21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/1

(1)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szükséges rendelkezni a kölcsönös megfeleltetési követelmények nem teljesítésének olyan kisebb jelentőségű eseteire alkalmazandó türelmi intézkedésről, amely esetekben a követelmények nem teljesítésének súlyossága, mértéke és fennállásának időtartama nem teszi indokolttá a folyósítandó közvetlen kifizetések azonnali csökkentését. Egy ilyen türelmi intézkedésnek mindazonáltal magában kell foglalnia az illetékes nemzeti hatóság által végzendő megfelelő nyomon követésről a követelmények nem teljesítésének orvosolásáig. Ezen túlmenően csökkentést alkalmazni a közvetlen kifizetések nagyon alacsony induló összegeire a lehetséges visszatartó hatáshoz képest nehézkesnek bizonyulhat. Következésképpen meg kell állapítani egy olyan megfelelő küszöbértéket, amely alatt a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, feltéve hogy az illetékes nemzeti hatóság meghozza azon intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolja a követelmények nem teljesítésével kapcsolatos ténymegállapításokat.

(2)

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet (2) 44. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a támogatható hektárszámnak megfelelő parcelláknak legalább egy tíz hónapos időtartamon át a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a feltétel nagymértékben korlátozhatja a földterületek piacának működését, és jelentős adminisztratív terhet ró az érintett mezőgazdasági termelőkre és igazgatási szervekre. Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy ugyanarra a földterületre vonatkozóan több kérelmet is benyújthassanak, szükség van egy olyan időpont megjelölésére is, amikor a parcelláknak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk. A tagállamoknak helyénvaló lenne meghatározni ezt az időpontot, amely a támogatás iránti kérelem módosítására meghatározott időpontnál nem lehet később. Azonos szabályt kell alkalmazni azokra a tagállamokra is, amelyek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazzák.

(3)

Annak következtében, hogy egyetlen napra csökkentették azon időtartamot, amelynek során a mezőgazdasági termelőnek egyaránt rendelkeznie kell az egységes támogatási rendszer és az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákkal, különösen az érintett naptári év során történt földátruházás esetére vonatkozóan pontosítani kell a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Egyértelművé kell tenni ezért, hogy a támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőt terheli a felelősség az illetékes hatóság előtt a kölcsönös megfeleltetési követelmények be nem tartásáért az érintett naptári évben a támogatási kérelemben bejelentett valamennyi mezőgazdasági földterület tekintetében. Ez azonban nem zárhatja ki az érintett mezőgazdasági termelő és az olyan személy közötti magánjogi megállapodásokat, akinek a mezőgazdasági földterületet átadták, vagy aki azt átadta.

(4)

Az 1782/2003/EK rendelet 71h. cikke úgy rendelkezik, hogy a szóban forgó rendelet 2. cikkének g) pontja szerinti új tagállamok az egységes támogatási rendszer keretében különböző egységértékeket határozhatnak meg a 2003. június 30-án – Bulgária és Románia esetében pedig 2005. június 30-án – gyepterületként vagy állandó legelőként, illetve bármely más támogatható területként azonosított területek hektáronként megítélendő jogosultsága tekintetében. Az új tagállamok azon rendelet 20. cikkének megfelelően létrehoztak a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert. Az erre az azonosítási rendszerre való áttéréskor tapasztalt technikai nehézségek miatt azonban egyes parcellák esetében előfordulhatott, hogy a 2003-ban rögzített tulajdonságok nem pontosan kerültek át az új azonosítási rendszerbe. Annak érdekében, hogy a különböző egységértékek meghatározásának lehetőségét zökkenőmentesen végre lehessen hajtani, a parcellák azonosítására vonatkozó időpontot 2006. június 30-ára kell igazítani. Bulgária és Románia esetében azonban helyénvaló, hogy a parcellák meghatározásának időpontja 2008. január 1. legyen. Az 1782/2003/EK rendelet 71h. cikkét ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a kölcsönös megfeleltetési szabályok keretébe tartozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kezeléséhez szükséges igazgatási infrastruktúra kiépítése számottevő adminisztratív munkával jár. Megkönnyítené a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények bevezetésének és zökkenőmentes végrehajtásának a folyamatát, ha az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok számára is biztosítanának egy, a 2004. április 30-i állapot szerinti összetételű Közösségben az 1782/2003/EK rendelet III. mellékletében feltüntetett ütemezéssel összhangban alkalmazott bevezetési időszakhoz hasonló, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre vonatkozó hároméves bevezető szakaszt. E bevezető szakasz alkalmazását abban az esetben is lehetővé kell tenni, ha valamely új tagállam úgy dönt, hogy már az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazására vonatkozóan kitűzött legutolsó lehetséges időpont előtt teljeskörűen alkalmazza a közvetlen kifizetéseket. Az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkének (6) bekezdését és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (3) 51. cikkének (3) bekezdését ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkének (10) és (11) bekezdése megállapítja az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamoknak az egységes támogatási rendszer alkalmazására való áttérésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a Bizottságnak – az érintett tagállam felkészültségi állapotának értékelését követően – előzetesen jóvá kell hagynia az adott új tagállamnak az egységes támogatási rendszer bevezetésére vonatkozó határozatát. Ez az előzetes jóváhagyás már nem szükséges, mivel csaknem valamennyi közvetlen támogatás független a termeléstől, továbbá mind az egységes területalapú támogatási rendszer, mind pedig az egységes támogatási rendszer független a termeléstől, és mindkettő területalapú támogatás, amely az integrált rendszer legtöbb elemét magában foglalja, ideértve különösen a parcellaazonosító rendszert. Ezért a szóban forgó rendelkezéseket el kell hagyni. A 143b. cikk (10) és (11) bekezdésének elhagyása a 143b. cikk (9) bekezdésének módosítását vonja maga után. Ezért ezt a rendelkezést is módosítani kell.

(7)

Az 1782/2003/EK rendelet XII. mellékletében található 2. táblázat megállapítja a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések folyósítandó összegeit Cipruson, ahol az egységes területalapú támogatási rendszer 2008-ig alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy a 2012/2006/EK tanácsi rendelet (4) meghosszabbította az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának időtartamát, meg kell állapítani a Cipruson kifizetendő teljes összegeket azokra az esetekre vonatkozóan, amikor az egységes területalapú támogatási rendszer 2009-ben és 2010-ben is alkalmazandó.

(8)

Az egységes támogatási rendszert választó új tagállamok annak 2007-től kezdve történő bevezetése mellett döntöttek. Ezért indokolt az 1782/2003/EK rendelet 71h. cikkének módosítását az említett időponttól az említett új tagállamokra alkalmazni.

