18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/1

(1)

A 954/79/EGK tanácsi rendelet (3) rendelkezik a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló ENSZ-egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok által teljesítendő kötelezettségekről.

(2)

A vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló egyezmény a hajózási konferenciák működését egységesen szabályzó nemzetközi rendszert hoz létre különösen azáltal, hogy szabályozza az egyezményben részes államokban honos hajózási társaságok kereskedelmi részesedéshez való hozzáférését, amely ezen államok kölcsönös külkereskedelmi érdekeit szolgálja.

(3)

A 2006. szeptember 25-i 1419/2006/EK tanácsi rendelet (4) hatályon kívül helyezte a Szerződés 85. és 86. cikkének a tengeri szállításra történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1986. december 22-i 4056/86/EGK tanácsi rendeletet (5), amely többek között mentességet nyújtott a vonalhajózási konferenciák tekintetében a Szerződés 81. cikke (1) bekezdése szerinti tilalom alól.

(4)

Az 1419/2006/EK rendelet 1. cikkének második bekezdésében előírt átmeneti időszak végétől kezdve a Szerződés 81. cikk (1) bekezdése szerinti tilalom a menetrend szerinti tengeri szállítási szolgáltatásokra is vonatkozni fog, és ennek következtében a hajózási konferenciák azután nem működhetnek a tagállamok kikötőibe irányuló vagy onnan kiinduló kereskedelemben.

(5)

A tagállamok ezért nem fognak tudni eleget tenni a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló egyezményben szereplő kötelezettségeiknek. A tagállamok attól az időponttól kezdődően már nem erősíthetik meg vagy hagyhatják jóvá az egyezményt, és nem csatlakozhatnak hozzá. A 954/79/EGK rendelet ennek következtében alkalmazhatatlanná válik, és azt hatályon kívül kell helyezni az 1419/2006/EK rendelet által előírt átmeneti időszak végén, azaz 2008. október 18-án,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/3

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/5

(1)

A 312/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtja a Közösség részéről az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodásban (2) meghatározott vámtarifa-rendelkezéseket.

(2)

A 2005/106/EK határozattal (3) a Tanács jóváhagyta az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulási megállapodás jegyzőkönyvét, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának (4) figyelembevétele céljából (a továbbiakban: jegyzőkönyv). A jegyzőkönyv új közösségi tarifális engedményeket tartalmaz, közülük néhányat vámkontingenssel korlátoznak.

(3)

Az egyes Chiléből származó termékek vámkontingenseire vonatkozó 312/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2004. október 19-i 305/2005/EK bizottsági rendelet végrehajtotta ezeket az új engedményeket.

(4)

A jegyzőkönyvvel összhangban 2005. január 1-jétől az új vámkontingensek mennyiségét évente az eredeti mennyiség 5 %-ával kell emelni. Az egyértelműség érdekében szükséges a szóban forgó termékek vonatkozásában 2005-ben rendelkezésre álló új vámkontingensek összmennyiségének olyan meghatározása, amely tartalmazza az adott évben esedékes emelést.

(5)

A 312/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)

Mivel az ebben a rendeletben meghatározott vámkontingens-mennyiségek 2005. január 1-jétől érvényesek, e rendelet ugyanettől az időponttól alkalmazandó, ezért haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

1.

A 3. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A mellékletben a 09.1941 tételszám alá tartozó vámkontingens éves mennyiségét 2005. január 1-jétől minden évben folyamatosan, az eredeti mennyiség 5 %-ával kell növelni.”

2.

A mellékletet e rendelet mellékletének megfelelően módosítani kell.

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/7

(1)

Az importőrök és gyártók által benyújtandó adatoknak tartalmazniuk kell a főbb alkalmazásokban várhatóan felhasználandó fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázok mennyiségére vonatkozó becsléseket, beleértve azokat a mennyiségeket, amelyeket várhatóan nyersanyagként fognak felhasználni, annak érdekében, hogy további információval lássák el a Bizottságot és a tagállamokat az adott ágazatokra vonatkozó kibocsátási adatok megszerzése céljából.

(2)

A gyártók kereskedelmi okokból fluortartalmú, üvegházhatást okozó gázokat szereznek be más gyártóktól, illetve adnak el más gyártóknak. Ezekben az esetekben csak a beszerző gyártó tud jelentést tenni az említett, a főbb alkalmazásokban várhatóan felhasználandó anyagok mennyiségéről.

(3)

Az érdekelt felekkel konzultációt folytattak a jelentés formájáról, és figyelembe vették az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti jelentéstétellel kapcsolatos tapasztalataikat.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/25

(1)

A 842/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek és berendezések címkéin feltüntetett kiegészítő környezetvédelmi információk szükségességét ugyanezen rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban felülvizsgálták.

(2)

A címkézési követelmények figyelembe veszik azokat a címkézési rendszereket, amelyeket a Közösségben jelenleg használnak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések esetében, beleértve az ezekhez a termékekhez és berendezésekhez ipari szabvány szerint létrehozott címkézési rendszereket is.

(3)

A címkékre kerülő információt az egyértelműség érdekében pontosan kell megfogalmazni. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy saját hivatalos nyelvüket használják ezeken a címkéken.

(4)

Az ezen rendelet hatálya alá tartozó hűtő- és légkondicionáló berendezések és termékek, hőszivattyúk esetleges fluortartalmú üvegházhatású gázokkal fújt habbal történő szigeteléséről szóló kiegészítő információk feltüntethetők a címkén, ezzel elősegíthető későbbi esetleges kinyerésük ezekből a habokból.

(5)

Amennyiben az érintett termékhez vagy berendezéshez nem az előállítás helyszínén adták hozzá a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a címkén fel kell tüntetni a termékben vagy berendezésben található fluortartalmú üvegházhatású gázok teljes mennyiségét.

(6)

A címkét úgy kell kialakítani, hogy jól olvasható legyen és mindaddig a helyén maradjon, míg a termék vagy berendezés fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz.

(7)

A címkét úgy kell elhelyezni, hogy az üzembe helyezést vagy karbantartást végző szakemberek számára jól látható legyen.

(8)

Légkondicionáló berendezések és termékek, hőszivattyúk esetében a címkét a termék vagy berendezés műszaki tulajdonságainak figyelembevételével kell elhelyezni.

(9)

A kiegészítő környezetvédelmi információk feltüntetésének lehetősége arra kényszerítette a gyártókat, hogy elvégezzék a címkékre vonatkozó szükséges módosításokat, ezért e rendelet alkalmazása előtt ezekhez a módosításokhoz elegendő időt kell biztosítani.

(10)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

a)

„a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaz”;

b)

a berendezésekben megtalálható fluortartalmú üvegházhatású gázok rövidített kémiai neve, a berendezésnek vagy anyagnak megfelelő, az iparágban elfogadott elnevezés használatával;

c)

a fluortartalmú üvegházhatású gázok kilogrammban kifejezett mennyisége;

d)

„hermetikusan zárt” jelzés, adott esetben.

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/27

(1)

A 89/552/EGK tanácsi irányelv (4) összehangolja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az audiovizuális médiaszolgáltatások fogyasztókhoz való eljuttatása terén azonban új technológiák jelentek meg, amelyek szükségessé teszik a szabályozás módosítását a strukturális változásoknak, az információs és kommunikációs technológiák („IKT”) elterjedésének és a technológiai fejlődésnek az üzleti modellekre, – különösen a kereskedelmi műsorszolgáltatás finanszírozására – kifejtett hatásának figyelembevétele érdekében, valamint az európai információs technológiák, médiaágazatok és -szolgáltatások versenyképességéhez szükséges optimális feltételek és jogbiztonság, továbbá a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

(2)

A televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozóan a tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási intézkedéseket a 89/552/EGK irányelv már összehangolta, egyes meghatározott tevékenységekre, így a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra irányadó szabályok azonban eltéréseket tartalmaznak, amelyek közül néhány akadályozhatja azon szolgáltatások Európai Közösségen belüli szabad mozgását és torzíthatja a versenyt a belső piacon.

(3)

Az audiovizuális médiaszolgáltatások ugyanúgy kulturális, mint gazdasági szolgáltatások. E szolgáltatások külön szabályozását indokolja, hogy növekszik jelentőségük a társadalom és a demokrácia számára – különösen azáltal, hogy biztosítják a tájékozódás szabadságát, a vélemények sokszínűségét és a médiapluralizmust –, valamint az oktatás és a kultúra számára.

(4)

A Szerződés 151. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Közösségnek a Szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe kell vennie a kulturális szempontokat.

(5)

Az Európai Parlament a dohai fordulóval és a WTO miniszteri konferenciákkal kapcsolatban a 2005. december 1-jei (5) és 2006. április 4-i állásfoglalásban (6) felhívott arra, hogy az olyan alapvető közszolgáltatásokat, mint az audiovizuális szolgáltatások, vegyék ki a GATS tárgyalási fordulók keretében történő liberalizáció hatásköréből. A 2006. április 27-i állásfoglalásban (7) az Európai Parlament támogatta a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt, amely különösen kimondja, hogy „a kulturális tevékenységek, javak és szolgáltatások mint identitás-, érték- és jelentéshordozók egyaránt gazdasági és kulturális természetűek, ezért nem kezelhetők úgy, mintha csupán kereskedelmi értékük lenne”. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény megkötéséről szóló, 2006. május 18-i tanácsi határozat (8) az egyezményt a Tanács nevében jóváhagyta. Az egyezmény 2007. március 18-án lépett hatályba. Ezen irányelv tiszteletben tartja az egyezményben meghatározott elveket.

(6)

A hagyományos audiovizuális médiaszolgáltatások – például a televízió – és a fejlődőben lévő lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások jelentős foglalkoztatási lehetőségeket kínálnak a Közösségben, különösen a kis- és középvállalkozások körében, és serkentik a gazdasági növekedést és a befektetéseket. Tekintettel az azonos versenyfeltételek és a valódi európai audiovizuális médiaszolgáltatási piac fontosságára, az audiovizuális médiaszolgáltatások piaca átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása, valamint az alacsony belépési korlátok elérése érdekében figyelembe kell venni a belső piac alapelveit, így a szabad versenyt és az egyenlő bánásmód elvét.

(7)

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokat kínáló európai vállalkozások a fejlődőben lévő lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozása tekintetében bizonytalan jogi környezetben és egyenlőtlen versenyfeltételek között működnek. Ezért a versenytorzulások elkerülése, a jogbiztonság javítása, a belső piac megvalósításának elősegítése és az egységes információs térség kialakulásának megkönnyítése érdekében szükséges, hogy minden audiovizuális médiaszolgáltatásra – a televíziós műsorszolgáltatási (azaz lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások) és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra (azaz nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokra) egyaránt – legalább alapvető szintű összehangolt szabályok vonatkozzanak. A 89/552/EGK irányelv alapelvei – azaz a származási ország elve és az egységes minimumszabályok – a gyakorlatban beváltak, ezért azokat fenn kell tartani.

(8)

A Bizottság az európai audiovizuális politika szabályozásának jövőjéről 2003. december 15-én közleményt fogadott el, amelyben hangsúlyozta, hogy az ágazat szakpolitikai szintű szabályozásában mind jelenleg, mind a jövőre nézve védelmet kell biztosítani egyes közérdekű területeknek, például a kulturális sokszínűségnek, a tájékozódáshoz való jognak, a médiapluralizmusnak, a kiskorúak valamint a fogyasztók védelmének és a nyilvánosság fokozott tudatosabbá tételének valamint a médiatudatosság növelésének.

(9)

A Tanács és a tagállamok kormányai Tanács keretében ülésező képviselőinek a közszolgálati műsorszolgáltatásról szóló 1999. január 25-i állásfoglalása (9) újólag megerősítette, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás feladatának ellátása megköveteli a technológiai fejlődés előnyei kiaknázásának folytatását. A magán- és közszolgálati audiovizuális médiaszolgáltatók egymás mellett élése az európai audiovizuális médiapiac jellegzetessége.

