23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/1

A BIZOTTSÁG 1361/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. november 22-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	125,5
	MA	55,2
	MK	46,0
	TR	87,6
	ZZ	78,6
0707 00 05	JO	196,3
	MA	55,0
	TR	85,5
	ZZ	112,3
0709 90 70	MA	54,3
	TR	110,4
	ZZ	82,4
0709 90 80	EG	342,2
0709 90 80	ZZ	342,2
0805 20 10	MA	63,3
0805 20 10	ZZ	63,3
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	CN	63,3
	HR	55,3
	IL	68,9
	TR	76,9
	UY	83,0
	ZZ	69,5
0805 50 10	AR	64,5
	TR	100,3
	ZA	54,7
	ZZ	73,2
0808 10 80	AR	87,7
	CA	88,9
	CL	86,0
	CN	84,2
	MK	32,9
	US	98,8
	ZA	86,3
	ZZ	80,7
0808 20 50	AR	48,7
	CN	46,6
	TR	145,7
	ZZ	80,3

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/3

A BIZOTTSÁG 1362/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Salame Cremona (OFJ))

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésének harmadik és negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban és a rendelet 17. cikke (2) bekezdése alapján Olaszországnak a „Salame Cremona” elnevezés bejegyzése iránti kérelmét közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

Németország és Hollandia az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése szerinti kifogási nyilatkozatot nyújtott be a bejegyzés ellen. Németország és Hollandia kifogási nyilatkozatukban jelezte, hogy nem teljesülnek az 510/2006/EK rendelet 2. cikkében előírt feltételek. Németország szerint nincs kimutatva a termék és a régió közötti kapcsolat. Hollandia szerint egyrészről nincs kellően kimutatva a megjelölt földrajzi (előállítási) terület és a „Salame Cremona” elnevezés közötti kapcsolat, másrészről az a tény, hogy a „sertéshús” alapanyag származási területét – további megkötés nélkül – Olaszország északi és középső részére (vagy akár a 4.3. pontban meghatározott földrajzi területre) korlátozzák, pusztán a szabad kereskedelmet korlátozó intézkedésnek tekinthető; végezetül pedig a 4.5. pontban nincs kimutatva, hogyan járul hozzá az ellenőrzéshez és nyomonkövethetőséghez, valamint a termék minőségi tulajdonságaihoz az a kötelezettség, hogy a „Salame Cremona” előállítási, csomagolási és szeletelési műveleteit kizárólag a megjelölt földrajzi területen belül lehet elvégezni.

(3)	A Bizottság 2006. március 2-án levélben felhívta a tagállamokat, hogy belső eljárásaikkal összhangban törekedjenek egymás között a megegyezésre.

(4)	Mivel a megjelölt határidőn belül nem született megegyezés Olaszország, Hollandia és Németország között, a Bizottságnak döntést kell hoznia az 510/2006/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban.

(5)

Az Olaszország, Hollandia és Németország között lezajlott konzultációkat követően a szóban forgó elnevezés termékleírását számos pontosítással egészítették ki. Németország és Hollandia kritikái nyomán, amelyek szerint nincs kimutatva a termék és a régió közötti kapcsolat, a kapcsolatot a termék hírnevére alapozott érveléssel világosan azonosították. Hollandia második kritikája nyomán megszüntették az alapanyag származási területére vonatkozó korlátozást, és pontosításokat eszközöltek a termékleírásban a sertések tenyésztési körülményeinek, illetve takarmányozásának sajátosságaival, valamint ezen elemeknek a kész termék tulajdonságaira tett hatásával kapcsolatban. Végezetül az olasz hatóságok a földrajzi területen belül történő szeletelés és csomagolás követelményét ellenőrzési indokokkal igazolták. Az olasz hatóságok azzal is érveltek, hogy amennyiben a terméknek „az időbeli és térbeli távolság miatt” a szállítás, illetve szeletelés előtt hőkezelésen kellene átesnie, e kezelés megváltoztatná érzékszervi tulajdonságait. A holland hatóságok jelezték, hogy elfogadják az indoklást, azzal a feltétellel, hogy azok bekerülnek a bejegyzés iránti kérelembe, aminek az olasz hatóságok eleget tettek.

(6)	A Bizottság véleménye szerint a termékleírás új változata teljes mértékben megfelel az 510/2006/EK rendelet követelményeinek.

(7)	Következésképpen a fenti elemekre figyelemmel az elnevezést be kell jegyezni az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába”.

(8)	Az e rendelkezésben foglalt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet I. mellékletében szereplő megnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

A termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt összefoglalót e rendelet II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL C 126., 2005.5.25., 14. o.

I. MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.2. osztály

Húsalapú termékek (főtt, sózott, füstölt stb.)

OLASZORSZÁG

Salame Cremona (OFJ)

II. MELLÉKLET

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

„SALAME CREMONA”

EK-szám: IT/PGI/005/0265/27.12.2002

OEM (…) OFJ (X)

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1. A tagállam felelős szervezeti egysége

Név	:	Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali
Cím	:	Via XX Settembre, 20 — I-00187 ROMA
Tel.	:	(39) 064 81 99 68/06 46 65 51 04
Fax	:	(39) 06 42 01 31 26
E-mail	:	qpa3@politicheagricole.it

2. Csoportosulás

Név	:	Consorzio Salame Cremona
Cím	:	Piazza Cadorna, 6 — I-26100 CREMONA
Tel.	:	(39) 03 72 41 71
Fax	:	(39) 03 72 41 73 40
E-mail	:	info@salamecremona.it
Összetétel	:	Termelők/feldolgozók (X) Egyéb (…)

3. A termék típusa

1.2. osztály – Húsalapú termékek

4. Termékleírás

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1. Elnevezés

„Salame Cremona”

4.2. Leírás

A „Salame Cremona” bélbe töltött és szárított, nyers hústermék, amely fogyasztáskor a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

Fizikai és morfológiai jellemzők

—	az érlelési fázis végén a súlya minimum 500 g

—	az előkészítéskor átmérője minimum 65 mm

—	az előkészítéskor hossza minimum 150 mm

Kémiai és fiziko-kémiai jellemzők

—	teljes fehérjetartalom: min. 20,0 %

—	kollagén/fehérje arány: max. 0,10

—	víz/fehérje arány: max. 2,00

—	zsír/fehérje arány: max. 2,00

—	PH-érték: min. 5,20

Mikrobiológiai tulajdonságok

—	mezofil baktériumtöltet > 1 × 107 telepképző egység/g, túlnyomórészt laktobacillusok és kokkuszok

Érzékszervi tulajdonságok

—	külső megjelenés: henger alakú, néha szabálytalan forma

—	állag: a terméknek tömörnek és puha állagúnak kell lennie

—	szeletek megjelenése: a szeletek kompakt és homogén megjelenésűek és az izmok és hájszövetek jellegzetes egybeforrottsága jellemzi őket, a kontúrok nem különülnek el világosan (ún. „smelmato” megjelenés). Nincsenek látható hártyás részek

—	szín: élénkvörös

—	szag: jellegzetes, fűszeres illat.

4.3. Földrajzi terület

A „Salame Cremona” előállításának földrajzi területe a következő régiók területét foglalja magában: Lombardia, Emilia Romagna, Piemonte és Veneto.

4.4. A származás igazolása

Az OFJ termék származásának igazolása a következőképpen történik: a „Salame Cremona” termékeknek a kijelölt földrajzi területről való származását a 7. pontban leírt ellenőrzési szerv tanúsítja számos adminisztratív előírás alapján, amelyeknek a termelők az előállítási ciklus minden szakaszában alávetik magukat. A termék nyomonkövethetőségét az előállítási ciklus egyes szakaszaiban a következő főbb, minden termelőre nézve kötelező formalitások biztosítják:

—	feliratkozás az alábbi, 7. pontban megjelölt ellenőrző szerv által vezetett ad hoc termelői jegyzékre,

—	az éves szinten előállított „Salame Cremona” mennyiségek bejelentése az ellenőrző szervnek,

—	megfelelő termelési nyilvántartás vezetése a „Salame Cremona” megtermelt mennyiségeiről.

4.5. Az előállítás módja

Az előállítási folyamat összefoglalva a következő: az OFJ előállításához szükséges alapanyagnak olyan sertésekből kell származnia, amelyeket egy sor, a sertéstakarmány összetételére és adagolási módjára vonatkozó előírás szerint tartottak. Az OFJ előállításához felhasználható sertések: Large White Italiana és Landrace Italiana hagyományos fajtákból származó, az olasz törzskönyvből (Libro Genealogico Italiano) nemesített sertések, vagy ugyanezen fajták kansertéseinek leszármazottai; a Duroc Italiana fajtából származó, az olasz törzskönyvből (Libro Genealogico Italiano) nemesített kansertéseinek leszármazottai; valamint más fajtájú vagy hibrid sertések, feltéve hogy azok olyan kiválasztási vagy keresztezési programokból származnak, amelyek feltételei összeegyeztethetők az olasz törzskönyvben a zsírsertések tenyésztéséről leírtakkal.

A sertéseket a születésüket követő kilencedik hónap vége után, legkésőbb tizenöt hónapos korukban vágják le. A vágóhídra küldött sertések átlagos vágósúlyának 144 kg és 176 kg között kell lennie.

A húskészítmény előállításához felhasznált sertéshús a hasított test izomzatából, valamint a harántcsíkolt és zsíros izomrészekből származik.

Összetevők: só, fűszerek, egész vagy durvára őrölt bors, mozsárban tört fokhagyma a töltelékbe dolgozva.

Esetleges további összetevők: nem habzó fehér- vagy vörösbor, cukor és/vagy dextróz és/vagy fruktóz és/vagy laktóz, erjesztőbaktériumok, nátrium- és/vagy kálium-nitrit, aszkorbinsav és nátriumsó.

Géppel darabolt húsok felhasználása tilos.

Elkészítés módja: az izmos, illetve hájas részeket gondosan felszeletelik és megtisztítják a nagyobb méretű kötőszövetdaraboktól, valamint a lágy hájszövettől, a nyirokcsomóktól és nagyobb idegtörzsektől. A hús ledarálása 6 mm-es lyukakkal rendelkező ráccsal felszerelt húsdarálóval történik. Daráláskor a hús hőmérsékletének 0 °C felett kell lennie; a sózást a vágáskor végzik el; a többi hozzávalót és ízesítőszereket a darálást követően adják a töltelékhez. A keverés vákuumos gépekben vagy atmoszférikus nyomás mellett, hosszabb ideig történik. A „Salame Cremonát” valódi sertés-, marha-, ló- vagy juhbélbe töltik, amelynek kezdeti átmérője nem lehet 65 mm-nél kisebb. A kötözés kézzel vagy géppel, spárgával történik. A termék hűtőházban maximum egy napig tárolható, 2 és 10 °C közötti hőmérsékleten. A szárítás meleg levegőn, 15 és 25 °C közötti hőmérsékleten történik.

Az érlelés megfelelően szellőző helységekben, 11 és 16 °C közötti hőmérsékleten, legalább öt héten keresztül történik. Az érlelés időtartama a töltőbél kezdeti átmérőjének függvényében változik.

Az OFJ különálló darabonként, vákuumos vagy védőgázas csomagolásban, egészben, darabokban vagy szeletben kerül forgalomba.

A „Salame Cremona” OFJ termelőinek lelkiismeretesen be kell tartaniuk az EU-ban bejegyzett termékleírást.

Az előállítás, a csomagolás, illetve a szeletelés műveleteit a termékleírás 7. pontjában megjelölt ellenőrző szerv felügyelete alatt kell elvégezni; kizárólag a termékleírás 3. pontjában meghatározott földrajzi területen belül, az ellenőrzés és nyomonkövethetőség biztosítása, valamint a termék minőségi jellemzőinek megóvása érdekében.

Amennyiben a csomagolást a termékleírásban meghatározott földrajzi területen kívül végeznék el, lehetetlen volna garantálni az összes termelő vállalkozás folyamatos ellenőrzését, ami súlyos hiányosságokat okozna az OFJ minőségtanúsítási rendszerében. E hiányosságok miatt lehetetlenné válna az elnevezés pontos használatának garantálása, ami a termelőknek és a fogyasztóknak is a kárára válna. Másként fogalmazva a csomagolási műveletek kivonása az ellenőrzés alól közvetlen következményként egyúttal két másik alapvető elem eltűnését vonná magával: a védett, az ellenőrzés valamennyi fázisában igazolt minőség garanciáját; valamint a termék eredetére vonatkozó garanciát, azaz a feldolgozás valamennyi fázisában biztosított tökéletes nyomonkövethetőséget, beleértve a csomagolást is.

Ezen túlmenően a jellegzetes földrajzi területen kívül történő csomagolás engedélyezése károsan befolyásolná a „Salame Cremona” minőségét abból a szempontból is, hogy amennyiben a terméknek „az időbeli és térbeli távolság miatt” a szállítás, illetve szeletelés előtt hőkezelésen kellene átesnie, e kezelés megváltoztatná a kolbász érzékszervi tulajdonságait.

4.6. Kapcsolat

A „Salame Cremona” hírneve és ismertsége bizonyított: erről tanúskodik a Pó-síkság hagyományos mezőgazdasági vásárain való hagyományos részvétele, valamint a jelentősebb országos, illetve nemzetközi vásárokon való erőteljes jelenléte is, ami igazolja az oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való elismertetése iránti kérelem létjogosultságát. Ugyancsak igazolja ezt a tényt a „Salame Cremona” jelenléte a főbb eredetmegjelöléssel ellátott olasz mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek azon jegyzékén, amelyet az egyéb európai országokkal (Németország, Franciaország, Ausztria, Spanyolország) az 1950–1970-es években a földrajzi eredetmegjelölések védelméről kötött kétoldalú egyezmények keretében állítottak össze.

A kolbászkészítés szorosan kapcsolódik a sertéstenyésztés helyi hagyományaihoz, amelyek a római korig nyúlnak vissza. A termék erős gyökerekkel kötődik e környezethez, ahol – kezdetben Cremona térségében, majd az egész Pó-síkságon – a sajtkészítéshez és a kukoricatermesztéshez kapcsolódva fokozatosan meghonosodott a sertéstenyésztés.

A jellegzetes előállítási mód és a – párás és kevés légmozgásnak kitett – földrajzi terület közötti tökéletes összhang adja a „Salame Cremona” egyedülálló és éppen ezért jól felismerhető, enyhe, lágy állagú és erősen fűszeres jellegét.

A „Salame Cremona” előállításának földrajzi területét, amely az alluviális eredetű területek tipikus talajtani jellegzetességeit mutatja, évszázadok óta használják sertéstenyésztésre, kezdetben ún. „háztáji” rendszerben, amely később professzionális tenyésztési módszerekké alakult át. A földrajzi területen belül a Pó-síkság rendkívül egységes tájképet mutat: a vidék teljesen sík, folyók és csatornák szelik át, a növénytakarót elsősorban rét és kukoricaültetvény alkotja. Az éghajlatot az egész földrajzi területen viszonylag zord, rendkívül nedves és ködös ősz és tél, enyhe és esős tavasz jellemzi, míg nyáron a hőmérséklet meglehetősen magas, és gyakoriak a rövid ideig tartó, igen sokszor rendkívül heves záporok.

Mindezen kritériumok együttese sem lett volna azonban elég ahhoz, hogy a „Salame Cremona” jellegzetes minőségi jegyeire szert tegyen, ha a földrajzi területen nem áll rendelkezésre az emberi tényező, amely az idők során lehetővé tette a kolbászfeldolgozás és -érlelés különleges technikáinak kifejlesztését.

A „Salame Cremona” mindmáig olyan eljárásokkal készül, amelyek teljes mértékben megfelelnek a hagyománynak, az új termelési technológiák felhasználása mellett.

Az éghajlati, valamint a „Salame Cremona” előállítási folyamatában részt vevő különböző szakmák képviselőinek figyelemre méltó technikai hozzáértésében megnyilvánuló emberi tényezők alkotják még ma is azokat az alapvető és helyettesíthetetlen alkotóelemeket, amelyek a termék egyediségét és hírnevét biztosítják.

