17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/1

A TANÁCS 1342/2007/EK RENDELETE

(2007. október 22.)

az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó egyes korlátozások kezeléséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Közösségek és azok tagállamai és az Orosz Föderáció közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (1) (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) 1997. december 1-jén hatályba lépett.

(2)	A partnerségi és együttműködési megállapodás 21. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az egyes acéltermékek kereskedelmét a 15. cikk kivételével a megállapodás III. címe, valamint egy mennyiségi megállapodás rendelkezései szabályozzák.

(3)	Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció 2007. október 26-án megkötötte, ezzel kapcsolatban, az egyes acéltermékek kereskedelméről szóló megállapodást (2) (a továbbiakban: megállapodás).

(4)	A Közösségen belül biztosítani kell a megállapodás feltételei kezelésének eszközeit, figyelembe véve a hasonló szabályozásra vonatkozó korábbi megállapodások tapasztalatait.

(5)	A kérdéses termékeket helyénvaló a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (3) létrehozott Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) alapján besorolni.

(6)	Biztosítani kell a kérdéses termékek származásának ellenőrzését, és ebből a célból ki kell alakítani az adminisztratív együttműködés megfelelő módszereit.

(7)	A megállapodás hatékony alkalmazása megköveteli a kérdéses termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátására vonatkozó közösségi behozatali engedély kötelezettségének bevezetését, együttesen az ilyen közösségi behozatali engedélyek megadására vonatkozó eljárás bevezetésével.

(8)	A vámszabad területen elhelyezett vagy a vámraktárakat, ideiglenes behozatalt vagy aktív feldolgozást (felfüggesztő eljárás) szabályozó megállapodások alapján importált termékeket nem számítják bele a kérdéses termékekre vonatkozóan megállapított keretmennyiségekbe.

(9)

A keretmennyiségek átlépésének megakadályozása érdekében létre kell hozni egy irányítóbizottsági eljárást, amely során a tagállamok illetékes hatóságai nem bocsátanak ki behozatali engedélyeket azt megelőzően, hogy megkapták a Bizottság előzetes jóváhagyását arról, hogy a kérdéses keretmennyiségen belül megfelelő mennyiségek állnak rendelkezésre.

(10)

A megállapodás azzal a céllal hoz létre együttműködési rendszert az Orosz Föderáció és a Közösség között, hogy megakadályozza a rendelkezéseknek az átrakással, az útvonal-változtatással vagy egyéb módon megvalósuló kijátszását. Létre kell hozni egy konzultációs eljárást, amely során megállapodás születhet az érintett országgal a megfelelő keretmennyiség egyenlő mértékű kiigazítását illetően, amennyiben úgy tűnik, hogy a megállapodást kijátszották. Az Orosz Föderáció beleegyezett, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy minden kiigazítás a lehető leghamarabb alkalmazásra kerüljön. Amennyiben a megadott határidőn belül nem sikerül megállapodásra jutni, a Közösség – amennyiben egyértelműen bizonyított a kijátszás ténye – a kijátszással egyenlő mértékű kiigazítást alkalmazhat.

(11)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek Közösségbe irányuló behozatala 2007. január 1-től az egyes acéltermékeknek az Európai Közösség és az Orosz Föderáció között folytatott kereskedelméről szóló, 2006. december 11-i 1872/2006/EK tanácsi rendelet (4) alapján kibocsátott engedélyhez kötött. A megállapodás előírja, hogy ezeket a behozatalokat be kell számítani az e rendeletben a 2007. évre meghatározott keretmennyiségekbe.

(12)	Az egyértelműség biztosítása érdekében szükséges az 1872/2006/EK rendelet e rendelettel történő felváltása,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1) E rendeletet az I. mellékletben felsorolt, az Orosz Föderációból származó acéltermékek Közösségbe irányuló behozatalára kell alkalmazni.

(2) Az acéltermékeket az I. mellékletben meghatározott termékcsoportokba kell besorolni.

(3) Az (1) bekezdésben említett termékek származását a Közösségben hatályos szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(4) Az (1) bekezdésben említett termékek származásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat a II. és III. fejezet állapítja meg.

2. cikk

(1) Az I. mellékletben felsorolt, az Orosz Föderációból származó termékek Közösségbe történő behozatala az V. mellékletben meghatározott éves keretmennyiségekbe tartozik. Az I. mellékletben felsorolt, az Orosz Föderációból származó termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása a II. mellékletben meghatározott származási bizonyítvány, valamint a tagállamok hatóságai által a 4. cikk rendelkezéseivel összhangban kibocsátott behozatali engedély bemutatásához kötött.

Az engedélyezett behozatalt azon év keretmennyiségeibe kell beszámítani, amelyben a termékeket az exportáló országban berakodták.

(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a behozatali engedéllyel rendelkező mennyiségek semmiképpen se léphessék át az egyes termékcsoportokra meghatározott keretmennyiségeket, a tagállamok illetékes hatóságai csak azt követően bocsátanak ki behozatali engedélyeket, hogy a Bizottságtól megerősítést kaptak arról, hogy a szállító ország tekintetében a kérdéses acéltermékek megfelelő termékcsoportjának keretmennyiségén belül maradnak még rendelkezésre álló mennyiségek, amelyekre vonatkozóan importőr(ök) már e hatóságokhoz kérelmet nyújtott(ak) be. A tagállamok e rendelet által meghatározott illetékes hatóságainak felsorolása a IV. mellékletben található.

(3) 2007. január 1-jétől azon termékek behozatalát, amelyekre az 1872/2006/EK rendelet alapján kértek engedélyt, az V. mellékletben a 2007. évre meghatározott megfelelő keretmennyiségekbe kell beszámítani.

(4) E rendelet alkalmazásában és alkalmazása időpontjától a termékek szállítását a kiviteli szállítóeszközökbe történő berakodás időpontjában kell megtörténtnek tekinteni.

3. cikk

(1) Az V. mellékletben szereplő keretmennyiségeket nem kell alkalmazni a vámszabad területeken, illetve a vámszabad raktárakban elhelyezett, vagy a vámraktárokra, az ideiglenes behozatalra vagy aktív feldolgozásra (felfüggesztő eljárás) vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozó importált termékek esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett termékeket később változatlan formában, illetve megmunkálást vagy feldolgozást követően szabad forgalomba bocsátják, a 2. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, és az így kibocsátott termékeket be kell számítani az V. mellékletben meghatározott megfelelő keretmennyiségekbe.

4. cikk

(1) A 2. cikk (2) bekezdése alkalmazásában a behozatali engedély kibocsátása előtt a tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot az eredeti kiviteli engedélyekkel alátámasztott, a behozatali engedélyre vonatkozó kérelemben található mennyiségekről. A Bizottság válaszul a tagállamok értesítéseinek beérkezési sorrendjében megerősíti, hogy a behozatali engedélyben szereplő mennyiség(ek) rendelkezésre áll(nak)-e.

(2) A Bizottsághoz benyújtott értesítésekhez csatolt kérelmek akkor érvényesek, ha minden egyes esetben egyértelműen meghatározzák az exportáló országot, az érintett termékcsoportot, az importálásra szánt mennyiségeket, a kiviteli engedély számát, a kvótaévet, valamint azt a tagállamot, amelyben a terméket szabad forgalomba kívánják bocsátani.

(3) A Bizottság lehetőség szerint jóváhagyja a tagállamok hatóságai számára a bejelentett kérelmekben megadott, egyes termékcsoportokra vonatkozó teljes mennyiséget. A Bizottság továbbá haladéktalanul kapcsolatba lép az Orosz Föderáció illetékes hatóságaival azokban az esetekben, amikor a bejelentett kérelmek túllépik a keretmennyiségeket, hogy magyarázatot és gyors megoldást találjanak.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik a Bizottságot, ha olyan mennyiségről szereznek tudomást, amelyet nem használtak fel a behozatali engedély érvényességi ideje alatt. Az ilyen felhasználatlan mennyiségeket automatikusan át kell csoportosítani a teljes közösségi keretmennyiség egyes termékcsoportokra vonatkozóan fennmaradt mennyiségeibe.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben említett értesítéseket elektronikus úton, az e célra létrehozott integrált hálózaton keresztül továbbítják a Bizottságnak, kivéve, ha bizonyos kényszerítő műszaki okok miatt ideiglenesen más kommunikációs eszköz alkalmazására van szükség.

(6) A behozatali engedélyeket vagy az ezzel egyenértékű okmányokat a II. fejezettel összhangban kell kibocsátani.

(7) A tagállamok illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot a már kibocsátott behozatali engedélyek vagy az ezzel egyenértékű okmányok törléséről azokban az esetekben, amikor az Orosz Föderáció illetékes hatóságai a megfelelő kiviteli engedélyt visszavonták vagy törölték. Mindazonáltal, amennyiben az Orosz Föderáció illetékes hatóságai azt követően értesítették a kiviteli engedély visszavonásáról vagy törléséről a Bizottságot vagy a tagállam illetékes hatóságait, hogy az érintett terméket a Közösségbe importálták, a kérdéses mennyiségeket be kell számítani azon év keretmennyiségébe, amely során a termékek szállítása megvalósult.

5. cikk

A megállapodás 3. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint 10. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy elvégezze a szükséges kiigazításokat.

6. cikk

(1) Amennyiben – a III. fejezetben meghatározott eljárásokkal összhangban elvégzett vizsgálatokat követően – a Bizottság úgy észleli, hogy a birtokában lévő információ bizonyítékkal szolgál arra, hogy az I. mellékletben felsorolt, az Orosz Föderációból származó termékeket átrakodták, útvonalát megváltoztatták vagy más módon, a 2. cikkben említett keretmennyiségek megkerülésével importálták a Közösségbe, valamint hogy a szükséges kiigazításokat el kell végezni, konzultációk megkezdését kéri annak érdekében, hogy a megfelelő keretmennyiségek egyenlő mértékű kiigazításáról megállapodást köthessenek.

(2) Az (1) bekezdésben említett konzultációk eredményének megszületéséig a Bizottság kérheti, hogy az Orosz Föderáció tegye meg a szükséges óvintézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a konzultációkat követően a keretmennyiségek közösen megállapított kiigazítását arra az évre vonatkozóan végezzék el, amelyben a konzultációra vonatkozó igényt megküldték, illetve az azt követő évre vonatkozóan, ha a folyó év keretmennyiségei már kimerültek, amennyiben a kijátszás egyértelműen bizonyítható.

(3) Amennyiben a Közösség és az Orosz Föderáció nem tud elfogadható megoldást találni, és a Bizottság a kijátszást igazoló egyértelmű bizonyíték létéről szerez tudomást, a keretmennyiségből az Orosz Föderációból származó termékek mennyiségével egyező mennyiséget von le.

II. FEJEZET

A KERETMENNYISÉGEK KEZELÉSE SORÁN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

Besorolás

7. cikk

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek besorolása a 2658/87/EGK rendelettel létrehozott Kombinált Nómenklatúra (KN) alapján történik.

8. cikk

A 2658/87/EGK rendelet által létrehozott Vámkódexbizottság vám- és statisztikai nómenklatúrával foglalkozó csoportja a Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezésére az említett rendelet rendelkezéseinek megfelelően sürgősen megvizsgál minden, az e rendelet hatálya alá tartozó terméknek a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolását érintő kérdést annak érdekében, hogy a termékek a megfelelő termékcsoportba kerüljenek besorolásra.

9. cikk

A Bizottság a Kombinált Nómenklatúrának (KN) és a TARIC-kódoknak az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket érintő változásairól a Közösségben történő hatálybalépésük napja előtt legalább egy hónappal értesíti az Orosz Föderációt.

10. cikk

A Bizottság bármely, a Közösségben hatályos eljárással összhangban elfogadott, az e rendelet hatálya alá tartozó termékek besorolását érintő határozatról az elfogadásuk napját követő legkésőbb egy hónappal értesíti az Orosz Föderáció illetékes hatóságait. Az értesítés a következőket tartalmazza:

a)	az érintett termékek leírása;

b)	az érintett termékcsoport, a Kombinált Nómenklatúra szerinti kód (KN-kód) és a TARIC-kód;

c)	a határozat indokolása.

11. cikk

(1) Amennyiben a hatályos közösségi eljárásokkal összhangban elfogadott, besorolásról szóló határozat megváltoztatja a besorolási gyakorlatot, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely termék termékcsoportjában változást eredményez, a tagállamok illetékes hatóságai a bizottsági értesítés napjától számított 30 nap múlva kezdik el alkalmazni a határozatot.

(2) A határozat hatálybalépése előtt szállított termékekre a korábbi besorolási gyakorlat vonatkozik, amennyiben a kérdéses árukat az említett naptól számított 60 napon belül behozatal céljából beléptetik.

12. cikk

Amennyiben a 11. cikkben említett, a hatályos közösségi eljárásokkal összhangban elfogadott, besorolásról szóló határozat a keretmennyiségek hatálya alá tartozó termékcsoportot érint, a Bizottság – szükség esetén – a 9. cikkel összhangban haladéktalanul konzultációkat kezdeményez az V. mellékletben meghatározott, vonatkozó keretmennyiségek megfelelő mértékű kiigazítására vonatkozó megállapodás érdekében.

13. cikk

(1) Amennyiben – bármely egyéb vonatkozó rendelkezés sérelme nélkül – az e rendelet hatálya alá tartozó termékek behozatalához szükséges okmányokban feltüntetett besorolás eltér a rendeltetési tagállam illetékes hatóságai által meghatározott besorolástól, a kérdéses termékekre e rendelet rendelkezéseivel összhangban ideiglenesen az említett hatóságok által meghatározott besorolás szerinti behozatali előírásokat kell alkalmazni.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett esetekről, és értesítésükben kitérnek elsősorban a következőkre:

a)	az érintett termékek mennyisége;

b)	a behozatali okmányokon szereplő és az illetékes hatóságok által meghatározott termékcsoport;

c)	a kiviteli engedély száma és a megadott kategória.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai nem bocsátanak ki új behozatali engedélyt az újrabesorolást követően az V. mellékletben meghatározott közösségi keretmennyiség hatálya alá tartozó acéltermékekre vonatkozóan, amíg a 4. cikkben meghatározott eljárással összhangban megerősítést nem kapnak a Bizottságtól arról, hogy az importálandó mennyiségek rendelkezésre állnak.

(4) A Bizottság értesíti az érintett exportáló országokat az e cikkben említett esetekről.

14. cikk

A 13. cikkben említett esetekben, valamint az Orosz Föderáció illetékes hatóságai által bejelentett, hasonló jellegű esetekben a Bizottság – szükség esetén – konzultációkat kezd az Orosz Föderációval az eltérésben érintett termékek esetében véglegesen alkalmazandó besorolást érintő megállapodás érdekében.

15. cikk

A Bizottság – az importáló tagállam vagy tagállamok, valamint az Orosz Föderáció illetékes hatóságaival egyetértésben – a 14. cikkben említett esetekben meghatározhatja az eltérésben érintett termékek esetén véglegesen alkalmazandó besorolást.

16. cikk

Amennyiben a 13. cikkben említett eltérést nem lehet a 14. cikkel összhangban feloldani, a Bizottság a 2658/87/EGK rendelet 10. cikke rendelkezéseinek megfelelően a Kombinált Nómenklatúrában található termékek besorolását meghatározó intézkedést fogad el.

2. SZAKASZ

A keretmennyiségek kezelésére vonatkozó kétszeres ellenőrzési rendszer

17. cikk

(1) Az Orosz Föderáció illetékes hatóságai kiviteli engedélyeket bocsátanak ki minden olyan acéltermék-szállítmány tekintetében, amely az V. mellékletben meghatározott keretmennyiségek alá tartozik, e keretmennyiségek felső határának erejéig.

(2) Az importőr bemutatja a 20. cikkben említett behozatali engedély kibocsátása céljából kiadott kiviteli engedély eredeti példányát.

18. cikk

(1) A keretmennyiségekre vonatkozó kiviteli engedélynek meg kell felelnie a II. mellékletben található mintának, és többek között igazolnia kell, hogy a kérdéses termékek mennyiségét beszámították az érintett termékcsoport számára meghatározott keretmennyiségekbe.

(2) Az egyes kiviteli engedélyek az I. mellékletben felsorolt termékcsoportok közül csak egyre vonatkoznak.

19. cikk

Az exportot be kell számítani az arra az évre vonatkozó keretmennyiségekbe, amely során a kiviteli engedély hatálya alá tartozó termékeket a 2. cikk (4) bekezdése értelmében szállították.

20. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság a 4. cikknek megfelelően megerősítette, hogy a kért mennyiség a kérdéses keretmennyiségen belül rendelkezésre áll, a tagállamok illetékes hatóságai a megfelelő kiviteli engedély eredeti példányának az importőr általi bemutatását követő legfeljebb tíz munkanapon belül kibocsátják a behozatali engedélyt. A fenti okmányt legkésőbb a kiviteli engedély hatálya alá tartozó áruk szállítását követő év március 31-ig be kell mutatni. A behozatali engedélyeket bármelyik tagállam illetékes hatóságai kibocsáthatják – tekintet nélkül a kiviteli engedélyen feltüntetett tagállamra –, amennyiben a Bizottság a 4. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően megerősítette, hogy a kért mennyiség a kérdéses keretmennyiségen belül rendelkezésre áll.

(2) A behozatali engedélyek kiállításuktól számított négy hónapig érvényesek. Az importőr megalapozott kérelme alapján a tagállam illetékes hatóságai legfeljebb négy hónappal meghosszabbíthatják az engedély érvényességét.

(3) A behozatali engedélyeket a III. mellékletben meghatározott mintának megfelelően készítik el, és a Közösség vámterületének egészére érvényesek.

(4) Az importőr által a behozatali engedély megszerzése érdekében tett nyilatkozat vagy kérelem a következőket tartalmazza:

a)	az exportőr teljes neve és címe;

b)	az importőr teljes neve és címe;

c)	az áruk pontos árumegnevezése és TARIC-kódja/kódjai;

d)	a termékek származási országa;

e)	a feladási ország;

f)	a kérdéses termékek megfelelő termékcsoportja és mennyisége;

g)	a KN-kódonkénti nettó tömeg;

h)	a termékek CIF-értéke a Közösség határán, KN-kódonként;

i)	adott esetben a fizetés és a szállítás időpontjai, valamint a fuvarlevél és a szállítási szerződés másolata;

j)	a kiviteli engedély dátuma és száma;

k)	adminisztratív célokra használt valamennyi belső kód;

l)	a dátum és az importőr aláírása.

(5) Az importőrök nem kötelesek a behozatali engedélyben feltüntetett teljes mennyiséget egyetlen szállítmányban behozni.

(6) A behozatali engedély kiadható elektronikusan is, feltéve, hogy az érintett vámhivatalok számítógépes hálózaton keresztül hozzáférnek az okmányhoz.

21. cikk

A tagállamok hatóságai által kibocsátott behozatali engedélyek érvényessége a kiviteli engedélyek érvényességétől, valamint az Orosz Föderáció illetékes hatóságai által kibocsátott, a behozatali engedélyek megadása alapjául szolgáló kiviteli engedélyekben feltüntetett mennyiségektől függ.

22. cikk

A behozatali engedélyeket vagy az azokkal egyenértékű okmányokat a tagállamok illetékes hatóságai a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban bocsátják ki a Közösségen belüli bármely importőrt érintő megkülönböztetéstől mentesen, függetlenül attól, hol található annak székhelye, a jelenlegi szabályok alapján előírt egyéb feltételek sérelme nélkül.

23. cikk

(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az Orosz Föderáció által egy adott termékcsoportokra kibocsátott kiviteli engedélyek által lefedett teljes mennyiségek bármely évben meghaladják az ezen termékcsoportra megállapított keretmennyiséget, a tagállamok illetékes hatóságait a behozatali engedélyek további kibocsátásának felfüggesztése érdekében azonnal tájékoztatni kell. Ebben az esetben a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezdeményez.

(2) A tagállam illetékes hatóságai megtagadják az Orosz Föderációból származó azon termékekre vonatkozó behozatali engedélyek kibocsátását, amelyekre az e fejezet rendelkezéseivel összhangban kibocsátott kiviteli engedélyek nem vonatkoznak.

3. SZAKASZ

Közös rendelkezések

24. cikk

(1) A 17. cikkben említett kiviteli engedély és a 2. cikkben említett származási bizonyítvány másolatokat is tartalmazhat, amelyeket ennek megfelelően kell jelölni. Ezen okmányok eredeti példánya és másolatai angol nyelven készülnek.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett okmányokat kézírással állítják ki, a rovatokat tintával és nyomtatott betűvel kell kitölteni.

(3) A kiviteli engedélyek vagy a velük egyenértékű okmányok, továbbá a származási bizonyítványok mérete 210 × 297 mm. A felhasznált papírnak fehér írólapnak kell lennie a meghatározott méretben, mechanikai rostanyag nélkül, és tömege négyzetméterenként nem lehet kevesebb 25 grammnál. Valamennyi példány guilloche-mintás nyomtatott háttérrel rendelkezik, így bármely mechanikai vagy vegyi eszközzel végzett hamisítás szabad szemmel felismerhető.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai e rendelet rendelkezéseinek megfelelően csak az eredeti példányt fogadják el érvényesnek behozatali célokra.