(10)

A Bizottság az információs társadalommal és a médiával összefüggő ágazatokban a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében elfogadta az „i2010: európai információs társadalom” című kezdeményezést. Ez egy olyan átfogó stratégia, amelynek célja az információs társadalommal összefüggő és a médiaszolgáltatások, hálózatok és eszközök konvergenciájának talaján, az összes európai uniós politikai eszköz: a szabályozási eszközök, a kutatás és az iparral való partnerségek korszerűsítésével és felhasználásával ösztönözni az európai tartalom-előállítást, a digitális gazdaság fejlődését és az IKT átvételét. A Bizottság elkötelezte magát az információs társadalommal és a médiával összefüggő szolgáltatások következetes belső piaci szabályozásának az audiovizuális szolgáltatások jogi szabályozása korszerűsítése révén történő kialakítása mellett, és vállalta, hogy ennek első lépéseként 2005-ben javaslatot tesz a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv korszerűsítésére és annak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvé való átalakítására. Az i2010 kezdeményezés célja alapvetően azáltal valósul meg, hogy lehetővé válik az ágazatok kizárólag a szükséges szabályozás melletti növekedése, valamint az, hogy a kisebb induló vállalkozások – amelyek a jövő jólét- és munkahelyteremtői – egy szabad piacon fejlődhessenek, innovációkat hozzanak létre, és munkahelyeket teremtsenek.

(11)

2003. szeptember 4-én (10), 2004. április 22-én (11) és 2005. szeptember 6-án (12) az Európai Parlament állásfoglalásokat fogadott el, amelyben felhívott a 89/552/EGK irányelvnek a strukturális változásokhoz és a technológiai fejlődéshez történő kiigazítására, a továbbra is érvényes alapelvek teljes körű tiszteletben tartása mellett. Emellett elvben támogatta azt az általános megközelítést, hogy valamennyi audiovizuális szolgáltatásra alapvető szabályokat, a televíziós műsorszolgáltatásokra pedig különös szabályokat is elő kell írni.

(12)

Ez az irányelv elősegíti az alapjogok tiszteletben tartását, és teljes mértékben összhangban van az Európai Unió alapjogi chartájában (13), különösen annak 11. cikkében elismert alapelvekkel. Ebben a tekintetben az irányelv semmilyen módon nem akadályozza a tagállamokat a sajtószabadságra és a médiában történő véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezéseik alkalmazásában.

(13)

Ezen irányelv nem érinti a tagállamoknak a műszaki szabványok és szabályok terén, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) alkalmazásából eredő kötelezettségeit. Ennek megfelelően a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó, az ezen irányelv átültetéséhez szükséges intézkedéseknél szigorúbb vagy részletesebb nemzeti intézkedések tervezetei a 98/34/EK irányelv 8. cikkében megállapított eljárási kötelezettségek hatálya alá tartoznak.

(14)

Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) az 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően nem sértik a közösségi, illetve nemzeti szinten a közösségi jognak megfelelően hozott, az általános érdekű célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseket, különösen a tartalomszabályozással és az audiovizuális politikával kapcsolatos intézkedéseket.

(15)

Az irányelv egyetlen rendelkezése sem kötelezi vagy ösztönzi a tagállamokat új engedélyezési vagy közigazgatási jogosítási rendszerek bevezetésére az audiovizuális médiaszolgáltatások bármely típusa tekintetében.

(16)

Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma kizárólag azon tömegkommunikációs – akár televíziós műsorszolgáltatás, akár lekérhető – audiovizuális médiaszolgáltatásokat foglalja magában, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolhatják. Az irányelv hatálya a Szerződésben meghatározott szolgáltatásokra korlátozódik, ennek megfelelően kiterjed a gazdasági tevékenység minden formájára, ezen belül a közszolgálati vállalkozások tevékenységére is, de nem terjed ki az olyan tevékenységekre, amelyek alapvetően nem gazdasági jellegűek és nem állnak versenyben a televíziós műsorszolgáltatással, mint például a magáncélú weboldalak fenntartása, továbbá az olyan szolgáltatások, amelyek során magánszemélyek saját maguk által készített audiovizuális tartalmakat tesznek hozzáférhetővé vagy terjesztenek azok azonos érdeklődési körű közösségeken belüli megosztása és cseréje céljából.

(17)

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások jellegzetessége, hogy a televíziós szolgáltatásokhoz hasonlóak, vagyis ugyanazon közönségért versengenek, mint a televíziós műsorszolgáltatások, és a felhasználók a szolgáltatás jellegéből és a hozzáférés módjából kiindulva érthető módon elvárhatják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó szabályok szerinti védelemben részesüljenek. Ennek fényében és a szabad mozgás és a verseny különbségeinek kiküszöbölése érdekében a műsorszám fogalmát dinamikusan kell értelmezni, figyelembe véve a televíziós műsorszolgáltatás területén végbemenő fejlődést.

(18)

Ezen irányelv alkalmazásában az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalma a tömegkommunikációs médiaszolgáltatásnak a nagy nyilvánosságot tájékoztató, szórakoztató és nevelő funkcióját fedi le, és magában foglalja az audiovizuális kereskedelmi közleményt, de kizárja a magánlevelezés különböző formáit, például a korlátozott számban küldött elektronikus leveleket. E fogalommeghatározás kizárja mindazon szolgáltatásokat, amelyek elsődleges célja nem a műsorszolgáltatás, tehát azokat is, amelyekhez esetlegesen kapcsolódhat ugyan audiovizuális tartalom, de a szolgáltatásnak nem ez az elsődleges célja. Ilyen szolgáltatás például olyan weboldalak fenntartása, amelyek csupán kiegészítésképpen tartalmaznak audiovizuális elemeket, mint például grafikus animációt, rövid reklámbejátszást, termékkel vagy nem audiovizuális szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatást. Ugyanezen okokból a pénzbeli tétre játszott szerencsejátékokat, beleértve a lottót, a fogadást, a szerencsejáték-szolgáltatások egyéb formáit, valamint az online játékokat és a keresőmotorokat – a szerencsejátékot közvetítő műsorok kivételével – ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(19)

Ezen irányelv alkalmazásában a médiaszolgáltató fogalma nem terjed ki azon természetes vagy jogi személyekre, akik vagy amelyek csak olyan műsorszámokat közvetítenek, amelyekért a szerkesztői felelősséget harmadik személyek viselik.

(20)

A televíziós műsorszolgáltatás jelenleg magában foglalja különösen az analóg és digitális televíziót, az élő streaminget, a webtelevíziót és a közel igény szerint lekérhető videót, míg a lekérhető videó például egy lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás. Általában a televíziós műsorszolgáltatás vagy az olyan televíziós műsorszámok tekintetében, amelyeket ugyanazon médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokként is nyújt, ezen irányelv előírásai a televíziós műsorszolgáltatás, azaz a lineáris közvetítés követelményeinek teljesítésével teljesítettnek minősülnek. Amennyiben azonban különböző típusú szolgáltatásokat párhuzamosan kínálnak, de azok egyértelműen elkülönülnek egymástól, az irányelv minden egyes érintett szolgáltatásra vonatkozik.

(21)

Ezen irányelv hatálya nem terjed ki a hírlapok és a folyóiratok elektronikus változataira.

(22)

Ezen irányelv alkalmazásában az „audiovizuális” kifejezés a hangos vagy néma mozgóképre utal, így a némafilmeket is magában foglalja, de nem terjed ki a hangátviteli vagy rádiós szolgáltatásokra. Bár az audiovizuális médiaszolgáltatás elsődleges célja a műsorszámok szolgáltatása, az ilyen szolgáltatás fogalma az e műsorszámokat kísérő szövegalapú tartalomra is kiterjed, mint például a felirat-szolgáltatások és az elektronikus műsortájékoztatók. Az önálló szövegalapú szolgáltatások nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ami nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy e szolgáltatásokat a Szerződéssel összhangban nemzeti szinten szabályozzák.

(23)

A médiaszolgáltató és így az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalmának meghatározása szempontjából alapvető fontosságú a szerkesztői felelősség fogalma. A tagállamok az ezen irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezések elfogadásakor a szerkesztői felelősség fogalommeghatározásának további vonatkozásait, nevezetesen a „tényleges ellenőrzést” is megállapíthatják. Ez az irányelv nem érinti a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (16) megállapított felelősség alóli mentességeket.

(24)

A televíziós műsorszolgáltatás összefüggésében az egyidejű megtekintés közel egyidejű megtekintést is jelent a közvetítés és műsorszolgáltatás vétele közötti, a közvetítés folyamatához kapcsolódó technikai okokra visszavezethető rövid időeltolódás miatt.

(25)

Az audiovizuális médiaszolgáltatás fogalmában megállapított, és a (16)–(23) bekezdésben részletezett minden jellemzőnek egyidejűleg kell fennállnia.

(26)

A televíziós reklám és a televíziós vásárlás mellett, az audiovizuális kereskedelmi közlemény szélesebb fogalommeghatározását kell belefoglalni ezen irányelvbe, amely azonban nem terjed ki az ingyenesen sugárzott közérdekű közleményekre és jótékonysági felhívásokra.

(27)

A származási ország elve továbbra is ezen irányelv központi eleme, mert ez alapvető fontosságú a belső piac létrehozása szempontjából. Ezért ezt az elvet – amely az új üzleti modellek és a kérdéses szolgáltatások nyújtásának szükséges alapját képezi – a médiaszolgáltatók jogbiztonságának biztosítása érdekében minden audiovizuális médiaszolgáltatásra alkalmazni kell. Ez az információk és az audiovizuális műsorszámok belső piaci szabad áramlásának biztosítása szempontjából is alapvető fontosságú.

(28)

Az erős, versenyképes és integrált európai audiovizuális ipar előmozdítása és a médiapluralizmusnak az Európai Unió teljes területén történő fokozása érdekében csak egyetlen tagállam rendelkezhet joghatósággal egy adott audiovizuális médiaszolgáltató felett, és a tájékozódás pluralizmusa az Európai Unió alapelve marad.

(29)

A különösen a digitális műholdas műsorszámok területén tapasztalható műszaki fejlődésnek megfelelően a szubszidiaritás kritériumát úgy kell módosítani, hogy az biztosítsa a megfelelő szabályozást és annak hatékony végrehajtását, és lehetővé tegye az érdekeltek számára az audiovizuális médiaszolgáltatások tartalmának tényleges befolyásolását.

(30)

Mivel ez az irányelv az Európai Unió lakosai számára nyújtott szolgáltatásokat szabályozza, csak azokra az audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó, amelyeket a lakosság egy vagy több tagállamban a szokásos fogyasztói eszközökkel közvetlenül vagy közvetett módon igénybe tud venni. A „szokásos fogyasztói eszközök” fogalmának meghatározása a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság feladata.

(31)

A Szerződés 43–48. cikke meghatározza a letelepedés szabadságának alapvető jogát. Ennek megfelelően a médiaszolgáltatók általában szabadon választhatják meg, mely tagállamban telepednek le. A Bíróság is hangsúlyozta, hogy „a Szerződés nem tiltja meg egy vállalkozás számára, hogy gyakorolja a szolgáltatásnyújtás szabadságát, amennyiben nem kínálja szolgáltatásait abban a tagállamban, amelyikben letelepedett” (17).

