ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 86

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. március 28.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 277/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

A Bizottság 278/2008/EK rendelete (2008. március 27.) a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

3

 

 

A Bizottság 279/2008/EK rendelete (2008. március 27.) a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

5

 

 

A Bizottság 280/2008/EK rendelete (2008. március 27.) a 900/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

7

 

 

A Bizottság 281/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az 1060/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

8

 

*

A Bizottság 282/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK rendelet módosításáról ( 1 )

9

 

*

A Bizottság 283/2008/EK rendelete (2008. március 27.) az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok megállapításáról szóló 673/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletének felváltásáról

19

 

*

A Bizottság 284/2008/EK rendelete (2008. március 27.) egyes elnevezéseknek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Lingot du Nord (OFJ), Cipolla Rossa di Tropea Calabria (OFJ), Marrone di Roccadaspide (OFJ))

21

 

 

A Bizottság 285/2008/EK rendelete (2008. március 27.) a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről

23

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács és Bizottság

 

 

2008/270/EK, Euratom

 

*

A Tanács és a Bizottság határozata (2008. február 25.) az egyrészről az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötéséről

25

 

 

Tanács

 

 

2008/271/EK

 

*

A Tanács határozata (2008. február 25.) az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásáról

27

 

 

Bizottság

 

 

2008/272/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. november 28.) a Lengyelország által a Techmatrans S.A. részére tervezett C 6/07 (ex N 558/06) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 5616. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

28

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/1


A BIZOTTSÁG 277/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. március 27-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

JO

56,9

MA

49,2

TN

123,3

TR

88,7

ZZ

79,5

0707 00 05

JO

178,8

MA

69,9

MK

99,4

TR

175,7

ZZ

131,0

0709 90 70

MA

52,7

TR

137,5

ZZ

95,1

0805 10 20

EG

46,0

IL

57,7

MA

55,0

TN

57,2

TR

56,9

ZZ

54,6

0805 50 10

IL

116,0

TR

132,0

ZA

133,3

ZZ

127,1

0808 10 80

AR

94,3

BR

85,2

CA

103,3

CL

80,1

CN

91,7

MK

39,9

US

116,2

UY

70,2

ZA

66,6

ZZ

83,1

0808 20 50

AR

77,5

CL

87,7

CN

53,0

ZA

86,3

ZZ

76,1


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/3


A BIZOTTSÁG 278/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.


MELLÉKLET

2008. március 28-i a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

25,85 (2)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

25,85 (2)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

25,85 (2)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

25,85 (2)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

28,11

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

28,11

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

28,11

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: Andorra, az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Montenegró; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia ();

b)

az EU-tagállamok azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Heligoland szigete, Grönland, a Feröer-szigetek és Ciprus azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

azon európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, és amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.


(1)  Beleértve Koszovót, az Egyesült Nemzetek oltalma alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i 1244. állásfoglalása alapján.

(2)  Ez az összeg 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. Amennyiben az exportált nyerscukor hozama a 92 %-tól eltérő, az alkalmazandó visszatérítés összegét minden exportművelet esetében meg kell szorozni egy átváltási tényezővel, amelyet az exportált nyerscukornak a 318/2006/EK rendelet I. melléklete III. pontjának harmadik bekezdésével összhangban kiszámított hozamát 92-vel elosztva kapunk meg.


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/5


A BIZOTTSÁG 279/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)

A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre és összegek erejéig az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultság feltétele, hogy a termékek megfeleljenek a 951/2006/EK rendelet 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknek.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

2008. március 28-i a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1702 40 10 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

28,11

1702 60 10 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

28,11

1702 60 95 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

1702 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

28,11

1702 90 71 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

1702 90 95 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

1702 90 95 9900

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811 (2)

2106 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

28,11

2106 90 59 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,2811

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)

harmadik országok: Andorra, az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Montenegró; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia ();

b)

az EU-tagállamok azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Heligoland szigete, Grönland, a Feröer-szigetek és Ciprus azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

azon európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, és amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.


(1)  Beleértve Koszovót, az Egyesült Nemzetek oltalma alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i 1244. állásfoglalása alapján.

(2)  A 3513/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.) mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre az alapösszeg nem alkalmazandó.


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/7


A BIZOTTSÁG 280/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

a 900/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2007/2008. gazdasági év végéig történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2007. július 27-i 900/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 900/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2008. március 27-én véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2008. március 27-én véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 900/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 33,106 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2)  HL L 196., 2007.7.28., 26. o. A legutóbb a 148/2008/EK rendelettel (HL L 46., 2008.2.21., 9. o.) módosított rendelet.


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/8


A BIZOTTSÁG 281/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

az 1060/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról, 2007. szeptember 14-i 1060/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

Az 1060/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2008. március 26-án véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2008. március 26-án véget érő részleges pályázati felhívás keretében az 1060/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 423,48 EUR/t.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet. 2008. október 1-jétől a 318/2006/EK rendelet helyébe az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2)  HL L 242., 2007.9.15., 8. o. A legutóbb a 148/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 46., 2008.2.21., 9. o.) módosított rendelet.


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/9


A BIZOTTSÁG 282/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság) folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) támogatja a hulladékhasznosítást és a hulladékégető üzemekben történő égetést a csomagolási hulladék energetikai hasznosítása és újrafeldolgozása mellett.

(2)

Az 1935/2004/EK rendelet az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében megállapítja a tagállamok jogszabályai közötti különbségek megszüntetésének általános elveit, és az 5. cikk (1) bekezdésében az anyag- és tárgycsoportokra külön intézkedések elfogadását írja elő. A rendelet felismeri, hogy az újrafeldolgozott műanyagokra és műanyag tárgyakra vonatkozó szabályok harmonizálását kiemelten kell kezelni.

(3)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szóló, 2002. augusztus 6-i 2002/72/EK bizottsági irányelv (3) szabályozza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak használatát.

(4)

A műanyag csomagolási hulladék korábbi használatból visszamaradt anyagokat, illetve helytelen használatból adódó vagy nem engedélyezett anyagokból származó szennyezőanyagokat is tartalmazhat. Ezért különleges követelményeket kell megállapítani annak biztosítására, hogy az újrafeldolgozott műanyagból készült, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak eleget tegyenek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének követelményeinek.

(5)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó helyes gyártási gyakorlatról szóló, 2006. december 22-i 2023/2006/EK bizottsági rendelet (4) szabályokat ír elő az 1935/2004/EK rendelet I. mellékletében felsorolt élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak, az ilyen anyagok és tárgyak kombinációi, illetve az ilyen anyagokhoz és tárgyakhoz felhasznált, újrafeldolgozott anyagok és tárgyak helyes gyártási gyakorlatáról.

(6)

A műanyaghulladékokból mechanikus kezeléssel újrafeldolgozott anyagok és tárgyak állíthatók elő, vagy kémiai depolimerizációval monomerekre és oligomerekre bonthatók. A kémiai depolimerizációval létrejött monomereket és oligomereket ugyanúgy kell kezelni, mint a kémiai szintézissel előállított monomereket. Ezért kiterjed rájuk a 2002/72/EK irányelvben szereplő, monomerekre és adalékanyagokra vonatkozó engedély hatálya, és meg kell felelniük az ott meghatározott előírásoknak és tisztasági kritériumoknak. Ez a rendelet ennélfogva nem terjed ki rájuk.

(7)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok előállításából visszamaradt olyan levágott maradékok és hulladékok, amelyek nem érintkeztek élelmiszerrel, más formában sem szennyeződtek, a helyszínen új termékekbe olvasztották őket, vagy egy minőségellenőrzési rendszer keretén belül a 2023/2006/EK rendeletben megállapított, helyes gyártási gyakorlatra irányuló szabályokkal összhangban harmadik feleknek értékesítették őket, alkalmasnak tekintendők ahhoz, hogy élelmiszerekkel érintkezzenek, és nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok előállításából visszamaradt minden egyéb levágott maradék és hulladék e rendelet hatálya alá tartozik.

(8)

Az e rendeletben említett engedélyezési eljárás a 2002/72/EK irányelvben meghatározott funkcionális műanyaggát mögött használt, újrafeldolgozott műanyagra nem terjed ki. A 2002/72/EK irányelvben a funkcionális műanyaggát mögött felhasznált anyagokra vonatkozóan megállapított szabályok elegendőnek tekintendők a funkcionális műanyaggát mögött felhasznált, újrafeldolgozott műanyag biztonságának biztosítására is.

(9)

A 2002/72/EK irányelv meghatározza azoknak az anyagoknak a listáját, amelyeket fel lehet használni az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok vagy műanyag tárgyak előállításához. Ezeken az anyagokon biztonsági értékelést végeztek el, és biztonságos felhasználásuk érdekében kioldódási határértékeket állapítottak meg. Az újrafeldolgozott műnyagok és műanyag tárgyak ugyanilyen mértékű biztonsága érdekében kizárólag engedélyezett monomereket és adalékanyagokat lehet a feldolgozott műanyaghoz adni, és kioldódási határértékeiknek az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagoknak is meg kell felelniük.

(10)

A 2002/72/EK irányelv megfelelőségi nyilatkozatot és nyilvántartást ír elő annak biztosítására, hogy a műanyag biztonságos használatáról szóló, releváns információkat az érintett vállalatok egymásnak és az illetékes hatóságoknak eljuttassák. Ezek az általános szabályok az újrafeldolgozott műanyagokra is érvényesek, ezért az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagokra és műanyag tárgyakra is alkalmazni kell őket.

(11)

Az újrafeldolgozott műnyag és műanyag tárgyak biztonságát csak együttesen az alapanyagok sajátossága, a kiválogatás hatékonysága, a szennyeződés csökkentésére irányuló eljárás hatékonysága, valamint az újrafeldolgozott műanyag előírt használata biztosítja. Ezek a műanyag típusától és az alkalmazott újrafeldolgozási folyamattól függően mind egyediek. Ezeket a szempontokat együttesen, az újrafeldolgozási eljárások külön-külön értékelésével ésszerű értékelni, majd külön engedélyeket kell kiadni.