(5) Minden kiviteli engedély vagy azzal egyenértékű okmány és származási bizonyítvány szabványos – nyomtatott vagy kézírásos – sorozatszámmal rendelkezik, amelynek alapján azonosítható.

(6) E sorozatszám a következő elemekből áll:

—

az exportáló országot jelölő két betű:

az Orosz Föderáció,

—

a tervezett rendeltetési tagállamot jelölő két betű:

BE	=	Belgium
BG	=	Bulgária
CZ	=	Cseh Köztársaság
DK	=	Dánia
DE	=	Németország
EE	=	Észtország
EL	=	Görögország
ES	=	Spanyolország
FR	=	Franciaország
IE	=	Írország
IT	=	Olaszország
CY	=	Ciprus
LV	=	Lettország
LT	=	Litvánia
LU	=	Luxemburg
HU	=	Magyarország
MT	=	Málta
NL	=	Hollandia
AT	=	Ausztria
PL	=	Lengyelország
PT	=	Portugália
RO	=	Románia
SI	=	Szlovénia
SK	=	Szlovákia
FI	=	Finnország
SE	=	Svédország
GB	=	Egyesült Királyság,

—	az évszám utolsó számjegyének megfelelő, a kvótaévet azonosító egyjegyű szám, pl. „7” 2007 esetében,

—	az exportáló ország okmányokat kiállító hivatalát jelölő kétjegyű szám,

—	az érintett rendeltetési tagállamhoz folytatólagosan hozzárendelt ötjegyű szám, 00001-től 99999-ig.

25. cikk

A kiviteli engedélyt és a származási bizonyítványt a hozzájuk tartozó termékek szállítása után is kiállíthatják. Ebben az esetben ezeket „issued retrospectively” (utólag kiállítva) megjegyzéssel látják el.

26. cikk

A kiviteli engedély vagy a származási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérelmet nyújthat be az okmányt kiállító hatósághoz, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján állítson ki másodlatot. Az engedély vagy származási bizonyítvány említett módon kiállított másodlatát „duplicate” (másodlat) megjegyzéssel kell ellátni.

A másodlaton az eredeti engedély vagy származási bizonyítvány keltezését kell feltüntetni.

4. SZAKASZ

Közösségi behozatali engedély – közös formanyomtatvány

27. cikk

(1) A tagállamok illetékes hatóságai által a behozatali engedélyek kibocsátásánál alkalmazandó, a 20. cikkben említett űrlapnak meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott behozataliengedély-mintának.

(2) A behozatali engedély formanyomtatványát és annak kivonatait két példányban kell kiállítani, az 1. számú, „A tulajdonos példánya” jelzéssel ellátott dokumentumot a kérelmező számára kell kibocsátani, míg a 2. számú, a „A kiállító hatóság példánya” jelzéssel ellátott dokumentumot az engedélyt kiállító hatóság őrzi meg. Az illetékes hatóságok adminisztratív célokból további másolatokkal egészíthetik ki a 2. formanyomtatványt.

(3) Az űrlapokat fehér, mechanikai rostanyag nélküli, írás céljából készült papírra kell nyomtatni, melynek tömege négyzetméterenként 55 és 65 gramm közötti. A papír mérete 210 × 297 mm; a használt sortávolság 4,24 mm (egyhatod hüvelyk); a nyomtatványok formai követelményeit szigorúan be kell tartani. Az 1. számú példány – azaz maga az engedély – mindkét oldalát piros nyomtatott guilloche-mintás háttérrel látják el, amely bármilyen mechanikai vagy vegyi eszközzel történő hamisítást szabad szemmel láthatóvá tesz.

(4) A tagállamok felelősek a formanyomtatványok kinyomtatásáért. A formanyomtatványokat a tagállam által kijelölt és az adott tagállamban működő nyomdák is nyomtathatják. Utóbbi esetben minden egyes formanyomtatványon fel kell tüntetni a tagállam általi megbízásra utaló hivatkozást. Minden formanyomtatványon szerepelnie kell a nyomda nevének és címének, illetve olyan jelnek, amely alapján a nyomda azonosítható.

(5) A tagállamok illetékes hatóságai a behozatali engedélyeket vagy a kivonatokat a kiállítás időpontjában kiállítási számmal látják el. A behozatali engedély számát elektronikus úton, a 4. cikkben említett integrált hálózaton keresztül kell közölni a Bizottsággal.

(6) Az engedélyeket és kivonatokat a kibocsátó tagállam hivatalos nyelvén, illetőleg hivatalos nyelvei egyikén állítják ki.

(7) Az illetékes hatóságnak a 10. rovatban fel kell tüntetnie a megfelelő acéltermékcsoportot.

(8) A kiállító szervek és a jóváírást végző hatóságok bélyegzővel látják el az okmányt. Mindazonáltal a kiállító hatóság bélyegzője helyett alkalmazható perforálással előállított betűkkel vagy számjegyekkel kombinált szárazbélyegző vagy az engedélyre történő nyomtatás is. A kiállító hatóság bármilyen hamisítás elleni módszert alkalmazhat a kiadott mennyiség rögzítésére, hogy ezáltal megakadályozza számjegy vagy szöveg beillesztését.

(9) Az importált mennyiségeket az 1. és a 2. sz. példány hátoldalán található rovatba a vámhatóságok jegyzik fel a behozatali vámalakiságok elvégzésekor, vagy az illetékes közigazgatási hatóságok a kivonat kiállításakor. Amennyiben az engedélyen vagy annak kivonatán a jóváírás számára fenntartott hely kevésnek bizonyul, az illetékes hatóságok egy vagy több pótlapot csatolhatnak az okmányhoz, amelye(ke)n az engedély vagy kivonat 1. és 2. számú példánya hátoldalán szereplő rovatokkal megegyező szöveg található. A jóváíró hatóságok úgy helyezik el a bélyegzőjüket, hogy annak egyik fele az engedélyre vagy annak kivonatára, a másik fele pedig a pótlapra kerüljön. Amennyiben egynél több pótlap van, a többi pótlapot is hasonló módon kell lebélyegezni, azaz a bélyegző egyik felének az egyik pótlapra, a másiknak a következő pótlapra kell kerülnie.

(10) Valamely tagállam hatósága által kiállított behozatali engedélyek és kivonatok, vagy az általuk alkalmazott bejegyzések és záradékok minden egyes tagállamban ugyanazzal a joghatással rendelkeznek, mint a tagállam saját hatóságai által kiállított behozatali engedélyek és kivonatok, vagy az általuk alkalmazott bejegyzések és záradékok.

(11) Az érintett tagállamok illetékes hatóságai feltétlenül indokolt esetben megkövetelhetik az engedélyek vagy kivonatok tartalmának az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére történő lefordítását.

III. FEJEZET

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

28. cikk

A Bizottság megküldi a tagállamok hatóságainak az Orosz Föderáció származási bizonyítványok és kiviteli engedélyek kibocsátására illetékes hatóságai nevét és címét, valamint az e hatóságok által használt bélyegzők mintáját.

29. cikk

(1) A származási bizonyítványok vagy kiviteli engedélyek utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen végzik el, illetve akkor, ha a tagállamok illetékes hatóságainak alapos oka van kétségbe vonni a származási bizonyítvány vagy a kiviteli engedély valódiságát vagy a kérdéses termékek tényleges származására vonatkozó információ helyességét.

Ilyen esetekben a Közösség illetékes hatóságai visszaküldik a származási bizonyítványt vagy a kiviteli engedélyt, illetve ezek másolatát az Orosz Föderáció illetékes hatóságainak, szükség szerint megadva a formai vagy lényegi okokat, amelyek igazolják a vizsgálat szükségességét. Amennyiben számlát nyújtottak be, azt vagy annak másolatát csatolni kell a származási bizonyítványhoz vagy a kiviteli engedélyhez, illetve azok másolatához. Az illetékes hatóságok minden olyan információt is továbbítanak, amely arra utal, hogy az említett származási bizonyítványon vagy kiviteli engedélyen megadott adatok helytelenek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a származási nyilatkozatok utólagos ellenőrzésére is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdésnek megfelelően elvégzett utólagos ellenőrzések eredményeit legkésőbb három hónapon belül közölni kell a Közösség illetékes hatóságaival. A közölt információnak tartalmaznia kell, hogy a vitatott származási bizonyítvány, engedély vagy nyilatkozat a ténylegesen exportált termékekre vonatkozik-e, valamint hogy e fejezet alapján a termékek exportálhatók-e a Közösségbe. A Közösség illetékes hatóságai továbbá kérhetik a tények és különösen az áruk tényleges származásának pontos megállapításához szükséges valamennyi irat másolatát.

(4) Amennyiben ezek az ellenőrzések visszaélést vagy súlyos szabálytalanságot állapítanak meg a származási nyilatkozatok felhasználásával kapcsolatban, az érintett tagállam tájékoztatja erről a Bizottságot. A Bizottság továbbítja az információt a többi tagállamnak.

(5) Az e cikkben meghatározott szúrópróbaszerű ellenőrzési eljárás alkalmazása nem akadályozhatja a kérdéses termékek szabad forgalomba bocsátását.

30. cikk

(1) Amennyiben a 29. cikkben említett ellenőrzési eljárás vagy a Közösség illetékes hatóságai számára rendelkezésre álló információ e fejezet rendelkezéseinek megsértésére utal, az említett hatóságok felkérik az Orosz Föderációt, hogy végezze vagy végeztesse el a szükséges vizsgálatokat azokkal az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek e fejezet rendelkezéseit bizonyítottan vagy feltételezhetően sértik. E vizsgálatok eredményeit és minden olyan vonatkozó információt, amely lehetővé teszi az áruk tényleges származásának megállapítását, közölni kell a Közösség illetékes hatóságaival.

(2) Az e fejezet rendelkezéseivel összhangban elvégzett eljárásoknak megfelelően a Közösség illetékes hatóságai az Orosz Föderáció illetékes hatóságaival bármely olyan információt megoszthatnak, amelyet e fejezet rendelkezései megsértésének megakadályozásában célravezetőnek tartanak.

(3) Amennyiben bebizonyosodik, hogy e fejezet rendelkezéseit megsértették, a Bizottság elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a rendelkezések megsértésének megismétlődését.

31. cikk

E fejezet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok illetékes hatóságai által hozott intézkedéseket a Bizottság koordinálja. A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk hozott intézkedésekről és azok eredményéről.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az 1872/2006/EK rendelet hatályát veszti.

33. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SILVA

(1) HL L 327., 1997.11.28., 3. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 52 oldalát.

(3) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 733/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 360., 2006.12.19., 41. o.

I. MELLÉKLET

SA Síkhengerelt termékek

SA1. Tekercsek

7208100000

7208250000

7208260000

7208270000

7208360000

7208370010

7208370090

7208380010

7208380090

7208390010

7208390090

7211140010

7211190010

7219110000

7219121000

7219129000

7219131000

7219139000

7219141000

7219149000

7225303010

7225401510

7225502010

7225301000

7225309000

SA2. Durvalemez

7208400010

7208512010

7208512091

7208512093

7208512097

7208512098

7208519100

7208519810

7208519891

7208519899

7208529100

7208521000

7208529900

7208531000

7211130000

SA3. Egyéb síkhengerelt termékek

7208400090

7208539000

7208540000

7208908010

7209150000

7209161000

7209169000

7209171000

7209179000

7209181000

7209189100

7209189900

7209250000

7209261000

7209269000

7209271000

7209279000

7209281000

7209289000

7209908010

7210110010

7210122010

7210128010

7210200010

7210300010

7210410010

7210490010

7210500010

7210610010

7210690010

7210701010

7210708010

7210903010

7210904010

7210908091

7211140090

7211190090

7211233091

7211238091

7211290010

7211908010

7212101000

7212109011

7212200011

7212300011

7212402010

7212402091

7212408011

7212502011

7212503011

7212504011

7212506111

7212506911

7212509013

7212600011

7212600091

7219211000

7219219000

7219221000

7219229000

7219230000

7219240000

7219310000

7219321000

7219329000

7219331000

7219339000

7219341000

7219349000

7219351000

7219359000

7225401290

7225409000

SA4. Ötvözött termékek

7226200010

7226912000

7226919100

7226919900

7226997010

SA5. Ötvözött kvartó lemezek

7225401230

7225404000

7225406000

7225990010

SA6. Ötvözött hideghengerelt és bevont lemezek

7225508000

7225910010

7225920010

7226920010

SB Rúd, szögvas, idomvas, szelvény

SB1. Rudak

7207198010

7207208010

7216311000

7216319000

7216321100

7216321900

7216329100

7216329900

7216331000

7216339000

SB2. Huzal

7213100000

7213200000

7213911000

7213912000

7213914100

7213914900

7213917000

7213919000

7213991000

7213999000

7221001000

7221009000

7227100000

7227200000

7227901000

7227905000

7227909500

SB3. Egyéb rúd, szögvas, idomvas, szelvény

7207191210

7207191291

7207191299

7207205200

7214200000

7214300000

7214911000

7214919000

7214991000

7214993100

7214993900

7214995000

7214997100

7214997900

7214999500

7215900010

7216100000

7216210000

7216220000

7216401000

7216409000

7216501000

7216509100

7216509900

7216990010

7218992000

7222111100

7222111900

7222118100

7222118900

7222191000

7222199000

7222309710

7222401000

7222409010

7224900289

7224903100

7224903800

7228102000

7228201010

7228201091

7228209110

7228209190

7228302000

7228304100

7228304900

7228306100

7228306900

7228307000

7228308900

7228602010

7228608010

7228701000

7228709010

7228800010

7228800090

7301100000

II. MELLÉKLET

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

СПИСЪК НА КОМПЕТЕНТНИТЕ НАЦИОНАЛНИ ВЛАСТИ

LISTA DE LAS AUTORIDADES NACIONALES COMPETENTES

SEZNAM PŘÍSLUŠNÝCH VNITROSTÁTNÍCH ORGÁNŮ

LISTE OVER KOMPETENTE NATIONALE MYNDIGHEDER

LISTE DER ZUSTÄNDIGEN BEHÖRDEN DER MITGLIEDSTAATEN

PÄDEVATE RIIKLIKE ASUTUSTE NIMEKIRI

ΔΙΕΥΘΥΝΣΕΙΣ ΤΩΝ ΑΡΧΩΝ ΕΚΔΟΣΗΣ ΑΔΕΙΩΝ ΤΩΝ ΚΡΑΤΩΝ ΜΕΛΩΝ

LIST OF THE COMPETENT NATIONAL AUTHORITIES

LISTE DES AUTORITÉS NATIONALES COMPÉTENTES

ELENCO DELLE COMPETENTI AUTORITA NAZIONALI

VALSTU KOMPETENTO IESTAŽU SARAKSTS

ATSAKINGŲ NACIONALINIŲ INSTITUCIJŲ SĄRAŠAS

AZ ILLETÉKES NEMZETI HATÓSÁGOK LISTÁJA

LISTA TA’ L-AWTORITAJIET KOMPETENTI NAZZJONALI

LIJST VAN BEVOEGDE NATIONALE INSTANTIES

LISTA WŁAŚCIWYCH ORGANÓW KRAJOWYCH

LISTA DAS AUTORIDADES NACIONAIS COMPETENTES

LISTA AUTORITĂȚILOR NAȚIONALE COMPETENTE

ZOZNAM PRÍSLUŠNÝCH ŠTÁTNYCH ORGÁNOV

SEZNAM PRISTOJNIH NACIONALNIH ORGANOV

LUETTELO TOIMIVALTAISISTA KANSALLISISTA VIRANOMAISISTA

FÖRTECKNING ÖVER BEHÖRIGA NATIONELLA MYNDIGHETER

BELGIQUE/BELGIË

Service public fédéral économie, PME, Classes Moyennes & Énergie

Direction générale du potentiel économique

Service licences

Rue de Louvain 44

B-1000 Bruxelles

Fax 32-2 548 65 70

Federale Overheidsdienst Economie, K.M.O., Middenstand en Energie

Algemene Directie Economisch Potentieel

Dienst Vergunningen

Leuvenseweg 44

B-1000 Brussel

Fax +32-2-5486570

БЪЛГАРИЯ

Министерство на икономиката и енергетиката

Дирекция „Регистриране, лицензиране и контрол”

ул. „Славянска” № 8

1052 София

Факс: +35929815041

(Fax)

+35929804710

+35929883654

ČESKÁ REPUBLIKA

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Licenční správa

Na Františku 32

CZ-110 15 Praha 1

Fax: +420-22421 21 33

DANMARK

Erhvervs- og Byggestyrelsen

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Langelinie Allé 17

DK-2100 København Ø

Fax (45) 35 46 60 01

DEUTSCHLAND

Bundesamt für Wirtschaft und Ausfuhrkontrolle

(BAFA)

Frankfurter Straße 29—35

D-65760 Eschborn 1

Fax + 49-6196-90 88 00

EESTI

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium

Harju 11

EE-15072 Tallinn

Faks: +372 6313 660

IRELAND

Department of Enterprise, Trade and Employment

Import/Export Licensing, Block C

Earlsfort Centre

Hatch Street

Dublin 2

Ireland

Fax (353-1) 631 25 62

ΕΛΛΑΔΑ

Υπουργείο Οικονομίας & Οικονομικών

Γενική Διεύθυνση Διεθνούς Οικονομικής Πολιτικής

Διεύθυνση Καθεστώτων Εισαγωγών-Εξαγωγών,

Εμπορικής Άμυνας

Κορνάρου 1

GR-105 63 Αθήνα

Φαξ (30) 210-328 60 94

ESPAÑA

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Secretaría General de Comercio Exterior

Subdirección General de Comercio Exterior de Productos Industriales

Paseo de la Castellana, 162

E-28046 Madrid

Fax (34) 913 49 38 31

FRANCE

Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Emploi

Direction générale des entreprises

Sous-direction des biens de consommation

Bureau textile-importations

Le Bervil, 12 rue Villiot

F-75572 Paris Cedex 12

Fax + 33-1 53 44 91 81

ITALIA

Ministero del Commercio internazionale

Direzione generale per la politica commerciale e per la gestione del regime degli scambi

Viale America 341

I-00144 Roma

Fax + 39-6-59 93 22 35/59 93 26 36

KYΠPOΣ

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Υπηρεσία Εμπορίου

Μονάδα Έκδοσης Αδειών Εισαγωγής/Εξαγωγής

Οδός Ανδρέα Αραούζου αρ. 6

CY-1421 Λευκωσία

Φαξ (357) 22-37 51 20

LATVIJA

Latvijas Republikas Ekonomikas ministrija

Brīvības iela 55

LV-1519 Rīga

Fax: +371-728 08 82

LIETUVA

Lietuvos Respublikos ūkio ministerija

Prekybos departamentas

Gedimino pr. 38/2

LT-01104 Vilnius

Faksas +370-5 262 39 74

LUXEMBOURG

Ministère de l'Économie et du Commerce extérieur

Office des licences

BP 113

L-2011 Luxembourg

Fax +352 46 61 38

MAGYARORSZÁG

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Margit krt. 85.

HU-1024 Budapest

Fax: + 36-1-336 73 02

MALTA

Diviżjoni għall-Kummerċ

Servizzi Kummerċjali

Lascaris

MT-Valletta CMR02

Fax + 356-25-69 02 99

NEDERLAND

Belastingdienst/Douane centrale dienst voor in- en uitvoer

Postbus 30003, Engelse Kamp 2

NL-9700 RD Groningen

Fax + 31-50-523 23 41

ÖSTERREICH

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Außenwirtschaftsadministration

Abteilung C2/2

Stubenring 1

A-1011 Wien

Fax +43-1-7 11 00/83 86

POLSKA

Ministerstwo Gospodarki

Plac Trzech Krzyży 3/5

PL-00-507 Warszawa

Faks: (48-22) 693 40 21/693 40 22

PORTUGAL

Ministério das Finanças

Direcção-Geral das Alfândegas e dos Impostos

Especiais sobre o Consumo

Rua Terreiro do Trigo, Edifício da Alfândega de Lisboa

PT-1140-060 Lisboa

Fax: + 351-218 814 261

ROMÂNIA

Ministerul pentru Întreprinderi Mici și Mijlocii, Comerț, Turism și Profesii Liberale

Direcția Generală Politici Comerciale

Str. Ion Câmpineanu, nr. 16

București, sector 1

Cod poștal 010036

Tel.: (40-21) 315 00 81,

Fax: (40-21) 315 04 54,

e-mail: clc@dce.gov.ro

SLOVENIJA

Ministrstvo za finance

Carinska uprava Republike Slovenije

Carinski urad Jesenice

Spodnji plavž 6C

SI-4270 Jesenice

Fax + 386-4-297 44 56

SLOVENSKO

Odbor obchodnej politiky

Ministerstvo hospodárstva

Mierová 19

SK-827 15 Bratislava 212

Fax + 421-2-48 54 31 16

SUOMI/FINLAND

Tullihallitus

PL 512

FI-00101 Helsinki

Faksi (+ 358-20) 492 28 52

Tullstyrelsen

PB 512

FI-00101 Helsingfors

Fax (+ 358-20) 492 28 52

SVERIGE

Kommerskollegium

Box 6803

S-113 86 Stockholm

Fax (46-8) 30 67 59

UNITED KINGDOM

Department of Trade and Industry

Import Licensing Branch

Queensway House — West Precinct

Billingham

UK-TS23 2NF

Fax: + 44-1642-36 42 69

V. MELLÉKLET

KERETMENNYISÉGEK

(tonnában)
Termékek	2007. évi	2008. évi
SA. Síkhengerelt termékek
SA1. Tekercsek	1 042 090	1 035 000
SA2. Durvalemez	270 820	275 000
SA3. Egyéb síkhengerelt termékek	565 770	595 000
SA4. Ötvözött termékek	94 860	105 000
SA5. Ötvözött kvartó lemezek	20 460	25 000
SA6. Ötvözött hideghengerelt és bevont lemezek	105 000	110 000
SB. Rúd, szögvas, idomvas, szelvény
SB1. Rudak	55 800	55 000
SB2. Huzal	275 000	324 000
SB3. Egyéb rúd, szögvas, idomvas, szelvény	474 200	507 000
Megjegyzés: Az SA és SB a termékkategóriákat jelöli. Az SA1–SA6 és SB1–SB3 a termékcsoportokat jelöli.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/24

A TANÁCS 1343/2007/EK RENDELETE

(2007. november 13.)

a közös halászati politika irányításához szükséges adatok begyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló 1543/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	Az 1543/2000/EK rendelet (2) megállapítja, hogy az első közösségi program és az első programidőszak a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik.

