10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/1

---

A BIZOTTSÁG 946/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 756/2007/EK rendelettel (HL L 172., 2007.6.30., 41. o.) módosított rendelet.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/3

---

A BIZOTTSÁG 947/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a további feldolgozás nélkül exportált fehér cukorra és nyerscukorra vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése b) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)	Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a 318/2006/EK rendelet követelményeinek.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre az ugyanott meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb az 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/5

---

A BIZOTTSÁG 948/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a 900/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)	A fehér cukorra alkalmazandó export-visszatérítéseknek a 2007/2008. gazdasági év végéig történő megállapítására irányuló folyamatos pályázati felhívásról szóló, 2007. július 27-i 900/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)

A 900/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. augusztus 9-én véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. augusztus 9-én véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 900/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 41,751 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 196., 2007.7.28., 26. o.

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/6

---

A BIZOTTSÁG 949/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a 38/2007/EK rendelet által előírt folyamatos pályázati felhívás keretében a fehér cukorra vonatkozó maximális export-visszatérítés rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére valamint harmadik albekezdése b) pontjára,

mivel:

(1)

A Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévő cukor export célú viszonteladására vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról, 2007. január 17-i 38/2007/EK bizottsági rendelet (2) rendelkezik részleges pályázati felhívásokról.

(2)	A 38/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, és a 2007. augusztus 8-ig véget érő részleges pályázati felhívásra beérkezett ajánlatok vizsgálatát követően célszerű megállapítani a szóban forgó részleges pályázati felhívás keretében alkalmazandó export-visszatérítés maximális összegét.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

2007. augusztus 8-ig véget érő részleges pályázati felhívás keretében a 38/2007/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékre alkalmazandó maximális export-visszatérítés 471,16 EUR/t.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69, 2007.3.9., 3 o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 11., 2007.1.18., 4. o. A 203/2007/EK rendelettel (HL L 61., 2006.2.28., 3. o.) módosított rendelet.

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/7

---

A BIZOTTSÁG 950/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a gabonafélék, illetve rizs felhasználásával készült feldolgozott termékek exportjára alkalmazandó visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1784/2003/EK rendelet 14. cikkének és az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ezen rendeletek 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árfolyamjegyzései, illetve árai és ugyanezen termékeknek a Közösségen belüli árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1785/2003/EK rendelet 13. cikkének értelmében a visszatérítéseket egyfelől a gabonafélék, a rizs és a tört rizs rendelkezésre álló készletei aktuális helyzetének és távlati alakulásának, valamint a Közösség piacán érvényes áraiknak, illetve a gabonafélék, a rizs, a tört rizs és a gabonaágazatba tartozó termékek világpiaci árainak figyelembevételével kell rögzíteni. Ugyanezen cikkek értelmében fontos biztosítani továbbá a gabonafélék és a rizs piacainak kiegyensúlyozottságát, valamint az árak és a kereskedelem természetes alakulását, illetve emellett figyelembe kell venni a tervezett export gazdasági vonatkozásait és a Közösség piacán fellépő zavarok elkerüléséhez fűződő érdeket is.

(3)	A gabonafélékből és rizsből előállított termékek import- és exportrendszeréről szóló 1518/95/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikke meghatározta azokat a konkrét kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámításánál.

(4)

Egyes feldolgozott termékek vonatkozásában a nyújtandó visszatérítés mértékét, termékektől függően, azok hamu-, nyerscellulóz-, maghéj-, fehérje-, zsír- vagy keményítőtartalma függvényében differenciálni kell, mivel e tartalom különösen jól mutatja a feldolgozott termék által ténylegesen tartalmazott alapanyag mennyiségét.

(5)

Ami a maniókagyökeret és más trópusi gyökereket és gumókat, valamint a belőlük készült lisztet illeti, a szóba jöhető export gazdasági vonatkozásai, különös tekintettel ezeknek a termékeknek a jellegére és eredetére, jelenleg nem teszik szükségessé export-visszatérítés rögzítését. A gabonafélékből készült egyes feldolgozott termékek esetében a Közösség nemzetközi kereskedelemben való részvételének kis jelentősége jelenleg nem teszi szükségessé export-visszatérítés rögzítését.

(6)	A világpiaci helyzet vagy egyes piacok sajátos követelményei szükségessé tehetik a visszatérítés differenciálását egyes termékekre, rendeltetési helyük szerint.

(7)	A visszatérítést havonta egyszer kell rögzíteni. A visszatérítés időszakon belül módosítható.

(8)

Egyes kukorica felhasználásával készült feldolgozott termékeket hőkezelésnek vethetnek alá, ami felveti annak a veszélyét, hogy olyan visszatérítés megállapítására kerül sor, amely nem felel meg a termék minőségének. Szükségesnek mutatkozik pontosítani, hogy az ilyen termékek, amelyek előkocsonyásított keményítőt tartalmaznak, nem részesülhetnek export-visszatérítésben.

(9)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1518/95/EK rendelet 1. cikkében emlitett termékek exportjára adott export-visszatérítések e rendelet mellékletének megfelelően kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb az 1549/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 13. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 147., 1995.6.30., 55. o. A legutóbb a 2993/95/EK rendelettel (HL L 312., 1995.12.23., 25. o.) módosított rendelet.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/10

---

A BIZOTTSÁG 951/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírozott, határokon átnyúló együttműködési programok végrehajtási szabályainak megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Európai Unió tagállamai és partnerországai közötti, egy jóléti és jószomszédsági térség kialakítását célzó, a Közösséggel meglévő közös határaik mentén található régiókban megvalósuló határokon átnyúló együttműködés (a továbbiakban: ENPI határokon átnyúló együttműködés) az 1638/2006/EK rendelet egyik területe.

(2)

Az 1638/2006/EK rendelet 11. cikke előírja, hogy a III. címben (Határokon átnyúló együttműködés) foglaltak végrehajtására vonatkozó egyedi rendelkezéseket meghatározó végrehajtási szabályokat a Bizottság fogadja el, és hogy e szabályokban meghatározott témák olyan kérdéseket tartalmaznak, mint a társfinanszírozás mértéke, a közös cselekvési programok előkészítése, a közös hatóságok megnevezése és feladatai, a felügyelő- és a kiválasztásért felelős bizottságok és a közös titkárság szerepe és feladatai, a költségek támogathatósága, a projektek közös kiválasztása, az előkészítő szakasz, a közösségi támogatás technikai és pénzügyi igazgatása, a pénzügyi ellenőrzés és audit, az ellenőrzés és értékelés, a láthatóság és a potenciális kedvezményezetteket célzó információs tevékenységek.

(3)	Az 1638/2006/EK rendelet 21. cikke előírja, hogy a végrehajtási szabályok az ENPI határokon átnyúló együttműködésre alkalmazandó közbeszerzési szabályokat is rögzítsék.

(4)	Az 1638/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt stratégiai dokumentum létrehozza a Bizottság által az ENPI határokon átnyúló együttműködéshez nyújtandó támogatás stratégiai keretét, és megfogalmazza az együttműködés indikatív programját.

(5)	Az ENPI határokon átnyúló együttműködés címén nyújtott közösségi támogatás a stratégiai dokumentumban meghatározott közös cselekvési programok révén valósul meg.

(6)

Az 1638/2006/EK rendelet értelmében a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó egyedi rendelkezéseket rögzítő végrehajtási szabályokat úgy kell meghatározni, hogy a részt vevő országok számára bizonyos rugalmasságot engedjenek meg az egyes programok szervezésének és végrehajtásának részletes szabályai tekintetében, azok sajátosságainak megfelelően. Ezen elv alapján és e rendelet betartásával a részt vevő országoknak közös megegyezéssel javaslatot kell tenniük az ENPI határokon átnyúló együttműködésük részletes szabályaira a közös cselekvési program dokumentumában, amelyet a Bizottság az 1638/2006/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban fogad el.

(7)

A valamennyi részt vevő országnak a program döntéshozatali struktúráiba történő bevonásához – bár a végrehajtást egy, a részt vevő országok egyikébe telepített közös irányítóhatóság végzi – szükség van közös szabályok lefektetéséhez annak érdekében, hogy a programirányítás különböző struktúrái közötti feladatmegosztást létre lehessen hozni.

(8)

Miután a programokat megosztott irányítás keretében hajtják végre, a program irányítási és ellenőrzési rendszereinek meg kell felelniük a közösségi jogszabályok követelményeinek. A program Bizottság általi elfogadása egyúttal e rendszerek előzetes jóváhagyását is jelenti. A Bizottságnak a közös felügyelőbizottságban való esetleges részvétellel, illetve a közös irányítóhatóság által a Bizottsághoz benyújtott jelentések révén kell nyomon követnie a programok végrehajtását.

(9)

Annak érdekében, hogy biztosítsák a partnerországok esetleges kedvezményezettjeinek teljes értékű részvételét a programban, és hogy az Európai Unió tagállamaiban és a partnerországokban honos résztvevőkre ugyanazt az irányítási módot alkalmazzák, és amennyiben az ENPI határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó előirányzatokat az Európai Unió külpolitikájának keretében irányítják, az Európai Bizottság által finanszírozott külső fellépésekre alkalmazandó szerződési eljárásokat kell alkalmazni az 1638/2006/EK rendelettel létrehozott, határokon átnyúló együttműködés keretében finanszírozott valamennyi projektre.

(10)	A program hatékony végrehajtása érdekében pontosan meg kell határozni az értékelésre és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.

(11)	A rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1638/2006/EK rendelettel létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

BEVEZETÉS

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet megállapítja az 1638/2006//EK rendelet végrehajtásának a határokon átnyúló együttműködési programokra vonatkozó szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„technikai segítségnyújtás”: előkészítési, irányítási, ellenőrzési, értékelési, tájékoztatási, audit- és ellenőrzési tevékenységek, valamint a közös cselekvési programok végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitások megerősítésére irányuló esetleges tevékenységek;

2.

„kedvezményezett”: a közös irányítóhatósággal támogatási szerződésben álló szervezet, amely az említett hatóság felé teljes jogi és pénzügyi felelősséget vállal a projekt végrehajtásáért; a kedvezményezett a közös irányítóhatóságtól pénzügyi hozzájárulást kap, és gondoskodik annak a partnereivel kötött megállapodásokkal összhangban történő kezeléséről és esetleges szétosztásáról; e szervezet kizárólagos felelősséggel tartozik a közös irányítóhatóságnak, és a tevékenységek működési és pénzügyi előrehaladásáról közvetlenül neki számol be;

3.	„szerződő fél”: a közös irányítóhatósággal szolgáltatási, munka- vagy szállítói szerződésben álló szervezet, amely az említett hatóság felé teljes jogi és pénzügyi felelősséget vállal a szerződés végrehajtásáért;

4.	„stratégiai dokumentum”: az 1638/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt dokumentum, amely többek között tartalmazza a közös cselekvési programok listáját, a többéves indikatív előirányzatokat és azokat a területi egységeket, amelyek jogosultak a programokban részt venni;

5.	„részt vevő országok”: a közös cselekvési programokban részt vevő valamennyi tagállam és partnerország;

6.	„partnerországok”: az 1638/2006/EK rendelet mellékletében felsorolt országok és területek;

7.	„nagy horderejű projektek”: olyan munkálatok, tevékenységek vagy szolgáltatások összességére irányuló projektek, amelyek egy pontosan meghatározott, feloszthatatlan feladatot töltenek be, egyértelműen definiált és közérdekű célkitűzésekkel, határokon átnyúló befektetések megvalósítása céljából;

8.	„a közös cselekvési programban részt vevő országok saját forrásai”: a részt vevő országok központi, regionális vagy helyi költségvetéséből származó pénzügyi források;

9.	„a projektek operatív ellenőrzése”: a program által finanszírozott cselekvések nyomon követése az adott projektirányítási ciklusban alkalmazandó módszer szerint, a programozástól a végrehajtás technikai nyomon követésén át az értékelésig.

II.   FEJEZET

ALAPDOKUMENTUMOK

1.   SZAKASZ

Közös cselekvési programok

3. cikk

A közös cselekvési programok előkészítése

A közös cselekvési programokat valamennyi részt vevő ország közös megegyezésével hozzák létre, az 1638/2006/EK rendelettel, a stratégiai dokumentummal és e rendelettel összhangban.

4. cikk

A közös cselekvési programok tartalma

A közös cselekvési programok a végrehajtandó cselekvések célkitűzéseit, prioritásait és intézkedéseit írják le, továbbá nyilvánvalóvá teszik az összhangot az érintett országok és régiók más, két- és többoldalú folyamatban lévő vagy tervezett programjaival, különösen az Európai Unió által finanszírozott programokkal.

Minden közös cselekvési program:

a)	tartalmazza a program által finanszírozott projektekre vonatkozóan az 1638/2006/EK rendelet és a stratégiai dokumentum szerint támogatásra jogosult területi egységeket, beleértve a határrégiókat is;

b)	meghatározza az 1638/2006/EK rendeletben nem szereplő, de a stratégiai dokumentum alapján az együttműködésben való részvételre jogosult harmadik országok határos területeire a programban való részvétel részletes szabályait;

c)	meghatározza a stratégiai dokumentumban szereplő célkitűzések prioritásait és intézkedéseit;

d)	e rendelet 11. cikkének rendelkezéseivel összhangban meghatározza a közös felügyelőbizottság összetételét;

e)	meghatározza a közös irányítóhatóság szerepének betöltésére a részt vevő országok által kiválasztott szervezetet;

f)

e rendelet 14., 15., 16. és 17. cikkével összhangban leírja a közös irányítóhatóság által létrehozandó programirányítási struktúrát. E leírásnak elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy a belső ellenőrzés a legjobb nemzetközi gyakorlaton alapuló hatékony és eredményes módon fog történni;

g)	magában foglal egy pénzügyi kimutatást a program kötelezettségeinek és kifizetéseinek előzetes évi elosztásáról, amelyet a prioritások szerint állapít meg és pontosan meghatározza a technikai segítségnyújtásra előirányzott összegeket;

h)	meghatározza a program végrehajtásának módját, összhangban az e rendelet 23. cikkében előírt szerződési eljárásokkal;

i)	meghatározza az eljárások elindításának és a finanszírozandó projektek kiválasztásának az előzetes indikatív munkaütemtervét;

j)	leírja a környezetihatás-tanulmányokra vonatkozó esetleges szabályozási kötelezettségeket, és közli e tanulmányok elkészítésének előzetes indikatív ütemtervét;

k)	meghatározza a program által elfogadott nyelve(ke)t;

l)	tartalmazza a 42. cikknek megfelelő tájékoztatási és kommunikációs tervet.

