7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/3

(1)

A Törökországból származó rozs behozatalára vonatkozó eljárásokról szóló, 1971. december 9-i 2622/71/EGK bizottsági rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A 2008/97/EK rendelettel a Tanács elfogadta a Törökországból származó rozs behozatalára vonatkozó különleges rendelkezések alkalmazásának szabályait, amelyeket az Európai Közösség és Törökország közötti társulásról szóló megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvében állapítottak meg.

(3)

Ezek a különleges rendelkezések bizonyos körülmények között előírják a Törökországból származó rozs behozatalára alkalmazandó vám csökkentését. Ebből a célból igazolni kell, hogy az exportőr által fizetendő különleges exportadót ténylegesen megfizették.

(4)

A 2008/97/EK rendelet 5. cikke szerint a különleges exportadó megfizetésének igazolására szolgáló eljárást meg kell állapítani.

(5)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/6

(1)

A 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK bizottsági rendelet (2) 12. cikke rendelkezik az AKCS-jegyzőkönyvet aláírt országokból és Indiából származó behozatal tekintetében az 1701 KN-kód alá tartozó termékek fehércukor-egyenértékben kifejezett mennyiségei nulla százalékos vámtétel melletti szállítási kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó részletes szabályokról.

(2)

Az AKCS-jegyzőkönyv 3. és 7. cikke, az Indiával kötött megállapodás 3. és 7. cikke és a 950/2006/EK rendelet 12. cikkének (3) bekezdése, 14. és 15. cikke értelmében a Bizottság a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján elvégezte a 2008–2009-es szállítási időszakban exportáló országok szállítási kötelezettségeinek kiszámítását.

(3)

Ezért a 950/2006/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban átmenetileg meg kell határozni a 2008–2009-es időszakra vonatkozó szállítási kötelezettségeket.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/8

(1)

A 2092/91/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően egyes tagállamok a többi tagállam és a Bizottság számára a rendelet II. mellékletébe felveendő termékekkel kapcsolatos információkat nyújtottak be.

(2)

A Bizottság ad hoc szakértői csoportot kért fel arra, hogy az ökológiai gazdálkodás alapelveinek fényében tegyen ajánlásokat a szpinozad, a kálium-bikarbonát és a réz-oktanoát ökológiai gazdálkodásban való használatának engedélyezésével, illetve az etilén használatának a citrusfélék érlelésére, valamint a burgonya és a hagyma csírázásának gátlására történő kiterjesztésével kapcsolatban.

(3)

A szakértői csoport 2008. január 22-én és 23-án jelentést (2) nyújtott be a Bizottság szolgálatai számára, amelyben a szpinozad, a kálium-bikarbonát és a réz-oktanoát bizonyos feltételekkel történő engedélyezésére, illetve az etilén használatának a citrusfélék érlelésére, valamint a burgonya és a hagyma csírázásának gátlására bizonyos feltételekkel történő kiterjesztésére tett ajánlást. A szakértői csoport jelentésének, illetve az alábbi tényezőknek a fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egyes termékek ökológiai gazdálkodásban való használatát engedélyezni kell és az etilén használati körét ki kell terjeszteni.

(4)

A szpinozad egy új, mikrobás eredetű rovarölő szer, amely nem helyettesíthetőnek bizonyult néhány főbb kártevő elleni védekezésben, illetve hozzájárul a termelési rendszer fenntarthatóságához egyéb növénykártevők esetében. Használata esetén azonban a lehető legkisebbre kell csökkenteni a nem célzott szervezetekre vonatkozó kockázatokat.

(5)

A szpinozad felvételével kapcsolatban tisztázni kell, hogy a mikroorganizmusoknak a kártevő és a betegség elleni védekezést szolgáló használata általában engedélyezett az ökológiai gazdálkodásban, de a mikroorganizmusok által előállított termékeket külön-külön nyilvántartásba kell venni.

(6)

A kálium-bikarbonát nem helyettesíthetőnek bizonyult számos növény gombás megbetegedése elleni védekezésben, illetve csökkentheti a használt réz és a kén mennyiségét az egyes növénykártevők elleni védekezésben.

(7)

A réz-oktanoát olyan új rézkészítmény, amelyet a 2092/91/EGK rendelet II. mellékletének B. részében már felsorolt egyéb rézvegyületekkel megegyező célra lehet alkalmazni. A felhasznált rézmennyiség alacsonyabb egy termelési időszakra vonatkozóan réz-oktanoát alkalmazása esetén.

(8)

Az etilén már szerepel a 2092/91/EGK rendelet II. mellékletének B. részében mint a ökológiai gazdálkodásban hagyományosan használt anyag. Helyénvalónak tűnt az említett anyag felhasználási feltételeinek kiegészítése két további nem helyettesíthetőnek ítélt felhasználással: citrusfélék érlelése, amennyiben a kezelés a gyümölcslégy okozta károk megelőzését szolgálja; illetve a tárolt burgonya- és hagymafélék csírázásának gátlása.