(9)

Az e rendelettel módosított számos rendelkezés – nevezetesen a követelmények nem teljesítésének kisebb jelentőségű eseteire alkalmazandó türelmi intézkedés, adott küszöbérték alatt csökkentések alkalmazása, annak az időpontnak a meghatározása, amikor a mezőgazdasági földterületnek a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állnia az egységes támogatási rendszer és az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti jogosultsághoz, valamint a bevezető időszak biztosítása az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok számára annak érdekében, hogy teljes mértékben be tudják tartani a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó követelményeket a területükön – kedvezőbb szabályokat eredményeznének az érintett mezőgazdasági termelők számára, mint a jelenleg hatályos szabályok. E rendelkezések visszamenőleges hatályú alkalmazása nem sértheti az érintett gazdasági szereplők jogbiztonságának elvét. Ugyanez vonatkozik az 1782/2003/EK rendelet 71h. cikkének módosított rendelkezésére. Azokat a rendelkezéseket azonban, amelyek a mezőgazdasági termelő azon felelősségével kapcsolatosak, ha a földterület átruházása esetén a követelmények nem teljesülnek, 2008. április 1-jétől kellene alkalmazni annak érdekében, hogy megfelelő jogbiztonságot garantáljanak az érintett mezőgazdasági termelőknek, ugyanakkor biztosítsák e rendelkezések eredményes alkalmazását 2008-ban.

(10)

Az 1782/2003/EK és az 1698/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a 6. cikk a következőképpen módosul:

2.

a 7. cikk (2) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Kellően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben a követelmények nem teljesítése – súlyossága, mértéke, valamint fennállásának időtartama alapján – kisebb jelentőségűnek minősül. A követelmények nem teljesítésének azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy az állategészségügy szempontjából, nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek.

Kivéve, ha a mezőgazdasági termelő azonnal megtette a követelmények megállapított nem teljesítését orvosló intézkedést, az illetékes hatóság meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedést – amely adott esetben adminisztratív ellenőrzésre korlátozódhat –, hogy a termelő orvosolja a követelmények nem teljesítését. A követelmények kisebb jelentőségű nem teljesítésével kapcsolatos ténymegállapításokról és a követelmények nem teljesítésének orvosolása érdekében teendő intézkedésekről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.”;

3.

a 44. cikk (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.”;

4.

a 71h. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„71h. cikk

Gyepterület

Az új tagállamok objektív kritériumoknak megfelelően különböző egységértékeket határozhatnak meg a regionális felső határon vagy annak egy részén belül a 71f. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők részére odaítélendő jogosultságokra a 2006. június 30-án megállapított gyepterületek és egyéb támogatható hektárok, vagy a 2006. június 30-án megállapított állandó legelőként használt és egyéb támogatható hektárok tekintetében.

Bulgária és Románia esetében azonban a megállapítás időpontja 2008. január 1.”;

5.

a 143b. cikk a következőképpen módosul:

6.

a XII. melléklet e rendelet mellékletével összhangban módosul.

a)

az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontját 2008. április 1-jétől kell alkalmazni;

b)

az 1. cikk (4) bekezdését 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/7

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/9

(1)

A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2007/2008-as gazdasági év végéig történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2007. július 27-i 900/2007/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke, valamint a Belgium, a Cseh Köztársaság, Írország, Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2007. szeptember 14-i 1060/2007/EK bizottsági rendelet (3) 1. cikke folyamatos pályázati felhívást hirdet meg valamennyi rendeltetési hely vonatkozásában – Andorra, Gibraltár, Ceuta, Melilla, az Apostoli Szentszék (Vatikánváros Állam), Liechtenstein, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Helgoland, Grönland, a Feröer-szigetek, a Ciprusi Köztársaság azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést, Albánia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia (4), Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kivételével.

(2)

A kivételt képező rendeltetési helyek státuszával kapcsolatos félreértések elkerülése végett célszerű különbséget tenni harmadik országok, az Európai Unió tagállamainak a Közösség vámterületén kívül eső területei, valamint olyan európai területek között, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, de nem tartoznak a Közösség vámterületéhez.

(3)

A 900/2007/EK és az 1060/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/11

(1)

A tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelv (3) több alkalommal jelentősen módosult (4). Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

(2)

A tőkeemelést terhelő közvetett adók, nevezetesen a tőkeilleték (a társaságokba apportként történő bevitelre kiróható adó), az értékpapírra kivetett adó és a szerkezetátalakítási műveletekre kivetett adó – függetlenül attól, hogy a kérdéses műveletek tőkeemeléssel járnak-e vagy sem – megkülönböztetéshez, kettős adóztatáshoz és egyenlőtlenségekhez vezet, amelyek gátolják a tőke szabad mozgását. Ugyanez érvényes a tőkeilletékkel és az értékpapírra kivetett adóval megegyező tulajdonságú egyéb közvetett adókra.

(3)

Következésképpen a belső piac érdeke a tőkeemelést terhelő közvetett adókról szóló jogszabályok harmonizálása annak érdekében, hogy lehetőség szerint kiküszöbölhetőek legyenek az olyan tényezők, amelyek torzíthatják a versenyfeltételeket, illetve megakadályozhatják a tőke szabad mozgását.

(4)

A tőkeilleték kedvezőtlenül hat a vállalkozások fejlődésére, valamint csoportjaik átszerveződésére. E hatások különösen ártalmasak a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor kiemelkedő szükség van arra, hogy a beruházások ösztönzése elsőbbséget élvezzen.

(5)

E célok elérése érdekében a legjobb megoldás a tőkeilleték eltörlése lenne.

(6)

Viszont azon bevételkiesések, amelyek egy ilyen intézkedés azonnali alkalmazása következtében előállnának, elfogadhatatlanok azon tagállamok számára, amelyek jelenleg alkalmazzák a tőkeilletéket. Az említett tagállamoknak ezért lehetőséget kell kapniuk arra, hogy továbbra is tőkeilleték alá vessék az érintett ügyletek egészét vagy egy részét; ezt úgy kell értelmezni, hogy egységes kulcsot kell megállapítani egy és ugyanazon tagállamban. Ha egy tagállam egyszer már úgy döntött, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egészére vagy egy részére nem vet ki tőkeilletéket, ilyen illetékeket később sem vezethet be.

(7)

A belső piac fogalmában benne van, hogy a belső piac területén a társaságok tőkeemelését nem lehet egynél többször adóval megterhelni. Ennek megfelelően, amennyiben az adókivetési joggal rendelkező tagállam az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyletek egy részére vagy egészére nem ró ki tőkeilletéket, a kérdéses ügyletek esetében más tagállam sem élhet adókivetési joggal.

(8)

Indokolt szigorú feltételeket fenntartani az olyan esetekre, amikor a tagállamok továbbra is alkalmaznak tőkeilletéket, különösen a mentességek és csökkentések tekintetében.

(9)

A tőkeemelésre a tőkeilletéken kívül más közvetett adó nem vethető ki. Különösen az értékpapírra nem vethető ki adó, függetlenül az ilyen értékpapírok eredetétől és függetlenül attól, hogy azok a társaság saját tőkéjét vagy kölcsöntőkéjét képviselik.

