20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/1

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/3

(1)

2007 decemberének első hét napjában a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(2)

2007 decemberének első hét napjában a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan egyes kontingensek esetében a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/5

(1)

2007 decemberének első hét napjában a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek (a 09.4092 tételszámú kontingenshez kapcsolódó engedélyek esetében). Ezért helyénvaló az igényelt mennyiségekre alkalmazandó elosztási együttható rögzítésével meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki.

(2)

2007 decemberének első hét napjában a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek (a 09.4091 tételszámú kontingenshez kapcsolódó engedélyek esetében). Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/7

(1)

Az 1383/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeire vonatkozóan.

(2)

2007 decemberének első hét napján a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/8

(1)

Az 1382/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2007 decemberének első hét napján a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/9

(1)

Az 1399/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg az egyes hústermékek behozatalára vonatkozóan.

(2)

2007 decemberének első hét napján a 2008. január 1-jétőlmárcius 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiség tekintetében érkeztek behozatali engedély iránti kérelmek. Helyénvaló tehát meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, és e mennyiségeket hozzá kell adni a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/10

(1)

A 842/2006/EK rendelet értelmében a hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések adataiban bizonyos információkat fel kell tüntetni. A 842/2006/Ek rendelet hatékony alkalmazása érdekében célszerű további információkat rögzíteni a berendezés adataiban.

(2)

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos információknak meg kell jelenniük a berendezés adataiban. Amennyiben a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyisége ismeretlen, az érintett berendezés üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy ezt a mennyiséget megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet határozza meg, a szivárgás ellenőrzését megkönnyítendő.

(3)

A szivárgás-ellenőrzés végrehajtása előtt a megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetnek alaposan tanulmányoznia kell a berendezés adatait és a korábbi jelentéseket, hogy a lehetséges korábbi problémákat meghatározzák.

(4)

A hatékonyság érdekében a szivárgás-ellenőrzés során a berendezés azon részeire kell összpontosítani, amelyeknél a legnagyobb a szivárgás valószínűsége.

(5)

A szivárgás-ellenőrzés közvetett vagy közvetlen mérési módszerek alkalmazásával hajtandó végre. A közvetlen mérési módszerek olyan jelzőberendezéseket használnak, amelyek észlelik, ha a rendszerből fluortartalmú üvegházhatású gáz távozik. A közvetlen mérési módszerek a rendszer normálistól eltérő tevékenységének azonosításán és a vonatkozó paraméterek elemzésén alapulnak.

(6)

Közvetett mérési módszereket akkor kell alkalmazni, ha a szivárgás lassú, és a berendezés jól szellőző környezetben található, ahol a fluortartalmú üvegházhatású gázok szivárgását nehéz észlelni. A szivárgás pontos helyének meghatározásához közvetlen mérési módszerek szükségesek. A használt mérési módszerről megfelelően képesített személy dönt, aki rendelkezik a legmegfelelőbb mérési módszer eseti alapon történő meghatározásához szükséges végzettséggel és tapasztalattal.

(7)

Ha feltételezhető szivárgás, meg kell határozni a helyét, majd megszüntetni.

(8)

A kijavított rendszer biztonságának érdekében a 842/2006/EK rendelet értelmében végrehajtott követő ellenőrzések során a rendszer korábban szivárgó és azzal szomszédos részeire kell összpontosítani.

(9)

Az új rendszerek nem megfelelő üzembe helyezése megnövekedett szivárgásveszélyt jelent. Ennélfogva az újonnan üzembe helyezett rendszereken beüzemelésük után azonnal szivárgás-ellenőrzést kell végezni.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

1.

illesztések;

2.

szelepek és szelepszárak;

3.

tömítések, beleértve a cserélhető szárítók és szűrők tömítéseit is;

4.

a rendszer rázkódásnak kitett részei;

5.

a biztonsági vagy üzemeltető készülékekhez kapcsolódó csatlakozók.

a)

szivárgásveszélyt jelentő hűtőkörök és alkatrészek ellenőrzése, a rendszerben található hűtőközegnek megfelelő gázjelző berendezésekkel;

b)

ultraibolya (UV) jelzőfolyadék vagy más megfelelő festés használata a hűtőkörben;

c)

bejegyzett habzó oldatok/szappanfőzetek.

a)

nyomás;

b)

hőmérséklet;

c)

kompresszoráramlás;

d)

folyadékszintek;

e)

töltőtérfogat.

a)

a rögzített szivárgásérzékelő rendszer szivárgást jelez;

b)

a berendezés a normálistól eltérő hangokat ad vagy rázkódik, jeget képez vagy hűtőkapacitása nem megfelelő;

c)

korrózió, olajszivárgás és alkatrész- vagy anyagkárosodás jelei észlelhetők a lehetséges szivárgási helyeken;

d)

a betekintőablak, szintjelző vagy más vizuális segédeszköz szivárgást jelez;

e)

a biztonsági kapcsolókon, nyomáskapcsolókon, nyomásmérőkön és szenzorcsatlakozókon kár jelei észlelhetők;

f)

az elemzett tényezők által jelzett, a rendeltetésszerűtől eltérő üzemi körülmények;

g)

egyéb, a hűtőközeg mennyiségének csökkenésére utaló jelek.

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/13

(1)

A 2092/91/EGK rendelet III. mellékletének E. részében a 3. pont második bekezdése eltérést tesz lehetővé attól a kötelezettségtől, amely szerint a 2092/91/EGK tanácsi rendeletben szabályozott összetett takarmányt előállító egységekben használt valamennyi berendezésnek teljesen el kell különülnie az abban a rendeletben nem szabályozott összetett takarmányhoz használt berendezésektől. Ez az eltérési lehetőség 2007. december 31-én hatályát veszti.

(2)

A tapasztalatok szerint a gazdasági szereplők széles körben igénybe veszik ezt az eltérési lehetőséget. Ugyanannak a gyártósornak a használata ökológiai és nem ökológiai takarmány időben elkülönülő előállítására megfelelő tisztítási eljárások alkalmazását teszi szükségessé ahhoz, hogy az ökológiai takarmánygyártás integritása biztosított legyen. Bebizonyosodott, hogy ezek az intézkedések, amennyiben szigorú ellenőrzés mellett, precízen alkalmazzák azokat, hatékonyak lehetnek.

(3)

Az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (2) 18. cikke előírja, hogy a feldolgozott ökológiai takarmány előállításának időben és térben el kell különülnie a nem ökológiai feldolgozott takarmány előállításától.

(4)

Ezért a 834/2007/EK rendelet 2009. január 1-jei hatálybalépéséig helyénvaló meghosszabbítani az eltérési lehetőséget.

(5)

A 2092/91/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2092/91/EGK rendelet 14. cikkében felállított bizottság véleményével,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/14

(1)

Az Európai Közösség és az Argentin Köztársaság között levélváltás formájában létrejött és a 2006/930/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság engedményes listáin szereplő engedményeknek ezen országok Európai Közösséghez való csatlakozása során történő módosításáról szóló megállapodás (3) erga omnes vámkontingens megnyitását írja elő a vermutra vonatkozóan. E kontingenst meg kell nyitni.

(2)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (4) meghatározza a vámáru-nyilatkozatok időrendi sorrendje alapján felhasználásra kerülő vámkontingensek kezelési szabályait. Helyénvaló rendelkezni arról, hogy az e rendelettel megnyitott vámkontingenst ezekkel a szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)

A Közösség által a levélváltás formájában létrejött megállapodás értelmében vállalt kötelezettségekkel összhangban helyénvaló rendelkezni arról, hogy e rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az I. mellékletében nem szereplő, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/15

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése – hivatkozással az engedély jogosultja által benyújtott kérelemre – lehetővé teszi egy adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosítását.

