ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 83

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. március 26.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 272/2008/EK rendelete (2008. március 25.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Tanács

 

 

2008/261/EK

 

*

A Tanács határozata (2008. február 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

3

 

 

2008/262/EK

 

*

A Tanács határozata (2008. február 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

5

 

 

Bizottság

 

 

2008/263/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. június 27.) az Ausztria által a BAWAG-PSK javára nyújtott C 50/2006 (ex NN 68/2006, CP 102/2006) sz. állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 3038. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

7

 

 

2008/264/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. március 25.) a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a cigarettákra vonatkozó európai szabványok által követendő tűzvédelmi előírásokról ( 1 )

35

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

 

2008/265/EK

 

*

Az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás alapján létrehozott EU–Svájci Vegyes Bizottság 1/2008 számú határozata (2008. február 28.) az eljárási szabályok módosításáról

37

 

 

III   Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

 

 

AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

 

*

A Tanács 2008/266/KKBP határozata (2008. január 28.) az európai unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Csádi Köztársaság közötti megállapodás megkötéséről

39

Megállapodás az Európai Unió és a Csádi Köztársaság között az Európai Unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról

40

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/1


A BIZOTTSÁG 272/2008/EK RENDELETE

(2008. március 25.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. március 26-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 25-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. március 25-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

JO

57,9

MA

61,0

TR

108,7

ZZ

75,9

0707 00 05

JO

196,3

MA

69,9

MK

99,4

TR

162,2

ZZ

132,0

0709 90 70

MA

60,5

TR

130,6

ZZ

95,6

0709 90 80

EG

242,2

ZZ

242,2

0805 10 20

EG

43,9

IL

57,9

MA

51,2

TN

59,9

TR

60,4

ZZ

54,7

0805 50 10

IL

106,7

TR

133,3

ZA

147,5

ZZ

129,2

0808 10 80

AR

92,3

BR

87,5

CA

103,7

CL

89,6

CN

92,1

MK

44,4

US

115,6

UY

55,2

ZA

69,0

ZZ

83,3

0808 20 50

AR

80,9

CL

78,9

CN

77,6

ZA

93,5

ZZ

82,7


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Tanács

26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/3


A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. február 28.)

az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

(2008/261/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikkére, 63. cikke 3. pontjának a) és b) alpontjára, a 66. és 95. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének második mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. február 27-én engedélyezte a tárgyalások megkezdését a Liechtensteini Hercegséggel és a Svájci Államszövetséggel a Liechtensteinnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-i megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a megállapodás és a jegyzőkönyv) kapcsolatosan. A tárgyalások lezárultak és a jegyzőkönyvet Brüsszelben, 2006. június 21-én parafálták.

(2)

Későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel, kívánatos a jegyzőkönyv aláírása.

(3)

A jegyzőkönyv előírja egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását. Ezeket a rendelkezéseket a jegyzőkönyv hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó schengeni vívmányok továbbfejlesztését illetően helyénvaló az 1999/437/EK határozatot (1) értelemszerűen alkalmazni a Liechtensteini Hercegséggel fennálló kapcsolatokra is.

(5)

Ez a határozat nem érinti az Egyesült Királyság helyzetét az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (2) értelmében.

(6)

Ez a határozat nem érinti Írország helyzetét az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (3) értelmében.

(7)

Ez a határozat nem érinti Dánia helyzetét az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv értelmében,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek és a kapcsolódó okmányoknak – a jegyzőkönyv későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel – az Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

A jegyzőkönyv és a kapcsolódó okmányok szövegét csatolták e határozathoz (4).

2. cikk

E határozatot a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt rendelkezések hatálya alá tartozó területekre és azok továbbfejlesztésére annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ilyen rendelkezésekhez az Európai Unióról szóló szerződés jogalapot nyújt, vagy az 1999/436/EK tanácsi határozat (5) megállapította, hogy ilyen jogalappal rendelkeznek.

3. cikk

Az 1999/437/EK határozat 1–4. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell Liechtensteinnek az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulására is.

4. cikk

A jegyzőkönyv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv 1. és 4. cikke, valamint 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának első mondatát, továbbá a megállapodás 3. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint 4., 5. és 6. cikkében foglalt jogokat és kötelezettségeket a jegyzőkönyv aláírásától annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. MATE


(1)  A Tanács határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(2)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4)  Az 16462/06 tanácsi dokumentum a következő címen található: http://register.consilium.europa.eu

(5)  HL L 176., 1999.7.10., 17. o.


26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/5


A TANÁCS HATÁROZATA

(2008. február 28.)

az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról

(2008/262/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló Szerződésre és különösen annak 24. és 38. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2006. február 27-én felhatalmazta a Bizottság által támogatott elnökséget, hogy tárgyalásokat kezdjen a Liechtensteini Hercegséggel és a Svájci Államszövetséggel a Liechtensteinnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló, 2004. október 26-i megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a megállapodás és a jegyzőkönyv) kapcsolatosan. A tárgyalások lezárultak és a jegyzőkönyvet Brüsszelben, 2006. június 21-én parafálták.

(2)

Későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel, kívánatos a jegyzőkönyv aláírása.

(3)

A jegyzőkönyv előírja egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazását. Ezeket a rendelkezéseket a jegyzőkönyv hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó schengeni vívmányok továbbfejlesztését illetően helyénvaló az 1999/437/EK tanácsi határozatot (1) értelemszerűen alkalmazni a Liechtensteini Hercegséggel fennálló kapcsolatokra is.

(5)

Ez a határozat nem érinti az Egyesült Királyság helyzetét az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat (2) értelmében.

(6)

Ez a határozat nem érinti Írország helyzetét az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat (3) értelmében,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek és a kapcsolódó okmányoknak – a jegyzőkönyv későbbi időpontban való megkötésére figyelemmel – az Európai Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

A jegyzőkönyv és a kapcsolódó okmányok szövegét csatolták e határozathoz (4).

2. cikk

E határozatot a jegyzőkönyv 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt rendelkezések hatálya alá tartozó területekre és azok továbbfejlesztésére annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ilyen rendelkezésekhez az Európai Unióról szóló szerződés jogalapot nyújt, vagy az 1999/436/EK tanácsi határozat (5) megállapította, hogy ilyen jogalappal rendelkeznek.

3. cikk

Az 1999/437/EK határozat 1–4. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell Liechtensteinnek az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének hatálya alá tartozó schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulására is.

4. cikk

A jegyzőkönyv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jegyzőkönyv 1. és 4. cikke, valamint 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának első mondatát, továbbá a megállapodás 3. cikkének (1)–(4) bekezdésében, valamint 4., 5. és 6. cikkében foglalt jogokat és kötelezettségeket a jegyzőkönyv aláírásától annak hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 28.

a Tanács részéről

az elnök

D. MATE


(1)  A Tanács határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(2)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(3)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(4)  Az 16462/06 tanácsi dokumentum a következő címen található: http://register.consilium.europa.eu

(5)  HL L 176., 1999.7.10., 17. o.


Bizottság

26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/7


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. június 27.)

az Ausztria által a BAWAG-PSK javára nyújtott C 50/2006 (ex NN 68/2006, CP 102/2006) sz. állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 3038. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles.)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/263/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

miután az érintett feleket az említett cikkeknek (2) megfelelően felkérte észrevételeik megtételére,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

A Bank für Arbeit und Wirtschaft und Österreichische Postsparkasse Aktiengesellschaft (a továbbiakban „BAWAG-PSK”) pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos sajtótudósítások megjelenése után a Bizottság 2006. május 5-én küldött levelében felvilágosítást kért Ausztriától. A Bizottság ugyanezen a napon levelet kapott az osztrák hatóságoktól a szövetségi állam BAWAG-PSK számára nyújtott kezességvállalásáról szóló információkkal.

(2)

A Bizottság 2006. május 30-án kelt levelében további tájékoztatást kért Ausztriától. Az osztrák hatóságok 2006. június 16-án kelt levelükben válaszoltak.

(3)

2006. június 27-én és december 4-én az osztrák hatóságok és a BAWAG-PSK képviselői tárgyalásokat folytattak. E találkozókhoz kapcsolódóan Ausztria 2006. július 18-án és szeptember 21-én kelt leveleiben kiegészítő információkat küldött.

(4)

A Bizottság 2006. november 22-én kelt levelében értesítette Ausztriát arról szóló határozatáról, hogy megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(5)

E határozatnak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (3) való megjelentetésével felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, véleményeket azonban nem kapott.

(6)

A Bizottság felvilágosítást kérő levelére Ausztria 2006. december 31-én és 2007. január 31-én kelt leveleiben további információkat küldött.

(7)

2007. február 28-án, március 30-án, április 25-én és május 8-án tárgyalások folytak az osztrák hatóságok, a BAWAG-PSK és a Cerberus képviselői között. Ezek alapján Ausztria 2007. március 28-án, április 19-én, május 4-én, május 21-én és május 31-én, valamint június 13-án kelt leveleiben további felvilágosításokkal szolgált.

II.   HÁTTÉR

(8)

A BAWAG-PSK Ausztria negyedik legnagyobb bankja. A bankszektorban és a finanszírozás területén működő, tőzsdén nem jegyzett vállalatcsoportként Ausztriában és azon kívül a pénzügyi szolgáltatások minden területén folytat tevékenységet. Ő működteti a legnagyobb, központilag irányított belföldi fiókhálózatot (mintegy 157 BAWAG- és 1 300 postafiók) és 1,2 millió magán- és több mint 60 000 vállalati ügyféllel rendelkezik. 2005. december 31-én mérlegfőösszege 57,9 milliárd EUR volt, míg betétállománya mintegy 18 milliárd EUR összeget tett ki.

(9)

Az alábbi 1. táblázat a BAWAG-PSK 2004–2006 közötti mutatószámairól nyújt áttekintést:

1.   táblázat

BAWAG-PSK

Mérlegfőösszeg

(milliárd EUR)

Alkalmazotti létszám

Betéti állomány

(milliárd EUR)

Működési eredmény

(millió EUR)

Mérleg szerinti eredmény

(millió EUR)

2004

56,3

6 275

18,7

280

160,3

2005

57,9

6 632

18,2

217

6,2

2006

50,8

6 670

14,6

140

40,4

(10)

A BAWAG-PSK 2006-ig közvetetten az Österreichischer Gewerkschaftsbund (ÖGB) (4) kizárólagos tulajdonában volt. A bank története 1922-ig nyúlik vissza, amikor az „Arbeiterbank” a szakszervezetek és fogyasztási szövetkezetek pénzállományának kezelése céljából megalakult. A bankot az osztrák szakszervezetek a második világháború után nyitották meg újra.

(11)

2005 decemberében a BAWAG-PSK tulajdonosi szerkezete a következő képet mutatta:

Image

(12)

2005. augusztus 1-jén (szétválási és átvételi szerződés) a BAWAG teljes banküzletágát elkülönítette. A BAWAG-banküzletág egy új társaságba, az új BAWAG-PSK-ba került át. Az átruházó társaság, a BAWAG bejegyzett cégnevét ezt követően AVB-re módosították. Az AVB-ben (korábban BAWAG) maradó eszközök az értékpapírok mellett lényegében a BAWAG-PSK-ben lévő 100 %-os tulajdonhányadból állnak. Az AVB mérlegében a forrásoldalon maradt a BAWAG hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeinek […] (5) milliárd EUR összegű része, valamint a BAWAG sajáttőkéjének egy része.

(13)

2005. december 31-én a BAWAG-PSK közvetett és közvetlen résztulajdonosokkal szembeni követelései […] milliárd EUR (6) összeget tettek ki. Ezeknek a követeléseknek a valós értéke elsősorban a BAWAG-PSK-ban lévő tulajdonrészek értékesítéséhez elért ár mértékétől függött. A követelések teljes valós értékének eléréséhez a potenciális vevőnek mintegy […] milliárd EUR (7) összegű befektetést kellett volna eszközölnie.

(14)

A BAWAG-PSK a belföldi piacot öt fő üzletágra bontja fel:

a)

a magánügyfelek üzletága a Retail-üzletágat, a postafiókokon keresztül történő forgalmazást, a mobil értékesítést és az e-banking szolgáltatásokat tartalmazza. Ezen ügyfelek esetében alkalmazott keresőkről és kis- és középvállalkozásokról van szó,

b)

a vállalati ügyfelek üzletága intézményi ügyfeleket és társadalombiztosítási intézeteket, valamint nemzeti és nemzetközi nagyvállalatokat foglal magában. Ehhez az üzletághoz legalább 4 millió EUR mérleg szerint forgalommal rendelkező ausztriai illetőségű ügyfelek tartoznak,

c)

az állami szektor szegmense mindenekelőtt a szövetségi kormány, a szövetségi tartományok és az osztrák városok számára nyújtandó hitelezési és pénzügyi szolgáltatásokat foglalja magában,

d)

a tőkepiaci szegmenshez a csoport treasurytevékenységei és különösen a bankkönyv, valamint a vagyon- és alapkezelés és a kötvénykibocsátási tevékenység eredménye rendelhető hozzá,

e)

az ingatlan- és lízingüzletág az ezeken a területeken működő leányvállalatok eredményét és a mindenekelőtt vállalati ügyfelek számára ingatlanprojektekhez nyújtott hitelfinanszírozások eredményét tartalmazza.

(15)

A BAWAG-PSK ausztriai piaci részesedései termékek szerinti felosztásban 2005-ben a következőképp alakultak (2. táblázat):

2.   táblázat

Termékek üzletágak szerint

Piaci részesedés

Betétüzletág belföldi ügyfelekkel

Lakossági ügyfelek

12 %

Vállalati ügyfelek

8 %

Hitelüzletág belföldi ügyfelekkel, beleértve a jelzáloghiteleket

Lakossági ügyfelek

6 %

Vállalati ügyfelek

8 %

Állami szektor

25 %

Hitelkártya-üzletág (lakossági ügyfelek)

Betéti kártyák

13 %

Hitelkártyák

11 %

Lízingüzletág

 

7 %

Tőkepiaci üzletág

 

5 %

(16)

A BAWAG-PSK-nak, mint az állami szektor számára banki szolgáltatásokat nyújtó […] banknak erős a pozíciója. A kormányzati átutalások és a közalkalmazotti illetmények kifizetésének […] ezen a bankon keresztül történik.

(17)

A BAWAG-PSK továbbá a BAWAG Versicherung AG és a PSK Versicherung AG (8) társaságokon keresztül a biztosítási üzletágban és a BAWAG-PSK Immobilien AG, a Schuhhandelskette Stiefelkönig és a Fernsehsender ATV Privat-TV Services társaságokon keresztül a bankon kívüli szolgáltatások területén is működik.

(18)

A bank nemzetközi szinten is terjeszkedett. A külföldi kirendeltségek eszközeinek aránya az 1995. évi kb. […] %-ról 2004-ben kb. […] %-ra, illetve a leányvállalatokat is beszámítva valamivel több mint […] %-ra növekedett. A bank a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában, Magyarországon, Máltán és Líbiában rendelkezik leányvállalatokkal vagy részesedésekkel. Piaci részesedése az új tagállamokban azonban alacsony.

(19)

2006. december 30-án az ÖGB a BAWAG-PSK-t eladta a Cerberus Capital Management L.P. amerikai befektetési konszern egy konzorciumának (a továbbiakban: „a konzorcium”) (9). Az ügylet a halasztó hatályú szabályozási és versenyhivatali engedélyek megadása után 2007. május 15-én zárult le. A vételár […] milliárd EUR. Ezenfelül a konzorcium […] millió EUR tőkeemelést ígért.

(20)

A BAWAG-PSK gazdasági nehézségei alapvetően a korábbi vezetés néhány tagja által végrehajtott két speciális ügyletre, a „karibi ügyletekre” és a „Refcóra” vezethetők vissza. E speciális ügyleteket az tette lehetővé, hogy elégtelen volt a kockázat-ellenőrzés és a résztvevők szándékosan megkerülték a hatályos ellenőrzési eszközöket.

(21)

A „karibi ügyleteket” lényegében 1995 és 2001 között kötötték. 1995-től 1998-ig először három ütemben a dublini BAWAG International Finance cégen keresztül Kajmán-szigeteken bejegyzett társaságoknak összesen 550 millió USD összeget utaltak át. 1998-ban még egy további 89 millió USD összegű hitelt nyújtottak. 1998 szeptemberében a vállalkozás úgy nézett ki, hogy a BAWAG-PSK dublini leányvállalatán keresztül négy társaságnak különböző beruházások céljából összesen 639 millió USD kölcsönt nyújtott. Ezeket az összegeket a jen USA-dollárral szembeni árfolyamának alakulásával való spekulációra használták. A fedezetül szolgáló harmadik oldalról szolgáltatott sajáttőkerészt és a Senior-Deposit-Agreementből származó eszközöket a spekulációkhoz különbözetként fokozatosan merítették ki, mert az árfolyam nem az elvárások szerint alakult. Az 1998-ig megvalósított finanszírozásokkal kapcsolatban ily módon […] millió USD teljes veszteség alakult ki.

(22)

1998. év végéig további összesen több mint […] millió USD összegű finanszírozást hajtottak végre és 1999-ben kb. […] millió EUR-t meghaladó összegű hitelügyletekbe bocsátkoztak, amelyek azonban nem bizonyultak értékállónak. Újra nem következett be a jen várt árfolyam-alakulása; az opciókat, amelyek értéke az idő folyamán nagymértékben lecsökkent, nagy veszteséggel adták el. Az 1999. évi kötelezettségek […] milliárd EUR-t tettek ki, ahol a kötelezettségek nagymértékű bővülése nagy részben a devizaárfolyam-szerkezetben lévő erős eltolódásokra is visszavezethető volt.

(23)

1999 végén/2000 elején egy további, utolsó próbálkozásba vágtak bele, hogy az addig elszenvedett veszteségeket ezekből az üzletekből mégis kompenzálják. A korábbi opciókból fennmaradó […] millió USD-vel együtt további […] millió EUR-t alapokba fektettek. A befektetéseket ismét jen-swapspekulációkba eszközölték, amely a befektetett eszközök újbóli teljes elvesztését okozta. A 2000. év végén ezen ügyletek alapján […] milliárd EUR összegű kötelezettség állt fenn. 2001-től kezdődően a veszteségeket gyakran átstrukturálták és részben leírások révén végül 2005 októberére kb. […] milliárd EUR-ra csökkentették.

(24)

A BAWAG-PSK üzleti kapcsolata a Refco Group Ltd. LLC (a továbbiakban: „Refco”) (10) társasággal 1998-ban kezdődött és 2005 októberéig tartott. Ennek az üzleti kapcsolatnak a központi témái a következők voltak:

a)

a BAWAG-PSK Refcóban lévő részesedése az 1999–2004 közötti időszakban,

b)

ún. Proceeds-Participation-Agreement keretében eszközölt finanszírozások,

c)

a BAWAG-PSK és a Refco együttműködése a mindennapi bank- és értékpapír-üzletág több területén,

d)

a BAWAG-PSK hitelnyújtásai a Refco részére, 1998-ban egy olyan hitellel kezdve, amely a BAWAG-PSK Refcóban lévő részesedésének megszüntetésével összefüggésben 2004-ben visszafizetésre került, a 2005. októberben történt több mint 350 millió EUR összegű hitelnyújtásig. Eközben folyamatosan nyújtott hiteleket a Refcónak vagy Refco-társaságoknak, többek között több nagyon rövid távú hitelt is, amelyek lehetővé tették a Refco számára mérlegének lezárását (ún. „Year-End Transactions”).

(25)

2006 áprilisában az USA-ban a Refco, a Creditors Committee (a nem biztosított Refco-hitelezők választmánya), a Department of Justice (Amerikai Igazságügyminisztérium) és a Securities and Exchange Commission (SEC, Amerikai Tőzsdefelügyelet) keresetet nyújtott be a BAWAG-PSK-val szemben. Ennek az eljárásnak a keretében bírói elrendelést követően mintegy […] milliárd USD összeget zároltak. Végül az Egyesült Államok hatóságaival és a Refco-hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat követően ezt feloldották.

(26)

A Refcóval fennálló kapcsolatból 2005 végére a BAWAG-PSK számára […] millió EUR teljes kötelezettség merült fel, amely a következőkből áll:

350 millió EUR kölcsönnyújtásból származó értékhelyesbítési szükséglet,

[…] millió EUR arany swap ügyletekből származó veszteség,

[…] millió EUR elsőrendű fedezett kölcsön (senior secured loan) értékesítésből származó veszteség,

[…] millió EUR egyéb ügyletek értékhelyesbítései, valamint

felmerülő bírósági költségek.

(27)

Ehhez az összeghez hozzá kellett számítani a […] millió EUR összegű céltartalékot, amelyet 2006 májusának elején visszamenőleg a Refco-hitelezőkkel való egyezséghez kellett képezni. Így a Refco-ügyletekből 1 004,5 millió EUR összegű hiány keletkezett.

(28)

2006. június 5-én a BAWAG-PSK megállapodást kötött a Refco-hitelezőkkel. A BAWAG-PSK-nak […] millió USD-t kellett a Refco hitelezőinek és részvényeseinek fizetnie. Ezenfelül […] millió USD összegű hitelkövetelésről mondott le. A szerződő felek megállapodtak továbbá, hogy a […] millió EUR-t meghaladó eladási ár […] %-át, legfeljebb azonban […] millió USD-t a Refco hitelezőinek és részvényeseinek kell megfizetni.

(29)

2004-ben mintegy […] millió EUR összegű, a Karibi-térségből származó követelés leírására került sor.

(30)

A karibi ügyletek veszteségeinek pótlására 2005-ben […] millió EUR likvid pénzeszköz felhasználására, a 2005. évi átalakítás folyamán 534 millió EUR összegű leírások és 2005 után […] millió EUR összegű további értékhelyesbítések alkalmazására került sor. […]. A még fennmaradó […] millió EUR összeget teljes egészében értékhelyesbítésként könyvelték el.

