6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/1

(1)

A Tanács a legutóbb az 1424/2006/EK (2) rendelettel módosított 1676/2001/EK (3) rendelettel a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára végleges dömpingellenes vámot vetett ki. E vizsgálatok tárgyát képező intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett 0 % és 18 % közötti ad valorem vám, míg minden más vállalat vonatkozásában 17,3 %-os maradványvám formáját öltötték. A módosított 1676/2001/EK rendelethez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

Az eredeti vizsgálatban az Indiából származó behozatalra kivetett intézkedéseket az 1975/2004/EK tanácsi rendelet (4) kiterjesztette a Brazíliából és Izraelből szállított PET-fólia behozatalára is (függetlenül attól, hogy Brazíliából vagy Izraelből származóként jelölték-e meg).

(3)

A Bizottság a 2001/645/EK határozattal (5) elfogadta öt indiai gyártónak az eredeti vizsgálattal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a 2006/173/EK határozat (6) hatályon kívül helyezte.

(4)

A Tanács a legutóbb az 1124/2007/EK tanácsi rendelettel (7) módosított 367/2006/EK rendelettel az Indiából származó PET-fólia behozatalára végleges kiegyenlítő vámot vetett ki. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 7 % és 19,1 % közötti ad valorem vám, míg minden más vállalat vonatkozásában 19,1 %-os maradványvám formáját öltötték. A 367/2006/EK módosított rendelethez vezető vizsgálat a továbbiakban: az előző szubvencióellenes vizsgálat.

(5)

A Bizottsághoz 2006. május 23-án, illetve 2006. július 3-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, és az alaprendelet 11. cikkének (3) szerinti – a Jindal Poly Films Limited (a továbbiakban: Jindal) dömpingjének vizsgálatára korlátozódó – részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az alábbi közösségi gyártóktól: a Du Pont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH és a Nuroll SpA (a továbbiakban: kérelmezők). A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik.

(6)

A kérelmezők azt állították, és elegendő prima facie bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozólag, hogy: a) a dömping és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár valószínűleg folytatódna vagy megismétlődne; valamint b) megváltoztak azok a dömpingre vonatkozó körülmények, melyek alapján a Jindal számára az intézkedéseket meghozták, és e változások tartós jellegűek.

(7)

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, valamint az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megindítására, a Bizottság 2006. augusztus 22-én (8), illetve 2006. augusztus 25-én (9) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésekkel bejelentette e két felülvizsgálat megindítását.

(8)

A részleges időközi felülvizsgálat hatálya a Jindal dömpingjének vizsgálatára korlátozódott. A felülvizsgálati időszak mindkét esetben a 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tartó időszakot foglalta magában. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2003-tól a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az exportáló országok képviselőit, a közösségi gyártókat, az importőröket, valamint az ismert érintett felhasználókat. Az érdekelt felek mindkét felülvizsgálat során lehetőséget kaptak arra, hogy véleményüket írásban tudassák, és a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott időtartamon belül meghallgatást kérjenek.

(10)

Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy meghallgatását különleges okok indokolják, meghallgatási lehetőséget kapott.

(11)

A PET-fólia kétségtelenül nagyszámú indiai exportáló gyártójára való tekintettel, akiket megneveztek a kérelemben, a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételi technikák alkalmazását irányozták elő a hatályvesztés felülvizsgálatára. A mintavétel szükségességének eldöntésére és adott esetben a minta összeállításának céljából minden exportáló gyártót felkértek arra, hogy jelentkezzenek és bocsássák rendelkezésre a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott alapadataikat a PET-fóliával kapcsolatban a felülvizsgálati időszak során folytatott tevékenységükről. Hat indiai exportáló gyártó jelezte együttműködési szándékát. Ezek közül három vállalatot (Ester Industries Limited, Garware Polyester Limited, Jindal) vontak be a mintavételi eljárásba kérdőív segítségével. Úgy találták, hogy ezek a vállalatok felelnek a gyártás, az értékesítés és a PET-fólia Közösségbe történő exportjának olyan legnagyobb reprezentatív mennyiségéért, ami az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló időn belül a megfelelő módon megvizsgálható.

(12)

A Bizottság ezenkívül minden olyan érintett fél részére kérdőíveket küldött, akikről tudott, vagy akik a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megadott határidőkön belül jelentkeztek. A teljes kérdőívre négy közösségi gyártó, a mintavételi eljárásba bevont három exportáló gyártó, egy importőr/felhasználó és négy felhasználó adott választ.

(13)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden információt, amit szükségesnek tartott a dömping és az okozott kár meghatározására, valamint annak megállapítására, hogy fennáll-e a valószínűsége a dömping és a károkozás folytatódásának vagy megismétlődésének, továbbá hogy az intézkedések fenntartása a Közösség érdekében állna-e. A következő érdekelt felek telephelyein ellenőrző látogatásokra került sor:

(14)

Az érintett termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, mégpedig az Indiából származó és rendszerint az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) fólia.

(15)

Úgy találták, hogy – mint az eredeti vizsgálatban – az indiai belföldi piacon gyártott és értékesített PET-fólia és az Indiából a Közösségbe exportált PET-fólia, valamint a közösségi gyártók által gyártott és értékesített PET-fólia fizikai és műszaki jellemzői, valamint használata megegyezik. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(16)

A rendes érték meghatározásához elsőként ellenőrizték, hogy a Jindal teljes belföldi értékesítése reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagyis, hogy elérte-e az érintett termék Közösségbe exportált teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(17)

Ezt követően arról bizonyosodtak meg, hogy a belföldi összértékesítés elérte-e minden egyes termékfajta vonatkozásában ugyanezen termék Közösségbe exportált értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(18)

Azon termékfajták vonatkozásában, amelyek esetében a belföldi értékesítések a Közösségbe exportált azonos típusú áruk értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselték, ezt követően azt vizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében megfelelő mennyiség értékesítésére került-e sor a rendes kereskedelmi forgalom keretében. Minden egyes terméktípus esetében, melyből a belföldi értékesítési mennyiség a az értékesítések több mint 80 %-át tette ki, és azt az előállítási költségeknél magasabb áron adták el, a rendes értéket az összes belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg. Amennyiben egy terméktípus esetében, ahol a nyereséges ügyletek aránya 80 % vagy annál alacsonyabb, azonban legalább 10 % volt, a rendes értéket kizárólag a nyereséges belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján határozták meg. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi piacon megvalósult értékesítés mennyiségének kevesebb mint 10 %-a nem az egységköltség alatt történt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítették, és emiatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(19)

Azon terméktípusok esetében, ahol az exportáló gyártó belföldi árai nem voltak alkalmasak a rendes érték megállapítására – mivel az értékesítések reprezentativitása vagy azok rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló aránya nem volt megfelelő –, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében az érintett exportáló gyártó előállítási költségei, illetve az ahhoz hozzáadott ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség alapján határozták meg.

(20)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az exportáló gyártónak az érintett termék reprezentatívnak ítélt belföldi értékesítése során keletkezett ilyen jellegű költségei alapján határozták meg. A haszonkulcsot a vállalat által a belföldi piac rendes kereskedelmi forgalmában elegendő mennyiségben eladott kérdéses terméktípusok utáni súlyozott átlagos haszonkulcs alapján számították ki.

(21)

Az érintett termék egyéb Közösségbe irányuló exportforgalmának túlnyomó többségét a felülvizsgálati időszakban független vásárlókkal bonyolították le. Ennélfogva az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportár alapján határozták meg.

(22)

Az exportforgalom egy részét egy közösségi kapcsolódó vállalattal bonyolították. A kapcsolódó vállalat az árukat nem közvetlenül viszonteladás során értékesítette, de lényegesen átalakította azokat, mégpedig olyan mértékben, hogy az exportált termék exportárának az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerinti kiszámítása az átalakított termék viszonteladói ára alapján megvalósíthatatlannak bizonyult. A felülvizsgálati időszak alatt összehasonlították ugyanazon terméktípus esetében a Jindal által a kapcsolódó vállalat és a közösségi független fogyasztók számára felszámított árakat. Mivel megállapították, hogy a két árlista minden terméktípus esetében összhangban volt egymással, arra a következtetésre jutottak, hogy a Jindal árszabása a közösségi kapcsolódó vállalat számára megbízható volt, és az exportár kiszámítására alkalmasnak bizonyult.