(2)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó 0,5 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,5 % Premix”), és 0,2 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,2 % Premix”) adalékanyagnak a brojlercsirkék takarmányában való felhasználását a 2430/1999/EK bizottsági rendelet (2) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(3)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó 0,5 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,5 % Premix”), és 0,2 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,2 % Premix”) adalékanyagnak a pulykák takarmányában való felhasználását a 418/2001/EK bizottsági rendelet (3) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(4)

A „Kokcidiosztatikumok és egyéb gyógyászati anyagok” csoportjába tartozó 0,5 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,5 % Premix”), és 0,2 g/100 g diklazuril („Clinacox 0,2 % Premix”) adalékanyagnak a jércék takarmányában való felhasználását a 162/2003/EK bizottsági rendelet (4) tíz évre engedélyezte. Az engedélyezést az adalékanyag forgalomba hozataláért felelős személyhez kötötték.

(5)

Az engedélyek jogosultja, a Janssen Animal Health B.V.B.A. az 1831/2003/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján kérelmet nyújtott be, amelyben a (2)–(4) preambulumbekezdésekben említett adalékanyagok forgalomba hozataláért felelős személy nevének megváltoztatását javasolta. A kérelemmel egyidejűleg benyújtott adatok szerint a fenti adalékanyagok értékesítési jogait 2007. július 2-i hatállyal belga anyavállalatára, a Janssen Pharmaceutica N.V.-re ruházták át.

(6)

Egy olyan adalékanyag esetében, amelynek engedélyezése a forgalomba hozataláért felelős személyhez kötött, az engedélyezés más személyre történő átruházása pusztán adminisztratív eljárás, és nem vonja maga után az adalékanyagok újbóli értékelését. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot értesítették a kérelemről.

(7)

Ahhoz, hogy a Janssen Pharmaceutica N.V. 2007. július 2-tól élhessen tulajdonjogaival, az adalékanyagok forgalomba hozataláért felelős személy nevét ennek megfelelően 2007. július 2-i hatállyal meg kell változtatni. Ezért e rendeletet visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni.

(8)

Ezért a 2430/1999/EK, a 418/2001/EK és a 162/2003/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

A már meglévő készletek felhasználására helyénvaló átmeneti időszakról rendelkezni.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/17

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmány-adalékanyagok engedélyezéséről.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 25. cikke átmeneti intézkedéseket állapít meg az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően a 70/524/EGK irányelvvel összhangban benyújtott, takarmány-adalékanyagokra vonatkozó engedélykérelmekre.

(3)

Az e rendelet mellékleteiben felsorolt adalékanyagokra vonatkozó engedélykérelmeket az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően nyújtották be.

(4)

Az ezen engedélykérelmekre vonatkozó, a 70/524/EGK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerinti első véleményeket az 1831/2003/EK rendelet alkalmazásának időpontja előtt továbbították a Bizottságnak. Ezért ezeket a kérelmeket továbbra is a 70/524/EGK irányelv 4. cikkével összhangban kell kezelni.

(5)

A Saccharomyces cerevisiae (MUCL 39885) mikroorganizmus-készítmény használatát először ideiglenesen a 879/2004/EK bizottsági rendelet (3) engedélyezte tejelő tehenek esetében. Új adatokat nyújtottak be a mikroorganizmus-készítmény tejelő tehenek esetében határozatlan időre történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására. Az értékelés azt mutatja, hogy teljesülnek a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek. Ennek megfelelően e mikroorganizmus-készítmény használatát az e rendelet I. mellékletében leírtak szerint határozatlan időre engedélyezni kell.

(6)

Az Enterococcus faecium (DSM 10663/NCIMB 10415) mikroorganizmus-készítmény használatát először ideiglenesen az 1801/2003/EK bizottsági rendelet (4) engedélyezte hízópulykák esetében. Új adatokat nyújtottak be a mikroorganizmus-készítmény határozatlan időre történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására. Az értékelés azt mutatja, hogy teljesülnek a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek. Ennek megfelelően e mikroorganizmus-készítmény használatát az e rendelet II. mellékletében leírtak szerint határozatlan időre engedélyezni kell.

(7)

Az Enterococcus faecium (DSM 10663/NCIMB 10415) mikroorganizmus-készítmény használatát először ideiglenesen az 1288/2004/EK bizottsági rendelet (5) engedélyezte kutyák esetében. Új adatokat nyújtottak be a mikroorganizmus-készítmény határozatlan időre történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására. Az értékelés azt mutatja, hogy teljesülnek a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek. Ennek megfelelően e mikroorganizmus-készítmény használatát az e rendelet III. mellékletében leírtak szerint határozatlan időre engedélyezni kell.

(8)

A Lactobacillus acidophilus (D2/CSL CECT 4529) mikroorganizmus-készítmény használatát először ideiglenesen a 2154/2003/EK bizottsági rendelet (6) engedélyezte tojótyúkok esetében. Új adatokat nyújtottak be a mikroorganizmus-készítmény határozatlan időre történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására. Az értékelés azt mutatja, hogy teljesülnek a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek. Ennek megfelelően e mikroorganizmus-készítmény használatát e rendelet IV. mellékletében leírtak szerint határozatlan időre engedélyezni kell.

(9)

A Trichoderma longibrachiatum (IMI SD 142) által termelt endo-1,4-béta-glükanáz, EC 3.2.1.4 enzimkészítmény felhasználását először ideiglenesen az 1436/98/EK bizottsági rendelet (7) engedélyezte malacok esetében. Új adatokat nyújtottak be az enzimkészítmény határozatlan időre történő engedélyezése iránti kérelem alátámasztására. Az értékelés azt mutatja, hogy teljesülnek a 70/524/EGK irányelv 3a. cikkében az ilyen engedélyezésre előírt feltételek. Ennek megfelelően ezen enzimkészítmény használatát az e rendelet V. mellékletében leírtak szerint határozatlan időre engedélyezni kell.

(10)

E kérelmek vizsgálata azt mutatja, hogy a munkavállalóknak a mellékletekben meghatározott adalékanyagoknak való expozíciójával szembeni védelme érdekében bizonyos eljárások bevezetése szükséges. Ilyen védelmet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (8) alkalmazása biztosít.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/24

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek odaítélésének feltételeiről, illetve a kapcsolódó eljárásokról.

(2)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összhangban az e rendelet mellékletében szereplő készítmény engedélyezésére vonatkozóan kérelmet nyújtottak be. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelem az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolandó Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) készítmény kocák takarmány-adalékanyagaként történő új felhasználásának engedélyezésére vonatkozik.

(4)

Az Enterococcus faecium DSM 7134 készítmény felhasználását a 666/2003/EK bizottsági rendelet (2) a malacoknak és hízósertéseknek ideiglenesen, a 2154/2003/EK bizottsági rendelet (3) a kocáknak ideiglenesen, az 521/2005/EK bizottsági rendelet (4) a hízócsirkéknek ideiglenesen, az 538/2007/EK bizottsági rendelet (5) pedig az (elválasztott) malacoknak és hízósertéseknek tíz évre (Bonvital) engedélyezte.

(5)

A kocáknál történő engedélyezés iránti kérelem alátámasztására új adatokat nyújtottak be. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2007. július 10-i véleményében megállapította, hogy az Enterococcus faecium DSM 7134 (Bonvital) készítmény nincs káros hatással az emberi vagy az állati egészségre, illetve a környezetre (6). A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a készítmény nem jelent semmilyen más olyan kockázatot sem, amely az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében erre az új állatkategóriára az engedélyezést kizárná. A szakvélemény szerint a készítmény használata hatékonyan javítja a kocák teljesítményparamétereit. A Hatóság szerint a forgalmazás után nincs szükség különleges nyomonkövetési követelményekre. Ez a vélemény ellenőrizte az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott közösségi referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyag elemzési módszeréről szóló jelentést is.

(6)

Az említett készítmény vizsgálata azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/27

(1)

A 795/2004/EK bizottsági rendelet (2) 2005-től kezdődő hatállyal bevezette az egységes támogatási rendszer végrehajtási szabályait.