(31)

2005 októberében a BAWAG-PSK érintetté vált a Refco-csődben és ugyanekkor váltak ismertté a karibi ügyletekből származó veszteségek.

(32)

Ezek az események az […] (11) évi mérlegben […] milliárd EUR összegű értékhelyesbítésekhez vezettek. A BAWAG-PSK céltartalékok feloldása révén és éves eredményéből csak […] millió EUR-t tudott fedezni.

(33)

A sajtóban megjelent figyelmeztetések hatására az ügyfelek 2006. április végén/május elején nagy mennyiségű pénzt vontak ki a folyószámlákról és megtakarítási számlákról. 2005. szeptember és 2006. június között a bank zsírószámláin lévő betétek […] millió EUR-val, a megtakarítási számlákon lévő betétek pedig […] milliárd EUR-val csökkentek.

III.   A VIZSGÁLT INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

(34)

Az ebben a határozatban vizsgált intézkedés egy, a BAWAG-PSK számára nyújtott 900 millió EUR-t meghaladó állami kezességvállalás, amelyet a 2006. május 8-án elfogadott BAWAG-PSK-Sicherungsgesetz (a továbbiakban: „BAWAG-PSK-törvény”) szabályoz. A törvény azt a kikötést tartalmazta, hogy a tulajdonosoknak el kell adniuk a BAWAG-PSK-t egy harmadik személynek.

(35)

Állami kezességvállalás nélkül a BAWAG-PSK nem tudott volna megfelelni az osztrák banktörvény (a továbbiakban: „BWG”) szavatoló és saját tőkére vonatkozó rendelkezéseinek, és nem tudta volna lezárni a 2005. évi mérleget.

(36)

2006. május 31-én a BAWAG-PSK akkori közvetlen és közvetett tulajdonosai (ÖGB, ÖGSP, ÖBG, ÖVV és AVB) aláírtak egy értékesítési megállapodást, amellyel kötelezettséget vállaltak tulajdonrészeik független harmadik személy részére történő eladására.

(37)

2006. június 6-án Ausztria és a BAWAG-PSK aláírt egy kezességvállalási megállapodást, amely ezen a törvényen alapul. Ez a kezességvállalással, a feltételekkel, a kezességvállalás díjával, a BAWAG-PSK felelősségével és a kezesség futamidejével kapcsolatos pontosabb adatokat tartalmazza. Az értékesítési megállapodást mellékelték a kezességvállalási megállapodáshoz.

(38)

Ezenkívül Ausztria és a BAWAG-PSK akkori közvetlen és közvetett tulajdonosai (ÖGB, ÖGSP, ÖBG, ÖVV és AVB) 2006. június 6-i dátummal egy átfogó megállapodást írtak alá. E megállapodás 7. fejezetének 3. cikkében rögzítik az értékesítésből származó bevétel felhasználását. A BAWAG-PSK tulajdonrészeinek értékesítése esetén az értékesítésből származó bevételt a következő elsőbbségi sorrend figyelembevételével kell felhasználni:

a)

harmadik személy igényeinek teljesítése, az eladás lehetővé tételéhez,

b)

a tulajdonosokkal szembeni követelések teljesítése a Refco-ügyben kötött egyezség szerint,

c)

az AVB fizetés időpontjában fennálló összes kötelezettségének kiegyenlítése,

d)

a BAWAG-PSK összes (egykori) közvetett tulajdonosának a fizetés időpontjában fennálló összes kötelezettségének kiegyenlítése,

e)

az Ausztria által vállalt kezesség csökkentése a BAWAG-PSK számára sajáttőke rendelkezésre bocsátásával.

(39)

A kezesség 2007. május 15-én a BAWAG-PSK eladásának befejezésével a konzorciumra szállt át.

(40)

Ausztria információi szerint a kezesség célja a következő volt:

a)

a BAWAG-PSK helyzetének stabilizálása és megerősítése,

b)

a 2005-ös mérleg elkészítésének lehetővé tétele,

c)

az értékesítési intézkedések megkezdésének vagy folytatásának elősegítése,

d)

BAWAG-PSK jövőorientált működőképességének fenntartása,

e)

a befektetők bizalmának megerősítése az osztrák pénzpiac iránt.

(41)

Az eredeti feltételek szerint a kezesség a BAWAG-PSK értékesítését követő 60 nap után, alapvetően azonban legkésőbb 2007. július 1-jén járna le. Bizonyos feltételek közt azonban lehetőség van a meghosszabbításra.

(42)

A BAWAG-PSK által fizetendő díjat a 2007. június 30-ig tartó időszakra évi 0,2 %-ban, azt követően pedig 1,2 %-ban határozták meg.

(43)

Az Ausztria által nyújtott kezességet csak a következő események halmozott bekövetkezése esetén lehetett lehívni:

nem sikerült a BAWAG-PSK-t értékesíteni,

a BAWAG-PSK-t, annak közvetlen és közvetett tulajdonosait felszólították a fizetésre és vagyoni viszonyaik nyilvánosságra-hozatalára és fizetőképességük erejéig fizetniük kellett,

a bank gazdasági fenyegetettsége (a törvény által előírt, saját eszközökre vonatkozó követelmények nem teljesítése) továbbra is fennállt, és

a BAWAG-PSK-t csőd (eladósodás miatti fizetésképtelenség) fenyegette vagy ez már be is következett.

(44)

A kezesség lehívása akkor is megengedett volt, ha csak a kezesség 2007. július 1-jei lejárata miatt fenyegetett volna fizetésképtelenség; Ausztria a lehívást a kezesség meghosszabbításával háríthatta el. Mindenesetre ehhez a szövetségi kormány határozatára volt szükség.

(45)

A kezesség csak olyan követeléseket fedett le, amelyek a BWG 22. cikkének (2) bekezdése szerinti kivetési alapba beszámíthatók voltak és amelyek a Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: „FMA”) rendelete (12) szerint besorolásra kerültek.

(46)

Az Ausztria által e kezességvállalási megállapodás szerint vállalt kezesség, a már megtörtént kezességlehívások kivételével, a BAWAG-PSK-törvény 3. cikke (1) bekezdésének értelmében a BAWAG-PSK tulajdonrészeinek harmadik félre történő átruházásával (közvetlen vagy közvetett), legkésőbb azonban 2007. július 1-jén szűnne meg. A BAWAG-PSK-nak megfelelő bizonyító iratok bemutatása mellett minden egyes ilyen tulajdonátruházást haladéktalanul írásban kellett közölnie a szövetségi állammal, amint erről tudomást szerzett. Ha a BAWAG-PSK-törvény 3. cikke (1) bekezdésének értelmében a tulajdonrészek harmadik személynek történő értékesítésének végrehajtásához szükséges lenne, Ausztria a kezességet a BAWAG-PSK indokokkal ellátott kérésére a tulajdonátruházástól számítva legfeljebb 60 nappal, legkésőbb azonban 2007. június 30-ig meghosszabbítaná.

(47)

Ausztria a szövetségi pénzügyminiszteren keresztül (a szövetségi kormány hozzájárulásával) az ebben a megállapodásban vállalt kezességet akkor hosszabbíthatta meg, ha teljesültek a BAWAG-PSK-törvény 1. cikke (2) bekezdésének feltételei. Ausztria egy ilyen hosszabbítást különösen akkor mérlegelhetett, ha a kezesség megszűnése miatt veszélyeztetve lett volna a BAWAG-PSK tartós szanálása vagy értékesítése. A BAWAG-PSK, amint felmerül hosszabbítási igénye, legkésőbb azonban 2007. március 31-ig, megfelelő kérelemmel fordul Ausztriához, amelyben indokolnia és dokumentálnia kell a meghosszabbításhoz szükséges feltételek teljesülését. Amennyiben a kezesség lehívását olyan fenyegető fizetésképtelenséggel támasztanák alá, amely az állami kezesség jövőbeli megszűnésére lenne visszavezethető, Ausztria egy ilyen kezességlehívást azzal tudna megakadályozni, hogy a kezességet annak lejárata előtt meghosszabbítja. Ebben az esetben egy kezességlehívás következményei nem következnének be.

(48)

Egy további, a kezességvállaláshoz kapcsolódó feltétel a BAWAG-PSK-t és az ÖGB-t arra kötelezte, hogy értékesítsék az Osztrák Nemzeti Bankban („OeNB”) lévő tulajdonrészeiket. Egy ilyen esemény sajátosságainak figyelembevételével Ausztria megállapította, hogy ezekért a tulajdonrészekért egy piaci ár […]–[…]-szor/-ször meghaladná a részvények névértékét. Ezzel a becsléssel […] millió EUR – […] millió EUR közötti „piaci árhoz” jutottak. Az osztrák hatóságoknak megállapított végleges eladási ár […] millió EUR volt ([…] millió EUR a BAWAG-PSK számára). Az eladásból befolyó ellenérték a részesedés mérleg szerinti értékének felelt meg.

(49)

Az állami kezesség kiegészítéseként egyrészt magánbankok, másrészt biztosítótársaságok részéről két különleges célú társaság (special purpose vehicle – a továbbiakban: „SPV”) megalapítására került sor, hogy a BAWAG-PSK alapvető tőkeelemeinek bankjog által előírt arányát biztosítani lehessen. A megállapodás keretében a négy hitelintézet, vagyis a Bank Austria Creditanstalt, az Erste Bank, az Österreichische Volksbanken-AG és a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG és a négy biztosítótársaság, tehát az Allianz, a Generali, az Uniqa és a Wiener Städtische a BAWAG-PSK támogatása céljából két SPV-t alapított. Míg az egyik SPV-hez a BA-CA, az Erste Bank és a RZB […]-[…] millió EUR és az ÖVAG […] millió EUR összegű tőke-hozzájárulást teljesített, a másik társasághoz a négy biztosítótársaság mindegyike […] millió EUR összeggel járult hozzá. A BAWAG-PSK mindkét SPV-ben […] %-os ellenőrző társasági tagi funkciót kapott. Ez a megállapodás lehetővé tette a BAWAG-PSK számára, hogy beszámítható tőkéjét (Tier-I-tőke) 450 millió EUR-val növelje. Ezzel a BAWAG-PSK csoportként az alapvető tőkeelemekhez újra megfelelő arányt ért el. Ahhoz, hogy a részt vevő bankok és biztosítótársaságok kockázatát a lehető legkisebb mértékre lehessen korlátozni, a rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket kizárólag a legmagasabb minősítésű, euroalapú államkölcsönökbe lehetett befektetni. A BAWAG-PSK konzorciumnak történő 2007. május 15-i eladásának lezárulása után mindegyik résztulajdonosnak jogában állt az adott SPV-t felbontani. Az azt követő felszámolás során mindegyik társasági tag dologi javak formájában történő kifizetéssel (azaz azoknak az értékpapíroknak az átruházásával, amelyekbe befektettek) megkapta a tőke-hozzájárulásban való részesedésének megfelelő eszközértékeket.

IV.   AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(50)

A Bizottság az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában a szóban forgó intézkedést előzetesen az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése és az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősítette, mivel a támogatást állami eszközökből nyújtották és ez a támogatásban részesülő pénzügyi helyzetének javítása révén a többi tagállamból származó versenytársak gazdasági pozícióját hátrányosan befolyásolta (13), következésképpen a versenyt torzította vagy a verseny torzításával fenyegetett és a tagállamok közti kereskedelmet korlátozta.

(51)

A Bizottságnak kétségei voltak afelől, hogy a BAWAG-PSK fizetésképtelensége/csődje egész rendszerre kiterjedő hatást gyakorolt volna az osztrák pénzrendszerre és, bővebb értelemben, a teljes osztrák nemzetgazdaságra. Ezért a 87. cikk (3) bekezdésének b) pontját ebben az esetben nem lehetne alkalmazni. Előzetes értékelése alapján a Bizottság arra az eredményre jutott, hogy a támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások (14) (a továbbiakban „iránymutatások”) alapján vizsgálandó, és az EK-Szerződés vagy más közösségi iránymutatások semmilyen egyéb összeegyeztethetőségre vonatkozó előírása nem enged arra következtetni, hogy a támogatás a közös piaccal összeegyeztethető lenne. A Bizottság egyetértett Ausztria azon véleményével, hogy a BAWAG-PSK esetében az iránymutatások 2.1. szakasza értelmében nehéz helyzetben lévő vállalatról van szó, súlyos kétségei voltak azonban a támogatási intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban.

(52)

Az iránymutatások alapján egy megmentési támogatás lényegében egy átmeneti, visszafordítható támogatási intézkedés, amelynek a vállalatot addig kell felszínen tartania, amíg ki nem dolgoznak egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet. Az iránymutatások 15. pontja szerint egy ilyen támogatás futamideje nem haladhatja meg a hat hónapot.

(53)

A kezességet ugyan 2006. június 6-án nyújtották, valójában azonban – ahogy a Bizottság megállapította – visszamenő hatállyal 2005. december 31-én lépett érvénybe. Futamideje ezzel meghaladta az iránymutatásokban rögzített legfeljebb hat hónapos időtartamot.

(54)

A Bizottságnak ezért súlyos kétségei voltak afelől, hogy a kezességet megmentési támogatásnak lehetne tekinteni, amely a közös piaccal összeegyeztethető volna.

(55)

Az iránymutatások 34–37. pontja szerint a Bizottságnak minden egyedi támogatáshoz jóvá kell hagynia egy szerkezetátalakítási tervet, amelyet atekintetben kell értékelnie, hogy ez a terv reális feltételezések alapján ésszerű időn belül alkalmas-e a vállalkozás hosszú távú életképességének helyreállítására.

(56)

A Bizottság azon a véleményen volt, hogy a szerkezetátalakítási terv eredménye, a szanálás sikere és a bank fenntartása döntően egy magas eladási ár függvénye. Az előadott értékesítési forgatókönyvekből kiderült, hogy a potenciális pályázónak összesen legalább mintegy […] milliárd EUR összeget kellene befektetnie, hogy a bank hosszú távú életképességét további állami támogatás nélkül helyre lehessen állítani. A szerkezetátalakítási terv szerint egy ezt a küszöbértéket el nem érő összbefektetés az ÖGB és kapcsolt vállalkozásai számára nem teszi lehetővé hiteleinek törlesztését; és ebben az esetben a vevő sem lenne képes a szükséges sajáttőke-emeléseket végrehajtani.

(57)

A Bizottság nem zárta ki, hogy a BAWAG-PSK számára a 2006 tavaszán bekövetkező nagymértékű betétkivonások, hitelminősítésének romlása (15) és így magasabb refinanszírozási költségek miatt további nehézségek merültek fel. Ez csak a 2006. évi zárlatban mutatkozna meg. Ezenkívül reklámkampányok, amelyek pl. takarékbetétkönyvekhez ígért magas hozamokra épülnek, szintén befolyásolhatták a bank jövedelmezőségét. Sajtótudósításokban arra utaltak, hogy a BAWAG-PSK 2006-ban további 20 millió EUR összegű veszteségeket szenvedhetett el.

(58)

A Bizottság utalt továbbá arra, hogy a szerkezetátalakítási tervnek az iránymutatások szerint különböző forgatókönyveket kell tartalmaznia, amelyek egy optimista, egy pesszimista és egy köztes feltételezést mutatnak be. Ausztria azonban csak egy Base-Case forgatókönyvet nyújtott be, amely azoknak az adatoknak felel meg, amelyeket a potenciális érdekeltek számára a tájékoztató anyagban nyilvánosságra hoztak. Ezt az üzleti tervet a bank értékesítésére tekintettel készítették el. A Bizottság kétségbe vonja, hogy az üzleti tervhez alapul szolgáló feltételezések teljesítik egy szerkezetátalakítási terv Base-Case forgatókönyvének feltételeit. A Bizottság azt várta, hogy két még előterjesztendő forgatókönyv, amelyek közül az egyik egy optimista feltételezésnek, a másik pedig egy pesszimista feltételezésnek felel meg, alátámassza a szerkezetátalakítási terv stabilitását és megvalósíthatóságát.

(59)

Kétségbe vonta továbbá, hogy az üzleti tervben figyelembe vettek volna néhány kockázatot, különösen:

a)

az USA-ban indított keresetek: nem lehetett kizárni, hogy a felperesek részéről kilátásba helyezett további keresetek (részben anyagi követelésekkel) sikert ígérően lennének lefolytathatók. Bizonyos bizonytalanságokról (egy lehetséges panaszemelést megelőző egyezségek) a 2005. évi zárlatban a Refco számára képzett céltartalék keretében előre gondoskodtak. Ezenfelül nem lehetett kizárni, hogy egyes károsultak nem akarnak fizetetéseket a hitelezői választmánnyal létrejött egyezség révén rendelkezésre álló pénzeszközökből. Ebben az esetben az ilyen károsultak a BAWAG-PSK-val szemben nyújthatnak be keresetet, a hitelezői választmánynak a rájuk eső pénzösszegeket a BAWAG-PSK-nak vissza kellene térítenie, azonban nem zárható ki, hogy a ténylegesen teljesítendő fizetés meghaladja a visszatérítési összeget,

b)

a BAWAG-PSK részvényeseinek az USA-beli hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek nem teljesítése – itt a BAWAG-PSK-t mögöttes felelősség terheli,

c)

a 2005. évi pénzügyi beszámolóban említett, kamatkiigazítási záradékokkal kapcsolatos bírósági ítélet szintén negatív hatást gyakorolhat a BAWAG-PSK-ra.

A Bizottság azon a véleményen volt, hogy egy átfogó szerkezetátalakítási terv elkészítéséhez ezeknek a kockázatoknak az értékelésére is szükség van.

(60)

Az EK-Szerződés 87. cikke 3. bekezdésének c) pontjában foglalt mentességi szabály csak akkor alkalmazható, ha a támogatások a kereskedelmi feltételeket nem változtathatják meg oly módon, amely a közös érdekkel ütközik. Az iránymutatások 38–42. pontja szerint intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a támogatások versenytársakra gyakorolt hátrányos hatásai a lehető legkisebbre csökkenjenek. Ehhez az eszközértékek értékesítése, a kapacitások leépítése, a piaci jelenlét korlátozása vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentése jön számításba. Az intézkedéseknek arányban kell állnia a támogatással okozott torzító hatásokkal és különösen a vállalkozásnak a piacán vagy piacain lévő helyzetével. Túl kell nyúlniuk az életképesség helyreállításához szükséges intézkedéseken. A Bizottság a kompenzációs intézkedések megfelelőségének vizsgálatakor figyelembe veszi a piac szerkezetét és a versenyfeltételeket annak biztosítása érdekében, hogy ezen intézkedések ne idézhessék elő a piacszerkezet romlását, például azáltal, hogy közvetett módon oligopólium kialakulásához vezetnek.

(61)

Az Ausztria által először javasolt kompenzációs intézkedések a Bank Frick & Co, a BAWAG-PSK Osztrák Nemzeti Bankban lévő érdekeltségeinek értékesítésében, a lengyel Kinomax Sp. z o. o. vállalat és a Wiener Liegenschaft eladásában álltak. Mivel az intézkedéseket és azok BAWAG-PSK-ra gyakorolt hatását meglehetősen homályosan írták le, a Bizottság ezek összhatását nem tudta megítélni. A Bizottságnak ezért részletes adatokra volt szüksége az egyes intézkedések BAWAG-PSK vagyonára és jövőbeli piaci helyzetére gyakorolt hatásairól, valamint ezen intézkedések és csökkentő hatásaik értékéről (pl. a mérlegfőösszegre tekintettel).

(62)

A Bizottság szerint kétséges, hogy további kompenzációs intézkedések a BAWAG-PSK összértékét és ezzel az adósságkezeléshez szükséges vételár elérésének esélyét is csökkentenék. A szükséges vételár további eszközértékek értékesítése révén egyszerűen csak az értékesítéssel elért ellenértékekkel csökkenne.

(63)

A Bizottság kétségbe vonta, hogy a BAWAG-PSK súlyos likviditási válsága az osztrák bankpiacokon szűk oligopóliumhoz vezetett volna, nem utolsósorban azért, mert egy új piaci résztvevő is átvehette volna a bank tevékenységeit.

(64)

A Bizottság utalt továbbá arra, hogy a 2005 szeptemberétől 2006 júniusáig bekövetkező „bank run” az iránymutatások értelmében nem feltétlenül hasonlítható kompenzációs intézkedéshez.

(65)

Összegzésül megállapítható, hogy a Bizottság számára fontos információk hiányoztak a javasolt kompenzációs intézkedések hatásainak megfelelő és elég alapos elbírálásához. A rendelkezésre álló tényekre tekintettel ezért komoly kétségei voltak afelől, hogy a tervezett csökkentő intézkedések elegendők hozzá, hogy a támogatás versenytorzító hatásait enyhítsék.

(66)

Az iránymutatások 43–45. pontja szerint a támogatást a szerkezetátalakításhoz feltétlenül szükséges minimális költségekre kell korlátozni, úgy, hogy a vállalkozás ne juthasson olyan forrástöbblethez, amelyet agresszív és piactorzító magatartáshoz, sőt terjeszkedéshez használhatna fel. Az iránymutatások kimondják továbbá, hogy a támogatások kedvezményezettjeinek eszközértékeik eladása révén, ha ezek a vállalat fennmaradásához nem nélkülözhetetlenek, vagy piaci feltételek melletti külső finanszírozással a szerkezetátalakítási tervhez jelentős mértékben hozzá kell járulniuk. Olyan nagyvállalkozások esetében, mint a BAWAG-PSK az iránymutatások szerint a vállalkozás saját hozzájárulásának elvben a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át kell elérnie.