(9)

A 2092/91/EGK rendelet II. mellékletét tehát ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2092/91/EGK rendelet 14. cikkének értelmében felállított bizottság véleményével,

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/11

(1)

A 2001/95/EK irányelv kötelezi a gyártókat, hogy kizárólag biztonságos termékeket hozzanak forgalomba.

(2)

A 2001/95/EK irányelvnek megfelelően egy terméket a vonatkozó nemzeti szabványok hatálya alá tartozó veszélyek és veszélykategóriák tekintetében biztonságosnak lehet tekinteni, ha az megfelel az európai szabványokat átvevő, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványoknak.

(3)

A 2001/95/EK irányelvnek megfelelően az európai szabványokat európai szabványügyi testületeknek kell megállapítaniuk. Ezeknek a szabványoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek megfeleljenek az irányelv általános biztonsági előírásainak.

(4)

Az öngyújtók önmagukban veszélyes termékek, mivel lángot, illetve hőt termelnek, és gyakran nyomás alatt lévő, gyúlékony folyadékot vagy gázt tartalmaznak. Az öngyújtók helytelen használatához kapcsolódó legnyilvánvalóbb esetleges veszélyek a tűz, az égés és a szétpattanás, melyek robbanást okozhatnak hőforrás jelenlétében.

(5)

Az öngyújtók nem gyermekek számára készültek. Mindazonáltal az öngyújtók helytelen használata – különösen kisgyermekek esetében – nem ritka, így figyelembe veendő e termékek biztonságosságának vizsgálatakor. Ez különösen fontos egyrészt az eldobható öngyújtóknál, melyeket nagy mennyiségben és gyakran gyűjtőcsomagolásban értékesítenek, és melyeket a fogyasztók alacsony értékű, eldobható termékekként használnak, másrészt azoknál az öngyújtóknál, melyek formájuk vagy szórakoztató jellemzőik miatt különösen vonzóak a kisgyermekek számára.

(6)

Az öngyújtók kisgyermekek általi helytelen használata jelentős személyi és gazdasági károkat – beleértve a haláleseteket – okozó tüzet eredményezhet. Emiatt az öngyújtók komoly veszélyt jelentenek, ha gyermekek helytelenül használják azokat.

(7)

1998-ban a Bizottság kiadta az M/266 sz. szabványosítási megbízást a fogyasztók és a gyermekek biztonsága tekintetében az öngyújtókra, mely megbízás a következő európai szabványt eredményezte: EN 13869:2002: Öngyújtók – Gyermekbiztos öngyújtók – Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek.

(8)

Tekintettel arra, hogy különösen az veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát, hogy kisgyermekek képesek öngyújtót működtetni és helytelenül használni – illetve hogy fennáll ennek a valószínűsége –, és hogy ez a veszély csak közösségi szinten alkalmazandó, megfelelő intézkedésekkel hárítható el hatékonyan, a Bizottság 2006. május 11-én elfogadta a 2006/502/EK határozatot (2) a 2001/95/EK irányelv 13. cikkének rendelkezéseire támaszkodva, felszólítva a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket annak biztosítására, hogy kizárólag gyermekbiztos öngyújtók kerüljenek forgalomba és tiltsák meg az újszerű öngyújtók forgalmazását.

(9)

Tekintettel arra, hogy a 2001/95/EK irányelv 13. cikke értelmében elfogadott határozatok legfeljebb egyéves időtartamra érvényes átmeneti intézkedések, melyek mindegyike legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, a Bizottság 2007. április 12-én elfogadta a 2007/231/EK határozatot (3), mely egy évvel meghosszabbítja a 2006/502/EK határozat hatályát.

(10)

Bár a Hivatalos Lap a 2001/95/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban nem hivatkozik az EN 13869-re, a 2006/502/EK bizottsági határozat alapján vélelmezhető, hogy az EN 13869-et átvevő nemzeti szabványoknak megfelelő öngyújtók megfelelnek az előírásoknak.

(11)

Tekintettel a megfelelő technikai megoldások alkalmazásának szükségességére az öngyújtóknak a gyermekbiztonsági előírásoknak való megfelelésének vizsgálatakor, a tagállamok és a Bizottság – együttműködve az európai szabványügyi testületekkel és az érdekelt felekkel történt konzultációt követően – megállapították, hogy felül kell vizsgálni az EN 13869-et.