(32)

A tagállamok lehetőségük van arra, hogy az ezen irányelvvel összehangolt területeken a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókra szigorúbb és részletesebb szabályokat alkalmazzanak, biztosítva egyúttal, hogy e szabályok a közösségi jog elveivel összhangban vannak. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor egy adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató televíziós műsorszolgáltatása teljesen vagy legnagyobbrészt egy másik tagállam területére irányul, a tagállamok együttműködésre kötelezése, és a szabályok megkerülése esetére – egy hatékonyabb eljárás létrehozásával egyidejűleg – a Bíróság ítélkezési gyakorlatának jogszabályba foglalása a megfelelő megoldás (18), mert ennek révén figyelembe vehetők a tagállamok aggályai anélkül, hogy megkérdőjeleződne a származási ország elvének helyes alkalmazása. Az általános közérdekű szabályok fogalmát a Bíróság a Szerződés 43. és 49. cikkéhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatában dolgozta ki, és közéjük tartoznak többek között a fogyasztóvédelmi, a kiskorúak védelmére vonatkozó és a kultúrpolitikai szabályok. Az együttműködést kérő tagállamnak biztosítania kell, hogy különös nemzeti szabályok ténylegesen szükségesek, azokat megkülönböztetés nélkül és arányosan alkalmazzák.

(33)

Valamely tagállam annak eseti alapon való megállapításakor, hogy egy másik tagállamban letelepedett médiaszolgáltató teljesen vagy legnagyobbrészt az ő területére irányítja a műsorszolgáltatását, hivatkozhat olyan mutatókra, mint a televíziós reklám- és/vagy előfizetési bevételek forrása, a szolgáltatás fő nyelve vagy a kifejezetten a közvetítés helye szerinti tagállam közönségét célzó műsorok vagy kereskedelmi közlemények.

(34)

Ezen irányelv értelmében a származási ország elvének ellenére a tagállamok továbbra is hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a televíziós műsorszolgáltatás szabad nyújtását, de csak az irányelvben megállapított feltételek mellett és meghatározott eljárás szerint. A Bíróság ugyanakkor következetesen úgy ítélkezik, hogy a szolgáltatások nyújtásának szabadságára vonatkozó bármely korlátozást, hasonlóképpen a Szerződésben meghatározott alapelvektől történő bármely eltéréshez, megszorítólag kell értelmezni (19).

(35)

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében a szabad szolgáltatásra vonatkozó korlátozások kizárólag a 2000/31/EK irányelv 3. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében megállapítottakkal megegyező feltételekkel és eljárásokkal összhangban engedhetők meg.

(36)

A Bizottság a „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményében hangsúlyozta, hogy a szabályozási megközelítés alkalmas módját gondos elemzés alapján kell meghatározni annak megállapítása érdekében, hogy az adott ágazatban és problémakörben a jogalkotás vagy más alternatív módszer, például a társszabályozás vagy az önszabályozás jelenti-e a legjobb megoldást. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok eltérő jogi hagyományainak megfelelően alkalmazott társ- és önszabályozási eszközök egyaránt fontos szerepet játszhatnak a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításában. A fejlődő audiovizuális médiaszolgáltatási ágazatban a közérdekű célok elérését célzó intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha azokat a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg.

Az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezési típus, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára fogadjanak el közös iránymutatásokat. A tagállamok eltérő jogi hagyományaiknak megfelelően elismerik azt a szerepet, amelyet az eredményes önszabályozás a hatályos jogszabályok és a bírósági és/vagy közigazgatási mechanizmusok kiegészítőjeként betölthet, továbbá az irányelv céljainak elérésében ezáltal betöltött hasznos szerepet. Bár az önszabályozás kiegészítő módszer lehet ezen irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtását illetően, nem helyettesítheti a nemzeti jogalkotó kötelezettségét.

A társszabályozás minimális formájában jogi kapcsolatot teremt az önszabályozás és a nemzeti jogalkotó között a tagállamok jogi hagyományaival összhangban. Arra az esetre, ha céljai nem teljesülnek, a társszabályozásnak meg kell engednie az állami beavatkozás lehetőségét. A tagállamok átültetéssel kapcsolatos hivatalos kötelezettségeinek sérelme nélkül ez az irányelv ösztönzi a társszabályozás és az önszabályozás igénybevételét. Ez nem kötelezi a tagállamokat társ- és/vagy önszabályozási rendszerek kialakítására, továbbá nem zavarja meg vagy nem veszélyezteti a tagállamokban jelenleg már létező, hatékonyan működő társ- vagy önszabályozási kezdeményezéseket.

(37)

A „médiatudatosság” olyan készségeket, ismereteket és értelmezési képességeket jelent, amelyek alapján a fogyasztók hatékonyan és biztonságosan tudják használni a médiát. A médiatudatossággal rendelkező emberek tájékozottan tudnak választani, megértik a tartalom és a szolgáltatás jellegét, és hasznosítani tudják az új kommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek teljes körét, és jobban meg tudják védeni magukat és családjukat a káros vagy sértő anyagoktól. Ezért a médiatudatosság fejlesztését a társadalom valamennyi szegmensében elő kell mozdítani és a haladást szorosan figyelemmel kell kísérni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i ajánlása a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról az európai audiovizuális és online információs szolgáltatási ipar versenyképességével összefüggésben (20) a médiaismeretek előmozdítására vonatkozóan már egy sor lehetséges intézkedést tartalmaz, mint például a tanárok és a nevelők továbbképzése, külön internetképzés gyermekek számára egészen fiatal kortól, a szülők számára látogatható órákkal, vagy az állampolgárokat célzó nemzeti kampányok szervezése minden kommunikációs média bevonásával az internet felelősségteljes használatára vonatkozó tájékoztatás érdekében.

(38)

A nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekre vonatkozóan a műsorszolgáltatók kizárólagos televíziós műsorszolgáltatási jogot szerezhetnek. A hírműsorok készítésében és műsorra tűzésében ugyanakkor az Európai Unió teljes területén elő kell segíteni a pluralizmust, és tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkében elismert alapelveket.

(39)

A tájékozódás alapszabadságának biztosítása és az európai uniós közönség érdekeinek teljes körű és megfelelő védelme érdekében elő kell írni egy nagy közérdeklődésre számot tartó eseményre vonatkozó kizárólagos televíziós műsorszolgáltatási jogok gyakorlói számára, hogy más műsorszolgáltatóknak tisztességes, méltányos és megkülönböztetés-mentes feltételekkel, de a kizárólagos jogok kellő tiszteletben tartásával jogot biztosítsanak rövid részletek általános hírműsorokban való felhasználására. E feltételeket a nagy közérdeklődésre számot tartó esemény előtt indokolt időben közzé tenni úgy, hogy az érdekelteknek megfelelő idő álljon rendelkezésére joguk gyakorlásához. A műsorszolgáltató ezt a jogot eseti alapon a kifejezetten a műsorszolgáltató nevében eljáró közvetítőn keresztül is gyakorolhatja. Az ilyen rövid részleteket bármely csatorna, ideértve a sportcsatornákat is, sugározhatja az egész Európai Unió területén, és e részletek legfeljebb 90 másodperc hosszúságúak lehetnek.

A rövid részletekhez való hozzáférés joga csak akkor lehet határon átnyúló, ha ez szükséges. Ezért a műsorszolgáltatóknak a hozzáférést először a nagy közérdeklődésre számot tartó esemény tekintetében kizárólagos jogokkal rendelkező azonos tagállamban letelepedett műsorszolgáltatótól kell kérniük.

Az általános hírműsorok fogalma nem foglalja magában a rövid részletek szórakoztatási célokat szolgáló műsorszámokká történő összeállítását.

A származási ország elve mind a rövid részletekhez való hozzáférésre, mind azok továbbítására vonatkozik. Határokon átnyúló esetekben ez azt jelenti, hogy az egyes szakaszokban a különböző tagállamok jogát felváltva kell alkalmazni. Először, a rövid részletekhez való hozzáférés esetén azon tagállam joga alkalmazandó, ahol az eredeti jelet sugárzó (azaz a hozzáférést biztosító) műsorszolgáltató letelepedett. Ez általában az a tagállam, ahol az érintett eseményre sor kerül. Ha egy tagállam az érintett eseményhez való hozzáférésre vonatkozóan egyenértékű rendszert alakított ki, minden esetben ezen tagállam joga alkalmazandó. Másodszor, a rövid részletek közvetítésekor azon tagállam joga alkalmazandó, ahol a rövid részleteket közvetítő műsorszolgáltató letelepedett.

(40)

Ezen irányelvnek azok a követelményei, amelyek a nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez rövid híradás céljából való hozzáférésre vonatkoznak, nem érintik az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (21) és a szerzői joggal és a szomszédos jogokkal kapcsolatos érintett nemzetközi egyezményeket. A tagállamok a nagy közérdeklődésre számot tartó eseményhez való hozzáférést ezen irányelv értelmében a műsorszolgáltató jeléhez való hozzáférés biztosításával teszik lehetővé. Választhatnak azonban ezen irányelv értelmében egyéb egyenértékű módokat is. Ezek közé tartozik például az események helyszínéhez való hozzáférés biztosítása a jelhez való hozzáférés biztosítását megelőzően. A műsorszolgáltatók köthetnek részletesebb szerződéseket is.

(41)

Biztosítani kell, hogy a médiaszolgáltatók azon gyakorlata, hogy élőben közvetített televíziós hírműsoraikat az élő közvetítést követően lekérhető módon is biztosítják, továbbra is lehetséges legyen anélkül, hogy az egyes programokat a rövid részletek elhagyásával megvágják. E lehetőség az ugyanazon médiaszolgáltató által nyújtott, az eredeti műsorszámmal teljesen azonos televíziós közvetítés lekérhető biztosítására korlátozódik annak érdekében, hogy az ne legyen új, a rövid részleteken alapuló lekérhető üzleti modellek létrehozására használható.

(42)

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások egyrészről a felhasználó számára rendelkezésre álló választási és befolyásolási lehetőségekben, másrészről a társadalomra gyakorolt hatásban térnek el a televíziós műsorszolgáltatásoktól (22). Ez indokolja a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra előírt kevésbé szigorú szabályokat: e szolgáltatásoknak csak az ezen irányelvben foglalt alapvető szabályoknak kell megfelelniük.

(43)

Az audiovizuális médiaszolgáltatások különleges jellege miatt, különösen pedig mivel ezek a szolgáltatások befolyásolják a lakosság véleményalkotásának módját, alapvető fontosságú, hogy a felhasználók tudják, pontosan ki felelős e szolgáltatások tartalmáért. Fontos ezért, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a felhasználók mindig könnyen és közvetlenül hozzá tudjanak férni a médiaszolgáltatóra vonatkozó információkhoz. A közösségi jog irányadó rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok feladata annak eldöntése, hogy ez a cél milyen gyakorlati megoldásokkal érhető el.

(44)

A jogalkotók, a médiaipar és a szülők számára továbbra is aggodalomra ad okot az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő káros tartalom elérhetősége. Új kihívások is meg fognak jelenni, különösen az új platformokkal és az új termékekkel kapcsolatban. Ezért olyan szabályok bevezetése szükséges, amelyek valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban, többek között az audiovizuális kereskedelmi közleményben is védik a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését, valamint az emberi méltóságot.

(45)

A kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődése és az emberi méltóság védelmében meghozott intézkedéseket gondosan egyensúlyban kell tartani a véleménynyilvánításnak az Európai Unió alapjogi chartájában kinyilvánított alapjogával. A kérdéses intézkedéseknek – mint például a személyes azonosító szám (PIN-kódok), a szűrőrendszerek vagy a jelölés használata – tehát azt a célt kell szolgálniuk, hogy biztosítsák a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését és az emberi méltóság kellő szintű védelmét, különösen a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében.

A kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló ajánlás már elismeri a szűrőrendszerek és a jelölések fontosságát, és számos olyan lehetséges intézkedést tartalmaz, amely a kiskorúak javát szolgálhatja, mint például hatékony, naprakésszé tehető és felhasználóbarát szűrési rendszer rendszeres biztosítása a felhasználó részére valamely internetszolgáltatónál történő előfizetéskor, vagy kifejezetten gyermekeknek szánt, automatikus szűrési rendszerrel felszerelt szolgáltatásokhoz való hozzáférés nyújtása.

(46)

A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2003. december 22-i 2004/68/IB tanácsi kerethatározat (23) rendelkezéseinek megfelelően a tagállamok joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatókra minden esetben vonatkozik a gyermekpornográfia terjesztésének tilalma.