A második bekezdés g) pontjában említett kimutatás tartalmazza az Európai Közösség hozzájárulását, és azon előzetes és indikatív összegek elosztását 2013-ig, amelyekre a Bizottság évente kötelezettséget fog vállalni (a 2011–2013 közötti időszak összegeit a 2011–2013 indikatív programban meg kell erősíteni). A kimutatás a társfinanszírozásnak a részt vevő országok saját forrásaiból előirányzott előzetes indikatív összegeit is tartalmazza.

A második bekezdés h) pontjának alkalmazásában a program keretében finanszírozott projekteket általános szabályként ajánlatkérési eljárások útján választják ki. A részt vevő országok azonban az Európai Bizottsággal egyetértésben közös megegyezésre juthatnak ajánlatkérési eljárások tárgyát nem képező, határokon átnyúló befektetések megvalósítására irányuló nagy horderejű projektekkel kapcsolatban: ilyen esetben e projekteket konkrétan meg kell említeni a programban, vagy – amennyiben koherensek a program prioritásaival és intézkedéseivel, és amennyiben e célra elkülönítettek költségvetést – a 11–13. cikkben szereplő közös felügyelőbizottság utólag határoz róla.

5. cikk

A közös cselekvési program elfogadása

(1)   A közös cselekvési programokat – miután a program előkészítésében részt vevő és ahhoz hozzájáruló valamennyi ország kifejezett egyetértését elnyerte – a közös irányítóhatóság bemutatja a Bizottságnak.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy a közös cselekvési program tartalmazza-e a 4. cikkben említett valamennyi elemet, a következő módon:

a)	értékeli annak összhangját a stratégiai dokumentummal;

b)	ellenőrzi az elemzés megbízhatóságát, és az elemzés és a javasolt prioritások és intézkedések közötti összhangot, valamint az összhangot a program által érintett régiók más, folyamatban lévő vagy tervezett két- és többoldalú programjaival;

c)	ellenőrzi, hogy a program összhangban van-e az alkalmazandó közösségi szabályozással;

d)	ellenőrzi, hogy az esetleg szükséges környezetihatás-tanulmányokat megvalósították-e vagy tervezik-e megvalósításukat a javasolt projekt végrehajtása előtt;

e)	megbizonyosodik a program pénzügyi kimutatásának koherenciájáról, különösen azon összegek esetében, amelyekre a Bizottság kötelezettséget vállal;

f)

megbizonyosodik a közös irányítóhatóság kapacitásáról a program keretében előirányzott műveletek mennyisége, tartalma és összetettsége vonatkozásában. A Bizottság ellenőrzi, hogy a közös irányítóhatóság rendelkezik-e a programmal teljes kapacitással foglalkozó, képzett és kellő számú humánerőforrással, a szükséges számítógépes irányítási és könyvelési eszközökkel, valamint az alkalmazandó közösségi szabályozásnak megfelelő pénzügyi rendszerrel. Ez az ellenőrzés történhet előzetes helyszíni audit formájában, ha a Bizottság szükségesnek ítéli;

g)	megbizonyosodik arról, hogy a közös irányítóhatóság kielégítő belső ellenőrzési és auditrendszereket írt elő és léptetett életbe, amelyek a legjobb nemzetközi gyakorlatokon alapulnak.

(3)   A közös cselekvési program vizsgálatát követően a Bizottság felkérheti a részt vevő országokat, hogy szolgáljanak kiegészítő tájékoztatással, vagy adott esetben vizsgálják felül a program egyes pontjait.

(4)   A közös cselekvési programok elfogadása egyúttal a közös irányítóhatóság által életbe léptetett irányítási és ellenőrzési struktúrák a Bizottság általi előzetes jóváhagyását is jelenti.

(5)   A közös cselekvési program elfogadása, azok teljes időtartamára, bizottsági határozattal történik.

6. cikk

A közös cselekvési program ellenőrzése és értékelése

(1)   A közös cselekvési programok ellenőrzésének és értékelésének célja, hogy javítsák a program végrehajtásának minőségét, hatékonyságát és koherenciáját. Az értékelés eredményeit a későbbi programozás során figyelembe veszik.

(2)   A program a stratégiai dokumentummal összhangban lévő felülvizsgálatának keretében elvégzik a közös cselekvési program félidős értékelését.

Az értékelést a Bizottság végzi; annak eredményei – amelyeket közölnek a közös felügyelőbizottsággal és a program közös irányítóhatóságával – az indikatív programozás kiigazításához vezethetnek.

(3)   A félidős értékelés mellett a Bizottság bármikor értékelheti a közös cselekvési programot vagy annak egy részét.

(4)   A közös cselekvési programból finanszírozott projektek végrehajtási szakaszának lezárultát követő évben a programot a Bizottság utólagos értékelésnek veti alá.

7. cikk

A közös cselekvési programok felülvizsgálata

(1)   A közös irányítóhatóság – a közös felügyelőbizottság előzetes jóváhagyását követően – közvetlenül elvégezheti a közös cselekvési program pénzügyi kimutatásának olyan kiigazításait, amelyek a prioritásokra eredetileg előirányzott összegek 20 %-át meg nem haladó, a közösségi pénzeszközökből származó összeg egyik prioritásról a másikra történő egyszerű átvitelére irányulnak. E módosításokat a közös irányítóhatóság közli a Bizottsággal.

E szabály a közösségi előirányzatokból finanszírozott technikai segítségnyújtásra csak a Bizottság előzetes írásbeli engedélyét követően alkalmazható.

(2)   A közös felügyelőbizottság indokolással ellátott kérelmére vagy a Bizottságnak a közös felügyelőbizottság által jóváhagyott kezdeményezésére a közös cselekvési programokat újravizsgálhatják, és szükség esetén felülvizsgálhatják az alábbi esetekben:

a)	annak érdekében, hogy figyelembe vegye a fő társadalmi-gazdasági változásokat, vagy a közösségi, nemzeti vagy regionális prioritások lényeges változásait a program hatálya alá tartozó területeken;

b)	a végrehajtás során adódó nehézségek miatt, főleg, ha azok lényeges késedelmet okoznak a végrehajtásban;

c)	a közösségi pénzeszközök egyik prioritásról a másikra történő átvitele esetében, amennyiben az meghaladja az e cikk (1) bekezdésében említett rugalmassági küszöböt;

d)	a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt értékelések következményeképpen;

e)	a programnak a 44. cikk szerinti esetleges leállítása esetén.

(3)   A közös cselekvési program felülvizsgálatát a Bizottság határozatával fogadják el a (2) bekezdésben említett esetekben, és ahhoz a 10. cikkben előírt finanszírozási megállapodásokba módosító záradék beiktatása szükséges.

8. cikk

Nyelvhasználat

(1)   Irányítási struktúráikon belül a közös cselekvési programok munkanyelvként az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvét használják.

(2)   A programok partnerségi jellegére tekintettel a projektek kedvezményezettjei nemzeti nyelvükön nyújthatják be a projektre vonatkozó dokumentációt a közös irányítóhatósághoz, feltéve, ha e lehetőséget konkrétan megemlítik a programban és ha a közös felügyelőbizottság – a közös irányítóhatóság közvetítésével – gondoskodik a szükséges tolmácsolásról és fordításról.

(3)   A program valamennyi nyelve esetében a tolmácsolás és fordítás költségét a következőképpen irányozzák elő:

a)	a közös cselekvési program szintjén a technikai segítségnyújtás költségvetési tételéből;

b)	a projektek szintjén az egyes projektek költségvetéséből.

9. cikk

A közös cselekvési programok induló szakasza

(1)   A közös cselekvési programnak a Bizottság határozata általi elfogadását követően a program haladéktalanul elindul a tagállamokban a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) (2). A program elindításához szükséges alábbi közös cselekvésekre is sor kerülhet:

a)	a közös irányítóhatóság és a közös technikai titkárság működésének elindítása;

b)	a közös felügyelőbizottság első ülései, beleértve azon partnerországok képviselőit, amelyek még nem írták alá a finanszírozási megállapodást;

c)	a közbeszerzési eljárások vagy ajánlatkérési eljárások előkészítése és elindítása, amennyiben szükséges, a finanszírozási megállapodás aláírásához kötött felfüggesztési záradékkal.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett határozata alkalmazandó a program valamennyi partnerországára, amint az adott országgal a 10. cikkel összhangban finanszírozási megállapodást írtak alá.

2.   SZAKASZ

A finanszírozási megállapodás

10. cikk

A finanszírozási megállapodás aláírása

(1)   A Bizottság és az érintett közös cselekvési program minden egyes partnerországa között finanszírozási megállapodásnak kell létrejönnie. Az egyes közös cselekvési programok keretében kinevezett közös irányítóhatóság ellenjegyezheti a finanszírozási megállapodást.

(2)   A Bizottság által elfogadott közös cselekvési program a finanszírozási megállapodás technikai mellékleteként szerepel.

(3)   A finanszírozási megállapodásokat legkésőbb a Bizottságnak a közös cselekvési program elfogadásáról szóló határozata évét követő év végéig kell megkötni („n+1-es szabály”).

(4)   Amennyiben a megállapodást a megszabott határidőn belül nem kötik meg, a közös cselekvési program az érintett partnerországgal való külső összetevője tekintetében nem indulhat el.

Amennyiben egy program több partnerországot érint, e program az érintett partnerországokkal akkor indulhat el, amint azok a rájuk vonatkozó finanszírozási megállapodást aláírták.

(5)   Abban az esetben, ha egyik partnerország sem ír alá finanszírozási megállapodást a megszabott határidőn belül, a közös cselekvési program külső összetevője tekintetében hatályát veszti, és a 44. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt szabályokat kell alkalmazni.

III.   FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAMOK IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRÁI

1.   SZAKASZ

A közös felügyelőbizottság

11. cikk

A közös felügyelőbizottság összetétele

(1)   A közös felügyelőbizottság az egyes részt vevő országok által arra felhatalmazott képviselőkből áll, hogy meghozzák a közös cselekvési programra vonatkozó, a bizottság hatáskörébe tartozó valamennyi döntést. A bizottság tagjai országuk képviselőjeként, nem pedig személyükben vannak felhatalmazva erre a funkcióra. A bizottságnak van továbbá egy elnöke és egy titkára. A titkárt a közös irányítóhatóság tagjai közül választják.

(2)   Fontos, hogy a megfelelően felhatalmazott képviselők mellett a részt vevő országok biztosítsák a civil társadalom (területi közösségek, gazdasági és társadalmi partnerek, civil társadalom) megfelelő képviseletét is, szoros kapcsolatot biztosítva a közös cselekvési program megvalósításában tevékenykedő különböző helyi szereplők között.

(3)   A Bizottságot a résztvevőkkel egy időben meghívják a közös felügyelőbizottság minden ülésére, és tájékoztatják a munkák eredményeiről. A Bizottság – saját kezdeményezésére – megfigyelőként, döntési jog nélkül részt vehet a bizottság minden ülésén vagy azok egy részén.

12. cikk

A közös felügyelőbizottság működése

(1)   A közös felügyelőbizottság felhatalmazott tagjai egyhangú határozattal elfogadják a bizottság eljárási szabályzatát.

(2)   A közös felügyelőbizottság konszenzussal hozza döntéseit. Egyes esetekben azonban szavazási eljárást alkalmaznak, különösen a projektek végleges kiválasztásának és a hozzájuk rendelt támogatási összegeknek az ügyében. Az ilyen szavazási eljárás során minden országnak egy szavazata van, függetlenül a képviselői számától.

(3)   A felhatalmazott képviselők elnököt választanak. A bizottság dönthet úgy, hogy az elnöki jogkört a közös irányítóhatóság képviselőjére, vagy másik külső személyre ruházza.

A közös felügyelőbizottság elnöke döntőbírói tisztet lát el, és levezető elnökként működik. Megőrzi szavazati jogát, kivéve, ha az elnöki jogkört a közös irányítóhatóság képviselőjére, vagy más külső személyre ruházták. Ez utóbbi esetben az elnök szavazati jog nélkül tevékenykedik.

(4)   A közös felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. A bizottságot annak elnöke hívja össze a közös irányítóhatóság kérésére, vagy felhatalmazott tagjainak egyike vagy a Bizottság indokolással ellátott kérésre. Az elnök, a közös irányítóhatóság, vagy az egyik részt vevő ország kezdeményezésére a bizottság írásos eljárással is hozhat döntéseket. Véleménykülönbség esetén bármely tag kérheti, hogy az ügyet ülés keretében tárgyalják.

(5)   A közös felügyelőbizottság minden ülésének végén jegyzőkönyvet készítenek, amelyet az elnök és a titkár együttesen írnak alá. A jegyzőkönyvet megküldik a bizottság minden tagjának és a Bizottságnak.

