9.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/1

(1)

A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási menetrend hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül a versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás helyzetének javítása érdekében olyan feltételek kialakítása szükséges, amelyek vonzóvá teszik a tudásba és innovációba való befektetést.

(2)

Elsősorban a tagállamok feladata, hogy szilárd alapot tartsanak fenn az európai ipar, versenyképesség és innováció számára. Az európai uniós innovációs kihívás természetéből és nagyságrendjéből adódóan azonban szükség van közösségi fellépésre is.

(3)

A közösségnek támogatást kell nyújtania az innováció ösztönzése érdekében, mindenekelőtt a hetedik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramon, a versenyképességi és innovációs keretprogramon, az egész életen át tartó tanulás programján és a strukturális alapokon keresztül.

(4)

Létre kell hozni egy olyan új, közösségi szintű kezdeményezést, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), amely kiegészíti a meglévő közösségi és nemzeti politikákat és kezdeményezéseket a tudásháromszög – felsőoktatás, kutatás és innováció – egész Európai Unióban való integrálásának támogatásával.

(5)

A 2006. június 15–16-i Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy 2006 őszére készítsen hivatalos javaslatot az EIT megalapítására.

(6)

Az EIT célja főként az, hogy a legmagasabb színvonalú felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek bevonásával hozzájáruljon a Közösség és a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez. Eközben az EIT-nek elő kell segítenie és meg kell erősítenie a kapcsolatépítést és az együttműködést, valamint összhangot kell teremtenie az európai innovációs társulások között.

(7)

Az EIT feladata, hogy kezelje az Európában jelentkező, hosszú távú innovációs kihívásokat, különös tekintettel a transz- és/vagy interdiszciplináris területekre, beleértve a már európai szinten felismert kihívásokat. Eközben az EIT-nek elő kell mozdítania a civil társadalommal folytatott időszakos párbeszédet.

(8)

Az EIT-nek elsősorban felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységeinek üzleti környezetbe helyezését és kereskedelmi alkalmazását, továbbá az induló vállalkozások és a hasznosító (spin-off) vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) létrehozásának támogatását kell előnyben részesítenie.

(9)

Az EIT-nek elsősorban olyan kiválóságra épülő, felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek keretében kell kifejtenie tevékenységét, amelyek fenntartható és hoszszú távon önfenntartó stratégiai hálózatokat képeznek az innovációs folyamatban. Ezeket a partnerségeket az EIT igazgatótanácsának kell átlátható, a kiválóságot alapul vevő eljárással kiválasztania, majd tudományos és innovációs társulásokként (a továbbiakban: TIT-ek) kijelölnie. Az igazgatótanács feladata továbbá az EIT tevékenységeinek irányítása, valamint a TIT-ek tevékenységeinek értékelése. Az igazgatótanácsban egyensúlyban kell lennie az üzleti és a felsőoktatási és/vagy kutatási életben, valamint az innovációs ágazatban szerzett tapasztalattal rendelkező tagok arányának.

(10)

A versenyképesség támogatása és az európai gazdaság vonzerejének és innovációs kapacitásának megerősítése érdekében az EIT-nek, valamint a TIT-eknek képesnek kell lenniük arra, hogy vonzást gyakoroljanak a partnerszervezetekre, kutatókra és hallgatókra szerte a világban – többek között mobilitásuk ösztönzése révén is – valamint, hogy együtt tudjanak működni harmadik országbeli szervezetekkel.

(11)

Az EIT és a TIT-ek közötti viszonyt szerződéssel kell rendezni, amelyben megállapítják a TIT-ek jogait és kötelezettségeit, megfelelő szintű koordinációról gondoskodnak, és körvonalazzák a TIT-ek tevékenységeinek és eredményeinek felügyeletére és értékelésére szolgáló rendszert.

(12)

A felsőoktatást az átfogó innovációs stratégia szerves, de gyakran hiányzó elemeként támogatni kell. Az EIT és a TIT-ek közötti megállapodásnak rendelkeznie kell arról is, hogy a TIT-eken keresztül kiadott okleveleket és diplomákat a részt vevő felsőoktatási intézményeknek kell kiadniuk, és ezen intézményeket ösztönözni kell arra, hogy azokat EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezzék. Az EIT tevékenységein és munkáján keresztül elősegíti az európai kutatási és felsőoktatási térségen belüli mobilitást, és ösztönzi a kutatók és hallgatók számára a TIT-ek keretében adott ösztöndíjak átadhatóságát. Az ez irányú tevékenységeket a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) sérelme nélkül kell megvalósítani.