(47)

Az irányelv egyetlen, a kiskorúak fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődését és az emberi méltóság védelmét célzó rendelkezése sem igényli szükségképpen, hogy az ezen érdekek védelmében hozott intézkedéseket a tagállam az audiovizuális médiaszolgáltatások közigazgatási szervek általi előzetes ellenőrzése révén valósítsa meg.

(48)

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban benne rejlik az a lehetőség, hogy részben a televíziós műsorszolgáltatás helyére lépjenek. Ennek megfelelően adott esetben támogatniuk kell az európai alkotások terjesztését és készítését, és ennek révén aktívan hozzá kell járulniuk a kulturális sokszínűség előmozdításához. Az európai alkotások ilyen jellegű támogatása megvalósulhatna például az e szolgáltatások által az európai alkotások elkészítéséhez vagy jogainak megszerzéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások, az európai alkotásoknak a lekérés alapján videofilmet hozzáférhetővé szolgáltatások katalógusaiban való minimális arányának biztosítása, vagy az európai alkotásoknak az elektronikus műsorkalauzokban történő vonzó bemutatása által. Fontos, hogy az európai alkotások audiovizuális médiaszolgáltatásokban való népszerűsítésére vonatkozó előírások alkalmazását rendszeresen értékeljék. Az ezen irányelvben előírt jelentésekben a tagállamoknak figyelembe kell venniük továbbá különösen e szolgáltatások pénzbeli hozzájárulását az európai alkotások készítéséhez és jogainak megszerzéséhez; az európai alkotásoknak az audiovizuális médiaszolgáltatások kínálatán belül képviselt részarányát; valamint az ilyen szolgáltatások által kínált európai alkotások tényleges fogyasztását.

(49)

A „műsorszolgáltatóktól független producerek” 89/552/EGK irányelvben említett fogalmának meghatározásakor a tagállamoknak megfelelően figyelembe kell venniük különösen az olyan kritériumokat, mint például a gyártó társaság tulajdonviszonyai, az azonos műsorszolgáltatónak szállított műsorok mennyisége és a másodlagos jogok tulajdonviszonya.

(50)

A 89/552/EGK irányelv 4. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtása során a tagállamoknak ösztönözniük kell a műsorszolgáltatókat arra, hogy kellő teret adjanak a koprodukcióban készített vagy a nem hazai származású európai alkotásoknak.

(51)

Biztosítani kell, hogy a médiaszolgáltatók a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotásokat a jogosultakkal kötött megállapodásban megjelölt időszakban sugározzák.

(52)

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások növelik a fogyasztók választási lehetőségeit. Ezért a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő audiovizuális kereskedelmi közleményt indokolatlan és műszaki szempontból értelmetlen részletesen szabályozni. Ugyanakkor egyértelmű közpolitikai célok elérése érdekében minden audiovizuális kereskedelmi közleménynek a megjelölésre vonatkozó szabályok mellett tiszteletben kell tartania a minőségre vonatkozó alapvető szabályokat is.

(53)

A válaszadás joga megfelelő jogorvoslatot biztosít a televíziós műsorszolgáltatás esetében, és online környezetben is alkalmazható. A kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló ajánlás már tartalmaz megfelelő iránymutatást az intézkedések nemzeti jogban vagy gyakorlatban való végrehajtásához, a válaszadás jogának vagy az ezzel egyenértékű jogorvoslatoknak az online médiával kapcsolatban történő biztosítása érdekében.

(54)

Amint arra a „határok nélküli televíziózásról” szóló irányelv reklámra vonatkozó rendelkezéseinek bizonyos vonatkozásairól szóló bizottsági értelmező közlemény (24) rámutatott, új reklámtechnikák és marketingmódszerek megjelenésével a hagyományos műsorszolgáltatás keretei között megvalósuló audiovizuális kereskedelmi közleményben olyan új hatékony lehetőségek jöttek létre, amelyek a hagyományos műsorszolgáltatás számára potenciálisan kedvezőbb versenypozíciót biztosítanak a lekérhető szolgáltatásokkal folytatott versenyben.

(55)

A kereskedelem és a technológiai fejlődés több választási lehetőséget kínál, és nagyobb felelősséget vár el a felhasználótól az audiovizuális médiaszolgáltatások igénybevételében. Annak érdekében, hogy a szabályozás arányos maradjon az elérendő közérdekű célokkal, a televíziós műsorszolgáltatás tekintetében bizonyos fokú rugalmasságot kell lehetővé tenni: az elkülönítés elvét a televíziós reklámra és a televíziós vásárlásra kell korlátozni, míg bizonyos feltételek megléte esetén engedélyezni kell a termékmegjelenítést, kivéve ha valamely tagállam másként határoz, és egyes mennyiségi korlátozásokat el kell törölni. A burkolt termékmegjelenítést azonban tiltani kell. Az elkülönítés elvének nem szabad megakadályoznia új reklámtechnikák alkalmazását.

(56)

Az ezen irányelvben szabályozott kereskedelmi gyakorlat körén kívül az audiovizuális médiaszolgáltatásokban megjelenő tisztességtelen, például megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatra a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (25) kell alkalmazni. Ezen túlmenően, mivel a cigaretta és más dohánytermékek nyomtatott sajtóban, információs társadalmi szolgáltatásokban és rádiós műsorszolgáltatásokban történő reklámozását megtiltó 2003/33/EK irányelv nem érinti a 89/552/EGK irányelv rendelkezéseit, az audiovizuális szolgáltatások különleges jellegére tekintettel a tagállamok dohánytermékek reklámozására és támogatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak ezen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) egyes gyógyszerkészítmények nyilvános reklámozását megtiltó 88. cikkének (1) bekezdése ugyanezen cikk (5) bekezdése értelmében alkalmazandó, nem sértve a 89/552/EGK irányelv 14. cikkének rendelkezéseit; a 2001/83/EK irányelv és a 89/552/EGK irányelv közötti viszonynak ezen irányelv hatálybalépését követően is változatlannak kell maradnia. Továbbá ezen irányelv nem sérti az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (28).

(57)

Tekintettel arra, hogy az új technológiák – például a digitális videofelvevő készülékek és a megnövekedett csatornaválaszték – alkalmazásából adódóan megnövekedett azon lehetőségek száma, amelyek révén a nézők elkerülhetik a reklámokat, többé nem indokoltak a reklámbejátszások elhelyezésére vonatkozó, a nézők védelmét célzó részletes szabályok. Miközben ezen irányelv nem növeli a reklámra fordítható műsoridő hosszát, nagyobb rugalmasságot biztosít a műsorszolgáltató számára azzal a megkötéssel, hogy a reklám nem bonthatja meg indokolatlanul a műsorszámok egységét.

(58)

Ezen irányelv védelemben kívánja részesíteni az európai televíziózás különleges jellegét, amelyben a reklám lehetőség szerint a műsorszámok között helyezkedik el, ezért korlátozásokat ír elő a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a televízió céljára készült filmek, valamint egyes, továbbra is védendő műsorkategóriák lehetséges megszakításaira.

(59)

A televíziós reklámra fordított napi műsoridő létező korlátozása eddig is inkább csak elméleti jelentőségű volt. Az óránkénti korlátozás fontosabb, mert főműsoridőben is kifejti hatását. Ezért a napi korlátot el kell törölni, az óránkénti korlátot pedig a televíziós reklámok és a televíziós vásárlási reklámok tekintetében fenn kell tartani. A fogyasztók rendelkezésére álló nagyobb választék miatt ugyancsak indokolatlannak tűnik a televíziós vásárlásra vagy reklámra szakosodott csatornákra előírt időkorlátozás fenntartása. A televíziós reklámbejátszások és a televíziós vásárlási bejátszások óránkénti 20 %-os korlátozása ugyanakkor érvényben marad. A televíziós reklámbejátszás fogalma alatt az ezen irányelv által módosított 89/552/EGK irányelv 1. cikkének i) pontjában meghatározott, tizenkét percet meg nem haladó időtartamú televíziós reklámot kell érteni.

(60)

Ezen irányelv tiltja a burkolt audiovizuális kereskedelmi közleményt, mert az negatív hatással van a fogyasztókra. A burkolt audiovizuális kereskedelmi közlemény tilalma ezen irányelv keretében nem vonatkozik a jogszerű termékmegjelenítésre, amennyiben a nézőt megfelelő módon tájékoztatják a termékmegjelenítés létéről. Erre úgy kerülhet sor, hogy jelzik – például egy semleges logóval – hogy egy adott műsorszámban termékmegjelenítés történik.

(61)

A termékmegjelenítés a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a televízió céljára készült filmek körében valós gyakorlatnak számít, de a tagállamok eltérően szabályozzák. A versenyegyenlőség biztosítása és ezáltal az európai médiaipar versenyképességének fokozása érdekében el kell fogadni a termékmegjelenítésre vonatkozó szabályokat. A termékmegjelenítés ezen irányelv által bevezetett fogalma minden olyan audiovizuális kereskedelmi közleményt magában foglal, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy mindezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – műsorszámban jelenik meg. Az áruk vagy szolgáltatások ingyenes nyújtása, mint például a produkciós kellékek vagy díjak, csak akkor tekinthetők termékmegjelenítésnek, ha az érintett áruk vagy szolgáltatások jelentős értékűek. A termékmegjelenítésre ugyanazok a mennyiségi szabályok és korlátozások alkalmazandók, mint az audiovizuális kereskedelmi közleményre. A támogatás és a termékmegjelenítés közötti különbség döntő kritériuma az, hogy termékmegjelenítés esetén a termékre való utalás beépül a műsorszámba, az ezen irányelv által módosított 89/552/EGK irányelv 1. cikke m) pontjában foglalt fogalommeghatározás ezért tartalmazza a „műsorszámban” szót. Ezzel szemben a támogatóra való utalást meg lehet jeleníteni a műsorszám közben, de ez nem képezi a cselekmény részét.

(62)

A termékmegjelenítést alapvetően meg kell tiltani. Mindazonáltal bizonyos műsortípusok esetében pozitív lista alapján helyénvaló eltérést biztosítani. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket az eltéréseket részben vagy egészben ne alkalmazzák, például azáltal, hogy a termékmegjelenítést csak olyan műsorszámokban engedélyezik, amelyeket nem kizárólag abban a tagállamukban gyártottak.

(63)

Tilos továbbá a támogatás és a termékmegjelenítés, amennyiben a médiaszolgáltató felelősségét és szerkesztői függetlenségét érintő módon befolyásolnák a műsorszámok tartalmát. A tematikus megjelenítés esetében ez a helyzet áll fenn.

(64)

A fogyatékkal élőknek és az időseknek a Közösség társadalmi és kulturális életében való részvételére és az abba történő integrációra való joga elválaszthatatlanul összekapcsolódik a hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával. A hozzáférhetőség lehetővé tételének módjai magukban foglalják többek között a jelbeszédet, a feliratozást, a hangos kísérőszöveget és a közérthető képernyőmenüket, de nem korlátózódnak kizárólag ezekre.

(65)

A Szerződés által a tagállamokra ruházott feladatok alapján ezen irányelv átültetéséért és tényleges végrehajtásáért a tagállamok felelősek. A tagállamok megválaszthatják a jogi hagyományaiknak és meglévő struktúráiknak megfelelő eszközöket és különösen a hatáskörrel rendelkező független szabályozó szerveik formáját, annak érdekében, hogy az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos tevékenységüket részrehajlástól mentesen és átlátható módon végezhessék. Konkrétabban, a tagállamok által megválasztott eszközöknek hozzá kellene járulniuk a médiapluralizmus előmozdításához.