(12)

A fő probléma a jelenlegi szabvánnyal az, hogy egy csoport gyermek általi tesztre hagyatkozik annak ellenőrzésekor, hogy egy öngyújtó ténylegesen gyermekbiztos-e. Az egy csoport gyermek általi tesztelés megbízható módszernek bizonyult ugyan, de helyénvaló lenne olyan alternatív módszereket kijelölni annak meghatározására, hogy az öngyújtók gyermekbiztosak-e, amelyek legalább ennyire hatékonyak és megbízhatók. Emellett a gyermekek számára különösen vonzó öngyújtók (az úgynevezett „újszerű öngyújtók”) meglévő fogalma szabadon értelmezhető, ami ezen öngyújtók tilalmának nem egységes alkalmazásához vezethet. Végezetül több más problémát is meg kell oldani ahhoz, hogy a szabvány megfelelő technikai megoldásokat biztosítva teljes mértékben megfeleljen rendeltetésének.

(13)

Az öngyújtók tekintetében a különleges gyermekbiztonsági előírásokat a 2001/95/EK irányelv 4. cikke rendelkezéseinek értelmében kell meghatározni, azzal a céllal, hogy kérjék a szabványügyi testületeket az EN 13869 felülvizsgálatára a 98/34/EK irányelvben (4) megállapított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás szerint, és hogy biztosítsák a felülvizsgált szabvány Hivatalos Lapban történő kihirdetését.

(14)

A felülvizsgált szabvány hivatkozásának a Hivatalos Lapban történő kihirdetését követően a szabványnak megfelelően előállított öngyújtók a szabvány hatálya alá tartozó különleges gyermekbiztonsági előírások tekintetében feltételezhetően megfelelnek az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben szereplő általános biztonsági követelményeknek.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/95/EK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével,

„öngyújtó”: rendes körülmények között elsősorban cigaretta, szivar és pipa szándékos meggyújtására szolgáló, tüzelőanyagot felhasználó, manuálisan kezelt lángkeltő eszköz, melyet előreláthatóan papír, kanóc, gyertya és lámpás meggyújtására is használnak, és melyet gyártáskor feltöltöttek tüzelőanyaggal, függetlenül attól, hogy újratöltésre szánták-e vagy sem.

„gyermekbiztos öngyújtó”: az az öngyújtó, melyet tervezésének és előállításának megfelelően szokásos vagy ésszerűen előrelátható felhasználási feltételek mellett 51 hónaposnál fiatalabb gyermekek nem működtethetnek, például a működtetéséhez szükséges erőkifejtés az öngyújtó tervezése, védelemmel ellátott gyújtómechanizmusa, vagy a meggyújtásához szükséges műveletek bonyolultsága vagy sorozata miatt.

„gyermekek számára vonzó öngyújtó”: az az öngyújtó, melynek megjelenése bármely szempontból hasonlít egy 51 hónapnál fiatalabb gyermek számára általánosan vonzónak elismert, illetve 51 hónapnál fiatalabb gyermekek általi felhasználásra szánt másik tárgyhoz.

a)

Az öngyújtóknak gyermekbiztosnak kell lenniük, hogy minimálisra lehessen csökkenteni az 51 hónaposnál fiatalabb gyermekek azon képességét, illetve annak valószínűségét, hogy működtessék az öngyújtókat;

b)

Az öngyújtókat úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek vonzók az 51 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára.

a)

az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban a gyártó minden öngyújtóhoz legalább két éves írásbeli garanciát biztosít;

b)

az öngyújtó teljes élettartama alatt gyakorlatilag javítható és biztonságosan újratölthető, beleértve különösen a javítható gyújtómechanizmust;

c)

az olyan nem gyorsan kopó alkatrészek cseréjét vagy javítását, melyek a folyamatos használat során azonban nagy valószínűséggel elkopnak vagy meghibásodnak a garanciális időszak letelte után, egy, az Európai Unió területén működő, engedéllyel rendelkező vagy szakosodott ügyfélszolgálati központ biztosítja.

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/14

(1)

A 2005/380/EK határozat a Bizottság vállalatirányítási és a társasági jogi kérdéseket vizsgáló és megvitató tanácsadó testületeként létrehozta a vállalatirányítási és társasági jogi nem kormányzati szakértők csoportját. A 2005/380/EK határozatot 2008. április 27-ig kell alkalmazni.

(2)

A csoport értékes szaktanácsadó tevékenységet fejtett ki különös tekintettel a Bizottság folyamatban lévő társasági jogi és vállalatirányítási kezdeményezéseire: ezek közé tartozik az európai magántársaságok alapszabályának kidolgozása és a társasági jog egyszerűsítése – amely feladatok szerepelnek a Bizottság 2008-ra szóló jogalkotási és munkaprogramjában (1) –, valamint a hatályban lévő vállalatirányítási és társasági jogi szabályozás érvényesülésének értékelése. A folytonosság biztosítása és az említett feladatok sikeres megvalósításának támogatása érdekében érdemes a csoport megbízatását 2009 júniusáig meghosszabbítani.