(67)

Ausztria érvényre juttatta, hogy az intézkedés nem jelent tőkeinjekciót, az állam csupán egy határidős kezességet vállalt. A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta pontosan megállapítani, hogy a támogatás a feltétlenül szükséges minimumra korlátozódik-e, és kétségbe vonta, hogy Ausztria az állami kezesség támogatási elemét megfelelően értékelte, mivel a garanciának tőkeinjekcióhoz hasonló hatásai vannak.

(68)

Ausztria utalt rá, hogy a szerkezetátalakítási költségek […] milliárd EUR összeget tesznek ki, amelyet 100 %-ban maga a BAWAG-PSK, valamint a jelenlegi és jövőbeli tulajdonosok viselnek. A Bizottság ezzel kapcsolatban kétségeit fejezte ki, és további információkat kért annak vizsgálatához, hogy a BAWAG-PSK hozzájárulása valóban eléri-e a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át.

V.   AUSZTRIA VÉLEMÉNYE

(69)

Ausztria a rendelkezésre álló szerkezetátalakítási terv alapján nyilatkozott az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban és további információkkal szolgált, amelyek főként a következő pontokat érintették:

(70)

Ausztria azon a véleményen volt, hogy a kezességvállalást az egyik tagállam gazdasági életében bekövetkezett jelentős mértékű zavar elhárítását célzó támogatásként jelentették be. A BAWAG-PSK fizetésképtelensége előreláthatatlan és messze ható negatív hatásokat gyakorolt volna a gazdaságra. A BAWAG-PSK lehetséges fizetésképtelensége által keltett pánik gyorsan átterjedhetett volna más bankokra, különösen azért, mert az Ausztriában törvény szerint alkalmazott betétbiztosítási modell alapján az egyik hitelintézet fizetésképtelensége más bankokat is magával ragadott volna. Ez súlyos következményekkel járt volna az osztrák nemzetgazdaságra és mindenekelőtt a bankszektorban foglalkoztatott mintegy 70 000 munkavállalóra. Két speciális társaság létrehozása (lásd az alábbiakban) szintén a BAWAG-PSK egyértelmű támogatását szemlélteti az osztrák pénzpiac legnagyobb piaci szereplői részéről, amelyek készek voltak az osztrák pénzügyi piac stabilitását biztosítani.

(71)

Egy fizetésképtelenség az Österreichische Gewerkschaftsbund, mint tulajdonos mellett Ausztriát is érintette volna,

mivel a szövetségi állam látja el a pénzügyi piac stabilitásának állami feladatát,

mivel a BAWAG-PSK Ausztria számára teljesít fizetéseket (pl. adókkal, nyugdíjakkal, munkanélküli segélyekkel és családtámogatással kapcsolatos fizetések), és

a szövetségi állam korábban az Österreichische Postsparkasse tulajdonosa és bizonyos kötelezettségekhez kezességvállalója volt.

(72)

Ezenkívül Ausztriának kellett volna átvennie az Österreichische Postsparkasse állami alkalmazottait a közszolgálati jogviszony alapján őket illető jogokkal együtt (összesen […] millió EUR éves bérfizetések). Mivel a BAWAG-PSK az osztrák postahivatalokat kirendeltségként is használja, az osztrák postahivatalokban a pénzügyi szolgáltatások lecsökkent üzleti volumene miatt további postahivatalok bezárására is szükség lett volna. Ez a vidéki térségekben strukturális problémákat idézett volna elő.

(73)

Ausztria azon a véleményen volt, hogy a bank fizetésképtelenségének nemzetgazdaságra kiható esetleges következményeinek mennyiségi becslése aligha lehetséges.

(74)

Ausztria kifejtette, hogy az állami támogatásra azért van szükség, hogy a 2005 szeptemberében bekövetkezett „bank run”-nak véget lehessen vetni és a BAWAG-PSK és a BAWAG-PSK-Csoport fizetőképességét biztosítani lehessen. A BAWAG-PSK-ért vállalt állami kezesség nélkül egyetlen magánbefektető sem lett volna hajlandó, olyan eszközöket rendelkezésre bocsátani, amelyeket sajáttőkének lehet tekinteni.

(75)

Ausztria szerint a kezességvállalás támogatási eleme a Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás és garancia formájában nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (16) (a továbbiakban: „közlemény”) alapján határozható meg. A közlemény a Bizottságnak a támogatás mértékének meghatározása tekintetében a mérlegeléshez széles játékteret kölcsönöz. Csupán az a kötelező előírás, hogy a támogatási elemet a kezességvállalás részleteire vonatkozóan kell elbírálni. A közlemény 3.2. pontja kimondja: „Ha a kezesség vállalásakor nagyon valószínű, hogy hitelfelvevő kötelezettségeinek nem fog tudni megfelelni, pl. mert pénzügyi nehézségekkel küzd, a kezesség értéke akár olyan magas is lehet, mint a kezességgel ténylegesen fedezett összeg”. Ezzel kapcsolatosan Ausztria kifejtette, hogy a BAWAG-PSK nem egy hitelfelvevő, amelyért az állam garanciát vállal, hanem a hitelnyújtó. A BAWAG-PSK pénzügyi helyzete ezért a nemfizetési kockázat értékelése szempontjából lényegtelen. A Bizottság ezért a BAWAG-PSK pénzügyi helyzetéből nem következtethet vissza a nemfizetési kockázatra.

(76)

Ausztria kifejtette, hogy a Moody’s „Financial Strength Rating” (a továbbiakban:„FSR”) (17) megfelelő mutatószám a BAWAG-PSK pénzügyi helyzetére, mivel az FSR kizárólag a vállalat saját, külső támogatás nélküli pénzügyi teljesítőképességére irányul. A Rating implicit tartalmazza a bank jövőbeli fejlődésének értékelését, és a teljes nemfizetési valószínűségről kifejező képet ad. A BAWAG-PSK „E+” FSR-minősítése egy B1-B3 „Baseline Rating”-nak felel meg és ezzel 3,2–10,5 % közti egy éven belüli nemfizetési valószínűséget jelentene.

(77)

Ausztria szerint abból a tényből, hogy a BAWAG-PSK a támogatás nyújtásának időpontjában pénzügyi nehézségek közt lévő vállalkozásnak volt minősíthető, nem következhet, hogy a támogatási elem a garancia 900 millió EUR névleges értékének felel meg. A Bizottságnak ehelyett élnie kell a mérlegeléshez rendelkezésére álló játéktérrel, és figyelembe kell vennie a kezességvállalási megállapodás sajátosságait és részleteit, ahogy a megállapított kockázati tényezőt is. Egy hitelfelvevő pénzügyi nehézségei csupán az állami támogatás megvalósulásának egy ismérvét jelentik, azonban semmilyen megállapítást nem tesznek lehetővé a támogatási érték mértékére vonatkozóan. A Bizottság egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás számára nyújtott kezesség támogatási elemét több szerkezetátalakítási ügyben a névleges értéknél alacsonyabb mértékben határozta meg. A Crédit Foncier de France (a továbbiakban: „CFF”) (18) esetében a Bizottság a támogatási értéket azon ár alapján számította ki, amelyet a banknak feltételezhetően ilyen kezességért a piacon kellett volna fizetnie. A Bankgesellschaft Berlin (a továbbiakban „BGB”) (19) esetében a Bizottság egy kezesség támogatási értékét, az ún. kockázatlefedést, a „gazdasági értékkel” és nem a névleges értékkel határozta meg. Azon szerkezetátalakítási támogatás esetében is, amelyet Németország a Chemische Werke Piesteritz (a továbbiakban „CWP”)  (20) számára nyújtott, a Bizottság egy kezesség támogatási értékét jóval a kölcsön névleges értéke alatt állapította meg, jóllehet a CWP ebben az időpontban pénzügyi nehézségek közt volt.

(78)

A kezesség rövid futamidejére vonatkozólag Ausztria úgy nyilatkozott, hogy a Szövetségi Pénzügyminiszter a futamidőt a BAWAG-PSK biztosítási törvény 3. cikke (2) bekezdésének utolsó mondata szerint meghosszabbíthatja. Ehhez azonban a szövetségi kormány hozzájárulására van szükség, amelyet egyhangúlag kell megadnia. A meghosszabbítás tehát a szövetségi kormány politikai megítélésétől függ. A BAWAG-PSK egy meghosszabbítás érdekében adott esetben hatékony nyomást gyakorolhatna Ausztriára, ha fennállnának a lehíváshoz szükséges feltételek. Ehhez a BAWAG-PSK küszöbön álló fizetésképtelenségére van szükség. A BAWAG-PSK tulajdonosait mindenekelőtt fizetésre kellene felszólítania és vagyoni viszonyaik nyilvánosságra hozatalára kellene késztetnie. Ezek a kezesség lehívásához nagy akadályokat jelentenek, így a kezességhez nem lehet „de facto végtelen futamidő”-t hozzárendelni. Gazdaságilag sem lehet abból kiindulni, hogy a kezesség végtelen hatályú. A BAWAG-PSK-nak egy eredménytelen eladási folyamat esetén is számos lehetősége van, hogy tőkeszükségletét a kezesség egyéves határidejének lejárta után más módon fedezze. Először is a bank nyereségei a tőkeszükséglet javulásához vezetnek. Másodszor tőkeszükségletét kockázati eszközeinek leredukálása révén csökkentheti. Harmadszor fennáll az a lehetőség is, hogy harmadik félnél tőkét vegyen fel. A 2006. májusi „bank run” okozta közvetlen válságban ezek a lehetőségek az idő hiánya miatt nem álltak rendelkezésre. Ha az eladás nem valósult volna meg, a bank ezeken az utakon indulhatott volna el.

(79)

Ausztria véleménye szerint a kezességet gazdaságilag nem lehet úgy tekinteni, mintha azt tartósan a BAWAG-PSK vagyonába befizették volna („paid in”). Egy új tulajdonosnak ezt az összeget saját betétjével kell helyettesítenie. Nem létezik semmilyen automatizmus a kezesség meghosszabbítására vonatkozóan. Egy vevő a kezesség lejáratakor nem könnyen bocsátana sajáttőkeként rendelkezésre egy ugyanakkora összeget. Inkább számos lehetősége van, hogy a BAWAG-PSK esetleges szűk tőkekeresztmetszetét leküzdje. A lehívás lehetőségét továbbá a kezesség speciális módozatai korlátozzák. Már az a körülmény is, hogy a kezesség csupán egy nemfizetési kezesség, kockázatcsökkentő hatással bírna. Ausztria kezessége csupán a BAWAG-PSK küszöbön álló fizetésképtelensége esetén jönne szóba. Egy ilyen fizetésképtelenség azonban éppen a kezességvállalás biztosítása miatt és után nagyon valószínűtlen.

(80)

A lehívás valószínűségével kapcsolatban Ausztria kifejtette, hogy a kezességvállalás időpontjában nagy volt annak valószínűsége, hogy a BAWAG-PSK egy éven belül a vevő összesen több mint 2,6 milliárd EUR összegű összbefektetéséért kerülhet értékesítésre. A BAWAG-PSK 2006. áprilisi, tehát az állami kezesség nyújtása előtti tényleges értékének kifejező mutatószáma az ajánlattevők 2006. decemberi végleges ajánlataiban meghatározott vételár, illetve összbefektetés. Mivel a BAWAG-PSK 2006 tavaszán alapjában véve egészséges volt és csak a körülhatárolható problémák miatt került pénzügyi nehézségek közé, értéke az állami kezességvállalás időpontjában mintegy 2,6 milliárd EUR-ra tehető. Ez a magas érték az ajánlattételi eljárásban, vagyis az ajánlattevők 2006. decemberi végleges ajánlataiban és végül a Cerberus által végrehajtott összbefektetésben is visszatükröződik. Az ajánlattevők ajánlataikat egy nemzetközi ajánlattételi eljárás keretében tették meg, amelynek végrehajtása nyilvános és diszkriminációtól mentes volt és az ajánlattevők számára elegendő időt hagyott, hogy a vásárlás potenciális tárgyát az ajánlattétel előtt megvizsgálják. Ausztria a BAWAG-PSK tényleges értékéről rendelkezésére álló ismeretekkel kapcsolatban kifejti, hogy a kezességvállalás időpontjában az FMA tevékenység révén elegendő információval rendelkezett a BAWAG-PSK gazdasági helyzetéről. A kezesség nyújtásának időpontjáig Ausztria a BAWAG-PSK-t alapvetően életképes vállalkozásnak tekintette, amelynek egy áthidalási támogatásra csak az értékesítéséig volt szüksége.

(81)

A többi pénzeszközzel való összehasonlíthatóságra vonatkozóan Ausztria kifejtette, hogy az állami kezesség nem hasonlítható össze egy tőkeinjekcióval, hacsak nem következik be a kezesség tárgyát képező eset. A nemfizetési kockázat egy E+ FSR-minősítésnél csupán 5,49 %, így majdnem 95 % annak valószínűsége, hogy befolynak a fizetések a BAWAG-PSK-hoz.

(82)

Ausztria azon a véleményen volt, hogy az állami kezesség a támogatási elem kiszámításának céljából közvetetten egy, például a CFF ügyben kötelezettségekre nyújtott kezességgel hasonlítható össze. A bank összes kötelezettségére vonatkozó kezességgel a BAWAG-PSK hitelminősítése jelentős mértékben, A-kategóriájú hitelminősítésre javult volna. Egy ilyen ratingjavulás közvetlen pozitív hatást gyakorolt volna a bank refinanszírozási költségeire. Ezzel a bank eredményének alakulása szintén javult volna. Ez a hitelminősítéssel együtt mindenesetre annak lehetőségeit, hogy friss tőkéhez jusson, határozottan javította volna. Közvetetten tehát egy kötelezettségekre vállalt kezesség is biztosíthatja az alapvető tőkeelemek szükséges arányát. A támogatási elem számítása ezért a támogatás kedvezményezettje szempontjából kialakuló gazdasági érték mértékén kell, hogy alapuljon. A számítást ezzel szemben nem szabad befolyásolnia, hogy az állam kezességhez vagy egy magánbefektetőétől eltérő egyéb eszközökhöz folyamodik-e.

(83)

A kockázatcsökkentő okokra és a bank közeljövőben tervezett eladása miatti időbeli korlátozásra vonatkozóan a B2 nemfizetési valószínűség reálisnak és korrektnek tűnik. A kezességvállalás támogatási eleme ezért 49 millió EUR (21) összegű lenne. A kezesség első évi 0,2 %-os díjának beszámításával a támogatási elem nettó 47,2 millió EUR (22) összeget tenne ki. Ennek a számításnak az elfogadhatósága amiatt is belátható, hogy a teljes összegre egy kölcsön nyújtása esetén a kamatok majdnem olyan magasak lettek volna, mint a kezesség díja.

(84)

Ausztria kifejtette továbbá, hogy a lehetséges nemfizetések tekintetében nemcsak a nemfizetési valószínűséget, hanem a nemfizetések terjedelmét is figyelembe kell venni. A 83. pont alatt bemutatott számítás 100 %-os nemfizetés esetén kialakuló nemfizetési hányadból indul ki. 50 %-os nemfizetés esetén (23) azonban lényegesen alacsonyabb, mintegy 25 millió EUR összegű támogatási értéket kapnánk. Ezenkívül egy magánbefektető 10 millió EUR (24) összegű tőkeköltségeket is figyelembe venne. A kezesség összértéke ezért 35 millió EUR lenne, mínusz a kezesség 1,8 millió EUR összegű díja.

(85)

Ausztria a kezesség értékét a BAWAG-PSK számára nyújtott állami kezesség által lehetővé tett elméleti refinanszírozási előny meghatározásával is értékelte. A kezesség alapján a kockázati díj mintegy 0,2 %-kal csökkent (25). A Rating által érintett 24,7 milliárd EUR összegű kötelezettségek figyelembevételével a kezesség gazdasági értéke 49,4 millió EUR összeget tenne ki.

(86)

Ausztria kifejtette, hogy támogatási elem mindegyik esetben lényegesen eltér a kezesség névleges értékétől. A tőkepiac ismer olyan hibrid sajáttőkeeszközöket, melyek olyan kötelezettségek meghatározó jegyeit hordozzák, amelyek bankfelügyeleti szempontból nézve úgynevezett alapvető tőkeelemeknek tekinthetők. Mindenesetre ezek a bankfelügyeleti meghatározások alapján hosszú – általában legalább tízéves – minimális futamidejűek. Ilyen eszközökhöz meghatározott kamatfizetési igény van, mely természetesen meghaladja azt, mint amit egy egyéves eszközért fizetni kellene. A BAWAG-PSK-éhoz hasonló hitelminősítésű bankok a 2006. év tavaszi/nyári időszakában tízéves minimális futamidejű hibridtőkét körülbelül 5,1 %-os kamatlábakkal bocsátottak ki:

3.   táblázat

Hasonló hitelminősítésű bankok hibridtőke-kibocsátásai

Kibocsátó

A kibocsátás időpontja

Hitelminősítés a kibocsátás időpontjában

Kamatláb

Banca Italease

2006. június 6.

Moody's

:

Baa2

Fitch

:

BBB+

Composite

:

BBB

5,159 %

AIB UK

2006. június 6.

Moody's

:

A2

S&P

:

A–

Fitch

:

A+

Composite

:

A

5,142 %

(87)

Ausztria a szerkezetátalakítási tervet kiegészítette egy aktualizált Base-Case forgatókönyvvel és egy optimista és pesszimista forgatókönyvet tartalmazó érzékenységelemzéssel.

(88)

A Base-Case forgatókönyv a következőképpen néz ki (4. táblázat):

4.   táblázat

(millió EUR-ban)

A kereskedelmi törvénykönyv szerinti eredménykimutatás

 

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Nettó kamatbevétel

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Részesedésekből származó bevételek

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Jutalékbevételek

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Pénzügyi műveletek eredménye

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Egyéb bevételek üzleti tevékenységből

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Bevételek üzleti tevékenységből

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Személyi jellegű ráfordítások

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Anyagjellegű ráfordítások

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Értékcsökkenési leírás

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Üzleti tevékenység eredménye

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Kockázati céltartalékképzés és a befektetett pénzügyi eszközök értékelése

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Szokásos üzleti tevékenység eredménye

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Adók

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

Mérleg szerinti eredmény

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

[…]

(89)

Ausztria úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi piaci feltételek figyelembevételével szükségessé vált a 2007. évi terv aktualizálása. A […] millió EUR mérleg szerinti eredmény az eredetileg tervezett összeg mintegy […] %-ára csökkent. Ausztria magyarázatot adott a Base-Case forgatókönyvhöz alapul szolgáló feltevésekre és a fontos pénzügyi mutatószámokra. A 2008. és az azutáni évekre vonatkozó terv változatlan maradt.

(90)

A Base-Case forgatókönyvben végrehajtott módosítások legfőbb okai a következők:

a kamatgörbe emelkedésének hosszú távú változása,

a „bank run” alatt elvesztett takarékbetétek és ügyfélszámlák vártnál lassabb visszatérése,

szűk likviditási keresztmetszet és az eszköztételek értékesítésének szükségessége a likviditás növelése érdekében,

a médiában megjelenő tartósan negatív tájékoztatás a BAWAG-PSK-ról,

a hitelüzletág stagnálása az elégtelen likviditás következtében.

(91)

Ausztria kifejtette, hogy a legfontosabb feltevések, amelyek az optimista és pesszimista forgatókönyvben egymástól eltérnek: a nettó kamatbevétel, a befektetésekből származó bevételek és jutalékokból származó bevételek, az üzleti növekedés, a személyi és anyagjellegű költségek és a kockázati hányad. A pesszimista forgatókönyvben a szokásos üzleti tevékenység eredménye a 2007. évi […] millió EUR-ról 2011-re […] millió EUR-ra nő és ezzel mintegy […] %-kal van a szokásos üzleti tevékenység Base-Case forgatókönyvben álló eredménye alatt. Az optimista forgatókönyvben a szokásos üzleti tevékenység 2007. évi eredménye […] millió EUR, 2011-ben pedig […] millió EUR. Így az optimista forgatókönyvben a szokásos üzleti tevékenység eredménye 2011-ben mintegy […] %-kal magasabb, mint a Base-Case forgatókönyvben.

(92)

Ausztria véleménye szerint a szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a BAWAG-PSK hosszú távú életképességének helyreállítását. A 2006. december 14-én eredményesen lezárult ajánlattételi eljárás a legjobb piaci teszt a szerkezetátalakítási terv elfogadhatóságához. A Cerberus […] milliárd EUR összegű befektetésről szóló ajánlatával világosan kifejezésre juttatta, hogy meg van győződve a bank hosszú távú életképességéről.

(93)

Az Egyesült Államokban a „Refco”-keresetekkel, a BAWAG-PSK-részvényesek amerikai hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek nem teljesítésével és a kamatkiigazítási záradékokról szóló bírósági ítélettel kapcsolatban fennálló speciális kockázatokat Ausztria véleménye szerint a szerkezetátalakítási tervben megfelelően figyelembe vették:

az USA-beli Refco-hitelezők keresetei miatt fennálló kockázat áttekinthetően kicsi és ezért a mérleg szempontjából nem kell különös figyelmet szentelni neki; az általános kockázati céltartalékképzés lefedi,

a BAWAG-PSK-részvényesek USA-beli hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek nem teljesítésével kapcsolatos kockázat már nem áll fenn. 2006. december 18-án a BAWAG-PSK, valamint annak közvetett és közvetlen tulajdonosai megállapodást kötöttek a szerződő felek kötelezettségeiről, amellyel a BAWAG-PSK és tulajdonosai kölcsönösen lemondanak egymással szembeni visszkereseti igényeikről,

a kamatkiigazítási záradékokkal kapcsolatos bírósági ítéletből következő kockázatot a BAWAG-PSK mérlegében az általános céltartalékok közt figyelembe vették.

