ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 111

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. április 23.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 356/2008/EK rendelete (2008. április 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 357/2008/EK rendelete (2008. április 22.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról ( 1 )

3

 

*

A Bizottság 358/2008/EK rendelete (2008. április 22.) az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 359/2008/EK rendelete (2008. április 18.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

7

 

*

A Bizottság 360/2008/EK rendelete (2008. április 18.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

9

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2008/324/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. március 25.) a súlyos bűncselekmények nyomozását, felderítését és üldözését szolgáló elektronikus adatmegőrzési platform elnevezésű szakértői csoport létrehozásáról

11

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a 2007. költségvetési évre vonatkozó mérlegkimutatásához – 2. költségvetés-módosítás (HL L 2., 2008.1.4.)

15

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/1


A BIZOTTSÁG 356/2008/EK RENDELETE

(2008. április 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. április 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. április 22-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MA

53,4

TN

109,0

TR

104,9

ZZ

89,1

0707 00 05

JO

178,8

MK

112,1

TR

124,8

ZZ

138,6

0709 90 70

MA

92,6

MK

90,3

TR

124,8

ZZ

102,6

0709 90 80

EG

349,4

ZZ

349,4

0805 10 20

EG

46,6

IL

60,3

MA

53,7

TN

53,4

TR

55,8

US

46,4

ZZ

52,7

0805 50 10

EG

126,4

IL

131,5

MK

122,2

TR

135,2

US

121,6

ZA

153,3

ZZ

131,7

0808 10 80

AR

89,6

BR

86,6

CA

77,9

CL

99,3

CN

94,6

MK

65,6

NZ

124,3

TR

69,6

US

105,2

UY

76,8

ZA

66,6

ZZ

86,9

0808 20 50

AR

94,6

AU

85,9

CL

125,8

CN

43,3

ZA

86,2

ZZ

87,2


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/3


A BIZOTTSÁG 357/2008/EK RENDELETE

(2008. április 22.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23a. cikke g) pontjára,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet megállapítja az állatoknál előforduló egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére is.

(2)

A 999/2001/EK rendelet V. melléklete határozza meg a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat.

(3)

Különböző tényezők kedvező trendre engednek következtetni a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmainak (BSE) járványát illetően, valamint azt mutatják, hogy e tekintetben egyértelműen javult a helyzet az utóbbi években az érvényben lévő kockázatcsökkentő intézkedéseknek, elsősorban a teljes takarmányozási tilalomnak és a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének köszönhetően.

(4)

A Bizottság 2005. július 15-én elfogadott TSE-ütemtervének (2) stratégiai célja egyfelől a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének biztosítása és fenntartása a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok biztonságos eltávolításának folytatása révén, másfelől a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó listának vagy az állatok életkorhatárára vonatkozó előírásoknak az új és kialakulóban lévő tudományos vélemények alapján történő módosítása.

(5)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2007. április 19-én kiadott véleményében megállapította, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek alapján a szarvasmarhák központi idegrendszerében a kimutatható fertőzés az inkubációs időszak kb. háromnegyede után jelentkezik, továbbá valószínűsíthető, hogy 33 hónapos szarvasmarhák esetében a fertőzöttséget nem lehet kimutatni vagy az nincs jelen.

(6)

A Közösségben 2001. és 2006. között bejelentett esetekben a BSE-pozitív állatok átlagéletkora 86 hónapról 121 hónapra emelkedett. A Közösségben ebben az időszakban elvégzett, összesen több mint 60 millió szarvasmarhát érintő vizsgálat során 7 413 esetben találták az állatot BSE-pozitívnak, azonban csak hét esetben jelentették a betegség meglétét 35 hónapnál fiatalabb szarvasmarhában.

(7)

Tehát van tudományos alapja a korhatár felülvizsgálatának az egyes különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok szarvasmarhákból való eltávolítására vonatkozóan, különösen a gerincoszlop tekintetében. Tekintettel a központi idegrendszerben lévő fertőzés inkubációs időszak alatti fejlődésére, a BSE-pozitív állatállomány korszerkezetére és a 2001. január 1-je után született szarvasmarhák csökkentett expozíciójára, a szarvasmarhafélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak minősülő gerincoszlopának a gerincalapi idegdúcokkal együtt történő eltávolítására megállapított korhatár 24-ről 30 hónapra emelhető. Ennek megfelelően módosítani kell a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében szereplő, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó meghatározást.

