ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 29

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

51. évfolyam
2008. február 2.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 96/2008/EK rendelete (2008. február 1.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 97/2008/EK rendelete (2008. február 1.) a finomítóüzemek 2007/2008-as gazdasági év során történő ellátására szánt, az AKCS-országokból és Indiából származó nyers nádcukor kiegészítő mennyiségének meghatározásáról

3

 

*

A Bizottság 98/2008/EK rendelete (2008. február 1.) egyes rendeleteknek egyes marha- és borjúhústermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjai tekintetében történő módosításáról

5

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

Bizottság

 

 

2008/90/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. július 10.) a Szlovénia által a Novoles Lesna Industrija Straža d.d. javára nyújtani kívánt C 20/06 (ex NN 30/06) sz. állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 3223. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

7

 

 

2008/91/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. július 10.) a C 19/06 (ex NN 29/06) számú, Szlovénia által a Javor Pivka Lesna Industrija d.d. részére nyújtott állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 3227. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

16

 

 

2008/92/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. július 10.) az olasz állam által a szardíniai hajózás részére nyújtott C 23/96 (NN 181/95) és C 71/97 (N 144/97) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2007) 3257. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

24

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/1


A BIZOTTSÁG 96/2008/EK RENDELETE

(2008. február 1.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 1580/2007/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 138. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 1580/2007/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1580/2007/EK rendelet 138. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2008. február 2-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 1-jén.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 350., 2007.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2008. február 1-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

IL

138,6

JO

84,0

MA

39,8

SN

192,7

TN

120,5

TR

99,5

ZZ

112,5

0707 00 05

EG

190,8

JO

202,1

MA

54,5

TR

136,3

ZZ

145,9

0709 90 70

MA

63,9

TR

152,1

ZA

79,4

ZZ

98,5

0709 90 80

EG

191,8

ZZ

191,8

0805 10 20

EG

47,9

IL

59,5

MA

69,9

TN

52,7

TR

64,1

ZA

22,3

ZZ

52,7

0805 20 10

IL

107,2

MA

102,9

TR

101,8

ZZ

104,0

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

CN

83,7

EG

57,6

IL

73,0

JM

103,1

MA

110,9

PK

46,3

TR

69,1

US

60,1

ZZ

75,5

0805 50 10

EG

74,2

IL

120,5

MA

83,8

TR

122,7

ZZ

100,3

0808 10 80

CA

103,4

CL

60,8

CN

77,0

MK

39,9

US

116,4

ZZ

79,5

0808 20 50

CL

59,3

CN

83,9

TR

159,1

US

94,8

ZA

93,9

ZZ

98,2


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/3


A BIZOTTSÁG 97/2008/EK RENDELETE

(2008. február 1.)

a finomítóüzemek 2007/2008-as gazdasági év során történő ellátására szánt, az AKCS-országokból és Indiából származó nyers nádcukor kiegészítő mennyiségének meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 29. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdése megállapítja, hogy a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évben a közösségi finomítóüzemek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében a szóban forgó rendelet VI. mellékletében említett államokból származó nyers nádcukor kiegészítő mennyiségére vonatkozó behozatali vámokat fel kell függeszteni.

(2)

A kiegészítő mennyiséget a 2006/2007., a 2007/2008. és a 2008/2009. gazdasági évre a bizonyos vámkontingensek és kedvezményes megállapodások (2) szerinti cukorágazati termékek behozatalára és finomítására vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 28-i 950/2006/EK bizottsági rendelet 19. cikkének megfelelően kell kiszámítani egy átfogó közösségi nyerscukor-ellátási mérleg-előrejelzés alapján. A 2007/2008. gazdasági évre a mérleg azt jelzi, hogy a közösségi finomítóüzemek ellátási szükségleteinek kielégítése érdekében kiegészítő nyerscukormennyiség behozatalára van szükség.

(3)

A finomítóüzemek 2007. október 1-jétől2008. szeptember 30-ig tartó időszakban történő ellátása céljából az AKCS-országokból és az Indiából származó nyers nádcukor kiegészítő mennyiségének meghatározásáról szóló, 2007. december 20-i 1545/2007/EK bizottsági rendelet (3) az első kiegészítő mennyiséget 80 000 tonnában állapította meg a 2007/2008. gazdasági év első hónapjaiban jelentkező legsürgetőbb ellátási szükségletek kielégítése érdekében. A gazdasági partnerségi megállapodások keretében a cukor további piacra jutására csak a 2008/2009. gazdasági évben lesz lehetőség. A finomítóipar számára megfelelő mennyiségű nyerscukor a 2007/2008. gazdasági évben ezért a kiegészítő mennyiségek meglététől függ. E mennyiségek biztosítása érdekében célszerű 120 000 tonna kiegészítő cukormennyiség megnyitása a 2007/2008. gazdasági évre.

(4)

A finomítóknak a fentiek szerinti megfelelő ellátása csak akkor garantálható, ha a kedvezményezett országok betartják az általuk kötött hagyományos kiviteli megállapodások előírásait. Ezért szükségesnek mutatkozik a kedvezményezettek országokra vagy országcsoportokra bontása. India számára 4 000 tonnányi mennyiség kerül megnyitásra. Így az India által biztosított kiegészítő mennyiségnek az összes kiegészítő mennyiséghez viszonyított aránya megegyezik a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozó aránnyal. A fennmaradó mennyiség az AKCS-országok számára kerül megnyitásra; ezek az országok közösen vállalták, hogy a finomítók megfelelő ellátásának biztosítása érdekében elosztják maguk között a mennyiségeket.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a cukorpiaci irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1545/2007/EK rendeletben megállapított mennyiségeken felül a 2007/2008. gazdasági évre további 120 000 tonna, fehércukor-egyenértékben kifejezett kiegészítő nyers nádcukor meghatározására kerül sor:

a)

116 000 tonna, a 318/2006/EK rendelet VI. mellékletében felsorolt államokból, kivéve Indiából származó cukor fehércukor-egyenértékben kifejezve;

b)

4 000 tonna, Indiából származó cukor fehércukor-egyenértékben kifejezve.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 1-jén.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 1260/2007/EK tanácsi rendelettel (HL L 283., 2007.10.27., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 1. o. A legutóbb a 371/2007/EK rendelettel (HL L 92., 2007.4.3., 6. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 337., 2007.12.21., 67. o.


2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/5


A BIZOTTSÁG 98/2008/EK RENDELETE

(2008. február 1.)

egyes rendeleteknek egyes marha- és borjúhústermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjai tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, 1979. február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2007. szeptember 20-i 1214/2007/EK bizottsági rendelet (2) egyes marha- és borjúhústermékek tekintetében módosította a Kombinált Nómenklatúrát.

(2)

Az elmúlt években a 2658/87/EGK tanácsi rendelet (3) I. mellékletét módosító rendeletek egyes marha- és borjúhústermékek Kombinált Nómenklatúra szerinti kódjait is megváltoztatták, ezek a változtatások azonban nem kerültek minden esetben átvezetésre a marha- és borjúhústermékek piacának közös szervezését szabályozó, alábbi rendeletekben: a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK tanácsi rendelet (4), a marha- és borjúhúsból készült egyes tartósított termékekre nyújtott export-visszatérítések alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályokról szóló, 2006. november 23-i 1731/2006/EK bizottsági rendelet (5) és a feldolgozásra szánt fagyasztott marhahúsra vonatkozó behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről (2007. július 1-jétől2008. június 30-ig terjedő időtartam) szóló, 2007. május 16-i 545/2007/EK bizottsági rendelet (6).

(3)

Ezért az 1254/1999/EK, az 1731/2006/EK és az 545/2007/EK rendeletet megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben foglalt módosításokat az 1214/2007/EK rendelet hatálybalépésének időpontjától, azaz 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Marha- és Borjúhúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1254/1999/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen módosul:

1.

A táblázat a) pontja a következőképpen módosul:

a)

a „Zsíros és sovány dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve” tételt jelölő „0210 90 41” KN-kód helyébe a „0210 99 51” KN-kód lép;

b)

a „Húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény” tételt jelölő „0210 90 90” KN-kód helyébe a „0210 99 90” KN-kód lép.

2.

A táblázat b) pontja a következőképpen módosul:

a)

a „Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyászati termékek gyártására felhasználtakat” tételt jelölő „0206 10 91” és „0206 10 99” KN-kód helyébe a „0206 10 98” KN-kód lép;

b)

a „Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével fagyasztva, kivéve a gyógyászati termékek gyártására felhasználtakat” tételeket jelölő „0206 21 00”, „0206 22 90” és „0206 29 99” KN-kódok helyébe a „0206 21 00”, a „0206 22 00” és a „0206 29 99” KN-kódok lépnek;

c)

a „Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a zsíros és sovány dagadó kivételével” tételt jelölő „0210 90 49” KN-kód helyébe a „0210 99 59” KN-kód lép;

d)

a „Szarvasmarhafélék egyéb, elkészített vagy konzervált húsa vagy belsősége, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, illetve a főtt hús vagy belsőség és a főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét” tételeket jelölő, a „1602 50 31”-től a „1602 50 80”-ig terjedő KN-kódok helyébe a „1602 50 31” és a „1602 50 95” KN-kód lép.

2. cikk

Az 1731/2006/EK rendelet 1. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Hatály

A 800/1999/EK rendeletben foglalt rendelkezések sérelme nélkül a 1602 50 31 9125, a 1602 50 31 9325, a 1602 50 95 9125 és a 1602 50 95 9325 KN-kód alá tartozó tartósított termékekre (a továbbiakban: tartósított termékek) vonatkozó export-visszatérítés kifizetése az e rendeletben meghatározott feltételek teljesüléséhez van kötve.”

3. cikk

Az 545/2007/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet alkalmazásában az »A« termék olyan feldolgozott terméket jelent, amely a 1602 10, a 1602 50 31 vagy a 1602 50 95 KN-kód alá tartozik, nem tartalmaz a szarvasmarhafélék közé tartozó állatok húsától eltérő eredetű húst, a kollagén/fehérje arány nem haladja meg benne a 0,45-os értéket, és tömegszázalékban, a belsőségeket és a zsírt nem számítva legalább 20 % színhúst tartalmaz oly módon, hogy a hús és a kocsonyás részek legalább a teljes nettó tömeg 85 %-át teszik ki.”

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 1-jén.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 34., 1979.2.9., 2. o. A legutóbb a 3290/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 286., 2007.10.31., 1. o.

(3)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1352/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 303., 2007.11.21., 3. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 160., 1999.6.26., 21. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 325., 2006.11.24., 12. o.

(6)  HL L 129., 2007.5.17., 14. o.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

Bizottság

2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/7


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 10.)

a Szlovénia által a Novoles Lesna Industrija Straža d.d. javára nyújtani kívánt C 20/06 (ex NN 30/06) sz. állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 3223. számú dokumentummal történt)

(Csak a szlovén nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/90/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különös annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra, és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az érintetteket az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően felkérte észrevételeik megtételére, és tekintettel ezen észrevételekre,

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2004. december 1-jén a Bizottsághoz panasz érkezett a Novoles Lesna Industrija Straža d.d. (a továbbiakban: „Novoles Straža”) szlovén faipari cég számára nyújtott támogatással kapcsolatban.

(2)

A panasz azon pénzügyi intézkedésre vonatkozott, amelyet a szlovén kormány kormányrendelet útján 2004. május 27-én a „Novoles Straža” vállalat javára hozott a pénzügyi nehézségekkel küzdő gazdasági társaságok támogatásáról és szerkezetátalakításáról szóló törvény 21. cikke alapján. Az intézkedést a Bizottságnak előzetesen nem jelentették be, azzal az indokkal, hogy a szlovén állami támogatásokat felügyelő bizottság még a csatlakozást megelőzően, 2004. április 23-án jóváhagyta azt. Azonban ha figyelembe vesszük azt a bizottsági gyakorlatot, miszerint releváns kritériumnak az a kötelező erejű jogi aktus számít, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást, a Bizottság a szóban forgó intézkedéseket további támogatásnak minősítette, amelyeket az EK-Szerződés 88. cikke értelmében be kell jelenteni, és az említett szerződés 87. cikke alapján kell értékelni (2).

(3)

2006. május 16-án kelt levelében a Bizottság értesítette Szlovéniát határozatáról, mely szerint a támogatás tárgyában megindítja a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást.

(4)

A Bizottság eljárás megindításáról szóló határozatát az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában  (3) tették közzé. A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket a támogatással kapcsolatban.

(5)

A Bizottsághoz az érdekelt felek részéről nem érkeztek észrevételek.

(6)

Szlovénia 2006. július 17-én kelt levelében küldte meg észrevételeit. A Bizottság 2006. október 11-i és 2007. február 23-án kelt leveleiben kiegészitő információkat kért, amelyet a 2006. november 30-i és 2007. április 23-i levelek útján kapott meg. Ezenkívül 2006. június 28-án személyes találkozóra került sor a Bizottság szolgálatának tagjai és a szlovén hatóságok között.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

1.   Kedvezményezett

(7)

A Novoles Straža vállalkozás félkész faipari termékek és bútorok gyártásával foglalkozik. A társaság a Szlovéniai Straža város területén található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján támogatott térségnek számít. 2003-ban körülbelül 800 alkalmazottja volt, így a szlovén fa- és bútorágazatban az egyik legnagyobb munkaadó.

(8)

A társaság, a „Novoles-Primara, d.o.o” (Kft.) (100 %) és a „Pohištvo Brežice, d.d.” (Rt.) (93,7 %) társaságokban rendelkezik részesedéssel. Szlovénia kifejtette, hogy mindkét társaság rossz pénzügyi állapotban van. Amíg az első nevezett cégnek 2003-ban nagyon alacsony volt a nyeresége, addig a másik nevezett cég veszteséges volt.

(9)

A társaság tulajdonjoga több természetes és jogi személy kezében van. Ez a tulajdonosi struktúra annyira széles kiterjedésű, hogy semelyik tulajdonosnak sincs olyan befolyásoló ellenőrzése, amely alapján az egy nagyobb cég részének lenne tekinthető. Valójában a legnagyobb tulajdonosok a cég alkalmazottai, illetve volt alkalmazottai, akiket semmilyen részvényesi megállapodás nem köt össze, és a tulajdonhányaduk 22,3 %. Ezenkívül több „PID” létezik, amelyek együttes tulajdonhányada 33,4 %. Azonban a Bizottság megérti, hogy ezek a „PID” befektetési alapok csupán adminisztrációs szervek, amelyek egyéni befektetők reszvénybefektetéseit kezelik. E részesedések Szlovénia „társadalmi tőkéjének” privatizációjából erednek, vagyis abból az elvből, hogy a vállalatok közös (állami) tulajdonban voltak. A „PID”-ek azért alakultak, hogy lehetőséget nyújtsanak a lakosság számára a társadalmi tőke tulajdonosváltási átalakulási folyamatában való részvételre azáltal, hogy az ezek által kibocsátott tulajdonrészt megtestesítő okmányokat vállalati részvényekre cseréljék. A szlovén hatóságok megerősítették, hogy a „PID”-ek nem rendelkeznek eszközökkel, amelyek segítenének a társaságnak nehézségei átvészelésében.

2.   A kedvezményezett pénzügyi helyzete

(10)

A társaság gyenge pénzügyi helyzete abból adódik, hogy a társaság 2004 áprilisában jelentős, 1,262 milliárd SIT (körülbelül 5,3 millió EUR (4)) összeget vesztett jegyzett tőkéjéből, amelyet így 0,75 milliárd SIT összegre kellett leszállítani. A mérlegből, az eredménykimutatásból és a pénzforgalmi kimutatásból származó főbb pénzügyi és gazdaságossági mutatókat az alábbi táblázat foglalja össze:

1.   sz. táblázat

a Novoles Straža társaság pénzügyi mutatói

Mutató

1999

2000

2001

2002

2003

Nettó értékesítési árbevétel

6 341 790

6 507 932

6 602 106

8 093 436

6 014 466

Készletek

880 544

936 471

1 113 218

955 305

1 279 940

Követelések

930 585

1 053 433

1 218 067

1 676 595

1 133 643

Nyereség/veszteség

78 809

109 884

128 843

110 215

(511 149)

Eladósodás aránya

42,1

44,7

47,2

50,2

57,6

(11)

A szlovén hatóságok felvilágosítást adtak arról, hogy a társaság veszteségei leginkább a tervezettől elmaradó értékesítésben és a növekvő pénzügyi terhekben rejlenek. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a társaság vesztesége és a készletei folyamatosan növekednek.

(12)

Az eljárás kezdeményezésére a szlovén hatóságok válaszukban előadták, hogy emellett ténylegesen az értékesítés is csökkent 2000–2001, valamint 2002–2003 között, miközben a 2002. évi növekedést olyan rendkívüli események magyarázzák, mint a horvátországi mérnöki munkák (berendezések szállítása nagy szállodakomplexumok részére) egy új termelési program bevezetése, és két leányvállalat bevételének kimutatása, melyeket 2003, januárjában a „Novoles”-be olvasztottak be.

(13)

Ezenkívül a szlovén hatóságok a Bizottság részére dokumentált bizonyítékokat is csatoltak arról, hogy a társaság nem tudott elegendő friss tőkéhez jutni a tőkepiacokon. A bankok elsősorban arra hivatkozva utasították vissza a „Novoles Straža” új források iránti kérelmeit, hogy a társaságnak gyenge a hitelképessége, és nem rendelkezik az ezt ellensúlyozó garanciákkal sem. Valójában a 65 %-os állami garancia sem volt elegendő a szükségesnek tartott összeg fedezésére.

3.   A szerkezetátalakítási program

(14)

A nehézségeinek áthidalása érdekében a „Novoles Straža” társaság 2004 áprilisában egy 2004. márciusi keltezésű szerkezetátalakítási tervet küldött a 2004–2008 időszakra vonatkozóan a gazdasági minisztérium részére.

