21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/1

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapot (alap) hozott létre, hogy a csapások által sújtott régiók lakosságával szemben együttérzését fejezze ki.

(2)

A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az alap igénybevételét évi 1 milliárd eurós felső határig engedélyezi.

(3)

A 2012/2002/EK rendelet tartalmazza azon rendelkezéseket, amelyek révén az alap igénybe vehető.

(4)

Németország és Franciaország az alap igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, egy súlyos vihar, illetve egy trópusi ciklon okozta csapással kapcsolatban,

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/2

(1)

Az Európai Közösségek és tagállamaik, és a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (1) 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az egyes acéltermékek kereskedelme a mennyiségi szabályokról szóló egyedi megállapodások tárgyát képezi.

(2)

Az Európai Közösség és a Kazah Köztársaság kormánya között fennálló, az egyes acéltermékek kereskedelméről szóló, 2005. július 19-én kötött kétoldalú megállapodás (2)2006. december 31-én lejárt. 2007-ben az egyes acéltermékeknek az Európai Közösség és Kazahsztán közötti kereskedelmét az 1870/2006/EK tanácsi rendeletben (3) megállapított autonóm intézkedések szabályozzák.

(3)

Mindkét félnek szándékában áll új megállapodást kötni a 2008-as és az azt követő évekre.

(4)

Az új megállapodás megkötéséig és hatálybalépéséig a 2008-as évre vonatkozó keretmennyiségeket meg kell határozni.

(5)

Mivel a 2007-es évre vonatkozó keretmennyiségek meghatározására irányadó körülmények javarészt megmaradtak, ezért célszerű a 2008-as évre vonatkozó keretmennyiségeket a 2007-es szintnek megfelelően meghatározni.

(6)

Meg kell határozni a Közösségen belül a rendszer működtetésének eszközeit oly módon, hogy az megkönnyítse az új megállapodás végrehajtását a lehető leghasonlóbb rendelkezések révén.

(7)

Szükséges biztosítani a szóban forgó termékek származásának ellenőrzését, és e célból a megfelelő igazgatási együttműködés módszereinek a kidolgozását.

(8)

A vámszabad területen elhelyezett, vagy a vámraktárakra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó termékek ideiglenes behozatala vagy aktív feldolgozása (felfüggesztő eljárás) nem számítható a kérdéses termékek esetében meghatározott keretmennyiségek terhére.

(9)

E rendelet hatékony végrehajtása céljából be kell vezetni a kérdéses termékeknek a Közösségen belül történő szabad forgalomba bocsátásához szükséges közösségi behozatali engedély követelményét.

(10)

Annak érdekében, hogy ezeket a keretmennyiségeket ne lépjék túl, létre kell hozni egy irányítóbizottsági eljárást, amely alapján a tagállamok illetékes hatóságai addig nem adják ki a behozatali engedélyt, amíg meg nem kapják a Bizottságtól a megerősítést arról, hogy az adott mennyiség a szóban forgó keretmennyiségen belül marad,

—

két betű, amely az exportáló országot azonosítja a következőképpen:

—

két betű, amely a tervezett rendeltetési tagállamot azonosítja a következőképpen:

—

egy egyjegyű szám, amely a kontingensévet jelöli a szóban forgó év utolsó jegyével, pl.: „4” 2004 esetében,

—

egy kétjegyű szám, amely az exportáló ország kiállító hatóságát azonosítja,

—

egy 00 001-től 99 999-ig folyamatosan növekvő, ötjegyű szám, amely a rendeltetés egyedi tagállamát határozza meg.

a)

az exportőr teljes neve és címe;

b)

az importőr teljes neve és címe;

c)

a termékek és a TARIC-kód(ok) pontos leírása;

d)

azon ország, ahonnan a termékek származnak;

e)

feladási ország;

f)

a megfelelő termékcsoport és a szóban forgó termékek mennyisége;

g)

a TARIC-szám szerinti nettó tömeg;

h)

CIF közösségi határparitáson számított vámérték a TARIC-szám szerint;

i)

amennyiben az érintett termékek másodrendű vagy gyenge minőségűek;

j)

adott esetben a fizetés és a szállítás időpontja, a fuvarlevél és az adásvételi szerződés másolata;

k)

a kiviteli engedély kelte és száma;

l)

bármely, adminisztratív célokra használt belső kód;

m)

keltezés és az importőr aláírása.

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/19

(1)

A 3491/90/EGK tanácsi rendelet (1) 1. cikke tartalmazza az említett országból származó rizs behozatalára alkalmazandó behozatali vámok csökkentéseit. Ezek a csökkentések egyrészt ECU-ben kifejezett összegeknek, másrészt a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1976. június 21-i 1418/76/EGK tanácsi rendelet (2) 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott iparvédelmi összegnek feleltek meg.