A legfontosabb történelmi dokumentumok, amelyek világosan és pontosan tanúsítják a termék eredetét és kapcsolatát a régióval, 1231-ből származnak, és a cremonai állami levéltárban találhatók. E dokumentumok megerősítik, hogy a korszakban kereskedelem zajlott a sertésekkel és a húskészítményekkel a cremonai terület és a szomszédos államok között. A reneszánszkori „Litterarum”, illetve „Fragmentorum” gyűjteményekben található dokumentumok cáfolhatatlanul igazolják a „szalámi” jelenlétét és főként jelentőségét a termékleírásban meghatározott földrajzi területen. A Cesare Speciano (1599–1606) püspöknek a régió női monostoraiban tett látogatása alkalmából született beszámolókból kiderül, hogy „a mindennapi életmód része volt”, hogy „a nem böjti napokon” bizonyos mennyiségű szalámit is kiosztottak az apácák között.

A „Salame Cremona” még ma is egyre növekvő fontosságú helyet foglal el a főbb lombardiai és Pó-síksági mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vásárokon. A társadalmi-gazdasági statisztikák szerint számos húsfeldolgozásra szakosodott helyi termelő tevékenykedik a Pó-síkság teljes területén annak köszönhetően, hogy a tevékenység a tej- és sajtipar, valamint a gabona-, azaz elsősorban kukoricatermesztés tökéletesen kiegészítője.

4.7. Ellenőrző szerv

Név	:	Istituto Nord Est Qualità
Cím	:	Via Rodeano, 71 — I-33038 SAN DANIELE DEL FRIULI (UD)
Tel.	:	(39) 04 32 94 03 49
Fax	:	(39) 04 32 94 33 57
E-mail	:	info@ineq.it

4.8. Címkézés

A címkén jól olvasható, eltávolíthatatlan és minden más megjelölésnél nagyobb méretű írásjelekkel fel kell tüntetni a „Salame Cremona” megjelölést, valamint az „Indicazione Geografica Protetta” megjelölést és/vagy az „IGP” rövidítést. Az utóbbi megjelölést le kell fordítani a termék forgalmazási helyének nyelvére.

A megjelöléshez tilos bármilyen, az engedélyezett megjelölésektől eltérő minősítés hozzáadása.

Ugyanakkor a nevekre, vállalkozások típusára, illetve magántulajdonban lévő márkanevekre utaló megjelölések használata engedélyezett, azzal a feltétellel, hogy nem dicsérő jellegűek és nem alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére.

A címkén szerepelnie kell az 1726/98/EK bizottsági rendelet (1) 1. cikkében említett közösségi szimbólumnak is.

(1) HL L 224., 1998.8.11., 1. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/9

A BIZOTTSÁG 1363/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)	Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

2007. november 23-i a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1701 11 90 9100

S00

EUR/100 kg

28,88 (2)

1701 11 90 9910

S00

EUR/100 kg

28,88 (2)

1701 12 90 9100

S00

EUR/100 kg

28,88 (2)

1701 12 90 9910

S00

EUR/100 kg

28,88 (2)

1701 91 00 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

1701 99 10 9100

S00

EUR/100 kg

31,40

1701 99 10 9910

S00

EUR/100 kg

31,40

1701 99 10 9950

S00

EUR/100 kg

31,40

1701 99 90 9100

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

—

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)	harmadik országok: Andorra, az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Montenegró; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia;

az EU-tagállamok azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia közigazgatási területe, Heligoland szigete, Grönland, a Feröer-szigetek, Ciprus azon területei, ahol a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

(1) Az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség közötti 1972. július 22-i megállapodást a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodás megkötéséről szóló, 2004. december 22-i 2005/45/EK tanácsi határozat (HL L 23., 2005.1.26., 17. o.) értelmében az e mellékletben rögzített összegek 2005. február 1-jétől nem alkalmazandók.

(2) Ez az összeg 92 %-os hozamú nyerscukorra alkalmazandó. Amennyiben az exportált nyerscukor hozama a 92 %-tól eltérő, az alkalmazandó visszatérítés összegét minden exportművelet esetében meg kell szorozni egy átváltási tényezővel, amelyet az exportált nyerscukornak a 318/2006/EK rendelet I. melléklete III. pontjának harmadik bekezdésével összhangban kiszámított hozamát 92-vel elosztva kapunk meg.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/11

A BIZOTTSÁG 1364/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre és összegek erejéig az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultság feltétele, hogy a termékek megfeleljenek a 951/2006/EK rendelet 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknek.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69, 2007.3.9., 3 o.) módosított rendelet.

(2) HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

2007. november 23-i a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések (1)

Termékkód

Rendeltetési hely

Mértékegység

Visszatérítés összege

1702 40 10 9100

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

31,40

1702 60 10 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

31,40

1702 60 95 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

1702 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

31,40

1702 90 60 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

1702 90 71 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

1702 90 99 9900

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140 (2)

2106 90 30 9000

S00

EUR/100 kg szárazanyag-tartalom

31,40

2106 90 59 9000

S00

EUR/1 % szacharóz × 100 kg nettó termék

0,3140

NB: A rendeltetési helyek meghatározása a következő:

S00

—

valamennyi rendeltetési hely, kivéve a következőket:

a)	harmadik országok: Andorra, az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam), Liechtenstein, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Montenegró; Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia;

(2) A 3513/92/EGK bizottsági rendelet (HL L 355., 1992.12.5., 12. o.) mellékletének 2. pontjában meghatározott termékre az alapösszeg nem alkalmazandó.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/13

A BIZOTTSÁG 1365/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a 900/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

mivel:

(1)	A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2007/2008. gazdasági év végéig történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2007. július 27-i 900/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 900/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. november 22-én véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. november 22-én véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 900/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 36,395 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 196., 2007.7.28., 26. o. A legutóbb az 1298/2007/EK rendelettel (HL L 289., 2007.11.7., 3. o.) módosított rendelet.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/14

A BIZOTTSÁG 1366/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a fehér cukor folyamatos pályázati felhívásáról szóló 1060/2007/EK rendelet keretében nyertes hirdetése elmaradásának megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdése második albekezdésére és harmadik albekezdésének b) pontjára,

mivel:

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor exportcélú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2007. szeptember 14-én 1060/2007/EK bizottsági rendelet (2) részleges pályázati felhívások kibocsátását írja elő.

(2)	A 1060/2007/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően és a 2007. november 21-én lezáruló részleges pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok értékelését követően azt a döntést indokolt meghozni, hogy nem hirdetnek nyertest a részleges pályázati felhívás tekintetében.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1060/2007/EK rendelet 1. cikkében említett termékre vonatkozó, 2007. november 21-én lezáruló részleges pályázati felhívás esetében nem hirdetnek nyertest.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o.

(2) HL L 11., 2007.1.18., 4. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/15

A BIZOTTSÁG 1367/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a borágazat termékeire vonatkozó kiviteli engedélyek kiállításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az 1493/1999/EK tanácsi rendeletnek a szőlő- és borágazati termékek harmadik országokkal való kereskedelme tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2001. április 24-i 883/2001/EK bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 7. cikkére és 9. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (2) 63. cikkének (7) bekezdése az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásainak keretében megkötött, a mezőgazdaságra vonatkozó megállapodásban rögzített mennyiségi korlátok és kiadások keretei közé korlátozta a borágazat termékeire nyújtott export-visszatérítések odaítélését.

(2)	A 883/2001/EK rendelet 9. cikke megállapítja azokat a körülményeket, amelyek különleges intézkedések meghozatalára jogosítják fel a Bizottságot az e megállapodás keretében előírt mennyiség és a rendelkezésre álló költségvetés meghaladásának elkerülése érdekében.

(3)

A 2007. november 21-ig a kiviteli engedélyek iránti kérelmekkel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a 2008. január 15-ig tartó időszakra, a 883/2001/EK rendelet 9. cikkének (5) bekezdésében említett, 1. Afrika rendeltetési zónára vonatkozóan fennáll a veszélye a még rendelkezésre álló mennyiség túllépésének, amennyiben korlátozások nélkül állítanak ki a visszatérítést előre rögzítő kiviteli engedélyeket. Ezért következésképpen meg kell határozni egy százalékos együtthatót a 2007. november 16. és 20. között benyújtott igények elfogadására, és 2008. január 16-ig fel kell függeszteni az e zónára vonatkozóan igényelt engedélyek kiállítását, valamint az új engedélyek benyújtását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A borágazat termékeire vonatkozóan a 883/2001/EK rendelet alapján 2007. november 16. és 20. között igényelt, a visszatérítést előzetesen rögzítő kiviteli engedély iránti kérelmek az 1. Afrika zónára vonatkozóan a kérelmezett mennyiség 61,39 %-ában kerülnek elfogadásra.

(2) A borágazat (1) bekezdésben említett termékei tekintetében a kiviteli engedélyek kibocsátása a 2007. november 21-től benyújtott kérelmek alapján, valamint 2007. november 23-tól a kiviteli engedélyek iránti kérelmek benyújtása az 1. Afrika zóna vonatkozásában 2008. január 16-ig felfüggesztésre kerül.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 128., 2001.5.10., 1. o. A legutóbb az 1211/2007/EK rendelettel (HL L 274., 2007.10.18., 5. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/16

A BIZOTTSÁG 1368/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazati piac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 318/2006/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b), c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci és közösségi árai közötti különbség az esetben fedezhető export-visszatérítésből, ha ezeket a termékeket e rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában exportálják.

(2)

A Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer és az ezen visszatérítések összegének rögzítési feltételei tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) meghatározza azokat a termékeket, amelyekre visszatérítési rátát kell rögzíteni, abban az esetben alkalmazva, ha ezek a termékek a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(3)	Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden egyes kérdéses alaptermékre minden hónapban 100 kg-onként rögzíteni kell a visszatérítési rátát.

(4)	A 318/2006/EK rendelet 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza, hogy egy bizonyos terméket tartalmazó árura vonatkozó export-visszatérítés nem haladhatja meg az abban az esetben alkalmazandó visszatérítést, ha a termék további feldolgozás nélkül kerül kivitelre.

(5)	Az ebben a rendeletben rögzített visszatérítéseket előre meg lehet állapítani, mivel a piac helyzete az elkövetkezendő pár hónapban pillanatnyilag nem meghatározható.

(6)

A vállalt kötelezettségek veszélybe kerülhetnek a magas visszatérítési ráták előzetes rögzítésével, tekintettel azokra a visszatérítésekre, amelyek a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, mezőgazdasági termékeket tartalmazó áruk kivitelére nyújthatók. Ezért ilyen helyzetben szükség van óvintézkedésekre, mindazonáltal a hosszú lejáratú szerződések megkötésének elkerülése nélkül. Az egyedi visszatérítési ráta rögzítése a visszatérítések előzetes megállapítására módot ad ezeknek az eltérő céloknak a teljesítésére.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és a 318/2006/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében és 2. cikkének 1. portjában feltüntetett, illetve a 318/2006/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt, áru formában exportált alaptermékekre vonatkozó visszatérítési ráták ennek a rendeletnek a melléklete szerint kerültek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató

(1) HL L 58., 2006.2.28., 1. o. Az 1585/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 294., 2006.10.25, 19. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb a 447/2007/EK rendelettel (HL L 106., 2007.4.24., 31. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes termékekre 2007. november 23-tól vonatkozó visszatérítési ráták (1)

KN-kód	Leírás	Visszatérítési ráta EUR/100 kg-ban
		A visszatérítési ráta előzetes rögzítése esetén	Egyéb
1701 99 10	fehér cukor	31,40	31,40

(1) Az ebben a mellékletben meghatározott mértékek nem alkalmazhatók a következő helyekre irányuló exportra:

harmadik országok: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Andorra, Apostoli Szentszék (Vatikánváros Állam), Liechtenstein valamint azok a Svájci Államszövetségbe exportált áruk, amelyek fel vannak sorolva a Svájci Államszövetség és az Európai Unió között 1972. július 22-én létrejött megállapodáshoz csatolt 2. jegyzőkönyv I. és II. táblázatában.

az Európai Unió tagállamainak azon területei, amelyek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez: Gibraltár, Ceuta, Melilla, Livigno és Campione d’Italia települések, Helgoland, Grönland, Feröer-szigetek, valamint a Ciprusi Köztársaság azon területei, amelyek fölött a Ciprusi Köztársaság kormánya nem gyakorol tényleges ellenőrzést.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/18

A BIZOTTSÁG 1369/2007/EK RENDELETE

(2007. november 22.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)	Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkében vagy az 1785/2003/EK rendelet 1. cikkében felsorolt és az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében, illetőleg az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 23-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Heinz ZOUREK

vállalkozáspolitikai és ipari főigazgató

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb a 447/2007/EK rendelettel (HL L 106., 2007.4.24., 31. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 275., 1987.9.29., 36. o.

(5) HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb az 1584/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 11. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

A szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékek esetén 2007. november 23-tól alkalmazandó visszatérítési ráták (1)

(EUR/100 kg)
KN-kód	A termék megnevezése (2)	Az alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési ráta
KN-kód	A termék megnevezése (2)	A visszatérítés előzetes rögzítése esetén	Egyéb
1001 10 00	Durumbúza:
	– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
1001 90 99	Közönséges búza és a kétszeres:
	– az Amerikai Egyesült Államokba szállított, 1902 11 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek exportja esetén	—	—
	– egyéb esetekben
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
1002 00 00	Rozs	—	—
1003 00 90	Árpa:
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
1004 00 00	Zab	—	—
1005 90 00	Kukorica (csemegekukorica) a következő formában felhasználva
	– keményítő:
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
	– az 1702 30 51, 1702 30 59, 1702 30 91, 1702 30 99, 1702 40 90, 1702 90 50, 1702 90 75, 1702 90 79 és 2106 90 55 KN-kód alá tartozó (5) glükóz, glükózszirup, maltodextrin, maltodextrinszirup
	– – amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– – egyéb esetekben	—	—
	– – amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb (ideértve a feldolgozatlan kukoricát)	—	—
	Az 1108 13 00 KN-kód alá tartozó burgonyakeményítő, hasonlóan a feldolgozott kukoricából nyerhető termékekhez
	– amikor az 1043/2005/EK rendelet (3) 15. cikke (3) bekezdése alkalmazandó	—	—
	– amikor a 2208 alszám (4) alá tartozó termékek kerülnek exportálásra	—	—
	– egyéb esetekben	—	—
ex 1006 30	Teljesen hántolt rizs:
	– kerekszemű	—	—
	– közepesszemű	—	—
	– hosszúszemű	—	—
1006 40 00	Tört rizs	—	—
1007 00 90	Nem hibrid, vetésre szánt cirokmag	—	—

(1) Az ebben a rendeletben meghatározott rátákat nem kell alkalmazni azon áruk esetén, amelyeket az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között 1972. július 22-én létrejött megállapodás 2. jegyzőkönyve I. és II. táblázata felsorol, és a Svájci Államszövetségbe vagy a Liechtensteini Hercegségbe exportáltak.

(2) Amennyiben alaptermék, illetve megfeleltetett termékek feldolgozásával előállított mezőgazdasági termékekről van szó, az 1043/2005/EK bizottsági rendelet V. mellékletében meghatározott együtthatók alkalmazandók.

(3) Az érintett termékek a 3505 10 50 KN-kód alá tartoznak.

(4) Az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében felsorolt vagy a 2825/93/EGK rendelet 2. cikkében említett termékek (HL L 258., 1993.10.16., 6. o.).

(5) Az NC 1702 30 99, 1702 40 90 és 1702 60 90 KN-kód alá tartozó, glükóz- és fruktózszirup összekeveréséből származó szirupok esetén az export-visszatérítés csak a glükózszirupra nyújtható.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/22

A BIZOTTSÁG 2007/67/EK IRÁNYELVE

(2007. november 22.)

a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A hajfestékek anyagaira vonatkozó értékelési stratégiával összhangban, a tagállamok és az érdekelt felek megállapodtak, hogy a 2005. júliusi időpont megfelelő lenne arra, hogy a 76/768/EGK irányelv III. mellékletének 2. részében felsorolt hajfestékekben alkalmazott vegyi anyagokat a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (SCCNFP) elé terjesszék.