(12)

Az újrafeldolgozott műanyagok biztonságát csak akkor lehet biztosítani, ha az újrafeldolgozási eljárás során az újrafeldolgozott műanyag újra előállítható minőségben jön létre. Mindez hatékony minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával ellenőrizhető. Ezért csak olyan újrafeldolgozott műanyagokat lehet forgalomba hozni, amelyek hatékony minőségbiztosítási rendszerrel ellenőrzött újrafeldolgozási eljárás eredményeként jöttek létre.

(13)

A 2002/72/EK irányelv meghatározza az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagok és a műanyag tárgyak előállításához felhasználható engedélyezett monomerek és egyéb kiindulási anyagok kizárólagos listáját (pozitív lista), az újrafeldolgozási eljáráshoz ezért csak a 2002/72/EK irányelvben megállapított rendelkezéseknek megfelelő anyagokat és tárgyakat lehet felhasználni. Ez a műanyag tárgyak újrafeldolgozás előtti kiválogatásával érhető el. Bizonyos anyagok, pl. a poliolefinek esetében fizikai-kémiai tulajdonságaik következtében 100 %-os kiválogatási hatékonyságra van szükség annak biztosítására, hogy az újrafeldolgozott műanyag megfeleljen az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének. Ez a kiválogatási hatékonyság olyan termékkörökben valósítható meg, amelyek zárt és ellenőrzött láncot alkotnak. Más anyagoknál, pl. a PET-nél (polietilén-tereftalát) az újrafeldolgozott műanyag biztonsága az élelmiszerrel való érintkezésre történő korábbi használata miatt kisebb kiválogatási hatékonysággal is biztosítható, ami az utcai szelektív gyűjtőrendszerekkel is megvalósítható. Az egyes anyagokhoz szükséges kiválogatási hatékonyságot esetenként kell meghatározni.

(14)

A műanyaghulladék a korábbi használatból származó anyagokkal, a műanyag esetleges helytelen használatából adódóan vagy nem élelmiszerrel való érintkezésre szánt műanyagból származó anyagokkal szennyeződhet. Mivel a szennyeződés összes lehetséges típusa nem ismeretes, és a különböző típusú műanyagok különbözőképpen tartanak vissza és bocsátanak ki szennyezőanyagokat, a végső termékre nem lehet olyan meghatározott tulajdonságokat előírni, amelyek az újrafeldolgozott műanyag minden típusára alkalmazandók lehetnének. A végtermék biztonságának ellenőrzéséhez ezért az alapanyagok tulajdonságainak meghatározására és az esetleges szennyezőanyagok eltávolítására megfelelő eljárásra egyaránt szükség van.

(15)

A mechanikus kezelés során, amikor is a műanyaghulladékot felaprítják és megtisztítják, ezeket a szennyezőanyagokat különös gonddal el kell távolítani. Az újrafeldolgozási eljárásnak bizonyítottan olyan szintre kell hatékonyan lecsökkentenie a szennyezést, amely nem veszélyes az emberi egészségre nézve. A szennyezőanyagok csak olyan szinten oldódhatnak ki, amely megegyezik az újrafeldolgozási eljárás során végzett „challenge test”-ben vagy egyéb megfelelő analitikai vizsgálaton tapasztalt szinttel, vagy annál jóval alacsonyabb, és eleget kell tenniük az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt követelményeknek. Biztonsági értékeléssel kell igazolni, hogy az újrafeldolgozási eljárás megfelel ezeknek a követelményeknek. Ezzel szemben a nem feltölthető anyagok és tárgyak, mint pl. tálkák és lapátkák esetében, amelyeket zárt és ellenőrzött láncot alkotó olyan termékkörökben kezelnek, ahol a gyártás, forgalmazás és felhasználás minden lépése ellenőrzés alatt áll, elég annyit bebizonyítani, hogy amikor csak száraz élelmiszerrel, mint pl. zöldséggel és gyümölccsel való érintkezésre használják, a szennyeződés kizárható.

(16)

Újrafeldolgozott műanyagokból készült, bizonyos típusú műanyagok és műanyag tárgyak adott típusú élelmiszerrel való érintkezésre csak bizonyos feltételek mellett alkalmasak. Ezeket az anyagokat és tárgyakat, valamint a megfelelő érintkezési feltételeket biztonsági értékeléssel kell megállapítani.

(17)

Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállítása során alkalmazott újrafeldolgozási eljárások biztonsági értékelésére és engedélyezésére vonatkozó nemzeti jogszabályok, rendeletek és közigazgatási intézkedések közötti különbségek akadályozhatják ezeknek az anyagoknak és tárgyaknak a szabad mozgását, továbbá egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételeket teremthetnek. Az 1935/2004/EK rendelet 9–12. cikkében előírt engedélyezési eljárás alapján ezért közösségi szintű engedélyezési eljárást kell kialakítani.

(18)

Az 1935/2004/EK rendelet 9–12. cikkében előírt engedélyezési eljárás anyagok engedélyezésére irányul. Az eljárás módosításait ebbe a rendeletbe be kell vezetni, hogy az engedélyezési eljárást az újrafeldolgozási eljárások engedélyezéséhez lehessen igazítani. Ezek a módosítások az 1935/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének n) pontjában említett különös eljárási szabályok.

(19)

Az újrafeldolgozási eljárás biztonsági értékelését az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) végzi el. Annak érdekében, hogy a kérelmező értesülhessen a biztonsági értékelésre rendelkezésre bocsátott adatokról, a Hatóság a készítményről és a kérelem benyújtásáról részletes iránymutatást tesz közzé.

(20)

Az újrafeldolgozási eljárás biztonsági értékelését követően kockázatkezelési határozatot kell hozni arról, hogy az újrafeldolgozási eljárás engedélyezhető-e. Az említett határozatot a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés biztosítása érdekében az 1935/2004/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében leírt szabályozási eljárással összhangban kell elfogadni.

(21)

Az újrafeldolgozási eljárás az alkalmazott technológia és eljárási paraméterek függvényében vállalatonként más és más. Ezért csak az adott eljárásra alkalmazandó engedélyeket lehet kiadni. Az 1935/2004/EK rendelet 9–12. cikkében előírt engedélyezési eljárást ennek megfelelően ki kell igazítani.

(22)

Amennyiben a kérelemben és az engedélyben leírt technológia és eljárási paraméterek megfelelőek, lehetővé kell tenni az eljárás különböző gyártási helyszíneken történő alkalmazását.

(23)

Az engedélyezett újrafeldolgozási eljárásokat nyilvánosságra kell hozni. Erre a célra az 1935/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének m) pontjában leírtak szerint létre kell hozni az e rendelet értelmében engedélyezett újrafeldolgozási eljárások közösségi nyilvántartását, ideértve az engedélyezett eljárásban részt vevő újrafeldolgozott műanyag alkalmazási területének leírását is.

(24)

Az újrafeldolgozó és átalakító üzemet a tagállam ellenőrzi és felügyeli. A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező anyagok hatósági ellenőrzéséről is rendelkezik. A leghatékonyabb módszer annak ellenőrzésére, hogy az újrafeldolgozási eljárást az engedélyben előírtaknak megfelelően alkalmazzák-e, és működik-e hatékony minőségbiztosítási rendszer, az amikor az újrafeldolgozó üzemet az illetékes hatóságok ellenőrzik. Az e rendelettel való megegyezés biztosítására elvégzett hatósági ellenőrzéseknek ezért ki kell terjedniük a 882/2004/EK rendelet 10. cikkében leírt ellenőrzésekre is. Az ellenőrzések a lehető legköltséghatékonyabb formában történnek, hogy az illetékes hatóságokra és a kis- és középvállalkozásokra háruló adminisztratív és gazdasági teher a lehető legkisebb legyen.

(25)

Az ellenőrzés hatékonysága érdekében a tagállamok és a Bizottság értesülnek azokról az újrafeldolgozó- és gyártóüzemekről, ahol az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást alkalmazzák.

(26)

Az iparág számára lehetővé kell tenni, hogy címkéiken szerepelhessen, hogy a csomagolás újrafeldolgozott műanyagot tartalmaz. A fogyasztókat azonban az újrafeldolgozott tartalmat tekintve a címke nem vezetheti félre. Tartalmára vonatkozóan az újrafeldolgozott műanyag címkézési szabályait az EN ISO 14021 állapítja meg. Az újrafeldolgozott műanyag címkézésekor a fogyasztó megfelelő tájékoztatásának biztosítása érdekében átlátható szabályokat, mint az EN ISO 14021 vagy ezzel egyenértékű szabályokat kell követni.

(27)

Az 1935/2004/EK rendelet 16. cikke az anyagokra és tárgyakra vonatkozóan megfelelőségi nyilatkozatot ír elő. Az újrafeldolgozott anyag és tárgyak átalakítását végző vállalat igazolja, hogy csak engedélyezett eljárással létrejött újrafeldolgozott műanyagot használ fel, és a végtermék megfelel a rá alkalmazandó közösségi és nemzeti rendelkezéseknek, különösen az 1935/2004/EK rendeletnek és a 2002/72/EK irányelvnek. Az újrafeldolgozást végző vállalat az átalakítást végző vállalat rendelkezésére bocsátja azt az információt, amely szerint az újrafeldolgozott műanyag engedélyezett eljárás útján készült, és részletezi alkalmazási területét. Következésképpen mind a végső újrafeldolgozott műanyagot és műanyag tárgyat, mind az újrafeldolgozott műanyagot megfelelőségi nyilatkozat kísér. A nyilatkozatban rendelkezésre bocsátandó általános információkat a 2002/72/EK irányelv már megállapította. Ez a rendelet ezért csak azokat a további információkat részletezi, amelyek az újrafeldolgozott műanyag és műanyag tárgyban lévő újrafeldolgozott műanyag tartalmával kapcsolatosak.