(94)

Ausztria emlékeztet rá, hogy egyrészt magánbankok, másrészt biztosítótársaságok részéről különleges célú társaság (special purpose vehicle – a továbbiakban: „SPV”) megalapítására került sor, hogy BAWAG-PSK alapvető tőkeelemeinek bankjog által előírt arányát biztosítani lehessen.

(95)

Ausztria véleménye szerint a BAWAG-PSK sajáttőkéjét erősítő SPV-k egyrészt több osztrák bank, másrészt osztrák biztosítók általi megalapítása azt jelzi, hogy a versenytársak a BAWAG-PSK gazdasági nehézségei miatt az osztrák pénzpiac hírnevének megőrzése érdekében a maguk részéről arra éreztek indíttatást, hogy rövid távú támogató intézkedéseket foganatosítsanak. Nem lenne logikus, ha a versenytársak a BAWAG-PSK-nak az SPV-k segítségével átmenetileg pénzügyi támogatást nyújtanának, és ugyanakkor az állami kezességből említésre méltó versenytorzítást vezetnének le. A bankok és biztosítók eljárása sokkal inkább azt jelzi, hogy a BAWAG-PSK állami kezesség által biztosított fennmaradását minden bizonnyal nem versenyzavaró tényezőként fogták és fogják fel. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozattal kapcsolatban semmilyen harmadik személy nem nyújtott be véleményt a Bizottsághoz.

(96)

Ausztria azon a véleményen volt, hogy a BAWAG-PSK korábbi tulajdonosa, az ÖGB általi eladása fontos kompenzációs intézkedést jelent. Az eladás alátámasztja a bank tartós szerkezetátalakításával kapcsolatos közös akaratot. Általánosságban Ausztria véleménye szerint abból lehet kiindulni, hogy egy vállalkozás egy új magántulajdonos ellenőrzése alatt sokkal hosszabb távon életképes, és ezzel biztosított, hogy a vállalatnak másodszor nem lesz szüksége állami támogatásra (26). Jóllehet, ebben az ügyben nincs szó privatizációról, a BAWAG-PSK teljes átvitele egy tapasztalt magánbefektető ellenőrzése alá jelentős lépés a múltbéli nehézségek legyőzéséhez és egy pozitív gazdasági fejlődés lehetővé tételéhez. Ezenkívül a bank eladása az iránymutatások értelmében egy felettébb magas saját hozzájárulást tesz lehetővé, amely a BAWAG-PSK szerkezetátalakításának de facto 100 %-os finanszírozását biztosítja. A BAWAG-PSK eladása révén a bank életképessége biztosítható, mivel a BAWAG-PSK tulajdonosai a vételár segítségével többek között a bankkal szemben fennálló kötelezettségeiket is rendezhetik. Ezzel a BAWAG-PSK tárgyi követeléseinek értékállósága újra helyreállna. Az eladás így a BAWAG-PSK szerkezetátalakításának kulcsfontosságú elemének bizonyul. Az ezzel kapcsolatos költségek finanszírozása végül semmiképpen sem a kezességből, hanem teljes egészében a bank eladásából történne.

(97)

Ausztria közölte a Bizottsággal, hogy az alábbi tőkekivonások már lezajlottak:

5.   táblázat

Áttekintés a már lezajlott tőkekivonásokról

Intézkedés

Üzletág

A végrehajtás időpontja

Bank Frick & Co. eladása

Lakossági banki szolgáltatások

2006. július 19.

Österreichische Nationalbank eladása

Központi bank

2006. július 12.

Kinomax Sp. z o. o. eladása

Ingatlanszolgáltatás

2006. december 14.

Wiener Liegenschaft, 1010 Wien eladása

Ingatlanszolgáltatás

2006. május 8.

HOBEX AG eladása

Átutalási megbízás

2007. március 29.

Funk International Austria GmbH eladása

Biztosítási bróker

2007. január 1.

Cosmos Elektrohandel GmbH & Co KG vagy COSMOS Geschäftsführungs- und Beteiligungs-GmbH eladása

Kiskereskedelem

2006. szeptember 14.

Voestalpine AG

Acél

2006. november 9-től2007. április 13-ig

(98)

Ausztria a Bizottságnak további BAWAG-PSK részéről tett ígéreteket is továbbított:

a)

A BAWAG-PSK AG az alábbi eszközértékeket egy, a BAWAG-PSK-Csoporttól független harmadik félnek fogja értékesíteni:

i.

egy, a P.S.K. Versicherung AG-ban és a BAWAG-Versicherung Aktiengesellschaft-ban lévő több mint 50 %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése és a vevőnek a fennmaradó tulajdonrészekre vételi opció biztosítása;

ii.

mintegy […] millió EUR értékű ingatlan legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítésének végrehajtása;

iii.

a […]-ben lévő […] %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése;

iv.

az ATV Privat-TV Services AG-ban lévő 42,56 %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése;

v.

a […] legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése.

b)

A BAWAG-PSK-Csoport a […] üzleti év végéig az Osztrák Szövetségi Köztársaságnak nyújtott kölcsöneinek állományát […] milliárd EUR-ról […] milliárd EUR-ra csökkenti, és ezt az összeget a […]-tól […]-ig tartó időszakra felső határként határozza meg. Ez alól kivételt képeznek a BAWAG-PSK-csoport társaságainak meglévő kötelezettségei, amelyek a már elfogadott beszerzési eljárások jövőbeli kölcsönrészleteiből származnak.

c)

A BAWAG-PSK AG […]-tól kezdődően […] időre lemond az olyan ajánlati eljárásokon való részvételről, amelyekben az Osztrák Szövetségi Köztársaság ún. primary dealereket bíz meg az állam adóskötelezvényeinek („state bonds”) kibocsátásával.

d)

A BAWAG-PSK […]-ig […] bécsi kirendeltséget zár be.

e)

2010. december 31-ig a BAWAG-PSK részére a Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatásokon, az Európai Unió által társfinanszírozott kutatási projektek keretében nyújtott támogatásokon, az általános képzési és energiatakarékossági intézkedésekhez jóváhagyott szabályozások keretében nyújtott támogatásokon kívül nem nyújtanak más támogatást.

(99)

Ausztria részletes adatokat közölt az egyes kompenzációs intézkedések értékéről és csökkentő hatásáról. Véleménye szerint ezek az intézkedések (beleértve a „bank run”-nal kapcsolatosakat – lásd a 103. pontot) azt eredményezik, hogy a csoport mérlegfőösszege összesen […] %-kal lesz alacsonyabb, mint 2005-ben.

(100)

Ausztria kifejtette, hogy a további csökkentések miért veszélyeztetnék a bank életképességét. Emlékeztetett rá, hogy az osztrák bankpiac már erősen koncentrált és azt négy bankcsoport – a Bank Austria Creditanstalt, az Erste Bank/Sparkassengruppe, a Raiffeisengruppe és a BAWAG-PSK – uralja. Ezek a csoportok együttesen a lakossági ügyfelek és vállalati ügyfelek üzletágában 90–100 %-os piaci részesedéssel bírnak. Más hitelintézetek csupán alárendelt szerepet játszanak. Az osztrák bankszektor ezért már most oligopóliumhoz hasonlít. A BAWAG-PSK csődje esetén annak piaci részesedései nagy valószínűséggel a bankszektorban jelen lévő három legnagyobb versenytársnak jutnának. Ez tovább erősítené a már jelentős piaci pozíciójukat. A banki szolgáltatások piacaira speciális jogi és intézményi paraméterek vannak érvényben. A piacra való belépésnek úgy a lakossági, mint a vállalati üzletágban fennálló jelentős korlátozásai miatt már 30 %-os piaci részesedések is erőfölényes helyzetet alapozhatnak meg (27). A BAWAG-PSK csődje esetén ezért fennállna annak veszélye, hogy a három bankcsoport Ausztriában erőfölényes helyzetet érhetne el vagy építhetne ki, ami a piac oligopólium általi uralásának veszélyét nagymértékben megnöveli. Következésképpen olyan helyzetről van szó, amelyben azért kell állami támogatásokat jóváhagyni, hogy egy piacuraló oligopólium létrehozása vagy megerősödése elkerülhető legyen.

(101)

Ausztria kifejtette, hogy a BAWAG-PSK a lakossági és vállalati üzletágban szerény piaci részesedésekkel rendelkezik, amelyek 2006-ban még tovább is csökkentek. Ez a 2006. évi piaci részesedésekből (28) vehető ki (6. táblázat):

6.   táblázat

Termékek üzletágak szerint

Piaci részesedés 2005

Piaci részesedés 2006

Betétüzletág belföldi ügyfelekkel

Lakossági ügyfelek

12 %

[…]

Vállalati ügyfelek

8 %

[…]

Hitelüzletág belföldi ügyfelekkel, beleértve a jelzáloghiteleket

Lakossági ügyfelek

6 %

[…]

Vállalati ügyfelek

8 %

[…]

A három legnagyobb bankcsoport megfelelő piaci részesedései ezen területek mindegyikében 20 % fölött volt.

(102)

Ausztria kifejtette, hogy a piaci részesedések a „bank run” miatt bekövetkező elvesztése, a fizetések felhasználásának kezességvállalási megállapodás keretében történő szabályozása és a kompenzációs intézkedések osztrák bankszektorra gyakorolt lehetséges hatása a kompenzációs intézkedések értékeléséhez nagyon fontosak.

(103)

A piaci részesedések „bank run” miatt bekövetkező elvesztésével összefüggésben Ausztria azon a véleményen van, hogy a bank piaci pozíciója a látra szóló és takarékbetétek 2005. szeptember végétől 2006 júniusáig bekövetkező mintegy […] milliárd EUR összegű csökkenésével már jelentősen meggyengült. A sajtótudósítások által kiváltott „tömeghisztéria” miatt a BAWAG-PSK-nak nem volt lehetősége takarékbetét-üzletágának összeomlását megakadályozni. A támogatás ezért a versenyt semmiképpen sem torzította a BAWAG-PSK javára. Ausztria a „bank run”-t, amely a BAWAG-PSK számára piaci részesedések elvesztésével járt, kompenzációs intézkedésnek tekinti.

(104)

Ausztria szerint egy magas eladási ár a szerkezetátalakítás sikere és a bank továbbvitele szempontjából döntő jelentőségű volt. Az eladási ár minden egyes kompenzációs intézkedés miatt történő csökkentése, amely […] milliárd EUR-nál kevesebb összeget eredményez, közvetlen hatásokat gyakorolt volna a bankra. A BAWAG-PSK értékének kompenzációs intézkedések miatti csökkentése korlátozta volna annak lehetőségét, hogy egy, a kötelezettségek rendezéséhez szükséges eladási árat lehessen elérni.

(105)

Ausztria kifejtette, hogy a kompenzációs intézkedéseknek negatív következményei is lennének az osztrák bankszektor piaci szerkezetére. A BAWAG-PSK osztrák bankfiókjainak a három nagy osztrák hitelintézet egyikének történő eladása az összefonódás-ellenőrzés vonatkozásában komoly kétségeket vetne fel. Egy külföldi hitelintézetnek történő fiókeladás pedig azt a veszélyt hordozná magában, hogy a BAWAG-PSK banki ügyfelei (mindenekelőtt lakossági ügyfelek és középvállalkozások) más osztrák bankokra váltanának, aminek a már erősen koncentrált osztrák bankpiac további szűkülése lenne a következménye. Az iránymutatások szerint a Bizottságnak ilyen esetben úgy kell kompenzációs intézkedéseket kialakítania, hogy ezt a helyzetet el lehessen kerülni.

(106)

Ausztria azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó támogatás a minimális mértékre korlátozódik, mivel nem tartós tőkefolyósításról, hanem egy határidős, feltételekhez kötött kezességről van szó, amely az elegendő fizetőképesség megőrzéséhez szükséges volt.

(107)

Ausztria kifejtette, hogy az adásvételi szerződés 2006. december 30-i aláírása óta bizonyos, hogy a BAWAG-PSK teljesíteni tudja a szerkezetátalakítási tervben előirányzott saját hozzájárulást. A szerkezetátalakítás finanszírozását 100 %-ban maga a BAWAG-PSK biztosítja. A 600 millió EUR tőkefolyósítást is saját hozzájárulásnak kell tekinteni.

VI.   A TÖBBI ÉRINTETT VÉLEMÉNYE

(108)

Az eljárás megindításáról szóló határozat Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való megjelentetése után a Bizottság semmilyen érintettől nem kapott véleményt.

VII.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

(109)

Az iránymutatások 9. pontja szerint egy vállalkozás akkor van nehéz helyzetben, ha az képtelen – akár saját forrásaiból, akár a tulajdonosai/részvényesei vagy hitelezői által biztosított külső források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a vállalkozást az állam beavatkozása nélkül rövid vagy középtávon szinte teljes bizonysággal gazdasági összeomlásba vinné.

(110)

Ausztria a vizsgálati eljárás megindításával kapcsolatos állásfoglalásában a Bizottság véleményének, azaz, hogy a BAWAG-PSK esetében az iránymutatások szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásról van szó, nem mondott ellent.

(111)

A Bizottság véleménye szerint a Bank a kezességvállalás nélkül nem lett volna képes egy tartós, jelentős összegű betétkivonással megbirkózni. Ahogy a 2005. évi pénzügyi beszámolóban is látható, a könyvvizsgálók különösen a vállalkozás folyatásának elvét tekintve a BAWAG-PSK pénzügyi beszámolójához nem tudtak volna korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adni.

(112)

Következésképpen a BAWAG-PSK-nek a kezesség nélkül heteken belül fizetésképtelenséget/csődöt kellett volna jelentenie.

(113)

Az ÖGB továbbá a Bizottság véleménye szerint támogatás nélkül nem lett volna képes leányvállalatának nehézségeit leküzdeni. Ezt a véleményt támasztja alá az, hogy a BAWAG-PSK-nak tulajdonosaival szemben fennálló […] millió EUR összegű követeléseire értékhelyesbítést kellett végrehajtania.

(114)

Ebből következik, hogy a BAWAG-PSK a kezességvállalás időpontjában az iránymutatások 9. pontja szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt. Ezenkívül a BAWAG-PSK nehézségei egyértelműen magának a banknak tulajdoníthatók és ahhoz túl súlyosak, hogy azokkal a csoport, amelyhez a bank tartozik, meg tudott volna birkózni. Sem az ÖGB, sem az AVB nem lett volna képes a BAWAG-PSK szerkezetátalakítását állami segítség nélkül végrehajtani. A BAWAG-PSK esetében az iránymutatások 13. pontja szerint ezért megmentési célú és/vagy szerkezetátalakítási támogatásokról van szó.

(115)

A magánbankok és biztosítótársaságok részéről a BAWAG-PSK tőkearányainak megerősítését célzó két SPV-be eszközölt befektetésekre nem az állami kezességhez hasonló alapon került sor. A magánbefektetők lényegesen alacsonyabb kockázatot viselnek, mint az állam az általa vállalt kezességgel. Ausztria megerősítette, hogy az állam kezességvállalása nélkül egyetlen magánbefektető sem lett volna hajlandó a BAWAG-PSK-nak olyan forrásokat rendelkezésre bocsátani, amelyek sajáttőkének minősülnének. A magánrészről eszközölt befektetések ezért nem állnak ellentmondásban azzal a ténnyel, hogy a BAWAG-PSK nehéz helyzetben volt.

(116)

Annak megítéléséhez, hogy egy intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül-e, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy

annak finanszírozása az állam részéről vagy állami eszközökből történik-e,

eredményez-e gazdasági előnyt,

bizonyos vállalkozások vagy termelési ágazatok szelektív módon történő kedvezményben részesítésével torzíthatja-e a versenyt, és

korlátozza-e a tagállamok közti kereskedelmet.

(117)

Ahhoz, hogy állami támogatásnak minősüljenek, a pénzeszközöknek az államnak tulajdoníthatónak kell lenniük és azokat közvetlenül vagy közvetetten állami eszközökből kell, hogy nyújtsák.

(118)

Ebben az esetben mindkét kumulatív feltétel teljesül, mivel az intézkedés esetében állami kezességről van szó, amelyet egy szövetségi törvény alapján nyújtottak.

(119)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése tiltja az olyan támogatásokat, amelyek bizonyos vállalatokat vagy termelési ágazatokat részesítenek kedvezményben, tehát szelektívek.

(120)

A kezesség kizárólag a BAWAG-PSK-t részesíti kedvezményben. Eszerint az intézkedés szelektívnek minősíthető.

(121)

A Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése tiltja az olyan támogatásokat, amelyek a tagállamok közti kereskedelmet korlátozzák és a versenyt torzítják vagy a verseny torzításával fenyegetnek.

(122)

A Bizottságnak jog szerinti értékelésének keretén belül nem kell a támogatások tagállamok közti kereskedelemre gyakorolt tényleges hatását és egy tényleges versenytorzítást bizonyítania, hanem csupán azt, hogya támogatások alkalmasak-e ennek a kereskedelemnek a korlátozására és a verseny torzítására (29). Ha egy tagállam támogatása egy vállalkozás pozícióját a közösségen belüli kereskedelemben részt vevő más versenytársakkal szemben erősíti, akkor azok versenyképességét a támogatás által korlátozottnak kell tekinteni.

(123)

A Bizottság emlékeztet rá, hogy a bankszektor hosszú évek óta nyitott a versenyre. A verseny, amely bizonyos körülmények közt már az EK-Szerződésben meghatározott szabad tőkeáramlás alapján fennállt, a fokozódó liberalizáció révén javult.

(124)

A BAWAG-PSK különböző tagállamokban, különösen a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Szlovéniában, Magyarországon és Máltán rendelkezik fiókokkal, illetve leányvállalatokkal. Ugyanakkor fordítva, fiókokon, illetve képviseleteken keresztül közvetlenül vagy ausztriai illetőségű bankok és pénzintézetek feletti ellenőrzés révén közvetetten más államokból származó bankok is működnek Ausztriában.

(125)

Végül a bankszektorban zajlik tagállamok közti kereskedelem. A kezesség a BAWAG-PSK-t olyan más banki vállalkozásokkal szemben erősíti, amelyekkel a közösségen belüli kereskedelemben versenyben áll. A kezesség ezért alkalmas a tagállamok közti kereskedelem korlátozására és a verseny torzítására.

(126)

Egy állami támogatás fennállásához az egyik kritérium, hogy egy intézkedés a kedvezményezetteket előnyben részesíti.

(127)

A kezességvállalásokról és garanciákról szóló közlemény 4.2. pontja szerint egy kezesség akkor nem jelent állami támogatást, mert nincs szó gazdasági előnyről, ha a következő négy feltétel teljesül:

a)

a hitelfelvevő nincs nehéz pénzügyi helyzetben;

b)

a hitelfelvető alapvetően képes lenne a pénzpiacokon az állam beavatkozása nélkül piaci feltételek mellett pénzt felvenni;

c)

a kezesség egy bizonyos pénzügyi tranzakcióhoz kapcsolódik és egy rögzített maximumösszegre korlátozódik, a kinnlévő hitelösszeg vagy az egyéb pénzügyi kötelezettségek legfeljebb 80 %-át fedezi és korlátozott futamidejű;

d)

a kezességért piacon szokásos díjat fizetnek.

(128)

A Bizottság véleménye szerint az a) feltétel ebben az esetben nem teljesül, mivel a BAWAG-PSK esetében a kezességvállalásnál nehéz helyzetben lévő vállalkozásról van szó.

(129)

Ezenkívül semmilyen piaci résztvevő sem vállalta volna a kezességet egy, a BAWAG-PSK által fizetett 0,2 %-os díjért. Amint azt Ausztria megerősítette, egy piacon szokásos díj évi 32 és 49 millió EUR között lett volna. Ezért a d) feltétel sem teljesül.

(130)

Az állam kezességvállalása következésképpen a BAWAG-PSK-t előnyhöz juttatja.

(131)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a BAWAG-PSK számára nyújtott állami kezesség esetében állami támogatásról van szó.

(132)

A támogatást Ausztria 2005. december 31-ig visszamenő hatállyal 2006. május 8-án, azaz a közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló bizottsági határozat előtt nyújtotta.

(133)

A kezességvállalásban lévő támogatási elem meghatározásához a Bizottságnak azt kell megvizsgálnia, hogy egy rendes piacgazdasági feltételek közt tevékenykedő befektető/kezes hasonló körülmények közt vállalta-e volna a garanciát, és ha igen, akkor milyen feltételekkel.

(134)

Egy feltételezett befektető körültekintő finanszírozóként cselekszik (30), aki nyereségeit maximalizálni szeretné, anélkül azonban, hogy a tőkehozamhoz képest túl nagy kockázatot vállalna (31).

(135)

„Végül egy állami finanszírozó magatartását egy magánfinanszírozóéval atekintetben kell összehasonlítani, hogy egy magánfinanszírozó a szóban forgó esetben az adott időpontban rendelkezésre álló információkat és előrelátható fejlődéseket tekintve hogyan viselkedett volna.” (32) A befektetésről szóló döntés kihirdetése utáni események következésképpen a kezességvállalásban álló támogatási összeg elbírálásához nem lényegesek (33).

(136)

A közlemény 3.1. pontja szerint a támogatási elemet a kezesség sajátosságaira tekintettel kell megítélni.

(137)

Ebben az esetben a kezességvállalás a BAWAG-PSK speciális, veszélybe került 900 millió EUR összegű hitelek biztosítékaként szolgált. A kezességvállalás révén az eszközök megtartották értéküket, és nem volt szükség értékhelyesbítésekre, amelyek a 2005. évi pénzügyi beszámolóban 900 millió EUR összegű további veszteségekhez vezettek volna. A kezességvállalás hatása és jellege e tekintetben a tőkefolyósításéhoz hasonlítható (34). Ily módon elkerülhetővé vált, hogy a BAWAG-PSK alapvető tőkeelemeinek aránya a törvényi minimumkövetelmények alá csökkenjen.