(3)

Fontos biztosítani a csoport tagjai által adott szakvélemények függetlenségét.

(4)

A csoport tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell kezelni.

(5)

A 2005/380/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagok minden évben írásbeli kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közérdek szolgálatában járnak el, és írásban nyilatkoznak arról, hogy vannak-e a függetlenségüket veszélyeztető érdekeik.”

2.

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A tagok nevének összegyűjtése, kezelése és közzététele a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban történik.

3.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2009. június 30-ig kell alkalmazni.”

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/15

(1)

A Szerződés 157. cikkének (1) bekezdése a Közösségre és a tagállamokra ruházta azt a feladatot, hogy biztosítsák a közösségi ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. A 157. cikk (2) bekezdése nevezetesen arra szólítja fel a tagállamokat, hogy a Bizottsággal kapcsolatot tartva konzultáljanak egymással, és amennyiben szükséges, hangolják össze fellépésüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítása érdekében.

(2)

A Bizottság „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata. Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” (1) című közleményében bejelentette szándékát egy, a közösségi élelmiszeripar versenyképességével foglalkozó, élelmiszereket érintő kezdeményezés elindítására.

(3)

Ezért egy olyan magas szintű csoportot kell létrehozni, amely főként a közösségi élelmiszeripar versenyképességével, illetve az azzal kapcsolatos kihívásokkal – mint például élelmiszerbiztonság, egészségügy és környezetvédelem – foglalkozó szakértőkből áll, valamint meg kell határozni e csoport feladatait és felépítését.

(4)

A csoport a közösségi élelmiszeripar versenyképességét jelenleg és a jövőben meghatározó témákkal foglalkozna. Megbeszéléseinek eredményei alapján és az élelmiszeripar versenyképességének növelése céljából a csoportnak egy sor ágazatspecifikus politikai ajánlást kell megfogalmaznia a közösségi politikákkal összhangban, különös tekintettel az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, a mezőgazdasági politika és a fenntartható fejlődés célkitűzéseire.

(5)

A csoportnak a következőkből kell állnia: a Bizottság, a tagállamok, és a megfelelő érdekelt felek (az élelmiszer-ipari gyártók és további felhasználók), valamint a fogyasztók és a civil társadalom képviselői.

(6)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében megállapított bizottsági biztonsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagok információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(7)

A csoport tagjainak személyes adatait a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell kezelni.

1.

a közösségi élelmiszeripar versenyképességét jelenleg és a jövőben meghatározó témákkal, és egyéb, a versenyképességgel összefüggő kihívásokkal foglalkozzon;

2.

azonosítsa a közösségi élelmiszeripar versenyképességét és fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket, beleértve a versenyképességet befolyásoló jövőbeni kihívásokat és tendenciákat is;

3.

egy sor ágazatspecifikus politikai ajánlást fogalmazzon meg a közösségi döntéshozók számára.

a)

tagállamok: 8 képviselő,

b)

élelmiszeripar: 13 képviselő,

c)

civil társadalom és szakmai egyesületek: 6 képviselő.

a)

lemondanak;

b)

a tag nem képes többé hatékonyan hozzájárulni a csoport tanácskozásaihoz;

c)

a tag nem felel meg a Szerződés 287. cikke rendelkezéseinek.

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/17

(1)

2003-ban Hollandiában madárinfluenza tört ki. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

A betegség terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírtak szerint pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség leküzdése céljából bevezetett biztonsági intézkedések keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2003-as hollandiai madárinfluenza felszámolását célzó biztonsági intézkedések támogatható kiadásaihoz való közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2003. szeptember 24-i 2003/678/EK bizottsági határozat (2) közösségi pénzügyi hozzájárulást nyújtott Hollandiának a madárinfluenza-járvány leküzdésére irányuló, 2003-ban végrehajtott biztonsági intézkedések kapcsán felmerült kiadásokhoz.

(4)

Az említett határozat első részletként 40 000 000 EUR folyósításáról rendelkezett.

(5)

Az említett határozattal összhangban a közösségi pénzügyi hozzájárulás fennmaradó összegét a Hollandia által 2004. március 14-én, 2005. július 26-án és 2006. november 2-án benyújtott kérelmek alapján kell kifizetni.

(6)

E megfontolásokra való tekintettel meg kell állapítani a 2003-as hollandiai madárinfluenza felszámolása kapcsán felmerülő támogatható kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(7)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi hozzájárulás megajánlási feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján a benyújtott kiadások teljes összege nem tekinthető támogatásra jogosultnak.