(15)

A terv szerint a jelenlegi pénzügyi nehézségek abból adódnak, hogy a legfontosabb, a termékértékesítések 60 %-át képviselő exportpiacokon (főleg Németország és az Egyesült Államok) lelassult a gazdasági növekedés. Emellett csökkent a félkész termékek iránti kereslet. A bevételcsökkenés 2003-ban tetőzött, emiatt a társaság nem tudta kiegyenlíteni kötelezettségeit a saját eszközeiből, ami a tartozások és a pénzügyi terhek megnövekedéséhez vezetett. Továbbá a társaság szervezeti felépítése nem tette lehetővé a kereslet szerinti gyártás megvalósítását.

(16)

A nehézségek áthidalása érdekében pénzügyi átütemezési tervet készítettek, melynek megvalósítása időközben meg is keződött: ennek célja az volt, hogy az összesen 1 669 940 776 SIT összegű jelzálog fedezetű rövid lejáratú kölcsönt hosszú lejáratú kötelezettséggé alakítsák át; a 65 %-ban jelzáloggal fedezett kölcsönök esetében 1,1 milliárd SIT állami garanciavállalással, míg a fennmaradó 569 940 776 SIT összeg refinanszírozása állami támogatás nélkül történt, azonban a jelzálogfedezet itt a névérték 100 %-nál magasabb volt.

(17)

A „Novoles Straža” az alábbi tevékenység-átszervezési intézkedéseket tervezi:

Módosítani fogja értékesítési stratégiáját úgy, hogy az EU-s és észak-amerikai piacait elsősorban kelet-európai és orosz piacokkal váltja fel. A szlovén hatóságok bizonyítékokat mellékeltek néhány értékesítési projektről, melyek többek között Oroszországban, Szlovákiában és Szerbiában indulnak. A külföldi piacra történő értékesítést 2008-ban 77 %-ra tervezik növelni a 2004-es 70 %-hoz képest, míg a kelet-európai piacokra történő értékesítést 8 %-ra (a korábbbi 0-ról).

Csökkenteni fogja a félkész termékek arányát a késztermékek javára. A késztermékek 2008-ban a termelés 33 %-át fogják kitenni, (2003-ban 26 % volt), a saját márkanevű termékek 2008-ban a termelés 26 %-át képzik majd (2003-ban 20 % volt). A félkész termékek részaránya 2008-ban 41 %-ról 31 %-ra csökken. Ennek ellenére a félkész termékek jelentős részben megmaradnak a gyártásban, de nem csak rétegelt lemezből fognak állni, melynek következtében a hozzáadott érték növekedni fog. A társaság előnye ezen a területen a kisebb darabszámú termékek gyártása ismert gyartó részére.

(18)

Ezenkívül az átszervezés magában foglalná a technológiai átszervezést is a költséghatékony gyártás elérése céljából, amely alkalmazkodna a piaci igényekhez, és emellett a környezetvédelmi előírások betartásával készül. A tervezett befektetések mértéke eléri az 1 455 millió SIT (6,06 millió EUR) összeget, amelyet a társaság kifejezetten gyártási kapacitásnövelő lépések bevezetésére fektetne be, a munkakörülmények javítására, hatékonyabb anyagfelhasználásra, energiatakarékosságra és a környezetvédelmi előírások betartására. A szlovén hatóságok egy befektetési listát mellékeltek a Bizottság részére olyan átfogó intézkedésekkel, mint a rétegelt lemezek profitközpontjának modernizálása, számítógéppel vezérelt szárítási folyamat bevezetése, az új termékek profitközponthoz tartozó gyártás modernizálása, az energetikai rendszer átépítése, és új információs rendszer bevezetése. A szlovén hatóságok jelezték, hogy némi késés várható bizonyos kulcsfontosságú beruházásoknál, mint a profitközponton belüli új termékek gyártásának beindítása, vagy az energetikai rendszer átépítése, a pénzforrások hiányából adódóan (ezek a beruházások a saját eszközökből valósulnának meg).

(19)

Végül, az alkalmazottak átszervezésének célja létszámuk csökkentése 96 fővel, a többi alkalmazottnak részt kell vennie különböző kiegészítő- és szakképzésen. Az 537 millió SIT összköltséget részben támogatás fedezné, 283 millió SIT (1,2 millió EUR) összegben.

(20)

Szlovénia elkészítette az ötéves üzlettervet, mely alapján a „Novoles Straža” átszervezési terve helyreállítaná a társaság életképességét.

(21)

A szlovén hatóságok adatokat mellékelték a Bizottság részére, amelyek alátámasztják a jövőbeni értékesítést. Az elképzelés 10 %-os értékesítés-növekedéssel számol a nyugati piacokon 2005-től 2007-ig, és körülbelül 20 %-os növekedéssel számol a kelet-európai piacokon (5). Emellett figyelembe veszik a termelés félkész termékekről késztermékekre történő átállítását (59 %-nyi késztermék a jelenlegi 46 % helyett).

(22)

A fenti előrejelzések, valamint az értékesítési menedzserek által a kereskedelmi vásárokon szerzett, illetve képviselőktől és közvetlenül a vevőktől származó adatok alapján a „Novoles Straža” összeállította a 2004–2008-as időszakra vonatkozó értékesítési tervét.

(23)

A 2003–2008 évek közötti reális előrelátások alapján, feltételezhető évi 3,6 %-tól 5,7 %-ig terjedő növekedés a hazai piacon, illetve évi 6,5–8,4 % közötti növekedés a külföldi piacokon. Az átszervezés eredményeképpen 2008-ban az alaptevékenység nyeresége elérné a 11,7 %-ot. A sajáttőkearányos eredmény 2008-ban 12,6 %-kal növekedne.

4.   A szerkezetátalakítás költségei és finanszírozása

(24)

A költségek finanszírozásának áttekintése az alábbi táblázatban található:

2.   sz. táblázat

az átszervezés kötségei és finanszírozása

Finanszírozási szükséglet (ezer SIT)

Saját források

Támogatások

Garanciák

Összesen

Pénzügyi átszervezés

369 000 (6)

 

1 100 000

1 469 000

Piaci és fejlesztési átszervezés

675 000

 

 

675 000

Technológiai átszervezés

1 456 000

 

200 000

1 656 000

Személyzeti átszervezés

253 988

282 771

 

536 759

Összesen:

2 384 988

282 771

1 300 000

4 337 699

(25)

A társaság összesen 1 583 millió SIT (6,6 millió EUR) összegben kapott állami támogatást, azonban csak 2004 végén, és nem a tervek szerint 2004 közepén.

(26)

A fő támogatást állami garancia formájában kapta a Novoles-Straža, összesen 4, 1,3 milliárd SIT összegű kölcsön kiváltására, ami lehetővé tette a társaságnak a már létező tartozások átütemezését. A törlesztési idő 7 év, amely tartalmazza a kétéves törlesztési haladékot. Így a kamtláb 4,5 %, beleértve a hitelösszeg 0,1 %-át kitevő egyösszegű hitelfolyósítási és kezelési jutalékot. A garancia fedezi a kölcsönök 100 %-át, ami kiegészítő, minimálisan 65 %-os jelzálog-fedezettel párosul.

(27)

Szlovénia javaslatot tett arra, hogy a 2 385 millió SIT átszervezési költség finanszírozását a társaság saját eszközeiből finanszírozza. Azonban, a Bizottság úgy gondolja, hogy ezt célszerű lenne kiegészíteni további 569 millió SIT összegű magán kölcsönforrásból (8,5 %-os mértékben). Bizonyos összegű saját forrást elő lehet teremteni a beruházások elhalasztásával (1 323 millió SIT, vagyis 30,5 %), valamint értékcsökkenési leírás elszámolásával (29,76 %). A szlovén hatóságok mellékeltek a Bizottságnak egy részletes listát a beruházáselvonásokról. Körülbelül 300 millió SIT valósult meg 2005-ben, míg 2006-ra további körülbelül 600 milliónyi elhalasztott kiadást irányoztak elő (és realizáltak), a 2007. és 2008. évre pedig 450 millió SIT összeget.

5.   Piaci viszonyok és kompenzációs intézkedések

(28)

A „Novoles Straža” az alábbi termékeket gyártja, amelyeknek az EU-25 piaci szinten belüli részesedése a következő:

3.   sz. táblázat

piaci részesedések

Termék

Piaci részesedés 2003

Piaci részesedés 2005

Rétegelt lemezek (7)

0,14 %

0,13 %

Székek és részei (8)

0,07 %

0,04 %

Bútorok és részei (9)

0,08 %

0,05 %

Átlag

0,09 %

0,06 %

6.   Egyéb segély

(29)

A szlovén hatóságok kijavították azokat az adatokat, amelyek az eljárás megindításkor kerültek megemlítésre, és kijelentik, hogy a „Novoles Straža” társaság a 2004. évben valóban részesült kedvezményes, a köz- és magánszférából származó, környezetvédelmi célú kölcsönökben, de csak 115,2 milió SIT (0,48 millió EUR) összegben, ami 14,9 millió SIT (62 000 EUR) nettó támogatási intenzitásnak felel meg. E támogatást a „Környezetvédelmi beruházások társfinanszírozása” program keretében nyújtották, és 2004. februárban hagyták jóvá.

(30)

Ezenkívül Szlovénia helyesbítést tett, amely szerint a társaság az 1999. évben 18,1 millió SIT (75 000 EUR) támogatást kapott kamattámogatásként, 11,5 millió SIT (48 000 EUR) mukahelyteremtési támogatást, 3,6 millió SIT (15 000 EUR) kutatási és fejlesztési támogatást, és 1,1 millió SIT (4 600 EUR) exporttámogatást.

(31)

Az előző bekezdésben említett első támogatás először átszervezési segélynek tűnt, valójában kamattámogatás volt. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert Szlovéniában a külföldinél magasabbak a kamatok. Valójában, a programban való részvétel egyik feltétele az volt, hogy a résztvevők A, B, C vagy D hitelbesorolást kapjanak, és nem lehetett úgy részt venni a programban, hogy a cég ellen csődeljárás van folyamatban. A társaság bizonyítékokat mellékelt arról, hogy akkoriban a hitelképessége A/B osztályba volt besorolva.

III.   AZ ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSÉNEK INDOKAI

(32)

2006. május 16. keltezésű levelében a Bizottság értesítette Szlovéniát, hogy a kérdéses intézkedés új támogatásnak minősül, amelyet az EK-Szerződés 88. cikkének megfelelően be kell jelenteni, és a Szerződés 87. cikke szerint kell értékelni. E célból a Bizottság ismételten hangsúlyozta, hogy releváns kritériumnak az a kötelező erejű jogi aktus számít, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást, ami meg is történt 2004. májusban.

(33)

Emellett a Bizottság kétségbe vonta a támogatások közös piaccal, és különösen az 1999. évi (10), a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással való összeegyeztethetőségét, az alábbi indoklással:

A Bizottság megkérdőjelezte, hogy a társaságnak valóban voltak-e nehézségei, hiszen az értékesítés egészen 2003-ig növekedett a készletek 2002. évi csökkenése mellett. Ezenkívül a Bizottság számára nem volt egyértelmű, hogy a fenti társaság nem egy nagyobb csoport része-e.

Nem volt világos, milyen módon kívánja a társaság visszaállítani a hosszú távú életképességét, hiszen nem volt elegendő adat, amely megalapozta volna a jövőbeni üzletviteli elképzeléseket.

Nem volt világos, hogy a társaság hogyan fogja biztosítani a jelentős önrészt, amelyből fedezné az átszervezési költségeket, mivel nem volt világos, milyen forrásból szerzi majd be a szükséges saját eszközöket.

Semmilyen piaci elemzés nem került benyújtásra, amely indokolta volna a kompenzációs intézkedések nem létezését.

Az „először és utoljára” alapelvnek való megfelelés megkérdőjelezhető volt, tekintettel arra, hogy a társaság 1999-ben már kapott szerkezetátalakítási támogatást.

IV.   SZLOVÉNIA ÉSZREVÉTELEI

(34)

Szlovénia kitart állítása mellett, miszerint a Novoles Straža társaság részére az állami támogatás folyósítása Szlovénia Európai Uniós csatlakozása előtt valósult meg, és hogy államuk gazdasági kitettsége ismert volt a belépés előtt.

(35)

Másodszor, Szlovénia vitatta az Európai Bizottság kételyeit, miszerint a Novoles Straža egy nagyobb gazdasági társaság része-e vagy sem, valamint elmagyarázta a fentiekben kifejtett sajátos szlovéniai tulajdonosi szerkezetet, valamint megadta a pontos adatokat a részvényesek tulajdoni hányadairól.

(36)

Harmadszor, Szlovénia bizonyítékokat nyújtott be arról, hogy a „Novoles Straža” társaság „nehézségekkel küszködő vállalkozás”. Itt részletesebben elmagyarázta azokat az átfogó tendenciákat, amelyek a társaság 1999 óta fennálló pénzügyi nehézségeire vonatkoztak (amelyet a készletek és adósságok növekedése, valamint az értékesítés csökkenése jelzett, a bizonyos rendkívüli események által kiváltott 2002-es növekedés ellenére is). A nehézségek 2004-ben tetőztek, amikor a társaság nem tudott külső finaszírozáshoz hozzájutni.

(37)

Negyedszer, a szlovén hatóságok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a „Novoles Straža” társaság stratégiája olyan piackutatásokon és az előrejelzéseken alapul, amelyek viszonylag nagy mennyiségű bútoreladást igazolnak.

(38)

Ötödször, a kompenzációs intézkedésekkel kapcsolatban Szlovénia benyújtott egy tanulmányt, amely alátámasztja, hogy a vállalkozás piaci részesedése igen csekély az EU-25-ök érintett termékpiacát tekintve. Mindazonáltal a szlovén hatóságok emlékeztetnek annak kellő figyelembevételére, hogy a vállalkozás olyan területen található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében támogatott térség.

(39)

Végül, ami a régebben kapott állami támogatást illeti, Szlovénia kijavított bizonyos elírásokat, amelyek a kapott összegekre vonatkoznak, és emelett azt állítja, hogy az eredetileg szerkezetátalakítási támogatásnak nevezett támogatást az iránymutatásokban meghatározottakkal ellentétben nem mentésre és átszervezésre folyósították.

V.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

1.   Az állami támogatás fennállása

(40)

Az EK-Szerződés 87. cikkének 1. bekezdése alapján a tagállamok által vagy állami forrásokból bármilyen formában nyújtott támogatások, melyek néhány vállalatnak vagy néhány termelési ágazatnak kedvezve torzítják a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyegetnek, a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek, amennyiben a tagállamok közti kereskedelmet korlátozzák, kivéve ha a Szerződés 87. cikkének (2) vagy (3) bekezdése szerint indokoltnak tekinthetők.

(41)

A Bizottság megállapítja, hogy a segélyt egy tagállam nyújtotta állami forrásból egy egyéni vállalkozásnak. Ez egyértelműen vonatkozik a közvetlen támogatásra, valamint a garanciára, különösen abban az esetben, ha a társaság gazdasági nehézségekkel küzd, és a kölcsön 100 %-ra nyújtanak állami garanciát (11). Valójában a garancia a társaságnak nagyobb kölcsönhöz való jutást biztosított, mint amit akkor kapott volna, ha nem rendelkezne garanciával.

(42)

Mivel a támogatás kedvezményezettjének helyzete a tagállamok és Szlovénia közötti folyamatos feldolgozott fa- és bútoripari kereskedelemben az uniós és szlovén versenytásaival szemben javulna, torzító hatást gyakorolna a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre. Emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adott garancia és támogatás valójában a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás.

2.   Új állami támogatás fennállása

(43)

A szlovén hatóságok megkérdőjelezték, hogy a Bizottság rendelkezik-e megfelelő hatáskörrel a támogatás EK-Szerződés 87. és 88 cikke szerinti értékelésére, azzal érvelve, hogy a támogatás odaítélése a csatlakozás előtt valósult meg. A Bizottság az eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában rámutatott, hogy a támogatás csatlakozást megelőző vagy azt követő hatályosulásának megítélésében meghatározó eseménynek az a kötelező erejű jogi aktus számít, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást (12). Ilyen jellegű, csatlakozás előtti határozat hiányában az intézkedés új támogatásnak minősül, még akkor is, ha előzőleg az állami támogatás odaítélése már ismert volt.

(44)

A Bizottság fenntartja azon eredeti következtetését, miszerint az a kötelező erejű jogi aktus, amely alapján az illetékes nemzeti hatóság odaítéli az állami támogatást, nem lépett hatályba a csatlakozás előtt. A vonatkozó szlovén előírások szerint a támogatást az illetékes minisztérium javaslata alapján meghozott kormányrendelettel kell odaítélni. Az előzetes tárcaközi szakbizottsági és az illetékes minisztériumi határozatok szükségesek, de mégsem elegendők a támogatás jóváhagyásához. A jogerős határozatot a kormány hozza meg. A fenti példánál a kormány 2004. május 27-én meghozta a határozatát, Szlovénia pedig 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Emiatt az intézkedések új támogatásnak minősülnek, melyeket az EK-Szerződés 88. cikke szerint be kell jelenteni és a Szerződés 87. cikke szerint értékelni kell.

3.   A támogatás összeegyeztethetősége

(45)

Mivel a kérdéses támogatás szerkezetátalakítási támogatás, összeegyeztethető a közös piaccal, amennyiben megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásnak (a továbbiakban: „az iránymutatás”) (13).

(46)

A Bizottság Szlovénia megjegyzései és saját vizsgálati eredményei alapján az alábbi következtetésekre jutott a hivatalos eljárás megindítására okot adó kérdésekben.

