ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 32

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. február 6.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 104/2008/EK rendelete (2008. február 5.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 105/2008/EK rendelete (2008. február 5.) az 1255/1999/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a vajpiaci intervenció tekintetében történő megállapításáról

3

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2008/96/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. december 20.) a Belgium által Vallóniára vonatkozóan kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (az értesítés a C(2007) 6643. számú dokumentummal történt)

21

 

 

2008/97/EK

 

*

A Bizottság határozata (2008. január 30.) a 93/52/EGK határozat Olaszország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan brucellózismentessé (B. melitensis) nyilvánítása, valamint a 2003/467/EK határozat Olaszország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan szarvasmarha-tuberkulózistól és szarvasmarha-brucellózistól mentessé és Lengyelország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentessé nyilvánítása tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2008) 324. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

25

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/1


A BIZOTTSÁG 104/2008/EK RENDELETE

(2008. február 5.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. február 6-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 5-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. február 5-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

143,2

JO

84,0

MA

41,7

SN

192,7

TN

111,3

TR

92,2

ZZ

110,9

0707 00 05

EG

201,7

JO

202,1

MA

52,1

TR

112,7

ZZ

142,2

0709 90 70

MA

56,6

TR

125,0

ZA

79,4

ZZ

87,0

0709 90 80

EG

191,8

ZZ

191,8

0805 10 20

EG

45,6

IL

58,4

MA

64,2

TN

51,4

TR

70,3

ZZ

58,0

0805 20 10

IL

107,2

MA

102,6

TR

101,8

ZZ

103,9

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

84,5

EG

62,2

IL

74,7

JM

97,0

MA

134,9

PK

46,3

TR

76,1

US

60,6

ZZ

79,5

0805 50 10

EG

63,7

IL

120,5

MA

81,7

TR

113,4

ZZ

94,8

0808 10 80

CA

87,1

CN

75,1

MK

39,9

US

113,1

ZZ

78,8

0808 20 50

CN

49,0

US

111,5

ZA

96,5

ZZ

85,7


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/3


A BIZOTTSÁG 105/2008/EK RENDELETE

(2008. február 5.)

az 1255/1999/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a vajpiaci intervenció tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. és 40. cikkére,

mivel:

(1)

A 2771/1999/EK bizottsági rendelet (2) a vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében részletes szabályokat állapít meg az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatosan. A vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 26-i 1152/2007/EK tanácsi rendelet (3) módosította az intervenciós intézkedésekre, valamint a vaj és a tejszín magántárolására vonatkozó rendelkezéseket. Figyelemmel ezekre az új rendelkezésekre és az összegyűlt tapasztalat fényében helyénvaló módosítani és szükség esetén egyszerűsíteni a vaj- és tejszínpiaci intervencióra irányadó részletes szabályokat. Az egyértelműség érdekében a 2771/1999/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése megállapítja azokat a kritériumokat, amelyeknek megfelelően a vajat rögzített áron vagy pályázati felhívás útján fel kell vásárolni, és amely kritériumok szerint a felvásárlást fel kell függeszteni. A felvásárlási eljárásra vonatkozóan gyakorlati intézkedéseket kell tenni. Ahhoz, hogy a pályázat benyújtásakor és a vaj betárolása után biztosítsák a vaj minőségére és kiszerelésére vonatkozó követelményeknek való megfelelést, az eladóktól meg kell követelni, hogy az ajánlattal együtt erre vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalást nyújtsanak be. Az ajánlatokhoz biztosítékot is csatolni kell annak biztosítására, hogy az ajánlatot fenntartják és a kívánt mennyiségű vajat a későbbiekben meghatározandó határidőn belül elszállítják.

(3)

Ahhoz, hogy alkalmazható legyen az intervenció, a vajnak meg kell felelnie az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint a később meghatározandó minőségi és kiszerelési feltételeknek. Az elemzés módszereit és a minőségellenőrzésre irányadó részletes szabályokat is meg kell határozni, és ha a helyzet úgy kívánja, rendelkezni kell a vaj radioaktivitásának ellenőrzéséről, amelyre vonatkozóan a maximális radioaktivitási szinteket adott esetben közösségi jogszabályokban kell megállapítani. Ugyanakkor a tagállamok számára lehetővé kell tenni egy, bizonyos feltételeknek alávetett önellenőrző rendszer engedélyezését.

(4)

Annak biztosítására, hogy az intervenciós intézkedések zökkenőmentesen működjenek, meg kell határozni a gyártó vállalkozás engedélyezésére és az engedélyfeltételek betartásának igazolására vonatkozó feltételeket. Az intézkedések hatékonyságának biztosításához rendelkezni kell arról, hogy a feltételek nem teljesülése esetén milyen intézkedés tehető. Mivel vajat olyan illetékes szerv is felvásárolhat, amely nem abban a tagállamban van, amelynek a területén a vajat előállították, a felvásárlást végző illetékes szervnek ilyen esetben igazolnia kell, hogy a minőségre és a kiszerelésre vonatkozó feltételek teljesülnek.

(5)

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése meghatározza, hogy a felvásárlást pályázati eljárással kell végrehajtani. A Bizottság dönthet úgy, hogy felfüggeszti az intervenciós felvásárlást, amennyiben az intervencióra felajánlott bizonyos mennyiséget elérték. Azért, hogy a Bizottság ilyen határozatot tudjon hozni, rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az állami intervencióra felajánlott vaj mennyiségét.

(6)

E mennyiségek elérése esetén a Bizottság úgy is határozhat, hogy folyamatos pályázati eljárás útján folytatja a felvásárlást. Erre vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani. Annak biztosítására, hogy a Közösségben minden érdekelt felet egyenlő bánásmódban részesítsenek, a pályázati felhívásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni. Meg kell határozni a pályázati felhívás részleteit, különösen a minimális mennyiséget, a benyújtási határidőket és a maximális felvásárlási árat.

(7)

A tárolás különböző fázisaiban végzett ellenőrzésekkel lehetővé kell tenni a vaj minőségének és a felvásárlás feltételeinek biztosítását. A követelmények nem teljesítése nem jelenthet további terhet a közösségi költségvetésre. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a nem megfelelő minőségű vajat az adott piaci szereplő visszavegye, akit kötelezni kell arra, hogy viselje a felmerült tárolási költségeket is.

(8)

A tárolt készletek megfelelő kezelése érdekében elő kell írni a tagállamok kötelezettségeit, meghatározva a tárolás helyének maximális távolságát és azokat a viselendő költségeket, amelyek ennek a távolságnak a meghaladása esetén felmerülnek, megkövetelve továbbá különösen azt, hogy a készletek hozzáférhetők és a tételek azonosíthatók legyenek, valamint hogy a tárolt vaj biztosítva legyen különféle kockázatok ellen. Annak érdekében, hogy az ellenőrzések egységes gyakoriságát és szintjét biztosítsák, elő kell írni a tárolási helyek nemzeti hatóságok által teljesítendő ellenőrzésének jellegét és számát.

(9)

Az intervenciós készletek megfelelő kezelése megköveteli, hogy a vajat értékesítsék, mihelyt a készletek rendelkezésre állnak. A piac destabilizálásának elkerülése és a mennyiségek jobb kezelése érdekében az eladási árat a pályázati eljárást követően rögzíteni kell. Meg kell határozni az eladás feltételeit, teljesítési biztosíték nyújtásának megállapításával együtt, különösen a fizetési határidőkre vonatkozóan. Az ajánlattevők részére lehetővé kell tenni, hogy ajánlatukban különbséget tegyenek tejszín és tejföl között, és a rögzített eladási ár az eladásra kínált vaj helyének megfelelően változhat.

(10)

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy támogatni kell a vaj magántárolását. Az intézkedések megfelelő ellenőrzéséhez rendelkezni kell a szerződés megkötéséről és a tárolási feltételekre vonatkozó egyedi szabályokról. Ugyanebből az okból részletes szabályokat kell megállapítani a dokumentációra, a könyvelésre és az ellenőrzés gyakoriságára, valamint a felülvizsgálati eljárásokra, különösen a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményekre figyelemmel. Ahhoz, hogy könnyebb legyen ellenőrizni a magánraktározási szerződés keretében tárolt vaj jelenlétét, rendelkezni kell arról, hogy a terméket a raktárból csak teljes tételekben szállítsák ki, hacsak a tagállam nem engedélyezi kisebb mennyiségek elszállítását.

(11)

A magántárolási rendszer megfelelő kezeléséhez helyénvaló évente rögzíteni a támogatás összegét. A betárolás dátumai és azok a dátumok, amikor a raktározók kiszállíthatnak a raktárból, a tárolási időszakok és a támogatás összegei a piaci helyzet figyelembevételével megváltoztathatók.

(12)

Az e rendeletben szereplő intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY

1. cikk

(1)   E rendelet megállapítja az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkében előírt, a tej- és tejtermékágazatban alkalmazott intervenciós intézkedések végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat:

a)

intervenciós tárolás:

i.

a vaj felvásárlása:

rögzített áron,

pályázat útján,

ii.

a vaj értékesítése;

b)

a vaj magántárolási támogatása.

(2)   E rendelet alkalmazásában a Belga-Luxemburgi Gazdasági Uniót egyetlen tagállamnak kell tekinteni.

(3)   E rendelet alkalmazásában az „illetékes szerv” a kifizető ügynökség, vagy adott esetben az 1290/2005/EK tanácsi rendelet (4) 6. cikkében említetteknek megfelelően a kifizető ügynökség által kijelölt szerv.

II.   FEJEZET

INTERVENCIÓS TÁROLÁS

1.   SZAKASZ

A vaj felvásárlásának feltételei

2. cikk

Az illetékes szerv csak olyan vajat vásárol fel, amely megfelel az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése első albekezdésének és e rendelet 3. cikkének, és amelyet március 1-je és augusztus 31-e között kínálnak fel intervencióra.

3. cikk

(1)   Az illetékes szerv az I. mellékletben meghatározott módszerek felhasználásával és a II. mellékletben megállapított szabályokkal összhangban vett minták alapján ellenőrzi a vaj minőségét. Ugyanakkor a tagállamok, a Bizottság írásos beleegyezésével, saját felügyeletük mellett önellenőrző rendszert is létrehozhatnak egyes minőségi követelményekre és egyes engedélyezett vállalkozásokra vonatkozóan.