(66)

Ezen irányelv helyes alkalmazásának biztosítása érdekében elengedhetetlen a tagállamok hatáskörrel rendelkező szabályozó szervei és a Bizottság közötti szoros együttműködés. Különösen fontos a tagállamok közötti és a tagállamok szabályozó szervei közötti hasonlóan szoros együttműködés azon hatások tekintetében, amelyekkel az egyik tagállamban letelepedett műsorszolgáltató egy másik tagállamban bírhat. Ha a nemzeti jog engedélyezési eljárást ír elő, és több mint egy tagállam érintett, kívánatos, hogy az érintett szervek között még az ilyen engedélyek kiadása előtt kerüljön sor kapcsolatfelvételre. Ezen együttműködésnek ki kell terjednie valamennyi, az ezen irányelv által módosított 89/552/EGK irányelv és különösen annak 2., 2a. és 3. cikke által összehangolt területre.

(67)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen az audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében egy belső határok nélküli térség megteremtését a közérdekű célok – különösen a kiskorúak és az emberi méltóság magas szintű védelmének és a fogyatékkal élő személyek jogai megerősítésének egyidejű biztosítása mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezen irányelv léptéke és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(68)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (29) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

1.

A cím helyébe a következő cím lép:

2.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

3.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók által közvetített valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás megfeleljen az adott tagállamban a nagyközönségnek szánt audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó jogrendszer szabályainak.

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában egy tagállam joghatósága alá tartozó médiaszolgáltatók a következők:

(3)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő esetekben kell egy médiaszolgáltatót egy tagállamban letelepedettnek tekinteni:

(4)   Azokat a médiaszolgáltatókat, amelyekre a (3) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, egy tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni a következő esetekben:

(5)   Ha a (3) és (4) bekezdés szerint nem dönthető el, hogy melyik tagállamnak van joghatósága, az illetékes tagállam az, amelyben a médiaszolgáltató a Szerződés 43–48. cikkének értelmében letelepedett.

(6)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan, kizárólag harmadik országokban történő vételre szánt audiovizuális médiaszolgáltatásokra, amelyek szokásos fogyasztói eszközökkel közvetlenül vagy közvetve nem foghatók nyilvánosan egy vagy több tagállamban.”.

4.

A 2a. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1)   A tagállamoknak továbbra is jogukban áll előírni, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók az ezen irányelv által összehangolt területeken részletesebb vagy szigorúbb szabályoknak feleljenek meg, feltéve hogy e szabályok megfelelnek a közösségi jognak.

(2)   Ha a tagállam:

kapcsolatba léphet a műsorszolgáltató tekintetében joghatósággal rendelkező tagállammal annak érdekében, hogy a felmerülő problémákra kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. Az első tagállamtól érkező megindokolt kérelem kézhezvételét követően a joghatósággal rendelkező tagállam felszólítja a műsorszolgáltatót, hogy tegyen eleget a kérdéses általános közérdekű szabályoknak. A joghatósággal rendelkező tagállam a kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül tájékoztatja az első tagállamot az elért eredményekről. Bármelyik tagállam felkérheti a 23a. cikk szerint létrehozott kapcsolattartó bizottságot az eset kivizsgálására.

(3)   Ha az első tagállam megállapítja:

úgy megfelelő intézkedéseket fogadhat el az érintett műsorszolgáltatóval szemben.

Ezen intézkedéseknek objektíven szükségeseknek kell lenniük, azokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és arányosnak kell lenniük az elérni kívánt célokkal.

(4)   A tagállamok a (3) bekezdés alapján csak akkor hozhatnak intézkedéseket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

(5)   A Bizottság az (4) bekezdés a) pontjában említett értesítéstől számított három hónapon belül határoz. Ha megállapítja, hogy az intézkedések összeegyeztethetetlenek-e a közösségi joggal, akkor az érintett tagállam tartózkodni köteles a javasolt intézkedések meghozatalától.

(6)   A tagállamok jogrendszerük keretei között megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók ténylegesen megfeleljenek ezen irányelv rendelkezéseinek.

(7)   A tagállamok az ezen irányelv által összehangolt területeken a jogrendszerük által lehetővé tett mértékben ösztönzik a nemzeti szintű társ- és/vagy önszabályozási rendszereket. E rendszereket úgy kell kialakítani, hogy azokat a legfontosabb érdekeltek széles körben elfogadják az érintett tagállamokban, és biztosítsák a szabályok tényleges betartását.

(8)   A 2000/31/EK irányelv alkalmazandó, amennyiben ezen irányelv másként nem rendelkezik. Abban az esetben, ha a 2000/31/EK irányelv valamely rendelkezése ellentétes ezen irányelv valamely rendelkezésével, ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, amennyiben ez az irányelv másként nem rendelkezik.”.

6.

A 3a. cikket el kell hagyni.

7.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IIA.   FEJEZET

VALAMENNYI AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

3a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó audiovizuális médiaszolgáltatók egyszerűen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevői számára legalább:

3b. cikk

A tagállamok megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott audiovizuális médiaszolgáltatások ne tartalmazzanak fajon, nemen, vallási vagy nemzetiségi hovatartozáson alapuló gyűlöletkeltést.

3c. cikk

A tagállamoknak ösztönözniük kell a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatókat annak biztosítására, hogy szolgáltatásaikat fokozatosan tegyék hozzáférhetővé a látási vagy hallási fogyatékkal élők számára.

3d. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotást ne közvetítsenek a jogosulttal létrejött megállapodásban kikötött időszakon kívül.

3e. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által közölt audiovizuális kereskedelmi közlemény megfeleljen a következő követelményeknek:

(2)   A tagállamoknak és a Bizottságnak ösztönözniük kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki az olyan élelmiszerekre és italokra vonatkozó, gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt, nem megfelelő audiovizuális kereskedelmi közleményt illetően, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró tápanyagokat és egyéb anyagokat tartalmaznak, különösen zsírt, transz-zsírsavakat, sót/nátriumot és cukrokat, amelyeknek túlzott mértékű bevitele a teljes étrendben nem ajánlott.

3f. cikk

(1)   A támogatott audiovizuális médiaszolgáltatásoknak vagy műsorszámoknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

(2)   Audiovizuális médiaszolgáltatásokat vagy műsorszámokat nem támogathat olyan vállalkozás, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése.

(3)   A gyógyszerkészítmények gyártásával vagy értékesítésével, valamint a gyógykezeléssel foglalkozó vállalkozás által támogatott audiovizuális médiaszolgáltatások vagy műsorszámok népszerűsíthetik a vállalkozás nevét vagy arculatát, de nem népszerűsíthetnek olyan konkrét gyógyszerkészítményeket vagy gyógykezeléseket, amelyek abban a tagállamban, amelynek joghatósága alá a médiaszolgáltató tartozik, csak vény ellenében hozzáférhetők.

(4)   Hírek és aktuális témákról szóló műsorszámok nem támogathatók. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy megtiltják a támogatói logó megjelenítését a gyermekműsorok, a dokumentumfilmek és a vallási műsorok közben.

3g. cikk

(1)   Tilos a termékmegjelenítés.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy tagállam másként nem határoz, a termékmegjelenítés megengedett:

Az első franciabekezdésben említett eltérés nem vonatkozik a gyermekműsorokra.

A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak legalább az összes alábbi követelménynek meg kell felelniük:

Kivételes esetekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy lemondanak a d) pontban meghatározott követelményekről, feltéve hogy a szóban forgó műsorszámot nem maga a médiaszolgáltató vagy egy azzal kapcsolatban álló társaság készítette vagy rendelte meg.

(3)   A műsorszámok semmilyen esetben sem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései kizárólag 2009. december 19-e után készített műsorszámokra alkalmazandók.”.

8.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IIB.   FEJEZET

KIZÁRÓLAG A LEKÉRHETŐ AUDIOVIZUÁLIS MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

3h. cikk

A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott olyan lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely által biztosított, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat.

3i. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások, amennyiben lehetséges, az erre alkalmas eszközökkel támogassák európai alkotások előállítását és az ilyen alkotásokhoz való hozzáférést. E támogatás formái közé tartozhat többek között, hogy e szolgáltatások pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az európai alkotások előállításához és jogainak megszerzéséhez, vagy ahhoz, hogy az európai alkotások a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás műsorkínálatában nagyobb arányban és/vagy hangsúlyosabb helyen szerepeljenek.

(2)   A tagállamok legkésőbb 2011. december 19-ig, ezt követően pedig négyévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az (1) bekezdés végrehajtásáról.

(3)   A Bizottság a tagállamok által benyújtott információk és egy független vizsgálat alapján jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács számára az (1) bekezdés alkalmazásáról, és ebben figyelembe veszi a piaci és a technológiai fejlődést, valamint a kulturális sokszínűség célját.”.

9.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IIC.   FEJEZET

KIZÁRÓLAGOS JOGOK ÉS A RÖVID HÍRADÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A TELEVÍZIÓS MŰSORSZOLGÁLTATÁSBAN

3j. cikk

(1)   Minden tagállam hozhat intézkedést a közösségi joggal összhangban annak biztosítására, hogy a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók kizárólagos alapon ne közvetíthessenek az adott tagállam számára társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeket oly módon, hogy az adott tagállamban a közönség jelentős részét kizárják az ilyen események élőben vagy későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban való követésének lehetőségéből. Ha így jár el, az érintett tagállam jegyzéket készít azokról a meghatározott nemzeti vagy nem nemzeti eseményekről, amelyeket társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségűnek tart. Erről egyértelmű és átlátható módon és megfelelő időben gondoskodik. Ennek során az érintett tagállam azt is meghatározza, hogy az ilyen események teljes vagy részleges élő közvetítésben kerüljenek műsorra, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges vagy megfelelő, teljes vagy részleges későbbi közvetítésre kerüljön sor.

(2)   A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az (1) bekezdésnek megfelelően hoztak vagy hozni fognak. Az értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság megvizsgálja, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők-e a közösségi joggal, és erről tájékoztatja a többi tagállamot. A Bizottság kikéri a 23a. cikk alapján létrehozott kapcsolattartó bizottság véleményét. A Bizottság a meghozott intézkedéseket haladéktalanul közzéteszi továbbá az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és legalább évente egyszer kiadja a tagállamok által hozott intézkedések egységes szerkezetbe foglalt jegyzékét.

(3)   A tagállamok jogalkotási kereteiken belül megfelelő eszközökkel gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ezen irányelv kihirdetésének napját követően az általuk vásárolt kizárólagos jogokat nem gyakorolják oly módon, hogy egy másik tagállamban a közönség jelentős részét megfosztják attól a lehetőségtől, hogy az említett másik tagállam által az (1) és (2) bekezdés szerint megjelölt eseményeket teljes körű vagy részleges élő közvetítés, vagy amennyiben ez objektív közérdekű okokból szükséges vagy megfelelő, teljes vagy részleges későbbi közvetítés útján, szabadon hozzáférhető televízióadásban kövessék, ahogyan azt az (1) bekezdés szerint a másik tagállam meghatározta.

3k. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a Közösség területén letelepedett valamennyi műsorszolgáltató rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférjen az adott tagállam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató által kizárólagos alapon közvetített, nagy közérdeklődésre számot tartó eseményekhez.

(2)   Ha a hozzáférést igénylő műsorszolgáltatóval megegyező tagállamban letelepedett másik műsorszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy közérdeklődésre számot tartó eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést e műsorszolgáltatótól kell igényelni.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy e hozzáférést az által garantálják, hogy a műsorszolgáltatók a közvetítő műsorszolgáltató jeléből szabadon választhassanak ki rövid részleteket, és e műsorszolgáltatók kötelesek legalább a forrást megjelölni, kivéve ha ez gyakorlati okokból nem lehetséges.

(4)   A (3) bekezdés alternatívájaként a tagállamok olyan egyenértékű rendszert hozhatnak létre, amely a hozzáférést valamely egyéb, méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon biztosítja.

