ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 257

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

50. évfolyam
2007. október 3.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

 

A Bizottság 1145/2007/EK rendelete (2007. október 2.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 1146/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a Közösség legrászorultabb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2008-as költségvetési év terhére a tagállamoknak nyújtott támogatásra vonatkozó terv elfogadásáról

3

 

*

A Bizottság 1147/2007/EK rendelete (2007. október 1.) a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3 LMNO övezetekben folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról

9

 

*

A Bizottság 1148/2007/EK rendelete (2007. október 2.) a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott, tízujjú nyálkásfejű halra irányuló halászat tilalmáról

11

 

 

IRÁNYELVEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/51/EK irányelve (2007. szeptember 25.) a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében történő módosításáról ( 1 )

13

 

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1149/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Polgári jogi jogérvényesülés egyedi program létrehozásáról

16

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1150/2007/EK határozata (2007. szeptember 25.) az Alapvető jogok és jogérvényesülés általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó Drogprevenció és felvilágosítás egyedi program létrehozásáról

23

 

 

II   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

HATÁROZATOK

 

 

2007/636/EK

 

*

A Bizottság határozata (2007. szeptember 28.) a tenyészsertés-állományban a Salmonella spp. előfordulására vonatkozó, a tagállamokban végrehajtandó felméréshez a Közösség részéről történő pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2007) 4434. számú dokumentummal történt)

30

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/1


A BIZOTTSÁG 1145/2007/EK RENDELETE

(2007. október 2.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. október 3-án lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 2-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2007. október 2-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

MK

42,1

TR

97,2

XS

28,3

ZZ

55,9

0707 00 05

EG

135,3

JO

151,2

TR

110,0

ZZ

132,2

0709 90 70

JO

139,2

TR

115,1

ZZ

127,2

0805 50 10

AR

83,7

TR

91,9

UY

82,6

ZA

70,8

ZZ

82,3

0806 10 10

BR

275,6

IL

284,6

MK

11,8

TR

104,7

US

230,0

ZZ

181,3

0808 10 80

AR

87,7

AU

173,8

BR

45,1

CL

83,4

NZ

91,9

US

96,7

ZA

79,6

ZZ

94,0

0808 20 50

CN

69,7

TR

124,2

ZA

78,1

ZZ

90,7


(1)  Az országok nómenklatúráját az 1833/2006/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.). A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.


3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/3


A BIZOTTSÁG 1146/2007/EK RENDELETE

(2007. október 2.)

a Közösség legrászorultabb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátását célzó, a 2008-as költségvetési év terhére a tagállamoknak nyújtott támogatásra vonatkozó terv elfogadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kijelölt szervezeteknek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel a Közösség leginkább rászoruló személyei számára történő szétosztás céljából való ellátására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1987. december 10-i 3730/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

tekintettel az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Közösség legrászorulóbb személyeinek az intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. október 29-i 3149/92/EGK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének megfelelően a Bizottságnak el kell fogadnia egy, a 2008-as költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatokból finanszírozott elosztási tervet. Az említett tervben különösen meg kell határozni – az intézkedést alkalmazó minden egyes tagállamra vonatkozóan – az adott tagállam rendelkezésére álló, a terv rá vonatkozó részének végrehajtásához szükséges maximális pénzügyi forrásokat és az intervenciós hivatalok által tárolt készletekből kivonható termékek típusonkénti mennyiségét.

(2)

A 2008-as költségvetési évre vonatkozó terv által érintett tagállamok a 3149/92/EGK rendelet 1. cikkének megfelelően közölték a kért információkat.

(3)

A források elosztása során tekintettel kell lenni az eddigi tapasztalatokra, valamint arra, hogy a tagállamok milyen mértékben használták fel a megelőző költségvetési években részükre juttatott forrásokat.

(4)

A 3149/92/EGK rendelet 2. cikke (3) bekezdése 1. pontjának c) alpontja szabályozza az intervenciós készletekből ideiglenesen hiányzó egyes termékeknek a piacon történő megvásárlásához nyújtott támogatások odaítélését. Tekintettel arra, hogy az intervenciós hivatalok birtokában levő gabona-, soványtejpor- és rizskészletek jelenleg rendkívül korlátozottak, továbbá arra, hogy már intézkedéseket hoztak egyrészt a piacon történő értékesítésükről, másrészt a 3149/92/EGK rendelet alkalmazásával történő elosztásukról, valamint figyelembe véve, hogy 2007-ben egyáltalán nem tervezik az említett élelmiszerek beszerzését, helyénvaló odaítélni a fent említett támogatásokat, lehetővé téve a 2008-as költségvetési évre alkalmazandó terv végrehajtásához szükséges mennyiségű gabonaféle, sovány tejpor és rizs piacon történő megvásárlását.

(5)

A 3149/92/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja azon termékek tagállamok közötti átszállítását, amelyek nem állnak rendelkezésre egy olyan tagállam intervenciós készleteiben, ahol azokra az éves terv teljesítése érdekében szükség van. A fentiekre tekintettel indokolt engedélyezni a 2008-as terv végrehajtásához szükséges, tagállamok közötti átszállításokat a 3149/92/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott feltételek mellett.

(6)

A terv végrehajtása tekintetében a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében említett meghatározó ügyleti tény az állami készletek kezelésére vonatkozó költségvetési év kezdő napjának felel meg.

(7)

A 3149/92/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a terv kidolgozásakor kikérte azon jelentősebb szervezetek tanácsát, amelyek közelebbről ismerik a Közösség legrászorulóbb személyeinek problémáit.

(8)

A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által előírt határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az élelmiszereknek a 3730/87/EGK rendelet szerinti, a Közösség legrászorulóbb személyei részére történő elosztását a 2008-as év tekintetében az e rendelet I. mellékletében meghatározott éves elosztási terv szerint kell végrehajtani.

2. cikk

Az 1. cikkben említett terv végrehajtásához szükséges gabonafélék, sovány tejpor és rizs piacon történő beszerzése céljából a tagállamoknak odaítélt támogatásokat a II. melléklet tartalmazza.

3. cikk

Az e rendelet III. mellékletben felsorolt termékek tagállamok közötti átszállítása a 3149/92/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

4. cikk

Az e rendelet 1. cikkében említett éves terv teljesítése tekintetében a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében említett meghatározó ügyleti ténynek 2007. október 1. tekintendő.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 2-án.

a Bizottság részéről

Jean-Luc DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 352., 1987.12.15., 1. o. A 2535/95/EK rendelettel (HL L 260., 1995.10.31., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(3)  HL L 313., 1992.10.30., 50. o. A legutóbb a 758/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 47. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

ÉVES ELOSZTÁSI TERV A 2008-AS KÖLTSÉGVETÉSI ÉVRE

a)

A terv végrehajtása érdekében rendelkezésre bocsátott pénzügyi források az egyes tagállamokban:

(EUR-ban)

Tagállam

Az előirányzatok elosztása

Belgique/België

8 461 690

България

6 883 712

Česká republika

155 443

Eesti

192 388

Éire/Ireland

155 965

Elláda

13 228 830

España

50 419 083

France

48 605 224

Italia

66 367 975

Latvija

153 910

Lietuva

4 249 149

Luxembourg

81 090

Magyarország

7 788 270

Malta

360 603

Polska

47 640 750

Portugal

12 568 188

România

23 126 824

Slovenija

1 429 303

Suomi/Finland

2 631 603

Összesen

294 500 000

b)

A Közösség intervenciós készleteiből az egyes tagállamokban történő elosztás céljára kivonható egyes termékek mennyisége az a) pontban megállapított összeghatárokon belül:

(tonnában)

Tagállam

Cukor

Belgique/België

4 154

България

6 385

Česká republika

67

España

6 500

France

3 718

Italia

7 000

Lietuva

2 889

Magyarország

1 544

Malta

397

Polska

14 826

Portugal

1 627

România

15 157

Slovenija

769

Összesen

65 034


II. MELLÉKLET

A tagállamok részére egyes termékeknek a Közösség piacán történő beszerzéséhez nyújtott támogatások az I. melléklet a) pontjában megállapított összeghatárokon belül:

(EUR-ban)

Tagállam

Gabonafélék

Rizs

Sovány tejpor

Belgique/België

2 120 960

800 000

3 300 000

България

1 990 461

1 768 251

 

Česká republika

36 472

 

81 843

Eesti

182 358

 

 

Éire/Ireland

 

 

147 834

Elláda

4 535 189

 

8 003 986

España

11 144 100

1 800 000

32 030 700

France

8 718 857

5 225 181

30 516 427

Italia

10 637 550

2 800 000

46 438 083

Latvija

145 886

 

 

Lietuva

1 463 223

606 607

706 455

Luxembourg

 

 

76 864

Magyarország

5 713 309

 

1 000 000

Malta

62 275

25 078

82 327

Polska

16 569 956

 

22 164 340

Portugal

1 208 732

1 423 588

8 575 856

România

15 355 270

 

 

Slovenija

173 087

102 509

746 140

Suomi/Finland

1 620 960

 

873 450

Összesen

81 678 645

14 551 214

154 744 304


III. MELLÉKLET

A 2008-as költségvetési évre vonatkozó terv keretében engedélyezett Közösségen belüli cukorátszállítás:

 

Mennyiség

(tonnában)

Jogosult

Címzett

1.

3 718

BIRB, Belgique

ONIGC, France

2.

2 889

BIRB, Belgique

The Lithuanian Agricultural and Food Products Market regulation Agency, Lietuva

3.

6 385

MVH, Magyarország

ДФЗ, България

4.

14 826

MVH, Magyarország

ARR, Polska

5.

15 157

MVH, Magyarország

APIA, România

6.

769

MVH, Magyarország

AAMRD, Slovenija

7.

397

AGEA, Italia

National Research and Development Centre, Malta

8.

1 627

FEGA, España

INGA, Portugal


3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/9


A BIZOTTSÁG 1147/2007/EK RENDELETE

(2007. október 1.)

a Portugália lobogója alatt közlekedő hajók által a NAFO 3 LMNO övezetekben folytatott grönlandilaposhal-halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 21-i 41/2007/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2007. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állománynak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott hajók általi halászata kimerítette a 2007. évre megállapított kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében említett tagállam számára a 2007. évre megállapított, a mellékletben említett állományra vonatkozó halászati kvótát a mellékletben meghatározott időponttól kimerítettnek kell tekinteni.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott hajóknak a mellékletben említett állományra irányuló halászata a mellékletben meghatározott időponttól tilos. E hajók számára ezen időpont után a már kifogott állomány fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 1-jén.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) módosított rendelet, helyesbítve: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.

(3)  HL L 15., 2007.1.20., 1. o. A legutóbb a 898/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 196., 2007.7.28., 22. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Szám

21

Tagállam

Portugália

Állomány

GHL/N3LMNO

Faj

Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)

Övezet

NAFO 3LMNO

Időpont

2007.8.28.


3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/11


A BIZOTTSÁG 1148/2007/EK RENDELETE

(2007. október 2.)

a Spanyolország lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezetben (közösségi vizek, valamint a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizek) folytatott, tízujjú nyálkásfejű halra irányuló halászat tilalmáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 21. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó, 2007-es és 2008-as halászati lehetőségeinek rögzítéséről szóló, 2006. december 19-i 2015/2006/EK tanácsi rendelet (3) meghatározza a 2007. és 2008. évi kvótákat.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információk szerint az e rendelet mellékletében említett állománynak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott halászhajók általi halászata kimerítette a 2007. évre megállapított kvótát.