(2)   A vaj radioaktivitásának szintje nem haladhatja meg – adott esetben a közösségi jogszabályokban meghatározott – legnagyobb megengedett szintet.

A vaj radioaktív szennyezettségi szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet ezt megköveteli, és csak a szükséges időszak alatt. Amennyiben szükséges, az ellenőrzések időtartamát és hatályát az 1255/1999/EK rendelet 42. cikkében szabályozott eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(3)   A vajat azt a napot megelőző 23 nap során kell előállítani, amelyen az illetékes szerv megkapta az eladásra vonatkozó ajánlatot.

(4)   A felajánlott vaj minimális mennyisége 10 tonna. A tagállamok megkövetelhetik, hogy csak teljes tonnányi vaj legyen felajánlható.

(5)   A vajat legalább nettó 25 kg-os tömbökbe kell csomagolni és szállítani.

(6)   A vajat új, erős anyagba kell csomagolni oly módon, hogy a vaj a szállítás, raktározás és a raktárból való kiszállítás egész ideje alatt védve legyen. A csomagoláson legalább a következő jellemzőket kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a)

az engedélyezési számot, amely azonosítja az előállító üzemet és a tagállamot;

b)

az előállítás dátumát;

c)

a betárolás dátumát;

d)

a gyártási tételszámot és a csomagszámot; a csomagszám helyettesíthető egy raklapszámmal, amely a raklapon van feltüntetve;

e)

az „édes tejszín” szavakat, ha a vaj vizes fázisának pH-ja ennek megfelelő.

A tagállamok felmentést adhatnak az alól a kötelezettség alól, hogy a csomagoláson feltüntessék a betárolás dátumát, feltéve hogy a raktár vezetője vállalja olyan nyilvántartás vezetését, amelyben a betárolás napján nyilvántartásba veszik az első albekezdésben említett adatokat.

4. cikk

(1)   Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett vállalkozások csak akkor engedélyezhetők, ha:

a)

engedélyezésük a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 4. cikkével összhangban történik, és rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel;

b)

vállalják, hogy a tagállamok illetékes szerve által meghatározott formában állandó nyilvántartást vezetnek, felsorolva a nyersanyagok eredetét, a kapott vaj mennyiségeit, a csomagolást, az állami intervencióra szánt minden egyes gyártási tétel azonosítóját és kilépési dátumát;

c)

beleegyeznek abba, hogy vajtermelésüket alávetik a hivatalos szakmai ellenőrzésnek;

d)

vállalják, hogy legalább két munkanappal előre tájékoztatják az illetékes szervet arról a szándékukról, hogy állami intervencióra termeljenek vajat. A tagállam azonban rövidebb határidőt is szabhat.

(2)   Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes szerv be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket is végez az érintett vállalkozások intervenciós vajtermelésének programja alapján.

Elvégzi legalább a következőket:

a)

28 napos intervenciós termelési időszakonként egy ellenőrzést, valamint évente legalább egy ellenőrzést tart az (1) bekezdés b) pontjában említett nyilvántartás megvizsgálására;

b)

évente egy ellenőrzést az (1) bekezdésben említett egyéb engedélyezési feltételeknek való megfelelés igazolására.

(3)   Az engedélyt visszavonják, ha az (1) bekezdés a) pontjában rögzített előfeltételek nem teljesülnek. Az engedélyt legalább hat hónap elteltével az érintett vállalkozás kérésére egy alapos vizsgálatot követően ismét ki lehet adni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vállalkozás az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett valamelyik vállalásának nem tesz eleget – a vis maior eseteit kivéve – az engedélyt a szabálytalanság súlyosságától függően 1 és 12 hónap közötti időszakra fel kell függeszteni.

A tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a felfüggesztést, ha megállapítást nyer, hogy a rendellenességet nem szándékosan követték el vagy nem súlyos gondatlanság eredménye, és a (2) bekezdésben foglalt ellenőrzések hatékonysága szempontjából nem jelentős.

(4)   A (2) és (3) bekezdés értelmében végrehajtott ellenőrzésekről jelentés készül, amelyben meg kell határozni:

a)

az ellenőrzés dátumát;

b)

annak időtartamát;

c)

a végrehajtott műveleteket.

A jelentést a felelős felügyelő írja alá.

5. cikk

(1)   Amennyiben a vajat nem a gyártás helye szerinti tagállamban ajánlják fel intervencióra, a felvásárlást a gyártó tagállam illetékes szerve által kiadott tanúsítvány benyújtásához kötik.

A tanúsítványt, amely tartalmazza az e rendelet 3. cikke (6) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett információkat, valamint annak megerősítését, hogy az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdése értelmében a vajat a Közösség valamelyik engedéllyel rendelkező vállalkozása közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből gyártotta, legkésőbb 45 nappal az ajánlat kézhezvétele után be kell mutatni a felvásárló tagállam illetékes szervének.

(2)   Ha a gyártó tagállam teljesítette e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett ellenőrzéseket, a tanúsítvány tartalmazza ezen ellenőrzések eredményeit is, valamint annak megerősítését, hogy az érintett termék az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő vaj. Ebben az esetben az e rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében említett csomagolást számozott címke segítségével kell lezárni, amelyet a gyártó tagállam illetékes szerve bocsát ki. A címke számát fel kell tüntetni a tanúsítványon.

2.   SZAKASZ

A vaj rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó eljárás

6. cikk

Az intervenciós ár 90 %-ának megfelelő áron történő vajfelvásárlás az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően e szakasz rendelkezéseivel összhangban történik.

7. cikk

(1)   Az eladók az ajánlatot vagy átvételi elismervény ellenében írásban nyújtják be vagy átvételi elismervénnyel írásos távközlési eszköz útján küldik meg.

(2)   Az ajánlatok tartalmazzák:

a)

az eladó nevét és címét;

b)

a felajánlott mennyiséget;

c)

a 4. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett vállalkozás nevét és engedélyszámát;

d)

a vaj gyártásának dátumait;

e)

a vaj tárolásának helyét.

(3)   Az ajánlatok csak akkor érvényesek, ha:

a)

a 3. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő vajmennyiségre vonatkoznak;

b)

csatolták hozzá az eladó írásbeli kötelezettségvállalását, amelyben vállalja a 11. cikk (2) bekezdésének betartását;

c)

bizonyítják, hogy az eladó legkésőbb az ajánlat kézhezvételének napján 100 kilogrammonként 5 EUR biztosítékot helyezett letétbe abban a tagállamban, ahol az ajánlatot benyújtották.

(4)   A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségvállalást – amennyiben azt először az illetékes szerv részére továbbították – a későbbi ajánlatokra vonatkozóan hallgatólagosan megújítottnak kell tekinteni, amíg azt az eladó vagy az illetékes szerv kifejezetten nem érvényteleníti, feltéve hogy:

a)

az eredeti ajánlat kiköti, hogy az eladó élni kíván e bekezdés rendelkezéseivel;

b)

a későbbi ajánlatok hivatkoznak e bekezdés rendelkezéseire és az eredeti ajánlat keltére.

(5)   Az illetékes szerv feljegyzi az ajánlat kézhezvételének napját, a vonatkozó mennyiségeket és azok gyártási időpontját, valamint a felajánlott vaj tárolásának helyét.

(6)   Az ajánlatok az illetékes szerv általi kézhezvételt követően nem vonhatók vissza.

8. cikk

A 2220/85/EGK bizottsági rendelet (6) 20. cikke értelmében az ajánlatok fenntartása és a vajnak az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében rögzített határidőn belül az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba történő szállítása, valamint az e rendelet 2. cikkében meghatározott követelmények teljesítése elsődleges követelmény.

9. cikk

(1)   Az ajánlat ellenőrzése után és a kézhezvétel napjától számított öt munkanapon belül az illetékes szerv keltezéssel és sorszámozással ellátott szállítási utalványt bocsát ki, amelyen feltünteti:

a)

a szállítandó mennyiséget;

b)

a vaj leszállításának határidejét;

c)

a hűtőházat, ahová a vajat szállítani kell.

(2)   A vajat az eladási ajánlat kézhezvételétől számított 21 napon belül az eladó a hűtőház rakodóhelyére kell leszállítani. A szállítást több szállítmányban is lehet teljesíteni.

A vajnak a hűtőház rakodóhelyén történő kirakodása során keletkező bármely költség az eladót terheli.

(3)   A 7. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett biztosítékot fel kell oldani, amint az eladó a szállítási utalványon megjelölt határidőn belül és a 2. cikkben megállapított követelményeknek megfelelően leszállította az utalványon feltüntetett valamennyi mennyiséget.

Amennyiben a vaj nem felel meg a 2. cikkben megállapított követelményeknek, a vajat visszautasítják, és a biztosíték a leszállított mennyiség tekintetében elvész.

(4)   A vis maior eseteit kivéve, amennyiben az eladó nem szállítja le a vajat a szállítási utalványban meghatározott határidőn belül, a 7. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott biztosíték a le nem szállított mennyiségek arányában elvész, és a felvásárlást a még nem leszállított mennyiségek tekintetében meg kell szüntetni.

(5)   E cikk alkalmazásában a vaj azon a napon tekintendő az illetékes szervhez leszállítottnak, amelyen a vajnak az ajánlatban meghatározott teljes mennyiségét betárolják az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba, de legkorábban a szállítási utalvány kiállítását követő napon.

(6)   Az eladásból származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

10. cikk

(1)   A kifizető ügynökség az átvett vaj minden egyes mennyisége után az átvétel napját követő 45. és 65. nap között fizet, amennyiben megállapította, hogy a 2. és a 3. cikkben megállapított követelményeket betartották.

(2)   E cikk alkalmazásában az átvételi nap az a nap, amelyen a vaj az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba kerül, de legkorábban a 9. cikk (1) bekezdésében említett szállítási utalvány kibocsátását követő nap.

11. cikk

(1)   A vajat próbatárolási időszaknak kell alávetni. Az időszakot az átvétel napjától számított 30 napban kell rögzíteni.