13. cikk

A közös felügyelőbizottság feladatai

A bizottság a közös cselekvési programmal kapcsolatban elsősorban a következő feladatokat látja:

a)	jóváhagyja a közös irányítóhatóság munkaprogramját;

b)	dönt a programnak a technikai segítségnyújtásra és az emberi erőforrásokra fordítandó forrásairól;

c)	minden ülésén áttekinti a közös irányítóhatóság irányítási intézkedéseit;

d)	kinevezi a kiválasztásért felelős bizottságokat;

e)	dönt a projektek kiválasztási kritériumairól és a projektek végleges kiválasztásáról, valamint a hozzájuk rendelt támogatási összegekről;

f)	minden ülésén és a közös irányítóhatóság által beadott dokumentumok alapján értékeli és figyelemmel kíséri a közös cselekvési program végrehajtását, a program céljainak tükrében;

g)	megvizsgálja a közös irányítóhatóság összes jelentését és adott esetben megfelelő intézkedéseket hoz;

h)	megvizsgálja a közös irányítóhatóság által jelzett vitás visszaigénylési ügyeket.

Ha a közös felügyelőbizottság az első bekezdés e) pontjában említett döntés meghozatalakor úgy dönt, hogy részben vagy egészben nem követi a kiválasztásért felelős bizottság ajánlásait, akkor ezt a döntését írásban indokolja. Az ilyen döntést azután a közös irányítóhatóságon keresztül továbbítják a Bizottsághoz előzetes jóváhagyásra. A Bizottság 15 munkanapon belül közli álláspontját a közös irányítóhatósággal.

A közös irányítóhatóság feladatait a hatályos jogszabályok és rendelkezések szerint látja el. Az irányítóhatóság felelőssége annak biztosítása, hogy a felügyelőbizottság döntései összhangban legyenek ezekkel a szabályokkal.

2.   SZAKASZ

A közös irányítóhatóság

14. cikk

A közös irányítóhatóság szervezete

(1)   A közös irányítóhatóság általában nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervezet. A közös irányítóhatóság ugyanakkor lehet közfeladatokat ellátó magánszervezet is.

A szervezetnek megfelelő pénzügyi biztosítékokat kell felmutatnia és eleget kell tennie az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletben (3) és különösen annak 54. cikkében, valamint a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletben (4) és különösen annak 38., 39. és 41. cikkében előírt feltételeknek.

(2)   A részt vevő országok megbízzák a közös irányítóhatóságot a közös cselekvési program végrehajtásának a programirányítás részeként rájuk háruló feladataival. A közös felügyelőbizottság keretében a részt vevő országok felelősek annak ellenőrzéséért, hogy a pénzeszközök felhasználása megfelel-e a program irányítására vonatkozó szabályoknak és alapelveknek.

(3)   A közös irányítóhatóság működése finanszírozható a technikai segítségnyújtásra szánt közösségi finanszírozási előirányzatokból, illetve társfinanszírozásból, különösen a 19. cikk (3) bekezdésében említett természetbeni hozzájárulással.

(4)   Egy független szervezet a 31. cikkben előírtak szerint évente elvégzi a közös irányítóhatóság könyvelésének utólagos külső auditját.

(5)   A közös irányítóhatóság szervezeti felépítése az igazgatás és belső ellenőrzés legjobb nemzetközi gyakorlatain alapul, a feladatok végrehajtásához szabott vezetési és belső ellenőrzési rendszereket használva oly módon, ami biztosítja a tevékenységek jogszerűségét, szabályosságát és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

Különösen fontos, hogy a közös irányítóhatóság szervezetén belül az operatív feladatok és a pénzgazdálkodási feladatok egymástól függetlenek legyenek. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatai és a számvitelért felelős tisztviselő feladatai elkülönülnek, és kölcsönösen összeférhetetlenek.

(6)   A közös irányítóhatóságnak az engedélyezési, a számviteli és a vezetési feladatokat ellátó szervezeti egységektől független belső ellenőrző szolgálata van.

(7)   A közös irányítóhatóság eljárásokat alkalmaz a program keretében szerepeltetett kiadások megalapozottságának és szabályosságának biztosítására, valamint megbízható és számítógépes könyvelési, ellenőrzési és pénzügyi információs rendszereket alkalmaz.

(8)   A közös irányítóhatóság külön figyelmet fordít a harmadik személyekkel kötött támogatási és közbeszerzési szerződések feltételeinek és fizetési határidőinek betartására. A hatóság megfelelő ellenőrzési eljárások segítségével meggyőződik arról, hogy a támogatások és közbeszerzések címén folyósított összegeket kizárólag a jóváhagyott célokra fordítják.

A hatóság egy általános rendszert használ a könyveléshez és a támogatások és közbeszerzések adminisztratív és pénzügyi ellenőrzéséhez (levelezés, emlékeztető vagy figyelmeztető levelek, jelentések fogadása stb.).

(9)   A közös irányítóhatóság haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a közös felügyelőbizottságot eljárásainak vagy szervezetének minden változásáról, vagy a program megvalósítását érintő minden más körülményről.

(10)   A Bizottság, az Európai Közösségek Számvevőszéke és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult ellenőrzéseket végezni a közös irányítóhatóságnál, csakúgy mint a projektek megvalósítása céljából a hatóság által kötött szerződések kedvezményezettjeinél, szerződő feleinél és partnereinél.

15. cikk

A közös irányítóhatóság feladatai

(1)   A közös irányítóhatóság felelős a közös cselekvési programnak (ideértve a technikai segítségnyújtást is) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség elveivel összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételeknek és módszereknek megfelelően elvégzi a szükséges ellenőrzéseket.

(2)   A közös irányítóhatóság különféle feladatai elsősorban a következők:

a)	a közös felügyelőbizottság üléseinek megszervezése és a titkári feladatok ellátása, ideértve a jegyzőkönyv elkészítését is;

b)	a program részletes éves költségvetésének, illetve a szükséges előirányzatoknak az Európai Bizottságtól való megkérésének előkészítése;

c)	az éves működési és pénzügyi jelentések elkészítése és benyújtása a közös felügyelőbizottsághoz és a Bizottsághoz;

d)

a közös irányítóhatóság saját belső ellenőrző szolgálat programjának megvalósítása és saját szabályzata megfelelő alkalmazásának ellenőrzése belső pénzügyi ellenőrző szervezeti egysége révén – a belső ellenőrző szolgálat éves jelentéseit a hatóság kötelezően megküldi a közös felügyelőbizottságnak és a Bizottságnak;

e)	a közös felügyelőbizottság jóváhagyásával pályázati felhívások és ajánlatkérések kiírása a projektek kiválasztásához;

f)	a pályázatok befogadása, a kiválasztásért felelős bizottságok megszervezése, és azokban az elnöki és a titkári teendők ellátása, valamint a kiválasztásért felelős bizottságok ajánlásait is tartalmazó jelentések megküldése a közös felügyelőbizottsághoz és a Bizottsághoz;

g)	a közös felügyelőbizottság általi projektkiválasztások figyelemmel kísérése, a különböző projektekre vonatkozó szerződések megkötése a kedvezményezettekkel és a szerződő felekkel;

h)	a projektek operatív ellenőrzése és pénzügyi igazgatása;

i)	a közös felügyelőbizottság haladéktalan értesítése minden vitás visszaigénylési ügyről;

j)	adott esetben környezetihatás-tanulmányok elkészítése a program szintjén;

k)	a 42. cikk szerinti tájékoztatási és láthatósági terv megvalósítása.

16. cikk

Közös technikai titkárság

(1)   Minden közös irányítóhatóság a közös felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával segítséget vehet igénybe a közös cselekvési program tevekénységeinek napi irányításához a szükséges eszközökkel ellátott közös technikai titkárságtól.

A közös technikai titkárság működésének finanszírozása a technikai segítségnyújtás előirányzatából történik.

(2)   A közös technikai titkárság adott esetben rendelkezhet kis létszámú helyi irodával a részt vevő országokban, az adott országban a potenciális kedvezményezetteknek a program keretében folytatandó tevékenységekről szóló tájékoztatása céljából.

17. cikk

A folyamatosság elve

Ha folyamatban lévő vagy korábbi programok irányítására a Bizottság által elfogadott rendszerrel rendelkező, már meglévő közös irányítóhatóságot jelölnek ki egy újabb közös cselekvési program irányítására, akkor nem szükséges e közös irányítóhatóság meglévő szervezetét módosítani, amennyiben az érvényes rendszer kielégíti e rendelet előírásait.

IV.   FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM PÉNZÜGYI IGAZGATÁSA

1.   SZAKASZ

Finanszírozás

18. cikk

Közösségi hozzájárulásból finanszírozott technikai segítségnyújtás

A közösségi finanszírozásra jogosult technikai segítségnyújtás felső határa a közös cselekvési programhoz való összes közösségi hozzájárulás 10 %-a.

Esetenként azonban a korábbi években a programok végrehajtása során felmerülő költségek szintje, és a program előrelátható és megalapozott igényei indokolhatják a program felülvizsgálata során a programban a technikai segítségnyújtásra kezdetben meghatározott összeg növelését.

19. cikk

A társfinanszírozás forrásai

(1)   A társfinanszírozást a közös cselekvési programban részt vevő országok vagy szervezetek saját forrásaikból biztosítják.

(2)   A részt vevő országok saját belátásuk szerint határozhatják meg az egyes közös cselekvési programok keretében a társfinanszírozás forrását, összegét és a célok és prioritások szerinti felosztását.

(3)   A közös irányítóhatóság természetbeni hozzájárulása a Bizottság előzetes jóváhagyásával a társfinanszírozás részének tekinthető. Ezt ilyen esetben kifejezetten meg kell említeni a program dokumentációjában.

20. cikk

A társfinanszírozás mértéke

(1)   A társfinanszírozás a közös cselekvési programhoz való közösségi hozzájárulás összegének (a közösségi hozzájárulásból finanszírozott technikai segítségnyújtás összege nélkül) legalább 10 %-a.

(2)   A társfinanszírozást a lehetőségekhez mérten egyenletesen kell elosztani a program időtartama során oly módon, hogy a társfinanszírozás a program végére elérje a fenti legalább 10 %-ot.

21. cikk

A közös cselekvési program bankszámlája és az előfinanszírozás kamatai

(1)   A közös irányítóhatóságon belül a könyvelést végző szervezeti egység nyit egy kifejezetten és kizárólag a program céljaira szolgáló bankszámlát euróban, és kezeli azt. E bankszámlát kötelezően a közös irányítóhatóság engedélyezésre jogosult tisztviselője és a könyvelésért felelős tisztviselője együttes aláírásával használják.

(2)   Ha a bankszámla kamatozik, akkor a folyósított előfinanszírozásból keletkező kamatokat az adott közös cselekvési programra fordítják, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot a 32. cikkben előírt zárójelentésben.

22. cikk

A közös cselekvési program könyvelése

A közös cselekvési program könyvelését a közös irányítóhatóságnak a pénzügyi műveletekért felelős szervezeti egysége vezeti. A könyvelés önálló és elkülönült, és kizárólag a közös cselekvési programra vonatkozó tevékenységeket tartalmazza. Lehetővé teszi a programnak a célok, prioritások és intézkedések szerinti analitikus ellenőrzését.

A közös irányítóhatóság ismerteti a program közös felügyelőbizottságával és a Bizottsággal a könyvelésnek és a programhoz használt bankszámla egyenlegének az egyeztetését, és az szerepel az éves jelentésben, illetve kísérnie kell a későbbi előfinanszírozási kérelmeket.

23. cikk

Szerződéses eljárások

(1)   A közös cselekvési program megvalósításához szükséges közbeszerzésekre és támogatásokra a közös irányítóhatóság által alkalmazott szerződéses eljárások az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 162–170. cikke és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 231–256. cikke által megállapított külső fellépésekre vonatkozó eljárások.

Az alkalmazandó eljárások, valamint a szabványos dokumentumok és a megfelelő szerződésminták a közbeszerzésre vagy ajánlatkérésekre vonatkozó kiírás időpontjában hatályos „Gyakorlati útmutató az EK külső fellépéseivel kapcsolatos pályázati eljárásokhoz” című útmutatóban és annak mellékleteiben vannak felsorolva.

(2)   A pályázati felhívási és ajánlatkérési eljárásban való részvételre való jogosultság szabályai az 1638/2006/EK rendelet 14. cikkében előírt szabályok, figyelembe véve e rendelet 40. és 41. cikkét is.

(3)   Ezek a rendelkezések vonatkoznak a program teljes földrajzi területére, a tagállamok területére ugyanúgy, mint a partnerországok területére.

2.   SZAKASZ

Kifizetések

24. cikk

A Bizottság éves kötelezettségvállalásai

A közös cselekvési program elfogadásáról szóló döntést kísérő kiindulási költségvetési kötelezettségvállaláson kívül a Bizottság minden évben megfelelő költségvetési kötelezettséget vállal legkésőbb az adott év március 31-éig. E kötelezettségvállalás összegének meghatározása a közös cselekvési programban szereplő éves tervezett elosztást leíró pénzügyi kimutatás, a program előrehaladása és a rendelkezésre álló előirányzat alapján történik. A Bizottság tájékoztatja a közös irányítóhatóságot az éves kötelezettségvállalás megtörténtének pontos időpontjáról.

25. cikk

A kifizetésekre vonatkozó közös szabályok

(1)   A közösségi hozzájárulás minden kifizetését a Bizottság hajtja végre, a rendelkezésre álló pénzeszközöktől függően. A Bizottság a közös irányítóhatóságnak történő minden kifizetést automatikusan a kötelezettségvállalás legrégebbi éves részére terhel, amíg az a rész teljesen ki nem merül. A kötelezettségvállalás legrégebbi éves részének teljes kimerülése után kezdődhet meg a következő rész felhasználása.

(2)   A kifizetések euróban történnek, a közös cselekvési programhoz nyitott bankszámlára.