(3)

Ezért meg kell tiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Kvóta kimerítése

Az e rendelet mellékletében említett tagállam számára a 2007. évre megállapított, a mellékletben említett állományra vonatkozó halászati kvótát a mellékletben meghatározott időponttól kimerítettnek kell tekinteni.

2. cikk

Tilalmak

Az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban lajstromozott hajóknak a mellékletben említett állományra irányuló halászata a mellékletben meghatározott időponttól tilos. E hajók számára ezen időpont után a már kifogott állomány fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása is tilos.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. október 2-án.

a Bizottság részéről

Fokion FOTIADIS

halászati és tengerészeti főigazgató


(1)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o. A 865/2007/EK rendelettel (HL L 192., 2007.7.24., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1967/2006/EK rendelettel (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.) módosított rendelet, helyesbítve: HL L 36., 2007.2.8., 6. o.

(3)  HL L 15., 2007.1.20., 1. o. A legutóbb a 898/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 196., 2007.7.28., 22. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Szám

38

Tagállam

Spanyolország

Állomány

ALF/1X14-

Faj

Tízujjú nyálkásfejű hal (Beryx spp.)

Övezet

Az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet közösségi vizei, valamint a harmadik országok felségterületéhez és joghatósága alá nem tartozó vizei

Időpont

2007.8.10.


IRÁNYELVEK

3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/13


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/51/EK IRÁNYELVE

(2007. szeptember 25.)

a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek a bizonyos higanytartalmú mérőeszközök forgalomba hozatalát érintő korlátozások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A higannyal kapcsolatos közösségi stratégiáról szóló, 2005. január 28-i bizottsági közlemény, amely a higany összes felhasználását tárgyalta, végkövetkeztetésében megállapítja, hogy indokolt a forgalomba hozatalt közösségi szinten korlátozni bizonyos higanytartalmú nem elektromos vagy nem elektronikus mérő- és ellenőrző eszközöknél, mivel ezek képezik a higanytartalmú termékek azon fő csoportját, amelyre a közösségi intézkedések eddig nem terjedtek ki.

(2)

Előnyös volna a környezetre és – hosszú távon – az emberi egészségre nézve, ha a higanytartalmú mérőeszközök forgalmazásának korlátozásával elkerülnék, hogy a higany belekerüljön a hulladékáramba.

(3)

A mérő- és ellenőrző eszközökkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok alapján az azonnali korlátozó intézkedések – figyelembe véve műszaki és gazdasági megvalósíthatóságukat – csak a lakossági értékesítésre szánt mérőeszközöknél, így különösen valamennyi lázmérőnél indokoltak.

(4)

Az 50 évnél régebbi higanytartalmú mérőeszközök behozatala vagy régiségeket, vagy a kulturális javak kiviteléről szóló, 1992. december 9-i 3911/92/EGK tanácsi rendeletben (3) meghatározottak szerinti kulturális javakat érint. Az ilyen kereskedelem korlátozott mértékű, és látszólag nem jelent veszélyt sem az emberi egészségre, sem a környezetre, ezért azt nem kell korlátozni.

(5)

Ma higanytartalmú barométereket csak néhány erre szakosodott kisvállalkozás készít, és azokat a lakosság számára főként dísztárgyként értékesítik. E barométerek forgalomba hozatala tekintetében a fokozatos kivonásra egy további időszakot kell megállapítani annak érdekében, hogy a gyártóknak lehetősége nyíljon üzleti tevékenységüket a korlátozásokhoz igazítani, és áttérni a higanymentes barométerek gyártására.

(6)

A higany környezetbe történő kibocsátásának minimalizálása céljából, valamint a fennmaradó, szakmai és ipari használatban levő higanytartalmú mérőeszközök – különösen az egészségügyben használt vérnyomásmérők – fokozatos kivonásának biztosítása érdekében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia, hogy milyen megbízható, biztonságosabb alternatív megoldások állnak rendelkezésre, amelyek technikailag és gazdaságilag egyaránt megvalósíthatóak. Az egészségügyben használt vérnyomásmérők esetében orvosi szakértőkkel kell konzultálni annak biztosítása érdekében, hogy a különleges kórképek diagnosztizálása és kezelése tekintetében fellépő szükségleteket megfelelő módon ki lehessen elégíteni.

(7)

Ezzel az irányelvvel csak az új mérőeszközök forgalomba hozatalát indokolt korlátozni. A korlátozás ezért nem vonatkozik a már használatban lévő, vagy használtan értékesített eszközökre.

(8)

A különféle mérő- és ellenőrző eszközökben található higanyt korlátozó tagállami jogszabályok és közigazgatási intézkedések közötti eltérések akadályozhatják a kereskedelmet, torzíthatják a Közösségen belüli versenyt, és ezáltal közvetlen hatással lehetnek a belső piac létrejöttére és működésére. Ezért a mérő- és ellenőrző eszközökre vonatkozó tagállami szabályozás terén szükséges a jogközelítés, amely az ilyen higanytartalmú termékekre vonatkozó harmonizált rendelkezések bevezetésével valósítható meg, ezáltal fenntartva a belső piac működését, de egyben biztosítva a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmét.

(9)

Az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/769/EGK tanácsi irányelvet (4) ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Ezen irányelv alkalmazása nem sértheti a munkavállalók védelmét szolgáló minimumkövetelményeket megállapító közösségi jogszabályokat, amelyeket a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (5) és a hozzá kapcsolódó egyedi irányelvek, különösen a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (6) tartalmaznak.

(11)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (7) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/769/EGK irányelv I. melléklete az ezen irányelv mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

(1)   A tagállamok legkésőbb 2008. október 3-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2009. április 3-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2007. szeptember 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES


(1)  HL C 318., 2006.12.23., 115. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. november 14-i véleménye (HL C 314. E, 2006.12.21., 111. o.), a Tanács 2007. április 19-i közös álláspontja (HL C 109. E, 2007.5.15., 1. o.) és az Európai Parlament 2007. július 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 395., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2006/139/EK bizottsági irányelvvel (HL L 384., 2006.12.29., 94. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o. A legutóbb a 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 165., 2007.6.27., 21. o.) módosított irányelv.

(6)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o. A 2007/30/EK irányelvvel módosított irányelv.

(7)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.


MELLÉKLET

A 76/769/EGK irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„19a

Higany

CAS-szám: 7439-97-6

1.

Nem hozható forgalomba:

a)

lázmérőben;

b)

lakossági értékesítésre szánt egyéb mérőeszközben (pl. nyomásmérőben, barométerben, vérnyomásmérőben, lázmérőtől eltérő hőmérőben).

2.

Az 1. pont b) alpontjában foglalt korlátozás nem alkalmazandó:

a)

a 2007. október 3-án 50 évnél régebbi mérőeszközökre; vagy

b)

a barométerekre 2009. október 3-ig, az a) alpont alá tartozó barométerek kivételével.

3.

2009. október 3-ig a Bizottság felülvizsgálja, hogy milyen megbízható, biztonságosabb, technikailag és gazdaságilag egyaránt megvalósítható alternatív megoldások állnak rendelkezésre a higanytartalmú vérnyomásmérők és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközök tekintetében.

E felülvizsgálat alapján, vagy amint új információ áll rendelkezésre, a higanytartalmú vérnyomásmérők és egyéb mérőeszközök megbízható, biztonságosabb alternatíváiról a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő az 1. pontban foglalt korlátozások vérnyomásmérőkre és egyéb, az egészségügyben használt, valamint más szakmai és ipari használatban lévő mérőeszközökre való kiterjesztésére, annak érdekében, hogy amikor ez technikailag és gazdaságilag megvalósítható, a higanyt fokozatosan kivonják a mérőeszközökből.”


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS ÁLTAL EGYÜTTESEN ELFOGADOTT HATÁROZATOK

3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/16


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1149/2007/EK HATÁROZATA

(2007. szeptember 25.)

az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a „Polgári jogi jogérvényesülés” egyedi program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 61. cikke c) pontjára és 67. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az Európai Közösség a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte ki céljául, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása. Ebből a célból a Közösségnek el kell fogadnia, egyebek mellett, a polgári ügyek terén megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos olyan intézkedéseket, amelyek a belső piac zavartalan működéséhez szükségesek.

(2)

A Grotiushoz (2) és a Robert Schuman projekthez (3) hasonló korábbi programokat követően a 743/2002/EK tanácsi rendelet (4) a 2002–2006-os időszak vonatkozásában általános közösségi tevékenységi keretet hozott létre a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködés végrehajtásának előmozdítására.

(3)

Az Európai Tanács 2004. november 4–5-i brüsszeli ülésén elfogadta a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés Európai Unión belüli megerősítéséről szóló hágai programot (5) (a továbbiakban: a hágai program).

(4)

A Tanács és a Bizottság 2005 júniusában cselekvési tervet fogadott el a hágai program végrehajtásáról (6).

(5)

A Szerződésben és a hágai programban meghatározott nagyratörő célkitűzéseket a tervezést és végrehajtást elősegítő hatékony és rugalmas program létrehozásával kell megvalósítani.

(6)

A „Polgári jogi jogérvényesülés” programnak rendelkeznie kell – a szubszidiaritás elvének megfelelően – a polgári ügyekben történő igazságügyi együttműködést elősegítő és megkönnyítő szervezetek támogatására irányuló intézkedésekre, valamint az egyedi projektek támogatását szolgáló intézkedésekre vonatkozó bizottsági kezdeményezések indításáról.

(7)

A tagállamok jogi és igazságügyi rendszereinek kölcsönös megértésének javítására irányuló általános program a polgári jogi jogérvényesülés területén hozzájárul a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés akadályainak kiküszöböléséhez, és ezáltal javítja a belső piac működését.

(8)

A hágai programnak megfelelően a kölcsönös bizalom megerősítése kifejezett, az igazságügyi hatóságok és különböző jogrendszerek közötti kölcsönös megértés javítására irányuló erőfeszítéseket kíván meg. A nemzeti hatóságok európai hálózatainak e tekintetben külön figyelmet és támogatást kell biztosítani.

(9)

E határozatnak rendelkeznie kell az egyes európai hálózatok tevékenységei társfinanszírozásának lehetőségéről oly mértékben, amelyben a kiadások általános európai érdekű célkitűzés megvalósítása során merülnek fel. Ez a társfinanszírozás azonban nem jelenti azt, hogy egy jövőbeni program kiterjed majd ezekre a hálózatokra, és nem akadályozza meg a többi európai hálózatot abban, hogy e határozattal összhangban tevékenységeikhez támogatásban részesüljenek.

(10)

A „Polgári jogi jogérvényesülés” program révén támogatásban részesülő intézményeknek, szövetségeknek vagy hálózatoknak vissza kell igazolniuk a Bizottság által megállapítandó láthatósági iránymutatásoknak megfelelően kapott közösségi támogatást.

(11)

Ez a határozat a program teljes időtartamára vonatkozóan megállapít egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (7) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(12)

Mivel e határozat célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a program léptéke és hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Alkalmazni kell a Közösség pénzügyi érdekeit védő, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (9); az alkalmazás során a költségvetési eszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyszerűség és a következetesség elvét, és azon esetek korlátozott számát, amelyekben a Bizottság megtartja a végrehajtás és a lebonyolítás közvetlen felelősségét, valamint azt, hogy a források szintjének és a felhasználásukkal járó adminisztratív terheknek arányban kell állniuk egymással.

(14)

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (10), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (11), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni továbbá a szabálytalanságok és csalások megelőzésére, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az elvesztett, jogalap nélkül kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszatérítésére.

(15)

A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához el kell fogadni a jogalapot megteremtő jogi aktust.