(13)

Az EIT-nek a szellemi tulajdonjog kezelésére vonatkozóan világos és átlátható iránymutatásokat kell készítenie, amelyek támogatják a szellemi tulajdon megfelelő körülmények közötti használatát. Ezeknek az iránymutatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a TIT-ek partnerszervezetei által tett hozzájárulásokat, tekintet nélkül azok mértékére kellően figyelembe veszik. Amennyiben az adott tevékenység támogatást kap a Közösség kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjából, akkor arra annak szabályait kell alkalmazni.

(14)

Megfelelő rendelkezéseket kell hozni az EIT felelősségének és átláthatóságának biztosítására. A működésére vonatkozó megfelelő szabályokat az EIT alapszabályában kell meghatározni.

(15)

Az EIT-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie, valamint működési autonómiájának és függetlenségének biztosítása érdekében magának kell kezelnie költségvetését, amelynek bevételei között többek között a Közösség hozzájárulása is szerepel.

(16)

Az EIT-nek törekednie kell arra, hogy növelje a magánszektorból és a saját tevékenységei által termelt bevételből származó pénzügyi hozzájárulásokat. Ezért a várakozások szerint az ipari, a pénzügyi és a szolgáltatási ágazat jelentős mértékben hozzájárul majd az EIT és különösen a TIT-ek költségvetéséhez. A TIT-eknek törekedniük kell a magánszektorból származó hozzájárulások arányának maximalizálására. A TIT-eknek és partnerszervezeteiknek a nyilvánosság tudomására kell hozniuk, hogy tevékenységüket az EIT keretében végzik, valamint, hogy az Európai Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulásban részesülnek.

(17)

A közösségi költségvetésből az EIT-nek juttatott hozzájárulásnak az EIT és a TIT-ek létrehozásából, illetve az adminisztratív és koordinációs tevékenységeiből adódó költségeket kell finanszíroznia. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében ezek a tevékenységek nem részesülhetnek egyidejűleg más közösségi programból, mint például a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó keretprogramból, a versenyképességi és innovációs keretprogramból, az egész életen át tartó tanulás programjából és a strukturális alapokból nyújtott hozzájárulásból. Továbbá, abban az esetben, ha a TIT-ek, illetve partnereik közvetlenül pályáznak az említett programokból vagy alapokból származó közösségi támogatásokra, ezen pályázatok nem részesíthetők előnyben más pályázatokhoz képest.

(18)

Az Európai Unió általános költségvetését terhelő közösségi támogatásra és minden más hozzájárulásra a közösségi költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (5) összhangban.

(19)

Ez a rendelet pénzügyi keretet határoz meg a 2008–2013-as időszakra, amelynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) 37. pontja értelmében a költségvetési hatóság számára első számú hivatkozási pontként kell szolgálnia.

(20)

Az EIT az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Közösségek által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia. Következésképpen az EIT-re alkalmazni kell az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (7).

(21)

Az EIT-nek a megelőző naptári évben folytatott tevékenységekről éves jelentést, továbbá a tervezett kezdeményezéseket felvázoló, hároméves gördülő munkaprogramot kell készítenie, lehetővé téve az EIT számára, hogy a tudomány, technológia, felsőoktatás, innováció és egyéb jelentős területeken jelentkező külső és belső fejleményeknek megfeleljen. E dokumentumokat tájékoztatás céljából be kell nyújtani az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy véleményt fogalmazzanak meg az EIT első hároméves munkaprogramjával kapcsolatban.

(22)

Az EIT hosszú távon elsőbbséget élvező stratégiai területeit és pénzügyi igényeit egy stratégiai innovációs tervben (a továbbiakban: „innovációs terv”), egy hétéves időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Tekintettel az innovációs tervnek a közösségi innovációs politika szempontjából való fontosságára, valamint ebből eredően a Közösségre gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásának politikai jelentőségére, az innovációs tervet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell az EIT által készített tervezet, valamint a Bizottság által készített javaslat alapján elfogadnia.

(23)

Indokolt, hogy a Bizottság kezdeményezze az EIT független, külső értékelését, különösen az innovációs terv elkészítése céljából. A Bizottságnak szükség esetén a rendelet módosítására irányuló javaslatot kell tennie.