(2)

Az 1182/2007/EK rendelettel (3) módosított 1782/2003/EK rendelet – amely különleges szabályokat állapít meg a zöldség- és gyümölcságazat tekintetében – meghatározza a termeléstől független támogatásra, valamint a zöldség- és gyümölcsfélék támogatásának az egységes támogatási rendszerbe való integrálására vonatkozó szabályokat. Ezzel összefüggésben részletes szabályokat kell meghatározni. A részletes szabályoknak ugyanazokat a megfontolásokat kell követniük, mint amelyeket az olívaolaj, a dohány, a gyapot, a komló, a cukorrépa, a cukornád, a cikória és a banán vonatkozásában a 795/2004/EK rendeletben előírt szabályok követnek.

(3)

A 795/2004/EK rendelet 2. cikkét tovább kell pontosítani a faiskolák meghatározása tekintetében.

(4)

A 795/2004/EK rendelet 21. cikke részletes szabályokat ír elő azon mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan, akik termelési kapacitást érintő beruházást hajtottak végre vagy hosszú távra földterületet vettek haszonbérbe. Ezeket a rendelkezéseket ki kell igazítani azon zöldség- és gyümölcstermelők különleges helyzetének figyelembevétele céljából, akik az 1182/2007/EK rendelet hatálybalépése előtt ilyen beruházásokat hajtottak végre vagy ilyen hosszú lejáratú haszonbérleti szerződéseket kötöttek.

(5)

A Közösséghez 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert hoztak létre. A régi azonosítási rendszerről az újra való áttéréskor egyes parcellák esetében előfordulhatott, hogy a 2003-ban rögzített tulajdonságok technikai nehézségek miatt nem pontosan kerültek át az új azonosítási rendszerbe. Annak érdekében, hogy ebben az összefüggésben mindezen tagállamokban elő lehessen segíteni az említett rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott „területpihentetési támogatásra jogosult hektárszám” fogalommeghatározás alkalmazását, a tagállamok számára a 795/2004/EK rendelet 33. cikkének sérelme nélkül engedélyezni kell az eltérést az 54. cikk (2) bekezdésében rögzített, a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időponttól, amennyiben gondoskodnak arról, hogy a területpihentetési támogatásra jogosult mezőgazdasági összterület nem növekszik. A 795/2004/EK rendelet 32. cikkét ennek megfelelően módosítani kell. A tagállamok némelyike 2007. január 1-jétől alkalmazza az egységes támogatási rendszert, ezért esetükben az eltérés ettől az időponttól alkalmazandó.

(6)

Azon mezőgazdasági termelők esetében, akiknek az 1782/2003/EK rendelet VII. mellékletének M. pontjában említett összegek és a támogatásra jogosult hektárszám meghatározásának évére vonatkozó támogatási jogosultságok igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, illetve akik ilyen támogatási jogosultságokat vásároltak vagy kaptak, a támogatási jogosultságok értékét és számát újra ki kell számítani a zöldség- és gyümölcságazatra vonatkozó támogatások integrálásából származó referenciaösszegek és hektárszámok alapján. A területpihentetési támogatásokra való jogosultságokat és a különös feltételekhez kötött jogosultságokat ebben a számításban nem kell figyelembe venni.

(7)

Az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nemzeti tartalékot a referenciaösszegek lineáris csökkentésével kell feltölteni. Szabályokat kell megállapítani annak egyértelművé tételére, hogy a tagállamoknak hogyan kell a zöldség- és gyümölcsfélék referenciaösszegét a nemzeti tartalék feltöltésébe integrálniuk.

(8)

Az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott regionális modellt alkalmazó tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy rögzítsék a zöldség- és gyümölcstermesztésre használt hektárszám integrálásából származó támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti számát.

(9)

A tagállamok számára meg kell határozni az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkében meghatározott lehetőségekkel kapcsolatos információk Bizottságnak történő benyújtásának határidejét.

(10)

A 795/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közvetlen kifizetések irányítóbizottságának véleményével,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 32. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„E rendelet 33. cikkének sérelme nélkül, amennyiben az új tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének g) pontja értelmében technikai nehézségekbe ütköznek egyes mezőgazdasági parcellák határainak meghatározása tekintetében az e rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében említett időpontban meglévő parcellaazonosító rendszerről az ugyane rendelet 20. cikkében említett, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerre való áttérés következtében, e tagállamok eltérhetnek az 1782/2003/EK rendelet 54. cikke (2) bekezdésének első albekezdésétől, hogy a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmek benyújtása tekintetében megadott időpontot 2006. június 30-ában rögzíthessék. Ezekben az esetekben intézkedést tesznek annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben növekedjen a területpihentetési támogatásra jogosult mezőgazdasági összterület. Mindazonáltal Bulgária és Románia ezt az időpontot 2007. június 30-ában rögzítheti.”

4.

A szöveg a 7. fejezet előtt a következő 6c. fejezettel egészül ki:

6C.   FEJEZET

„A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSÁGAZAT EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZERBE VALÓ INTEGRÁLÁSA

48f. cikk

Általános szabályok

(1)   A zöldség- és gyümölcságazat támogatásának az egységes támogatási rendszerbe történő integrálásával összefüggésben az összeg kiszámítása és a támogatási jogosultság meghatározása céljából az 1782/2003/EK rendelet 37. és 43. cikkében foglalt rendelkezéseket az e rendelet 48g. cikkében és – amennyiben a tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikkében említett lehetőséggel – az e rendelet 48h. cikkében előírt szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2)   A 795/2004/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a zöldség- és gyümölcságazat egységes támogatási rendszerbe való integrálásából származó jogosultságok odaítélése tekintetében a tagállamok a támogatásra jogosult mezőgazdasági termelők meghatározását 2008. január 1-jétől kezdhetik meg.

(3)   Az adott esetnek megfelelően az 1782/2003/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó a zöldség- és gyümölcstámogatás integrálása előtt meglévő valamennyi támogatási jogosultság értékére, valamint a zöldség- és gyümölcstámogatásra vonatkozó referenciaösszegek kiszámítására.

(4)   Az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a csökkentés tagállamok által rögzített százalékértékét kell alkalmazni az egységes támogatási rendszerbe bevont zöldség- és gyümölcstermékekre vonatkozó referenciaösszegekre.

(5)   Az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkének (8) bekezdésében meghatározott ötéves időszak nem kezdődik újra az olyan, nemzeti tartalékokból származó támogatási jogosultságok esetében, amelyek összegét újraszámították vagy megnövelték e rendelet 48g. és 48h. cikkével összhangban.

(6)   Az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének, 12–17. cikkének, 20. cikkének és 27. cikkének a zöldség- és gyümölcságazat vonatkozásában való alkalmazásában az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve az 1782/2003/EK rendelet VII. melléklete M. pontjában említett összegek és a támogatásra jogosult hektárszám tagállamonkénti meghatározásának éve, tekintettel az említett pont harmadik bekezdésében említett választható hároméves átmeneti időszakra.

48g. cikk

Különleges szabályok

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő az e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig nem rendelkezik támogatási jogosultsággal, illetve csak területpihentetési vagy különös feltételekhez kötött támogatási jogosultsággal rendelkezik, az 1782/2003/EK rendelet 37. és 43. cikkének megfelelően kiszámított támogatási jogosultságokat kap a zöldség- és gyümölcstermékekre vonatkozóan.

Az első albekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a termelő az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első éve és a zöldség- és gyümölcságazat integrálásának éve között támogatási jogosultságot vett haszonbérbe.

(2)   Ha a mezőgazdasági termelőnek az e rendelet 12. cikkével összhangban rögzített támogatási jogosultságok meghatározásának igénylési határidejéig támogatási jogosultságokat ítéltek oda, illetve ha a termelő ilyen jogosultságokat vásárolt vagy kapott, a támogatási jogosultságainak értékét és számát a következők szerint kell újraszámítani:

A területpihentetési támogatásokra való jogosultságokat és a különös feltételekhez kötött jogosultságokat az e bekezdésben említett számításban nem kell figyelembe venni.