(8)

A Bizottság észrevételeiről, a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a záró következtetésekről 2007. július 12-én, 2007. október 26-án és 2007. december 5-én levélben tájékoztatták Hollandiát.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/18

(1)

A 90/424/EGK határozat megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek a Közösség által az egyes állat-egészségügyi intézkedésekhez – elsősorban az állat-egészségügyi információs politika, az állatjóllét és az élelmiszer-biztonság, a műszaki és tudományos intézkedések és az ellenőrzés tekintetében – adott pénzügyi hozzájárulást irányítják.

(2)

A 90/424/EGK határozat 37a. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy közösségi pénzügyi hozzájárulás nyújtható olyan állat-egészségügyi eljárások számítógépesítéséhez, amelyek integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszerek – köztük adott esetben a nemzeti adatbázisokkal kialakított interfészek – elhelyezésével, igazgatásával és karbantartásával függnek össze. Ezért rendelkezésre állása, biztonságossága és naprakész állapota fenntartása érdekében közösségi pénzügyi hozzájárulást kell adni a TRACES (Trade Control and Expert System, kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszer) integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer elhelyezéséhez, igazgatásához és karbantartásához, amelyet az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről szóló, 2002. december 30-i 2003/24/EK bizottsági határozat (2) hozott létre.

(3)

A 90/424/EGK határozat 37. cikkének (1) bekezdése szerint közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli élőállat-kereskedelem állat-egészségügyi ellenőrzéseire vonatkozó jogszabályok szerinti, az állatok azonosítására és a betegségek bejelentésére vonatkozó rendszerek bevezetése. Ezért közösségi pénzügyi hozzájárulást kell adni az állatbetegségek bejelentő rendszerének (animal disease notification system, ADNS) a szükséges technikai javításokkal való frissítéséhez, ami az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló, 2005. március 1-jei 2005/176/EK bizottsági határozaton (3) alapul.

(4)

Az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) – melynek alapelve: „jobb megelőzni, mint gyógyítani” – szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közlemény (4) (a továbbiakban: az új állat-egészségügyi stratégiáról szóló közlemény) kijelenti, hogy a Bizottság elkötelezett a fogyasztók és az érdekelt felek irányába folytatott kommunikáció javítása iránt.

(5)

A 90/424/EGK határozat 16. cikke szerint a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújt az állategészségügy, az állatok jólléte, valamint az állati eredetű termékek élelmiszer-biztonsága területére vonatkozó információs politika létrehozásához. Az új állat-egészségügyi stratégiáról szóló közlemény keretében ezért közösségi pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani azon intézkedések végrehajtásához, amelyek az állategészségügy és az állatjóllét terén a fogyasztók és az érdekelt felek irányába folytatott kommunikáció javítására irányulnak.

(6)

A 90/424/EGK határozat 19. cikkének értelmében a Közösség végezhet olyan műszaki és tudományos tevékenységeket, amelyek a Közösség állat-egészségügyi jogszabályainak és az állat-egészségügyi oktatás vagy képzés fejlesztéséhez szükségesek, illetve segítheti a tagállamokat vagy a nemzetközi szervezeteket ilyen tevékenységekben.

(7)

A stratégia egyik várható eredménye a kérődzők elektronikus azonosításának fokozatos bevezetése. Ennek következtében az erre vonatkozó új jogszabály bevezetése előtt szükség van egy olyan tanulmányra, amely a szarvasmarhák elektronikus azonosításának költség-haszon és költség-hatékonyság kérdéskörét vizsgálja meg. A közösségi referencialaboratóriumok szerepének megerősítéséhez szükségesnek bizonyul, hogy értékeljék működésüket és teljesítményüket. Ezeknek a tanulmányoknak és értékeléseknek az eredménye egy e téren végrehajtandó jogszabály-felülvizsgálat alapját fogja képezni, amennyiben ez szükségesnek bizonyul. Ezért közösségi pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani ahhoz, hogy az élelmiszer-biztonság, az állat-egészségügy és -jóllét, valamint az állattenyésztés terén tanulmányokat és értékeléseket lehessen finanszírozni. Meg kell állapítani az ezen intézkedésekhez rendelhető legnagyobb összeget. 2008-ban ajánlattételi felhívásokat kell közzétenni az élelmiszer-biztonsági, állat-egészségügyi és -jólléti, valamint állattenyésztési tanulmányok és értékelések specifikus szerződések keretében történő megírására. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (5) értelmében az állat-egészségügyi intézkedéseket az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból kell finanszírozni. Pénzügyi ellenőrzés céljára az említett rendelet 9., 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

(8)

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetésének feltétele, hogy az intézkedéseket ténylegesen végrehajtsák, és a szerződő felek minden szükséges információt átadjanak.