(16)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (13) összhangban kell elfogadni, különbséget téve az irányítóbizottsági és a tanácsadó bizottsági eljárás hatálya alá tartozó intézkedések között, mivel bizonyos esetekben – a hatékonyság növelése érdekében – a tanácsadó bizottsági eljárás a megfelelőbb.

(17)

Az 1999/468/EK határozat 7. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet az e program végrehajtásával kapcsolatos bizottsági eljárásokról. Így különösen az Európai Parlamentnek meg kell kapnia az éves programtervezetet annak az irányító bizottsághoz történő beterjesztésekor. Ezen túlmenően az Európai Parlamentnek meg kell kapnia a szavazási eredményeket és a bizottság üléseiről szóló összefoglaló beszámolókat.

(18)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően az Egyesült Királyság és Írország bejelentették, hogy részt kívánnak venni e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(19)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkének megfelelően Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, valamint az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(20)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményezte e határozatot (14).

(21)

A program eredményes és időbeni végrehajtásának biztosítása érdekében ezt a határozatot 2007. január 1-jétől alkalmazni kell,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása

(1)   E határozat az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos kialakításához való hozzájárulás céljából létrehozza a „Polgári jogi jogérvényesülés” egyedi programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A program 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tart.

(3)   E határozatban a „tagállam” kifejezés valamennyi tagállamot jelenti, Dánia kivételével.

2. cikk

Általános célkitűzések

(1)   E program általános célkitűzései a következők:

a)

az igazságügyi együttműködés elősegítése a kölcsönös elismerésen és kölcsönös bizalmon alapuló, polgári ügyek terén egységes európai igazságszolgáltatási térség megteremtéséhez való hozzájárulás céljából;

b)

a határokon átnyúló polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölésének elősegítése a tagállamokban;

c)

a személyek és vállalkozások mindennapi életének, illetve működésének megkönnyítése annak lehetővé tétele révén, hogy jogaikat az Európai Unió teljes területén érvényesíthessék, különösen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük javításával;

d)

a jogi, igazságügyi és közigazgatási hatóságok és a jogi szakmák közötti kapcsolatok, információcsere és hálózatépítés javítása – többek között az igazságügyi képzések támogatása révén – az ezen hatóságok és szakemberek közötti jobb kölcsönös megértés céljából.

(2)   A Közösség célkitűzéseinek és hatáskörének sérelme nélkül, a program általános célkitűzéseinek hozzá kell járulniuk a közösségi politikák fejlesztéséhez, és konkrétabban az igazságügyi térség létrehozásához.

3. cikk

Konkrét célkitűzések

A program konkrét célkitűzései a következők:

a)

a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés támogatása a következő célokból:

i.

a jogbiztonság biztosítása és az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének javítása;

ii.

a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerésének elősegítése;

iii.

a polgári peres eljárások határokon átnyúló rendezését gátló, a polgári jog és a polgári jogi eljárások közötti különbségek által teremtett akadályok megszüntetése, és e célból a jogszabályok szükséges összeegyeztethetőségének elősegítése;

iv.

a joghatósági összeütközések elkerülése révén az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása;

b)

a tagállamok polgári ügyekkel kapcsolatos jogi és igazságügyi rendszereire vonatkozó kölcsönös ismeretek javítása, valamint a hálózatépítésnek, a kölcsönös együttműködésnek, az információk, tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének és terjesztésének ösztönzése és erősítése;

c)

a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a közösségi eszközök megbízható végrehajtásának, helyes és konkrét alkalmazásának, valamint értékelésének a biztosítása;

d)

a tagállamok jogrendszereire vonatkozó tájékoztatásnak és az igazságszolgáltatás hozzáférhetőségének javítása;

e)

jogi szakemberek uniós és közösségi jogi képzésének előmozdítása;

f)

a kölcsönös bizalom megerősítéséhez szükséges általános feltételek értékelése az igazságszolgáltatás függetlenségének teljes körű tiszteletben tartása mellett;

g)

a 2001/470/EK tanácsi határozattal (15) létrehozott, polgári és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó Európai Igazságügyi Hálózat működésének elősegítése.

4. cikk

Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében a program – a 9. cikk (2) bekezdésében említett éves munkaprogramokban megállapított feltételek szerint – a következő típusú intézkedéseket részesíti támogatásban:

a)

a Bizottság által kezdeményezett egyedi intézkedések, úgymint tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, mutatók és közös módszertanok kialakítása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és rendezvények szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok támogatása és irányítása, elemző, figyelemmel kísérő és értékelő tevékenységek; vagy

b)

tagállami hatóság vagy bármely más tagállami szerv, nemzetközi szervezetek vagy nem kormányzati szervek által készített, és minden esetben legalább két tagállam, vagy legalább egy tagállam és egy csatlakozó vagy tagjelölt ország részvételével végrehajtott egyedi, közösségi érdekű transznacionális projektek; vagy

c)

a program általános célkitűzéseivel összhangban lévő általános európai érdekű célkitűzéseket követő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységeinek támogatása az éves munkaprogramokban meghatározott feltételek mellett; vagy

d)

működési támogatás a bírói tanácsok európai hálózatának és az Európai Unió Legfelső Bíróságai elnökei hálózatának állandó munkaprogramjaival kapcsolatos kiadások társfinanszírozásához, amennyiben a kiadások olyan általános európai érdekű célkitűzés megvalósítása során merülnek fel, amely elősegíti a vélemény- és tapasztalatcserét azon ügyekről, amelyek tagjainak – a közösségi jogra vonatkozó – igazságügyi és/vagy tanácsadói funkciói teljesítésével kapcsolatos esetjogát, szervezetét és működését érintik.

5. cikk

Részvétel

(1)   A következő országok vehetnek részt a program intézkedéseiben: a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, valamint azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2)   A projektekhez társulhatnak a következő országok jogi szakemberei: Dánia, az e programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, valamint az e programban részt nem vevő harmadik országok, amennyiben ez a projektek céljait szolgálja.

6. cikk

Célcsoportok

(1)   A program többek között a jogi szakembereket, a nemzeti hatóságokat és általában az uniós polgárokat célozza.

(2)   E határozat alkalmazásában „jogi szakemberek” többet között a bírák, ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok, közjegyzők, a felsőoktatásban és a tudományos életben tevékenykedő jogtudósok, minisztériumi köztisztviselők, bírósági tisztviselők, bírósági végrehajtók, bírósági tolmácsok és a polgári jogi igazságszolgáltatási munkában részt vevő más szakemberek.

7. cikk

Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll a tagállamok intézményei, állami és magánszervezetei, ezen belül szakmai szervezetei, egyetemei, kutatóintézetei, valamint jogi szakemberek szakképzésével foglalkozó jogi és igazságügyi (tovább) képző intézetei, a nemzetközi szervezetek és a tagállami nem kormányzati szervezetek számára.

8. cikk

A beavatkozás típusai

(1)   A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

a)

támogatások;

b)

közbeszerzési szerződések.

(2)   A közösségi pénzügyi támogatásokat ajánlati felhívások útján, működési támogatás és intézkedési támogatás formájában kell megítélni. A társfinanszírozás legnagyobb arányát az éves munkaprogramok határozzák meg.

(3)   Előírásokat kell alkotni továbbá a közbeszerzési szerződések révén támogatandó kiegészítő intézkedésekről, amelyek esetében az áruk és szolgáltatások beszerzését közösségi finanszírozás fedezi. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, figyelemmelkísérési, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság a közösségi pénzügyi támogatást a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célkitűzések keretein belül elfogadja azt az éves munkaprogramot, amely meghatározza a konkrét célkitűzéseket, a tematikus prioritásokat, a 8. cikk (3) bekezdésében foglalt kiegészítő intézkedések leírását és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását.

(3)   Az éves munkaprogramokat a 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Az intézkedési támogatásokkal kapcsolatos értékelési és közbeszerzési eljárások során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

a)

a javasolt intézkedés összhangja az éves munkaprogrammal, a 2. és 3. cikkben meghatározott célkitűzésekkel, valamint a 4. cikkben meghatározott intézkedéstípusokkal;

b)

a javasolt intézkedés minősége annak megtervezése, megszervezése, bemutatása és várt eredményei tekintetében;

c)

a kért közösségi finanszírozás összege és az elvárt eredményekhez viszonyított megfelelősége;

d)

a várt eredmények hatása a 2. és 3. cikkben meghatározott célkitűzésekre, valamint a 4. cikkben említett intézkedésekre.

(5)   A 4. cikk d) pontjában említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

a)

a program céljaival való összhang;

b)

a javasolt tevékenységek színvonala;

c)

ezen tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

d)

a végrehajtott tevékenységek földrajzi hatása;

e)

a polgári részvétel az érintett intézmények szervezetében;

f)

a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

(6)   A Bizottság a 4. cikk b) és c) pontja szerint hozzá javasolt intézkedések mindegyikét megvizsgálja. Az ezen intézkedésekhez kapcsolódó határozatokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10. cikk

Irányítóbizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy irányítóbizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időszak három hónap.

11. cikk

Tanácsadó bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy tanácsadó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

12. cikk

Kiegészítő jelleg

(1)   Törekedni kell a kapcsolódási pontokra és kölcsönös kiegészítő jellegre a többi közösségi eszközzel, különösen az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános programon belül a „Büntetőjogi jogérvényesülés” egyedi programmal, valamint a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlatok kezelése” általános programmal. A polgári jogi jogérvényesüléssel kapcsolatos információk statisztikai elemét a tagállamokkal együttműködésben kell kidolgozni, szükség szerint a közösségi statisztikai program felhasználásával.

(2)   A program kivételes esetben, a mindkét program célkitűzéseit szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különösen az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program részét képező „Büntetőjogi jogérvényesülés” egyedi programmal.

(3)   Az e határozat alapján finanszírozott műveletek ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb uniós vagy közösségi pénzügyi eszközből nyújtott pénzügyi támogatásban. A program kedvezményezettjeinek tájékoztatniuk kell a Bizottságot az Európai Unió általános költségvetéséből és más forrásokból kapott finanszírozásról és a folyamatban levő támogatási kérelmekről.

13. cikk

Költségvetési források

(1)   Az e határozat végrehajtásához az 1. cikkben meghatározott időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeg 109 300 000 EUR.

(2)   Az e programban foglalt intézkedésekre elkülönített költségvetési forrásokat fel kell tüntetni az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai között. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a pénzügyi keret korlátain belül a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

14. cikk

Figyelemmel kísérés

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy a program által támogatott valamennyi intézkedés kedvezményezettje technikai és pénzügyi jelentéseket nyújtson be a munka előrehaladtáról, valamint, hogy az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül végleges jelentést nyújtson be. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg. A Bizottság a jelentéseket a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

(2)   A Számvevőszék által a Szerződés 248. cikke értelmében az illetékes nemzeti ellenőrző szervekkel vagy szervezeti egységekkel együttműködve végzett pénzügyi ellenőrzések, vagy a Szerződés 279. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerint végzett felülvizsgálatok sérelme nélkül, a Bizottság tisztviselői és egyéb alkalmazottai a program alapján támogatott intézkedésekre vonatkozóan helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy a program végrehajtásaként kötött szerződésekben és megállapodásokban elő kell írni különösen a Bizottság (vagy meghatalmazott képviselője) általi, szükség esetén helyszíni felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést, valamint a Számvevőszék általi ellenőrzéseket.

(4)   A Bizottság biztosítja, hogy a pénzügyi támogatás kedvezményezettje a valamely intézkedés tekintetében utoljára teljesített kifizetést követő öt éven át megőrizze a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes dokumentációt.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentések és a szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottság szükség szerint biztosítja az eredetileg jóváhagyott pénzügyi támogatás mértékének vagy a támogatás nyújtása feltételeinek, valamint a kifizetések időrendjének kiigazítását.