(28)

Mivel a tagállamokban már jelenleg is forgalmaznak újrafeldolgozott anyagokat és tárgyakat, rendelkezni kell annak biztosításáról, hogy a közösségi engedélyezési eljárásra való áttérés zökkenőmentes legyen, és ne zavarja az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak jelenlegi piacát. A kérelmezőknek elegendő időt kell hagyni arra, hogy a Hatóság rendelkezésére bocsássák az e termékekben használt újrafeldolgozott műanyag biztonsági értékeléséhez szükséges információkat. Ezért meg kell állapítani azt az időtartamot (a továbbiakban: kezdeti engedélyezési fázis), amely során a kérelmező köteles eljuttatni a meglévő újrafeldolgozási eljárásokkal kapcsolatos információkat a Hatósághoz. Ugyancsak a kezdeti engedélyezési fázis során kell benyújtani az új újrafeldolgozási eljárások engedélyezése iránti kérelmeket is. A Hatóságnak haladéktalanul el kell bírálnia a meglévő és az új újrafeldolgozási eljárásokkal kapcsolatos azon kérelmeket, amelyek esetében a kezdeti engedélyezési fázisban elegendő információt nyújtottak be.

(29)

Az újrafeldolgozási eljárásokhoz használt minőségbiztosítási rendszerrel szemben különleges követelményeket kell támasztani. Mivel a minőségbiztosítás a helyes gyártási gyakorlat részét képezi, amelyről a 2023/2006/EK rendelet rendelkezik, a minőségbiztosítási rendszerrel szemben támasztott különleges követelményeket be kell illeszteni a rendelet mellékletébe.

(30)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a 2002/72/EK irányelv 1. cikke értelmében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő olyan műanyagokra, műanyag tárgyakra és ezek részeire alkalmazandó, amelyek újrafeldolgozott műanyagot tartalmaznak (a továbbiakban: újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak).

(2)   A rendelet az alábbi műanyagokra és műanyag tárgyakra nem alkalmazandó, feltéve hogy a 2023/2006/EK rendelet értelmében helyes gyártási gyakorlatnak megfelelően gyártották őket:

a)

műanyagok és műanyag tárgyak kémiai depolimerizációjából származó monomerekből és kiinduló anyagokból készült újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak;

b)

a 2002/72/EK irányelvvel összhangban még nem használt levágott gyártási maradékból és/vagy feldolgozási hulladékból készült olyan újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak, amelyeket a gyártóüzemben újrafeldolgoznak vagy másik üzemben használnak;

c)

olyan újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak, amelyekben a 2002/72/EK irányelv szerint az újrafeldolgozott műanyagot funkcionális műanyaggát mögött használják.

(3)   Azokra a műanyagokra és műanyag tárgyakra, amelyek e rendelet hatályába tartoznak, a 2002/72/EK irányelv továbbra is kiterjed.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában az 1935/2004/EK rendeletben és a 2002/72/EK irányelvben megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2)   A következő fogalommeghatározások szintén alkalmazandók:

a)

„újrafeldolgozási eljárás”: olyan eljárás, amely során a műanyaghulladék újrafeldolgozásra kerül a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv 3. cikke 7. pontjában szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően; e rendelet alkalmazásában ez a terminus olyan eljárásokra korlátozódik, amely során újrafeldolgozott műanyag készül;

b)

„műanyag alapanyagok”: összegyűjtött és kiválogatott, használt műanyagok és műanyag tárgyak, amelyeket az újrafeldolgozási eljárás alapanyagaként használnak fel;

c)

„zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörök”: olyan gyártási és forgalmazási ciklusok, amelyekben a termékek ellenőrzött újrahasznosítási és forgalmazási rendszeren belül mozognak, és az újrafeldolgozott anyag a láncnak csak ezen egységeiből származik, így a nem szándékosan bevezetett külső anyagok megjelenésének valószínűsége minimális;

d)

„challenge test”: annak vizsgálata, hogy az újrafeldolgozási eljárás milyen hatékonyan tudja eltávolítani a vegyi szennyeződést a műanyagokból vagy műanyag tárgyakból;

e)

„átalakítást végző vállalat”: az a természetes vagy jogi személy, amely annak biztosításáért felelős, hogy e rendelet követelményeit az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak tekintetében működése során kielégítsék;

f)

„újrafeldolgozást végző vállalat”: az a természetes vagy jogi személy, amely annak biztosításáért felelős, hogy e rendelet követelményeit az újrafeldolgozási eljárás tekintetében működése során kielégítsék.

3. cikk

Az újrafeldolgozott műanyagokkal és műanyag tárgyakkal szemben támasztott követelmények

(1)   Újrafeldolgozott műanyagokat és műanyag tárgyakat csak akkor lehet forgalomba hozni, ha olyan újrafeldolgozott műanyagot tartalmaznak, amelyek kizárólag az e rendelettel összhangban engedélyezett újrafeldolgozási eljárással keletkeztek.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett engedélyezett újrafeldolgozási eljárást megfelelő minőségbiztosítási rendszer irányítja, amely biztosítja, hogy az újrafeldolgozott műanyag eleget tesz az engedélyben meghatározott követelményeknek.

A minőségbiztosítási rendszer megfelel a 2023/2006/EK rendelet mellékletében előírt részletes szabályoknak.

4. cikk

Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezésének feltételei

Az engedélyezés érdekében az újrafeldolgozási eljárásnak a következő feltételeknek kell eleget tenniük:

a)

a műanyag alapanyagok minőségét előre meghatározott kritériumok alapján kell megállapítani és ellenőrizni, amelyek biztosítják, hogy a végső újrafeldolgozott műanyag és műanyag tárgy megfeleljen az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének;

b)

a műanyag alapanyagoknak olyan műanyagokból vagy műanyag tárgyakból kell származniuk, amelyeket az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és a műanyag tárgyakról szóló közösségi jogszabályokkal, különösen a vinilklorid monomert tartalmazó és élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra és tárgyakra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1978. január 30-i 78/142/EGK tanácsi irányelvvel (6) és a 2002/72/EK irányelvvel összhangban gyártottak;

c)

i.

a műanyag alapanyagoknak zárt és ellenőrzött láncot alkotó termékkörből kell származnia ezzel biztosítva, hogy csak az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat használnak fel, és minden szennyezés kizárható; vagy

ii.

challenge testtel vagy más megfelelő tudományos bizonyítékkal kell igazolni, hogy az eljárás képes a műanyag alapanyagok bármely szennyeződését olyan szintre csökkenteni, amely nem jelent veszélyt az emberi egészségre nézve;

d)

az újrafeldolgozott műanyag minőségét előre meghatározott kritériumok alapján kell megállapítani és ellenőrizni, amelyek biztosítják, hogy a végső újrafeldolgozott műanyag és műanyag tárgy megfeleljen az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének;

e)

az újrafeldolgozott műanyag felhasználására vonatkozóan olyan feltételeket kell megállapítani, amelyekkel biztosítható, hogy az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak eleget tesznek az 1935/2004/EK rendelet 3. cikkének.

5. cikk

Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezésére irányuló kérelem és a Hatóság véleménye

(1)   Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezésére értelemszerűen az 1935/2004/EK rendelet 9–10. cikkében előírt engedélyezési eljárás alkalmazandó az e cikk (2)–(4) bekezdésében előírt különleges rendelkezések betartása mellett.

(2)   A technikai dosszié tartalmazza az újrafeldolgozási eljárás biztonsági értékelésére vonatkozó iránymutatásokban található információkat, amelyet a Hatóság legkésőbb hat hónappal e rendelet közzététele után kihirdet.

(3)   A Hatóság az érvényes kérelem beérkeztétől számított hat hónapon belül véleményt nyilvánít arról, hogy az újrafeldolgozási eljárás megfelel-e a 4. cikkben előírt feltételeknek.

(4)   Az értékelt újrafeldolgozási eljárás engedélyezését támogató vélemény esetén a Hatóság véleményének az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

az újrafeldolgozási eljárás rövid leírása;

b)

adott esetben a műanyag alapanyagokkal kapcsolatos feltételekre vagy korlátozásokra irányuló javaslatok;

c)

adott esetben az újrafeldolgozási eljárással kapcsolatos feltételekre vagy korlátozásokra irányuló javaslatok;

d)

adott esetben bármilyen kritérium az újrafeldolgozott műanyag jellemzésére;

e)

adott esetben bármilyen javaslat az újrafeldolgozott műanyag alkalmazási körének feltételeivel kapcsolatban;

f)

adott esetben bármilyen javaslat az újrafeldolgozási folyamatnak az engedélyezési feltételeknek való megfelelésének ellenőrzéséről.

6. cikk

Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezése

(1)   A Bizottság az újrafeldolgozási eljárás engedélyezésének jóváhagyásáról vagy elutasításáról határozatot fogad el, amelynek címzettje a kérelmező.

Az 1935/2004/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdését alkalmazni kell.

(2)   A határozat figyelembe veszi a Hatóság véleményét, a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseit, valamint a kérdés szempontjából fontos, jogosan felmerülő, további tényezőket.

Amennyiben a határozat nincs összhangban a Hatóság véleményével, a Bizottság az eltéréseket megindokolja.

(3)   Az engedélyezést jóváhagyó határozat a következőket tartalmazza:

a)

az újrafeldolgozási eljárás neve;

b)

az engedély jogosultjának/jogosultjainak neve és címe;

c)

az újrafeldolgozási eljárás rövid leírása;

d)

a műanyag alapanyagokra vonatkozó bármilyen feltétel vagy korlátozás;

e)

az újrafeldolgozási eljárásra vonatkozó bármilyen feltétel vagy korlátozás;

f)

az újrafeldolgozott műanyag bármilyen tulajdonsága;

g)

az újrafeldolgozási eljárással előállított újrafeldolgozott műanyag alkalmazási körével kapcsolatos bármilyen feltétel;

h)

bármilyen követelmény annak ellenőrzésére, hogy az újrafeldolgozási eljárás megfelel-e az engedélyezés feltételeinek;

i)

az engedély hatályba lépésének napja.

(4)   Az engedélyezés jóváhagyására vagy elutasítására irányuló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(5)   Az engedély jogosultjának kiadott engedély az egész Közösségben érvényes.

Az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást fel kell venni a 9. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásba.