(2)

A fenti rendelkezés elfogadása óta az e tárgyban alkalmazandó horizontális szabályokat számos alkalommal módosították anélkül, hogy azoknak megfelelően a 3491/90/EGK rendelet módosult volna. A behozatali vámok kiszámításának a fent említett rendelet 1. cikke szerinti számadatait a vonatkozó horizontális szabályok figyelembevételével kell alkalmazni, ami magában hordozza az eltérő értelmezések kockázatát.

(3)

Különösen, a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során megkötött megállapodások végrehajtásához a mezőgazdasági ágazatban szükséges kiigazításokról és átmeneti intézkedésekről szóló, 1994. december 22-i 3290/94/EK tanácsi rendelet (3) elfogadását követően a változó összegű importlefölözéseket 1995. július 1-jétől vámokká alakították át.

(4)

Az „iparvédelmi összeg” fogalmát az 1785/2003/EK rendeletnek a rizsre vonatkozó behozatali szabályok tekintetében történő módosításáról szóló 797/2006/EK tanácsi rendelet (4)2006. július 1-jétől megszüntette.

(5)

A közösségi agromonetáris rendszerbe 1984-ben bevezetett „switch-over” mechanizmust – melynek célja annak megakadályozása volt, hogy a mezőgazdasági átváltási árfolyamok ugyanolyan feltételek szerint változzanak, mint a monetáris árfolyamok – 1995. február 1-jével eltörölte a közös agrárpolitika céljából alkalmazandó elszámolási egységekről és átváltási árfolyamokról szóló, 1992. december 28-i 3813/92/EGK rendelet módosításáról szóló, 1995. január 23-i 150/95/EK tanácsi rendelet (5). Tekintve, hogy a 3813/92/EGK rendeletet 1999. január 1-jétől hatályon kívül helyezte az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletet (6), a közös agrárpolitika (KAP) keretében ECU-ben meghatározott összegeket és árakat ezzel párhuzamosan egy 1,207509 nagyságú korrekciós tényező alkalmazásával megnövelték abból a célból, hogy ily módon semlegesítsék a nemzeti pénznemeknek a KAP keretében használt átváltási árfolyamainak valós szintre való visszatérését, és ugyanazt az 1,207509 nagyságú korrekciós tényezőt alkalmazták ezért 1995. február 1-jétől a 3491/90/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott összegekre.

(6)

Helyénvaló ezért a 3491/90/EGK rendelet rendelkezéseinek módosítása annak egyértelmű meghatározása érdekében, hogy mely számadatokat kell tekintetbe venni az említett rendelet keretében a Bangladesből importált rizsre alkalmazandó behozatali vámok kiszámításához,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bangladesből származó és a 2. cikkben meghatározott mennyiségi korlátokon belül eső behozatal esetében az 1006 10 (kivéve az 1006 10 10 KN-kódot), az 1006 20 és az 1006 30 KN-kódok alá besorolt rizs behozatali vámja a következő:

2.

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

3.

A 4. lábjegyzet a következőképpen módosul:

4.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

E rendelet alkalmazásának részletes szabályait az 1785/2003/EK rendelet 26. cikkében meghatározott eljárások alapján kell elfogadni.”

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/21

(1)

A 2015/2006/EK rendelet (3) egyes mélytengeri halállományok tekintetében megállapítja a közösségi halászhajók 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeit.

(2)

Az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) 2007. júniusi rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy a NEAFC szabályozási területén az atlanti tükörhalra irányuló halászat tilalmára vonatkozó ajánlásokat kiterjeszti 2007 második felére. Ezeket az ajánlásokat át kell ültetni a közösségi jogba.

(3)

Egyes övezeteknél pontosítani kell a halászat feltételeit, hogy ezáltal biztosítható legyen a Norvégia, Dánia és Svédország között létrejött, a Skagerrakban és a Kattegatban folytatandó halászathoz való kölcsönös hozzáférésről szóló, 1966. december 19-i megállapodás megfelelő alkalmazása. Ezért jogszabály-módosításra van szükség.

(4)

A 41/2007/EK rendelet (4) a 2007. évre meghatározza a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket és kapcsolódó feltételeket.

(5)

A Közösség és Izland közötti konzultáció eredményeképpen 2007. március 28-án a felek megállapodásra jutottak a Közösség, valamint Dánia kormánya és Grönland helyi kormánya között létrejött megállapodás alapján kiosztott közösségi kvótából az izlandi hajók által 2007. április 30. előtt lehalászható kvótákról, illetve az Izland kizárólagos gazdasági övezetében álsügérre halászó közösségi hajók által július és december között lehalászható kvótákról. E megállapodást át kell ültetni a közösségi jogba.