(24)

Tekintettel hosszú távú fejlesztésére, célszerű az EIT-t fokozatosan, több szakaszban létrehozni. Szükség van egy kezdeti fázisra, korlátozott számú TIT részvételével, annak érdekében, hogy megfelelően lehessen értékelni az EIT működését, és ahol szükséges, javításokat lehessen eszközölni. Az igazgatótanácsnak – a megalakulását követő tizennyolc hónapon belül – két vagy három TIT-t kell kiválasztania olyan területeken, amelyek segítik az Európai Uniót a ma és a holnap kihívásaival történő szembenézésben, és amelyek olyan területeket foglalhatnak magukban, mint az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, valamint az információs és kommunikációs technológiák következő generációja. A további TIT-ek kiválasztását és kijelölését azt követően kell lehetővé tenni, hogy elfogadták az első innovációs tervet, amelynek – a hosszú távú elképzelések megvalósítása érdekében – részletes szabályozást is magában kell foglalnia az EIT működését illetően.

(25)

Mivel az intézkedés célját, nevezetesen az EIT létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az terjedelme és transznacionális jellege miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

1.

„innováció”: az a folyamat, beleértve annak eredményét is, amely során új ötletek születnek a társadalmi vagy gazdasági kihívások megoldására, és ezáltal új termékek, szolgáltatások vagy üzleti és szervezési modellek jönnek létre, amelyek sikeresen bevezethetők a már meglévő piacra, vagy amelyek képesek új piacot teremteni;

2.

„tudományos és innovációs társulás (TIT)”: az innovációs folyamatban részt vevő felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, vállalkozások és más érdekeltek közötti autonóm partnerségek, amelyek az EIT feladatainak megvalósítása céljából közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló stratégiai hálózatot képeznek, annak pontos jogi formájától függetlenül;

3.

„részt vevő állam”: az Európai Unió valamely tagállama, vagy más olyan ország, amely a Közösséggel az EIT-re vonatkozó megállapodást kötött;

4.

„harmadik ország”: a részt vevő államoktól eltérő bármely állam;

5.

„partnerszervezet”: olyan szervezet, amely tagja valamely TIT-nek; ilyenek lehetnek többek között a következők: felsőoktatási intézmény, kutatást végző szervezet, köz- vagy magántulajdonú vállalat, pénzügyi intézmény, regionális és helyi hatóság, alapítvány;

6.

„kutatást végző szervezet”: bármely olyan közjogi vagy magánjogi jogalany, amely egyik fő céljaként kutatást vagy technológiai fejlesztést végez;

7.

„felsőoktatási intézmény”: egyetem vagy bármely olyan felsőoktatási intézmény – függetlenül annak a nemzeti összefüggésben használt megnevezésétől –, amely a nemzeti jogszabályoknak vagy gyakorlatnak megfelelően mesteri vagy doktori oklevelet vagy diplomát ad;

8.

„oklevelek és diplomák”: olyan mesteri vagy doktori diplomát adó képesítések, amelyeket a részt vevő felsőoktatási intézmények adnak a TIT-ben végzett felsőoktatási tevékenységek keretében;

9.

„stratégiai innovációs terv (innovációs terv)”: a jövőbeli kezdeményezésekhez az EIT elsőbbséget élvező területeit meghatározó stratégiai dokumentum, amely tartalmazza a tervezett felsőoktatási, kutatási és innovációs tevékenységek hétéves időszakra szóló áttekintését.

a)

igazgatótanács, amely a felsőoktatásban, a kutatásban, az innovációban és az üzleti életben tapasztalattal rendelkező, vezető pozíciót betöltő személyekből áll. Az igazgatótanács az EIT tevékenységeinek az irányításáért, a TIT-ek kiválasztásáért, kijelöléséért és értékeléséért, valamint minden más stratégiai döntésért felel;

b)

végrehajtó bizottság, amely felügyeli az EIT működését, valamint szükség esetén az igazgatótanács két ülése között határozatot hoz;

c)

igazgató, aki az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel az EIT igazgatásával és pénzügyi irányításával kapcsolatban, és aki az EIT törvényes képviselője;

d)

belső ellenőrzési szerv, amely a pénzügyi és adminisztratív vezetéssel, az EIT-n belüli ellenőrzési struktúrákkal, valamint a TIT-ekkel való pénzügyi kapcsolatok szervezésével kapcsolatban, továbbá az igazgatótanács által kért bármely más kérdésben tanácsaival segíti az igazgatótanácsot és az igazgatót.