(2)

A kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2006. július 19-i 2006/65/EK bizottsági irányelv (2)2007. december 31-ig meghosszabbította ötven, a III. melléklet 2. részében felsorolt, hajfestékekben található vegyi anyag ideiglenes használatát.

(3)	A 76/768/EGK irányelv III. mellékletének 2. részében felsorolt tizennégy hajfestékanyagra vonatkozó kiegészítő információt nem nyújtottak be. Ezért a hajfestéktermékekben való használatukat betiltja a 2007/54/EK irányelv.

(4)

A 76/768/EGK irányelv III. mellékletének 2. részében felsorolt negyvenkét hajfestékanyagra vonatkozó kiegészítő információt az ipar benyújtotta. Ezeket az információkat jelenleg az SCCP értékeli. Az ezekről a hajfestékanyagokról szóló, az említett értékeléseken alapuló, végleges rendelet és annak átültetése a tagállamok jogszabályaiba legkésőbb 2009. december 31-ig megtörténik. Ezért ezeknek az anyagoknak a kozmetikai termékekben való ideiglenes használatát, a III. melléklet 2. részében meghatározott korlátozások és feltételek mellett, 2009. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(5)	A 76/768/EGK irányelv III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a kozmetikai termékek állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/768/EGK irányelvhez tartozó III. melléklet 2. részének g. oszlopában található 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 14, 16, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 44, 47, 48, 49, 50, 55, 56, 57, 58, 59 és 60 referenciaszámnál a „2007. december 31.” időpont helyébe a „2009. december 31.” időpont lép.

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2007. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul megküldik a Bizottságnak e rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést leíró táblázatot.

Ezeket a rendelkezéseket 2008. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják az említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által érintett területen elfogadnak.

3. cikk

Az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 262. 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 2007/54/EK bizottsági irányelvvel (HL L 226., 2007.8.30., 21. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 198., 2006.7.20., 11. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/24

AZ EU–TUNÉZIA TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2007 HATÁROZATA

(2007. november 9.)

az „Emberi jogok és demokrácia” albizottság létrehozásáról

(2007/754/EK)

AZ EU–TUNÉZIA TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodásra (a továbbiakban: társulási megállapodás),

mivel:

(1)	A demokratikus alapelvek, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása az Európai Unió (EU) és mediterrán partnerei közötti kapcsolatokat szabályozó keret szerves és lényegi részét képezi.

(2)	Ezek a kérdések – mint a társulási megállapodás alapvető elemei – a megállapodás szerinti különböző szervekben érdemben megvitatásra kerülnek.

(3)	A szomszédságpolitika nagyra törő célokat tűz ki az olyan közös értékekhez való kötődés kölcsönös elismerése alapján, mint például a demokrácia, a jogállamiság, általában véve az emberi jogok tiszteletben tartása és előmozdítása, beleértve a fejlődéshez való jogot is.

(4)

Az Európai Unió és a dél-mediterrán országok közötti kapcsolatok az euro-mediterrán megállapodások és a szomszédsági cselekvési tervek végrehajtása, valamint az euro-mediterrán partnerség folytatása eredményeképpen egyre dinamikusabban fejlődnek. Az euro-mediterrán partnerségi prioritásoknak az egyes országokkal közös végrehajtása, valamint ezen országoknak a prioritásokhoz kapcsolódó jogszabályai közelítése rendszeres nyomon követést igényel.

(5)	A mediterrán országokkal fenntartott kapcsolatok és a velük folytatott együttműködés úgy fejlődhet, ha figyelembevételre kerülnek az EU hatáskörei, a barcelonai folyamat egészének koherenciája és egyensúlya, valamint az egyes földközi-tengeri országok sajátosságai és szükségletei.

(6)	Az együttműködés megvalósításához és megerősítéséhez szükséges megfelelő intézményi keret biztosítása érdekében az EU–Tunézia Társulási Tanács már határozott a társulási bizottságnak alárendelt albizottságok létrehozásáról.

(7)	A társulási megállapodás 84. cikke előirányozza a megállapodás végrehajtásához szükséges munkacsoportok vagy más szervek felállítását,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Létrejön az EU–Tunézia társulási bizottság (a továbbiakban: társulási bizottság) „Emberi jogok és demokrácia” albizottsága.

Az albizottság eljárási szabályzata a mellékletben található.

(2) Az albizottság megbízatásához tartozó témakörök az Európai Unió és Tunézia közötti politikai párbeszéd keretében magasabb szinten is felvethetők.

(3) A társulási bizottság az albizottság megfelelő működéséhez szükséges minden intézkedésekről javaslatot tesz a Társulási Tanácsnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 9-én.

Az EU–Tunézia Társulási Tanács részéről

L. AMADO

MELLÉKLET

Az „Emberi jogok és demokrácia” albizottság eljárási szabályzata

1. Összetétel és elnökség

Az „Emberi jogok és demokrácia” albizottság tagjai egyrészt a Bizottság és a tagállamok, másrészt a Tunéziai Köztársaság kormányának képviselői. Az elnöki tisztséget a két fél felváltva tölti be.

2. Szerep

Az albizottság az EU-Tunézia társulási bizottság (a továbbiakban: társulási bizottság) fennhatósága alatt működik, és minden üléséről jelentést kell tennie a társulási bizottságnak. Az albizottság nem rendelkezik határozathozatali jogkörrel. A társulási bizottság felé ugyanakkor javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

3. Témák

Az albizottság az EU-Tunézia társulási megállapodás végrehajtását az alább felsorolt területeken vizsgálja. Az albizottság a nyomon követés elsődleges technikai mechanizmusa az EU–Tunézia szomszédságpolitikai cselekvési terv emberi jogokkal és a demokráciával összefüggő intézkedéseinek végrehajtása tekintetében. Értékeli a jogszabályok közelítése és végrehajtása terén elért előrehaladást. Adott esetben a közigazgatási szervek közötti együttműködést is megvizsgálhatja a szomszédságpolitikai cselekvési tervvel összhangban. Az albizottság értékeli a következő területeken elért előrehaladást, és javaslatot tesz az adott esetben elfogadandó intézkedésekre:

a)	jogállamiság és demokrácia, beleértve a demokrácia és a jogállamiság megerősítését, az igazságszolgáltatás függetlenségét és korszerűsítését, valamint az ahhoz való hozzáférést;

b)	az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok területén hatályos legfontosabb nemzetközi egyezmények végrehajtása, beleértve az ezekhez az egyezményekhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvekhez való csatlakozás lehetőségének vizsgálatát;

c)	az igazgatási kapacitás és a nemzeti intézmények megerősítése.

A lista nem teljes körű, a két fél megállapodását követően a társulási bizottság újabb kérdéseket is felvehet rá.

Az albizottság egyes ülésein a fent felsorolt területek közül eggyel, többel vagy valamennyivel kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozhatnak.

4. Titkárság

Az albizottság állandó titkárságát az Európai Bizottság és a Tunéziai Köztársaság kormányának egy-egy tisztviselője együtt látja el, akiknek a feladata az ülések előkészítése.

5. Ülések

Az albizottság évente legalább egyszer ülésezik. Az ülést bármelyik fél kérésére össze lehet hívni. Az összehívást kérő fél állandó titkára a kérelmet továbbítja a másik félhez. A másik fél állandó titkára a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül válaszol.

Az albizottság valamennyi ülését egy mindkét fél által elfogadott helyszínen és időpontban tartják.

Az ülést mindkét fél tekintetében annak állandó titkára hívja össze az elnökséggel egyetértésben. Az ülés előtt az elnököt tájékoztatni kell a felek küldöttségének összetételéről.

A két fél egyetértése esetén az albizottság az előzetesen egyeztetett kérdésekről szakmai tájékoztatás céljából szakértőket is meghívhat az ülésre.

6. Az ülések napirendje

A két fél minden kérelmét, amelyben napirendi pontokat kívánnak felvenni az albizottság napirendjére, az albizottság állandó titkáraihoz kell benyújtani.

Az előzetes napirend azokat a pontokat tartalmazza, amelyeknek a napirendre való felvételére az állandó titkárok az ülés előtt legkésőbb tizenöt nappal kérelmet kaptak.

Minden ülés előzetes napirendjét az elnökség készíti el a másik féllel egyeztetve, az ülés előtt legkésőbb tíz nappal.

A munkadokumentumokat a két félnek az ülés előtt legalább hét nappal kézhez kell kapnia. A két fél egyetértésével a megadott határidők lerövidíthetők.

A napirendet az albizottság az ülés elején fogadja el.

7. Jegyzőkönyv

A jegyzőkönyvet minden egyes ülés után a két állandó titkár közösen készíti el. A jegyzőkönyv egy-egy példányát az albizottság állandó titkárai eljuttatják a társulási bizottság titkáraihoz és elnökéhez.

8. Nyilvánosság

Az albizottság ülései nem nyilvánosak, és az arról készült jegyzőkönyvek bizalmasak.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/28

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. november 19.)

a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának kinevezéséről

(2007/755/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Missziója (UNMIK) és a Boszniai és Hercegovinai Főképviselő Hivatalának (OHR) támogatásáról szóló, 2000. május 22-i 1080/2000/EK tanácsi rendeletre, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Egyezményre (SE) (1) és különösen annak 1a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei és az Európai Közösségek Bizottsága a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény más résztvevőivel együtt 1999. június 10-én megállapodtak a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény (továbbiakban: a stabilitási egyezmény) létrehozásában.

(2)	Az 1080/2000/EK rendelet 1a. cikke a stabilitási egyezmény különleges koordinátorának évente történő kinevezésére vonatkozó eljárásról rendelkezik.

(3)

A kinevezéskor meg kell határozni a különleges koordinátor megbízatását is. A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának kinevezéséről szóló, 2006. december 11-i 2006/921/EK tanácsi határozatban (2) 2006-ra megállapított megbízatás megfelelő. A stabilitási egyezmény keretében 2007. május 10-én Zágrábban megtartott regionális kerekasztal, a délkelet-európai együttműködési folyamat 2007. május 10-én és 11-én megtartott miniszteri és csúcstalálkozó következtetései, valamint a 2007. májusi Tanács következtetései mellett – amelyben felkérték a stabilitási egyezmény különleges koordinátorát, az új főtitkárt és a délkelet-európai együttműködési folyamat hivatalban levő bolgár elnökségét arra, hogy biztosítsák a stabilitási egyezmény feladatainak zökkenőmentes és időben történő végleges átadását az új struktúráknak –, ez a mandátum különös hangsúlyt fektet a regionális felelősségre való áttérés követelményeire, valamint arra, hogy a mandátum lejártáig biztosítsák a feladatok zökkenőmentes és időben történő átadását a Regionális Együttműködési Tanács főtitkárának.

(4)	Célszerű világosan meghatározni a különleges koordinátor felelősségi körét, valamint iránymutatásokat adni a koordináció és a jelentések területén,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Dr. Erhard BUSEK-et nevezik ki a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának.

2. cikk

A különleges koordinátornak az 1999. június 10-i stabilitási egyezmény 13. pontjában előírt feladatokat kell ellátnia.

3. cikk

A 2. cikkben említett cél elérése érdekében a különleges koordinátor feladata:

a)	a stabilitási egyezmény célkitűzései megvalósításának előmozdítása az egyes országokon belül, illetve azok között, amelyekben a stabilitási egyezmény hozzáadott értéket képvisel;

b)	elnökölni a délkelet-európai regionális kerekasztal során;

c)	szoros kapcsolatot tartani minden résztvevővel, valamint segíteni a stabilitási egyezmény államait, szervezeteit és intézményeit, továbbá a vonatkozó regionális kezdeményezéseket és szervezeteket a regionális együttműködés előmozdítása és a regionális felelősségvállalás megerősítése érdekében;

szoros együttműködés az Európai Unió valamennyi intézményével és tagállamaival az EU szerepének a stabilitási egyezményben – a stabilitási egyezmény 18., 19. és 20. pontjával összhangban – történő erősítése érdekében, továbbá a stabilitási egyezmény munkájának, valamint a stabilizációs és társulási folyamat komplementaritásának biztosítása érdekében;

e)	rendszeres és – adott esetben – közös találkozók a munkacsoportok elnökeivel az átfogó stratégiai koordináció érdekében, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény regionális kerekasztala titkársága és annak eszközeinek a biztosítása érdekében;

előzetesen, a stabilitási egyezmény résztvevőivel folytatott konzultáció után közösen elfogadott lista alapján meghatározni a stabilitási egyezmény keretében a 2008 első féléve folyamán végrehajtandó kiemelt intézkedéseket, valamint a következetesség és a források megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében a regionális felelősségvállalás felé történő átmenet igényeihez igazítani a stabilitási egyezmény munkamódszereit és szerkezetét;

a stabilitási egyezményről szóló regionális kerekasztal-beszélgetés 2006. május 30-i következtetéseivel összhangban a regionális felelősségvállalás felé történő átmenet végrehajtásának megkönnyítése és e célból a délkelet-európai együttműködési folyamattal, a Regionális Együttműködési Tanáccsal és annak főtitkárával való szoros együttműködés kialakítása; külön figyelmet kell szentelni a Regionális Együttműködési Tanács és titkársága létrehozásának; valamint különös hangsúlyt kell fektetni a stabilitási egyezmény különböző munkacsoportjainak és kezdeményezéseinek racionalizálására;

h)	a feladatok a Regionális Együttműködési Tanács főtitkárának történő, zökkenőmentes és időben történő átadásának biztosítása és a stabilitási egyezmény fennmaradó adminisztratív tevékenységeinek lezárása.

4. cikk

A különleges koordinátor finanszírozási megállapodást köt a Bizottsággal.

5. cikk

A különleges koordinátor tevékenységét a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője, a Tanács elnöksége és a Bizottság tevékenységével különösen az informális tanácsadó bizottság keretén belül kell összeegyeztetni. A helyszínen szoros kapcsolatot kell fenntartani a Tanács elnökségével, a Bizottsággal, a tagállamok állandó képviseleteinek vezetőivel, az Európai Unió különleges képviselőivel, továbbá a Boszniai és Hercegovinai Főképviselő Hivatalával és az Egyesült Nemzetek koszovói polgári igazgatásával.

6. cikk

A különleges koordinátor adott esetben jelentést tesz a Tanácsnak és a Bizottságnak. Továbbra is rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről az Európai Parlamentet.

7. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől2008. június 30-ig kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO

(1) HL L 122., 2000.5.24., 27. o. A 2098/2003/EK rendelettel (HL L 316., 2003.11.29., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 351., 2006.12.13., 19. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/30

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 9.)

a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról

(az értesítés a C(2007) 5357. számú dokumentummal történt)

(2007/756/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 14. cikke (4) és (5) bekezdésére,

tekintettel a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 14. cikke (4) és (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben a tagállamok gördülőállomány forgalomba helyezését engedélyezik, biztosítaniuk kell minden egyes járműhöz azonosító kód hozzárendelését. E kódot ezután be kell vezetni a nemzeti járműnyilvántartásba. A nyilvántartásnak az illetékes hatóságok és érdekeltek képviselői számára megtekintés céljából hozzáférhetőnek kell lennie. A különböző nemzeti nyilvántartásoknak az adattartalom és adatformátum tekintetében következetesnek kell lenniük. Ehhez azokat közös műveleti és műszaki előírások alapján szükséges létrehozni.

(2)

A nemzeti járműnyilvántartásra vonatkozó közös előírásokat az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) által kidolgozott előírás-tervezet alapján kell elfogadni. Ezen előírás-tervezetnek különösen tartalmaznia kell a következők meghatározását: tartalom, funkcionális és műszaki felépítés, adatformátum, üzemmódok, beleértve az adatbevitelre és a konzultációra vonatkozó szabályokat.

(3)

E határozatot az Ügynökség 2006. július 28-án kelt ERA/REC/INT/01-2006 számú ajánlása alapján készítették.

