinshasában amiatt, hogy az UPC/L érintett az emberi jogok megsértésében. A fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó UPC/L elnöke.

MANDRO

Khawa Panga

Kawa Panga, Kawa Panga Mandro, Kawa Mandro, Yves Andoul Karim, Mandro Panga Kahwa, Yves Khawa Panga Mandro

1973.8.20.

Bunia

kongói

2005.11.1.

„Chief Kahwa”, „Kawa” néven ismert. A fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó PUSIC volt elnöke. 2005 áprilisa óta a buniai börtönben van az ituri békefolyamat szabotálása miatt.

MPAMO

Iruta Douglas

Mpano, Douglas Iruta Mpamo

Bld Kanyamuhanga 52, Goma

1965.12.28./1965.12.29.

Bashali, Masisi/Goma, KDK

(korábban Zaire)

kongói

2005.11.1.

Gomában él. A Compagnie Aérienne des Grands Lacs és a Great Lakes Business Company tulajdonosa/ügyvezetője, amely társaságok légi járműveit használták az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák részére történő segítségnyújtáshoz. A légi járatokról és a rakományról szóló adatok eltitkolásáért is felelős, amivel kétségtelenül hozzájárult a fegyverembargó megsértéséhez.

MUDACUMURA

Sylvestre

ruandai

2005.11.1.

„Radja”, „Mupenzi Bernard”, „General Major Mupenzi” néven ismert. Az FDLR helyi parancsnoka, befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó FDLR-erők tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést.

MURWANASHY-AKA

Dr Ignace

Ignace

1963.5.14.

Butera (Ruanda)/Ngoma, Butare (Ruanda)

ruandai

2005.11.1.

Németországban tartózkodik. Az FDLR elnöke, befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó FDLR-erők tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést.

10.

MUSONI

Straton

IO Musoni

1961.4.6.

(esetleg 1961.6.4.)

Mugambazi, Kigali, Ruanda

2004.9.10-én lejárt ruandai útlevél

2007.3.29.

Németországban, Neuffenben tartózkodik. A Forces Démocratiques de Libération du Rwanda (FDLR) első alelnöke Európában. Az FDLR – a KDK-ban működő külföldi fegyveres csoport – vezetőjeként Musoni akadályozza az e csoporthoz tartozó harcosok leszerelését és önkéntes hazatelepülését vagy visszatelepülését, megsértve ezáltal az 1649 (2005) ENSZ-határozatot.

11.

MUTEBUTSI

Jules

Jules Mutebusi, Jules Mutebuzi

Dél-Kivu

kongói

(Dél-Kivu)

2005.11.1.

Jelenleg Ruandában van őrizet alatt. „Colonel Mutebutsi” néven ismert. 2004 áprilisában az FARDC tizedik katonai körzetének körzeti katonai parancsnokhelyettese, fegyelmezhetetlensége miatt elbocsátották, és az egykori RCD-G egyéb rebellis elemeivel együtt a Bukavu városát 2004 májusában erőszakkal bevevő erőkhöz csatlakozott. A fegyverembargót megsértve érintett abban, hogy fegyvereket fogadott el az FARDC-n kívüli szervezetektől, valamint hogy gondoskodott az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák ellátásáról.

12.

NGUDJOLO

Matthieu Cui

Cui Ngudjolo

2005.11.1.

„Ezredes” vagy „tábornok”. Az FNI vezérkari főnöke és az FRPI egykori vezérkari főnöke, befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemért felelős, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó FRPI-erők tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést. 2003 októberében az Egyesült Nemzetek Szervezete kongói demokratikus köztársaságbeli missziója (MONUC) letartóztatta őt Buniában.

13.

NJABU

Floribert Ngabu

Floribert Njabu, Floribert Ndjabu, Floribert Ngabu Ndjabu

2005.11.1.

Letartóztatták, és 2005 márciusától házi őrizetben van Kinshasában amiatt, hogy az FNI érintett az emberi jogok megsértésében. A fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó FNI elnöke.

14.

NKUNDA

Laurent

Laurent Nkunda Bwatare, Laurent Nkundabatware, Laurent Nkunda Mahoro Batware, Laurant Nkunda Batware

1967.2.6./1967.2.2.

Észak-Kivu/Rutshuru

kongói

2005.11.1.

Jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Ruandában és Gomában látták. „General Nkunda”néven ismert. Az RCD-G egykori tábornoka. Az egykori RCD-G egyéb rebellis elemeivel együtt a Bukavu városát 2004 májusában erőszakkal bevevő erőkhöz csatlakozott. A fegyverembargót megsértve fegyvereket fogadott el az FARDC-n kívüli szervezetektől.