(2)

Az 1543/2000/EK rendeletet új rendelet váltja fel a halászati gazdálkodás új megközelítéseinek alkalmazása érdekében. Ezek a megközelítések magukban foglalják a halállomány-alapú gazdálkodásról a flotta- és területalapú gazdálkodásra való áttérést, illetve az ökoszisztéma-alapú megközelítést. Az új rendelet elfogadásáig szükséges létrehozni a 2007. és 2008. évre vonatkozó, második programidőszakot a következetes és összehangolt közösségi és nemzeti szintű programozás biztosítása érdekében.

(3)	Az 1543/2000/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1543/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 9. cikk (2) bekezdésében szabályozott eljárással összhangban a Bizottság megállapít az I. mellékletben meghatározott rendszerrel összhangban egy olyan alapszintű közösségi programot, amely tartalmazza a tudományos értékelésekhez feltétlenül szükséges információkat, és egy bővített közösségi programot, amely magában foglalja az alapszintű programban szereplő információn kívül az olyan információkat is, amelyek valószínűleg lényegesen javítják a tudományos értékeléseket. Az első közösségi program a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik, a 2006. évet is beleértve, a második közösségi program a 2007. és 2008. évet öleli fel.”;

a 6. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam nemzeti programot dolgoz ki az adatok gyűjtésére és kezelésére. Az első programidőszak a 2002-től 2006-ig terjedő évekre vonatkozik, a 2006. évet is beleértve. A második programidőszak a 2007. és 2008. évet öleli fel. A programban szerepel a részletes adatok gyűjtésének és az összesített adatokhoz szükséges feldolgozásnak a leírása a 3. cikkben meghatározott alapelvekkel összhangban. Részletesen meghatározza e program és az 5. cikk alapján kidolgozott közösségi program között fennálló kapcsolatokat.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) Az Európai Parlament 2007. október 11-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 176., 2000.7.15., 1. o.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/25

A BIZOTTSÁG 1344/2007/EK RENDELETE

(2007. november 16.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. november 17-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 16-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. november 16-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MA	62,4
	MK	38,2
	TR	85,6
	ZZ	62,1
0707 00 05	JO	196,3
	MA	68,0
	TR	99,7
	ZZ	121,3
0709 90 70	MA	63,5
	TR	89,0
	ZZ	76,3
0805 20 10	MA	72,8
0805 20 10	ZZ	72,8
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	HR	39,6
	IL	68,7
	TR	77,2
	UY	98,5
	ZZ	71,0
0805 50 10	AR	73,2
	TR	102,3
	ZA	55,0
	ZZ	76,8
0806 10 10	BR	228,7
	TR	124,9
	US	285,7
	ZZ	213,1
0808 10 80	AR	91,9
	BR	82,0
	CA	95,9
	CL	86,0
	CN	97,1
	MK	33,9
	US	102,7
	ZA	81,3
	ZZ	83,9
0808 20 50	AR	49,3
	CN	56,8
	TR	105,2
	ZZ	70,4

(1) Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/27

A BIZOTTSÁG 1345/2007/EK RENDELETE

(2007. november 15.)

egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	A 2658/87/EGK rendelethez csatolt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges az e rendelet mellékletében említett áruk besorolásáról szóló intézkedések elfogadása.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra értelmezéséről szóló általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet valamely más közösségi rendelkezéssel hoznak létre az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)	Az említett általános szabályok értelmében az e rendelet mellékletében található táblázat 1. oszlopában leírt árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indokok alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

(4)

Szükséges rendelkezni arról, hogy a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, és az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására vonatkozó kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználhatja.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kódok alá kell besorolni.

2. cikk

A 2913/92/EGK rendelet 12. cikkének (6) bekezdése értelmében a tagállamok vámhatóságai által kibocsátott, az ezzel a rendelettel nem összhangban lévő, kötelező érvényű tarifális felvilágosítás három hónapos időszakon belül továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 15-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja

(1) HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb az 1214/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 2007.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás

(KN-kód)

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Hidrogénezéssel vegyileg módosított, de tovább nem elkészített jojobaolaj (telített észterek keveréke). Az olaj 50 tömegszázaléknál kevesebb szabad zsírsavat tartalmaz.

A terméket por vagy szemcse formában mutatják be.

A terméket kozmetikai termékek gyártásában alapanyagként való felhasználásra szánják.

A terméket több mint 1 kg nettó tömegű kiszerelésben mutatják be.

1516 20 96

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a 34. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. a) pontja, valamint a 1516, 1516 20 és a 1516 20 96 KN-kódok szövege határozza meg.

A jojobaolajat külön megemlíti a 1515 vtsz. szövege a más stabilizált növényi zsírok és olajok között, és ezért növényi olajnak tekintendő (lásd a 1515 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat 6. bekezdését is).

Mivel a jojobaolajat vegyileg módosították, nem sorolható a 1515 vámtarifaszám alá.

Viasz jellege ellenére a termék nem sorolható a 3404 vámtarifaszám alá (lásd a 34. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. a) pontját és a 3404 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat kivételek b) pontját).

A terméket a hidrogénezett növényi olajokat tartalmazó 1516 vámtarifaszám alá kell besorolni.

Hidrogénezéssel vegyileg módosított, és texturálással tovább elkészített jojobaolaj.

Az általában „jojobaolaj-észterek” néven ismert terméket por, szemcse vagy viaszos pép formájában mutatják be.

A terméket kozmetikai termékek gyártásában alapanyagként való felhasználásra szánják.

A termék nem emészthető és nem élelmiszerekben való felhasználásra szánják.

1518 00 99

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, a 34. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. a) pontja, valamint a 1518 00 és a 1518 00 99 KN-kódok szövege határozza meg.

A jojobaolajat külön megemlíti a 1515 vtsz. szövege, a más stabilizált növényi zsírok és olajok között, és ezért növényi olajnak tekintendő (lásd a 1515 vámtarifaszámhoz tartozó HR-magyarázat 6. bekezdését is).

Mivel a jojobaolajat vegyileg módosították, ezért ez a termék nem sorolható a 1515 vámtarifaszám alá.

Mivel a terméken további feldolgozást (texturálás) végeztek, nem sorolható a 1516 vámtarifaszám alá.

Mivel a termék nem emészthető és élelmiszer-készítményekben nem használatos, nem sorolható a 1517 vámtarifaszám alá.

Viasz jellege ellenére a termék nem tartozik a 3404 vámtarifaszám alá (lásd a 34. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. a) pontját).

A terméket ezért a 1518 vámtarifaszám alá kell besorolni, amelybe a 15. árucsoportba tartozó, másutt nem említett különböző olajok étkezésre alkalmatlan készítményei tartoznak.

Kezeletlen jojobaolaj és hidrogénezett jojobaolaj keverékének inter-észterifikálásával/transz-észterifikálásával nyert termék, amelyet ezután texturálnak.

A terméket por vagy szemcse formában mutathatják be.

A terméket kozmetikai termékek gyártásában alapanyagként való felhasználásra szánják.

A termék nem emészthető és nem élelmiszerekben való felhasználásra szánják.

1518 00 99

Mivel a jojobaolajat vegyileg módosították, ezért ez a termék nem sorolható a 1515 vámtarifaszám alá.

Mivel a terméken további feldolgozást (texturálást) végeztek, nem sorolható a 1516 vámtarifaszám alá.

Mivel a termék nem emészthető és élelmiszer-készítményekben nem használatos, nem sorolható a 1517 vámtarifaszám alá.

Viasz jellege ellenére a termék nem tartozik a 3404 vámtarifaszám alá (lásd a 34. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 5. a) pontját).

A terméket ezért a 1518 vámtarifaszám alá kell besorolni, amelybe a 15. árucsoportba tartozó, másutt nem említett különböző olajok étkezésre alkalmatlan keverékei tartoznak.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/30

A BIZOTTSÁG 1346/2007/EK RENDELETE

(2007. november 16.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3LMNO övezetben folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. évre.

(2)	A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2007. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)	Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében megjelölt időponttól kezdve úgy kell tekinteni, hogy a mellékletben említett tagállam a mellékletben megnevezett állományra nézve kimerítette a 2007. évi halászati kvótáját.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt hajózó, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók a mellékletben megjelölt időponttól nem halászhatnak a mellékletben megnevezett állományra. Ettől az időponttól kezdve az e hajók által fogott, az adott állományba tartozó egyedek fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 16-án.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató

(1) HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A legutóbb a 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o., legutóbb a HL L 36., 2007.2.8., 6. o. szerint helyesbítve) módosított rendelet.

(3) HL L 15., 2007.1.20., 1. o. A 898/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 196., 2007.7.28., 22. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

Szám	71
Tagállam	Spanyolország
Állomány	GHL/N3LMNO
Faj	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)
Övezet	NAFO 3LMNO
Időpont	2007.10.26.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/32

A BIZOTTSÁG 1347/2007/EK RENDELETE

(2007. november 16.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendeletnek az IFRS 8 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1725/2003/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2002. szeptember 14-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete (IASB) 2006. november 30-án közzétette az IFRS 8 Működési szegmensek Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardot (a továbbiakban IFRS 8). Az IFRS 8 meghatározza a gazdálkodó egységek működési szegmenseivel kapcsolatos adatszolgáltatási előírásokat. Az IFRS 8 az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés nemzetközi számviteli standard helyébe lép.

(3)	Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció során bebizonyosodott, hogy az IFRS 8 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében az elfogadáshoz megállapított szakmai kritériumoknak.

(4)	Az 1725/2003/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1725/2003/EK rendelet melléklete az

„IFRS 8 Működési szegmensek” nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletében megállapított szövegével egészül ki.

2. cikk

Az IFRS 8-at az e rendelet mellékletében megállapított formában valamennyi vállalatnak legkésőbb a 2009-es pénzügyi éve kezdő napjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 16-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja

(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2) HL L 261., 2003.10.13., 1. o. A legutóbb a 611/2006/EK rendelettel (HL L 141., 2007.6.2., 49. o.) módosított rendelet.

MELLÉKLET

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

IFRS 8

IFRS 8 — Működési szegmensek

„Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden hatályos jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen.”

IFRS 8 NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARD

Működési szegmensek

ALAPELV

1.	A gazdálkodó egységeknek információt kell közzétenniük, amely lehetővé teszi pénzügyi kimutatásaik felhasználói számára, hogy értékeljék a gazdálkodó egység által folytatott üzleti tevékenység jellegét és pénzügyi hatásait, valamint működésének gazdasági környezetét.

HATÓKÖR

Ez az IFRS az alábbiakra alkalmazandó:

azon gazdálkodó egység különálló vagy egyedi pénzügyi kimutatásaira:

i.	amelynek kötelezettségeit vagy tőkeinstrumentumait nyilvános piacon (hazai vagy külföldi tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékpapírpiacon, ideértve a helyi és regionális piacokat is) forgalmazzák; vagy

ii.	amely pénzügyi kimutatásait bármely instrumentumtípus nyilvános piacra vitele céljából megküldte vagy megküldi egy értékpapír-bizottságnak vagy más szabályozó hatóságnak; valamint

azon, anyavállalattal rendelkező vállalatcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira:

i.	amelynek kötelezettségeit vagy tőkeinstrumentumait nyilvános piacon (hazai vagy külföldi tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékpapírpiacon, ideértve a helyi és regionális piacokat is) forgalmazzák; vagy

ii.	amely konszolidált pénzügyi kimutatásait bármely instrumentumtípus nyilvános piacra vitele céljából megküldte vagy megküldi egy értékpapír-bizottságnak vagy más szabályozó hatóságnak.

3.	Amennyiben valamely, ezen IFRS alkalmazására nem köteles gazdálkodó egység úgy határoz, hogy információt tesz közzé az ezen IFRS-nek meg nem felelő szegmensekről, a szóban forgó információt nem nevezheti szegmensinformációnak.

4.	Amennyiben a pénzügyi jelentés egyaránt tartalmazza az ezen IFRS hatálya alá tartozó anyavállalat konszolidált pénzügyi kimutatásait, valamint az anyavállalat különálló pénzügyi kimutatásait, a szegmensinformációkat csak a konszolidált pénzügyi kimutatásban kell szerepeltetni.

MŰKÖDÉSI SZEGMENSEK

A működési szegmens a gazdálkodó egység olyan alkotóeleme:

a)	amely bevételekkel és kiadásokkal (ideértve az ugyanazon gazdálkodó egység más alkotóelemeivel folytatott ügyletekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat is) járó üzleti tevékenységet folytat;

b)	amelynek működési eredményeit a gazdálkodó egység fő működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgálja annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje teljesítményét; valamint

c)	amelynek rendelkezésére állnak a vonatkozó pénzügyi információk.

A működési szegmensek olyan üzleti tevékenységet is folytathatnak, amellyel még nem tettek szert bevételre, az alapítási műveletek lehetnek például bevételszerzés előtti működési szegmensek.

A gazdálkodó egység nem minden része szükségszerűen működési szegmens vagy működési szegmens része. Előfordul például, hogy a vállalati központ vagy egyes funkcionális részlegek nem termelnek bevételt, vagy olyan bevételt generálnak, amely csak véletlenszerűen kapcsolódik a gazdálkodó egység tevékenységéhez – ekkor ezek nem minősülnek működési szegmensnek. Ezen IFRS alkalmazásában a gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatásra vonatkozó tervei nem működési szegmensek.

A „fő működési döntéshozó” funkciót jelent, nem szükségszerűen vezetőt külön titulussal. Ez a funkció a gazdálkodó egység működési szegmense teljesítményének értékelése, valamint források hozzárendelése a szegmenshez. A gazdálkodó egység fő működési döntéshozója gyakran a vezérigazgató vagy az ügyvezető igazgató, de lehet például igazgatók vagy más vezetők egy csoportja is.

Számos gazdálkodó egység esetében a működési szegmensek 5. bekezdésben rögzített három jellemzője egyértelműen meghatározza a működési szegmenseket. A gazdálkodó egységek azonban különböző jelentéseket készíthetnek, amelyek számos különböző módon mutatják be üzleti tevékenységeiket. Ha a fő működési döntéshozó a szegmensinformációk egynél több csomagját használja, más tényezők meghatározhatják a gazdálkodó egység működési szegmenseit alkotó elemek egyetlen készletét. Ide tartozik az egyes elemek üzleti tevékenységének jellege, továbbá az, hogy létezik-e azokért felelős vezető, valamint az igazgatótanács elé terjesztett információk.

A működési szegmenseknek általában van szegmensmenedzserük, aki közvetlenül a fő működési döntéshozónak tartozik elszámolással és rendszeres kapcsolatban áll vele a szegmens működési tevékenységei, pénzügyi eredményei, előrejelzései és tervei megvitatása érdekében. A „szegmensmenedzser” funkciót jelent, nem szükségszerűen vezetőt külön titulussal. A fő működési döntéshozó is lehet egyes működési szegmensek szegmensmenedzsere. Egy szegmensmenedzserhez több működési szegmens tartozhat. Ha az 5. bekezdésben rögzített jellemzők valamely szervezet egynél több alkotóelem-együttesére érvényesek, de csak egy alkotóelem-együttes rendelkezik felelős szegmensmenedzserrel, akkor ez az alkotóelem-együttes alkotja a működési szegmenseket.

10.

Az 5. bekezdésben rögzített jellemzők alkalmazhatók két vagy több egymást átfedő alkotóelem-együttesre, amelyek mindegyikének van felelős vezetője. Ezt a struktúrát gyakran mátrixszervezetnek nevezik. Egyes gazdálkodó egységekben például egyes vezetők világszerte felelősek különböző termék- és szolgáltatásvonalakért, míg más vezetők meghatározott földrajzi területekért felelősek. A fő működési döntéshozó rendszeresen felülvizsgálja mindkét alkotóelem-együttes működési eredményeit, és a pénzügyi információk mindkettő számára rendelkezésre állnak. Ebben az esetben a gazdálkodó egységnek az alapelvre való hivatkozással határozza meg, melyik alkotóelem-együttes alkotja a működési szegmenseket.

BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK

11.

A gazdálkodó egység külön szolgáltat információt valamennyi olyan működési szegmensről, amely:

a)	az 5–10. bekezdésekkel összhangban került meghatározásra, vagy a 12. bekezdéssel összhangban lévő két vagy több szegmens összevonásából származik; és

b)	meghaladja a 13. bekezdésben rögzített mennyiségi küszöbértéket.

A 14–19. bekezdésekben kerülnek meghatározásra azon egyéb helyzetek, amelyekben valamely működési szegmensről külön kell információt szolgáltatni.

Az összevonás feltételei

12.

A hasonló gazdasági jellemzőkkel rendelkező működési szegmensek hosszú távon gyakran hasonló pénzügyi teljesítményt nyújtanak. Ha például két működési szegmens gazdasági jellemzői hasonlóak, hasonló hosszú távú átlagos bruttó haszon várható. Két vagy több működési szegmens összevonható egyetlen működési szegmenssé, ha az összevonás összhangban van ezen IFRS alapelvével, ha a szegmensek gazdasági jellemzői hasonlóak, valamint a szegmensek hasonlóak az alábbi szempontok mindegyike tekintetében:

a)	a termékek és szolgáltatások jellege;

b)	a termelési eljárások jellege;

c)	a termékek és szolgáltatások vevőjének típusa vagy csoportja;

d)	a termékek forgalmazásához vagy a szolgáltatások nyújtásához alkalmazott módszerek; valamint

e)	ha alkalmazható, a szabályozó környezet, például a banki tevékenység, a biztosítás vagy a közművek jellege.

Mennyiségi küszöbérték

13.

A gazdálkodó egység külön információt szolgáltat azon működési szegmensről, amely teljesíti az alábbi, mennyiségi küszöbre vonatkozó feltételeket:

a)	a beszámolóban szereplő bevétel, amely magában foglalja mind a külső vevőknek történő értékesítést, mind a szegmensen belüli értékesítéseket és transzfereket, eléri vagy meghaladja valamennyi működési szegmens együttes külső és belső bevételeinek 10 százalékát;

a beszámolóban szereplő nyereségének vagy veszteségének abszolút összege eléri vagy meghaladja a következő kettő közül az abszolút értékben vett nagyobb összeg 10 százalékát: i. valamennyi olyan működési szegmens beszámolóban szereplő együttes nyereségét, amelyek nem jelentettek veszteséget, és ii. valamennyi olyan működési szegmens beszámolóban szereplő együttes veszteségét, amelyek veszteséget jelentettek;

c)	eszközei elérik vagy meghaladják valamennyi működési szegmens együttes eszközállományának 10 százalékát.

Azon működési szegmensek, amelyek nem érik el a mennyiségi küszöbértékeket, bemutatandónak tekinthetők és külön közzétehetők, amennyiben a vezetőség úgy véli, hogy a szegmensre vonatkozó információk hasznosak lehetnek a pénzügyi kimutatások használói számára.

14.

A gazdálkodó egység bemutatandó szegmens létrehozása céljából csak akkor kombinálhatja a mennyiségi küszöbértékeket el nem érő működési szegmensekre vonatkozó információkat más, a mennyiségi küszöbértékeket el nem érő működési szegmensekre vonatkozó információkkal, ha a működési szegmensek gazdasági jellemzői hasonlóak és a szegmensek teljesítik az összevonás 12. bekezdésben felsorolt feltételeinek többségét.