(3)   A kifizetés lehet előfinanszírozás vagy pedig a záróegyenleg rendezése.

26. cikk

Előfinanszírozás

(1)   Minden évben, amint a közös irányítóhatóság értesítést kap egy költségvetési kötelezettségvállalásról, kérheti előfinanszírozásként a folyó költségvetési időszak finanszírozásához való közösségi hozzájárulás legfeljebb 80 %-ának folyósítását.

A közös cselekvési program második évétől az előfinanszírozási kérelmet az előző év összes kiadását és bevételét tartalmazó ideiglenes éves pénzügyi jelentés kíséri – még a külső audit általi hitelesítés nélkül –, valamint a közös irányítóhatóság következő évre tervezett kötelezettségvállalásai és kiadásai.

E jelentés vizsgálata után és a programfinanszírozás valós igényeinek értékelése és az előirányzatok rendelkezésre állásának ellenőrzése után a Bizottság részben vagy egészben teljesíti a kért előfinanszírozás kifizetését.

(2)   Az év folyamán a közös irányítóhatóság kérheti kiegészítő előfinanszírozásként az éves közösségi hozzájárulás fennmaradó részének teljes vagy részleges folyósítását.

A közös irányítóhatóság a kérését időközi pénzügyi jelentéssel támasztja alá, amely igazolja, hogy az adott évben ténylegesen vagy előreláthatóan felmerülő kiadások meghaladják a korábbi előfinanszírozások összegét.

Ez a kiegészítő folyósítás kiegészítő előfinanszírozást jelent, amennyiben azt nem hitelesíti külső audit.

(3)   A program végrehajtása minden évének második felében a Bizottság elszámolja az addigi előfinanszírozásokat a 31. cikkben leírt külső auditról szóló éves jelentés által hitelesített, ténylegesen felmerülő és támogatható kiadásokkal szemben.

Ennek az elszámolásnak az eredményei alapján a Bizottság adott esetben módosíthatja a finanszírozást.

27. cikk

Visszaigénylés

(1)   A közös irányítóhatóság felelős a nem indokolt vagy nem támogatható kiadások visszaigénylésért, és a visszaigényelt összegből a Bizottságnak a Bizottság hozzájárulásával arányos rész visszatérítéséért.

Ha egy ellenőrzés vagy audit nyomán, vagy egy szerződés zárójelentésében olyan nem támogatható kiadást találnak, amelyre a kifizetés már megtörtént, akkor a közös irányítóhatóság beszedési utalványt küld az érintett kedvezményezetteknek és szerződő feleknek.

(2)   Ha a visszaigénylés olyan kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni követelésre vonatkozik, amelyiknek a székhelye valamely tagállamban van, és a közös irányítóhatóság nem tudja behajtani e követeléseket a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül, akkor az a tagállam, ahol az érintett kedvezményezettnek, szerződő félnek vagy partnernek a székhelye van, kiegyenlíti a közös irányítóhatósággal szemben fennálló tartozást, még mielőtt fellépne a kedvezményezettel, a szerződő féllel vagy a partnerrel szemben.

(3)   Ha a visszaigénylés olyan kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni követelésre vonatkozik, amelyiknek a székhelye valamely partnerországban van, és a közös irányítóhatóság nem tudja behajtani e követeléseket a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül, akkor a közös irányítóhatóság a Bizottsághoz fordul, és a Bizottság – teljes dosszié alapján – átveszi a partnerországban székhellyel rendelkező kedvezményezettel, szerződő féllel vagy partnerrel szembeni visszaigénylés feladatát, vagy pedig közvetlenül az adott ország nemzeti hatóságaival szemben érvényesíti a követelést.

(4)   A tagállamnak vagy a Bizottságnak átadott dosszié tartalmazza a visszaigényléshez szükséges valamennyi dokumentumot, valamint a közös irányítóhatóság által a kedvezményezettel vagy szerződő féllel szemben a követelés érvényesítésére tett lépések bizonyítékait.

(5)   A közös irányítóhatóság mindent megtesz, hogy a beszedési utalvány kibocsátástól számított egy éven belül megtörténjen a visszatérítés. A hatóság gondoskodik arról, hogy a követelés mindenképpen megalapozott, meghatározott összegű és valós legyen. Ha a közös irányítóhatóság lemond egy már megállapított követelésről, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a lemondás szabályos legyen és megfeleljen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az arányosság elvének. A lemondásról szóló döntést indokolni kell, és előzetesen jóvá kell hagyatni a közös felügyelőbizottsággal és a Bizottsággal.

(6)   Ha a közös irányítóhatóság hibájából vagy gondatlansága miatt a követelést nem lehetett behajtani, vagy a (4) bekezdés szerinti teljes dosszié nem állt a tagállam vagy a Bizottság rendelkezésére, akkor az egyéves határidő után továbbra is a közös irányítóhatóság felelős a visszaigénylésért, és a követelt összeg a közösségi finanszírozásból nem támogathatónak minősül.

(7)   A (2) és (3) bekezdésnek megfelelően a közös irányítóhatóság által a program keretében kötött szerződéseknek tartalmazniuk kell egy záradékot, amely lehetővé teszi a Bizottság vagy az érintett tagállam számára, hogy érvényesítse a visszaigénylést a kedvezményezettel, a szerződő féllel vagy a partnerrel szemben abban az esetben, ha a követelés a közös irányítóhatóság által kibocsátott beszedési utalvány kibocsátásától számított egy év után sincs még rendezve.

3.   SZAKASZ

Jelentések

28. cikk

A közös irányítóhatóság éves jelentései

(1)   Legkésőbb minden év június 30-áig a közös irányítóhatóság bead egy, a 31. cikkben előírt auditjelentéssel hitelesített éves jelentést a Bizottsághoz a cselekvési programnak az előző év január 1-je és december 31-e közötti végrehajtásáról, amelyet a közös felügyelőbizottság előzetesen jóváhagyott. Az első éves jelentést beadási határideje a program második évének június 30-a.

(2)   Az éves jelentés a következőket tartalmazza:

a)

egy technikai rész, amely leírja a következőket: — a program megvalósításának helyzete és a program prioritásai, — az aláírt szerződések tételes felsorolása, valamint az esetleg felmerülő nehézségek, — az előző év folyamán a technikai segítségnyújtás keretében végzett tevékenységek, — a projektek figyelemmel kísérése, értékelése és auditálása tekintetében tett intézkedések, ezek eredményei és a felmerülő problémák megoldására tett intézkedések, — tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek, — a következő évre tervezett tevékenységek programja;

b)

részletes pénzügyi rész, euróban, lebontva az egyes prioritásokra: — a Bizottság által közösségi pénzügyi hozzájárulásként és a részt vevő országok által társfinanszírozásként a közös irányítóhatóság rendelkezésére bocsátott összegek, továbbá a programból származó esetleges más bevételek, — a közös irányítóhatóság által technikai segítségnyújtásként és a projektek érdekében végrehajtott kifizetések, illetve a visszaigénylések, valamint ezek egyeztetése a program bankszámlájával, — a projektek során felmerülő támogatható kiadások összege, ahogy azok a kedvezményezettek jelentéseiben és kifizetési kérelmeiben szerepelnek, — a közös irányítóhatóság következő évre tervezett kötelezettségvállalásai és kiadásai;

c)

a közös irányítóhatóság képviselője által aláírt nyilatkozat, amely igazolja, hogy az előző év folyamán a programban alkalmazott vezetési és ellenőrző rendszerek továbbra is megfelelnek a Bizottság által jóváhagyott modellnek, és úgy működtek, hogy elvárható módon biztosították a pénzügyi jelentésben bemutatott kiadások pontosságát, valamint az ezek alapját képező ügyletek jogszerűségét és szabályosságát.

29. cikk

A belső ellenőrző szolgálat éves jelentése

(1)   A közös irányítóhatóság belső ellenőrző szolgálata évente elvégzi a közös irányítóhatóság saját belső ellenőrzésére és saját szabályzata megfelelő alkalmazásának ellenőrzésére szolgáló programját. A belső ellenőrzési szolgálat éves jelentést készít, amelyet eljuttat közös irányítóhatóság képviselőjének.

(2)   A közös irányítóhatóság az (1) bekezdésben előírt jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

30. cikk

Éves jelentés a projektek auditprogramjának megvalósításáról

(1)   A közös irányítóhatóság minden évben jelentést készít a projekteknek az előző évben megvalósult, a 37. cikk szerinti auditprogramjáról. A jelentés részletesen tartalmazza a közös irányítóhatóság által a projektek reprezentatív mintáinak kiválasztására használt módszereit, valamint az érintett projektek pénzgazdálkodásának vonatkozásában a közös irányítóhatóság által végrehajtott ellenőrzéseket, megfogalmazott ajánlásokat és levont következtetéseket.

(2)   A közös irányítóhatóság az (1) bekezdésben előírt jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

31. cikk

A külső auditról szóló jelentés

(1)   Az adott országban a közös irányítóhatóság működésének vizsgálatára szervezett közigazgatási külső auditoktól függetlenül a közös irányítóhatóság felkér egy független közintézményt, vagy szerződést köt olyan független hites könyvvizsgálóval, aki tagja egy kötelező könyvvizsgálattal foglalkozó nemzetközileg elismert felügyeleti szervnek, hogy az minden évben, a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének (IFAC) szakmai etikai normáinak és szabályainak megfelelően, utólagosan vizsgálja meg a közös irányítóhatóság éves pénzügyi jelentésében szereplő kiadásokat és bevételeket.

(2)   A külső audit a közös irányítóhatóság által technikai segítségnyújtás címén és projektirányítás címén kifizetett közvetlen kiadásokra (kifizetések) terjed ki. A külső auditról szóló jelentés hitelesíti a közös irányítóhatóság éves pénzügyi jelentésében szereplő kiadásokat és bevételeket és különösen azt, hogy a szerepeltetett kiadások valóban felmerültek, pontosak és támogathatóak-e.

(3)   A közös irányítóhatóság a külső auditról szóló jelentést a 28. cikkben előírt éves jelentésének mellékleteként továbbítja a Bizottsághoz és a közös felügyelőbizottsághoz.

32. cikk

Zárójelentés

A közös cselekvési program megvalósításáról szóló zárójelentés, a megfelelő változtatásokkal, ugyanazokat az elemeket tartalmazza a program teljes időtartamára, mint az éves jelentések, beleértve a mellékleteket is. Ennek beadási határideje 2016. június 30.

4.   SZAKASZ

A közös cselekvési program támogatható kiadásai

33. cikk

A közös cselekvési program szintjén támogatható költségek

(1)   A közösségi finanszírozással történő támogatáshoz a közös cselekvési program kiadásainak a programnak a 43. cikk szerinti végrehajtási ideje alatt kell felmerülniük.

(2)   A közös irányítóhatóság az alábbi kritériumoknak megfelelő költségeket minősíti technikai segítségnyújtás címén a program megvalósítása céljából támogatható költségeknek:

a)	szükségesek a programnak a programban és a közös felügyelőbizottság által meghatározott kritériumok szerinti megvalósításához, és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, különösen a gazdaságosság és a költséghatékonyság elveinek;

b)	szerepelnek a program könyvelésében, azonosíthatóak, ellenőrizhetőek és igazolhatóak eredeti bizonylatokkal;

c)	a vonatkozó közbeszerzési eljárások keretében merültek fel.

(3)   Figyelemmel az (1) és (2) bekezdésre is, támogathatóak a következők:

a)

a programhoz rendelt személyi költségek, a társadalombiztosítási járulékokkal és a munkabért terhelő más költségekkel megnövelt tényleges fizetéseknek megfelelően. Ezek nem haladhatják meg a közös irányítóhatóságot vagy a közös technikai titkárságot befogadó szervezetben szokásos fizetéseket és költségeket, legfeljebb csak akkor, ha megalapozottan kimutatható, hogy az elengedhetetlen a közös cselekvési program megvalósításához;

b)

a közös cselekvési programban részt vevő személyzet és más személyek utazási és ellátási költsége, amennyiben ezek megfelelnek a program irányítására kijelölt hatóságok szokásos gyakorlatának. Ezenkívül, ha az ellátási költség átalányként van meghatározva, a mértékek nem haladhatják meg az Európai Bizottság által a közös cselekvési program elfogadásakor közzétett táblázatban szereplő mértékeket;

c)

a kifejezetten a közös irányítóhatóság vagy a közös technikai titkárság igényeire a közös cselekvési program megvalósítása céljából történő (új vagy használt) berendezés- és bútorvásárlás vagy -bérlés költségei, valamint a szolgáltatások igénybevételének költségei, amennyiben ezek a költségek megfelelnek a piaci áraknak;

d)	fogyóeszközök költségei;

e)	az általános adminisztratív költségeket jelentő közvetett költségek;

f)	alvállalkozási kiadások;

g)	a közvetlenül e rendelet és a program által előírt kötelezettségekből eredő költségek (például tájékoztatási és a láthatósággal kapcsolatos tevékenységek, értékelések, külső auditok, fordítások stb.), ideértve a pénzügyi szolgáltatások díjait (különösen a banki átutalások költségét).

34. cikk

A közös cselekvési program szintjén nem támogatható költségek

Az alábbi költségeket a közös irányítóhatóság nem minősítheti technikai segítségnyújtás címén a program megvalósítása céljából támogatható költségeknek:

a)	kötelezettségek és a veszteségekre vagy kötelezettségekre elkülönített tartalékok;

b)	fizetendő kamatok;

c)	másik keretből már finanszírozott költségek;

d)	föld- vagy ingatlanvásárlás;

e)	átváltási veszteségek;

f)	adók, ideértve a hozzáadottérték-adót is, kivéve, ha a közös irányítóhatóság nem tudja azokat visszaigényelni, és ha a vonatkozó jogszabályok nem tiltják költségként való elszámolásukat;

g)	harmadik szervezeteknek nyújtott hitelek;

h)	pénzbírságok.