(6)

Egyes övezeteknél több TAC vonatkozásában pontosítani kell a halászat feltételeit, hogy ezáltal biztosítható legyen a Norvégia, Dánia és Svédország között létrejött, a Skagerrakban és a Kattegatban folytatandó halászathoz való kölcsönös hozzáférésről szóló, 1966. december 19-i megállapodás megfelelő alkalmazása. Ezért jogszabály-módosításra van szükség.

(7)

A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet (5) alkalmazásával kapcsolatban tisztázni kell egyes állományok tudományos besorolását.

(8)

A 847/96/EK rendelet szerint, ha az elővigyázatossági szempontból kifogható mennyiség több mint 75 %-át az alkalmazási év október 31-ig kimerítették, a tagállam, amely kvótával rendelkezik azon állományra vonatkozóan, amelyre az adott teljes kifogható mennyiséget rögzítették, kérheti a teljes kifogható mennyiség megemelését. Hollandia ilyen kérelme megalapozottnak bizonyult a nagy rombuszhalnak és a sima rombuszhalnak a IIa és IV övezet közösségi vizeiből kifogható teljes mennyiségével kapcsolatban, és végre kell hajtani.

(9)

A Közösség és a Feröer-szigetek közötti írásbeli konzultáció eredményeképpen megállapodás született az ICES I és II övezet közösségi és nemzetközi vizein folytatandó heringhalászathoz való hozzáférésről. E megállapodást át kell ültetni a közösségi jogba.

(10)

Az Európai Közösség és Grönland közötti halászati partnerségi megállapodás (6) jegyzőkönyvével összhangban 2007-ben grönlandi laposhalból kiegészítő mennyiséget osztottak a Közösségre Kelet-Grönlandon. E megállapodást át kell ültetni a közösségi jogba.

(11)

Az ICES I és II övezet nemzetközi vizein az álsügérekre irányuló halászat tekintetében az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) 2007. júniusi rendkívüli ülésén ajánlásokat fogadott el a NEAFC szabályozási területén 2007-ben meghozandó védelmi és kezelési intézkedésekről. Ezeket az ajánlásokat át kell ültetni a közösségi jogba.

(12)

A többletnapoknak a halászati tevékenységek végleges beszüntetése alapján történő odaítélésével összefüggésben pontosítani kell a helyettesített vagy visszavont hajókra vonatkozó feltételeket, mivel egyes, a halászati erőkifejtés korlátozásában érintett hajókra helytelenül történik hivatkozás.

(13)

A hajómegfigyelési rendszerrel ellátott hajókra vonatkozóan a 41/2007/EK rendelet IIA., IIB. és IIC. mellékletében a jelzési követelményekkel összefüggésben előírt eltérés pontosításra szorul a halászati erőkifejtésre vonatkozó jelentések tekintetében.

(14)

A 41/2007/EK rendelet IIB. mellékletének címét helyesbíteni kell, hogy összhangba kerüljön a szóban forgó melléklet hatályával.

(15)

Tekintettel a merevítőrudas zsákhálók és a passzív halászeszköz jelölésére és azonosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2005. március 1-jei 356/2005/EK bizottsági rendeletben (7) foglalt, a passzív halászeszközök jelölésére és azonosítására szolgáló hatályos szabályokra, illetve egyes, a kopoltyúhálók használatára vonatkozó különös szabályokra, a passzív halászeszközök hosszára vonatkozó szakaszban 2,5 kilométer helyett 5 tengeri mérföldet kell feltüntetni annak érdekében, hogy a biztonságos hálóhasználatot semmi se veszélyeztethesse.

(16)

A 2015/2006/EK és a 41/2007/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Hozzáférési korlátozások

(1)   Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt közlekedő hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldig engedélyezik a halászatot.

(2)   A közösségi hajók halászata az izlandi joghatóság alá tartozó vizeken a következő koordinátákat sorrendben összekötő egyenes vonalak által körülhatárolt területre korlátozódik:

2.

a 41/2007/EK rendelet IA., IB., IIA., IIB., IIC. és III. melléklete e rendelet II. mellékletével összhangban módosul.

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/33

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/35

(1)

A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy rendeletben állapítsa meg azt a küszöbértéket, amely alatt a támogatási intézkedéseket úgy kell tekinteni, hogy azok nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt összes szempontnak, és ezért nem tartoznak a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési eljárás alá.

(2)

A Bizottság alkalmazta a Szerződés 87. és 88. cikkét, így számos határozatban pontosította a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), majd pedig az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) – amelynek helyébe 2007. január 1-jén a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (5) lépett – kifejtette álláspontját azon de minimis küszöbértékről, amely alatt a 87. cikk (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Figyelembe véve a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és a kockázatot, hogy az ágazatban még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt szempontoknak, a 69/2001/EK rendelet a mezőgazdasági ágazatra nem vonatkozik. Ugyanígy az 1998/2006/EK rendelet hatálya sem terjed ki a mezőgazdasági termelőágazatra.