(23)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azon eltéréseket, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően – adott esetben, hiteles igazolások bemutatása mellett – kiigazításokat végeztek az árengedmények és kedvezmények, a fuvarozás, biztosítás, kezelés, rakodási és kiegészítő költségek, a csomagolás, hitelezés és jutalékok eltérései vonatkozásában.

(24)

A Jindal a rendes érték kiigazítását igényelte azon importvám esetében, melyet nem szedtek be az előzetes engedélyezési rendszer (Advance Licence Scheme – ALS) keretében az exportra szánt áruk előállításában használt nyersanyagok importja után. Az előzetes engedélyezési rendszer lehetővé teszi a nyersanyagok vámmentes behozatalát, amennyiben a vállalat a hivatalosan rögzített szabványos nyersanyag-végtermék normák (standard input-output norms) alapján megfelelő mennyiségű és értékű készterméket exportál. Az előzetes engedélyezési rendszer keretében végrehajtott behozatalok vagy exportra szánt áruk előállítására vagy az ezen áruk gyártásához felhasznált belföldi anyagok utánpótlására szolgálnak. A vállalat azt állította, hogy az érintett terméket azért exportálta a Közösségbe, hogy a behozott nyersanyagokat illetően megfeleljen az előzetes engedélyezési rendszer keretében megszabott követelményeknek. Mivel a vállalat a felülvizsgálat eredményei szerint a felülvizsgálati időszakban nem dömpingelt, nem vontak le következtetéseket arra vonatkozólag, hogy a kiigazítás igénye jogos volt-e.

(25)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt.

(26)

Ez az összehasonlítás negatív dömpingkülönbözetet eredményezett.

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban sor került annak vizsgálatára is, indokolt-e ezen vizsgálat megállapításait tartósnak tekinteni.

(28)

Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a Jindalról két egymást követő, az 1676/2001/EK és a 390/2005/EK (10) tanácsi rendelettel végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy nem dömpingelt. Ezeket a dömping hiányára vonatkozó megállapításokat e felülvizsgálat is megerősítette, és nincsenek arra utaló jelek, hogy a dömping hiánya ne lenne tartós jellegű.

(29)

Úgy tekinthető tehát, hogy a Jindal tekintetében jelenleg alkalmazott intézkedésekkel a kívánt eredményeket el lehet érni, ezért ezek változatlan formában fenntarthatók.

(30)

Az Eurostat szerint az érintett termék Indiából a Közösségbe behozott mennyisége a felülvizsgálati időszak alatt 23 472 tonnát tett ki. Ennek a mennyiségnek a 97 %-a a felülvizsgálati időszak alatt a mintavételi eljárásba bevont három exportáló gyártóra jutott, melyek közül egyedül a Jindal a felülvizsgálati időszakban az érintett termék Indiából a Közösségbe irányuló teljes exportvolumenének 90 %-át gyártotta.

(31)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (1999. április 1-jétől2000. március 31-ig) az Indiából származó behozatal mennyisége 50 590 tonnát tett ki. Az előző szubvencióellenes vizsgálat vizsgálati időszakában (2003. október 1-jétől2004. szeptember 30-ig) az Indiából származó behozatal mennyisége 12 679 tonnát tett ki.

(32)

Amint azt a fenti (11) preambulumbekezdés megemlíti, a mintavételi eljárásba három exportáló gyártó került bevonásra. A Jindal esetében a (16)–(26) preambulumbekezdésben megállapítottak érvényesek.

(33)

A rendes érték meghatározásához Garware és az Ester esetében elsőként ellenőrizték, hogy az egyes exportáló gyártók bejelentett belföldi értékesítése reprezentatív volt-e az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagyis hogy elérte-e az érintett termék Közösségbe exportált teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(34)

Ezt követően arról bizonyosodtak meg, hogy a belföldi összértékesítés elérte-e minden egyes termékfajta vonatkozásában ugyanezen termék Közösségbe exportált értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át.

(35)

Azon termékfajták vonatkozásában, amelyek esetében a belföldi értékesítések a Közösségbe exportált azonos típusú áruk mennyiségének legalább 5 %-át képviselték, ezt követően azt vizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében megfelelő mennyiség értékesítésére került-e sor a rendes kereskedelmi forgalom keretében. Minden egyes terméktípus esetében, melyből a belföldi értékesítési mennyiség az értékesítések több mint 80 %-át tette ki, és azt az előállítási költségeknél magasabb áron adták el, a rendes értéket az összes belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján állapították meg. Amennyiben egy terméktípus esetében, ahol a nyereséges ügyletek aránya 80 % vagy annál alacsonyabb, azonban legalább 10 % volt, a rendes értéket kizárólag a nyereséges belföldi értékesítésért ténylegesen kifizetett súlyozott átlagár alapján határozták meg. Azon terméktípusok esetében, amelyeknél a belföldi piacon történő értékesítés mennyiségének kevesebb mint 10 %-a nem az egységköltség alatt történt, úgy tekintették, hogy az érintett terméktípust nem a rendes kereskedelmi forgalom keretében értékesítették, és emiatt a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében kellett megállapítani.

(36)

Azon terméktípusok esetében, ahol az exportáló gyártó belföldi árai nem voltak alkalmasak a rendes érték megállapítására – mivel az értékesítések reprezentativitása vagy azok rendes kereskedelmi forgalomban megvalósult aránya nem volt megfelelő -, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése értelmében az érintett exportáló gyártó előállítási költségei, illetve az ahhoz hozzáadott ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség alapján határozták meg.

(37)

Az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az exportáló gyártónak az érintett termék reprezentatívnak ítélt belföldi értékesítése során keletkezett ilyen jellegű költségei alapján határozták meg. A haszonkulcsot a vállalat által a belföldi piac rendes kereskedelmi forgalmában elegendő mennyiségben eladott kérdéses terméktípusok utáni súlyozott átlagos haszonkulcs alapján számították ki.

(38)

Az exportárak meghatározása tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy e vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dömping folytatódna vagy ismétlődne-e a védőintézkedések hatályon kívül helyezése esetén. Ebben az összefüggésben a dömping kiszámításakor használt exportárak meghatározása nem korlátozódhat az exportőr múltbeli magatartásának vizsgálatára, hanem vizsgálnia kell az exportárak jövőbeli lehetséges alakulását is. Más szóval meg kell határozni, hogy a múltbeli exportárak a jövőbeli exportárak megbízható jelzésére szolgálnak-e.

(39)

Mivel a felülvizsgálati időszak egy része alatt árra vonatkozó kötelezettségvállalások voltak hatályban, különösképpen azt vizsgálták meg, hogy az ilyen jellegű kötelezettségvállalások befolyásolták-e a múltbéli exportárak megbízhatóságát a jövőbeli exportárak előrejelzésének tekintetében. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Garware és az Ester 2006. március 9-én visszavonta az árra vonatkozó kötelezettségvállalásait, a felülvizsgálati időszak azonban 2005. július 1-jétől2006. június 30-ig tart. Mind a Garware, mind az Ester esetében megállapították, hogy azokat az exporttranzakciókat, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak le, amikor az árra vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben volt, a minimum importárhoz olyan közeli szinten végezték, hogy megkérdőjeleződik, hogy ezek az árak tartós jellegűnek tekinthetők-e, és azokat a minimum importártól függetlenül határozták-e meg. A 366/2006/EK tanácsi rendelet (11) (28) preambulumbekezdésében is hasonló érvelés található.

(40)

A Garware esetében a teljes exportforgalom mintegy 20 %-át teszik ki azok a tranzakciók, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak, amikor már visszavonták az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ezeket a tranzakciókat a kötelezettségvállalás visszavonását követően is folytonossággal végezték. Tekintettel a 2006. március 8-án lejárt, árra vonatkozó kötelezettségvállalás után bonyolított exportforgalom mértékére, az abban felszámított árakból következtetések vonhatóak le a Garware azon árpolitikájára, melyet a kötelezettségvállalások hiányában alkalmazott volna. Következésképpen a Garware által az egész felülvizsgálati időszakban exportált árumennyiség exportára az e tranzakciók során felszámított árak alapján lett kiszámítva.