(8)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet V. melléklete (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat; valamint”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 22-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb a 315/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 94., 2008.4.5., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  COM(2005) 322 végleges.


23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/5


A BIZOTTSÁG 358/2008/EK RENDELETE

(2008. április 22.)

az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló 622/2003/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a polgári légiközlekedés védelme területén közös szabályok létrehozásáról szóló, 2002. december 16-i 2320/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a 2320/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében köteles szükség esetén intézkedéseket elfogadni az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszernek az egész Közösségben való végrehajtása érdekében. Az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról szóló, 2003. április 4-i 622/2003/EK bizottsági rendelet (2) volt az első ilyen intézkedéseket tartalmazó jogi aktus.

(2)

A 622/2003/EK rendeletben előírt intézkedéseket felül kell vizsgálni a műszaki fejlődésre, valamint arra való tekintettel, hogy azok milyen következményekkel járnak a repülőterek működése tekintetében, illetve milyen hatással vannak az utasokra. A részletesebb vizsgálatok kimutatták, hogy a kézipoggyász méretének szabályozásából származó előnyök nem egyenlítik ki a repülőterek működésére, illetve az utasokra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Ezért e szabályt – amelyet 2008. május 6-tól kellett volna alkalmazni – el kell hagyni.

(3)

A 622/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a polgári légi közlekedés védelmével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 622/2003/EK rendelet melléklete az e rendelet mellékletében leírtaknak megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. május 5-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 22-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  HL L 355., 2002.12.30., 1. o. A 849/2004/EK rendelettel (HL L 158., 2004.4.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 89., 2003.4.5., 9. o. A legutóbb a 23/2008/EK rendelettel (HL L 9., 2008.1.12., 12. o.) módosított rendelet.


Melléklet

A 622/2003/EK rendelet mellékletének 4.1.1.1. g) pontját el kell hagyni.


23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/7


A BIZOTTSÁG 359/2008/EK RENDELETE

(2008. április 18.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott kötelező érvényű tarifális felvilágosítás, amely nincs összhangban ezzel a rendelettel, három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 18-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 275/2008/EK rendelettel (HL L 85., 2008.3.27., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.


Melléklet

Az áru leírása

Besorolás

(KN-kód)

Indokok

(1)

(2)

(3)

Élelmiszer-készítmény pirított gabonatermék formájában.

A gabonaszemeket gőzölik, hántolják, aprítják és lehűtik. Ezután a terméket vékony szálakká préselik, rácsos formába hajtogatják, majd párnaformákra vágják. Ezt követően pirítják. A végtermékhez vitaminokat adnak, illetve néha cukormázzal borítják.

A készítményt gabona alapú reggeli ételként forgalmazzák.

1904 10 90

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére szolgáló 1. és 6. általános szabály, valamint a 1904, a 1904 10 és a 1904 10 90 KN-kód szövege határozza meg.

A terméket gabonatermék pirításával állítják elő. A HR magyarázat értelmében a 1904 vámtarifaszám alá tartoznak a lisztből vagy korpából előállított termékek (a 1904 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázat A. rész (1) és (2) bekezdése).


23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/9


A BIZOTTSÁG 360/2008/EK RENDELETE

(2008. április 18.)

a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A gyümölcsleveknek a 2658/87/EGK rendelet mellékletét képező Kombinált Nómenklatúrába való besorolása szempontjából különbséget kell tenni egyfelől a 2009 vámtarifaszám alá tartozó, hozzáadott cukrot tartalmazó gyümölcslevek, másfelől a 2106 vámtarifaszám alá tartozó, italok előállításához használt ízesített cukorszirupot tartalmazó készítmények között.

(2)

A Harmonizált Rendszerben a 2009 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat értelmében – más adalékok mellett – cukrot is lehet a gyümölcslevekhez adni, feltéve hogy azok megtartják eredeti jellegüket.