(3)

Mivel azonban az évek során szerzett tapasztalatok tanulsága az, hogy a mezőgazdasági ágazatban odaítélt igen csekély mértékű támogatások esetenként szintén nem felelnek meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt szempontoknak, a Bizottság az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2004. október 6-i 1860/2004/EK bizottsági rendeletben (6) szabályokat állapított meg, amelyek lehetővé teszik a de minimis támogatások nyújtását. E rendelet – amelynek alapján az ugyanazon vállalkozás számára odaítélt de minimis támogatás összegét úgy kell tekinteni, hogy az nem felel meg a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontjának, ha hároméves időszakonként nem haladja meg a kedvezményezettenkénti 3 000 EUR-t, illetve a támogatások halmozott összege nem haladja meg a tagállamonként megállapított, a mezőgazdasági ágazat éves termelésének 0,3 %-ának megfelelő értéket – egyszerre vonatkozik az elsődleges termelésre és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására.

(4)

A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenységek hasonlóságokat mutatnak az ipari tevékenységekkel, ezért az ipari tevékenységekre vonatkozó de minimis támogatásokat szabályozó 1998/2006/EK rendelet hatálya alá kerültek. Ezen tevékenységeket ezért kivonták az 1860/2004/EK rendelet hatálya alól. Az átláthatóság érdekében indokolt az 1860/2004/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és helyébe új, kizárólag a mezőgazdasági termelőágazatra vonatkozó rendeletet léptetni.

(5)

A Bizottság tapasztalatainak figyelembevételével a kedvezményezettenként és hároméves időszakonként nyújtható támogatás 3 000 EUR-s maximális összege 7 500 EUR-ra, az éves mezőgazdasági termelés 0,3 %-ában megállapított küszöbérték pedig 0,75 %-ra növelhető anélkül, hogy ez befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet, hogy a verseny torzulna vagy a verseny torzulásának veszélye fennállna, illetve hogy az ilyen korlátok között odaítélt támogatások a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá esnének – feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Ez a növekedés lehetővé teszi – egyebek mellett – az adminisztratív terhek csökkentését is. A figyelembe veendő évek azok a pénzügyi évek, amelyeket az adott vállalkozás az érintett tagállamban alkalmaz. A hároméves referencia-időszakot „gördülő” módszerrel kell meghatározni, tehát minden egyes új csekély összegű (de minimis) támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. A 7 500 EUR-s küszöbértéket meghaladó összegű támogatások nem oszthatók fel kisebb részekre azzal a céllal, hogy e rendelet hatálya alá kerüljenek.

(6)

E rendelet nem alkalmazható az exporttámogatásokra, sem az importtermékekkel szemben a hazai termékek felhasználását előnyben részesítő támogatásokra. Nem alkalmazható különösen más országokban lévő értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez nyújtott támogatás finanszírozására. Rendszerint nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amely kereskedelmi kiállításokon való részvétel költségeit, illetőleg új termék bevezetéséhez vagy meglévő termék új piacon való bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgálatok igénybevételének költségeit hivatott fedezni.

(7)

Az Európai Közösségek Bírósága megállapította, hogy ha a Közösség szabályozást fogadott el a mezőgazdaság egy adott ágazatában a piac közös szervezéséről, a tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan intézkedéstől, amely azt korlátozhatja vagy sértheti (7). Ezért a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre.

(8)

Az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a de minimis küszöbérték helyes alkalmazása érdekében indokolt, hogy a tagállamok ugyanazt a számítási módszert alkalmazzák. E számítás megkönnyítése érdekében indokolt, hogy a nem pénz formájában nyújtott támogatások összegét bruttó támogatástartalomra számolják át. A pénzbeli támogatásokon vagy a több részletben odaítélt juttatásokon kívüli átlátható támogatások támogatástartalmának kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában piaci kamatlábnak az a referenciaráta tekintendő, amelyet a Bizottság objektív kritériumok alapján időszakosan rögzít, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az interneten közzétesz. A nyújtott biztosítékok és a kedvezményezetthez kapcsolódó kockázatok miatt szükség lehet azonban arra, hogy a minimális rátát további bázispontokkal emeljék.

(9)

Ugyancsak az átláthatóság, az egyenlő elbánás és a de minimis támogatásra vonatkozó küszöbérték helyes alkalmazása céljából ezt a rendeletet kizárólag az átlátható de minimis támogatásokra indokolt alkalmazni. Egy támogatást abban az esetben indokolt átláthatónak tekinteni, ha előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatástartalom anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni. Ilyen pontos számítás végezhető például a pénzbeli támogatások, a kamattámogatások és a maximalizált összegű adókedvezmények vonatkozásában. A támogatott kölcsön formájában nyújtott támogatásokat átlátható de minimis támogatásként kell kezelni, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatok alapján számítják ki. A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekintendő átlátható de minimis támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege alacsonyabb a kedvezményezettenkénti de minimis küszöbértéknél. A kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (8) előírtak alapján nem tekinthető átlátható de minimis támogatásnak, kivéve, ha az érintett kockázatitőke-befektetési program minden egyes célvállalkozásnak csupán a kedvezményezettenkénti de minimis küszöbérték erejéig nyújt tőkét.