(5)   A rövid részletek kizárólag általános hírműsorok céljára használhatók fel, és lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban csak akkor használhatók fel, ha ugyanazon médiaszolgáltató ugyanazt a műsorszámot időben késleltetve nyújtja.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok jogrendszerükkel és joggyakorlatukkal összhangban biztosítják az ilyen rövid részletek rendelkezésre bocsátási módjainak és feltételeinek meghatározását, különösen bármilyen ellentételezési megállapodás, a rövid részletek maximális hossza, valamint azok közvetítésének időbeli korlátai tekintetében. Ha ellentételezést írnak elő, annak összege nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása során közvetlenül felmerülő többletköltségek összegét.”.

10.

A 4. cikk (1) bekezdésében „a 6. cikk értelmében” szövegrészt el kell hagyni.

11.

A 6. és 7. cikket el kell hagyni.

12.

A IV. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

13.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1)   A televíziós reklámnak és a televíziós vásárlásnak azonnal felismerhetőnek és a szerkesztői tartalomtól megkülönböztethetőnek kell lennie. Az új reklámtechnikák használatának sérelme nélkül a televíziós reklámnak és a televíziós vásárlásnak a műsorszám többi részétől képi és/vagy hangeszközökkel és/vagy szünetekkel kellően elhatárolva kell megjelennie.

(2)   Elkülönített reklám- és televíziós vásárlási bejátszások – ide nem értve a sportesemények közvetítésében megjelenőket – kivételesen alkalmazhatók.”.

14.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a műsorszámba beiktatott televíziós reklám vagy televíziós vásárlás – figyelembe véve a műsorszámban a természetes szüneteket, a műsor időtartamát és természetét – ne sértse a műsorszám egységét, valamint a jogosultak jogait.

(2)   A televíziós célra készült filmek (a fikciós és nem-fikciós sorozatok valamint a dokumentumműsorok kivételével), a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotások és a hírműsorok közvetítése televíziós reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább harminc perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg. A gyermekműsorok közvetítése reklámmal és/vagy televíziós vásárlással minden egyes, műsorrend szerinti, legalább harminc perc hosszúságú időszakban egyszer szakítható meg, feltéve hogy a műsorszám műsorrend szerinti időtartama a harminc percet meghaladja. A vallási szertartások nem szakíthatók meg televíziós reklámmal vagy televíziós vásárlással.”.

15.

A 12. és 13. cikket el kell hagyni.

16.

A 14. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

17.

A 16. és 17. cikket el kell hagyni.

18.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

(1)   A televíziós reklámbejátszások és a televíziós vásárlási bejátszások aránya egész órától egész óráig tartó időtartamon belül nem haladhatja meg a 20 %-ot.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a műsorszolgáltató által saját műsorszámairól vagy a közvetlenül ezekből a műsorszámokból származó termékekről szóló hirdetésekre, a támogatói közleményekre vonatkozó hirdetésekre és a termékmegjelenítésre.”.

19.

A 18a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18a. cikk

A televíziós vásárlási műsorablakok – amelyeknek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc – e minőségét képi és hangeszközök segítségével egyértelműen jelezni kell.”.

20.

A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Az ezen irányelvben foglalt rendelkezések a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlásra szolgáló televíziós csatornákra, valamint a kizárólag önreklámozásra szolgáló televíziós csatornákra értelemszerűen alkalmazandók. Ezekre a csatornákra nem alkalmazandó a III. fejezet, valamint a 11. cikk és a 18. cikk.”.

21.

A 19a. cikket el kell hagyni.

22.

A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„20. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül a tagállamok a közösségi jog kellő figyelembevételével a 11. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikkben meghatározott feltételektől eltérő más feltételeket határozhatnak meg a kizárólagosan nemzeti területre szánt televíziós műsorszolgáltatások tekintetében, amelyek a nyilvánosság számára sem közvetlenül, sem közvetve nem foghatók egy vagy több másik tagállamban.”.

23.

Az V. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

24.

A 22a. és 22b. cikket el kell hagyni.

25.

Az VI. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

26.

A 23a. cikk (2) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

27.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„VIB.   FEJEZET

A TAGÁLLAMI SZABÁLYOZÓ SZERVEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS

23b. cikk

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy – különösen a hatáskörrel rendelkező független szabályozó szerveiken keresztül – egymás és a Bizottság rendelkezésére bocsássák mindazokat az információkat, amelyek ezen irányelv, különösen a 2., a 2a. és a 3. cikk rendelkezéseinek alkalmazásához szükségesek.”.

28.

A 25. és 25a. cikket el kell hagyni.

29.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Legkésőbb 2011. december 19-ig és azt követően háromévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, és szükség esetén, különösen a jelentést megelőző időszakban bekövetkezett technológiai fejlődésre, az ágazat versenyképességére és a médiatudatosság minden egyes tagállamban elért szintjére figyelemmel további javaslatokat tesz az irányelvnek az audiovizuális médiaszolgáltatások területén tapasztalt fejlődéshez való hozzáigazítására.

Ennek a jelentésnek értékelnie kell a gyermekműsorokat kísérő vagy azokban foglalt televíziós reklámok kérdését is és különösen azt, hogy az ebben az irányelvben foglalt mennyiségi és minőségi szabályok biztosítják-e a szükséges védelmi szintet.”.

—

„Az e rendelet 3. cikk a) pontjának hatálya alá tartozó irányelvek és rendeletek listája” című melléklet 4. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/46

(1)

A Bizottság az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Ukrajnával a személyek visszafogadásáról szóló megállapodásról.

(2)

A 2007. június 12-én elfogadott tanácsi határozattal összhangban a megállapodást az Európai Közösség nevében 2007. június 18-án aláírták, annak későbbi időpontban való esetleges megkötésére is figyelemmel.

(3)

A megállapodást jóvá kell hagyni.

(4)

A megállapodással létrejön egy visszafogadási vegyes bizottság, amely elfogadhatja eljárási szabályzatát. Helyénvaló megállapítani az ilyen esetre vonatkozó közösségi álláspont kialakítására irányuló egyszerűsített eljárást.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően, az Egyesült Királyság bejelentette az e határozat elfogadásában és végrehajtásában való részvételre irányuló szándékát.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, és az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, és ezért e határozat rá nézve nem kötelező erejű, és azt nem köteles alkalmazni.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően, Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és ezért e határozat rá nézve nem kötelező erejű, és azt nem köteles alkalmazni,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/66

(1)

A Bizottság az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytatott Ukrajnával egy a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásról.

(2)

A 2007. június 12-én elfogadott tanácsi határozattal összhangban e megállapodást az Európai Közösség nevében 2007. június 18-án aláírták, figyelembe véve annak későbbi időpontban való esetleges megkötésére is.

(3)

A megállapodást jóvá kell hagyni.

(4)

A megállapodás igazgatása céljából a megállapodás felállít egy vegyes bizottságot, amely elfogadhatja eljárási szabályzatát. Helyénvaló megállapítani az ezen esetre vonatkozó közösségi álláspont kialakítására irányuló egyszerűsített eljárást.

(5)

Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel, valamint a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvvel – amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékeltek – összhangban az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt e határozat elfogadásában, és az rájuk nézve nem kötelező, illetve nem alkalmazható.

(6)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező, illetve nem alkalmazható,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/77

(1)

A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott határozat, amelynek címzettje a Fiat Auto SpA (a továbbiakban: Fiat), a Fiat, az Alfa Romeo és a Lancia márkák gépjárműveinek javítására vonatkozó műszaki információk szolgáltatásával kapcsolatos.

(2)

A műszaki információk adatokat, folyamatokat és utasításokat foglalnak magukba, amelyek a gépjármű hibás/törött/használt részeinek ellenőrzéséhez, javításához és cseréjéhez, valamint egy jármű bármely részében előforduló meghibásodások kijavításához szükségesek. Ezeket hét fő típusba lehet sorolni:

(3)

A Bizottság 2006 decemberében elindította az eljárást és megküldte a Fiatnak az előzetes értékelést, amelyben előzetes véleményként kifejezte azzal kapcsolatos aggályait, hogy a Fiatnak az értékesítés utáni szolgáltatásokat ellátó partnereivel kötött megállapodásai összeegyeztethetők-e az EK-Szerződés 81. cikkének (1) bekezdésével.

(4)

A Bizottság előzetes értékelése alapján a Fiat feltehetőleg jóval a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a gépjármű-ágazatbeli vertikális megállapodások és összehangolt magatartások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2002. július 31-i 1400/2002/EK bizottsági rendeletében (2) lefektetett átmeneti időszak lejártával sem tette közzé a műszaki javítási információk bizonyos fajtáit. A bizottsági vizsgálat elindításának időpontjáig a Fiat nem hozott létre olyan hatásos rendszert sem, amely lehetővé tenné a független javítóműhelyek számára, hogy szabadon hozzáférhessenek a műszaki javítási információkhoz. Annak ellenére, hogy a Fiat a bizottsági vizsgálat ideje alatt javított a műszaki információk hozzáférhetőségén, nevezetesen egy erre a célra tervezett weboldal („a TI-honlap”) 2005. júniusi létrehozásával, a független javítóműhelyek számára láthatólag még mindig nem volt elérhető az információk teljes köre.

(5)

Az előzetes értékelés megállapította továbbá, hogy a kérdéses gyakorlat által érintett piacok a személygépkocsikhoz kapcsolódó javítási és karbantartási szolgáltatások, valamint a javítóműhelyek számára nyújtott műszaki információk piacai voltak. Az első piac esetében a Fiat szerződéses hálózatai igen nagy piaci részesedéssel rendelkeztek, míg a második piac esetében a Fiat volt az egyetlen szállító, amely az összes, a járműveit érintő műszaki információt a javítóműhelyek rendelkezésére tudta bocsátani.

(6)

A szolgáltatási és alkatrész-forgalmazási megállapodások a Fiat szerződéses hálózataitól lényegében megkövetelik, hogy a márkával kapcsolatos javítási szolgáltatások teljes körét biztosítsák, valamint önálló alkatrész-nagykereskedőként is működjenek. A Bizottság aggályosnak találta, hogy az ilyen megállapodásokból eredő kedvezőtlen hatásokat még fokozhatja, hogy a Fiat a független javítóműhelyek számára nem biztosít megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, ezáltal kizárja azokat a cégeket, amelyek hajlandóak és képesek lennének más üzleti modell alapján nyújtani javítási szolgáltatásokat.

(7)

A Bizottság előzetes következtetése az volt, hogy a Fiat által a független javítóműhelyeknek nyújtott műszaki információkról szóló megállapodások nem feleltek meg ez utóbbiak igényeinek, akár a rendelkezésre álló információk körét, akár annak elérhetőségét tekintve, valamint hogy az ilyen gyakorlat – más autógyártók hasonló gyakorlatával együtt – hozzájárulhatott a független javítóműhelyek piaci pozícióinak visszaeséséhez. Másfelől a fogyasztóknak is számottevő károkat okozhatott az alkatrész-választék jelentős csökkenése, a javítási szolgáltatások árainak emelkedése, a javító létesítmények választékának csökkenése, az esetleg felmerülő biztonsági problémák és az innovatív javítóműhelyekhez való hozzáférés hiánya folytán.

(8)

Ezen felül amiatt, hogy a Fiat láthatóan nem biztosít a független javítóműhelyeknek megfelelő hozzáférést a műszaki információkhoz, úgy tűnik, az értékesítés utáni szolgáltatást nyújtó partnereivel kötött megállapodások esetében nem lehet élni az 1400/2002/EK rendeletben biztosított mentességgel, hiszen a rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint a rendeletben biztosított mentesség nem alkalmazható azokban az esetekben, ahol a gépjárművek szállítói megtagadják a független piaci szereplőktől a hozzáférést bármilyen, az érintett gépjárművek karbantartásához és javításához szükséges műszaki információhoz, diagnosztikai vagy egyéb felszereléshez, szerszámhoz – beleértve a vonatkozó szoftvereket –, valamint képzéshez. Mint ahogy a (26) preambulumbekezdésből kiderül, a hozzáférés feltételeit illetően tilos különbséget tenni szerződéses és független piaci szereplők között.