a)

meghatározza az elsődleges fontosságú területeit;

b)

figyelemfelkeltő tevékenységet folytat a lehetséges partnerszervezetek körében és elősegíti a tevékenységeiben való részvételüket;

c)

a 7. cikknek megfelelően TIT-eket választ és jelöl ki az elsődleges fontosságú területeken, és megállapodásban rendezi jogaikat és kötelezettségeiket; megfelelő támogatást nyújt számukra; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedéseket alkalmaz; folyamatosan felügyeli és rendszeres időközönként értékeli a tevékenységüket; valamint biztosítja megfelelő szintű koordinációjukat;

d)

köz- és magánforrásokat mobilizál, és forrásait e rendelettel összhangban használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni;

e)

ösztönzi a TIT-ekkel partner felsőoktatási intézmények által kiadott oklevelek és azon diplomák tagállamok általi elismerését, amelyeket EIT-okleveleknek és -diplomáknak nevezhetnek;

f)

elősegíti a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásátadási kultúra fejlesztése céljából;

g)

arra törekszik, hogy világszintű szervvé váljon a felsőoktatás, a kutatás és az innováció terén elért kimagasló teljesítményéért;

h)

biztosítja az EIT tevékenységei és más közösségi programok kiegészítő és egymást erősítő jellegét.

a)

európai hozzáadott értéket képviselő innovációs tevékenységek és befektetések, amelyek teljeskörűen integrálják a felsőoktatást és a kutatást a kritikus tömeg elérése érdekében, valamint ösztönzik az eredmények széles körű terjesztését és hasznosítását;

b)

az alapvető fontosságú gazdasági és társadalmi kérdések területén folytatott, az európai és nemzeti kutatási eredményeket felhasználó, élenjáró, innováció-központú kutatás, amely lehetőséget kínál Európa nemzetközi versenyképességének fokozására;

c)

mesteri és doktori szinten folytatott oktatási és képzési tevékenységek olyan tárgyakban, amelyek megfelelhetnek a jövőbeli európai társadalmi-gazdasági szükségleteknek, és amelyek előmozdítják az innováció szempontjából jelentős készségeket, az irányítási és vállalkozói készségek fejlesztését, valamint a kutatók és hallgatók mobilitását;

d)

a legjobb gyakorlatok terjesztése az innovációs ágazatban, a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti élet – beleértve a szolgáltatást és a pénzügyi szektort – közötti együttműködés fejlesztésére összpontosítva.

a)

a partnerség jelenlegi és potenciális innovációs kapacitása, valamint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció területén való kiválósága;

b)

a partnerség kapacitása arra, hogy elérje az innovációs terv céljait;

c)

a partnerség kapacitása arra, hogy fenntartható és hosszú távon önfenntartó finanszírozást biztosítson, beleértve a magánszektorból, az iparból és a szolgáltatásokból származó jelentős és egyre növekvő hozzájárulást;

d)

a felsőoktatás, a kutatás és az innováció tudásháromszögében tevékenykedő szervezetek részvétele a partnerségben;

e)

az érintett ágazatnak megfelelő, az EIT-nek a szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos alapelveivel és iránymutatásaival összhangban készített, a szellemi tulajdon kezeléséről készített terv bemutatása, amely magában foglalja annak leírását is, ahogyan a különböző partnerszervezetektől származó hozzájárulásokat figyelembe vették;

f)

a következőket támogató intézkedések: magánszektor részvétele és a vele való együttműködés, beleértve a pénzügyi ágazatot és különös tekintettel a kkv-kre, valamint az induló vállalkozások, a hasznosító (spin-off) vállalkozások és a kkv-k létrehozása a TIT-ek tevékenységeiből származó eredmények kereskedelmi felhasználása céljából;

g)

készség a TIT-eken kívüli egyéb szervezetekkel és hálózatokkal való együttműködésre a bevált gyakorlatok megosztása és a kiválóság érdekében.