(41)

Az Ester esetében a teljes exportforgalom mintegy 5 %-át teszik ki azok a tranzakciók, melyeket a felülvizsgálati időszak azon szakaszában bonyolítottak, amikor már visszavonták az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. Ezek a tranzakciók a kötelezettségvállalás visszavonását közvetlenül követő nagyon rövid időszakra korlátozódtak. Ezért az ezekre a tranzakciók során felszámított árak nem tekinthetők reprezentatívnak a vállalat által a kötelezettségvállalás hiányában megszabott exportárakra nézve. Mint ahogy azt már a fenti (39) preambulumbekezdés jelezte, az Ester azon exportárainak színvonala, melyeket a kötelezettségvállalás visszavonása előtt alkalmazott a Közösségnek történő exportálás során, igen közel állt a minimum importárak színvonalához. Az is megállapítást nyert, hogy az Ester egyéb harmadik országokba irányuló exportjának árai – mind súlyozott átlagárukat, mind a típusonkénti árat tekintve – lényegesen a Közösségbe irányuló export árai alatt maradtak, ezzel valószínűsítve, hogy a kötelezettségvállalások hiányában a Közösségbe irányuló árak az adott típus egyéb harmadik országokba irányuló exportjára megállapított árakhoz igazodnának. Ezért az a következtetés került levonásra, hogy az Ester Közösségnek felszámított exportárai nem használhatók az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése értelmében vett megbízható exportárak megállapításához, e hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben. Mivel az Ester az érintett terméket a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mennyiségben értékesítette a világpiacon, az a döntés született, hogy az exportár azon árak alapján kerül kiszámításra, melyeket a harmadik országokban ténylegesen fizettek vagy fizetniük kell a felülvizsgálati időszak során a Közösségben a kötelezettségvállalás ideje alatt értékesített terméktípusokért. A kötelezettségvállalás visszavonása utánra eső felülvizsgálati időszak tekintetében az exportárat a Közösség által ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján számították ki.

(42)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi alapon történt. A tisztességes összehasonlítás céljából az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének értelmében kiigazítások formájában figyelembe vették azon eltéréseket, amelyek hatással vannak az árak összehasonlíthatóságára. Ennek megfelelően – adott esetben, hiteles igazolások bemutatása mellett – kiigazításokat végeztek a fuvarozás, biztosítás, kezelés, rakodási és kiegészítő költségek, a jutalékok, csomagolás és hitelezés eltérései vonatkozásában.

(43)

Az exportáló gyártó bizonyos számú export esetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében az exportár kiigazítását kérte, a vámhitel-szabályozás (Duty Entitlement Passbook Scheme) által az exportot követően biztosított export utáni kedvezmények összegének megfelelően. E rendszer alapján az érintett termék kivitele után jóváírt összegeket bármilyen áru behozatala után járó vámok kiegyenlítésére fel lehet használni vagy szabadon el lehet adni más vállalatoknak. Ezenfelül nincs olyan kikötés, hogy az importált árukat csak az exportra kerülő áruk előállításához lehet felhasználni. A gyártók nem bizonyították be, hogy a vámhitel-szabályozás alapján az exportot követően biztosított kedvezmény befolyásolta volna az árak összehasonlíthatóságát, és azt sem, hogy a vásárlók a belföldi piacon a vámhitel-szabályozás kedvezményei miatt következetesen eltérő árakat fizettek volna. Ezért e kérelmet el kellett utasítani.

(44)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának az összehasonlítása alapján történt. Ahol az exportárak a harmadik országoknak felszámított árakon alapultak, a megfelelő CIF-értékeket úgy számították ki, hogy a harmadik országoknak felszámított gyártelepi árat terméktípusonként a Közösségbe irányuló gyártelepi és CIF-árak különbségének súlyozott átlagával növelték.

(45)

Ez az összehasonlítás 15–25 %-os dömpingkülönbözeteket mutatott ki. Emlékeztetni kell arra, hogy a felülvizsgálat a Jindal tekintetében negatív dömpingkülönbözetet mutatott ki (lásd a fenti (26) preambulumbekezdést).

(46)

Az összes ismert indiai exportőr felülvizsgálati időszak alatti szabad kapacitása 32 000 tonnára becsülhető. Azonban meg kell jegyezni, hogy ebből az összesített adatból 25 000 tonna olyan indiai exportőröknek tulajdonítható, akik 0 % dömpingellenes vámot fizetnek. A dömpingellenes intézkedések esetleges visszavonása ezért valószínűleg kevésbé lenne hatással e vállalatok exportpolitikájára. Tehát csak 7 000 tonna tulajdonítható a 0 % dömpingellenes vámtól eltérő dömpingellenes vámot fizető indiai exportőröknek. Az imént említett szabad kapacitást, amely a felülvizsgálati időszak alatt az érintett termék Indiából a Közösségbe irányuló teljes importforgalmának kb. 30 %-át, a közösségi felhasználásnak pedig 3 %-át tette ki, az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piacra lehetne átirányítani.

(47)

A mintavételbe bevont, a 0 %-ostól eltérő dömpingkülönbözetű indiai exportőrök harmadik országoknak felszámított exportárai a felülvizsgálati időszak alatt – terméktípusonkénti összehasonlításban – 20–30 %-kal alacsonyabbnak bizonyultak, mint ugyanazon exportáló gyártók által a Közösségnek felszámított exportárak. E két exportőr jelentős, azaz teljes exportforgalmuk 80–90 %-át kitevő mennyiségeket értékesített harmadik országokban. Ezért úgy tekintették, hogy az egyéb harmadik országoknak felszámított exportár szintjéből következtetni lehet a Közösségbe irányuló exportértékesítések valószínűsíthető árszintjére az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén.

(48)

A PET-fólia néhány legnagyobb exportpiacát magas vámokkal védik. Különösképpen érvényes ez a PET-fólia Indiából az USA-ba irányuló importjára, melyet az indiai exportőrtől függően 2,32–24,11 %-os dömpingellenes és 9–25,27 %-os kiegyenlítő vámokkal illetnek.

(49)

Ezért az árak relatív színvonalára, a szabad kapacitásokra és a fenti ösztönzőkre való tekintettel megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető: i. a dömping folytatódása; és ii. a Közösségbe exportált mennyiségek növekedése.

(50)

Négy közösségi gyártó (a Dupont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH, a Nuroll SpA és a Toray Plastics Europe) teljes mértékben együttműködött a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak során a közösségi gyártás mintegy 95 %-át képviselték. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének értelmében ők alkotják a közösségi gazdasági ágazatot.

(51)

Meg kell jegyezni, hogy a PET-fólia közösségi gyártásának helyzete változott az eredeti vizsgálat óta. A Kodak Industrie (Franciaország) már nem gyárt PET-fóliát a Közösségben, a 3M pedig áthelyezte tevékenységét az olaszországi I.T.P. SpA-hoz, amely jelenleg új termékek gyártására alakítja át telephelyét. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy mivel a Cseh Köztársaság 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, a cseh köztársaságbeli telephelyű Fatra a.s. vállalat már a közösségi gazdasági ágazat részét képezi.

(52)

A teljes közösségi felhasználást az Eurostat importstatisztikái alapján, a közösségi gazdasági ágazat által a Közösségben bonyolított áruforgalom, valamint más közösségi gyártók áruforgalma alapján határozták meg.

1.   táblázat

(53)

A 2003-as évvel összehasonlítva a felülvizsgálati időszak alatt 1 %-kal (több mint 3 000 tonnával) nőtt a felhasználás.

(54)

Az Indiából a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége 2003 és a felülvizsgálati időszak között 86 %-kal nőtt, a piaci részesedés 5 %-ról 9 %-ra emelkedett, míg az árak 12 %-kal csökkentek. Az adatok az Eurostat statisztikáin alapulnak.