Az egyes tagállamok nemzeti járműnyilvántartásának az adott tagállamban engedélyezett valamennyi járművet tartalmaznia kell. A teher- és utasszállító kocsikat azonban csak az első forgalomba helyezés szerinti tagállam nemzeti járműnyilvántartásába kell bejegyezni.

(4)	A járművek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásba vétel megerősítésének, a nyilvántartott tétel(ek)en végrehajtott módosításoknak és a változás(ok) megerősítésének céljára szabványos űrlapot kell használni.

(5)

Minden egyes tagállamnak számítógépes nemzeti járműnyilvántartást kell létrehoznia. Minden nemzeti járműnyilvántartást össze kell kapcsolni az Ügynökség által működtetett központi virtuális járműnyilvántartással a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos dokumentumoknak a 881/2004/EK európai parlament és tanácsi rendelet (3) 19. cikkében előírt nyilvántartásának létrehozása érdekében. A virtuális járműnyilvántartásnak lehetővé kell tennie a felhasználók számára a valamennyi nemzeti járműnyilvántartásban egyetlen portálon keresztül történő keresést, valamint az egyes nemzeti járműnyilvántartások közötti adatcserét. Mindamellett technikai okokból a virtuális járműnyilvántartáshoz való kapcsolódást nem lehet azonnal létrehozni. Ennélfogva a tagállamokat csak akkor kell nemzeti járműnyilvántartásuknak a központi virtuális járműnyilvántartással való összekapcsolására kötelezni, ha a virtuális járműnyilvántartás hatékony működését már bizonyították. Az Ügynökség e célból kísérleti projektet folytat.

(6)

A 2001/16/EK irányelv 21. cikke értelmében létrehozott szabályozási bizottság 40. üléséről készült jegyzőkönyv 8. pontja szerint minden meglévő járművet az előzetes nyilvántartásba vétel szerinti tagállam nemzeti járműnyilvántartásába kell felvenni. Az adatátvitel tekintetében megfelelő átmeneti időszakot és adat-hozzáférhetőséget kell tekintetbe vennie.

(7)

A 96/48/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, továbbá a 2001/16/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban a nemzeti járműnyilvántartást egy minden vasútvállalattól független szervnek kell vezetnie és naprakészen tartania. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk e célra kijelölt szervről, többek között az e szervek közötti információcsere megkönnyítése érdekében.

(8)

Néhány tagállam kiterjedt 1 520 mm nyomtávú hálózattal rendelkezik, amelyen a Független Államok Közössége (FÁK) országaival közös kocsiállományt üzemeltetnek. Ez közös nyilvántartási rendszert eredményezett, amely ezen 1 520 mm-es hálózat kölcsönös átjárhatóságának és biztonságának lényeges eleme. Az egyazon járművel kapcsolatos EU- és FÁK-vonatkozású kötelezettségek következetlenségének elkerülése érdekében e különös helyzetet fel kell ismerni, és ennek tekintetében sajátos egyedi szabályokat kell megállapítani.

(9)	A nemzeti járműnyilvántartásba vétel céljából a járművek számozási rendszere tekintetében a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME P. mellékletében megállapított szabályok alkalmazandóak. E szabályok összehangolt alkalmazásához az Ügynökség útmutatót dolgoz ki.

(10)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 96/48/EK rendelet 21. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 96/48/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdésével és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban a nemzeti járműnyilvántartás közös előírásait a mellékletben foglaltak szerint elfogadják.

2. cikk

E határozat hatálybalépését követően a járművek nyilvántartásba vételekor a tagállamok a mellékletben megállapított közös előírásokat alkalmazzák.

3. cikk

A tagállamok a meglévő járműveket a melléklet 4. szakasza rendelkezéseinek megfelelően veszik nyilvántartásba.

4. cikk

(1) A 96/48/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, továbbá a 2001/16/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban a tagállamok kijelölnek egy, a nemzeti járműnyilvántartás vezetéséért és naprakészen tartásáért felelős nemzeti szervet. E szerv lehet az adott tagállam nemzeti biztonsági hatósága. Az adatváltozásokkal kapcsolatos időben történő tájékoztatás biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy e szervek együttműködjenek, és megosszák az információkat.

(2) A tagállamok e határozat hatálybalépésétől számított egy éven belül tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt szervről.

5. cikk

(1) Az először Észtországban, Lettországban vagy Litvániában forgalomba helyezett olyan gördülőállományt, amelyet az Európai Unión kívül az 1 520 mm-es vasúti rendszer közös kocsiállománya részeként szándékoznak használni, mind a nemzeti járműnyilvántartásban, mind a Független Államok Közössége Vasúti Közlekedési Tanácsának információs adatbázisában nyilvántartásba kell venni. Ezen esetben a mellékletben meghatározott számozási rendszer helyett a 8 számjegyű számozási rendszer alkalmazható.

(2) Az először harmadik országban forgalomba helyezett olyan gördülőállományt, amelyet az Európai Unión belül az 1 520 mm-es vasúti rendszer közös kocsiállománya részeként szándékoznak használni, nem vezetik be a nemzeti járműnyilvántartásba. Mindamellett a 2001/16/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően lehetővé kell tenni a 14. cikk (5) bekezdésének c), d) és e) pontjában felsorolt információknak a FÁK Vasúti Közlekedési Tanácsának információs adatbázisában történő visszakeresését.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 9-én.

a Bizottság részéről

Jacques BARROT

alelnök

(1) HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legutóbb a 2007/32/EK bizottsági irányelvvel (HL L 141., 2007.6.2., 63. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 110., 2001.4.20., 1. o. A legutóbb a 2007/32/EK irányelvvel módosított irányelv.

(3) HL L 164., 2004.4.30., 1. o.

MELLÉKLET

1. ADATOK

A következő lista ismerteti a nemzeti járműnyilvántartás javasolt adatformátumát.

A tételek számozása a 4. függelékben található javasolt szabványos nyilvántartási űrlapjavaslat gondolatmenetét követi.

Ezen túlmenően további mező(ke)t is lehet biztosítani a megjegyzések számára, például a vizsgálat tárgyát képező járművek azonosítására (lásd a 3.4. szakaszt).

Európai járműszám

Kötelező

Tartalom

Numerikus azonosító kód a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME (1) P. mellékletében meghatározottak szerint

Formátum

1.1.

Szám

12 számjegy (2)

1.2.	Előző szám (ha alkalmazható adott esetben, újraszámozott jármű esetén)

12 számjegy (2)

Tagállam és nemzeti biztonsági hatóság

Kötelező

Tartalom

Azon tagállam és nemzeti biztonsági hatóság azonosítása, ahol a járművet engedélyezték. Harmadik országból származó jármű esetén az a tagállam, amelyben azt engedélyezték

Formátum

2.1.	A tagállam számkódja a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME P. mellékletében meghatározottak szerint

2 számjegyű kód

2.2.	A nemzeti biztonsági hatóság megnevezése

Szöveg

Gyártási év

Kötelező

Tartalom

Az az év, amelyben a jármű elhagyta a gyárat

Formátum

3.	Gyártási év

ÉÉÉÉ

EK-hivatkozás

Kötelező

Tartalom

Hivatkozás az EK-hitelesítési nyilatkozatra és a kibocsátó szervezetre (ajánlatkérő)

Formátum

4.1.	A nyilatkozat kelte

Dátum

4.2.	EK-hivatkozás

Szöveg

4.3.	A kibocsátó szervezet (ajánlatkérő) neve

Szöveg

4.4.	Cégjegyzékszám

Szöveg

4.5.	A szervezet címe (utca, házszám)

Szöveg

4.6.

Város

Szöveg

4.7.

Országkód

ISO

4.8.	Irányítószám

Alfanumerikus kód

Hivatkozás a járműnyilvántartásra (RRS)

Kötelező

Tartalom

Hivatkozás a járműnyilvántartásért felelős szervre (3)

Formátum

5.1.	A járműnyilvántartásért felelős szerv

Szöveg

5.2.	A szervezet címe (utca, házszám)

Szöveg

5.3.

Város

Szöveg

5.4.

Országkód

ISO

5.5.	Irányítószám

Alfanumerikus kód

5.6.	E-mail cím

E-mail

5.7.	A vonatkozó műszaki adatok járműnyilvántartásból történő visszakereséséhez szükséges hivatkozás

Alfanumerikus kód

Korlátozások

Kötelező

Tartalom

A jármű lehetséges használati módjának bármiféle korlátozása

Formátum

6.1.	Kódolt korlátozások (lásd az 1. függeléket)

Kód

6.2.	Kódolatlan korlátozások

Szöveg

Tulajdonos

Opcionális

Tartalom

A jármű tulajdonosának azonosítása

Formátum

7.1.	A szervezet neve

Szöveg

7.2.	Cégjegyzékszám

Szöveg

7.3.	A szervezet címe

Szöveg

7.4.

Város

Szöveg

7.5.

Országkód

ISO

7.6.	Irányítószám

Alfanumerikus kód

Üzembentartó

Kötelező

Tartalom

A jármű üzembentartójának azonosítása

Formátum

8.1.	A szervezet neve

Szöveg

8.2.	Cégjegyzékszám

Szöveg

8.3.	A szervezet címe

Szöveg

8.4.

Város

Szöveg

8.5.

Országkód

ISO

8.6.	Irányítószám

Alfanumerikus kód

8.7.	Üzembentartói jelzés (VKM) – opcionális

Alfanumerikus kód

A karbantartásért felelős szerv

Kötelező

Tartalom

Hivatkozás a karbantartásért felelős szervre (4)

Formátum

9.1.	A karbantartásért felelős szerv

Szöveg

9.2.	A szervezet címe

Szöveg

9.3.

Város

Szöveg

9.4.

Országkód

ISO

9.5.	Irányítószám

Alfanumerikus kód

9.6.	E-mail cím

E-mail

10.

Visszavonás

Adott esetben kötelező

Tartalom

A hivatalos selejtezés, illetve más ártalmatlanítási intézkedés, valamint a visszavonási mód kódja

Formátum

10.1.

Ártalmatlanítás módja

(lásd a 3. függeléket)

2 számjegyű kód

10.2.

Visszavonás dátuma

Dátum

11.

A járművet engedélyező tagállamok

Kötelező

Tartalom

Azon tagállamok felsorolása, ahol a járművet engedélyezték

Formátum

11.	A tagállam numerikus kódja a forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME P4. mellékletében meghatározottak szerint

Felsorolás

12.

Engedély száma

Kötelező

Tartalom

A forgalomba helyezés harmonizált, a nemzeti biztonsági hatóság által kiadott engedélyszáma

Formátum

12.	Engedély száma

EIN-alapú alfanumerikus kód (lásd a 2. függeléket)

13.

Üzembehelyezési engedély

Kötelező

Tartalom

A jármű üzembehelyezési engedélyének (5) kelte és érvényessége

Formátum

13.1.

Az engedély kelte

Dátum (ÉÉÉÉHHNN)

13.2.

Az engedély érvényességének vége

Dátum (az érvényesség utolsó napja)

13.3.

Az engedély felfüggesztése

Igen/nem

2. FELÉPÍTÉS

2.1. Kapcsolódás más nyilvántartásokhoz

Az új uniós szabályozási rendszer miatt számos nyilvántartás létesül. Az alábbi táblázat összefoglalja a nemzeti járműnyilvántartáshoz végrehajtásuk során esetleg kapcsolódó nyilvántartásokat és adatbázisokat.

Nyilvántartás vagy adatbázis	Felelős szerv	Más, hozzáféréssel rendelkező szervek
Nemzeti járműnyilvántartás (kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvek)	Nyilvántartó szerv (6)/nemzeti biztonsági hatóság	Más nemzeti biztonsági hatóság, nyilvántartó szerv, vasútvállalat, pályahálózat-működtető, felülvizsgálati szerv, ellenőrző szerv, üzembentartó, tulajdonos, ERA, OTIF
Járműnyilvántartás (RRS) (kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvek)	A tagállamok döntése szerint	Vasútvállalat, pályahálózat-működtető, nemzeti biztonsági hatóság, ERA, OTIF, üzembentartó, műhelyek
Járműreferencia-adatbázis (FTA ÁME és az Európai stratégiai megvalósítási terv [SEDP])	Üzembentartó	Vasútvállalat, pályahálózat-működtető, nemzeti biztonsági hatóság, ERA, üzembentartó, műhelyek
WIMO (FTA ÁME és az Európai stratégiai megvalósítási terv [SEDP])	Még nincs döntés	Vasútvállalat, pályahálózat-működtető, nemzeti biztonsági hatóság, ERA, üzembentartó, műhelyek, felhasználók
Vasútijármű-nyilvántartás (7) (Fokvárosi Egyezmény)	Nyilvántartó	Nyilvános
OTIF nyilvántartás (COTIF 99 – ATMF)	OTIF	Illetékes hatóságok, vasútvállalat, pályahálózat-működtető, felülvizsgálati szerv, ellenőrző szerv, üzembentartó, tulajdonos, ERA, OTIF Sec.

A nemzeti járműnyilvántartás végrehajtásával nem lehet megvárni valamennyi nyilvántartás kidolgozását. Ezért a nemzeti járműnyilvántartás előírásainak lehetővé kell tenniük a későbbi kapcsolódást a többi nyilvántartáshoz. E célból:

—	járműnyilvántartás (RRS): erre a nemzeti járműnyilvántartás a járműnyilvántartásért felelős szerv említésével utal. A két nyilvántartást összekötő elem az 5.7. tétel,

—	járműreferencia-adatbázis (RSRD): ez a nemzeti járműnyilvántartás egyes „igazgatási” tételeit tartalmazza. A vonatkozó előírások az FTA ÁME SEDP-n belül találhatóak. Az SEDP figyelemmel lesz a nemzeti járműnyilvántartás előírásaira,

—	kocsi- és intermodális egységek üzemeltetési adatbázisa (WIMO): az RSRD egyes adatait és a karbantartási adatokat tartalmazza. Nem tervezik ennek kapcsolódását a nemzeti járműnyilvántartáshoz való kapcsolódását,

—

Üzembentartóijelzés-nyilvántartás (VKMR): az ERA és az OTIF együttműködésben kezeli (az ERA az uniós, az OTIF valamennyi nem uniós tagállam részéről). Az üzembentartót bevezetik a nemzeti járműnyilvántartásba. Az OPE ÁME más központi átfogó nyilvántartásokat is előír (például járműtípus-kódok, kölcsönös átjárhatósági kódok, országkódok stb.), amelyeket egy, az ERA és az OTIF együttműködése keretében létrehozott „központi szerv” vezet,

—

vasútijármű-nyilvántartás (Fokvárosi Egyezmény): a mobil berendezésekkel kapcsolatos pénzügyi információk nyilvántartása. E nyilvántartás kifejlesztésére a 2007 februárjában tartandó diplomáciai konferencia eredményeképpen kerülhet sor. A lehetséges kapcsolódási pont az, hogy az UNIDROIT nyilvántartáshoz szükséges a jármű számával és tulajdonosával kapcsolatos információ. A két nyilvántartást összekötő elem az EVN,

—	OTIF-nyilvántartás: az OTIF-nyilvántartással kapcsolatos előírásokat e határozatra és a többi uniós nyilvántartásra figyelemmel dolgozzák ki.

A teljes rendszer felépítését, valamint a nemzeti járműnyilvántartás és a többi nyilvántartás közötti kapcsolódási pontokat úgy határozzák meg, hogy azok szükség esetén lehetővé tegyék az igényelt információk lekérését.

2.2. Az átfogó európai nemzeti járműnyilvántartás felépítése

A nemzeti járműnyilvántartások végrehajtása decentralizált megoldással történik. A célkitűzés a megosztott adatokhoz egy olyan, közös szoftveralkalmazást használó keresőprogram kidolgozása, amely segítségével a felhasználók a tagállamok valamennyi helyi nyilvántartásából lekérhetnek adatokat.

A nemzeti járműnyilvántartás adatait nemzeti szinten tárolják, és azok egy webalapú alkalmazás használatával (saját internetcímen) lesznek elérhetőek.