(3)   A 12. cikkel összhangban rögzített, az egységes támogatási rendszer szerinti kérelmek benyújtási határideje előtt bérbe adott támogatási jogosultságokat a (2) bekezdésben említett számítás elvégzésekor figyelembe kell venni. Azonban a 27. cikkben említett szerződéses záradék értelmében 2004. május 15-ét megelőzően bérbe adott támogatási jogosultságokat az e cikk (2) bekezdésében említett számítás elvégzésekor csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a bérlet feltételei kiigazíthatók.

48h. cikk

Regionális szintű végrehajtás

(1)   Ha egy tagállam élt az 1782/2003/EK rendelet 59. cikke (1) bekezdésében meghatározott lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők az említett rendelet 59. cikke (4) bekezdésének megfelelően a zöldség- és gyümölcsfélék, az áruburgonya és a faiskolák tekintetében újonnan rendelkezésre álló, támogatásra jogosult hektárok számával megegyező számú támogatási jogosultságot kapnak.

A támogatási jogosultságok értékét az említett rendelet 59. cikke (2) és (3) bekezdésével és 63. cikke (3) bekezdésével összhangban kell kiszámítani.

Az 59. cikk (4) bekezdésének megfelelően az alkalmazás első éve 2008 lesz.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a tagállamok az 1782/2003/EK rendelet VII. melléklete M. pontjával összhangban lévő objektív kritériumok alapján a zöldség- és gyümölcsfélék, az áruburgonya és a faiskolák vonatkozásában meghatározhatják a támogatási jogosultságok mezőgazdasági termelőnkénti kiegészítő számát.”

5.

A szöveg az 50. cikk előtt a következő 49b. cikkel egészül ki:

„49.b cikk

A zöldség- és gyümölcsfélék integrálása

A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet 51. cikkében megállapított lehetőség tekintetében hozott határozatukról – termék, év és adott esetben régió szerinti bontásban – legkésőbb 2008. november 1-jéig értesítik a Bizottságot.”

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/31

(1)

Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (4), valamint a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv (5), az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 1. cikkének (9) bekezdésében, és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelv (7) 2. cikkében említett ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokra vonatkozik. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv célja, hogy biztosítsák a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv hatékony végrehajtását.

(2)

Ezért a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv az Európai Közösségek Bíróságának értelmezése szerint megfelelően kizárólag a 2004/18/EK irányelv és a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre alkalmazandó, függetlenül attól, hogy milyen versenyeztetési eljárást vagy pályázatkiírási módszert alkalmaznak, ideértve a tervpályázatokat, minősítési rendszereket és dinamikus beszerzési rendszereket is. A Bíróság esetjoga szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatékony, gyors jogorvoslati eljárásokkal lehessen élni az ajánlatkérők azon döntései ellen, amelyek egy adott szerződésnek a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv személyi és tárgyi hatálya alá tartozását állapítják meg.

(3)

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a Bíróság joggyakorlata rámutatott a tagállami jogorvoslati eljárások egyes gyenge pontjaira. E gyenge pontok következtében a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvben meghatározott eljárások nem mindig teszik lehetővé a közösségi jog tiszteletben tartásának biztosítását, különösen abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók. Következésképpen az ezen irányelvek által megcélzott átláthatóság és megkülönböztetésmentesség garanciáit meg kell erősíteni annak biztosítása érdekében, hogy a Közösség egésze teljes mértékben élvezhesse a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének előnyös hatásait, amelyeket a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv valósított meg. Helyénvaló tehát a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelveket módosítani a közösségi jogalkotó által célul kitűzött eredmények elérését szolgáló alapvető pontosítások beillesztésével.

(4)

Az említett gyenge pontok közé tartozik többek között különösen egy olyan időszak hiánya, amely a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló döntés és az érintett szerződés megkötése közötti időben hatékony jogorvoslatot tesz lehetővé. Ez egyes esetekben ahhoz vezet, hogy az odaítélésről szóló vitatott döntés következményeit visszafordíthatatlanná tenni kívánó ajánlatkérők a szerződés minél gyorsabb aláírására törekednek. Az érintett – azaz a véglegesen még ki nem zárt – ajánlattevők hatékony jogi védelmének súlyos akadályát képező ezen gyenge pont orvoslására elő kell írni egy minimális szerződéskötési tilalmi időszakot, amelynek során a kérdéses szerződés megkötésére nem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a megkötésre a szerződés aláírásakor kerül-e sor, vagy sem.

(5)

A minimális szerződéskötési tilalom időtartamának meghatározásakor figyelembe kell venni a különböző kommunikációs eszközöket. Amennyiben gyors kommunikációs eszközöket vesznek igénybe, úgy rövidebb határidő állapítható meg, mint ha egyéb kommunikációs eszközöket használnak. Ez az irányelv kizárólag minimális tilalmi időket ír elő. A tagállamok jogában áll az ezen minimális időtartamot meghaladó határidők bevezetése vagy fenntartása. A tagállamok jogában áll továbbá eldönteni, hogy mely időtartamot alkalmazzák, amennyiben több, egymástól eltérő kommunikációs eszközt használnak.

(6)

A szerződéskötési tilalmi időszaknak elegendő időt kell adnia az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntés vizsgálatára, valamint annak megállapítására, hogy indokolt-e jogorvoslati eljárás indítása. A szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítéskor az érintett ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátani a hatékony jogorvoslathoz szükséges vonatkozó tájékoztatást. Ugyanez vonatkozik ennek megfelelően a részvételre jelentkezőkre is, amennyiben az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé kellő időben a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást.

(7)

E vonatkozó tájékoztatás magában foglalja különösen a 2004/18/EK irányelv 41. cikkében és a 2004/17/EK irányelv 49. cikkében meghatározott indokolás összefoglalóját. Mivel a szerződéskötési tilalmi időszak tagállamonként eltérő, az is fontos, hogy az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket tájékoztassák a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére ténylegesen rendelkezésükre álló időtartamról.

(8)

Nem kell ezt a típusú minimális szerződéskötési tilalmi időszakot alkalmazni, amennyiben a 2004/17/EK vagy a 2004/18/EK irányelv nem írja elő az ajánlati felhívás előzetes közzétételét az Európai Unió Hivatalos Lapjában, különösen a 2004/18/EK irányelv 31. cikke (1) bekezdésének c) pontjában vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikke (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott rendkívüli sürgősség eseteiben. Az ilyen esetekben elegendő a szerződés megkötését követően hatékony jogorvoslati eljárást biztosítani. Hasonlóképpen nem szükséges a szerződéskötési tilalmi időszak alkalmazása, amennyiben az egyetlen érintett ajánlattevő az, akinek a szerződést odaítélik, és nincsenek érintett részvételre jelentkezők. Ebben az esetben nem marad más személy a közbeszerzési eljárásban, akinek érdekét szolgálná az értesítés és a hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő szerződéskötési tilalmi időszak.

(9)

Végezetül a keretmegállapodáson vagy dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések esetében a kötelező szerződéskötési tilalmi időszak hatással lehet az ilyen közbeszerzési eljárásokkal megcélzott hatékonyságra. A tagállamok ezért a 2004/18/EK irányelv 32. cikke (4) bekezdése második albekezdése második francia bekezdésének és 33. cikke (5) és (6) bekezdésének, valamint a 2004/17/EK irányelv 15. cikke (5) és (6) bekezdésének megsértése esetében a kötelező szerződéskötési tilalmi időszak bevezetése helyett hatékony szankcióként rendelkezhetnek az érvénytelenségről a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv 2d. cikkével összhangban.