a)

közösen vagy párhuzamosan adjanak ki okleveleket és diplomákat, hangsúlyozva ezzel a TIT-ek integrált jellegét. Ezeket azonban egyetlen felsőoktatási intézmény is kiadhatja;

b)

vegyék figyelembe:

a)

vállalkozásoktól vagy magánszervezetektől származó, a finanszírozás jelentős forrását alkotó hozzájárulások;

b)

az Európai Unió általános költségvetéséből származó hozzájárulások;

c)

a részt vevő tagállamoktól, harmadik országoktól vagy hatóságoktól kapott kötelező vagy önkéntes hozzájárulások;

d)

magánszemélyektől, intézményektől, alapítványoktól vagy bármilyen más nemzeti szervtől kapott hagyaték, adomány és hozzájárulások;

e)

a TIT-ek saját tevékenységeiből és a szellemi tulajdonjogokból származó jogdíjakból eredő bevétel;

f)

az EIT saját tevékenységeinek eredményeiből vagy dotációs tőkéjéből származó bevételek, ideértve az EIT-alapítvány által kezelt bevételeket is;

g)

nemzetközi szervektől vagy intézményektől származó hozzájárulások;

h)

az Európai Beruházási Bank kölcsönei és hozzájárulásai, beleértve a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus használatának lehetőségét is, a jogosultsági kritériumoknak és a kiválasztási folyamatnak megfelelően.

a)

az innovációs menetrend elfogadását követően arra épülő, hároméves gördülő munkaprogram, amely az EIT fő prioritásait és tervezett kezdeményezéseit tartalmazza, beleértve a pénzügyi igényekkel és forrásokkal kapcsolatos becsléseket is. Az EIT tájékoztatás céljából a munkaprogramot benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának;

b)

éves jelentés, minden év június 30-ig. A jelentés ismerteti az EIT által a megelőző naptári évben végzett tevékenységeket, valamint értékeli az eredményeket a célok és az ütemezés szempontjából, az elvégzett tevékenységekkel összefüggő kockázatokat, a források felhasználását és az EIT általános működését.

a)

az EIT működésére vonatkozó részletes előírások és feladatmeghatározás;

b)

az igazgatótanács és a TIT-ek közötti együttműködés részletes szabályai;

c)

a TIT-ek finanszírozásának részletes szabályai.

9.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/13

(1)

A vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendeletet (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították (4). Most, hogy az említett irányelvhez új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség és az ésszerűség érdekében kívánatos, hogy az érintett rendelkezések átdolgozásra kerüljenek.

(2)

Az 58/97/EK, Euratom rendelet megteremtette a Közösségben működő vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó közösségi statisztikák összegyűjtésének, összeállításának, továbbításának és értékelésének közös keretét.

(3)

A Közösség 2003-tól 2007-ig terjedő időszakra vonatkozó statisztikai programjáról szóló, 2002. december 16-i 2367/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) szerint a programot a gazdasági és monetáris unió, az Európai Unió bővítése és a versenyképesség, a regionális politika, a fenntartható fejlődés és a szociálpolitikai menetrend fő közösségi politikai prioritásai mentén kell meghatározni. A vállalkozások gazdasági tevékenységéről szóló statisztika e program lényeges részét képezi.

(4)

Ezen rendelet célja, hogy továbbra is biztosítsa a jelenlegi szakpolitikai területeken hozott döntések statisztikai támogatását, valamint eleget tegyen az új közösségi szakpolitikai kezdeményezésekből, a statisztikai prioritásoknak és a létrehozott statisztikák célszerűségének a folyamatos felülvizsgálatából fakadó további kötelezettségeknek, tekintettel egyúttal a rendelkezésre álló források lehető legjobb kihasználására és a válaszadás terhének a minimálisra való csökkentésére. Különös figyelmet kell fordítani a Közösség – például az 1907/2006/EK REACH rendeletben (6) foglalt – energia- és környezetvédelmi politikái vállalkozásokra gyakorolt hatásának. A közigazgatási adatforrások hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében ösztönözni kell a nemzeti statisztikai intézetek között az együttműködést és a legjobb gyakorlatok cseréjét.

(5)

Mindinkább szükség van szolgáltatásokkal, különösen üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos adatokra. Statisztikai adatokra van szükség a modern gazdaságoknak különösen a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében legdinamikusabb ágazatára vonatkozó gazdasági elemzésekhez és politikák kialakításához. A szolgáltatások jelentőségét a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács is kiemelte. Ahhoz, hogy teljes mélységében megértsük a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepét, szükség van az egyes szolgáltatási termékekre lebontott árbevételi adatok mérésére. A 2001. március 23–24-i stockholmi Európai Tanács megállapította, hogy a hatékonyan működő belső szolgáltatási piacok megteremtése Európa egyik fő célkitűzése. A belső szolgáltatási piac működésének ellenőrzése, a szolgáltatások versenyképességének értékelése és a szolgáltatások kereskedelmét akadályozó korlátok hatásának felmérése megvalósíthatatlan a nemzetközi szolgáltatás kereskedelemre vonatkozó részletes, termékekre lebontott statisztikai adatok nélkül.