2.   táblázat

(55)

A (2) preambulumbekezdésben említett, Brazíliából és Izraelből származó, az intézkedéseket megkerülő behozatalok drasztikusan visszaestek, amikor az Indiából származó behozatalra kivetett dömpingellenes intézkedéseket ezekre a behozatalokra is kiterjesztették. A vámok kijátszása elleni intézkedések meghozatala után az ezekből az országokból származó PET-fólia ára 219 %-kal növekedett.

3.   táblázat

(56)

Figyelembe kell venni azonban azt a tényt, hogy e vizsgálat szerint a Jindal nem dömpingelt, és hogy a korábbi vizsgálatok azt állapították meg, hogy más vállalatok (elsősorban a Flex Industries Limited és a Polyplex Corporation Limited) sem dömpingeltek. Ennek megfelelően e vizsgálat csak az Indiából származó dömpingelt behozatalt és a vámokat megkerülő behozatalt veszi figyelembe. Az Indiából származó behozatal és a kijátszásellenes vámokkal illetett behozatal 2003 és a felülvizsgálati időszak között 70 %-kal csökkent – lásd a lenti 4. táblázatot. E behozatal drasztikus visszaesése nagy részben a Brazíliából és Izraelből származó behozatalra kivetett kijátszásellenes vámoknak köszönhető.

4.   táblázat

(57)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban 24 %-kal nőtt – 62 000 tonnáról (2003) 77 000 tonnára (felülvizsgálati időszak) –, az ennek a behozatalnak megfelelő közösségi piaci részesedés pedig 5 %-kal emelkedett (25 %-ról 30 %-ra). A legjelentősebb behozatal Dél-Koreából, az USA-ból, Thaiföldről és az Egyesült Arab Emírségekből származik. 2003 és a felülvizsgálati időszak között 11 %-kal csökkent a tonnánkénti átlagár. A számok az Eurostat adatain alapulnak.

5.   táblázat

(58)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

(59)

A figyelembe vett időszakban a kapacitás 190 000 tonnás szint körül stabilizálódott, a gyártás és a kapacitáskihasználás pedig 4 %-kal csökkent.

6.   táblázat

(60)

Az érintett termékből felhalmozott készletek 2003 és 2004 között 23 929 tonnáról 22 241 tonnára csökkentek, 2005-ben enyhe növekedést mutattak, majd a felülvizsgálati időszak alatt 21 272 tonnára estek vissza. Ez utóbbi változás főként a gyártás csökkenésével függ össze.

7.   táblázat

(61)

A közösségi gazdasági ágazat által a közösségi független fogyasztók számára értékesített mennyiség 2003 és 2005 között 5 %-kal csökkent (142 755 tonnáról 135 956 tonnára), és bár enyhe növekedést mutatott 2005 és a felülvizsgálati időszak között, a 2003-as értékesítési mennyiség csupán 98 %-át érte el. A kapcsolódó vállalatok számára történő értékesítés elhanyagolható (a figyelembe vett időszakban évi 200–300 tonna között mozgott). 2003 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése 2 %-kal csökkent.

8.   táblázat

(62)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési egységárak 2 891 EUR/tonnáról (2003) 2 %-kal 2 819 EUR/tonnára (felülvizsgálati időszak) csökkentek, csakúgy mint a tonnánkénti átlagköltség, amely a 2003-as 3 216 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakra 3 137 EUR/tonnára csökkent. A költségek annak ellenére csökkentek, hogy a legtöbb nyersanyag átlagára (az olajárak emelkedése miatt) jelentősen megnőtt. Ezekből a számokból kiderül, hogy a közösségi gazdasági ágazat – hogy ne veszítsen túl sok piaci részesedést – nem engedhetett meg magának olyan értékesítési árakat, melyek az előállítási költségeket teljes mértékben lefedik.

9.   táblázat

(63)

A figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazat a kissé növekvő piacon veszített piaci részesedéseiből.

(64)

A közösségi gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2003 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal csökkent. Bár az egy alkalmazottra jutó átlagbér 5 %-kal nőtt, a racionalizálási intézkedéseknek köszönhetően az egy alkalmazottra jutó termelékenység is emelkedett 9 %-kal. Tehát az előállított termék tonnánkénti munkabérköltségei 4 %-kal csökkentek.

10.   táblázat

(65)

Az értékesítés nyereségessége az érintett termék közösségi értékesítése által termelt nyereséget képviseli. A beruházások megtérülését az eszközarányos nyereség alapján számították ki.

(66)

Az érintett termék nyereségessége és a közösségi független fogyasztók számára történő értékesítésére fordított beruházások megtérülése a 2004-ben és 2005-ben tapasztalt kisebb javulás ellenére a figyelembe vett időszakban negatív maradt. A felülvizsgálati időszak alatt mind a nyereségesség (–11 %) mind a beruházások megtérülése (–3,1 %) különösen alacsony volt, miután 2005-ben megint visszaestek.

11.   táblázat

(67)

A pénzáramlás negatív irányban fejlődött, különösképpen a felülvizsgálati időszak alatt.

12.   táblázat

(68)

2003 és a felülvizsgálati időszak között a PET-fólia gyártására fordított beruházások értéke 18 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt a beruházások értéke 6 %-kal növekedett a 2005-ös helyzettel összehasonlítva, de 2003-hoz képest továbbra is alacsony szinten maradt. A vizsgálatból kiderült, hogy a beruházásokat főként a termék minőségének javítására és a gyártási kapacitás szinten tartására fordították.

(69)

A beruházások alacsony szintje nagyrészt azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági ágazat anyavállalatai nem tűntek érdekeltnek az olyan nem jövedelmező tevékenységekbe történő beruházásban, illetve az ezen tevékenységek számára történő kezességvállalásban, mint a PET-fólia európai gyártása.

(70)

A dömping nagyságának elemzése figyelembe veszi azt a tényt is, hogy léteznek a káros dömping megszüntetésére irányuló, hatályban lévő intézkedések. Mint az a fentiekből kitűnik, a rendelkezésre álló információk szerint a mintavételbe bevont exportáló gyártók egyike változatlanul dömpingárakon végzi a Közösségbe irányuló értékesítést. Bár a megállapított dömpingkülönbözet jelentős, a felülvizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem az, mivel az Indiából származó dömpingelt behozatal és a vámokat kijátszó behozatal piaci részesedése a teljes közösségi felhasználás 1 %-át tette ki. A Jindal kétségtelenül hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat helyzetének súlyosbításához. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy még ha ki is zárnánk a Jindalt az elemzésből, a közösségi gazdasági ágazat a 2001-es dömpingellenes intézkedések bevezetését követően akkor sem lett volna képes felépülni a legutóbbi dömping hatásaiból, mivel az intézkedéseket kijátszották (ez ellen csak 2004 végén hoztak védintézkedéseket) és az árra vonatkozó kötelezettségvállalások nem bizonyultak megfelelőnek (ezek csak tavaly vesztették hatályukat). Meg kell jegyezni, hogy a kijátszásellenes intézkedések meghozatala és a kötelezettségvállalások hatályvesztése előtt az indiai vállalatoktól történő dömpingelt behozatal szintje háromszor olyan magas volt, mint a felülvizsgálati időszak alatt.

(71)

A közösségi piac által felhasznált PET-fólia mennyisége 1 %-kal nőtt, míg a közösségi gazdasági ágazat által értékesített mennyiség 2 %-kal csökkent.

(72)

A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete a legtöbb károkozó tényező tekintetében rosszabbodott: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás (–4 %), értékesítési mennyiség (– 2 %) és érték (–5 %), piaci részesedés (–2 százalékpont), pénzáramlás és nyereségesség, beruházási tevékenység és a beruházások megtérülése.

(73)

A közösségi gazdasági ágazat által a foglalkoztatás, a költségek visszaszorítása és az egy alkalmazottra jutó termelékenység növelése terén végzett szerkezetátalakítás sem tudta kiegyenlíteni a nyersanyagok áremelkedését a figyelembe vett időszakban. Az előállítási költségek magasabbak voltak, mint az eladási ár. Ehhez jött még az Indiából és egyéb országokból származó dömpingelt behozatal alacsony ára, amellyel kijátszották a dömpingellenes intézkedéseket. A közösségi gazdasági ágazatra eső árleszorító hatást részben a Jindaltól származó behozatal is súlyosbította, és bár a vállalatról a vizsgálat azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem dömpingelt, az Indiából behozott PET-fólia mintegy 90 %-a tőle származik.