15.

Amennyiben a működési szegmensek által jelentett teljes külső bevétel nem éri el a gazdálkodó egység bevételeinek 75 százalékát, mindaddig további működési szegmenseket kell bemutatható szegmensként meghatározni (még ha nem is teljesítik a 13. bekezdés feltételeit), amíg a gazdálkodó egység bevételeinek legalább 75 százaléka bemutatandó szegmensekben nem szerepel.

16.

Az egyéb üzleti tevékenységekre és be nem mutatandó működési szegmensekre vonatkozó információkat egyesíteni kell, és egy „minden egyéb szegmens” kategóriában, a 28. bekezdés által előírt egyeztetések többi egyeztetett elemétől elkülönítve kell közzétenni. A „minden egyéb szegmens” kategóriában szereplő bevételek forrását meg kell jelölni.

17.

Amennyiben a vezetés úgy dönt, hogy valamely, a közvetlenül megelőző időszakban bemutatandó szegmensnek minősített működési szegmens jelentősége továbbra is fennáll, a szegmensre vonatkozó információkat az adott időszakban is külön kell bemutatni, akkor is, ha a szegmens már nem teljesíti a bemutathatóság 13. bekezdésben rögzített feltételeit.

18.

Amennyiben valamely működési szegmens a mennyiségi küszöbértékekkel összhangban folyó időszakban bemutatandó szegmensnek minősül, az összehasonlítási célból bemutatott előző időszaki szegmensadatokat újra meg kell állapítani, hogy azokban az újonnan bemutatandó szegmens különálló szegmensként szerepeljen, még ha az a szegmens az előző időszakban nem is teljesítette a bemutathatóság 13. bekezdésben rögzített feltételeit – kivéve, ha a szükséges információ nem áll rendelkezésre és létrehozásának költsége túlzott mértékű lenne.

19.

A gazdálkodó egység által külön-külön közzétett bemutatandó szegmensek számának gyakorlati korlátja lehet, amelyen felül a szegmensinformáció túl részletes lenne. Bár pontos korlát nem került megállapításra, ha a 13–18. bekezdéssel összhangban lévő bemutatandó szegmensek száma meghaladja a tizet, a gazdálkodó egységnek mérlegelnie kell, nem érte-e el a gyakorlati korlátot.

KÖZZÉTÉTEL

20.	A gazdálkodó egységeknek információt kell közzétenniük, amely lehetővé teszi pénzügyi kimutatásaik felhasználói számára, hogy értékeljék a gazdálkodó egység által folytatott üzleti tevékenység jellegét és pénzügyi hatásait, valamint működésének gazdasági környezetét.

21.

A 20. bekezdésben szereplő alapelv végrehajtása érdekében a gazdálkodó egység az alábbiakat teszi közzé minden egyes időszakra, amelyről eredménykimutatást mutat be:

a)	a 22. bekezdésben meghatározott általános információk;

információ a szegmensek beszámolóban szereplő nyereségéről vagy veszteségéről, ideértve a szegmensek beszámolóban szereplő nyereségében vagy veszteségében foglalt meghatározott bevételeket és kiadásokat is, a szegmens eszközeiről, a szegmens kötelezettségeiről és azok mérési alapjáról a 23–27. bekezdésben rögzítettek szerint; valamint

c)	a teljes szegmensbevételek, a szegmensek beszámolóban szereplő nyeresége és vesztesége, a szegmensek eszközei, a szegmeskötelezettségek és egyéb lényeges szegmenstételek egyeztetése a gazdálkodó egység megfelelő adataival, a 28. bekezdésben leírtaknak megfelelően.

A bemutatandó szegmensek mérlegadatait minden olyan fordulónapra vonatkozóan egyeztetni kell a gazdálkodó egység mérlegadataival, amely napra készül mérleg. A megelőző időszakokra vonatkozó adatokat a 29. és 30. bekezdésben leírtak szerint újra meg kell állapítani.

Általános információk

22.

A gazdálkodó egység a következő általános információkat teszi közzé:

a gazdálkodó egység bemutatandó szegmenseinek meghatározásához használt tényezők, ideértve a szervezet alapjait (például hogy a vezetőség mi köré szervezi a gazdálkodó egységet: a termékekben és szolgáltatásokban meglévő különbségek, földrajzi területek, szabályozási környezet, vagy bizonyos tényezők kombinációja köré, valamint hogy egyesítésre kerültek-e a működési szegmensek); valamint

b)	azon termék- és szolgáltatástípusok, amelyekből az egyes bemutatandó szegmensek bevétele származik.

A nyereségre vagy veszteségre, eszközökre és forrásokra vonatkozó információk

23.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében jelenti a nyereség vagy veszteség, valamint a teljes eszközállomány mértékét. A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében jelenti a kötelezettségek mértékét, amennyiben ezt az adatot rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják. A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében közzéteszi az alábbiakat is, amennyiben a meghatározott összegek szerepelnek a fő működési döntéshozó által felülvizsgált szegmensnyereség vagy -veszteség összegében, vagy azokat más módon rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják, akkor is, ha nem szerepelnek a szegmensnyereség vagy -veszteség összegében:

a)	külső vevőktől származó szegmensbevétel;

b)	ugyanazon gazdálkodó egység más működési szegmenseivel bonyolított tranzakciókból származó bevétel;

c)	kamatbevételek;

d)	kamatkiadások;

e)	értékcsökkenés és amortizáció;

f)	a bevételek és kiadások IAS 1 A pénzügyi beszámolók bemutatása 86. bekezdésével összhangban közzétett lényeges elemei;

g)	a gazdálkodó egység részesedése a kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok equity-módszerrel elszámolt nyereségében vagy veszteségében;

h)	jövedelemadó-kiadás vagy -bevétel; valamint

i)	az értékcsökkenésen és az amortizáción kívüli nem készpénz jellegű lényeges tételek.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében a kamatbevételeket a kamatkiadásoktól elkülönítve jelenti, kivéve, ha a szegmens bevételeinek többsége kamatból származik és a fő működési döntéshozó a szegmens teljesítményének értékelése, valamint a szegmenshez allokálandó forrásokról hozott döntések során elsősorban a nettó kamatbevételre támaszkodik. Ez esetben a gazdálkodó egység jelentheti az adott szegmens kamatkiadástól megtisztított kamatbevételét, és közzéteszi, hogy így járt el.

24.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében közzéteszi az alábbiakat, amennyiben a meghatározott összegek szerepelnek a szegmens fő működési döntéshozó által felülvizsgált eszközállományában, vagy azokat más módon rendszeresen a fő működési döntéshozó rendelkezésére bocsátják, akkor is, ha nem szerepelnek a szegmens eszközállományában:

a)	az equity-módszerrel elszámolt kapcsolt vállalkozásokba és közös vállalatokba történő beruházás összege; és

b)	a pénzügyi instrumentumoktól, halasztott adókövetelésektől, munkaviszony megszűnése utáni negatív juttatási kötelemtől (lásd: IAS 19 Munkavállalói juttatások 54–58. bekezdése), valamint a biztosítási szerződésekből eredő jogoktól különböző befektetett eszközökhöz (1) való hozzájárulás összege.

ÉRTÉKELÉS

25.

Valamennyi jelentett szegmenstétel összege a fő működési döntéshozónak teljesítményértékeléshez és a szegmenshez allokálandó forrásokra vonatkozó döntéshozatalhoz jelentett összeg. A szegmens jelentett nyereségének vagy veszteségének meghatározása során a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak, bevétel-, kiadás-, valamint nyereség- és veszteségallokációjának összeállítása közben végrehajtott kiigazításokat és megszüntetéseket csak akkor kell szerepeltetni, ha azok szerepelnek a szegmens fő működési döntéshozó által használt nyereség- vagy veszteségösszegében. Hasonlóképpen csak azokat az eszközöket és forrásokat kell jelenteni az adott szegmens esetében, amelyek szerepelnek a szegmens fő döntéshozó által használt eszköz- és forrásösszegében. Csak indokolt alapon rendelhetők összegek a jelentett szegmensnyereséghez vagy -veszteséghez, illetve -eszközökhöz és -forrásokhoz.

26.

Ha a fő működési döntéshozó a szegmens teljesítményének értékelése, valamint a forrásallokálásról való döntéshozatal során valamely működési szegmens nyereségének vagy veszteségének, illetve eszközeinek vagy forrásainak csak egy mérőszámát használja fel, a szegmens nyereségét vagy veszteségét, eszközeit és forrásait e mérőszám alapján kell jelenteni. Ha a fő működési döntéshozó valamely működési szegmens nyereségének vagy veszteségének, illetve eszközeinek vagy forrásainak több mérőszámát használja fel, a bemutatandó mérőszámok azok, amelyekről a vezetőség úgy véli, azokat a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiban szereplő megfelelő összegek méréséhez használt értékelési alapelvekkel leginkább összhangban lévő alapelveknek megfelelően határozták meg.

27.

A gazdálkodó egység minden bemutatandó szegmens esetében magyarázatot szolgáltat a szegmensnyereség vagy -veszteség, valamint a szegmens eszközei és forrásai értékeléséről. A gazdálkodó egység legalább az alábbiakat közzéteszi:

a)	a bemutatandó szegmensek közötti tranzakciók elszámolásának alapja;

a bemutatandó szegmensek nyeresége vagy vesztesége, illetve a gazdálkodó egység jövedelemadó-kiadás vagy -bevétel és a tevékenységek megszüntetése előtti nyeresége vagy vesztesége közötti bármely eltérés jellege (amennyiben az nem nyilvánvaló a 28. bekezdésben rögzített egyeztetések alapján). Ezen eltérések magunkban foglalhatják a számviteli politikát, valamint a központilag felmerült költségek allokációjára vonatkozó azon politikákat, amelyek szükségesek a bemutatott szegmensinformáció megértéséhez;

a bemutatandó szegmensek és a gazdálkodó egység eszközeinek értékelése közötti eltérések jellege (amennyiben az nem nyilvánvaló a 28. bekezdésben rögzített egyeztetések alapján). Ezen eltérések magunkban foglalhatják a számviteli politikát, valamint a közösen használt eszközök allokációjára vonatkozó azon politikákat, amelyek szükségesek a bemutatott szegmensinformáció megértéséhez;

a bemutatandó szegmensek és a gazdálkodó egység forrásainak értékelése közötti eltérések jellege (amennyiben az nem nyilvánvaló a 28. bekezdésben rögzített egyeztetések alapján). Ezen eltérések magunkban foglalhatják a számviteli politikát, valamint a közösen használt források allokációjára vonatkozó azon politikákat, amelyek szükségesek a bemutatott szegmensinformáció megértéséhez;

e)	a bemutatott szegmensnyereség vagy -veszteség meghatározásához használt értékelési módszerekben az előző időszakokhoz képest bekövetkezett változások jellege, és – amennyiben van – e változások hatása a szegmensnyereség vagy -veszteség mértékére;

f)	a bemutatandó szegmensekhez való bármely aszimmetrikus allokáció jellege és hatása. A gazdálkodó egység valamely szegmenshez rendelheti például az értékcsökkenési kiadásokat, anélkül, hogy a kapcsolódó eszközöket is a szegmenshez rendelné.

Egyeztetések

28.

A gazdálkodó egység az alábbiak mindegyikéről szolgáltat egyeztetést:

a)	a bemutatandó szegmensek teljes bevételének a gazdálkodó egység bevételéhez viszonyított aránya;

a bemutatandó szegmensek teljes nyereség- vagy veszteségértékének a gazdálkodó egység adókiadás (adóbevétel) és a tevékenységek megszüntetése előtti nyereségéhez vagy veszteségéhez viszonyított aránya. Ha azonban a gazdálkodó egység olyan tételeket rendel a bemutatandó szegmensekhez, mint az adókiadások (adóbevételek), a gazdálkodó egység a szegmensek teljes nyereség- vagy veszteségértékét egyeztetheti a gazdálkodó egység ezen tételek utáni nyereségével vagy veszteségével;

c)	a bemutatandó szegmensek teljes eszközállományának a gazdálkodó egység eszközeihez viszonyított aránya;

d)	a bemutatandó szegmensek teljes forrásállományának a gazdálkodó egység forrásaihoz viszonyított aránya, amennyiben a szegmensforrásokat a 23. bekezdéssel összhangban mutatták be;

e)	a bemutatandó szegmensek minden egyéb, közzétett információban szereplő lényeges tétele teljes összegének a gazdálkodó egység megfelelő összegéhez viszonyított aránya.

Minden lényeges egyeztetési tétel külön kerül meghatározásra és leírásra. Például minden olyan lényeges kiigazítás összege külön kerül meghatározásra és leírásra, amelyekre a bemutatandó szegmens nyereségének vagy veszteségének a gazdálkodó egység nyereségével vagy veszteségével történő, az eltérő számviteli politikák miatti egyeztetéséhez van szükség.

A korábban bemutatott adatok újbóli megállapítása

29.

Ha a gazdálkodó egység oly módon változtatja meg belső szervezeti felépítését, hogy az változást okoz a bemutatandó szegmensek összetételében, a korábbi időszakok megfelelő adatait – beleértve az átmeneti időszakokat is – újra meg kell állapítani, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne. Azt, hogy az információ rendelkezésre áll-e, illetve hogy az előállítási költsége aránytalanul magas lenne-e, minden egyes közzétett tétel esetében külön kell megállapítani. A bemutatandó szegmensek összetételének változását követően a gazdálkodó egység közzéteszi, hogy a korábbi időszakokra vonatkozóan újra meghatározta-e a szegmensinformációk megfelelő tételeit.

30.

Ha a gazdálkodó egység oly módon változtatja meg belső szervezeti felépítését, hogy az változást okoz a bemutatandó szegmensek összetételében, és nem állapította meg újra a korábbi időszakok – beleértve az átmeneti időszakokat is – szegmensinformációit, hogy azok tükrözzék a változást, a gazdálkodó egység a változások bekövetkezésének évében az adott időszakra az új és a régi szegmentáció alapján egyaránt közzéteszi a szegmensinformációkat, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne.

A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ADATKÖZZÉTÉTEL

31.

A 32–34. bekezdés valamennyi, ezen IFRS hatálya alá tartozó gazdálkodó egységre alkalmazandó, ideértve azon gazdálkodó egységeket is, amelyeknek egyetlen bemutatandó szegmensük van. Egyes gazdálkodó egységek üzleti tevékenysége nem a kapcsolódó termékek és szolgáltatások, vagy a működés földrajzi területei közötti különbségek köré szerveződik. Az ilyen gazdálkodó egységek bemutatandó szegmensei szükségképpen különböző termékek és szolgáltatások széles skálájából származó bevételeket jelenthetnek, vagy a bemutatandó szegmensek közül több is nyújthatja ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást. Hasonlóképpen a gazdálkodó egység bemutatandó szegmensei különböző földrajzi területeken rendelkezhetnek eszközökkel, és különböző földrajzi területeken lévő vevőktől származó bevételeket jelenthetnek, vagy a bemutatandó szegmensek közül több is ugyanazon földrajzi területen működhet. A 32–34. bekezdésben előírt adatokat csak akkor kell szolgáltatni, ha azokat nem szolgáltatták az ezen IFRS által előírt bemutatandó szegmensinformáció részeként.

A termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó információ

32.

A gazdálkodó egység minden egyes termék vagy szolgáltatás, illetve minden egyes hasonló termékekből vagy szolgáltatásokból álló csoport esetében bemutatja a külső vevőktől származó bevételeket, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne – ez esetben ez utóbbi tényt teszi közzé. A bemutatott bevételek összege a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak létrehozásához használt pénzügyi információkon alapul.

A földrajzi területekre vonatkozó információ

33.

A gazdálkodó egység az alábbi földrajzi információkat teszi közzé, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne:

a külső vásárlóktól származó alábbi bevételek: i. a gazdálkodó egység bejegyzés szerinti országához rendelt bevételek; valamint ii. valamennyi olyan országhoz rendelt bevételek összesen, amelyekből a gazdálkodó egységnek bevétele származik. Ha valamely külföldi országhoz rendelt, külső vásárlóktól származó bevételek jelentősek, azokat külön kell közzétenni. A gazdálkodó egység közzéteszi a külső vásárlóktól származó bevételek egyes országokhoz rendelésének alapját;

a pénzügyi instrumentumoktól, halasztott adókövetelésektől, munkaviszony megszűnése utáni negatív juttatási kötelemtől, valamint a biztosítási szerződésekből eredő jogoktól különböző befektetett eszközök (2), amelyek i. a gazdálkodó egység bejegyzés szerinti országában találhatók; valamint ii. mindazon külföldi országokban található ilyen eszközök összesen, amelyekben a gazdálkodó egység eszközökkel rendelkezik. Ha valamely külföldi országban található eszközök jelentősek, azokat külön kell közzétenni.

A bemutatott összegek a gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainak létrehozásához használt pénzügyi információkon alapulnak. Ha a szükséges információ nem áll rendelkezésre és előállítási költsége aránytalanul magas lenne, ezt a tényt közzé kell tenni. A gazdálkodó egység az e bekezdésben előírt adatokon kívül információt nyújthat országcsoportok földrajzi adatainak részösszegéről.

A főbb vásárlókra vonatkozó információk

34.

A gazdálkodó egység információt szolgáltat főbb vásárlóival kapcsolatos bizalmának mértékéről. Ha a valamely külső vásárlóval bonyolított tranzakciókból származó bevételek elérik vagy meghaladják a gazdálkodó egység bevételeinek 10 százalékát, a gazdálkodó egység közzéteszi e tényt, továbbá minden egyes ilyen vásárlótól származó bevételek teljes összegét, valamint azt, hogy mely szegmens vagy szegmensek jelentették e bevételeket. A gazdálkodó egységnek nem kell megneveznie a főbb vásárlókat, sem az egyes szegmensek által jelentett, adott vásárlótól származó bevételek összegét. Ezen IFRS alkalmazásában a jelentést készítő gazdálkodó egység egyetlen vásárlónak kell tekintse azon gazdálkodó egységek csoportját, amelyek tudomása szerint közös ellenőrzés alatt állnak, továbbá valamely (nemzeti, állami, vidéki, területi, helyi vagy külföldi) kormányt és a gazdálkodó egység tudomása szerint azon kormány ellenőrzése alatt álló gazdálkodó egységeket.

ÁTMENET ÉS HATÁLYBALÉPÉS

35.

A gazdálkodó egységnek ezen IFRS-t a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás engedélyezett. Amennyiben valamely gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaira egy 2009. január 1-je előtt kezdődő időszakban alkalmazza ezen IFRS-t, ezt a tényt közzé kell tennie.

36.	Az alkalmazás kezdeti évéhez összehasonlító információként nyújtott, megelőző évekre vonatkozó szegmensinformációkat újra meg kell állapítani, hogy megfeleljenek ezen IFRS követelményeinek, kivéve, ha az információ nem áll rendelkezésre és az előállítási költsége aránytalanul magas lenne.

AZ IAS 14 VISSZAVONÁSA

37.	Ezen IFRS az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés helyébe lép.

(1) A likviditás szerinti bemutatással összhangban csoportosított eszközök esetében befektetett eszközök azok, amelyek várhatóan a mérlegfordulónapot követő tizenkét hónapon túl behajtásra kerülő összegeket tartalmaznak.

(2) A likviditás szerinti bemutatással összhangban csoportosított eszközök esetében befektetett eszközök azok, amelyek várhatóan a mérlegfordulónapot követő tizenkét hónapon túl behajtásra kerülő összegeket tartalmaznak.

A. függelék

Fogalommeghatározás

Ez a függelék az IFRS szerves részét képezi.

működési szegmens

A működési szegmens a gazdálkodó egység olyan alkotóeleme:

a)	amely bevételekkel és kiadásokkal (ideértve az ugyanazon gazdálkodó egység más alkotóelemeivel folytatott ügyletekhez kapcsolódó bevételeket és kiadásokat is) járó üzleti tevékenységet folytat;

b)	amelynek működési eredményeit a gazdálkodó egység fő működési döntéshozója rendszeresen felülvizsgálja annak érdekében, hogy döntést hozzon a szegmenshez rendelendő forrásokról, és hogy értékelje teljesítményét; valamint

c)	amelynek rendelkezésére állnak érzékeny pénzügyi információk.

B. függelék

Egyéb IFRS-ek módosításai

A jelen függelékben szereplő módosítások a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. Ha a gazdálkodó egység egy korábbi időszakra alkalmazza ezen IFRS-t, ezeket a módosításokat is alkalmazni kell erre a korábbi időszakra. A módosított bekezdésekben az új szöveget aláhúzás, a törölt szöveget áthúzás jelzi.

Az alábbi bekezdésekben az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés standardra való hivatkozás helyébe az IFRS 8 Működési szegmensek standardra való hivatkozás lép:

—	az IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások 20. bekezdése,

—	az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard 130. bekezdése d) pontjának i. alpontja.

Az IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek standard 41. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„41.