(6)

Szükség van a vállalkozások demográfiájára vonatkozó adatokra, különösen azért, mivel ezek az adatok alkotják egyik elemét a lisszaboni stratégia által meghatározott célokkal összefüggő eredmények nyomon követésére létrehozott strukturális mutatóknak. A vállalkozások demográfiájára és ennek a foglalkoztatásra gyakorolt hatására vonatkozó harmonizált adatokra szükség van továbbá a vállalkozások támogatására irányuló szakpolitikai javaslatok alátámasztása érdekében is.

(7)

Szükség van egy olyan rugalmas statisztikai eszköz létrehozására is, amely gyorsan és idejében képes kielégíteni a tudásalapú gazdaság mind dinamikusabb, innovatívabb és összetettebb volta következtében a felhasználók részéről felmerülő igényeket. Ezen eseti adatgyűjtések összekapcsolása a vállalkozások szerkezeti statisztikái keretében jelenleg folytatott adatgyűjtéssel növeli mindkét felmérés információinak értékét, és az adatgyűjtés átfedéseinek elkerülésével csökkentheti a válaszadókra háruló terheket.

(8)

Az adatgyűjtésre és az adatok statisztikai feldolgozására, valamint az eredmények feldolgozására és továbbítására vonatkozó szabályok még egyértelműbbé tétele érdekében rendelkezni kell e rendelet alkalmazását célzó intézkedések elfogadására irányuló eljárásról.

(9)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (7) megfelelően kell elfogadni.

(10)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen a mutatók mellékletekben foglalt jegyzékének aktualizálására, valamint a statisztika-összeállítás gyakoriságának, az adatok „kizárólag az európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (contributions to European totals only, CETO) való benyújtására vonatkozó szabályoknak, valamint a statisztikakészítés első referenciaévének a meghatározására, az eredmények bontásának és az alkalmazandó osztályozásnak, valamint a méretkategóriák kombinációjának meghatározására; az adattovábbításra szolgáló időtartamok aktualizálására; a tevékenységek és termékek lebontásának hozzáigazítására a gazdasági tevékenységek európai közösségbeli statisztikai osztályozásának (NACE) és a termékek tevékenységek szerinti osztályozásának (CPA) módosításához, illetve felülvizsgálatához; a kísérleti tanulmányok értékelése alapján intézkedések elfogadására, valamint a VIII. mellékletben a referencialakosság alsó határértékének módosítására; és a minőség értékelése kritériumainak meghatározására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a Közösségben található vállalkozások szerkezetére, tevékenységére, versenyképességére és teljesítményére vonatkozó összehangolt adatok előállítását a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a vállalkozások tevékenységének szerkezete és alakulása;

b)

a felhasznált termelési tényezők és más összetevők, amelyek lehetővé teszik a vállalkozási tevékenység, versenyképesség és teljesítmény mérését;

c)

a vállalkozások és piacok regionális, nemzeti, közösségi szintű és nemzetközi fejlődése;

d)

a vállalkozási magatartás;

e)

a kis- és középvállalkozások; és

f)

a gazdasági szervezetek olyan különleges jellemzői, amelyek meghatározott tevékenységi bontásokkal kapcsolatosak.

a)

közös modul az éves szerkezeti statisztikákhoz, amelyet az I. melléklet tartalmaz;

b)

részletes modul az ipar szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a II. melléklet tartalmaz;

c)

részletes modul a kereskedelem szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a III. melléklet tartalmaz;

d)

részletes modul az építőipar szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a IV. melléklet tartalmaz;

e)

részletes modul a biztosítás szerkezeti statisztikáihoz, amelyet az V. melléklet tartalmaz;

f)

részletes modul a hitelintézetek szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a VI. melléklet tartalmaz;

g)

részletes modul a nyugdíjalapok szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a VII. melléklet tartalmaz;

h)

részletes modul az üzleti szolgáltatások szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a VIII. melléklet tartalmaz;

i)

részletes modul a vállalkozások demográfiájának szerkezeti statisztikáihoz, amelyet a IX. melléklet tartalmaz;

j)

rugalmas modul a vállalkozások egyes mutatóit érintő, egyedi és korlátozott, eseti adatgyűjtéshez.