(10)

A 2004/17/EK irányelv 40. cikke (3) bekezdésének i. pontjában említett esetekben a keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében nem szükséges az ajánlati felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában előzetesen közzétenni. Ezekben az esetekben a szerződéskötési tilalmi időszak nem kötelező.

(11)

Ha egy tagállam előírja, hogy a jogorvoslattal élni kívánó személy értesítse erről a szándékáról az ajánlatkérőt, úgy egyértelművé kell tenni, hogy ez nem érinti a szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a jogorvoslati kérelemre alkalmazandó bármely határidőt. Ezen túlmenően, ha egy tagállam azt írja elő, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért, úgy alapvető fontosságú, hogy ésszerű minimális határidő álljon e személy rendelkezésére ahhoz, hogy a szerződés megkötése előtt az illetékes jogorvoslati szervhez fordulhasson, ha jogorvoslattal kíván élni az ajánlatkérő válasza vagy annak hiánya miatt.

(12)

Amennyiben a jogorvoslat iránti kérelmet röviddel a minimális szerződéskötési tilalmi időszak lejárta előtt nyújtják be, az nem foszthatja meg a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervet az intézkedéshez – különösen a szerződéskötési tilalmi időszak meghosszabbításához – szükséges legrövidebb időtől. Meg kell tehát határozni egy független szünetelési időt, amely nem érhet véget azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv határozott a kérelemről. Ez nem akadályozhatja meg a jogorvoslati szervet annak előzetes felmérésében, hogy a jogorvoslat megengedhető-e. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez a határidő akkor jár le, amikor a jogorvoslati szerv határozott az ideiglenes intézkedések iránti kérelemről, ideértve a szerződés megkötésének további felfüggesztését is, vagy amikor a jogorvoslati szerv meghozza az esetre vonatkozó érdemi döntését, különösen a jogellenes döntés semmissé nyilvánítására irányuló kérelemről.

(13)

A szerződések jogellenes, közvetlen odaítélésének – amit a Bíróság a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jognak az ajánlatkérő általi legsúlyosabb megsértésének minősített – visszaszorítása érdekében hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról kell rendelkezni. A jogellenesen, közvetlen módon odaítélt szerződést ezért elviekben érvénytelennek kell tekinteni. Az érvénytelenség nem automatikus, hanem azt egy független jogorvoslati szervnek kell megállapítania, illetve ilyen szerv döntése következményének kell lennie.

(14)

Az érvénytelenség a leghatékonyabb módja a verseny helyreállításának és új üzleti lehetőségek kialakításának azon gazdasági szereplők számára, akiket jogellenesen megfosztottak versenyzési lehetőségüktől. Ezen irányelv értelmében közvetlen odaítélésnek minősül minden olyan szerződés odaítélése, amellyel kapcsolatban az Európai Unió Hivatalos Lapjában előzetesen nem tettek közzé a 2004/18/EK irányelv szerinti hirdetményt. Ez megegyezik a 2004/17/EK irányelv szerinti hirdetmény közzététele nélküli eljárással.

(15)

Ezen irányelv alkalmazásában a közvetlen odaítélést többek között a 2004/18/EK irányelv 10–18. cikkében foglalt kivételek, a 2004/18/EK irányelv 31. cikkének, 61. cikkének vagy 68. cikkének alkalmazása, a 2004/18/EK irányelv 21. cikke szerinti szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélése vagy egy szerződés jogszerű, a Bíróság értelmezése szerinti „házon belüli” odaítélése igazolhatja.

(16)

Ugyanez vonatkozik a 2004/17/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése, 18–26. cikke, 29. és 30. cikke vagy 62. cikke szerinti, kizárásra vagy különleges szabályozásra vonatkozó feltételeket teljesítő szerződésekre, a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése alkalmazását lehetővé tevő esetekre, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés 2004/17/EK irányelv 32. cikkének megfelelő odaítélésére is.

(17)

A jogorvoslati eljárás igénybevételét legalább azon személyek számára lehetővé kell tenni, akiknek érdekében áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy okozhat.

(18)

A hatékony jogorvoslat előfeltételét képező szerződéskötési tilalmi időszak és automatikus felfüggesztés súlyos megsértésének megelőzése érdekében hatékony szankciókat kell alkalmazni. A szerződéskötési tilalmi időszakot vagy az automatikus felfüggesztést sértő módon megkötött szerződéseket ezért alapvetően érvénytelennek kell tekinteni, ha azok a 2004/17/EK irányelv vagy a 2004/18/EK irányelv megsértésével párosulnak, amennyiben ezek a jogsértések hatással voltak az ajánlattevő azon lehetőségére, hogy a szerződés megszerzése céljából jogorvoslati kérelmet nyújtson be.

(19)

Az alaki követelmények egyéb megsértései esetén a tagállamok úgy ítélhetik meg, hogy az érvénytelenség elve nem megfelelő. A tagállamoknak ilyen esetekben rugalmasságot kell biztosítani alternatív szankciók előírására. Az alternatív szankciók kizárólag az ajánlatkérőtől független szervnek befizetendő bírság kiszabására vagy a szerződés időtartamának lerövidítésre korlátozhatók. Az alternatív szankciók részleteit és alkalmazásuk szabályait a tagállamok határozzák meg.

(20)

Ez az irányelv nem zárja ki a nemzeti jog szerinti szigorúbb szankciók alkalmazásának lehetőségét.

(21)

A szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályok tagállamok általi meghatározásakor azt a célt kell szem előtt tartani, hogy a felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek érvényesítése és teljesítése megszűnjön. A szerződés érvénytelennek nyilvánításából fakadó következményeket a nemzeti jog határozza meg. A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges megszüntetését (ex tunc) vagy – ezzel ellentétesen – a még teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát (ex nunc). Ez nem vezethet a szigorú szankciók hiányához, ha a szerződéses kötelezettségeket már egészében, vagy majdnem egészében teljesítették. Ilyen esetekben a tagállamoknak alternatív szankciókat is elő kell írniuk, figyelembe véve a szerződés hatályban maradásának nemzeti jog szerinti mértékét. Hasonlóképpen, a nemzeti jogszabályok határozzák meg az esetlegesen kifizetett összegek lehetséges visszafizetésével, valamint a kárpótlás minden egyéb formájával – köztük a természetbeni visszatérítés lehetetlensége esetén az ellenérték visszatérítésével – kapcsolatos következményeket.

(22)

Az alkalmazott szankciók arányosságának biztosítása érdekében azonban a tagállamok lehetővé tehetik a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv számára, hogy – amennyiben az adott ügy kivételes körülményei megkívánják bizonyos, általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok elismerését – ne veszélyeztesse a szerződést, vagy annak egyes vagy valamennyi időbeli joghatását ismerje el. Az ilyen esetekben is alternatív szankciókat kell alkalmazni. Az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv minden lényeges szempontot megvizsgál annak megállapítása érdekében, hogy általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell-e tartani a szerződést.

(23)

Kivételes esetben hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a 2004/18/EK irányelv 31. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése szerinti alkalmazása a szerződés felbontását vagy megszüntetését követően azonnal megengedhető. Amennyiben ilyen esetekben műszaki vagy egyéb kényszerítő okokból a fennmaradó szerződéses kötelezettségeket ebben a szakaszban csak az a gazdasági szereplő teljesítheti, akinek a szerződést odaítélték, a kiemelkedően fontos indokok alkalmazása indokolt lehet.

(24)

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna. Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekintendők kiemelkedően fontos indoknak.

(25)

Továbbá mivel biztosítani kell az ajánlatkérők által hozott döntésekkel kapcsolatos jogbiztonságot, ésszerű minimum jogvesztési határidőt kell előírni az olyan jogorvoslati kérelmek vonatkozásában, amelyek a szerződés érvénytelenné nyilvánítására irányulnak.