Az egységnek közzé kell tennie a következő információkat azon időszak megjegyzéseiben, amelyben egy befektetett eszközt (vagy elidegenítési csoportot) értékesítésre tartottá minősítettek vagy értékesítettek:

…

d)	amennyiben alkalmazható, azon bemutatandó szegmens, amelyben a befektetett eszköz (vagy elidegenítési csoport) bemutatásra került az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IFRS 8 Működési szegmensek standard alapján.”

Az IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése standard 21. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„21.

A gazdálkodó egységnek számviteli politikát kell meghatároznia a feltárási és felmérési eszközöknek a pénztermelő egységekhez vagy pénztermelő egységek csoportjaihoz, az ilyen eszközök értékvesztés szempontjából történő vizsgálata érdekében való hozzárendelésére. A pénztermelő egység vagy a pénztermelő egységek csoportja, amelyhez feltárási és felmérési eszköz van hozzárendelve, nem lehet nagyobb, mint a gazdálkodó egységnek az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés standard által az IFRS 8 Működési szegmensek standarddal összhangban meghatározott elsődleges vagy másodlagos beszámolási formáján alapuló szegmense működési szegmens.”

Az IAS 2 Készletek standard 26. és 29. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„26.

Például az egyik üzleti működési szegmensben használt készletek más módon lehetnek a gazdálkodó egység hasznára, mint egy másik üzleti működési szegmensben használt azonos készletek. A készletek különböző földrajzi elhelyezkedése (vagy a vonatkozó adószabályok eltérése) azonban önmagában nem ad kellő indokot az eltérő bekerülési érték formulák alkalmazására.”

„29.

A készleteket rendszerint egyedi értékelés alapján írják le a nettó realizálható érték szintjére. Egyes esetekben azonban célszerű lehet az egymáshoz hasonló, vagy egymással kapcsolatban lévő tételeket csoportokba rendezni. Vonatkozhat ez azokra az azonos termékvonalhoz tartozó készlet tételekre, amelyek hasonló célokat szolgálnak vagy hasonló felhasználásúak, amelyeket ugyanazon földrajzi térségben állítanak elő és értékesítenek, és amelyeket a gyakorlatban nem lehet az adott termékvonal más tételeitől elkülönítetten értékelni. Nem helyes a készleteket készletkategóriák – például késztermékek, vagy egy üzleti vagy földrajzi működési szegmens összes készlete – alapján leírni. A szolgáltatók általában az önálló eladási áron kiszámlázandó szolgáltatások szerint gyűjtik össze a bekerülési értéket. Ennek megfelelően minden egyes ilyen szolgáltatás elkülönült tételként kezelendő.”

Az IAS 7 Cash Flow kimutatások standard 50. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„50.

További információ lehet releváns a felhasználók számára ahhoz, hogy megértsék a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetét és likviditását. Ezen információknak a vezetés megjegyzéseivel együtt való közzététele ajánlott és tartalmazhatja:

…

d)	minden egyes bemutatott üzleti és földrajzi bemutatandó szegmens működési, befektetési és finanszírozási tevékenységeiből származó cash flow-inak összegét (lásd az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IFRS 8 Működési szegmensek standardot).”

Az IAS 19 Munkavállalói juttatások standard 115. bekezdést illusztráló példa az alábbiak szerint módosul:

„A 115. bekezdést illusztráló példa

A gazdálkodó egység megszüntet egy üzleti működési szegmenst és a megszüntetett szegmens munkavállalói nem szereznek további juttatásra való jogosultságot.”

Az IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény standard 2. bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

„2.

Ez a standard az alábbiakra alkalmazandó:

azon gazdálkodó egység különálló vagy egyedi pénzügyi kimutatásaira:

i.	amelynek rendes részvényeit vagy potenciális rendes részvényeit nyilvános piacon (hazai vagy külföldi tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékpapírpiacon, ideértve a helyi és regionális piacokat is) forgalmazzák; vagy

ii.	amely pénzügyi kimutatásait rendes részvények nyilvános piacra vitele céljából megküldte vagy megküldi egy értékpapír-bizottságnak vagy más szabályozó hatóságnak; valamint

azon, anyavállalattal rendelkező vállalatcsoport konszolidált pénzügyi kimutatásaira:

i.	amelynek rendes részvényeit vagy potenciális rendes részvényeit nyilvános piacon (hazai vagy külföldi tőzsdén, illetve tőzsdén kívüli értékpapírpiacon, ideértve a helyi és regionális piacokat is) forgalmazzák; vagy

ii.	amely pénzügyi kimutatásait rendes részvények nyilvános piacra vitele céljából megküldte vagy megküldi egy értékpapír-bizottságnak vagy más szabályozó hatóságnak.”

Az IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás standard 16. bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„16.

A gazdálkodó egységnek legalább a következő információkat kell ismertetnie a közbenső pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben, ha azok jelentősek és más helyen nem szerepelnek a közbenső pénzügyi beszámolóban. Az információkat általában a pénzügyi év addig eltelt része alapján kell a beszámolóban közzétenni. A gazdálkodó egységnek azonban közzé kell tennie minden olyan eseményt vagy ügyletet, amely lényeges a jelenlegi közbenső időszak megértése szempontjából:

…

az alábbi szegmensinformációkat bevételt és a szegmens-eredményt az üzleti, vagy a földrajzi szegmensekre lebontva, attól függően, hogy a gazdálkodó egység szegmens szerinti beszámolásának mi az elsődleges formátuma (a szegmensinformációkat adatokat csak akkor kell közzétennie a gazdálkodó egységnek a közbenső pénzügyi beszámolójában, ha az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IFRS 8 Működési szegmensek standard megköveteli, hogy a gazdálkodó egység tegyen közzé szegmensinformációkat adatokat az éves pénzügyi kimutatásaiban); :

i.	a külső vásárlóktól származó bevételek, amennyiben azok szerepelnek a fő működési döntéshozó által felülvizsgált szegmensnyereség vagy -veszteség mértékében, vagy más módon rendszeresen szolgáltatják azokat a fő működési döntéshozónak;

ii.	szegmensek közötti bevételek, amennyiben azok szerepelnek a fő működési döntéshozó által felülvizsgált szegmensnyereség vagy -veszteség mértékében, vagy más módon rendszeresen szolgáltatják azokat a fő működési döntéshozónak;

iii.	a szegmensnyereség vagy -veszteség mértéke;

iv.	azon eszközök teljes összege, amelyek esetében lényeges változás történt a legutolsó éves pénzügyi kimutatásokban közzétett összegekhez képest;

v.	a szegmentáció alapjában vagy a szegmensnyereség vagy -veszteség mérésének alapjában az utolsó éves pénzügyi kimutatásokban szereplőhöz képest bekövetkezett eltérések leírása;

vi.

a bemutatandó szegmensek teljes nyereség- vagy veszteségértékének egyeztetése a gazdálkodó egység adókiadás (adóbevétel) és a tevékenységek megszüntetése előtti nyereségével vagy veszteségével. Ha azonban a gazdálkodó egység olyan tételeket rendel a bemutatandó szegmensekhez, mint az adókiadások (adóbevételek), a gazdálkodó egység a szegmensek teljes nyereség- vagy veszteségértékét egyeztetheti ezen tételek utáni nyereségével vagy veszteségével. A lényeges egyeztetett tételeket külön-külön kell meghatározni és leírni az egyeztetésben;

…”

Az IAS 36 Eszközök értékvesztése standard a következőképpen módosul:

A 80. bekezdés a következőképpen módosul:

„80.

Az értékvesztés vizsgálata céljából az üzleti kombináció során szerzett goodwill-t a beszerzés időpontjától kezdve a beszerző valamennyi olyan pénztermelő egységéhez, vagy pénztermelő egységeinek minden olyan csoportjához hozzá kell rendelni, amelyek várhatóan részesülnek a kombináció szinergiahatásaiból, függetlenül attól, hogy az értékesítő más eszközei vagy forrásai hozzá vannak-e rendelve azokhoz az egységekhez vagy egységcsoportokhoz. Azon egység vagy egységek csoportja, amelyhez így rendelték hozzá a goodwill-t:

…

b)	nem lehet nagyobb, mint az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés az IFRS 8 Működési szegmensek standarddal összhangban meghatározott elsődleges vagy másodlagos beszámolási formáján alapuló szegmense működési szegmens.”

A 129. bekezdés a következőképpen módosul:

„129.

A szegmensinformációkat az IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés az IFRS 8 Működési szegmensek standarddal összhangban bemutató gazdálkodó egység a gazdálkodó egység elsődleges vagy másodlagos beszámolási formáján alapuló minden bemutatandó szegmense esetében az alábbiakat teszi közzé:”

A 130. bekezdésben a c) pont ii. alpontja és a d) pont ii. alpontja a következőképpen módosul:

„130.

c) ii.

ha a gazdálkodó egység az IAS 14 IFRS 8 standarddal összhangban mutatja be a szegmensinformációkat, a bemutatandó szegmens, amelyhez az eszköz tartozik, a gazdálkodó egység elsődleges beszámolási formája alapján.”

„130.

d) ii.

az elszámolt vagy visszaírt értékvesztés miatti veszteségek összegét eszközcsoportok és, amennyiben a gazdálkodó egység az IAS 14 IFRS 8 standarddal összhangban mutatja be a szegmensinformációkat, bemutatandó szegmensek szerinti bontásban elsődleges formátuma alapján; valamint”.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/44

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1348/2007/EK RENDELETE

(2007. november 9.)

az euro Ciprus és Málta általi bevezetését követően a kötelező tartalékoknak az Európai Központi Bank által történő alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezésekről

(EKB/2007/11)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 19.1. cikkére, illetve a 47.2. cikke első francia bekezdésére,

tekintettel a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendeletre (2),

tekintettel Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre (3),

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i 2423/2001/EK (EKB/2001/13) európai központi banki rendeletre rendeletre (5),

mivel:

(1)	Az euro Cipruson és Máltán 2008. január 1-jével történő bevezetése azzal jár, hogy ugyanettől a naptól kezdve a kötelező tartalékrendszer hatálya alá fognak tartozni a Cipruson és Máltán található hitelintézetek és hitelintézetek ciprusi és máltai fióktelepei.

(2)

E jogalanyoknak az Európai Központi Bank („EKB”) kötelező tartalékrendszerébe történő integrálása átmeneti rendelkezések elfogadását teszi szükségessé annak biztosítása érdekében, hogy az integráció zökkenőmentes legyen, illetve az ne keltsen aránytalan terheket a részt vevő tagállamok, közöttük Ciprus és Málta hitelintézetei számára.

(3)

Az Alapokmány 5. cikke és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikke együttesen utal a tagállamok azon kötelezettségére, hogy nemzeti szinten hozzanak meg és hajtsanak végre minden szükséges intézkedést az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése, valamint a statisztikai téren az euro bevezetéséhez való időbeni felkészülés biztosítása céljából.

(4)	Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 3.5. és 4.7. cikkére tekintettel, a Central Bank of Cyprus és a Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta elnökei meghívást kaptak az e rendelet elfogadásához vezető eljárásokban való részvételre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az „intézmény”, a „tartalékképzési követelmény”, a „tartalékolási időszak”, a „tartalékalap” és a „részt vevő tagállam” kifejezések ugyanazzal a jelentéssel bírnak, mint az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendeletben.

2. cikk

A Cipruson vagy Máltán található intézményekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 7. cikkétől eltérve a Cipruson vagy Máltán található intézmények vonatkozásában az átmeneti tartalékolási időszak 2008. január 1-jétől2008. január 15-ig tart.

(2) A Cipruson vagy Máltán található egyes intézmények tartalékalapját az átmeneti tartalékolási időszak tekintetében a 2007. október 31-i mérlegük elemeihez viszonyítva határozzák meg. A Cipruson vagy Máltán található intézmények a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendeletben rögzített, az EKB monetáris és pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási rendszere szerint tartalékalapjukról tájékoztatják – esettől függően – a Central Bank of Cyprus-t vagy a Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta-t. Azok a Cipruson vagy Máltán található intézmények, amelyekre vonatkozik a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltérés, az átmeneti tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékalapot a 2007. szeptember 30-i mérlegük alapján számítják ki.

(3) Az átmeneti tartalékolási időszak tekintetében a Cipruson vagy Máltán található intézmény vagy az illetékes nemzeti központi bank számítja ki az adott intézmény kötelező tartalékát. A kötelező tartalék kiszámítását végző fél értesíti számításáról a másik felet, megfelelő időt biztosítva számára arra, hogy a számítást ellenőrizhesse, illetve arra vonatkozólag módosítási javaslatot tehessen. A kötelező tartalék kiszámított összegét (annak bármely módosításával együtt) mindkét fél legkésőbb 2007. december 11-ig jóváhagyja. Amennyiben az értesített fél 2007. december 11-ig nem erősíti meg a kötelező tartalék összegét, úgy tekintendő, mintha elismerné, hogy az átmeneti tartalékolási időszakra a kiszámított összeg vonatkozik.

(4) A 3. cikk (2)–(4) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a Cipruson található intézményekre azért, hogy azok a kezdeti tartalékolási időszakaik tekintetében levonhassák tartalékalapjukból a Cipruson vagy Máltán található intézményekkel szembeni kötelezettségeiket, annak ellenére, hogy a kötelező tartalék kiszámításának idején azok az intézmények nem szerepelnek az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, tartalékképzésre kötelezett intézmények listáján.

A 3. cikk (2)–(4) bekezdését megfelelően kell alkalmazni a Máltán található intézményekre azért, hogy azok a kezdeti tartalékolási időszakaik tekintetében levonhassák tartalékalapjukból a Cipruson vagy Máltán található intézményekkel szembeni kötelezettségeiket, annak ellenére, hogy a kötelező tartalék kiszámításának idején azok az intézmények nem szerepelnek az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, tartalékképzésre kötelezett intézmények listáján.

3. cikk

Egyéb részt vevő tagállamokban található intézményekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az egyéb részt vevő tagállamokban található intézményekre az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 7. cikke alapján vonatkozó tartalékolási időszakot nem érinti a Cipruson vagy Máltán található intézményekre irányadó átmeneti tartalékolási időszak léte.

(2) Az egyéb részt vevő tagállamokban található intézmények dönthetnek úgy, hogy a 2007. december 12-től2008. január 15-ig és a 2008. január 16-tól2008. február 12-ig tartó tartalékolási időszakban igénybe veszik azt a lehetőséget, hogy tartalékalapjukból levonják a Cipruson vagy Máltán található intézmények felé fennálló kötelezettségeiket annak ellenére, hogy a kötelező tartalék kiszámításának idején azok az intézmények nem szerepelnek az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett, tartalékképzésre kötelezett intézmények listáján.

(3) Az egyéb részt vevő tagállamokban található olyan intézmények, amelyek élni kívánnak a Cipruson vagy Máltán található intézmények felé fennálló kötelezettségeik levonásának lehetőségével, a 2007. december 12-től2008. január 15-ig és a 2008. január 16-tól2008. február 12-ig tartó tartalékolási időszakban a kötelező tartalék összegét (ebben a sorrendben) a 2007. október 31-i, illetve a 2007. november 30-i mérlegük alapján számítják ki, és benyújtják a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 1. mellékletének 1. táblázatához kapcsolódó 5. lábjegyzet szerinti táblázatot, amelyen feltüntetik, hogy a Cipruson vagy Máltán található intézményeket már az EKB kötelező tartalékrendszerének hatálya alá tartozónak tekintik.

Ez nem érinti az intézményeknek a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 1. mellékletének 1. táblázata szerinti időszakokra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét, amely szerint a Cipruson vagy Máltán található intézmények még mindig „külföld”-ön található banknak minősülnek.

A táblázatokat a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendeletben meghatározott határidőkön belül és eljárásoknak megfelelően nyújtják be.

(4) A 2007 decemberében, 2008 januárjában és 2008 februárjában kezdődő tartalékolási időszakok tekintetében a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltérésben részesülő, az egyéb részt vevő tagállamokban található azon intézmények, amelyek le kívánják vonni a Cipruson vagy Máltán található intézmények felé fennálló kötelezettségeiket, a 2007. szeptember 30-i mérleg alapján számítják ki a kötelező tartalék összegét, és a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 1. mellékletének 1. táblázatához kapcsolódó 5. lábjegyzetben meghatározott táblázattal összhangban szolgáltatnak adatot, amelyen feltüntetik, hogy a Cipruson vagy Máltán található intézmények már az EKB kötelező tartalékrendszerének hatálya alá tartoznak.

A táblázatokat a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendeletben meghatározott határidőkön belül és eljárásoknak megfelelően nyújtják be.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az e rendeletben foglalt egyedi rendelkezések hiányában az 1745/2003/EK (EKB/2003/9) és a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2007. november 9-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET

(1) HL L 318., 1998.11.27., 1. o. A legutóbb a 134/2002/EK rendelettel (HL L 24., 2002.1.26., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

(3) HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

(4) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(5) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. A legutóbb a 4/2007/EK (EKB/2006/20) rendelettel (HL L 2., 2007.1.5., 3. o.) módosított rendelet.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/47

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/63/EK IRÁNYELVE

(2007. november 13.)

a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 44. cikke (2) bekezdésének g) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A jobb szabályozásra vonatkozó – különösen a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című, 2006. november 14-i bizottsági közleményben, valamint „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című, 2007. január 24-i bizottsági közleményben meghatározott – közösségi politikák hangsúlyozzák a meglévő jogszabályok által a vállalkozásokra rótt adminisztratív terhek csökkentésének – mint e vállalkozások versenyképessége javításának és a lisszaboni menetrend célkitűzései elérésének lényeges eleme – fontosságát.

(2)

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) mentességet biztosít az egyesülési terv független szakértők általi vizsgálatára és az egyesülésben részt vevő társaságok részvényesei számára szakértői jelentés készítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben valamennyi részvényes egyetért abban, hogy ilyen jelentésre nincs szükség.

(3)

A részvénytársaságok egyesüléséről szóló 78/855/EGK tanácsi irányelv (4) a tőkeegyesítő társaságok egyesülési terve tekintetében nem tartalmaz ehhez hasonló mentességet, a részvénytársaságok szétválásáról szóló 82/891/EGK tanácsi irányelv (5) pedig a tagállamokra bízza, hogy biztosítanak-e vagy sem ilyen mentességet a szétválási tervre vonatkozóan.

(4)

Szükségtelen a részvényesek számára független szakértő általi vizsgálatot előírni, amennyiben valamennyi részvényes egyetért abban, hogy ez nélkülözhető. A 78/855/EGK és 82/891/EGK irányelv olyan értelmű módosításai, amelyek lehetővé teszik a részvényesek ilyen megállapodását, nem érintheti az érintett társaságok hitelezőinek érdekeit védő rendszereket, amelyeket a tagállamok ezen irányelveknek megfelelően hoznak létre, sem pedig azon szabályokat, amelyek célja az érintett társaságok munkavállalói tájékoztatásának biztosítása.

(5)	A 78/855/EGK és a 82/891/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a 78/855/EGK és a 82/891/EGK irányelvet a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében módosítsa.

2. cikk

A 78/855/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.	a 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, az egyesülési terv vizsgálata, illetve a szakértői jelentés nem kötelező.”;

a 11. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)	adott esetben a 10. cikkben meghatározott jelentések.”

3. cikk

A 82/891/EGK irányelv a következőképpen módosul:

a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)	adott esetben a 8. cikkben meghatározott jelentések.”;

a 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

(1) Amennyiben a szétválásban részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott szétválási terv vizsgálata, illetve szakértői jelentés nem kötelező.

(2) A tagállamok megengedhetik, hogy a 7. cikket és a 9. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontját ne alkalmazzák, amennyiben a szétválásban részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak.”

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2008. december 31-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelési táblázatot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. november 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES

(1) HL C 175., 2007.7.27., 33. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. július 11-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2007. október 22-i tanácsi határozat.

(3) HL L 310., 2005.11.25., 1. o.

(4) A Tanács 1978. október 9-i 78/855/EGK harmadik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről (HL L 295., 1978.10.20., 36. o.). A legutóbb a 2006/99/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 137. o.) módosított irányelv.

(5) A Tanács 1982. december 17-i 82/891/EGK hatodik irányelve a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról (HL L 378., 1982.12.31., 47. o.).

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/49

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. október 9.)

az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2006/125/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2007/738/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

A Szerződés 104. cikkének (6) bekezdésével összhangban, a Bizottság ajánlását követően 2006/125/EK határozatában (1) a Tanács megállapította, hogy az Egyesült Királyság túlzott hiánnyal rendelkezik. A Tanács megjegyezte, hogy az államháztartás hiánya a 2004/2005-ös költségvetési évben (2) a GDP 3,2 %-a volt, ami meghaladta a Szerződésben előirányzott, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaértéket, miközben a bruttó államadósság szintje a GDP 40,8 %-ának felelt meg, ami jóval a Szerződésben előirányzott 60 %-os referenciaérték alatt van.

(2)

2006. január 24-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (3) 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács, a Bizottság javaslata alapján ajánlást intézett az Egyesült Királysághoz, miszerint legkésőbb 2006/2007-ig meg kell szüntetni a túlzott hiányt. Az ajánlást nyilvánosságra hozták.