a)

azon tevékenységek, amelyekre a statisztikákat össze kell állítani a 2. cikk (1) bekezdésében jelzett megfigyelési körön belül;

b)

a statisztikák összeállításához használandó statisztikai egységek típusai a statisztikai egységek 2. cikk (2) bekezdésében említett listájáról;

c)

azon mutatók listái, amelyekre az 1. cikkben említett területekhez statisztikát össze kell állítani, valamint a referencia-időszakok e mutatók tekintetében;

d)

a statisztikák összeállításának gyakorisága, amely évenkénti vagy többévenkénti. Ha az összeállítás többévenkénti, tízévenként legalább egyszer el kell készíteni;

e)

az ütemterv, amely feltünteti az első referenciaévet az összeállítandó statisztikákhoz;

f)

a reprezentativitásra és a minőségi ellenőrzésre vonatkozó normák;

g)

az a – referencia-időszak végétől kezdődő – időszak, amelyen belül a statisztikákat továbbítani kell;

h)

az esetlegesen engedélyezett átmeneti időszak legnagyobb hossza.

a)

kötelező adatfelvétel: azon jogi egységek, amelyekhez a tagállamok által megkérdezett statisztikai egységek tartoznak, vagy amely alkotórészekből összetevődnek, kötelesek pontos és teljes információt adni az előírt határidőn belül;

b)

egyéb források, amelyek pontosság és minőség tekintetében legalább egyenértékűek;

c)

statisztikai becslési eljárások, amikor egyes mutatókat nem figyelnek meg valamennyi egységnél.

a)

Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság esetében CETO-megjelöléssel ellátott adatokat a NACE Rev. 2. szakágazati szintjén, valamint NACE Rev. 2. alágazati szinten a méretkategória szerinti bontás vonatkozásában lehet továbbítani. Összesen legfeljebb a cellák 15 százalékát lehet megjelölni.

b)

Belgium, Dánia, Írország, Görögország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Finnország és Svédország esetében CETO-megjelöléssel ellátott adatokat a NACE Rev. 2. szakágazati szintjén, valamint NACE Rev. 2. alágazati szinten a méretkategória szerinti bontás vonatkozásában lehet továbbítani. Összesen legfeljebb a cellák 25 százalékát lehet megjelölni. Továbbá, amennyiben ezen tagállamok valamelyikében az érintett tagállam vállalkozásainak teljesítményéből valamely NACE Rev. 2. szakágazat, vagy egy NACE Rev. 2. alágazat valamely méretkategóriája kevesebb mint 0,1 százalékkal részesedik, akkor ezeket az adatokat pótlólagosan CETO-megjelöléssel lehet beküldeni.

c)

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében CETO-megjelöléssel ellátott adatokat a NACE Rev. 2. alágazati és NACE Rev. 2. szakágazati szintjén, valamint alágazati szinten a méretkategória szerinti bontás vonatkozásában lehet továbbítani. Alágazati szinten összesen legfeljebb a cellák 25 százalékát lehet megjelölni.

a)

a mutatók és azok jelentőségének meghatározása bizonyos tevékenységek vonatkozásában (3. cikk, valamint az I. melléklet 4. szakaszának 2. pontja);

b)

a referencia-időszak meghatározása (3. cikk);

c)

az eredmények továbbítása megfelelő technikai formátumának meghatározása (8. cikk, valamint az I. melléklet 9. szakaszának 2. pontja);

d)

az átmeneti időszak és az e rendelet rendelkezéseitől ezen időszak alatt engedélyezett eltérések meghatározása (10. cikk, valamint az I. melléklet 11. szakasza, a II. melléklet 10. szakasza, a III. melléklet 9. szakasza, a VIII. melléklet 8. szakasza és a IX. melléklet 13. szakasza);

e)

a 3037/90/EGK tanácsi rendelet (12) által létrehozott, a gazdasági tevékenységek európai közösségbeli statisztikai osztályozásának (továbbiakban: „NACE Rev. 1.1.”) felhasználásával a 2008. évre vonatkozóan továbbítandó mutatók jegyzékének, valamint az eredmények előállításával kapcsolatos részleteknek (az I. melléklet 9. szakaszának 2. pontja) meghatározása;

f)

a 3. cikk (2) bekezdésének j) pontjában és a 3. cikk (4) bekezdésében említett rugalmas modul felhasználásának meghatározása; és

g)

a II. melléklet 4. szakaszának 3. és 4. pontjában, a III. melléklet 3. szakasza 3. pontjában és a IV. melléklet 3. szakasza 3. pontjában említett eseti adatgyűjtéssel kapcsolatos szabályok meghatározása.