(2)   Ajánlattételkor az eladók vállalják, hogy amennyiben az illetékes szerv által kijelölt raktárba kerüléskor végzett ellenőrzés azt mutatja, hogy a vaj nem felel meg a 2. és a 3. cikk előírásainak, vagy amennyiben a próbatárolási időszak végén a vaj minimális organoleptikus minősége alacsonyabbnak bizonyul az I. mellékletben meghatározottnál:

a)

visszaveszik a kérdéses vajat és

b)

megfizetik az érintett vaj tárolási költségeit az átvétel napjától kezdve a vajnak a raktárból történő kitárolása napjáig.

A fizetendő tárolási költségeket az 1883/78/EK tanácsi rendelet (7) 6. cikke szerint megállapított betárolási, kitárolási és tárolási költségek átalányösszegei alapján kell megállapítani.

12. cikk

(1)   Legkésőbb minden kedden déli 12 óráig (brüsszeli idő) az illetékes szerv tájékoztatja a Bizottságot azokról a vajmennyiségekről, amelyek az előző hét folyamán a 7. cikkel összhangban értékesítési ajánlat tárgyát képezték.

(2)   Amennyiben azt állapítják meg, hogy egy adott évben az ajánlatok megközelítik a 18 000 tonnát, a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat, hogy mikortól közöljék minden nap (brüsszeli idő szerint) déli 12 óráig az (1) bekezdésben említett információkat az előző nap felajánlott vajmennyiségekre vonatkozóan.

Amennyiben azt állapítják meg, hogy egy adott évben az ajánlatok meghaladják az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett 30 000 tonnás mennyiséget, a felvásárlás az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felfüggeszthető.

A felvásárlásnak az e bekezdés második albekezdésével összhangban történő felfüggesztése esetén a felvásárlás felfüggesztéséről szóló határozat hatálybalépésének napját követő naptól egyetlen új ajánlat sem fogadható el.

3.   SZAKASZ

A vaj pályázat útján történő felvásárlására vonatkozó eljárás

13. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint és az említett rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban folyamatos pályázati felhívás útján kezdi meg a vaj felvásárlását, e szakasz eltérő rendelkezésének hiányában e rendelet 2. cikkét, 3. cikkének (1), (2) és (4)–(6) bekezdését, valamint a 4., 5., 9., 10. és 11. cikkét kell alkalmazni.

(2)   A pályázati felhívás hirdetményét az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

(3)   Az egyes ajánlati felhívásokhoz kapcsolódó ajánlatok benyújtási határideje minden hónap harmadik keddjén (brüsszeli idő szerint) 11:00 órakor jár le. Augusztusban azonban ez a határidő a hónap negyedik keddjén (brüsszeli idő szerint) 11:00 óra. Amennyiben kedd hivatalos ünnepre esik, a határidő az előző munkanapon (brüsszeli idő szerint) 11:00 órakor jár le.

14. cikk

(1)   Az érdekelt felek a valamelyik tagállam illetékes szerve által meghirdetett pályázati eljáráson írásban, átvételi elismervény ellenében, vagy bármilyen, az átvételt igazoló írásos távközlési eszköz útján benyújtott pályázattal vehetnek részt.

(2)   Az ajánlatok tartalmazzák:

a)

az ajánlattevő nevét és címét;

b)

a felajánlott mennyiséget;

c)

a hűtőház rakodóhelyére leszállított vaj 100 kilogrammonkénti javasolt árát, a nemzeti adók és díjak nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyig;

d)

a 4. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett vállalkozás nevét és engedélyszámát;

e)

a vaj gyártásának időpontját;

f)

a vaj tárolásának helyét.

(3)   A pályázatok csak akkor érvényesek, ha:

a)

a 3. cikk (4) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő vajmennyiségre vonatkoznak;

b)

a vajat a pályázat benyújtásának határidejét megelőző 31 napon belül gyártották;

c)

csatolták hozzá az ajánlattevő írásbeli kötelezettségvállalását, amelyben vállalja a 11. cikk (2) bekezdésének betartását;

d)

bizonyítható, hogy az ajánlattevő a pályázatok benyújtásának a 13. cikk (3) bekezdésében említett határideje előtt 100 kilogrammonként 5 EUR biztosítékot helyezett letétbe az érintett pályázati felhívásra vonatkozóan abban a tagállamban, amelyben a pályázatot benyújtották.

(4)   A (3) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségvállalás, amennyiben először az illetékes szervnek küldték meg, hallgatólagos megújítással érvényes a további pályázatok tekintetében mindaddig, amíg az ajánlattevő vagy az illetékes szerv kifejezetten nem érvényteleníti, feltéve hogy:

a)

az eredeti pályázat kiköti, hogy az ajánlattevő élni kíván e bekezdés rendelkezéseivel;

b)

a későbbi pályázatok hivatkoznak e bekezdés rendelkezéseire és az eredeti pályázat keltére.

(5)   Az illetékes szerv feljegyzi a pályázat kézhezvételének napját, a vonatkozó mennyiségeket és azok gyártási időpontját, valamint a felajánlott vaj tárolásának helyét.

(6)   A pályázatok az érintett pályázati felhíváshoz kapcsolódó pályázatok benyújtásának a 13. cikk (3) bekezdésében említett benyújtási határideje után nem vonhatók vissza.

15. cikk

A 2220/85/EGK rendelet 20. cikke értelmében a pályázatnak a pályázatok benyújtásának határidejét követő fenntartása, a vajnak az e rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében rögzített határidőn belül az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba történő szállítása, valamint az e rendelet (2) cikkében foglalt előírásoknak való megfelelés elsődleges követelmény.

16. cikk

(1)   A 13. cikk (3) bekezdésében említett határidő napján az illetékes szerv tájékoztatja a Bizottságot a pályázók által ajánlott mennyiségekről és árakról.

Amennyiben nem nyújtottak be ajánlatot, erről az illetékes szerv ugyanezen határidőn belül tájékoztatja a Bizottságot.

(2)   Az egyes pályázati felhívásokra beérkezett pályázatokra figyelemmel a Bizottság az alkalmazandó intervenciós árakra való hivatkozással maximális felvásárlási árat állapít meg az 1255/1999/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

Határozat hozható arról, hogy a pályázati felhívást nem folytatják.

17. cikk

Az ajánlatokat vissza kell utasítani, ha a javasolt ár magasabb a 16. cikk (2) bekezdésében említett, az érintett pályázati eljárásra vonatkozó maximális árnál.

18. cikk

(1)   Az illetékes szerv haladéktalanul tájékoztatja az ajánlattevőket a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről.

A sikertelen pályázatok esetében a 14. cikk (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott biztosítékot haladéktalanul fel kell oldani.

A pályázati eljárásból származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

(2)   Az illetékes szerv a sikeres ajánlattevő részére haladéktalanul kiállít egy keltezéssel és sorszámozással ellátott szállítási utalványt, amelyen feltünteti:

a)

a szállítandó mennyiséget;

b)

a vaj leszállításának határidejét;

c)

a hűtőházat, ahová a vajat szállítani kell.

(3)   A vajat a sikeres ajánlattevő a pályázatok benyújtásának határidejétől számított 21 napon belül leszállítja a hűtőház rakodóhelyére. A szállítást több szállítmányban is lehet teljesíteni.

A vajnak a hűtőház rakodóhelyén történő kirakodása során keletkező bármely költség a sikeres ajánlattevőt terheli.

(4)   A 14. cikk (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott biztosítékot fel kell oldani, amint a sikeres ajánlattevő a szállítási utalványon megjelölt határidőn belül leszállította az utalványon feltüntetett valamennyi mennyiséget, és megállapították a 2. cikk követelményeinek való megfelelést.

Amennyiben a vaj nem felel meg a 2. cikkben megállapított követelményeknek, a vajat visszautasítják és a biztosíték a visszautasított mennyiség tekintetében elvész.

(5)   A vis maior eseteit kivéve, amennyiben a sikeres ajánlattevő nem szállítja le a vajat a szállítási utalványban meghatározott határidőn belül, a 14. cikk (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott biztosíték a le nem szállított mennyiségek arányában elvész, és a felvásárlást a még le nem szállított mennyiségek tekintetében meg kell szüntetni.

(6)   E cikk alkalmazásában a vaj azon a napon tekintendő az illetékes szervhez leszállítottnak, amelyen a vajnak az ajánlatban meghatározott teljes mennyiségét betárolják az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba, de legkorábban a szállítási utalvány kiállítását követő napon.

4.   SZAKASZ

Betárolás és kitárolás

19. cikk

(1)   A tagállamok megállapítják a hűtőházi tárolás műszaki előírásait, gondoskodnak különösen arról, hogy a hűtőházi raktárakban a tárolási hőmérséklet – 15 °C-os vagy annál alacsonyabb legyen, és megtesznek minden egyéb intézkedést, amely szükséges a vaj megfelelő megőrzésének biztosításához. A felmerülő kockázatokat biztosítással kell fedezni, akár a raktározókat terhelő szerződéses kötelezettség formájában, akár az illetékes szerv által vállalt, mindenre kiterjedő biztosítás formájában; a tagállamok saját biztosítójukként is eljárhatnak.

(2)   Az illetékes szerv megköveteli, hogy a vajat a hűtőházi raktár rakodóhelyéhez szállítsák, betárolják a raktárba, és ott raklapokon úgy tartsák, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

(3)   Az ellenőrzésekért felelős illetékes szerv a 884/2006/EK bizottsági rendelet (8) I. mellékletének megfelelően előre be nem jelentett ellenőrzéseket végez a vaj raktárban való jelenlétéről.

20. cikk

(1)   Az illetékes szerv választja ki a vaj tárolási helyéhez legközelebbi, rendelkezésre álló hűtőházi raktárt.

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett maximális távolság 350 kilométer.

Feltéve azonban, hogy egy másik hűtőházi raktár választása nem eredményez további tárolási költségeket, az illetékes szerv választhat másik raktárt is, amely a második albekezdésben említett távolságon belül helyezkedik el.

Az illetékes szerv választhat hűtőházi raktárt e távolságon kívül is, ha az ebből eredő költség, beleértve a tárolási és a szállítási költségeket, alacsonyabb. Ebben az esetben az illetékes szerv haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot választásáról.