(3)	A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésével összhangban a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül kell helyezni, ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamban korrigálták a túlzott hiányt.

(4)

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. E jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (4) 4. cikkével összhangban a tagállamok évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig kötelesek közölni a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat. Mivel a 2006/2007-es költségvetési évre vonatkozóan 2007 márciusában közölt adatok kormányzati előrejelzések voltak, az Egyesült Királyság a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében kiegészítő értesítést nyújtott be. Ebben a 2007. július 16-án beérkezett értesítésben bejelentették a 2006/2007-re vonatkozó tényleges adatokat, amelyek alapján a Bizottság értékelni tudta az Egyesült Királyság költségvetésének alakulását a túlzott hiány legkésőbb 2006/2007 végéig való megszüntetéséről szóló tanácsi ajánláshoz képest.

(5)

Az Egyesült Királyság 2007. július 16-i jelentését és a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzését követően a 3605/93/EK rendelet 8g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok alapján a következő következtetések vonhatók le:

—	az államháztartási hiány a 2005/2006-os GDP 3,2 %-áról 2006/2007-ben a GDP 2,7 %-ára, a 3 %-os GDP-referenciaérték alá csökkent. Ez valamivel az Egyesült Királyság konvergenciaprogramjának 2005. decemberi aktualizált változatában meghatározott, a GDP 2,8 %-át kitevő előrejelzés alatt van,

—

a 2006/2007-es költségvetési konszolidáció a bevételek arányának a GDP-hez viszonyított 0,4 százalékpontos növekedéséből ered, főként a magasabb társaságiadó-bevételek révén. Az összes kormányzati kiadás 2005/2006 és 2006/2007 között a nominális GDP-vel összhangban emelkedett, bár a tőkekiadások alacsonyabbak voltak a 2006. decemberi konvergenciaprogramban tervezettnél, a folyó kiadások pedig magasabbak. 2005/2006-hoz képest, mely évben egy egyszeri ügylet a hiányt a GDP 0,3 %-ával csökkentette, 2006/2007-ben a strukturális egyenleg (azaz a ciklikusan kiigazított, egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított egyenleg) javulása a becslések szerint a GDP 0,7 %-a lesz,

—

a 2007. márciusi költségvetésben a hiányra vonatkozóan közzétett előrejelzéssel összhangban 2007/2008-ra a Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése szerint a hiány tovább csökken, a GDP 2,6 %-ára, amit a bevételi arány, főként az adóterhek növekedése idéz elő, ezt viszont majdnem teljesen ellensúlyozza a kiadási arány emelkedése. Ez a hiányráta magasabb a 2006. decemberi aktualizált konvergenciaprogramban a GDP 2,3 %-ában meghatározott hivatalosan tervezett hiánynál, a társasági adóbevételek lefelé irányuló korrekciójának köszönhetően. 2008/2009-re a tavaszi előrejelzés szerint, változatlan gazdaságpolitika mellett a hiány a GDP 2,4 %-ára csökken. Ez a profil azt mutatja, hogy a hiánynak a GDP 3 %-a alá való csökkentése hitelt érdemlő és fenntartható módon történt. Strukturális szempontból az államháztartási hiány az előrejelzések szerint GDP-arányosan 0,2 százalékponttal esik 2007/2008-ban, és változatlan politika mellett 0,3 százalékponttal 2008/2009-ben. Ez visszafogottabb jövőbeli konszolidációs pályát jelez az előre jelzett kedvező gazdasági környezethez képest,

—

az államadósság a 2004/2005-ös GDP 39,6 %-áról 2006/2007-ben 42,5 %-ra nőtt. A Bizottság szolgálatainak 2007. tavaszi előrejelzése szerint az adósságráta 2009. március végére körülbelül 43,9 %-ra emelkedik, de továbbra is jóval a GDP 60 %-ának megfelelő referenciaérték alatt marad. Az adósságarány növekedésének megállításához szükség lesz a költségvetési helyzet további javítására, a 2008/2009-re tervezetten túlmenően.

(6)	A Tanács véleménye szerint az Egyesült Királyságban fennálló túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2006/125/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az átfogó értékelésből az következik, hogy az Egyesült Királyságban a túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2006/125/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a címzettje.

Kelt Luxembourgban, 2007. október 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL L 51., 2006.2.22., 14. o.

(2) Az 1467/97/EK tanácsi rendelet alapján az Egyesült Királyságra vonatkozó költségvetési adatokat költségvetési év (pénzügyi év) alapján (amely április 1-jétől március 31-ig tart) állapítják meg.

(3) HL L 209., 1997.8.2., 6. o. Az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/51

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. október 22.)

az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, egyes acéltermékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről

(2007/739/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	Az Európai Közösségek és tagállamai, valamint az Orosz Föderáció közötti partnerségi és együttműködési megállapodás (1) (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) 1997. december 1-jén lépett hatályba.

(2)	A partnerségi és együttműködési megállapodás 21. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egyes acéltermékek kereskedelmét a 15. cikk kivételével a megállapodás III. címe, valamint egy mennyiségi intézkedésekről szóló megállapodás rendelkezései szabályozzák.

(3)	Az 1995–2006 közötti években az egyes acéltermékek kereskedelme a partnerségi és együttműködési megállapodás felei között létrejött megállapodások hatálya alá tartozott. Helyénvaló tehát új megállapodást kötni, amely figyelembe veszi a felek közötti kapcsolat változásait.

(4)	A megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

(1) Az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, egyes acéltermékek kereskedelméről szóló megállapodást a Közösség jóváhagyja.

(2) A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

Kelt Luxembourgban, 2007. október 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. SILVA

(1) HL L 327., 1997.11.28., 3. o.

MEGÁLLAPODÁS

az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti egyes acéltermékek kereskedelméről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG

egyrészről, valamint

OROSZ FÖDERÁCIÓ

másrészről,

e megállapodás feleiként,

MIVEL az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Orosz Föderáció közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás (1) (a továbbiakban: a partnerségi és együttműködési megállapodás) 1997. december 1-jén hatályba lépett;

MIVEL a felek támogatni kívánják az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) és az Orosz Föderáció (a továbbiakban: Oroszország) közötti acélkereskedelem rendes és kiegyensúlyozott fejlődését;

MIVEL a partnerségi és együttműködési megállapodás 21. cikke meghatározza, hogy a korábbi Európai Szén- és Acélközösség (a továbbiakban: ESZAK) acéltermékeinek kereskedelmét a 15. cikk kivételével a megállapodás III. címe, valamint egy megállapodás rendelkezései szabályozzák;

MIVEL e megállapodás a partnerségi és együttműködési megállapodás 21. cikkében említett megállapodás;

SZEM előtt tartva Oroszországnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozási folyamatát és a Közösség által Oroszországnak a nemzetközi kereskedelmi rendszerbe való bevonásához nyújtott támogatást;

MIVEL 1995–2006 között az egyes acéltermékek kereskedelmét megállapodások szabályozták; helyénvaló új megállapodást kötni, amely figyelembe veszi a felek közötti kapcsolatban kialakult változásokat;

MIVEL e megállapodást a felek acélipara terén megvalósuló együttműködésnek kell kísérnie, beleértve a megfelelő információcserét, amely a partnerségi és együttműködési megállapodás 1. jegyzőkönyvében előírt, szén- és acélipari kapcsolattartó csoport keretében valósul meg,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) E megállapodás a korábbi ESZAK acéltermékek kereskedelmére vonatkozik.

(2) Az I. mellékletben meghatározott acéltermékek kereskedelmére keretmennyiségek vonatkozhatnak.

(3) Az I. mellékletben meg nem határozott acéltermékek kereskedelmére nem vonatkoznak keretmennyiségek.

(4) Az e megállapodás által nem szabályozott acéltermékek és tárgyak esetén a partnerségi és együttműködési megállapodás vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A felek megállapodnak, hogy e megállapodás érvényességi idejére minden naptári évben megállapítják és fenntartják azokat a mennyiségi rendelkezéseket, amelyek meghatározzák az I. mellékletben meghatározott termékeknek az Orosz Föderációból a Közösségbe történő kivitelére vonatkozóan a II. mellékletben szereplő keretmennyiségeket. Az ilyen kivitelt kétszeres ellenőrzési rendszernek kell alávetni az e megállapodáshoz csatolt A. jegyzőkönyvben meghatározottak szerint.

(2) A felek megállapodnak abban, hogy az I. mellékletben szereplő termékek Oroszországból a Közösségbe irányuló behozatalát 2007. január 1-jétől e megállapodás hatálybalépéséig levonják a II. mellékletben szereplő keretmennyiségekből.

(3) A II. mellékletben említetteket meghaladó mennyiségek behozatalát abban az esetben engedélyezik, ha a közösségi gazdasági ágazat nem tudja kielégíteni a belső keresletet, és ennek következtében az I. mellékletben felsorolt termékek közül egy vagy több tekintetében hiány keletkezik. Bármelyik fél kérelmére haladéktalanul konzultációkat kell tartani a hiány mértékének objektív bizonyíték alapján történő megállapítása céljából. A konzultációk következtetésekei alapján a Közösség belső eljárásokat kezdeményez a II. mellékletben megállapított keretmennyiségek növelésére.

(4) Abban az esetben, ha az Európai Unió tagjelölt országai az e megállapodás lejárta előtt csatlakoznak, a felek megállapodnak abban, hogy a II. mellékletben megállapított keretmennyiségek emelését fontolóra veszik.

3. cikk

(1) Az I. mellékletben megállapított termékek szabad forgalomba bocsátása céljából a Közösség vámterületére irányuló behozatal a valamely tagállam illetékes hatósága által, az orosz hatóságok által kiállított kiviteli engedély és az e megállapodáshoz csatolt A. jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelő származási igazolás alapján kiállított behozatali engedély bemutatásához kötött.

(2) Az I. mellékletben szereplő termékeknek a Közösség vámterületére történő behozatalára nem vonatkoznak a II. mellékletben meghatározott keretmennyiségek, feltéve, hogy bejelentették, hogy azokat változatlan állapotban vagy feldolgozást követően a Közösségen kívüli újrakivitelre szánják a Közösségben meglévő igazgatási ellenőrzési rendszer keretében.

(3) Az első naptári év során fel nem használt keretmennyiségeknek a következő naptári év megfelelő keretmennyiségeibe történő átvitele a II. mellékletben meghatározott megfelelő keretmennyiségek 7 %-áig engedélyezett a kérdéses termékcsoport esetén arra az évre vonatkozóan, amelyben nem használták fel. Oroszország legkésőbb a következő év március 31-ig értesíti a Közösséget, ha ezt a rendelkezést alkalmazni kívánja.

(4) Egy adott termékcsoport keretmennyiségének 7 %-át hozzá lehet adni egy vagy több más csoport keretmennyiségéhez, amennyiben azonos termékkategóriába, vagyis az SA vagy SB kategóriába tartoznak. Továbbá az SA és SB kategóriák közötti átvitel legfeljebb 25 000 tonnáig engedélyezett. Emellett a felek megegyezése esetén az SA és SB közötti átvitel további 25 000 tonnáig lehetséges. Amennyiben Oroszország további 25 000 tonna átvitelét kérelmezi, a Közösség ésszerű határidőn – lehetőleg a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon – belül tájékoztatja Oroszországot döntéséről. Ilyen átvitel egy naptári évben egyszer hajtható végre. A keretmennyiségek átvitelek miatti kiigazítása csak a folyó naptári évet érintheti. Oroszország legkésőbb május 1-ig értesíti a Közösséget, ha ezt a rendelkezést alkalmazni kívánja.

4. cikk

(1) A kétszeres ellenőrzési rendszer hatékonyságának optimalizálása, valamint a visszaélés és kijátszás lehetőségének minimálisra csökkentése érdekében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

—	a közösségi hatóságok minden hónap 28-ig tájékoztatják Oroszországot az előző hónapban kiállított behozatali engedélyekről,

—	az orosz hatóságok minden hónap 28-ig tájékoztatják a Közösséget az előző hónapban kiállított kiviteli engedélyekről.

Az említett információk közlésével kapcsolatos jelentős időbeli eltérés esetén bármelyik fél kérhet konzultációt, melyet haladéktalanul meg kell kezdeni.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, valamint e megállapodás hatékony működésének biztosítása érdekében a Közösség és Oroszország megállapodik abban, hogy megtesznek minden szükséges lépést, hogy a rendelkezések kijátszását – főleg az átrakást, az útvonal-változtatást, a származási országra vagy helyre vonatkozó hamis nyilatkozatot, okmányok meghamisítását, a mennyiségre vonatkozó hamis nyilatkozatot, hamis árumeghatározást vagy -besorolást – megakadályozzák, felderítsék, valamint megtegyék a szükséges jogi és/vagy igazgatási intézkedéseket. Ennek megfelelően a Közösség és Oroszország megállapodnak abban, hogy létrehozzák a szükséges jogi rendelkezéseket és igazgatási eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a hatékony intézkedést az említett kijátszás ellen, valamint magukban foglalják az érintett exportőrökkel/importőrökkel szembeni, jogilag kötelező erejű korrekciós intézkedések alkalmazását.

(3) Amennyiben a rendelkezésre álló információk alapján a Közösség úgy véli, hogy e megállapodás rendelkezéseit kijátsszák, kérheti Oroszországtól, hogy konzultáljanak, amely konzultációt haladéktalanul meg kell tartani.

(4) A (3) bekezdésben említett konzultációk eredményének megérkezéséig Oroszország kormánya óvintézkedésként, illetve a Közösség kérésére megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy – amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a rendelkezések kijátszására – a (3) bekezdésben említett konzultációkat követően elfogadandó keretmennyiségek kiigazítását végrehajtsák arra a naptári évre vonatkozóan, amelyben a (3) bekezdés szerinti konzultáció iránti kérelmet benyújtották, illetve a következő évre vonatkozóan, ha az adott naptári évre meghatározott keretmennyiség kimerült.

(5) Amennyiben a (3) bekezdésben említett konzultációk során a felek nem tudnak kölcsönösen elfogadható megoldást találni, a Közösség a következő jogokkal rendelkezik:

a)	amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy az Oroszországból származó, az e megállapodás alá tartozó termékeket a megállapodás kijátszásával importálták, a megfelelő mennyiségeket a megállapodásban meghatározott keretmennyiségekbe beszámíthatja;

b)	amennyiben elegendő bizonyíték támasztja alá a mennyiségre vonatkozó hamis nyilatkozatot, hamis árumeghatározást vagy -besorolást, megtagadhatja a kérdéses termék behozatalát.

(6) A felek megállapodnak, hogy teljes mértékben együttműködnek annak érdekében, hogy megelőzzenek, illetve hatékonyan megoldjanak minden olyan problémát, amely e megállapodás kijátszásából ered.

5. cikk

(1) Az e megállapodás szerint az I. mellékletben szereplő acéltermékeknek a Közösségbe történő behozatalára meghatározott keretmennyiségeket a Közösség nem osztja fel regionális részekre.

(2) A felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy a Közösségbe irányuló hagyományos kereskedelmi forgalomban váratlan és káros változások következzenek be. Amennyiben a hagyományos kereskedelmi forgalomban váratlan és káros változás következik be (beleértve a regionális összefonódást vagy a hagyományos vevők elvesztését), a Közösségnek jogában áll, hogy konzultációt kérjen a probléma elfogadható megoldása érdekében. Az ilyen konzultációkat haladéktalanul meg kell tartani.

(3) Oroszország törekszik annak biztosítására, hogy az I. mellékletben meghatározott termékeknek a Közösségbe történő kivitelét lehetőleg egyenletesen osszák el az év során. Amennyiben a behozatal váratlan és káros mértékben megnövekedik, a Közösségnek jogában áll, hogy konzultációt kérjen a probléma elfogadható megoldása érdekében. Az ilyen konzultációkat haladéktalanul meg kell tartani.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettségen túlmenően, amennyiben az orosz hatóságok által kiállított engedélyek elérték a kérdéses év keretmennyiségeinek 90 %-át, bármelyik fél kérhet konzultációt az adott év keretmennyiségeit illetően. Az ilyen konzultációkat haladéktalanul meg kell tartani. Az említett konzultációk végeredményéig az orosz hatóságok folytathatják az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiállítását, feltéve, hogy nem haladják meg a II. mellékletben megállapított mennyiségeket.

6. cikk

(1) Amennyiben az I. mellékletben meghatározott valamely terméket olyan feltételek mellett importálják Oroszországból a Közösségbe, hogy az jelentős kárt okoz a hasonló termékek közösségi gyártóinak, vagy jelentős károkozással fenyeget, a Közösség minden vonatkozó információt átad Oroszországnak, hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak. A felek haladéktalanul megkezdik a konzultációkat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett konzultációkon nem jutnak megállapodásra a Közösség konzultáció iránti kérelmétől számított 30 napon belül, a Közösség folyamodhat ahhoz a joghoz, hogy védintézkedésekre vonatkozó lépéseket tegyen a partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezései szerint.

(3) E megállapodás rendelkezéseinek ellenére a partnerségi és együttműködési megállapodás 18. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek besorolása a Közösség vám- és statisztikai nómenklatúrája alapján történik (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra vagy rövidítve: KN). A Kombinált Nómenklatúrának (KN) az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozó hatályos közösségi eljárásoknak megfelelően végrehajtott bármely módosítása vagy az áruk besorolásával kapcsolatos határozatok nem eredményezhetik a II. mellékletben megállapított termékek keretmennyiségének csökkentését.

(2) Az e megállapodás hatálya alá tartozó termékek származását a Közösségben hatályos szabályokkal összhangban kell meghatározni. A származási szabályok változásairól értesíteni kell Oroszország kormányát, amely változások nem eredményezhetik e megállapodás keretmennyiségeinek csökkentését. A fent említett termékek származásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat az e megállapodáshoz csatolt A. jegyzőkönyv állapítja meg.

8. cikk

(1) A kiviteli engedélyekkel és behozatali engedélyekkel kapcsolatos információknak a 4. cikk (1) bekezdése szerinti rendszeres cseréje sérelme nélkül a felek megállapodnak, hogy az I. mellékletben meghatározott termékek kereskedelmére vonatkozó, rendelkezésre álló statisztikai adatokat megfelelő időközönként kicserélik, figyelembe véve a legrövidebb időszakot, amely alatt az adott információ összeállítható, amely kiterjed a 3. cikk szerint kiállított kiviteli engedélyekre és behozatali engedélyekre, valamint a szóban forgó termékre vonatkozó import- és exportstatisztikákra.

(2) Bármelyik fél kérhet konzultációt, amennyiben a kicserélt adatok között valamilyen lényeges ellentmondást fedez fel.

9. cikk

(1) Az előző cikkekben a különleges esetekre előírt konzultációkra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül bármelyik fél kezdeményezésére konzultációt kell tartani a megállapodás alkalmazásából eredő problémák megvitatatására. A konzultációkra az együttműködés szellemében és a felek eltérő nézeteinek rendezése érdekében kerül sor.

(2) Amennyiben e megállapodás előírja, hogy haladéktalanul konzultációkat kell tartani, a felek vállalják, hogy minden elérhető eszközt felhasználnak ennek megvalósítása érdekében.

(3) Valamennyi egyéb konzultációra a következő rendelkezések vonatkoznak:

—	minden konzultációra irányuló kérelemről írásban kell értesíteni a másik felet,

—	a kérelmet – amennyiben megfelelő – ésszerű időn belül jelentésnek kell követnie, mely meghatározza a konzultáció indokait,

—	a konzultációk a kérelem időpontjától számított egy hónapon belül elkezdődnek,

—	a felek a konzultáció során törekednek arra, hogy a konzultáció megkezdésétől számított egy hónapon belül mindkét fél számára elfogadható eredményt érjenek el, kivéve, ha a felek közötti megállapodással meghosszabbítják ezt az időszakot.

10. cikk

(1) Ez a megállapodás aláírása napján lép hatályba. A megállapodás 2008. december 31-ig marad hatályban, a felek által elfogadott minden módosításra is figyelemmel, valamint akkor, ha a (3), illetve a (4) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően azt nem mondják fel vagy meg nem szüntetik meg. 2008. december 31-ét követően a megállapodás időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik fél a szerződés lejárta előtt legalább hat hónappal írásban értesíti a másik felet a megállapodás felmondásáról. Minden éves meghosszabbítással 2,5 %-kal növekednek az egyes termékcsoportokra vonatkozó keretmennyiségek.

(2) Bármelyik fél bármikor javasolhat a megállapodásra vonatkozó módosításokat, melyekhez a felek közös hozzájárulása szükséges, és a módosítások megállapodásuknak megfelelően lépnek hatályba.

(3) Bármelyik fél felmondhatja e megállapodást, feltéve, hogy erről legalább hat hónappal korábban értesítést küldött. Ebben az esetben a megállapodás az értesítési időszak lejártakor szűnik meg, a megállapodás keretmennyiségeit pedig arányosan kell csökkenteni a felmondás hatálybalépésének napjáig számítva, kivéve, ha a felek másképp határoznak.