a)

a mutatók listájának, és az előzetes eredményeknek a naprakésszé tétele, amennyiben e naprakésszé tétel – mennyiségi becslés után – nem vonja maga után a vizsgált egységek számának növekedését, sem pedig az egységek terhelését oly módon, hogy az ne álljon arányban a várt eredményekkel (4. és 8. cikke, valamint az I. melléklet 6. szakasza, az II. melléklet 6. szakasza, a III. melléklet 6. szakasza és a IV. melléklet 6. szakasza);

b)

a statisztikák összeállításának gyakoriságának (3. cikk) meghatározása;

c)

az adatok „kizárólag az európai összesítésekhez való hozzájárulás”-ként (CETO) való megjelölésének szabályainak (8. cikk (3) bekezdése) meghatározása;

d)

az eredmények összeállításának első referenciaévének (8. cikk, valamint az I. melléklet 5. szakasza) meghatározása;

e)

az eredmények bontásának meghatározása, különösen a felhasználandó osztályozások és a méretkategóriák kombinációi vonatkozásában (7. cikk és a VIII. melléklet 4. szakaszának 2. és 3. pontja, a IX. melléklet 8. szakaszának 2. és 3. pontja, valamint a IX. melléklet 10. szakasza);

f)

az adattovábbítás időszakainak naprakésszé tétele (8. cikk, valamint az I. melléklet 8. szakaszának 1. pontja és a VI. melléklet 7. szakasza);

g)

a tevékenységek bontásának a NACE módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz, valamint a termékek bontásainak a CPA módosításaihoz vagy felülvizsgált változataihoz történő hozzáigazítása;

h)

a kísérleti tanulmányok értékelése alapján elfogadott intézkedések (4. cikk (4) bekezdése);

i)

a referencialakosság alsó határértékeinek módosítása (VIII. melléklet 3. szakasza); és

j)

a minőségértékelés kritériumainak (6. cikk, valamint az I. melléklet 6. szakasza, a II. melléklet 6. szakasza, a III. melléklet 6. szakasza és a IV. melléklet 6. szakasza) meghatározása.

9.4.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 97/60

(1)

Az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) előírja, hogy egyes intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (3) összhangban kell elfogadni.

(2)

Az 1999/468/EK határozatot módosító 2006/512/EK határozat bevezette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást azon általános hatályú intézkedések esetében, amelyek a Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban elfogadott alap jogi aktusok nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a jogi aktus új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését.

(3)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2006/512/EK határozatról szóló nyilatkozatának (4) megfelelően, az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak a Szerződés 251. cikkében említett eljárással összhangban elfogadott, már hatályban lévő jogi aktusokra történő alkalmazása érdekében ezen jogi aktusokat az alkalmazandó eljárásoknak megfelelően ki kell igazítani.

(4)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy elfogadja a határfelügyelet egyes gyakorlati szabályait, valamint módosítson bizonyos mellékleteket. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és az 562/2006/EK rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)

Az 562/2006/EK rendelet felfüggesztési időszakot ír elő a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökre vonatkozóan. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2006/512/EK határozatról szóló nyilatkozatban kijelentette, hogy a 2006/512/EK határozat horizontális és megfelelő megoldást nyújt az Európai Parlament azon igényére, hogy ellenőrizze az együttdöntési eljárás keretében elfogadott jogi aktusok végrehajtását, és hogy következésképpen a végrehajtási hatásköröket határidő szabása nélkül át kell ruházni a Bizottságra. Az Európai Parlament és a Tanács kijelentette továbbá, hogy ügyelnek arra, hogy a lehető leghamarabb elfogadják a jogi aktusok azon rendelkezéseit hatályon kívül helyezni kívánó rendelkezéseket, amelyek időbeli határt szabnak a végrehajtási hatáskörök Bizottságra történő átruházásának. Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás bevezetésével az 562/2006/EK rendeletből el kell hagyni az említett felfüggesztési időszakot előíró rendelkezést.

(6)

Ezért az 562/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, és ezért e rendelet vagy annak alkalmazása rá nézve nem kötelező. Mivel ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései szerinti schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapon belül dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e azt.

(8)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Köztársaság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése, amelyek az említett megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 1999/437/EK tanácsi határozat (6) 1. cikkének A. pontjában említett terület alá tartoznak.