(26)

Az érvénytelenségből esetlegesen fakadó jogbizonytalanság elkerülése érdekében a tagállamoknak mentességet kell adniuk az érvénytelenség megállapítása alól, amikor az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek a hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő közvetlen odaítélését a 2004/18/EK és 2004/17/EK irányelv lehetővé teszi, és a hatékony jogorvoslat biztosítása érdekében alkalmazta a minimális szerződéskötési tilalmi időszakot. A szerződéskötési tilalmi időszakot kiváltó önkéntes közzététel nem eredményezi a 2004/18/EK vagy a 2004/17/EK irányelvből fakadó kötelezettségek bármilyen kiterjesztését.

(27)

Tekintettel arra, hogy ez az irányelv megerősíti a nemzeti jogorvoslati eljárásokat, különösen a szerződések jogellenes, közvetlen odaítélése esetében, a gazdasági szereplőket ösztönözni kell ezen új eljárások igénybevételére. Jogbiztonsági okokból a szerződések érvénytelenségének megállapíthatósága egy bizonyos időtartamra korlátozódik. Ezen időkorlátok érvényességét tiszteletben kell tartani.

(28)

A nemzeti jogorvoslati eljárások hatékonyságának ezen irányelv segítségével való megerősítése arra ösztönzi az érintett személyeket, hogy a szerződés megkötése előtt közbenső eljárások segítségével sűrűbben éljenek jogorvoslattal. Ilyen körülmények között a korrekciós eljárás alkalmazását a közbeszerzésre vonatkozó közösségi rendelkezések súlyos megsértésének eseteire kell összpontosítani.

(29)

A 92/13/EGK irányelv által előírt önkéntes tanúsítási rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők időszakos vizsgálatok révén tanúsíttassák odaítélési eljárásaik megfelelőségét, tulajdonképpen nem került alkalmazásra. Így az nem érheti el a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog jelentős számú megsértésének megelőzésére irányuló célját. Másrészről a 92/13/EGK irányelvben a tagállamok számára előírt kötelezettség, mely szerint azok e célból hitelesített, állandóan rendelkezésre álló szerveket biztosítanak, olyan igazgatási fenntartási költségeket eredményezhet, amelyek az ajánlatkérők részéről jelentkező valódi igény hiánya miatt már nem indokoltak. Ezen okokból a tanúsítási rendszert meg kell szüntetni.

(30)

Hasonlóképpen a 92/13/EGK irányelv által előírt békéltetési eljárás sem keltette fel a gazdasági szereplők valódi érdeklődését. Ennek oka egyrészről az, hogy az önmagában nem teszi lehetővé a jogszerűtlen szerződéskötés időben történő megakadályozására alkalmas, kötelező erejű ideiglenes intézkedések meghozatalát, másrészről pedig az, hogy jellegében kevéssé összeegyeztethető az ideiglenes intézkedések elfogadására és a jogellenes döntések semmissé nyilvánítására irányuló jogorvoslati kérelmekre vonatkozó igen rövid határidőkkel. Ezenfelül a békéltetési eljárás potenciális hatékonyságát tovább csökkentették azok a nehézségek, amelyek a bármikor rendelkezésre álló és a békéltetésre irányuló kérelmeket igen rövid határidővel kezelni képes független tagállami békéltetők teljes és kellő hosszúságú listájának felállítása során merültek fel. Ezen okokból a békéltetési eljárást meg kell szüntetni.

(31)

A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák az elérni kívánt céllal arányban álló nemzeti jogorvoslati eljárásaik működéséről, bevonva a közbeszerzési tanácsadó bizottságot a tájékoztatásul szolgáló információk terjedelmének és jellegének meghatározásába. Csak ezen információ rendelkezésre bocsátása teheti lehetővé az ezen irányelv keretében bevezetett változtatások hatásainak felmérését egy meghatározott végrehajtási időszak lejártakor.

(32)

A Bizottság felülvizsgálja a tagállamokban elért előrehaladást és ezen irányelv átültetésére rendelkezésre álló határidő lejártát követő három év elteltével jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak eredményességéről.

(33)

A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni.

(34)

Mivel a fenti okok miatt ezen irányelv céljait, nevezetesen a 2004/18/EK és a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket, miközben tiszteletben tartja a tagállamok eljárási autonómiájának elvét.

(35)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (9) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé.

(36)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája állapít meg. Ezen irányelv célja különösen, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását.

(37)

Ezért a 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. és 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

(1)   Ez az irányelv az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (10) említett szerződésekre alkalmazandó, az azon irányelv 10–18. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés a szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában az érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok között tett különbségtétel eredményeként.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamoknak meg kell határozniuk az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő válasza elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

2. cikk

A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárásokra vonatkozóan hozott intézkedések hatáskört biztosítanak a következőkre:

(2)   Az (1) bekezdésben, valamint a 2d. és a 2e. cikkben meghatározott hatáskörök átruházhatók a jogorvoslati eljárás különböző vonatkozásaiért felelős különálló szervekre.

(3)   Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.

(4)   A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével, a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(5)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.

Az ideiglenes intézkedések elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érintheti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

(6)   A tagállamok előírhatják, hogy ha a kártérítés követelésének jogalapja az, hogy egy döntést jogellenesen hoztak meg, a vitatott döntést először a szükséges hatáskörrel rendelkező szervnek semmissé kell nyilvánítania.

(7)   A 2d–2f. cikkben említett esetek kivételével az e cikk (1) bekezdésben említett hatáskörök gyakorlásának a szerződés odaítélése után megkötött szerződésre kifejtett joghatásait a nemzeti jog határozza meg.

Továbbá az olyan esetek kivételével, amelyekben egy döntést a kártérítés megítélését megelőzően semmissé kell nyilvánítani, a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikk (5) bekezdésének, e cikk (3) bekezdésének vagy a 2a–2f. cikknek megfelelő szerződéskötés után a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv hatásköre csak a kártérítésnek a jogosult részére történő megítélésére korlátozódik.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárásokért felelős szervek által hozott döntések ténylegesen végrehajthatók legyenek.

(9)   Amennyiben a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szervek jellegüket tekintve nem bírói testületek, döntéseiket minden esetben írásban kell indokolniuk. Továbbá erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely a Szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.

Az ilyen független szervek tagjainak kinevezése és hivatali idejük megszűnése a kinevezésért felelős hatóság, a hivatali idő és a visszahívhatóság tekintetében ugyanolyan feltételek mellett történik, mint a bírák esetében. Legalább e független szerv elnökének ugyanolyan jogi és szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, mint a bírói testület tagjainak. A független szerv a döntéseket kontradiktórius eljárásban hozza meg, és e döntések végrehajtása, az egyes tagállamok által meghatározott módon, jogilag kötelező.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Szerződéskötési tilalmi időszak

(1)   A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2)   A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló ajánlatkérői döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor. Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva.

A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, és ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslatnak többé nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

A szerződés-odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

2b. cikk

Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezen irányelv 2a. cikke (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés ezen irányelv 2d. és 2f. cikkével összhangban érvénytelen, amennyiben:

2c. cikk

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

Amennyiben egy tagállam előírja, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. Az ezen irányelv 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap.

2d. cikk

Érvénytelenség

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

(2)   A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszűnését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítéltek oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.

Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.

(4)   A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

(5)   A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

2e. cikk

Ezen irányelv megsértése és alternatív szankciók

(1)   Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv – valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően – határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

(2)   Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre a tekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyosságát, az ajánlatkérő magatartását, valamint – a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben – a szerződés hatályban maradásának mértékét.

A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

2f. cikk

Határidők

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

(2)   Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslati kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét – a 2c. cikkre is figyelemmel – a nemzeti jog határozza meg.”

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Korrekciós mechanizmus

(1)   A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során a közbeszerzésre vonatkozó közösségi rendelkezéseket súlyosan megsértették.

(2)   A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését.

(3)   A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

(4)   A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy bírósági vagy egyéb felülvizsgálat, vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.