(9)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

1 000 000 EUR az elhelyezésre,

b)

500 000 EUR a felhasználóknak nyújtott segítség keretében a szükséges logisztikai támogatás megszerzésére;

c)

300 000 EUR a rendszernek a jogi és műszaki fejlődéshez való igazításához szükséges karbantartási támogatás megszerzéséhez,

d)

200 000 EUR a szükséges adatfeldolgozási fejlesztésekhez;

e)

250 000 EUR a nemzeti szarvasmarha-azonosítási adatbázisok közötti interfész kialakításához.

a)

2 500 000 EUR állat-egészségügyi téren;

b)

150 000 EUR állatjólléti téren;

a)

költség-haszon elemzés a szarvasmarhák elektronikus azonosításáról;

b)

a közösségi referencialaboratóriumok értékelése állat-egészségügyi és állattenyésztési téren.

7.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 120/20

(1)

A könyvvizsgálat magas színvonalának biztosítása szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jog szerinti könyvvizsgálat külső minőségbiztosítása. Növeli a közzétett pénzügyi információk hitelességét, és nagyobb védelmet biztosít a részvényesek, a befektetők, a hitelezők és a többi érintett fél számára. Minden külső minőségbiztosítási rendszernek objektívnek és a könyvvizsgálói szakmától függetlennek kell lennie.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (1) (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről magas minőségi követelményeket állapít meg a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítására vonatkozóan. Az irányelv beépíti a Bizottság 2000. november 15-i 2001/256/EK – „A jog szerinti könyvvizsgálat Európai Unióbeli minőségbiztosítása: minimumkövetelmények” című – ajánlásának (2) néhány ötletét.

(3)

Mindazonáltal a hivatkozott ajánlás egyes, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó részei az ilyen vizsgálatokhoz kapcsolódó, a könyvvizsgálói szakmától független és nem a praktizáló könyvvizsgálók által elvégzett minőségbiztosítási ellenőrzéseken alapuló külső minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére irányuló közelmúltbeli nemzetközi fejlemények és tendenciák fényében meghaladottá váltak.

(4)

A 2006/43/EK irányelvben megállapított kritériumok még mindig jelentős eltéréseket tesznek lehetővé abban a tekintetben, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vonatkozásában milyen külső minőségbiztosítási rendszert kell működtetni. El kell kerülni, hogy az érintett felek másképp értelmezzék jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által elvégzett könyvvizsgálat minőségét a különböző tagállamokban, különös tekintettel a 2006/43/EK irányelv 34. cikkére. A 2006/43/EK irányelv ösztönzi továbbá a tagállamok közfelügyeleti rendszereit, hogy találjanak valamilyen koordinált megközelítést a minőségbiztosítási ellenőrzések lefolytatásához.

(5)

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálata tekintetében különösen fontos a tagállamok közötti együttműködés. Az ilyen jogalanyoknál könyvvizsgálatot folytató jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási rendszeréhez további iránymutatást kell adni. Helyénvaló tehát egy új ajánlás kidolgozása, amely a 2001/256/EK ajánláshoz képest jobban megfelel a jelenlegi helyzetnek, és amely figyelembe veszi az új nemzetközi irányvonalakat, valamint az egyes tagállamok egyedi szükségleteit. Ugyanakkor nincs szükség részletes útmutatás kidolgozására azon jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási rendszerének vonatkozásában, amelyek nem közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végzik.

(6)

Az ellenőrzéseknek hozzá kell járulniuk a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által elvégzett könyvvizsgálat minőségének javításához, rendszeresnek és megelőző jellegűnek kell lenniük. Az ellenőrzések célja a jog szerinti könyvvizsgálat, ezen keresztül a pénzügyi piacok iránti bizalom megteremtése és fenntartása kell, hogy legyen. Ezen ajánlás nem vonatkozik tehát a törvények és rendeletek esetleges megsértésével kapcsolatos eseti jellegű vizsgálatokra.

(7)

A Közösségek területén elvégzett könyvvizsgálatok minőségének javítása érdekében a független közfelügyeleti szerveknek aktívabb szerepet kell vállalniuk a könyvvizsgáló cégek ellenőrzésében. Iránymutatást kell adni az ellenőrzési rendszer függetlenségével kapcsolatban. Az ellenőrzések elvégzésével kapcsolatban tisztázni kell a közfelügyeleti hatóságok, a szakmai szervezetek és egyéb érintett szervek, valamint a szakértők lehetséges szerepköreit. Tisztázni kell továbbá a minőségbiztosítási rendszer finanszírozásának kérdéseit is.

(8)

A 2006/43/EK irányelv 43. cikke előírja, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzést legalább háromévente el kell végezni azon jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek vonatkozásában, amelyek közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végzik. A közfelügyeleti rendszer számára nehézséget okozhat, hogy elegendő számú ellenőrt vegyen fel a minden egyes ellenőrzésnél lefolytatandó helyszíni vizsgálatokhoz. Ezért lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a helyszíni vizsgálatokon olyan szakértők is részt vegyenek, akik egyébként nem ellenőrök.