A Nemzeti Kongresszus a Nép Védelméért alapító tagja, 2006; magas rangú tiszt, Nemzeti Tömörülés a Kongói Demokráciáért – Goma (RCD-G), 1998–2006; a Ruandai Hazafias Front (RPF) tisztje, 1992–1998.

15.

NYAKUNI

James

ugandai

2005.11.1.

Kereskedelmi partnerség Jérôme parancsnokkal, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda határán folytatott csempészet formájában, többek között a fegyvereknek és a katonai eszközöknek az ellenőrizetlen tehergépkocsikban történő csempészetével gyanúsítják. A fegyverembargó megsértése, és az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák részére történő segítségnyújtás, beleértve a katonai működést lehetővé tevő pénzügyi támogatást is.

16.

OZIA MAZIO

Dieudonné

Ozia Mazio

1949.6.6.

Ariwara, KDK

kongói

2005.11.1.

„Omari”, „Mr Omari”néven ismert. Az FEC elnöke az arui területen. A Jérôme parancsnokkal és az FAPC-vel közös pénzügyi manőverek, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda határán folytatott csempészet lehetővé teszik Jérôme parancsnok és csapatai készletekkel, valamint készpénzzel történő ellátását. A fegyverembargó megsértése, beleértve az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák részére történő segítségnyújtást is.

17.

TAGANDA

Bosco

Bosco Ntaganda, Bosco Ntagenda

kongói

2005.11.1.

„Terminator”, „Major” néven ismert. Az UPC/L katonai parancsnoka, befolyást gyakorol a politikára, valamint továbbra is ellátja a fegyverkereskedelemben érintett, és ennek következményeként a fegyverembargót megsértő, az 1493 (2003) ENSZ BT-határozat (20) bekezdésében említett fegyveres csoportok és milíciák közé tartozó UPC/L tevékenységei feletti parancsnokságot és ellenőrzést. 2004 decemberében az FARDC-ben tábornokká nevezték ki, de visszautasította az előléptetés elfogadását, ezért az FARDC-n kívül maradt.

b) A 3., 4. és 5. cikkben említett jogalanyok jegyzéke

Név

Egyéb ismert név

Cím

(irányítószám, város, utcanév, házszám, ország)

A nyilvántartásba vétel helye

(város, ország)

A nyilvántartásba vétel ideje

Nyilvántartási szám

Üzleti tevékenység székhelye

A kijelölés dátuma

Egyéb információk

18.

BUTEMBO AIRLINES (BAL)

Butembo, KDK

2007.3.29.

Magánkézben lévő légitársaság, butembói székhellyel. Kambale Kisoni az FNI aranyának, élelmiszerének és fegyvereinek Mongbwalu és Butembo közötti szállítására használta légitársaságát. Ez megtestesíti az illegális fegyveres csoportok részére való „segítségnyújtást”, és sérti az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

19.

CONGOCOM TRADING HOUSE

Butembo, KDK

(Tel.: +253 (0) 99 983 784)

2007.3.29.

Arannyal foglalkozó kereskedőház Butembóban. A CONGOCOM tulajdonosa Kambale Kisoni. Kisoni kezére jutott az FNI által ellenőrzött Mongbwalu körzetben kitermelt arany szinte teljes mennyisége. Az FNI jelentős bevételhez jut az aranykitermelésre kivetett adókból. Ez megtestesíti az illegális fegyveres csoportok részére való „segítségnyújtást”, és sérti az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

20.

COMPAGNIE AERIENNE DES GRANDS LACS (CAGL), GREAT LAKES BUSINESS

CAGL, Avenue Président Mobutu, Goma, KDK (a CAGL rendelkezik irodával még Gisenyi-ben, Ruandában); GLBC, PO Box 315, Goma, KDK (a GLBC rendelkezik irodával még Gisenyi-ben, Ruandában)

2007.3.29.

A CAGL és a GLBC vállalat tulajdonosa Douglas MPAMO, aki az 1596 (2005) ENSZ-határozat szerinti szankciók hatálya alá tartozó személy. A CAGL-en és a GLBC-n keresztül fegyvereket és lőszereket szállítottak, ami sérti az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

21.

MACHANGA

Kampala, Uganda

2007.3.29.