(74)

A fentiekből kiderül, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzete még mindig instabil, és a dömpingelt behozatal növekedése minden valószínűség szerint csak súlyosbítaná a helyzetet.

(75)

Mint fent is megállapítást nyert, a közösségi gazdasági ágazat még mindig instabil helyzetben van. A dömpingellenes intézkedések megszüntetése esetén a dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedésével lehet számolni. Mint ahogy azt a (46) preambulumbekezdés említette, a dömpingellenes vámmal sújtott indiai exportőrök még jelentősen növelhetik exportvolumenüket, és amint azt a (48) preambulumbekezdés említette, a PET-fólia néhány legnagyobb exportpiacát – különösképpen az USA-ban – magas vámok védik.

(76)

A dömpingellenes vámok hiányában az Indiából származó dömpingelt behozatal jelentős árleszorító hatással lehetne a közösségi piacra. Ez egyértelműen a károkozás ismétlődésének valószínűségére utal.

(77)

A fentiekből kiderül, hogy ha a közösségi gazdasági ágazat még több Indiából származó dömpingelt árú behozatalnak lenne kitéve, gazdasági helyzete tovább romlana. Ennek alapján az a következtetés vonható le, hogy az India elleni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal a közösségi gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(78)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban mérlegelték, hogy vajon a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekeivel.

(79)

Az alaprendelet 21. cikke szerint megvizsgálták, hogy a közösségi érdek meghatározása valamennyi érintett érdekeltség (azaz a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök és az érintett termék felhasználói érdekeinek) figyelembevételével történt-e.

(80)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült a Közösség érdekével ellentétesnek. Továbbá e vizsgálat esetén felülvizsgálatról van szó, tehát az olyan helyzetet elemez, amelyben már alkalmaztak dömpingellenes intézkedéseket, így lehetőség van a jelenlegi dömpingellenes intézkedések érintett felekre gyakorolt nemkívánatos hatásainak felbecslésére.

(81)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a káros dömping várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra lehet következtetni, hogy ebben az adott esetben az intézkedések fenntartása ellentétes a közösségi érdekkel.

(82)

Annak érdekében, hogy az intézkedések bevezetésének vagy elhagyásának várható hatását felmérje, a Bizottság információt kért az összes érdekelt féltől, akikről tudott és azoktól, akik maguktól jelentkeztek. Ennek alapján a Bizottság kérdőíveket küldött ki a közösségi gazdasági ágazatnak, 9 független importőrnek és 23 felhasználónak. Ezenkívül a Bizottság kapcsolatba lépett az összes olyan közösségi gyártóval is, amelyek nem szolgáltattak információkat a felülvizsgálatban való együttműködéshez, és tőlük is kért a gyártásukra és értékesítésükre vonatkozó alapinformációkat.

(83)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat még mindig bizonytalan helyzetben van, mint ahogy azt az (58)–(74) preambulumbekezdések is ismertették.

(84)

Az intézkedések folytatása várhatóan enyhíteni fogja a piac torzulását és a további árleszorítást. Az intézkedések lehetővé tennék a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy legalább fenntarthassa az értékesítési mennyiséget és kihasználhassa a méretgazdaságosság előnyeit.

(85)

Másrészt, ha véget vetnek a dömpingellenes intézkedéseknek, a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete valószínűleg nem javul, sőt még tovább romlik. A nyomott árakból és a csökkenő piaci részesedésből adódó bevételkiesés a közösségi gazdasági ágazatot különösen sújtja.

(86)

Ezért a dömpingellenes intézkedések a közösségi gazdasági ágazat érdekét szolgálnák.

(87)

Csak egy importőr/felhasználó és négy felhasználó működött közre a felülvizsgálat során hiánytalanul kitöltött kérdőívekkel. A PET-fólia teljes közösségi felhasználásának 16,3 %-át képviselik, és jelezték, hogy a dömpingellenes vámok meghosszabbítása nem lenne nagyobb hatással vállalataikra.

(88)

Valamennyi, az előbbiekben említett tényező figyelembevételét követően megállapítható, hogy az intézkedések nem gyakorolnának jelentős kedvezőtlen hatást – ha egyáltalán lenne ilyen hatásuk – az érintett termék felhasználói, illetve az importőrei helyzetére.

(89)

Tehát az a következtetés vonható le, hogy nem szólnak kényszerítő okok a közösségi érdek alapján az ideiglenes dömpingellenes intézkedések folytatása ellen.

(90)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Egyúttal határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(91)

A fent említett tények és szempontok alapján az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében azt a következtetést vonják le, hogy a Jindalra vonatkozó, ezen részleges időközi felülvizsgálatot le kell zárni, továbbá a Jindal által előállított és az Európai Közösségbe exportált PET-fólia behozatalára az eredeti vizsgálatban kivetett 0 %-os dömpingellenes vámot továbbra fenn kell tartani.

(92)

A hatályvesztési felülvizsgálatot illetően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Indiából származó PET-fólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani a fenti megállapítások alapján,

—

nem exportálta az (1) bekezdésben megnevezett termékeket 1999. április 1. és 2000. március 31. között, valamint 2005. július 1. és 2006. június 30. között,

—

nem kapcsolódik a 366/2006/EK rendelettel kivetett intézkedések hatálya alatt álló egy exportőrhöz vagy gyártóhoz sem, és

—

az érintett termékeket a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszak után exportálta, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiségnek a Közösségbe történő szállítására

Terphane Ltda BR 101, km 101, City of Cabo de Santo Agostinho, Pernambuco állam, Brazília (kiegészítő TARIC-kód A569),

Jolybar Filmtechnic Converting Ltd (1987), Hacharutsim str. 7, Ind. Park Siim 2000, Natania South, 42504, POB 8380, Izrael (TARIC kiegészítő kód: A570)

Hanita Coatings Rural Cooperative Association Ltd., Kibbutz Hanita, 22885, Izrael (TARIC kiegészítő kód: A691).

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/17

(1)

A Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára a Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2000. június 13-i 1050/2002/EK tanácsi rendelettel (3)2002. június 18-án végleges dömpingellenes vámot vetettek ki. (a továbbiakban: az eredeti dömpingellenes eljárás). A vámok 17,7 % és 38,5 % között voltak. Ezek az intézkedések 2007. június 18-ánipso iure elévültek összhangban az egyes dömpingellenes intézkedések lejártáról szóló bizottsági értesítéssel (4).

(2)

AzIndiából származó írható CD lemezek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2003. június 2-i 960/2003/EK tanácsi rendelettel (5) az Indiából származó írható kompakt lemezekre 2003. június 5-én végleges kiegyenlítő vámot vetettek ki (a továbbiakban: az eredeti szubvencióellenes eljárás). A vám mértéke 7,3 % volt.

(3)

A Bizottság a 2006/753/EK határozattal (6) az intézkedések bevezetéséhez fűződő közösségi érdek hiányában megszüntette a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Hongkongból és Malajziából származó „CD-R”-ek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást (a továbbiakban: a megszüntető határozat). Megállapítást nyert, hogy a közösségi gazdasági ágazat alacsony piaci részesése miatt az intézkedések bevezetését aligha tudná jelentős mértékben hasznára fordítani. Az intézkedések ezért az importőrökre, forgalmazókra, kiskereskedőkre és fogyasztókra gyakorolt jelentősen kedvezőtlen hatás miatt aránytalannak minősültek.

(4)

A Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel és az Indiából származó írható kompakt lemezek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos részleges időközi felülvizsgálat megindításáról szóló értesítést (a továbbiakban: értesítés eljárás kezdeményezéséről) 2007. március 22-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (7).

(5)

A Bizottság saját kezdeményezésére indított felülvizsgálatok mindkét esetben a közösségi érdek kivizsgálására korlátozódtak, a kérdésben hozott visszamenőleges hatályú döntéssel valószínűleg 2006. november 5-étől, azaz a megszüntető határozat hatálybalépésének dátumától számítva. A hatékonyabb eljárás érdekében a Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámot és az Indiából származó írható kompakt lemezek behozatalára kivetett kiegyenlítő vámot érintő felülvizsgálatokat egy vizsgálatba vonták össze.