(9)

Végezetül a Bizottság arra az előzetes véleményre jutott, hogy – a műszaki javítási információkhoz való hozzáférés hiánya folytán – a Fiat és szerződéses javítóműhelyei között kötött megállapodások esetében valószínűleg nem lehet élni a 81. cikk (3) bekezdésében lefektetett kedvezményekkel sem.

(10)

2007. január 22-én a Fiat kötelezettségvállalásokat ajánlott fel a Bizottságnak, hogy eleget tegyen az előzetes értékelésben kifejtett, versennyel kapcsolatos elvárásoknak.

(11)

E kötelezettségvállalások alapján, a rendelkezésre bocsátandó információk körét a független és a szerződéses javítóműhelyek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve határozza meg. Ennek értelmében a Fiat biztosítja, hogy az általa szállított gépjárművek javításához és karbantartásához szükséges valamennyi műszaki információt, szerszámot, felszerelést, szoftvert és képzést, amelyet szerződéses javítóműhelyei és/vagy a Fiat nevében bármely EU-tagállamban működő független importőrjei rendelkezésére bocsát, a független javítóműhelyek számára is elérhetővé tesz.

(12)

A kötelezettségvállalások meghatározzák, hogy a „műszaki információk” körébe az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében beletartozik minden olyan információ, amelyet a Fiat, az Alfa Romeo és a Lancia gépjárművek javításához és karbantartásához a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátanak. Ide sorolhatók például – a frissítésekkel együtt – azon szoftverek, hibakódok és egyéb paraméterek, amelyek a Fiat által javasolt beállítások kezdeti elvégzésekor és visszaállításakor szükségesek az elektronikus vezérlőegységek (ECU-k) működtetéséhez, a gépjármű-azonosító módszerek, az alkatrész-katalógusok, a gyakorlati tapasztalatból származó, jellemzően egy adott típust vagy (gyártási) tételt érintő problémákra kidolgozott megoldások, valamint a visszahívásról és egyéb, a szerződéses javítóhálózaton belül térítés nélkül elvégeztethető javításokról szóló értesítések.

(13)

A szerszámokhoz való hozzáférés magában foglalja a hozzáférést az elektronikus diagnosztikai és egyéb, javításhoz szükséges szerszámokhoz és a hozzájuk tartozó, rendszeresen frissített szoftverekhez, valamint a fenti szerszámokhoz kapcsolódó, értékesítés utáni szolgáltatásokhoz.

(14)

A kötelezettségvállalások a Fiat és kapcsolódó vállalkozásai számára kötelező érvényűek, de a Fiat gépjárműmárkák független importőreit nem kötelezik közvetlenül. A Fiat ezért vállalta, hogy azokban a tagállamokban, ahol független importőrökön keresztül értékesít Fiat, Alfa Romeo és/vagy Lancia gépjárműveket, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy szerződésben kötelezze a fenti vállalkozásokat, hogy lássák el a Fiatot minden olyan műszaki információval – illetve e műszaki információk nyelvi változataival –, amelyet az adott tagállamban a szerződéses javítóműhelyek rendelkezésére bocsátottak. A Fiat kötelezte magát, hogy a műszaki információk vagy a nyelvi változatok haladéktalanul felkerüljenek a TI-honlapra.

(15)

A rendelet (26) preambulumbekezdése szerint a Fiat nem köteles a független javítóműhelyek rendelkezésére bocsátani olyan műszaki információkat, amelyek lehetővé tennék harmadik fél számára a fedélzeti lopásgátló készülék megkerülését vagy hatástalanítását, és/vagy az elektronikus szerkezetek újrakalibrálását (3), illetve a gépjármű teljesítményét korlátozó szerkezetek szakszerűtlen kezelését. Mint minden uniós jogszabály alóli kivételt, a (26) preambulumbekezdést is szűken kell értelmezni. A kötelezettségvállalások jelzik, hogy amennyiben a Fiat a jövőben a (26) preambulumbekezdésre hivatkozna amikor visszatartja a független javítóműhelyektől a műszaki információkat, egyben annak biztosítására is kötelezi magát, hogy a visszatartott információk köre csak a (26) preambulumbekezdésben meghatározott védelem nyújtásához szükségesre korlátozódjon, továbbá arra is, hogy az említett információk hiánya ne akadályozza meg a független gépjárműjavítókat abban, hogy a (26) preambulumbekezdésben meghatározott javítási műveletektől eltérő műveleteket is elvégezhessenek, beleértve az elektronikus vezérlőegységen (ECU), a légzsákon, a biztonsági öv előfeszítettségét meghatározó szerkezeten, illetve a központi zárrendszer elemein elvégzendő beavatkozásokat.

(16)

Az 1400/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a műszaki információkhoz való hozzáférést a független javítóműhelyek igényeivel arányosan kell biztosítani. Ez az információ szabaddá tételét és olyan árképzést von maga után, amely figyelembe veszi, milyen mértékben használják fel az információkat a független javítóműhelyek.

(17)

Ezzel az elvvel párhuzamosan a kötelezettségvállalások meghatározzák, hogy a Fiat az 1996 után kibocsátott típusokra vonatkozó valamennyi műszaki információt felteszi a TI-honlapra, és biztosítja, hogy a TI-honlapon – illetve ennek jövőbeli jogutódján – az összes frissített műszaki információ folyamatosan rendelkezésre álljon. A Fiat ezen túlmenően folyamatosan biztosítja, hogy a honlap könnyen megtalálható legyen, és gondoskodik róla, hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint a szerződéses hálózatok számára nyújtott műszaki információszolgáltatás egyéb módjai. Ha a Fiat vagy a Fiat nevében eljáró egyéb vállalkozás a szerződéses javítóműhelyek számára valamely európai uniós nyelven elérhetővé tesz egy adott műszaki információt, a Fiat gondoskodik róla, hogy az információ említett nyelvi változata is haladéktalanul felkerüljön a TI-honlapra.

(18)

A műszaki információk alábbi három típusa még nem található meg a TI-honlapon, bár a Fiat kötelezte magát, hogy 2007. december 31-ig felteszi őket:

(19)

A kötelezettségvállalások meghatározzák, hogy a honlaphoz való hozzáférés díjrendszerét a Fiat a szerződéses javítóműhelyek számára biztosított teljes CD-ROM csomag éves előfizetési díjára alapozza, amely konkrétan 3 356 euro; ehhez járul még 65 euro az alkatrész-katalógusra és egy 134 eurós kiegészítő havi előfizetési díj a frissítésekre. Mindazonáltal a Fiat beleegyezését adja, hogy a rendeletben lefektetett arányossági követelmény tiszteletben tartása érdekében havi, napi és óránkénti időarányos lebontásban is biztosítja a hozzáférést; típusonként 3 eurós óránkénti, 22 eurós napi, illetve 350 eurós havidíj ellenében. A Fiat abba is beleegyezik, hogy a fenti hozzáférési díjrendszert fenntartja, és az Európai Unión belüli átlagos inflációs rátát meghaladó mértékben nem emeli a díjakat a kötelezettségvállalások érvényességének ideje alatt.

(20)

A Fiat kötelezettségvállalásai nem sérthetik azokat a közösségi vagy nemzeti jogban megállapított, jelenlegi vagy jövőbeli követelményeket, amelyek kiterjesztik a Fiat által a független piaci szereplők rendelkezésére bocsátandó információk körét, és/vagy amelyek a fenti információk biztosításának kedvezőbb módozatait fektetik le.

(21)

Amennyiben egy független javítóműhely vagy ezek szövetsége kéri, a Fiat vállalja, hogy a műszaki információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerülő viták megoldására elfogadja a közvetítéses vitarendezési mechanizmust. A közvetítés az azt kérő fél bejegyzett székhelye szerinti tagállamban, valamely elismert helyi közvetítő (mediációs) központ szabályai szerint folyik. A közvetítéssel a felek nem vesztik el jogukat, hogy keresetet nyújtsanak be az illetékes nemzeti bírósághoz.

(22)

A határozat úgy találja, a kötelezettségvállalások figyelembevételével a Bizottság részéről nincsen szükség intézkedésre. A kötelezettségvállalások 2010. május 31-ig kötelező érvényűek.

(23)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2007. július 9-én kedvező véleményt adott.

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/80

(1)

A 2004/4/EK bizottsági határozat (2) értelmében az Egyiptomból származó Solanum tuberosum L. gumóit elvben nem lehet a Közösségbe behozni. Azonban a 2006–2007-es behozatali időszakban engedélyezték a „kártevőmentes területekről” származó, különleges feltételeknek megfelelő ilyen gumók behozatalát a Közösségbe.

(2)

A 2006–2007-es behozatali időszak során egyszer jegyezték fel a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith észlelését.

(3)

Egyiptom erre az észlelésre kielégítő módon reagált. Az érintett terület a 2007–2008-as behozatali időszakra lekerült a „kártevőmentes területek” listájáról.

(4)

Figyelembe véve az Egyiptomtól kapott tájékoztatást, a Bizottság megállapította, hogy a Pseudomonas solanacearum (Smith) Smith terjedésének veszélye nem áll fenn az Egyiptom „kártevőmentes területeiről” származó, bizonyos feltételeknek eleget tevő Solanum tuberosum L. gumóinak Közösségbe történő behozatalával.

(5)

Az Egyiptom „kártevőmentes területeiről” származó Solanum tuberosum L. gumóinak Közösségbe történő behozatala tehát engedélyezhető a 2007–2008-as behozatali időszakra.

(6)

A 2004/4/EK határozatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növény-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 2. cikk (1) bekezdésében a „2006–2007” helyébe „2007–2008” lép.

2.

A 4. cikkben a „2007. augusztus 31.” helyébe „2008. augusztus 31.” lép.

3.

A 7. cikkben a „2007. szeptember 30.” helyébe „2008. szeptember 30-ig” lép.

4.

A melléklet a következőképpen módosul:

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/81

(1)

A 2160/2003/EK rendelet meghatározza a tagállamok különböző baromfiállományaiban végrehajtandó szalmonella-ellenőrzés követelményeit. A követelmények a rendelet I. mellékletében megállapított napoktól kezdődően vonatkoznak a tagállamokra, azaz 18 hónappal azután, hogy a szalmonella gyakoriságának csökkentésére vonatkozóan adott célkitűzést határoztak meg.

(2)

A csökkentésre irányuló célkitűzés a Gallus gallus tenyészállományokra vonatkozóan az 1003/2005/EK bizottsági rendelettel (4) összhangban 2005. július 1-jétől, a tojótyúkokra vonatkozóan az 1168/2006/EK rendelettel összhangban 2006. augusztus 1-jétől és a húscsirkékre vonatkozóan a 646/2007/EK rendelettel (5) összhangban 2007. július 1-jétöl alkalmazandó.

(3)

Kanada, Izrael, Tunézia és az Egyesült Államok benyújtották a Bizottságnak a Gallus gallus tenyészbaromfikon, annak keltetőtojásain és a tenyésztésre szánt Gallus gallus naposcsibéken elvégzendő szalmonella-ellenőrzési programjaikat. Úgy találták, hogy a programok ugyanolyan garanciákat nyújtanak, mint a 2160/2003/EK rendelet, ezért jóvá kell őket hagyni.

(4)

Az azon harmadik országok jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi, keltetőtojás, naposcsibe, baromfihús, laposmellű futómadár és vadon élő szárnyasvad húsa, tojás és tojástermékek és specifikus kórokozóktól mentes tojás behozható a Közösségbe és átszállítható a Közösségen, valamint az állatorvosi bizonyítványokra alkalmazandó feltételek megállapításáról és a 93/342/EGK, a 2000/585/EK és a 2003/812/EK határozat módosításáról szóló, 2006. augusztus 28-i 2006/696/EK bizottsági határozat (6) különösen a tenyész- és haszonbaromfi, keltetőtojás és naposcsibe Közösségbe történő behozatalát, illetve Közösségen történő átszállítását érinti, és megállapítja azoknak a harmadik országoknak a jegyzékét, ahonnan a tagállamok az érintett állatokat és keltetőtojásaikat behozhatják.