Aranyexporttal foglalkozó vállalat Kampalában (igazgatója Mr. Rajua). A MACHANGA szabályszerű kereskedelmi kapcsolatain keresztül olyan KDK-beli kereskedőktől vett aranyat, amelyek szorosan kötődtek a milíciákhoz. Ez megtestesíti az illegális fegyveres csoportok részére való „segítségnyújtást”, és sérti az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

22.

TOUS POUR LA PAIX ET LE DEVELOPPEMENT (Nem kormányzati szervezet)

TPD

Goma, Észak-Kivu

2005.11.1.

Érintett a fegyverembargó megsértésében az RCD-G részére történő segítségnyújtás révén, nevezetesen azáltal, hogy fegyver- és csapatszállítás céljára tehergépkocsikat bocsátott annak rendelkezésére, valamint a masisi és rutshurui (észak-kivui) lakosság egy részének szánt fegyvereket szállított 2005 elején.

23.

UGANDA COMMERCIAL IMPEC (UCI) LTD

Kajoka utca,

Kisemente Kampala, Uganda

(Tel.: +256 41 533 578/9);

alternatív cím: PO Box 22709, Kampala, Uganda

2007.3.29.

Aranyexporttal foglalkozó vállalat Kampalában. Az UCI kereskedelmi kapcsolatain keresztül olyan KDK-beli kereskedőktől vett aranyat, amelyek szorosan kötődtek a milíciákhoz. Ez megtestesíti az illegális fegyveres csoportok részére való „segítségnyújtást”, és sérti az 1493 (2003) és az 1596 (2005) ENSZ-határozatban elrendelt fegyverembargót.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 127

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. május 15.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 420/2008/EK, Euratom rendelete (2008. május 14.) az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának 2007. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról	1
		A Bizottság 421/2008/EK rendelete (2008. május 14.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	7
		A Bizottság 422/2008/EK rendelete (2008. május 14.) a bizonyos vámkontingensek és preferenciális megállapodások alapján történő cukortermék-behozatalra vonatkozó, 2008. május 5. és május 9. között kérelmezett engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó odaítélési együttható meghatározásáról	9
	*	A Bizottság 423/2008/EK rendelete (2008. május 8.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint a borászati eljárások és kezelések közösségi kódexének létrehozásáról (kodifikált változat)	13

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2008/368/KKBP együttes fellépése (2008. május 14.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ BT 1540 (2004) sz. határozata végrehajtásának támogatása céljából	78
*	A Tanács 2008/369/KKBP közös álláspontja (2008. május 14.) a Kongói Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2005/440/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről	84

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	50,7
	TN	111,0
	TR	105,3
	ZZ	89,0
0707 00 05	EG	167,2
	JO	196,3
	MK	40,9
	TR	163,9
	ZZ	142,1
0709 90 70	TR	124,2
0709 90 70	ZZ	124,2
0805 10 20	EG	44,5
	IL	59,9
	MA	50,9
	TN	52,0
	TR	55,2
	US	49,8
	ZZ	52,1
0805 50 10	AR	151,8
	MK	58,7
	TR	147,5
	US	129,7
	ZA	131,1
	ZZ	123,8
0808 10 80	AR	93,2
	BR	80,4
	CA	95,7
	CL	91,0
	CN	87,7
	MK	65,0
	NZ	109,3
	US	116,4
	UY	76,3
	ZA	79,5
	ZZ	89,5

Tételszám	Ország	5.5.2008-9.5.2008 közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4331	Barbados	100
09.4332	Belize	0	Elérve
09.4333	Elefántcsontpart	100
09.4334	Kongói Köztársaság	100
09.4335	Fidzsi-szigetek	100
09.4336	Guyana	100
09.4337	India	0	Elérve
09.4338	Jamaica	100
09.4339	Kenya	100
09.4340	Madagaszkár	100
09.4341	Malawi	100
09.4342	Mauritius	100
09.4343	Mozambik	0	Elérve
09.4344	Saint Kitts és Nevis	—
09.4345	Suriname	—
09.4346	Szváziföld	100
09.4347	Tanzánia	100
09.4348	Trinidad és Tobago	100
09.4349	Uganda	—
09.4350	Zambia	100
09.4351	Zimbabwe	100

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	Bizottság
	2008/367/EK
*	A légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodással létrehozott Közösség/Svájc Légiközlekedési Vegyesbizottság 2/2007 határozata (2007. december 15.) a légi közlekedésről szóló, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodás mellékletének felváltásáról	58

Tételszám	Type	5.5.2008-9.5.2008 közötti hét: a kérelemben szereplő mennyiség odaítélendő része százalékban	Határérték
09.4365	Bulgária	0	Elérve
09.4366	Románia	100