7. cikk

Az engedélyezésből származó kötelezettségek

(1)   Miután e rendelettel összhangban egy adott újrafeldolgozási eljárást engedélyeztek, az engedély jogosultjának vagy az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást alkalmazó egyéb érintett vállalatnak be kell tartania az engedélyhez kapcsolódó minden feltételt vagy korlátozást.

Minden olyan átalakítást végző vállalatnak, amely az engedélyezett újrafeldolgozási eljárással készült újrafeldolgozott műanyagot használ fel, illetve minden olyan érintett vállalatnak, amely az engedélyezett újrafeldolgozási eljárással készült újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó anyagokat vagy tárgyakat használ fel, be kell tartania az engedélyhez kapcsolódó minden feltételt vagy korlátozást.

(2)   Az engedély jogosultja vagy az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást alkalmazó bármely egyéb érintett vállalat haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan új műszaki vagy tudományos információról, amely az emberi egészséggel kapcsolatban hatással lehet az engedélyezett újrafeldolgozási eljárás biztonsági értékelésére.

Szükség esetén a Hatóság ezt követően felülvizsgálja az értékelést.

(3)   Az engedély odaítélése nem érinti az érintett vállalatoknak az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást, az engedélyezett újrafeldolgozási eljárással készült újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó anyagot vagy tárgyat, illetve az ilyen anyaggal vagy tárggyal érintkezésbe kerülő élelmiszert illetően fennálló általános polgári jogi és büntetőjogi felelősségét.

8. cikk

Az újrafeldolgozási eljárás engedélyének módosítása, felfüggesztése és bevonása

(1)   Az engedély jogosultja az 5. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kérelmezheti a meglévő engedély módosítását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemhez a következőket kell mellékelni:

a)

az eredeti kérelemre való hivatkozás;

b)

technikai dosszié, amely a 5. cikk (2) bekezdésében említett iránymutatások szerint tartalmazza az új információkat;

c)

a technikai dosszié új, teljes összefoglalása szabványosított formában.

(3)   A Hatóság saját hatáskörében, illetve valamely tagállam vagy a Bizottság kérésére adott esetben az 5. cikkben leírt eljárás szerint értékeli, hogy a vélemény vagy az engedély továbbra is összhangban áll-e ezzel a rendelettel.

(4)   A Bizottság késedelem nélkül megvizsgálja a Hatóság véleményét, és szükség esetén elkészíti a meghozandó határozat tervezetét.

(5)   Az engedélyt módosító határozattervezetnek meg kell határoznia a felhasználási feltételek és az engedélyhez kapcsolódó esetleges korlátozások szükséges változtatásait.

(6)   Az engedélyt adott esetben a 6. cikkben említett eljárásnak megfelelően módosítani kell, fel kell függeszteni, vagy be kell vonni.

9. cikk

A közösségi nyilvántartás

(1)   A Bizottság az engedélyezett újrafeldolgozási eljárásokról közösségi nyilvántartást hoz létre és vezet.

(2)   A nyilvántartást a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3)   A nyilvántartás minden egyes bejegyzésének tartalmaznia kell a 6. cikk (3) bekezdésében említett információkat.

10. cikk

Hatósági ellenőrzés

(1)   Egy adott újrafeldolgozó üzem és átalakítást végző vállalat hatósági ellenőrzését a 882/2004/EK rendeletben előírt szabályokkal összhangban kell elvégezni, amelynek különösen a 882/2004/EK rendelet 10. cikkében leírt ellenőrzésre és ellenőrzési technikákra kell kiterjednie.

(2)   A hatósági ellenőrzés igazolja, hogy az újrafeldolgozási eljárás megfelel az engedélyezett eljárásnak, és a 2023/2006/EK rendelettel összhangban hatékony minőségbiztosítási rendszert alkalmaznak.

(3)   Az engedély jogosultja értesíti a tagállam illetékes hatóságát az újrafeldolgozó- vagy gyártóüzemről, ahol az engedélyezett újrafeldolgozási eljárást alkalmazzák. A tagállamok ezt az információt továbbítják a Bizottságnak.

A harmadik országokban található gyártó- vagy újrafeldolgozó üzemekről a Bizottságot értesíteni kell.

A Bizottság a Közösség és a harmadik országok újrafeldolgozó üzemeiről nyilvántartást tesz közzé, amelyet folyamatosan frissít.

11. cikk

Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak címkézése

Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak újrafeldolgozott tartalmában önkéntes önbevallásának az ISO 14021:1999 szabványban előírt vagy ezzel egyenértékű szabályokat kell követnie.

12. cikk

A megfelelőségi nyilatkozat és nyilvántartás

(1)   A 2002/72/EK irányelv 9. cikkének követelményein túl az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak megfelelőségi nyilatkozata tartalmazza az e rendelet I. mellékletének A. részében előírt információkat.

(2)   A 2002/72/EK irányelv 9. cikkének követelményein túl az újrafeldolgozott műanyagok megfelelőségi nyilatkozata tartalmazza az e rendelet I. mellékletének B. részében előírt információkat.

13. cikk

Az újrafeldolgozási eljárások engedélyezésére vonatkozó átmeneti intézkedések

(1)   Az újrafeldolgozási eljárás kezdeti engedélyezési fázisában e cikk (2)–(6) bekezdése sérelme nélkül az 5., 6. és 7. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

(2)   Az 5. cikk (2) bekezdése értelmében az újrafeldolgozási eljárás biztonsági értékelésére vonatkozó, a Hatóság által írt iránymutatások közzétételét követő 18 hónap alatt az engedélyezésre váró érintett vállalatok az 5. cikkel összhangban nyújtanak be kérelmet.

(3)   A Bizottság nyilvánosságra hozza azoknak az újrafeldolgozási eljárásoknak a nyilvántartását, amelyekre a (2) bekezdéssel összhangban érvényes kérelmet nyújtottak be.

(4)   A Hatóság véleményt nyilvánít minden egyes olyan újrafeldolgozási eljárásról, amelyre az e cikk (2) bekezdésében említett időszak alatt érvényes kérelmet nyújtottak be. Az 5. cikk (3) bekezdésében említett, véleménynyilvánításra előírt hat hónapos határidő nem alkalmazandó.

(5)   Azokat a kérelmeket, amelyekről a Hatóság azért nem tudott véleményt nyilvánítani, mert a kérelmező nem tartotta be a kiegészítő információk benyújtásával kapcsolatban az 1935/2004/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőket, kizárják a kezdeti engedélyezésből.

(6)   A (4) bekezdésben említett vélemények a beérkezést követő hat hónapon belül a Bizottság az (1) bekezdésben említett újrafeldolgozási eljárások engedélyezését jóváhagyó vagy elutasító határozattervezeteket nyújt be az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz véleményezésre.

14. cikk

Az újrafeldolgozott műanyag kereskedelmére és felhasználására vonatkozó átmeneti intézkedések

(1)   Az e rendelet hatályba lépésének napján már életbe lépett, olyan újrafeldolgozási eljárásból készült újrafeldolgozott műanyag kereskedelme és felhasználása, amelyre a 13. cikk értelmében az engedélyezést elutasították vagy érvénytelen kérelmet nyújtottak be, a 13. cikk (6) bekezdésében említett határozatok elfogadásának napját követően hat hónapig még megengedhető.

(2)   Az e rendelet hatályba lépésének napján már életbe lépett, olyan újrafeldolgozási eljárásból készült újrafeldolgozott műanyagot tartalmazó újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak, amelyre a 13. cikk értelmében az engedélyezést elutasították vagy érvénytelen kérelmet nyújtottak be, a készlet kimerüléséig megengedhető.

15. cikk

A 2023/2006/EK rendelet módosítása

A 2023/2006/EK rendelet melléklete az e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3., 9., 10. és 12. cikk azonban a 13. cikk (6) bekezdésében említett határozatok elfogadásának napjától alkalmazandó. Addig a tagállamokban továbbra is az újrafeldolgozott műanyagokkal és műanyag tárgyakkal kapcsolatos hatályos nemzeti rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 338., 2004.11.13., 4. o.

(2)  HL L 365., 1994.12.31., 10. o. A legutóbb a 2005/20/EK irányelvvel (HL L 70., 2005.3.16., 17. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 220., 2002.8.15., 18. o. A legutóbb a 2007/19/EK irányelvvel (HL L 91., 2007.3.31., 17. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 384., 2006.12.29., 75. o.

(5)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 180/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 56., 2008.2.29., 4. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 44., 1978.2.15., 15. o.


I. MELLEKLET

A.   RÉSZ

Az újrafeldolgozott műanyagok és műanyag tárgyak megfelelőségi nyilatkozatában szereplő kiegészítő információk

A 12. cikk (1) bekezdésében említett írásbeli nyilatkozat a következő kiegészítő információkat tartalmazza:

nyilatkozat arról, hogy kizárólag engedélyezett újrafeldolgozási eljárással készült újrafeldolgozott műanyag került felhasználásra, feltüntetve az engedélyezett újrafeldolgozási eljárás EK nyilvántartási számát.

B.   RÉSZ

Az újrafeldolgozott műanyag megfelelőségi nyilatkozatában szereplő kiegészítő információk

A 12. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli nyilatkozat a következő kiegészítő információkat tartalmazza:

1.

nyilatkozat arról, hogy az újrafeldolgozási eljárás engedélyezve van, feltüntetve az engedélyezett újrafeldolgozási eljárás EK nyilvántartási számát;

2.

nyilatkozat arról, hogy a műanyag alapanyagok, az újrafeldolgozási eljárás és az újrafeldolgozott műanyag eleget tesznek azoknak az előírásoknak, amelyekre az engedélyt kiadták;

3.

nyilatkozat arról, hogy a 2023/2006/EK rendelet mellékletének B. szakasza szerinti minőségbiztosítási rendszert alkalmazzák.


II. MELLÉKLET

A 2023/2006/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a cím után a következő szakaszcímmel egészül ki:

„A.   Nyomdafestékek”

2.