(2)   Amennyiben a vajat felvásárló illetékes szerv más tagállamban van, mint az, amelynek területén az ajánlatokban szereplő vajat tárolják, az (1) bekezdésben említett maximális távolság számításánál nem kell figyelembe venni az eladó raktára és a felvásárló illetékes szerv tagállamának határa közötti távolságot.

(3)   Az (1) bekezdésben említett maximális távolságon túl az illetékes szerv által fedezett szállítási költség tonnánként és kilométerenként 0,065 EUR. A kiegészítő díjakat csak akkor fizeti a kifizető ügynökség, ha a vaj hőmérséklete a hűtőházi raktárba való megérkezéskor nem haladja meg a 6 °C-ot.

21. cikk

Az illetékes szerv a raktárból való kitárolás időpontjában – a hűtőházon kívülre történő szállítás esetén – a vajat a raktár rakodóhelyénél raklapokon bocsátja rendelkezésre, adott esetben a szállítóeszközre rakva, amennyiben ez teherautó vagy vasúti vagon. A felmerülő költségeket a kifizető ügynökség, bármely rakodási vagy raklapról való levételi költséget pedig a vaj vásárlója fizeti.

5.   SZAKASZ

A vaj pályázat útján történő értékesítésére vonatkozó eljárás

22. cikk

(1)   A vajat folyamatos pályázati felhívás útján kell értékesíteni.

(2)   Az értékesítés a 2007. június 1-jéig betárolt vajra vonatkozik.

(3)   A folyamatos pályázati felhívást a pályázatok benyújtására előírt első határidő előtt legalább nyolc nappal közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   Az illetékes szerv kidolgozza a folyamatos pályázati felhívásra vonatkozó hirdetményt, amelyben feltünteti különösen a pályázatok benyújtásának határidejét és címét.

Az általuk tárolt vajra vonatkozóan fel kell tüntetni továbbá:

a)

a hűtőház helyét, ahol az értékesítésre szánt vajat tárolják;

b)

az egyes hűtőházakban értékesítésre tárolt mennyiséget és adott esetben a 3. cikk (6) bekezdésének e) pontjában említett vajmennyiséget.

(5)   Az illetékes szerv naprakész jegyzéket vezet a (4) bekezdésben említett információkról, amelyet kérésre az érdekelt felek rendelkezésére bocsát. A jegyzék frissítéseit a folyamatos pályázati felhívásról szóló hirdetményben meghatározott formában rendszeres időközönként közzéteszik.

(6)   Az illetékes szerv megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felek:

a)

az ajánlat benyújtása előtt saját költségükön megvizsgálhassák az értékesítésre felkínált vaj mintáit;

b)

ellenőrizhessék az I. mellékletben említett elemzések eredményeit, a zsír-, a víz-, és a zsírmentes szárazanyag tekintetében.

23. cikk

(1)   Az illetékes szerv a folyamatos pályázati felhívás érvényességi ideje alatt egyéni pályázati fordulókat szervez.

(2)   Az egyes pályázati felhívásokhoz kapcsolódó pályázatok benyújtási határideje minden hónap harmadik keddjén (brüsszeli idő szerint) 11:00 órakor jár le. Augusztusban azonban ez a határidő a hónap negyedik keddjén (brüsszeli idő szerint) 11:00 óra, decemberben pedig a második kedden (brüsszeli idő szerint) 11:00 óra. Amennyiben kedd hivatalos ünnepre esik, a határidő az előző munkanapon (brüsszeli idő szerint) 11:00 órakor jár le.

24. cikk

(1)   Az egyes egyéni fordulók során a pályázatokat vagy átvételi elismervény ellenében írásban nyújtják be vagy átvételi elismervénnyel írásos távközlési eszköz útján küldik meg.

A pályázatokat az ajánlat tárgyát képező vajat tároló illetékes szervhez kell benyújtani.

(2)   Az ajánlatok tartalmazzák:

a)

az ajánlattevő nevét és címét;

b)

a kívánt mennyiséget;

c)

a 100 kilogrammonkénti ajánlati árat EUR-ban, nemzeti adók és díjak nélkül, a hűtőház rakodóhelyére leszállítva;

d)

adott esetben a vaj tárolási helye szerinti hűtőház és szükség esetén egy helyettesítő hűtőház megjelölését;

e)

adott esetben a 3. cikk (6) bekezdésének e) pontjában említett vajfajta megjelölését, amelyre az ajánlatot benyújtják.

(3)   Az ajánlatok csak akkor érvényesek, ha:

a)

legalább öt tonnára vonatkoznak vagy – amennyiben a hűtőházban elérhető mennyiség öt tonnánál kevesebb – a rendelkezésre álló tényleges mennyiségre;

b)

bizonyítható, hogy az ajánlattevő a pályázatok benyújtásának a 23. cikk (2) bekezdésében említett határideje előtt tonnánként 70 EUR biztosítékot helyezett letétbe az érintett pályázati fordulóra vonatkozóan abban a tagállamban, amelyben a pályázatot benyújtották.

(4)   A pályázatok a 23. cikk (2) bekezdésében említett határidő után nem vonhatók vissza.

25. cikk

Az e rendelet 24. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott ajánlati biztosíték alkalmazásában az minősül a 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének értelmében vett elsődleges követelménynek, hogy a pályázatot az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében rögzített határidő lejárta után fenn kell tartani és a vételárat e rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említett határidőn belül be kell fizetni.

26. cikk

(1)   A 23. cikk (2) bekezdésében említett határidő napján az illetékes szerv tájékoztatja a Bizottságot az ajánlattevők által ajánlott mennyiségekről és árakról és az értékesítésre felajánlott vaj mennyiségéről.

Amennyiben nem nyújtottak be ajánlatot, az illetékes szerv erről ugyanezen határidőn belül értesíti a Bizottságot, ha az érintett tagállamban értékesíthető vaj áll rendelkezésre.

(2)   Az egyes fordulók során beérkezett ajánlatok alapján a vajra minimális eladási árat kell megállapítani az 1255/1999/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ez az ár az eladásra felajánlott vajmennyiségek helye szerint változhat.

Határozat hozható arról, hogy a forduló keretében nem ítélnek oda szerződést.

27. cikk

A megállapított minimális árnál alacsonyabb árat kínáló ajánlatokat el kell utasítani.

28. cikk

(1)   Az illetékes szerv a vajat a betárolás napja alapján osztja el, a teljes mennyiség legrégebbi termékével kezdve, vagy az esettől függően az ajánlattevő által kijelölt hűtőházban hozzáférhető édes vagy savanyú tejszínvaj legrégebbi mennyiségével kezdve.

(2)   A 27. cikk sérelme nélkül, a sikeres ajánlattevő az, aki a legmagasabb árat kínálja. Amennyiben a rendelkezésre álló teljes mennyiséget nem osztják el, a fennmaradó mennyiséget az ajánlatban szereplő árak alapján, a legmagasabb ártól kezdve a többi ajánlattevőnek kell odaítélni.

(3)   Amennyiben egy ajánlat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek egy adott hűtőházban hozzáférhető mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, a kérdéses ajánlattevőnek csak a rendelkezésre álló mennyiség ítélhető oda.

Az illetékes szerv azonban az ajánlatban megállapított mennyiség kiegészítésére más hűtőházakat is kijelölhet, feltéve hogy az ajánlattevő ehhez hozzájárul.

(4)   Amennyiben egy adott hűtőházban tárolt vajért azonos árat felkínáló két vagy több pályázat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, az odaítélést a rendelkezésre álló mennyiség kiosztásával a pályázatban szereplő mennyiségekkel arányosan kell elvégezni.

Amennyiben azonban ez az elosztás öt tonnánál kisebb mennyiség odaítélését eredményezi, az odaítélést sorshúzással végzik el.

(5)   Amennyiben az összes sikeres pályázat elfogadása után a raktárban maradó mennyiség öt tonnánál kisebb, az illetékes szerv felajánlja a fennmaradó mennyiséget a sikeres ajánlattevőknek, azzal kezdve, aki a legmagasabb árat ajánlotta fel. A sikeres ajánlattevőnek fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy a fennmaradó mennyiséget a számára megítélt mennyiséggel azonos áron vásárolja meg.

29. cikk

A pályázati eljárásból származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

30. cikk

(1)   Az illetékes szerv haladéktalanul tájékoztatja az ajánlattevőket a pályázati felhívásban való részvételük eredményéről.

A sikertelen ajánlatok esetében a 24. cikk (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint letétbe helyezett biztosítékokat haladéktalanul fel kell oldani.

(2)   A vaj kitárolása előtt és a 31. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül a sikeres ajánlattevők kifizetik a kifizetési ügynökségnek a pályázatuk szerinti összeget minden olyan mennyiségre vonatkozóan, amelyet vissza kívánnak vonni.

(3)   A vis maior eseteit kivéve, amennyiben a sikeres ajánlattevő nem teljesítette a (2) bekezdésben előírt követelményeket, a 24. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett pályázati biztosíték elvész, és az érintett mennyiség értékesítését meg kell szüntetni.

31. cikk

(1)   Amint a 30. cikk (2) bekezdésében említett összeget kifizették, az illetékes szerv kitárolási utalványt állít ki, amelyen feltünteti:

a)

azt a mennyiséget, amely tekintetében a megfelelő összeget kifizették;

b)

a hűtőházat, ahol a vajat tárolják;

c)

a vaj kitárolásának határidejét.

(2)   A sikeres ajánlattevők a részükre odaítélt vajat a pályázatok benyújtásának határidejétől számított 30 napon belül tárolják ki. A kitárolás egyenként legfeljebb öt tonnás részletekben történhet. Amennyiben azonban a hűtőházban megmaradó mennyiség öt tonnánál kisebb, azt még el lehet szállítani.

A vis maior eseteit kivéve, amennyiben a vajat nem tárolják ki az első albekezdésben megállapított időn belül, a tárolás költségét az időszak lejártát követő naptól kezdve a sikeres ajánlattevő viseli. Őt terhelik a raktározással járó kockázatok is.

(3)   A 24. cikk (3) bekezdésének b) pontjával összhangban letétbe helyezett biztosítékot a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott időn belül kitárolt mennyiségek tekintetében haladéktalanul fel kell oldani.

A (2) bekezdés második albekezdésében említett vis maior esetén az illetékes szerv meghozza azokat az intézkedéseket, amelyeket a felmerült körülmények tekintetében szükségesnek ítél.