35. cikk

Természetbeni hozzájárulás a közös cselekvési program szintjén

A részt vevő országok által nyújtott természetbeni hozzájárulásokat, vagy adott esetben más forrásokat külön fel kell tüntetni a közös cselekvési program költségvetésében, és ezek nem támogathatóak.

Ezek nem tekinthetők a részt vevő országok általi legalább 10 %-os társfinanszírozás részének, kivéve a közös irányítóhatóságnak az e rendelet 19. cikke (3) bekezdésében említett kezdeti természetbeni hozzájárulását.

A részt vevő országok által a program technikai segítésére kiküldött személyzet költsége nem minősül természetbeni hozzájárulásnak és nem minősíthető társfinanszírozásnak a program költségvetésében.

36. cikk

A projektek szintjén támogatható költségek

(1)   A kiadásoknak minden projektnél az adott szerződés teljesítési ideje alatt kell felmerülniük.

(2)   A projektek szintjén a támogatható költségeket, a nem támogatható költségeket és az esetleges természetbeni hozzájárulásokat a kedvezményezettekkel és a szerződő felekkel kötött szerződések határozzák meg.

5.   SZAKASZ

Ellenőrzés

37. cikk

A projektek éves auditprogramja

(1)   A közös cselekvési program első évének végétől a közös irányítóhatóság minden évben elkészít egy auditprogramot az általa finanszírozott projektekhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket bizonylatok ellenőrzéseként és helyszíni ellenőrzésekként hajtják végre a közös irányítóhatóság által egy – nemzetközileg elismert könyvvizsgálói szabványokon alapuló – véletlenszerű statisztikai mintavételezési módszerrel kiválasztott projekteken, külön figyelembe véve a projekt összegével, a tevékenység típusával és a kedvezményezett jellegével összefüggő kockázatokat és más meghatározó elemeket. A mintavételnek elegendően reprezentatívnak kell lennie ahhoz, hogy elfogadható megbízhatósági szintet biztosítson a projektekben szerepeltetett kiadások lényegességéről, pontosságáról és támogathatóságáról a közös irányítóhatóság által folytatott közvetlen ellenőrzéseket illetően.

38. cikk

Közösségi ellenőrzések

A Bizottság, az OLAF, az Európai Közösségek Számvevőszéke és az ezen szervezetek által megbízott bármely külső könyvvizsgáló ellenőrizheti, bizonylatok ellenőrzésével és helyszíni ellenőrzéssel, a közösségi pénzeszközöknek a közös irányítóhatóság által és a projektek különböző kedvezményezettjei és partnerei által történő felhasználását.

Ennek az ellenőrzésnek a formája lehet a bizonylatokon, a könyvelési számlákon és dokumentumokon, és a közös cselekvési program és a projekt finanszírozásával kapcsolatos bármilyen más dokumentumon (ideértve a közös irányítóhatóság esetében az elbírálásokra és a szerződésekre vonatkozó összes dokumentumot) alapuló teljes körű könyvvizsgálat.

39. cikk

Nemzeti ellenőrzési rendszer

A tagállamok bevezethetnek olyan nemzeti ellenőrző rendszert, amely lehetővé teszi a területükön elvégzett tevékenységekre vagy résztevékenységekre szerepeltetett kiadások érvényességének ellenőrzését, valamint annak vizsgálatát, hogy ezek a kiadások és a tevékenységek, illetve résztevékenységek megfelelnek-e a közösségi szabályoknak és az adott nemzeti szabályoknak.

V.   FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAMBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTEK

40. cikk

A közös cselekvési program projektjeinek résztvevői

(1)   A projektpályázatokat a partnerségeket képviselő kezdeményezők nyújtják be: a partnerség a programban részt vevő tagállam legalább egy partneréből és a programban részt vevő partnerország legalább egy partneréből áll.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kezdeményezők és partnerek székhelye a 4. cikk a) és b) pontjában meghatározott régióban van, és megfelelnek az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogathatósági kritériumoknak.

Ha a projektek céljai nem érhetők el az első bekezdésben meghatározott régióban székhellyel nem rendelkező partnerek részvétele nélkül, akkor elfogadható más partnerek részvétele is.

41. cikk

A projektek jellege

A projekteknek három típusa lehet:

a)	integrált projektek, amikor is a partnerek a saját területükön folytatják a projektet alkotó tevékenységeket;

b)	szimmetrikus projektek, amikor is párhuzamosan hasonló tevékenységeket folytatnak egyrészt a tagállamban, másrészt a partnerországban;

c)	olyan projektek, amelyek végrehajtása főleg vagy teljes mértékben egy tagállamban vagy egy partnerországban történik, de a közös cselekvési program összes partnere, vagy a partnerek egy része javára.

A projektek végrehajtása az e rendelet 4. cikkének a) és b) pontjában meghatározott régiókban történik.

Kivételes esetben, ha a projektek céljainak eléréséhez szükséges, a projektek megvalósítása részben folyhat a második bekezdésben meghatározott régiókon kívül is.

42. cikk

Tájékoztatás és a közös cselekvési program láthatósága

(1)   A közös irányítóhatóság felelős a közös cselekvési programról szóló tájékoztatással és a program láthatóságával kapcsolatos tevékenységek végrehajtásáért. A közös irányítóhatóság mindenképpen megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a közösségi finanszírozás vagy társfinanszírozás láthatósága biztosítva legyen a saját tevékenységeit és a program keretében finanszírozott projektekben folytatott tevékenységeket illetően. Ezeknek az intézkedéseknek meg kell felelniük a külső tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság által meghatározott és közzétett láthatósági szabályoknak.

(2)   Ha van a közös technikai titkárságnak a részt vevő országokban helyi irodája, akkor ennek az irodának a feladata a közös cselekvési program tevékenységeinek megismertetése és a potenciálisan érdekelt szervezetek tájékoztatása.

VI.   FEJEZET

A KÖZÖS CSELEKVÉSI PROGRAM LEZÁRÁSA

43. cikk

A közös cselekvési program időtartama

(1)   Minden közös cselekvési program végrehajtási időszaka azon a napon kezdődik, amikor a Bizottság elfogadja az adott közös cselekvési programot, és legkésőbb 2016. december 31-éig tart.

(2)   Ez a végrehajtási időszak a következő szakaszokból áll:

a)	legfeljebb hétéves szakasz a közös cselekvési program megvalósítására, legkésőbb 2013. december 31-éig. Ezen időpont után nem indítható pályázati felhívási vagy ajánlatkérési eljárás, és nem köthető szerződés, kivéve auditra és értékelésre vonatkozó szerződéseket;

b)

egy szakasz a közös cselekvési programból finanszírozott projektek megvalósítására, amely ugyanakkor kezdődik, mint a közös cselekvési program megvalósítási időszaka és legkésőbb 2014. december 31-éig tart. A közös cselekvési programból finanszírozott projektek tevékenységeinek befejezési határideje ugyanez az időpont;

c)

a közös cselekvési program pénzügyi lezárásának szakasza, amelybe beletartozik a program keretében kötött összes szerződés pénzügyi lezárása, a program utólagos értékelése, a zárójelentés beadása, valamint a Bizottság részéről a záróegyenleg kifizetése, illetve visszaigénylése, és amely 2016. december 31-én fejeződik be.

44. cikk

A program leállítása

(1)   Az 1638/2006/EK rendelet 9. cikke (10) bekezdésének c) és d) pontjában említett esetekben vagy más indokolt esetekben a Bizottság dönthet úgy, hogy a közös felügyelőbizottság kérésére, vagy a közös felügyelőbizottsággal folytatott konzultáció után a saját kezdeményezésére a végrehajtási időszak tervezett vége előtt leállítja a közös cselekvési programot.

(2)   Az első esetben a közös irányítóhatóság a Bizottság elé terjeszti a közös felügyelőbizottság kérését, és a Bizottság döntésétől számított három hónapon belül beadja a zárójelentést. Az addigi előfinanszírozások elszámolása után a Bizottság a záróegyenleg alapján esettől függően kifizeti a maradék összeget vagy beszedési utalványt bocsát ki a közös irányítóhatósággal szemben. A Bizottság egyúttal mentesül a még fennmaradó kötelezettségvállalások alól.

(3)   Ha a program leállítása azért történik, mert a partnerországok az előírt határidőre nem írták alá finanszírozási megállapodásokat, akkor a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) már vállalt költségvetési kötelezettségek érvényben maradnak az előírt időtartamukig, de csak olyan tevékenységeket fedezhetnek, amelyek kizárólag az érintett tagállamokban folynak. A pénzügyi terv 4. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatból (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) már vállalt költségvetési kötelezettségek megszűnnek.

(4)   Ha a partnerországok nem írják alá a finanszírozási megállapodást vagy a Bizottság úgy dönt, hogy program tervezett időtartamának vége előtt leállítja a közös cselekvési programot, akkor az alábbi eljárás követendő:

a)

a pénzügyi terv 1B. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatok (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) esetében a közös cselekvési program későbbi éves kötelezettségvállalásaira előirányzott összegeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében használják fel az 1638/2006/EK rendelet 9. cikkének (10) bekezdésében ismertetett eljárások szerint;

b)

a pénzügyi terv 4. alfejezetében az „Európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz a határokon átnyúló együttműködésre” címen szereplő előirányzatok (2006/C 139/01 intézményközi megállapodás) esetében a közös cselekvési program későbbi éves kötelezettségvállalásaira előirányzott összegeket más programok, vagy pedig az 1638/2006/EK rendelet alapján támogatható projektek finanszírozására használják fel.

45. cikk

A dokumentumok megőrzése

A közös irányítóhatóság és a projektek különböző kedvezményezettjei és partnerei a program vagy az egyes projektek záróegyenlegének rendezésétől számított hét évig megőrzik a közös cselekvési programmal és a projekttel kapcsolatos összes dokumentumot, elsősorban a jelentéseket és a bizonylatokat, a könyvelési számlákat és dokumentumokat, és a közös cselekvési program vagy az egyes projekt finanszírozásával kapcsolatos bármilyen más dokumentumot (ideértve a közös irányítóhatóság esetében az elbírálásokra és a szerződésekre vonatkozó összes dokumentumot).

46. cikk

A program lezárása

(1)   Egy közös cselekvési program lezártnak minősül, miután megtörténtek a következők:

a)	a program keretében kötött összes szerződés lezárása;

b)	a záróegyenleg kifizetése vagy visszatérítése;

c)	az előirányzatok megszüntetése a Bizottság részéről.

(2)   A közös cselekvési program lezárása nem érinti a Bizottságnak azt a jogát, hogy adott esetben utólagos pénzügyi korrekciót hajtson végre a közös irányítóhatósággal vagy a projektek kedvezményezettjeivel szemben, ha a program vagy a projektek támogatható végösszegét a lezárás időpontja után végrehajtott ellenőrzések folytán felül kell vizsgálni.

VII.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(2)  Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/26

---

A BIZOTTSÁG 952/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

egy bejegyzett megnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásából történő törléséről (Newcastle Brown Ale (OFJ))

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 510/2006/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban, ugyanezen rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2) közzétették az Egyesült Királyság által benyújtott, a „Newcastle Brown Ale” megnevezés bejegyzésének törlésére irányuló kérelmet.

(2)	A Bizottsághoz nem érkezett az 510/2006/EK rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért indokolt az említett megnevezés bejegyzését törölni.

(3)	A fenti okokra való figyelemmel indokolt a szóban forgó megnevezést törölni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásából.

(4)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések állandó bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő megnevezés bejegyzését törölni kell.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  HL C 280., 2006.11.18., 13. o.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/28

---

A BIZOTTSÁG 953/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a további feldolgozás nélkül exportált szirupokra és más cukorágazati termékekre vonatkozó export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 318/2006/EK rendelet 32. cikke előírja, hogy a rendelet 1. cikkének (1) bekezdése c), d) és g) pontjában felsorolt termékek világpiaci ára és a Közösségen belüli ára közti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A cukor piacának jelenlegi helyzetére tekintettel célszerű export-visszatérítést megállapítani a 318/2006/EK rendelet 32. és 33. cikkében meghatározott szabályokkal és egyes kritériumokkal összhangban.

(3)	A 318/2006/EK rendelet 33. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a visszatérítések a rendeltetési helynek megfelelően eltérőek lehetnek, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges körülményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Visszatérítést csak olyan termékek után lehet fizetni, amelyek a Közösségben szabadon mozoghatnak, és amelyek megfelelnek a cukorágazatban harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. június 30-i 951/2006/EK bizottsági rendelet (2) követelményeinek.

(5)

Az export-visszatérítések kiegyenlíthetik a Közösség és a harmadik ország kivitele közötti versenykülönbséget. Egyes közeli, illetve a közösségi termékeknek preferenciális behozatali elbánást biztosító harmadik országbeli rendeltetési helyekre történő közösségi kivitelek jelenleg rendkívül kedvező versenyhelyzetben vannak. Ezért az e rendeltetési helyekre történő kivitelek visszatérítését meg kell szüntetni.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A 318/2006/EK rendelet 32. cikke szerinti export-visszatérítések nyújtandók az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre és összegek erejéig az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételek teljesülése esetén.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti visszatérítésre való jogosultság feltétele, hogy a termékek megfeleljenek a 951/2006/EK rendelet 3. és 4. cikkében foglalt követelményeknek.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69, 2007.3.9., 3 o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 178., 2006.7.1., 24. o. A 2031/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 43. o.) módosított rendelet.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/30

---

A BIZOTTSÁG 954/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a cukorágazatba tartozó, a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált egyes termékekre vonatkozó visszatérítési ráta módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukorágazati piac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2007. július 20-án alkalmazandó, a mellékletben felsorolt, és a Szerződés I. melléklete által nem szabályozott, áru formában exportált termékekre vonatkozó visszatérítési rátákat a Bizottság 851/2007/EK rendelete (2) rögzíti.

(2)	A 851/2007/EK rendeletben foglalt szabályoknak és feltételeknek a Bizottság számára hozzáférhető jelenlegi információkra történő alkalmazásából következik, hogy a jelenleg alkalmazandó visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 851/2007/EK rendeletben rögzített visszatérítési ráták a mellékletben feltüntetett módon változnak.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 58., 2006.2.28., 1. o. A legutóbb a 247/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 69., 2007.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 188., 2007.7.20., 7. o.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/32

---

A BIZOTTSÁG 955/2007/EK RENDELETE

(2007. augusztus 9.)

a Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes gabona- és rizstermékekre vonatkozó visszatérítési ráták megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1785/2003/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és az 1785/2003/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése a mindkét rendelet 1. cikkében felsorolt termékek esetén export-visszatérítést biztosít a világpiacon tapasztalható árfolyamok és árak és a Közösségen belüli árak közti különbségek fedezésére.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (3) határozza meg azokat a termékeket, amelyek esetén meg kell szabni a visszatérítési rátát; amelyet akkor kell alkalmazni, ha a termékeket az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében vagy az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt termékek formájában exportálják.

(3)	Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésével összhangban a 100 kilogrammra vonatkozó visszatérítési rátát minden egyes érintett alaptermék esetén minden hónapra meg kell határozni.

(4)

Az azokra a visszatérítésekre bevezetett kötelezettségvállalások, amelyeket a Szerződés I. mellékletében nem szereplő mezőgazdasági termékek exportjára kívánnak nyújtani, kockázatossá válhatnak a magas visszatérítési ráta előzetes rögzítése miatt. Emiatt az ilyen jellegű helyzetekre tekintettel óvintézkedések bevezetésére van szükség, anélkül azonban, hogy a hosszú időtartamú szerződések megkötését ezzel meghiúsítanák. A visszatérítések előzetes rögzítése esetére meghatározott különleges visszatérítési ráták meghatározása olyan intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy ezek a különféle célkitűzések egyidejűleg teljesülhessenek.

(5)

Figyelemmel az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a tésztakészítményeknek a Közösségből az Egyesült Államokba történő kiviteléről szóló, a 87/482/EGK tanácsi rendelettel (4) jóváhagyott egyezségre, a rendeltetési hely alapján különbséget kell tenni az 1902 11 00 és 1902 19 KN-kód alá tartozó termékek visszatérítése esetén.

(6)

Az 1043/2005/EK rendelet 15. cikkének (2) és (3) bekezdése alapján csökkentett export-visszatérítési rátát kell meghatározni, figyelembe véve az alkalmazandó termelési visszatérítés mennyiségét, az 1722/93/EGK bizottsági rendeletnek (5) megfelelően a termékek előállításának feltételezett időszaka alatt felhasznált érintett alaptermékek esetére.

(7)

A szeszesitalok esetén az előállítás során felhasznált gabonafélék ára csekély hatást gyakorol. Mindazonáltal az Egyesült Királyság, Írország és Dánia csatlakozási szerződésének 19. jegyzőkönyve biztosítja a közösségi gabonaféléknek a gabonaalapú szeszesitalok gyártásában történő felhasználásának elősegítését célzó, szükséges intézkedések meghozatalát. Következésképpen szükség van a szeszesitalok formájában exportált gabonafélékre vonatkozó visszatérítési ráták megfelelő módosítására.

(8)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1043/2005/EK rendelet I. mellékletében és az 1784/2003/EK rendelet 1. cikkében vagy az 1785/2003/EK rendelet 1. cikkében felsorolt és az 1784/2003/EK rendelet III. mellékletében, illetőleg az 1785/2003/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott termékek formájában exportált alaptermékekre alkalmazandó visszatérítési ráták e rendelet mellékletében kerülnek meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2007. augusztus 10-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 270., 2003.10.21., 96. o. A legutóbb a 797/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 144., 2006.5.31., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 172., 2005.7.5., 24. o. A legutóbb a 447/2007/EK rendelettel (HL L 106., 2007.4.24., 31. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 275., 1987.9.29., 36. o.

(5)  HL L 159., 1993.7.1., 112. o. A legutóbb az 1584/2004/EK rendelettel (HL L 280., 2004.8.31., 11. o.) módosított rendelet.

---

---

10.8.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/36

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. augusztus 9.)

az egyesült királyságbeli ragadós száj- és körömfájás elleni egyes védekezési intézkedésekről és a 2007/552/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(az értesítés a C(2007) 3901. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2007/554/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az Egyesült Királyság több pontján a ragadós száj- és körömfájás előfordulását jelentették be.

(2)	Az élő párosujjú patások kereskedelmére és az ezekből előállított egyes termékek forgalomba hozatalára való tekintettel az egyesült királyságbeli ragadós száj- és körömfájás veszélyeztetheti más tagállamok állatállományát.

(3)

Az Egyesült Királyság a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelv (3) keretében intézkedéseket hozott, és az érintett területeken további intézkedéseket vezetett be.

(4)	Az egyesült királyságbeli állat-egészségügyi helyzet miatt meg kell erősíteni az Egyesült Királyság által a ragadós száj- és körömfájás ellen tett védekezési intézkedéseket.

(5)

Az egyesült királyságbeli ragadós száj- és körömfájás elleni ideiglenes védekezési intézkedésekről szóló, 2007. augusztus 6-i 2007/552/EK határozat (4) értelmében végleges intézkedésként ki kell jelölni az érintett tagállamokban a magas és alacsony kockázatú területeket, valamint el kell rendelni a fertőzésre fogékony állatok, valamint az ilyen állatokból nyert termékek magas és alacsony kockázatú területekről történő elszállításának betiltását. A határozatnak rendelkeznie kell a következő termékek magas és alacsony kockázatú területekről történő elszállítására vonatkozó szabályokról is: a korlátozások bevezetése előtt előállított, biztonságos termékek, és a korlátozás alá nem eső területekről származó olyan nyersanyagok, melyeket a ragadós száj- és körömfájás vírusának semlegesítésére alkalmas kezelésnek vetettek alá.

(6)

A veszélyeztetettnek minősített területek méretét úgy határozták meg, hogy nyomon követték, ki és mi léphetett érintkezésbe a fertőzött gazdasággal. A területek meghatározásakor azt is figyelembe vették, hogy az állatok és termékek szállítását megfelelő ellenőrzéseknek lehessen alávetni. Az Egyesült Királyságtól kapott információ alapján jelenleg Nagy-Britannia egész területének magas kockázatú területkénti besorolását fenn kell tartani.

(7)	Az elszállításra vonatkozó tilalom csak az I. mellékletben felsorolt magas kockázatú területekről származó, fertőzésre fogékony fajokhoz tartozó állatokból nyert termékekre vonatkozik, és nem befolyásolhatja a más területekről származó állatokból nyert termékek e területeken történő áthaladását.

(8)	A 62/432/EGK tanácsi irányelv (5) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákat szabályozza.

(9)	A 91/68/EGK tanácsi irányelv (6) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről rendelkezik.

(10)

A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK irányelv (7) egyebek mellett a juhok és a kecskék spermái, petesejtjei és embriói, a sertésembriók, valamint az egyéb párosujjú patások kereskedelmét szabályozza.

(11)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) egyebek mellett a friss hús, a darált hús, a csontokról mechanikusan lefejtett hús, az előkészített hús, a tenyésztettvad-hús, a húskészítmények, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket is, valamint a tejtermékek előállítására és forgalmazására irányadó állat-egészségügyi feltételekről rendelkezik.

(12)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) egyebek mellett az állati eredetű élelmiszerek állat-egészségügyi jelölését szabályozza.

(13)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv (10) a húskészítmények olyan különleges kezeléséről rendelkezik, amely semlegesíti az állati eredetű termékekben a ragadós száj- és körömfájás vírusát.

(14)

Az egyesült királyságbeli ragadós száj- és körömfájás betegség elleni egyes védekezési intézkedésekről szóló 2001/172/EK határozattal kapcsolatban egyes állati termékek jelöléséről és felhasználásáról szóló, 2001. április 11-i 2001/304/EK bizottsági határozat (11) értelmében speciális állat-egészségügyi jelöléssel kellett ellátni azokat az állati eredetű termékeket, amelyek csak a nemzeti piacon voltak forgalmazhatók.

(15)

A 92/118/EGK tanácsi irányelv (12) állat-egészségügyi és közegészségügyi követelményeket állapít meg a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított ilyen követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan.

(16)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) több olyan kezelési módszerről is rendelkezik, amelyek révén az állati melléktermékekben semlegesíthető a ragadós száj- és körömfájás vírusa.

(17)	A 88/407/EGK tanácsi irányelv (14) megállapítja a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok mélyhűtött spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket.

(18)	A 89/556/EGK tanácsi irányelv (15) megállapítja a szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi feltételeket.

(19)	A 90/429/EGK tanácsi irányelv (16) megállapítja a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményeket.

(20)	A 90/426/EGK tanácsi irányelv (17) a lófélék mozgására és harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről rendelkezik.

(21)	Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (18) az azon gazdaságok számára nyújtott kártalanítási mechanizmusokról rendelkezik, melyek a járványvédelmi intézkedések eredményeként veszteségeket szenvedtek el.

(22)

Mivel az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19), az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (20), valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatok során alkalmazandó helyes klinikai gyakorlat bevezetésére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2001. április 4-i 2001/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (21) meghatározott gyógyszerek nem tartoznak többé az 1774/2002/EK rendelet hatálya alá, ezen határozat állat-egészségügyi korlátozó intézkedései sem vonatkoznak rájuk.

(23)

A 91/496/EGK és a 97/78/EK tanácsi irányelveknek megfelelően az állat-egészségügyi határállomásokon ellenőrizendő termékek és állatok jegyzékéről szóló, 2007. április 17-i 2007/275/EK bizottsági határozat (22) 6. cikkének értelmében bizonyos, állati termékeket tartalmazó termékek mentesülnek az állat-egészségügyi ellenőrzések alól. E termékek magas kockázatú területekről történő elszállítását célszerű egyszerűsített igazolási rendszer mellett engedélyezni.

(24)	Az Egyesült Királyságon kívüli tagállamok kötelesek azáltal támogatni az érintett területeken meghozott járványvédelmi intézkedéseket, hogy biztosítják, hogy az érintett területekre ne küldjenek fertőzésre fogékony, élő állatokat.

(25)	Az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság a 2007. augusztus 23-ra tervezett ülésén áttekinti a helyzetet, és szükség szerint meghozza a megfelelő intézkedéseket.

(26)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Élő állatok

(1)   Az Egyesült Királyság által a 2003/85/EK irányelv keretében tett intézkedések – és különösen az irányelv 7. cikkének (1) bekezdése értelmében létesített ideiglenes védekezési övezet létrehozása, valamint 7. cikkének (3) bekezdése értelmében bevezetett mozgási tilalom – sérelme nélkül az Egyesült Királyság köteles gondoskodni e cikk 2–7. pontjában megszabott feltételek teljesüléséről.

(2)   Egyetlen élő szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás sem mozoghat az I. és II. mellékletben felsorolt területek között.

(3)   Egyetlen élő szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás sem szállítható ki, illetve haladhat keresztül az I. és II. mellékletben felsorolt területekből, illetve területein.

(4)   A 3. pont rendelkezéseitől eltérve az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a fő közlekedési utak és a főbb vasútvonalak tekintetében engedélyezhetik a párosujjú patások közvetlen és megszakítás nélküli átszállítását az I. és II. mellékletben felsorolt területeken.

(5)   Az Egyesült Királyság területének az I. és II. mellékletben fel nem sorolt részeiről más tagállamokba elszállított élő szarvasmarhaféléket és sertéseket a 64/432/EGK irányelv értelmében kísérő, illetőleg élő juh- és kecskeféléket a 91/68/EGK irányelv értelmében kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokra fel kell jegyezni a következő szöveget:

(6)   Az Egyesült Királyság területének az I. és II. mellékletben nem felsorolt részeiről más tagállamokba elszállított, a 5. pontban hivatkozott állat-egészségügyi bizonyítványok hatálya alá nem tartozó párosujjú patásokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokra fel kell jegyezni a következő szöveget:

(7)   Az 5. és 6. pontban említett állat-egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott állatok más tagállamokba való szállítása csak úgy engedélyezhető, ha a helyi, egyesült királyságbeli állat-egészségügyi hatóság három nappal a szállítás előtt értesítést küldött a rendeltetési hely szerinti tagállam központi és helyi állat-egészségügyi hatóságának.

2. cikk

Húsok

(1)   E cikk alkalmazásában „hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10., 1.13., 1.14. és 1.15 pontja szerinti „friss hús”, „darált hús”, „csontokról mechanikusan lefejtett hús” és „előkészített hús”.

(2)   Az Egyesült Királyság területéről nem szállítható ki olyan hús, amely az I. mellékletben felsorolt területekről származó szarvasmarhafélékből, juhfélékből, kecskefélékből, sertésből vagy egyéb párosujjú patásból származik vagy amelyet ilyen állatokból nyertek.

(3)   Az e határozat értelmében az Egyesült Királyság területéről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső húst a 2002/99/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével, illetve a 2001/304/EK határozattal összhangban jelöléssel kell ellátni.

(4)   A (2) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az olyan húsra, amely a 854/2004/EK rendelet I. mellékletének I. szakaszának III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel el van látva, feltéve hogy:

a)	a hús egyértelműen azonosítva van, továbbá szállítása és tárolása az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében e határozat értelmében tilalom alá eső hústól az előállítástól kezdődően mindvégig elkülönítetten történt;

b)

a hús megfelel az alábbi feltételeknek: i. kinyerése 2007. július 15. előtt történt, vagy ii. olyan állatból származik, amelyet levágása előtt legalább 90 napig a II. mellékletben felsorolt területeken kívül neveltek, és ott is vágták le, illetőleg – ragadós száj- és körömfájásra fogékony vadfajokból kinyert hús esetén – a II. mellékletben felsorolt területeken kívül öltek le.

(5)   A (3) és (4) bekezdésekben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

(6)   A (2) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az olyan állatokból kinyert friss húsra, amelyeket az I. és II. mellékletben felsorolt területeken kívül neveltek, és az 1. cikk 2. és 3. pontjában előírt tilalomtól eltérve közvetlenül, hivatalos ellenőrzés mellett, zárt szállítóeszközön szállítottak az I. mellékletben felsorolt területek valamelyikén, de a kijelölt védelmi övezeten kívül található vágóhídra azonnali levágás céljából.

Az ilyen húst az I. és II. mellékletben felsorolt területeken csak a következő feltételekkel szabad forgalomba hozni:

a)	minden húst a 2002/99/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével, illetve a 2001/304/EK határozattal összhangban jelöléssel kell ellátni,

b)	a vágóhíd szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

c)	a friss hús egyértelműen azonosítva van, és szállítása és tárolása az Egyesült Királyságból történő kiszállítás tekintetében tilalom alá nem eső hústól elkülönítetten történik.

Az első albekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

A központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon üzemek jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(7)   Az (2) bekezdésben meghatározott tilalom nem alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt területeken található vágóüzemekből származó friss húsra, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	a vágóüzem egyazon napon kizárólag a (4)b) bekezdésben körülírt friss hús feldolgozásával foglalkozik. Az e követelménynek nem megfelelő hús feldolgozása után tisztítást és fertőtlenítést kell végezni;

b)	minden húst el kell látni a 854/2004/EK rendelet I. mellékletének I. szakaszának III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel;

c)	A vágóüzemnek szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett kell működnie;

d)	a friss hús egyértelműen azonosítva van, továbbá szállítása és tárolása az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső hústól elkülönítetten történik.

Az első albekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

A központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon üzemek jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(8)   Az Egyesült Királyság területéről más tagállamokba szállított húst hivatalos bizonyítványnak kell kísérnie, melyre a következő szöveget kell feljegyezni:

3. cikk

Húskészítmények

(1)   Az Egyesült Királyság területéről nem szállítható ki olyan húskészítmény, ideértve a szarvasmarhafélékből, juhfélékből, kecskefélékből, sertésből vagy egyéb párosujjú patásból származó kezelt gyomrot, hólyagot és beleket is (a továbbiakban: „húskészítmények”), amely az I. mellékletben felsorolt területekről származó állatokból származik, illetőleg amelyet az e területekről származó állatok húsának felhasználásával készítettek.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az olyan húskészítményekre, amelyek a 854/2004/EK rendelet I. mellékletének I. szakaszának III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelöléssel el vannak látva, feltéve hogy:

a)	a húskészítmények egyértelműen azonosítva vannak, továbbá szállításuk és tárolásuk az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében e határozat értelmében tilalom alá eső húskészítményektől az előállítástól kezdődően mindvégig elkülönítetten történt;

b)	a húskészítmények megfelelnek az alábbi feltételeknek: i. a 2. cikk (4)b) bekezdésében körülírt húsból készült, vagy ii. elvégezték rajtuk a 2002/99/EK irányelv III. mellékletének 1. részében a ragadós száj- és körömfájás betegségre előírt kezelések legalább egyikét.

Az első albekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

A központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon üzemek jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(3)   Az Egyesült Királyság területéről más tagállamokba szállított húskészítményeket hivatalos bizonyítványnak kell kísérnie, amelyre a következő szöveget kell feljegyezni.

(4)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a HACCP-t (Hazard Analysis and Critical Control Points – Kockázatelemzés és kritikus ellenőrzőpontok rendszerét) működtető, a kezelési előírások betartását és rögzítését biztosító, ellenőrizhető, szabványos üzemmenetet alkalmazó üzemben feldolgozott, a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kielégítő húskészítmények esetében a (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában előírt kezelési feltételek teljesítéséről elegendő a szállítmányt kísérő, a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítő okmánnyal ellátott kereskedelmi okmányon nyilatkozni.

(5)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve azon húskészítmények esetén, melyeket a (2) bekezdés első albekezdésének b) ii. alpontjában előírt, a polcon való eltarthatóságot biztosító, légmentesen lezárt tartályban végzett hőkezelésnek vetettek alá, elegendő a szállítmányhoz olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely megjelöli az alkalmazott hőkezelést.

4. cikk

Tej

(1)   Az Egyesült Királyságnak az I. mellékletben felsorolt területeiről nem szállítható ki tej, függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra szánják-e vagy sem.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt területek tartott állatokból kinyert olyan tejre, amelyet kezelésnek vetettek alá az alábbiakkal összhangban:

a)	a 2003/85/EK irányelv IX. mellékletének A. részében előírt kezelések valamelyikének, ha a tejet emberi fogyasztásra szánják; illetőleg

b)	a 2003/85/EK irányelv IX. mellékletének B. részében előírt kezelések valamelyikének, ha a tejet a ragadós száj- és körömfájásra fogékony állatok által való fogyasztásra szánják.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt területeken található üzemekben előállított tejre, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	valamennyi, az üzemben felhasznált tej vagy megfelel a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy az I. mellékletben felsorolt területeken kívül nevelt állatokból nyerték ki és ott fejték;

b)	az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

c)	a tej egyértelműen azonosítva van, és szállítása és tárolása az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső tejtől és tejtermékektől elkülönítetten történik;

d)

a nyers tejet az I. mellékletben felsorolt területeken kívül található gazdaságokból az I. mellékletben felsorolt területeken található üzemekbe olyan járművekben szállítják, amelyeket a szállítási műveletet megelőzően kitisztítottak és fertőtlenítettek, és amelyek ezt követően nem érintettek az I. mellékletben felsorolt területeken lévő olyan gazdaságokat, amelyekben a ragadós száj- és körömfájásra fogékony fajhoz tartozó állatokat tartanak.

Az első albekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

A központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon üzemek jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(4)   Az Egyesült Királyság területéről más tagállamokba szállított tejet hivatalos bizonyítványnak kell kísérnie.

(5)   A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a HACCP-t működtető, a kezelési előírások betartását és rögzítését biztosító, ellenőrizhető, szabványos üzemmenetet alkalmazó üzemben feldolgozott, a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kielégítő tej esetében az előírt követelmények teljesítéséről elegendő a szállítmányt kísérő, a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítő okmánnyal ellátott kereskedelmi okmányon nyilatkozni.

(6)   A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a legalább a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában előírt hőkezelésnek légmentesen lezárt tartályban, a polcon való eltarthatóságot biztosító módon alávetett tej esetén elegendő a szállítmányhoz olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely megjelöli az alkalmazott hőkezelést.

5. cikk

Tejtermékek

(1)   Az Egyesült Királyságnak az I. mellékletben felsorolt területeiről nem szállítható ki tejtermék, függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra szánják-e vagy sem.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az alábbi tejtermékekre:

a)	2007. július 15-ét megelőzően állítottak elő, illetőleg

b)	a 4. cikk (2) vagy (3) bekezdésben megállapított intézkedéseknek megfelelő tejből készültek; vagy

c)	a Közösségen kívüli olyan országba való kivitelre szánták, ahol a behozatali feltételek megengedik az ilyen termékeknek a 4. cikk (2) bekezdésében megállapítottaktól eltérő, a ragadós száj- és körömfájás betegség vírusát semlegesítő kezelését.

(3)   A 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza II. fejezetének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó emberi fogyasztásra szánt alábbi tejtermékekre:

a)

7,0 pH-érték alatti ellenőrzött kémhatású és legalább 72 °C-os hőmérsékleten legalább 15 percen keresztül tartó hőkezelésen átesett tejből készült tejtermékek, amennyiben a hőkezelés szükségtelen azon végtermékek esetén, amelyek összetevői megfelelnek az e határozat 2., 3. és 4. cikkében foglalt állat-egészségügyi feltételeknek,

b)

olyan szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle nyers tejéből előállított tejtermékek, amelyek legalább 30 napja az I. mellékletben felsorolt területeken belül található gazdaságban tartózkodnak, amelynek 10 kilométeres körzetében a nyers tej előállításának időpontját megelőző 30 nap során nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése, és olyan legalább 90 napos érlelési folyamaton estek át, amely során a pH-érték 6,0 alá csökken az anyag teljes állagában, és amely termékek külső felületét 0,2 %-os citromsavval kezelték közvetlenül védőcsomagolás vagy csomagolás előtt.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt területeken található üzemekben előállított tejre, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)	valamennyi, az üzemben felhasznált tej vagy megfelel a 4. cikk (2) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy az I. mellékletben felsorolt területeken kívül nevelt állatokból nyerik;

b)	valamennyi, a késztermékhez felhasznált tejtermék vagy megfelel a (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a (3) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy az I. mellékletben felsorolt területeken kívül nevelt állatokból nyert tejből készül;

c)	az üzem szigorú állat-egészségügyi ellenőrzés mellett működik;

d)	a tejtermék egyértelműen azonosítva van, és szállítása és tárolása az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső tejtől és tejtermékektől elkülönítetten történik.

Az első albekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést az illetékes állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi a központi állat-egészségügyi hatóságok felügyelete mellett.

A központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon üzemek jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(5)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az I. mellékletben felsorolt területeken kívül elhelyezkedő létesítményben 2007. július 15. előtt nyert tej felhasználásával előállított tejtermékekre, feltéve hogy a tejtermék egyértelműen azonosítva van, szállítása és tárolása az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső tejtől és tejtermékektől elkülönítetten történik.

(6)   Az Egyesült Királyság területéről más tagállamokba szállított tejterméket hivatalos bizonyítványnak kell kísérnie.

(7)   A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a HACCP-t működtető, a kezelési előírások betartását és rögzítését biztosító, ellenőrizhető, szabványos üzemmenetet alkalmazó üzemben feldolgozott, a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésben foglalt követelményeket kielégítő tejtermékek esetében az előírt követelmények teljesítéséről elegendő a szállítmányt kísérő, a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítő okmánnyal ellátott kereskedelmi okmányon nyilatkozni.

(8)   A (6) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a legalább a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában és a (3) és (4) bekezdésben előírt hőkezelésnek légmentesen lezárt tartályban, a polcon való eltarthatóságot biztosító módon alávetett tejtermékek esetén elegendő a szállítmányhoz olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely megjelöli az alkalmazott hőkezelést.

6. cikk

Sperma, petesejt és embrió

(1)   Az Egyesült Királyság területének az I. és II. mellékletben felsorolt részeiről nem szállíthatók ki szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás spermái, petesejtjei és embriói.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

a)	2007. július 15-e előtt nyert sperma, petesejt és embrió esetében;

b)

a 88/407/EGK, 90/429/EGK és 89/556/EGK irányelvekben meghatározott feltételekkel összhangban az olyan szarvasmarhaféléktől és sertésektől származó fagyasztott spermák és szarvasmarha embriók, amelyet az Egyesült Királyságba való behozataluk óta az (1) bekezdés alapján ki nem szállítható spermáktól és embrióktól elkülönítve tároltak és szállítottak.

A spermák kiszállítása előtt a központi állat-egészségügyi hatóságok megküldik a többi tagállamnak és a Bizottságnak azon központok és csoportok jegyzékét, amelyeket e rendelkezések céljára jóváhagytak.

(3)   A 88/407/EGK irányelv által előírt, az Egyesült Királyságból más tagállamokba szállított fagyasztott szarvasmarhaspermát kísérő egészségügyi bizonyítványoknak a következő szöveget kell tartalmazniuk:

(4)   A 90/429/EGK irányelv által előírt, az Egyesült Királyságból más tagállamokba szállított fagyasztott sertésspermát kísérő egészségügyi bizonyítványoknak a következő szöveget kell tartalmazniuk:

(5)   A 89/556/EGK irányelv által előírt, az Egyesült Királyságból más tagállamokba szállított fagyasztott szarvasmarha-embriót kísérő egészségügyi bizonyítványoknak a következő szöveget kell tartalmazniuk:

7. cikk

Nyersbőr és irha

(1)   Az Egyesült Királyságnak az I. mellékletben felsorolt területeiről nem szállítható ki szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás nyersbőre és irhája (a továbbiakban: nyersbőr és irha).

(2)   Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem alkalmazandó az alábbi nyersbőrökre és irhákra:

a)	melyeket az Egyesült Királyságban 2007. július 15-e előtt állítottak elő;

b)	amelyek megfelelnek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VI. A. 2. c) vagy d) pontjában foglalt követelményeknek, illetőleg

c)

melyeket az I. mellékletben felsorolt területeken kívül állítottak elő az 1774/2002/EK rendeletben foglalt feltételekkel összhangban, és az Egyesült Királyságba történő behozataluk óta az (1) bekezdés alapján kiszállítás tekintetében tilalom alá eső nyersbőröktől és irháktól elkülönítve tároltak és szállítottak.

A kezelt nyersbőrt és irhát el kell különíteni a nem kezelt nyersbőrtől és irhától.

(3)   Az Egyesült Királyság köteles gondoskodni arról, hogy az egyéb tagállamokba szánt nyersbőrökhöz és irhákhoz a következő szöveggel ellátott hivatalos bizonyítványt mellékeljék:

(4)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az olyan nyersbőrök és irhák esetében, amelyek megfelelnek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VI. A. 1.a)–e) pontjában megnevezett követelményeknek, elegendő olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely igazolja a feltételeknek való megfelelést.

(5)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az olyan nyersbőrök és irhák esetében, melyek megfelelnek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VI. A. (2) c) vagy d) pontjában megnevezett követelményeknek, elegendő az követelmények teljesítéséről a szállítmányt kísérő, a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítő okmánnyal ellátott kereskedelmi okmányon nyilatkozni.

8. cikk

Egyéb állati termékek

(1)   Az Egyesült Királyság nem szállíthat ki szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás a 2-7. cikkben nem említett, 2007. július 15. után előállított, az I. mellékletben felsorolt területekről származó, vagy az I. mellékletben felsorolt területekről származó állatokból kinyert állati termékeit.

Az Egyesült Királyságnak az I. mellékletben felsorolt területeiről nem szállítható ki szarvasmarhaféle, juhféle, kecskeféle, sertés, illetve egyéb párosujjú patás trágyája.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a következőkre:

a)

olyan állati termékek, melyeket: i. az alábbi hőkezelésnek vetettek alá: — légmentesen zárt tartályban legalább Fo=3 vagy ennél nagyobb értéken, — amely során a maghőmérséklet legalább 70 °C-ra emelkedik; illetőleg ii. melyeket az I. mellékletben felsorolt területeken kívül állítottak elő az 1774/2002/EK rendeletben foglalt feltételekkel összhangban, és az Egyesült Királyságba történő behozataluk óta az (1) bekezdés alapján kiszállítás tekintetében tilalom alá eső állati termékektől elkülönítve tároltak és szállítottak;

b)

az 1774/2002/EK rendelet I. mellékletének 4. és 5. pontjában meghatározott vér és vérkészítmény, melyeket legalább egy az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete IV. A. (3) a) ii. pontjának megfelelő kezelésnek vetettek alá, melyet hatékonyságvizsgálat követett, vagy amelyeket az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete A. részének IV. fejezetével összhangban importáltak;

c)	sertészsírra és kiolvasztott zsírra, amelyet az 1774/2002/EK rendelet VII. melléklete IV. B. 2. d) iv. pontjában előírt hőkezelésnek vetettek alá;

d)	a 92/118/EGK irányelv I. melléklete 2. fejezetének A. részében foglalt feltételeknek megfelelő, megtisztított, lekapart, majd vagy sózott, kifehérített, vagy szárított állati belek, melyek esetében hatékony intézkedéseket hoztak a bél újrafertőződésének megelőzése céljából;

e)	ipari mosásnak alávetett vagy cserzésből nyert juhgyapjú, kérődzők szőre és sertéssörte, valamint biztonságosan lezárt csomagolásban tárolt, száraz, feldolgozatlan juhgyapjú, kérődzők szőre és sertéssörte;

f)	kedvtelésből tartott állatoknak készült eledel, amely megfelel az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete II. B. 2., 3. és 4. pontjában meghatározott követelményeknek;

g)	azon állati eredetű termékeket tartalmazó összetett termékek, amelyeket nem kell további kezelésnek alávetni, mivel a késztermékeken, melyek összetevői megfelelnek az e határozatban foglalt állat-egészségügyi feltételeknek, már nem volt szükséges a kezelést elvégezni;

h)	vadásztrófeák, melyek megfelelnek az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VII. A. 1., 3. vagy 4. pontjának;

i)	in vitro diagnosztikai vagy laboratóriumi reagenskénti felhasználásra szánt csomagolt állati termékek;

j)	a 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszerek, a 2001/82/EK irányelvben meghatározott állatgyógyászati készítmények, valamint a 2001/20/EK irányelvben meghatározott vizsgálati gyógyszerek.

(3)   Az Egyesült Királyság köteles gondoskodni arról, hogy a (2) bekezdésben említett, egyéb tagállamokba szánt állati termékekhez a következő szöveggel ellátott hivatalos bizonyítványt mellékeljék:

(4)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említett termékek esetében elegendő, ha a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően megerősítő okmányt mellékelnek a vonatkozó közösségi jogszabályok által megkövetelt, a kezelés feltételeinek teljesítését igazoló kereskedelmi okmányhoz.

(5)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a (2) bekezdés e) pontjában említett termékek esetében elegendő a szállítmányhoz olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely vagy az ipari mosás megtörténtét, illetve az állati termékek cserzésből történt előállítását, vagy az 1774/2002/EK rendelet VIII. melléklete VIII. A. 1. és 4. pontjában megnevezett feltételeknek való megfelelést igazolja.

(6)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a (2) bekezdés f) és g) pontjában említett, a HACCP-t működtető, ellenőrizhető, szabványos üzemmenetet alkalmazó üzemben feldolgozott termékek esetében, ahol az üzemmenet biztosítja, hogy az előzetes feldolgozásban részesült összetevők a jelen határozatban foglalt állat-egészségügyi feltételeknek megfeleljenek, elegendő a megfelelésről a 9. cikk (1) bekezdése szerinti megerősítő okmánnyal ellátott kereskedelmi okmányon nyilatkozni.

(7)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a (2) bekezdés i) és j) pontjában említett termékekhez elegendő olyan kereskedelmi okmányt mellékelni, amely igazolja a termékek in vitro diagnosztikai vagy laboratóriumi reagensként vagy gyógyszerként történő felhasználását, feltéve, hogy a termékeken jól látható címkét helyeztek el a következő szöveggel: „csak in vitro diagnosztikai felhasználásra”, „csak laboratóriumi felhasználásra”, illetve „gyógyszer”.

(8)   A (3) bekezdés rendelkezéseitől eltérve az olyan összetett termékek esetében, amelyek megfelelnek a 2007/275/EK bizottsági határozat 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, elegendő a következő szöveggel ellátott kereskedelmi okmányt mellékelni:

9. cikk

Bizonyítvány

(1)   Azokban az esetekben, mikor e cikkre hivatkozás történik, az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kötelesek a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó közösségi jogszabályok által előírt kereskedelmi okmányt azon hivatalos bizonyítvány másolatával ellátni, amely igazolja a következőket:

a)

az érintett termékek előállítása i. olyan gyártási folyamatban történt, amelyet az ellenőrzés során a közösségi jogszabályok idevágó követelményeinek megfelelőnek és a ragadós száj- és körömfájás vírusának megsemmisítésére alkalmasnak találtak, vagy ii. megfelelően minősített, előzetesen feldolgozott anyagokból történt; valamint

b)	a kezelés után olyan intézkedéseket alkalmaznak, melyekkel elkerülhető a ragadós száj- és körömfájás vírusával való esetleges újrafertőződés.

A gyártási folyamat említett igazolása hivatkozást tartalmaz ezen határozatra, 30 napig érvényes, feltünteti a lejárat napját, és a létesítmény vizsgálata után megújítható.

(2)   Végső fogyasztóknak szánt kiskereskedelmi értékesítés esetén az Egyesült Királyság illetékes hatóságai engedélyezhetik, hogy a kiszállítás tekintetében tilalom alá nem eső termékek – a friss hús, darált hús, a csontokról mechanikusan lefejtett hús és előkészített hús kivételével – gyűjtőszállításához tartozó kereskedelmi okmányt a hatósági állatorvos által kiállított bizonyítvány másolatával erősítsék meg, amely igazolja a következőket:

a)	a feladás helyén olyan rendszert működtetnek, amely biztosítja, hogy a termékeket csak akkor lehet feladni, ha azok nyomon követhetősége okmányokkal alátámasztottan megfelel az e határozatban előírtaknak, valamint

b)	az a) pontban bemutatott a rendszert az ellenőrzés során kielégítőnek minősítették.

A nyomon követhetőségi rendszer igazolása hivatkozást tartalmaz ezen határozatra, 30 napig érvényes, feltünteti a lejárat napját, és csak akkor újítható meg, ha létesítményt megfelelőnek minősítik egy újabb ellenőrzés során.

Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai tájékoztatják a tagállamokat és a Bizottságot a fenti rendelkezések alkalmazásában engedélyezett létesítmények jegyzékéről.

10. cikk

Tisztítás és fertőtlenítés

(1)   Az Egyesült Királyság köteles gondoskodni arról, hogy az élő állatok az I. és II. mellékletben felsorolt területeken belüli szállítására használt járműveket minden egyes használat után kitakarítsák és fertőtlenítsék, és a tisztítás és fertőtlenítés elvégzését a 64/432/EGK irányelv 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban nyilvántartásba veszik.

(2)   Az Egyesült Királyság köteles biztosítani, hogy a területén létesített kiléptetési kikötők üzemeltetői gondoskodnak az Egyesült Királyságot elhagyó közúti járművek kerekeinek fertőtlenítőszerrel való kezeléséről.

11. cikk

Egyes mentességben részesülő termékek

A 3., 4., 5., és 8. cikkekben előírt korlátozások nem alkalmazandók az ugyanezekben a cikkekben említett termékek az I. mellékletben felsorolt területekről történő kiszállítására, amennyiben e termékek előállítása megfelel az alábbiaknak:

a)	nem az Egyesült Királyságban állították elő és az eredetüket feltüntető, eredeti csomagolásukból nem távolították el őket, vagy

b)

az I. mellékletben felsorolt területeken található, engedélyezett létesítmény egyikében állították elő, az előállításhoz pedig olyan, nem ezekről a területekről származó előkezelt termékeket használtak fel, amelyeket: i. az Egyesült Királyságba való behozataluk óta az I. mellékletben említett területekről történő kiszállítás tekintetében tilalom alá eső termékektől elkülönítve szállítottak, raktároztak és dolgoztak fel, ii. a jelen határozat által előírt kereskedelmi okmány vagy hivatalos bizonyítvány kísér.

12. cikk

Lófélék

(1)   Az Egyesült Királyság köteles gondoskodni arról, hogy az I. mellékletben felsorolt területekről területének egyéb részeire vagy más tagállamokba elszállított lóféléket a 90/426/EGK irányelv C. mellékletében található mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvánnyal lássák el.

(2)   Az Egyesült Királyság területéről egy másik tagállamba szállított lóféléket kísérő állat-egészségügyi bizonyítványokra az (1) bekezdés rendelkezéseinek értelmében fel kell jegyezni a következő szöveget:

13. cikk

Az Egyesült Királyságon kívüli tagállamok által bevezetendő intézkedések

(1)   Az Egyesült Királyságon kívüli tagállamok biztosítják, hogy a betegségre fogékony fajhoz tartozó élő állatokat nem szállítják az I. mellékletben felsorolt területekre.

(2)   A 90/424/EGK tanácsi határozat 6. cikke rendelkezéseinek és a tagállamok által már meghozott intézkedéseknek a sérelme nélkül az Egyesült Királyságon kívüli tagállamok meghozzák a megfelelő óvintézkedéseket az Egyesült Királyságból 2007. július 15. és augusztus 6. között szállított, a betegségre fogékony állatokat illetően; az intézkedések közé tartozik az elkülönítés és a klinikai vizsgálat, szükség esetén laboratóriumi vizsgálattal együtt a ragadós száj- és körömfájás vírusának kimutatása vagy kizárása érdekében, valamint szükség esetén a 2003/85/EK irányelv 4. cikkében előírt intézkedések.

14. cikk

A tagállamok közötti együttműködés

A tagállamok együttműködnek az I. mellékletben felsorolt területekről utazó utasok poggyászainak ellenőrzésében és az állati eredetű termékeknek az Egyesült Királyságon kívüli tagállamok területére való bevitelét megelőzendő információs kampányokban.

15. cikk

Végrehajtás

A tagállamok módosítják a kereskedelemre vonatkozó intézkedéseiket annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e határozatnak. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

16. cikk

A 2007/552/EK bizottsági határozat hatályát veszti.

17. cikk

Ez a határozat 2007. augusztus 25-ig alkalmazandó.

18. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv. Helyesbített változat HL L 195, 2004.6.2., 12. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 306., 2003.11.22., 1. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 206., 2007.8.7., 10. o.

(5)  HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.

(6)  HL L 46., 1991.2.19., 19. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.

(7)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2007/265/EK bizottsági határozattal (HL L 114., 2007.5.1., 17. o.) módosított irányelv.

(8)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o. Helyesbített változat HL L 226., 2004.6.25., 22. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o., helyesbített változat HL L 226., 2004.6.25., 83. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel módosított rendelet.

(10)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(11)  HL L 104., 2001.4.13., 6. o. A legutóbb a 2002/49/EK határozattal (HL L 21., 2002.1.24., 30. o.) módosított határozat.

(12)  HL L 62., 1993.3.15., 49. o. A legutóbb a 445/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 72., 2004.3.11., 60. o.) módosított irányelv.

(13)  HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 829/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 191., 2007.7.21., 1. o.) módosított rendelet.

(14)  HL L 194., 1988.7.22., 10. o. A legutóbb a 2006/16/EK bizottsági határozattal (HL L 11., 2006.1.17., 21. o.) módosított irányelv.

(15)  HL L 302., 1989.10.19., 1. o. A legutóbb a 2006/60/EK bizottsági határozattal (HL L 31., 2006.2.3., 24. o.) módosított irányelv.

(16)  HL L 224., 1990.8.18., 62. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(17)  HL L 224., 1990.8.18., 42. o. A legutóbb a 2006/104/EK irányelvvel módosított irányelv.

(18)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(19)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb az 2004/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

(20)  HL L 311., 2001.11.28., 67. o. A legutóbb az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 378., 2006.12.27., 1. o.) módosított irányelv.

(21)  HL L 121., 2001.5.1., 34. o. A legutóbb az 1901/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított irányelv.

(22)  HL L 116., 2007.5.4., 9. o.

---

---

---