(3)

Következésképpen a gyümölcslevek és gyümölcslékeverékek – hozzáadott cukortartalommal is – a Kombinált Nómenklatúra 2009 vámtarifaszámának alszámai alá tartoznak, kivéve ha elveszítik eredeti jellegüket. Ez utóbbi esetben ezek nem tartoznak a 2009 vámtarifaszám alá, hanem a 2106 vámtarifaszám alá sorolandók.

(4)

A Kombinált Nómenklatúra 20. árucsoportjához fűzött Kiegészítő megjegyzések 5.b) pontjának értelmében azok a gyümölcslevek, amelyekhez annyi cukrot adtak, hogy gyümölcslétartalmuk 50 tömegszázaléknál kevesebb, elveszítik természetes állapotú gyümölcslé jellegüket, és ezért nem tartozhatnak a 2009 vámtarifaszám alá. A hozzáadott cukortartalmat a gyümölcslevek Brix értékének figyelembevételével kell meghatározni, amely mutató – többek között – e termékek cukortartalmától függ.

(5)

A sűrített természetes gyümölcslevek besorolásával kapcsolatban problémák merültek fel. Ha az ilyen termékek hozzáadott cukortartalmát a kiegészítő megjegyzések 2. és 5. pontjában meghatározottak szerint számítják ki, akkor a kapott érték olyan magas lehet, amely már 50 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcslétartalmat jelent, aminek következtében a terméket a 2106 vámtarifaszám alá kellene sorolni. Ez azonban helytelen következtetés, amely a hozzáadott cukortartalom képlet szerinti számításán alapul: a valóságban a termékhez nem adnak cukrot, a magas hozzáadott cukortartalmat a sűrítés eredményezi.

(6)

Helyénvaló ezért a 20. Árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5.b) pontját kismértékben újrafogalmazni és kiegészíteni egy olyan új rendelkezéssel, amely egyértelművé teszi, hogy a sűrített természetes gyümölcslevekre nem alkalmazandó az 50 tömegszázalékos gyümölcslétartalom követelménye, így ezeket számított hozzáadott cukortartalmuk alapján nem kell kizárni a 2009 vámtarifaszám alól. Azt is egyértelműen rögzíteni kell, hogy a Kiegészítő megjegyzések 5. pontját a termék bemutatásakor kell alkalmazni.

(7)

A 2658/87/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2658/87/EGK rendelet mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 20. árucsoportjához fűzött Kiegészítő megjegyzések 5. pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„5.

A következőket kell alkalmazni a termék bemutatásakor

a)

A 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalom«-nak, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:

citromlé vagy paradicsomlé: 3,

szőlőlé: 15,

más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.

b)

Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket.

A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. április 18-án.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 275/2008/EK rendelettel (HL L 85., 2008.3.27., 3. o.) módosított rendelet.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/11


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. március 25.)

„a súlyos bűncselekmények nyomozását, felderítését és üldözését szolgáló elektronikus adatmegőrzési platform” elnevezésű szakértői csoport létrehozásáról

(2008/324/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)

A nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében előállított vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló, 2006. március 15-i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: az adatmegőrzési irányelv) összehangolja azokat a tagállami rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatóira az általuk előállított vagy feldolgozott bizonyos adatok megőrzése tekintetében háruló kötelezettségeket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen adatok rendelkezésre álljanak a súlyos bűncselekmények nyomozása, felderítése és üldözése céljából.

(2)

Az adatmegőrzési irányelv preambuluma megállapítja, hogy az elektronikus hírközlési technológiák gyorsan változnak, és ez maga után vonja az illetékes hatóságok adatmegőrzésre vonatkozó jogos igényeit. A tanácsadás, valamint a személyes adatok megőrzésével kapcsolatos bevált gyakorlati eljárások egymás közötti megosztásának előmozdítása érdekében a Bizottság olyan csoport létrehozását tervezi, amely összefogja a tagállamok bűnüldöző hatóságait, az elektronikus hírközlési ágazat szövetségeit, az Európai Parlamentet képviselő személyeket és az adatvédelmi hatóságokat, beleértve az európai adatvédelmi biztost is.