Kiegészül a következő szakasszal:

„B.   Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő, újrafeldolgozott műanyagról és műanyag tárgyakról, valamint a 2023/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 282/2008/EK rendeletben említett műanyag-újrafeldolgozási eljárások minőségbiztosítási rendszere

1.

Az újrafeldolgozást végző vállalat által végrehajtott minőségbiztosítási rendszer gondoskodik arról, hogy az újrafeldolgozási eljárás kellőképpen megbízható legyen, így biztosítja, hogy az újrafeldolgozott műanyag eleget tesz az engedélyben szereplő követelményeknek.

2.

Valamennyi részletet, követelményt vagy rendelkezést, amelyeket az újrafeldolgozást végző vállalat minőségbiztosítási rendszerére vonatkozóan elfogadott, írásbeli elvek és eljárások formájában rendszeresen és megfelelően dokumentálni kell.

A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségpolitika és eljárások, úgy mint a minőséggel kapcsolatos programok, tervek, kézikönyvek, nyilvántartások és a nyomonkövethetőséget biztosító intézkedések egységes értelmezését.

Különösen a következőket kell tartalmaznia:

a)

minőségbiztosítási kézikönyvet, amely tartalmazza az újrafeldolgozást végző vállalatok minőségi célkitűzéseinek pontos leírását, a vállalat felépítését, különösen a szervezeti felépítést, a vezető személyzet felelősségi körét és az újrafeldolgozott műanyag gyártásával kapcsolatos szervezeti hatáskörét;

b)

minőségellenőrzési terveket, ideértve az alapanyagok és az újrafeldolgozott műanyag tulajdonságait, a beszállítók képzettségét, kiválogatási eljárásokat, mosási eljárásokat, mélytisztítási eljárásokat, melegítési eljárásokat vagy az eljárás bármely más olyan részét, amely az újrafeldolgozott műanyag minősége szempontjából releváns, ideértve azon szempontok megválasztását, amelyek elengedhetetlenek az újrafeldolgozott műanyag minőségellenőrzése tekintetében;

c)

a teljes újrafeldolgozási eljárás ellenőrzése és megfigyelése céljából végrehajtott irányítási és működési eljárásokat, ideértve az összes gyártási szakaszban az ellenőrzési és minőségbiztosítási technikákat, különösen a kritikus határértékek kijelölését azokon a szempontokon, amelyek nélkülözhetetlenek az újrafeldolgozott műanyag minősége tekintetében;

d)

módszereket a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának megfigyeléséhez, különös tekintettel az újrafeldolgozott műanyag kívánt minőségének elérésére, ideértve a nem megfelelő termékek ellenőrzését is;

e)

az újrafeldolgozott műanyag gyártása előtt, közben és után alkalmazott vizsgálatokat és analitikai eljárásokat vagy bármely más tudományos bizonyítékot, ezek gyakoriságát és az alkalmazott vizsgálóberendezést; lehetővé kell tenni a vizsgálóberendezések kalibrálásának megfelelő nyomon követését;

f)

az elfogadott nyilvántartási dokumentumokat.”


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/19


A BIZOTTSÁG 283/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok megállapításáról szóló 673/2005/EK tanácsi rendelet I. mellékletének felváltásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára vonatkozó kiegészítő vámok megállapításáról szóló, 2005. április 25-i 673/2005/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

Miután az Egyesült Államok a folyamatos dömping- és támogatás-ellentételezésről szóló törvényt (a továbbiakban: CDSOA) nem tudta összhangba hozni a WTO-megállapodásokból eredő kötelezettségeivel, a 673/2005/EK rendelet 2005. május 1-jei hatállyal 15 %-os kiegészítő értékvámot vetett ki az Amerikai Egyesült Államokból származó egyes termékek behozatalára. A WTO felhatalmazásával összhangban, miszerint az Egyesült Államokkal szemben felfüggeszthető a vámkedvezmények alkalmazása, a Bizottság a CDSOA alapján évente kiigazítja a felfüggesztés mértékét az abban az időben a Közösséggel szemben alkalmazott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékének megfelelően.

(2)

A legutóbbi olyan év CDSOA-kifizetései, amellyel kapcsolatban adatok állnak rendelkezésre, a 2007. pénzügyi év (2006. október 1. – 2007. szeptember 30.) során beszedett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kifizetéseire vonatkoznak. Az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Hivatala által közzétett adatok alapján a Közösséggel szembeni hatálytalanítás vagy gyengítés mértéke 33,38 millió USD.

(3)

Mivel a hatálytalanítás vagy gyengítés mértéke és következésképpen a felfüggesztés mértéke csökkent, a 673/2005/EK rendelet I. mellékletében szereplő lista utolsó harminc termékét le kell venni a szóban forgó rendelet I. mellékletében szereplő listáról.

(4)

A módosított I. mellékletben szereplő, az Amerikai Egyesült Államokból származó termékek behozatalára kivetett, 15 %-os kiegészítő behozatali értékvám egy évre vonatkozó hatása által képviselt kereskedelmi érték nem lépi túl a 33,38 millió USD-t.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne történjen késedelem a 15 %-os kiegészítő behozatali értékvám hatálya alól kivont termékek vámkezelése során, e rendeletnek kihirdetése napján hatályba kell lépnie.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a kereskedelmi megtorló intézkedésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 673/2005/EK rendelet I. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. május 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 110., 2005.4.30., 1. o. A legutóbb a 409/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2007.4.17., 16. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

Azokat a termékeket, amelyekre kiegészítő vámokat kell alkalmazni, a nyolcjegyű KN-kódok azonosítják. Az e kódok alá besorolt termékek leírása a 493/2005/EK rendelettel (1) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében található.

 

0710 40 00

 

4803 00 31

 

4818 30 00

 

4818 50 00

 

4820 10 50

 

4820 10 90

 

4820 30 00

 

4820 50 00

 

4820 90 00

 

6103 43 00

 

6104 63 00

 

6203 43 11

 

6203 43 19

 

6203 43 90

 

6204 63 11

 

6204 63 18

 

6204 63 90

 

6204 69 18

 

6204 69 90

 

6301 30 10

 

6301 30 90

 

6301 40 10

 

6301 40 90

 

8467 21 99

 

8705 10 00

 

9003 19 30

 

9009 11 00

 

9009 12 00


(1)  HL L 82., 2005.3.31., 1. o.

(2)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.”


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/21


A BIZOTTSÁG 284/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

egyes elnevezéseknek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Lingot du Nord (OFJ), Cipolla Rossa di Tropea Calabria (OFJ), Marrone di Roccadaspide (OFJ))

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban és 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) Franciország kérelmét a „Lingot du Nord”, és Olaszország kérelmét a „Cipolla Rossa di Tropea Calabria” és a „Marrone di Roccadaspide” elnevezések bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért az említett elnevezéseket be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezések bejegyzésre kerülnek.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 151., 2007.7.5., 21. o. (Lingot du Nord), HL C 160., 2007.7.13., 15. o. (Cipolla Rossa di Tropea Calabria), HL C 160., 2007.7.13., 19. o. (Marrone di Roccadaspide).


MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6.   osztály Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

FRANCIAORSZÁG

Lingot du Nord (OFJ)

OLASZORSZÁG

Cipolla Rossa di Tropea Calabria (OFJ)

Marrone di Roccadaspide (OFJ)


28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/23


A BIZOTTSÁG 285/2008/EK RENDELETE

(2008. március 27.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazati piac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)

A 318/2006/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)

Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és a 318/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében és 2. cikkének 1. portjában feltüntetett, illetve a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt, áru formában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták ennek a rendeletnek a melléklete szerint kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 28-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 27-én.

a Bizottság részéről

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. Az 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25, 19. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb a 246/2008/EK rendelettel (HL L 75., 2008.3.18., 64. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2008. március 28-tól vonatkozó visszatérítési ráták (1)

KN-kód

Leírás

Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban

A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén

Egyéb

1701 99 10

fehér cukor

28,11

28,11


(1)  Az ebben a mellékletben meghatározott mértékek nem alkalmazhatók a következő helyekre irányuló exportra:

a)

harmadik országok: Andorra, az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Montenegró; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia () valamint azok a Svájci Államszövetségbe exportált áruk, amelyek fel vannak sorolva a Svájci Államszövetség és az Európai Unió között 1972. július 22-én létrejött megállapodáshoz csatolt 2. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában;

b)

az EU-tagállamok azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Heligoland szigete, Grönland, a Feröer-szigetek és Ciprus azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést;

c)

azon európai területek, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, és amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár.

(2)  Beleértve Koszovót, az Egyesült Nemzetek oltalma alatt, a Biztonsági Tanács 1999. június 10-i 1244. állásfoglalása alapján.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács és Bizottság

28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/25


A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. február 25.)

az egyrészről az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség nevében történő megkötéséről

(2008/270/EK, Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 170. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdésével,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Bizottság a Közösségek nevében tárgyalásokat folytatott az egyrészről az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásról (a megállapodás), amely annak ideiglenes alkalmazásáról is rendelkezik.

(2)

A megállapodást a felek képviselői, annak későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel 2007. június 25-én Luxembourgban aláírták.

(3)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás (2) az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség nevében jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Az Európai Közösség nevében a Tanács elnöke és az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság elnöke megteszi a megállapodás 14. cikkében előírt értesítést.

3. cikk

(1)   A megállapodás a Svájccal 1999. június 21-én aláírt és a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – bizottsági határozattal (3) megkötött hét megállapodáshoz kapcsolódik.

(2)   A megállapodás nem újítható meg, amennyiben az (1) bekezdésben említett megállapodások megszűnnek.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. VIZJAK

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  2007. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 189., 2007.7.20., 26. o.

(3)  HL L 114., 2002.4.30., 1. o.


Tanács

28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/27


A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. február 25.)

az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült második kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásáról

(2008/271/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére, 71. cikkére, 80. cikke (2) bekezdésére, 133. cikke (1) bekezdésére, 133. cikke (5) bekezdésére és 181. cikkére, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében az első és a második mondattal és 300. cikke (3) bekezdésének első albekezdésével,

tekintettel a 2005-ös csatlakozási okmányra és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt második kiegészítő jegyzőkönyvet 2007. február 21-én aláírták az Európai Közösség és tagállamai nevében.