(10)

A tőkeegyesítő társaságoknak a 69/335/EGK irányelvben szereplő felsorolása nem teljes és ezért kiigazításra szorul.

(11)

Mivel ennek az irányelvnek a céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének kötelezettségét tehát azokra a rendelkezésekre kell korlátozni, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős változást képviselnek. A változatlan rendelkezések átültetésének kötelezettsége a korábbi irányelvekből ered.

(13)

Ez az irányelv nem sértheti a II. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(14)

A tőkeilleték káros hatásaira tekintettel a Bizottságnak háromévente jelentést kell tennie ezen irányelv működéséről az említett illeték eltörlése céljából.

a)

a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőke-hozzájárulás;

b)

tőkeegyesítő társaságokat érintő szerkezetátalakítás;

c)

bizonyos értékpapírok és adósságlevelek kibocsátása.

a)

az I. mellékletben felsorolt jogi formájú társaság;

b)

minden olyan társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek a tőke- vagy vagyonrészei értéktőzsdén forgalomképesek;

c)

minden olyan nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy, amelynek tagjai (részvényesei) előzetes engedély nélkül jogosultak eladni részesedésüket harmadik személynek, és a társaság, egyesület vagy jogi személy adósságaiért csak részesedésük mértékéig felelősek.

a)

tőkeegyesítő társaság alapítása;

b)

nem tőkeegyesítő társaságnak minősülő társaság, egyesület vagy jogi személy átalakulása tőkeegyesítő társasággá;

c)

tőkeegyesítő társaság tőkéjének emelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással;

d)

tőkeegyesítő társaság vagyonának növelése bármilyen jellegű vagyoni hozzájárulással, amely nem a társaság tőkéjéből vagy vagyonából való részesedés ellenében történik, hanem ugyanolyan jogok fejében, mint amilyenekkel a tagok (részvényesek) rendelkeznek, mint például szavazati jogok, nyereségből vagy felszámolás során keletkező többletből való részesedés joga;

e)

létesítő okirat szerint egy harmadik országban székhellyel rendelkező tőkeegyesítő társaság tényleges ügyvezetési központjának áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;

f)

harmadik országban tényleges ügyvezetési központtal rendelkező tőkeegyesítő társaság létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése harmadik országból egy tagállamba;

g)

tőkeegyesítő társaság tőkeemelése a nyereség, az általános vagy céltartalékok tőkésítése útján;

h)

tőkeegyesítő társaság vagyonnövekedése olyan tagi szolgáltatás révén, amely nem jár együtt a társaság tőkéjének növelésével, de amely változást idéz elő a társasági jogokban, vagy amely megnövelheti a társasági részesedés értékét;

i)

tőkeegyesítő társaság által felvett hitel, ha a hitelező jogosult a társaság nyereségéből való részesedésre;

j)

tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes), vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) házastársa, vagy tőkeegyesítő társaság és tag (részvényes) gyermeke, vagy tőkeegyesítő társaság és harmadik fél által együttesen felvett hitel, ha a hitelre egy tag (részvényes) garanciát vállal, és a hitel ugyanazon funkciót tölti be, mint a társaság tőkéjének emelése.

a)

egy vagy több tőkeegyesítő társaság valamennyi eszközének és forrásának, illetve egy vagy több tevékenységi ágának átruházása egy vagy több, alapítás alatt álló vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaságnak, feltéve, hogy az átruházás ellentételezése legalább részben az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból áll;

b)

alapítás alatt álló, vagy már létrehozott tőkeegyesítő társaság által egy másik tőkeegyesítő társaság szavazati jogainak többségét megtestesítő részesedések megszerzése, feltéve, hogy a megszerzett részesedések ellentételezése legalább részben a korábbi társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokból áll. Abban az esetben, ha a szavazati jogok többségét két vagy több ügylettel szerzik meg, csak a szavazati jogok többségének elérésével járó ügylet és az azokat követő ügyletek minősülnek szerkezetátalakítási műveletnek.

a)

a tőke-hozzájárulások;

b)

a tőke-hozzájárulás részeként nyújtott kölcsönök, illetve szolgáltatások;

c)

az üzleti tevékenység megkezdése előtt szükséges cégbejegyzés vagy bármely más olyan formalitás tekintetében, amely a tőkeegyesítő társaságra nézve jogi formájából adódóan kötelező lehet;

d)

a tőkeegyesítő társaság létesítő okiratának vagy szabályzatának módosítása és különösen a következők:

e)

a 4. cikkben említett szerkezetátalakítási műveletek.

a)

kibocsátótól függetlenül, részvények, üzletrészek vagy más hasonló értékpapírok, illetve ilyen értékpapírokat megtestesítő igazolások elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele;

b)

kibocsátótól vagy bármely kapcsolódó alaki követelménytől függetlenül, adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok kibocsátásával felvett kölcsönök – beleértve az államkötvényeket –, illetve az ilyen adósságlevelek vagy más forgalomképes értékpapírok elkészítése, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, piaci forgalomba bocsátása, illetve forgalomképessé tétele.

a)

értékpapír-átruházásra átalányalapon vagy más módon felszámított illetékek;

b)

a területükön lévő üzleti vagy cégérték vagy ingatlan tőkeegyesítő társaságra való átruházása utáni illetékek, beleértve a földhivatali nyilvántartás illetékeit;

c)

átruházási illetékek olyan vagyoneszközök után, amelyeket a tőkeegyesítő társaság javára ruháztak át, amennyiben a szóban forgó vagyoneszközöket nem a társasági részesedés fejében ruházták át;

d)

jelzálog vagy más, földet, egyéb ingatlant terhelő kötelezettségek létrehozására, megállapítására, nyilvántartásba vételére vagy törlésére kirótt illetékek;

e)

díjak formájában kirótt illetékek;

f)

hozzáadottérték-adó.

a)

a tőkeegyesítő társaság azon eszközeinek összege, amelyeket tőkeemelésre különítenek el, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki;

b)

a tőkeegyesítő társaság által felvett hitelek összege, amelyeket társasági részesedésekké alakítottak át, és amelyekre már tőkeilletéket vetettek ki.

a)

olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek közszolgáltatásokat látnak el, például a tömegközlekedési vállalkozások, kikötői hatóságok vagy a víz-, gáz- vagy áramszolgáltató vállalkozások, olyan esetekben, amikor az állam, a regionális vagy a helyi szervek a társaság tőkéjének legalább felét birtokolják;

b)

olyan tőkeegyesítő társaságok, amelyek alapszabályuknak megfelelően és ténylegesen kizárólag és közvetlenül kulturális, szociális, közhasznú vagy oktatási célokat követnek.