(10)

Indokolt jogbiztonságot teremteni azon biztosítéki rendszerek számára, amelyekről feltételezhető, hogy nem érintik a kereskedelmet és nem torzítják a versenyt, és amelyek lehetséges hatásainak megbízható vizsgálatához elegendő adat áll rendelkezésre. E rendeletben tehát a biztosítékok vonatkozásában különleges küszöbértéket indokolt megállapítani, amelynek a biztosított hitelösszegen kell alapulnia. Indokolt, hogy a szóban forgó különleges küszöbérték az életképes vállalkozásoknak nyújtott kölcsönökre kiterjedő biztosítéki rendszerekben foglalt állami támogatás összegének értékelésén alapuljon. Helyénvaló, hogy a küszöbérték ne vonatkozzon sem a biztosítéki rendszeren kívül nyújtott egyedi ad hoc támogatásokra, sem a kölcsönnek nem minősülő alapügyletekhez nyújtott biztosítékokra, például a tőkeműveletekhez nyújtott biztosítékokra. A különleges küszöbértéket annak alapján indokolt rögzíteni, hogy – a közösségi biztosítéki rendszerek legkedvezőtlenebb alakulásának megfelelő 13 %-os maximális aránnyal (nettó nemfizetési arány) számolva – egy 56 250 EUR-nak megfelelő biztosíték bruttó támogatástartalma a 7 500 EUR-s de minimis küszöbértékkel egyenlőnek tekinthető. A szóban forgó küszöbérték alkalmazását az alapul szolgáló kölcsönnek legfeljebb 80 %-ára kiterjedő biztosítékokra indokolt korlátozni. A tagállamok a biztosíték bruttó támogatástartalmának e rendelettel összefüggésben történő meghatározására használhatnak olyan módszertant is, amelyet a Bizottság jóváhagyott a bejelentés után valamely, az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági szabályozás alapján, ha a jóváhagyott módszertan kifejezetten a szóban forgó biztosítéktípusra és alapügylettípusra vonatkozik.

(11)

E rendelet nem alkalmazandó a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (9) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra, tekintettel azokra a nehézségekre, amelyek az ilyen típusú vállalkozásoknak odaítélt támogatás bruttó támogatástartalmának meghatározásához kapcsolódnak.

(12)

A Szerződés 87. cikke (1) bekezdésében említett támogatásokra vonatkozó elvekkel összhangban a de minimis támogatás odaítélési időpontjának az tekintendő, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre átruházzák.

(13)

A különböző közösségi szabályokban megszabott maximális támogatási intenzitások kijátszásának elkerülése érdekében nem szabad, hogy a de minimis támogatást ugyanazon támogatható költségek tekintetében halmozni lehessen állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozás olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a közösségi jogban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

(14)

E rendelet nem zárja ki, hogy előfordulhasson olyan tagállami intézkedés, amely az e rendeletben foglaltaktól eltérő indokok alapján nem tekintendő a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak, tőkeinjekció vagy kezességvállalás esetén például azért, mert a szóban forgó intézkedésről a piacgazdaság szokásos feltételei között működő piaci magánbefektető elve szerint döntöttek.

(15)

A Bizottság köteles gondoskodni arról, hogy az állami támogatási szabályokat betartsák és különösen, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatások a vonatkozó feltételeknek megfeleljenek. A Szerződés 10. cikkében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak e feladat megvalósítását a szükséges mechanizmus létrehozásával kell elősegíteniük annak érdekében, hogy a de minimis szabály alapján folyósított támogatások teljes összege ne haladja meg sem a kedvezményezettenkénti 7 500 EUR-s összeghatárt, sem pedig a Bizottság által a mezőgazdasági termelési értékek alapján megállapított átfogó küszöbértékeket. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha de minimis támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást e rendeletre hivatkozva a támogatás összegéről és de minimis jellegéről. Továbbá a támogatás odaítélése előtt a tagállamoknak a vállalkozástól nyilatkozatot kell szerezniük a többi de minimis támogatásról, amelyeket kapott a folyó pénzügyi év és a két előző pénzügyi év során, és gondosan ellenőrizniük kell, hogy az új támogatás nem emeli a kapott de minimis támogatások teljes összegét az alkalmazandó küszöbértékek fölé. A küszöbérték betartásának ellenőrzése központi nyilvántartás révén is biztosítható. Az Európai Beruházási Alap által kialakított biztosítéki rendszerek esetében az Európai Beruházási Alap a kedvezményezettekről jegyzéket állíthat össze és megkövetelheti, hogy a tagállamok értesítsék a kedvezményezetteket a kapott de minimis támogatásról.