Az európai központi virtuális járműnyilvántartás (EC VVR) két alrendszerből áll:

—	a virtuális járműnyilvántartásból (VVR), amely az ERA központi keresőgépe,

—	a nemzeti járműnyilvántartás(ok)ból (NVR), amely(ek) a tagállamok helyi nyilvántartásai.

1. ábra

Az EC VVR felépítése

E felépítmény két egymást kiegészítő, a valamennyi tagállamban helyi szinten tárolt adatokban való keresést lehetővé tevő alrendszeren alapul, és a következőkből áll:

—	nemzeti szintű számítógépes nyilvántartások létrehozása és azok megnyitása kölcsönös megtekintésre,

—	a papíralapú nyilvántartások számítógépes feljegyzésekkel való helyettesítése. Ennek segítségével a tagállamok kezelhetik és más tagállamokkal is megoszthatják az információkat,

—	a nemzeti járműnyilvántartások és a virtuális járműnyilvántartás közötti kapcsolódás lehetővé tétele közös szabványok és terminológia használatával.

E felépítmény fő elvei a következők:

—	minden nemzeti járműnyilvántartás beépül a számítógép-alapú hálózatba,

—	a rendszerhez csatlakozó valamennyi tagállam rálát a közös adatokra,

—	a virtuális járműnyilvántartás létrehozása után elkerülhető a kettős adatrögzítés és az ezzel összefüggő lehetséges hibák,

—	naprakész adatok.

E felépítményt a következő lépéseken keresztül valósítják meg:

—	e határozat elfogadása,

—	egy kísérleti projekt Ügynökség által történő végrehajtása, amely magában foglalja a virtuális járműnyilvántartást és legalább három tagállam ahhoz csatlakoztatott nemzeti járműnyilvántartását, valamint egy meglévő nemzeti járműnyilvántartás fordítóprogram használatával történő csatlakoztatását,

—	a kísérleti projekt értékelése és – adott esetben – e határozat naprakésszé tétele,

—	a tagállamok által – saját nemzeti járműnyilvántartásaiknak a központi virtuális járműnyilvántartáshoz való csatlakoztatásához – alkalmazandó előírások Ügynökség általi közzététele,

—	utolsó lépésként – külön határozat útján és a kísérleti projekt értékelését követően – valamennyi nemzeti járműnyilvántartás csatlakoztatása a központi virtuális járműnyilvántartáshoz.

3. AZ ÜZEMELTETÉS MÓDJA

3.1. A nemzeti járműnyilvántartás használata

A nemzeti járműnyilvántartást a következő célokból használják:

—	engedély nyilvántartásba vétele,

—	a járművekhez rendelt európai járműszám nyilvántartásba vétele,

—	egy adott járművel kapcsolatos tömör rövid információ keresése Európa-szerte,

—	jogi szempontok (például kötelezettségek és igazságügyi információk) nyomon követése,

—	a felülvizsgálatokhoz főként biztonsággal és karbantartással kapcsolatos információk,

—	a tulajdonossal és az üzembentartóval való kapcsolatfelvétel lehetővé tétele,

—	a biztonsági tanúsítvány kiadása előtt egyes biztonsági követelmények keresztellenőrzése,

—	egy adott jármű nyomon követése.

3.2. Igénylőlapok

3.2.1. Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

A használandó űrlap a 4. függelékben található.

A jármű nyilvántartásba vételét kérelmező szerv megjelöli az „Új nyilvántartásba vétel” rovatot. Ezután minden szükséges információval kitölti az űrlap első részének 2–9. és 11. pontját, majd továbbítja azt a következő szervhez:

—	a nyilvántartásbavételi kérelem szerinti tagállam nyilvántartó szerve,

—	harmadik országból behozandó jármű esetén azon tagállam nyilvántartó szerve, ahol azt először szándékoznak üzembe helyezni.

3.2.2. Jármű nyilvántartásba vétele és európai járműszám kiadása

Első nyilvántartásba vétel esetén az érintett nyilvántartó szerv kiadja az európai járműszámot.

Lehet járművenként külön nyilvántartásbavételi lapot benyújtani, vagy több, azonos sorozatú vagy rendszerű jármű esetén pedig egyetlen űrlap is benyújtható, amelyhez csatolják a járműszámok listáját.

A nyilvántartó szerv megteszi az ésszerű lépéseket az általa a nemzeti járműnyilvántartásban rögzített adatok helyességének biztosítására. E célból a nyilvántartó szerv információt kérhet más nyilvántartó szervektől, különösen olyan esetben, ha a valamely tagállamban nyilvántartásba vételt kérelmező szerv az adott tagállamban nem rendelkezik székhellyel.

3.2.3. Egy vagy több nyilvántartási tétel módosítása

Az egy vagy több jármű-nyilvántartási tétel módosítását kérelmező szerv:

—	megjelöli a „Módosítás” rovatot,

—	megjelöli az európai járműszámot (1. tétel),

—	megjelöli a módosítandó tétel(ek)re vonatkozó rovatot,

—	beírja a módosított tétel(ek)hez tartozó új tartalmat, majd továbbítja az űrlapot bármely olyan tagállam nyilvántartó szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem elég a szabványos űrlap használata. Szükség esetén ezért az érintett nyilvántartó szerv további – akár papír alapú, akár elektronikus – dokumentumokat is használhat.

Amennyiben az üzembentartó személye változik, az addig bejegyzett üzembentartó kötelessége a nyilvántartó szerv értesítése, a nyilvántartó szervnek pedig értesítenie kell az új üzembentartót a nyilvántartás módosításáról. Az előző üzembentartót csak akkor törlik a nemzeti járműnyilvántartásból, és mentesítik felelősségei alól, amikor az új üzembentartó nyugtázta és elismerte üzembentartói jogállását.

Amennyiben a tulajdonos személye változik, az addig bejegyzett tulajdonos kötelessége a nyilvántartó szerv értesítése. Ekkor az előző tulajdonost törlik a nemzeti járműnyilvántartásból. Az új tulajdonos kérheti adatainak felvételét a nemzeti járműnyilvántartásba.

A módosítások rögzítését követően a nemzeti biztonsági hatóság új engedélyszámot és egyes esetekben új európai járműszámot adhat ki.

3.2.4. Nyilvántartásba vétel visszavonása

A nyilvántartásba vétel visszavonását kérelmező szerv megjelöli a „Visszavonás” rovatot. Ezután kitölti a 10. tételt és továbbítja azt bármely olyan tagállam nyilvántartó szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

A nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vétel visszavonását a visszavonás dátumának kitöltésével és az adott szerv részére a visszavonás visszaigazolásával érvényesíti.

3.2.5. Engedélyezés több tagállamban

Ha egy valamely tagállamban már engedélyezett és nyilvántartásba vett járművet egy másik tagállamban is engedélyeznek, azt az utóbbi tagállam nemzeti járműnyilvántartásába be kell vezetni. Ebben az esetben azonban csak az 1., 2., 6., 11., 12. és 13. tételhez tartozó adatokat kell rögzíteni, mivel ezek az adatok csak az utóbbi tagállamhoz kapcsolódnak.

Ameddig a virtuális járműnyilvántartás és annak valamennyi nemzeti járműnyilvántartással való összeköttetése nem működik teljes mértékben, az érintett nyilvántartó szervek információcserével biztosítják az érintett járművel kapcsolatos adatok következetességét.

A teher- és utasszállító kocsikat csak az első forgalomba helyezés szerinti tagállam nemzeti járműnyilvántartásába kell bejegyezni.

3.3. Hozzáférési jogok

Az egy adott („XX”) tagállam nemzeti járműnyilvántartásában szereplő adatokhoz való hozzáférési jogokat a következő táblázat sorolja fel az alábbiakban meghatározott hozzáférési kódok használatával:

Hozzáférési kód	Hozzáférés típusa
0.	Nincs hozzáférés
1.	Korlátozott megtekintés (feltételek a „Megtekintési jogok” oszlopban)
2.	Korlátlan megtekintés
3.	Korlátozott megtekintés és frissítés
4.	Korlátlan megtekintés és frissítés

Az egyes nyilvántartó szervek csak a saját adatbázisukban szereplő adatok tekintetében rendelkeznek teljes körű hozzáférési és frissítési jogokkal. Ezért hozzáférési kódként a 3 szerepel.

Szerv	Meghatározás	Megtekintési jogok	Frissítési jogok	7. tétel	Minden egyéb tétel
„XX” NYSZ/NBH	„XX” tagállam nyilvántartó szerve, illetve nemzeti biztonsági hatósága	Minden adat	Minden adat	4	4
Más NBH/NYSZ	Más nemzeti biztonsági hatóságok, illetve nyilvántartó szervek	Minden adat	Nincs	2	2
ERA	Európai Vasúti Ügynökség	Minden adat	Nincs	2	2
Üzembentartók	Jármű üzembentartója	Az általa üzemben tartott járművek minden adata	Nincs	1	1
Járműpark-üzemeltetők	Az üzembentartó által megbízott járműüzemeltetők	Azon járművek, amelyek üzemeltetésével őt az üzembentartó megbízta	Nincs	1	1
Tulajdonosok	A jármű tulajdonosa	A tulajdonában lévő járművek minden adata	Nincs	1	1
VV	Vasútvállalat	Minden adat a járműszám alapján	Nincs	0	1
PM	Pályahálózat-működtető	Minden adat a járműszám alapján	Nincs	0	1
FSZ és SZSZ	A tagállam által bejelentett felülvizsgálati és ellenőrző szervek	Minden adat a felülvizsgálat vagy ellenőrzés tárgyát képező járművekről	Nincs	2	2
Más jogszerű felhasználók	A NBH vagy az ERA által elismert minden alkalmi felhasználó	Alkalmanként meghatározandó, az időtartam korlátozható	Nincs	0	1

3.4. Bejegyzések archiválása

Minden, a nemzeti járműnyilvántartásban szereplő adatot a jármű visszavonását és nyilvántartásból való törlését követő 10 évig meg kell őrizni. Az adatoknak legalább az első három évben online elérhetőeknek kell lenniük. Három év elteltével az adatok akár elektronikus formában, akár papíron, vagy bármely más archiválási rendszerben tárolhatók. Ha e 10 éves időszak alatt bármikor egy vagy több járművel kapcsolatban vizsgálat kezdődik, szükség esetén az e járművekre vonatkozó adatokat a 10 éves időszakon túl is meg kell őrizni.

A nemzeti járműnyilvántartásban tett minden módosítást rögzíteni kell. Az archív módosítások kezelését információs technológiai módszerekkel lehet megoldani.

4. MEGLÉVŐ JÁRMŰVEK

4.1. Mérlegelt adattartalom

Mind a 13 megtartott tételt mérlegelték annak meghatározása érdekében, hogy melyek kötelezőek és melyek nem.

4.1.1. 1. tétel: Európai járműszám (kötelező)

a) A 12 számjegyű azonosító számmal már rendelkező járművek

Az egyéni országkóddal rendelkező országokban a járművek megtartják jelenlegi számukat. A 12 számjegyű azonosítót minden módosítás nélkül kell nyilvántartásba venni.

Fő országkóddal és előzőleg kiadott egyéni kóddal is rendelkező országok:

—	Németország: fő országkód 80, AAE (Ahaus Alstätter Eisenbahn) egyéni kód 68,

—	Svájc: fő országkód 85, BLS (Bern–Lötschberg–Simplon Eisenbahn) egyéni kód 63,

—	Olaszország: fő országkód 83, FNME (Ferrovie Nord Milano Esercizio) egyéni kód 64,

—	Magyarország: fő országkód 55, GySEV/ROeEE (Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Részvénytársaság/Raab–Ödenburg–Ebenfurter Eisenbahn) egyéni kód 43.

A járművek megtartják jelenlegi számukat. A 12 számjegyű azonosítót minden módosítás nélkül kell nyilvántartásba venni (8).

Az IT-rendszernek mindkét kódot (fő országkód és egyéni kód) ugyanazon országhoz tartozóként kell felismernie.

b) Nemzetközi forgalomban használt 12 számjegyű azonosító szám nélküli járművek

Kétlépéses eljárást kell alkalmazni:

—	a nemzeti járműnyilvántartásban a jármű jellemzői szerint meghatározott 12 számjegyű azonosítót kell kiosztani (az OPE ÁME szerint). Az IT-rendszernek ezt a bejegyzett számot a jelenlegi járműszámhoz kell kötnie,

—	a 12 számjegyű azonosítót magára a járműre 6 éves időszakon belül kell alkalmazni.

c) Belföldi forgalomban használt 12 számjegyű azonosító szám nélküli járművek

A fent leírt eljárás önkéntes alapon alkalmazható a kizárólag belföldi forgalomban használt járművek esetében.

4.1.2. 2. tétel: Tagállam és nemzeti biztonsági hatóság (kötelező)

A „tagállam” tételnek mindig azon tagállamra kell utalnia, amely nemzeti járműnyilvántartásába a járművet bevezetik. A „nemzeti biztonsági hatóság” tétel a jármű forgalombahelyezési engedélyét kiadó szervre utal.

4.1.3. 3. tétel: Gyártási év

Amennyiben a gyártási év nem ismert pontosan, megközelítőleges évszámot kell beírni.

4.1.4. 4. tétel: EK-hivatkozás

Ilyen hivatkozás rendszerint nem létezik a meglévő járművek esetében, kivéve néhány nagysebességű járművet. Csak akkor rögzítendő, ha rendelkezésre áll.

4.1.5. 5. tétel: Hivatkozás a járműnyilvántartásra (RRS)

Csak akkor rögzítendő, ha rendelkezésre áll.

4.1.6. 6. tétel: Korlátozások

Csak akkor rögzítendő, ha rendelkezésre áll.

4.1.7. 7. tétel: Tulajdonos

Csak akkor rögzítendő, ha rendelkezésre áll, és/vagy szükség esetén.

4.1.8. 8. tétel: Üzembentartó (kötelező)

Rendszerint rendelkezésre áll és kötelező.

4.1.9. 9. tétel: Karbantartásért felelős szerv

E tétel kötelező.

4.1.10. 10. tétel: Visszavonás

Adott esetben alkalmazandó.

4.1.11. 11. tétel: A járművet engedélyező tagállamok

Rendszerint a RIV és RIC, valamint két- vagy többoldalú megállapodások hatálya alá tartozó kocsikat és járműveket ilyenként veszik nyilvántartásba. Ha ez az információ rendelkezésre áll, azt ennek megfelelően kell rögzíteni.

4.1.12. 12. tétel: Engedély száma

Csak akkor rögzítendő, ha rendelkezésre áll.

4.1.13. 13. tétel: Forgalomba helyezés (kötelező)

Amennyiben a forgalomba helyezés időpontja nem ismert pontosan, megközelítőleges évszámot kell beírni.

4.2. Eljárás

A járműnyilvántartásért előzőleg felelős szervnek minden információt a székhely szerinti ország nemzeti biztonsági hatósága vagy nyilvántartó szerve rendelkezésére kell bocsátania.

A meglévő teher- és utasszállító kocsikat csak az előző nyilvántartó szerv székhelye szerinti tagállam nemzeti járműnyilvántartásába kell bejegyezni.

Ha egy meglévő járművet több tagállamban is engedélyeztek, az e járművet nyilvántartásba vevő nyilvántartó szerv megküldi a vonatkozó adatokat a többi érintett tagállam nyilvántartó szervének.

A nemzeti biztonsági hatóság vagy a nyilvántartó szerv átveszi az információt saját nemzeti járműnyilvántartásába.

A nemzeti biztonsági hatóság vagy a nyilvántartó szerv értesíti valamennyi érintett felet az átvétel megtörténtéről. Legalább a következő szerveket kell értesíteni:

—	a járműnyilvántartásért előzőleg felelős szerv,

—	az üzembentartó,

—

az ERA.

4.3. Átmeneti időszak

4.3.1. A nyilvántartási információk átadása a nemzeti biztonsági hatóságnak

A nyilvántartó szervvel kötött megállapodás alapján a járműnyilvántartásért előzőleg felelős nyilvántartó szerv köteles valamennyi szükséges információt rendelkezésre bocsátani. Az adatátvitelt legkésőbb a Bizottság határozatát követő 12 hónapon belül el kell végezni. Lehetőség szerint elektronikus formátumot kell használni.