(2)

A második kiegészítő jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Közösség és tagállamai jóváhagyják az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült második kiegészítő jegyzőkönyvet.

A második kiegészítő jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz (1).

2. cikk

A második kiegészítő jegyzőkönyv 5. cikkében előírt értesítést a Közösség nevében a Tanács elnöke küldi meg.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. VIZJAK


(1)  HL L 141., 2007.6.2., 69. o.


Bizottság

28.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 86/28


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 28.)

a Lengyelország által a Techmatrans S.A. részére tervezett C 6/07 (ex N 558/06) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 5616. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/272/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy az említett cikkek alapján tegyék meg észrevételeiket (1),

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

Lengyelország 2006. augusztus 21-i levelében tájékoztatta a Bizottságot a Techmatrans S.A. társaság részére tervezett szerkezetátalakítási támogatásról. Lengyelország 2006. december 14-i levelében további információkat adott át a Bizottságnak. A Bizottság 2007. február 21-i levelében értesítette Lengyelországot az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatáról a Techmatrans S.A. támogatásának kivizsgálásával kapcsolatban. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket, ilyen észrevételek azonban nem érkeztek. A lengyel hatóságok 2007. április 10-i és július 24-i leveleikben további információkat nyújtottak be.

II.   A TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK RÉSZLETES LEÍRÁSA

(2)

A Techmatrans teljes egészében az Államkincstár tulajdonában lévő, mérnöki tevékenységet folytató vállalat. A vállalatot 1972-ben alapították. 112 dolgozót foglalkoztat. A cég 2006. évi forgalma 8,1 millió PLN (2,0 millió EUR) volt, mérlegfőösszege 6,3 millió PLN (1,6 millió EUR). Ezek kis- és középvállalkozásra jellemző adatok, de tekintettel arra, hogy a Techmatrans az Államkincstár tulajdonában van, a nagyvállalatok kategóriájába sorolandó. A társaság nem tagja egyetlen nagyobb tőkecsoportnak sem.

(3)

A társaság fő szolgáltatási területe: szállítástechnikai rendszerek javítása, szervizelése és korszerűsítése, valamint gépjármű-, fém- és építőipari létesítmények új emeléstechnikai rendszereinek szállítása. A lengyel piacon a társaság piaci részesedése nem számottevő (0,2–1,0 %), az európai piacokon elért részesedése pedig még ennél is kisebb.

(4)

2002-től a vállalat tulajdonosa és igazgatósága lépéseket tett a cég privatizációja érdekében. 2005 júliusában a Techmatrans részvényei 51–85 %-ának megszerzésére kiírt meghívásos, tárgyalásos pályázatra két befektető nyújtott be ajánlatot. Az eljárást 2005 szeptemberében a tárgyalás megkezdése nélkül zárták le. A lengyel hatóságok nem adtak magyarázatot az eljárás leállításának okaira.

(5)

A Techmatrans székhelye az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásra jogosult térségben található.

(6)

2001–2004. között a vállalat nettó vesztesége összesen 7,7 millió PLN-t tett ki, a vállalat saját tőkéje a 2001. évi 11,2 millió PLN-ről 2004-re 4,0 millió PLN-re csökkent. 2005-ben a vállalat nyereséget könyvelt el, amelynek összege 277 000 PLN volt, majd 2006. évben ismét veszteséges volt, a veszteség értéke 1,1 millió PLN volt.

(7)

A helyzet kialakulásának fő okát a lengyel hatóságok a szerződéses partnerek megrendeléseinek hiányában, a teljesített szerződéses kötelezettségek alacsony jövedelmezőségében és a foglalkoztatási szerkezetátalakítások magas költségeiben látják.

(8)

A vállalat elismeri, hogy nehézségei saját belső gyengeségeiből adódnak: a versenytársakhoz képest alacsony gyártási technológiai színvonalból, a gyenge termelésirányításból, a termékek alacsony minőségéből és a kínált termékek alacsony műszaki színvonalából, valamint az elöregedett és elhasznált eszközökből (a termelési eszközök átlagos amortizációs szintje 90 %-os). 2001 óta lényegében egyetlen komoly korszerűsítési lépésre sem került sor, még a berendezések cseréje sem történt meg.

(9)

Az eszközhiány következtében a vállalat marketingtevékenysége korlátozott, ezért a Techmatrans jelenlegi ügyfelei azokból a cégekből állnak, amelyekkel a vállalat már korábban együttműködött. A likviditási hiány problémái tovább rontják a vállalat helyzetét.

(10)

A vállalat likviditási mutatói túlságosan gyengék ahhoz, hogy a cég piaci alapú, hosszú lejáratú hitelhez juthasson. Az elviselt veszteségek következtében a Techmatrans saját tőkéje 2001 után 65 %-kal csökkent, miközben a vállalat képtelen volt hosszú lejáratú kötelezettségeket vállalni. Ennélfogva a vállalat tevékenységét kb. 30 %-ban rövid lejáratú, a szállítókkal és a közintézményekkel szembeni kötelezettségekből finanszírozzák.

(11)

A tervezett szerkezetátalakítás mindenekelőtt a vagyon átalakítására vonatkozik. A szerkezetátalakítási terv a termelőszeközökbe: új gépek beszerzésébe, szaktudás (know-how) fejlesztésébe, licencvásárlásokba és informatikai rendszerek korszerűsítésébe történő jelentős beruházást irányoz elő. E beruházások célja a termelékenység növelése és a vállalat kínálatának szélesítése.

(12)

A költségek csökkentése érdekében új szállítási eszközök beszerzését, a fűtés-, a vízvezeték- és az elektromos rendszer korszerűsítését tervezik.

(13)

A tervezett tőkeinjekció stabilizálja a vállalat pénzügyi helyzetét és javítja a cég pénzügyi mutatóit.

(14)

Néhány szerkezetátalakítási eszköz bevezetésére már sor került. Csökkentek az állandó költségek: a vállalat működtetését egy helyre koncentrálták, ez csökkentette a fenntartási és működési költségeket, ugyanakkor 2004-ben a vagyon felesleges elemeit értékesítették és a foglalkoztatottak száma a 2003. évi 133 főről 2005-re 112 főre csökkent. Mindezek eredményeképpen 2005-ben a vállalat jelentéktelen nyereséggel zárta az évet. A foglalkoztatási szerkezetátalakítás befejezettnek tekinthető, ezért további létszámcsökkentést nem terveznek.

(15)

Az állandó költségek csökkentése és a szerkezetátalakítás céljára felhasználandó tőke felhalmozása érdekében a vállalat további felesleges vagyonelemek értékesítését tervezi: ingatlanok értékesítését 2007-ben, valamint a szerkezetátalakítás időszakában az újak beszerzését követően a felesleges (egy évnél régebbi) készletek és régi gépek, gépjárművek eladását. Független szakértői vélemény szerint az ingatlanok értéke 1,8 millió és 3,1 millió PLN között ingadozik, a becslés módjától függően. A vállalat számításai szerint az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek mértéke 2 millió PLN lesz. A készletek értékesítése tekintetében feltételezhető, hogy az ebből származó bevételek a könyv szerinti érték 25 %-a körül alakulnak, azaz 100 000 PLN körül lesznek. A gépjárművek és a gépek értékesítéséből származó bevételek 100 000 PLN értékre becsülhetők.

(16)

A Techmatrans vállalat továbbá kereskedelmi hitelt szerzett 110 000 PLN értékben, amelynek törlesztési ideje hosszabb a tipikus piaci hitelek feltételeinél. A lengyel hatóságok a Techmatrans vállalat 2005. évben elért nyereségének önrészként történő elszámolására tettek javaslatot.

(17)

A bejelentett szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítás költségei elérték a 5,35 millió PLN-t, amelyből a tervek szerint 2,8 millió PLN-t állami támogatás formájában finanszíroztak volna, a fennmaradó 2,55 millió PLN-t pedig a Techmatrans fedezte volna.

(18)

A kompenzációs eszközök tekintetében a vállalat tevékenységi körei egyikének feladását tervezte, mégpedig a szállítástechnikai vezérlőrendszerek tervezését szüntetnék meg. A vezérlőrendszerek továbbra is szerepelnének a vállalat termékkínálatában, azok tervezését azonban külső vállalattól rendelnék meg.

(19)

A bejelentett támogatás azt jelenti, hogy az Agencja Rozwoju Przemysłu S.A., (állami tulajdonú iparfejlesztési ügynökség, a továbbiakban: ARP) megemeli a vállalat törzstőkéjét 2,8 millió PLN (0,7 millió EUR) összeggel. Az ilyen jellegű tőkeinjekció formájában nyújtott támogatás jogi alapja az állami vállalatok piaci hasznosításáról és privatizálásáról szóló, 1996. augusztus 30-i törvény (3).

(20)

A társaság jelenlegi tulajdonosa, az Államkincstár a 2001–2004 években keletkezett veszteségek fedezése céljából csökkenti a vállalat részvénytőkéjét. Ezt követően a társaság új részvényeket bocsát ki, amelyeket az ARP vesz át, így az ARP a Techmatrans részvények 41,5 %-ának birokosa lesz. Az ilyen módon szerzett pénzeszközöket beruházási célokra fogják felhasználni.

(21)

A fent bejelentett támogatáson kívül a lengyel hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2004. és 2005. években a Techmatrans az adósság részletekben történő törlesztése formájában állami támogatásban részesült. A támogatást de minimis támogatás keretében ítélték oda.

III.   A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(22)

A hivatalos vizsgálati eljárást azért indították meg, mert a Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a tervezett szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethető-e a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentése és szerkezetátalakítása céljából nyújtott állami támogatásra vonatkozó közösségi iránymutatással (a továbbiakban: iránymutatás) (4).

(23)

Először is a Bizottságnak kétségei voltak, hogy a szerkezetátalakítási tervben rögzített eszközök elégségesek-e a vállalat hosszú távú jövedelmezőségének visszaállításához. A tervezett haszonkulcs-mutató alacsony volt, tehát a tervet egy potenciális magánbefektető valószínűleg nem fogadta volna el. A vállalat 2006. évi valós helyzete a vártnál lényegesen rosszabb volt, így a tervet felül kellett vizsgálni.