(9)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzésről készült végleges jelentésben foglaltakat a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég betartsa és hogy a jelentés elegendő támpontot nyújtson a jelzett problémák jövőbeli kiküszöböléséhez, az ellenőröknek és a jog szerinti könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek hatékony kommunikációt kell folytatniuk egymással, mind a végleges jelentés elfogadását megelőző, mind a nyomonkövetési időszakban.

(10)

A minőségbiztosítási rendszer megbízhatóságának és a Közösségen belüli összehasonlíthatóságnak a növelése érdekében az ellenőrzések átfogó eredményeiről készített éves jelentésnek tartalmaznia kell a teljesítményre vonatkozó azon legfontosabb információkat, amelyek alapján mind a felhasznált erőforrásoknak, mind a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának és eredményességének az értékelése lehetségessé válik.

(11)

Az új nemzetközi fejlemények, és különösen az érintett szerveknek és szakértőknek az ellenőrzésekbe való bekapcsolódása tükrében a Bizottság 2011-ben újra kívánja értékelni a helyzetet,

(1)

Ez az ajánlás útmutatóként szolgál a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek független minőségbiztosítási rendszerének kialakításához, összhangban a 2006/43/EK irányelv 29. és 43. cikkével.

(2)

Amennyiben egy tagállam a 2006/43/EK irányelv 39. cikkével összhangban mentesíti egyes közérdeklődésre számot tartó jogalanyait, úgy a tagállamnak mentesítenie kell e jogalanyokat az ezen ajánlás alapján meghozott intézkedések hatálya alól is.

(3)

A 2006/43/EK irányelv 2. cikkében meghatározott fogalmak alkalmazandóak ezen ajánlásra is. Ezen ajánlás vonatkozásában az alábbi további meghatározások alkalmazandók:

(4)

A közfelügyeleti hatóságnak kell a végső felelősséget vállalnia a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső minőségbiztosítási rendszeréért. A tagállamok közfelügyeleti hatóságként nem jelölhetnek ki olyan szervezetet vagy szervet, amely kötődik a könyvviteli vagy könyvvizsgálói szakmához.

(5)

A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálóknál és könyvvizsgáló cégeknél vagy csak kizárólagosan a közfelügyeleti hatóság, vagy a 6. ponttal összhangban a közfelügyeleti hatóság valamely másik érintett szervvel együtt folytathat ellenőrzéseket.

(6)

Lehetővé kell tenni az ellenőrzések elvégzésével kapcsolatos feladatok átruházását valamely másik erre alkalmas szerv részére feltéve, hogy e szervnek a közfelügyeleti hatóság irányába történő elszámoltathatósága biztosított, és hogy a közfelügyeleti hatóság legalább az alábbiakért felelős marad:

(7)

A közfelügyeleti hatóság részére biztosítani kell az ellenőrzésekben való részvétel, az ellenőrzéssel kapcsolatos anyagokhoz, a könyvvizsgálat munkaanyagaihoz és az egyéb vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

(8)

A minőségbiztosítási rendszer finanszírozásával kapcsolatos semmilyen megállapodás – ideértve a finanszírozás mértékére és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozókat is – sem lehet olyan személyek vagy szervezetek jóváhagyásának, illetve vétójogának a függvénye, amelyek képviselői vagy bármilyen más módon kapcsolatban állnak a könyvviteli, illetve a könyvvizsgálói szakmával, vagy valamely könyvvizsgáló céggel. A finanszírozás mértékének lehetővé kell tennie azt, hogy a közfelügyeleti hatóság elegendő számú munkatárssal rendelkezzen a 6. és 7. pont végrehajtásához.

(9)

Amennyiben a minőségbiztosítási rendszerhez szükséges források az ellenőrzések hatálya alá tartozó jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által fizetett díjakból és hozzájárulásokból származnak, úgy elő kell írni ezek kötelező, rendszeres és teljes körű megfizetését.

(10)

A közfelügyeleti hatóságnak biztosítania kell, hogy a személyzet – ideértve az ellenőröket és az ellenőrzési rendszer vezetőit is – függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos megfelelő szempontok és eljárások hatékonyan működjenek.

(11)

Gyakorló könyvvizsgáló vagy olyan személy, akit jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég foglalkoztat, vagy vele más módon kapcsolatban áll, nem tevékenykedhet ellenőrként.

(12)

Az adott személy a partneri vagy munkavállalói viszonyának, illetve egyéb fennálló kapcsolatának megszűnésétől számított legalább két évig nem vehet részt ellenőrként olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrzésében, amelynek partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal más módon kapcsolatba került.