(3)

Az adatmegőrzési irányelv 14. cikke előírja, hogy a Bizottság – figyelembe véve az elektronikus hírközlési technológia további fejlődését és a Bizottságnak az adatmegőrzéssel kapcsolatban megküldött statisztikákat – legkésőbb 2010. szeptember 15-ig az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti az irányelv alkalmazásáról, valamint a gazdasági szereplőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásáról készített értékelést. Az értékelés célja annak megállapítása, hogy szükséges-e az adatmegőrzési irányelv módosítása, különös tekintettel az irányelv 5. cikkében felsorolt adatokra és a 6. cikkben megállapított megőrzési időszakokra.

(4)

2006. február 10-én a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatot adott ki az adatmegőrzési irányelv értékeléséről. Ebben kijelentették, hogy a Bizottság rendszeres áttekintő ülésezéseken való részvételre fogja felkérni az érintett feleket, amelyen információkat cserélhetnek a technológiai fejlődésről, valamint az irányelv alkalmazásának költségeiről és eredményességéről. E folyamat során – az együttes nyilatkozat szerint – a tagállamok felkérést kapnak majd, hogy tájékoztassák partnereiket az irányelv végrehajtásának során szerzett tapasztalataikról, és osszák meg egymással a legjobban bevált gyakorlatokat. A megbeszélések alapján „a Bizottság mérlegeli majd a szükséges javaslatok benyújtását, figyelemmel azokra a nehézségekre is, amelyek az irányelv technikai és gyakorlati végrehajtását illetően jelentkezhetnek a tagállamokban, különös tekintettel az irányelvnek az internetes e-maillel és az internetes telefóniával kapcsolatos adatokra vonatkozó alkalmazására”.

(5)

A fenti okokból az adatmegőrzési irányelv (14) preambulumbekezdésben felsorolt érdekelt felek részvételével létre kell hozni az adatmegőrzéssel foglalkozó szakértői csoportot.

(6)

A szakértői csoport tanácsadói csoportként fog működni. A szakértői csoport megkönnyíti a bevált gyakorlati tapasztalatok egymással való megosztását, és hozzájárul ahhoz, hogy a Bizottság értékelje az irányelv költségeit és eredményességét, valamint az irányelvet befolyásoló technológiai fejlődést.

(7)

A szakértői csoport tagjai a 2006/24/EK irányelv (14) preambulumbekezdésében említett érintett csoportokból kerülnek ki.

(8)

A csoport legfeljebb 25 tagból állhat, és az említett érintett csoportokat arányosan kell képviselnie.

(9)

Lehetővé kell tenni, hogy a szakértői csoport alcsoportokat hozzon létre, és egy-egy konkrét kérdésre összpontosítva megkönnyítse és felgyorsítsa saját munkáját. Az alcsoportok működésének feltételeiben a szakértői csoport egészének meg kell egyeznie, és ezeket a csoportnak világosan meg kell határoznia.

(10)

A 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat (2) mellékletében megállapított, a biztonságra vonatkozó bizottsági szabályok sérelme nélkül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint a szakértői csoport tagjai információkat hozhatnak nyilvánosságra.

(11)

A csoport tagjaival kapcsolatos személyes adatokat a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően kell feldolgozni.

(12)

A tagok megbízatása öt évre szól és megújítható.

(13)

E határozat alkalmazását célszerű határozott időtartamhoz kötni. A Bizottság kellő időben megfontolja, indokolt-e ezt az időtartamot meghosszabbítani,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

„A súlyos bűncselekmények nyomozását, felderítését és üldözését szolgáló elektronikus adatmegőrzési platform” elnevezésű szakértői csoport

Létrejön „a súlyos bűncselekmények nyomozását, felderítését és üldözését szolgáló elektronikus adatmegőrzési platform” elnevezésű szakértői csoport (a továbbiakban: a szakértői csoport), amely a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ágazatban történő, bűnüldözési célú megőrzésével kapcsolatos ügyekkel foglalkozik.