(6)

Amint az a fentiekben szerepelt, a Tajvanból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2007. június 18-án elévültek. Következésképpen a Tajvannal kapcsolatos felülvizsgálatot megszüntették. A vizsgálatot azonban a fenti időpontig hivatalosan folytatták, és a Bizottság elsősorban a 2006. november 5. és 2007. június 18. között fizetett vámok visszamenőleges hatályon kívül helyezésének kérését vizsgálta.

(7)

A hatékonyabb eljárás szükségessége és a saját tevékenységének következetessége érdekében a két felülvizsgálat eredményeit a Bizottság e rendeletbe vonta össze.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a közösségi gyártókat, az importőröket és felhasználókat, valamint India és Tajvan exportőreit és képviselőit. Minden érdekelt fél számára lehetőséget biztosítottak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék és meghallgatást kérjenek. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálatokat a közösségi érdek kivizsgálására korlátozták, a Bizottság csak a Közösségben letelepedett feleket kért fel a kérdőívek kitöltésére, azaz a közösségi gyártókat, importőröket és felhasználókat. Egy gyártó, 14 importőr és 10 felhasználó válaszolt a kérdőívekre.

(9)

Az Európai CD-R-gyártók Bizottsága („CECMA”), amely a panaszost képviselte az eredeti dömpingellenes és szubvencióllenes eljárásban, valamint a megszüntető határozattal lezárt eljárásokban, levelet nyújtott be a Bizottsághoz; emellett a megszüntető határozatban D vállalatként azonosított vállalat korábbi képviselője szintén levélben fordult a Bizottsághoz.

(10)

Továbbá a Bizottság szolgálataihoz más érdekelt felektől, különösen egy indiai exportőr forgalmazóitól és beszállítóitól is érkeztek beadványok.

(11)

A Bizottság szolgálatai az érdekelt felek minden előterjesztett érvét és beadványát megfelelően elemezték. A közösségi termelés helyzetére való tekintettel azonban e felülvizsgálat következtetései a közösségi gazdasági ágazat meghatározására korlátozódnak.

(12)

A közösségi érdek aspektusainak vizsgálata a 2006. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A közösségi érdek megállapításával kapcsolatos tendenciákat a 2003. január 1-től a vizsgálati időszak végéig tartó időszakban (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vizsgálták.

(13)

A felülvizsgálat tárgyát az Indiából származó, jelenleg az ex 8523 40 11 KN-kód alá besorolt írható kompakt lemezek (CD-R) (a továbbiakban: az érintett termék) képezik. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

(14)

A Tajvanból származó, a fentiekben bemutatottal megegyező termék 2007. március 22., vagyis az eljárás megindításáról szóló értesítés időpontja, és 2007. június 18., a Tajvanból származó írható kompakt lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámok elévülésének időpontja között felülvizsgálat alatt állt.

(15)

Az érintett termék polikarbonát lemez, amelyet festékréteggel, fényvisszaverő anyaggal és védőréteggel vonnak be. Bár e lemezekre több lépésben lehet adatot rögzíteni, a rögzített információ nem törölhető. A lemez digitális adatok vagy hang tárolására szolgáló optikai adathordozó.

(16)

A lemezek a tárolt adat típusa (adathordozó CD-R lemezek, szemben a zenei CD-R lemezekkel), a tárolókapacitás, a fényvisszaverő fémréteg szerint különböztethetők meg, valamint aszerint, hogy a lemezre nyomtattak-e. A kompakt lemezek valamennyi típusa ugyanolyan alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is egyezik. Ezért valamennyit egyetlen terméknek kell tekinteni.

(17)

Ennek az eljárásnak a keretében nem érkeztek az importált és a Közösségben gyártott kompakt lemezek összehasonlíthatóságát kétségbe vonó észrevételek. Ezek alapján a dömpingellenes alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 1. cikkének (5) bekezdése értelmében az Indiából vagy Tajvanból származó és a Közösségben gyártott kompakt lemezek összes típusát hasonló terméknek kell tekinteni.

(18)

Ezekben az eljárásokban (lásd a megszüntető határozat (28), (58) és azt követő preambulumbekezdését), az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság szolgálatai megállapították, hogy a közösségi gazdasági ágazatot 10 gyártó alkotja. Ezek közül csak egy minősült a dömpingellenes alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és 5. cikke (4) bekezdése értelmében a közösségi gazdasági ágazatot alkotó gyártónak (a Manufacturing Advanced MEDIA, „MAM-E”).

(19)

A megszüntető határozat értelmében a közösségi gazdasági ágazatot alkotó gyártók egyike sem működött együtt a jelen eljárásban.

(20)

Továbbá a Bizottság bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a megszüntető határozathoz vezető eljárásban részt vevő egyetlen közösségi gazdasági ágazatot alkotó gyártó felszámolási eljárás alatt áll. Ezt a cég korábbi képviselője levélben is megerősítette. A Bizottság a felszámolási eljárás megkezdéséről szóló bírósági határozatot is megkapta, amely alapján a cég a tevékenységét megszüntette. A Bizottság által kiküldött kérdőív a „liquidation judicaire” (igazságügyi felszámolás) megjegyzéssel jött vissza.

(21)

Ezen felül, bár a CECMA kijelentette, hogy támogatja az intézkedések fenntartását, egyetlen közösségi gyártó tagvállalata nevében sem nyújtott be a kérdőívre adott válaszokat vagy bizonyítékot.

(22)

Egy másik (a megszüntető határozatban A vállalatként azonosított) vállalat tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a Közösség területén megszüntette gyártási tevékenységét.

(23)

Végül a Bizottság a B vállalattól (ahogy a megszüntető határozatban azonosították) is kapott választ. A megszüntető határozat megállapításainak – miszerint B vállalat nem minősül a közösségi gazdasági ágazatot alkotó gyártónak és a termelése kizárható a közösségi termelés fogalommeghatározásából (lásd a megszüntető határozat (40) preambulumbekezdését) – ellentmondó bizonyítékokat nem mutattak be.

(24)

Ilyen alapon megállapítható, hogy nem létezik fennmaradó közösségi gazdasági ágazat, és következésképpen nincsen közösségi érdek.

(25)

A fenti megállapítások tekintetében a Tajvanból származó CD-R-ek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és az Indiából származó CD-R-ek behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedéseket a megszüntető határozat hatálybalépésének dátumától kezdve visszamenőlegesen hatályon kívül kell helyezni.

(26)

Következésképpen a Tajvanból származó CD-R-ek behozataláráról szóló 1050/2002/EK rendelet alapján befizetett vagy könyvelésbe vett dömpingellenes vámot és az Indiából származó CD-R-ek behozataláráról szóló 960/2003/EK rendelet alapján a 2006. november 5. után szabad forgalomba bocsátott termékek esetében befizetett vagy könyvelésbe vett kiegyenlítő vámot vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

(27)

A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni,

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/20

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/22

(1)

A terméket, amellyel kapcsolatban a nyilvántartásbavételi kötelezettség felmerült, a rendszerint a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kóddal bejelentett, a Kínai Népköztársaságból származó elkészített és tartósított mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is), clementine, wilking és hasonló citrushibridek – hozzáadott alkoholtartalom nélkül, hozzáadott cukrot vagy egyéb édesítőszert tartalmazva is – (a továbbiakban: érintett termék) alkotják.

(2)

Azt követően, hogy panasz érkezett a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-gyártók spanyol nemzeti szövetségétől (Federación Nacional de Asociaciones de la Industria de Conservas Vegetales – FNACV –, a továbbiakban: panaszos), a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésére eljárás megindításához, és az alaprendelet 5. cikkével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (a továbbiakban: értesítés eljárás megindításáról) dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Kínai Népköztársaságból származó, egyes elkészített vagy tartósított citrusgyümölcsök (elsősorban mandarin stb.) behozatalára vonatkozóan (2).