(5)

A 2160/2003/EK rendelet értelmében az olyan harmadik országok közösségi jogszabályokban meghatározott jegyzékébe történő felvétel vagy a jegyzékben történő megtartás, amelyekből a tagállamok számára engedélyezett az e rendelettel szabályozott fenti állatok vagy keltetőtojások behozatala, csak abban az esetben történhet meg, ha az érintett harmadik ország a nemzeti szalmonella-ellenőrzési programokkal egyenértékű programot nyújt be a Bizottsághoz, és ezt a Bizottság jóváhagyja.

(6)

A programok jóváhagyásának következményeként Kanada, Izrael, Tunézia és az Egyesült Államok továbbra is szerepel a harmadik országok jegyzékén, ahonnan a 2006/696/EK határozat értelmében a tagállamok Gallus gallust, annak keltetőtojásait és tenyésztésre szánt Gallus gallus naposcsibét hozhatnak be.

(7)

A 2006/696/EK határozat jegyzékében szereplő más harmadik országok még nem nyújtottak be szalmonella-ellenőrzési programokat a Bizottságnak. Mivel a Gallus gallus tenyészbaromfira, annak keltetőtojására és a tenyésztésre szánt Gallus gallus naposcsibére vonatkozó követelmények a Közösségben már érvényben vannak, az ilyen baromfik és tojásaik behozatala ezekből a harmadik országokból a jövőben nem engedélyezhető. A 2006/696/EK határozat I. mellékletének 1. részében található, a harmadik országokat vagy azok részeit felsoroló jegyzéket ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

A Közösségben érvényes követelményekkel egyenértékű garanciák biztosítása érdekében azoknak a harmadik országoknak, ahonnan a tagállamok Gallus gallus tenyész- és haszonbaromfit, azok keltetőtojásait és Gallus gallus naposcsibéket hozhatnak be, amint a különböző baromfiállományokra vonatkozó követelmények érvénybe lépnek a Közösségben, igazolniuk kell, hogy a származási állományon végrehajtották a szalmonella-ellenőrzési programot, és az állományon elvégezték a közegészségügyi szempontból fontos szalmonella-szerotípusok előfordulásának vizsgálatát.

(9)

A 2160/2003/EK rendelet értelmében továbbá a Gallus gallus állományokat 2007. január 1-jétől a Közösségben nem lehet tenyésztési célra felhasználni, és tojásaikat nem lehet keltetőtojásként felhasználni, ha Salmonella Enteritidis-szel és/vagy Salmonella Typhimuriummal fertőzöttek. A tenyészbaromfit, a tenyésztésre szánt naposcsibét és keltetőtojást ezért csak akkor lehet a Közösségbe behozni, ha a származási állományokon elvégezték a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium vizsgálatot, és az eredmény negatív.

(10)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 1177/2006/EK bizottsági rendelet (7) megállapít bizonyos szabályokat az antimikrobiális hatású készítmények és vakcinák használatára vonatkozóan a 2160/2003/EK rendelet értelmében a Bizottság által jóváhagyott nemzeti ellenőrzési programok keretén belül.

(11)

Azoknak a harmadik országoknak, ahonnan a tagállamok Gallus gallus tenyész- és haszonbaromfit, keltetőtojásokat és Gallus gallus naposcsibéket hozhatnak be, amint a különböző baromfiállományokra vonatkozó követelmények érvénybe lépnek a Közösségben, igazolniuk kell, hogy alkalmazzák az 1177/2006/EK rendeletben az antimikrobiális hatású készítmények és vakcinák használatára előírt különleges követelményeket. Ha az antimikrobiális hatású készítményeket a naposcsibékben a Salmonella vizsgálatán kívül más célra használják, a bizonyítványon ezt is fel kell tüntetni, mert az ilyen felhasználás befolyásolhatja a behozatalkor végzett Salmonella-vizsgálatot.

(12)

A 2006/696/EK határozatban a tenyész- és haszonbaromfi, a naposcsibe és keltetőtojás behozatalára vonatkozó állatorvosi bizonyítványmintát ennek megfelelően módosítani kell. Amikor a 2160/2003/EK rendeletben a behozatalra vonatkozó rendelkezések a haszonbaromfira és a nem tenyésztési célú naposcsibére érvénybe lépnek, az állatorvosi bizonyítványminták jövőbeli módosításainak elkerülése érdekében az állatorvosi bizonyítványmintát ezen állatok behozatalára vonatkozóan is módosítani kell egyértelműen feltüntetve, hogy ezek a módosítások a különböző állományokra mikor alkalmazandók.

(13)

Bulgária és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ettől a naptól kezdődően a 2006/696/EK határozatban a Közösségen belüli kereskedelemről szóló rendelkezések ezekre az új tagállamokra is érvényesek. Bulgáriát és Romániát ezért törölni kell a tagállamok általi behozatalra jóváhagyott harmadik országok jegyzékeiről, amelyek a 2006/696/EK határozat I. mellékletének 1. részében és II. mellékletében találhatók.

(14)

A zökkenőmentes kereskedelem érdekében a 2006/696/EK határozattal összhangban kiállított állatorvosi bizonyítványok használatát a jelenlegi szövegezéssel a jelen határozat alkalmazásának első napjától számított 60 napig engedélyezni kell.

(15)

Amikor a 2160/2003/EK rendeletben a behozatalra vonatkozó rendelkezések a Gallus gallus tojótyúkokra és húscsirkékre érvénybe lépnek, az állatorvosi bizonyítványminták jövőbeli módosításainak elkerülése érdekében azonban az állatorvosi bizonyítványmintát ezen állatok behozatalára vonatkozóan is módosítani kell egyértelműen feltüntetve, hogy ezek a módosítások a különböző állományokra mikor alkalmazandók. A módosítások alkalmazásának napját ezért szükség szerint el kell halasztani.

(16)

A 2006/696/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/101

(1)

A Közösségben a baromfiknál előforduló magas patogenitású madárinfluenza H5N1 altípusával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről és a 2006/135/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. június 14-i 2006/415/EK bizottsági határozat (3) bizonyos védekezési intézkedéseket határoz meg, amelyeket annak érdekében kell alkalmazni, hogy megakadályozzák e betegség elterjedését; az intézkedések közé tartozik az „A” és „B” területeknek a feltételezett vagy megerősített járványkitörést követő létrehozása is.

(2)

Németország bejelentette a Bizottságnak, hogy az ország területén egy háztáji gazdaságban a H5N1 altípusú magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelték, és ezt követően megtette a 2006/415/EK határozatban előírt szükséges intézkedéseket, köztük az „A” és „B” területnek az említett határozat 4. cikkében előírt létrehozását.

(3)

A Bizottság Németországgal együttműködve megvizsgálta a hozott intézkedéseket, és megállapította, hogy a tagállam illetékes hatósága által létrehozott „A” és „B” területek határai megfelelő távolságban helyezkednek el a betegség kitörésének tényleges helyszínétől. A Németországban található „A” és „B” területeket ezért jóvá lehet hagyni, és meg lehet határozni a régiókba való sorolás időtartamát.

(4)

Ezért a 2006/415/EK határozatot ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedéseket az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság következő ülésén felül kell vizsgálni,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/103

(1)

A határokon átnyúló szervezett bűnözés fő indítéka az anyagi haszonszerzés. Az így szerzett anyagi haszon a még nagyobb nyereség reményében a bűnözés folytatására ösztönöz. Ennek megfelelően a bűnüldözési szolgálatoknak rendelkezniük kell a bűnözői tevékenységek pénzügyi nyomainak felderítéséhez és elemzéséhez szükséges szakismeretekkel. A szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem érdekében biztosítani kell az Európai Unió tagállamai között azon információk gyors cseréjét, amelyek a bűncselekményből származó jövedelmek és az egyéb bűnözői tulajdon felkutatását és lefoglalását eredményezhetik.

(2)

A Tanács elfogadta a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló, 2003. július 22-i 2003/577/IB kerethatározatot (2) és a bűncselekményből származó jövedelmek, vagyon és az elkövetéshez használt eszközök elkobzásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/212/IB kerethatározatot (3), amelyek a bűncselekményből származó jövedelmek, az ahhoz felhasznált eszközök és ahhoz kapcsolódó egyéb tulajdon befagyasztása és elkobzása terén megvalósuló, büntetőügyekben való igazságügyi együttműködés egyes vonatkozásaival foglalkoznak.

(3)

Szoros együttműködésre van szükség a tagállamoknak a tiltott tevékenységből származó, adott esetben elkobozható jövedelem vagy egyéb tulajdon felkutatásában érintett megfelelő hatóságai között, valamint gondoskodni kell az e hatóságok közötti közvetlen kommunikáció biztosításáról.

(4)

E célból a tagállamoknak e téren illetékességgel bíró nemzeti vagyon-visszaszerzési hivatalokkal kell rendelkezniük, és biztosítaniuk kell, hogy e hivatalok képesek legyenek a gyors információcserére.

(5)

A 2004. szeptember 22–23-án Hágában Ausztria, Belgium, Németország, Írország, Hollandia és az Egyesült Királyság által létrehozott Camden vagyon-visszaszerzési ügynökségközi hálózat (Camden Assets Recovery Inter-Agency Network – CARIN) – a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményhez kapcsolódó egyéb tulajdon határokon átnyúló azonosítása, befagyasztása, lefoglalása és elkobzása területén alkalmazott módszerekkel és technikákkal kapcsolatos kölcsönös ismeretek javításának szándékával – már jelenleg is globális szakértői hálózatot alkot. E határozatnak a valamennyi tagállami vagyon-visszaszerzési hivatal közötti információcsere jogalapjának megteremtésével kell kiegészítenie a CARIN-hálózatot.

(6)

A Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett – „A Hágai Program: Tíz prioritás a következő öt évre” című közleményében a szervezett bűnözés pénzügyi vonatkozásainak kezelésére szolgáló eszközök megerősítése mellett érvelt, többek között a tagállamokban a bűncselekményből származó vagyonnal kapcsolatos operatív bűnüldözési egységek létrehozásának elősegítése révén.

(7)

A vagyon-visszaszerzési hivatalok közötti, valamint a vagyon-visszaszerzési hivatalok és más, a bűncselekményből származó jövedelem felkutatásának és azonosításának elősegítésével megbízott hatóságok közötti együttműködés az Európai Unió tagállamainak bűnüldözési hatóságai közötti, információk és bűnüldözési operatív információk cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározatban (4) előírt eljárások és határidők alapján valósul meg, beleértve az abban foglalt visszautasítási indokokat is.

(8)

Ez a határozat nem érinti a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről szóló, 2000. október 17-i 2000/642/IB tanácsi határozat (5) szerinti együttműködési rendelkezéseket, valamint a meglévő rendőrségi együttműködési szabályozást,

18.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/106

„c)

iii. 8.1.f) ≥ 220 mm-es szembőségű …”,

„c)

iv. 8.1.f) ≥ 220 mm-es szembőségű …”.

„ii.

felszerelése a mellékletben előírt technikai előírásoknak megfelelően történt.”,

„ii.

felszerelése az Ír-tenger (ICES VIIa. körzet) tőkehalállományának helyreállítására vonatkozó, 2002-ben alkalmazandó intézkedések megállapításáról szóló, 2002. február 12-i 254/2002/EK tanácsi rendelet mellékletében előírt technikai előírásoknak megfelelően történt.”.

„b)

a jelzőbóják és a VMS adatok jelzik, hogy a tulajdonos 120 óránál tovább tartózkodott az eszköz 100 tengeri mérföldön belüli közelében;”,

„b)

a jelzőbóják és a VMS adatok jelzik, hogy a tulajdonos nem tartózkodott 120 óránál tovább az eszköz 100 tengeri mérföldön belüli közelében;”.