3.1.   Jogosultság

(47)

Tekintettel a Szlovénia által szolgáltatott adatokra, a Bizottság álláspontja szerint a fenti (24)–(27) bekezdésben ismertetett vállalkozási teljesítmény alapján a nevezett vállalkozás valóban nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt a kérdéses támogatás odaítélésekor. A Bizottság kifejezetten hangsúlyozza, hogy ezek a nehézségek a 2000–2004-es évekre vonatkozó tendenciába illeszkedtek, és nem egy rendkívüli 2003-as esemény eredményei voltak. A szlovén hatóságok emellett megfelelően bizonyították, hogy a társaság 2004-ben nem tudta volna önállóan refinanszírozni rövid lejáratú kötelezettségeit. Ez nem ellenkezik azzal a ténnyel, hogy a társaságnak sikerült önállóan bizonyos refinanszírozási forrásokhoz hozzájutnia. Ez a magas túlfedezet miatt volt lehetséges, amelyet a vállalkozás nem tudott volna biztosítani a teljes refinanszírozandó összegre nézve.

(48)

A Bizottság szintén figyelembe veszi Szlovénia magyarázatait a „Novoles Straža” társaság tulajdonosi szerkezetére nézve. Tekintettel a Novoles Straža intézményi tulajdonosainak passzív természetére és szerény tőkeellátottságára, valamint a többi tulajdonos megosztottságára, a Bizottság megállapította, hogy a társaságnak nem volt lehetősége a szükséges források részvényesek általi finanszírozására. Ugyanezen okokból és figyelembe véve azt a tényt is, hogy egyetlen részvényes sem rendelkezik 22 %-nál nagyobb részvénytőkével a vállalkozásban, a Bizottság szintén megállapítja, hogy a „Novoles Straža” társaság nem része egy nagyobb vállalatcsoportnak sem.

(49)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság alátámasztja, hogy a „Novoles Straža” társaság jogosult volt szerkezetátalakítási támogatásra.

3.2.   A jövedelmezőség helyreállítása

(50)

Az eljárás kezdeményezéskor a Bizottság jelezte, hogy nem világos, milyen módon fogja lehetővé tenni a Novoles Straža társaság szerkezetátalakítási terve a társaság jövedelmezőségének helyreállítását. Ez leginkább az ötéves pénzügyi előrejelzési tervet foglalta magába, amely felvázolta a társaság szerkezetátalakítási intézkedések nyomán valószínűsíthető fejlődési pályáját. A Bizottság figyelmeztetett, hogy Szlovénia nem mellékelte a Bizottság számára az ahhoz szükséges információkat és adatokat, amelyek alapján az értékelni tudná a „Novoles Straža” társaság szerkezetátalakítási intézkedések nyomán valószínűsíthető fejlődésére vonatkozó egyes feltételezéseket.

(51)

Az eljárás során Szlovénia mellékelte a fenti (21) és (22) pontban említett kiegészítő adatokat. Ezek az adatok megfelelően magyarázzák a feltételezések alapjait. A Bizottság észrevételezi, hogy a „Novoles Straža” értékesítéseire vonatkozó előrejelzések mai szemmel nézve talán túl derűlátóak, tekintettel arra, hogy az ágazatnak 2005-ben és 2006-ban erős távol-keleti versennyel kellett szembenéznie, melynek következtében túlkínálat és erős árleszorító hatás jelentkezett. Azonban nem világos, hogy ez az információ már a 2004. év elején is ismert volt-e. Ezenkívül 2006-ban maga a Bizottság állapította meg a következőket: „az utóbbi években a rétegelt lemezek gyártása és kereslete jelentősen megnövekedett, bizonyos terméktípusokra jellemző erős export piacfejlődéssel” (14). Mivel a Bizottság semmilyen ellentmondó információt nem kapott, amely megkérdőjelezné a vállalkozást és a feltételezéseket, így nem lát okot ezek vitatására. Emiatt a Bizottság szerint az előrejelzések hihetők, ami eloszlatja a Bizottság ilyen irányú kételyeit.

(52)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban azt is megállapította, hogy a szerkezetátalakítási terv számos olyan belső intézkedést tartalmazott, amely megvalósítás esetén a vállalkozás helyzetének megváltozását idézte volna elő. A vizsgálatok során kiderült, hogy az átszervezési terv elkészítése késve valósult meg, és hogy bizonyos technológiai átszervezési lépések nem terv szerint valósultak meg. A szlovén hatóságok szerint ennek oka a későn folyósított állami támogatás, valamint a vártnál gyengébb üzleti eredmények elérése. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási terv magában foglalja a műszaki átszervezés elsősorban saját eszközökből megvalósítandó finaszírozását is. Ilyen jellegű hiányosság előzetesen nem volt feltárható, és ebből a szemszögből nézve megmagyarázható, mivel az állami segélynek valóban a lehető legkisebb mértékre kell korlátozódnia, különösen azon tagállamok esetében, amelyek közvetlenül a belépés előtt hasonló terv (15) végrehajtása mellett kötelezték el magukat. Ezért a Bizottság e kivételes esetben nem tekinti úgy ezt a hiányosságot, mint amely megkérdőjelezi a megvalósítható szerkezetátalakítási terv meglétét. A Bizottság ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a támogatás jóváhagyásának előfeltétele a szerkezetátalakítási terv hiánytalan végrehajtása (43. pont), amelyet folyamatos ellenőrzés kísér (46. pont).

(53)

A Bizottság ezért elvárja, hogy Szlovénia az irányelv 46. pontjával összhangban mellékeljen legalább két ellenőrzési jelentést: az egyiket 2008. január végére a 2007. évről, a másikat 2009. január végére a 2008. évről, részletes adatokkal a társaság pénzügyi eredményességéről, valamint a végrehajtott beruházásokról. A Bizottság hangsúlyozta, hogy amennyiben a vállalkozás a jövedelmezőség helyreállítása érdekében a tervben szereplő beruházásokat nem azok teljességében hajtja végre, kötelezhető az állami támogatás egy részének visszafizetésére (16).

3.3.   A támogatás lehető legalacsonyabb szintre történő korlázotása

(54)

A támogatás a szükséges legalacsonyabb szintre korlátozódik, így a Bizottság eloszlatottnak véli a jelentős saját források biztosításával kapcsolatos aggályait. Az iránymutatás 40. pontjával összhangban a támogatásnak szigorúan a jövedelmezőség helyreállításához legszükségesebb mértékre kell korlátozódnia, a kedvezményezetteknek pedig saját forrásokkal jelentősen hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakítási tervhez.

(55)

A szlovén hatóságoknak a 27. pontban részletezett, a saját eszközökre vonatkozó magyarázata megfelelően részletes, így lehetővé teszi a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a vállalkozás a 2005–2008 időszak alatt végrehajtja-e azt a nagyszámú elhalasztott beruházást, amelyek összesen a szerkezetátalakítási költségek 30,5 %-át teszik ki. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Novoles Straža külső, támogatás nélküli pénzforrásokhoz jutott, melynek mértéke 8,5 % volt.

(56)

A Bizottság másrészt újra megerősíti, hogy az értékcsökkenési leírást nem tudja elfogadni hozzáadott tulajdonosi hozzájárulásként, mivel ez nem biztosít rendelkezésre álló eszközöket a társaság részére, emellett a nyújtott állami támogatás eredményeként megvalósuló jövőbeni műveletek függvénye (17).

(57)

Ennek megfelelően a Bizottság megállapítja, hogy az összesített tulajdonosi hozzájárulás 39 %, ami az 1999. évi iránymutatás alapján jelentősnek nevezhető (18).

(58)

A támogatás a jövedelmezőség helyreállítása szempontjából a lehető legalacsonyabb mértékre korlátozódik, tekintettel arra, hogy leginkább a lejárt rövid lejáratú kölcsönökhöz kapcsolódó sürgős refinanszírozási szükségleteket fedezi, miáltal a vállalkozás számára nem biztosít túlzott mértékű likviditást.

3.4.   Kompenzációs intézkedések

(59)

Az iránymutatás 35. és 36. pontja szerint olyan intézkedéseket szükséges alkalmazni, amelyek a lehetőség szerinti kereteken belül csökkentik az állami támogatás versenytársakra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A kompenzációs intézkedések az irányelvek 36. pontja értelmében nem kötelezőek abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettjének piaci részesedése csekély. Ezeknél az eseteknél a kompenzációs intézkedések nem feltételei a támogatás közös piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításának.

(60)

A Bizottság nem vitatja a szlovén szervek állítását, miszerint a vállalkozás több termékpiacon is aktívan tevékenykedik, melyek az alábbiak: rétegelt lemezek, burkolólemezek, székek és egyéb bútorok. A rétegelt lemezekkel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy egy fúziós ügyben „a piackutatás meggyőzően alátámasztotta, hogy a bútorgyártásban és az építőiparban használt különböző fajtájú falemezek, mint a rétegelt lemezek, kemény lemezek, nyers pozdorjalapok és nemesített pozdorjalapok, dekorációs laminátok (HPL/CPL), valamint falemezekből készült elemek különböző termékpiacokat képviselnek (19)”.

(61)

Az érintett termékpiacok meghatározásához Szlovénia a Bizottság rendelkezésére bocsátott egy piackutatást, amely feltünteti az EU-25-ön belüli egyes érintett termékpiaci részesedéseket. Ezzel kapcsolatban a Bizottságnak kevés oka lenne az iránymutatás 20. lábjegyzete szerinti azon feltételezés megvitatására, hogy az érintett piac az EGT. A Bizottság emlékeztet, hogy egy fúziós ügyben (20) korábban már végzett piacelemzést az európai fatermékek iparában (leginkább a forgácslap alapú pozdorja-panelek) és megállapította, hogy az érintett piac nagyobb, mint a nemzeti piac, de legalábbis a határon átnyúló regionális piac. Ezt alátámasztották a határon átnyúló kereskedelmi mozgások. A rétegelt lemezekkel kapcsolatos hasonló kereskedelmi folyamatok létezését bizonyítják a bizottsági belső szakértők által szolgáltatott számadatok (lényegében a Novoles Straža forgalmának nagyobbik része – vagyis 60 %-a – a Közösségen belül kerül exportálásra). Ezenkívül a határon átnyúló regionális piac körülbelül 1 000 kilométernyi távolságra van, ugyanakkor a távolság a termékek hozzáadott értéke függyvényében is változik, vagyis a bevonatos termékekkel való kereskedés messzebre terjedt, mint a bevonat nélküli termékek esetében. Mivel a furnérlemezek eleve jobb minőségűek, és többnyire a rétegelt lemezek kerülnek exportra, a rétegelt lemezek szállítási költségei kevésbé fontosak, mint a pozdorja lemezeké (valamint székek vagy más, rétegelt lemezekből készült termékek esetén még kevésbé jelentősek). A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Novoles Straža által gyártott termékek érintett piacának, ha nem is az egész EGT-t vagy az EU-25-öket, de legalább az EU-25 nagyobbik részét kell tekinteni.

(62)

Mivel a Novoles Straža piaci részesedése az EU-25 piacon semmiképpen sem haladja meg a 0,13 %-ot, és e részesedés a felére csökkentett földrajzi piacot alapul véve elvileg nem növekedne a jelenlegi kétszeresénél többre, a Bizottság megítélése szerint a társaság részesedése így is jóval 1 % alatt marad, ami elhanyagolhatónak tekinthető különösen azon tény figyelembevételével, hogy a piacon nagy létszámban vannak jelen kis és közepes méretű gyártók (21). Emiatt az állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének bizosításához nincs szükség kompenzációs intézkedésekre.

3.5.   Egyéb támogatás

(63)

Végül, Szlovénia elegendő mennyiségű információt bocsátott a Bizottság rendelkezésére minden egyéb támogatásról, amelyet a társaság kapott, ami lehetővé teszi az egyszeri támogatásra vonatkozó alapelv értékelését. Az iránymutatás 48. és köv. pontjaiban rögzített ezen alapelvvel összhangban a Bizottság nem hagyhat jóvá szerkezetátalakítási támogatást olyan vállalkozás esetében, amely előzőleg már részesült szerkezetátalakítási támogatásban. A Bizottság úgy véli, hogy ezen alapelv alkalmazásában a szóban forgó támogatást megelőző tíz évben megítélt minden szerkezetátalakítási támogatást figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az első állami támogatást a támogatást nyújtó tagállam EU-csatlakozása előtt folyósították.

(64)

A Bizottság megállapítja, hogy a vállalkozás a múltban nem kapott semmilyen szerkezetátalakítási támogatást. A Bizottság közelebbről eloszlatta azzal kapcsolatos kételyeit, hogy az 1999-ben kamattámogatásként kapott 18,1 millió SIT (75 000 EUR) összegű támogatás szerkezetátalakítási támogatást jelentett-e, mivel akkoriban a társaság hitelképességi besorolása A/B volt. Emiatt a vállalkozást nem lehet nehézségben levőnek minősíteni és a támogatást nem lehet olyan szerkezetátalakítási támogatásnak tekinteni, amely az egyszeri támogatás alapelve alapján kizárná a vállalkozás támogathatóságát.

(65)

A Bizottság megállapítja a szlovén hatóságok egy korábban megküldött beadványában szereplő – a Bizottság által az eljárást megindító határozatban átvett – elíráskorrigálását, ami azt jelenti, hogy a határozatban említett valamennyi támogatás „de minimis (22)-nek tekinthető. Emellett a szlovén hatóságok elmagyarázták, hogy ezen támogatások mindegyikét az EU-csatlakozás előtt folyósították szerkezetátalakítási támogatásnak nem minősülő támogatásként. Mivel ily módon ez a támogatási kérdés nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, és mivel az 1999. (23) évi iránymutatás alapján a támogatás még annak ellenére sem tekinthető szerkezetátalakítási támogatásnak, ha tudni lehetett, hogy a vállalkozás nehézségekkel küzdött, az egyszeri támogatás alapelvére hivatkozva a vállalkozás nem zárható ki a támogatásból a korábban megítélt egyetlen támogatásból kiindulva sem.

VI.   KÖVETKEZTETÉS

(66)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kérdéses támogatás szerkezetátalakítási támogatás, amely eleget tesz a hatályos iránymutatásokban szereplő feltételeknek, konkrétan az 1999. évi szerkezetátalakítási iránymutatásnak. A Bizottság így megállapítja, hogy bár Szlovénia az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését megsértve jogellenesen nyújtott szerkezetátalakítási támogatást a Novoles Straža részére, az állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal.

AZ ALÁBBI HATÁROZATOT HOZTA:

1. cikk

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében, valamint az 1999. évi, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján a Szlovénia által a Novoles Straža vállalkozásnak juttatott állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal.

2. cikk

1.   A szerkezetátalakítási tervet teljes egészében kell végrehajtani. Előkészületben van minden olyan intézkedés, amely szükséges a terv végrehajtásához.

2.   A terv végrehajtásának ellenőrzése éves jelentések alapján valósul meg, amelyeket Szlovénia továbbít a Bizottságnak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2007. évről szóló jelentést 2008. január végére, a 2008. évről szólót pedig 2009. január végére kell elkészíteni. A jelentéseknek részletes adatokkal kell szolgálniuk a vállalkozás pénzügyi eredményességéről és a megvalósított beruházásokról.

3. cikk

Jelen határozat címzettje a Szlovén Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

A Bizottság részéről

Neelie KROES

Bizottsági tag


(1)  HL C 194., 2006.8.18., 22. o.

(2)  Az eljárásra vonatkozó részletes adatok megtalálhatók az eljárást kezdeményező határozatban (lásd 1. sz. lábjegyzet), amely szintén megfelel a fenti határozat céljának is.

(3)  Lásd 1. sz. lábjegyzet.

(4)  Figyelembe véve azt, hogy 2006. év elején 1 EUR = 240 szlovén tollárral (SIT).

(5)  Ezek az adatok az Euromonitor becslésein alapulnak, 2003.

(6)  a Bizottság által megadott adat

(7)  US harmonizált rendszer szerinti kódok 4412 14 00, 4412 19 00, 4412 93 00.

(8)  US harmonizált rendszer szerinti kódok 9401 61 00, 9401 69 00, 9401 90 30.

(9)  US harmonizált rendszer szerinti kódok 9403 60 10, 9403 60 90, 9403 90 30.

(10)  A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás, HL C 288.,1999.10.9., 2. o.

(11)  Lásd az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottság közlemény 2.1.2. és 4.2. pontját (HL C 71., 2000.3.11., 14. o.).

(12)  Lásd az eljárást kezdeményező határozatot, 1. sz. lábjegyzet, 20. pont és köv.

(13)  Mivel a támogatást 2004. májusban ítélték oda, azt az 1999. évi iránymutatás alapján kell értékelni, vagyis a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás szerint (HL C 288., 1999.10.9., 2. o.).

(14)  http://ec.europa.eu/enterprise/forest_based/tradeflows_en.html

(15)  Lásd az irányelv 32. pontját. A tervre vonatkozó kötelezettség valóban a csatlakozás előtt lett megadva, amíg a segély később lett folyosítva.

(16)  Lásd a Bizottság 2006. szeptember 13. határozatát, ügy száma: N 350a/2006 MSO, HL C 280., 2006.11.18., 4. o.

(17)  Ezt alátámasztja a Bizottság határozata is. Eset száma: N464/05 AB Kauno Kelt:2006.2.22., 17. valamint az 1999. évi irányelvek a pénzügyi forgalomról a bizottsági határozaton belül, eset ügyszáma C-19/2000 TGI, HL L 62., 2002.3.5., 30. o., 106. pont, valamint a következő ügyek: C-30/1998 Wildauer Kurbelwelle HL L 287., 2000.11.14., 51. o., 52. pont.

(18)  Lásd még az alábbi ügyekben hozott bizottsági határozatokat: C39/2000 Doppstadt, HL L 108., 2003.4.30., 8. o., 74. pont, és a C33/1998 Babcock Wilcox ügyben hozott határozatot, a (HL L 67., 2002.3.9., 50. o.).

(19)  A COMM/M.4165 – Sonae Industria/Hornitex sz. ügyben hozott 2006.6.28-i bizottsági határozat 11. pontja.

(20)  A COMM/M.4165 – Sonae Industria/Hornitex ügyben hozott 2006.6.28-i bizottsági határozat 13. pontja.

(21)  Tekintettel más példákra, amelyek összhangban vannak az 1999. évi iránymutatással, lásd a Bizottság az alábbi ügyben hozott határozatát: C-3/2005 FSO, HL C 100., 2005.4.26., 2. o., 38. pont és így tovább.