III.   FEJEZET

A VAJ MAGÁNTÁROLÁSA

1.   SZAKASZ

Szerződési és tárolási feltételek

32. cikk

E fejezet alkalmazásában:

„tárolási tétel”: az a legalább egy tonna tömegű, egységes összetételű és minőségű, egyetlen üzemből származó mennyiség, amelyet raktározás céljából egy raktárba egy napon belül tároltak be,

„szerződéses tárolás kezdőnapja”: a betárolás napját követő nap.

33. cikk

Magántárolási szerződés csak az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében említett vajra köthető.

A vajat az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerint engedélyezett vállalkozásnál, a szerződéses tárolás megkezdésének napját megelőző 28 nap során kell előállítani. Radioaktivitása nem haladhatja meg az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett legnagyobb megengedett mennyiséget.

34. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, a vaj magántárolására vonatkozó szerződések a vaj tárolási helye szerinti tagállam illetékes szerve és természetes vagy jogi személyek (a továbbiakban: szerződő felek) között jönnek létre.

35. cikk

(1)   A tárolási szerződéseket egy vagy több tárolt tételre vonatkozóan írásban kell megkötni, és azok különösen a következőkkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák:

a)

annak a vajnak a mennyisége, amelyre a szerződés vonatkozik;

b)

a támogatás összege;

c)

a szerződés végrehajtására vonatkozó dátumok az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdése negyedik albekezdésének sérelme nélkül;

d)

a hűtőházi raktárak azonosító adatai.

(2)   Az ellenőrző intézkedések, különösen az e rendelet 40. cikkében említettek, továbbá az e cikk (3) bekezdésében említett információk a tárolás helye szerinti tagállam illetékes szerve által meghatározott előírások hatálya alá tartoznak. A tárolási szerződésnek utalnia kell ezekre az előírásokra.

(3)   Az előírásoknak biztosítaniuk kell, hogy a vaj csomagolásán fel legyenek tüntetve legalább a következő adatok, amelyek adott esetben kód formájában is szerepelhetnek:

a)

az előállító üzem és a tagállam azonosító száma;

b)

a gyártás dátuma;

c)

a betárolás dátuma;

d)

a gyártási tételszám;

e)

az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdése első albekezdésének második francia bekezdésében említett vaj esetében a „sózott” szó;

f)

a nettó tömeg.

A tagállamok mentességet adhatnak az alól a kötelezettség alól, hogy a csomagoláson feltüntessék a betárolás dátumát, feltéve hogy a raktár vezetője vállalja olyan nyilvántartás vezetését, amelyben a betárolás napján nyilvántartásba veszik az első albekezdésben említett adatokat.

36. cikk

(1)   A betárolás csak március 1. és augusztus 15. között történhet bármely évben. A kitárolás a tárolási év augusztusának 16. napjától történhet. A szerződéses tárolás vége a kitárolás napját megelőző nap, vagy legkésőbb a betárolást követő február utolsó napja.

(2)   A kitárolás teljes raktári tételenként történik, vagy ha az illetékes szerv engedélyezi, kisebb mennyiségekben. Azonban a 40. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett körülmények esetén csak leplombált mennyiséget lehet kiszállítani a raktárból.

37. cikk

(1)   Az illetékes szervvel való szerződéskötésre irányuló kérelmek csak olyan vajtételekre vonatkozhatnak, amelyeket teljes egészben betároltak.

A pályázatoknak a betárolás napjától számítva 30 napon belül be kell érkezniük az illetékes szervhez. Az illetékes szervek nyilvántartásba veszik a kézhezvétel dátumát.

Ha a kérelem a határidő lejártát követő 10 munkanapon belül érkezik be az illetékes szervhez, a tárolási szerződés még megköthető, de a támogatási összeget 30 %-kal csökkenteni kell.

(2)   A tárolási szerződéseket a pályázat nyilvántartásba vételének dátumától számítva legkésőbb 30 napon belül megkötik, adott esetben a 40. cikk (1) bekezdése második albekezdésében említetteknek megfelelően a vaj támogathatóságának utólagos megerősítésével. Abban az esetben, ha a támogathatóságot nem erősítik meg, a szóban forgó szerződést semmisnek kell tekinteni.

38. cikk

(1)   Ha a vajat nem az előállító tagállamban tárolják, a 34. cikkben említett tárolási szerződés megkötése tanúsítvány bemutatásához kötött.

A tanúsítvány a 35. cikk (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában felsorolt információkat tartalmazza és megerősíti, hogy a vajat egy engedéllyel rendelkező vállalkozás gyártotta, ahol ellenőrzik, hogy a vajat az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdése értelmében tejszínből vagy tejből gyártották-e.

A tanúsítványt az előállító tagállam illetékes szerve állítja ki a vaj betárolásától számított 50 napon belül.

Az e cikk első albekezdésében említett esetben a tárolási szerződést – amelyet adott esetben a vaj támogathatósága szempontjából alá kell vetni a 40. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett utólagos ellenőrzésnek – a kérelem nyilvántartásba vételének napjától számítva legkésőbb 60 napon belül meg kell kötni. Abban az esetben, ha a támogathatóságot nem erősítik meg, a szóban forgó szerződést semmisnek kell tekinteni.

(2)   Ha a gyártó tagállam teljesítette az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében említett, a vaj jellegére és összetételére vonatkozó ellenőrzéseket, a tanúsítvány tartalmazza ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit és megerősíti, hogy az érintett termék az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében vaj. Ebben az esetben a csomagolást le kell zárni a gyártó tagállam illetékes szerve által kibocsátott számozott címkével. A címke számát fel kell tüntetni a tanúsítványon.

2.   SZAKASZ

Ellenőrzések

39. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás kifizetéséhez való jogosultság valamennyi feltétele teljesüljön.

(2)   A szerződő fél vagy – a tagállam kérésére vagy felhatalmazásával – a hűtőház üzemeltetője az illetékes szerv rendelkezésére bocsát minden olyan dokumentumot, amely lehetővé teszi a magánraktárban elhelyezett vaj következő adatainak igazolását:

a)

a gyártó üzemet és tagállamot azonosító engedélyezési szám;

b)

a termelés dátuma;

c)

a betárolás dátuma;

d)

a tárolási tételszám;

e)

a termék jelenléte a raktárban és a hűtőház címe;

f)

a kitárolás dátuma.

(3)   A szerződő fél vagy – adott esetben – a hűtőház üzemeltetője a raktárban hozzáférhető módon, valamennyi szerződés tekintetében tárolási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a)

a magánraktárba betárolt vaj tárolási tételszámát;

b)

a betárolás és kitárolás dátumait;

c)

a vaj mennyiségét tárolási tételként feltüntetve;

d)

a vaj helyét a raktáron belül.

(4)   A tárolt vajnak könnyen hozzáférhetőnek és tételenként, illetve szerződésenként könnyen azonosíthatónak kell lennie.

40. cikk

(1)   Az illetékes szerv a vaj hűtőházba történő betárolásának napján vagy azt követően és a pályázat nyilvántartásba vételének napját követő 28 napon belül ellenőrzi a 37. cikk (1) bekezdésében említett szerződés megkötését.

Annak biztosítására, hogy a tárolt vaj támogatható, a betárolt mennyiségek legalább 5 %-át kitevő reprezentatív mintán ellenőrzést kell végezni annak szavatolására, hogy többek között a vaj tömege, azonosítása, jellege és összetétele tekintetében valamennyi raktári tétel megfeleljen a szerződés megkötésére benyújtott pályázatban szereplő adatoknak.

(2)   Az illetékes szerv:

a)

leplombálja a vajat szerződésenként, raktári tételenként vagy kisebb mennyiségenként az (1) bekezdésben előírt ellenőrzés időpontjában; vagy

b)

előre be nem jelentett ellenőrzést végez mintavételezéssel annak biztosítására, hogy a termékek jelen legyenek a raktárban. Az érintett mintának reprezentatívnak kell lennie és meg kell felelnie a magántárolási támogatásra vonatkozó szerződés szerinti teljes mennyiség legalább 10 %-ának.

(3)   A szerződéses tárolási időszak végén az illetékes szerv mintavétel útján ellenőrzi a termék tömegét és azonosságát. Amennyiben azonban a vaj a leghosszabb szerződéses tárolási időszak lejárta után is raktáron marad, ez az ellenőrzés elvégezhető a vaj raktárból történő kitárolásakor is.

Az első albekezdésben említett ellenőrzés céljából a szerződő fél tájékoztatja az illetékes szervet – az érintett raktározott mennyiség megjelölésével – legalább öt munkanappal:

a)

a leghosszabb szerződéses raktározási időszak lejárta előtt, vagy

b)

a kitárolási műveletek megkezdése előtt, ha a vajat a leghosszabb szerződéses raktározási időszak lejárta előtt távolítják el.

A tagállamok öt munkanapnál rövidebb határidőt is elfogadhatnak.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján végzett ellenőrzésekről jelentést kell készíteni, amely tartalmazza:

a)

az ellenőrzések dátumát;

b)

az ellenőrzések időtartamát;

c)

az elvégzett műveleteket.

A jelentést a felelős felügyelő aláírja, és a szerződő fél vagy – az esettől függően – a hűtőház üzemeltetője ellenjegyzi, majd azt a fizetési dossziéhoz csatolják.

(5)   Olyan szabálytalanságok esetén, amelyek az ellenőrzött vajmennyiség legalább 5 %-át érintik, az ellenőrzést az illetékes szerv által meghatározott nagyobb mintára terjesztik ki.

A tagállamok az ilyen esetekről négy héten belül tájékoztatják a Bizottságot.

3.   SZAKASZ

Tárolási támogatás

41. cikk

(1)   Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerinti magántárolási támogatás csak akkor adható, ha a szerződéses tárolási időszak 90 és 210 nap közé esik.

Amennyiben a szerződő fél nem teljesíti a 40. cikk (3) bekezdésében meghatározott határidőt, a támogatás összegét 15 %-kal csökkenteni kell, és csak arra az időszakra fizethető ki, amelyre vonatkozóan a szerződő fél az illetékes szervet kielégítő módon igazolja, hogy a vaj a szerződéses tárolásban maradt.

(2)   E rendelet 43. cikkének sérelme nélkül a Bizottság az 1255/1999/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően minden évben meghatározza az említett rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett támogatási mértéket azokra a magántárolási szerződésekre, amelyek a kérdéses évben kezdődnek.

(3)   A támogatást a szerződő fél kérelmére a szerződéses tárolási időszak végén, a kérelem kézhezvételétől számított 120 napon belül fizetik ki, feltéve hogy a 40. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéseket elvégezték, és a jogosultság feltételei teljesültek.

Amennyiben azonban közigazgatási vizsgálat folyik a támogatási jogosultsággal kapcsolatosan, a kifizetés nem teljesíthető, amíg a jogosultságot meg nem állapítják.

(4)   60 napos szerződéses tárolás után a támogatásra egyszeri előleg fizethető a szerződő fél kérelmére, feltéve hogy biztosítékot helyezett letétbe, amely megfelel az előleg 10 %-kal növelt összegének. Az előleget 90 napos tárolási időszak alapján kell kiszámítani. Amint a (3) bekezdésben említett támogatás egyenlegét kifizetik, a biztosítékot fel kell oldani.

42. cikk

Ha a tárolás alatt vagy a kitároláskor végzett ellenőrzéseknél hibás vajmennyiséget fedeznek fel, az ilyen mennyiségekre nem fizethető támogatás. Ezenkívül a raktári tétel megmaradó része, amely még jogosult támogatásra, nem lehet egy tonnánál kevesebb. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha egy tétel egy részét a tárolási évben augusztus 16-a előtt vagy a minimális tárolási időszak lejárta előtt tárolják ki.

43. cikk

Ha a piaci helyzet úgy kívánja, a Bizottság az év során a későbbiekben megkötendő szerződések tekintetében megváltoztathatja a támogatás összegét, a betárolás és a kitárolás időszakát, valamint a tárolás maximális hosszát.

IV.   FEJEZET

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

A 2771/1999/EK rendelet hatályát veszti. A rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell azokra a magántárolási szerződésekre, amelyeket 2008. január 1-je előtt kötöttek.

A 2771/1999/EK rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a III. mellékletben található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

45. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 5-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1152/2007/EK rendelettel (HL L 258., 2007.10.4., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb az 1171/2007/EK rendelettel (HL L 261., 2007.10.6., 11. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 258., 2007.10.4., 3. o.

(4)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(5)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(6)  HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(7)  HL L 216., 1978.8.5., 1. o.

(8)  HL L 171., 2006.6.23., 35. o.


I. MELLÉKLET

Összetételre vonatkozó követelmények, minőségi jellemzők és analitikai módszerek

A vaj egy szilárd, főleg „víz a zsírban” emulzió típusú, a következő összetételi és minőségi jellemzőkkel.

Paraméterek

Tartalmi és minőségi jellemzők

Zsír

Minimum 82 %

Víz

Maximum 16 %

Zsírmentes szárazanyag

Maximum 2 %

Szabad zsírsavak

Maximum 1,2 mmol/100 g zsír

Peroxidérték

Maximum 0,3 meq oxigén/1 000 g zsír

Kólibaktériumok

Nem mutatható ki 1 g-ban

Nem tejzsír

Nem mutatható ki trigliceridanalízissel

Nyomokban előforduló anyagok (1)

szterolok

Nem mutatható ki, β-szitosterol ≤ 40 mg/kg

vanillin

Nem mutatható ki

karotinsav etilésztere

≤ 6 mg/kg

heptánsav trigliceridjei

Nem mutatható ki

Egyéb nyomokban előforduló anyagok (1)  (2)

Nem mutatható ki

Érzékszervi jellemzők

Ötből legalább négy pont külsőre, zamatra és állományra

Vízeloszlás

Legalább négy pont

Az alkalmazandó referencia-módszereket a 213/2001/EK rendelet (HL L 37., 2001.2.7., 1. o.) határozza meg.


(1)  Az 1898/2005/EK rendeletben (HL L 308., 2005.11.25., 1. o.) jóváhagyott, nyomokban előforduló anyagok. A nyomokban előforduló anyagok ellenőrzése az 1039/2007/EK rendeletnek (HL L 238., 2007.9.11., 28. o.) megfelelően a pályázati felhívások felfüggesztése alatt nem alkalmazandó.

(2)  Az illetékes szerv által jóváhagyott módszer.


II. MELLÉKLET

Mintavétel kémiai és mikrobiológiai analízishez és érzékszervi értékeléshez

1.   Kémiai és mikrobiológiai analízis

Vaj mennyisége

(kg)

Minták minimális száma

(100 g <)

≤ 1 000

2

> 1 000 ≤ 5 000

3

> 5 000 ≤ 10 000

4

> 10 000 ≤ 15 000

5

> 15 000 ≤ 20 000

6

> 20 000 ≤ 25 000

7

> 25 000

7 + 1 per 25 000 kg vagy ennek része

A mintavételezést a mikrobiológiai analízishez aszeptikus körülmények között kell végezni.

Maximum öt, 100 g-os minta alapos keverés után egy mintává egyesíthető az analízis elvégzéséhez.

A mintákat véletlenszerűen kell venni a felajánlott mennyiség különböző részeiből az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba való beszállítás előtt vagy annak időpontjában.

Egyesített vajminta előkészítése (kémiai elemzés):

a)

egy tiszta, száraz vajmintavevő vagy hasonló, megfelelő eszköz segítségével ki kell venni legalább 30 g vajat és egy mintatartóba kell tenni. Ezután az egyesített mintát le kell zárni, és a laboratóriumba kell vinni az elemzéshez;

b)

a laboratóriumban az egyesített mintát az eredeti, ki nem nyitott mintatartóban fel kell melegíteni 30 °C-ra és gyakran fel kell rázni addig, amíg a fel nem olvadt részektől mentes, homogén emulzió keletkezik. A mintatartónak félig-kétharmadig kell tele lennie.

Minden, a vajat intervencióra felajánló gyártónál évente két mintát kell analizálni nem tejzsírra és egy mintát nyomelemekre.

2.   Érzékszervi értékelés

Vaj mennyisége

(kg)

Minták minimális száma

1 000 ≤ 5 000

2

> 5 000 ≤ 25 000

3

> 25 000

3 + 1 per 25 000 kg vagy ennek része

A mintákat véletlenszerűen, a felajánlott mennyiség különböző részeiből kell venni a vaj átvételét követő 30. és 45. nap között és osztályozni kell.

Minden mintát a 213/2001/EK rendelet VII. mellékletével összhangban külön kell bírálni. Ismételt mintavétel és ismételt értékelés nem megengedett.

3.   Követendő iránymutatások, amennyiben a minták hibákat mutatnak:

a)

kémiai és mikrobiológiai analízis:

ha egyedi mintákat analizálnak, 5–10 mintából egy mintában lehet egyetlen hiba, vagy 11–15 mintából két mintában lehet egy-egy hiba. Ha egy minta hibás, akkor két új mintát kell venni a hibás minta mindkét oldaláról, és ellenőrizni kell a kérdéses paramétert. Ha egyik minta sem felel meg a követelménynek, akkor a hibás minta bármely oldalán lévő két eredeti minta közötti vajmennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből.

A visszautasítandó mennyiség, amennyiben az új minta hibás:

Image

ha egyesített mintákat analizálnak, és azt tapasztalják, hogy az egy paraméter tekintetében hibás, akkor az érintett egyesített minta által képviselt mennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből. Az egy egyesített minta által képviselt mennyiséget úgy lehet meghatározni, hogy a felajánlott mennyiséget tovább osztják, mielőtt véletlenszerűen mintákat vesznek annak minden részéből;

b)

érzékszervi értékelés:

ha egy minta nem bizonyul megfelelőnek az érzékszervi értékelésnél, azt a vajmennyiséget, amely a hibás minta bármely oldalán lévő két szomszédos minta között van, vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből;

c)

ha a minták érzékszervi hibát mutatnak és akár kémiai, akár mikrobiológiai hibát, a teljes mennyiséget vissza kell utasítani.


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 2771/1999/EK rendelet

E rendelet

1. cikk (1) és (2) bekezdés

1. cikk (1) és (2) bekezdés

2. cikk

3. cikk

2. cikk

4. cikk

3. cikk

5. cikk (1)–(4) bekezdés

4. cikk (1)–(4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

6. cikk

5. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

6. cikk

10. cikk

7. cikk

11. cikk

8. cikk

12. cikk

9. cikk

13. cikk

10. cikk

14. cikk

11. cikk

15. cikk (1) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés

12. cikk (2) bekezdésének első és második albekezdése

15a. cikk

12. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése

16. cikk

13. cikk

17. cikk

14. cikk

17a. cikk

15. cikk

17b. cikk

16. cikk

17c. cikk

17. cikk

17d. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

19. cikk

20. cikk

20. cikk

21. cikk

21. cikk

22. cikk

22. cikk

23. cikk

23. cikk

24. cikk

24. cikk

25. cikk

24a. cikk

26. cikk

24b. cikk

27. cikk

24c. cikk (1) bekezdés

24c. cikk (2) bekezdés

28. cikk (1) bekezdés

24c. cikk (3) bekezdés

28. cikk (2) bekezdés

24c. cikk (4) bekezdés

28. cikk (3) bekezdés

24c. cikk (5) bekezdés

28. cikk (4) bekezdés

24d. cikk

29. cikk

24e. cikk (1) és (2) bekezdés

30. cikk (1) és (2) bekezdés

24f. cikk

31. cikk

24g. cikk

25. cikk

32. cikk

26. cikk

34. cikk

27. cikk (1) bekezdés

33. cikk

27. cikk (2) bekezdés

28. cikk

35. cikk

29. cikk

36. cikk

30. cikk

37. cikk

31. cikk

38. cikk

32. cikk

39. cikk

33. cikk

40. cikk

34. cikk

41. cikk

35. cikk (1) bekezdésének első albekezdése

35. cikk (1) bekezdésének második albekezdése

42. cikk

35. cikk (2) bekezdés

36. cikk

37. cikk

38. cikk

43. cikk

I. melléklet

I. melléklet

IV. melléklet

II. melléklet

V. melléklet


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/21


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. december 20.)

a Belgium által Vallóniára vonatkozóan kérelmezett eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2007) 6643. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles.)