(16)

Az 1860/2004/EK rendelet eredetileg 2008. december 31-én veszítette volna hatályát. Mivel e rendeletnek az említett időpontnál korábban kell hatályba lépnie, indokolt tisztázni ennek következményeit a mezőgazdasági termelőágazat vállalkozásainak az 1860/2004/EK rendelet alapján odaítélt támogatásokra való alkalmazhatóságát illetően.

(17)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen annak szükségességére, hogy a Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az állami támogatási politikáját, célszerű korlátozni e rendelet alkalmazási idejét. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, a rendelkezéseinek hatálya alá tartozó de minimis támogatások tekintetében a tagállamoknak hat hónapos átállási időszak áll rendelkezésére,

a)

olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b)

az exporttal kapcsolatos tevékenységek után nyújtott támogatások, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózatok kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységhez kapcsolódó egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül összefüggő támogatások;

c)

a hazai áruk felhasználásának az importárukéval szembeni előnyben részesítésétől függő támogatás;

d)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak odaítélt támogatás.

1.

„mezőgazdasági termékeket előállító vállalkozások”: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások;

2.

„mezőgazdasági termékek”: a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a 104/2000/EK tanácsi rendelet (10) alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúra-termékek kivételével.

a)

a kölcsönből álló támogatás átlátható támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatástartalmat a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számítják ki;

b)

a tőkeinjekciókból álló támogatás nem minősül átlátható támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a de minimis küszöbértéket;

c)

a kockázatitőke-befektetési intézkedésekből álló támogatás nem minősül átlátható támogatásnak, kivéve, ha az érintett kockázatitőke-befektetési program keretében nyújtott tőke vállalkozásonként nem haladja meg a de minimis küszöbértéket;

d)

a biztosítéki rendszer keretében olyan vállalkozásnak odaítélt egyedi támogatás, amely nincs nehéz helyzetben, akkor minősül átlátható de minimis támogatásnak, ha az alapügyletet képező kölcsön „garantált” része vállalkozásonként nem haladja meg a 56 250 EUR-t. Ha az alapügyletet képező kölcsön „garantált” része e küszöbértéknek csak egy hányada, a biztosíték bruttó támogatástartalmáról vélelmezni kell, hogy a (2) bekezdésben említett küszöbérték ugyanazon hányadának felel meg. A biztosíték nem haladhatja meg az alapkölcsön 80 %-át.

i.

bevezetésük előtt a Bizottság egy általa az állami támogatások vonatkozásában elfogadott rendelet alapján jóváhagyta a biztosíték bruttó támogatástartalmának e rendelet alkalmazása céljából történő kiszámítására alkalmas módszert;

ii.

a jóváhagyott módszer kifejezetten az e rendelet alkalmazása által érintett biztosítéktípusra és alapügylettípusra vonatkozik.

a)

az Európai Beruházási Alap – évente és a pénzügyi közvetítők által neki adandó információk alapján – jegyzéket állít össze a támogatás kedvezményezetteiről és kedvezményezettenként a megszerzett bruttó támogatástartalomról; az Európai Beruházási Alap ezt az információt megküldi az érintett tagállamnak és a Bizottságnak;

b)

az érintett tagállam az információt annak átvételétől számítva három hónapon belül továbbítja a támogatás végső kedvezményezetteinek;

c)

az érintett tagállam minden kedvezményezettől nyilatkozatot szerez be arról, hogy a kedvezményezett által kapott de minimis támogatás összege nem haladja meg a de minimis küszöbértéket. E küszöbérték túllépése esetén az érintett tagállamnak gondoskodnia kell a szóban forgó túllépést eredményező támogatásnak a Bizottságnál történő bejelentéséről vagy a kedvezményezett általi visszafizetéséről.

a)

az egyedi de minimis támogatások tekintetében a támogatás odaítélésének időpontjától számított tíz évig;

b)

a de minimis támogatási programok tekintetében a program keretében nyújtott legutolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított tíz évig.

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/42

(1)

A Bizottsághoz „új exportőrre” vonatkozó, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A kérelmet a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: érintett ország) egyik exportáló gyártója, a Yingkou Dalmond Refractories Co. Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be.