(4) Abban az esetben, ha Oroszország a megállapodás lejárta előtt csatlakozna a WTO-hoz, a megállapodás a csatlakozás napján megszűnik.

(5) A megállapodáshoz csatolt mellékletek, a jóváhagyott jegyzőkönyv, a nyilatkozatok és az A. jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezik.

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint orosz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

Изготвено в Мафра на двадесет и шести октомври, две хиляди и седма година.

Hecho en Mafra, el veintiseis de octubre de dos mil siete.

V Mafře dne dvacátého šestého října dva tisíce sedm.

Udfærdiget i Mafra, den seksogtyvende oktober to tusind og syv.

Geschehen zu Mafra am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendsieben.

Sõlmitud Mafras kahekümne kuuendal oktoobril kahe tuhande seitsmendal aastal.

Έγινε στη Μάφρα, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες επτά.

Done at Mafra on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and seven.

Fait à Mafra, le vingt-six octobre deux mille sept.

Fatto a Mafra, addì ventisei ottobre duemilasette.

Mafrā, divi tūkstoši septītā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta Mafroje, du tūkstančiai septintųjų metų spalio dvidešimt šeštą dieną.

Kelt Mafrában, a kétezer-hetedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmul f'Mafra, fis-sitta u għoxrin jum ta' Ottubru fis-sena elfejn u sebgħa.

Gedaan te Mafra, de zesentwintigste oktober tweeduizendzeven.

Sporządzono w Mafrze dnia dwudziestego szóstego października dwa tysiące siódmego roku.

Feito em Mafra, em vinte e seis de Outubro de dois mil e sete.

Întocmit la Mafra la douăzeci și șase octombrie două mii șapte.

V Mafre dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícsedem.

V Mafri, šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč sedem.

Tehty Mafrassa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaseitsemän.

Som skedde i Mafra den tjugosjätte oktober år tjugohundrasju.

Совершено в г. Мафра двадцать шестого октября 2007 г.

За Европейската общност

Por la Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

Az Európai Közösség részéről

Għall-Komunitá Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvo

Za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

За Европейскoe coобщнeстbo

За Руската Федерация

Por la Federación de Rusia

Za Ruskou federaci

For Den Russiske Føderation

Für die Russische Föderation

Venemaa Föderatsiooni nimel

Για τη Ρωσική Ομοσπονδία

For the Russian Federation

Pour la Fédération de Russie

Per la Federazione russa

Krievijas Federācijas vārdā

Rusijos Federacijos vardu

Az Orosz Föderáció részéről

Għall-Federazzjoni Russa

Voor de Russische Federatie

W imieniu Federacji Rosyjskiej

Pela Federação da Rússia

Pentru Federația Rusă

Za Ruskú federáciu

Za Rusko federacijo

Venäjän federaation puolesta

På ryska federationen vägnar

За Pоссийскую Федерацико

(1) HL L 327., 1997.11.28., 3. o.

I. MELLÉKLET

SA Síkhengerelt termékek

SA1. Tekercsek

7208100000

7208250000

7208260000

7208270000

7208360000

7208370010

7208370090

7208380010

7208380090

7208390010

7208390090

7211140010

7211190010

7219110000

7219121000

7219129000

7219131000

7219139000

7219141000

7219149000

7225303010

7225401510

7225502010

7225301000

7225309000

SA2. Durvalemez

7208400010

7208512010

7208512091

7208512093

7208512097

7208512098

7208519100

7208519810

7208519891

7208519899

7208529100

7208521000

7208529900

7208531000

7211130000

SA3. Egyéb síkhengerelt termékek

7208400090

7208539000

7208540000

7208908010

7209150000

7209161000

7209169000

7209171000

7209179000

7209181000

7209189100

7209189900

7209250000

7209261000

7209269000

7209271000

7209279000

7209281000

7209289000

7209908010

7210110010

7210122010

7210128010

7210200010

7210300010

7210410010

7210490010

7210500010

7210610010

7210690010

7210701010

7210708010

7210903010

7210904010

7210908091

7211140090

7211190090

7211233091

7211238091

7211290010

7211908010

7212101000

7212109011

7212200011

7212300011

7212402010

7212402091

7212408011

7212502011

7212503011

7212504011

7212506111

7212506911

7212509013

7212600011

7212600091

7219211000

7219219000

7219221000

7219229000

7219230000

7219240000

7219310000

7219321000

7219329000

7219331000

7219339000

7219341000

7219349000

7219351000

7219359000

7225401290

7225409000

SA4. Ötvözött termékek

7226200010

7226912000

7226919100

7226919900

7226997010

SA5. Ötvözött kvartó lemezek

7225401230

7225404000

7225406000

7225990010

SA6. Ötvözött hideghengerelt és bevont lemezek

7225508000

7225910010

7225920010

7226920010

SB Rúd, szögvas, idomvas, szelvény

SB1. Rudak

7207198010

7207208010

7216311000

7216319000

7216321100

7216321900

7216329100

7216329900

7216331000

7216339000

SB2. Huzal

7213100000

7213200000

7213911000

7213912000

7213914100

7213914900

7213917000

7213919000

7213991000

7213999000

7221001000

7221009000

7227100000

7227200000

7227901000

7227905000

7227909500

SB3. Egyéb rúd, szögvas, idomvas, szelvény

7207191210

7207191291

7207191299

7207205200

7214200000

7214300000

7214911000

7214919000

7214991000

7214993100

7214993900

7214995000

7214997100

7214997900

7214999500

7215900010

7216100000

7216210000

7216220000

7216401000

7216409000

7216501000

7216509100

7216509900

7216990010

7218992000

7222111100

7222111900

7222118100

7222118900

7222191000

7222199000

7222309710

7222401000

7222409010

7224900289

7224903100

7224903800

7228102000

7228201010

7228201091

7228209110

7228209190

7228302000

7228304100

7228304900

7228306100

7228306900

7228307000

7228308900

7228602010

7228608010

7228701000

7228709010

7228800010

7228800090

7301100000

II. MELLÉKLET

KERETMENNYISÉGEK

(tonnában)
Termékek	2007-es év	2008-as év
SA. Síkhengerelt termékek
SA1. Tekercsek	1 042 090	1 035 000
SA2. Durvalemez	270 820	275 000
SA3. Egyéb síkhengerelt termékek	565 770	595 000
SA4. Ötvözött termékek	94 860	105 000
SA5. Ötvözött kvartó lemezek	20 460	25 000
SA6. Ötvözött hideghengerelt és bevont lemezek	105 000	110 000
SB. Rúd, szögvas, idomvas, szelvény
SB1. Rudak	55 800	55 000
SB2. Huzal	275 000	324 000
SB3. Egyéb rúd, szögvas, idomvas, szelvény	474 200	507 000
Megjegyzés: Az SA és SB a termékkategóriákat jelöli. Az SA1–SA6 és SB1–SB3 a termékcsoportokat jelöli.

KÖLCSÖNÖSEN ELFOGADOTT JEGYZŐKÖNYV

E megállapodás értelmében a felek megállapodnak a következőkben:

—	a 4. cikk (1) bekezdésében előírt, a kiviteli engedélyekre és behozatali engedélyekre vonatkozó információcsere során a felek a Közösség egészén kívül a tagállamoknak is megküldik az információkat,

—

amennyiben a felek az 5. cikk (2) bekezdésében említett konzultációk során nem tudnak kölcsönösen elfogadható megoldást találni, Oroszország – amennyiben a Közösség kéri – oly módon működik együtt, hogy nem bocsát ki kiviteli engedélyeket olyan rendeltetési cél vonatkozásában, ahol az ilyen engedélyek alapján megvalósuló behozatal tovább súlyosbítaná a hagyományos kereskedelmi forgalomban bekövetkezett váratlan és káros változásokból származó problémákat, ugyanakkor más közösségi rendeltetési célok tekintetében Oroszország folytathatja az engedélyek kibocsátását,

—

a felek szorosan együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy a tekercsek (SA1. termékcsoport) hagyományos kereskedelmi forgalmában váratlan és káros változások következzenek be; Oroszország elsőbbséget biztosít e termékek hagyományos vevőinek érkező szállítmányok számára annak érdekében, hogy ne zavarják meg a közösségi piacot, továbbá bármely felmerülő probléma esetén a felek azonnal értesítik a másik felet, valamint,

—	Oroszország kellő mértékben figyelembe veszi a Közösségen belüli kis regionális piacok érzékeny jellegét mind hagyományos ellátási szükségleteik, mind a regionális összefonódások megakadályozása tekintetében.

1. NYILATKOZAT

Abban az esetben, ha orosz piaci szereplők olyan szolgáltatási központokat hoznának létre a Közösségben, amelyek az e megállapodás hatálya alá tartozó és Oroszországból származó termékek további feldolgozásával foglalkoznának, Oroszország kijelenti, hogy kérheti a II. mellékletben említett keretmennyiségek növelését. Ez esetben a Közösség megvizsgálja az ilyen, a növelésre vonatkozó kérelmet, és – amennyiben szükséges – a felek konzultációkat kezdenek.

2. NYILATKOZAT

A felek kijelentik, hogy céljuk az acéltermékek kereskedelme teljes körű liberalizációjának megvalósítása. Mindkét fél elismeri továbbá, hogy az egymás közötti kereskedelem előmozdításának fontos feltétele, hogy az általuk a versennyel, az állami támogatásokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatosan alkalmazandó rendelkezések összeegyeztethetők legyenek. E célból és Oroszország kérelmére a Közösség a megfelelő meghatározott költségvetési határokon belül technikai segítséget nyújt Oroszországnak, hogy a Közösségben elfogadott és alkalmazott rendelkezésekkel összeegyeztethető jogszabályi rendelkezéseket fogadjanak el és alkalmazzanak. A technikai segítséget a mindkét fél által jóváhagyott, részletes projekteken keresztül juttatják el.

3. NYILATKOZAT

A felek megállapodnak abban, hogy a másik fél tekintetében nem alkalmaznak keretmennyiségeket, vámokat, díjakat vagy egyéb, hasonló intézkedéseket az EK kombinált nómenklatúrájának 7204 kódja alá tartozó vastörmelék és -hulladék kivitele tekintetében, a partnerségi és együttműködési megállapodás 19. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül.

Az előző bekezdés sérelme nélkül Oroszország jelenleg adót alkalmaz az EK kombinált nómenklatúrájának 7204 kódja alá tartozó vastörmelék és -hulladék kivitele tekintetében. Az adó jelenleg 15 %, de legalább 15 EUR tonnánként minden, a 7204 kód alá tartozó termékre, kivéve a 7204 41 00 alá tartozókat, ahol az adó 5 %.

A felek megállapodnak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a kielégítő megoldás megtalálása érdekében. Továbbá tudomásul veszik, hogy a megállapodás II. mellékletében meghatározott keretmennyiségeket 12 %-kal emelik, ha Oroszország az adót teljes mértékben eltörli, illetőleg alacsonyabb, később meghatározandó százalékkal növelik, ha az ilyen adót csökkentik, feltéve hogy semmiféle olyan más intézkedést nem vezet be Oroszország, amely a szabad exportot akadályozhatja.

A Közösség számára különös jelentőséggel bíró termékek: 7204 10 00, 7204 21 10, 7204 41 10, 7204 49 10, 7204 49 30, 7204 49 91 és 7204 49 99.

A. JEGYZŐKÖNYV

I. CÍM

BESOROLÁS

1. cikk

A Közösség illetékes hatóságai vállalják, hogy a Kombinált Nómenklatúrának (KN) az e megállapodás hatálya alá tartozó termékeket érintő változásairól a Közösségben történő hatálybalépésük napja előtt legalább egy hónappal értesítik Oroszországot.

II. CÍM

SZÁRMAZÁS

2. cikk

(1) Az e megállapodás hatálya alá tartozó, Oroszországból származó (a származást a megfelelő közösségi rendeletek alapján meghatározva), a Közösségbe irányuló behozatalra szánt termékeket az e megállapodással létrehozott szabályozásnak megfelelően az e jegyzőkönyvhöz mellékelt mintának megfelelő, az orosz származást igazoló származási bizonyítványnak kell kísérnie.

(2) A származási bizonyítványon szerepelnie kell az orosz jogszabályok által felhatalmazott illetékes orosz szervek arra vonatkozó igazolásának, hogy az adott termék Oroszországból származónak tekinthető-e.

3. cikk

A származási bizonyítványt kizárólag az exportőr, illetve – az exportőr felelősségére – meghatalmazott képviselője által írásban benyújtott kérelem alapján állítják ki. Az orosz jogszabályok által erre felhatalmazott orosz szervek biztosítják, hogy a származási bizonyítványt megfelelően töltötték ki, és e célból bármilyen szükséges igazoló okmányt bekérhetnek, vagy elvégezhetik az általuk szükségesnek tartott ellenőrzéseket.

4. cikk

A származási bizonyítványon szereplő nyilatkozatok és a vámhivatalhoz a termékekkel kapcsolatos szükséges behozatali vámalakiságok elvégzése céljából benyújtott okmányokon szereplő nyilatkozatok közötti kisebb ellentmondások felfedezése nem támaszt eleve kétségeket a bizonyítványon szereplő nyilatkozat vonatkozásában.

III. CÍM

A KERETMENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KÉTSZERES ELLENŐRZÉSI RENDSZER

I. SZAKASZ

Kivitel

5. cikk

A megfelelő orosz állami hatóságok a megállapodás II. mellékletében meghatározott megfelelő keretmennyiségeken belül kiviteli engedélyt állítanak ki a megállapodás hatálya alá tartozó acéltermékek Oroszországból származó valamennyi szállítmányához.

6. cikk

(1) A kiviteli engedély megegyezik az e jegyzőkönyvhöz mellékelt mintával, és export esetén a Közösség teljes vámterületén felhasználható.

(2) Minden kiviteli engedélynek igazolnia kell többek között, hogy a kérdéses termék mennyiségét beszámították az adott termékre a megállapodás II. mellékletében meghatározott keretmennyiségbe.

7. cikk

Az illetékes közösségi hatóságokat haladéktalanul tájékoztatni kell a már kiállított kiviteli engedélyek visszavonásáról vagy módosításáról.

8. cikk

(1) Az exportmennyiséget az áruszállítás évére vonatkozóan megállapított keretmennyiségbe számítják be abban az esetben is, ha a kiviteli engedély kiállítására a szállítást követően került sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áruszállítás az exportáló szállítóeszközre történő berakodás napján tekinthető megtörténtnek, melyet a fuvarlevél vagy más szállítási fuvarokmány bizonyít.

II. SZAKASZ

Behozatal

9. cikk

A megállapodás hatálya alá tartozó termékeknek a Közösségben történő szabad forgalomba bocsátása behozatali engedély bemutatásához kötött.

10. cikk

(1) A kiviteli engedélyt az importőrnek legkésőbb a benne feltüntetett áruk elszállítását követő év március 31-ig kell bemutatnia.

(2) A Közösség illetékes hatóságai a 9. cikkben említett behozatali engedélyeket a vonatkozó kiviteli engedély eredeti példányának az importőr által történő bemutatásától számított tíz munkanapon belül állítják ki.

(3) A behozatali engedélyek a kiállításuk napjától számított négy hónapig használhatók fel a Közösség vámterületére történő importáláshoz.

(4) A Közösség illetékes hatóságai minden esetben érvénytelenítik a már kiállított behozatali engedélyeket, amennyiben a megfelelő kiviteli engedélyt visszavonták.

Amennyiben azonban a Közösség illetékes hatóságait csak azt követően értesítették a kiviteli engedély visszavonásáról vagy érvénytelenítéséről, hogy a termékeket a Közösségben szabad forgalomba bocsátották, az adott mennyiségeket be kell számítani a termékre vonatkozóan megállapított keretmennyiségbe.

11. cikk

Amennyiben a Közösség illetékes hatóságai megállapítják, hogy az illetékes orosz hatóságok által kiállított kiviteli engedélyben szereplő összmennyiség meghaladja a megállapodás II. mellékletében meghatározott keretmennyiséget, a Közösség hatóságai felfüggesztik a behozatali engedélyek további kiállítását. Ez esetben a Közösség illetékes hatóságai haladéktalanul tájékoztatják Oroszország illetékes hatóságait, és a megállapodás 9. cikkének (2) bekezdése szerint azonnali konzultációkat kell kezdeni.

IV. CÍM

A KIVITELI ENGEDÉLYEK ÉS A SZÁRMAZÁSI BIZONYÍTVÁNYOK FORMANYOMTATVÁNYA ÉS ELKÉSZÍTÉSE, VALAMINT A KÖZÖSSÉGBE IRÁNYULÓ KIVITELRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

12. cikk

(1) A kiviteli engedély és a származási bizonyítvány másolatokat is tartalmazhat, melyeket ennek megfelelően kell jelölni. Az okmányok angol nyelven készülnek. Amennyiben az okmányokat kézírással állítják ki, a rovatokat tollal és nyomtatott betűvel kell kitölteni.

Az okmányok mérete 210 × 297 mm. A felhasznált papírnak fehér írólapnak kell lennie a meghatározott méretben, mechanikai rostanyag nélkül, és tömege nem lehet kevesebb mint 25 g/m2. Több példány esetén csak a legfelső, eredeti példányt kell guilloche-mintás nyomtatott háttérrel nyomtatni. Ezt a példányt egyértelműen „Eredeti” felirattal, míg a többi példányt „Másolat” felirattal kell ellátni. A Közösség illetékes hatóságai e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően csak az eredeti példányt fogadják el érvényesnek kiviteli célokra.

(2) Minden okmány szabványos – nyomtatott vagy kézírásos – sorozatszámmal rendelkezik, amelynek alapján azonosítható.

E sorozatszám a következő elemekből áll:

—	az exportáló országot jelölő két betű: RU,

—

a vámkezelést végző rendeltetési tagállamot jelölő két betű:

BE	=	Belgium
BG	=	Bulgária
CZ	=	Cseh Köztársaság
DK	=	Dánia
DE	=	Németország
EE	=	Észtország
EL	=	Görögország
ES	=	Spanyolország
FR	=	Franciaország
IE	=	Írország
IT	=	Olaszország
CY	=	Ciprus
LV	=	Lettország
LT	=	Litvánia
LU	=	Luxemburg
HU	=	Magyarország
MT	=	Málta
NL	=	Hollandia
AT	=	Ausztria
PL	=	Lengyelország
PT	=	Portugália
RO	=	Románia
SI	=	Szlovénia
SK	=	Szlovákia
FI	=	Finnország
SE	=	Svédország
GB	=	Egyesült Királyság,

—	a kérdéses évet jelölő egyjegyű szám az évszám utolsó számjegyének megfelelően, pl. az „7” a 2007. évet jelöli,

—	az exportáló ország okmányokat kiállító hivatalát jelölő 01–99 közötti kétjegyű szám,

—	az érintett rendeltetési tagállamhoz folytatólagosan hozzárendelt ötjegyű szám, 00001-től 99999-ig.

13. cikk

A kiviteli engedélyt és a származási bizonyítványt a hozzájuk tartozó termékek szállítása után is kiállíthatják. Ebben az esetben a kiviteli engedélyeket „utólag kiállítva” megjegyzéssel látják el.

14. cikk

(1) A kiviteli engedély vagy származási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr kérelmet nyújthat be az okmányt kiállító illetékes orosz állami hatóságokhoz, hogy a birtokában lévő kiviteli okmányok alapján állítsanak ki másodlatot. Az ilyen bizonyítvány vagy engedély említett módon kiállított másodlatát „másodlat” megjegyzéssel kell ellátni.

(2) A másodlaton az eredeti engedély vagy származási bizonyítvány keltezését kell feltüntetni.

V. CÍM

ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉS

15. cikk

A Közösség és Oroszország szorosan együttműködik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtásában. Ennek érdekében mindkét fél elősegíti a kapcsolattartást és a véleménycserét, a gyakorlati kérdésekben is.

16. cikk

E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Közösség és Oroszország kölcsönösen segítséget nyújt a kiállított kiviteli engedélyek és származási bizonyítványok, illetve az e jegyzőkönyv értelmében tett nyilatkozatok hitelességének és pontosságának ellenőrzéséhez.

17. cikk

Oroszország megküldi a Közösségnek (Európai Bizottság) azon illetékes orosz állami hatóságok nevét és címét, amelyek felhatalmazással rendelkeznek a kiviteli engedélyek kiállítására és ellenőrzésére, valamint az orosz jogszabályok által a származási bizonyítványok kibocsátására felhatalmazott, illetékes orosz szervek nevét és címét, az általuk használt bélyegzők és aláírások mintájával együtt. Oroszország az említett információkkal kapcsolatos változásokról is értesíti a Közösséget (Európai Bizottság).

18. cikk

(1) A származási bizonyítványok vagy kiviteli engedélyek utólagos ellenőrzését szúrópróbaszerűen végzik el, illetve ha a Közösség illetékes hatóságainak alapos oka van kétségbe vonni a származási bizonyítvány vagy a kiviteli engedély valódiságát vagy a kérdéses termékek tényleges származására vonatkozó információ helyességét.