2. cikk

Konzultáció és feladatok

(1)   A Bizottság bármely olyan kérdésben konzultálhat a csoporttal, amely a súlyos bűncselekmények nyomozása, felderítése és üldözése szempontjából releváns adatok elektronikus megőrzéséhez kapcsolódik. A szakértői csoport bármely tagja jelezheti a Bizottságnak, ha egy meghatározott kérdésben kívánatos lenne a csoporttal konzultálni. A Bizottság rendszeresen összehívja a szakértői csoportot, és az ülések részletes napirendjét az e cikk hatálya alá tartozó kérdések alapján előre összeállítja.

(2)   A szakértői csoport feladatai a következők:

a)

olyan fórumként szolgál, amely lehetővé teszi, hogy az e határozat 3. cikkében felsorolt szerveket képviselő szakértők és különösen a tagállamok illetékes hatóságai, illetve az elektronikus hírközlési ágazat képviselői párbeszédet folytassanak egymással, és átadhassák egymásnak tapasztalataikat, illetve bevált gyakorlati eljárásaikat azokban a kérdésekben, amelyek a személyes adatoknak a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatói által a súlyos bűncselekmények nyomozásának, felderítésének és üldözésének biztosítása céljából történő megőrzésével kapcsolatosak;

b)

ösztönzi és megkönnyíti a közös szemléletmód kialakítását az irányelv alkalmazásával kapcsolatban;

c)

lehetővé teszi a vonatkozó technológiai fejlődéssel, az irányelv alkalmazásának költségeivel és eredményességével kapcsolatos információk cseréjét;

d)

támogatja a Bizottságot annak megállapításában és meghatározásában, hogy milyen nehézségek jelentkeztek a tagállamokban az irányelv technikai és gyakorlati végrehajtását illetően, különös tekintettel az irányelvnek az internetes e-maillel és az internetes telefóniával kapcsolatos adatokra vonatkozó alkalmazására;

e)

támogatja a Bizottságot az adatmegőrzési irányelv alkalmazásáról, valamint a gazdasági szereplőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló értékelés elkészítésében.

3. cikk

Összetétel – Kinevezés

(1)   A csoport legfeljebb 25 tagból áll, és összetétele a következő:

a)

a tagállamok bűnüldöző hatóságai (legfeljebb 10 tag);

b)

az Európai Parlament képviselői (legfeljebb 2 tag);

c)

az elektronikus hírközlési ágazat szövetségei (legfeljebb 8 tag);

d)

az adatvédelmi hatóságok képviselői (legfeljebb 4 tag);

e)

az európai adatvédelmi biztos (1 tag).

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tagokat a megkeresett tagállamok, illetve az Európai Parlament javaslatára a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága nevezi ki. E tagokat személyükben nevezik ki. E tagok szakértőkkel képviseltethetik magukat a szakértői csoport értekezletein. Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett tagokat a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatósága kéri fel és nevezi ki. Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában említett érintett szövetségek és szerveket képviselő szakértők jelölésére maguk a szövetségek és szervek jogosultak.

(3)   A szakértői csoport személyükben kinevezett tagjai helyettesítésükig vagy megbízatásuk lejártáig maradnak hivatalban. Megbízatásuk öt évre szól és megújítható.

(4)   A szakértői csoport személyükben kinevezett azon tagjainak a helyére, akik már nem képesek hatékonyan hozzájárulni a csoport munkájához, akik lemondanak vagy nem felelnek meg az EK-Szerződés 287. cikkében foglalt feltételeknek, megbízatásuk hátralévő idejére új tag nevezhető ki.

(5)   A szakértői csoport személyükben kinevezett tagjai évente írásban kötelezik magukat arra, hogy a közérdeknek megfelelően járnak el, valamint írásban nyilatkoznak arról is, hogy mentesek a pártatlanságukat veszélyeztető érdekektől.

(6)   A személyükben kinevezett tagok nevét közzé kell tenni a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának internetes honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában és a szakértői csoportok bizottsági jegyzékében. A tagok nevének összegyűjtését, feldolgozását és közzétételét a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell végrehajtani.

4. cikk

Működés

(1)   A szakértői csoport ülésein a Bizottság tölti be az elnöki tisztet.

(2)   A csoport a Bizottság egyetértésével egyes konkrét kérdések megvizsgálására alcsoportokat hozhat létre, amelyek működésének feltételeit a csoport határozza meg. Az alcsoportokat megbízatásuk teljesítésével fel kell oszlatni.