(6)   A Bizottság biztosítja, hogy minden egyéb szükséges lépésre sor kerüljön annak ellenőrzése céljából, hogy a finanszírozott intézkedéseket megfelelően és e határozat, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően hajtják-e végre.

15. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy az e határozat keretében támogatott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések és hatékony ellenőrzések, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzése, továbbá – ha szabálytalanságra derül fény – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén a 2988/95/EK, Euratom rendeletnek, a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

(2)   Az e határozat alapján finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendeletet és a 2185/96/Euratom, EK rendeletet kell alkalmazni a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megsértésére, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségnek valamely gazdasági szereplő cselekményéből vagy mulasztásából eredő megszegését, amely az Európai Unió általános költségvetését vagy az Európai Közösségek kezelése alá vont költségvetéseknek indokolatlan kiadási tétel miatt kárt okoz vagy okozna.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást csökkentsék, felfüggesszék vagy visszaköveteljék, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy az intézkedés a Bizottság jóváhagyásának kérése nélkül olyan változtatáson ment keresztül, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem összeegyeztethető.

(4)   A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás alapján a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy része indokolt, a kedvezményezettnek meghatározott határidőn be kell nyújtania észrevételeit a Bizottságnak. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság biztosítja, hogy a pénzügyi támogatás hátralévő részét törölhessék, és a már kifizetett összegeket visszakövetelhessék.

(5)   A Bizottság biztosítja, hogy a jogosulatlan kifizetéseket a részére visszatérítsék. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem térítettek vissza kellő időben.

16. cikk

Értékelés

(1)   A programot a keretében folytatott tevékenységek végrehajtásán keresztül rendszeresen figyelemmel kell kísérni.

(2)   A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független és külső értékelését.

(3)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbi dokumentumokat:

a)

éves beszámoló a program végrehajtásáról;

b)

időközi értékelő jelentés az elért eredményekről és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól, többek között a 4. cikk d) pontjában említett működési támogatás kedvezményezettjei által elvégzett munkáról, legkésőbb 2011. március 31-ig;

c)

közlemény a program folytatásáról, legkésőbb 2012. augusztus 30-ig;

d)

utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2014. december 31-ig.

17. cikk

Az intézkedések közzététele

A Bizottság évente közzéteszi az e program keretében támogatott intézkedések jegyzékét valamennyi projekt rövid leírásával egyetemben.

18. cikk

Láthatóság

A Bizottság iránymutatásokat határoz meg az e határozat szerint nyújtott pénzügyi támogatás láthatóságának biztosítása céljából.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2007. szeptember 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES


(1)  Az Európai Parlament 2006. december 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2007. június 13-i közös álláspontja (HL C 171. E, 2007.7.24., 1. o.), és az Európai Parlament 2007. július 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2007. szeptember 18-i határozata.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján elfogadott, 1996. október 28-i 96/636/IB tanácsi együttes fellépés egy kezdeményezési programról és jogi szakemberek cseréjéről („Grotius”) (HL L 287., 1996.11.8., 3. o.); a Tanács 2001. február 12-i 290/2001/EK rendelete a kezdeményezési program és a jogi szakemberek cseréjének a polgári jog területére történő kiterjesztéséről („polgári-Grotius”) (HL L 43., 2001.2.14., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1998. június 22-i 1496/98/EK határozata egy cselekvési program létrehozásáról a jogi szakmában a közösségi jog iránti figyelem fokozottabb felkeltése érdekében (Robert Schuman projekt) (HL L 196., 1998.7.14., 24. o.).

(4)  HL L 115., 2002.5.1., 1. o.

(5)  HL C 53., 2005.3.3., 1. o.

(6)  HL C 198., 2005.8.12., 1. o.

(7)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(8)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 478/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(11)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(12)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(13)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(14)  HL C 69., 2006.3.21., 1. o.

(15)  HL L 174., 2001.6.27., 25. o.


3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/23


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1150/2007/EK HATÁROZATA

(2007. szeptember 25.)

az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Szerződésnek megfelelően valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét. A Közösség tevékenységének hozzá kell járulnia az egészségvédelem magas szintjének eléréséhez.

(2)

A Közösség tevékenységének ki kell egészítenie a közegészségügy javítását, az emberi egészség veszélyforrásainak elhárítását és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás csökkentését célzó nemzeti politikákat, a felvilágosító és megelőzési politikákat is beleértve.

(3)

Mivel a kutatások szerint a kábítószer-függőséggel kapcsolatos megbetegedések és halálozások az európai polgárok jelentős részét érintik, a kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás jelentős közegészségügyi problémát jelent.

(4)

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési tervének (2000–2004) végső értékeléséről szóló bizottsági közlemény kiemelte, hogy a civil társadalmat rendszeresen be kell vonni az EU kábítószerrel kapcsolatos politikájának kidolgozásába.

(5)

A közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003–2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) magában foglalja a kábítószer-függőséggel – mint a fontos, az életmóddal összefüggő egészségmeghatározó tényezők egyikével – kapcsolatos stratégiák és intézkedések kidolgozását.

(6)

A kábítószer-függőséggel kapcsolatos egészségkárosodás megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2003. június 18-i 2003/488/EK ajánlásban (5) a Tanács azt javasolta, hogy a tagállamok közegészségügyi célként tűzzék ki a kábítószer-függőség megelőzését és a kapcsolódó veszélyek csökkentését, valamint dolgozzanak ki és hajtsanak végre ennek megfelelő átfogó stratégiákat.

(7)

2004 decemberében az Európai Tanács jóváhagyta az EU 2005 és 2012 közötti időszakra szóló kábítószerekkel kapcsolatos stratégiáját, amely magában foglalja az összes kábítószerrel kapcsolatos uniós tevékenységet és meghatározza a fő célokat. E célok közé tartozik az egészségvédelem, a jólét és a társadalmi kohézió magas szintjének megvalósítása a kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerrel kapcsolatos egészségkárosodások és társadalmi károk megelőzése és csökkentése révén.

(8)

A Tanács elfogadta az EU 2005 és 2008 közötti időszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervét (6), amely a 2005 és 2012 közötti időszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos uniós stratégia konkrét intézkedésekkel történő megvalósításának fő eszköze. A cselekvési terv végső célja a kábítószer-használat elterjedtségének jelentős mértékű csökkentése a lakosság körében, valamint a tiltott kábítószerek használata és kereskedelme által okozott társadalmi kár és egészségkárosodás csökkentése.

(9)

Az ezen határozat keretében létrehozott „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program (a továbbiakban: a program) célja az Európai Unió 2005 és 2012 közötti időszakra szóló kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájában, továbbá az Európai Unió 2005 és 2008 közötti időszakra szóló, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakra szóló kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervében meghatározott célok végrehajtása a kábítószer-használat megelőzésére irányuló projektek támogatása révén, többek között a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentése és a legújabb tudományos ismereteket figyelembe vevő kezelési módszerek területén.

(10)

Fontos és szükséges annak felismerése, hogy a kábítószerek súlyos közvetlen és hosszú távú következményekkel járnak az érintettek – egyének, családok és közösségek – egészsége, pszichés és társadalmi fejlődése szempontjából, beleértve az érintettek esélyegyenlőségét is továbbá, hogy magas szociális és gazdasági költségeket okoznak a társadalom egészének.

(11)

Különleges figyelmet kell fordítani a népesség legsebezhetőbb csoportját jelentő fiatalok közötti kábítószer-használat megelőzésére. A megelőzés fő kihívása az, hogy a fiatalokat az egészséges életmód elfogadására ösztönözzék.

(12)

Az Európai Közösség hozzáadott értékkel – az intézkedések kiegészítése és kapcsolódási pontok elősegítése révén – támogathatja a tagállamok által meghozandó megelőzési és felvilágosítási intézkedéseket, a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak kezelését és csökkentését is beleértve.

(13)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (7) 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet az e program végrehajtására vonatkozó bizottsági eljárásokról. Az Európai Parlament részére meg kell küldeni különösen az éves programtervezetet annak az irányítóbizottsághoz történő benyújtásakor. Ezenfelül az Európai Parlament részére meg kell küldeni az előbbi bizottság szavazásainak eredményét és az üléseiről készült kivonatos jegyzőkönyveket.

(14)

Azt, hogy a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (a továbbiakban: a Központ) technikai szakértelme és a program tevékenységei kölcsönösen kiegészítsék egymást, a Központ által kifejlesztett módszerek és legjobb gyakorlatok felhasználásával, valamint a Központnak az éves munkaprogram előkészítésébe való bevonásával kell biztosítani.

(15)

Mivel e határozat céljait a tagállamok – a közösségi szinten megvalósuló információcsere és a helyes gyakorlatoknak az egész Közösségben történő terjesztése miatt – nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért, a koordinált és több tudományágat átfogó megközelítés szükségessége és a program léptéke és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)

Szem előtt tartva a közösségi finanszírozás átláthatóságának fontosságát, a Bizottságnak iránymutatást kell nyújtania annak biztosítása érdekében, hogy a programból támogatásban részesülő valamennyi hatóság, nem kormányzati szervezet, nemzetközi szervezet és egyéb szervezet megfelelően igazolja vissza a kapott támogatást.

(17)

Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (8) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(18)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), valamint az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (10) – amelyek a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják – alkalmazni kell, figyelembe véve a következőket: az egyszerűség és következetesség elve a költségvetési eszközök kiválasztásában, azon esetek számának korlátozása, amelyek végrehajtása és irányítása során a Bizottság közvetlen felelősséget vállal, valamint a források nagysága és a használatukhoz fűződő adminisztrációs terhek közötti arányosság.

(19)

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (11), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel (12) és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére is, valamint meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.

(20)

A költségvetési rendelet értelmében a működési támogatások nyújtásához egy alapjogi aktus kibocsátására van szükség.

(21)

Az ezen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 1999/468/EK határozattal összhangban kell elfogadni, különbséget téve az irányító és a tanácsadó eljárás hatálya alá tartozó intézkedések között, mivel bizonyos esetekben, a hatékonyság növelésének érdekében a tanácsadó eljárás a megfelelőbb.

(22)

A program hatékony és időbeni végrehajtásának biztosítása érdekében ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A program létrehozása és hatálya

(1)   Ez a határozat az emberi egészség magas szintű védelméhez és a kábítószerekkel kapcsolatos egészségkárosodás csökkentéséhez való hozzájárulás céljából, az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében létrehozza a „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi programot (a továbbiakban: a program).

(2)   A program 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tart.

2. cikk

Általános célok

A program általános céljai a következők:

a)

a kábítószer-használat és -függőség, valamint a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak megelőzése és csökkentése;

b)

a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosítás javításához való hozzájárulás; és

c)

az Európai Unió kábítószerekkel kapcsolatos stratégiája végrehajtásának támogatása.

3. cikk

Konkrét célok

A program konkrét céljai a következők:

a)

transznacionális intézkedések elősegítése a következő célokból:

i.

több tudományágat átfogó hálózatok kiépítése;

ii.

a tudásbázis bővítésének, az információcserének, valamint a helyes gyakorlatok meghatározásának és terjesztésének biztosítása, többek között képzés, tanulmányutak és személyzeti csere segítségével;

iii.

a figyelem felkeltése a kábítószer-használat okozta egészségügyi és szociális problémákra, valamint nyílt párbeszéd kezdeményezése a kábítószerrel kapcsolatos jelenségek jobb megértése érdekében; és

iv.

a kábítószer-használat – többek között a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentése és a legújabb tudományos ismereteket figyelembe vevő kezelési módszerek révén történő – megelőzésére irányuló intézkedések támogatása;

b)

a civil társadalom bevonása az EU kábítószerekkel kapcsolatos stratégiájának és cselekvési terveinek kidolgozásába és megvalósításába; és

c)

a 2005 és 2008 közötti, valamint a 2009 és 2012 közötti időszakra szóló, kábítószerekkel kapcsolatos cselekvési tervek konkrét intézkedései megvalósulásának figyelemmel kísérése, végrehajtása és értékelése. Az Európai Parlamentet a Bizottság értékeléssel foglalkozó irányítóbizottságában való közreműködése révén bevonják az értékelési folyamatba.

4. cikk

Intézkedések

A 2. és 3. cikkben meghatározott általános és konkrét célok megvalósítása érdekében a program – a 9. cikk (2) bekezdésében említett éves munkaprogramban meghatározott feltételek mellett – a következő típusú intézkedéseket támogatja:

a)

a Bizottság egyedi intézkedései, mint például tanulmányok és kutatások, közvélemény-kutatások és felmérések, mutatószámok és közös módszertanok kidolgozása, adatok és statisztikák gyűjtése, fejlesztése és terjesztése, szemináriumok, konferenciák és szakértői találkozók, nyilvános kampányok és események szervezése, weboldalak fejlesztése és karbantartása, tájékoztató anyagok készítése és terjesztése, nemzeti szakértői hálózatok támogatása és ösztönzése, elemző, felügyeleti és értékelő tevékenységek;

b)

az éves munkaprogramban meghatározott feltételeknek megfelelően, legalább két tagállam – vagy egy tagállam és egy másik állam, amely lehet csatlakozó vagy tagjelölt ország – által előterjesztett, közösségi érdekű konkrét transznacionális projektek; vagy

c)

a program általános célkitűzéseivel kapcsolatban általános európai érdekű célok elérésére törekvő nem kormányzati és egyéb szervezetek tevékenységei az éves munkaprogramokban meghatározott feltételeknek megfelelően.

5. cikk

Részvétel

A következő országok vehetnek részt a program intézkedéseiben:

a)

azon EFTA-államok, melyek az EGT-megállapodás szerződő felei, a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően; és

b)

a tagjelölt országok és azok a nyugat-balkáni országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük megkötött vagy megkötendő társulási megállapodásokban vagy azok kiegészítő jegyzőkönyveiben a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott feltételeknek megfelelően.

A projektekhez társulhatnak a programban részt nem vevő tagjelölt országok, amennyiben ez segíti csatlakozási felkészülésüket, vagy a programban részt nem vevő egyéb harmadik országok, amennyiben ez a projektek célját szolgálja.

6. cikk

Célcsoportok

(1)   A program a kábítószerekkel kapcsolatos jelenségekkel közvetlenül vagy közvetve foglalkozó összes csoportot célozza.

(2)   A kábítószerekkel kapcsolatban a fiatalok, sebezhető csoportok és szociálisan hátrányos térségekben élők jelentik a veszélyeztetett csoportokat, és ezeket célcsoportoknak kell tekinteni. Egyéb célcsoportok – többek között – a tanárok és oktatási személyzet, szülők, szociális munkások, helyi és nemzeti hatóságok, egészségügyi és paramedicinális személyzet, igazságügyi személyzet, bűnüldöző és büntetés-végrehajtási hatóságok, nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek és vallási közösségek.

7. cikk

Hozzáférés a programhoz

A program nyitva áll a köz- és magánszervezetek és intézmények (megfelelő szintű helyi hatóságok, egyetemi tanszékek és kutatóközpontok) számára, amelyek a kábítószer-használattal kapcsolatos felvilágosító és megelőző tevékenységet folytatnak, a kábítószerekkel kapcsolatos ártalmak csökkentését és kezelését is beleértve.

Nyereségorientált szervek és szervezetek kizárólag nem nyereségorientált vagy állami szervezetekkel közösen férhetnek hozzá a programhoz.

8. cikk

A beavatkozás típusai

(1)   A közösségi finanszírozás jogi formái az alábbiak lehetnek:

a)

támogatások; vagy

b)

közbeszerzési szerződések.

(2)   A közösségi támogatásokat ajánlati felhívások útján – kivéve a költségvetési rendelet szerinti megfelelően indokolt kivételes eseteket –, működési támogatás és intézkedési támogatás formájában ítélik oda.

Az éves munkaprogram meghatározza az éves kiadások támogatásra fordítandó legalacsonyabb és a társfinanszírozás legmagasabb arányát.

(3)   Ezenkívül a közbeszerzési szerződések révén támogatandó kiegészítő intézkedések kiadásairól előírásokat alkotnak, amelyek esetében az áruk és szolgáltatások beszerzését közösségi finanszírozás fedezi. Ide tartoznak többek között a projektekhez, politikákhoz, programokhoz és jogszabályokhoz kapcsolódó információs, kommunikációs, előkészítési, végrehajtási, figyelemmel kísérési, ellenőrzési és értékelési kiadások.

9. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1)   A Bizottság a közösségi pénzügyi támogatások nyújtását a költségvetési rendelettel összhangban hajtja végre.

(2)   A program végrehajtására a Bizottság a 2. cikkben meghatározott általános célok keretein belül – a Központ technikai szakértelmének figyelembevételével – éves munkaprogramot fogad el. A program meghatározza a konkrét célokat, tematikus prioritásokat, a 8. cikkben említett kiegészítő intézkedések leírását és szükség esetén az egyéb intézkedések felsorolását.

Az első munkaprogramot 2008. január 23-ig kell elfogadni.

(3)   Az éves munkaprogramot a 10. cikk (3) bekezdésében említett irányítási eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   Az intézkedési támogatásokkal kapcsolatos értékelési és közbeszerzési eljárások során – többek között – a következő kritériumokat kell figyelembe venni:

a)

a javasolt intézkedés összhangja az éves munkaprogrammal, a 2. és 3. cikkben meghatározott célokkal, valamint a 4. cikkben meghatározott, különböző intézkedéstípusokkal;

b)

a javasolt intézkedés minősége annak megtervezése megszervezése, bemutatása és várt eredményei tekintetében;

c)

a szükséges közösségi finanszírozás összege és a várt eredményekhez viszonyított megfelelősége; és

d)

a várt eredmények hatása a 2. és 3. cikkben meghatározott célokra, valamint a 4. cikkben említett intézkedésekre.

(5)   A 4. cikk c) pontjában említett működési támogatási kérelmek elbírálása a következő tényezők figyelembevételével történik:

a)

ezeknek a program céljaival való összhangja;

b)

a tervezett tevékenységek színvonala;

c)

e tevékenységek várható multiplikátorhatása a nyilvánosságra;

d)

az elvégzett tevékenységek földrajzi és társadalmi hatása;

e)

a polgári részvétel az érintett szervek szerkezetében;

f)

a javasolt tevékenység költség-haszon aránya.

(6)   A 4. cikk a) pontjában említett intézkedésekre vonatkozó határozatokat a Bizottság a 10. cikk (3) bekezdésében említett irányítási eljárásnak megfelelően fogadja el. A 4. cikk b) és c) pontjában említett projektekre és tevékenységekre vonatkozó határozatokat a Bizottság a 10. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadási eljárásnak megfelelően fogadja el.

A nyereségorientált szervek és szervezetek részvételét magában foglaló támogatási kérelmekre vonatkozó határozatokat a Bizottság a 10. cikk (3) bekezdésében említett irányítási eljárásnak megfelelően fogadja el.

10. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

11. cikk

Kiegészítő jelleg

(1)   Törekedni kell a többi közösségi eszközzel való kapcsolódási pontok és kölcsönös kiegészítő jelleg kialakítására, különös tekintettel a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” általános programra, a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramra, valamint a közegészségüggyel kapcsolatos közösségi programra. Biztosítani kell a kiegészítő jelleget a Központ által kifejlesztett módszerek és legjobb gyakorlatok vonatkozásában is, különös tekintettel a kábítószerekre vonatkozó statisztikai adatokra.

(2)   A program megoszthatja forrásait más közösségi eszközökkel, különösen a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” és a „Szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése” általános programmal, valamint a 7. kutatási és fejlesztési keretprogrammal, a valamennyi program céljait szolgáló intézkedések végrehajtása érdekében.

(3)   Az e határozat alapján finanszírozott műveletek ugyanazon célból nem részesülhetnek egyéb közösségi pénzügyi eszközből nyújtott pénzügyi támogatásban. A program kedvezményezettjeinek tájékoztatniuk kell a Bizottságot az Európai Unió általános költségvetéséből és más forrásokból kapott finanszírozásról és a folyamatban lévő finanszírozási kérelmekről.

12. cikk

Költségvetési források

(1)   Ezen határozat végrehajtásához a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó pénzügyi keret 21 350 000 EUR.

(2)   A program intézkedéseire elkülönített költségvetési forrásokat fel kell tüntetni az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzatai között. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a pénzügyi keret korlátain belül a költségvetési hatóság hagyja jóvá.

13. cikk

Figyelemmel kísérés

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy minden, a program által finanszírozott intézkedés kedvezményezettje technikai és pénzügyi jelentéseket nyújtson be a munka előrehaladásáról és az intézkedés befejezésétől számított három hónapon belül végleges jelentést nyújtsanak be. A jelentések formáját és tartalmát a Bizottság határozza meg.

(2)   A Bizottság biztosítja, hogy a program végrehajtásából eredő szerződések és megállapodások rendelkezzenek különösen arról, hogy a Bizottság (vagy bármely, általa felhatalmazott képviselője) – amennyiben szükséges, helyszíni ellenőrzések révén, beleértve a szúrópróbaszerű ellenőrzést is – felügyeletet és pénzügyi ellenőrzést gyakorol, valamint a Számvevőszék pénzügyi ellenőrzéseket végez.

(3)   A Bizottság előírja, hogy bármely intézkedéssel kapcsolatban az utoljára teljesített kifizetést követő öt évig a pénzügyi támogatás kedvezményezettje megőrizze a Bizottság számára az intézkedéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó teljes igazoló dokumentációt.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentések és szúrópróbaszerű ellenőrzések eredménye alapján a Bizottságnak szükség szerint ki kell igazítania az eredetileg odaítélt pénzügyi támogatás mértékét vagy a támogatás nyújtásának feltételeit, valamint a kifizetések időrendjét kiigazítsák.

(5)   A Bizottság megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a finanszírozott intézkedések szabályos, és az e határozat, valamint a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelő végrehajtásának ellenőrzésére.

14. cikk

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy az e határozat keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit a 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával és hatékony ellenőrzésekkel, valamint a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, továbbá szabálytalanság esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával védjék.

(2)   Az e határozat alapján finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeletet kell alkalmazni a közösségi jog rendelkezésének bármilyen megsértése esetén, beleértve a program alapján meghatározott szerződéses kötelezettségnek valamely gazdasági szereplő eljárásából vagy mulasztásából eredő megszegését, amely az Európai Unió általános költségvetésének vagy a Közösségek kezelése alá vont költségvetéseknek indokolatlan kiadási tétel miatt kárt okoz vagy okozna.

(3)   A Bizottságnak le kell csökkentenie, fel kell függesztenie vagy vissza kell követelnie az adott intézkedésre nyújtott pénzügyi támogatást, ha szabálytalanságokat tapasztal, beleértve az e határozat rendelkezéseinek, vagy a szóban forgó pénzügyi támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak, illetve szerződésnek vagy megállapodásnak a be nem tartását, vagy ha kiderül, hogy a projektben a Bizottság jóváhagyása nélkül olyan jelentős változtatás történt, amely a projekt jellegével vagy végrehajtási feltételeivel nem egyeztethető össze.

(4)   A határidők be nem tartása esetén, vagy ha a projekt végrehajtásában elért előrehaladás a kiutalt pénzügyi támogatásnak csak egy részét igazolja, a kedvezményezettnek meghatározott határidőn belül be kell nyújtania észrevételeit a Bizottságnak. Ha a kedvezményezett nem ad kielégítő választ, a Bizottság törölheti a pénzügyi támogatás hátralévő részét és előírhatja a már kifizetett összegek visszatérítését.

(5)   A Bizottság biztosítja, hogy minden jogosulatlan kifizetést visszatérítsenek a Bizottságnak. A költségvetési rendeletben meghatározott feltételek szerint kamat terhel minden olyan összeget, amelyet nem fizettek vissza kellő időben.

15. cikk

Értékelés

(1)   A programot a keretében folytatott tevékenységek végrehajtásának követése érdekében rendszeresen figyelemmel kell kísérni.

(2)   A Bizottság biztosítja a program rendszeres, független, külső értékelését.

(3)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)

éves beszámoló a program végrehajtásáról;

b)

legkésőbb 2011. március 31-ig a program végrehajtásának mennyiségi és minőségi szempontjairól, valamint az elért eredményekről szóló időközi értékelő jelentés;

c)

legkésőbb 2012. augusztus 30-ig a program folytatásáról szóló közlemény; és

d)

legkésőbb 2014. december 31-ig utólagos értékelő jelentés.

16. cikk

A projektek közzététele

A Bizottság minden évben közzéteszi a program alapján finanszírozott projektek jegyzékét, amely tartalmazza valamennyi projekt rövid leírását.

17. cikk

Láthatóság

A Bizottság iránymutatásokat határoz meg az e határozat szerint nyújtott finanszírozás láthatóságának biztosítása céljából.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2007. január 1-jétől kell alkalmazni, a 9. cikk (2) és (3) bekezdése és a 10. cikk (3) bekezdése kivételével, amelyeket e határozat hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Kelt Strasbourgban, 2007. szeptember 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES


(1)  HL C 69., 2006.3.21., 1. o.

(2)  HL C 192., 2006.8.16., 25. o.

(3)  Az Európai Parlament 2006. december 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2007. július 23-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és az Európai Parlament 2007. szeptember 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(5)  HL L 165., 2003.7.3., 31. o.

(6)  HL C 168., 2005.7.8., 1. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(8)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(9)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o. A legutóbb a 478/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13. o.) módosított rendelet.

(11)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(12)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(13)  HL L 136., 1999.5.31., 1. o.


II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

HATÁROZATOK

3.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 257/30


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. szeptember 28.)

a tenyészsertés-állományban a Salmonella spp. előfordulására vonatkozó, a tagállamokban végrehajtandó felméréshez a Közösség részéről történő pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2007) 4434. számú dokumentummal történt)

(2007/636/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1)

A 90/424/EGK határozat eljárásokat állapít meg a konkrét állat-egészségügyi intézkedésekhez – köztük műszaki és tudományos intézkedésekhez – való közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályozására. A határozat előírja, hogy a Közösség tegye meg a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok kidolgozásához vagy az állat-egészségügyi oktatás és képzés kidolgozásához szükséges műszaki és tudományos intézkedéseket, illetve segítse a tagállamokat ilyen intézkedések meghozatalában.

(2)

A szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke és I. melléklete értelmében közösségi célkitűzéseket kell meghatározni a tenyészsertés-állományok szalmonellafertőzöttségének csökkentésére.

(3)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) zoonózissal kapcsolatos adatokat gyűjtő munkacsoportja 2007. április 30-án jelentést fogadott el a tenyészsertés-állományban a szalmonella előfordulására vonatkozó alapfelmérés műszaki előírásaira vonatkozó javaslatról (3) (a továbbiakban: EFSA-jelentés).

(4)

A közösségi cél meghatározása érdekében a tagállamok szalmonellával fertőzött tenyészsertés-gazdaságainak százalékos arányára vonatkozó összehasonlítható adatok szükségesek. Ilyen információ nem áll rendelkezésre, ezért olyan, a megadott időszakra kiterjedő, külön felmérést kell végezni a tenyészsertések szalmonellafertőzöttségének megállapítására, mely figyelembe veszi a lehetséges szezonális változásokat. A felmérésnek az EFSA jelentésén kell alapulnia.

(5)

Az EFSA jelentése a gazdaságon belül előforduló fertőzöttség jelenlétének becsléséhez további mintavételt javasol. A mintavételt több tagállamban kell elvégezni, melyek földrajzilag megfelelően tükrözik a Közösségen belüli különböző helyzetet.

(6)

A felmérés célja a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok kidolgozásához szükséges műszaki információk biztosítása. Mivel a tagállamok tenyészsertéseinek szalmonellafertőzöttségére vonatkozó összehasonlító adatok összegyűjtése kiemelkedő jelentőséggel bír, a Közösség pénzügyi hozzájárulást biztosít a tagállamok számára a felmérés megadott követelményeinek teljesítéséhez. A laboratóriumi vizsgálatok során felmerülő összes költséget indokolt megtéríteni egy adott összeghatárig. Az egyéb felmerülő költségekre vonatkozóan – mintavétel, utazás, adminisztráció stb. – nem igényelhető közösségi pénzügyi hozzájárulás.

(7)

A Közösség pénzügyi hozzájárulásának feltétele, hogy a felmérést a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően végezzék el, emellett pedig bizonyos egyéb feltételeknek is meg kell felelnie.

(8)

A Közösség pénzügyi hozzájárulása azzal a feltétellel folyósítható, hogy az előírt tevékenységeket ténylegesen végrehajtották, és hogy az illetékes hatóságok az előírt határidőn belül átadták az összes szükséges információt.

(9)

A hatékony ügyvitel érdekében a közösségi pénzügyi hozzájárulás céljából benyújtott kiadásokat euróban kell megadni. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (4) összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyamnak az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamnak kell lennie, amely hónapban a tagállam benyújtotta a kérelmet.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat megállapítja a Salmonella spp. tenyészsertés-állományban való előfordulására vonatkozó, a Közösségben lévő gazdaságokban vett mintán elvégzendő, a tagállamokban végrehajtandó alapfelméréshez (a továbbiakban: felmérés) történő közösségi pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

A felmérés eredményei segítségével a 2160/2003/EK rendelet 4. cikkében előírtaknak megfelelően meg kell határozni a közösségi célokat és meg kell állapítani a legmegfelelőbb módszert a célok tekintetében elért előrelépés jövőbeni értékelésére.

2. cikk

Fogalommeghatározás

E határozat alkalmazásában az „illetékes hatóság” a tagállam által a 2160/2003/EK rendelet 3. cikkének megfelelően kijelölt hatóságot vagy hatóságokat jelenti.

3. cikk

A felmérés hatálya

(1)   A tagállamok elvégzik a tenyészsertés-állományban a gazdaságok szintjén a Salmonella spp. előfordulására irányuló felmérést az I. melléklettel összhangban.

(2)   A felmérés a 2008. január 1-jétől kezdődő egyéves időszakot vizsgálja.

4. cikk

Mintavétel és elemzés

A mintavételt és az elemzést az illetékes hatóság végzi vagy annak felügyelete alatt végzik, az I. mellékletben megadott műszaki előírások szerint.

5. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás feltételei

(1)   Az elemzés költségeihez a közösségi pénzügyi hozzájárulás a tagállamok számára a II. mellékletben a társfinanszírozásra megállapított felső összértékig adható meg a felmérés időtartamára.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közösségi pénzügyi hozzájárulás akkor adható meg a tagállamnak, ha a felmérést a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek – beleértve a versenyjogi és közbeszerzési szabályokat is – megfelelően hajtja végre, valamint teljesíti a következő feltételeket:

a)

a felmérés végrehajtásához szükséges törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések legkésőbb 2008. január 1-ig hatályba lépnek;

b)

a tagállam legkésőbb 2008. május 31-ig benyújt a Bizottsághoz egy, az I. melléklet 5.1. pontjában felsorolt információkat tartalmazó, a 2008. január 1-je és 2008. március 31-e közötti időszakra vonatkozó, az elért haladásról szóló jelentést;

c)

a tagállam legkésőbb 2009. február 28-ig benyújt a Bizottsághoz egy zárójelentést a felmérés végrehajtásáról, a tagállamnál az elemzések kapcsán felmerült költségek igazolásával együtt, valamint a 2008. január 1-je és 2008. december 31-e közötti időszak során elért eredményekről;

d)

a felmérés eredményes végrehajtása.

A (2) bekezdés c) pontjában említett felmerült költségek igazolásának legalább a III. mellékletben meghatározott információkat tartalmaznia kell.

(3)   Ha a (2) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés benyújtása nem történik meg, akkor a kifizetendő közösségi pénzügyi hozzájárulás arányosan csökken a következőképpen: a teljes összeg 25 %-ával 2009. március 31-ig, 50 %-ával 2009. április 30-ig és 100 %-ával 2009. május 31-ig.

6. cikk

A megtérítendő összegek felső határa

A felmérésbe tartozó elemzések költségeinek megtérítéseként a tagállamok számára fizetendő közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a következő felső határértékeket:

a)

a Salmonella spp. bakteriológiai kimutatásához vizsgálatonként 20 EUR;

b)

a megfelelő izolátumok szerotipizálásához vizsgálatonként 30 EUR.

7. cikk

Az adatok összegyűjtése, értékelés és jelentés

(1)   A 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően az éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóság feladata a felmérés eredményeinek összegyűjtése és értékelése.

(2)   A Bizottság a nemzeti adatokat és az (1) bekezdésben említett értékelést továbbítja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak, amely megvizsgálja azokat.

(3)   A nemzeti adatokat és eredményeket a titkosságot biztosító formában kell nyilvánosságra hozni.

8. cikk

A kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyam

Ha a tagállamnál a kiadás nem euróban merül fel, akkor az érintett tagállam átváltja azt euróra, az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamon, amely hónapban a tagállam benyújtja a közösségi pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet.

9. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. szeptember 28-án.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított határozat.

(2)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(3)  The EFSA Journal (2007) 99., 1–28. o.

(4)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 325., 2003.12.12., 31. o.


I. MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésében, a 4. cikkben és az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett műszaki előírások

1.   A FELMÉRÉS ÁTTEKINTÉSE

A felmérést az 1. ábrán bemutatott áttekintésnek megfelelően kell elvégezni.

1. ábra:   A felmérés áttekintése

Image

2.   MINTAVÉTELI KERET

2.1.   A populáció körülhatárolása

A felmérést azokban a gazdaságokban kell elvégezni, amelyek a tagállam tenyészsertés-populációjának legalább 80 %-ával rendelkeznek. Lehetőség szerint a legalább 50 tenyészsertéssel rendelkező gazdaságoknak kell szerepelniük a mintában. Amennyiben azonban nem a legalább 50 tenyészsertéssel rendelkező gazdaságok alkotják a tenyészsertések nemzeti állományának 80 %-át, a kisebb, 50-nél kevesebb tenyészsertéssel rendelkező gazdaságok is bekerülhetnek a mintába.

A tenyészsertésekkel rendelkező gazdaságokat vagy tenyészgazdaságként, vagy termelőgazdaságként kell besorolni. A tenyészgazdaságok emsét és/vagy kant adnak el tenyésztési célokra. A tenyészgazdaságok az általuk nevelt emsék általában legalább 40 %-át tenyésztésre, míg a többit levágásra adják el. Ezzel szemben a termelőgazdaságok elsősorban hizlalás és levágás céljára adják el a sertéseket.

A szalmonellával való fertőzöttséget külön kell felmérni a tenyészgazdaságokban (a felmérés 1. része) és a termelőgazdaságokban (a felmérés 2. része), a 2. ábra szerint reprezentálva az állományt, de figyelmen kívül hagyva a választott malacokból és hízósertésekből álló állományokat.

2. ábra:   A gazdaságok áttekintése

Image

2.2.   Minta és mintavételi stratégia

A felmérés mindkét részének hasonló, két szakaszból álló szerkezete van. Az első szakaszban minden tagállamban véletlenszerű módszerrel választanak ki gazdaságokat a tenyészgazdaságok közül, majd egy második véletlenszerű kiválasztással a termelőgazdaságok közül. A 2.3. szakasz foglalkozik azzal, hány gazdaságot szükséges kiválasztani. A második szakaszban a kiválasztott gazdaságokon belül ki kell választani a mintába bekerülő ólokat (lásd a 2.2.2. szakaszt).

2.2.1.   Első szakasz: A gazdaságok kiválasztása

Mindegyik tagállamnak két mintavételi keretet kell kialakítania. Az első tartalmazza valamennyi választható tenyészgazdaságot (ezek általában a legalább 50 tenyészsertést tartó gazdaságok – lásd a 2.1. szakaszt), a második pedig tartalmazza valamennyi választható termelőgazdaságot. Ezt követően mindkét listáról véletlenszerű módszerrel kiválasztják a megfelelő számú gazdaságot a felmérés minden egyes részéhez. A véletlenszerűen kiválasztott minta biztosítja, hogy a felmérésbe különböző állománynagyságú gazdaságok kerüljenek a tagállam minden olyan régiójából, amelyben sertéseket tartanak. Elismert tény, hogy egyes tagállamokban lehetnek olyan (a kiválasztható gazdaságok kevesebb mint 10 %-át kitevő) gazdaságok, melyek állománya igen nagy. A véletlenszerű kiválasztás azt is eredményezheti, hogy ezekből a nagy állományokból egyik sem kerül be a mintába. A tagállam rétegzési kritériumot alkalmazhat a gazdaságok kiválasztását megelőzően – például meghatározhatja a legnagyobb állományok 10 %-át magában foglaló réteget, és e réteghez hozzárendelheti a szükséges mintanagyság 10 %-át. Hasonlóképpen a tagállam a mintát közigazgatási régiók szerint is feloszthatja az egyes régiókon belüli, kiválasztásra alkalmas állományok aránya szerint. Bármely mérlegelt rétegzést be kell mutatni a tagállam által a Bizottságnak az (5) bekezdés első albekezdésében foglaltak szerint benyújtott jelentésben.

Ha a kiválasztott gazdaság nem szerepelhet a mintában (például a mintavétel idején már nem működik), ugyanabból a mintavételi keretből véletlenszerű módszerrel egy másik gazdaságot kell kiválasztani. Ha érvényesült valamilyen rétegzési szempont (pl. az állomány nagysága vagy a régió tekintetében), az új gazdaságot is annak megfelelően kell kiválasztani.

Az elsődleges mintanagyság (a mintában szereplő gazdaságok száma) az év során egyenletesen oszlik meg, hogy lehetőség szerint minden évszakra kiterjedjen. Havonta körülbelül a gazdaságok 1/12-éből vesznek mintát.

A felmérésben szerepelnie kell szabadban tartott állatokkal rendelkező gazdaságoknak is, de e típus tekintetében nem kötelező a rétegzési kritérium alkalmazása.

2.2.2.   Második szakasz: mintavétel a gazdaságban

Az egyes kiválasztott tenyészgazdaságokban és termelőgazdaságokban véletlenszerű módszerrel választanak azok közül az ólak, karámok és csoportok közül, melyekben 6 hónapnál idősebb tenyészsertéseket tartanak.

A kiválasztásra kerülő ólak, karámok vagy csoportok számát arányosan kell elosztani, figyelembe véve a tenyészsertések számát a tenyésztés különböző szakaszaiban (vemhes, nem vemhes, illetve a tenyészsertések egyéb kategóriái). Nincs előírva, hogy pontosan milyen életkorú sertéseket kell kiválasztani, de ezt az információt a mintavétel során össze kell gyűjteni.

A felmérésben nem szerepelnek azok a tenyészsertések, melyek nemrég kerültek az állományba, és jelenleg karanténban vannak.

2.3.   A mintanagyság kiszámítása

2.3.1.   Elsődleges mintanagyság (első szakaszos mintanagyság)

Pontos elsődleges mintanagyság-számítást kell elvégezni a tenyészgazdaságok esetében, illetve a termelőgazdaságok esetében. Az elsődleges mintanagyságot az egyes tagállamokban kiválasztandó tenyészgazdaságok száma, illetve termelőgazdaságok száma alkotja, és véletlenszerű mintavételt alkalmazva az alábbi kritériumok alapján kell meghatározni:

a)

a tenyészgazdaságok száma összesen (tenyészgazdaságok, a felmérés 1. része);

b)

a termelőgazdaságok száma összesen (termelőgazdaságok, a felmérés 2. része);

c)

éves várt fertőzöttség (p): 50 %;

d)

kívánt megbízhatósági szint (Z): 95 %, a Zα értéke 1,96;

e)

pontosság (L): 7,5 %;

f)

ezen értékek és képlet alkalmazásával:

Formula

A számításokat először a tenyészgazdaságok, másodszor pedig a termelőgazdaságok vonatkozásában kell elvégezni. Mindegyik esetében megegyeznek a c)–e) pontokban megfogalmazott feltételezések.

Gyakorlati célokból, ha akár a tenyészgazdaságok, akár a termelőgazdaságok mintavételi keretében 100 000 vagy annál több gazdaság található, akkor ez a populáció végtelennek tekinthető, és az érintett mintavételi keretből véletlenszerű módszerrel kiválasztandó gazdaságok száma 171 (lásd az 1. táblázatot). Ha akár a tenyészgazdaságok, akár a termelőgazdaságok mintavételi keretében kevesebb mint 100 000 gazdaság található, véges populációs korrekciós faktort kell alkalmazni, és az 1. táblázatban bemutattak szerint kevesebb gazdaságot kell beválasztani a mintába.

Példával szemléltetve: ha egy tagállamban 1 000 gazdaság termelőgazdaság, 250 gazdaság pedig tenyészgazdaság, a termelőgazdaságok közül 147-et, a tenyészgazdaságok közül pedig 102 gazdaságot kell beválasztani a mintába.

I.   táblázat

Azon tenyészsertéseket tartó gazdaságok száma, melyek a felmérés bármelyik részében a mintában szerepelnek a véges populációnagyság függvényeként (a tenyészsertéseket tartó gazdaságok száma összesen a tagállamokban)

Tenyészsertéseket tartó gazdaságok száma

Mintanagyság (n) véges populációnagyságra, 7,5 %-os pontossággal

100 000

171

10 000

169

5 000

166

2 000

158

1 000

147

500

128

250

102

150

80

125

73

100

64

90

59

80

55

70

50

60

45

50

39

40

33

30

26

20

18

10

10

Válaszadás elmaradása megelőzésére például minden egyes csoportban növeli lehet a mintanagyságot 10 %-kal. A nem megfelelő gazdaságot a felmérés során megfelelő gazdasággal kell helyettesíteni (lásd a 2.2.1. szakaszt).

Ha a felmérést megelőzően nem lehetséges megbecsülni a tenyészgazdaságok számát, az 1. táblázatban bemutatottak szerint egy adott számú gazdaságot kell kiválasztani az anyakocákat tartó gazdaságok száma alapján (X gazdaság). A mintába beválasztott gazdaságok számát legalább 30 %-kal kell növelni ([X + 30] gazdaság). A felmérést megelőzően az illetékes hatóságok azonosítanak egy adott számú tenyészgazdaságot, melynek a száma megfelel legalább e további 30 %-nak. A gazdaságok felkeresése során a fenti fogalommeghatározásoknak megfelelően a gazdaságot tenyészgazdaságnak vagy termelőgazdaságnak nyilvánítják.

2.3.2.   Másodlagos mintanagyság (második szakaszos mintanagyság)

Az egyes kiválasztott gazdaságokban rutin bélsármintákat (lásd a 3.1. szakaszt) kell összegyűjteni a tenyészsertések 10 véletlenszerűen kiválasztott óljából, karámjából vagy csoportjából. Szükség esetén (például ellésre kijelölt helyiségekben vagy ahol az anyakocákat 10-nél kevesebb állatból álló csoportokban tartják) egy csoport egynél több ólból is állhat. Minden rutinmintát legalább 10 tenyészsertésnek kell alkotnia.

Ha azonban kisméretű gazdaságokban, illetve az olyan gazdaságokban, amelyekben nagyszámú tenyészsertést a szabadban, kifutóban tartanak, az ólak, karámok vagy csoportok száma 10-nél kevesebb, szükséges az adott ólból, karámból vagy csoportból származó mintavétel, hogy összesen 10 rutinmintát lehessen benyújtani.

3.   MINTAGYŰJTÉS AZ ÁLLOMÁNYBAN

3.1.   A rutinminta típusa és részletes leírása

A bakteriológiai elemzés céljára összegyűjtött anyag frissen ürített bélsár; ez a minta a vizsgálat tárgyát képező gazdaságot képviseli. Mivel minden gazdaság más és más, a mintavétel előtt el kell dönteni, a gazdaság mely óljait, karámjait és csoportjait vetik alá a mintavételnek. Az összegyűjtött mintát annak szennyeződését elkerülve külön tárolóba kell helyezni és a laboratóriumba küldeni.

Mindegyik összegyűjtött mintának legalább 25 grammnak kell lennie; az egyesített minták összegyűjtésére két eljárás alkalmazható:

(1)

Ha egy ólon vagy karámon belül vegyes bélsár halmozódott fel, egy nagyméretű (pl. 20 cm × 20 cm) tampont a bélsárba mártva biztosítják, hogy legalább 25 g vegyes anyagot összegyűjtenek vele. Ez például úgy hajtható végre, hogy a tampont olyan 2 méter hosszú, nem egyenes vonalon húzzák végig, amelyet bélsárból származó anyag fed. Ha szükséges – például meleg időjárás vagy deszkával burkolt padló esetén – a tampont megfelelő anyaggal, például ivóvízzel be lehet nedvesíteni.

(2)

Ha nem halmozódott fel a bélsár ilyen módon – például mezőn, nagyméretű karámban, ellésre kijelölt létesítményben, vagy olyan ólban vagy egyéb létesítményben, ahol csoportonként kis számú sertést tartanak –, egyéni mintákat kell venni az egyes friss bélsárból, hogy a legalább 10 egyéni minta legalább 25 g mintamennyiséget tegyen ki. Az egyéni minták gyűjtésére szolgáló helyszíneknek reprezentatív módon kell megoszlaniuk az érintett területen. Ha gyakorlati szempontból kivitelezhető, az első megoldás javallott. Ezen eljárás során legalább 10 sertés adja az egyes mintákat; egyébként a második megközelítés alkalmazandó.

3.2.   Kiegészítő mintavétel a gazdaságon belüli fertőzöttség tanulmányozására

A tenyészgazdaságok és termelőgazdaságok teljes mintájából összesen 10, véletlenszerűen kiválasztott gazdaságot vetnek alá intenzívebb mintavételnek. E gazdaságokban 10 rutin mintavételt kell elvégezni a fentiekben ismertetett módszer szerint (3.1. szakasz). Emellett 10 egyéni, legalább 30 g mintát kell összegyűjteni minden kiválasztott ólban, melyeket úgy kell azonosítani, hogy a 10 egyéni minta és az érintett ólból származó rutinminta összevethető legyen. Így összesen 10 rutinmintát és 100 (10 × 10) egyéni mintát kell összegyűjteni e 10 gazdaság mindegyikéről. A minták feldolgozását a 4.3.1. szakasz ismerteti.

Ezt a mintavételt a Cseh Köztársaságban, Dániában, Romániában, Szlovéniában, Svédországban és az Egyesült Királyságban kell alkalmazni.

3.3.   A mintára vonatkozó információk

A mintával kapcsolatban rendelkezésre álló összes lényeges információt fel kell jegyezni az illetékes hatóság által készített mintavételi űrlapra, hogy teljesüljenek az 5. részben leírt adatrögzítési előírások.

Az egyes mintákra és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig, az ól kódjával együtt. Az illetékes hatóság gondoskodik az egyedi számozási rendszer kialakításáról és használatáról.

3.4.   A minták szállítása

A mintákat + 2 és + 8 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni, és a szállítás során óvni kell külső fertőzéstől. A mintákat a mintavételt követő 36 órán belül gyorspostával vagy futárral kell a megfelelő laboratóriumba küldeni, és azoknak a mintavételt követő legkésőbb 72 órán belül kell a laboratóriumba érkezniük.

4.   LABORATÓRIUMI ELEMZÉSI MÓDSZEREK

4.1.   Laboratóriumok

Az elemzést és a szerotipizálást a nemzeti referencialaboratóriumok (NRL) végzik. Amennyiben a nemzeti referencialaboratórium nem tudja elvégezni az elemzéseket, vagy az nem az a laboratórium, amely a kimutatást rutinszerűen végzi, az elemzések végrehajtására az illetékes hatóságok korlátozott számban kijelölhetnek más, a szalmonella elleni védekezési programba bevont laboratóriumokat. E laboratóriumoknak bizonyítottan jártasnak kell lenniük az előírt kimutatási módszer alkalmazásában, ezenkívül az ISO 17025 szabványnak megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazniuk, és alá kell vetniük magukat a nemzeti referencialaboratóriumok felülvizsgálatának.

4.2.   A minták átvétele

A mintákat a bakterológiai vizsgálatok megkezdéséig, melyeket lehetőleg a kézhezvételtől számított 24 órán belül, de legkésőbb 96 órával a mintavételt követően kell végrehajtani, lefagyasztva őrzik a laboratóriumban.

4.3.   A minták vizsgálata

A tagállamok garantálják, hogy az összes érintett fél megfelelően képzett az elemzések elvégzéséhez.

4.3.1.   Előkészítés

A laboratóriumban a rutinmintákat gondosan és alaposan összevegyítik, mielőtt a vizsgálat céljára 25 grammot összegyűjtenek.

A gazdaságon belüli fertőzöttségnek a 3.2. bekezdéssel összhangban lévő értékelésére az összes, egyedileg összegyűjtött mintát (30 g) két részre kell osztani. Az egyik, legalább 25 grammnyi részt alaposan és gondosan vegyíteni kell, majd egyénileg kell tenyészteni. A fennmaradó második részt a kiválasztott ólból, karámból vagy csoportból vételezett 10 egyéni mintából származó mesterségesen egyesített minta elkészítésére használják. Ez utóbbi részt úgy készítik el, hogy az egyéni mintákból tízszer 2,5 g mintát egyesítenek, így 25 g mesterségesen egyesített minta jön létre. A mesterségesen egyesített mintát az elemzést megelőzően gondosan és alaposan összevegyítik. Összesen 10 rutinmintát, 10 mesterségesen egyesített mintát és 100 egyéni mintát kell elemezni mind a 10 gazdaság esetében, melyet a gazdaságon belüli fertőzöttség becslése érdekében kiválasztottak.

4.3.2.   Kimutatási és azonosítási módszerek

4.3.2.1.   A Salmonella kimutatása

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott módszert kell használni. A módszert az ISO 6579 D. melléklete mutatja be: „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása.” A D. melléklet legújabb változatát kell használni.

4.3.2.2.   A Salmonella szerotipizálása

A nemzeti referencialaboratóriumoknak minden egyes Salmonella spp.-ként izolált és azonosított törzset a Kaufmann-White-féle módszer szerint kell szerotipizálni a szalmonellára.

A közösségi referencialaboratórium részére a szalmonella vonatkozásában 16 tipizálható törzset és 16 nem tipizálható izolátumot kell elküldeni minőségbiztosítás céljából. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként el kell küldeni a közösségi referencialaboratóriumnak. Ha ennél kevesebb törzset izoláltak, akkor az összeset el kell küldeni.

4.3.2.3.   A Salmonella spp. fágtipizálása

A Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium izolátumainak fágtipizálásához (fakultatív) a londoni Colindale Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency-HPA) WHO referenciaközpontja által a szalmonella fágtipizálására leírt módszert kell használni.

5.   A TAGÁLLAMOK JELENTÉSEI

5.1.   A felmérés végrehajtásának átfogó leírása

A szövegformátumú jelentésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a)

Tagállam

b)

A tenyészsertéseket tartó gazdaságok populációjának leírása

(1)

Tenyészgazdaságok

i.

A tenyészgazdaságok száma összesen

ii.

A törzsgazdaságok száma összesen

iii.

A szaporítógazdaságok száma összesen

iv.

A tervek szerint a mintába bekerülő tenyészgazdaságok száma, valamint a mintában ténylegesen szereplő tenyészgazdaságok száma; a tervek szerint a mintába bekerülő azon gazdaságok száma, amelyek végül nem szerepeltek a mintában, és ennek indoklása

v.

A tenyészgazdaságok mintavételi programja általános reprezentativitására vonatkozó észrevételek

(2)

Termelőgazdaságok

i.

A termelőgazdaságok száma összesen

ii.

Az egyhasi malacokat és választott malacokat/süldőket tartó gazdaságok száma összesen

iii.

Az egyhasi malacokat és hízósertéseket tartó gazdaságok száma összesen

iv.

A tervek szerint a mintába bekerülő termelőgazdaságok száma, valamint a mintában ténylegesen szereplő termelőgazdaságok száma; a tervek szerint a mintába bekerülő azon gazdaságok száma, amelyek végül nem szerepeltek a mintában, és ennek indoklása

v.

A termelőgazdaságok mintavételi programja általános reprezentativitására vonatkozó észrevételek

c)

A megkapott és elemzett minták száma

i.

A tenyészgazdaságokból

ii.

A termelőgazdaságokból

iii.

A gazdaságon belüli fertőzöttség vizsgálatára kiválasztott gazdaságokból

d)

Összesített eredmények

i.

A szalmonellával és a szalmonella szerotípusaival fertőzött tenyészgazdaságok és termelőgazdaságok aránya

ii.

A gazdaságon belüli fertőzöttségre vonatkozó vizsgálat eredménye

e)

A szalmonellára vonatkozó alapfelmérés felelős laboratóriumainak jegyzéke

i.

kimutatás

ii.

szerotipizálás

iii.

fágtipizálás (amennyiben elvégezték)

5.2.   Minden egyes mintavételezett gazdaság összes adata és a megfelelő vizsgálati eredmények

A tagállamoknak a vizsgálati eredményeket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott adatszótár és adatgyűjtő űrlapok felhasználásával készült nyers adatokként, elektronikusan kell benyújtaniuk. A szótárt és az űrlapot a Bizottság állítja össze.

5.2.1.   A tagállamoknak az alábbi információkat kell összegyűjteni a mintába kiválasztott gazdaságokról

a)

A gazdaság kódja

b)

A gazdaság termelési típusa

i.

Istállózó tartás, illetve a tenyésztés minden szakaszában szabadban való tartás

ii.

Törzsgazdaság, szaporítógazdaság, egyhasi malacokat és választott malacokat, egyhasi malacokat és süldőket tartó gazdaságok

c)

A gazdaság mérete: a mintavétel idején a gazdaságban tartott állatok száma (a felnőtt állatokról vezetett nyilvántartás)

d)

Az állománypótlási gyakorlat: valamennyi állománypótló sertést vásárolják; egyes állománypótló sertések saját tenyésztésből származnak, illetve az összes állománypótló sertés saját tenyésztésből származik

e)

(Önkéntes): A hasmenés klinikai tünetei: Jelentkeztek-e a hasmenés tünetei a mintavételt megelőző 3 hónap során?

5.2.2.   A tagállamoknak az alábbi információkat kell összegyűjteni a laboratóriumba küldött mintákról:

a)

a minta kódja

b)

a kezdeti elemzésben részt vevő laboratórium kódja

c)

a mintavétel időpontja

d)

a laboratóriumi elemzés kezdetének időpontja

e)

a Salmonella kimutatása: minőségi eredmény (pozitív/negatív)

f)

a Salmonella szerotipizálása: Feltárt szerotípus(ok) (egynél több is lehetséges)

g)

a sertések életkora: minden emse, illetve vegyes korú tenyészsertések

h)

neme: csak anyakocák; anyakocák és kanok vagy csak kanok

i)

tenyésztési szakasz: anyaság; pároztatás, vemhesség (egyéb?)

j)

tartás: deszkával burkolt padló (teljesen/részlegesen); szilárd padlózat; szalma vagy más

k)

takarmányozás: az ólban, karámban vagy csoportban tartott állatok kizárólag összetett takarmányt kapnak?

l)

takarmánykiegészítők: a takarmányt kiegészítik-e a szalmonellafertőzés valószínűségét csökkentő anyaggal (mint szerves sav probiotikum)?

m)

az antibiotikum rendszeres használata: használnak-e az összes állatnál antibiotikumot valamilyen formában beadva

n)

Mikor kaptak az állatok utoljára antimikrobás szert (az elmúlt négy hét során)

5.2.3.   Az alábbi kiegészítő információkat minden egyes, a gazdaságon belüli fertőzöttség vizsgálatának keretében a laboratóriumba küldött mintával kapcsolatban össze kell gyűjteni a tagállamokban

a)

Az egyesített minta kódja

b)

A szalmonella kimutatása az egyes mintákban: minőségi eredmény (pozitív/negatív)

c)

A szalmonella szerotipizálása az egyes mintákban: feltárt szerotípus(ok) (egynél több is lehetséges)


II. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett tagállamok számára adható legnagyobb közösségi pénzügyi hozzájárulás

Tagállam

Az elemzések összes társfinanszírozásának felső határa (EUR)

Belgium – BE

59 800

Bulgária – BG

52 260

Cseh Köztársaság – CZ

102 960

Dánia – DK

98 280

Németország – DE

57 980

Észtország – EE

9 360

Írország – IE

43 420

Görögország – EL

39 260

Spanyolország – ES

82 680

Franciaország – FR

82 680

Olaszország – IT

79 300

Ciprus – CY

20 020

Lettország – LV

3 380

Litvánia – LT

13 780

Luxemburg – LU

11 960

Magyarország – HU

74 360

Málta – MT

0

Hollandia – NL

87 100

Ausztria – AT

59 020

Lengyelország – PL

85 020

Portugália – PT

54 860

Románia – RO

107 900

Szlovénia – SI

81 120

Szlovákia – SK

54 080

Finnország – FI

64 740

Svédország – SE

81 120

Egyesült Királyság – UK

102 960

Összesen

1 609 400


III. MELLÉKLET

Image