(3)

A panaszos azt is kéri, hogy az érintett termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezessenek be az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra vonatkozó intézkedések.

(4)

Az érintett termékre jelenleg elsősorban a 658/2006/EK bizottsági rendelettel (3) bevezetett védintézkedések vonatkoznak. E rendelkezések hatálya 2007. november 8-án megszűnik.

(5)

Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes rendelkezések legkorábban az eljárás megindítását követő 60 nappal később hozhatók. Az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerint azonban végleges dömpingellenes vámot lehet kivetni azokra a termékekre, amelyek az ideiglenes intézkedések hatálybalépésének időpontja előtt kevesebb mint 90 nappal kerültek forgalomba, feltéve, hogy az említett bekezdésben előírt feltételek teljesülnek, és a behozatalt a 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették. Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja annak érdekében, hogy később a behozatallal szembeni intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók legyenek. A behozatalra nyilvántartásbavételi kötelezettség vezethető be, ha a közösségi gazdasági ágazat erre vonatkozóan olyan kérelmet nyújt be, amely elegendő bizonyítékot szolgáltat ehhez az intézkedéshez.

(6)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséhez. Ezt más forrásból származó bizonyítékok is alátámasztják.

(7)

A dömpinggel kapcsolatban a Bizottságnak elegendő egyértelmű bizonyíték van birtokában az exportőrök által végzett dömpingre, illetve arra vonatkozóan, hogy a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatala dömpingelt formában történik. A dömpingellenes panasz és a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem bizonyítékot tartalmaz a 2006/2007-es idény exportáraival kapcsolatban. Ezt az Eurostat adataiból származó információk, valamint a különféle forrásokból származó, számos importőrhöz címzett exportárajánlatok és -nyilatkozatok is alátámasztják. A rendes értékre vonatkozó bizonyíték, amelyet a dömpingellenes panasz és a nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmaz, ebben a szakaszban és a vizsgálat során feltárt új adatok hozzáférhetővé válásáig a belföldi árakra vonatkozó részletes adatokból, valamint az analóg ország valamennyi vagy csaknem valamennyi gyártójától származó, a termelési költségekre vonatkozó adatokból áll. Ebben a szakaszban az említett adatok, amelyeket a becsült szállítási és egyéb költségek vonatkozásában megfelelően kiigazítottak, láthatóan ugyanarra a termékre, időtartamra és kereskedelmi szintre vonatkoznak, így feltételezhetően többé-kevésbé összehasonlíthatók. Összességében és a feltételezett dömpingkülönbözet mértékét tekintve ez a bizonyíték ebben a szakaszban elegendő a kérdéses exportőrök dömpingelési gyakorlatának alátámasztására.

(8)

A kár tekintetében a Bizottságnak elegendő egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőrök dömpingje kárt okoz vagy kárt okozhat. Ez a bizonyíték az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott legfontosabb kártényezőkre vonatkozó, a dömpingellenes panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben szereplő részletes adatokból áll, amelyet más forrásból származó információk is alátámasztanak. Emellett az előző védintézkedési vizsgálattal kapcsolatos bizonyítékok is alátámasztják azt a véleményt, mely szerint védintézkedések hiányában az importvolumen jelentősen megnőne, és a közösségi gazdasági ágazatot kár érné.

(9)

A Bizottság birtokában van továbbá olyan, a dömpingellenes panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben is szereplő és más forrásokból származó információk által megerősített egyértelmű bizonyítékoknak, amelyek azt tanúsítják, hogy az importőrök (feltételezhetően) tisztában voltak azzal, hogy az exportőrök dömpingje kárt okoz vagy kárt okozhat a közösségi gazdasági ágazatnak. A Bizottság értesítést tett közzé a feltételezett kárt okozó dömpingre vonatkozó vizsgálat megindításáról. Emellett a szaksajtóban hosszú időn keresztül több cikk is jelezte, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozhat a Kínából származó olcsó behozatal. Végezetül a jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve levonható az a következtetés, hogy az importőröknek valószínűleg tudomásuk volt a helyzetről.

(10)

A Bizottságnak továbbá elegendő egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a kárt nagy arányú dömpingelt behozatal okozza vagy okozná viszonylag rövid idő alatt, ami az időzítést, a dömpingelt behozatal mennyiségét és egyéb tényezőket (mint például a készletek gyors felhalmozása) tekintve valószínűleg jelentős mértékben aláásná a végleges dömpingellenes vámok kárcsökkentő hatását, kivéve abban az esetben, ha a vámokat visszamenőleges hatállyal alkalmaznák. Ez a bizonyíték, amely a dömpingellenes panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben is szerepel, és amelyet más forrásokból származó információk is megerősítettek, a termék jellemzőire vonatkozik, beleértve a helyettesíthetőséget és az idényjelleget, valamint azt a tényt, hogy a termék konzerv, ezért hosszú ideig tárolható és könnyen szállítható. Ez lehetővé teszi a készletek gyors felhalmozását. Emellett a védintézkedési vizsgálatból származó bizonyítékok megerősítik azt a véleményt, mely szerint védintézkedések hiányában az importvolumen ismét jelentősen megnőne. Ennek a valószínűségét az is alátámasztja, hogy a védintézkedések röviddel a konzervgyártási szezon kezdete után szűnnek meg.

(11)

Ennek megfelelően a nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételek teljesülnek.

(12)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a panaszos kérelme elegendő bizonyítékot tartalmaz az érintett termék behozatalára vonatkozó, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséhez.

(13)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különös okok indokolják.

(14)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei alapján megállapítják, hogy dömpingellenes vámok elrendelésre szükséges, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén visszamenőlegesen is beszedhetők legyenek az alkalmazandó jogi rendelkezésekkel összhangban.

(15)

Bármilyen jövőbeni kötelezettségek a dömpingellenes vizsgálat eredményei alapján keletkeznek. A vizsgálat megindítását kérő panasz állításai szerint a dömping mértéke meghaladja az 50 %-ot, a káré pedig a 30 %-ot.

(16)

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően fog kezelni,

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/25

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott hajók általi halászata kimerítette a 2007-re megállapított kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/27

(1)

Az árvizek haláleseteket és kitelepítéseket okozhatnak, károsíthatják a környezetet, súlyosan veszélyeztethetik a gazdasági fejlődést, valamint akadályozhatják a Közösség gazdasági tevékenységeit.

(2)

Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek (például az emberi települések és gazdasági eszközök növekvő száma az árterületeken, valamint a természetes árvíz-visszatartási képesség területhasználat miatti csökkenése) és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához.

(3)

Az árvizekkel kapcsolatos, elsősorban az emberi egészségre és életre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységekre és az infrastruktúrára gyakorolt káros következmények kockázatának csökkentése megvalósítható és kívánatos. E kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket azonban, amennyire lehetséges, az egész vízgyűjtőben össze kell hangolni, hogy azok eredményesek lehessenek.

(4)

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem.

(5)

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére küldött „Árvízkockázatok kezelése – Árvízmegelőzés, árvíz elleni védekezés és árvízkárok mérséklése” című, 2004. július 12-i bizottsági közlemény meghatározza a közösségi szintű árvízkockázat-kezelésre vonatkozó elemzését és megközelítését, valamint kijelenti, hogy a közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés jelentős hozzáadott értéket hozna létre és javítaná az árvízvédelem általános szintjét.

(6)

Az eredményes árvízmegelőzés és árvízvédekezés a tagállamok közötti koordináción túl szükségessé teszi a harmadik országokkal folytatott együttműködést is. Ez összhangban van a 2000/60/EK irányelvvel, valamint az árvízkockázatok kezelésével kapcsolatos nemzetközi alapelvekkel, melyek elsősorban a 95/308/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyott, az Egyesült Nemzeteknek a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezménye, és bármely az annak alkalmazásáról szóló későbbi megállapodás kapcsán jött létre.

(7)

A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat (5) mozgósítja a tagállami támogatást és segítségnyújtást súlyos vészhelyzetek, többek között árvizek esetén. A polgári védelem megfelelő válaszlépést biztosíthat az érintett lakosságnak és javíthatja a felkészültséget és az alkalmazkodási képességet.

(8)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (6) értelmében súlyos katasztrófa esetén lehetőség van a gyors pénzügyi támogatás odaítélésére annak érdekében, hogy az érintett emberek, természeti övezetek, régiók és országok körülményei a lehető legteljesebb mértékben újra normalizálódhassanak. Ugyanakkor az alap csak vészhelyzeti műveletek esetében avatkozhat be, a vészhelyzetet megelőző fázisokban nem.

(9)

A víz- és területhasználatra vonatkozó politikák kidolgozása során a tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell venniük e politikáknak az árvízkockázatokra és azok kezelésére gyakorolt esetleges hatását.

(10)

A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízkockázat-kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.

(11)

Az árvízkockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell állapítani az árvízkockázatokat és a további intézkedések – például az árvízkár-mérséklési képesség értékelése – szükségességét.

(12)

Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékes alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket, beleértve az árvizek következtében fellépő esetleges környezetszennyezés forrásaira vonatkozó információkat. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak fel kell mérniük az árvízkockázatokat növelő hatású tevékenységeket.

(13)

Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízkockázat-kezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízkockázat-kezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testre szabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása és a közösségi jogszabályokban foglalt környezetvédelmi célok elérésének előmozdítása mellett. A tagállamoknak különösen tartózkodniuk kell attól, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek növelik az árvizek kockázatát egy másik tagállamban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok egymás között megegyeztek a megoldásban.

(14)

Az árvízkockázat-kezelési terveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, védelemre és felkészültségre. Annak érdekében, hogy a folyók nagyobb helyet kapjanak, ahol lehetséges, meg kell fontolni az árterületek fenntartását és/vagy helyreállítását és az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet érő károk megakadályozására és csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Az árvízkockázat-kezelési tervek elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt valószínű hatásaira is figyelemmel.

(15)

Az árvízkockázat-kezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy méltányos módon osztozzanak a felelősségben, amikor mindenki számára előnyös módon, a vízfolyások mentén felmerülő kockázatkezelési intézkedésről közösen határoznak.

(16)

A párhuzamos munkavégzés megelőzése érdekében szükséges, hogy a tagállamok felhatalmazással rendelkezzenek a meglévő előzetes árvízkockázat-értékelések, árvízveszély- és árvízkockázati térképek, valamint árvízkockázat-kezelési tervek ezen irányelv céljainak elérése és követelményei teljesítése céljából történő használatára.

(17)

A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak – a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel – fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek.

(18)

A tagállamoknak értékeléseiket, térképeiket és terveiket az árvízkockázat-kezelés területén a megfelelő legjobb gyakorlat és a rendelkezésre álló, de túlzott költségekkel nem járó legjobb technológiák alapján kell elkészíteniük.

(19)

A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a „jó állapot” vagy a „nincs állapotromlás” célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében. A 2000/60/EK irányelv 9. cikke rendelkezik a költségek megtérüléséről.

(20)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(21)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a mellékletet a tudományos és műszaki haladáshoz igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(22)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Különösen a magas szintű környezetvédelem közösségi politikákba történő integrációját kívánja elősegíteni az Európai Unió alapjogi chartájának 37. cikkében megállapított fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(23)

Mivel az irányelv célját, nevezetesen az árvízkárok kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések számára szolgáló keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket.

(24)

Az arányosság és szubszidiaritás elvével, valamint a Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritásról és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban, valamint a tagállamok meglévő képességeit tekintetbe véve jelentős rugalmasságot kell biztosítani helyi és regionális szinteken, különös tekintettel a hatóságok szervezetére és hatáskörére.

(25)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsék el saját táblázataikat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető rendelkezések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

1.

„árvíz”: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Ez magában foglalja a folyókból, hegyi patakokból, a földközi-tengeri időszakos vízfolyásokból származó árvizet és a tengerparti területeken a tengerből származó árvizet, a szennyvízrendszerekből származó árvizet azonban kizárhatja;

2.

„árvízkockázat”: az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese.

a)

kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat;

b)

meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat.

a)

a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a megfelelő méretarányban, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és – ahol vannak – a tengerparti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;

b)

a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve elöntésük mértékét, árvízterjedési útvonalaikat és az általuk okozott káros hatások értékelését;

c)

a múltban bekövetkezett azon jelentős árvizek leírása, amelyek esetében hasonló jövőbeni események jelentős káros következményei előreláthatók;

és a tagállamok egyedi szükségleteitől függően tartalmazza a következőket is:

d)

a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelése, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve olyan tényezőket, mint a domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai – beleértve az árterületeket mint természetes árvízvisszatartó területeket is –, az ember által készített meglévő árvízvédelmi infrastruktúra eredményessége, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is.

a)

alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek;

b)

közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő ≥ 100 év);

c)

adott esetben nagy valószínűségű árvizek.

a)

az elöntés mértéke;

b)

vízmélységek vagy vízszintek értelemszerűen;

c)

adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam.

a)

a potenciálisan érintett lakosok becsült száma;

b)

a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa;

c)

a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (9) I. mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek;

d)

egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelékáradások fordulhatnak elő, valamint más jelentős szennyezési forrásokra vonatkozó információk.

1.

Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízveszély- és árvízkockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban össze kell hangolni, és azokba beépíthetők.

2.

Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.

3.

Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét – amennyiben indokolt – össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével.

a)

2010. december 22-ét megelőzően már végeztek árvízkockázat-értékelést annak megállapítására, hogy potenciálisan jelentős árvízkockázat áll fenn, vagy előfordulása valószínűsíthető, és ezáltal a terület az 5. cikk (1) bekezdésében említettek közé sorolható; vagy

b)

2010. december 22-ét megelőzően az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek elkészítéséről, valamint árvízkockázat-kezelési tervek létrehozásáról határoztak.

6.11.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/35

(1)

Az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az ezen rendeletek hatálya alá tartozó létesítmények esetében bizonyos szerkezeti követelményeket ír elő.

(2)

Bulgária és Románia csatlakozási okmányának VII. melléklete 5. fejezetének B. szakasza I. alszakaszának (a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ezekben a rendeletekben meghatározott bizonyos szerkezeti követelmények – bizonyos feltételek mellett – 2009. december 31-ig nem vonatkoznak azokra a romániai létesítményekre, amelyek fel vannak sorolva a csatlakozási okmány VII. mellékletének B. függelékében (a továbbiakban: létesítmények listája).

(3)

A létesítmények listáját az egyes romániai hús-, tej- és halipari létesítmények tekintetében a 2005-ös csatlakozási okmány VII. melléklete B. függelékének módosításáról szóló, 2006. december 22-i 2007/23/EK bizottsági határozat (3) frissítette.

(4)

Romániában egyes húsipari, baromfihús-ipari, halipari, valamint tej- és tejtermékipari létesítmények befejezték korszerűsítési folyamatukat, így most már teljes mértékben megfelelnek a közösségi jogszabályoknak. Ezenkívül egyes létesítmények beszüntették tevékenységüket. E változások figyelembevétele érdekében a létesítmények listáját ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Romániában továbbá bizonyos húsipari, baromfihús-ipari, halipari, valamint tej- és tejtermékipari létesítményeknek technikai akadályok miatt a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletben meghatározott szerkezeti követelményeknek való megfelelés nehézséget okoz. Ezeknek a létesítményeknek több időre van szükségük korszerűsítési folyamatuk befejezéséhez annak érdekében, hogy teljesen megfeleljenek az említett rendeletekben meghatározott szerkezeti követelményeknek. Ezeket a létesítményeket ezért fel kell venni az átalakulóban lévő létesítmények listájára.

(6)

Ezek a létesítmények garanciákat adtak, hogy megvannak a szükséges pénzeszközeik ahhoz, hogy az átmeneti időszakon belül orvosolják a még meglévő hiányosságaikat. Valamennyi létesítmény esetében rendelkezésre állnak a hiányosságokra vonatkozó részletes információk.

(7)

A közösségi jogszabályok egyértelműsége érdekében helyénvaló a Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VII. mellékletének B. függelékében található listát az e határozat mellékletében található listával helyettesíteni.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,