(5)   Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény – amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el – a következő információkat tartalmazza:

3b. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat (11) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (12) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

5.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Végrehajtás

(1)   A Bizottság – a bizottsággal konzultálva – felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.

(2)   A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében.”

1.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása

(1)   Ez az irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (13) említett szerződésekre alkalmazandó, a 2004/17/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésével, 18–26. cikkével, 29. és 30. cikkével vagy 62. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések magukban foglalják az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérők által hozott határozatokkal szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni azon az alapon, hogy ezek a határozatok megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy ne legyen megkülönböztetés egy szerződés-odaítélési eljárás vonatkozásában érdeksérelmet bejelentő vállalkozások között az ezen irányelv által a közösségi jogot végrehajtó nemzeti jogszabályok és az egyéb nemzeti jogszabályok közötti különbségtétel eredményeként.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az általuk által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy a jogorvoslati eljárást igénybe venni kívánó személy előzetesen értesítse az ajánlatkérőt az állítólagos jogsértésről, és arról a szándékáról, hogy jogorvoslattal kíván élni, amennyiben ez nem érinti a 2a. cikk (2) bekezdése szerinti szerződéskötési tilalmi időszakot vagy a 2c. cikk szerinti, a jogorvoslati kérelem benyújtására megállapított bármely más határidőt.

(5)   A tagállamok előírhatják, hogy az érintett személy először az ajánlatkérőhöz forduljon jogorvoslatért. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen jogorvoslati kérelem benyújtása a szerződés lehetséges megkötésére azonnali felfüggesztő hatállyal bírjon.

A tagállamok meghatározzák az első albekezdés szerinti jogorvoslati kérelem benyújtásának megfelelő közlési módját, ideértve a faxon vagy elektronikus úton történő benyújtási módot is.

Az első albekezdésben említett automatikus felfüggesztés az ajánlatkérő által faxon vagy elektronikus úton eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy az ajánlatkérő által eljuttatott válasz elküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári napig tartó időszak lejártakor vagy a válasz kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári napig tartó időszak lejártakor szűnik meg.

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

Az irányelv a következő 2a–2f. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Szerződéskötési moratórium

(1)   A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2)   A 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, vagy egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén, vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére történő megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt vagy a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárata előtt nem kerülhet sor.

Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

A szerződés odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

2b. cikk

Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2a. cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 2d. és 2f. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

2c. cikk

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje

Amennyiben a tagállamok előírják, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás keretében vagy azzal kapcsolatban az ajánlatkérő által hozott döntés elleni jogorvoslati kérelmeket meghatározott határidő lejárta előtt kell benyújtani, úgy ez a határidő az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére faxon vagy elektronikus úton való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tíz naptári nap, vagy az ajánlatkérő döntésének az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező részére egyéb kommunikációs eszköz felhasználásával való megküldésének időpontját követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap vagy az ajánlatkérő döntésének kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejártakor szűnik meg. Az ajánlatkérő döntéséről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel vagy részvételre jelentkezővel közölni kell a lényeges indokok összefoglalását. A 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett döntések elleni jogorvoslati kérelmek esetében, amely döntésekre nem vonatkozik külön értesítési szabály, a határidő az érintett döntések közzétételének időpontjától számított legalább tíz naptári nap.

2d. cikk

Érvénytelenség

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az alábbi esetekben az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv a szerződést érvénytelennek nyilvánítja, vagy annak döntése következményeként a szerződés érvénytelenné válik a következő esetek egyikének fennállása esetén:

(2)   A szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó következményeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg.

A nemzeti jogszabályok ennélfogva előírhatják például valamennyi szerződéses kötelezettség visszamenőleges hatályú megszüntetését vagy a teljesítendő kötelezettségekre korlátozhatják a megszüntetés hatályát. Ez utóbbi esetben a tagállamok előírják a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti egyéb szankciók alkalmazását.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv nem nyilváníthat érvénytelennek egy szerződést annak ellenére, hogy azt az (1) bekezdésben említett indokok alapján jogellenesen ítélték oda, ha a jogorvoslati szerv valamennyi lényeges szempont megvizsgálását követően úgy ítéli meg, hogy valamely általános érdekkel kapcsolatos kiemelkedően fontos indokok miatt hatályban kell tartani a szerződést. Ebben az esetben a tagállamok e szankció helyett a 2e. cikk (2) bekezdése szerinti alternatív szankciókat írnak elő.

A szerződés érvényességéhez fűződő gazdasági érdekek kizárólag akkor tekinthetők kiemelkedően fontos indoknak, ha kivételes körülmények között az érvénytelenség aránytalan következményekkel járna.

Ugyanakkor az adott szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek nem tekinthetők általános érdekhez kapcsolódó kiemelkedően fontos indoknak. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdekek magukban foglalják többek között a szerződés késedelmes teljesítéséből eredő költségeket, az új közbeszerzési eljárás indításához kapcsolódó költségeket, a szerződést teljesítő gazdasági szereplő megváltozását, valamint az érvénytelenségből eredő jogi kötelezettség költségeit.

(4)   A tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

(5)   A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, amennyiben:

2e. cikk

Ezen irányelv megsértése és az alternatív szankciók

(1)   Az 1. cikk (5) bekezdésének, a 2. cikk (3) bekezdésének vagy a 2a. cikk (2) bekezdésének olyan megsértése esetén, amely nem tartozik a 2d. cikk (1) bekezdése b) pontjának hatálya alá, a tagállamok a 2d. cikk (1)–(3) bekezdése szerinti érvénytelenséget vagy alternatív szankciókat írnak elő. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérőtől független jogorvoslati szerv – valamennyi releváns szempont megvizsgálását követően – határozzon arról, hogy a szerződést érvénytelennek kell-e nyilvánítani, vagy alternatív szankciókat kell-e alkalmazni.

(2)   Az alternatív szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Az alternatív szankciók a következők:

A tagállamok széles mérlegelési jogkört ruházhatnak a jogorvoslati szervre atekintetben, hogy valamennyi lényeges tényezőt figyelembe vegye, ideértve a jogsértés súlyossági fokát, az ajánlatkérő magatartását valamint – a 2d. cikk (2) bekezdésében említett esetekben – a szerződés hatályban maradásának mértékét.

A kártérítés megítélése e bekezdés értelmében nem minősül megfelelő szankciónak.

2f. cikk

Határidők

(1)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2d. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet a következők szerint kell benyújtani:

(2)   Minden más esetben, ideértve a 2e. cikk (1) bekezdésének megfelelő jogorvoslat iránti kérelmet is, a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét – a 2c. cikkre is figyelemmel – a nemzeti jog határozza meg.”

4.

A 3–7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3a. cikk

Az önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény tartalma

A 2d. cikk (4) bekezdésének második francia bekezdésében említett hirdetmény – amelynek formáját a Bizottság a 3b. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban fogadja el – a következő információkat tartalmazza:

3b. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot az 1971. július 26-i 71/306/EGK tanácsi határozat (14) 1. cikkével létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (15) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Korrekciós mechanizmus

(1)   A Bizottság akkor alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2004/17/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződés-odaítélési eljárás során, illetve ugyanazon irányelv 27. cikkének a) pontjával kapcsolatban – olyan ajánlatkérők esetén, amelyekre ez utóbbi rendelkezést alkalmazni kell – a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot súlyosan megsértették.

(2)   A Bizottság értesíti az érintett tagállamot azokról az okokról, amelyek alapján a súlyos jogsértést megállapította és kéri a jogsértés megfelelő eszközökkel való megszüntetését.

(3)   A (2) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 21 naptári napon belül az érintett tagállam közli a Bizottsággal a következőket:

(4)   A (3) bekezdés b) pontja szerint közölt, indokolással ellátott beadvány többek között arra is hivatkozhat, hogy az állítólagos jogsértés már egy igazságszolgáltatási felülvizsgálati eljárás vagy egy, a 2. cikk (9) bekezdésében említett jogorvoslat tárgyát képezi. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot az eljárások eredményéről, amint az ismertté válik.