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/23

(1)

A Tanács 1998. február 12-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy kezdjen tárgyalásokat az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás), és e célból tárgyalási irányelveket állapított meg.

(2)

E tárgyalások sikeresnek bizonyultak, és a megállapodást a Bizottság 2001. december 12-én parafálta.

(3)

A megállapodást, annak későbbi megkötésére is figyelemmel, 2002. december 6-án Brüsszelben írták alá.

(4)

2005. szeptember 5-én Pekingben a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából a megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv aláírására került sor.

(5)

A 2005-ös csatlakozási okmány 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Bulgáriának és Romániának a Tanács és a Kínai Népköztársaság között kötendő jegyzőkönyvvel csatlakoznia kell a megállapodáshoz.

(6)

A szükséges alkotmányos és intézményi eljárások befejeződtek, ezért a megállapodást jóvá kell hagyni,

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/37

(1)

2002. december 6-án Brüsszelben aláírták az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás).

(2)

2005. szeptember 5-én Pekingben a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából a megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv aláírására került sor.

(3)

A 2005-ös csatlakozási okmány 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Bulgáriának és Romániának a Tanács és a Kínai Népköztársaság között kötendő jegyzőkönyvvel csatlakoznia kell a megállapodáshoz.

(4)

A szükséges alkotmányos és intézményi eljárások befejeződtek, ezért a jegyzőkönyvet jóvá kell hagyni,

21.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/41

(1)

Lengyelország 2006. május 4-én bejelentette a Bison-Bial SA (a továbbiakban: „BB”) vállalat számára tervezett szerkezetátalakítási támogatást.

(2)

2006. június 13-án kelt levelében a Bizottság felszólította Lengyelországot, hogy nyújtson be bizonyos hiányzó információkat. Ezen információkat Lengyelország a 2006. július 13-án kelt levelében juttatta el. A Bizottság 2006. augusztus 29-i levelében kiegészítő információkat kért, amelyeket Lengyelország a 2006. szeptember 18-án, október 20-án és november 3-án kelt levelében küldött el.

(3)

2006. december 20-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta Lengyelországot határozatáról, mely szerint megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást az intézkedések tekintetében. A Bizottságnak a 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindítására vonatkozó határozatát közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy az intézkedésre vonatkozóan tegyék meg észrevételeiket.

(4)

2007. január 23-án kelt levelében Lengyelország megtette észrevételeit. Harmadik fél részéről észrevételek benyújtására nem került sor.

(5)

Március 28-án találkozóra került sor a lengyel hatóságok és a BB részvételével. Ezután a Bizottság 2007. április 17-én kelt levelében felszólította Lengyelországot, hogy nyújtson be bizonyos kiegészítő információkat. A lengyel hatóságok a 2007. május 15-én kelt levélben válaszoltak.

(6)

A BB egy szerszámgépekhez használatos befogó eszközöket, többek között eszterga tokmányokat, tüskéket, befogókat, hüvelyeket, köszörűszerelvényeket és szerszámbefogókat gyártó nagyvállalat. A cég 1948-ban jött létre állami vállalkozásként. 1997-ben az állam értékesítette a BB vállalat részvényeinek 53 %-át a Metalexport sp. z o.o. magántársaság számára, mely cég 2004-ben nevet változtatott, új neve Mex-Holding sp. z o.o. 2006 végén a BB részvényeinek 18 %-át az állam birtokolta, míg a többi részvényes magánbefektető volt. A 2000–2006 közötti időszakban a BB alkalmazottainak száma 1 680 főről 950 főre csökkent.

(7)

2004-ben a társaság lengyel szerszámgépszerelvény-piacon szerzett részesedése 17 % volt, ami a BB gyártási tevékenységének csupán 20 %-át tette ki, mivel a cég főleg exportra gyárt (2004-ben a gyártás 30 %-a az Egyesült Államokba, 15 %-a Olaszországba, 7 %-a Kelet-Európába – beleértve Oroszországot is –, 5 %-a Nagy-Britanniába irányult). A cég exportált termékeinek többségét a Mex-Holding cégcsoporthoz tartozó társaságokon keresztül forgalmazza, ezek pl. a Toolmex Corporation (Egyesült Államok), a Mexpol GmbH (Németország), a Toolmex Polmach (Egyesült Királyság), illetve az Italmex SA (Olaszország).

(8)

A BB becsült európai piaci részesedése 1,3 %. Földrajzi szempontból a BB termékeinek piaca kiterjed legalább Európára, de potenciálisan világméretű is. Európai és világszinten a BB által is gyártott esztergaszerszámok gyártási ágazatára egyaránt a túlzott gyártáskapacitás a jellemző.

(9)

A vállalat az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint regionális támogatásra jogosult régióban található.

(10)

A cég nehézségei 2001-ben kezdődtek, mikor a cég 24 millió PLN értékű veszteséget könyvelt el. A pénzügyi nehézségek fő okai között Lengyelország a következőket említi:

(11)

Ezek a körülmények a piacon rendelkezésre álló drága hitelekkel együtt komoly nehézségeket váltottak ki a pénzügyi likviditásban. A pénzügyi nehézségek a kötelezettségek teljesítésének elmaradásához vezettek. 2002-ben négy bank követelni kezdte a hitelek azonnali törlesztését. A BB képtelen volt a folyó kötelezettségeknek eleget tenni, beleértve a bérek kifizetését, ami a gyártóüzem négy hónapos leállását is okozta. Ennek eredményeképp az értékesítés a felére esett vissza (91 millió PLN értékről 2001-ben 48 millió PLN értékre 2002-ben), és a cég az évet nettó 74,8 millió PLN veszteséggel zárta.

(12)

A BB nehézségeivel egyidejűleg az anyacég, a Mex-Holding Sp. z o.o. vállalat is egyre súlyosabb helyzetbe került. 2002-ben a vállalatcsoport 75,8 millió PLN veszteséget könyvelt el. Azóta a helyzet javult, de a vállalatcsoport veszteséges és saját tőkéje negatív.

(13)

2003-ban a társaság 8,5 millió PLN-re csökkentette veszteségét, és 2004-ben 5,1 millió PLN értékű nyereséget termelt. A lengyel hatóságok szerint ez a BB cégnél megkezdett szerkezetátalakítás eredményének tudható be. Az első szerkezetátalakítási intézkedések bevezetésével nőtt az értékesítés, csökkentették a költségeket, az adósság egy része törlésre került. Ennek eredményeképp a társaság 2005-ben és 2006-ban 20 millió PLN és 12,5 millió PLN értékű nyereséget ért el.

(14)

Az elért nyereség ellenére a BB változatlanul nehézségekkel küzd. A 2001 óta kumulálódó, az operatív tevékenységből származó veszteség jelentős adósság keletkezéséhez vezetett. 2004-ben az eszközök értékét 57 millió PLN értékre becsülték, az adósság pedig elérte a 115,7 millió PLN összeget. Másképpen fogalmazva, a saját tőke negatív. 2006 végére a saját tőke változatlanul negatív és eléri a – 26 millió PLN összeget. A Bizottságnak benyújtott elemzés szerint a társaság támogatás nélkül rövidesen csődbe kerül, mivel nem lesz képes törleszteni számos azonnal esedékes kötelezettségét.

(15)

A BB kidolgozta a 2003–2009-re szóló szerkezetátalakítási tervét. A terv főleg a pénzügyi szerkezetátalakításra, az eszközök és a foglalkoztatás szerkezetátalakítására vonatkozik. A 2003-ban elkezdett pénzügyi szerkezetátalakítás a magánhitelezőkkel kötött megállapodások szerinti régi követelések kifizetését, a magánjellegű és állami követelések egy részének törlését és az állami adósságok fennmaradó részének hitelből származó eszközökből való törlesztését öleli fel, ahol a hitelt az állami Iparfejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: ARP) nyújtotta.

(16)

A társaság 2004-ben a bankokkal és saját dolgozóival szembeni adóssága törlesztésével kapcsolatos megállapodásokat írt alá, valamint bíróság előtt egyezséget kötött egyéb magánhitelezőivel.

(17)

A műveleti szerkezetátalakítás 2001-ben kezdődött el. A társaság csökkentette a foglalkoztatottak számát: a 2000. évi 1 680 főről 2001-ben 1 144 főre és 2005-ben 925 főre. A szerkezetátalakítási időszak végére a tervezett létszám 800 fő. Ilyen módon a szerkezetátalakítási időszak végére a foglalkoztatás szintje 2000-hez képest 52 %-kal és 2001-hez képest 30 %-kal csökken.

(18)

Ami az eszközök szerkezetátalakítását illeti, a BB a nélkülözhető eszközök értékesítését, a társaság telephelyének megváltoztatását és a jelenleg tulajdonában lévő ingatlanok értékesítését tervezi. A bemutatott kiértékelés szerint az ingatlanok piaci értéke […] (3) millió PLN. A lengyel hatóságok által előzetesen átadott információk szerint az ingatlanok értékesítésére 2009-ben kerül sor, de először az összes gépet és berendezést az új helyre kell átszállítani. Ezenkívül az értékesítendő ingatlanon jelzálog van. A Bizottság hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatának meghozatala után a lengyel hatóságok azt a tájékoztatást adták, hogy elképzelhető, hogy az ingatlanértékesítés 2010-re halasztódik.

(19)

A 2003–2005 években a BB 1,4 millió PLN értékű beruházást eszközölt, míg a 2006–2009 évekre tervezett beruházások értéke 14,2 millió PLN. Ezek elsősorban állománypótló beruházások, tehát nagyobb kapacitású és a környezetet jobban kímélő gépek és berendezések vásárlását foglalják magukba. Ezen felül a terv szerint a beruházások jelentős mértékű növekedésére – a jelenlegi szerény pénzkészletekre való tekintettel – csak 2009 után kerül sor. A beruházások zöme 2010-ben valósul meg, és a vállalat új helyre való költözéséhez kapcsolódik.

(20)

Eredetileg a lengyel hatóságok azt javasolták, hogy a foglalkoztatás csökkentését és a gyártási terület csökkentését a támogatás nem kívánatos kihatásának enyhítésére irányuló megfelelő mértékű intézkedésnek fogadják el. Ezzel egyidejűleg a lengyel hatóságok igazolták, hogy ezen csökkentések kihatását a nagyobb kapacitású berendezésekbe való tervezett beruházások kompenzálják, és végeredményben a BB jelenlegi gyártási kapacitása nem változik. A lengyel hatóságok megállapították, hogy önmagában a gyártási kapacitás jelenlegi szinten tartását (annak növelése helyett) már kompenzációs intézkedésnek kell tekinteni.

(21)

A bejelentett szerkezetátalakítási terv szerint a szerkezetátalakítás költségei a 2003–2009 években elérik a 138 millió PLN összeget, melyből a legfontosabb részt a pénzügyi szerkezetátalakítás teszi ki, melynek összege 122,6 millió PLN. A fennmaradó 15,6 millió PLN a beruházás költsége.

(22)

A terv szerint a pénzügyi szerkezetátalakítás a bankokkal szembeni 65,6 millió PLN tartozásnak az ezen hitelezőkkel aláírt egyezmény alapján való törlesztését, az egyéb magánjellegű adósságok törlesztését 17,5 millió PLN értékben, valamint a 39,5 millió PLN értékű állami adósság törlesztését jelenti. A tervezett állami támogatás teljes összegét az állami adósság rendezésére fordítják. A szerkezetátalakítás költségeinek egy része a társaság telephelyének megváltoztatását követően az eszközök értékesítéséből származó bevételből kerül finanszírozásra.

(23)

A BB szerkezetátalakításának állami támogatása két jogszabályra épül: a vállalatok bizonyos állami adósságának átütemezéséről szóló, 2002. augusztus 30-i törvényre (a továbbiakban: a 2002. augusztus 30-i törvény) és a 2003. november 14-i törvénnyel (a továbbiakban: 2003. november 14-i törvény) módosított, a munkaerőpiac szempontjából kiemelkedően fontos vállalatok számára nyújtott közigazgatási támogatásról szóló, 2002. október 30-i törvényre (a továbbiakban: a 2002. október 30-i törvény).

(24)

A 2002. augusztus 30-i törvény bevezette a lengyel jogrendszerben a nehéz helyzetben lévő vállalatok állami adósságának a kötelezettségeik törlésével történő szerkezetátalakításának lehetőségét. Az érdekelt vállalatnak a szerkezetátalakítási tervet tartalmazó kérelmet kell benyújtania valamennyi olyan közigazgatási hatósághoz, melynek követelései az átütemezés tárgyát képezik (a továbbiakban: szerkezetátalakítási hatóság). A szerkezetátalakítási hatóság, miután megállapította, hogy a benyújtott szerkezetátalakítási terv javíthat a vállalat pénzügyi helyzetén, szerkezetátalakítási feltételekről szóló határozatot hozott, amelyben részletezte a szerkezetátalakítással érintett követeléseket. Amennyiben a vállalat eleget tett az említett határozatban leírt feltételeknek, a szerkezetátalakítási hatóság a jogszabályok alapján köteles döntést hozni a szerkezetátalakítási feltételekről szóló határozatban szereplő követelések törléséről.

(25)

A következő, 2002. augusztus 30-i törvény központosította a rendszert, felhatalmazást adva az Iparfejlesztési Ügynökség elnökének a fentiekben említett szerkezetátalakítási feltételekről szóló határozattal egyenértékű, úgynevezett szerkezetátalakításról szóló döntés kiadására (a 10. cikk (1) bekezdésének 4. pontja, a 19. cikkel összefüggésben). A szerkezetátalakításról szóló döntés tartalmazza a szerkezetátalakítási terv értékelését és a tervben előrelátott állami adósság leépítésével kapcsolatos döntést. Ezután az illetékes szerkezetátalakítási hatóságok a jogszabályok alapján kötelesek egyéni döntéseket hozni a szerkezetátalakításról szóló döntésben szereplő állami követelések törlését illetően.

(26)

Végezetül pedig a 2002. augusztus 30-i törvényt módosító 2003. november 14-i törvény az állami kötelezettségek átstrukturálását a teljes adósság legalább 25 %-a névleges értékű, a szerkezetátalakítással érintett eszközök harmadik személyre, vagyis a gazdasági szereplőre (olyan társaságra, ahol a részvények 100 %-ának a tulajdonosa az Iparfejlesztési Ügynökség vagy az Államkincstár) történő átruházásától tette függővé. Az eszközök gazdasági szereplő által történő értékesítéséből származó bevételek az állami követelések legalább egy részét hivatottak fedezni, míg a követelések fennmaradó része a szerkezetátalakítás után azonnal törlésre kerül.

(27)

A BB kérelmet nyújtott be állami adósságainak a 2002. augusztus 30-i és a 2002. október 30-i törvények alapján történő átstrukturálására. A tervezett támogatás teljes, névleges értéke 31,43 millió PLN (4) (8,2 millió EUR). Ez az intézkedés tartalmazza az állami adósságok törlésére szánt preferenciális feltételekkel odaítélt hiteleket. Az állami támogatás körébe tartozó intézkedések részletes leírását az alábbi táblázat tartalmazza.

2   táblázat

Tervezett állami támogatás

(28)

A Bizottság úgy határozott, hogy elindítja a hivatalos vizsgálati eljárást, mivel kétségek merültekfel a tekintetben, hogy a szerkezetátalakítási támogatás megfelel-e a közösségi jogszabályoknak.

(29)

Először is a Bizottságnak kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a szerkezetátalakítási tervek a kedvezményezett hosszú távú életképességének helyreállításához vezetnek-e. A Bizottság gyanítja, hogy a 2004-ben és 2005-ben elért nyereség egyszeri események (pl. követelésről való lemondás) hatása volt, és így nem értékelhető a társaságon belül a javulás jeleként. Ezen felül a terv a régi kötelezettségek rendezésére koncentrál és a tervezett beruházások nem elegendőek a versenyképes termelőeszközök garantálására a szerkezetátalakítási időszak végére.

(30)

Másfelől a Bizottságnak kétségei voltak a kompenzációs intézkedések alkalmazásának megalapozottságáról. A társaság tervezte a gyártóüzem területének csökkentését, de ez nem csökkentené a gyártókapacitást. A foglalkoztatás mértéke is komoly mértékben csökkentésre került, de úgy tűnik, hogy ez az életképesség szempontjából szükséges volt.

(31)

Végezetül úgy tűnik, hogy a lengyel hatóságok által a vállalat saját hozzájárulásaként megnevezett eszközök az iránymutatások szerint is akként kerülnek elismerésre. Ezért nem volt világos, hogy a tényleges saját hozzájárulás mértéke elegendő-e, vagyis hogy a támogatást a szükséges minimumra korlátozták-e.

(32)

A Bizottságnak a BB számára nyújtandó támogatással kapcsolatos hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozatának kiadását követően a lengyel hatóságok részletes információkat adtak a vállalat stratégiáját illetően.

(33)

A lengyel hatóságok elmondták, hogy ami a társaság Białystokban lévő gyártási tevékenységét illeti, a gyártás két üzemben zajlik, melyek közül az egyik Białystok központjában található (a […] utcai ingatlan). A BB ennek az ingatlannak az értékesítését és a gyártásnak a másik üzembe való áthelyezését tervezi, vagy egy harmadik ingatlan vételével az egész gyártás odaköltöztetését és a jelenleg tulajdonában lévő két ingatlan értékesítését. A benyújtott előrejelzések szerint a BB 2010-ben, az […] utcai ingatlan értékesítése után […] millió PLN értékű beruházást tervez. Amennyiben a társaság a jelenleg tulajdonában lévő két ingatlan értékesítése és az egész gyártás új helyre való költöztetése mellett dönt, a beruházás értéke még nagyobb lesz.

(34)

A lengyel hatóságok igazolták, hogy a társaság fő korszerűsítési lépéseire 2010-ben kerül sor, a vállalat telephelyének áthelyezése után. 2010–2014 között a BB 43 millió PLN értékű beruházást tervez, amelyből […] millió PLN értékű beruházásra 2010-ben kerül sor, amikor is a vállalat telephelye áthelyezésre kerül.

(35)

A lengyel hatóságok rámutattak, hogy a 2010–2014-re tervezett beruházások célja a vállalat tervezés- és gyártásirányítási rendszerének korszerűsítése, a standard szerszámbefogók szerelésének automatizálása, a gyártott termékek minőségének javítása, a technológiai folyamatok, a termékek hő- és vegyi megmunkálási folyamatainak optimalizálása, valamint az ellenőrzési és mérési módszerek fejlesztése. A lengyel hatóságok ezen felül igazolták, hogy a telephely áthelyezése és az azt követő beruházások részei a vállalat hosszú távú stratégiája végrehajtásának.

(36)

Ami a verseny indokolatlan torzítása elkerülésének szükségességét illeti, a lengyel hatóságok és a társaság három – a társaság által végrehajtható – alternatív kompenzációs intézkedést ajánlott fel:

(37)

A harmadik intézkedés, tehát a társaság […]-i gyártási részlegének értékesítése révén a BB termékpalettája 46 %-kal, az eladott szerszámgépek száma 12 %-kal csökkenne. A […]-i gyártási részleget részben adósság terheli és az adósság szerkezetének átalakítását a bejelentett állami támogatással kívánják finanszírozni. Ezen felül a […]-i részleg jelzáloggal terhelt, illetve ez a BB kereskedelmi kötelezettségeinek biztosítékát képezi. Ezért a lengyel hatóságok szerint első lépésben a […]-i részleg adósságát kell rendezni és csak ezután, tehát legkorábban 2009-ben kerülhetne sor a részleg eladására. A BB kötelességet vállalt valamennyi szükséges lépés megtételére a 2009 végéig való értékesítés érdekében, amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy ez megfelelő kompenzációs intézkedés lehet.

(38)

A szerkezetátalakítási folyamat finanszírozása tekintetében a lengyel hatóságok elmondták, hogy figyelembe véve az ingatlanáraknak az adott régióban utóbbi időben történt növekedését és az értékesítendő ingatlan fekvését (Białystok központjában), az eladásból származó várható bevétel […] millió PLN. Ezen felül a […]-i gyártási részleg eladásából származó bevétel becsült értéke […] millió PLN. Végezetül, a tervezett állami támogatás jogalapjának megfelelően a BB köteles az állami szervre (gazdasági szereplő) 2,795 PLN értékű eszközt átruházni az adósság törlése ellenében.