(3)   Amennyiben hasznosnak vagy szükségesnek mutatkozik, a Bizottság képviselője szakértői vagy megfigyelői minőségben bevonhat a csoport vagy az alcsoport működésébe olyan személyt, aki valamelyik napirendi kérdésben szakértelemmel rendelkezik.

(4)   A csoport vagy alcsoport tanácskozásain való részvétel keretében szerzett információk nem terjeszthetők, amennyiben a Bizottság ezeket bizalmasnak tekinti.

(5)   A csoport és az alcsoportok a Bizottság által megállapított módon és időben, rendes körülmények között a Bizottság hivatali helyiségeiben üléseznek. A titkársági szolgáltatásokat a Bizottság biztosítja. A csoport és az alcsoportok ülésein a Bizottság egyéb olyan tisztviselői is részt vehetnek, akiket a téma érint.

(6)   A csoport a Bizottság által elfogadott egységes eljárási szabályzat alapján elfogadja eljárási szabályzatát.

(7)   A Bizottság a kérdéses dokumentum eredeti nyelvén közzéteheti a csoport által készített összefoglalót, következtetést, részleges következtetést vagy munkadokumentumot.

5. cikk

További szakértők

(1)   A Bizottság a csoport munkájába bevonhat a csoport tagjain kívül olyan szakértőket és megfigyelőket, akik a napirenden szereplő valamelyik kérdésben szakértelemmel rendelkeznek.

(2)   A Bizottság meghívhatja értekezleteire a tagállamok, a tagjelölt országok vagy harmadik országok, illetve nemzetközi, kormányközi vagy nem kormányzati szervezetek hivatalos képviselőit.

6. cikk

Az ülésekkel kapcsolatos kiadások

(1)   A tagoknak, szakértőknek és megfigyelőknek a munkacsoport tevékenységei keretében felmerülő utazási, illetve adott esetben ellátási költségeit a Bizottság a külső szakértők költségtérítéséről szóló szabályainak megfelelően téríti.

(2)   A tagok, szakértők és megfigyelők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

(3)   Az ülésekkel kapcsolatos kiadásokat azon éves költségvetés keretein belül térítik meg, amelyet a Bizottság felelős szolgálatai utaltak ki a csoportnak.

7. cikk

Alkalmazhatóság

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ez a határozat 2012. december 31-ig alkalmazandó. A Bizottság ezen időtartam lejárta előtt határozhat esetleges meghosszabbításáról.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 25-én.

a Bizottság részéről

Franco FRATTINI

alelnök


(1)  HL L 105., 2006.4.13., 54. o.

(2)  HL L 317., 2001.12.3., 1. o. A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított határozat.

(3)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


Helyesbítések

23.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/15


Helyesbítés az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a 2007. költségvetési évre vonatkozó mérlegkimutatásához – 2. költségvetés-módosítás

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 2., 2008. január 4. )

A 231. oldalon a táblázat a következő sorral egészül ki:

1030

Az Európai Közösség által a külkapcsolati szakpolitika területén nyújtott támogatás

235 316

1 035 684

1 271 000”

A 233. oldalon a következő szöveg kerül beillesztésre:

1030

Az Európai Közösség által a külkapcsolati szakpolitika területén nyújtott támogatás

2007. évi költségvetés

A 2. számú költségvetés-módosítás

Új összeg

235 316

1 035 684

1 271 000

Megjegyzések

A 2007/114/EK határozattal (HL L 49., 2007.2.17., 21. o.) módosított, az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen működő közösségi programok irányítására létrehozott »Európai Oktatási Audiovizuális és Kulturális Ügynökség«létrehozásáról szóló, 2005. január 14-i 2005/56/EK bizottsági határozat (HL L 24., 2005.1.27., 35. o.).

E határozat 6. cikke értelmében az ügynökség az Európai Unió általános költségvetésében szereplő pénzügyi támogatásban részesül. A feltüntetett összeg megfelel az általános költségvetés III., »Európai Bizottság« című részének 19 01 04 30. jogcímében szereplő támogatásának.”