(138)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy ez a kezességvállalás nem hasonlítható össze egy bank összes kötelezettségére vállalt kezességgel (35). Ilyen kezességeknél a bank hitelezőinek közvetlen követelési joga van. Fizetésképtelenség esetén a kezesnek kell azokat a kötelezettségeket vállalni, amelyeket nem lehet a bank eszközértékeiből kiegyenlíteni. Gazdaságilag nézve ilyen jellegű kezességgel adóskötelezvények révén csökkennek a bank refinanszírozási költségei. A Bizottság elismeri, hogy a kezességvállalás, amennyiben az nem fizetés esetén a bank összes eszközei mintegy 1,6 %-ának értékállóságát garantálja, korlátozott mértékben közvetetten a kötelezettségeket is biztosítja, de a kezességvállalás összhatása nem tekinthető hasonlónak. A Franciaország által a CFF-ügyben (36) nyújtott garanciából, amely a CFF összes kötelezettségét fedezte, ezért nem lehet a szóban forgó esethez releváns következtetést levonni.

(139)

A kezességvállalási megállapodásban rögzített feltételek mellett a kezességet akkor lehet lehívni, ha a bank gazdaságilag továbbra is veszélyben van. A BAWAG-PSK 2006. évi pénzügyi beszámolójában a következőt erősítette meg: „A kezesség lehívása akkor is megengedett, ha a bank fizetésképtelenségének veszélye csak amiatt áll fenn, mert a kezesség 2007. július 1-jével lejár; a szövetségi állam a kezesség meghosszabbításával elháríthatja a lehívást.” A kezes ekkor akár 900 millió EUR-t is elveszíthetne, anélkül, hogy megtarthatna olyan bankban lévő részesedéseket, amelyek lehetővé tennék számára, hogy egy későbbi felfelé ívelő trendben részt vehessen.

(140)

A kezesség nyújtásának fontos feltétele a BAWAG-PSK résztulajdonosainak a szövetségi kormánnyal szemben tett azon ígérete, hogy a BAWAG-PSK-ban vagy az AVB-ben lévő összes részesedésüket harmadik félre ruházzák át.

(141)

Ez az eladási kötelezettségvállalás a legfontosabb alap az állami kezesség értékeléséhez.

(142)

A Bizottság véleménye szerint a lehívás és ezzel a kezességvállalás támogatási eleme a potenciális vevő teljes befektetésétől, tehát az eladási ártól, valamint attól függ, hogy a vevő hajlandó-e további sajáttőkét folyósítani. Ebben az összefüggésben emlékeztet rá, hogy Ausztria a szerkezetátalakítási tervben azt írja, „hogy a bank szanálása és továbbvitele döntően egy magas eladási ártól függ. Az eladási ár minden egyes kompenzációs intézkedések alapján történő csökkentése, amely […] milliárd EUR alatti összeget eredményez, közvetlen hatással van a bankra”.

(143)

További sajáttőke folyósítása vagy a kockázati aktívák rövid távú csökkentései nélkül a kezesség lehívásának valószínűsége annál nagyobb, minél inkább alatta marad a vevő teljes befektetése a […] milliárd EUR-nak.

(144)

A Bizottság értékelte a kezességet és lehívásának feltételeit, és arra a következtetésre jutott, hogy egy magánfinanszírozó/kezes a kezességvállalás időpontjában a kockázatelemzéshez három fontos forgatókönyvet vett volna figyelembe:

a)

Első forgatókönyv: a bank 2007. június előtti eladása a vevő […] milliárd EUR feletti összbefektetése mellett (eladási ár + tőkefolyósítás), így a kezesség az ügylet lezárulásának napján lehívás nélkül futhat ki.

b)

Második forgatókönyv: a bank 2007. június előtti eladása […] milliárd EUR-nál kevesebb összbefektetés mellett, így sor kerül a kezesség részleges vagy teljes mértékű lehívására.

c)

Harmadik forgatókönyv: a BAWAG-PSK-t nem sikerül 2007. június előtt eladni. Ebben az esetben a kezességet – akkor is, ha teljes összege (a bank mérleg szerinti eredményei vagy csökkentett kockázati aktívák stb. révén) fokozatosan csökken – határozatlan időtartamra meg kell hosszabbítani. Ellenkező esetben nagy valószínűséggel sor kerülne a kezesség lehívására, ami az állam számára nagy veszteségekhez vezetne.

(145)

Ausztria ugyanazon a véleményen volt, hogy a BAWAG-PSK a szükséges tőketartalékokat új finanszírozók tőkefolyósításai (37) vagy több pozitív mérleg szerinti eredmény révén megteremtheti vagy felállíthat egy másik, kevésbé ambiciózus szerkezetátalakítási tervet, amely kevesebb alapvető tőkeelemet irányoz elő, és így a banknak nagyobb teret hagy a kezesség teljes összegének további csökkentéséhez, a Bizottságnak mégis az a véleménye, hogy egy magánfinanszírozó/kezes a kezességvállalás időpontjában ilyen jellegű – nem kizárható – feltételezéseket nem vett volna számításba, mivel az alternatív forgatókönyvek túlságosan feltevésszerűek lettek volna. Különösen, mivel egy magánfinanszírozó egy olyan szerkezetátalakítási terv esetén, amely kevésbé ambiciózus lenne annál, mint amin a forgatókönyvek alapulnak, abból indulna ki, hogy Ausztria a kezességvállalást szükség esetén 2007. júliusban meghosszabbítja. A Bizottság nem osztja Ausztria azon véleményét, hogy a kezességet nem biztos, hogy 2007 júliusában meghosszabbítanák, ha a bank ez előtt az időpont előtt még nem kerülne eladásra. A kezességet inkább meghosszabbítás nélkül majdnem teljes mértékben lehívnák, mivel a BAWAG-PSK a bankfelügyelet által előírt mutatószámok betartásához szükséges pénzeszközöket még nem gazdálkodta ki és újra a fizetésképtelenség fenyegetné.

(146)

A Bizottság megvizsgálta az Ausztria által előadott többi lehetőséget, hogy a sajáttőkére vonatkozó követelmények a bank eladása nélkül a kezesség egyéves időtartamának lejáratakor hogyan tudnának teljesülni. Arra a véleményre jutott, hogy ilyen feltevéseket ugyan nem lehet kizárni, azonban ezeket egy magánfinanszírozó/kezes a kezességvállalás időpontjában nem vette volna számításba, mivel az alternatív forgatókönyvek, amelyeken alapulnak, feltevésszerűek és a bank vállalati tervére negatívan hatnak. Rövid és középtávon a várt nyereségek nem tették volna lehetővé a bank számára, hogy sajáttőke-ellátottságát jelentősen javítsa (38). A sajáttőkére vonatkozó követelmények kockázati aktívákkal való csökkentésével történő enyhítése hátrányosan hatna a bank jövőbeli jövedelmezőségére (39), és az idegen tőkéhez folyamodás a bank részleges eladásával lenne összehasonlítható (40).

(147)

Ideális az lenne, hogy a Bizottság a három forgatókönyv mindegyikéhez hozzá tudna rendelni egy valószínűségi fokot, a kezességvállalási időpontjára vonatkoztatva. A támogatási összeget ebből már le lehetne vezetni. A Bizottságnak azonban a rendelkezésre álló információk alapján nem volt lehetősége, hogy a megfelelő valószínűségi fokokat pontosan meghatározza. A kezességvállalás időpontjában a BAWAG-PSK további fejlődése nem volt világosan előrelátható.

(148)

Ausztria közli, hogy a kezességvállalás időpontjában az FMA tevékenysége révén a BAWAG-PSK gazdasági helyzetére vonatkozóan elegendő információval rendelkezett, és mérlegelte a három leírt forgatókönyv megvalósulásának valószínűségét. Ennek eredményeképpen csak az első forgatókönyvet tartották realisztikusnak. Erre vonatkozólag azonban Ausztria nem nyújtott be bizonyítékokat. Nem nyújtottak be például pontos adatokat a Bizottságnak a bank kezességvállalás előtti értékelésével kapcsolatban sem.

(149)

A BAWAG-PSK szövetségi törvény 2006. áprilisi/májusi elfogadásakor jellemző értéke csupán körülbelüli számítások segítségével becsülhető meg:

a)

a rendelkezésre álló iratokra tekintettel egy magánkezes a diszkontált pénzáramlások módszerét (DCF-módszer) használhatta volna. Egy ilyen feltevés azonban, amely egy bizonyos időszakhoz kivetített számokon alapul, olyan számokhoz vezet, amelyeknél a végérték az összérték nagyon magas százalékát tesz ki. Egy példa: abból a tiszta hozamból kiindulva, amelyet az Ausztria által 2006. szeptemberben benyújtott vállalati tervben megemlítettek (helyettesítve azokat az információkat, amelyek egy magánkezes számára 2006. áprilisban/májusban rendelkezésre álltak), a DCF-módszerrel […] milliárd EUR (41) érték következik, ahol a végérték ezen összeg 85 %-a körül van. Mivel ez a módszer túlságosan függ a végértéktől, a Bizottság véleménye szerint a jelen esetben nem tesz lehetővé megbízható következtetéseket;

b)

a BAWAG-PSK […] milliárd EUR összegű eladási árára (2006 tavaszán nem ismert) és a 2005. december 31-i 1,7 milliárd EUR sajáttőkeértékre tekintettel körülbelül […] milliárd EUR üzleti érték (ügyfélkör és fiókhálózat) számítható ki. A 2005. december 31-i sajáttőkeösszegből és az üzleti értékből, levonva az új tulajdonosok által teljesítendő […] millió EUR összegű tőkefolyósítást és az eladási árhoz kapcsolódó […] millió EUR összegű Refco-fizetést, a BAWAG-PSK 2006 tavaszára becsült értéke mintegy […] milliárd EUR-ra tehető (42).

(150)

A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2006. áprilisban/májusban, amikor a magánkezesnek cselekednie kellett volna, szorított az idő. A bank pénzügyi helyzetének pontos elemzésére és az ajánlattételre csupán néhány hét állt rendelkezésre. A BAWAG-PSK-nál folyó „bank run” a bank fizetőképességére nagy veszélyt jelentett. Ennek a folyamatnak a folytatódását – még ha rövid időn át is – a bank nem élte volna túl. Az idő sürgetése és a szükséges kezesség magas összege miatt magánpiaci résztvevők aligha vagy egyáltalán nem tettek volna ajánlatot.

(151)

Ezenkívül további bizonytalansági tényezők is fennálltak, pl. az USA-beli Refco-üggyel összefüggésben, és egy magánkezesnek értékelnie kellett volna, hogy közbenjárása – egy állami kezességhez képest – elegendő lett volna-e a „bank run” megszüntetéséhez.

(152)

A fentiekben leírt körülményekből a Bizottság az alábbi következtetést vonja le:

a)

az eladás időpontja és a BAWAG-PSK-ért kínált vételár mértéke egy piacorientált kezes számára magas kockázattal járó ismeretlen tényezők voltak;

b)

az idő szűkössége egy piaci résztvevő számára az ajánlatadást nagyon megnehezítette;

c)

a bank belső vállalati értéke nem volt olyan alacsony, hogy az egy magánkezes általi 900 millió EUR teljes összegű kezességvállalást teljesen kizárt volna, jóllehet annak magas díjfizetés lett volna a feltétele.

(153)

A Bizottság véleménye szerint egy magánfinanszírozótól inkább egy tőkefolyósítás lett volna várható, amely által résztulajdonossá válhatott volna és az eredményes szerkezetátalakításhoz szükséges döntésekben részt vehetett volna. A Bizottság és Ausztria egyetért azonban abban, hogy egyetlenegy magánfinanszírozó sem lett volna hajlandó olyan eszközöket rendelkezésre bocsátani, amelyeket sajáttőkének lehetne tekinteni (43).

(154)

Egy kezesség egy magánfinanszírozó számára azért sem tűnhet igazán megfelelő eszköznek, mert az érte kért magas díj rontotta volna a jövedelmi kilátásokat és emiatt a kezességgel ellentétes hatású lett volna. A kezességvállalás sokkal inkább Ausztria érdekeit tükrözi, amelyek elsősorban abban álltak, hogy a befektetőknek és a partnereknek a bank stabilitásába és az osztrák pénzügyi ágazatba vetett bizalmát visszaszerezze. Kezesként Ausztria is nagyon kiterjedt kapacitásokkal és kedvező feltételekkel (AAA-Rating) rendelkezik.

(155)

Következésképpen a Bizottság véleménye szerint az állami garanciában lévő támogatási elemnek csak a sávszélességét lehet megbecsülni. Ennek a sávszélességnek a felső határa 898 millió EUR, azaz a kezesség névleges értéke, levonva a bank által azért fizetett 0,2 %-os díjat. Az alsó határ meghatározása sokkal bonyolultabb, de a Bizottság véleménye szerint a kezesség névleges értékének legalább 2/3-a körül lehet.

(156)

A Bizottság megvizsgálta az Ausztria által a támogatási elemmel kapcsolatosan elvégzett elemzéseket és arra a véleményre jutott, hogy ezek az elemzések több okból hiányosak.

(157)

A Bizottság véleménye szerint a BAWAG-PSK FSR-je és a megfelelő nemfizetési valószínűség nem tükrözi a kezes három fő forgatókönyvben fennálló kockázatát. A Moody’s-féle FSR lényegében mindegyik forgatókönyvben változatlan marad, mivel a 900 millió EUR feletti kezesség egy befektető szemszögéből nézve egy már elvégzett, ugyanakkora összegű tőkeemeléshez hasonlít. Az első forgatókönyvben a tőkét egyedül a bank jövőbeli tulajdonosai emelik meg. A második forgatókönyvben a tőkeemelésre részben a bank jövőbeli tulajdonosai révén kerül sor; a fennmaradó összegre lehívják a kezességet. A harmadik forgatókönyvben a kezesség (jóllehet csökkentett értékkel) addig marad fenn, amíg megfelelő tőkefolyósításra nem kerül sor vagy a bank ki nem gazdálkodja a szükséges pénzügyi eszközöket. A kezes kockázata azonban erősen függ az egyes forgatókönyvek valószínűségétől, mivel a kezesség futamideje és az igénybe vett összeg a BAWAG-PSK eladási időpontja és az ezzel elért ár függvényében nagyon változó.

(158)

Ausztria a kezesség igénybevételével járó kockázat FSR-re alapuló értékelésénél csak azt a forgatókönyvet vette figyelembe, amelynél az eladás legkésőbb 2007. július 1-jén lezárul és a vevő legalább […] milliárd EUR összegű teljes befektetést eszközöl. Ebben a forgatókönyvben a kezességet csak akkor hívnák le, ha a BAWAG-PSK eladása előtt fizetésképtelenné válna. A Bizottság ezzel szemben azon a véleményen van, hogy a kezességvállalás időpontjában BAWAG-PSK további fejlődése nem volt előrelátható és a kockázat mérlegelése során az összes leírt forgatókönyvet értékelni kellett.

(159)

Következésképpen meglátása szerint az FSR és a megfelelő nemfizetési valószínűség nem alkalmas mutatószámként a kezességben rejlő támogatási összeg értékeléséhez.

(160)

A Bizottság az Ausztria által elvégzett elfogadhatósági vizsgálatot irrelevánsnak tartja. Egy hitel a BWG szerint nem minősül sajáttőkének és a tőkehányad törvény szerinti sajáteszköz-követelmények alá csökkenését nem akadályozná meg.

(161)

A Bizottság alkalmatlannak tartja Ausztriának azt az eljárásmódját is, hogy a kezességet a BAWAG-PSK számára ahhoz kapcsolódóan keletkező elméleti refinanszírozási előny meghatározása révén értékeli. Az említett Asset Swap Spread olyan hitelminősítéseken alapul, amelyek figyelembe vesznek egy lehetséges állami támogatást és ezzel nem tükrözik a BAWAG-PSK belső stabilitását.

(162)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a BGB-ügyben a kezesség által fedezett kockázatok bekövetkezésének valószínűségét behatóan vizsgálta. Mivel néhány kockázat nagyon valószínűtlen volt, a Bizottság az ebben az ügyben helytálló forgatókönyv („gazdasági érték”) alapján arra az eredményre jutott, hogy az adott kezesség támogatási eleme annak névleges értéke alatt van. A CWP-ügyben a vállalat az Ausztria által meghatározott garanciáknak köszönhetően a piacon szokásosnál kedvezőbb pénzügyi feltételekkel juthatott hitelekhez. Ezek a körülmények a jelen ügyben nem állnak fenn. Miután azonban a Bizottság a CWP különleges helyzetét megvizsgálta, arra az eredményre jutott, hogy a szóban forgó kezesség piaci ára a referencia-kamatláb plusz 400 bázispontnak felelt meg. A BAWAG-PSK-ügyben a Bizottság az állami kezesség támogatási értékének meghatározása céljából szintén behatóan vizsgálta a három lehetséges forgatókönyv minden aspektusát.

(163)

A Bizottság ezért nem véli úgy, hogy a jelen ügyben alkalmazott módszere eltér az Ausztria által említett ügyekben alkalmazott eljárásmódjától.

(164)

A Bizottság véleménye szerint Ausztria nem fejtette ki, hogy a BAWAG-PSK fizetésképtelenségének/csődjének az osztrák pénzrendszerre és, tágabb értelemben, a teljes osztrák nemzetgazdaságra kiterjedő hatásai lettek volna.

(165)

Ausztria elismerte, hogy a bank fizetésképtelenségéből származó esetleges következmények mennyiségi becslése aligha lehetséges.

(166)

Ebben az összefüggésben a Bizottság véleménye szerint az ügyfélszámlák legalább 95 %-án lévő betétek kevesebb, mint 20 000 EUR összeget tehettek ki és így a BAWAG-PSK fizetésképtelensége esetén a törvény szerinti betétbiztosítás révén fedezve lettek volna. Az, hogy fizetésképtelenség esetén a betétek biztosításához más bankokat be lehetett volna vonni, önmagában nem elég annak igazolására, hogy az osztrák banki ágazat összes piaci résztvevője veszélyeztetve lett volna.

(167)

2006. júniusban az OeNB azt nyilatkozta, hogy az osztrák bankpiac a 2005. év folyamán a BAWAG-PSK és a Hypo Alpe-Adria Bank problémái ellenére pozitív fejlődést mutatott. A terheléstesztek is a bankrendszer magas sokkálló képességét jelezték. Általánosságban az osztrák bankrendszer jó állapotban lévőnek minősült.

(168)

A Bizottság a 87. cikk (3) bekezdésének b) pontját mindig nagyon korlátozóan alkalmazta. Legutoljára a ’80-as években, amikor a görög nemzetgazdaság az EU-csatlakozás után komoly egyensúlyhiányokkal küzdött és a problémák elhárítása érdekében maga a Közösség hagyott jóvá speciális mentesítő intézkedéseket (44).

(169)

A Bizottság elvben azon a véleményen van, hogy a csak egyetlenegy kedvezményezettnek nyújtott támogatások nem alkalmasak olyan helyzetek megszüntetésére, amelyekre a 87. cikk (3) bekezdése b) pontjának második része irányul. A Crédit Lyonnais  (45) esetében, ahol a támogatási intézkedések értéke mintegy 20 milliárd EUR volt (46), a Bizottság szerint nem „egy súlyos gazdasági zavar kiküszöbölésére szolgáló támogatásról volt szó, mivel a támogatás célja egyetlenegy kedvezményezett, a Crédit Lyonnais és nem az egész gazdasági ágazat nehézségeinek kiküszöbölése”. A támogatást ennek megfelelően nem a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint, hanem a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján szerkezetátalakítási támogatásként engedélyezték, amely a közös piaccal összeegyeztethető.

(170)

A Bizottság ezen okokból kifolyólag abból indul ki, hogy a 87. cikk (3) bekezdésének b) pontja a jelen esetben nem alkalmazható.

(171)

Az iránymutatások 15. pontja szerint a megmentési célú támogatás jellegénél fogva átmeneti, visszafordítható támogatási intézkedés, amelynek a vállalkozást addig kell felszínen tartania, amíg kidolgoznak egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet. Ugyanezen 15. pont szerint egy ilyen támogatás futamideje a hat hónapot nem haladhatja meg.

(172)

A kezességvállalást 2006. június 6-án (és elvileg a BAWAG-PSK eladásáig, illetve 2007. júliusig) nyújtották. Futamideje meghaladja az iránymutatásokban meghatározott hat hónapos maximális időtartamot. Ezenkívül ténylegesen és visszamenő hatállyal 2005. december 31-én lépett érvénybe.

(173)

A kezességvállalás ezért az iránymutatások szerint megmentési célú támogatásként nem tekinthető a közös piaccal összeegyeztethetőnek.

(174)

Az iránymutatások tartalmazzák azokat a kritériumokat, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy egy szerkezetátalakítási támogatást engedélyezni lehessen:

a)

a hosszú távú életképesség helyreállításához lennie kell egy szerkezetátalakítási tervnek, amelyet teljes terjedelmében végre kell hajtani;

b)

a támogatásnak a minimumra kell korlátozódnia;

c)

kerülni kell a verseny indokolatlan torzulását.

(175)

A Bizottság számára a BAWAG-PSK egészének egy magánfinanszírozó ellenőrzése alá kerülése a felmerült nehézségek megoldásához és a bank pozitív gazdasági fejlődéséhez központi jelentőségű. Valójában, ahogy Ausztria megjegyzi, abból lehet kiindulni, hogy egy vállalkozásnak egy új magántulajdonos ellenőrzése alatt a hosszú távú életképességre jobbak a kilátásai és ily módon biztosított, hogy nem lesz szükség további támogatásokra. Az eladás a BAWAG-PSK szerkezetátalakításához kulcselemnek bizonyul.