(39)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(40)

Az állami adósság, a felgyülemlett kamatokkal együtt, és az állami szervtől felvett hitel tervezett törlése állami készletek igénybevételét jelenti. Ezen felül ez a megoldás a társaság számára előnyt jelent, és csökkenti az általa viselt költségeket. Ami különösen a másik intézkedést illeti, a BB nehézségekkel küzd, kötelezettségei lényeges mértékben meghaladják eszközeit, és ilyen jellegű pénzügyi támogatást piaci körülmények között nem tudna kapni. Ezért a hitel teljes összegét a támogatás részének kell tekinteni.

(41)

A hatóságoknak az adósságok törlésére vonatkozó ígéretét tartalmazó, a szerkezetátalakítással kapcsolatosan már meghozott határozata és a behajtás felfüggesztése támogatási formának számítanak. Ennek ellenére a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ebben az esetben az ilyen „halasztásokkal” kapcsolatos támogatási eszköz már figyelembevételre került a bejelentett támogatásban, azon kamatok összegében, amelyek a teljes időszak során felszámításra és hozzáadásra kerültek a későbbiekben törlendő kötelezettségek összegéhez.

(42)

A BB által gyártott fémszerszámok rögzítésére szolgáló befogók az EK piacán kerülnek értékesítésre. Ezenkívül a BB más közösségi gyártókkal versenyez a közös piacon kívüli piacokon. Ebből kifolyólag a BB állami támogatás révén történő megerősítése érintheti az EK-n belüli versenyt, ami azt jelenti, hogy a Közösségen belüli kereskedelemre való kihatás feltétele teljesül.

(43)

Ennek okán a fenti eszközök az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(44)

Az adott esetben az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében leírt mentesség nem alkalmazható. Az EK-Szerződés 87. cikkének (3) bekezdése szerinti mentesség esetén – a nehéz helyzetbe került vállalat hosszú távú életképességét célként kitűzve – kizárólag az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti mentesség alkalmazható, mely lehetővé teszi az állam részéről történő segítségnyújtást bizonyos gazdasági tevékenységek fejlődésének támogatása céljából, amennyiben az nem torzítja a kereskedelmi forgalom körülményeit a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ebből kifolyólag a támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben teljesülnek a Közösségnek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatásában (5) (a továbbiakban: iránymutatás) leírt feltételek.

(45)

Az iránymutatás szerint az a vállalat számít nehéz helyzetben levőnek, amely nem képes gazdaságilag helyreállni saját pénzügyi forrásaiból vagy részvényeseitől és hitelezőitől származó forrásokból, hitelfelvétel útján, illetve amelynek gazdasági tevékenysége az állami hatóságok részéről történő külső beavatkozás nélkül szinte teljes bizonyossággal megszűnne. Az iránymutatás felsorolja a vállalat nehéz helyzetére utaló tipikus jeleket is, ilyen pl. a növekvő eladósodás, a nulla nettó eszközérték. Az iránymutatás 13. pontja szerint egy nagyobb vállalatcsoporthoz tartozó, vagy az által átvett vállalat rendszerint nem jogosult megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatásra, kivéve, ha a vállalat igazoltan saját működése és nem a csoporton belüli önkényes költségfelosztás eredményeként jutott bajba, és a nehézségek túl súlyosak ahhoz, hogy csoportszinten megoldhatóak legyenek.

(46)

A BB-t az iránymutatás alkalmazásában nehéz helyzetűnek kell tekinteni. Saját tőkéje negatív. A társaság az aláírt megállapodások szerint törleszti a magánhitelezőknek régi adósságait (az utolsó részletek kifizetése 2009-ben esedékes). Amennyiben a társaság nem rendezi állami adósságait (visszafizetés vagy eltörlés útján), azok azonnal esedékessé válnak. Az adósság behajtása lehetetlenné teszi a magánhitelezőknek járó részletek kifizetését, és a társasággal szemben valószínűleg csődeljárás indul. A BB nem tud piaci feltételekkel hitelt felvenni az állami adósságai törlesztésére, mivel pénzügyi helyzete igen gyenge, és a vállalat valamennyi eszköze már terhelt.

(47)

A nyereség megléte nem hat ki a támogatásra való jogosultság értékelésére, mivel saját tőkéje továbbra is negatív. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy a nyereség oka kizárólag az volt, hogy a közigazgatási hatóságok az adósságok tervezett eltörlésére tekintettel felfüggesztették a behajtási eljárást.

(48)

A BB anyacége szintén anyagi nehézségekkel küzd, veszteséges, adóssága növekszik, ezért nem képes a BB nehézségeit megoldani. Az anyacég nehézségei röviddel 2000 után kezdődtek. Ebből a szempontból azt a tényt, hogy az anyacég nem fizette vissza a BB által nyújtott kölcsönt, ami a BB nehézségeinek egyik okává is vált, az anyacég tényleges anyagi nehézségei bizonyítékaként kell elkönyvelni. Ez nem számítható a csoport egy része hasznát növelő módszernek vagy a BB nehézségei szándékos elmélyítésének.

(49)

A Bizottság az eljárás elindításáról szóló határozatában kifejezte kétségeit a szerkezetátalakítással kapcsolatban, és rámutatott arra, hogy a szerkezetátalakítás főleg a pénzügyi szerkezetátalakítást foglalja magában, és nem tartalmazza az ipari átszervezést. A hivatalos vizsgálati eljárás elindításáról szóló határozat meghozatala után a lengyel hatóságok további információkkal szolgáltak, és eloszlatták a Bizottságnak az életképesség helyreállítási lehetőségeivel kapcsolatos kételyeit.

(50)

A BB pénzügyi beszámolóinak részletes elemzése alapján észrevehető a társaság működésének 2004–2005-ben való tényleges javulása, azzal, hogy az incidens jellegű események a javulásra csak korlátozott mértékben hatottak ki. Ezek az esetek, pl. az adósság elengedése, tovább javították a társaság eredményét, de a BB nyereségének fő forrása a működése volt.

(51)

A bemutatott termékszerkezet-átalakítási elemzés szerint a társaság egyre nagyobb mértékben összpontosít a nagyobb hozzáadott értékű termékek gyártására (2001-ben a BB 709 000 munkadarabot gyártott és forgalma 84,9 millió PLN volt, míg 2006-ban a BB 377 000 munkadarabot gyártott, és forgalma 93,8 millió PLN volt).

(52)

A 2003–2009-re tervezett beruházások értéke 14,75 millió PLN. Lényegében a társaság további jelentős beruházásokra vonatkozó programot tervez 2010-ben […] millió PLN értékben, mely kapcsolódik az üzem telephelyének tervezett változásához. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy kizárólag a beruházási program második szakaszának teljesítésével valósítható meg a társaság életképességének hosszú távú visszaállítása.