(24)

Másrészt a javasolt önrész az iránymutatásban rögzítetteknél alacsonyabb volt. További kétségek merültek fel az önrészként javasolt egyes intézkedések és az iránymutatás összeegyeztethetősége terén. Úgy tűnt, a szerkezetátalakítás költségeit szintén alábecsülték. Ezért a számításokhoz képest még kevésbé valószínűsíthető az, hogy az átalakítás költségeit saját erőből fedezni tudják.

(25)

A Bizottságnak további kétségei voltak a javasolt kompenzációs eszközök gazdasági ésszerűségét illetően. A megszüntetésre szánt tevékenység technológiai szempontból a vállalat egyéb tevékenységi köreinél előrehaladottabbnak és nyereségesebbnek tűnt. Mindez további kétségekhez vezetett a vállalat ágazati stratégiáját illetően.

IV.   A LENGYEL HATÓSÁGOK ÉSZREVÉTELEI

(26)

Először is a lengyel hatóságok nem értettek egyet a Bizottsággal, amely kétségbe vonta a vállalat szerkezetátalakítási tervében rögzített várható haszonkulcsokat. Bizonyítékokat terjesztettek elő annak alátámasztására, hogy a 2–4 %-os haszonkulcs a gépipari ágazatban jellemzőnek tekinthető a Techmatranshoz hasonló, szállítástechnikai rendszereket előállító vállalatok esetében. A lengyel hatóságok a lengyel értékpapír-tőzsdén jegyzett, ugyanabban a piaci szegmensben jövedelmezően működő társaság példáján kívánták bizonyítani, hogy a vállalat hasonlóan alacsony haszonkulcs mellett is működik.

(27)

A lengyel hatóságok hangsúlyozták, hogy a tervezett tőkeinjekció a Techmatrans számára ideiglenes támogatás, amely lehetővé teszi a vállalat eredményes szerkezetátalakítását és sikeres privatizációját a 2009–2010 években. A lengyel hatóságok azt is hangsúlyozták, hogy az ARP részesedését a Techmatrans cégben ideiglenes beruházásnak tekintették, és mind az ARP, mind az Államkincstár tervezi a vállalat részvényeinek értékesítését – a vállalat helyzetének javulása után.

(28)

A lengyel hatóságok arra hívták fel a figyelmet, hogy a Techmatrans társaságnál már lényeges átalakítási intézkedéseket léptettek életbe, így például a foglalkoztatottak számának csökkentését, az állandó költségek csökkentését, a vállalati szervezet átalakítását, amelyeknek hosszú távú hatása van a vállalatra.

(29)

A lengyel hatóságok ismertették a Techmatrans átdolgozott szerkezetátalakítási tervét. Korrigálták a pénzügyi előrejelzéseket, tekintetbe véve a Techmatrans 2006. évi eredményeit és a vállalat megmentése érdekében nyújtott kölcsön visszafizetésének szükségességét is.

(30)

A lengyel hatóságok tájékoztatást adtak arról, hogy a vállalat a szerkezetátalakítás időszakában magánforrásokból további pénzeszközöket tudott szerezni. A vállalat a fizetési kötelezettségek diszkontálására vonatkozó megállapodásokat kötött egyes bankokkal (2006.7.19-én és 2007.3.27-én). A megkötött megállapodások alapján a bank átvállalja a Techmatrans 90 napnál rövidebb határidejű követeléseit, a vállalatnak pedig haladéktalanul készpénzt fizet ki. A lengyel hatóságok azt állítják, hogy az ilyen típusú finanszírozás hatása hasonlít a rulírozó hitel hatásához és a vállalat önrészének tekintendő.

V.   ÉRTÉKELÉS

1.   Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás

(31)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja, vagy torzulással fenyegeti a versenyt, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(32)

A vállalat feltőkésítését az állami tulajdonú Agencja Rozwoju Przemysłu S.A. (ARP) ügynökségen keresztül 2,8 millió PLN (0,7 millió EUR) összeggel, törvény által létrehozott forrás felhasználásával és állami bevételekből, vagyis állami forrásból fedezik.

(33)

A Techmatrans a lengyel és az európai piacokon működő más európai vállalatok versenytársa, tehát teljesíti a Közösségen belüli kereskedelem befolyásolásának kritériumát.

(34)

A fentiek alapján a szóban forgó támogatási mód az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősül.

(35)

A Techmatrans által a 2004–2005. években a de minimis kereteiben kapott támogatások nem felelnek meg az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében rögzített összes kritériumnak, ennélfogva a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokra vonatkozó közösségi iránymutatás 69. pontja szerint nem képezik ezen eljárás tárgyát.

2.   Eltérések az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésétől

(36)

A szóban forgó esetben nincs helye az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivételek alkalmazásának. Az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdésében foglalt kivételeket illetően, tekintettel arra, hogy a támogatás alapvető célja a nehéz helyzetbe jutott vállalat hosszú távú jövedelmezőségének visszaállítása, egyedül az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontjában rögzített kivétel jöhet szóba, amely lehetővé teszi az állami támogatást egyes gazdasági tevékenységek támogatása céljából, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ennélfogva, a támogatás a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekinthető az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint abban az esetben, ha a nehéz helyzetbe jutott vállalat megmentéséhez és szerkezet átalakításához nyújtott állami támogatásról rendelkező közösségi iránymutatásban rögzített feltételek teljesülnek.

2.1.   A vállalat támogathatósága

(37)

A hivatkozott iránymutatással egybehangzóan nehéz helyzetbe került vállalatnak tekintendő az a vállalat, amely sem saját forrásai segítségével, sem pedig a részvényesektől vagy magánhitelezőktől kapott források segítségével nem képes visszanyerni pénzügyi stabilitását és az állami szervek beavatkozása nélkül szinte bizonyosan eltűnik a piacról. Az iránymutatás felsorol továbbá néhány, a vállalat nehéz helyzetére utaló tipikus jelet, így pl. a növekvő eladósodást, és a nettó eszközök csökkenő vagy nulla értékét.

(38)

A Techmatrans az iránymutatás értelmezése szerint nehéz helyzetben levő vállalatnak tekintendő. Az utóbbi 5 év során a Techmatrans vállalat saját tőkéjének több mint a felét elveszítette és értékesítési veszteségeket jegyzett, valamint működése nettó veszteséget hozott. A 2002-2004 évek összesített vesztesége 7,3 millió PLN (1,9 millió EUR) volt. A vizsgált időszak értékesítésből származó bevételei a 2001. évi 15,7 millió PLN (4,1 millió EUR) összegről 2006-ra becsült értéken 8,5 millió PLN (2,2 millió EUR) értékre csökkentek, amely 46 %-os esést jelent.

(39)

A 2001-2005. években a forgótőke 7,7 millió PLN-ről (1,9 millió EUR) 2,3 millió PLN-re (0,6 millió EUR) csökkent. Ugyanebben az időszakban a forgótőkén belül a készletek aránya 16 %-ról 38,5 %-ra nőtt.

(40)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Techmatrans társaságot az iránymutatás értelmében nehéz helyzetben levő vállalatnak kell tekinteni, így besorolható a szerkezetátalakítási támogatásra jogosult vállalatok körébe.

2.2.   A jövedelmezőség visszaállítása

(41)

Annak érdekében, hogy a támogatás az iránymutatás 34–37. pontja alapján a közösségi jognak megfelelő támogatásnak minősüljön, a szerkezetátalakítási tervben rögzíteni kell a nehézségek előidézésében szerepet játszó okok részletes vizsgálatának eredményeit, és meg kell határozni a hosszú távú nyereségességet, valamint a cég pénzügyi stabilitását elősegítő módszereket. Az ilyen tervet a tevékenység jövőbeni feltételeit reálisan felmérő alapokra helyezve kell előkészíteni. Az elvárt tőkemegtérülési mutatónak annyira magasnak kell lennie, hogy a szerkezetátalakításba bevont vállalat önmaga képes legyen a piacon talpon maradni.

(42)

Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság hangot adott azon kétségének, hogy vajon a tervezett szerkezetátalakítás elégséges-e a Techmatrans vállalat jövedelmezőségének helyreállításához, valamint rámutatott a szerkezetátalakítási terv felülvizsgálatának és végleges formába öntésének szükségességére. A hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozat meghozatalát követően a lengyel hatóságok további információkkal szolgáltak és eloszlatták a Bizottság kételyeit a jövedelmezőség helyreállítását illetően.

(43)

Először is a Techmatrans 2006. évi gyenge eredményének oka megfelelően tisztázódott. Mivel feltétlenül szükséges volt az előrejelzett feltőkésítés időpontjának módosítása, likviditási problémái miatt a vállalat a megrendelések 40 %-át elérő előlegek kifizetését kezdte kérni az ügyfelektől. Mindezek eredményeképpen a vállalat megrendeléseinek jelentős hányadát elveszítette. Amikor a vállalatnak 2006 második félévében sikerült helyreállítania a fizetőképességét, az eredményei is jelentősen javultak. A megfelelően módosított szerkezetátalakítási terv tekintettel volt a Techmatrans 2006. évi eredményeire.

(44)

Másrészt pedig a Bizottságnak a szerkezetátalakítási időszak végi, 2010. évi 3 %-os várható haszonkulcs alacsony szintje miatti aggodalmát illetően a lengyel hatóságok kifejtették, hogy az ágazat helyzetének sajátosságai miatt a haszonkulcsok 2–4 % között ingadoznak. Példákat mutattak be az ugyanebben az ágazatban működő és hasonló haszonkulcsokat elérő vállalatokról, amelyek közül az egyik társaság a lengyel értékpapír-tőzsdén jegyzett vállalat.