(176)

2007. januárban a Bizottságnak megküldtek egy, a BAWAG-PSK által aktualizált szerkezetátalakítási tervet. A feltevéseket és véleményeket illetően végrehajtott változtatások (az eredeti tervhez képest) a Bizottság véleménye szerint fontosak az aktuális gazdasági helyzet pontos bemutatásához; a fontos pénzügyi mutatószámokat a Bizottság realisztikusnak és elérhetőnek értékelte.

(177)

A Bizottság a terv alapjául szolgáló piaci előrejelzéseket megfelelőnek, a várt tőkehozamokat pedig elég magasnak találja ahhoz, hogy a BAWAG-PSK saját erejéből helyt tudjon állni az osztrák és a nemzetközi pénzpiacon lévő versenyben.

(178)

Ahogy a bank nehézségeihez vezető körülmények részletes leírása jelzi, egy jobb kockázatfelügyelet döntő jelentőségű ahhoz, hogy a múlt terhelő hibái ne ismétlődjenek meg. Ezt a témát a bank új ügyvezetése 2006-ban átfogóan kezelte, különösen három fő intézkedéssel:

a)

az igazgatóság számára egy Corporate-Governance-kódex és egy új üzletszabályzat bevezetése;

b)

a kockázati kontrolling módosításai és egy kockázatmenedzseri funkció létrehozása;

c)

a számlával kapcsolatos rendelkezési eljárások (47) kockázati szempontból történő javítása.

(179)

Ezek az intézkedések a Bizottság véleménye szerint megfelelőek.

(180)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban leírt, Refcoval, a BAWAG-PSK-részvényesek USA-beli hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségeinek nem teljesítéséből fakadó kockázattal és a kamatkiigazítási záradékokkal összefüggő, speciális kockázatot a Bizottság véleménye szerint megfelelően figyelembe vették.

(181)

2006-ra már kigazdálkodtak egy csekély 0,2 millió EUR összegű mérleg szerinti nyereséget, és a mérleg szerinti eredmény […] millió EUR-val volt magasabb a szerkezetátalakítási tervben vártnál. Ezek a számok bizonyítják, hogy a bank a szerkezetátalakítási tervnek megfelelően fejlődik.

(182)

A Bizottság megvizsgálta az Ausztria által benyújtott érzékenységelemzést is, amely egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet tartalmaz, és az előadottakat megfelelőnek tartja. Egyrészt a pesszimista forgatókönyvben a szokásos üzleti tevékenység 2011. évi […] millió EUR összegű eredményével olyan érték adódik, amely biztosítja a bank hosszú távú túlélését. Másrészt a BAWAG-PSK tervezett jövedelmezősége az optimista forgatókönyvben a szokásos üzleti tevékenység 2011. évi […] millió EUR összegű eredményével a versenytársak jövedelmezőségének keretén belül marad.

(183)

Ausztria megerősítette, hogy a konzorcium a BAWAG-PSK által aktualizált szerkezetátalakítási tervet fogja megvalósítani, és ezért azt teljes terjedelemben jóváhagyta.

(184)

Ahogy a potenciális vevő teljes befektetése közvetlenül meghatározza a kezességvállalás támogatási elemét, úgy a Bizottság véleménye szerint a bank eredményes szerkezetátalakítása is döntően attól a tőkeemeléstől függ, amelyet az új tulajdonosoknak el kell érniük (48). A konzorcium teljes befektetései nemcsak azt biztosítják, hogy a kezességet nem kell igénybe venni, hanem a szerkezetátalakítási terv megvalósításának alapjaként egy megfelelő tőkeellátottságról is gondoskodnak.

(185)

A Bizottság tudomásul veszi, hogy a szerkezetátalakítási tervet, amely 2011-ig a bank további fejlődéséhez részletes tervet tartalmaz, lényegében a […] időszakban kell végrehajtani.

(186)

Összegzésként megállapítható, hogy a BAWAG-PSK életképességének javítása elsősorban belső intézkedésekből történik és az eljárás megindításáról szóló határozatban kifejezésre juttatott aggályok mindegyike megszüntetésre került. A Bizottság meg van róla győződve, hogy a szerkezetátalakítási terv lehetővé fogja tenni a BAWAG-PSK-nak, hogy hosszú távú életképességét helyreállítsa.

(187)

A Bizottságot az iránymutatások 44. és 50. pontja szerint folyamatosan tájékoztatni kell a terv végrehajtásának fejlődéséről.

(188)

Olyan nagyvállalkozások esetén, mint a BAVAG-PSK a vállalkozás saját hozzájárulásának az iránymutatások szerint elvben el kell érnie a szerkezetátalakítási költségek 50 %-át.

(189)

A szerkezetátalakítási költségek legalább […] milliárd EUR-t tesznek ki. Ezeket nem közvetlenül az állami kezesség révén finanszírozzák, hanem 100 %-ban a bank és tulajdonosai viselik. A befektetésekből való tőkekivonások is hozzájárulnak a szerkezetátalakítási terv finanszírozásához.

(190)

A BAWAG-PSK saját hozzájárulása akkor is meghaladná az 50 %-ot, ha a Bizottság a kezesség teljes összegét a szerkezetátalakítási költségek finanszírozásához nyújtott támogatásnak tekintené.

(191)

A Bizottság véleménye szerint a támogatás formája és mértéke miatt – veszélybe került kölcsönökre nyújtott állami kezességvállalás, amely lehetővé teszi a felügyeletjogi előírások betartását – elkerülhető, hogy a BAWAG-PSK olyan forrástöbblethez jusson, amelyet a szerkezetátalakítási folyamatra vonatkoztatás nélkül agresszív és piactorzító magatartáshoz használhatna fel. A támogatási elem sávszélességének felső határa továbbá, 898 millió EUR-val csupán a bank mérlegfőösszegének 1,6 %-ának felel meg, amely más ügyekhez képest, amelyekben a Bizottság pozitív határozatot hozott, nagyon csekély százalékos arány (49).

(192)

Ebben az ügyben nem került sor megmentési célú támogatás nyújtására sem.

(193)

A fentiek alapján a Bizottságnak az a véleménye, hogy a támogatás a hosszú távú életképesség helyreállításához feltétlenül szükséges minimumra korlátozódik, és megállapítja, hogy a kedvezményezett saját hozzájárulása az iránymutatásokkal összhangban áll.

(194)

Az iránymutatások szerint ahhoz, hogy a támogatás versenytársakra gyakorolt hátrányos hatásait a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni, intézkedéseket kell hozni. Ehhez a vagyoni értékek értékesítése, a kapacitások leépítése, a piaci jelenlét korlátozása vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentése jön számításba. Az intézkedéseknek arányban kell állnia a támogatással okozott torzító hatásokkal és különösen a vállalkozásnak a piacán vagy piacain lévő helyzetével. Túl kell nyúlniuk az életképesség helyreállításához szükséges intézkedéseken.

(195)

A BAWAG-PSK Ausztria által Bizottságnak elküldött ígéretei a szerkezetátalakítási folyamat szerves részét képezik. Különösen a végrehajtott vagy még végrehajtandó tőkekivonások járulnak hozzá ténylegesen a szerkezetátalakítási költségek finanszírozásához és szüntetik meg a Bizottság versenyjogi aggályait.

(196)

Számos intézkedés gyakorol hatást a bank alapvető üzleti tevékenységére.

(197)

Az állami hitelüzletágban, amelyben a BAWAG-PSK […] piaci részesedéssel bírt (2005-ben 25 %), a bank szövetségi államnak (Osztrák Köztársaságnak) nyújtott kölcsöneinek állományát […] végéig […]-val ([…] milliárd EUR) legfeljebb […] milliárd EUR-ra csökkenti. Ezt a […] milliárd EUR összegű felső határt […]-ig nem haladja meg (50).

(198)

A bank, állami adóskötelezvények fontos, ún. „primary dealer”-e […] időtartamra, […]-tól kezdődően […]-ig lemond továbbá az ajánlattételi eljárásokon való részvételről. Ez azt jelenti, hogy a BAWAG-PSK mintegy […] milliárd EUR becsült összértékű eljárásokon nem vehet részt.

(199)

Ezek az intézkedések árthatnak a bank állami szektorban lévő ügyfeleknél szerzett hírnevének és ezzel lassíthatják ennek az üzletágnak a jövőbeni bővülését. Az intézkedés az adóskötelezvények vonatkozásában olyan befektetési termékek sávszélességét is korlátozza, amelyeket a bank különösen lakossági ügyfeleknek kínálhat.

(200)

Mindkét leírt intézkedés olyan piacokat érint, amelyeken a bank a szerkezetátalakítás után fontos szerepet fog betölteni, és meghaladják az életképesség helyreállításához szükséges mértéket.

(201)

A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a BAWAG-PSK-nak az állami kezességvállalás feltételeként el kellett adnia OeNB-részvényeit. Ez a részesedés a bank számára valóban fontos volt. Ezenkívül 2006. júliusban, illetve 2007. márciusban eladott a Frick & Co. AG bankban és a Hobex AG-ban lévő részesedéseket is. Az átutalási megbízások üzletágában működő Hobex AG részesedéseinek értékesítésével a BAWAG-PSK olyan fontos üzletágból vonult vissza, amelyben a legnagyobb bankok Ausztriában jelen vannak.

(202)

Ausztria szerint a három bécsi kirendeltség bezárását nem lehet hatékony kompenzációs intézkedésnek tekinteni. A három bécsi kirendeltség bezárását a jelen esetben a Bizottság véleménye szerint sem lehet hatékony kompenzációs intézkedésnek tekinteni, mivel nem került bizonyításra, hogy az adott kirendeltségeknél nem olyan veszteséges tevékenységekről volt-e szó, amelyeket az életképesség helyreállításához minden esetben meg kell szüntetni.

(203)

Az alapvető üzleti tevékenységhez közel álló biztosítási üzletágban a BAWAG-PSK egy a P.S.K. Versicherung AG-ban és a BAWAG-Versicherung Aktiengesellschaftban lévő 50 % fölötti részesedést fog gyorsan értékesíteni, továbbá a vevőnek a megmaradó tulajdonrészekre vételi opciót fog felajánlani. Az ennek megfelelő készpénzérték több mint […] milliárd EUR-t tesz ki. 2007. januárban ezenkívül eladásra került a Funk International Austria GmbH biztosítási brókercég.

(204)

A bank kötelezettséget vállalt továbbá, hogy értékesíti a nem alapvető üzleti tevékenységhez tartozó területeken lévő legfontosabb részesedéseket (különösen a Cosmos Elektrohandels GmbH & Co KG-ban, COSMOS Geschäftsführungs- und Beteiligungs GmbH-ban lévő részesedések, valamint az ATV Privat-TV Services AG-ban lévő 42 %-os részesedés). Ily módon a BAWAG-PSK újra alapvető üzleti tevékenységére fog koncentrálni.

(205)

Ahhoz, hogy az értékesítési folyamat súrlódásmentesen menjen végbe és a folyamatban lévő szerkezetátalakítási eljárást be lehessen fejezni, a Bizottság elfogadja (51), hogy a […] eladására csak […] előtt és az ATV Privat-TV Services AG-ban lévő részesedés […] %-os értékesítésére csupán […] előtt kerüljön sor.

(206)

2006-ban […] millió EUR-ért adtak el különböző ingatlanokat. 2008. év vége előtt mintegy […] millió EUR mérleg szerinti értékben további ingatlanokat kell értékesíteni. Ezenkívül 2007-ben értékesíteni kell a Voestalpine és a […] cégekben lévő ipari részesedéseket is.

(207)

A BAWAG-PSK-nél a bel- és külföldi ügyfelek látra szóló betétei, továbbá 2005. szeptember végétől 2006. júniusig több mint 560 millió EUR-val csökkentek (a piaci részesedés […] %-kal […] %-ra esett vissza). A takarékbetétek ugyanebben az időszakban 4 milliárd EUR-val csökkentek (a piaci részesedés mintegy […] %-kal […]-ra esett vissza). Ha az ügyfelek betéteinek ez az elvesztése az iránymutatások értelmében nem is teljes terjedelemben hasonlítható kompenzációs intézkedéshez, mégis negatívan hat a bank legfontosabb refinanszírozási forrására. A „bank run”-t a Bizottság véleménye szerint ebben az összefüggésben az esetleges indokolatlan versenytorzulások teljes megítélésénél enyhítő körülményként kell figyelembe venni.

(208)

Összességében a BAWAG-PSK 2006. december 31-i mérlegfőösszege az állam kezességvállalása után 2005. december 31-ével szemben 11 %-kal (6 milliárd EUR) (52), 2006. június 30-ával szemben pedig 9,3 %-kal (5 milliárd EUR) csökkent. További intézkedések, különösen az állami kölcsönök […] milliárd EUR-val való csökkentése, […]-tól fogják kifejteni hatásukat, és (2005-höz képest) a mérlegfőösszeg további […] %-os visszaesésének felelhetnek meg.

(209)

Megmentési célú és szerkezetátalakítási támogatásokat az iránymutatások szerint kivételes esetekben akkor lehet indokoltnak tekinteni, ha szükség van egy versenyképes piaci struktúra fenntartására, és a vállalkozások eltűnése monopolhelyzethez vagy oligopóliumhoz vezethetne. A BAWAG-PSK eltűnése csőd esetén nagy valószínűséggel elsősorban a bank legfontosabb versenytársait erősítené, mégpedig egy már viszonylag koncentrált piacon (53), amelyen a Bank Austria Creditanstalt, az Erste Bank/Sparkassen-csoport és a Raiffeisen-csoport Ausztriában a lakossági banki üzletágban a piaci részesedések több, mint 80 %-át birtokolják.

(210)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kompenzációs intézkedések a kezességvállalás támogatási eleméhez megállapított sávszélesség figyelembevételével a BAWAG-PSK számára nyújtott támogatás versenytorzító hatásaival arányban állnak.

(211)

Az ÖGB számára Ausztria által előírt eladási kötelezettségnél a Bizottság véleménye szerint nincs szó a versenytorzítás kompenzálásáról, mivel a támogatás közvetlen kedvezményezettje a BAWAG-PSK, és nem az ÖGB. A bank konzorciumnak való eladása azonban a szerkezetátalakítási folyamra nézve előnyösnek tekinthető (lásd fent).

(212)

Az a tény, hogy a BAWAG-PSK versenytársai a bank tőkealapjának biztosítására létrehozták az SPV-ket, szintén nem jelenti azt, hogy a szövetségi állam kezességvállalása nem idézett volna elő érezhető versenytorzulásokat. Ebben az összefüggésben annak van jelentősége, hogy az SPV-ket csak a BAWAG-PSK számára történt kezességvállalás után alapították.

(213)

A Bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell a fent említett kompenzációs intézkedések végrehajtásának lépéseiről.

(214)

A kompenzációs intézkedések végrehajtásához megállapított határidőket a Bizottság akkor hosszabbíthatja meg, ha Ausztria bizonyítja, hogy előre nem látható körülmények következtek be. Az Ausztria által megfelelően megindokolandó kivételes esetekben a Bizottság néhány kötelezettséget és feltételt meg is változtathat vagy azzal egyenértékű más intézkedéssel helyettesíthet.

(215)

Az indokolatlan versenytorzulások elkerülése céljából foganatosított intézkedéseken túlmenően a Bizottság olyan feltételeket és kötelezettségeket szabhat, amelyeket szükségesnek ítél annak biztosításához, hogy ne kerülhessen sor a verseny közös érdekkel ellentétes mértékben történő torzítására.

(216)

Ebben az összefüggésben a Bizottság azt szeretné biztosítani, hogy ne kerüljön, illetve kerülhessen sor további olyan támogatás(ok) nyújtására, amely(ek) befolyásolná(k) a jelen határozat tárgyát képező támogatási intézkedés arányosságát. A Bizottság tudomásul vette ugyan a BAWAG-PSK Ausztria által közvetített, más támogatások nyújtására vonatkozó, 2010. év végéig tett ígéreteit, utal azonban arra, hogy az iránymutatások 3.3. bekezdése szerint e határozattól számítva tízéves időtartamra a BAWAG-PSK számára nyújtandó szerkezetátalakítási támogatásokra minden esetben általános tilalom van érvényben. A tett ígéretek a Bizottság véleménye szerint az iránymutatások 46. pontjának c) alpontja értelmében megfelelőek és szükségesek. Az általános tilalom nem vonatkozik a Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatásokra. A Bizottság a kitűzött célokra tekintettel elfogadhatja, hogy a BAWAG-PSK az Európai Unió által együttfinanszírozott kutatatási projektek keretében nyújtott támogatásokban, jóváhagyott szabályozások keretében általános képzési intézkedésekhez (54) nyújtott támogatásokban és jóváhagyott szabályozások keretében energiatakarékossági intézkedésekhez (55) nyújtott támogatásokban részesüljön, mivel ilyen támogatások a kezességvállalás támogatási elemének arányosságára nem gyakorolnának lényeges hatást.

(217)

A (197) és (198) preambulumbekezdésekben említett ígéretek továbbá a Bizottság véleménye szerint teljesítik az iránymutatások 46. pontjának a) és b) alpontjai szerinti követelményeket.

VIII.   KÖVETKEZTETÉS

(218)

A Bizottság megállapítja, hogy az Ausztria által 900 millió EUR összegű kezességvállalás formájában nyújtott támogatás a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésébe ütközik, ezért jogellenes. A támogatás a közös piaccal mégis összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a vállalt kötelezettségek teljesítése megvalósul,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatás, amelyet Ausztria a BAWAG-PSK szerkezetátalakításához 900 millió EUR teljes összegű állami kezességvállalás formájában nyújtott, a közös piaccal akkor összeegyeztethető, amennyiben a 2. cikkben felsorolt feltételek és kötelezettségek teljesítése megvalósul.

2. cikk

(1)   Ausztria biztosítja, hogy a BAWAG-PSK szerkezetátalakításához készült, a Bizottságnak 2007. január 3-án megküldött tervet teljes terjedelmében végrehajtják.

(2)   Ausztria biztosítja, hogy az alábbi részesedéseket egy, a BAWAG-PSK-csoporttól független harmadik személynek értékesítik:

a)

Egy, a P.S.K. Versicherung AG-ban és a BAWAG-Versicherung Aktiengesellschaft-ban lévő több mint 50 %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése és a vevőnek a fennmaradó tulajdonrészekre vételi opció biztosítása.

b)

Mintegy […] millió EUR értékű ingatlan legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítésének végrehajtása.

c)

A […]-ben lévő […] %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése.

d)

Az ATV Privat-TV Services AG-ban lévő 42,56 %-os részesedés legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése.

e)

A […] legkésőbb a […]-i mérlegben megjelenő értékesítése.

(3)   Ausztria biztosítja, hogy a BAWAG-PSK Ausztriának nyújtott kölcsöneinek állományát a 2007. üzleti év végéig legfeljebb […] milliárd EUR-ra csökkenti. Ezt az összeget […]-ig nem haladja meg. Ez alól kivételt képeznek a BAWAG-PSK-csoport társaságainak meglévő kötelezettségei, amelyek a már elfogadott beszerzési eljárások jövőbeli kölcsönrészleteiből származnak.

(4)   A BAWAG-PSK […]-tól kezdődően […] időtartamra nem választható állami adóskötelezettségek kibocsátójának.

(5)   2010. december 31-ig a BAWAG-PSK az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdése szerinti támogatásokon, az Európai Unió által társfinanszírozott kutatatási projektek keretében nyújtott támogatásokon, jóváhagyott szabályozások keretében általános képzési intézkedésekhez nyújtott támogatásokon és jóváhagyott szabályozások keretében energiatakarékossági intézkedésekhez nyújtott támogatásokon kívül nem részesülhet más támogatásban. Az elkövetkező tíz évben szerkezetátalakítási támogatások nem engedélyezhetők számára.

(6)   Ahhoz, hogy az (1)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesítését ellenőrizni lehessen, Ausztria 2010-ig rendszeresen küld jelentéseket a BAWAG-PSK szerkezetalakításának lépéseiről. Az első éves beszámolót 2009. januárban kell előterjesztenie. A következő beszámolók a 2009. és 2010. évre vonatkoznak és ezeket 2010, illetve 2011. március végéig kell beterjeszteni.

3. cikk

Ausztria a jelen határozat közzétételétől számított két hónapon belül közli a Bizottsággal azokat az intézkedéseket, amelyeket a határozat teljesítése érdekében foganatosított.

4. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje az Osztrák Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. június 27-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A 2003. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(2)  HL C 232., 2006.12.30., 11. o.

(3)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(4)  Az ÖGB közvetlenül 51 %-os és közvetetten – magánalapítványán, a Stiftung Österreichische Gewerkschaftliche Solidarität Privatstiftungon („ÖGSP”) keresztül – 49 %-os részesedéssel bírt. Az ÖGB az ÖGSP alapítója.

(5)  Vállalati titok.

(6)  E követelések oroszlánrészét két nem biztosított hitel képezte, amelyeket az AVB összesen 1,531 milliárd EUR összegben folyószámla-túllépési hitelek formájában nyújtott, valamint két összesen […] millió EUR összegű, ÖGSP számára folyószámla-túllépési hitelek formájában nyújtott hitel.

(7)  Az eladási ár és a BAWAG-PSK-hoz szükséges tőkebefektetés összege.

(8)  A BAWAG Versicherung AG és a PSK Versicherung AG az osztrák életbiztosítási piacon […] %-os részesedéssel rendelkezik.

(9)  A konzorcium a Cerberus European Investments, az Österreichische Post, a Generali Holding Vienna AG, a Wüstenrot Verwaltung- and Dienstleistungen GmbH társaságokból, valamint más pénzintézetekből és magánszemélyekből áll.

(10)  A Refco akkoriban az USA legnagyobb határidős és nyersanyag-kereskedője volt.

(11)  […].