(2008/96/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget objektív kritériumok alapján kell meghatározni (a jelen esetben: a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele) és oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

Belgium a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a vallóniai régióra vonatkozóan.

(3)

A kérelmezett eltérés tárgya, hogy egyes, Vallóniában található, a földterületet 48 %-nál nagyobb arányban legelőként hasznosító gazdaságokban Belgium engedélyezhesse évente és hektáronként legfeljebb 230 kg, szerves trágyából eredő nitrogén használatát. A szerves trágyából származó nitrogén alkalmazása a legelőkön nem haladná meg az évenkénti és hektáronkénti 230 kg-ot, illetve ezen gazdaságok szántóföldjein nem haladná meg az évenkénti és hektáronkénti 115 kg nitrogént.

(4)

Vallónia tekintetében – a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdésével összhangban – a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetettként kijelölt területek e régió területének hozzávetőlegesen 42 %-át, illetve a mezőgazdasági hasznosítású terület 54 %-át jelentik.

(5)

Az eltérés becslések szerint 500 gazdaságra vonatkozna, ami a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetett területeken lévő összes gazdaság 5,6 %-ának, illetve a hasznos mezőgazdasági földterület 3 %-ának felel meg.

(6)

A 91/676/EGK irányelvet Vallóniában végrehajtó jogszabályokat – „Arrêté du Gouvernement wallon du 15 février 2007 modifiant le Livre II du Code de l’Environnement constituant le Code de l’Eau en ce qui concerne la gestion durable de l’azote en agriculture” – elfogadták, és azok a kérelmezett eltérésre is vonatkoznak.

(7)

A benyújtott vízminőségi adatok azt mutatják, hogy Vallóniában 2005-ben a nitrátszennyezés szempontjából veszélyeztetett területeken az átlagos nitrátkoncentráció a felszíni vizekben 16,7 mg/l volt, és ez a 2001–2005 közötti időszakban a mérési pontok 84 %-a esetében stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott. A felszín alatti vizekben a nitrátkoncentráció középértéke 2005-ben 24,8 mg/l volt, és ez a 2001–2005 közötti időszakban a mérési pontok 74 %-a esetében stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott.

(8)

A szerves trágyából származó átlagos hektáronkénti nitrogénbevitel 1990 óta 12 %-kal csökkent, és 2004-ben a mezőgazdasági hasznosítású területeken hektáronként 101 kg volt, amelynek 94 %-a szarvasmarhatrágyából, 3 %-a sertéstrágyából és 2 %-a baromfitrágyából származott. A műtrágyák alkalmazása 1990 óta a nitrogén- és a foszfáttrágyák esetében egyaránt csökkent, 19 %-kal, illetve 49 %-kal, és 2004-ben a nitrogén esetében hektáronként 109 kg, a foszfát esetében pedig hektáronként 28 kg volt.

(9)

Az értesítéshez csatolt igazoló okmányok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele.

(10)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és úgy véli, hogy egyes szigorú feltételek betartása mellett a javasolt hektáronkénti és évenkénti 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(11)

Ezt a határozatot a vallóniai régióra a 2007–2010 közötti időszakban hatályban lévő második cselekvési program keretében kell alkalmazni.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006. október 19-án kelt levélben Belgium által a vallóniai régióra vonatkozóan kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt szervestrágya-mennyiség meghaladását a Bizottság engedélyezi az ebben a határozatban megállapított feltételekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„szarvasmarhatelep”: olyan gazdaság, ahol három haszonállategységnél több állatot tartanak, és ezeknek legalább kétharmada szarvasmarha;

b)

„legelő”: állandó legelő vagy váltólegelő (a váltólegelő általában kevesebb mint négy évig használatos).

3. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon alkalmazandó a szarvasmarhatelepekre a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett.

4. cikk

Éves engedélyezés és kötelezettségvállalás

(1)   Az eltérést alkalmazni kívánó gazdálkodók évente kérelmet nyújtanak be az illetékes hatóságokhoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy vállalják az 5. és 6. cikkben előírt feltételek teljesítését.

(3)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az eltérés iránti kérelmeket minden esetben közigazgatási ellenőrzésnek vessék alá. Amennyiben a nemzeti hatóságok által az (1) bekezdésben említett kérelmek tekintetében elvégzett ellenőrzés kimutatja, hogy az 5. és a 6. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, a kérelmezőt erről tájékoztatják, és a kérelmet elutasítottnak tekintik.

5. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A (2)–(8) bekezdésben előírt feltételek teljesülése mellett a szarvasmarhatelepen felhasznált szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, évente és hektáronként nem haladhatja meg azt a mennyiséget, ami 230 kg nitrogént tartalmaz.

(2)   A legelőn felhasznált szerves trágya mennyisége évente és hektáronként nem haladhatja meg a 230 kg nitrogént. Az egyéb mezőgazdasági földterületen felhasznált szerves trágya mennyisége évente és hektáronként nem haladhatja meg a 115 kg nitrogént.

(3)   Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, a nitrogén- és foszfáttrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb március 31-re rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

a)

az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszer leírása, a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitás;

b)

a gazdaságban keletkező szerves trágya nitrogéntartalmának (az istállóban és a tárolás során elvesző mennyiség levonásával) és foszfortartalmának kiszámítása;

c)

a legelő és az egyes növények vetésfogója és vetésterülete az egyes parcellák vázlatos térképével;

d)

a növények előrelátható nitrogén- és foszforszükséglete;

e)

a gazdaságból elszállított és oda beszállított szerves trágya mennyisége és típusa;

f)

a szerves trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása a parcellákon;

g)

a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén és foszfor felhasználása az egyes parcellákon.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változást követően hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal.

(4)   Minden gazdaság trágyázási nyilvántartást készít. Ezt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtani az illetékes hatósághoz.

(5)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok területén legalább négyévente időszakos talajvizsgálatot kell végezni a foszfortartalom ellenőrzése céljából a gazdaság minden egyes, vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. Minden 5 hektárnyi mezőgazdasági területen legalább egy elemzést kell végezni.

(7)   A talajban lévő nitrátkoncentrációt minden évben meg kell mérni az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mindegyikénél. Minden gazdaság esetében legalább évi öt mintát kell elemezni.

(8)   Az őszi gyepművelés előtt nem szabad szerves trágyával trágyázni.

6. cikk

Földhasználat

(1)   A szarvasmarhatelepen a szerves trágyával trágyázható földterület legalább 48 %-át legelő kell, hogy borítsa.

(2)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

a)

a váltólegelőket tavasszal kell fölszántani;

b)

a legelő nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez nem alkalmazandó az olyan, hüvelyeseket tartalmazó gyepre, ahol 50 %-nál kevesebb hüvelyes nő.

7. cikk

Egyéb intézkedések

(1)   Ezen eltérés alkalmazása nem érinti az egyéb közösségi környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(2)   Az egyedi eltérést alkalmazó gazdálkodók technikai segítségnyújtásban részesülnek egy tanácsadó szolgálat közreműködésével, amely biztosítja a talajelemzés eredményeinek, a trágyázási terveknek és a trágyázási nyilvántartásoknak az értékelését. Az értékelés eredményeit elküldik az 5. és 6. cikkben rögzített feltételeknek való megfelelés ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságoknak.

8. cikk

Felügyelet

(1)   Az illetékes hatóság évente elkészíti és aktualizálja minden mezőgazdasági övezet vonatkozásában az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok, az érintett állatállomány és földterület százalékos arányát feltüntető térképeket. Ezeket a térképeket minden évben, első alkalommal 2007 végéig be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(2)   Felügyeleti hálózatot kell kialakítani és fenntartani a felszíni vizek és a felszínhez közeli talajvíz mintavétele és vizsgálata, ezáltal az eltérés által a vízminőségre gyakorolt hatás felmérése céljából.

(3)   Felmérések és tápanyag-vizsgálatok útján adatokat kell biztosítani a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat fel lehet használni modellalapú számításokhoz, amelyek célja az évente és hektáronként 230 kg, szerves trágyából származó nitrogénnel kezelt földterületek nitrátkimosódásának és foszforveszteségének felmérése.

(4)   Mintavételi pontokat kell kijelölni, hogy adatokat gyűjtsenek a talajvíz nitrogénkoncentrációjáról és az ennek megfelelő, a gyökérzónán keresztül a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénről, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről, az eltérés alkalmazásának területén és azon kívül is.

9. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz, rövid jelentéssel a vízminőség alakulásáról, a talajban maradt nitrát őszi méréséről az eltérést alkalmazó gazdaságokban és az értékelés gyakorlatáról. A jelentés kitér arra, hogy az eltérés feltételeinek teljesítését hogyan értékelik a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzésekkel, és beszámol az adminisztrációs és helyszíni ellenőrzések alapján a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról. Az első jelentést 2008. júniusig, majd ezt követően minden év júniusáig kell elküldeni.

(2)   Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

10. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot a vallóniai régióra vonatkozó második cselekvési program (2007–2010) keretében kell alkalmazni, „Arrêté du Gouvernement wallon du 15 février 2007 modifiant le Livre II du Code de l’Environnement constituant le Code de l’Eau en ce qui concerne la gestion durable de l’azote en agriculture”. A határozat 2010. december 31-én hatályát veszti.

11. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 20-án.

a Bizottság részéről

Stavros DIMAS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.


6.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 32/25


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2008. január 30.)

a 93/52/EGK határozat Olaszország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan brucellózismentessé (B. melitensis) nyilvánítása, valamint a 2003/467/EK határozat Olaszország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan szarvasmarha-tuberkulózistól és szarvasmarha-brucellózistól mentessé és Lengyelország egyes közigazgatási területeinek hivatalosan szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentessé nyilvánítása tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2008) 324. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/97/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak A. melléklete I.4. pontjára, II.7. pontjára és D. melléklete I.E. pontjára,

tekintettel a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 1991. január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak A. melléklete 1. fejezetének II. szakaszára,

mivel:

(1)

Az egyes tagállamok vagy régiók brucellózisra (B. melitensis) vonatkozó követelményeknek való megfelelősége rögzítéséről és hivatalosan brucellózismentes tagállammá, illetve régióvá nyilvánításáról szóló, 1992. december 21-i 93/52/EGK bizottsági határozat (3) felsorolja azokat a tagállamokat és tagállami régiókat, amelyek a 91/68/EGK irányelv alapján hivatalosan brucellózismentesnek (B. melitensis) minősülnek.