(2)

A vizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 6815 91 00, az ex 6815 99 10 és az ex 6815 99 90 KN-kód (TARIC kódok: 6815910010, 6815991020 és 6815999020) alá besorolható, vegyileg lekötött, kiégetetlen, legalább 80 % MgO-t tartalmazó magnézia-összetevőjű magnéziatégla, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e magnezitet. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(3)

A jelenleg hatályos intézkedés az 1659/2005/EK tanácsi rendelettel (2) kivetett végleges dömpingellenes vám. A rendelet értelmében a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék – beleértve a kérelmező által előállított terméket is – Közösségbe történő behozatalára 39,9 %-os végleges dömpingellenes vámot kell alkalmazni, kivéve a külön említett vállalatokat, amelyekre egyedi vámtételek vonatkoznak.

(4)

A kérelmező azt állítja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételeknek megfelelően működik, illetve az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyéni elbánást kérelmez, továbbá azt állítja, hogy a dömpingellenes intézkedések alapját képező vizsgálati időszakban, vagyis a 2003. április 1. és 2004. március 31. közötti időszakban (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak) nem exportálta az érintett terméket a Közösségbe, és a termék egyetlen olyan exportáló gyártójával sem áll kapcsolatban, amelyre a fent említett dömpingellenes intézkedések hatálya kiterjed.

(5)

A kérelmező azt állítja továbbá, hogy az eredeti vizsgálati időszakot követően kezdte meg az érintett termék Közösségbe irányuló exportját.

(6)

A közismerten érintett közösségi gyártókat értesítették a fenti kérelemről, és lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére.

(7)

A rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van az „új exportőr”-re vonatkozó, az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításához annak megállapítására, hogy a kérelmező az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételek mellett működik-e, illetve hogy a kérelmező megfelel-e az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése szerinti egyedi vámtétel megállapításához szükséges követelményeknek, és ha igen, meg kell határozni a kérelmező egyéni dömpingkülönbözetét és – amennyiben bebizonyosodik a dömping ténye – az érintett termék Közösségbe irányuló behozatalára kivetendő vám szintjét.

(8)

Amennyiben megállapítják, hogy a kérelmező megfelel azon követelményeknek, amelyek alapján egyedi vám vethető ki, szükség lehet az 1659/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében külön nem említett vállalatoktól származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtétel módosítására.

(9)

A hatályos dömpingellenes vámot az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében hatályon kívül kell helyezni a kérelmező által előállított és a Közösségbe irányuló exportra értékesített érintett termék behozatala tekintetében. Ugyanakkor – az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban – az ilyen behozatal vonatkozásában kötelezővé kell tenni a nyilvántartásba vételt annak biztosítására, hogy ha a felülvizsgálat dömpinget állapít meg a kérelmező tekintetében, akkor e felülvizsgálat megindításának időpontjától visszamenőleges hatállyal kivethessék a dömpingellenes vámot. A kérelmező esetleges jövőbeli vámtartozásainak összege az eljárás jelenlegi szakaszában nem állapítható meg.

(10)

A hatékony ügyvitel érdekében határidőket kell megállapítani, melyeken belül:

(11)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(12)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet a fél számára, mintha együttműködött volna.

(13)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) megfelelően fogja kezelni.

(14)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy ha a felek úgy ítélik meg, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni védelemhez való jogukat, kérelmezhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai közötti összekötő, aki szükség esetén a felek érdekeinek védelmét érintő eljárási kérdésekben közvetít ezen eljárás során, különös figyelmet fordítva az aktákhoz való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. Az érdekelt felek az egyéb információkat és a meghallgató tisztviselő elérhetőségét a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes oldalán találják (http://ec.europa.eu/trade),

European Commission

Directorate General for Trade

Directorate H

Office: J-79 4/23

B-1049 Brussels

Fax (32 2) 295 65 05

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/46

(1)

A tonhaltermelői szervezetek bizonyos feltételek mellett a 104/2000/EK tanácsi rendelet 27. cikkében előírt kompenzációs juttatásban részesíthetők a feldolgozóiparnak azon naptári negyedév alatt leszállított tonhalmennyiség után, amelyre az árakat megállapították, amennyiben mind a közösségi piacon érvényes átlag negyedéves eladási ár, mind az – adott esetben kompenzációs adóval növelt – behozatali ár alacsonyabb volt, mint az érintett termék közösségi termelői árának 87 %-a.

(2)

A közösségi piac helyzetének elemzése alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a 2007. január 1-jétőlmárcius 31-ig tartó időszak alatt a germon (Thunnus alalunga) vonatkozásában a 104/2000/EK rendelet 27. cikkében szabályozott átlagos negyedéves eladási ár, illetve behozatali ár a hatályban lévő közösségi termelői ár 87 %-a alatt van az 1969/2006/EK tanácsi rendeletben (2) megállapított szabályok szerint.

(3)

A támogatásra való jogosultság meghatározásához számításba vehető műveletek azon eladások, amelyek a figyelembe vett negyedév alatt kerültek kiszámlázásra, és amelyek számláját a feldolgozásra szánt tonhal után járó kompenzációs támogatás tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. november 9-i 2183/2001/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikkének megfelelően beszámították az átlagos havi eladási ár kiszámításához.