(12)  Az auditjelentéshez kapcsolódó függelékében, Szövetségi Törvénytár II, 305/2005 sz., IV Z 14 rész c) és d) pontja.

(13)  A Bíróság C-278/92, C-279/92 és C-280/92 sz. Spanyol Királyság kontra Bizottság egyesített ügyekben 1994. szeptember 14-én hozott ítélete, EBHT [1994] I-4103. o.

(14)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(15)  A BAWAG-PSK Moody’s által minősített kockázati besorolása (rating) minden rövid és hosszú távú betétre és követelésre A2-ről A3-ra romlott, a Financial Strength Rating E+-ra.

(16)  HL C 71., 2000.3.11., 14. o.

(17)  Az FSR a bank belső biztonságának és bonitásának Moody’s általi megítélését jelenti, ezért nem vesz figyelembe bizonyos külső hitelkockázatokat és hiteltámogatási elemeket, amelyekre a Moody’s Bank Deposit Ratings kiterjed.

(18)  A Bizottság 1999. június 23-i C(1999) 2035. sz. Crédit Foncier de France ügyben hozott határozata (HL L 34., 2001.2.3., 36. o.), (49) preambulumbekezdés.

(19)  A Bizottság 2004. február 18-i C(2004) 327 sz. Bankgesellschaft Berlin ügyben hozott határozata (HL L 116., 2005.5.4., 1. o.), (27) preambulumbekezdés.

(20)  A Bizottság 2005. március 2-i C(2005) 427 sz. Chemische Werke Piesteritz ügyben hozott határozata (HL L 296., 2005.11.12., 19. o.), (107) preambulumbekezdés.

(21)  900 millió EUR × 5,47 % = 49,1 millió EUR.

(22)  49,1 millió EUR – (900 × 0,2 %) = 47,3 millió EUR.

(23)  V.ö. Moody’s Investor Service, „Default and Recovery Rates of Corporate Bond Issuers: 2000”.

(24)  A 8 %-os alap fizetőképességi mutató alapulvételével.

(25)  Az állami kezesség nyújtása előtt és után a Swap Spreads változásának alapulvételével.

(26)  A Bizottság 1994. október 12-i határozata a Franciaország által a Bull csoport számára be nem jelentett tőkeemelés formájában nyújtott állami támogatásról (HL L 386., 2004.12.31., 1. o.), (10) preambulumbekezdés; a Bizottság 1995. július 26-i határozata a Franciaország által a Bank Crédit Lyonnais számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról (HL L 308., 1995.12.21., 92. o.), (116) preambulumbekezdés; a Bizottság 1995. június 21-i határozata egy az olasz állam által az Enichem Agricoltura SpA vállalkozás számára nyújtott támogatásról (HL L 28., 1996.2.6., 18. o.), (26) preambulumbekezdés; a Bizottság 2001. július 3-i határozata a Spanyolország által a Babcock Wilcox España SA szerkezeti átalakításához nyújtott állami támogatásról (HL L 67., 2002.3.9., 50. o.), (40) preambulumbekezdés; a Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata az Olaszország által a Società Italiana per Condotte d’Acqua SpA számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról (HL L 129., 1999.5.22., 30. o.), (35) preambulumbekezdés; a Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata az Olaszország által az Italstrade SpA számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról (HL L 109., 1999.4.27., 1. o.), (2) preambulumbekezdés.

(27)  A Bizottság COMP IV/M.873 sz. Bank Austria/Creditanstalt ügyben 1997. február 10-én hozott határozata, 46. és további preambulumbekezdések.

(28)  Ausztria a piaci részesedések kapcsán a Bizottság 2007. február 28-i COMP/M. 4565 sz. Cerberus/BAWAG-PSK összefonódás ellenőrzéséről szóló határozatára utal.

(29)  Lásd többek között a Bíróság C-372/97 sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben 2004. április 29-én hozott ítéletét (EBHT [2004] I-3679. o., 44. pont).

(30)  A Bíróság C-482/99 sz. Franciaország kontra Bizottság ügyben 2002. május 16-án hozott ítélete (EBHT [2002] I-4397. o., 71. pont).

(31)  T-228/99 és T-233/99 sz. egyesített ügyek, 255. pont.

(32)  T-228/99 és T-233/99 sz. egyesített ügyek, 246. pont.

(33)  Az Elsőfokú Bíróság T-16/96 sz. Cityflyer Express kontra Bizottság ügyben 1998. április 30-án hozott ítélete (EBHT [1996] II-757. o., 76. pont).

(34)  V.ö. C 44/03 sz. ügy (Ausztria Bank Burgenland számára nyújtott támogatásai) (HL L 263., 2005.10.8., 8. o.), (36) preambulumbekezdés.

(35)  V.ö. a német állami bankoknak („kezességvállalói felelősség”) vagy az osztrák takarékpénztáraknak (nemfizetési felelősség) nyújtott állami garanciákkal, a Bizottság határozatai mindkettőt megszüntették.

(36)  A Bizottság C(1999) 2035 sz. Crédit Foncier de France ügyben 1999. június 26-án hozott határozata (HL L 34., 2001.2.3., 36. o.), (49) preambulumbekezdés. A CFF ügyben hozott határozatot azelőtt bocsátották ki, mielőtt a kezességvállalásokról és garanciákról szóló közlemény hatályba lépett.

(37)  Kisebbségi tulajdonosok tőkefolyósításai az Ausztria által az ÖGB-nek előírt eladási kötelezettséggel összefüggésben valószínűtlenek.

(38)  Így a BAWAG P.S.K várt éves eredményei az első hároméves időszakon keresztül (2006–2008) összesen […] millió EUR-t tesznek ki. Ez az időszak megfelelő alap lenne egy magánbefektető általi elemzéshez. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezeknél az eredmény-előrejelzéseknél a kezességvállaláshoz semmilyen piacon szokásos díjat nem vettek figyelembe. Ha a banknak ilyen díjat kellene fizetnie, a szerkezetátalakítási időszak eredményeit lényegesen nehezebben lehetne elérni.

(39)  Az összes aktíva csökkentése révén a BAWAG P.S.K. jövedelemalapja lényegesen lecsökkenne. Az eszközöket rövid távon általában csak piaci érték alatt lehet értékesíteni.

(40)  Kisebbségi tulajdonosok tőkefolyósításai az Ausztria által az ÖGB-nek előírt eladási kötelezettséggel összefüggésben valószínűtlenek.

(41)  10 %-os diszkontálási kamatlábnál.

(42)  1,7 milliárd EUR + […] milliárd EUR – […] milliárd EUR – […] milliárd EUR = […] milliárd EUR.

(43)  A fent említett két SPV magánpiaci résztvevők általi alapítására az állami kezesség nélkül nem került volna sor, ezért ez nem áll ellentmondásban ezzel a véleménnyel.

(44)  A Bizottság 1987. október 7-i 88/167/EGK határozata a görög kormány által a görög iparnak nyújtott támogatásairól szóló 1386/1983 sz. törvényről (HL L 76., 1988.3.22., 18. o.).

(45)  A Bizottság 1998. május 20-i határozata a Franciaország által a Crédit Lyonnais számára nyújtott támogatásról (HL L 221., 1998.8.8., 28. o.).

(46)  1995. évben hagyta jóvá a Bizottság az első állami támogatásokat, amelyek maximális összege 8 milliárd EUR-ra becsülhető (a Bizottság 1995. július 26-i határozata a Franciaország által a Bank Crédit Lyonnais számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról, HL L 308., 1995.12.21., 92. o.). 1996-ban 0,6 milliárd EUR összegű támogatást hagyott jóvá (a Bizottság N 692/96 – C 47/96 sz. ügyben hozott határozata, HL C 390., 1996.12.24., 7. o.). Végül 1998-ban további támogatások jóváhagyására került sor, 8 és 15 milliárd EUR közötti értékben (a Bizottság 1998. május 20-i határozata a Franciaország által a Crédit Lyonnais javára nyújtott támogatásokról, HL L 221., 1998.8.8., 28. o.).

(47)  Eljárások, amelyek eredményeként a számlák kifizetésre kerülnek.

(48)  Az eladási ár kihat a szükséges tőkeemelésre.

(49)  V.ö. pl. a Franciaország által Societé Marseillaise de Crédit számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról szóló, 1998. október 14-i 1999/508/EK sz. bizottsági határozattal (C 42/96, ex NN 194/95 sz. ügy), HL L 198., 1999.7.30., 1. o., a Németország által a Bankgesellschaft Berlin AG számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatásról szóló, 2004. február 18-i 2005/345/EK sz. bizottsági határozattal (C 28/2002, ex NN 5/2002 sz. ügy), HL L 116., 2005.5.4., 1. o., valamint a Franciaország által a Crédit Foncier de France bank számára nyújtott támogatás feltételes jóváhagyásáról szóló, 1999. június 23-i 2001/89/EK sz. bizottsági határozattal (C 30/96, ex NN 44/96 sz. ügy), HL L 34., 2001.2.3., 36. o.

(50)  Ez alól kivételt képeznek a BAWAG-PSK-csoport társaságainak meglévő kötelezettségei, amelyek a már elfogadott beszerzési eljárások jövőbeli kölcsönrészleteiből származnak.

(51)  A kompenzációs intézkedések végrehajtásához megállapított határidőket a Bizottság akkor hosszabbíthatja meg, ha Ausztria bebizonyítja, hogy előre nem látható körülmények következtek be. Az Ausztria által megfelelően megindokolandó kivételes esetekben a Bizottság néhány kötelezettséget és feltételt meg is változtathat vagy azzal egyenértékű más intézkedéssel helyettesíthet.

(52)  A teljes csoport mérlegfőösszege ugyanebben az időszakban 12,2 %-kal csökkent.

(53)  V.ö. a COMP/36.571/D-1 sz. – Osztrák bankok („Lombard Club”) ügyben a Szerződés 81. cikke szerinti eljárásban 2002. június 11-én hozott bizottsági határozattal is (HL L 56., 2004.2.24., 1. o.), (8) preambulumbekezdés.

(54)  Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet szerint (HL L 10., 2001.1.13., 20. o., a legutóbb a 2007/72/EK határozattal (HL L 32., 2007.2.6., 180. o.) módosítva) az „általános képzési intézkedések” olyan oktatási intézkedések, amelyek nemcsak vagy nem elsősorban a munkavállaló támogatott vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő beosztására vonatkoznak, hanem más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken messzemenően hasznosítható képesítéseket adnak és így jelentősen növelik a munkavállaló foglalkoztathatóságát.

(55)  A környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (HL C 37., 2001.2.3., 3. o.) szerint energiatakarékossági intézkedések különösen azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatukban felmerülő energiafelhasználást.


26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/35


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. március 25.)

a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a cigarettákra vonatkozó európai szabványok által követendő tűzvédelmi előírásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/264/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2001/95/EK irányelvnek megfelelően az európai szabványokat európai szabványügyi testületeknek kell megállapítaniuk. Ezeknek a szabványoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek megfelelnek az említett irányelv általános biztonsági előírásainak.

(2)

A 2001/95/EK irányelvnek megfelelően egy terméket a vonatkozó nemzeti szabványok hatálya alá tartozó veszélyek és veszélykategóriák tekintetében biztonságosnak lehet tekinteni, ha az megfelel az európai szabványokat átültető, önkéntesen alkalmazandó nemzeti szabványoknak.

(3)

A cigaretták természetüknél fogva veszélyes termékek, mivel hőt termelnek és olyan éghető anyagot tartalmaznak, amely a cigaretta meggyújtása után folyamatosan ég annak egész hosszán. A meggyújtott cigaretta gondatlan elhelyezése vagy felügyelet nélkül hagyása tűzveszélyes helyzetet eredményez, ami balesettel, sérüléssel és anyagi kárral járhat. Számos példa van ilyen szerencsétlenség bekövetkeztére a Közösségben is; a becslések szerint évente legalább 1 000 baleset ilyen jellegű okokra vezethető vissza (2).

(4)

Léteznek már olyan technikai megoldások, amelyek meggátolják, hogy a cigaretta egész hosszában leégjen akkor is, ha nem szívják aktívan. A kereskedelmi forgalomban lévő cigaretták cigarettapapírjában kb. 6 mm vastagságú és egymástól 20–30 milliméterre elhelyezett papírszalagok vannak elhelyezve. Ezek a „sebességkorlátozók” meggátolják, hogy oxigén kerüljön az égési térbe, ezáltal önmagától elalszik az égő cigaretta, legalábbis egy bizonyos szintig. Az ily módon csökkentett gyúlékonysági képesség által csökken a tűz terjedésének képessége és az általa előidézett kockázat.

(5)

A cigarettákra vonatkozó biztonsági előírásokat a 2001/95/EK irányelv 4. cikkének rendelkezései értelmében kell meghatározni abból a célból, hogy a Bizottság felkérhesse a szabványügyi testületeket arra, hogy a cigaretták csökkentett gyúlékonysági képességére vonatkozóan szabványokat dolgozzanak ki az 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás szerint (3), és hogy biztosítva legyen az elfogadott szabvány Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetése. A szabványügyi testületeknek megfelelő mértékben figyelembe kell venniük az ASTM E2187-04 szabványt.

(6)

A Hivatalos Lapban történő kihirdetést követően a szabványnak megfelelően előállított cigarettákat úgy kell tekinteni, hogy a szabvány által biztosított tűzvédelmi előírások tekintetében megfelelnek a 2001/95/EK irányelv értelmében az általános termékbiztonságra vonatkozó általános biztonsági követelményeknek.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2001/95/EK irányelvvel létrehozott bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Célok

A határozat célja olyan előírások meghozatala, amelyek alapján a Bizottság felkérheti az illetékes szabványügyi testületeket arra, hogy a cigaretták gyúlékonysági képességének csökkentésére vonatkozóan szabványt dolgozzanak ki. A cigaretták gyúlékonysági képességét mérsékelni kell a tűz okozta balesetek, sérülések és anyagi kár csökkentése érdekében.

2. cikk

Meghatározás

E határozat alkalmazásában a csökkentett gyúlékonysági képességű cigaretta alatt olyan cigarettát kell érteni, amely ha nem szívják aktívan, önmagától elalszik, még mielőtt teljes hosszában leégne.

3. cikk

Követelmény

A következő biztonsági előírásnak kell eleget tenni a 2001/95/EK irányelv 4. cikkének alkalmazásában: a vizsgált cigarettaminták legfeljebb 25 %-ában megengedett, hogy a cigaretták teljes hosszakban leégjenek.

Kelt Brüsszelben, 2008. március 25-én.

a Bizottság részéről

Meglena KUNEVA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(2)  ASPECT konzorcium, „Tobacco or Health in the European Union: past, present and future” (A dohány vagy az egészség az Európai Unióban: múlt, jelen, jövő). Európai Bizottság 2004,

(http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/Tobacco/Documents/tobacco_exs_en.pdf).

(3)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.


NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/37


AZ EURÓPAI UNIÓ, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT LÉTREJÖTT, SVÁJCNAK A SCHENGENI VÍVMÁNYOK VÉGREHAJTÁSÁRA, ALKALMAZÁSÁRA ÉS FEJLESZTÉSÉRE IRÁNYULÓ TÁRSULÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN LÉTREHOZOTT EU–SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2008 SZÁMÚ HATÁROZATA

(2008. február 28.)

az eljárási szabályok módosításáról

(2008/265/EK)

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvre (1) (a továbbiakban: megállapodás és jegyzőkönyv) és különösen a jegyzőkönyv 3. és 4. cikkére,

mivel a jegyzőkönyv aláírását követően a megállapodás értelmében felállított vegyes bizottságot ki kell bővíteni a Liechtensteini Hercegség képviselőjével, amit a vegyes bizottság eljárási szabályzatában is szerepeltetni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A vegyes bizottság 2004. október 26-i 1/2004 határozatával elfogadott eljárási szabályai (2) az alábbiak szerint módosulnak:

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A vegyes bizottság a Svájci Államszövetség (a továbbiakban: Svájc) és a Liechtensteini Hercegség (a továbbiakban: Liechtenstein) kormányának képviselőiből, az Európai Unió Tanácsának tagjaiból (a továbbiakban: a Tanács) és az Európai Közösségek Bizottságának (a továbbiakban: a Bizottság) képviselőiből áll.

A bizottság elnöki tisztét a következők látják el:

szakértői szinten:

a Tanács elnökségét betöltő tagját képviselő küldöttség,

magas beosztású tisztviselői, illetve miniszteri szinten:

az év első hat hónapjában: a Tanács elnökséget betöltő tagját képviselő küldöttség;

az év második hat hónapjában: a Svájc kormányát képviselő küldöttség (a továbbiakban: svájci küldöttség) és a Liechtenstein kormányát képviselő küldöttség (a továbbiakban: liechtensteini küldöttség) felváltva.

A Tanács soros elnökségét betöltő tagját képviselő küldöttség átadhatja a vegyes bizottsági elnöki tisztet a Tanács soron következő elnökségét betöltő tagját képviselő küldöttségnek. A magas beosztású tisztviselői, illetve miniszteri szinten a svájci, valamint a liechtensteini küldöttség átadhatja a vegyes bizottsági ülés elnöki tisztjét egy másik olyan küldöttségnek, amely kész arra, hogy e tisztet betöltse.”

2.

A 4. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a liechtensteini küldöttség a jegyzőkönyv 5. cikke (4) bekezdésében meghatározott eset alapján úgy véli, hogy egy jogi aktus vagy intézkedés veszélyezteti a közvetlen demokrácia elvét, akkor Liechtenstein által vagy annak kérésére a vegyes bizottság miniszteri szintű ülését három héten belül össze kell hívni. A vegyes bizottság körültekintően megvizsgálja a jegyzőkönyv folytatásának minden lehetőségét, különös tekintettel azon alternatív megoldásokra, amelyeket a liechtensteini küldöttség javasol. Amennyiben a jegyzőkönyv 5. cikke (4) bekezdésében meghatározott időtartamon belül, alapos vizsgálatot követően, a vegyes bizottság nem talál semmilyen lehetőséget a folytatásra, úgy a jegyzőkönyv az időtartam elteltét követő három hónap után megszűnik.”

3.

Az 5. cikk első és második bekezdésében a „Svájc” kifejezés után be kell illeszteni az „és Liechtenstein” kifejezést.

4.

A 6. cikk második bekezdésében a „Svájcot” kifejezés után be kell illeszteni az „és Liechtensteint” kifejezést.

5.

A 9. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az elnök által küldött értesítéseket – ezen eljárási szabályokkal összhangban – Svájcnak az Európai Közösségek mellé akkreditált képviseletének, Liechtensteinnek az Európai Unió mellé akkreditált képviseletének, az Európai Unió tagállamai képviseleteinek, valamint a Bizottságnak kell címezni.”

6.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Amennyiben a vegyes bizottságot a megállapodás 7. cikke (4) bekezdésével vagy a jegyzőkönyv 5. cikke (4) bekezdésével összhangban értesítették, akkor a vegyes bizottságnak a megállapodás vagy a jegyzőkönyv folytatása tekintetében hozott döntéseit egyhangúlag kell elfogadni.

Amennyiben a megállapodás vagy a jegyzőkönyv megszűnése olyan jogi aktus vagy intézkedés el nem fogadása miatt következik be, amely nem vonatkozik Írországra és/vagy az Egyesült Királyságra, úgy azok képviselői nem ellenezhetik az egyhangúságot.”

2. cikk

Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Svájc és Liechtenstein köteles ezt a határozatot saját országában hivatalosan kihirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 28-án.

a Vegyes Bizottság részéről

az elnök

D. MATE


(1)  16462/06 számú tanácsi dokumentum; elérhető a http://register.consilium.europa.eu webcímen.

(2)  HL C 308., 2004.12.14., 2. o.


III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok

AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

26.3.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 83/39


A TANÁCS 2008/266/KKBP HATÁROZATA

(2008. január 28.)

az európai unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Csádi Köztársaság közötti megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2007. szeptember 25-én elfogadta az Egyesült Nemzetek közép-afrikai köztársasági és csádi missziója (MINURCAT) létrehozásának jóváhagyásáról, valamint az Európai Uniónak egy, az Egyesült Nemzetek missziója támogatására szolgáló művelet említett országokba, az induló műveleti képesség bejelentésétől számított tizenkét hónapra történő telepítésére való felhatalmazásáról szóló 1778 (2007) sz. határozatot. A határozat ezenkívül felkérte a Csádi Köztársaság és a Közép-afrikai Köztársaság kormányát, valamint az Európai Uniót, hogy a lehető leghamarabb kössenek megállapodást az Európai Unió műveleti erőinek jogállásáról.

(2)

A Tanács 2007. október 15-én elfogadta az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveletéről szóló 2007/677/KKBP együttes fellépést (1) (EUFOR TCHAD/RCA).

(3)

A Tanács általi, 2007. szeptember 18-i felhatalmazását követően, a szerződés 24. cikkével összhangban az elnökség – a főtitkár/főképviselő közreműködésével – tárgyalásokat folytatott az Európai Unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Csádi Köztársaság közötti megállapodásról.

(4)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról szóló, az Európai Unió és a Csádi Köztársaság közötti megállapodás az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Európai Uniót jogilag kötelező aláírására jogosult személyt.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. RUPEL


(1)  HL L 279., 2007.10.23., 21. o.


FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és a Csádi Köztársaság között az Európai Unió által vezetett erők csádi köztársasági jogállásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: EU,

egyrészről, és

a CSÁDI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: a fogadó állam,

másrészről,

a továbbiakban: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE AZ ALÁBBIAKAT:

az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2007. szeptember 25-i 1778 (2007) sz. határozata,

a Tanács 2007. október 15-i 2007/677/KKBP együttes fellépése az Európai Unió csádi köztársasági és közép-afrikai köztársasági katonai műveletéről (1) (EUFOR Tchad/RCA),

e megállapodás nem érinti a felek nemzetközi megállapodások és más, nemzetközi bíróságok létrehozásáról szóló okiratok – beleértve a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát – szerinti jogait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1)   Ez a megállapodás az Európai Unió által vezetett erőkre és azok személyi állományára vonatkozik.