(2) Ilyen esetekben a Közösség illetékes hatóságai visszaküldik a származási bizonyítványt vagy a kiviteli engedélyt, illetve ezek másolatát az illetékes orosz hatóságoknak, szükség szerint megadva a formai vagy lényegi okokat, amelyek igazolják a vizsgálat szükségességét. Amennyiben számlát nyújtottak be, azt vagy annak másolatát csatolni kell a származási bizonyítványhoz vagy a kiviteli engedélyhez, illetve azok másolatához. Az illetékes hatóságok minden olyan információt is továbbítanak, amely arra utal, hogy az említett származási bizonyítványon vagy kiviteli engedélyen megadott adatok helytelenek.

(3) Az (1) bekezdést a származási nyilatkozatok e jegyzőkönyv 2. cikke szerinti utólagos ellenőrzése esetén is alkalmazni kell.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések eredményeit legkésőbb három hónapon belül közlik az illetékes közösségi hatóságokkal. A közölt információnak tartalmaznia kell, hogy a vitatott bizonyítvány vagy engedély a ténylegesen exportált termékekre vonatkozik-e, valamint hogy e termékek a megállapodással létrehozott szabályozás szerint exportálhatók-e. A Közösség illetékes hatóságai továbbá kérhetik a tények és különösen az áruk tényleges származásának pontos megállapításához szükséges valamennyi irat másolatát.

(5) Az illetékes orosz szervek a származási bizonyítványok utólagos ellenőrzése céljából a bizonyítványok másolatát, valamint a vonatkozó kiviteli okmányokat legalább egy évig megtartják a megállapodás lejártát követően.

(6) Az e cikkben meghatározott szúrópróbaszerű ellenőrzési eljárás alkalmazása nem akadályozhatja a kérdéses termékek szabad forgalomba bocsátását.

19. cikk

(1) Amennyiben a 18. cikkben említett ellenőrzési eljárás vagy az illetékes közösségi vagy orosz hatóságok rendelkezésére álló információ e megállapodás rendelkezéseinek kijátszására vagy megszegésére utal, illetve úgy tűnik, hogy arra utal, a felek szorosan és a kellő sürgősséggel együttműködnek a rendelkezések kijátszásának vagy megszegésének megakadályozása érdekében.

(2) E célból az illetékes orosz hatóságok saját kezdeményezésükre vagy a Közösség kérelmére elvégzik vagy elvégeztetik a szükséges vizsgálatokat azokkal az eljárásokkal kapcsolatban, amelyek e jegyzőkönyv rendelkezéseinek kijátszásához vagy megszegéséhez járulnak hozzá, vagy amelyek a Közösség számára ilyennek tűnnek. Oroszország közli az említett vizsgálatok eredményét a Közösséggel, beleértve bármilyen más vonatkozó információt is, amely lehetővé teszi a rendelkezések kijátszása és megszegése okának, többek között az áruk tényleges származásának megállapítását.

(3) A Közösség és Oroszország közötti megállapodás alapján a Közösség által kijelölt tisztviselők jelen lehetnek a (2) bekezdésben említett vizsgálatoknál.

(4) Az (1) bekezdésben említett együttműködés során a közösségi és az orosz illetékes hatóságok kicserélnek minden olyan információt, amelyet a felek e megállapodás rendelkezései kijátszásának és megszegésének megakadályozásában felhasználhatónak tartanak. Ezen információcserék az e megállapodás hatálya alá tartozó termékfajták Oroszország és harmadik országok közötti kereskedelmére vonatkozó információkat is érintenek, különösen amennyiben a Közösségnek alapos oka van feltételezni, hogy az adott termékeket átszállíthatják Oroszország területén a Közösségbe történő behozatalt megelőzően. Az említett információk a Közösség kérelmére – amennyiben hozzáférhetőek – tartalmazhatják az összes vonatkozó irat másolatát.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/71

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. november 13.)

a Holland Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(2007/740/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Holland Királyság a Bizottság Főtitkársága által 2006. november 24-én iktatott levélben engedélyt kért egy különleges adóintézkedés alkalmazására a készruhaiparban, amelyet korábban a 98/20/EK tanácsi határozat (2) egy korlátozott időszakra már engedélyezett.

(2)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2007. július 10-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Holland Királyság kérelméről. A Bizottság 2007. július 17-én kelt levelében értesítette a Holland Királyságot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak.

(3)	A határozat felhatalmazná a Holland Királyságot, hogy olyan rendszert alkalmazzon a készruhaiparban, amely az alvállalkozónak az adóhatóság felé fennálló hozzáadottértékadó-befizetési kötelezettségét az alvállalkozóról a készruhát előállító vállalkozásra (a fővállalkozóra) hárítja át.

(4)

Ez a rendszer a múltban a csalás elleni küzdelem terén hatékonynak bizonyult egy olyan ágazatában, ahol az alvállalkozók azonosítása és tevékenységének ellenőrzése terén jelentkező nehézségeket figyelembe véve a hozzáadottérték-adó beszedése gondot okoz. A kérelmezett intézkedés tehát olyan intézkedésnek tekintendő, amelynek célja a készruhaiparban előforduló bizonyos típusú adócsalások és adókikerülések megelőzése.

(5)

Mivel azonban a készruhagyártás helyszínét befolyásolják az alacsony munkaköltségek, és az alvállalkozók könnyen áttelepülnek egyik országból a másikba, a Holland Királyságnak meg kell vizsgálnia és értékelnie kell e tényezőknek az eltérés hatékonyságára gyakorolt hatását, majd erről értesítenie kell a Bizottságot.

(6)	Helyénvaló az intézkedés időbeli korlátozása annak érdekében, hogy azt a Bizottság a Holland Királyság által benyújtott jelentés alapján tudja értékelni.

(7)	Az eltérés nem hat hátrányosan sem a Közösségek hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira, sem a végső felhasználás során kivetett héa összegére,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérve, a Holland Királyság felhatalmazást kap arra, hogy 2009. december 31-ig egy olyan rendszert alkalmazzon a készruhaiparban, amely az alvállalkozónak az adóhatóság felé fennálló hozzáadottértékadó-befizetési kötelezettségét az alvállalkozóról a készruhát előállító vállalkozásra (a fővállalkozóra) hárítja át.

2. cikk

A Holland Királyság 2009. július 31-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az érintett intézkedés működésének általános értékeléséről, különös tekintettel az intézkedés hatékonyságára és a készruhaipari alvállalkozók más országba való áttelepülésének esetleges egyéb bizonyítékairól.

3. cikk

E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2007. november 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. TEIXEIRA DOS SANTOS

(1) HL L 347., 2006.12.11., 1. o. A 2006/138/EK irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29., 92. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 8., 1998.1.14., 16. o. A legutóbb a 2004/516/EK határozattal (HL L 221., 2004.6.22., 17. o.) módosított határozat.

17.11.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/73

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. november 8.)

a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) végrehajtására irányuló 2007. évi munkaterv, valamint a támogatásokra vonatkozó éves munkaprogram elfogadásáról szóló 2007/102/EK határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/741/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 110. cikkére,

tekintettel a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (2) és különösen annak 8. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a közegészségügy területén tett közösségi fellépés igazgatására Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala néven végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2004. december 15-i 2004/858/EK bizottsági határozatra (3) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)	A 2007. évi munkatervet 2007. február 12-én elfogadták.

(2)

A 2007. évre rendelkezésre álló költségvetés (kötelezettségek) hozzávetőleg 40 000 000 EUR. Az EGT/EFTA-országok hozzájárulása hozzávetőleg 912 000 EUR. Az egyik tagjelölt ország (Törökország) hozzájárulása hozzávetőleg 958 000 EUR. A 2007. évre rendelkezésre álló teljes költségvetés hozzávetőleg 41 870 000 EUR. Az ajánlattételi felhívásra előirányzott indikatív keretösszeg megközelítőleg 33 888 000 EUR. Az ajánlati felhívásra előirányzott indikatív keretösszeg 4 064 000 EUR.

(3)

Az EGT/EFTA-országoktól befolyt hozzájárulás összege 884 640 EUR. Az egyik tagjelölt országtól (Törökországtól) befolyt hozzájárulás összege 957 697 EUR. A következő egykori tagjelölt országoknak: Bulgáriának, a Cseh Köztársaságnak, Észtországnak, Litvániának, Magyarországnak, Romániának és Szlovéniának a bővítési jegyzőkönyvek alapján a közegészségügyi programhoz való hozzájárulása 7 133 382,18 EUR, amelyből 1 226 395,90 EUR-t a fent említett program elmúlt éveiben lekötöttek. Ennek megfelelően a 2007. évi programok támogatására még 5 906 986,28 EUR áll rendelkezésre.

(4)	A 2007. évre rendelkezésre álló teljes költségvetés ennek megfelelően 47 749 323,28 EUR. Az ajánlattételi felhívásra szánt teljes összeg 37 888 963 EUR. Az ajánlati felhívásra szánt teljes összeg 5 324 000 EUR.

(5)

Az OECD-vel való közreműködésben eredetileg a 2007. évre tervezett programokat 2008-ra halasztják, így az OECD által kötött, közvetlen támogatásokról szóló megállapodásokra szánt költségvetés egy része igénybe vehető a 2007. évi programokra. A WHO-val közösen három, míg a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséggel (IARC) való együttműködésben egy program van tervezetben; ezek teljes költségvetése az eredetileg hozzávetőlegesen 2 032 000 EUR-ban megállapított összeg helyett 2 550 000 EUR.

(6)	A rendelkezésre álló költségvetési keret növekedése következtében módosítani kell a 2007. évi munkatervet, hogy a 2007. évi ajánlati felhívás és a nemzetközi szervezetekkel kötött közvetlen támogatásokról szóló megállapodások keretében több pályázat és program kapjon támogatást.

(7)	Ezenfelül a 17 03 06. jogcímcsoportban rendelkezésre álló vonatkozó összeget a 17 03 01 01. jogcím alá sorolták át a költségvetési év elején, mivel a 2007. évi végleges költségvetésben a 17 03 01 01. jogcím nem tartalmazta a szükséges kötelezettségvállalást.

(8)	A program igazgatási kiadásait a 17 01 04 02. költségvetési jogcím fedezi (4).

(9)	A közegészségügyi program bizottsága kedvező véleményt adott ki e határozattervezetről.

(10)	A 2007/102/EK bizottsági határozatot (5) ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A 2007/102/EK határozat I. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1.2. pont (Források) helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1/2007. sz. költségvetés-módosítás 38 800 000 EUR-t állapít meg a 17 03 01 01. jogcím által fedezett működési előirányzatokra és 1 200 000 EUR-t a 17 01 04 02. jogcím által fedezett igazgatási előirányzatokra.

A Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatalával kapcsolatos igazgatási előirányzatok esetében a költségvetési tétel a következő: 17 01 04 30.

A 2007. évre jóváhagyott költségvetés (kötelezettségek) 40 000 000 EUR.

A működési előirányzatok esetében a költségvetés 38 800 000 EUR. Az igazgatási előirányzatokra szánt költségvetés 1 200 000 EUR.

Ehhez járulnak még a következők:

—	az EGT/EFTA-országok hozzájárulása: 884 640 EUR,

—	az egyik tagjelölt ország (Törökország) hozzájárulása: megközelítőleg 957 697 EUR,

—	a következő egykori tagjelölt országok: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovénia hozzájárulása: 5 906 986,28 EUR.

A 2007. évre rendelkezésre álló teljes költségvetés ennek megfelelően 47 749 323,28 EUR. Ez magában foglalja mind a működési költségvetésre, mind a technikai és adminisztratív segítségnyújtásra előirányzott forrásokat:

—	a működési költségvetés teljes összege megközelítőleg 46 416 963,28 EUR,

—	az igazgatási költségvetés teljes összege megközelítőleg 1 332 360 EUR.

A működési költségvetésből 5 324 000 EUR ajánlati felhívásokra és 2 550 000 EUR nemzetközi szervezetek részére biztosított közvetlen támogatásokra fordítandó.

Az ajánlati felhívásra előirányzott indikatív keretösszeg előreláthatólag 37 888 963 EUR.

Az ajánlattételi felhívásokra szánt források elosztásánál az a cél, hogy a program különböző irányzatai közötti egyensúly fennmaradjon; ugyanakkor tekintetbe kell venni a beérkezett javaslatok minőségét és mennyiségét is, kivéve amennyiben olyan különleges közegészségügyi vészhelyzet (pl. influenza-világjárvány) alakul ki, amely indokolttá teszi a források újraelosztását. Amennyiben 2007 végén a működési költségvetés forrástöbblettel rendelkezik, ezt a 2007. évi ajánlati felhívás során kiválasztott támogatás céljára átcsoportosítják.”

A 2.1. pont (Ajánlati felhívás):

—	negyedik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az ajánlati felhívásra előirányzott indikatív összeg megközelítőleg 37 888 963 EUR.”

—	a kilencedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „Meg kell jegyezni, hogy a tárgyalások megkezdése során a kiválasztott projektekben való közösségi pénzügyi részvétel vonatkozásában megállapított indikatív összeg ezen összeg – 20 % és + 10 %-a között változhat.”

A 2.2. pont (Ajánlati felhívások) első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzéseket a 17 03 01 01-es és a 17 01 04 02-es költségvetési jogcímből kell finanszírozni. Az ajánlati felhívásokra előirányzott indikatív keretösszeg előreláthatólag 5 324 000 EUR lesz”.

A 2.3.1. pont (Együttműködési területek 2007-ben) helyébe a következő szöveg lép:

„A programhatározat 11. cikkével összhangban a program keretében együttműködést kell kialakítani a közegészségügy és az Európai Gazdasági Térség (EGT) terén illetékes nemzetközi szervezetekkel, az ugyanezen témákkal foglalkozó bizottsági szolgálatokkal egyeztetve.

Együttműködés az Egészségügyi Világszervezettel (WHO)

A WHO-val folytatott együttműködés megvalósítására az alábbiaknak megfelelően kerül sor:

—

az Egyesült Nemzetek és az Európai Közösség között az Egyesült Nemzetek által igazgatott programok és projektek Közösség által történő finanszírozására, illetve társfinanszírozására alkalmazandó elvekről szóló megállapodás, amely 1999. augusztus 9-én lépett hatályba, valamint az Európai Közösség és az Egyesült Nemzetek között létrejött, az ellenőrzési záradékról szóló módosított megállapodás, amely 1995. január 1-jén lépett hatályba,

—	a WHO és az Európai Bizottság által az együttműködés megszilárdításával és elmélyítésével kapcsolatban folytatott levélváltás (melynek többek között részét képezte a WHO és az Európai Bizottság közötti együttműködés kereteiről és rendjéről szóló memorandum),

—

a WHO által végzett tevékenységek részére az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi támogatásnak – hacsak különleges körülmények folytán nem jön létre ellentétes értelmű megállapodás – meg kell felelnie az Európai Közösség és az Egyesült Nemzetek között létrejött pénzügyi és adminisztratív keretegyezménynek, mely 2003. április 29-én lépett hatályba (és amelyhez a WHO 2003. december 11-én csatlakozott).

A WHO-val folytatott megbeszélések értelmében a klímaváltozás/környezetvédelem terén a táplálkozás, a testmozgás, valamint a mentális egészség figyelemmel kísérésének kérdése vált kiemelt jelentőségű területté.

—

A klímaváltozás, a környezetvédelem és az egészségügy terén kijelölt célok: a klímaadatok alapján működő döntéshozatalt támogató intézkedések bevezetésére egy EU-méretű egészségvédelmi kánikula-előrejelző rendszer (EU Heat Health Warning System) felállítása, amely Európa-szerte előrejelzést szolgáltatna a kánikula következtében bekövetkező eseményekről.

—	A táplálkozás és a testmozgás figyelemmel kísérésének területén kijelölt célok: az adatbázisok összekapcsolása, tartalmi frissítése, valamint a tagállamoknak a Bizottság és a WHO által gyűjtött információk standardizálásában és minőség-ellenőrzésében való műszaki támogatása.

—

Mentális egészség: a mentális egészség előmozdítása, a mentális zavarok megelőzése és a mentális problémákkal küszködő emberek társadalmi integrációja terén szerzett sokoldalú tapasztalatok és kezdeményezések feltérképezése az egyes országokban nemzeti, regionális, és helyi szinten; az egészségügyi ágazatban hiteles vezetés megteremtése és támogatása; valamint azon területek kijelölése, ahol bizonyító erővel bíró tények hiányában további kutatásra van szükség.

El kell kerülni, hogy a végrehajtandó intézkedések és a közösségi támogatást élvező egyéb tevékenységek, kiváltképpen a közegészségügyi program keretében meghozott intézkedések, egymást átfedjék, és kettős feladatvégzés jöjjön létre.

A WHO-hoz kapcsolódó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökséggel (IARC) való együttműködés

Az IARC-cal külön tárgyalást irányoztak elő a táplálkozásról és a rákról szóló előretekintő tanulmány (a European Prospective Study of Nutrition and Cancer (EPIC)) és az Európai Rákregiszterek Hálózata (European Network of Cancer Registries (ENCR)) fejlesztésére irányuló projekt fejlesztésére, az Európai Rákellenes Kódex (European Code Against Cancer) adatainak frissítésére és egy, a legújabb halálozási adatokon alapuló, az Európai Unióra vonatkozó Rákmortalitási atlasz (Atlas of Cancer Mortality) elkészítésére. (6)

A 2.3.2. pont (Finanszírozás) helyébe a következő szöveg lép:

„A fent említett szervezetekkel végrehajtott intézkedések finanszírozása csak közvetlen támogatásokról szóló megállapodások révén valósítható meg. A közvetlen támogatásról szóló megállapodások javítják az Európai Bizottság és a nemzetközi szervezetek közti együttműködést és interakciót az együttes fellépések terén. Ezek a szervezetek speciális feladataikból és kötelezettségeikből adódóan kimondottan alkalmasak egyes, a jelen munkaprogramban meghatározott intézkedések, valamint olyan feladatok végrehajtására, amelyek esetében a közvetlen támogatásokról szóló megállapodás bizonyul a legmegfelelőbb eljárásnak.

Következésképpen a rendes pénzügyi hozzájárulás maximum összege szervezetenként a szóban forgó projekt támogatható költségeinek 60 %-a lehet. A Bizottság megítélt támogatás maximumát minden esetben egyedileg állapítja meg.

A közvetlen támogatásokról szóló megállapodásokat a 17 03 01 01. költségvetési jogcímből kell finanszírozni; a közvetlen támogatásokra előirányzott becsült indikatív összeg 2 550 000 EUR. Ez az összeg a működési költségvetésből rendelkezésre álló felhasználatlan források függvényében növelhető.”

Kelt Brüsszelben, 2007. november 8-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(3) HL L 369., 2004.12.16., 73. o.

(4) 1. sz. költségvetés-módosítás, HL L 124., 2007.5.15., 1. o.

(5) HL L 46., 2007.2.16., 27. o.

(6) http://ec.europa.eu/health/ph_international/int_organisations/who_en.htm”

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 300

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. november 17.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1342/2007/EK rendelete (2007. október 22.) az Orosz Föderációból származó egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó egyes korlátozások kezeléséről	1
	*	A Tanács 1343/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a közös halászati politika irányításához szükséges adatok begyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról szóló 1543/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról	24
		A Bizottság 1344/2007/EK rendelete (2007. november 16.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	25
	*	A Bizottság 1345/2007/EK rendelete (2007. november 15.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról	27
	*	A Bizottság 1346/2007/EK rendelete (2007. november 16.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3LMNO övezetben folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról	30
	*	A Bizottság 1347/2007/EK rendelete (2007. november 16.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1725/2003/EK rendeletnek az IFRS 8 Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard tekintetében történő módosításáról ( 1 )	32
	*	Az Európai Központi Bank 1348/2007/EK rendelete (2007. november 9.) az euro Ciprus és Málta általi bevezetését követően a kötelező tartalékoknak az Európai Központi Bank által történő alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezésekről (EKB/2007/11)	44
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/63/EK irányelve (2007. november 13.) a 78/855/EGK és a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek a független szakértő által a részvénytársaságok egyesülése vagy szétválása alkalmával készítendő jelentésre vonatkozó követelmény tekintetében történő módosításáról	47

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Tanács
	2007/738/EK
*	A Tanács határozata (2007. október 9.) az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2006/125/EK határozat hatályon kívül helyezéséről	49
	2007/739/EK
*	A Tanács határozata (2007. október 22.) az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti, egyes acéltermékek kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről	51
	Megállapodás az Európai Közösség és az Orosz Föderáció közötti egyes acéltermékek kereskedelméről	52
	2007/740/EK
*	A Tanács határozata (2007. november 13.) a Holland Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról	71
	Bizottság
	2007/741/EK
*	A Bizottság határozata (2007. november 8.) a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) végrehajtására irányuló 2007. évi munkaterv, valamint a támogatásokra vonatkozó éves munkaprogram elfogadásáról szóló 2007/102/EK határozat módosításáról ( 1 )	73