(22)  Lásd az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletet, HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(23)  A 2004. évi iránymutatás 20. pontja alapján ez eltérő is lehet.


2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/16


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 10.)

a C 19/06 (ex NN 29/06) számú, Szlovénia által a Javor Pivka Lesna Industrija d.d. részére nyújtott állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 3227. számú dokumentummal történt)

(Csak a szlovén nyelvű változat hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/91/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdése a) pontjára,

miután felhívta az érdekelt feleket, hogy a fenti rendelkezéseknek megfelelően tegyék meg észrevételeiket (1),

mivel:

I.   ELJÁRÁS

(1)

2004. december 1-jén a Bizottsághoz panasz érkezett a Javor Pivka Lesna Industrija d.d. szlovén fafeldolgozó cég (a továbbiakban: Javor Pivka) részére nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatban.

(2)

A panasz a pénzügyi intézkedésekre vonatkozott, amelyek a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott támogatásokról szóló szlovén törvény 21. cikke alapján hozott szlovén kormányrendelet alapján kerültek folyósításra. Továbbá kiderült, hogy az intézkedést nem jelentették be a Bizottságnak, azzal az indoklással, hogy a szlovén állami segélyeket felügyelő tárcaközi szakértői bizottság jóváhagyta azt 2004. április 23-án, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően. Mivel azonban annak meghatározása során, hogy egy támogatást mikor nyújtottak, azon kötelező erejű jogi aktus a döntő kritérium, amelyben az illetékes nemzeti hatóság vállalja az állami támogatás nyújtását, a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedés új támogatásnak minősül, amelyet ezért az EK-Szerződés 88. cikke alapján be kellett volna jelenteni és az EK-Szerződés 87. cikke alapján kellett volna értékelni (2).

(3)

2006. május 16-án kelt levelében a Bizottság értesítette Szlovéniát, hogy a támogatás kapcsán az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében rögzített eljárás megindításáról határozott.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (3). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be a támogatásra vonatkozó észrevételeiket.

(5)

A Bizottsághoz az érdekelt felek részéről nem érkeztek észrevételek.

(6)

Szlovénia 2006. július 17-i levelében küldte meg észrevételeit. A Bizottság 2007. február 23-i levélben (hivatkozási szám: D/50797) kiegészítő információkat kért, amelyeket 2007. április 23-án kapott meg. Ezenkívül 2006. június 28-án találkozóra került sor a Bizottság szolgálatai és a szlovén hatóságok között.

II.   A TÁMOGATÁS RÉSZLETES LEÍRÁSA

1.   A kedvezményezett

(7)

A Javor Pivka félkész faipari termékek és bútorok gyártásával foglalkozik. A cég a szlovéniai Pivka térségében található, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése a) pontjának értelmében támogatott térségnek minősül. 2003-ban mintegy 800 alkalmazottja volt. A vállalat négy alárendelt vállalkozás kizárólagos tulajdonosa.

(8)

A társaság tulajdonjoga körülbelül 1 264 rézvényes között oszlik szét: kilenc befektetési társaság, illetve más jogi személyek birtokolják a részvények 60 %-át, a fennmaradó 40 %-ot pedig 1 255 részvényes birtokolja, akik egyikének a részesedése sem haladja meg az 1 %-ot (4).

(9)

A támogatás folyósítását megelőző évben a Javor Pivka pénzügyi nehézségekkel szembesült. A legfontosabb pénzügyi és üzleti mutatók az alábbi táblázatban találhatók:

1.   táblázat

A Javor Pivka pénzügyi mutatói

Mutató (ezer SIT) (5)

2000

2001

2002

2003

Értékesítések nettó bevétele

8 114 374

7 884 954

8 174 323

8 124 711

Késztermékek és befejezetlen termelés készlete

867 609

1 030 323

894 302

1 121 632

Nettó működési eredmény

56 566

– 137 030

– 303 729

– 578 268

Kumulált nyereség/veszteség

56 566

–80 464

– 384 193

– 962 461

Cash flow

480 468

333 324

104 522

– 162 879

2.   Szerkezetátalakítási program

(10)

Nehézségeinek áthidalása érdekében a Javor Pivka 2004 áprilisában a 2004–2008 időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervet nyújtott be a Gazdasági Minisztérium részére.

(11)

A társaság állítása szerint pénzügyi nehézségei abból adódnak, hogy kevésbé versenyképes az alacsony költségű gyártók fejlődő országokból érkező, az eddigi hagyományos exportpiacain (főleg Németország és az Egyesült Államok) megjelenő áruival szemben. A Javor Pivka megállapította, hogy ahhoz, hogy megbirkózzon versenytársaival és helyreállítsa rentabilitását, a technológia korszerűsítése és a költségek csökkentése révén növelnie kell a termelékenységet, továbbá nyereségesebb piaci réseken és földrajzi piacokon kell megjelennie.

(12)

A szerkezetátalakítási program ebből a célból az alábbi intézkedéseket írja elő:

(13)

Technológiai szerkezetátalakítás: Ez az elavult felszerelések és gyártási programok teljes korszerűsítését foglalja magában. A cél nem a kapacitások növelése, hanem a termelékenység növelése és a vevői igényeknek való megfelelés új termékek bevezetése és a környezetbarát termelési standardok betartása révén. Az új termelősorok lehetővé tennék, hogy a társaság termelése a félkész termékek gyártásától a nagyobb feldolgozottsági fokú, nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó termékek felé mozduljon el (különösen a rétegelt lemezek programja esetében). A szerkezetátalakítás e részének finanszírozása az alábbiak szerint történt volna: 50 % banki hitelekből, amelyekre az állam garanciát vállal, míg a fennmaradó 50 % a Javor Pivka saját forrásaiból.

(14)

Az alkalmazottak átszervezése: A szerkezetátalakítási terv e részében kb. 100 fős létszámleépítést irányoz elő, (akik végkielégítésre jogosultak), a fennmaradó 700 alkalmazott számára pedig képzéseket kell tartani, hogy képességeiket a szerkezetátalakítási programmal járó új feladatok teljesítéséhez igazíthassák.

(15)

Az üzleti stratégia áttekintése: A szerkezetátalakítási terv következő eleme a kereslet és a verseny változásához való alkalmazkodás a társaság régi piacain, és a cég újrapozícionálása új, nyereségesebb piaci réseken, valamint az új piacokra való betöréssel (Oroszország, különösen bútorok tekintetében, valamint Délkelet-Európa). Ami a termékeket illeti, a társaság tervezi nagyobb feldolgozottsági fokú rétegelt lemezek gyártását, speciális építőipari rétegelt lemezek gyártását, a bútorgyártásban pedig speciális székek gyártását kórházak és idősek otthona részére, valamint más, hasonló tárgyak előállítását.

(16)

A vállalati struktúra átszervezése: A rentabilitás visszaállításához a társaság átszervezése is szükséges (pl. a leányvállalatok összeolvadása és a költségellenőrzés növelése az értékesítési, beszerzési és finanszírozási üzleti funkciók központosítása révén). Ezeknek az intézkedéseknek a költségeit a társaság teljes mértékben saját forrásból fedezné.

(17)

Pénzügyi szerkezetátalakítás: Az elégtelen likviditás miatt felhalmozódtak a kötelezettségek és pénzügyi terhek. A pénzügyi szerkezetátalakítás célja a társaság pénzügyi forrásainak és törlesztési terveinek átalakítása, ami biztosítaná a folyó és hosszú távú fizetőképességet. Különös figyelmet szenteltek az adósság átütemezésére, a kamatlábak csökkentésére, a fizetési határidők meghosszabbítására, valamint arra, hogy fizetési haladékokat kapjanak a tőketartozás visszafizetésére.

3.   A szerkezetátalakítás költségei és finanszírozása

(18)

A szerkezetátalakítási költségek finanszírozásának áttekintése az alábbi táblázatban látható (6):

2.   táblázat

a szerkezetátalakítás költségei és finanszírozása

Szükséges pénzeszközök (ezer SIT)

Saját forrás

Támogatások

Garanciák

Összesen

Pénzügyi szerkezetátalakítás

400 000

0

0

400 000

Piaci szerkezetátalakítás

496 000

0

0

496 000

Technológiai szerkezetátalakítás

999 000

0

1 100 000

2 099 000

Alkalmazottak átszervezése

219 750

382 250

0

602 000

A vállalati struktúra átszervezése

4 900

0

0

4 900

Összesen

2 119 650

382 250

1 100 000

3 601 900

(19)

Az állami forrásokból származó támogatás fő eleme az összesen 1 100 000 000 SIT összegű, a Javor Pivka technológiai szerkezetátalakításának finanszírozására irányuló kölcsönöket fedező állami garancia. A garanciák biztosítékául a szlovén hatóságok a garanciával fedezett összegig – azaz 1 100 000 000 SIT (körülbelül 4 584 000 EUR) értékben – jelzálogot terheltek a Javor Pivka tulajdonában lévő vagyontárgyakra.

(20)

Emellett 382 250 000 SIT (körülbelül 1 592 000 EUR) összegű támogatás is folyósításra került az alkalmazottakkal kapcsolatos átszervezési költségek fedezésére. Ez a támogatás fedezi az elbocsátott dolgozók végkielégítését, valamint a megmaradt munkaerő képzési költségeit.

(21)

Szlovénia közölte, hogy a Javor Pivka 2 119 650 000 SIT (körülbelül 8 832 000 EUR) összeggel járul hozzá a szerkezetátalakításhoz, ami az összköltségek 53,7 %-a.

4.   Piaci viszonyok

(22)

A Javor Pivka az alábbi termékeket gyártja, amelyeknek az EU-n belüli piaci részesedése a következő (az értékek a 2003-as évre, a KN számok a Kombinált Nómenklatúrára vonatkoznak):

a)

Zsaluelemek (KN 4418 40): 3,91 %

b)

Rétegelt lemez (KN 4412): 0,18 %

c)

Furnér (KN 4408): 0,22 %

d)

Faszékek (KN 9401 61 + 9401 69 + 9401 90 30): 0,08 %

(23)

2003-ban a Javor Pivka összesített piacrészesedése termékskálájában az EU-25 piacán 0,21 % volt.

III.   AZ EK-SZERZŐDÉS 88. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(24)

Ahogy az a fentiekben már említésre került, a szlovén hatóságok nem jelentették be a Javor Pivka javára végrehajtott intézkedésüket. A 2006. május 16-i, az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló levelében a Bizottság részletesen kifejtette, miért minősül a szóban forgó intézkedés támogatásnak, amelyet az EK-Szerződés 88 cikke alapján be kell jelenteni és az EK-Szerződés 87. cikke alapján kell értékelni.

(25)

Emellett a Bizottság kétségét fejezi ki azt illetően, hogy a támogatás összeegyeztethető a közös piaccal, és különösen az 1999. évi, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatással (7) (a továbbiakban: iránymutatás), a következő okokból:

a)

A Bizottság kétségbe vonja, hogy az iránymutatás alapján a Javor Pivka jogosult szerkezetátalakítási támogatásra. A Bizottság különösen azt kérdőjelezte meg, hogy a társaság „nehéz helyzetben lévőnek” minősül az iránymutatás értelmében, hiszen a 2003. évi gyenge teljesítménye inkább rendkívüli esemény lehet, mintsem egy trend része. Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, hogy a Javor Pivka egy nagyobb csoport tagja-e, és nem szerezhetné-e be a szükséges forrásokat a tulajdonosaitól.

b)

Nem volt világos, milyen módon kívánja a társaság visszaállítani a hosszú távú rentabilitását, mivel a Bizottság nem kapott elegendő adatot ahhoz, hogy értékelni tudja a szerkezetátalakítási terv alapján folytatandó jövőbeni üzletvitelt.

c)

Nem nyújtottak be a kompenzációs intézkedések hiányát igazoló piaci elemzéseket.

d)

A Bizottságnak kételyei vannak a tekintetben is, hogy a támogatás a szükséges minimális szintre korlátozódott, mivel nem volt világos, hogy a Javor Pivka biztosított-e jelentős saját hozzájárulást a szerkezetátalakítási költségekhez, mivel nem volt világos, honnan származnak a szükséges források.

e)

Végül, a Bizottság tájékoztatást kért valamennyi, a Javor Pivka-nak 2004 során nyújtott támogatásról, hogy meggyőződhessen arról, hogy a társaság korábban nem kapott-e megmentési és szerkezetátalakítási támogatást, mivel ez esetben az iránymutatás 48–51. pontjában rögzített, egyszeri jellegre vonatkozó feltétel nem tenné lehetővé a támogatás ismételt nyújtását.

IV.   SZLOVÉNIA ÉSZREVÉTELEI

(26)

A hivatalos eljárás során Szlovénia az alábbi észrevételeket tette.

1.   Új támogatás, vagy a csatlakozás előtt nyújtott támogatás

(27)

Szlovénia kitart állítása mellett, miszerint a támogatás nyújtásáról szóló, a Szlovén Államra nézve kötelező határozat a tárcaközi szakbizottság véleménye alapján került elfogadásra. Mivel a határozatot 2004. április 6-án, vagyis Szlovénia Európai Unióhoz való csatlakozása előtt fogadták el, és mivel a csatlakozás után a támogatás már nem volt érvényben, Szlovénia úgy vélte, hogy az a csatlakozás előtt nyújtott támogatásnak minősül, amelyre nem vonatkozik az EK-Szerződés 87. cikke és 88. cikkének (3) bekezdése.

2.   Jogosultság

2.1.   A „nehéz helyzetben lévő” vállalkozás fogalma

(28)

Szlovénia – többek között a fenti 1. táblázatban szereplő teljesítménymutatók benyújtása révén – kimutatta, hogy a Javor Pivka a nehéz helyzetben lévő vállalkozás számos jellemzőjével rendelkezett, valamint hogy a 2003. évi nem csupán egy elszigetelt jelenség volt, hanem egy négyéves időszakban (2000–2003) megfigyelhető trend része.

(29)

Ezzel kapcsolatban Szlovénia rámutatott, hogy a Javor Pivka az említett időszakban nem tudta növelni nettó értékesítési bevételét. A működési eredmény (2000-et kivéve) az egész időszakban negatív volt, és a veszteség 2001 és 2003 között nőtt. A 2003-as évben a folyó veszteségek megközelítették a társaság alaptőkéjének felét. Az árbevétel-arányos nyereség, a sajáttőke-arányos megtérülés és az eszközarányos nyereség negatív volt, és az egész 2001–2003 közötti időszak alatt folyamatosan gyengült. A működésből származó szabad pénzforgalom az említett időszakban csökkent, 2003-ban pedig negatív volt. E negatív irányú folyamatok eredményeként a Javor Pivka-t 2003-ban csőd fenyegette.

2.2.   A Javor Pivka tulajdonosi szerkezete

(30)

Szlovénia felvilágosítást adott a „Javor Pivka” társaság tulajdoni összetételére vonatkozóan, tekintettel a Szlovénia által a kommunista rendszer megszűnését követően alkalmazott sajátos privatizációs modellre. Szlovénia egy különleges modellt alkalmazott, amely szerint a társaságok tőkéjének nem volt megállapítható magán- vagy állami tulajdonosa, hanem ez „társadalmi tőke” volt, amely a lakosság egészének tulajdona. A privatizációs folyamat arra szolgált, hogy ezt az elvont fogalmat világosabb tulajdonosi szerkezetekre ültessék át a lakosság között szétosztott tulajdonosi tanúsítványok révén. Ezeket a tanúsítványokat be lehetett cserélni a korábbi „társadalmi” tulajdonú vállalatok részvényeire.

(31)

Ebben a folyamatban meghatározó szerepet játszottak a meghatalmazott befektetési társaságok (melyek a PID rövidítés alatt voltak ismertek), valamint az igazgatási társaságok (DZU), amelyeket azért hoztak létre, hogy az egyéni befektetők számára lehetővé tegyék a tanúsítványainak befektetését. Ezeket a tanúsítványokat azután a PID befektetési társaságok különböző, privatizált vállalatok részvényeire váltották át, az egyéni befektetők cserébe a PID-ben szereztek részvényeket, nem pedig közvetlenül a privatizált társaságokban (a PID valahogy úgy működött, mind egy befektetési alap).

(32)

A PID-k azonban nem rendelkeztek szabadon hozzáférhető forrásokkal (befektetéseik valutái a tanúsítványok voltak), sem szaktudással és tapasztalattal ahhoz, hogy tevékenyen részt tudjanak venni a vállalatok irányításában. Ezért passzív tulajdonosok voltak, akik keveset, vagy egyáltalán nem működtek közre a tulajdonukban lévő társaságok irányításában.

(33)

Ilyen passzív befektetők képezik a Javor Pivka tulajdonosainak meghatározó részét (megközelítőleg a részvénytőke 44 %-át). Nincs friss tőkéjük, amelyet be lehetne fektetni a társaságba. A szerkezetátalakítási program kidolgozásakor valamennyi intézményi tulajdonost felkérték, hogy vegyen részt a refinanszírozásban, ám választ senkitől sem kaptak. A részvénytőke további 40 %-a 1 255 kisrészvényes között oszlik meg, vagyis a Javor Pivka tulajdonának legalább 80 %-a nem aktívan irányított.

3.   A jövedelmezőség helyreállítása

(34)

Ezzel kapcsolatosan Szlovénia kifejtette, hogy a Javor Pivka szerkezetátalakítási terv alapján történő üzletvitelére és a jövedelmezőség következetes helyreállítására vonatkozó előrejelzések a szerkezetátalakítási tervben szereplő piaci elemzéseken, a vállalat egyes szegmensekbeli értékesítési előrejelzésein, valamint egy piackutatáson alapulnak.

(35)

Ezen előrejelzések megbízhatóságának alátámasztására Szlovénia további pótlólagos információkat nyújtott be. Különösen az előrejelzések alapjául szolgáló adatok forrását adta meg, valamint közölte a 2004–2006 közötti időszakra vonatkozó értékesítési előrejelzéseket a vállalat termékskálájában szereplő egyedi termékek szerinti bontásban.