(2)   Ezt a megállapodást kizárólag a fogadó állam területén kell alkalmazni.

(3)   E megállapodás alkalmazásában:

a)

„az Európai Unió által vezetett erők (EUFOR)”: a műveletben részt vevő EU katonai parancsnokságok és nemzeti kontingensek, valamint ezek felszerelései és szállítóeszközei;

b)

„művelet”: a katonai misszió előkészítése, telepítése, végrehajtása és támogatása az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2007. szeptember 25-i 1778 (2007) sz. határozatából eredő megbízatásnak megfelelően;

c)

„az EU erők parancsnoka”: a műveleti területek parancsnoka;

d)

„EU katonai parancsnokság”: a művelet katonai parancsnokságát vagy ellenőrzését biztosító EU katonai parancsnokok irányítása alatt álló katonai parancsnokság és annak egységei, állomáshelyüktől függetlenül;

e)

„nemzeti kontingensek”: az Európai Unió tagállamaihoz, valamint a műveletben részt vevő más államokhoz tartozó egységek és elemek;

f)

„az EUFOR személyi állománya”: az EUFOR részére biztosított polgári és katonai személyi állomány, valamint a művelet előkészítése céljából telepített személyi állomány és a művelet keretében valamelyik küldő állam vagy EU-intézmény számára missziót teljesítő személyi állomány, amely – e megállapodás eltérő rendelkezése hiányában – a fogadó állam területén tartózkodik, a helyi személyzet és a nemzetközi kereskedelmi beszállítók által alkalmazott személyzet kivételével;

g)

„helyi személyzet”: a fogadó államban állampolgársággal vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyzet;

h)

„létesítmények”: az EUFOR és személyi állománya számára szükséges helyiségek, szállás és földterületek;

i)

„küldő állam”: az EUFOR számára nemzeti kontingenst biztosító állam.

2. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EUFOR és annak személyi állománya tiszteletben tartja a fogadó állam törvényeit és rendeleteit, és tartózkodik a művelet célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen bármely fellépéstől vagy tevékenységtől.

(2)   Az EUFOR rendszeresen tájékoztatja a fogadó állam kormányát a fogadó állam területén állomásozó személyi állománya létszámáról.

3. cikk

Azonosítás

(1)   Az EUFOR személyi állománya köteles mindenkor útlevelet vagy katonai személyazonosító igazolványt hordani magával.

(2)   Az EUFOR járműveit, repülőgépeit, hajóit és más szállítóeszközeit megkülönböztető EUFOR azonosító jelzéssel és/vagy rendszámtáblával kell ellátni, amelyről a fogadó állam illetékes hatóságait tájékoztatni kell.

(3)   Az EUFOR jogosult létesítményein, járművein és más szállítóeszközein elhelyezni az Európai Unió zászlaját és más jelzéseket, pl. katonai jelvényeket, címeket és hivatalos jelképeket. Az EUFOR személyi állományának egyenruháján megkülönböztető EUFOR emblémát kell elhelyezni. A műveletben részt vevő nemzeti kontingensek nemzeti zászlait vagy jelzéseit az EU erők parancsnokának döntése alapján lehet elhelyezni az EUFOR létesítményein, járművein és más szállítóeszközein, valamint egyenruháin.

4. cikk

Határátlépés és mozgás a fogadó állam területén

(1)   Az EUFOR személyi állománya kizárólag a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok, illetve az első belépés alkalmával az EUFOR által kiállított egyéni vagy csoportos menetparancs felmutatásával léphet be a fogadó állam területére. Az állomány a fogadó állam területére történő belépéskor, annak elhagyásakor és a területen történő tartózkodás alatt mentesül az útlevél- és vízumszabályok, a bevándorlási vizsgálat és a vámvizsgálat alól.

(2)   Az EUFOR személyi állománya mentes a fogadó állam külföldiek nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései alól, de nem szerez jogot tartózkodásra vagy állandó lakóhelyre a fogadó állam területén.

(3)   Az EUFOR-nak a fogadó állam területére a művelet érdekében belépő, azon áthaladó, illetve onnan kilépő eszközeinek és szállítóeszközeinek listáját tájékoztatásul továbbítani kell a fogadó állam számára. Az EUFOR azonban mentesül minden más vámokmány bemutatása és minden más vizsgálat követelménye alól.

(4)   Az EUFOR személyi állománya gépjárművet és repülőgépet vezethet a fogadó állam területén, amennyiben rendelkezik a megfelelő, érvényes nemzeti, nemzetközi vagy katonai vezetői engedéllyel vagy repülési engedéllyel.

(5)   A művelet céljai érdekében a fogadó állam saját területén – beleértve a fogadó állam légterét – mozgásszabadságot és utazási szabadságot biztosít az EUFOR-nak és az EUFOR személyi állományának, amelyek az e megállapodás 18. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően együttműködnek a fogadó állam illetékes hatóságaival.

(6)   A művelet céljai érdekében és az illetékes csádi hatóságokkal egyetértésben az EUFOR jogosult a fogadó állam területén – beleértve a fogadó állam légterét – bármilyen gyakorlat végzésére, beleértve a fegyveres gyakorlatokat is.

(7)   A művelet céljai érdekében az EUFOR a közutakat, hidakat, kompokat és repülőtereket mindenfajta vámtól, díjtól, illetéktől, adótól vagy hasonló költségtől mentesen veheti igénybe. Az EUFOR nem mentesül az olyan feltételekkel igényelt és kapott szolgáltatásokért fizetendő ésszerű költségek alól, amelyek a fogadó állam fegyveres erőinek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

5. cikk

Az EUFOR számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUFOR létesítményei sérthetetlenek. A fogadó állam képviselői kizárólag az EU erők parancsnokának hozzájárulásával léphetnek be a létesítményekbe.

(2)   Az EUFOR létesítményei, azok berendezése és az ott található más eszközök, valamint a szállítóeszközök mentesek a házkutatás, hatósági igénybevétel, lefoglalás vagy végrehajtás alól.

(3)   Az EUFOR, annak vagyona és eszközei – függetlenül attól, hogy hol és kinek a birtokában találhatók – mentesülnek bármilyen jogi eljárás alól.

(4)   Az EUFOR irattára és dokumentumai mindenkor és mindenhol sérthetetlenek.

(5)   Az EUFOR hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésnek minősül a művelettel és feladatokkal összefüggő minden levelezés.

(6)   A művelet céljából vásárolt vagy behozott áruk, nyújtott szolgáltatások és az EUFOR által használt létesítmények tekintetében az EUFOR, valamint a számára szolgáltatást nyújtók vagy árut beszállítók – feltéve, hogy azok nem a fogadó állam állampolgárai – mentesülnek bármilyen nemzeti, regionális vagy helyi teher, adó és más hasonló díj alól. Az EUFOR nem mentesül a nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek, adók és díjak alól.

(7)   A fogadó állam engedélyezi árucikkek, katonai járművek, katonai felszerelések és termékek kizárólag a művelet céljából történő behozatalát, és biztosítja azok mentességét a vámok, díjak, illetékek, adók és hasonló terhek alól, a tárolás, fuvarozás díjai és a más nyújtott szolgáltatások megfizetésének minősülő terhek kivételével.

6. cikk

Az EUFOR személyi állománya számára a fogadó állam által biztosított kiváltságok és mentességek

(1)   Az EUFOR személyi állományát nem lehet letartóztatni vagy őrizetbe venni.

(2)   Az EUFOR személyi állományának iratai, levelezése és vagyona sérthetetlenséget élvez, a (6) bekezdés értelmében engedélyezett végrehajtási intézkedések kivételével.

(3)   Az EUFOR személyi állománya mentességet élvez a fogadó állam büntető joghatósága alól.

Az EUFOR személyi állományának a büntető joghatóság alóli mentességét adott esetben a küldő állam vagy az érintett EU-intézmény felfüggesztheti. A felfüggesztésnek minden esetben egyértelműnek kell lennie.

(4)   Az EUFOR személyi állománya a hivatalos feladatok ellátása közben kimondott vagy leírt szavak, illetve végrehajtott cselekvések tekintetében minden polgári vagy közigazgatási eljárás alól mentességet élvez. Amennyiben az EUFOR személyi állományának tagja ellen a fogadó állam bármilyen bírósága előtt polgári eljárás indul, erről haladéktalanul értesíteni kell az EU erők parancsnokát és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatóságát. Az eljárás bíróság előtti megindítását megelőzően az EU erők parancsnoka és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatósága igazolja a bíróság számára, hogy a kérdéses cselekményt az EUFOR személyi állományának tagja a hivatalos feladatok ellátása közben követte-e el.

Ha a cselekményt hivatalos feladatok ellátása közben követték el, az eljárást nem lehet megindítani, és a 15. cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a cselekményt nem hivatalos feladatok ellátása közben követték el, az eljárást folytatni lehet. Az EU erők parancsnoka és a küldő állam vagy EU-intézmény illetékes hatósága által adott igazolás kötelező érvényű a fogadó állam joghatósága számára, amely azt nem vitathatja.

Abban az esetben, ha az EUFOR személyi állományának tagja indít eljárást, az eredeti keresethez közvetlenül kapcsolódó ellenkeresetek egyike tekintetében sem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

(5)   Az EUFOR személyi állománya nem köteles tanúvallomást tenni.

(6)   Az EUFOR személyi állományának tagjaival szemben nem lehet végrehajtási intézkedést foganatosítani, kivéve, ha hivatalos feladataikkal össze nem függő polgári eljárás indult ellenük. Az EUFOR személyi állományának olyan vagyona, amely az EU erők parancsnoka által kiadott igazolás szerint hivatalos feladataik ellátásához szükséges, mentes az ítélet, határozat vagy végzés végrehajtásaként történő lefoglalástól. Polgári eljárások esetén az EUFOR személyi állományának tagjait nem lehet személyes szabadságukban korlátozni, illetve kényszerítő intézkedéseket foganatosítani ellenük

(7)   Az EUFOR személyi állományának a fogadó állam joghatósága alóli mentessége nem jelenti az érintett küldő állam joghatósága alóli mentességet.

(8)   Az EUFOR személyi állománya az EUFOR számára nyújtott szolgáltatások tekintetében mentesül a fogadó államban esetlegesen hatályban levő szociális biztonsági rendelkezések alól.

(9)   Az EUFOR személyi állománya az EUFOR vagy a küldő államok által részükre fizetett illetmények és járandóságok, valamint a fogadó államon kívülről származó bármilyen jövedelem tekintetében mentességet élvez a fogadó államban fizetendő adók alól.

(10)   Az EUFOR személyi állományának személyes használati tárgyai mentességet élveznek az 1992. április 30-i 2/92-UDEAC/556-CD-SE 1. törvény rendelkezései szerinti vámok és adók alól. Az EU erők parancsnoka e mentességek igénybevétele érdekében benyújt az illetékes hatóságoknak egy általa aláírt, adó- és vámmentességi igazolás iránti kérelmet.

Az EUFOR személyi állományának személyes poggyásza mentes a vizsgálat alól, kivéve, ha alaposan feltételezhető, hogy nem az EUFOR személyi állományának személyes használatára szolgáló árucikkeket és tárgyakat tartalmaz, illetve ha olyan árucikkeket tartalmaz, amelyek behozatalát vagy kivitelét a fogadó állam jogszabályai tiltják, vagy karanténszabályok vonatkoznak rá. Ezt a vizsgálatot kizárólag az EUFOR érintett személyi állományának vagy az EUFOR meghatalmazott képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

7. cikk

Helyi személyzet

A helyi személyzet kizárólag a fogadó állam által elismert mértékű kiváltságokat és mentességeket élvez. A fogadó állam azonban olyan módon gyakorol joghatóságot az említett személyzet felett, hogy indokolatlanul ne akadályozza a művelet feladatainak teljesítését.

8. cikk

Büntető joghatóság

A küldő állam illetékes hatóságai jogosultak a fogadó állam területén a küldő állam jogszabályai által rájuk ruházott minden büntető joghatósági és fegyelmi jogkört gyakorolni a küldő állam vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartozó minden EUFOR személyi állománnyal szemben.

9. cikk

Egyenruha és fegyverek

(1)   Az egyenruha viseléséről az EU erők parancsnoka által elfogadott szabályok rendelkeznek.

(2)   Az EUFOR katonai személyi állománya jogosult fegyver és lőszer viselésére, amennyiben parancsa arra feljogosítja.

10. cikk

Támogatás és szerződéskötés a fogadó állam részéről

(1)   Az EUFOR kérése esetén a fogadó állam kész segítséget nyújtani a megfelelő létesítmények megtalálásában.

(2)   A fogadó állam költségmentesen biztosít a tulajdonában levő, illetve magánjogi jogi személyek tulajdonában levő létesítményeket, amennyiben az EUFOR-nak az adminisztratív és műveleti tevékenységeinek végzéséhez szüksége van e létesítményekre.

(3)   Eszközeihez és lehetőségeihez mérten a fogadó állam hozzájárul a művelet előkészítéséhez, telepítéséhez és végrehajtásához, valamint támogatja azt. A fogadó állam részéről a művelethez nyújtott segítségre és támogatásra a fogadó állam fegyveres erőinek nyújtott segítségre és támogatásra vonatkozókkal megegyező feltételek érvényesek.

(4)   Az EUFOR által a fogadó államban kötött szerződésekre alkalmazandó jogot a szerződés határozza meg.

(5)   A szerződés előírhatja, hogy a szerződés alkalmazásával kapcsolatosan felmerülő jogvitában a 15. cikk (3) és (4) bekezdésében említett vitarendezési eljárást kell alkalmazni.

(6)   A fogadó állam elősegíti az EUFOR által a művelet céljából kereskedelmi egységekkel kötött szerződések végrehajtását.

11. cikk

Létesítmények megváltoztatása

(1)   Az EUFOR műveleti igényeinek megfelelően jogosult létesítmények építésére, azok megváltoztatására vagy más módon történő átalakítására.

(2)   A fogadó állam nem követel az EUFOR-tól kártérítést az említett építésekért, megváltoztatásokért vagy átalakításokért.

12. cikk

Az EUFOR személyi állománya tagjainak elhalálozása

(1)   Az EU erők parancsnokának jogában áll megtenni a szükséges intézkedéseket, és gondoskodni az EUFOR személyi állománya elhalálozott tagjának, valamint az elhalálozott személy személyes tulajdonának hazaszállításáról.

(2)   Az EUFOR személyi állománya elhalálozott tagjainak boncolását csak az érintett állam hozzájárulásával és az EUFOR és/vagy az érintett állam képviselőjének jelenlétében lehet elvégezni.

(3)   A fogadó állam és az EUFOR a lehető legteljesebb mértékben együttműködik az EUFOR személyi állománya elhalálozott tagjainak mielőbbi hazaszállítása érdekében.

13. cikk

Az EUFOR és a katonai rendőrség biztonsága

(1)   A fogadó állam minden megfelelő intézkedést meghoz az EUFOR és személyi állománya biztonságának és védelmének biztosítása érdekében.

(2)   Az EUFOR jogosult meghozni a létesítményeinek – beleértve a képzési célra használt létesítményeit is – külső támadással vagy behatolással szembeni védelméhez szükséges intézkedéseket.

(3)   Az EU erők parancsnoka katonai rendőri egységet hozhat létre az EUFOR létesítményeiben történő rendfenntartás céljából.

(4)   A katonai rendőri egység – a fogadó állam katonai rendőrségével vagy rendőrségével folytatott konzultációt követően és azzal együttműködve – az említett létesítményeken kívül is felléphet az EUFOR személyi állományának tagjai közötti rend és fegyelem fenntartása érdekében.

14. cikk

Kommunikáció

(1)   Az EUFOR rádióadó- és -vevőállomásokat, valamint műholdrendszereket telepíthet és üzemeltethet. Az EUFOR együttműködik a fogadó állam illetékes hatóságaival a megfelelő frekvenciák használatából eredő összeütközések elkerülése érdekében. A fogadó állam költségmentesen biztosít hozzáférést a frekvenciaspektrumhoz.

(2)   Az EUFOR a művelet céljai érdekében korlátlan kommunikációra jogosult rádió (beleértve a műholdon keresztül történő, valamint a hordozható és kézi készülékeket is), telefon, távíró, telefax és más eszközök segítségével, jogosult továbbá az EUFOR létesítményein belüli, illetve a létesítmények közötti kommunikáció biztosításához szükséges berendezések telepítésére, a kábel- és földvezeték-fektetést is beleértve.

(3)   Az EUFOR saját létesítményein belül megteheti a szükséges intézkedéseket az EUFOR és/vagy az EUFOR személyi állománya részére, illetve általuk küldött posta továbbítására.

(4)   A fent említett berendezések telepítésére az e megállapodás 18. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően a fogadó állammal szoros együttműködésben kerül sor.

15. cikk

Követelések haláleset, sérülés, kár és veszteség esetén

(1)   Az EUFOR és az EUFOR személyi állománya nem felel a műveleti szükségletekhez kapcsolódóan, illetve a polgári zavargásokkal vagy az EUFOR védelmével kapcsolatos tevékenységek által a polgári vagy kormányzati vagyonban okozott károkért.

(2)   A békés rendezés érdekében a polgári vagy kormányzati vagyonban okozott, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó károkért való követeléseket, valamint a halál és személyi sérülések miatti, és az EUFOR vagyonában bekövetkező károk miatti követeléseket a fogadó állam jogi vagy természetes személyei által előterjesztett követelés esetében a fogadó állam illetékes hatóságain keresztül az EUFOR-nak kell benyújtani, az EUFOR által előterjesztett követelés esetében pedig a fogadó állam illetékes hatóságainak.

(3)   Amennyiben nincs mód a békés rendezésre, a követelést az egyenlő arányban az EUFOR képviselőiből, valamint a fogadó állam képviselőiből álló, követelésekkel foglalkozó bizottságnak kell benyújtani. A követeléseket közös megegyezéssel kell rendezni.

(4)   Ha követelésekkel foglalkozó bizottság nem tudja rendezni a vitát, akkor az alábbiakra kerül sor:

a)

legfeljebb 40 000 EUR összegű követelés esetén a követelést a fogadó állam és az EU képviselői diplomáciai úton rendezik;

b)

az a) pontban említett összeget meghaladó követelés esetén az ügyet választottbíróság elé kell vinni, amelynek határozata kötelező érvényű.

(5)   A választottbíróság három választottbíróból áll, egy választottbírót a fogadó állam, egy választottbírót az EUFOR, a harmadikat pedig a fogadó állam és az EUFOR együttesen jelöl ki. Ha valamelyik fél két hónapon belül nem jelöl ki választottbírót, vagy ha a fogadó állam és az EUFOR nem tud megállapodni a harmadik választottbíró kijelöléséről, a kérdéses választottbírót az Európai Közösségek Bíróságának elnöke jelöli ki.

(6)   Az EUFOR és a fogadó állam igazgatási hatóságai igazgatási megállapodást kötnek annak érdekében, hogy meghatározzák a követelésekkel foglalkozó bizottság és a bíróság megbízatásának feltételeit, az említett testületekben alkalmazandó eljárást és a követelések benyújtásának feltételeit.

16. cikk

Kapcsolattartás és vitás kérdések

(1)   Az e megállapodás alkalmazásával összefüggésben felmerülő bármely kérdést az EUFOR és a fogadó állam illetékes hatóságainak képviselői közösen rendezik.

(2)   Az előzetes rendezés elmaradása esetén az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitás kérdéseket a fogadó állam és az EU képviselői kizárólag diplomáciai úton rendezik.

17. cikk

Egyéb rendelkezések

(1)   Minden olyan esetben, amikor e megállapodás az EUFOR és az EUFOR személyi állományának mentességeire, kiváltságaira és jogaira hivatkozik, a fogadó állam kormánya felelős ezek érvényesítéséért, valamint a fogadó állam megfelelő helyi hatóságai részéről történő betartásukért.

(2)   E megállapodás rendelkezései nem tekinthetők, illetve nem értelmezhetők az EU tagállamai vagy bármely más, az EUFOR-hoz hozzájáruló állam számára más megállapodások által biztosított jogoktól való eltérésnek.

18. cikk

Végrehajtási rendelkezések

E megállapodás alkalmazásában a műveleti, adminisztratív és technikai kérdések az EU erők parancsnoka és a fogadó állam közigazgatási hatóságai között megkötendő külön megállapodások tárgyát képezhetik.

19. cikk

Hatálybalépés és megszüntetés

(1)   E megállapodást az aláírásának napjától ideiglenesen alkalmazni kell és az a felek által lefolytatandó belső jóváhagyási eljárások befejeződésekor lép hatályba, és az utolsó EUFOR egység, valamint az EUFOR személyi állományának utolsó tagja – az EUFOR tájékoztatása alapján – távozásáig marad hatályban.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (1)–(3), (6) és (7) bekezdésében, a 6. cikk (1), (3), (4), (6) és (8)–(10) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, a 11. cikkben, a 13. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 15. cikkben foglalt rendelkezéseket úgy kell tekinteni, hogy azok az EUFOR személyi állománya első tagjainak telepítésétől érvényesek, amennyiben ez az időpont megelőzi e megállapodás hatálybalépését.

(3)   Ez a megállapodás a felek írásbeli megállapodásával módosítható.

(4)   E megállapodás megszűnése nem érinti az e megállapodás végrehajtásából a megszűnést megelőzően eredő jogokat és kötelezettségeket.

Kelt N’Djamenában, 2008. március 6-án, négy eredeti példányban, francia nyelven.


(1)  HL L 279., 2007.10.23., 21. o.