(5)   Olyan esetben, amikor értesítést küldtek arról, hogy egy szerződés-odaítélési eljárást a (3) bekezdés c) pontja szerint felfüggesztettek, az érintett tagállam értesíti a Bizottságot a felfüggesztés megszüntetésének időpontjáról vagy arról az időpontról, amikor a teljes egészében vagy részben ugyanarra a tárgyra vonatkozó újabb szerződés-odaítélési eljárás kezdődött meg. Ebben az új értesítésben meg kell erősíteni, hogy az állítólagos jogsértést megszüntették, vagy annak tartalmaznia kell egy indokolással ellátott beadványt arról, hogy miért nem történt korrekció.”

6.

A 9–12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Végrehajtás

(1)   A Bizottság – a bizottsággal konzultálva – felkérheti a tagállamokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot a nemzeti jogorvoslati eljárások működéséről.

(2)   A tagállamok évente közlik a Bizottsággal a jogorvoslati szerveik által a 2d. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott valamennyi döntés szövegét, azok indokolásával együtt.

12a. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb 2012. december 20-ig a Bizottság felülvizsgálja ezen irányelv végrehajtását, és annak eredményességéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, különösen az alternatív szankciók és határidők eredményessége tekintetében.”

7.

A mellékletet el kell hagyni.

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/47

(1)

A 90/424/EGK határozat megállapítja a Közösségnek a bizonyos állatbetegségek és zoonózis felszámolására, ellenőrzésére és figyelemmel kísérésére irányuló programokhoz történő pénzügyi hozzájárulására irányadó eljárásokat.

(2)

A 2007-ben a közösségi pénzügyi hozzájárulásban részesíthető, az egyes állatbetegségek felszámolására és megfigyelésére, az állatról emberre terjedő fertőzések megelőzésére, a TSE-k megfigyelésére, valamint a BSE és a súrlókór felszámolására irányuló programokról szóló, 2006. október 12-i 2006/687/EK bizottsági határozat (2) meghatározza a tagállamok által benyújtott egyes programokra vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulás javasolt mértékét és maximális összegét.

(3)

A tagállamok által az állatbetegségek és egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak felszámolására és megfigyelésére, valamint az állatról emberre terjedő fertőzések megelőzésére 2007-re benyújtott programok jóváhagyásáról szóló, 2006. november 30-i 2006/875/EK bizottsági határozat (3) és a Bulgária és Románia által az állatbetegségek és egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak felszámolására és megfigyelésére, valamint az állatról emberre terjedő fertőzések megelőzésére 2007-re benyújtott programok jóváhagyásáról és a 2006/687/EK határozat módosításáról szóló, 2006. november 30-i 2006/876/EK bizottsági határozat meghatározza a tagállamok által benyújtott egyes programokra vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulás maximális összegét.

(4)

A Bizottság értékelte a fenti programok kiadásairól készített, a tagállamok által továbbított jelentéseket. Az értékelés eredményei szerint egyes tagállamok nem fogják kihasználni a 2007-es évre szóló teljes keretüket, miközben más tagállamok kiadásai túl fogják lépni a számukra megállapított összeget.

(5)

Ezért a fenti programok közül néhány esetében ki kell igazítani az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást. A programokhoz nyújtott támogatást teljes mértékben fel nem használó tagállamokból a fennmaradó összeget helyénvaló a megengedett összeget túllépő tagállamok között újraosztani. Az újraelosztást az érintett tagállamok ténylegesen felmerülő kiadásaival kapcsolatos legfrissebb információk alapján kell elvégezni.

(6)

A 2006/687/EK, a 2006/875/EK és a 2006/876/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

3.

A 3. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

4.

A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

5.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 6. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

7.

A 7. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

8.

A 8. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

9.

A 9. cikk (2) bekezdése a) pontjában a „250 000 EUR” szövegrész helyébe a „350 000 EUR” szövegrész lép.

10.

A 10. cikk (2) bekezdésében a „120 000 EUR” szövegrész helyébe a „350 000 EUR” szövegrész lép.

11.

A 12. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

12.

A 13. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

13.

A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

14.

A 15. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 2. cikk (2) bekezdése a) pontjában a „425 000 EUR” szövegrész helyébe a „275 000 EUR” szövegrész lép.

3.

A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjában az „508 000 EUR” szövegrész helyébe az „5 000 EUR” szövegrész lép.

4.

A 4. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/57

(1)

A 2005–2009. évekre vonatkozóan a 66/401/EGK, 66/402/EGK, 68/193/EGK, 92/33/EGK, 2002/54/EK, 2002/55/EK, 2002/56/EK és 2002/57/EK tanácsi irányelv szerinti egyes mezőgazdasági növény- és zöldségfajok, valamint a szőlő vetőmagjain és szaporítóanyagain végzett közösségi összehasonlító kísérletek és vizsgálatok szabályainak megállapításáról szóló, 2004. december 27-i 2005/5/EK bizottsági határozat (2) megállapítja az Asparagus officinalis tekintetében a 2002/55/EK tanácsi irányelv keretében 2005–2009 között elvégzendő közösségi összehasonlító kísérletek és vizsgálatok szabályait.

(2)

Az ilyen kísérletek és vizsgálatok elvégzéséért felelős szerv tájékoztatta a Bizottságot, hogy a munka a vártnál gyorsabban halad, és hogy a 2005–2007 között megfigyelt növények megfelelő fejlődésének köszönhetően a 2004. június 21-én közzétett projektfelhívásban (3) szereplő valamennyi releváns megfigyelést 2009 helyett várhatóan 2008 végéig el tudják végezni. Rámutatott, hogy ennek eredményeképpen a teljes elszámolható költségek alacsonyabbak lennének az eredetileg megállapítottaknál, míg a 2008-as költségek magasabbak lennének.

(3)

E tények alapján ezen illetékes szerv javaslatot nyújtott be az elszámolható költségek és a közösségi hozzájárulás újraszámítására.

(4)

A támogatható kiadást és a közösségi hozzájárulást ebből kifolyólag ki kell igazítani.

(5)

A 2005/5/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak a Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk első bekezdésében a „2009” időpont helyébe a „2008” időpont lép.

2.

A 3. cikk első bekezdésében a „2009” időpont helyébe a „2008” időpont lép.

3.

A melléklet e határozat mellékletének megfelelően módosul.

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/59

(1)

A 2005/5/EK határozat az Asparagus officinalis tekintetében a 2005-től 2009-ig terjedő időszakra rögzíti a 2002/55/EK tanácsi irányelv alapján elvégzendő közösségi összehasonlító kísérletekre és vizsgálatokra vonatkozó szabályokat.

(2)

A 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben elvégzett kísérleteket és vizsgálatokat 2008-ban is folytatni kell,

20.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/60

„b)

a 146., 147., 148. cikkben, a 156. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 158., 160. és 161. cikkben megállapított …”

„b)

a 146., 147., 148. és 156. cikkben, a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 158., 160. és 161. cikkben megállapított …”.

„a)

a X. melléklet B. részének 10. pontjában szereplő építési telkek értékesítése 2007. december 31-ig; …”

„a)

a X. melléklet B. részének 9. pontjában szereplő építési telkek értékesítése 2007. december 31-ig; …”.

a)

a 88. oldalon, a „77/388/EGK irányelv” oszlopban, a hatodik sorban:

b)

a 88. oldalon, az „Ezen irányelv” oszlopban, a tizenharmadik sorban:

c)

a 92. oldalon, a vége előtti negyedik sor után:

beillesztésre kerül a vége előtti negyedik és harmadik sor közé:

d)

a 96. oldalon, az „Ezen irányelv” oszlopban, a vége előtti hatodik sorban:

e)

a 117. oldalon, az „Egyéb jogi aktusok” oszlopban, az utolsó előtti sorban: