I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

30.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 226/9

A BIZOTTSÁG 1001/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 29.)

a 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletnek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés terén végzett ellenőrzések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikkére, valamint a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó rendelkezéseire,

tekintettel a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről szóló, 1990. február 12-i 386/90/EGK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy bizonyos okmányokkal kell igazolni, hogy a termékeket, amelyek után a visszatérítést igénylik, változatlan állapotban valóban a meghatározott harmadik országba importálták, amennyiben arra a harmadik országra a differenciált visszatérítés érvényes. Az igazolásra vonatkozó eljárást a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme mellett célszerű egyszerűsíteni. A Bizottságnak és a tagállamoknak figyelemmel kell kísérnie az egyszerűsített eljárás alkalmazását, és visszaélés esetén meg kell tennie a megfelelő lépéseket.

(2)

A gyakorlatban, azon harmadik országok, amelyek esetében az egyes termékekre vonatkozó differenciált export-visszatérítés értéke az átlagnál alacsonyabb vagy nulla, rendszerint a Közösséghez közel találhatók, míg a Közösségtől távolabb eső országok esetében a visszatérítési szintekre általában magasabb, egységes értékek érvényesek. Az exportőröknek számos esetben nehézséget okoz a távolabbi országokba irányuló bevitel igazolásának beszerzése.

(3)

Az adott termék esetében „távoli visszatérítési zónaként” tekinthetők azok az országok, amelyek esetében magasabb, egységes értékű visszatérítést állapítottak meg. A zónából ki kell azonban hagyni azon távoli országokat, amelyek esetében a visszatérítés differenciált része az átlagnál alacsonyabb vagy nulla. Azon országokat is ki kell zárni a zónából, amelyek, vagy amelynek ágazatai esetében fennáll a kereskedelem eltérülésének valós kockázata.

(4)

Amennyiben kiviteli nyilatkozat készül egy, a távoli visszatérítési zónában található ország vonatkozásában, és az export konténeres tengeri szállítással történik, a kereskedelmi konténerek kezelése, a fuvarokmányok és a viszonylag rugalmatlan szállítási módszer együttese kellő szintű biztosítékot jelent arra nézve, hogy a termékeket az adott harmadik országba importálják. Ilyen körülmények között a termékek távoli visszatérítési zónában található országba történő szállításának és a termékeknek a szóban forgó országban történő kirakodásának igazolásaként megfelel a rendeltetési hely szerinti ország kikötőjébe vagy a tengeri kijárat nélküli rendeltetési helyet kiszolgáló kikötőbe szóló fuvarokmány, valamint a kirakodási nyilatkozat együttese.

(5)

Amennyiben a konténerszállító kereskedelmi, számítógépes helymegállapító és nyomon követő rendszere megfelel az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 885/2006/EK bizottsági rendelet (4) I. mellékletében meghatározott szervezeti biztonsági követelményeknek, és a fuvarokmányokban található információkkal megegyező adatokat közöl, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a papíralapú iratok helyett ezen információkat használja annak igazolására, hogy a szállítmány megérkezett a rendeltetési országba.

(6)

A 800/1999/EK rendelet 17. cikke 2 400 és 12 000 EUR-ra korlátozódó eltérést tesz lehetővé a Közösséggel határos vagy távoli rendeltetési helynek adható visszatérítés differenciált részére vonatkozóan. Indokoltnak tűnik egy, a távoli visszatérítési zónába irányuló konténeres tengeri szállításra vonatkozó új eltérés meghatározása, amelynek értelmében a fuvarokmány és a 16. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában említett kirakodási nyilatkozatok egyike használható. Ilyen eltérés csak abban az esetben adható, ha a közölt adatok a távoli visszatérítési zónában található kikötőben történő kirakodásra vonatkoznak. Az ezen eltérések alapján benyújtott igazolások megbízhatóságának érdekében az eltérést visszavonható engedély formájában kell megadni.

(7)

A kicserélés kockázatának csökkentése érdekében valamennyi szállítóeszközt és csomagot vámzárral kell ellátni, kivéve ha a termékek azonosítása valamilyen egyéb módon is elvégezhető, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (5) 340a. és 357. cikkével összhangban. Ezt a követelményt a visszatérítésre jogosult mezőgazdasági termékek kivitele során végzett fizikai ellenőrzés tekintetében a 386/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK bizottsági rendelet (6) 7. cikkében állapították meg. Mivel e követelmény a kiviteli nyilatkozattal kapcsolatos alaki követelményeknek is részét képezni, jellegét tekintve pedig általános, ezért azt törölni kell a 2090/2002/EK rendeletből, és hasonló rendelkezést kell bevezetni a 800/1999/EK rendeletbe.

(8)

A kilépési vámhivatal számára a T5 ellenőrzőpéldányon fel kell tüntetni, hogy a számára bemutatott termékek esetében szükség van-e kicserélési ellenőrzésre a 2090/2002/EK rendelet 10. cikkével összhangban. Mivel a T5 ellenőrzőpéldányokat olyan termékek esetében is alkalmazzák, amelyeknél nem kell elvégezni kicserélési ellenőrzést, a T5 ellenőrzőpéldány 107-es rovatában fel kell tüntetni, hogy az exportált termékek jogosultak a visszatérítésre.

(9)	Következésképpen a 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

E rendeletnek a rendeltetési helyre való megérkezés igazolásával kapcsolatos rendelkezései az e rendelet hatálybalépésétől kezdve benyújtott visszatérítési kérelmekre vonatkoznak. Mivel e rendelet célja, hogy a gazdasági szereplők és a tagállamok számára egyaránt egyszerűsítse a rendszert, lehetővé kell tenni, hogy az exportőr kérésére e rendeletet az ezen időpont előtt benyújtott visszatérítési kérelmek esetében is alkalmazzák, feltéve hogy nem járt le az igazolások benyújtásának határideje.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a megfelelő irányítóbizottságok véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 800/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„p)	»távoli visszatérítési zóna« olyan rendeltetési helyeket jelöl, amelyek esetében egy bizonyos termékre a visszatérítés egységes, differenciált, nullától eltérő része vonatkozik, kivéve a termékre vonatkozóan a XI. mellékletben meghatározott, kizárt rendeltetési helyeket;

q)	»tengeri kijárat nélküli ország« olyan, saját kikötővel nem rendelkező harmadik országot jelent, amelyet egy másik harmadik ország kikötője szolgál ki.”

A 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) Azokat az árukat, amelyekre export-visszatérítést igényelnek, a kiviteli vámhivatalnak kell vámzárral ellátnia, vagy a vámzár elhelyezésének a kiviteli vámhivatal felügyeletével kell megtörténnie. A 2454/93/EGK rendelet 340a. cikkét és 357. cikkének (2), (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

3.	A 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „Amennyiben visszatérítést igényelnek, a 107-es rovatban fel kell tüntetni a XII. mellékletben felsorolt megjegyzések egyikét.”

A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A termékeket a kiviteli nyilatkozat elfogadásának napjától számított 12 hónapon belül

a)	változatlan állapotban importálni kell abba a harmadik országba vagy azon harmadik országok valamelyikébe, amelyre a visszatérítés vonatkozik; vagy

b)	változatlan állapotban ki kell rakodni abban a távoli visszatérítési zónában, amelyre a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban a visszatérítés vonatkozik.

E határidő azonban a 49. cikknek megfelelően meghosszabbítható.”

A 16. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A behozatali vámalakiságok elvégzésének megtörténtét az exportőr, választása szerint, a következő okmányok valamelyikével igazolja:

a vámokmány, illetve annak egy példánya vagy fénymásolata, vagy az illetékes vámhatóság által elektronikusan rögzített, azonos adatokat tartalmazó kinyomtatott példánya; a példány, a fénymásolat vagy a kinyomtatott dokumentum hitelesítését az alábbi szervek egyikének kell elvégezni:

i.	az eredeti iratot záradékkal ellátó, vagy az abban található adatokkal megegyező információt elektronikusan rögzítő testület;

ii.	az érintett harmadik ország hivatalos ügynöksége;

iii.	egy tagállamnak az érintett harmadik országban található hivatalos ügynöksége;

iv.	a visszatérítés kifizetéséért felelős ügynökség;

egy engedélyezett nemzetközi ellenőrzési és felügyeleti ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által kiállított kirakodási és behozatali tanúsítvány, a VI. melléklet III. fejezetében meghatározott szabályokkal összhangban, a VII. mellékletben meghatározott minta alapján. A szóban forgó tanúsítványon szerepelnie kell a behozatali vámokmány dátumának és sorszámának.

Az exportőr kérésére a kifizető ügynökség eltekinthet az első albekezdés a) pontjában említett hitelesítési követelménytől abban az esetben, ha a behozatali vámalakiságok elvégzéséről a harmadik ország illetékes hatóságai által vagy nevében elektronikusan rögzített adatok révén meggyőződhet.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az exportőrnek minden esetben be kell mutatnia azon fuvarokmány másolatát vagy fénymásolatát, amely a kiviteli nyilatkozatban szereplő termékek szállítására vonatkozik.

A konténeres tengeri szállítás esetében az exportőr kérésére egy tagállam elfogadhatja a fuvarokmányban szereplő adatokkal megegyező információt, amennyiben azt a konténerek rendeltetési helyre szállításáért felelős harmadik fél információs rendszere hozta létre, feltéve hogy a harmadik fél ilyen műveletekre szakosodott, és hogy az információs rendszer biztonságát a tagállam jóváhagyta, mint a 885/2006/EK bizottsági rendelet (7) I. mellékletének 3.B. pontjában meghatározott és az adott időszakra vonatkozóan érvényes nemzetközileg elfogadott szabványok egyikében lefektetett követelményeknek megfelelőt.

A 17. cikk helyébe a következő lép:

„17. cikk

(1) A tagállamok mentesíthetik az exportőröket a 16. cikkben előírt fuvarokmányokon vagy azoknak a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott elektronikus változatán kívüli, egyéb igazolások bemutatása alól, amennyiben a kiviteli nyilatkozat olyan visszatérítésre jogosít, amelynek

differenciált része nem haladja meg:

i.	a 2 400 EUR-t, amennyiben a harmadik ország vagy rendeltetési terület a IV. mellékletben szerepel;

ii.	a 12 000 EUR-t, amennyiben a harmadik ország vagy rendeltetési terület nem szerepel a IV. mellékletben; vagy

b)	esetében a rendeltetési kikötő a termék vonatkozásában a távoli visszatérítési zónában található.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában szereplő mentesítés csak az alábbi feltételek teljesülése esetén érvényesek:

a)	a termékeket konténerekben szállítják, és a kirakodási kikötőbe szállított konténerek szállítása tengeren történik;

b)	a fuvarokmány rendeltetési helyként a kiviteli nyilatkozatban szereplő országot, vagy a kiviteli nyilatkozatban rendeltetési országként említett, tengeri kijárat nélküli országba szállítandó termékek kirakodására rendszerint igénybe vett kikötőt jelöli meg;

c)	a kirakodási igazolást a 16. cikk (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontja alapján kell kibocsátani.

A konténeres tengeri szállítás esetében az exportőr kérésére egy tagállam elfogadhatja, hogy az első albekezdés c) pontjában említett kirakodási igazolást a kirakodási okmánnyal megegyező információ formájában nyújtsák be, amennyiben azt a konténerek rendeltetési helyre szállításáért és a kirakodásért felelős harmadik fél információs rendszere hozta létre, feltéve hogy a harmadik fél ilyen műveletekre szakosodott, és hogy az információs rendszer biztonságát a tagállam jóváhagyta, mint a 885/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének 3.B. pontjában meghatározott és az adott időszakra vonatkozóan érvényes nemzetközileg elfogadott szabványok egyikében lefektetett követelményeknek megfelelőt.

A kirakodási igazolást az exportőr az első albekezdés c) pontjával vagy a második albekezdéssel összhangban nyújthatja be annak igazolása nélkül, hogy megfelelő lépéseket tett volna a 16. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett okmány megszerzésére.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett mentesítésekre való jogosultság automatikusan jár, kivéve a (4) bekezdés alkalmazása esetén.

Az (1) bekezdés b) pontjában említett mentesítésekre való jogosultságot három évre kell kibocsátani, írásbeli engedély formájában, a kivitelt megelőzően, az exportőr kérelme alapján. Az ilyen engedélyeket használó exportőröknek a kifizetési kérelmekben hivatkozniuk kell az engedély sorszámára.

(4) Amennyiben a tagállam szerint a termékeket, amelyek esetében az exportőr e cikk alapján mentesítést kér, a kiviteli nyilatkozatban említett országtól eltérő országba, vagy adott esetben a vonatkozó, a rögzített visszatérítés alapjául szolgáló, a távoli visszafizetési zónán kívül eső országba exportálták, vagy az exportőr a mentesítés kihasználása érdekében mesterségesen megosztott egy export műveletet, a tagállam azonnali hatállyal megfosztja a szóban forgó exportőrt az e cikk alapján nyújtható mentesítésre való jogosultságától.

Az érintett exportőr a visszavonás időpontjától számított két évig nem jogosult semmilyen további mentesítésre e cikk értelmében.

A jogosultság visszavonása esetén az exportőr nem jogosult az érintett termékekre járó export-visszatérítésre, és vissza kell fizetnie a visszatérítést, kivéve ha az exportőr a 16. cikk alapján meghatározott igazolást nyújt be az érintett termékekre vonatkozóan.

Emellett az export-visszatérítésekre való jogosultság nem jár azon termékekre, amelyekre a jogosultság visszavonását eredményező határozat időpontja után kiállított exportnyilatkozat vonatkozik, és a visszatérítést vissza kell fizetni, kivéve ha az exportőr a 16. cikk alapján meghatározott igazolást nyújt be az érintett termékekre vonatkozóan.”

7.	A IV. melléklet címe helyébe az alábbi szöveg lép:

8.	A rendelet az e rendelet mellékletében szereplő, XI. és XII. mellékletként megjelenő szöveggel egészül ki.

2. cikk

A 2090/2002/EK rendelet 7. cikkét el kell hagyni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az exportőrök kérésére az 1. cikk 1., 4., 5. és 6. pontja az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt benyújtott visszatérítési kérelmekre is vonatkozhat, amennyiben nem járt le a (2) bekezdésben, vagy megfelelő esetben a 800/1999/EK rendelet 49. cikkének (4) bekezdésében szereplő határidő.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. augusztus 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 270., 2003.10.21., 78. o. A legutóbb a 735/2007/EK rendelettel (HL L 169., 2007.6.29., 6. o.) módosított rendelet.

(2) HL L 42., 1990.2.16., 6. o. A 163/94/EK rendelettel (HL L 24., 1994.1.29., 2. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 102., 1999.4.17., 11. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 171., 2006.6.23., 90. o.

(5) HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 214/2007/EK rendelettel (HL L 62., 2007.3.1., 6. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 322., 2002.11.27., 4. o. A legutóbb az 1847/2006/EK rendelettel (HL L 355., 2006.12.15., 21. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 171., 2006.6.23., 90. o.”

MELLÉKLET

„

XI. MELLÉKLET

A visszatérítés szempontjából távoli zónából kizárt termékek és rendeltetési helyek

TERMÉKÁGAZAT – KIZÁRT RENDELTETÉSI HELY

Cukor (1)

Az alábbi KN-kóddal rendelkező cukor vagy cukortermékek: 1701 11 90, 1701 12 90, 1701 91 00, 1701 99 10, 1701 99 90, 1702 40 10, 1702 60 10, 1702 60 95, 1702 90 30, 1702 90 60, 1702 90 71, 1702 90 99, 2106 90 30, 2106 90 59 – Marokkó, Algéria, Törökország, Szíria, Libanon

Gabonafélék (1)

KN 1001 – Orosz Föderáció, Moldova, Ukrajna, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország, Szíria, Libanon, Izrael, Egyiptom, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó, Ceuta, Melilla.

KN 1003 – Minden rendeltetési hely

KN 1004 – Izland, Orosz Föderáció

Rizs (1)

KN 1006 – Minden rendeltetési hely

Tej- és tejtermékek (1)

Minden termék – Marokkó, Algéria

Az alábbi KN-kóddal rendelkező tej- és tejtermékek: 0401 30; 0402 21; 0402 29; 0402 91; 0402 99; 0403 90; 0404 90; 0405 10; 0405 20; 0405 90 – Kanada, Mexikó, Törökország, Szíria, Libanon

0406 – Szíria, Libanon, Mexikó

Marha- és borjúhús

Minden termék – Minden rendeltetési hely

Bor

Minden termék – a 883/2001/EK rendelet IV. mellékletében említett 3. és 4. zóna, Marokkó, Algéria

Baromfi

Baromfihús – Minden rendeltetési hely

Az alábbi KN-kóddal rendelkező naposcsibék: 0105 11 – Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó

Tojás (1)

EVN 0407 00 30 9000 ERN kódú héjas tojás Japán, Oroszország, Kína, Tajvan,

Az alábbi EVN kóddal rendelkező tenyésztojások: 0407 00 11 9000; 0407 00 19 9000 – Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Mexikó

XII. MELLÉKLET

A 8. cikkben említett megjegyzések

—	:	bolgárul	:	Регламент (ЕО) № 800/1999
—	:	spanyolul	:	Reglamento (CE) no 800/1999
—	:	csehül	:	Nařízení (ES) č. 800/1999
—	:	dánul	:	Forordning (EF) nr. 800/1999
—	:	németül	:	Verordnung (EG) Nr. 800/1999
—	:	észtül	:	Määrus (EÜ) nr 800/1999
—	:	görögül	:	Κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 800/1999
—	:	angolul	:	Regulation (EC) No 800/1999
—	:	franciául	:	Règlement (CE) no 800/1999
—	:	olaszul	:	Regolamento (CE) n. 800/1999
—	:	lettül	:	Regula (EK) Nr. 800/1999
—	:	litvánul	:	Reglamentas (EB) Nr. 800/1999
—	:	magyarul	:	800/1999/EK rendelet
—	:	máltaiul	:	Regolament (KE) Nru 800/1999
—	:	hollandul	:	Verordening (EG) nr. 800/1999
—	:	lengyelül	:	Rozporządzenie (WE) nr 800/1999
—	:	portugálul	:	Regulamento (CE) n.o 800/1999
—	:	románul	:	Regulamentul (CE) nr. 800/1999
—	:	szlovákul	:	Nariadenie (ES) č. 800/1999
—	:	szlovénül	:	Uredba (ES) št. 800/1999
—	:	finnül	:	Asetus (EY) N:o 800/1999
—	:	svédül	:	Förordning (EG) nr 800/1999

”

(1) Az érintett terméket kevesebb mint 90 tömegszázalékban tartalmazó, az I. mellékletben nem szereplő áruktól eltérő formában.

30.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 226/15

A BIZOTTSÁG 1002/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 29.)

az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló 2184/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló, 1996. október 28-i 2184/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 10. cikke (2) bekezdésére és 13. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1997. január 31-i 196/97/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló 2184/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat. Hatálybalépése óta több, horizontálisan vagy az egyes ágazatokban alkalmazandó rendelkezést is elfogadtak, illetve módosítottak, ideértve a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletet (4), a gabonafélék és a rizs behozatali és kiviteli engedélyei rendszerének alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. július 28-i 1342/2003/EK bizottsági rendeletet (5), valamint az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletet (6); és mindezeket figyelembe kell venni a 196/97/EK rendelet által megnyitott vámkontingens vonatkozásában.

(2)

Az 1301/2006/EK rendelet részletes szabályokat határoz meg többek között az importengedélyek iránti kérelmekre, a kérelmező kilétére, valamint az engedélyek kiállítására vonatkozóan. A rendelet az ágazati rendeletekben meghatározott kiegészítő feltételek és eltérések sérelme nélkül alkalmazandó. Következésképpen az egyértelműség érdekében egy új rendelet elfogadása és a 196/97/EK rendelet hatályon kívül helyezése révén módosítani kell az Egyiptomból származó rizs behozatalára vonatkozó közösségi vámkontingensek kezelési módját.

(3)

A 2184/96/EK rendelet 1. cikke gazdasági évenként 32 000 tonnás globális vámkontingens megnyitását írja elő a 1006 KN-kód alá tartozó, Egyiptomból származó rizsre vonatkozóan. Az alkalmazandó vámtételek az 1785/2003/EK rendelet 11–11d. cikkével összhangban meghatározott vámok 25 %-kal való csökkentésével kapott összegnek felelnek meg. Figyelembe véve az eltérő vámtételek alkalmazásának lehetőségét, helyénvaló meghatározni a 25 %-os csökkentés alkalmazására vonatkozó feltételeket.

(4)

A szóban forgó kontingens megfelelő módon történő kezelése érdekében lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy vámkontingens-időszakonként egynél több engedélykérelmet is benyújthassanak, eltérve ezáltal az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól. Ugyanezen okból helyénvaló megállapítani az engedélyek kérelmezésére, kibocsátására, érvényességi időtartamára, valamint az információknak a Bizottsághoz történő eljuttatására vonatkozó különös szabályokat, továbbá meghozni a megfelelő adminisztratív intézkedéseket annak biztosítására, hogy a rögzített kontingensmennyiséget ne lépjék túl. Az 1301/2006/EK rendelet minden esetben a vámkontingens-időszak utolsó napját jelöli meg az engedélyek érvényességének határidejéül. Ezenkívül a szóban forgó kontingens ellenőrzésének javítása és kezelésének egyszerűsítése céljából indokolt előírni, hogy a behozatali engedély iránti kérelmek benyújtására heti rendszerességgel kerüljön sor, és a biztosíték összegét úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze a várható kockázatokat.

(5)

A fuvarokmányra és a preferenciális származást igazoló dokumentumra a termék szabad forgalomba bocsátásakor alkalmazandó rendelkezéseket az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás megkötéséről szóló tanácsi és bizottsági határozat (7) 4. jegyzőkönyve határozza meg. Helyénvaló megállapítani az e rendelkezéseknek a szóban forgó kontinges esetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(6)	Ezen intézkedéseket a következő gazdasági év elejétől, azaz 2007. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A 2184/96/EK rendelet 1. cikkében említett éves vámkontingenst minden gazdasági év első napján meg kell nyitni 32 000 tonna Egyiptomból származó és onnan érkező, a 1006 KN-kód alá tartozó rizsre vonatkozóan.

Az e behozatalokra alkalmazandó vámtétel – az esettől függően – az 1785/2003/EK rendelet 11., 11a., 11c. vagy 11d. cikkével összhangban megállapított vám 25 %-kal való csökkentésével kapott összegnek felel meg.

A vámkontingens a 09.4094 tételszámot kapja.

(2) E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában az 1291/2000/EK, az 1342/2003/EK és az 1301/2006/EK rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A behozatali engedély legalább 100 tonna, de legfeljebb 1 000 tonna rizsre vonatkozóan kérelmezhető.

Minden engedélykérelemben meg kell jelölni egy mennyiséget kilogrammban, tizedesjegyek nélkül.

(2) Az 1301/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve a kérelmező egynél több engedélykérelmet is benyújthat vámkontingens-időszakonként. Ugyanakkor nyolcjegyű KN-kódonként hetente csak egy kérelmet adhat be.

(3) A behozatali engedély iránti kérelmeket minden pénteken legkésőbb 13 óráig (brüsszeli idő szerint) kell benyújtani a tagállamok illetékes hatóságaihoz.

3. cikk

(1) A behozatali engedély iránti kérelmen és a behozatali engedélyen a következőket kell feltüntetni:

a)	a 7. és a 8. rovatba az „Egyiptom” szót kell írni és az „igen” mellé keresztet kell tenni;

b)	a 24. rovatba a mellékletben szereplő megjegyzések egyikét kell bejegyezni.

(2) A Bizottság 1342/2003/EK rendeletének 12. cikkében foglaltaktól eltérve az importengedélyek tekintetében a biztosíték összege megegyezik az 1785/2003/EK rendelet 11., 11a., 11c. és 11d. cikke szerint kiszámított, a kérelem benyújtásának napján alkalmazandó vámtétel 25 %-ával.

A biztosíték összege azonban nem lehet alacsonyabb az adott esettől függően az 1342/2003/EK bizottsági rendelet 12. cikkének a) pontjában, illetve aa) pontjában előírt összegnél.

(3) Amennyiben egy adott héten a kérelmezett mennyiségek meghaladják a kontingens keretében rendelkezésre álló mennyiséget, a Bizottság az 1301/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján, legkésőbb a kérelmek benyújtásának az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett utolsó napját követő negyedik munkanapon meghatározza az adott hét során kért mennyiségekre alkalmazandó elosztási együtthatót, és a vámkontingens-időszak végéig felfüggeszti a behozatali engedély iránti új kérelmek benyújtását.

Az adott hétre vonatkozóan benyújtott kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek.

A tagállamok lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy az elosztási együtthatót meghatározó rendelet kihirdetésének időpontjától számítva két munkanapon belül visszavonják azokat a kérelmeket, amelyek esetében a kibocsátandó engedély 20 tonnánál kisebb mennyiségre vonatkozik.

(4) A behozatali engedélyt a kérelmek benyújtásának utolsó napjától számított nyolcadik munkanapon kell kiadni.

Az 1342/2003/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a behozatali engedély az 1291/2000/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a tényleges kibocsátása napjától a következő hónap végéig érvényes.

4. cikk

Az e rendelet 1. cikkében említett kontingensek keretében történő szabad forgalomba bocsátás feltétele az Egyiptomban kiállított és az adott tételre vonatkozó fuvarokmány és a preferenciális származást igazoló dokumentum bemutatása az euromediterrán megállapodás 4. jegyzőkönyvében szereplő rendelkezéseknek megfelelően.

5. cikk

A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

az engedélykérelmekkel kapcsolatos, az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett információkat, a kérelmekben szereplő teljes mennyiségek nyolc számjegyű KN-kódok szerinti bontásban való feltüntetésével, legkésőbb az engedélykérelmek benyújtásának utolsó napját követő első munkanapon, brüsszeli idő szerint 18 óra előtt;

a kiállított engedélyekkel kapcsolatos, az 1301/2006/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információkat, a kiállított behozatali engedélyekben szereplő teljes mennyiségek nyolc számjegyű KN-kódok szerinti bontásban való feltüntetésével, továbbá a 3. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban visszavont engedélykérelmekben szereplő mennyiségeket, legkésőbb a behozatali engedélyek kiállítását követő második munkanapon;

az e kontingens keretében az utolsó előtti hónapot megelőző hónap folyamán ténylegesen szabad forgalomba bocsátott teljes mennyiséget, nyolc számjegyű KN-kódok szerinti bontásban, legkésőbb minden hónap utolsó napján. Amennyiben egy adott hónap során nem volt szabad forgalomba bocsátott mennyiség, „nulla” mennyiségről kell értesítést küldeni. Az engedélyek érvényességi határidejének lejártát követő harmadik hónapban azonban már nem szükséges ilyen értesítést küldeni.

6. cikk

A 196/97/EK rendelet hatályát veszti.

7. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. augusztus 29-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL L 292., 1996.11.15., 1. o.

(2) HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3) HL L 31., 1997.2.1., 53. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel (HL L 398., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 152., 2000.6.24., 1. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 189., 2003.7.29., 12. o. A legutóbb az 1996/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(6) HL L 238., 2006.9.1., 13. o. Az 289/2007/EK rendelettel (HL L 78., 2007.3.17., 17. o.) módosított rendelet.

(7) HL L 304., 2004.9.30., 38. o.

MELLÉKLET

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kifejezések

—	:	bolgárul	:	Ставка на мито, намалена с 25 % (Регламент (ЕО) № 1002/2007)
—	:	spanyolul	:	Derecho de aduana reducido en un 25 % [Reglamento (CE) no 1002/2007]
—	:	csehül	:	Clo snížené o 25 % (nařízení (ES) č. 1002/2007)
—	:	dánul	:	Told nedsat med 25 % (forordning (EF) nr. 1002/2007)
—	:	németül	:	um 25 % ermäßigter Zollsatz (Verordnung (EG) Nr. 1002/2007)
—	:	észtül	:	25 % võrra vähendatud tollimaks (Määrus (EÜ) nr 1002/2007)
—	:	görögül	:	Δασμός μειωμένος κατά 25 % [Κανονισμός (ΕΚ) αριθ. 1002/2007]
—	:	angolul	:	Duty reduced by 25 % (Regulation (EC) No 1002/2007)
—	:	franciául	:	Droit réduit de 25 % [Règlement (CE) no 1002/2007]
—	:	írül	:	Laghdú 25 % ar dhleacht (Rialachán (CE) Uimh. 1002/2007)
—	:	olaszul	:	Dazio ridotto del 25 % [regolamento (CE) n. 1002/2007]
—	:	lettül	:	Nodoklis, kas samazināts par 25 % (Regula (EK) Nr. 1002/2007)
—	:	litvánul	:	25 % sumažintas muitas (Reglamentas (EB) Nr. 1002/2007)
—	:	magyarul	:	25 %-kal csökkentett vámtétel (1002/2007/EK rendelet)
—	:	máltaiul	:	Dazju mnaqqas b’25 % (Regolament (KE) Nru 1002/2007)
—	:	hollandul	:	Douanerecht verminderd met 25 % (Verordening (EG) nr. 1002/2007)
—	:	lengyelül	:	Opłata obniżona o 25 % (rozporządzenie (WE) nr 1002/2007)
—	:	portugálul	:	Direito reduzido em 25 % [Regulamento (CE) n.o 1002/2007]
—	:	románul	:	Drept redus cu 25 % [Regulamentul (CE) nr. 1002/2007]
—	:	szlovákul	:	Clo znížené o 25 % [nariadenie (ES) č. 1002/2007]
—	:	szlovénül	:	Znižana dajatev za 25 % (Uredba (ES) št. 1002/2007)
—	:	finnül	:	Tulli, jota on alennettu 25 % (asetus (EY) N:o 1002/2007)
—	:	svédül	:	Tullsatsen nedsatt med 25 % (förordning (EG) nr 1002/2007).

30.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 226/21

A BIZOTTSÁG 2007/54/EK IRÁNYELVE

(2007. augusztus 29.)

a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. július 27-i 76/768/EGK tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

a fogyasztási cikkek tudományos bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A „Tartós hajfestékek használata és a húgyhólyagrák kockázata” című tudományos tanulmány 2001-es közzétételét követően a kozmetikai termékek és fogyasztóknak szánt nem élelmiszer termékek tudományos bizottsága, melyet a 2004/210/EK bizottsági határozat (2) értelmében a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (FCTB) váltott fel, arra a következtetésre jutott, hogy a lehetséges kockázatok aggodalomra adnak okot. Javasolta a Bizottságnak, hogy tegyen további lépéseket a hajfestékekben található anyagok alkalmazásának ellenőrzésére.

(2)

A fogyasztási cikkek tudományos bizottsága továbbá a hajfestékek anyagaira vonatkozóan átfogó biztonsági értékelési stratégiát javasolt, amely tartalmazza a hajfesték termékekben alkalmazott anyagoknak a lehetséges genotoxicitásuk/mutagén hatásuk szempontjából történő vizsgálatára vonatkozó előírásokat is.

(3)

Az FCTB véleményét követően a Bizottság a tagállamokkal és az érdekeltekkel együttműködve megegyezett a hajfestékekben alkalmazott anyagok szabályozására irányuló átfogó stratégiáról, amely szerint az iparág köteles a hajfestékek anyagaival kapcsolatos tudományos adatokat tartalmazó dossziét beadni az FCTB által történő értékelés céljából.

(4)	Azokat az anyagokat, amelyekre nézve elmulasztják a megfelelő kockázatértékelést lehetővé tévő, frissített biztonsági dosszié beadását, fel kell venni a II. mellékletbe.

(5)

A 4,4′-Diaminodifenilamin és sói; a 4-Dietilamino-o-toluidin és sói; az N,N-Dietil-p-fenilén-diamin és sói; az N,N-Dimetil-p-fenilén-diamin és sói; és a Toluol-3,4-Diamin és sói jelenleg a III. melléklet 1. részének 8. és 9. hivatkozási számai alatt általános bejegyzésekként vannak felsorolva. Ezért ezeket egyértelműen törölni kell a III. melléklet általános bejegyzéseiből. Helyénvaló ezeket e helyett a II. mellékletben felsorolni. Ezért e mellékleteket ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	A 76/768/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 76/768/EGK irányelv II. és III. melléklete ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 2008. március 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. A tagállamok közlik a Bizottsággal e rendelkezések szövegét, valamint a Bizottság számára megküldenek egy táblázatot az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelésről.

E rendelkezéseket 2008. június 18-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. augusztus 29-én.

a Bizottság részéről

Günter VERHEUGEN

alelnök

(1) HL L 262., 1976.9.27., 169. o. A legutóbb a 2007/22/EK bizottsági irányelvvel (HL L 101., 2007.4.18., 11. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 66., 2004.3.4., 45. o.

MELLÉKLET

A 76/768/EGK irányelv a következőképpen módosul:

A II. melléklet az alábbi 1244–1328 hivatkozási számú anyagokkal egészül ki:

Hivatkozási szám	Kémiai név/INCI-név
„1244.	1-Metil-2,4,5-trihidroxibenzol (CAS-szám 1124-09-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1245.	2,6-Dihidroxi-4-metilpiridin (CAS-szám 4664-16-8) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1246.	5-Hidroxi-1,4-benzodioxán (CAS-szám 10288-36-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1247.	3,4-Metiléndioxifenol (CAS-szám 533-31-3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1248.	3,4-Metiléndioxianilin (CAS-szám 14268-66-7) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1249.	Hidroxipiridinon (CAS-szám 822-89-9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1250.	3-Nitro-4-aminofenoxietanol (CAS-szám 50982-74-6) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1251.	2-Metoxi-4-nitrofenol (CAS-szám 3251-56-7) (4-Nitroguajakol) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1252.	C.I. Acid Black 131 (CAS-szám 12219-01-1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1253.	1,3,5-Trihidroxibenzol (CAS-szám 108-73-6) (Floroglucin) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1254.	1,2,4-Benzoltriacetát (CAS-szám 613-03-6) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1255.	Etanol, 2,2’-iminobisz-, epiklórhidrinnel és 2-nitro-1,4-benzoldiaminnal kapott reakciótermékek (CAS-szám 68478-64-8) (CAS 158571-58-5) (HC Blue No. 5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1256.	N-Metil-1,4-diaminoantrakinon, epiklórhidrinnel és monoetanolaminnal kapott reakciótermékek (CAS-szám 158571-57-4) (HC Blue No. 4) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1257.	4-Aminobenzolszulfonsav (CAS-szám 121-57-3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1258.	3,3’-((Szulfonilbisz(2-nitro-4,1-fenilén)imino)bisz(6-(fenilamino)) benzolszulfonsav és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1259.	3(vagy 5)-((4-(Benzilmetilamino)fenil)azo)-1,2-(or1,4)-dimetil-1H-1,2,4-triazolium és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1260.	2,2’-((3-Klór-4-((2,6-diklór-4-nitrofenil)azo)fenil)imino)biszetanol (CAS-szám 23355-64-8) (Disperse Brown 1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1261.	Benzotiazolium, 2-[[4-[etil(2-hidroxietil)amino]fenil]azo]-6-metoxi-3-metil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1262.	2-[(4-Klór-2-nitrofenil)azo]-N-(2-metoxifenil)-3-oxobutanamid (CAS-szám 13515-40-7) (Pigment Yellow 73) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1263.	2,2’-[(3,3’-Diklór[1,1’-bifenil]-4,4’-diil)bisz(azo)]bisz[3-oxo-N-fenilbutanamid] (CAS-szám 6358-85-6) (Pigment Yellow 12) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1264.	2,2’-(1,2-Eténdiil)bisz[5-((4-etoxifenil)azo]benzolszulfonsav) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1265.	2,3-Dihidro-2,2-dimetil-6-[(4-(fenilazo)-1-naftalenil)azo]-1H-pirimidin (CAS-szám 4197-25-5) (Solvent Black 3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1266.	3(vagy 5)-[[4-[(7-Amino-1-hidroxi-3-szulfonato-2-naftil)azo]-1-naftil]azo]szalicilsav és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1267.	2-Naftalénszulfonsav, 7-(benzoilamino)-4-hidroxi-3-[[4-[(4-szulfofenil)azo]fenil]azo]- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1268.	(μ-((7,7’-Iminobisz(4-hidroxi-3-((2-hidroxi-5-(N-metilszulfamoil)fenil)azo)Naftalén-2-szulfonato))(6-)))dikuprát(2-) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1269.	3-[(4-(Acetilamino)fenil)azo]-4-hidroxi-7-[[[[5-hidroxi-6-(fenilazo)-7-szulfo-2-naftalenil]amino]karbonil]amino]-2-Naftalénszulfonsav és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1270.	2-Naftalénszulfonsav, 7,7’-(karbonildiimino)bisz(4-hidroxi-3-[[2-szulfo-4-[(4-szulfofenil)azo]fenil]azo]-, (CAS-szám 25188-41-4) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1271.	Etánaminium, N-(4-[bisz[4-(dietilamino)fenil]metilén]-2,5-ciklohexadién-1-ilidén)-N-etil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1272.	3H-Indolium, 2-[[(4-metoxifenil)metilhidrazono]metil]-1,3,3-trimetil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1273.	3H-Indolium, 2-(2-((2,4-dimetoxifenil)amino)etenil)-1,3,3-trimetil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1274.	Oldható nigrozin-szesz (CAS-szám 11099-03-9) (Solvent Black 5), hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1275.	Fenoxazin-5-ium, 3,7-bisz(dietilamino)-, (CAS-szám 47367-75-9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1276.	Benzo[a]fenoxazin-7-ium, 9-(dimetilamino)-, és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1277.	6-Amino-2-(2,4-dimetilfenil)-1H-benz[de]izokinolin-1,3(2H)-dion (CAS-szám 2478-20-8) (Solvent Yellow 44) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1278.	1-Amino-4-[[4-[(dimetilamino)metil]fenil]amino]antrakinon (CAS-szám 12217-43-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1279.	Laccaic Acid (CI Natural Red 25) (CAS-szám 60687-93-6) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1280.	Benzolszulfonsav, 5-[(2,4-dinitrofenil)amino]-2-(fenilamino)-, (CAS-szám 15347-52-1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1281.	4-[(4-Nitrofenil)azo]anilin (CAS-szám 730-40-5) (Disperse Orange 3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1282.	4-Nitro-m-feniléndiamin (CAS-szám 5131-58-8) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1283.	1-Amino-4-(metilamino)-9,10-antracéndion (CAS-szám 1220-94-6) (Disperse Violet 4) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1284.	N-Metil-3-nitro-p-feniléndiamin (CAS-szám 2973-21-9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1285.	N1-(2-Hidroxietil)-4-nitro-o-feniléndiamin (CAS-szám 56932-44-6) (HC Yellow No. 5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1286.	N1-(Tris(hidroximetil))metil-4-nitro-1,2-feniléndiamin (CAS-szám 56932-45-7) (HC Yellow No. 3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1287.	2-Nitro-N-hidroxietil-p-anizidin (CAS-szám 57524-53-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1288.	N,N’-Dimetil-N-Hidroxietil-3-nitro-p-feniléndiamin (CAS-szám 10228-03-2) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1289.	3-(N-Metil-N-(4-metilamino-3-nitrofenil)amino)propán-1,2-diol (CAS-szám 93633-79-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1290.	4-Etilamino-3-nitrobenzoesav (CAS-szám 2788-74-1) (N-Etil-3-Nitro PABA) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1291.	(8-[(4-Amino-2-nitrofenil)azo]-7-hidroxi-2-naftil)trimetilammonium és sói, kivéve Basic Red 118 (CAS-szám 71134-97-9), szennyeződésként a Basic Brown 17-ben, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1292.	5-((4-(Dimetilamino)fenil)azo)-1,4-dimetil-1H-1,2,4-triazolium és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1293.	m-Feniléndiamin, 4-(fenilazo)-, (CAS-szám 495-54-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1294.	1,3-Benzoldiamin, 4-metil-6-(fenilazo)- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1295.	2,7-Naftaléndiszulfonsav, 5-(acetilamino)-4-hidroxi-3-((2-metilfenil)azo)- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1296.	4,4’-[(4-Metil-1,3-fenilén)bisz(azo)]bisz([6-metil-1,3-benzoldiamin] (CAS-szám 4482-25-1) (Basic Brown 4) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1297.	Benzolaminium, 3-[[4-[[diamino(fenilazo)fenil]azo]-2-metilfenil]azo]-N,N,N-trimetil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1298.	Benzolaminium, 3-[[4-[[diamino(fenilazo)fenil]azo]-1-naftalenil]azo]-N,N,N-trimetil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1299.	Etánaminium, N-[4-[(4-(dietilamino)fenil)fenilmetilén]-2,5-ciklohexadién-1-ilidén]-N-etil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1300.	9,10-Antracéndion, 1-[(2-hidroxietil)amino]-4-(metilamino)- (CAS-szám 86722-66-9) származékai és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1301.	1,4-Diamino-2-metoxi-9,10-antracéndion (CAS-szám 2872-48-2) (Disperse Red 11) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1302.	1,4-Dihidroxi-5,8-bisz([(2-hidroxietil)amino]antrakinon (CAS-szám 3179-90-6) (Disperse Blue 7) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1303.	1-[(3-Aminopropil)amino]-4-(metilamino)antrakinon és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1304.	N-[6-[(2-Klór-4-hidroxifenil)imino]-4-metoxi-3-oxo-1,4-ciklohexadién-1-il]acetamid (CAS-szám 66612-11-1) (HC Yellow No. 8) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1305.	[6-[[3-Klór-4-(metilamino)fenil]imino]-4-metil-3-oxociklohexa-1,4-dien-1-il]urea (CAS-szám 56330-88-2) (HC Red No. 9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1306.	Fenotiazin-5-ium, 3,7-bisz(dimetilamino)-, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1307.	4,6-Bisz(2-Hidroxietoxi)-m-Feniléndiamin és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1308.	5-Amino-2,6-Dimetoxi-3-Hidroxipiridin (CAS-szám 104333-03-1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1309.	4,4’-Diaminodifenilamin (CAS-szám 537-65-5) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1310.	4-Dietilamino-o-toluidin (CAS-szám 148-71-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1311.	N,N-Dietil-p-feniléndiamin (CAS-szám 93-05-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1312.	N,N-Dimetil-p-feniléndiamin (CAS-szám 99-98-9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1313.	Toluol-3,4-Diamin (CAS-szám 496-72-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1314.	2,4-Diamino-5-metilfenoxietanol (CAS-szám 141614-05-3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1315.	6-Amino-o-krezol (CAS-szám 17672-22-9) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1316.	Hidroxietilaminometil-p-aminofenol (CAS-szám 110952-46-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1317.	2-Amino-3-nitrofenol (CAS-szám 603-85-0) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1318.	2-Klór-5-nitro-N-hidroxietil-p-feniléndiamin (CAS-szám 50610-28-1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1319.	2-Nitro-p-feniléndiamin (CAS-szám 5307-14-2) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1320.	Hidroxietil-2,6-dinitro-p-anizidin (CAS-szám 122252-11-3) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1321.	6-Nitro-2,5-piridindiamin (CAS-szám 69825-83-8) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1322.	Fenazinium, 3,7-diamino-2,8-dimetil-5-fenil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1323.	3-Hidroxi-4-[(2-hidroxinaftil)azo]-7-nitronaftalén-1-szulfonsav (CAS-szám 16279-54-2) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1324.	3-[(2-nitro-4-(trifluorometil)fenil)amino]propán-1,2-diol (CAS-szám 104333-00-8) (HC Yellow No. 6) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1325.	2-[(4-Klór-2-nitrofenil)amino]etanol (CAS-szám 59320-13-7) (HC Yellow No. 12) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1326.	3-[[4-[(2-Hidroxietil)Metilamino]-2-Nitrofenil]Amino]-1,2-Propándiol (CAS-szám 173994-75-7) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1327.	3-[[4-[Etil(2-Hidroxietil)Amino]-2-Nitrofenil]Amino]-1,2-Propándiol (CAS-szám 114087-41-1) és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén
1328.	Etánaminium, N-[4-[[4-(dietilamino)fenil][4-(etilamino)-1-naftalenil]metilén]-2,5-ciklohexadién-1-ilidén]-N-etil- és sói, hajfestékek összetevőjeként történő alkalmazás esetén”

A III. melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. rész a következőképpen módosul:

a 8. hivatkozási számnál a b oszlopban a „p-Fenilén-diamin, N-helyettesített származékai és sói; o-Fenilén-diamin N-helyettesített származékai az e mellékletben máshol felsorolt származékok kivételével” szöveg helyébe a következő szöveg lép: „p-Fenilén-diamin, N-helyettesített származékai és sói; o-Fenilén-diamin N-helyettesített származékai az e mellékletben és a II. melléklet 1309., 1311. és 1312. hivatkozási számai alatt felsorolt származékok kivételével”;

ii.

a 9. hivatkozási számnál a b oszlopban „A metil-fenilén-diaminok, ezek N-helyettesített származékai és sói a II. melléklet 364. sorszáma alatt található anyag kivételével” szöveg helyébe a következő lép: „A metil-fenilén-diaminok, ezek N-helyettesített származékai és sói a II. melléklet 364., 1310. és 1313. sorszáma alatt található anyagok kivételével”.

b)	A 2. részből el kell hagyni az alábbi hivatkozási számokat: 1., 2., 8., 13., 15., 30., 41., 43., 45., 46., 51., 52., 53. és 54.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

30.8.2007

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 226/30

AZ EUROJUST KÖLTSÉGVETÉSI SZABÁLYZATA

AZ EUROJUST TESTÜLETE,

tekintettel a Tanács 2002. február 28-i határozatára, amellyel – a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem megerősítése érdekében – létrehozta az Eurojust-ot és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság határozatára, amelyben elfogadja az Eurojust által kért, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK, Euratom rendelettől való eltéréseket,

mivel:

(1)	Az Eurojust jogi személy, és teljes mértékben felelős saját költségvetésének megállapításáért és végrehajtásáért.

(2)	Meg kell állapítani az Eurojust költségvetése megállapításának és végrehajtásának, valamint beszámolói elkészítésének és könyvvizsgálatának szabályait.

(3)	Meg kell határozni az Eurojust testülete, az engedélyezésre jogosult tisztviselő, a számvitelért felelős tisztviselő, az előlegelszámoló tisztviselő és a belső ellenőr hatáskörét és felelősségét.

(4)	Az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében hatékony ellenőrző rendszereket kell létrehozni.

(5)	Mivel az Eurojust finanszírozását a közösségi költségvetésben elszámolt éves támogatás biztosítja, a költségvetés megállapítására, a beszámolók beterjesztésére és a mentesítés megadására vonatkozó menetrendet összhangba kell hozni az általános költségvetési szabályzat vonatkozó rendelkezéseivel.

(6)	Ugyanezen ok miatt a közbeszerzési szerződések és a támogatások odaítélésekor az Eurojustnak azonos előírásokat kell betartania, mint a Közösség más intézményeinek; e tekintetben elegendő az általános költségvetési szabályzat vonatkozó rendelkezésére hivatkozni.

(7)	A költségvetési szabályzatnak tükröznie kell az Eurojust, mint igazságügyi együttműködési egység különleges igényeit. Teljes mértékben figyelembe kell venni az Eurojust által végzett, különösen a nyomozásokhoz és a bűnüldözéshez kapcsolódó szenzitív műveleteket.

(8)	Az Eurojust költségvetésére vonatkozó költségvetési szabályzatot – a Bizottsággal folytatott konzultáció után – az Eurojust testülete egyhangúlag fogadja el.

(9)	A Bizottság jóváhagyta ezt a rendeletet, beleértve a költségvetési keretrendelettől való eltéréseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ALKALMAZÁSI KÖR

1. cikk

E rendelet pontosan meghatározza az Eurojust költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó lényeges alapelveket és szabályokat.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.	„Eurojust-határozat”: a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem érdekében az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozat (1);

2.	„Eurojust”: az Eurojust-határozattal az Európai Unió szerveként létrehozott igazságügyi együttműködési egység;

3.	„testület”: az Eurojust-határozat 10. cikke (1) bekezdésében említett egység;

4.	„adminisztratív igazgató”: az Eurojust-határozat 29. cikkében, illetve 36. cikke (1) bekezdésében említett személy;

5.	„alkalmazottak”: az adminisztratív igazgató, valamint az Eurojust-határozat 30. cikkében említett személyzet;

6.	„költségvetés”: az Eurojust költségvetése, amint azt az Eurojust-határozat 34. cikke említi;

7.	„költségvetési hatóság”: az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa;

8.	„általános költségvetési szabályzat”: a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról (2);

„költségvetési keretrendelet”: a 2002. december 23-i, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (3);

10.

„az általános költségvetési szabályzat végrehajtási szabályai”: a 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletben az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési szabályzatról szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet végrehajtására megállapított részletes szabályok;

11.	„az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések”: e költségvetési szabályzat végrehajtási szabályai;

12.	„az Eurojust pénzügyi szabályai”: az Eurojust-határozat, ez a költségvetési szabályzat és az Eurojust-költségvetés végrehajtási szabályai;

13.	„személyzeti szabályzat”: az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzete szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei.

II. CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

3. cikk

A költségvetés elkészítése és végrehajtása megfelel az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvének e rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

1. FEJEZET

Az egységesség és teljesség elve

4. cikk

A költségvetés az az eszköz, amely minden pénzügyi évre előre jelzi és engedélyezi az Eurojust-határozat végrehajtásához szükségesnek tartott bevételeket és kiadásokat.

5. cikk

A költségvetés a következőket foglalja magában:

a)	saját bevételek, amelyek azon díjakból, illetékekből és – az 51. cikk sérelme nélkül – azon kamatokból, amelyeket az Eurojust a rábízott feladatok kiegészítéseként nyújtott szolgáltatatásaiért kap, valamint az esetleges egyéb bevételek;

b)	a fogadó tagállamok esetleges pénzügyi hozzájárulásaiból származó bevételek;

c)	az Európai Közösségek által nyújtott támogatás;

d)	meghatározott kiadási tételekhez a 19. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelt bevételek;

e)	az Eurojust kiadásai, beleértve az igazgatási kiadásokat.

6. cikk

(1) Bevétel nem szedhető be, és kiadás nem teljesíthető, amíg azt a költségvetés egy tételére nem könyvelték le.

(2) Előirányzat nem szerepelhet a költségvetésben, amennyiben nem tartozik szükségesnek tartott kiadási tételhez.

(3) A költségvetés által engedélyezett előirányzatot meghaladó kiadás nem teljesíthető vagy engedélyezhető.

2. FEJEZET

Az évenkéntiség elve

7. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatok egy pénzügyi évre engedélyezhetők, amely január 1-jétől december 31-ig tart.

8. cikk

(1) A költségvetés differenciált és nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, amelyek kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok a folyó pénzügyi évben létrejött jogi kötelezettségvállalások összes költségét fedezik.

(3) A kifizetési előirányzatok fedezik a folyó és/vagy a korábbi pénzügyi években vállalt jogi kötelezettségek teljesítésére szolgáló kifizetéseket.

(4) Az igazgatási előirányzatok nem differenciáltak. A pénzügyi éven túl terjedő időszakra vonatkozó, a helyi szokásokkal összhangban kötött vagy berendezések beszerzésére vonatkozó szerződésekből keletkező igazgatási kiadásokkal azon pénzügyi évre szóló költségvetést kell megterhelni, amelyben azok felmerülnek.

9. cikk

(1) Az Eurojust 5. cikkben említett bevételeit a pénzügyi évben beszedett összegek alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

(2) Az Eurojust bevételei azonos összegű kifizetési előirányzatokat fedeznek.

(3) Egy adott év költségvetésében engedélyezett előirányzatok kizárólag arra használhatók fel, hogy az adott pénzügyi évben vállalt és kifizetett kiadásokat, valamint az előző pénzügyi évekből származó kötelezettségvállalásokkal szemben esedékes összegeket fedezzék.

(4) A kötelezettségvállalásokat a december 31-ig vállalt jogi kötelezettségek alapján kell elszámolni.

(5) A kifizetéseket a számvitelért felelős tisztviselő által legkésőbb az adott év december 31-ig teljesített kifizetések alapján kell elszámolni a pénzügyi évre.

10. cikk

(1) Azokat az előirányzatokat, amelyeket nem használtak fel azon pénzügyi év végéig, amelyben szerepeltették, meg kell szüntetni.

A fel nem használt előirányzatok azonban kizárólag a következő pénzügyi évre átvihetőek a testület legkésőbb február 15-ig meghozott határozatával, a (2)–(7) bekezdéssel összhangban.

(2) A személyzeti kiadásokra vonatkozó előirányzatok nem vihetők át.

(3) A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalásainak előirányzatai és a pénzügyi év zárásakor még le nem kötött, nem differenciált előirányzatok átvihetők azon kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő összegek tekintetében, amelyekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben meghatározandó kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszának legnagyobb része december 31-ig befejeződött; ezen összegek a következő év március 31-ig leköthetők.

(4) A differenciált előirányzatok kifizetési előirányzatai átvihetők azon összegek tekintetében, amelyek meglévő kötelezettségvállalások vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások fedezésére szükségesek, amennyiben a következő évi költségvetés vonatkozó tételére előírt előirányzatok nem fedezik a szükségleteket. Az Eurojust először a folyó pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokat használja fel, és nem használja fel addig az átvitt előirányzatokat, amíg az előbbiek ki nem merülnek.

(5) A pénzügyi év zárásakor szabályszerűen vállalt kötelezettségeknek megfelelő, nem differenciált előirányzatokat automatikusan csak a következő pénzügyi évre lehet átvinni.

(6) Automatikusan megszűnnek azon átvitt előirányzatok, amelyeket az n + 1 év március 31-ig nem kötnek le.

Az ilyen módon átvitt előirányzatokat az elszámolásban meg kell jelölni.

(7) A december 31-én rendelkezésre álló, és a 19. cikkben említett célhoz kötött bevételből származó előirányzatokat automatikusan át kell vinni.

Először az átvitt, célhoz kötött bevételnek megfelelő, rendelkezésre álló előirányzatokat kell felhasználni.

11. cikk

Amennyiben az előirányzatok lekötését követő pénzügyi években a kötelezettségvállalásokat visszavonják azon tevékenységek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat előirányozták, úgy az érintett előirányzatokat meg kell szüntetni.

12. cikk

A költségvetésben szereplő előirányzatokat január 1-jei hatállyal lehet lekötni, amennyiben a költségvetés véglegessé vált.

13. cikk

(1) Minden év november 15-től a rendszeres igazgatási kiadások előre leköthetőek a következő évre tervezett előirányzatok terhére. E kötelezett azonban nem léphetik túl a folyó pénzügyi év megfelelő költségvetési tételében szereplő előirányzatok egynegyedét. Nem vonatkozhatnak olyan új típusú kiadásokra sem, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés elvben még nem hagyott jóvá.

(2) Az előre fizetendő kiadások, például a bérleti díjak, december 1-jétől kezdődően olyan kifizetéseket eredményeznek, amelyeket a következő pénzügyi évre vonatkozó előirányzatokra kell terhelni.

14. cikk

(1) Amennyiben a költségvetést a pénzügyi év kezdetén még nem fogadták el véglegesen, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni a kiadásokra vonatkozó azon kötelezettségekre és kifizetésekre, amelyeket a szabályszerűen elfogadott legutóbbi költségvetés végrehajtásának részeként egy meghatározott költségvetési tételre lehetett volna könyvelni.

(2) A kötelezettségeket fejezetenként az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egynegyedére lehet vállalni, és minden letelt hónap után egy újabb tizenkettedre.

Kifizetésekre fejezetenként havonta kerülhet sor, az előző pénzügyi év adott fejezetére engedélyezett összes előirányzat legfeljebb egy tizenkettedéig.

A bevételi és kiadási kimutatás-tervezetben meghatározott előirányzatok határa nem léphető túl.

(3) Az adminisztratív igazgató kérésére, amennyiben az Eurojust tevékenységének folytonossága és a kezelési követelmények úgy kívánják, a Testület a kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozóan egyidejűleg két vagy több, ideiglenes tizenkettedet is engedélyezhet, azokon felül, amelyeket az (1) és (2) bekezdés rendelkezései szerint automatikusan rendelkezésre bocsátottak.

A további tizenkettedeket egyben kell engedélyezni, és azok nem oszthatók fel.

3. FEJEZET

Az egyensúly elve

15. cikk

(1) A költségvetési bevételeknek és kifizetési előirányzatoknak egyensúlyban kell lenniük.

(2) A kötelezettségvállalási előirányzatok nem léphetik túl a közösségi támogatás, valamint a saját bevételek és az 5. cikkben említett egyéb bevételek összegét.

(3) Az Eurojust nem vehet fel kölcsönöket.

(4) Az Eurojustnak kifizetett pénzeszközök az Eurojust költségvetése számára kiegyensúlyozó támogatást testesítenek meg, amelyek az általános költségvetési szabályzat 81. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja értelmében előfinanszírozásnak tekintendők.

16. cikk

(1) Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege pozitív, úgy azt az év során kifizetett közösségi támogatás összegéig vissza kell fizetni a Bizottságnak. Az egyenlegnek azon részét, amely túllépi az év során kifizetett közösségi támogatás összegét, a következő év költségvetésében bevételként kell feltüntetni.

Az általános költségvetésben szereplő és a szervnek ténylegesen kifizetett közösségi támogatás közötti különbséget meg kell szüntetni.

(2) Amennyiben a 81. cikk szerinti eredményszámla egyenlege negatív, úgy azt a következő pénzügyi év költségvetésében kell feltüntetni.

(3) A bevételi vagy kifizetési előirányzatokat a költségvetésben a költségvetési eljárás során a módosító indítvány szerinti eljárás alkalmazásával, vagy a költségvetés végrehajtása során költségvetés-módosítással kell feltüntetni.

4. FEJEZET

Az elszámolási egység elve

17. cikk

A költségvetést euróban kell elkészíteni és végrehajtani, és az elszámolást is euróban kell benyújtani.

Mindazonáltal, pénzforgalmi célokból a számvitelért felelős tisztviselő és előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti valutában hajtsák végre a műveleteket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapítottak szerint.

5. FEJEZET

A globális fedezet elve

18. cikk

A 19. cikkre is figyelemmel, az összes bevétel fedezi az összes kifizetési előirányzatot. Minden bevételt és kiadást teljes egészében, egymással szembeni kiigazítás nélkül kell feltüntetni, a 21. cikkre is figyelemmel.

19. cikk

(1) A következő bevételi tételeket kell felhasználni meghatározott kiadási tételek finanszírozására:

a)	meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem;

b)	az Eurojust tevékenységeihez történő hozzájárulások a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek részéről, amennyiben azokról az Eurojust és a tagállamok, harmadik országok vagy egyéb szervek közötti megállapodások rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összes bevételi tétel fedezi az adott tevékenység vagy cél miatt felmerült összes közvetlen vagy közvetett kiadást.

(3) A költségvetés tartalmaz olyan tételeket, amelyeken az első bekezdésben említett célhoz kötött bevételi kategóriák szerepelnek, és amennyiben lehetséges, jelzi az összegüket.

20. cikk

(1) Az adminisztratív igazgató elfogadhatja az Eurojustnak szóló adományt, úgymint alapítványi összeget, támogatást, ajándékot és hagyatékot.

(2) Az olyan adományok elfogadásához, amelyek bizonyos pénzügyi költségeket vonnak maguk után, a Testület előzetes engedélye szükséges, amely döntését a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül hozza meg. Amennyiben a Testület a megadott időtartamon belül nem hoz döntést, úgy az adományt elfogadottnak kell tekinteni.

21. cikk

(1) Az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatározzák azon eseteket, amikor bizonyos összeg levonható a fizetési kérelmekből vagy számlákból, amelyeket azután a nettó összeg kifizetésének kell tekinteni.

A számlákra és kifizetési kérelmekre vonatkozó engedmények, visszatérítések és levonások nem számolhatók el az Eurojust bevételeként.

(2) Az Eurojustnak nyújtott javak, más termékek vagy szolgáltatások költségeinek adómentes összegével kell megterhelni a költségvetést, amennyiben olyan adót tartalmaznak, amelyet:

a)	vagy a tagállamok az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv szerint, a fogadó állam a székhelyről szóló megállapodás, vagy más, vonatkozó megállapodások alapján térít, illetve térítenek vissza;

b)	vagy egy tagállam vagy harmadik ország egyéb vonatkozó megállapodás alapján térít vissza.

Minden nemzeti adó, amelyet az Eurojust az első bekezdés értelmében átmenetileg visel, függő számlára kerül, amíg azokat az érintett állam vissza nem téríti.

(3) Minden negatív egyenleget kiadásként kell feltüntetni a költségvetésben.

(4) A költségvetés végrehajtása során felmerülő árfolyamkülönbségek tekintetében a költségvetésben kiigazítások hajthatók végre. A végleges nyereséget vagy veszteséget az évi mérleg foglalja magában.

6. FEJEZET

Az egyediség elve

22. cikk

A meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és fejezet alapján kell elkülöníteni; a fejezeteket tételcsoportokra és tételekre kell felosztani.

23. cikk

(1) Az adminisztratív igazgató egy fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre egyik tételcsoportból a másikba.

Az első albekezdés szerint végrehajtott átcsoportosításról a lehető leghamarabb tájékoztatja a Testületet.

(2) Az adminisztratív igazgató átcsoportosításokat hajthat végre egyik címből a másikba, vagy egyik fejezetből a másikba a pénzügyi év előirányzatainak 10 %-áig. Az ilyen címeken, illetve fejezeteken belüli átcsoportosításoktól a lehető legsürgősebben tájékoztatja a Testületet. E határ felett javaslatot tehet a Testületnek előirányzatok átcsoportosítására egyik címből a másikba vagy egy címen belül egyik fejezetből a másikba. A Testületnek egy hónap áll rendelkezésére, hogy elutasítsa ezen átcsoportosításokat; e határidő lejárta után azokat elfogadottnak kell tekinteni.

(3) Az átcsoportosítási javaslatokat és az e cikk szerint elvégzett átcsoportosításokat megfelelő és részletes bizonylatok kísérik, amelyek bemutatják az előirányzatok végrehajtását és a pénzügyi év végéig várható igényeket mind a jóváírandó tételekre, mind pedig azokra, amelyekből az előirányzatokat kiveszik.

24. cikk

(1) Az előirányzatokat csak olyan költségvetési tételekre lehet átcsoportosítani, amelyekre a költségvetés engedélyezett előirányzattal rendelkezik, vagy amelynél pro memoria (p.m.) bejegyzés szerepel.

(2) A célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatokat csak akkor lehet átcsoportosítani, ha azokat arra a célra használják, amelyre a bevételeket szánták.

7. FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

25. cikk

(1) A költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, azaz a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban.

(2) A gazdaságosság elve megköveteli, hogy az Eurojust által a tevékenységeire felhasznált források a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségben és minőségben, valamint a legjobb áron álljanak rendelkezésre.

A hatékonyság elve az igénybe vett források, és az elért eredmények közötti legjobb kapcsolatra vonatkozik.

Az eredményesség elve a kitűzött meghatározott célok megvalósítására, és a tervezett eredmények elérésére vonatkozik.

(3) Meghatározott, mérhető, elérhető, arányos és időzített célokat kell a költségvetésben foglalt minden tevékenységi ágra megszabni. E célok elérését minden tevékenységre vonatkozóan teljesítménymutatókkal kell ellenőrizni, és erről az adminisztratív igazgató tájékoztatja a Testületet. Ezen információt évente, és legkésőbb az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokban kell megadni.

(4) A döntéshozatal javítása érdekében az Eurojust rendszeresen előzetes és utólagos értékelést készít a programokról vagy tevékenységekről. Ezen értékeléseket minden olyan tevékenységre és programra alkalmazni kell, amelyek jelentős kiadással járnak, és az értékelési eredményeket meg kell küldeni a Testületnek.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott célok és intézkedések nem vonatkoznak az egyes esetekkel kapcsolatos munkára.

8. FEJEZET

Az átláthatóság elve

26. cikk

(1) Az átláthatóság elvének megfelelően kell a költségvetést elkészíteni és végrehajtani, valamint az elszámolásokat benyújtani.

(2) A véglegesen elfogadott költségvetést és a költségvetés-módosításokat az elfogadásuktól számított két hónapon belül az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

III. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

1. FEJEZET

A költségvetés megállapítása

27. cikk

(1) A költségvetést az Eurojust-határozat rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.

(2) Az adminisztratív igazgató minden évben elkészíti és a Testületnek jóváhagyásra benyújtja az Eurojust következő évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezetét.

(3) Az adminisztratív igazgató által elkészített tervezet alapján a Testület elkészíti az Eurojust bevételeinek és kiadásainak előirányzatát, amely magában foglalja az előirányzatot alátámasztó általános iránymutatásokat. A Testület az előirányzatot és az irányelveket minden évben legkésőbb március 31-ig elküldi a Bizottságnak.

(4) Az Eurojust becsült bevételei és kiadásai a következőket tartalmazzák:

a)	egy létszámterv, amely meghatározza a költségvetési előirányzatok határain belül engedélyezett állandó és átmeneti álláshelyek számát besorolási fokozat és osztály szerint;

b)	a személyi állomány létszámának növelésekor egy nyilatkozat, amely indokolja az új álláshelyekre vonatkozó igényeket;

c)	a készpénzkifizetések és -bevételek negyedéves becslése.

(5) Az előirányzat alapján a Bizottság az Európai Unió előzetes általános költségvetéstervezetében javaslatot tesz az éves támogatás összegére, valamint az állandó és az átmeneti álláshelyekre, és ezt a javaslatot a Szerződés 272. cikkének megfelelően benyújtja a költségvetési hatóságnak.

(6) A költségvetési hatóság a 32. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja az Eurojust létszámtervét, és annak minden későbbi módosítását.

(7) A költségvetési év kezdete előtt a Testület elfogadja az Eurojust-határozat 34. cikke (1) bekezdésének harmadik mondata szerint meghatározott létszámtervet is magában foglaló költségvetést a költségvetési hatóság által a (6) bekezdésnek megfelelően engedélyezett éves támogatás és álláshelyek száma alapján, az Eurojustnak nyújtott hozzájárulásokhoz és más forrásokból származó pénzeszközökhöz igazítva azt.

28. cikk

A költségvetés módosítása, beleértve a létszámtervet, egy, az eredeti költségvetéssel azonos módon elfogadott költségvetés-módosítással történik, az Eurojust-határozat rendelkezéseivel és a 27. cikkel összhangban.

2. FEJEZET

A költségvetés szerkezete és bemutatása

29. cikk

A költségvetés magában foglalja a bevételek és a kiadások kimutatását.

30. cikk

Amennyiben az Eurojust tevékenységeinek jellege indokolja, úgy a kiadásokról készült kimutatást a cél szerinti besorolással készült nómenklatúra alapján kell elkészíteni. E nómenklatúrát az Eurojust határozza meg, és világosan különbséget tesz az igazgatási és a működési előirányzatok között.

31. cikk

A költségvetés a következőket tartalmazza:

a bevételi kimutatásban:

a)	az Eurojust adott pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele;

b)	az előző pénzügyi év becsült bevétele és az n – 2 év bevétele;

c)	a megfelelő megjegyzések minden bevételi tételhez.

a kiadási kimutatásban:

a)	az adott pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok;

b)	a megelőző pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, és az n – 2 évben lekötött és kifizetett kiadások;

c)	a következő pénzügyi években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló kimutatása a korábbi pénzügyi években vállalat költségvetési kötelezettségek teljesítésére;

d)	megfelelő megjegyzés minden alfejezethez.

32. cikk

(1) A 27. cikkben említett létszámterv a pénzügyi évre engedélyezett álláshelyek száma mellett megmutatja az előző évre engedélyezett számot és a ténylegesen betöltött álláshelyek számát.

A létszámterv kötelező határt szab az Eurojust számára; a megállapított határon túl további kinevezés nem történhet. Mindazonáltal az A*16, A*15, A*14 és A*13 besorolási osztályok kivételével a Testület módosíthatja a létszámtervet az engedélyezett álláshelyek 10 %-áig a következő két feltétel mellett:

a)	ez nem befolyásolja a teljes pénzügyi évre vonatkozó személyzeti előirányzat mértékét;

b)	a létszámterv által engedélyezett álláshelyek teljes számára vonatkozó határt nem lépik túl.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve a kinevező hatóság által a személyzeti szabályzattal összhangban engedélyezett részmunkaidős munka hatásait más kinevezések ellensúlyozhatják.

IV. CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

33. cikk

Az adminisztratív igazgató látja el az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait. A költségvetési bevételeket és kiadásokat az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül teljesíti.

34. cikk

(1) Az adminisztratív igazgató a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az Eurojustnak a személyzeti szabályzat alá tartozó személyzetére az Eurojust pénzügyi szabályaival összhangban. A felhatalmazott személyek csak a kifejezetten rájuk ruházott hatáskörön belül járhatnak el.

(2) A felhatalmazott személyek átruházhatják szerzett hatáskörüket az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezéseknek megfelelően. A hatáskörök további átruházásához minden esetben az adminisztratív igazgató kifejezett egyetértése szükséges.

35. cikk

(1) Az e cím 2. fejezete szerinti valamennyi pénzügyi szereplő számára tilos olyan költségvetés-végrehajtási intézkedést hozni, amelynek során saját érdekei összeütközésbe kerülnek az Eurojust érdekeivel. Amennyiben ilyen eset előfordul, úgy az érintett szereplőnek tartózkodnia kell az intézkedéstől, és az ügyet az illetékes hatóság elé kell terjeszteni.

(2) Összeférhetetlenség akkor következik be, amennyiben a költségvetés végrehajtása során egy szereplő vagy egy belső ellenőr funkciójának pártatlan és objektív gyakorlását hátráltatják olyan okok, mint családi, érzelmi élet, politikai vagy nemzeti hovatartozás, gazdasági érdek vagy bármely egyéb, a kedvezményezettel közös érdek.

(3) Az első bekezdésben említett illetékes hatóság a személyzet érintett tagjának közvetlen felettese. Amennyiben a személyzet érintett tagja az adminisztratív igazgató, úgy az illetékes hatóság a Testület.

36. cikk

(1) A költségvetést az adminisztratív igazgató a neki alárendelt szervezeti egységekben hajtja végre.

(2) A műszaki ismereteket igénylő feladatokkal és az adminisztrációs, előkészítési vagy kisegítő feladatokkal, amelyek nem igénylik sem a hatósági jogkör, sem a mérlegelési jogkör gyakorlását, szerződéssel meg lehet bízni magánjog hatálya alá tartozó, külső intézményeket vagy szerveket, amennyiben ez szükségesnek bizonyul.

2. FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1. szakasz – A feladatok elkülönítésének elve

37. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

2. szakasz – Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

38. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a bevételeknek és a kiadásoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesülnek.

(2) A kiadások végrehajtásához az engedélyezésre jogosult tisztviselő költségvetési kötelezettségeket és jogi kötelezettségeket vállal, érvényesíti a kiadásokat és engedélyezi a kifizetéseket, valamint előkészíti az előirányzatok végrehajtását.

(3) A bevételek teljesítése magában foglalja az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítését, a követelések megállapítását és a beszedési utalványok kiállítását. Tartalmazza továbbá adott esetben a megállapított követelésekről való lemondást is.

(4) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bevezeti az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben megállapított minimumszabványokat. Ezeket a minimumszabványokat a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított egyenértékű szabványok alapján állapítja meg, és az igazgatási környezettel és a finanszírozott intézkedések természetével kapcsolatos kockázatok figyelembevételével alakítja ki a szervezeti struktúrát és a belső igazgatási és ellenőrzési rendszert, valamint a feladatainak ellátásához megfelelő eljárásokat, beleértve adott esetben az utólagos ellenőrzéseket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő szervezeti egységén belül kialakít egy szakértői és tanácsadói funkciót, amely segíti a tevékenységével összefüggő kockázatok ellenőrzését.

(5) Egy művelet engedélyezése előtt a személyzet olyan tagjai ellenőrzik a működési és pénzügyi szempontokat, akik nem vettek részt a művelet kezdeményezésében. Egy művelet kezdeményezése és előzetes vagy utólagos ellenőrzése két különálló feladat.

(6) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól mentesítő határozat dátumától számított öt évig megőrzi a végrehajtott műveletekkel kapcsolatos bizonylatokat.

39. cikk

(1) A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet kezdeményezése minden olyan műveletet magában foglal, amely előkészíti a költségvetésnek a 33. és 34. cikkben említett, illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi végrehajtására vonatkozó jogi aktusok elfogadását.

(2) A 38. cikk (5) bekezdésében említett művelet előzetes ellenőrzése magában foglal minden olyan előzetes ellenőrzést, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végez a működési és pénzügyi szempontok ellenőrzése érdekében.

(3) Minden műveletet legalább egy előzetes ellenőrzésnek kell alávetni. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy:

a)	a kiadások rendben vannak, és megfelelnek a vonatkozó rendelkezéseknek;

b)	alkalmazzák a 25. cikkben említett, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét.

(4) A dokumentumok utólagos ellenőrzésének, és adott esetben, a helyszíni ellenőrzések célja annak ellenőrzése, hogy a költségvetés által finanszírozott műveleteket helyesen hajtották végre és különösen, hogy betartották a (3) bekezdésben említett kritériumokat. Ezen ellenőrzéseket kockázatelemzés alkalmazásával mintavétel alapján lehet végrehajtani.

(5) A (2) és (4) bekezdésben említett ellenőrzésért felelős tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak nem azonosak azokkal, akik az (1) bekezdésben említett feladatokat ellátják, illetve nem alárendeltjei azoknak.

(6) A pénzügyi műveletek lebonyolításának ellenőrzéséért felelős személynek rendelkeznie kell az ehhez szükséges szakmai ismeretekkel. Figyelembe kell vennie az Eurojust által elfogadott és a Bizottság által saját szervezeti egységei számára megállapított szabványokon alapuló, szakmai normák egyedi kódexét.

40. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai elvégzéséről éves tevékenységi jelentés (a továbbiakban: „az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentése”) formájában tesz jelentést a Testületnek, amellyel egyidejűleg pénzügyi és igazgatási tájékoztatást is ad. E jelentés tartalmazza műveleteinek eredményeit, utalva a nem az egyes konkrét esetekkel kapcsolatos műveletekre kitűzött célokra, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokra, a rendelkezésre álló források felhasználására, valamint a belső ellenőrzési rendszer működési módjára. A 71. cikk szerinti belső ellenőr figyelembe veszi az éves tevékenységi jelentést, és minden egyéb megjelölt információt.

(2) A Testület legkésőbb minden év június 15-ig elemzést és értékelést küld a költségvetési hatóságnak és a Számvevőszéknek az engedélyezésre jogosult tisztviselő előző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéséről. Ezen elemzés és értékelés a létesítő okirat rendelkezéseivel összhangban részét képezi az Eurojust éves jelentésének.

41. cikk

A személyzetnek a tranzakciók pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő olyan tagja, aki úgy véli, hogy felettese azt kívánja tőle, hogy olyan döntést alkalmazzon, vagy olyan döntésbe egyezzen bele, amely szabálytalan, vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel vagy azon szakmai szabályokkal, amelyek betartását megkövetelik tőle, erről írásban értesíti az adminisztratív igazgatót, és amennyiben ez utóbbi nem hoz intézkedéseket ésszerű határidőn belül, úgy a 47. cikk (4) bekezdésében említett testületet, illetve a Testületet. Bármely olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, értesíti az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságokat és szerveket.

42. cikk

Amennyiben a 34. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan felhatalmazásra vagy továbbadott felhatalmazásra kerül sor, úgy a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre a 38. cikk (1), (2) és (3) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

3. szakasz – A számvitelért felelős tisztviselő

43. cikk

(1) A Testület kinevez egy, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó, számvitelért felelős tisztviselőt, aki az Eurojuston belül a következőkért felelős:

a)	a kifizetések megfelelő végrehajtása, a bevételek beszedése és a megállapított követelések behajtása;

b)	a beszámolók elkészítése és bemutatása a VII. címmel összhangban;

c)	a könyvvezetés a VII. címmel összhangban;

d)	a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör VII. címmel összhangban történő végrehajtása, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott rendelkezésekkel összhangban;

e)	a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése és adott esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információk nyújtására és igazolására megállapított rendszerek érvényesítése;

f)	pénztárkezelés.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől megkapja az ez utóbbi által megbízhatóként garantált összes olyan információt, amely szükséges azon elszámolások elkészítéséhez, amelyek a valóságnak megfelelő képet adnak az Eurojust vagyonáról és a költségvetés végrehajtásáról.

(3) E cikk (4) bekezdésére és a 44. cikkre is figyelemmel, a számvitelért felelős tisztviselő rendelkezik egyedül felhatalmazással arra, hogy pénzt és egyéb vagyontárgyakat kezeljen. Ő felel azok megóvásáért.

(4) A számvitelért felelős tisztviselő bizonyos feladatokat átruházhat a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó beosztottjaira, amennyiben ez feladatai ellátásához elengedhetetlen. Ilyen esetben a számvitelért felelős tisztviselő előzetesen értesíti az engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(5) A felhatalmazó jogi aktus állapítja meg a felhatalmazottakra bízott feladatokat, és azok jogait és kötelezettségeit.

4. szakasz – Előlegelszámoló tisztviselő

44. cikk

Amennyiben a kis összegek kifizetése és az 5. cikkben említett egyéb bevételek beszedése esetén elengedhetetlennek bizonyul, úgy előlegszámlák nyithatók, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő alapít, és amelyek az általa kinevezett előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe tartoznak.

Az egyes kiadási vagy bevételi tételek maximális összege, amelyet az előlegelszámoló tisztviselő harmadik félnek kifizethet, nem haladhat meg egy bizonyos összeget, amelyet az egyes kiadási és bevételi tételekre az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezések meghatároznak.

3. FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1. szakasz – Általános szabályok

45. cikk

(1) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselők esetében az őket kinevező hatóság bármikor átmenetileg vagy végleg visszavonhatja a felhatalmazást vagy továbbadott felhatalmazást.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő bármikor visszavonhatja hozzájárulását egy bizonyos továbbadott felhatalmazáshoz.

(2) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselőt a Testület bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

A Testület ideiglenes számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki.

(3) A fegyelmi eljárás sérelme nélkül az előlegelszámoló tisztviselőt a számvitelért felelős tisztviselő bármikor átmenetileg vagy végleg felmentheti feladatai ellátása alól.

46. cikk

(1) E fejezet rendelkezései nem érintik azon büntetőjogi felelősséget, amelyet az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a 45. cikkben említett személyek viselnek az alkalmazandó nemzeti jog rendelkezéseinek, valamint a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a Közösségek vagy a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni harcról szóló hatályos rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőt, számvitelért felelős tisztviselőt és előlegelszámoló tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított fegyelmi felelősség és kártérítési kötelezettség terhel a 47., 48. és 49. cikk sérelme nélkül. Olyan jogellenes tevékenység, csalás vagy korrupció esetén, amely sértheti a Közösség érdekeit, az ügyet az alkalmazandó jogszabályokban kijelölt hatóságok és szervek elé kell terjeszteni.

2. szakasz – A felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

47. cikk

(1) Az engedélyezésre jogosult tisztviselőt a személyzeti szabályzatban megállapított kártérítési kötelezettség terheli. Ennek megfelelően kötelezhető, hogy teljes egészében vagy részben jóvátegye azon károkat, amelyeket a Közösségeknek feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott, különösen, ha követelések megállapításáról rendelkezik vagy beszedési utalványt állít ki, kiadást eszközöl vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy az megfelelne e költségvetési szabályzatnak és az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezéseknek.

Ugyanez érvényes, ha – súlyos kötelességszegéssel – nem készít el egy esedékessé váló követelés megállapításáról szóló dokumentumot, vagy elmulasztja egy beszedési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, vagy elmulasztja egy olyan kifizetési utalvány kiállítását, vagy indokolás nélkül késve állítja azt ki, amely által a közösségi szervnek harmadik féllel szemben polgári jogi felelőssége keletkezhet.

(2) Amennyiben a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy véli, hogy a felelősségi körébe tartozó határozat szabálytalan vagy ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel, úgy írásban tájékoztatja az őt felhatalmazó hatóságot. Amennyiben a felhatalmazó hatóság írásban indokolt utasításokat ad a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az adott döntés végrehajtására, úgy ez utóbbinak azt végre kell hajtani, és ezért nem tekinthető felelősnek.

(3) Felhatalmazás esetén az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős a belső igazgatási és az ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.

(4) A Bizottság által a pénzügyi szabálytalanság és annak esetleges következményei megállapítására létrehozott testület az általános költségvetési szabályzat 66. cikke (4) bekezdésével összhangban ugyanazon jogokat gyakorolhatja az Eurojust tekintetében, mint a Bizottság szervezeti egységei tekintetében, amennyiben a Testület így dönt.

Amennyiben nem hoz ilyen döntést, úgy a Testület egy e területre szakosodott, funkcionálisan független testületet hoz létre.

E testület véleménye alapján az adminisztratív igazgató dönt arról, hogy kezdeményez-e fegyelmi vagy kártérítési eljárást. Amennyiben a testület rendszerproblémát tár fel, úgy arról ajánlásaival együtt jelentést küld az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek és a Bizottság belső ellenőrének. Ha a vélemény az adminisztratív igazgatót is érinti, úgy a testület azt a Testületnek és a Bizottság belső ellenőrének küldi meg.

(5) A személyzet bármely tagja kötelezhető, hogy – a személyzeti szabályzattal összhangban – teljesen vagy részben jóvátegye azon kárt, amelyet az Eurojustnak a feladatai teljesítése során vagy azzal kapcsolatban elkövetett súlyos kötelességszegés miatt okozott.

A kinevezéssel megbízott hatóság a személyzeti szabályzatban a fegyelmi ügyekre megállapított alakszerűségek elvégzése után indokolt döntést hoz.

3. szakasz – A számvitelért felelős tisztviselőre és az előlegelszámoló tisztviselőre alkalmazandó szabályok

48. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint a számvitelért felelős tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelezettségszegés következő formáiért:

a)	a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	bankszámlák vagy postai elszámolási számlák módosítása az engedélyezésre jogosult tisztviselő előzetes értesítése nélkül;

c)	olyan összegek beszedése vagy kifizetése, amelyek nincsenek összhangban a megfelelő beszedési és kifizetési utalványokkal;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

49. cikk

A személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint az előlegelszámoló tisztviselő ellen fegyelmi és kártérítési eljárás indítható, különösen a kötelességszegés következő formáiért:

a)	a rábízott készpénz, vagyontárgyak és dokumentumok elvesztése vagy megrongálása, illetve az elvesztés vagy megrongálódás gondatlan előidézése;

b)	az általa teljesített kifizetéseket nem tudja megfelelő bizonylatokkal igazolni;

c)	nem jogosult személyeknek kifizetések teljesítése;

d)	esedékes bevételek beszedésének elmulasztása.

4. FEJEZET

Bevételi műveletek

1. szakasz – Általános rendelkezések

50. cikk

Az Eurojust a közösségi támogatás egészére vagy egy részére fizetési kérelmet nyújt be a Bizottságnak olyan feltételek mellett és időközönként, amelyekben a Bizottsággal megállapodott, és e kérelemhez csatol egy pénzforgalmi előrejelzést.

51. cikk

A Bizottság által támogatás formájában az Eurojustnak kifizetett pénzeszközök után járó kamatok az általános költségvetést illetik meg.

2. szakasz – Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések

52. cikk

Az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslést először az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő készíti el minden olyan intézkedés vagy helyzet tekintetében, amely az Eurojustnak járó követelést előidézhet, vagy azt módosíthatja.

3. szakasz – Az esedékessé váló követelések megállapítása

53. cikk

(1) Az esedékessé váló követelések megállapítása során a felhatalmazás vagy továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	igazolja, hogy az adós tartozása fennáll;

b)	meghatározza, vagy ellenőrzi a tartozás valódiságát és összegét;

c)	ellenőrzi azon feltéteket, amelyek mellett a tartozás esedékes.

(2) Minden nem vitatott, rögzített összegű és esedékes követelést a számvitelért felelős tisztviselőnek szóló beszedési utalvánnyal kell megállapítani, amelyet az adósnak megküldött terhelési értesítés követ. Mindkét dokumentumot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő állítja ki és küldi el.

(3) A hatályos jogi vagy szerződéses előírások sérelme nélkül, a terhelési értesítésben megállapított esedékességkor vissza nem fizetett követelés az általános költségvetési szabályzat részletes végrehajtási szabályaival összhangban kamatot hoz.

(4) Kellően indokolt esetekben bizonyos rendszeres bevételi tételek ideiglenesen állapíthatók meg.

Az ideiglenes megállapítás több, meghatározott összeg beszedésére vonatkozik, amelyeket ezért nem kell egyedileg megállapítani.

A pénzügyi év vége előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselő módosítja az ideiglenesen megállapított összegeket, hogy azok megfeleljenek a ténylegesen megállapított követeléseknek.

4. szakasz – A behajtás engedélyezése

54. cikk

A behajtás engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő beszedési utalvány kiállításával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy szedje be az általa megállapított esedékessé váló követelést.

5. szakasz – Behajtás

55. cikk

(1) A jogalap nélkül kifizetett összegeket be kell hajtani.

(2) A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen kiállított beszedési utalványok szerint jár el. Kellő körültekintéssel jár el annak biztosítására, hogy az Eurojust megkapja bevételeit, és gondoskodnia kell az Eurojust jogainak védelméről.

(3) Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azt tervezi, hogy lemond egy megállapított esedékessé váló követelés beszedéséről, úgy biztosítja, hogy a lemondás szabályosan történik, és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

E lemondás az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet indokolni kell. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ilyen döntési jogkört nem ruházhat át.

A lemondó határozat megállapítja, milyen lépések történtek a beszedés biztosítására, és megadja az alapjául szolgáló jogi és ténybeli indokokat.

(4) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő törli a megállapított esedékessé váló követelést, ha bebizonyosodik, hogy jogi vagy ténybeli hiba miatt a követelést nem szabályszerűen állapították meg. Az ilyen törlés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

(5) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felfelé vagy lefelé kiigazítja a megállapított követelés összegét, amennyiben egy ténybeli tévedés a követelés összegének megváltoztatását idézi elő, feltéve hogy e korrekció nem tartalmazza az Eurojust javára megállapított igény elvesztését. E kiigazítás az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése, amelyet megfelelően indokolni kell.

56. cikk

(1) Az esedékes összeg tényleges beszedését a számvitelért felelős tisztviselő könyveli le, és arról tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2) Minden, a számvitelért felelős tisztviselőnek történt készpénzfizetésről elismervényt kell kiállítani.

57. cikk

(1) Amennyiben a terhelési értesítésben megállapított esedékességi napon tényleges beszedés nem történt, úgy a számvitelért felelős tisztviselő tájékoztatja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és azonnal megkezdi a beszedési eljárás foganatosítását a rendelkezésére álló jogi eszközökkel, beleértve, adott esetben, a beszámítást és, ha ez nem lehetséges, a végrehajtást.

(2) Az Eurojust olyan adóssal szembeni követeléseit, aki maga az Eurojusttal szemben nem vitatott, meghatározott összegű és esedékes követeléssel rendelkezik, a számvitelért felelős tisztviselő a beszedés során a megfelelő összegben ellenkövetelésként számítja be, amennyiben ez jogilag lehetséges.

58. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyetértésben meghosszabbíthatja a fizetési határidőt, de csak az adós írásos kérésére, amelyben megindokolja az okokat, és feltéve, hogy a következő két feltétel teljesül:

a)	az adós vállalja, hogy az általános költségvetési szabályzat részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett határidő-meghosszabbítás teljes idejére, amely a kifizetés eredeti esedékességi napján kezdődik;

b)	az Eurojust jogainak védelme érdekében az adós pénzügyi garanciát ad, amely mind a tőkeösszeget, mind a kamatokat fedezi.

6. szakasz – A díjakra és illetékekre vonatkozó egyedi rendelkezések

59. cikk

Amennyiben az Eurojust az 5. cikk a) pontjában említett díjakat és illetékeket szed be, úgy minden pénzügyi év elején átfogó ideiglenes előirányzat készül e díjakról és illetékekről. A követelések összegének megállapítása és a behajtás az 53–58. cikkben foglalt rendelkezések szerint történik.

5. FEJEZET

Kiadási műveletek

60. cikk

(1) Minden kiadási tételre a következő négy eljárás vonatkozik: lekötés, érvényesítés, engedélyezés és kifizetés.

(2) Minden kiadási kötelezettségvállalást pénzügyi döntés előz meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

(3) Az Eurojust munkaprogramja megfelel az általa végzett tevékenységekre vonatkozó pénzügyi döntésnek, feltéve hogy azokat pontosan meghatározták, és pontosan kifejtették az alapul szolgáló kritériumokat.

(4) Az igazgatási előirányzatokat előzetes pénzügyi döntés nélkül is végre lehet hajtani.

1. szakasz – Kiadásokra vállalt kötelezettség

61. cikk

(1) A költségvetési kötelezettségvállalás az a művelet, amely fenntartja a jogi kötelezettségvállalások teljesítéséből adódó, elkövetkező kifizetések fedezetéhez szükséges előirányzatokat.

(2) A jogi kötelezettségvállalás az az eljárás, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kötelezettségeket vállal vagy állapít meg, amelyek költségvetést terhelő költséget eredményeznek.

(3) A költségvetési kötelezettségvállalás egyedi, ha a kedvezményezett és a kiadás összege ismert.

(4) A költségvetési kötelezettségvállalás globális, ha az egyedi kötelezettségvállalás meghatározásához szükséges tényezők közül legalább egy nem ismert.

(5) A költségvetési kötelezettségvállalás ideiglenes, ha rendszeres igazgatási kiadások fedezését szolgálja, és az összeg vagy a végső kedvezményezett nem ismert.

Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több, későbbi fizetési igényt eredményező egyedi jogi kötelezettségvállalással, vagy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos kivételes esetekben közvetlenül kifizetéssel kell teljesíteni.

62. cikk

(1) A költségvetést terhelő kiadást eredményező intézkedés tekintetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő először költségvetési kötelezettséget vállal, mielőtt harmadik féllel szemben jogi kötelezettséget vállalna.

(2) Az egyedi vagy ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalásra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségek n év december 31-ig vállalhatók.

Az első albekezdésben említett időszakok végén e költségvetési kötelezettségvállalások fel nem használt egyenlegeit az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő visszavonja.

(3) Az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre kötött jogi kötelezettségvállalásoknak és a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásoknak, a személyzeti kiadások kivételével, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően megszabott végleges végrehajtási határidővel kell rendelkezniük.

Az ilyen kötelezettségvállalások bármely részét, amelyet e határidőt követő hat hónapon belül nem teljesítettek, a 11. cikkel összhangban vissza kell vonni.

63. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalás elfogadása esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kiadást a költségvetés megfelelő tételére terhelik;

b)	az előirányzatok rendelkezésre állnak;

c)	a kiadás megfelel az Eurojust pénzügyi szabályainak;

d)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják.

2. szakasz – A kiadások érvényesítése

64. cikk

A kiadások érvényesítése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő:

a)	ellenőrzi a hitelező jogosultságának meglétét;

b)	ellenőrzi a követelés esedékességét;

c)	megállapítja vagy ellenőrzi az igény valódiságát és összegét.

65. cikk

(1) A kiadások érvényesítése azon bizonylatokon alapul, amelyek a hitelező jogosultságát tanúsítják, a ténylegesen nyújtott szolgáltatásokról, a ténylegesen leszállított árukról és a ténylegesen elvégzett munkáról szóló nyilatkozat, vagy egyéb, a kifizetést igazoló okmányok alapján.

(2) Az érvényesítésről szóló döntés a „kifizethető” jelzésnek az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő általi feltüntetésével válik alakszerűvé.

(3) Számítógéppel nem támogatott rendszerben a „kifizethető” megjelölés bélyegző formájában jelenik meg, amely az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő aláírását tartalmazza. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” megjelölés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyes jelszavával való elektronikus érvényesítés formájában történik.

3. szakasz – A kiadások engedélyezése

66. cikk

(1) A kiadások engedélyezése során az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kifizetési utalvány kibocsátásával utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt, hogy az általa érvényesített kiadási tételt fizesse ki.

(2) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezi és aláírja a kifizetési utalványt, majd elküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 38. cikk (6) bekezdésével összhangban megőrzi a bizonylatokat.

(3) Adott esetben a számvitelért felelős tisztviselőnek megküldött kifizetési utalványt olyan okmány kíséri, amely igazolja, hogy a javakat a 90. cikk (1) bekezdésében említett leltárba vették.

4. szakasz – A kiadások kifizetése

67. cikk

(1) A kifizetés annak igazolásától függ, hogy a vonatkozó fellépést az általános költségvetési szabályzat 49. cikke szerinti alap jogi aktus, illetve a szerződés vagy támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban végrehajtották, és a következő műveletek egyikére vonatkozik:

a)	a teljes esedékes összeg kifizetése;

az esedékes összeg kifizetése a következő módok egyikével:

i.	előfinanszírozás, amelyet több kifizetésre lehet felbontani;

ii.	egy vagy több időközi kifizetés;

iii.	az esedékes összegek fennmaradó részének kifizetése.

Az előfinanszírozás teljes egészében vagy részben beszámít az időközi kifizetésekbe.

A teljes előfinanszírozás és az időközi kifizetések beszámítanak a fennmaradó összegek kifizetésébe.

(2) Az elszámolásokban különbséget kell tenni a fizetés (1) bekezdésben említett különböző típusai között azok teljesítésekor.

68. cikk

A kiadásokat a számvitelért felelős tisztviselő teljesíti a rendelkezésre álló pénzeszközök keretein belül.

5. szakasz – A kiadási műveletek határidői

69. cikk

A kiadások érvényesítését, engedélyezését és kifizetését az általános költségvetési szabályzat részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott határidőkön belül és annak rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

6. FEJEZET

IT-rendszerek

70. cikk

Amennyiben a bevételi és kiadási műveletek kezelése számítógépes rendszerrel történik, úgy a dokumentumok számítógépes vagy elektronikus eljárással aláírhatók.

7. FEJEZET

Belső ellenőr

71. cikk

Az Eurojustnak belső ellenőrzési feladata van. A belső ellenőrt az Eurojust-határozat 38. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint kell kinevezni; hatáskörét e rendelkezések szerint gyakorolja.

72. cikk

(1) A belső ellenőr az igazgatási és ellenőrzési rendszerek minőségéről szóló független vélemények megalkotásával és a műveletek végrehajtási feltételeinek javítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás támogatására vonatkozó ajánlások megtételével tanácsot ad az Eurojustnak a kockázatkezeléssel kapcsolatban.

Felelős különösen:

a)	a belső igazgatási rendszerek alkalmasságának és hatékonyságának, valamint a programokat és fellépéseket végrehajtó szervezeti egységek teljesítményének a kapcsolódó kockázat figyelembevételével történő felméréséért; és

b)	a költségvetés végrehajtási műveleteire alkalmazandó belső ellenőrzési rendszerek alkalmasságának és minőségének felméréséért.

(2) A belső ellenőr feladatai az Eurojust minden tevékenységére és szervezeti egységére vonatkoznak. Teljes és korlátlan hozzáféréssel rendelkezik azon információkhoz, amelyek munkája elvégzéséhez szükségesek.

(3) A belső ellenőr jelentést tesz a Testületnek és az adminisztratív igazgatónak megállapításairól és ajánlásairól. Ez utóbbiak biztosítják, hogy intézkedéseket tesznek a vizsgálatok eredményeként született ajánlások alapján.

(4) A belső ellenőr éves belső ellenőrzési jelentést nyújt be az Eurojustnak, amely, többek között, tartalmazza a végrehajtott belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat, és az ezek nyomán hozott intézkedéseket. Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerproblémáról is, amelyet az általános költségvetési szabályzat 66. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott szaktestület tárt fel.

(5) Az Eurojust minden évben elküldi az adminisztratív igazgató által összeállított jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak és a Bizottságnak, amely összefoglalja a belső ellenőr által végzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket.

(6) Ez a cikk nem vonatkozik az egyes konkrét esetekkel összefüggő tevékenységre.

73. cikk

A belső ellenőr feladatainak elvégzése során hozott intézkedésekkel kapcsolatos felelősségét az Eurojust pénzügyi szabályzatát végrehajtó rendelkezésekben, az általános költségvetési szabályzat 87. cikkével összhangban kell megállapítani.

V. CÍM

KÖZBESZERZÉS

74. cikk

(1) A közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános költségvetési szabályzat vonatkozó rendelkezéseit és a rendelet részletes végrehajtási szabályait kell alkalmazni.

(2) A fent említett rendelkezések sérelme nélkül, az Eurojust jogosult a fogadó állam, valamely közösségi szerv vagy nemzetközi szervezet közbeszerzési eljárásaiba bekapcsolódni vagy azokkal élni, feltéve hogy a közbeszerzési eljárások során – különösen az átláthatóság, a diszkrimináció tilalma és az összeférhetetlenség tekintetében – a nemzetközileg elfogadott normákkal egyenértékű garanciákat biztosító normákat alkalmaznak.

(3) A garanciáknak a nemzetközileg elfogadott normákkal való egyenértékűséget kizárólag az adminisztratív igazgató jogosult elismerni.

VI. CÍM

AZ EUROJUST ÁLTAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK

75. cikk

Amennyiben az Eurojust állami hatóságoknak nyújt támogatást az Eurojust feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 3. cikke szerint, vagy az Európai Igazságügyi Hálózat feladatainak ellátásáért az Eurojust-határozat 26. cikke (2) bekezdése b) pontja szerint, az általános költségvetési szabályzat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. CÍM

BESZÁMOLÓ BEMUTATÁSA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1. FEJEZET

A beszámoló bemutatása

76. cikk

Az Eurojust éves beszámolója magában foglalja:

a)	az Eurojust pénzügyi kimutatásait;

b)	az Eurojust költségvetésének végrehajtásáról készült jelentést. Az Eurojust elszámolásához csatolni kell a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentést.

77. cikk

A beszámolónak szabályszerűnek, pontosnak és átfogónak kell lennie, és megbízható és valós képet kell mutatnia:

a)	a pénzügyi kimutatásokban az eszközökről és forrásokról, a költségekről és bevételekről, az eszközökben és forrásokban nem szereplő jogosultságokról és kötelezettségekről, valamint a pénzforgalomról;

b)	a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben a bevételi és kiadási műveletekről.

78. cikk

A pénzügyi kimutatásokat az általános költségvetési szabályzat részletes végrehajtási szabályaiban meghatározott, általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban kell összeállítani, amelyek a következők:

a)	folyamatosság;

b)	óvatosság;

c)	a számviteli módszerek stabilitása;

d)	összehasonlíthatóság;

e)	részletesség;

f)	bruttó elszámolás;

g)	valódiság;

h)	eredményelszámolás.

79. cikk

(1) Az eredményelszámolás elvével összhangban a pénzügyi kimutatások a pénzügyi évre vonatkozó költségeket és bevételeket mutatják a kifizetés vagy a beszedés időpontjától függetlenül.

(2) Az eszközök és források értékét az általános költségvetési szabályzat 132. cikkében előírt számviteli módszerek által megállapított értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni.

80. cikk

(1) A pénzügyi kimutatást euróban kell elkészíteni, és a következőket tartalmazza:

a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás, amelyek bemutatják az eszközöket és a forrásokat és a pénzügyi helyzetet, valamint az előző év december 31-i gazdasági eredményt; ezen adatokat a meghatározott jogi formájú gazdasági társaságok éves beszámolójáról szóló tanácsi irányelvben megállapított szerkezettel összhangban, de az Eurojust tevékenységeinek sajátos jellegét figyelembe véve kell közölni;

b)	a pénzforgalmi táblázat, amely megmutatja az adott év alatt beszedett és kifizetett összegeket, valamint a végleges pénzügyi helyzetet;

c)	a tőkeváltozások kimutatása, amely részletesen tartalmazza az adott év során a tőkeelszámolások egyes tételeiben bekövetkezett növekedést vagy csökkenést.

(2) A pénzügyi kimutatás melléklete kiegészíti és magyarázza az (1) bekezdésben említett kimutatásokban foglalt információt, és tartalmazza a nemzetközileg elfogadott számviteli gyakorlat által előírt kiegészítő információkat, amennyiben az az Eurojust tevékenységére vonatkozik.

81. cikk

A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésben szereplő adatokat euróban kell megadni. A következőket tartalmazza:

a)	a költségvetési eredménykimutatás, amely felsorolja az adott évi összes költségvetési bevételi és kiadási műveletet; a költségvetéssel azonos szerkezetben készül;

b)	a költségvetési eredménykimutatás melléklete, amely kiegészíti és magyarázza a kimutatásban szereplő információkat.

82. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő év március 31-ig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az előzetes beszámolót, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló, adott pénzügyi évre vonatkozó jelentést, hogy a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési szabályzat 128. cikkének rendelkezései szerint összevonhassa a beszámolókat.

83. cikk

(1) A Számvevőszék legkésőbb június 15-ig megteszi észrevételeit az Eurojust előzetes beszámolójára.

(2) Amint az Eurojust kézhez kapja a Számvevőszéknek az előzetes beszámolóra vonatkozó észrevételeit, az adminisztratív igazgató saját hatáskörében összeállítja az Eurojust végleges beszámolóját, és elküldi azt a Testületnek, amely véleményezi a beszámolót.

(3) Az adminisztratív igazgató a végleges beszámolót a Testület véleményével együtt legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; amennyiben a Számvevőszék észrevételeit június 15-e után kapják meg, az említett dokumentumokat két héten belül kell megküldeni.

(4) Az Eurojust végleges beszámolóját a következő pénzügyi év október 31-én ki kell hirdetni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(5) Az adminisztratív igazgató legkésőbb szeptember 30-ig választ küld a Számvevőszék éves jelentésében megfogalmazott észrevételeire.

2. FEJEZET

Könyvvezetés

1. szakasz – Közös rendelkezések

84. cikk

(1) Az Eurojust számviteli rendszere a költségvetési és pénzügyi információk oly módon történő szervezését szolgálja, amely lehetővé teszi a számadatok bevitelét, iktatását és nyilvántartását.

(2) A számlák tartalmazzák az általános számlákat és a költségvetési számlákat. E számlákat euróban kell vezetni, naptári éves alapon.

(3) Az általános számlákban és a költségvetési számlákban szereplő számadatokat a költségvetési év zárásakor kell jóváhagyni, hogy az 1. fejezetben említett beszámolók elkészíthetők legyenek.

(4) A (2) és a (3) bekezdés ellenére az engedélyezésre jogosult tisztviselő vezethet analitikus nyilvántartást.

85. cikk

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési szabályzat 133. cikkével összhangban fogadja el az Eurojust által alkalmazandó számviteli szabályokat és módszereket, valamint az összehangolt számlatükröt.

2. szakasz – Általános számlák

86. cikk

Az általános számlák kronológiai sorrendben, a kettős könyvvitel módszerével nyilvántartanak minden olyan eseményt és műveletet, amelyek kihatással vannak az Eurojust gazdasági és pénzügyi helyzetére, valamint eszközeire és forrásaira.

87. cikk

(1) A számlákon történő mozgások és az egyenlegek a könyvekben jelennek meg.

(2) Minden könyvelési tétel, beleértve a számlák kiigazítását is, azon bizonylatokon alapul, amelyre vonatkozik.

(3) A számviteli rendszernek olyannak kell lennie, hogy minden könyvelési tételnek nyoma maradjon.

88. cikk

A költségvetési év zárása után és a végső elszámolások bemutatásának időpontjáig az Eurojust számvitelért felelős tisztviselője bármely olyan, az adott évre vonatkozó kifizetéseket vagy beszedéseket nem érintő kiigazítást elvégezhet, amely szükséges az elszámolások szabályszerűségéhez és megbízhatóságához.

3. szakasz – Költségvetési számlák

89. cikk

(1) A költségvetési számlák részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a költségvetési számlák nyilvántartanak minden, az e rendelet IV. címében előírt költségvetési bevételi és kiadási műveletet.

3. FEJEZET

Vagyonleltár

90. cikk

(1) Az Eurojust leltárt vezet, amely feltünteti az Eurojust tulajdonát képező tárgyi eszközök, immateriális javak és befektetett pénzügyi eszközök mennyiségét és értékét a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által kidolgozott mintával összhangban.

Az Eurojust ellenőrzi, hogy a leltárban szereplő bejegyzések megfelelnek-e a tényleges helyzetnek.

(2) Az ingó vagyon értékesítését megfelelő módon ki kell hirdetni.

VIII. CÍM

KÜLSŐ ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

1. FEJEZET

Külső ellenőrzés

91. cikk

A Számvevőszék megvizsgálja az Eurojust számláit az EK-Szerződés 248. cikkével összhangban.

92. cikk

(1) Az Eurojust költségvetését véglegesen elfogadott formában megküldi a Számvevőszéknek. A lehető leghamarabb tájékoztatja a Számvevőszéket minden, a 10., 14., 19. és 23. cikk szerint elfogadott döntésről és intézkedésről.

(2) Az Eurojust megküldi a Számvevőszéknek az általa elfogadott belső pénzügyi szabályokat.

(3) A Számvevőszéket tájékoztatni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselők, a számvitelért felelős tisztviselők, valamint az előlegelszámoló tisztviselők kinevezéséről, és a 34. cikk, a 43. cikk (1) és (4) bekezdése, valamint a 44. cikk szerinti felhatalmazási döntésekről.

93. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzést az általános költségvetési szabályzat 139–144. cikke szabályozza. Az ilyen ellenőrzést olyan módon kell végrehajtani, hogy az biztosítsa a szenzitív, az egyes konkrét esetekkel összefüggő adatok védelmét.

2. FEJEZET

Mentesítés

94. cikk

(1) Az Európai Parlament a Tanács ajánlására az n + 2 év április 30-a előtt mentesíti az adminisztratív igazgatót az n évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt időpont nem tartható, úgy az Európai Parlament vagy a Tanács tájékoztatja az adminisztratív igazgatót a halasztás okairól.

(3) Amennyiben az Európai Parlament elhalasztja a mentesítő döntés meghozatalát, az adminisztratív igazgató minden erőfeszítést megtesz a határozat útjában álló akadályok elmozdítását vagy elmozdításának elősegítését szolgáló intézkedések mielőbbi meghozatala érdekében.

95. cikk

(1) A mentesítő határozat kiterjed az Eurojust bevételeinek és kiadásainak számláira, az ebből következő egyenlegre és az Eurojust mérlegében feltüntetett eszközeire és forrásaira.

(2) A mentesítés megadásának céljából az Európai Parlament a Tanács vizsgálatát követően megvizsgálja az Eurojust számláit és pénzügyi kimutatásait. Megvizsgálja továbbá a Számvevőszék által készített éves jelentést, az Eurojust adminisztratív igazgatójának válaszait, valamint a Számvevőszék minden vonatkozó külön jelentését az adott pénzügyi év tekintetében, illetve a Számvevőszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatát.

(3) Az adminisztratív igazgató benyújt az Európai Parlamentnek annak kérésére és az általános költségvetési szabályzat 146. cikkének (3) bekezdésében előírt módon minden olyan információt, amelyre az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás szabályszerű alkalmazásához szükség van.

96. cikk

(1) Az adminisztratív igazgató megteszi a megfelelő lépéseket az Európai Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételek és a Tanács által elfogadott, a mentesítésre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó megjegyzések követésére, figyelembe véve az Eurojust feladatait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az adminisztratív igazgató jelentést tesz az ezen észrevételek és megjegyzések figyelembevételével meghozott intézkedésekről. Ennek egy példányát megküldi a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

IX. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

97. cikk

(1) A 40. cikk és a 72. cikk (5) bekezdése rendelkezéseit először a 2003-as költségvetési évre kell alkalmazni.

(2) A 83. cikkben említett határidőket először a 2005-ös költségvetési évre kell alkalmazni.

Az azt megelőző évekre a határidők a következők:

a)	a 83. cikk (3) bekezdésére szeptember 15.;

b)	a 83. cikk (4) bekezdésére november 30.;

c)	a 83. cikk (5) bekezdésére október 31.

98. cikk

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy beszerezzen minden olyan információt vagy magyarázatot, amely hatáskörében a költségvetési ügyekkel kapcsolatban szükséges.

99. cikk

A Testület, amennyiben szükséges, az adminisztratív igazgató javaslatára az Eurojust pénzügyi szabályzatához részletes végrehajtási szabályokat fogad el.

100. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Hágában, 2006. április 20-án.

a Testület elnöke

M. G. KENNEDY

(1) HL L 63., 2002.3.6., 1. o. A legutóbb a 2003/659/IB határozattal (HL L 245., 2003.9.29., 44. o.) módosított határozat.

(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(4) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 226

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	50. évfolyam 2007. augusztus 30.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
		A Bizottság 997/2007/EK rendelete (2007. augusztus 29.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
	*	A Bizottság 998/2007/EK rendelete (2007. augusztus 28.) a Franciaország lobogója alatt közlekedő hajók számára az ICES I és II övezet norvég vizein a közönséges tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	3
	*	A Bizottság 999/2007/EK rendelete (2007. augusztus 28.) az Olaszország lobogója alatt közlekedő hajók számára az Atlanti-óceánon a nyugati hosszúság 45°-ától keletre és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhalra irányuló halászat tilalmáról	5
	*	A Bizottság 1000/2007/EK rendelete (2007. augusztus 29.) a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 831/2002/EK rendelet módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság 1001/2007/EK rendelete (2007. augusztus 29.) a 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletnek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítés terén végzett ellenőrzések tekintetében történő módosításáról	9
	*	A Bizottság 1002/2007/EK rendelete (2007. augusztus 29.) az Egyiptomból származó és onnan érkező rizs közösségi behozataláról szóló 2184/96/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról	15
		IRÁNYELVEK
	*	A Bizottság 2007/53/EK irányelve (2007. augusztus 29.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról ( 1 )	19
	*	A Bizottság 2007/54/EK irányelve (2007. augusztus 29.) a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából való módosításáról ( 1 )	21

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS VI. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	Az Eurojust költségvetési szabályzata	30

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	15,7
	TR	85,9
	XS	28,3
	ZZ	43,3
0707 00 05	TR	134,7
0707 00 05	ZZ	134,7
0709 90 70	TR	83,4
0709 90 70	ZZ	83,4
0805 50 10	AR	55,6
	UY	40,4
	ZA	59,1
	ZZ	51,7
0806 10 10	EG	157,6
	TR	94,6
	ZZ	126,1
0808 10 80	AR	52,9
	AU	166,3
	BR	77,5
	CL	82,7
	CN	72,8
	NZ	91,3
	US	99,5
	ZA	87,0
	ZZ	91,3
0808 20 50	AR	46,9
	TR	129,5
	ZA	83,7
	ZZ	86,7
0809 30 10, 0809 30 90	TR	144,4
	US	222,5
	ZZ	183,5
0809 40 05	BA	41,3
	IL	89,0
	MK	44,8
	TR	78,6
	ZZ	63,4

Szám	27
Tagállam	Franciaország
Állomány	COD/1N2AB.
Faj	Közönséges tőkehal (Gadus morhua)
Övezet	Az ICES I és II övezet norvég vizei
Időpont	2007. július 24.

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2007/593/EK
*	A Bizottság határozata (2007. augusztus 27.) a 41/2007/EK tanácsi rendelet IIA. mellékletével összhangban Írország és az Egyesült Királyság számára a továbbfejlesztett adatszolgáltatással kapcsolatos kísérleti projekt kapcsán tengeren eltölthető többletnapok biztosításáról (az értesítés a C(2007) 3983. számú dokumentummal történt)	28

Szám	22
Tagállam	Olaszország
Állomány	BFT/AE045W
Faj	Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)
Övezet	Az Atlanti-óceán nyugati hosszúság 45°-ától keletre és a Földközi-tenger
Időpont	2007. július 24.