(45)

A Techmatrans piacának részletesebb vizsgálata igazolta, hogy a viszonylag alacsony haszonkulcs az autóipar számára forgalmazott termékeket gyártó és szolgáltató vállalatok körében eléggé jellemzőnek tekinthető, az ügyfelek erős tárgyalási pozíciói ugyanis korlátozzák a haszonkulcs növelésének lehetőségeit. Ennélfogva a fentiekben előre jelzett megtérülési mutató indokolt mértékű.

(46)

A szerkezetátalakítási intézkedések főként új beruházásokat foglalnak magukban, amelyeknek a vállalat számára lehetővé kell tenniük potenciálja hosszú távú kihasználását (rövid távon kedvezőtlen hatást érhetnek el, mert megnövelik az amortizációs költségeket). Lényeges szerkezetátalakítási intézkedések léptek már életbe, egyebek között a foglalkoztatás szerkezetátalakítása, a vagyon részbeni szerkezetátalakítása és a vállalati struktúra átalakítása. Végül pedig a vállalatnak nincs lényeges törlesztendő adóssága, tehát a szerkezetátalakítási támogatás egészében a termelékenység növelését és a termékek versenyképességének növelését szolgálja majd.

(47)

A gépgyártási ágazatban többnyire kis- és középvállalatok működnek, főként azért, mert termékeiket az ügyfél igényeihez kell igazítani és értékesítésük kis tételekben történik. A kereslet idényjellegű, ez a jelleg pedig a gyártási kapacitás rugalmas alkalmazkodását igényli a vállalattól. Sok esetben a termékek előállításához olyan speciális szaktudásra van szükség, amely önmagában is sokéves tapasztalatot feltételez. Úgy tűnik, hogy a Techmatrans eleget tesz ezeknek az igényeknek, a szerkezetátalakítási tervben szereplő beruházási program pedig a hosszú távú nyereségesség visszaszerzését biztosítja.

(48)

A szerkezetátalakítási folyamat lezárását követően a lengyel hatóságok 2009–2010 években a vállalat privatizálását tervezik. A privatizációnak tovább kell erősítenie a vállalat hosszú távú pozícióját. A vállalat már 2005-ben pozitív piaci fogadtatásban részesült, amikor két potenciális befektető kifejezte a vállalat megszerzésére irányuló szándékát.

(49)

A fentiekben említett magyarázatok és szerkezetátalakítási tervek vizsgálatát és ellenőrzését követően – különös tekintettel a beruházási programra – a Bizottság elismeri, hogy az átalakítás után a Techmatrans vállalat elérheti a hosszú távú jövedelmezőséget. A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az említett szerkezetátalakítási terv megvalósítása visszaállítja a vállalat jövedelmezőségét.

2.3.   A támogatás lehető legalacsonyabb szintre történő korlátozása

(50)

Az iránymutatás 43–45. pontjában rögzített rendelkezések szerint a támogatást a szükséges minimális mértékre kell csökkenteni, a kedvezményezettektől pedig elvárható a szerkezetátalakítási folyamatban vállalt jelentős önerő – saját vagy külső magánfinanszírozási forrásokból – történő felmutatása. Az iránymutatás egyértelműen előírja, hogy a szerkezetátalakítás finanszírozása jelentős saját forrásból történjen, legyen az a vállalat további fennmaradásához nem feltétlenül szükséges aktívák elidegenítéséből származó forrás, vagy piaci feltételek mellett szerzett külső finanszírozási forrás.

(51)

A Techmatrans önrésze a szerkezetátalakításban az eszközök értékesítéséből származik: ingatlanok (2 millió PLN), készletek (0,1 millió PLN) és régi gépjárművek, gépek (0,1 millió PLN) értékesítéséből. A vállalat továbbá 0,11 millió PLN hosszú lejáratú kereskedelmi hitelre tett szert.

(52)

A Techmatrans továbbá követelés-leszámítolási lehetőséghez jutott. A leszámítolt követelések várható teljes összege 2007-ben 3 160 000 PLN lesz. A fenti előrejelzés tartalmazza a bankokkal és ügyfelekkel már aláírt követelés-leszámítolási szerződéseket. Feltéve, hogy a fizetési időszak várható lerövidítése hasonló lesz a 2006. évben elért feltételekhez (80 nap), az így szerzett pénzeszközök 2007-ben 702 000 PLN-nyi (3 160 000 × 80 nap/360 nap) hosszú lejáratú pénzeszköznek felelnek meg.

(53)

Miután a vállalat ezeket a pénzeszközöket piaci feltételek mellett az állami támogatást megelőzően, nehéz helyzetben kapta, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt azt feltételezni, hogy a Techmatrans a szerkezetátalakítás teljes időszaka alatt legalább ugyanilyen feltételek mellett képes lesz hasonló forrásokat szerezni. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a fenti pénzeszközök elfogadhatók saját erőként a vállalatok megmentéséről és szerkezetátalakításáról szóló iránymutatás értelmében.

(54)

A felülvizsgált szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítás költségei 5,959 millió PLN-t tesznek ki (beruházások: 5,359 millió PLN, a vállalat megmentése céljából felvett kölcsön törlesztése: 0,6 millió PLN). A szerkezetátalakítás finanszírozásában vállalt sajáterő 3,012 millió PLN (eszközök értékesítéséből származó bevételek: 2,2 millió PLN, hosszú lejáratú kereskedelmi hitel: 110 000 PLN, követelés-leszámítolás: 702 000 PLN).

(55)

A Techmatrans teljes szerkezetátalakításban vállalt önrésze a maximálisan lehetségesnek tekintendő és legalább a szerkezetátalakítás 50 %-át fedezi, ami megfelel az említett iránymutatásban előírtaknak. Mindezek okán a Bizottság elfogadhatja az ilyen szintű önerőt.

2.4.   A verseny túlzott torzításának elkerülése

(56)

Az iránymutatás 38–42. pontjában rögzített rendelkezések alapján az intézkedéseket úgy kell bevezetni, hogy a támogatásnak a versenyre gyakorolt, potenciálisan kedvezőtlen hatását a lehető legnagyobb mértékben enyhítsék. A támogatásnak nem szabad a versenyt túlzott mértékben torzítania. Ez pedig rendszerint azt jelenti, hogy a szerkezetátalakítást követően korlátozzák a vállalat jelenlétét a piacon. A vállalat piaci jelenlétének kötelező korlátozása vagy csökkentése a versenytársak javára történő kompenzációs tényező. A korlátozás mértékének arányban kell lennie a piac támogatás által kiváltott torzulásának mértékével és a vállalat viszonylagos súlyával az adott piacon vagy piacokon.

(57)

Az iránymutatás 56. pontja szerint a támogatásra jogosult térségekben a támogatás feltételei kevésbé korlátozó jellegűek a szükséges kiegyenlítő eszközök tekintetében. Annak érdekében, hogy a szerkezetátalakítási támogatás piac- és versenybefolyásoló hatását megvizsgálja, a Bizottság elfogadja, hogy a Techmatrans az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatásra jogosult térségben helyezkedik el.

(58)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban leírt, a felajánlott kompenzációs eszközök gazdasági ésszerűsége felőli bizottsági kétségeket szintén sikerült szétoszlatni. A Techmatrans azt tervezi, hogy felhagy a szállítástechnikai vezérlőrendszereinek tervezésével és értékesítésével, ezen a téren ugyanis – inkább, mint máshol – ésszerűbb lesz e szolgáltatásokat külső cégektől megrendelni. A Techmatrans egyéb tevékenységi köreivel szemben az ilyen jellegű szolgáltatások külső cégeknél való megrendelése nem jelenti azt, hogy a társaság potenciális versenytársaknak adja át azt a különleges tudást, amely elválaszthatatlan részét képezi a vállalat fő tevékenységének. Ezenfelül, az ilyen jellegű tevékenységről való lemondás a vállalaton belül nem igényel jelentős átalakításokat.

(59)

A Techmatrans által megszüntetni tervezett tevékenység jövedelmező, tehát megszüntetését nem a nyereségességi tényezők indokolják. Az utóbbi években az ebből a tevékenységből származó bevételek a Techmatrans bevételeinek 5–8,6 %-át tették ki.

(60)

A Bizottság megjegyzi, hogy a Techmatrans piaci részesedése alacsony, továbbá a vállalat mérete alapján a kis- és középvállalatok közé tartozik (annak ellenére, hogy formailag nem ebbe az ágazatba sorolandó, ugyanis az Államkincstár tulajdonában van), valamint a tervezett támogatás összege nem számottevő (0,7 millió EUR). Ennélfogva azok a versenyt torzító tényezők, amelyeket az ellensúlyozó eszközök hivatottak megelőzni, szintén nem számottevők. Ezért a Bizottság a javasolt ellensúlyozó eszközt elégségesnek ítéli.

VI.   ÖSSZEGZÉS

(61)

A Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett állami támogatás a Techmatrans vállalat fentiekben leírt szerkezetátalakítási folyamatának megvalósítására a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősíthető,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Lengyelország által a Techmatrans vállalat fentiekben leírt szerkezetátalakítási tervének megvalósítására tervezett 2 800 000 PLN összegű támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint összeegyeztethető a közös piaccal.

A fentiek alapján a Bizottság engedélyezi a jelzett 2 800 000 PLN összegű támogatás folyósítását.

2. cikk

E határozat címzettje a Lengyel Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 28-án.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 77., 2007.4.5., 43. o.

(2)  Lásd az 1. számú lábjegyzetet.

(3)  A törvény 56. cikkének (2) bekezdése szerint a privatizációból származó éves bevételek és az e támogatások után felszámított kamatok 15 %-a a Vállalati Szerkezetátalakítási Alapba fizetendő be. Az Alap eszközeit a nehéz helyzetbe került vállalatok megmentésére és szerkezetátalakítására irányuló támogatásra használják fel. A törvény 56. cikkének (5) bekezdése alapján az Államkincstár megemeli az Agencja Rozwoju Przemysłu S.A. törzstőkéjét a Vállalati Szerkezetátalakítási Alap bevételeinek 1/3 részét képező összeggel úgy, hogy ezeket az eszközöket a nehéz helyzetbe került nagyvállalatok – beleértve a privatizációra szánt vállalatokat is – megmentésére és szerkezetátalakítására fordítják.

(4)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.