(13)

Az ellenőröknek nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzés alá vont jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn összeférhetetlenség. A hamis vagy nem teljes értékű nyilatkozatot tevő ellenőröket ki kell zárni az ellenőrzések végzéséből, és velük szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetést kell alkalmazni.

(14)

Az ellenőrök az ellenőrzésekkel kapcsolatban kizárólag a közfelügyeleti hatóságtól vagy az ellenőrzésekkel megbízott szervtől részesülhetnek javadalmazásban. Az ellenőrök semmilyen javadalmazást nem kaphatnak az ellenőrzés alá vont jog szerinti könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől vagy ezek szervezeteitől.

(15)

Amennyiben a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy egy adott ellenőrzés szakszerű lebonyolításához különleges szakértelem bevonása szükséges, úgy az ellenőrök munkáját szakértők segíthetik. E szakértőknek egy ellenőr közvetlen irányítása alatt kell dolgozniuk, és eleget kell tenniük a 10., és a 12–14. pontban foglalt követelményeknek.

(16)

Amikor egy tagállamban a helyszíni ellenőrzések elvégzéséhez ideiglenesen nem áll rendelkezésre elegendő számú ellenőr, a közfelügyeleti hatóságnak rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy szakértőket bízzon meg a helyszíni ellenőrzések lefolytatásával feltéve, hogy az érintett szakértők megfelelnek a 2006/43/EK irányelv 29. cikke (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában meghatározott követelményeknek, teljes felelősséggel tartoznak a közfelügyeleti hatóságnak, és a szóban forgó jog szerinti könyvvizsgálónál vagy könyvvizsgáló cégnél legalább hatévente ellenőrök végzik el a helyszíni vizsgálatokat.

(17)

Az ellenőrzéseknek az alábbiakra kell kiterjedniük:

(18)

A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég belső ellenőrzési politikájának és eljárásainak legalább az alábbi elemeit meg kell vizsgálni:

(19)

A megfelelőség vizsgálatához a könyvvizsgálati anyagoknak legalább egy meghatározó részét a jog szerinti könyvvizsgálat helytelen elvégzésére vonatkozó kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

(20)

Az ajánlások alapjául szolgáló ellenőrzési megállapításokról és következtetésekről – ideértve az átláthatósági jelentésre vonatkozókat is – az ellenőrzési jelentés lezárása előtt megfelelő módon tájékoztatni kell a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget, illetve meg kell vele vitatni azokat. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére az ellenőrzési jelentés kiadásától számított legfeljebb 12 hónapos határidőt kell biztosítani a könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerére vonatkozó ajánlások alapján hozandó intézkedések megtételére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem követte megfelelően az ajánlásokat, úgy a közfelügyeleti hatóságnak közzé kell tennie a belső minőségellenőrzési rendszerben talált legfőbb hiányosságokat.

(21)

A közfelügyeleti hatóságnak rendelkeznie kell az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban azzal a jogosítvánnyal, hogy a jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel szemben fegyelmi intézkedéseket hozzon, vagy pénzbüntetést szabjon ki.

(22)

A közfelügyeleti hatóságnak időben és megfelelő módon legalább tájékoztatnia kell a nyilvánosságot a jog szerinti könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel szemben a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésével kapcsolatban hozott fegyelmi intézkedésekről és a kiszabott pénzbüntetésekről. A közfelügyeleti hatóságnak meg kell jelölnie az érintett jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget, és le kell írnia az intézkedések vagy pénzbüntetések alapjául szolgáló főbb hiányosságokat.

(23)

Azokban az esetekben, ahol az ellenőrzés során megállapították, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a 2006/43/EK irányelv 40. cikkével összhangban közzétett átláthatósági jelentés jelentős mértékben félrevezető információkat tartalmaz – ideértve a könyvvizsgáló cég belső minőségellenőrzési rendszerének hatékonyságára vonatkozó információkat is – a felügyeleti hatóságnak biztosítania kell, hogy az átláthatósági jelentést haladéktalanul megfelelően javítják.

(24)

A közfelügyeleti hatóságoknak évente jelentést kell készíteniük a minőségbiztosítási rendszer átfogó eredményeiről. A jelentésben szerepelnie kell a megfogalmazott ajánlásokra, az ajánlások nyomon követésére, továbbá a meghozott intézkedésekre és a kiszabott pénzbüntetésekre vonatkozó információknak. A jelentésben számszerűsített információkat és alapvető teljesítménymutatókat kell szerepeltetni a pénzügyi forrásokra és a személyi állományra, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan is.

(25)

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy az ezen ajánlás alapján hozott intézkedéseikről 2009. május 6-ig tájékoztassák a Bizottságot.

(26)

Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.