4.3.2. Nemzetközi forgalomban használt járművek

Minden egyes tagállam nyilvántartó szervének e járműveket legkésőbb a Bizottság határozatát követő 2 éven belül be kell vezetnie a nemzeti járműnyilvántartásába.

Lásd még: 4.1.1. pont b) alpontját.

4.3.3. Belföldi forgalomban használt járművek

Minden egyes tagállam nyilvántartó szervének e járműveket legkésőbb a Bizottság határozatát követő 3 éven belül be kell vezetnie a nemzeti járműnyilvántartásába.

(1) 2006. augusztus 11-én a Bizottság elfogadta a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „forgalmi szolgálati és forgalomirányítási” alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó műszaki előírásokról szóló 2006/920/EK határozatot (a közzététel 2006. augusztus 14-én történt). A nagy sebességű rendszerre vonatkozó hasonló ÁME-t várhatóan 2007-ben fogadják el, és az ugyanezen számozási rendszert használja.

(2) E határozat 5. cikkének (1) bekezdése alapján a Független Államok Közössége Vasúti Közlekedési Tanácsának 8 számjegyű számozási rendszere is alkalmazható.

(3) A 96/48/EK irányelv 22. cikkének a) pontjában és a 2001/16/EK irányelv 24. cikkében előírt nyilvántartások.

(4) Ez a szerv lehet a járművet használó vasúttársaság, annak alvállalkozója vagy az üzembentartó.

(5) A 96/48/EK irányelv vagy a 2001/16/EK irányelv 14. cikkével összhangban kiadott engedély.

(6) A nyilvántartó szerv (a továbbiakban: NYSZ) az egyes tagállamok által a 96/48/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával, továbbá a 2001/16/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban a nemzeti járműnyilvántartás vezetésére és naprakésszé tételére kijelölt szerv.

(7) A mobil berendezésekkel kapcsolatos nemzetközi érdekekről szóló egyezmény vasúti járművekkel kapcsolatos kérdésekről szóló jegyzőkönyvének rendelkezései szerint.

(8) Mindamellett az AAE, BLS, FNME és GySEV/ROeEE valamennyi forgalomba helyezett új járművének szabványos országkódot kell adni.

1. függelék

KORLÁTOZÁSKÓDOK

1. ELVEK

A nemzeti biztonsági hatóság által hozzáférhető egyéb nyilvántartásokban már rögzített korlátozásokat (műszaki jellemzők) nem szükséges a nemzeti járműnyilvántartásban megismételni.

A határokon átnyúló forgalomban az elfogadás a következőkön alapul:

—	a járműszámban kódolt információ,

—	a betűkód, és

—	a jármű jelölése.

Ezért az ilyen információkat nem szükséges a nemzeti járműnyilvántartásban megismételni.

2. FELÉPÍTÉS

A kódok felépítése háromszintű:

—	1. szint: Korlátozás kategóriája

—	2. szint: Korlátozás típusa

—	3. szint: Érték vagy meghatározás

Korlátozáskódok

Kat.	Típus	Érték	Megnevezés
1			A kialakítással összefüggő műszaki korlátozás
	1	Numerikus (3)	Minimális ívsugár (méter)
	2	—	Sínáramkörrel összefüggő korlátozások
	3	Numerikus (3)	Sebességkorlátozás (km/h) (a kocsikon fel van tüntetve, de a mozdonyokon nincs)
2			Földrajzi korlátozás
	1	Alfanumerikus (3)	Kinematikus szelvény (kódolás: VK ÁME, C. melléklet)
	2	Kódolt lista	Nyomtáv
		1	Változtatható nyomtáv (1 435/1 520)
		2	Változtatható nyomtáv (1 435/1 668)
	3	—	A fedélzeten nincs ellenőrző-irányító rendszer
	4	—	ERTMS A a fedélzeten
	5	Numerikus (3)	B-rendszer a fedélzeten (1)
3			Környezeti korlátozások
	1	Kódolt lista	EN 50125:1999 éghajlati övezet
		1	T1
		2	T2
		3	T3
4			Az engedélyezési okiratban feltüntetett korlátozások
	1	—	Időalapú
	2	—	Feltételalapú (megtett távolság, kopás stb.)

(1) Ha a jármű egynél több B-rendszerrel van felszerelve, minden egyes rendszer tekintetében egyéni kódot kell feltüntetni.

A számkód három számjegyből áll, ahol:

—	az „1xx” jelzőrendszerrel felszerelt járművet jelöl

—	a „2xx” rádióval felszerelt járművet jelöl

—	az „Xx” a CCS ÁME B. mellékletében található numerikus kódolásnak felel meg.

2. függelék

AZ EIN FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA

Az összehangolt számozási rendszerben a biztonsági tanúsítványokhoz és egyéb dokumentumokhoz használandó, „európai azonosító szám” (EIN) megnevezésű kód

Példa:

Országkód

(2 betű)

Dokumentum típusa

(2 számjegy)

Kiállítás éve

(4 számjegy)

Számláló

(4 számjegy)

1. mező

2. mező

3. mező

4. mező

1. MEZŐ: ORSZÁGKÓD (2 BETŰ)

Az országkódokat hivatalosan az európai weboldalon az Intézményközi kiadványszerkesztési útmutatóban (http://publications.europa.eu/code/en/en-5000600.htm) teszik közzé és frissítik.

Állam	Kód
Ausztria	AT
Belgium	BE
Bulgária	BG
Ciprus	CY
Cseh Köztársaság	CZ
Dánia	DK
Észtország	EE
Finnország	FI
Franciaország	FR
Németország	DE
Görögország	EL
Magyarország	HU
Izland	IS
Írország	IE
Olaszország	IT
Lettország	LV
Liechtenstein	LI
Litvánia	LT
Luxemburg	LU
Norvégia	NO
Málta	MT
Hollandia	NL
Lengyelország	PL
Portugália	PT
Románia	RO
Szlovák Köztársaság	SK
Szlovénia	SI
Spanyolország	ES
Svédország	SE
Svájc	CH
Egyesült Királyság	UK

A multinacionális biztonsági hatóságok kódját is így kell összeállítani. Jelenleg egyetlen ilyen hatóság létezik: a Csatornaalagút Biztonsági Hatóság. Javasolt a következő kód használata:

Multinacionális biztonsági hatóság	Kód
Csatornaalagút Biztonsági Hatóság	CT

2. MEZŐ: A DOKUMENTUM TÍPUSA (2 SZÁMJEGYŰ SZÁM)

Két számjegy teszi lehetővé a dokumentum típusának azonosítását:

—	az első számjegy azonosítja a dokumentum általános besorolását,

—	a második számjegy a dokumentum altípusát adja meg.

Amennyiben további kódokra van szükség, ez a számozási rendszer kibővíthető. A következőkben az ismert, lehetséges kétszámjegyű kombinációk ajánlott jegyzéke található, kibővítve a járművek forgalombahelyezési engedélye tekintetében javasoltakkal:

A 2. mező számkombinációja	Dokumentum típusa	Dokumentum altípusa
[0 1]	Engedélyek	Vasútvállalatok engedélyei
[0 x]	Engedélyek	Egyéb
[1 1]	Biztonsági tanúsítvány	A. rész
[1 2]	Biztonsági tanúsítvány	B. rész
[1 x]	Biztonsági tanúsítvány	Egyéb
[2 1]	Biztonsági engedély	A. rész
[2 2]	Biztonsági engedély	B. rész
[2 x]	Biztonsági engedély	Egyéb
[3 x]	Fenntartva: pl. gördülő állomány, infrastruktúra vagy egyebek karbantartása
[4 x]	Fenntartva a bejelentett szervezeteknek	Pl. különféle bejelentett szervezetek
[5 1] és [5 5] (1)	Forgalombahelyezési engedély	Vontató gördülő állomány
[5 2] és [5 6] (1)	Forgalombahelyezési engedély	Vontatott személyszállító járművek
[5 3] és [5 7] (1)	Forgalombahelyezési engedély	Kocsik
[5 4] és [5 8] (1)	Forgalombahelyezési engedély	Különleges járművek
[6 x] … [9 x]	Fenntartva (4 dokumentumtípus)	Fenntartva (egyenként 10 altípus)

3. MEZŐ: KIÁLLÍTÁS ÉVE (4 SZÁMJEGYŰ SZÁM)

Ez a mező mutatja azt az évet (a megadott formátumban: éééé, azaz 4 számjeggyel), amelyben az engedélyt kiállították.

4. MEZŐ: SZÁMLÁLÓ

A számláló egy növekvő szám lesz, amelyet minden egyes tanúsítvány kiállítását követően eggyel növelni kell, tekintet nélkül arra, hogy új, meghosszabbított vagy frissített/módosított tanúsítványról van szó. Egy tanúsítványra utaló számot akkor sem lehet újrahasználni, ha a tanúsítványt visszavonták, vagy az engedélyt felfüggesztették.

A számláló minden évben lenullázódik.

(1) Ha egy éven belül teljes mértékben felhasználják a 4. mezőnél (számláló) rendelkezésre álló 4 számjegyet, a 2. mező első két számjegye ennek megfelelően a következőképpen változik:

—	[5 1] helyett [5 5] a vontató gördülő állomány,

—	[5 2] helyett [5 6] a vontatott személyszállító járművek,

—	[5 3] helyett [5 7] a kocsik,

—	[5 4] helyett [5 8] a különleges járművek esetében.

3. függelék

VISSZAVONÁSSAL KAPCSOLATOS KÓDOK

Kód	Visszavonás módja	Leírás
00	Nincs	A jármű nyilvántartása érvényes.
10	Nyilvántartás felfüggesztése Meghatározott indok nélkül	A jármű nyilvántartását a tulajdonos vagy az üzembentartó kérésére, illetve a nemzeti biztonsági hatóság vagy a nyilvántartó szerv határozata alapján felfüggesztik.
11	Nyilvántartás felfüggesztése	A járművet üzemképes állapotban, inaktív vagy stratégiai tartalékként szándékoznak tárolni.
20	Nyilvántartás átvezetése	A járművet tudvalevőleg más szám alatt vagy más nemzeti járműnyilvántartásban vették újra nyilvántartásba az európai vasúthálózaton (annak egészén vagy egy részén) történő folytatólagos használatra.
30	Nyilvántartás törlése Meghatározott indok nélkül	Az európai vasúthálózaton történő működés tekintetében a jármű nyilvántartása ismert újbóli nyilvántartásba vétel nélkül megszűnt.
31	Nyilvántartás törlése	A járművet a továbbiakban az európai vasúthálózaton kívül szándékoznak vasúti járműként használni.
32	Nyilvántartás törlése	A járművet jelentősebb kölcsönösen átjárható rendszerelemek/modulok/pótalkatrészek pótlásának céljára vagy nagyobb átépítésre szánják.
33	Nyilvántartás törlése	A járművet selejtezésre szánják, az anyagok (beleértve a nagyobb pótalkatrészeket) újrahasznosításáról gondoskodnak.
34	Nyilvántartás törlése	A járművet az európai vasúthálózaton kívüli használatra, elszigetelt hálózaton „műemlék gördülő állományként” történő üzemeltetésre, vagy helyben történő kiállításra szánják.

Kódok használata

—	Ha a visszavonás indokát nem határozták meg, a nyilvántartási állapot változásának jelzésére a 10-es, 20-as és 30-as kódot használják.

—	Ha a visszavonás indoka ismert: a 11-es, 31-es, 32-es, 33-as és 34-es opció választható a nemzeti járműnyilvántartás adatbázisában. E kódok kizárólag az üzembentartó vagy a tulajdonos által a nyilvántartó szervnek szolgáltatott információn alapulnak.

A nyilvántartással kapcsolatos megjegyzések

—	Felfüggesztett vagy törölt nyilvántartású jármű az adott nyilvántartás címén nem működhet az európai vasúthálózaton.

—	A nyilvántartásba vétel újbóli aktiválásához a nemzeti biztonsági hatóság újbóli engedélye szükséges a nyilvántartás felfüggesztésének vagy törlésének okával vagy indokával összefüggő feltételek megléte esetén.

—	A nyilvántartás átvezetése a járművek jóváhagyásáról és forgalombahelyezési engedélyezéséről szóló európai uniós irányelvek által megállapított keretrendszerben történik.

4. függelék

SZABVÁNYOS NYILVÁNTARTÁSI ŰRLAP

5. Függelék

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Rövidítés	Fogalommeghatározás
CCS	Ellenőrző-irányító rendszer
FÁK	Független Államok Közössége
COTIF	Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény
CR	Hagyományos vasút(i rendszer)
DB	Adatbázis
EKBIZ	Európai Bizottság
EC VVR	Európai központi virtuális járműnyilvántartás
EIN	Európai azonosító szám
EN	Európai szabvány (Euro Norm)
EVN	Európai járműszám
ERA	Európai Vasúti Ügynökség, röviden: „az Ügynökség”
ERTMS	Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer
EU	Európai Unió
HS	Nagysebességű (rendszer)
FSZ	Felülvizsgálati szerv
ISO	Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
PM	Pályahálózat-működtető
INF	Infrastruktúra
IT	Információs technológia
LR	Helyi nyilvántartás
MS	Az Európai Unió tagállama
BSZ	Bejelentett szervezet
NBH	Nemzeti biztonsági hatóság
NVR	Nemzeti járműnyilvántartás
OPE (ÁME)	Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás (ÁME)
OTIF	Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet
NYSZ	Nyilvántartó szerv, azaz a nemzeti járműnyilvántartás vezetéséért és naprakészen tartásáért felelős szerv
SZSZ	Szabályozó szerv
RIC	A személy- és poggyászkocsik nemzetközi forgalomban való kölcsönös használatára vonatkozó szabályok
RIV	A kocsik nemzetközi forgalomban való kölcsönös használatára vonatkozó szabályok
RS vagy RST	Gördülő állomány
RSRD (FTA)	Járműreferencia-adatbázis (FTA)
VV	Vasútvállalat
SEDP (FTA)	Európai stratégiai megvalósítási terv (FTA)
FTA (ÁME)	Fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai (FTA)
ÁME	Átjárhatósági műszaki előírások
VKM	Üzembentartói jelzés
VKMR	Üzembentartóijelzés-nyilvántartás
VVR	Virtuális járműnyilvántartás
VK (ÁME)	Vasúti kocsik (ÁME)
WIMO (FTA)	Kocsi- és intermodális egységek üzemeltetési adatbázisa (FTA)

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 14.)

egyes állat-egészségügyi és állatjóléti, valamint egyes műszaki és tudományos intézkedésekhez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(2007/757/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 17. és 20. cikkére,

mivel:

(1)	A 90/424/EGK határozat megállapítja a különleges állat-egészségügyi intézkedésekhez, beleértve az állat-egészségügyi és állatjóléti, valamint a műszaki és tudományos intézkedéseket nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulást szabályozó eljárásokat.

(2)

A Közösségnek különösen az állat-egészségügyi és állatjóléti információs politika kialakításához kell pénzügyi hozzájárulást nyújtania, amely többek között az állatjólétre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok elkészítését foglalja magában. A Közösségnek meg kell tennie a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok, valamint az állat-egészségügyi oktatás vagy képzés fejlesztéséhez szükséges műszaki és tudományos intézkedéseket, illetve segítenie kell a tagállamokat vagy a nemzetközi szervezeteket ezek megtételében.

(3)

A legújabb állattenyésztési technológiákat, mint pl. a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén (SCNT) alapuló állatklónozást kutatási célokra használják. A jövőben várhatóan az állattenyésztésben és az élelmiszer-előállításban is alkalmazásra kerülő SCNT-eljárás hatással lehet az állategészségügyre és az állatjólétre, ugyanakkor etikai és szociáletikai vonzatai is vannak. Ebből kifolyólag az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és az Európai Etikai Csoport folyamatban lévő konzultációján túlmenően egy Eurobarométer-felmérést is el kell végezni annak vizsgálatára, hogy milyen fogyasztói magatartással kell számolni az SCNT-eljárás agrár-élelmiszeripari ágazatban történő esetleges alkalmazásakor, különös hangsúllyal arra, hogy milyen mértékben van szükség az élelmiszerláncban használt technológiák használatával kapcsolatos információkra, és hogy a fogyasztó milyen információforrásból kíván tájékozódni ezekről. Az Eurobarométer-felmérés eredményei információval fognak szolgálni annak kiértékeléséhez, hogy milyen közösségi jogszabályok meghozatalára van szükség ezen a területen. Ebből kifolyólag közösségi pénzügyi hozzájárulást kell biztosítani ezen felmérés elvégzéséhez.