4.   Kompenzációs intézkedések

(36)

Ezzel kapcsolatban Szlovénia azt állította, hogy nem volt szükség kompenzációs intézkedésekre, mivel – a Javor Pivka jelentéktelen piaci részesedése miatt – a verseny nem torzult indokolatlanul. Ezenkívül Szlovénia azzal érvelt, hogy a kompenzációs intézkedések szükségességét annak figyelembevételével kell értékelni, hogy a Javor Pivka az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében regionális támogatásra jogosult térségben található (lásd az iránymutatás 54. pontját).

5.   Saját hozzájárulás

(37)

Szlovénia megnevezte a Javor Pivka e határozat (18) preambulumbekezdésének táblázatában található saját hozzájárulásának forrásait. E pénzeszközök forrásai a következők: (pénzügyi és ingatlan) eszközök értékesítése, amely 958 427 170 SIT összeget biztosítana; további 900 000 000 SIT piaci feltételek mellett, a támogatás segítsége nélkül felvett banki kölcsönökből kerülne biztosításra; a fennmaradó összeget az eszközök „értékcsökkenési leírása” biztosítaná (a 2004–2006 közötti időszakban a várható teljes összeg 1 111 786 000 SIT).

6.   Egyéb támogatás

(38)

Végül Szlovénia arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Javor Pivka állami támogatást kapott energiatakarékossági intézkedésekre. A támogatást a megújuló energiaforrások, a hatékony energiafelhasználás és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés támogatására irányuló program keretében nyújtották. A támogatást 2003. szeptemberben hagyták jóvá, és 2004. február 19-én került kifizetésre. Ezt az adatot dokumentumok támasztják alá.

V.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

1.   Az állami támogatás megléte

(39)

Az EK-Szerződés 87. cikke értelmében minden olyan, tagállam által, vagy bármilyen állami forrásból nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos termékek gyártását előnyben részesíti, és ezáltal torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget, amennyiben ez befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, hacsak nem indokolható az EK-Szerződés 87. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján.

(40)

A Bizottság megjegyzi, hogy a támogatást állami forrásból nyújtották egyetlen vállalkozásnak. Emellett egyértelműen megvalósult az egy bizonyos vállalkozás előnyben részesítése is. Ami a vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatást illeti, a kedvezményezett előnye nyilvánvaló. Garancia nyújtása esetén az előny kevésbé nyilvánvalónak tűnhet, mivel a Javor Pivka a garanciáért cserébe jelzálog formájában biztosítékot adott. Mindazonáltal a szlovén hatóságok beleegyeztek abba, hogy 1:1 arányban megadják a garanciát (a jelzálog értéke egyenlő volt a nyújtott garancia összegével). A kereskedelmi hitelintézetek ezzel szemben legalább 2,5:1 jelzálogarányt írnának elő hitel nyújtása esetén. A Javor Pivka abban az időben nem lett volna képes megfelelő nagyságú jelzálogot felajánlani, hogy ugyanezt a hitelt kereskedelmi feltételek mellett megszerezze. Valójában a garancia biztosítékaként felajánlott jelzálog a Javor Pivka teljes akkori tehermentes tulajdona volt. Következésképpen a szlovén hatóságok által nyújtott garancia előnyben részesítette a Javor Pivka-t, mert így a társaságnak nagyobb összegű kölcsönhöz jutott, mint amit egyébként a rendelkezésére álló biztosítékokkal elért volna.

(41)

Mivel a feldolgozott fa- és bútoripari termékek tekintetében létezik kereskedelem Szlovénia és más uniós tagállamok között, az intézkedés javíthatja a kedvezményezett pozícióját uniós és szlovén versenytársaival szemben. Így torzíthatja a versenyt és hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

(42)

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a garancia és a szóban forgó támogatás az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak minősül.

2.   Az új támogatás megléte

(43)

A szlovén hatóságok először megkérdőjelezték, hogy a Bizottságnak jogában áll-e értékelni a támogatást az EK-Szerződés 87. és 88. cikke szerint, és azzal érveltek, hogy a támogatást az uniós csatlakozás előtt nyújtották. Amint azt a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában világossá tette, annak meghatározásához, hogy a támogatás a csatlakozás előtt vagy az után lépett érvénybe, a döntő kritérium az a kötelező erejű jogi aktus, amelyben az illetékes nemzeti hatóságok vállalják a támogatás nyújtását (8). Ilyen jellegű, csatlakozás előtti határozat hiányában az intézkedés új támogatásnak minősül, még akkor is, ha az állami kötelezettségvállalás már előzőleg ismert volt.

(44)

Ebben az ügyben a Bizottság arra a következtetésre jut, miszerint a kötelező erejű jogi aktus, amelyben az illetékes nemzeti hatóságok vállalták a támogatás nyújtását, nem lépett hatályba a csatlakozás előtt. Az idevonatkozó szlovén rendelkezések szerint a támogatás odaítélése kormányhatározattal történik, az illetékes minisztérium javaslata alapján. Az előzetes tárcaközi szakbizottsági és az illetékes minisztériumi határozatok szükségesek, de nem elegendők a támogatás nyújtásához. A végső határozatot a kormány hozza. Ebben az esetben a kormány 2004. május 27-én hozott határozatot, Szlovénia pedig 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezért az intézkedések új támogatásnak minősülnek, amelyeket be kellett volna jelenteni az EK-Szerződés 88. cikke szerint és értékelni kellett volna az EK-Szerződés 87. cikke szerint.

3.   A támogatás összeegyeztethetősége

(45)

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó támogatás szerkezetátalakítási támogatás, összeegyeztethető a közös piaccal, amennyiben megfelel az iránymutatásban rögzített feltételeknek.

(46)

Szlovénia észrevételei és az eljárás során összegyűjtött adatok alapján a Bizottság az alábbi következtetésekre jutott a hivatalos eljárás megindításához vezető pontokban.

3.1.   Jogosultság

(47)

Tekintettel a Szlovénia által benyújtott adatokra, a Bizottság azon az állásponton van, hogy a Javor Pivka teljesítménye – amelynek leírása a fenti, II.1. pontban található – azt tükrözi, hogy valóban „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” volt a szóban forgó állami támogatás nyújtásakor. A Bizottság különösen megjegyzi, hogy a Javor Pivka veszteségei növekedtek, csökkent a forgalma és a pénzforgalma. Ezenkívül a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy ezek a nehézségek a 2000–2004 évekre vonatkozó tendencia részei voltak, nem pedig egy rendkívüli esemény a 2003. évben.

(48)

A Bizottság szintén figyelembe veszi Szlovénia magyarázatait a Javor Pivka tulajdoni szerkezetére vonatkozóan. Tekintettel a Javor Pivka intézményi tulajdonosainak passzív természetére és szerény tőkéjére, valamint a társaság többi tulajdonosának fragmentált voltára, a Bizottság elfogadja, hogy a társaságnak nem volt esélye arra, hogy a szükséges forrásokat részvényeseitől szerezze be. Azonos okokból, valamint figyelembe véve azt a tényt is, hogy egyetlen részvényes sem birtokolja a Javor Pivka részvényeinek több mint 15 %-át, a Bizottság szintén megállapítja, hogy a Javor Pivka nem része egy nagyobb vállalatcsoportnak.

(49)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság elfogadja, hogy a Javor Pivka jogosult volt szerkezetátalakítási támogatásra.

3.2.   A jövedelmezőség helyreállítása

(50)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság jelezte, hogy nem világos, milyen módon fogja a szerkezetátalakítási terv lehetővé tenni a Javor Pivka számára a hosszú távú jövedelmezőség helyreállítását. Ez leginkább az ötéves előrejelzésekre vonatkozott, amelyek a társaság szerkezetátalakítási terv alapján várható fejlődését tartalmazták. A Bizottság megjegyezte, hogy Szlovénia nem nyújtotta be a Bizottság által kért információkat, amelyek alapján értékelni tudja a Javor Pivka szerkezetátalakítási terv alapján várható üzletvitelére vonatkozó feltevéseket.

(51)

Az eljárás során Szlovénia benyújtotta a fenti IV.3. szakaszban említett pótlólagos információkat. Ezek az adatok megfelelően magyarázzák a feltevések alapjait. A Bizottság megjegyzi, hogy a Javor Pivka értékesítési teljesítményére vonatkozó előrejelzések kissé optimistának tűnhetnek, tekintettel arra, hogy az ágazatnak 2005-ben és 2006-ban erős távol-keleti versennyel kellett szembenéznie, melynek következtében túlkínálat keletkezett, és erős nyomás alakult ki az árak csökkenésére. Az azonban nem világos, hogy ez az információ már ismert volt-e 2004 elején. Ezenkívül 2006-ban maga a Bizottság állapította meg a következőket: „az utóbbi években a rétegelt lemezek gyártása és kereslete jelentősen megnövekedett, bizonyos minőségi kategóriák esetében erős exportpiac alakul” (9). Tekintettel arra, hogy a Bizottság semmilyen ennek ellentmondó információt nem kapott, amely alapján kétségbe vonható lenne a társaság és a saját feltevése, így nem talált megalapozott okot arra, hogy megkérdőjelezze azokat. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 2004-es előrejelzések nem valószínűtlenek, és így az e pontra vonatkozó kételyei megszűntek.

3.3.   Kompenzációs intézkedések

(52)

Az iránymutatás 35. és 36. pontja szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a lehető legnagyobb mértékben csökkentik az állami támogatás által a versenytársakra gyakorolt esetleges negatív hatást. A kompenzációs intézkedésekre mindazonáltal nincs szükség ott, ahol a támogatás kedvezményezettjének piaci részesedése jelentéktelen. Ezekben az esetekben a kompenzációs intézkedések megléte nem feltétele annak, hogy a támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősüljön.

(53)

A szlovén hatóságoktól kapott adatok alapján a Bizottság megjegyzi, hogy a Javor Pivka számos termékpiacon van jelen (rétegelt lemezek, zsaluelemek, furnér és bútorok, lásd e határozat 22. pontját). A rétegelt lemezek vonatkozásában a Bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy egy összefonódás-ellenőrzési ügyben „a piackutatás nagymértékben alátámasztotta, hogy a különböző fajtájú falemezek, mint a rétegelt lemezek, farostlemezek, nyers faforgácslemezek és nemesített faforgácslemezek, dekorációs laminátok (HPL/CPL), valamint falemezekből készült, bútor- és építőipari elemek különböző termékpiacokat képviselnek” (10).

(54)

Az érintett piacok meghatározásához Szlovénia a Bizottság rendelkezésére bocsátott egy piackutatást, amely az EU-25-ön belül az érintett piacon jelzi a piaci részesedéseket. Ezzel kapcsolatban a Bizottság nem lát okot arra, hogy eltérjen az iránymutatás 20. lábjegyzetében szereplő feltevéstől, miszerint az érintett piac az EGT. A Bizottság emlékeztet arra, hogy egy összefonódás-ellenőrzési ügy (11) kapcsán korábban elvégzett néhány piacvizsgálatot az európai fatermék-iparban (beleértve különösen a farostlemezeket), és arra a következtetésre jutott, hogy az érintett piac nagyobb, mint a nemzeti piac, és legalább a határon átnyúló regionális piacot magában foglalja. Ezt alátámasztotta az élénk határokon átnyúló kereskedelmi forgalom. Hasonló kereskedelmi folyamatok létezését a rétegelt lemezek esetében a Szlovénia által benyújtott adatok bizonyítják, és a Bizottság belső szakértői megerősítik (továbbá megerősíti az a tény is, hogy a Javor Pivka forgalmának nagyobbik része, 55 %-a a Közösségen belül kerül exportálásra). Ezenkívül, a határokon átnyúló regionális piac körülbelül 1 000 kilométernyi távolságot foglal magában, ahol a távolság a termékek hozzáadott értékei függvényében változik, vagyis, a bevonattal ellátott termékekkel való kereskedés esetében a távolságok nagyobbak, mint a bevonat nélküli termékek esetében. Mivel a rétegelt lemezek eleve jobb minőségű termékek, és többnyire a rétegelt lemezek kerülnek exportra, a rétegelt lemezek szállítási költségei alacsonyabbak, mint a farostlemezeké (valamint székek, vagy más, rétegelt lemezekből készült termékek esetén még kevésbé jelentősek). A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Javor Pivka által gyártott termékek esetében, ha nem is az egész EGT vagy az EU-25, de legalább az EU-25 nagyobbik része érintett piacnak tekintendő.

(55)

Tekintettel arra, hogy – ahogy ez a fenti, II.4. szakaszban szerepel – a Javor Pivka piaci részesedése teljes termékskálája esetében az EU-25 piacán 0,21 % (2003-ban), valamint hogy elvben ez a részesedés még a földrajzi piac felére csökkenésekor sem nő nagyobbra a jelenlegi kétszeresénél, a Bizottság úgy véli, hogy a társaság részesedése még ekkor sem érné el a piac 1 %-át, ami – figyelembe véve a tényt, hogy a piacon nagy létszámban vannak jelen kis és közepes méretű termelők – elhanyagolható piaci részesedésnek tekinthető (12). Következésképpen, valamint mivel ez a határozat az 1999. évi iránymutatáson alapul, nincs szükség kompenzációs intézkedésekre annak biztosításához, hogy az állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal.

3.4.   A támogatás korlátozása a lehető legalacsonyabb szintre

(56)

Az iránymutatás 40. pontjával összhangban a támogatást a szerkezetátalakítás végrehajtásához szigorúan szükséges minimumra kell korlátozni, a kedvezményezetteknek pedig jelentős mértékben hozzá kell járulniuk saját forrásaikból a szerkezetátalakítási tervhez, „ideértve olyan eszközeik eladását, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás túléléséhez, valamint külső finanszírozásból piaci feltételek mellett”.

(57)

A Javor Pivka szerkezetátalakításhoz nyújtott saját hozzájárulása a fenti IV.5. szakaszban fel van tüntetve. Azt mindjárt az elején le kell szögezni, hogy a Bizottság az értékcsökkenéseket nem tudja tényleges saját hozzájárulásként elfogadni (13), mert ez nem biztosít felhasználható forrást a társaság részére, ezenkívül függ a jövőbeni ügyviteltől is, amely viszont a nyújtott állami támogatás eredménye (14). Ezért az ebből a forrásból származó pénzeszközöket nem lehet figyelembe venni a Javor Pivka saját hozzájárulásának kiszámítása során.

(58)

Másrészt viszont azok az eszközök, amelyeket a Javor Pivka értékesített, nem tűnnek nélkülözhetetlennek a vállalkozás túléléséhez, emiatt az ezen értékesítésekből származó bevételek elfogadható tulajdonosi hozzájárulást képeznek. Ugyanez vonatkozik azokra a forrásokra, amelyek a piaci feltételek mellett, támogatás nélkül felvett banki hitelekből származnak. Az ezekből a forrásokból származó pénzeszközök teljes összege 2 119 650 000 SIT, amelyeket a Bizottság a Javor Pivka szerkezetátalakításhoz nyújtott saját hozzájárulásának tekint.

(59)

A saját hozzájárulás a teljes szerkezetátalakítási költségek 45,5 %-át teszi ki, ami az iránymutatás értelmében jelentős mértékűnek tekinthető (15). Emellett a támogatás a szükséges minimumra korlátozottnak tűnik, mivel csupán a technológiai szerkezetátalakításhoz és a munkaerő átszervezéséhez szükséges pótlólagos forrást biztosítja, nem biztosít fölösleges fizetőképességet.

3.5.   Egyéb támogatás

(60)

Az iránymutatás 48–51. pontjával összhangban, amely az egyszeri támogatás elvét rögzíti, a Bizottság nem hagyhat jóvá szerkezetátalakítási támogatást olyan vállalkozásnak, amely már előzőleg részesült szerkezetátalakítási támogatásban. A Bizottság úgy véli, hogy az említett elv értelmében figyelembe kell venni az adott vállalkozásnak a megfontolás tárgyát képező szerkezetátalakítási támogatást megelőző tíz évben nyújtott valamennyi szerkezetátalakítási támogatást, függetlenül attól, hogy az első támogatást az adott országnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt nyújtották-e. E tekintetben csak a szerkezetátalakítási támogatásokat kell figyelembe venni.

(61)

Szlovénia azzal érvelt, hogy e támogatás célja a környezetvédelmi célú energiatakarékosság támogatása volt. A Bizottság nem talált semmilyen okot arra, hogy kétségbe vonja ezt az információt. Ezért a Bizottság elfogadja, hogy az említett támogatást nem szerkezetátalakításhoz nyújtották, ezért azt nem kell figyelembe venni az egyszeri támogatás alapelvének alkalmazásakor.

4.   További észrevételek

(62)

Az eljárás során kiderült, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtása késedelmet szenvedett, valamint hogy a technológiai szerkezetátalakítás bizonyos részei nem a terv szerint kerültek végrehajtásra. Úgy tűnik, hogy ezek a problémák nem voltak nyilvánvalóak a szerkezetátalakítási tervben a támogatás nyújtásának idején, és ezért nem indokolják annak megkérdőjelezését, hogy a terv képes helyreállítani a Javor Pivka jövedelmezőségét. Mindazonáltal a Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatás jóváhagyásának előfeltétele a szerkezetátalakítási terv maradéktalan végrehajtása (az iránymutatás 43. pontja), és azt nyomon kell követni (az iránymutatás 45. pontja).

(63)

A Bizottság ezért elvárja, hogy Szlovénia az iránymutatás 46. pontjával összhangban legalább két felügyeleti jelentést nyújtson be, az egyiket 2008. január végén a 2007. évről, a másikat pedig 2009. január végén a 2008. évről, részletes adatokkal a társaság pénzügyi ügyviteléről, valamint a végrehajtott beruházásokról. A Bizottság hangsúlyozza, hogy amennyiben a társaság nem hajtja végre a szerkezetátalakítási tervben szereplő valamennyi beruházást, még akkor is kötelezhető az állami támogatás egy részének visszafizetésére, ha sikerült helyreállítania jövedelmezőségét (16).

VI.   KÖVETKEZTETÉSEK

(64)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szóban forgó támogatás szerkezetátalakítási támogatás, amely teljesíti a vonatkozó iránymutatás (azaz az 1999. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) feltételeit. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy bár Szlovénia – megszegve az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését – jogellenesen hajtotta végre a szerkezetátalakítási támogatást a Javor Pivka részére, az állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szlovénia által a Javor Pivka részére nyújtott állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdése c) pontja, valamint az 1999-ben elfogadott, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás értelmében.

2. cikk

1.   A szerkezetátalakítási tervet teljes egészében végre kell hajtani. Minden intézkedést meg kell hozni a terv végrehajtásának biztosítására.

2.   A terv végrehajtásának felügyelete éves jelentések alapján valósul meg, amelyeket Szlovénia nyújt be a Bizottságnak. A 2007. évi tevékenységekről szóló jelentést 2008. január végéig, a 2008. évi tevékenységekről szóló jelentést 2009. január végig kell eljuttatni a Bizottsághoz. A jelentéseknek részletes adatokat kell tartalmazniuk a társaság pénzügyi ügyviteléről, és a megvalósított beruházásokról.

3. cikk

E határozat címzettje a Szlovén Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

a Bizottság tagja


(1)  HL C 194., 2006.8.18., 26. o.

(2)  Az eljárásra vonatkozó részletes adatok megtalálhatók az eljárás megindításáról szóló határozatban (lásd 1. lábjegyzet), és e határozatra is érvényesek.

(3)  Vö. 1. lábjegyzet.

(4)  2004. január 30-i adatok.

(5)  A SIT-ben megadott adatok EUR-ra történő átszámítása csupán tájékoztató jellegű és az 1 EUR = 240 SIT árfolyamon alapul.

(6)  Az eljárás során Szlovénia kijelentette, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás költségei „a szerkezetátalakítási programon kívül” voltak, és azokat kereskedelmi kölcsönökből fedezik, amelyeket a Javor Pivka állami támogatás bevonása nélkül vett fel. A megfelelő 400 000 000 SIT összeget Szlovénia nem vonta bele a szerkezetátalakítási program költségeibe. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a pénzügyi átszervezés a szerkezetátalakítási program szerves és nélkülözhetetlen részét képezi, következésképpen költségeit be kell vonni a szerkezetátalakítás költségeibe. Finanszírozását – olyan mértékben, amennyiben azt piaci feltételek mellett és támogatás nélkül felvett kölcsönökből fedezik –, a Javor Pivka saját hozzájárulásának kell tekinteni. E táblázatban, akárcsak a határozat többi részében, a Bizottság belevonta az említett összeget a szerkezetátalakítási költségekbe és a „saját források” közé.

(7)  Közösségi iránymutatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 288., 1999.10.9., 2. o.)

(8)  Lásd az eljárás megindításáról szóló (az 1. lábjegyzetben említett) határozat 19. és 20. pontját, valamint a Bizottság C-3/2005 FSO számú ügyben hozott határozatát, HL C 100., 2005.4.26., 2. o., 38. pont et seq.

(9)  http://ec.europa.eu/enterprise/forest_based/tradeflows_en.html

(10)  Ügyszám: COMM/M.4165 – Sonae Industria/Hornitex, 2006. június 28-i bizottsági határozat, 11. pont

(11)  Ügyszám: COMM/M.4165 – Sonae Industria/Hornitex, 2006. június 28-i bizottsági határozat.

(12)  Legalábbis az 1999. évi iránymutatás hatálya alá tartozó más eseteket figyelembe véve, lásd a Bizottság határozatát a C/3-2005 FSO számú ügyben, HL C 100., 2005.4.26., 2. o., 38. pont et seq.

(13)  A Bizottság határozata az N464/05 AB Kauno ügyben, 2006.2.22. (HL C 270., 2006.11.7., 5. o.) 17. pont.

(14)  Ezt a pénzforgalom vonatkozásában megerősíti a Bizottság C-19/2000 TGI ügyben hozott határozata (HL L 62., 2002.3.5., 30. o., 106. pont), valamint a Bizottság C-30/1998 Wildauer Kurbelwelle ügyben hozott határozata (HL L 287., 2000.11.14., 51. o., 52. pont), továbbá a 2004. évi iránymutatás értelmében az AB Kauno ügyben (lásd a 12. lábjegyzetet).

(15)  Lásd a Bizottság C39/2000 Doppstadt ügyben hozott határozatát (HL L 108., 2003.4.30., 8. o., 74. pont), valamint a Bizottság C33/1998 Babcock Wilcox ügyben hozott határozatát (HL L 67., 50. o.).

(16)  Lásd a Bizottság 2006. szeptember 13-i határozatát az N 350/2006 MSO ügyben, HL C 280., 2006.11.18.


2.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 29/24


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 10.)

az olasz állam által a szardíniai hajózás részére nyújtott C 23/96 (NN 181/95) és C 71/97 (N 144/97) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2007) 3257. számú dokumentummal történt)

(Csak az olasz nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/92/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 88. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

azt követően, hogy az érintett feleket az említett cikkeknek megfelelően felkérte észrevételeik megtételére,

mivel:

1.   AZ ELJÁRÁS

(1)

A Bizottság 1996. június 24-én kelt levelében (1) tájékoztatta az olasz hatóságokat arról, hogy a hajót építeni, beszerezni, átépíteni, átalakítani vagy javítani szándékozó hajózási társaságok részére Szardínia régió által létrehozott jogellenes támogatás (a továbbiakban: „eredeti támogatás”) tekintetében megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése (a korábbi 93. cikk (2) bekezdése) szerinti eljárást.

(2)

Az eljárás megindítását követően az olasz kormány 1996. október 31-én kelt levelében (DG VII-Közlekedési Főigazgatóság A/23443) megküldte észrevételeit a Bizottságnak. Szardínia régió hatóságai 1996. október 11-én kelt (DG VII-Közlekedési Főigazgatóság A/21870) és 1997. január 22-én kelt levelükben küldték meg észrevételeiket. Az eljárás megindításáról szóló határozat közzétételétől számított egy hónapos határidőn belül más tagállam vagy érdekelt harmadik fél nem tett észrevételt. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy néhány érdekelt harmadik fél eljuttatta észrevételeit az említett határidő lejárta után.

(3)

1997. október 21-én a Bizottság elfogadta a 98/95/EK határozatot, ami a közös piaccal össze nem egyeztethetőnek (2) nyilvánította a szóban forgó támogatást. Erről a határozatról 1997. november 12-én (SG (97) D/9375) tájékoztatták az olasz hatóságokat.

(4)

A Bizottság 1997. november 14-én kelt levelében tájékoztatta az olasz hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése (a korábbi 93. cikk (2) bekezdése) szerinti eljárás megindításáról szóló határozatáról a hajózási társaságok javára létrehozott eredeti támogatást (3) módosító, 1996. február 15-i 9. sz. szardíniai regionális törvény kapcsán. Az olasz hatóságok 1998. január 16-án (DG VII-Közlekedési Főigazgatóság A/1221) és 1997. december 23-án (DG VII-Közlekedési Főigazgatóság A/144) megtették észrevételeiket. Az eljárás megindításáról szóló határozat közzétételétől számított egy hónapos határidőn belül más tagállam vagy érdekelt harmadik fél nem tett észrevételt.

(5)

Az Európai Közösségek Bírósága 2000. október 19-i ítéletében (az Olasz Köztársaság és a Szardínia Lines – Servizi Marittimi della Sardegna S.p.A. kontra az Európai Közösségek Bizottsága, C-15/98. és C-105/99. egyesített ügyekben született ítélet) (4) hatályon kívül helyezte a 98/95/EK határozatot, mivel a Közösségen belüli kereskedelem befolyásolása meglétének tekintetében az indokolás elégtelen volt.

(6)

A Bizottság 2006. november 23-i (D 2006 224962) levelére – amelyben tájékoztatást kért az olasz hatóságoktól – 2007. március 8-án (TRENA/26193) e-mailben érkezett válasz.

2.   AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

2.1.   Az eredeti támogatás

(7)

Egy 1993-ban benyújtott panasz kapcsán jutott a Bizottság tudomására a hajót építeni, beszerezni, átépíteni, átalakítani vagy javítani szándékozó hajózási társaságok részére Szardínia régió által létrehozott támogatási rendszer. Nevezetesen, kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönről és pénzügyi lízingről volt szó, kezdetben csak olyan vállalkozások számára, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, adózási illetősége és felszerelő kikötője Szardínia régió területén található.

(8)

A szóban forgó támogatási rendszert az 1951. május 15-i 20. sz. szardíniai regionális törvény (a továbbiakban „20/1951. sz. törvény”) vezette be, amelyet később az 1954. július 11-i 15. sz. törvény (a továbbiakban „15/1954. sz. törvény”) és az 1988. június 4-i 11. sz. törvény (a továbbiakban „11/1988. sz. törvény”) módosított. A 15/1954. sz. törvénnyel módosított 20/1951. sz. törvény előírta egy kölcsön-alap létrehozását a hajót építeni, beszerezni, átépíteni, átalakítani vagy javítani szándékozó hajózási társaságok részére. Ilyen kölcsönt csak azok a társaságok kaphattak, amelyeknek létesítő okirat szerinti székhelye, adózási illetősége és felszerelő kikötője Szardínia régió területén található.

(9)

E kölcsön mértéke nem haladhatta meg a befektetés 20 %-át olyan építési, átépítési és javítási munkák esetében, amelyekre a kérelmező az akkor hatályos nemzeti jogszabályok értelmében már támogatásban részesült. Amennyiben az akkor hatályos nemzeti jogszabályok értelmében a kérelmező nem részesült semmilyen támogatásban, a kölcsön mértéke nem haladhatta meg a befektetés 60 %-át.

(10)

A 20/1951. sz. törvény értelmében a kölcsön kamatai, kezelési és járulékos költségei éves szinten nem haladhatták meg a kölcsön összegének 4,5 %-át, amennyiben a kedvezményezett vállalkozás az akkor hatályos nemzeti jogszabályok értelmében már támogatásban részesült, minden más esetben pedig a 3,5 %-ot (ami átlagosan 10–12 százalékpontos kamatcsökkenésnek felelt meg). A tőkét a kölcsönnel terhelt hajó tényleges üzembe helyezését követő harmadik évtől számított legfeljebb 12 éven belül kellett visszafizetni.

(11)

A 11/1988. sz. regionális törvény 99. és 100. cikke alapvetően módosította a támogatási rendszert, de ezekről a módosításokról a Bizottságot nem értesítették. Mivel a támogatási rendszert módosították, az be nem jelentett támogatásnak minősül.

(12)

A 20/1951. sz. törvényt az alábbi feltételekkel egészítették ki a kedvezményezett vállalkozások tekintetében:

„a)

a vállalkozás létesítő okirat szerinti és tényleges székhelyének, adózási illetőségének és felszerelő kikötőjének, illetve – amennyiben rendelkezik ilyenekkel – főraktárának, lerakatának vagy járulékos berendezéseinek állandó jelleggel a régió valamely tengerparti városában kell lennie;

b)

a vállalkozás tulajdonában lévő összes hajó a régió tengerhajózási adminisztrációs körzetéhez tartozzon;

c)

a vállalkozás a régió kikötőit használja felszerelési tevékenysége központjaként, továbbá tevékenysége jellegéből adódóan ezen kikötőkben rendesen kössön ki és amennyiben rendszeres járatokat működtet, azok végállomása, illetve egy vagy több rendszeres kikötési helye a fenti kikötőkben legyen;

d)

a vállalkozás vállalja, hogy a javítási munkálatokat a régió kikötőiben végzi, amilyen mértékben azt a hajótelephelyek operatív kapacitása lehetővé teszi, illetve amennyiben nem merül fel vis major körülmény, alapvető bérleti igény, nyilvánvaló gazdaságossági indok, vagy sürgős helyzet;

e)

a 250 tonna űrtartalom feletti hajók legénysége tekintetében a vállalkozás vállalja, hogy kialakítja saját szolgálati időszakát, amely tartalmazza azon hajó legénységhez tartozó valamennyi tengerészkategóriát, amely vonatkozásában a támogatást kérte, és kizárólag a felszerelő kikötő általános szolgálati időszakában regisztrált legénységből választhat; továbbá e szolgálati időszakok keretén belül toborozza minden általános vagy rendkívüli esetben a hajó teljes legénységét, amelyre kizárólag a tengeri legénység kihelyezésével kapcsolatos nemzeti szabályokban előírt korlátozások vonatkoznak”.

(13)

A 11/1988. sz. törvény továbbá bevezette a szardíniai hatóságok részére azt a lehetőséget, hogy részletfizetési kedvezményt biztosítsanak pénzügyi lízing esetén, amennyiben a hajózási vállalkozások ezt a finanszírozási eszközt választanák a kölcsön helyett. E kedvezmény megegyezik az olaszországi hajózási kölcsönök esetében a piaci referenciakamat alapján ténylegesen fizetendő kamatok és egy azonos összegű, 5 %-os kamattal számított kölcsön kamatának különbségével (mintegy 10 százalékpontos átlagos kamatcsökkenést jelentő különbség).

(14)

A szerződés értelmében azt a hajót, amelyre megadták a hozzájárulást, a bérlő a vételár 1 %-ának megfelelő összeg kifizetésével megvásárolhatja. Az olasz hatóságok szerint (1988. június 5-i levél és az arra 1998. július 1-jén kelt válaszlevél) a 11/1988. sz. törvény alapján egyetlen ilyen pénzügyi lízingszerződést sem kötöttek.

(15)

A Bizottság birtokában lévő információk alapján az eredeti támogatás hatálybalépésétől összesen 12 697 450 000 ITL (mintegy 6,5 millió EUR) összegben nyújtottak kölcsönöket. Az utolsó finanszírozásról 1991 decemberében döntöttek volna.

(16)

Az olasz hatóságok legutóbbi, 2007. március 8-i levelükben azt állítják, hogy az 1988. évi törvény alapján nyújtott finanszírozások a 24 és 138 tonna közötti űrtartalmú hajók megvásárlására vonatkoztak; e hajók főleg part menti szállításra szolgáltak egy olyan piacon, amely akkor még nem volt nyitott a verseny számára.

2.2.   A C 23/96. eljárás tárgyát képező eredeti támogatási rendszer kapcsán megfogalmazott kételyek

(17)

1996. június 24-én, az eljárás megindításakor a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a következő okok miatt komoly kételyeket fogalmazott meg a támogatás közös piaccal történő összeegyeztethetőségével kapcsolatban:

a támogatási rendszer az állampolgárság alapján megkülönböztető szabályokat tartalmazott, mivel a támogatás nyújtásának feltételei között az is szerepelt, hogy a kedvezményezett vállalkozásoknak szardíniai hajószemélyzetet kell alkalmazniuk;

a támogatási rendszer a letelepedési szabadság elvébe ütközött, mivel a támogatás feltétele többek között az volt, hogy a kedvezményezett vállalkozásoknak Szardínián kell lenniük;

olyan támogatásokról volt szó, amelyek a közösségi szabályozást esetlegesen sértő módon kívánták ösztönözni a hajóbefektetéseket.

2.3.   Az 1996. február 15-i 9. sz. törvénnyel módosított támogatási rendszer

(18)

A 20/1951. sz. törvénynek a közösségi joggal és a vonatkozó irányelvekkel való összeegyeztethetősége érdekében a regionális hatóságok az 1996. február 15-i 9. sz. törvénnyel (a továbbiakban „9/1996. sz. törvény”) a következőképpen módosították az eredeti támogatási rendszert:

a)

megszüntették az állampolgárság alapján történő megkülönböztetésre vonatkozó elemeket;

b)

bevezettek egy új feltételt, amely szerint az innovatív és csúcstechnológiával rendelkező szállítóeszközök kedvezőbb elbírálásban részesülnek;

c)

technikai változásokat vezettek be: a kölcsön/pénzügyi lízing nem haladhatta meg a tizenkét évet és mértéke nem haladhatta meg az előre látható költségek 70 %-át, illetve hajónként a 40 milliárd ITL-t (mintegy húszmillió EUR-t); a támogatást kamattámogatás formájában nyújtották, amelynek összege egyenlő az olaszországi hajózási iparágban nyújtott kölcsönök vonatkozásában az amortizációs ráta alapján számított referencia-kamatláb és az ugyanazon referencia-kamatláb 36 %-ának megfelelő kamata alapján számított kamat különbségével.

d)

bevezettek egy, az ugyanazon kölcsönök/pénzügyi lízingek kétszeres támogatását (a nemzeti és a regionális hatóságok által) kiküszöbölő, ellenőrző rendszert.

2.4.   A C 71/97. eljárás kapcsán megfogalmazott kételyek

(19)

1997. november 14-i határozatában a Bizottság – annak ellenére, hogy tudomásul vette, hogy a bejelentett támogatási rendszer már nem tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek a letelepedési jog megsértése révén megkülönböztetést alkalmaznának – a következő okok miatt komoly kételyeket fogalmazott meg a módosítások közös piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében:

összeférhetetlenség áll fenn az adott időpontban – a hajóépítésre vonatkozó – hatályos közösségi szabályokkal (5),

a támogatási rendszer ellentmond az abban az időpontban hatályos, a tengeri szállítás területén nyújtható állami támogatásokra vonatkozó iránymutatásoknak (6),

olyan, a hajóvásárláshoz kedvező feltételű pénzügyi lízing formájában nyújtott támogatási rendszer áll fenn, amely jogellenes.

2.5.   A 98/95/EK bizottsági határozat

(20)

A 98/95/EK határozatában a Bizottság – anélkül, hogy nyilatkozott volna a későbbiekben hozott módosításokról – állami támogatásnak nyilvánította az eredeti támogatási rendszer alapján nyújtott támogatásokat, mivel: a) „a kedvezményezett vállalkozások olyan pénzügyi teher alól mentesülnek, amelyet egyébként viselniük kellene (piaci kamatláb és egyéb, a kölcsönnel és a pénzügyi lízinggel kapcsolatos, járulékos költségek); b) ezt a terhet állami forrásból fedezik (különösen a regionális hatóságok); c) a támogatás szelektív (kizárólag a hajózási vállalkozásokra vonatkozik); d) a támogatás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

(21)

Az eljárás megindításáról szóló határozat d) pontja vonatkozásában megállapították, hogy „a tagállamokból érkező áruk több mint 90 %-át tengeri úton szállítják Szardíniába, a Szardíniáról érkező áruknak pedig több mint 90 %-át ugyanezen az útvonalon szállítják a tagállamokba. Megállapították továbbá, hogy a tagállamok és Szardínia közötti idegenforgalom 65 %-át (utasok és járművek) hajózási vállalkozások bonyolítják le”. A Bizottság továbbá megállapította, hogy az olasz hatóságok észrevételeikben nem vitatták ezen adatokat, sem a támogatási rendszer 92. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásként való minősítését.

(22)

Az előzőek fényében a Bizottság az alábbi következtetésekre jutott:

a)

a 11/1988. sz. törvény alapján nyújtott pénzügyi támogatás a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése (a jelenlegi 87. cikk (1) bekezdése) szerint állami támogatásnak minősül,

b)

a támogatást az EK-Szerződés 93. cikke (3) bekezdésének (88. cikk (3) bekezdés) megsértésével nyújtották,

c)

ebben az esetben nem lehetett alkalmazni egyik, a 92. cikkben meghatározott eltérést sem.

A Bizottság ezért úgy rendelkezett, hogy Olaszország térítse vissza az 1988. évi támogatási rendszer alapján nyújtott jogellenes támogatásokat (2. cikk).

2.6.   A 2000. október 19-i ítélet és annak jogi következményei

(23)

Az Európai Közösségek Bírósága 2000. október 19-i ítéletében (Olasz Köztársaság és Szardínia Lines – Servizi Marittimi della Sardinia S.p.A. kontra Európai Közösségek Bizottsága C-15/98. és C-105/99. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet) (7) hatályon kívül helyezte a 98/95/EK határozatot, mivel a Közösségen belüli kereskedelem torzulásának meglétére vonatkozó indokolás elégtelen volt.

(24)

A Bíróság megállapította, hogy a Bizottság – azon kívül, hogy kimondta, hogy a támogatás szelektív és azt a szardíniai hajózási ágazat számára tartották fenn, illetve azt, hogy az áruszállítás a kontinens és Szardínia között több mint 90 %-ban tengeri úton történik, valamint hogy a tagállamok és Szardínia közötti idegenforgalom (utasok és járművek) 65 %-át szardíniai hajózási vállalkozások bonyolítják le – nem nyújtott információt a Szardínián és a más tagállamokban letelepedett hajózási vállalkozások közötti versenyről. A Bíróság véleménye szerint a Bizottság e tekintetben nem vette figyelembe azt a körülményt, miszerint az 1999. január 1-jéig a földközi-tengeri szigetekkel folytatott kabotázst kizárták a tagállamok tengeri szállítási szolgáltatásainak liberalizációja alól.

(25)

A Bíróság végül megállapította, hogy – bár a Bizottság megállapította, hogy a szardíniai kereskedelmi hajóflottát működtető vállalkozásoknak nyújtott támogatás rendszere sértette a letelepedési szabadság alapvető elveit, valamint az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmát – a tagállamok közötti kereskedelem torzulásának bizonyítását nem erre a jogsértésre alapozta.

(26)

A 2000. október 19-i ítélet elrendelte az 1996. június 24-én indított hivatalos vizsgálati eljárás újraindítását. A Bizottság feladata tehát, hogy új, végleges határozatot fogadjon el.

(27)

Az 98/95/EK határozat Bíróság általi hatályon kívül helyezését követően a Bizottságnak az új határozat elfogadásán túl nyilatkoznia kell az 1997. november 14-én indított vizsgálati eljárás tárgyát képező, a rendszer 9/1996. sz. törvénnyel bevezetett módosításáról. Bár akkor a Bizottság úgy határozott, hogy a két támogatási rendszert külön vizsgálja, e határozat alapján együttes súlyuk meghatározása érdekében együtt kell vizsgálnia azokat.

3.   OLASZORSZÁG ÉSZREVÉTELEI

3.1.   A C 23/96. sz. eljárás keretében az eredeti támogatási rendszerrel kapcsolatban tett észrevételek

(28)

A C 23/96. sz. eljárás keretében az olasz hatóságok 1996. október 31-i levelükben tájékoztatták a Bizottságot az eredeti támogatás azon célból tervezett módosításairól, hogy – véleményük szerint – az összeegyeztethető legyen a közösségi joggal. A fő változás a 9/1996. sz. regionális törvény elfogadása volt, amely eltörölte az állampolgárságon alapuló megkülönböztető, illetve a letelepedési szabadságot sértő rendelkezéseket. Tájékoztatták továbbá a Bizottságot egy olyan közvetlen ellenőrzési rendszer bevezetéséről, amellyel kiküszöbölhetővé válik a támogatások kétszeres (a nemzeti és a regionális hatóságok általi) nyújtása.

(29)

A regionális hatóságok 1996. október 11-i és 1997. január 22-i levelükben igazolták a 9/1996. sz. törvény módosításaiból eredő intézkedések szükségességét, többek között az „I. célkitűzésbe” sorolt Szardínia régió nehéz gazdasági helyzetével.

3.2.   A C 71/97. sz. eljárás keretében a módosított támogatási rendszerrel kapcsolatban tett észrevételek

(30)

A C 71/97. sz. eljárás keretében benyújtott észrevételeikben az olasz hatóságok mindenekelőtt azzal érveltek, hogy nem ismerhették azt a közösségi rendelkezést, amelyre a Bizottság a vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatában hivatkozott, mivel az 1904/96/EK tanácsi rendelettel módosított 3094/95/EK tanácsi rendelet (8), illetve a tengeri szállításra vonatkozó állami támogatásokról szóló, 1997. évi közösségi iránymutatásokat csak a 9/1996. sz. törvény elfogadását követően tették közzé.

(31)

Olaszország másodsorban hangsúlyozta, hogy a 9/1996. sz. törvényben előírt intézkedéseket nem hajtották végre és nem vállaltak semmilyen pénzügyi kötelezettséget harmadik felek irányába. Olaszország azt állította továbbá, hogy az előírt intézkedésekre azért volt szükség, hogy a tengeri áru- és utasszállítási ágazatban kialakítsák a méretgazdaságosságot egy olyan elszigetelt régióban, mint Szardínia.

(32)

Következtetésükben az olasz hatóságok kijelentették, hogy hajlandóak a törvény szövegének módosítására és a hatályos közösségi szabályozás egészének betartására.

4.   A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

4.1.   Az 1988–1996-os időszakban alkalmazandó eredeti támogatási rendszer értékelése

(33)

A Bizottság úgy véli, hogy az olasz hatóságok azzal, hogy nem jelentették be a szóban forgó, a Szardínia régióban hajót építeni, beszerezni, átépíteni, átalakítani vagy javítani szándékozó hajózási vállalkozások részére létrehozott támogatási rendszert, megsértették a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében (a korábbi 93. cikk (3) bekezdése) szereplő kötelezettséget. Valójában, még akkor is, ha a támogatási rendszert a Szerződés hatálybalépése előtt vezették be, a 11/1988. sz. törvény jelentős mértékben módosította a 20/1951. sz. és a 15/1954. sz. törvénnyel bevezetett támogatási rendszert. Ezért az 1988-ban bevezetett módosításokat be kellett volna jelenteni a Bizottságnak, így ez újabb, be nem jelentett támogatásnak minősül. E minősítést az olasz hatóságok sehol nem vitatták az 1996. június 24-én indított eljárást követően benyújtott észrevételeikben, következésképpen az e határozatban megerősítést nyert.

(34)

A Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedés a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül. A szardíniai vállalkozások ugyanis a piaci kamatokhoz képest kedvezőbb kamathoz jutottak és a kölcsönnel és pénzügyi lízinggel kapcsolatos, egyéb járulékos költségeik is csökkentek; tehát olyan pénzügyi teher alól mentesültek, amelyet rendes körülmények között viselniük kellett volna. A Bizottság megjegyzi, hogy e terheket állami forrásokból finanszírozták, a támogatás pedig szelektív, mivel azt csak a szardíniai székhellyel rendelkező, a hajózási ágazatban működő hajózási vállalkozások részére tartották fenn.

(35)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az intézkedés érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az olasz hatóságok által bevezetett támogatási rendszer ugyanis a szardíniai hajózási vállalkozásokra általánosságban vonatkozik, akár tagállamokon belüli, akár nemzetközi szállítási tevékenységet végeznek. Amennyiben igaz, hogy a tengeri kabotázs-szolgáltatás piacát a Közösségen belül liberalizáló 3577/92/EK rendelet (9)1999. január 1-jéig kizárta a földközi-tengeri szigetekkel folytatott kabotázs liberalizációját, ugyanúgy igaz, hogy e rendelet nem zárja ki hatálya alól a különböző tagállamok – különösen a Franciaország, Spanyolország és Olaszország kontinentális része – közötti tengeri szolgáltatások piacán folytatott kereskedelem befolyásolását. E tekintetben megállapítható, hogy a szóban forgó támogatás nem korlátozódott a kabotázsra, azaz az 1999. január 1. után liberalizált, olasz felségvizeken belül végzett tengeri szolgáltatásokra, hanem érintette azokat a szardíniai hajózási vállalkozásokat is, amelyek a már 1986 (10) óta liberalizált nemzetközi tengeri szállítási piacon nyújtottak szolgáltatásokat, és amelyek ennél fogva versenyezhettek más közös piaci szereplőkkel.

(36)

Valójában a Bizottság birtokában lévő adatokból (11) az derül ki, hogy 1992 és 1997 között egyebek között működött egy szardíniai kikötőkből induló és oda beérkező, más, közösségi és nem közösségi úticélokra irányuló tengeri kereskedelmi (és körutazási célú) hajóforgalom. Különösen meg kell említeni egy francia vállalkozás jelenlétét, amely Toulonban működött szardíniai úticéllal, valamint két – Korzika és Szardínia között működő – olasz vállalkozást. E körülmények azt bizonyítják, hogy abban az időszakban (1988 és 1996 között) a tengeri szállítási nemzetközi szolgáltatások kereskedelme jelen volt Olaszország és bizonyos tagállamok között.

(37)

Az olasz hatóságok 2007. március 8-i utolsó levelükben fenntartják, hogy a 11/1988. sz. törvény alapján nyújtott támogatás „24–138 tonna űrtartalmú hajók vásárlására” vonatkozott; e hajók főleg a tengerpart menti szállítási tevékenységeket látták el olyan piacon, amely akkoriban még nem volt nyitott a piaci verseny előtt. Mindazonáltal kiderül, hogy legalább két esetben a támogatást Szardínia és a kontinens között közlekedő utas- és gépjárműszállító komphajó vásárlására fordították, amelyek versenyezhettek a nemzeti és közösségi piac más szereplőivel. Az olasz hatóságok kijelentették, hogy nem rendelkeznek semmilyen adattal sem a Szardínia és az Olaszország többi része közötti, sem a Szardínia és a többi közösségi ország közötti utas- és áruforgalomról a szóban forgó időszakban.

(38)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a kabotázsról szóló 3577/92/EK rendelet azt sem zárta ki, hogy 1999. január 1-jét megelőzően piaci verseny álljon fenn a tengeri szállítási piacon a Szardínia és az olasz félsziget között működő vállalkozások között, mivel külföldi vállalkozások is nyújthattak tengeri kabotázs-szolgáltatást Olaszországban, ha e tagállamban lajstromoztatták hajóikat, azonban nem részesülhettek a szardíniai hajóflották számára fenntartott támogatási rendszerből. Így e rendszer eltántorította más tagállamok hajózási vállalkozásait attól, hogy leányvállalatokat nyissanak Olaszországban a Szardíniával folytatandó tengeri kabotázs-szolgáltatás nyújtására, figyelembe véve, hogy semmiképpen nem részesülhettek volna a szóban forgó támogatásból és olyan piaci szereplőkkel kellett volna versenyezniük, akik viszont megkaphatták ezt a támogatást.

(39)

Az alábbi okok miatt nem alkalmazható a 87. cikk (2) és (3) bekezdésében (a korábbi 92. cikk (29) és (3) bekezdésében) előírt eltérések egyike sem.

(40)

Az olasz hatóságok azt állítják, hogy a támogatásra azért volt szükség, hogy lehetővé tegye egy nehéz gazdasági körülményekkel rendelkező régió fejlődését.

(41)

Jóllehet Szardínia regionális támogatásra jogosult, a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírt eltérés nem alkalmazható, mivel a szóban forgó támogatást nem a regionális fejlődés előmozdítása jogcímén nyújtották, hanem azok kizárólag a hajózási vállalkozásoknak kedveztek. Valójában az olasz hatóságok nem bizonyították kellőképpen, hogy a szardíniai tengeri hajózási vállalkozásoknak szóló támogatási rendszer milyen módon tette volna lehetővé az akkor alkalmazandó közösségi szabályok – azaz a regionális támogatások esetében a 92. cikk (3) bekezdése a) és c) pontja regionális támogatásokra történő alkalmazásának módjáról szóló bizottsági közlemény (12) – értelmében a régió fejlesztését. Annak ellenére, hogy a szardíniai régió is szerepel a 92. cikk (3) bekezdésének a) pontja céljából javasolt régiók között, (lásd a fent említett közlemény I. mellékletét), nem bizonyították, hogy az intézkedés szükséges lenne az induló befektetések vagy munkahelyteremtés támogatásához, sem azt, hogy olyan időben korlátozott és közvetlen működési támogatásként lehetne figyelembe venni azt, amely a régió sajátos vagy tartós hátrányait hivatott ellensúlyozni, lehetővé téve a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődést, anélkül, hogy kapacitástöbbletet idézne elő az adott ágazatban.

(42)

A közlemény továbbá kimondja, hogy minden regionális támogatásnak figyelembe kell vennie az adott ipari ágazatra – mint például a hajóépítési ágazatra – vonatkozóan előírt közösségi iránymutatásokat, ami nem történt meg a szóban forgó támogatási rendszer esetében, amint az az alábbiakban bebizonyosodik.

(43)

A támogatásra tehát nem vonatkozik a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában előírt eltérés.

(44)

Nem lehet hivatkozni a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott, bizonyos gazdasági tevékenységek fejlődésének elősegítésére irányuló támogatásra vonatkozó eltérésre sem, mivel a szóban forgó rendszer nem követte az 1988–1996-os időszakban hatályos közösségi iránymutatásokat. Az akkoriban e tárgyban hatályos szabályozás – azaz a hajózási vállalkozásoknak nyújtható állami támogatásról szóló 1989-es iránymutatások I. mellékletének II. fejezete (13) – valójában kimondta, hogy e támogatás csak azzal a feltétellel nyújtható, ha nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A fenti iránymutatások hetedik pontja szerint: „ (…) A közös érdeket elsősorban a hajók közösségi lobogó alatt történő megtartására irányuló olyan intézkedések szolgálhatják, amelyek szembehelyezkednek a harmadik országok lobogói használatának tendenciájával, különösen javítják a műszaki felszerelést, másodsorban pedig a közösségi tengerészek lehető legnagyobb számát biztosítják e hajók fedélzetén”. A vizsgált esetben az olasz hatóságok nem nyújtottak elegendő információt annak bizonyítására, hogy a Szardínia régiónak nyújtott eredeti támogatási rendszer a hajók biztonságának javításával vagy a közösségi tengerészek foglalkoztatásának megóvásával lett volna indokolható.

(45)

A hajózási vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokról szóló, 1989. évi, fent említett iránymutatások I. melléklete II. fejezetének 6. pontja továbbá előírta, hogy ez utóbbiak részére hajóépítés, hajóátalakítás vagy hajójavítás céljából csak azzal a feltétellel nyújtható támogatás, ha azt a közösségi szabályozásban és különösen a hajógyártás támogatásáról szóló, 1987. január 26-i 87/167/EGK tanácsi irányelvnek (14) megfelelően számítják ki, amely irányelvet később a 90/684/EGK tanácsi irányelv (15) és a 3094/95/EK tanácsi rendelet (16) követett. A 87/167/EGK irányelv 4. cikke kimondja: a hajóépítési és hajóátalakítási támogatásokat akkor lehet a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinteni, ha a megítélt támogatás teljes összege egyetlen szerződés tekintetében sem haladja meg a támogatást megelőzően – támogatási egyenértékben, a szerződéses érték százalékában – kifejezett, a továbbiakban „maximumnak” nevezett közös felső határt.

(46)

E tekintetben a nemzeti hatóságok feladata a hajógyártási támogatásokra vonatkozó közösségi szabályozás betartásának biztosítása, amelytől a Bizottság nem térhet el. Mivel – nyilvánvaló módon – a közösségi szabályozás betartása a szóban forgó támogatások összeegyeztethetőségének egyik feltétele, a tagállamnak ezt azzal kell bizonyítania, hogy „minden olyan adatot a Bizottság rendelkezésére bocsát, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság ellenőrizze a tagállam által igénybe venni kívánt eltérés feltételeinek meglétét” (a C-364/90. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet [EBHT 1993., I-2097. o.] 20. és az azt követő pontjai).

(47)

Mivel az olasz hatóságok nem nyújtottak semmilyen tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a nyújtott támogatás teljes összege megfelel a 87/167/EGK irányelv 4. cikkében (17) előírt maximumnak, továbbá az eredeti intézkedés fent említett irányelvnek, illetve a 3094/95/EK rendelet 5. cikkének (18) való megfelelőségére vonatkozó információk hiányában, a Bizottságnak azt a következtetést kell levonnia, hogy a támogatások nem felelnek meg a hajóépítésről szóló szabályoknak sem (19).

(48)

Továbbá ezen eltérésekre nem lehet hivatkozni olyan támogatási rendszer engedélyezésére, amely ellentétes a Szerződés alapelveivel. Valójában a Bizottság úgy véli, hogy a hajóflottát működtető szardíniai vállalkozásoknak nyújtott támogatási rendszer nem összeegyeztethető a közösségi joggal, mivel a 11/1988. törvénnyel bevezetett különféle kiegészítő feltételek sértik a letelepedés szabadságának (52. cikk) és az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának (6. cikk és 48. cikk (2) bekezdés) alapelveit.

(49)

A támogatási rendszer – megsértve a Szerződés 52. cikkét – valójában nemcsak azt írta elő, hogy a kedvezményezett vállalkozásnak Szardínián kell letelepednie, hanem azt is, hogy székhelyének és a tengeri szállítási tevékenységek végzésének, illetve esetlegesen a fő raktárak, lerakatok és járulékos berendezések állandó helyének a régió valamely kikötőjében kell lennie. Előírta továbbá, hogy a kedvezményezett vállalkozást (és nem csak azokat, amelyek a támogatás keretében előfinanszírozásban részesültek) Szardínián kell bejegyezni.

(50)

Továbbá – amint az a 11/1988. sz. törvény 99. cikkének e) pontjából kiderül és amint azt a Bíróság a 2000. október 19-i ítéletében (19. pont) megállapította – a 250 tonna űrtartalom feletti hajók esetében a vállalkozásnak a hajó szardíniai felszerelő kikötőjében, rendes műszakba bejegyzett, minimális létszámú tengerészt kellett foglalkoztatnia. Tehát a kedvezményezett vállalkozások kötelesek voltak meghatározott százalékban helyi tengerészeket alkalmazni akkor is, ha máshonnan származó tengerészek is el tudták volna végezni az adott munkát, megsértve így az állampolgárságon alapuló bármiféle megkülönböztetés tilalmának elvét. Ebből következően a szóban forgó támogatás ellentétes a közösségi jog alapelveivel.

4.2.   Az 1996. február 15-i 9. sz. törvénnyel módosított, 1996 óta hatályos eredeti támogatás értékelése

(51)

A Bizottság úgy véli, hogy a 9/1996. sz. törvénnyel módosított támogatási rendszer a 87. cikk (1) bekezdésének értelmében az alábbi okoknál fogva állami támogatás: a) a támogatásban részesülő vállalkozások – azáltal, hogy piaci kamatláb- és egyéb, a kölcsönnel és pénzügyi lízinggel kapcsolatos járulékosköltség-kedvezményben részesülnek – olyan pénzügyi teher alól mentesülnek, amelyet egyébként viselniük kellene; b) ezt a terhet állami forrásokból fedezik; c) a támogatás szelektív, mivel kizárólag a hajózási ágazatban működő vállalkozásokra vonatkozik; d) a támogatás érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel a módosított támogatási rendszer a Szardíniából, vagy Szardínia szigeteiről induló és odaérkező hajókat vásárló, építő vagy átalakító, áru- vagy utasszállító hajózási vállalkozásokra irányul. Valójában – amint arról már szó volt – azok a vállalkozások, amelyek részesülhetnek a támogatásból, nemcsak az 1999. január 1. után liberalizált kabotázspiacon működnek, hanem a már 1986 (20) óta liberalizált nemzetközi tengeri szállítási piacon is. Tehát minden kétséget kizáróan a támogatás – a jelenleg is hatályos intézkedésein keresztül – továbbra is érinti a piaci versenyt az 1999 óta teljes mértékben liberalizált ágazatban.

(52)

Az 1996 októberében és az 1997 januárjában az olasz hatóságok által megküldött információk szerint a 9/1996. sz. törvény alapján senki sem részesült a támogatásból. Mivel e támogatást nem nyújtották a múltban, a Bizottság úgy véli, hogy e határozatában nincsen szükség az akkor hatályos közösségi szabályokkal való összeegyeztethetőség értékelésére. Mindazonáltal – mivel e támogatások még nyújthatóak a jövőben – értékelni kell a jelenleg hatályos közösségi szabályokkal, azaz a tengeri szállításra vonatkozó állami támogatásokról szóló, 2004. évi közösségi iránymutatásokkal (21) (a továbbiakban: „2004. évi közösségi iránymutatások”) való összeegyeztethetőségüket.

(53)

A módosított támogatási rendszer már nem tartalmaz az állampolgárság alapján megkülönböztető vagy a letelepedés szabadságát sértő rendelkezéseket. A Bizottság mindazonáltal úgy véli, hogy a módosított támogatási rendszer nem felel meg a 2004. évi közösségi iránymutatásokban meghatározott feltételeknek és nem vonatkoznak rá a 87. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában előírt eltérések az alábbiakban leírt okok miatt.

(54)

A 2004. évi közösségi iránymutatások (5) bekezdése értelmében a flottafelújításra nyújtott támogatások általában hajlamosak a verseny torzítására. Ez esetben a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó támogatások nem illeszkednek egy, a globális kapacitás csökkentésére irányuló szerkezeti reformba, továbbá az sem céljuk, hogy javítsák a hajók fedélzeti felszerelését, vagy biztonságosabb hajók használatát mozdítsák elő. E tekintetben – az ilyen technológiák és a hozzájuk tartozó költségek meghatározásának hiányában – az a körülmény, hogy a módosított támogatási rendszerrel a támogatások „innovatív és csúcstechnológiájú szállítási” módokra irányulnak, nem teszi lehetővé a bevezetett módosítás tényleges súlyának értékelését.

(55)

A Bizottság úgy véli, hogy a támogatás a regionális közösségi iránymutatások (6) bekezdése szerint még regionális támogatásnak sem minősíthető. Valójában – noha Szardínia hátrányos helyzetű régió – az olasz hatóságok nem bizonyították kellőképpen, hogy a régió előnyhöz jut a szóban forgó támogatással (a 2004. évi közösségi iránymutatások 5. fejezetének (4) bekezdése), sem azt, hogy a támogatás megfelel a regionális támogatások tekintetében hatályos közösségi szabályoknak (22).

(56)

A Bizottság továbbá – a már kifejtett indokok alapján – úgy véli, hogy a támogatási rendszer kárt okoz más tagállamok gazdaságának és a közös érdekkel ellentétes mértékben torzítja a tagállamok közötti versenyt (a 2004. évi közösségi iránymutatások 2. fejezete).

(57)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy – a 2004. évi közösségi iránymutatások értelmében – az esetleges befektetési támogatásoknak meg kell felelniük a hajóépítési ágazatra alkalmazandó közösségi rendelkezéseknek, azaz az 1540/98/EK rendeletnek (23). Meg kell jegyezni, hogy e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így szól: „2000. december 31-ig csak a hajóépítési és átalakítási támogatási szerződésekre adott gyártási támogatások tekinthetők a közös piaccal összeegyeztethetőnek – a hajójavításra adott támogatások viszont nem –, azzal a feltétellel, hogy az adott szerződésre megítélt támogatás teljes összege (beleértve minden, a felszerelőnek, vagy harmadik félnek nyújtott támogatási egyenértéket) a támogatást megelőzően támogatási egyenértékben nem haladja meg a szerződéses érték százalékában kifejezett, közös felső határt […]”. Mivel Olaszország nem szolgáltatott semmilyen információt arról, hogy az egyes szerződésekre nyújtott valamennyi fajta támogatás teljes összege nem haladja meg a támogatást megelőzően támogatási egyenértékben a szerződéses érték százalékában kifejezett, közös felső határt, azt kell megállapítani, hogy az intézkedés nem felel meg a 3. cikk (1) bekezdésének.

(58)

Ezen túlmenően, az 1540/983/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése kimondja: „Az államilag támogatott hitelkedvezmények formájában a belföldi vagy külföldi hajótulajdonosoknak, illetve harmadik személyeknek hajóépítésre nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal, és nem tartozik bele a működési támogatás összegébe, amennyiben összhangban vannak az 1981. augusztus 3-i (a hajóknak nyújtott exporthitelekről szóló) OECD tanácsi állásfoglalással, vagy az azt módosító, illetve felváltó bármely megállapodással”. A Bizottság mindazonáltal rendelkezik olyan információkkal, amelyek arra utalnak, hogy a módosított támogatási rendszer tiszteletben tartja az 1981. augusztus 3-i OECD tanácsi állásfoglalást.

(59)

A 1540/98/EK rendelet 6. cikke értelmében a meglévő hajóépítő telephelyek innovációjához, a hajójavításhoz és átalakításhoz nyújtott támogatások a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők 10 %-os maximális bruttó támogatási intenzitásig, amennyiben azokat olyan innovatív termékek és eljárások ipari alkalmazására nyújtják, amelyek ténylegesen és alapvetően újak, vagy nem alkalmazzák az ágazat más szereplői az Európai Unión belül és fennáll a technológiai vagy ipari kudarc kockázata. E támogatásoknak továbbá a kizárólag a projekt innovatív részére irányuló fejlesztési befektetésekkel és tevékenységekkel kapcsolatos költségekre kell korlátozódniuk, valamint összegüknek és intenzitásuknak a projekt kockázatosságát figyelembe véve a még nélkülözhetetlen, lehető legkisebbnek kell lenniük. Így – a fentiekben kifejtetteknek megfelelő – azon körülmény, amely szerint a módosított támogatási rendszer „innovatív és csúcstechnológiájú” szállítási módokra vonatkozik, nem teszi lehetővé az elvégzett módosítások tényleges súlyának értékelését az ilyen technológiák és költségük meghatározásának hiányában. Következésképpen a Bizottságnak arra kell következtetnie, hogy a módosított támogatási rendszer sem felel meg a hajóépítésről szóló szabályoknak.

(60)

Végül, a 92. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontja szerinti eltérések nem alkalmazhatóak, mivel a nemzeti hatóságok feladata a közösségi szabályozás betartásának biztosítása a hajógyártási támogatások tekintetében, amitől a Bizottság nem térhet el. Mivel a közösségi szabályozás betartása nyilvánvalóan a szóban forgó támogatások összeegyeztethetőségének feltétele, azt a tagállamnak kell bizonyítania azzal, hogy megküld minden olyan dokumentumot, ami lehetővé teheti a Bizottság számára a kért eltéréshez szükséges feltételek teljesülésének ellenőrzését.

(61)

Következésképpen az eredeti támogatási rendszer 1988 és 1996 közötti időszakban történő alkalmazásának módja jogellenes és a közös piaccal nem összeegyeztethető.

(62)

Ebből következően a 11/1988. sz. regionális törvény értelmében hitelként nyújtott (12 697 450 000 ITL teljes összegű) támogatást a kedvezményezetteknek vissza kell szolgáltatniuk az olasz jog eljárási rendje és rendelkezései szerint. Figyelembe véve, hogy semmilyen támogatást nem nyújtottak pénzügyi lízing jogcímen, annak visszavételéről nem kell rendelkezni.

(63)

A visszatérítendő támogatás részét képezi a támogatás rendelkezésre bocsátásától a visszatérítésig esedékes kamat is.

(64)

Mivel a Bizottság nem tudta közvetlenül számszerűsíteni az egyes kedvezményezettek tekintetében sem az egyes támogatásokat, sem a visszatérítendő támogatás teljes összegét, az olasz hatóságok feladata, hogy ezeket meghatározzák és tájékoztassák a Bizottságot az egyes kedvezményezettek által visszatérítendő összegekről.

(65)

A 9/1996. törvénnyel módosított, 1996-tól hatályos támogatást illetően a Bizottság megállapítja, hogy attól az évtől semmilyen támogatást nem nyújtottak, de arra következtet, hogy e támogatási rendszer a közös piaccal nem összeegyeztethető állami támogatás. Figyelembe véve, hogy semmilyen támogatást nem nyújtottak e jogcímen, annak visszavételéről nem kell rendelkezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szardínia régió hajózási vállalkozásainak az 1988. június 4-i 11. sz. törvénnyel módosított, 1951. május 15-i 20. sz. törvény alapján hitel és pénzügyi lízing formájában nyújtott állami támogatás a közös piaccal nem összeegyeztethető.

2. cikk

(1)   Olaszország megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az 1. cikkben említett és már jogellenesen folyósított támogatást – amely megegyezik a kedvezményezettek által egyébként rendes piaci körülmények között viselendő, a szerződéskötés időpontjában érvényes kamatok és járulékos költségek teljes összegének, valamint a kedvezményezettek által ténylegesen megfizetett kamatok és járulékos költségek teljes összegének különbségével – a kedvezményezettektől beszedje.

(2)   A visszatérítést a nemzeti jog szerinti eljárások keretében haladéktalanul elvégzik, amennyiben az ilyen eljárások e határozat azonnali és hatékony végrehajtását lehetővé teszik. A visszatérítendő támogatás magába foglalja a támogatás rendelkezésre bocsátásától a visszatérítésig esedékes kamatot is.

(3)   Az e határozatról történő értesítéskor még esedékes hitel-részletek tekintetében Olaszország biztosítja, hogy ezek kölcsönbevevő általi törlesztése a rendes piaci feltételek mellett történik.

3. cikk

Az 1996-os, 9. sz. regionális törvénnyel módosított, 1951. május 15-i 20. sz. törvény alapján a Szardínia régió számára hitel és pénzügyi lízing formájában nyújtott állami támogatási rendszer a közös piaccal nem összeegyeztethető.

4. cikk

Olaszország az 1. és 3. cikkben említett támogatási rendszert hatályon kívül helyezi.

5. cikk

Az e határozatról való értesítést követő két hónapon belül Olaszország tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében tett intézkedésekről.

6. cikk

E határozat címzettje az Olasz Köztársaság.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 10-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök


(1)  C 23/96 (NN 181/95), HL C 368., 1996.12.6., 2. o.

(2)  HL L 20., 1998.1.27., 30. o.

(3)  C 71/97 (NN 144/97), HL C 386., 1997.12.20.

(4)  Európai Bírósági Határozatok Tára 2000., I-08855. o.

(5)  A hajóépítéshez nyújtott támogatásról szóló, 1990. december 21-i 90/684/EGK tanácsi irányelv (HL L 380., 1990.12.31.) és a 1904/96/EK rendelettel (HL L 251., 1996.10.3.) módosított, a hajóépítéshez nyújtott támogatásról szóló, 1995. december 22-i 3094/95/EK tanácsi rendelet (HL L 332., 1995.12.30.).

(6)  A Közösségben lajstromozott hajók üzemeltetésével kapcsolatos pénzügyi és adóügyi intézkedések, (SEC(89) 921 végleges) 1989. augusztus 3., és a tengeri szállításhoz nyújtott állami támogatásról szóló közösségi iránymutatások (HL C 205., 1997.7.5.).

(7)  Európai Bírósági Határozatok Tára 2000., I-08855. o.

(8)  Lásd 5. lábjegyzet.

(9)  A szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 364., 1992.12.12.).

(10)  A tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról szóló, 1986. december 22-i 4055/86/EGK tanácsi rendelet (HL L 378., 1986.12.31.).

(11)  Az olbiai révkapitányság által rögzített adatok.

(12)  1990-ben és 1994-ben (HL C 163., 1990.7.4. és HL C 364., 1994.12.20.) módosított, a 92. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjának alkalmazási módjáról szóló bizottsági közlemény (HL C 212., 1988.8.12.), és különösen I. fejezetének (6) bekezdése.

(13)  SEC (89) 921 végleges, 1989. augusztus 3.

(14)  HL L 69., 1987.3.12., 55. o.

(15)  HL L 380., 1990.12.31., 1. o.

(16)  HL L 332., 1995.12.30., 1. o. Az 1904/96/EK (HL L 251., 1996.10.3., 5. o.) rendelettel módosított rendelet.

(17)  A 4. cikk a következőképpen rendelkezik: A hajóépítésre és átalakításra nyújtott támogatás azzal a feltétellel tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, ha a szerződésenként megítélt támogatás teljes összege nem haladja meg a támogatást megelőzően támogatási egyenértékben a szerződéses érték százalékában kifejezett, közös felső határt, a továbbiakban „maximumot”.

(18)  (1) bekezdés: Az államilag támogatott hitelkedvezmény vagy garancia formájában a kereskedelmi hajóflottát működtető társaságoknak, illetve harmadik személyeknek hajójavítás és átalakítás kivételével hajóépítésre nyújtott támogatás összeegyeztethetőnek tekinthető a közös piaccal, amennyiben összhangban van a hajóknak nyújtott exporthitelekről szóló OECD tanácsi állásfoglalással, vagy bármely, ezt módosító, vagy felváltó megállapodással. […]. (3) bekezdés: A valamely tagállam által a hajóflottát működtető társaságoknak, illetve harmadik személyeknek hajóépítésre és átalakításra nyújtott állami támogatás nem torzítja a tagállam és a más tagállamok telephelyei közötti versenyt a megbízások kapcsán és azzal nem fenyeget.

(19)  Másrészt – ami a hajóépítésre vonatkozó szabályok alkalmazását illeti – a főtanácsnok következtetéseinek (34–38. pont) megfelelően meg kell jegyezni, hogy jóllehet egy hajóépítésre nyújtott támogatás magába foglalhatja a kereskedelmi hajóflottát működtető társaságok támogatását, a Bizottság helyesen vélte úgy, hogy az 1988-as támogatási programot, mint a kereskedelmi hajóflottát működtető társaságoknak nyújtott támogatást – amennyiben az olasz hatóságok nem tettek eleget a fenti irányelv 11. cikkében előírt értesítési kötelezettségnek – kizárólag a Szerződésben előírt, kedvezőbb kötelezettség tekintetében kell vizsgálni.

(20)  A tagállamok közötti, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti tengeri szállításban a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének alkalmazásáról szóló, 1986. december 22-i 4055/86/EGK tanácsi rendelet (HL L 378., 1986.12.31.).

(21)  A Bizottság közleménye C(2004)43 – Közösségi iránymutatások a tengeri szállításhoz nyújtott állami támogatásról (HL C 13., 2004.1.17.).

(22)  A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatások (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.).

(23)  A hajóépítéshez nyújtott állami támogatásról szóló, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet (HL L 202., 1998.7.18.).