(4)

A 104/2000/EK rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően a juttatás összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a küszöbárnak és az érintett termék közösségi piaci átlagos eladási árának különbözetét, vagy e küszöb 12 %-ának megfelelő általányösszeget.

(5)

A kompenzációs juttatásban részesíthető mennyiségek az érintett negyedévben semmilyen esetben sem haladhatják meg a 104/2000/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdésében rögzített határt.

(6)

A Közösség vámterületén működő feldolgozóipari cégeknek eladott és leszállított germon (Thunnus alalunga) értékesített és leszállított mennyisége magasabb volt az érintett negyedévben, mint az előző három halászati év azonos negyedévében. Mivel ezek a mennyiségek meghaladják a 104/2000/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése által megállapított felső határt, korlátozni kell a juttatásban részesíthető termékek összmennyiségét.

(7)

A 104/2000/EK rendelet 27. cikke (4) bekezdésében az egyes termelői szervezeteknek járó juttatás kiszámításához előírt felső határoknak megfelelően indokolt rögzíteni a támogatható mennyiségeknek az érintett termelői szervezetek közötti felosztását a 2004-es, 2005-ös és 2006-os halászati év ugyanazon negyedévére vonatkozó termelésük arányában.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a halászati termékek irányítóbizottságának véleményével,

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/49

(1)

A 327/98/EK bizottsági rendelet (3) 3. cikke az egyes harmadik országok által kiállított kiviteli engedélyek érvényességét a folyó kontingensévre korlátozza a behozataliengedély-kérelmek benyújtása tekintetében.

(2)

Ez a rendelkezés a közösségi hatóságokat érintő kényszerítő közigazgatási intézkedés, holott az engedélyek érvényessége és azok ellenőrzése elsősorban az exportáló országok hatóságainak felelőssége. Ezért indokolatlan és szükségtelen, hogy a behozataliengedély-kérelmek elfogadhatóságát továbbra is e feltételhez kössék. A szóban forgó rendelkezést tehát el kell törölni.

(3)

A 327/98/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/50

(1)

Az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a visszatérítésre jogosultságot biztosító gabonamennyiség az a mennyiség, amelyet felügyelet alá helyeztek, lepároltak, továbbá amelyet a minden érintett tagállam számára évente rögzítendő együtthatóval súlyoznak. Ez az együttható az érintett szeszes italok exportált összmennyisége és forgalmazott összmennyisége közötti arányt fejezi ki, a szóban forgó mennyiségeknek az adott szeszes ital átlagos érlelési idejének megfelelő, években kifejezett időtartam alatti alakulására vonatkozóan megállapított tendencia alapján.

(2)

Az Egyesült Királyság által a 2006. január 1-jétől2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatott információk alapján 2006-ban a skót whisky esetében az átlagos érlelési idő hat év volt.

(3)

A 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. közötti időszakra ezért ennek megfelelően kell meghatározni az együtthatókat.

(4)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének 10. cikke a Liechtensteinbe, Izlandra és Norvégiába irányuló kivitel tekintetében kizárja a visszatérítés odaítélésének lehetőségét. Továbbá a Közösség egyes harmadik országokkal megállapodásokat kötött az export-visszatérítések eltörléséről. Következésképpen az 1670/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében mindezeket figyelembe kell venni a 2007/2008-as időszakra vonatkozó együtthatók kiszámítása során,

21.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/52

(1)

Az 1670/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a visszatérítésre jogosultságot biztosító gabonamennyiség az a mennyiség, amelyet felügyelet alá helyeztek, lepároltak, továbbá amelyet a minden érintett tagállam számára évente rögzítendő együtthatóval súlyoznak. Az együttható a kérdéses szeszes italok exportált összmennyisége és értékesített összmennyisége közötti arányt fejezi ki e mennyiségek alakulása alapján a kérdéses szeszes ital átlagos érlelési idejét képező évek során.

(2)

Az Írország által a 2006. január 1-jétől2006. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatott információk alapján 2006-ban az ír whiskey esetében az átlagos érlelési idő öt év volt.

(3)

Ennek megfelelően helyénvaló tehát meghatározni az együtthatókat a 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. közötti időszakra.

(4)

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 3. jegyzőkönyvének 10. cikke a Liechtensteinbe, Izlandra és Norvégiába irányuló kivitel tekintetében kizárja a visszatérítési jogosultságot. Továbbá a Közösség egyes harmadik országokkal megállapodásokat kötött az export-visszatérítések eltörléséről. Következésképpen ezt az 1670/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében helyénvaló figyelembe venni a 2007/2008-as időszakra vonatkozó együtthatók kiszámítása során,