(4)

Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet (2) módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendelet előírja, hogy a Bizottság az állatok szállítására új alsó és felső hőmérsékleti értékhatárokat állapítson meg.

(5)

Ezenkívül az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2004-ben véleményt fogadott el a közúti állatszállítási járművekre vonatkozó belső hőmérsékleti szabványról (3). Ezért meg kell határozni azon hőmérsékleti feltételeket, amelyek mellett az állatokat hosszú utakon lehet szállítani a Közösség területén, és erre vonatkozóan felmérést kell végezni. A felmérés olyan információkkal fog szolgálni, amelyekre szükség van az állatvédelmi vonatkozású jogszabályok előkészítésénél és kidolgozásánál. Ebből kifolyólag közösségi pénzügyi hozzájárulást kell biztosítani ezen felmérés elvégzéséhez.

(6)

Az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervről (4) szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közlemény arra szólít fel, hogy támogatni kell a nemzetközi szervezetek, így pl. az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) állatjóléti tevékenységeit.

(7)

2005-ben az OIE iránymutatásokat fogadott el az állatok szárazföldi és vízi szállítása, az emberi fogyasztásra szánt állatok levágása és a járványvédelmi célból levágott állatok kíméletes leölése tekintetében. Az OIE ezen iránymutatások továbbfejlesztését és az OIE-tagállamokban történő végrehajtásukat biztosító intézkedések meghozatalát vette tervbe, amelyek különösen képzések és iránymutatások biztosítására irányulnak.

(8)

Az OIE tervezett képzéseire és tájékoztató rendezvényeire a hatályos állat-egészségügyi jogszabályok továbbfejlesztése, valamint a résztvevő országokban folyó állat-egészségügyi oktatás és képzés javítása érdekében van szükség. Ezen harmadik országokra vonatkozó fejlesztési tervek megegyeznek az európai polgárok többségének azon kívánalmával (5), hogy a Közösségbe exportáló országokban és a Közösségben ugyanazon állatjóléti feltételek legyenek érvényben. Ezért a Közösségnek hozzá kell járulnia ezen események finanszírozásához.

(9)

A kéknyelv-betegség Belgiumba, Németországba, Franciaországba, Luxembourgba és Hollandiába történő behurcolása példa nélküli. Annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen a betegség behurcolásának negatív következményeit, az állatorvosoknak át kell adni a legújabb tudományos ismereteket; hogy ezáltal javuljon a gyanús esetek gyors felismerésén és azok bejelentésén alapuló egészségügyi ellenőrzés hatékonysága, ami lényegi eleme a kéknyelv-betegségre vonatkozó készenléti tervnek.

(10)

Emellett az említett tagállamokban az OIE és a Közösség olyan közös kiadványt kíván megjelentetni a kéknyelv-járványról, amely naprakész információkat tartalmaz és bemutatja a kéknyelv-betegség elleni védekezésre vonatkozó közösségi politikát. Ennek indokán az OIE-tevékenységeket, valamint a kiadvány elkészítését és megjelentetését közösségi pénzügyi hozzájárulásból kell fedezni.

(11)

A kiadvány megjelentetése jelentős mértékben hozzájárul az állat-egészségügyi oktatás és képzés elengedhetetlen továbbfejlődéséhez és központi szerepet kap a kéknyelvbetegség ellenőrzésére irányuló nemzeti és közösségi programok létrehozásában is, amelyek a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos állat-egészségügyi jogszabályok jelentős részét képezik.

(12)	A közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetését a következő feltételek teljesüléséhez kell kötni: a tervezett intézkedéseket ténylegesen végrehajtották és valamennyi szükséges információ átadásra került.

(13)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az állati klónozás agrár-élelmiszeripari ágazatban történő lehetséges használatáról szóló Eurobarométer-felmérés elvégzésére a 90/424/EGK határozat 16. cikke értelmében a Bizottság maximum 250 000 EUR összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá.

2. cikk

Az állatok hosszú távú szállítására vonatkozó hőmérséklet meghatározására irányuló tanulmány elkészítésére a 90/424/EGK határozat 16. cikke értelmében a Bizottság maximum 300 000 EUR összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá.

3. cikk

Az állatjólétre vonatkozó OIE-iránymutatások végrehajtásáról az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által tartott szemináriumok támogatására a 90/424/EGK határozat 19. cikke értelmében a Bizottság maximum 100 000 EUR összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá az Állat-egészségügyi és Állatjóléti Világalapítvány részére.

4. cikk

A kéknyelv-betegségről hozzávetőlegesen 1 800 példányban megjelentetett kiadványra a 90/424/EGK határozat 19. cikke értelmében a Bizottság a támogatható költségek legfeljebb 50 %-át fedező, illetve maximum 10 000 EUR összegű közösségi pénzügyi hozzájárulást hagyott jóvá az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) részére.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 14-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.

(2) HL L 3., 2005.1.5., 1. o.

(3) The EFSA Journal (2004), 122., 1–25. o. A közúti állatszállítási járművekre vonatkozó belső hőmérsékleti szabványról.

(4) COM(2006) 13 végleges.

(5) Különleges Eurobarometer (270): Az európai polgároknak az állatjóléttel szemben tanúsított magatartása, (Attitudes of EU citizens towards Animal Welfare) http://ec.europa.eu/food/animal/welfare/survey/sp_barometer_aw_en.pdf, 32. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/54

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 15.)

a boszkalid új hatóanyagra vonatkozó ideiglenes engedélyek tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről

(az értesítés a C(2007) 5477. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/758/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a BASF AG 2001 áprilisában kérelmet nyújtott be Németországnak a boszkalid hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2002/268/EK bizottsági határozat (2) megerősítette, hogy a beadott dosszié hiánytalan, és elvben megfelel az irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(2)

Azért volt szükséges megerősíteni, hogy a dosszié hiánytalan, mert így azt részletesebben meg lehetett vizsgálni, a tagállamok pedig úgy adhattak ki legfeljebb három évre szóló ideiglenes engedélyeket a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre, hogy közben eleget tettek a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és különösen annak a feltételnek, hogy az irányelvben meghatározott követelményekre való figyelemmel részletesen értékelni kell a hatóanyagot és a növényvédő szert.

(3)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésében szereplő rendelkezésekkel összhangban megtörtént e hatóanyag emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata a kérelmező által javasolt felhasználási módok tekintetében. 2002. november 22-én a referens tagállam az értékelőjelentés-tervezetet benyújtotta a Bizottsághoz.

(4)

Miután a referens tagállam benyújtotta az értékelőjelentés-tervezetet, szükségesnek bizonyult, hogy a kérelmezőtől további információt kérjenek, majd a kapott információt a referens tagállammal megvizsgáltassák és értékeltessék. Ezért a dosszié vizsgálata még folyamatban van, értékelését pedig nem lehet befejezni a 91/414/EGK irányelvben előírt határidőre.

(5)

Mivel az értékelésből eddig semmi olyan nem derült ki, ami komoly aggodalomra adna okot, indokolt, hogy a tagállamok – a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének rendelkezéseivel összhangban – 24 hónappal meghosszabbíthassák a szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre kiadott ideiglenes engedélyeket, hogy ezáltal lehetővé váljék a dosszié további vizsgálata. Várhatóan 24 hónapon belül lezárul az értékelési és döntéshozatali folyamat, amely eldönti, hogy a boszkalidot felveszik-e az I. mellékletbe.

(6)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A tagállamok az e határozat elfogadásának időpontjától számított 24 hónapot meg nem haladó időtartamra meghosszabbíthatják a boszkalidot tartalmazó növényvédő szerek ideiglenes engedélyét.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 15-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 230., 1991.8.19., 1. o. A legutóbb a 2007/52/EK bizottsági irányelvvel (HL L 214., 2007.8.17., 3 o.) módosított irányelv.

(2) HL L 92., 2002.4.9., 34. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/56

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 19.)

a Brazíliából származó vagy ott feladott földimogyoró és az abból készült termékek aflatoxinnal való szennyezettségének kockázata miatt a 2006/504/EK határozatnak az ezen termékek ellenőrzésének gyakorisága tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2007) 5516. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/759/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdése b) albekezdésének ii. pontjára,

mivel:

(1)	A 2006/504/EK bizottsági határozat (2) különleges feltételeket állapít meg az egyes harmadik országokból behozott egyes élelmiszerekre vonatkozóan az ezen termékek aflatoxinnal való szennyezettségének kockázata miatt.

(2)

Az élelmiszerügyi tudományos bizottság jelezte, hogy az aflatoxin B1 erős genotoxikus rákkeltő hatású anyag, és még rendkívül kis mennyiségben is hozzájárul a májrák kialakulásának kockázatához. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (3) megengedett felső határértékeket állapít meg az élelmiszerekben található aflatoxinra. 2005-ben és 2006-ban azonban az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszeren (RASFF) keresztül érkező bejelentések növekvő száma azt mutatta, hogy a Brazíliából származó földimogyoró és az abból készült termékek aflatoxinkoncentrációja rendszeresen túllépi ezeket a felső határértékeket.

(3)	Az ilyen szennyezettség közegészségügyi szempontból veszélyt jelent a Közösségre. Indokolt ezért különleges intézkedéseket elfogadni közösségi szinten.

(4)

A Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatala (ÉÁH) 2007. április 25. és május 4. között ellenőrző látogatást tett Brazíliában, hogy felmérje a helyi ellenőrző rendszereket, amelyek a Közösségbe irányuló kivitelre szánt földimogyoró aflatoxinszennyezettségét hivatottak megakadályozni (4). A látogatás feltárta, hogy a Közösségbe exportált földimogyoró ellenőrzésére szolgáló rendszer bevezetésre került ugyan, de nem teljeskörűen alkalmazzák. Emiatt a jelenlegi rendszer nem teljes mértékben biztosítja, hogy a Közösségbe exportált földimogyoró megfelel az aflatoxinra vonatkozó követelményeknek.

(5)	A közegészség érdekében a Brazíliából származó, behozott földimogyoróból és az abból készült termékekből az importáló tagállam illetékes hatóságának gyakrabban kell mintát vennie és meg kell vizsgálnia az aflatoxinkoncentrációt, még mielőtt az említett termékek forgalomba kerülnének.

(6)

A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 15. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy össze kell állítani azon nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek listáját, amelyeken ismert vagy felmerülő kockázat alapján fokozott hatósági ellenőrzéseket kell végezni. Az említett rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében szereplő intézkedéseket csak 2008-tól kell alkalmazni. A közegészség védelme érdekében helyénvaló késedelem nélkül elrendelni, hogy nagyobb gyakorisággal ellenőrizzék a Brazíliából származó földimogyoró aflatoxinszennyezettségét. Jelenleg nincs szükség arra, hogy az illetékes brazil hatóságok egészségügyi bizonyítványt állítsanak ki a Brazíliából származó földimogyoró és az abból készült termékek behozatala esetében.

(7)	A 2006/504/EK bizottsági határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/504/EK határozat az alábbiak szerint módosul:

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja az alábbi iii., iv. és v. alponttal egészül ki:

„iii.

az 1202 10 90, illetve az 1202 20 00 KN-kód alá tartozó földimogyoró;

iv.	a 2008 11 94 KN-kód alá tartozó földimogyoró (1 kg nettó tömeget meghaladó közvetlen kiszerelés esetén), illetve a 2008 11 98 KN-kód alá tartozó földimogyoró (1 kg nettó tömeget meg nem haladó közvetlen kiszerelés esetén);

v.	a 2008 11 92 KN-kód alá sorolt pörkölt földimogyoró (1 kg nettó tömeget meghaladó közvetlen kiszerelés esetén), illetve a 2008 11 96 KN-kód alá sorolt pörkölt földimogyoró (1 kg nettó tömeget meg nem haladó kiszerelés esetén).”

2.	A 3. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ez a cikk nem vonatkozik az 1. cikk (2) bekezdése a) pontja iii., iv. és v. alpontjában említett földimogyoró behozatalára.”

Az 5. cikk (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	a Brazíliából származó valamennyi élelmiszer-szállítmány, kivéve az 1. cikk (2) bekezdése a) pontja iii., iv. és v. alpontjában említett földimogyorót, amelynek esetében a Brazíliából származó ilyen szállítmányok 50 %-ánál mintavételt kell végezni.”

4.	A 7. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ez a cikk nem vonatkozik az 1. cikk (2) bekezdése a) pontja iii., iv. és v. alpontjában említett földimogyoró behozatalára.”

2. cikk

E határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 199., 2006.7.21., 21. o. A legutóbb a 2007/563/EK határozattal (HL L 215., 2007.8.18., 18. o.) módosított határozat.

(3) HL L 364., 2006.12.20., 5. o. Az 1126/2007/EK rendelettel (HL L 255., 2007.9.29., 14. o.) módosított rendelet.

(4) Jelentés az Európai Unióba irányuló kivitelre szánt földimogyoró aflatoxinszennyezettségét ellenőrizni hivatott ellenőrző rendszerek felmérése céljából 2007. április 25. és május 4. között Brazíliában tett ellenőrző látogatásról (DG (SANCO)/7182/2007 – MR).

(5) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/58

A TANÁCS 2007/760/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE

(2007. november 22.)

az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló 2005/190/KKBP együttes fellépés módosításáról és meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2005. március 7-én elfogadta az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló 2005/190/KKBP együttes fellépést (1).

(2)

A Politikai és Biztonsági Bizottság (a továbbiakban: PBB) 2007. szeptember 25-én megállapodott az EUJUST LEX további 18 hónappal történő, 2009. június 30-ig tartó meghosszabbításáról, miután a jelenlegi megbízatás 2007. december 31-én lejár. Ennek az együttes fellépésnek a meghosszabbítás 2008. április 30-ig tartó első szakaszára kell vonatkoznia.

(3)

A Tanács 2007. június 18-án jóváhagyta az uniós polgári válságkezelési műveletek parancsnoklási és irányítási struktúrájára vonatkozó iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások különösen arról rendelkeznek, hogy a stratégiai szintű parancsnoklást és ellenőrzést valamennyi polgári válságkezelési művelet tervezése és lefolytatása tekintetében egy polgári műveleti parancsnok gyakorolja, a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, a főtitkár/KKBP-főképviselő (a továbbiakban: a főtitkár/főképviselő) átfogó felügyelete alatt. Ezek az iránymutatások továbbá arról is rendelkeznek, hogy minden polgári válságkezelési műveletre vonatkozóan a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott polgári tervezési és végrehajtási szolgálat (CPCC) igazgatója lesz a polgári műveleti parancsnok.

(4)	A fent említett parancsnoklási és ellenőrzési struktúra nem érinti a misszióvezetőnek a misszió költségvetésének végrehajtására vonatkozóan a Bizottsággal szembeni szerződéses felelősségét.

(5)	E misszióba be kell vonni a Tanács Főtitkárságán belül létrehozott figyelőszolgálatot.

(6)	A 2005/190/KKBP együttes fellépést ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ EGYÜTTES FELLÉPÉST:

1. cikk

A 2005/190/KKBP együttes fellépés a következőképpen módosul:

Az együttes fellépés a következő cikkel egészül ki:

„3 a. cikk

Polgári műveleti parancsnok

(1) Az EUJUST LEX polgári műveleti parancsnoka a polgári tervezési és végrehajtási szolgálat (CPCC) igazgatója lesz.

(2) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, és a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – stratégiai szinten parancsnokságot és felügyeletet gyakorol az EUJUST LEX fölött.

(3) A polgári műveleti parancsnok gondoskodik a Tanács határozatainak, valamint a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtásáról, adott esetben a misszióvezetőknek kiadott stratégiai szintű utasítások révén is.