(2)

Olaszország dokumentációt nyújtott be a Bizottságnak, amely igazolja a 91/68/EGK irányelv A. melléklete 1. fejezetének II.1.b) pontjában előírt feltételek teljesülését Lazio régió Latina és Róma tartománya és Veneto régió tekintetében. Ezeket a tartományokat és ezt a régiót ennek megfelelően hivatalosan brucellózistól (B. melitensis) mentesnek kell nyilvánítani.

(3)

A 64/432/EGK irányelv előírja, hogy amennyiben az irányelvben meghatározott egyes feltételek teljesülnek, a tagállamok, azok részei vagy régiói a szarvasmarha-állomány tekintetében hivatalosan tuberkulózis-, brucellózis- és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentesnek nyilváníthatók.

(4)

A tagállamok tuberkulózismentessé, brucellózismentessé és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentessé nyilvánított régióinak jegyzékeit az egyes tagállamok vagy a tagállamok egyes régiói szarvasmarha-állományainak hivatalosan tuberkulózismentes, brucellózismentes és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusza megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 2003/467/EK bizottsági határozat (4) állapítja meg.

(5)

Olaszország dokumentációt nyújtott be a Bizottságnak, amely Piemonte régió Vercelli tartománya, valamint Toscana régió Pisa és Pistoia tartománya vonatkozásában igazolja a 64/432/EGK irányelvben előírt vonatkozó feltételeknek való megfelelőséget, annak érdekében, hogy a fent említett tartományokat hivatalosan Olaszország tuberkulózismentes régióivá nyilváníthassák.

(6)

Olaszország dokumentációt nyújtott be a Bizottságnak, amely Puglia régió Brindisi tartománya, valamint Toscana régió vonatkozásában igazolja a 64/432/EGK irányelvben előírt vonatkozó feltételeknek való megfelelőséget, annak érdekében, hogy a fent említett tartományt és régiót hivatalosan Olaszország brucellózismentes régióivá nyilváníthassák.

(7)

Az Olaszország által benyújtott dokumentáció értékelését követően az érintett tartományokat és régiót a szarvasmarhafélék tekintetében hivatalosan tuberkulózis-, illetve brucellózismentessé kell nyilvánítani.

(8)

Lengyelország dokumentációt nyújtott be a Bizottságnak, amely igazolja a 64/432/EGK irányelvben előírt vonatkozó feltételeknek való megfelelőséget, annak érdekében, hogy egyes powiatykat hivatalosan Lengyelország szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes régióinak tekintsék.

(9)

A Lengyelország által benyújtott dokumentáció értékelését követően ezek a powiatykat Lengyelország szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentes régióinak minősülnek.

(10)

A 93/52/EGK és a 2003/467/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 93/52/EGK határozat II. melléklete e határozat I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2003/467/EK határozat I., II. és III. melléklete e határozat II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2008. január 30-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o. A legutóbb a 2007/729/EK bizottsági határozattal (HL L 294., 2007.11.13., 26. o.) módosított irányelv.

(2)  HL L 46., 1991.2.19., 19. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 13., 1993.1.21., 14. o. A legutóbb a 2007/399/EK határozattal (HL L 150., 2007.6.12., 11. o.) módosított határozat.

(4)  HL L 156., 2003.6.25., 74. o. A legutóbb a 2007/559/EK határozattal (HL L 212., 2007.8.14., 20. o.) módosított határozat.


I. MELLÉKLET

A 93/52/EGK határozat II. mellékletében az Olaszországra vonatkozó második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Olaszországban:

Abruzzo régió: Pescara tartomány.

Friuli-Venezia Giulia régió.

Lazio régió: Latina és Róma tartomány.

Liguria régió: Savona tartomány.

Lombardia régió: Bergamo, Brescia, Como, Cremona, Lecco, Lodi, Mantova, Milánó, Pavia, Sondrio és Varese tartomány.

Marche régió: Ancona, Ascoli Piceno, Macerata, Pesaro és Urbino tartomány.

Molise régió: Isernia tartomány.

Piemonte régió: Alessandria, Asti, Biella, Cuneo, Novara, Torino, Verbania és Vercelli tartomány.

Szardínia régió: Cagliari, Nuoro, Oristano és Sassari tartomány.

Trentino-Alto Adige régió: Bolzano és Trento tartomány.

Toscana régió: Arezzo, Firenze, Grosseto, Livorno, Lucca, Massa-Carrara, Pisa, Pistoia, Prato és Siena tartomány.

Umbria régió: Perugia és Terni tartomány.

Veneto régió.”


II. MELLÉKLET

A 2003/467/EK határozat I., II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 2. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„2.   FEJEZET

A tagállamok hivatalosan tuberkulózismentes régiói

Olaszországban:

Abruzzo régió: Pescara tartomány.

Emilia-Romagna régió.

Friuli-Venezia Giulia régió.

Lombardia régió: Bergamo, Como, Lecco és Sondrio tartomány.

Marche régió: Ascoli Piceno tartomány.

Piemonte régió: Novara, Verbania és Vercelli tartomány.

Toscana régió: Grosseto, Livorno, Lucca, Prato, Pisa, Pistoia, Siena tartomány.

Trentino-Alto Adige régió: Bolzano és Trento tartomány.

Veneto régió: Belluno és Padova tartomány.”

2.

A II. melléklet 2. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„2.   FEJEZET

A tagállamok hivatalosan brucellózismentes régiói

Olaszországban:

Abruzzo régió: Pescara tartomány.

Emilia-Romagna régió: Bologna, Ferrara, Forli-Cesena, Modena, Parma, Piacenza, Ravenna, Reggio Emilia és Rimini tartomány.

Friuli-Venezia Giulia régió.

Lazio régió: Rieti tartomány.

Liguria régió: Imperia és Savona tartomány.

Lombardia régió: Bergamo, Brescia, Como, Cremona, Lecco, Lodi, Mantova, Milánó, Pavia, Sondrio és Varese tartomány.

Marche régió: Ascoli Piceno tartomány.

Piemonte régió: Alessandria, Asti, Biella, Novara, Torino, Verbania és Vercelli tartomány.

Puglia régió: Brindisi tartomány.

Szardínia régió: Cagliari, Nuoro, Oristano és Sassari tartomány.

Toscana régió.

Trentino-Alto Adige régió: Bolzano és Trento tartomány.

Umbria régió: Perugia és Terni tartomány.

Veneto régió.”

3.

A III. melléklet 2. fejezetében a Lengyelországra vonatkozó második bekezdés helyébe az alábbi szöveg lép:

„Lengyelországban:

Alsó-Sziléziai vajdaság

Powiaty

:

Bolesławiecki, Dzierżoniowski, Głogowski, Górowski, Jaworski, Jeleniogórski, Jelenia Góra, Kamiennogórski, Kłodzki, Legnicki, Legnica, Lubański, Lubiński, Lwówecki, Milicki, Oleśnicki, Oławski, Polkowicki, Strzeliński, Średzki, Świdnicki, Trzebnicki, Wałbrzyski, Wałbrzych, Wołowski, Wrocławski, Wrocław, Ząbkowicki, Zgorzelecki, Złotoryjski.

Lublini Vajdaság

Powiaty

:

Bialski, Biała Podlaska, Biłgorajski, Chełmski, Chełm, Hrubieszowski, Janowski, Krasnostawski, Kraśnicki, Lubartowski, Lubelski, Lublin, Łęczyński, Łukowski, Opolski, Parczewski, Puławski, Radzyński, Rycki, Świdnicki, Tomaszowski, Włodawski, Zamojski, Zamość.

Łódzi vajdaság

Powiaty

:

Bełchatowski, Brzeziński, Kutnowski, Łaski, Łęczycki, Łódzki, Łódź, Opoczyński, Pabianicki, Pajęczański, Piotrkowski, Piotrków Trybunalski, Poddębicki, Radomszczański, Rawski, Skierniewicki, Skierniewice, Tomaszowski, Wieluński, Zduńskowolski, Zgierski.

Kis-Lengyelországi vajdaság

Powiaty

:

Brzeski, Bocheński, Chrzanowski, Dąbrowski, Gorlicki, Krakowski, Kraków, Limanowski, Miechowski, Myślenicki, Nowosądecki, Nowy Sącz, Oświęcimski, Olkuski, Tarnowski, Tarnów, Wielicki.

Opolei vajdaság

Powiaty

:

Brzeski, Głubczycki, Kędzierzyńsko-Kozielski, Kluczborski, Krapkowicki, Namysłowski, Nyski, Olecki, Opolski, Opole, Prudnicki, Strzelecki.

Kárpátaljai vajdaság

Powiaty

:

Bieszczadzki, Brzozowski, Jasielski, Krośnieński, Krosno, Leski, Leżajski, Łańcucki, Rzeszowski, Rzeszów, Sanocki, Strzyżowski.

Sziléziai vajdaság

Powiaty

:

Będziński, Bielski, Bielsko Biała, Bytom, Chorzów, Cieszyński, Częstochowski, Częstochowa, Dąbrowa, Gliwicki, Gliwice, Jastrzębie Zdrój, Jaworzno, Katowice, Kłobucki, Lubliniecki, Mikołowski, Mysłowice, Myszkowski, Piekary Śląskie, Pszczyński, Raciborski, Ruda Śląska, Rybnicki, Rybnik, Siemianowice, Sosnowiec, Świętochłowice, Tarnogórski, Tychy, Tyski, Wodzisławski, Zabrze, Zawierciański, Żory, Żywiecki.

Sainte-Croix-i vajdaság

Powiaty

:

Buski, Jędrzejowski, Kazimierski, Kielecki, Kielce, Konecki, Opatowski, Ostrowiecki, Pińczowski, Sandomierski, Skarżyski, Starachowicki, Staszowski, Włoszczowski.

Nagy-Lengyelországi vajdaság

Powiaty

:

Jarociński, Kaliski, Kalisz, Kępiński, Kolski, Koniński, Konin, Krotoszyński, Ostrzeszowski, Słupecki, Turecki, Wrzesiński.”