(53)

Ebből kifolyólag, valamint annak alapján, hogy a beruházás finanszírozásához szükséges ingatlanértékesítés 2010-re halasztódik, a Bizottság azon a véleményen van, hogy a szerkezetátalakítás időszakát a 2010. év végéig meg kell hosszabbítani és a társaság által 2010-re tervezett beruházásokat a szerkezetátalakítási tevékenység részeként kell kezelni. Ennek eredményeként a beruházások mértéke a 2003–2010 időszakban […] millió PLN (14,75 millió PLN + […] millió PLN), ami lényeges mértékben felülmúlja a korábban tervezett 15,6 millió PLN összeget.

(54)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy jelen pillanatban nem lehet kiszámítani a BB saját tőkéjének megtérülési mutatóját, mivel tőkéje változatlanul negatív. Ez a tőke kerül 2010-re fokozatosan helyreállításra. A 2011. évi adatok hosszú távú értékeknek számítanak. Az idei évben a tőke megtérülési mutatója 9 % (4 millió PLN nettó nyereség 44 millió PLN saját tőkéből). Ez nem túl magas szint, de a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BB olyan piacon tevékenykedik, amelyen nagy az ázsiai gyártók konkurenciája, a haszonkulcs nyomott, ezért ez a szint megalapozottnak tűnik.

(55)

A fenti összetevők alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása elvezet az életképesség helyreállításához, amennyiben a szerkezetátalakításnak része a 2010-re tervezett beruházások végrehajtása, és a szerkezetátalakítás időszaka 2010 végéig kerül meghosszabbításra.

(56)

A Bizottság EK-Szerződés 88 cikkének (2) bekezdése alapján kiadott határozatát követően a lengyel hatóságok három alternatív kompenzációs intézkedést ajánlottak fel a BB általi végrehajtásra.

(57)

Az első intézkedés tekintetében, mely szerint a gyártott termékek mennyisége 5 %-kal csökkenne, a Bizottság azon az állásponton van, hogy a BB természetes módon halad a kisebb mennyiségű, de nagyobb hozzáadott értékű gyártás irányába. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a megoldás ténylegesen nem hat ki a társaság működésére, és ebből kifolyólag nem biztosítja BB piaci jelenlétének csökkenését.

(58)

A második intézkedés a társaság gépei 5 %-ának értékesítését foglalja magában. Figyelembe véve azon tényt, hogy a BB komoly mértékű korszerűsítési program végrehajtását tervezi, melynek keretében új, nagyobb teljesítményű gépek kerülnek beszerzésre, a Bizottság ezt a megoldást nem tekinti tényleges kompenzációs eszköznek, mivel az eladott gépek gyártási kapacitását az új berendezések nagyobb gyártási kapacitása megfelelő módon kompenzálhatja.

(59)

A fentiek alapján a Bizottság azon az állásponton van, hogy ez a két megoldás nem biztosítja a támogatás által a versenyre gyakorolt kedvezőtlen hatások korlátozását.

(60)

A harmadik intézkedés szerint a társaság […]-i gyártási részlege eladásra kerül. Az értékesítéssel a BB termékpalettája 46 %-kal, forgalma 13 %-kal és a szerszámgépek száma 12 %-kal csökkenne. Ez a megoldás magában foglalja tehát a lengyel hatóságok által javasolt két korábbi megoldást, sőt túl is lép ezek mértékén. Ezen túlmenően […]-i gyártóüzem értékesítésekor a társaság potenciális versenytársai számára lehetőség nyílik a BB gyártási kapacitása szervezett részének megszerzésére, ami enyhítheti a támogatás negatív kihatásait. Végül a […]-i gyártási részleg jövedelmező, pl. 2006-ban 1,2 millió PLN nyereséget termelt, tehát értékesítése a szerkezetátalakítás szempontjából nem szükséges.

(61)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a […]-ben levő részleg értékesítése megfelelő és elegendő kompenzációs intézkedés.

(62)

Az eljárás elindításáról szóló határozat 45. pontjában a Bizottság megkérdőjelezte, hogy az egyes kötelezettségek szerkezetátalakítási időszakban való törlesztése (6) beleszámítható-e a szerkezetátalakítás költségeibe. Ezek a kétségek nem kerültek eloszlatásra. A Bizottság szerint a hitelfelvétel a társaság működési tevékenységének rendes finanszírozási eleme volt, és ennek törlesztése a társaság eszközeiből megoldható.

(63)

Ezzel szemben, a szerkezetátalakítás időszakának a 2010. év végéig való meghosszabbítása eredményeképpen az idei évre tervezett beruházásoknak a szerkezetátalakítás időszakba való besorolásának céljából ezeket a beruházásokat a szerkezetátalakítás költségeinek kimutatásában figyelembe kell venni.

(64)

Az eljárás elindításáról szóló határozat 46. és 47. pontjában a Bizottság megkérdőjelezte, hogy a Lengyelország által jelzett egyes intézkedések az iránymutatás 43. és 44. pontjai szerint a kedvezményezett hozzájárulásának tekinthetők. Ezek a kétségek nem kerültek eloszlatásra. Ebből kifolyólag az elemzés további részében ezek az eszközök kerülnek a kedvezményezett hozzájárulásaként feltüntetésre.

(65)

Összességében a szerkezetátalakítási költségek, a kedvezményezetti hozzájárulás és az állami támogatás a következőképpen alakul:

(66)

Ezek szerint a BB saját hozzájárulása a szerkezetátalakítás általános költségeinek 50,4 %-át teszi ki, tehát a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 44 pontjának megfelelő mértékű.

(67)

Az iránymutatás 45 pontja szerint „A torzító hatás korlátozása érdekében a támogatás összegét vagy a támogatásnyújtás formáját úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozás ne juthasson forrástöbblethez”. A Bizottság megjegyzi, hogy a cég tevékenysége ismét jövedelmezővé vált. Életképessége azonban veszélyben van az azonnal esedékes követelések összege miatt. Ebből a szempontból az a tény, hogy a támogatás fele hitel formájában kerül odaítélésre, segíti annak biztosítását, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjék. Ugyanis a hitel a BB számára azonnali lehetőséget ad a felhalmozódott kötelezettségek törlesztésére. Ezzel egyidejűleg a BB-nek a jövőben ezt a hitelt törlesztenie kell. Erre a rendszeres nyereség révén nyílik lehetőség, amivel biztosítható, hogy a társaság nem jut forrástöbblethez az iránymutatás értelmében.

(68)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a támogatás mértékét a szükséges minimumra korlátozták.

(69)

A Bizottság megállapítja, hogy a Bison Bial számára nyújtandó bejelentett támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősülhet az alkalmazandó feltételek teljesülése esetén.