(4) A teljes kirendelt állomány a küldő állam nemzeti hatóságainak vagy az uniós intézménynek a teljes körű parancsnoksága alatt marad. A nemzeti hatóságok személyi állományuk, csoportjaik és egységeik operatív irányítását (OPCON) a polgári műveleti parancsnokra ruházzák át.

(5) A polgári műveleti parancsnok teljes mértékben felel azért, hogy az EU gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A misszióvezető

(1) A misszióvezető vállalja a felelősséget a misszióért, és gyakorolja annak helyszíni parancsnoklását és ellenőrzését.

(2) A misszió vezetője gyakorolja a polgári műveleti parancsnok által kirendelt, a közreműködő államokból érkező személyi állomány, csoportok és egységek feletti parancsnoklást és ellenőrzést, valamint ellátja a misszió rendelkezésére bocsátott eszközöket, forrásokat és információkat is érintő igazgatási és logisztikai feladatokat.

(3) A misszió vezetője – a polgári műveleti parancsnok stratégiai szintű utasításait követve – az EUJUST LEX hatékony helyszíni tevékenysége érdekében utasításokat ad a misszió teljes személyi állományának, beleértve a brüsszeli koordinációs hivatalt és a bagdadi összekötő irodát is, koordinálja a műveleteket és ellátja a napi irányítást.

(4) A misszióvezető felel a misszió költségvetésének végrehajtásáért. A misszióvezető e célból szerződést ír alá a Bizottsággal.

(5) A misszióvezető felelős a személyi állományt érintő fegyelmi kérdésekben. A személyi állomány kirendelt tagjai tekintetében fegyelmi eljárást az érintett nemzeti vagy uniós hatóság folytathat.

(6) A misszióvezető képviseli az EUJUST LEX missziót, és biztosítja annak megfelelő láthatóságát.”

Az 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A teljes személyi állomány a misszió érdekében jár el és végzi feladatát. A teljes személyi állomány tiszteletben tartja a Tanács biztonsági szabályzatának elfogadásáról szóló, 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban megállapított biztonsági alapelveket és minimumszabályokat (2).

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Parancsnoki lánc

(1) Az EUJUST LEX – válságkezelési műveletként – egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.

(2) A PBB a Tanács felelősségvállalásával gyakorolja az EUJUST LEX politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.

(3) A polgári műveleti parancsnok – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, a főtitkár/főképviselő átfogó felügyelete alatt – az EUJUST LEX stratégiai szintű parancsnoka, és e minőségében utasításokat ad a misszióvezetőnek, valamint tanácsokkal és technikai támogatással látja el.

(4) A polgári műveleti parancsnok a főtitkár/főképviselőn keresztül tesz jelentést a Tanácsnak.

(5) Helyi szinten a misszióvezető gyakorolja a parancsnoklást és az ellenőrzést az EUJUST LEX felett, és közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak felel.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Politikai ellenőrzés és stratégiai irányítás

(1) A Tanács felelősségvállalásával a PBB gyakorolja a misszió politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés 25. cikkének megfelelően hozza meg a vonatkozó határozatokat. E felhatalmazás a CONOPS és az OPLAN módosítására is vonatkozik. Ezen felül magában foglalja a misszióvezető kinevezésére vonatkozó későbbi döntések meghozatalához szükséges hatásköröket is. A misszió céljaival és befejezésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(2) A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3) A PBB rendszeresen és igény szerint jelentést kap a polgári műveleti parancsnoktól és a misszióvezetőtől a felelősségi körükbe tartozó kérdésekről.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Biztonság

(1) A polgári műveleti parancsnok – a 3a. és a 8. cikkel összhangban, továbbá a Tanács Főtitkárságának Biztonsági Hivatalával (a továbbiakban: a Tanács Biztonsági Hivatala) együttműködve – irányítja a biztonsági intézkedések misszióvezető általi tervezését, és biztosítja azoknak az EUJUST LEX érdekében történő megfelelő és hatékony végrehajtását.

(2) A misszióvezető felel a művelet biztonságáért, valamint az Európai Unióról szóló szerződés V. címe és az azt alátámasztó dokumentumok szerint az Európai Unión kívül operatív jelleggel alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó európai uniós politika alapján a művelet tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért;

(3) A missziónak a tagállamokban végrehajtott elemeivel kapcsolatban a fogadó állam megtesz minden szükséges és megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy területén biztosítsa a résztvevők és a kiképzők biztonságát.

(4) A brüsszeli székhelyű koordinációs hivatalra vonatkozó szükséges és megfelelő intézkedésekről a Tanács Biztonsági Hivatala gondoskodik a fogadó tagállam hatóságaival együttműködve.

(5) Amennyiben a képzés valamely harmadik államban folyik, az EU – az érintett tagállam bevonásával – felkéri a harmadik állam hatóságait, hogy területén tegyék meg a résztvevők és a kiképzők biztonságára vonatkozó megfelelő intézkedéseket.

(6) Az EUJUST LEX-hez biztonsági tisztviselőt jelölnek ki, aki a misszió vezetőjének tesz jelentést.

(7) A misszió vezetője a misszió felállítását érintő biztonsági kérdésekben a főtitkár/főképviselő utasításainak megfelelően konzultál a PBB-vel.

(8) Az EUJUST LEX személyi állománya minden iraki kiküldetés illetve utazás előtt a Tanács Biztonsági Hivatala által szervezett kötelező biztonsági képzésen és orvosi ellenőrzésen vesz részt.

(9) A tagállamok törekednek arra, hogy biztosítsák Irakban az EUJUST LEX, különösen az összekötő hivatal biztonságos elhelyezését és védelmét, valamint a személyi állományt golyóálló mellénnyel látják el.”

7.	Az együttes fellépés a következő cikkel egészül ki: „13 a. cikk Figyelőszolgálat Az EUJUST LEX tevékenységébe be kell vonni a figyelőszolgálatot.”

8.	A 14. cikk második albekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Ez az együttes fellépés 2008. április 30-án hatályát veszti.”

2. cikk

A misszióval járó kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2006. november 1-jétől2008. április 30-ig terjedő időszakban 11,2 millió EUR.

3. cikk

Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. PINHO

(1) HL L 62., 2005.3.9., 37. o. A 2006/708/KKBP együttes fellépéssel (HL L 291., 2006.10.21., 43. o.) módosított együttes fellépés.

(2) HL L 101., 2001.4.11., 1. o. A legutóbb a 2007/438/EK határozattal (HL L 164., 2007.6.26., 24. o.) módosított határozat.”

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/61

A TANÁCS 2007/761/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

(2007. november 22.)

az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedések megújításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

A Tanács 2004. december 13-án elfogadta az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2004/852/KKBP közös álláspontot (1) az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) 1572 (2004) határozatával bevezetett, Elefántcsontparttal szembeni intézkedések végrehajtása érdekében.

(2)

2006. január 23-án a Tanács elfogadta a 2006/30/KKBP közös álláspontot (2), amely további tizenkét hónapos időszakra megújítja a 2004/852/KKBP közös állásponttal bevezetett, Elefántcsontparttal szembeni korlátozó intézkedéseket, és azokat az ENSZ BT 1643 (2005) határozatának 6. bekezdésével bevezetett korlátozó intézkedésekkel egészíti ki.

(3)	A Tanács 2007. február 12-én elfogadta az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedéseket 2007. október 31-ig megújító 2007/92/KKBP (3) közös álláspontot.

(4)

2007. október 29-én, az ENSZ BT 1572 (2004) és 1643 (2005) határozatával bevezetett intézkedések felülvizsgálatát követően az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa elfogadta az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedések 2008. október 31-ig történő megújításáról szóló ENSZ BT 1782 (2007) határozatot.

(5)	Ezért a 2004/852/KKBP közös állásponttal és a 2006/30/KKBP közös állásponttal bevezetett korlátozó intézkedéseket az ENSZ BT 1782 (2007) határozatának végrehajtása érdekében 2007. november 1-jétől2008. október 31-ig meg kell újítani,

ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:

1. cikk

Amennyiben a Tanács az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának valamely vonatkozó jövőbeni határozatával összhangban másként nem határoz, a 2004/852/KKBP közös állásponttal és a 2006/30/KKBP közös állásponttal bevezetett intézkedéseket 2008. október 31-ig kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a közös álláspont az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a közös álláspontot 2007. november 1-jétől2008. október 31-ig kell alkalmazni.

3. cikk

Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. PINHO

(1) HL L 368., 2004.12.15., 50. o. A legutóbb a 2006/483/KKBP határozattal (HL L 189., 2006.7.12., 23. o.) módosított közös álláspont.

(2) HL L 19., 2006.1.24., 36. o.

(3) HL L 41., 2007.2.13., 16. o.

23.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/62

A TANÁCS 2007/762/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

(2007. november 22.)

az Európai Uniónak a Koreai-félszigeti Energiafejlesztési Szervezetben (KEDO) való részvételéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Uniónak a Koreai-félszigeti Energiafejlesztési Szervezetben (KEDO) való részvételéről szóló, 2001. december 6-i 2001/869/KKBP tanácsi közös álláspont (1) alapján az Európai Unió részt vett a KEDO-ban annak érdekében, hogy hozzájáruljon a Koreai-félszigeten a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló kérdésben egy átfogó megoldás megszületéséhez.

(2)

Az Európai Uniónak a Koreai-félszigeti Energiafejlesztési Szervezetben (KEDO) való részvételéről szóló, 2006. március 20-i 2006/244/CFSP tanácsi közös álláspont (2) alapján az Európai Unió részt vett a könnyűvizes reaktorprojekt lezárási folyamatában és a KEDO rendezett módon történő megszüntetésében.

(3)	Az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia különös fontosságot tulajdonít annak, hogy valamennyi fél teljesítse a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseit.

(4)	A KEDO igazgatótanácsa 2007 májusában úgy döntött, hogy a KEDO jövőbeli tevékenységei arra korlátozódnak, hogy egy minél hamarabb végrehajtásra kerülő, rendezett módon történő megszüntetési eljárásban megvédje saját pénzügyi és jogi érdekeit.

(5)	A KEDO igazgatótanácsának tagjai között egyetértés van arra vonatkozóan, hogy tovább folytassák a könnyűvizes reaktorprojekt lezárásának és a KEDO rendezett módon történő megszüntetésének végrehajtását célul kitűző együttműködést.

(6)	Az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) e célból tárgyalásokat folytatott a KEDO-ban való tagságának megújításáról, azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa a Közösség pénzügyi és jogi érdekeinek védelmét a KEDO minél hamarabb végrehajtásra kerülő, rendezett módon történő megszüntetése során.

(7)

Az Európai Uniónak a KEDO igazgatótanácsában való képviseletére vonatkozó részletes szabályoknak érvényben kell maradniuk. A Tanács és a Bizottság ezzel összefüggésben megállapodott arról, hogy ha a KEDO igazgatótanácsának – annak 2007 májusi döntése ellenére – bármely, az Euratom hatáskörén kívül eső új kérdéssel kellene foglalkoznia, akkor – a Tanács határozata értelmében – a Tanács elnöksége az, amely az ilyen kérdésekben elfoglalt álláspontot kifejezi.

(8)	A 2006/244/KKBP közös álláspont 2006. december 31-én hatályát vesztette, ezért ezzel a közös állásponttal kell helyettesíteni,

ELFOGADTA EZT A KÖZÖS ÁLLÁSPONTOT:

1. cikk

E közös álláspont célkitűzése annak lehetővé tétele, hogy az Európai Unió megvédje saját érdekeit a KEDO minél hamarabb végrehajtásra kerülő, de legkésőbb 2012. május 31-ig befejeződő, rendezett módon történő megszüntetése során.

2. cikk

(1) Az Euratom hatáskörén kívül eső kérdések tekintetében a KEDO igazgatótanácsában képviselendő uniós álláspontot a Tanács határozza meg és az elnökség fejezi ki.

(2) Az elnökség ezért – e közös állásponttal összhangban – teljes körűen figyelemmel kíséri a KEDO igazgatótanácsának eljárásait.

(3) A Bizottság – éves rendszerességgel és amennyiben szükséges, a főtitkára / KKBP főképviselője által támogatott elnökség felügyelete alatt – rendszeres jelentést tesz a Tanácsnak a megszüntetési folyamat állásáról. E jelentéseknek részletes információkat kell tartalmazniuk különösen a KEDO igazgatótanácsa által a KEDO mihamarabb végrehajtásra kerülő, rendezett megszüntetése érdekében tett összes intézkedésről.

3. cikk

(1) Ez a közös álláspont az elfogadása napján lép hatályba.

Ezt a közös 2008. május 31-ig kell alkalmazni.

(2) Ha a Tanács másként nem dönt, e közös álláspont alkalmazása – a 4. cikkre is figyelemmel – minden év június 1-jén automatikusan megújításra kerül egy éves időtartamra.

A Tanács e közös álláspont alkalmazását bármikor felmondhatja, különösen annak nyilvánvalóvá válása esetén, ha az Európai Uniónak KEDO-ban való részvételének valamely politikai feltétele (a KEDO megszüntetésére irányuló egyetlen célkitűzés, a KEDO valamennyi jelenlegi tagjának részvétele, a pénzügyi hozzájárulás hiánya) nem teljesülne.

4. cikk

Ez a közös álláspont 2012. május 31-án hatályát veszti.

5. cikk

Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. PINHO

(1) HL L 325., 2001.12.8., 1. o.

(2) HL L 88., 2006.3.25., 73. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 305

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. november 23.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 1361/2007/EK rendelete (2007. november 22.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 1362/2007/EK rendelete (2007. november 22.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Salame Cremona (OFJ))	3
		A Bizottság 1363/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról	9
		A Bizottság 1364/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról	11
		A Bizottság 1365/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a 900/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről	13
		A Bizottság 1366/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a fehér cukor folyamatos pályázati felhívásáról szóló 1060/2007/EK rendelet keretében nyertes hirdetése elmaradásának megállapításáról	14
		A Bizottság 1367/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a borágazat termékeire vonatkozó kiviteli engedélyek kiállításáról	15
		A Bizottság 1368/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta rögzítéséről	16
		A Bizottság 1369/2007/EK rendelete (2007. november 22.) a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról	18
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2007/67/EK irányelve (2007. november 22.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról ( 1 )	22

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2007/760/KKBP együttes fellépése (2007. november 22.) az Európai Unió integrált iraki jogállamiság-missziójáról (EUJUST LEX) szóló 2005/190/KKBP együttes fellépés módosításáról és meghosszabbításáról	58
*	A Tanács 2007/761/KKBP közös álláspontja (2007. november 22.) az Elefántcsontpart elleni korlátozó intézkedések megújításáról	61
*	A Tanács 2007/762/KKBP közös álláspontja (2007. november 22.) az Európai Uniónak a Koreai-félszigeti Energiafejlesztési Szervezetben (KEDO) való részvételéről	62

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/754/EK
*	Az EU–Tunézia Társulási Tanács 1/2007 határozata (2007. november 9.) az Emberi jogok és demokrácia albizottság létrehozásáról	24
	2007/755/EK
*	A Tanács határozata (2007. november 19.) a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény különleges koordinátorának kinevezéséről	28
	Bizottság
	2007/756/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 9.) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról (az értesítés a C(2007) 5357. számú dokumentummal történt)	30
	2007/757/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 14.) egyes állat-egészségügyi és állatjóléti, valamint egyes műszaki és tudományos intézkedésekhez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról	52
	2007/758/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 15.) a boszkalid új hatóanyagra vonatkozó ideiglenes engedélyek tagállamok által történő meghosszabbításának engedélyezéséről (az értesítés a C(2007) 5477. számú dokumentummal történt) ( 1 )	54
	2007/759/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 19.) a Brazíliából származó vagy ott feladott földimogyoró és az abból készült termékek aflatoxinnal való szennyezettségének kockázata miatt a 2006/504/EK határozatnak az ezen termékek ellenőrzésének gyakorisága tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2007) 5516. számú dokumentummal történt) ( 1 )	56